Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 260-5/2008.
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2008. május 22-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Baji Lajos, Tóth Károly országgyűlési képviselő, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Vámos József, Hrabovszki György, Takács Péter, Halász Zsanett, Szilvásy Ferenc, Pap János képviselő. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyző, Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző Meghívottként jelen volt: Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyettese, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály csoportvezetője, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály vezetője, Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. cégvezetője, Bornné Dr. Stefkovics Valéria, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetője, Bartók Viktória, a Projektmenedzser Csoport fejlesztési ügyintézője, Kibédi-Varga Lajos vagyonkezelő, Marik Tibor Stratégiai-Fejlesztési Osztály csoportvezetője, Dr. Komán Ágnes a Személyzeti Csoport vezetője, Bánfi Ádám szakértő, Sztankó János, a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetője, Hrabovszki Mihály, a Közművelődési, Ifjúsági és Sportosztály osztályvezetője, Túriné Kovács Márta osztályvezető-helyettes, Szigeti Csaba a Sport Csoport vezetője, Dr. UrbánZsilák Klára jogász, Varga Tamás ifjúsági referens, Lestyánné Hricsovinyi Julianna tanügyi ügyintéző, Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője, Molnár László országgyűlési képviselő, Fibringel Anita és Tanács Zoltán az IFUA Horváth Partners Kft. képviselői. Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes. Bejelentette, hogy Vámos József képviselő távolmaradását előzetesen jelezte, de 10 órától részt vesz a közgyűlésen, az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z.1, Z.2. jelzésű napirendi pontokat a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület. A meghívóban jelzett napirendi pontokhoz képest az alábbi módosító javaslattal élt: A helyszínen kiosztott Z.1.1. „Fellebbezés, méltányossági ügy”, a Z.3. „Elővásárlási jog gyakorlása” valamint a 9.9. „Szándéknyilatkozat Telekgerendás Község Önkormányzatával közoktatási feladatellátási megállapodás megkötéséről” tárgyú előterjesztések felvételét javasolta a közgyűlésnek. A bejelentések között szóbeli beszámolót tart a Vízmű Zrt. közgyűléséről, valamint a Tessedik Sámuel Főiskola esetleges összevonásával kapcsolatban. (Kazetta 1/1. 000-026)
2 Miklós Attila képviselő: Nyilvános ülés elején felszólalásra kért lehetőséget. (Kazetta 1/1. 026-028) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Nyilvános ülés elején kérdést intézne a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez. (Kazetta 1/1. 028-031) Hrabovszki György képviselő: Nyilvános ülés elején kérdést intézne Vantara Gyula polgármesterhez és Köles István alpolgármesterhez. (Kazetta 1/1. 031-032) Baji Lajos képviselő: Kérte a polgármestert, hogy az összefüggések miatt a Vízmű Zrt-vel folytatott egyeztetésről szóló beszámolóját a 10.3. jelzésű napirend megtárgyalása előtt tartsa meg. (Kazetta 1/1. 032-037) Vantara Gyula polgármester: Az elfogadott módosításokkal szavazásra bocsátotta a napirendi pontokat. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 24 igen egyhangú szavazattal a napirendi pontokat elfogadta. (Kazetta 1/1. 037-051) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
1.1)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Előterjesztő: Dr. Tőgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetője Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
2.)
Javaslattétel a „Békés Megyéért” kitüntető díj adományozására Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
3.)
Elővásárlási jog gyakorlása
Nyilvános ülés: 1.)
Tájékoztató a városi önkormányzatot érintő tárgyalásokról, tanácskozásokról 2008. április 24. és május 22. között Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Kabinet
3 2.)
A békéscsabai önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása, valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással (CD melléklet) Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Kabinet
3.)
Közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Közigazgatási Osztály
4.)
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.
A szennyvízprojektet támogató jogi tanácsadó kiválasztása (2008. május 20-i kiküldéssel) Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály PIU 2. Településrendezési terv módosítása Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 3. A Kossuth tér és Ifjúsági ház közötti terület rendezése Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 4.
A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Stratégiai-Fejlesztési Osztály
5.
Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Stratégiai-Fejlesztési Osztály 6. Telkek tulajdonjogának átruházása az Élővíz csatorna mellett Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 7. A 2659/6 és 2659/8 hrsz. alatt felvett temető tulajdonba adása Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály
4 8. Fedezetbiztosítás műszaki alaptérkép továbbvezetésére Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 9.
Békés-Békéscsaba kerékpárút tárgyában pályázat benyújtása a KÖZOP-20083.2. pályázatra Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 10. Városfejlesztési koncepció kiegészítése Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály 11.
Pályázat benyújtása AGORA-multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítására Pályázati kódszám: TIOP-1.2.1./08/1. (CD melléklet, május 19-i kiküldéssel) Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 12. Vagyonkezelői jog létesítése Előterjesztő: Hanó Miklós alpolgármester Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 14.00 órakor Fekete Pál úr Békéscsaba díszpolgára köszöntése a Magyar Hősök Emléknapjához kapcsolódva 5.)
2008. évi egyházi támogatások Előterjesztő: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
6.)
Egészségfejlesztési program alapítványi támogatása Előterjesztő: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Előkészítő: Szociálpolitikai Osztály
7.)
A Helios Alapítvány kérelme Előterjesztő: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
8.)
Pályázatok elbírálása (alapítványok) Előterjesztő: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
5
9.)
Oktatási, közművelődési és sport ügyek 1.
2008. évi Közművelődési és művészeti pályázatok alapítványi támogatásainak elbírálása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály
2. A Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium névváltoztatása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 3. Döntés a 2008/2009-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 4.
A 2008. évi ifjúsági feladatok ellátására kiírt pályázatok alapítványi támogatásainak jóváhagyása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály
5. A Békéscsabai Röplabda SE. kérelme Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 6.
A sportkoncepció és sporttámogatási rendszer diáksport támogatásról szóló fejezetének módosítása Előterjesztő: Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 7. A Békéscsaba 1912. Előre Kft. 2007. évi egyszerűsített éves beszámolója Előterjesztő: Fülöp Csaba ügyvezető Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 8.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája (CD melléklet) Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály 9.
Szándéknyilatkozat Telekgerendás Község feladatellátási megállapodás megkötéséről
Önkormányzatával
Előterjesztő: Köles István alpolgármester Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sportosztály
közoktatási
6
10.)
Városüzemeltetést érintő ügyek 1.
A fizető- parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 52/2006. (XII.18.) rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 2.
Tájékoztató a parkoló építési kötelezettségnek nem beruházás keretein belül történő teljesítése esetén gyakorolható kedvezmény alkalmazásáról Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 3. A viziközmű-vagyon bérleti díjának elszámolása Előterjesztő: Vantara Gyula polgármester Előkészítő: Városüzemeltetési Osztály 11.)
Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előterjesztő: Dr. Benedek Mária jegyző Előkészítő: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
12.)
BEJELENTÉSEK
Vantara Gyula polgármester: 9 óra 22 perckor zárt ülést rendelt. A közgyűlés zárt ülésen folytatja tovább munkáját. (Kazetta 1/1. 051-064) Technikai megjegyzés: A zárt ülés befejezését követően a közgyűlés 9 óra 57 perctől nyilvános üléssel folytatja tovább munkáját. Napirend előtti felszólalás Miklós Attila képviselő: Tájékoztatást kér a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülésére vagy a júniusi közgyűlésre azzal kapcsolatban, hogy az Árpád soron lévő védett gesztenyesor elhalt fáinak pótlása hogyan történik? Az önkormányzat mit tesz a fák megóvása érdekében? A sétányon több fa kivágásra kerül, melynek pótlásáról a hivatal nem intézkedett. (Kazetta 1/1. 466-483) Hrabovszki György képviselő ügyrendi hozzászólása: A közgyűlés megkezdése előtt nevére címzett, névtelen levelet talált az asztalán, melyből idézett. Hogyan történt a kézbesítés, ki jogosult a levél átvételére? Készséggel áll bármilyen átvilágításra. A képviselő-csoport nevében öt perc szünetet kért. (Kazetta 1/1. 483-552) Vantara Gyula polgármester: A nyilvános ülésen bárki részt vehet, ezért nem ellenőrizhető. (Kazetta 1/1. 552-527)
7 Hanó Miklós alpolgármester: A levéllel kapcsolatban az Iktató-Leíró-Postázó Csoporttól kell tájékoztatást kérni. (Kazetta 1/1. 527-528) Vantara Gyula polgármester: Szünetet rendelt el, a közgyűlés 10 óra 5 perckor folytatja tovább munkáját. (Kazetta 1/1. 528-540) Szünet Hrabovszki György képviselő: A közgyűlésben nem volt gyakorlat, hogy névtelen levélre reagáljanak, ezért elnézést kért. A hivatal jogszerűen járt el akkor, amikor a nevére címzett levelet továbbította részére. A szocialista frakció elejét szeretné venni annak, hogy hasonló vádak bármikor felmerüljenek, ezért nyilatkoznak arról, - melyet a későbbiekben hitelesítenek - hogy a szocialista frakció minden tagja közszereplőnek tekinti magát, ezáltal bárki, bármikor lekérheti a rájuk vonatkozó adatokat, készséggel állnak bármilyen átvilágítás elé. Az önkormányzat képviselő-testületére nézve is sértő, hogy bármely tagjáról ilyen dolgot feltételeznek. (Kazetta 1/1. 540-031) Takács Péter képviselő: Közszereplőként két alkalommal került sor átvilágítására. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a hasonló esetek elkerülése végett személyére nézve végeztesse el az átvilágítást. (Kazetta 1/2. 031-040) Hrabovszki György képviselő: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése határozatot hozott a Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumába delegálandó személyekről. A közgyűlés két alkalommal döntött a témával kapcsolatban. Az érvényben lévő határozat alapján Békéscsaba Benkóné Dudás Piroskát is jelölte a kuratóriumi tagok közé. Milyen tárgyalásokat folytattak a vonatkozásban, hogy a megyei önkormányzat Békéscsaba képviselő-testület határozatát elfogadja? A város delegáltja mikor vehet részt a közalapítvány munkájában? Kérdéseire választ vár Vantara Gyula polgármestertől és Köles István alpolgármestertől. Lehet, hogy történtek írásos megkeresések, tárgyalások, de erről a testület nem kapott tájékoztatást. (Kazetta 1/2. 040-053) Köles István alpolgármester: A megyei közgyűlés elnökét szóban tájékoztatta arról, hogy a városi közgyűlés álláspontja változatlan. Erre azt a tájékoztatást kapta, hogy a megyei álláspont sem változott. Amennyiben Hrabovszki György frakcióvezető írásban szeretne tájékoztatást kapni, megkérik a megyétől. (Kazetta 1/2 053-060) Hrabovszki György képviselő: Köles István alpolgármester az önkormányzat kérését írásban is fogalmazza meg, továbbá tegyen meg mindent azért, hogy az érvényben lévő határozatot Békés megye Önkormányzata elfogadja, és a szokásjog, a hagyományok vonatkozásában ne akadályozza Békéscsaba jelölési jogát. Arculcsapás a megye részéről az, hogy két alkalommal meghozott határozatot nem vesz figyelembe. Domokos László elnök, valamint a megyei közgyűlés illetékes bizottsága a mai napig nem adott választ arra, hogy mi a kifogásuk a megjelölt személy vonatkozásában, mely meggyőződése szerint nem jogszerű. (Kazetta 1/2. 060-076)
8 Vantara Gyula polgármester: Nem Domokos László elnök, hanem a képviselő-testület dönt a megjelölt személy elfogadásáról. (Kazetta 1/2. 076-081) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Kérdést intézett Fodor Lajoshoz, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez, - aki egyben a VAK Zrt. vezetésében is aktív munkát végez - igaz-e, hogy a zrt. igazgatóságának elnöke által vezetett cégnek közel 40 millió forintos vállalkozói megbízása van VAK Zrt-vel, őrzés-védelmi, takarítási, karbantartási feladatokra? Amennyiben valós az állítás, van-e erkölcsi vagy törvényes összeférhetetlenség? (Kazetta 1/2. 081-100) Fodor Lajos képviselő: Az ügyet megvizsgálja, melyről 15 napon belül írásban tájékoztatja a képviselőt. (Kazetta 1/2. 100-103) Tárgy:
Tájékoztató a városi önkormányzatot érintő tanácskozásokról 2008. április 24. és május 22. között
tárgyalásokról,
Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés az előterjesztésről az SZMSZ értelmében vita nélkül szavaz. (Kazetta 1/2. 103-108) Takács Péter képviselő: Milyen eredménnyel zárult a 2008. április 29-én, a polgármester és a Hirschmann Kft. igazgatójával folytatott megbeszélés? Az igazgató kifejezte-e fejlesztési, munkahely-teremtési szándékát? (Kazetta 1/2. 108-113) Vantara Gyula polgármester: Az üzemek és vállalkozások vezetőivel történt megbeszéléseken a felmerült igényeket, terveket, elképzeléseket és a munkahelyteremtést taglalják. 2008. május végén a Hirschmann Kft-nél helyszíni szemlén vesznek részt. Az elhangzott igényeket megpróbálják a városi érdekekkel összehangolni. (Kazetta 1/2. 113-122) Miklós Attila képviselő: Az előterjesztésben leírt tájékoztatás már közelebb áll a napirend címéhez. Az imént, szóban elmondott tájékoztatót, valamint a két közgyűlés között kötött szerződéseket miért nem lehet az anyagba belefoglalni? Kérte, hogy az alpolgármesterek és a tanácsnokok is számoljanak be a két ülés között tett tárgyalásokról, rendezvényeken való részvételről. (Kazetta 1/2. 122-136) Vantara Gyula polgármester: A tájékoztatás csak a polgármesterre nézve kötelező. A szerződések megtekinthetők a polgármesteri hivatalban. (Kazetta 1/2. 136-145) Miklós Attila képviselő: Szívesen tájékozódik a szerződésekkel kapcsolatban, de egyszerűbb megoldásnak tartja, ha a szerződéskötést két mondatban összegzik a tájékoztatóban. (Kazetta 1/2. 145-151)
9 Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat a két testületi ülés között kb. 40 szerződést köt. A képviselő a polgármesteri hivatalban minden tájékoztatást megkap, továbbá a jegyző is készségesen válaszol a feltett kérdésekre. Szavazásra bocsátotta a beszámolót. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a beszámolót elfogadta. (Kazetta 1/2. 151-161) Miklós Attila ügyrendi hozzászólása: Kérdést intézett Dr. Benedek Mária jegyzőhöz, mely szerint javaslatáról szavazhat-e a közgyűlés? (Kazetta 1/2. 161-166) Dr. Benedek Mária jegyző: A jogszabályi kötelezés csak a polgármestert érinti, az alpolgármesterekre és tanácsnokokra beszámolási kötelezettség nem irható elő. (Kazetta 1/2. 166-170) A közgyűlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 315/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a két ülés között tett, a városi önkormányzatot érintő tárgyalásokról, tanácskozásokról szóló jelentést elfogadja. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Tárgy:
A békéscsabai önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása, valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással
Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte az IFUA Horváth Partners Kft. jelen lévő képviselőit, Fibringel Anitát és Tanács Zoltánt, akiket felkért a szakértői anyag prezentációjára. (Kazetta 1/2. 170-182) Tanács Zoltán, az IFUA Horváth Partners Kft. képviselője: Az önkormányzatokkal kapcsolatban 2000. óta különböző tanácsadási tevékenységeket folytatnak. Egyik legnagyobb volumenű munkájuk a debreceni VAK Zrt. kialakítása volt. A munkájuk során összegyűjtött tapasztalataikat hasznosították az itteni munka során is. Igyekeztek testre szabni a tanulmányban foglalt javaslataikat, mellyel kapcsolatban várják a kérdéseket. (Kazetta 1/2. 182-196) Fibringel Anita, az IFUA Horváth Partners Kft. képviselője: Testre szabták a korábbi projektekből származó tapasztalataikat, mely az anyagban sok helyen beépítésre került. Elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatokat, valamint az ehhez kapcsolódó intézményeket és a kistérséget vizsgálták. Kis tulajdonrésszel bíró önkormányzati vállalatot nem vontak be a vizsgálati körbe. Első lépésként helyzetértékelést végeztek, melynek során
10 négy témakörre fókuszáltak. Megállapítást nyert, hogy az önkormányzati vállalatok megyei méretekben is jelentős súlyt képviselnek, ugyanakkor nem használják ki a közös működésből fakadó előnyöket, teljesen függetlenül, egymástól elkülönülve működnek, a közösen megvalósítható szolgáltatásokat sem végzik együtt. Ugyanez az irányítási struktúrára is megállapítható. Az önkormányzat a társaságaival külön-külön tartja a kapcsolatot. Jellemző, hogy általában félévente, évente, a kötelező beszámolók alkalmával találkoznak a cégekkel. Számszerűsített tulajdonosi elvárásokat nem fogalmaz meg az önkormányzat a cégek felé. A gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatban elmondta, hogy jellemző, hogy az önkormányzati vállalatok árbevétele, illetve mérleg főösszege nem jelentős, de ha hozzáveszik a megyei tulajdonban lévő cégeket, - Vízmű – elég jelentős összegekről beszélhetünk. Az intézmények vonatkozásában megállapítható, hogy a saját bevételek nagysága minimális. A kistérségek esetében nagyfokú fejlődés történt. Mindezekből levonható, hogy a vállalatcsoport, az intézmények és a kistérség vonatkozásában is hatékonysági tartalékokat lehet feltárni a rendszerből. A támogató tevékenységek vonatkozásában több esetben is megállapítható a koordinált beszerzés hiánya, az egységességre törekvés a vállalatok között. A szolgáltatásokat egyedileg szerzik be a vállalatok, holott összehangolt, egységes beszerzéssel jelentős megtakarítási potencia várható. A vagyongazdálkodással kapcsolatban vizsgálták az önkormányzati ingatlanokat, gazdasági társaságainak vagyonát, valamint az önkormányzati feladatellátást, a városüzemeltetési szerződéseket. Békéscsaba tulajdonában nincsenek klasszikus közszolgáltatást végző cégek, a városüzemeltetési feladatokat megbízás alapján, más-más cégek végzik. Javaslat csomagjuk öt összetevőből áll, elsősorban az egységes irányítási rendszer kialakítására, és az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatokra koncentráltak. Ehhez kapcsolódóan vizsgálták az intézményeket és a kistérségeket is. Az egységes irányítási rendszer kialakítására törzsház konszern modellt javasolnak, a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok, egy, a már meglévő VAK Zrt. tulajdonába kerülnének, mely az irányító vállalat szerepét látja el. A cégcsoport egy elismert vállalatcsoportként kerülne bejegyzésre. (Kazetta 1/2. 196-255) Tanács Zoltán: Nagyon sokféle elméleti lehetőség van egy városon belüli egységes irányítás megszervezésére. A debreceni modell a klasszikus holding konstrukciót hozta létre, egy kis létszámú vállalat kizárólag irányítási feladatokat lát el a többi önkormányzati vállalat felett. Veszprémben lényegesen koncentráltabb volt az önkormányzati vállalkozási vagyon, ezért egy egységes vállalatot hoztak létre a közüzemi szolgáltató bázisán. A köztes megoldást a törzsház konszern jelenti, melynek irányába elmozdult Pécs, Eger városa. A kijelölt vállalatnak komoly vezetési tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy képes legyen a közös szolgáltatásokat, tevékenységeket megszervezni, és megfelelően kézben tartani a vállalatokat. Fontos, hogy legyen egy egységes stratégiai szemlélet a közös szolgáltatásokban, beszerzésekben, legyen pénzügyi számviteli rendszerekben rejlő lehetőségeket kihasználó gócpont a városon belül, mely a város fejlesztését elősegítené. Egy olyan városfejlesztési céget kell létrehozni, mely alkalmas arra, hogy az összes Európai Uniós pénzből finanszírozott projektnek, fejlesztésnek a gazdája legyen és azokat kivitelezze. (Kazetta 1/2. 255-282) Fibringel Anita: Az egységes vállalatirányítási rendszer és vállalatcsoport megalakítása után kerül sor a közös szolgáltatások megvalósítására. Az egyes vállalatokra vonatkozó javaslatok a tanulmányban részletesen megtalálhatók. Költséghaszon elemzést készítettek a három vizsgált alrendszerre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az egységes rendszerbe csak a vállalatok kerülnek bevonásra, a közös szolgáltatások megvalósításába, nagy potenciál nem látható. Az intézmények rendszerhez való kapcsolódásával lényegesen nagyobb megtakarítás
11 várható. Kecskemét városa egy olyan központosított közbeszerzést alakított ki az önkormányzaton belül, amely elsősorban az intézményekre koncentrálódik, a vállalatok most még csak opcionálisan kapcsolódhat, de szeretnék kiterjeszteni az intézményi körre, melyet fejlett informatikai háttérrendszer támogat. Az összes intézkedés megvalósítása esetén éves szinten 150.000.000-200.000.000,- Ft-os megtakarítás várható az egységes irányítási rendszer kialakításából. A számszerűsíthető hasznok mellett egy sor olyan haszon is felmerül a rendszer kialakításában, melyek nem számszerűsíthetők, pl. erősödik a vállalatok közötti koordináció, kommunikáció, az expanziós törekvések könnyebben megvalósíthatók, egységesen, közösen nagyobb erővel tudnak fellépni, egységes arculattal egy komolyabb erőt képviselő cégcsoport jön létre. (Kazetta 1/2. 282-315) Tanács Zoltán: Székesfehérváron létrejött egy holding, melynek élére nem megfelelő vezetőt és felügyelő bizottsági tagokat választottak, ezáltal a vagyonkezelő felszámolásra került. Rájöttek arra, hogy nem a koncepció, hanem a megvalósítás okozott problémát, mely elenyésző kivétel a hazai városok között. Tapasztalatai szerint a holdingok jól működnek. (Kazetta 1/2. 315-334) Fibringel Anita: Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az egységes irányítási rendszer valósuljon meg, az ütemezésre vonatkozóan javaslatot állítottak össze, mely egy év alatt megvalósulhat. (Kazetta 1/2. 334-342) Tanács Tamás: A napokban megjelent NFÜ pályázat a megyei jogú városok számára lehetővé teszi a hivatal, intézmény, város kapcsolódási pontjain a szervezeti és folyamati fejlesztéseket, továbbá az ehhez kapcsolódó képzések megtartását, melyre 20.000.000-50.000.000,- Ft-os keretelnyerésre van lehetőség. Az elkészült tanulmány alapot biztosít a pályázat beadásához. A nyerési esélyek kedvezőek, több mint 1.000.000.000,- Ft áll rendelkezésre. (Kazetta 1/2. 342-364) Vantara Gyula polgármester: A tegnapi nap folyamán összevont bizottsági ülést tartott a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság. Mindkét bizottság egyhangú szavazattal támogatta a határozati javaslatot. Kérte a képviselőket, hogy amennyiben kérdés merült fel, tegyék meg. (Kazetta 1/2. 364-378) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Az elmúlt közgyűlésen Fodor Lajos képviselőnek, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, valamint a VAK Zrt. igazgatóság elnökének elmondta, hogy az önkormányzat előbb-utóbb valamennyi ügyet beintegrál a zrt-be, melyről az elnöknek nem volt tudomása. A polgármester tájékoztatása szerint a jövő év folyamán válhat esedékessé. Ehhez képest egy hónap alatt elkészült a szakértői tanulmány is. Valószínű, hogy az elnök tisztában volt azzal, hogy a tanulmány elkészítését valaki megrendelte, mely szerepelt minden bizottság előtt. Amennyiben a tanulmány elkészítése többe került volna, mint a közbeszerzési határ, értelemszerűen közbeszerzéssel meg is keresték volna a szakértői céget, aki ajánlatot tett. Ebből következik, hogy a szakértői csoport, a kft. térítésmentesen végezte el a munkát a város iránti elkötelezettsége miatt, hiszen semmiféle szerződéskötés, közbeszerzés nem történt. Változott-e Fodor Lajos képviselő véleménye a múlt alkalomhoz képest? A polgármester milyen nyomós indokokat tud felsorakoztatni a tekintetben, hogy az ügy ilyen váratlanul a közgyűlés elé került? Nem feltételezi Fodor Lajos képviselőről,
12 valamint Vantara Gyula polgármesterről, hogy a közgyűlés tudta nélkül rendelték volna meg a tanulmány elkészítését. (Kazetta 1/2. 378-440) Takács Péter képviselő: A legutóbbi közgyűlésen Fodor Lajos elnök határozott nemmel válaszolt az integrálásra. Az anyaggal kapcsolatban elmondta, hogy a városüzemeltetési ügyek jelentős tételt jelentenek minden évben Békéscsaba költségvetésében, mely megtakarítás szempontjából kezelhetetlen, tekintettel arra, hogy közbeszerzési eljárással külső cégeket bíz meg az önkormányzat. A pályázat tekintetében mindig a legalacsonyabb ajánlati ár volt a legfontosabb szempont. A mostani árnál alacsonyabb összegért a feladat nem megoldható. Szerződéssel alátámasztott az elvégzendő munka. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. a város egyik legjobban teljesítő gazdasági társasága. Az utóbbi években jelentős szerepet vállalt a munkahelyteremtő program Békéscsabára történő mobilizálásában is, pl. Budapest Bank. Az Almáskerti Ipari Park betelepítését a rendkívül rossz gazdasági környezetben is megvalósította, a feladatokat minimális létszámmal, hatékonyan oldotta meg. A városnak egy húzó, minden tekintetben jól működő, kis létszámú, hatékony, gazdasági vállalkozásáról van szó, ezért számára értelmezhetetlen a VAK Zrt-vel történő összevonása, különösen azért is, mert a profiljuk eltérő. Az esetleges összevonási szándék mennyiben befolyásolja a kft. pályázati mozgásterét? Az intézmények esetében a tanulmány kimondja, ha csak a két vállalat kerül összevonásra, nem keletkezik jelentős megtakarítás. Ebben az esetben vessék el a gondolatot. Az anyag szerint a jelentős megtakarítás abból adódna, ha az intézményi beszerzéseket is a törzsház végezné. Szeretne erről is bővebb felvilágosítást kapni. Az intézmények esetében szintén a gazdasági társaság végezné pl. a takarítási munkákat? Hogyan működne? A polgármesterhez intézett kérdése, hogy mennyiért készítette el a cég a tanulmányt? (Kazetta 1/2. 440-528) Hrabovszki György képviselő: Az anyag tartalmazza mindazon személyek nevét, akiknek a személyes elbeszélgetéseken részt kell vennie. A lista tartalmazza a Stratégiai és Fejlesztési Osztály volt osztályvezetőjének, Palotai Magdolnának nevét, aki egy hónapja nyugállományba vonult. Ennek értelmében az anyag több mint egy hónappal ezelőtt készült. A tájékoztatóból kiderült, hogy az önkormányzati és többségi tulajdonú cégeknek nagyon alacsony a mérleg főösszege, ebből adódóan meglehetősen alacsony megtakarítási ráta érhető el, továbbá jelentős megtakarítási potenciál van, 150.000.000-200.000.000,- Ft-ra prognosztizálható, mely azt jelenti, hogy az egységes irányítási rendszer, mint vállalatirányítási rendszer vonatkozásában lehetséges, hogy logikusak az előadó által felvázoltak, ugyanakkor megtakarítási potenciál gyakorlatilag az intézményi szektorban elvégzett szolgáltatásokból hozható létre. Az intézmények többségében kapcsolt munkakörökkel látják el a feladatokat, pl. a portás a hivatalsegéd, sofőr, kertész is egy személyben. Azok a feladatok, amelyeket az intézményben lévő munkaerő felhasználásával, néhány esetben szülői hozzájárulásokkal, támogatói pénzek, anyagok beszerzésével végeztek és végeztettek el, ezt követően megszűnhetnek. Az anyagból számára nem derült ki, hogy az intézmények vonatkozásában milyen adatokat vettek figyelembe, tekintettel arra, hogy a tanulmány szerint a társasági szerződésekből, alapítói okiratokból és elsősorban gazdasági adatokból, excel táblákból dolgoztak. A beszerzések oldaláról látható, hogy 1.500.000.000,Ft körüli az összes dologi kiadás, melynek jelentős része a közmű kiadásból adódik. Vélelmezhető, hogy az intézmények munkaköri leírásai, illetve az intézményvezetők részéről interjúk abban a kérdésben nem történtek, amelyek arról szóltak volna, hogy a működésben okoz-e bármilyen típusú zavart a kapcsolt munkakörök megszűnése. Nem talált a rendszerben a veszélyek feltérképezésére vonatkozó analízist, a 6.2 pontban csak a kritikus tényezőket
13 taglalja, a kommunikációtól a jó vezető kiválasztásáig. Az intézmények vonatkozásában nem készült sem kommunikációs, sem egyéb működési modell. A 6.1.2. kimondja, hogy a vállalatcsoport nagyobb mérete nagyobb reagáló képességet és rugalmasságot jelent. A Csaba Centerben 135 bérleményt üzemeltet, a nagyobb cégek vonatkozásában a reagáló képesség úgy működik, hogy a hozzájuk intézett levélre lehet, hogy csak fél év múlva érkezik érdemi reakció, míg a kisebb cégek esetében a reagálás gyakorlatilag két óra azonos probléma esetén. Tehát ezzel a megállapítással messzemenően vitatkozna. (Kazetta 1/2. 528-040) Vantara Gyula polgármester: A nettó vállalkozási díj 20 %-os áfa-val együtt 9.120.000,- Ft. A pályázat kiírása és elbírálása a törvények szerint történt, az önkormányzat nem sértett jogszabályt. A korábbi közgyűlési jegyzőkönyvből visszakereshető, hogy a polgármester 2009. január 1-től tervezi az átalakítást. Az intézményi pénzkivonással kapcsolatban Hrabovszki György képviselőnek elmondta, hogy az intézmények több mint tíz telefontársasággal állnak szerződésben, mely, ha versenyeztetés útján egy kézbe kerül 85 %ért, véleménye szerint takarékoskodást vagy racionalizálást és nem kivonást jelent. Nincs szó pénzelvonásról, eszközbeszerzés esetén az összevonás költségmegtakarítást eredményezne. Az intézmények energia-beszerzése egyedi, egyedileg köti a szerződést az energiaszolgáltatóval. Takács Péter képviselő kérdésére, miszerint a társaságot ki vezesse, elmondta, hogy a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. néhány fős szervezet, mely nem tudja a törzsház szerepét ellátni, hiszen az összes, hozzá kapcsolódó intézmény gazdasági tevékenységét látná el. A társult szervezetek önállósága megmarad. A bizottsági üléseken felmerült annak a kérdése, hogy az önkormányzat két 100 %-os tulajdonban lévő vállalata ellenére érdemes-e a rendszer kiépítése? A kapcsolódó vállalatok (Temetkezési Vállalat, Foglalkoztatás Egészségügy) helyzetét át kell tekinteni, érdemes-e 100 %-os tulajdonba venni és bevonni a vállalatközpontba. Az új cégeket (pl. Árpád fürdő) a társaságba be kell léptetni, és ha bővül a város vagyona, akkor válik teljessé a működési modell. Fölmerült a több százmillió forintos gazdálkodással bíró városi irányítás alatt álló szerv bevonása a törzsház konszernbe, mely tovább növelheti az egységes irányítás felé való törekvést. A szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy el kell gondolkodni azon, hogy szükséges-e egy nonprofit költségvetési üzem kialakítása. Az intézmények gazdálkodási szabadsága megmarad, a tevékenységek összevonásával – papír-írószer vásárlás, jogi ellátás, takarítás – költségcsökkenés várható. (Kazetta 2/1. 040-110) Tanács Zoltán: Azon kérdésre, mely szerint milyen anyagokból dolgoztak, elmondta, kapott anyagokból dolgoztak, elkérték az intézményi beszámolókat, valamint készítettek egy olyan kérdőívet, mely kimondottan azokat a tételeket mérte fel, melyek jellemzően közösen, sztender módon beszerezhetők, és nem intézmény-specifikusak, pl. távközlési szolgáltatások. Az intézmények esetében három helyen lehetséges nagy megtakarítást elérni, a beszerzések centralizálása, (anyagok, eszközök, szolgáltatások) gazdasági adminisztrációs tevékenységeknek, a létesítmény üzemeltetéshez kapcsolódó takarítás, őrzés-védés, apró karbantartások centralizálása terén. Egy szereplő szükséges a folyamatos szervezéshez, a pályáztatáshoz, az egységes feladatellátáshoz. A pályázat „nyertese” lehet egy belső egység, egy nonprofit szervezet, külső vállalkozó, intézménynél létrejött csapat, vagy a vállalat egy részlege, aki a szolgáltatásokat ellátja, melynek lényege az egymás közötti versengés ösztönzése. Debrecenben a vállalatcsoport könyvelési szolgáltatásait egy központban kívánták megvalósítani, mely nagy költségvonzattal járt volna, ezért a holding kiírt egy belső
