J E G Y Z Ő K Ö N Y V

1/81 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

Ikt. szám: 9-202/10/2004.

JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. május 20-án megtartott képviselő-testületi üléséről

Készült: 4 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Magács Melinda, Katona Tímea

2/81 Jelen vannak: Alexa György, Andó Miklós, Andráska István, Bakos Péter, Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Bús Bence, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dr. Fachet Gergő, Dr. Farkas Tibor, Dr. Fenke Ferenc, Fodor Róbert, Fohsz Tivadar, Dr. Hájer Emília Dr. Hoffmann Attila, Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Ifj. Lepés Imre, Marschalkó Tamásné, Miló Béla, Papp Péterné, Dr. Péczely Terézia, Podani Sándor, Szilágyi Antal, Veressné Bakó Ilona, Vígh-Kiss József (30 fő) Jelen vannak továbbá: Keserű Lajosné aljegyző, P. Tóth Erzsébet; a Hírhozó c. lap felelős szerkesztője, Mikola Margit sajtóreferens, Vada Erika könyvvizsgáló, Dr. Berta Imréné; a Prim-Audit Kft. részéről, Dr. Zámbó Ákos; a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Varga András; a Rákosvidék c. lap részéről, Kuruczné Marton Katalin; az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Nádasi Róbert; az Ép-17 Kft. ügyvezetője, Baráthné dr. Ilyés Piroska; az Ügyfélszolgálati és Okmány Iroda vezetője, Dr. Horváthné Tóth Judit; a Főépítészi Iroda vezetője, Szentandrási Péter; az Oktatási és Művelődési Iroda vezetője, Hatvani Zoltán, Riz Levente; a Fidesz részéről, Rózsahegyi Péter; a Védegylet Rákosmenti Tagozata részéről, Epress Rezsőné; a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, ifj. Buskó András; a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Dr. Benedek Katalin; az Egészségügyi Szolgálat vezetője, Tóth Judit; az Egészségügyi Szolgálat gazdasági vezetője, Talabérné Hlavács Valéria; a Lakás-17 Kft. pénzügyi és gazdasági igazgatója, Dudás László; a Helyi Hírek részéről, Tímárné Penczi Ildikó; az Egyesített Szolgáltató Központ vezetője, Kovácsné Epres Csilla; a Lakás-17 Kft. részéről, dr. Gergely Tamás; a Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület elnöke, Horváth Vera; a SUPPORT Alapítvány részéről, Lochmann Lászlóné; a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője. valamint: Kovács Mónika és Erdei Katalin; a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda és Katona Tímea jegyzőkönyvvezetők, Dudás Mihályné; a Képviselő-testületi Iroda részéről. Az ülés levezető elnöke: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: üdvözlöm a jelenlévőket. Megállapítom, hogy a 30 képviselő közül 28 képviselő jelen van. Két képviselő előre nem jelezte távolmaradását. Az ülés határozatképes, így azt megnyitom 9 óra 08 perckor. Tapasztalom, hogy mostanában dúl a választási láz, a politizálás. Rákoskeresztúr központjában lassan már nem lehet közlekedni, hiszen a pártok egymás sarkában vannak. Szeretném kérni mindkét oldaltól, hogy ez itt, most a XVII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének ülése. Bennünket, képviselőket a lakosság azért választott, hogy az ő dolgaikkal foglalkozzunk, az ő ügyeiket intézzük és ne pártpolitizálással foglalkozzunk. Kérnék mindenkitől kellő önmérsékletet a munkánk során.

3/81 Szavazásra bocsátom a 201/2004. számú előterjesztés sürgősségi indoklásának elfogadását, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 210/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület elfogadja az alábbi előterjesztés sürgősségi indoklását: 201/2004/05. 10. Zárt ülésen tárgyalandó, Sürgősségi javaslat Javaslat az „ÉLEN A TANULÁSBAN, ÉLEN A SPORTBAN” díj adományozására Előadó: Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Andráska István, az Oktatási Bizottság elnöke (29 igen szavazat, egyhangú) Dr. Benkő Péter (ügyrendi): javaslom, hogy a 136/2004. számú, „Javaslat Kisebbségi Bizottság létrehozására” tárgyú előterjesztést a Képviselő-testület ne vegye fel napirendjére. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 211/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Benkő Péter javaslatára) úgy dönt, hogy a meghívóban szereplő 136/2004. számú, „Javaslat Kisebbségi Bizottság létrehozására” tárgyú előterjesztést nem veszi fel napirendjére. (20 igen, 6 nem szavazat, 3 tartózkodás) Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): aljegyző asszonyhoz lenne egy kérdésem. A kisebbségi bizottság létrehozásának kérdése a ciklus elején egyszer már felmerült itt a Képviselő-testület előtt. Akkor a Hivatal vezetése olyan jogi értelmezést fogadott el, mely szerint az Ötv. vonatkozó rendelkezései szerint nem kötelező a kisebbségi bizottság létrehozása. A 136/2004. számú, „Javaslat Kisebbségi Bizottság létrehozására” tárgyú előterjesztés felvezető szövegéből számomra nem egyértelmű, hogy jelenleg az előterjesztőnek mi az álláspontja. Változott-e az álláspont vagy nem változott? Ha változott az álláspont és az az álláspontjuk Önöknek is, hogy a jelen helyzetben az Ötv. azon szakasza irányadó, mely szerint kötelező a bizottság létrehozása, akkor számomra értelmezhetetlen az iménti döntés. Keserű Lajosné, aljegyző: az előterjesztő álláspontja az, hogy kisebbségi bizottság létrehozását kívánja indítványozni. Vélelmezhetően most a Képviselő-testület csak arról döntött, hogy ne a mai ülésen tárgyaljon erről. A Hivatal vezetése, illetve a tisztségviselők azt az álláspontot képviselik, hogy az Ötv. szabályainak megfelelően pozitív irányba kívánnak lépéseket tenni a bizottság létrehozása érdekében.

4/81 Dr. Hoffmann Attila: a szavazásból látszott is a véleményem. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): én egy ennél egyértelműbb választ szeretnék. Kötelező-e vagy sem az Önök álláspontja szerint? Dr. Hoffmann Attila: az én álláspontom szerint, amit aljegyző asszony támogat, kötelező. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom a napirendi javaslatot ennek figyelembevételével, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 212/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 210/2004. (V. 20.) figyelembevételével felveszi napirendjére előterjesztéseket a következő sorrendben: Hatósági ügyek (fellebbezések): 1./ 138/2004/04. 15. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 2./ 139/2004/04. 15. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 3./ 140/2004/04. 15. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 4./ 146/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 5./ 147/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 6./ 148/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 7./ 149/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 8./ 150/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 9./ 151/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 10./ 152/2004/04. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

Kt. határozat az alábbi

5/81 11./ 154/2004/04. 23. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 12./ 165/2004/04. 28. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 13./ 174/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 14./ 175/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 15./ 176/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 16./ 177/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 17./ 178/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 18./ 179/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 19./ 191/2004/05. 06. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 20./ 192/2004/05. 06. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 21./ 193/2004/05. 07. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 22./ 202/2004/05. 10. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Rendelet-tervezetek: 23./ 159/2004/04. 27. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2004. évi költségvetésről szóló 17/2004. (III. 3.) rendeletének módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 24./ 163/2004/04. 28. Javaslat az Önkormányzat bizottságai általános célú gazdálkodási tartalék keretét képező pénzeszközeinek felhasználásáról szóló, módosított 7/2004. (I. 27.) rendelet módosítására Előadó: Barna Andor alpolgármester

6/81 25./ 168/2004/04. 28. Rendeletalkotási javaslat a helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről szóló 1/1996. (I. 19.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 26./ 173/2004/04. 29. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a 2003. évi költségvetés zárszámadásáról szóló ….../2004. (…) rendelete megalkotására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 27./ 203/2004/05. 10. Rendeletalkotási javaslat az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996. (V. 24.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Személyi kérdés (A tárgyalás időpontja az SZMSZ 30. § (2) bekezdése alapján 14 órától): 28./ 155/2004/04. 23. Zárt ülésen tárgyalandó A 2004. június 13-án megrendezésre kerülő Európai Parlamenti Választás Szavazatszámláló Bizottságok tagjainak, póttagjainak megválasztása Előadó: Dr. Nagy István jegyző 29./ 157/2004/04. 27. Javaslat a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal delegáltjának személyére, a szociális intézmény fenntartói körből Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 30./ 169/2004/04. 28. Javaslat a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Felügyelő Tanács tagjainak személyére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 31./201/2004/05. 10. Zárt ülésen tárgyalandó, Sürgősségi javaslat Javaslat az „ÉLEN A TANULÁSBAN, ÉLEN A SPORTBAN” díj adományozására Előadó: Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Andráska István, az Oktatási Bizottság elnöke

7/81 Határozati javaslatok: 32./ 142/2004/04. 16. Javaslat a Képviselő-testület 2004. március 01-től augusztus 31ig tartó ülésszaka munkatervéről szóló 76/2004. (II. 19.) Kt. határozat módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 33./ 144/2004/04. 20. Javaslat az önkormányzat fenntartásában működő Zrínyi Miklós Általános Iskolában 2004/2005. tanévben indítandó csoportok számának meghatározására Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester 34./ 145/2004/04. 21. Javaslat a Káptalanfüredi Ifjúsági használatának engedélyezésére Előadó: Barna Andor alpolgármester

Tábor

térítésmentes

35./ 158/2004/04. 27. Javaslat a Móra Ferenc Általános Iskola 1172 Budapest, Naplás út 60. sz. alatti épületének négy visszaköltöző tanulócsoport fogadására való alkalmassá tételére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 36./ 160/2004/04. 27. Budapest XVII. kerület Pesti út – Keresztúri út – MÁV BudapestHatvan vasútvonal által határolt terület (ún. Nagydelta) Helyi Építési Szabályzatának kidolgoztatása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 37./ 161/2004/04. 27. Budapest XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca - 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) rendelet módosításának kidolgoztatása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 38./ 162/2004/04. 28. Javaslat az Ép-17 Kft. 2003. évre vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló és eredménykimutatás, valamint könyvvizsgálói jelentés elfogadására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 39./ 164/2004/04. 28. Javaslat dr. Bényi László díszpolgár temetési költségeinek finanszírozására Előadó: Barna Andor alpolgármester

8/81

40./ 166/2004/04. 28. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2000től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) tervének felülvizsgálatára Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester 41./ 167/2004/04. 28. Javaslat a Hősök Terei Általános Iskola további 2975 m2-vel való bővítése megkezdéséhez szükséges 1172 Budapest, XIV. u. 5. szám alatti (130179 hrsz) ingatlan megvásárlására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 42./ 172/2004/04. 28. Javaslat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetésére és működési feltételeinek megteremtésére Előadó: Barna Andor alpolgármester 43./ 180/2004/04. 29. Javaslat a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésének támogatására a GVOP-2004-4.3.1. intézkedésére, „Budapest egységes térinformatikai rendszerének kiépítése” tárgyában benyújtandó pályázat vonatkozásában, és szándéknyilatkozat kibocsátására a pályázat benyújtása érdekében, a fővárosi kerületek és a fővárosi közmű cégek részvételével létrehozandó együttműködéshez való csatlakozásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 44./ 183/2004/04. 29. Javaslat a Lakás-17 Vagyonkezelő mérlegbeszámolójának elfogadására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester

Kft.

2003.

évi

45./ 184/2004/04. 29. Budapest, XVII. kerület Rákoscsaba u. 34. szám alatti (helyrajzi szám: 128513) ingatlan értékesítése Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 46./ 185/2004/04. 29. Javaslat a XVII. kerületi játszóterek koncepciójára Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

korszerűsítésének

47./ 187/2004/04. 29. Javaslat a „Munkatervi javaslat a Képviselő-testület 2004. március 01-től augusztus 31-ig tartó ülésszakára” tárgyban hozott 76/2004. (II. 19.) Kt. határozat módosítására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester

9/81 48./ 188/2004/04. 29. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásához szükséges koncepció elfogadására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 49./ 189/2004/04. 29. Javaslat haszonbérleti szerződés megkötésére a Kordély 2000 Építőipari és Szolgáltató Bt-vel Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 50./ 196/2004/05. 10. Javaslat az Izbég utca kialakítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 51./ 197/2004/05. 10. Utólagos hozzájárulás a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága által kiírt közbiztonsági célú pályázaton való részvételhez Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 52./ 199/2004/05. 10. Javaslat a kisebbségi önkormányzatok meghatározott 12.000 EFt összeg felhasználásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

támogatására

Zárt ülésen tárgyalható: 53./ 186/2004/04. 29. Zárt ülésen tárgyalható Javaslat a Rákosmente Rádió Közhasznú Társaság „végelszámolás alatt” 2003. évi beszámolójának és a végelszámolást lezáró 2004. évi egyszerűsített beszámolójának elfogadására Előadó: Barna Andor alpolgármester Beszámolók: 54./ 94/2004/03. 22. Beszámoló a 2003. évi közhasznú foglalkoztatásról Előadó: Barna Andor alpolgármester 55./ 141/2004/04. 16. Beszámoló az Egészségügyi Szolgálat 2003. évi munkájáról Előadó: Barna Andor alpolgármester 56./ 143/2004/04. 20. Beszámoló a szociális célú gazdálkodási tartalék 2004. I. negyedévi felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

10/81 57./ 153/2004/04. 22. Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2003. évi ellátásáról Előadó: Barna Andor alpolgármester 58./ 171/2004/04. 28. Beszámoló a Rákosmente Közbiztonságáért Közalapítvány 2003. évi működéséről Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 59./ 182/2004/04. 29. Beszámoló a Remény Közalapítvány 2003. évi működéséről Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 60./ 190/2004/05. 06. Beszámoló a 2004. március 31-ig lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 61./ 194/2004/05. 10. Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott 2004. I. negyedévi döntéseiről Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 62./ 195/2004/05. 10. Beszámoló az általános célú gazdálkodási tartalék polgármesteri hatáskörben történt 2004. I. negyedévi felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 63./ 198/2004/05. 10. Beszámoló a választókerületi fejlesztési polgármesteri hatáskörben történt 2004. I. felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (22 igen, 7 nem szavazat)

céltartalék negyedévi

Napirend előtti hozzászólások: Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: napirend előtti hozzászólásra jelentkeztek Alexa György, Dr. Fachet Gergő, Lázár Attila képviselő urak. Dr. Dombóvári Csaba képviselő úr visszavonta napirend előtti hozzászólására való jelentkezését. Alexa György: tájékoztatom Önöket, hogy az ajánlószelvények kézbesítése kapcsán kialakult helyzet miatt Devánszkiné dr. Molnár Katalin, kerületi országgyűlési képviselő és a helyi MSZP szervezet elnöke, feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Btk. 211. §-ában meghatározott a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

11/81 elkövetése miatt. Feljelentésében leírja, hogy őt és családját az 1997. évi C. törvény 12-13. §-ainak megfelelően felvették a választói névjegyzékbe. A megadott határidőig sem ő, sem családja nem kapta kézhez a 14. § szerinti értesítőt és ajánlószelvényt. Tekintettel arra, hogy élni kívántak ajánlási jogukkal, e tényt jelezte a Választási Irodának. A Választási Iroda közölte, hogy az értesítőket és az ajánlószelvényeket az erre szóló szerződés alapján a Törpilla Bt. kézbesíti a választópolgárokhoz. Arról is tájékoztatták, hogy az ajánlószelvényeiket nem juttatták vissza a Polgármesteri Hivatalba. Felmerült tehát annak gyanúja, hogy a jogszerű ajánláshoz szükséges személyi adatokat tartalmazó értesítők és ajánlószelvények jogosulatlan felhasználása érdekében a kézbesítést végzők másoknak átadták, azzal visszaéltek - ezáltal megszegve a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3 §-ának a.) pontjában előírt alapelvet - elkövették a Btk. 211. §-a a.) pontjában meghatározott bűncselekményt. Jelzésére a Választási Iroda mind a négyüknek a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően kézzel kitöltött értesítőt küldött, melynek alapján ajánlási jogukkal ugyan élhetnek, de fennáll annak a közvetlen veszélye, hogy ajánlásuk az eredeti kitöltésű ajánlószelvények jogosulatlan kitöltése és leadása esetén a megkettőzött ajánlás miatt elvész. Arra való tekintettel, hogy ismeretei szerint a kerület számos választópolgára járt hasonlóan, kéri a bűntető eljárás szíves megindítását. A feljelentés időpontja 2004. április 22. Egyidejűleg tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy a Magyar Szocialista Párt XVII. kerületi Szervezete április 30-án vizsgálatot kért az Országos Választási Bizottságtól. A Magyar Szocialista Párt bejelentette, hogy Budapest Főváros XVII. kerületében a helyi Választási Iroda által megbízott gazdasági társaság számos választópolgárhoz nem juttatta el a választási értesítőt és az ajánlószelvényt. Ennek következtében az állampolgárok – amennyiben nem jelentkeztek az értesítő pótlására az Irodánál nem tudtak élni ajánlásukkal. Az eredeti értesítő minden olyan adatot tartalmaz, amely szükséges az ajánlószelvény kitöltéséhez, így azzal vissza lehet élni. Telefonon, illetve személyesen történt bejelentések értelmében egy, a térképen jól körül határolható területen nem kézbesítette az értesítőket és az ajánlószelvényeket a választópolgároknak az illetékes cég. Ezek a területek: - Péceli út páratlan oldala a Szabadság sugárút és a Zrínyi utca között, - Borsfa u., Nyitány u., Nagyszénás u., Csabagyöngye u., Péceli út és Csabagyöngye u. közötti szakasza, továbbá a Keszeg és a Gömbvirág utcák, - Szabadság sugárút, Lemberg u., Anna u., Óvónő u., Tanár u., Zrínyi u. Péceli út - Pesti út közötti szakasza, Anna u. további szakasza, s a Csabagyöngye köz, a Kalmár u., a Kalmárvölgy u., Gömbvirág u. és a Nápoly u. A gyakorlati tapasztalataink szerint ez a terület kb. 1400 választópolgárt érint.

12/81 Tájékozódásom alapján arról is értesültem, hogy több mint 1000 más területre címzett értesítőt a Törpilla Bt. visszajuttatott a Választási Irodába. Ezeket az aljegyző asszony haladéktalanul kézbesíttette. Dr. Fachet Gergő: 2004. április 16-ig az országban minden választópolgárnak meg kellett volna kapnia az értesítőjét és az ajánlószelvényét az EP választással kapcsolatban. Lakókörnyezetemben, az a 13. választókörzet, Rákoscsabán sokan jelezték, hogy ez nem történt meg. Tájékozódásom után egyértelművé vált, hogy több százan, ezren nem kapták meg a küldeményt, sőt több utca teljes egészében a kézbesítésből kimaradt. Én is hivatkoznék az 1997. évi C., a választási eljárásról szóló törvényre, amely az alkalmazási körével kapcsolatban kimondja a 2. §. b) pontjában, hogy az kiterjed az Európai Parlament tagjainak választására is. A 14. §. (4) bekezdése pedig úgy fogalmaz, hogy az értesítő és az ajánlószelvény kiküldéséről a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. Az (5) bek. egyértelműsíti, hogy az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási iroda vezetője ellenőrzi. A 35. §. (1) bek. pedig rögzíti, hogy a választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, jelöltek tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, stb. feladatot látnak el. A 35. §. (3) bekezdése alapján a választókerületi választási iroda vezetője és felelőse a jegyző. Mivel jelöltet ajánlani a 46. § (3) bek. alapján a szavazást megelőző 23. napig lehet vagy lehetett, így ezen lehetőséggel sokan nem tudtak élni, hiszen nem kapták meg az ajánlócédulát. Kivéve, ha egészségi állapota, ideje engedte, és jogai tudatában kikérte az értesítőt személyesen a választópolgár. Sajnos ezen lehetőségről nem tudtak a jogban nem jártas választópolgárok. Tudomásomra jutott az egyik helyi sajtóorgánumból, hogy egy XVIII. kerületi Törpilla nevű Bt. lett megbízva ezen felelősségteljes feladattal. Fentiek alapján tudnunk kell, hogy mi indokolta más kerületekkel ellentétben – állítólag egyedüli kerületként -, hogy egy kis, 10.000 Ft alaptőkével létrehozható Bt-re bízzák a személyes adatokat is tartalmazó küldemények terjesztését? Melyek a polgári törvénykönyv alapján a törvény védelme alatt állnak. A Magyar Köztársaság Alkotmánya is azt mondja, hogy mindenkit megillet, többek között a személyes adatok védelméhez való jog, emberi alapvető jogként említi és az adatvédelmi törvény sem fogalmaz másként a célhoz kötöttség elvével kapcsolatban. Amikor a törvényi kötelezettségének megfelelően a kézbesítést a helyi Választási Iroda vezetője ellenőrizte, és ezen hiányosságokat tapasztalta, milyen érdemi intézkedéseket hozott? Véleményük szerint megtettek-e mindent annak érdekében, hogy a választópolgároknak a 14. §. (6) bekezdésében foglalt jogaikra felhívják a figyelmét, mely szerint a meg nem kapott ajánlószelvényt és az értesítőt a helyi választási irodától igényelhetik? Van-e tudomásuk arról, hogy egy személy kétszer adott le ajánlószelvényt, azaz volt-e próbálkozás visszaélésre? Milyen módon kívánják tájékoztatni a választópolgárokat az eltűnt értesítők tartalmáról? Különös tekintettel arra a tényre, hogy „rutinból” nem is mehet egy polgár szavazni, tudniillik például a Tanár utcaiak szavazási helye az utóbbi időben

