BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112.
Telefax: (66) 523-839
Telefon: (66) 452-252
E-mail:
[email protected] JEGYZŐKÖNYV
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága 2008. október 20-án tartott nyilvános üléséről Helye:
Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. II. emelet
Jelen vannak:
Dr. Kerekes Attila Hricsovinyi Tamás Szilvásy Ferenc Dr. Tóth János Dr. Andrásy Gyula Dr. Szabó Terézia
a bizottság elnöke a bizottság képviselő tagja a bizottság képviselő tagja a bizottság külső tagja a bizottság külső tagja a bizottság külső tagja
Igazoltan volt távol: Bokros Mátyás bizottsági tag. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője Dr. Komán Ágnes, Titkárság Osztály Személyzeti Csoportjának vezetője Dr. Becsei László, a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa Meghívottként jelen volt:
Dr. Kovács Zoltán, Multiszektoriális Bizottság tagja, egészségfejlesztési koordinátor Herczegné Szabó Marianna, a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségének alelnöke Bogár Éva, az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője
Dr. Kerekes Attila: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a bizottság 7 tagjából 5 fő jelen van, így a bizottság határozatképes, az ülést megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban szereplő napirendi pontok módosítására:
1
Módosító javaslata, hogy a nyilvános ülés 2. napirendi pontjaként szereplő, „Egészségfejlesztési program: pályázati források felosztása” tárgyú előterjesztést a bizottság első napirendi pontként tárgyalja meg. Szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplő napirendi pontokat a fent elmondott módosítással együtt. Megállapította, hogy a bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: NAPIRENDI PONTOK Nyilvános ülés 1. Egészségfejlesztési program: pályázati források felosztása Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2. Tájékoztatás a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet működéséről (CD) Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 3. Pályázat kiírása az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző 4. A Békéscsaba, Lórántffy u. 46. sz. alatti ingatlan megvásárlása Előterjesztő: Bornné dr. Stefkovics Valéria, a Stratégiai- Fejlesztési Osztály vezetője 5. A Békéscsaba, Víztároló u. 33. sz. alatti ingatlan megvásárlása Előterjesztő: Bornné dr. Stefkovics Valéria, a Stratégiai- Fejlesztési Osztály vezetője 6. Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról szóló szabályzat alapján benyújtott pályázatok elbírálása Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 7. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Lakáskoncepciójának Cselekvési Terve 2008-2013. (CD) Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok 8. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja (CD) Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat részvétele „Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat” című projektben Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok
2
10. Szociális alap- és nappali ellátást nyújtó, nem állami fenntartású szolgáltatók támogatása 2009-2011. évben Előterjesztő: Herczeg Tamás tanácsnok 11. Pályázat benyújtása „Első lépés – Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására” Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 12. Erzsébet lakópark bérlőinek ebtartással kapcsolatos kérelme Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 13. Bejelentések Zárt ülés 1. HPV védőoltás támogatása Előterjesztő: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2. Első lakás megszerzéséhez igényelhető kamatmentes kölcsön támogatás iránti kérelmek elbírálása Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 3. Önkormányzati kamatmentes kölcsön támogatás visszafizetésének átütemezése iránti kérelmek Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 4. A Békéscsaba, Andrássy út 55-57. szám alatti garzonházban, a Lepény Pál u. 3. szám alatti Szobabérlők Házában történő elhelyezés, illetve a lejárt bérleti szerződések meghosszabbítása iránti kérelmek Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 5. Önkormányzati bérlakás átalakításához hozzájárulás kérése Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 6. Békéscsaba, Irányi u. 4-6 szám alatti átmeneti elhelyezés iránti kérelem, valamint lakásbérleti jogviszony létesítése Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 7. Békéscsaba, Fövenyes u. 1/ 2. szám alatti Ifjúsági Garzonházba történő elhelyezésre beérkezett pályázatok elbírálása Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 8. Békéscsaba, Erzsébet lakópark bérlőinek bérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelme Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 9. Békéscsaba, Ifjúsági Garzonházak bérlőinek bérleti szerződés meghosszabbítás iránti kérelme Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője 10. Bejelentések 3
Tárgy:Egészségfejlesztési program: pályázati források felosztása (A bizottság ülésére megérkezett dr. Tóth János bizottsági tag, így a bizottság létszáma: 6 fő) Dr. Kerekes Attila: Békéscsaba is tagja az Egészséges Városok Szövetségének. Békéscsabának van önkormányzati egészségmegőrzési programja, melyen keresztül az egészséggel kapcsolatos programok megvalósítását támogatja az önkormányzat. Az elmúlt évben erre a célra az önkormányzat 1 millió 600 ezer forintot különített el, melyhez a Multiszektoriális Bizottság pályázat útján további összegeket szerzett. 2008. november 17-23-ig Békéscsabán megrendezésre kerül az „Egészség hét” című rendezvény. Az anyagban szerepel, hogy a város vezetése személyesen részvételével is demonstrálhatná az „Egészség hét” céljainak, programjainak jelentőségét. Számítanak a város egészségpolitikai életének irányítói feladatát ellátó Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság teljes körű részvételére elsősorban a hivatalos ceremónián, az esti fogadáson, továbbá a szakmai programokon is. Megköszönte dr. Kovács Zoltán munkáját. Előterjesztői módosító javaslata, hogy a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 5.000 Ft helyett 10.000 Ft-ban, az Őszi Fény Wellnes Egyesület 15.000 Ft helyett 10.000 Ft támogatásban részesüljön. Az Alapítványokra vonatkozóan a bizottságnak nincs hatásköre dönteni, így ez a rész az október 30-i közgyűlésre előterjesztésre kerül. Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot azzal, hogy a 2. sz. melléklet a fent elmondott előterjesztői módosításnak megfelelő kerüljön módosításra. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
