JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 2010. január 18-án tartott nyilvános üléséről Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság részéről: Jelen voltak: Dr. Ferenczi Attila bizottság elnöke Fodor Jánosné bizottsági tag Miklós Attila bizottsági tag Andó Tamás bizottsági tag Hricsovinyi Tamás bizottsági tag Majernik László bizottsági tag Távollétét előzetesen jelezte: Mezei Zsolt bizottsági tag Bokros Mátyás bizottsági tag Varga Mihály bizottsági tag Gazdasági, Pénzügyi és Költségvetési Bizottság részéről: Fodor Lajos bizottság elnöke Tímár Ella bizottsági tag Labos Tibor bizottsági tag Kovács Sándor bizottsági tag Molnár Viktor bizottsági tag Baji Lajos bizottsági tag Napirendi pontja tárgyalásánál jelen volt: Csiaki Tamás Városüzemeltetési Osztály részéről Wittmann László Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetője Soczóné Dömény Edit Pénzügyi és Gazdasági Osztály részéről Tarné Stuber Éva Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője Krizsán Miklós könyvvizsgáló Sztankó Ilona PIU vezetője Csernus István Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa Kozma János VAK Zrt. ügyvezető igazgatója Dr. Kiss Gyula aljegyző Bencsik Márta Pénzügyi és Gazdasági Osztály munkatársa Dr. Ferenczi Attila: megállapította, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági bizottság 6 fővel határozatképes. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 6 igen egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontot fogadta el:
2 Együttes
bizottsági
ülés
a
Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsággal:
1./ Beszámoló az Árpád Gyógy- és Strandfürdő 2009. évi üzemeltetéséről 2./ A 2010. évi költségvetési rendelet megalkotása A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése: 3./ „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című KEOP.1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekttel kapcsolatos kivitelezés során elbontásra kerülő önkormányzati vagyonról szóló döntés 1./ Beszámoló az Árpád Gyógy- és Strandfürdő 2009. évi üzemeltetéséről Kozma János: Közgyűlési határozat alapján 2009. május 1-től az Árpád Fürdő üzemeltetési jogát a Vagyonkezelő Zrt. végzi. Minden költségre nagyon odafigyeltünk, több mint 6 millió forinttal kisebb lett a veszteség, mint amit terveztünk. Bevezettük a 2 órás jegy vásárlásának lehetőségét, kedvező irányba lett szabályozva a szauna, gőzfürdő nyitva tartása. Az addig kihasználatlan infraszauna a vendégtérbe került elhelyezésre, ingyenes használati lehetőséggel. A bérleti díj fizetés a feltétele volt annak, hogy a város az Árpád Fürdő térítés nélküli átadásához kapcsolódó Áfa-t visszaigényelhesse, melynek összege 12 millió forint. Kovács Sándor: Javaslom, hogy téli időszakban 2,5 órás jegy vásárlásának lehetősége legyen megoldva. Kozma János: Természetesen megoldható a kérés. 19/2010. (I.18.) VKMB határozata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága az alábbi határozat elfogadását javasolja a közgyűlésnek: (6 igen egyhangú szavazattal) 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatóját az Árpád Gyógy- és Strandfürdő 2009. évi üzemeltetéséről. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2010. január 21. (4 igen 2 tartózkodó szavazattal) 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 12 millió Ft működési támogatást nyújt a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-nek az Árpád Gyógy- és Strandfürdő 2009. évi üzemeltetéséhez. Forrás: Árpád Fürdő működtetési támogatásának 2009. évi maradványa. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2010. január 29. 2./ A 2010. évi költségvetési rendelet megalkotása Fodor Lajos: A 2010. évi költségvetésben mintegy 1 milliárd forintos hiányt szerepeltettünk, melynek oka az állam intézményi normatíva megvonása.