13/81 többször változott. Az országgyűlési és az önkormányzati voksolás is más helyen volt. Véleményem szerint szükséges lett volna a kézbesítők kiemelt gondossággal való kiválasztása és a kézbesítés fokozott ellenőrzése. Az országgyűlési választás után a választás tisztaságára való hivatkozással még az Erzsébet hidat is lezárták önkényesen pár órára egyes tiltakozó állampolgárok. Nem tartok szerencsésnek semmiféle félreértésre okot adó hiányosságot. Számomra nem meglepő, ha a választópolgárok a korábbi események tükrében szándékosságot sejtenek, és nem a felfedetlen, és számomra is ismeretlen igazságra gondolnak. Nem szabad megteremteni a táptalaját annak, hogy a gyanakvás árnyékolja be kerületünkben az EP választást. A fentiekben foglalt kérdésekre kérem tisztelettel Polgármester úr megtisztelő válaszát. Lázár Attila: megpróbálok - ahogy polgármester úr mondta - kellő önmérséklettel szólni. Először én is a kopogtató cédula hátuljáról idéznék: „Választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény…”, ami képviselőtársam százas törvényt jelent… „48. §. (3) bekezdése: Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.” Az Edzőtér Nyugdíjas Klub időseit Vígh-Kiss József MSZP-s képviselőtársam kirándulásra invitálta Miskolc-Tapolcára. Mit gondolnak képviselőtársaim, mit mondott Vígh-Kiss József a kirándulás előtt a nyugdíjasoknak? Mit kért tőlük? Talán azt, hogy mindenki hozzon uzsonnát? Nem, nem azt kérte. Kényelmes túracipőt hozzanak? Nem, azt sem kérte. A fürdőruhát vagy a törölközőt ne felejtsék otthon? Nem, ezt sem kérte. De még hogy térképet és útikönyvet hozzanak, ezt sem kérte. Ellenben Vígh-Kiss József MSZP-s képviselő azt kérte a nyugdíjasoktól, hogy a kopogtató céduláját mindenki hozza magával. Így gyűjt kopogtató cédulát Vígh-Kiss József. Így gyűjt kopogtató cédulát az MSZP. De ne gondolja Kedves Vígh-Kiss József, hogy mindenki megvehető egy tollért vagy egy öngyújtóért, vagy esetleg egy kirándulásért. Nagyon sokan vannak azok között az idősek között olyanok, akik ugyan elmentek a kirándulásra, odaadták a kopogtató cédulájukat, de a szívükre fognak hallgatni, amikor a szavazóhelyiségben szavaznak. Tudom, hogy működnek még a régi beidegződések, amiket az MSZP képviselői elég nehezen tudnak levetkőzni, sajnos. Hiába írta alá Kovács László a választási etikai kódexet, hiába beszélt a miniszterelnök az árkok betemetéséről, tiszta választásokról. A kerületi elvtársak nem tudnak kibújni a bőrükből. Csak báránybőrbe tudnak bújni, hogy idézzek egy-két előbbi felszólalásomból. Na és mit mondana erre Horn Gyula? Na és. Mit mondana Vígh-Kiss József? Na és. Etikus ez a viselkedés? Nagyon is, mondaná Gyurcsán Ferenc. Nagyon is, mondaná Vígh-Kiss József. Hát így állunk a választások tisztaságával, így állunk a becsülettel és így állunk az MSZP-vel. Engedje meg Vígh-Kiss József MSZP-s képviselő, hogy plusz egy ajánlószelvényt átnyújtsak, ami lehet, hogy nem teljesen szabályosan van kitöltve, de ha már ennyire harcolt ezekért az ajánlószelvényekért, akkor legyen egyel több. Emlékezzen erre a felszólalásra. Vígh-Kiss József (ügyrendi): két dolog össze lett mosva. Minden esetre érdekes, hogy egy kitöltetlen ajánlószelvény honnan került a képviselő úr

14/81 kezébe. Meg lehetne vizsgálni, hogy ő leadta-e a saját szelvényét és akkor ez a plusz példány hogyan került ide. Továbbítjuk a Választási Bizottsághoz, hogy ellenőrizzék le. A következőt szeretném mondani. Valóban a Csaba nevű települések tavalyi találkozóján megállapodtunk abban a helyőcsabai képviselő asszonnyal, hogy meghív bennünket, hogy menjünk egy delegációval Miskolcra. Ez történt. Az elmúlt hetekben sort kerítettünk arra egy delegációval, hogy meglátogattuk Miskolc várost. Ott bennünket az alpolgármester, a Képviselő-testület néhány tagja és a helyőcsabai képviselő asszony is fogadott. Szerveztek nekünk egy találkozót. Díszterembe fogadtak és vendégül láttak bennünket. Úgy, ahogy egy delegációt szokás és bemutatták nekünk a várost. Orosz Lajos alpolgármester úr adott egy tájékoztatót magáról a városról, Nyulásziné, a helyi képviselő asszony pedig Helyőcsaba városrészről adott egy tájékoztatót. Bemutatták egyben a várost is, a színházat, a Diósgyőri várat néztük meg. Sétát tettünk a város sétáló utcájában, a Széchenyi utcán, stb. Ki hogy gyűjti a kopogtató cédulát? Most nyilván ez is felvetődött, de nem az úttal kapcsolatban. A kettő teljesen független egymástól. Az Idősek Klubjától pedig nem kaptam annyi cédulát, mert nem is gyűjtöttem. Én személyesen cédulagyűjtésben nem vettem részt. Voltak embereim, akik ezzel foglalkoztak. Foglalkoznak továbbra is. Sőt, van egy szóróanyagom, amiben szó szerint az van leírva, hogy „Mindenki szavazzon legjobb belátása szerint.” Ez van rajta a szóróanyagomon. Még azt is elkerültem, hogy egyik vagy másik pártra szavazzanak. Tudok adni esetleg egy példányt, el tudja olvasni bármelyik érdeklődő képviselőtársam. Nem baloldalra kérem a szavazást, nem jobboldalra kérem. Mindenki belátása szerint szavazzon. Ez kint van a területen szórólap formájában. Hogy melyik képviselő milyen kapcsolatot épít ki a polgártársaival, az egy dolog. Nem tudna képviselőtársam példát hozni vagy idézni, hogy ha én megkülönböztetéssel élnék jobboldali választó meg baloldali választó között. Ez jön ki Lázár Attila elmondásából. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megkérném aljegyző asszonyt, hogy a Hivatal álláspontját ismertesse a felvetett kérdésekben a kopogtató cédula ügyében. Keserű Lajosné aljegyző: a Fővárosi Választási Iroda munkatársai 2004. április 23-án a Polgármesteri Hivatalban, a helyszínen megvizsgálták a Fővárosi Választási Bizottsághoz szabályosan felterjesztett, 1 db állampolgári kifogást, valamint az addig beérkezett 2 db panasz alapján a kerületben az értesítők kézbesítését. A kézbesítéssel megbízott Bt. április 15-én és 16-án 312 db értesítést azért hozott vissza, mert azok a házszámozások miatt voltak kézbesíthetetlenek, továbbá 1186 db-ot azért, mert azok kézbesítése a törvényes határidőn belül nem történt meg. A Fővárosi Választási Iroda helyettes vezetőjével történt konzultáció és egyeztetés után ezeket az értesítőket a Hivatal köztisztviselői 2004. április 19-én és 20-án kézbesítették. Így összesen 377 db értesítőt nem lehetett kézbesíteni azért, mert vagy a házszámozás nem stimmelt, vagy pedig a polgár már több éve elköltözött a nyilvántartási címéről és azt nem vezettette át. 2004. április 23ig 74 polgár részére került átadásra a jelzésük alapján a kézzel kitöltött értesítő az ajánlószelvénnyel együtt. A Fővárosi Választási Iroda munkatársai

15/81 a helyszíni megállapításokról telefonon tájékoztatták a Fővárosi Választási Iroda vezetőjét. Tájékoztatásukban elmondták, hogy Budapest Főváros XVII. kerületében semmivel sincs nagyobb probléma, mint a Főváros többi kerületében, mivel a polgárok személyes jelzése alapján kiadott értesítők száma nem haladja meg a többi kerületben tapasztaltakat. Ezt követően a vizsgálatot lezárták. A Fővárosi Választási Irodán keresztül a Fővárosi Választási Bizottsághoz felterjesztett kifogást pedig a Fővárosi Választási Iroda érdemi vizsgálat nélkül visszaküldte a helyi Választási Irodának. 2004. április 23-tól április 30-ig további 78 db kézzel kiállított értesítőt adott ki a Névjegyzék Csoport, tehát összesen 152 db-ot. A kézbesítetlen értesítők száma pedig április 30-án 376 db volt. A Névjegyzéki Csoport jelenleg is folyamatosan rendelkezésre áll a választópolgárok részére, és személyes megjelenésük esetén 2004. május 14-ig az értesítőn kívül még az ajánlószelvényt is kiadta részükre. Ezt követően pedig a névjegyzék lezárásának időpontjáig, tehát 2004. június 12-én 1600 óráig minden polgár részére az értesítőt a Névjegyzék Csoport ki fogja állítani, amennyiben ezt kérik. Természetesen a névjegyzék munkapéldányára a kézzel kiállított értesítő kiadását minden esetben fel kell vezetni. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a 2002. évi választásoknál és a 2003. évi népszavazásnál is a Posta általában 1000-1200 db közötti kézbesítetlen értesítőt hozott vissza a Névjegyzéki Csoportnak, melyből átlagosan 300-350 választópolgár részére került személyes megjelenésük napján kézzel kitöltött értesítő kiadásra, a Névjegyzéki Csoport tájékoztatása szerint. 2004. április 30-a és 2004. május 17-e között jelenleg a Névjegyzéki Csoportnál 388 db kézbesíthetetlen, visszahozott értesítő található, melyben a költözés miatt visszahozottak is szerepelnek. A pótlólag, kézzel kiadott értesítők száma 214 db. Nincs tudomásunk még arról, hogy az MSZP XVII. Kerületi Szervezete által benyújtott kifogásról a Területi Választási Bizottság bármilyen döntést is hozott volna. Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés kapcsán a BRFK megkezdte a nyomozást. Tanúként meghallgatott engem és Mészáros Józsefnét, a Névjegyzéki Csoport vezetőjét. Más egyéb információnk erről sincs. Szeretném elmondani, hogy annak érdekében, hogy a választópolgárok tudják egész biztosan, hogy hova kell nekik menni szavazni a választás napján, az Országos Választási Iroda által kiadott tájékoztatófüzetekkel együtt minden választópolgár részére a kerület teljes utcanévjegyzékét szavazóköri beosztások szerint kézbesíttetni fogjuk. Amint megérkeznek az értesítők azzal együtt ezt a 30 ezer szórólapot is ki fogjuk hordatni, természetesen a Postával. Dr. Fachet Gergő (ügyrendi): elhangzott, hogy 300 valahány cédula érkezett vissza a Hivatalba. Csak szeretném felmutatni, adatvédelmi okokból nem átnyújtani, több mint 300 tiltakozás gyűlt össze a pénteki határidő óta, akik a Fidesz irodán jelezték, hogy felháborítónak tartják ezt a helyzetet. Szerintem jóval több állampolgár van, aki nem kapta azt meg. Ez valamilyen szinten szomorú és szeretném jelezni, hogy tulajdonképpen ez nemcsak politikai visszaélésre adhat okot, hiszen ez egy időzített bomba. Az élet bármely területén, az elkövetkezendő években bárhol megjelenhet a személyes adat. Gondoljunk csak arra, hogy mondjuk, ha lenne egy magáncégem, nagyon szépen fel lehetne térképezni az embereket

16/81 korcsoportok, célszemélyek szerint, hogy kit milyen termékkel lehetne megszólítani. Amit lehet, hogy valaki molesztálásnak, zaklatásnak venne. Semmiképpen sem hiszem, hogy ez lezártnak tekinthető. Akár egy BKV büntetésnél is vissza tudnak élni az én személyes adatommal és bediktálják a személyi számomat. A központban megkérdezik, hogy ki tudhatta az utolsó négy számomat, és senki sem fog gondolni majd évek múltán arra, hogy esetleg egy kopogtató céduláról került oda. Ennek ellenére nagyon köszönöm a választ. Lázár Attila (ügyrendi): csak egy mondatot szeretnék mondani Vígh-Kiss József képviselőtársam válaszára. Nagyon nagy sajnálattal hallom, hogy Vígh-Kiss József MSZP-s képviselő a mai napig gyűjti a kopogtató cédulákat. Ha a C. törvényt megnézné, akkor meglátná, hogy a kopogtató cédulák leadási határideje után már nem lehet kopogtató cédulát gyűjteni. Megkérdezném, hogy milyen célból gyűjti most Vígh-Kiss József a kopogtató cédulát? Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az SZMSZ szerint erre nincs mód válaszolni, de feltételezem, hogy Vígh-Kiss Józsefnél ez egy nyelvbotlás lehetett. Bekiabálás szerint, nem mondott ilyet. Dr. Hoffmann Attila: magam, mint polgármester a következőt tenném hozzá. Magam is nagyon sajnálom, hogy ez a sajnálatos esemény bekövetkezett. Csodálkoztam rajta. Nem vágok elébe, nem kívánok elébe menni, hiszen több vizsgálat is van folyamatban. A vizsgálatok eredményét természetesen ismertetem a Képviselő-testülettel. Egyértelmű döntést hoztam, amiben kértem jegyző urat, mint ezzel a területtel foglakozó vezetőt, hogy a Törpilla Bt-vel további szerződést – míg én polgármester vagyok – nem kívánok kötni. Ennyit tudok hozzáfűzni és a tájékoztatást természetesen a továbbiakban meg fogom adni a Képviselő-testület részére. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: zárt ülést rendelek el. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel! A napirend 23. pontja: 159/2004/04. 27. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2004. évi költségvetésről szóló 17/2004. (III. 3.) rendeletének módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Barna Andor, levezető elnök: az előterjesztő kiegészítette a határozati javaslatot és a rendelettervezetet. Az előterjesztő dr. Dombóvári Csaba képviselő úr módosító indítványát befogadja.

17/81 Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a kiegészítéssel és a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 236/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány részére 50 E Ft támogatást biztosít az általános célú gazdálkodási tartalék polgármester által felhasználható kerete terhére. 2) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Rákosmente Közbiztonságáért Közalapítvány részére jóváhagyott 2.300 E Ft összegű önkormányzati támogatásból 900 E Ft kerüljön zárolásra, és az a BRFK-val megkötött támogatási szerződéssel kerüljön a XVII. kerületi Rendőrkapitányság részére átadásra, a működésükhöz szükséges kis- és nagyértékű tárgyi eszközök beszerzésére, eszközeiknek javítására, karbantartására és egyéb készlet beszerzésre. 3) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány részére 100.000,- Ft összegű támogatást nyújt a 17. számú egyéni választókerület működési céltartaléka terhére. 4) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a 3.) pontban foglalt döntéséről értesítse a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány képviselőjét. 5) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 2004. évi költségvetésben a KIVI Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Alapítvány Iskola részére 110 E Ft összegű támogatást nyújt, és ezzel egyidejűleg a szociális célú tartalék előirányzatát 55 E Fttal, az Oktatási Bizottság által felhasználható általános célú gazdálkodási tartalék keret előirányzatát 55 E Ft-tal csökkenti. 6) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 5.) pontban foglalt döntéséről értesítse a KIVI Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Alapítvány Iskola képviselőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a támogatási szerződések megkötésére: a döntést követő 30 napon belül (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a kiegészítéssel és a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.

18/81 RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 28/2004. (V. 25.) rendeletét a 2004. évi költségvetésről szóló 17/2003. (III. 3.) rendelet módosításáról (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 24. pontja: 163/2004/04. 28. Javaslat az Önkormányzat bizottságai általános célú gazdálkodási tartalék keretét képező pénzeszközeinek felhasználásáról szóló, módosított 7/2004. (I. 27.) rendelet módosítására Előadó: Barna Andor alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 29/2004. (V. 25.) rendeletét az Önkormányzat bizottságai általános célú gazdálkodási tartalék keretét képező pénzeszközeinek felhasználásáról szóló, módosított 7/2004. (I. 27.) rendelet módosításáról (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 25. pontja: 168/2004/04. 28. Rendeletalkotási javaslat a helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről szóló 1/1996. (I. 19.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 30/2004. (V. 24.) rendeletét a helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről szóló 1/1996. (I. 19.) rendelet módosításáról (28 igen szavazat, 1 tartózkodás)

19/81 A napirend 26. pontja: 173/2004/04. 29. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a 2003. évi költségvetés zárszámadásáról szóló ….../2004. (…) rendelete megalkotására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 237/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület a Budapest Főváros XVII. Önkormányzata 2003. évi egyszerűsített mérlegét 48.771.906 E Ft mérleg főösszeggel 4.273.506 E Ft induló tőkével 43.373.714 E Ft tőkeváltozással hagyja jóvá.

kerület

2. A Képviselő-testület a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2003. évi egyszerűsített pénzforgalmi jelentését 10.356.617 E Ft eredeti kiadási előirányzattal 13.819.530 E Ft teljesített kiadási főösszeggel 10.356.617 E Ft eredeti bevételi előirányzattal 14.512.861 E Ft teljesített bevételi főösszeggel hagyja jóvá. 3. A Képviselő-testület a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2003. évi egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását 752.766 E Ft tárgyévi helyesbített pénzmaradvánnyal hagyja jóvá. 4. A Képviselő-testület a Dózsa Művelődési Ház 2003. évi pénzmaradványát 8.276 E Ft összegben hagyja jóvá. 5. A Képviselő-testület az Egészségügyi Szolgálat 2003. évi pénzmaradványát 5.555 E Ft összegben hagyja jóvá. 6. A Képviselő-testület a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2003. évi pénzmaradványát 738.935 E Ft összegben hagyja jóvá. 7. A Képviselő-testület felkéri a polgármester útján a jegyzőt, hogy gondoskodjon az önkormányzat 2003. évi beszámolójának közzétételéről és az Állami Számvevőszék részére történő megküldéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: 2004. június 30. (20 igen, 3 nem szavazat, 6 tartózkodás)

20/81 Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 31/2004. (V. 21.) rendeletét a 2003. évi költségvetés zárszámadásáról (19 igen, 5 nem szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 27. pontja: 203/2004/05. 10. Rendeletalkotási javaslat az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996. (V. 24.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 32/2004. (V. 25.) rendeletét az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996. (V. 24.) számú rendelet módosításáról (28 igen, 1 nem szavazat) Az ülés levezető elnöke: Dr. Hoffmann Attila polgármester A napirend 32. pontja: 142/2004/04. 16. Javaslat a Képviselő-testület 2004. március 01-től augusztus 31-ig tartó ülésszaka munkatervéről szóló 76/2004. (II. 19.) Kt. határozat módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 238/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 76/2004. (II. 19.) Kt. határozatot az alábbiak szerint módosítja:

21/81 A „2004. május 20.” címszó alatt a felsorolásából az alábbi szöveget visszavonja:

rendelettervezetek

„Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) rendelete a Budapest, XVII. kerület Péceli út – Ebergény utca – Csordakút utca – belterület határ által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról Előterjesztő: dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Szabadi Imre tervező (Szabadi Műterem Kft.), dr. Horváthné Tóth Judit, a Főépítészi Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Terület- és Városfejlesztési Bizottság, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Jogi Bizottság Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) rendelete a Budapest, XVII. kerület Ferihegyi út – Ady Endre utca – Lőrinci út – 120-as vasútvonal által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról Előterjesztő: dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Németh Lajos tervező (Creatio Kft.), dr. Horváthné Tóth Judit, a Főépítészi Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Terület- és Városfejlesztési Bizottság, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Jogi Bizottság” Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (28 igen, 2 nem szavazat) A napirend 33. pontja: 144/2004/04. 20. Javaslat az önkormányzat fenntartásában működő Zrínyi Miklós Általános Iskolában 2004/2005. tanévben indítandó csoportok számának meghatározására Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 239/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 142/2004. (III. 18.) Kt. határozatot az alábbiak szerint módosítja: A határozat 2. pontjának 12. francia bekezdésben a „ Zrínyi Miklós Általános Iskola” szövegrész után a „– 20 tanulócsoport” szövegrészt visszavonja, s helyébe az alábbi szövegrész lép: „– 28 tanulócsoport”

22/81 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről értesítse a XVII. kerületi Igazgatók Szakmai Szervezetének elnökét, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény vezetőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (28 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 34. pontja: 145/2004/04. 21. Javaslat a Káptalanfüredi Ifjúsági használatának engedélyezésére Előadó: Barna Andor alpolgármester

Tábor

térítésmentes

Barna Andor: szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Gyergyószentmiklósi testvérvárosi kapcsolat keretén belül történő gyergyói diákok fogadásáról van szó ebben az előterjesztésben. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az a lényeg, hogy testvérvárosunkat segítjük ezzel. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 240/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2004. július 14–23. közötti időszakra gyergyószentmiklósi diákok üdültetéséhez – 40 gyermek és 8 felnőtt részére - a Káptalanfüredi Ifjúsági Táborban térítésmentes üdülési lehetőséget biztosít. 2. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről az Újlak Utcai Általános Iskola Igazgatóját, továbbá az Egyesített Szolgáltató Központ vezetőjét értesítse. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (30 igen szavazat, egyhangú)

A napirend 35. pontja: 158/2004/04. 27. Javaslat a Móra Ferenc Általános Iskola 1172 Budapest, Naplás út 60. sz. alatti épületének négy visszaköltöző tanulócsoport fogadására való alkalmassá tételére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

23/81 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 241/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület jóváhagyja, hogy a Móra Ferenc Általános Iskola, 1172 Budapest, Naplás út 60. számú épületének négy tanulócsoport fogadására történő alkalmassá tétele az ÉP-17 Kft. által készített felmérés és költségvetés alapján valósuljon meg. 2. A Képviselő-testület a munkák megvalósításának fedezetéhez szükséges 9.042.000.-Ft-ot a 2004. évi költségvetésében az általános célú fejlesztési tartalék előirányzat terhére biztosítja. 3. Felkéri a polgármestert, hogy fenti döntéséről értesítse a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatóját, (1173 Budapest, Naplás út 60.), valamint a Lakás-17 Kft és az ÉP-17 Kft. ügyvezetőjét. 4. Felkéri a polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésének megfelelően készíttesse el a 2004. évi költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet és azt nyújtsa be a Képviselő-testület júniusi rendes ülésére. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, az alkalmassá tételre: 2004. augusztus 15., a rendelet-tervezet benyújtására: a Képviselő-testület júniusi rendes ülésének időpontja (30 igen szavazat, egyhangú) A napirend 36. pontja: 160/2004/04. 27. Budapest XVII. kerület Pesti út – Keresztúri út – MÁV Budapest-Hatvan vasútvonal által határolt terület (ún. Nagydelta) Helyi Építési Szabályzatának kidolgoztatása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: mint előterjesztő, nem támogatom a határozati javaslatot. Dr. Dombóvári Csaba: sajnálattal kell azt látnunk, hogy az, amitől nem olyan régen tartottunk, bekövetkezett. Arra gondolok, hogy nem olyan régen volt előttünk egy szabályozási terv módosítására irányuló kezdeményezés a Tabasco vendéglő előtere kapcsán. Akkor többünk részéről elhangzott, hogy veszélyes precedenst teremthet, hogy ha egy, már kialakult állapothoz kívánják utólag a szabályozási tervet hozzászabni és ehhez a Képviselőtestület hozzá is járul. Azt gondolom, hogy ebben az esetben valami hasonló ügyről van szó. Hasonlóképpen a soron következő 161/2004. számú előterjesztésben is. Nem tudom, hogy meddig fog a Képviselő-testület

