J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Szám: 24/2008. Ö.ü.

Készült: 5 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült:

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. november 27-én 1700 órai kezdettel megtartott közmeghallgatásáról.

Az ülés helye:

Faluház Balatonkenese, Táncsics M. u. 24.

Jelen vannak: Sörédi Györgyné Dr. Németh Gyula Bókkon Tamás Fürdősné dr. Endrődi Éva Kelemen Zoltánné Kocsis Jenő Kurucz Henrietta Kürthy Lajos Lengyel János Németh Ferencné Varga Ákos Vatics Erzsébet

Tanácskozási joggal megjelent: Wolf Viktória Dr. habil. Trócsányi András

A lakosság részéről megjelent:

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő (12 fő)

jegyző Igazgatóhelyettes, Tanszékvezető egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi Intézet (2 fő) 54 fő

I. NAPIREND ELŐTT:

Sörédi Györgyné polgármester köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a közmeghallgatáson a 12 fő képviselő-testületi tag közül mindenki megjelent, így a közmeghallgatás határozatképes. Ezt követően javaslatot tesz a meghívóban feltüntetett napirendi pontok megtárgyalására. A javaslattal a Képviselő-testület határozat nélkül, egyhangúlag egyetértett.

1

II. NAPIREND TÁRGYALÁSA: 1.

Tájékoztató Balatonkenese Nagyközség Várossá válási kezdeményezéséről. Meghívott előadó:

Dr. habil. Trócsányi András Igazgatóhelyettes, Tanszékvezető egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi Intézet

/Szóbeli előterjesztés./ Hozzászólások: Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens: Köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy közel fél éve megkereste a polgármesteri hivatal munkatársait azzal, hogy úgy gondolja az urbanista szak, hogy megérett a település a városi rangra. A megkeresés arra alapozódott, hogy1994-95-ben az intézet egy monstre kutatást végzett a várossá válás tekintetében. Egyrészt feltárták, hova kellenek új városok, másrészt, melyek azok a települések, amelyeknek várossá válásuk prognosztizálható. Ez azt mutatta, hogy 2004-2006 között Balatonkenese várossá válhat. 13 év távlatából azt mondhatjuk, hogy a javaslatok többé-kevésbé igazak lettek. Az akkor várható települések 80%-a várossá vált. A kétszer 10% eltérés egyrészt abból adódott, hogy egyes települések vagy nagyon gyorsan fejlődtek, ezek az agromelációs települések. A másik rész, ahova Balatonkenese is tartozik, hogy megérettek a várossá válásra, de nem foglalkoztak annak kérdésével, azaz fejlődtek-fejlődtek tovább, de nem váltak várossá. A várossá válás általános környezete: városodásról és városiasodásról beszélhetünk. A városodás a folyamatot takarja, azaz a városi cím elnyerését. A városiasodás az a folyamat, amelyet a helyiek megélnek. Nyilván akkor jó, ha a kettő párhuzamosan halad. Időben és térben változik, hogy mi az, amit városnak hívunk. Nincs konszenzus ma arra, hogy mi a város, egy dologban lehetünk biztosak, az ma a város, amely településre a köztársasági elnök azt mondja. Mást gondolnak ma a világ városai egy-egy országban, de országon belül is. Mindig az adott térben kell jellemezni a város fogalmát. Kiváltságokat élveznek a városok, ezért is érdemes pályázni. A helyi aktualitás az, hogy a Képviselő-testület úgy döntött, hogy kezdeményezi a település várossá nyilvánítását. A polgári közigazgatási reform során nagyon sok mezővárosunk lecsúszott a ranglétrán és község lett. A másik lényeges dolog, hogy csak a nagyközségek pályázhatnak a városi címre, teszik is ezt évente kb. 20-an. A rendszerváltás óta közel megduplázódott a városok száma. Ez azért van, mert a városodás és városiasodás a szocialista rendszerben lecsúszott, ez a lemaradás kezdi most behozni magát, most ott tartunk, hogy 3175 település közül 306 városi jogállású, arányaink az EU-s arányokhoz közelítenek. Kelen gyakorlatot meghatározzák: a jogforrások, a település-földrajzi nézőpont, önkormányzati szempont, az eljárás maga, és hogy kik lehetnek a potenciális versenytársak. A jogi környezetről: az alkotmányunk, ami azt mondja, hogy a település jogaik egyenlők, az önkormányzati törvény az önkormányzat feladatellátásról, a településszervezési eljárásról, hogy lehet egy település város, ebben van most Balatonkenese. A várossá nyilvánítás jelen gyakorlatát meg kellett rendszabályozni. 2010 után a várossá válás jelen gyakorlatát le kell állítani. Ehhez funkciót, feladatot, intézményt, forrást tervez a jogalkotó társítani. A várossá válás folyamata a liberális keretek között lezárul jelen ciklusban. Utána a városállományt belül szeretné a szakma differenciálni. A település-földrajzi nézőpont: jelzi a pillanatnyi városokat, valamint a jelenleg lehetséges pályázókat, ahol Balatonkenese is mozog. A Balaton-parton van Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Révfülöp, Balatonkenese, Balatonszárszó, akik pályázhatnak a térségből. Versenytárs lehet még Igal, Pétfürdő, ők potenciális versenytársak. Kikből lesznek ma városok?

