JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága, valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 2007. április 10-én tartott együttes nyilvános üléséről Jelen voltak: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság részéről: Fodor Lajos bizottság elnöke Baji Lajos bizottsági tag Pap János bizottsági tag Tímár Ella bizottsági tag Aranyi Tímea bizottsági tag Kovács Sándor bizottsági tag Opauszki Zoltán bizottsági tag A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság részéről: Dr. Ferenczi Attila bizottság elnöke Fodor Jánosné bizottsági tag Mezei Zsolt bizottsági tag Miklós Attila bizottsági tag Andó Tamás bizottsági tag Majernik László bizottsági tag Varga Mihály bizottsági tag Napirendi pontja tárgyalásánál jelen volt: Hanó Miklós alpolgármester Köles István alpolgármester Kutyej Pál, Kiss Tibor, Szente Béla, Hricsovinyi Tamás, Herczeg Tamás, Benkóné Dudás Piroska önkormányzati képviselők Bánfi Ádám Városüzemeltetési Osztály vezetője Boros László Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetője Márton László, Csernus István, Bába Sándor Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársai Lukovics Béla Duplex Kft. részéről Erdei József Viziközmű Társulat vezetője Rung Attila, Papp Gábor Békés Megyei Vízművek képviseletében Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke: Üdvözölte a bizottság ülésén megjelenteket, megállapította, hogy az együttes ülés 14 fővel határozatképes, az ülést megnyitotta. A Bizottság 14 igen szavazattal az alábbi napirendi pontot fogadta el: Zárt ülés 1. Körös Hotel ügye (külön jegyzőkönyvben) Nyilvános ülés:
2 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának megvalósíthatósági tanulmánya 2. Pályázat benyújtása TEUT 2007 pályázatra 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdasági programja a 2007. és 2010. közötti időszakra Előterjesztő: Boros László Attila Stratégiai-Fejlesztési Osztály mb. vezetője
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának megvalósíthatósági tanulmánya
Dr. Ferenczi Attila: Felhívom a bizottsági tagok figyelmét, hogy az előterjesztés a CD mellékleten található. Nem kérem, hogy a szakemberek részleteiben bemutassák a csatornázási tervet, hiszen előttünk vannak azok a javaslatok, amelyekről valójában döntenünk kell. Köszöntöm Papp Gábor és Rung Attila urakat a Békés Megyei Vízművek Vállalat részéről. Az előkészítő a PIU egység volt és a Stratégiai Fejlesztési Osztály, mi véleményezünk és felelős Hanó Miklós alpolgármester úr. Hanó Miklós: Úgy gondolom, hogy az anyag CD-n is megjelent, valamint az írásos előterjesztés egyértelműen leírja az alternatívákat, döntési lehetőségeket. Akinek kérdése, véleménye van, tegye meg. A Vízművek Vállalat és a tervezők részéről is jelen vannak a szakemberek. A javaslat szerint szűkíteni kell a csatornázandó területeket, az EU-s pályázati feltételeknek így felel meg. Az előterjesztés végigsorolja az alternatívát és a feltételezett pénzügyi forrást is, melynek érdekében mindenkit arra kérek, hogy próbáljon lobbizni. A finanszírozás ha nem így történik, az plusz terhet róna az önkormányzatra, mely nehezítené a megvalósulást. Dr. Ferenczi Attila: Ez Békéscsaba Megyei Jogú Város legnagyobb beruházása lesz, az összefoglalóban költségelemzések is vannak. Visszalépés akkor van, ha nincs elég utcaszélesség, nincs kiépített ivóvíz vezeték ill. ha kevesen laknak az utcában, az az EU-s pályázatba nem illeszthető bele. Hasonló nagyságrendű kérdés volt a szennyvíztisztító telep kérdése. Ezt azért mondom el, mert az 1. pontnál a „B” verzió egyrészt egy olcsóbb ivóvíz hálózat kiépítést ír elő, másrészt azért kellett 31 km-rel visszalépni az eredeti tervekhez képest, mert ezek nem férnek bele az EU-s szabványba. Az 1. pont a csatornázandó területek lehatárolása, van-e valakinek kérdése? Mezei Zsolt: Három kérdésem van: 1. A „B” alternatíva, ami eleve már egy szűkítettebb, ha készülünk arra, hogy valószínűleg az uniós szakértők visszább szeretnének toloncolni minket egy költséghatékonyabb megoldásra, nem lenne-e érdemes - főleg azért, mert a Nyugati kertváros után az Arató, Cséplő utcákban elkészültek már a nyomóvizek - oda ki lehetne-e terjeszteni? Ez kb. 5-6 utcát érintene, tudjuk jelen pillanatban, hogy kicsi az esély arra, hogy ezeknél az utcáknál megvalósuljon a beruházás, de azt gondolom, egy jó alkupozíció lehet. Az elmúlt két évben képviselőként sok-sok millió Ft-ot próbáltam odavinni a területre, legyenek meg a szennyvízvezetékhez elengedhetetlenül fontos vízvezetékek. Ha nem teszünk meg egy olyan plusz puffert, amit vissza tud pofozni az unió, akkor egy teljesen más, sokkal nagyobb lakos egyenértéket fogunk elveszteni más fontos területeken. A kérdésem tehát az, hogy meg lehet-e azt oldani még, hogy a „B” alternatívában legyen még benne plusz 2-3 utca csatornázása elvi szinten, hogy tudjunk miből alkudni. 2. Azt olvastam az idegenvizek kérdésénél, hogy nagyon nagy probléma az idegenvizek beszivárgása. Lehet-e azt úgy kezelni, hogy már magában a műszaki kiírásban műszaki paramétereknél egy olyan magasabb műszaki tartalmat követelünk meg a csatornának a minőségére, hogy a kötéseknél és más fajta töréseknél, repedéseknél ne tudjon beszivárogni a
3 víz. Tehát van-e lehetőségünk arra, hogy már most olyan anyagú, minőségű csatornáknak a lefektetését írjuk elő, ami biztosítja ezeknek az idegen vizeknek a beszivárgását a rendszerbe, tudjuk-e úgy kiválasztani a műszaki ellenőrt, hogy erre különösen odafigyeljünk és tudjuk-e ezt esetleg az ő bérezésében is figyelembe venni. 3. Akár az „A”, akár a „B” ha bekövetkezik, hogy kezeli az esetlegesen betelepülő ipari létesítményeket. Nem veszélyeztetjük-e azt, hogy hosszútávon ha más ipar ide akar települni, azért mert pillanatnyilag félünk attól hogy az önrész magasabb lesz, egy olyan beruházást fogunk megvalósítani, ami Békéscsaba lakosait kielégíti, de az egyéb termelő üzemeknek nem ad elég kapacitást. Dr. Ferenczi Attila: A 4. oldalon a teljes költség van, de ez a teljes költség ha jól értem a különböző variánsok javaslataiból jött ki, így Békéscsabának 2 milliárd 6 millió ft az önrész igénye. Mi van, ha nagyobb kiterjedésre pályázzuk meg, beállítunk 2 milliárd 300 millió önerőt, majd az EU, vagy a Kormány bennehagy bennünket a slamasztikába. Nyilván a 31 km azért lépett vissza, mert eleve nem felel meg a kritériumoknak, de ha beadjuk, eleve kizárja, azt mondja hogy van 2 milliárd 300 milliótok, akkor csak kevesebbet kell hozzáadnunk. A magyar állam 13,39%-os támogatási aránya szerintem jelen pillanatban csak fikció. Az egyik határozati javaslat fel is kéri az MFÜ-t, hogy nyilatkozzanak arról, mekkora támogatási arányt tudnak adni. Ez azért fontos, mert ha ez nincs kőbe