286/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága – Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II.19.) önkormányzati rendelet 7. sz. mellékletének 8. pontja alapján átruházott hatáskörben eljárva – a 2. számú mellékletben felsorolt egészségfejlesztési programokra az ott meghatározott összegű támogatást megszavazza azzal a módosítással, mely szerint a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ 5.000,- Ft helyett 10.000,- Ft, az Őszi Fény Wellness Egyesület 15.000,- Ft helyett 10.000,- Ft támogatást kapjon. Forrás: önkormányzati egészségmegőrzési program
4
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a Békés Megyei Ápolók Egészségéért Alapítvány részére 10.000,- Ft, a Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány részére 20.000,- Ft, a Kalán Néni Pihenőkertje Erdei Iskola Közhasznú Autista Alapítvány részére 10.000,- Ft támogatást állapítson meg a 3. sz. melléklet szerinti egészségfejlesztési programok megvalósításához az önkormányzati egészségmegőrzési program keretének terhére. Felelős: Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Határidő: 2008. október 25. Tárgy:Tájékoztatás a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet működéséről Dr. Kerekes Attila: A júliusi közgyűlésen képviselői kérdés hangzott el, mely szerint „Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság járjon utána a jegyző közreműködésével, hogy a Kórház miért nem tudja lehívni a havi 48 millió forintos kapacitást és emiatt évi 500 millió forint hiánnyal küzd?” Dr. Benedek Mária jegyzővel együtt felkérte a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosát, hogy a feltett kérdés megválaszolása érdekében készítsen egy szakmailag megalapozott tájékoztató anyagot. A közgyűlés szeptemberi ülésén elfogadta a kórház szakmai anyagát azzal, hogy az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet Felügyelőbizottságának bevonásával tárgyalja meg az anyagot. A Kórház Felügyelőbizottsága október 14-én megtárgyalta a főigazgató főorvos által készített szakmai anyagot. A Felügyelőbizottság ülésén részt vettek a kórház Felügyelőbizottságának tagjai, valamint dr. Fábián Ágnes tanácsnok is. A Felügyelőbizottság 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a beszámolót. A sajtóból is és egyéb helyekről is lehet hallani, hogy az egészségügyben finanszírozási problémák vannak. Nagyon sok kórház súlyos anyagi gondokkal küzd, több milliárdos hitellel rendelkeznek, és ki nem fizetett számlákat halmoztak fel. A békéscsabai kórház a nehéz körülmények között is meg tudta őrizni stabilitását. Két fontos változás volt, ami negatívan érintette az egészségügyi finanszírozást: az egyik a 2006. évben bevezetett volumenkorlát, a másik pedig a 2007-ben bevezetett ágyszám csökkenés. Mindkét intézkedés bevételkiesést eredményezett a kórháznál. Kb. 80 ezer ágy volt az országban, ebből 60 ezer aktív ágy volt. Az ágyszám csökkentést követően 60 ezerről 44 ezerre csökkent országosan az ágyszám, ami 22,5 %-os csökkenést jelent az aktív ágyak esetében. Békéscsabán az 513 aktív ágyból 352 aktív ágy lett, ami 31 %-os csökkentést jelent úgy, hogy a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma addig is az országos átlag alatt volt Békés megyében. A békéscsabai kórház ebből a szempontból is halmozottan hátrányos helyzetben van. Az aktív ágyszám csökkentését azzal akarták kompenzálni, hogy vele párhuzamosan megemelték a járóbeteg-ellátásban a volumenkorlátot, valamint a krónikus ágyak számát növelték. A legtöbb bevételt az aktív ágyakból lehet szerezni, a krónikus ágyak messzemenően nem hoznak akkora hasznot, mint az aktív ágyak. Tudomása szerint 5-6 ezer forint/fő/napra jön ki a kórházi ellátás.
5
A változások nem voltak előkészítve, így a kórházak nem tudtak felkészülni az átalakított struktúrára sem a személyi, sem a tárgyi feltételek vonatkozásában. Bevezették a vizitdíjat, a kórházi napi díjat, ugyanakkor megemelték a járóbeteg-ellátásban a volumenkorlátot, ami ellentétes hatást ért el. A vizitdíj bevezetésével csökkent a járóbeteg-ellátásban megjelentek száma, ami TVK-ban magas összegű bevételkiesést eredményezett. A vizitdíj bevezetéséből adódó forgalomcsökkenés 4,5 millió forint veszteséget okozott a kórháznak. A vizitdíj eltörlését követően a járóbeteg-ellátásban ismét megnőtt a forgalom, és elérte a korábbi mértéket. Az előkészületlenül, szakmai egyeztetések nélkül történt volumenkorlát növelésre a járóbeteg-ellátásban országosan sem tudtak reagálni. Az ágyszám csökkentés és egyéb döntések eredményeként megjelenő bevételkiesés a kórház korábbi, „normális működéséhez” képest kb. 750 millió forint mínuszt jelent. Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, ami ezt az összeget kompenzálni tudja, hogy a jelenlegi stabil működés ne kerüljön veszélybe. Az 500 millió forintos hiány valóban létezik, mert az ágyszám leépítésből adódó bevételkiesés éppen ekkora összeget tesz ki. Előtte 2,4 milliárd forintot tudtak az aktív ágyak termelni, ami az ágyszám csökkentést követően 1,9 millió forint lesz a TVK csökkenése miatt. Az anyag tartalmazza azokat az intézkedéseket, melyeket a kórház vezetése tervez megtenni a hiány kezelése és a stabilitás biztosítása érdekében. Szükség van létszámcsökkentésre, a járóbeteg-ellátásnál a forgalom növelésére, megfelelő új gépek, műszerek beszerzésére, a németpontszám emelésére, a gyógyszertár működésének hatékonyabbá tételére, a betegszállításba való bekapcsolódásra, stb. Az objektív nehézségeket, melyekről nem a kórház vezetése tehet, igyekeznek kompenzálni, és így egyensúlyban tartani a kórház gazdasági helyzetét. A szakmai anyag elfogadását javasolja a bizottságnak. Szilvásy Ferenc: Pontosítani kívánja a bizottság elnöke által elmondottakat. Az alap probléma nem az ágyszámokkal van. Mindegy hány ágya van a békéscsabai kórháznak, a problémát a TVK jelenti. Az aktív betegellátásnál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem azt finanszírozza, hogy a beteg fekszik az ágyon, hanem egy betegséget. Például ha valakinek kiveszik a vakbelét, azért a kórház kap valamekkora összeget. Az ágyszám ebből a szempontból nem mérvadó. Van egy minimum követelmény. A TVK és az ágyszám között nincs matematikailag kimutatható összefüggés. Az ágyszámot 31 %-kal csökkentették, ugyanakkor egy bázishoz képest a TVK-t csak 24 %-kal. A kórházi aktív, fekvő ellátásban – a lehetőségekhez képest - elérhető kevesebb bevételt nem az ágyszám csökkenése okozza, hanem az, hogy előírják pl., hogy egy évben hány db csípő protézist ültethetnek be úgy, hogy azt az OEP meg is finanszírozza. Amit e fölött ültetnek be, azt az OEP nem finanszírozza. Ez egy átmeneti állapot. Azzal kell foglalkozni, hogy a fekvőbeteg ellátásban a volumenkorlátot, hogyan tudják megemelni. A kevesebb ágyszám azt eredményezte, hogy egy-egy ágyon az éves, maximum bevétel majdnem 1 millió forinttal több lett, mint amikor több ágya volt a kórháznak. Hatékonyabbá vált a kórház működése azzal, hogy az egy-egy ágyon fekvő betegforgalom magasabb lett,
6
