J e g y z ő k ö n y v

Jegyzőkönyv készült 2007. március 22-én a Budapest XIII. kerület Béke tér 1. I. emelet 113. szám alatti képviselő-testületi ülésteremben, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 14,00 órai kezdettel megtartott harmadik – soros – üléséről. Jelen vannak: Alpern Julianna, Bodorné Farkas Zsuzsanna, Borszéki Gyula, Döry Miklós, Erdős László, Füleki Balázs, Germánné Dr. Vastag Györgyi, Gubicza Katalin, Hiszékeny Dezső, Holopné Schramek Kornélia, Horváth Olivér, Karácsonyi Zoltán, Kosztolányi Rita, Kovács Péter, Kugyela Attila, Magos Péter, Merker Dávid, Nagy Lajos, Rajacsics László, Sági Judit, Spaller Endre, Stumpf István, Szabadai Viktor, Szabó György, Szederkényi András, Szücs Péter, Takács Ferenc, Dr. Tóth József, Tóth Péter, Urbán-Szabó Sándor, Varga Zalán (31 fő) Távolmaradását előzetesen jelezte: Harrach Tamás, Szabó Eszter (2 fő) Távolmaradását előzetesen nem jelezte: Jelen vannak még: Dr. Szanyi Tibor, Varga Zsanett, Jónás Anna, Georgopulosz Hrisztosz, Héjj Attilánné, Reichardt Ferenc, Lovas Sándorné, Osztoics Péter, Hollósy Tiborné, Dr. Sinka József, Urbánné Németh Gyöngyi, Arató György, Baksa Gábor, Bekényiné Dr. Barta Krisztina, Csonka Tamás, Dr. Felföldi István, Ferenczi Gézáné, Forgóné Kroboth Zsuzsanna, Karácsonyi Magdolna, Liczek Péter, Dr. Palatka Lívia, Szabó László, Gellért Lajos, Csiga Gergely, Fűrész Tünde, Müller Károly, Polgár Ernő, Brecska Zoltán, Dallos Gyula, Helembai Mihály, Dr. Kósa János, Kuruc László, Dr. Vörös Péter Dr. Tóth József: Köszönti a megjelenteket. Megállapítja a határozatképességet. Az ülést megnyitja. Bejelenti, napirend előtti felszólalásra jelentkezett Füleki Balázs „Politikai kampányidőszak közintézményeinkben csak kormánypártiaknak”; Karácsonyi Zoltán „Köszönet”; Takács Ferenc „Kerületi március 15-ei ünnepségek”; Szabó György „Javaslat utcanév változtatásra” címmel. A jelentkezés sorrendjében megadja a szót. Füleki Balázs: Az elmúlt testületi ülés óta egymást érik a politikai kampányrendezvények a kerület kulturális közintézményeiben. Ilyen volt február 17-én a Fiatal Baloldal, az MSZP ifjúsági szervezete által rendezett fesztivál az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, ahol dicstelenre sikerült a miniszterelnöki fellépés Che Guevara képe alatt. Március 20-án a Berzsenyi Gimnáziumban rendezték az SZDSZ elnökválasztást megelőző Fodor-Kóka vitát. E rendezvényeket azért említi, mert a kulturális közintézmények némelyikének szerződésében anyagi hátránnyal fenyeget az Önkormányzat, ha a hivatalos - az államelnök által kijelölt - kampányidőszakon kívül az intézmény politikai rendezvények szervezését, megtartását engedélyezi. Igazságtalannak érzik, hogy csak kormánypárti érzelmű embernek jut osztályrészül, hogy kényelmes körülmények között vegyen részt ilyen rendezvényen. Kérik a Testületet, gondolkodjon el azon, hogy ezt a helyzetet nem kívánja-e a fejéről a talpára állítani. Karácsonyi Zoltán: Az egészségügyi reform kifejezés kapcsán sok minden eszükbe jut. A kórházi szerkezet átalakítása, vizit- és kórházi napidíj fizetése, s még rengeteg változás. Nem ezek szükségességéről, hanem a február 15-e óta fennálló gyakorlatról kíván beszélni. Tudják, hogy a vizitdíj bevezetésével jelentős feladat hárult az egészségügyi szakemberekre, az Önkormányzatra, a jegyzőre és nem utolsó sorban a kerületi állampolgárokra. A Szocialista

2

Frakció nevében köszönetet mond a kerületi állampolgároknak a hozzáállásukért, hogy toleranciával fogadták az új rendszer bevezetését. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a XIII. kerületben zökkenőmentesen, minden fennakadás nélkül kezdődjön meg az átállás. Köszönetet mond továbbá az Egészségügyi Kht. vezetésének, minden munkatársának szakmai munkájukért, rugalmas reagálásukért, amellyel a vizitdíj megállapítását, beszedését, adminisztrációját zavartalanul lebonyolították, illetve bonyolítják a mai nap is. Ez jelentős előkészítői, szervezési munkát igényel a Kht. vezetőitől, és többletmunkát igényel a Kht. munkatársaitól. Az eltelt idő tapasztalatai alapján elmondható, hogy nem történt rendkívüli esemény. Néhány jelzésből azt is tudja, hogy a végrehajtás során jelentkeztek vitatott kérdések, intézkedések, de ezeket a Kht. igyekezett a lehető legrövidebb időn belül megoldani. A visszajelzésekből úgy érzi, hogy a feladatot a kerületi állampolgárok, a betegek oldaláról közelítették meg. A Szocialista Frakció nevében még egyszer köszönetet mond a kerület lakossága érdekében végzett munkáért. A kerület lakosságának jó egészséget kíván, hogy minél kevesebbszer kelljen igénybe venni a betegellátást. Takács Ferenc: Néhány nappal a március 15-ei ünnep után még mindannyiuk emlékében élnek azok a tettek, cselekedetek, amellyel néhány száz, esetleg ezer ember tönkretette a közös ünnepet. Ugyanakkor szintén élénken él emlékezetükben az előző napi kerületi ünnepségek felemelő, igen szép, méltóságteljes hangulata. Minden képviselő-testületi frakció, minden párt, minden kisebbség, a jelenlévő társadalmi szervezetek együtt ünnepelték március 15-ét, zavaró tényezők nélkül. Köszönetet mond a Képviselő-testület tagjainak, a kisebbségi önkormányzatoknak a méltóságteljes, komoly hozzáállásért. Az ünnep kapcsán gratulál a magas állami kitüntetésben részesülő kerületi lakosoknak, a kerülethez kötődő személyeknek, többek között Kern Andrásnak, Horváth Ádámnak, Illovszky Rudolfnak, Dr. Ádám Györgynek, Sánta Ferencnek, Fejér Józsefnének. Még sok eredményes évet kíván a felsoroltaknak. Szabó György: Napirend előtti felszólalásának célja egy olyan indítvány megtétele, amelyről a Képviselőt-testület a soron következő ülésén döntést hozna. Javasolja az újlipótvárosi Victor Hugo utcának Wahrmann Mór utcára történő visszanevezését, valamint a jelenlegi Wahrmann Mór köz Victor Hugo közre változtatását. Indoklásként Wahrmann Mór életrajzából idéz. A magyar képviselőház első zsidó vallású tagja Deák Ferenc javaslatára, akitől leginkább a fővárosi kereskedelmi rétegnek a liberális nemesség érdekeivel alapjában azonos érdekek képviseletét várták. Wahrmann Mór lesz Budapest modern üzleti negyedében a túlnyomórészt zsidó nagypolgári választókat magába foglaló Újlipótváros képviselője. Az 1860-as évek elején néhány újságcikket jelentet meg, melyeknek tárgya a magyar hitelélet függetlenítése a pénzpiacon Ausztriától. 1869-ben választják meg, s ettől kezdve nyolc cikluson át - egy esetet kivéve - mindig közfelkiáltással megválasztott képviselője marad a városrésznek a Szabadelvű Párt tagjaként. 1872-ben Wahrmann Mór volt az, aki egy budai képviselőtársával együtt benyújtja a javaslatot Pest, Buda és Óbuda egyesítésére. 1875-ben pénzügyminiszternek jelölik. Halála után a Lipótvárosban utcát neveztek el róla. 1944 végén a nyilas uralom alatt eltávolították a tábláját. Az utca nevét 1945 óta sem állították vissza, máig Victor Hugo nevét viseli. Születésének 175. évfordulója alkalmából véleménye szerint méltó döntés lenne az utca nevének visszaállítása. Dr. Tóth József: Javaslatot tesz az ülés napirendjére. Javasolja a meghívóban jelzett 2., 3. pont, valamint a 13/a-b pont együttes tárgyalását. Más javaslat híján szavazásra bocsátja az ülés napirendjét a meghívó szerint tartalommal és sorrenddel, az elhangzott javaslat figyelembe vételével. Megállapítja, hogy a Testület az ülés napirendjét elfogadta.

3

H a t á r o z a t: 39/2007. (III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület 2007. március 22-i ülésén tárgyalja: 1/ Javaslat a Nyírő Gyula Kórház Tulajdonosi és Kórházi Felügyelő Tanácsába, valamint a Heim Pál Gyermekkórház Tulajdonosi Felügyelő Tanácsába delegáltak személyére. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 2/ Beszámoló a XIII. kerület közbiztonságának helyzetéről. (írásos) Előterjesztő: Dr. Kiss Ernő, a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője 3/ Tájékoztató a bűnmegelőzési koncepció végrehajtásáról, javaslat a XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. évi bűnmegelőzési feladataira. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester 4/ Tájékoztató a XIII. kerület közcélú parkolásának helyzetéről; javaslat a parkolási lehetőség bővítésére. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester 5/ Javaslat a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének szabályozásáról szóló 19/2005.(VII.1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester 6/ Javaslat a XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. évi lakás- és helyiséggazdálkodási feladataira, valamint a 10 éves lakóházfelújítási programra. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester 7/ Javaslat a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003.(X.15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester 8/ Javaslat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII.2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester

4

9/ Javaslat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III.20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester 10/ Javaslat a térítési díj és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló 26/1995.(VI.19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet kiegészítésére. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester 11/ Tájékoztató a Kerületi Tervtanács működéséről, javaslat a Kerületi Tervtanács működéséről szóló rendelet megalkotására. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester 12/ Javaslat a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester 13/a Beszámoló a helyi gyermekvédelmi rendszer működéséről. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester 13/b Javaslat a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 4/2006.(II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester 14/ Javaslat a Prevenciós Központ Alapító Okiratának módosítására. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester 15/ Javaslat ingatlanfejlesztési koncepció elkészítésére vonatkozó nyilvános felhívásra (Budapest XIII. kerület Dagály utca - Karikás Frigyes utca). (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester 16/ Javaslat a Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatására című pályázat benyújtására. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

5

17/ Javaslat a Budapest, XIII. kerület Lőportár utca 5. szám alatti 54 lakásos önkormányzati lakóház építéséhez kapcsolódó hitelfelvételre. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 18/ Beszámoló a Németh László Gimnázium tevékenységéről. (írásos) Előterjesztők: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Lami Pál igazgató 19/ Tájékoztató a társasházaknak és szövetkezeti lakóházaknak nyújtandó kamatmentes felújítási hitelről szóló 5/1996.(II.23.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet végrehajtásának tapasztalatairól. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester 20/ Tájékoztató a közhasznú foglalkoztatás és a közmunka 2006. évi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra, javaslat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Foglalkoztatási Akciótervére. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester 21/a Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 21/b Tájékoztató a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 21/c Tájékoztató a Fővárosi Közgyűlés munkájáról. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, fővárosi küldött ZÁRT ÜLÉS 22/

Javaslat bírósági ülnökök megválasztására. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester (31 igen; egyhangú) Napirend 1/ pontja: JAVASLAT A NYÍRŐ GYULA KÓRHÁZ TULAJDONOSI ÉS KÓRHÁZI FELÜGYELŐ TANÁCSÁBA, VALAMINT A HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZ TULAJDONOSI FELÜGYELŐ TANÁCSÁBA DELEGÁLTAK SZEMÉLYÉRE. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester Dr. Tóth József: Jelzi, az érintettek hozzájárultak személyi ügyük nyilvános ülésen történő tárgyalásához. Elmondja, a javaslatot a képviselőcsoport-vezetőkkel egyeztetetten tette meg.

6

Bizottsági álláspont Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, külön bocsátja szavazásra az előterjesztésben szereplő határozati javaslat a/-b/; valamint c/ pontját. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 40/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ a Nyírő Gyula Kórház Tulajdonosi Felügyelő Tanácsába Alpern Juliannát (MSZP), Sági Juditot (MSZP), Stumpf Istvánt (FIDESZ-KDNP), Felügyelő Tanácsába Szabó Esztert (MSZP), Király Zsoltot (SZDSZ) és Varga Zalánt (MDF) delegálja 2007. január 1-jétől 2010. december 31-ig; b/ a Heim Pál Gyermekkórház Tulajdonosi Felügyelő Tanácsába Szabadai Viktort (SZDSZ) delegálja 2007. január 1-jétől 2010. december 31-ig; (30 igen, 1 tartózkodott) c/ felkéri a polgármestert, hogy a Képviselő-testület döntéséről az érintetteket és Budapest Főváros Önkormányzatát értesítse. Határidő: a/ - c/ azonnal Felelős: c/ Dr. Tóth József polgármester (31 igen; egyhangú)

Napirend 2/ pontja: BESZÁMOLÓ A XIII. KERÜLET KÖZBIZTONSÁGÁNAK HELYZETÉRŐL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Kiss Ernő, a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője Napirend 3/ pontja: TÁJÉKOZTATÓ A BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSÁRÓL, JAVASLAT A XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 2007-2010. ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI FELADATAIRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester Dr. Tóth József: Külön köszönti a napirendi pont tárgyalására meghívott Dr. Tóth Gábor rendőr ezredest, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettesét.

7

Szóbeli kiegészítést tesz Borszéki Gyula: A bűnmegelőzés egy komplex rendszer, amelynek résztvevői az igazságszolgáltatási mechanizmus tagjai, az önkormányzat egészségügyi, szociális területe stb. Az eszközök is ugyanilyen sokszínűek. A bűnmegelőzési stratégia része a társadalompolitikának. A XIII. kerület közbiztonsága a statisztikai mutatók szemszögéből jónak mondható. A polgárok és az Önkormányzat gyakran mégis elégedetlenek a helyzettel. Ezért fogalmazták meg - nem első alkalommal - a bűnmegelőzési koncepciót. A XIII. Kerületi Rendőrkapitányság színvonalas, eredményes munkát végez. A 2006. évi tevékenységről készített jelentés hű képet ad erről. Figyelemre méltó a bűnözési térkép, a gépjármű feltörést, lopást megelőző modellértékű rendszer kidolgozása. A rendőrök munkáját az Önkormányzat különböző eszközökkel segíti. Ki kell emelni, hogy az elmúlt években javult az együttműködés, a koordináció a Kerületi Kapitányság, a Tűzőrség, a Közterület-felügyelet, a Polgárőrség között. Az Önkormányzat részese az együttműködésnek. Ennek eredményeként az elmúlt esztendőkben javult a közterületi munka hatékonysága. Határozottabban, eredményesebben lépnek fel például a lakóközösségek nyugalmát, békéjét veszélyeztetőkkel szemben. A közösségi bűnmegelőzés fontos eleme a tájékoztatás, a figyelem felhívás, melynek eszközei a különböző kiadványok, a helyi média hírei. Elmondja, a 2007-2010. évekre szóló feladatok tekintetében az alapelveken nem változtattak. Az egyes alapelvekhez tartozó fogalmakat újszerűen határozták meg. Úgy véli, a tervezett feladatok eredményes végrehajtása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerület biztonsága a következő időszakban javuljon. Bizottsági álláspont Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság mindkét előterjesztést egyhangúlag támogatja. Kérdések, észrevételek Spaller Endre: Milyen a bűnözési térkép honlapjának látogatottsága? Mi az oka annak, hogy nőtt a sértettek száma? Napi három autót feltörnek, egyet ellopnak a kerületben. Az anyag is elismeri, hogy e téren a felderítési arány alacsony. Mi az oka ennek? Nem találta az előterjesztésben annak meggyőző bemutatását, hogy a lakótelepi rendőrségnek van értelme. Azért veti ezt fel, mert a problémák jellemzően nem a lakótelepi területeken vannak. Állami szinten sokat hallani a deregulációról. Lesz-e a rendőrség munkájában is dereguláció. Ma egy rendőr munkaidejének jelentős részét teszi ki az adminisztráció. Jól érti-e, hogy az elfogások számának csökkenése negatív tendencia, hiszen a bűncselekmények száma nem csökkent ugyanolyan mértékben. Úgy véli, eredményesebb munka esetén magasabb lenne az elfogások száma. A leírtak szerint kötött szolgálatot lát el a rendőrség az Árpád hídi aluljáróban. Ezt eddig nem észlelte. Kérdése, van-e lehetőség a Lehel téri aluljáróban is kötött szolgálat ellátására? A szabálysértések területén körülbelül 10 %-os növekedés tapasztalható. Ennyit romlott volna a közlekedési, illetve az azzal kapcsolatos morál, vagy ez hangsúlyos terület volt a rendőrség életében? A frakciója javaslata, hogy a „D.A.D.A.” oktatásban résztvevő rendőrök számát növeljék egy fővel, akinek a bérét esetleg az Önkormányzat fizetné a pedagógus elbocsátások során keletkezett megtakarításból. Így a programban részt nem vevő iskolákat is ösztönözni lehetne a részvételre. Kérdése, a Mátrix Police típusú rendszám felismerő rendszer segítségével egy év alatt hány bűncselekményt sikerült felderíteni?