24/81 ellenállni az ilyen jellegű igényeknek azt követően, hogy a múltkori döntését ilyen módon elszúrta. Dr. Hoffmann Attila: én bízom a Képviselő-testület bölcsességében, hogy minden egyes kérelmet valóban a súlyának megfelelően értékel, és teljes körűen megvizsgál. Bízom benne, hogy jó döntéseket fogunk hozni. Dr. Péczely Terézia: nekem is az az álláspontom, hogy itt a helyi építési szabályzatnak a kidolgozásával kapcsolatban az elmúlt testületi ülésen született egy olyan precedens értékű döntés, amihez hasonlóak a 160/2004. és a 161/2004. számú előterjesztések is. Amit én mégis a Képviselő-testület számára minden ilyen kérdéskörben megfontolásra ajánlok, és ami miatt én az elmúlt testületi ülésen azt a kezdeményezést megszavaztam, az a következő. Álláspontom szerint minden esetben meg kellene vizsgálni, hogy ténylegesen sérülnek-e olyan érdekek, amelyek miatt nekünk bizonyos szabályzatainkat kőkeményen be kell tartatni és nagyon mereven nem lehet ezeket megváltoztatni. Úgy gondolom, hogy azokban az esetekben, ahol lakossági igény nem sérül, mert az adott beépítés a lakosságtól távol vagy a lakosságot nem zavaró módon valósul meg, amikor a zöldterület károsodik, mert már eleve lebetonozott parkoló területeken valósulnak meg bizonyos könnyűszerkezetes épületelemek, amelyek sem a környezetben, sem, mint ahogy említettem a lakosság ellátásában vagy a lakosság zavarásában nem hoznak létre zavaró tényezőt, akkor ezeket a dolgokat szerintem meg kellene vizsgálni. Én az elmúlt alkalommal megszavaztam az előterjesztést. Az a véleményem, hogy most is hasonló esetről van szó. A kerületünkben lévő vállalkozók helyzetét nem befolyásolja, nem hozza hátrányos helyzetbe, ha ezt a határozati javaslatot elfogadjuk. Andó Miklós: nagyon röviden csak arra szeretnék reagálni, amit dr. Dombóvári Csaba képviselő úr mondott. Igen, a bizottsági ülésen teljesen egyértelműen a múltkor is ellene szavaztunk és most is, ha megnézi képviselőtársam, szakmailag ez ellen szóló határozatot hoztunk. Tulajdonképpen én csak ezzel arra szeretném felhívni a figyelmét, ami sok vitát okozott, hogy talán jobban meg kellene gondolni, hogy figyelembe veszik-e a szakbizottságok véleményét, amikor a képviselők olyanról döntenek, amibe mondjuk nem olyan mélységig vesznek részt. Bár én tolerálom alpolgármester asszony véleményét, hogy egyedileg itt úgy lehet megvizsgálni, hogy nincs lakosság a közelben, de ennek ellenére minden egyes esetben akár közel van a lakosság, akár nem, szakmailag ezt végig kell gondolni, hogy mivel jár egy ilyen döntés meghozatala. Én is azt gondolom, hogy nem javasolható az, hogy meglévő szabályzatainkat valakik áthágják és utána pedig ehhez szabunk szabályzatot akár magánlakóról, akár gazdasági társaságról van szó. Ha valakinek ilyen igénye van, az előtte is megkérhette volna ezt, és akkor minden kényszer nélkül tudnánk tárgyalni. Én is azt javaslom, hogy ne fogadjuk el ezt a javaslatot a szabályozási terv kidolgoztatására. Dr. Hoffmann Attila: mint előterjesztő annyit tennék hozzá, mint amit az előbb is elmondtam. A Hivatal dolgozóinak természetesen nincs lehetőségük

25/81 mérlegelésre, hiszen ők a jogszabályok szerint járnak el. A Képviselő-testület mérlegelhet és dönthet többféleképpen. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 242/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület 3 igen, 22 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Pesti út – Keresztúri út – MÁV Budapest-Hatvan vasútvonal által határolt terület (ún. Nagydelta) Helyi Építési Szabályzatát nem dolgoztatja ki. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal A napirend 37. pontja: 161/2004/04. 27. Budapest XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) rendelet módosításának kidolgoztatása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: mint előterjesztő annyit mondanék, hogy meg tudom erősíteni az eddig elmondottakat, hogy minden előterjesztést egyénileg kell nézni. Én az országban számtalan TESCO áruháznál látom, hogy vannak sátrak, ahol idényjelleggel árusítanak. Máshol ezt így fogják fel. Dr. Dombóvári Csaba: annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy az előterjesztésben az olvasható a harmadik bekezdésben, hogy „A kérelem indoka: a TESCO az áruház parkolójában szeretne egy elárusító sátrat elhelyezni…”. Illet volna az előterjesztésben azt szerepeltetni, hogy igen régóta ott van már az a sátor és többször is lebontották, újraépítették. Már eddig is jogsértő módon jártak el e tekintetben. Dr. Hoffmann Attila: nyílván ezt a jogsértést szeretnék most azzal megelőzni, hogy már most kérnek rá engedélyt. A TESCO képviselője nincs itt. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 4 igen, 14 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett nem fogadja el a határozati javaslatot.

26/81 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: mivel nem született döntés, így újból felteszem szavazásra a határozati javaslatot az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 243/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület 2 igen, 19 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) rendelet módosítását nem dolgoztatja ki. A napirend 38. pontja: 162/2004/04. 28. Javaslat az Ép-17 Kft. 2003. évre vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló és eredménykimutatás, valamint könyvvizsgálói jelentés elfogadására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Papp Péterné (ügyrendi): szeretném jelezni, hogy érintettség miatt a vitában és a szavazásban nem veszek részt. Lázár Attila: az előterjesztést átnézve rögtön az elején egy számszaki hibára lettem figyelmes, amit egy ilyen színvonalon álló komoly cég vezetői nem tudom, hogy hogyan követhettek el. Ez a hiba pedig a következő. Az előterjesztés 1. számú mellékletének 2/4. oldalán az anyagi jellegű ráfordításoknál 426.479.000 Ft szerepel. Aztán a 10/24. oldalra lapozva a 4. pontban az anyagjellegű ráfordításoknál 527.830.000 Ft van feltüntetve. Kérdezem én, hogyan kerülhet be ez a két összeg, hogyan fordulhat elő, hogy két ilyen különböző összeg kerül egy előterjesztésbe? Ki ennek a felelőse és mi ennek az oka? Ez lenne az egyik kérdésem. Ez egy apróság volt csupán az Ép-17 Kft-tel kapcsolatban, amit zárójelben szerettem volna csak megjegyezni. Igazából az Ép-17 Kft. igazgatója által írt tájékoztatást közel 3 hét leforgása után kaptam meg az előző felszólalásom után. Ez tartalmazza az alvállalkozói árbevétel százalékait. Ez egy pecsétes, aláírt papír. Nem tudom, hogyan adhat ki ügyvezető úr ilyen színvonalú papírt a kezéből. Vagy a százalékok nem stimmelnek, vagy pedig az ügyvezető úr nincs tisztában saját cégének a működésével. Most már így papíron leírva. Utána nézve, összeszorozva most már az árbevétel forintjaival ezt a táblázatot, több hibára lettünk figyelmesek, illetve tévedést állapítottunk meg. Felhívnám az ügyvezető úr figyelmét, illetve kérném, hogy ezt a táblázatot megfelelő adatokkal kitöltve juttassa el hozzám és kérem, hogy ez a valós értékeket tartalmazza. Elmondanám még, hogy az Ép-17 Kft. 41 fővel működik. 41 főnek a személyi ráfordítása éves szinten közel 100 millió Ft. Megengedhetetlennek tartom, hogy a közpénzekből 100 millió Ft-ot költsünk el ennek a cégnek a működésére. Ugyanis az alvállalkozói arány olyan nagy a cég működésében, hogy teljesen indokolatlanná teszi a cég egész működését. Könnyen meg lehetne oldani egy pár fős műszaki csoportnak a munka átvételét. A Lakás-

27/81 17 Kft. a megszüntetett Ép-17 Kft. helyett el tudná végezni, hogy az alvállalkozók felé kiadja a munkát, illetve ez a műszaki csoport a munka átvételét meg tudná oldani. Egy szó mint száz, felesleges pénzkidobásnak tartom az Ép-17 Kft. működését. Javaslom a cég azonnali felszámolását. Alexa György: az Ép-17 Kft. jövője bár, meg kell, hogy mondjam, erről testületi ülésen vitát nyitni tudva azt, hogy egyébként ott is emberek dolgoznak és nyilvánvalóan bármilyen munkaszervezet sorsában történő drasztikus változást azért elő kell emberileg is készíteni. Az Ép-17 Kft. jövője valóban, különösen most a szigorodó és az Önkormányzatra is vonatkozó megrendelésekkel kapcsolatos szabályok változása miatt egyébként is eléggé aggályossá vált. Nyilvánvalóan a beszámoló kapcsán vitát nyitni arról, hogy kell-e nekünk ez a cég vagy sem, tartalmasan és előkészítetlenül nem szerencsés. Azt gondolom, hogy ezt a vitát még idén le kell folytatni. Nem azért, mert Lázár Attila képviselő úr ezt szeretné - ez önmagában rám olyan nagy hatást nem jelentene -, hanem az előbb említett szabályváltozások miatt. Amit Lázár Attila képviselő úr mond, az bajos, mert könnyen ki lehet azt mondani, hogy persze egy pár fős műszakiakból álló személyzet akár mondjuk a munkák versenyeztetését is ellátná itt a Hivatalban. Magyarul, vissza kellene őket hozni a Hivatal szervezetébe. Az egy picit drágább. Valószínűleg ez a rovat nem pár fős lesz, hogy ha lesz ilyenünk, hanem ennél egyébként nagyobb. Az is kiderülhet, hogy egyébként a bérköltségük, éppen azért, mert hogy más jogi kategóriába esnének, igazából nem lenne ez majd sokkal kevesebb, mint egyébként az Ép-17 Kft. bérköltsége. Ez az érvelés véleményem szerint nem egy tartható érvelés. Azzal egyetértek, hogy idén az Ép-17 Kft. dolgában állást kell foglalnia a Testületnek. Hangsúlyozom, úgy, hogy az ott dolgozók sorsával és jövőjével is foglalkozni kell. Dr. Hoffmann Attila: képviselőtársaim kérésére intézkedtem és a Pénzügyi Bizottság bevonásával egy külső szakértői cég átvilágítása - ha jól tudom folyamatban van már. Lázár Attila: egy mondatban szeretnék csak képviselőtársam mondandójára reagálni. Emberileg előkészíteni egy cég megszűntetését egy fizetéssel, egy feladattal kevesebb lenne Papp Péterné képviselőtársamnak. Egy példát mondjak csak, valóban nagyon sajnálnám. Szerintem a nélkül, hogy bárkinek a zsebében turkálnék a megélhetésért, ez sokat nem változtatna. Esetleg egy erkölcsileg pozitívabb oldalra fordulna az Ép-17 Kft. működése és képviselő asszony. Az pedig, amit a munkacsoportnak, illetve a szakértői csoportnak a felállításáról mondott. Én nem gondolnám képviselőtársam, hogy 100 millió Ft-ot ki kellene fizetni éves szinten egy pár fős szakértői csoportnak. Alexa György: amit Lázár Attila képviselő úr most hozzászólásának első részében elkövetett, az véleményem szerint méltatlan ennek a Testületnek a tisztéhez. Bús Bence: Lázár Attila képviselőtársam helyett is pironkodom. Nekem egy abszolút szakmai kérdésem lenne az eredménykimutatással kapcsolatosan.

28/81 A cég pénzügyi műveleteinek szaldója negatív fél millió forinttal. Ez egy nem túl nagy tétel, de erre szeretnék rákérdezni, hogy ezt hogy sikeredett kihozni? Ez azt jelenti, hogy forgóeszköz hiányos és forgóeszköz hitelekből kellett gazdálkodniuk? Dr. Hoffmann Attila (ügyrendi): ügyrendi javaslatom az lenne, hogy Papp Péternének, mint az Ép-17 Kft. gazdasági igazgatójának adjuk meg a szót. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 244/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy Papp Péterné képviselőnek, mint az Ép-17 Kft. Gazdasági Igazgatójának szót ad. (20 igen, 3 nem szavazat, 1 tartózkodás) Papp Péterné, az Ép-17 Kft. gazdasági igazgatója: miután ügyvezető úr nincs itt, így kénytelen vagyok én válaszolni erre a kérdésre, holott én jeleztem, hogy a vitában nem kívánok részt venni. Ez az eredmény az Ép-17 Kft. lízingkamataitól lett negatív. A gépvásárlást lízingeléssel oldottuk meg és a kamatfizetés jelentkezik itt. Kiss Lajos: a költségvetési rendelet elfogadásakor dr. Dombóvári Csaba frakcióvezető úr nyilatkozott arról, hogy több száz millió forintot költ az Önkormányzat közpénzből, használ fel a két cégén keresztül és kéri a vizsgálatot. A vizsgálati tematikát kidolgoztattuk, a Pénzügyi Bizottság tárgyalta, a szerződés meg fog köttetni a Lakás-17 Kft-re, az Ép-17 Kft-re, illetve az önkormányzati kapcsolatra. Amint a vizsgálat lezárul, ezt értékelni fogja a Képviselő-testület és dönteni fog arról, hogy mi legyen a továbbiakban a cégekkel. Lázár Attilának egyetlen mondatot mondakék és nem a vita kedvéért. Nagyon könnyű kimondani, hogy meg kell szüntetni valamit. Ennek költségei vannak és nem száz milliós, hanem annál jóval több. Felelősen kellene dobálózni azzal, hogy most megszüntetjük a céget, mert mennyit spórolunk. Lehet, hogy meg kell szüntetni, de én úgy gondolom, hogy így ötletszerűen ez nem nagyon megy gazdasági számítás nélkül. Lázár Attila: egy mondatot szeretnék csak hozzátenni. Lehet, hogy felelősen kell dobálózni a szavakkal, de a közpénzek elköltését is felelősen kell elintézni. Kiss Lajos: erről beszéltem Lázár Attila képviselő úr. Nem másról. Én is a közpénzek elköltéséről beszéltem, mikor Ön azt mondta, hogy a céget meg kell szüntetni. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: köszönöm az egyetértést a két oldal részéről.

29/81 Lázár Attila (ügyrendi): én azt javasoltam, hogy a közpénzek pazarlását kellene megszüntetni az Ép-17 Kft-n keresztül, persze. Kiss Lajos: ugyan ezt mondtam, képviselő úr. Dr. Hoffmann együttműködést.

Attila,

levezető

elnök:

ismételten

köszönöm

az

További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 245/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az Ép-17 Építőipari Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. 2003. évi gazdálkodásáról szóló – a határozat mellékletét képező egyszerűsített éves beszámolót 90.540 EFt. mérleg főösszeggel 4.144 EFt. mérleg szerinti nyereséggel jóváhagyja. 2. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az Ép-17 Kft. az 1. pontban meghatározott eredményt (4.144 EFt.) helyezze eredménytartalékba. 3. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban foglalt döntéséről az Ép-17 Építőipari Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét értesítse. Felelős: Dr Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül. (19 igen, 3 nem szavazat, 6 tartózkodás Papp Péterné érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban) A napirend 39. pontja: 164/2004/04. 28. Javaslat dr. Bényi László díszpolgár finanszírozására Előadó: Barna Andor alpolgármester

temetési

költségeinek

Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 246/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a „Budapest Főváros XVII. kerület díszpolgára” kitüntető cím alapításáról és adományozásáról szóló 66/1999. (XI. 19.) rendelete 3.§-ának (5) bekezdése értelmében a Képviselő-testület úgy dönt, hogy dr. Bényi László kerületi díszpolgár temetkezési költségeire való

30/81 tekintettel 500 EFt összeggel megemeli a „Kerületi díszpolgári cím adományozás” előirányzat összegét, a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntése értelmében gondoskodjon a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezet elkészíttetéséről a Képviselő-testület júniusi rendes ülésére. Felelős: dr. Hoffmann Attila, polgármester Határidő: azonnal, a rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület júniusi rendes ülése (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 40. pontja: 166/2004/04. 28. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2000-től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) tervének felülvizsgálatára Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Dr. Péczely Terézia: időközben beérkeztek az intézmények észrevételei. Ezeknek megfelelően a határozati javaslat még kiegészítésre került. Valóban egy pontosításra szükség volt, amire a Pedagógiai Központ hívta fel a figyelmünket és emellett egy olyan kérdéskör is felvetődött a Nevelési Tanácsadó részéről, aminek a további megvizsgálása szükségessé vált, mint ahogy a Képviselő-testület tudja, ezt az anyagot már a januári testületi ülésen egyszer megtárgyaltuk. Amiatt kellett még egyszer visszahozni, mert a Fővárosi Önkormányzat nem készítette el időre a saját intézkedési tervét. Ez az elmúlt hónapban elkészült és számunka megküldésre került. Ennek az intézkedési tervnek az átvizsgálása során megállapítottuk, hogy a mi intézkedési tervünk alapvetően ennek megfelel. Két kulcskérdésre hívták fel a figyelmünket, amiben kérik az együttműködést. Mind a kettő beilleszkedik a mi fejlesztési, intézkedési koncepciónkba. Hiszen a Móra Ferenc Általános Iskola az integrálható, fejleszthető gyerekek fejlesztésével kapcsolatos munkát már eddig is koordinálta. Nincs akadálya annak, hogy ezt a munkát esetleg még kiterjedtebben tovább végezze. A másik kérdés, hogy a versenyek eredményeit a további fejlesztéseknél vegyük figyelembe. Ez szintén nyitott kapukat dönget, mert mi nemcsak a fővárosi eredményeket, hanem az FPI által saját vizsgálati eredményeket is készítünk minden évben, amelyeknek alapján a pedagógus továbbfejlesztést folytatjuk. Csak ebben a néhány kérdésben és majdnem, hogy formai módon kell saját eredeti határozatunkat módosítani. Kérném, hogy a Képviselő-testület ennek megfelelően a határozati javaslatot fogadja el. Andó Miklós: eredetileg nem volt észrevételem, de az előterjesztésben az iskolák véleményét elolvasva, és mint a Bartók Béla Zeneiskolában érintett delegált képviselő, azt szeretném megkérdezni alpolgármester asszonytól,

31/81 nagyjából ismerem is az iskola gondjait, a gyerekek felvételi gondjait is. Ha valaki nem ismerné, sokkal több jelentkező van a Bartók Béla Zeneiskolába, mint amennyit fogadni tudnak. Itt megjelent a Hősök Terei Általános Iskolának és egy másik iskolának is azon ajánlata és javaslata, hogy a nem beiskolázható gyerekek miatt - éppen a létszám és a helyigény miatt szívesen részt vennének ebben a dologban. Én magam erről semmilyen előzetes ismerettel nem rendelkezem és nem is tudtam arról, hogy folyik ilyen gondolkodás a kerületben, néhány iskola és gondolom az Önkormányzat között, hogy ezt a ki nem elégített igényt valamilyen módon meg lehetne oldani, vagy meg akarnánk oldani. Erre szeretnék rákérdezni konkrétan ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban, mert annak mondjuk nem lennék nagy híve, hogy ha van ilyen igény és valahogy meg lehetne oldani, akkor még sem oldjuk meg. Dr. Dombóvári Csaba: mint ahogy azt az Oktatási Bizottság jegyzőkönyvi kivonatából megtudhatták, a Bizottság ülésén ismételten felmerült a középiskolai férőhelyek kérdése. Dunai Mónika bizottsági tag módosító indítványt nyújtott be a Bizottság ülésén, amely azt célozta, hogy az előterjesztéshez csatolt felülvizsgálati anyag vonatkozó része, amely a középiskolai férőhelyekről szól, egészüljön ki azzal a mondattal, hogy annak ellenére, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem támogatja a kerületben a középiskolai férőhelyek létesítését, ennek ellenére kerületünk vizsgálja meg további gimnáziumi osztályok indításának a lehetőségét. Sajnálattal kellett ott szembesülnünk azzal, hogy az Oktatási Bizottság, bár nyilvánvalóan oktatási szempontokat mérlegelt - azt hiszem nem lehet okom kételkedni ennek hiányában -, nem támogatta ezt az indítványt. Ezért én a bizottsági ülésen nem-mel szavaztam és most is nem-mel fogok szavazni. A további részleteket csak azért nem mondom el, mert néhány hónappal ezelőtt, amikor ez az ügy már napirenden volt, akkor részletesen elmondtam az ezzel kapcsolatos álláspontomat. Akit részletesebben érdekel, az lapozza fel a jegyzőkönyvet. Koszorúsné Tóth Katalin: én azt gondolom, hogy a költségvetés megszavazásának az időszakában nagyon sokszor elhangzik az oktatási kiadások költségvetési háttere. Éppen ezért Andó Miklós képviselőtársamnak mondanám, hogy az oktatási irányítás egy kerületben úgy történik, hogy tudatosan tervezünk és limitáljuk az igényeket, illetve az adhatóságokat. A Bartók Béla Zeneiskola szülőinek zenei tanulási igényével magam is tisztában vagyok, mivel az Iskolaszéki képviseletet láttam el. Én azt gondolom, hogy nekünk képviselőknek el kell dönteni, mert nagyon jó dolog az, ha zenekedvelő fiatalokat nevelünk, hogy milyen arányszámban tesszük ezt a kerületben. Meg lehet azt szavazni, hogy kerületi igény szerint minden gyerek tanuljon zenét. Ez nagyon jó dolog, csak hogy ennek van egy kiadási háttere. Én azt javasolnám, éppen ezért Andó Miklós képviselőtársamnak, hogy a következő költségvetési évkor a Zeneiskolával együttműködve az igényeket felmérve próbáljunk erről beszélni, hogy mi az az összeghatár, amit tudunk erre a célra biztosítani. A második gondolatom az oktatással kapcsolatosan lenne. Dr. Dombóvári Csaba képviselőtársamnak az elmondása alapján, csak tájékoztatnám a Képviselő-testületet, hogy törvény

