BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-202/12/2005.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2005. június 16-án megtartott képviselő-testületi üléséről
Készült: 3 példányban Jegyzőkönyvvezető: Erdei Katalin, Horváthné Magács Melinda
1/113
Jelen vannak: Andó Miklós, Andráska István, Bakos Péter, Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Bús Bence, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dr. Fachet Gergő, Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Dr. Hájer Emília, Dr. Hoffmann Attila, Dr. Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Ifj. Lepés Imre, Marschalkó Tamásné, Miló Béla, Papp Péterné, Dr. Péczely Terézia, Podani Sándor, Szilágyi Antal, Veressné Bakó Ilona, Vígh-Kiss József (27 fő) Jelen vannak továbbá: Dr. Zámbó Ákos, a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Baráthné dr. Ilyés Piroska, az Ügyfélszolgálati és Okmányiroda vezetője, Dr. Horváthné Tóth Judit, a Főépítészi Iroda vezetője, Kuruczné Marton Katalin, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Dr. Lakatos István, a Polgármesteri Iroda vezetője, Varga András, a Rákosvidék főszerkesztője, Németh Lajos, a Creatio Kft. részéről, Dudás László, a Helyi Hírek részéről, Zsitte Ákos, a Helyi Téma képviseletében, Vada Erika könyvvizsgáló, Bella Tibor, az Igazgatók Szakmai Szervezetének elnöke, pályázó, ifj. Buskó András, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, környezetvédelmi szakértő, Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselő, Bittera Tamás, az EVM Rt. vezérigazgatója. valamint: Erdei Katalin; a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda jegyzőkönyvvezető és Székelyiné Vajda Edit; a Képviselő-testületi Iroda vezetője. Dr. Hoffmann Attila levezető elnök: megállapítom, hogy 27 képviselő jelen van, tehát ülésünk határozatképes, így az ülést megnyitom 9 óra 15 perckor. Szavazásra bocsátom a következő előterjesztések sürgősségi indoklását, melyek elfogadásához minősített többség szükséges. 270/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület elfogadja az alábbi előterjesztések sürgősségi indoklását: 244/2005/06. 06. Sürgősségi javaslat Javaslat a 2005. évben előre nem tervezhető egyéb szakértői vizsgálatok költségei fedezetének biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (21 igen szavazat, 4 tartózkodás) 246/2005/06. 06. Sürgősségi javaslat Javaslat országos szintű, települési önkormányzatokat támogató “katasztrófa-alap” létrehozásának kezdeményezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (25 igen szavazat, egyhangú) Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: bejelentem, hogy az előterjesztő a mai ülésen nem kívánja tárgyaltatni a 231/2005. számú, „Javaslat a többször módosított „A kerületi óvodák, általános iskolák és gimnáziumok
2/113
finanszírozási előterjesztést.
elve”-it
tartalmazó
koncepció
módosítására”
tárgyú
Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): javaslom, hogy a 211/2005. számú, „Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában” tárgyú előterjesztést a Képviselő-testület ne vegye fel napirendjére figyelemmel arra, hogy ilyen jellegű döntés meghozatalára – mint egyébként az előterjesztésből is kiderül – nincsen hatásköre a Képviselő-testületnek. A helyi adó elengedése nem a Képviselő-testület hatásköre, hanem csak az Adóhatóság járhat el jogszabályban meghatározott körben és feltételek mellett. A helyi Adóhatóságot jelen esetben a Jegyző jelenti. Az ő hatásköre, amennyiben egyébként az egyéb feltételek fennállnak, hogy hozzájárul-e, engedélyezi-e a helyi adónak akár a mérséklését, akár a részletfizetését, akár az elengedését. Nem képviselő-testületi hatáskör lévén nem tartozik a Képviselő-testület napirendjére. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: magam is gondolkoztam azon, hogy egyszerű tájékoztatásként terjesztem elő. Felkérem Jegyző urat a válaszadásra. Dr. Nagy István: az előterjesztés tulajdonképpen adó szempontjából két kérést tartalmaz összevonva. Ezek közül az egyik, amely egy nagyobb tétel az anyagban – 63 M Ft, ha jól emlékszem -, az az iparűzési adó, amelyet a főváros akkor enged el, ha a kerület hozzájárul. Ebben az esetben a kerület bevétele ennyivel csökken. Ezt mindenképpen a Képviselő-testület elé kellett terjeszteni. Köztudomású, hogy a Medical Center is több esetben fordult ilyen kéréssel az adóhatósághoz ez esetben a Képviselő-testület véleményezi, hogy a Fővárosi Adóhatóság hogyan járjon el. A kérés másik része a helyi adókról szól, ebben képviselő úrnak igaza van, azzal a kis különbséggel, hogy ilyen esetben a helyi hatóság, Adóhatóság az elmúlt 15 évben nem gyakorolt méltányosságot. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: felteszem szavazásra dr. Dombóvári Csaba javaslatát. Egyszerű többség szükséges az elfogadásához. 271/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy nem fogadja el dr. Dombóvári Csaba azon javaslatát, hogy a 211/2005. számú, „Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában” tárgyú előterjesztést ne vegye fel napirendjére. (17 igen, 8 nem szavazat, 1 tartózkodás) Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az elhangzottak és a döntés figyelembevételével teszem fel szavazásra a napirendi javaslatot. Egyszerű többség szükséges az elfogadásához.
3/113
272/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület az alábbi előterjesztéseket a 271/2005. (VI. 16.) Kt. határozat figyelembevételével felveszi napirendjére a következő sorrendben: Hatósági ügyek (fellebbezések): 1./ 207/2005/05. 17. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 2./ 208/2005/05. 20. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 3./ 234/2005/06. 01. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 4./ 236/2005/06. 02. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 5./ 237/2005/06. 02. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 6./ 238/2005/06. 02. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 7./ 239/2005/06. 02. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 8./ 242/2005/06. 06. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 9./ 247/2005/06. 06. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 10./ 248/2005/06. 06. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Rendelet-tervezetek: 11./ 218/2005/05. 24. Budapest XVII. kerület Pesti út – Keresztúri út – MÁV BudapestHatvan vasútvonal által határolt terület (ún. Nagydelta) Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 12./ 225/2005/05. 25. Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerületben elhelyezkedő társasházak, valamint a tanácsi célcsoportos formában megvalósult lakásszövetkezeti lakóépületek felújítására,
4/113
korszerűsítésére juttatható önkormányzati támogatás pályázati rendszerének rendjéről szóló 71/2004. (XII.23.) rendelet módosítására, valamint javaslat Budapest Főváros XVII. kerület lakóépület felújítási programjának elfogadására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 13./ 227/2005/05. 26. Budapest XVII. kerület Tarcsai út (138550/2 ) hrsz. – Nagy-Károshíd dűlő (138572) hrsz.– (138571) hrsz-ú út- Kis-Káros-híd utca ( 138574) hrsz. által határolt 138573 hrsz-ú terület Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 14./ 229/2005/05. 26. Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2005. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 11/2005. (III. 4.) rendeletének módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 15./ 232/2005/05. 26. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának ……./2005. (…) rendelete a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetéről, munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről szóló többször módosított 25/1996. (V. 17.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Személyi kérdések (A tárgyalás időpontja az SZMSZ 30. § (2) bekezdése alapján 14 órától): 16./ 152/2005/04. 25. Zárt ülésen tárgyalandó Javaslat 1956-os Emlékplakett adományozására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 17./ 209/2005/05. 24. Zárt ülésen tárgyalandó Javaslat Pro Urbe Budapest és Budapestért felterjesztésre Előadó: Barna Andor alpolgármester
díjakra
való
18./ 210/2005/05. 24. Zárt ülésen tárgyalandó Javaslat ideiglenes bizottság létrehozására Előadó: Bakos Péter, Bús Bence, dr. Dombóvári Csaba, dr. Farkas Tibor, dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, dr. Hájer Emília, Lázár Attila önkormányzati képviselők 19./ 213/2005/05. 24. Javaslat a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti intézményvezetői állására kiírt pályázat elbírálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
5/113
Iskola
20./ 214/2005/05. 24. Javaslat a Hősök Terei Általános Iskola intézményvezetői állására kiírt pályázat elbírálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 21./ 215/2005/05. 24. Javaslat a Mézeskalács Óvoda intézményvezetői állására kiírt pályázat elbírálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 22./ 226/2005/05. 26. Piacfelügyelet vezetői teendőinek ellátása érdekében megbízás meghosszabbítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határozati javaslatok: 23./ 175/2005/04. 28. Javaslat a Budapest XVII., Pesti út 80. szám alatti Bartók Béla Zeneiskola részleges zárófödém javítására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 24./ 196/2005/05. 06. Javaslat a rákoskeresztúri MÁV vasúti megálló megnyitásának kezdeményezésére Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő
ismételt
25./ 197/2005/05. 06. Javaslat elvi döntésre parkőri szolgálat létrehozásáról Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő 26./ 205/2005/05. 10. Javaslat a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatására kiírt pályázaton történő részvételre Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő 27./ 206/2005/05. 11. Javaslat a Budapest XVII., Liget sor 5. sz. alatti, 129340 hrsz-ú ingatlan tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 28./ 211/2005/05. 24. Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
6/113
29./ 216/2005/05. 24. Javaslat a „Rákoshegyi Bartók Zeneház támogatására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
Közalapítvány”
30./ 219/2005/05. 25. Budapest, XVII. kerület, Zrínyi utca 2. szám alatti ingatlanon lévő transzformátor állomás belső terének átrendezéséhez fedezet biztosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 31./ 220/2005/05. 25. Javaslat helyi népszavazás elrendelésére a Rákosligeti Polgári Kör által megjelölt Helyi Építési Szabályzat megalkotásának kérdésében Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 32./ 221/2005/05. 25. Javaslat a „Javaslat a gyalogátkelőhelyek, jelzőlámpás csomópontok, lakó-pihenő övezetek és csökkentett sebességű zóna kialakítására” tárgyban hozott 657/2004. (XII. 16.) Kt. határozat módosítására Előadó: Kovács István és Dr. Fachet Gergő önkormányzati képviselők 33./ 222/2005/05. 25. Javaslat útépítések tervezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 34./ 223/2005/05. 25. Javaslat a kerület 2005. és 2006. évi szennyvíz-csatornázási programhoz felhalmozási célú decentralizált támogatás igénylésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 35./ 224/2005/05. 25. Javaslat a Családsegítő Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, az Egyesített Szolgáltató Központ részére új alapító okirat kiadására, a Százszorszép Napköziotthonos Óvoda alapító okiratának módosítására, a Dózsa Művelődési Ház és intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás elfogadására, és valamennyi intézmény alapító okirata vagyonmellékletének aktualizálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 36./ 230/2005/05. 26. Munkatervi javaslat a Képviselő-testület 2005. szeptember 01-től 2006. február 28-ig tartó ülésszakára Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
7/113
37./ 233/2005/05. 26. Javaslat a 2004. évi útépítési program végrehajtása során műszaki szükségességből felmerült pótmunkák fedezetének biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 38./ 240/2005/06. 02. Javaslat az Európai Mobilitási Hét és Európai Autómentes Nap kezdeményezéshez való csatlakozásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 39./ 243/2005/06. 06. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Zrínyi Miklós Általános Iskola és az Újlak Utcai Általános Iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 40./ 244/2005/06. 06. Sürgősségi javaslat Javaslat a 2005. évben előre nem tervezhető egyéb szakértői vizsgálatok költségei fedezetének biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 41./ 245/2005/06. 06. Javaslat a Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programjának a módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 42./ 246/2005/06. 06. Sürgősségi javaslat Javaslat országos szintű, települési önkormányzatokat támogató “katasztrófa-alap” létrehozásának kezdeményezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Beszámoló: 43./ 228/2005/05. 26. Beszámoló a Remény Közalapítvány 2004. évi működéséről Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Tájékoztató: 44./ 212/2005/05. 24. Tájékoztatás az Állami Számvevőszék 2005. március és április hónapban megtartott ellenőrzéseinek tapasztalatairól Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (25 igen, 1 nem szavazat)
8/113
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a 196/2005. számú, „Javaslat a rákoskeresztúri MÁV vasúti megálló ismételt megnyitásának kezdeményezésére” tárgyú előtejresztést a Személyi kérdéseket követően, 15 órakor javaslom tárgyalni annak érdekében, hogy a MÁV képviselője jelen lehessen ezen napirend tárgyalásán. Szavazásra bocsátom a javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 273/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy a 196/2005. számú, „Javaslat a rákoskeresztúri MÁV vasúti megálló ismételt megnyitásának kezdeményezésére” tárgyú előterjesztést 15 óra után tárgyalja meg. (26 igen szavazat, egyhangú) Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: napirend előtti hozzászólásra jelentkezett Lázár Attila képviselő úr és dr. Dombóvári Csaba elnök úr. Mielőtt megadom a szót, bejelentem, hogy a napirend előtti hozzászólásokat követően, a napirendi pontok tárgyalását megelőzően bejelentéseket kívánok tenni. Napirend előtti hozzászólások: Lázár Attila (szó szerinti): „Engedjék meg, hogy egy olyan idézettel kezdjem napirend előtti felszólalásomat, amelyet ma reggel a televízióban éppen egy MSZP-s politikustól hallottam: „A tettek hangosabban hazudnak, mint a szavak.” „Ki a felelős?” Ez a címe napirend előtti felszólalásomnak. Ki a felelős az olvasók hiteles tájékoztatásáért? Ki a felelős azért, hogy az Ép-17 Kft. gazdasági igazgatójának tanulmányi szerződésével kapcsolatos napirend előtti felszólalásról a Hírhozó nem tájékoztatta az olvasókat? Ki a felelős ezért a cenzúrázásért? Mitől fél egy újságíró? Mitől fél egy ügyvezető igazgató? És mitől fél egy képviselő? Megteheti-e azt, hogy az ügyében folyó vizsgálatot szándékosan hátráltatja azzal, hogy dokumentumokba nem enged betekinteni, illetve csak részben adja át azokat a bizottságnak az üggyel kapcsolatos papírokat? Megteheti-e azt, hogy a bizottság második ülésére el sem megy, illetve megjelenésével kapcsolatban ellentmondásokba keveredik? Félrevezetheti-e a munkavállaló a felettesét? Gyakorolhat-e nyomást a munkavállaló a felettesére akkor, ha a munkavállaló éppen képviselő? Mit engedhet meg magának egy képviselő? Elmehet hónapokra úgy betegállományba, hogy a táppénzt azért felveszi, de dolgozni csak a saját magáncégéhez jár be? Illetve bizottsági és testületi ülésekre is. Nem táppénzcsalás ez? Törvényes és etikus viselkedés ez? Törvényes és etikus-e olyan képzésre tanulmányi szerződést kötni, amely a munkavégzéshez nem illeszthető be, illetve csak saját Kft-jében profitálhat belőle? Etikus-e közpénzből kifizettetni ezt a tanfolyamot és az azt megelőző tanfolyamot, mert ugye nem csak egy, hanem két ilyen tanulmányi szerződés és közpénzen kifizetett tanfolyam is van. Ki a felelős azért, hogy az emberek pénzét a vezetők a saját céljaikra használják? Ki a felelős? Az ügyvezető? A
9/113
gazdasági igazgató? Vagy mindkettő? Felelős-e a Képviselő-testület azért, hogy az igazság kiderüljön? Felelős-e a polgármester azért, hogy ha az igazság kiderül, a megfelelő lépéseket az érintettekkel kapcsolatban megtegye? Vagy meg lehet úszni egy ilyen „karriertörténetet” büntetlenül? Lehet-e gazdasági igazgató az, aki a rábízott közpénzt saját magára költi? Lehet-e költségvetési bizottsági elnök az, aki saját cégét fejleszti az adófizetők pénzéből? Lehet-e képviselő az, aki mindezeket nyugodt lelkiismerettel, szemrebbenés nélkül megvalósítja? Lehet-e büszke valaki arra, hogy ilyen módon, közpénzen tanul? Vajon egyszerű tudatlanság ez vagy sunyi pofátlanság? Döntse el ezt mindenki saját maga.” Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megadom a szót Papp Péternének személyes érintettség okán. Papp Péterné (ügyrendi): köszönöm szépen Lázár Attila kitűntető figyelmét, és nem akarok nagyképű lenni, de a FIDESZ Magyarországon eddig csak a Köztársaság Miniszterelnökeit szólította fel lemondásra. Köszönöm szépen, hogy ebbe a sorba állítottál, Attila! Egyébként a napirend előtti hozzászólásodban elmondott hazugságaidhoz csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy minden a bizottság rendelkezésére áll. Tegnap pedig a 15 éves unokaöcsémet temettük, akinek Bécsben tüdőátültetése volt, de sajnos nem sikerült. Ezt megírtam Dr. Fachet Gergő elnök úrnak, sőt meg is mondtam. Dr. Dombóvári Csaba: az áprilisi képviselő-testületi ülésen napirend előtti hozzászólásomban a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintési jog gyakorlásával kapcsolatos visszásságokról tettem említést, és most kötelességemnek érzem, hogy tájékoztassam Önöket arról a válaszról, amelyet a Közigazgatási Hivatal vezetője, Dr. Forgács Imre küldött meg részemre. Ebből szeretnék néhány mondatot idézni. „Egyetértek Tisztelt Képviselő úrral abban, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintéshez a helyi önkormányzat sem személyes adatok közlését, sem a betekintés céljának ismertetését nem írhatja elő, s az ilyen adatok közlésére szolgáló formanyomtatvány használata jogsértő. A nyilvánosság elvéből adódóan bárki korlátozás és cél megjelölése nélkül betekinthet a vagyonnyilatkozatokba, továbbá azokról másolat is készíthető az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint. A betekintést kérők személyes adatainak kezelésére nincs törvényi felhatalmazása az Önkormányzatnak, így a betekintési jog gyakorlásához személyes adat és a cél megjelölése nem kérhető.” A levélből egyébként kiderül, hogy azóta felhagytak a törvénysértő gyakorlattal, ami részemről üdvözlendő. Azt gondolom továbbá, hogy ezek után egyrészt illenék bocsánatot kérni azoktól a választópolgároktól és egyéb érdeklődőktől, akiket személyes adatok közlésére szólítottak fel akkor, amikor képviselői vagyonnyilatkozatokba kívántak volna betekinteni. Másrészt pedig azt gondolom, hogy illenék megköszönni annak az újságnak, amelyik ezt a témát a helyi nyilvánosság előtt felvetette, hogy a cikk megjelenésével is hozzájárult ahhoz, hogy ez a kérdés tisztázódhasson. Ehhez képest az történt, hogy a polgármester pert akasztott ennek az újságnak, a Budapest Riportnak a nyakába, legalábbis birtokomban van egy olyan levél, amelyet polgármester úr és vagy az Önkormányzat – ez persze
10/113
még tisztázandó – jogi képviseletében eljáró ügyvéd juttatott el az érintett lap szerkesztőségéhez, ami azzal zárul, hogy: „A „Rejtett üvegzsebek” című cikk miatt az Önkormányzat személyiségi jogainak megvédése miatt külön pert helyeztem folyamatba”. Szól pontosan, szó szerint a levél utolsó bekezdése. Ennek kapcsán újabb kérdések vetődnek fel. Egyrészt az, hogy az Önkormányzat, mint jogi személy képviseletében eljárni a Képviselő-testület jogosult és csak a Képviselő-testület megbízásából jogosult eljárni a polgármester. Ehhez képest a polgármester nem terjesztette a Képviselőtestület elé azt az indítványt, amely arról szól – vagy szólt volna -, hogy az Önkormányzat nevében a Képviselő-testület indítson pert jó hírnévhez fűződő személyiségi jogainak megsértése miatt, és utólag sem tette meg a polgármester, hogy legalább utólag a Képviselő-testület jóváhagyását kérje, bár jelzem, hogy e tekintetben nincs olyan szoros határidő, mint a helyreigazítások tekintetében. Mi több, még csak nem is tájékoztatta a polgármester a Képviselő-testületet, holott ez a levél, amelyet az ügyvéd a polgármester és vagy az Önkormányzat képviseletében a lapnak elküldött 2005. május 11-én kelt, tehát mód lett volna a májusi rendes képviselőtestületi ülésen legalább utólag tájékoztatást adni a Képviselő-testület részére, hogy a polgármester a Testület megkérdezése nélkül mégiscsak pert indított a helyi lap ellen. Még egy kérdés felvetődik. Ebben a levélben különböző helyreigazítási kérelmek megfogalmazása is szerepel. Az érintett cikkel kapcsolatban azonban csak egyetlen mondat kapcsán, és nem kért polgármester úr helyreigazítást a cikk azon állításaival kapcsolatban, amelyek részletesen taglalják azt, hogy milyen módon és milyen jellegű személyes adatokat kértek korábban a vagyonnyilatkozatokba betekinteni kívánó választópolgároktól, miközben a lap több ilyen esetet is említ, részben a formanyomtatvány esetét, részben más eseteket. A kérdés azért vetődik fel, mert a Közigazgatási Hivatal vezetőjének levele azt tartalmazza, hogy ő megkereste az Önkormányzatot az én általam beküldött levél kapcsán, hogy mi a gyakorlat és azt írja, hogy a kapott tájékoztatás értelmében a választó, az állampolgárok mindenféle betekintési nyilatkozat kitöltése nélkül a törvényi előírásoknak megfelelően tekinthetik meg a képviselői vagyonnyilatkozatokat. A betekintési nyilatkozat mindössze tervezet volt, amelyet a gyakorlatban nem alkalmaznak. Ezt a választ adta a Közigazgatási Hivatal vezetőjének megkeresésére, hogy a gyakorlatban nem alkalmaznak ilyen jellegű nyomtatványt. A cikk ezzel szemben megfogalmazta azt az állítást, miszerint személyes tapasztalatok alapján állította azt, hogy alkalmaztak ilyen jellegű nyomtatványt. Mi hát az igazság? Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: képviselő úrnak, mint jogásznak tudnia kellene, hogy ezt a pert mi folyamatba sem helyeztük. Adatgyűjtés folyik. Nem volt mit bejelentenem, hiszen még nem indult el. Engem a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan ez a cikk inkább a stílusában bántott. Azzal egyetértek maximálisan Önnel is, hogy a legteljesebb törvényesség betartásával kezeljük a dolgot, ezért én itt és most a mulasztó munkatársam nevében megkövetem, és elnézést kérek azoktól, akiket ez érintett. Tévedtünk. Tévedett ez a kollegám, mint polgármester az ő nevében is elnézését kérem érte. Ezentúl is megkövetelem, hogy a törvények minden betűje és szelleme értelmében kezeljük ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy itt
11/113
is, mint az előbbi hozzászólásnál, nincs senkinek takargatnivalója. Ezek közismert tények, melyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Ezeket így is kezeljük. Ami bennünket bántott, ez a stílus volt. Arra kértem helyreigazítást, ami tárgyszerű tévedés és félremagyarázás volt. Ez pedig a különböző ingatlanok eladása. Ezt az újság meg is tette, ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint le van rendezve. Az ügyről és annak esetleges bírósági hatásáról megkérem jegyző urat, hogy tájékoztassa a Képviselőtestületet. Dr. Nagy István: a levélben az szerepel pontosan az ügyvédtől, hogy folyamatba helyezték. Jelenleg adatgyűjtés folyik. Sajnálatos módon a Közigazgatási Hivatal ez irányú levelét nem kaptuk meg, mi mind a mai napig várjuk az ebben a tekintetben autentikus ombudsmannak az állásfoglalását, mert úgy véljük, hogy az ország különböző irányítású polgármesteri hivatalaitól bekért gyakorlatnak megfelelően igyekeztünk ezt a kérdést megoldani. Amennyiben ez a gyakorlat országosan rossz, akkor az ombudsman állásfoglalása ezt álláspontom szerint tisztázni fogja. A másik kérdésére azt felelném, hogy amikor az ombudsman állásfoglalását kézhez kapjuk, a Képviselő-testület dönthet abban a kérdésben – és minden esetben -, hogy a pert megindítja-e. Jelen pillanatban adatgyűjtés folyik több helyről, több irányból az ügyvéd megbízásából. Természetesen az Önkormányzat nevében benyújtott per megkezdése előtt a Képviselő-testület döntési helyzetbe kerül. Hogy mi az igazság? Mi az első perctől kezdve mondtuk, hogy sajnálatos módon egy tervezet kikerült innen az újságíróhoz. Az Ügyrendi és Etikai Bizottság úgy döntött, hogy a jövőben bárki, aki hozzánk érkezik, mindennemű személyi adat kérése nélkül a vagyonnyilatkozatoknak a másolatát megtekintheti. Azóta ilyen kérés nem érkezett a Hivatalhoz. Figyeljük ezt az ügyet és az újsággal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy azok a széles tömegek, akiket akadályoztunk abban, hogy a vagyonnyilatkozatokhoz hozzáférjenek, az egy állampolgár volt. Ha tudnánk az adatait, valószínűleg bocsánatot kérnénk tőle. Nem megakadályoztuk az embereket, hanem egy állampolgártól kértünk adatokat és ő azt sérelmezte. Dr. Hoffmann Attila: a következő bejelentéseket kívánom megtenni. Az egyik, hogy Hajdú László, a XV. kerület polgármestere 2004. szeptemberében kereste meg a budapesti kerületeket, valamint néhány agglomerációs település polgármesterét egy EU-s pályázati együttműködés javaslatával. Az azóta eltelt időszakban 13 budapesti kerület, valamint 8 agglomerációs település fejezte ki azon szándékát, hogy csatlakozni kíván az együttműködési megállapodáshoz. Képviselő-testületünk a 2005. március 17-i ülésén döntött a csatlakozásról. 2005. június 14-én, a XV. kerületi Önkormányzat dísztermében ünnepélyes keretek között sor került a megállapodás aláírására. Itt van nálam, képviselőtársaim, körbeadom. Tájékoztatom képviselőtársaimat és kedves vendégeinket, hogy a Budapest Főváros kezelésében lévő Pesti út – Csabai út – Zrínyi utca közötti szakaszok felújítása 2005. június 27-én kezdődik el és augusztusban fejeződik be. Ez nyilvánvalóan közlekedési gondokat okoz kerületünk teljes területén. Az útfelújítás érdekében ezt sajnálatosan el kell viselnünk. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy jövő héten Brüsszelbe utazunk Dr. Hrutka Zsolt
12/113
képviselő úrral az EU meghívására. Az EU-s pályázati lehetőségeket fogjuk megfigyelni. A teljes költséget az EU fedezi, tehát ez az Önkormányzatnak egy fillérjébe sem kerül. Végül visszatérnék dr. Dombóvári Csaba elnök úrnak az előző testületi ülésen tett napirend előtti hozzászólására, amelyben a választási programunk részeit kérte számon. Köszönöm elnök úrnak, ez valóban egy nagyon fontos kérdés volt. Akkor nyilvánvalóan azért nem válaszoltam, hiszen ennek pontosan utána szerettem volna járni. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy ez a felmérés, ez az összegzés megtörtént, s a Hírhozó legközelebbi számában a lakosság tájékoztatására meg fogjuk jelentetni. Még egyszer köszönöm az észrevételét! ifj. Lepés Imre: 1958. június 16-án 47 évvel ezelőtt, ezen a napon Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai baloldaliként az életüket adták a szabadságért és a nemzeti függetlenségért. 1989. július 16-án, 16 évvel ezelőtt, mikor újratemették őket, akkor nyílt arra lehetőség, hogy ma demokráciában éljünk, és hogy egy ilyen színes politikai demokráciai képviseletben élhetünk. Ezért megkérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy egyperces néma felállással emlékezzünk az áldozatokra. EGYPERCES NÉMA FELÁLLÁS Dr. Hájer Emília: szeretném megkérdezni polgármester úrtól, hogy mettől meddig tart a Pesti úton a felújítás? Dr. Hoffmann Attila: az y elágazástól a Kucorgóig. Dr. Hájer Emília: a Pesti út addig tart? Dr. Hoffmann Attila: nem, addig újítják fel. A hatósági ügyek tárgyalása következik, az ülés vezetését átadom Barna Andor alpolgármester úrnak. Barna Andor, levezető elnök: zárt ülést rendelek el. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel!
A napirend 11./ pontja: 218/2005/05. 24. Budapest XVII. kerület Pesti út – Keresztúri út – MÁV Budapest-Hatvan vasútvonal által határolt terület (ún. Nagydelta) Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
13/113
Dr. Dombóvári Csaba: nemrég kaptunk egy kiegészítést az anyaghoz a területi főépítész véleményéről. Szeretném megkérdezni, hogy az abban foglaltak érintik-e, és ha igen, mennyiben érintik az előterjesztés elfogadhatóságát? Dr. Horváthné Tóth Judit: feltételezem, hogy dr. Dombóvári Csaba – miután nem voltam bent a teremben az előbb – a területi főépítész véleményének az első mondatával kapcsolatosan tett észrevételt. Ez a mondat azt tartalmazza, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályt nem lehet természetesen magasabb szintű jogszabállyal alkalmazni, így a jogszabályon alapuló vélemény a jóváíráskor nem maradhat fenn. Ez a vélemény a Tarcsai úti rendezési tervvel kapcsolatos. Miután egyidejűleg véleményezte a területi főépítészi iroda, ez a vélemény igaz a Tarcsai útra, de nem igaz a Nagydeltára. Ott valóban módosítottuk is a tegnapi napon a szabályozási tervet, kivettük a szabályozási terv lapról a szabályozandó területrészt. Ez a mondat erre a területre így nem igaz, tehát tévesen került felvezetésre. Miló Béla (ügyrendi): nagyon sajnálom, hogy ezt fogom mondani, de ez a technika, ami most a rendelkezésünkre áll, alkalmatlan a munkavégzésre. Javaslom egy fél órás technikai szünet elrendelését és utána folytassuk a munkát. Dr. Dombóvári Csaba: Tisztelt Alpolgármester Úr! Elhangzott egy ügyrendi javaslat és én nem szeretnék elébe nyomulni a felszólalásommal. Barna Andor, levezető elnök: szavazásra bocsátom Miló Béla ügyrendi javaslatát a fél órás technikai szünet elrendeléséről, elfogadásához egyszerű többség szükséges. 284/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Miló Béla javaslatára) úgy dönt, hogy 30 perc technikai szünetet tart. (14 igen, 9 nem szavazat, 2 tartózkodás) SZÜNET Dr. Dombóvári Csaba: a kérdésem az volt, hogy a területi főépítész levelének 2. bekezdése, amely úgy szól, hogy a megküldött dokumentációban a javítások átvezetésre kerültek, amennyiben a terv az ÉTv. 9. § /6/ bekezdésében előírt legalább egy hónappal a helyben szokásos módon történő kifüggesztése is lezárult, valamint minden jogszabályon alapuló észrevétel, kifogás kiküszöbölésre került, úgy a terv jóváhagyásának nincs akadálya, hogyan értelmezendő, mert ez a megfogalmazás, főleg a második mondat csupán a jogszabályhelynek az idézése. Az én álláspontom az e tekintetben, hogy a területi főépítésznek nem ilyen jellegű véleményt kellene adnia, hogy amennyiben megtörténtek, és amennyiben a kifüggesztés is megtörtént, akkor rendben van, hanem neki szerintem az lenne a feladata,
14/113
hogy megállapítsa azt, hogy a módosítások átvezetésre kerültek, az ütköző vélemények ütközése kiküszöbölésre került, és hogy megállapítsa azt, hogy a szükséges időtartamra a kifüggesztés is megtörtént. Ezek után állapítja meg azt, hogy ha mindez megtörtént, akkor a terv elfogadásának nincs akadálya, ha pedig ezek közül valamelyik nem történt meg, akkor pedig van akadálya. Ezzel a főépítészi véleménnyel szerintem a magunk részéről nem sokra megyünk. Dr. Horváthné Tóth Judit: csak annyit szeretnék mondani dr. Dombóvári Csabának, hogy értelemszerűen addig a tervet Képviselő-testület elé nem terjesztjük, amíg ez a hirdetmény, illetve kifüggesztés meg nem történt. Ez esetben 2005. május 15-én került fel a honlapra, került meghirdetésre, amely tényről az előző Hírhozó május elején megjelenő számában – tehát április végén – a lakosságot értesítettük. Vígh-Kiss József: nagyon röviden szeretnék reagálni a képviselőtársamnak a mondandójával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a Képviselő-testületnek a levél stílusával, mondandójával nem szükséges foglalkozni, csak olyan értelemben, hogy az általa felvetettek teljesültek vagy nem. A főépítész asszony álláspontja szerint teljesültek. Zárjuk le a vitát, és szavazzunk a javaslatról. Dr. Dombóvári Csaba: nem csupán szövegezésbeli formaságról van szó. Egy szabályozási terv akkor fogadható el – számos egyéb feltétel teljesülése mellett -, ha a területi főépítész is rábólint. Ebből a levélből ez a rábólintás nem derül ki, mert nem azt mondja, hogy a terv jóváhagyásának nincsen akadálya, hanem azt mondja, hogy amennyiben ez meg az, meg az megtörtént, úgy a terv jóváhagyásának nincsen akadálya. Azt gondolom, hogy éppen neki lenne a feladata, hogy ezeknek a feltételeknek a fennálltát vagy fenn nem álltát megállapítsa és ezek után egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy a terv jóváhagyható-e avagy sem. Ez a törvényben meghatározott egyik feladata a területi főépítésznek. Andó Miklós: azt hiszem itt félreértés van, hiszen a területi főépítész nem azzal foglalkozik, amit Dombóvári képviselő úr mondott, hiszen az a mi saját Önkormányzatunk feladata, hogy meghirdesse, megtegye azokat az egyeztetéseket, amit a törvény előír. A területi főépítész egy más szintnek a szabályozási szakmai dolgait ellenőrzi ezen az anyagon. Úgy gondolom, hogy most kivételesen rossz helyen kapirgál képviselő úr, mert valamit összekever. Barna Andor, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
15/113
RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 26/2005. (VI. 22.) rendeletét a Budapest Főváros XVII. kerület Pesti útKeresztúri út – MÁV Budapest – Hatvan vasútvonal által határolt terület (ún. „Nagydelta”) Helyi Építési Szabályzatáról (16 igen, 1 nem szavazat, 8 tartózkodás)
A napirend 12./ pontja: 225/2005/05. 25. Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerületben elhelyezkedő társasházak, valamint a tanácsi célcsoportos formában megvalósult lakásszövetkezeti lakóépületek felújítására, korszerűsítésére juttatható önkormányzati támogatás pályázati rendszerének rendjéről szóló 71/2004. (XII.23.) rendelet módosítására, valamint javaslat Budapest Főváros XVII. kerület lakóépület felújítási programjának elfogadására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 27/2005. (VI. 22.) rendeletét a Budapest Főváros XVII. kerületben elhelyezkedő társasházak, valamint a tanácsi célcsoportos formában megvalósult lakásszövetkezeti lakóépületek felújítására, korszerűsítésére juttatható önkormányzati támogatás pályázati rendszerének rendjéről szóló 71/2004. (XII. 23.) rendelet módosításáról (25 igen szavazat, egyhangú) Barna Andor, levezető elnök: ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 285/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület elfogadja - a határozat mellékletét képező - Budapest Főváros XVII. kerület Lakóépület felújítási programját. 2. Felkéri a polgármestert, hogy a Lakóépület felújítási program alapján gondoskodjon az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának
16/113
támogatása érdekében szükséges pályázat kiírásáról a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. (a továbbiakban: Lakás-17 Kft.) útján. 3. Felkéri a polgármestert, hogy az 1.–2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás – 17 Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, panelpályázat meghirdetésére: a döntést követő 30 napon belül (25 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 13./ pontja: 227/2005/05. 26. Budapest XVII. kerület Tarcsai út (138550/2 ) hrsz. – Nagy-Káros-híd dűlő (138572) hrsz.– (138571) hrsz-ú út- Kis-Káros-híd utca ( 138574) hrsz. által határolt 138573 hrsz-ú terület Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Kiss Lajos: az előterjesztés szövegében, a rendelettervezetben és a tervlapon különböző számok szerepeltek az építménymagassággal kapcsolatban. Erre készítettem egy kiegészítést, amely egyértelműen meghatározza, hogy 3 méter minimum, 7,5 méter maximum beépítési magasság lehetséges ezen a területen. Tegnap érkezett meg a területi főépítész véleménye, amely azt mondja ki, hogy a tervlapon nem szerepelhet egy magasabb rendű jogszabály, tehát a KSzT. módosítást elkészítettem és ezt kérem tárgyalási alapnak tekinteni. Dr. Dombóvári Csaba: az előterjesztői kiegészítéssel kapcsolatban szeretném azt megkérdezni, hogy az a körülmény, hogy most a korábban az anyaghoz mellékelt Szabályozási Terv helyett egy új szabályozási terv került elénk nyomtatott formában, nem indokolja-e azt, hogy ismételten ki kell függeszteni és ez által a jóváhagyási eljárást e tekintetben fel kell függesztenünk, amíg az ismételt kifüggesztés meg nem történik és a 30 napos határidő le nem telik? Kiss Lajos: úgy válaszadásra.
érzem,
hogy
nem,
de
Jegyző
urat
megkérném
a
Dr. Nagy István: a szakhatósági véleményekkel egy időben kell az előterjesztést kifüggeszteni és ebben a tekintetben a kifüggesztésnek az az alapvető lényege, hogy lakossági vélemények is érkezzenek. Ha a lakossági véleményeket a Képviselő-testület elfogadja, azokat is beépíti a rendelettervezetbe, és nem mondja azt a jogszabály, hogy minden egyes alkalommal. Tehát az előkészítés folyamán a jogszabály egyszer kötelezi a Képviselő-testületet a kifüggesztésre, ez a kifüggesztés pedig már megtörtént.
