BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-202/25/2006.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 2006. november 23-án (csütörtökön) a Dózsa Művelődési Ház fórum termében megtartott
KÖZMEGHALLGATÁSÁRÓL
Készült: 3 példányban Jegyzőkönyvvezetők: Horváthné Magács Melinda, Katona Tímea, Juhászné Makra Erzsébet, Dudás Mihályné 1/40
Jelen vannak: Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Dr. Bényi Zsolt, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Fejér Gyula, Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Dr. Hoffmann Attila, Horváth Tamás, Dr. Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Dr. Morauszky András, Nagy Anikó, Oláh László, Papp Péter Pálné, Dr. Piláth Károly, Riz Levente, Rózsahegyi Péter, Ruthner György, Soltiné Kis Katalin, Virág Mihály (28 fő) Jelen vannak továbbá: Krupánszki Teréz bizottsági tag, Dr. Rúzsa Ágnes, a Polgármesteri Iroda vezetője, Kukity Ágnes, a Polgármesteri Iroda munkatársa, Varga Lászlóné, a Kerületi Társas Kör vezetője, David McCall, a Keresztúri Társas Kör munkatársa, Földes György, a Rádió-17 részéről, Martonosiné Orosz Márta, a Dózsa Művelődési Ház igazgatója, Ménesi József, a polgári védelem kerületi parancsnoka, Dr. Horváthné Tóth Judit főépítész, Lochné Jármai Paula, az Építéshatósági Csoport vezetője, Váradi Eszter sajtóreferens, Kozma Ildikó, Szalainé Halász Erzsébet, Dr. Urbánné Fazekas Ibolya, Domján Aladárné, az Ügyfélszolgálati és Okmány Iroda részéről, Vécsey Béla, az Üdvhadsereg Gyülekezet részéről, Oros Istvánné, az Üdvhadsereg Válaszút Háza részéről, Fazekas György, a Városigazgatási Iroda vezetője, Zollai Rafaelné dr., a Közigazgatási Iroda vezetője, Hazay Balázsné, a Városigazgatási Iroda munkatársa, Dániel Éva a Városigazgatási Iroda munkatársa, Szuttor Mihály, a Rákosmenti Kisállattenyésztők Egyesületétől, Altziebler Károly, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Farkas Terézia, a KBE XVII. kerületi Szervezet vezetője, Birtalan Csabáné, a Társadalmi Egyesületek Szövetségétől, Lengyel Zsolt, az Agrárkamara részéről, Mohainé Jakab Anikó, a Jegyzői Iroda vezetője, Kuruczné Marton Katalin, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Dr. Ferenczy Ildikó, a Gyámhivatal vezetője, Vada Erika könyvvizsgáló, a Prim-Audit Kft. ügyvezetője, Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője, Edelényi-Szabó Ákos bizottsági tag, Geri Sándorné bizottsági tag, Dudás László, a Helyi Hírek részéről, Alexa György országgyűlési képviselő, Devászkiné dr. Molnár Katalin, a Fővárosi Közgyűlés tagja, Lukoczki Károly, a XVII. kerületi Lokálpatrióták Egyesületétől, Urbánné Boros Ildikó, az ÁNTSZ XVII. kerületi Intézetétől, Salgó László rendőrhadnagy, a XVII. kerületi Rendőrkapitányságtól, Szabó Imre rendőrőrnagy, a XVII. kerületi Rendőrkapitányságtól, Ribai László tűzoltó főhadnagy, a Rákoskeresztúri Tűzőrség parancsnoka, Kenyóné Tamás Ibolya, az ÁNTSZ XVII. kerületi Intézetétől, Vitézy Dávid, a VEKE-től, Dr. Zámbó Ákos, a Lakás-17 Kft. ügyvezetője, a Polgármesteri Hivatal részéről irodavezetők és munkatársak, továbbá: Keserű Lajosné aljegyző, Székelyiné Vajda Edit, a Képviselő-testületi Iroda vezetője, Dudás Mihályné, Juhászné Makra Erzsébet, Katona Tímea, a Képviselő-testületi Iroda munkatársai, valamint: több kerületi szervezet képviselője, intézményvezetők, dolgozók kerületi lakosok.
és
A megjelent személyek száma: kb. 250 fő. Dr. Rúzsa Ágnes, a Polgármesteri Iroda vezetője: Szeretettel köszöntöm Önöket a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének ez évi 2/40
közmeghallgatásán. Dr. Rúzsa Ágnes vagyok, a Polgármesteri Hivatal munkatársa, a Polgármesteri Iroda vezetője. Én fogok segíteni Polgármester úrnak. Riz Levente polgármester: Jó estét kívánok, szeretettel köszöntök mindenkit! Tisztelettel köszöntöm a XVII. kerület Önkormányzata nevében a kerületi lakosokat, és minden kedves megjelentet. Köszöntöm a megjelent szervezetek, intézmények képviselőit, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, képviselőtársaimat. Szeretnék hangot adni örömömnek. Jó néhány közmeghallgatáson voltam az elmúlt években, ennyien azonban még soha nem voltak. Magam is keresem ennek az okát. Talán az új vezetésnek szól, talán a kíváncsiságnak. Minden esetre nagy öröm, hogy ennyien vagyunk. Legközelebb egy nagyobb befogadóképességű terembe kell mennünk, hogy mindannyian elférjünk. Elnézést kérek mindazoktól, akik most állni kényszerülnek. Igyekszünk rövidre, pörgősre fogni mindazt a mondandót, amivel készültünk. Megállapítom, hogy a 29 fős Képviselő-testületből 28-an jelen vannak. Egy fő – Csorba Béla úr - igazoltan távol van. A közmeghallgatás határozatképes, megnyitom 18.10 órakor. Szeretném bemutatni mindazokat, akik itt ülnek körülöttem, az Önkormányzat Képviselő-testületének képviselőit, illetve tisztségviselőit. Mellettem ül Fejér Gyula alpolgármester úr, a 8. sz. egyéni választókerület képviselője, aki 2006. október 12. óta a város üzemeltetéséért felelős, illetve a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester. Mellette Fohsz Tivadar alpolgármester úr ül. Ő a 10. sz. egyéni választókerület képviselője, aki a költségvetésben, a szociálpolitikában, az egészségügy tekintetében, a sport, a kisebbségi kapcsolatok, a testvérvárosi kapcsolatok tekintetében felelős munkatársam. Jobb kéz felől mellettem ül Dr. Dombóvári Csaba, a 17 sz. egyéni választókerület képviselője, aki az oktatás, a kultúra, a közbiztonság, a civil kapcsolatok területén felelős alpolgármester. Szeretném képviselőtársaimat is bemutatni. ABC sorrendben kezdeném: Barna Andor, az 5 sz. egyéni választókerület képviselője Rákoskeresztúrról. Az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke, a Szociális és Lakásügyi Bizottság tagja. Dr. Benkő Péter, az MSZP kompenzációs listán megválasztott képviselője. Dr. Bényi Zsolt a FIDESZ részéről, Rákoshegyen, a 9. sz. egyéni választókerület képviselője, az Egészségügyi Bizottság elnöke, a Szociális és Lakásügyi Bizottság tagja. Csorba Béla, ő most hiányzik. Kompenzációs listán megválasztott képviselő, a Városfejlesztési Bizottság elnöke, a Közlekedési Bizottság és az Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja. Derczbach Istvánné, az MSZP részéről, kompenzációs listán megválasztott képviselő, az EU kapcsolatok Bizottság és az Oktatási és Kulturális Bizottság tagja. Dunai Mónika a 14. sz. egyéni választókerület képviselője, az Oktatási és Kulturális Bizottság és az EU-kapcsolatok Bizottság tagja, illetve az Oktatási, Kulturális és Civil kapcsolatok Tanácsnoka. 3/40
Dr. Fachet Gergő, az Itthon Rákosmentén Egyesület kompenzációs listán megválasztott képviselője, az Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke. Dr. Fenke Ferenc, a FIDESZ-KDNP-MIÉP összefogás színeiben a 12 sz. egyéni választókerület képviselője, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke, az Egészségügyi Bizottság tagja. Hatvani Zoltán Rákoskerten, a 11. sz. egyéni választókerület új képviselője, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke, a Pénzügyi Bizottság valamint az Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja. Dr. Hoffmann Attila - MSZP -, kompenzációs listán megválasztott képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke. Horváth Tamás Rákoscsaba-Újtelepen, a 15. sz. egyéni választókerület képviselője, a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Költségvetési Bizottság tagja. Dr. Hrutka Zsolt – MSZP -, kompenzációs listán megválasztott képviselő, a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke. Kiss Lajos - MSZP -, a 6. sz. egyéni választókerület képviselője, Bizottság elnöke, az Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja. Koszorúsné Tóth Katalin független képviselő, képviselője.
a Közlekedési
az 1. sz. egyéni választókerület
Kovács István - Itthon Rákosmentén Egyesület -, kompenzációs listán megválasztott képviselő. Lázár Attila a FIDESZ színeiben, kompenzációs listán megválasztott képviselő, az Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint a Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagja, Közbiztonsági és Sport Tanácsnok. Dr. Morauszky András az MSZP részéről, a 2. sz. egyéni választókerület képviselője, a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság tagja. Nagy Anikó a FIDESZ részéről, a 7. sz. egyéni választókerület képviselője, a Szociális és Lakásügyi Bizottság, a Környezetvédelmi Bizottság és a Költségvetési Bizottság tagja. Oláh László az SZDSZ részéről, kompenzációs listán megválasztott képviselő, a Költségvetési Bizottság elnöke, az Oktatási és Kulturális Bizottság tagja. Papp Péter Pálné - MSZP -, kompenzációs listán megválasztott képviselő, a Költségvetési Bizottság tagja. Dr. Piláth Károly a FIDESZ részéről, Rákoscsaba-Újtelepen a 16. sz. egyéni választókerület képviselője, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke, a Jogi és Közbiztonsági Bizottság tagja. 4/40
Rózsahegyi Péter a FIDESZ részéről, kompenzációs listán megválasztott képviselő, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, a Városfejlesztési Bizottság és a Közlekedési Bizottság tagja. Ruthner György az MSZP részéről, a 4. sz. egyéni választókerület képviselője, az EU-kapcsolatok Bizottság elnöke, a Környezetvédelmi Bizottság tagja. Soltiné Kis Katalin az SZDSZ részéről, a 3. sz. egyéni választókerület képviselője, az Egészségügyi Bizottság tagja. Virág Mihály a FIDESZ részéről, Rákoscsabáról. Ő a 13. sz. egyéni választókerület képviselője, az Ifjúsági és Sport Bizottság, a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság tagja. Bemutatom továbbá más megjelent tisztségviselőket a kerületből. Közöttünk van Salgó László rendőr hadnagy, a kerületi Rendőrkapitányság részéről, illetve Szabó Imre őrnagy úr, Közrendvédelmi Osztályvezető is. Ugyanitt köszönthetem a Rákoskeresztúri Tűzőrség Parancsnokát, Ribai László tűzoltó főhadnagyot, a Polgári Védelem kerületi Parancsnokát, Ménesi Józsefet, illetve az ÁNTSZ részéről Urbánné Boros Ildikót. Köszöntöm Alexa György országgyűlési képviselő urat, és Devánszkiné dr. Molnár Katalin fővárosi képviselő asszonyt, valamint minden kedves megjelentet még egyszer. Egy kis türelmet kérek, felolvasom a formális szöveget. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a rendelkezik arról, hogy a Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Mi a célja a közmeghallgatásnak? Közérdekű ügyek fóruma kell, hogy legyen. Olyan ügyeké, amely a kerület egészét, településrészeit foglalkoztatják és érintik. Egyfelől a lakosság tájékoztatását, másfelől véleményének megismerését kell, hogy szolgálja, illetve azt, hogy az állampolgárok ne csak a Hivatal, az apparátus közvetítésével, hanem közvetlenül is fordulhassanak a képviselőkhöz, a Képviselőtestülethez, az alpolgármesterekhez, a polgármesterhez. Az egyéni ügyek elintézésére szolgálnak a tisztségviselők hétfőn megtartott fogadóórái, amelyekre az Ügyfélszolgálati és Okmányiroda Ügyfélszolgálati Csoportjánál előre kell bejelentkezni személyesen, vagy az Interneten keresztül a
[email protected] e-mail címen. Itt kaphat a bejelentkező tájékoztatást arról, hogy melyik tisztségviselő mely hétfői napon tart ügyfélfogadást. Interneten is történik válaszadás minden hónapban a www.rakosmente.hu címen megjelölt időpontban. További célt szolgál a Hivatal ügyfélfogadása, illetve az egyéb lehetőségek, akár itt nyilvánosan, akár a lakossági fórumokon. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a közmeghallgatásról hangfelvétel készül, illetve jegyzőkönyv, amibe az Ügyfélszolgálati és Okmányirodán betekinthetnek az érdeklődők és természetesen teljes terjedelmében az itt elhangzottak helyet kapnak a www.rakosmente.hu című honlapon. A hangfelvétel kapcsán elmondanám, hogy mindenki, aki majd hozzászól a mai estén, kérem, hogy mikrofonba beszéljen, mert így lehet a jegyzőkönyv készítésénél az elmondottakat papírra vetni. Kérem azt is, hogy a hozzászólások kezdetekor mondják be nevüket és lakcímüket. Végezetül még annyit szeretnék mondani a technikai információkkal kapcsolatban, az idővel való 5/40
jobb gazdálkodás érdekében a kérdéseket, javaslatokat lehetőleg írásban adják le, de természetesen ezeket szóban is elfogadjuk. Igyekszünk tematikusan összegyűjtve válaszolni a kérdésekre. Azon kérdésekre, amelyekre itt a helyszínen nem tudunk válaszolni, írásban adjuk meg a választ. Most néhány szóban a polgármesteri programról szeretnék szólni. Úgy jelent meg az újságban, a plakáton, hogy itt egy programismertetés hangzik el. Igyekszem tekintetbe venni azt a kifejezést, amit ez az est takar – közmeghallgatás. Itt most elsősorban nem engem kell hallgatni. Nem az a jó, ha a polgármester beszél másfél órát, és csak körülbelül fél óra marad a kérések, válaszok megtárgyalására. Igyekszem viszonylag röviden kifejteni a mondandómat, hogy ez annál inkább legyen közmeghallgatás. A ma este azért van, hogy Önök mondják el, mi a véleményük a kerület helyzetéről, mi a javaslatuk, esetleg észrevételük a munkánkat illetően, illetve a jövőt tekintve. Tehát közmeghallgatás. Ez a lényeg. Riz Levente (szó szerinti): „Ha polgármesteri programról beszélek, akkor egy rövid fordulattal ki tudom fejezni a lényeget. Gyorsabb fejlődést! Ez az, amit mindenki vár tőlünk, a kerület új vezetőitől. Gyorsabb fejlődést szeretnénk mindannyian, hogy új tempó legyen, hogy gyorsabb fejlődést tapasztalhassunk a mindennapi életünkben és ne csak a szavak szintjén és ne csak a távlatokban, mint például egy Mars expedíció, hanem kézzelfogható módon a jelen életünkben és minél hamarabb. Ezzel mi tisztában vagyunk és így kezdtünk el dolgozni, ezért dolgozunk. Én úgy gondolom, hogy Rákosmente, a XVII. kerület mélyen a lehetőségei alatt teljesített az elmúlt 16 évben. Mondhatom azt is, hogy többet érdemel vagy többre érdemes a XVII. kerület. Ezt a hátrányt kell minél hamarabb nekünk ledolgozni. A programomban volt egy alapmotívum, talán volt egy ilyen vezérgondolat: Lehet jobban! Ezt így gondolom. Lehet jobban! Sokkal őszintébben, tisztességesebben, szakszerűbben, hatékonyabban dolgozni a XVII. kerületért. Erre fogunk törekedni. Volt még két alapelv, ami úgy gondolom, hogy át kell, hogy hassa a munkánknak minden elemét. Az egyik az őszinteség, a másik pedig az odafigyelés. Az őszinteség számomra azt jelenti, hogy amiről beszéltünk vagy beszélünk, amit ígértünk a választási kampányban, azt végre kell hajtanunk. Úgy kell dolgoznunk, hogy az őszinteségünk megmaradjon és ne az a tipikus megítélés övezze az Önkormányzat munkáját, amit általában a politikusokkal szemben vallanak, hogy ezek csak beszélnek, ígérnek, ígérnek és aztán a megvalósítás az egy másik kérdés. Nagyon-nagyon minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy egyrészt, amit mi kimondunk az úgy legyen, s ne beszéljünk a levegőbe, ne beszéljünk mellé, hanem meg is valósítsuk mindazokat. Ezért a választási programunkban olyan dolgokat írtunk le és olyan dolgokat vállaltunk, amiről úgy gondoljuk, hogy meg is tudjuk tartani. A másik fontos alapelv, úgy gondolom, hogy a program lelke talán: az odafigyelés. Egy önkormányzatnak nemcsak óriási nagy projektekben kell gondolkodni, óriási nagy fejlesztési elképzelésekben, azokban is, de oda kell figyelni a hétköznapi apró problémákra - amelyek nem nagy dolgok -, amelyek lehet, hogy néhány tízezer, néhány százezer forintból megvalósíthatók. Az önkormányzat költségvetését még nem csapják agyon, de szemünk kell legyen, hogy ezeket észrevegyük és még inkább úgy, hogy ne a polgárok figyelmeztessenek erre, hanem mi magunk is vegyük észre ezeket a gondokat. Ezért említettem meg sokszor azokat a tipikus problémákat, amelyek ezt szimbolizálják. Ilyen volt a rákoskerti orvosi rendelő a Kucorgó téren az öt éve bedöntött kerítéssel. Amit soha nem tudtunk, hogy miért nem valósul meg. Mindenki látta, elautózott mellette. Sajnálattal konstatálta, hogy ez még mindig ugyanúgy néz ki, mint korábban. Itt kezdődnek a dolgok. Az első ilyen 6/40