32/81 szerint a középiskolai tanulmányok feladatellátási hatásköre fővárosi hatáskörbe tartozik. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnánk vagy nem lehetne ezt megoldani. A törvény lehetőséget biztosít, de én azt gondolom, hogy mindannyiunknak kellene azt tudni, hogy az oktatás ügyében a kötelező törvényi feladatok ellátását meg szeretnénk oldani, mint a 1994. évi XI. OM rendelet általi eszközbeszerzést. Szeretnénk egy új iskolát építeni. Én magam is nagyon örülnék neki, és ha más nem, mindenki tudja, hogy az Erzsébet körúti iskola emeletráépítése is megtörtént. Ezen kívül a kerületben vannak olyan iskoláink, ahol mindenféleképpen önerő háttér biztosításával pályázatot szükséges beadnunk bizonyos épületek kiváltására. Ilyen például a Kép u. Én azt gondolom, hogy tervezni csak úgy lehet, hogy azt meg is tudjam valósítani, mert a kerület költségvetése azt gondolom, oktatásbarátnak mondható, mint ahogy Képviselő-testületünk is. Dr. Dombóvári Csaba: való igaz, a középfokú oktatás fővárosi feladat. Az én gondom az, mint arra most is utaltam és a múltkor is elmondtam és már nagyon sokszor elmondtam, hogy a Fővárosi Önkormányzat visszaél ezzel a jogával, mert azt az álláspontot képviseli, hogy fővárosi szinten van annyi középiskolai férőhely, mint ahányan a középiskolás korosztályba tartoznak. Én ezzel a ténnyel nem kívánok vitatkozni. De azért fogalmazok úgy, hogy visszaél a jogával, mert nem hajlandó tudomásul venni azt a tényt és azt az igényt, hogy ezeknek a középfokú oktatási intézményeknek a földrajzi elhelyezkedése az koránt sincs összhangban, csak meg sem közelíti a fővárosi középiskolás korosztály földrajzi elhelyezkedését. Egy kicsit egyértelműen fogalmazva a külső kerületekben alig-alig vannak középiskolák, a belső kerületek pedig tele vannak. Ezért kell a külső kerületekből több ezer, ebből a kerületből is több ezer, fővárosi szinten pedig még jóval több középiskolás korú fiatalnak, gyereknek naponta 2-3 órát iskolába utazni oda és onnan vissza. Gondoljunk bele, hogy nekünk, felnőtteknek mennyit jelent napi 2-3 óra. Mennyi mindent meg tudnánk tenni, ha naponta 2-3 órával több szabadidőnk lenne. Gondoljuk el, hogy egy középiskolás gyerek mennyi minden más egyéb hasznos dolgot tudna csinálni, hogy ha 10-15 perc alatt eljuthatna az iskolájába és negyed óra alatt hazajuthatna, és maximum egy fél órát kellene kerületen belül eltöltenie utazással, nem pedig 1-1,5 órát oda és ugyan ennyit vissza. Legalább naponta 2 órát egyébbel nem töltenek ezek a fiatalok, mint hogy a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön múlatják haszontalanul az időt. Én azt gondolom, és a módosító indítvány annak idején is, most is arra irányult, hogy nem lenne szabad a XVII. kerület Önkormányzatának szolgai módon szó nélkül hagyni a Fővárosi Önkormányzatnak ezt a hozzáállását. Ha már szóba került a módosító indítvány, amelyet a bizottság nem támogatott, hadd olvassam fel még egyszer: „Ennek ellenére kerületünk vizsgálja további gimnáziumi osztályok indításának lehetőségét.” Ez a megfogalmazás nem arról szól, hogy feltétlenül, kizárólag csak saját forrásból kellene ezeket a középiskolai osztályokat elindítani. Ebbe a megfogalmazásba nagyon sok minden belefér. Belefér olyan megoldás is, ami részben saját, részben külső forrásból, sőt még az is belefér, hogy egyáltalán nem kerületi forrásból, de valamilyen módon megpróbálunk ide a kerületbe középiskolát hozni. Ennek ellenére nem támogatta az Oktatási Bizottság és ezért fogalmaztam az imént

33/81 úgy, hogy bizonyos kétségek merültek fel bennem a tekintetben, hogy biztose az, hogy szakmai szempontok alapján döntött a bizottság. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a bólogatásokból úgy láttam, hogy sokan támogatták most is ezeket a gondolatokat. Koszorúsné Tóth Katalin: Dr. Dombóvári Csaba képviselőtársam elmondása nagyon logikusnak tűnik, bár nekem elvem az, hogy bármilyen célt akarok megvalósítani, előtte alapos felmérés szükséges hozzá. Mennyire van igényt? Soha nem vizsgáltuk a lakosság körében azt, hogy mennyire lenne helyi igény középiskola vagy gimnázium létesítésére. Én azt gondolom, hogy sokan nem tudják azt, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban van lehetőség a középiskola tovább folytatására. Voltak évek, amikor nem volt annyi helyi lakos köréből történő jelentkezés, hogy megfelelő osztályt tudjanak indítani. Én azt gondolom, hogy a helyi sajátosságokat, mint például a külső agglomeráció és az ebből következő gyermeklétszámokat figyelembe véve mindenféleképpen célszerűnek tartom az Európai Uniós pályázatok követését új iskola építéséhez, persze ha erre lakossági igény van. Gondolatom másik része az, hogy senki sem vizsgálta azt sem, hogy hatodik osztálytól mennyi az iskolai szerkezetváltás. Tudniillik látható az, hogy sokan a belváros jobb gimnáziumába 6+6-os struktúrarendszerbe folytatják tanulmányaikat. Én azt javasolnám, hogy ezt a kérdést jobban körbejárva, mindenféleképpen - ha kerületi igény van rá – ezzel a gondolattal foglalkozni kell. Dr. Dombóvári Csaba: csak egyetlen mondatot szeretnék Koszorúsné Tóth Katalin képviselőtársamnak mondani. Azt gondolom, hogy a számok magukért beszélnek. Ha megnézi azt, hogy hány középiskolás tanuló lakik ebben a kerületben, s közülük hányan járnak a kerületi középiskolába, akkor a kettőnek a különbözete azt gondolom, hogy elég meggyőző érv kellene, hogy legyen. Dr. Péczely Terézia: most sorba mennék a válaszadással. Andó Miklós képviselőtársammal nagyon könnyű dolgom van, mert Koszorúsné Tóth Katalin tanácsnok asszony már nagyon sok felvetett kérdésre válaszolt, de annyival egészíteném ki azt, amit elmondott, hogy a Bartók Béla Zeneiskola jelenleg is úgy működik, hogy a gyerekeknek csak egy része jár a főépületbe, és pontosan a kerület nagy alapterülete miatt nagyon sok zenetanár a környező iskolákba helybe megy és az ott iskolázott, az ott lakó gyerekeket helyben tanítja a zenei, művészeti alapismeretekre. Ez az együttműködés, ami a nyilatkozatokból kiderül, gyakorlatilag máig élő dolog. Korlátot valóban az szab, hogy a Képviselő-testület, amikor a Bartók Béla Zeneiskola státuszait meghatározza, akkor mit tart alapnak. Általában egy bizonyos szűrés utáni gyereklétszámot, akiket zenére és művészeti tárgyakra tanítunk, és az igények alapján évről évre a státuszok számát mindig növeljük. Vagy pedig azt mondjuk, hogy a XVII. kerület 6000 iskolása számára állapítjuk meg a státuszokat, mert gyakorlatilag kvázi minden gyerek elmehet a Zeneiskolába, ha akar. Nyílván itt a zenetanárok száma, az eszközök száma valahol ennek az egész képzésnek határt szab. Úgy

34/81 gondolom, hogy most egy viszonylag egészséges, normális helyzetben vagyunk. A tehetséges gyerekek, azok a gyerekek, akik zenét, művészeti tárgyakat akarnak tanulni, azok a zeneiskola képzésébe bejutnak. Nem kell figyelmen kívül hagyni, ha nem is nagy mértékben, de a gyereklétszám csökken a kerületben. Mi folyamatosan növeljük a pedagógus státuszok számát a Zeneiskolában, miközben alapvetően a taníttatandó diákjaink száma csökken. Én azt mondanám, hogy most ez egy megfelelő szint. Nyilvánvaló, mikor az Önkormányzat teherbíró képessége lehetővé teszi, akkor a lehetőségeket még tovább lehet fejleszteni. De van egy olyan pont, amin túl nem igazán érdemes. Dr. Dombóvári Csaba képviselőtársamnak a következőt mondanám el, amit a testületi és a bizottsági ülésen is elég sokszor elmondtunk. Nekem alapvetően azzal a módosító indítvánnyal kapcsolatban nincsen kifogásom, hogy a „sem támogatja” szövegrész helyett a „nem támogatja” kifejezés kerüljön. Az Oktatási Bizottság ülésén egy olyan helyzet alakult ki, hogy a módosító javaslatot tevő Dunai Mónika úgy kapcsolta össze javaslatait, hogy csak együtt lehetett szavazni a két módosító indítványáról. A második módosító indítvány volt az, amit a Bizottság nem támogatott és én magam sem támogatok. Ugyanis a gimnáziumi képzésnek az erőltetése a kerületben olyan módon, hogy mi a Főváros felé folyamatosan jelezzük a kerületből elmenő gyerekek számát, kérjük az itteni fővárosi lehetőségek bővítését. Eddig rendben van. De a másik oldalon, hogy ezt az Önkormányzat vállalja magára. Többször elmondtuk, hogy ez nem önkormányzati feladat. A középiskolai oktatás a Főváros anyagi, erkölcsi és jogszabályi felelőssége és mi már azzal, hogy két helyen is gimnáziumot, középiskolai oktatást tartunk fent, úgy gondolom, hogy maximálisan a teherbíró képességünk felett látjuk el feladatainkat. Én úgy gondolom, hogy nem szolgai módon szó nélkül hagyjuk a Főváros döntését, mert képviselő úr megtekintheti azt a levelezést, amit mi rendszeresen a Fővárossal ez ügyben végzünk. Úgy néz ki, hogy a Főváros nagy beruházásra itt a kerületben pillanatnyilat nem igen kapható, hogy itt további középiskolákat építsen. Annak ellenére, hogy mi különböző javaslatokkal a Fővárost megkerestük. Egyetértek továbbá azzal, hogy a szülői igények vizsgálata nagyon fontos. Nem elég egy igényt abból lemérni, hogy hány középiskolás gyerek van a kerületben, és hányan vannak, akik nem a kerületbe járnak iskolába. Ugyanis pontosan a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium évek óta betöltetlen második gimnáziumi osztálya jelzi azt, hogy ezek a gyerekek nem is kívánnak a kerület középiskolájába járni. Látni kell azt, hogy a szülők mit akarnak. Én elhiszem azt, hogy a Fazekas, az Eötvös, a Veres Pálné Gimnázium valamilyen csoda folytán ide, a kerületünk középpontjába átkerülne ugyan azzal a hírnévvel, ugyan azzal a tanári karral, struktúrával, ahogy a belvárosban működik, akkor a szülők nagy örömmel vállalnák azt, hogy a gyereknek nem kell 2 óra hosszát utazni. Amíg ezt a feltételt mi és a Főváros nem tudjuk biztosítani, addig tudomásul kell venni, hogy a szülők pontosan azért, mert egyetemen, főiskolán akarják tovább taníttatni a gyerekeiket, azokba a gimnáziumokba fogják őket elvinni, amelyek a továbbtanulási listán legalább az első 100 helyen, vagy az első 50-60-80 helyen vannak. Pontosan ezért hiába kínáljuk mi a 30 fős üres létszámot a Kőrösiben, ugyanis évek óta csak egy osztályt tudunk beindítani, oda kerületi gyerekek nem jelentkeznek. Én úgy

35/81 gondolom, hogy amilyen szinten ez lehetséges, mi folyamatosan vizsgáljuk, mi az oka annak, hogy a Kőrösibe van ez a betöltetlen gimnáziumi férőhely. Én úgy gondolom, hogy ezen túl az Önkormányzatnak további erőfeszítéseket felvállalni, főleg ebben az intézkedési tervben dekralálva nem kellene. Dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát akkor tudom befogadni, amennyiben a képviselő úr nem köti egybe a két módosító javaslatot, akkor módosító indítványának első részét be tudom fogadni. Ezt a bizottsági ülésen is elmondtam. Ez képviselő úrtól függ, hogy csak egyben szavazhatunk róla vagy külön. Dr. Dombóvári Csaba: a javaslat első része egy stiláris pontosítás, amely elméletileg szavazást sem igényelne. Már rég ki kellett volna javítani. Dr. Péczely Terézia: ezt a javaslatot befogadom, az Oktatási Bizottság ülésén is az volt a gond, hogy a módosító indítványt tevő Dunai Mónika nem volt hajlandó engedélyezni, hogy külön szavazzunk róla. Ezt a részét befogadom. Dr. Dombóvári Csaba: persze hogy nem, mert a javaslat második része az, ami igazán az érdemi javaslat. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 247/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület 9 igen, 16 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett nem fogadja el dr. Dombóvári Csaba azon módosító indítványát, hogy az előterjesztés 3. számú melléklete 8/13. oldalán lévő szövege 1. bekezdésének második mondatában a: „… sem támogatja…” szövegrész kerüljön törlésre és helyébe a : „… nem támogatja…” szövegrész lépjen, valamint az előterjesztés 3. számú melléklete 8/13. oldalán lévő szövegének 1. bekezdése egészüljön ki: „Ennek ellenére kerületünk vizsgálja további gimnáziumi osztályok indításának lehetőségét.” szöveggel. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a kiegészítéssel együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 248/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 129. § (5) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2000-től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) tervét nem szükséges koncepcionálisan megváltoztatni, a fenntartói tevékenységet a Fővárosi Közoktatásfejlesztési és Intézkedési Tervvel összhangban

36/81 a fejlesztési irányok megszabta keretek között tovább kell folytatni. 2.a) A Képviselő-testület Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2000-től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) tervének IV. „Összegzés” című fejezetét az alábbi célokkal bővíti ki: „ - Meg kell vizsgálni a Módszertani Központ kialakításának lehetőségét a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. - A szakmai munka színvonalát tovább kell emelni az általános iskola 7. és 8. osztályaiban”. 2.b) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az a) pont 2. fr. bekezdésében foglalt döntése végrehajtása érdekében dolgoztasson ki intézkedési tervet a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott 9. évfolyamon végzett mérések hasznosítására. 3. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg a gyógytestnevelési ellátás helyzetét, különös tekintettel azon átalakítási javaslatra, hogy a szakmai munka hatékonyságának növelése érdekében 3 fő főállású szakember alkalmazható-e. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a felülvizsgálatra: 2004. augusztusi rendes Képviselő-testületi ülés 4. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse az Igazgatók Szakmai Szervezetének elnökét, az Óvodavezetők Szakmai Szervezetének elnökét, az érintett közoktatási intézmények vezetőit, valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, az intézkedési terv elkészítésére: 2004. július 30. (20 igen, 5 nem szavazat, 4 tartózkodás) Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szünetet rendelek el. SZÜNET

37/81 A napirend 41. pontja: 167/2004/04. 28. Javaslat a Hősök Terei Általános Iskola további 2975 m2-vel való bővítése megkezdéséhez szükséges 1172 Budapest, XIV. u. 5. szám alatti (130179 hrsz) ingatlan megvásárlására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Andó Miklós: aggodalmam az, mert az lenne az érdekünk, ha már egyszer elhatároztuk ennek az iskolának a bővítését, hogy minél hamarabb hozzájussunk ehhez a területrészhez, hogy ezáltal biztosítva legyen az, hogy elkezdődhessen az építkezés. Ebben próbál segíteni ugye ez a megegyezés, de azért van aggodalmam, mert sajnos nem az utolsó telekrészről beszélünk. Ezenkívül van még egy olyan telekrész, ingatlan, amit a tulajdonosa szintén nem akar - vagy legalábbis egyenlőre úgy tudom, nem akarna - eladni, hanem perelni kell, illetve a kisajátítási eljárást el kellett indítani és ebben a pillanatban van egy olyan megegyezés és egy olyan ajánlat az Önkormányzat részéről, ami messze meghaladja a reális árát ennek a megvásárlandó ingatlannak. Ez két dolgot jelenthet. Jelentheti azt, hogy akik eddig végül is viszonylag tisztességes egyezkedés révén megkapták az Önkormányzattól az ajánlatot és azt elfogadták, azok úgy érezhetik, hogy őket egy kicsit baleknak nézte az Önkormányzat, mert lám-lám lehetett volna húzni az időt és magasabb árat is ki lehetett volna harcolni. Ez megint csak adott esetben más kisajátítási vagy legalábbis ilyen önkormányzati célú beruházásoknál precedenst teremthet. Másrészt pedig nem érünk el eredményt, hiába vásároljuk meg ezt a telket, mert akkor se tudunk hamarabb az egész területhez hozzájutni, minthogy a bíróság majd megítéli azt a kisajátítási összeget, ami az utolsó teleknél fölmerül. Én akkor tudnám ezt és úgy támogatni, hogyha a hamarabb való hozzájutáshoz az összes telekhez magyarán mind a két telek tulajdonossal meg tudtunk volna egyezni, mert akkor biztosítva látnám azt, hogy hamarabb használatba tudjuk venni vagy át tudjuk adni ezt a területet. Így, hogy egyiket most magasabb áron kifizetjük és ugyanúgy meg kell majd várnunk adott esetben a bíróság végleges döntését, feleslegesnek tartom tucatmillióval többet fizetni az Önkormányzatnak. Oly magas ez az érték, hogy minden reális megítélés szerint egy bírósági határozat ennél kevesebbet fog nekünk megítélni. Bár elismerem, hogy talán ez ösztönözhetné talán az utolsó lakót, de ne úgy ösztönözzük, hogy ő meg még többet kérjen adott esetben, mint amit ér a telke, mert messze meghaladjuk már azt az összeget, amit erre kalkuláltunk. Én a magam részéről ezt a javaslatot nem fogom támogatni éppen azért, mert nem látom, hogy ettől hamarabb hozzájutunk a területekhez. Kiss Lajos: alapvetően Andó Miklós által elmondottakkal a magam részéről egyetértek. De én támogatni fogom ezt az előterjesztést és kérem a Testületet, hogy szintén támogassa. Valójában felháborító az, hogy valaki zsarolási szándékkal olyan összeget kér az Önkormányzattól, ami ebben az előterjesztésben is van. De ha meg tudunk egyezni, egyetlen ingatlan marad, akivel pereskednünk kell, és én úgy gondolom, hogy ha mienk az ingatlan, letaroljuk a környéket és marad egyetlen ház, akkor talán elgondolkozik az ingatlantulajdonos is, hogy talán jobb lenne megegyezni. Az Önkormányzat

38/81 szerződése szerint, ha két éven belül átadjuk a munkaterületet, abban az esetben azon az áron vállalja a kivitelező a munkákat, ami a szerződésben szerepel. Ha ezt a határidőt nem tudjuk tartani, akkor az, az inflációval növelt kivitelezési összeg lesz, s ennek a kamatai is nőnek. Többet veszít az Önkormányzat, ha nem egyezik meg, mintha többet fizet. 10-20 millió forinttal még mindig olcsóbb, mintha a kivitelezés, illetve az ezzel kapcsolatos kamatok növekednek. Egy pert sokkal könnyebb befejezni, mint két pert. Az ingatlantulajdonos, aki nem hajlandó megegyezni az Önkormányzattal egészen biztos, hogy akármennyi pénzt ajánlanánk is fel, akkor sem fogadná el. A kisajátítás ténye, jogossága jogalapja biztos. Majd az árban kell egyezkedni a bíróságon, mert a bíróság is jóvá fogja ezt hagyni. Kérem szavazzuk meg ezt az előterjesztést. Dr. Dombóvári Csaba: Csak két rövid megjegyzésem lenne. Az egyik az, hogy a telekvásárlásra fordítható összeget nagy valószínűséggel nem fogjuk túllépni. Az előterjesztésből is kiderül, hogy az eddig megvásárolt két ingatlan vételára 28 illetve 41 millió forint volt. Ha ezt most 60-ért megvesszük, az 129 millió, és 220 millió áll rendelkezésünkre a kölcsönszerződések alapján, tehát 91 millió forint van maximálisan az utolsó telek megvásárlására, ami nyilvánvalóan azért annyiba nem fog kerülni. A kereten mindenképpen belül fogunk maradni. A másik pedig, azért tartom szükségesnek, hogy ez a döntés most megszülessen, mert akkor mód van arra - miként azt polgármester úr is a múlt héten a Hősök Terei Általános Iskola szülői értekezletén elmondta -, hogy néhány héten belül, mihelyst a bontási engedélyek jogerőre emelkednek, a dózereket ki lehet küldeni és akkor a három, most kettő és utána a harmadik ingatlant is el lehet bontani, ami talán reményeink szerint más belátásra késztetheti a negyedik ingatlan tulajdonosait. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 249/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Hősök Terei Általános Iskola további 2975 m2-rel való bővítéséről hozott 869/2003.(XI. 20.) Kt. határozat végrehajtása érdekében az id. Kelemen Imre és id. Kelemen Imréné holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten, Kelemen Imre 2/3 és Kelemen Gábor 1/3 tulajdoni hányadában álló, a Budapesti Kerületek Földhivatalánál 130179 hrsz. alatt nyilvántartott, természetben 1172 Budapest, XVII. kerület XIV. u. 5. szám alatt fekvő ingatlant 60.000.000 Ft azaz hatvanmillió forint vételáron megvásárolja, amennyiben az ingatlan per,-teher és igénymentesen 2004. augusztus 31-ig az Önkormányzat tulajdonába jut és ezen időpontig biztosítható a birtokba lépés is. A vételár fedezetét a CIB Ingatlanlízing Rt-vel megkötendő deviza alapú kölcsönszerződés biztosítja. A költöztetés lebonyolítását méltányossági okok miatt az Önkormányzat magára vállalja.