17/113
Dr. Horváthné Tóth Judit: annyit szeretnék Dombóvári képviselő úrnak mondani, hogy itt nem érdemi változtatásról van szó, tehát a rendelettervezetben nincsen semmiféle érdemi változás – most a másik módosításról beszélünk -, csupán arról van szó, hogy a Szabályozási Terven kétfajta területlehatárolás szerepelt. Szerepelt az Építési Törvény értelmében a közterületekkel határolt építési tömbnek a lehatárolása. Ezen belül a tervező jelölte azt a területet, amelyet részletesen is leszabályozott. Az észrevétel nem a Főépítészi Iroda részéről érkezett, hogy a szabályozás nem jó. Semmi nem módosult, semmifajta olyan szabályozás elem nem került be, amely a lakossági és egyéb észrevételre okot adhat. Dr. Dombóvári Csaba: Főépítész asszony válasza a jelen ügyre vonatkozóan úgy gondolom, hogy elfogadható, azonban amit Jegyző úr mondott, aggályokat vet fel bennem, mert az szélsőséges esetben akár azt is eredményezheti, hogy egy a ÉTv. 9. szakasza szerinti véleményezési eljáráson már végigfuttatott tervet az eljárás utolsó szakaszában a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően akár jelentősen, érdemben is meg lehet változtatni. Barna Andor: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a módosított rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 28/2005. (VI. 22.) rendeletét a Budapest XVII. kerület Tarcsai út (138550/2 ) hrsz. – Nagy-Káros-híd dűlő (138572) hrsz.– (138571) hrsz-ú útKis-Káros-híd utca ( 138574) hrsz. által határolt 138573 hrsz-ú terület Helyi Építési Szabályzatáról (16 igen szavazat, 9 tartózkodás) Barna Andor, levezető elnök: az ülés vezetését átadom Kiss Lajos alpolgármester úrnak. A napirend 14./ pontja: 229/2005/05. 26. Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2005. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 11/2005. (III. 4.) rendeletének módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: a legutóbbi képviselő-testületi ülésen Fohsz Tivadar képviselőtársammal közösen benyújtott indítványunkat a Képviselő-testület nem fogadta el. Indítványunkban arra tettünk javaslatot, hogy a Temes áradása okozta károk enyhítésére 1 M Ft-os adományt biztosítson a Képviselő-testület. Szeretnénk módot adni a Képviselő-testületnek, hogy ezt a szégyenletes döntését módosíthassa, ezért egy kiegészítő indítványt
18/113
nyújtunk be a költségvetési rendelettervezethez, amely úgy szól, hogy új előirányzatként szerepeljen a költségvetésben 1 M Ft a Temes áradása okozta károk enyhítésére szolgáló adomány céljára a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet útján, amelynek fedezetéül az általános célú gazdálkodási tartalékot jelöltük meg. Dr. Hrutka Zsolt (ügyrendi): szeretném kérni alpolgármester urat, hogy jelezzen a folyosón lévő képviselőknek, hogy foglalják el helyüket. Kiss Lajos, levezető elnök: dr. Dombóvári Csabától kérdezem, hogy benyújtja-e a kiegészítő indítványt? Dr. Dombóvári Csaba: ha az SzMSz szerint nincs rá mód, akkor természetesen nem. Kiss Lajos, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 286/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1.) Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Pesti út – Balassagyarmat u. – Cséplőkert u. – Felsőbánya u. – Ásvány u. – Ferihegyi út által határolt terület szennyvízcsatornaépítéséhez a Fővárosi Önkormányzat támogatási szerződésével jóváhagyott 159.163 E Ft összegű fővárosi céltámogatásból a beruházás befejezésére tekintettel 1.375 E Ft-ról véglegesen lemond. 2.) Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Bocskai u. – Batthyány u. – Eötvös u. – Jósika u. – Lőrinci út által határolt terület szennyvízcsatorna-építéséhez a Fővárosi Önkormányzat támogatási szerződésével jóváhagyott 97.108 E Ft összegű fővárosi céltámogatásból a beruházás befejezésére tekintettel 5.013 E Ft-ról véglegesen lemond. 3.) Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Czeglédi M. u. – Péceli út – Kaszinó köz – Fűzkút u. által határolt terület szennyvízcsatorna-építéséhez a Fővárosi Önkormányzat támogatási szerződésével jóváhagyott 32.114 E Ft összegű fővárosi céltámogatásból a beruházás befejezésére tekintettel 380 E Ft-ról véglegesen lemond. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a lemondó nyilatkozatok megküldésére a Fővárosi Önkormányzat részére: a döntést követő 10 napon belül (17 igen, 1 nem szavazat, 6 tartózkodás)
19/113
Kiss Lajos, levezető elnök: Ismertetem, és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 29/2005. (VI. 21.) rendeletét a 2005. évi költségvetésről szóló, többször módosított 11/2005. (III. 4.) rendelet módosításáról (18 igen, 1 nem szavazat, 5 tartózkodás)
A napirend 15./ pontja: 232/2005/05. 26. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2005. (…) rendelete a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetéről, munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről szóló többször módosított 25/1996. (V. 17.) rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: az előterjesztésben szereplő szándék mindenképpen méltánylandó – már amennyiben arra irányul, hogy a közterületek rendjét hatékonyabban lehessen védeni, illetve biztosítani -, ugyanakkor az elmúlt években már többször szóba került az, hogy szükség lenne önálló közterület felügyelet létrehozására oly módon, ahogy számos más kerületben működik. A Fővárosi Önkormányzattal kötött feladatátvállalási szerződéssel ellátnak különböző feladatokat helyben, a kerületekben. Aztán ki tudja, most nem részletezhetjük vagy nem érdemes részletezni, hogy milyen okoknál fogva, de nem került azóta sem a Képviselő-testület elé erre vonatkozó döntési javaslat. A képviselőcsoportunk ehhez az előterjesztéshez egy kiegészítő határozati javaslatot terjeszt elő annak érdekében, hogy ez ügyben a szükséges lépések megtörténhessenek, amely javaslat így szól: „A Képviselőtestület úgy dönt, hogy a közterületek rendjének hatékonyabb biztosítása, illetve védelme érdekében a Fővárosi Önkormányzattal kötendő feladatátvállalási megállapodás útján önálló közterület felügyeletet kíván létrehozni legkésőbb 2006. július 1. napjával. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy a közterület felügyelet létrehozása érdekében szükséges előkészítő lépéseket tegye meg.” Dr. Péczely Terézia: arra szeretném felhívni a figyelmet ennek a kiegészítő indítványnak a benyújtása kapcsán, hogy egy olyan tételt, ami százmilliós nagyságrendben okoz költségvetési kiadást, egy ilyen elegáns gesztussal egy kiegészítő indítványként egy SzMSz módosításhoz nem igazán elegáns beadni. Úgy gondolom, hogy a Képviselő-testületnek ahhoz, hogy egy ilyen témáról döntsön, és ráadásul 2006-tól, gyakorlatilag jövő évtől egy ilyen nagy és jelentős költségvetési kiadást magára vállaljon, legalább egy napirendi pontként kellene végigtárgyalni ezt a kérdéskört. Nem találta fel Dombóvári 20/113
Csaba képviselőtársam a spanyol viaszt olyan szempontból, hogy amióta én is ennek a Képviselő-testületnek tagja vagyok, számtalan esetben felvetődött az, hogy egy önálló közterület felügyelettel lehet, hogy a kerületi feladatokat hatékonyabban el lehetne látni, mint így, hogy most oda vagyunk csapva a fővároshoz, és nem igazán van rálátásunk, hogy valóban ki és mikor dolgozik a kerületben ilyen célzattal. Ennek ellenére, mindig visszarettentette a kerület vezetését, illetve a Képviselő-testületet a tárgyalástól az a körülmény, hogy ez egy rendkívül jelentős anyagi kiadással jár. Ha Dombóvári Csaba arra hivatkozik, hogy más kerületek ezt a feladatot felvállalták, így igaz, és most szereztem róla tudomást, hogy ezek közül a kerületek közül nem egy pontosan az anyagi terhek miatt ezt a feladatot ismételten készül visszaadni a fővárosnak, mert olyan mértékben megterhelte a kerületi költségvetést. Ez egy önként átvállalt feladat, amit nem lenne kötelessége, bevállalni, amit egyszerűen nem bír el a kerület költségvetése, nálunk gazdagabb kerületek esetén sem. Úgy gondolom, hogy ezt a kiegészítő indítványt semmiképpen nem lehet most elfogadni, megszavazni. A Képviselő-testületnek természetesen jogában áll egy ilyen tárgyalás. Ezt egy önálló napirendként be is lehet nyújtani, de meg kell jelölni a források között, hogy milyen egyéb feladatot hagyunk el, mert eléggé megdöbbentő dolog számomra, hogy a Képviselő-testület, illetve néhány képviselő nagyon jól el tudja mondani, hogy a kötelező feladatokon kívül még mi mindent vállaljunk magunkra, és mi mindent lássunk el, csak ennek a forrás oldalát is mellé kellene tenni. Kovács István: Alpolgármester Asszonyhoz szeretném intézni kérdésemet, hogy miért kerül ez a dolog százmilliós összegbe? 4-6 emberről lenne szó az elképzelés szerint. Amikor a fővárostól átvállalunk feladatot, akkor meg lehetne oldani, hogy valamilyen szinten a főváros forrást is biztosítson ehhez. Nem lehet erre valamilyen megoldást találni? Azt kell mondanom, hogy ebben az összetételben nem működik a közterület felügyelet. Ezért gondoltunk erre a megoldásra. Ha végiggondoljuk ezt a kiegészítést az nem konkrét előterjesztést jelent, hanem egy határidőt foglal magában, hogy közel egy év van rá, hogy kidolgozzuk, megvalósítsuk, tárgyaljuk. Ez nem azt jelenti, hogy holnap már meg is valósul. Gondolom, mindenki számára világos volt, hogy ebben a kiegészítő indítványban jövő év júniusa van megjelölve határidőként. Ez már többször felvetődött, nem értem, hogy miért érte villámcsapásként alpolgármester asszonyt, mert már régóta szerettük volna megvalósítani azt, hogy a kerületben mindenképpen legyen egy ilyen rendszer. Nem egy horribilis létszámban gondolkoztunk, de 4-6 fővel már meg lehetne valósítani. Erre tettünk javaslatot. Úgy gondolom, hogy ez nem olyan befogadhatatlan történet ebben az előterjesztésben. Dr. Dombóvári Csaba: Alpolgármester Asszony úgy fogalmazott, hogy visszarettentette az Önkormányzat vezetését és a Képviselő-testületet az a költségigény, ami egy ilyen felügyelet felállításához szükségeltetne. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a Képviselő-testületet nem rettentette vissza, mert nem rettenthette vissza azon egyszerű oknál fogva, hogy az ügy még soha nem került a Képviselő-testület elé. Szólhatna úgy is ez a kiegészítő indítvány, amelyet az imént felolvastam és benyújtunk, hogy a Testület arra kéri fel a polgármestert, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan
21/113
lehetne ezt megvalósítani, de éppen Alpolgármester Asszony mondta el, hogy ilyen jellegű vizsgálódások már történtek. Ha történtek, akkor miért nem kerültek a Képviselő-testület elé? Azt hiszem, hogy Alpolgármester Asszony is megerősítette, hogy ez a téma már többször, különböző, más ügyekről szóló napirendi pontok kapcsán előkerült. Réges rég itt kellett volna lennie egy olyan előterjesztésnek, amely bemutatja azt, hogy mekkora lenne ennek a feladatvállalásnak a költségigénye, és annak figyelembevételével lehetett volna már egy képviselő-testületi döntést kérni, hogy akkor ilyen feltételekkel biztosítható, akarjuk, nem akarjuk, van-e rá pénzünk, nincs rá pénzünk, idén nem, majd esetleg jövőre, de semmi nem került a Képviselő-testület elé ebben a témában. Úgy gondolom, hogy igen hosszú lenne azoknak a határozatoknak a listája – ha kigyűjtenénk -, amelyek úgy szólnak, hogy a Képviselő-testület felkéri, megbízza a polgármestert, hogy vizsgálja meg ezt, vizsgálja meg azt, vizsgálja meg amazt, és nem jöttek vissza. Hogy csak egyetlen példát mondjak, 2000-ben, tehát az előző ciklus közepén született egy olyan képviselő-testületi döntés, hogy a polgármester vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan és mi módon lehet városrészi önkormányzatokat létrehozni, nézze meg azt, hogy a fővárosban hol vannak erre példák, hogyan működik, mennyi pénzt igényelnének ezek a testületek. Ma 2005-öt írunk. Öt év eltelt, az előterjesztés azóta sem jött vissza. Dr. Hájer Emília: az előttem szólónak mondanám polgármester úr helyett, hogy meg lehet tekinteni a XVIII. kerületben van városrészi önkormányzat. Olvastam a helyi újságukban, én is onnan értesültem. Közterület és felügyelet. Ismételten mondom, hogy nálunk a XVII. kerületben egyik sincs. Az elágazásnál, az y kanyarnál, ahonnan felújításra kerül a Pesti út – nem tudom, hogy miért csak onnan, a Pesti út meglehetősen hosszú és mindenütt felújításra szorul – használt autópiac van évek óta. Körülbelül két éve mondogatom testületi üléseken, bizottsági üléseken és polgármester úrnak, hogy tegyen valamit, intézkedjen, takarítsa el a kocsikat. Most azon gondolkodom, hogy milyen polgári engedetlenségi mozgalmat lehetne szervezni ezek ellen az autók ellen, hogy onnan tűnjenek el, bármilyen rendezetlen az a terület, mégiscsak megérdemelné a XVII. kerület, hogy a fővárosi közterület fenntartó arra is fordítson gondot, hogy ilyen jelenségek ne legyenek a kerületben. Főváros és kerületek. Úgy gondolom, hogy a XVII. kerületben semmi nincs, amit a főváros tenne, csinálna. Nem tudom, hogy létezik-e valamilyen szinten kertészeti munka, mert a XVII. kerületben sem virágültetésre, sem faültetésre a főváros részéről nem került sor. Ez nem a közterület felügyelethez tartozik, csak a főváros és a kerület viszonyát szeretném ezzel érzékeltetni, hogy talán az egyetlen hely, amire én pontosan emlékszem az az elágazás környékén – abban a bizonyos múlt rendszerben azért elültettek néhány virágot és kisebb növényzetet. Ilyen példa a régi OTP előtti terület. Ez ma egy gazzal borított terület. Nem tudom, hogy hogyan viszonyulunk a fővároshoz közterület fenntartásban, zöldfelület fenntartásban, én azt hiszem, hogy talán a kerületi vezetésnek egy kicsit jobban oda kellene figyelni és szorgalmazni, hogy mi is vagyunk, létezünk ennek a nagy városnak a palettáján, és ide is ki lehetne tekinteni néha és elültetni kék, sárga virágokat, mint ahogy a Parlament előtt teszik a román zászlóval azonos színekben.
22/113
Dr. Péczely Terézia: csak nagyon röviden reagálnék a két hozzászólásra. Ha átvesszük a fővárostól a feladatot, nyilvánvaló, hogy a lakosság szerinti normatívában bizonyos szempontból beleértik ezeket a feladatokat is. A normatívát megkapjuk. Nagyon jól tudjuk, hogy a normatíva mire elegendő. A fővárostól nem fogunk pluszforrást kapni, tehát ezt én most borítékolom, de szerintem Kovács István képviselőtársam is nagyon jól tudja, hogy ilyen grátisz pénzekre nem igazán számíthatunk. Ami a nagy költséget jelenti, hogy itt egy költségvetési szervet kell létrehozni közalkalmazotti besorolás szerinti bértáblával. Egy költségvetési szervnek nyilván beosztott dolgozói vannak, ha nem akkor annak kell gazdasági szakember, kell vezető, helyet kell nekik biztosítani, a közterület felügyelőket egyenruhával kell ellátni, jelentős bér- és eszközkiadása van egy új szervezet létrehozásának, technikával kell őket felszerelni stb. Amikor ezeket a költségeket összeadjuk, bizony, ott vagyunk a százmilliós nagyságrendnél. Való igaz, hogy a Képviselő-testület elé ez ügyben előterjesztés nem került, de képviselőtársaim pontosan elmondják, hogy milyen sokszor és milyen körökben beszéltünk erről a dologról. Formalizálva, mint előterjesztés nem volt, de mind az ellenzéki, mind a koalíciós képviselők ezt a témát elég sokszor végigrágták, és a költségvetési szűkösség mindig odáig juttatta a gondolkodásmódot, hogy egy kis időre tegyük félre ezt a témát. Kovács István: azt gondolom, hogy mindezek ellenére a százmilliós összeg elég magasnak tűnik. Nem tudom, hogy milyen adatok vannak ezzel kapcsolatban, de ez is egy olyan megoldandó probléma a kerületben, mint annak idején az, hogy a Képviselő-testület – nagyon helyesen – megszavazta azt, hogy 60 M Ft-ot költsünk a gyerekeknek a tejprogramra. Ez is egy megoldandó feladat és ezt is meg kell oldanunk ebben a kerületben. Ezt is végig kell gondolnunk, hogy ezt a megoldást ugyanúgy megvalósítsuk. Ha 60 M Ft-ba kerül vagy valamivel többe, akkor is meg kell oldani, mert ne felejtsük el, hogy ezeknek a szerveknek van bevételi oldaluk is. Ha ez a kerület olyan jogkövető magatartást tanúsítana, mint ahogy Hájer Emília képviselőtársam mondta, hogy üde színfoltja a kerületünknek a keresztúri autópiac vagy láthatunk még egyéb jellegű dolgokat, ha végigmegyünk az utcákon vagy a parkolási megoldások tekintetében. Szerintem ennek a történetnek van bevételi oldala is, tehát azzal is számolni kell a jövőben. Általában úgy szoktak kalkulálni ezen a területen, hogy van bevételi és kiadási oldal is. Kiss Lajos: 2-2,5 évvel ezelőtt jelentkezett az az igény, hogy hozzuk létre az önálló közterület felügyeletet. Ezelőtt fél vagy háromnegyed évvel Kispesten hozták létre a közterület felügyeletet. Egy ember kiképzése 1,2 M Ft-ba került. A felszerelése 1,5 M Ft. Lehet, hogy kommandó, de lehet, ha képviselő úr meghallgatna, én csüngtem a szavain, figyeltem, hogy milyen szépen mondta, hogy „jogkövető magatartás”, akkor kérem, hogy közben ne beszéljen. Tehát egy ember, mire munkába tudott állni, durván 2,5-3 M Ftba került. Ez a közterület felügyelet működött is másfél évig. Utána a Képviselő-testület egyhangúan úgy döntött, hogy megszünteti az önálló közterület felügyeletet. Nagyon drága volt és nem váltotta be a hozzá fűzött
23/113
reményeket. Ezzel én nem azt mondtam, hogy ebben a kerületben nem lehet létrehozni esetleg egy olyan közterület felügyeletet, ami hatékonyan működik, de úgy hiszem, hogy egy ilyen kérdésben fel kell mérni a lehetőségeket, az ehhez kapcsolódó anyagiakat, és hogy milyen eredményt lehet elérni, és utána lehet érdemben dönteni. Kovács István: csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ha voltak kiképzett emberek, átvehette volna a kerület ezeket a kiképzett embereket. Spóroltunk volna fejenként 1-2 M Ft-ot. Jó ötlet lett volna. Én nem tudom. Kommandósokat képeznek ki ennyi pénzért? Mert egy komoly őrző-védő tanfolyam fegyverviselési engedéllyel 100-150 E Ft-ból megoldható. Ez valamilyen szuper extra kiképzési lehetőség vagy a szürke ruha ilyen drága? Nem tudom elképzelni, hogy hogyan adódnak ezek az összegek, amik itt repkednek. Van róla elképzelésem, csak azt nem mondom. De hogy 2 M Ftba kerül egy kiképzés? Egy komoly főiskolát el lehet végezni 2 M Ft-ból. Kiss Lajos: azért már egy kicsit többet kell fizetni, ha venni akar valaki pénzért, mint 2 M Ft. Dr. Hájer Emília: azt hiszem, tudatlanságomról teszek tanúbizonyságot azzal, amit kérdezek, de nem tudom, hogy hogyan működik a Fővárosi Közterület Felügyelet a XVII. kerületben. Van-e itt valami kirendeltsége? Hány ember járja a kerületet? Olvastam az egyik előterjesztésben, hogy 81 millió ember lakik a kerületben. Megköszönném, ha erről tájékoztatást kaphatnék! Kiss Lajos: három nullát vegyél le abból, amit mondtál, és akkor rendben van. Dr. Nagy István: ha 81 millióan lennénk, akkor valószínűleg nem XVII. kerületnek hívnának bennünket, de jó lenne. És mindenki ferde szemmel járna, de nem szeretnék poénkodni ebben a kérdésben, tudniillik rossz hírt kell közölnöm: nincs a kerületben kirendeltsége a Fővárosi Közterület Felügyeletnek. Az úgynevezett VI-os alközpontja működik, amely a XIX. kerületben működik. Hetente két ember megjelenik a Fővárosi Közterület Felügyelettől, akik a Pesti út környékét végigjárják, begyűjtik a hétre a XVII. kerületből begyűjtendő bevételt, és mint akik jól végezték dolgukat, elmennek. Véleményem szerint a külső kerületeket nem is ismerik. Amikor a főpolgármester helyettes úr megkereste polgármester urat ebben a kérdésben, hogy milyen kapcsolatunk van a Fővárosi Közterület Felügyelettel, mi voltunk az egyetlen kerület, aki azt írta, hogy örülnénk, ha látnánk őket. Dr. Dombóvári Csaba: azt szerettem volna a végén elmondani, hogy 15 éve vagyok képviselő, és még közterület felügyelővel nem találkoztam sem a kerület középpontjában, az elágazásnál, sem a külső, kertvárosi részekben. Lehet viccelődni, és lehet vitatni azt, hogy 50 M Ft-e vagy 100 M Ft, és hogy mennyibe kerül egy közterület felügyelőnek a felkészítése, és mennyibe kerül a szükséges felszereléssel való ellátása, de azt gondolom, hogy mégiscsak
24/113
elfogadhatatlan. A kerületi Önkormányzatnak tennie kell abban az ügyben, hogy a fővárosnak az egyik kerülete vagyunk – ráadásul területét nézve a legnagyobb területű kerülete vagyunk a fővárosnak -, ehhez képest van egy fővárosi intézmény, amely fővárosi intézmény abból a pénzből működik többek között, amely összeg a főváros és a kerületeket közösen megillető bevételekből is részesedik. Ez azt jelenti, hogy olyan pénzt is kap a működéséhez, amely pénzért cserébe a mi területünkön is teljesítenie kellene a szolgálatát. Ehhez képest ez nem történik meg. Megkérdezném képviselőtársaimat, hogy egyáltalán látott-e valaki valaha az elmúlt 15 évben közterület felügyelőt a XVII. kerületben. Kevesen lennének, akik feltennék a kezüket, ezért azt gondolom, hogy ha azt az indítványt nem is fogadja el a Képviselő-testület, amit benyújtottunk, valamilyen döntést ebben az ügyben mindenképpen hoznia kell. Kiss Lajos: én egyszer láttam, meg is érintettem a ruháját. Lázár Attila: csak egy mondatot tennék hozzá. Munkahely biztos lenne, mert képviselőtársaim biztosan látják azt az illegális táblaerdőt, ami az utak mentén van. Ez példátlan fővárosi szinten. Nézzék meg, hogy az utak mellett, egy-egy csomópontnál milyen táblák vannak az út mellett! Elképesztő. Kiss Lajos: ez nem közterület felügyeleti, hanem hatósági jogkör. Én komolyan gondolom azt, hogy a kerület közrendje nem szabad, hogy pénzkérdés legyen. Ha el lehet érni azt, hogy a közbiztonság, a közrend jobb legyen stb. nem akarom ragozni ezeket a dolgokat, amik folyamatosan irritálják a kerület lakosságát. Ha ennek az eredménye meglenne, akkor természetesen maximálisan támogatom az ilyen kezdeményezéseket. Azt javaslom, hogy mivel kicsit túlmentünk a szüneten – 10:45-kor lett volna szünet – az MSZP frakció, Dr. Hrutka Zsolt kérésére tartson frakciószünetet. Tartsuk meg most azt a 15 perces szünetet, és közben az MSZP frakció megtartja frakcióülését és 11:15-kor folytatjuk a munkát. SZÜNET Kiss Lajos, levezető elnök: folytatjuk a munkánkat. A FIDESZ frakció nevében dr. Dombóvári Csaba benyújtott egy kiegészítő indítványt, amely így szól: „A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a közterületek rendjének hatékonyabb biztosítása, illetve védelme érdekében a Fővárosi Önkormányzattal kötendő feladatátvállalás megállapodás útján önálló közterület felügyeletet kíván létrehozni, legkésőbb 2006. július 1. napjával. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy a közterület felügyelet létrehozása érdekében a szükséges előkészítő lépéseket tegye meg.” Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): nem az van benne, hogy hoz létre, hanem hogy kíván létrehozni és nem 2006. július 1-jével, hanem legkésőbb 2006. július 1-jével.
25/113
Kiss Lajos, levezető elnök: észrevettem a hibát, ezért olvastam fel. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Szavazásra bocsátom a kiegészítő indítványt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el 11 igen, 7 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett dr. Dombóvári Csaba FIDESZ frakció nevében benyújtott kiegészítő indítványát. Kiss Lajos, levezető elnök: szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 30/2005. (VI. 22.) rendeletét a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának szervezetéről, munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről szóló, többször módosított 25/1996. (V. 17.) rendelet módosításáról (21 igen szavazat, 3 tartózkodás)
A napirend 23./ pontja: 175/2005/04. 28. Javaslat a Budapest XVII., Pesti út 80. szám alatti Bartók Béla Zeneiskola részleges zárófödém javítására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Andó Miklós: jelzem az előterjesztőnek, hogy volt egy módosító indítványom, erről nem nyilatkozott, hogy befogadja-e vagy nem. Ez az indítvány arra vonatkozott volna, hogy többször a helyi iskolákban, a zenekari rendezvényeknél vagy a vizsgáknál, meglehetősen kicsi a terem, és nem fértek el az ott lévő érdeklődők, szülők. Koszorúsné Tóth Katalin képviselőtársam szintén beadott egy ilyen módosító indítványt – bár műszakilag kissé félreérthetően – arra vonatkozóan, hogy a födém bővítésével nézzük meg a lehetőséget, hogy hogyan lehetne tágítani a zenetermi részt. Én magam is egy ilyen elképzelésről beszélgettem a helyi tanárokkal és az igazgató úrral, és úgy gondolnám, hogy a veszélyelhárítás mellett – ami egyelőre kevesebb munkát jelentene a födémmel kapcsolatban – érdemes lenne egy vizsgálatot végezni, hogy a födém kibontásával – ami tényleg elég rossz állapotú –, egy kis galéria képzésével az akusztikai rendszer is jobb lenne és a férőhely is megnövelhető, ezáltal nagyobb lenne a légtér. Kiss Lajos: köszönjük Andó Miklósnak az erősítést, csak nem biztos, hogy kell.
26/113
Andó Miklós: az is probléma volt, hogy ha szellőztetnek, az ablakok az utca felé nyílnak, ami a zajt behozza. Ebben a megoldásban egy udvari felső téren elhelyezett ablakokkal lehetne a szellőztetést megoldani. A klímarendszer hangos is, másrészt pedig költséges is, és nem tudjuk, hogy jól működne-e ebben a szituációban. Egy vizsgálatot megérne, ezért javasoltam ezt a módosítást, és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy szíveskedjenek ezt támogatni. A nyár folyamán elvégeztethető és akkor tiszta képet kapunk arról, hogy bármilyen műszaki, és gazdasági megoldás reálisan elképzelhető ennek a problémának a kiküszöbölésére. Kiss Lajos, levezető elnök: ez a kiegészítő-módosító indítvány kiosztásra került. Előterjesztőként befogadom. Ez a módosító indítvány kioltja az eredeti határozati javaslatot. Két pontja van, az egyik, hogy haladéktalanul végezze el a veszélytelenítést, és vizsgálja meg a polgármester annak lehetőségét, hogy a födém elbontásával egy nagyobb zeneterem kialakítható-e. Ha igen, akkor készíttessen tervet, költségbecslést, és azt terjessze az augusztusi képviselő-testületi ülés elé. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a befogadott határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 287/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a Bartók Béla Zeneiskola zeneterme zárófödémének veszélytelenítését végeztesse el. 2.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy vizsgáltassa meg annak lehetőségét, hogy a zárófödém elbontásával nagyobb légterű zeneterem kialakítható-e. Amennyiben kialakítható, az erről készített tervet és költségbecslést terjessze a Képviselőtestület elé. 3.) Felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét és Dely Csabát, a Bartók Béla Zeneiskola Igazgatóját. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, az előterjesztés benyújtására: a terv és a költségbecslés előkészítését követő első rendes Képviselő-testületi ülés (24 igen szavazat, egyhangú)
27/113
A napirend 25./ pontja: 197/2005/05. 06. Javaslat elvi döntésre parkőri szolgálat létrehozásáról Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő Dr. Dombóvári Csaba: nem kívánok hosszas kiegészítést tenni. Igyekeztem az előterjesztésben minden lényeges szempontot és érvet felsorakoztatni, s azt gondolom, hogy az a nem is inkább vitának, hanem eszmecserének minősíthető, amely néhány napirendi ponttal ez előtt a közterület felügyelettel kapcsolatban lezajlott bizonyítja azt, hogy a közterületek rendje rendezést igényel, ha fogalmazhatok így. A közterületek közül is különös védelmet és odafigyelést igényelnének a zöld területek, fával borított, fásított, cserjével ellátott vagy akár csak pázsittal, fűvel ellátott zöldterületek. Ezek közül is azokról szól az előterjesztés értelemszerűen, amelyek köztulajdonban vannak. A Képviselő-testület nemrég megalkotta azt a rendeletet, amely arról szól, hogy fákat hogyan lehet ültetni akár közterületen, akár magántulajdonban lévő területen. Ez is hozzátartozik ahhoz, illetve ez is szükséges ahhoz azt gondolom, hogy ez a kerület valóban kertváros lehessen, de ha az Önkormányzat megtette azt, hogy az állampolgárokra vonatkozóan különböző szankciókkal is fenyegető rendelkezéseket állapított meg, akkor azt gondolom, hogy meg kell tennie azt a másik lépést is, ami arról szól, hogy a saját tulajdonában lévő zöldterületek gondozásáról, ápolásáról, védelméről megfelelő szinten gondoskodik. Úgy látom – és ez sok éves tapasztalatom -, hogy jelen pillanatban nem úgy gondozza az Önkormányzat a tulajdonában lévő közterületeket és zöldterületeket, ahogyan az szükséges és kívánatos lenne. Az általam előterjesztett határozati javaslat erre kíván megoldást nyújtani. Papp Péterné: ami az előterjesztés címét illeti, számomra valóban üdvözlendő ugyan, függetlenül attól, hogy már működik két parkőr. Maga az előterjesztés tartalma azonban aligha van köszönőviszonyban a parkőri szolgálattal. Amit az előterjesztésében leírt képviselő úr, az klasszikusan a zöldterület fenntartási munkákkal egyenlő 80%-ában, és valami minimális feladat van a klasszikus parkőri munkák ellátásával kapcsolatban. Ezekhez a munkákhoz – nevezetesen a zöldterületi munkákhoz nemcsak szervezet kell, hanem nagyon komoly gépesítést is igényel. Lázár Attila: sajnálom, hogy képviselő asszony nem beszélt a zöldterület fenntartási munkák kapcsán azokról a munkákról, amik jelenleg a kerületben uralkodnak. Ki kell menni a Hivatalból, de a kerület bármely pontján a gaz, a parlagfű az égig ér. Nem tudom, hogy képviselő asszony – igaz, hogy most hónapokig betegállományban van -, ha egyszer bemenne a munkahelyére, akkor tehetne lépéseket az ügyben, hogy ez a zöldfelület karbantartás valóban működjön, ha már ennyi milliót költünk rá. Marschalkó Tamásné: amit Dombóvári képviselő úr leírt az előterjesztésében, lehet teljes mértékben pozitívan is értékelni, mivel ha parkőri szolgálatot hozunk létre, akkor az azt jelenti, hogy a lakosság egy állandó munkafolyamatot lát, és esetleg részt vesz benne. Másrészt viszont
28/113
kételyeket ébreszt bennem, mert egy teljes mértékű zöldfelület fenntartási munkálatot látna el az a harminc ember. A kérdésem az, hogy az a harminc ember ki lenne, és honnan kerülne ide, mert a múlt évben megszavaztuk azt, hogy az Ép-17 Kft. hét fővel gyarapítja majd a létszámát és ezek az emberek a parkfenntartási területen vesznek részt. Nem tudom, hogy hogyan osztják el a munkákat, és kik végzik a munkákat, de vannak területek, amelyek sokszor kerülnek kaszálásra és vannak területek, amelyek nem. Konkrétan a Fuchs-kastély kertjéről van szó. Ebben az évben minimum négyszer volt lekaszálva, lassan már csak a földet lehet látni. Ezzel szemben az Ép-17 Kft. mellett lévő terület kaszálásra került egy héttel ezelőtt. Több részben végezték el a munkát. Minősíthetetlen a munkavégzés. Ha végigmegyünk a területen, valahol a zöldfelület a derekamig ér. Azt, hogy befejezték a munkálatokat, nyilvánvalóan arra utal, hogy nyomok is vannak, mert kis kupacokat látni, tehát amikor a kaszálékot már boglyákba gyűjtik. Nem tudom, hogy kik ezek, és nem tudom, hogy ez a hét fős csapat-e az, aki ezt a munkát végezte, de például a Kegyeleti Park ennyire pocsékul még soha nem volt lekaszálva, és ez évben először fordult elő. Nem tudom, hogy egy frekventált területen miért kell annyiszor kaszálni, hogy a föld legyen kint, de a többi területen, ahol viszont nő a parlagfű és a lakosság nagy része szenved allergiában, ott miért nem. Nem tudom, hogy hogyan lehetne ezt a munkát szétosztani, éppen ezért dr. Dombóvári Csaba előterjesztése egy jobb megoldást javasolna. Vagy nem? Nagyon nehéz eldöntenem ezek után. Andó Miklós: szerencsére Marschalkó Tamásné megelőzött, mert én is erre szerettem volna utalni, hogy a Képviselő-testület látta ezt a problémát, hiszen ezért járultunk hozzá ehhez a megerősített létszámhoz. Szerintem azt kellene mindenkinek józanul belátni, aki akár kis telekkel, akár nagyobbal rendelkezik, és néha még gondozza is, hogy milyen munkaigényes egy zöldfelület fenntartása fizikai oldalról, és pénz oldalról is, ha tényleg gépesíteni kell vagy adott esetben más eszközökkel kell ellátni. A mi külső kerületünkben rengeteg olyan zöldterület van, és itt most nem csak a lakótelepek között lévő, viszonylag nagyobb, összefüggő területekről van szó, hanem a családi házas részeknek az egyes kisebb üres, árok menti területeit is értem, aminél néha az az érzésünk, hogy – ezt több képviselőtársam elmondta – elfelejtődött a lakóknak az a hozzáállása, hogy a magam előtt lévő részt nekem illik rendben tartani, és nem azt várom jöjjön és kaszáltasson ott végig mindent nem tudom, hányszor egy hónapban. Nekem is az az alapvető gondom ezzel az előterjesztéssel, és én is összekapcsolnám az előbbi mondanivalójával Dombóvári képviselő úrnak, hogy én, aki lakótelepen lakom, és egy viszonylag összefüggő zöldterületeknek a sorsát látom, úgy gondolom, hogy megváltozott a világ. Valószínűnek tartom, hogy a hagyományos parkőri mentalitás nem fog megélni már ebben a világban. Szumma szummárum már a tíz éves gyerek is úgy elküld egy felnőtt vagy egy idős embert a búbánatba, ha neki ott feladatokat szeretne adni vagy éppen fegyelmezni akarja, hogy az katasztrófális. Ezt hallom az ablakon keresztül, amikor a gyerekek ott vannak és bárki rájuk szól, akkor hogyan reagálnak. Úgy gondolom, hogy a mi zöldterületeinket ha meg akarjuk védeni, előbb utóbb valamilyen kényszerítő jogi helyzetben lévő felügyelettel, társasággal lehet megoldani, ha arra kialakulnak a pénzügyi és az egyéb lehetőségeink.