vagy magasabb értékű ellátásban részesül a beteg. Ez azt is jelenti, hogy egy évben 300 millió forint többletbevétel keletkezik, vagyis fajlagosan hatékonysági növelés történt. A járóbeteg-ellátást a felügyelőbizottság részletesen áttekintette. Vannak olyan járóbetegellátó rendelők, melyek az országos átlag kétszeresét teljesítetik a németpontot illetően. Ezzel szemben azonban vannak olyan járóbeteg-ellátó szakrendelések, amelyek az országos átlag alatt teljesítenek, így egy adott idő alatt kevesebb beteget látnak el, mint, amennyit az országos átlag megkívánna. A kórház vezetése intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy azokat a járóbeteg-ellátó rendeléseket, amelyek nem érik el az országos átlagot, hatékonyabbá tegyék, esetleg az országos átlag fölé kerüljenek az ellátás vonatkozásában. Ezen intézkedés eredményeként várhatóan a kórház bevétele nőni fog. Bizonyos járóbeteg-ellátási formáknál az igényeket alakítani kellene, de ennek érdekében is megteszi a szükséges lépéseket a kórház vezetése. A krónikus ágyszám kihasználtságának objektív, illetve szubjektív okait is megvizsgálta a felügyelőbizottság. Fel is kérték a kórház vezetését, hogy a szubjektív okokat küszöbölje ki, és aktív ágyakon ne kezeljen krónikus betegségeket. Ennek az intézkedésnek még személyi konzekvenciája is lehet. A felügyelőbizottság azzal fogadta el a szakmai beszámolót, hogy bizonyos feladatok, intézkedések megtételére, gyorsítására is felkérte a kórház vezetését. Az 500 millió forintos bevételkiesés jelenleg 380 millió forintnak felel meg, ami folyamatosan csökken. Ezek csak elméleti számok. Ha minden krónikus ágyon fekszik egy beteg és minden járóbeteg németpontot kihasználnak, az még mindig eredmény és nem bevétel. Többször elhangzik, hogy a kórháznak 500 millió forint vesztesége van. Ez így nem helyes, mert 500 millió forint bevételkiesése van a kórháznak és nem vesztesége. Ha egy beavatkozást nem végezhetnek el, mert az OEP nem finanszírozza azt, akkor ott nem veszteség keletkezik, hanem bevételkiesés. Dr. Szabó Terézia: 2007. első félévében a magyar egészségügy az eddigi legnagyobb változást szenvedte el. 2007. februárjában bevezetésre került a vizitdíj, ami azóta megszüntetésre került. A kórház vezetése által készített anyagban szerepel, hogy ennek milyen negatív következményei voltak. A vizitdíj nem arra irányult, hogy a betegek többet költsenek az egészségügyre, hanem szabályozó szerepe lett volna. A vizitdíj bevezetése visszafogta a járóbeteg-ellátás volumenét és visszaszorította az indokolatlan igénybe vételt. Más kérdés, hogy ez az intézkedés a betegforgalom visszaesésével a kórházaknak bevételkiesést eredményezett. Ehhez a körülményhez alkalmazkodni kellett. Az indokolatlan igénybevétel visszaszorításának lényege a járóbeteg-ellátás leterheltségének csökkentése. A járóbeteg-ellátásnak az indokolt betegellátás területén kellett nagyobb hangsúlyt kapnia. A vizitdíj az indokolatlan ellátás lekoptatására irányult, és ezt a szerepét be is töltötte. Ezzel megteremtette annak a lehetőségét, hogy a járóbeteg-ellátás kihasználható kapacitása felszabadult, mely a beteg fekvőbeteg ellátásból a járóbeteg-ellátásba való átterelést szolgálná. 2007. áprilisában bevezetésre került az ágyszám csökkenés, és ezzel párhuzamosan – de nem ugyanolyan arányban – a TVK csökkentése. Ennek célja a torz egészségügy megszüntetése. Magyarországon az 1 millió lakosra jutó fekvő ágyak száma nagyon magas volt, és jelenleg is magas. Ez azért aggályos, mert a fenntartása sokba kerül. Ez az ország teherviselő képességét 7
még akkor is megviselné, ha az ország gazdaságilag jobban állna. Gazdagabb országokban is jóval alacsonyabb a fekvő ágyak száma, mint Magyarországon. Le kellett csökkenteni az ágyszámokat, és ezzel együtt az ágyak hatékonyságát növelni kellett. Ha lecsökkentik a fekvő ágyszámot, akkor bizonyos betegcsoportokat át kell terelni a járóbeteg-ellátásba. Vannak olyan betegségcsoportok, amelyek kockázat nélkül átterelhetők a járóbeteg-ellátásba, így a fekvő ellátás költségei alól a kórház mentesül. A kórház vezetésének nincs más dolga, mint ehhez a körülményhez alkalmazkodtatni a kórház működését. 2007. áprilisához még az is hozzátartozik, hogy ebben az időszakban vezetőváltás is volt a kórházban. Ez tovább súlyosbította a helyzetet, mert nem könnyű feladat a kórház működésének filozófiáját átalakítani. Ez előre látható volt. Mire az új főigazgató, gazdasági igazgató átlátta a kórház helyzetét, addigra a kórház elszenvedett bizonyos veszteségeket, amelyek nem voltak törvényszerűek. A változásra nagyon gyorsan, hatékonyan kellett volna reagálni. Ez részben, mert a kórház nem rendült meg ugyan gazdaságilag, de bizonyos bevételkieséseket elszenvedett. Fekvőbeteg-ellátás oldalán jelentkezett bevételkiesés, de itt költségmegtakarítás is volt. A járóbeteg-ellátás oldalán nem sikerült ennek a kompenzálása. Nehéz feladat volt elérni, hogy a kórház a járóbeteg-teljesítményét 100 %-osan kihasználja. Felértékelődött a járóbeteg-ellátás. Más kérdés, hogy a kórház megtett-e mindent ennek érdekében vagy sem - véleménye szerint nem -, de voltak törekvések. A kórház törekvései között szerepel, hogy folytatja az alkalmazkodást a kihívásokhoz. Többször felajánlotta a segítségét - mint korábbi főigazgatónak teljes rálátása a van a kórház helyzetére -, de eddig nem élt vele a kórház vezetése. Krónikus ellátás: a Rehabilitációs Osztály ágyszáma megvan, beteg is lenne, de a korábbi főorvos halálával a humánerőforrás kérdése megoldatlan. Törekedni kell ezen az osztályon a humánerőforrás biztosítására, mert üresen állnak az ágyak, így bevételt sem hoznak. A Krónikus Osztályon is vannak üres kórtermek, van olyan hely, ahol egy beteg fekszik egy szobában. Nincsenek kihasználva az ágyak, mert nincs elegendő humánerőforrás kapacitás. Nincsenek meg a feltételei annak, hogy maximumon kihasználják a járóbeteg-kapacitást. Ennek oka, hogy nagyon magas az elvándorlás a kórházból. Amikor a Sürgősségi Osztály beindult, kiszámolták, hogy 15 orvosra lenne szükség ahhoz, hogy ez az osztály hatékonyan, megfelelően működjön és az elszámolt járóbeteg-teljesítménye is nőjön a kórháznak. Azóta sincs megoldva ez a probléma, nagyon kevés orvos dolgozik ezen az osztályon. A belgyógyászati orvos létszám is nagymértékben csökkent, és további csökkenés várható. Ha a belgyógyászati fekvőellátás beszűkül, és itt csökken az orvos létszám, nem probléma, de akkor a másik oldalt fel kell fejleszteni, hogy a járóbeteg-ellátást el tudják látni. Nagyon sok orvos túl van terhelve, hogy a járóbeteg-ellátásnak és a fekvőbeteg-ellátásnak is eleget tudjanak tenni. Nem tudnak elmenni pihenőnapra, ugyan beírják, hogy pihenőnapon vannak, de közben bemennek dolgozni. A Radiológiai Osztály is súlyos létszámcsökkenést szenved el, azontúl, hogy szakmailag alapja a kórház működésének. Lassan képtelen kiszolgálni a kórházat mind járóbeteg-, mind fekvőbeteg-ellátás területén. A humánerőforrás problémája nagyon sok szakterületen a kritikus ponton is túlment.
