Jegyzıkönyv Készült 2007. március 01 -én, 16 órakor a Polgármesteri Hivatal tanácstermében, Pilis Város Önkormányzata Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottságának megtartott nyilvános és rendkívüli ülésérıl. Jelen vannak a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság részérıl: Polgárné Czerjak Judit, a bizottság elnöke, Pintér Erzsébet bizottsági tag, Kerepeszki Mónika bizottsági tag, Miklós Lászlóné bizottsági tag, Kovács Károly bizottsági tag. Állandó tanácskozási joggal meghívottak: dr. Csiki Gábor jegyzı, dr. Ágh Mariann aljegyzı. Eseti tanácskozási joggal meghívottak: Malik Jánosné az Óvodai intézmény vezetıje, Biros Ernıné, a Óvodai Intézmény gazdasági vezetıje, Tóth Tamás, a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola igazgatója, Szelepcsényi Györgyné a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola igazgatóhelyettese, Bazsonyiné Bódi Csilla, az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény igazgatója, Kochan Péterné Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény gazdasági vezetıje, Fehérné Skrada Éva Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese, Gesztiné Kiss Valéria Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje. Egyéb résztvevık: Bencze László képviselı, Törökné Nagy Tímea képviselı, Németh István képviselı, Molnárné Bártfai Andrea képviselı, Varju Zoltán képviselı, Németh Károly tanár, Hanyecz Anita tanár, Takács Zsuzsanna tanár, Veres Lászlóné tanár, Kissné Mátrai Rozália tanár, Hadas Jánosné tanár, dr. Fehér- Polgár Pálné tanár, Hornyik Erika tanár, Jánosa Zsolt tanár. A jegyzıkönyvet dr. Ágh Mariann aljegyzı vezette. A bizottsági ülésrıl igazoltan távol: - Füredi Istvánné bizottsági tag, - Nagy Attila bizottsági tag.
2
A bizottság ülésérıl igazolatlanul távol: -Polgárné Czerjak Judit,bizottság elnöke: Köszönti a bizottság tagjait, a jelenlévı képviselıket, intézményvezetıket és a megjelent vendégeket. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 fıvel határozatképes. Jelzi, hogy a Bizottság ülésérıl Füredi Istvánné és Nagy Attila bizottsági tag igazoltan van távol. A bizottság elnöke tájékoztatja a megjelenteket, a rendkívüli bizottsági ülésnek egy napirendi pontja van: „Pilis Város Önkormányzatának fenntartásában és mőködtetésében álló oktatásinevelési intézmények racionalizálásának vizsgálata.” Jegyzıkönyv rögzíti, hogy a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság – a Bizottság 5 tagja jelenlétében - 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Bizottság 2007. március 1-i nyilvános és rendkívüli ülésének napirendjét elfogadta, amely az alábbi: Nyilvános ülés napirendje: 1.) Napirendi pont: Javaslat Pilis Város Önkormányzatának fenntartásában mőködtetésében álló oktatási- nevelési intézmények racionalizálásának vizsgálata. Elıterjesztı: Szabó Márton polgármester
és
A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 2007. március 1 -i nyilvános és rendkívüli ülése: 1.) Napirendi pont: Javaslat Pilis Város Önkormányzatának fenntartásában mőködtetésében álló oktatási- nevelési intézmények racionalizálásának vizsgálata. Elıterjesztı: Szabó Márton polgármester
és
Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke rátér a nyilvános ülés 1.) napirendi pontjának tárgyalására. A képviselı - testület 10/2007.(I.25.) számú önkormányzati határozatában felhatalmazta a polgármestert, hogy a város önkormányzatának fenntartásában és mőködésében álló oktatásinevelési intézmények mőködtetését gazdaságosság és eredményesség, hatékonyság szempontjából vizsgáltassa meg. Az eltelt idı alatt a szakértıi anyag elkészült. Felkéri a polgármester urat, az elıterjesztés ismertetésére. Szabó Márton polgármester: tájékoztatja a megjelenteket, hogy a polgármester a képviselıtestülettıl felhatalmazást kapott arra, hogy vizsgálja meg a Polgármesteri Hivatal és az oktatási-nevelési intézmények racionálisabb mőködtetésének lehetıségeit. Az oktatási-nevelési intézmények szakértıi vizsgálata megtörtént. A szakértıi anyag bemutatása elıtt tájékoztatást nyújt Pilis Város Önkormányzatának 2007. évi költségvetésérıl, mely a 2006. évi költségvetéshez képest nagyon szomorú képet mutat. Az Önkormányzat 2007. évben rákényszerül arra, hogy jelentıs mőködési hitelt vegyen fel. Ezen ok miatt minden megtakarításnak fontos szerepe van az Önkormányzat költségvetésében. A bevételek növelése két módon lehetséges. Egyik mód az önkormányzati vagyon értékesítése. Azonban Pilis város mobilizálható vagyona a költségvetés számaihoz viszonyítva nem jelentıs. Amennyiben a vagyonértékesítés a mőködési kiadások fedezését szolgálná, akkor az vagyonfelélést jelentene. A bevétel növelésének másik módja a helyi adók növelése. Ez is problémás, mert ha az adónemek esetében a mértéket a képviselı-testület maximális mértékőre emelné, az
3 adóbevétel akkor is csak kb. 30-35 millió forint többletet jelentene. Az adónemek mértékénél kérdés, terhelhetı-e még a lakosság további adóemeléssel. A megtakarítások jöhetnek szóba. Az elsı lépés az oktatási-nevelési intézmények racionalizálásának vizsgálata. A racionalizálás folyamatban van a Polgármesteri Hivatal, illetve az Önkormányzat által fenntartott teljes intézményhálózat tekintetében. Az iskolák és az intézmények átalakítása tekintetében bármilyen intézkedést úgy valósíthatunk meg, hogy az Önkormányzat kötelezı feladatainak ellátási színvonala ne változzon, inkább lehetıség szerint emelkedjen.. Az önkormányzat kötelezı közoktatási feladatait a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 86.§ (1) bekezdése szabályozza. A szakértıi anyag elsı táblázata a tanulói létszám változását jelöli az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben, megbontva az általános iskolai oktatást, a zeneoktatást és az SNI-t. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény esetében látható, hogy a 2001 és 2006 évek közötti szám nagyjából azonos és nagy csökkenés nem tapasztalható (10 fı). Az SNI tagozaton tapasztalható nagy tanulói létszám csökkenés, az elmúlt idıszakban. A második táblázat a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola tanulói létszám változását jelöli, szintén megbontva általános iskolai oktatás és szakiskolai oktatás szerint. Ennél az iskolánál az összes létszámban jelentıs csökkenés mutatkozik: 389 fırıl 328 fıre csökkent összességében az intézmény tanulói létszáma. A 3. diagram mutatja be az Óvodai Intézmény létszámadatait, amely 2001 és 2006 évek között egy magasabb és egy alacsonyabb értéket is mutat, de 2004 évtıl folyamatos a létszám, minden évben 420 fı. Az óvodai Intézmény vezetıje – az OKÉV külön engedélye birtokában, tárgy évente, saját hatáskörben - szabályozza a felvehetı létszámot. A 4. diagram jelöli a Pilisen, az oktatásban részt vevı összes gyermek létszámot. Látható, 2001 évtıl az 1731 fı 2007 évre 1638 fıre csökkent. Mindez 100 fıs tanulói létszám csökkenés, amely 3-4 osztálynyi gyermeklétszámot jelent. Az 5. ábra mutatja be a pedagógusok létszámát, amely 2001 és 2006 évek között elég jelentıs növekedést mutat. A növekedés a tanulói létszám említett, közel 100 fıs csökkenése mellett történt, amely jelentıs anyagi terhet jelent a fenntartó számára. A 6. diagram részletesen mutatja az önkormányzati támogatások intézményenkénti alakulását a különbözı években. A két iskolában a jelentıs növekedés a 2004 és 2006 közötti idıszakban történt. Ez az ugrás 275%-ot és 370%-ot is jelentett, úgy, hogy a gyermeklétszám az iskolákban csökkent. A 7. diagram mutatja az önkormányzat által a közoktatásra fordított ún. kiegészítı támogatás mértékét, amely a 2001. évi 32 702 e Ft-ról 2006. évre 171 281 e Ft-ra emelkedett. Ez az emelkedés 523 %. A 8. diagram jelöli az állami támogatás és az önkormányzati támogatás egymáshoz viszonyított arányának változását. A 9. diagram is ezt a változást szemlélteti. A 10. diagram egyben jelöli az állami normatíva és az önkormányzati kiegészítés támogatásának tendenciáit. Ha mindezeket megvizsgáltuk és átnéztük, meg kell nézni, milyen lehetıségeink vannak a megtakarításra. A megtakarításra két javaslatot kaptunk a szakértıtıl. Az egyik a nem kötelezı önkormányzati feladat – szakiskola- átadása a megyének. A megye köteles ezt a feladatot átvenni. A szakiskolában a 90 fı ott tanuló diák közül csak 20 % pilisi lakos, összesen 18 fı, 80% más településekrıl jár ide tanulni. Elmondható, a pilisi önkormányzat jelentıs módon támogatja a környék településeirıl járó gyermekek oktatását.
4 A megtakarításra a másik lehetıség a két iskolai oktatási intézmény egy vezetés alá történı összevonása. Mind a két intézmény megmarad a telephelyén, a gyerekeket nem mozgatnánk. A megtakarítás a vezetıi létszámok csökkentését jelentené. A pedagógusok át tudnak tanítani az egyik iskolából a másikba, ezáltal a szakos ellátottság is javulna a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában. Ezen megtakarítások mértéke milliós tételeket tesz ki. Ezek azok a határozati javaslatok, melyekrıl a Bizottságnak ezen ülésén döntenie szükséges. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy Szabó Márton polgármester felolvassa és ismerteti az alábbi, I. és II. számú határozati javaslatot, melynek pontos szövege az alábbi: „I. számú határozati javaslat 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elhatározza, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (székhely: 2721 Pilis, Széchenyi István u. 28.) keretein belül mőködı ún. szakiskolai tagozatot - mint a közoktatáról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 86.§ (3) bekezdésében meghatározott megyei fenntartású feladatot - 2007. július 1-je napjával át kívánja adni, illetve fel kívánja ajánlani Pest Megyei Önkormányzat (székhely: 1052, Budapest Városház u. 7.) részére. 2./ A Képviselı- testület felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntés alapján készítsen a Képviselı-testület soron következı ülésére írásbeli elıterjesztést az 1./ pontban jelzett oktatási feladatnak a Pest Megye Önkormányzat részére történı átadásának feltételeirıl. Felelıs: Szabó Márton polgármester Határidı: azonnal, illetve az írásbeli elıterjesztés elıkészítésére: a Képviselı – testület soron következı ülése. II. számú határozati javaslat Pilis Város Önkormányzatának Képviselı- testülete úgy dönt, hogy az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721, Pilis Kossuth Lajos u. 30.), valamint a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola(székhely. 2721, Pilis Széchenyi u. 28.) intézmény és gazdasági vezetés szempontjából - 2007. augusztus 01. napjával történı összevonását elıkészíti. Az oktatás biztosítására változatlan telehelye(ke)n kerül sor. 2./ A Képviselı- testület felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntés alapján, készítsen a Képviselı- testület soron következı ülésére írásbeli elıterjesztést a feladat végrehajtására. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy a Képviselı-testület soron következı üléséig a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX: törvény 88. § (6) bekezdésében meghatározott ún. szakértıi véleményeztetési eljárás, valamint az véleményeztetési eljárás határidıben történı lefolytatására – tegye meg a szükséges intézkedéseket. Felelıs: Szabó Márton polgármester Határidı: azonnal.” Ezeket a határozati javaslatokat terjesztettük a Tisztelt Bizottság és Képviselı- testület elé. Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke: Megköszöni a polgármester úr elıterjesztését és felkéri a bizottság tagjait, illetve a megjelent érdeklıdıket, hogy kérdéseiket, észrevételeiket a napirendi ponttal kapcsolatban tegyék meg.