8

Takács Ferenc: A Kerületi Rendőrkapitányság munkájában látja az igyekezetet, az erőfeszítést. A beszámoló pontosan tartalmazza a nehézségeket, a létszámhiány és egyéb korlátozó tényezők ellenére is elmondható, hogy a kerületben erősödött a közbiztonság. Az Önkormányzat évek óta figyelemmel kíséri a rendőrség tevékenységét, ez látható a bűnügyi helyzet vizsgálatában, a bűnmegelőzési koncepció kidolgozásában, a Rendőrkapitányság munkájának rendszeres értékelésében. Leszögezi, a Képviselő-testület nemcsak ily módon vesz részt a bűnmegelőzésben, hanem a képviselők szabadidejükben személyesen is közreműködnek a közbiztonság javításában. Felhívja a figyelmet, mindenütt rendőr nem állhat. Arra bíztat mindenkit, hogy a maga környezetében tegyen valamit a közbiztonságért mindannyiuk közös érdekében. Urbán-Szabó Sándor: Előre bocsátja, a beszámoló szakértelmet tükröz. Az előterjesztés szerint kerületi szinten az Újlipótvárosban vált ismertté a legtöbb bűncselekmény. Erre tekintettel mi az akadálya annak, hogy a Katona József utcai rendőrőrsöt korszerű módon, mind infrastruktúrában, mind állományban fejlesszék? Véleménye szerint erre azért van szükség, hogy a rendőri jelenlét jobban érezhető legyen. Rossz érzés számára olyan sorokat olvasni, hogy a szakértői díjak kifizetésének késleltetése miatt számos korábban igénybe vett szakértő nem vállalkozik a feladatra. Másrészt egyre több szakértői vélemény csak több hónap elteltével készül el. E téren látnak-e javulást? Végezetül kérdése, mit jelent az a mondat, hogy az állomány reagáló készsége nem minden esetben éri el a kívánt szintet? Döry Miklós: Hangsúlyozza, az előterjesztés korrektül feltárja a problémákat. Rámutat arra, hogy milyen gazdálkodási nehézségek mellett, milyen személyei állománnyal, milyen fiatal bevethető rendőrökkel dolgoznak. Kifogásolja egyes felszólalások tartalmát. Megítélése szerint a Kerületi Rendőrkapitányság - összehasonlítva a fővárosi, illetve az országos statisztikai adatokat - jó eredményekkel rendelkezik. Akik a kerületben élnek, saját bőrükön tapasztalhatják, hogy a XIII. kerületben a közbiztonság jó, az országos szintnél magasabb. Jó itt élni még akkor is, ha a statisztikák rámutatnak azokra a tényezőkre, amelyeken még javítani kíván a rendőrség. Ezért is ismertetik ezeket az adatokat. Megköszöni a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság állományának feszített munkáját. Dr. Tóth József: Polgármesterként megköszöni a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság vezetőinek, állományának munkáját. Kéri, hogy a köszönetet a vezetők tolmácsolják a Kapitányság személyi állományának. Ezt megteszik az éves beszámoló értekezleteken. Jelzi, a fővárosban a XIII. kerületi az egyik legleterheltebb Kapitányság. Kiemeli, pozitív és egyedülálló a kerületi bűnözési térkép. Ma már az Önkormányzat honlapján is megtekinthető. Külön köszöni a bűnmegelőzéssel foglalkozó szervek egyikeként a Kerületi Kapitányság együttműködését. Az elfogásokat és a tettenéréseket pozitívan értékeli az elmúlt két év számai tükrében. A vádemelések száma és a kábítószer elleni fellépés is hatásos, hiszen csökkent a kerület ilyen irányú fertőzöttsége. Úgy véli, szakszerűen, profi módon végzi munkáját a Kerületi Kapitányság. Emlékeztet, nem volt vita a költségvetésnél, mielőtt a Kapitányság számára megszavazták a 30 millió Ft-ot. A Közbiztonsági Közalapítványon keresztül a cégek is támogatják a közbiztonság javítását. A lakosságot leginkább irritálják a gépjármű elleni, valamint a lakásokhoz kapcsolódó - rablás, betörés - bűncselekmények. A körzeti megbízotti rendszer életszerűbbé tételére van lehetőség, ez a feladatok között megjelenik. Úgy látja, a kerület iránti bizalom - a beköltözések adatait figyelembe véve - megvan. Megítélése szerint a bizalomban tükröződik, hogy a Kerületi Kapitányság hogyan végzi a munkáját. Ma már a közmeghallgatáson sem a közbiztonsággal kapcsolatos kérdések kerületek előtérbe. Ez körülbelül 6-8 évvel ezelőtt nem így volt. Örül annak, hogy a lakótelepi rendőrség elsők

9

között a kerületben jött létre. Az a kérése Tóth Gábor főkapitány-helyetteshez, segítsék a kerületi rendőrséget a létszámhiány leküzdésében. Ezt a problémát a kerületiek egyedül nem képesek megoldani. Végezetül köszönetet mond azért is, hogy a bizottsági ülésen mind a rendőrségi beszámolót, mind a bűnmegelőzési koncepció végrehajtásáról készült tájékoztatót egyhangúlag támogatták. Válaszok az elhangzottakra Dr. Kiss Ernő: Előre bocsátja, számára sokat jelent, hogy a Jogi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja a beszámolót. A bűnözési térkép látogatottsága a honlap látogatottságával mérhető. A térkép országos viszonylatban is újdonságnak számít, a kerületben egy éve működik. A lakásbetörések, a gépkocsi lopások, gépkocsi feltörések, rablások tekintetében bárki meg tudja nézni, hogy a lakókörnyezetében milyen a bűnügyi helyzet. Úgy gondolja, az előterjesztésben szereplő adatok a látogatottságot is jelzik. Elmondja, a lakásbetörések száma a 2005. évihez képest több mint 23 %-kal csökkent. 2005ben 443, 2006-ban 340 lakásbetörés vált ismertté. Nem arról van szó, hogy kevesebb feljelentés történt, hanem kevesebb a bűncselekmények száma. A statisztikai adatok tekintetében példaként említi, a gépjárművel kapcsolatos bűncselekmény 2005-ben 1857, 2006-ban 1864. A növekedés az 1 %-ot sem éri el. Sem a gépkocsi feltöréseknél, sem a gépkocsi lopásoknál nem nagy a differencia. Természetesen a sértettnek az az egy, a kárára elkövetett bűncselekmény is sok. Nagyon sok sértett nem helyi lakos. Ez jelzi, hogy a kerületet több okból keresik fel az emberek. Ezen említett személyekhez nehezen jutnak el a bűnözéssel, bűnmegelőzéssel kapcsolatos információk. Úgy véli, nagyon sok sérelem ebből adódik. A bűncselekmények száma igen magas, de felhívja a figyelmet, abból háromezer olyan, ami a lakosság szubjektív biztonságérzetét nem befolyásolja. Ilyenek például a szerzői jog megsértése, pedofíliához kapcsolódó esetek, de a kerületben vált ismertté az érettségi tételek megoldásának letöltése is. A jövőre vonatkozóan elmondja, újításként kívánják bevezetni, hogy a bűnözési térkép adatait figyelembe véve szervezik a következő napok szolgálatait. E mellett a korszerű bevetés irányítási rendszer is működni fog. Ismerteti, a lakótelepi rendőrség illetékességi területén 15-20 %-kal csökkent a bűncselekmények száma. Segítségül hívja a 15., 17., 18. egyéni választókerületek képviselőit, a Gyöngyösi úti lakótelepi rendőrségi programban résztvevő területre vonatkozóan. Meglátása szerint előrelépés történt. Az a cél, hogy azonos arcokat lehessen látni egy területen. Hangsúlyozza, behatárolt a kerületben folyamatosan, állandóan szolgálatba beosztható egyenruhás rendőrök száma. A kerületnek ki kell venni a részét a budapesti és az országos jelentőségű biztosítási feladatokból is. A dereguláció és az adminisztráció kérdéskörét érintve kifejti, a bizonyítási kényszer a rendőrségnél van. Ha nincs megfelelően adminisztrálva az eset, akkor abból a későbbiekben, a büntető- vagy a szabálysértési eljárás során gondok jelentkezhetnek. A kötött szolgálat jó, szeretne a Lehel téri aluljáróban is állandó rendőri felügyeletet biztosítani, de ez nehézségekbe ütközik, mivel 50 fő a létszámhiány. A létszámot illetően megjegyzi, a fővárosi rendőrségeken igen nehéz a szolgálat, ezért több rendőr inkább a viszonylag könnyebb vidéki munkakört választja. A XIII. Kerületi Rendőrkapitányság a kerületek között is a leterheltebbek közé tartozik. Elmondja, a szakértői vélemények elkészítésére a rendőrségnek nincs befolyása. Megítélése szerint a „D.A.D.A.” programhoz nem kell felvenni senkit, azt meg tudják oldani, kapcsolódva a XIII. Kerületi Önkormányzat által benyújtott pályázathoz. A pályázaton történő részvételért külön köszönetet mond. Ha nyernek, finanszírozási probléma sem lesz. A „D.A.D.A.” program mellett a középiskolásokat érintő „ELLENSZER” programot is el tudják indítani. A Katona József utcai rendőrőrs feltöltésével kapcsolatban elmondja, azt látni kell, hogy egy egyenruhás rendőr kiképzése 2 évet vesz igénybe. Előreláthatólag 7 főt kap az állomány az 50 fős hiányra ebben az évben. Leszögezi, nincsenek

10

könnyű helyzetben, hiszen a tényleges állományból többen tanulnak, GYES-en, GYED-en vannak, stb. Megpróbálja a körzeti megbízotti szolgálatot mozgósítani. Az őr-, járőrszolgálati egységet, illetőleg ha megerősítő erőt kap a rendészeti biztonsági szolgálattól, a központi gépjármű-szolgálati osztálytól, őket az Újlipótvárosba vezényli. A Közterület-felügyelet a kerületben sok szabálysértést derít fel. Ha nem tudják megállapítani, hogy ki vezette a gépjárművet, akkor az elkövetés helye szerint teszik meg a feljelentést. Másfél év alatt 25.000 ilyen szabálysértés kapott a rendőrség, ebből 8000 esetet dolgoztak fel. Az ügyintézésre négy főt kaptak a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól. Úgy véli, a szabálysértéssel kapcsolatos statisztikák ezzel függnek össze. Hangsúlyozza, egyébként a XIII. kerületi bírságolási gyakorlat a szigorúságot illetően az országban a második helyen áll. Tudomásul kell venni, hogy a rendőrök jól intézkednek, de mindig nem tudnak időre kiérkezni a sok esemény miatt. A Mátrix Police rendszámfelismerő rendszer berendezését az Önkormányzattól kapta a rendőrség. Újdonságról van szó, ki kell képezni az embereket a működtetésre, s technikai gondok is felmerültek az elmúlt fél évben. A rendszer információkat szolgáltat a gépkocsik megtalálásához, ahhoz, hogy követni tudják, hová viszik a lopott kocsikat. Reméli, hogy ebben is előre tudnak lépni, hiszen alacsony a gépkocsi lopásoknál a felderítési eredményesség. Bízik abban, hogy a vagyon elleni bűncselekmények 50 %-ában a tettest fel tudják deríteni. Végezetül megköszöni a Kerületi Önkormányzat támogatását. Dr. Tóth Gábor: Mindannyian tudják, hogy az elmúlt év a magyar rendőrség és különösen a fővárosi rendőrségek életében nem volt általánosnak, könnyűnek mondható. Választások voltak, több államelnök látogatott Budapestre, valamint az őszi események óriási terhet róttak a rendőrségre, valamennyi dolgozójára, de különösen a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Ezek a feladatok az alapvető és elsőszámú tevékenységtől vonták el a személyeket, az energiát. Nem tudtak teljes mértékben a bűnüldözésre, a kerület, a főváros közrendvédelmének fenntartására koncentrálni. Úgy véli, ha az alapvető funkciókat elláthatták volna, akkor az a néhány problémát felvető képviselői kérdés sem hangzott volna el a mai nap folyamán. Ennek ellenére azt gondolja, hogy mind a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság, mind a Budapesti Rendőr-főkapitányság tisztességesen eleget tett a vele szemben támasztott elvárásoknak. Olyan közbiztonságot teremettek, amelyben az emberek nyugodtan dolgozhatnak, élhetik a mindennapjaikat. Bízik abban, hogy a szavazás azt a véleményt tükrözi, hogy a képviselők, illetve az általuk képviselt lakosság elégedett a Kerületi Rendőrkapitányság munkájával. Úgy ítélik meg, hogy a kerületben jó élni, biztonságos itt tartózkodni, dolgozni. Tolmácsolja Budapest rendőr-főkapitányának, a Főkapitányság vezetésének köszönetét az önkormányzati támogatásért. A polgármesternek a létszámhiány orvoslására vonatkozó kérését a főkapitány felé továbbítani fogja. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a XIII. Kerületi Rendőrkapitányság éves beszámolóját a kerület közbiztonságának helyzetéről. Megállapítja, hogy a Testület a beszámolót elfogadta. További alkotó együttműködést kíván a rendőrségnek. H a t á r o z a t: 41/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a BRFK XIII. Kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének a kerület közbiztonságának helyzetéről szóló éves beszámolóját elfogadja. (31 igen; egyhangú)

11

Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja a bűnmegelőzési koncepció végrehajtásáról szóló tájékoztatóban szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 42/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ a bűnmegelőzési koncepció tájékoztatót tudomásul veszi;

végrehajtásáról

szóló

b/ a 2007-2010 közötti időszak bűnmegelőzési feladataira tett javaslatokat elfogadja. (31 igen; egyhangú) Napirend 4/ pontja: TÁJÉKOZTATÓ A XIII. KERÜLET KÖZCÉLÚ PARKOLÁSÁNAK HELYZETÉRŐL; JAVASLAT A PARKOLÁSI LEHETŐSÉG BŐVÍTÉSÉRE. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Borszéki Gyula: A városban egyre nagyobb gondot jelent a parkolás. Nincs ez másként a XIII. kerületben sem. Különösen igaz ez a Szent István körút és a Róbert Károly körút közötti területre. Egyre inkább ezt a helyzetet tapasztalják a kerület északi részén is. Az előterjesztés bemutatja a parkolást befolyásoló tényezőket, azt, hogy az Önkormányzat az elmúlt esztendőkben mit tett a helyzet javítása érdekében. Javaslatot tesz arra, hogy a következő években milyen munkát végezzenek el a parkolási lehetőségek bővítéséért. A gondok enyhítésére vállalkozhatnak, ki kell mondani, hogy a megoldás még távol van. A kerületben az 50.000-60.000 személygépkocsit nem lehet egyszerre parkológarázsokba, mélygarázsokba elhelyezni. Nincs egyedüli üdvözítő eszköz a helyzet javítására, illetve megoldására. Egyszerre sokféle eszközt kell használni. Így a közösségi közlekedés fejlesztése hozzájárulhat a parkolási gondok enyhítéséhez. A P+R parkolók fejlesztése kívánatos, hogy a városba naponta személyautóval beérkező közel 300.000 ember ne a város belső kerületeiben várakozzon. Az alternatív közlekedési lehetőségeket is fejleszteni kell, így például a kerékpáros közlekedést. Természetesen mindenekelőtt több parkolóra van szükség. Szemléletváltás is szükséges, a szabályokat be kell tartani. Adják vissza a gyalogosoknak a járdát. Meg kell fogalmazni - ha nem is közeli célként -, hogy lehetőleg minél kevesebb gépkocsit tároljanak a közterületen. Garázsokba, parkolókba lehessen az autókat elhelyezni, s valóban csak rövid időre használják várakozás céljára a közterületet. A feladatok közül kiemeli, hogy a Képviselő-testület az elmúlt év végén fogadta el a forgalomtechnikai tervét. Ennek realizálása hozzásegíthet ahhoz, hogy ne csak közlekedni lehessen az utakon, de hozzájárulhat a parkolás feltételeinek javításához is. Három területen vizsgálják a fizető övezet bevezetésének lehetőségét. A munka végeztével döntésre a Testület elé kerül az anyag. A társasházi támogatás bővítését veti fel az előterjesztés. Ahol a társasházak vállalják, hogy telken belül növelik a parkolóhelyek számát, ahhoz az önkormányzat kamatmentes hitel formájában segítséget nyújtana. Felhívja a figyelmet, néhány területet vizsgálat alá vesznek a célból, hogy - amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív - pályázat kiírásával olyan férőhelyeket hoznának létre, amelyeket közcélú parkolásra használhatnának. Kéri az előterjesztés elfogadását.