14 pályázatot a vállalatok között a célból, hogy mely cég látná el a többi társaság könyvelését és milyen feltételekkel. A hőszolgáltató vállalat negyedakkora összegért végzi a könyvelést jelenleg, mint korábban. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság az összes minisztérium háttér- és üzemeltetési szolgáltatásait végzi, mely 40 %-os megtakarítást tesz lehetővé. Békéscsaba esetében 10 %-os megtakarítással számoltak, mely reálisnak mondható. Arra a kérdésre, hogy kivonja-e az önkormányzat a forrást ezáltal az intézményi körből, elmondta, hogy elválasztandó kérdés a tanulmánytól. Egy eszköz áll rendelkezésre a megtakarítások eléréséhez. Politikai döntés függvénye, hogy az önkormányzat bent hagyja az intézményeknél és nem telefonszámlára, hanem pedagógusbérre fordítja, vagy kivonja, és útépítésre használja. „Mi lesz az ilyen jellegű szolgáltatásokat ellátó emberekkel, a kapcsolt munkakörökkel, a kérdés megoldható-e működés szempontjából?” Pedagógusként megtapasztalhatta az intézményi működést, melyben elérhető a jelentős megtakarítás, amennyiben ez a cél. Ez szintén politikai döntés kérdése. Szociális szempontok alapján munkahely-finanszírozás vagy más célokra történő felhasználás. Működési problémákat csak annyiban okoz, hogy a megszokottól eltérő működési modellt kell követni. Megszűnne az óvodai gondnok, probléma esetén jelzéssel kell élni a szolgáltató felé, aki a megállapodástól függő határidőben a hibát elhárítja. A közműkiadások olcsóbbá tétele egységes beszerzéssel megvalósítható. A veszélyeket fejezetcímmel nem szerepeltették, de a kritikus sikertényezőkből vissza lehet következtetni. Nagyobb méret és rugalmasság kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy jogos felvetés, hogy a nagyobb vállalati méret lassabbá teszi a működtetést, de egy egységes, az egész vállalkozói vagyonra és az intézményi és kistérségi működés bizonyos részeire is kitekintő szemlélet jöhet létre. Hatékonyabb lehet abból a szempontból, hogy egységesen lép fel a piac szereplőivel szemben, gyorsabban tud reagálni a rendszer a közvetlen önkormányzati kapcsolat folytán. A törzsház konszern nem egységes vállalat, ezért valamennyi tagvállalat önállóságát megőrzi az összes olyan kérdésben, mely az alaptevékenységhez kapcsolódik. A pályázási képesség megőrzésére is van mód. (Kazetta 2/1. 110-200) Vantara Gyula polgármester: A szakértő elmondása alapján az önkormányzatnak tulajdonosi jogait gyakorolnia kell, meg kell fogalmazni a tulajdonában lévő társaságok felé az elvárásokat. A testület az elmúlt közgyűlésen hagyta jóvá a két 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég üzleti tervét, 2008. évi beszámolóját, a prémiumfeltételeit, a kft. ügyvezetőinek a bér- és prémiumrendszerét. Az anyag áttanulmányozása során megállapítható, hogy sem a kitűzésekben, sem a mértékekben, sem az elvárásokban nincs egységesség. A közgyűlésnek meg kell tudnia fogalmaznia az elvárásait a törzsház konszern alapítóival, résztvevőivel szemben. A megtakarításokkal kapcsolatban elmondta, hogy az összeg felhasználható az intézményen belül, továbbá alapot szolgáltathat más fejlesztéseknek is. Az anyag 150-200 millió forint körüli megtakarítással számol, mely pályázat útján megötszörözhető, és kb. 1 milliárd forint értékű pályázati pénz saját önereje állítható elő. El kell dönteni, hogy az önkormányzat a keletkező osztalékot mire fordítja. Az átalakítással keletkező nyereséget az önkormányzat kivonhatja a cégből és pályázati önerőként ennek többszörösével fejlesztheti intézményhálózatát, vagy amit a közgyűlés pályázati célban támogathatónak ítél meg. (Kazetta 2/1. 200-234)
15 Mezei Zsolt képviselő: Elfogadja a debreceni példát, de Hódmezővásárhely önkormányzat hivatalos honlapján az összes megkötött szerződés elolvasható. Kérdése a polgármesterhez, hogy Békéscsabán mikor teszik lehetővé az ilyen irányú tájékozódást? Végre egy olyan cég lett kiválasztva, akinek van honlapja és látszik a múltja és a szakmai tapasztalata. Az elmúlt két év alatt ez az egyetlen szervezet Békéscsabán, mely referenciamunkával rendelkezik. Az előadó a tapasztalati tényekre alapozva elmondta, hogy az eddigi munkájuk tanúságaként kb. 40 %-os megtakarítás várható, ehhez képest az anyag Békéscsabán 10 %-al számol, ezért kérdése Vantara Gyula polgármesterhez, hogy mi lesz a fennmaradó 30 %-al? Nem látják a bevételi forrásait. Az anyag szerint az egykapus rendszer csökkenti az átjárhatóság intervallumát. Meggyőződése, hogy csökkenés akkor érhető el, ha elvonják az intézményeknél lévő feladatot, és az önkormányzatba vagy a holdingba telepítik hasonló személyi állománnyal. A holdingnak az együttes nyereségből kell fedezni a működési költséget, mely azt jelenti, hogy vagy az önkormányzati szférában vagy a holdingon belül plusz létszámot fognak alkalmazni, melyet az anyag nem tartalmaz. Tisztában kell lenni a két új intézmény alkalmazotti létszámával és bérezésével. Elfogadja, hogy a polgármester szerint a tulajdonosi jogokat gyakorolnia kell az önkormányzatnak, amit eddig is megtehetett az igazgatóságán keresztül, a politika és szakmai képviselői biztosításával. Joguk és kötelességük a város tulajdonában lévő cégek üzleti tervének meghatározása és beszámolóinak elfogadása. Egyetért azzal, hogy egy új holding létrehozásával kevesebb ember, nagyobb hatalmi pozícióval gyakorolja a munkáltatói jogokat, melynek lehetnek megtakarításai. Nem ért egyet a polgármesterrel abban, hogy meg kell határozni az elvárásokat, melyeket egységesen kell kezelni, hiszen tevékenységfüggő. Békéscsabán a Vállalkozói Centrum Kftnek a legmagasabb az egységre jutó nyeresége, mely nyereséggel akarják finanszírozni, vagy pozitív nulla közelébe hozni a többi vállalatot. (Kazetta 2/1. 234-300) Tanács Zoltán: A minisztériumokban az ellátás területén rendkívüli mértékű pazarlás folyik, a 40 %-os megtakarítás reális. Az önkormányzati szektor ebből a szempontból eltérő, az intézmények jelentős mértékben le vannak csupaszítva, ezért a 10 % megtakarítás sokkal közelebb áll a realitásokhoz. A cégek irányítására a jövőben is mód és lehetőség van, de tapasztalataik szerint a hagyományos formák - valós tulajdonosi érdekképviselet egységes elvárások támasztásával, összehangolt város stratégia cégeken keresztüli megvalósításában - nehezen működnek. A tulajdonos a cégével csak a tervek és beszámolók elfogadásakor veszi fel a kapcsolatot, holott a kontroll megléte fokozná a teljesítményt. Debrecenben létrejött egy kontrolling rendszer, melynek célja egy havi szintű pénzügyi tervezés és beszámolás a holding felé az összes vállaltra vonatkozóan, mely a vállalatcsoporton belül kb. 200.000.000-300.000.000,- Ft-os eredményjavulást eredményezett. (Kazetta 2/1. 300-334) Vantara Gyula polgármester: A város honlapján belül a lokál infón keresztül a szerződések frissítés után nyomon követhetők. Békéscsaba nem más városok példáját követi. Nem azt mondta, hogy egységesen kell kezelni az ügyvezetők bérét és prémiumát, hanem egységes szemléletet kell kialakítani. A cél a teljesítményhez kötött bérezés és prémiumrendszer létrehozása. (Kazetta 2/1. 334-359)
16 Baji Lajos képviselő: Impozáns a cég elvégzett tevékenysége és munkája. A tegnapi nap folyamán tartott összevont bizottsági ülésen kérdéseit nem tehette fel, ezért most megteszi a polgármester engedélyével. Az önkormányzat megbízási szerződés alapján a kft-t megbízta egy tanulmány elkészítésével, mely a város működési költségeinek csökkentését eredményezné. Az anyag aggályát fejezte ki aziránt, hogy a 4 milliárd forintos kötvénykibocsátás nagymértékben rontja Békéscsaba költségvetési stabilitását. Korábban a testület is kifejtette, hogy ez a nagyságrend a mostani pénzügyi stabilitást nagymértékben csökkenti. Az egy lakosra jutó hitel mértékét 2006-os adattal tudta alátámasztani. A tervezett kötvénykibocsátás összegének ismeretében 2008-ra realizált adatot kellett volna szerepeltetni. A tanulmány javasolja a szociális juttatások csökkentését. A kormányzati intézkedés a kistérségi normatívák ugrásszerű megnövekedését okozta, a bevételt nem követte a kiadás növekedése. Utal a munkaszervezet növelésére is. Az intézmények működésével kapcsolatban leírják, hogy a takarítás olcsóbb az eddigi átlagokhoz képest. A portaszolgálat az átlagosnál alacsonyabb költségvetési szinten valósul meg, mint ahogy más városokban tapasztalták. A karbantartók intézményi szinten 1.661,- Ftért látják el a feladatot, a VAK Zrt-nél 2.223,- Ft-ért. Ez alapján megállapítható, hogy az intézmények sokkal hatékonyabban hasznosítják a karbantartást. Az ingatlan vagyon kezelésében és az ingatlan kataszternél nem egyező adatokat tapasztalt. Az ingatlanokkal való vagyongazdálkodás elmaradott, nincs egységes rendszerbe foglalva, ezért nyomon követhetetlen, nehezen kiajánlható. Az ingatlanhasznosításban bemutatja azt a tendenciát, hogy az értékesítés 2006. évben 400.000.000,- Ft-ot meghaladó, 2007-ben csak 50.000.000,- Ft volt, melynek indokaként leírja, hogy nem lehet jól menedzselni az ingatlanokat, mely területen előrelépést javasolnak. A tanulmány szerint a haszonkölcsön szerződés nem előnyös a város részére, melyet az önkormányzat a mai napig gyakorol. A 65. oldalon szereplő megállapítások megfelelőek, javaslatot tesz a vagyongazdálkodásra, az egységes rendszer kialakítására. A vállalatirányítási formák közül a városvezetés a törzsház konszern létrehozását támogatja, a kft. elvileg egy megrendelést hajt végre. A tulajdonosi jogokkal kapcsolatban elmondta, hogy az IFUA cégcsoport jelentős része Németországban tevékeny. A német jog ismeri a konszern jogot, a magyar gazdasági törvény csak megemlíti, bizonyos elemeit felhasználja, de klasszikusan magyar nomenklatúrát alkalmaz. Ennek értelmében az uralkodó társaság gyakorolja a jogot, mely véleménye szerint az önkormányzati törvény 90 §-val ellentétes. Túl nagy szerepet kap és túl nagy hatáskört ad le, von el az önkormányzat képviselő-testületétől egy törzsház holding konszern. A tervezet szerint az intézmények a VAK Zrt-nek térítenék meg a karbantartási munkák díját, a közalkalmazottak a zrt. irányítása alá kerülnének, mely 30 %-os létszámleépítéssel járna, és kb. 100 főt érintene. Nem megtakarításról van szó, hanem a működés ellehetetlenítéséről. Az egységes ingatlanhasznosítást a VAK Zrt. végezné, ez alapján az intézmények tornatermeinek, kollégiumi szálláshelyeinek bérbeadását szabályozná? Az intézményvezetők véleményeit is meg kellett volna hallgatni, hogyan igazodik a pedagógiai programjukhoz, munkaköri leírásaikhoz. A technikai alkalmazottak munkaköri leírásában az is szerepel, „és amivel még az intézményvezető vagy a közvetlen felettese megbízza”. A megbízott cég ellátja a szerződésben felsorolt feladatokat, a felmerült esetleges munkálatokat plusz díjazásért végzi. Egyharmaddal csökken a személyi bér, és kétharmaddal nő a plusz szolgáltatások díja. (Kazetta 2/1. 359-534) Tanács Zoltán: Az intézmények negatívan élik meg a változásokat, csorbul az önállóság, beavatkozás történik a megszokott rendszerbe. Pécsen több mint 80 önkormányzati
17 intézményt két gazdasági központból irányítanak, mely komoly megtakarításokat eredményez. Békéscsabán is az intézmény adta lehetőségeket kell kihasználni, magas költségvetéssel rendelkeznek, több a megszüntethető párhuzamosság. A tulajdonosi jogokat több város esetében megvizsgálták, a jogi szakértők meglátása szerint önkormányzati törvénybe nem ütköző, a társaságok a cégbíróságon bejegyzésre kerültek. A törzsház létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy minden érintettel igyekeztek alapos tárgyalásokat folytatni. Igyekeztek minden városban azt a megoldást javasolni, mely véleményük szerint alkalmazható és megfelelő. Az, hogy a VAK Zrt. törzsházzá alakul, nem azt jelenti, hogy a feladatokat ott kell elvégezni. Feladata a költség-hatékony munkálatok megszervezése. (Kazetta 2/1. 534-023) Baji Lajos képviselő: Hogyan kell értelmezni azt a mondatot, hogy „javasoljuk továbbá, hogy a VAK Zrt. végezze el a tagvállalati körre, az önkormányzat hivatalára és az intézményi körre vonatkozó ingatlan hasznosítással kapcsolatos beszerzéseket és közbeszerzéseket is”? (Kazetta 2/1. 023-026) Tanács Zoltán: Az ingatlan hasznosítás nagyon sok esetben rendkívüli mértékben széttagolt, mely azt jelenti, hogy minden intézmény a saját elvei, árazása, szempontrendszere szerint adja bérbe a szabad helyiségeit, az önkormányzat az ingatlanait, melyeket egységesíteni kell. Az intézményvezetőknek nem feltétlenül az alapérdeklődésük és tudásuk, hogy a megadott feladatokkal foglalkozzanak. (Kazetta 2/2. 026-038) Hirka Tamás képviselő: A tanulmány szerint a fejlesztési források hasznosítását a törzsház szabályozza. Tudomása szerint a forráselosztás közgyűlési döntést igényel. Garanciálisan beépíthető az anyagba? A törzsház irányító testületének a VAK Zrt. van megjelölve. Miért nem jelölnek ki egy olyan céget, akinek az éves árbevétele és nyeresége meghaladja a zrt-ét? (Kazetta 2/2. 038-048) Mezei Zsolt képviselő: A VAK Zrt. a környező települések lakosait foglalkoztatja, a takarítási és az őrző-védő tevékenység a zrt-nél összpontosul. Bízik abban, hogy a racionális ész érvek mellett megtalálja azon lehetőségeket, mely az átcsoportosítást segíti. A polgármester véleménye az, hogy egységes irányelvek mellett kell meghatározni a vezetők és az alkalmazottak munkabérét, mely általában a holding szervezet menedzsmentjére nem vonatkozik. Javasolta, hogy az első évben ne legyen több a menedzsment költsége az első évben várható megtakarítás bizonyos százalékánál, mely százalék nem lehet magasabb a legmagasabb tisztségviselő bérénél. Egy teljesen új szemléletet vezetett be a Vállalkozói Centrum Kft. és a VAK Zrt. új vezetése a vagyonhasznosítás terén, melyből a mai napig megtakarítás nem látható. A kontrollal kapcsolatban elmondta, hogy a megléte mindig a dolgozók elhivatottságán múlik. Sajnálattal venné tudomásul, ha a város vezetése úgy gondolná, hogy közülük csak egyetlen vezető képes a feladatellátásra. (Kazetta 2/2. 048-073) Vantara Gyula polgármester: A VAK Zrt. feladata a munka megszervezése és nem a végrehajtása. (Kazetta 2/2. 073-079)
18 Fodor Lajos képviselő, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Nem tudott arról, hogy az önkormányzat az IFUA Horváth Partners Kft-t megbízta a tanulmány elkészítésével, továbbá arról sem, hogy az anyagban említett osztályvezető már nem a hivatal munkatársa. Tóth Károly országgyűlési képviselő a mostani beosztása végett több információhoz juthatott a tanulmánnyal kapcsolatban. (Kazetta 2/2. 079-093) Miklós Attila képviselő: Örül annak, hogy az önkormányzat az idei évben csak három céggel szerződött, melyek között a Horváth Partners Kft. nem szerepel. A tájékozatlanság elkerülhető lett volna, ha a szerződések tartamával tisztában van az önkormányzat. Kérte a jegyzőt, hogy a céggel kötött szerződést bocsássák a képviselők rendelkezésére. Fodor Lajos képviselőnek elmondta, hogy a VAK Zrt-n belül nagyon nagy problémák lehetnek, ha egyrészt, mint a gazdaságért és a pénzügyekért felelős bizottsági elnök, másrészt a zrt-nél vezető tisztséget betöltő alkalmazott nem tud az átvilágításról, tanulmánykészítésről. Kérte a polgármestert tájékoztassa a testületet a városban történtekről. (Kazetta 2/2. 093-110) Vantara Gyula polgármester: Véleménye szerint tájékoztatja a testületet a városban történtekről. A VAK Zrt. és a Vállalkozói Centrum Kft. vezetői a kezdetektől fogva részt vettek minden informális találkozón. A képviselő-testület elé egy végleges változat került. Az anyag tartalmaz olyan elemeket, - foglalkoztatás, temetkezés, Békéscsaba 1912. Kft. melyeket a szakértők nem tudnak megítélni. Az anyag és az előterjesztés a koncepció elfogadásáról szól. Az ügyvezető bérét előre nem lehet meghatározni. (Kazetta 2/2. 110-127) Dr. Benedek Mária jegyző: A Lokál Info végzi a városi honlap feltöltését. Az elmúlt napokban is igen nagy mennyiségű szerződési anyagot adtak le számukra, melynek a feldolgozása folyamatban van. Miklós Attila képviselőnek rendelkezésére bocsátja az IFUA Horváth Partners Kft-vel kötött szerződés egy példányát, mint ahogy már más szerződések esetében is megtörtént. (Kazetta 2/2. 127-139) Tanács Zoltán: Arra a kérdése, miszerint a közgyűlés vagy a törzskar dönt a fejlesztési pénzekről, elmondta, hogy a vállalat nem dönthet, az önkormányzat feladata a vagyona és a források fölötti rendelkezés. A törzsház a döntés előkészítésében és a megvalósításban játszhat szerepet. (Kazetta 2/2. 139-151) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Dr. Benedek Mária jegyzőt tájékoztatta arról, hogy a város honlapján egy április 15-én kötött szerződés szerepel, a januárban kötött megbízás nem. Fodor Lajos bizottsági elnöknek elmondta, hogy bizottsági elnökként nem tűrné el amit ő megenged. A feje fölött szervezkednek, gazdasági ügyekben döntenek, rég kiszervezték mindenből, nem szolgálnak semmiféle információval. Köszönetét és elismerését fejezte ki azért, hogy becsülettel megmondta, hogy nem volt tudomása a tanulmánykészítésről. Takács Péter képviselőnek elmondta, hogy a tanulmány levezetése tartalmaz egy fontos tételt, mely szerint az önkormányzati intézmények tíz céggel vagyonvédelmi, őrzésvédelmi szerződést kötöttek. A legsúlyosabb hiba, amit az intézmények elkövettek, hogy nem ugyanazzal a céggel kötötték a szerződést, mint a VAK Zrt. Biztos abban, hogy az elnök föl fogja emelni a 40 millió forintot 75 millióra.
19 A polgármesternek elmondta, hogy nincs bizalom, az egész ügy emlékezteti egy kastélyra. (Kazetta 2/2. 151-173) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat nem titkosszolgálati módszerekkel játszik, és nem háttérben szervezkedik. Előkészítő anyagokat készít, melyet beterjeszt a közgyűlés elé. Nem stílusa a városvezetésnek az a módszer, melyet Tóth Károly képviselő előszeretettel alkalmaz. (Kazetta 2/2. 173-182) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: 2006. novembere óta tudott arról, hogy a megváltozott gazdasági körülmények, a város eladósodottsága, az új testület által megfogalmazott célok, egy óvatos takarékos költségvetés, a város mérsékelt fejlődési pályára való állítása megköveteli a változtatást. Továbbá, hogy célszerű lenne a párhuzamosságokat megszüntetni, és egy olyan átfogó vizsgálatot végrehajtani Békéscsabán, mely esetlegesen feltárja az anomáliákat, és kijelöli azt az utat, ami mentén racionálisabban, ésszerűbben, hatékonyabban tud gazdálkodni. Baji Lajos képviselő elemzéséből kimaradt, hogy az önkormányzati vagyonelemekről semmifajta kataszter vagy pontos nyilvántartás nincs. A cél az, hogy az önkormányzat a kötelező és önként ellátandó feladatai végrehajtása mellett ésszerű gazdálkodással a támogatási igényeket csökkentse. Ha a 100.000.000,- Ft-ot pályázati önerőnek használják fel, akár 700.000.000,- Ft-ot eredményezhet a város számára. A kérdés az, hogy az önkormányzat kíván-e egy ésszerűbb, önkormányzati büdzsét kevésbé terhelő, eladósodást nem fokozó lépést megtenni és milyen módon. Nem bűn, ha egy városvezetésnek vannak stratégiai elképzelései a város működtetésével kapcsolatban. A stratégiai tervezés felvázolja azon lépéseket, mely a kitűzött cél elérését szolgálja. Az elmúlt harminc évben a legtöbb piacgazdaságban a törzsház konszern irányába mozdultak el. Takács Péter képviselőnek elmondta, hogy a törzsház konszernbe nem integrálnak és nem fuzionálják, megmarad önálló tevékenységi körrel és struktúrával. Abba az irányba mozdulna el, hogy a törzsházat milyen módon lehet még ésszerűbben felállítani. A foglalkoztatás-egészségügy, gyermekélelmezés területén közös irányítással komoly megtakarítás érhető el. Nem 10-20 %-os intézményi megvonás történne, hanem felesleges plusz kiadás nem történne. Minél központosítottabb a beszerzés, annál kevesebb ráfordítással lehet a kívánt eredményt elérni. Az előterjesztés valójában a célok felvázolását és egy felhatalmazás kérését tartalmazza annak érdekében, hogy a javasolt célok mentén a polgármester tárgyalásokat folytathasson. Elfogadják-e azt a célt, hogy ésszerűsítsék a beszerzéseket, egy hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás létrehozását, kiváltani a támogatási igények egy részét, esetlegesen cégek általi befizetést eszközölni. Ennek a vázolt útja a tapasztalatok alapján az egységes irányítási gazdasági szervezet, vállalat létrehozása, mely a kiadásokat és funkciók együttes kezelését biztosítja, melynek az elemzés és tények alapján a leghatékonyabb formája a törzsház. Kérte, hogy a közgyűlés a határozati javaslatot fogadja el. (Kazetta 2/2. 182-264) Vantara Gyula polgármester: A vezetői összefoglalóból kiderül, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2007-2010-ig terjedő gazdasági programot a közgyűlés 2006. év végén elfogadta, mely szerint a tulajdonában lévő gazdasági társaságok egységes irányítását megvalósítja. Nem folyik semmiféle titkos szervezkedés. (Kazetta 2/2. 264-280)
20 Tóth Károly országgyűlési képviselő ügyrendi javaslata, hogy a polgármester kérjen bocsánatot a testülettől, tekintettel arra, hogy a napirend kapcsán háromszor említette titkos eszközök alkalmazását. Magyarországon az önkormányzatokkal szemben semmiféle titkos eszközöket nem alkalmaznak, ha alkalmaznának, akkor bajban lenne. (Kazetta 2/2. 280-292) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly ügyrendi javaslatát. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 8 igen, 15 nem szavazattal, 1 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 292-297) Miklós Attila képviselő: Dr. Ferenczi Attila képviselővel egyetértett abban, hogy az előterjesztések készítése előtt sokkal több tárgyalás lefolytatására lenne szükség, illetve az anyag előkészítése szélesebb körben történjen. Ezen napirendről sem tárgyaltak, nem vettek részt az előkészítésben, ahogy Fodor Lajos bizottsági elnök sem. Ugyanez a helyzet az Agóra programmal kapcsolatban is. A tavalyi évben a város-rehabilitáció tárgyalására a polgármester meghívta a képviselő csoportok tagjait, melyet két hét múlva egy újabb megbeszélés követett volna, amire a mai napig nem került sor. Ne csodálkozzon a polgármester azon, hogy az előterjesztés tárgyalása kapcsán ekkora vita alakul ki. (Kazetta 2/2. 292-318) Vantara Gyula polgármester: Abban az esetben, ha Miklós Attila képviselő a tegnapi összevont bizottsági ülésen részt vesz, a kérdést átfogóbban megtárgyalhatták volna. Felhívta Baji Lajos képviselő figyelmét, hogy a felhasznált ideje 11 perc 28 másodperc. (Kazetta 2/2. 318-327) Baji Lajos képviselő: Az összevont bizottsági ülésen az anyag készítőinek nem tehette fel kérdéseit, azt a választ kapta, hogy a közgyűlésen megteheti. Kérte a polgármestert, hogy vegye ezt figyelembe, amikor megjegyzést tesz a felhasznált időre. A ciklusra vonatkozó gazdasági programot az önkormányzat megalakulása után fogadja el. Az előterjesztésben az áll, „hogy valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszer és kistérségi társulattal kapcsolatban”. A 2006-ban elfogadott gazdasági program nem tartalmazza ezen elemeket. Semmi kifogása a két önkormányzati vállalat egységes irányítása ellen, melybe belefoglalható a veszteségesen működő Árpád fürdő, ami felemészti az önkormányzat csekély nyereségét. A tervezett megtakarítás hét-nyolcszorosa az összes vállalatirányítással az intézményekre terhelődik. Tavalyi évben az intézmények technikai létszámának csökkentése eredményeként 100 közalkalmazott elbocsátására került sor, melyet az anyag további 30 %-al csökkent. Szégyen, hogy az anyagot a Kabinet terjeszti elő és nem a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. A megtakarításokra szükség van, a tanulmány megfelelően részletezi az egyes területeken eszközölhető megtakarításokat. 2006ban az egy főre jutó tartós adósság mértéke 12.000,- Ft volt, 2008-ban meghaladja a 70.000,Ft-ot. (Kazetta 2/2. 327-370) Takács Péter képviselő: Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-2010. évekre vonatkozó gazdasági programjának hanganyaga megőrzésre került? A közművelődési intézmények esetében egy hónappal ezelőtt teljesen ellentétes közgyűlési határozat született. Az átláthatósággal kapcsolatban elmondta, hogy az intézmények átláthatóak voltak, költségvetésükben tételesen szerepelt a személyi kiadás, TB vonzat, dologi kiadás. A VAK
21 Zrt. és Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. üzleti tervét a közgyűlés hagyja jóvá. Abban az esetben, ha a kft. megőrzi önállósságát, miért van szükség az összevonásra? A kórház, mint a város legnagyobb munkaerőt foglalkoztató, a legmagasabb költséggel bíró intézmény az elképzelésben hol foglal helyet? (Kazetta 2/2. 370-412) Hrabovszi György képviselő: A polgármester rendre inti a képviselőket amiatt, hogy a közgyűlésen bizottsági munkát végeznek. Az anyag elkészítése több hónappal ezelőtt megrendelésre, a koncepció felvázolásra került a szakbizottság elnökének tudta nélkül, ez esetben a szakbizottságok nem szakmai munkát végeznek. Nem a megtakarítás és az egységes irányítás ellen van kifogásuk, hanem, hogy legyen meg a megfelelő racionalitása, mely az intézményeket nem érinti. A tanulmány szerint abban az esetben, ha az intézményeket nem érinti, akkor az egységes vállalat-irányításban, a törzsház konszernben megtakarítás nem várható. Egy lényegesen hosszabb, szakmai előkészítő és egyeztetési munkát, valamint egyedi mérlegeléseket igényel. Meggyőződése, hogy az ilyen típusú szolgáltatási modell mellett az óvodákban a gondozott virágos kertek megszűnnek. (Kazetta 2/2. 412-446) Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés egy koncepciót tárgyal. (Kazetta 2/2. 446-450) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A közbeszerzésnek is van tervezete, a közbeszerzési igényeket minden évben be kell nyújtani. A tanulmány nem tartalmazza az intézmények törzsházba történő bevonását, de pl. a telefonbeszerzést, takarítást közös beszerzés alá lehet vonni, mely megtakarítást eredményez. A foglalkozás-egészségügy a közalkalmazottak vizsgálatát és kezelését végzi, mely komoly ráfordítást igényel. A kórház egy önálló társadalombiztosítási finanszírozási egység, melynek speciális beszerzése a törzsház keretein belül nem megoldható. (Kazetta 2/2. 450-480) Tanács Zoltán: A kórház kérdése több szempontból speciális, más városokban az egészségügyi intézményeket próbálják egységes irányítás alá vonni. Az elvi döntés megszületése után érdemes részleteiben megvizsgálni. (Kazetta 2/2. 480-498) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 498-504) A közgyűlés 16 igen, 11 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 316/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az IFUA Horváth & Partners Kft. által készített tanulmányban foglaltakat megismerte és támogatja az abban foglalt intézkedési javaslatok megvalósítását.
22
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő vállalatok egységes irányításának megvalósítására a törzsház-konszern forma alkalmazásával, azon belül irányító vállalatnak a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-t kijelölve.
Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2009. január 1.
Tárgy: Közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés? (Kazetta 2/2. 504-510) Pap János képviselő: Kérdése Dr. Benedek Mária jegyzőhöz, hogy az önkormányzat a kerület számokat újra bevezeti a városban? Hatályos rendelet alapján nincs a város kerületekre osztva. A 10. § (3) bekezdésében városrész nevek szerepelnek. A 15. § (1) bekezdése azonos a 11. § (2) és 17. (3) bekezdésével. A 18. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Városüzemeltetési Osztály a névadást követő három hónapon belül gondoskodik az új utcák egységes házszámtábláinak elkészíttetéséről, miközben a felszerelések költségeit az ingatlantulajdonosok viselik, mely problémát okozhat. A 18. § (5) bekezdése szerint „a meglévő utcanevek megváltoztatásának költségeit az önkormányzat viseli”. Ez azt jelenti, hogy a személygépkocsi forgalmi engedélyének cseréjét vagy egy kft. telephelyének cégbíróságon történő módosítását is az önkormányzat állja? Felmérték az utcanév változtatások költségvonzatát? Az előterjesztés 1. számú mellékletében a közgyűlés határozathozatala előtt célszerű a lakosság véleményének kikérése. A közgyűlési határozathozatal javaslattételként szerepeljen, melyet lakossági vitára bocsátanak, majd ennek figyelembevételével döntsön a testület. (Kazetta 2/2. 510-013) Dr. Benedek Mária jegyző: Felkérte válaszadásra Dr. Burai Mihályt, mint az előkészítés koordinációs tevékenységét ellátó osztályvezetőt. (Kazetta 3/1. 013-016) Dr. Burai Mihály osztályvezető: A rendelettervezet korrigálni kívánja a jelenleg is hatályban lévő 1995. évi önkormányzati rendelet hiányosságait, mely az elmúlt 12 év gyakorlati alkalmazásában problémákat okozott. Az önkormányzat - a rendelet megalkotása esetén létrehoz egy földrajzi névi munkacsoportot, melynek feladata a lakosság, önkormányzati képviselő, bizottság és jogi személy részéről felmerülő kezdeményezések alapján az egyes közterületek elnevezésére vonatkozó javaslatok közgyűlés elé terjesztése. A jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendeletnek vannak olyan elemei, melyek az új rendelettervezetben megjelennek, pl. a kerülettel kapcsolatos szabályozás. Nem ismétli meg a tervezet azoknak a magatartásoknak a szankcionálását, melyre Pap János képviselő felhívta a figyelmet. A 15. § (1) bekezdése az elhelyezett utcanév táblák, illetve házszámok megrongálása vonatkozásában szankcionál, míg a 17. § (3) bekezdése a közterületen lévő művészeti alkotások megrongálása, beszennyezése miatt. Az 1. számú melléklet a rendelettervezet új elemeként jelentkezik, mely bemutatja azt a folyamatábrát, ami alapján a
23 közterületek elnevezésével kapcsolatos döntéshozatal megtörténik. Az önkormányzati képviselő az érintett terület esetében bevonásra kerül az előkészítő folyamatba, felméri az adott területre vonatkozó lakossági elképzelések alapján azokat az igényeket, melyek a közterület elnevezését indokolják. Az önkormányzati képviselő feladata a saját területén élő lakosság tájékoztatása. (Kazetta 3/1. 016-057) Baji Lajos képviselő: A 303/2007. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza a közterületek és földrajzi nevek meghatározását, melyet az önkormányzat nem alkalmaz. A rendelet-tervezet 2. §-a hibás. Ugyanezen paragrafusban a „tere” szót hogyan kell értelmezni? A 15. § értelmezése szerint arról szól, hogy az utcanévtáblát, a házszámot megrongálni, beszennyezni, szövegét megváltoztatni vagy olvashatatlanná tenni a jegyző engedélyével lehetséges. (Kazetta 3/1. 057-070) Dr. Burai Mihály osztályvezető: Nem volt egyértelmű Baji Lajos képviselő által feltett kérdés megfogalmazása. (Kazetta 3/1. 070-075) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzati rendelet szövege nem egyezik az említett kormányrendeletben foglaltakkal. (Kazetta 3/1. 075-077) Dr. Burai Mihály osztályvezető: A 2. § (1) bekezdése tágítja a jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendelethez képest a fogalom meghatározást. A közterület korábban nem kapott definíciót, ezért nem egyértelmű a közterület fogalma, melyet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló Építéshatósági Törvény szabályoz. A 15. § (1) bekezdése egyrészt tiltja az utcanévtáblák, házszámok megrongálását, beszennyezését, szövegének megváltoztatását, másrészt a jegyző engedélye nélküli eltávolítását. (Kazetta 3/1. 077-096) Vámos József képviselő: A 11. § (2), valamint a 15. § (1) bekezdés egyezőséget mutat, ezért nem érti a funkcióját, miért kell megismételni? Mindkét esetben utcanévtábla szerepel, a kettőnek nincs külön funkciója csak abban az esetben, ha a 11. § (2) bekezdésében utcanévtábla alatt sarki utcanévtáblát ért, a 15. § (1) bekezdésében viszont a lakos saját házán szereplő utcaneves és házszámos táblát. Mi történik akkor, ha a jegyző engedélye nélkül a házszámtáblát eltávolítja és helyére a számára tetszetős táblát helyezi ki? (Kazetta 3/1. 096-123) Vantara Gyula polgármester: Az említett 11. § (2) bekezdés az utcanévtáblák elhelyezéséről, a 15. § (1) bekezdés az ingatlanok számozásáról szól. (Kazetta 3/1. 123-125) Dr. Burai Mihály osztályvezető: A kérdés felvetése előtt meg kell győződni arról, hogy az adott szakasz milyen címet visel. A 11. § (2) bekezdése az utcanévtábla kapcsán elkövetett magatartások körében szankcionál, míg a 15. § (1) bekezdés az ingatlanok számozása címszó alatt ír elő tiltó magatartást, mely a házszámok körében elkövetett magatartásokra épül. Az utcanévtábla eltávolítás a rendelet szabályozása szerint tiltott magatartásnak minősül.