2

Érdekes dolog, hogy a rendszerváltás évében 41 db városi címet szórtak ki, azóta van egy visszaesés, de azon belül van egy ciklikusság, azaz minden ciklus „osztogató” évében minden kormány elkövette azt, hogy több címet adtak ki, valamint amikor az EU-ba beléptünk. 2009-ben utolsó évében van a ciklus, európai uniós választások évében kampányként fogja használni a politika. Az új városok átlagos lélekszáma a kezdeti 10 ezer fő feletti értékről a tavalyi évben már 5 ezer fő alá ment, ebből a szempontból is potenciális városok közé tartozik Balatonkenese lélekszám szerint. Az egész település megmérettetik egy ilyen folyamat során. Kap a település legrosszabb esetben is egy értékelést arról, hogy hol áll ebben a mezőnyben. Ha csak csinál egy leltárt, merre kell tovább tartani, akkor már egy célt elért. Előny, hogy a település ismertsége növekszik. Megemlíti, hogy a közúti jelzőtáblák a városi leágazásokat jelzik, a községet nem, vagy a térképezési gyakorlat a városokat nagybetűvel írja, a községeket kisbetűvel. Ezek teljesen hétköznapi dolgok, amire nem biztos, hogy gondolnak a helybeliek, de ismertebbé teszi a települést egy városi cím. Ha a városi címet odaítélik Kenesének, akkor az önkormányzati minisztérium kifizeti azt a kampány vagy PR költséget, ami erősíti a nevet a piacon. Vannak apró anyagi előnyök, azért apró, mert igazából komolyak nincsenek. Az szja a községben maradó részét az állam községek esetében egy bizonyos mértékig, város esetében magasabb mértékig egészíti ki, ez egy pár millió forint pluszt jelentene Balatonkenese esetében. Forrásszerzésről szól sok minden. ha egy kistérségben van egy vagy két város, a város az, ami főszerepet vállal. Egy új város más szerephez juthat egy regionális fejlesztési alapokért folytatott harcban. A pályázati esélyek megváltoznak roppant módon. Közel 18-19 város „gyermekük” van, amelyeket valamilyen módon segítettek a várossá válásban. Egyértelmű visszajelzés, hogy mi az, ami a várossá válásban a legfontosabb változás. Előny, hogy olyan pályázati kategóriákhoz fér hozzá: pl. településközpont rehabilitáció, város-rehabilitáció, amelyek ilyen fejlettségű településeknek, mint Balatonkenese, sokkal jobban megfelel, mint a községeknek kiírt pályázati célok és források. Ugyanazon céloknál a városok magasabb összegekre pályázhatnak. Ezek, ami egyértelmű előnyként meghatározhatók. A várossá válás hosszú procedúra, dönt róla a helyi társadalom, hoz egy határozatot az önkormányzat, elkészül a dokumentáció, jelenleg itt tart a település. A pályázatokat be kell nyújtani a területi közigazgatási hivatalhoz, január 31-ig eljut az önkormányzati miniszternek, csinálnak egy értékelést, szakértői egyesület felállít egy sorrendet, majd a politika elkezdi átgyúrni, általában bővül a kör, a szakminiszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök június közepén meghozza a döntést és július 1-jén kihirdeti, ami után már csak a városavató van hátra ünnepélyes keretek között. A dokumentációról: egy monográfia készül, a település őstörténetétől a civil szervezeteken keresztül az útburkolatokról, az iskolába járó gyermekek működési szabályzatáig. Joggal kérdik, hogy mai kisváros mit tud, hol van a mezőnyben Balatonkenese. Történelem, népesség, gazdaság, infrastruktúra, önkormányzati gazdálkodás, térségi szerep. A történelmet nézve a jó településnek van mezővárosi múltja, a leggyengébbeknek közös tanácsi központ múltja. Balatonkenese abban az előnyös helyzetben van, hogy mindkettő megvan. Népességet tekintve emelkedő, enyhén emelkedő népességszám kategóriába tartozik Kenese, ez jó pont. Gazdaság: nem a legjobb, de jelentős cégek vannak, ezeknek térségi szerepük van, elsősorban idegenforgalmi szempontból, vannak önkormányzati intézmények és színes kivállalkozói struktúra. Településszerkezet: ebben is a középnél egy kicsivel jobb, van egy határozott településközpont, és viszonylag jól kiépült infrastruktúra teljes közművel ami területileg nem egészen kiegyensúlyozott, de a teljeshez közeli közmű, határozott településközponttal. Intézmények tekintetében: ma már egyre kevesebb új kisvárosnak van középiskolája,- nem előírás – jó, ha van alapfokot meghaladó intézmény, Kenesén van. Ilyennek tekinthető a szakorvosi rendelés alapja, ilyennek tekinthető az alapfokú intézményeknek művészeti, egyéb oktatási profilja. Szellemi, kulturális és sportéletben teljesen jó. Az önkormányzati gazdálkodás kiegyensúlyozottnak mondható. A térségi szerep: a szakma szerinti jó városnak sok olyan szerepe van, ami a

3

településhatáron túl nyúl. Másfélszer annyi városunk van, mint kistérség, tehát régi nagy vonzása már nincs a városoknak. Ha van egy ágazati vonzás, Kenesének egy olyan idegenforgalmi adottsága van, ami egy ágazat csak a gazdaságnak egy szelete, de annak térségi és nemzetközi ismertsége van, ebben kiemelten erős a település. Az új kisvárosok, amik ma várossá lesznek, rendkívül heterogén csoportot alkotnak. Nem is tudja a szakma, hogy mit csináljon velük, nem kell vele foglalkozni. Egy kicsit több városunk van, mint amennyi kellene, de ebben a helyzetben vagyunk. Hogyan lehetne őket csoportosítani? A 150 új város, aki a rendszerváltozás óta lett város, vannak a térszerkezetiek, a foglalkoztatásiak, agromelációsok, az imázs típusúak és az idegenforgalmi típus. Említi Zamárdi, Badacsony, Zalakaros, amik Kenese nagyságú, fejlettségű, típusú, szerkezetű települések, ilyen pályázó az elmúlt 18 évben nem bukott el. Ez nem azt jelenti, hogy garantált Kenese sikere, de ebbe a logikai rendbe simulva úgy gondolja, hogy a pályázat védhető. Mi a jelen és a jövő? Vannak még város esélyesek, vannak még városhiányos területek, vannak ambiciózus települések és e kettő kombinációja is létezik. Ami pályázatot 2009 januárjában bead a település, 2009-ben értékelik, 2010-ben választások vannak, 2011-ben vélhetően új környezettel lehet városi címet szerezni. Szuburbán hatások nem érintik Balatonkenesét, de a nagy településekből a kiköltözés még mindig folyik, ami újabb és újabb településeket emelnek városi rangra. A politikai paritásra való törekvés nagyon keményen mérettető. Hol áll Balatonkenese ebben a mezőnyben? 138 db nagyközség van pillanatnyilag, csak ők pályázhatnak városi címre. 20 feletti pályázóról tudunk ebben a pillanatban, ez a szám akkor lesz biztos, amikor a minisztérium valahány pályázatra azt mondja, hogy érvényes. Nem tudjuk, hogy hány városi címet fognak adni, ha nem kérik számon, akkor 7 feletti címre számolunk. Kik a potenciális versenytársak? A térségből: 138/13/5: 138 nagyközségből komplex fejlettségi mutatóit tekintve 2007-es felmérés alapján Balatonkenese a 138 nagyközségből a 13. legfejlettebb. Az 5-ös szám azt mutatja, ismerve a pályázók jelentős részét a 13.helyről a potenciális pályázók sorában Kenese az 5. helyre emelkedik. Szakmailag úgy érzi, hogy a pályázat megalapozott. Nem alakul át érdemben a döntés, úgy gondolja, ha 10 városi címet adnak, valahol az 5-76 helyen van Balatonkenese, akkor július 1-jén fog írni a köztársasági elnök polgármester asszonynak egy levelet, hogy mikor lesz városavató, és nem az államtitkár, aki hosszas levélben leírja azt, hogy miért nem ad városi címet. Ennyit szeretett volna mondani, köszöni a figyelmet, a kérdésekre természetesen válaszol. Sörédi Györgyné polgármester: Megköszöni a széles körű tájékoztatást. Kéri, ha kérdésük van a napirenddel kapcsolatban, tegyék fel. Sweiger Rezső: Kérdése, hogy ha várossá válik a település, akkor különböző feladatokat is fel kell vennie, pl. okmányiroda, gyámhatóság, I. fokú építési hatóság stb.? Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens: A kérdésre válaszolva elmondja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény ezeket a feladatokat lélekszámhoz köti. Akkor kellene gyámhatóságban, II. fokú hatóságban gondolkodni, ha 5-ezret, 10 ezret meghaladná a lakosságszám, ez nem jogálláshoz kötött. Kemény Zsigmond: Úgy gondolja, hogy majdnem csak arról hallottak, hogyan válhatunk várossá, de véleménye szerint az lenne a tájékoztatás lényege, hogy lássák, hogy ez nem sült galamb, hogy az önkormányzati szerveknek, civil szervezeteknek, stb., Kenese felmért potenciájának miképpen kell tovább lépni.