12

Bizottsági álláspontok Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a tájékoztatót, egyetért a parkolási lehetőségek bővítésére előterjesztett javaslattal. A Bizottság tudomásul vette, hogy elfogadása esetén gondozza a határozati javaslat b/ pontjában megfogalmazottakat. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság elfogadta az előterjesztést. Észrevételek Spaller Endre: A parkolás kerületi helyzetének egyik legnagyobb ellentmondása az, miszerint egyes utcák zsúfoltak, járhatatlanok, miközben mellettük tucatszámra találhatók üres parkolók magántulajdonban. A magántulajdonban lévő parkolókra hatni és azt közcélú használatra megnyitni nagyon nehéz. Az előterjesztésben erre kísérlet sem történik, nem próbál egyeztetni a magántulajdonosokkal, nem próbálja a szabályozási rendszert úgy igazítani, hogy megérje nekik az egyébként üresen álló parkolók közcélú hasznosítása. Ezáltal meg lehetne tiltani a parkolást, és a gyalogosoknak át lehetne engedni a járdákat. Vitázni lehet arról, hogy a parkolóhely közinfrastruktúra vagy magáninfrastruktúra. Az előző mellett voksol, véleménye szerint a járdán történő parkolással is közinfrastruktúrát használnak. Megítélése szerint az Önkormányzatnak magának kellene parkolóhelyet építeni, parkolóházat vagy mélygarázst. Forrást nem mond, de lássák be, ez is közfeladat. El kell kezdeniük, legalább apróbb lépésekkel. Merker Dávid: Az anyag is írja, hogy a parkolás különösen gondot jelent az Újlipótvárosban. Nappal több autó parkol ott, mint esténként. Ez azt jelenti, hogy többen azon a területen dolgoznak vagy odajárnak bevásárolni. Sok az autó, a gyalogosok nem férnek el a járdán. A halszálkás parkolás a KRESZ szabályaival ellentétes, mégis gyakorlattá vált. Javasolja, hogy a Hollán Ernő utca felújítása után a jelenleginél szigorúbban lépjenek fel a halszálkában parkolók ellen. Véleménye szerint a bejövő forgalom egyik oka, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem fejlesztette eléggé a tömegközlekedést. Sok esetben a trolik nem férnek el. A Budai Nagy Antal utca - Hollán Ernő utca sarkán rendszeres jelenet, hogy egy tilosban parkoló autó miatt bedugul az egész Újlipótváros. Ilyen körülmények között nem vonzó a tömegközlekedés. Úgy véli, fejlett kerékpáros közlekedési lehetőségek birtokában kevesebben ülnének autóba. Szabadai Viktor: Kéri, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet Kerületi Alközpontjának működéséről kapjon bővebb tájékoztatást a Testület. Javasolja, tartalmazza a tájékoztató a 37.000 esetben kiszabott bírság megoszlását, a 25 fős állomány tevékenységének bővebb ismertetését. Indítványozza, hogy részletezzenek olyan eseteket, amelyek a lakosság körében joggal keltenek felháborodást. Ilyen lehet a jogosulatlanul igénybe vett parkolási engedélyek kapcsán megtett intézkedések és azok hatékonysága. A fizető parkolóövezet bővítésével kapcsolatban a leírt gazdaságossági szempontok, az automaták telepítési, illetve üzemeltetési költsége mellett az erősödő lakossági igények miatt figyelembe vehető az is, hogy a bevonandó területek folyamatos fejlődés, bővülés alatt állnak. Bodorné Farkas Zsuzsanna: Az Árpádhífői lakótelep lakói nevében elmondja, az elmúlt félévben az ott élőknek nagy gondot okoztak a parkolási nehézségek. Várhatóan a parkolási zóna bővítésével a problémájuk orvoslásra talál.

13

Kugyela Attila: Egy, a közeljövőben jelentkező problémára kíván rávilágítani. Információja szerint a Honvéd Kórház rendelőintézetét napi 4000 fős forgalomra tervezték. Ugyanakkor a kórházi rész forgalmát is figyelembe kell venni. Ismeretei szerint a kórházban mintegy 60 férőhelyes parkoló épül, amely megítélése szerint még a személyzet gépkocsijának tárolására sem elegendő. A környéken nem lát megoldást. A Pap Károly utca napközben teljesen telített, de más utcákban sem kedvezőbbek a feltételek. Javasolja, az Önkormányzat is foglalkozzon a kérdéssel. Megjegyezni kívánja, hogy a Központi Honvéd Kórház működésének megkezdését a tömegközlekedéssel is támogatni kellene. Karácsonyi Zoltán: Elmondja, újra átolvasta a közlekedésfejlesztési koncepciót. Összevetette a jelenlegi anyagban leírt elképzelésekkel. Azt látja, hogy az Önkormányzat a rendelkezésére álló eszközöket, lehetőségeket próbálja maximálisan igénybe venni. Dr. Tóth József: Tudják azt, hogy a Képviselő-testület vetette el a lakossági vélemények alapján a Jászai Mari tér, a Szent István park, a Gyöngyösi sétány alatt a mélygarázs építését. A Képviselő-testület vetette el, hogy az Újpesti rakparton sétáló utca alakuljon ki. Most a közlekedés egy szeletéről, a parkolásról beszélnek, de ennek kapcsán felmerült a tömegközlekedés, a Honvéd Kórházban történő parkolás stb. Ismeretei szerint a fővárosi kerületeknél nem volt sikeres próbálkozás a parkolóház építése. Nem javasolja a XIII. kerületnek sem. Az a véleménye, körülbelül öt év kell ahhoz, hogy a lakóterületen lakók se parkolhassanak ingyenesen. Nemzetközi tapasztalatok mutatják, Bécshez képest még egyharmaddal fog növekedni az automobilizmus a városban. Bécsben 47.000 fizető parkolóhely van, a fővárosban összesen 4000. Tudomásul kell venni, hogy a kerület többfunkciós, ehhez kell alakítani a közlekedési rendszert, a forgalomtechnikát, s ennek részeként a parkolást. A tömegközlekedést igénybe vevők aránya 67 %-ra csökkent. Ez valamikor 90 % körül volt. Ez természetes az automobilizmus terjedésének arányában. Arra irányul többfajta közlekedéstechnikai megoldás a fővárosban, hogy a csökkenést megállítsák. Támogatja az előterjesztés elfogadását. Borszéki Gyula: Válaszol az elhangzottakra. A magántulajdonú parkolók közcélra történő használatával kapcsolatban megjegyzi, volt már arra példa, hogy új létesítmény építésekor a beruházónak bizonyos számú parkolóhelyet közcélra kellett átadni. Az előterjesztés 6. oldalán a 4. pont tartalmazza azt, hogy az elmúlt négy évben az Önkormányzat hol épített új parkolókat. Az igaz, hogy ezek döntő hányada közterületeket vesz igénybe. Leszögezi, a gyalogosok érdeke, hogy a járdát lehessen használni, az autósok viszont szeretnének a lakásukhoz minél közelebb parkolni. Jelzi, a Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság jóváhagyta azt a tervet, miszerint a kerület két rövid utcaszakaszát sétálóutcává alakítsák át. Bár nem először, de ismét foglalkoznak ezzel a programmal. A megvalósítás érdekében kéri, együtt győzzék meg az autósokat. Hangsúlyozza, amikor a Parkolási Társaságot létrehozták, illetve amikor az övezet kiterjesztéséről gondolkodtak, nem a gazdaságossági szempontok voltak elsődlegesek, hanem a rendteremtés, a területen lakók parkolási feltételeinek könnyítése. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

14

H a t á r o z a t: 43/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ a XIII. kerület közcélú parkolásának helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi; b/ a parkolási lehetőség bővítésére tett javaslatokat elfogadja azzal, hogy a további szakmai követelmények kidolgozását a Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság hatáskörébe utalja; c/ úgy dönt, hogy pályázatot ír ki magántőkéből megvalósítandó közparkoló-helyek kialakítására. Határidő: c/ 2007. június 30. Felelős: c/ Dr. Tóth József polgármester (21 igen, 10 nem)

Napirend 5/ pontja: JAVASLAT A BUDAPEST XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN A JÁRMŰVEL VÁRAKOZÁS RENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 19/2005. (VII. 1.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester Bizottsági álláspontok Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlja. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság elfogadta az előterjesztést. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

15

8/2007. (III. 26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének szabályozásáról szóló 19/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított, helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Budapest Főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló többször módosított 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet végrehajtására megalkotott rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § A Rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „3. § (1) A védett övezetben a lakossági behajtási-várakozási és várakozási övezetben a lakossági várakozási hozzájárulással rendelkezőnek várakozási díjat nem kell fizetni. (2) A gazdálkodói várakozási hozzájárulás díja Budapest Főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet 3. és 4. számú mellékleteiben meghatározott kerületi önkormányzati tulajdonú és az 5. sz. mellékletben megjelölt fővárosi önkormányzati tulajdonú közúti várakozóhelyeken a fővárosi rendeletben meghatározott díj 50%-a. (3) Az egészségügyi behajtási-várakozási és az egészségügyi várakozási hozzájárulás ingyenes. (4) E rendeletben meghatározott hozzájárulások kiadásának, a megrongálódott, elveszett, ellopott, illetve megsemmisült hozzájárulás vagy a hozzájárulást tanúsító matrica cseréjének költségtérítése Budapest Főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletben meghatározott összeggel azonos.” 2. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdésének helyére az alábbi szövegrész kerül: „4. § (1) E rendeletben meghatározott lakossági behajtási, lakossági behajtási-várakozási, lakossági várakozási, gazdálkodói behajtási-várakozási, gazdálkodói várakozási és egészségügyi behajtási-várakozási, egészségügyi várakozási hozzájárulásokat átruházott hatáskörben a polgármester adja ki. A hozzájárulások kiadásáról a feladat ellátásával megbízott szervezet, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (továbbiakban: megbízott szervezet) útján gondoskodik.” (2) A Rendelet 4.§-a új (2) bekezdéssel egészül ki: „4. § (2) Budapest Főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet 31. § (3) bekezdés szerinti egyetértési jogot a kizárólagos használatú várakozóhely létesítése esetén, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.”

16

(3) A Rendelet 4.§-a új (3) bekezdéssel egészül ki: „4. § (3) A polgármester átruházott hatáskörben megköti az e rendeletben meghatározott hozzájárulások kiadásával kapcsolatos teendők ellátására vonatkozó szerződést a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-vel.” (4) A Rendelet 4. § (2), (3), bekezdésének számozása (4), (5), bekezdésre változik. (5) A Rendelet 4. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki, melynek következtében a (4) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik. „4. § (6) A kérelemhez mellékelni kell a gépjármű forgalmi engedélyét.” 3. § E rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző

Dr. Tóth József s. k. polgármester

(31 igen; egyhangú) Általános indokolás Önkormányzatunk képviselő-testülete 2005 júniusában megalkotta Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének szabályozásáról szóló rendeletét. A jogszabály elfogadása óta eltelt másfél év gyakorlati tapasztalatai alapján – a jogbiztonság elvének, továbbá a kialakult joggyakorlatnak való megfelelés érdekében – szükségesnek mutatkozik néhány kisebb korrekció. Indokolt a rendelet egyes rendelkezéseit pontosítani, egy előírást a közérthetőség érdekében átfogalmazni, a polgármester parkolással kapcsolatos átruházott hatásköreit a rendeletbe teljes körűen beépíteni, valamint egy, a behajtási-várakozási, várakozási hozzájárulások kiadása során történő döntések megalapozottságát elősegítő rendelkezést megállapítani. Részletes indokolás 1. §-hoz A Rendelet 3. § (1) (2) bekezdése nem helytálló és pontatlan megfogalmazású jogszabályi hivatkozást tartalmazott. A szóban forgó előírás pontosítása szükséges annak érdekében, hogy a gazdálkodói várakozási hozzájárulás díjának Önkormányzatunk, illetve a főváros tulajdonában lévő közúti várakozóhelyekre irányadó összege meghatározható legyen. A 3. § (4) bekezdés a költségtérítés összegét tartalmazza. A költségtérítés összegét meghatározza a Fővárosi Önkormányzat rendelete, amely eltérést csak lefelé enged. A jelenlegi szabályozás szerinti összeg a fővárosi rendelet időközben bekövetkezett módosítása miatt meghaladta a fővárosi rendeletben meghatározott összeget, amelyre az nem ad lehetőséget. Ezért, amennyiben nem kívánjuk a költségtérítés összegét a fővárosi rendeletben foglalt összeghez képest kisebb összegben megállapítani, indokolt azt a fővárosi rendeleti szabályozásra hivatkozva megállapítani.

17

2. §-hoz A módosítás pontosítást tartalmaz. A parkolással kapcsolatos hatásköröket az e tárgyban alkotott rendeletben célszerű átruházni. A módosítás az átruházott hatáskörök körét nem érinti, csak a szabályozás helye változik. Az engedélykérelmek elbírálása során tisztában kell lennünk a gépjármű-tulajdonos, illetve üzembentartó kilétével. Ez a gépjármű forgalmi engedélyéből megállapítható, ezért célszerűnek tartjuk előírni, hogy a kérelemhez a dokumentum másolatát csatolni kell. 3. §-hoz A módosítás hatályba lépésének időpontját határozza meg. Napirend 6/ pontja: JAVASLAT A XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 2007-2010. ÉVI LAKÁS- ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁSI FELADATAIRA, VALAMINT A 10 ÉVES LAKÓHÁZ FELÚJÍTÁSI PROGRAMRA. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: Jelzi, egy kialakult és bevált gyakorlat tapasztalatait vitathatják meg az anyag alapján. Az eddigi áttekintések alkalmával mindig megállapítást nyert, hogy folyamatosan fejlődő tevékenységről van szó. Az előterjesztés tárgyalása jó lehetőség az elkövetkezendő időszak feladatainak megbeszélésére. Elmondja, fontos tennivaló a lakások minőségi összetételének megváltoztatása. Ennek érdekében építenek új lakásokat, a jelenlegi komfort nélküli, félkomfortos lakásokat felújítják, komfortosítják. A mára már kis számban meglévő társbérleteket fel kívánják számolni. Közli, egy törvényi rendelkezés értelmében szükséglakásokra ismételten nem köthető bérleti szerződés. Az egyik legkomolyabb feladat lesz az elkövetkezendő időszakban a szükséglakások felszámolása. Ebből a kerületben jelenleg 219 van. A bérlőknek magasabb komfortfokozatú, jobb minőségű lakást kell biztosítani. A 10 éves lakóház felújítási program komoly műszaki előkészítést igényelt a Vagyonkezelő Zrt. munkatársaitól, hiszen fel kellett mérni a teljes lakásállományt, az épületeket. Képet kellett alkotni arról, hogy a következő 10 évben hol, milyen feladatot kíván elvégezni az Önkormányzat. A vizsgálat után világossá vált, hogy milyen módon tervezi az Önkormányzat az érintett lakások felújítását, illetve esetenként szanálását. Javasolja az előterjesztés támogatását. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság megállapította, hogy az előterjesztés informatív, hűen tükrözi az eddig tett lépéseket, jól bemutatja az Önkormányzat előtt álló feladatokat. A Bizottság támogatásra javasolja az anyagot. Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság megtárgyalta, 7 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.