vésve, akkor a mi önrészünk miatt visszalépve az állam mi fogunk még beletenni 3-400 millió forintot a rendszerbe, én ezt a veszélyt is látom. Egyébként pedig nem tudom, hogy a Kohéziós Alapokhoz lehet-e olyan pályázatot benyújtani, ami nem felel meg a kritériumoknak. Hanó Miklós: Az MFÜ részéről aki delegált, mindig óvott minket, hogy bármi olyat beletegyünk a PIU üléseken, amik a pályázati feltételeknek nem felelnek meg. Igaz, hogy folyamatosan kértük mondják meg mik azok a pályázati feltételek, mert ez sem volt még igazán leírva, csak mindig mondták. Azt látjuk, hogy lefelé akarják szorítani ezt az egészet, nemhogy még bővítsük. A mostani elkészült anyagban is van még olyan tartalék, hogy ha mégis vesznek is el belőle, jelentős része még működni tud. A gond ott lesz, amely utcák kiesnek és a Viziközműbe már befizettek, ezekkel mi lesz. Ahol előközművesíteni nem lehet, ahol víz sincs, az utcaszélesség sincs és a fajlagos rákötési lehetőség sincs meg, az eleve bukott dolog. Ezeket betenni -külön felhívták a figyelmünket- hogy csak úgy lehet, hogy ez rontja a helyzetünket. Lukovics Béla: Tisztelt Kollégák, Kolléganők. A három felvetett kérdést szeretném megválaszolni. Az unió is ezt a három témakört a projekt legfontosabb megoldandó elemeként emleget. Csak ebben az évben jelentünk meg a projekt megvalósításában, de a legelső összejövetelnél Pintér Ágnes három fontos megoldandó kérdést említett: 1. az idegenvizek 2. az előközművesítés 3. az ipari hányad kérdése. A csatorna terület: 166 km az a csatornahossz gerinchosszban mérve, amit az „A” változat tartalmaz, ez gyakorlatilag egyezik az előzetes megvalósíthatósági tanulmány csatorna hosszával. A 30 km csökkentés bekötővezetékekkel együtt értendő, a gerinccsatornák csökkentése a „B” változat esetében 18 km-t érint. Az „A” változatnál az a megfogalmazás, hogy - uniós támogatásban részesíthető és nem részesíthető kör - ez mutatja azt, hogy valójában mivel kell megküzdenie az önkormányzatnak. Lesznek olyan csatorna és egyéb létesítmény elemek, melyekre lehet uniós támogatást igénybe venni és lesznek olyanok, melyekre nem. A nem támogatandó kör, az az előközművesített területeknek a köre, erre vonatkozóan a minisztérium egy elég egyértelmű állásfoglalást adott, előközművesítésnek minősül az a terület egység, ahol nincs ivóvízvezeték, vagy az állandó lakossal rendelkező ingatlanok száma nem éri el az 50%-ot. Munkákat azzal kezdtük, hogy ezt áttekintettük és nem 18 km van a városban ilyen
4 előközművesítettnek minősített terület, hanem 38 km. Bizottsági és PIU üléseken bemutattuk, hogy célszerű mindjárt 38 km-t levenni, mivel nincs előközművesítés. Így átmenne az EU-s ellenőrzéseken a maradvány terület. A közös döntés az volt, hogy volt először egy 25 km-es csökkenés, utána még további területek kerültek vissza a projektbe. Ez a 18 km (a térképen zölddel jelzett területek) valójában olyan területek amelyek jelen pillanatban ivóvízzel nem rendelkeznek, ill. az ottlakók száma kevés. Nem tudom, hogy a bizottsági tagokhoz odakerülte az a melléklet, mely a kieső utcák nevét, az ivóvízzel nem rendelkező területeket és a szűk utcák nevét mutatja. Vannak utcák, ahol egyjegyű szám jelzi az ottlakók számát, ez az uniós ellenőrzésen nem fog átmenni, örülni lehet, ha a 38 km-t nem kérik a projektből kivenni. Pintér Ágnes egyértelműen fogalmazott a PIU ülésen: azt az állapotot kell a pályázat elkészítésekor figyelembe venni, ami a pályázat beadásakor van. Ha szigorúan vesszük, akkor 38 km-t kellene kivenni, mert az ivóvíz vezetékkel és lakószámmal nem rendelkezik. Olyan kompromisszum született, hogy a megvalósíthatósági tanulmány ezt a 18 km-es csökkentést viszi tovább azzal, hogy az uniós szakértő bármikor kérhet olyan anyagot, hogy további csökkentéseket kérhet majd. A végleges helyzet egyébként decemberben fog kiderülni, amikor látjuk hogy a megvalósíthatósági tanulmány minden egyes sorát tekintve hogyan fogadta az unió, a szakértők, és a város hogyan tudott erre visszareagálni és egy közelítéssel fog kialakulni az az állapot, mely a végleges pályázatot jelenti majd. Azt valóban lehet már mondani, hogy ami már most zölddel jelzett, azt visszagyömöszölni a programba nem nagyon lehet. Az idegenvizek kérdése: ketté kell választani az idegenvizeket. Az egyik a meglévő területeken meglévő idegenvíz. Ez az a nagyságrend, amit az anyag tartalmaz hogy milyen óriási mennyiség jelenik meg, ezt orvosolni kétféleképpen lehet. Az egyik, hogy a hálózathoz nem nyúl hozzá a program, hanem a telepen oldja meg ennek a kérdését, fogadását, kezelését. A másik megoldás az, hogy 65 km hosszan végez a város egy rekonstrukciót. A 65 km felújítása 4-5 milliárdos nagyságrend, ezért a tanulmány a telepen való fogadását és kezelését irányozza elő. Az új területeken nem ezzel a nagyságrenddel számolunk. Több vád ért bennünket a kőagyag csövek költségelése miatt. Jelen pillanatban abban maradtunk a PIU ülésen, hogy a kőagyag csövek költségelése marad a projektben, mert a részletes talajmechanikai szakvélemény birtokában, részletes tervek készítése közben fogjuk a cső anyagát meghatározni. Ez egy tervezési feladat, ott 20%-os beszivárgással fogunk számolni. Harmadik az ipari hányad kérdése: sajnos a város jelentős ipari üzemeket vesztett az elmúlt időszakban. A projekt készítése során hivatalos megkeresés történt valamennyi nagy korábbi ipari termelők felé, az Almex96 nyilatkozott egyedül arról, hogy továbbra is igénybe akarja venni a telepet. Ez a telep 65 ezer békéscsabai lakos mellett 140 ezer lakos egyenértékű telep. Ez azt jelenti, hogy a 65 ezer ember kétszeresét meghaladó mennyiségi és összetételű szennyvizet képes fogadni és kezelni átlagos napi mennyiségben. A mértékadó állapotok kitervezése részletes tervezési feladat lesz. Amennyiben ennél eltérőbb megoldást kíván az önkormányzat, akkor a költségviselőt is mellé kell tenni. Lehet csatornázni olyan területeket is, amelyek előközművesítettek, csak azok az uniós támogatási körben nem részesített kört fogják szaporítani. Az ipari hányad vonatkozásában ugyanez a helyzet, ahol van ipari fogyasztó és vállalja a költségeit ennek az aránynak, ott a költségviselés is őáltala lesz finanszírozott. Lesz egy nagyságrend, melyet az unió elfogad mint a kisfodrászok, gumiszerelők kapcsolódó szennyvize, mi úgy gondoljuk, hogy ez a 140 ezer lakos egyenérték az Almexes szennyvízzel megfelelő alapot fog szolgálni, nyilván ezen keretek mellett. Fodor Jánosné: Olyan régen várunk már mi erre a szennyvíz beruházásra. Ha a „B” alternatíva végre megvalósulhatna, az nem zárja ki azt, hogy utána a nyugati kertváros utcái csatlakozzanak a megépült rendszerhez, és a társulatok összefogásával a vízmű segítségével ezután is lehet bővíteni.