szimbolikus lépésünk, reméljük, hogy egy-két héten belül az, hogy ezt a kerítést végre a helyére állítjuk. Aztán pedig folytatjuk ezt a sort, hiszen sok-sok pihenő pad, sok egyéb apró dolog van, ami - még egyszer - nem millárdos tétel, hanem apró odafigyeléssel megoldható. Ami nagyon fontos, minden jó irányú változást önmagunkon kell elkezdeni. Ez igaz a valós életben, de igaz az önkormányzati munkában is. Ezért mi ahhoz, hogy jól dolgozzunk a következő négy évben, az Önkormányzat háza táján kezdtünk el először söpörni. Ez még nem annyira látványos dolog. Igaz, hogy másfél hónap alatt még azért túl sok mindent nem tudtunk letenni az asztalra, igyekeztünk azért más dolgokban előbbre lépni. Arról majd fogok is beszélni. De mindenekelőtt a saját házunk táján igyekeztünk rendet csinálni. Mit értek ez alatt? Zajlik egy átvilágítás az Önkormányzatban. A Hivatal, plusz a Hivatal mellett működő Lakás-17 Kft., Ép-17 Kft. tekintetében szeretnénk mindent pontosan látni. Akár törvényes, akár törvénytelen módon zajlottak dolgok. Jelszavunk vagy fő törekvésünk a tisztesség, a törvényesség, a hatékonyság, az eredményesség. Így szeretnénk a Hivatalt működtetni. Ezért lehet, hogy az átvilágítás eredményeképpen fog változni majd a struktúra, a szervezeti felépítés, de a lényeg az, hogy jobban működjünk. Ez alapvető célunk. Ezen kívül azt is tudjuk pontosan, hogy megtakarításokra lesz szükség. Nem sok jót ígér a következő néhány év költségvetése. Ezért tudjuk azt is, hogy önmagunkon kell spórolni, szükség lesz rá. Szörnyű hírek vannak a forrásmegosztásról. Jelen pillanatban van a Parlament előtt egy olyan törvényjavaslat, amely majdnem másfél milliárddal csökkentené a XVII. kerület pénzét, amit a forrásmegosztásból kap. Úgyhogy most itt mondom, még nem tartunk ott, hogy tömegmozgalmat szervezzünk és felvonulást indítsunk a döntéshozók irányába, de minden esetre egy nagyon hatékony fellépésre lesz szükség és ebben kormánypárti képviselőtársaim segítségét is kérem majd. Különösen Alexa György úrét, hogy segítsen majd ebben, hogy az a törvényjavaslat megváltozzék, amit már tárgyalnak a Parlament bizottságai. Az Önkormányzat háza tájáról még annyit, hogy ügyfélbarát önkormányzatot szeretnénk. Elmondtuk sokszor. Mit értek ez alatt? Sokkal gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgálást. Nagyon fontosnak tartom. Ennek több eleme van. Szeretnénk például a városházán, pontosan az Ügyfélszolgálaton postahivatal vagy postaszolgálat létrehozását kezdeményezni. Ez ügyben már egyeztetünk a postával levélben. Fontos az, hogy az embereknek ne kelljen a mindennapi ügyintézésükben az Okmányirodáról kiszaladgálni a postára, beállni egy másik sorba, aztán visszajönni az Önkormányzatba és ott újra beállni a sorba. Gyorsítani szeretnénk, ezzel lehet. Szeretnénk egy zöldszámot, úgynevezett forródrótot létesíteni, amely minden kerületi számára lehetőséget nyújt arra, hogy bejelentse az általa észlelt problémát és nyilvánvaló, hogy ezek a bejelentések rögtön regisztrálva lesznek és ki lesznek osztva megfelelő ügyintézőknek és minden szempontból úgy gondolom, hogy gyorsabb végrehajtást ígérhetek ezen keresztül. Ez is folyamatban van. Tárgyalunk ennek a megvalósítási feltételeiről és reményeim szerint jövő év elején már el is fog indulni. Ugyanakkor kihelyezett ügyfélszolgálatokat is fontolgatunk. Szeretnénk azt a lehetőséget a városrészekben lakó rákoskerti, rákoscsabai, rákosligeti és így tovább, polgároknak kialakítani, hogy ne kelljen mindenért bejönni Rákoskeresztúrra, hanem helyben is elintézhessenek bizonyos ügyes-bajos dolgokat. Erre például lehetőséget nyújtanak művelődési házak, akár egy iskolahelyiség is. Bizonyos időközökben szeretnénk majd ott ügyintézőt foglalkoztatni. Erről, a részletekről majd 2007-ben fogunk dönteni. Ez, amit magunkról el kell, hogy mondjak. Városfejlesztés. Mindannyian erre várunk. Változzon a város. Különösen a 7/40
városkép. Városképünk tulajdonképpen 16 év óta nem sok mindenben változott. Ha az Elágazáson sétálok, vagy akár Rákoscsabán keresem a régi piacteret vagy folytathatnám a sort más területekkel, ez az, ami nagyon lassan és nagyon nehézkesen változik. Négy nagyon fontos szempontot tűztünk magunk elé. Először is szeretnénk megőrizni a kerület kertvárosi jellegét. Megőrizni és megerősíteni. Ez nagyon fontos, nagyon fontos értékünk, szükség van rá. Második. Ki kell építeni a hiányzó infrastruktúrát. Út, csatorna, vízelvezetés és járda. Harmadszor. Meg kell erősíteni a kis- és középvállalkozásokat a kerületben. Ők azok, akik esetleg a munkahelyteremtésben segíthetnek az Önkormányzat, illetve a kerület polgárai számára. Négy. Minden városközpontot szeretnénk alkalmassá tenni arra, hogy ott közszolgáltatások, sportolási lehetőségek, művelődési lehetőségek elérhetőek legyenek. Például a kihelyezett ügyfélszolgálati irodák is ezt a lehetőséget hordoznák magukban. Fontos tudni azt is, hogy arra is törekednünk kell és ezen vagyunk, hogy a kerület közép- és hosszú távú fejlesztési programját elkészítsük. Ilyen nem nagyon volt. Nagyon fontos, mert bármilyen EU forrásra pályázunk, kell. Egyszerűen szükséges, e nélkül nem megy. Rögtön ott vagyok, ahol minden kérdés ugye megáll. Majd az ismertetett javaslatokból, elképzelésekből hogyan lesz valóság. Miből lesz forrás? Nyilvánvaló, hogy részben saját megtakarításainkból is remélünk forrást. Az Önkormányzat működése sok helyen pazarló. Lehet csökkenteni a kiadásokat, s erre törekedni fogunk. Másodszor. Eddig egyetlen cent nem jött be az Európai Unióból a XVII. kerületbe. A következő néhány év Közép-Magyarországi Operatív Programot ha esetleg látták, olvasták, jövő év tavaszán indulnak az első pályázatok. Kifejezetten a XVII. kerület számára hasznos pályázati programok lesznek. Erre mi egy EU Program Irodát alakítunk ki, aminek az lesz a feladata, hogy ezeket a pályázatokat ne csak megtalálja - ha még csak az interneten böngészve, az már rég késő -, előkészítse, aztán pedig ha megvan, akkor menedzselje egészen a teljesítésig bezárólag. Ehhez megfelelő szakembereket már a Hivatalhoz hoztunk, illetve folyamatban van ennek az útja. Továbbá, mit kell tennünk? Mik a legfontosabbak? Közlekedés. A közlekedéssel kapcsolatban el kell mondani néhány olyan dolgot, amit az elmúlt másfél hónapban már sikerült tető alá hozni. Úgy tűnik, hogy a MÁV kezdi észlelni azt, hogy az elővárosi vasútközlekedés egy nagyon fontos dolog és a peremkerületek számára pedig kulcskérdés, addig amíg nem tudunk nagyobb beruházásokat építeni. Ezért december 12-től a MÁV ütemes menetrendet fog bevezetni mindkét főszárnyvonalon, tehát mind a Hatvan-Miskolc, illetve az Újszász-Szolnok vonalon. Ez azt jelenti, hogy csúcsidőben mindkét vonalon 20 percenként fog járni, egészkor, húszkor, negyvenkor, s újfent egészkor. Illetve a napközbeni időszakban pedig harmincpercenként. Azért ez egy komoly változás, különösen a rákoskerti, rákoshegyi vonalon. BKV. A BKV-val tárgyaltam az elmúlt másfél hétben, másfél hónapban. Úgy gondolom, hogy néhány apró változást már sikerült velük elérni, illetve kaptunk rá ígéretet. Négy kis változással kezdtem. Általában egyébként a BKV olyan, ha azt kérem, hogy vezessen be három új autóbuszjáratot, akkor arra nem fog azonnal igent mondani. De ha apró dolgokkal kezdjük, akkor el lehet indulni. Ilyen például a 68-as busz csuklósítása. Úgy tűnik, hogy jelen pillanatban januártól-februártól esély van. Második. A 67-es busznak a sűrítése. A madárdombiak számára meglehetősen fontos. Harmadik. A 168-as busszal összefüggésben szeretnénk, ha levágná azt a kanyart, amit az ipartelepen tesz Kőbányán és így például kiváltható az az Önkormányzat által fizetett 10 millió forintos évi hozzájárulás, ami teljesen indokolatlan, hiszen egy fővárosi közfeladatról van szó, amit egy fővárosi cégnek el kell látnia és nem az 8/40
Önkormányzat zsebéből kell azt finanszírozni, hogy bemenjen a Helikopter lakóparkba két megállóig. Ezt reméljük kiváltani ezzel. A negyedik pedig a 192-es busszal kapcsolatos, ami egy időszaki járat az Elágazás és a XVI. kerület között. Terv van erről, hogy ezt bővíteni, rendszeresíteni fogják. Ígéretet kaptunk arra, hogy jövő tavasszal egy olyan járat fog indulni, ami rendszeresen jár és nemcsak a XVI. kerületben, hanem azon túl is, a XV. kerületben is egy ilyen keresztirányú közlekedést megvalósít. Én azt szeretném majd elérni a BKV-nál, hogy vegye például útba a Rákoscsaba-Újtelepnek olyan részleteit, amit nem érint jelen pillanatban BKV. Van ilyen, ezt talán az ottaniak tudják. Következő dolog. Még ez mindig a közlekedés. Gyorsan mondom. A BKSZ nevezetű szervezettel, a Budapesti Közlekedési Szövetséggel is sikeres tárgyalásokat tudtam az elmúlt másfél hónapban folytatni. Ez azt jelenti, hogy a BKSZ elvállalta, felvállalta és már a terveztetés el is indult, hogy megcsinálja a rákoskerti MÁV állomás, illetve a rákoscsabai MÁV állomásnak a buszfordulóját. Előkészíti a buszfordulót, hogy be tudjon menni a busz és előkészíti a P+R parkolót is. Ennek a terveztetése már zajlik. Miért fontos ez? Azért fontos, mert így fogják többen igénybe venni talán az elővárosi vasutat, ha elvisz oda a busz. Ez alapvetően fontos. Ígéret van és zajlik a tervezés. A BKV-nak is említettük. Nem jelent nagy kapacitásbővítést oda bevinni a buszt, mondjuk a Rákoskert sugárúton vagy éppen, ahogy a BKV most tervezi, a Rákoscsaba utcán a rákoscsabai MÁV állomáshoz. Ebben is van némi előrelépés, aminek örülhetünk. Továbbá, mi az, ami még előttünk van és fontos. Vízelvezetés. Most nyáron azt gondolom mindent elmondott az a közállapot, ami a kerületben történt a nagy esőzések hatására. Ez az, amit haladéktalanul el kell kezdeni. Ennek a szakmai előkészítő munkája már elindult a Hivatalban. Tervezzük a következő évi költségvetésben az erre biztosított forrást. Következő. Csatornázás. Be akarjuk fejezni a csatornázást. Ezt mindenhol, máshol is elmondtam. Mindenképpen elismerésem az előző Önkormányzatnak. Nagyon szépen haladtunk a csatornázásban. Másban már kevésbé, de ezekben igen. Körülbelül 5-6 %-a a kerületnek még csatornázatlan, különösen Rákoskertnek van sajnos néhány ilyen részlete, illetve Rákoshegynek. Ezt most be kell fejeznünk. 2008-ig szeretnénk ezzel végezni. Aztán útépítések. Fel kell gyorsítani az útépítéseket. Minden pályázati lehetőséget megragadunk, illetve saját forrásainkat is koncentráljuk erre a kérdésre. Zöldterületek védelme. Szeretnénk a különböző környezetszennyezéseket felszámolni. Ilyen az illegális szemétlerakás, ilyen a Naplás bánya és környéke, esetleg az úgynevezett büdös tó, amit már részben felszámoltak, de még mindig sajnos ott van Rákoskert sarkában. A hígtrágya-tavakról beszélek és ott van az, ami szintén nagyon fontos, hogy a szelektívhulladék-gyűjtést is kell - azt gondolom – fejleszteni, több olyan szigetet létrehozni, ami eddig volt. Hogyan tudjuk elérni például az illegális szemétlerakás korlátozását? Tervünkben van a helyi közterület-felügyelet létrehozása. Az nyilvánvaló egy szankcionáló, büntető típusú szerv. Feladata tehát ez, egyfajta preventív fellépés és ha kell, akkor bizony büntessen. Ha máshogy nem megy, akkor így kell csinálni. A másik pedig, a tisztántartása a kerületnek, a parkőri szolgálat dolga lenne. Ezt is létre fogjuk hozni hamarosan. Mi van még? Egészséges környezethez hozzátartozik, szeretnénk foglalkozni a Rákos-patak dolgával. Erre konkrét, egyébként uniós pályázati lehetőség fog nyílni. A Rákospatak kiválóan beilleszthető ebbe a kategóriába, illetve például a Merzse-mocsár helyrehozatala is. Ebben EU-s pénzzel tudnánk ebbe előbbre lépni. Faültetés. Van egy ilyen frappáns ígéret, ami nemcsak ígéret lesz, hanem megcsináljuk. Minden évben annyi fát ültetünk, ahány évet írunk. Jövőre 2007 fa elültetését fogjuk a kerületben végrehajtani. Aztán kerékpárutak. Kerékpárutak építése azért is 9/40
fontos, mert ha egy kerékpáros ma kimegy a kerület útjaira, sokszor az életveszéllyel jár együtt. Én magam is szoktam biciklizni a kisfiammal, nem sok helyen tudunk bicikli útra tévedni. Ha véletlenül feltévedünk, akkor pillanatok alatt vége is van. Sehova nem vezetnek a kerületi bicikli utak. Össze kell őket kötni egymással és hosszabb távon pedig a Fővárossal. Ez egy nagyon fontos dolog. Aztán dolgunk, nagyon fontos dolgunk az egészségügy. Az egészségügy kapcsán azt látjuk, hogy a Bajcsy kórháznál van, lehet jobb gazdája is a kerületi szakrendelőnek. A magam részéről arra fogok törekedni, hogy kerületi fenntartásba kerüljön át a szakorvosi rendelő. Jól tudjuk pontosan, ha ezt jól csináljuk, akkor nyereségessé is tehető a szakrendelés. Igaz, hogy infrastrukturális beruházást igényel, de e tekintetben is van lehetőség forrást keresni. Aztán oktatás. Szeretnénk egy intézménykorszerűsítési programot elindítani. Ebben azt gondolom, hogy kell a költségvetésnek tartalékot képeznie, több iskola is nagyon megérett a korszerűsítésre, különösen a Diadal utcai általános iskola, amit mindannyian látunk, ha arra járunk. Nagyon ráférne. Ezen kívül az oktatásban azt szeretnénk, hogy amennyire a lehetőségek engedik hiszen nagyon rossz hírek vannak az országos politikából az oktatásra nézve -, mi nyugalmat, biztonságot szeretnénk a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyerekeknek. Ez a finanszírozásban és az odafigyelésben is meg kell, hogy nyilvánuljon. Én az oktatásból jöttem, ez szívügyem. Azt gondolom, hogy a jövő záloga, hogy ezt jól csináljuk. A kultúrában szeretném folytatni azt a gyakorlatot, hogy jól megbecsüljük a kerület művészeit, működtetjük a kerület kultúrházait, amelyekből nem egy van, hanem öt és van egy Bartók Házunk is, ami szintén fontos érték a kerületnek. Végezetül szeretnénk a civil párbeszédet is javítani. Azt szeretnénk, hogy az emberekkel való önkormányzati párbeszéd ne úgy menjen, mint eddig. Például a közmeghallgatás ne csak évente egyszeri alkalomként, egy hosszú monológról szóljon, hanem párbeszédről. Arról szóljon, hogy az emberek véleménye eljut a döntéshozókhoz, eljut hozzánk önkormányzati vezetőkhöz, ezért tettem például nyilvánossá saját e-mail címemet a honlapon. Várom mindenkinek az e-mail-jét, postáját, küldje, keressen meg. Igyekszünk minél gyorsabban intézkedni ügyes-bajos dolgaiban. Elérhetők vagyunk akár ezen keresztül, akár úgy, ha netalántán nem, akkor írjanak egy e-mail-t és akkor javítunk rajta. Ezen kívül szeretnénk a civil szervezetekkel is jó kapcsolatot ápolni. Sok dologban a kerület régen jól működő civil szervezeteivel összhangban dolgozni, bizonyos dolgokat jobban is tudnak csinálni, mint mi, ezért érdemes rájuk alapozni. Ez az ő támogatásukban is meg fog majd nyilvánulni a következő évtől. Ezért is gondoljuk azt, hogy egyébként a városrészi önkormányzatokat, amiket szintén a programunkban megígértünk, érdemes végrehajtani úgy, hogy az ott működő civil szervezeteket beemeljük és ott számukra egy vélemény-nyilvánítási és döntési lehetőséget bizonyos kérdésekben biztosítsunk. Végezetül fő cél, fogjunk össze a kerületért, tegyük meg közösen mindazt, ami erőnkből telik. Azt gondolom, hogy minden képviselő ebben az Önkormányzatban, minden dolgozó ebben a Hivatalban, ebben kell, hogy érdekelt legyen. Ezért dolgozunk. Önöktől pedig kérünk sok-sok ötletet, javaslatot, ha kell kritikát. Segítsenek bennünket, hogy minél jobban csináljuk. Ez a következő négy év programja. Ez a lényeg. Köszönöm szépen!” Dr. Rúzsa Ágnes: Először azokra a kérdésekre szeretnénk a válaszokat megadni, amelyeket e-mail-en, illetve postán küldtek el a Polgármesteri Hivatal részére. Szeretném kérni Önöket, ha a kérdés feltevő esetleg jelen van és szeretné szóban kiegészíteni a kérdését, akkor ezt szíveskedjen jelezni. Az első kérdést Sztankovics 10/40
Györgyné tette fel a lakóközösség képviseletében, hogy kíván-e valamiféle fejlesztést tenni az Önkormányzat a Homokiszőlő területén? Gondol itt a kérdező a csatornázásra, utakra, buszmegállók, gyalogátkelőhelyek elhelyezésére. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Mint ahogy a kérdező is írja, a két rákoshegyi képviselő jól ismeri ezt a problémát és elég összetett, súlyos problémáról van szó a Homokiszőlő területén, ahol házak épültek már akkor, amikor nem volt reptér. Azóta a repülőtér csak bővül. A ’80-as években a Ferihegy kettes pálya létesítésével még közelebbi, még zajosabb lett a környék. Ezért ennek a területnek a hosszú távú fejlesztése bizony problémás. Nem túl régen, most idén nyáron, 2006. VI. 15-én a Képviselő-testület döntött arról, hogy ennek a területnek, a Homokiszőlő területnek szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát kidolgoztatja, akkor Rákoshegyi Polgári Kör elnökeként kértük a Képviselő-testületet, hogy terjessze ki ezt a Katlan utca környékére. Épp olyan ehhez hasonló problémák vannak ott is. Ez akkor sajnos nem történt meg, de ezt megpróbáljuk minél hamarabb pótolni, hogy ez a szabályozási terv és helyi építési szabályzat arra a területre is elkészüljön. Tehát ez a szabályzat terveztetése azóta elkezdődött, folyamatban van és a további, a kérdésben szereplő dolgok, mint a fejlesztés, csatornaépítés, buszmegállók, gyalogátkelőhelyek, járdák építésének a köre nagy mértékben függ attól, hogy ez a szabályozási terv, hogy készül el és mit fog dönteni az Önkormányzat. Akkor tudunk majd erre visszatérni. Addig türelmet kérünk. A helyi újságban és a Rákoshegy újságban is menet közben erről tájékoztatni fogjuk a lakosságot.” „Köszönöm ezt az észrevételt is. Továbbítom kollégáimnak, hogy ott azon a területen ezek szerint a Hírhozónak a terjesztése nem kielégítő.” Dr. Rúzsa Ágnes: A következő kérdésfeltevő Csőre Csaba. Ő azt kérdezte, hogy önkormányzati lakásban lakik. Feleségének vállalkozói igazolványa van és miért kell nekik dupla lakbért fizetniük és mikor kívánja az Önkormányzat megszüntetni ezt a szabályozást? Dr. Fejér Gyula (szó szerinti): „Ez sem egyszerű kérdés. Talán félig megnyugtató választ tudok adni arra, hogy a lakbérrendelet módosítása most folyamatban van, átdolgozás alatt van. Ebben átgondoljuk azt, hogy az esetleg szükségtelen kettős fizetéseket megszüntessük. A jelenlegi önkormányzati rendeletek ezt így írják elő. Ezért van ez pillanatnyilag így, ahogy a kérdező feltette a kérdést. A szomszéd kerületben, a X. kerületben ez máshogy van. Körbe nézzük, hogy Budapest többi kerületében ez hogy van. Némi alapja van. Amikor meghozták ezt a rendeletet 1997-ben, olyan indokok lehettek benne, hogy egyéb helyeken sem egyforma a bérleti díj akkor, ha lakásról van szó vagy ha vállalkozásról van szó. Ha egy helyiségben, egy lakásban vállalkozás is van és lakás is van együtt, nem biztos, hogy ugyanazt kell fizetnie, mint annak az ott élőnek, mint a mellette lévő lakásban, ahol csak egy család él. Át fogjuk ezt gondolni és a lakásrendelet módosításakor figyelembe vesszük a kérdést is.” Dr. Rúzsa Ágnes: A következő kérdést összekapcsolnám, mert két azonos feltevés érkezett. Féboné Bardócz Ágota és Herczku Hajlalka tette fel azt a kérdést, hogy van-e lehetőség a közeljövőben német nemzetiségi kéttannyelvű gimnázium indítására a kerületben? Az Önkormányzat tervei között szerepel-e?