18

Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Kérdés Spaller Endre: Kérdése, a felújított 307 lakásból mennyi a szoba-konyhás lakás, amely a felújítás után is az maradt? A felújított lakások száma jelentősen csökkenő tendenciát mutat. Várható-e, hogy visszaáll a 2003. évi szintre? Hiszékeny Dezső: Válaszol képviselőtársának. Az első kérdésre a választ egy későbbi időpontban adja meg. A második kérdésre az a válasza, miszerint várható a felújított lakások számának növekedése. Évente 400 millió forintot fordítana e célra. A Vagyonkezelő Zrt. stratégiai, üzleti tervéből ez látható. Az összeg a jelenleginél több lakás felújítását, illetve komfortosítását teszi lehetővé. Az eddiginél jobban, jobb minőségben, lényegesen jobb kommunikáció mellett azt a gyakorlatot kívánják folytatni, hogy egyszerre komplett házakat próbálnak komfortosítani, illetve felújítani. Észrevételek Spaller Endre: Pozitívumként értékeli, ha a lakásfelújítások száma növekedni fog, bár ez számára az anyagból nem derül ki. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a Vagyonkezelő Zrt. fellép a lakóközösséget zavaró életmód ellen. Ez egyfelől helyes és támogatandó, másfelől a lakóközösség nyugalmát nemcsak hangoskodással zavarhatják, hanem például azzal, ha valamit kihelyeznek az udvarra, ha nem teszik lehetővé, hogy rendezett udvar legyen. Tudomása szerint ez ellen a Vagyonkezelő Zrt. nemigen tud fellépni. Az előterjesztés 12. oldalán szerepel az a mondat, miszerint „Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a jogerős bírósági ítéletek következetes végrehajtására.” Ettől óvná az Önkormányzatot. Javasolja, az idézett mondat maradjon ki az előterjesztésből. Erről szavazást kér. Megítélése szerint hiba lenne, ha a bírói ítélet után nem próbálnák meg a lakókat megtartani a lakásban, rávenni őket, hogy kifizessék a hátralékukat, hanem inkább kilakoltatnák őket. A javaslatból kimaradtak az önkormányzati többségű tulajdonban lévő társasházak, s ezek az épületek más anyagban sem szerepelnek. Van olyan társasház, ahol a nem önkormányzati rész teljesen jelképes, ezek felújításáról, szanálásáról nincs szó. Ezt súlyos hiánynak véli. Az előterjesztés tartalmazza, hogy 2010 végéig 200 önkormányzati bérlakás épül. Ez kevesebb, mint a vizsgált időszakban, hiszen akkor 289 bérlakást építettek. Most, amikor a hatékonyság növelése címén tucatjával szűnnek meg álláshelyek az oktatásban, megszorítások vannak az önkormányzati cégeknél, ugyanakkor az adóbevételek nőnek, úgy véli, kedvező a finanszírozási feltétele annak, hogy 200-nál magasabb számban épüljön önkormányzati bérlakás. A mostani gyakorlat az, hogy a félkomfortos, komfort nélküli lakásokat adják el általában, hiszen fenntartásuk nem gazdaságos. Elmondja, egyénileg a kérelmeket a bizottsági ülésen ő is megszavazza, de az a véleménye, hogy az eladásokkal csak a szegénységet konzerválják. A vevők azok az emberek, akiknek a legkevésbé van pénzük a felújításra. A szanálások közé javasolja felvenni a Róbert Károly körút 50., 52. szám alatti házakat. A két épület műszaki állapota ezt indokolja. A lakók régóta várják a szanálást. A környezet egészségtelen. A telek értékes, várhatóan kedvező feltételekkel eladható.

19

Szabadai Viktor: Leszögezi, normakövető magatartásra kívánják késztetni az állampolgárokat, ezért nem javasolja a Spaller Endre által idézett mondat kihagyását az előterjesztésből. Aki saját maga ki szeretne jutni szorult helyzetéből, annak a szociális háló, a szociális háttérintézmények tudnak segíteni. Úgy véli, a mondat kivételével a szankció alkalmazásának lehetősége gyengül. Karácsonyi Zoltán: Azt tanulmányozta a szociális rendeletben, hogy egy bírósági procedúra egy önkormányzati bérlakásban élőt hogyan érinthet. Mit tesz a Kerületi Önkormányzat azért, hogy elkerülhető legyen a bérlő számára lakásának elhagyása. Sokat tesznek azért, hogy a bérlő ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy ne tudja megfizetni a lakbért. Ha pedig az anyagban is írt szolgáltatásokat, lehetőségeket igénybe vette, mégis bírói útra került az ügye, úgy véli, e helyzetbe feltehetőleg nem önhibáján kívül került, hanem ahhoz tevőlegesen is hozzájárult. Erdős László: Azzal egyetért, hogy igen nehéz azokat megfékezni, akik egy-egy ház életszerű működését gátolják. Maga is kérte már hasonló eset kapcsán a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának segítségét. A vezérigazgató válaszából idéz. „...életvitelével kapcsolatban már korábban is érkezett Társaságunkhoz bejelentés, és ezért a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Osztály mindkét bérlőnket írásban felszólította az emberi együttélés szabályainak betartására. A felszólítás eredménytelen volta miatt kértük a Lakásosztályt, hogy kezdeményezzék a bérleti jogviszony megszüntetését.” A ugyanez a problémás család ezen felül jogtalanul használta a társasház áramát, e tekintetben is intézkedett a Vagyonkezelő Zrt. Tehát van megoldás, csak kérni kell az illetékesek közreműködését. Spaller Endre: Az álláspontja az, hogy vegyék ki az előterjesztésből az általa idézett mondatot. Elismeri, a szociális rendelet rendelkezik a bajba jutottak megsegítéséről, de azt látják, hogy különböző okokból vannak olyanok, akik ezzel nem élnek vagy későn jut el hozzájuk a segítség. Meglátása szerint a bírói ítéletet követően az emberek egy része mégis tudja valahogy rendezni a helyzetét, és bérlőként maradhat a lakásban. Évente talán 5-6 kilakoltatásról tud, szeretné, ha a jövőben sem lenne több. Döry Miklós: Úgy véli, az anyagból teljes képet kaphatnak arról, hogy az önkormányzati bérlakásban élő bérlőknek milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a komfortérzetük jó legyen. A bérlőkről az Önkormányzat a gazdasági társaságain keresztül gondoskodni kíván a jövőben is. Az előterjesztésben szerepelnek azok a lépések, amit az Önkormányzat tesz azért, hogy a bérlők felújított lakásokban élhessenek. Azt szorgalmazza, hogy a szankcionálásra vonatkozó utalás maradjon az anyagban. Nem szeretné, ha esetleg a kilakoltatások alkalmával - mert némelyek a gyakorlati megvalósulást ellenzik - az Önkormányzat saját magával kerülne ellentétbe. Hiszékeny Dezső: Válaszol az elhangzottakra. Úgy véli, a lakosságot zavaró életmódot folytatókkal szemben az eljárást tovább kell folytatni. A bérlemény ellenőrzések rendszeresek, évente egyszer minden lakásra sor kerül. Az ellenőrzések során tapasztaltakat elemzik, s ezt követően születnek meg a döntések. Rendzavarás miatt mondtak már fel bérleti jogviszonyt, javasolja ennek a jogintézménynek a megtartását. Nem támogatja Spaller Endrének az általa idézett mondat törlésére vonatkozó javaslatát. Javasolja, hogy a „Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a jogerős bírósági ítéletek következetes végrehajtására.” tartalmú mondat maradjon az előterjesztés része. Tájékoztatásként elmondja, hosszú procedúra előzi meg azt, hogy valakit jogerős bírói ítélet alapján ki lehessen lakoltatni. Ha valaki 40-50 hónapig nem fizet lakbért, nem lát módot arra, hogy a bírói ítélet után majd a lakbérfizetésre rá lehet bírni. Az

20

ilyen eset az Önkormányzattal, illetve a Vagyonkezelő Zrt-vel történő együttműködés teljes hiányát feltételezi. Szükségesnek tartja az említett mondat megtartását, hogy a jogállamiság a jövőben még jobban érvényesülhessen. Elmondja, a Róbert Károly körút 50. szám alatti ingatlant 2009-2010-ben komfortosításra javasolja, a Róbert Károly körút 52. szám alatti ház bontandó, de addig egy födémcserét mindenképpen végre kell még hajtani, hiszen az épület állékonyságát befolyásolja. Leszögezi, a felújítási, bontási javaslatot műszaki szakemberek állították össze. Megjegyzi, elhangzott már a Testület előtt olyan felszólalás, amely bírálta a lakásépítés kapcsán a hitelfelvételt. Ma pedig számonkérést hall, miért nem épít az Önkormányzat több lakást? Hasonlónak látja a helyzetet a szanálások kapcsán is. Ha a Testületnek egy épület szanálásáról kell dönteni, akkor azt egyesek kritikával illetik, ma pedig az hangzott el, miért nem szanálnak? Egységes, következetes álláspontot szeretne képviselni. Megítélése szerint a 200 önkormányzati bérlakás megépítésének terve egyedülálló Budapesten. Különböző vállalkozási, pénzügyi források felhasználásával tervezik, hogy a megadott lakásszám minél nagyobb legyen. A lakások felújítására, komfortosítására szánt évi 400 millió forinttal együtt több mint 2 milliárd forintot költenek e célra az elkövetkezendő négy évben. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja a kérdést, elfogadja-e a Testület Spaller Endre javaslatát, miszerint az előterjesztés 12. oldalán szereplő „Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a jogerős bírósági ítéletek következetes végrehajtására.” tartalmú mondatot az előterjesztő törölje az anyagból. Az előterjesztő e javaslatot nem támogatja. Megállapítja, hogy a Testület Spaller Endre javaslatát nem fogadta el. Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület, miszerint „Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a jogerős bírósági ítéletek következetes végrehajtására.” tartalmú mondat maradjon az előterjesztés része. Megállapítja, hogy a Testület egyetért azzal, hogy az idézett mondat az előterjesztés része maradjon. Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. évi lakás- és helyiséggazdálkodási feladatait. Megállapítja, hogy a Testület az Önkormányzat 2007-2010. évi lakás- és helyiséggazdálkodási feladatait elfogadta. Kéri Spaller képviselőtársát, pontosítsa a Róbert Károly körút 50. szám alatti házra vonatkozó javaslatát. Spaller Endre: A Róbert Károly 50. szám alatti ingatlan a 2009. évi bontási és szanálási címjegyzéken szerepeljen. Hiszékeny Dezső: Az indítvány elfogadását nem javasolja. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja Spaller Endre javaslatát, miszerint a Róbert Károly körút 50. szám alatti ingatlan szerepeljen a 2009. évi bontási címjegyzéken. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja, egyetért-e azzal a Testület, hogy a Róbert Károly körút 50. szám alatti épület felújítása az előterjesztésben szereplő 10 éves lakóház felújítási programban foglaltak szerinti történjen. Megállapítja, hogy a Testület a Róbert Károly körút 50. szám alatti épület felújítására vonatkozó javaslatot az előterjesztés szerint elfogadta. Kérdése Spaller képviselőtársához, mi a javaslata a Róbert Károly körút 52. számú házzal kapcsolatban.

21

Spaller Endre: A Róbert Károly körút 52. szám alatti épület szerepeljen a 2009. évi bontási címjegyzéken. Ennek megfelelően a 2008. évi zárófödém javítást nem látja indokoltnak. A 2008. évi munkálatok közül törölni javasolja. Hiszékeny Dezső: Az indítvány elfogadását nem javasolja. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja Spaller Endre javaslatát, miszerint a Róbert Károly körút 52. szám alatti épület szerepeljen a 2009. évi bontási címjegyzéken és legyen törölve a 2008. évi zárófödém javítása. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja, egyetért-e azzal a Testület, hogy a Róbert Károly körút 52. szám alatti ingatlan az előterjesztésben szereplő 10 éves lakóház felújítási program szerint bontandó, 2008-ban terv a zárófödém felújítása. Megállapítja, hogy a Testület az előterjesztés szerinti javaslatot elfogadta. Szavazásra bocsátja - a rész-szavazások figyelembe vételével -, elfogadja-e a Testület a XIII. Kerületi Önkormányzat 10 éves lakóház felújítási programját. Megállapítja, hogy a Testület a 10 éves lakóház felújítási programot elfogadta. H a t á r o z a t: 44/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ Spaller Endre önkormányzati képviselő módosító javaslatát - mely szerint az Önkormányzat 2007-2010. évi lakás- és helyiséggazdálkodási feladataira vonatkozó előterjesztésből kerüljön törlésre a "Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a jogerős bírósági ítéletek következetes végrehajtására" mondat - nem fogadja el; (9 igen, 21 nem) b/ Spaller Endre önkormányzati képviselő módosító javaslatát - mely szerint az Önkormányzat 10 éves lakóház felújítási programjában a felújítási-bontási javaslat részben 44. sorszám alatti Róbert Károly krt. 50. épület 2009-es ütemezéssel bontandóként szerepeljen - nem fogadja el; (9 igen, 21 nem, 1 tartózkodott) c/ Spaller Endre önkormányzati képviselő módosító javaslatát - mely szerint az Önkormányzat 10 éves lakóház felújítási programjában a felújítási-bontási javaslat részben 45. sorszám alatti Róbert Károly krt. 52. épület a 2008-ra ütemezett zárófödém felújítás elhagyásával, 2009-es ütemezéssel szerepeljen bontandóként - nem fogadja el. (10 igen, 20 nem, 1 tartózkodott)

22

H a t á r o z a t: 45/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ elfogadja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2007-2010. évi lakás- és helyiséggazdálkodási feladatait; (22 igen; 9 nem) (a "Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a jogerős bírósági ítéletek következetes végrehajtására" vonatkozó szavazati arány: 21 igen, 9 nem)

b/ elfogadja a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 10 éves lakóház felújítási programját. (22 igen, 9 nem) (- a Róbert Károly krt. 50. szám alatti épület részleges felújítására, lakáskorszerűsítésére, valamint a 2009-2010. években szigetelésre, komfortosításra vonatkozó szavazati arány: (22 igen, 9 nem) - a Róbert Károly krt. 52. szám alatti épület bontására vonatkozó javaslat, valamint 2008. évben zárófödém felújítására vonatkozó szavazati arány: (22 igen, 9 nem)

Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tóth József polgármester A levezető elnök szünetet rendel el. (szünet után) A levezető elnök megállapítja a határozatképességet. Napirend 7/ pontja: JAVASLAT A LAKÁSHOZ JUTÁS TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 49/2003. (X. 15.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: Megítélése szerint a lakáshoz jutás támogatásának rendszere jól működik, de nincs olyan rendszer, amelyet ne lehetne jobbá tenni. Vannak a rendszernek olyan elemei, amelyeket célszerű módosítani. Próbálták a működés során felmerülő anomáliákat feloldani. Ennek kapcsán szorgalmazza, hogy az egyedülálló, gyermeküket egyedül nevelő szülők kedvezménye a házaspárokéhoz hasonló legyen. A javaslat szerint, amikor a 20 %-os önrész biztosításáról van szó, a szociálpolitikai kedvezményt készpénzként fogadják el. Elmondja, a különböző frakciók együttműködésének eredményeként született meg a Testület előtt lévő anyag. Kéri képviselőtársai támogatását.

23

Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság egyik kezdeményezője volt a rendelet módosítás megszületésének. A Bizottság támogatásra ajánlja az előterjesztést. Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, 7 igen, egyhangú szavazattal támogatja a rendelet módosítására vonatkozó javaslatot. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal fogadta el a javaslatot. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Észrevétel Spaller Endre: Úgy véli, az előterjesztés a legszebb példája az együttgondolkodásnak. A frakciója által tett számos javaslatot tartalmaz az anyag. Az előterjesztést támogatják. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.


a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003. (X. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fiatal házasok első lakáshoz jutása (továbbiakban: fiatal házasok támogatása), és a lakásépítés helyi támogatása (továbbiakban: helyi támogatás) céljából a lakáshoz jutás támogatásának rendszeréről szóló 49/2003. (X. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § A Rendelet 1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) E rendeletben foglalt feltételek alapján helyi támogatás vehető igénybe, melyet az Önkormányzat kamatmentes kölcsön, illetőleg a fiatal házasok részére - ideértve a gyermekét egyedül nevelő kérelmezőt is -, első lakáshoz jutásukhoz egyösszegű, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt.” 2. § A Rendelet 6. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „(1) A helyi támogatás csak akkor nyújtható, ha az igénylő, illetve az igénylő családja készpénz megtakarítása eléri az építési-felújítási költség, illetőleg a vételár 20 %-át, melyet az igényléskor igazolni kell. A készpénz megtakarításba a szociálpolitikai támogatást be kell számítani.”