4

Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens: Amennyiben ez kérdés volt, a kritika részét értettem, amit kérdezni tetszett nem függ össze a városi kérdéssel. A városi címnek azért próbáltam a környezetét bemutatni - a történelmi város fogalom ma már teljesen átalakult Magyarországon. A város annyiban különbözik, hogy jogállása más. Azt mondhatom, hogy köszöntjük városunkban, nem községünkben, le lehet cserélni a táblát városháza feliratra és az szja hozzáférés, ami abban a pillanatban megváltozik. Az itt élő civilek helyiek döntésén múlik a többi dolog. Azok a területfejlesztési EU forrásból származó alapok, pl. infrastruktúra fejlesztés, utak, ezt városként nagyobb hozzáférést enged, mint községként. A fejlesztés irányát a településen élők döntik el. A települést amikor megmérik, - már a rendszerváltás után az infrastruktúra fejlődése kirobbanás szerűen nagyon összemosta a településeket nincsenek markáns különbségek. Épületállományok, vízminőségek miatt nem mondtak nemet pályázatra, egyedül a csatornahálózatot kötötték ki EU környezetvédelmi előírásalapján. A küszöb a szennyvízcsatorna léte. Egy mutatóban gyenge Kenese, a belterületi burkolt út. Iszonyú kiterjedt úthálózat van, amihez viszonyítva kevés az út, ami burkolt. Két településrészből épül össze, idegenforgalmi összetétele három különböző ponton található. A települést a saját környezetében kell nézni, ebben Kenese fejlett, elérte azt a szintet, ami a jogalkotó követel. Vér Lászlóné: A fejlettséget ha nézzük, azt találja furcsának, hogy egy kész döntés után vannak, ami már egy eldöntött tény, hogy a pályázat kidolgozásra került. Véleménye szerint meg kellett volna kérdezni a lakosságot, hogy mennyire felel meg, hogy nagyközségnek hívják, vagy városnak. Ha igaz módra készül a felmérés, szembesülünk azzal, hogy ami régen közösségek megvoltak, már nincsenek meg. A rendezvényeket is a nyaralók töltik meg, a helyi lakosok öregek, a fiatalok elvándoroltak, nehezen hoztatók össze. A helyi civil szervezeteket lehet mindenhol látni. Milyen közösségkovácsoló ereje lenne, ha város lenne Kenese? Személy szerint neki nagyon megfelelt, hogy falun él, szerette a községet, a tájat és aggasztónak tartja, hogy olyan fenn-hangja van az egésznek, hogy a politikától függ a döntés. Arról volt szó régebben, hogy ha több kisközség össze fog, akkor nagyobb eséllyel pályázik, most meg azt mondják, hogy a város pályázik előnyösen. Nagyobb közösségi ház sincs, a terv megvan, de nem tudja, hogy megéri-e az elkészülését. Alaposan elő kellett volna ezt készíteni, úgy gondolja. Sörédi Györgyné polgármester: A felvetésekre válaszolva elmondja, hogy amikor megjött a megkeresés – igaz, hogy több beszélgetést ért volna meg a vélemények megismerését illetően - az idő rövidsége és a pályázat beadásának határideje nem tette lehetővé az alaposabb utánajárást. A várossá válás folyamata nem úgy történik, hogy ma megkapjuk, holnap azok leszünk. Abban látja a lehetőséget - amit tanár úr elmondott – létezik a közösségi építő erő, csak nem mindenről tudunk. Bízik abban, hogy szeretnének előbbre jutni és jobb körülmények között élni, ehhez hozzátartozik az úthálózat, stb., el kell dönteni, hogy milyen irányba induljunk el és ha valamilyen irányban elindulunk, akkor szebb-jobb körülményeket szeretnénk biztosítani, akkor az magával fogja ragadni a közösségeket. Reméli, hogy egyre többen tudnak csatlakozni az irányhoz azzal együtt, hogy nem biztos, hogy elnyerjük a címet. Igaz, hogy politikai döntések mentén haladunk, de ha a lehetőségeket nem ragadjuk meg, lehet, hogy elmennek mellettünk. Sweiger Rezső: Tudja, hogy Vér Lászlóné Irénke néni mindig szívén viselte a települést. Én egy betelepült vagyok, igaz már negyven éve. Egy időben az önkormányzatnál is dolgoztam. Tapasztalni lehetett már

5

akkor is, hogy a visszahúzó erő, a passzivitás megvan a lakosságban. A nyaralóterületen mindenki rendben tartotta a portáját, a falusi lakosok pedig nem. A helyi lakosság nem érzi a települést magának, mint ahogy kellene. A felszólalásban azt érzi, hogy jó az, ami van, ahol elsősorban nyugdíjasok vannak, és saját maga is elvan. Nagyon helyesnek tartja, ha az önkormányzat ezt meglépi, némi kis előnye is van, és ha ismertebbé válik Kenese, nagyon nagy előnye lesz a településnek. Ha a Képviselő-testület egyezségre tudott jutni ebben, nem tudja, miért nem tudna csatlakozni az elképzeléshez. Fűzfőn még ennyi infrastruktúra sincsen, akkor mi szégyellni való lenne? Előnynek tartja még, hogy így tudja majd jobban kontrollálni magát, el tudja magát helyezni a település.