8
Kérdése és aggálya, hogy a fenti körülményeket ismerve, a kórház tudja-e fokozni a járóbeteg-teljesítményét? Fokoznia kell, mert ez a feladat. A kórház léte múlik azon, hogy a járóbeteg-ellátást megfelelő szintre felhozza. Vannak olyan járóbeteg-ellátások, ahol nincs hiány orvos vonatkozásában, mégis országos átlag alatti teljesítményt nyújtanak. Ehhez kell a főigazgató intézkedése, aki még nem látja pontosan, hogy hol, milyen szakrendelésen lehetne úgy fokozni a teljesítményt, hogy az sem a személyi, sem a tárgyi feltétel javítását nem igényli. Neki azért van erre rálátása, mert korábban a kórház főigazgatója volt. Ezeket ki lehet elemezni, ahogy a kórház vezetése teszi is, az országos átlaghoz kell viszonyítani, meg kell nézni, hogy adott szakrendelés 1 óra alatt hány beteget lát el. A fekvőbeteg-ellátásból át lehet irányítani bizonyos betegeket a járóbetegellátásba. Bizonyos szakrendeléseken több hónapos előjegyzési és várakozási idő van. Nem látja, hogy egy adott szakrendelésen miért jegyeznek elő csak 2 vagy 3 beteget egy órára, és miért kell a betegnek 4 hónapot várnia az előjegyzésre? Orvost kellene szerezni. Nagyon sok orvos elment a kórházból. Dr. Bakócz József a térség legjobb radiológusa úgy ment el a békéscsabai kórházból, hogy azt sem kérdezték meg tőle, miért megy el, és nem kérték meg arra, hogy maradjon. Dr. Becsei László: Ez nem így van, nem kellene csúsztatni. Dr. Szabó Terézia: A kórház nem tudja a bevételeket növelni, így kénytelen a költségoldalon megszorításokat tenni. A legutóbbi szakmai vezetői testületi ülésen felszólalt, hogy olyan váratlan és brutális költségmegszorítások történtek 2008 nyarán és őszén, ami túlment azon a ponton, amit kockázat nélkül lehet vállalni. Tisztában van azzal, hogy erre rá van kényszerülve a kórház, de ezek az intézkedések visszavetik a betegellátást, és az a 1990-es évek elejének a szintje alá csökken. Az ilyen mértékű költségmegszorításokkal nem éri el a kórház vezetése a célját, és rossz irányba fognak vezetni. Nem is ezekre kellene a hangsúlyt fektetni, hanem arra, hogy az OEP által engedélyezett TVK-t maximálisan kihasználják. A TVK kihasználtsága miatti bevételkiesés 17 millió forint havonta. Ha ezt az összeget sikerülne lehívni, elegendő lenne 4-5 orvos fizetésére. A teljesítményt számon kell kérni a szakrendeléseken. Dr. Tóth János: Reméli, hogy egy következő bizottság megéri azt az időszakot, amikor nem szakmailag megalapozatlan, előkészítetlen és konszenzus nélküli országos döntéseknek a következményeit kell magyaráznia, és erő felett teljesítetnie ahhoz, hogy azokat korrigálni tudja. Véleménye szerint most erről van szó. A 2007. évi ún. reform szakmai egyeztetések, véleménykérések, a szakmákkal való párbeszéd nélkül történt meg. Egyetért Szilvásy Ferenc képviselővel abban, hogy az ágylétszám és a TVK nincs szoros összefüggésben, azonban valamilyen ideológiai alapot teremtett. Egy ilyen arányú aktív ágyszám csökkenéshez könnyű volt TVK-t hozzárendelni. Mint, aki országos szakmai vezető testületeknek is tagja, tudja, hogy az intézkedések szakmai vélemények kikérés nélkül, illetve figyelmen kívül hagyása mellett történtek anélkül, hogy a reális igényt, helyzetet felmérték volna. Emiatt került az országban nagyon sok régió kórháza nehéz helyzetbe. Az anyag tartalmazza, hogy az így kialakult helyzetben a volumenkorlát plusz negatív hatásával, hogyan tudott a kórház megbirkózni. Több korrekciós lehetőséget kellett volna biztosítani, a szakmákkal párbeszédet kellett volna folytatni. Kimutathatók azok a tevékenységek, amelyek egy-egy kórház számára nyereséget, bevételt hoznak, de ezeket nem tudják a TVK betartása miatt elérni. 9
Ahhoz, hogy előre tudjanak lépni a járóbeteg-forgalom tekintetében, véleménye szerint, mind tárgyi, mind személyi feltételekben áldozatot kell hozni. Hosszú ideje hallható, hogy a bérköltségek megterhelik a kórházak költségvetését, és az elmúlt évek során több státuszt nem lehetett újra betölteni. Ahhoz, hogy a járóbeteg-ellátásban a teljesítmény növekedjen, a humánerőforrást szakdolgozói szinten is emelni kell. Vannak olyan szakterületek, ahol a szakdolgozói létszám sem elegendő ahhoz, hogy a járóbeteg-teljesítményt érdemben növelni lehessen. A másik feltétele az alapellátással való szorosabb és hatékonyabb együttműködés. Van egy bizonyos természetes igény a vizsgálatokra, bizonyos ellátásokra, és azért, hogy több legyen a bevétel egy bizonyos szinten túl nem lehet növelni a forgalmat addig, amíg az alapellátással szakmailag szorosabb együttműködést nem tudnak kialakítani. Amíg a magyar egészségügyben nem lesz érdemes sem orvosként, sem szakdolgozóként dolgozni, amíg nem lesz országos, illetve politikai döntés, hogy az egészségügy működési költségeire az ország költségvetéséből nagyobb rész jusson, addig lehetnek próbálkozásaik, de nem tudnak tartós eredményt elérni. Hricsovinyi Tamás: Folyamatosan beszélnek a megelőzésről, prevencióról. Van-e számadat arra, hogy a járóbeteg-ellátás forgalma nőtt vagy csökkent a vizitdíj megszüntetése óta? Ki dönti el azt, hogy mi számít indokolt vagy indokolatlan járóbeteg-látogatásnak? Dr. Szabó Terézia: A szakorvosnak tudnia kell, hogy valaki indokoltan vagy indokolatlanul jelent meg a rendelésen. Van, aki csak azért megy kéthetente laborvizsgálatot kérni, mert le akarja százalékoltatni magát és orvosi papírokra van szüksége. Dr. Fábián Ágnes: Éppen a pszichiátria a példa arra, hogy nem valós az, hogy a vizitdíj csak az indokolatlan járóbeteg-ellátást szüntette volna meg. A pszichiátriai ellátásban 99 %-ban nincsenek halálos betegségek, viszont itt az a „beteganyag” jelenik meg, akik nem tudták a 300 Ft-os vizitdíjat sem kifizetni. A legindokoltabb esetek el sem jutottak az orvosig. A pszichiátrián 40 %-os forgalomcsökkenést okozott a vizitdíj bevezetése. Az indokolatlan esetek, akik „csak nyavalyognak” a gazdagabb rétegből kerülnek ki, és azok Budapesten sztár pszichiátereket választanak maguknak és nem Békéscsabára jönnek. A pszichiátrián megjelenő „beteganyag” tekintetében a vizitdíj megszüntetése nagyon fontos volt. Dr. Kerekes Attila: A szakmai anyagban szerepel, hogy a 2007. áprilisi változásoknak csak egyik eleme az aktív ágyak számának jelentős csökkentése a kórházban. Ez a finanszírozási szabályok szerint automatikusan együtt jár a TVK, az elérhető bevételek csökkentésével. 