39/81

2.) Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről a kérelmezőket értesítse. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (26 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 42. pontja: 172/2004/04. 28. Javaslat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működési feltételeinek megteremtésére Előadó: Barna Andor alpolgármester

bevezetésére

és

Bús Bence: a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és három tartózkodással nem hoztunk döntést róla. Én ezt javasolnám a Képviselőtestület többi tagjának is. Mi azt a véleményt, ötletet fogalmaztuk meg, hogy célszerű lenne visszavonni ezt az anyagot, és megfontolni azt, hogy ezeket az embereket - akik házi segítségnyújtásra, ápolásra szorulnak - lássuk el egyegy olcsó mobiltelefon-készülékkel, melynek kimenő hívásait akár korlátozhatnánk is. Véleményem szerint bármilyen józan paraszti ésszel végzett számítás szerint is ennek a riasztórendszernek a működtetési költsége töredéke lenne a Body Guard Kft. ajánlatában megfogalmazottaknak. Az ugyanis éves szinten, nem erre a töredék évre gondolok, hanem jövőre mintegy 3.800.000 Ft áfával a riasztás illetve a diszpécser szolgálati rész, és 4.500.000 Ft-ot szánunk a feladat elvégzésére összesen. Tehát 700.000 Ft maradna a munka érdemi részére, nevezetesen az ápoló illetve a gépkocsivezető, illetve a gépkocsi használatának költségeire. Ezt a 700.000 Ft-ot enyhén szólva alábecsültnek tartom, hiszen mindössze 125 km-es havi km használatról szól a számításban, ami szerintem messze alatta van a tényleges, várható igénybevételnek. Egyébként pedig a dolog céljával és ennek a szolgáltatásnak az ilyen irányú elmélyítésével egyetértünk. Bús Bence (ügyrendi): ügyrendi javaslatom, hogy ezt az előterjesztést most vegyük le napirendről, ne vonjuk vissza. Készüljön egy új javaslat, ami ezeknek a költségeknek a hátterét figyelembe véve, egy reális elképzelést fogalmazna meg. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: én megkérdezném, mint levezető elnök, hogy nem lenne célszerűbb esetleg az előterjesztőnek a válaszát meghallgatni és utána szavazni az ügyrendi javaslatról, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy most tegyem fel ügyrendi szavazásra a javaslatot? Barna Andor: a felszólalásának a végén, semmiféle megjegyzést nem akarok tenni, hiszen azzal, hogy azt a véleményét nyilvánította ki, hogy egyetért ezzel a támogatási lehetőséggel, amit az idősek felé próbálunk nyújtani, ezt köszönöm szépen. Éppen ezért csak tájékoztató jelleggel szeretnék egy pár dolgot mondani. Egy szolid megjegyzésem azért lenne. Azt gondolom, hogy

40/81 bármilyen területen felvetődik valamilyen kérdés előterjesztés vagy javaslat formájában, ha nem a szakbizottság foglalkozik vele, akkor én célszerűnek tartanám azt, hogy mielőtt a bizottság nem véleményt alkotna, természetesen azzal semmi gond nincs, hanem javaslattal él inkább, talán célszerű lenne körbejárni a kérdést és felvetni különböző problémákat, vagy megbeszélni azokkal, akik talán a szakmai részében jobban tájékozottak. Akkor talán sok kérdés fel sem merülne. Az a javaslat, hogy vásároljunk telefont, alapvetően nagyon jó gondolatnak tűnik, csak pont a célt, amit ez a rendszer biztosítana az időseknek és mozgásukban korlátozott, sérült embereknek, ez a javaslat ezt nem biztosítaná. Miről van szó? Arról van szó, hogy van egy idős ember, azon túl, hogy a telefont, a mobiltelefont nagyon jól tudjuk, hogy ezek az emberek nem nagyon tudják kezelni, a telefon végén valóban kell lenni valakinek, akit felhív és ez egy dolog, hogy az ember hazamegy, lerakja a mobiltelefonját és amikor csörög akkor odamegy és felveszi, vagy ha telefonálni akar, odamegy érte és használni fogja. Itt arról van szó, hogy olyan esetekre nyújtana ez megoldást, amikor az idős ember mondjuk a fürdőszobában elcsúszik és eltöri a lábát és a telefonkészülék nincs nála, senki nem megy például fürödni a mobiltelefonnal. Ez a készülék arról szól, hogy vagy a karjára van erősítve vagy a nyakába van akasztva, és bármi történik vele mindig magánál hordja. Amikor valami esemény történik – betörő megy, rosszul lesz, segítségre van szüksége – akkor ennek a jelzőrendszernek a gombját megnyomja, ezen keresztül kapcsolatba lép egy diszpécserközponttal, ahol megkérdezik, hogy mi a problémája. Utána küldik ki vagy a szociális munkást vagy a rendőrt, vagy esetleg a mentőt. Ezt egy mobiltelefonnal igen nehéz lenne elvégezni. A mobiltelefonnak még egy gondja van, illetve ennek az elgondolásnak, hogy mivel a szociális törvény szerint ez egy ellátási forma, 2005-től állami normatív támogatás jár utána. Ahhoz, hogy az állami normatív támogatást megkapja az Önkormányzat, arra a minisztérium által meghatározott kritériumnak meg kell felelni. Jelen pillanatban három cég van Magyarországon, akik ezt a rendszert működtetik, akiknek a működtetésére állami normatívát lehet igénybe venni. Az egyik a Máltai Szeretetszolgálat, a másik a Body Guard Kft., a harmadiknak a nevére nem emlékszem. A Máltainak és a harmadik cégnek az a hátránya a Body Guard Kft-vel szemben, hogy oda az idős ember bejelez, de nem tudnak vele kontaktust létesíteni, mert nincs oda-vissza kapcsolat. Ott csak bejelez a diszpécserközpontba és utána felhívják telefonon az idős embert, hogy mi baja van. A Body Guard Kft. rendszerének az az óriási előnye, hogy rögtön kapcsolatot tudnak kialakítani az idős emberrel, és rögtön a segítséget tudják nyújtani. Mondom még egyszer, erre van állami normatíva. Ez a rendszer az, ami elfogadott és támogatott. Én azt gondolom, hogy az a megoldás, hogy vásároljunk telefont, nem igazán működik. Podani Sándor: azzal kezdeném, hogy természetesen én egyet értek azzal, hogy az idős embereknek, a rászorult idős embereknek segíteni kell. Nekem ezzel az előterjesztéssel több gondom van. Az egyik gond az, hogy én egyetlen egy ajánlatot sem látok az előterjesztés mellé becsatolva, még a Body Guard Kft-ét sem. Nem tudom, hogy minek alapján születtek ezek a számok. Amit elmondott alpolgármester úr, azt nagyjából tudomásul veszem. Ugyanakkor

41/81 ez 50 db készülékre vonatkozik. Nem nagyon tudom, hogy milyen alapon lehet kiválasztani ma azt az 50 személyt, aki valójában annyira rászorul, hiszen sokkal több magasvérnyomásos, sokkal több infarktusos van ebben a kerületben. Én azt hiszem, hogy ezzel az 50-nel nem tudunk megoldani olyan átfogó problémát, mint amit szeretnénk. Azonkívül az összegre természetesen visszatérve egy pillanatra, hogy erre a tört évre nyilván csak 152.132 Ft jut. A következő évekre, de legalább 2008-ig 2 millió Ft. Az önkormányzati rész éves szinten magas. Én azt gondolom - és ezzel azt gondolom, hogy nem leszek egyedül -, hogy egy magáncégnek a privát tevékenységét nem közpénzekből kellene finanszírozni. Nem értek egyet az előterjesztés határozati javaslatával és nem is támogatom. Bús Bence: valóban belekotnyeleskedtünk a szociális ügyekbe, mint Pénzügyi Bizottság, ezért elnézést kérek, de még mindig nem kaptam igazán meggyőző választ arra, hogy ennek a segítségnyújtó rendszernek a költségei úgy oszlanak meg, hogy a döntő részét maga a vészjelzőkészülék, tehát a technikai háttér fenntartása, működtetése jelentené, és gyakorlatilag többe kerülne ily módon, a magas költségek által a leves, mint a hús. Hiszen az a szolgálat, aki kimenne és ellátná ezeket a segítségre szoruló embereket, úgy gondolom, hogy ennek a szolgálatnak a pénzügyi háttere nincs kellőképpen kidolgozva, megalapozva, hiszen mint már említettem a havi 125 km-es gépkocsi-használat első ránézésre sem tűnik túl megalapozottnak. Másik része, ami a mobiltelefon használatát illeti ezzel kapcsolatban, pedig azt szeretném elmondani, hogy még a legolcsóbb mobiltelefonok is alkalmasak arra, hogy beprogramozzunk bizonyos telefonszámokat és akkor egy szám lenyomásával tárcsázza azt. Ily módon is megvalósulhatna az az interaktív kapcsolat, amire a Body Guard Kft. által biztosított készülék alkalmas lenne. Ez az oldala sem volt a dolognak túl meggyőző és végül is azt hiszem az állami normatíva felhasználása szempontjából a feladat ellátása a lényeg, nem pedig az a mód vagy az a cég, aminek a segítségével ezt elvégezzük. Barna Andor: szeretném megismételni, hogy a normatív támogatást nem a cél végrehajtásáért kapjuk, hanem arra a módra, amin ezt elvégezzük. Ezt szeretném világossá tenni még egyszer. Vannak előírt, kötelező részei ennek az ellátási formának, annak meg kell felelni. A beprogramozott telefon, amit az öreg, idős ember, amikor ott van összetörve keresgéli, hogy most melyiket kellene megnyomni, nehogy már ugyan az legyen, mint egy nagy, hatalmas gombot meg kell neki nyomni, akármi történik vele. Nagyon vicces egyébként valóban, de sajnos ez így van. Én egyébként javaslom megadni a szót Tímárné Penczi Ildikónak, illetve a Body Guard Kft. képviseletében is itt van Takács úr, akik esetleg egyéb tájékoztatást is meg tudnak adni. Lázár Attila: azt szeretném megkérdezni, utalva Podani Sándor képviselőtársam gondolataira, hogy mért nincs több árajánlat csatolva az előterjesztéshez? Barna Andor: három árajánlatunk van. A Body Guard Kft. a legjobb, ezt bárki, bármikor megtekintheti. Nem szoktuk egyébként az árajánlatokat az előterjesztések mellé tenni, de természetesen rendelkezésre áll, már csak az

42/81 ISO miatt is be kellett kérnünk. Tájékoztatásként meg lehet tekinteni, ezért mondom, hogy meg van, és remélem a bizalom is meg van, hogy nem hazudok. Lázár Attila: fel sem merült bennünk, hogy esetleg hazudik alpolgármester úr, de hát a jobb tájékoztatás érdekében azért célszerű lett volna, hogy a képviselők is eldönthessék illetve megszemlélhessék az összes árajánlatot. A megfelelő döntést az alapján tudnák meghozni. Barna Andor (ügyrendi): javaslom adjuk meg a szót Tímárné Penczi Ildikónak, az Egyesített Szolgáltató Központ vezetőjének. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges 250/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Barna Andor javaslatára) úgy dönt, hogy Tímárné Penczi Ildikónak, az Egyesített Szolgáltató Központ vezetőjének szót ad. (29 igen szavazat, egyhangú) Tímárné Penczi Ildikó, az Egyesített Szolgáltató Központ vezetője: azért szeretnék hozzászólni, mert én készítettem az előterjesztés nagy részét. A képviselő uraknak szeretnék válaszolni az itt felmerült kérdéseikre. A szociális ellátásról és igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza a házi segítségnyújtáson belül a jelzőrendszeres házi gondozásnak a kiépítését. A miniszteri végrehajtási utasítás a 2001/2000. kormányrendeletben szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet a jelzőrendszeres házi gondozást működtetni. Azt, hogy milyen eszközöket, milyen tárgyi és milyen személyi feltételeket kell a jelzőrendszeres házi gondozáshoz kialakítani, ez a kormányrendeletben le van írva. Szakmailag sajnos a mobiltelefon nem működik, mert mindenképpen jelzőrendszerhez van kötve, ami oda-vissza kommunikálást ír elő, illetve a személyi feltételeknél is meg van határozva, hogy milyen feltételekkel kell ezt működtetni. Podani Sándor képviselő úr kérdezte, hogy hogyan tudjuk kiválasztani a kerület több, mint 16.000 időskorú lakosából azt az 50 embert, aki megkapja ezt a szolgáltatást. Ez valóban nagyon nehéz, de mivel a szociális ellátáson belül is a házi segítségnyújtáshoz van kötve, azon emberek köréből kerülhetnek ki, akik a házi segítségnyújtásban már eleve részt vesznek, tehát ellátást kapnak. Pl. házi segítségnyújtást, a házi segítségnyújtásnak egy kiegészítő szolgálata. Most azt tudom mondani, hogy jelen pillanatban a kerületben 67 idős embert látunk el otthonában a házi segítségnyújtás keretein belül, és ebből a 67 emberből kerül kiválasztásra az az 50 ember, aki egyedül él. Elsősorban úgy választottunk, hogy egyedül él, nem családban él. Nagyon gyakran 24 órás ellátásra lenne szükség, amit nyilvánvalóan mi a jelenlegi rendszerünkben nem tudunk biztosítani, főleg ha krónikus betegségben is szenved a kora miatt és az egészségi állapota miatt. Az 50 embernek a kiválasztása így történt. Nem az időskorú lakosság egészére terjed ki, de aki tőlünk ellátást kér és ilyen jellegű ellátást kér, hiszen a szociális

43/81 szolgáltatásokat csak az ellátott saját kérésére biztosíthatjuk, aki rászorul, azoknak megajánljuk. A mobiltelefont nem tudják az idősek valóban használni. A másik pedig nagyon fontos, hogy az oda-vissza kommunikáció megvalósuljon. A Body Guard Kft. rendszerét úgy választottuk ki a három ajánlat közül, hogy ez az egyetlen egy rendszer, amely működtetni tudja az oda-vissza kommunikációt. Van még a Máltai rendszer. Annak a telepítése óriási pénzekbe kerül. Csepelen működik például a Máltai rendszer. Ugyanis a kistérségi településekre, általában tanyás településekre készült. Kecskemét környékén használták először és az úgy működik, hogy egy gondozási központhoz vagy egy intézményhez kell telepíteni az egész rendszert, és nekünk kellene működtetni. Ez azt jelenti, hogy az adót fel kell építeni, ki kell építeni a gondozási központban a diszpécser szolgálatot, ahhoz személyi feltételeket kell biztosítani. Elő van írva a jogszabályban, amennyiben mi önállóan működtetjük, akkor rendszergazdát és gépkocsivezetőt kell alkalmazni. Ha átszámolom és én ezt megtettem, nem kerül olcsóbba, mint a Body Guard Kft. bérleti díja, amelyben ezek a szolgáltatások benne vannak. Még egy kérdésre szeretnék válaszolni, hogy túl kevésnek tartják azt a költséget, amely a gondozási központok illetve az Egyesített Szolgáltató Központ költségvetésében szerepel. Ez úgy történt, hogy a mi költségvetésünkben már jelenleg is szerepel a hétnapos ellátás. Mindenki tudja azt bizonyára, hogy mi szombat, vasárnap meleg ebédet szállítunk a rászoruló időseknek, illetve, ha szükség, van akkor ünnepnapokon is, szombat, vasárnap is ápolást és gondozást nyújtunk. Erre van már a jelenlegi költségvetésünkben is beépítve egy bizonyos keret. Amire szükségünk van, amit kértünk, az a készenléti ügyeletnek a finanszírozása. A a 123 km-t pedig úgy számoltuk ki, hogy a más kerületekben működő jelzőrendszeres szolgálatokat megkerestük. Megkérdeztük, hogy tapasztalataik alapján munkaidőn kívül -amikor nem működik a gondozási központ - hány hívás van és az alapján számítottuk ki ezeket a számokat. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megkérdezem Bús Bence képviselő urat, hogy fenntartja ügyrendi javaslatát a napirendről való levételről? Bús Bence: nem Barna Andor: egy részről köszönöm, hogy visszavonta képviselő úr ügyrendi javaslatát, másrész annyit szeretnék még elmondani, hogy ez a rendszer, ha beindul, akkor természetesen lehetőségünk nyílik majd arra, hogy olyan idős embereknél is ez bevezetésre kerülhessen, ahol nem szociális alapon működik majd ez, hanem szolgáltatásként. Valaki az édesanyjának, édesapjának - akik szociálisan nem rászorultak - megrendelheti ezt az ellátást vagy ennek a rendszernek a bevezettetését, akkor ő is nyugodtabban tudja élni az életét. Szolgáltatásként is be tudjuk ezt majd vezetni a későbbiek során. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.

44/81 251/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2004. július 1. napjától a házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatásaként - annak keretében - be kívánja vezetni a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. 2. Az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében a 2004. évi költségvetésben 152.132.- Ft előirányzatot biztosít az Egyesített Szolgáltató Központ részére, s ezzel egyidejűleg a fenti összeggel csökkenti az „egészségügyi, szociális, és gyermekjóléti feladatok megvalósításához pályázati önrész 30.000 EFt” előirányzatot. 3. A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy 2005. évtől kezdődően az Egyesített Szolgáltató Központ mindenkori költségvetésében – de legalább 2008. június 30-ig – biztosítja a fedezetet a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésére. 4. Felkéri a polgármestert, hogy a jegyző útján gondoskodjék a 2004. évi költségvetési rendelet módosításra vonatkozó rendelettervezet benyújtásáról a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal; értesítésre: a döntést követő 15 napon belül; a költségvetési rendelet módosítására: a Képviselő-testület júniusi rendes ülése; a fedezet biztosítására: a 2004. évet követően a mindenkori költségvetési rendelet elfogadása (25 igen szavazat, 4 tartózkodás) A napirend 43. pontja: 180/2004/04. 29. Javaslat a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésének támogatására a GVOP-2004-4.3.1. intézkedésére, „Budapest egységes térinformatikai rendszerének kiépítése” tárgyában benyújtandó pályázat vonatkozásában, és szándéknyilatkozat kibocsátására a pályázat benyújtása érdekében, a fővárosi kerületek és a fővárosi közmű cégek részvételével létrehozandó együttműködéshez való csatlakozásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: olyan hosszú volt ez a mondat, hogy gyakorlatilag minden szóbeli kiegészítést tartalmazott. Felhívnám a figyelmet, hogy pontosan a képviselőtársaim és a bizottságok által felvetett észrevételek alapján megpróbáltuk még pontosítani ezt a támogatói nyilatkozatot. Ezzel a céllal mindenki egyetértett, hiszen szükség lenne a kerületben egy olyan digitális térképre, ahol minden közműcsatlakozást pontosan tudunk. Rengeteg szempontból szükség van erre. Viszont az Önkormányzat nem akar belemenni semmi olyan kötelezettségvállalásba, amiben egy most még nem tudott összegű és formájú pályázatban elköteleznénk magunkat, hiszen nem tudjuk, hogy ez hogyan lesz lebonyolítva, nem tudjuk, hogy mennyibe fog

45/81 kerülni, sok mindent nem tudunk még. Egyedül azt tudjuk, hogy ha lenne, akkor nagyon jó lenne, és szükség is lenne erre. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, hogy remény legyen rá, talán a Fővárosnak ebben egy kis segítségre van szüksége. Próbáltunk egy olyan nyilatkozatot megfogalmazni, amivel kizártuk a kötelezettségvállalásnak a pénzügyi vonzatát. Dr. Dombóvári Csaba: az előterjesztés tárgya valóban igen hosszasra sikeredett. Csak egy dolgot nem lehet kideríteni az előterjesztésből, hogy mi az a GVOP. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): javaslom, hogy függesszük fel a vitát. Dr. Zámbó Ákos, a Lakás-17 Kft. ügyvezetője: ez a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program. A Gazdasági Minisztérium által kiírt pályázatok gyűjtőneve. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: fenntartja dr. Dombóvári képviselő úr ügyrendi javaslatát, hogy függesszük fel a vitát.

Csaba

Dr. Dombóvári Csaba: nem. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a módosítással együtt, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 252/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy támogatja a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezését a GVOP-2004-4.3.1. intézkedésére, „Budapest egységes térinformatikai rendszerének kiépítése” tárgyában benyújtandó pályázat vonatkozásában, és kifejezi szándékát, hogy csatlakozni kíván a pályázat benyújtása érdekében, a fővárosi kerületek és a fővárosi közmű cégek részvételével létrehozandó együttműködéshez. 2. Felhatalmazza Dr. Hoffmann Attila polgármestert, hogy a határozat mellékletét képező Támogató Nyilatkozatot írja alá, és tájékoztassa Önkormányzatunk részvételi szándékáról a Fővárosi Önkormányzatot. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (25 igen szavazat, 3 tartózkodás) A napirend 44. pontja: 183/2004/04. 29. Javaslat a Lakás-17 Vagyonkezelő mérlegbeszámolójának elfogadására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester

Kft.

2003.

évi

46/81 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 253/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a Lakás-17 Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság 2003. éves mérlegbeszámolóját 73.778 ezer Ft. – azaz Hetvenhárommillió-hétszázhetvennyolcezer forint – mérleg főösszeggel, 3.100 ezer Ft, azaz Hárommillió-egyszázezer forint mérleg szerinti eredménnyel elfogadja, amelyet eredménytartalékba helyez. 2./ A Képviselő – testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, Dr. Zámbó Ákost. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (25 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 45. pontja: 184/2004/04. 29. Budapest, XVII. kerület Rákoscsaba u. 34. szám alatti (helyrajzi szám: 128513) ingatlan értékesítése Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 254/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő – testület a Budapest, XVII. kerület Rákoscsaba u. 34. (helyrajzi szám: 128135) szám alatti ingatlan értékesítésére 2004. január 21. napján kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. 2./ A Képviselő – testület úgy dönt, hogy a Budapest XVII. kerület Rákoscsaba u. 34. (helyrajzi szám: 128135) szám alatti ingatlant a határozat mellékletét képező - pályázati kiírás szerint értékesíti. 3./ A Képviselő – testület felkéri a Polgármestert, hogy a Budapest, XVII. kerület Rákoscsaba u. 34. (helyrajzi szám: 128135) szám alatti ingatlan pályázati úton történő értékesítésére tegye meg a szükséges intézkedéseket a Lakás – 17 Vagyonkezelő Kft. útján.

47/81 4./ A Képviselő – testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-3. pontokban foglalt döntésről értesítse a Lakás – 17 Vagyonkezelő Kft – t. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, pályázat kiírására: 2004. június 15. (20 igen, 7 nem szavazat) A napirend 46. pontja: 185/2004/04. 29. Javaslat a XVII. kerületi játszóterek korszerűsítésének koncepciójára Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Koszorúsné Tóth Katalin: nekem kérdésem lenne az előterjesztés készítőjétől, hogy az 1. számú választókörzetben az 502. utca előtti játszótér miért nem található az anyagban. Dr. Hoffmann Attila: a magam részéről megköszönöm ezt az előterjesztést, mert minőségileg egy nagyon szép munka. Dr. Zámbó Ákos, Lakás-17 Kft.: tegnapi nap jutott tudomásomra, hogy 2 db játszótérnek nevezhető - ugyan nem egy komolyabb játszótér - tér kimaradt az előterjesztésből. Ennek az oka az, hogy 2000. és 2001-ben Szamei Kft. által felmérést készítettünk a kerületi játszóterek állapotának felmérésére, amelyben megbízást adott az Önkormányzat a Lakás-17 Kft. bonyolításához az összes játszótér fölmérésére, teljes kerületi bejárással. 2000., 2001-ben az anyag elkészült és ez az anyag nem tartalmazta ezt a két játszóteret. Megmondom őszintén, a mi anyagunk készítése során nem észrevételeztük, hogy ez a játszótér kimaradt, tegnap kaptam erről jelzést. A hibáért elnézést kérek. Ez egy szakértői anyagra alapult. Úgyhogy a koncepciót ki fogjuk egészíteni ennek a játszótér fejlesztési koncepciójával. Azt, hogy pontosan még mit fogok javasolni, azt még nem tudom előre megmondani, ezen gondolkoznunk kell. Koszorúsné Tóth Katalin: a játszóterek korszerűsítésével kapcsolatosan egy gondolatom lenne, amire szeretném felhívni a képviselőtársak, illetve a Lakás-17 Kft. figyelmét is. Időközben mind a gyerekintézményekben, mind a köztereken a hinták szabványosítása megtörtént. A hinták szabványosítása után, én magam is tapasztaltam és több jelzés is érkezett a baleset előfordulására. A régi hinták általában egy hátsó támlával, első lánccal rendelkeztek, ami védte a gyereket a hintából történő kieséstől. Ugyanakkor a szabványosítás után egy lapra cserélődött ki ez a hinta. Mivel ismeretségi körünkben az Ifjúsági és Sport Minisztériumban több ismert személy dolgozik, ezt a problémát jeleztük, mire azt a választ kaptuk, hogy nagyon sok fajtája van a szabványosított hintának. Ez a legegyszerűbb és a leghasználhatatlanabb fajtája. Én kérném, hogy a további korszerűsítésnél a gyerekek szempontját vegyük figyelembe, és a gyerekek számára a legoptimálisabb eszköz kerüljön felszerelésre.