5 Pintér Erzsébet, bizottsági tag: tisztelettel köszönt mindenkit. Kifejti véleményét, hogy az elıkészített racionalizálási munkafolyamatot nem tartja teljes körőnek. Nem érti, miért nem kerül sorra valamennyi, az Önkormányzat által önként vállalt feladat racionalizálása vizsgálatára, gondol itt a zenetagozatra. Véleménye szerint vizsgálni szükséges azt is, hogy hány pilisi gyermek ment át a Fıvárosi Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon intézménybe tanulni, mert esetleg a polgármester úr által említett jelentıs létszámcsökkenés ebbıl, valamint az SNI tagozat létszámcsökkenésébıl is adódhat. A Fıvárosi Önkormányzat Fıpolgármesteri Hivatalát meg kell kérdezni, hogy ezek a gyerekek továbbra is járhatnak-e a Gyermekotthonba, mert a szakértıi vélemény alapján nekik valóban ilyen iskolába kell járniuk. Véleménye szerint a beköltözöttek létszám adata hiányzik a grafikonból, eddig ezzel az Önkormányzat nem foglalkozott. Ismeretei szerint, a Szakiskola vezetése az elmúlt év végén készített egy elıterjesztést, amelyben fejlesztés útján kívánják elıteremteni a most hiányzó költségvetési pénzforrást. Eddig csak az elmúlt évben kellett ennyire kiegészíteni a költségvetésüket, azt megelızı idıszakban a Szakiskola gazdaságosan mőködött. A Képviselı-testület múlt évben megszüntette az asztalos szakmát a Szakiskolában, álláspontja szerint ez is kihatással volt az önkormányzati kiegészítı hozzájárulás mértékének növekedésére. A mővészetoktatás esetében semmilyen anyagot nem lát, noha ez is nem kötelezı feladata az önkormányzatnak. Nem látja az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménynél, hogy mely összeg fordítódik a zeneoktatásra, alapfokú mővészetoktatásra. Az alapító okirat szerint 120 gyermek felvétele engedélyezett mővészetoktatásra, jelenleg 102 fı tanul ott. 100 fı és 250 fı között van az a mérce, amely a tagozatvezetı pótlékát megjelöli. Véleménye szerint magas a tagozatvezetı pótléka. Javasolja, hogy az alapfokú mővészetoktatásról is készüljön szakértıi anyag. Álláspontja szerint, a Képviselı-testületnek a három, nem kötelezı feladatot együtt kellene tárgyalniuk. A 4. diagramot nem értette. Szerinte a tanuló létszám csökkenése csak 1,5 osztálynyi. A diagram szerinti 100 fı csökkenésnél számolni szükséges az asztalos szakma megszüntetését, a Fıvárosi Önkormányzat által fenntartott ún. Gyermekotthonban tanuló gyermekek létszámát, és az SNI tagozat létszám csökkentését. A korábbiakban engedélyezte az Önkormányzat Képviselı-testülete 3 kis létszámú osztály mőködését az akkori Általános és Zeneiskolában. Ez három pedagógus álláshely fejlesztéssel járt. Az Általános és Zeneiskolában az elmúlt idıszakban 2 fı pedagógus álláshely fejlesztése történt. Az elmúlt idıszakban óraszám csökkenés volt, amely megint pedagógus létszám változást eredményezett. A Képviselı-testület 2007. január havi rendes ülésén meghozott döntése eredményeként, az Önkormányzat most szeptembertıl a kis létszámú osztályokat megszünteti, ezáltal az intézményben három fı pedagógus létszám így is feleslegessé válik. Az SNI-ben a megtakarítás valóban jelentıs lesz. Jelzi továbbá, hogy nem látja a számításokban a napközik feltüntetését, azzal összefüggı bevételeket és kiadási költségeket. Összességében nem tartja reálisnak a kimutatást. Elsı javaslata, hogy készüljön írásbeli felmérés a szakképzés fejlesztésének lehetıségérıl, annak lehetséges költségkihatásáról.