24

3. § A Rendelet 10. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A helyi támogatás eseti mértékét a rászorultság mértékétől, a meglévő, és vállalt gyermekek számától függően, a család vagyonának és átlagos havi jövedelmének figyelembevételével a Képviselő-testület Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottsága határozza meg, mely döntésről az érintetteket a polgármester írásban értesíti. Amennyiben az igénylő, vagy házastársa egyéni vállalkozó, illetve – részvénytársaság kivételével – gazdasági társaság tulajdonosa, a kérelemhez a köztartozások kiegyenlítéséről szóló igazolásokat is csatolni kell.„ 4. § A Fejezet címe az alábbiakra változik: „A helyi támogatás részletfizetésének módosításával kapcsolatos kérelmek elbírálása.” 5. § A Rendelet 11. §-a az alábbiak szerint módosul: „(1) A polgármester a helyi támogatás részletfizetésének módosításával kapcsolatos jogosultságát az alábbi feltételek szerint gyakorolja: a) a legfeljebb 5 éves időtartamra kötött támogatási szerződésen alapuló fizetési kötelezettséget egy alkalommal, maximum 6 hónapra felfüggesztheti a visszafizetési határidő változatlanul hagyása, és a törlesztő-részletek a felfüggesztés időtartamával arányos növelése mellett, b) a legfeljebb 5 éves időtartamra kötött támogatási szerződésben foglalt visszafizetési határidőt egy alkalommal, maximum 6 hónappal meghosszabbítja, a törlesztő-részleteknek a futamidő meghosszabbításával arányos csökkentése mellett, c) az 5 éves időtartamot meghaladó időtartamra kötött támogatási szerződésen alapuló fizetési kötelezettséget két alkalommal, maximum 18 hónapra felfüggesztheti, a visszafizetési határidő változatlanul hagyása, és a törlesztő-részletek a felfüggesztés időtartamával arányos növelése mellett, d) az 5 éves időtartamot meghaladó időtartamra kötött támogatási szerződésben foglalt visszafizetés határidejét két alkalommal, maximum 18 hónappal meghosszabbítja, a törlesztő-részleteknek a futamidő meghosszabbításával arányos csökkentése mellett. (2) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a vele egy háztartásban élők jövedelmi, és vagyoni viszonyairól szóló igazolásokat, valamint mindazokat a tényeket igazoló dokumentumokat, amelyek alapján a részletfizetés módosítását kérik. (3) A polgármester nem élhet a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörével, amennyiben a tulajdoni lapon az Önkormányzat javára nem jegyezték be a jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalmat.” 6. § A Rendelet 15. §-a az alábbi értelmező rendelkezéssel egészül ki: „első lakáshoz jutás: ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott, és a bérbeadó azt írásban elfogadta.” 7. § E rendelet 2007. március 22-én lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző (31 igen; egyhangú)


25

Általános indokolás A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 23. § (2) bekezdése adott felhatalmazást a települési önkormányzatok részére rendeletalkotásra, a lakáshoz jutás támogatásának helyi szinten történő szabályozására. A 23. § (1)-(3)-(4) bekezdésében szabályozta a rendeletalkotás mozgásterét. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság 17/2006. (V. 17.) AB határozatával hivatkozott kormányrendelet 23. §-át 2006. december 31-ével megsemmisítette, a rendelet módosítása szükségessé vált. A módosítás további indokául a rendelet gyakorlati alkalmazásának során felmerült tapasztalatok értékelése szolgál. Részletes indokolás Bevezető rendelkezés: a felhatalmazó jogszabályt az Alkotmánybíróság 17/2006. (V. 17.) AB határozatával megsemmisítette. 1. §-hoz Kiterjeszti a személyi hatályt a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott helyi támogatás esetén a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülőre. 2. §-hoz Egyértelműsíti a készpénz megtakarításba beleszámítható egyéb forrást; beemeli a szociálpolitikai támogatást. 3. §-hoz Pontosítja a helyi támogatás összege meghatározásában illetékes bizottság nevét. 4. §-hoz Módosítja a fejezet címét. 5. §-hoz Kiveszi a rendeletből a méltányosság fogalmát, és ehhez igazítja a bekezdések szövegét, valamint kibővíti a helyi támogatás részletfizetésének módosítási lehetőségét azzal, hogy megengedi a futamidő meghosszabbítását. 6. §-hoz Meghatározza az első lakáshoz jutás fogalmát. 7. §-hoz A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.

26

Napirend 8/ pontja: JAVASLAT A BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁS ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ 38/1996. (XII. 2.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: A Közigazgatási Hivatal korábbi döntésekkel kapcsolatban észrevételt tett. Megítélése szerint az észrevétel jogilag megalapozott. A javaslat az, hogy az érintett rendeleteket a Testület módosítsa. Elmondja, a döntés meghozatalakor a Testület kerületi érdekeket, szándékokat próbált védeni a pluszként beépített garanciákkal, melyek azonban nem állták ki a jog próbáját. A jogi megállapítás szerint ez túlbiztosításként működött. Ugyanakkor véleménye szerint életszerűek voltak. Példaként itt említi - bár a következő napirendi ponthoz kapcsolódik -, ha valakitől visszavásárolták az önkormányzati bérlakását, mert arról lemondott, rögzítést nyert, hogy öt éven belül nem fordulhat lakásért az Önkormányzathoz. A Közigazgatási Hivatal észrevétele szerint ez jogszerűtlen lépés. Most más megoldásokat kell keresni a kerületi érdekek érvényesítésére. Felhívja a figyelmet a helyben kiosztott pontosításra. Ismerteti annak tartalmát. Kéri az előterjesztés támogatását. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság támogatja a rendelet módosítását. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag támogatja a rendelettervezet elfogadását. Észrevétel Kosztolányi Rita: Úgy látja, a jogalkotás és a törvényesség kérdésében a jogászok különféle véleményen vannak, esetenként más-más mércével mérnek. Tudomása szerint a XIII. Kerületi Képviselő-testület csekély számú észrevételt kap a Közigazgatási Hivataltól. Sőt, alkalma volt hallani előadásokon, konferenciákon, amint dicsérőleg említik a Jogi Osztály működését, illetőleg a kerületi rendeletalkotást. Az a véleménye, a Testület feladata a lakosság érdekeinek képviselete, a gyakorlat átültetése a rendeletekbe. Ugyanezt a véleményt mondhatná el a következő napirendi ponthoz is. Hiszékeny Dezső: Válaszol az elhangzottakra. Egyetért Kosztolányi képviselőtársa felvetésével. Dr. Tóth József: Felolvassa az írásban beterjesztett pontosító javaslatot. A pontosítás figyelembe vételével szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

27


a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996. (XII. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésébe, valamint 58. § (2) és (3) bekezdésébe, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-ába foglalt felhatalmazások alapján a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996.(XII. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következő rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § A rendelet 6. § (3) bekezdése hatályát veszti. 2. § A rendelet 11. §-a hatályát veszti. 3. § A rendelet 12. §-a hatályát veszti. 4. § A Rendelet 17. § (5) bekezdése hatályát veszti, egyben a (6) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul. 5. § Jelen rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző


(31 igen; egyhangú) Általános indokolás Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2006. évi módosítására tekintettel törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva ellenőrizte a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 38/1996.(XII.2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletet és annak egyes szakaszai, illetve bekezdései hatályon kívül helyezését indítványozta.

28

Részletes indokolás 1. §-hoz A Közigazgatási Hivatal kifogásolta a rendelet 6. § (3) bekezdését, mely az épület életveszélyes állapotára hivatkozással a jegyző elidegenítési eljárás felfüggesztésére vonatkozó jogkörét törvénysértőnek ítélte, mondván, hogy a jegyző hatósági jogkörben hozott döntése nem eredményezheti az Önkormányzat tulajdonosi jogainak elvonását. Erre tekintettel került sor a vitatott jogszabályhely hatályon kívül helyezésére. 2. §-hoz Törvénysértő rendelkezésnek tartotta a Közigazgatási Hivatal a rendelet 11 §-át, mely arról rendelkezik, ha a vevő a részletfizetéssel késedelembe esik és felszólításra sem teljesít az eredeti szerződésben foglaltaknak megfelelően, akkor szerződésben biztosított összes kedvezmény megszűnik és a vételárhátralék egy összegben válik esedékessé. A Hivatal álláspontja szerint az Önkormányzat a rendeletében nem szabhat olyan feltételt, amely a Ltv. kötelező erejű általános érvényű rendelkezésével ellentétes. 3 - 4. §-hoz A Közigazgatási Hivatal álláspontja szerint az Önkormányzat nem jogosult a jelzálogjog rendeleti úton történő szabályozására, ezért a rendelet 12. § (1) bekezdése és 17. § (5) bekezdése törvénysértő. 5. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza. Napirend 9/ pontja: JAVASLAT A BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁS ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ 7/2006. (III. 20.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság javasolja a rendelettervezet elfogadását. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság támogatja az előterjesztés elfogadását. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

29


a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006. (III. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.), 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdéseiben, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(4) bekezdéseiben, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében és a 80. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazása alapján megalkotott Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § A Rendelet 5. § d/ pontja hatályát veszti. 2. § A Rendelet 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki. „(6) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább komfort nélküli lakást kell bérbe adni.” 3. § A rendelet 36. § (2) bekezdése hatályát veszti. 4. § Jelen rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző


(31 igen; egyhangú) Általános indokolás A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt az Országgyűlés 2006. évben módosította. A változások érintették a tárgyban megalkotott helyi önkormányzati rendeletet, így módosítottuk a XIII. kerület Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 7/2006.(III.20.) rendeletet (továbbiakban: Ör.). Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala 2006. évi módosításra tekintettel törvényességi ellenőrzési jogkörében észrevételeket tett, melyben egyes rendelkezések hatályon kívül helyezését indítványozta, illetőleg szabályozási kötelezettség teljesítésére tett javaslatot.

30

Részletes indokolás 1. §-hoz Az Ör. 5 § d/ pontja az önkormányzati lakás szociális alapú bérbeadás feltételeként határozta meg, hogy nem adható bérbe annak a személynek szociális bérrel lakás, aki 5 éven belül önkormányzati lakását magánforgalomban elcserélte, vagy annak bérleti jogáról térítés ellenében az önkormányzat javára lemondott. A Közigazgatási Hivatal álláspontja szerint az Önkormányzat olyan feltételhez szabta a szociális alapú lakás bérbeadását, melyre nem volt jogszabályi felhatalmazása, ezért ezen rendelkezés hatályon kívül helyezését indítványozta. 2. §-hoz A Lakástörvény kötelező felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatoknak rendelkezést kell hozniuk arra az esetre, hogy milyen lakást kell adniuk azok részére, akik a szociális intézményből elbocsátásra kerülnek. 3. §-hoz Az Ör. 36 § (2) bekezdése pedig a határozott időre bárbeadott helyiség bérleti jogviszonyának felmondását szabályozza abban az esetben, ha a bérleti jogviszony fennállása alatt az épület bontásra kerül. A Közigazgatási Hivatal kifogásolta, hogy az Önkormányzat a bérleti szerződés felmondásának szabályozásánál az Ltv. 24 §-án túlterjeszkedik, ezért indítványozta a bekezdés megsemmisítését. 4. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza. Napirend 10/ pontja: JAVASLAT A TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ ÖSSZEGE MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 26/1995. (VI. 19.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET KIEGÉSZÍTÉSÉRE. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: A közoktatási törvény módosítása miatt került a Testület elé a rendelet-tervezet. Elmondja, hamarosan eljön az általános iskolai felvételik ideje. Amennyiben az általános iskola a felvételi kötelezettségét teljesítette, tehát felvette a jelentkező körzetes gyermekeket, ezt követően a fennmaradó üres helyeket sorsolás útján tölthetik be más helyről érkező tanulók. Kivétel ez alól, ha a gyermek halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű, illetve sajátos helyzetű. Az előterjesztés meghatározza a sajátos helyzet fogalmát.

31

Bizottsági álláspontok Sági Judit: Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 8 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést támogatja és elfogadásra ajánlja. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.


a térítési díj és tandíj összege megállapításának szabályairól szóló 26/1995. (VI. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: közoktatási törvény; Kt.) 102. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a közoktatási törvény 117. §-ának (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására vonatkozó rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § A Rendelet 7. §-a az alábbi új (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik. „(10) A Rendelet 1. § (1) bekezdése b) pontja alkalmazásában sajátos helyzetű az a gyermek a) akinek testvére tanulói jogviszonyban áll az adott iskolával, b) akinek gondviselője a XIII. Kerületi Önkormányzat intézményeiben alkalmazásban áll.” 2. § E rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző (31 igen; egyhangú)


32

Általános és részletes indokolás A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdése értelmében, ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye van. E körben az iskola a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek felvételét sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg: 1. §-hoz: A már hatályos rendeletbe illesztjük - értelmező rendelkezésként - sajátos helyzetű gyermek fogalmának meghatározását. 2. §-hoz: A hatályba lépésről rendelkezik.

Napirend 11/ pontja: TÁJÉKOZTATÓ A KERÜLETI TERVTANÁCS MŰKÖDÉSÉRŐL, JAVASLAT A KERÜLETI TERVTANÁCS MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ RENDELET MEGALKOTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Borszéki Gyula: Elmondja, a Tervtanács a Kerületi Önkormányzat egy fontos szakmai műhelye. Évek óta különleges felelőssége van a magas szintű programok, tervek megvalósulásában. A jogszabályi változásból adódóan módosítani kell a Tervtanácsra vonatkozó szabályozást. Bizottsági álláspontok Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a Tervtanács működéséről szóló tájékoztatót, melyet 7 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra ajánl a Testületnek. A Bizottság szintén támogatja a rendelet-tervezet elfogadását. Elmondja, a Bizottság elvégzi a Tervtanács ügyrendjének megtárgyalásával és elfogadásával kapcsolatos feladatokat. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést.

33

Észrevétel Szederkényi András: Elmondja, 2000-ben, a fővárosban az elsők között alakult meg a Kerületi Tervtanács. Komoly munkát végzett, a városképet, az épületek elrendezését illetően óriási a szerepe és a felelőssége a Tervtanácsnak. A jogszabály kis mértékben átalakítja a tervtanácsok szerkezetét, kibővülnek a szakmai kamarák által delegált személyekkel. Úgy véli, az eddig is magas szakmai színvonal még tovább emelkedik. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Dr. Tóth József: Megjegyzi, amikor még nem volt kötelező, már akkor is dolgozott a kerületben a Tervtanács, most pedig a működését és összetételét a jogszabályhoz igazítják. Megítélése szerint, olyan szakmai szervezetről van szó, amelyre a Képviselő-testület támaszkodhat. Köszönetet mond az eddigi munkáért. A polgármester bízza meg a Tervtanács tagjait, ezt veszik figyelembe a további személyeknél. A Tervtanács ügyrendjét a Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság fogadja el. Az átruházott hatáskörben végzett feladat szerepelni fog az SZMSZ függelékében, erről külön nem kell döntést hozni. Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a Kerületi Tervtanács működéséről szóló tájékoztatót. Megállapítja, hogy a Testület a tájékoztatót elfogadta. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta. H a t á r o z a t: 46/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület tudomásul veszi a Kerületi Tervtanács működéséről szóló tájékoztatót. (31 igen; egyhangú)


az önkormányzati tervtanács működésének rendjéről Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján önkormányzati tervtanácsot működtet és működésének rendjéről a 252/2006.(XII.7.) Kormányrendelet (Kr.) alapján az alábbi rendeletet alkotja meg: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet területi hatálya: Budapest XIII. kerület közigazgatási területe. (2) Az önkormányzati tervtanács véleményét valamennyi, jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terv esetében ki kell kérni, kivéve amelyet a Kr. más tervtanács hatáskörébe utal.

34

(3) Az önkormányzati tervtanács véleményét ki kell kérni a XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) 10. § (4) és (10) bekezdésében, a 11. § (4) és (17) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá a kerület területére készülő szabályozási terv programjáról. (4) Az önkormányzati tervtanács szakmai véleményezését a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a tervek készítői (továbbiakban: tervező) kötelesek kikérni. A tervtanács összetétele 2. § (1) A tervtanács elnökből és 13 tagból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az Önkormányzat a tagok közül 3 személyt a Kr. 2. § (3) bekezdése szerint javasolt személyek közül és 11 személyt a szakmai kamarák által jelölt személyek közül nevez ki. (2) A tervtanács elnökét és tagjait átruházott hatáskörben a polgármester nevezi ki. (3) A Tervtanács üléseire meg kell hívni a Kr. 13. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket, a polgármestert, a Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság elnökét, a jogszabályban védetté nyilvánított terület vagy építmény esetében az illetékes szerv képviselőjét, valamint a Kerületi Képző- és Iparművészek Egyesülete által jelölt személyt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. A tervtanács működése 3. § (1) A tervtanács ügyrend alapján működik. (2) Az ügyrendet átruházott hatáskörben a Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság fogadja el. (3) A tervtanács üléseire legalább 7 főt kell meghívni és szavazattöbbséggel dönteni a tervek minősítéséről. (4) A tervtanács közreműködő tagjainak tiszteletdíja ülésenként nettó 15.000,- Ft. A jelenléti ív alapján történő kifizetés a tárgyév utolsó hónapjában történik. (5) A tervtanács titkárának feladatát a polgármester által átruházott hatáskörben kinevezett képesítési követelményeknek megfelelő polgármesteri hivatali köztisztviselő látja el. (6) A tervtanács ülésének napirendjét a tervtanács titkára a véleményezésre benyújtott tervdokumentációhoz mellékelt adatlap figyelembevételével állítja össze. (7) A tervtanács ülésein a felelős tervező, vagy írásban felhatalmazott képviselője tervismertetőt tart. A vitát követően a tervtanács elnöke összefoglalót, ajánlást fogalmaz meg, amelynek alapján a tervtanács a tervet minősíti. (8) A tervtanács elnöke a tárgyalandó témától függően a területi Építész Kamara által jelölt személyek közül bírálót kérhet fel a megalapozottabb vélemény kialakítása érdekében.