24 Országos gyakorlat, hogy minden településen egységes házszám- és utcanévtáblák szerepelnek. Ezért van szükség az egyedi lakossági magatartások tiltására. (Kazetta 3/1. 125-141) Pap János képviselő: A tiltás ellenére a későbbiekben is kihelyezi a réztáblát. A 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy a házszámtábla elkészíttetése és pótlása az ingatlantulajdonos kötelessége. A 18. § (3) bekezdése szerint az új utcák házszámtábláinak elkészíttetéséről a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik. Számolt-e azzal az önkormányzat, hogy a meglévő utcanevek megváltoztatása mekkora költségvetési terhet jelent a következő évre? (Kazetta 3/1. 141-159) Mezei Zsolt képviselő: Nem érezte ekkora problémának az elmúlt 12 évben, úgy érzi, hogy politikai pótcselekvésről van szó. Tekintettel arra, hogy nem ismert a táblák elkészíttetésének költségvonzata, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság sem adott állásfoglalást, ezért javasolta, hogy a közgyűlés vegye le napirendjéről, és a költségek ismeretében tűzze újra napirendre. (Kazetta 3/1. 159-175) Dr. Benedek Mária jegyző: Felhívta Mezei Zsolt képviselő figyelmét, hogy Dr. Burai Mihály a mondatai első részében megfogalmazta az alapvető indokokat a tekintetben, hogy mi indukálta egy munkacsoport létrejöttét. Javasolta a jegyzőkönyv áttekintését. (Kazetta 3/1. 175-181) Vámos József képviselő: Továbbra is fennáll az a probléma, melyet korábban említett. Az ingatlanok számozása fejezet 15. § (1) bekezdése a lakosság részéről úgy értelmezhető, hogy a számára tetszetős tábla kihelyezéséhez jegyzői engedély szükséges. Kérte, hogy a közgyűlés ezt a jogot ne vegye el a lakóktól. Miért alkot a testület egy olyan rendeletet, melyet nem tud betarttatni? Javasolta a napirend levételét, mivel a 15. § (1) bekezdése mindkét oldalról konfliktust idéz elő. (Kazetta 3/1. 181-202) Dr. Burai Mihály osztályvezető: A jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendeletnek bizonyos elemeit az újonnan kodifikált rendelet-tervezet megtartotta. A képviselő általi hivatkozás a jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendeletnek is részét képezte az 1995. jogalkotói szándékkal, hogy a házszámtábla egységes kivitelű legyen pontosan azért, mert az országos gyakorlat szerint minden településen maguk az utcanévtáblák az utcáknak, közterületeknek egy egységes megjelenést kölcsönöznek. (Kazetta 3/1. 202-217) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Vámos József képviselőnek elmondta, hogy nem aljegyző van, hanem jegyző. Keresett a hivatal megfelelő osztálya egy súlyos, jegyzőnek való feladatot. (Kazetta 3/1. 217-222) Vantara Gyula polgármester: A napirend levételét az előterjesztői oldal nem javasolta. (Kazetta 3/1. 222-228) Pap János képviselő: Az 1. számú mellékletben szereplő közgyűlési határozathozatal előtt közgyűlési javaslattétel és lakossági vitára bocsátás szerepeljen. (Kazetta 3/1. 228-234)
25
Dr. Burai Mihály osztályvezető: A rendelet szövege egyértelműen rögzíti, hogy kezdeményező személytől függetlenül az érintett terület önkormányzati képviselőjének feladata a lakosság véleményének kikérése, és annak megjelenítése a Földrajzi Névi Munkacsoport előtt. Ezért indokolatlannak tartja, hogy a közgyűlés egy újabb javaslatot fogalmazzon meg és ebben a fázisban történjen még egyszer a lakosság bevonása. (Kazetta 3/1. 234-245) Vantara Gyula polgármester: Pap János képviselő továbbra is fenntartja módosító javaslatát, melyet szavazásra bocsátott. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 16 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta Mezei Zsolt képviselő módosító javaslatát, melyet az előterjesztői oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 16 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 3/1. 245-259) Hrabovszki György képviselő módosító javaslata a 18. § (3) bekezdésének törlése, mely az új utcák egységes házszámtábláiról szól. Két egyforma ház sincs, ebből adódóan a házszámtáblák egységesítése sem logikus. (Kazetta 3/1. 259-268) Dr. Burai Mihály osztályvezető: A közterület elnevezéséről és a házszámozásról szóló önkormányzati rendeletalkotásnál figyelembe kell venni a városkép egységességének biztosítását. (Kazetta 3/1. 268-292) Szente Béla képviselő: Abban az esetben, ha az utcanév is szerepel a házszámtáblán, logikus az egységes tábla kihelyezése. Amennyiben nincs rajta az utcanév, az ingatlantulajdonos olyan táblát vásárolhasson, amilyet szeretne. (Kazetta 3/1. 292-301) Fodor Jánosné képviselő: Egyetért azzal a javaslattal, hogy a Városüzemeltetési Osztály ne készíttessen egységes házszámtáblákat, tekintettel arra, hogy a 14. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a házszám elkészíttetése, elhelyezése a tulajdonos feladata. (Kazetta 3/1. 301-310) Vámos József képviselő módosító javaslata a 14. § (1) bekezdésében szereplő „saját költségén” helyett az „önkormányzat költségén” szerepeljen. Ha az önkormányzat kötelezi a tulajdonost a táblák saját költségen történő elkészíttetésére, ne írjon elő kötelezéseket. Új utcák esetében is ugyanez a véleménye. (Kazetta 3/1. 310-321) Dr. Benedek Mária jegyző: Fodor Jánosné képviselő felvetésére elmondta, hogy a 14. § és a 18. § (3) bekezdése nem ugyanarra a tényre vonatkozik. A 18. § az új utcák esetére vonatkozik. Az egységes házszámtábla és utcanévvel kapcsolatban elmondta, hogy érdemi
26 különbség van, az egységes nem egyenlő az egyformával. Az egységes településrészhez, környezethez illeszkedik. (Kazetta 3/1. 321-333) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Hrabovszki György módosító javaslatát, melyet az előkészítő oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 10 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta Vámos József képviselő módosító javaslatát, melyet az előkészítői oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 9 igen, 15 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 333-350) A közgyűlés 16 igen, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 26/2008. (V. 26.) rendelete a közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek, településrészek, egyes műtárgyak elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről és a házszámozásról az alábbi rendeletet alkotja: I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § /1/
E rendeletnek az a célja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületek és településrészek nevének - a továbbiakban: földrajzi név -, illetve egyes műtárgyak elnevezésének véleményadására, megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására, alkalmazására, az utcanévtáblák elhelyezésére, a házszám megállapítására, valamint a művészeti alkotások közterületi elhelyezésére vonatkozó szabályokat meghatározza.
/2/
A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a város bel- és külterületén lévő, valamint a későbbiek során kialakuló valamennyi közterületre és településrészre, továbbá műtárgyra.
27 2. § /1/
A rendelet alkalmazása szempontjából földrajzi név: a)
a közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, közterület a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pld. alul- és felüljárók, épületárkádok alatti járda, stb.) közhasználatra átadott része,
b)
a belterületi településrésznév: városrész, lakónegyed, illetve lakótelep, valamint a belterület egyéb részét jelölő név,
c)
a külterületi településrésznév: a város külterületének részét jelölő név,
d)
/2/ /3/
az utcanév: az út, utca, tér, park, köz, sétány, sor, fasor, tere, liget stb. jellegű közterületet jelölő név. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épületfunkciót jellemzően nem tartalmaz (pld. híd, torony, távközlés stb.). A város helynevéről, a domborzat- és tájnévről, a területnévről, víznévről, természetvédelmi névről, valamint közlekedési és hírközlési névről külön jogszabályok rendelkeznek. 3. §
A rendelet alkalmazása szempontjából a művészeti alkotás a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervező-művészeti alkotás. 4. § A városban minden településrészt, és a 2. § /1/ bekezdés d) pontban jelölt közterületet – igény szerint műtárgyat – el kell nevezni. II. A FÖLDRAJZI NÉV MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA 5. § /1/
A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása, műtárgy elnevezése a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
28 /2/
A közgyűlési döntés előkészítéseként az előterjesztést a Közművelődés, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, valamint az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság véleményezi.
/3/
A földrajzi név megállapítására, illetve megváltoztatására, műtárgy elnevezésére vonatkozó javaslatot (igényt) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek (osztályainak) szakembereiből és külső helytörténész szakemberekből álló Földrajzi névi Munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) értékeli és terjeszti a közgyűlés elé.
/4/
A munkacsoport tagjai: - jelentős helytörténeti ismeretekkel rendelkező személy, - Városépítészeti Csoport képviselője, - Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály képviselője, - Városüzemeltetési Osztály képviselője, - Közigazgatási Osztály képviselője.
/5/
A munkacsoport tagjai közül vezetőt választ és irányításával saját működési rendet alakít ki. A munkacsoport köztisztviselő tagjait az érintett szervezeti egység (osztály) vezetője választja ki.
/6/
A földrajzi névadás döntési és végrehajtási folyamatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 6. §
/1/
A földrajzi név megállapítását vagy megváltoztatását, műtárgy elnevezését a közgyűlés bármely bizottsága, a kisebbségi önkormányzatok, a települési részönkormányzat, bármely önkormányzati képviselő, továbbá bármely természetes személy (lakos), illetve jogi személy – írásban - kezdeményezheti. A kezdeményező köteles kezdeményezését, javaslatát megindokolni.
/2/
A földrajzi név megállapítása vagy megváltoztatása, műtárgy elnevezése előtt – tekintet nélkül a kezdeményező személyére – az önkormányzati képviselők útján, vagy más alkalmas módon meg kell ismerni az érintett terület lakosságának véleményét. 7. §
/1/
A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása, műtárgy elnevezése során figyelembe kell venni a kialakult élő névhasználatot, a történelmi hagyományokat, a helytörténeti kutatások eredményeit, a nemzetiségi és etnikai viszonyokat, a nyelvi, nyelvhelyességi követelményeket. Új földrajzi név megállapítása, műtárgy elnevezése során a következő elveket kell követni: a földrajzi név meghatározására, műtárgy elnevezésére vonatkozó előkészítésnél vizsgálni kell azt, hogy az adott helynek a történelme során milyen neve alakult ki (történeti elv, először hogyan használták az elnevezést, első használati elv), hogyan használják az ott élők a területre vonatkozó nevet (élő használati elv), ahol nincs kialakult név, ezt jelezni kell.
29 /2/
Figyelmet kell fordítani a nemzetiségi, kisebbségi és etnikai jelleg kifejezésére. Arra kell törekedni, hogy a kisebbségi jelleget kifejező utcanevek alkalmazására megfelelő arányban kerüljön sor.
/3/
A földrajzi név, illetve a műtárgy elnevezésének megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha: az azonos hangzású nevek zavart keltőek, a névhasználatban kimutatható változás következett be, a névvel jelölt terület vagy létesítmény megszűnt vagy megváltozott, a névhasználat, illetőleg az elnevezés a közérdek szempontjából nem megfelelő, az új név adása már nem élő, kiemelkedő személy emlékének megörökítését szolgálja.
/4/
Közterületet, műtárgyat személyről, tárgyról, állatról, növényről, földrajzi névről vagy fogalomról lehet elnevezni.
/5/
Élő személyről településrészek, közterületek, műtárgyak nem nevezhetők el.
/6/
Az utcanév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel, utótagja a 2. § /1/ bekezdés d) pontja, műtárgy elnevezése esetén a 2. § /2/ bekezdése szerinti műtárgy.
/7/
Közterület, illetve utca elnevezéssel emléket állítani olyan személynek lehet, a. akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű és személye közmegbecsülésnek örvend, illetve akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt; b. aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentősen tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó; c. akinek a város életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Békéscsaba egészének fejlődéséhez.
/8/
Egyforma névvel két földrajzi név, műtárgy nem nevezhető el.
/9/
Csak könnyen kiejthető, leírható és megérthető, terjedelmében az okmányok szokásos méretéhez igazodó nevet lehet alkalmazni. 8. §
/1/
A megállapított földrajzi nevekről naprakész nyilvántartást (utcanévjegyzék) kell vezetni és abban a változásokat folyamatosan fel kell tüntetni. Az utcanév-jegyzék vezetése a Polgármesteri Hivatal Okmányirodája feladatkörébe tartozik. Az utcanévjegyzék adatainak megfelelő térképi nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Csoportja vezeti.
/2/
Az utcanévjegyzék közhitelű nyilvántartás, amelynek rovatai: a. Sorszám b. Postai irányítószám c. Utca neve d. Utca jellege e. Érvényesség kezdete
30 f. Közgyűlési határozat száma, annak kelte g. Az elnevezés, névváltoztatás indoka h. A korábbi utcanévre vonatkozó adatok /3/
A nyilvántartás nyilvánosságát, hozzáférhetőségét biztosítani kell.
/4/
A földrajzi név megállapításáról és megváltoztatásáról a lakosságot és az érdekelt szerveket (földhivatal, posta, közrendészet, lakossági szolgáltatások, mentő stb.) haladéktalanul értesíteni kell. A közgyűlés határozatát – a döntést követően – a munkacsoport továbbítja az Okmányirodához. A nyilvánosság, szolgáltatók stb. értesítése az Okmányiroda feladatkörébe tartozik. Az érdekelt szervek tételes felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza. 9. §
A 2.§ /2/ bekezdésében megjelölt földrajzi nevek megállapítása, illetve megváltoztatása során az önkormányzatot megillető egyeztetési, véleményezési vagy javaslattételi jogot a közgyűlés gyakorolja. A döntés előkészítésére e rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell. III. UTCANÉVTÁBLÁK ELHELYEZÉSE 10. § /1/
A városban a 2.§ /1/ bekezdés d) pontjában jelzett közterületeket névtáblákkal kell jelölni.
/2/
Az utcanévtáblát az utca mindkét oldalán, az utca elején és végén, valamint az útkereszteződéseknél mindkét sarkon a sarokingatlanon - a vonatkozó építésügyi, városrendezési és egyéb szabályok betartásával - el kell helyezni.
/3/
Az utcanévtáblán a város kerületszáma és az utca neve szerepeljen. Az utcanévtábla: Egységes kivitelű legyen, a Városüzemeltetési Osztály gondoskodjon az elkészítéséről és kifüggesztéséről. Az utcaházszámokat – a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján – a jegyző határozza meg.
/4/
Utca nevének megváltoztatása esetén a korábbi utcanévtáblát a tájékozódás megkönnyítése érdekében - áthúzással vagy más megfelelő módon érvénytelenítve használhatatlanná válásáig, de legalább két évig az új nevet jelző tábla mellett meg kell hagyni.
/5/
Az ingatlan tulajdonosa (használója) az utcanévtábla elhelyezését tűrni köteles.
31 11. § /1/
Az utcanévtáblák elhelyezése és a karbantartásuk költsége az önkormányzatot terhelik. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik.
/2/
Az utcanévtábla megrongálása, beszennyezése, szövegének megváltoztatása vagy olvashatatlanná tétele, illetőleg engedély nélküli eltávolítása tilos. 12. §
Tér, park, sétány, kerületi lakott hely, illetőleg az általánostól eltérő beépítettségű utca névtáblájának elhelyezése és szövege a 10. §-ban előírtaktól eltérhet, indokolt esetben több vagy kevesebb utcanévtábla is elhelyezhető. IV. AZ INGATLANOK SZÁMOZÁSA 13. § /1/
A házszám az ingatlannak (teleknek) az ingatlan-nyilvántartás szerinti utca házsorában elfoglalt egyedi számszaki (sorszám) megjelölése, az utcanév nélkül.
/2/
A sorszámokat, azok változásait a jegyző állapítja meg.
/3/
Az utcákban és a tereken az ingatlanokat (az épületeket és a beépítetlen telkeket és tanyát) a közterületekről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni.
/4/
Az ingatlanok számozását a városközponttól mindig kifelé haladva kell elvégezni úgy, hogy a jobb oldal a páratlan, a bal oldal a páros számozású legyen. Több lépcsőházas épületnél lehetőleg minden lépcsőháznak külön számot kell adni. Kerülni kell az alátöréseket és azt, hogy egy ingatlan több számot kapjon, kivéve a több lépcsőházas épületeket.
/5/
Az ingatlanok számozásánál kisegítő jelzésként - amennyiben ez szükséges - római számok vagy betűk is alkalmazhatók.
/6/
Az általánostól eltérő beépítettségű utca vagy külterületi településrész ingatlanainak számozása indokolt esetben ettől eltérhet.
/7/
A már megállapított házszámok megváltoztatására csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. 14. §
/1/
A házszám elkészítése, elkészíttetése és elhelyezése, valamint karbantartása és pótlása az ingatlan tulajdonosának, ennek hiányában a kezelőjének, használójának a feladata, aki ezt a kötelezettségét saját költségén köteles elvégezni olyan időpontban, hogy az ingatlan házszáma folyamatosan megállapítható legyen.
32 /2/
A házszámot az ingatlan utca felőli részén, annak bejárata felől, jól látható módon kell feltüntetni. 15. §
/1/
Az elhelyezett utcanévtáblát, illetve házszámot megrongálni, beszennyezni, szövegét megváltoztatni vagy olvashatatlanná tenni, a jegyző engedélye nélkül eltávolítani tilos. V. MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK ELHELYEZÉSE 16. §
/1/
Közterületen és általában a közönség számára nyitva álló helyeken, köz- és magánépületek környékén művészeti alkotás elhelyezését a közgyűlés engedélyezi és meghatározza a használat idejét és feltételeit.
/2/
Művészeti alkotás elhelyezését a közgyűlés bármely bizottsága, bármely képviselő, továbbá természetes vagy jogi személy kezdeményezheti.
/3/
Az elhelyezésre vonatkozó javaslatot a közművelődési, ifjúsági, oktatási és sportbizottság, valamint a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottság készíti elő, a művészeti alkotások beszerzésére, felhasználására és forgalmazására vonatkozó szabályok rendelkezéseit is figyelembe véve.
/4/
A művészeti alkotás bírálatára a Képző- és Iparművészeti Lektorátust kell felkérni.
/5/
Az elhelyezés során az építésügyi, városrendezési és szakhatósági előírásokat be kell tartani. 17. §
/1/
A művészeti alkotás közterületen történő elhelyezéséről, gondozásáról – természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése kivételével – a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik. Természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése esetén az elhelyezés, gondozás kötelezettsége a kezdeményezőt terheli.
/2/
A művészeti alkotások elhelyezésének megváltoztatására e fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
/3/
A közterületeken lévő művészeti alkotások megrongálása, beszennyezése, elhelyezésének megváltoztatása vagy engedély nélküli eltávolítása tilos. VI. AZ UTCA ELNEVEZÉSSEL JÁRÓ KÖLTSÉGEK VISELÉSÉRŐL
33
18. § /1/
A névadással, névváltozással kapcsolatos költségek viseléséről az önkormányzat az éves költségvetésben gondoskodik.
/2/
Új utcák névtábláinak elkészíttetéséről, felszereléséről, a megszűnő utcanevek tábláinak eltávolításáról a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik.
/3/
Új utcák egységes házszámtábláinak elkészíttetéséről a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik a névadást követő három hónapon belül.
/4/
Új utcák esetén a házszámtáblák árát és azok felszerelésének költségeit az ingatlantulajdonosok viselik.
/5/
Meglévő utcanevek megváltozásának költségeit az önkormányzat viseli. VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 19. §
A közterületen és általában a közönség számára nyitva álló helyeken, valamint a köz- és magánépületeken a közönség által megtekinthető módon elhelyezendő emléktáblára, emlékoszlopra, kegyeleti és egyéb emlékekre az V. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 20. § (1)
A külön jogszabályban meghatározott tulajdon elleni (szándékos rongálás, gondatlan rongálás) szabálysértésen túl, aki a rendelet 10. § (5) bekezdésében, 11.§ (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében és 19. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő szabhat ki helyszíni bírságot.
(3)
E rendelet 2008. június 1-jén lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közterületek, településrészek elnevezéséről, művészeti alkotások közterületi elhelyezéséről szóló 67/1995. (XII. 21.) önkormányzati rendelet. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Benedek Mária sk. jegyző
Napirend tárgya: Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok Tárgy:
A szennyvízprojektet támogató jogi tanácsadó kiválasztása
34 Vantara Gyula polgármester: Előterjesztő a polgármester, az anyagot az Önkormányzati Közbeszerzési és Döntéshozó Bizottság megtárgyalta, a legkedvezőbb ajánlatot tett ügyvédi iroda megbízását javasolta elfogadásra. (Kazetta 3/1. 365-374) Takács Péter ügyrendi hozzászólása: Javasolta ebédszünet megtartását, tekintettel arra, hogy a napirend szerint 14 órakor Fekete Pál Békéscsaba díszpolgárának köszöntése történik. (Kazetta 3/1. 374-381) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot, melyet az előterjesztői oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 10 igen, 13 nem szavazattal, 2 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elvetette.
Az előterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés, hozzászólás? (Kazetta 3/1. 381-393) Miklós Attila képviselő: A képviselő csoport nevében az előző napirendhez szeretne hozzászólni. A rendeletalkotással a közgyűlés létrehozott egy bizottságot, akinek lehetősége van utcák és műtárgyak elnevezésére, ezért javasolta, hogy a repülőhíd Kvasz András, a hét gyalogoshíd a Hét vezér, a Vilim utcától az Árpád fürdőig vezető fél híd Dr. Boros Ottó nevét viselje. Az elfogadott rendelet véleménye szerint vicces. (Kazetta 3/1. 393-440) Dr. Benedek Mária jegyző ügyrendi hozzászólása: Felhívta Miklós Attila képviselő figyelmét arra, hogy a megalkotott rendelet 6. §-a kimondja, hogy a képviselő is írásban tesz javaslatot. (Kazetta 3/1. 440-444) Mezei Zsolt képviselő: Az ügyvédekről szóló törvény nem teszi kötelezővé az ügyvédi szolgáltatás beszerzését. Ennek értelmében miért terhelik plusz munkával a hivatal munkatársait? Békés megyében az ügyvédi kamarának 197 tagja van. Miért volt szükség budapesti ügyvéd megbízására? Etikailag aggályos, hogy a kiválasztott ügyvéd a Darázs és Szabó Ügyvédi Iroda társügyvédje, mely tisztességtelen eljárás a Békéscsabán dolgozó ügyvédekkel szemben. Az előterjesztés szerint az ügyvédi iroda feladata - 24.000.000,- Ft-ért - jogorvoslati eljárás esetén az ajánlatkérő képviselete a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Vagy nem megfelelő az előterjesztés megfogalmazása, vagy ugyanarra a tevékenységre két céggel köt szerződést az önkormányzat. A megbízott ügyvéd nem rendelkezik közbeszerzési végzettséggel, mely feltétel a közbeszerzési ügy képviseletében. (Kazetta 3/1. 444-495) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintézőt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 3/1. 495-501) Dr.Sódar Anita közbeszerzési ügyintéző: A szerződés odaítéléses eljárás valóban nem tartozik a Közbeszerzési Törvény hatálya alá, de az osztály, illetőleg az önkormányzat úgy vélte, hogy mégiscsak egy 15.000.000.000,- Ft-os projektről van szó, ezért az egyenlő bánásmód, a verseny tisztasága és a közpénzek ésszerű felhasználásának elve alapján pályáztatási eljárás lefolytatására lenne szükség az ügyvédi iroda kiválasztásához.
35 Mezei Zsolt képviselő véleménye szerint ugyanazon tevékenységre két szerződést köt az önkormányzat, mely valótlan. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre más tartalmú szerződéskötésre kerül sor, mint az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységének ellátására megkötendő megbízási szerződésre. Az ügyvédi iroda nem lát el hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzői tanácsadó pedig nem fog a jogorvoslati eljárásokban közreműködni és nem fogja az önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt képviselni. A Dr. Dián József Ügyvédi Iroda önálló irodaként működik, az, hogy a Darázsi és Társai Ügyvédi Irodával milyen megállapodás és megbízási szerződés alapján működik, teljesen irreleváns a közbeszerzési eljárások, illetőleg a szerződés odaítélésnek eljárásnak a lefolytatásánál. (Kazetta 3/1. 501-555) Vantara Gyula polgármester: Vannak olyan ügyek, melyek igénybe veszik a pesti ügyvédek szaktudását, pl. a Matáv ügy. A szerződésekkel kapcsolatos nyelvi nehézségek miatt - a pályázat egyik hivatalosan elfogadott nyelve az angol - van szükség a megyén kívüli ügyvédek foglalkoztatására, akik az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban is nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek. E mellett szükség esetén igénybe veszik a békéscsabai ügyvédek munkáját. (Kazetta 3/1. 555-005) Tóth Károly országgyűlési képviselő: A polgármester hihetetlen erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy legalább a tisztesség látszatát fenntartsa. Az ügyvéd kiválasztása jogszerűség szempontjából kétséges volt. Kiderül, hogy ugyannak az ügyvédi irodának szükség szerint más néven is tud számlát adni, de ugyanúgy a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda dolgozója, mely természetesen teljesen más feladatot lát el, mert ő csak képvisel. Alapos a gyanú, hogy az ügyvédi iroda ugyanezt az ügyvédet más minőségben megbízza irodán belül a közbeszerzéssel, melyért 24.000.000,- Ft+áfa a fizetség, a munka nagy részét pedig a békéscsabai ügyvédek látják el. Tekintettel arra, hogy a feladat nem közbeszerzés köteles, ezért azzal a módosító indítvánnyal él, miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a feladatok elvégzésére 24.000.000,- Ft+áfa erejéig felajánlja Dr. Farnas József Ügyvédi Irodának a szerződéskötés lehetőségét. Az említett ügyvéd békéscsabai, és a polgármester bizalmat érez Dr. Farnas József iránt. A módosító indítványáról szavazást kért. (Kazetta 3/2. 005-049) Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselő megint olyan szakkérdésben nyilvánít véleményt, melyből nincs felkészülve. Egy projekten belül ugyanazt az ügyvédi irodát két azonos tevékenységgel megbízni az Európai Uniós szabályok szerint nem lehetséges. 2006. előtt a tevékenységet a nem békéscsabai illetőségű Lucsik Ügyvédi Iroda látta el. (Kazetta 3/2. 049-063) Baji Lajos képviselő: Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság ülésén az eljárással nem értett egyet. A Hungarotel Zrt. ügyével kapcsolatban évek óta nem történt előrelépés, ezért az önkormányzat a peres utat választotta. Az anyagban szereplő ügyvédi iroda megoldási javaslattal élt, miszerint, ha a közgyűlés elfogadja a díjazás nagyságrendjét és módját, a szerződéskötésre sor kerülhet a budapesti és békéscsabai ügyvédek munkáját is igénybevevő szervezettel. A Lucsik Ügyvédi Iroda nyílt közbeszerzési eljárás útján került megbízásra. (Kazetta 3/2. 063-088)
36
Vámos József képviselő: Számára az előterjesztésből nem derül ki, hogy mi indokolja az ügyvédi részvételt? Az elhangzott válaszokat nem tudja érdemben elfogadni. Az anyag szerint az önkormányzat három ügyvédi irodát/egyéni ügyvédet hívott meg. Ki volt a másik kettő, volt-e közötte helyi illetőségű? (Kazetta 3/2. 088-098) Mezei Zsolt képviselő: Ismeretei szerint az ajánlattévő ország nyelve a hivatalos. Ennek értelmében minden magyar nyelven van leírva. Biztos abban, hogy a polgármesternek a nyelvhasználatnál sokkal több és jobb indoka van. (Kazetta 3/2. 098-107) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Véleménye szerint a polgármester a csatornázással kapcsolatban kapott egy feladatot, egy megbízást, melynek feltétele a 24.000.000,- Ft+áfa-s szerződéskötés, amit igyekezett a lehető legtisztességesebbnek látszó módon megtenni, ezért elismerését fejezi ki. A többségtől kérte, hogy ne veszélyeztessék a programot. A polgármester meggyőződése, ha kiderülne, hogy a két ügyvédi iroda azonos, csak más a számlakibocsátás, az önkormányzat veszélyeztetné a 18.000.000.000,- Ft-os programot. (Kazetta 3/2. 107-124) Vantara Gyula polgármester: A polgármester feladata a szennyvíz-projekt végrehajtása törvényes keretek között. Felkérte Dr. Sódar Anitát válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 3/2. 124-132) Dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintéző: Az ügyvédi iroda részvételét a projekt bonyolultsága indokolja. A hat közbeszerzési eljárás során összetett, FIDIC-szerződéskötésre kerül sor. A szennyvízcsatorna, szennyvíztisztító-telep kiépítésére kötött szerződések bonyolultak, szükség van egy ügyvédi iroda szakértelmére, valamint bevonásra kerül a beadványok, kérelmek megírásába. Jogorvoslati eljárás esetén a döntőbizottság, bíróság előtt képviseli az önkormányzatot. A szerződéskötés az Ügyvédi törvény 5. § szerint lefolytatandó szolgáltatásokra irányul. A projekt komplexitása igényli az ügyvédi iroda részvételét. (Kazetta 3/2. 132-147) Mezei Zsolt képviselő: Az angol nyelvtudás nem lehet előfeltétel. (Kazetta 3/2. 147-150) Vantara Gyula polgármester: Az angol nyelvtudás a közbeszerzés területén, az ügyvédek és a kivitelezők esetében is elvárás, tekintettel arra, hogy az ellenőrzések angol nyelven történnek. Mely irodák voltak meghívva? (Kazetta 3/2. 150-158) Dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintéző: Dr. Gelicz József egyéni ügyvéd, Dr. Szabó Attila Szilveszter, valamint a Dr. Dián József Ügyvédi Irodák. (Kazetta 3/2. 158-160) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly azon módosító javaslatát, mely szerint az önkormányzat Dr. Farnas József ügyvédet bízza meg a jogi tevékenység ellátásával 24.000.000,- Ft+Áfa megbízással, melyet az előterjesztői oldal nem támogat.