48/81

Dr. Dombóvári Csaba: az anyagból is kiderül és olvasható, van egy városrésze a XVII. kerületnek, amely területen egyetlen játszótér sincs, ez pedig Rákosliget. Ezért is tartom fontosnak azt, hogy a RégiAkadémiatelepen, a Heltai téren lévő játszótér olyan módon és mértékben legyen felújítva illetve fejlesztve, hogy képes legyen Rákosligeten és a RégiAkadémiatelepen élő mintegy ötezres lélekszámú közösség gyermekeinek megfelelő pihenő és játékteret biztosítani. Bizonyos szempontból örömmel vettem vagy örömmel látom a határozati javaslat második pontjában, hogy a Heltai tér is szerepel azon parkok között, amelyek felújítására, fejlesztésére pályázaton kíván részt venni a Képviselő-testület. Ugyanakkor sajnálattal kell ismételten utalnom arra a tavalyi döntésre, amikor a Képviselő-testület az általam akkor benyújtott javaslatot elvetette, és nem óhajtotta még csak a lehetőségét sem annak megpróbálni, hogy tavaly részt vegyen a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium által kiírt pályázaton. Lehet, hogy akkor, tavaly már nyertünk volna és akkor egy feladattal kevesebb állna még előttünk, és egy játszótérrel több lenne a felújított játszóterek között. A javaslat 2. pontjával kapcsolatban szeretném még azt megjegyezni, részben egy megjegyzés, részben egy kérdés. Információm szerint már túl vagyunk idén az Ifjúsági és Sport Minisztérium által játszótér fejlesztésre kiírt pályázatokon. Én olyan információval rendelkezem, de ha nincs igazam, akkor kérem, cáfolják meg, annyival talán jobb akkor a helyzet, de én azzal az információval rendelkezem, hogy már kiírta a Minisztérium, és mostanában már le is zárult a pályázati határidő. Tavaly is és tavaly előtt is valamikor tavasszal volt a pályázati határidő, és hogyha ez így van - tavaly nem pályáztunk, mert tavaly a Képviselő-testület úgy döntött, hogy nem kíván pályázni -, ha idén lemaradtunk erről, akkor a 2. pont voltaképpen oka fogyottá válik, mert nem tudok más lehetőséget, ami szóba kerülhet. Dr. Zámbó Ákos: az előbbi felszólalásomból elfelejtettem, hogy melyik az a másik játszótér, amelyik még kimaradt. Az a Tápió téren található, a másik pedig a Pesti út melletti sávban az Akadémiatelep mellett, úgyhogy ezeket pótolni fogjuk. A hintákkal kapcsolatban, melyek kihelyezésre kerültek, ezek gyakorlatilag Budapesten - hogyha járunk a kerületekben vagy mondjuk Zuglóban nagyon sok játszótér van Budapest területén - leggyakrabban előforduló hintákból vannak ezek az úgynevezett deszkák. Ezek az úgynevezett műanyag deszkák szabványos hinták, a leggyakrabban alkalmazott szabványos hinták a Főváros kerületeiben. A gondot nem az okozza, hogy ez balesetveszélyes, hanem az okozza, hogy ez nagyobb gyerekek számára készült. A kisebb gyerekek, ha ráülnek, való igaz, gondot okozhat, mondjuk egy 2-3 éves gyerek nem ülhet fel egy ilyen hintára, mert hátradől és leesik. Nagyobb korosztály számára készült, a magassága is úgy van beállítva A gondot az okozza, hogy amennyiben nem kerül pénzügyi keret arra, hogy emellett a szabványos hinták mellett úgynevezett bölcsőülőkés hinta is kialakításra kerüljön, ami szintén műanyagból bölcsőülőkével, hátsó támlával, úgy van megoldva, hogy szinte ki se tud esni a gyerek belőle. Az a gond, ha nincs mellé helyezve még egy ilyen. A problémát az okozza, hogy a szabvány - most nem akarok nagyon mélyen belemenni - nem engedi, hogy egy hintaállványon belül kombináljuk a kettőt.

49/81 Nem lehet az egyik oldalra a deszkát, a másik oldalra a bölcsőülőkést feltenni, hanem készíteni kell még egy hintaállványt, és arra lehet a másik szabványos hintát elhelyezni. Úgyhogy a koncepciónál és a jövőben a munkák elvégzésénél különösen gondban leszünk, hogyha bontunk és szabványosítunk, akkor úgy bontsunk és úgy szabványosítsunk, hogy ne csak az egyik fajta típusú hinta kerüljön kialakításra, hanem mellette rögtön legyen a másik is. Mind a két korosztály számára kialakítható hintatípus legyen felszerelve. Dr. Dombóvári Csaba képviselő úr felvetésére, figyeljük a pályázatokat. Kolleganőm arról tájékoztatott, hogy tavalyi pályázatok zárultak le. Az idei pályázat még nem került kiírásra. A Fővárosi Önkormányzat is, ami most elnyerésre került az nem idei pályázat, hanem egy tavalyi pályázat, csak áthúzódott a 2004-es évbe. Várjuk a GYISM 2004. évi pályázatát. A tavalyi pályázat zárult le, annak a leadása, én ezt a tájékoztatást kaptam. Koszorúsné Tóth Katalin: a hinták korszerűsítésével kapcsolatosan én azt tudnám elmondani az ügyvezető igazgató úrnak, hogy ez is egy korszerűsített, elfogadott szabványosítási fajta, de ezen kívül még az ISM Főosztály vezetőjének a tájékoztatása alapján mondhatom, hogy ezen kívül még van jó néhány hinta típus, ami biztonságos a gyermekek számára. Számomra elfogadhatatlan, hogy az óvodában ez balesetveszélyes, illetve ezekre a lapokra 3-6 éves gyerek nem ülhet, ezek szerint csak az óvónéni. Ha van több típusa ennek a hintának, akkor mindenféleképpen vegyük figyelembe a balesetveszélyes helyzet elkerülését, hiszen erről szól a szabványosítás. Amit Ön említett, a zárt rendszerű hinta, az meg azért nem veszi figyelembe a gyereket, mert a mai három éves gyerek sokkal nagyobb attól. Bár egy-két kisnövésű gyereket bele lehet tuszkolni. Nem akarom magyarázni igazgató úrnak, mivel tudom, hogy gyerekei vannak. Azt gondolom, hogy nem kívánom ecsetelni a hintázás pedagógiai célszerűségét és szükségszerűségét, de gondoljuk át ezt a kérdést és mindenféleképpen, míg még az összes hintánkat nem cseréljük le, legalább a többi játszótér és intézmények rendelkezzenek megfelelő balesetmentes hintákkal. Dr. Péczely Terézia: én is ehhez a hintakérdéshez szeretnék hozzászólni. A gyógypedagógusainknak az álláspontját tolmácsolva, én is szeretném felhívni azoknak a műszaki embereknek a figyelmét, akik a szabványosítással foglalkoznak, hogy minden korosztály számára megfelelő hintákat legyenek kedvesek tervezni és a játszótereken beépíteni, mert gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai szempontból alapvetően fontos és a gyermek későbbi fejlettségét illetve teljesítőképességét is meghatározza az, hogy kiskorában ezek a különböző egyensúlyi, érzési és egyéb gyakorlatok hogyan rögződtek. Most ez lehet, hogy egy periférikus kérdésnek tűnik, de higgyük el, hogy a gyerekkori játékok a gyerek fejlődéséhez olyan elemi erővel járulnak hozzá, hogy ezt tényleg nem lehet félvállról venni. Lázár Attila: arra szeretném felhívni a figyelmet, hogyha korszerűsítjük a játszótereket, új játszótereket építünk, új mászókákat, új berendezéseket, új hintákat, akkor lehetőleg a leggazdaságosabb módon és a legjobban költsük

50/81 el azt a rengeteg pénzt, amit erre szánunk. Ugyanis én a mai napig nem értem, hogy mi került az 525. téri játszótéren 8.900.000 Ft-ba. Derczhbach Istvánné: az elkészített anyag igen színvonalasan tartalmazza az elkövetkező éves koncepciókat, amelyek a kerületben megoldásra várnak. Különösen az én területemen, ahol több lakó is jelezte a 6/67-es oldalon szereplő kutyafuttató megvalósításának igényét. Ezzel kapcsolatosan jelezném azt, hogy ilyen problémám adódott a telepen. Kerestünk, igyekeztünk keresni ilyen jellegű területet, hogy hol lehetne ezt kialakítani és sajnos nem találtunk sehol. Örömmel vettem észre, hogy ebben az anyagban szerepel ilyen. Én kérem, hogy a műszakiakkal egyeztessenek, hogy valóban olyanok ezek a megjelölt területek, hogy az ÁNTSZ és egyéb szempontból megvalósítható-e az elkövetkezendő évek során ennek a kérdésnek a megoldása. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 255/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 2004. évben játszóterek felújítására, korszerűsítésére biztosított 15.000 EFt és a balesetveszélyes játszóeszközök javítására jóváhagyott 6.678 EFt előirányzatok terhére megvalósítja az alábbiakban felsorolt játszóterek felújítását, korszerűsítését: - Szánthó G. u. – Temető u. játszótér esetében: 8.000 EFt - Tanár – Kőhúr u.-i játszótér 1. ütem esetében: 7.768 EFt - Akácvirág u. 49. játszótér esetében: 6.000 EFt felhasználásával 2. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat és a Gyermek és Ifjúsági Minisztérium vagy egyéb szervezet a játszóterek felújítására, korszerűsítésére, építésére pályázatot ír ki, úgy pályázatot kíván benyújtani az alábbiakban felsorolt játszóterek felújítására, korszerűsítésére, építésére: - Mónus Illés park - Kaszáló téri nagy játszótér - Naplás út – Aranykút utcai játszótér - Heltai tér 3. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy kutasson fel további finanszírozási lehetőségeket annak érdekében, hogy minél több játszótér esetében kerülhessen sor felújításra, korszerűsítésre. 4. Felkéri a Polgármestert, hogy készíttessen előterjesztést a játszóterek felmérésének aktualizálásához szükséges

51/81 költségek biztosítására annak érdekében, hogy a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GM rendeletben előírt határidőig, 2005. június 30-ig az elkészülhessen, továbbá a balesetveszélyes és nem szabványos játszóeszközök bontási költségeinek biztosítására. 5. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat és a Gyermek és Ifjúsági Minisztérium vagy egyéb szervezet a játszóterek felújítására, korszerűsítésére, építésére pályázatot ír ki a 2005. évben, úgy pályázatot kíván benyújtani az alábbiakban felsorolt játszóterek felújítására, korszerűsítésére, építésére: - 2004. évben nem nyert helyszínek - Újlak u. 5-7. és 7-9. közötti játszóterek - Tanár – Kőhúr u. 2. ütem 6. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzat és a Gyermek és Ifjúsági Minisztérium vagy egyéb szervezet a játszóterek felújítására, korszerűsítésére, építésére pályázatot ír ki a 2006-2007. évben, úgy pályázatot kíván benyújtani az alábbiakban felsorolt játszóterek felújítására, korszerűsítésére, építésére: - 2005-2006. évben nem nyert helyszínek - Gyökér u. 7. - Tanár – Kőhúr u. 3. ütem 7. Felkéri a Polgármestert, hogy az 1-6. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, illetve az 1. pont esetében gondoskodjon a 2004. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezet elkészíttetéséről és azt nyújtsa be a képviselő-testület júniusi rendes ülésére. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a pályázatok benyújtására: a pályázati felhívásban megjelölt határidő, finanszírozási lehetőségek felkutatására: 2004. szeptember 30., a pénzügyi fedezet biztosítására készítendő előterjesztés benyújtására: a novemberi rendes ülés, a rendelet-tervezet benyújtására: a Képviselő-testület júniusi ülésének időpontja, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (27 igen szavazat, egyhangú)

52/81

A napirend 47. pontja: 187/2004/04. 29. Javaslat a „Munkatervi javaslat a Képviselő-testület 2004. március 01től augusztus 31-ig tartó ülésszakára” tárgyban hozott 76/2004. (II. 19.) Kt. határozat módosítására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 256/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 76/2004. (II. 19.) Kt. határozatot az alábbiak szerint módosítja: A „2004. május 20.” időpont, a „Határozati javaslatok” alcím alatti szövegből a „Javaslat a Liget sor balesetveszélyes útszakaszának a helyreállítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Fazekas György, a Városigazgatási Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Terület- és Városfejlesztési Bizottság, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság” szöveget visszavonja. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a Fővárosi Önkormányzattal történt tárgyalások ismeretében készíttessen előterjesztést, a Ligetsor balesetveszélyes útszakaszának helyreállítására és terjessze azt a Képviselő-testület elé, a GRADEX Mérnöki és Szolgáltató Kft. javaslatát követően. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (25 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 48. pontja: 188/2004/04. 29. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásához szükséges koncepció elfogadására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.

53/81

257/2004. (V. 20.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásához az alábbi koncepciót fogadja el: KONCEPCIÓ 1. A

szabályozás célja

- Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, a vagyon megőrzése, hasznosítása, s ezáltal az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz az anyagi alapok biztosítása. 2. A rendelet hatálya - terjedjen ki Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő illetve tulajdonába kerülő a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyon értékű jogokra, továbbá b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre. - a rendelet hatálya ne terjedjen ki a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó, többször módosított 14/1997. (III. 21.) számú rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra, b) a vásárcsarnokokról és piacokról szóló, többször módosított 26/1995. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok és piacok fenntartására és kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, helyiségek hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra. 3. A rendelet szabályozza, - hogy a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Önkormányzat Vagyongazdálkodási Bizottsága gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel a rendelet keretei között bízhatja másra, - hogy a vagyonkezelő szerv - a szerződéssel összhangban - a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás

54/81 alapján gyakorolja a tulajdonost a polgárjogi kapcsolatokban megillető jogait és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit, - hogy az Önkormányzat szervei és intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni – a vagyon rendeltetésétől függően –, gyarapítani és hasznosítani. 4. Önkormányzati vagyon, vagyonkimutatás - A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint forgalomképes vagyon szerinti bontásban. - Az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével kell kimutatni, külön kiemelve, ha az ingatlan üzemeltetésre, kezelésre átadott vagy más önkormányzati vagy állami szerv használatában van. Jellemző ismérvek legalább az alábbiak: - megnevezés - cím - helyrajzi szám, vagy sorszám - tulajdoni hányad / eszmei hányad - bruttó érték - megjegyzés - A vagyonkimutatásban szerepeltetni.

az

értékadatokat

forintban

kell

1. Forgalomképtelen törzsvagyon 1.a. Helyi közutak és műtárgyaik, valamint tartozékaik - közutakat ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám, a hossz, a terület, bruttó érték feltüntetésével, a kerékpárutakat összesítve, bruttó érték feltüntetésével. 1.b. Terek és parkok - köztereket ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám és terület, bruttó érték feltüntetésével. 1.c. 1.c.1. Forgalomképtelenné nyilvánított lakások 1.c.2. Forgalomképtelenné nyilvánított nem szolgáló helyiségek

lakás

céljára

55/81

- lakások esetében: ingatlanonként tételesen helyrajzi szám + albetét, cím, terület, szobaszám, tulajdoni hányad/eszmei hányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével, - helyiségeknél: ingatlanonként tételesen helyrajzi szám + albetét, cím, funkció, terület, tulajdoni hányad /eszmei hányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 1.d. Óvóhelyek - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám , cím, terület, befogadóképesség, tulajdoni hányad/eszmei hányad, megjegyzés, körzetadat feltüntetésével. 1.e. Lezárt temetők - ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám, terület, funkció, megjegyzés, bruttó érték, körzetadat feltüntetésével. 1.f. Az 1.a.-1.e. pontban forgalomképtelen ingatlanvagyon

nem

nevesített

egyéb

- a fejezet alatt ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám, terület, építési övezet, funkció, megjegyzés, bruttó érték, körzetadat feltüntetésével. 2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 2.a. Közművek - a közműveket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, tulajdoni hányad, terület, bruttó érték, megjegyzés, feltüntetésével. 2.b. Az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkciója ellátását szolgáló intézmények használatában lévő ingatlanok. (alfejezetei: 2c.1. Igazgatás, 2.c.2 Művelődési, 2.c.3. Oktatási, 2.c.4. Egészségügyi, 2.c.5. Szociális, 2.c.6. Sport és 2.c.7. Egyéb intézmények) - ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám + albetét, épületazonosító, megnevezés, hasznos alapterület, tulajdoni hányad/eszmei hányad, rendeltetés, megjegyzés, bruttó érték feltüntetésével. 2.c. Korlátozottan forgalomképes egyéb vagyon 2.c.1.Osztatlan bérlakások

közös tulajdonú épületben lévő önkormányzati

56/81 - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám + albetét , cím, terület, hasznos alapterület, szobaszám, eszmei tulajdonhányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.2. Önkormányzati tulajdonú nem lakás épületek, helyiségek

céljára

szolgáló

- ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, funkció, terület, tulajdoni hányad/eszmei hányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.3. Felépítményes vegyes tulajdonú ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, hasznos alapterület, eszmei tulajdonhányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.4. Beépítetlen vegyes tulajdonú ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, eszmei tulajdonhányad, megjegyzés, építési övezet, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.5. Idegen tulajdonú felépítményes ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, eszmei tulajdonhányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.6. Önkormányzati beépítetlen ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, építési övezet, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.7. Mezőgazdasági és zártkerti ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, építési övezet, megjegyzés, tulajdoni hányad, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.c.8. Külterületi erdők - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, építési övezet, megjegyzés, tulajdoni hányad, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 2.d. A 2.a.-2.c. pontokban forgalomképes ingatlanok

nem

besorolható korlátozottan

57/81 - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, építési övezet, megjegyzés, tulajdoni hányad, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 3. Forgalomképes vagyon 3.a. Forgalomképes, 100% lakások

önkormányzati tulajdonban lévő

- ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, hasznos alapterület, szobaszám, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 3.b. Forgalomképes, lakások

társasházban

lévő

önkormányzati

- ingatlanonként tételesen helyrajzi szám + albetét, cím, hasznos alapterület, szobaszám, eszmei tulajdonhányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 3.c. Nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám + albetét, cím, funkció, alapterület, eszmei tulajdonhányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 3.d. Önkormányzatot megillető vagyonértékű jogok - ingatlanokat tételesen, helyrajzi szám, cím, terület, rendeltetés, használat, építési övezet, jogcím, tulajdonos feltüntetésével. 3.e. Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok, üzletrészek - részvények, üzletrészek, kárpótlási jegyek tételes felsorolása, megnevezés, címlet értékek Ft-ban feltüntetve. 3.f. Önkormányzati beépítetlen ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, építési övezet, szelvényszám, tulajdoni hányad, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével. 3.g. Egyéb önkormányzati ingatlanok - ingatlanonként tételesen helyrajzi szám, cím, terület, építési övezet, szelvényszám, tulajdoni hányad, megnevezés, megjegyzés, körzetadat, bruttó érték feltüntetésével.

58/81 5. Egyéb rendelkezések A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak vehetők fel. Az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások, felújítások könyvviteli mérlegben kimutatott, aktivált értékét elkülönítetten kell szerepeltetni. A vagyonkimutatást a zárszámadáshoz csatolva kell a Képviselő-testületnek bemutatni. A vagyonkimutatás megjegyzés rovataiban kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot (pl. muzeális jelleg, helytörténeti szempontból kiemelt stb.), illetve a vagyonhoz kötődő egyéb jogokat és terheket ( pl. haszonélvezeti jog, elővásárlási jog, jelzálogjog), ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál stb. kiemelt jelentőséggel bír. 6. A törzsvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba vagy alapítványba való beviteléről, valamint egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület az alábbiak szerint rendelkezik: - Az Önkormányzat egyes vagyonrészei feletti használati jogot azok az intézmények gyakorolják, amelyek az önkormányzati rendelet hatályba lépésekor a vagyon felett használati joggal rendelkeznek, illetőleg az önkormányzati rendelet hatályba lépését követően az önkormányzati rendelet szerint a használati jogot megszerezték. - Az intézmény(ek) által szerzett vagyon(rész) az intézmény használatába és az Önkormányzat tulajdonába kerül. - Az Önkormányzat szervei által szerzett vagyonnak a használatba adásáról az önkormányzati rendelet hatásköri szabályai szerint kell dönteni. - Az Önkormányzat intézményei és a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságai a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, a hasznok szedésére, a vagyonhoz fűződő terhek és közterhek viselésére, valamint a vagyon(rész) fenntartására, üzemeltetésére, karbantartására és felújítására, az Önkormányzat költségvetésében biztosított kereteken belül. - A használó szerv vezetője a jogszabályokban meghatározott, (polgári jogi, munkajogi, büntető jogi, stb.) felelőséget viseli a használat jogából folyó terhek és kötelezettségek teljesítéséért.

59/81 - A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont az előírások szerint nyilvántartani. - A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni. - A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, forgalmazása, átruházása (adás-vétel, csere), vagy határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba történő bevitele a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. - A használó a rábízott törzsvagyont határozott idejű bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. - Az 1 éven belüli bérbeadás a használó jogköre, az 1 évet meghaladó bérbeadáshoz a Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges, kivéve a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek hasznosítása. - A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek bérbeadás útján hasznosíthatók. A hasznosítás időtartamáról a Képviselőtestület a mezőgazdasági ingatlanok hosszú távú hasznosítására vonatkozó koncepció elfogadásakor, annak módosításakor dönt. - Ha a törzsvagyon használója önkormányzati intézmény, akkor a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 89. paragrafus (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó. - A bérleti szerződések törvényességi ellenőrzés küldeni.

egy példányát nyilvántartás és céljából a Jegyzőnek meg kell

- A forgalomképtelen vagyontárgyak közül a közutak, terek és parkok és azok műtárgyai szerződéssel a Fővárosi Önkormányzatnak térítésmentesen átadhatók. - A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül a szennyvízcsatorna hálózat és annak műtárgyai szerződéssel a Fővárosi Önkormányzat részére átadható. - Az ivóvíz és elektromos közmű térítésmentesen a közüzemi szolgáltató részére szerződéssel átadható. 7. A forgalomképes önkormányzati vagyon használatára hasznosítására vonatkozóan a Képviselő-testület az alábbiak szerint rendelkezik

és

60/81

- A vagyonkimutatásban meghatározott vagyontárgy tulajdonjogát vagy használati jogát ingyenesen átengedi a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 52. §ának 26. pontja szerinti vállalkozónak - kivéve az 52. § 35. pontja szerinti közszolgáltató szervezetet az 5. pont utolsó bekezdésében meghatározott esetekben – nem lehet. A vagyonkimutatásban meghatározott vagyontárgy tulajdonjogát vagy használati jogát ingyenesen csak az a társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, köztestület, közhasznú társaság kaphatja meg, amelyik az Ötv-ben meghatározott kötelező vagy az önkormányzat által önként felvállalt feladatot vesz át , és annak folyamatos ellátását minimum 15 éven keresztül az önkormányzattal kötött szerződésben vállalja. - A forgalomképes önkormányzati vagyonnal való gazdálkodási koncepciót a Képviselő-testület határozza meg. - A forgalomképes önkormányzati előkészítése a Polgármester feladata.

vagyon

hasznosításának

- A Polgármester a forgalomképes önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatosan a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint jogosult a tulajdonosi jogokat gyakorolni. - A Polgármester az előző bekezdésben meghatározott hatáskörét naptári évenként legfeljebb 50.000.000 forint értékhatárig gyakorolhatja. - Az Önkormányzat gazdasági társaságai a rájuk bízott vagyonnal a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodnak. A vagyon hasznosításával kapcsolatos önkormányzati korlátozásokat a társasági szerződésbe, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatba, külön alapítói határozatba kell foglalni. - Az önkormányzati vagyon polgármester által 1 éven túli határidőre történő hasznosításáról a Vagyongazdálkodási Bizottság és az érintett egyéni választókerületben megválasztott képviselő véleményét ki kell kérni. - Elidegenítés előkészítése során az ingatlan vagyont minden esetben értékeltetni kell. - Az erről szóló dokumentációt, az elidegenítés célszerűségét alátámasztó gazdasági számítással együtt a döntésre jogosult elé kell terjeszteni.