29/113
Például, ha annak az anyagi oldalát is végignézzük, hogy hány fővel, és mit akarunk velük elláttatni, és nem csak úgy bedobjuk a levegőbe, mert jól hangzik, hanem végiggondoljuk. Szeretném azt mondani, hogy mindenki gondolja végig a zöldfelülettel kapcsolatban, hogy van egy természetes koszolódás, amit egy parkőr ha szurkálva is, de el tud látni. Van egy szándékos károkozás, és én erre hívnám fel a figyelmet, mert én ez alatt értem azt is, amikor egy autó odaáll kényszerből akár a füves területre, és egy idő után kitapossa, és nincs az az Ép-17 Kft.-s vagy Lakás-17 Vagyonkezelő Kft.-s ember, aki abból füvet tudna varázsolni, hiszen rendszeresen ott parkolnak. Ez egy összetettebb dolog. Egy másik dolog az, ami a bővítését és az öntözését jelenti – a külső területekről már nem is beszélve. Olyan óriási a mi kerületünk, hogy nem ez a megoldás, amit ebben a javaslatban látok, hanem egy összetettebb, egy jogi funkcióval is rendelkező, de a fenntartástól különválasztott valamilyen szervezet. Ebben a formájában én sem tudom támogatni, miközben nagyon aggódom – elhiheti Dombóvári képviselő úr – a parkok állapotáért, de úgy érzem, hogy ez nem adja meg azt a megoldást. Ráköltenénk egy csomó pénzt és megállapíthatnánk, hogy ezzel a módszerrel nem tudtunk előrébb jutni, legfeljebb a szemetet néhány helyen összeszedik, de az igazi nagy munkát ilyen formában nem tudjuk elvégezni. Nem támogatom az előterjesztést. Koszorúsné Tóth Katalin: miután az előterjesztés kapcsán nem úgy ítélem meg, hogy a parkőri szolgálattal kapcsolatban hangoztak volna el a hozzászólások, néhány gondolatot és kérdést a zöldfelület fenntartással kapcsolatosan szeretnék elmondani. Mint egyéni választókörzeti képviselő azt gondolom, szeretném kérni azt az információt és tájékoztatást minden év során, hogy ki a zöldfelület fenntartásért felelős kivitelező, tudniillik most már az elmúlt két évben ugyanaz a probléma ismétlődött meg választókörzetemben, miszerint május 1-jén a nagycsaládosok rendezvényét tartottuk kb. térdig érő gazban. Előtte az önkormányzati cégnek, az Ép-17 Kft.-nek szóltam, hogy amennyiben lehetséges, akkor ennek a területnek a rendbetételét tegyék meg. Ez nem történt meg. Most én jelenleg nem tudhatom, hogy egyáltalán ki ennek a felelőse. Egyébként Andó Miklós képviselőtársam említette a szemétszedést, amit ha tágabb kategóriaként értelmezzük a dolgokat, akkor ez a tartalmi vonulata is beletartozik a dologba, ugyanakkor én a gyakorlati oldaláról azt tudnám mondani – ami szintén választókörzetemben történő ott élés tapasztalataiból adódik -, hogy a Fővárosi Közterület Felügyelet viszonylag szervezetten és jól ellátja a szemétszedést. Nálunk például minden héten szerdán, több ember kivonulásával oldódik meg ez a feladat. Alpolgármester Úrtól kérném, hogy az a tájékoztatás, hogy ki a felelős a zöldfelület fenntartásáért, történjen meg a képviselők számára, hogy a munkával kapcsolatos koordinációt tudja az ember ellátni. felolvasnék egy levelet. „Beszámoló a közhasznú Kiss Lajos: foglalkoztatásban szervezett parkőrök munkájáról. Egyesített Szolgáltató Központ, Tímárné Penczi Ildikó levele. A kerület felújított játszótereinek napi karbantartására 2005. áprilisától két közhasznú munkavállalót foglalkoztatunk. A játszótereken elvégzendő feladatokat előzetesen
30/113
egyeztettük a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft.-vel. Jelenleg négy nagy játszótér karbantartását végezzük: Tabán utca 8., Ferihegyi út 80., EgészségházFöldműves, és Kaszáló út. A parkőrök feladata: naponta a homokozók felgereblyézése, naponta a szemét összegyűjtése, legközelebbi konténerbe hordása, a játszóeszközök állapotának ellenőrzése, észlelt rongálások, meghibásodások írásban történő rögzítése építési naplóban, jelentés a közhasznú munkavezetőnek. A munkaköri leírást a 2. számú melléklet tartalmazza. Itt van ezeknek az embereknek a munkaköri leírása. A parkőrök foglalkoztatásának kiadásai: személyi juttatás: munkabér 114 E Ft/hó, járulékok 36.480 Ft/hó, EHO 6.900 Ft/hó. A fenti személyi juttatások 60%át a Fővárosi Munkaügyi Központ az Önkormányzatnak megtéríti, ez 94.428 Ft. Egyéb személyi juttatás ezeknek az embereknek 8.000 Ft/hó étkezési utalvány, és dologi kiadás munkaruha, tisztítószer 4.500 Ft/fő, szerszámátlag 2.000 Ft/hó. Egy parkőr foglalkoztatása az Önkormányzatnak éves viszonylatban 929.424 Ft-ot jelent kiadásként. A parkőrök munkájának tapasztalata: két fő betanított munkással nem lehet ellátni a kerület összes játszóterét. A munkások játszóterek közötti közlekedése, a szerszámok szállítása nem megoldott. Nagy távolságok, BKV buszra nem mehet fel stb. Nincs meghatározva az egyes közreműködők, egységek pontos feladata: Ép17 Kft., Szabálysértési Csoport, Rendőrség. Ki fordul rendőrséghez? Milyen intézkedési joga lehet a parkőrnek? stb. A szükséges parkőrök számát a játszóterek számának vagy nagyságrendjének ismerete nélkül, megfelelő parkfenntartási szakismeretek hiányával megbecsülni sem tudjuk. Javaslat: véleményem szerint a parkőrök munkája fontos, de a feladat megfelelő szintű ellátásához szükség lenne egy csoport kialakítására akár betanított közhasznú munkásokból. A csoportot szakképzett közalkalmazott csoportvezető irányítaná, aki megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. A szerszámok és személyek szállítására alkalmas gépkocsit kellene biztosítani, amivel gyorsabbá, hatékonyabbá tennénk a munkát. A rongálás megakadályozása érdekében fontos tisztázni a parkőrök hatáskörét, intézkedési jogát. A Rendőrség értesítéséhez mobiltelefon beszerzése is indokolt lenne a parkőrök részére. A parkőröket három helyen lehetne foglalkoztatni: Ép-17 Kft.-nél, Lakás-17 Vagyonkezelő Kft.-nél, és az ESZKnál a közhasznú vagy köztéri munkavégzés keretében.” Azért olvastam fel ezt a levelet, mert a kerület vezetésének fontos a parkőri szolgálat, illetve a parkok rendben tartása, ezért – mint hallották – áprilisban két fővel kezdtük meg ezt a tevékenységet. Ennek a két hónapos munkának az értékelését kaptuk meg. Természetesen az itt leírtakat figyelembe véve mindenképpen lépni kell. Ez a megoldás, amit polgármester úr vezetett be, nagyon kellemes anyagi lehetőséget biztosít az Önkormányzat számára, szemben a közalkalmazottal vagy egyéb munkavállalókkal. Ezt csak azért olvastam fel, hogy ez jelen pillanatban már egy megkezdett tevékenység, ami természetesen, mint az elmondottakból hallhatták, mindenképpen létszámbővítés, és azokat a feladatokat meg kell oldani, amelyek jelen pillanatban a még hatékonyabb munkavégzést elősegítenék. Lázár Attila: megdöbbenve hallgattam ezt a levelet, mert ebből tisztán látszik, hogy képtelenek tisztességesen megszervezni még annak a két embernek a munkáját is. Kérem alpolgármester urat, hogy több odafigyelést
31/113
fordítson erre. Ha bővítést terveznek, akkor jelöljenek ki olyan valakit, aki meg is tudja szervezni a munkát, aki ért ehhez a feladathoz. Kiss Lajos: vélhetően rosszul olvastam, mert ha jól olvastam volna, akkor képviselő úr is megértette volna azt, ami ebben le van írva. Úgy hiszem, hogy az a tevékenység, amit ezek az emberek ellátnak, valójában az Önkormányzat és a lakosság érdekében történik. Látszata van ennél a játszótérnél, és arról szólt ez a levél, hogy nagyon pozitív tapasztalatok vannak. Vannak még olyan dolgok, amelyeket meg kell oldani annak érdekében, hogy ez még hatékonyabb legyen, és meg kell teremteni a tárgyi eszköz ellátást az emberek számára, illetve ki kell találni azt, hogy mely szervezet keretében működjenek ezek hatékonyan. Úgy gondolom, hogy nagyon pozitív a hatása, a lakossági visszajelzés is pozitív. Én egy kicsit mást éreztem ebből a levélből, mint képviselő úr. Dr. Dombóvári Csaba: azt gondolom, hogy az alpolgármester úr által felolvasott tájékoztatás pozitív tapasztalatai nem egy ponton az általam felvetett javaslat mellett szólnak. Az én javaslatomnak a lényege éppen az, hogy egy szervezeti keretbe javaslom összefogni azokat a tevékenységeket, amelyek jelenleg különböző helyeken vannak, értve ez alatt mindenek előtt a fenntartást, a közterületi rendnek a biztosítását, különös tekintettel a szemétre, a szemét összeszedésére, és a parkok, fás területek tisztán tartására. A civil szervezetek és az állampolgárok bevonására, és a tervszerű karbantartásra. Ahogyan az előterjesztésem második oldalának alulról számított harmadik bekezdésében is fogalmazok: „A folyamatos közterületi jelenlét a parkok, zöldterületek rendszeres gondozása, a napi kapcsolattartás és együttműködés a civil szervezetekkel, a helybéli polgárokkal, és azok közösségeivel egyben elősegítheti a polgárok környezettudatos magatartásának, életszemléletének, illetve a kulturált, tiszta környezet iránti igénynek a megerősödését.” Ami a tervszerű karbantartást illeti, nem csupán kaszálásról kell beszélnünk. Legalább ilyen fontos, de bizonyos szempontból talán fontosabb a közterületen álló fáknak a gondozása. Ha körbenézünk, akkor azt látjuk, hogy a fákat legfeljebb az ELMŰ szokta ifjítani a saját szempontjai alapján. Nem egy fa pusztul ki azért, mert úgy állnak neki és úgy nyírják meg, hogy onnantól kezdve nem képes megfelelően tovább fejlődni, féloldalassá válik, kidől, kiszárad, az esztétikai szempontokról már nem is beszélve. Elszáradt faágakat, fákat akkor vágnak csak ki, ha közvetlen balesetveszély áll fenn, nehogy valakire rádőljön vagy ráessen, egyébként nem. Ha végigmegyünk a kerület különböző területein – és most nem csupán a választókerületemről beszélek, hanem a kerület egészéről –, nagyon sok helyen látni akár teljesen kiszáradt fákat, akár olyan fákat, amelyeknek a lombkoronája jelentős részben kiszáradt, megbetegedett. Azokat a faágakat, azokat a hajtásokat el kellene onnan távolítani, ha pedig beteg a fa, akkor jobb mielőbb kivágni, mielőtt a fertőzés tovább terjedne. Azt gondolom, hogy választ kell adni ezekre a kérdésekre, mert az előbb is utaltam rá, hogy most alkottuk meg nemrég azt a rendeletünket, amelyben előírjuk azt, hogy az állampolgár mit és hogyan tehet, hova ültethet fát, mekkora fát ültethet, mivel pótolhatja a kivágott fát. Azt gondolom, hogy nem egy ember lesz a kerületben, aki azt mondja, hogy jó, rendben, ezt
32/113
megteszem, mert jobb esetben belátja, hogy ez valóban a környezet érdekeit szolgálja, de fel fogja tenni a kérdést: „És az Önkormányzat mit tesz a saját fáinak gondozása, ápolása érdekében?” Semmit. Azt látja, hogy amikor fát ifjítanak az úton – ráadásul nem is vegetációs időn kívül, hanem javában a vegetációs időszakban, mert két-három héttel ezelőtt is lehetett ELMŰ-s autót látni a kerületben -, akkor felteszi a kérdést, hogy az Önkormányzat miért nem gondozza a fáit. Miért nem megy elébe? Miért hagyja, hogy adott esetben szakbarbárok álljanak neki fákat ifjítani oly módon, hogy csak azt nézik, hogy merre megy az elektromos vezeték, és semmi más szempont őket e tekintetben nem érdekli. Ami a közhasznú munkásokkal kapcsolatos tájékoztatást illeti, én is örömmel fogadom, ha ilyen módon is végre valami elindul. Az én általam felvetett javaslathoz annyiban nehezen kapcsolható, hogy a közhasznú munkavégzés az egy nehezen megbecsülhető, kiszámítható, mert valamikor ennyien jelentkeznek, valamikor annyian jelentkeznek. Többen-kevesebben alkalmasak ilyen feladatok ellátására, de ami a jelenlegi létszámot illeti, ha jól emlékszem alpolgármester úr úgy fogalmazott – vagyis a levél úgy fogalmazott -, hogy négy játszótérre naponta kimennek és rendbe teszik, a homokot elgereblyézik, felássák stb. Jobban örülnék neki, ha egyenletesebben oszlanának ezek a munkás kezek itt a kerületen belül, és inkább ritkábban, hetente egyszer, de minden játszótérre eljutnának. Legalábbis addig, amíg létszámbővítés e tekintetben nem tud megvalósulni. Ami pedig Marschalkó Tamásné képviselő asszony felvetését illeti a hanyag parkgondozással kapcsolatban, szeretném megjegyezni, illetve megerősítem az ő tapasztalatait; konkrétan az én választókerületemben a Régi-Akadémia telepen a Heltai teret ilyen hanyagul, ilyen betyár módon még soha nem vágták le az elmúlt években. A korábbi években a nyilván megbízási szerződés alapján a kerület egyik kertészeti vállalkozása végezte ezt a munkát, géppel nyírták, egyenletesen, rendes módon és minőségben. Legutóbb múlt héten álltak neki, kézi kaszával vágták le az egész teret, hát, úgy is néz ki, mint amikor valaki egy ollóval próbál amatőr módon nekiállni valakinek a frizuráját megcsinálni. A füvet sem szállították el, most ott áll a tér két szélén két nagy konténer, a kerület egyik ismert vállalkozójának telefonszámával, abba próbálják meg összegyűjteni. Alpolgármester úr biztos jár arra gyakran, láthatja, hogyan néz ki. Betyár módon elbántak a térrel. Nem tudom, hogy erre miért volt szükség. Én Ép-17 Kft.-s munkaruhában, és Ép-17 Kft.-s logóval ellátott öltözékben dolgozó embereket láttam ott. Még egy dolgot hadd említsek meg, hogy mennyire nem működik Hivatalon illetve az Önkormányzat vezetésén belül az a szemlélet, hogy jobban oda kellene figyelni a közterületeinkre. Amikor áprilisban egészen felháborító és botrányos állapotok alakultak ki a Hősök terén, egy levelet intéztem a polgármester úrhoz. Nem történt semmi. Akkor néhányan nekiálltunk, kitakarítottuk a teret. Ezek után írtam egy másik levelet a polgármester úrnak, amelyben egyebek mellett azt kértem, hogy juttassa el részemre azt a szerződést, amely a Hősök terének a szeméttakarítására vonatkozik annak érdekében, hogy ha legközelebb is ilyen helyzet áll elő, akkor ne őt kelljen ez ügyben keresnem, hanem közvetlenül fordulhassak ahhoz, aki az ügyben eljárni köteles. Válaszlevelében a polgármester úr arról tájékoztatott, hogy az Ép-17 Kft.-n keresztül a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. végzi a szemét
33/113
összegyűjtését, és a szemét elszállítását. Ez volt a válasz, de ettől nem lettem okosabb. Koszorúsné Tóth Katalin: Dombóvári képviselőtársam véleményével egyetértek a legutóbbi fűkaszálást illetően. Való igaz, felelősségre kell vonni ezt a csapatot, aki félbehagyta a munkát, elvégezetlenül ott hagyta. Az előző hozzászólásomban azért kértem alpolgármester úrtól, hogy igenis tudja a helyi képviselő azt, hogy melyik cég csinálja, hogy legalább fel tudja venni az ember a kapcsolatot. Én kértem, odamentem, szóltam a munkásoknak, de nem igazán voltam nagy hatással rájuk. Ugyanakkor Dombóvári képviselőtársammal abban nem értek egyet, hogy csak az ELMŰ végzi a fa nyesetelését, mert választókörzetemben többször volt arra példa, hogy én magam indokolva kértem azt, hogy akár az 525. téren, akár az 516. utcában ilyen-olyan zöldfelületi munkákat végezzenek el. Az elmúlt években többször volt arra példa, hogy ezt el is végezték, ugyanakkor van olyan terület, aminek a logikáját én magam nem értem, mert bizonyos munkafázisok nagyon szegregáltan jelennek meg a gyakorlatban, mert hiába végzik el például a fű nyírását, a fa nyesetelését, otthagyják azok végtermékét. Ezt az egész munkamozzanatot tartalmában, kivitelezésében, ellenőrzésében nyilvánvaló, hogy át kell gondolni. Ami a beszámolót érinti, amelyet Tímárné Penczi Ildikó írt, én olyan téren üdvözölni tudom, hogy ezt a területet próbáljuk majd ellátni, ami a játszótereket érinti, mert időnként elég botrányos állapotok vannak még ott is, ahol a szülők maguk próbálják a rendet megtartani. Ez persze nem mindig sikerül. Én magam szintén azt kérném, hogy ne csak ez a négy játszótér kapja meg ezt a munkamozzanatot, hanem a többi játszótereken is lehessen látni ezeket a közmunkásokat. Kiss Lajos, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 9 igen, 8 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett nem fogadja el a határozati javaslatot. A Képviselő-testület 9 igen, 14 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett nem fogadja el a határozati javaslatot. Kiss Lajos, levezető elnök: mivel nem született döntés az SzMSz 41. § /13/ bekezdésének értelmében a következő képviselő-testületi ülésen újra tárgyaljuk.
34/113
A napirend 26./ pontja: 205/2005/05. 10. Javaslat a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására kiírt pályázaton történő részvételre Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő Dr. Dombóvári Csaba: örömmel fogadtam Kiss Lajos alpolgármester úr módosító indítványát, mert ez azt jelenti, hogy nem szükséges belecsúsznunk a nyárba annak a döntésnek a meghozatalával, amely most a módosító indítványban javaslatként megfogalmazódik. Amennyiben alpolgármester úr egyetértene vele, mint a módosító indítvány előterjesztője, akkor én ezt a határozati javaslatot az eredeti előterjesztés 1-5. sorszámig terjedő pontjai helyébe befogadnám az A és B változattal együtt. Abban a kérdésben ugyanis magam nem kívánnék állást foglalni, hogy az A és a B változat különbözetével mi legyen – az egyik többről, a másik kevesebbről szól. Az eredeti határozati javaslat 6. pontja arról szól, hogy kérjük fel a Főpolgármesteri Hivatalon keresztül a Fővárosi Közgyűlést, hogy nyújtson be pályázatot néhány – egyébként még bővíthető ez a lista – olyan útszakasz felújítására, amely ugyan kerületi tulajdonban van, de BKV közlekedéssel érintett, és ebből következően a pályázati kiírásban foglaltak szerint nem a kerületi Önkormányzat pályázhat, hanem a Fővárosi Önkormányzat nyújthat be ezen utak felújítására pályázatot. Amennyiben további képviselőtársak részéről érkeznek még javaslatok a 6. pontban szereplő felsorolás bővítésére, már most szólok, hogy én valamennyit szívesen befogadom. Kiss Lajos: annyit szeretnék hozzátenni, hogy a Liget sorról és a Cinkotai útról a Fővárosi Önkormányzathoz én magam három-négy levelet egészen biztos, hogy aláírtam az utóbbi egy éven belül, amelyekben kértem Vajda urat, hogy mindenképpen a 2006. évi útfelújításoknál ezt a két utat vegyék figyelembe, mert balesetveszélyes, ez az állapot tarthatatlan. A főváros a kerület ilyen irányú kérését, állásfoglalását megkapta. Dr. Fachet Gergő: dr. Dombóvári Csaba előterjesztő említette, hogy a lista bővíthető. Nos, én ezzel a lehetőséggel élnék. A Csabagyöngye utcát is megnevezném a Lemberg utcától a Zrínyi utcáig. Meg kell nézni az állapotát. Ha ennek rendbehozatalánál a főváros a segítségünkre lenne, sokat jelentene. Dr. Hájer Emília: Budapest és régiója az előterjesztés, illetve a kiegészítő előterjesztés szerint 4,7 milliárd forintra pályázhat. Ebből 4,1 milliárd forint jut a fővárosra. Sajtóhírekből értesültem – nyilván ti is és mindnyájan -, hogy az egész főváros felújítás alatt áll. Számtalan főútvonalat újít fel a Fővárosi Önkormányzat. Úgy tudom, hogy ebből a 4,1 milliárd forintból 2,5 milliárd forintot a főváros már meg is kapott. Az a kérdésem, hogy ily módon van-e lehetőségünk arra, hogy javaslatot tegyünk a fővárosnak, hogy a XVII. kerület útjait is a már ismerteken túl felújítsa? Nevezetesen azokat az utakat, amelyek itt az előterjesztésben is szerepelnek. Gondolok itt a
35/113
Cinkotai útra, a Ferihegyi útra, és még számtalan olyan terület van, amely feltétlenül felújításra szorulna a kerületünkben. Dr. Dombóvári Csaba: alpolgármester úr eddig tett intézkedéseit örömmel nyugtázom a magam részéről, legalábbis a Cinkotai út és a Liget sor vonatkozásában. Egyrészről a 6. pontban nem csak ez a két útvonal szerepel, hanem szerepel benne XVIII., XVII., Gyöngytyúk utca, szerepel benne a Ferihegyi út is, illetve az imént írtam alá Dr. Fachet Gergő képviselő úrnak a kiegészítő indítványát a Csabagyöngye utca tekintetében, hogy befogadom. Azt gondolom, hogy azzal együtt is, amit alpolgármester úr elmondott, tehát hogy itt történtek már többszörös levélváltások e tekintetben, mégiscsak más az, hogyha nem hivatalvezetés szintjén, hanem képviselő-testületi határozattal megerősítve kerül egy ilyen javaslat a Fővárosi Közgyűlés elé. Ha esetleg a 6. pontnak a „felhívja” kifejezését túlságosan erősnek érzi alpolgármester úr, akkor azon lehet módosítani „felkéri” kifejezésre, ha esetleg ez probléma lenne. Ezen ne múljon, a lényeg az, hogy én azt szeretném, ha születne egy olyan képviselő-testületi határozat, amely testületi döntésbe foglaltan bizonyos utcák felújítására történő pályázásra kéri fel a pályázni jogosult Fővárosi Önkormányzatot. Koszorúsné Tóth Katalin: azt gondolom, hogy ha a határozati javaslat 1. pontját nézzük, hogy akkor most arról is szavazunk, hogy a Képviselőtestület kinyilvánítja azon szándékát, hogy részt kíván venni ezen a pályázaton. Felelősséggel nem tudok ötletelni és módosító indítványt beadni a választókörzetemet érintően. Ha egy kerület bead egy ilyen pályázatot, akkor van egy szakirodánk, aki a választókörzetben lévő összes olyan utcát a pályázatban felsorakoztat, ami még nem rendelkezik szilárd útburkolattal, illetve olyan útburkolattal, ami felújításra szorul. A kerület érdeke, hogy az összes olyan utunkat, ami rászorul, szerepeltessük ebben a pályázatunkban. Azt hiszem, ezzel többen egyet is értünk. Úgyhogy ha ebből valami lesz, felkérnénk a Városigazgatási Irodát, hogy ezt a pályázatot olyan hozzáállással készítse el, hogy az egész kerületet vegye figyelembe. Kiss Lajos: e mögött a módosító indítvány mögött van egy térkép. A térképen be vannak jelölve azok az utcák, amelyekre az Önkormányzat pályázni kíván. Természetes, hogy 16 pályázatot nyújtottunk be, vagy javaslunk benyújtani. Egy-egy pályázat egy, két, három utcát jelent. Ebben szerepel például az 526. sor a képviselő asszony választókerületéből, és hadd ne soroljam, sok utca. Körültekintéssel, olyan utakat választva, amelyek valójában a XVII. kerület Önkormányzatának állapotát képezik, és olyan állapotban vannak, hogy szükséges a felújítás. Például Dr. Hájer Emília képviselő asszony által említett Lőrinci út is benne van. Úgy gondolom, hogy nagy körültekintéssel állítottuk össze ezt a listát, és egészen biztos vagyok benne, hogy ebből a 16 pályázatból nem fog 3-4 pályázatnál több nyerni. Én természetesen szeretném, ha mind a 16 nyerne, de hogy melyik fog, azt nem tudom megmondani. Bakos Péter: a térképet ugyan nem sikerült megtalálnom, de két utcára én is javaslatot tennék. Az egyik az a Tápióbicske utca teljes szakasza, a másik
36/113
pedig a Szabadság sugárút – Péceli úttól – Pesti útig tartó szakasza, amelyek közül mindkettő elég rossz állapotban van. Egy-egy csatornázás után teljes felfordulás állt be, és a javítások annak idején nem úgy sikerültek. Érdemes lenne mindkettőt felújítani. Kiss Lajos: a Szabadság sugárút 1680 m hosszan benne van az előterjesztésben. Úgy gondolom, hogy ennek a pályázati anyagnak az összeállítása nem két perces volt. Elmondtam, hogy ilyet még 2-t, 3-mat biztosan lehetne csinálni. A szakmának a Hivatalon belül, és a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft.-nek az volt a véleménye, hogy a célszerűség azt kívánná, hogy az itt leírt utcák legyenek benyújtva a pályázatra. Egészen biztos, hogy lehetne még néhány utcát megjelölni. Ha mindenki ismerné, hogy az 1-16 pályázati csomag közül melyik-melyik utcákat tartalmazná, lehet, hogy nem is lennének módosító indítványok. Andó Miklós: ahogy elkezdődött az ötletelés és licitálás, azt gondolom, hogy talán nem elég józansággal és komolysággal áll hozzá a társaság ehhez a témához. Az előbb elhangzott, egy korlátozott összeg van biztosítva egy elég nagy terület részére, és senki nem gondolhatja azt, hogy a többi önkormányzat pedig homokba dugja a fejét, és nem akar pályázni. Vélhetőleg egy elég korlátozott összeg jut majd a mi utcáinkra is. A bizottsági ülésen éppen azt kifogásoltam az előterjesztésben, hogy túl bőnek találom. Nincs benne olyan minősítési rendszer, ami alapján mi remélhetnénk azt, hogy az általunk legfontosabbnak vagy a legrosszabb helyzetben lévő utcáknak, utaknak a felújítását fogja esetleg érinteni az a támogatás, amit még most nem tudunk, hogy ki és mi módon fog majd elbírálni úgy értve, hogy melyik csoportokat veszi előre. Megkérdezve az Ép-17 Kft. képviselőjét azt a választ kaptam, hogy ez tulajdonképpen 16 vagy 17 külön pályázatként megy be, tehát nincsen tekintettel arra, hogy ez ugyanabból a kerületből történik. Nem tudott nekem olyan javaslatot mondani, amivel érvekkel sorrendbe tudtuk volna állítani adott esetben, hogy melyik a gazdaságosabb, melyikhez kell kevesebb önkormányzati pénzt hozzátenni kiegészítő vízelvezetés miatt. Ezért fogadtam így el, de most látom, hogy tulajdonképpen mégsem lett volna szabad, mert szinte vérszemet kapva ez a 17 már lehet, hogy 25 vagy 30. A bírálók szemével gondolkodva úgy gondolnám, hogy minél nagyobb mennyiséget adunk be, annál inkább úgy gondolják, hogy ez a kerület mindent ki akar használni, de egy kicsit komolytalannak veszik, mert azt mondja, hogy nem tudta kordában tartani, és azokat a reális igényeket beadni – kis rátartással -, amelyek tényleg fontosak a kerületnek. Meg kell, hogy mondjam, hogy most, hogy elhangzottak még kiegészítő javaslatok, én magam nem tudnám eldönteni, ha valaki nekem azt mondaná, hogy mondd meg, hogy milyen sorrendben, milyen alapon válasszuk ki. Kerületi lakosként sem tudnám azt mondani, hogy ez a 3 vagy ez a 4 vagy ez az 5 lenne az, ami igazán fontos. Most is azt kérem, hogy ha már ez bement, akkor ezt így fogadjuk el, és ne nagyon bővítgessük, mert kis esélyét látom annak, hogy egy bővítés után ténylegesen azok a legfrekventáltabb pályázatok kapják meg, mert valószínű, hogy ha itt a 30 képviselő szabadjára van engedve, még akár össze is veszne, hogy ki az, aki úgy gondolja, hogy az övé a legfontosabb. Én is elfogadom azt a véleményt, hogy vannak ennek a
37/113
dolognak olyan szakmai felelősei itt az Önkormányzatban, akiknek az volt a feladatuk, hogy próbálják a kerület, és a környék közlekedését figyelembe venni, talán a gazdaságosságot is, hogy valamilyen sorrendbe állítsák a pályázatot. Azt kérném, hogy ne lazítsunk meg, ne bomlasszuk meg, mert nagyon kis esélye van bármelyik utcának, amit mi így utólag felvetettünk arra, hogy ténylegesen megszavazza, hiszen el kell készíteni még a pályázati munkáját is. Ráadásul lehet, hogy éppen olyat lő ki, ami a kerület szempontjából vagy a közvetlen környéknek egy nagyobb része szempontjából sokkal kedvezőbb, ha az övét valósítják meg. Kérem, hogy az eredeti határozati javaslatot fogadjuk el, és akkor reménykedjünk abban, hogy minél több megkapja. Majd ha egy másik kör lesz, akkor hozzuk elő a többit. Annak sok értelme nincsen, hogy az összes olyan utcát felsoroljuk, ahol még javítani kell. Nevetséges, és tulajdonképpen én nem is tartom helyesnek. Koszorúsné Tóth Katalin: elnézést kérek, de alpolgármester úr módosító indítványának az írott formája most került a kezembe. Engem nagyon nem hatott meg Andó Miklós képviselőtársam véleménye, meg kevésbé érdekel az, hogy a pályázatot elbíráló bizottságnak mi a véleménye, ha a kerületben ennyi a probléma. Mivel most jutott hozzám az anyag, mindenféleképpen én is tennék egy módosító indítványt az 516. utat érintően. Indokolnám is, kedves Andó képviselőtársam. Az Akadémia-telepet a kerület forgalmának megnövekedése után kitérő útnak használja fel a kerület lakossága. Rendkívül megnövekedett a forgalom, és nyilvánvalóan a megnövekedett forgalom az utak állapotát is befolyásolja. Kb. fél évvel ezelőtt bizonyos kátyúzások történtek az 516. utcában, de én azt gondolom, hogy ilyen forgalom mellett rövid időintervallumot fog érni ez a nemrég megtörtént javítás. Kérném azt, hogy a pályázatban szerepeltessük az 516. utcát. Dr. Hájer Emília: igazán nem akartam többször szót kérni, csak az előttem szóló Andó képviselőtársam szóra indított. Nem tudom, kedves Andó képviselő úr, mióta laksz a kerületben, de én szeretném tudatosítani képviselőtársaimban, akik nem laknak itt túl régen, hogy a Budapest XVII. kerület öt települését 55 éve csatolták a fővároshoz. 200 km földúttal rendelkezett, amikor én képviselő lettem. Tudtam, hogy rengeteg a földutunk, mert csak a háború előtt épült aszfalt utak voltak szinte. Én azt nagyon nem helyén való képviselői kijelentésnek tartom részedről, hogy elégedjünk meg most ennyivel, és ne kérjük az összes út felújítását. Persze, tudjuk, hogy nem lehet, meg nem is kérjük az összes út felújítását, de azért most már rongyosra beszéltem a számat. Nyolc éve mondom, hogy nem mi kértük, hogy csatlakozzunk a fővároshoz. Odacsatoltak a kommunisták bennünket, mivel kellett a szavazóbázis, és nem történt semmi az elmúlt 50 év alatt, Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy ennyi pénzt fordítottak csatornázásra. Ez azért volt, mert nem volt csatorna. Kispesten, Újpesten megyei jogú város volt -, volt csatorna, volt aszfalt út. Oda nyilvánvalóan nem kell több aszfalt utat tenni. Ezek a kijelentések mindig kihozzák ezt a megjegyzést az emberből, hogy nem kell nekünk nagy igényeket támasztani! Nagy igényeket kell támasztani, és el kell mondani Demszky Gábornak, hogy itt is emberek élnek, nem 81 millióan, hanem 81 ezer ember, és földúton
38/113
közlekedünk évek óta. Ha mi bármit kérünk, az nem minősül túlzott igénynek, csak ezt szerettem volna elmondani. Kiss Lajos: szeretnélek tájékoztatni, hogy a múlt héten Barna Andor beszélt Demszky Gáborral, és mondta, hogy emberek laknak a XVII. kerületben, és Demszky úr figyelembe veszi ezt a döntéseinél. Engedjetek meg néhány gondolatot, mivel a módosító/kiegészítő indítványt én terjesztettem a Képviselő-testület elé. Alapelv volt, hogy rossz utak kerüljenek be, olyan utak, amelyeknek mindenképpen, halaszthatatlan a felújítása. Probléma volt, hogy egyszerűbb utat válasszunk, csak olyan utakat tegyünk be, ahol a vízelvezetést nem kell megoldani, mert a pályázati kiírásban az szerepel, hogy csak az pályázhat, ahol az Önkormányzat megoldotta vagy most a felújítás keretében megoldja a vízelvezetést. Ez volt a következő. Harmadik. Igyekeztünk minden egyéni képviselői választókerületből utcákat találni kb. azonos mértékben. Nagyon örülök neki, hogy ilyenkor, a testületi ülésen jutnak képviselőtársaim eszébe utcák, ahol rossz az út állapota. Ez a módosító indítvány elég régen elkészült. Május 31. Több mint két hete. Ezzel kapcsolatban senki részéről nem történt megkeresés irányomba, hogy miért ez a 16 pályázat lett benyújtva. Itt jól hangzik természetesen, hogy ezt is vegyük be, meg azt is vegyük be. Úgy gondolom, hogy ezt a munkát, amit ebbe három hónapon keresztül belefektettek, egy ilyen javaslattal szét lehet verni. Magam részéről nem támogatnám egy egyéni képviselőnek sem a módosító indítványát, mert nem annyira jó. Kovács István: én csak a Csabagyöngye utcára hívnám fel a figyelmet. Ha megnézzük a Csabagyöngye utcát, ami fővárosi kezelésű terület, busz közlekedik rajta. Úgy gondolom, hogy amikor Dr. Fachet Gergő képviselőtársam benyújtotta a módosító indítványát, szem előtt tartotta azt, hogy ne terheljük az Önkormányzat keretét, ami a mi területeinket érinti. Azt hiszem, hogy az előterjesztésben egy javaslattételként szerepel. Gondolom, hogy ez nem hátráltatja, vagy nem rombolja a kerületnek a megítélését, de aki arra felé jár, az tisztában van vele, hogy milyen állapotban van ez az utca. Mi csak mint javaslatként szerettük volna, hogy szerepeljen ez a főváros irányába. Aztán, hogy a főváros elfogadja-e, tudomásul veszi vagy nem, ez nem egy döntő érv ebből a szempontból, de abból a szempontból, amilyen állapotok uralkodnak a Csabagyöngye utcában, és a kerület fejlesztése szempontjából, ahogy az Aranyhegy egyre jobban beépül, ugyanolyan menekülő útvonalként használják a Csabagyöngye utca – Lemberg utca részt, és nagy a terhelése ennek az útszakasznak. Mindannyian látjuk, gondolom képviselőtársam is alá tudja támasztani, mint a kerületrésznek a jelenlegi képviselője, hogy ez az utca olyan állapotban van, amire ha javaslatot tennénk a főváros felé, hogy ebben a pályázatban ezzel az utcával vegyen részt, jó lenne. Kiss Lajos: vélhetően rosszul beszélek ma. Én arról beszéltem, hogy elkészíttettünk egy anyagot. 16 pályázatot. Azt mondtam, hogy én ehhez nem nagyon szeretnék ötletelést, mert az egészet át kell számolni. Erről beszéltem.
39/113
Dr. Dombóvári Csaba: csak, hogy világos legyen mindenki számára; azt a módosító/kiegészítő indítványt, amit Dr. Fachet Gergő jegyez, befogadtam, és ez nem igényel a kerület részéről forrást. Ez nem abba a Kiss Lajos által előterjesztett módosító indítványba tartozik bele, mint általunk megpályázandó út, hanem az előterjesztés határozati javaslatának 6. pontjába tartozik, azon utcák közé került be ezáltal, amelyekre vonatkozó pályázat benyújtását kérjük a Fővárosi Önkormányzattól, hogy nyújtson be pályázatot annak a felújítására is az ott szereplő egyéb útvonalak mellett. A további javaslatok. Koszorúsné Tóth Katalin képviselő asszony, illetve Bakos Péter által felvetett javaslatok azok, amelyeket, ha a Képviselő-testület elfogad, akkor bővül az a lista, amelyet alpolgármester úr benyújtott. Én nem akarok pénzügyi dolgokba belefolyni, de gondolom valamilyen összeget mégiscsak meg kellene jelölni, hiszen az a 312 M Ft vagy a B változat szerint 330 M Ft az útra, és az a 128, illetve 139 M Ft a további vízelvezetési feladatok megoldására az azon utcalista alapján lett kiszámolva, ami most alpolgármester úr módosító indítványában – fogalmazzunk úgy ha szabad, hogy kettőnk indítványában -, hiszen befogadtam, szerepel, amelyek a listán szerepelnek. Ha további utcák felvételére sor kerül, akkor meg kell nézni azt egyrészt, hogy az úttest felújítása mennyibe kerül, és hogy igényel-e vízelvezetési munkát is. Ha igényel, akkor az mennyibe kerül. Én ebből a szempontból aggályosnak tartom azt, hogy most egészítsük ki ezt a listát, miután augusztus 31. a benyújtási határidő. Annak nincsen akadálya, hogy akár egy júliusi rendkívüli képviselő-testületi ülésen egy előterjesztés alapján úgy döntsön a Képviselő-testület, hogy még további utcák tekintetében is egy ilyen kidolgozott anyagot elkészítve, további pályázatok 17., 18., 19. sorszámú pályázat benyújtásáról dönt. Augusztus 31-ig van mód benyújtani további pályázatokat a szükséges önrész egyidejű biztosítása mellett természetesen. Ami az összegeket illeti, figyelemmel arra, hogy 4,1 milliárd forint áll rendelkezésre, amely megoszlik egyrészt a Fővárosi Önkormányzat, másrészt pedig a kerületi önkormányzatok között, valamint figyelemmel arra, hogy a belső kerületek kisebb területűek, bár minden utcájuk aszfaltozott, de mégiscsak rövidebb a jelen pályázat körébe vonható útvonalaknak a hossza. Reálisan arra számítok, hogy az itt megjelölt önrész, ami ugye 50%… ugyanannyi pályázati összeget lehet kapni, mint amit mi önrészként megjelölünk, tehát 312, illetve 330 M Ft-ot. Én reálisan ezeknek az összegeknek a felére számítok nyertes pályázataink esetén. Az plusz. Azért mondtam, hogy 312-nek a fele, illetve a 330-nak a fele, mert ezen felül van a vízelvezetés 128-al és 139-el. Tehát a megpályázott összegnek a felére számítok én, reálisan. Andó Miklós (ügyrendi): szeretném tudni, hogy ki fogad be melyik előterjesztéshez milyen módosító indítványt, mert alapvetően függ a szavazatom ettől. Valaki tisztázza előttem, hogy ki és mihez nyújt be módosító indítványt, hiszen a módosító indítvány teljesen átírta az eredeti javaslatot, majdnem hogy abba került be az a két utca, amit Dombóvári képviselő úr mondott. Az bekerült a módosító indítványba, így az egy komplett egésszé vált, utána a felvetett utcákat nem tudom, hogy kihez és melyik ponthoz fogjuk betenni. Utána fogom eldönteni, hogy hogyan szavazok.