11/40
Dr. Dombóvári Csaba (szó szerinti): „Szeretnénk, ha több középiskolai férőhelyünk lenne itt a kerületben. Szeretnénk, ha minél kevesebb fiatalnak kellene a reggeli órákban, s a délutáni órákban hosszú időt azzal töltenie, hogy buszozik más városrészbe, más kerületbe, esetleg valamely agglomerációs településre középiskolába. Hiszen ezt az időt, ami kettő, de inkább három óra naponta, sokkal hasznosabb tevékenységekre is fordíthatnák, akár tanulásra, akár sportolásra, akár pihenésre. Ma a kerületben egy-egy nyolcadikos évfolyamon 650-700 gyerek hagyja el az általános iskolát és ezeknek a gyerekeknek alig tizedét tudja a kerületi gimnázium, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium fogadni. 90 %-uk, ami több száz, több ezer gyermeket jelent, kényszerül arra, hogy más kerületekbe vagy kifelé, az agglomerációs övezetekbe járjon középiskolába. Azt azonban tudni kell, hogy a középiskolai oktatás nem kötelező feladata a kerületi önkormányzatoknak. Az önkormányzati törvény úgy rendelkezik, hogy a középiskolai oktatás a Fővárosi Önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. Arra természetesen van mód, törvényi lehetőség, hogy egy-egy kerület a Fővárosi Önkormányzattal kötendő megállapodás alapján átvállaljon ebből feladatokat, hiszen például a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumot és az imént említett Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumot mi magunk, tehát a XVII. kerület Önkormányzata tartja fent. A Fővárosi Önkormányzat vezetése azonban immár több, mint tíz éve elzárkózik attól, hogy a kerületek, így köztük a XVII. kerület új középiskolát létesítsen. Arra hivatkozik a Fővárosi Önkormányzat vezetése, hogy fővárosi szinten van elegendő középiskolai férőhely, van annyi középiskolai férőhely, ahány középiskolás korosztályba tartozó gyermek van a fővárosban. Ezt az állítást én magam vitatni nem kívánom. Lehetséges, hogy így van, azt gondolom, hogy akik itt ülünk tapasztalhatjuk, hogy ezeknek az iskoláknak a földrajzi elhelyezkedése koránt sem méltányos. Ezért mi nem adjuk fel azt a korábbi álláspontunkat, hogy szeretnénk, ha további középiskolákat tudnánk létesíteni a kerületben. Mindenfajta megoldás felé nyitottak vagyunk. De ehhez az kell, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezetésének álláspontját több külső kerülettel együtt összefogva megváltoztassuk.” Dr. Rúzsa Ágnes: Ruby Andrea tette fel a következő kérdést: Mit kíván tenni az Önkormányzat a Kévekötő utca elviselhetetlen forgalmának csökkentése érdekében? Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „Köszönöm a szót, köszöntök mindenkit. Bár a közlekedés nem az én területem, viszont a választókörzetem határán fekszik a Felsőbánya utca, illetve a Kévekötő utca. Általánosságban elmondható, hogy kerületünk leginkább neuralgikus pontja a közlekedés, és ezek között szerepelnek az úgynevezett egérutak, amilyen jelenleg a Felsőbánya illetve a Kévekötő utca is. A Pesti út, illetve egyéb főútvonalainknak a zsúfoltsága – ez a Ferihegyi útra is igaz – csak úgy oldható meg sokak számára, ha különböző kis utcákat, mellékutakat keresnek az emberek, ahol le tudják vágni az utat, illetve lerövidítve megpróbálják kikerülni a zsúfoltságot, a csúcsforgalmat. Sajnos ettől szenvednek most a Felsőbánya, illetve a Kévekötő utca lakói is, mert az elágazásnak a forgalmát, a feltorlódott Pesti úti forgalmat próbálják meg kikerülni sokan. Az utcában van forgalomcsillapítás, az viszont igaz, hogy az utcában elég hosszú távon – az elején, illetve a vége közötti szakaszon – 600-700 méteren nincsenek fekvőrendőrök. Megvizsgáljuk, és ha lehetséges, akkor még telepítünk fekvőrendőröket, illetve a végleges megoldást az jelentené, ha ezeken a 12/40
területeken 30-as zóna kerülne kialakításra. Innen természetesen akkor kitiltanánk a 3,5 tonnás gépjárműveket, és a sok fekvőrendőrrel azt tudnánk elérni, hogy az autósok autójuk épsége érdekében elkerülnék ezeket a szakaszokat. A legfontosabb mégis egy közlekedési koncepció lenne. Ezen dolgozunk, megpróbáljuk elérni azt, hogy a közlekedés minél kevésbé okozzon gondot a jövőben a kerületben.” Dr. Rúzsa Ágnes: A következő kérdést ketten is legfontosabb problémájuknak érezték. Békési Gábor és Bedus Brigitta. Az volt a kérdésük, hogy igazságosnak tarja-e Polgármester Úr a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló, 2000-ben alkotott jogszabályt, és megfelel- e ez az Európai Uniós jogszabályoknak? Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Egyik legnehezebb kérdés. Igyekszem összeszedni azt, amit ebben a dologban el tudok mondani. Amikor ez 2000-ben bevezetésre került, mi is vitattuk a bevezetés jogosultságát. Annyira vitattuk, hogy megtettünk mindent azért, hogy jogi úton-módon, de valahogy ez megváltozzék. Igyekeztünk elmenni a legmesszebb. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybírósághoz is fordultunk az úgynevezett 50.000.- forintos útfejlesztési hozzájárulás kapcsán. Az alkotmánybírósági döntés azt húzta alá, hogy ez jogilag nem megkérdőjelezhető. Ezután elindult ennek a sorsa. Ezen, jelen pillanatban nem tudunk változtatni. Nem tudnánk mit kezdeni azzal a problémával, ha ezt a fizetési kötelezettséget most megszüntetnénk, akkor mit kezdenénk azokkal az emberekkel, akik ezt eddig befizették? 2000 óta, hat éven keresztül rendesen, fegyelmezetten kifizették ezt az 50.000.- forintos hozzájárulást. Visszamenőleg nem tudjuk ezeket az embereket kifizetni. Ez közel félmilliárd forint. Erre az Önkormányzatnak nincs pénze. Még egy dolog. Megfontolásra ajánlom mindenkinek, aki ezt panaszként fogalmazza meg, tény, hogy ezzel, ha út épül a ház előtt, akkor növekszik az ingatlan értéke. Többel, mint 50.000.- forint. Ebben az esetben ezt érdemes tekintetbe venni, és ezt a kérdést így megítélni. Jelen pillanatban ez a leplezetlen igazság ebben az ügyben.” Dr. Rúzsa Ágnes: Békési Gábor kérdését közvetlenül Polgármester Úrhoz intézi: Miért nem tudja őt utolérni, és hol vannak a választásokon tett ígéretek? Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Jó kérdés. Köszönöm. Békési Úr itt van? Jó estét! Örülök, hogy találkoztunk. Engem el fog tudni érni, mint ahogy ez a kérdés is elért. A választási ígéretek kapcsán – még másfél hónapja dolgozunk. Még a számonkérésnek – úgy gondolom – visszafogottan jött csak el az ideje. Mindent megtettünk ebben a másfél hónapban, de a választási programunkat négy évre terveztük. Igyekszünk elvégezni a munkát. Az elérhetőség tekintetében remélem, hogy változott a kép azzal, hogy nyilvános e-mail cím van a nevemre vonatkozólag. A honlap is frissült, amit sokan panaszoltak, hogy nem változott egy-két héten keresztül. Engem meg fog találni. Akár most a fórum után, ha négyszemközt kell váltani néhány szót, akkor állok rendelkezésére.” Nem hallható lakossági hozzászólás. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Az Anna-házak? Ismerem a problémát. Jövő hétre kapott időpontot. Várom szeretettel. Köszönöm.”
13/40
Dr. Rúzsa Ágnes: Szabó János a Magvető utcai lakók nevében tette fel kérdését. Panaszolta, hogy a Helikopter és a Magvető utca között minden utca aszfaltos, csak a Magvető nem. Kérdése arra irányult, hogy mikor kerül sor a Magvető utca aszfaltozására? Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Nem azonnal megoldható problémáról van szó. Rákoshegyen a csatornázás legelőször ezen a helyen, Zsuzsanna-telepen készült el, majd két éven keresztül a következő utcákban. Ez az oka annak is, hogy erre a területre készültek el legelőször az útépítési tervek. Az elmúlt hónapokban már a kivitelezés is elkészült. Az utcákban aszfaltozott utakon lehet közlekedni. Nagyon sokat változott a helyzet. Hogy ez az egy utca miért maradt ki, ez számomra is rejtély, ugyanis ez köti össze az új lakóparkot leginkább a rákoshegyi részekkel. A többi utca, a Svachulay utcával végződik. Tudomásomra jutott, hogy anyagi okok miatt a Képviselő-testület úgy döntött durván egy éve, hogy már a tervezésből kivették ezt az utcát. Kevés volt a pénz, és az utolsó utcát levették, ezért ennek az utcának nincs meg az útépítési terve. Intézkedtem már arról, hogy soron kívül elkészüljön, és bízom benne, hogy Rákoshegyen több utcának – Keresztúrhoz közel eső területén, tehát az északi oldalon – az útépítéshez szükséges tervei elkészültek, és ha a költségvetés is engedi, akkor jövőre ott épülnek már utcák. Bízom benne, hogy a Magvető utca is kivitelezhető lesz jövőre.” Dr. Rúzsa Ágnes: Dr. Toldy Miklós az önkormányzati honlappal kapcsolatban tette fel kérdését. Az Önkormányzat címét, központi telefonszámát nem találta a kerületi honlapon. Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „Az önkormányzati honlapon, több helyen is megtalálható az Önkormányzat címe, telefonszáma, elérhetősége. A honlap átdolgozásra kerül, és jövő év elejétől remélhetőleg egy megújult honlappal találkozhatnak azok, akik az Interneten keresik meg Önkormányzatunkat.” Dr. Rúzsa Ágnes: Pap Zoltán Kálmán több információt szeretne kapni a kerületi sportcsapatok támogatásáról. Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „Költségvetésünkben szerepel a sportegyesületek támogatása. A pályázati lehetőségek a honlapon is megtalálhatóak. Aki a kerületben működő sportszervezet részéről támogatást szeretne kapni, akkor az itt letölthető formanyomtatványon, illetve pályázatokra jelentkezhet. Ezeken a pályázatokon hozzájuthat támogatáshoz. A pályázati összegeket emelni szeretnénk. Első körben a duplájára. A jövőben dupla akkora összegre lehet majd pályázni, mint amekkora idén volt igényelhető.” Dr. Rúzsa Ágnes: Szigetvári Györgyné az Önkormányzat útfelújítási programja felől érdeklődik. Mikor várható az 545. utca aszfaltozása? Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Az 545. utca aszfaltozására elkészültek már a tervek. Az engedélyezés folyamatban van. Bízom benne, hogy a jövő évi költségvetés lehetőséget ad arra, hogy ez az utca is elkészüljön.” Dr. Rúzsa Ágnes: Belák Tiborné és Horváthné Pataki Ildikó kérdései ugyanarra irányultak. A panel plusz programmal kapcsolatosan szeretnének több 14/40
információhoz jutni, illetve Horváthné Pataki Ildikó még a távhődíj igazolások felosztásával kapcsolatosan teszi fel kérdését. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „A panel és a panel plusz program állami, illetve fővárosi kezdeményezés volt, és ehhez kapcsolódott a kerület is, és biztosított a kerületi költségvetésben is keretet. Bízunk benne, hogy a jövő évben is - hasonlóan az eddigi évekhez, kihirdetésre kerül ez a pályázat, és a költségvetésbe is biztosítani tudjuk azt az összeget, ami minket illet. Várjuk jelentkezésüket, hogy az ő házuk is felújítva várja a jövő telet.” Lakos (nem hallható a felszólalás eleje):… 2004. februárjától próbálok dűlőre jutni evvel a penészedéssel. Különböző határidőket kaptam. Idén júliusban Berkesné – a Lakás-17 Kft. dolgozója azt a választ adta, hogy novemberben elkezdődik. Meg kell várnunk a hideget. Már november van, hideg van, és 2004 elmúlt, sőt 2006 tavasza is. Nem tudok várni 2007-ig. Fizetem a lakbért, tehát elvárom a szolgáltatást. Vagy a házat felbuzdítom, és nem fognak a lakók lakbért fizetni. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Köszönöm a kiegészítését. Erre írásban tudok csak válaszolni. Előkeresem az aktát és átnézzük az okokat.” Dr. Zámbó Ákos, a Lakás-17 Kft ügyvezetője: Állami támogatást nyertünk a garzonház felújítására, ezért ősszel közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk. Sajnos az első közbeszerzési eljárásunk eredménytelen volt, ezért ismételt közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk, és közbeszólt a tél. A legújabb eljárást most decemberben fogjuk lefolytatni, és az eredményhirdetés alapján, március 1-jén fog elkezdődni a munka, április végi határidővel fog végződni. Bízom benne, hogy eredményes lesz, de ezt előre nem tudom garantálni. Lakos: … ki kártalanít bennünket, hogy belül penészesek a falak? Nincs 200.000.- forintunk újrafestetni, tapétázni. Ez egy önkormányzati bérlakás. Dr. Zámbó Ákos, a Lakás-17 Kft ügyvezetője: Amennyiben konkrét káreseményről kapunk bejelentést, úgy a felelősöket megkeressük, kivizsgáljuk az ügyet, és intézkedünk. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Még annyit hadd tegyek hozzá, de ez már nem a mi felelősségünkről szól, hanem az állam felelősségéről, hogy a jövő ebben a kérdésben sem ígér túl sok jót. Tegnap volt szerencsém találkozni, külső kerületek szövetségének volt egy találkozója. Polgármesterek peremvárosokból jönnek össze, és ott egy szocialista polgármesterrel beszéltem Pestről, aki azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésben nyoma sincs a panel-felújítási programnak. Küzdeni kell, hogy legyen.” Lakos: Ez egy szerződés. Módunkban áll felmondani. Ha valaki nem elégedett a szolgáltatás minőségével, akkor fel lehet bontani a szerződést. Dr. Rúzsa Ágnes: Térjünk át a következő kérdésre. Hoffmann Ágnes tette fel. Mikor kerül sor az Ezüst utca aszfaltozására?