61/81

- A koncepcióban számszerűen meghatározott értékek minden esetben ÁFA nélkül értendők. - Az önkormányzati vagyon elidegenítésére hatáskörrel rendelkező szerv (5 millió forint értékhatárig Polgármester, 25 millió forint értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság, e felett a Képviselő-testület ) köteles az értékesítési szándékról felhívást közzétenni két alkalommal az Expressz hirdetési újságban, valamint egy alkalommal a Hírhozó c. folyóiratban. - Az értékesítés kizárólag árverés útján történhet, kivéve ha az értékesíteni kívánt ingatlan a/ értékbecslésben meghatározott forgalmi értéke az 1 millió forintot nem haladja meg, vagy b/ az ingatlan idegen tulajdonú felépítménnyel terhelt, vagy c/ az ingatlan (telekrész) szabályozás útján jött létre és önmagában nem értékesíthető (nem alakítható ki önálló telekként és csak a szomszédos telek tulajdonosa részére értékesíthető), vagy d/ az ingatlan meghatározott közösségi célt, vagy közhasznú feladatot szolgál. Az a-c/ pontokban meghatározott esetek fennállását a vagyon elidegenítésére döntési hatáskörrel rendelkező szerv állapítja meg úgy, hogy egyúttal rendelkezik az elidegenítés módjáról is, míg a d/ pontban meghatározott eset fennállásának megállapítása – értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörét képezi az elidegenítés módjának meghatározásával együtt. - Az árverést a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. útján kell lebonyolítani. A bonyolítási tevékenységbe beletartozik az árverés konkrét megszervezésén kívül annak előkészítése is, beleértve az ingatlan jogi státusának, valamint műszaki állapotának a felmérését és az ingatlan értékbecslésének az elkészítését. - Az értékesíteni kívánt ingatlan minimális eladási áráról a bonyolító által rendelkezésre bocsátott 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés és a rendelkezésre álló adatok alapján az elidegenítésre hatáskörrel rendelkező szerv dönt. - A bonyolító az ingatlant a minimális eladási árat meghatározó döntéstől számított egy éven belül értékesíti,

62/81 ezt követően köteles az elidegenítésére rendelkező szervhez fordulni.

hatáskörrel

- A nyertes visszalépése esetén a bonyolító az ingatlant értékesíti az ajánlatát az árverés után fenntartó második legjobb ajánlatot tévő részére, feltéve, hogy az ajánlat a minimális eladási árat meghaladja. - A 7.pont 12. bekezdésben megjelölt árverési felhívásban ki kell kötni, hogy az ajánlattevők az árverésen csak akkor vehetnek részt, ha az árverést megelőzően az értékesítendő ingatlan minimális eladási árának 3 %-át árverési letétbe helyezték. A bonyolító köteles az árverési felhívásban felhívni a figyelmet arra, hogy az árverési letét befizetése csak a befizetési igazoláson megjelölt ingatlan árverésén való részvételre jogosít, azonban bármely ajánlattevő jogosult több ingatlanra is árverezni. - Az árverési felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a/ amennyiben a nyertes saját felróható magatartása következtében az árveréstől számított 30 napon belül az adásvételi szerződést nem köti meg, vagy b/ az ingatlan teljes vételárát, illetve részletfizetési lehetőség esetén az árverési felhívásban szereplő foglaló és vételárelőleg összegét az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg nem fizeti meg, az árverési letéttel egyező mértékű meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles, mely összeget a bonyolító jogosult az árverési letétbe beszámítani. A fenti esetekben a nyertes csak az adott ingatlanra befizetett árverési letét összegét veszíti el. A nyertes által befizetett árverési letét összegét a foglalóba, illetve a vételárba bele kell számítani. - Az árverési letétbe helyezett összegek a nyertes kivételével az árverést követően visszafizetésre kerülnek, kivéve, ha a második legjobb árverési ajánlatot tevő a 7. pont 16. bekezdés rendelkezései értelmében ajánlatát az árveréstől számítva még 60 napig fenn kívánja tartani és erről az árverés befejezésekor írásban nyilatkozik. - A második legjobb ajánlattevő esetében is alkalmazni kell az előző bekezdésben foglalt kötbérjellegű szankciót, amennyiben az előző bekezdés a/ és b/ pontjaiban foglalt kötelezettségeit az árveréstől számított 60 napon belül nem teljesíti.

63/81

- Eredménytelen árverés esetén ismételt árverést kell kiírni, ennek eredménytelensége esetén az értékesítés további módjáról az elidegenítésre hatáskörrel rendelkező szerv dönt. - A Vagyongazdálkodási Bizottság a Terület- és Városfejlesztési Bizottság véleményének figyelembe vételével rendelkezik a forgalomképes önkormányzati vagyon körébe tartozó legfeljebb 25.000.000.- Ft egyedi forgalmi értékhatárig önkormányzati vagyon szerzéséről, illetve bármely más tulajdonjog változásáról naptári évenként legfeljebb 100.000.000.- Ft értékhatárig, kivéve a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletében szabályozott eseteket. 8. A záró rendelkezés az alábbiakat tartalmazza: - Az önkormányzati vagyont az éves vagyonleltárban kell kimutatni.

zárszámadáshoz csatolt

- A Polgármester köteles a vagyonleltár elkészülte után, annak folyamatos karbantartásáról gondoskodni. II. Felkéri a polgármestert, hogy az I. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék az önkormányzati rendelet tervezetének elkészíttetéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület októberi rendes ülése (27 igen szavazat, egyhangú) A napirend 49. pontja: 189/2004/04. 29. Javaslat haszonbérleti szerződés megkötésére Építőipari és Szolgáltató Bt-vel Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

a

Kordély

2000

Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): szeretném javasolni, hogy a Képviselőtestület adjon szót dr. Gergely Tamásnak, a Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület elnökének. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: utána fogok nézni egyébként, hogy miért nem kapták meg időben. Megkérdezném, hogy a leírtakon kívül, ami elég terjedelmes és részletes, valami újat kíván-e hozzátenni még? Nem. Szavazásra bocsátom az ügyrendi egyszerű többség szükséges.

javaslatot,

melynek

elfogadásához

64/81

258/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Dombóvári Csaba javaslatára) úgy dönt, hogy dr. Gergely Tamásnak, a Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület elnökének szót ad. (26 igen szavazat, 1 tartózkodás) Dr. Gergely Tamás: az lenne a kérésem, hogy tényleg nagyon részletesen leírtuk 3 oldalon keresztül a bizonytalansági tényezőket ezzel kapcsolatosan, amennyire idejük engedi, ezt olvassák el. Ennek a lényege az, hogy korántsem biztos az, hogy a Kordély 2000 Bt. egyáltalán fog tudni ez alapján a határozat alapján - hogyha egyáltalán ez a X. kerületi önkormányzati határozat fennmarad - ott feltölteni, mert rekultivációról nincs szó. A teljes területre - felhívnám a figyelmet - a teljes lyukra, ha úgy tetszik leszűkítve nincs engedélye a /11-et kihagyták belőle, az ő kérésére. Korántsem a teljes területről van szó. Ez volt az első gondolatom. A másik az, hogy tisztelettel felhívnám a figyelmüket arra, hogy itt most egy új szerződést kívánnak kötni, új szerződést, új feltételekkel. Meggyőződésem szerint akkor járnának el Önök jogszerűen és helyesen, ha egy új pályázatot írnának ki. Egyesületünk mindig felajánlotta azt és most tényleg az utóbbi fél évben nagyon együtt dolgozunk az Önkormányzattal. Naplás bánya ügyben pert nyerünk stb., stb. Mi felajánlottuk azt, hogy segítünk abban, hogy ott, ez a terület feltöltésre kerüljön és rekultiválásra kerüljön. Ez a két dolog elválaszthatatlan egymástól, de mint mondom, mi ebben segítünk. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ezt a területet, erre a területre vonatkozóan az FKF Rt-nek van egy elsőfokú határozata miután jogerőssé vált – ezt Önök nem tudom mennyire ismerik - az Önök területére felülvizsgálati kötelezettsége van. Ha úgy tetszik ezt az Egyesület hajtotta ki, hogy ne kerüljön ez pénzbe az Önkormányzatnak. Ez önmagában befolyásolni fogja az egész feltöltést és az egész rekultivációt. Nem akarom tovább rabolni az önök figyelmét. Dr. Dombóvári Csaba: azt már a Jogi Bizottság ülésén is felvetettem, és továbbra is fenntartom azon álláspontomat, hogy miután a korábban kötött szerződés megszűnt, a szerződés rendelkezéseinek értelmében, ezért most új szerződés kötésére vonatkozik a javaslat. Azt gondolom, hogy ahogyan annak idején a Kordély 2000 Bt. kiválasztása versenytárgyalás útján történt úgy most is versenytárgyalást lenne szükséges e tekintetben az Önkormányzatnak hirdetnie a feladatok ellátására. Független attól, hogy a Kordély 2000 Bt-nek momentán van-e engedélye, mert erre azt mondom, hogy nekünk, mint Önkormányzatnak meg van gödrünk és aztán pont. A gödör engedély nélkül úgy sem fog tudni betemetődni. Különös tekintettel a Kordély 2000 Bt-vel kapcsolatban az elmúlt évek során megfogalmazódott, az Egyesület levelében is megfogalmazódott különböző kritikákra különösen indokolt lenne, hogy az Önkormányzat ismét versenyeztesse meg ezt a feladatot. Szeretnék a Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület leveléből néhány mondatot idézni és erre szeretnék választ kapni. Ezek olyan dolgokat vetnek fel, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Azt írja a második oldalon: „Maga a határozat csak két évre szól, vagyis semmi biztosíték nincs arra, hogy a továbbiakban is a korábbi feltételekkel tudna tevékenykedni a

65/81 Kordély 2000 Bt.” Ez a 4. volt, az 5. az I. fejezetben: „A rekultivációra nincs engedélye sem az Önkormányzatnak, sem a Kordély 2000 Bt-nek, csak a feltöltésre”. Ugyanakkor a szerződés 2. pontja szerint ez a tevékenység megkezdésének feltétele. Az engedély megszerzéséhez viszont környezetvédelmi hozzájárulás kell. Ezt pedig addig nem fogják kiadni, míg az önkormányzati területen jogerősen kötelezett FKF Rt. el nem végzi. A határidő 2003-ban lejárt. Erre utalt az imént az elnök úr is. Aztán a III. fejezet 3. pontja, a Kordély 2000 Bt-nek nincs minőségbiztosítása. Tekintettel arra, hogy egyfajta gyengébb kontroll valósulna meg a feltöltéssel kapcsolatosan, mint egy hulladék lerakásnál, az ismert gyakorlat alapján félő az, hogy a portás olyan szennyezett földet vagy földszerű anyagot enged lerakni, amely akár veszélyes hulladéknak is minősülhet. Ennek hatása viszont csak később, a rekultiváció során derül ki. A költségviselő ebben az esetben az Önkormányzat lesz. A III. fejezet 5. pontja: A Kordély 2000 Bt. eddig is jelentős mennyiségű anyagot rakott le a területen, melyért egyetlen forintot sem fizetet be az Önkormányzatnak. Ezekre a felvetésekre szeretném, hogyha választ kaphatnánk. Kiss Lajos: én úgy gondolom, hogy a Képviselő-testület nagy része nincs tisztában a Naplás térség előzményeivel. Én 1995-től szeretném a képviselők tudomására hozni a tényeket. Az Önkormányzatnak egyetlen négyzetcentiméternyi területe sem volt ezen a területen, nem volt gödre. 1996-ban az Önkormányzat szakértője, aki mellesleg a RákoscsabaÚjtelepért Egyesület vezetőségi tagja, később elnöke volt, Dr. Révész Szilárd tett egy olyan javaslatot a Képviselő-testület számára, hogy ezt a területet, ezt a gödröt át kell venni, és majd az Önkormányzat ezt feltölti. Ebből a feltöltésből rengeteg pénz lesz és az egész területet lehet majd rekultiválni. Körülbelül ez volt a lényege, pontosan nem szó szerint idéztem természetesen. A Képviselő-testület elfogadta a javaslatot, átvette a Rákosvölgye Szövetkezettől ezeket a helyrajzi számú ingatlanokat. Egy szépséghiba volt, hogy úgy vette át, hogy ebből kettő magántulajdonban volt. Természetesen az átvevő erről tudott, a bizonyítékok megvannak. Félrevezetve az Önkormányzatot, az Önkormányzat átvette ezt a területet. Pályázatot írt ki a hasznosításáról kettő vagy három alkalommal, nem emlékszem. Első, második alkalommal eredménytelen volt a pályázat, harmadik alkalommal eredményes volt. Dr. Révész Szilárd készítette elő az előterjesztést, a pályázati kiírás előterjesztését, ami nem szólt másról, ipari hulladékkal történő feltöltésre. A Képviselő-testület úgy döntött, még az előző Képviselő-testület, tehát a 1998. októberéig hatalmon lévő Képviselő-testület, hogy a Saho Kft-t hirdeti ki győztesnek, mint pályázót. Ki lett hirdetve a győztes, aztán mikor át kívántuk adni a területet kiderült, hogy két ingatlan nem az Önkormányzat tulajdonában van, hanem magántulajdonban. Addig magántulajdont átadni nem lehet az ajánlattevőnek, amíg ez nincs rendezve. El kell mondanom azt, átvette az Önkormányzat. Természetesen a védelméről nem gondoskodott, nem kerítette be és mit ad isten, Sáfár Iván úr, aki a Saho Kft. ügyvezetője volt, az Önkormányzatot megkereste levélben, hogy körülbelül 20.000 köbméter szemetet raktak le ebbe a gödörbe és ettől a pillanattól kezdve ő nem kíván ezzel a területtel foglalkozni, visszalép, de természetesen büntetőjogi felelőssége tudatában jelenti ki, hogy ez a gödör

66/81 20.000 köbméter valamivel fel van töltve, hogy mivel, nem tudom. Így jutottunk mi 1998. végén – 1999. elején ehhez a csodálatos gödörhöz. Első dolgunk volt az, hogy meg kellett egyeznünk az ingatlantulajdonosokkal annak érdekében, hogy egyáltalán pályázatot tudjunk kiírni. Fizetett az Önkormányzat néhány millió forintot annak érdekében, hogy ez az ingatlan, ez a gödör teljes körűen az Önkormányzat tulajdonába kerüljön. Kiírtuk a pályázatot szó szerint, úgy ahogy 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban kiírta az Önkormányzat. A Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület részéről iszonyatos volt a támadás, hogy ipari hulladék, veszélyes hulladék. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy az 5 vagy 6 ajánlattevő közül kiválasztja a Kordély 2000 Bt-t, és a kiírás szerint lehetőséget biztosít a feltöltésre. Most nem akarom az elmúlt 4 évet ismertetni, lényeg az, hogy a terveket aszerint készítette el, ahogy az Önkormányzat megadta a lehetőséget, tehát ipari hulladékra. 4 év után sikerült elérni azt, hogy ipari hulladék helyett természetes anyagok kerüljenek lerakásra. Föld, kavics, kő. Ezt a három dolgot lehet lerakni. Akkor visszautalnék Gergely úr által elmondottakra. Erre a teljes területre rekultivációs terv van. A rekultivációs terv arról szól, hogy lerakják a hulladékot - kommunális hulladékot régen, utána ipari hulladékot raktunk volna le, most meg földet - és utána, ha le van rakva a hulladék, fél méter agyagréteget kell erre rakni, ami lezárja azt és a fél méter agyagrétegre földet. Kérdezem én, hogy mit rekultivál a földön. A földet meg úgyis odateszik. Egy méter vastagságban mínusz 1 métertől csak föld kerülhet. Mit akarunk rekultiválni? Az előző szerződés szerint az Önkormányzat kapott volna a lerakott köbméterként x forintot és a lerakott köbméterekből összegyűlt pénz - már nem emlékszem, hogy mennyi - arra a célra szolgált volna, hogy ebből a fél méter agyagot és a fél méter termőföldet elhelyezzék. Természetesen lehívták volna az Önkormányzattól ezt a pénzt. Most hál istennek csak természetes anyagot lehet lerakni és lehet, hogy 40 Ft sok vagy kevés mindjárt erre is kitérek, de a végén az Önkormányzatnak durván 10 millió forintja marad. Ezt a 10 millió Ft-ot nem akarja senki elvenni onnan, hanem természetesen a területen fákat kívánunk ültetni. Ennyit a díjról. Egyetlen gondolat. Kis Péter kancellária miniszter úr itt volt ezelőtt 2 héttel, és elmondta azt, hogy szeretnék, ha az M0 körgyűrű a 31-es útig érne 2006. végére. Az útépítő cég megkereste a Rákosvölgye Szövetkezetet és most nem tudom fejből megmondani, hogy melyik helyrajzi számú ingatlant szeretné letermelni, annak érdekében, hogy az autópálya építéshez földet vigyenek. Ez a terület, tehát az 5-ös és a 31-es közötti szakasz földhiányos, tehát az autópálya építők fizetnek azért - nem pénzt kérnek -, hogy földet, természetes anyagot rakjanak az autópályába. Tény, hogy 2 évre szól az építési engedély, de az építési engedély meghosszabbítható. Meggyőződésem az, hogy ezt a területet 3, 4, 5 éven belül nem lehet feltölteni. Itt kérdés az, hogy a Tisztelt Egyesület szeretné-e, hogy lezáruljon a Naplás kérdés vagy pedig nem szeretné, hogy lezáruljon a Naplás kérdés, mert ha nem zárul le a Naplás kérdés, ez mindig téma lehet. Földet, követ, kavicsot. Ezt lehet lerakni és akkor, hogyha ez ellen is tiltakoznak, akkor nem tudom, hogy mit szeretnének. Megpróbálok dr. Dombóvári Csaba képviselő úr által feltett kérdésekre válaszolni. Az egyikre már mondtam, hogy 2 évre szól és minden további nélkül meghosszabbítható. Rekultiválni akkor kell, hogyha olyan anyagot rakok le,

67/81 amitől meg kell védeni a környezetet. Itt természetes anyagot rakok le, tehát nincs szükség fél méter agyagrétegre, meg egyébként is földet rak le. Nem tudom, hogy mit akarnak rekultiválni ezen a területen. A RákoscsabaÚjtelepért Egyesület elnökségi ülésén volt szerencsém néhány alkalommal részt venni. Én elmondtam az egyesület vezetőinek, hogy az Önkormányzat lehetőséget biztosít az Egyesület számára, hogy alkalmanként ellenőrizzék a hulladéklerakást. Akkor még nem tudtam miről szól a történet, hogy ellenőrizzék. Ez az ajánlat jelen pillanatban is érvényben van. Az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak joga van a területet ellenőrizni és a Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület számára is a jogot biztosítja, amennyiben igénylik. Úgy gondolom, hogy a mostani döntéssel a Naplás gödör, az önkormányzati tulajdonú gödör sorsa rendeződhet, ha úgy akarják Önök is. Ha nem akarják, akkor természetesen nem rendeződik, akkor lehet pereskedni, lehet nagyon sok mindent csinálni, ezt lehet ragozni, újságba írni, mindent lehet. De attól a gödör ott marad, és én úgy gondolom, hogyha az FKF Rt-nek különböző kötelezettségei vannak, ez abszolút nem befolyásolja az önkormányzati tulajdonú gödör feltöltését. Dr. Dombóvári Csaba: alpolgármester úr úgy fogalmazott, hogy az engedély minden további nélkül meghosszabbítható. Örülök, hogy alpolgármester úrnak ilyen véleménye van ilyesfajta ügyekben történő közigazgatási eljárásokról. Ahhoz képest, hogy ez a most jogerőre emelkedett határozat milyen hosszú idő alatt született meg, én nem fogalmaznék ilyen egyszerűen, hogy minden további nélkül meghosszabbítható és egyébként maga a határozat sem így fogalmaz, ha lehet idézni, hanem azt mondja az engedély meghosszabbítása az érvényesség lejárta előtt írásban kérhető. Kérni lehet, aztán egy dolog, hogy majd az engedélyező hatóság megadja-e vagy nem adja meg, milyen feltételeket szab, esetleg milyen módon változik addig a jogszabályi környezet. Igen hosszasan lehet ragozni. Minden esetre egy olyan vállrándítással elintézni, ahogy ezt alpolgármester úr tette, nem igazán szerencsés. A másik egy sajátos értelmezés alpolgármester úr részéről, hogy miután a földdel, kővel, kaviccsal lehet feltölteni a földterületet, innentől kezdve nincs szükség rekultivációra. Ezt az álláspontját erősen vitatom. Én azt gondolom, hogy a rekultiváció alatt nem azt értjük csupán, hogy természetes anyagok kerüljenek felülre, hanem például azt is, hogy annak a területnek a valamilyen módon zöld felületté való átalakítása is megtörténjék. Márpedig, ha példának okáért nem termőföld, hanem homok, kavics, sóder vagy adott esetben kövek kerülnek felülre, akkor azokon a zuzmókon, néhány a szélsőséges időjárást jól viselő növényen kívül más megélni nem fog, még akkor sem, ha telepítik, és más módon sem. Vaspondró - annak kell a vastag és nedves, nyirkos aljnövényzet - az biztos, hogy nem fog megélni, ennyi előnye lehet a dolognak. Kiss Lajos: meg kellene nézni a Geoplán által készített rekultivációs tervet, amelyik erre a területre szól. Ez hozzáférhető a Városigazgatási Irodán. Egyébként a lehetősége meg lett volna az Önkormányzatnak, valamikor 1990. és 1994. vagy 1994. és 1998. között - nem tudom mikor -, hogy a Fővárossal megegyezzen a terület rekultivációjában, illetve fásításában. Tudomásom szerint van is egy fővárosi határozat, amely 100 millió forintot

68/81 biztosít ennek a területnek a fásítására. Mint említettem, durván 10 millió Ft árbevétele van az Önkormányzatnak ebből a tevékenységből és ebből a 10 millió forintból kívánja a terület fásítását megoldani. Lehet, hogy ez elég lesz, lehet hogy kevés lesz, nem tudom ezt előre megítélni. De 10 millió Ft rendelkezésre áll. Papp Péterné (ügyrendi): javaslom a vita lezárását. Dr. Hoffmann Attila (ügyrendi): szavazásra bocsátom az javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.