6 Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke: Megállapítja, a képviselık döntéseit az kell, hogy motiválja, hogy az Önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatai szétválasztásra kerüljenek. Hangsúlyozza, hogy az Önkormányzat által kötelezıen ellátandó feladatok minél színvonalasabb elvégzése törvényi kötelezettség. Jelzi, hogy 2008. augusztus 31-e napjáig, az iskolákban a szaktantermek kialakítása is meg kell, hogy történjen. Elszomorítja, hogy az Önkormányzat évek óta csak a nem kötelezı feladataival foglalkozik, mintegy elfeledkezve a kötelezı feladatokról, annak ellátása színvonaláról, például arról, hogy miként történhetne meg mindkettı iskolában az oktatás színvonalának fejlesztése. Ezenkívül számtalan olyan kötelezı feladatunk van, aminek az ellátása fel sem merült eddig, pl.: bılcsöde, szociális területen nappali melegedı stb. Megadja a szót Bátorné Kollman Veronika szakértınek. Kollman Veronika közoktatási szakértı: Elıadja, intézményenként és szakfeladatonként mutatta be a szakvéleményében, hol, milyen mértékő csökkenés tapasztalható. Valóban a települési összesen létszámadatnál a kötelezı és nem kötelezı feladatoknál együtt van kimutatva a tanulói létszámcsökkenés (4 sz. diagramm). Jelzi, hogy az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény keretein belül, a zenetagozatnál azért emelkedett meg a költségvetés, mert az elmúlt években nem volt elkülönítve a tagozat dologi kiadási elıirányzata az általános iskola dologi kiadási elıirányzatától. Most beépítésre került azonban egy tervezett dologi kiadás, amely természetesen megemelte az Önkormányzat költségvetését. Tény, hogy az asztalos szakma megszőnt, de az is tény, hogy 5 fıvel varrónıket 1 csoportban, gyakorlati oktatásban részesíteni - luxus. Elmondja, amennyiben a képviselı-testület részérıl megfogalmazódik a szakértıi javaslat kiegészítése iránti igény, természetesen azt is el fogja készíteni. Szabó Márton polgármester: Számadatokat közöl. Az oktatási-nevelési intézmények állami támogatása 2006. évrıl 2007. évre 10.000 e Ft-tal tovább csökkent. Hadas Jánosné lakos: Elıadja, nem gyızték meg az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal által összeállított számadatok. Hivatkozik arra, hogy a bizottság tagjai között most három képviselı is ül, akik annak idején megszavazták a szakiskola elindítását. Véleménye szerint a szakiskolára nagy szükség van, mert ide olyan gyermeke járnak, akik más iskolákba nem nyernek felvételt. Sajnálja, hogy az Önkormányzat megszüntette az asztalos szakmát, mert erre volt a legnagyobb igény. Jelzi, hogy a gyerekek sikeres vizsgákat tettek, illetve felvételeket nyertek. Véleménye szerint ez az iskola nemcsak oktatási feladatokat, hanem szociális funkciót is ellát. Nem ért egyet azzal, hogy pedagógusoknak kelljen felmondani. Az Önkormányzatnak a munkahelyteremtésen kellene gondolkodni. Szabó Márton polgármester: Elmondja, hogy sok mindenben egyetért Hadas Jánosnéval. Munkahelyeket kell teremteni. Ugyanakkor a mostani helyzetet az Állam kényszerítette ki és nem a települési önkormányzat. Két dolgot azonban hangsúlyoz: a szakiskoláról és az általános iskoláról van szó. Az Önkormányzata a szakiskolai tagozatot a Megyei Önkormányzatnak tervezi átadni, nem pedig megszüntetni. A szakiskola tagozat mőködtetése a Megyei Önkormányzat kötelezı feladata. A szakiskolán jelenleg 18 fı pilisi gyermek tanul, a többit Pilis város lakossai fizetik az adójukból.
7 Hadas Jánosné lakos: véleménye szerint azokat a pilisi gyerekeket, akik más települések gimnáziumaiban - pl.: Monoron - tanulnak, az a település tartja el, ahol a gimnázium van. Szabó Márton polgármester: Nem pontos Hadas Jánosné információja. A térségben lévı valamennyi gimnázium megyei fenntartásban vannak, így a monori Gimnázium is. Véleménye szerint nem mindegy, hogy az intézményt egy 11.000 lakosú település, vagy a Megyei Önkormányzat tart fenn. Az elıterjesztésben az lett megfogalmazva, hogy a pilisi Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola szakiskolai tagozatát is a Megyei Önkormányzat tartsa fenn. Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke: Véleménye szerint téves az az állítás, hogy az asztalos szakmát az Önkormányzat csak úgy megszüntette. Kiemeli, hogy asztalos szakma oktatásának nem voltak meg a mőködési törvényes feltételei. Téves az az állítás is, hogy a gyerekek nem tudnak hova felvételt nyerni: bárhova mehetnek. Kiemeli, hogy olyan gyermek nem lehet, akit sehova nem vesznek fel. Ezeket a gyerekeket a Megyei Önkormányzat által kijelölt szakiskola köteles lesz felvenni. Miklós Lászlóné bizottsági tag: Elmondja a szakiskolában a fejkvóta magasabb, mint a zeneiskolában. Az elmúlt idıszakban a szakképzési alapra rengeteget lehet pályázni és a szakiskola az elmúlt években nagyon sokat nyert is ezeken a pályázatokon, mely pénzeszközök egy részét az intézmény az általános iskolai oktatáshoz fel tudta használni. Hozzáteszi, hogy a vállalkozók is jelentıs összegekkel járulnak hozzá az tagintézmény mőködtetéséhez, szakképzési hozzájárulás címszó alatt. A képviselı-testület az Önkormányzat 2007. évi költségvetését már elfogadta, ezért nem érti, miért nem lehetne megvárni a 2008. költségvetési évet és azt, hogy a kımőves szakma beindításával