15/40
Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Erre a kérdésre is az 545. utcához hasonló választ tudom adni. Az Ároktő és a Bártfai utca szakaszára elkészült a terv. Ennek az engedélyezése folyamatban van. A jövő évi költségvetésben, bízzunk benne, hogy benne lesz, és el fog készülni. Itt van a kérdező? Azon a szakaszán lakik az utcának? Mert ha nem, akkor sajnos rossz volt a válasz számára, mert ez nem a teljes Ezüst utcára vonatkozik. … Akkor jó a hír, a másik fele készen van.” Dr. Rúzsa Ágnes: A következő kérdéseket a Rákoscsaba Újtelepért Egyesület képviseletében Simon Gyula elnök úr tette fel. Hat kérdéssel fordult a Képviselőtestülethez. Az első, hogy milyen ütemezéssel tervezik a Diadal utcai Általános Iskola felújítását? Tervezik-e a Lakás-17 Kft., illetve az Ép-17 Kft. átvilágítását, tekintettel arra, hogy a tapasztalataink alapján a piaci árnál lényegesen drágábban és határidőcsúszással végzik tevékenységüket. Ezért a kerületnek többletkiadást jelent a működésük. Újtelepen az M0 mellett lévő véderdő telepítésével kapcsolatosan terveznek-e konzultációt, és milyen javaslatuk van? A Szőlőhegyi Rendezési Tervben a 22 méter tervezési szélességű főút nyomvonalával kapcsolatban felmerült lakossági kifogások kapcsán tervezik-e új megállapodás létrehozását és felülvizsgálatát? Tervezik-e 2007-ben az ároktisztításokból származó föld, nyesedék szervezett elszállítását? Az elmúlt évektől eltérően télen az önkormányzati utak hóeltakarítására lesz-e pénz, és ezt hogyan kívánják megoldani? Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Igyekszem pontosan válaszolni a Rákoscsaba Újtelepért Egyesület kérdéseire. Milyen ütemezéssel tervezik a Diadal utcai Általános Iskola felújítását? A következő négy évbe szeretnénk ezt beleszorítani. Nem tudom ezt ebben a pillanatban megmondani. Nem tudom, hogy a következő évi költségvetésben ez mekkora százalékban lesz jelen. Most tervezzük a költségvetést. Nagyon sok szempontot kell egymás mellé tenni. Költségvetési koncepció készül. Benne lesz a talán egyik legelhanyagoltabb iskola a kerületiek közül. Tervezzük a Lakás-17 Kft. és az Ép-17 Kft. átvilágítását, mert a piaci árnál lényegesen drágábban végzik tevékenységüket. Zajlik ez az átvilágítás. Célja, ha bármi törvénytelenség, korrupció felmerül az intézményeken belül, vagy a működésük körül, akkor abban a jog erejével eljárjunk. Ezen kívül az átvilágításnak van egy másik fontos célja, az pedig a szervezeti strukturális cél – javaslatot is fogunk tenni az átalakításukra. Változni fog a jelenlegi helyzet. Mi sem tartjuk jónak. Nemcsak eddig kritizáltuk, hanem a jövőben is úgy gondoljuk, hogy változtatni kell. Meg fogjuk tenni a szükséges változtatásokat. Újtelepen az M0-s melletti véderdő telepítésével kapcsolatban terveznek-e konzultációt, milyen javaslatuk van? Legutolsó információ: lesz véderdő. A véderdővel kapcsolatban természetesen megkérdezzük az érintett civil szervezeteket, javaslatot kérünk tőlük, sőt úgy tudom – jelenlegi állás szerint -, hogy az M0-sal kapcsolatban kikötés az, hogy csak egyszerre lehet átadni az M3-as és a 4-es főút közötti szakaszát. Tehát nem lesz olyan helyzet, hogy részlegesen adják át, és majd valamikor a kerületnél fog véget érni átmenetileg, és akkor az a forgalom majd ránk fog jönni. Ez úgy néz ki, hogy eldőlt. Még egy hír: Úgy hallom, hogy a Péceli út környékén, ami átvezet Pécel irányába, ott még zajvédő fal is létesül a jelenlegi tervek szerint. A Szőlőhegyi Rendezési Tervvel kapcsolatban: A Rendezési Tervek, Szabályozási Tervek. Minden Szabályozási Tervet át fogunk vizsgálni. Miért? Azért, mert nem szeretnénk több lakóparkot a kerületben. Nem szeretnénk folytatni a beépítéseket addig, amíg az infrastruktúra nem változik. A jelenlegi 16/40
infrastruktúra sem egészségügyi, sem óvodai, sem bölcsődei férőhelyben, sem az út, sem a csatorna és egyéb szolgáltatások tekintetében nem bírja el tovább a lakosság növekedését. Amíg ez a helyzet így áll, ezt nem szabad megtenni. A folyamatban lévő ügyeket is felülvizsgáljuk. Így a Szőlőhegyet is, és a többi ilyen lassan, lassan előkészített beruházást. Tervezik-e az ároktisztításokból származó föld, nyesedék szervezett elszállítását? Készülünk arra, hogy a zöldhulladék elszállítására egy új koncepciót alakítsunk ki a jövő évtől. Ennek többféle haszna, előnye is lehet, hiszen sokan kifejezetten vadásszák a zöldhulladékot, mert annak a komposztálásából hasznot lehet húzni. Ezt nem kell a kerületből kivinni. Meg lehet úgy is állapodni, hogy az itt maradjon. Tehát, szeretnénk az ügyben jövő évtől más alapokat teremteni. Végül a hóeltakarítás. Nehéz kérdés, mert a költségvetésben nincs erre pénz. A költségvetést pedig annak idején nem mi terjesztettük elő, hanem az elődeink. Ezért csak a meglévő lehetőségekben tudunk gondolkodni. Oda fogunk figyelni arra, hogy a kerület mellékútjaira is jusson valamilyen eszköz, amivel eltoljuk a havat. Ebben a kérdésben az imádságon kívül azért remélem, hogy az Önkormányzat is tud majd segíteni.” Dr. Rúzsa Ágnes: Takács Sándor kérdezte, hogy mit kíván tenni Polgármester Úr a kerületi munkanélküliség csökkentése érdekében? Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Meg is keresek egy kérdést, ami időközben érkezett a vállalkozókkal kapcsolatban. Nagyon fontos kérdés a munkahelyteremtés. Ma az emberek a XVII. kerületből azért utaznak annyit, azért használják a tömegközlekedést, az utakat, azért annyira zsúfolt sokszor a közlekedési úthálózatunk, mert el kell menni a kerületből. Buszra kell szállni, és valahol máshol kell dolgozni. Mit lehet tenni egy önkormányzatnak? Először is olyan politikát kell folytatni, amivel idecsábít olyan vállalkozókat, akik környezetbarát technológiát fölhasználva, esetleg ipari parkot hoznak létre. Azt gondoljuk, hogy erre lehet a következő négy évben lehetőség. Ezzel együtt a helyi vállalkozóknak is szeretnénk lehetőséget adni. Érkezett egy ilyen kérdés Lukoczki Károly úrtól, - aki itt ül velem szemben -, hogy mi lesz a XVII. kerületi vállalkozókkal? Én azt mondom, hogy azt a gyakorlatot, ami eddig volt, nem szabad folytatni. Milyen tekintetben? Volt szerencsém az elmúlt másfél hónapban végignézni az önkormányzati szerződéseket, hogy milyen munkaszerződések voltak az önkormányzat és különböző vállalkozók között. Csak elvétve találtam XVII. kerületi vállalkozót vagy XVII. kerületi céget. Azt gondolom, hogy ezen változtatni kell. Kell egy bizonyos törvények adta lehetőségen belüli pozitív diszkrimináció. Szeretnénk a különböző beruházásoknál a kerületi vállalkozókra támaszkodni. Szeretnénk a segítségüket kérni. Vannak jó példák. Debrecen városában ez nagyon tudatosan, egyértelműen zajlik. Mi magunk is ebben lehetünk érdekeltek. Ha a helyi vállalkozó kap munkát, akkor tud munkahelyet teremteni.” Dr. Rúzsa Ágnes: Csekovszky Árpádné kérdezte, ügyfélszolgálati irodák létesítése mikorra várható?
hogy
a
városrészi
Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester (szó szerinti): „Erre a kérdésre akkor tudunk pontosan választ adni, ha lezárul az az átvilágítás, melyről Polgármester Úr beszélt. Ez az átvilágítás, amely az utolsó szögig hivatott átvilágítani a Polgármesteri Hivatal jelenlegi tevékenységét, vélhetően, várhatóan különböző javaslatokat fog megfogalmazni – átszervezési, feladatátcsoportosítási 17/40
javaslatokat. Ezen javasolt átszervezések megfontolásával párhuzamosan lesz arra mód, hogy végiggondoljuk, hogy melyek azok a feladatok, melyek azok az ügytípusok, amelyeket a városrészi ügyfélszolgálati irodákba ki tudunk telepíteni.” Dr. Rúzsa Ágnes: Lakatos József úr két kérdést tett fel. Mikor lesz végre Rákoskertnek temploma? Szeretnék, ha segítenénk a meglévő telek átminősítését, hogy mihamarabb elkezdhessék az építkezést. Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „A kérdés megint csak körzetes képviselőként érint. Többen is írták ezt a kérdést Rákoskertről. Schlekmann Erzsébet is jelezte ezt felénk több kérdéssel, illetve Himinec Katalin is hasonlóan, valamint Varga Elek bácsi is feltette többek között ezt a kérdést. Illetve ami még így Rákoskertről a kérdések sorában felvetődik, az a Westel-torony, illetve a mikrohullámú adótorony kérdése. Én a Rákoskerti templom építésével kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy négy éve, amikor listás képviselőként megválasztásra kerültem, akkor a fogadó óráimat a Rákoskerti Művelődési Házban kezdtem el tartani, és pont abban az időszakban, mely a templom alapítvány és a Rákoskerti Polgári Kör rendezvényei között volt, így volt szerencsém mindig ott lenni a rákoskerti templom alapítvány-ülésein is. Kezdetektől fogva támogattam a templom építését. Most viszont, hogy tisztán lássunk ebben a dologban, megkérném a Főépítész asszonyt, hogy a jelenlegi helyzetről tájékoztasson bennünket.” Dr. Horváthné Tóth Judit főépítész: Barna Andorral és Janikné Megyeri Ritával együtt kerestük meg Budapest Főváros Főépítészét, Dr. Schneller Istvánt, kb. másfél évvel ezelőtt, hogy a terület egy részét, legalább 800 négyzetmétert legyenek szívesek átminősíteni templomépítés céljára intézményi területté. A mai napig sem kaptunk erre választ, illetve az volt a kérés, hogy csak abban az esetben minősítik át, ha az Önkormányzat ekkora nagyságú lakóterületet ad helyette. Sajnos úgy tudom, hogy Rákoskerten, sem a közelében nem rendelkezünk ekkora lakóterülettel. Azóta újabb választ nem kaptunk, a Főépítész azóta távozott posztjáról. Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „Köszönöm Főépítész asszonynak ezt az információját. Mi megpróbálunk keríteni egy olyan cseretelket, mellyel akkor minél hamarabb el tudnánk ezt az ominózus telket cserélni. Remélem, hogy a Főváros új Főépítésze, vagy a Főváros Képviselő-testülete hozzá fog járulni ahhoz, hogy itt minél hamarabb, ezen a telken templom épülhessen. Azt nem tudom megígérni, hogy az Önkormányzat jelentős anyagi támogatást fog ehhez nyújtani, de bízom abban, hogy a rákoskertiek, akik nagyon régóta szeretnének templomot, adakozóak lesznek. Ami tőlünk telik, azt mi is megtesszük ez ügyben. A további templommal kapcsolatos kérdésekre, itt például a Westel adótorony kérdése, tudomásom szerint is engedély nélkül áll ott azon a területen. Megtesszük a szükséges lépéseket, hogy onnan minél hamarabb elkerüljön. Volt még egy kérdés: Varga Elek bácsi kérdése. Egy élelmiszerboltot hiányol a Kucorgó-téren. A Kucorgó-téren jelentkezett már egy befektető, aki szeretne egy élelmiszer áruházat építeni úgy, hogy az óvodát egy kicsit beljebb építenék föl, egy korszerű óvoda épület lenne ott a Kucorgó-téren. Az óvoda helyére épülne egy élelmiszer áruház. Megvizsgáljuk ezt a lehetőséget. Megnézzük, hogy milyen formában lehetne ezt megvalósítani, és akkor a Kucorgó-tér rendezésével együtt 18/40
épülhetne egy élelmiszer áruház is. Még egy kérdés: Dudás Pálné írja, hogy szomorú és keserű szájízzel kell felvetnem, hogy kerületünk nem rendelkezik szájsebészettel. El kell menni az István Kórházig, hogy ellátást kaphassanak kerületünk lakosai. Sajnos vannak hiányosságok az egészségügy területén. Ahogy Polgármester Úr a bevezetőben elmondta, szeretnénk az Egészségházat átvenni a Fővárostól. Bízom abban, hogy keresünk rá lehetőséget – akár valamilyen vállalkozói tőke bevonásával is -, hogy színvonalas egészségügyi ellátás legyen a kerületben, hogy az Egészségház megújuljon. Adott esetben - ha már kórházat nem tudunk építeni ez alatt a négyéves ciklus alatt - de azt, hogy az Egészségház megújuljon ebben a négyéves ciklusban, azt őszintén remélem. Addig is türelmüket kérjük ebben a kérdésben.” Riz Levente polgármester (szó szerinti): „A templom ügyében szeretném megadni Barna Andor képviselő úrnak - mint a terület korábbi illetékesének - a szót.” Barna Andor képviselő: Szeretettel köszöntöm Önöket. Csak szeretném kiegészíteni az elhangzottakat. Valóban a templomépítés ügyében Megyeri Ritával és a Főépítész asszonnyal fölkerestük Schneller főépítész urat, aki az elveihez rendkívül ragaszkodó ember, - ami mondjuk dicséretes, bár ebben a kérdésben nem értettünk vele egyet –, így nem igazán tudtunk vele dűlőre jutni, hiszen ő azt kifogásolta terveinkkel kapcsolatban, hogy zöld területet veszünk el a templomépítéssel. Mondtuk, hogy az egész Rákoskert zöld terület, tehát a templom épülete nem igazán fogja csökkenteni ezt a területet. Ő mégis azt javasolta, hogy azon a területen a katolikus egyháznak van egy kis telke, ami nem alkalmas a templomépítésre, azt kinevezve parkolónak megoldható lenne ez a kérdés. Valamilyen oknál fogva ez nem realizálódhatott, Janikné Megyeri Rita tárgyalt az egyház vezetőjével, a plébános úrral, akihez a terület tartozik, de nem tudom pontosan, hogy milyen okból nem jött össze ez a dolog. Azt gondolom, hogy két lehetőség lenne: vagy valóban találni egy területet Rákoskerten, amivel ez kiváltható lenne, vagy további tárgyalásokat lehetne folytatni az egyház képviselőivel, hiszen ezzel megoldató lenne a templomépítés kérdése. Az Önkormányzat a maga részéről mindent megtett, hiszen a területet felajánlotta, és a Fővárosi Főépítésszel is próbáltunk dűlőre jutni. Előrelépés lehet az, hogy a Főépítész Úr eltávozott posztjáról, és lehet, hogy az új Főépítésszel lehet majd új tárgyalásokat folytatni. Itt áll jelen pillanatban a dolog. Dr. Rúzsa Ágnes: Lakatos József úrnak lenne még egy kérdése: A Százszorszép Óvodát kicsinek tartja. Javaslata szerint bővíteni kellene. Nagyon sok rákoskeri gyermeknek a kerület különböző pontjaira kell óvodába járnia. Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester (szó szerinti): „A Százszorszép Óvodánál van kisebb óvoda is a kerületben. Százharmincegy-néhány gyermek jár jelenleg a Rezgő utcai Óvodába. A kerületben a gyermeklétszám korántsem növekszik olyan mértékben, ahogy azt annak idején a kerület vezetése várta annak kapcsán, hogy újabb és újabb területek beépítésére került sor. Valóban, még mindig kerületi átlagban több mint 100 % feletti az óvodák átlagos kihasználtsága. Több gyermek jár oda, mint ahánynak a jogszabályok alapján egészséges körülmények között oda járni kellene. Valóban van óvodai férőhelyhiány a kerületben. Van egy ennél komolyabb elmaradása is az Önkormányzatnak. Ez pedig a hiányzó óvodai tornaszobák. Régóta óvodai jogszabály írja elő azt, hogy minden óvodának 19/40
rendelkeznie kell óvodai tornaszobával. 17 óvodánknak kevesebb, mint a fele rendelkezik jelenleg ilyen helyiséggel. Ennek a kérdésnek a felülvizsgálata szerencsére már megkezdődött. Néhány óvodában már megvalósult, néhány óvodában jelenleg a tervezés fázisában van az ügy, és vannak olyan óvodák, ahol csak a későbbiek során fogunk eljutni oda, hogy a terveket elkészíttessük, és a tornaszobákat megépítsük. Azt gondolom, hogy ezen óvodai tornaszoba fejlesztésekkel párhuzamosan lesz arra módunk, hogy további óvodai férőhelyeket létesítsünk akkor, ha az elkövetkező évek tendenciái ezt valóban indokolttá teszik, hiszen célszerű ott kialakítani újabb óvodai férőhelyeket, ahol az óvodai tornaszoba kialakításával párhuzamosan a lehető legalacsonyabb ráfordítással oldható ez meg.” Dr. Rúzsa Ágnes: Varró József úr a Gyermekbarát Egyesület képviseletében közvetlenül Dunai Mónika tanácsnok asszonynak tett fel kérdést. Egyesületi tagjainak nevében megköszönte az előző két tanácsnok munkáját és három kérdést tett föl. Lát-e lehetőséget arra, hogy az eddigiektől gyakrabban sikerüljön érdemi párbeszédet folytatni XVII. kerületi civil szervezetek képviselőivel? Van-e remény arra, hogy a korábbi években kialakult gyakorlat folytatásaként 2007-ben is hirdet a XVII. kerületi Önkormányzat pályázatot civil szervezetek részére? Tervezi-e az új Önkormányzat, hogy valamilyen információs csatornán keresztül időről időre értesíti a XVII. kerületi civil szervezeteket a fővárosi vagy országos pályázati lehetőségekről? Dunai Mónika képviselő: Köszönöm a szót. Önkormányzatunk nem látszatpárbeszédet kíván folytatni a civilekkel, hanem valódi együttműködésre törekszik a következő években. Ezt az elején szeretném leszögezni. Ennek érdekében lépéseket is tettünk. Elsőként említeném, hogy most szervezzük egy civil kerekasztal létrehozását, amelyben valódi párbeszédet tudunk majd folytatni. Ezen kívül – már Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester úr említette, hogy – településrészi önkormányzatokat kívánunk létrehozni, és a településrészi önkormányzatokban helyet szeretnénk adni a helyi civil szervezeteknek is, hogy ott is elmondhassák véleményüket, javaslataikat. Szeretnénk azt a régebbi, néhány évvel ezelőtt már megszűnt gyakorlatot ismét feleleveníteni, hogy bár a törvény nem teszi kötelezővé azt, hogy Szabályozási Tervek kapcsán lakossági fórumot tartson a Képviselő-testület, illetve a helyi képviselő, mégis ezt a gyakorlatot szeretnénk ismét bevezetni. Nem csak a Hírhozó valahányadik oldalán elhelyezett felhívással kívánunk, vagy az Önkormányzat honlapján kívánunk a lakossághoz fordulni azért, hogy mondják el véleményüket, hanem a Szabályozási Tervek ügyében minden esetben lakossági fórumot fogunk tartani. Már elkészült az a határozati javaslat, amely hamarosan a Képviselő-testület asztalára fog kerülni, amely szerint a Képviselő-testület azokban az ügyekben, amelyek helyi civil ügyeket érintenek, tanácskozási joggal meg fogja hívni a civil szervezetek képviselőit, mind a bizottsági üléseken biztosítva azt, hogy elmondhassák véleményüket, mind a Képviselő-testület ülésein is. Itt néhányan azt mondják, hogy ez eddig is volt. Nem. Eddig ilyen nem volt. Tanácskozási joggal még ebben az Önkormányzatban soha nem volt arra lehetőség, hogy automatikusan jöhessen mindenféle egyéb képviselői meghívás nélkül a civil szervezet képviselője. Ez egy újdonság lenne, amit az Önkormányzat be fog vezetni. Az információáramlást nemcsak egy irányban szeretnénk, tehát nemcsak mi, az Önkormányzat fentről szeretne elmondani információkat és kéréseket a civil szféra felé, hanem folyamatosan egy párbeszédet, egy visszajelzést is szeretnénk kapni. Ez az első 20/40