40/113
Kiss Lajos: nagyon örülök neki, hogy Koszorúsné Tóth Katalin módosító indítványa a harmadik ügyrendi hozzászólást gerjeszti. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): alpolgármester úr módosító indítványát befogadtam az eredeti határozati javaslat 1., 2., 3., 4. és 5. pontja helyébe, így azt gondolom, hogy formai értelemben én vagyok jogosult a további befogadásokról is nyilatkozni. Miután az előbb már elmondtam abbéli álláspontomat, hogy az újonnan felvetett utcák műszaki megvizsgálása és költségelése nélkül nehezen illeszthető be bármi, ezért nem tudom befogadni ezt az 516. utcára vonatkozó indítványt. Marschalkó Tamásné (ügyrendi): köszönöm a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft.nek és mindazoknak, akik ebben a munkában részt vettek. Ez valóban egy hosszú folyamat volt, több hónapot vett igénybe. Az összeállított anyag nagyon körültekintő. Dombóvári képviselőtársam részéről elhangzott az, hogy esetleg be lehetne hozni egy következő csomagot júliusban. Szeretném felhívni a Képviselő-testület figyelmét arra, hogy a júliusi hónap az SzMSzünk szerint szabadság. Nem tudom, hogy az ügyvezető úr hogyan tudná ennek az anyagnak az elkészítése miatt bent tartani a csapatát, hogy készítsék el, mi pedig valamikor a nyári ülésszakban is ülésezzünk. Azt hiszem, hogy mindenkinek jár a munka mellett a pihenés, és ha ezt a hónapot jelöltük meg a Képviselő-testület részére, akkor tartsuk tiszteletben az Önkormányzathoz tartozó és az Önkormányzaton belül dolgozók szabadságát is, hiszen nekik ugyanúgy jár a pihenés. Minden család tervez erre az időszakra, mert mindenki úgy készül, hogy a júliusi időszakban nincsen képviselő-testületi ülés. Kiss Lajos, levezető elnök: köszönöm a majdnem ügyrendi hozzászólást. Lázár Attila (ügyrendi): szintén egy majdnem ügyrendi hozzászólás. Jelzem, hogy itt igencsak lehűlt az idő és fázunk. Kérem a légkondicionálót kikapcsolni. Nem kérek viszont fél óra szünetet. Kiss Lajos, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom Koszorúsné Tóth Katalin kiegészítő indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 11 igen, 6 nem szavazat és 9 tartózkodás mellett nem fogadja el Koszorúsné Tóth Katalin kiegészítő indítványát. Kiss Lajos, levezető elnök: azt javasolnám a Képviselő-testületnek, hogy először a határozati javaslat B változatáról szavazzon. Ezt bocsátom szavazásra, elfogadásához minősített többség szükséges. 288/2005. (VI. 16.) Kt. határozat
41/113
A Képviselő-testület elfogadja a befogadott határozati javaslat 1. pontjának B. változatát. (24 igen szavazat, 2 tartózkodás) Kiss Lajos, levezető elnök: most az eredeti határozati javaslatot teszem fel szavazásra a befogadott módosító és kiegészítő indítványokkal együtt a 288/2005. (VI. 16.) Kt. határozatban foglalt döntésnek megfelelően. Elfogadásához minősített többség szükséges.
289/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a 288/2005. (VI. 16.) Kt. határozat figyelembevételével úgy dönt, hogy pályázatot kíván benyújtani a Közép Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítási munkáinak támogatására az alábbi utcák esetében: Rezgő utca, Rózsaszál utca, 526. sor, Lőrinci út, Jászivány utca, Hidasnémeti utca, Árpád fejedelem utca, Hunyadi utca, Kölcsey utca, Bulyovszky utca, Báthory utca, Petőfi utca, Széchenyi utca, Ásvány utca, Anna utca, Gömbvirág utca, Szabadság sugárút, Gátfutó utca, Kristály utca és Heltai tér, Liszt Ferenc utca, Gózon Gyula utca, Bojtorján utca, IX. utca, Ároktő utca, Liget sor, Bujákhida utca és Gyökér utca, Kaszáló utca, Naplás út, Bártfai utca, Edző utca, Nagyszentmiklósi út és Peregi út. 2. A Képviselő-testület az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében úgy dönt, hogy a 2005. évi költségvetésében a hitelfelvételi előirányzat terhére a pályázat benyújtásához szükséges önrész, a pályázati műszaki dokumentáció elkészítésére, valamint a pályázati díj biztosítására 330.482 E Ft-ot, továbbá a pályázattal érintett utak vízelvezető rendszerének fejlesztésére, kiépítésére 139.077 E Ft-ot biztosít. 3. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készítesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2005. augusztus havi rendes ülésére.
42/113
4. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntés követő 15 napon belül, rendelettervezet benyújtására: a Képviselő-testület augusztus havi rendes ülése, - pályázatok benyújtására: 2005. augusztus 31. 5. A Képviselő-testület felhívja a Fővárosi Közgyűlést, hogy nyújtson be pályázatot a következő XVII. kerületi önkormányzati tulajdonban álló, tömegközlekedéssel érintett szilárd burkolatú utak felújítására: Liget sor (Cinkotai út – Ferihegyi út között), XVIII. utca – XVII. utca – Gyöngytyúk utca, Ferihegyi út (Ananász utca – Liget sor között), Csabagyöngye u. (Lemberg utcától – Zrínyi utcáig). 6. A Képviselő-testület megbízza a polgármestert, hogy az 5. pontban foglalt döntésről haladéktalanul értesítse a főpolgármestert. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (24 igen szavazat, 2 tartózkodás)
A napirend 27./ pontja: 206/2005/05. 11. Javaslat a Budapest XVII., Liget sor 5. sz. alatti, 129340 hrsz-ú ingatlan tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítására Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Kiss Lajos: annyit szeretnék előzetesen elmondani, hogy a XVII. kerület Önkormányzata megpróbálta ennek az ingatlannak az elbirtoklását 2001ben. Ezen kívül egy Godó Zoltán nevezetű úr a Kőtelek utca 11-ből szintén megpróbálta ennek az ingatlannak az elbirtoklását szintén bíróságnál. Godó úrnak sem sikerült – Godóra várva, nagyon örülök, hogy ennyire művelt színházi körökben Barna Andor alpolgármester úr, ez persze az ő feladat- és hatáskörébe tartozik. Tehát 2001-től számít az Önkormányzatnak az elbirtoklás lehetősége. Két lehetőségünk van. Vagy megvárjuk 2011-et, évente ráköltünk 10-20-30 E Ft-ot, nem tudom pontosan, hogy mennyi pénzt és hogy mennyit kell kaszálni, a kerítést folyamatosan tönkreteszik. Az Önkormányzatnak folyamatos kiadásai vannak. Nagy biztonsággal megjósolható, hogy 2011-ben ez az ingatlan minden pénz nélkül az Önkormányzathoz kerül. A másik lehetőség, hogy a tulajdonközösség megszüntetésére egy keresetlevelet benyújt az Önkormányzat. Ebben az esetben pénzt kell fizetni. Ki kell fizetni a fél telket, de az Önkormányzat tulajdonába kerül, hasznosítani lehet, és ez a gond meg van oldva. A magam részéről az első variációt támogatom.
43/113
Kiss Lajos, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslat A változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 290/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a Budapest XVII. kerület Liget sor 5. sz. alatti, 129340 hrsz-ú ingatlan teljes tulajdonjogának megszerzése érdekében a tulajdonközösség megszüntetése iránti pert kíván indítani. 2. Felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően az Önkormányzat nevében nyújtsa be a keresetet. Felelős : Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a kereset benyújtására a döntést követő 30 napon belül (24 igen szavazat, 1 tartózkodás)
A napirend 28./ pontja: 211/2005/05. 24. Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Kiss Lajos, levezető elnök: a napirendünk szerint most a 211/2005. számú, „Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában” tárgyú előterjesztés következne. Javaslom ennek a napirendnek a felfüggesztését, mert az Egyesült Vegyiművek Rt. képviselője délután tud részt venni a testületi ülésen. Felteszem tehát szavazásra a javaslatot, elfogadásához egyszerű többség szükséges. 291/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Kiss Lajos javaslatára) úgy dönt, hogy a 211/2005. számú,”Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában” tárgyú előterjesztés tárgyalását felfüggeszti és munkáját a 216/2005. számú, „Javaslat a „Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány” támogatására” tárgyú előterjesztés tárgyalásával folytatja. (17 igen, 5 nem szavazat, 4 tartózkodás)
A napirend 29./ pontja: 216/2005/05. 24. Javaslat a „Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány” támogatására
44/113
Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Kiss Lajos: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 292/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy 200.000,- Ft összeggel támogatja a Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítványt az öt jótékonysági koncertre utazó művészek költségtérítésének biztosítására a választókerületi céltartalék előirányzat egyidejű csökkentésével. 2. Felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően gondoskodjon a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztés elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az alapítvány értesítésére: a döntést követő 30 napon belül, a rendelettervezet benyújtására: 2005. évi augusztusi rendes ülés (25 igen szavazat, egyhangú) A napirend 30./ pontja: 219/2005/05. 25. Budapest, XVII. kerület, Zrínyi utca 2. szám alatti ingatlanon lévő transzformátor állomás belső terének átrendezéséhez fedezet biztosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Lázár Attila: az előterjesztésből nem derül ki, hogy itt mi épült előbb ez a transzformátor állomás vagy pedig a lakóház? Ha erről tudna valamit mondani, megköszönném. Kiss Lajos: az előterjesztő nevében én válaszolok, hogy nem tudom, hogy melyik épült előbb. Az biztos, hogy a trafóházat az utóbbi 30 évben átépítették. Ez 100%. Tehát a belső berendezését. Hogy most a trafóház vagy a lakóépület épült előbb, nem tudom. Utána kellene járni, vélhetően csak a fővárosnál lehetne erre pontos választ kapni, ha megnéznénk a tervtárat. Szilágyi Antal: ez az az ingatlan, amit most adtunk el? A festéküzlet? Kiss Lajos: azon az ingatlanon lévő trafóház, igen. Kiss Lajos, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. alternatíváját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
45/113
A Képviselő-testület 15 igen szavazat és 11 tartózkodás mellett nem fogadja el a határozati javaslat I. alternatíváját. A Képviselő-testület 2 igen, 9 nem szavazat és 16 tartózkodás mellett nem fogadja el a határozati javaslat II. alternatíváját. 293/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Zrínyi utca 2. szám alatti ingatlanon lévő transzformátor állomás belső terének átrendezéséhez fedezetet nem biztosít. 2. Felkéri a Polgármestert, hogy a Képviselő-testület 1. pontban foglalt döntéséről Devánszkiné dr. Molnár Katalin országgyűlési képviselő asszonyt és Matus György, Budapest, XVII. kerület Zrínyi utca 4. szám alatti lakost értesítse. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (17 igen, 3 nem szavazat, 7 tartózkodás)
A napirend 31./ pontja: 220/2005/05. 25. Javaslat helyi népszavazás elrendelésére a Rákosligeti Polgári Kör által megjelölt Helyi Építési Szabályzat megalkotásának kérdésében Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Andó Miklós: egy szabályozási tervet tárgyaltunk a bizottsági ülésen, mint ahogy általában mindig egy-két szabályozási tervet tárgyalunk, amelyekben időnként belterületbe vonások vannak. Ezt a szokásos módon tárgyaltuk. Nagyon furcsának találom, hogy egy ilyen jellegű dolognál, ami rendszeres feladat az Önkormányzatban, és ezeket szakbizottságok is, a budapesti főépítész, területi főépítész átnézi, népszavazással kerüljön eldöntésre, hogy mi legyen a terület sorsa. El tudom képzelni, hogy másból sem fog állni a mi életünk, hogy havonta egy-két népszavazást tartunk, hiszen mindig vannak ilyen témák. Svájcban sem egészen így működik, de ott azért meggondolják, hogy mikor mire költenek. Remélem mi is meggondoljuk. Ráadásul ez a népszavazás egész kerületet érintő, tehát itt nem lehet helyileg lekorlátozni, hogy most ebben az utcában szavazok, mert ők szomszédok, hanem az egész kerületet érinti. Mint szabályozási terv, a mi jogosultságunk az egész kerületre terjed ki. Nem javaslom. Természetesen a II. változatot javaslom a képviselőtársaimnak elfogadásra. Sok más témában is, azért vannak a mi bizottságaink, azért vannak a kifüggesztési lehetőségek, hogy a véleményét természetesen mindenki elmondhatja a megadott jogi keretek között. Ugyanúgy jogkeretbe tartozik az is, hogy ki fogadhat el egy szabályozási tervet, ki nem. Én ellene vagyok az ilyen dolgok népszavazási jellegű kiterjesztésének.
46/113
Dr. Dombóvári Csaba: egy népszavazás előkészítése elég komoly munkát igényel az Önkormányzat apparátusától, mindenek előtt a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőitől, illetve mindazoktól a személyektől, akik a szavazás lebonyolításában egyéb területeken részt vesznek. A magam részéről nem szeretném, ha ennek a kezdeményezésnek a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői látnák a kárát, illetve azok a személyek, akik ebben a szavazásban, az előkészítésben, és a lebonyolításban részt vesznek. Nem szeretném, ha a nyári szabadságuknak jelentős részét ezzel a feladattal kellene eltölteniük. A Polgármesteri Hivatalnak egy olyan időszakban kellene ezt a népszavazást előkészítenie, amikor a kollegáknak a jelentős része szabadságon van, ezért az előterjesztésben az I. változatban javasolt augusztus 28-a helyett, rá öt héttel, október 2-át javaslom megjelölni. Ez szintén egy vasárnapi napra esik, mert akkor az előkészítésnek a döntő részét már azt követően lehet megtenni, hogy a kollegák a nyári szabadságról visszaérkeztek, és teljes létszámmal működik mind a Hivatal, mind pedig azok az egyéb segítő személyek is rendelkezésre állnak már, akik a lebonyolításban szavazóköri biztosként, és más egyéb módon részt vesznek. A módosító indítványom tehát augusztus 28-a helyett október 2-a. Másrészről pedig az önkormányzati törvény 14. § /2/ bekezdése alapján ezúton bejelentem az érintettségemet, és kérem, hogy a Képviselő-testület szavazzon arról, hogy kizár-e a szavazásból. Podani Sándor: meg kell, hogy mondjam, hogy elég nagy megdöbbenéssel vettem ezt az előterjesztést. Nagyrészt csatlakoznék az előttem felszólaló Andó Miklós felszólalásához, azt kiegészítve szeretném elmondani a következőket. Ez az előterjesztés, illetve ez a szándék, amit a Rákosligeti Polgári Kör elnöke kinyilvánított május 6-i levelében. Ez megegyezik azzal a koncepcióval, amit a jobb oldal most már évek óta a kerület fejlesztésével szemben tanúsít. Nevezetesen zárjuk be a kerületet, tegyük ki, hogy megtelt, és semmit ne engedjünk fejleszteni. Azt gondolom, Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselőtársaim, hogy nem teheti meg a Képviselő-testület, hogy saját maga fejlesztési lehetőségeit lezárja. Egy ilyen jellegű népszavazási kezdeményezést lehetett volna arra is kiírni, hogy építsünk-e Rákosligeten, felújítsuk-e az iskolát, építsünk-e vagy felújítsuk-e a Kossuth Lajos Általános Iskolát, és hadd ne soroljam még, hogy mi mindenre lehetett volna még népszavazást kezdeményezni. Arról nem beszélve, hogy ebben az ügyben már 2005. május 25-én a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Fővárosi Településszerkezeti Tervet, amiben egyértelműen belterületbe vonta a területet. Ez a fajta hozzáállás sehova nem vezet, és a mindenkori Képviselőtestületek felelőssége túlnyúlik az adott ciklus határán. Nem tehetik azt meg, hogy bezárják a kerület fejlesztési lehetőségeit, hiszen még nagyon sok év áll előttünk, az unokáink előtt is, és a jellegzetes fejlesztési lehetőségek csak azon a területen valósíthatók meg, ahol erre rendelkezésre állnak a feltételek. Ez a terület olyan. Én kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslat II. változatát fogadja el. Szilágyi Antal: jegyző úrtól szeretném megkérdezni, hogy milyen költséggel jár ez? Bennem némi aggály van, hogy Rákoshegyről vagy Keresztúrról el
47/113
fognak-e menni szavazni. Úgy értem, hogy ha az első szavazás érvénytelen, a másodikkal együtt körülbelül milyen költségi hatása van ennek? Kiss Lajos: jegyző úr mondja, hogy nincs második forduló. Dr. Nagy István: néhány gondolat ezzel kapcsolatban. Először is, nincs második forduló. Egy népszavazás van, a kitűzött napon. Ennek a költségeit, miután ez helyi népszavazásnak számít – és ez az előterjesztésben elég vékonyan van megfogalmazva – : a kiértesítés, a szavazólapok elkészítése, a szavazatszámláló bizottság tagjainak a tiszteletdíja stb. az Önkormányzatnak kell állni. Ezen túlmenően mindazokat a dokumentációkat, amiket eddig a központi választási iroda biztosított, ezeket is az Önkormányzatnak kell elkészítenie. Ahogy az előterjesztésben is szerepel, ezt körülbelül 30-40 M Ft között prognosztizáljuk, figyelembe véve a 2002-es választás, illetve az azóta lebonyolódott népszavazások költségeit. El kell mondani, hogy a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az összes választani jogosult polgárok több mint 50%-a elmegy. Ez durván 31000 ember. Nem minden esetben volt meg ez a létszám a kerületben sem önkormányzati választás esetén, sem népszavazás esetén. Amennyiben ezek az emberek nem mennek el, illetve nem egyöntetűen szavaznak a szavazók, akkor a népszavazás vagy érvénytelen vagy ha érvényes is, könnyen lehet eredménytelen. A harmadik pedig, ami a legfontosabb. dr. Dombóvári Csaba módosító indítványához szeretném hozzátenni, hogy mi erre már rááldoztuk a nyarunkat. A választási eljárási törvény értelmében, a mi jogértelmezésünk szerint a népszavazás kiírásától számítva 72 napnak kell eltelnie, ha jól emlékszem. Ennek alapján esett augusztus 28-ára a választás. Szerintünk a kezdeményezés elbírálásától számítva ennél hátrébb, a kiírástól számítva nem lehet tenni a népszavazást. Dr. Dombóvári Csaba: ügyrendi indítványom az, hogy függesszük fel a napirendi pontnak a tárgyalását, amíg ezt nem lehet tisztázni. Kiss Lajos: ha még 2-3 percet tudunk egymással beszélgetni, akkor elérjük a 13 órát, és akkor 13 órától szünet van, de ha úgy gondolja, akkor megkezdjük most a szünetet és 14 óra előtt 3 perccel folytatjuk a munkát. Ebédszünetet rendelek el. EBÉDSZÜNET A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel!
Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: engedjék meg, hogy köszöntsem Gy. Németh Erzsébet képviselőasszonyt, aki megtiszteli figyelmével a képviselőtestületi ülést.
48/113
A napirend 19./ pontja: 213/2005/05. 24. Javaslat a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti intézményvezetői állására kiírt pályázat elbírálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
Iskola
Koszorúsné Tóth Katalin: az Oktatási Bizottság ülésén hasonló gondolatokat összegeztem Dely Csaba pályázóról, jelenlegi igazgató úrról, amit most el fogok mondani kicsit rövidebben. Dely Csaba igazgató úr menedzser szemléletű, és gyakorlatú szakember, aki a zenei és művészeti nevelést kerületünkben elég magas szinten látja el. Azt gondolom, hogy nagyon sokan nem tudják az itt ülők közül, hogy ő az az ember, aki a kerületünkben megkapta a Munka Érdemrend Aranykeresztjének a kitüntetését az elmúlt időszakban. Én szakmai tudásánál, vezetői jó stratégiájánál fogva javasolnám a vezetői megbízásának újból történő meghosszabbítását. Dr. Péczely Terézia: mint az ezért a területért felelős alpolgármester, én is azt mondom, hogy a Bartók Béla Zeneiskola a kerületünk meghatározó intézménye. Nemcsak magának az intézménynek a működésével, és a több száz diáknak a nagyon magas színvonalú oktatásával vonja minden nap az elismerésünket, és a figyelmünket magára, hanem a zeneiskola olyan aktív alkotólégkört volt képes megalkotni ebben a kerületben, amely időről időre a kerületi rendezvények és a kerületi civil élet területén is jelentkezik. Úgy gondolom, hogy ennek a nagyon sokrétű, és magas színvonalú munkának az egyik meghatározó személyisége az intézmény vezetője, aki egy nagyon jó csapatot volt képes maga köré felépíteni. A szakértő, aki a pályázatot bírálta, maga is azt állapította meg, hogy az intézményvezető további megbízása indokolt. Szakmailag felkészült, sokrétű személyisége alkalmassá teszi őt arra, hogy az intézmény vezetését a további időszakra is ellássa. Én magam is mindenképpen a jelenlegi igazgató úrnak, Dely Csabának a pályázatát támogatom. Vígh-Kiss József: nagyon rövid lesz a mondandóm, mert az előttem szóló két szakember már elmondta, amit Dely Csabáról el lehetett mondani. Talán azt mondanám, és korrigálnám Koszorúsné Tóth Katalint, hogy Arany Érdemkereszt kitűntetést kapott Dely Csaba. Azt az oldalát emelném ki néhány mondatban a dolognak, amit én magam tapasztaltam. Dely Csaba a civil szerveződésekkel is nagyon jó kapcsolatokat ápol, tehát nemcsak a diákokkal, szülőkkel tartja a kapcsolatot, hanem a különböző kerületi civil szerveződéseket is segíti részben az ünnepségeivel, részben a tapasztalatával. Ami még az elmondottakon kívül nagyon tetszett, hogy a pályázatában művészre utaló lezserséget is fel tudtam fedezni. Dr. Péczely Terézia: én is köszönöm, bár egy pályázatban a lezserség nem mindig pozitív vonás.
49/113
Andó Miklós: én mint az iskolaszékbe delegált képviselő hadd tegyek hozzá néhány mondatot. Amikor én ebből a feladatomból adódóan most már rendszeresen részt vettem, és jártam az iskola rendezvényeire, az tetszett rendkívüli módon, hogy nemcsak azok vannak meg az igazgató úrban, amiket felsoroltak képviselőtársaim, hanem én a másik oldalról azt is érzékeltem, hogy a tanár és a tanuló diákságnak a bizalma is szinte kézzel fogható, érezhető az ottani hangulatban. Ez nekem azt mutatja, hogy ki tudott alakítani egy nagy létszámú, és úgy kicsit esetlegesen működő rendszert, hiszen nem hasonlítható az általános iskolák rendszeres, és nagy oktatási rendszeréhez. Egy ilyen viszonylag ritkábban találkozó csapatnál is nagyon hangulatos, szinte családias légkör, és közvetlen jó viszony tudott kialakulni. Ezt én magam is, aki viszonylag ehhez képest ritkán veszek részt ebben a közösségben, nap mint nap érzékelem a tanárok, és az ott tanuló diákok között. Ezt igazgató úrnak már többször mondtam, én nem zenei, hanem más művészeti beállítottságú vagyok, és minden egyes felszólalásomban igyekszem meggyőzni az iskolát, és az igazgató urat is, hogy ugyanazt a lelkesedést, amit a zenével kapcsolatban nála nap mint nap észlelek, szeretném, ha ugyanúgy észlelném, mert jelenleg nyilvánvalóan egy kicsit ehhez képest nem sikerült ilyen mértékűvé a többi művészeti ágat megerősíteni. Nyilvánvaló, hogy egy korábbi kezdeményezés már jobban tud működni, és remélem, hogy a többi művészeti ágban is ugyanolyan dicsőséget szerez a kerületnek ez az iskola nemsokára, mint ahogy most a zenében tudjuk nagyon jól, és gratulálhatunk is hozzá. Maximálisan támogatom a kinevezését, igazgató úr! Dr. Dombóvári Csaba: én túlságosan régen ismerem már Dely Csabát és túlságosan személyes a kapcsolatunk ahhoz, hogy most itt nekiálljak őt dicsérni. Az igazgatói pályázatát még nem tudtam elolvasni, mert a gépem egy jelszót kért, amikor rákattintottam erre a dokumentumra, de e nélkül is meg vagyok győződve arról, hogy a Képviselő-testület teljes többségének el fogja nyerni a tetszését. Egy megjegyzésem azért lenne. Én örömmel nyugtázom azokat a támogató hozzászólásokat, amelyek itt elhangzottak, csak az ütött szöget a fülembe, hogy öt évvel ez előtt, amikor az akkori vezetői pályázati eljárás volt, akkor miért volt olyan nyögvenyelős, és miért tartott olyan sokáig, és miért voltak olyan viták a tekintetben, hogy ismét Dely Csaba legyen-e a zeneiskola vezetője? Dr. Péczely Terézia: nyilvánvaló, hogy amikor egy új pályázó kap megbízást egy intézménynél, akkor azért a Képviselő-testületnél még nem állnak rendelkezésre azok a tapasztalatok, hiszen tudjuk, hogy az előző igazgatóasszonynak a nyugdíjazása után került ő megválasztásra. Én Dely Csabának is szeretném megadni a szót, aki itt van közöttünk. Kovács István: szeretném köszönteni az igazgató urat, és mint volt diákja is teljes mellszélességgel kiállni mellette. Nekem mindig tanár úr marad, mert nekem éneket tanított az általános iskolában. Ő szerettette meg velem a zenét. Dúdolni nem fogok, nehogy valami gond legyen. Rajzolni viszont tudok, ha valami jó alkotást hallunk, akkor tanár úrtól megtanultuk, hogy
50/113
aki nem tudott énekelni, annak rajzolnia kellett legalább, de mindannyian részt vettünk az óráin. Kiss Lajos: Kovács képviselő úr! Nem hallottam, hogy dicsekedett volna Dely tanár úr azzal, hogy a tanítványa volt. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: megkérdezném Dely Csabát, hogy ki kívánja-e egészíteni a pályázatát? Dely Csaba: a pályázatomat nem szeretném kiegészíteni, viszont köszönöm a bíztató és lelkesítő szavakat. Az eddigi úton szeretnék továbbmenni hagyományokra épülő megújulás szerint, ahol első helyen a gyermek áll. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 298/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (VI.8.) Kormányrendelet felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában működő Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola (1173 Budapest, Pesti út 80.) intézményvezetői teendőinek ellátásával 2005. augusztus 1. napjától 2010. július 31. napjáig Dely Csabát bízza meg. Alapbérét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-a alapján 244.750.Ft/hó összegben, vezetői pótlékát a 69. § alapján 54.800.- Ft/hó összegben, határozott idejű bérkiegészítését 40.000.- Ft/hó összegben állapítja meg. II. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az I. pontban foglalt döntéséről értesítse a pályázót. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (27 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 20./ pontja: 214/2005/05. 24. Javaslat a Hősök Terei Általános Iskola intézményvezetői állására kiírt pályázat elbírálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
51/113
Koszorúsné Tóth Katalin: Bella Tibor esetében emócióktól mentes szigorú szakmai véleményt fogok mondani. Bella Tibor vezetői programja világos célkitűzéseket tartalmaz mind az operatív, mind a tartalmi munka tekintetében. Azt gondolom, hogy ő is kiemelkedően végzi a munkáját. Lehet, hogy a Testület emlékszik rá, hogy az egyetlen iskola volt, aki a Comenius fejlesztési rendszert kiépítette intézményében, és a többi intézménynek e tekintetben igen sok segítséget adott. A szülők körében tapasztalható elégedettség egy iskolánál mind a minőségbiztosítás szempontjából egy kardinális pont, és nyugodtan, bátran mondhatom azt, hogy a szülők körében a Hősök Terei Általános Iskola igen népszerű megítélést tölt be. Kívánom azt, hogy mindenki velem együtt ugyanezt gondolja, és én, mint az Igazgatói Kamara elnökének is köszönöm a munkáját. Andráska István: én Bella Tibor igazgató úrról csak jót mondhatok, mert a fiam az iskolájába jár, de egyébként is csak jót tudok mondani. Az Oktatási Bizottság nevében szeretnék gratulálni az elmúlt öt évben folytatott kitűnő szakmai tevékenységéért. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő öt évben ugyanezt folytatni fogja, és külön szeretném kiemelni igazgató úrnak az óriási erőfeszítését az iskola építésével kapcsolatosan. Remélem, hogy az ősszel már minden évfolyam az új iskolában fogja folytatni a tanulmányi munkát. Dr. Péczely Terézia: szeretném én is elmondani az igazgató úrról azt, hogy rendkívül felkészült, precíz, pontos munkát végző igazgatóról van szó, akinek a segítőkészségére, illetve a szaktudására mindig támaszkodni lehet. Úgy gondolom, hogy nem véletlen az, hogy az Igazgatók Szakmai Szervezetének is ő a vezetője, és össze tudja fogni ezt a csapatot. Az iskolában folyó munka magas színvonalú, a gyerekek jó képzettséggel, jó útravalóval indulnak el az életben. Úgy gondolom, hogy egy nagyon jó csapatot sikerült maga köré gyűjteni, és az iskolának mind a gazdasági, mind a szervezeti, mind a szakmai vezetése tényleg nagyon jó színvonalon áll. Az iskolában elvégzett valamennyi vizsgálatnak is mindig az volt az eredménye, hogy gyakorlatilag mind a szabályzataik, mind a nyilvántartási rendszerük, mind a határidőre leadott feladataik mindig rendben voltak. Tényleg megalapozott, nagyon jó szakmai munka az, ami ott folyik, és én úgy gondolom, hogy a pályázatból is ez derül ki. A szakértő is a Képviselő-testület számára azt javasolja, hogy a megbízást újabb öt évre az igazgató úrnak adjuk meg, és rendkívül meleg szavakkal méltatja a megírt pályázatot, annak a színvonala alapján, amivel én magam is egyetértek. Vígh-Kiss József: a szakmai érvelések elhangzottak. Én idéznék az egyik helyi támogató mondásából. Egy dakota közmondást emelnék ki. Én örülök neki, hogyha Kovács István és társai vidámak. Annak még inkább örülnék, hogyha nem tennék komolytalanná egy embernek az öt éves munkáját, a pályázatát, és nem az jönne elő Bella Tibor pályázatánál is, hogy el sem olvasták, mint ahogy azt Dombóvári Csaba bejelentette, hogy az előző pályázatot nem tudta elolvasni. Folytatnám tovább. „Ki elől jár, időnként nézzen hátra, hogy jönnek-e utána.” Így szól a dakota közmondás, amit Bella Tibornak ajánl az egyik helybéli támogatója. Én úgy gondolom, hogy egy
52/113
magyar közmondással talán kiválthatnánk ezt: „Aki hátul megy, legyen kellően résen, hogy le ne maradjon.” Én ezt ajánlanám Tibornak, a Testületnek pedig azt, hogy tegyük lehetővé a jövőbeli tevékenységét. Podani Sándor: köszönöm képviselőtársamnak, hogy ilyen komollyá tette ezt a napirendet, és rendkívül komolyan sikerült hozzászólni a témához. Én csak egy dolgot szeretnék mondani. Szeretném megköszönni Bella Tibornak az eddig végzett kiváló és kimagasló munkáját, és egy dolgot szeretnék kérni, ismerve az agilitását. Mielőtt letelik a következő ciklus, ha megnyeri a Testület bizalmát, lehetőleg ne kelljen három év múlva beszélnünk, hogy most hány gimnáziumot kell oda még építeni. Ha ezt el tudja fogadni kérésként, akkor messzemenően tudom támogatni az ő kinevezését. Köszönöm szépen még egyszer az eddigi munkáját! A későbbiekben sok sikert kívánok, bármi legyen is a döntés. Dr. Péczely Terézia: nekem nincs ellenemre a gimnáziumépítésnek a forszírozása, csak azt a Fővárosi Önkormányzatnál majd Tibornak kell megtennie. Dr. Fachet Gergő: nekem is egy mondás jutott eszembe, nem is tudom, hogy miért. David Lloyd George angol miniszterelnök mondta, hogy: „Egyes politikusokat azzal kéne büntetni, hogy beszédeik színvonalán éljenek.” Dr. Dombóvári Csaba: bevallom töredelmesen, hogy én Bella Tibor pályázatát sem olvastam el, mert nem volt rá szükségem, ugyanis 15 éve igazgatója ennek az iskolának, és az a 15 év, amit ennek az iskolának az élén elvégzett, az számomra bőven elegendő és meggyőző bizonyíték ahhoz, hogy támogassam őt ismételten. Egyúttal szeretném a tisztelt Képviselőtestületnek az Ötv. 14. szakasz /2/ bekezdése alapján az érintettségemet bejelenteni. Nem azért, mert egykor a matektanárom volt, és nem is azért, mert a lányom oda jár, hanem mert a feleségem munkáltatója. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: tudomásul vettük a bejelentést. Bella Tibor igazgató úrnak adnám meg a szót, amennyiben esetleg ő is megörvendeztet bennünket egy dakota közmondással. Bella Tibor: nagyon szépen köszönöm a meleg szavakat. Nem szeretném különösebben kiegészíteni a pályázatomat. Azt hiszem, hogy mindenki nagyon jól ismer. Nagyon köszönöm a bizalmat, amit úgy tűnik, hogy megelőlegeznek a hozzászólásokkal. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 299/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a közalkalmazottak
53/113
jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (VI.8.) Kormányrendelet felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában működő Hősök Terei Általános Iskola (1172 Budapest, Hősök tere 19-20.) intézményvezetői teendőinek ellátásával 2005. augusztus 1. napjától 2010. július 31. napjáig Bella Tibort bízza meg. Alapbérét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-a alapján 184.900.Ft/hó összegben, vezetői pótlékát a 69. § alapján 52.900.- Ft/hó összegben, határozott idejű bérkiegészítését 40.000.- Ft/hó összegben állapítja meg. II. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az I. pontban foglalt döntéséről értesítse a pályázót. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (27 igen szavazat, egyhangú) Dr. Dombóvári Csaba érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban) Dr. Péczely megbízáshoz.
Terézia:
sok
szeretettel
gratulálok
a
A napirend 21./ pontja: 215/2005/05. 24. Javaslat a Mézeskalács Óvoda intézményvezetői pályázat elbírálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
döntéshez,
állására
és
a
kiírt
Papp Péterné: ugyan a példa nem ragadós, de én is egy idézettel szeretném kezdeni. Ez az idézet a nevelőtestület véleményéből való, amelyet Imre Sándorné pályázatával kapcsolatban írtak: „Vezetői pályázata is olyan mint az egész egyénisége. Precíz, szakszerű, újító, szívvel teli, korrekt.” Én is így ismerem. Kérem a Testületet, hogy támogassák a pályázatát. Koszorúsné Tóth Katalin: nagy örömmel statuálom azt, hogy ekkora érdeklődés jelenik meg a vezetői pályázatokkal kapcsolatosan, mert ha visszapörgetem az egy évvel ezelőtti ülést, rajtam kívül senki semmihez nem szólt hozzá. Úgy tűnik, hogy mindenki érzi, hogy milyen fontos stratégiai pont az oktatás. Ezen bevezetőm mellett szeretnék rátérni Imre Sándorné pályázatára. Kicsit nehéz elfogulatlanul beszélni róla, mivel a legszorosabb szakmai munkában vele érzem magam. Azt gondolom, hogy nagyon céltudatos óvodavezetőként ismerhetjük őt, és egyértelműen kiderül a pályázati anyagából, amire aktivitások mellett felhívnám a figyelmeteket, hogy milyen rendkívül sok pályázattal gazdagította az intézménynek a tárgyi
54/113
és dologi feltételrendszerét, az innovatív személyisége által milyen képzési rendszereken vett részt, kezdve az EU-s pályázatíró tanfolyamtól kezdve minden olyan szaktanfolyam, ami a mai kor követelményeinek megfelel. A magam részéről messzemenőkig támogatnám a pályázatát, mind a szakmai, mind emberi tekintetében. A kerületben a működés elismertségét az is igazolja, hogy talán az egyik olyan óvoda, ahol minden évben a túljelentkezés jelensége tapasztalható. Szeretném, ha mindenki ezt a pályázatot is jó szívvel támogatná. Dr. Péczely Terézia: a pályázóval kapcsolatban én is szeretném elmondani, hogy egy rendkívül stabil és megbízható személyisége ő, az óvodai területnek. A kollegák számíthatnak arra a nagyon sokrétű képzettségre, szaktudásra, amit Marika 35 év alatt a pályán megszerzett és mint vezető is 15 év alatt elsajátított. Ez az az óvoda, ahonnan mindig nagyon stabil és nagyon határozott eredmények érkeznek, és nagyon fontos munkát végeznek a fejlesztésben, a felzárkóztatásban. Az esélyegyenlőségnek a növelésében a kisgyerekek abszolút nincsenek magukra hagyva, hanem nagyon szakszerű és magas színvonalú ellátásban részesülnek. Úgy gondolom, hogy mindenképpen egy olyan személyiség Imre Sándorné, aki a személyiségével, a maga csöndes és halk stílusával mégis egy tekintélyt parancsoló módon jelenik meg azzal a szaktudással, és azzal a tapasztalattal, ami mögötte áll. A szakértő rendkívül jó véleményt adott a munkájáról, illetve a pályázatáról. A további öt évre való kinevezését messzemenően támogatja, és ezt én is szeretném a Képviselő-testület figyelmébe ajánlani. Kovács István: csak egy mondatot szeretnék hozzáfűzni az Önök által elmondottakhoz. Igen nehéz ezeket a gondolatokat továbbfűzni. A FIDESZ frakció szavazatát szeretné ehhez az egészhez hozzátenni. Dr. Péczely Terézia: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 300/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (VI.8.) Kormányrendelet felhatalmazása alapján a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában működő Mézeskalács Óvoda (1171 Budapest, Tanár utca 7.) intézményvezetői teendőinek ellátásával 2005. augusztus 1. napjától 2010. július 31. napjáig Imre Sándornét bízza meg. Alapbérét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-a alapján 185.600.Ft/hó összegben, vezetői pótlékát a 69. § alapján 43.500.- Ft/hó összegben, határozott idejű bérkiegészítését 40.000.- Ft/hó összegben állapítja meg.
55/113
II. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az I. pontban foglalt döntéséről értesítse a pályázót. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (25 igen szavazat, egyhangú) Dr. Péczely Terézia: a Képviselő-testület nevében szeretnék gratulálni! A mulasztásomat szeretném most pótolni azzal, hogy a már megválasztott intézményvezető asszonynak megadnám a szót. Imre Sándorné: nagyon szépen köszönöm, hogy ismételten öt évre bizalmat kaptam, és igyekszem a jövőben is az intézményem érdekeit maximálisan képviselni. Dr. Péczely Terézia: nagyon sok szeretettel gratulálok a Képviselő-testület döntéséhez Marika, és a további öt évre való megbízásodhoz!
A napirend 22./ pontja: 226/2005/05. 26. Piacfelügyelet vezetői teendőinek ellátása meghosszabbítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
érdekében
megbízás
Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: hozzájáruló nyilatkozat alapján nem zárt ülésen tárgyaljuk az előterjesztést. Koszorúsné Tóth Katalin: dakota idézettel nem készültem, viszont azt az információt szeretném megosztani a Képviselő-testülettel, hogy délben, az ebédszünetben találkoztam Halmi Pállal. Szóban úgy nyilatkozott, hogy a megbízást a továbbiakban vállalja, családi okok miatt nem tudott eljönni a képviselő-testületi ülésre. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a módosított határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 301/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Budapest Főváros XVII kerület Önkormányzata Piacfelügyelete vezetői teendőinek ellátása érdekében Halmi Pál piacfelügyelő megbízását meghosszabbítja és 2005. augusztus 1. napjától a Rákoskeresztúri Vásárcsarnok és Piac bezárásáig, de legkésőbb 2006. december 31. napjáig a feladatok ellátásával megbízza. Alapbérét 192.000.Ft/hó, vezetői pótlékát 51.300.-Ft/hó, a határozott időre szóló kereset kiegészítését 40.000.-Ft/hó összegben állapítja meg.