a költség hatékonyságot újravizsgálják. Szabó Márton polgármester: A fejkvóta az intézmény költségvetésében benne van, de így sincs fedezve a 6.000 e Ft hiány. A Zeneiskolába járó gyermekek mind pilisi lakosok és fizetnek az oktatásért. A költségvetés tartalmaz egy eseti jellegő összeget: a nyugdíj korhatárt elért kolléganı felmentését, jubileumi jutalmát: kb 3.000e Ft -ot. Huszák Andrásné, Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola szakiskola tagozatvezetıje: Elmondja, a szakiskola normatív állami támogatása jelenleg kb. 25.000 e Ft, így az Önkormányzatnak jelenleg mint5egy 6 millió forinttal kell támogatnia a szakiskola költségvetését. Varga Lászlónéról szólva elıadja: nem valószínő, hogy az idén elmegy nyugdíjba, mert éppen İ lenne az, aki as kımőves szakma oktatása személyi feltételeinek megfelel. Amennyiben a kımőves szakma beindítására lehetıséget kapna az iskola, a kolléganı nem megy el nyugdíjba. Így az iskola költségvetési keretlében elkülönített 3.000 e Ft nem kerülne felhasználásra. Elıadja, hogy a dologi kiadások eddig nem voltak megbontva általános iskolai tagozatra és szakiskolai tagozatra. Az iskolában folytatott gyakorlat szerint, a költségek megosztásánál az tagintézmény vezetése a tanulók létszámának arányát vette alapul: ez által az általános iskola 2/3-ad, szakiskola 1/3-ad. Amennyiben a szakiskola megszőnik az iskolában a dologi kiadások kb. 60%-a megmarad kiadásként. Kizárólag a tanmőhelyek és a varrógépek energia fogyasztása jelentkezne mínuszban. A kiürült varrodai tanmőhelyeket továbbra is fent kell tartani. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy felolvassa Pest Megye Önkormányzatának 280/2006.(II.24.) sz. KGYH-ának 1. és 2. pontjait:
8 „1./ Pest Megye Önkormányzatának Közgyőlése az elkövetkezendı idıszakban az önkormányzati törvényi kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a települések által megyei fenntartásba felajánlott intézmények esetében csak a megyei önkormányzat számára kötelezıen elıírt feladatokat veszi át. 2./ A feladatellátásról a közoktatási feladatok esetében saját intézményeiben gondoskodik.”. Az idézet közgyőlési határozat értelmében, véleménye szerint nem maradhat itt a szakképzés. A rendelkezésre álló rövid idı alatt, érdekeik képviselete és védelme értelmében egy rövid írásbeli anyagot szövegeztek meg, - amelyet az ülés elıtt minden képviselınek átadott. Az Önkormányzat súlyos anyagi helyzetét látva az iskola is szeretne segíteni, ezért az a javaslatuk, hogy a megszőnı asztalos szakma, mint fiús szakma helyett induljon egy másik fiús szakma. Az iskola vezetése a kımőves szakma bevezetésére gondolt. A gyakorlati képzés külsıs helyeken: gazdálkodó szerveknél, vállalkozóknál zajlana. Az iskolának költséget nem jelentene, sıt a gyakorlati képzés normatívájának 20%-át megkapnánk. Álláspontja szerint, a személyi feltétel adott az iskolánál. Amennyiben az idei évben beindulna a kımőves szakma oktatása a szakiskolán belül, a szeptember 1. és december 31. közötti idıszak lenne plusz költség az önkormányzatnak. Hozzáteszi, hogy az ún. szakképzési hozzájárulásokról táblázatot készített: ezen összegbıl eszközöket, berendezéseket vásároltak, fejlesztéseket értek el. A pályázatokon az elmúlt években kb. 20.000 e Ft értékben nyertek. Végezetül kiemeli, hogy a szakiskolában az ún. közismereti órák zömét, az általános iskolában tanító kollégák áttanítással oldják meg. Amennyiben az intézménybıl a szakiskola elkerül, akkor 11 kolléganınek nem lesz meg a kötelezı óraszáma. Kiemeli még, hogy az iskolában a hátrányos helyzető tanulók száma 45,5 %. Jelzi még, hogy további ötletként merült fel a felnıttképzés beindítása az iskolában. Szabó Márton polgármester: véleménye szerint a szakiskola mellé nem a képviselı-testület teszi a pénzt, hanem a város. Javasolja, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola részére is vegyék igénybe a pályázatokat, ugyanúgy, mint a szakiskola részre. Huszák Andrásné, Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola szakiskolai tagozatvezetı: Elmondja, hogy a pályázatok figyelését az általános iskola tekintetében is folytatják. Kollman Veronika szakértı: A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés: az 5.200 Ft nem kötött felhasználású normatíva, külön normatívaként nem jelenik meg. A pedagógus szakkönyv támogatásra vonatkozó állami normatíva sem kötött felhasználású normatíva. Ezeket a normatívákat azon alapnormatívából kell kigazdálkodni, amit az önkormányzat kap, nem azon felüli normatívák. A kımőves szakma beindulásával kapcsolatban elıadja, hogy azt majd tanító kolléganı a tantárgyfelosztás szerint, a jelenlegi oktatási tanévben 8 tantárgyat tanít a szakiskolában. Amennyiben a kımőveseket fel tudja vállalni, az nagyon szép teljesítmény lesz, - ha viszont nyugdíjba megy, az jelentısen érinteni fogja a szakiskolát. Huszák Andrásné, Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola szakiskolai tagozatvezetı: A kényszerhelyzetben ez egy megállapodás része, amely a kolléganı nyugdíj korhatár elérése elıtt másfél évvel született. Hozzáteszi, hogy Varga Lászlóné tanárnı a tanított órák zömére a jogszabályban elıírt, szükséges végzettséggel rendelkezik. A mőszaki tanári végzettsége a kımőves szakma oktatására megfelel.