Szabó Károly: Elmondja, hogy a régi időkben Kenesén mindig volt munka, most nincsen semmi. Arra kér mindenkit, hogy ide nem város kell, Kenesén minden van, csak termelő munka nincs, miért akarjuk, hogy város legyen, ha nincs pénz, akkor minek város, nem kér belőle! Braccini Éva: Szeretne csatlakozni Vér Lászlóné Irénke véleményéhez. Nehezményezte, hogy nem kérdezték meg a polgárokat. Elhiszi, hogy sietni kellett, de mi lesz, ha a lakosság azt mondja, hogy nem, akkor semmi értelme. Ha a professzor úr körülsétált volna, ha itt lakókat megkérdezett volna, el sem ment volna polgármester asszonyhoz. A bemutatott helyzet sem olyan rózsás, a gazdasági helyzetet tekintve két éve a csőd szélén álltunk, a fiatalok is elmennek valóban, az szja-ból nem lenne semmi előnyünk. Ha pályázatokat többet tudunk elnyerni, annak megvannak az önrészei, a lakosságnak mostanában csak emelték az adókat, azt jelentené, hogy több adót kell fizetni, hogy azokat teljesíthessék. A Képviselő-testületen múlik, hogy mennyire fejlett a település, nem olyan dolog, hogy a falusiak nem akarnak fejlődni, hogy város semmit nem jelent. A Képviselő-testület nézze azt, hogy a település fejlődjön. Leadnak egy olyan összesítést, amiben faluközpont nincs is, bevásárlóközpont nincs, nem tartja helyénvalónak, hogy Balatonkenese város legyen. Nagyon szép, hogy ennyi csatornahálózat van, de a vízelvezetés nem megoldott. Az új járdával kapcsolatban elmondja, hogy a járda, amit holnap adnak át, adományból lett összeadva. Először egy más szemlélet kell a Képviselő-testületnek képviselni véleménye szerint, hogy most egy elmaradott falut, fejlett faluvá kell fejleszteni. Dr. Németh Gyula alpolgármester: Nem kívánja megfejteni, hogy a pro és kontra érvek mögött mi húzódik, mindenkit megért és egyetért, vannak olyan döntések, - elmondja, hogy ő jelen sem volt azon az ülésen, amikor a várossá válásról kellett szavazniuk - amiket nem kell, hogy egyöntetűen közfelkiáltással szavazzunk meg. Tudom, hogy Irénke néni részéről az aggodalom abból fakad, hogy a lelkületünk nem követte azt a fejlődést és politikai gondolkodást, ami a tanár úr kiválóan bemutatott. A moralitásunk, tisztaságunk, kishitűségünk nem fejlődött úgy, hogy évtizedeken megmosolyogtuk azokat, akik egyik pontról léptek előre, de tanár úr okos előadást tartott és nem is polgármester asszonyban és a Képviselő-testületben fogalmazódott meg a várossá válás kényszere, hanem egy külső villanófény jelent meg és az impulzus, hogy még jobban éljünk, talán az esély, hogy a település város lesz, az identitásunk nem lesz jobb, még lehet, hogy mi is mosolyogni fogunk. Évával is egyetértek, én sem abban nőttem fel, nekem mindig Veszprém volt a város, nem Fűzfő és még csak nem is Almádi. A többség szemében még ha kishitűnek is tűnik, miért gondolja azt valaki hogy nem jó, ha Kenese város lesz? Őszinte, tiszta lelkű emberek, akik úgy öregedtek meg, akik véleményére oda kell figyelni, de meg kell hallgatni tanár urat is és ez a morális tartás, amivel