56/113
Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: 2005. július 31. (24 igen szavazat, egyhangú)
A Képviselő-testület rendkívüli ülésen folytatja munkáját! A rendkívüli ülés jegyzőkönyve külön szerepel!
A napirend 24./ pontja: 196/2005/05. 06. Javaslat a rákoskeresztúri MÁV vasúti megálló megnyitásának kezdeményezésére Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő
ismételt
Dr. Dombóvári Csaba: azt gondolom, hogy hosszas indoklást a javaslat maga nem igényel. A javaslat azon kezdeményezés megtételére vonatkozik, hogy mi, mint az Önkormányzat képviseletében eljárni jogosult Képviselőtestület forduljunk egy olyan kezdeményezéssel a MÁV-hoz, hogy az egykori Rákoskeresztúr vasúti megállóhelyet ismételten nyissa meg a személyi forgalom előtt. Gondolom ebben a körben nem szükséges taglalni azokat a körülményeket, amelyek a XVII. kerület vasúthálózattal való ellátásával kapcsolatosak. A szolnoki és a hatvani vasútvonal szeli át ezt a kerületet, nagyjából három egyforma területű részterületre szabdalva. Azt gondolom, hogy sokkal több lehetőség van ezekben a vasútvonalakban és a vasúti közlekedésben, mint amennyi jelenleg az itt élők rendelkezésére áll. A vasútállomások közül az egykori, ma már nem működő Rákoskeresztúr vasútállomás az, amelyik legközelebb van a kerület legnépesebb területrészéhez, Rákoskeresztúrhoz, a lakótelephez. Azt gondolom, hogy ha most kimegyünk és megnézzük milyen állapotban van, talán visszahőkölünk és azt mondjuk, hogy még sem kellene ezzel próbálkozni, de én meg vagyok róla győződve, hogy van abban fantázia és lehetőség, hogy ezt a vasúti megállóhelyet olyan megállóhellyé fejlesszék, amely képes lesz vagy képes lehet arra, hogy jelentős létszámú utazóközönséget fogadjon, illetve a megérkezésüket a városból biztosítani tudja. Ezen ügy kapcsán természetesen nem csupán a vasúti megállóhely ismételt megnyitásáról, az épület helyrehozataláról vagy fogadókapacitás bővítéséről van szó. Ha a MÁV részéről pozitív hozzáállás tapasztalható, akkor a kerületnek, adott esetben a Fővárossal közösen szükséges biztosítani azokat a kiegészítő infrastrukturális elemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lakótelepről ehhez a vasúti megállóhelyhez biztonságosan el lehessen jutni akár a gyalogos közlekedésre gondolunk, akár a kerékpáros vagy a gépkocsival történő megközelítésre. A másik oldalról, az északi oldalról Rákosliget, RégiAkadémiatelep felől is megfelelő és biztonságos megközelíthetőséget és parkolási lehetőséget is biztosítani kell. Ezekre a kérdésekre akkor érdemes
57/113
szerintem visszatérni, kezdeményezésünkre.
ha
a
MÁV
részéről
pozitív
válasz
érkezik
Dr. Péczely Terézia levezető elnök: két szakértő is van körünkben. A MÁV képviseletében Ifj. Buskó András, akit most is és a vita során is fel fogunk kérni arra, hogy legyen segítségünkre és a Budapesti Közlekedési Szövetség képviseletében pedig Gy. Németh Erzsébet, aki pedig a Szövetség álláspontját tudja számunkra ismertetni. Ifj. Buskó András, a MÁV képviselője: a szünetben felmerült a kérdés, hogy a lengyelek hogy kerülnek ebbe a kérdésbe? Úgy, hogy a lengyelek mindenhol ott vannak. Mikor polgármester úr és jegyző úr még az elmúlt évben megkereste a MÁV Rt-t, hogy nyilatkozzon a XVII. kerületet érintő zajterheléssel kapcsolatban, akkor mind a két levél nálam landolt. Ebből következik, hogy én a MÁV Rt. Vezérigazgatóság, Egészségbiztonság és Környezetvédelmi Főosztályának vagyok a munkatársa és ezen túlmenően is környezetvédelmi szakértő. Egy nap állt rendelkezésre, hogy megvizsgáljam, illetve körüljárjam a MÁV Rt-nél meglévő dokumentációkat és most szeretném előrebocsátani, hogy nem a MÁV Rt. nevében nyilatkozom, hanem mint környezetvédelmi szakértő, azoknak az információknak a birtokában, amelyeket egy nap alatt sikerült megtalálnom, illetve amelyeket a MÁV Rt. a rendelkezésemre bocsátott. Az elővárosi közlekedéssel kapcsolatban egy kormányhatározat van hatályban. Az 1001/2004. (I. 8.) kormány határozat kimondja, hogy Budapest elővárosi közlekedésében 2006-ra érezhetően javítani kell a szolgáltatás színvonalát és erre építve távlati koncepciót kell kidolgozni a MÁV Rt-nek azzal kapcsolatban, hogy a Budapestre bejövő nemzetközi, illetve belföldi törzshálózati vasútvonalakon az elővárosi közlekedés ütemesen biztosított legyen. Nagy szerencséje volt a Képviselőtestületnek, hogy most tűzte ezt a témát napirendre. Egy olyan, 2005. júniusi előterjesztést találtam a MÁV Rt-nél, amely a budapesti elővárosi vasúti projekt infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos. Ezen belül 20032004-ben került kidolgozásra tulajdonképpen ez a projekt, amelyet a MÁV Rt. vezérigazgatói értekezletét követően a MÁV Rt. Igazgatósága már 2004ben határozatilag elfogadott és a MÁV Rt. Vezérigazgatóság egy előterjesztést készített, amelyből kizárólagosan csak a hatvani vasútvonallal kapcsolatos fejezeteket szeretném felolvasni, ha ehhez hozzájárul a Képviselő-testület. A Budapest-Hatvan vasútvonal az ötödik nemzetközi vasúti korridorhoz tartozik és itt, a Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza közötti kohéziós projekt első ütemében tervezi a MÁV Rt. a Budapest-Hatvan elővárosi szakasz rekonstrukcióját. Itt azonban kizárólagosan csak a projekt előkészítésére kerül sor, és ami ehhez távlatban, tehát 2010-et követően 2010-2013 között kohéziós projektnek megfelelne, az első ütemben bekerült Rákoskeresztúr megállóhely engedélyezési tervének elkészítése, a korábban megszüntetett megállóhely visszaállítása és az elővárosi szolgáltatás bővítése is. Itt viszont kapcsolódóan a kiegészítő elővárosi létesítményeknél az állomási előterek, utasforgalmi létesítmények, P+R parkolók biztosítása és kerékpártárolók tervezése is szerepel ebben a projektben. Hogy ez miért szükséges, illetve miért kell így ütemezni? Azért, mert a MÁV Rt. rendelkezésére kizárólagosan csak az európai forrásokból álló beruházási
58/113
hitelek, illetve keretek állnak. Az elővárosi közlekedés ettől független részben, másrészt pedig ehhez kapcsolódik. Itt a hatvani vasútvonal rekonstrukciójától nem lehet eltekinteni, Rákoskeresztúrral kapcsolatban további problémák is felmerültek. Annak idején, akik emlékeznek, hogy 1985-1986. között, amikor megszüntetésre került a Rákoskeresztúr állomás, akkor korábban Rákoscsaba-Újtelep megállóhelyet is meg akarták szüntetni, amit akkor talán sikeresen megakadályoztak. Rákoskeresztúrral ugyanaz volt a helyzet, csak azt akkor azért szüntették meg, mert 700 méteren belül van két megállóhely a vasútvonalon, Rákosliget és Rákoskeresztúr, és ennek a kialakítása, az ütemes közlekedés, a vegyes forgalom, a gyorsvonatok, személyvonatok és tehervonatok közlekedése nem tette lehetővé a kétszeri megállást. Ugyanakkor, ami a helyzetet tovább bonyolítja környezetvédelmi szempontból – az az, hogy a Cinkotai út jelenlegi nagy autós forgalma akkora, hogy a jelenlegi közlekedés mellett hatalmas nagy autósorok alakulnak ki akkor, amikor egy-egy vasúti szerelvény elhalad. Pont tegnap mértem le, hogy a vasúti szerelvények 100 km/órás áthaladásához 1 percre van szükség. Még akkor, hogy ha a rákosligeti megálló forgalmát vesszük figyelembe, akkor ez 2,5-3 percig is elhúzódhat. Én azt tudom mondani és a MÁV Rt-nél ahogy felmértem a helyzetet, az az állásfoglalás, hogy a XVII. kerület Önkormányzatának most kell dönteni az ügyben, hogy ezt a megvalósítási projektet támogatja, tehát a Rákoskeresztúr megállóhely visszaállítását valamilyen formában, ugyanakkor viszont az előtervekből, illetve a kivitelezési tervekben is részletes hatásvizsgálat alá tartozik, hogy a Cinkotai út és a vasútvonal környezetének rendezését hogyan lehet megoldani, illetve hogy ne ilyen zsúfolt, 1 km-en belüli megállási helyek legyenek, mert az a jelenlegi szerelvényes közlekedésnél energetikailag és vasutazás szempontjából sem nagyon lehetséges. Ugyanakkor az elővárosi forgalomnál megérkező motorvonatok, amikről most szó van, különböző tendereztetéseknél is beindulnak, ezek már korszerűbb járműtechnikával rendelkeznek, amelyek viszont feltehetően akár az 1 km-en belüli megállást is gazdaságosan lehetővé tudják tenni. A kialakításnál annyi többlet plusz munka van, a jelenlegi helyzetben nem lehet visszaállítani Rákoskeresztúr vasútállomást, mert a nemzetközi előírások következtében legalább 30 cm magas peronokra van szükség, úgy, ahogy Rákosligeten is ezt lehet látni. Ehhez megfelelő feljáró rámpákat kell kialakítani és megfelelő parkolási lehetőséget is kell biztosítani. Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselő: az elejére egy pontosítást szeretnék tenni. Alpolgármester asszony a Budapesti Közlekedési Szövetség képviselőjeként mutatott be engem, én ennek egy részének vagyok képviselője úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatnak, hiszen a kormányzat és a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján alakult meg ez a szövetség és szeptembertől bevezetésre kerül az úgynevezett közös bérlet. Azt gondolom, hogy a közös bérlet az, ami miatt köszönöm a szót a Testületnek. A közös bérlet azt jelenti, hogy ha majd megvalósul akár ez a Rákoskeresztúr vasútállomás és ott vagy akár most, a meglévő Rákosliget megállóban felszáll valaki a vonatra, akkor nem kell külön megvennie a vonatra szóló jegyet és külön mellé egy BKV jegyet vagy bérletet az utazás továbbfolytatásához. Ezzel az úgynevezett közös bérlettel tudja ezeket az utazásokat megtenni. Ez
59/113
a közös bérlet, amit a Budapesti Közlekedési Szövetség fog bevezetni, 10 %kal lesz drágább a most forgalomban lévő és érvényes BKV bérletnél. Természetesen a 10 %-kal olcsóbb bérlet is megmarad, hiszen akinek nem kell más közlekedési eszközt, mint a BKV-t igénybe vennie, annak. A természetesen feleslegesen nem kell megvennie azt a plusz 10 %-os bérletet. Rákoskeresztúri állomásra visszatérve azt gondolom, hogy ezt az egészet egy nagy komplett csomagban kellene a Képviselő-testületnek végiggondolnia és végigelemeznie. Amit most a MÁV Rt. szakértőjétől hallottunk, annak alapján az én számomra már két megfontolandó érv van: mi lesz a Rákosliget állomással, ha a Rákoskeresztúr mellett dönt a Testület, illetve az a forgalom, ami jelen pillanatban a Cinkotai útra terhelődik, ennek a feltorlódása - ha Rákoskeresztúron is megállnak a vonatok - hogyan és miként fog megtörténni. Én örülök annak, hogy a XVII. kerületi Képviselőtestület foglalkozik ezzel a kérdéssel. Jó néhány olyan külső kerületben voltam az elmúlt időszakban, ahol szintén napi problémát jelent az, hogy hogyan lehetne a közlekedést úgy megszervezni, megoldani, hogy minél hamarabb bejussanak az emberek ezekből a külső kerületekből a belvárosba, és a belváros autóterhelését hogyan és miként lehetne csökkenteni. Én azt kérem a Képviselő-testülettől, hogy ha ma nem is dönt véglegesen vagy ha esetleg ez a döntés nem pozitív, akkor mindenféleképpen tartsa napirenden ezt a kérdést, mert közös érdeke mindenkinek az, hogy a tömegközlekedés előnyben részesítése továbbra is megtörténjen a Főváros területén. Még egy számot szeretnék elmondani, ami azt gondolom, hogy fontos érv lesz Önöknek akkor, amikor majd erről az emberek előtt érvelnek. Ma minden 100 utazásból 63 tömegközlekedési eszközzel történik a városban. Ez az úgynevezett mode art street, amit szeretnénk a továbbiakban is megőrizni. Én tudom, hogy a mi XVII. kerületünk, szépséges Rákosmenténk nem érintett a 4-es metróval, mert ugye egy kicsit arrébb és a város más területén fog felépülni. De azt gondolom, hogy egyetlen egy képviselő sem tekintheti akár a 4-es metró beruházását vagy most akár a 2es metró felújítását kidobott pénznek, hiszen fontos az, hogy a Főváros teljes tömegközlekedési hálózata minél hamarabb megújuljon és minél inkább az emberek szolgálatába álljon. ifj. Lepés Imre: a vita zárást frakciószünetet szeretnék kérni.
követően
a
szavazás
előtt
5
perc
Kovács István: nagyon sok minden elhangzott itt rövid idő alatt a vasút részéről, a szakember részéről, a Főváros részéről. Tudomásul kell vennünk, hogy a közös bérlet csak akkor lesz hasznos kerületünkben, hogy ha ki is tudjuk használni. Aki a kerületben él, tudja, hogy ezen a szakaszon mind a négy megállóra szükség van. Hisz hogy ha most a Cinkotai utat vesszük figyelembe, akkor arról a lakótelepi részről akár gyalog, akár tömegközlekedéssel az elérhető, de ha mondjuk a Rákosliget állomásra szeretnénk bejutni, az már hosszú perceket jelent, ha a színes házakból szeretnék oda eljutni. Mindenképp indokolt lenne az állomás visszaállítása. A másik, amit szeretnék említeni az, hogy egy szomorú tény, hogy mi sajnos a középtávú, de még a hosszú távú koncepcióban sem leledzünk közlekedés szempontjából. Jó, a nagyon hosszú távú 2015. vagy 2025? Nem tudom
60/113
melyik időpont? De itt amit elmondanak még az elővárosi vasúttal kapcsolatban is 2010-2013-ról a végleges befejezésről beszélünk, azt hiszem, hogy ez egy elég hosszú időtartamot jelent. Nekünk, akik ebben a kerületben élünk tudjuk azt, hogy egy kicsit számkivetettek vagyunk, egy kicsit kirekesztettek a Fővárosból. Egyre lehetetlenebb a helyzetünk. Mindannyian tudjuk, hogy a lakóparkok egyre jobban betelepülnek, egyre nagyobb lesz a kerület terheltsége és ez az egyetlen út vezet befelé a városba, ahol a mi területünkön nagyon munkahelyet sem tudunk biztosítani a lakók számára, ezért csak befelé tudnak közlekedni az emberek. Ez az utolsó lehetőségünk a közeli időszakban, hogy megoldódjon közlekedésünk az elővárosi vasút vagy pedig a jelenlegi működő vasútrendszernek a kihasználtsága, kihasználása. Én azt mondom, hogy el tudom fogadni, de meg nem tudom érteni a vasút szakemberének a gazdasági érdekeit, hogy 700 méteren belül nem gazdaságos megállni. Nekünk szörnyebb élményt nyújt nap mint nap órákat vagy akár az Örs vezér térig bejutva akár ¾ órát állni vagy ülni a buszon vagy a személygépkocsiban. Mindannyian szeretnénk, ha be tudnánk rövidebb idő alatt jutni a városba. Ez főleg gyerekeinket érinti, mivel itt nincs olyan magas szintű oktatási lehetőség. Én azt mondom, hogy az itt élő gyerekeknek a nagyobbik része a városba jár. Azok elég terheltek és nem elég célirányosak… Kiss Lajos reakcióira közben válaszolgatok. Én úgy gondolom, hogy a gyerekeknek a legnehezebb, mert reggel felülnek 6 órakor a buszra és ¾ 8-ra szeretnének bejutni a városba. Én azt gondolom, hogy dr. Dombóvári Csaba javaslata egy kis lépés a megoldáshoz, de mindenképp szavazzuk meg, mindenki álljon ki mellette. Nagyon nehéz döntés az, míg a gyerek eljut a vasútig, de ha a gyerek már fel tudott szállni a vasútra és szembesül azzal, hogy 20 perc alatt bejut a Keletibe, akkor úgy gondolom, hogy onnantól kezdve főleg vasúttal fog járni. Az én fiam is ezt teszi. Nagyon nehezen vettem rá, hogy menjen el a vasútállomásig, akár 8 perces séta is volt a gyereknek, de azóta, amikor teheti csak vonattal jár be a városba. Szeretném, hogy ha ezt az előterjesztést képviselőtársaim mindenképp támogatnák. Andráska István: sajnos eddig engem nem győztek meg arról, hogy erre a vasútállomásra szükség van vagy nincs. Elképzelhető, hogy szükség van, de én az üzleti életből veszem a példát. Ahhoz, hogy egy terméket bevezessünk, előtte kellene egy piackutatás és csak utána érdemes egy terméket bevezetni. A vasút képviselője is elmondta, hogy különböző kétségek merülnek fel ezzel az állomással kapcsolatosan. Én néhány kétséget szeretnék felvetni, illetve szeretném megismételni már bizonyos mértékig az elhangzottakat. Számomra nem derül ki az, hogy a kerületben a lakosság részéről, mondjuk Rákosliget részéről, a színes házakból mi az igény erre, mennyien vennék ezt használatba. Egyáltalán nem derül ki. Mindenekelőtt ezt fel kellene mérnünk. Hatástanulmányt kellene a közlekedésre végezni. 2010 valahány bevezetésnél ez a hatástanulmány most semmit sem ér, de egyébként pedig különböző elképzelések vannak a városközpont áthelyezéssel kapcsolatosan. A buszjáratok áthelyezésével kapcsolatosan is felmerül a kérdés, hogy kell-e néhány 100 méterre egymástól két vasútállomás. Elindulni sem tud a vonat, mert rögtön meg kell állnia. Most ezt tényleg szakembernek kellene eldönteni, hogy érdemes-e Rákosligetről egy vonatnak úgy elindulni, hogy amikor elindul, gyakorlatilag a szerelvénynek meg is kell állni. Nem lenne-e
61/113
jobb megoldás az, hogy mondjuk buszjárat indulna Rákosligetre vagy a Rákoskeresztúr állomás működne, a Rákosliget nem, mert gyakorlatilag igen közel vannak egymáshoz. Ezt véleményem szerint egy kicsit komolyabban kellene eldönteni. Azt meg végképp nem értem, hogy erről a Képviselőtestületnek pont most kellene dönteni, hogy 2010 valahányba ez a vasútállomás megnyíljon-e vagy ne nyíljon meg? A lényeg az még, hogy készült-e erre valamilyen felmérés, hatástanulmány? Mit szólnak majd azok az autósok, akik sora a Pesti útig áll most is egy lezárásnál és jobb megoldás lenne-e akkor, hogy ha busszal vinnénk az adott állomásra az embereket és nem azt várnánk el, hogy télen hóban majd a színes házakból gyalog a Rákoskeresztúr megállóhoz elsétáljanak. Senki nem fog elsétálni egyébként. Ezt most mondom. Biztos, hogy nem fog elsétálni. Én inkább a buszjáratok oldaláról közelíteném ezt meg. A másik problémám - és az utóbbi időben tapasztalom - és ez már nem kifejezetten az előterjesztés szakmai részéhez kapcsolódik történetesen az, hogy felvetődnek előterjesztések, amelyeket különböző ötletek alapján bedobunk, amelyek egyébként lehetnek jók is és rosszak is. Az előterjesztő pedig a bizottsági üléseken nem jelenik meg. Így lehetőség sincs arra, hogy az előterjesztőt megkérdezzük arról, hogy miért készült ez az előterjesztés, mi ennek a szakmai háttere, készült-e valamilyen felmérés. Azt kell mondjam, hogy dr. Dombóvári Csaba gyakorlatilag vagy az előterjesztésével nem foglalkozik különösebben, vagy a bizottságokat nem tekinti érdemlegesnek arra, hogy a bizottságok előtt a saját előterjesztését megvédje. Mert például a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tárgyalta ezt az előterjesztést, de sajnos senkinek sem tudtunk feltenni ezzel kapcsolatosan kérdéseket és kiváltképp az előterjesztőnek nem. Most innen következik és egyébként meg kell mondjam, hogy még jó néhány ilyen előterjesztésből következik, ami ma itt megjelent, hogy igen csak kampány nyitásról van szó és bizonyos mértékig már kampány célokat pedzegetünk. Én ezt egyébként úgy mondanám, hogy az ellenzék részéről most politikai cukrászkodás folyik, mert egy-két édes kis előterjesztéssel próbálja itt a Testületet megetetni. Én úgy érzem, hogy nem kifejezetten sikeresen, mondhatnám ezt egyébként, hogy ez a kis édesség egy rizsfelfújt Dombóvári módra. Én úgy gondolom, hogy ezt szakmailag jobban meg kellene támogatni. Barna Andor: vagy én nem értettem jól, amit a szakértő mondott vagy egykét előttem szóló képviselőtársam nem értette jól. Ez majd előbb-utóbb biztos ki fog derülni. Én úgy értettem, hogy hosszútávon a keresztúri vasútállomáson megoldható, hogy a vonat megálljon. Én így értelmeztem. Én azt hiszem, hogy az viszont, hogy a vasútnak ez előnyös a vonatok szempontjából vagy nem, technikailag mi szükséges ahhoz, hogy ezt meg lehessen oldani, ez a vasút dolga. Én azt hiszem, hogy mint keresztúri képviselőnek az itteni lakosságnak, ha Keresztúron megáll a vonat, az mindenféleképpen előnyös, mert egy óráig tart autóbusszal Kőbányára a Szent László térre eljutni reggelente. Ha a vonatra felszáll és sétál mondjuk 10 percet, s a vasúttal 10 perc alatt ott van, akkor én azt gondolom, hogy ez egy előnyös dolog. Én azt hiszem, hogy nem biztos, hogy nekünk különösebben foglalkoznunk kellene a vasút technikai lehetőségeivel, főleg úgy, hogy elhangzott, mondom, ahogy én értettem, ha nem is most, de egy
62/113
pár éves időintervallumon túl, pár év múlva ezek megoldhatók lesznek, ha újfajta vonatok járnak. Én azt gondolom, ezt tényleg nyugodtan mérlegelnünk kellene és próbáljuk átgondolni, hogy mit lépjünk, mert lehet, hogy nem rossz az, ha mi ráerősítünk arra az igényre, aztán hogy megoldható-e később vagy nem, az megint egy más dolog, de hogy ha azt gondoljuk, hogy jó ha megáll Rákoskeresztúron a vonat, akkor szerintem nekünk rá kell erősítenünk erre és majd amikor a vasútnál ez megoldható, akkor majd megoldja. Én egyébként kezdeményeztem már régen a vasút felé, mint egyéni képviselő, illetve felvetettem, mert lakossági igények mutatkoztak ez iránt, hogy ennek a kérdésnek a megoldására milyen lehetőségek vannak. Egyenlőre semmi. Kovács István: Andráska István képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy köszönöm a figyelmedet, hogy közvélemény-kutatás. Meg szeretném kérdezni a véleményedet, hogy ki az, aki azt mondja ebben a kerületben, hogy be lehet jutni könnyedén a városba, nincs dugó és nem állt még a gyógyszergyár mellett hosszú perceken keresztül. Visszakérdeznék akkor, hogy milyen közvélemény-kutatást tartsunk, hogy ki szeretne rövidebb úton beérni a belvárosba, vagy ki szeretne gyorsan beérni a belvárosba? Ilyen közvélemény-kutatást tartsunk? Megtehetjük, de azt hiszem, hogy ennek gyakorlatilag a kimenetele egyértelmű. Ha ez már meg is történt, mert mindenki szeretne gyorsabban beérni, akkor én itt a vezető koalícióhoz szeretnék egy kérdést intézni. Mit tett azért, hogy az emberek kiszálljanak a kocsikból és felüljenek a vonatokra és vonattal jussanak be esetleg a Keleti pályaudvarra? Tettek valamit? Valamilyen kampányt folytattak vagy próbálták valahogy rávezetni a kerület lakóit, hogy üljenek fel a vonatokra? A másik pedig. Én erre megadhatom a választ, mert azt hiszem, hogy Önök is tudják, hogy nem sok mindent tettek ez ügyben. 50 éven keresztül megállt ezen az állomáson a vonat. Én nem tudom, hogy ez most valami új megközelítés, lehet, hogy most új vonatok vannak, lehet, hogy nem tudnak lassítani vagy túlfut az állomáson, nem tudom, hogy ez szakmai kérdés. Nem akarok belebonyolódni. De olyan vonatokat gyártottunk vagy vannak forgalomban, amelyek 700 méteren belül nem tudnak megállni, akkor el tudom fogadni ezt az érvet is. Én nem hiszem, hogy ebből olyan konzekvenciát kellene levonni, hogy itt képviselőtársam arról beszélne, hogy 2013-ban szeretné, hogy megálljon itt a vonat. Mi azt szeretnénk, hogy a jelenlegi vonatok, akár már „jövő héten” megálljanak. Amennyiben mód van rá. Még ha a gőzmozdony is meg tudott annak idején állni, most is. Lehet, hogy valami őrült energiaráfordítás lesz, de a mi érdekünk ebben a kerületben az, hogy megoldódjon valahogy ennek a kerületnek is a közlekedése. Bárki ellene lép ebben a kerületben, bármelyik képviselőtársam, az vállalja fel a jövőre. Lehet kampánystratégiának vagy bárminek mondani. Igen, van egy ilyen üzenete is. Aki megoldja ennek a kerületnek a problémáját vagy legalábbis koncepciózusan tesz rá javaslatot, az akár meg is nyerheti ezt a kerületet. De kérdezném, tettek Önök az elmúlt 4 évben ezzel kapcsolatban valamit? Én úgy érzem, hogy nem. Sajnos, amikor ott ülök a kocsiban vagy a tömegközlekedési eszközön és mindenki a le- és felmenőjét szidja a kerületünk és Fővárosunk vezetőinek, én nem ezt érzem ezekben a pillanatokban.
63/113
Dr. Péczely Terézia levezető elnök: jó lenne, ha a napirend tárgyalásánál maradnánk, ami úgy gondolom, hogy eléggé érdekes szakmai kérdés. Papp Péterné: nekem nagyon tetszik az előterjesztése. Gratulálok. Az 1. pontjával maximálisan egyetértek és támogatni is tudom. A 2. pontja azonban kérdőjel számomra. Azt gondolom egy kicsit képzavar. Egy állomás újbóli megnyitása, illetve egy megállóhely újbóli megnyitása messze nem egyenlő az elővárosi vasúti közlekedés feltételeinek a megteremtésével. Sem műszaki, sem technikai, sem pedig a forrásánál fogva. Igen jól felsoroltad az illetékes döntéshozókat, ebből azonban kihagytad saját magunkat. Egy elővárosi vasút ugyanis a kerületi önkormányzattól is komoly forrásrészt kíván. Képviselőtársam, én is azt mondom, amit Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony is, hogy ne hagyjuk ezt az előterjesztést elveszni. Szívesen segítek neked a 2. pont részletes kidolgozásában, amiben igényled. Sajnos így ezt az előterjesztést az előbbiek miatt nem tudom támogatni. Podani Sándor: én nagy érdeklődéssel figyelem a vitát, a szakértő elmondását, az előterjesztésre adott támogatását. Engem csak néhány dolog érdekel. Valóban igaza van Andráska Istvánnak, amikor azt kérdezi, hogy mi van a keresztirányú forgalommal? Nyilvánvalóan jogos az a felvetés persze, amit képviselőtársam mondott, hogy mit tettünk azért, hogy kiszálljunk az autóból? Nagyon kevés autóst látok kiszállni Rákosligeten is az autóból és átszállni a vonatra. Nagyon kevés autóst látok Rákoshegyen is kiszállni az autóból. Arról nem beszélve, hogy a nevezett állomáson, ami az előterjesztésben szerepel, lehetőség sincs parkoló kialakítására, tömegközlekedésen való odajuttatásra. Én azt gondolom, hogy ezzel az egész történettel akkor érdemes foglalkozni, ha a központi és fővárosi forrásokból meg tudjuk oldani a Ferihegyi úton mind a két vasúti ágnak a felüljáró megoldását, hogy ne szintbeli kereszteződés legyen a vonat és a közút között. Addig erről a továbbiakban beszélni érdemben, legalábbis véleményem szerint azért nem érdemes, mert olyan katasztrófát okozhat a közlekedésben, amit eddig is már nehezen visel a kerület lakossága, és nem feltétlen csak a kerület lakóinak, hanem az agglomerációnak a közlekedése is sújtja a kerületet. Nyilvánvaló, hogy az előterjesztésben szerepel az elővárosi vasút koncepciója, amit Gy. Németh Erzsébet is említett. Az egy egészen másik történet. Ráadásul 15-20 percenként indulnának a szerelvények. Amennyiben ez bevezetésre kerül, akkor azért én azt megnézném, hogy milyen gigászi küzdelmet folytatnánk itt az autók kikerülésével, mert akkor nem a Pesti útig állna a sor, hanem az Elágazásig, vagy netán esetleg Ecserig. Én azt gondolom, hogy addig, amíg ennek a szintbeli kereszteződésnek a problémája nincs megoldva Rákoshegy és Rákosliget irányába, ezzel az egész történettel teljesen felesleges foglalkozni. Lehet itt szakmázni, lehet itt politikai hangulatot kelteni, de amíg erre a költségek nem állnak rendelkezésre és a központi akarat, az országos vezetés és a kerületi vezetés nem egy irányba húz és nem egy pontos célt akar megvalósítani, illetve valójában többet, de egy azon cél érdekében, én azt gondolom, hogy addig ezzel az előterjesztéssel komolyan nem érdemes foglalkozni. Én nem javaslom ennek elfogadását.
64/113
Andráska István: néhány dologra szeretnék reagálni, de először is Kovács Istvánnak szeretném mondani azt, hogy mivel itt az előbb kifejtetted, hogy éneket és marketinget tanultál, piackutatást, közvélemény-kutatást nem igazán. Ezért elmondom neked, hogy nagyon egyszerű egyébként a közvélemény-kutatás, csak el kellene menni a Rákosliget vasútállomáshoz és meg kellene számolni, hogy hányan szállnak fel és le. Ez az egyik módszere egyébként a közvélemény-kutatásnak. Akkor rájönnél, hogy mekkora az igénybevétel az adott helyen a vasútvonalon és következtethetnél is arra, hogy kb. 600 méterre plusz milyen igény lenne egy újabb vasútállomás megnyitására. Ez az egyik. A másik pedig, pont Te említetted az előbb, hogy valamikor nagyon régen működött ez a vasútállomás. Akkor most felteszem ezt a kérdést, hogy miért zárták be? Valószínűleg ennek lehetett valami oka. Gazdaságossági, illetve forgalmi oka lehetett. Én változatlanul úgy gondolom, hogy ez szakmailag nem kellőképpen alátámasztott anyag. Megítélésem szerint egy koncepció keretében, az elővárosi közlekedés koncepció keretében - melybe bele lehetne tenni még a városközpont áthelyezését, buszforgalmakat és nagyon sok mindent - kellene ezt az adott kérdést egy kicsit komolyabban, nem ilyen ötletszerűen – mint ahogy mondtam – édességként tálalni a Testületnek. Kovács István (ügyrendi): személyes megszólíttatás miatt szeretnék szólni. Mivel nekem szegezte képviselőtársam a kérdést, és feltette, hogy milyen tájékozott vagyok én közvélemény-kutatásokban. Először is a feltételeket kellett volna kidolgozni. Amennyiben már egységes bérlet lenne, akkor kellene odaállni és megkérdezni, hogy hányan szállnak fel a vonatra, addig miről beszélünk? Még egy gyereknek is százvalahány forintot kell fizetnie, amikor felszáll a vonatra. Adjuk össze, hogy ez havi szinten – ha vonattal jár be – mennyi pénzbe kerül akár egy diák számára is. A BKV buszbérlete mellé meg kell még fizetni száz forint környéki összeget, hogy a gyerek bejusson a Keleti pályaudvarra. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: személyes megtámadtatás alapján két perces hozzászólást kértél. Akkor ne érdemben tárgyaljuk a dolgokat. Kovács István (ügyrendi): igaza van Alpolgármester Asszonynak. Elnézést kérek. Csak még egy gondolat. Itt vannak azok az arcok, akik – emlékszem rá - a metrónak a budai részen történő meghosszabbításánál – egységesen emelték a kezüket. Akkor az nem tudom, hogy hány milliárdba került a Fővárosnak és a mi kerületünkben, mikor egy egyszerű problémát szeretnénk megoldani, akkor kíváncsi vagyok, hogy hány képviselőtársam fogja feltenni a kezét, hogy az igen gombot megnyomja. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: gondolom ez a szavazásnál ki fog derülni. Dr. Hájer Emília: én azt hittem, hogy ez egy mondatos előterjesztés lesz és mindenki megnyomja az igen gombot, mert ha ismételten elolvasom a határozati javaslat három pontját, semmi olyanra nem kötelezzük el
65/113
magunkat, ami nekünk pénzbe kerülne, ami problémát, bajt okozna. Próbálom rövidre fogni. Minap beszélgettem hivatali dolgozókkal és a következőket mondták, hogy az az érdekes ebben a Képviselő-testületben, hogy a bal oldal nem szavazza meg a jobb oldal előterjesztéseit, a jobb oldal nem szavazza meg a bal oldal előterjesztéseit. Én valahol egy kicsit kilógok a sorból. Próbálom mutatni, hogy vannak olyan dolgok, mikor egységet kellene mutatnunk a kerület érdekében. Én nem tudom, hogy mit ragozza a bal oldal ezt a jobb oldali előterjesztést és miért nem tudja egy gombnyomással megszavazni. Valaki kérdezte itt tőlem, hogy ki utazik ma be vonattal. Képviselő asszony, jól emlékszem, hogy a TV-ben nyilatkozta, hogy időnként a Rákosliget állomásról vonattal szokott bejárni, mikor a Képviselőházban van dolga. Ezt a TV-ben láttam. Természetes, hogy kevesen járnak a vonattal. Akik a hatvanas években is itt éltek, azok tudják, hogy ritkán jártak az autóbuszok és a kerület minden részéből elég nagyokat kellett gyalogolni ahhoz, hogy autóbuszra szálljunk. Amikor én diák voltam, Rákoshegyről, Rákosligetről valamennyi diák vonattal járt be a városba. Nyilván, hogy marketing kérdése, amennyiben újra működésbe lépnek a vonatok, az állomások működnek, akkor az emberek megint fognak vonattal utazni. Arról már nem is beszélve, ha autóval próbál valaki bemenni Pestre, 40 perc az Elágazástól a felüljáróig. Én olyan képviselő vagyok, hogy valamely METRÓ-nál minden esetben leteszem a kocsimat, mert nem szeretek a városban közlekedni. De voltak olyan esetek, hogy 40 perc alatt jutottam el még a METRÓ-ig is, hogy tovább tudjak utazni. A sajtóból naponta hallja az ember, érvénytelen a pályázata a MÁV Rt-nek, nem érvényes a Stadler szerelvények vásárlására, hogy itt az elővárosi vasút és indulni fog már napokon belül és felszállhatunk minden állomáson. Nyilvánvaló, hogy nekünk képviselőknek, a Hivatalnak feladata a vonatközlekedés népszerűsítése. Nem fognak teljes mértékben maguktól átszállni az emberek. Nem fognak kiszállni a gépkocsikból. Én magam is kiszámoltam, hogy ha én elindulok a saját lakásomból a Rákoshegy állomásra, akkor 20 perc gyaloglás után tudok csak vonatra szállni. Ha beülök a kocsiba és nincs dugó, akkor 20 perc alatt bent vagyok az Örsön és akkor már előbbre vagyok valamivel. Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy nem tartalmaz semmi olyat ez az előterjesztés, ami nekünk kötelezettséget jelentene. Miért nem futhatnánk egy kört ebben a kérdésben, hogy próbálják megnyitni az állomást, mert azon a részen az emberek, akik közel laknak az állomáshoz, mert lehet, hogy lesétálnak. Lehet, hogy 10 embernek, 20 embernek teszünk jó, de később biztosan többnek. Kétségtelen, hogy valamennyi állomásunknál, amennyiben működni fog az elővárosi vasút, ki kell alakítanunk őrzött vagy nem őrzött parkolókat, hogy működni tudjon a dolog, hogy Rákoscsaba-Újtelepről vagy pedig Rákoshegy másik végéről az állomáshoz gépkocsival lejöjjenek az emberek, de már a városba ne menjenek be, szálljanak fel a vonatokra. Szavazzátok meg képviselőtársaim az előterjesztést. Ifj. Buskó András: mint ahogy a bevezető előadásomban mondtam, a vasútállomás megnyitása nem politikai kérdés, hanem műszaki, forgalmi és nagyon lényeges gazdasági kérdés. Közel 20 évvel ezelőtt azért szűnt meg egyedül ez az állomás, Rákoskeresztúr állomás, mert mind gazdasági, mind
66/113
forgalmi szempontok nem tették lehetővé a 700 méteren belüli megállást egy másik ponton. Ahogy elmondtam, a korszerű motorvonatok beszerzésével vélhetően lehetőség nyílik arra, hogy 1 km távolságba ismételten megálljon a vonat. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy ez egy vegyes forgalmú vasútvonal. Itt gyorsvonatok, személyvonatok és tehervonatok egyaránt közlekednek. Ahhoz, hogy itt megálljon egy szerelvény, ahhoz forgalmi mezőre van szükség. Ha tudjuk, hogy Pécel és Rákos között nincsen más állomás, ahol vonatot lehessen keresztezni vagy vonatot lehessen előztetni, akkor ennek igen is lényeges forgalmi kérdése van, mert egy adott vágányon másik vonat nem haladhat el. Az előterjesztést én is megkaptam és elolvastam. Dr. Dombóvári Csaba képviselő azt javasolja, hogy az Önkormányzat forduljon a vasút felé hívja fel a figyelmet, hogy Rákoskeresztúr állomást ismételten meg lehessen nyitni. Az előbb említettem, hogy a távlati koncepcióban szerepel a rákoskeresztúri állomás rehabilitációja és ismételt forgalomba helyezése. Azt is elmondtam, hogy javaslom, hogy az Önkormányzat forduljon a MÁV Rt. vezérigazgatójához az ügyben, hogy ezt az elővárosi koncepciót támogatja és távlatban mindenféleképpen ennek az állomásnak a visszahelyezését utasforgalmi szempontból támogatja. Azonban azt, hogy most forgalomba lehessen helyezni és amint itt egy motorvonat megjelenik, azonnal már fel is lehessen szállni, elmondtam, hogy nem teszi lehetővé az, hogy nincs megfelelő kialakítású utasperon, nincs megfelelő kialakítású utasvédelem, ugyanakkor egy iparvágány van még a két forgalmi vágány mellett közvetlenül, elég közeli távolságban, amely kizárja azt, hogy ott a forgalmi balvágány mellé egy megfelelő befogadóképességű utasperont ki lehessen alakítani. Vasútnál ezeknek a kiviteli terveknek az elkészítéséhez időre van szükség, ugyanakkor pénzügyi forrásra is szükség van, hiszen most az elővárosi forgalommal kapcsolatban elsősorban a budai oldalon történik hatalmas nagy fejlesztés. Kelenföldtől Érdig. Három vágány helyett negyedik vágány megépítésére kerül majd sor. Most akármilyen képviselő, akármilyen politikai beállítottságú, akármit mondanak, ezeket sajnos tudomásul kell venni és én azt kérném megerősíteni, hogy az Önkormányzat támogatja Rákoskeresztúr vasútállomás lehető leggyorsabb visszaállítását, amelyet az előbb említett okok gátolnak még. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: úgy gondolom, hogy ezzel a hozzászólással, amit ifj. Buskó András elmondott, megerősítette azt, amit már egyszer a legelején is elmondott, és talán most már minden képviselőtársam számára világos az, hogy a MÁV Rt. támogatja és ez nem az Önkormányzatot terhelő dolog, hanem nekünk ezt kérnünk kell. Barna Andor: Kovács István képviselő úrnak szeretném mondani, mert felvetette, hogy az Önkormányzatot vezető koalíció mit tett? Én azt gondolom, hogy mindenkinek ott kell megtennie a magáét, ahol van és amire hatásköre van. Szeretném felhívni a figyelmet annak, hogy itt ezen a területen előrelépés történjen, az a Fővárost vezető MSZP-SZDSZ koalíciónak volt a dolga. Itt elhangzott képviselő asszonytól, hogy hosszú évek küzdelme után sikerült végre előre lépni, létrejött a tarifaegyezmény, ami igazából segíti majd a vasúti közlekedést a kerület polgárai számára. Amíg vasúti jegyet
67/113
kellett venni, addig is utaztak nagyon sokan vasúttal, de ez a tarifaegyezmény és ez a közös bérlet még inkább fogja segíteni azt, hogy ne busszal, hanem vonattal menjenek az emberek a városba. Én azt gondolom, hogy igen komoly politikai lépések történtek ez ügyben, ami sikerhez vezetett. Nem valós, amit mondtál. A másik, amit mondtál, hogy a mi akaratunkon múlik, hogy visszaálljon holnaptól vagy a jövő héttől a vonat, ez nem működik. Ezt ifj. Buskó András elmondta. Amit Te elképelsz, arra a 90es évek elején már történt kísérlet. Igaz, nem a vonat megállítására, hanem a 61 E járat megállítására a Kis utcánál, amikor Mészáros Ilonka, az akkori Zöldpárt elnöke meg akarta állítani a 61 E-t a Kis utcánál. Az autóbusz alig tudta kikerülni, mert elé ugrott az úttesten. Nem így működik. Abban természetesen egyetértünk, nekem is az a véleményem, hogy jó lenne, ha a Rákoskeresztúr vasútállomáson újból megállnának a vonatok. Ebben egyetértünk. Én azt gondolom, ahogy ifj. Buskó András mondta, nekünk nyomatékosítani kellene, aztán utána, hogy ez mikor valósul meg, az már nem rajtunk múlik. Ha a vasúti technikai feltételek meglesznek rá, akkor valószínű, hogy majd megteszi, reméljük. Kezdeményezzük ezt, de viszont ne ringassuk magunkat illúzióban. Tudomásul kell venni, hogy ez nem holnap lesz. Sajnos. Lázár Attila: először Papp Péterné hozzászólására szeretnék reagálni, aki valószínűleg közlekedésmérnöki tanácsadást is folytat, s dr. Dombóvári Csaba képviselő úrnak ezt próbálta nyújtani. Ehhez csak zárójelbe annyit jegyeznék meg, hogy remélem a képzést nem közpénzen végezte ezzel kapcsolatban. Második gondolatom az, hogy szocialista képviselő urak és hölgyek elfelejtették már bizonyára azt a két régi nagy jelszót: „Arccal a vasút felé” és „Hív a vasút, vár a MÁV”. Kicsit nosztalgiázzanak képviselő urak és hölgyek. A harmadik gondolatom pedig, hogy mit tesz a jelenlegi Képviselőtestület, milyen szándéka van a tömegközlekedés és a környezetbarát közlekedéssel kapcsolatban? Jellemző, hogy még ugyan nem tárgyaltuk a 240/2005. számú, „Javaslat az Európai Mobilitási Hét és Európai Autómentes Nap kezdeményezéshez való csatlakozásra” tárgyú előterjesztést, ami a munkába, iskolába környezetbarát módon című mozgalomhoz kíván csatlakozni, de jellemző, hogy erre az előterjesztésre egyetlen határozati javaslat van, még pedig az, ami azt elutasítja. Papp Péterné (ügyrendi): Kedves Attila! Köszönöm megtisztelő figyelmedet. Dr. Péczely Terézia: szeretném ismételten rögzíteni, amit ifj. Buskó András elmondott, hogy ez nem egy önkormányzatot terhelő költség. A MÁV Rt. ezt vállalja EU-s forrásból, nyílván nem most, hanem a technikai feltételek megteremtése után, illetve nyilatkozott arról a szakértő, hogy újabb elővárosi motorvonatokkal technikailag megoldható a 700 méteren belüli ismételt megállás. A közlekedési dugóra szeretnék annyit reagálni, azt hiszem ez Podani Sándor hozzászólása volt, hogy az átmenő forgalom torlódhat. Én úgy gondolom, hogy itt egy keresztirányú mozgásról van szó, amit az M0 reményeink szerint ki fog váltani. Én úgy gondolom, hogy mindenképpen az, hogy az emberek nem autóval, hanem az elővárosi vasúttal járnak be a városközpontba, ez mindenképpen egy autós létszámcsökkenést okozhat.