2007-es költségvetési évre kapott TVK 13.686 volt, azaz 25 %-kal kisebb, mint a megelőző költségvetési évben (18.260 volt). 2007. április 1-jén az ágyszámhoz kötötték a TVK-t, most már, hogy megvan, nem azt nézik, hogy hány ágy van, hanem a TVK-t. Az ágyszám-csökkentéssel kapcsolatos véleményekre reagálva kérdése: ki mondja meg, hogy mennyi egy országban az optimális ágyszám? Olvasott egy tanulmányt arról, hogy Trianon után, amikor 8,5 millió főre csökkent Magyarország lakosságának száma, akkor az ország – háború után – 120 kórházat épített, de a háború előtt már 47 ezer volt a kórházi ágyak száma. Most az aktív ágyak számát 44 ezerre csökkentették, miközben 10 millió főre tehető az ország lakosságának száma. Orvosokról lévén szó, nem lehet csak gazdasági szempontból vizsgálni ezt a kérdést. Politikusként azt is látja, hogy nagyon sok pénzt elköltenek feleslegesen. Itt van a gazdasági válság. A bankokban rengeteg pénz elfolyt, az ország nagyon sokat fektet a konszolidációba. 10
Az Antal kormány idején 500 vagy 600 milliárd forinttal konszolidálták a bankokat, csak a Postabankot 170 milliárd forinttal konszolidálták. Mikor konszolidálták az egészségügyet? Az MSZP kormánya is megígérte 2002-ben, hogy 600 milliárd forintot fordít az egészségügyre, de nem lett belőle semmi. Sajnos eddig – még a rendszerváltásban sem – nem volt Magyarországnak olyan kormánya, amelyik az egészségügyet konszolidálta volna. Az egészségügyet is „termelőüzemként” kezelik: azzal foglalkoznak, hogy miként lehet több beteget bevonni. Egyszer azt mondják, hogy az emberek ne menjenek feleslegesen orvoshoz, aztán meg arra ösztönzik őket, hogy nem baj, ha feleslegesen is, de járjanak orvoshoz, mert ebből lesz bevétel. Ellentétesek a szándékok. Békéscsabán nagyon rosszul fizetettek az orvosok, ezért elmennek máshová. Információi szerint az Intenzív Osztályról is több orvos elment, kevés orvos van, és más városokból kell orvost hozni. Mi ennek az oka? Dr. Szabó Terézia: Egyetért azzal, hogy az egészségügy elhanyagolt, „megnyomorított” ágazat. Vannak arra vonatkozóan világ számadatok és statisztikák, hogy a gazdag országokban is az 1 millió vagy 100 ezer lakosra jutó fekvő ágyak kb. hol állnak be. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Intenzív Osztályon 12 orvos volt, jelenleg 10 orvos van. November 1-től ismét 12 fővel működik az osztály. 30 éve dolgozik az Intenzív Osztályon, soha nem volt semmi gond, most 2007 őszén keletkezett egy probléma, amit miatt többen igyekeztek őt felelőssé tenni. Nem miatta mentek el az orvosok az Intenzív Osztályról. A Munkaügyi Bíróságon ez be is bizonyosodott. Három orvos ment el az Intenzív Osztályról, de egy másik osztályról egy orvos – aki korábban is itt dolgozott - azonnal visszajött az Intenzív Osztályra dolgozni. A Röntgenen is létszámcsökkenés volt – haláleset miatt is - de már előre lehet tudni, hogy más is tervezi, hogy elmegy onnan dolgozni. Az Intenzív Osztályon történt fluktuáció (12-ből 2-en mentek el) normálisnak tekinthető. Volt négy neurológus az Intenzív Osztályon, kettő elment, és nem is került visszapótlásra. Ez 50 %-os fluktuációt jelent, ez már probléma. Dr. Becsei László: A felügyelőbizottság ülésén a kérdések megbeszélésre kerültek. Április 1jén pont bevételi pozícióromlásról volt szó, de ezt eddig is így mondta, korábban is elmaradt bevételről beszélt és nem veszteségről. Kérdés az elmaradt bevétel mértéke. Az elmaradt bevétel, nem lehívható pénzösszeg, hanem teljesítmény esetén vagy kifizeti az OEP vagy nem, járó- és krónikus beteg ellátás esetén van erre lehetőség. A másik kardinális dolog, hogy az aktív fekvő betegellátás ne haladja meg a TVK-t. Ez augusztusban, amikor a kórház főigazgatója lett, több mint 30 %-kal haladta meg a TVK-t annak ellenére, hogy a korábbi vezetés biztosan minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy ez ne történjen meg. A pont bevételi pozícióromlást - ami április 1-jével következett be -, fokozatos változásokkal kell kompenzálni, amihez időre van szükség, ráadásul egymásnak ellentmondó szabályozások is történtek az egészségügyi rendszerben. Az anyag kiegészítésére azért került sor, hogy bemutatassák, a forgalom - ezáltal a bevétel is a járóbeteg-ellátásban növekedett, a várakozási idő a legtöbb szakrendelés esetében csökkent. Az intézkedések megvalósítása időt igényel: új dolgozók beállítása, infrastruktúra fejlesztése. Fel kellett térképezni, hogy egy szakrendelésen miért nem megfelelő a teljesítmény. Korábban 11
ilyen elemzés nem történt, hogy országos adatokhoz hasonlították a szakrendelések teljesítményeit, így ennek az elkészítése is időbe tellett. Ezen kívül fel kellet ismerni azt is, hogy egy-egy szakrendelésen nem csak azért van előjegyezés, mert kevés az orvos, az asszisztensnő, hanem azért, mert kevés az eszközrendszer. Bizonyos szakrendelések működéséhez különböző műszerekre is szükség van, melyek beszerzése folyamatban van. Új profilok, érdekeltségi rendszer bevezetésével igyekszenek a járó beteg TVK-t kihasználni. Ha nincs meg egy ágy 2007. április 1-jén, akkor azt ki kell alakítani, erre viszont pályázni kell, meg kell várni a pályázat eredményét, ha nyernek, akkor a beruházást el lehet végezni, és csak ezután lehet kialakítani az osztályt. A kialakítás, átépítés alatt bizonyos ágyszámok nem álltak rendelkezésre, de a beruházást követően ezek is meglesznek. Az alapellátás, a lakosság bevonásával ezek kihasználása nőni fog. Az egészségügy módszeres lejáratása