37 -
Megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 167-170) A közgyűlés 17 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 317/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A szennyvíz-projektet támogató jogi tanácsadó kiválasztása” tárgyú szerződés-odaítéléses eljárás nyertes ajánlattevőjének a következő ügyvédi irodát hirdeti ki: Dr. Dián József Ügyvédi Iroda Budapest Ajtósi Dürer sor 31. 1146 ajánlati ár: 24.000.000 Ft + áfa, azaz bruttó 28.800.000 Ft Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megbízási szerződés aláírására. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 26.
Tóth Károly országgyűlési képviselő: Az előzőekben felsorolt ügyvédek a Darázs és Társa Ügyvédi Irodán belül működnek. (Kazetta 3/2. 170-176) Vantara Gyula polgármester: 13 óra 35 perckor szünetet rendelt el, a közgyűlés munkáját 14 óra 15 perckor folytatja. (Kazetta 3/2. 176-179) Szünet Tárgy:
Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára köszöntése a Magyar Hősök Emléknapjához kapcsolódva
Vantara Gyula polgármester: A Magyar Köztársaság Országgyűlése adózva a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdő hazafiaknak minden esztendő május hónap utolsó vasárnapját a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése ez évben is hálával adózik azoknak a hősöknek, akik hazánkért komoly áldozatokra kényszerültek, vagy azt önként vállalták. Sokan elmentek már közülük, hírességek és névtelen, hozzánk hasonló emberek, Békéscsaba városa azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem csak a régmúlt korok, hanem a közelmúlt, köztünk élő hősei előtt is tiszteleghet. Ebből az alkalomból köszöntötte Fekete Pál Békéscsaba díszpolgárát, az 1956-os forradalom és szabadságharc békéscsabai hősét, aki a közeljövőben
38 tölti be 80. születésnapját. köszöntőbeszédét. (Kazetta 3/2. 179-200)
Felkérte
Köles
István
alpolgármestert,
tartsa
meg
Köles István alpolgármester: A mai nap a magyar hősök emléknapja, ebből az alkalomból Fekete Pál Békéscsaba díszpolgárát, mint hőst köszöntik. Röviden ismertette életútját. 1953-ban nevezték ki Békéscsabán gimnáziumi történelem és orosz nyelvtanárnak. A társadalmi életbe főleg a TIT-en keresztül kapcsolódott be, ahol történelmi szakosztályban többek között Féja Géza, Tibor János társaságában aktuális politikai, tudományos kérdéseket vitattak meg. Az elkövetkezendő években Fekete Pál főleg Békés megye történelmével kapcsolatos előadásaival bejárta gyakorlatilag a megye valamennyi települését, személye ismertté vált, megye szerte köztiszteletnek örvendett. Ez a magyarázata, hogy 1956. október 23-a után először Békéscsaba város Forradalmi Bizottságának tagjává, majd a Békés megyei Forradalmi Bizottság elnökévé választották. Tevékenysége, műveltsége, nyelvtudása, diplomáciai érzéke jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba város több alkalommal is elkerülje a vérontást. Fekete Pált ezután a KGB letartóztatta, hosszú kihallgatás után elengedte, 1956. november 8-án ismét letartóztatták, lakását szétzúzták, iratait, könyveit elvitték. A Munkácsy utcai börtönben volt pár napot, majd többedmagával a debreceni szovjet katonai börtönbe hurcolták. Később elengedték, de harmadszor 1957. február 16-án letartóztatták. A katonai bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Megjárta az ország szinte valamennyi hírhedt politikai börtönét, a szegedi Csillag Börtönt, Márianosztrát, a gyulai börtönt, a jászberényi gyűjtőfogházat Sopronkőhidát. Feltételesen 1968-ban szabadult. Tanári pályára vissza nem kerülhetett, megfigyelés alatt tartották, Békéscsabára nem jöhetett. Fizikai munkából tartotta fenn magát és családját. Jelenleg Szegeden él, szűkös nyugdíját óraadással igyekszik kiegészíteni. Fekete Pál évek óta kutatómunkát folytat, több témakörben gyűjti az anyagot publikációi kiadásához. Befejezte a „Békés megye mártírjai és áldozatai” című munkáját, amely az 1945. utáni időszakot dolgozza fel. Dolgozatok készültek Békéscsaba II. világháborús bombázásáról, illetve Békéscsaba, Békés megye zsidóságának történetéről. „Az utolsó szó jogán” című kötete 2003-ban a „Cseppek a tengerből” című novellagyűjteménye 2006-ban jelent meg. Ezen kívül számos emlékirata van rendezés alatt, illetve áll kiadásra készen. Békéscsaba város díszpolgáraként nagy gondot fordít emlékeinek, tapasztalatainak a fiatalok számára történő átadására. Városi felkérésre rendhagyó történelemórákon mutatja meg elvesztegetni kényszerült pedagógiai zsenijét. 80. születésnapján ezért akár a művelődés, akár az oktatás területén szerzett érdemeiért, elmaradt lehetőségei miatti kárpótlásáért méltán részesülhetne magas állami kitüntetésben. (Kazetta 3/2. 200-275) Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára: „Vantara Gyula polgármester úr a vállán viseli a csodálatosan szép városnak minden gondját. Tőle kaptam a meghívót, hogy eljöjjek ide. A megszólítástól kezdve, az utolsó soráig minden szava egyenesen a szívem közepébe hullott, elérzékenyültem, mert mindig elérzékenyültem az életem során, hogyha én hozzám szépen szóltak. Ha másként, ha ütöttek, ha vertek, ha vallattak összeszorított szájjal tűrtem, nem boldogultak velem. Ez az egyetlen egy achillesi pontom, amelyen keresztül én velem végezni lehet. Remélem a polgármester úr nem végezni akar, hanem inkább elkötelezni akar. De az én egyéni sorsomat talán hagyjuk a mondanivalómnak a végére. Ma egy csodálatos ünnepet ünnepelünk, ez pedig a hősök napja. Igen tisztelt barátaim amióta én fiatalember koromtól eszemet tudom, nem ünnepeltük meg a magyar hősöket. Egyszerűen nem léteztek magyar hősök, csak a Szovjetunió katonái voltak a hősök. Én ezt el is hiszem, mert emberek voltak, akiket hajtottak két deci rummal a gyomrukba, és hátul a fatokos pisztollyal, és aki lemaradt a rohamba, azt ott, helyszínen tarkón lőtték. Így lettek hősök, így haltak meg kb. 16.000.000-an.
39 Az ő személyük számomra a hős. De most a mi népünkről van szó. Barátaim a Kárpátmedence a Földnek a legcsodálatosabb helye, a leggazdagabb helye. Ez nem alkalom arra, hogy én Önöknek ezt bizonyítsam, de a legutóbbi geológiai kutatások is mutatják, hogy erre a Földre, ha valamikor igazán pályáztak, a legutóbbi kutatások során és eredményeiként olvasva az angol, francia, nyugati tudományos folyóiratokat, olyan felfedezéseket hajtottak végre az elmúlt két esztendőben, hogy szinte egész Európa, sőt egész Ázsia ide szeretne jönni, megszerezni azt a hatalmas kincset, ami itt a Kárpát-medencében van. Erről a csodáról ma nem mesélhetek. De arról igen, hogy mi felismertük, hogy mi egy csodák földjére jöttünk. Egy olyan csodálatos helyre, amely egy óriási temető, mert itt számtalan nép próbált megmaradni, a kvádok, a markománok, a roxolánok, a vandálok, a keleti gótok, avarok, senki nem tudott megmaradni ezen a helyen, mert ez egy történelmileg, politikailag földrengéses terület. Ezen a helyen csak egy hős lelkű nép tud megmaradni, amelyik a válságos órákban, ha kell gondolkodás nélkül az életét is odaadja az anyjáért, az apjáért, a gyerekéért, és azért a földért, amelyben az apja, nagyapja nyugszik. Engedjék meg, hogy ezt a hősiességet én a történelem során, miután kevés az idő, de azért nagy madártávlatban bemutassam. Barátaim 896-ot írnak a történelemkönyvek, hogy akkor történt a Honfoglalás. Sokkal hosszabb időbe tellett, most ne folytassuk. Míg a szlovákoknak 2 %-ért adnak hitelt, addig nekünk mennyiért adnak, mint rossz adósnak, 6 %-ért. És ez az 1 %-os adóemelés amit most csináltak, az évenként 1.200 milliárd forint. Ezt kaptuk mindig jutalmul azért, mert védekeztünk ellenük. Ezt kaptuk azért, mert 907-ben Árpád vezér még élt, úgy döntöttek a nyugati hatalmak, a bajorok, a szászok, a taljánok, meg a többiek, a frankok, hogy ezt a népet ebből a medencéből el kell kergetni. Ezt a népet Európa közepén nem lehet megtűrni. Óriási sereget gyűjtöttek, és a Duna-partján ereszkedtek lefele. A két oldalán, jobb-bal oldalán és középen pedig a hajók a szállítókkal. A cél nem a magyarok megverése, a magyar nép megsemmisítése volt. 25.000 magyar lovas állt ki velük szemben. Hiába nézzük mi a Feszti körképet barátaim, ott gyönyörű arab telivéren ül Árpád vezér. Nem olyanok voltak a mi lovaink, hanem apró kis hucul lovak, szívósak, erősek, amelyek ha kellett 24 órán keresztül víz, étel nélkül vágtattak, akik átmentek a vízzuhatagán, anélkül, hogy elvitte, sodorta volna őket az ár. És ez a 25.000es sereg, kinek a vezényletével, Árpád, három fia, Üllő, Tarhos és Jutas vezérelte ezt a 120.000-es sereget. Először a jobb parton verte szét, és amikor már úgy gondolták, hogy az elvérzett, ezen a bal-parton mulatozni kezdtek. A kis hucul lovak a megmaradt, elvérzett seregnek a maradványrésze megverte a baloldalt. Utána elsüllyesztették, ki hinné, a jól megépített hatalmas hajókat, és Eisenburgig verték azt a nyugati kísértetet, amelynek a célja az volt, hogy a népet megsemmisítse. Barátaim ezt az óriási történelmi jelentőségű tettet nem tanítják az iskolában. Pedig büszkék lehetnénk rá, hogy ezek a férfiak nem csak a karjukban voltak erősek, hanem a lelkükben is. És nem gondoltak a halálra. Egyre gondoltak, hogy otthon feleség, asszony, gyerek van, és semmisem számít, csak az ő megmentésük. És meg is lett az eredménye. Ebben az esztendőben ünnepeljük Mátyás király trónra lépésének 550. esztendejét. A nyugat 907-től kezdve Mátyás király haláláig komolyabb kísérletet nem mert tenni, hogy erre a földre tegye a lábát. Sajnos mikor Mátyás meghalt, előjöttek azok a bajok, amik mai napig is kínoznak bennünket. Az egyet nem értés, a szeretet hiánya, a gyűlölködés, és emiatt Mátyás halála óta az egész történelmünk nem más, mint sorra elbukott szabadságharcok, küzdelmeknek a keserves sorozata. De barátaim, ez nem jelenti azt, hogy minket le lehet írni, hogy ez a nép nem marad meg. Barátaim egy genetikai komferencia játszódott le nemrégen Olaszországban. A lányom ott tanul. Hazahozott egy tudományos folyóiratot. A magyar nép jelenlegi vizsgálatok alapján Európa azon népei közé tartozik, amelyiknek a génállománya a legerősebb, legtehetségesebb tulajdonságokkal rendelkezik. Mutatja azt, hogy mai napig is megmaradtunk. Sorba születtek a hősök, Nándorfehérvárt említem meg, 399-ben kettészakadt a római birodalom, keleti részre és nyugati részre. 476ban római birodalom nyugat megbukott, de Bizánc még 1000 esztendeig helytállt. Az a
40 hadsereg, amely a világ legtökéletesebb, legfegyelmezettebb hadserege volt, amelyik képes volt a hajókat szárazföldön át vontatni a vár megkerülésére, és megbuktatta a bizánci birodalmat 1453-ban, az a hadsereg jött oda Nándorfehérvár alá. Barátaim itt verték meg őket, kicsoda? Hunyadi meg a talpasai. Ne gondolják barátaim azért, mert Hunyadinak csak ilyen erős karja volt. Azért, mert nyolc nyelven beszélt. Minden, hogy kinek a fia volt, nem az számít, mert ki tudja, hogy ki kitől származik. Maga az ember ismerte Zsigmond király lévén miután neveltfia volt a nyugati páncélos lovasságot. Ismerte a huszita harcmodort, a dalmáciai háborúk révén ismerte az olasz, zsoldos hadsereg szervezést, és a hadseregének lényege, gerince a talpasok voltak. Barátaim nyugaton ma azt tárgyalták a nyelvész urak unalmukban, hogy melyik az a szó, amelyik a legérdekesebb, amit mindenki ismer. Mit gondolnak melyik az a szó? Talpas. Nem tudják, hogy mit jelent, de azt mondják, szevasz komám, talpas. Békés megyéből a Hunyadi talpasai közül százával, ezrével porladnak a Száva mocsaraiba a Békés megyei szegény legények, a talpasok, akik életüket áldozták. De nem akarom említeni Önöknek a törökök ellen vívott szabadságharcot, a Zrínyi Miklós féle harcot, Szigetvár elestét 1566-ban. Egyszerűen azt tudjuk, hogy kirohant, telerakta a zsebét, védelmezte. De barátaim, a török birodalom hatalmának csúcspontját jelentette, utána jött a drinápolyi béke, ettől kezdve egyszerűen hanyatlott a török birodalom. Ki tette? Ez a magyar nép tette. Ez a magyar nép volt 1848-ban akinek a kezébe utolsó pillanatig csengett a kard. Kabenyák, Odák, Radeczki, Vindisgréc Bécsben, Milánóban mindenütt leverték, egyedül mi álltunk még helyt, és sajnos ahogy az I. és II. világháborúban is a nyugatiak érdekében ezrével, milliószámra hullottak el a 101-es hősök, pataki diákkoromban bejártam a Kárpátokat, mert a pataki diákoknak feladata volt, hogy kutassák a hősöket, és találtam a Kárpátokban olyan temetőket, ahol a plékrisztus rozsdás volt, és alig lehetett kivenni a fakeresztből azt, hogy „ne sirasd meg annak végzetét, ki a hazának adta életét, mert csendesen nyugszik fekhelyén, áldások őrzik emlékét”. A magyar katona tudta mi a parancs, és ha azt mondták, hogy itt kell maradnod és harcolnod és helytállnod, akkor helytállt. Barátaim, nem akarok 956-ról beszélni, mert összeszorul a szívem, de azért egy pár szót. Azt mondják nagy baj, ha az ember megöregszik. Ettől csak egy nagyobb baj van, hogyha nem öregszik meg. Én megöregedtem a mindenható kegyelméből. És ma is két térdre esve köszönöm a mindenhatónak a nyomort, amit nekem adott. Mert ez volt az a hatalmas tűzkohó, amibe beletették a vasat, és addig kovácsolták, amíg acél nem lett belőle. És amikor úgy éreztem, hogy megtagad mindenki, Békéscsaba város is megtagad, mert megtagadták az emberek látszólag azt, aki értük küzdött és harcolt, akkor velem maradt valaki. Idézhetem Ady-t? „Amikor elhagytak, amikor a lelkem roskadozva vittem, csendesen és váratlanul átölelt az Isten. Nem jött harsonával, hanem jött néma, igaz öleléssel, s megvakultak hiú szemeim, meghalt ifjúságom, de őt, a fényest mindörökre látom”. S tapasztaltam azt az akasztófa árnyékába, hogy nem mindenki bitang, akin mundér egyenruha van. Köztük is vannak becsületes emberek. Egyetlenegyet hadd mondjak el. Élni kell, nem csak a csúnyákból, hanem a szépekből, és most ezzel be is fejezem. Van itt mellettem valaki, a polgármester úr, akinek az édesapja a mi perünkben volt. 16 álltunk egy hadbíró előtt, összesen 107 évet mértek ránk. Az enyém nem volt benne az életfogytiglan. Aztán Vácon létrejött az ország legnagyobb rablázadása, Önök erről nem tudnak. Hogy miért, arról is szívesen beszélnék, de nincs idő. Ezért ebben az iszonyatos helyzetben, ami ott történt, a váci rablázadás, ahol töreken feküdtünk egy zárkában 12-en, mint a disznók, és folyt a kübliből kifelé az a bizonyos dolog, és naponta kétszer lisztleves és a poloskák a csuklót meg a lábat véresre marták. Ilyen körülmények között az volt, hogy vagy meghalunk, vagy kitörünk, hogy mi történt, azt ne kérdezzék. Szétszórtak bennünket, az ő édesapja Sátoraljaújhelyre került, engem, mint rendkívül veszélyes embert, aki ugye a varsói szövetség egyesített haderejét is képes visszafordítani, megverni, az ilyen embert el kellett szigetelni. Hova hoztak? Gyulára. Két napig voltam Gyulán barátaim, akkor rádöbbentek, hopp ez egy ballépés volt, ez az ember egész Békés megyében ismert, azonnal el kell vinni,
41 honnan? Békés megyéből. Levittek az őrszobába, kérem, ezt még hadd mondjam el, mert úgy melengeti a szívemet, úgy megölelném azt a rab fegyőrt, akire rábíztak. A kapuban lent állt az őrparancsnok, és mellettem állt ez az ember, aki kísért. Rábilincselte a bal lábamra a vas kalyibát. Belehúzta a láncot, és lehúzta a kezemet a másik bilincsre. Szembefordult és megmutatta a dobtárat. Azt mondta, ha szökni próbál, agyonlövöm, mint a kutyát. És akkor nekem már úgyis mindegy volt, azt mondtam, uraim, legalább valami jót tesznek végre velem. Nem akarom mondani, hogy mi volt a válasz rá. Gondoltam magamban, ilyen hitvány emberek veszik körül az embert, hát akkor ki mondja ezt nekem Goethe, Heine, Siller, Arany János? Nem. Egy olyan ember, akinek nincs lelke. Kimentünk, ha valaki tudja, milyen messze van a börtön az állomástól, az tudja, hogy majdnem két kilométer. Elkezdtünk menni, az őr benyúlt a zsebibe, ismerték, hogy ki a Pali bácsi, mert akkor is Pali bácsi voltam. Elővette a zsebkendőjét, és azt mondta, hogy Pali bácsi, értik, az az őr, amelyik azt mondta, hogy agyonlövöm, mint a kutyát, azt mondta, hogy dugja be a lábához a bilincs alá, mert nagyon messzire megyünk, és a bilincs ki fogja rágni a lábát. Barátaim, zokogásba törtem ki. Nem tudom elfelejteni soha, hogy ilyen emberek is voltak a végén. És még ezt hadd tegyem hozzá, ami meghatározó, ami emberré tett, ami igazán emberré tett, ami a szívembe beültette, hogy ne gyűlölj, szeress, és mindenkiben van jó, csak meg kell találni. Jászberénybe vittek, de én nem tudtam. Össze volt fordítva két pad ülőkéjével együtt. Nem valami nagy erőben voltam. Leültem, és várni kellett sokat, és hátrahajtottam a fejemet, és szép csendesen megpróbáltam elaludni. Az őr mellettem láncon fogott és a karabinerbe be volt akadva a lánc. És egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki megfogja a fejemet, megemeli, és valami puhát becsúsztat a fejem alá. Ösztönösen hátranéztem, egy fiatalasszony volt, szép barna, puha kabátja volt, és azt tette a fejem alá. Visszatettem a fejemet, hát megkérdezem, rossz az ember? Köszönöm még egyszer polgármester úrnak, köszönöm a barátoknak, akit személyesen ismerek, a drága hölgyeknek, akik kitüntetnek a szépségükkel, a kedvességükkel, a jóságukkal, hogy ezen a napon az Úristen megengedte, hogy a 80-at is betöltsem. Tele hittel, reménnyel, élni akarással, és ilyen fenséges ünneppel megajándékoztak. Fogadják teljes szívemből azt, hogy magamhoz ölelem őket, és a szívemben elraktározom nagyon mélyre ezt a soha el nem múló kedves találkozást.” (Kazetta 3/2. 275-017) Vantara Gyula polgármester: A képviselők között kiosztásra került Békéscsaba város jelvénye, mely a jövőben az önkormányzat által adományozott ajándéktárgyak között szerepel. (Kazetta 4/1. 017-021) Tárgy:
Településrendezési terv módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 021-029) Takács Péter képviselő: Emlékezete szerint az előterjesztés 2. oldal 4. pontjában lévő erdős terület építési övezetté minősítése a 2007. júniusi közgyűlésen már szerepelt, melyet a testület levett napirendjéről. A 7. pontban szereplő utcák által körülhatárolt terület a NOVA INVEST Kft. tulajdona? (Kazetta 4/1. 029-036)
42 Vantara Gyula polgármester: Felkérte Lukácsi László városi főépítészt, hogy a felmerült kérdésekre adja meg a választ. (Kazetta 4/1. 036-038) Lukácsi László városi főépítész: Az előterjesztés 2. oldal 4. pontja az általános célú mezőgazdasági terület lakóterületté való átminősítését fogalmazza meg, mely erdős területet nem érint. A 7. pontban szereplő területek egy része a NOVA INVEST Kft. tulajdona, de a szabályozási terv egy telektömbre készíthető. A magasabb intenzitást az utca szintkülönbségének korrigálása indokolja. (Kazetta 4/1. 038-051) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 051-056) A közgyűlés 23 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 318/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés 1-7. pontja szerinti fejlesztések tartalmát megismerte, és hozzájárul a hatályos településrendezési terv módosításának előkészítéséhez. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Tárgy:
A Kossuth tér és Ifjúsági ház közötti terület rendezése
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 056-061) Pap János képviselő: Számára meglepő, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a Kossuth tér melletti területen kialakítandó gyephézagos, betonozott parkoló kialakítását támogatja, mely a városképet rontja. A hivatalos helyszínrajz nem a valós állapotot tükrözi. A közgyűlésnek nem javasolta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 4/1. 061-077) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Az, hogy az önkormányzat legrosszabb esetben nem az Agóra részeként hasznosítja az Ifjúsági ház mellett levő Körös Szálló épületét, elfogadhatatlan. Kérte a közgyűlést, hogy a határozati javaslatot ne támogassa. A rendezési terv minden további céllal ellentétes. (Kazetta 4/1. 077-087) Mezei Zsolt képviselő: Az előterjesztés elfogadásához és visszavonásához 15 szavazat szükséges. Bízik abban, hogy az anyag egy folyamat egyik állomása. (Kazetta 4/1. 087-092)
43 Vantara Gyula polgármester: Mezei Zsolt képviselő figyelmébe ajánlotta az előterjesztés mellékletében szereplő K-KZ alatti terület áttanulmányozását, melynek vannak folytatásai. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 092-100) A közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással a következő határozatot hozta: 319/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Kossuth tér és Ifjúsági ház közötti terület rendezésével kapcsolatos előterjesztésben megfogalmazott fejlesztés célját megismerte, és hozzájárul a hatályos településrendezési terv módosításának előkészítéséhez. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Vantara Gyula polgármester: Ezzel a lépéssel a közgyűlés lehetőséget teremt arra, hogy az előterjesztésben szereplő területre megfelelő terveket készítsen és a tulajdonjogában előrelépjen. (Kazetta 4/1. 100-102) Tárgy:
A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, és a rendelet módosítását javasolták a közgyűlésnek. (Kazetta 4/1. 102-106) Takács Péter képviselő: A 32. § b) ba) pontjában szereplő 50.000,- Ft elírás, vagy reális összeg? (Kazetta 4/1. 106-117) Dr. Benedek Mária jegyző: A közgyűlés ezt a rendelkezést helyezi hatályon kívül. (Kazetta 4/1. 117-119) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 4/1. 119-123) A közgyűlés 25 igen, 1 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2008. (V. 26.) önkormányzati rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott
44 felhatalmazás alapján a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A Rendelet 3. § (1) bek. c) pontja hatályát veszti. (2) A Rendelet 6. § (1) bek. b) pontja hatályát veszti. (3) A Rendelet 26–35. §-ai hatályukat vesztik. 2. § Ez a rendelet 2008. július hó 20. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:
Dr. Benedek Mária sk. jegyző
Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló rendelet megalkotása (I. forduló)
Vantara Gyula polgármester: A közgyűlési SZMSZ értelmében az előterjesztést társadalmi vitára bocsátja. A lakosság és az érintett szervezetek véleményének bekérése után a közgyűlés júliusi ülésén dönt a rendeletalkotásról. Az előterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 123-139) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 320/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megismerte és egyetért az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló, az előterjesztés mellékletét képező rendelet-tervezettel.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése elrendeli a rendelettervezetnek a Csabai Mérleg című városi lapban és az önkormányzati honlapon történő közzétételét.
Felelős: Határidő:
Dr. Benedek Mária jegyző 2008. július 10.
Tárgy:
Telkek tulajdonjogának átruházása az Élővíz-csatorna mellett
45 Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 139-143) Baji Lajos képviselő: Abban az esetben, hogyha az Ifjúsági házig ér a csatorna, az érintett telket át kell adni a Vízügyi Igazgatóságnak? (Kazetta 4/1. 143-147) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Márton László vagyonkezelőt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 4/1. 147-150) Márton László vagyonkezelő: Baji Lajos képviselő által felvetett kérdés különálló ügyként kezelendő. Az előterjesztés egy pályázat lezárásához szükséges jogügyletről szól, melynek segítségével le tudják zárni, és el tudják számolni a korábbi pénzeszközöket. (Kazetta 4/1. 150-156) Vantara Gyula polgármester: Az Agóra projekt keretében a csatorna kiszélesítéssel kapcsolatban egyeztetések folynak a vízüggyel. A tárgyalás eredményéről tájékoztatják a testületet. (Kazetta 4/1. 156-158) Tóth Károly országgyűlési képviselő: Az Agóra program megvalósításához nincs-e szükség egy nagyobb zsilip megépítésére? A kivitelezéséhez legalább három méterrel emelni kell a vízszintet. (Kazetta 4/1. 158-164) Vantara Gyula polgármester: A kérdéskört a tervezés során vizsgálják. (Kazetta 4/1. 164-168) Herczeg Tamás tanácsnok: Az Ifjúsági ház alagsoráig ér majd a víz, szó nincs semmiféle átemelő zsilipről. (Kazetta 4/1. 168-170) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 170-173) A közgyűlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 321/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályi előírások, illetve a pályázat támogatási szerződésének teljesítése, a támogatás folyósítása miatt, közérdekű feladatvállalás jogcímén a Békéscsaba belterület hrsz.:806/2, 107 m2 , hrsz.: 378/1, 25 m2 és hrsz.: 1679/2, 29 m2 területek tulajdonjogát ingyenesen átruházza a Magyar Állam tulajdonába és a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖR-KÖVIZIG,
46 Gyula, Városház u. 26.) vagyonkezelésébe az ÖKOVÍZ projekt kapcsán megvalósult vízi létesítmények állományba vétele érdekében. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Tárgy:
A 2659/6 és 2659/8. hrsz. alatt felvett temető tulajdonba adása
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 173-178) Takács Péter képviselő: Az előterjesztés szerint tulajdonba adás esetén amerikai típusú emlékpark kialakítására kerül sor. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy hogyan néz ki egy ilyen típusú emlékpark? (Kazetta 4/1. 178-183) Vantara Gyula polgármester: Az Ortodox Egyház nyírt, füves területen a meglévő temetői emlékek helyreállítását tűzte ki célul. A temető területén emlékoszlop elhelyezését tervezi. (Kazetta 4/1. 183-188) Baji Lajos képviselő: Az Ortodox Egyház kapott-e tájékoztatást arról, hogy az 1999. évi XXXXIII. tv. alapján a lezárt, nem működő temetők ismételt használatba vételekor vagy kegyeleti park céljára való átalakításakor a létesítésre irányuló szabályokat kell alkalmazni? A 145/1999. (X.1.) Korm. rend. szerint kegyeleti célra átvett temetői helyeket 30 cm földtakarással kell ellátni, ami azt jelenti, hogy az adott terület 864 m3-i talajfeltöltést igényel, melynek a költségvonzata kb. 1.500.000-2.000.000,- Ft. Módosító javaslatait a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén is ismertette. (Kazetta 4/1. 188-205) Hirka Tamás képviselő: Kérte Baji Lajos képviselőt, hogy a későbbiekben pontosan idézze a törvényeket. Abban az esetben, ha a jaminai felüljáró átépítésre kerül, a szerződésbe milyen garanciaelemek kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy az önkormányzat a területeit visszakapja és hasznosíthassa? (Kazetta 4/1. 205-215) Vantara Gyula polgármester: Az Ortodox Egyház benyújtotta tervezési programját és elképzelését az önkormányzat felé, melynek alapján mindenféle jogi és engedélyezési felelősséget magukra vállaltak az ügy érdekében. (Kazetta 4/1. 215-222) Bornné Dr. Stefkovics Valéria mb. osztályvezető: A határozati javaslat 4. pontjában az szerepel, hogy a MÁV rekonstrukció kapcsán valós igényként felmerülő nyomsáv szélesítése esetén is az érintett részterületet térítésmentesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, mely a szerződésbe is belefoglalható és teljesíthető. (Kazetta 4/1. 222-230)
47 Vantara Gyula polgármester: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nél a tervek rendelkezésre állnak, melyek alapján az egyház részére kimutatható az igényként felmerülő területsáv, ami a szerződésben is rögzítésre kerül. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 230-244) A közgyűlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 322/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése térítésmentesen, közérdekű kötelezettségvállalás jogcímén a Román Ortodox Egyház tulajdonába adja a békéscsabai 2659/6 hrsz-ú, temető művelési ágú, 1363 m2 területű valamint a 2659/8 hrsz-ú, temető művelési ágú, 823 m2 területű ingatlanokat az alábbi feltételekkel: 1. A temető fenntartásáról, a kegyeleti szabályok betartásáról az egyház köteles gondoskodni. 2. A temető újra nem nyitható meg. 3. A közgyűlés elvi támogatását adja ahhoz, hogy az egyház az általa tulajdonba vett ingatlanon emlékparkot valósítson meg. 4. Az egyháznak a szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy abban az esetben, ha az Orosházi úti felüljáró négysávúsítása vagy a 2659/7 hrsz alatt felvett út áthelyezése miatt szükség lesz a 2659/8 hrsz ingatlan egy részének igénybevételére, akkor az érintett részterületet ugyancsak térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába visszaadja. Felelős: Határidő:
Hanó Miklós alpolgármester 2008. december 31.
Tárgy:
Fedezetbiztosítás műszaki alaptérkép továbbvezetésére
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, a határozati javaslat „b” alternatíváját, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az „a” változat elfogadását javasolta a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátott az előterjesztői javaslat szerinti „b” változat elfogadását. (Kazetta 4/1. 244-257) A közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 323/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése támogatja a város műszaki alaptérképe 2010 – 2014 évi időszakban való karbantartására a költségvetés terhére évenként négy millió Ft értékhatárig történő keret biztosítását. Az ezt meghaladó összeg az éves
48 inflációs növekmény mértékéig a Polgármesteri Hivatal Építés és településfejlesztési szakfeladata terhére finanszírozható. Felelős: Határidő:
Hanó Miklós alpolgármester 2010. február 28.
Tárgy:
Békés-Békéscsaba kerékpárút tárgyában pályázat benyújtása a KÖZOP2008-3.2. pályázatra
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Az anyaggal kapcsolatban előterjesztői módosítással él. A bizottsági jegyzőkönyvben szereplő kiegészítést a határozati javaslat 2. pontjaként kérte figyelembe venni. A határozati javaslat 1. pontja a kiküldésre került első napirendi pont, a 2. napirendi pontot a bizottsági anyagból idézte. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a KÖZOP-2008-3.2. kerékpárút hálózat fejlesztése című pályázat benyújtásához szükséges konzorciumi együttműködési megállapodást Békés Város Önkormányzatával történő megkötésére. Felelős: Vantara Gyula polgármester, határidő: 2008. június 15. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 257-280) A közgyűlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 324/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békés Város Önkormányzata és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Város gesztorságával közös pályázatot nyújt be a „Közlekedési Operatív Program KÖZOP-2008-3.2. Kerékpárút-hálózat fejlesztése” c. pályázati felhívásra. A pályázat tárgya: a 470. számú országos közút mentén a két város közötti külterületi közlekedésbiztonsági célú kerékpárút hiányzó 2.718 m hosszúságú szakaszának megépítése. A beruházás támogatási intenzitása 85 %. A beruházás bruttó bekerülési költsége 160.300 eFt. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát terhelő saját erő összege 21.045 eFt, amelyből bruttó 8.418 eFt–ot a 2008 évi költségvetésében, bruttó 12.627 eFt összeget pedig a 2009. évi költségvetéséből biztosít. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. június 15.