5
Hirka Tamás: Azokon a területeken, melyek kikerültek ebből a körből, mikor lesz kidolgozva az a javaslat, hogy hogyan kapják vissza az eddig befizetett összeget? Varga Mihály és Andó Tamás bizottsági tagok távoztak, a bizottság így 12 főre csökkent. Baji Lajos: Örömmel vettem kézbe az előterjesztést, amely végre a tervezők által elkészített és sok körben áttárgyalt megvalósíthatósági tanulmányt hozza ide elénk és alternatívákat fogalmaz meg. Ketté szeretném bontani a bizottságok előtt is, hogy mi is itt az igazi döntési pont: Egyrészt amit Lukovics Béla is megfogalmazott, olyan pályázatot kell elkészítenünk, amelyik a valós probléma megoldására a legnagyobb támogatási intenzitást élvezi az EU-tól. Ez az alapdolog és nem elfelejteni azt, hogy van az önkormányzatnak egy másik felelőssége is, mégpedig az, hogy ismerjük, mert elfogadtuk a rendezési terveket. Tudjuk és ösztönözzük az új beépítési területeket, tehát valóban 1-2-5-10-15 év múlva olyan területek, amiket most még kizárunk, mert nem felelnek meg, akkor is tudnunk kell, hogy a város fejlődése ezekben az irányokban indul meg. Mindig lehetőség van arra, hogy a pályázat mellé kapcsolódó beruházásként az önkormányzat önállóan csináljon meg valamilyen fejlesztési részt. Azt gondolom, ezt kell inkább megnézni, mert a kapcsolódó beruházások irányulhatnak közvetlen csatorna építésre, irányulhatnak vízhálózat kiépítésére és irányulhatnak a különböző útfelújítások szintjének meghatározására. Ezek mindig a mostani projektben is az önkormányzat által eldöntendő kérdés, hogy amit nem tud az eu támogatni, azt mégis fontosnak találjuk és akár nagyobb önrésszel is megtesszük. Javaslatom a határozati javaslat pontjaira: 1. pont logikus, a pályázat szintjét jól bemetszi, a „B” alternatíva megfelelő. 2. pont: kis aggályom van: ha ezt elfogadjuk a Felkelő Nap Háza esetében, akkor az ma nincs. Ha leírtuk volna, hogy ha emelkedik a költség, akkor nem épült volna meg. Azt javaslom: kijelentjük, hogy az utolsó szó „veszélyeztetheti” legyen. 3. pontnál kérjük hogy adjon tájékoztatást a Nemzeti Beruházás Előkészítésének igazgatója. Itt az eu-s támogatási intenzitás mellett a magyar kormány hozzájárulásán túl még az üzemeltető is szokott beletenni pénzt, nem látom az előterjesztésben, hogy ez hogyan jelenik meg. Van még egy-két más forrás, amivel az önrész növekedhet, szerezzük be ezeket a nyilatkozatokat, akkor lenne teljes ha az üzemeltető hozzájárulásának nagyságát és egyéb alapítványi forrásokat megvizsgálnánk. 4. pontnál az a javaslatom, hogy megnevezzük az országgyűlési képviselőket és a kormányt is hogy tegyenek meg mindent. Szívesen látnám az önkormányzat aktuális képviselőjének megnevezését, vagy a programot irányító megnevezését vagy a polgármester urat. Vagy ki kellene hagyni az egészet. Ha már megnevezünk valakit arra vonatkoztatva felelősnek, hogy a lehető legkevesebb önkormányzati költséggel valósuljon meg a beruházás, akkor én ebből nem hagynám ki a polgármestert, vagy az egészet innen kihagynám. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha éppen a polgármester nem felelős azért, hogy ez a beruházás a leghatékonyabban valósuljon meg, én azt nagy hibának tartanám. Értem én a szándékot, hogy nyomjuk az eu-t és a kormányt is arra, hogy minél több pénzt adjon, de ha az van ideírva, hogy a legkevesebb önkormányzati önrésszel valósuljon meg, akkor erre azért az önkormányzatnak is van hatása. 5. pont: A viziközmű társulatba már belépett, de a „B” változatból kikerültek kártalanítására azt javaslom, hogy az is mód, hogy visszafizetni a pénzt, de ez a befizetés átkonvertálható más közműfejlesztési dologra. Aki már belépett és elindult - még ha ez csatornát is érintett -
6 nyilván mindenki tudta azt, hogy ha nincs víz, de csatornát beígértük, akkor annak a vízhez is hozzá kell járulni. Kérem, hogy vizsgáljuk meg, hogyan lehet ezeket a befizetéseket más közműépítésre átkonvertálni. Vizsgáljuk meg, hogy meglehet-e. 6. ponttal egyetértek. Hanó Miklós: Az 1-es határozati javaslatot Baji Lajos képviselő társam - ha jól értem elfogadja. Ami a lényeg, ami miatt ma összejöttünk az ez, a megvalósíthatósági tanulmány olyan pontja, hogy utána lehet kidolgozni a részleteket, ha ezt elfogadtuk. A 2-es pont arról szól, hogy hívjuk fel a figyelmet, hogy mi azért hátrányos megye, hátrányos város vagyunk, csak nem jön az autóút, autópálya. Igenis feszítsük ki azt a húrt, ami minket terhel, ne vegyünk el más fejlesztés elől lehetőséget, hiszen a viziközmű társulat által az 1,3 milliárd becsült érték után a 2 milliárdot nekünk még mindig össze kell adni. Erre volt a vízműnek az a 400 millió forint körüli felajánlása, ami nincs még lefixálva. Az, hogy most veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti, nem lényeges dolog, mind a kettő igaz. Miután átvettem a PIU működtetését, egyre inkább azok a hangok jöttek elő, hogy az eu-s pénzforrás csak 68 % lesz. Pintér Ágnes asszony is arról beszélt, hogy még nincs kormányszinten döntés, hogy milyen kiegészítések lesznek az innen kieső pénzekre. Ha itt 3-4 milliárd hiányozni fog, az nekünk igen komoly teher. Nagyobb ráhatással erre a kormány oldalon a képviselő uraknak van lehetőségük. Az átkonvertálást nem biztos hogy szívesen vennék a lakosok, hiszen ők csatornára kezdték el fizetni a pénzt. Ha van döntés, akkor ezt azonnal rendezni kell. A 3-as ponttal kapcsolatban: többször megkértük már, hogy írásban adjanak nyilatkozatot, hiszen úgy lehet valamit tervezni, ha a pénzügyi hátterét is látjuk. Az elmúlt években Makón és több városban is 10%-os önrésszel valósult meg. Nehogy hátrányt szenvedjünk amiatt, mert nálunk később fog megvalósulni, ezért kértük a minisztériumtól adjon nyilatkozatot, nem tette meg, tehát egy bizonytalanságban vagyunk. Ezért kértük meg az országgyűlési képviselőinket, hogy próbáljanak meg ezügyben eljárni. Dr. Ferenczi Attila: Baji Lajos képviselő társam egyébként egyetértett az 1-es pont alternatíváival. Felhívnám a figyelmet, hogy a lehatárolásnál a „B” verzió 9 ezer érdekeltségi egységet tartalmaz, mely 1 milliárd 485 millió forint, magyarán az önkormányzat így is vállalt 500 millió plusz beletételt a programba, tehát nemcsak a lakosokra vállalja a 10%-os önrészt. Én is vállalom, hogy mindent megteszek azért, hogy az önkormányzati rész minél kisebb legyen, ezt Hanó úr is elmondta, nem rajtunk múlik, van egy határ ami fölött a város becsődölhet. Baji úr ugyanúgy ismeri a költségvetés sarokszámait mint én, vagy sokkal jobban. Az biztos, hogy ha mi most elkezdünk itt 2-300 millió forintokkal dobálózni, az Békéscsaba város költségvetését igencsak megroggyanthatja. Valóban voltak olyan hírek, hogy 68%-kal támogatna csak az eu, ami viszont 3,5 milliárdos többletkiadást jelentene az önkormányzat számára. Tehát én is felszólítom képviselő társaimat arra, hogy mindenki kövessen el mindent azért, hogy a lehető legkisebb legyen az önkormányzati önrész és minél több az állami és európai uniós. Nyilvánvalóan én a parlament gazdasági bizottságára hatással nem vagyok, sem a kormányra, erre az országgyűlési képviselőink és miniszteri megbízottaink képesek odahatni. A felelős egyébként a 4-es pontnál Vantara Gyula polgármester, szerintem elkövet ő is mindent, hogy minél kevesebb legyen, nem tudom neki mekkora hatása van a parlament költségvetési bizottságára, de ha képviselő úr javasolta, természetesen fel kell tennem szavazásra. A viziközmű társulatról pedig megkérjük Erdei József urat, mondjon pár szót. Vannak olyanok, akik akkor szeretnének fizetni, ha megvalósult a beruházás. A 4 év évi 30%-os állami beruházása nem tudom, hogy másra átkonvertálható-e.