nem tesz jót sem a szakmának, sem az ellátásnak, sem az orvosi ellátottságnak. Azok, akiknek nincs kötődése Békés megyéhez, nehezen jönnek ide dolgozni. Dr. Bakócz József főorvossal személyesen kétszer beszélt, hogy ne menjen el a kórházból, de azt mondta, hogy nem akar ilyen sokat dolgozni. Tehát nem azért ment el, mert a személyével, vagy az osztályon bárkivel is konfliktusa lett volna. A többi orvos is azért megy el, mert rosszul vannak fizetve és sokat kell dolgozni. Nemcsak a békéscsabai kórházból mennek el az orvosok, hanem más városból is, ráadásul megindult a külföldre való elvándorlás is. Ez komoly humánerőforrás problémát jelent mind a szakdolgozók, mind az orvosok vonatkozásában. Béremelés is történt, ami korábban szintén nem volt az intézményben, sokkal, alacsonyabb bérért dolgoztak a kollégák. Eljutották odáig, hogy a többletmunkát nem tudják a jelenlegi bérért vállalni. A Radiológiai Osztályon, az Intenzív Osztályon is valamilyen érdekeltségi rendszer formájában megtörténik a bérek rendezése. Tény az, hogy a vizitdíj bevezetését követően csökkent a betegforgalom, amikor eltörölték, akkor ismét megemelkedett. Volt egy átmeneti emelkedés, majd egy kicsit lecsökkent, és jelenleg beállt a vizitdíj alatti magasabb szintre, de nem olyan magas szintre, mint a korábbi mérték volt. Az is elhangzott, hogy a felesleges megjelenések alapján nem változott az egészségügyi mutatószámok minősége. Tudomása szerint a Sürgősségi Osztályon megnőtt a betegforgalom és súlyosabb betegek is ellátásra kerülnek. Dr. Szabó Terézia megjegyezte, hogy 2006 őszétől tudták azt, hogy milyen változások várhatók. 2006-ban és 2007. első félévében az intézmény fedezete üzemgazdasági szemlélettel vizsgálva 20 millió forint mínusz volt. Most jelenleg 10 millió forintnál tartanak és még további 10 millió forint fedezetet kellene produkálni ahhoz, hogy nullszaldósak legyenek. Ennek kézenfekvő oldala egyrészt a költség, másrészt a bevételi oldal. A bevételi oldalt elindították, a költség oldalon pedig megtették a szükséges intézkedéseket. Az, hogy bizonyos dolgokból nincs felhalmozás az osztályokon - a jelenlegi keretgazdálkodási szabályzat alapján - normális, azonban ha valamiből kevés van, azt időben kell jelezni, hogy meg tudják rendelni. Elhangzott az is, hogy bizonyos betegségcsoportokat át lehet irányítani a fekvőbeteg ellátásból a járóbeteg-ellátásba. Óvatosan kell ezzel a területtel bánni, mert rosszul is elsülhet a dolog: pl. konkrét példa, hogy valaki megjelent a Sürgősségi Osztályon, akinél 12
tüdőgyulladást diagnosztizáltak, ellátták, felírták neki a gyógyszert, hazament és 3 napon múlva meghalt. Ennek a veszélye megvan, ugyanakkor a jogi környezet nem biztosított arra, hogy minden esetben megvédjék azt az orvost, aki ezt az ellátási módot kiválasztotta. Közgazdaságilag megállja a helyét, hogy a fekvőbeteg ellátásból a járóbeteg-ellátásba tereljék át a betegeket, de szakmailag, jogilag nincsenek meg hozzá a megfelelő feltételek. Általánosságban elmondható, hogy kétszeresére-háromszorosára nőttek a kifizetetlen szállítói tartozások a régióban. Nem egy beszállító mondja azt, hogy több milliárd forinttal finanszírozzák az egészségügyet. Ez előbb-utóbb meg fog szűnni, és a beszállítók nem adnak több műszert, gyógyszert annak a kórháznak, amelyik nem egyenlíti ki a számlát, így ott az ellátás meg fog szűnni. Globálisan kezelendő problémáról van szó, és ennek a részjelenségei láthatók a finanszírozásban, a humánerőforrás ellátottságában mind szakdolgozói, mind beteg, mind a tulajdonosi oldalról. Dr. Tóth János: Valószínűleg az aktív ágyak csökkentése indokolt, reális volt, mert Európához igazodva Magyarországon magas volt az ágyszám. Európai ajánlás szerint az ortopédiai fekvőbeteg ajánlott ágyszám 10 ezer lakosra 1 ágy. Ez az állapot volt meg 2007. április 1-jéig Békés megyében, amit az átalakítás 50 %-kal csökkentett. Ha Európához kell igazodnunk, akkor jó lenne ezt minden szempontból figyelembe venni. A GDP-ből való részesedés Magyarországnál sokkal gazdagabb országban jóval magasabb százalékos arányt mutat, mint Magyarországon. Amíg ebben nem lesz változás, addig hiába próbálkoznak, nem tudnak igazán eredményt elérni. Dr. Kerekes Attila: Megköszönte a hozzászólásokat, majd szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 5 igen szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:
287/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet működésével kapcsolatos tájékoztatót az előterjesztés mellékletében szereplő tartalommal fogadja el. Tárgy:Pályázat kiírása az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
13
288/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az alábbiak jóváhagyását javasolja a Közgyűlésnek: I. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése pályázatot ír ki a melléklet szerinti tartalommal az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének magasabb vezetői megbízására. II. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Benedek Mária jegyzőt, hogy gondoskodjon a pályázati kiírásnak -
a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, a fenntartó (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) internetes oldalán, az önkormányzat székhelyén helyben szokásos módon (Csabai Mérleg című városi lapban), a szociál- és családpolitikáért, valamint gyermek- és ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (Szociális Közlöny), Oktatási Közlönyben
történő megjelentetésről. III. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői megbízására kiírt pályázatra beérkezett pályázatok véleményezésére az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságot kiegészíti az alábbi tagokkal: -
a pályázat előkészítője: Dr. Benedek Mária jegyző vagy képviselője, a közalkalmazotti tanács elnöke, Szabóné dr. Kállai Klára (Békéscsaba), Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke, Acsainé Végvári Katalin (Budapest).