35

Tervek véleményezése 4. § (1) A Kr. 11. §-ában foglaltaknak megfelelő tartalmú, továbbá a minősítés szempontjainak érvényesítése érdekében a tervtanács titkára által kért kiegészítéssel ellátott tervdokumentáció kerül véleményezésre. (2) A tervező kérésére a tervek konzultációs jelleggel is megtárgyalhatók, ami nem mentesít a végleges bemutatási kötelezettség alól. (3) Szakszerűtlen tervismertetés, a bírálatot befolyásolóan adathiányos dokumentáció, ellentmondásos építésjogi helyzet esetén a tervtanács többségi szavazással a minősítést elnapolja és a véleményezési határidőt 30 nappal meghosszabbítja. Hatálybalépés 5. § E rendelet 2007. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 20/2000. (VII. 10.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet hatályát veszti. A rendelkezéseket a hatálybalépés után indított ügyekben kell alkalmazni. Dr. Sinka József s. k. jegyző


(31 igen; egyhangú) Általános indokolás A 252/2006. (XII. 7.) számú kormányrendelet hatálybalépése szükségessé tette az önkormányzati tervtanács működésének rendjéről szóló 20/2000. (VII. 10.) Budapest Főváros XIII kerületi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A jogi koherencia megteremtése érdekében új önkormányzati norma készült, amely a kormányrendelet előírásait a helyi viszonyoknak megfelelő előírásokkal egészíti ki. A Kr. részletesen szabályozza a tervtanácsok működését, ezzel a helyi jogalkotást szűk körben teszi lehetővé. Részletes indokolás 1. §-hoz A véleményezésre benyújtandó tervek körét a Kr. rendelkezéseinek megfelelően szabályozza. Ez a szabályozás összhangban van a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzattal. 2. §-hoz A Kr. rendelkezik a tervtanács összetételéről. E szakasz a tervtanács összetételéről, és tagjaink kinevezéséről rendelkezik a magasabb szintű jogszabállyal összhangban. A tervtanács ülésére tanácskozási joggal meghívandók körét a kerületi Önkormányzat érdekére tekintettel rögzíti.

36

3. §-hoz A tervtanács ügyrendjében a működés részletes szabályait kell kidolgozni. A nem köztisztviselő tervtanácsi tagok ülésenkénti tiszteletdíját a működtető biztosítja. A titkár feladatkörtét a hivatal működési rendjébe illesztve látja el. 4. §-hoz A tervek véleményezésének formai feltételét, valamint módját írja le. Egyértelműen rendelkezik arról, hogy a véleményezési határidő meghosszabbítására milyen esetekben kerülhet sor. 5. §-hoz A hatálybalépés időpontja lehetővé teszi a rendelet alkalmazására történő felkészülést. Napirend 12/ pontja: JAVASLAT A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI, VALAMINT A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 3/2006. (II. 27.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: A rendelet módosítására egyrészt jogszabályi változások miatt kerül sor. Azt a javaslatot is tartalmazza az előterjesztés, hogy a 85 év feletti egyedülálló kerületi lakosok közgyógyellátási jogosultságát az öregségi nyugdíjminimum 300 %-a helyett 400 %-ban állapítsák meg. Ez azt jelenti, hogy 81.390 Ft helyett 108.520 Ft jövedelemhatárnál már jár a közgyógyellátási igazolvány. Nem kell mondani, hogy a 85. életévűket betöltött egyedül élők milyen nehéz élethelyzetben vannak. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Bizottsági álláspontok Takács Ferenc: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 8 igen, egyhangú szavazással támogatja a javaslatot. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság megtárgyalta, 7 igen egyhangú szavazattal elfogadta az előterjesztést. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Észrevételek Szabó György: Megítélése szerint a megszorító intézkedések következményeit próbálja az Önkormányzat meglehetősen kétségbeesett módon palástolni annak ellenére, hogy a kerület parlamenti képviselői valamennyi megszorító intézkedést megszavazták a Parlamentben.

37

Különösen cinikusnak tartja a 85. életévüket betöltöttekre vonatkozó javaslatot. Érthetetlen számára, hogy a korhatár miért 85 év? Lehetne akár 120 év is, mert akkor többet spórolhatnának, de a látszat nem lenne annyira szép és megtévesztő. El lehetett volna gondolkodni, hogy miként lehetne ténylegesen segíteni a nyugdíjasok problémáin, és a korhatárt 70-75 évben megszabni. Kugyela Attila: Előre bocsátja, a költségvetés szociális részét dicsérte, a bizottsági ülésen pedig megszavazta a Testület előtt lévő előterjesztést. Észrevételezi azonban, hogy a 2007. január 29-március 5. közötti időszakban a megadott közgyógyellátási engedélyek száma 87, az elutasítottaké 105. Lényegesnek látja a különbséget. Megítélése szerint a megadott támogatások számának felül kell múlnia az elutasítottakét. Furcsállja, hogy a kerületben fordított a helyzet. Úgy véli, ennek oka nem csupán a Kerületi Önkormányzatnál keresendő. Utal frakciótársa felszólalására, miszerint manapság a lakosságra olyan tömegű megszorítás zúdul, amit nehezen visel és kompenzál. Véleménye szerint a közgyógyellátottak köre nem bővül. Számítása szerint a 105 elutasított kérelem - csak 10.000 Ft-os támogatást véve alapul magasabb összeget tesz ki, mint a 85 éven felüliek számára kiterjesztett támogatás tétele. Megjegyzi továbbá, a mostani szabályok szerint az kaphat közgyógyellátási támogatást, akinek a gyógyszerigénye a minimál nyugdíj 25 %-át meghaladja, és 40.000 Ft-nál kevesebbel rendelkezik. Leszögezi, ez igen alacsony összeg. Döry Miklós: Felteszi a kérdést, ha leviszik a 85 éves korhatárt, a támogatást miből finanszírozzák? Hangsúlyozza, a XIII. Kerületi Önkormányzat az ország jelenlegi helyzetében magasan, százalékokban számíthatóan többet nyújt a szociális területen a lakosságnak mint bármelyik más önkormányzat Magyarországon, Budapesten, bármelyik kerületben. Örüljenek annak, ha adhatnak, és ne kritizálják az intézkedéseket olyan formában, mintha az Önkormányzat nem tenne semmit. Nagy Lajos: Utal az előterjesztés második oldalának utolsó bekezdésére. A célcsoportnál a kérelmezők 89 %-át a 300 %-os jövedelemhatár miatt utasították el. A rendelet-tervezet elfogadása esetén az említett 89 % megkapja a közgyógyellátási támogatást. Úgy véli, ez elvárható egy „Idősbarát” címet viselő Önkormányzattól. Dr. Tóth József: Úgy gondolja, a mai politikai hangulatba beleillik, hogy lekicsinyeljék a Kerületi Önkormányzat egy-egy intézkedését. Mindnyájan tudják, hogy a XIII. kerület milyen önként vállalt juttatásokat ad a szociális területen. Erre példa a bölcsődei ellátás, a szociális limitek megemelése, szociális bolt, üdülési csekk stb. Inkább a jó szándékot kell értékelni. Bizonyára nem tudják, hogy hány fő esik a 85 év feletti vagy a javasolt 75 év feletti célcsoportba. El kell kezdeni egy folyamatot, s majd lehet folytatni. Körülbelül 14.000-15.000 fő 75 éven felüli a kerületben. A közgyógyellátás rendszerbeli átállása június 30-án fejeződik be. A XIII. Kerületi Önkormányzat a változás elé megy. A rendszer értékelésekor lehet majd módosítani a helyi rendeletet akár az életkor, akár az összeg tekintetében. Úgy véli, a szolgáltatás preventív és előre mutató az Önkormányzat részéről. Holopné Schramek Kornélia: Válaszol az elhangzottakra. Elmondja, a XIII. kerületben nincs 120 éves ember. Az előterjesztés megmagyarázza, hányan maradnak ki a közgyógyellátási rendszerből a jövedelmük miatt. Jelzi, a XIII. kerületben 2582 fő a 85 éven felüliek száma. Nem kevés. Felhívja a figyelmet, a közgyógyellátási igazolványok rendszere ez év júliusától megváltozik. Júliusig mindenki úgy kapja a támogatást, ahogy eddig kapta. Azután más elbírálás alá esik a közgyógyellátási igazolványok kiadása. Ezt megelőzendően hozta a Testület elé a 85 éven felüliek támogatásáról szóló javaslatot. Júliusban tapasztalatot

38

gyűjtenek, hogy kik maradtak ki a rendszerből. Ezt követően lehet változtatni, mely változtatás segítségül szolgálhat a kerületi lakosságnak. Ha most valaki nem kapott közgyógyellátási támogatást, még nem jelenti azt, hogy a gyógyszerköltségét a Szociális és Egészségügyi Bizottságtól kiemelt segély formájában ne kérhetné. Javasolja, örüljenek együtt a saját maguk által megteremthető lehetőségeknek. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.


a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (1) (3) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásairól szóló 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A R. 2. § (1) bekezdés a)- c) pontjáig az alábbiak szerint módosul: „(1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő a) lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, „ (2) A R. 2. § (1) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul: „e) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.„ (3) A R. 2. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) E rendelet hatálya kiterjed a Szt.3. § (3) bekezdésében meghatározottakra.„ 2. § (1) A R. 3. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) Szociális rászorultság esetén a Szt.-ben meghatározott feltételek szerint az Önkormányzat jegyzője megállapítja: a) az időskorúak járadékát, b) a rendszeres szociális segélyt, c) az ápolási díjat (Szt. 41. § (1) bek. , 43/A.§ (1) bek. illetve R. 38. § (1) bek. szerinti), d) a közgyógyellátásra való jogosultságot”

39

(2) A R. 3. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) Szt.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális ellátásokban a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester megállapítja: a) az átmeneti segély formákat, b) a temetési segélyt, c) a lakásfenntartási támogatást, d) az ápolási díjat ( Szt. 43/B . § (1) bek., illetve R. 38. § (2) bek. szerinti)” (3) A R. 3. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság e rendeletben meghatározott feltételek szerint dönt: a) az adósságkezelési támogatásról, b) a (3) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokról, c) a személyi térítési díj elengedéséről, d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.” (4) A R. 3. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(5) Az intézményvezető az e rendeletben meghatározott feltételek szerint: a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelemről, b) kétévente felülvizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát, c) mérsékelheti a személyi térítési díjat.” 3. § A R. 8. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást. 4. § (1) A R. 9. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Rendszeres szociális segélyt részben természetben kell nyújtani annak a jogosultnak, akinek a) gyermekét/gyermekeit védelembe vették és ba) az eljárás során a családgondozója javasolta vagy bb) az eljáró első fokú gyámhatóság ügyintézője a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítja, hogy a gyermek ellátása nevelési, oktatási és egyéb intézményi ellátása veszélyeztetve van. (2) A R. 9. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Védelembevett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a nyújtható természetben. A természetben nyújtott segély formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányával összefüggő kiadások kifizetése, a lakásrezsi átutalása.”

40

5. § (1) A R. 11. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A pénzbeli és természetbeni ellátások - jogerős megállapítása esetén - a kérelem benyújtásától esedékesek. Kivétel ez alól a jövedelemkiegészítő támogatás, amelyet a benyújtást követő hónap 1. napjától kell megállapítani. (2) A R. 11. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) A megállapított időskorúak járadékát, a rendszeres szociális segélyt és az ápolási díjat, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, adósságkezelési támogatást, átmeneti segélyt utólag, a kérelem benyújtását követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.” 6. § A R. 27. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Közgyógyellátási igazolvány adható annak az egyedülálló 85. életévét betöltött állampolgárnak, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.” 7. § A R.30. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 % -a. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.” 8. § A R. 33. § -a az alábbiak szerint módosul: „Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő adós - egyéb feltételek megléte esetén lakásfenntartási támogatásra jogosult, melyet a támogatást megállapító határozat keltétől kell folyósítani.” 9. § (1) A R. 37. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(4) Kérelemre az önrész befizetése részletben is történhet. Az adósságcsökkentési támogatás átutalására a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kerül sor.” (2) A R. 37. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(5) Azon személyeknek, akinek vezetékes gáz, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előfizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható feltéve, hogy lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egy éves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.” 10. § A R. 39. § (1) bekezdés a) pontja hatályát veszti. 11. § A R. 40. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) Az intézményvezető a kérelem benyújtásakor a szociális rászorultságot köteles vizsgálni a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás és az étkeztetés esetében.” 12.§ (1) A R. 44. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) Támogató Szolgáltatáson keresztül szolgáltatást nyújt a súlyos fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint önálló életvitelük megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.” (2) A R. 44. § (5) bekezdése hatályát veszti.

41

13. § (1) A R. 46. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért - kivétel a családsegítés, a közösségi ellátások, utcai szociális munka, a nappali melegedő - térítési díjat kell fizetni.” (2) A R. 46. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.” (3) A R. 46. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen.” 14. § A R. 47. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki a) jövedelemmel nem rendelkezik; b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs, c) a nappali ellátás igénybevétele esetén a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500 %-át és vagyona nincs.” 15. § (1) A R. 48. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében - a Szt.116. § (3) bekezdésének figyelembevételével - a 2. számú melléklet szerint kell eljárni. (2) A R. 48. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.” (3) A R. 48. § (3) - (5) bekezdése hatályát veszti. 16. § (1) A R. 49. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - a Szt-ben meghatározott feltételek kivételével a pénzbeli és természetbeni ellátások során a kérelmező javára eltérhet a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével, azonban – egy naptári évben belül - a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél magasabb összeget nem állapíthat meg.” (2) A R. 49. § (7) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki: „c) negyedik ellátásként megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságot, amennyiben a kérelmező az e Rendeletben előírt egyéb feltételeknek megfelel.” 17. § (1) E rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba, kivéve a 1. § (1) bek. b) és c) pontját, továbbá a (2) és (3) bekezdését, amely 2007. július 1. napján lép hatályba.

42

(2) Ahol e Rendelet Szociális Bizottságot említ, ott Szociális és Egészségügyi Bizottságot kell érteni. (3) Ahol e Rendelet nyugdíjat említ, ott a nyugdíjszerű ellátásokat is érteni kell. Dr. Sinka József s. k. jegyző


(21 igen; 9 tartózkodott) 1. számú melléklet a 14/2007.(III.26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez „1. számú melléklet a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez 2006. december 31. napján szolgáltatást igénybevevő Szolgáltatás megnevezése

intézményi térítési díj egység értéke (Ft)

Átmeneti elhelyezést biztosító (Gondozóházi) ellátás Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Fogyatékosok lakóotthona Személyi segítés

nap óra év adag nap óra

6 093 555 332 540 588 9 002 4 474

2007. január 1.-től új igénylő Szolgáltatás megnevezése egység Átmeneti elhelyezést biztosító (Gondozóházi) ellátás Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Helyben fogyasztás/elvitel Igénybevétel helyére szállítva Fogyatékosok lakóotthona Személyi segítés Idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása

intézményi térítési díj értéke (Ft)

nap óra év

4 175 499 332 540

adag nap óra nap nap

500 530 6 810 506 249 7 767 ”

43

2. számú melléklet a 14/2007.(III.26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

„2. számú melléklet a 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához Jövedelmi kategóriák

Térítési díj az önköltség %-os arányában

ÖNYM 150%

0%

ÖNYM 160%

10%

ÖNYM 170%

20%

ÖNYM 180%

30%

ÖNYM 185%

40%

ÖNYM 200%

50%

ÖNYM 220%

60%

ÖNYM 240%

70%

ÖNYM 270%

80%

ÖNYM 300%

90%

ÖNYM 350%

100%”

Általános indokolás Az előterjesztésben a helyi szociális rendelet módosítására teszünk javaslatot. A módosításra egyrészt a 2006. évi CXVII. törvény hatályba lépése, másrészt az elmúlt év segélyezési tapasztalatai miatt kerül sor. A természetbeni juttatások körében legtöbb igény a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt érkezik. A 2006. július 1. napjától hatályba lépő új rendszer megszigorította a jogosultsági feltételeket, az eljárás menetét. Az elutasítás leginkább az idősebb korosztályt érintette, pedig ők azok, akik egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak.

44

A fentiek alapján javaslatot teszünk az adott célcsoport esetében a közgyógyellátásra való jogosultság feltételeinek bővítésére. 2007. évben az öregségi nyugdíjminimum összege: 27.130. Részletes indokolás 1. §-hoz: A 2006. évi CXVII. tv. 5. §-a új 32/§. §-sal egészítette ki a Szt.-t, mely szerint a kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. Ennek alapján javasoljuk a rendelet hatályára vonatkozó rendelkezéseket módosítani. A 2007. évi I. tv. módosította a Szociális törvény 3. §-át, amely a személyi hatályt rendezi. Ennek alapján a törvény hatálya a bevándoroltakra és letelepedettekre és a hontalanokra terjed ki. E új fogalmakat javasoljuk átemelni a rendeletmódosításba. 2. §-hoz: A javaslat követi az új hatáskör szabályozást. A 2006. évi CXVII. tv. 24. § (4) bekezdése [mely a Szt. 116. § (4) bekezdését módosította] a térítési díj mérséklésének hatáskörét az intézményvezetőhöz telepíti. Ezért a javaslat e hatáskört a Bizottságtól áttette az intézményvezetőhöz. Továbbá az idézett törvényhely az intézményvezető számára új feladatként határozta meg a szociális rászorultság vizsgálatát a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve a támogató szolgáltatás esetén. 3. §-hoz: A módosítási javaslat az állampolgárok ügyintézését tovább egyszerűsíti. Jövedelem igazolások esetén az előző havi nettó jövedelmet kell benyújtani, a három havi nettó átlag helyében. Költségvetési vonzata nincs, technikai jellegű módosítás. 4. §-hoz: Az új törvényi szabályok lehetővé teszik, hogy a védelembe vett kiskorút/kiskorúakat nevelő rendszeres szociális segélyben részesülő részére a megállapított segélyének meghatározott részét természetben biztosítsuk. Ez az új szabály a gyermekvédelem egy eszköze lehet, annak érdekében, hogy a gyermek veszélyeztetettségét előidéző ok megszüntethető vagy mérsékelhető legyen. A természetbeni juttatás formája lehet étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányával összefüggő kiadások kifizetése, vagy akár a lakásrezsi fizetése. 5. §-hoz: A javaslat pontosításokat tartalmaz, beemeltük a havi rendszerességgel folyósított ellátások szabályozását is.