9 Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke: Idéz a regionális belsı Ellenırzési Bt. által készített, a 2006. augusztus 19-ei törvényességi vizsgálatot lezáró jelentésbıl: „8 pedagógus 46 órát tanít szakképesítés hiányában, amely nem jogszerő. A készségtárgyak alacsony óraszámatechnika, rajz, ének- indoka lehet, hogy pillanatnyilag az iskolában egyáltalán nincsen szakos tanár, ezért kell szakképzetlen pedagógussal ellátni. Az alábbi tantárgyak nem szakos ellátottsága azonban nem indokolt: matematika, tánc- és dráma, fizika, angol, német, informatika, testnevelés.” A vizsgálat idıpontjában ezen tantárgyakat, annak ellenére, hogy szakos tanárok vannak az iskolában, nem szakos tanárok oktatták. Véleménye szerint, a bolti eladó esetében hasonló helyzetbe kerülhet az iskola, ha hat- nyolc tantárgyat kell egy tanárnak tanítania. A kımőves szakma beindításánál az intézményvezetı, hogyan tervezi a létszámot: harminc fıt szeretne? Ha megint 10, vagy 12 tanuló képezi az osztály létszámát, álláspontja szerint nem fog rentábilissá válni az oktatás. Nem látja a létszám és szakos ellátottság biztosítását, azonban nem csak a kımőves szakmánál, hanem a bolti eladónál sem. Tóth Tamás, Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola Igazgatója: Elmondja, a törvényességi vizsgálat az elızı tanévre vonatkozott. Álláspontja szerint, az idei tanévben lényegesen jobban sikerült a tantárgyfelosztás elkészítése. A vizsgálat eredményeit alkalmazzák a gyakorlatban, igyekeznek kijavítani a hibákat. A vizsgálatot végzı személlyel megbeszéltük, hogy a szakos ellátottság megoldása nem fog már az elsı félévben sikerülni. A tantárgyfelosztás elkészítésénél az volt a szempont, hogy a szakos ellátottság minél jobban érvényesüljön. Úgy gondolja, hogy fél évvel a vizsgálat készítése után nem célszerő újra vizsgálat alá vonni a szakos ellátottságot. A beiskolázások terén szeretnének 100 %-os eredményt elérni. A szakiskola terén már látnak elırelépéseket. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Igazgatójával jó a kapcsolat, véleménye szerint a szakos ellátottság javítható az ún. áttanítások terén is. A tanév elején meg is keresték a másik iskolát, konkrét tantárgyak oktatása esetében. Úgy gondolja, ezek hosszú távú feladatok, mindenesetre a megoldásra törekszenek. Véleménye szerint hosszú távú, több tanévet átfogó megoldásokat kell keresni. Majláth Konrád Konstantin, szakértı: Elmondja, hogy az ı kolléganıje végezte a Széchenyi Iskolában a törvényességi vizsgálatot. Véleménye szerint, a két fél kicsit elbeszél egymás mellett. Az egyik egy ún. törvényességi vizsgálat, mely szerint jogszerően mőködik-e az intézmény, a másik a gazdaságossági vizsgálat, hogy racionális-e a mőködés. Valóban a törvényes mőködés kialakításához szükség van 3-5 évre. A gazdálkodással kapcsolatban İ végezte a vizsgálatot az iskolánál tavaly és idén is. A korábban felmerült hiányosságok, a mai napig nem oldódtak meg. A költségvetés tervezése a saját bevétel vonatkozásában vizsgálatomról szóló jelentés végére azt írta, a jegyzı úr engedélyezze, hogy az iskolát átfogó pénzügyi-gazdasági vizsgálat alá vonja. Olyan kockázati tényezıket lát a gazdálkodás során, amely indokolja az átfogó vizsgálatot. Véleménye szerint, amikor valaki dönt egy intézmény fenntartásáról és mőködtetésérıl, nemcsak a törvényességet kell megvizsgálnia, hanem a gazdasági biztonságot is, azt, hogy az intézményen belül mennyire mőködtethetı pl. egy szak gazdaságosan. Szabó Márton polgármester: Azt mondta, hogy az igazgató úr véleménye megerısíti azon álláspontját, hogy a két oktatási intézményt egy vezetés alá kell vonni. Kérdezi az igazgató úrtól: Mennyire vannak meg a feltételek a kımőves szakma beindítására, illetve a tanulói létszám feltöltésére?