kérdésre adott válasz. A második kérdés, amelyre egy nagyon rövid választ tudok adni, melyben arról volt szó, hogy pályázatot szeretnénk-e a civileknek továbbra is fenntartani? A válasz az, hogy igen. Nemcsak remény van erre, hanem ez így is lesz. A harmadik kérdés pedig, hogy rendszeres információáramlás hogyan valósulhat meg? A civil kerekasztalon keresztül, illetve már Polgármester Úr említette az EU információs pályázati irodát, amely az Európai Uniós pályázatok felé lenne a civilek segítségére is, nem csak az önkormányzati intézmények és az Önkormányzat számára. Mindezeknek a szervezeteknek összességében egy közös honlapja lesz majd, amelyen keresztül nem csak a személyes találkozások, és a kerekasztal-beszélgetések kapcsán tudjuk kicserélni az információkat, hanem a honlapon keresztül is. Dr. Rúzsa Ágnes: Mihályi Gábor úr javasolja, hogy a 61-es gyorsított és a BKV buszok álljanak meg az 508. utcai megállóban is, mivel több üzlet is van ezen a területen, és ez elősegítené a közlekedést. Valamint olvasta az 501. utca felújítását, de a csapadékvíz elvezetéséről nem talált említést. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „A kerületi közlekedésfejlesztésről szeretnék elmondani néhány átfogó dolgot. Ez egy részletkérdés, de fontos, viszont csomagban kell kezelni. Van egy tanulmány, amit az Önkormányzat megrendelt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettől. 170 oldalon keresztül részletezi a kerületi közlekedés fejlesztésének lehetőségeit. Körünkben van Vitézy Dávid a VEKE szóvivője. Ha esetleg szakmaspecifikus kérdéseik vannak, akkor hozzá bátran lehet fordulni. Amit én el tudok mondani. Feltettük ezt a honlapra. November 15. óta ott elolvasható. Elküldtük a kerületi civil szervezeteknek véleményezésre, és a decemberi Hírhozóban fogunk még egy kb. 8 oldalas mellékletet megjelentetni, amelyben ennek a 170 oldalnak a tömörített változata található. Egy közlekedési koncepció kidolgozása, sőt egy közlekedési intézkedési terv kidolgozása a cél. Ezért ezeken a fórumokon mindenhol várjuk a véleményeket és hozzászólásokat. Kérem, hogy amennyiben van rá módjuk, olvassák el a tanulmányt, és szóljanak hozzá. Javasoljanak jó ötleteket, felvetéseket az Önkormányzatnak. Jövő év első felében pedig el fogjuk fogadni a Képviselő-testülettel ezt a közlekedésfejlesztési intézkedési tervet, és annak részeként – reményeink szerint – ez a probléma is megoldódhat. Szóba került a vízelvezetés, a jövő évben esedékes 2007-i útfelújítási program. Valóban a Fővárosi Közgyűlés egy október végi ülésén elfogadta az 501. utcának a felújítását. Mi viszont azt javasoljuk, hogy ne csak az utcát újítsák fel, hanem csinálják meg a vízelvezetést is. Ez ügyben, levélben fordulok a Fővárosi Önkormányzathoz, tehát mindent megteszünk azért, hogy a vízelvezetés is rendbe legyen. Sőt, úgy gondoljuk, hogy az 525. téren lévő úthálózat is megérett e felújításra. Ezt is kezdeményezni fogjuk.” Dr. Rúzsa Ágnes: Zalavári Csabáné teszi fel a következő kérdést. Rákoskerten az Andráshida utcában két éve befizettek 50.000.- forintot, és azóta sincs szilárd útburkolat és csapadékvíz elvezetés. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Nagy meglepetéssel olvastam ezt. Ilyen nincs. Ez törvénysértés. Itt van körünkben a panaszos? Azóta sincs aszfaltút? Nincs.” Lakos: … lehengerelték, de az már rég elsüllyedt a sárban, és sárban járunk. 21/40
Riz Levente polgármester (szó szerinti): „És befizették két éve az 50.000.forintot?” Lakos: Igen, befizettem. Remélem, a kasszában megtalálták?! Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Akkor ezt az ügyet sürgősen ki fogom vizsgáltatni.” Dr. Rúzsa Ágnes: Németh Istvánné veti fel a következő problémát: A Zrínyi utca forgalma elviselhetetlen. Zajos, piszkos, 80-100 km/h sebességgel száguldoznak a dömperek, kamionok, pótkocsis teherautók. Volna-e lehetőség ezen változtatni, csökkenteni a nagy járművek forgalmát, sebességét? Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Vettünk egy traffipaxot. Ezt két héttel ezelőtt adtuk át a rendőrségnek. Erre a forrást az Önkormányzat biztosította. Ritka dolog Budapesten, hogy saját traffipaxa legyen a Rendőrkapitányságnak. Innen kezdve fogják is használni. Szükséges. Én autós vagyok, de elfogadom, és fontosnak tartom, hogy legyen. Ott kell az embernek tartania a féken a lábát. A Zrínyi utca egy nagyon frekventált útvonal, nagyon nagy a forgalma. Kérni fogjuk a Rendőrkapitányságtól – itt jelen vannak képviselőik is, akiket ezúton is kérünk, - hogy legyen traffipax a Zrínyi úton. A másik kérdés, hogy forgalomcsökkentés tekintetében mit lehet tenni? M0-ig nem sok mindent. Ha készen van az M0 a kerület mentén, akkor gondolkodunk arról, hogy hogyan lehet kitiltani a nehézgépjármű forgalmat egyes útjainkról. Ennek korlátozásáról akkor döntünk. Addig egy kis türelmet kérünk.” Dr. Rúzsa Ágnes: Domokos Lajosné tette fel a következő kérdést: A Szent Imre út felújítása Rákosligettől, az Ároktő utcától elkészült, jelenleg folyik a felújítás a Tárcsa utcától a Bártfai utcáig. Kimaradt az Ároktő és Bártfai utca közötti szakasz. Nem lehetne-e egyidejűleg ezt is megoldani? Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Ketté kell választani ezt az utat. Egyik része, ahol a busz jár, az fővárosi kezelésben, a másik része, ahol nem jár a busz, az kerületi kezelésben van. A kerületi útfelújításokból eddig ez a rész kimaradt. A két széle már készen van – a Ferihegyi úttól az Ároktő utcáig, illetve most készül a felújítás egészen a Tarcsai útig. Nem a mi hibánk, hogy ez eddig kimaradt, de igyekszünk ezt a hibát orvosolni.” Dr. Rúzsa Ágnes: Gócza Szabolcs tette fel a következő kérdést. A 10. körzet volt képviselő-jelöltjeként kérdezi, hogy a Hegyalatti és a Pesti út sarkán mikorra épülhet ki gyalogátkelőhely, továbbá, hogy az adott helyszínen mikor oldják meg a felszíni esővíz elvezetését? Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „Ez a terület sem feltétlenül hozzám tartozik, így ismét csak körzeti képviselőként válaszolok. Ez a kérdés volt már a Képviselő-testület előtt. Egy képviselőtársunk az előző ciklusban tette fel ezt a kérdést. Összefügg a Hegyalatti utcánál létesítendő gyalogátkelőhely a Kucorgó-tér rendezésével. A Kucorgó-téren reményeink szerint egy körforgalmi csomópont épülne. Ez jó lenne, mert a Zrínyi út és a Pesti út forgalmának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében ez tűnik a legjobb megoldásnak. 22/40
Amennyiben viszont ez a körforgalmi csomópont kerül kiépítésre, akkor ehhez nagyon közel van a Hegyalatti utca. A Hegyalatti utcánál most kiépíteni azért egy csomópontot, hogy néhány év múlva – adott esetben a körforgalmi csomópont kialakításakor ezt az átkelőhelyet, illetve az itt kialakított csomópontot megszüntessük vagy átépítsük, szerintem jelen pillanatban pazarlás lenne. Itt meg kellene még építeni a járdát is, mert a Hegyalatti utcában nincs járda, nagyon rossz körülmények vannak ott. Sok gyermek jár át a szemközti iskolába a Hegyalatti utcából. Addig, amíg itt a Kucorgó-tér rendezése meg nem történik, nem tudunk megnyugtató választ adni erre a kérdésre. A csomópont tervezése folyamatban van.„ Dr. Rúzsa Ágnes: Sógor Endre úr négy kérdést tett fel. 1. A Helikopter Lakóparkban van-e még üres telek játszótér, illetve park kialakítására? Az Önkormányzat tervezi-e telkek megvásárlását erre a célra? 2. Nagyon sok az illegális szemétlerakás a kerületben. Remélhetjük-e ezek felszámolását? 3. A Helikopter úton az útburkolati jelek hiánya balesetveszélyes. A lakópark kijáratánál több baleset is történt most egy éven belül. Az út ki, illetve bejárata közelében záróvonal felfestésével ezek jó része megelőzhető lett volna. 4. A Tündérfürt utcában, a Budapest tábla után ki lehetne tenni egy 60 vagy 70 km-es táblát. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Helikopter lakópark: Azt gondolom, hogy ez az a példa, amit nem szabad folytatni, várost így nem lehet fejleszteni. A Helikopter lakópark úgy épült meg annak idején itt a XVII. kerületben, hogy az Önkormányzat szerintem a lovak közé dobta a gyeplőt. Épüljön, aztán majd lesz valahogy. Nem volt kikötve a vállalkozók felé semmi olyan dolog, ami alapvető funkció. Tehát az, hogy megengedjük, módosítjuk úgy a szabályozást, hogy épüljön, de nem kötjük ki azt, hogy megfelelő úthálózat, megfelelő telek járjon cserébe, ahol majd lehet közintézményt építeni. Ma a lakóparkban élők elkeseredett emberek jelentős részükben. Nem azt kapták, amit vártak. Épül a lakópark és szép lassan beépül az a közterület is, ami mondjuk egy játszótér, vagy egy orvosi rendelő számára alkalmas lehetne. Jelen pillanatban úgy állunk, hogy két évvel ezelőtt volt egy utolsó fölajánlás az Önkormányzat felé, amikor a befektető egy telket fölajánlott ilyen közcélra. Akkor nem élt az Önkormányzat ezzel a lehetőséggel. Én, most utánaérdeklődtem, a befektető még rendelkezik terekkel, telekkel. Tehát a mi megfontolásunk, célunk az, hogy valahogy próbáljunk egy olyan telket megkapni a lakóparkban, ahol játszótérépítés lehetséges és valamilyen közösségi intézményt, akár óvodát létrehozhatunk. Az alaphelyzet az, hogy 3-4.000 ember lakik lassan ott és viszonylag fiatal az átlagéletkor, sok a kisgyerek és ezek mind-mind ugye átmennek Rákoshegyre, az óvodába. A rákoshegyi óvodák teljesen tele vannak, már nem bírják egyszerűen fogadni az apró gyermekeket. Úgy, hogy valószínűleg egy olyan kényszer keletkezik itt, amit nem lehet kikerülni. Bízom benne, erről is van konkrét uniós fejlesztési lehetőség, pályázat, hogy óvoda épüljön, mindent meg fogunk ezért tenni, a lakóparkban élők sorsának javításáért.
23/40
Az illegális szemétről pedig az előbb (a második kérdés így szólt) már beszéltem néhány szót. Szankcionáló szervezetet szeretnénk, amely büntet, ha szükséges. Erre szükség van.” Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „A harmadik-negyedik kérdés válaszadása rám hárul. Tudjuk, ismerjük. Valóban a Helikopter utca amikor létesült, akkor nem messze nagyon sokáig még nem volt ott lakópark és megépültek akkor az árkok és mivel az az árok akkor frissen kiszedett föld volt, hát bizony ott azóta burjánzik a növényzet, az ún. „véderdő”, ami védené a vasút felé meg, azóta a lakóparkként ott lévő épületeket és ott élőket. Az a fasor az árokban nőtt ki. Azóta nem lehet az árkot tisztítani sem. Sajnos nagyon rendezetlen állapot, de nemcsak a Helikopter úton, az egész kerületünkben gond van ezekkel a közterületi fákkal. Azoknak a nyesése és rendbetétele nem nagyon történt meg. Bízom benne, hogy a jövő évi költségvetésben erre keretet lehet biztosítani. Konkréten itt a Helikopter útnál pedig sajnálatos módon a vállalkozó, a TARA Kft. sem tette meg kötelességét. A lakópark és a Helikopter út között véderdőt ír elő a Szabályozási Terv. Ennek a megvalósítása véleményem szerint a lakópark építtetőjének lett volna kötelessége. Közeljövőben Polgármester úr már szervezi a találkozót, össze fogunk jönni az építtetővel és ezeket a kérdéseket föltesszük és bízom benne, hogy megállapodás jön létre, hogy ezeket rendezhessük. A Helikopter út felé kicsatlakozó utcáknál pedig szín igaz az előbb említett dolgokra is visszavezethető, hogy beláthatatlanok ezek a sarkok, a növényzet azóta nem lett rendezve. Tehát ezek az illegálisan túl közel a Helikopter úthoz. az árokban kinőtt fákat vissza kell vágni, vissza kell nyesni, hogy a kereszteződések beláthatók legyenek és ezzel a balesetveszély lényegesen csökkenthető lesz. Ha szükség van, és felül fogjuk ezt vizsgálni akkor záróvonal és sebességcsökkentő tábla kihelyezésére is gondolunk. Köszönöm a kérdezőnek a kérdést, vizsgálni fogjuk ezt a problémát.” Dr. Rúzsa Ágnes: Bartha András úr jelzi, hogy a Csongrád utcában egyre sűrűbb és nagyobb tengelyterhelésű a teherautó forgalom. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Hasonló dolgokról szó esett már és én is most - engedjék meg - csak általánosságban tudok erre válaszolni. A Pesti úti, Ferihegy úti és az egyéb kerületi főútvonalakon áldatlan a dugó reggelenként és délutánonként és aki teheti a kerülő utakat választja és az igen nagyterhelésű gépkocsik is, kamionok, meg komoly teherautók mennek szerte olyan helyen, ahol nem oda valók. Egész kerületre vonatkozólag ezt a gondot felül kell vizsgálnunk és részben a lakó- pihenőövezetek kijelölésével, részben pedig a gyűjtő útnak kinevezett utcákon a biztonságosabb közlekedés biztosításával. Bízom benne, hogy a helyi problémákat is meg lehet oldani. Ha szabad, akkor egy hasonló, következő kérdésre is egyúttal megadom a választ. Tukacs Györgyné tett föl hasonló gondot. Ő általánosságban tette föl, nem konkrét utcára vonatkozólag, hogy a fekvőrendőrök és a táblák, forgalomkorlátozó táblák kihelyezésével nem oldódnak meg a gondok. Ugyanaz a probléma. Tehát egyirányúsítás és kényszerűségből történnek olyan gyűjtő utak kijelölése, ami elengedhetetlen. Tehát, amíg komolyabb változás nem lesz a Pesti úton, óhatatlan, hogy a gépkocsik el fognak menni kerülőutakra és megkeresik azokat a lehetőségeket, amerre tudnak menni. Ezeken a részeken pedig biztosítani kell a helyi lakók biztonságát, és felül kell vizsgálni az egész kerületre vonatkozólag ezeket a gondokat. Köszönöm a szót.” 24/40
Dr. Rúzsa Ágnes: Oros Istvánné az Üdvhadsereg képviseletében tett egy felajánlást a kerületi polgárok számára. A lakosság jólétét mind testileg és lelkileg kívánják szükségekben kielégíteni. A krízishelyzetekben lévőket ruhával és élelemmel szolgálják ki. Köszönjük szépen a felajánlást. Keszthelyi Attila úr Rákoshegyről jelzi, hogy Rákoshegyen 40 év óta nem tisztították ki a csapadékvíz elvezető rendszert a Szabadság és Baross utcában. Második: a Zrínyi utca forgalma csökkenthető lenne, ha a Rauch gyárba iparvágány vezetne. Ezen lehetne be- és kiszállítani a kamion terminál segítségével. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Nemcsak a Baross utcában és a Szabadság utcában nem történt vízelvezető ároktisztítás az elmúlt években, hanem gyakorlatilag az egész kerületben és nemcsak egy-két éve, hanem egy-két évtizede, vagy még több. Nagyon szeretném, ha erre az Önkormányzatunk tudna költségvetésében pénzt biztosítani és ezek a vízelvezető rendszerek megoldhatók, hogy kitisztítsuk, és a funkciójukat el tudják látni. Itt voltam az Önkormányzatban, a Polgármesteri Hivatalban itt dolgoztam, amikor a Rauch ide került és akkor a Szabályozási Tervbe be lett téve, hogy iparvágány készüljön az ő telepükre. Sajnos nem így jött létre, vagy már nem voltam itt, amikor erre visszavonásra került, vagy már nem emlékszem a történtekre. Köszönöm szépen. Közben meghallottam a választ. A MÁV-val nem sikerült a megállapodás. A péceli vasútállomás lett volna onnan a legközelebb, ahonnan a vágányt ki lehetett volna építeni és nem járult hozzá Pécel. Ezért nem jött létre. Köszönöm.” Dr. Rúzsa Ágnes: Petényi Ferenc úr két kérdést tett föl. Egyrészt, hogy a Bártfai utca és az Ároktő utca, illetve a szőlők közötti elhanyagolt földutas utcák sorsa hogyan alakul e ciklus alatt? A második, hogy a mintegy húsz éve készült járdák áldatlan állapota, javítása, illetve a szintén több tízéves elmaradása miatt mikorra várható a felújítás? . Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Valóban ez a terület még mindig földes utcákkal sújtott övezet. Mindenesetre beszéltem az elején még arról, hogy egy útépítési programot indítunk, és igyekszünk felgyorsítani az útépítéseket. Jelen pillanatban 2006-ig érvényes program van, még az előző Önkormányzat fogadta el. Abban nem szerepeltek ezek az utcák. Mi még nem fogadtuk el az új útépítési programot, de az is sorra fog kerülni és tekintettel leszünk az ott élők érdekeire, természetesen. A második kérdés a járdák állapotára vonatkozik. Járdaépítés indul.” Petényi Ferenc: A járdák kb. 30 éve épültek, rossz minőségben, társadalmi munkában, ami olyan is. Számomra, mint állampolgárnak ismeretlen, hogy miért történt most az elmúlt hónapokban az, hogy egy bizonyos szakaszon, 12-18 méteren megcsinálták, jól megalapozva, ráaszfaltozva, nem tudom, hogy milyen érdekből. Furcsa ötlet, hogy a több, mint 800 méteres járda nincs megcsinálva, de 18, vagy 20 méter igen. Én, mint Delelő utcai lakos háromféle állampolgárt ismerek az utcában. Az egyiknek van aszfaltos utcarésze, kb. 600 méteren. Van egy volt referencia útrész, ami le van hengerelve, le van zúzott kővel vastagon, mélyen alapozva. Ez alkalmas lett volna annak idején aszfaltozásra és járható 25/40
utca lett volna. Ott lakom én. Aztán van egy sáros rész, ami a legalacsonyabb állampolgári szinten van. Utána kb. 60 méteren van egy kampánycélú, zúzottkő hintéses. Ez aztán tényleg kampány célú. Így aztán négyféle állampolgár lakik ebben az utcában. Ezt én, mint ott lakó furcsállom. Kérdezem én, hogy ez miért történt? Annak idején a képviselő talán sosem járt az utcában, de ott volt a papírján, hogy megcsinálták ezt az utcát. Ezt én az utca nevében kikérem magamnak. Lakos: … az, a volt Mezőgazdasági Tsz-ig tart (az eleje nem hallatszik). Az még a negyven év alatt nem volt tisztítva. Annak idején szegéllyel készült a felhalmozott sár miatt, mert csak egy sávos. Gyakorlatilag a rossz járda miatt az úton járnak az urak, hölgyek és iskolába a gyerekek a forgalmat akadályozva. Ezt is meg kell oldani, ezért sürgős a járda. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Nagyon köszönöm, hogy ezt elmondta és erre felhívta a figyelmet és amit mondott egyébként ez tényleg vicclapba illő. Elkeserítő, hogy ilyen van a kerületben. Mindenesetre akkor külön oda fogunk erre figyelni és köszönöm, hogy szólt ez ügyben. A járdaprogramról pedig már beszéltem, tehát szeretnénk. Meglehetősen szedettvedett járdáink vannak, sokszor nagyon rossz minőségű anyagból épültek, ezért is vannak olyan állapotban, amilyenben. Ahol meg nincsen, akkor meg az a baj. Úgyhogy erre ki fogunk dolgozni egy járdaépítési programot, amit szeretnénk végigvinni a cikluson. Köszönöm.” Dr. Rúzsa Ágnes: a következő kérdést Tukacs Györgyné tette föl. Mielőtt kifizeti az Önkormányzat a lakásfenntartási támogatást, készül-e azokról környezettanulmány? A Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Iroda vezetőjét, Kuruczné Marton Katalint kérem válaszadásra. Kuruczné Marton Katalin: igen. Az Önkormányzat a lakásfenntartási támogatás megállapításához minden esetben készít környezettanulmányt, mert csak azok a kerületi lakosok kaphatnak ilyen támogatást, akik ténylegesen használják azt a lakást, amire kérték és semmiféle lakáshasznosításból származó jövedelmük nincs. Dr. Rúzsa Ágnes: Vadászné Nagy Zsuzsanna kérdezte, hogy az Elágazáson működő piac zsúfolt, nincs parkolási lehetőség és az új piac úgy készül, mint a „Luca széke”. Miért nem lehet a Flamingó piacon lehetővé tenni, hogy az őstermelők olcsóbban tudják kínálni terményeiket? Azért nem jönnek ide árusok, mert túl drága a helypénz. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Emlékezzünk csak: „a karácsonyi pulykát már az új piacon vásároljuk”. Emlékeznek? Emlékeznek a Hírhozó cikkre, 2005. decemberre? Igen, még a tetőn is lehet parkolni. Próbáljuk meg, nem fog sikerülni. Hát szomorú a piac története. Ez egy kálvária. Megmondom őszintén az átvilágítás része az, ami ott történik. Számomra is érthetetlen, felfoghatatlan, hogy mi van. Az, ami most van egyébként az, tarthatatlan. Tehát a parkolás, szombatonként én magam is átélem sokszor, amikor keressük 10 percig legalább a helyet. Egy biztos, hogy ez így, ebben a formában nem jó. Fogok ebben a kérdésben tájékoztatást adni, amint én magam is teljesen képbe kerülök. Az egész 26/40
Flamingó-terület kong az ürességtől. Az egész területre vonatkozólag szintén átvilágítás van, hiszen ott van egy ún. Folkoner ügy, aminek meglehetősen nyakatekert története van. Megpróbáljuk a szálakat szép sorban felfűzni és akkor fogok tudni választ adni Önnek. Eltesszük a kérdését. Máris nézem. Újlak utca 220. Társasházon 50 új lakás épült. Sok kisgyermek költözött ide. A belső játszótérről hiányzik egy ivókút. Vettem az üzenetet és odafigyelünk rá.” Lakos: az ILEX Kertészeti Áruda, illetve a Flamingó Piac közötti területet nagyon sokan építési törmelék lerakására használják. Szeretném, ha az Önkormányzat odafigyelne erre, illetve arra, hogy a mi házunkkal szemben volt egy ilyen dühöngő. Ennek az acél kerítéseit már a rozsda megette és kidőltek. Jelen pillanatban életveszélyes állapotban van az egész. Ilyen vas, acél elemek állnak ki az aszfaltból. A kisgyerekek, ha ott bicikliznek vagy szaladnak és ott valamelyik véletlenül beleesik, föl fogja nyársalni a gyerekeket. Többször kértük már a Polgármesteri Hivatalt, hogy vizsgálják ki ezt. Fölajánlottuk többek között azt, hogy a Társasház lakói közül néhányan társadalmi munkában segítünk rendbe rakni ezt a helyet. Reakció nem nagyon volt rá. Mindenesetre ebből a szempontból életveszélyes a Társasházunk környéke. Amelyik része már kidőlt, annak az acéleleme 20-30 cm magasságban kiáll az aszfaltból. Ez balesetveszélyes, kisgyerek esetében életveszélyes is lehet. Kérem, hogy ezt sürgősen számolják fel. Riz Levente polgármester (szó szenti): „Megvizsgáljuk és választ fogunk adni rá.” Dr. Rúzsa Ágnes: Önkormányzatnak.