3 Miklós Attila: 2006-ban polgármester úr új szemléletű költségvetés elkészítését ígérte, sem az elmúlt években, sem pedig a 2010. évi költségvetésben nem látom az új szemlélet megjelenését. Dr. Ferenczi Attila: A költségvetést többféle szemlélet szerint el lehet készíteni (pl. kiadási szemléletű, gazdálkodási szemléletű, pénzforgalmi szemléletű stb.), viszont a számviteli törvény meghatározza a költségvetés összeállításának törvényi hátterét. A költségvetésben több bizonytalansági tényező is van, pl. a Réthy Pál Kórház várható hiánya mintegy 400 millió forint lesz ebben az évben. A kórház már jelezte, hogy a fenntartói támogatásra esetlegesen igényt tart. Békéscsaba város kb. 3200 főt foglalkoztat köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörben, létszámleépítést nem tervez a város. Új adónemet nem kívánunk bevezetni, a meglévőket pedig nem kívánjuk növelni. Az iparűzési adó szintén bizonytalansági tényező, nem tudjuk, hogy az állam milyen összeget fog elvonni a várostól 2010. évben. Lesz olyan fejlesztés, melyben vissza kell lépjünk, ami viszont elindult, azt tartani fogjuk, abban nem lépünk vissza. Baji Lajos: A normatív kötött támogatást akkor is megkapta egy intézmény az elmúlt években, ha azt igazán értelmes dologra nem tudta felhasználni. Most már csak azok az intézmények kapnak lényegesen, nagyságrenddel többet, akik vállalkoznak új, előremutató pedagógiai fejlesztésekre. A kötvénykibocsájtás mellé egy fejlesztési hitel felvételét nem tartom szerencsésnek. Véleményem szerint akkor lenne jó a város költségvetésének filozófiája, ha a meglévő értékeket próbálná megőrizni, természetesen tudomásul véve az esetleges visszalépéseket, a fejlesztések közül még a prioritással terheltet is halasztani, vagy kisebb mértékben megtenni és a hitelfelvétel ilyen növekedését megakadályozni kellene. Szerintem ha egy ilyen irányú költségvetés készülne el, akkor jobb lenne, mint az előterjesztett. Fodor Lajos: Véleményem szerint előre kell haladnunk, fejlődnünk kell. Ezek a beruházások, (Agóra, Szennyvíz projekt) megvalósítása több vállalkozás megélhetését biztosítani fogja. Majernik László: Úgy gondolom, hogy olyan költségvetést elfogadni, amely ilyen sok hiánnyal számol, hitelfelvételt irányoz elő, könnyelműség lenne. Át kellene gondolni, hogy a hitelfelvétel tényleg ennyire fontos és elkerülhetetlen. Fodor Lajos: A hitelfelvétel csak akkor lesz, ha az összes pályázatunk, mely be van adva, 2010-ben nyertes lesz és mindet meg is szeretnénk csinálni. Vannak olyan folyamatban lévő pályázatok, melynek az önerejét be kellett építeni a költségvetésbe, de lehet hogy nem lesz nyertes a pályázat. Miklós Attila: A költségvetés szöveges részében benne van, hogy ezután csak arra pályázzunk, ami szükséges. Akkor eddig arra is pályáztunk ami nem szükséges? A költségvetésben 45 millió forinttal van tervezve a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat. Azt kérem az elnök úrtól, hogy ennek a támogatásából ne lépjen vissza a város. Baji Lajos: Én értéknek tartom azt, ha valamely fejlesztés kapcsán helyi vállalkozások bevételhez jutnak. Azért választottuk azt a filozófiát, hogy a nem kötelező feladatokat is elég magas szinten támogatunk, civil szférát, sportot és egyéb más dolgot, hogy egy város nemcsak attól város, hogy termelés van benne, hanem attól is, hogy kulturális, szellemi élet is van. Ez a költségvetés sajnos nem tudja a civil szervezeteket szinten tartani, melyek el fognak sorvadni. Pedig ha a szellemi keringés megvan, sokkal könnyebben lehet belőle gazdasági növekedést produkálni. Véleményem szerint néhány nem szükséges dolgot érdemesebb halasztani és me gkell őrizni – akár visszalépés mellett is – az ilyen típusú támogatásokat.