1 Veres Lászlóné szakiskolai oktató: A mőszaki tanárok mindig több tantárgyat szoktak oktatni. A kımőves szakmánál a szakmai ismereteket nem lehet külön választani az elméleti oktatástól, mivel egymással nagyon szorosan összefügg. Elmondja, hogy építés üzemmérnök a végzettsége. A 11. osztály létszáma huszonvalahány fı. Mala Ferenc alpolgármester: véleménye szerint, amikor az elsı képviselı-testület a speciális szakiskola létrehozása mellett döntött, nem volt minden információ birtokában, az elıkészítés hiányos volt. Akkor, a mostani megbeszélés idıtartamának 1/3-a után mondta ki a Testület a döntést. Jelzi, hogy az tagintézmény létrehozásáról szóló döntés sem pedagógiailag, sem gazdaságilag nem volt elıkészítve. Véleménye szerint minden döntést hasonló alapossággal kell elıkészíteni, mint, ahogy a mostani történik. Véleménye szerint a jelen helyzetben azt is vizsgálni szükséges, hogy az általános iskolai oktatás színvonala nem sérül-e a szakiskola mellett. A települési önkormányzatnak az általános iskolai oktatás – és nevelés az alapfeladata, erre kell helyeznie a hangsúlyt. Ehhez kell biztosítani maximálisan a személyi és tárgyi feltételeket. Kiemeli, hogy a Megyei Önkormányzat is csak és kizárólag a kötelezı önkormányzati feladatait kívánja ellátni. Véleménye szerint, egy Pilis mérető település nem képes egy szakiskolát megtartani. Amennyiben az Önkormányzat a szakiskolát a jövıre nézve biztonságosan mőködtetni akarja, a mostani állapot szerint nem szabad lényeges bıvítéseket, fejlesztéseket kellene eszközölni. Erre nincs az Önkormányzatnak szabad forrása. Kizárólag szét kell nézni a környék településein (Monori, Ceglédi telephelyő, megyei fenntartású szakiskola.). Bármilyen fejlesztés kizárólag úgy képzelhetı el, ha egyszerre oktatás szakmai, tanügyi és gazdaságossági vizsgálat készül elıtte. Véleménye szerint a település nem felkészült erre. Molnár Bártfai Andrea képviselı: Nem érti, hogy az iskola vezetésének a tavaly év októberében benyújtott levelére - mely a kımőves szakma beindításának lehetıségét veti fel miért nem született eddig döntés. Rendkívüli módon sérelmezi, hogy ez az elıterjesztés, így és most jött ki. Álláspontja szerint, nem volt lehetıség arra, hogy a Képviselı-testület és szervei elvi és gazdaságossági szinten is egyeztesse, tisztázza a dolgokat. Véleménye szerint a gazdaságossági összehasonlításra - ez a szakértıi anyag tökéletesen alkalmatlan. Amennyiben leszögezhetı: ha a gyerekeket nem mozgatjuk, akkor mindkét iskolában ki kell építeni a szaktantermeket, innentıl kezdve nem érti a spórolás lehetıségét. Nem érti, hogy a gyógypedagógián felszabaduló tanerıvel az Önkormányzat hol számol. A 10%-os óraemelkedés nincs beépítve az anyagba. A szakiskolában három általános iskolai pedagógus tanít, a szakiskola anyagilag hozzájárul az általános iskolai oktatáshoz. A szakiskoláról annyit írunk le, hogy köszönjük szépen, nem kötelezı feladat, - vegye át a megye, elfogadhatatlan. Az iskola részérıl viszont kiosztásra került egy olyan anyag, amelybıl egyértelmően kiderül, hogy eddig a szakiskola finanszírozta az általános iskolát: a 34.000 E Ft elıirányzatból 24.000 E Ft-ot költött el. Az anyagot ilyen szempontból átgondolatlannak tartja. Javasolja, hogy a szakértı és az érintettek legalább két hétig még egyeztessenek, hogy legyen mirıl beszélni. Véleménye szerint fizikailag kivitelezhetetlen az az osztálylétszám, amelyet a szakértı a jövı évekre nézve generált. A szakértıi anyag nem feltétlenül veszi figyelembe a normatíva csökkenését.
1 Véleménye szerint nem érett meg döntésre ez a szabályozási anyag, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági oldalát sem látja megalapozottnak. Mala Ferenc alpolgármester: Nagyon sokaktól hallotta azt a véleményt, ha nem lenne a Szakiskola, a Széchenyi István Általános Iskola megszőnne létezni, mert a szakiskola tartja el. Maga részérıl összehasonlította százalékosan és tanulókra vetítetten a két iskolára jutó önkormányzati kiegészítést. Jelzi, mindig annyi volt az állami támogatás a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola felé, mint az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény felé. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a „szakiskolai eltartás” fogalmilag nem helytálló, nem létezik. A szervezeti átalakításról szólva, nyilván valóan vannak feltételei. Úgy nem tudom csinálni az átszervezést, hogy osztályt csinálok és utána átszervezek. Úgy kell csinálni, hogy átszervezek, átgondolom mit szeretnék csinálni és mellérendelem a feltételrendszert. Az átszervezést kizárólag akkor lehet véghezvinni, ha az nem jár aránytalan sérelemmel sem a tanuló, sem a pedagógus számára. Ez most itt nem döntéshozatal, csak a további tervezés, lépés elıkészítése. Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke: Véleménye szerint azt is érdemes lenne évekre visszamenıleg vizsgálni, hogy hány gyermek jött át a Széchenyi István Általános Iskolából az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménybe, illetve hány gyermek ment el a környezı településekre tanulni. Kérdés az is, hogy milyen indokolással hagyták el a gyermekek - egy évfolyamon 10-12 tanuló - az intézményt, iskolát. Nagyon sok mindent meg lehetne vizsgálni. Az alpolgármester úrnak igaza van: az Önkormányzat vezetése azt szeretnénk elérni, hogy az intézmények racionálisabban mőködjenek, emiatt folyik a vizsgálat. Molnárné Bártfai Andrea képviselı: Nem ért egyet az alpolgármester úrral, hogy itt döntés elıkészítésrıl beszélünk, mert a szakiskola esetében határozott döntési javaslatról van szó. Azzal egyetért, hogy nézzük meg a már meghozott képviselı-testületi döntések alapján hogyan áll az intézményen belül szakos ellátottság. A szakiskolával kapcsolatban azonban a szakértıi anyag nagyon keveset jelez és mond. Nem javasolja a szakiskola mőködtetése kérdésében a határozati javaslat érdemi vizsgálatát. Huszák Andrásné, Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola szakiskolai tagozatvezetı: Az intézmény részérıl 2006 augusztus hónapjában, még az akkori fenntartó képviselıinél jelezték a kımőves szakma esetleges beindítását. Akkor a fenntartó azt nyilatkozta, hogy a tanulói létszám felhozásával rentábilissá tehetı a szakiskola. Jelzi: már akkor érzékeltük az Önkormányzat gondját és kezdtünk el gondolkodni a megoldáson. Mala Ferenc alpolgármester: Elmondja, eddig sok mindenrıl szó volt, de, hogy mi a gyermekek érdeke arról nem. A kımőves szakma beindításánál nem hallotta, hogy a tervezett intézkedés a gyerekek érdekében történne. Az elméleti oktatás az iskolában lenne, a gyakorlati oktatást pedig kiadjuk vállalkozóknak. Ilyen elnagyoltan nem lehet beszélni gyerekek oktatásáról. Álláspontja szerint, megvizsgáljuk mi kell hozzá és nem onnan indulok ki, hogy létrehozom. Van egy majdnem nyugdíjas személy, aki az elméleti oktatást végzi, a többi meg „majd lesz valahogyan.” Az nem megoldás, hogy a gyakorlati oktatást „kiadjuk pilisi vállalkozónknak”, a gyakorlati oktatás jogszabályi feltétel rendszerének is utána kell nézni.