49 2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a „KÖZOP-2008-3.2. Kerékpárút-hálózat fejlesztése” című pályázat benyújtásához szükséges konzorciumi együttműködési megállapodás Békés Város Önkormányzatával történő megkötésére. Felelős: Határidő:
Tárgy:
Vantara Gyula polgármester 2008. június 15.
Városfejlesztési koncepció kiegészítése
Vantara Gyula polgármester: Az előterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyűlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 280-287) Takács Péter képviselő: A város közművelődési életében 1991. óta tevékenykedik, 1994-től a város közművelődési bizottságában, de ilyen szóösszetétellel, mely szerint „Jelenleg az önkormányzat közművelődési feladatellátása széttagolt, túlspecializált, ezért egységes városi kulturális szolgáltatásról nem beszélhetünk.” nem találkozott közgyűlésen. Honnan jött ez a gondolat, mely számára értelmezhetetlen? „Az így kialakuló humán központ szolgáltatásait kiegészíthetik és színesíthetik a magántőke bevonásával fenntartott kulturális vállalkozások, egyéb szolgáltatók.” Mire gondol a városfejlesztési koncepció módosítója? „A mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítésének érdekében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közművelődési válasz a kor kihívására.” A mondat hogyan értelmezhető? (Kazetta 4/1. 287-326) Tárgy:
Városfejlesztési koncepció kiegészítése
Tóth Károly képviselő: Egy súlyosan elhibázott ötletről van szó, melyhez néhány személy magánérdekének, rögeszméjének megvalósítása érdekében koncepciót kell készíteni. (Kazetta 4/1. 326-336) Baji Lajos képviselő: Az előterjesztés műszóval érve Adobe Reader: ami benne volt és nem tetszik, azt ki kell törölni, ami eddig nem szerepelt benne, azt bele kell applikálni. Ismert politikusok is alkalmazták már ezt a lehetőséget. A megoldás megcsúfolása a 219/2005. (V. 19.) közgyűlési határozattal elfogadott városfejlesztési koncepció kulturális részének, melyet éveken keresztül készített a hivatal, a lakosság és a szakértők bevonásával. Tisztességesebb más megoldást keresni. Szégyellné, ha az eddigi kulturális koncepcióban ezek a törekvések nem szerepelnek és nem ennek szellemében látta el feladatát valamennyi kulturális intézmény. Véleménye szerint nem elegáns megoldás, a pályázat során ez a kiegészítés a város pozícióját nem erősíti, hanem gyengíti. (Kazetta 4/1. 336-359) Vámos József képviselő: Bizottsági ülésen sem támogatta az előterjesztés elfogadását. Takács Péter képviselő által idézett mondatban miszerint „jelenleg az önkormányzat közművelődési feladatellátása széttagolt, túlspecializált, ezért egységes városi kulturális szolgáltatásról nem
50 beszélhetünk” véleménye szerint a sokszínű meghatározás alkalmazása lenne a helyes. Örül annak, hogy sokszínű a kulturális szolgáltatás, mely nem széttagolt és túlspecializált. Múlt rendszerbeli jellegű megfogalmazás az a kitétel, miszerint „Célszerű lenne a centrális, azonos hozzáférésű …..”. „Az így kialakuló humán központ szolgáltatásait kiegészíthetik és színesíthetik a magántőke bevonásával fenntartott kulturális vállalkozások, szolgáltatók.” Ha az első mondatban azt mondjuk, hogy széttagolt, túlspecializált, ami véleménye szerint azt jelenti, hogy sokszínű, és ezért centralizálásra kerül sor, majd néhány mondattal később szerepel, hogy a centralizált dolgot majd színesítheti a magántőke bevonása. Miközben korábban színes volt, csak megszüntették. Tartalmilag és logikailag is pontatlan a megfogalmazás. Véleménye szerint a városfejlesztési koncepció kiegészítése tárgyú előterjesztés azért készült, hogy - ha bekerül a városfejlesztési koncepcióba - hivatkozási alapként szolgálhasson a pályázatban, hogy elviekben már a városfejlesztési koncepció része. Csatlakozva Baji Lajos képviselő hozzászólásához, véleménye szerint sem elegáns ez a megoldás. Az első vitakörben is jelezte, hogy önmagában az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör ingatlanának állapota, annak felújítási igénye jogos, ezért támogatandó. Erre azonban célszerű, korrekt megoldásokat kell előnyben részesíteni, amely a probléma tényleges megoldását jelenti. Nem pedig „csűrés-csavarással” mellékvágányon behozni. (Kazetta 4/1. 359-404) Köles István alpolgármester: A széttagolt, túlspecializált megfogalmazás ízlésbeli dolog. Az a meghatározás, hogy széttagolt, meglehetősen igaz, mivel nem egy helyen történik a szolgáltatás, hanem területenként tagoltan. A túlspecializált jelző használatát személy szerint sem érti. Egységes városi kulturális szolgáltatásról nem lehet beszélni, a városnak politikai döntést kell hoznia, milyen szinten kíván egységes kulturális koncepció mentén mozogni. A város korábbi közgyűlési döntésben fejezte ki akaratát, hogy multifunkcionális térre, az AGÓRA-ra pályázik. A felvezetés valószínűleg azt a célt szolgálja, hogy az AGÓRA beemelésre kerüljön a tervek közé. A kialakuló humánközpont szolgáltatásaira tér ki az anyag, a hulladékgazdálkodás praktikus ismeretek továbbítása tág értelemben egyfajta közművelődési feladat. Kétségtelen, hogy ilyen probléma van, ha erre valamilyen szinten nevelési, tudatformálási szándék van, azt valószínű ezeken a közösségi tereken belül lehet megvalósítani. Hogy ez mennyiben kulturális, azon vitát lehet nyitni. Az egészséges környezettudat a kultúra része, akkor az. Ha kifejezetten a kulturális tevékenységet nézzük, akkor nem az. Természetesen lehet sokféleképpen értelmezni. (Kazetta 4/1. 404-449) Túriné Kovács Márta osztályvezető-helyettes: Valóban, kifejezetten az AGÓRA pályázathoz kapcsolódik az előterjesztés szerinti kiegészítés. Köles István alpolgármester részben a feltett kérdéseket megválaszolta. A határozati javaslatban szereplő elemek részben már megfogalmazódtak a korábbi közművelődési koncepcióban, részben elemei a jelenlegi kulturális stratégiának is. A környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és praktikus ismeretek átadása a közművelődési intézmények által történő közvetítése pedig országos stratégiai elvárásoknak próbál megfelelni. Mindez azért ilyen módon került megfogalmazásra, mert a stratégiába a legkevesebb konkrétummal, a legfontosabb elemeket összefoglalva is beilleszthető. Mindez az AGÓRA pályázat elnyerésének reményében történik. A kiegészítésben foglaltak véleménye szerint a kulturális szféra részéről vállalható. (Kazetta 4/1. 449-480)
51
Tóth Károly képviselő: Minden válaszból kiderül, hogy magyarázzák a megmagyarázhatatlant. Azért írták le az előterjesztés szerinti kiegészítést, mivel szerepel a pályázatban. Ezen felül még azt is el akarják hitetni, hogy a kormányzat várja el, hogy mindenféle zavaros mondatokat szerepeltessenek a koncepcióban. Ez valótlan. Nincs olyan elvárás, hogy a város „hülyeségeket” írjon le a pályázat kedvéért. Mutassák meg, hol szerepel az anyagban, hogy annak ilyet kell tartalmaznia! Eddig a Körös Szálló totális hulladéktelep volt, a leírtak szerint szelektív hulladékgyűjtést szolgálja a hulladékgazdálkodásra nevelés részeként. Végiggondolatlan a kiegészítés tartalma, mint a program egésze. Bármi áron bele erőltetik a programot az ifjúsági házba, másban nem szabad gondolkodni, ott is csak a kazánház bővítésben, mert az található az alagsorban. Miért kell zavaros dolgokat elfogadni? (Kazetta 4/1. 480-513) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Tóth Károly képviselő figyelmét, csak saját nevében nyilatkozzon az előterjesztésről. Véleményét tiszteletben tartják. (Kazetta 4/1. 513-515) Takács Péter képviselő: 1998-2002. között a Közművelődési Bizottság elnöke Köles István volt. Emlékezete szerint annak idején nem volt túl specializált a közművelődési intézményi szektor, sőt gyakorlatilag valamennyi beszámolóban elhangzott, hogy az intézményszerkezet egyedi az országban, és hatékonyan működik. Nem ízlés kérdése. Vagy jól működik, vagy sem. Vagy széttagolt, vagy sokszínű. Túriné Kovács Márta osztályvezető-helyettes hivatkozott a közművelődési koncepcióra. Megemlítette, hogy a közművelődési koncepció előkészítése kb. egy éve tart. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság a második olvasatot 2008. február 20-án vitatta meg. A bizottság döntött az anyag társadalmi vitára bocsátásáról. Az anyagban nincs szó túlspecializálódásról. Nagyot kellett változnia három hónap alatt a világnak, hogy az addig jól működő és szakértők által is elismert közművelődési intézményhálózat túlspecializált lett. A pályázatot úgy is be lehet adni, ha abban reális megfogalmazások szerepelnek, amelyek valamennyire szinkronban vannak a város eddigi tevékenységével, amit legalább 1994. óta folytat ezen a szakterületen. (Kazetta 4/1. 515-570) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Az előző közgyűlés döntött az AGÓRA pályázat beadásáról. Többször ismételte, vannak olyan pályázati feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ez is ilyen feltétel. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 570- 4/2. 006. A közgyűlés 16 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 325/2008. (V.22.) HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 259/2005. (V. 19.) határozattal elfogadott Városfejlesztési koncepciót a 2.4. pont 3. bekezdés után az alábbiakkal egészíti ki:
52
„Jelenleg az önkormányzat közművelődési feladatellátása széttagolt, túlspecializált, ezért egységes városi kulturális szolgáltatásról nem beszélhetünk. Célszerű lenne centrális, azonos hozzáférhetőségű és szakmai irányítású, korszerű igényeket is kielégítő önkormányzati multifunkcionális teret létesíteni, amely városon belül közművelődési hálózati központként működne. Emellett a megyei jogú városnak át kell gondolni a térségi kulturális szolgáltató hálózati központként betölthető szerepvállalást is. Az így kialakuló humán központ szolgáltatásait kiegészíthetik és színesíthetik a magántőke bevonásával fenntartott kulturális vállalkozások, egyéb szolgáltatók. Az országos stratégiai célkitűzéseknek is megfelelően a város nagyobb figyelmet kíván fordítani azokra a közművelődési lehetőségekre, melyek a polgárok életesélyeinek növekedését segítik elő, praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeret- és képzettségi szintjének növekedéséhez. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás közművelődési intézményekben szervezett lehetőségeinek alkalmazására. Az intézményeknek ehhez tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok szervezésével kell lehetőséget biztosítani. Ezzel egyidejűleg a belvárosi tér újrahasznosítása során az értékes önkormányzati ingatlan, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör új funkcióban kerül meghatározásra a Körös Hotel – István Malom által közrefogott területen.” Az 5.1. pont 3. bekezdését követően továbbá az alábbiakkal egészíti ki: „A lakossági közérzet javításához járulnak hozzá az önismeret fejlesztő, kapcsolatépítő tréningek, csoportos összejövetelek. A mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítésének érdekében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közművelődési válasz a kor kihívására.” Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Vantara Gyula polgármester: 16 órakor 10 perc szünetet rendelt. A következő napirend tárgyalásához szükséges a terem berendezése. (Kazetta 4/2. 006-010) Szünet Tárgy:
Pályázat benyújtása AGÓRA multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítására. Pályázati kódszám: TIOP-1.2.1./08/01.
Vantara Gyula polgármester: Az építészeti koncepció elkészült. Felkérte Lukácsi László városi főépítészt a beadandó pályázat építészeti koncepciójának bemutatására. (Kazetta 4/2. 010-030) Lukácsi László városi főépítész: Látványtervek segítségével szemléltette a tervezett beruházást, mely az Ifjúsági Ház, a volt Körös Szálló, a Junior Optika és az Élővíz-csatorna által határolt területeket érinti. Sajnos az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör nagytermét - ami egyébként építészeti alkotás elbontásra kerül. Kialakításával, méretével a mai kor igényeinek nem felel meg. Az Élővíz-csatorna vizét öböllel vezetik be a Derkovits sori telekhatárig, ami azt eredményezi, hogy egy része zsákutcává, csendesítő forgalmú parkoló utcává alakul.
53 Ennek több járulékos, pozitív hatása van azon túl, hogy a pályázat is támogatja. A könyvtár előtti, illetve másodlagos hatásként a Teleki utca forgalom terhelése is csökken. Megmarad a jelenlegi földszint és négyemeletes épületrész, melyet három oldalról bővítenek, a Körös Szálló felé eső oldalon egy nagyobb, az Élvíz-csatorna, illetve a Széchenyi utca felé kisebb alapterületen. Az épület bemutatását a földszinti alaprajzzal kezdte. A Széchenyi utcán sok diák jár, ezt figyelembe véve az épület elé árkádsort terveztek, amit fel lehet használni a fiatalok épületbe „csalogatására”. Ellenőrzött közösségi térben hasznosan tölthetik el szabadidejüket. Az árkádsor fedett, ahol pantomim előadást, térzenét, kivetítőt lehet elhelyezni. A földszinten, az épület közepén helyezkedik el a többfunkciós rendezvénytér, ami lehetővé teszi azt, hogy nagyméretű tánctér is legyen. Ugyanakkor, ha ez egy mobil tánctér, megfelelő számú közönség elhelyezését is biztosíthatja. Amennyiben nincs nagyrendezvény, akkor pontonként pultok elhelyezésére szolgálhat, akár autó-kiállítást is lehet rendezni, ahol információs pontokat lehet kialakítani. Az Agórához két oldalról két eltérő funkciójú épületrész csatlakozik. 400 fős előadó- és hangversenyterem kerül kialakításra, a másik oldalon pedig az ifjúsági ház többszintes épületében irodai, kisebb oktató funkciót ellátó terület, kiállítótér kerül kialakításra. A 400 fős előadóteremhez öltöző, ruhatár, vizesblokk kerül kialakításra. Az épület központi vizesblokkja a meglévő épület földszintjén itt nyer elhelyezést. A kiállítótér kétszintes kivitelben kerül kialakításra. Békéscsabán még nincs kétszintes kiállítótér, kialakításával lehetőség adódik nagyobb méretű műalkotások elhelyezésére. Az épület északkeleti oldalában, csendesebb helyen kerül kialakításra a kismamaklub, illetve a kölyöksziget. Funkciója, hogy az ide látogató kismamák gyermekmegőrzőként is használhatják, illetve különféle rendezvényeken vehetnek részt. A keleti oldali alagsorra a Széchenyi utcáról egy lépcsőn keresztül, illetve az épületen belül felvonón és lépcsőn keresztül lehet lejutni. Helyet biztosítana az Ifi Kaszinónak, illetve északkeleti részen egy 40 fős étteremnek, terasszal. Az egymással szemben lévő két teraszra ki lehet ülni, mely egyben csónakkikötőként is funkcionálhat. Padló szintje kb. fél méterrel van a jelenlegi Élővíz-csatorna felett. Az épület másik része (előadó nagyterem alatti terület) is alápincézett, ahol raktárak, öltözők, próbahelyiségek és az épületgépészet kerül elhelyezésre. Az Agóra terem és előadóterem is több szint magasságú. Az első emeleten lesz kialakítva egy karzat, ahonnan be lehet jutni a nézőtérre. Helyet kap egy öltözőcsoport, ruhatár, nagyméretű tánc- és próbaterem, ifjúsági, illetve diákklub, több irodai funkciót kiszolgáló terület. A második emeleten kap helyet a világítási híd, stúdió, függesztett stúdió. A stúdiók látják el fény-, illetve hangtechnikával a két nagytermet. Két nagyobb próbaterem kerül elhelyezésre a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő helyiségekkel. Természetesen valamennyi szinten akadálymentesített vizesblokk található. Zöld tető szoborpark kialakítása tervezett, ami tulajdonképpen kiállító teraszt terveztek, impozáns látvány nyílhatna innen, mely az Élővízcsatorna, illetve az István malom felé. A harmadik emeleten igazgatási, illetve kiszolgáló helyiségek találhatóak. A negyedik emeleten irodai és oktató funkciók kerülnek elhelyezésre, illetve a civil szervezetek számára biztosítanak helyiséget. A jelenlegi négyszintes épület lapos tetején iskolai szakkör céljára alkalmas csillagvizsgáló kialakítása tervezett.
54
Az épület magasságát nem célszerű növelni, hiszen környezetében értékes műemlék épületek találhatóak. A Katolikus templom homlokzatához hasonló burkolattal látják el a tervezett épület külső burkolatát. Költségtakarékosságot figyelembe véve a zöldtető csak az ifjúsági ház megmaradó része fölötti területre terjed. (Kazetta 4/2. 030-164) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a közgyűlés korábban már döntött a pályázat benyújtásáról. A jelenlegi előterjesztés szerinti határozati javaslat a megvalósításhoz szükséges 250.000.000,- Ft önerő biztosítására vonatkozik. Melyet a város a 2009-2010. éves költségvetésében biztosítja. Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy a pályázathoz szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat tegye meg. (Kazetta 4/2. 164-180) Baji Lajos képviselő: Azt az ígéretet kapták a bizottsági ülésen, hogy a multifunkcionális kulturális központ kialakításával kapcsolatban előzetes megvalósíthatósági tanulmány készül. A megküldött anyagot nehéz beazonosítani, mivel nem tartalmazza, ki készítette azt. Amennyiben ez a megvalósíthatósági tanulmány, nem tér ki az elképzelés több variációban történő elkészítésére. Korábban a közgyűlés támogatta a pályázat beadását. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján kell dönteni arról, hogy melyik helyszínen, mit lenne érdemes megvizsgálni annak érdekében, hogy a projekt megvalósulhasson. Módosító javaslatot terjesztett elő, amely két elemből áll. Három helyszínt elemezve megítélése szerint jobban alkalmas a fejlesztésre, mint az előbb bemutatott helyszín. Az első helyszínen, az István malom épületében és telkén kulturális központ, egészségturizmus, apartman lakások és időskorúak ellátása alakítható ki. A tulajdonos több mint két évvel ezelőtt elkészíttette az erre vonatkozó terveket, melyről az önkormányzatnak tudomása van. Nemzetközi befektetői kiállításon vett részt a projekt, ahol díjban is részesült. Megítélése szerint az István malom épülete lenne a legalkalmasabb helyszín, mellette a magántőke is befektetésre is sor kerülhet. Így a belvárosban lévő funkcióját vesztett műemléket újra élővé lehetne tenni, legalább 150 munkahely teremtésével. Javasolták a Szent István tér 10. szám alatti épület megvizsgálását. A bizottsági ülésen a városi főépítész azt mondta, hogy abban az ingatlanban nem fér el a tervezett funkció, mivel csak 80 %-os a beépíthetősége a területnek. Az Ifjúsági Ház mellett lévő területen módosult a rendezési terv, ugyan ennyibe kerülne a 80 %-os 100 %-ra emelni. Szervesen kapcsolódva a belvárosi rehabilitációs programhoz, melyhez szintén milliárdos beruházásokat lehetne csatlakoztatni. Javasolta, amennyiben ezt a megoldást sem fogadja el a közgyűlés, az Ifjúsági Ház mellett lévő tulajdont az önkormányzat vásárolja meg, azokra a Kossuth térig terjedő területre alakítson ki a beruházást. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány véleménye szerint nem fedi le teljesen az általa remélt felvetéseket. Javasolta, hogy a közgyűlés a három variáció közül inkább bármelyiket válassza, és ne csak a jelenlegi elképzelés mellett maradjon. A felvázolt változtatásnak sokkal kedvezőbb hatása lenne. (Kazetta 4/2. 180-242) Vantara Gyula polgármester: Tart attól, hogy a hozzászólás eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól. Baji Lajos képviselő által ismertetettekre gondolt a pályázatot összeállító csapat is. Azonban az előírt feltételek valamennyi elgondolást kizárják. Csak az önkormányzat tulajdonában lévő területre lehet pályázatot benyújtani. A felsorolt három variációból két ingatlan nem az
55 önkormányzat tulajdonát képezi. Megjegyezte, hogy a volt Körös Szálló tulajdonjogát huzamosabb idő óta nem tudja az önkormányzat megszerezni. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban a 300-400 fős hangversenyterem és kiállító terem nem fér el. Az ötleteket megvizsgálta a pályázat beadásával foglalkozó team is. (Kazetta 4/2. 242-258) Tóth Károly képviselő: Véleménye szerint nem készült érdemben megvitatott tanulmány, amely kizárná a felsorolt lehetőségeket. Egy személyes érdek szempontja ismert előtte. Nem indok a tulajdon megléte, a beruházás a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban is megvalósítható. Nem lehet indok a rendezési terv, hiszen ezt módosítani lehet. Amennyiben még mindig gondot jelent valami, akkor ott van a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda alirodája és 28.000.000,- Ft-ért fel lehet kérni, hogy tegyen valamit. Egyértelmű és világos, hogy néhányan a fejükbe vették, hogy a lehető legrosszabb feltétellel és a legrosszabb helyen valósuljon meg a beruházás. Ebből semmiféleképpen nem kívánnak engedni. A közpénzt súlyosan veszélyeztetve, herdálás történik. Néhány évvel ezelőtt, Szente Béla képviselő ünnepélyes keretek között dicsérte és mutatta be milyen fantasztikus nagyterem valósult meg. A nagytermet most le kívánják bontani, nem azon gondolkodnak, hogy másfelé terjeszkedjenek. Az egyik legszebb nagyterem, sőt a városban nincs is jobb. Mit tesznek? A föld alá fúrnak lyukat, azért, hogy egy szintbe kerüljenek a városháza előtt kialakítandó alagúttal. Az alagútba így nem személygépjármű parkoló, hanem csónakkikötő építhető. Minden arról szól, hogy semmilyen más dolgot érdemben még csak megvitatni sem hajlandó a többség, csak azt az egyet, amit fejébe vett, azt, hogy a beruházásnak az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör helyén kell megvalósulnia, úgy, hogy gyakorlatilag szinte mindent lebontanak, nem létező alsó szintet létrehozva. Kerül, amibe kerül, az állam a programra sok pénzt ajánlott, költsük el. Álmodjon az építész. Az a fontos, hogy legalább annyiba kerüljön, ami ki van írva. Az, hogy jó megoldás, vagy sem, nem érdekes. Korábban alkotott önkormányzati rendelet az akadálya annak, hogy máshol valósuljon meg a beruházás. A rendelet módosítása lehetőséget biztosítana arra, hogy más alternatíva is rendelkezésre állhasson. A Körös Szálló tulajdonjogának rendezésével 1.800.000.000,- Ft-ot költenek a néhány éve jelentős forrásból megépült nagyterem lebontására, azért, hogy az új épület átadásával ne lehessen körbe vinni a vendégeket. Meggyőződése, hogy nem igényli a koncepció valamennyi kis közösségi ház önállóságának megszüntetését. Meggyőződése szerint egyszerűen arról szól, hogy a polgármester néhány ember követelésének engedett. (Kazetta 4/2. 258-322) Vantara Gyula polgármester: A Körös Szálló nem önkormányzati tulajdon, a pályázat beadásának határidejéig nincs remény annak megszerzésére. Az István malom területe sem önkormányzati tulajdon. Lehet, hogy a beruházónak vannak elképzelései, de a pályázati feltételek szerint csak megyei jogú városok pályázhatnak, saját tulajdonú ingatlan megléte esetén. Többször tájékoztatták a képviselőket arról, hogy a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan mérete nem teszi lehetővé az előírt nézőszámú nagyterem és a hozzá tartozó funkciók beépítését. Lehet módosítani a beépítési tervet, de nem ez a baj. Felkérte Lukácsi László városi főépítészt, a tisztázás céljából tegyen kiegészítést. (Kazetta 4/2. 322-340) Lukácsi László városi főépítész: A Szent István tér 10. alatti telek valóban kicsi. Nem a beépítettséggel van a gond. A minimálisan 400 fő befogadására alkalmas nézőtér és színpad
56 elhelyezésére nem alkalmas. A műemlék épületet lebontani nem lehet, az udvar hátsó fennmaradó részében azonban sem hosszában, sem keresztben nem fér el az épület és a színpad együttes hossza miatt. Alapvetően nem a beépítési százalékokkal van a probléma. (Kazetta 4/2. 340-350) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy közös célként hagyta jóvá a közgyűlés a fiatalok itt tartásának elvét. Sok tényező szól amellett, hogy mivel lehet őket itt tartani, az egyik az, ha XXI. századi körülmények között olyan programokat, lehetőségeket ajánlanak számukra. Jelenleg a városban 216 jogilag bejegyzett alapítvány és 351 egyesület tevékenykedik. Ezen kívül 250 informális úton működő egyesület, melyek szakkörök, egyéni kezdeményezések. Számukra is próbálnak az eddigieknél méltóbb körülményeket teremteni a kialakítandó épülettel. A pályázatban megfogalmazott követelményeket a jelenlegi nagyterem nem tudja kielégíteni. Ilyenek például: a belmagasság, színpad méret, hangosítás- és fénytechnika. Nem öncélúan, hanem egy jobb cél érdekében változtatunk. Sajnálja, ha ez nem nyilvánvaló. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat beadásáról korábban már döntést hozott a közgyűlés. (Kazetta 4/2. 350-377) Takács Péter képviselő: Vantara Gyula polgármesternek igaza van abban, hogy a fiatalokat a városban kell tartani. Az évtizedes elvándorlás azonban különösen a magasan képzett munkaerő esetében jellemző, és ez a folyamat nem állt meg. Véleménye szerint munkahelyteremtést, az első lakáshoz jutást kell segíteni, utána esetleg gondolkodnak a szórakozáson és a családalapításon. Személy szerint is azok közé tartozott, akik megszavazták az Agóra pályázat benyújtását. Igaz, hogy akkor a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban gondolkodott. Bizonytalan válaszokat kaptak arra vonatkozóan, hogy talán abban az ingatlanban nem valósítható meg az elképzelés. A lefolytatott vizsgálatok dokumentációit hol lehet megtekinteni? Egyértelműen kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlan alkalmatlan a pályázat benyújtására? Az elmúlt alkalommal a határozati javaslatok között elfogadta a közgyűlés a Lencsési út 24. szám, Békési út 24. száma alatti fiókkönyvtár, a Kinizsi u. 20. szám alatti Diáktanya kivonását. Elfogadta továbbá, hogy az Agóra pályázathoz csatolandó racionalizálási terv elkészítésében való közreműködéssel, gazdasági feltételek áttekintésével valamint a megtakarítások összegszerű kimutatását májusig el kell készíteni. Sikerült racionalizálásból származó összegszerű kimutatást elkészteni? Amennyiben igen, az összeg mit takar? Ifjúsági Ház és Általános Társaskör rekonstrukciója, illetve folyamatos felújítása még Szilvásy Ferenc képviselő, az akkori Közművelődési Bizottsági elnök idején kezdődött el. Emlékezete szerint a felújítás a nagyteremmel kezdődött, majd kisebb épületrészekkel folyatódott és a kaszinóval fejeződött be. A kaszinó felújítása kb. három évvel ezelőtt 20.000.000,- Ft-ba került, mely a tervek szerint lekerül az alagsorba. A bizottság kimutatást kért arra vonatkozóan, hogy mekkora összeget fordítottak felújításra az elmúlt 10-13 év során. Emlékezete szerint ez az összeg meghaladta a 100.000.000,- Ft-ot, tartalmazta a nagyterem technikai felszereltségét is, azonban nem szerepeltette a legutóbbi felújítást, az előtér felújításának 6.000.000,- Ft-os költségét. Emlékezete szerint korábban az hangzott el, hogy akár 100 %-os támogatottság mellett is be lehet nyújtani a pályázatot. Ehhez képest a 250.000.000,- Ft saját erő jelentős összegnek számít.