Gráf Tibor úr csendrendelet megalkotását javasolja az
Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Bocsánat, hogy magamhoz ragadom a mikrofont, mert éppen ma írtam alá, kértem a ház apparátusát ennek előkészítésére. Van ugyanis erre vonatkozó jogszabály Budapesten, nem egy kerületben. Kerületi Rendőrkapitányságon hívták fel rá a figyelmet - köszönöm a jelzést ezúttal is -, amikor ott jártam egy állománygyűlésen és amikor végigjártam a házat. Nagyon-nagyon megfontolandó. Kértem a házat a mai nappal pont. Aljegyző asszonyhoz szignáltam az ügyet, hogy készüljön egy rendelettervezet ebben a kérdésben. Köszönöm.” Dr. Rúzsa Ágnes: Mátéfy Anna négy kérdést fogalmazott meg, illetve problémát vetett föl: a Hősök tere rendezését, a VIII. utca 2. szám alatti iskolaépület és a Liget sori iskolaépület sorsát, a Liget sor rendezését, illetve útfelújítását és a vasútállomás állapotát. Koszra, gazra és életveszélyes járdára hívta föl a figyelmet. Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester (szó szerinti): „Köszönöm szépen. A Hősök tere rendezése elkészült, 8 évünkbe tellett, de végül is sikerült megcsinálni nem kevés lakossági támogatással. Ezúton is köszönet a rákosligetieknek. A VIII. utcai volt iskolaépületet, illetve a Liget sori volt iskolaépületet nem szeretnénk eladni. Mind a két épületet szeretnénk közösségi célokra használni. Ez ügyben már többször megkerestük a ligeti polgárokat, de másoktól is szívesen 27/40
várunk javaslatokat. A Liget sor felújítása kapcsán két dolgot szeretnék elmondani. Egyrészt a Fővárosi Önkormányzat egy korábbi tervezete szerint már az idén fel kellett volna újítani a Liget sornak azt a szakaszát, amelyen a 76-os busz jár. Az utolsó pillanatban kihúzták erről a listáról. Viszont Polgármester úr két héttel ezelőtt tájékoztatta arról a Képviselő-testületet, hogy a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a 2007. évi fővárosi felújítási programot és ebben szerepel a Liget sor felújítása. Őszintén bízom benne, hogy az utolsó pillanatban nem fogják kihúzni a listáról. Ami a vasútállomásnak a helyzetét illeti, a Képviselő-testület döntött arról, hogy jövőre, tehát a 2007. évben megépíti a ligeti vasúti megálló mellett a P+R parkolót. Ez harmincegynéhány –negyven férőhelyes parkoló lesz a vasútállomás és a Liget sor közötti területen, a Ferihegyi út és a Gózon Gyula utca közötti szakaszon. Én azt gondolom, hogy ezen P+R parkoló megépítésével párhuzamosan lehet rendezni a vasútállomás valóban gazos és elhanyagolt területét. Köszönöm.„ Dr. Rúzsa Ágnes: Sztankovics Györgyné két problémát jelzett. Egyrészt, hogy a Kép utcai óvoda tetőszerkezete kezd veszélyessé válni. Idén ősszel kiköltöztették a gyerekeket a tornaszobába zsúfolva. Tudnak-e arról, hogy a Lakás-17 Kft. pár munkára elköltötte a pénzt? Lesz-e bölcsőde újra Rákoshegyen? Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester (szó szerinti): „Dr. Zámbó Ákost szeretném megkérni, hogy a kérdés első felére válaszoljon.” Dr. Zámbó Ákos: Elnézést kérek, de ezt a kérdést csak írásban tudom megválaszolni. Egyébként csak annyit, hogy az intézmény rendelkezésére álló tervszerű karbantartási keretét használjuk fel minden évben, az intézményvezetővel egyeztetve. Fohsz Tivadar alpolgármester (szó szerinti): „Köszönöm szépen. A bölcsődével kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy ez ott ténylegesen megszüntetésre került. Jelen pillanatban egy étterem működik a rákoshegyi volt bölcsőde épületben. Keresünk egy megfelelő ingatlant, ahol adott esetben a rákoshegyiek számára, a rákoshegyi gyermekek számára ki lehetne alakítani akkor egy bölcsődét. Ez ügyben akkor egy későbbi időpontban, illetve hát írásban fogunk válaszolni a kérdésre a kérdés feltevőnek. Köszönöm szépen.„ Dr. Rúzsa Ágnes: Mércz Ferenc József úr is több javaslatot tett. Elsősorban a zajvédelemmel kapcsolatban teszi fel kérdéseit, hogy nem megfelelő a repülőgépek érkezése, indulása. Az ebből befolyt bírságokat használják a közjóra, illetve a köz javára. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Megpróbálok válaszolni. Elég nehéz és régi és sajnos azt hiszem még egy ideig eltartó problémáról van szó Rákoshegy tekintetében. Kezdődött a II. kifutópálya építésével, amikor az akkor ott lévő Rákoshegyhez törvényeket be nem tartva, igen közel építették meg ezt a pályát. Ezt követően úgy döntött akkor a miniszter, hogy nem lehet használni Rákoshegy felöl a II. pályát. Nem lehet onnan leszállni és felszállni. Alig néhány éve, hogy ezt feloldották. Pillanatnyilag az a rendelkezés, hogy a gépek mozgásának 5 %-a leszállhat, tehát 5 % leszállhat és 15 % felszállhat erre a II. pályára. Ez részünkre elviselhetetlen. Mint sokan tudják a Rákoshegyi Polgári Kör nevében felperes 28/40
vagyok és pert indítottunk a repülőtér ellen. Ez folyamatban van. Az első érdemi tárgyalás a jövő héten lesz. Bízom benne, hogy a bíróság is akceptálni fogja problémáinkat. Erről majd tájékoztatom az érintetteket, főleg Rákoshegynek azon a részén élőket, akiket ez a legjobban zavar. Önkormányzatunk nincs egy éve, hogy ennek a bizonyos előbb említett rendeletnek, kormányrendeletnek a módosítását kérte. Sajnos akkor abba nem került be az a pont, hogy kérjük visszaállítani azt a rendeletet, ami azt megelőzően 15 évig érvényben volt, vagyis, hogy nem lehetett Rákoshegy fölött a II. pályát használni. Nagyon hamar szeretném azt, az akkori határozatot kiegészíteni egy ponttal, amibe ez is belekerülne. Az előbb hallottunk már Polgármester úrtól csendrendeletünkről. Ha ez létrejön, akkor szeretnénk a reptér fele is ezt érvényesíteni. Nos hát ugye a reptérnek elég nagy területe ide tartozik hozzánk és az éjszakai nyugalmunkat ne zavarják. Tehát ez is egy pont, ez is egy határozati javaslat lesz, amit hamarosan benyújtok a Képviselő-testület felé, hogy a repülőtérre is vonatkozzon az, hogy éjszaka néhány órán keresztül ne lehessen használni leszállásra és felszállásra a repülőteret. Ugyanis nagyon közel van Budapesthez, Rákoshegyhez meg pláne. Tehát pillanatnyilag az a rendelkezés, hogy éjszaka, mármint 24 óra és 5 óra között 5 gép fölszállhat, illetve leszállhat. Hát én azt hiszem, hogy nem megengedett az, hogy ötször nyugodtan fölébredhetünk éjszakánkért. Egyszer sem. Vonatkozzon a csendrendelet a repülőtérre is. Többen jelentkeznek, úgyhogy a mikrofonnal kérném szépen megadni a szót.” Lakos: az előbbiekkel kapcsolatban csak annyit kérdeznék, hogy ez a csendrendelet kiterjed-e a repülőgép hangárja előtt járatott motorokra is? Mert ugyanis neki kezdenek ½ 10-kor, 10 órakor és nyomják egyhuzamban. Fölöttünk nem jár ugyan a légiforgalom, hiába lakunk közel, mégis a hangárokban történő zaj bizony számunkra is kellemetlen. Fejér Gyula alpolgármester (szó szerinti): „Erre egészen jó hírem van. Ez a felvetés, ez benne volt abban az Önkormányzat által kért módosításban, amire az előbb utaltam. Úgyhogy ez már ott van a miniszternél, vagy a Miniszterelnök úrnál.” Turcsány Jánosné kerületi lakos: tisztelettel kérem az itt megjelenteket, úgy a képviselőket, mint a lakosságot, szíveskedjenek nekem tanácsot adni, mert az történt velem, hogy 1961-től ott lakom a bejelentett családi házban. Kaptam térképet is arról, hogy az nem az én lakásom, hanem a szomszéd lakása az enyém. Ez nagyon hosszú ideje húzódik a Hivatalban. Nem tudom elintézni, hogy igazolják nekem azt, hogy én mióta lakom ott. Az a kérdésem, hogy a Hivatal tude nekem segítséget adni, vagy az itt megjelentek tudnak-e nekem javaslatot adni a problémám megoldásához? Kérésem az volna, ha valaki kijönne hozzám és tanúsítaná, hogy én nem a térkép szerinti szomszédban lakom, annak is csak fele házában. Már a határ sem ott van, ahol eredetileg volt. 1961 óta ott lakom, most is és azóta a határ is ott van. A térkép nem jó. A Hivatal nekem ezt nem segít lerendezni. Azt sem tudtam, hogy melyik körzetben lakom. Mást mondott a Polgármester úr és mást mondott a Jegyző úr. Nekem kellett ezt is elintézni. A Polgármester úrnak volt igaza abban, hogy melyik körzetben lakom. ….. Azt mondták nekem, hogy gondnokság alá helyeznek. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Akkor nagyon röviden válaszolnék csak két szót. Én azt hiszem, hogy talán Turcsány néni a legrégebbi ügyfele a 29/40
kerületi Önkormányzatnak és valószínűleg azért, mert tényleg nem tudták eddig megoldani a problémáját. Lehet, hogy nem tudom, hogy így lesz ez a továbbiakban, lehet, hogy mi már sehol nem leszünk, vagy a szociális otthonban és a probléma még mindig nem lesz megoldva. Mindenesetre egy biztos, hogy úgy tűnik azzal a vehemenciával és határozottsággal, ahogy képviseli rendezvényről rendezvényre a saját ügyét, én úgy gondolom, hogy tartozunk most már Önnek azzal, hogy tegyünk valamit. Én megpróbálom átlátni és megérteni a problémát és miután ez sikerült, akkor polgármesterként próbálok előbbre lépni az ügyben. Jó? Köszönöm.” Dr. Rúzsa Ágnes: Köszönjük szépen írásban leadott javaslataikat és kérdéseiket. Az írásbeli kérdések elfogytak. Többen jelezték, hogy szóban szeretnék föltenni kérdésüket. Megadnánk a szót. Kérjük szépen, hogy nevet és lakcímet szíveskedjen mondani. Mércz Ferenc József: A repülőtérrel kapcsolatban szeretnék hozzászólni. Alpolgármester úr említette a kormányzati döntést. Ebben óriási hiba volt. Nem a döntésben, hanem, hogy a kerület nem lobbizott, mert akkor engem nem fenyegethetnek meg, hogyha nem lobbizok. Valamit, valamiért kellett volna. Röviden a következő, mert ez tényleg nagyon hosszú. Igenis ki kellett volna lobbizni egy elővárosi közlekedést rajtunk, a kerületen keresztül. Vele együtt az idegenforgalomnak kellett volna növekednie, ez vele járulékos tényezőnek kellett volna, hogy legyen. Azt szeretném mondani, hogy a felügyeleti hatóság a HUNAKKA. Azokat a tárgyalásokat, amik az elmúlt Önkormányzatban voltak, felül kell vizsgálni. Felül kell vizsgálni azokat a zajhatásokat és környezetvédelmi tanulmányokat is, amik idáig voltak azért, mert változott a helyzet, új tulajdonosa van a repülőtérnek. Egy hónap alatt három tulajdonost cserélt. Más az elgondolás, más az elképzelés és más a leírt jogszabály. Főleg a repüléssel kapcsolatban a le- és fölszálló gépeknek a decibel értéke függetlenített eredményt kell, hogy tartalmazzon, mert a hatóság az másképpen jár el.. Erre való hivatkozással ki lehet lobbizni a kerületnek, hogy a bevétel a közjót szolgálja. Ebben mindent meg kell tennie a kerületi vezetésnek, főleg a közlekedéssel kapcsolatosan, hogy érvényt szerezzen, mert, ha nem tud tenni, akkor óriási pénztől esik el. A második témában (amikor leülünk) javaslatot szeretnék tenni azzal a bizonyos körtémával kapcsolatban. Vannak olyan dolgok, amelyekre nagyon jó javaslata lehetne rengetek fiatalnak, akik nincsenek itt és azt érvényesíteni kellene a kerületben. Nem lehet elhagyni az agyat, hogy kimenjen a kerületből. Nem lehet engedni azt, hogy Budapesten a legnagyobb területű és a legtöbb polgárral rendelkező terület megbénuljon és tőlünk vegye el azt a jogot Budapest Önkormányzata, hogy a pénzt elveszik innen, tőlünk. Lobbizni kell. Meg kell tenni mindent azért, hogy itt maradjon az, amire mi gondolunk és ne menjen ki az agy és ne vigyék ki más kerületbe. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Hála istennek a 66 tagú, sőt 67 tagú Fővárosi Közgyűlésben most öt XVII. kerületi lakos van. Majd, hogy nem 10 %. Ez már egy esély. Átadom a szót Devánszkiné dr. Molnár Katalinnak.” Devánszkiné dr. Molnár Katalin: A repülőtérrel kapcsolatos ügyeket, amikor én voltam az országgyűlési képviselő, akkor kérdéssel, interpelláció benyújtásával és 30/40
állandó levelezéssel és egyeztetéssel próbáltam előbbre vinni. Való igaz, hogy annak a jogszabálynak a hiánya, amely miniszteri rendelet volt, nagyon nagymértékben rontja a kerület helyzetét. Örülök annak, hogy Alexa György is folytatja ezt a munkát és megpróbál mindent elérni annak érdekében, hogy valóban ez a jogszabályi hely visszakerüljön a miniszteri rendeletbe. Nagyon sok segítséget kaptam a Rákoshegyi Polgári Körtől, személyesen a jelenlegi alpolgármester úrtól. Ezt, külön köszönöm. Amiért tényleg szót kértem, az az elővárosi vasút ügye. Ez egy olyan történet, amire azt kell, hogy mondjam, hogy maradéktalanul sikerült elérnem azt, amit az Önök és magunk érdekében akartam, azaz bekerült abba a közlekedési koncepcióba az elővárosi vasút, amely egyébként egy szóval nem szerepelt volna és ezen kívül megtörtént az, hogy a Budapesti Közlekedési Szövetség, mint végrehajtandó feladat bekerül az országgyűlési határozatba. Azóta tudjuk, hogy van kombinált bérlet, többen használják is (a fiam is vesz ilyeneket). Nagyon örülök annak, hogy a célom, amit megfogalmaztam, hogy és hozzá a parkolókat, az odajutást, a ráhordást a vasúthoz és a buszjáratokat is meg kell valósítani. Ez pedig már a mostani tárgyalásoknál megvalósulni látszik. Tényleg öten vagyunk kerületiek, ez egy véletlen. Nem mi vagyunk a legnagyobb lélekszámú fővárosi kerület, jóval nem mi vagyunk. Területben is csak a másodikak vagyunk, tekintettel arra, hogy volt egy korábbi döntés, amikor a repülőtér területe visszakerült a XVIII. kerülethez. A XI. kerület területileg nagyobb, lakossági létszámban pedig sajnos hátulról kell inkább számolnunk a nagyságunkat, de a súlyunk majd közösen nagyobb lesz. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy szólhattam. Alexa György: Szóba került, Polgármester úr említette ezt a 1,5 milliárd forintos esetleges veszteséget, mert azért ez még nem történt meg. Annyit azért a dolog jobb értéséhez való tudásként hadd mondjak, hogy ez úgy működik egyébként, hogy kerületre szólóan döntögetnek forrásmegosztásról, hanem különböző paraméterek és ebből levezetett számolások alapján alakul ki, hogy ez a személyi jövedelemadó visszaosztás, hogy fog kinézni. Pl. ugyanebben a táblázatban, amit Polgármester úr feltételezem idézett, ugyanezt láttuk. Mondjuk egy V. kerület + egymilliárdot kapna ebben a számolási rendszerben. Ezt csak azért mondom, hogy abszolút nem pártpolitikai függő, hogy egyébként egy adott kerület … . Jó. Talán tudják néhányan, hogy az V. kerületnek nem baloldali a vezetése. Jó. Én azt gondolom ülnek itt olyanok is, akik nem ezen a véleményen vannak, de nem ezért jöttünk. Lényeg az, hogy a forrásmegosztásos törvényben aztán melyik számolási eljárást fogadja el a parlament. Az, azért egy picit bonyolultabb kérdés annál, minthogy kifejezetten pártlogikán kellene a történetben lobbizni. Ugye egy másik számolási eljárás esetleg az V. kerületnek kedvezőtlen. Ez az adott frakciókon belül is megoszthatja a dolognak a támogatóit vagy ellenzőit. Egyébként én a magam részéről nyilvánvalóan megpróbálok megtenni mindent a kerület érdekében, mint ahogy azt szeretném mondani, hogy két olyan téma is elhangzott ... Hadd kérdezzem Polgármester urat, hogy eddig itt még mindenki el tudta mondani a véleményét, meghallgatták. Segítene nekem abban, hogy én is el tudjam mondani. Jó, rendben, ha ez segít, akkor megteszem. Nos, tehát két olyan kérdés hangzott el, amiben úgy érzem, hogy nekem is teendőm van. Az egyik, ez az illegális szemétlerakás, ami nekem, magamnak is régi mániám. Tudják jól, hogy ezt a tiszta kerületért akciót azért is gerjesztettem évente egyszer, hogy egy picit fölhívjuk erre a figyelmet. Rendkívül bosszantónak tartom, hogy főleg más kerületben élők és, sőt vállalkozók iparszerűen a mi kerületünk - egyébként 31/40