6

lehet előre lépni. Maga is azt gondolja, hogy nem biztos, hogy egyetértenek abban, hogy ilyenfajta urbanizációs politika kapott helyet az országban. Ha nem akarunk tudomást venni, hogy változott körülöttünk a világ, szívünkben megtartjuk Kenesét, de amikor a finanszírozást tudjuk - itt örül Rezső véleményének - mert nem véletlenül merült fel, fájó volt, hogy kiemelt építési hatóságtól meg kellett válni, de nem tudtuk tovább finanszírozni. Úgy érzi, hogy egy esélyt kap a település arra, hogy úgy őrizzük meg lelkünk tisztaságát, hogy közben több pénzből gazdálkodhatunk. A finanszírozásnak az elérési esélyeiben kell látni a lényegét. Meg kell őriznünk Irénke néni moralitását, gondolkodásbéli tisztaságát, a gyerekkorunkat, de azt gondolja és hiszi, elfogadja, amit tanár úrtól hallott, hogy nem kerül több pénzbe, nem kell adót emelni, hogy nagyobb szervezet finanszírozható legyen, ebben az esetben gondoljuk azt, hogy ez nem lehet rossz döntés. Nem azért akarunk fejlődni, hogy városok legyünk, hanem, hogy otthon legyünk Balatonkenesén. Itt szeretnénk otthon lenni a világban. Ehhez meggyőző anyagot állított össze tanár úr. Az érzelmi viszonyainkat félre kell tenni, a politikát félre téve mégis úgy érzi, hogy ez a sodrása a mai világnak, úgy érzi, hogy az értelemnek és érzelemnek harmóniáját kell tudni kikovácsolnunk közösen. Hitet tesz amellett, hogy nem baj, ha e mögé a gondolat mögé érzelmileg nem tud mögé állni, de lehet, hogy jobb lokálpatrióta lesz, mint aki ezerrel nyomja Kenese ügyét. Vatics Erzsébet képviselő: Látja, hogy a várossá válás lehetősége nagyon felborzolta a kedélyeket. Kihangsúlyozza, hogy ő jelen volt azon az ülésen, amikor döntöttek a várossá válás kezdeményezéséről és tartózkodott a szavazáskor. Nagyon gyorsan kellett dönteni, megérti azokat, akik kétkedve fogadja amennyiben város lesz Kenese. A professzor úr meg is magyarázta, hogy a pályázati határidő szoros és a munkát el kell végezni. Akkor tartózkodott, nem kerül több pénzbe, a fejlesztéseinket megnyugtatóan magyarázta professzor úr én nagyon azok mellett vagyok. A komfortfokozat nem úgy néz ki Kenesén, mint egy város, de polgármester asszonyt is meg kell értenem, mert e mögött ott van az, ami a fejlesztéseket érinti, ami nagyon fontos Balatonkenesének én ezt nagyon szorgalmazom. A nagyprojektben már ott van a faluközpont, a strandjaink, a település fogja eldönteni, hogy milyen irányba szeretne város lenni. Idegenforgalom a legnagyobb lehetőség, ebben kell gondolkodni. Bízunk benne, hogy meg fogjuk nyerni a városi címet, a projektjeink hatékonyabban fognak működni, ami nagyon fontos számára. A képviselő-társaival együtt támogatniuk kell a településfejlesztést és megkéri az itt lévőket, hogy fogjanak össze, a fejlesztéseket szorgalmazzunk, ha már város leszünk, ez legyen a legfontosabb. Amilyen gyorsan lett, hogy várossá leszünk, ilyen gyorsan menjenek a fejlesztések is. Hollósiné Kovács Ildikó Balatonkenese Nagyközségért Közalapítvány: Megkérdezték a civil szervezeteket és igennel szavaztunk, sok gondolkodás után. Vér Lászlóné Irénke néninek mondja, hogy amikor betelepült Kenesére, egy kis településre szeretett volna jönni, amikor Budapesti lakos mellé költözött, aki lebetonozta az udvart és a 200 éves fát ki akarta vágatni, arra gondolt, hogy a romantika el kell, hogy múljon, ha ennyi betelepülő van. Nem falu Balatonkenese, egy irány van, hogy menjünk valami felé. A nagyközség öszvérállapot, nem jó helyzet. Magyarországon az önkormányzati reform meg fog történni. New Yorkot is elvezeti egy polgármester és egy alpolgármester, biztos, hogy így nem mehet tovább. Balatonkenese, ha felvállalja, hogy város lesz, a körülöttünk lévő kistelepüléseket mi karoljuk majd fel és nem a körülöttünk lévő városok alattvalói leszünk. Vegyük tudomásul, hogy ez a világ útja. Szeretné, ha az újonnan épített járdát egy pozitív, szép dolognak vegyék, amit közös erővel sikerült létrehozni. Örül, hogy a járda sok mindenkit véleményekre késztet, mindegy hogy miből, de nem tudtuk tovább elnézni és megcsináltuk. Hogy megmutassa, hogy így is lehet felfogni a dolgokat, hogy nem félig üres, hanem félig tele van a pohár.

7

Pintér József: Kérdése, hogy a városi cím visszavonható-e, és volt-e már erre példa? Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens: Az előző felszólaló által elmondottakra reagálva elmondja, hogy 3137 önkormányzata van Magyarországnak, a koncentrációs folyamat elindult, a települések 2/3-ának hivatala nincs, elindult a körjegyzőségek felé a változás. Valóban nem mindegy, hogy alárendelt, vagy mellérendelt szereplő lesz Kenese a térségben. Az úr kérdésére válaszolva elmondja, hogy az önkormányzati reform, amit a történelmi tábla első és második táblázaton mutatott be, hogy el lehet veszteni a mezővárosi rangot. Van egy nagyon erős törekvés arra, hogy eddig és netovább, elveszíteni nem lehet, de pénzügyileg és feladatellátás ügyileg lehet olyan helyzetbe hozni az önkormányzatot, hogy magától lemondjon róla. A cím autonóm, hogy meg szerezni meg lehessen és rákényszeríteni az arra nem érdemeseket, hogy lemondjanak róla önként. A mezővárosi címet is nem elvették, hanem azt mondták, hogy köszönik, nem kérik. Elmondja még, hogy közigazgatási reform mindenképpen lesz. Dr. Hajagos Árpád Kulturális Bizottság kültag: Elmondja, hogy a várossá válással kapcsolatban természetes dolog, hogy vannak érvek és ellenérvek, hiszen mindennel kapcsolatban van, ami a fejlődés. Éva örülne a fejlődésnek, de a fejlődésnek van egy útja. Az útja ennek ma Magyarországon, hogy előre kell lépnünk. Tervezni kell és megvalósítani. Mi volt 60 éve, az idősek emlékeznek rá. Ma Balatonkenesén és Balatonakarattyán az iskola fennállásának 60. évfordulóját ünnepeljük. Pilinszky János jó néhányszor megfordult itt és örülne annak, ha hallaná, hogy most a fejlődésről beszélünk. Reméljük, hogy 60 év múlva bennünket is úgy fognak köszönteni, hogy mi gondoltunk a jövőre. Ezen kéri, gondolkozzon el mindenki. A rendszerváltozásra visszatekintünk, ha nem is látványos, de jelentős fejlődésen ment keresztül. Egy városi ranggal lehetőséget kapunk, hogy a fejlődés meredekebben menjen felfelé. A szándék az jó és ebből induljunk ki, hogy fejlődni kell és a fejlődés útján el kell indulni. Kitűnő előadást hallottunk róla, hogy milyen nagy lépés lenne Kenese életében. Lelkünk tisztasága: akkor tudunk tiszta lélekkel gondolkodni, ha őszintén megbeszéljük a gondolatokat. Ha innen elmegyünk az is, pozitív hatású legyen az egész közösségre, Balatonkenese összes lakójára. Azoknak, akik hosszú évek óta munkájukkal bizonyítottak. Ha egy városi rangot szerez egy település, több a lehetősége a munkahelyek megteremtésében is. Ez is csak a Képviselő-testületen múlik. Hogy itthon legyünk Balatonkenesén: ahogy a hölgy mondta, keresett egy olyan közösséget, ahol jól érzi magát, azt mondja, hogy keressük közösen mi is. Reményi Sándor azt mondta: „őrizd és add tovább, gyújtsuk meg a lángot. Sörédi Györgyné polgármester: Amennyiben nincsen több kérdés, megköszöni a tanár úrnak a mai estét, hogy eljött és több oldalról megvilágította a kérdéskört. Köszöni a véleményeket, mert attól szép a világ, hogy fontos, hogy meghallgassuk egymást, nyomokat hagy bennünk az ellenérv és a megerősítés is. Egy ilyen horderejű kérdéssel kapcsolatban természetes, hogy ilyen sokrétű vélemény van. Úgy gondolja, hogy azokkal a véleményekkel kellene megpróbálni azonosulni, amelyek kijelölik az utat. Lehet, hogy kényszerpályának hatnak, de magukban hordozzák a lehetőségeket, amiket sokan megvilágítottak. Megpróbáljuk kivitelezni ezt a dolgot, munkát, hogy próbáljunk meg gyermekeink számára kicsit szebb-jobb világot teremteni. Hisz abban, hogy nem tűnünk el az aprófalvak süllyesztőjében, A következőkben azokról is beszélünk, hogy milyen terveink vannak. Megtehetnénk, hogy félreállunk, de az a helyes, hogy megpróbálunk a lehetőségek között úgy