68/113
Arról nem is beszélve, hogy ugye az egyik egy sugárirányú közlekedés, a másik pedig egy erre merőleges átmenő forgalom, ami még egyszer mondom, hogy remélem az M0-ra fog átterhelődni és nem a kerületünket sújtja, mert ez valóban rendkívül nehéz. Dr. Fachet Gergő: itt több érv elhangzott, ugyanakkor azt látom, hogy érveink sokszor nem találnak nyitott fülekre és az érdekérvényesítő képességünk igen gyenge. Általában Budapest és a Fővárosnak is azt hiszem, hogy mostoha gyermekei vagyunk. Úgy érzem magam időnként ebben a 83 ezer fős kerületben, mintha egy szigeten élnénk, akkor a kb. – pontosabban megnéztem az adatokat – mint Szombathely lakossága és ott jóval megoldottabb a közlekedés. Én úgy gondolom, hogy dr. Dombóvári Csaba javaslata egy megoldás ebből a kiútból. Egyébként én nagyon örülök neki, hogy Kelenföld metróval gyarapodik, de ettől én nem érzem jobban magam és az itt lakók sem érzik jobban magukat. Örülök neki, hogy a város másik felén az életszínvonal növekszik, és ezáltal lassabban öregednek, mert az emberek egy fél munkaidőt a buszokon töltenek. Külön hűségérdemrendet lehetne adni egy-egy lakónak, aki mondjuk Budára jár át dolgozni és a tömegközlekedési eszközökön tölti fél életét. Ez megoldásra vár és távlati koncepciókról beszéltem. De egyes családok nap, mint nap megküzdenek ezzel és nem távlati koncepcióval szeretnének bejutni, ebből őrlődnek. Ez a napi tapasztalatom. Erről mindenképpen nem a 2010 valahányas évben kell gondolkoznunk, hanem még egyszer mondom, hogy pl. ilyen javaslat elfogadásával is jelezzük a MÁV Rt-nek, hogy egy akkut probléma és ezt meg kellene oldani. Egyébként meg gondolom, hogy egy lehetőséggel több a vonatra felszállni. Ráadásul ha ez a közös bérlet létrejön, akkor jelentősebb anyagi – ebből van a legkevesebb az embereknek – áldozattal nem járna amennyivel többe kerülne ez a közös bérlet és talán szívesebben is választanák ezt a lehetőséget, mert az anyagi terhek lecsökkennének. Úgy gondolom, hogy akik ezen a szakaszon belül, tehát a ligeti állomás és a keresztúri állomás között laknak, azoknak legkevésbé gondolom, hogy visszafele araszolnának tömegközlekedési eszközzel, hogy Rákosligeten felszálhassanak rá. Ez a rossz irányba haladunk, de amúgy is lassan koncepció szerintem megdől. Ez a tehermentesítésnek egy lehetősége lenne. Én azt gondolom, hogy ezt mindenképpen meg kellene próbálni és majd meglátjuk, hogy mi lesz az eredménye. De én gondolom, hogy ez nem okozna csalódást. Dr. Dombóvári Csaba: nem kevés tanulsággal szolgál ez a napirendi pont, azaz a napirendi pont vitája. Engem nem az érvek és az ellenérvek vitája lepett meg, hanem sokkal inkább azok az indulatok, amelyek egynéhány képviselőtársam hozzászólásában fellelhetők voltak. Nem szeretnék olcsó poénokat durrogtatni, pedig bőven dobtak fel magas labdát, hiszen hivatkozhatnék arra, hogy néhány szocialista párti képviselő miért nem figyelt oda és hallgatott arra, amit párttársa Gy. Németh Erzsébet mondott és miért nem figyelt arra, amit a szakértő is mondott. Ha erre gondolok, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy sokkal inkább az elutasító álláspontokban találok kampányt, semmint magában az előterjesztésben. Andráska István képviselő úr nem lakik Rákosligeten és így nyílvánvalóan nem kapott abból a
69/113
szóróanyagból, amelyet 2002. őszén a választások során, mint az egyik jelölt, minden postaládába eljuttattam. Erre gondolok képviselő úr, amelyben én akkor 36 pontban összefoglaltam azokat a célokat, amelyeket az elkövetkezendő évben, 2002-2006. között szerettem volna, szeretnék megvalósítani. Az elmúlt csaknem 3 év során benyújtott előterjesztéseim jelentős többsége ebben az anyagban már egyszer szerepelt, mint ahogy a mostani előterjesztés is szerepel ebben az anyagban, az első oldal alján. Szó szerint idézem: “Rákoskeresztúr MÁV állomás megnyitása. Meg kell győznünk a MÁV vezetőit arról, hogy az egykori Rákoskeresztúr megálló ismételt megnyitásával tovább nőhet a vasúti közlekedést választók köre, elsősorban a Régi-Akadémiatelepről.” Az elsősorban kifejezés Rákosliget és a Régi-Akadémiatelep vonatkozásában értendő. Talán nem vagyok nagyképű, ha azt mondom, hogy azon politikusok közé tartozom, akik komolyan veszik azt, amit egyszer leírtak. Andráska István képviselő úr piackutatásról, marketingről is beszélt. Azt gondolom és itt példaként hozta, hogy menjünk le és nézzük meg, hogy egy-egy reggel hányan várakoznak a vasúti megállóban a vonatra, gondolom befelé. Én erre azt mondom, hogy nem csupán azok körében kell piackutatást végezni, akik éppen az adott helyzetben fogyasztói, megrendelői vagy igénybevevői egy szolgáltatásnak, hanem azok körében is, akik potenciálisan igénybevevői lehetnek egy adott szolgáltatásnak. Ha csak azokat kérdezzük meg, akik ott vannak az állomáson, azoktól nagy meglepetés nem fog érni, a válaszaiktól, sokkal inkább kell azokat megkérdezni, akik távol vannak, s valamilyen okból nem a vasutat választják. Nyilván meg van nekik is az okuk, s ezek ezerféle okok lehetnek, hogy valaki miért nem vasúton jár. A másik pedig, hogy nyilvánvalóan, ha egy áru vagy szolgáltatás túlságosan messze, túlságosan távol esik attól, mint ami a megkérdezett számára elérhetőnek látszik, akkor a válasza elutasító vagy közömbös lehet. Most akárhová elmegyünk, akár a Régi-Akadémiatelepen, akár a lakótelep azon részén, amely a Cinkotai úthoz viszonylag közel esik, megkérdeznénk az ott élőket, hogy szeretnének-e a Rákoskeresztúr vasútállomáson felszállva a vonatra eljutni a városba, a többség elhajtana bennünket, mert nyilván jár arra és látja, hogy hogyan néz ki az az állomás. De mint az előterjesztésemben is leírtam és mint szóbeli kiegészítésemben elmondtam, itt nem csupán arról van szó - most jelen javaslatban arról van szó, de az ügy nem csupán arról szól, s meghívott vendégeink ebbéli álláspontomban megerősítettek -, hogy a vasútállomás ismételt megnyitásáról esne csak szó, hanem a szükséges kiegészítő infrastruktúráról is szó kell, hogy essék. Mint szóbeli kiegészítésemben mondtam, nyilvánvalóan erre, a kérdéskör ezen részére csak akkor érdemes majd kitérni, ha a MÁV Rt. részéről pozitív hozzáállás tapasztalható. Egyébiránt néhány konkrétum, ami elhangzott. A Cinkotai úton a lassú áthaladás nem csupán annak köszönhető, hogy gyakran és vagy sokáig van leeresztve a sorompó, illetve a piros villogó, hanem nagyon jelentős részben annak is, hogy minősíthetetlenül rossz minőségű az út felülete. Különösen a vasúti átjáró közvetlen közelében mindkét oldalon. Ha valaki innen, Rákoskeresztúr felől a Cinkotai úton akar átmenni a hatvani vasútvonalon a cinkotai buszgarázs irányába, akkor azon az úton nem tud úgy átkelni, mint akár Rákosligeten, akár Rákoscsaba-Újtelepen vagy öreg Csabán vagy akár Rákoshegyen a vasúti átjáróban, mert megközelítve az átjárót tengelytörést
70/113
szenvedhet, áthaladva pedig a túloldalon a Liget sor becsatlakozik a Cinkotai útba, ott pedig minősíthetetlen az út állapota. Ez is okozza a lassú haladást más egyéb szempontok mellett. Ugyanakkor a vendégek részéről elhangzottak két fontos szempontra vagy momentumra hívnám fel a figyelmet. Azt gondolom, hogy mind a kettő esetében van megoldás, illetve továbblépési lehetőség, illetve lehet érveket hozni ezekkel kapcsolatban. Az egyik, amit Alpolgármester Asszony is említett, én is azt gondolom, illetve abban bízom, hogy az M0 megépülése a Cinkotai út, Bakancsos út és a Lőrinci úton áthaladó forgalomnak egy részét – hogy mekkora részét, aki pesszimista, az azt mondja, hogy kisebb részét, aki optimista, nyílván azt mondja, hogy nagyobb részét – bizonyára el fogja vinni. Másrészt pedig a Településszerkezeti Tervekben - amelyeket már többször megtárgyaltak a bizottságok és a Képviselő-testület is - a Cinkotai út – hatvani vasútvonal kereszteződése kétszintű kereszteződésként szerepel a tervezési elképzelésekben. Másrészt pedig elhangzott az is, hogy nehogy az legyen esetleg egy ilyen döntésnek a következménye, hogy akkor mondjuk a rákosligeti vasúti megállót megszüntetik arra a bizonyos 700 méteres közelségre tekintettel. Egyrészt Buskó úr mondta el első hozzászólásában, ha jól emlékszem, hogy azoknak az új motorvonatoknak, amelyeknek a beszerzése folyamatban van vagy a későbbiek folyamán sor kerül a beszerzésükre, már nem lesz probléma viszonylag rövid távon belül az ismételt megállás. Másrészt pedig arra az apró körülményre hívnám fel mindenki figyelmét, hogy a rákosligeti és rákoskeresztúri vasúti megálló között szinte méterre pontosan ugyanakkora a távolság, mint a rákoscsabaÚjtelepi és a rákosligeti állomás között. Ha Rákoscsaba-Újtelep és Rákosliget viszonylatában működik az, hogy megáll a vonat, akkor azt gondolom, hogy működhet Rákosliget és Rákoskeresztúr megállóhelyek vonatkozásában is. Olyan vonatról, olyan menetrendről pedig nekem nincsen tudomásom és nem is tapasztaltam, amely akár Rákosligetet, akár Rákoscsaba-Újtelepet kihagyta volna, tehát vagy megállnak mindenhol Rákoscsabán, RákoscsabaÚjtelepen és Rákosligeten is, vagy nem állnak meg a XVII. kerület területén, hanem Rákos állomás után Pécel az első megálló és fordítva. Ezt egyébként nagyon sokan sérelmezik, Rákoscsabán, Rákoscsaba-Újtelepen és Rákosligeten is, hogy időnként ott húz el az orruk előtt a vonat és nem mindig vannak rajta olyan sokan, hogy ne férnének oda fel emberek. Egyébként az indulatokra visszatérve egy-két perc erejéig. Ha itt isaszegi, péceli polgárok jöttek volna el és indulattal telten tiltakoztak volna ez ellen az elképzelés ellen, akkor azt mondom, hogy meg lehet őket érteni. Még egy megálló beépül az útvonalba, annyival tovább tart nekik bejutni. Dehát itt mi, a XVII. kerület Képviselő-testülete vagyunk! Nem igazán értettem Papp Péterné képviselő asszonynak azt a megjegyzését, hogy a határozati javaslat 2. pontjából miért maradt ki az Önkormányzat, mi magunk, az egyéb felsoroltak mellett. Ha betennénk az Önkormányzatot, akkor úgy nézne ki a határozati javaslat szövege, hogy a Képviselő-testület felhívja egyebek mellett az Önkormányzatot is. Értelmes lenne ez? Magunkat nem kell felhívnunk arra, hogy valamit megtegyünk. Én azt gondolom, hogy mi, ha ezt a határozati javaslatot elfogadjuk, akkor egy lépést teszünk annak érdekében, hogy az elővárosi vasúti közlekedés feltételei megteremtődjenek. Azt pedig azt gondolom, hogy senki nem állította, az előterjesztésből ez nem derül ki, és a
71/113
vendégek elmondásaiból is teljesen egyértelművé vált, hogy a rákoskeresztúri vasúti megállónak a megnyitása és az elővárosi közlekedés megteremtése közé sem egyenlőségjelet, sem pedig nyilat, ok-okozati összefüggésre utaló nyilat nem lehet tenni. E tekintetben két különböző dologról van szó. Buskó úr is elmondta, hogy a hatvani vonal korszerűsítése kapcsán a keresztúri állomás rehabilitálása az elővárosi vasúti közlekedés kérdéskörétől függetlenül szerepel a koncepcionális tervekben. Egyetlen kérdésem lenne még a megjelent vendégekhez. Mindkettőjükhöz, ha szabad őket kérnem. Az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatosan hozzám egy olyan információ jutott el, amely arról szól, hogy vagy most szeptember 1-től, a közös bérlet bevezetésének időpontjától kezdődően vagy egy későbbi időponttól kezdődően a hatvani vonal útvonala megváltozna oly módon, hogy a hatvani vonalon érkező vonatok, amelyek megállnak Rákoscsabán, Rákoscsaba-Újtelepen és Rákosligeten, szeptembertől vagy egy későbbi időponttól már nem a Keletibe érkeznének, hanem a Nyugati pályaudvarra, s ezzel egyidejűleg a Keleti pályaudvar egy intercity fogadó pályaudvarrá változna, ami azzal a következménnyel járna, hogy az a menetidő ma Rákosliget állomás és a Keleti között 17 perc, ha semmi sem akadályozza a vonatot, az 27 percre nőne azáltal, hogy a Nyugatiba futnának be ezek a szerelvények. Szeretném Önöket megkérdezni, hogy tudnának-e ezzel kapcsolatban válaszolni? Dr. Péczely Terézia levezető elnök: képviselő asszony jelezte már korábban is, hogy szeretne néhány hozzászólást tenni a vitához, így megadom a szót. Gy. Németh Erzsébet: az utóbbira nem fogok tudni válaszolni, mert a szöveg úgy van, hogy MÁV elővárosi vasút. Ez egyértelműen a MÁV hatásköre. Én csak csendesen jegyzem meg, lehet hogy nem bánnám, ha egészen a Nyugatiig tudnék bemenni. Lehet, hogy ez nekem sokkal jobb lenne. Viszont a vitának két vonulatára szeretnék mindenféleképpen visszatérni. Viszonylag sok hivatkozás hangzott el abban a tekintetben, hogy a vendégek így gondolják vagy a vendégek úgy gondolják. Én, mint vendég úgy gondolom, hogy egy Képviselő-testületnek nagyon fontos és pontosan végiggondolt felelős előterjesztésről kell felelősségteljesen gondolva dönteni. Én magam ezt a határozati javaslatot persze láttam, de azt nem tudom megítélni, mert az előkészítés folyamatában nem vettem részt, és Andráska István képviselő úrnak az elmondásából számomra úgy derült ki, hogy nem is biztos, hogy a Testület nagyon mélységében, egyes szakbizottságokban meg tudta vitatni ezt a kérdést. Az ott felmerült kérdésekre vajon kaptak-e a képviselők választ? Én azt szeretném kihangsúlyozni és első felszólalásomban is elmondtam, hogy szerintem a Testületnek fontos és felelős döntést kell hozni, és én úgy vélem, hogy semmi nem történik, ha ma ez a döntés nem születik meg. Mindenféleképpen jónak tartom, hogy ez a kérdés napirendre került. Mindenféleképpen jó, mert egy csomó új információval gazdagodtak a képviselők. Lehet, hogy a következő testületi ülésen ebben felelősségteljesebb döntést lehet hozni. A másik része, amit igazából FIDESZ-es képviselők feszegettek a végén, hogy miért jó az, ha Érd és Kelenföld között mondjuk a 4. vágány is megépül, illetve miért jó az, ha a 4-es metró azon a szakaszon lenne? Én azt gondolom, hogy valamennyien,
72/113
nemcsak XVII. kerületiek, hanem budapestiek is vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy mindenki jár akár Dél-Budán, akár pedig Budapest másik részén. Abban persze van igazság, hogy ha 1998-ban azok a sajnálatos események nem történnek, amit most nem szeretnék politikailag levezetni, akkor ma már a 4-es metrón utaznánk és akkor el lehetne azon gondolkodni, hogy mondjuk Észak-Pest és Kelet-Pest közlekedésére milyen forrásokat és hogyan tudnánk fordítani, nem pedig egy régi adósságát kellene leróni akár a Fővárosi Önkormányzatnak, akár a kormányzatnak. Még egy dolgot szeretnék mondani. Lehet, hogy Dél-Buda megkapja ezeket a plusz fejlesztési lehetőségeket, amit a 4-es metró és a MÁV Rt. folytat, de ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a budaiak nagyon szenvednek attól, hogy nekik elérhető közelségben sincs az a körgyűrű, ami azt gondolom, hogy 2006-ra a mi kerületünk határában, illetve ha sikerül, 2007-re az északi M0-ás híddal megvalósul és tulajdonképpen a pesti oldalt az elkerülő körgyűrű körbeéri. Én ismerek jó néhány olyan budai polgármestert, aki szívesen cserélne a kerületi polgármester úrral, hogy ha ez az elkerülő körgyűrű Budán is egy jelentős vagy látható közelségben be tudna zárulni. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: megkérdezném ifj. Buskó Andrást, hogy tud-e vagy kíván-e a felvetettekre válaszolni? ifj. Buskó András: ahogy a bevezetőben mondtam, a felkérésre nem mondhatok hivatalos állásfoglalást, ugyanis 1 nap állt rendelkezésemre és az volt a kérés, hogy puhatoljam ki, hogy a MÁV Rt-nél van-e fogadó készség a Rákoskeresztúr állomással kapcsolatban. Ezt tudtam teljesíteni. A Nyugatiba érkezéssel kapcsolatban sem mondhatok semmit. Ezt illetékes szerveknél, nálunk a Forgalmi Igazgatóságtól lehet megkérdezni. Ma reggel erre azonban rákérdeztem. Érdemben nem tudtak még ők sem erre válaszolni. Budapest pályaudvarait szeretnék egységesíteni, magyarán ez azt jelenti, hogy egy-egy pályaudvart szeretnének forgalom szempontjából egységesen kezelni. A Keleti pályaudvar lenne egy nagy, központi nemzetközi pályaudvar. Az elővárosi közlekedésnek a végpontja elképzelhető, hogy a Nyugati pályaudvar lenne. Ez ügyben hivatalosan bent nem kaptam semmiféle tájékoztatást. Andráska István: mégis csak arról van szó, hogy mielőtt egy ilyen határozati javaslatot a Képviselő-testület elfogad, előtte a Képviselő-testületnek, illetve az illetékes bizottságoknak alaposan ezt az előterjesztést meg kell vitatni. Ezt az előterjesztést csak egy példát mondok, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság sem tudta megvitatni alaposan, mert nem tudott az előterjesztőnek kérdéseket feltenni. Nem tudta például azt a kérdést feltenni az előterjesztőnek, hogy saját választókerületében készített-e felmérést vagy hatástanulmányt, hogy Rákosligetről vagy az Akadémiatelepről vagy netán nem az ő területéről, Rákoskeresztúrról kik azok a potenciális emberek vagy hány potenciális ember jöhet számításba. Ennek utána kellene nézni és utána kellene a vasúthoz menni, amikor meg van az igény. Ez az előterjesztés szakmailag egyáltalán nincs megalapozva, nincs alátámasztva és dr. Dombóvári Csaba elérte egyébként célját, nem a bizottságok, nem a szakértők vitatkoztak erről, nem a vasúttal történt egyeztetés, nem a vasutat
73/113
kérdeztük meg, hogy van-e esetleg a közlekedéssel kapcsolatos felmérésük, hanem itt a Képviselő-testület előtt rágtuk a gittet. Dr. Dombóvári Csaba: én szándékosan nem szóltam a vitához. Az elején tettem egy szóbeli kiegészítést és az imént, amikor azt gondoltam, hogy már nincs több jelentkező, gondolván, hogy a vita végére értünk, próbáltam még egy összegzést adni. Bár az előterjesztő a vita során bármikor közbe szólhat, soron kívül szót kaphat, szándékosan nem tettem meg azt, hogy a különböző észrevételek és megjegyzések után rögtön nyomtam a gombot és reagálni akartam rá, mert ha ez a vita ilyen hosszú lesz, akkor ez nem az én akadékoskodásomon múlott. Másrészt pedig a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülésére egy olyan meghívót kaptam, amikor ez a napirendi pont a bizottság meghívójában szerepelt, amely bizottsági ülésnek nem volt konkrét időpontja megjelölve, úgy volt megjelölve, hogy egy másik bizottsággal adott időpontban kezdődő együttes ülést követő bizottsági ülés lesz. Nem tudtam pontosan, hogy mikor is kezdődik ez a bizottsági ülés. Egyébként pedig azt követően más irányú elfoglaltságom volt, amely nem tette lehetővé, hogy a bizottság ülésén részt vegyek. De hivatkozhatnék másra is. Ezt most csak azért mondtam el, mert ez az igazság. De hivatkozhatnék arra is, hogy képviselői munkám tapasztalata nem az, hogy értelme van elmenni egy egyéni képviselői előterjesztés előterjesztőjének a bizottsági ülésre. Legalábbis abban a reményben, hogy bármi érdemlegeset el fog tudni érni a bizottság ülésén és meg tudja győzni a bizottság tagjait arról, hogy előterjesztését támogassák. Nem gondolom azt, vagy legalábbis ne játszuk el azt, hogy a bizottságok azért nem támogatták az előterjesztést, mert én nem voltam ott a bizottsági ülésen. Hatástanulmányt külön nem készítettem, de itt számot tudok Önnek mondani, már mondtam néhány testületi üléssel ezelőtt is, 1136. S ha emlékezik képviselő úr, akkor tudja mi az a szám. A határozati javaslatot előterjesztőként szeretném kiegészíteni egy mellékmondattal az 1. pont végére oly módon, hogy az vesszővel végződne és kiegészülne az alábbi szöveggel, hogy megelőzendő azt a veszélyt, hogy kezdeményezésünknek bármifajta nem kívánatos következménye lenne a már működő megállóhelyekre: “azzal, hogy ez nem járhat egyidejűleg a jelenleg e vonalon működő megállóhelyek (Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba) megszüntetésével vagy forgalmi kapacitásának csökkenésével.” Dr. Hrutka Zsolt (ügyrendi): Dr. Dombóvári Csaba képviselő úr elmondta, hogy egy olyan meghívót kapott, melyben nem szerepelt a bizottsági ülés kezdő időpontja. Szeretném jelezni, hogy a meghívóban hivatkozik arra a bizottságot összehívó elnök, hogy egy másik, egy korábban ülésező bizottsági ülést követően lesz megtartva a bizottsági ülés. Ennek nagyon egyszerű technikája van. A Művelődési és Tájékoztatási Bizottsággal együttesen tartottunk egy ülést, amelyen pályázatokat bíráltunk el. A gyakorlat az, hogy mindig együttesen bíráljuk el a TÉPA 2004-es, 2005-ös pályázatokat. Ezt követően történt meg a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése. Igazából nem értem dr. Dombóvári Csaba képviselő urat, hiszen telefonszámomat tudja. Korábban a Jogi Bizottság üléseivel kapcsolatban volt időpontegyeztetés, megkereshetett volna telefonon és valószínűleg tudtam volna tájékoztatást adni, hogy – mivel az együttes ülés 14 órakor
74/113
kezdődött – akkor nagyjából 15 óra 30 perckor kezdődhetett volna el a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése. Azt gondolom, hogy el is kezdődött. Ha úgy gondolja, hogy nem ez az élet lényege, hogy az egyéni előterjesztését bizottsági üléseken megvitassuk és ott a kérdésekre választ adjanak, akkor én ehhez nem tudok többet hozzátenni. Barna Andor (ügyrendi): javaslom a vita lezárását. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, elfogadásához minősített többség szükséges.