Felelős: Dr. Benedek Mária jegyző Határidő: 2008. október 31. Tárgy:A Békéscsaba, Lórántffy u. 46. sz. alatti ingatlan megvásárlása Dr. Kerekes Attila: Szeretnék a Jókai utcai és a Kis-Tabán utcai szükséglakásokat kiüríteni. Ennek egyik kitörési pontja, hogy olyan ingatlant vásárolnak, ahová a bérlőket el tudják helyezni. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatban foglaltakat. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
14
289/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az alábbi javaslatot terjeszti döntéshozatalra a Közgyűlés elé: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése vételi ajánlatot tesz a békéscsabai 4803 hrsz-ú ingatlan tulajdonosainak az alábbi feltételekkel: 1. A felajánlott vételár bruttó 13,3 millió forint 2. A vételárat az önkormányzat az alábbiak szerint fizeti meg: - bruttó 7 millió forint kifizetésére a 2008-as évben, az ingatlan birtokbaadását követően 15 napon belül kerül sor - a maradék vételárrész – bruttó 6,3 millió forint – kifizetésére a 2009. évi költségvetés elfogadását követően, de legkésőbb 2009. április 30-ig kerül sor. 3. A 2. pontban írt 2008. évi költségvetést terhelő kiadás pénzügyi fedezete a szociális bérlakások létesítésére elkülönített 40 millió forint, a 2009. évi kiadást a költségvetésben tervezni kell. 4. A megvásárolt ingatlant elsősorban a Békéscsaba, Jókai u. 38. szám alatti lakóház bérlőinek kell felajánlani. Felelős: Dr. Kerekes Attila az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Határidő: 2008. október 30. Tárgy:A Békéscsaba, Víztároló u. 33. sz. alatti ingatlan megvásárlása Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
290/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II.19.) számú önkormányzati rendelet 7. sz. mellékletében biztosított hatásköre alapján az alábbi döntést hozza: A bizottság a békéscsabai 6179/1 hrsz-ú ingatlan megvásárlását az alábbi feltételekkel támogatja: 1. Az önkormányzat vételi ajánlatot tesz a békéscsabai 6179/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosának. A felajánlott vételár bruttó 7 millió forint. Az önkormányzat a vételárat az adásvételi szerződés aláírását és a birtokba vételt követő 8 napon belül, a 2008. évben egy összegben fizeti ki. 15
2. Az 1. pontban írt vásárlás fedezete a 2008. évi költségvetésben a szociális bérlakások építése céljára elkülönített 40 millió forint. 3. A szociális bérlakások létesítésére szánt keretösszeget a 2009. évi költségvetésbe a vagyoni kiadások terhére vissza kell pótolni. 4. A megvásárolt 6179/1 hrsz-ú ingatlant elsősorban a Békéscsaba, Jókai u. 38. szám alatti lakóház jelenlegi bérlőinek ideiglenes (1-2 év) elhelyezésére kell felhasználni. 5. Az ideiglenes bérleti hasznosítást követően a földrészleten található felépítményeket el kell bontani és az ingatlant a jövőben gazdasági célú telekként kell hasznosítani. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2009. április 30. (Szilvásy Ferenc bizottsági tag kiment a tárgyalóteremből. A bizottság látszáma: 5 fő). Tárgy:Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról szóló szabályzat alapján benyújtott pályázatok elbírálása Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
291/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról szóló Szabályzatban meghatározott keretösszeget - 2008. évben harmadik alkalommal - az alábbiak szerint osztja fel: IGÉNYLŐ ORVOS NEVE
ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE
IGÉNYELT JAVASOLT ÖSSZEG (Ft) ÖSSZEG (Ft)
FELNŐTT HÁZIORVOSOK 1
Dr. Csenki Gábor
Rendelői szék, Fogas, Higanyos vérnyomásmérő Aneroid vérnyomásmérő, Készenléti táska
237.000
237.000
147.895
147.895
79.500
79.500
2.
Dr. Ferenczi Attila
Számítógép (laptop)
3
Dr. Hursán Ágnes
VASODOP 8 MHz-es készülék, Fonendoszkóp 16
IGÉNYLŐ ORVOS NEVE 4.
5.
Dr. Putnoki Anna
Dr. Zsengellér Lajos
ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE
IGÉNYELT JAVASOLT ÖSSZEG (Ft) ÖSSZEG (Ft)
Scanner/Fénymásoló/fax/te lefon-készülék, orvosi szék, lámpa, Vérnyomásmérő, Vércukormérő, Nyomtatóba festékpatron
240.000
240.000
Samsung ML 2010 nyomtató, Lenord laptop
219.440
219.440
Hordozható számítógép
324.000
324.000
FOGORVOSOK 1.
18. sz. fogorvosi praxis (Dr. Gyenes Ágnes által helyettesített körzet)
Összesen:
1.247.835
Az egyes csoportokba tartozó orvosok részére megítélt összeg (Ft): Felnőtt háziorvosok
Gyermek háziorvosok
Fogorvosok
Összesen
923.835 Ft
0 Ft
324.000 Ft
1.247.835 Ft
Felelős: Határidő:
Dr. Fábián Ágnes tanácsnok 2008. október 31.