57
Délelőtt hosszú vitát folytatott a közgyűlés a törzsház konszern kialakítása kapcsán, amely elsősorban a párhuzamosságok megszüntetésére irányult. Az Agóra program vitájában is elhangzott, hogy fellelhetők párhuzamosságok, pl. a városban már működik jazz klub. Az Agóra az értékek piaca című anyagot figyelmesen áttanulmányozva sajnálattal állapítható meg, hogy párhuzamosságok sokasága valósulna meg abban az esetben, ha tartalmilag megvalósul a program. Összegyűjtötte, mely szakosított intézmények látják el jelenleg azokat a feladatokat, amelyeket az Agóra kíván elvégezni. Pl: Családsegítő Központ, Megyei Munkaügyi Központ, Mentálhigiénés Egyesület, ifjúságvédelmi csoport, Mi-Értünk Alapítvány, SOS Telefonos Szolgálat, stb. A Megyei Könyvtárban működik az olvasószolgálat, mely 50 méterre található az Agórától. 44 kistelepülés úgynevezett kistérségi szolgáltatását kívánja felvállalni a leendő Agóra. Korábban is jelezte, hogy 50 méterre, a Megyei Könyvtárban működik a Megyei Önkormányzat által fenntartott módszertani csoport, akik hivatottak a megyében működő művelődési házak munkáját segíteni. Mi az, ha nem a párhuzamosságok sorozatának létrehozása? Készült költségszámítás arra vonatkozóan, hogy az épület fenntartása mibe fog kerülni? A 44 település ellátása hogyan történik? (Kazetta 4/2. 377-488) Herczeg Tamás képviselő: Takács Péter képviselő által említettek fontos tartalmi kérdések. Megérti a művelődési házak intézményvezetőinek aggályát azzal kapcsolatban, hogy a racionalizálást miért szükséges a pályázat érdekében végrehajtani. A szocialista frakció képviselői által felvetettekkel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: Amikor az előző közgyűlésen felvetődött, hogy épüljön az Agóra, Szente Béla képviselővel megvizsgálták a Szent István tér 10. szám alatti ingatlant. Arra gondoltak, hogy nagyon jó lenne a beruházást ott megvalósítani, hiszen az épületet fel kell újítani, de a mérések bizonyították, hogy nem lehetséges, mivel nem fér el. A vizsgálat eredményét nem rögzítették, azonban amennyiben Takács Péter képviselő fontosnak ítéli, úgy a főépítész leírja. Első körben azt kívánták elérni, hogy a volt Körös Szálló épülete kerüljön a projektbe. A pályázati útmutató azt is tartalmazza, hogy új építés esetén lehet a pályázati forrást vásárlásra felhasználni. Közösségi központ csak az önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlanon hozható létre. Ezért az István malomban nem lehet a beruházást megvalósítani. Takács Péter képviselő által elmondottak pl: Családsegítő Szolgálattal, Munkaügyi Központtal való együttműködés tulajdonképpen elvárás, nem a közművelődési szektorban történő párhuzamosság. (Kazetta 4/2. 488-552) Bornné Dr. Stefkovics Valéria mb. osztályvezető: Az önerővel kapcsolatban az előző közgyűlést arról tájékoztatták, hogy 90-100 % közötti támogatottságot lehet elérni. 87,5 %-os támogatottsági szintet sikerült a jelenlegi számítások szerint kihozni. Több elemből áll a pályázat, melynek vannak kötelező elemei. Emellett vannak olyan elemek is, amelyek vállalása esetén több plusz pont adható az előnyösebb elbírálás végett. Ezek a további feladatok azonban csak 50 %-os támogatottságot élveznek, ezért nem kerekedik ki az érték 100 %-ra. (Kazetta 4/2. 552- 5/1. 001-006) Szilvásy Ferenc képviselő: Jelezte, hogy nem kapta meg az előterjesztést. A képviselők két bizottsági ülés keretében tárgyalták a témát. Az első bizottsági értekezleten ígéret hangzott el
58 arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtásáig a működésre vonatkozó részletes kalkuláció rendelkezésre áll. Következő bizottsági ülésen elhangzott, hogy mintegy 10 fővel fog növekedni a létszám, ebből 5 főt három évig finanszíroznak a projekt keretéből. Az energia költség viszont csak másfélszerese lesz a jelenlegi ingatlannak. Nem ismert azonban, milyen terhet jelent a szakmai programok finanszírozása, a létesítmény fenntartása. Hiányolta, hogy az előterjesztés készítője nem szerepel az anyagon. (Kazetta 5/1. 006-038) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Szente Béla képviselőt, a projekt összefogásáért felelős személyt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 5/1. 038-041) Szente Béla képviselő: Megjegyezte, hogy a szakmai rész összeállításához nyújtott segítséget. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság ülésén is felmerült mekkora költséget jelenthet az üzemeltetés. Jelen pillanatban a számadatok nem állnak rendelkezésünkre teljes egészében, mivel a tényleges építészeti terv csak a második körre készül el, ami sokban befolyásolja a fenntartás költségeit. Indikátor számok készülnek, amelyek a látogatottságból, a terület nagyságából és egyebekből áll össze, de ezek csak előrevetítő számok. A második fordulóban számolható ki pontosabban. Tudomása szerint 12 város pályázik, 9 kerülhet be a pályázók közé, ezért az elkövetkezendő időben komoly és nehéz feladat előtt állnak. A vállalás – monitoring időszak - 12 évre szól. A szakmai program keretprogramjába bekerülő elemeket 12 éven keresztül kell megvalósítani. Fontosnak tartja a Takács Péter képviselő által említett párhuzamosság meglétét is, hiszen a pályázat megköveteli, hogy nemcsak népművészettel és közművelődéssel kell foglalkoznia az intézménynek, sokkal nagyobb felelősséggel kell viseltetnie az állampolgárok irányába. Ezért számos, eddig fel nem vállalt dolgot kell teljesíteni. Más szemléletmód szükséges. A pályázat nem néhány személy rögeszméje, nagyon sokan, keményen dolgoznak a pályázaton. Igyekeznek legjobb képességük szerint a várost szolgálva elkészíteni a pályázatot. Pontosításként elmondta, hogy a nagyterem felújítására 10 évvel ezelőtt került sor. Sajnos ez a felújítás nem volt olyan hatékony és időt álló, mint aminek akkoriban remélték. (recseg a padló, hullik a vakolat, 17 cm-es azbeszt található a mennyezet fölött) Annak idején a felújítás 32.000.000,- Ft-ba került. (Kazetta 5/1. 041-089) Vantara Gyula polgármester: Kérte Bornné Dr. Stefkovics Valéria osztályvezetőt, ismertesse a pályázat készítésében közreműködőket. (Kazetta 5/1. 089-093) Bornné Dr. Stefkovics Valéria mb. osztályvezető: A projekt előkészítésében az alábbi személyek működtek közre: A hivatal részéről, a Stratégiai-Fejlesztési Osztályról Bartók Viktória pályázati ügyintéző, az Oktatási, Közművelődési, és Sport Osztály részéről Túriné Kovács Márta osztályvezető-helyettes képviseli a szakmai részt. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör részéről Szente Béla képviselő és Herczeg Tamás tanácsnok nyújt segítséget a szakmai rész elkészítéséhez. A pályázat megismerésében az első elemzésekben Hajnal Edit, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Civil Iroda vezetőjeként jelentős segítséget nyújtott Bartók Viktóriának. Szerződéskötésre került sor az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a Multiplay céggel. A cég a szakmai megvalósíthatósági tanulmányt, míg az építészeti koncepciót az Építész Stúdió készítette. Az ötleteket építészeti szempontból
59 Lukácsi László városi főépítész koordinálja. Jogi kérdésekben Dr. Kiss Gyula csoportvezető vett részt, illetve Opauszki Zoltán kabinetfőnök nyújtott segítséget. (Kazetta 5/1. 093-124) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a Multiplay Kft. készítette a Tessedik Sámuel főiskola nagytermének tanulmánytervét. Megköszönte a felsorolt közreműködő személyek munkáját. Takács Péter képviselőnek elmondta, hogy érdemes elgondolkodni azon a tényen, hogy a Megyei Könyvtárat nem a város üzemelteti, hanem a Megyei Önkormányzat. Fel kell készülni azokra az időkre is, amikor a könyvtár rendszerben alapvető változások következhetnek be. A XXI. században megváltozhat a könyvtárak funkcióra, erre is fel kell készülni. (Kazetta 5/1. 124-134) Tóth Károly képviselő: Meggyőződése, hogy akkor is a városban maradnak a fiatalok, ha más helyen épül meg a multifunkcionális létesítmény. Herczeg Tamás tanácsnok ismét mérje fel a területet, vegye figyelembe, hogy a Hunyadi tér teljes egészében önkormányzati tulajdont képez. Korábban Szente Béla képviselő közreműködött az épület kivitelezése során. Nem érdemes vitát nyitni erről, hogy miért ropog a padozat. Nem ez a lényeg. Értelmes programra a városnak szüksége lenne. A helyszínt illetően egyetértésre kell törekedni. Világosan látszik, hogy a jelenlegi területre elegendő számú szavazat áll rendelkezésre, azonban egyetértés nincs. Elmúlt alkalommal még a Multiplay céggel nem került megkötésre a szerződés, ehhez képest tervező céggel is szerződést kötött az önkormányzat. Elköltjük, lebontjuk, újra elköltjük. Reméli, hogy értelmes programot fog a város kialakítani, és nem az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör jelenlegi helyén, az egyetlen használható terem lebontásával kezdődhet a munka. (Kazetta 5/1. 134-157) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Tóth Károly képviselő figyelmét arra, hogy korábban Herczeg Tamás tanácsnok ismertette az indokokat. A közpénz felhasználásával kapcsolatban megjegyezte, hogy minden szabályszerű felhasználással történik. Az önkormányzat vállalja a felhasználás ellenőrzését. (Kazetta 5/1. 157-163) Köles István alpolgármester: Az önkormányzat jellegéből adódóan csak közpénzt tud gazdálkodni, a képviselő tiszteletdíját is abból fizeti ki. Takács Péter hozzászólásában olyan hangsúllyal említette, hogy közpénzből került felújításra az épület, mintha az „herdálás” lenne. A felújításokra akkor került sor, amikor még nem lehetett arról tudni, hogy egyszer lesz egy AGÓRA pályázat. Az is természetes, amikor egy ekkora volumenű beruházás megindul, a funkció megszűnik, helyén más lesz. Példaként említette Debrecen esetét, amikor a Kölcsey Művelődési Házat bontották le. Ma csodás „palota” áll a helyén. Békéscsaba ugyan erre készül. (Kazetta 5/1. 163-181) Baji Lajos képviselő: Megemlítette, hogy a bizottsági ülésen nem merült fel az István Malom vizsgálata. Nem tudtak hamarabb reagálni, mivel a bizottsági ülésre szerdán került sor, az anyag pedig következő héten hétfőn került kiküldésre. Bornné Dr. Stefkovics Valéria osztályvezető által felsoroltak között ingatlan fejlesztéssel foglalkozó szakember neve nem került említésre. Két népművelő kezdett hozzá az ingatlanfejlesztési munkához, melyből sajnos ez lett. Sokkal tágabb összefüggésben kell a kérdést kezelni. Amennyiben megvalósul
60 az intézmények technikai személyzetének kiszervezése, akkor várhatóan közel 100 fő közalkalmazott munkahelye szűnik meg. Ez komoly ellenható erő ahhoz, hogy vígan vegyék igénybe a XXI. századi kulturális szolgáltatásokat. A város lakosságát csak így nem lehet megtartani. (Kazetta 5/1. 181-204) Vantara Gyula polgármester: Szeretné, ha nem mosnák össze a két ügyet, hiszen nem sok köze van egymáshoz. Az egyik cég kialakítása, míg a másik egy kulturális intézmény létrehozása. A képviselők „érdekes szemüveget” vesznek fel az anyag olvasásakor, hiszen olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, ami nincs az anyagban. Nincs értelme annak, hogy a munkában résztvevők képességeit kétségbe vonják. (Kazetta 5/1. 204-214) Takács Péter képviselő: Köles István alpolgármester hozzászólására reagálva elmondta, hogy nem tendenciózusan mondta, hogy mekkora összeg került felhasználásra az Ifiház felújítására, hanem tény megállapításaként. Nem feltételezte Herczeg Tamás tanácsnok és Szente Béla képviselő fogja kimérni a Szent István teret. Azt gondolta, hogy a városi főépítész a szakiroda munkatársával pontosan bemérte és jelezte, hogy mi valósítható meg, illetve mi nem. Amennyiben ez dokumentálásra került, szeretné megtekinteni. A legutóbbi közgyűlésen elfogadott racionalizálásból származó megtakarítás kimutatása milyen összeget jelent? Az új épület működtetésére csak a későbbiekben lehet pontos választ adni? Reménykedhet a testület abban, hogy a következő közgyűlésen a működtetésre vonatkozó költségeket pontosan megismeri? Áprilisban Vantara Gyula polgármestert felhatalmazta a közgyűlés a szerződés aláírására a Multiplay Kft-vel. Mennyiben segíti a cég a pályázat sikerességét? Hozzászólásában azt jelezte, amennyiben a tevékenységi struktúra az AGÓRA program keretében valósul meg, számos átfedés lesz a Munkaügyi Központtal, a Családsegítő Szolgálattal, a Megyei Könyvtárral, a Munkácsy Mihály Múzeummal, a Regionális Átképző Központtal, stb. miközben az ésszerűsítés az egyik szlogen, ehhez képest költsége párhuzamosság jön létre a városban teljesen feleslegesen. A Megyei Könyvtár helyzete kérdéses. Ha az AGÓRA abba az irányba mozdul el, hogy fel kell készülni a megyei könyvtár feladatának ellátására, és ez a tervekben már jelentkezik, ez előremutató elgondolás lenne. Jelenleg azonban semmi konkrétum nem ismert. (Kazetta 5/1. 214-267) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy a Multiplay Kft. szerződése 5.500.000,- Ft + áfa. (Kazetta 5/1. 267-269) Herczeg Tamás tanácsnok: Kb. két éve készült felmérés az épület állapotáról. Időnként életveszélyes, hiszen a negyedik emeletről hullik a vakolat, a külső homlokzatot fel kell újítani, és a nyílászárókat ki kell cserélni. A felmérés 300.000.000,- Ft-ot mutatott ki. Ennél az összegnél az új intézmény létrehozásához szükséges önerő mértéke kevesebb.
61 Építészek körében vetődött fel az intézmény teljes lebontása, melyet nem támogatott. Szente Béla képviselővel közösen a szakmai programok kidolgozásában vállaltak részt. Az épület tervezője Skultéti János szerint a tartószerkezettel a közeljövőben statikai problémák lehetnek, ez erősíti az elbontás indokoltságát. Nem párhuzamosságra, hanem együttműködésre kerül sor a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal. A koncepcióban leírt tevékenységet a Munkaügyi Központ finanszírozza, amit nem saját épületében, hanem egy közösségi térben szolgáltat. Valamennyi említett intézménnyel egyeztettek, milyen együttműködési lehetőséget látnak előnyösnek a város lakosságát illetően. (Kazetta 5/1. 269-291) Hricsovinyi Tamás képviselő: Reméli, hogy a pályázati forrás Békéscsabára érkezhet és valójában a város és a kulturális élet fejlődését szolgálhatja. Mint a Mezőmegyeri Arany János Művelődési Házért felelős képviselő bízik abban, hogy az intézmény szakmai önállósága a továbbiakban is megmarad. A csoportok munkáját az új helyzet pozitívan fogja befolyásolni, illetve amennyiben a pályázat nem nyer, az integrációs folyamat visszafordítható. (Kazetta 5/1. 291-304) Fodor Lajos képviselő: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság is tárgyalta az anyagot. Baji Lajos képviselő által elmondottakhoz az alábbiakat fűzte: A Malom térre, a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanra., illetve a Körös Szállodára készült megvalósítási terv. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlanra vonatkozó terv visszavonásra került. Az anyag május 16-án készült, míg a bizottsági ülésre négy nappal később került sor. Hogy lehetséges az, hogy Baji Lajos képviselő a tervet nem ismeri? (Kazetta 5/1. 304-329) Miklós Attila képviselő: A pályázattal ugyan az a probléma, mint a korábban napirendre került önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakításával. Ugyan ez a baj a város rehabilitációjával, a témaparkkal kapcsolatban is. A baj az, hogy nem egyeztetnek a képviselők egymással. Egyetért a pályázat beadásával, annak tervezett helyével. Azon azonban el kell gondolkodni, hogy a kitalált ötletet nem lehet a közgyűlésre ráerőltetni. Ez a megoldás nem viszi előre a témát. A témapark esetében több fórumon adódott lehetőség a konzultációra. Így kellene valamennyi elgondolást egyeztetni, amivel számos bizottsági szintű vita elkerülhető. (Kazetta 5/1. 329-350) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Miklós Attila képviselő figyelmét arra, hogy az AGÓRA témában is több fórum került megrendezésre. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a felhívás február 1-jén jelent meg, a beadás határideje pedig május 31. Kérte a képviselőt, közreműködjön abban, hogy egy ilyen jelentős nagyságrendű pályázatot ne két hónap alatt kelljen összeállítani. Azon pályázatok esetében (Kalandpark), amelyek beadási határideje tágabb, lehetőség adódott a felvetődő javaslatok megvitatására, figyelembe vételére. Egyeztetés történt a civil szervezetekkel is. Addig nem vihető ki a téma a nyilvánosság elé, amíg a közgyűlés nem dönt a pályázat benyújtásának tényéről. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy minél szélesebb körben történjen egyeztetés. (Kazetta 5/1. 350-381)
62 Baji Lajos képviselő: Május 16-án megküldött bizottsági anyagban csak azt jelezték, hogy pályázattal kapcsolatos CD következő héten hétfőn kerül kézbesítésre. Így nem lehet dolgozni. (Kazetta 5/1. 381-397) Herczeg Tamás képviselő: Nem valós, hogy a különböző frakcióban lévő képviselők nem egyeztettek egymással. Még írásos anyag sem volt, amikor személyesen keresték meg Hrabovszki György képviselőt, frakcióvezetőt, akinek közművelődési végzettsége van. Ismertették az elgondolást, felajánlották a közös gondolkodást. Pap János képviselőt is keresték annak érdekében, hogy az SZDSZ frakcióval egyeztessenek. Kifejezett szándék volt az egyeztetés, a felajánlásra azonban nem érkezett megkeresés. Hat fórumot tartottak a témában. Valamennyi kisebbségi szervezet képviselőjét is megkeresték, és tárgyalásokat folytattak. Többször elhangzott, hogy a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban valósuljon meg a beruházás. Felajánlotta, hogy Tóth Károly képviselővel és a városi főépítésszel közösen vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az ingatlan alkalmas a beruházás befogadására, vagy sem. Amennyiben elfér azon a helyen, akár a képviselői mandátumáról is lemond. Ellenkező esetben azonban Tóth Károly képviselő mondjon le. (Kazetta 5/1. 397-420) Takács Péter képviselő: Az előkészítő munkával kapcsolatban megjegyezte, hogy képviselőként, illetve intézményvezetőként az áprilisi közgyűlés előtt 10 nappal Köles István alpolgármester meghívásán alapuló ülésen egy teljesen kész, határozati javaslatot is megfogalmazó anyagot kaptak a résztvevők. Igyekezett a területért felelős képviselőkkel felvenni a személyes kapcsolatot. Akkor lepődött meg, hogy talán kevesebbet tudnak az ügyről, mint ő. A Lencsési Közösségi Házban megtartott fórumon egységes állásfoglalás született, miszerint nem támogatják az intézmény integrációját. Örül annak, hogy helyi tervezők készítették a látványtervet, az épület bárhol állhatna. Érdemes lett volna a kapcsolatot Makovecz Imrével felvenni. (Kazetta 5/1. 420-456) Fodor Lajos képviselő: Egy hónappal korábban döntött a közgyűlés a pályázat beadásáról. A pályázati felhívás tartalmazta, hogy csak az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan esetében lehet pályázni. Az első beadási határidő április 30. volt, amit meghosszabbítottak május 31-ig. Megjegyezte, hogy a Baji Lajos képviselő által említett három ingatlan nem önkormányzati tulajdon. (Kazetta 5/1. 456-465) Szente Béla képviselő: A 32.000.000,- Ft értékű beruházások jelentős része technikai beruházás volt, általában a 40 %-ot hang-és fénytechnikai eszközök tették ki. Amortizálódásuk ellenére hosszú ideig tudják még szolgálni – akár az új intézményben, akár kihelyezve a kis intézményekbe – a város lakosságát. Ezért nem „kidobott” pénzről van szó. Az előtérben történt felújítás olyan részeket tárt fel, amelyeket nem kell a nyertes pályázat esetén megtenni, ez költségkímélést jelent. Herczeg Tamás tanácsnok által a párhuzamosságokkal kapcsolatban kiegészítésként elmondta, hogy a Munkaügyi Központ 17 oldalas tanulmányt készített. Nem arról van szó,
63 hogy a leendő AGÓRA funkciókat kíván átvenni. Együttműködésről van szó, amelyben mások is dolgoznak. Az említett hat találkozón kívül még kilenc alkalommal egyeztettek az elmúlt időszakban, „nem fű alatt dolgozott a stáb”. A médiákon keresztül igyekeztek a lakosságot tájékoztatni. Valamennyi fórumot a legszélesebb körben tartották. Az AGÓRA elnevezést több fórumon és írásban is kifogásolta a város lakossága. Az AGÓRA név a pályázat fedőneve. Reméli, hogy az intézményt nem így kell majd nevezni. A szó görög eredetű, amit a közgazdaságtanban is használnak. Sajnálja, hogy nem volt mód a pályázati esélyekről beszélni. (Kazetta 5/1. 465-515) Mezei Zsolt képviselő: Porhintés, amit Herczeg Tamás tanácsnok mond. Az MSZP frakció két bizottsági ülésen is jobb belátásra próbálta bírni a mostani döntés támogatóit. Ész érvekkel nagyon nehéz érzelmi kötődés mellett kardoskodni. Most felajánlani, hogy más ingatlanban gondolkodjanak, már késő. Eldöntött tény, hogy a FIDESZ frakció által jóváhagyott koncepció kerüljön elfogadásra. Igazat ad a városi főépítésznek abban, ha ott valósul meg a beruházás, az ingatlan állaga, statikai tulajdonságai alkalmasak a fejlesztésre, emellett mintegy 4.000.000.000,- Ft-os fejlesztést is generál, amely az előzetes tervek szerint a városnak 150 új munkahelyet teremthet. Csak beszélnek a munkahelyteremtésről, de soha nem tesznek az elképzelésnek eleget. A tulajdonnal jelen pillanatban nem kell rendelkeznie a városnak. 2008. december 31-ig kell a tulajdont megszerezni. Azért mondta hozzászólása elején, hogy porhintés, amit Herczeg Tamás tanácsnok mondott, mivel a bizottsági ülésen a szakmai érvek elfogadását követően az előzetes megvalósítási tanulmányban másik két alternatívaként is mutassák be azt, hogy más területeken hogyan tudna megvalósulni. Erre Herczeg Tamás telefonon azt mondta, hogy az irányító hatóság szerint erre nincs lehetőség. Állásfoglalást kért, telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy meg lehet tenni, hogy két különböző helyen van. Nem ismeri, hogy melyik tájékoztatás valós, az állásfoglalás bizonyítékként szolgálhat. Kívülről nagyon nehéz várost fejleszteni. Amennyiben igaz az a szóbeszéd, hogy egy építőipari cég fogta meg a kezét annak a minisztériumi alkalmazottakból összeállt pályázatíró csapatnak, akkor helyi szinten régen nem a többség dönti el a fejlesztési irányokat. (Kazetta 5/1. 515- 5/2. 019) Vantara Gyula polgármester: Az előző időszakokban ilyen jellegű beruházási lehetőségekkel nem halmozták el a várost. A rendkívül okos, ügyes, éleslátások, amelyek most előkerültek, nem igazolódtak az utóbbi öt évben. Az önkormányzat tárgyalásokat folytatott az István Malom befektetőivel, azóta sem történt visszajelzés. Az árnyékolástechnikai és a magas garázsépítő cégek, akik megjelennek, eltűnnek. Az önkormányzat minden esetben ismerteti, milyen feltételekkel lehet beruházni. Vagy a feltételek nem tetszenek, vagy az ember, vagy pedig mi nem tetszünk nekik. Az elmúlt közgyűlésen már megvitatták, hogy árnyékolástechnikával hogyan lehet csatornát építeni. Szívesen tárgyal az önkormányzat bárkivel, de az említett csoportok ilyen jelleggel nem érkeztek meg. A funkció ellátására az István Malom megfelelő lenne, tulajdonosi részről lenne rá hajlandóság. Azokra a kérdésekre, amelyeket Mezei Zsolt képviselő feszeget (tulajdonszerzés, stb.) régi kérdések, amelyeket az elmúlt időszakban sem sikerült megoldani. Lehet ötletet adni és okos dolgokat mondani, csak légből kapott vállalkozások jelennek meg. Hiányzik a tőkeerő, vagy az akarat. (Kazetta 5/2. 019-038)
64
Hrabovszki György képviselő: Erre vonatkozóan a képviselők nem kaptak tájékoztatást, a két ülés között eltelt időszaki beszámolóban arról, mely tárgyalások zárultak sikeresen, illetve sikertelenül. Célszerű lenne a tárgyalásokról tájékoztatni a közgyűlést. Herczeg Tamás tanácsnok az egyeztetésről beszélt. Az Ifiházban Herczeg Tamás irodájában jelent meg, kb. 34 percet töltött ott. Ebből 15 percet egyéb dolgokról beszélgettek, majd vázolta az elképzelést. A vázlatnak a lényege az volt, hogy a pályázattal sok pénzt lehet vinni, oda kell vinni az Élővíz-csatornát, meg kell egy bizonyos racionalizálás a városban. Semmilyen egyéb részletről nem volt szó, így egyeztetés nem történt, részletek megvitatására nem került sor. Beszélgettünk arról, hogy van egy ilyen elképzelés, melyet továbbított a frakció felé. Az elképzelésben azonban semmilyen konkrétum nem szerepelt, ezért nem ildomos arra hivatkozni, hogy frakcióként egyeztettek. Alapvetően nem az a baj, hogy 1.500.000.000,- Ft kerül a városba. Alapvetően két probléma merül fel. Nem logikus az intézményi racionalizálás azon módszere, ahogy azt végre kívánják hajtani. Vannak bizonyos tendenciák a kultúrában, az egészségügyben és a szociális ellátásban is. Ez pedig nem a centralizálás, hanem ki kell menni a közösségekbe. Az emberek ma már nem szeretnek bemenni a központokba, és ott felkeresni azokat a területeket, ahol a szolgáltatásokat kínálni kívánják, azt a saját miliőjükben szeretnék megkapni. Nincs kellően átgondolva a működés költsége. A családok többségének jövedelme nem teszi lehetővé, hogy olyan körülmények között éljen, ahogy szeretne. Meggyőződése szerint a beruházással olyan terhet vállal fel a város a működtetés területén, amelyet ma még senki nem kalkulál. Ennek az egyik oldala az objektív dologi működés. Az épület a mai kor technikájának megfelelően légkezelőkkel, klímával ellátott lesz, amelynek üzemeltetése jelentős költséget jelent. Önmagában személyi kiadás tekintetében 10-12 fő munkabérét jelenti. Aggályosnak tartja, hogy nem készült számítás arról, hogy a próbatermek, nagytermek élettel teljenek meg, jelentős forrást kell invesztálni, mely számítása szerint meghaladhatja a 100.000.000,- Ft-os nagyságrendet évente. Így olyan terhet vesz a város a nyakába, amivel nem biztos, hogy meg tud birkózni a jövőben. (Kazetta 5/2. 038-090) Vantara Gyula polgármester: El kell gondolkodni azon is, hogy mi van a szándékok mögött. Nem egy másik közösségteremtő hely létrehozásának a félelme, ahol esetleg új közösségek épülhetnek kulturális és nem kereskedelmi alapon? (Kazetta 5/2. 090-099) Mezei Zsolt képviselő: Hrabovszki György képviselő nem mondott el mindent. A pénzügyi kihatás igen komoly dolog, de a fenntarthatóságnak nagyobb kockázata is van. Ameddig forrás áll rendelkezésre, a mindenkori többség dönt arról, mire fordítja. Ha úgy gondolja, hogy nem oktatásra és fejlesztésre, hanem ennek az egy intézménynek a fenntartására, ahhoz is joga van. A baj az, hogy a fenntarthatóságnak van egy sokkal veszélyesebb léte, mégpedig a benne dolgozók elhivatottsága. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nem akarják ezt, hiányzik a benne dolgozók elszántsága, elkötelezettsége a projekttel szemben. (Kazetta 5/2. 099-108) Herczeg Tamás tanácsnok: Kérte a vita lezárását. Amikor a törzsházzal kapcsolatban azon gondolkodnak, hogy a racionalizálás elképzelhető, hogy létszám leépítéssel járhat, akkor az a baj, amikor új funkciókat, új feladatok ellátását tervezik az a baj. El kellene dönteni, hogy a
65 munkahelyteremtés akkor fontos, amikor a másik frakció mondja, vagy amikor arra ténylegesen lehetőség adódik. A Hrabovszki György képviselővel történt személyes találkozásról azért tett említést, mivel Miklós Attila képviselő hiányolta, hogy a képviselők nem egyeztetnek egymással. Az akkoriban megbeszélteken kívül bővebb egyeztetésre nem kerülhetett sor, azonban a további egyeztetésre a lehetőség adott volt, megkeresés viszont nem érkezett. (Kazetta 5/2. 108-121) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés jelentősen eltér az előterjesztés határozati javaslatában szereplők megvitatásától. Jelezte, hogy Szilvásy Ferenc, Kiss Tibor és Benkóné Dudás Piroska képviselők hozzászólása után a vitát lezárja. Kérte, tartsák be az egyperces hozzászólásokat, hiszen a vita már 1 óra 41 perce tart. (Kazetta 5/2. 121-128) Szilvásy Ferenc képviselő: Nem kapott választ arra a kérdésére, miért nem kapta meg az előterjesztést. A Kabinet miért nem tud arról, hogy Hanó Miklós alpolgármester számtalan tárgyalást folytatott a volt Körös Hotel épületének tulajdonosaival az ingatlan vételi szándékával kapcsolatban? (Kazetta 5/2. 128-132) Benkóné Dudás Piroska képviselő: Az az érzése, hogy a közgyűlésben csak és kizárólag az a valós, amit a többségben lévők gondolnak. Nem lehet véleményt mondani, mivel a szocialista frakció képviselői olyan kritikát kapnak, mintha fogyatékosok lennének. Amikor szóvá teszik, hogy nem jutnak információhoz, nem tudnak dolgokat megbeszélni, azt a hiányérzetüket szeretnék kifejezésre juttatni, szeretnének hozzájárulni a város fejlődéséhez. Az első perctől kezdve nem volt vita még a hét szocialista képviselő között sem, hogy szüksége van a városnak egy ilyen projektre, nem engedhető meg, hogy 1,7 milliárdos beruházás elússzon. A polgármesternek azzal vagdalkoznia azonban, hogy alkalmazottak ülnek a közgyűlésben, és mindenki esetlegesen félti, hogy a saját dolgaival kapcsolatban konkurencia teremtődik. Véleménye szerint arra célzott, hogy a vállalkozók által felépített Csaba Center kereskedelmi szolgáltatáson kívüli részének konkurenciája lehet az Ifiház. Egészséges konkurencia előre viszi és fejleszti a dolgokat, ezért botorság lenne arra gondolni, hogy az a vállalkozó, aki ebbe a beruházásba invesztált és jól prosperál, ragyogó szolgáltatásokat nyújt a városnak, az kétségbe fog esni egy kulturális központ létrehozásától, kicsit sértő. Sértő az is, ahogy a testnevelő tanárt minősítik, ahogy a titkosszolgálati eszközöket minősítik. (Kazetta 5/2. 132-158) Vantara Gyula polgármester: Egyetért Benkőné Dudás Piroska képviselő asszony által elmondottakkal, a konkurencia nem árt, sőt használ a városnak. (Kazetta 5/2. 158-164) Hrabovszki György képviselő: Tudomása szerint kulturális intézményt kíván az önkormányzat létrehozni. A hozzászólások alapján azonban úgy tűnik, hogy a tervek mögött valamilyen kereskedelmi létesítményről van szó. Az általa vezetett Csaba Center kereskedelmi, nem pedig kulturális szolgáltatást nyújtó létesítmény. Ha a szocialista frakció képviselő tagjai vetnek fel bármilyen dolgot, azt gáncsoskodásnak, városellenesség, konkurencia elleni félelem és egyebek. A hatalomgyakorlás módszertanával kapcsolatban megemlítette, hogy a névtábla elhelyezés ügyében a FIDESZ frakció 16 képviselő tagjából 12 egyetértett azzal, hogy „butaság” az új utcákban egységes házszámjelző táblát elhelyezni.
66 Ettől függetlenül természetesen a módosítás elvetésre került, mely érdekes hatalomgyakorlás. Kb. ez az, amit a polgármester jelen pillanatban is előad, meglehetősen érdekes módon, folyamatosan kioktatja személyét, illetve a szocialista frakció bármely tagját, időkorlátra, érdekekre és egyebekre hivatkozva. Azt is lehet gondolni - hiszen elképzelhető - az eredménytelen tárgyalásoknak talán az az oka, hogy tehetségtelenek voltak a tárgyalás vezetői. (Kazetta 5/2. 164-185) Vantara Gyula polgármester: Az ülés levezetője határozza meg, milyen körülmények között vezeti az ülést. Normális hangú, tárgyhoz kapcsolódó hozzászólásokat kért. Ehelyett egy óra 47 perce találkozókról, koncepciókról folytat vitát a közgyűlés, mely nem része az előterjesztésnek. Arra próbálta a résztvevőket rávezetni, hogy a napirendhez kapcsolódjon. (Kazetta 5/2. 185-193) Miklós Attila képviselő: Az, hogy ilyen állapotok alakulhatnak ki a közgyűlésben, az egyben a polgármester felelőssége is. Ennek oka az, hogy nem kellőképpen megalapozott előterjesztés kerül a testület elé. Herczeg Tamás tanácsnok megfeledkezik arról, hogy valamennyi információval csak ő rendelkezik. Igaz, hogy három bizottsági ülés vitatta meg a témát, de ismert, hogy a bizottsági ülésen is a város vezetése gyakorolja a többséget. Leszavazza a szocialista frakció felvetését. Az előkészítőnek kellett volna kezdeményezni az egyeztetést, ezért nem ildomos azt a szocialista frakció szemére vetni, hogy nem kereste a FIDESZ frakciót. (Kazetta 5/2. 193-215) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az előző ciklusban valóban ez volt a stratégia. Felelős városvezető részére nem lehet kérdés, hogy egy közel 2 milliárdos beruházást a városba hozzon, vagy sem. Választópolgárként a kutyáját sem bízná azokra, akik ezzel a pályázati lehetőséggel nem élnek, vagy veszélyeztetik. Javasolta az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 5/2. 215-222) Dr. Ferenczi Attila képviselő, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: Szokásától eltérően két órán keresztül hallgatta a „mellébeszélést”. Talán Takács Péter és Szente Béla képviselők beszéltek lényeges kérdésekről. A közgyűlés résztvevői tízszer ismételték meg ugyanazt. Természetesen, ha a saját elképzelésünket próbáljuk védeni, akkor a FIDESZ frakció szakmaiatlan, árt a városnak, mert nem a szocialista frakció elképzelését támogatja. Két nappal korábban nyújtották be az anyagot. Amennyiben demagóg lenne, megkérdezné, hogy a felszólalásoknak mi volt a célja. Ugye nem gondolták komolyan, hogy öt nappal a pályázat beadási határideje előtt egy teljesen új szerkezetű, felépítésű tervet hoznak létre. Ha már ez a hangnem kiderült, véleménye szerint a fő cél az volt, hogy megakadályozzák a projektet. A projekt előkészítése kapcsán is keserű szájízzel hagyta jóvá az intézmények összevonását. A mai napig nem ismert a kiírás pontos feltétele. Mást sem hallani csak azt, hogy a város nem fejlődik, lejtőn van, ide nem vezet út. Végre itt az alkalom, amivel 2.000.000.000,- Ft forráshoz juthat a város, folyamatban van a témapark, a belváros rehabilitációja, de ezek nem jó elképzelések, mivel azokat nem a szocialista frakció elképzelései. Számos alkalommal elhangzott, hogy magánterületen nem lehet a beruházást megvalósítani, ennek ellenére ismételten felvetésre került. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlan műemlék jellegű épület. A Széchenyi ligetben 50.000.000,- Ft többletráfordítást eredményezett az épület helyreállítása, mivel a
67 Műemlékvédelmi Felügyelet előre nem közli, hogy milyen elvárásai vannak az átépítés kapcsán. Nem ismeri, hogy miért nem felel meg az Ifiház, mint helyszín. Azok a dolgozók, akik három hónapja tevékenykednek a projekten, biztosan átgondolták a lehetőségeket. Nem azért nem a szocialista frakció elképzeléseit támogatják, mert esetleg az nagyon rossz, hanem azért, mert ez tűnt a legracionálisabbnak, legnagyobb esélyűnek. Természetesen, ha nem nyer a pályázat, kiáll amellett, hogy a kis intézmények önállósága megmaradjon. Jelenleg azonban ezeket a lépéseket meg kellett lépni. Az igazi döbbenetet számára az okozta, hogy a közgyűlés több mint két órán keresztül folytatott vitát, annak ellenére, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslatban megfogalmazott két pontról kellett volna döntést hoznia. (Kazetta 5/2. 222-272) Vrbovszki Viktor képviselő, az Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában kérte a vita lezárását, a szavazás elrendelését. (Kazetta 5/2. 272-275) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyűlés 17 igen, 7 nem szavazattal a vita lezárása mellett döntött.
Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 275-288) A közgyűlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 326/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 295/2008. (IV. 24.) közgyűlési határozata alapján pályázatot nyújt be a TIOP-1.2.1/08/1 kódszámú felhívásra. A projekt megvalósításához szükséges legfeljebb 250 millió Ft önerőt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2008., 2009. és 2010. évi költségvetésében biztosítja.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.
Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 30.
Tóth Károly képviselő: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy a határozati javaslat nem erről szólt, hanem az önrész biztosításáról, illetve Vantara Gyula polgármester felhatalmazásáról. (Kazetta 5/2. 288-300)
68 Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselő figyelmét, hogy határozatot ügyrendi kérdésben indokolni nem lehet a közgyűlés hatályos szervezeti és működési szabályzata értelmében. (Kazetta 5/2. 300-304) Takács Péter képviselő: Tudomása szerint a szervezeti és működési szabályzat kiterjed arra is, ha valamelyik képviselő olyan szóhasználattal él, amely sértő képviselőtársára, a polgármesternek kell figyelmeztetnie. Személy szerint minden esetben igyekezett a kellő tiszteletet megadni. Nem fogadható el az a szóhasználat, miszerint az egyik képviselő „még a kutyáját sem bízná arra, aki az előterjesztést nem szavazza meg”. Ez a szóhasználat méltatlan a közgyűléshez. (Kazetta 5/2. 304-320) Vantara Gyula polgármester: Figyelmeztette a képviselőket, hogy az ügyrendi hozzászólást kérő gombot a megfelelő időben és helyen használják. Egyetért Takács Péter képviselő által elmondottakkal. Kérte, hogy a megjelentek ez irányban módosítsák hozzászólásaik stílusát. Felhívta a figyelmet, hogy Mezei Zsolt képviselő a témához már három alkalommal szólt hozzá, ezért több hozzászólási lehetősége nincs. (Kazetta 5/2. 320-325) Tóth Károly képviselő: A javaslat sokkal többről szól. Igaz, hogy az önrészre és a polgármester felhatalmazására vonatkozik, a különbség kicsit más. A szocialista frakció csak értelmes, felvállalható, a város számára hasznos, és a közpénzt felelősen elköltő programra hajlandó felhatalmazni a polgármestert. A vita mindvégig a határozati javaslatról szólt. Hónapok óta a közgyűlésen elmondja a szocialista frakció, hogy nem ért egyet a pályázatnak azon részével, amely kijelöli azt a technológiát, hol kell a beruházást megvalósítani. Ezért a közgyűlés nem adhat felhatalmazást, mivel a közpénzek felelőtlen elköltéséről van szó, a pályázati eljárásban felelőtlen megbízások sorozata zajlott. Ez nem fogadható el. (Kazetta 5/2. 325-343) Tárgy:
Vagyonkezelői jog létesítése
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 343-357) A közgyűlés 22 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozta: 327/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a békéscsabai ingatlannyilvántartásban 2141. helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben az 5600 Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatt található, 3544 m2 alapterületű, korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlant a „fogyatékkal élőket és családtagjaikat a társadalmi beilleszkedésben segítő és ehhez kapcsolódó feladatok ellátása” közfeladat ellátására vagyonkezelésbe kívánja adni.
69 2.
A vagyonkezelő szervezetet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A-80/B §-ai, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-105/D §-ai alapján pályázati úton választja ki.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés mellékletét képező pályázati felhívást az önkormányzat honlapján 2008. május 23-29ig közzéteszi
Felelős: Határidő:
Hanó Miklós alpolgármester 2008. június hó 30.
Napirend tárgya:
2008. évi egyházi támogatások
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 357-369) A közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 328/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előterjesztés mellékletében foglaltak szerint elfogadja a 2008. évi Egyházi ingatlanok felújítására előirányzott 3.000.000,Ft felosztását, melynek forrása a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete - Egyházi ingatlanok felújításának előirányzata. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Napirend tárgya:
Egészségfejlesztési program alapítványi támogatása
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 369-380) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 329/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány részére 30.000,- Ft pályázati támogatást nyújt az egészségfejlesztési programok megvalósításához az egészség-megőrzési programra jóváhagyott költségvetési keretösszeg terhére. Felelős: Határidő:
Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2008. május 31.
70
Napirend tárgya:
A Helios Alapítvány kérelme
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 380-395) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 330/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 60.000,-Ft-tal, azaz hatvanezer forinttal támogatja a Helios Alapítványt a XIII. Békés megyei települések határon kívüli testvértelepüléseinek szervezett IFJÚSÁGI MAGYARSÁG-TÁBOR megrendezésében utólagos elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás határideje: 2008. augusztus 30. Forrás: A Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete. Felelős: Határidő:
Kutyej Pál, Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke 2008. május 31.
Napirend tárgya:
Pályázatok elbírálása (alapítványok)
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 395-400) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 331/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a mellékletben meghatározott mértékű támogatást nyújt az ott meghatározott alapítványok számára a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete terhére. Felelős: Határidő:
Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság elnöke 2008. június 30.
Forrás: Kisebbségi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete. Pályázatok 2008. Alapítványok A pályázó megnevezése
A pályázati összeg felhasználásának célja
Támogatási összeg (Ft) Igényelt Javasolt Megítél
71 t 1.
2.
3.
4.
5.
6. 7. 8. 9.
10.
11.
12.
Alapítvány a Körösparti Junior Fúvósok Javára AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány Békés Megye Népművészetéért Alapítvány Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány
A zenekari tagok számára összejövetel szervezése Az Autizmus megszervezése
Össz.
Tárgy:
60.000
60.000
50.000
150.000
40.000
45.000
20.000
1.310.000
30.000
200.000
40.000
84.000
60.000
220.000
30.000
70.000
20.000
173.200
40.000
75.000
40.000
107.000
30.000
2.644.200
460.000
Napja
XV. Nemzetközi fafaragó alkotótábor (szakmai anyagköltség, faanyag) Egészségnapok szervezése (vércukorszint méréséhez tesztcsíkok, papírlapok, ragasztók, lufik) CREDO Alapítvány Moszkvai Patriarchátus Kórus fellépésének költségei (tiszteletdíj, nyomdaköltség, hirdetés, plakátragasztás) És Mégis Öröm Jótékonysági Alapítvány rendezvényeken hangosítás technikai feltételeinek biztosítása Homo Faber Kiállítási sátor beszerzése Alapítvány Nyújtsd Segítő Sérült gyermekek és fiatalok Kezed Alapítvány nyári táboroztatása A Reformációért 30 fős felőri Alapítvány gyermekdelegáció fogadása (szállás, múzeumbelépők) Speciális Nevelésért Gyereknap Giraltovice Alapítvány városában (útiköltség, autópálya-díj, gépkocsivezető napi díja) Szivárvány Óvodás gyerekek őszi Alapítvány a Tompa kirándulásának Utcai Óvoda megszervezése Gyermekeiért Tizenkét Karácsonyi játszóház Évfolyamos Nevelő szervezése, szarvasi Iskoláért Alapítvány kirándulás
Napirend tárgya:
150.000
Oktatási, közművelődési és sport ügyek
2008. évi Közművelődési támogatásainak elbírálása
és
művészeti
pályázatok
alapítványi
72 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 400-412) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 332/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az alábbi alapítványok, ill. közalapítványok Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás határideje 2009. március 31., vagy a rendezvényt követő 30 nap. Pályázó szervezet
1.
Diáktanya Közalapítvány
2.
7.
Békés Megye Népművészetéért Alapítvány Békés Megye Népművészetéért Alapítvány Szabad Szó Alapítvány AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány "És mégis öröm" Alapítvány
8.
Béthel Alapítvány - Gadara Ház
9.
A Reformációért Alapítvány
3. 4. 5. 6.
10. Életfa Kulturális Alapítvány 11. Homo Faber Alapítvány 12. Homo Faber Alapítvány 13. Zenebarát - Felebarátok Közhasznú Alapítvány 14. Zenebarát - Felebarátok Közhasznú Alapítvány 15. Békés Art Művészeti Alapítvány
Pályázat tárgya
Kézműves foglalkozások, hagyományőrzés XIV. Országos Kosárfonó Mesterkurzus XV. Nemzetközi Fafaragó Alkotótábor Partium kiadvány Zeneterápiás programsorozat tárgyi feltételeinek javítása
KIOS Bizottság által javasolt támogatás 30.000-, Ft 30.000-, Ft 30.000-, Ft 40.000-, Ft 30.000-, Ft
Kézműves foglalkozások
25.000-, Ft
Jótékonysági hangverseny (2008. május 17.) Nyári Művészeti Tábor (2008. aug. 11-15.) Békéscsabai és felőri (Románia, Mezőség) gyerekek cseretáboroztatása Hagyományunk műhelye A II. Bioritmus fesztivál megvalósításához kiállítási sátor beszerzése II. Bioritmus fesztivál (2008. okt. 30) II. Ökumenikus advent
30.000-, Ft
Zenei cd készítése az énekkar műsoraiból "Ügyeskedj" képző- és
20.000-, Ft 100.000-, Ft 40.000-, Ft 50.000-, Ft 40.000-, Ft 30.000-, Ft 20.000-, Ft 25.000-, Ft
73 táncművészeti tábor (2008. jún. 16-20.) Összesen:
540.000-, Ft
Forrás: Kulturális Előirányzat Felelős: Határidő:
Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2009. március 31.
Tárgy:
A Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium névváltoztatása
Baji Lajos képviselő: Több képviselő is a Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, illetve szerzett középfokú végzettséget. A közgyűlés elfogadta a földrajzi nevekkel, elnevezésekkel kapcsolatos rendeletet, módosította a meglévőt, ami azt tartalmazza, hogy a képviselők útján ki kell kérni az adott terület lakóinak véleményét. Jelen esetben az intézmény használójának véleményét. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a névváltozást nem támogatják a diákok, a tanárok, az öregdiákok. A rendeletnek megfelelően ezt a tényt a közgyűlésnek is tudomásul kell vennie. 36 éves korában Rózsa Ferencet valószínűleg agyonverték a rendőrségen, aki építőmérnök volt. Németországban tanult, ott szerzett diplomát és ismerkedett meg a műszaki tudományokkal. Látta a Weimari Köztársaság kialakulását és a fasizálódó Németországot. Szimpatizált a baloldali gondolattal, Magyarországra haza jőve ezt a meggyőződését folytatta. Elkötelezett antifasiszta, baloldali személy volt. Nem érti, hogy bárkinek milyen kifogása lehet ezzel a személlyel kapcsolatban. Az ifjúságnak talán nem állít rossz példát, ezért nem elvetendő. Tisztelettel kérte, ennek figyelembevételével hozzon a közgyűlés döntést. (Kazetta 5/2. 412-456) Vantara Gyula polgármester: Az objektív tájékoztatás jegyében felhívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztés javaslat. A határozati javaslat második pontja szerint az intézmény igazgatóját kérik fel az előírt véleményezési eljárás lefolytatására, melynek eredményét június 30-ig kell megküldeni az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályra. Nincs arról szó, hogy a közgyűlés a névváltoztatásra kényszeríti az intézményt. Tudomása szerint egyedi kérelem alapján került a téma a közgyűlés napirendjére. (Kazetta 5/2. 456-468) Szilvásy Ferenc képviselő: Tájékoztatásul elmondta, hogy 12.426 tanuló érettségizett az elmúlt évek során a gimnáziumban, akik közül 32 fő támogatja a névváltozást, a többi pedig egyértelműen elutasítja. Kérte, hogy a témában ne folytassanak hosszas vitát. Nem hiszi, hogy Botyánszki György, a Zöld Sas Lovagrend nagymestere, a Ferencváros Baráti Kör elnöke valóban „randalírozni” fog a városban, ha az intézmény neve nem kerül megváltoztatásra. Döbbenetes, felháborító és nevetséges, hogy egyáltalán ilyen előterjesztést tárgyal a közgyűlés. (Kazetta 5/2. 468-485)
74 Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Nem az említettek miatt tárgyalja a közgyűlés a névváltozást. Indoka: a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság többsége fenntartotta azt a szándékát, hogy javasolja az intézmény nevének megváltoztatását. Az intézmény vezetőjét felkérték a véleményezési eljárás lefolytatására, melynek eredményét 2008. június 30-ig küldjék meg. (Kazetta 5/2. 485-501) Tóth Károly képviselő: Jelen közgyűlés esetében harmadszor fordul elő, hogy a polgármester a tisztesség látszatát kívánja fenntartani. Az első eset az volt, amikor eljátszottuk a látszatot, miért kell adni budapesti ügyvédi irodának 28.500.000,- Ft-ot. Nem találtak helyi ügyvédi irodát? A három jelentkező a budapesti ügyvédi iroda munkatársa. Az előző napirend részeként érdemi, társadalmi vitára került sor. Valamennyi civil közösség, az intézmények, valamint a klubok képviselői, munkatársai elmondták, hogy nem értenek egyet a koncepcióval. A tisztesség látszatát fenntartották, majd szavaztak. A bizottságból a jelenlegi kormánypárti többség azt mondta, hogy „mindenki elhúzhat, mi meg akarjuk változtatni a nevet”, ha kötelező szabály szerint bekérjük a véleményt. Erre mondtam, hogy csak látszat. (Kazetta 5/2. 501-551) Dr. Kerekes Attila képviselő: Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára kiemelkedő, magasztos történelmi előadást tartott. Magyarok sok hőstettet hajtottak végre 907-től 1490-ig. Utána mindig vesztes szabadságharcaik voltak, sajnos sok esetben a megosztottság, illetve a külföldi ármány, a hazaáruló, megalkuvó emberek, kollaboránsok okoztak sok veszteséget. Véleménye szerint a magyar ifjúság elé valóban olyan magyar embereket kell állítani, akik a magyar történelemben példaként szerepeltek. A jelenlegi kurzus fellazította az iskolák erkölcsi tartását. Nem ismerte Rózsa Ferencet, de az önkényuralmi rendszerben nagyon rendes embereket vertek agyon. Hómann Bálintról is lehetne elnevezni az intézményt, aki börtönben hunyt el. Diákként a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanult és érettségizett. Az épület az evangélikus egyház tulajdonába került. A rendszerváltást követően 18 évvel nagy adóssága a város vezetésének, hogy a kiváló gimnázium valóban kiváló személyről kapjon nevet. Támogatja, hogy az intézmény elnevezése Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium legyen. (Kazetta 5/2. 551- 6/1. 017) Tóth Károly képviselő: Dr. Kerekes Attila felé intézte hozzászólását: 1942. (Kazetta 6/1. 017-021) Baji Lajos képviselő: Az előterjesztésben felsorolt elnevezések közül választhat az iskola? Amennyiben valamennyit elutasítja, marad a jelenlegi elnevezés? Javasolta, amennyiben valamennyi elnevezés elutasításra kerül, maradjon a jelenlegi név. Mi a baj a névvel? Érdekes felvetésnek tartja Dr. Kerekes Attila képviselő által elmondottakat. Rózsa Ferenc esetét nem szabad összekeverni, hogy melyik baloldali gondolat miatt került a Horthy börtönbe és verték agyon. (Kazetta 6/1. 021-044)
75 Fodor Jánosné képviselő: Egykori Rózsás diákként azt mondja, hogy a Rózsa Ferenc elnevezés több alkalommal kérdésként vetődött fel. Több tárgyalás is történt. Tudomása szerint felmerült az az alternatíva is, miszerint az intézmény elnevezése Rózsa Gimnáziumra módosuljon. Az előterjesztés szerinti határozati javaslat nem tartalmaz elnevezéseket, csak azt, hogy mérjék fel a véleményeket. Amennyiben a többség úgy akarja, maradjon az intézmény Rózsa. Feltétlenül széles körben szükséges tájékozódni névváltozás esetén. (Kazetta 6/1. 044-056) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A határozati javaslat szerint a bizottság Andrássy Gyula nevére tesz javaslatot. Erről kéri a véleményezési eljárás lefolytatását. (Kazetta 6/1. 056-060) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 060-066) A közgyűlés 17 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 333/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium közös igazgatású intézmény új egyedi elnevezésére az alábbi javaslatot teszi: - Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatóját, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (3) bekezdése alapján előírt véleményeztetési eljárást folytassa le a közgyűlés által javasolt elnevezésről, és a véleményezési eljárás eredményét 2008. június 30-ig küldje meg az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályra.
Felelős: Határidő:
Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2008. június 30.
Tárgy:
Döntés a 2008/2009-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról
Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az előterjesztés harmadik oldalán leírtaknak megfelelően „az óvodai felvételt koordináló bizottság már május 21-én megtartotta ülését a szükséges átirányításokat a jogszabályban rögzítettek szerint megteszi. Nagyobb létszámhiány egyik óvodában sem várható.” Jelezte, hogy hozzászólásával a határozati javaslat 2. pontját kívánja módosítani. A központi jelentkezést követően a május 21-i egyeztető ülésen a Kertvárosi Óvoda vezetője jelezte, hogy az óvoda Tompa utcai telephelye nem tud több gyermeket fogadni. Szabad férőhely a Szegfű utcai székhelyen van. Javasolja a Kertvárosi Óvoda Tompa utcai telephelye legyen a Szegfű utcai székhelynek megfelelő fogadó óvoda. Javasolja fogadó óvodaként a Szegfű utcai óvodát kijelölni. Az elmondottak alapján a határozati javaslat 2. pontja az alábbiakra módosul: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése fogadó óvodának az alábbi
76 óvodákat jelöli ki: Lencsési Lakótelepi Óvoda telephelye, a Kazinczy Lakótelepi és a Trefort Utcai Óvoda Kazinczy telephelye, a Kertvárosi Óvoda Szegfű utcai székhelye, és a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai telephelye. (Kazetta 6/1. 066-088) Tóth Károly képviselő: Őszintén hálás a bizottság elnöke által mutatott nyitottságért. Miután egy nem megfelelő előkészítés után szóltak, hálás, hogy a bizottság elnöke élt a módosítás lehetőségével. (Kazetta 6/1. 088-100) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Tóth Károly képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy igaz, hogy az anyag május 16-án készült, az egyeztetésre pedig csak 21-én került sor. Az egyeztetésnek megfelelően történt a módosítás. (Kazetta 6/1. 100-103) Tóth Károly képviselő: Kevésbé pozitív a válasz. Az a bizottság, amelyik felelősen gondoskodik, az előbb folytatja le az egyeztetést, utána készít anyagot. A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság előbb készítette el az anyagot, kiküldték, majd egyeztettek. Kiss Tibor bizottsági elnök becsületére legyen mondva, hogy ebben az egy ügyben legalább nyitott fülekre talált az egyeztetésen elhangzott vélemény. Megköszönte a bizottság elnökének nyitottságát. (Kazetta 6/1. 103-109) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott módosítással együtt szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 109-113) A közgyűlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 334/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT
Százszorszép Szigligeti Kazinczy és Trefort
Indítható csoportok száma 2008/2009.
Óvoda
Indított csoportok száma 2007/2008.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a 2008/2009es nevelési évben az indítható óvodai csoportok számát az alábbiak szerint:
Óvoda épületkapacitás (csoport)
1.
7 6 6 3
7 6 5 3
7 6 5 3
77 Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Penza Ltp-i és Dr.Becsey Szent L. U. Ált. Isk.Óvoda Hajnal Szent L. U. Ált.Isk. Lenkey Kertvárosi/Szegfű Kertvárosi/Fő Kertvárosi/Tompa Mackó-Kuckó 1 Mackó-Kuckó 2 Napsugár/Pásztor Lencsési Ltp/Kőmíves Lencsési Ltp/József Gerla ÁMK Összesen: 2.
4 3 4 3 3
4 2 4 3 3
4 2 4 3 3
3
3
3
5 3 3 4 3 6 6 3 3 78
4 3 3 4 3 6 6 3 2 74
4 3 3 4 3 6 6 3 2 74
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése fogadó óvodának az alábbi óvodákat jelöli ki: -
Lencsési Lakótelepi Óvoda telephelye, a Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda Kazinczy telephelye, a Kertvárosi Óvoda Szegfű utcai telephelye, A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai telephelye.
Felelős: Határidő:
Köles István alpolgármester 2008. május 22.
Tárgy:
A 2008. évi ifjúsági feladatok ellátására kiírt pályázatok alapítványi támogatásainak jóváhagyása
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 113-122) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 335/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az alábbi alapítványok Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását:
78
Pályázó neve
Pályázat célja Természetismereti – önismereti tábor szervezése Békéscsabán tanuló, hátrányos helyzetű általános iskolai diákok számára. A szolgáltatások és az ellátás a résztvevőknek térítésmentes. A természet ünnepei (Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak, Fák Napja) kapcsán programok szervezése, kirándulás a Szegedi vadasparkba Testvériskolai kapcsolat kiépítését segítő kirándulás Erdélybe, Torockóra – a tanulók nemzeti identitástudatának erősítése Egészségnap szervezése a gyermekek és szülők számára, kerékpáros közlekedési verseny szervezése
A KIOS Bizottság által megítélt támogatás
1.
Európa a Körösök Völgyében Alapítvány
2.
„Mezőmegyeri Kismackók” Alapítvány
3.
Mozdulj Iskolaalapítvány
4.
Szivárvány Alapítvány a Tompa utcai Óvoda gyermekeiért
5.
Játszótéri programok szervezése a nyári Táliber Közhasznú Alapítvány szünetben a Mokry lakótelepi és Szigligeti utcai játszótereken
40 000,- Ft
6.
„Együttélés a természettel” – Békéscsabai fiatalok részére egy hetes táborozás Hidvégardón – kirándulásokkal, túrákkal, a természetfotózás és digitális fotózás elméleti és gyakorlati tanulásával kiegészítve
30 000,- Ft
3 T Táborozási, Turisztikai, Természetvédelmi Alapítvány
30 000,- Ft
20 000,- Ft
30 000,- Ft 20 000,- Ft
A támogatott szervezetek a támogatással számlamásolatok és rövid szakmai beszámoló benyújtásával 2009. március 31- ig kötelesek elszámolni. Forrás: ifjúsági feladatok előirányzat Felelős: Határidő:
Kiss Tibor, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2009. március 31.
Tárgy:
A Békéscsabai Röplabda SE támogatása
Tóth Károly képviselő: Nem ért egyet azzal a finanszírozási modellváltással, amit végrehajtottak. Az előterjesztés is mutatja, hogy meggondolatlan volt a koncepció módosítása. Még nagy károkat fog okozni a város sportjának. Előfordulhat az is, hogy Kiss Tibor képviselő azért kér szót, hogy az elhibázott koncepciót visszavonja. (Kazetta 6/1. 122-139) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Tóth Károly képviselő figyelmébe ajánlotta, hogy az előterjesztő Köles István alpolgármester. (Kazetta 6/1. 139-142) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 142-146) A közgyűlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta:
79
336/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az NB I. Kiemelt Ligájába feljutott Békéscsabai Röplabda Sportegyesületet a 2008/2009-es bajnoki évben az alábbiak szerint támogatja: bajnoki évadonként 6.000.000,-Ft alaptámogatást, emellett 2.000.000,- Ft eredményességi és 2.000.000,- Ft nézőszám alapján adható támogatást biztosít számára.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület 2008. évi támogatására az 1. pontban szereplő támogatási keretösszeg 50 %-át – 5.000.000,- Ft-ot – biztosítja: 3.000.000,-Ft-ot a felnőtt csapat számára alaptámogatásként, további 2.000.000,-Ft-os keretet pedig eredményességi, illetve nézőszám alapján adható támogatásként. Fedezete: általános tartalék.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Benedek Mária jegyzőt, intézkedjen aziránt, hogy az 1. pontban foglalt határozatot vezesse át, illetve építse be a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszerbe. A támogatás forrását a 2009. évtől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetésében úgy kell tervezni, hogy a sporttámogatások kerete ezzel az összeggel megemelkedik.
4.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megbízza dr. Benedek Mária jegyzőt, hogy a támogatás felhasználását és elszámolását meghatározó megállapodást készítse elő, és felhatalmazza Köles István alpolgármestert a támogatásról szóló megállapodás megkötésére.
Felelős: Határidő: Tárgy:
1–3. Köles István alpolgármester 4. dr. Benedek Mária jegyző 1., 2., 4. pont: 2008. június 15. 3. pont: 2008. december 31. A Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer diáksport-támogatásról szóló fejezetének módosítása
Baji Lajos képviselő: Meglátása szerint az előterjesztés finomítani próbál a diáksport versenyeztetési eljáráson. Sok esetben egy-egy gyermeket sportrendezvényre vinni és olyan versenyszámban szerepeltetni, amiben előre ismert, hogy nem előkelő helyezést fog elérni, nehéz újra rávenni arra, hogy bizonyos szinten teljesítsen. Jó dolognak tartja a két típusú versenyzés bevezetését. Az egyik továbbjutási rendszer keretében valóban azt teljesíti, hogy a gyermekek mérjék meg magukat, és a legjobbak jussanak tovább. A másik részben olyan versenyszámokat kell kialakítani, és olyan versenyzőket kell szerepeltetni, akik igazából önmagukhoz mérten tudják teljesíteni a feladatokat, sikerélményük van az együtt mozgásra, illetve a közös sportesemény megszerzésére. Örül annak, hogy az osztály összegyűjtötte a testnevelő tanároktól, edzőktől, iskolavezetőktől azokat az információkat, ahol az előbb elmondottakat fogalmazták meg. Bátorítja az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztályt kezdeményezéséért. Javasolta, hogy tovább finomítsák a leírtakat, dolgozzák ki ezt az irányt
80 nem klasszikusan olimpiai, illetve szakági versenyszámokra. Megemlítette, hogy nagyon jó kezdeményezései vannak a speciális szakiskolának is, ahol „Kapkodd a lábad” versenysorozat kezdődött. A verseny keretében 30 méteren, nem pedig 100 méteres távon mérik össze a tanulók képességét. Nemcsak a speciális iskolában, hanem más területen is vannak olyan, kevésbé felkészült és testi adottságokkal rendelkező gyermekek, akik szeretnek mozogni, viszont versenyezni nem. Támogatja a kezdeményezést, amivel elérhető a tömeges sportolás, a sikerélményhez jutás és párhuzamosan a versenysport felé való nyitás és továbbjutás lehetősége. (Kazetta 6/1. 146-184) Benkóné Dudás Piroska képviselő: A többezres tanulólétszámmal bíró iskolák problémáit mennyiben kezeli a változat? Az eredményesség alapján hogyan kerül felosztásra a pontszám az intézmények között? Kitér a tanintézmény fogalmára, vagy egyben veszi figyelembe az intézmény összes tanulóját? Ha már létrehozták a rendszert, amely csak szakmunkástanulókat és szakközépiskolai tanulókat foglal magába, véleménye szerint ez a réteg is megérdemel annyit, hogy külön foglalkozzon vele a sporttámogatási rendszer koncepciója. (Kazetta 6/1. 184-197) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A „rossz” új sportkoncepció rövid idő alatt azt eredményezte, hogy közel 30-35 %-kal több gyermeket lehetett bevonni a diáksportba. Benkóné Dudás Piroska képviselő asszony által felvetettekre válaszolva közölte, hogy tudomása szerint a tanintézmény vezetői külön elszámolást kértek, nem egy egység szerint. Baji Lajos képviselőnek: mindenféle finomításra és továbbgondolásra nyitottak, hiszen az érdek az, hogy minél több diák éljen a sportolás lehetőségével. (Kazetta 6/1. 197-206) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 206-212) A közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 337/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer, a diáksport önkormányzati támogatására vonatkozó pontjait a melléklet alapján módosítja. Forrás: A diáksport-támogatás tervezett előirányzata Felelős: Határidő:
Köles István alpolgármester 2008. június 15.
Tárgy:
A Békéscsaba 1912 Előre Kft. 2007. évi egyszerűsített éves beszámolója
81 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 212-222) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 338/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése megbízza Köles István alpolgármestert az Önkormányzat tulajdonosi jogainak képviseletével a Békéscsaba 1912 Előre Kft. taggyűlésén.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsaba 1912 Előre Kft. többségi tulajdonosa a társaság 2007. évi egyszerűsített éves beszámolóját 8.610.000,Ft mérleg főösszeggel, 6.503.000,- Ft saját tőkével, és 49.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereséggel) elfogadásra javasolja a taggyűlés számára.
Felelős: Határidő:
Köles István alpolgármester 2008. május 31.