45

6. §-hoz: Javasoljuk a közgyógyellátás jogosulti körének bővítését. Azok az egyedül álló, 85. életévüket betöltött állampolgárok részesülhetnének ezen ellátásban, akiknek jövedelme nem haladja meg az ÖNYM 400%-át, 108 520 Ft. –ot, és a havi rendszeres gyógyító szükségletük az ÖNYM 25 %-át, 6782 Ft-ot. Adataink szerint e nagy segítséget nyújt az adott célcsoport számára. 7. §-hoz: Javasoljuk a támogatás összegét kerekíteni. 8. §-hoz: A törvénymódosítás pontosítást tartalmaz, ezt javasoljuk beemelni. 9. §-hoz: A törvénymódosítás pontosítja azok körét, akik e támogatási formában részesülhetnek, ezért javasoljuk e bekezdések módosítását. 10. §-hoz: A szociális információs szolgáltatást, mint kötelező szociális alapszolgáltatást az idézett törvény hatályon kívül helyezte. 11. §-hoz: Az idézett jogszabály szerint szociális rászorultságot kell vizsgálni a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a támogató szolgáltatás esetében. A javaslatba beemeltük az étkeztetést is, mert a rendeletünk itt is meghatározza a szociális rászorultság fogalmát, így e ellátásnál is kell vizsgálni. 12. §-hoz: A támogató szolgáltatásban részesülők körébe a súlyos fogyatékos személyek tartozhatnak, ezért javaslatunkban pontosítottuk a jogosulti kör megnevezését. A módosító javaslat hatályon kívül helyezi a szociális információs szolgáltatást. 13. §-hoz: A térítési díj szabályozása teljesen átalakult. Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A szolgáltatási önköltség meghatározása az éves költségvetési beszámoló 21. táblája szerint történik. Az 1. számú melléklet szerint fogadja el a Tisztelt Képviselő-testület az adott szolgáltatás intézményi térítési díját.

46

14. §-hoz: E javaslat szabályozza az ingyenes ellátásban részesülők körét. A térítési díj kiszámításának új szabályai szerint az idősek részére nyújtott a nappali ellátás igénybevétele esetén is intézményi térítési díjat kell fizetni. E szolgáltatást célja az időskorúak, fogyatékkal élők életminőségének javítása. Ezért javasoljuk a tisztelt Képviselő-testületnek, hogy továbbra is térítésmentesen biztosítsa e ellátást. 2007. évre költségvetési vonzata nincs, hiszen eddig is ingyenes szolgáltatás volt. 15. §-hoz: Az intézményvezető a Képviselő-testület által meghatározott intézményi térítési díjból állapítja meg a személyi térítési díjat. A 2. számú melléklet tartalmazza a kerületre vonatkozó egységes irányelvet. A fizetendő személyi térítési díj mértékénél különbséget teszünk szociálisan rászorultak és nem szociálisan rászoruló igénybevevők között. A nem szociálisan rászoruló igénybevevők az intézményi térítési díjat fizeti. A szociálisan rászorulók esetében a személyi térítési díjuk mértéke függ a jövedelmüktől. Egyes ellátási formák esetében a jövedelmük meghatározott százalékáig térítik meg a kiszámolt személyi térítési díjat. Ennek alapján a személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének a) 25%-át étkeztetés, b) 20%-át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. 16.§-hoz: A javaslat pontosítást tartalmaz, miszerint a méltányosságból adható keret mértékét egy naptári évre határoztuk meg. A hatósági munka során tapasztaltuk, hogy elsősorban az alacsony jövedelműek több féle támogatást igényelnek. A rendeletünk szerint egy család három típusú segélyben részesülhet, minden további esetben a bizottság méltányossági jogkörben dönt a jogosultságról. A közgyógyellátási igazolvány esetében a bizottság már nem gyakorolhat méltányosságot, ezért javasoljuk kiegészíteni a jegyzői hatáskört. 17.§-hoz: Hatályba léptető rendelkezés, ennek alapján a rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba. Az általános szabály alól kivétel a rendeletmódosítás személyi hatályosságára vonatkozó előírások, hiszen az új rendelkezést szabályozó 2007. évi I. törvény 2007. július 1. napjától hatályos.

47

Napirend 13/a pontja: BESZÁMOLÓ A HELYI GYERMEKVÉDELMI RENDSZER MŰKÖDÉSÉRŐL. (írásos) Napirend 13/b pontja: JAVASLAT A HELYI GYERMEKJÓLÉT ÉS GYERMEKVÉDELEM RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 4/2006. (II. 27.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: a/ -b/ Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: Elmondja, évenként adnak tájékoztatást a helyi gyermekvédelmi munka helyzetéről. Az előterjesztés szól arról, hogy a 0-18 év közötti korosztállyal milyen módon foglalkozik az Önkormányzat, milyen módon támogatja őket, nehéz élethelyzetükben mit tesznek értük. A bölcsődétől a nagykorúságig egészségügyi, oktatási szakemberek, szociális munkások foglalkoznak a gyermekekkel annak érdekében, hogy mindent megtegyenek a hátrányok kompenzálásáért. Fontos, hogy mindenki a saját területén adja a legtöbbet, de fontos a munka összehangolása is a szakemberek között. Hangsúlyozza, az együttműködés a XIII. kerületben már gyakorlat. A szerzett tapasztalatokat megbeszélve lehet hatékonyan végezni a munkát. Jelzi, az előterjesztést a Gyermekvédelmi Tanács megtárgyalta és támogatja. Bizottsági álláspontok Takács Ferenc: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az a/ és b/ napirendi pont előterjesztését megtárgyalta, 8 igen, egyhangú szavazattal támogatja. Sági Judit: Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság 7 igen, 1 tartózkodás mellett az előterjesztéseket a Képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság az előterjesztéseket elfogadta. Észrevételek Füleki Balázs: A helyi gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámoló azokról a feladatokról szól, mely által biztosítani kívánja az Önkormányzat, hogy minden gyermek a legjobb eséllyel tudjon nekivágni a felnőtt élet kihívásainak. Szempont a hozzászólásában a problémás helyzetnek a gyermek vagy a fiatal együttműködésével való megoldása. E szempont miatt csak az iskoláskorúakat vizsgálja. Először azokat az eseteket tanulmányozta, amikor a megoldás során a fiatal felett rövidebb, hosszabb ideig átveszik az irányítást. A Gyámhatósági eljárással érintettek néhány tízes nagyságrendű esete rendezettnek mondható. Azon kiskorúak száma sajnálatos módon legalábbis nem csökken, akik valamilyen bűn elkövetése miatt a rendőrség látókörébe kerülnek. A stagnáló vagy emelkedő számok mögött a folyamatok helytelen irányát sejthetik, megjegyzi azonban, az adatokból nem deríthető ki, hány érintett kiskorú nevelődik közülük a kerületben, mert a beszámoló csak rájuk vonatkozik. Nagyobb tere nyílik a fiataloknak az együttműködésre a magatartászavarok és a képességhiányok kezelése során? A beszámoló ezen esetekre széles választékban sorolja az intézményeket. Szolgáltatások nyújtása jelzőrendszer indítványára történik. A jelzőrendszer tagjai között azonban nincs felsorolva a gyermek. Hogy ebből a tényből levont

48

következtetésekkel milyen messzire jutnak el, az szinte csak a vérmérséklettől függ. Így például nem csodálkozhatnak azon, hogy a szolgáltatások döntő többsége működik úgy, hogy a gyermeket egyéni fejlesztésben részesítik. E mellett, de legalábbis sokkal nagyobb súllyal kellene őket ügyesen párosítva a közösségben való felügyelet versennyel terelni, illetve e felügyelet verseny keretében rájuk is bízni, szorítsák egymást az általuk és az Önkormányzat által is helyeselt irányba. Azon sem csodálkozhatnak, hogy a rendelkezésre álló kimondottan segítség céljára létesített intézmények - azok koncepciójánál fogva - nem megközelíthetőek a fiatal saját akaratával. Ezt a helyzetet azzal sem tudják enyhíteni, hogy a közvetlen közelében lévő segítők személyét szabadon megközelíthetővé teszik a gyermek számára. Leginkább arra gondol, hogy a segítő is egy felnőtt, aki nagyon elfoglalt, és nem szabad mindig zavarni. E feladatkörben a civil szervezetek látszanak kitörési lehetőségnek, ám ők jelenleg csekély súlyúak. Azon sem csodálkozhatnak, hogy vannak olyanok, akikben az előbbiekben említett gátlásosságnak nyoma sincs sőt, hihetetlen dolgokra veszik maguknak a bátorságot. Ezen esetekben tapasztalják, egyéni elbírálás alapján nincs hathatós eszköz a rendszerben. A hibák sorolható, de nyilvánvalóan érzékelik, hogy a rendszer ugyan hibákkal, de rengeteg energia mozgósításával rendelkezésre áll. Megköszöni a gyermekvédelem, a gyermekjólét feladatainak ellátásában résztvevők áldozatos munkáját. Arra biztatná őket, hogy ha hiányosságot vagy sikert akadályozó okot találnak, bátran jelezzék, akár az ellenzéki képviselőknek is. Elmondja, a maguk részéről az előterjesztést tartózkodással minősítik. Magos Péter: Az előterjesztés 0-18 éves korig 15.200 gyermekről szól. Ez a kerület lakosságának 14 %-a. Fontos, hogy mi történik velük. A feladat jó színvonalú elvégzéséhez több terület - az oktatási, a szociális, az egészségügyi ágazat, a rendőri szervek és a civil szervezetek - összefogása szükséges. Megítélése szerint az összefogás, az összedolgozás jól működik, ezért a gyermekvédelem kitűnő a kerületben. Támogatja az előterjesztést. Sági Judit: Megítélése szerint a gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokat a kerületben a jogszabályi kötelezettségnek megfelelően végzik. Sőt ezen túlmenően is magas szinten látja el az Önkormányzat e tevékenységét. A gondozás leglényegesebb eleme a jelzőrendszer, azután következik a közös munka, mely sok esetben igen jó eredményt hoz. Sokszereplős cselekvésről van szó, amely csak akkor hozhat eredmény, ha a maga területén minden szereplő igen nagy felelősségérzettel, empátiával és segítőkészséggel működik közre. Úgy tapasztalja, hogy a csapatmunka valóban kialakult, egymást segítve, egy célért dolgoznak. A csapatban dolgozóknak igen nagy köszönet jár. Holopné Schramek Kornélia: Válaszol az elhangzottakra. Felajánlja az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tagjainak, többek között Füleki képviselőtársának, járják végig a rendszert. Tapasztalhatja majd, hogy a gyermekekkel foglalkozó felnőttek kezet kézben tartva vigyáznak a gyermekekre. Nem esik ki egyetlen gyermek sem. Természetesen minden rendszert lehet jobbítani. Akik a rendszerben dolgoznak, munkálkodnak ezen. Hangsúlyozza, jó szándékkal, elkötelezetten teszi mindenki a dolgát az egészségügyestől a pszichológusig. A jelzőrendszernek nem tagja, hanem alanya a gyermek. Lehetne tagja is, mert ha gondja van, jelezhet a felnőttnek. Megköszöni a gyermekvédelemben valamennyi dolgozónak az áldozatos munkáját azzal is, hogy megszavazzák az előterjesztést. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja a helyi gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámolóban szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

49

Szavazásra bocsátja a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló rendelet módosítására beterjesztett javaslatot az előterjesztés szerinti szövegezéssel. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet módosítását elfogadta. H a t á r o z a t: 47/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ elfogadja a helyi gyermekvédelmi rendszer működéséről szóló beszámolót; b/ hozzájárul a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal az Épülő Virgonc Gyermekekért Alapítvány „Virgonc Gyermekház” és az Önkormányzat közötti ellátási szerződés megkötéséhez; c/ felhatalmazza a polgármestert a b/ pontban szereplő ellátási szerződés aláírására. Határidő: c/ 2007. március 31. Felelős: c/ Dr. Tóth József polgármester (22 igen, 8 tartózkodott)


a helyi gyermekjólét és gyermekvédelem rendszeréről szóló 4/2006 (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. (a továbbiakban: Htv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többszörösen módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv. ), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 157. § (5) bek. (a továbbiakban: Gyvt.) felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A R. 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A rendelet hatálya kiterjed – a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

50

(2) A R. 2. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) E rendelet hatálya kiterjed a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá (2) bekezdésében meghatározottakra.” 2. § A R.14. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) Tanulmányi ösztöndíj állapítható meg a kérelmező gyermeke részére, ha a kiskorú tanulmányi átlaga 4,2 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elmélet tantárgyak átlaga a jól megfelelt eredményt eléri és a tantárgyi követelményeket legalább 80 %-os szinten teljesítette, továbbá a gyermek egyébként rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre is jogosult.” 3. § (1) E rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba. (2) Ahol e Rendelet Szociális Bizottságot említ, ott Szociális és Egészségügyi Bizottságot kell érteni. Dr. Sinka József s. k. jegyző


(28 igen, 2 tartózkodott) Általános indokolás Az előterjesztésben a helyi gyermekvédelmi rendelet módosítására teszünk javaslatot. A javaslat részben törvényi módosítás következtében, részben pedig hatósági tevékenység tapasztalatainkból adódó adatok figyelembevételével készült. 2007. évben az öregségi nyugdíjminimum összege: 27.130. Részletes indokolás 1. §-hoz: A 2007. évi I. törvény a - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról - érinti a Gyermekvédelmi törvény személyi hatályát. Ennek alapján a törvény hatálya a bevándoroltakra és letelepedettekre és a hontalanokra terjed ki. E új fogalmakat javasoljuk átemelni a rendelet módosításába. 2. §-hoz: Javaslat a tanulmányi ösztöndíj feltételeit egészíti ki. Új szabályozás szerint az 1 – 4 osztályos általános iskolai tanulók félévi/évvégi értékelése szövegesen történik. Ezt a jelenlegi előírás nem tudja értelmezni, és ezzel kiesnek e támogatásból. Tekintettel arra, hogy az új szabály azt akadályozza meg, hogy az eddig támogatottak ne essenek ki a rendszerből, többlet költséget nem igényel. 3. §-hoz: Hatályba léptető rendelkezés.

51

Napirend 14/ pontja: JAVASLAT A PREVENCIÓS KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornéla alpolgármester Bizottsági álláspontok Takács Ferenc: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 8 igen, egyhangú szavazattal támogatja az előterjesztést. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság az anyagot 7 igen, egyhangú szavazati aránnyal támogatja. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság elfogadta az alapító okirat módosítására beterjesztett javaslatot. Észrevételek Szabadai Viktor: A Prevenciós Központ a szociális foglalkoztatási területét átadja az Angyalföldi Szociális Egyesületnek. Kérdése, az ez évi önkormányzati költségvetést, illetve az intézményi költségvetést mennyiben módosítják az átadott feladatok. Szabó György: Egyrészt mint képviselő, másrészt mint a Fogyatékossággal Élők Szakszervezetének elnöke kifogásolja az előterjesztés kidolgozottságát. Több esetben felajánlotta saját maga, illetve a mögötte álló szakemberek segítségét a Szociális Foglalkoztató problémáinak kidolgozására és a legelőnyösebb megoldás megtalálására. Felhívja a figyelmet, az előterjesztésben írtakkal ellentétben a szociális foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás megváltozására nem 2007. júniusában, hanem július 1-jétől kerül sor. Ez a dátum a magyar társadalom széles rétegének a tönkremenés és az ellehetetlenítés dátumává fog válni. Ezért kell véleménye szerint pontosan megjelölni. A 3. számú melléklet 3.2.c/ pontjában írtakat helyteleníti, illetve nehezményezi, hogy megfogalmazása nem egyértelmű. Nem világos számára, hogy a pontban említett bértámogatási költségeket milyen forrásból kívánja az Önkormányzat fedezni. Saját erőből vagy az esetlegesen rendelkezésre álló állami keretből biztosítja, és csak a fennmaradó hányadot egészíti ki? A helyénvaló eljárás megítélése szerint mindenképpen ez lenne, ami jelentős költség megtakarítást jelent az érdekeltek számára. Felolvassa az említett pont szövegét, melyhez módosító javaslatot kíván fűzni. Dr. Tóth József: Felhívja képviselőtársa figyelmét, a 3. számú mellékletben foglaltak nem érintettek a döntési javaslatban. A napirendi pont tárgya a Prevenciós Központ alapító okiratának módosítása. Szabó György: Jelzi, a hozzászólása a jobb, költségkímélőbb munkát támogatta volna. Már említette, felajánlotta a segítségét, melyre nem tartottak igényt. Ha az Önkormányzat jelentős költségeket takaríthatott volna meg, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása előre lendülhetett volna a kerületben. Dr. Tóth József: Hangsúlyozza, képviselőtársa hozzászólása nem tárgyszerű. Javaslatával keresse fel az illetékes alpolgármestert, illetve a Szociális Osztály vezetőjét.