7 Hanó Miklós: Baji úrnak mondanám, hogy három négy PIU üléssel ezelőttre Molnár László képviselő urat meghívtuk, el is jött, ígéretet is tett, hogy ebben segít. Semmi olyat nem írtunk le, ami nem lenne korrekt. Aranyi Tímea bizottsági tag távozott, a bizottság 11 főre csökkent. Mezei Zsolt: Úgy tudom, hogy azért jöttünk ma össze, hogy elfogadjunk egy dokumentumot. Nem látok olyan határozati javaslatot, hogy kimondja a közgyűlés a megvalósíthatósági dokumentum teljesítés igazolásának kiadására felhatalmazza Vantara Gyula polgármester urat. Megyünk nagy gőzzel előre, de valakinek ki kellene adnia a teljesítés igazolást, hogy menjen tovább a munka. Erdei József: Múltkori PIU ülés után készítettem egy kimutatást, hogy hány embert érinthet ez a dolog és milyen problémát vethet fel. A visszalépések után: a jelenlegi 10981 tagból 1098 embert érintene a visszalépés. Nagyjából 10 ezer ember marad, ha ezt számoljuk és figyelembe vesszük, hogy egy ember 165 ezer ft-ot fizet, akkor tényleg 1,4 milliárd forintos bevételre lehet számolni, de ezt a pénzt nem lehet teljes egészében a beruházásra fordítani. A társulatnak is meg kell élnie valamiből 5 éven keresztül és a felvett hitelek kamatait is ebből kell fizetni. Úgy gondolom, hogy 1,3 milliárd forintot lehet erre a célra fordítani méghozzá úgy, hogy 87%-os befizetési arányt vettem figyelembe. 13%-kal úgy számolok, hogy nem fog tudni fizetni. Azt lehet hogy el lehet érni, hogy ezeknek az embereknek a házára ezt rá lehet terhelni, amihez később az önkormányzat hozzájuthat, de egyszerre ezeket beszedni nem lehet. Azt szeretném elmondani, mivel járhat egy ilyen visszalépés. Akik nem kötöttek Ltp-s szerződést, azoknak vissza lehet fizetni az összeget. Akik kötöttek Ltp-s szerződést, ott meg kell szüntesse a Ltp szerződését, amiért 2 ezer forintot kell fizetni. Összevonták többen a telkeket, akik ezért tízezreket fizettek. Ezt azért tették, mert olyan keskeny a telkük, hogy erre nem lehet igazán jól építeni, vagy azért, hogy kevesebb érdekeltséget kelljen fizetni. Ezek az emberek lehet hogy pereskedni fognak az önkormányzattal. Az is előfordulhat, hogy azt mondja az illető, hogy azért vette az ingatlant, mert az eladó azt mondta, hogy ott csatorna fog épülni. Összességében én annak örülnék, ha megmaradna az egész terület. Arról azonban az önkormányzat sem tehet, hogy ebben az országban nem úgy mennek a dolgok, hogy kiírnak egy pályázatot és megmondják a feltételeket. Nincs egy konkrét pályázati kiírás, amire lehet pályázatot kiírni. Más célra szerintem nem használható az Ltp-be befizetett összeg. Társulat létrejött egy olyan módszerrel hogy Viziközmű Társulat néven szennyvízcsatorna fog épülni. Ezt cégbíróság bejegyezte, szerintem vissza kell fizetni a befizetett összeget. A kamat kiszámítása is sok problémát vet fel, most kamatadó is van, hogyan számoljuk ki, mindenki másképp fizetett. Össze kell ülni a társulatnak és az önkormányzatnak és megbeszélni, hogyan tudjuk a leghatékonyabban és leggyorsabban visszafizetni ezeket a pénzeket. Boros László: Tisztelt Bizottságok! Az anyag szándékosan nem tartalmaz egyértelmű jognyilatkozatot az önkormányzat részéről az ügyben, hogy elfogadjuk a megvalósíthatósági tanulmányt vagy sem, ugyanis az önkormányzatnak 15 napon belül hiánypótlást kell tennie. Magát a tanulmányt a támogató és a közreműködő szervezet fogja elfogadni, tehát nem az önkormányzatnak kell csütörtökön elfogadni. A hiánypótlást a PIU szervezet fogja kiadni. Az előterjesztés első oldal utolsó bekezdése szól erről. A közgyűlésnek stratégiai kérdésben kell most döntést hozni.