8

lavírozni, hogy ne süllyedjünk, hanem felszínen maradni és profitálni az utódaink javára. Megköszöni a munkát tanár úrnak. Dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens: Ha bármilyen kérdésük merül fel, polgármester asszonyon keresztül eljut hozzám, nagyon szívesen válaszolok rá. Reményei szerint a városavatón találkozni fognak. Több kérdés, hozzászólás nem hangzott el a napirenddel kapcsolatban.

2.

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről. Előadó:

Sörédi Györgyné polgármester

/Szóbeli előterjesztés./ Hozzászólások: Sörédi Györgyné polgármester: Szeretné egy visszatekintéssel kezdeni a tájékoztatót. A két év arra volt jó, hogy egy kicsit a likviditási helyzetünket megpróbáljuk előre segíteni. Talán sikerül olyan évet zárni, hogy ha nem jön közbe semmi, akkor nullán meg tud állni a költségvetésünk. Nem a 12 ember okosságán múlott csak, hanem a takarékosság révén próbáltunk meg előre jutni. Az előző években sok minden fejlődött, aki régebben járt itt, az biztos észreveszi. Persze van, aki csak a negatívumokat veszi észre, de a pozitívumokat is érdemes, úgy gondolja. Nagy hitelállományt vissza kellett fizetni, sok változás történt intézményeink élén, jegyző, falugondnok, Tátorján Kht. vezetője személyében is. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben a bevételnövelést és a kiadáscsökkentéseket próbáltunk végrehajtani. Két hivatali jármű helyett egyet működtetünk, 8-9%-os létszámleépítés, költségtakarékos gazdálkodás. A fő számok: a 2008 évi gazdálkodásunk ¾ évi állapotát mondja el. Bevételeink főösszege szeptember 30-al 896 millió, a 859 millióval 92%-on áll a háromnegyed évnél. A 8 %-nyi bevétel reméljük, hogy befolyik. A kiadás 806 millió, 75% alatt tudtunk teljesíteni, 662 millió. Nem azt jelenti, hogy ilyen tempóban tud tovább haladni, de minden törekvésünk, hogy a gazdálkodást ilyen irányba vigyük tovább. Költségvetési hiányunk nulla forinton megállt. Az évi kiadások fő számai: személyi kiadások, dologi, munkaadókat terhelő járulékok összesen 449 millió. Felhalmozás és tőke jellegű kiadások 32 millió, hitel kiadások 111 millió. Amit még fontosnak tart, az állami támogatások és az szja időben megérkeztek számlánkra és a normatív támogatások miatt az előirányzatot módosítani kellett. Az idegenforgalmi adó teljesítése meghaladta a száz százalékot, érzékeltük, hogy az idegenforgalom megnövekedett. Aligai telek eladása során a bevételi oldalon jelentős volt, mert 110 millió forintot jelentett. Nem fogjuk működésre használni ezt az összeget, hanem csak kizárólag csak fejlesztésekre. Két strandunk felújításában gondolkodunk, sétány kiépítését Balatonakarattyától Balatonkeneséig, aminek egyik része a parti sétány. Ez a 110 milliós összeg a nagy fejlesztésének önrészeként fog szerepelni. Fejlesztési hitelt nem vettünk igénybe. Év végéig tudjuk tartani ezt a szintet, amit ebben az évben ez idáig. Hiteleink a beütemezett időszakokban kerültek kifizetésre. Likvidhitelt nem kellett igénybe venni. Beruházási hitelt kellett visszafizetni, a víziközmű társulat megszűnt, a beruházások megtörténtek és a kezességvállalást az önkormányzatnak vissza kellett fizetni. Természetesen érkeznek még behajtásra összegek a számlánkra, de nehezen behajthatóak.

9

Adócsoportunk és a volt viziközmű társulat kollégája dolgoznak ezen. Jelentős többletbevétel nem várható, továbbra is szoros gazdálkodással lehet megőrizni az elért szintet. Bevételeknél fontos gondoskodni a behajtásról, kiadásnál az előirányzat szükséges átcsoportosításáról. Kérdés nem hangzott el a napirenddel kapcsolatban.

3.

Tájékoztató Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata pályázatairól. Előadó:

Sörédi Györgyné polgármester

/Szóbeli előterjesztés./ Hozzászólások: Sörédi Györgyné polgármester: Elmondja, hogy 2007. január 17-én átadásra került a Tátorján játékvár és bölcsőde. A pályázat egyik eleme lett volna a fogyatékkal élők pályázata is, amire sajnos nem nyertünk összeget. A bölcsődei funkció jól üzemel, a játékvár működtetéséhez önkormányzati segítségre még szükség van. A plusz elképzelések, amik bevihetők, rentábilissá tudják majd tenni a működtetést. Az idősek klubja jól működik, az idős emberek, akik nem tudnának másképpen kellemes társaság jelenlétében egymással lenni, azok megtalálják erre a helyet, segíteni tudtuk őket. Megnyitottunk három pályázatot, forráshiány miatt visszakaptuk őket. Nem olyan utakkal kapcsolatos pályázatokat írtak ki, amire szüksége lenne Kenesén, gyűjtő utakra írták ki legtöbb esetben, ami kapcsán újra előjön a város – község kérdés. Örül, hogy betervezték a Széchenyi utcára, hogy maguk fogják megcsinálni, egyik fele elkészült, a másik felét tavasszal fogják. A Kapuvári utca felújítása, ami útrekonstrukció keretében épült, a hiányosságokat a műszaki átvételnél megfogalmazták és kezdeményezték a járdaépítést és a szegélyezést, mivel a tervben ez nem jelent meg, pályázni erre nem lehetett. De ha már elkészítjük, olyan minőségű legyen, hogy 10-15 évre szóljon. Ezt a Képviselő-testület tagjai is szorgalmazták. Ehhez plusz összeget kell hozzárendelni. de jogos a kritika és meg fogjuk oldani, hogy ha már megépítettük, közelítsen a 100 %-hoz. A magaspartfal-projekten 195 millió forintot nyertünk a MÁV-val közösen. Az az érzésünk, hogy az időhúzás arra ment, hogy ebben évben ne mi használjuk az összeget. A 71-es főúton gyalogos átkelő helyre 11 milliót nyertünk, egyet kellett hozzátenni, várunk erre az összegre is. A KDOPberuházásból mindkét óvoda felújítása és korszerűsítése megoldható. Jövő ősszel minden remény szerint készen lesz. Körjegyzőség tárgyi eszközeinek javítására 3 millió, röplabdapálya építéséhez 1 millió Ft-ot nyertünk. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztési pályázatán 19 millió, amivel gyorsabbá tehető az ügyintézés, a számítógépek fejleszthetők. Balatonakarattya, Árpád út felújítására a pályázat benyújtása is megtörtént, a beruházáshoz 134 milliót szeretnénk megnyerni. A „Balaton kapuja” kiemelt projekten belül, amit már említett, számos fejlesztést kívánnak megtenni: a Bercsényi, Bezerédj strand, a sétány és a közösségi ház megépítése, ami régóta várat magára. A faluház szép, de a nagyobb rendezvény megoldására kevés, erre megoldás lesz az említett közösségi ház megvalósítása. Január 9-ig kell a pályázatot benyújtani, régóta dolgozunk rajta és lassan a benyújtási fázisba érünk. A másik projekt amit már említettünk - a Bagolyvár helyén az egészségház. Gyermekorvosi rendelő, orvosi rendelő, gyógyszertár és lehet, hogy a fogorvos is elhelyezésre kerül az épületen belül. 2 éven belül elkészülhet a létesítmény. Intézményvezetőkkel, képviselőtársaival együtt és a pénzügyi gazdálkodó szervezettel együtt

10

siketült ezt az évet olyan stádiumba helyezni, hogy reménykeltő a következő évi indulásunk. Nagy álmokat nem tudnak kergetni, de a pályázatok megnyerése esetén a fejlesztéseket véghez tudják vinni. Elképzelhető, hogy beruházási hitelt igénybe kell venni, de likviditási gondokat nem lát. Megköszöni a civil szervezetek, a lakosság segítségét, gondolja, hogy a fiatalok is átveszik majd az idősektől a szemléleteket. A vállalkozóknak is megköszöni a rendezvények lebonyolításában való segítséget és kéri a továbbiakban is. Közös erővel biztos, hogy többre megyünk és próbáljunk meg előbbre lépni és megfogalmazni közös célokat és feladatokat, hogy ne az munkáljon bennünk, hogy nem fogjuk elérni, mert ha egy célt látunk, akkor biztos benne, hogy a hozzárendelést a segítségnek meg tudjuk találni, ha akarjuk. Pintér József: A katolikus temetőt az önkormányzat üzemelteti. Kérdése, hogy a Nagykúti és Széchenyi utcák közötti területre mikor kerül szilárd burkolat? Egy nap élő munkát felajánlok. A másik: egy tömörítő működik, ami területén áldatlan körülmények között dolgoznak, sem öltöző, sem mosdó. Az Aligai úton a volt Gumirádli strand területén az önkormányzat tulajdonát képező garázs most egy szeméttelep, ami mozgatható, kis költséggel át lehetne szállítani egy szép irodahelyiséget vagy öltözőt ki lehetne alakítani, erre szintén egy napi munkát felajánl. Sörédi Györgyné polgármester: Nem tudja, mikor lesz szilárd burkolat, a következő évi koncepcióban szerepelnek a tervek, prioritási sorrendet kialakítanak, és ennek útján végzik a felújításokat. Köszöni a felajánlást. A falugondnok úr jelen van, hallotta a tömörítőt is és az öltöző ügyét is. Kelemen Zoltán falugondnok: Természetesen megoldjuk a problémákat. Nyikos János: Elmondja, hogy van egy ütőképes csapata a Falugondnokságnak, emellett elbocsátások vannak. Úgy gondolja, nem el kellene karácsony előtt a dolgozókat küldeni, hanem szakemberekkel megerősíteni a csapatot és feladatot adni nekik. A mindennapos feladatokat megoldottuk. Felveti még, hogy a falu szégyenfoltja a volt nevelőotthon épülete. El kellene jutni odáig, hogy felszólítsák a tulajdonost, hogy a járda biztonságosan használható legyen. Kérdi, hogy nincs-e lehetőség arra, hogy a falu kisajátítsa az épületet és a legszebb területét a falunak? Sörédi Györgyné polgármester: Jogos a felvetés a volt nevelőotthon épületével kapcsolatban. Balatonfűzfő építési hatóságának a dolga, jeleztünk többször, elég régi probléma, sajnos a megye sem foglalkozott vele, a tulajdonosi kör sem foglalkozik a hatóság felszólításaival. Nekünk is szúrja a szemünket, az életveszélyt meg kell szűntetni, eddig nem tudtunk úrrá lenni rajta. Elbocsátásokkal kapcsolatban elmondja, hogy van egy fix létszám, ami felett minden forrást kihasználunk, hogy legyen plusz létszám. Vannak kritériumai ennek is, ezeknek meg kell felelni. Próbálunk a lehetőségek szerint munkalehetőségeket teremteni. Van nagyon sok jó szándékú ember, aki szívesen dolgozna itt a faluban, de a legjobb jó szándékkal sem tudjuk a munkanélküliséget a településen felszámolni - ez országos probléma, mindenki előtt ismert. Viszonylag jó hír, hogy a munkaügyi központtal együttműködve kihelyezett információs pont lesz Balatonkenesén, ahol napi frissességű információt kaphatnak a munkalehetőségekről, nem kell Balatonalmádiba elmenni. Végezetül elmondja, hogy a lehető legnagyobb erőkkel róbálják enyhíteni a gondokat.