52

Holopné Schramek Kornélia: Válaszol az elhangzottakra. Közli, nem arról van szó, hogy nem kívánják igénybe venni képviselőtársa segítségét, de most a Testület feladata az alapító okirat módosítása. Elmondja, a költséget megtervezték a költségvetés időszakában, melyet az ASZE meg fog kapni. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 48/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ módosítja a Prevenciós Központ Alapító Okiratát 2007. április 1-jei hatállyal a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés 1. számú melléklete szerint; b/ felkéri a polgármestert az alapító okirat aláírására és a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: b/ 2007. április 1. Felelős: b/ Dr. Tóth József polgármester (22 igen, 1 nem, 8 tartózkodott)

Napirend 15/ pontja: JAVASLAT INGATLANFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ NYILVÁNOS FELHÍVÁSRA (BUDAPEST XIII. KERÜLET DAGÁLY UTCA - KARIKÁS FRIGYES UTCA). (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: Megint egy pályázatról és reményei szerint megint egy megújuló tömbről szól az előterjesztés. Elmondja, decemberben is volt egy hasonló pályázatuk, E pályázati kiírásukra 9 színvonalas beadvány érkezett. A bírálatuk jelenleg zajlik. Döntésre a holnapi nap folyamán kerül sor. A Dagály utca és a Váci út kereszteződésében álló épület mellett az ingatlanokat szanálták, egy újabb építkezés várható. Most e tömb harmadik sarka érintett, műszakilag elavult, rossz minőségű lakóépületekkel. A projekt megvalósítása körülbelül 100 lakás szanálását jelenti. Arra számít, hogy a szanálás terheit az érdeklődő vállalja. Joggal merülhet fel, hogy mi lesz a tömb negyedik sarkával? Amennyiben a harmadik sarokra kiírt pályázat sikeres lesz, akkor teremtődnek meg a feltételei annak, hogy az akkorra már felértékelődött negyedik sarok is sorra kerülhessen. Mindezek után elmondható az, hogy a Turbina utca - Karikás Frigyes utca - Dagály utca - Váci út által határolt tömb megújult. Javasolja az előterjesztés támogatását. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság a hely kijelölését jónak tartotta és támogatja az előterjesztést.

53

Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal támogatja a beterjesztett javaslatot. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság elfogadta az anyagot. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 49/2007.(III.22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ egyetért a Budapest, XIII. kerület Dagály utca és Karikás Frigyes utca egy része térfalának megújítására vonatkozó ingatlanfejlesztési koncepció pályázati úton való kidolgoztatásával; b/ elfogadja a pályázati kiírásban foglaltakat. Határidő: 2007. március 30. Felelős: Dr. Tóth József polgármester (30 igen; egyhangú)

Napirend 16/ pontja: JAVASLAT A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI SZILÁRD BURKOLATÚ BELTERÜLETI KÖZUTAK BURKOLAT FELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA CÍMŰ PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester Bizottsági álláspontok Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság 7 igen szavazattal, egyhangúlag egyetért a pályázat benyújtásával. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a beterjesztett javaslatot. Észrevétel Szederkényi András: Az Önkormányzat saját forrásból is jelentős fejújításokat tervezett. A pályázat sikeressége esetén a saját összeget meg tudják duplázni. Megnézte a Fővárosi Önkormányzat kerületre vonatkozó éves fejlesztését is, mely nagy jelentőségű beruházásokat tartalmaz. Mindezekkel együtt jelentős útfelújításra számíthat az Önkormányzat. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

54

H a t á r o z a t: 50/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ úgy dönt, hogy pályázatot nyújt be az önkormányzati tulajdonú, szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításainak támogatására a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz aa/ a Felka utca, Pannónia u. – Hegedűs Gy. u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 3.348.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ab/ a Menyasszony utca, Gyöngyösi u. – Mosoly u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 8.292.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ac/ a Radnóti M. utca, Újpesti rkp. – Pozsonyi út közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 5.040.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ad/ a Tahi utca, Hajdú köz – Béke u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 13.788.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ae/ a Tahi utca, Göncöl u. – Tomori köz közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 7.248.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; af/ a Gyöngyösi utca, Násznagy u. – Béke u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 13.470.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ag/ a Mohács utca, Tar u. – Csata u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 6.432.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja;

55

ah/ a Futár utca, Reitter F. u. – Szent László u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 2.650.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ai/ a Visegrádi utca, Révész u. – Pulszky u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 3.350.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; aj/ a Visegrádi utca, Bessenyei u. – Garam u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 4.850.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; ak/ a Tisza utca, Pannónia u. – Visegrádi u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 4.500.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; al/ az Ipoly utca, Kárpát u. – Pannónia u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 8.000.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; am/ a Tutaj utca, Hegedűs Gy. u. – Visegrádi u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 5.150.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; an/ a Tátra utca, Katona J. u. – Radnóti M. u. közötti útburkolatának felújítására, amelyhez a szükséges önkormányzati forrásrészt 8.650.000 Ft-ot a 2007. évi költségvetés 9403-as „pályázati céltartalék” címrenden biztosítja; b/ felkéri a polgármestert a pályázatok aláírására és benyújtására. Határidő: b/ 2007. április 15. Felelős: b/ Dr. Tóth József polgármester (30 igen; egyhangú)

56

Napirend 17/ pontja: JAVASLAT A BUDAPEST, XIII. KERÜLET LŐPORTÁR UTCA 5. SZÁM ALATTI 54 LAKÁSOS ÖNKORMÁNYZATI LAKÓHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ HITELFELVÉTELRE. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester Bizottsági álláspont Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal támogatja az előterjesztést. Észrevétel Spaller Endre: Korábban már elhangzott, hogy a frakciója nem szavazta meg a hitelfelvételt a Lőportár utca 5. szám alatt építendő önkormányzati bérházra. Mivel ez a napirendi pont most van előttük, közli, meg fogják szavazni. Dr. Tóth József: Jelzi, az alpolgármester megjegyzése valószínűleg a pályázat kiírására vonatkozott. Külön bocsátja szavazásra az előterjesztésben szereplő határozati javaslat a/; valamint b-c/ pontjait. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 51/2007.(III. 22)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ úgy dönt, hogy a Budapest XIII. kerület Lőportár u. 5. sz. alatt építendő 54 lakásos önkormányzati bérház építéséhez kapcsolódó 500 M Ft hitelt az OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió Önkormányzati Fiókjától veszi fel; (30 igen; egyhangú) b/ felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződés aláírására; c/ felkéri a polgármestert, hogy az Önkormányzat éves költségvetési rendeleteinek összeállításakor gondoskodjon a tőke- és kamattörlesztés fedezetének biztosításáról. Határidő:

b/ 2007. április 30. c/ költségvetési rendeletek előterjesztésekor Felelős: b/ - c/ Dr. Tóth József polgármester (30 igen; egyhangú)

57

Napirend 18/ pontja: BESZÁMOLÓ A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TEVÉKENYSÉGÉRŐL. (írásos) Előterjesztők: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Lami Pál igazgató Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: A Németh László Gimnázium évek óta a kerület népszerű intézménye. Ők vezették be a nyolc osztályos gimnáziumi képzést, és azóta is magas színvonalon működtetik. Bizonyíték erre többek között, hogy a felsőfokú intézményekbe felvett tanulók száma országosan is kiemelkedő. A közismereti tárgyak oktatásán túl, szívűkön viselik a gyermekek testedzését, művészeti nevelését. Kórusuk minden évben eredményesen szerepel az Éneklő Ifjúság hangversenyén. Kerületi, budapesti sportversenyek aktív résztvevői, a Budapesti Mezei Futóbajnokság nyertesei. Az érettségizők többsége egy vagy két középfokú, esetenként felsőfokú nyelvvizsgával fejezik be a gimnáziumot. Az érettségizők fele kitűnő vizsgát tesz. A Németh László Gimnázium 2003 óta ECDL vizsgaközpont. E lehetőséget jól kihasználják. Évről-évre emelkedik azok száma, akik ECDL vizsgát tesznek. A pedagógusok jól felkészültek, melyet a nevelés, oktatás terén elért eredmények bizonyítanak. A tanulók felvételi eredménye, a tanulmányi versenyeken elért teljesítménye kiemelkedő. Minden évben állami és kerületi kitüntetésben részesül a nevelőtestület egy-két tagja. Eredményes munkájukat az esztétikusan felújított gimnázium épületében folytathatják tovább. Bizottsági álláspont Sági Judit: Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság a Németh László Gimnázium beszámolóját 8 igen, egyhangú szavazattal elfogadta, és elfogadásra ajánlja. A bizottsági tagok elismerésüket fejezték ki az 57 éves múlttal rendelkező gimnázium nevelőtestületének. A magas színvonalon végzett munkát a beszámoló és mellékletei tényszerűen mutatják be. Fontos tényezőként kiemelésre került a gimnázium munkájában, hogy megtanít tanulni, ezen keresztül neveli diákjait, felkészíti őket az életre. A népszerűségét és az ott folyó munka elismertségét jól mutatja a túljelentkezés. Észrevétel Germánné Dr. Vastag Györgyi: Úgy véli, ha valaki nem szakmabeli, könnyen gondolhatja azt egy jó képességű gyermekeket tanító iskoláról, hogy ott könnyű eredményeket felmutatni. Ezt a tévhitet kívánja eloszlatni. Kiemeli, milyen felelősségteljes és jó színvonalú munkát végez a Németh László Gimnázium. A fővárosban sok középiskola áll rendelkezésre, mely széles választékot jelenthet a gyermekek és szüleik számára. Fontosnak tartja, hogy a XIII. kerületben van olyan iskola, amelyik az igazán tehetséges tanulókkal, ahogy az anyag fogalmaz, a serdülőkor előtt elmélyültebb, szellemi munkára érett tanulókkal foglalkozik, az ő fejlesztésükre vállalkozik. Az iskola mindig kísérletező, élen jár az innovációban. A kísérletezések nem vetik vissza a munkát, hanem további pozitív eredményeket produkálnak. Köszönet illeti a pedagógusokat, hogy a Németh László Gimnáziumot Budapest első öt gimnáziuma között emlegetik a városban. Holopné Schramek Kornélia: Válaszol az elhangzottakra. Köszöni a hozzászólást. Csak megerősíteni tudja azt, hogy kitűnő munka folyik a gimnáziumban.

58

Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. Alkotó együttműködést kíván az intézménynek. H a t á r o z a t: 52/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a Németh László Gimnázium beszámolót elfogadja. (27 igen; egyhangú)

tevékenységéről

szóló

Napirend 19/ pontja: TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSASHÁZAKNAK ÉS SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZAKNAK NYÚJTANDÓ KAMATMENTES FELÚJÍTÁSI HITELRŐL SZÓLÓ 5/1996. (II. 23.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAIRÓL. (írásos) Előterjesztő: Hiszékeny Dezső alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Hiszékeny Dezső: A rendelet végrehajtásának tapasztalatait figyelembe véve elmondja, a meglévő igények, és a rendelkezésre álló lehetőségek közötti egyensúlykeresésről van szó. Erre tekintettel került szinte minden évben módosításra a rendelet. Szeretné a jövőben is ösztönözni a társasházakat arra, hogy a hitelkeretet használják ki. Megítélése szerint a jelenlegi szabályozás, a jelenlegi rendszer vonzó, élnek a lehetőségekkel, tehát most a rendelet módosítása nincs napirenden. Leszögezi, a jövőben nincs kizárva, hogy szükség lesz a rendelet további átdolgozására. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság megtárgyalta és támogatja az előterjesztést. Erdős László: A Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság a tájékoztatót 7 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. A Bizottság egyetért azzal, hogy a pozitív tapasztalatokra tekintettel a rendelet most ne kerüljön módosításra. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság 6 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja, tudomásul veszi-e a Testület az 5/1996. (II. 23.) önkormányzati rendelet végrehajtásának tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Megállapítja, hogy a Testület a tájékoztatót tudomásul vette.

59

H a t á r o z a t: 53/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület tudomásul veszi a társasházaknak és szövetkezeti lakóházaknak nyújtandó kamatmentes felújítási hitelről szóló 5/1996.(II.23.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet végrehajtásának tapasztalatairól szóló tájékoztatót. (30 igen; egyhangú)

Napirend 20/ pontja: TÁJÉKOZTATÓ A KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS ÉS A KÖZMUNKA 2006. ÉVI TAPASZTALATAIRÓL, JAVASLAT A TOVÁBBI FELADATOKRA, JAVASLAT A BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT FOGLALKOZ-TATÁSI AKCIÓTERVÉRE. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: Ismert az a tény, ha valaki munkanélküli, mit jelent az az állampolgárnak és a családja számára. Úgy gondolja, az állampolgáráért felelősséget érző önkormányzatnak mindent meg kell tenni, hogy a munkanélküliségből adódó hátrányokat enyhítse. Az előterjesztés azt mutatja be, hogy helyi szinten milyen intézkedéseket tesznek. Leghatékonyabb eszköznek tekinti az olyan foglalkoztatásokat - így a közhasznú és közmunkát -, amely védett környezetben, hasznot teremtő munkát ad, egyben megélhetést is biztosít. A hangsúly a védett környezeten van, hiszen évek óta munkanélküli személyekről van szó, akiket vissza kell szoktatni a munkaerőpiacra. Meg kell tanítani részükre a rendszeres munkavégzéssel járó kötelezettségeket, de egyben kezelni kell a személyes problémáikat is. A foglalkoztatási akciótervet önként vállalt feladatként fogalmazták meg, mely tartalmazza a képzési lehetőséget, s mindazt, amit tenni kívánnak annak érdekében, hogy a fiatalok, a hátrányos helyzetűek elkerüljék a munkanélküliséget, illetve segítsék a belépésüket a munkaerőpiacra. Az akcióterv lehetőséget nyújt arra is, hogy pályázati úton pénzt nyerjen az Önkormányzat ahhoz, hogy a programot minél színvonalasabb módon tudják végrehajtani. Eddig is számtalan pályázaton nyert már az Önkormányzat, amely segíti a területet. Bizottsági álláspontok Takács Ferenc: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a tapasztalatokat és az elkövetkezendő feladatokra vonatkozó javaslatot. A Bizottság 6 igen, 2 tartózkodás mellett támogatja a beterjesztett anyagot. Gubicza Katalin: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztés elfogadását. Kosztolányi Rita: A Jogi és Közbiztonsági Bizottság támogatja az előterjesztés elfogadását. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

60

H a t á r o z a t: 54/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ tudomásul veszi a közhasznú foglalkoztatás és a közmunka 2006. évi tapasztalatairól szóló tájékoztatót és egyetért a foglalkoztatás 2007. évi szervezésével; b/ elfogadja a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Foglalkoztatási Akciótervét. Határidő: a/ - b/ azonnal Felelős: a/ - b/ Dr. Tóth József polgármester (30 igen; egyhangú)

Napirend 21/a pontja: BESZÁMOLÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÉPVISELŐTESTÜLETI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL. (írásos) Napirend 21/b pontja: TÁJÉKOZTATÓ A POLGÁRMESTER ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN HOZOTT DÖNTÉSEIRŐL. (írásos) Előterjesztő: a/-b/ Dr. Tóth József polgármester Napirend 21/c pontja: TÁJÉKOZTATÓ A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS MUNKÁJÁRÓL. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, fővárosi küldött Dr. Tóth József: Javasolta az a/-b/-c/ pontok együttes tárgyalását. Mivel a napirendi ponthoz szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót; tudomásul veszi-e a polgármesternek az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről, a kerületi küldöttnek a Fővárosi Közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatóját. Megállapítja, hogy a Testület a beszámolót elfogadta, a tájékoztatókat tudomásul vette. H a t á r o z a t: 55/2007.(III. 22.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ elfogadja a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót; b/ tudomásul veszi a polgármester tájékoztatóját az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről; c/ tudomásul veszi a Fővárosi Közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatót. (30 igen; egyhangú)

61

Napirend 22/ pontja: JAVASLAT BÍRÓSÁGI ÜLNÖKÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester A Képviselő-testület a 22. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalta. Dr. Tóth József: Közli, a Képviselő-testület a soros ülését április 26-án tartja. Megköszöni a munkát. Az ülést berekeszti. kmf.

Dr. Sinka József jegyző

Készítette: Kiss-Karácsony Éva Simon Lászlóné

Ellenőrizte: Urbánné Németh Gyöngyi aljegyző

Dr. Tóth József polgármester

J e g y z ő k ö n y v

Recommend Documents