305/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Barna Andor javaslatára) úgy dönt, hogy az előterjesztés felett a vitát lezárja a hozzászólásra jelentkezett képviselők meghallgatása után. (17 igen, 8 nem szavazat, 1 tartózkodás) Lázár Attila: először is nagyon sajnálom, hogy Andráska István képviselő úr gittrágásnak minősítette a képviselők, pláne a vendégek véleménynyilvánítását. Másik véleményem, illetve tanácsom, ugyan én nem végeztem semmiféle tanácsadói tanfolyamot, de szó esett a távolságokról. Szeretnék segíteni képviselőtársaimnak, hogy könnyebb szívvel támogassák ezt az előterjesztést. A színes házaktól a vasútállomás 100 lépésre van. Nagyokat kell lépni. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): ügyrendi javaslatom, hogy név szerinti szavazást kezdeményezek. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: az SZDSZ frakciószünetet kért még a szavazás előtt, amit szeretnék összekapcsolni az SZMSZ-ben szabályozott délutáni szünetünkkel. FRAKCIÓSZÜNET Barna Andor (ügyrendi): javaslatot teszek a vita megnyitására. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, elfogadásához egyszerű többség szükséges. 306/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Barna Andor javaslatára) úgy dönt, hogy az előterjesztés felett a vitát újból megnyitja. (26 igen, 1 nem szavazat)
75/113
Barna Andor: javaslatot tennék a határozati javaslat módosítására. A következő módosító indítványt nyújtom be: a 2. és a 3. pont helyébe egy új 2. pontot javaslok. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: az eredetileg benyújtott határozati javaslathoz? Mert azt az előterjesztő módosította. Barna Andor: az 1. pont pedig dr. Dombóvári Csaba által benyújtott módosítás nélkül szerepeljen. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: ez a módosító indítvány úgy néz ki, hogy az 1. pont az eredetileg benyújtott szöveg és a 2. és 3. pont helyébe ez az új 2. pont kerül. Dr. Fachet Gergő: a mai ülésnapon többször szóba került, hogy hányszor és milyen módon van szünet, de én úgy érzem, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál ez olyan volt mint a tengeri kígyó. De úgy látom, hogy most már a szünetek produktívabbak és eredményesebbek, termékenyebbek, mert ott születhetett olyan döntés, ami esetleg eredményes lehet. Nekem van egy olyan gyanúm, hogy tartsunk sok szünetet és akkor eredményesek leszünk. Dr. Dombóvári Csaba: megkérdezhetem alpolgármester urat a javaslat indoklása felől? Ha jól értem, a javaslatnak két fontosabb eleme van. Az egyik az, hogy az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatos szöveg kerüljön ki a javaslatból. Kérdésem egyik része arra vonatkozik, hogy miért tartja ezt szükségesnek a javaslattevő? A másik pedig, hogy az általam, a határozati javaslat 1. pontjához benyújtott garanciálisnak szánt mellékmondat, ezen kiegészítés ellen mi kifogása van a javaslattevőnek? Barna Andor: úgy gondoltuk, hogy ezzel a módosító indítvánnyal lehetőséget biztosítunk arra, hogy ne csak a szokásos menetrend szerint, a hivatali ügyrend szerint menjenek a dolgok, hanem polgármester úr vegye kezébe ennek a dolognak az intézését és talán hatékonyabban el tudjuk érni, hogy a MÁV Rt-nél talán könnyebben és jobban átmenjen ez az elképzelés. A másik pedig végül is konzultálva társaimmal, az 1. pontnál a kiegészítés akár maradhat is. Azért gondoltuk, hogy maradjon el, mert nem gondoljuk azt, hogy ez a megnyitás esetleg veszélyeztethetné a rákosligeti és a többi állomás bezárását. Akkor annyiban módosítom a módosító indítványom, hogy maradjon az 1. pont az előterjesztő kiegészítésével együtt és a 2. és a 3. pont törlése után egy új 2. pont lépjen a helyébe. Dr. Dombóvári Csaba: így már befogadom a módosító indítványt. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Szavazásra bocsátom dr. Dombóvári Csaba ügyrendi javaslatát a névszerinti szavazásról, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
76/113
A Képviselő-testület 10 igen, 14 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el dr. Dombóvári Csaba azon javaslatát, hogy az előterjesztés határozati javaslatáról név szerinti szavazást tartson. Ismertetem és szavazásra bocsátom a kiegészített határozati javaslatot és a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 307/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete azzal a kezdeményezéssel fordul a MÁV-hoz, hogy az egykori „Rákoskeresztúr” vasúti megállóhelyet ismételten nyissa meg a személyforgalom részére azzal, hogy ez nem járhat egyidejűleg a jelenleg e vonalon működő megállóhelyek (Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba) megszüntetésével vagy forgalmi kapacitásának csökkenésével. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a MÁV-val az állomás mielőbbi megnyitása érdekében. A tárgyalás eredményéről tájékoztassa a Képviselőtestületet. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: 2005. szeptember 30. (27 igen szavazat, egyhangú) Kiss Lajos (ügyrendi): javaslom, hogy tárgyaljuk az Egyesült Vegyiművek Rt. kérelmét. Itt ül kint a vezérigazgató 15 óra óta. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, elfogadásához egyszerű többség szükséges. 308/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Kiss Lajos javaslatára) úgy dönt, hogy munkáját a 211/2005. számú, „Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában” tárgyú előterjesztés tárgyalásával folytatja. (27 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 28./ pontja: 211/2005/05. 24. Egyesült Vegyiművek Rt. kérelme 2005. évi helyi adók (építmény-, telekadó, iparűzési adó és gépjármű adó) elengedése tárgyában Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
77/113
Dr. Péczely Terézia levezető elnök: köszöntöm Bittera Tamás vezérigazgató urat és megkérdezném, hogy esetleg kívánja-e írásban előadott kérelmét szóban megindokolni? Igen. Akkor szavazásra bocsátom azon javaslatot, mely szerint Bittera Tamásnak a Képviselő-testület szót ad. Elfogadásához egyszerű többség szükséges. 309/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Péczely Terézia javaslatára) úgy dönt, hogy Bittera Tamásnak, az EVM Rt. vezérigazgatójának szót ad. (25 igen szavazat, 1 tartózkodás) Bittera Tamás, az EVM Rt. vezérigazgatója: csak annyit tennék hozzá, hogy amikor beadtam a kérelmet az EVM Rt. nevében, akkor a piac egy bizonyos állapotához mérve kértük ezt a kedvezményt, az engedmény megadását. Sajnálatosan azóta a piac nem hogy kedvezőbb, hanem sajnos negatívabb irányba fordult. Én szeretném még egyszer hangsúlyozottan kérni, hogy kérelmünket fogadják kedvezően és támogassák az EVM Rt-t ezzel. Természetesen ha kérdés van, szívesen válaszolok. Dr. Dombóvári Csaba: én azt gondoltam vagy azt reméltem, hogy azt követően hogy a napirendi vitában, reggel a napirend vitája során elhangzott egy javaslat, amely arra vonatkozott, hogy ne is tűzzük napirendre ezt a kérdést, mert hogy olyan döntési javaslat is szerepel benne, amely tulajdonképpen törvénysértő, hiszen nincs a Képviselő-testületnek hatásköre, akkor én azt hittem, hogy ezek után átdolgozásra kerül az előterjesztés. Hiszen jegyző úr jelezte, hogy az építményadó és a telekadó, tehát az általunk, a XVII. kerület Önkormányzata által megállapított építményadó és telekadó tekintetében nincs is jogszabályi lehetőség arra, hogy az adót a Képviselő-testület elengedje. Ha most jól idézem az adózás rendjéről szóló törvényt, akkor ekkora gazdasági potenciál, illetve árbevétellel rendelkező cég esetében szerintem még a jegyző sem teheti meg, hogy a kérelmet támogassa. Én azt gondoltam, hogy ezek után átdolgozásra kerül az előterjesztés és csupán az iparűzési adó, illetve a gépjárműadó marad benne, amely tekintetben ahogyan jegyző úr a napirendi vitában reggel jelezte, a Képviselő-testület véleményét kérheti. Akkor a hivatkozásokat is nyilvánvalóan át kellene dolgozni, mert most vagy azért nem támogatunk valamit, mert jogszabályi rendelkezés erre nem is ad lehetőséget, vagy azért nem támogatunk valamit, mert különböző egyéb szempontjaink vannak. Például azok, amelyeket a határozati javaslatban vannak, vagy akár más szempontok is lehetnek. Én azt gondolom, ahogy azt reggel is elmondtam, a határozati javaslat ebben a megfogalmazásban szerintem törvénysértő, nem elfogadható, mert túlterjeszkedik a Képviselő-testület hatáskörén. Dr. Nagy István jegyző: mint reggel is jeleztem, kétszintű a kérés. Az egyik kérés, amit Budapest Főváros Közgyűlésének döntése alapján a Fővárosi Adóhatóság engedhet el, amelynek a feje Dr. Tiba Zsolt. Másik része pedig, amit a kerületi adóhatóság engedhet el, amelyet gyakorlatilag én képviselek. A Fővárosnál az eddigi időszakban is az volt a gyakorlat, hogy a hozzá benyújtott iparűzési adóra vonatkozó ilyen jellegű kérdéseket minden
78/113
esetben visszaadta az illetékes képviselő-testületnek, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy azt támogatja vagy nem támogatja. E nyilatkozat nélkül a Fővárosi Adóhatóság nem foglalkozik vele. Természetesen itt el kell mondani azt, hogy az ebből a Fővárosra eső adókiesést az illetékes támogató kerületnek a forrásmegosztásánál mindenképpen figyelembe veszi. Eddig több ilyen kérés is volt. A másik fele, amelyik gyakorlatilag a kerületi adóhatósághoz jön, ott, hogy a Képviselő-testület ebben a kérdésben pozitív vagy negatív támogató nyilatkozatot tett, álláspontom szerint ugyan úgy, mint a Főváros felé, nem törvénysértő, hiszen nem ő engedi el, csak legfeljebb javaslatot tesz arra, hogy el legyen engedve. Ilyen tekintetben a döntés - mint említettem - nálam van. Ez vonatkozik a gépjárműadóra is már. A Főváros csak az iparűzési adóban kéri a Képviselő-testület döntését. A másiknál gyakorlatilag, ha a Képviselő-testület akár támogató, akár nem támogató nyilatkozatot tesz, akkor az én döntésemet támogatja vagy nem támogatja, illetve igyekszik befolyásolni. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 310/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1.) A Képviselő-testület jogszabályi rendelkezések hiányában, Önkormányzat előtt álló feladatok, a nonprofit szervezetek és lakossági támogatási igények kielégítetlensége, az éves költségvetésben tervezett hiány összegére tekintettel úgy dönt, hogy az Egyesült Vegyiművek Rt (a továbbiakban: EVM Rt.) azon kérelmét, hogy a 2005. évben fizetendő építményadója, telekadója, iparűzési adója és gépjárműadója kerüljön elengedésre nem támogatja. 2.) A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az EVM Rt-t a döntésről értesítse. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül. (24 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) Dr. Péczely Terézia levezető elnök: Vezérigazgató Úr! Akkor ismertetném Önnel, a határozatban az Önkormányzat az EVM Rt. kérelmét nem támogatta. Sem a Főváros, sem a helyi adóhatóság felé a kérelmet nem támogatta. Erről természetesen értesíteni fogjuk Önöket írásban is. A napirend 31./ pontja: 220/2005/05. 25. Javaslat helyi népszavazás elrendelésére a Rákosligeti Polgári Kör által megjelölt Helyi Építési Szabályzat megalkotásának kérdésében Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
79/113
Dr. Nagy István jegyző: a szünet előtt volt egy kis nézeteltérésünk, hogy így fogalmazzam, dr. Dombóvári Csaba képviselő úrral abban a tekintetben, hogy a választási eljárási törvény a határnapokat hogyan szabja meg. Az ebédszünetet felhasználva felhívtam az Országos Választási Irodát, hogy a jogértelmezés alapján a 72. nap, hogyan értelmezhető. El kell mondani, hogy a Választási Iroda 1. számú vezetőjével nem sikerült beszélni, két főosztályvezetővel beszéltem. Az egyik főosztályvezető álláspontja az, hogy a 72. napot úgy kell tekinteni, mint a legtávolabbi időpontot. Javasolta, hogy a 72. napra tűzzük ki a népszavazást. A másik főosztályvezető viszont dr. Dombóvári Csaba álláspontját képviselte, amelyik azt mondja, hogy az egyéb határnapokat figyelembe véve a legtávolabbi határnap a népszavazásra nincs taxatíve az eljárásjogi törvényben megszabva. Ennek alapján azt kell mondanom, hogy dr. Dombóvári Csaba módosító indítványa – az Országos Választás Iroda két egymástól eltérő véleményére tekintettel – elfogadható. Dr. Dombóvári Csaba: azt gondolom, hogy konkrét példákkal is lehet igazolni. Egyébként szerintem nyilvánvaló a jogértelmezés, mert azt mondja a törvény, hogy a választást legkésőbb 72 nappal korábban ki kell tűzni, illetve a népszavazásnál ez az időtartam 35 napot jelent, akkor azt az időtartamot jelenti, amennyi napnak feltétlenül el kell telnie a kitűzésről szóló döntés, határozat és maga az aktus, a szavazás, választás között. Példának okáért 2001. december 13-án a 172/2001. (XII. 13.) KE határozattal a Köztársasági Elnök 2002. április 7-ére tűzte ki az országgyűlési általános választások első fordulóját, s a két időpont között 2001. december 13-a és 2002. április 7-e között 115 nap telt el. Azt gondolom, ha az a jogszabályi értelmezés lenne helytálló, hogy 72 napnál nem lehet távolabbi időpontra kitűzni, akkor ez egy teljesen egyértelmű és nyilvánvaló törvénysértés lett volt Köztársasági Elnök Úr részéről 2001. decemberében. Sok minden elhangzott a 2002. évi választásokkal kapcsolatosan, de az nem, hogy a Köztársasági Elnök nem a jogszabályoknak megfelelő módon írta volna ki a választásokat. A módosító indítványomat tehát azzal az indoklással, amelyet a délelőtt folyamán elmondtam, továbbra is fenntartom. Volt egy ügyrendi jellegű bejelentésem, ami arra vonatkozott, hogy az Ötv. 14. § /2/ bekezdés alapján bejelentettem érintettségemet és kezdeményeztem, hogy a Képviselő-testület döntsön arról, hogy részt vehetek-e a szavazásban, illetve van még egy ügyrendi indítványom, még pedig az, hogy a Képviselő-testület név szerint szavazzon az előterjesztésről. A konkrét kérdés, miután az előterjesztés nem a Szőlőhegy szabályozási tervének elfogadásáról szól, hanem arról, hogy ebben a kérdésben legyen-e kiírva népszavazás, én azokra a felvetésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy ki mit gondol vagy nem gondol, ki mit gondol a másik félről, vagy gondol a terület beépítése kapcsán, nem kívánok reagálni, mert nyilván majd akkor lesz aktuális, amikor az a kérdés valamikor a Képviselőtestület napirendjére kerül. Barna Andor: azt gondolom, hogy egy közösség igényét valamilyen kérdésben - amikor felvetik - elvileg tiszteletben kell tartani. Ennél az előterjesztésnél nekem az a gondom, függetlenül attól, hogy mi itt a Képviselő-testületben mit gondolunk magáról a kérdésről, hogy át kell-e minősíteni ezt a területet, illetve végeredményképpen, hogy épülhessenek
80/113
oda lakások vagy sem, ezt azt gondolom, hogy nem most kell megvitatni, mert nem erről szól az előterjesztés. Azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a felvetése, mivel nemcsak a rákosligetiek fognak ebben dönteni, hanem az összes kerületi választásra jogosult lakos, olyan kétséges ennek a népszavazásnak a sikeres kimenetele, ami miatt én ezt a 30 millió forint körüli összeget rendkívüli módon sajnálom, hogy ha erre kiadjuk eredménytelenül. Én azért fogok nemmel szavazni erre a határozati javaslatra, mert azt gondolom, hogy ha komolyan azt gondoljuk vagy azt feltételezzük, hogy itt olyan lakossági érdeklődésre tarthat számot ez a kérdés, ami feltételezheti azt, hogy eredményes legyen majd a népszavazás, akkor a kezdeményezők gyűjtsék össze azt a 6200 aláírást. Legalábbis, ami szükséges abban az esetben a népszavazás kiírására, ami abban az esetben szükséges, ha a Képviselő-testület ha most nemet mond. Azt gondolom, hogy ha ezeknek az aláírásoknak az összegyűjtése megtörténik, akkor talán nagyobb esélye van annak, hogy ez a népszavazás eredményes lesz. Tegyük ki ezt egy ilyen próbának, és akkor nem tudunk mit tenni, meg kell hajtani fejünket az emberek akarata előtt és úgyis ki kell írni ezt a népszavazást, de tegyünk egy ilyen próbát. Ezt a 30 millió Ft-ot, amit más, neves célra is fel tudunk használni, ne dobjuk ki ilyen könnyen esetleg az ablakon. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: polgármester úr, mint előterjesztő befogadta dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom az alábbi ügyrendi kérdést: Kizárjuk-e dr. Dombóvári Csaba képviselő urat érintettség folytán a döntéshozatalból? Elfogadásához minősített többség szükséges. 311/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület 2 igen, 22 nem szavazattal és 2 tartózkodással úgy dönt, hogy nem zárja ki dr. Dombóvári Csaba képviselőt a döntéshozatalból. Szavazásra bocsátom dr. Dombóvári Csaba javaslatát a név szerinti szavazásról. Elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület 11 igen, 12 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett nem fogadja el dr. Dombóvári Csaba azon javaslatát, hogy az előterjesztés határozati javaslatáról név szerinti szavazást tartson. Szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. változatát a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 9 igen, 15 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett nem fogadja el a határozati javaslat I. változatát a befogadott módosító indítvánnyal együtt. Szavazásra bocsátom a határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges. 312/2005. (VI. 16.) Kt. határozat
81/113
II.
változatát,
melynek
Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a Rákosligeti Polgári Kör kezdeményezésére a helyi népszavazást nem rendeli el az alábbi kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Rákosligettől és Rákoscsaba-Újteleptől északra fekvő Szőlőhegyen (a Naplás út – Inda utca – Forrásmajori utca – Cinkotai út – cinkotai kiserdő által határolt területen) a terület belterületbe vonását követően a XVII. kerület Önkormányzata olyan helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet léptessen hatályba, amely lehetőséget biztosít a területen több száz új lakás (lakópark) megépítésére?” Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a Rákosligeti Polgári Kör elnökének értesítésére: a döntést követő 15 napon belül (17 igen, 9 nem szavazat, 1 tartózkodás)
A napirend 32./ pontja: 221/2005/05. 25. Javaslat a „Javaslat a gyalogátkelőhelyek, jelzőlámpás csomópontok, lakó-pihenő övezetek és csökkentett sebességű zóna kialakítására” tárgyban hozott 657/2004. (XII. 16.) Kt. határozat módosítására Előadó: Kovács István és Dr. Fachet Gergő önkormányzati képviselők Kovács István: forgalomtechnikai szempontról szeretnék beszélni, az egyéb szempontokat majd képviselőtársam remélem el fogja mondani. A lényege a következő. Jó magam a Lemberg utcában lakom. Gyakorlatilag ez a terület az, ahol a Virágtelepről, Rákoskertről, Rákoscsaba bizonyos részeiről, az Aranyhegyi részről, akár a Jászberényi út felőli forgalom egy menekülő útvonal, mert aki fentről érkezik, a Pesti út és a Jászberényi szakasz már általában Rákoskerten be van állva. Akik ügyesebbek és évek óta ezen a területen járnak, azok tudják az egérutakat. Az egyik ilyen egérút a Csabagyöngye utca, Lemberg utca és a mellékutcák. Miért mondom, hogy a mellékutcák? Azért, mert a Zrínyi és Péceli út, illetve a Péceli út és a Sugárúti lámpákat csak ezeken a mellékutcákon lehet kikerülni. 9 óráig például a Sugárúti lámpánál akár az RTK előtt is áll a sor, az egy több száz méteres sort jelent. Akik ügyesebbek és tisztában vannak a forgalmi lehetőségekkel, azok ezeken a mellékutcákon próbálják meg ezeket a lámpákat kikerülni. Őszintén bevallom jó magam is. Amivel viszont nem tudok egyetérteni, hogy ezeken a mellékutcákon sokan a forma 1-et megszégyenítő sebességgel közlekednek és az ott lakó emberek nyugalmát erősen veszélyeztetik. Egyrészről a nyugalmuk, illetve a biztonságuk szempontjából veszélyeztetik. Valószínű, hogy az eredeti javaslatból ez a terület én úgy gondolom, hogy véletlenül maradt ki, legalábbis nagyon bízom benne. Ez hosszú éveken keresztül problémát jelentett azon kerületrész lakóinak és ha már erre egy koncepció készül és kialakulóban van, akkor ezt a két területet mindenképp be kell venni ebbe a koncepcióba. Néhány bizottsági ülésre elmentem és érveltem is emellett. Én úgy gondolom, hogy a vezető koalíció részéről is elég megértést kaptunk. Beszéltem az ott lévő
82/113
képviselőkkel és bízom benne, hogy az ott megválasztott képviselők is támogatni fogják ezt a javaslatot és ebbe a koncepcióba ez a területrész is bele fog kerülni. Ha esetleg van még kérdés, majd utána válaszolunk rá. Miló Béla: szeretném tájékozatni a Képviselő-testületet, hogy a Közbiztonsági Bizottság az előterjesztők javaslatát egyhangúlag támogatja és elfogadásra javasolja a Képviselő-testület számára. Papp Péterné: ez az előterjesztés valós problémákat tartalmaz. Ezért csatlakozom Dr. Fachet Gergő és Kovács István képviselőtársaimhoz. Kérem Önöket, hogy támogassák az előterjesztést. Dr. Fachet Gergő: a lényegre térve úgy látom tényleg, hogy Kovács István képviselőtársam elmondta, hogy szökőútként használják és rendkívül szűk az áteresztőképessége ezen utcáknak, ezért a balesetveszély fokozottan érvényes. Egyébként a napokban láttam és nem is tudom, hogy melyik sajtóorgánumban a Budapest egyes útjainak veszélyességi sorrendjét. Ott a Váci út, a Rákóczi út után a Pesti út a harmadik. Bizony a Péceli út is igyekszik felzárkózni. Tegnap egy balesettel gazdagabb lett a kerület 19 órakor. Az iskolák környékén például égbe kiáltó példa volt a Ferihegyi úton a három iskolás lány elgázolása. Itt is vannak ilyen érvek. Egyébként is úgy érzékelem, hogy az egyik veszélyes út a Pesti út és a Péceli út között van a Zrínyi út, ami összeköti ezt a két területet. Itt már olyan forgalom van, hogy időnként azt érzem, hogy az út másik oldalára már csak születni lehet, de átkelni már nem. A nagyon fontos érv, amelyet szeretném, ha képviselőtársaim meghallgatnának, hogy ezen a területen belül 3 oktatási intézmény 4 épülete található. A Tanár utcai óvodába, a Mézeskalács Óvodába 125 gyerek jár. Az Óvónő utcai óvodába, a Kuckó Óvodába 91, a Szabadság Sugárúti Általános Iskola pedig az Anna utcai napközivel együtt 383 gyereket nevel és tanít. Ez összeadva 599 fő. Ha őket, illetve családtagjaikat és a nem kevés ott lakót számolom, akkor bizony tetemes személy van veszélyben ezen terület védettsége nélkül. Ezt támasztja alá egyébként az előterjesztésünk mellé csatolt aláírás mennyiség, illetve a három oktatási intézmény korrekt és tárgyilagos véleménye, amit sikerült összegyűjtenem és szintén csatolni az előterjesztéshez. Úgy gondolom, hogy ezek az érvek, mint a jelentős baleset a tegnapi napról, ami intő példa lehet. Egy nagy felkiáltójelként jelezheti a helyzet neuralgikus mivoltát, illetve azt, hogy valóban a lámpás csomópontok kikerülésére használják ezt a lakóövezeti, illetve tanintézményekkel tarkított területeket. Azt, hogy aránylag az egyes utak minősége sem rossz és ezzel még a sebességet tulajdonképpen növelik. A Tanár utcai napközinek tulajdonképpen „szerencséje”, hogy annyi ott a kátyú, hogy óriási sebességet nem tudnak felvenni az autósok. Ott viszont a szlalomozás miatt vannak veszélyben. Inkább arra koncentrálnak, nem a gyerekek testi épségére. Úgy gondolom, hogy mivel ez a jogkövető magatartás nincs meg itt sem, mint ahogy máshol sem az országban, mert a KRESZ-t nem tartják be és mivel ilyen veszélyforrások vannak, melyeket felsoroltam, ezért úgy gondolom, hogy egy ilyen aránylag drasztikusabb eszközzel kell megakadályozni, hogy a forgalom
83/113
ilyen módon veszélyt jelentsem az említett személyek életére, testi épségére. Kérem a Testületet, hogy támogassa az előterjesztést. Kovács István: még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ez csak egy forgalomtechnikai kérdés. Ezek az utcák, ahol nincsenek fekvőrendőrök. Már ecseteltük, hogy egy elég lendületes közlekedés folyik a keresztutcákban. A folyamatos jobbkéz szabályt senki nem tartja be. Ilyen vagy-vagy-ra érkeznek be a kereszteződésbe az emberek és iszonyú balesetek vannak. Nem olyan jellegűek, hogy halálos balesetek, de szinte napi szinten vannak balesetek. Át kellene gondolni a jövőben, hogy szerencsés lenne esetlegesen ezen a területen egy-egy gerincutat felfelé levédeni. Ez egy későbbi forgalomtechnikai kérdés, csak mivel ott lakom és tapasztalom ezeket, érdemes lenne egy-egy főbb utat mondjuk megvédeni még a Lemberg és a Sugárúton kívül, mert olyan lendületbe jönnek a keresztutcában az autók, hogy hihetetlen. Általában romokat találunk a sarkokon, egy-két lökhárítót, egy-két lámpadarabot, ami folyamatosan jelzi az állandó baleseteket. Szilágyi Antal: ha már Rákoscsabán járunk, megemlíteném az Edző utcát is, ahol egy sportpálya van. Még polgármester úr országgyűlési képviselő volt, mikor kezdeményezni próbáltam, hogy bizony oda is tegyünk egy fekvőrendőrt. Ott már manapság 300 kisgyermek van. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 313/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 657/2004. (XII. 16.) Kt. határozatot az alábbiak szerint módosítja: A határozat 1/b pontját az alábbi szövegrésszel egészíti ki a „… képező táblázatban …” szövegrészt követően : „… és a jelen határozat mellékletét képező táblázatban”. 2.
A Képviselő-testület az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében további 945 EFt előirányzatot biztosít a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével a 2005. évi költségvetésében.
3.
Felkéri a polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésének megfelelően a jegyző útján gondoskodjon a költségvetési rendelet „B./ Felhalmozási célú kiadások fejezetcím, Beruházások, tárgyi eszközbeszerzések alcím "TEMPO 30" zóna kialakítása” sorának módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészíttetéséről és terjessze azt be a Képviselő-testület augusztusi rendes ülésére. 84/113
Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtása: a Képviselőtestület augusztusi rendes ülése (27 igen szavazat, egyhangú) A napirend 33./ pontja: 222/2005/05. 25. Javaslat útépítések tervezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Vígh-Kiss József: azért vártam a gombnyomással, mert azt vártam, hogy az előterjesztő kijavítja a melléklet 21. sorát. Ott egy utca elírásra került. Nyomdász utca helyett Nyomdok utcát kérem jegyeztetni, ezt a jegyzőkönyvnek mondom. Dr. Hájer Emília: a Rákoshegyi Polgári Kör kért egy kiegészítést. Polgármester Úr és valamennyi képviselő is megkapta kérésüket. Én ezt szeretném kiegészítő indítványként benyújtani, mert maximálisan egyet lehet ezzel érteni. A kiegészítő indítványom a következő: „A táblázat kiegészül az alábbi három sorral: Ady – Kép – Baross utca Sáska – Kép – Baross utca Szilárd – Kép – Baross utca.” Pontosabban mondanám, hogy a templom körül, ahol óvoda, iskola van. Kiss Lajos: a Szilárd utcából három nappal ezelőtt kaptam egy levelet, amelyben tájékoztatnak, hogy iszonyatos szilikózis veszélyben tartjuk az ott lakókat, stb. A Levegő Munkacsoport, az ENSZ és aki illetékes, mindenki foglalkozott már ezzel a kérdéssel, és egészen biztos vagyok benne, hogy nem is marad így. Tovább fognak foglalkozni vele. Ebben a javaslatban az szerepel, hogy terveztessük meg. Az annyit jelent, hogy valamikor 2006-ban elkészülnek a tervek, aztán hogy 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben valósul meg maga az útépítés, ezt senki nem tudja megmondani. Én nem értem, hogy miért akarják ezeket a szegény embereket ilyen körülmények között tartani? Semmiképp sem javasolnám a Szilárd utca, Lőrinci úti részének megterveztetését. Én tárgyalva a helyi képviselővel, Miló Bélával, tárgyalva a Városigazgatási Irodával, mindenképpen meg fogom csináltatni ezt a részt zúzottköves, bitumenpermetes megoldással, hogy ebben az iszonyatos veszélyben ne tartsuk az ott élőket. Ezt ezért nem. Vannak olyan utcák, amiket pályáztunk, elképzelhető, hogy a pályázaton nyernek, abban az esetben ennek a címjegyzéknek a módosítása mindenképpen szükséges lesz. Elmondtam, hogy ilyen címjegyzéket – ez 80 millió forintot jelent, ami ebben a címjegyzékben szerepel – még vagy hármat, ötöt össze lehetne állítani. Jelen pillanatban a szakma úgy látta, hogy ezek a legfontosabbak az Önkormányzat számára. Én nem javaslom polgármester úrnak a módosító indítvány befogadását.
85/113
Andó Miklós: szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni egy érvényes, elfogadott határozatunkra, ami az útépítéseknél, miután másfél, két éve volt, pontosan nem tudom, elég nagy felhajtás volt a részesedés fizetése vagy nem fizetése részéről. Hoztunk egy határozatot, hogy az ott élő lakóknak össze kell gyűjteni a véleményét erről a dologról és azokat az utakat fogjuk csak leaszfaltozni, ahol nem emlékszem, azt hiszem, hogy a 60 %-a van benne, amikor a lakóknak legalább a 60 %-a előre elvállalja, hogy ő hozzájárul és támogatja ezt a dolgot. Én úgy gondolom, hogy bár a tervezés jóval kisebb összeg, mint a megvalósítás, de talán nem ártana, hogy ha már a tervezés fázisába ezt a lakossági hozzájárulási szándéknyilatkozatot beszereznénk, hogy még véletlenül se kelljen olyan terveket elkészíteni, amire utólag ezt nem sikerül összegyűjteni. Az ott élő érintett képviselők tudták elérni hiszen nekik volt az érdekük -, hogy a minél nagyobb támogatottságot bizonyítsák. Ez a javaslat egy kicsit megelőzte a sorrendet, mert most úgy kívánjuk terveztetni a javaslat szerint ezen utakat, hogy nincsenek meg ezek a hozzájáruló nyilatkozatok. Én azt kérem minden képviselőtől, hogy szíveskedjen még időben összeszedni ezen nyilatkozatokat, mert így olyan utakra is kifizetünk tervezési díjat, ahol aztán a lakosság azt nem támogatja, és akkor szembesíteni fogjuk azokat a képviselőket, hogy azért ennyi lelkiismeretesség elvárható minden tagunktól. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: kérem akkor képviselő urat, hogy mint módosító indítvány, adja be. Andó Miklós: ez nem módosító indítvány, ez egy érvényes határozat, hogy csak akkor csinálunk utat valahol, ha meg van ez az összegyűjtött nyilatkozat. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: csak itt terveztetésről van szó. Andó Miklós: én is azért mondom. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: azért kérdezem, hogy javasolja-e a módosító indítványát vagy akkor viszont ezt nem lehet figyelembe venni. Andó Miklós: szívem szerint én már javasolnám a tervezés elkészítéséhez is, hogy össze legyenek gyűjtve, csak miután itt nem tudunk olyan belátható időpontot mondani, nagyon nagy különbség lenne a gyűjtés és az út megvalósítása között és ilyen már volt, hogy összegyűjtöttük, nem tudtuk megcsinálni és utána azért volt kellemetlen a képviselőnek, mert számonkérték rajta, hogy mikor lesz már út. Ezt azért mondom, mert lelkiismereti kérdésként vetem fel képviselőinknek, hogy kezdjék el ezeket a dolgokat végignézni és ha nagyon hamar kiderül, hogy nincs meg a támogatottság, akkor szíveskedjenek az Önkormányzatnak jelezni, mert mondjuk lehet ebből kellemetlenségük. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: köszönöm a figyelem felhívást, és ajánlom minden képviselőtársam figyelmébe.
86/113
ifj. Lepés Imre: az előterjesztésnél a mellékletben a tervezésre javasolt utcáknál szeretném kérni, hogy kerüljön javításra a 12. sorban a Podmaniczky utca és a 30. sorban az Úttörő utca helyesen. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom Dr. Hájer Emília kiegészítő indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. /314/2005. (VI. 16.) Kt. határozat/ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy elfogadja Dr. Hájer Emília azon kiegészítő indítványát, hogy a határozati javaslat mellékletét képező táblázat egészüljön ki az alábbi szöveggel: „Ady – Kép – Baross utca Sáska – Kép – Baross utca Szilárd – Kép – Baross utca.” Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (16 igen, 6 nem szavazat, 4 tartózkodás) (Az SZMSZ 41. § /11/ bekezdésének megfelelően hatályát veszíti) Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot az elfogadott kiegészítő indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 13 igen, 13 nem szavazat mellett nem fogadja el a határozati javaslatot. Dr. Nagy István jegyző: akkor felolvasom az ide vonatkozó részt az SZMSZből: „Ha végszavazáskor a javaslatról nem születik döntés, akkor a korábban elfogadott módosító és kiegészítő javaslatokról hozott határozatok az eredménytelen szavazással hatályukat vesztik.” Jegyző úr jogi állásfoglalása szerint a kiegészítő indítványról is újra kell szavaznunk. Az SZMSZ 41. § /11/ bekezdése alapján újra szavazásra bocsátom Dr. Hájer Emília kiegészítő indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 12 igen, 11 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett nem fogadja el Dr. Hájer Emília kiegészítő indítványát. Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 314/2005. (VI. 16.) Kt. határozat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a 2005. évi költségvetési rendeletben, a Felhalmozási célú kiadások fejezetcím, a Beruházások, tárgyi eszközök alcím alatt, „Útépítések tervezésére” jóváhagyott 80.000 EFt-ot, a határozat mellékletét képező táblázatban felsorolt utcák
87/113
útépítési és hozzá tartozó csapadékvíz elvezetési terveinek készíttetésére és engedélyezésére kívánja felhasználni. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a közbeszerzési pályázat kiírása: a döntést követő15 napon belül (26 igen szavazat, egyhangú) A napirend 34./ pontja: 223/2005/05. 25. Javaslat a kerület 2005. és 2006. évi szennyvíz-csatornázási programhoz felhalmozási célú decentralizált támogatás igénylésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hájer Emília (ügyrendi): úgy látszik, hogy pusztába kiáltott szó volt a korábbiakban mondott szavaim. Senki nem hallotta meg, hogy a kerület érdekéről van szó. Nem tudom elképzelni, hogy mi változtatta meg a véleményeteket. Milyen szakaszról van szó, 200 méter összesen, amellyel meg kellett volna toldani? Kiss Lajos alpolgármester úrnak mondanám, kérdezném, Kisvárda utca, amelyet beállították az előzőekben aszfaltozásra és aszfaltos út volt, ha azt átcsoportosítod, akkor… Dr. Péczely Terézia levezető elnök: nem ügyrendi a hozzászólás és egy másik napirendet tárgyalunk. Kiss Lajos: 5 db csatornaépítési pályázatot nyújtottunk be állami céltámogatásra. Az, hogy az állami céltámogatásból az Önkormányzat mit nyer el és mit nem, ezt még nem tudjuk. Valamikor augusztus tájban lesz eredményhirdetés. A Fővároshoz a decentralizált támogatásra július 31-ig kell beadni a pályázatot. Mivel nem tudjuk azt, hogy az 5 csatornaépítési projektből melyik nyeri meg az állami céltámogatást, ezért mind az ötöt beadjuk. Amennyiben amelyik megnyerte, azt visszavonjuk a decentralizált támogatásból. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 315/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a 654/2004. (XII.16.) Kt. határozat alapján bármelyik benyújtott központi céltámogatási pályázata elutasítása esetén változatlanul fenntartja a támogatási igényét az eredeti pályázatban szereplő műszaki és pénzügyi tartalommal. A központi céltámogatás elutasítása miatt hiányzó forrás pótlására felhalmozási célú decentralizált támogatási igényt nyújt be abban az esetben is, ha a beruházás éves ütemezése a pályázati anyaghoz képest megváltozik.
88/113
2. A Képviselő-testület a 654/2004. (XII.16.) Kt. határozat szerinti hat témakörben fenntartott szennyvízcsatorna-hálózat építési pályázat prioritási sorrendjéről az alábbiak szerint dönt: I.
Mezőőr utca, Gombosi utca, Péceli út - Temető utca Ecsedháza utca - Ebergény utca által határolt terület szennyvízcsatornázása
II.
Pásztortűz utca, Pásztorfalva utca, Görömböly utca és mellékutcái szennyvízcsatornázása
III.
Rózsaszál utca, Nyomda utca, Nyomdász utca és mellékutcái szennyvízcsatornázása
IV.
Toldi Miklós utca (Zrínyi utca és Erzsébet körút között) és mellékutcái szennyvízcsatornázása
V.
Ferihegyi út - Erdő utca - Erdődűlő utca MÁV által határolt terület szennyvízcsatornázása.