8 Hirka Tamás: Kérni szeretném, hogy a bizottságok mihamarabb dolgozzák ki, hogy a visszafizetéseket hogyan lehetne megoldani, hiszen ezeket az embereket érzékenyen érinti hogy fizettek. Mezei Zsolt: Irodavezető úrtól kérdezném, hogy jó-jó döntünk hogy „A” vagy „B”, de arról nincs egy szó sem, hogy nekünk bármibe van beleszólásunk. Tettem egy javaslatot, hogy alku pozíciónak tegyünk bele olyan utcákat (Arató, Cséplő, Nyugati utca), amiből majd vissza lehet majd lépni. Akkor ez bele lesz téve? Vagy milyen iránymutatást tudunk mi adni a PIU ülésnek, mely egy tőlünk független szakmai szervezet, miért kell várnunk egymásra? Már a kiírásnál csúsztunk 3 hónapot, előtte csúsztunk 1,5 évet, már sajnos minden egyes pillanat egyre jobban veszélyezteti a projektet. Azt mondom, hogy ne várjunk egymásra, a hiánypótlások „A” és „B” variáció nélkül is léteznek. Akkor kérjük fel őket, hogy ha van konkrét hiánypótlásunk akkor az akár közgyűlési döntés nélkül menjen. Az a gond, hogy ha nem lesz kiadva hiánypótlás, nem lesz elfogadva mihamarabb ez a dokumentum, akkor nem indulhat a második lépés. Ezek egymásra épülő dolgok. Dr. Ferenczi Attila: Megismétlem Baji Lajos úr kérdését, hogy járul hozzá az üzemeltető a beruházáshoz, ill. lehet-e beletenni a pályázatba olyan területeket, ami nem felel meg a kiírásnak. Pap János: Nem gondolom, hogy azon aggódnunk kellene, hogy az 500 embernek 2 ezer forintjával meg kell szüntetnie a számlát, az kb. 1 millió forint. Nehogy már ilyen nagyságrendekkel kezdjünk kiakadni, majd a képviselők a képviselői alapjukból összedobják. Van 2,2 milliárd ft-os csatorna építési költség, van 200 milliós vízhálózat építési költség és én azt gondolom, hogy egy minimum 600 milliós útépítési költséget kell magunk elé felvázolni. Nem tudom Miklós mikor akartok erről beszélni én azt gondolom, hogy erről már jó ideje kellene beszélni, mert amit az Attila mondott, abból is úgy érzem, hogy nem igazán érzitek a nagyságrendeket. Bocsánat, ez nem sértés, ez azt jelenti, hogy kb. 3 milliárdot kell itt a városban összeszedni. Ebből 1,3-at a társulat be tud fizetni, kb. 1 milliárdot a város a költségvetéséből ha nem tud kifizetni, akkor csődöt kell jelenteni. Három egymást követő évben 330 milliót egy ilyen programra össze kell szedni. És akkor már csak 700 millió ft-os igény van, pontosan tudjuk, hogy az Árpád Fürdőt hogyan csináltuk meg és bizony lehet hogy nem osztályvezetői szinten - én is az leszek majd, ha ügyes leszek - , de le kell ülni a Vízmű Rt. vezetőivel - ha majd kitaláljátok ki lesz - és meg kell velük beszélni, hogy hogyan lehet abban a 700 millió ft-ban gondolkodni. Az gondolom, nem árulok el túl nagy titkot azzal, hogy ezt most nem belőlem, Gáborból vagy Attilából fogjátok most kiszedni, mert mi tudunk ugyan agyalni ilyen dolgokat, de nem vagyunk feljogosítva ilyen jellegű tárgyalásra és nem is kért erre meg igazából senki bennünket, de van megoldás. Teljesen biztosan mondom, hogy van megoldás. Tehát 3 milliárdot össze lehet szedni és akkor abban már útépítés és vízhálózat bővítés is bennevan. Ha egy kicsit nagyobbat akarunk, több utat építeni, akkor további fejtörésre van szükség, de azt gondolom, hogy ez menni fog. Természetesen az itt-ott útbaejtve mondjuk épp a Környezetvédelmi Minisztériumot, -mert van egy-két tárgyalásom nekem is ott-, azért elmondom, hogy hány százalékot meg milyen támogatási intenzitást adnak a városi csatornázáshoz, azért ott elég nagy viták meg irgum-burgumozások azért elhangzottak attól függetlenül, hogy más a felállás. Egyetlen egyet javaslok én csak úgy barátilag: nem kell nagyon kurva anyázni a kormányt, ha közben meg kérni akartok tőle valamit. Általában attól akitől kérek, annak nem szidom még az ajtóban is meg még utána hazafelé jövet is a nénikéjét.
9 Hanó Miklós: Te János én meg vagyok döbbenve, Te arra lobbizol, hogy mi 1 milliárddal többet költsünk el erre saját forrásból. Minek szedjünk össze 3-at, ha azt ki lehetne sajtolni fönt. De ha azt mondod, hogy valaki itt rosszat csicsergett és azért meg leszünk büntetve, akkor ezt nyilatkozd le János, ne haragudj ez felháborító. Ha ez így működik, akkor csukjunk be mindent. Azt a 3*330 milliót amit mondasz, azt lehetne bármi másra fordítani, járdákra, utakra. Egyébként a PIU-ba az útnak a felújítása benne volna. Konkrét számokat nem mondanak, ha ez így fog működni, ahogy Te mondod, hogy ha mi rosszat szóltunk, akkor büntetnek, hát még jó, hogy jegyzőkönyvben van. Ki mondott itt rosszat, ki az, aki rosszat szólt? Pap János: Tudod Miklós, hogy Békéscsaba nem épített szociális otthont, pedig a miénk volt a maximális pontszámú 1999-2000-2001-2002-ben is benyújtottuk. Nem kaptunk egy árva büdös buznyákot se, mikor felnyitották a borítékot, és látták, hogy ki is nyújtotta be. Hiába volt a miénk a legmagasabb pontszámú, akkoriban az volt a divat, hogy ez alapján bírálták el, hogy ki kap pályázatot és ki nem. És bizony kedves Miklós meg kell szokni, hogy lehet hogy tanulékony a társaság és lehet hogy nézik, hogy bizony aki a nénikémet szidja, az igenis vasalja ki magából a 15%-ot. A 3 milliárdból amit mondtam, abból a 200 millió vízhálózat építés, 6-700 millió a PIU-n túli útépítés, hiszen a városban sok helyen van még olyan burkolatlan utca, amit szeretnénk, hogy a csatornázás után burkolni lehetne és van 2,1 2,2 milliárd forintnyi csatornázás. Most azért, mert ezen a papíron 2 milliárd 6 millió van, legyen, csak magunknak tudjuk, hogy kb. ez az a nagyságrend, amivel nekünk számolni kell, ügyesen végiggondolva, taktikusan tárgyalva, egyetértek, nem kell kiteríteni minden lapot, de egymás előtt el kell mondani, hogy kb. ezt bírjuk, ezt a célt tudjuk kitűzni magunk elé, amennyivel többet sikerül leharcolni a csatorna önerőre, annyival több utat fogunk építeni, körülbelül ez a felállás. Az, hogy milyen forrásból tudjuk összeszedni, lehet mindenfélét mondani, de ez lesz körülbelül, a társulat, más külső helyi városi forrásokból a szűk 2 milliárdot össze lehet szedni. Dr. Ferenczi Attila: 1998-2002 között Békéscsaba Megyei Jogú Város megkapta az ipari park jogot, amit előtte és utána sem adtak meg neki. A gázközművagyon visszapótlásából (300 millió ft) megépült az Árpád Fürdő, ill. ez képezte az önerejét, konzervgyárra Hanó Miklós 1 milliárd ft-ot hozott el a kormánytól, az Erzsébet lakópark ütemei akkor kezdtek megépülni, a Fészekházra is akkor kapott Széchenyi terves támogatást a város, és ha jól emlékszünk, az egész várost átszelő főutat is akkor építették meg, úgyhogy ezzel jönni hogy nem adtak 500 millió ft-ot a szociális otthonra, a maival összevetve egy kicsit furcsa. Ennek ellenére kedves János felhívom a figyelmet, hogy nem a kormányé a pénz, - bár ő kezeli a kasszát - hanem itt pl. 65 ezer emberé is, úgyhogy ha valaki csúnyát mond esetleg a kormányra, akkor megvonják ezek szerint igaz az amit rebesgetnek, hogy ez a kormány csak annak ad, aki hozzá közel áll. A 4-es határozati javaslatban igencsak tiszteletteljesen felkérjük az országgyűlési képviselőket és a kormányt, hogy kövessenek el mindent, én semmi anyázást nem láttam ebben. Az tény és való, hogy ha egy városvezetést sérelmezi, hogy a korábban beígért támogatásból esetleg kevesebb van, vagy a rendelkezésre álló erőforrásból esetleg többet szeretnének a kormánytól kapni, hiszen korábban megvalósult ilyen csatorna beruházásoknál azért igencsak odatett a kormány meg az eu is, én ezt egy egészséges törekvésnek tartom, hogy felkérjük a kormányt, a Magyar Köztársaság kormányát, hogy segítsen egy Dél-alföldi megyeszékhelyet abban, hogy egy kicsit fejlettebb lehessen és ne az utolsó helyen kullogjon. Nem akarom politikai irányba elvinni a vitát - állok elébe egyébként TV nyilvánossága előtt is, bárhol - csak ilyenkor mindig felmegy bennem a pumpa, amikor egy-egy dolgot kiemelve, és amikor valaki kiáll a város érdekéért, akkor meg kurva anyázik.