4 Kérdésem, hogy nincs-e a költségvetésben olyan tétel, ami véletlenül kimaradt? Pl: intézmény felújítás. Fodor Lajos: Intézmények felújítását nem terveztük a költségvetésben, csak hibaelhárítási tartalékot, az elmúlt 3 évben mintegy 500 millió forintot költöttünk intézmények felújítására. Baji Lajos: Úgy gondolom, hogy intézmény felújítást tervezni kellene, a hibaelhárítási tartalék pedig véleményem szerint kevés lesz. Tarné Stuber Éva: A költségvetés a kommunális területet preferálja, ahol szintén van olyan elmaradás, mint pl. az intézmény felújítások területén. Január 6-án tette közzé az illetékes központi szerv a normatívák jogcímeit, melyeket egyeztettünk, tehát én nem tudok arról, hogy bármi kimaradt volna a költségvetésből. Ez a költségvetés rengeteg feladatot old meg. Sajnos az iparűzési adóval kapcsolatban nagy a bizonytalanság, ezért a pénzmaradvány elszámolásakor márciusban a helyi iparűzési adót korrigálni fogjuk mintegy 50 millió forinttal. Az intézményi elvonás állami szinten 12%, a város ebből csak 6%-ot hárított át az intézményeire. Az intézmények megtervezik költségvetésüket, mely elfogadásra kerül. Ezután a 2009. évi pénzmaradvány szintén 100%-ban visszakerül az intézmények részére. Az intézményi féléves beszámoló elkészülte után fogjuk látni, hogy ha valahol a törvényi előírások betartása támogatási igénnyel rendelkezik, akkor szeptemberben esetleg ezt kezelni fogjuk. Erre szolgál az intézményi céltartalék. Természetesen fentiek az intézmény vezetőkkel le lettek egyeztetve. 20/2010. (I.18.) VKMB határozata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 6 igen egyhangú szavazattal javasolja a 2010. évi költségvetési rendelet-tervezet közgyűlés elé terjesztését. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a 2010. évi költségvetési rendelet megalkotását 4 igen 1 tartózkodó 1 nem szavazattal javasolja a közgyűlésnek elfogadni. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2010. január 21. 3./ „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című KEOP.1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekttel kapcsolatos kivitelezés során elbontásra kerülő önkormányzati vagyonról szóló döntés 21/2010. (I.18.) VKMB határozata 5 igen 1 tartózkodó szavazattal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága az alábbi határozat elfogadását javasolja a közgyűlésnek: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 azonosítási számú projekt keretén belül megvalósuló szennyvíztisztító-telep fejlesztése során elbontandó létesítmények vonatkozásában az alábbi döntést hozza:
5 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szennyvíztisztító-telep fejlesztése során elbontandó létesítményekre nem tart igényt, annak kezelését és hasznosítását – a vonatkozó központi és önkormányzati jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével – a szennyvíz-beruházás kivitelezőjének feladataként határozza meg. Az elbontásra kerülő létesítmények előzetesen becsült hasznosítási értékét az ajánlattételi időszakban az ajánlattevő kivitelezőknek figyelembe kell venni. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a szennyvíztisztító-telep fejlesztése során elbontandó létesítmények vonatkozásában – az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól szóló 16/2009. (IV.6.) önk. rendelet, a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. és az önkormányzat egyéb vonatkozó számviteli szabályainak megfelelően – a szükséges intézkedéseket megtegye a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett. Felelős: Vantara Gyula polgármester, Sztankó Ilona PIU vezető Határidő: 2012. december 31.
A Bizottság elnöke megköszönte a megjelenést, az ülést befejezettnek nyilvánította.
Kmf.
Dr. Ferenczi Attila bizottság elnöke