3. A Képviselő-testület az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében 1.250.000 Ft pályázati díjat biztosít a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével a 2005. évi költségvetésében. 4. Felkéri a Polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a felhalmozási célú decentralizált támogatás igénylését megerősítő nyilatkozatok, a képviselő-testületi határozat és adatlapok, pályázati dokumentációk határidőre történő benyújtásáról. 5. Felkéri a Polgármestert, hogy a 3. pontban foglalt döntésének megfelelően a jegyző útján gondoskodjon a költségvetési rendelet dologi kiadásainak megemelésére vonatkozó rendelettervezet elkészíttetéséről és terjessze azt be a Képviselő-testület augusztusi rendes ülésére. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, illetve 2005. július 31. (26 igen szavazat, egyhangú) A napirend 35./ pontja: 224/2005/05. 25. Javaslat a Családsegítő Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, az Egyesített Szolgáltató Központ részére új alapító okirat kiadására, a Százszorszép Napköziotthonos Óvoda alapító okiratának módosítására, a Dózsa Művelődési Ház és intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás
89/113
elfogadására, és valamennyi intézmény vagyonmellékletének aktualizálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
alapító
okirata
Dr. Péczely Terézia levezető elnök: polgármester úr kiegészítette a határozati javaslatot egy új V. ponttal. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a kiegészített határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 316/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a 182/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. pontjának 34., 35. francia bekezdésével, valamint a 645/2004. (XII. 16.) Kt. határozattal módosított 182/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. pontjának 43. francia bekezdésével elfogadott alapító okiratokat 2005. július 1. napjával visszavonja és kiadja ezen határozat 1. sz. mellékletét képező, az alábbiakban felsorolt alapító okiratokat: - Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálata 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 80. - Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 106. - Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Egyesített Szolgáltató Központja 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 170/a. II. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a Százszorszép Napköziotthonos Óvoda Alapító Okiratát 2005. július 1-től az alábbiak szerint módosítja: a „14. Intézménybe felvehető maximális gyermek létszám:” cím alatt a „125 fő” szövegrészt visszavonja, s helyébe a „111 fő” szövegrész lép. III. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete visszavonja az 182/2004. (IV. 15.) Kt. határozat II. pontjával elfogadott vagyonmellékleteket és 2005. július 1. napjával kiadja ezen határozat 2. sz. mellékletét képező új vagyonmellékleteket. IV. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete visszavonja a 182/2004. (IV. 15.) Kt. határozat III. pontjával elfogadott a Dózsa Művelődési Ház és intézményei
90/113
közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló szabályzatát és 2005. július 1. napjával kiadja a Dózsa Művelődési Ház és intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló ezen határozat 3. mellékletét képező megállapodást. V. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: a) A „11. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége” cím, „Alaptevékenység területei” alcím alatti szövegből a „ 85327 – 9 Rendszeres pénzbeli ellátás 85328 – 0 Eseti pénzbeli ellátás” szövegrészt visszavonja, s helyébe az alábbi szövegrész lép: „85331 – 1 Rendszeres szociális pénzbeli ellátások 85332 – 2 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások 85334 – 4 Eseti pénzbeli szociális ellátások 85335 – 5 Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások” b) A „16. Vagyon feletti rendelkezési jogkör” cím alatt a második francia bekezdést visszavonja, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „- Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítésére.” Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az alapító okiratok és vagyonmellékletek kiadására: 2005. július 1. (25 igen szavazat, egyhangú) A napirend 36./ pontja: 230/2005/05. 26. Munkatervi javaslat a Képviselő-testület 2005. szeptember 01-től 2006. február 28-ig tartó ülésszakára Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia: megjegyezném képviselőtársaimnak, hogy az előterjesztéshez egy kiegészítő indítványt adtam be. A kiegészítő indítvány 91/113
ebben az évben 16 intézménynek az oktatási törvény által előírt ellenőrzési programját tartalmazza, amely a november 17-i testületi ülésnek a napirendjeként kerülne be. Dr. Fachet Gergő: egy rövid megjegyzésem lenne. Legutóbbi vagy azelőtti testületi ülésen tárgyaltunk a rendőrkapitány pénzeszköz átadásáról és ott elhangzott a GPS szolgálati gépjárművekbe történő telepítése a műholdas helymeghatározó, követő rendszerről. Akkor jegyző úr elmondta, hogy reméli, hogy a jövőben erre sor kerül. Örömmel látom, hogy ez már a tervezetben van. Dr. Péczely Terézia levezető elnök: Az előterjesztő befogadta az általam benyújtott kiegészítő indítványt. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott kiegészítő indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
317/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület a 2005. szeptember 1-től 2006. február 28ig tartó ülésszak munkatervét az alábbiakban fogadja el: 2005. szeptember 15. Rendelettervezetek Határozatok Beszámolók, tájékoztatók Tájékoztató a 2005. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok 2005. október 20. Rendelettervezetek
92/113
Javaslat a 2005. évi költségvetésről szóló, többször módosított 11/2005. (III. 4.) rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Jogi Bizottság Határozatok Beszámolók, tájékoztatók Beszámoló a bizottságok 2005. évi általános célú gazdálkodási tartalék keretének III. negyedéves felhasználásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: bizottsági elnökök Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok 2005. november 3. Közmeghallgatás 2005. november 17. Rendelettervezetek Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló, többször módosított 50/2001. (IX. 10.) számú rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Baráthné dr. Ilyés Piroska, az Ügyfélszolgálati és Okmányiroda vezetője, Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Terület- és Városfejlesztési Bizottság, Jogi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Vagyongazdálkodási Bizottság Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának az Újlak utcai Uszoda belépőjegyeinek árairól és különféle szolgáltatásainak díjairól szóló, többször módosított 8/1995. (III. 17.) számú rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Füzessy Gyula, az uszoda vezetője, Kuruczné Marton Katalin, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Ifjúsági és Sport Bizottság, Jogi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság
93/113
Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a Családi és Társadalmi Rendezvények Háza és a Házasságkötő Terem helyiségeinek bérleti díjairól szóló, többször módosított 67/1999. (XI. 19.) számú rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Tímárné Penczi Ildikó, az Egyesített Szolgáltató Központ vezetője, Kuruczné Marton Katalin, az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Baráthné dr. Ilyés Piroska, az Ügyfélszolgálati és Okmányiroda vezetője, Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Művelődési és Tájékoztatási Bizottság, Jogi Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság Határozatok Javaslat lakótelepi rendőrség létrehozásának támogatására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Dr. Tóth Tamás r. őrnagy mb. kapitányságvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Közbiztonsági Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság Javaslat térfigyelő rendszer kiépítésének támogatására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Dr. Tóth Tamás r. őrnagy mb. kapitányságvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Közbiztonsági Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság Javaslat műholdas helymeghatározó és követő rendszer (GPS) szolgálati gépjárművekbe történő telepítésének támogatására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Dr. Tóth Tamás r. őrnagy mb. kapitányságvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Közbiztonsági Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság Beszámolók, tájékoztatók Beszámoló a szociális célú gazdálkodási tartalék III. negyedévi felhasználásáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló az általános célú gazdálkodási tartalék III. negyedévi felhasználásáról
94/113
Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok A Napsugár Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Urbán Katalin intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Csillagszem Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Szabó Györgyné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Robogó Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Rigler Zoltán intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Hófehérke Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Koszorúsné Tóth Katalin intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Bóbita Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Belláné Markó Katalin intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság Az Aprófalva Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Dr. Kalász Lászlóné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság
95/113
A Mákvirág Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Makovicsné Mák Erzsébet intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Pedagógiai Szakszolgáltató Központ beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívandók neve: Bátorné Páhoki Zita vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság Az Újlak Utcai Általános Iskola beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Berecz Árpádné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Eszterlánc Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Hangai Gáborné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Gesztenyés Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Hegedűs Béláné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Szabadság Sugárúti Általános Iskola beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Jurecz Emil intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Micimackó Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Dr. Bíró Tiborné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Csicsergő Napköziotthonos Óvoda beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Nagyné Szabó Etelka intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság
96/113
A Diadal Úti Általános Iskola beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Olejnik Ilona intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság A Jókai Mór Általános Iskola beszámolója a 2001-2005. között végzett munkáról Előterjesztő: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Meghívottak neve: Tóth Ferencné intézményvezető Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság 2005. december 8. Rendelettervezetek Javaslat az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Jogi Bizottság Javaslat az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék nyári zárva tartására, valamint a nyitvatartásuk rendjéről szóló 48/1996. (X. 18.) számú rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Illés Ernő, az Oktatási Iroda vezetője, Makovicsné Mák Erzsébet, az Óvodavezetők Szakmai Szervezetének elnöke, Tímárné Penczi Ildikó, az Egyesített Szolgáltató Központ vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság, Egészségügyi Bizottság, Ifjúsági és Sport Bizottság, Jogi Bizottság Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …./2005. (…) rendelete a 2006. évi munkaszüneti napok körüli ügyfélfogadási rend megállapításáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: Jogi Bizottság Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a vásárokról és piacokról szóló, többször módosított 26/1995. (VI. 16.) számú rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila, polgármester Meghívandók neve: Halmi Pál piacfelügyelő, Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Jogi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Pénzügyi Bizottság
97/113
Határozatok Javaslat a 2006. évi költségvetés koncepciójára Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: valamennyi bizottság Javaslat kulturális ágazatban dolgozó közalkalmazottak hétéves továbbképzésére Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Kelemen Sándor, a Művelődési és Tájékoztatási Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Művelődési és Tájékoztatási Bizottság Javaslat intézményvezetői pályázatok kiírására Előterjesztő: dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Illés Ernő, az Oktatási Iroda vezetője, Makovicsné Mák Erzsébet, az Óvodavezetők Szakmai Szervezetének elnöke, Bella Tibor, az Igazgatók Szakmai Szervezetének elnöke Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Bizottság Javaslat a 2006. évi és a 2007. évi szennyvízcsatornázási programhoz kérhető állami és fővárosi céltámogatás igénylésére Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Fazekas György, a Városigazgatási Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Terület- és Városfejlesztési Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság Beszámolók, tájékoztatók 2006. január 19. Rendelettervezetek Határozatok Javaslat az önkormányzat fenntartásában működő nevelésioktatási intézményekben a 2006/2007. tanévben indítandó óvodai csoportok, iskolákban indítandó osztályok, napközis csoportok számának meghatározására a maximális csoport- és osztálylétszámtól való eltérés engedélyezésére Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Illés Ernő, az Oktatási Iroda vezetője, Makovicsné Mák Erzsébet, az Óvodavezetők Szakmai Szervezetének elnöke, Bella Tibor, az Igazgatók Szakmai Szervezetének elnöke
98/113
Előterjesztést véleményező bizottság: Oktatási Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság
Bizottság,
Munkatervi javaslat a Képviselő-testület 2006. március 1-től 2006. augusztus 31-ig tartó ülésszakára Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: -Előterjesztést véleményező bizottság: valamennyi bizottság Javaslat a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célok meghatározására Előterjesztő: Dr. Nagy István jegyző Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: Beszámolók, tájékoztatók Beszámoló a bizottságok 2005. évi általános célú gazdálkodási tartalék keretének IV. negyedéves felhasználásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: bizottsági elnökök Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok 2006. február 16. Rendelettervezetek Javaslat a 2005. évi költségvetésről szóló, többször módosított 11/2005. (III. 4.) rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Jogi Bizottság Javaslat a 2006. évi költségvetésről szóló rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Páncsics Judit, a Gazdasági Iroda vezetője Előterjesztést véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Jogi Bizottság Határozatok Beszámolók, tájékoztatók Beszámoló a szociális célú gazdálkodási tartalék IV. negyedévi felhasználásáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: -
99/113
Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló az általános célú gazdálkodási tartalék IV. negyedévi felhasználásáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: Dr. Hoffmann Attila polgármester Meghívandók neve: Előterjesztést véleményező bizottság: érintett bizottságok (23 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) II. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában lévő intézmények beszámolóit a 2001-2005. között végzett munkájukról a 2005. november 17-ei képviselő-testületi ülés folytatólagos ülésén, 2005. november 25-én 9 órakor kívánja megtárgyalni, majd a képviselő-testületi ülés keretében – 14 órától, a Dózsa Művelődési Házban – megtekinti az intézmények kulturális bemutatóját. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (23 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 37./ pontja: 233/2005/05. 26. Javaslat a 2004. évi útépítési program végrehajtása során műszaki szükségességből felmerült pótmunkák fedezetének biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hájer Emília: Kiss Lajos alpolgármester úrtól szeretném megkérdezni, hogy ebben a csatornaépítési programban szerepelt, elnézést, tévesen mondtam az előbb a Kisvárda utcát, a Baracska utcáról van szó. Amikor az előterjesztést megszavaztuk, jeleztem, hogy ez egy aszfaltozott utca, akkor azt mondta, hogy sorry, majd kijavítjuk a dolgot. Ott bizonyos összeg nyilvánvalóan ennek az utcának a megépítésére tervezve lett. Kérdezem, hogy mi lett annak a pénznek a sorsa, amelyet erre a beruházásra szántunk, és nem lehetne-e azt a rákoshegyi, általam javasolt utcaszakaszokra átcsoportosítani? Kiss Lajos: ez az előterjesztés a 2004. évi útépítési programban szerepel. Amiről képviselő asszony beszél, az a zúzott köves, bitumenpermetes út című
100/113
előterjesztésben volt. Természetesen a kettőnek egymáshoz semmi köze nincs. Dr. Dombóvári Csaba: ismételni fogom önmagamat, mert amit most elmondok, azt már többször elmondtam más előterjesztések kapcsán, de kénytelen vagyok ismételten hangsúlyozni. Akkor, amikor a Képviselőtestület átállt arra a rendszerre, hogy nem nyomtatott rendszerben kapja meg az előterjesztéseket, hanem elektronikus úton, akkor én azt gondolom, hogy többségben voltunk azok, akik azt reméltük, és ez el is hangzott talán, hogy ez azontúl, hogy könnyebb kezelni stb. arra is lehetőséget ad, hogy minden további nélkül megoldható az, hogy az előterjesztések is megalapozottabbak legyenek, sokkal több háttéranyagot tartalmazzanak, mint amennyit korábban tartalmaztak, mert a sokszorosítás ilyen módon nem okoz problémát, nem kerül több papírba, több fénymásolási költségbe akár több tucat oldalnak a képviselőkhöz történő eljuttatása. Ezzel szemben azt tapasztaljuk most már hosszú hónapok óta, hogy az előterjesztések egyre rövidebbek, holott mint mondottam, egyre hosszabbak, és részletezőbbek lehetnének. Semmi nincs ennek útjában, de egyre rövidebbek az előterjesztések. Ezen az ülésen is vannak ilyen előterjesztések. Az egyik ezek közül a 233/2005. számú. Az előterjesztés néhány tényt leír, de a lényeget azt elhallgatja már abban a vonatkozásban, hogy nem tudjuk meg, hogy pontosan melyek voltak azok a pótmunkák, amelyek összegszerűen egyébként 19 945 000 Ft további előirányzat biztosítását igénylik. Nyilvánvalóan készült egy lista, hiszen arra utal az előterjesztés, hogy műszaki ellenőr által elrendelt pótmunkák váltak szükségessé, meg nem keret összeg van, és nem arról van szó, hogy egy keret előirányzatot biztosítunk, hanem már elvégzett munkákról vélhetően valahol a Hivatalban egy meglévő lista lapján összeállított pótmunka sorról van szó, amelynek a végösszege 19 945 000 Ft. A kérdésem az az, hogy miért nem tudott ez a kimutatás az előterjesztés mellékleteként elénk kerülni, hogy pontosan az itt szóban forgó útépítések kapcsán hol, milyen pótmunkát kellett elrendelni, mi indokolta a pótmunka elrendelését, tehát miért volt szükséges a pótmunka, és az adott pótmunka mekkora összeget igényel. Azt gondolom, hogy ebben a formában ez az előterjesztés nem túlzás az, ha azt mondom, hogy nem felel meg az SzMSz azon rendelkezéseinek, amelyeket az előterjesztésekkel szemben támaszt. Kiss Lajos: az útépítésnél tervtől eltérő munkákról van szó. Néhány példát mondok. A Csatornázási Művek a kivitelezés időpontjában közölte, hogy nem fogadja el a régi csatorna fedlapot, és az útépítésnél minden csatorna fedlapot új típusú, nem tudom, mennyibe kerülő csatorna fedlappal kellett kicserélni. Körülbelül 60-70 vízbekötést kellett végrehajtani, mert az ingatlanok nem voltak bekötve a vízcsőhálózatba, és ha az utat megépítjük, öt éven keresztül nem lehet hozzányúlni. A Sági utcai bölcsődénél a kerítés kb. 4-5 méterrel közterületen van. A tervező megtervezte úgy, ahogy kell, a kerítést be kellett volna vinni 5 méterrel. Tiltakozás következtében egy teljesen új megoldást kellett találni. A vízelvezetést nem tudtuk visszafelé vinni, hanem a Pesti út felé kellett vinni, és egy új vízelvezető rendszert kellett kiépíteni. El kell mondanom azt, hogy Andó Miklós képviselő úr kérte,
101/113
hogy a dokumentumokat részére adja oda az iroda, kb. 1,5 cm vastag építési napló kivonat, pótmunka elrendelés stb. Ezzel, ha ezt a Képviselő-testület jóváhagyja, még nem történt szerződésmódosítás, mivel a közbeszerzésen elnyert munkáról van szó. Amennyiben a szerződés végösszegét a felek módosítják, az természetesen a Közbeszerzési Döntőbizottság jóváhagyásával lehetséges csak. Amennyiben a Testület jóváhagyja ezt a 19 945 000 Ft-ot, abban az esetben a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatjuk arról, hogy szerződésmódosítást kívánunk végrehajtani tárgyalásos eljárás keretében. Le kell folytatni a tárgyalást, és majd valamikor kb. egy hónap múlva, nem tudom mikor, ha senki nem emel kifogást ez ellen, abban az esetben a szerződést módosítani lehet. A lényeg az, hogy a Városigazgatási Irodán megtalálható a teljes dokumentáció, ami kb. 1,5-2 cm vastag. Építési napló, pótmunka elrendelések, levelezések stb. Ezek alapján került ez kiszámításra. Dr. Dombóvári Csaba: én nem kívánom vitatni, amit Alpolgármester Úr elmondott, mert nem tudom vitatni azon egyszerű oknál fogva, hogy ő rendelkezik információkkal, én meg nem rendelkezem információkkal, úgyhogy innentől kezdve meglehetősen egyenlőtlen lenne a vita vagy a beszélgetés. Nem azt a papír alapon lévő, 1,5 cm vastag anyagot hiányoltam, hanem azt a listát, ami egy oldal, kettő oldal, esetleg három oldal, ami tételesen összegyűjti, hogy ebben az utcában ennyi vízelvezetést kellett még burkolt árok formájában megcsinálni. A másik utcában itt, és itt a gázbekötést kellett rendezni. Amit alpolgármester úr elmondott, hogy a csatorna fedlap így, meg a mit tudom én micsoda úgy, ezekről, mivel nyilvánvalóan létezik ez a lista, mert a 19 945 000 Ft az feltételezem, és talán nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy nem hasra ütéssel lett kiszámolva, hanem egy tételes pótmunka lista végén van ez az összesítő szám. Nem többletmunkát várnék én a Hivataltól, hanem csupán azt, hogy az egyébként rendelkezésre álló dokumentumokból azokat a dokumentumokat, amelyek szerintem szükségesek ahhoz, hogy a Képviselőtestület megalapozott döntést tudjon hozni, azokat az előterjesztésekhez csatolják. Azért sem lenne minden haszon nélküli, hogy ha ehhez vagy a jövőben az ilyen jellegű előterjesztésekhez ezeket a kimutatásokat megkapnánk, mert okulhatnánk a jövőre nézvést, és nagyjából be tudnánk azt lőni, hogy amennyit mi útépítésre tervezünk, az egy dolog, meg amennyit az útépítésekkel párhuzamosan kötelezően megoldandó vízelvezetésekre szánunk összeg, az egy másik dolog, és van egy harmadik tényező, amely ezek szerint minden egyes alkalommal különböző nagyságrendben, de valamelyest a beruházás egészéhez viszonyítva úgy tűnik, hogy viszonylag fix százalékban mindig megjelenik, mert mindig van olyan, hogy a vízcső vagy nem jó helyen van, itt kell még plusz valamit megépíteni, amott kell megépíteni. Szerintem minden képviselő okulására szolgálna, ha ezt a kimutatást az előterjesztéshez megkaptuk volna. Andó Miklós: Kiss Lajos alpolgármester úr mondta, hogy én elkértem ezt az anyagot. A következő a helyzet. Nem akarom Dombóvári képviselő urat nagyon untatni, bár ha kíváncsi egy ilyen pótmunka listázásra, akkor nagyon szívesen, nem ezt, mert természetesen még én sem tudtam átnézni, de más építkezésnél elmondom, hogy mi mindennel jár együtt. Nagyon nehéz
102/113
ezt egy egy oldalas összefoglalásban kinyomtatni, hogy egy ilyen viszonylag szerteágazó, és sok utcát érintő munkánál mik azok a pótmunka tételek, amikből összeáll egy ilyen 19 milliós nagyságrend. Vélhetően több ezer vagy több tízezer tétel is lehet az, amiből ez összeállítódik. Igazából én azért kértem el, mert arra voltam kíváncsi, hogy vajon egy ilyen közbeszerzési pályázatnál milyen olyan tételek vannak, amelyeket adott esetben kifelejt az adott tervező vagy mik lehetnek azok a jellegzetes munkák, amelyek többször előfordulnak, hogy a legközelebbinél erre fel lehessen készülni, hogy minél kevesebb meglepetés érje az embert. Képtelenségnek tartom azt, hogy ezt vagy egy 1,5 cm-es vagy még vastagabb anyagot kell végignézni, ha valaki kíváncsi rá. Nem valószínű, hogy össze lehet szedni 6-8 olyan tételt, amivel le lehet fedni ezt a munkát. Nem vagyok kíváncsi az összes részre, mert nyilvánvalóan nem fogom az összes kis részt és tételt kibogarászni, hanem egyszerűen arra vagyok kíváncsi, hogy vannak-e jellegzetes munkák, amik kimaradnak. Valami miatt nem gondolunk rá, mert akkor a következő pályázatoknál erre fel kell hívni a figyelmet, hogy ez a szerződés kell, hogy tartalmazza ezeket, meg ezeket a munkákat is, és akkor 1%-ot vagy 1,5%-ot ráhagy a vállalkozó, és akkor nem kell utólag bogarászni. Ez nagyon nehéz. Általában úgy történik – és én mindjárt be is fejezem -, hogy a vállalkozó mond egyet, hogy mi volt pótmunka, és a műszaki ellenőr meg egy másik oldalról közelítve, mint a piacon, és itt nem akarok senkit megsérteni, egy nagyon hosszú, és kíméletlen egyezkedés után derül az ki, hogy mi az, ami többletmunka, és nem fogadható el plusz kifizetésként, és melyik az, ami tényleg pótmunka. Az én feltételezésem szerint ennél a 19 M-nál kétszer, háromszor nagyobb igényt nyújtott be a kivitelező pótmunka igényként, és gondolom a műszaki ellenőr alkudozott vele vagy alkudozik még a végsőkig, hogy mi legyen az, amit mindkét fél el tud fogadni. Ez egy alku kérdése. Nem tudom, hogy mi módon lehetne Dombóvári képviselő úr igényét kielégíteni. Nagyon örülnék én is neki, hogy ez egy egy oldalas lapon szépen látható legyen, hogy 8 M volt a mit tudom én micsoda, 6 a másik, mert ezek az anyagok sajnos nem erről szólnak. Végig kell bogarászni bizony hat, hét, nyolc munkanaplót, minden egyes tételt végig kell játszani. Úgy gondolom, hogy aki erre kíváncsi, az vegye ugyanazt a fáradságot mint én, kérje el az anyagot majd, és bogarássza végig. Vagy van belőle tanulság vagy nincs. Nyilván akkor tudom ezt megtenni, amikor a műszaki ellenőr megegyezett a kivitelezővel, mert hiszen ő is ezekből az anyagokból dolgozik. Úgy kértem el, hogy az volt a feltételük, hogy bármelyik pillanatban kérik vissza, akkor adjam oda, mert ebből nekik dolgozniuk kell. Azt remélem, hogy jellegzetes dolgokat megtalálunk benne, és akkor erre fel tudunk készülni. Egyébként pedig, ha már nálam a szó, én azt gondolom, hogy ez a téma, mondjuk lehet még ezen vitatkozni, de javaslom, hogy zárjuk le a vitát, és szavazzunk róla, mert ez annyira szakmai kérdés, egy pótmunka elismerés, hogy azt hiszem, hogy nem a Képviselő-testület elé tartozik ennek a műszaki megtárgyalása. Kiss Lajos: mint említettem, a testületi jóváhagyás után kell lefolytatni a tárgyalásos közbeszerzési eljárást a kivitelezővel, és természetesen ennek az összegzését meg kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, de csak abban az esetben köthető meg a szerződés, ha erre engedélyt kapunk. Az ezzel kapcsolatos egyeztetési jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a
103/113
pótmunkákat, a Képviselő-testület minden tagjának, amennyiben elkészül, meg fogom küldeni. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: szavazásra bocsátom a vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 14 igen, 7 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett nem fogadja el Andó Miklós azon javaslatát, hogy az előterjesztés felett a vitát zárja le. Dr. Hájer Emília: Kiss Lajos alpolgármester úrral szeretném megosztani, hogy mennyire lehet jogos a Penta Általános Építőipari Kft. igénye vagy sem. Szeretném veletek megosztani az élményeimet az Árpád fejedelem utca javítása kapcsán. Mart aszfalt utat csinált 2002-ben a Penta Általános Építőipari Kft. Lyuk lyuk hátán, azon az úton, amelyre alpolgármester úr azt ígérte nekem, hogy 10 évig út lesz. Na, az már 2003. januárjában nem volt út. Két héttel ezelőtt lezárták a Petőfi utcától a Táncsics utca felé menő szakaszát, és három munkás javította az utat a következő módon: gép nem volt a közelben, csak a vödör a kezükben, a lyukakba beleöntötték az aszfaltot, aztán megtaposták. Megálltam, és megkérdeztem, hogy „Emberek, mit csinálnak?” „Dolgozunk.” „És gondolják, hogy a XXI. században ez így jó lesz?” „Hááát, mi is mondtuk a főnökünknek, de hát azt mondták, hogy így kell csinálni.” Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 318/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestület úgy dönt, hogy a 2004. évi útépítési program végrehajtása érdekében további 19.945 EFt előirányzatot biztosít a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével a 2005. évi költségvetésében. 2./Felkéri a polgármestert, hogy az 1.) pontban foglalt döntésének megfelelően a jegyző útján gondoskodjon a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészíttetéséről és terjessze azt be a Képviselő-testület augusztusi rendes ülésére. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtása: a Képviselőtestület augusztusi rendes ülése (18 igen szavazat, 8 tartózkodás)
104/113
A napirend 38./ pontja: 240/2005/06. 02. Javaslat az Európai Mobilitási Hét és Európai Autómentes Nap kezdeményezéshez való csatlakozásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: ez is abba a körbe tartozik, amelyekről az előbb említést tettem, nevezetesen, hogy formailag egyáltalán nem felel meg az SzMSz-ben az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek, megtetézve azzal is, hogy tartalmilag is hiányos. Fogalmam nincs arról, hogy miért azt az előterjesztést tette az előterjesztő, amit tett. Hét rövid sorban felvezeti az előterjesztést, amelynek egy része tájékoztatás arról, hogy az anyagnak egy bizonyos melléklete a KT Irodán megtekinthető, aztán megindokolja a sürgősséget is bőbeszédűen, mely szerint a miniszter úr június 30-ig kér értesítést, és aztán mintha elvágták volna. Se arról nincsen szó, röviden, hogy mit is jelent ez a kezdeményezés, és ami a legfontosabb talán, hogy határozati javaslat I. pontjában foglalt döntési javaslatot, mely szerint a Képviselő-testület úgy döntene, hogy nem lát lehetőséget a megszervezésre, nem indokolja meg. Erre szeretnék az előterjesztőtől választ kapni, hogy mi az az indok vagy melyek azok az indokok, amelyek alapján ő úgy látja, hogy olyan döntést kellene hozni a Képviselő-testületnek, hogy nem lát lehetőséget a megszervezésre. Dr. Hoffmann Attila (ügyrendi): javaslom, hogy az előterjesztést vegye le napirendről a Képviselő-testület. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: az előterjesztő javaslata, hogy vegyük le a napirendről az előterjesztést. Savazásra bocsátom a javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 319/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az előterjesztést leveszi napirendjéről. (16 igen, 6 nem szavazat, 2 tartózkodás) Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): egy ügyrendi jellegű kérdésem lenne az előbbi napirendi pontról történt ügyrendi jellegű szavazás kapcsán. Számíthatunk-e arra, hogy június 30-ig rendkívüli ülés összehívására kerül sor annak érdekében, hogy az előbbi kezdeményezésről képviselő-testületi döntés születhessen? Dr. Hoffmann Attila: nem érzem olyan súlyúnak a kérdést, hogy ezért rendkívüli testületi ülést hívjunk össze.
A napirend 39./ pontja: 243/2005/06. 06.
105/113
A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Zrínyi Miklós Általános Iskola és az Újlak Utcai Általános Iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 320/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés f, pontjában nyert felhatalmazás alapján jóváhagyja a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium – határozat mellékletét képező – Szervezeti és Működési Szabályzatát, s ezzel egyidejűleg visszavonja a 303/2002. (VI.20.) Kt. határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot. II. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés f, pontjában nyert felhatalmazás alapján jóváhagyja az Újlak Utcai Általános Iskola – határozat mellékletét képező – Szervezeti és Működési Szabályzatát, s ezzel egyidejűleg visszavonja a 303/2002. (VI.20.) Kt. határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot. III. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés f, pontjában nyert felhatalmazás alapján jóváhagyja a Zrínyi Miklós Általános Iskola – határozat mellékletét képező – Szervezeti és Működési Szabályzatát, s ezzel egyidejűleg visszavonja a 303/2002. (VI.20.) Kt. határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot. IV. Felkéri a polgármestert, hogy az I., II., III. pontban foglalt döntésről értesítse az érintett intézmények vezetőit. Felelős: Dr Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az intézményvezetők értesítésére: a döntést követő 15 napon (23 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 40./ pontja: 244/2005/06. 06. Sürgősségi javaslat Javaslat a 2005. évben előre nem tervezhető vizsgálatok költségei fedezetének biztosítására
106/113
egyéb
szakértői
Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el tartózkodással a határozati javaslatot.
14
igen
szavazattal
és
8
321/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 2005. évi költségvetésben az oktatási céltartalék terhére 1 MFt-ot különít el a 2005. évi közoktatási céltartalék összegéből szakértői díjak fedezetére. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a 2005. évi költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészíttetéséről és azt terjessze a Képviselő-testület elé. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület 2005. augusztus havi rendes ülése (16 igen szavazat, 9 tartózkodás) Dr. Péczely Terézia: ez a döntés gondolom, meg fogja nyugtatni azokat az iskolákat, akiknek le kell szakértetni az anyagait, mert különben nem kerülhet Testület elé, mint például a következő, 245/2005. számú előterjesztés, ahol a törvény előírja a kötelező szakértői vizsgálatot.
A napirend 41./ pontja: 245/2005/06. 06. Javaslat a Zrínyi Miklós Általános Iskola Pedagógiai Programjának a módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: ez akkor azt jelenti, amit Alpolgármester Asszony itt most az ülést levezető elnökként kommentárként fűzött egy korábbi döntéshez – de már a késői órára tekintettel e felett hunyjunk szemet -, hogy a Zrínyi Miklós Általános Iskola pedagógiai program módosítás szakértői vizsgálata még nincs kifizetve? Dr. Péczely Terézia: nem, ez a szakértői munka már elkészült, és már ki van fizetve, úgyhogy itt a Zrínyi Miklós Általános Iskolát rossz példaként hoztam fel, de amit az Oktatási Bizottság ülésén elmondtam, hogy ezen kívül több iskolánk vár arra, például a Hősök Terei Általános Iskola, akinek az építkezés miatt kell átdolgozni a programját. Emellett a Móra Ferenc
107/113
Általános Iskola, illetve a Kép-Szilárd utcai Hétszínvirág Óvodai is szakértői vizsgálatra vár. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 322/2005. (VI. 16.) Kt. határozat I. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 44. §-a (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján jóváhagyja a -határozat mellékletét képező – Zrínyi Miklós Általános Iskola (1171 Budapest, Sisakos sáska u. 3.) pedagógiai programját. II. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az I. pontban foglalt döntéséről értesítse az intézmény vezetőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (24 igen szavazat, 1 tartózkodás)
A napirend 42./ pontja: 246/2005/06. 06. Sürgősségi javaslat Javaslat országos szintű, települési önkormányzatokat támogató “katasztrófa-alap” létrehozásának kezdeményezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Miló Béla: olyan rövid leszek, mint az előterjesztés. Azt gondolom, hogy az első lépés, amit az elmúlt testületi ülésen tettünk, ez a lépés megfelelő válasz rá. Azt kérem polgármester úrtól, hogy a határozati javaslatból kiderülő feladaton túl tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ebből a kezdeményezésből országos program válhasson. Dr. Dombóvári Csaba: a javaslatban megfogalmazódó szándékkal szemben azt gondolom, hogy senkinek sincs ellenvetése, ellenben a II. pontban foglaltak számomra aggályosak jogi szempontból, ugyanis ez azt tartalmazza, hogy majd valamilyen döntésre jogosult szerv fog dönteni ezen önkormányzatonként befizetett egy tízezred összeg felhasználásáról, akkor, amikor, ha annak eljön az ideje, és valamely önkormányzat olyan helyzetbe kerül, hogy egy ilyen jellegű segítségre rászorulna. Ezzel kapcsolatban az a problémám, hogy az önkormányzatok társulásáról szóló jogszabály rendelkezik arról, hogy a társulásnak milyen típusai lehetnek, tehát ahhoz, hogy mi bármilyen közös szervet létrehozzunk, mármint csatlakozó önkormányzatok, akik ebben részt vesznek, akkor annak az együttműködésnek, pláne, ha itt anyagiak feletti rendelkezési jogosultságról
108/113
szó van, meg kell felelnie a társulási törvény valamelyik társulási típusának. Tehát egy önkormányzati társulást kell létrehozni. Kérdés az, hogy ha reményeink szerint ehhez a kezdeményezéshez sokan csatlakoznak, adott esetben több száz önkormányzat dönt úgy, hogy a költségvetésének egy tízezred részét felajánlja egy ilyen támogatás céljára, akkor vajon létezhet-e működőképes együttműködés adott esetben több száz önkormányzat részvételével? Olyan együttműködés, amely egyébként megfelel az önkormányzatok társulásáról szóló jogszabály feltételeinek. Azt gondolom, hogy nem. Nem igazán tud ilyen együttműködés jogi szempontból megfelelően működni. Én, amikor annak idején ez a javaslat elhangzott, nem ilyen jellegű katasztrófa alapra gondoltam, amikor képviselő úr felvetése nyomán a Képviselő-testület elfogadta ezt a döntést, amely ilyen módon fog működni, mert ilyen módon ez szerintem nem fog tudni megfelelni a vonatkozó jogszabályoknak. Barna Andor: nem készítője, csak olvasója vagyok ennek az előterjesztésnek, mégis azt gondolom, hogy amit most Dombóvári képviselő úr elmondott, az nem valós probléma, hiszen mint minden szövetségnek az önkormányzati szövetségeknek is van egy közgyűlése, amely dönt a különböző kérdésekben. A TÖOSZ is úgy működik, hogy a közgyűlésen hozzák a döntéseit, a közgyűlés a szövetséget alkotó tagok képviselőjéből áll. A szövetség közgyűlése a megfelelő döntést majd akkor, abban az esetben meg tudja hozni. Nem igazán látok ebben semmi aggályt. Azt gondolom, hogy ez így működik, hiszen a tagok a saját önszántukból, vállalásuk alapján fizetik ezeket az összegeket. Természeti katasztrófa esetén a szövetség közgyűlése el fogja dönteni, hogy kinek mennyit, milyen településnek ad majd, akit érint ez a katasztrófahelyzet. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 323/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1.) Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete kezdeményezi a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) döntését, ami a tagokat felhívja arra, hogy a költségvetésük kiadási főösszegének egy tízezred részének befizetésével hozzanak létre ún. „katasztrófa-alapot”. 2.) A Képviselő-testület kezdeményezi továbbá, hogy a TÖOSZ alkossa meg az 1. pontban körülírt „katasztrófa-alap” felhasználásának szabályait, és ezek alapján a döntésre jogosult szerve támogassa a természeti katasztrófa sújtotta települési önkormányzatokat, az elemi csapás bekövetkezését követően a lehető leghamarabb. 3.) Felkéri a polgármestert, hogy az 1. és 2. pontban foglalt döntéséről értesítse a TÖOSZ elnökét, és kérje fel a kezdeményezésnek megfelelő döntés előkészítésére.
109/113
Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (23 igen szavazat, 3 tartózkodás)
A napirend 43./ pontja: 228/2005/05. 26. Beszámoló a Remény Közalapítvány 2004. évi működéséről Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 324/2005. (VI. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Remény Közalapítvány 2004. évi működéséről szóló beszámolót elfogadja. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a Közalapítvány értesítésére: a döntést követő 15 napon belül (24 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 44./ pontja: 212/2005/05. 24. Tájékoztatás az Állami Számvevőszék 2005. március és április hónapban megtartott ellenőrzéseinek tapasztalatairól Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: az ÁSZ jelentésében szerepel sok minden. Egyebek mellett egy olyan felhívás, ha jól emlékszem a polgármester felé, hogy terjessze az ÁSZ jelentést a Képviselő-testület elé – ez meg is történt – annak érdekében, hogy a Képviselő-testület a megállapításokat ismerje meg, és a vizsgálat tapasztalatait értékelje. Erre vonatkozóan azonban nem látok utalást a határozati javaslat szövegében, mert én azt gondolom, hogy az a megfogalmazás, hogy a Testület elfogadja a jelentést, illetve az arról készült tájékoztatót tudomásul veszi, ez nem minősül – az én álláspontom szerint legalábbis – annak, hogy a Képviselő-testület a vizsgálat tapasztalatait értékelte volna. Dr. Hájer Emília: amikor megnyomtam a gombot nem tudtam, hogy az előttem szóló miket fog mondani. Én is hasonlóakat szeretnék megjegyezni az előterjesztéssel kapcsolatban, hogy mind a polgármester úrnak, mind a jegyző úrnak feladatokat ró ki az értékelés, és talán ki kéne egészíteni a határozati javaslatot azzal, hogy mikor, milyen formában történnek meg ezek az ellenőrzések, és mi hogyan szerzünk erről tudomást. Az, hogy tudomásul vesszük, az egy dolog. Hogy hogyan fog megtörténni a hibák elhárítása, és kijavítása, erre szeretnék választ kapni. Mert nyilvánvaló, hogy ezeket
110/113
korrigálni kell. A mai nappal lezárul, és akkor egy újabb ÁSZ jelentés fogja ezt megint regisztrálni vagy mi fogunk erről egy jelentést kapni, hogy megtörténtek? Dr. Péczely Terézia: ha ezt az ÁSZ jelentésről szóló beszámolót elolvassuk, akkor itt látható, hogy szinte apróságok kivételével nem találtak hibát annak ellenére, hogy itt több hónapon keresztül dolgoztak. Sőt, a Hivatal működését is, és az adminisztrációs, pénzügyi, egyéb rendszerét kifejezetten jónak találták, de megadom jegyző úrnak a szót, hogy itt az értékelés miféleképpen történt meg ez ügyben. Dr. Nagy István: úgy gondolom, hogy eddig is az volt a gyakorlat, hogy az ÁSZ jelentései bekerültek a Képviselő-testület elé. Ezeket a Képviselő-testület elolvasta, megismerte, véleményezte. Természetesen, készül intézkedési terv ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére. Ezt az Állami Számvevőszéknek elküldjük. Legközelebb az Állami Számvevőszék csak a soros, tervszerű ellenőrzésnél kívánja ezeket az anyagokat értékelni. Elfogadta az általunk benyújtott javaslatot, hogy hogyan kívánjuk ezeket a kisebb hibákat kiküszöbölni, illetve már részben kiküszöböltük, tehát nincs ebben a kérdésben utólagos Állami Számvevőszéki vizsgálat. Andó Miklós: csak azért tudok jelentkezni, mert véletlenül ott voltam az Oktatási Bizottság ezen ülésén, amikor ezt tárgyalta, és már akkor is meglepett Dombóvári képviselő úrnak, tőlem jogilag sokkal tájékozottabb képviselő úrnak ez a megjegyzése. Tudniillik én úgy gondolom, hogy itt az idő, azért van a Képviselő-testület, hogy ha értékelni akarja a Számvevőszéknek az észrevételeit, akkor mondja el! Nyilvánvaló, hogy én magam meg is sértődnék, ha a polgármester úr vagy jegyző úr a Képviselőtestület helyett, magyarán helyettem értékelné azt, amit gondolnom kell. Ez az a képviselő-testületi megbeszélés. A polgármester úr értékeli a saját szempontjából, amit neki feladatul tűztek ki. Ha Dombóvári képviselő úrnak van valami értékelnivalója az ÁSZ-nak az itteni mondandóján, tessék értékelni, ne mástól kérje ezt számon. Én nem tűröm, hogy a polgármester helyettem értékelje, ha valamit értékelni kell! Ha pedig nem így értelmezi, képviselő úr, akkor őszintén szólva nem tudom, hogy akkor valószínű nem úgy fogja fel ezt a mondatot, ahogy szerintem kellene vagy ahogy én fölfogom. Dr. Dombóvári Csaba: ha az ÁSZ vizsgálatban az a megfogalmazás szerepelne, hogy a képviselők ismerjék meg és értékeljék a vizsgálat tapasztalatait, akkor az a helyzet állna fenn, amit Andó képviselő úr az imént felvázolt. Miután nem így szól az ÁSZ jelentés, hanem úgy szól, hogy a Képviselő-testület ismerje meg, és a vizsgálat tapasztalatait a Képviselőtestület értékelje, így az egy-egy képviselő, ahogy a polgármester részéről történő értékelés még nem jelenti automatikusan a Képviselő-testület részéről történő értékelést is. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
111/113
325/2005. (VI. 16.) Kt. határozat 1.) A Képviselő-testület az Állami Számvevőszéknek a 2004. évi kötött felhasználású támogatások igénybevétele ellenőrzéséről készült számvevői jelentését elfogadja, és az arról készült tájékoztatót tudomásul veszi. 2.) A Képviselő-testület az Állami Számvevőszéknek a 2004. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzéséről készült számvevői jelentését elfogadja, és az arról készült tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (20 igen, 2 nem szavazat, 4 tartózkodás) Napirend utáni hozzászólások: Kovács István: két témában szeretnék szólni. Az egyik a parlagfű kérdés lenne. Megkérném az itt jelenlévő polgármester urat, és az illetékes alpolgármester urat, hogy járjanak közben az illetékes cégeknél, hogy tudom nagyon jól, hogy ütemezve vannak ezek a munkák, csak az ütemezések sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy az esőzések ideje alatt sokkal gyorsabban nő, sokkal hamarabb zajlik le ugyanaz a feladat. Kérem a Tisztelt Polgármester Urat, és Alpolgármester Urat, hogy a cég ne az ütemezésnek megfelelően, hanem az állapotoknak megfelelően végezze el a munkát. A másik téma, amihez hozzá szeretnék szólni, hogy nagy örömünkre szolgált, mint rákoscsabaiak nagyon örültünk neki, hogy a Rákoscsabai Közösségi Ház új ruhát kapott, bár emlékezetem szerint nem pergett a vakolat róla. Nagyon szép lett, nagyon gyönyörű az új, felújított csabai ház. Szeretném felhívni az illetékes alpolgármester úr figyelmét, hogy a Szabadság Sugárúti Általános Iskolának pereg le a vakolata. Most már bezárt, tehát megtörtént a kicsengetés, kérem az illetékeseket, hogy a becsöngetésre ugyanilyen szép köntösbe öltöztessük fel a Szabadság Sugárúti Általános Iskolát is, és akkor boldogok lesznek a diákok az iskolában. Lázár Attila: képviselőtársaimmal együtt én is kaptam egy meghívót, ami sajnos a mai napra szól, tehát ezért nem tudtam elmenni, és egy nagyon helyes kis vizsla van az elején. A hátulján viszont a következő szöveg: „A kiállítás Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Művelődési és Tájékoztatási Bizottságának 2004. és 2005. évi, valamint Dr. R. W. és K. M. hajléktalanok anyagi támogatásával jött létre. Megkérdezném, hogy ez valami poén vagy nyomdahiba vagy miről is van szó? Mit értsünk azon, hogy a hajléktalanok anyagi támogatásával jött létre a kiállítás? Kérném, hogy aki tud, válaszoljon erre! Dr. Péczely Terézia: feltételezem, hogy ez nem az Önkormányzat által kiküldött meghívó, úgyhogy talán a meghívó készítőitől lehet ezt az
112/113
információt megtudni. Úgy gondolom, hogy a meghívót készítő vagy a kiállítást készítő embereknek ez jogukban áll. ifj. Lepés Imre: pontos választ nem tudok adni, csak annyit tudok mondani, hogy a Művelődési és Tájékoztatási Bizottsághoz be szoktak érkezni a kulturális, a művészeti, önszerveződő tevékenységre szóló pályázatok, és ott elég szép számmal kerülnek támogatásra kiállítások, rendezvények. Az, hogy egyébként a meghívót ki állította ki, és hogy milyen meggondolásból került rá ez a dolog, ezt én sem tudom, de ha minden igaz, akkor Alpolgármester Úr most fogja megkérdezni Pájer Ildikótól, a Rákoscsabai Közösségi Ház igazgató asszonyától. Nem tudom, hogy hogyan kerül egy lapra a kettő. Dr. Péczely Terézia: én úgy gondolom, hogy egy hajléktalantól sem lehet elvitatni, hogy támogasson egy rendezvényt. Dr. Fachet Gergő: szerintem ez csak poén, hiszen a kiállítás megnyitója Lord Derby szobrászművész, na most ez a személy nem létezik, tehát olyasmi, mint a hajléktalan. A Lord Derby egy műből való személy, aki nem létezik. Ez egy ilyen sajátos humor szerintem. Dr. Péczely Terézia: javasoltam, hogy a meghívó kiküldőjétől lehetne megtudakolni, hogy miről van szó. Dr. Péczely Terézia, levezető elnök: az ülést 19:30-kor berekesztem. Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát kívánok!
K.m.f.
Dr. Nagy István jegyző
Dr. Hoffmann Attila polgármester
113/113