ügyrendi

259/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Papp Péterné javaslatára) úgy dönt, hogy az előterjesztés felett a vitát lezárja a hozzászólásra jelentkezett képviselő felszólalása után. (18 igen, 7 nem szavazat, 4 tartózkodás) Dr. Dombóvári Csaba: köszönöm szépen a demokrácia nagyobb dicsőségére. Két megjegyzésem lenne, az egyik az, hogy alpolgármester úr információi szerint van-e a Kordély 2000 Bt. beltagjának vagy beltagjainak akkora vagyona, hogy adott esetben helyt tudjon állni azért a 10 millió forintért, amely bennünket illetne, ha jól értettem. A másik pedig mind alpolgármester úr kiegészítéseiből, mind az előterjesztésből, mind pedig abból a kapkodásból, amely itt a vita igen sürgető lezárása kapcsán megnyilvánult, azt a következtetést tudom csak levonni, hogy valamilyen oknál fogva valakiknek nagyon fontos, hogy a Kordély 2000 Bt-nek ez a biznisz összejöjjön. Innentől kezdve pedig arra nem vették a fáradtságot, hogy egy olyan előterjesztést írjanak, amely mindazokat a kellő és szükséges információkat megadja azoknak, akik adott esetben nincsenek ezen információk birtokában, illetve adott esetben nem értenek egyet azzal, hogy ez a cég végezze ezt a munkát. Kiss Lajos: nekünk egy a fontos, ennek a területnek a rendezése. Én úgy gondolom, ha föld, kavics, kő kerül lerakásra, ennek a területnek a sorsa rendeződik. Vannak olyan erők, akiknek az a céljuk, hogy ez a bizonytalanság fennmaradjon. Ezt lehet ragozni, erről lehet cikket írni, sok mindent lehet csinálni. Először a Rákoscsaba-Újtelep Egyesület részéről azt kaptam, nekik tökéletes az ipari hulladék, de ne a Kordély Bt-vel kössünk szerződést, valamilyen másik céggel, mert ők nem alkalmasak feltöltésre. Most már nincs ipari hulladék, most megint ne a Kordély 2000 Bt-vel kössük meg a szerződés. Egyetlen dolog. Ebben az elmúlt 4 évben, ebben az ügyben néhány millió forintot az a cég beletett, tervezésbe, engedélyeztetésbe, meg nem tudom, hogy még mibe, annak érdekében, hogy megkapja a lehetőséget a feltöltésre. Építési engedélyt kapott az ő nevére, a XVII. kerület Önkormányzatának tulajdonában álló területre. Még egyetlen mondat. Dr. Dombóvári Csaba képviselő úr a Jogi Bizottsági ülésen felvetette az esetleges közbeszerzési kötelezettséget. A szakértők leírták, nem esik közbeszerzés hatálya alá.

69/81 Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): volt egy kérdésem alpolgármester úrhoz, amire vagy nem tud vagy nem akar válaszolni. Annyival legyen szíves megtisztelni, hogy azt árulja el, hogy nem tud vagy nem akar válaszolni. Kiss Lajos: fogalmam sincs, hogy a Kordély 2000 Bt-nek mennyi pénze van. Ha megnézi, elolvassa az előterjesztést, abban az szerepel, hogy a lerakott föld után kell befizetni a pénzt az Önkormányzat számlájára. Az Önkormányzatnak folyamatos ellenőrzési kötelezettsége van, megnézni mennyit rakott le és mennyit fizet. Amennyiben egy szerződést valaki nem teljesít, a szerződés azonnal felbontható. Úgy gondolom, hogy ebben a konstrukcióban erre nincs is szükség. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): akkor megismételném a kérdést, mert amit Kiss Lajos alpolgármester imént mondott, az nem a kérdésemre adott válasz volt. Nem azt kérdeztem, hogy a Kordély 2000 Bt-nek mekkora vagyona van. Azt kérdeztem, hogy a Kordély 2000 Bt. beltagjának vagy beltagjainak, akik a Gt. szerint helytállni tartoznak a társaság kötelezettségeiért, van-e akkora vagyona vagy van-e akkora vagyonuk, hogy egy adott esetben az Önkormányzat felé minden kötelezettséggel helyt tudnak-e állni? Ez volt a kérdésem. Kiss Lajos: nem tudom. Ezt mondtam az előbb is. Hadd kérdezzem meg már akkor, hogyha már ezt kétszer megkérdezte, miért van jelentősége vagy milyen szempontból érdekli képviselő urat, mert természetesen a következő testületi ülésre vagy még a két testületi ülés között is biztosítom a képviselő úrnak ezt az adatot, egyébként meg kell néznem a cégbejegyzésnél. Nem tudom. Érdekes kérdés, lehet kérdezni érdekeseket. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 260/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. Budapest, Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a KORDÉLY 2000 Építőipari és Szolgáltató Bt. 2004. április 29-én kelt ajánlatát, a teljesítés határidejére és az Önkormányzat részére fizetendő lerakó díjra vonatkozóan. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően a szerződéstervezetet készítse el az Önkormányzat tulajdonát képező, Rákoscsaba –Újtelepen a Naplás út, Hidasnémeti utca közötti 0138538/2 hrsz-ú területen, mintegy 4,67 ha területű, cca. 230.000 m3 térfogatú volt anyagnyerő hely tömedékelésére és rekultivációjára vonatkozóan az alábbiak szerint: -

a teljesítési határidő 60 hónap legyen,

70/81 -

a feltöltés anyaga csak természetes eredetű hulladéknak nem minősülő anyag lehet, a befizetendő rekultivációs óvadék helyett a feltöltés fokával megegyező mértékben negyedéves elszámolással a Kordély 2000 Bt 40,-Ft + 10,-Ft ÁFA köbméterenként lerakó díjat, összesen 9.200.000,-Ft + 2.300.000,-Ft ÁFA-t fizet be az önkormányzat részére, mely vissza nem térítendő.

3. Felkéri a polgármestert, hogy a Kordély 2000 Bt-vel a 2. pontban meghatározott feltételek szerint kösse meg a szerződést a Vagyongazdálkodási Bizottság, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság és a Jogi Bizottság véleményének kikérését követően. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a szerződés aláírására: a döntést követő 30 napon belül (17 igen, 6 nem szavazat, 6 tartózkodás) Dr. Hoffmann Attila: nem akartam befolyásolni a dolgot, de utólag egy-két rövid hozzáfűzést szeretnék tenni ehhez a dologhoz. Az egyik az, hogy nyilvánvaló nem most fogadtuk el ezt a szerződést, hanem előző testületek hozták össze. Én annak idején, mint ott lakó állampolgár tájékozódtam erről a dologról, hiszen ott laktam, engem is érdekelt, mi lesz a bányával. A legjobb megoldás az lett volna, ha annak idején a Főváros ezt elintézi, de a Fővárosban az illetékes főpolgármester-helyettes, valamint dr. Hajdú György az FKF Rt. elnök vezérigazgatója, elmondta, hogy a kerületünkkel a tárgyalások azért szakadtak meg, mert olyan minősíthetetlen hangnemben és olyan stílusban tárgyaltak az akkori képviselők a Fővárossal, hogy egyszerűen nem lehetett még csak egy normális közös álláspontra sem helyezkedni. Lehet, hogy ez így volt, lehet, hogy nem. Azt mondom, amit hallottam tőlük. A másik pedig az, hogy 10 év óta már amennyi bírósági anyag, feljelentés, per, szakértői vélemény keletkezett, azzal már föl lehetett volna tölteni ezt a gödröt. Akkor már nem ott tartanánk. Szeretném, ha bármilyen formában, de valamilyen megoldás szülessen ezen a területen is. A napirend 50. pontja: 196/2004/05. 10. Javaslat az Izbég utca kialakítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 261/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az Önkormányzat a 138624 hrsz-ú ingatlanból kialakuló 138624/1 hrsz-ú, 7363 m2 területű, szántó művelési ágú Izbég utcaként használt ingatlanért

71/81 cserébe a Rákosvölgye Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet részére átadja a (138579) hrsz-ú Kis-Káros híd utca felosztásából keletkező (138579/1) hrsz-ú 560 m2 területű, kivett út és (138579/2) hrsz-ú 2018 m2 területű, kivett út művelési ágú ingatlanokat. 2./ A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően, s terjessze a képviselő-testület elé Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996. (V. 24.) rendeletének módosítására vonatkozó rendelettervezetet. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a szerződés megkötését követő 30 napon belül, szerződés megkötésére: a telekalakítási határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül (25 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 51. pontja: 197/2004/05. 10. Utólagos hozzájárulás a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága által kiírt közbiztonsági célú pályázaton való részvételhez Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 262/2004. (V. 20.) Kt. határozat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete utólagosan hozzájárul a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága által kiírt közbiztonsági célú pályázaton való részvételhez az alábbi témákban: -

meglévő körzeti megbízotti irodák működéséhez támogatás, szabadidős rendőrök foglalkoztatásához támogatás.

Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend 52. pontja: 199/2004/05. 10. Javaslat a kisebbségi önkormányzatok támogatására meghatározott 12.000 EFt összeg felhasználásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

72/81

Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): személyes érintettség okán nem akarok részt venni a szavazásban. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 263/2004. (V. 20.) Kt. határozat I. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a kerületi kisebbségi önkormányzatok számára, a költségvetésben elkülönített 12.000 EFt felhasználását a kerületi kisebbségi önkormányzatok által benyújtott pályázatok alapján – a munkacsoport véleményét figyelembe véve – az alábbiakban határozza meg: a/ Budapest Főváros XVII. kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat részére 800.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására az ott megjelölt bontásban azzal, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult az egyes tételek között az átcsoportosításra a pályázaton elnyert összeg 30 %-ának erejéig. b/ Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat részére 1.250.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására az ott megjelölt bontásban azzal, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult az egyes tételek között az átcsoportosításra a pályázaton elnyert összeg 30 %-ának erejéig. c/ Budapest Főváros XVII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat részére 5.460.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására az ott megjelölt bontásban azzal, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult az egyes tételek között az átcsoportosításra a pályázaton elnyert összeg 30 %-ának erejéig. d/ Budapest Főváros XVII. kerületi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat részére 600.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására az ott megjelölt bontásban azzal, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult az egyes tételek között az átcsoportosításra a pályázaton elnyert összeg 30 %-ának erejéig.

73/81 e/ Budapest Főváros XVII. kerületi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat részére 3.890.000 Ft összegű támogatást nyújt a határozat mellékletében felsorolt pályázati célok megvalósítására az ott megjelölt bontásban azzal, hogy a kisebbségi önkormányzat jogosult az egyes tételek között az átcsoportosításra a pályázaton elnyert összeg 30 %-ának erejéig. f/ Budapest Főváros XVII. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot támogatásban nem részesíti, mivel pályázata nem felelt meg a pályázati kiírásnak. g/ Budapest Főváros XVII. kerületi Bolgár Kisebbségi Önkormányzatot támogatásban nem részesíti, mivel pályázata nem felelt meg a pályázati kiírásnak. II. 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy kizárólag a pályázatban megfogalmazott és a Képviselő-testület által támogatott pályázati célok megvalósítására lehet a I. pontban meghatározott összegeket felhasználni. 2. A kisebbségi önkormányzatok a pályázaton elnyert összegeket legkésőbb 2005. május 31-ig használhatják fel. III. Felkéri a Polgármestert, hogy az I-II. pontban foglalt döntéséről értesítse a kisebbségi önkormányzatok elnökeit. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, illetve folyamatos, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (25 igen szavazat, 3 tartózkodás) Dr. Dombóvári Csaba érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban) EBÉDSZÜNET A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyvi kivonata külön szerepel! A napirend 29. pontja: 157/2004/04. 27. Javaslat a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal személyére, a szociális intézmény fenntartói körből Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

delegáltjának

74/81 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 265/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata, mint szociális intézmény fenntartó képviseletében, a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjának Barna Andor alpolgármestert delegálja. 2. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről Dr. Szolnoki Andreát, Budapest Főváros Főpolgármester-helyettesét értesítse. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 30. pontja: 169/2004/04. 28. Javaslat a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Felügyelő Tanács tagjainak személyére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: a határozati javaslat első pontjához az Egészségügyi Bizottság személyi javaslata Quitt András és dr. Kiss Gábor. A jelölést mindketten elfogadták. Hozzájárultak ahhoz, hogy a Képviselő-testület nyílt ülésen tárgyalja az előterjesztést. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 266/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Felügyelő Tanácsa tagjának 2004. június 1. napjától Quitt Andrást és Dr. Kiss Gábort jelöli. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről értesítse a Fővárosi Önkormányzatot és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatóját Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (29 igen szavazat, egyhangú) A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyvi kivonata külön szerepel!

75/81

A napirend 53. pontja: 186/2004/04. 29. Javaslat a Rákosmente Rádió Közhasznú Társaság „végelszámolás alatt” 2003. évi beszámolójának és a végelszámolást lezáró 2004. évi egyszerűsített beszámolójának elfogadására Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 268/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület dr. Berta Imréné végelszámoló megbízatásának teljesítése érdekében tett intézkedését jóváhagyja és a Rákosmente Rádió KHT végelszámolására tekintettel a Társaság 2003. és 2004. évi könyvvizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására utólagosan megbízza Benkő Pálné dr. könyvvizsgálót (kamarai engedély száma: 002972), díjazását egy összegben 100 EFt+ÁFA-ban állapítja meg. 2. A Képviselő-testület a Rákosmente Rádió KHT 2003. évi tevékenységét 2003. december 29-i fordulónappal lezáró mérleget, az eszközök és a források 3901 EFt egyező főösszegével, eredménykimutatását 150 EFt veszteséggel jóváhagyja. 3. A Képviselő-testület a Rákosmente Rádió KHT 2003. évi egyszerűsített beszámolójának 2003. december 31-i fordulónappal elkészített mérlegét 3901 EFt-os egyező eszköz és forrás főösszeggel, eredménykimutatását 150 EFt veszteséggel jóváhagyja. 4. A Képviselő-testület az általa egyszemélyes társaságként alapított Rákosmente Rádió Közhasznú Társaság „v.a.” (cégjegyzékszám: 01-14-000113, képviseli: dr. Berta Imréné végelszámoló) végelszámolását lezáró egyszerűsített mérlegbeszámolóját az eszközök és források 4130 EFt egyező főösszegével, az eredmény kimutatást 91 EFt veszteséggel, a vagyonfelosztási javaslatot 3567 EFt záró egyenleggel a gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1997. évi CXLIV. törvény 150. § (2) bekezdés a/ pontjában nyert felhatalmazás alapján jóváhagyja. 5. A Képviselő-testület felkéri a Polgármester útján a Rákosmente Rádió Közhasznú Társaság „v.a.” végelszámolóját, hogy a könyvvizsgálónak járó bruttó 125 EFt, a könyvelésért járó bruttó 63 EFt és a végelszámolónak járó bruttó 375 EFt kifizetéséről gondoskodjon.

76/81 6. A Képviselő-testület felkéri a Polgármester útján a Rákosmente Rádió Közhasznú Társaság „v.a” végelszámolóját, hogy a 2004. április 29. napjával elkészített, a végelszámolást lezáró egyszerűsített mérlegbeszámoló 5. pontban foglaltak szerinti módosítása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket és a módosított mérleget, valamint az eredmény kimutatást a Fővárosi Bírósághoz, mint Cégbírósághoz nyújtsa be. A Képviselő-testület felkéri továbbá a Polgármester útján a Társaság végelszámolóját, hogy tegye meg a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 75 §-ában előírt intézkedéseket. 7. A Képviselő-testület – az elfogadott mérlegbeszámoló és eredménykimutatás alapján 3.567 EFt záróegyenleggel – kéri a cégjegyzéket vezető Fővárosi Bíróságot, mint Cégbíróságot, hogy a Rákosmente Rádió Közhasznú Társaság „v.a.” –t (cégjegyzékszám: 10-14-000113, képviseli: dr. Berta Imréné végelszámoló) a cégnyilvántartásból törölni szíveskedjen. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a mérlegbeszámoló módosítására: a döntést követő 15 napon belül, a döntésnek a Fővárosi Bírósához, mint Cégbírósághoz, valamint az Adóhatósághoz történő benyújtására: a döntést követő 30 napon belül (27 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 54. pontja: 94/2004/03. 22. Beszámoló a 2003. évi közhasznú foglalkoztatásról Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 269/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület a 2003. évi közhasznú munkavégzésről szóló beszámolót elfogadja. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésről értesítse az Egyesített Szolgáltató Központ vezetőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (27 igen szavazat, 2 tartózkodás)

77/81 A napirend 55. pontja: 141/2004/04. 16. Beszámoló az Egészségügyi Szolgálat 2003. évi munkájáról Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 270/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület az Egészségügyi Szolgálat 2003. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésről értesítse az Egészségügyi Szolgálat vezetőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 30 napon belül (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 56. pontja: 143/2004/04. 20. Beszámoló a szociális célú gazdálkodási tartalék 2004. I. negyedévi felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 271/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 2004. évi költségvetésben biztosított szociális célú gazdálkodási tartalék I. negyedévi felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 57. pontja: 153/2004/04. 22. Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti feladatainak 2003. évi ellátásáról Előadó: Barna Andor alpolgármester

és

gyermekvédelmi

Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.

78/81

272/2004. (V. 20.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület az Önkormányzat 2003. évre vonatkozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót – beleértve a SUPPORT ALAPÍTVÁNY beszámolóját is elfogadja. 2./ Felkéri a Polgármestert, hogy tájékoztassa a Fővárosi Gyámhivatalt valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet az Önkormányzat 2003. évre vonatkozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, valamint értesítse a SUPPORT Alapítvány képviselőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, tájékoztatásra: a döntést követő 30 napon belül (29 igen szavazat, egyhangú)

A napirend 58. pontja: 171/2004/04. 28. Beszámoló a Rákosmente Közbiztonságáért Közalapítvány 2003. évi működéséről Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 273/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Rákosmente Közbiztonságáért Közalapítvány 2003. évi működéséről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: Kiss Lajos alpolgármester Határidő: azonnal, a Közalapítvány értesítésére: a döntést követő 15 napon belül (29 igen szavazat, egyhangú)

A napirend 59. pontja: 182/2004/04. 29. Beszámoló a Remény Közalapítvány 2003. évi működéséről Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.

79/81 274/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Remény Közalapítvány 2003. évi működéséről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a Közalapítvány értesítésére: a döntést követő 15 napon belül (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend 60. pontja: 190/2004/05. 06. Beszámoló a 2004. március 31-ig lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 275/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 2004. március 31-ig lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. (26 igen, 1 nem szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 61. pontja: 194/2004/05. 10. Beszámoló a polgármester átruházott hatáskörben hozott 2004. I. negyedévi döntéseiről Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 276/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület a polgármester átruházott hatáskörben – 2004. I. negyedévében - hozott döntéseiről szóló beszámolót elfogadja. (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 62. pontja: 195/2004/05. 10. Beszámoló az általános célú gazdálkodási tartalék polgármesteri hatáskörben történt 2004. I. negyedévi felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester

80/81 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 277/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Önkormányzat 2004. évi költségvetésében biztosított általános célú gazdálkodási tartalék polgármester által felhasználható keretének I. negyedévi felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 63. pontja: 198/2004/05. 10. Beszámoló a választókerületi fejlesztési céltartalék polgármesteri hatáskörben történt 2004. I. negyedévi felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 278/2004. (V. 20.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Önkormányzat 2004. évi költségvetésében biztosított választókerületi fejlesztési céltartalék polgármester által felhasználható keretének I. negyedévi felhasználásáról szóló beszámolót elfogadja. (28 igen szavazat, egyhangú) Napirend utáni felszólalások: Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: napirend utáni hozzászólásra dr. Dombóvári Csaba jelentkezett. Dr. Dombóvári Csaba: a kerületi aszfaltozott utakon található kátyúk száma fokozatosan csökken. Ez akár egy örömteli információ is lehetne. Ennek azonban az oka nem az, hogy ezeket a kátyúkat betömik, hanem inkább az, hogy az egymáshoz közel lévő kátyúk most már egybe érnek, és onnantól kezdve egy kátyúnak minősülnek. Ha végig megyünk a kerület aszfaltozott útjain, akkor lépten-nyomon kátyúkkal találkozhatunk. Én nem mentem ki dudálni annak idején önkormányzati képviselőként, nem tartottam ildomosnak, nem úgy, mint főpolgármester úr, hogy rádudált a saját kátyúira. Maholnap itt a nyár, május 20-a van, két hét múlva már nyarat írunk. A korábbi években ilyenkor már réges-rég túl voltunk a kátyúk betemetésén. Ezzel szemben az idei évben még - mint mondottam - ott tartunk, hogy még ma is óvatosan kell vezetni a megszokott útvonalakon, hogyha az ember nem akar komolyabb költségekbe kerülni az autójának a javítása kapcsán. Én azt szeretném megkérdezni, hogy mikorra tervezi

81/81 polgármester úr, hogy a kerület kezelésében lévő szilárd burkolatú utak kátyúzását befejezi és információi szerint mikorra várható, hogy a fővárosi kezelésű aszfalt utak kátyúzását végre befejezik. A másik gondolata felszólalásomnak szintén az aszfalt utakhoz kapcsolódik. Sajnos azt kell mondanom, hogy még csak néhány év telt el 2001-2002. óta, szinte már nosztalgiával gondolhatunk azokra az évekre, hiszen akkor még 32 km aszfalt út épült a 2 év során itt a kerületben, aztán azóta mintha elvágták volna. Tavaly egyetlen km sem épült és az idei útépítésekből sem látszik semmi. Mikor lesznek útépítések ismét a kerületben? Dr. Hoffmann Attila: első kérdésével - a kátyúkkal kapcsolatosan - magam is teljes mértékben egyetértek. Én kértem az Ép-17 Kft. vezetését, hogy próbáljon egy gyorsított ütemű munkát végezni, ők erre ígéretet tettek. Ennél többet sajnos nem tudok én sem. Attól függetlenül, hogy naponta én is ezeken a kátyúkon keresztül megyek haza. A Fővárostól meg végképp semmilyen információnk nincsen, hiszen kérdeztük, de nem kaptunk választ rá, hogy mikorra várható a fővárosi utak végleges befejezése. A kérdés második felének megválaszolására fölkérném Kiss Lajos alpolgármester urat. Kiss Lajos: a Képviselő-testület jóváhagyott egy útépítési programot. A jóváhagyott útépítési program első ütemére a közbeszerzési eljárást kiírtuk. Kiírtuk továbbá a Szabadság sugárút, Péceli út és vasút közötti szakaszának felújítására. A közbeszerzési pályázat folyamatban van, amennyiben a pályázat elbírálásra került, akkor tudok a határidőről nyilatkozni. Az biztos, hogy az első ütem ebben az évben kész lesz és szeretnénk a második ütemet is megvalósítani. A pályázati 300 millió forintos önrészre is kiírjuk a pályázatot, tudniillik a tervek elkészültek azokra az utakra, amelyeket a Testület jóváhagyott. Még annyit, hogy a kerület fenntartásában lévő szilárd útburkolatokat az Ép-17 Kft. valójában javítja. Olyan kátyúk, amik ezen a télen keletkeztek, idáig nem voltak. Ha végig megy a képviselő úr mondjuk a Szent Imre herceg úton, vagy végig megy a Lőrinci úton, tudnám sorolni az utakat, ahol jóformán új szőnyegezést kellett végezni, annyira rosszak voltak az utak, elkészültek. Folyamatban van, én úgy gondolom, hogy viszonylag jól haladunk a kerületi utak kátyúzásával. Dr. Hoffmann Attila: nyilván megítélés kérdése. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Az ülést 14 óra 45 perckor bezárom. K.m.f.

Dr. Nagy István jegyző

Dr. Hoffmann Attila polgármester