10 Én nem gondolom, hogy ez így lenne, mindenki úgy gondolja, ahogy akarja, de én ezt szeretném visszautasítani. Pap János: Figyeld meg Attila, hogy hány város csinálta meg a csatornázását 10% önerővel, sőt kevesebb önerővel, mint pl. Zalaegerszeg, ahol évszázadok óta Fideszes a többség és a polgármester, nem politikai alapon ment, csak azok intelligensen csinálták, mert tudták hogy akarnak valamit, ezért úgy mentek oda, hogy ezt hosszútávon maguknak ez célként kitűzték. És ugyanezt csinálta még jó pár város, meg lehet nézni, nem politikai pártszínektől függött ez, egész egyszerűen tárgyalás technika ez. Dr. Ferenczi Attila: Láttam a döbbent arcokat az unintelligenciának a vádjával, én most jegyzőkönyvbe nagyképű leszek és azt mondom, hogy nem vettem magamra - bár akár magamra is vehettem volna, mert ezek szerint a város unintelligensen tárgyal a kormányzattal ill. a PIU-val. Nem értem János miért mondasz ilyeneket, kellő tisztelettel közelítettünk hozzád mint a volt polgármesterhez aki elindította ezt az egészet és tényleg Ti hoztátok létre a Viziközmű Társulást, Ti tárgyaltatok, annyit nem tudtatok letenni az asztalra, mégis mekkora támogatási arány várható, aki ezt megkérdezi az pedig unintelligensen tárgyal? Lehet, hogy igazad van, elismerem mert tényleg felnézek Rád, biztosan így van. Baji Lajos: Akárhogyan is tettük a dolgunkat, ez a március 28-i időpont az volt, amikor a végre elkészült most már nem előzetes, hanem a megvalósíthatósági tanulmány. A megvalósíthatósági tanulmányban rögzítődött az, hogy mi mennyi. Itt egy kérdésre kell határozott választ adni. 1. pont: az ami ide van írva, azt a pályázatba jó szívvel be lehet és be kell nyújtani. Ez a lényeg. Kapcsolódó beruházásként a város dönthet úgy, hogy még ide ezt, még ide azt, amit már nem nyújt be a pályázathoz, de megcsinálhatja. Az első nagy kérdés, hogy az itt felsorolt elemeket, ami benyújtható a pályázatba, csak annyi lesz-e Békéscsabán a csatorna beruházás, vagy valamivel több. Ha csak annyi, akkor ahhoz nagyon jól belőhető, hogy mennyi az unió által adott pénz, mennyi a kormányzati kiegészítés, és a fölötte lévőt kell önkormányzati finanszírozással megvalósítani. Ha mi bármi ennél többet akarunk, mert figyelemmel vagyunk a rendezési tervre, az új beépítésre stb. akkor mi a pályázatot meghaladóan, de majd az egész csatorna beruházással - a lakó nem tesz különbséget hogy milyen pénzből valósult meg - ez alapján el lehet dönteni. Ha azt mondjuk ki, hogy csak a pályázat és semmi több, ez is egy nyílt válasz, meg az is, hogy tudom, hogy a pályázatba ennyi fér be és még várok többletet. Innen kezdve azért sántít ez a 4-es pont, mert ha azt írnátok ide, hogy tegyen meg mindent, hogy a pályázatban a legtöbb uniós és kormányzati támogatást kapjon meg, akkor azt értem, de ez nincs összefüggésben az önrésszel, mert az önrész az teljes egészében - hacsak az „A” változat van, hogy csak a pályázat, akkor megértettem a dolgot. Ha ezen túlmenően is akarunk valamit csinálni, akkor tudomásul kell venni, hogy az a mi önrészünk, ami akár 100%, vagy ha jön hozzá valami az üzemeltető részéről, akkor 90%-os önrészt kell felvállalnunk. Én nem akartam ilyen messzi vizekre evezni, az intelligenciát pedig főleg nem kívántam górcső alá venni, tehát csak azt jegyeztem meg, hogy ha úgy döntünk, hogy csak a pályázat ami beadható és csak annyi lesz Békéscsabán, az egyértelmű válasz mindenkinek. Meg lehet tenni, hogy beteszünk magunknak még 1, 2, 3 %-nyi többletet, de akkor tudni kell, hogy az az önrész az minket terhelő rész. Nem kéne ennyire sietni, ha már 4 évig csináltuk, akkor még szánjuk rá ezt a pár percet, csak gondoljuk végig. Ezekre a kérdésekre legalább javaslatot kell tenni a közgyűlésnek, hogy fel tudja majd hatalmazni a PIU-ban lévő tagjait. A beruházás egy közbeszerzési eljáráson belül kapcsolt eljárásként kell akár az úttöbbletet akár a többlet csatornát beletenni, amit nekünk kell eldönteni vállaljuk-e, merjük-e vállalni. Másrészt ezt 4 éven keresztül kell finanszírozni, erre akár hitel is felvehető, ez annyira már nem borzasztó,
11 hogy egy ilyen nagy tizenvalahány milliárd forintos beruházást úgy csináljunk meg, hogy 15 év múlva is nyugodtan tudjunk körülnézni és azt mondani, hogy most számbavettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a pályázat megvalósítása kapcsán még saját döntésünkként el tudunk bírálni. Én ezért kérem, hogy ez a logika jelenjen meg benne, mert akkor tudunk igazán tökéletes választ adni az itt feltett kérdésekre. Hanó Miklós: Te Lajos, ez pont a kicsavart logika. Ha tudnánk, hogy mennyit kapunk az eutól, kormánytól vagy az államtól, - ha unintelligensen ha normálisan kérjük - de legalább tudnánk, akkor tudnánk azzal is tervezni hogy nem kell több önerő, nem kell az a 3 milliárd, amit János felsorolt, akkor lehetne azt, amit Te mondasz plusz forrásokat arra fordítani, hogy amik esetleg kiesnek, azt önerőből megcsináljuk. Addig nem lehet, amikor fennáll az a lehetőség - mert csúnyán kértük a Környezetvédelmi Minisztériumot - és azt fogja mondani nem adok annyit és 2 milliárd pluszt kell beletenni, akkor hogy vállaljuk fel azt a pluszt, ami itt van. Ezért kértük már egy hónappal ezelőtt, hogy tegyenek valamilyen nyilatkozatot. A Pintér Ágnes azt mondta, hogy a hét végén erről döntenek most, hogy milyen fedezetet tudnak adni. Én értem hogy kevés az állam pénze és azt mondja, hogy azért nem ad, nem azért mert csúnyán néztünk ahogy a János mondja - 16 év után - hanem mert nincs annyi a kasszában. De akkor ne vállaljunk be olyan plusz terhet még, amikor még 2 milliárdot mellé kell tennünk. A logika ezt kívánja szerintem. Ha tudjuk fixen mi a pálya és elindul a dolog, a gerincvezetékek megépülnek. Ha pluszban rá akarunk kötni és nincs utcaszélesség, nincs megfelelő ivóvíz és rákötési lehetőség, akkor is majd mi úgy dönthetünk hogy ráköltünk 1 milliárd forintot és megcsináljuk, de ezt nem kell beletennünk a pályázatba. Miklós Attila bizottsági tag távozott, a bizottság 10 főre csökkent. Mezei Zsolt: Nem azért változott meg a Kohéziós Alap finanszírozása mert valaki rosszul nézett, vagy mert volt közben Magyarországon egy választás. Azért változott meg, mert az uniónak is lett sajnos egy másfajta politikája. Amit itt a János és a Lajos is folyamatosan feszeget az az, hogy a jelennek építjük ezt a csatornát, vagy a jövőnek. Sajnos egy közbeszerzési eljárásban tudjuk megvalósítani az egészet. Nem tudjuk még mennyi lesz a forrása. Ha többet terveztetünk tudjuk azt, hogy vállalunk plusz 1 milliárd ft saját erőt, kiírjuk a közbeszerzést, el lehet tőle térni, hogy kevesebbet tervezünk. Mindenki tudja, hogy a Kórházban sokkal jobb lenne, ha lenne magastető, de nem tudjuk rátenni, mert nincs megterveztetve. Ha most tudjuk és látjuk azt, hogy tevődne a plusz költség össze, hogyan lesz belőle 3 milliárd forint, el kell tudni dönteni ha odajutunk tudjuk-e vállalni vagy nem, igaz hogy abból a plusz 1 milliárdból járdát vagy utat, bármit lehetne csinálni, de ma a prioritásoknál elsődleges a 44-es sz. főút mellett Békéscsaba életében a szennyvíz beruházás. Látjuk, akkor döntsünk arról, hogy terveztessünk többet, mert ha több van terveztetve és odaérünk akkor fogjuk tudni pontosan az önerő mértékét. Nem hiszem, hogy 98%-os fog finanszírozni az unió, de ha magasabb önrészt finanszíroz és ki tudjuk gazdálkodni, akkor a közbeszerzési pályázatot ha a tervek alapján írjuk ki, vissza tudunk belőle lépni %-osan, egyébként pedig nem tudjuk. Én azt mondom, azt kell eldönteni, hogy a jelennek, vagy a jövőnek építjük ezt az utat. Tisztelt Alpolgármester úr. Ma Jaminába folyamatosan települnek be az emberek. A következő számomra kellemes anyag, amit beterjesztett elénk a polgármester úr, a fejlesztési stratégia. 