beismerem -, helyenként elhagyatott területeit nevezik szemét lerakóhelynek. Láthatok abban előrelépést, amiket Polgármester úr mondott, de hát néhány pályát már megfutottunk ebben a dologban és nem elég az illetőt megtalálni, a felelősségre vonás jelen pillanatban borzasztó körülményes. Így van, a jelenlegi jogszabályok nem adják meg a kellő retorziót és visszatartó lehetőségeket. Tehát azt gondolom, hogy nekem ezeknek a jogszabályoknak a szigorításában dolgom lehet. Mint ahogy dolgom lehet abban is, hogy azok a korábbi Önkormányzat által elfogadott és egyébként remélem, hogy akkor a jelenlegi Önkormányzat által kibővített jogszabály módosító javaslatok szintén elfogadást nyerjenek. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Szóba került a forrásmegosztás. Képviselő úr –elnézést a kifejezésért- engem abszolút nem érdekel, hogy az V. kerület mennyivel kap többet. Éppen ezt a szempontot kéne kivenni a rendszerből, hogy erre figyeljünk, hogy ez most egy jobboldali vagy baloldali kerület. Az most éppen jobboldali. Nem ez a lényeg. Megmondom őszintén, hogy a XIII. kerületi polgármester, Angyalföld polgármestere terjesztett be egy javaslatot, a parlament előtt van, jelen pillanatban tárgyalják. Na most gyakorlatilag a XIII. kerület talán Budapest mostan leggazdagabb kerületei közé tartozik. A legtöbb építkezés ott zajlott az elmúlt négy évben és ez az alapvetően gazdag kerület gondolta úgy átformálni ezt a rendszert, hogy ilyen mínusz keletkezzen nálunk. Én arra kérem a Képviselő urat, hogy tegyen meg mindent a saját frakciójában azért, hogy értesse meg képviselőtársaival, hogy ez tarthatatlan és elfogadhatatlan számunkra.” Alexa György országgyűlési képviselő: nyilvánvaló, hogy nem a kettőnk polémiájáról kell szólni a közmeghallgatásnak. Azt szeretném még egyszer elmondani és az V. kerületet ezért hoztam fel példaként, hogy pont nem politikai hovatartozásról van szó, egy számolási eljárásról, ami most nekünk kedvezőtlen. Valóban én a magam lehetőségeihez képest is megteszek mindent, hogy egy másik számolási eljárás legyék. Itt szempontok vannak, hány panellakás, hány családi ház, lakó sűrűség és még sorolhatnám, hogy mi fajta paraméterek alapján számolódik ez ki. Nyilvánvalóan lehet olyan szempont, ami, ha beszámolásra kerül, akkor nekünk kedvezőbb helyzetet teremt. Szarkáné Varga Zsuzsa (Naplás út. 33.): nagyon örülök … (kazetta fordítás) járdát végig aszfaltozni. Hivatalos ígéretet kaptam, hogy meglesz, azóta sincsen. Remélem, hogy ez most már az idén meg fog történni. A következő, amit nagyon szeretnék, mert olyan sokan kértek, hogyha valamikor lenne a Rákos patak mentén kerékpárút, mert egyrészt kicsuknánk a bűzölgő Pesti utat. Nagyon szenzációs dolog lenne, de hát nincs pénz. A harmadik a civil program. Ezzel kapcsolatban iszonyatosan jó lenne, ha az emberek egymással is beszélnének, mert ezek a mostanában meglévő, médiában tálalt és egyébként a Kossuth téren is zajló események nagyon nagy feszültséget okoztak az emberekben. Ezt jó lenne kibeszélni, normális körülmények között. Én úgy látom, hogy az emberek nagyon félnek, nem mernek beszélni. Ez mindenképpen egy nagyon hasznos dolog lenne. A legfontosabb az, hogy ne álmodozzunk, mert túlélésről van szó. Tehát túléljünk. Ezt legalább, maximum ezt a három évet éljük túl. Varga Mihálytól ma olvastam 32/40
interneten, hogy kormányszinten is beadott egy javaslatot segélyezési csomagra. Ugyanezt meg kellene csinálni a kerületünkben, azzal a kiegészítéssel, hogy azok az emberek, akik igazán rászorulnak, ők nem mennek az Önkormányzatba kérni. Ezeket az embereket föl kellene térképezni. Ezt már mondtam a közvetlen képviselőmnek is, és itt javaslom az aktivisták bevonását. Most nem választunk, most dolgozzunk ezen. FIDESZ-es és szocialista aktivisták mérjék föl, hogy hol vannak azok a szerencsétlen emberek, akik inkább megfagynak, de nem mennek az érdekükben. A legutolsó, az Alexa úrhoz szól. Az lenne a kérésem, hogy amikor kisiskolás, jó gyerekként emeli a kezét a parlamentben szavazásra, akkor gondoljon miránk. Alexa György országgyűlési képviselő: továbbra sem áll szándékomban főszerepet játszani egy önkormányzati közmeghallgatáson, de el tudom képzelni, hogy a most megért politikai helyzet ezt indukálja. Azt szeretném mondani Asszonyom, hogy amikor kisiskolásként emelem a kezem a parlamentben, akkor igenis semmi másra nem gondolok, higgye el nekem. Azt gondolom, hogyha az ország gazdasági egyensúlyát nem állítjuk helyre, akkor a helyzet sokkal rosszabb lesz. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Szeretném, ha a XVII. kerülettel foglalkoznánk most elsősorban. Ott egy jelentkező már régóta szeretne egy kérdést föltenni. Parancsoljon.” Horváthné Pataki Ildkó: Nem kaptam meg az előző időben a második kérdésemre, a távhő felosztás díjra vonatkozó választ. Ez 2002. óta húzódik. Ez nemcsak engem érint, hanem az összes panelosokat. Januártól 45 %-kal fogunk többet fizetni. Végre egységes felosztást szeretnénk, ugyanis a mi házunkban a 139 lakónál mindegyiknek más a szorzója. 27 m2 alapon, nem a melegvíznél, amikor két hónapot fizetünk, hanem amikor csak távfűtést fizetünk. Az egyiknek a szorzója 1,.. valamennyi, a másiknak 0,65 , nekem 0,67 és én is ugyanakkora lakásban lakom. Nem tudom, hogy mitől. Ez a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. feladata. A Rákóczi úton, a Főfelügyelőségen elmondták, hogy ez a Lakás-17 Kftén múlik, nem a FŐTÁV-on. Ők osztják föl. Spórolásra szeretném felhívni az Igazgató úr figyelmét. Most volt bejárás, nem ellenőrizték le azt, hogy amelyik lakó 20 év alatt lecserélte a radiátorát, hogy mekkorát rakott föl. Nem mindegy, hogy hat tagút, vagy ablaktól – ablakig rakta föl a radiátort és azon keresztül megy a víz. Ha a 27 m2-re hat tagú van megszabva, akkor ne az ablaktól – ablakig érőt rakja föl a kedves lakó. A FŐTÁV átadta a Lakás-17 Kft-nek a radiátorok kezelését, de nincs ellenőrizve. Miért fizessek én azért többet, hogy a mellettem lévőnek hatvanhat tagú radiátora van. Nagyon kérném, hogy hassanak oda, hogy egyöntetű számlázásunk legyen. Nem értjük, hogy ez miért van? Ha kell, papírokat is be tudok vinni az Önkormányzatba. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Köszönjük mi is.” Mátéfi Anna: lehet, hogy egyszer kérdeztem már Vitézy úrtól az elővárosi vasúttal kapcsolatban, hogy hogyan fogja megoldani a MÁV azt a problémát, ami jelen pillanatban van, hogy Rákosligeten nem lehet már reggel 7 órakor felszállni a vonatra? A lányomnak, aki bejár középiskolába és az idén fog érettségizni, 5 igazolatlan órája van azért, mert kimaradt a vonat. Az SMS-t elfelejti elküldeni az 33/40
osztályfőnökének, de lehet, hogy már nincs a telefonján pénz és a Keleti pályaudvaron mire megkapja a késésről az igazolást, hozzájön egy másik igazolatlan óra. Hogyan oldja meg Rákos pályaudvar az újszászi és a hatvani vasútvonal 20 percenkénti vonatfogadását? Magam is tapasztaltam ezeket, azért késtem le orvosi vizsgálatról, mert a 16 órás vonat nem is jött, jött helyette 16 óra 25 perckor. Ha ilyet megenged magának a MÁV, hogyan lehet erre diáknak, dolgozónak, bárkinek számítani, aki szeretné ezt a lehetőséget kihasználni. Azért nem szállok autóba, mert 17 perc alatt benn kellene lenni a Keleti pályaudvaron és utána még 50 métert sétálok le a metróig. Ez borzasztóan nagy probléma. Erre szeretnék választ kapni. Vitézy Dávid VEKE: Jó estét kívánok még egyszer. Őszintén csak azt lehet mondani, hogy a MÁV-nak nagyon szűkösek most a lehetőségei. Hihetetlenül leromlott az az infrastruktúra, ami van, nem itt a kerületben, hanem Rákos állomáson, ahol egy roppant elavult biztosító berendezés van és a Keleti pályaudvaron, ahol a mainál több vonat fogadására nem alkalmas a berendezés. Az történik most, hogy pl. ezen két vasútvonal esetében csúcsra fogja elrakni a MÁV a vonatokat, de ma még nem történik ez meg. Amennyi vonatot ez elbír kapacitás határon, tartalék nélkül, mindenegyes mezőben fog közlekedni vonat és ezáltal azt fogjuk elérni, hogy 20 percenként csúcsban, 30 percenként csúcson kívül, menetrendileg elvileg fog jönni vonat. Illúzió lenne azt mondani, hogy ebben nem lesznek késések, zavarok, mert egy ilyen rendszernek nemhogy 0 % tartalékot kéne ráhagyni, hanem minimum 20 % tartalék kellene rá, hogy a különböző késéseket, a késve jövő intercity vonatokat, amiket előre engednek, stb. ezeket kompenzálni tudja. Én azt mondom, hogy a mai lehetőségekhez képest, ami lehet, az meg fog történni december 12-én. Amennyi vonat ide befér és amennyi tudja segíteni ennek a kerületnek a lakóit, annyi fog közlekedni és sűrűbben. Nyilván a MÁV-nál mi is, mint a tanulmány készítői és a kerületi Önkormányzat is meg fog tenni mindent annak érdekében, ha lehet hosszabb szerelvények kerüljenek beállításra. A hatvani vasútvonalon meg fognak jelenni új szerelvények, sokkal komfortosabb járművek. Most Magyarországon tesztelés alatt áll több helyen emeletes vonat. Azt gondolom, hogy az olyan zsúfolt elővárosi vonalakon, mint amilyen a XVII. kerületet érintő vonal, ezeknek a bevezethetőségén mindenképpen el kell gondolkodni. Ez egy újszerű dolog, a MÁV eddig ettől idegenkedett, de sikerült azt elérni, hogy emeletes vonat próbára megjelent Magyarországon. Azt próbáljuk elérni, ha új járművek kerülnek beszerzésre a budapesti elővárosi vonalakon, azok emeletes vonatok legyenek és a kerületbe is jusson belőlük. Ami lehet, az decemberben megtörténik, de csodát ne várjunk tőle, mert a Keleti pályaudvar komplex problémái miatt szükséges az infrastruktúra rendbetétele és átalakítása, hogy több vonat férjen be. Ez nagyobb beruházás, mint ennek a kerületnek az egész költségvetése egy évben. Papp János (Uszoda u. 40. sz. alatti lakos): a vonatsűrítéssel kapcsolatban jutott eszembe, hogy gondolt-e valaki annak a hatásaira, hogy hogyan fog ez kihatni a közúti közlekedésre. Konkrétan arra gondolok, hogy a Cinkotai úti, illetve a Ferihegyi úti vasúti átkelőhelynél nincs olyan nagy probléma, mert általában fél perccel, 1 perccel a vonat érkezése előtt csukják le a sorompót. Nem alakulnak ki nagy kocsisorok. Viszont a Lőrinci úton csúcsforgalomban a Lőrinci út közepén van a kocsisor vége. Gyakran kell 10-12 percet várni, sokszor 5 perccel előbb lecsukják a sorompót és gyakran a szembejövő vonatot is megvárják. Előfordul, hogy én 10 percnél is hosszabb időt ácsorgok ott. Ilyenkor 34/40
aztán, főleg a Lőrinci úti szakaszon káosz van. Nem lehet ráfordulni a Helikopter útra, nem lehet jönni a TŰZÉP felől. Ezt is át kellene gondolni. Régen eszünkbe jutott már sokunknak, csak erre sem volt pénz eddig, hogy esetleg ott egy felüljáró létesüljön. Nagyon fontos csomópont, útkereszteződés, esetleg felüljáró gondolatával lehetne foglalkozni. Vitézy Dávid, VEKE: Nagyon röviden erre is mondanék egy-két szót. Olyan átszervezés lesz a menetrendben, hogy bizonyos vonatok meg fognak állni itt a kerületben. Azt hiszem, hogy egy vonattal lesz több a reggeli csúcsidőben, ami át fog itt haladni. Több fog megállni, mint eddig, de ami a vonatok számát illeti, nem lesz lényegesen több. A közúti zárási idők nem fognak lényegesen megnőni, napközben és délután pedig biztosan nem, ezt állíthatom. De az észrevétel teljesen jogos. Ez egy egészen elképesztő helyzet, ami Magyarországra úgy általánosságban is jellemző, a statisztikai adatok ezt ki is mutatják, de a kerületet különösen érintik, hogy különszintű vasúti átjárók hiányában szintben kell kereszteznie a közútnak és egyébként a BKV buszainak is a vasútvonalakat. Ezen változtatni kell. Az ilyen különszintűsítések igen nagy beruházások. Mi most arra tettünk javaslatot – ez országos szintű dolog, de mindenképpen, ha Budapestre sor kerül, a kerületre is sor kell, hogy kerüljön -, hogy a következő 7 éves, uniós finanszírozási időszakban a vasútfejlesztési források - iszonyatos mennyiségű pénz jön vasútfejlesztésre az országba - kerüljenek arra is felhasználásra, hogy ne csak vonalak gyorsításával és állomásfejlesztéssel foglalkozzunk, hanem bizony ilyen útátjáró különszintűséggel is. Ha ez így történik, akkor ebből kerüljön ide a kerületbe is, legalább 1 vagy 2 különszintű vasúti átjáró a következő 7 évben. Ez vasútbiztonsági kérdés, hogy hol, milyen típusú közúti kereszteződés van. Egyrészt milyen a közúti keresztezés geometriája, másrészt, hogy milyen berendezés üzemel az adott csomóponton, hogy mennyire korszerű. Van olyan kereszteződés itt a kerületben is, ahol kicserélte a MÁV az elmúlt időszakban, van ahol nem és nagyon régi, ott hosszabb a zárásidő. Illetve függ attól is, hogy az adott térközben, az adott zárási térségben van-e állomás, mert van olyan, ahol beáll az állomásra a vonat, mire utast cserél, már le kell zárni a közúti átjárót. Van erre korszerűsítési program, de én nem a MÁV-nál dolgozom, így ezt pontosan nem tudom, hogy ebben várható előrehaladás. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Domokos Lajosné jelentkezett előbb, utána Keszthelyi Attilának megadom a szót.” Domokos Lajosné: Én megpróbálok egy kicsit szelídebb dologról beszélni. Valamikor hajdanán, meg vidéken is mindenki kötelességének érezte, hogy a saját háza előtt rendbe tartsa az árkot, a járda mellékét. Itt a kerületben teljesen megszűnt mostanában ez a törekvés. Erre kellene valami reklámot, propagandát, valamit kitalálni. Egyszerűen elképesztő, hogy térdig érő vagy embermagasságig érő parlagfüvek vannak a házak előtt. Sokat törtem rajta a fejem. Valószínűnek tartom, hogy az az oka, hogy rengetegen költöztek ki a városból, ahol nem kellett a ház előtt söpörni, ahol nem kellett füvet nyírni. Ők ezt még most sem érzik sajátjuknak, hogy a házuk előtt ott van egy árok, ott van egy terület és azt rendben lehetne tartani. Közel se lenne ennyi sár, a víz is jobban elfolyna, hogyha ezeket mindenki, a saját háza előtt valahogy rendben tartaná. Mindenki magába is nézhetne egy kicsit, hát ne éljek már szemétdombon, ha kilépek a kapun.