(Szilvásy Ferenc bizottsági tag visszajött a tárgyalóterembe. A bizottság létszáma: 6 fő). Tárgy:Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Lakáskoncepciójának Cselekvési Terve 2008-2013 Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
292/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város 17
Önkormányzat Lakáskoncepciójának 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó Cselekvési Tervét az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal fogadja el. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2013. december 31. Tárgy:Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
293/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal fogadja el. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját 2010-ben vizsgálja felül. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2008. október 30. Tárgy:Részvétel a TÁMOP 1.4.2-07/1. „Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat” projektben Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
294/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy vegyen részt a „Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat” (TÁMOP 1.4.2-07/1.) című projektben. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a projekt 18
megvalósításának helyszínéül a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatti ingatlant jelölje ki, és járuljon hozzá a projekt megvalósításához szükséges átalakításhoz. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert az együttműködési megállapodás megkötésére. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2010. december 31. Tárgy:Szociális alap- és nappali ellátást nyújtó, nem állami fenntartású szolgáltatók támogatása 2009-2011. évben Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat. Szilvásy Ferenc: Az összegek be voltak építve a költségvetésbe. Mitől jobb, ha keretet szavaznak meg, és többször visszakerül a közgyűlés elé, hogy a 11 millió forintot, hogyan osszák fel? Miért nem lehet erről a költségvetéssel egy időben dönteni? Dr. Kerekes Attila: Herczeg Tamás tanácsnok nem tud részt venni a bizottság ülésén, ezért kérte dr. Tőgye Ildikó osztályvezetőt, válaszoljon a kérdésre. Dr. Tőgye Ildikó: A költségvetési koncepciót a közgyűlés a novemberi ülésén tárgyalja. Szeretnék, ha a koncepcióban már ez az összeg megcímkézett összegként szerepelne. Az összeg felosztásáról valóban egy későbbi időpontban kellene majd dönteni. Dr. Kerekes Attila: Szavazásra bocsátotta az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
295/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a szociális alap- és nappali ellátást végző civil szervezetek támogatására évenként 11 millió Ft-ot különítsen el a 2009-2011. közötti időszakban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat éves költségvetésében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a szociális alap- és nappali ellátást végző civil szervezetek támogatására elkülönített összeg felosztásáról és ennek alapján az ellátási szerződések megkötéséről a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz benyújtott pályázatok eredményeinek ismeretében döntsön. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2008. november 30.
19
Tárgy:„Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására (TÁMOP-5.3.1./08/2) pályázat benyújtása Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat, majd szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
296/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy nyújtson be pályázatot az „Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására (TÁMOP-5.3.1./08/2) című pályázati felhívásra. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a pályázat megvalósítása érdekében a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetségével (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/5.), valamint az Egyensúly Szabadidő Klubbal (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1.) – mint konzorciumi partnerekkel – kössön együttműködési megállapodást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy a pályázat pénzügyi lebonyolításához kapcsolódó előfinanszírozási kötelezettségeket a 2009-2011. évi költségvetésében a pályázati célelőirányzatból biztosítsa. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2011. december 31. Tárgy:Az Erzsébet lakópark bérlőinek ebtartással kapcsolatos kérelme Dr. Kerekes Attila: Ismertette az előterjesztésben foglaltakat. Az Erzsébet lakópark lakásbérleti szerződéseinek 18. pontja szerint: „A bérlő(k) a lakóházban és annak kertjében kutyát, vagy mások testi épségét és nyugalmát veszélyeztető állatot nem tarthatnak.” Egyeztetve a Szociálpolitikai Osztállyal arra az álláspontra jutottak, hogy a kutyák tartását engedélyezni kellene. Az ebtartásra vonatkozó 34/1993. (V.27.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése szerint „Egyedi telken lévő többlakásos lakóépületekben, ahol a lakásokhoz kizárólagos használatú telekrész tartozik, és el van kerítve, korlátlan számú kistestű, és 2 db nagytestű eb tartható, illetve tenyésztés esetén még el nem adott kölykök, maximum 6 hónapos korukig.” Az a másik véglet, hogy korlátlan számban tarthassanak kutyát és még tenyészthessék is. 20
Módosító javaslata, hogy engedjék meg az Erzsébet lakóparkban 2 db eb tartását, viszont a tenyésztést a bizottság ne engedélyezze. Ezt a lakásbérleti szerződésben kellene szerepeltetni. Szilvásy Ferenc: Az önkormányzatnak van egy ebtartási rendelete, amiben szabályozva van, hogy hol, hogyan és mennyi kutyát lehet tartani. Ezen kívül van egy lakásbérleti szerződés, amelyben kikötötték, hogy ez a rendelet nem vonatkozik az önkormányzati bérlakásokra? Dr. Tőgye Ildikó: Az Erzsébet lakópark megépülésekor készült egy ún. blanketta-szerződés és az akkori testület úgy döntött, hogy az Erzsébet lakóparkban a bérlők nem tarthatnak kutyát. Dr. Szabados János volt kollegánknak van két nagytestű kutyája, akik többször kiszabadultak az udvarról és zavarták a környezetet. A probléma rendezése emiatt merült fel. Célszerű lesz egy egységes szabályozást kialakítani, mely szerint minden bérlő tarthat 2 db kutyát az előírt szabályok szerint. Szilvásy Ferenc:Az önkormányzati rendelet továbbra sem lesz érvényes az Erzsébet lakóparkban élő bérlőkre, hanem a bérleti szerződések módosítását javasolják a közgyűlésnek? Dr. Tőgye Ildikó:Az SZMSZ szerint a bérleti szerződések megkötése az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. Szilvásy Ferenc: Saját hatáskörben úgy dönt a bizottság, hogy az önkormányzati rendeletet figyelmen kívül hagyják az Erzsébet lakópark vonatkozásában, és az egyedileg megkötött lakásbérleti szerződéseket módosítják úgy, hogy 2 db kutyát minden bérlő tarthat? A tenyésztést a bizottság nem engedélyezi. Ez a lényege az előterjesztésnek? Dr. Kerekes Attila: Igen, erről van szó. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat „B” alternatíváját azzal a módosítással, mely szerint az Erzsébet lakóparkban maximum 2 db kutya tartható. A bizottság a kutyák tenyésztését az Erzsébet lakóparkban nem engedélyezi. -
Megállapította, hogy a bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
297/2008. (X. 20.) Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága az Erzsébet lakóparki bérlők kérelmének helyt ad és a lakásbérleti szerződéseket ennek megfelelően módosítja. A bizottság felhívja a bérlők figyelmet arra, hogy az ebtartás a 34/1993. (V.27.) önkormányzati rendelet szabályainak betartásával történhet azzal a módosítással, mely szerint az Erzsébet lakóparkban maximum 2 db kutya tartható. A bizottság a kutyák tenyésztését az Erzsébet lakóparkban nem engedélyezi. A lakások és helyiségek bérletről szóló 7/2007. (II.19.) önkormányzati rendelet 5.§ (3) bekezdése értelmében. „Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke írja alá.”
21
A Bizottság döntését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (II.19.) önkormányzati rendelete 38. § 1.3. pontjának d) alpontja alapján átruházott hatáskörben eljárva hozta meg. Felelős: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága elnöke Határidő: 2008. december 31. Bejelentések Herczegné Szabó Marianna: A Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége tisztújító választása megtörtént, és 2008. május 14-én őt választotta meg alelnöknek. A Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége levélben megkereste az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságot, melyben kérte, hogy a bizottság üléseire az alelnök kerüljön meghívásra. Jelen bizottsági ülés nyilvános ülésére a meghívót megkapta, melyet megköszönt. Dr. Kerekes Attila: Megköszönte Herczegné Szabó Marianna alelnök részvételét. A bizottság nyilvános ülését befejezettnek nyilvánította és zárt ülést rendelt el, melyről külön jegyzőkönyv készült.
K.m.f.
Dr. Kerekes Attila bizottsági elnök
22