52 oldal arról szól, hogy lehet Békéscsabát jobb helyzetbe hozni, ebből 28 oldal a múltról, az összes többi pedig a jövőről szól. Látható a tendencia, betelepülnek Békéscsabára. Lehet szidni, bezártak gyárak, mégis idejönnek az emberek, lakni akarnak. Nem tudnak az emberek lakni, nem tudunk ipart kialakítani, mert sajnos most jelen pillanatban a rövidtávú céljainkat vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy jelen pillanatban ennyi pénzünk van. Egyetértek vele, abból kell legjobban gazdálkodni, de éppen
12 azért, mert nem lehet látni még az uniós forrás, hazai forrás összetételét %-san én azt javaslom, hogy terveztessünk többet, ne írjuk oda, hogy 2 milliárd - tudjuk hogy ennyi pénzünk van - de gondoljatok bele, az ipari parkjainkon kívül nincs más iparterületünk, szeretnénk meghonosítani itt különböző termelő egységeket, látjuk, tudjuk, a mostani Barnevál ha beindul, nincs tartalék a rendszerbe. Jöhet ide bárki, nem fogunk tudni neki adni semmilyen lehetőséget, hogy betelepüljön Békéscsabára. Azért kérek mindenkit, hogy politikától függetlenül terveztessünk többet, a 2 milliárd 6 milliót ne írjuk le, ha meglesz a pontos %-os megoszlás, akkor döntsünk mit akarunk. Ha nincs terveztetve, nem lehet megpályázni, tervek nélkül nem tudunk tervezni se sokat, se keveset. Lukovics Béla: Tisztelt Bizottság! Igazán Pintér Ágnes tudna alkotó jelleggel hozzászólni, megpróbálom idézni szavait. A PIU ülésen is felvetődött, mi lesz a mai bizottsági ülés és testület feladata. Azt mondta, hogy nem sok. Arról dönthet a testület és a bizottság, hogy folytatja a projektet vagy nem. Ha folytatja, akkor tovább gyúródik a massza. Ez az anyag szerintem 4-5 szakértőnél van ott, és mindegyik fog különféle véleményt fogalmazni. Ezt a véleményt kell szerintem, ha folytatjuk a bizottságnak és testületnek is odatenni és az összes bejövő szakértő és önkormányzati vélemény alapján fogja a minisztérium a továbbmenetelt meghatározni. Ha mindent akarunk csatornázni, ott az „A” változat. Az „A” változat minden csatornázást feladatul tűz, de nem akarja illúzióban ringatni a résztvevőket és kimondja, hogy vannak területek ahol az előközművesítés marad, de születhet olyan döntés, hogy ezt én saját erőből megvalósítom. Ez a döntés most még korai lenne. Mi lesz, hogy ha 20 km-t még az uniós támogatásból kivesznek előközművesítés gyanánt, miközben erről már döntöttünk. Eljön az a pillanat is, amikor a massza összegyúródik, készen lesznek a tervek, lesznek engedélyek és kimondja valaki, hogy erre adok neked támogatást, erre meg nem. A nem támogatandó elemek vonatkozásában tényleg ki kell valakinek mondani, hogy adok-e 100% saját erőt plusz Viziközmű Társulatot is bevonom a projektbe, vagy nem. A folytatásról kell dönteni, véleményt formálva, amit a minisztérium figyelembe fog venni. Új utcát bevonni lehet, csak alá kell támasztani, hogy azért vonom bele, mert itt mégiscsak van víz és ott van az 50% lakos arány. Mikor tudom, hogy 20 km utcában nem teljesítettek ezek a feladatok, akkor a zöld területből visszavonni még lehet, de gyanúsan veszélyesnek tűnik. Én azt mondom, folyjék tovább a tervezés, mondja ki ezt a bizottság és a testület, várjuk meg a minisztériumi reakciókat, hiszen nem akarok most itt titokban hagyni semmit, ha nem tűnt volna fel, 1 milliárd forint van jóváhagyva ingatlan szerzésre és közmű kiváltásra benne a projektben. Ha azt nem adja meg támogatásként a minisztérium, az önkormányzat fogja magát visszakorlátozni, a szűk utcák hiába kapnának támogatást, mert oda tudom vinni a vizet, lakos is talán van, de ha szűk lesz a terület és nem ad támogatást, nem bír bemenni a gép, az önkormányzat fogja mondani, hogy még 5-tel még 10-el lecsökkentem a területet. A munka folytatódik az igazi pályázat tartalma decemberben fog összeállni. A tervezést nem az fogja hátráltatni, hogy most van-e teljesítés igazolás vagy nincsen. Mi készülünk, hogy 2 hónap múlva lesz teljesítés igazolás, dolgozunk az elvi engedélyen, az egész „A” változatot magába foglalja és minden fejlesztési koncepciót figyelembe véve méretezzük az átemelőket és a vezetékeket. A tervezési munka megkezdődött Gerlán a Keleti kertekben, stb. Azt kérem, hogy ilyen szemmel nézzék és döntsenek afelől, hogy folytatódjon-e a program, a részletekben ha van megfontolandó javaslatuk a minisztérium felé, tegyék meg, egyébként pedig ők maguk is meg fogják tenni a saját maguk észrevételét. A szennyvíztelep 150 ezer lakos egyenértékű és van 65 ezer ember Békéscsabán, tehát még egyszer ennyi ember idejöhet vagy akkora ipari fejlesztés, ami ekkora nagyságrendű fejlesztést produkál. Ha ezt meg tudjuk védeni, azt mondom el lehet menni egy imára. Ha most szerelik le a Barneválban a berendezéseket, akkor ott nincs költségviselő. Úgy
13 gondoljuk szakmailag, hogy a 140 ezer lakos egyenérték az mai állapotban Békéscsaba jövőbeni fejlesztésének megfelelő alapot ad. Rung Attila: A szennyvíztisztító telep méretével kapcsolatban elmondanám, hogy az a telep valóban 140 ezer lakos egyenérték körüli. Azt látni kell, hogy ez arra a lakos számra, amit a pályázat előkészítése során mi bele tudtunk tenni jelen viszonyok és tényadatokból kiindulva, figyelembe véve a támogatók szabályait, az a lakosszám ebben benne van. Mindkét változatnál ugyanaz a lakosszám és fejlődési ív van benne, ugyanis az a feltételezés van mögötte, hogy a két változat csak abban különbözik, hogy a zölddel jelölt területre kiköltöznek-e az emberek a város más részeiről, vagy pedig nem. Alapközművek mindkét változatban ugyanarra a mennyiségű összegyűlt szennyvízre vannak méretezve, és úgy vannak méretezve, hogy később a zöld területek mégis csatornázásra kerülnek, akkor azoknak a szennyvizét ezek fogadni tudják. A tisztító telepben olyan nagyívű tartalékok, hogy ha valaki idetelepül azt rá lehessen ide engedni, az csak korlátozottan van. Van persze a telepben tartalék, de az nem emiatt, hanem az általános biztonsági igények miatt. A tisztító telepet egyébként úgy kell megcsinálni, hogy a fejlesztés lehetőségét az magába hordozza. Én úgy gondolom, hogy a támogatás mostani szabályai között ebből a dologból ebből többet kihozni nem nagyon lehet. Dr. Ferenczi Attila: Az üzemeltetőnél van-e terv hozzájárulásra. Rung Attila: Természetesen van, de ebből érdemben nem tudunk nyilatkozni. ÁLLÁSFOGLALÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága, valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága együttes ülésén a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című előterjesztést megtárgyalta. Az előterjesztésben foglalt határozati javaslatokat az alábbi szavazati aránnyal fogadták el és javasolják közgyűlés elé terjesztését: 1. pont: 10 igen egyhangú szavazattal támogatja 2. pont: 6 igen 4 tartózkodó szavazattal támogatja 3. pont: 10 igen egyhangú szavazattal támogatja 4. pont az alábbiak szerint módosul 9 igen 1 tartózkodó szavazattal: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése tisztelettel felkéri a városi országgyűlési képviselőit, békéscsaba megyei jogú város önkormányzat polgármesterét és a kormányt, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a projekt a lehető legalacsonyabb önkormányzati önrésszel valósulhasson meg. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 30.” 5. pont: 10 igen egyhangú szavazattal 6. pont: 10 igen egyhangú szavazattal 2. Pályázat benyújtása TEUT 2007 pályázatra
14 Dr. Ferenczi Attila: Jelen napirend a TEUT 2007 pályázatok, a döntési hatáskör közgyűlés által Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsághoz lett leadva. Megállapítom, hogy a bizottság 4 fővel határozatképes. 4/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Franklin utca (Szegfű u.– Liliom u. közötti szakasza) útburkolatának felújítása. A fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 6744 A fejlesztés forrásösszetétele: Megnevezés Saját forrás Támogatásból igényelt összeg
adatok Ft-ban 2007. év 20.865.986 5.131.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
25.996.986
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 5/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be.
15 A pályázat célja: Békéscsaba, Lencsési út – Menta utca közötti utca útburkolatának felújítása A fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 1709/125 A fejlesztés forrásösszetétele: Megnevezés Saját forrás Támogatásból igényelt összeg
adatok Ft-ban 2007. év 7.689.232 3.042.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
10.731.232
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 6/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Lencsési út – Fövenyes utca közötti 1. sz. összekötő út útburkolatának felújítása A fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 1709/125 A fejlesztés forrásösszetétele: Megnevezés Saját forrás Támogatásból igényelt összeg
adatok Ft-ban 2007. év 3.631.181 1.330.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
16 Összesen
4.961.181
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 7/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Lencsési út – Fövenyes utca közötti 2. sz. összekötő út útburkolatának felújítása A fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 1709/125 A fejlesztés forrásösszetétele: Megnevezés Saját forrás Támogatásból igényelt összeg
adatok Ft-ban 2007. év 3.136.033 1.313.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
4.449.033
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 8/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet
17 (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Lencsési út – Fövenyes utca közötti 3. sz. összekötő út útburkolatának felújítása A fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 1709/125 A fejlesztés forrásösszetétele: adatok Ft-ban Megnevezés 2007. év Saját forrás 3.983.557 Támogatásból igényelt összeg
1.496.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
5.479.557
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 9/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Lencsési út – Fövenyes utca közötti 4. sz. összekötő út útburkolatának felújítása a fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 1709/125 A fejlesztés forrásösszetétele: adatok Ft-ban Megnevezés 2007. év Saját forrás 4.481.734 Támogatásból igényelt összeg
1.566.000
18 Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
6.047.734
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 10/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Áchim lakótelep M7 és M17 sz. lakóépület közötti út útburkolatának felújítása a fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 5065/14 A fejlesztés forrásösszetétele: adatok Ft-ban Megnevezés 2007. év Saját forrás 4.934.252 Támogatásból igényelt összeg
1.313.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
6.247.252
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16.
19 11/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Tábor utca útburkolatának felújítása a fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 3204 A fejlesztés forrásösszetétele: adatok Ft-ban Megnevezés 2007. év Saját forrás 5.716.040 Támogatásból igényelt összeg
2.048.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
7.764.040
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 12/2007. (IV.10.) sz. HATÁROZAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 4/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 39. §-a értelmében, a 7. számú melléklete alapján, átruházott hatáskörében - 4 igen egyhangú szavazattal - úgy határozott, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” (DARFT-TEUT) 2007. évi támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja: Békéscsaba, Szigligeti utca útburkolatának felújítása a fejlesztés megvalósulási helye: 5600 Békéscsaba, hrsz. 3081 A fejlesztés forrásösszetétele: Megnevezés
adatok Ft-ban 2007. év
20 Saját forrás
3.811.892
Támogatásból igényelt összeg
1.949.000
Egyéb támogatás (nevesítve)
0
Egyéb forrás
0
Összesen
5.760.892
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 134/2007. (III.29.) számú határozatával - a 2007. évi költségvetésről szóló 6/2007. (II.15.) önkormányzati rendeletének 4. sz. mellékletében az 50. cím 10. alcím 2. előirányzat csoportszám alatt a benyújtandó pályázatok 2007. évi saját forrásául jóváhagyott 420 millió Ft-ból - biztosította a jelen pályázathoz szükséges saját forrást. A benyújtandó pályázatokhoz a saját forrás biztosítása hitel felvételével történik. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2007. április 16. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város gazdasági programja a 2007. és 2010. közötti időszakra. Dr. Ferenczi Attila: Az összevont ülést jelen napirendnél folytatjuk. Megállapítom, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság 6 fővel, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 4 fővel határozatképes. ÁLLÁSFOGLALÁS A Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság együttes ülésén fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az előterjesztésben foglalt határozati javaslatot 9 igen 1 tartózkodó szavazattal javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. A Bizottság elnöke megköszönte a megjelenést, az ülést befejezettnek nyilvánította.
Kmf.
Fodor Lajos
A jegyzőkönyvet készítette: Bondárné Viczián Anikó
Dr. Ferenczi Attila a bizottságok elnökei