11

Vér Lászlóné: Felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi centrum ha elkészül, a falu képét meghatározó Bagolyvár látképe maradjon meg, erre figyeljenek. Ez egy arculata volt a falunak, ne legyen előtte magas épület, ami eltakarja a látképet, ha meg lehet oldani. Ilyen örökségünkre szeretnék ragaszkodni. Ami szép, azt meg kell őrizni. Kérdése, ha lenne olyan pályázati kiírás, hogy a strandi átjárónál egy felüljáró legyen, nem lehet megoldani? Sörédi Györgyné polgármester: Valóban oda kell figyelni, köszöni Vér Lászlóné felhívását a Bagolyvár látképével kapcsolatban, kérni kell, hogy látványtervet készítsenek erről. Mivel helyi védelem alatt áll, nem is akarja a tulajdonos lebontani, olyan szépségében szeretné felújítani, ahogy régebben volt. Első lépésként már a télen új tetőt tesz rá. Várjuk a gondolatokat, hogyan lehetne a közösség számára olyan formában megvalósítani, amilyen régen a Jánosi - féle központ volt. A felüljáró kérdésével kapcsolatban elmondja, biztos, hogy balesetveszélyes az említett átjáró, hogy a KPM engedélyez-e felüljáró építést, azt nem tudja, azt sem, hogy mennyi a költsége, de hogy az átkelés biztonságosabbá tétele érdekében el kell kezdeni gondolkodni, az biztos. Nikolics Éva: Elmondja, hogy 44 éve ide jár vonattal (kapcsolatuk van a MÁV-val), leszállni le tud a vonatról, de nagyon nehéz felszállni, ezért a pályaudvaron a fellépőt meg kellene emelni. Sörédi Györgyné polgármester: Valóban így van, vannak a településen, akik a MÁV ügyét felkarolták, akik a közlekedők ügyében sokat tesznek. Írásban még nem tettük meg, de már az észrevételeket begyűjtöttük. A vonatközlekedéssel kapcsolatos problémákat jeleztük, meghallgatásra talált, csak a megoldásra való törekvéseket nem látjuk eléggé. Sok helyen hangoztatjuk kistérségi szinten is, összefogás is történt már ez ügyben. Vargha Tamásné Pénzügyi Bizottság kültag: Elmondja az észrevételre, hogy Akarattyán már megemelték a peront, alapvető gond ez Kenesén is. Tartja a kapcsolatot mint civil, szervezik, hogy a MÁV vegye figyelembe az ilyen lakosok panaszait. A MÁV, aki egy gazdálkodó szervezet, kénytelen látszólag odafigyelni a civilek kéréseire, de akik csak autóval közlekednek, nem tudják, hogy Kenesén és Akarattyán milyen viszonyok vannak. Az a baj, hogy a MÁV vezetői nem utaznak a járataikon. Ha nem tapasztalják saját magukon, akkor nem olyan fontos a probléma. Olyan területnek tartja ezt a problémát, ahol sokkal erősebb összefogásra és a Képviselő-testület állandó szorgalmazására lenne szükség. Sörédi Györgyné polgármester: Próbáljuk továbbítani a MÁV felé az észrevételeket. Vass Károlyné: A Bagolyvár átépítésével kapcsolatban felveti, hogy a Táncsics utcának az a szakasza elég forgalmas, az „y” részt vagy egyirányúvá kell tenni, vagy célforgalommal lehessen csak behajtani. Valami megoldást kell találni. Sörédi Györgyné polgármester: A parkolási rendhez megfelelő parkolónak lenni kell és annak megfelelően kell az utat is kialakítani, ezek a szabályozások a tervező gondjai.

12

Orbán József: Vér Lászlóné véleményéhez csatlakozik. Emlékeztet, hogy volt egy gyűlés 96 nyarán, a Hotel Marina Port építése előtt, amikor felhívta a figyelmet Irénke néni, hogy ha azt megépítik, be sem mehetünk oda többet. Igaza lett, és csak fel akarja hívni a figyelmet erre. Megnyugtatásul mondja, hogy a Bagolyvár terveit Molnár Pál úr csinálja, aki legalább annyira védi a múltat és az örökséget amennyire mi. Sörédi Györgyné polgármester: A látványterveket remélhetőleg közszemlére tudjuk tenni és reméljük, mindennek meg fog felelni. Magántulajdon az ingatlan, de együttműködő a partner mindenben. Bakos Csaba: Kérdése, hogy a Márkó utcában az aszfaltozás mikor lesz kész? Vízelvezető árok hiányzik. Másik kérdése, hogy a közvilágítást ki tartja rendben? Sörédi Györgyné polgármester: A kérdésre válaszolva elmondja, hogy közvilágítási szerződés van, az EON szervezete a felelős a közvilágítással kapcsolatos dolgokért. A falugondnokság nem nyúlhat hozzá. Ha ilyen probléma van, a módja, hogy a polgármesteri hivatalba be kell telefonálni, gyűjtjük az észrevételeket és egy héten egyszer pénteken továbbítjuk az EON felé az összes meghibásodást. Elég nagy hiányosságok vannak a teljesítés területén, ha huzamosabb ideig nem javul, akkor lehet, hogy a szerződés értelmében élni kell azon jogunkkal, érvényt kell szerezni a szerződésnek, hogy „x” napon belül elkell hárítaniuk a problémát. A közvilágítással kapcsolatban elmondja még, hogy 5 éve történt, hogy új lámpabúrák lettek elhelyezve, most már csoportosak a problémák, lassan lejár az élettartamuk, három év még lenne vissza, amikor cserélni kellene az összeset. Megkerestek bennünket, hogyan tudnánk úrrá lenni a helyzeten, van egy ajánlatuk, a Képviselő-testület felé jelezték, hogy szerződésmódosítással csoportos cserét megcsinálnának, lecserélnék az összeset, a szerződést hosszabb időtartamra kellene megkötni. Kérése, hogy ha hibát észlelnek, azonnal jelezzék. A csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban elmondja, hogy jogos a felvetés, a Kapuvári út elkészült és jönnek elő a problémák. Megvizsgáljuk és megnézzük, hogyan lehetne mihamarabb segíteni. Több kérdés, észrevétel nem hangzott el a napirenddel kapcsolatban. Sörédi Györgyné polgármester megköszöni mindenkinek a figyelmet és 20,00 órakor bezárja a Képviselő-testület közmeghallgatását.

k. m. f.

Sörédi Györgyné polgármester

Wolf Viktória jegyző

13