35/40
Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Teljesen egyetértünk, köszönöm.„ Keszthelyi Attila: Szeretném felhívni a figyelmet régi vesszőparipámra, amit már minden regnáló polgármesternek elmondtam, hogy itt volt vasúti felüljáró, működött az Ásvány utca végén, amit lebontott a MÁV, amikor villamosította a vasutat. Körülbelül az Összefogás utca magasságában el lehetne terelni a forgalom nagy részét ezen a régi felüljárón keresztül, és ebben az esetben még a Ferihegyi úton lakókat is meg lehetne kímélni attól az iszonyatos forgalomtól, amit a Lőrinci útról és a Baross utcából a Ferihegyi útra kívánnak terelni. Ezt kérném úgy a parlamenti képviselőtől, mint a kerületi vezetőktől, gondolkodjanak el ezen a megoldáson. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Köszönöm, mindenképpen megvizsgáljuk. Úgy látom, hogy még van egy jelentkezőnk. Előbb talán az az úr jelentkezett. Következő jó?” Kutasi Imre (Kotász Károly utca 26. sz. alatti lakos): Azért gondoltam, hogy hozzászólók, mert Domokosné felvetett egy dolgot és ez jogos is. Nemcsak nekünk, hanem ahol elmegyünk, ott az erdőnél, mindenki leteszi a szemetét. De nem erről van csak szó, hanem az állam is leteszi a szemetét, mert tavaly megcsinálták ott a Baross utcát és ott van tavaly óta, ahol a 80-as busz valamikor megfordult, ott van még mindig a szemét. Odateszik az emberek is, mert azt hiszik, hogy ott a szemét. Kérem, a környezetvédelmi felelős nézzen utána, nemcsak a házaknak - mert én takarítom a házam előterét és örülök is, hogy itt felszólaltak -, de olyan területeknek is, ahol kérem az állam letette tavaly, amikor megcsinálta a bitument, meg egyebeket, akkor azt is el kellene vinni, az erdőből is. Meg kell büntetni azokat az embereket, akik oda leteszik a szemetet. Nemcsak engem, ha én letennék. Hogyha én leteszek valamit, akkor két nap múlva jönnek, hogy miért tettem oda homokot. Igaz, de ami két éve vagy másfél éve ott van, azzal senki nem csinál semmit. Csak ennyit akartam mondani. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Köszönjük, hogy felhívta erre a figyelmet és el fogjuk vitetni onnan a szemetet. Már be is jelentették. Egy úr jelentkezett szólásra.” Szabó Béla (Battonya u. 6. sz. alatti lakos): Elnézést, hogy személyes problémával untatom Önöket. Tegnap jártam a tisztelt Polgármesteri Hivatalban, és a 23-1383-as és 2006-os iktatószámon a gyámhivatalban betekinthettem a szomszédomnak a beadványába. Az azt tartalmazta, hogy rágalmazott jogtalan vádakkal és többek között az elhunyt családtagommal is foglalkozott. Kértem az előadót, hogy nevezze meg, hogy ki adta be ezt az indítványt. Azt mondta, hogy tiltva van és nem lehet kiadni. Mivel, hogy az én családtagjaimat, akik már nem élnek, sértette ez a beadvány, én rágalmazás miatt fel akarom jelenteni, de nem tudom, hogy kit. Ezért kérném a tisztelt polgármester urat és az illetékeseket, hogy ebben a kérdésben döntés szülessen, hogy megtudjam pontosan. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Nyilván itt adatvédelmi szempontokról is szó van. Bízom benne, hogy megoldható az ügy, majd az illetékes iroda munkatársa nyilvánvalóan meg fogja vizsgálni.”
36/40
Lakos: Nem tudom miért nem jutottak el a kérdéseim. Az egyik kérdésem lenne, hogy a Keresztúri vasútállomás esetleges felújításáról mi a hír most, vagy az odébb helyezése a Baumax felé. A másik pedig, hogy a különböző buszjáratok, amiknek vannak közös megállóik, valahogy mintha törvényszerűen és menetrendszerűen, előírt menetrend szerint is egyszerre mennének ugyanazon az útszakaszon. Én, amiket ismerek, az a 69-es, 69A és a 161E garantáltan 1-2 percen belül egymás után indulnak és utána nagy szünet. Ugyanez a helyzet a 198-as, 180-as buszokkal és akikkel beszélek saját járataira ugyanezt mondja. A harmadik pedig, hogy biztos van oka, de én soha nem értettem, hogy miért nem veszi a kezébe az Önkormányzat vagy adott Önkormányzat a hulladék rendbentartást, hulladékgyűjtést. Szemétlerakót miért nem üzemeltetünk mi, mert szerintem legalább annyi pénzbe kerülne, hogy összeszedegessük innen-onnan, büntetésekért rohangáljunk és felügyeljük ezeket a dolgokat. Az utolsó kérdésem pedig, hogy a Ferihegyi úton kell naponta átkelnem és az én beteg anyukámnak is, és igen sok problémát okoz a forgalom. Az egyik segítség az lehetne, hogy az egyik oldalon lehetne csak parkolni és a buszok és az autók szépen elférnének. Talán ez segítene és átláthatóbbá is tenné az utat. Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester (szó szerinti): „Az első és az utolsó kérdésre tudnék a magam részéről válaszolni. A régi Rákoskeresztúri vasúti megálló ismételt megnyitásáról úgy 1 évvel ezelőtt tárgyalt a Képviselő-testület és jóvá is hagyta azt az indítványt, amelyben a kerület Önkormányzata azzal a megkereséssel fordult a MÁV-hoz, hogy ismét nyissa meg ezt a vasúti megállót a személyforgalom előtt. A MÁV akkor, ott jelen volt képviselője nem is zárkózott el ez elől, sőt kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a MÁV középtávú terveiben szerepel ennek a vasúti megállónak az ismételt megnyitása, amely egyrészt a RégiAkadémiatelepen élők, másrészt pedig a lakótelep középső részén, tehát a Cinkotai út, Pesti út kereszteződés környezetében élőknek jelenthet újabb közlekedési alternatívát. A ligeti szakaszra gondolt? Ebben erősen megoszlanak a vélemények. Már a tekintetben, hogy melyik a jobb megoldás. Mert vannak, akik azt mondják, mint Ön is, hogy csak az egyik oldalon célszerű megengedni a parkolást. Mások éppen az ellenkező álláspontot képviselik a tekintetben, hogyha az út mindkét oldalán megengedett a parkolás, akkor pontosan az által a két parkolósáv között közlekedő autók, miután nem biztos, hogy minden esetben elférnek már egymás mellett, mert négy autónak már nincsen hely, ha meg nehézgépjárművek, buszok vannak, akkor meg semmiképpen. Tehát vannak, akik azt mondják, hogy azért célszerű a kétoldali parkolást fenntartani, mert olyasfajta útakadályokat képeznek a parkoló autók, amelyek csökkentik a forgalmat akár felfelé haladó, akár lefelé haladó gépjárművek esetében, ha másra nincsenek tekintettel, a parkoló autókra, illetve a parkoló autók kikerülésére és egyidejűleg a szembelévő autókra tekintettel kell, hogy legyenek. Ez jobb híján egyfajta forgalomcsökkentő hatást vált ki. Egyéb iránt a gyalogos átkelés kapcsán, arról is született már képviselő-testületi döntés és az idei költségvetésben már rendelkezésre is bocsátotta a Képviselő-testület a szükséges összeget, hogy a Ferihegyi út, illetve a IX., X. utca kereszteződésében jelzőlámpás gyalogosátkelő létesüljön. Most már csak azt várjuk, hogy az elkészült terveket hatósági engedéllyel ellássák és mihelyt a hatósági engedély megvan és jogerőre emelkedik, megkezdhetjük a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást. Köszönöm.” Riz Levente polgármester (szó szerinti): „A maradék két kérdésre írásban válaszolunk, jó? Felírtuk.” 37/40
Kiss János (Nyeremény u. 28. szám alatti lakos): Jó estét kívánok mindenkinek! Üdvözlöm a Képviselő-testületet. Nekem egy tiszteletteljes kérésem lenne, mint kerületi lakosnak. Azt szeretném, hogy párthovatartozástól függetlenül, minden képviselő a kerületünket képviselje, a kerület érdekeit. Ez egy zöldövezeti rész, ahol azt hiszem, hogy nagyon sokan vannak, akik fuldoklanak a parlagfűtől. Úgy gondolom, hogy a parlagfű nem válogat. Ha pirosba öltözött az ember, akkor is megfojtja, ha narancssárgába, akkor is. Nagyon szépen kérem a képviselő urakat és hölgyeket, hogy fogjanak össze és szeretném kérni az országgyűlési képviselőnket is, aki teljesen másmilyen színben van, mint most a kerületünknek a vezetése, de azt gondolom, hogy ez teljesen független, mert a kerületünk lakosainak és polgárainknak az a jó, ha egy irányba húzunk. Ezt szerettem volna mondani, és fel szeretném hívni a kerületünk vezetőinek figyelmét a 10 parancsolat egyik részére. Azt hiszem, hogy nem kell, hogy mondjam, hogy melyikre. Köszönöm szépen. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Én azt hiszem, hogy nemcsak a magam nevében, hanem minden képviselőtársam nevében köszönöm, amit Ön mondott. Még mindig vannak kérdések. Árvai Ferencné.” Árvai Ferencné: Kivételesen nem a közlekedésről szeretnék szólni. Három oldalban elküldtem e-mailen, a VEKE-tanulmányhoz az észrevételemet, remélem hasznosítják, erről nem akarok külön szólni. Parlagfű témáról szeretnék szólni. Holnap délelőtt 10 órakor lesz a Metesz székházban egy parlagfüves összejövetel, ahol országgyűlési képviselők is vendégeink lesznek. Ez a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület rendezvénye, aki élni akar azzal a lehetőséggel, hogy ott személyesen esetleg az országgyűlési képviselő uraknak hölgyeknek ebben mondani valója van, szeretettel várjuk. Tehát a Metesz székházban, a Kossuth téren és a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület rendezvénye. Reméljük sikerül előbbre jutni a kérdésben. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Köszönjük a meghívást. Egy utolsó körkérdés. Van-e még… ott van még kérdés. Megadtuk a lehetőséget.” Lakos: A polgármester úrtól szeretném kérdezni, hogy az a 300 család, aki nálunk lakik, hasonlóan kap-e valami biztatást 30, 40, 50 év után, mint ami a néninek a problémája. Mert ez az ingatlanhelyzet nemcsak a néninek a problémája, hanem közel 300 családé. Erre is szeretnénk ígéretet kapni, hogy ebből is lesz valami. Hiszen ott vannak olyan családok, akik már a repülőtér megépülése óta ott laktak. A mai napig nem történt az ügyükben semmi eljárás 30, 40 éve. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Jártam sokszor már arrafelé és számomra is megdöbbentő, milyen állapotok vannak. Tudom mondani, hogy Budapestnek talán a legkirívóbb területe. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a helyzet változzon és az Önök javára változzon. Mi ezen fogunk dolgozni, jó? Még egy kérdést akkor, az úr szeretne feltenni, illetve Lidi néni is szeretne egyet. Nem tudom ki jelentkezett előbb. Pici türelmet kérünk még.”
38/40
Német Lajosné: Szeretném felhívni a polgármester úr figyelmét, hogy Rákoscsabán, a Zrínyi utca 38. szám alatt - úgy tudom, hogy a baptista imaháztól négy házzal lejjebb - több mint 10 éve egy nagy aszfalt rakomány van. A Rákosvidékben 4 évvel ezelőtt a címlapon is rajta volt. Több képviselőt megkerestem már szóban, írásban, de még a mai napig is ott van, ha lehetne azt szállítassák el. Ez az egyik. A másik pedig a vasút felé, ha lehetne kérni a két fél 7 körüli és a 7 óra előtti vasúti szerelvényre 2 kocsit, ha rákapcsolnának, mint a régi időkben diák kocsi lenne. Például az első kocsiban a kerékpártárolóba szállnak fel a gyerekek, mert a lépcsőn nem lehet lógni a mostani szerelvényeken, de egyszerűen szörnyű. Ligeten tényleg nem lehet már felszállni, már Rákoscsabán is ilyen a helyzet. Hogyha ezt lehetne kérni. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Köszönjük a kérést. Felírtuk. Az elsőre Fejér Gyula alpolgármester úr intézkedni fog. A másik pedig. Én rövidesen találkozom a MÁV vezérigazgatójával. Ilyen kérdéseket is fel lehet hozni, úgyhogy én meg fogom említeni neki, mindenképpen. Ott egy kérdés még, illetve még itt egy. Azt hiszem, hogy lassan-lassan bezárjuk a ma esti ülést.” Lakos: Nem is annyira kérdés lenne, mint inkább egy-két ötlet, gondolat. Polgármester úr a megnyitó beszédében konstatálta, hogy soha ennyien nem voltak még és így az ülés vége felé én csak a magam nevében mondhatom el az érzéseimet. Nem akarok itt mások nevében beszélni, de szerintem sokan vannak így. A magam nevében azt tudom elmondani, hogy engem a felcsillanó remény hozott ide. Nem akarunk álmokat kergetni, tudjuk, hogy nagyon rossz helyzetben van a kerület és azt is tudjuk, hogy nagyon nehéz dolguk lesz. Véletlenül ott voltam a Kossuth téren, amikor beszélt és idézte az Egri csillagokat. Nem mentek el, itt vannak. Sikerült egy kicsit eltávolítani a konctól őket, de itt vannak és vissza akarnak jönni. Egy-két gondolatom még volt az elhangzott témákkal kapcsolatban. Tagja vagyok a helyi vadásztársaságnak és szerveztünk társadalmi munkában szemétösszeszedést a Naplás tó környékén. Semmiféle publicitást nem kapott a dolog. Ha történik egy vadászbaleset, az azonnal címlapokon van, az esti híradóban téma. Ha 50 vadász kimegy és összeszedi a mások által eldobált szemetet, annak nincs hírértéke. Például az ilyen jó kezdeményezéseknek a megfelelő publicitása segítene a helyzet megoldásán. Egy másik ötlet. Ugyan már veszett fejsze nyele, de talán tanulság lehet a múltban elkövetett hibák leszűrése során. A volt főépítész úrnak, Sneller úrnak nem tudom a felekezeti hovatartozását, de ha esetleg egy kis nyomozással ezt előre kiderítették volna és úgy adták volna be ezt a terület átminősítési igényt, hogy az ő felekezetének megfelelő templom épül oda, akkor valószínűleg meg lett volna az engedély egy héten belül. Talán a jövőben esetleg ilyen kis csintalanságokat el lehetne követni. Én azt hiszem, hogy ilyen eszközzel élt az előző vezetés is, amikor az érdekében állt. Köszönöm. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Köszönöm. Először csak Sneller úrra vonatkozólag. Én ismerem a fiát, aki a FIDESZ jelenlegi fővárosi közgyűlési frakciójának a tagja. Keresztény emberként ismerem. Remélem, hogy nem ez volt a probléma. A másik, hogy nagyon köszönöm, amit a megszólalása elején mondott. Azt gondolom, hogy mindannyiunknak nagyon jól esett és igyekszünk megfelelni a bizalomnak. Még egy utolsó dolog, ha van egy ilyen program, akkor küldje el hozzánk és segítünk, hogy a helyi sajtóhoz eljusson a kezdeményezés. Ebben mindenképpen biztos lehet. Az utolsó kérdés fog következni most már.” 39/40
Nagy Zsolt (Pesti út 136. IV. 14. szám alatti lakos): Nos, rövid leszek. Nem csak kerületi ügy, hanem országos ügy is, mert ahogy kivettem, a legtöbbünknek az a gondja, hogy dübörögnek a kamionok és nagy a légszennyezettség. Az országgyűlési képviselő úrhoz is szól a kérdésem és Önhöz is, ha jövő héten találkozik a MÁV vezérigazgatójával, hogy nem lehet visszarakni a kamionokat a vasúti szállításra. Miért kellett megszüntetni a MÁV-nak a Hungarokombi szolgáltatását? Mert most cseberből vederbe estünk. Mert itt mennek át tranzittal a kamionok Magyarországon, Budapesten, a kerületen Románia felé, hogy visszarakni a vasúti szállításra a kamionokat. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Országgyűlési képviselő úr már nincs itt, én azt tudom mondani….. Ott van? Elnézést, csak nem láttam itt. A válaszom röviden annyi, hogy fel fogjuk vetni ezt a problémát és köszönöm, hogy szólt. Kocsonya Sándor. Utolsó kérdés Sándor?” Kocsonya Sándor (Pesti út 168. szám alatti lakos): Rövid leszek. Egy kérdésem volna. Átvettük a kerületet az előző, MSZP-s Önkormányzattól hiánnyal vagy többlettel vagy milyen pénzügyi helyzettel. Tudom, hogy mondtad Levente, hogy még lesz átvizsgálás, de jelen állapotban, hogy áll a kerület. Ezt szerettem volna kérdezni. Riz Levente polgármester (szó szerinti): „Az, hogy a kerület hogy áll, az átvilágítás végeredményeképp fog eldőlni és erről részletesen és nyilvánosan is be fogunk számolni minden kerületi polgárnak, a nyilvánosság keretében. Ezt megígérem. Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek azt a kitartó figyelmet, ami azt gondolom, hogy évek óta nem volt kerületi közmeghallgatáson. Megtisztelő volt és nagyon szépen köszönjük. Köszönöm a Dózsa Művelődési Háznak, hogy helyt adott ennek a rendezvénynek. Azt gondolom, hogy zárszóként csak annyi, hogy nagyon jó érzés azt tapasztalni, hogy van egyfajta bizalom. Ez a bizalom kötelez. Úgy érzem most magamat sokszor tapasztalom és hallom azt, hogy nem csak az úgynevezett FIDESZ szavazók bizalma van most felénk meg, hanem azok felől is kapok jelzéseket, akik ugyan nem ránk szavaztak, de érzik azt, hogy talán van egy esély a változásra. Minden erőnkkel azon fogunk dolgozni, hogy ez a változás beérjen és tényleg négy év múlva, amikor a munkának reméljük, hogy az első fázisát befejezzük, akkor a változás, az tényleg kézzelfogható legyen. Köszönöm szépen még egyszer mindenkinek. Nyugodalmas jó éjszakát kívánok!”
K.m.f.
Dr. Nagy István jegyző
Riz Levente polgármester
40/40