1 Pintér Erzsébet képviselı: Felolvassa javaslatait, majd kéri foglaljon állást e tekintetben a bizottság róla. a) Indítványozza, hogy készüljön terv a szakképzés fejlesztésérıl, annak várható költségeirıl. b) Indítványozza, hogy készüljön pénzügyi számítás a zenei tagozat mőködtetésének költségeirıl. c) Indítványozza, hogy az Önkormányzat vizsgálja felül a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló ún. Gyermekotthonnal való kapcsolatot, az átkerült pilisi gyermekek miatt. Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke: Elızetesen hozzáteszi, hogy nem érti: a Fıvárosi Önkormányzatnak eddig, hogy volt érdeke az 52 pilisi tanuló tanítására. Ezt követıen szavazásra teszi fel egyenként Pintér Erzsébet képviselı javaslatait. Indítványozza: az Önkormányzat vizsgálja meg, hogy a Fıvárosi Önkormányzat és intézménye befogadja-e a gyermekeinket, a sajátos nevelési igényő tanulók esetében. Jegyzıkönyv rögzíti, hogy az Önkormányzat Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsága – Pintér Erzsébet képviselı asszony, Polgárné Czerjak Judit, a bizottság elnöke által elıterjesztett képviselıi indítványok valamint a jelen napirendi pont tárgyában eredetileg elıterjesztett I. és II. számú határozati javaslat vizsgálata tárgyában – az alábbiak szerint foglalt állást. A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 5 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, az alábbi határozati javaslatot hozta: A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 35/2007. (III.01.) számú határozati javaslata: A Bizottság határozati javaslatával a Képviselıt–testületnek javasolja, hogy vizsgálja meg a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában lévı Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonba járó 52 fı sajátos nevelési igényő gyermek helyzetét. Felelıs: Polgárné Czerjak Judit, a Bizottság elnöke Határidı: azonnal, a polgármester tájékoztatására: a döntést követı 2 napon belül.
A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett, az alábbi határozati javaslatot hozta: A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 36/2007. (III.01.) számú határozati javaslata: A Bizottság határozati javaslatával a Képviselıt–testületnek javasolja, hogy készítsen szakvéleményt, illetve tervet a szakiskolai képzés jövıbeni fejlesztésérıl, annak várható költségeirıl. Felelıs: Polgárné Czerjak Judit, a Bizottság elnöke Határidı: azonnal, a polgármester tájékoztatására: a döntést követı 2 napon belül.
A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 4 igen szavazattal, tartózkodás nélkül és 1 ellenszavazat mellett, az alábbi határozati javaslatot hozta:
1 A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 37/2007. (III.01.) számú határozati javaslata: A Bizottság határozati javaslatával a Képviselıt–testületnek javasolja, hogy készítsen szakvéleményt, illetve tervet az alapfokú mővészetoktatási ágazat, tagozat jövıbeni, jogszabályi elıírásoknak (az ún. minısítési eljárásoknak) megfelelı fenntartása és mőködtetése költségeirıl. Felelıs: Polgárné Czerjak Judit, a Bizottság elnöke Határidı: azonnal, a polgármester tájékoztatására: a döntést követı 2 napon belül.
A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 2 igen szavazattal, tartózkodás nélkül, és 3 ellenszavazat mellett, az alábbi határozati javaslatot hozta: A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 38/2007. (III.01.) számú határozati javaslata: A Bizottság az elıterjesztés I. számú határozati javaslata tekintetében érdemben nem fogalt állást. Felelıs: Polgárné Czerjak Judit, a Bizottság elnöke Határidı: azonnal, a polgármester tájékoztatására: a döntést követı 2 napon belül.
A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 2 igen szavazattal, tartózkodás nélkül, és 3 ellenszavazat mellett, az alábbi határozati javaslatot hozta: A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 39/2007. (III.01.) számú határozati javaslata: A Bizottság az elıterjesztés II. számú határozati javaslata tekintetében érdemben nem foglalt állást. Felelıs: Polgárné Czerjak Judit, a Bizottság elnöke Határidı: azonnal, a polgármester tájékoztatására: a döntést követı 2 napon belül. Polgárné Czerjak Judit, bizottság elnöke megköszöni a megjelenést és a bizottsági ülést bezárja. A bizottság nyilvános ülése berekesztve, a jegyzıkönyv lezárva: 18 óra 20 perckor.
Kmf.
dr. Ágh Mariann jegyzıkönyvvezetı
Polgárné Czerjak Judit a Bizottság elnöke