Vantara Gyula polgármester: 18 óra 58 perckor 15 perc szünetet rendelt. (Kazetta 6/1. 222-228) Szünet Tárgy:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája
Tóth Károly képviselő: Nem érdemes újra kezdeni a vitát, hiszen az előterjesztés intézményi szintű „tönkretételt” jelent, ezért nem támogatja az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 6/1. 228-256) Takács Péter képviselő: A kulturális stratégiában szereplő elképzelésekkel kapcsolatos társadalmi vitára február hónapban került sor. Érdemesnek tartaná az akkori és a jelenlegi anyagot összehasonlítani. Egyetért azzal, hogy sajnos Tóth Károly képviselőnek teljesen igaza van. A koncepcióra annyira rányomja a bélyegét az AGÓRA időközben megjelent pályázati felhívása, hogy el kell gondolkodni azon, hogy a városi közművelődési intézményszerkezettel van a probléma, vagy azokkal, akik a koncepció végleges változatát összeállították. Véleménye szerint az utóbbi megállapítás a helyes. Intézményvezetőként, illetve a Közművelődési, Ifjúsági és Oktatási Bizottság tagjaként korábban módjában állt véleményt nyilvánítani a témáról. Akkor is elmondta, hogy koncepció esetén minimális elvárás, legyen rövid történeti áttekintés a városról, úgy, ahogy az a már többször említett gazdasági programban is szerepelt. Egy kulturális koncepciótól minimális elvárás, hogy legalább a város kulturális tradícióit felsorolja, röviden vázolja azt a társadalmi és gazdasági környezetet, amelyben az adott közművelődési stratégiának működnie kell. Ez sajnos az anyagból hiányzik. Megemlítette, hogy kulturális koncepciót akkor érdemes megfogalmazni, illetve újrafogalmazni, amikor kiderül, hogy a város a kulturális stratégia halmazában hová akar
82 megérkezni. Milyen lesz a város kulturális arculata. Az előterjesztésből az tűnik ki, hogy a város kulturális arculata „AGÓRÁS” lesz. Elhangzott azonban, hogy az országban még 8-9 város kíván élni a pályázat adta lehetőséggel, így nem lesz sajátos kulturális arculat a városban. Megjegyezte, hogy az előterjesztésben „Arra érdemes művészetoktatási, irodalmi, zenei, színházi, tánc és képző-és iparművészeti szervezeteket kiemelt támogatásban kell részesíteni.” Hiányzik azonban a koncepcióból, hogy hogyan és kiket. Vannak benne teljesen értelmezhetetlen mondatok is, mint pl: „Segíteni kell az útkereső kortárs alternatív művészeket, akkor is, ha az új nemzedék új stílusa először szubkultúraként jelenik meg, az új technikák szülte új művészeti formák befogadására fel kell készíteni a közönséget és az intézményeket.” Mit jelentenek a leírtak? A valós problémák azonban 4. oldal 3. bekezdésében találhatóak, miszerint: „A város kulturális fejlesztésének kitörési pontja, a kulturális stratégia mentén, Békéscsaba közművelődési feladat-ellátási hatékonyságának a növelése. Ennek egyik alapvető feltétele az ágazat teljes áttekintése, a fejlődéshez nélkülözhetetlen döntések meghozatala, a megújuláshoz szükséges racionalizálási terv elkészítése és következetes végrehajtása.” Három hónappal korábban ezek a kitételek nem szerepeltek. Kérdését az előterjesztés készítőjéhez intézte: Amennyiben a hatékonyságot kell növelni, az elmúlt 17 évben miért volt az a vélemény, hogy hatékonyan működnek a közművelődési intézmények? (kis létszámmal, alacsony költségvetéssel, de nagy hatékonysággal) Az anyag tartalmazza továbbá azt is, hogy „Az intézményi tevékenységek összehangolása nehézségekbe ütközik.” Intézményvezetőként eddig nem volt tudomása erről. „Több esetben hiányzik a rugalmasság és a lendület.” Erről sem tett korábban említést a szakiroda, a közművelődési bizottság, illetve a területért felelős alpolgármester. „Egy városi kulturális fesztivál hatása sem minden esetben érződik az azt szervező intézmény közvetlen környezetén kívül, a városrészekben szinten egyáltalán nem. Ehhez az együttműködés objektív feltételei sem adottak, ugyanakkor bizonyos helyi kulturális igények kielégítése lokálisan is indokolt.” Mely rendezvényekre gondolnak? Véleménye szerint a kulturális stratégiában szereplő megállapítások még csak „köszönő viszonyban” sincsenek az intézmények elmúlt 17 éves működésével. Az AGÓRA olyan mértékű nyomást gyakorol a koncepcióra, amely már nem természetes. A koncepció 16. oldalán, az önkifejezés és kreativitás kultúrája címszó alatt szerepel: „Az élményközpontú közösségi formák, egyéni ambíciókat összesítő programok, sorozatok minősítik, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges működési feltételek biztosítása egyik erőssége Békéscsaba közművelődési életének. Ugyanez hordozza a tagoltság, túlspecializálás, a rétegigények eltúlzott szerepének veszélyét is.” Mit jelent a túlspecializálás? Ezzel a kifejezéssel jelen közgyűlésen már második alkalommal szembesülnek a képviselők? (Kazetta 6/1. 256-350) Kiss Tibor képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Megérti Takács Péter képviselő kérdéseit, azonban a bizottsági ülésen nem vett részt, ahol javaslataira, kérdéseire kielégítő választ kaphatott volna. (Kazetta 6/1. 350-380)
83 Vantara Gyula polgármester: A közgyűlés a szakmai munkának nem adhat helyt, kérte a képviselőt, hogy a bizottsági ülésen vesse fel az általa problémásnak vélteket. (Kazetta 6/1. 380-389) Szente Béla képviselő: Takács Péter képviselő által elmondottakra az alábbiakat reagálta: Vitathatatlan, hogy az AGÓRA követelményei bekerülnek a stratégiába, mivel akkor is fontosak lehetnek, ha a város nem nyeri meg a pályázatot. Kihangsúlyozta, hogy az ezután következő pályázatok azt a fajta szellemiséget követelik majd meg, amelyeket a jelenlegi pályázat követel meg a fejlesztések terén. Ezért érvényesíteni kell a stratégiában, mivel a kultúrával foglalkozó vezetés kijelölt egy irányt az elkövetkezendő évek fejlesztésére. Ezt az irányt valamilyen szinten biztos, hogy követni kell. A többi pályázó programját is áttekintve javasolta, Eger város stratégiájának interneten keresztül történő megtekintését. A programok nem hasonlítanak túlságosan egymásra, így nem „egyen intézmények” jönnek létre. Reméli, ha Békéscsabának sikerül megnyernie a pályázatot és felépítenie a multifunkcionális intézményt, akkor egy sajátos, igazán békéscsabai intézmény jön létre. A stratégia garantálja a jövőt és nem „sóval behintésről” van szó, hanem arról, hogy a területi művelődésnek is legyenek esélyei, a stratégia nem vonja ki ezeket a jövőből. Fontos pontja, hogy ugyanazon a szinten kezelni a városrészeket. A kérdezett mondat a multimédiára vonatkozik, amire akkor is fel kell készíteni az intézményeket, és el kell követni annak érdekében mindent, hogy a helyi gyermekek találkozzanak a korszerű multimédiás lehetőségekkel, ha esetleg az AGÓRA pályázat nem nyer. Új technikai kihívás, amit meg kell ismertetni a fiatalokkal. (Kazetta 6/1. 389-456) Köles István alpolgármester: Elnézést kért Takács Péter képviselőtől, hiszen az említett példamondatok „lavinaszerű özönéből” két mondatot értett meg, szívesen segítséget nyújt a szöveg értelmezésében. „Segíteni kell az útkereső kortárs alternatív művészeket akkor is, ha az új nemzeték új stílusa először szubkultúraként jelenik meg, az új technikák szülte, új művészeti formák befogadására fel kell készíteni a közönséget és az intézményeket.” Erre a mondatra Takács Péter képviselő azt mondta, hogy ezt még ő is érti. Különböző dolgok, először elég furcsán jelennek meg, később azonban lesz kultúrája, amit művészetnek lehet nevezni. Akár a grafikában a lézertechnika, grafiti, stb. „Az élményközpontú közösségi formák, egyéni ambíciókat összesítő programok, sorozatok minősítik, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges működési feltételek biztosítása egyik erőssége Békéscsaba közművelődési életének. Ugyanez hordozza a tagoltság, túlspecializálás, a rétegigények eltúlzott szerepének veszélyét is.” Értelmezése szerint az élményközpontú közösségi formák sorozatok minősítők pl: a ZENIT és a SCERCO. Mindkettő egyfajta speciális verseny, amelyet valóban egyéni ambíciók motiválnak. A túlspecializálás veszélyét abban látja, ha adott esetben pl. csak a színistúdióval foglalkozik az intézmény, figyelmen kívül hagyja azt a széles spektrumot, amit el kellene látnia. Egy dologra fordít túl sok figyelmet, amelyben adott esetben sikere van. (Kazetta 6/1. 456-520) Takács Péter képviselő: Elfogadja Köles István alpolgármester kérdéseire adott válaszát. Ettől függetlenül azonban úgy gondolja, hogy az intézményeket nem kell felkészíteni arra, hogy alternatív művészeket fogadjanak be, hiszen több intézmény évtizedek óta ezt teszi. Ezért javasolta, hogy fenti kitétel kerüljön kivételre a kulturális stratégiából.
84
A bizottság elnöke a feltett kérdésekre azt az autentikus választ adta, hogy miért nem jelent meg a bizottsági ülésen. Előzetesen bejelentette, hogy a bizottsági ülés időpontjában a József Attila Lakótelepi részönkormányzati ülésen vesz részt. A kulturális tradícióról miért nem tesz említést az előterjesztés, milyen lendületet hiányol? Rendkívül komoly ellentmondás található a koncepcióban, mivel a kulturális központot úgy sorolja fel, mint a létrehozandó legfontosabb célt. Amennyiben nem lesz nyertes a pályázat, akkor is létre kívánja hozni a város? A koncepció a 2004. évben lezajlott szakfelügyeleti vizsgálatra hivatkozik, amelynek megállapításai közül az alábbi mondatokat idézte: „Az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények funkciói megfelelően körvonalazottak. Az egyes párhuzamos szerep közötti jelenlétét a város nagyságrendje indokolja. Az intézmények belső munkaszervezése hatékony, az ehhez szükséges dokumentumokkal rendelkeznek. Propagandamunkájuk megfelelő, esetenként kiemelkedően jó hatásfokú. Összességében az állapítható meg, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a közművelődési feladatellátásra vonatkozó törvények, jogszabályok szellemében hatékony, eredményes tevékenységet folytatott. A vizsgálat során felmerült problémák megoldására garanciát jelent az önkormányzat kultúra iránti érzékenysége, a szakmai feladatokat ellátó iroda és az intézmények dolgozóinak magas szintű felkészültsége, nyitottsága, cselekvőkészsége.” Ennyit a lendületről. (Kazetta 6/1. 520- 6/2. 013) Köles István alpolgármester: Őszintén szólva erre az érzékenységre, szaktudásra és lendületre a továbbiakban is számít az önkormányzat. Többször kihangsúlyozták, hogy nem került volna sor a változtatásra, de a projekt közbejött. Nem tudták eldönteni, mekkora mérték viselhető, illetve fogadható el. Valóban a kulturális koncepció az AGÓRA irányába mutat. (Kazetta 6/2. 013-023) Tóth Károly képviselő: Köles István alpolgármester elmondta, hogy nem kellett volna változtatni a kulturális stratégián, ha nincs a pályázat. Szente Béla képviselő szerint akkor is kell, ha nincs pályázat. Takács Péter képviselőnek: Az elemzés óta világos, hogy a kisebb intézmények jól végzik munkájukat, mely megbocsáthatatlan bűn. Az is kiderült, hogy a leggyengébb láncszemnél hajtják végre a fejlesztést. Mi nem érhető ezen? (Kazetta 6/2. 023-036) Herczeg Tamás képviselő: Az egyeztetési folyamattal kapcsolatban megjegyezte, hogy a honlapot közel 100 érdeklődő tekintette meg, azonban elektronikus formában nem érkezett hozzászólás, módosító javaslat. A stratégiáról érdemben a városházán tartott ülésen esett szó, egyébként megkapták a civil szervezetek is. Az általuk tett módosítást hozzáférhető dokumentáció tartalmazza. (Kazetta 6/2. 036-048) Szente Béla képviselő: Tóth Károly képviselőtől kérte, hogy ne gondoljon ennyire rosszat. Sem neki, sem Herczeg Tamás tanácsnoknak nincsenek olyan szándékaik, hogy a kis intézményeket megszüntessék. Soha nem képviseltek ilyen álláspontot. Évek óta azon tevékenykednek, hogy a Jaminai városrészben is legyen kulturális intézmény. (Kazetta 6/2. 048-065)
85 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 065-070) A közgyűlés 17 igen, 5 nem szavazattal,1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 339/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az előterjesztés mellékletét képező Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Stratégiája 2008-2015. című dokumentumot. Felelős: Határidő:
Köles István alpolgármester 2008. június 30.
Tárgy:
Szándéknyilatkozat Telekgerendási Község Önkormányzatával közoktatási feladatellátási megállapodás megkötéséről
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 070-079) A közgyűlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 340/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése szándékát fejezi ki közoktatási feladatellátási megállapodás megkötésére Telekgerendás Község Önkormányzatával, általános iskolai feladatellátási kötelezettségre vonatkozóan. A végleges döntést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 102. § (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárás befejezése után, azok ismeretében hozza meg. A feladat ellátására a 10. Sz. Általános Iskolát kívánja kijelölni.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felkéri Dr. Benedek Mária jegyzőt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 102. § (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárást folytassa le.
Felelős: Határidő:
Köles István alpolgármester 2008. május 22.
Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetési ügyek
A fizető-parkolóhelek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 52/2006. (XII. 18.) rendelet módosítása
86 Tóth Károly képviselő: Véleménye szerint a rendeletben nincs az a parkolási jegyforma, amelyet a jegyző asszony kiosztott. Nem tartalmazza, hogy az önkormányzati képviselőnek térítésmentes parkolókártyát lehet biztosítani. Kezdeményezte, hogy a parkoló igénybevétele esetén ne csak az állampolgár, hanem a rendeletet alkotó önkormányzati képviselő is fizesse meg a parkolás díját. Kérte, valamennyi képviselő adja vissza a jegyző asszony által kiosztott parkolójegyet. (Kazetta 6/2. 079-105) Kiss Tibor képviselő: Korábban a 600,- Ft-os díjtétel elhagyását javasolta. Időközben konzultált a szakértőkkel. A kapott információ szerint nagyon sok a visszaélés a parkolókkal kapcsolatban. Az előterjesztés szerinti határozati javaslatot az alábbiakkal kívánja módosítani: A parkolójegy utólagos bemutatása két esetben legyen ingyenes, ezt követően alkalmazzák a 600,- Ft-os díjtételt. (Kazetta 6/2. 105-120) Dr. Benedek Mária jegyző: Előterjesztőként elfogadja Kiss Tibor képviselő javaslatát, ezért az külön szavazást nem igényel. Az ingyenes parkolójegyekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Városházi Esték rendezvénysorozat miatt a munkáját végző képviselő és köztisztviselő nem tud a hivatal udvarán parkolni. A hivatal így tudja biztosítani a parkolási lehetőséget. Úgymond segítség, vagy nemes gesztus. Szíve joga a képviselőnek, ha ezzel nem kíván élni. (Kazetta 6/2. 120-130) Tóth Károly képviselő: Az elmondottaknak rendeletben biztosított lehetősége nincs. Ha valaki szolgáltatási többletet nyújt, megtéríti a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt-nek a veszteséget. Kikéri magának és visszautasítja, hogy az a képviselő nem tudja végezni a munkáját, aki tisztességesen vásárol magának minden hónapban bérletet. Személy szerint havonta vásárol bérletet és akkor is el tudja látni a munkáját, ha nem biztosítanak számára térítésmentes parkolási lehetőséget. (Kazetta 6/2. 130-142) Vantara Gyula polgármester: A képviselő erősen és célzatosan félreértette az elhangzottakat. Arról volt szó, hogy az udvarban bizonyos ideig nem megoldott a parkolás lehetősége. A képviselő úgy értelmezi, ahogy akarja. A hivatal azon dolgozóit nem lehet azzal sújtani, amikor biztosított részükre a behajtás. Az előterjesztő által befogadott módosítással szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 6/2. 142-162) A közgyűlés 17 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 28/2008.(V.26.) rendelete a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 52/2006.(XII.18.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló
87 52/2006. (XII.18.) rendelet módosításáról a következő rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja. 1. § A rendelet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 2. § Ez a rendelet 2008. június 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Benedek Mária sk. jegyző 2. sz. melléklet Várakozási díjak (A díjak 20%-os áfát tartalmaznak)
1. Parkolószelvény díja: Személygépkocsi, motor Autóbusz, tehergépkocsi Napi jegy
I. parkolási övezet II. parkolási övezet 135 Ft/óra 100 Ft/óra 400 Ft/óra 310 Ft/óra A mindenkori óradíj 5 órása eső értéke.
2. Díjövezetben lakók lakossági bérlete: Első személygépkocsi. A második, a harmadik és további gépkocsi Ingyenes használatot biztosító bérletjegy önköltségi ára
I. parkolási övezet ingyenes 2.290 Ft/év
II. parkolási övezet ingyenes 2.290 Ft/év 600 Ft/alkalom
600 Ft/alkalom
3. Bérletek díja (személygépkocsi és motorkerékpár): 33% mérsékletű lakossági 33% mérsékletű közületi Teljes árú lakossági Teljes árú közületi
I. parkolási övezet 2.920 Ft/hó 5.450 Ft/hó 4.700 Ft/hó 8.200 Ft/hó
II. parkolási övezet 2.130 Ft/hó 3.950 Ft/hó 3.600 Ft/hó 6.000 Ft/hó
I. parkolási övezet 1.300 Ft 2.400 Ft 600 Ft
II. parkolási övezet 1.300 Ft 2.400 Ft 600 Ft
4. Kezelési költség: F1 felszólító levél F2 felszólító levél Bérletcsere
88 Parkolójegy utólagos bemutatása Első alkalommal Második alkalommal Harmadik alkalommal
Tárgy:
ingyenes ingyenes 600 Ft
ingyenes ingyenes 600 Ft
Tájékoztató a parkoló építési kötelezettségének nem a beruházás keretein belül történő teljesítése esetén gyakorolható kedvezmény alkalmazásáról
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 162-176) A közgyűlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 341/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a parkoló építési kötelezettség mérséklésére vonatkozó 2007. évben alkalmazott kedvezmény gyakorlására vonatkozó tájékoztatót elfogadja. Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Tárgy:
A víziközmű-vagyon bérleti díjának elszámolása
Vantara Gyula polgármester: Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 2008. januárjában a közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott irányelvek szerint képviselje Békéscsaba város érdekeit a vízi-közművel kapcsolatos közgyűlésen. Tájékoztatásul elmondta, hogy a gazdasági év mérlegéről, a felügyelő bizottság jelentéséről, könyvvizsgálói jelentésről, a 2008. évi üzleti tervről szóló előterjesztéseket a vízművek közgyűlése elfogadta. Szóba került, hogy a polgármestereknek el kell dönteniük a vízmű további sorsát. Két lehetséges megoldás van: nyereségérdekelt, illetve nonprofit céget kialakítása. Tisztázni kellett, hogy az önkormányzat feladata egyértelműen a fejlesztés és a rekonstrukció, míg a vízműé a fenntartás és üzemeltetés. A képviselő-testület által a polgármesterrel szemben szabott irányelvek az alábbiak szerint teljesültek: A közgyűlés hatáskörébe emelte azon stratégiai és üzleti tervek, az árszabályzat elfogadását, illetve a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket, amelyeket az irányelvekben előre meghatároztak. A 2008. májusi közgyűlésen azok az irányelvek kerültek meghatározásra, miszerint 2008. szeptemberében rendkívüli közgyűlést kell tartani. A vízdíjakban a szolidaritási elv érvényesül, míg a szennyvízdíjak esetében az uniós irányelvek miatt a rendszer jelenlegi szolidaritási támogatási elvét három éven belül le kell építeni. Az így meghatározott szennyvízdíjak nem tartalmazhatják a szolidaritási többletet, sem az arra
89 vonatkozó igényt. Jelentős határozat, hogy az elfogadott elvek miatt a szabályzatokat 2008. szeptemberi közgyűlésen módosítani kell az érdekeltek bevonásával. Jelenleg a rekonstrukcióra és az értéknövelő beruházásokra, pótlásokra a bérleti díjon keresztül biztosítják a szükséges forrást, ezért Békéscsaba javaslatára a 2007. évi bérleti díjat sem a megfelelő részesedés növelésére fordítják, hanem készpénzben kívánják igénybe venni, melyet a jelenlegi együttműködési szerződés alapján vízmű közös rekonstrukciós munkákra forgatják vissza. Nem részvénynövelésre, hanem közműfejlesztésre kívánják a bérleti díjat fordítani. Szükséges lesz a vagyonkezelési és üzemeltetési szerződések átdolgozása, részletesen meg kell állapítani, mi számít fejlesztésnek és rekonstrukciónak. Ebből mi képezi az önkormányzat és mi a vízmű feladatát. Árpád Fürdő kérdésében Békéscsaba város kéréssel fordult a menedzsmenthez, hogy lehetséges módozatot javasoljon az Árpád Fürdő kivételére. Ezt a javaslatot – a kérelmezőtől függetlenül – 2009. január 1-től térítésmentesen szabta meg a menedzsment, azzal a kikötéssel, hogy addig a szolidaritási elvvel a szabályzatoknak összhangba kell kerülniük. Véleménye szerint a város ezzel a lépéssel kedvező helyzetbe kerül. El kell azonban azt mondani, hogy az utóbbi 15 évben a vízmű vezetése elhanyagolta a vízi-közmű és szennyvízhálózat fejlesztését, karbantartását. Ezért a hálózat vízvesztesége 30 %. Szeghalom esetében 50 %. A fürdő üzemeltetése nem a békéscsabai polgárok érdekei szerint történik. (beléptető rendszer, szabadjegy, nyitva tartás, kedvezmény) Békéscsaba beadta szennyvízpályázatát – tudomása szerint az országban elsőként – május elején. A program 5 % szennyvízhálózat rekonstrukcióra elkülönített forrást tartalmaz. Ez az összeg 5-700.000.000,- Ft. Ebből a forrásból a biztonságos mértékig fel lehet újítani a hálózatot. A vízmű felmérése szerint kb. 2.000.000.000,- Ft az a házi bekötési és felújítási igény, amin a korábban említett 30 % veszteség elfolyik. Elemi érdeke a városnak – tekintettel arra, hogy a szeptemberi közgyűlés tárgyalja az önköltség számítási szabályzatot – hogy az elfolyó vizeket visszatartsa, illetve minél kevesebb legyen annak mennyisége. Ebben eddig a vízmű nem volt érdekelt. Kérte a képviselőket, hogy a tájékoztatás figyelembevételével együtt fogadja el a vízi-közmű vagyon bérleti díjára vonatkozó határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 176-297) Mezei Zsolt képviselő: Megköszönte a részletes tájékoztatást. Valóban igaz, hogy a legújabb számítások szerint 260.000.000,- Ft az Árpád Fürdő vesztesége. Megfontolásra javasolta a tárgyaló delegáció számára, érjék el, hogy a Vízművek Rt. leányvállalatot alakítson, abba apportálja az ingatlant. Így valóban a törzstőke értékén a Kft. megvásárolható. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térítésmentes átadásnak a felbecsült érték után van áfa vonzata. Amennyiben leányvállalat alapítása történik a törzstőkét kell biztosítani. Az új leányvállalat a Vízművek Rt. összes referenciáját bírja. (Kazetta 6/2. 297-319) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint nincs áfa vonzata. Kérte, hogy erre vonatkozóan a Pénzügyi és Gazdasági Osztály képviselője adjon pontos tájékoztatást.
90 Mezei Zsolt képviselő bizonyára áttanulmányozta azt a jelentést, ami az említett veszteséggel foglalkozik. Tájékoztatásul elmondta, hogy a vízmű kb. 4.300.000.000.000,- Ft-os cég, melynek 1.000.000.000,- Ft általános költséggel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs általános költségképzési szabályzata, ezért 100.000.000,- Ft általános költséget, azaz 10 %-ot terhel a fürdőre. Érdekes, hogy az eddigi labortevékenység 2007. évben 7.000.000,- Ft, ezzel szemben a tervezett költség 17.000.000,- Ft. Felmerült a víz-, és szennyvízdíj kérdése is. A kimutatásban piaci értéken szerepeltetik a vizet. A megye valamennyi strandja kap kedvezményt. Az önkormányzat csak azokat a feltételeket kívánja az Árpád Fürdő kivételénél érvényesíteni, amit a többi település kap. Nem szabad elfelejteni, hogy az elődök vétettek. 2001. évben indult a beruházás, 2003. évben valósult meg. A szerződés tartalmazza az elszámolási kötelezettséget, melyre nem került sor. Békéscsaba öt éve 1.100.000.000,- Ft-os vagyona a vízműnél van, a tulajdonjog viszont nem került rendezésre. Akkor sem kapott az önkormányzat többletrészvényt, amikor a vagyont bevitte, illetve amikor kivette. A kistelepüléseknek csak azt mondta el, amit az újság elhallgatott, hogy a kistelepüléseket semmilyen kár nem érte. Békéscsaba fogyasztása révén az egész vízművet eltartotta. Ez a folyamat nem folytatható tovább. Nem fordulhat elő, hogy egy 20 %-os rákötéssel rendelkező településsel szemben Békéscsaba 92 %-os rákötést vállalt a pályázat miatt. Így a városban élők 42,50 Ft többletet fizetnek a szennyvízdíjba m3-enként. A város szennyvíz kibocsátása és vízfelhasználása 2.500.000 m3. Amennyiben a felhasznált mennyiséget 42,50 Ft-tal megszorozzuk, közel 100.000.000,- Ft-ot kapunk. A bérleti díj kivétele esetén 160.000.000,- Ft. Ebből jut fejlesztésre, illetve az Árpád Fürdő eltartására. Természetesen ismert, hogy egy fürdő soha nem rentábilis, de Békéscsabának lennie kell olyan gazdasági helyzetben, hogy 10-20-50.000.000,- Ft-os nagyságrendben a polgárai számára eltartsa a fürdőt. Sajnos ezek a kérdések 15 éven keresztül el voltak „maszatolva”. Most, amikor úgy ment el a város küldöttsége tárgyalni a vízmű közgyűlésre, hogy „öntsünk tiszta vizet a pohárba” akkor a többiek oldaláról ez természetesen nem járható. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a beadott szennyvíz pályázat kifejezetten tiltja az uniós szolidaritást. Milyen alapon fizessen Békéscsaba polgára másik település miatt többet, és az erre való pénzt lekéri az uniótól. Vissza kell fizetni. A város szolidaritást is vállalt, sőt az EU. felé is visszafizetési kötelezettsége merül fel, amennyiben a feltételeket nem teljesíti. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az Árpád Fürdőt nem támogatta a kistelepülések egylete. Néhány polgármester „elpirosodó fejjel kiabálta”, hogy ők tartották el a strandot, ami nem igaz. Békéscsaba 500.000.000,- Ft-os Széchenyi tervpályázati pénzt, illetve 250.000.000,- Ftos hitelt vett fel, amit a város polgárai a mai napig is törlesztenek 10-15,- Ft-os m3 díjjal. A saját erő ekkor 250.000.000,- Ft volt, így az Árpád Fürdő a többi településnek nem került semmibe. Ezért nem igazak azok a hírek, amelyekkel a települések polgármesterei propagandisztikus elemként kedvezően szeretnék feltüntetni saját településüket. Eddig a nagytelepülések tartották el a kicsiket. „kézből etetés módszerével folytak a fejlesztések, ami nem mehet tovább.” Kazetta 6/2. 319-415) Tóth Károly képviselő: Nem kellene abból kiindulni, mintha a polgármesternek igaza lenne, hiszen a szolidaritási díj az ivóvíz esetében megmarad. Békéscsaba lakossága nem fog kevesebb díjat fizetni. Ha a vízmű tényleges díjat szedne a lakosoktól, akkor a városnak kellene megfizetnie az Árpád Fürdő teljes működésének költségeit. Jelenleg az állampolgár ténylegesen megfizeti a csatornadíjban, illetve az eltérített vízdíjban azt a költséget, amiért a város büszke gazdája az uszodának. A kisebb települések ugyan úgy, megértették volna, mint a korábbi 15 év során, hogy ez az ő, és lakosaik érdeke. Sajnos nem ez volt a fő motiváló ok, hanem az, hogy Békéscsaba legyen egyedül a gazda. Egyedül döntsön arról, hogy ki legyen az
91 igazgató, ki végezze őrzésvédelmi, takarítási, stb. feladatokat. Véleménye szerint adott a nyertes cég. Kérte informálódjanak a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának elnökétől, ki fogja megnyerni a pályázatot. A bérletről elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte: Egyetért amennyiben olyan jellegű korszerűsítést hajtanak végre, hogy a különböző szolgáltatást igénybe vevő helyi lakosok differenciáltan hogyan tudnak belépőjegyet vásárolni. Nem ért egyet azzal, amennyiben a polgármester a kedvezmények esetében arra gondol, mint az előző napirendnél a parkolójegy, hogy az önkormányzat hivatalának, illetve a képviselő-testület tagjainak ad a jegyző asszony, arra hivatkozva, hogy hozzátartozik a munkához. Véleménye szerint egyik félnek sincs igaza. Nem igaz, hogy a korábbi mechanizmus rosszul működött, hiszen a strand fejlődött, korszerűen működött, melyhez a kistelepülések nem járultak hozzá. Nem támogatja az átvételt. Amennyiben Vantara Gyula polgármester valamennyi érintett polgármester számára érthető információt ad, nem lettek volna felhangok, mint ahogy évtizedekig nem is voltak. (Kazetta 6/2. 415-475) Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselő hozzászólására az alábbiakat reagálta: A polgármesterek fel vannak biztatva arra, hogy Békéscsaba ellen játszanak, mivel számukra a helyzet kedvezőtlen. Fél évig dolgozott a szakértő csapat. Az ivóvíz szolidaritás marad. Tekintettel arra, hogy ezt a rendszert az állam építette ki. Az EU-ban nincs ivóvízre csak szennyvízre vonatkozó pályázati lehetőség. Ezért nem szabad a két témát összemosni. Azért maradt meg az ivóvíz szolidaritás, mivel a vezetékrendszer és az ivóvíz bázis fenntartása közös érdek. A szolidaritás csak a szennyvizet érintően került megszüntetésre. Azon kistelepülési polgármesterek „megalomán” beruházását nem hajlandó fizetni, akik korábban nem kezdeményezték a közös szennyvíztisztító építésének lehetőségét. Ennek eredményeként egymás melletti településen két szennyvíztisztító épült, 20 %-os kapacitással, és csodálkoznak, hogy 800,- Ft a rákötés. Ezt nem hajlandó Békéscsaba városa fizetni. A kistelepülések érdekeiről: az a „kézből etetés”, ami a korábbi vezetés gyakorlata volt, azt érte el, hogy valóban csöndben maradtak a tulajdonosok. Az a tény viszont elfelejtődött, hogy az egész megyében nagyon rossz állapotban van az ivóvízhálózat. Ezért nem szabad összemosni, illetve olyan kijelentést tenni, amely minden szakmai alapot nélkülöz. Valóban nem fog kevesebb díjat fizetni a város lakossága, de többet sem. Ez is eredmény. Az a 42,50 Ft szolidaritási díj, amely a szennyvízdíjban szerepelt, a hálózat évről-évre történő tudatos rekonstrukciójára fordítható. 15 éve nem történt felújítás, ezért a vízmű úgynevezett hiba térképet készít a város számára. Közös egyeztetésen határozzák meg, melyek a legfontosabb munkálatok, és azok elvégzése milyen költséget jelent. Szeretné, ha Tóth Károly képviselő felkészülten kérdezne és nyilvánulna meg, hiszen olyan alapvető kérdéseket, amelyen fél évig dolgozik egy bizottság azzal, hogy „fél kézből kidobni”, hogy az ivóvíz szolidaritási elv marad, az csúsztatás, illetve valótlan állítás, nem része a beadott szennyvíz pályázatnak, illetve nem érinti az uniós forrásokat. A köztudatban lévő ivóvíz-mentesítési program nem a város érdekeit képviseli. Békéscsabának lényegesen egyszerűbb lenne Aradról ivóvizet szereznie, amit a program összeállítója nem hajlandó elfogadni, hiszen a csőben, illetve az artézi víz arzén mentesítésében érdekelt, jelentős állami támogatás mellett. Meg kell vizsgálni, hogy több százmilliárd forintért miért van szüksége a városnak a programra, hiszen helyben meg tudná oldani a megye és a város problémáit. A közpénz elherdálásának ez az egyik legfontosabb része. Felesleges beruházásokat hajtanak végre, anélkül, hogy gazdasági, vagy egyéb számításokat végeznének, mivel egy lobbicsoport érdeke az egész. (Kazetta 6/2. 475-550)
92
Takács Péter képviselő: Véleménye szerint teljesen tiszta viszonyokat akkor lehetne teremteni, ha Békéscsaba megalapítaná saját vízmű vállalatát. Polgármester úr erre mindig azt mondta, hogy nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a Békés Megyei Vízművet szétszedjük, illetve gyengítsük. Tudomása szerint léteznek olyan települések, akik ki szeretnének lépni. Valóban 260.000.000,- Ft veszteséget említett Mezei Zsolt képviselő? (Kazetta 6/2. 550-573) Vantara Gyula polgármester: Papíron ennyi van. A valós érték nem ismert. Olyan alapvető problémák vannak, mint pl. az önköltség-számítási szabályzat hiánya. Senki nem kérdezett utána, hogy az összeg mekkora. Békéscsabának nem érdeke a vízművel felbontani az összetartozást. Takács Péter információja téves, mivel három település most csatlakozott, kilépési szándékot nem jeleztek. Visszajönnek azok, akik korábban kiléptek. Az elosztással kapcsolatban megjegyezte, hogy volt olyan település, illetve kis vízműtársulás a mezőkovácsházi térségben, akit a vízmű „felturbósított”, akkor kiléptek, amikor 8-10 év múlva lejárt a műszaki fejlesztésből adódó előny, akkor visszaléptek a vízműbe. Volt olyan eset is, amire a vizsgálatok során derült fény, hogy a tagtelepülés drágábban kapta a vizet, mint olyan, aki megvette a vizet. Igen komoly rendbetételre van szükség. Békéscsaba műszakilag le tudna válni a rendszerről, és önállóan tudná üzemeltetni, de nem célja felbontani az ivóvíz szolidaritást, mivel csak összefogásban lehet az üzemet fenntartani. Tudomása van arról, hogy sorra adják el a vízműveket. Érdemes elgondolkodni azon a tényen is, hogy Miskolc városa miért törekszik arra, hogy korábbi saját vízművét visszavásárolja. A víz nagy kincs. Arra ösztönzik a menedzsmentet, hogy nyisson Románia felé, oldja meg a vízellátást. Megjegyezte, hogy az aradi közkifolyón kifolyt víz biológiailag, laboratóriumilag jobb, mint az, amit Békéscsabán a csapból iszunk. A Maros folyóból olyan arzénmentes vízkészlettel rendelkeznek, amelyből hosszú évtizedeken keresztül bőven el tudnák látni Békés megyét tiszta, egészséges ivóvízzel. A cél az, hogy a települések tiszta, egészséges, biztonságos vízellátásban részesüljenek, és a lehető legkedvezőbb áron. Kérte a képviselőket, hogy fenti cél elérése érdekében lehetőleg a lakosság indokolatlan túlterhelése nélkül munkálkodjanak. (Kazetta 6/2. 573- 7/1. 045) Tarné Stuber Éva osztályvezető-helyettes: 2008. január 1-től az áfa törvény módosítása miatt az önkormányzat adóalanynak jelentkezett be, ezzel a megoldással az áfa visszaigényelhetővé vált. Az Árpád Fürdő átvételével kapcsolatos elszámolások átvétele a következő félév feladata. (Kazetta 6/2. 045-051) Vantara Gyula polgármester: A város és a vízművek viszonyával kapcsolatban az alábbiakat jegyezte meg: A szennyvízpályázatban szerepel, hogy a város a kialakítandó 17 milliárdos nagyságrendű szennyvíz- és tisztítómű megépítését követően az üzemeltetésben a Békés Megyei Vízművek Zrt-vel kíván együttműködni. Ez is a hosszú távú gondolkodásra mutat, amiért cserébe tiszta viszonyokat kér az önkormányzat. (Kazetta 6/2. 051-058) Tóth Károly képviselő: Vantara Gyula polgármester megjegyezte, hogy nem kellően készült fel. Akkoriban még a Békési és a Dobozi úton kialakítandó körforgalom elleni küzdelem
93 élharcosaként vett részt Vantara Gyula, amikor parlamenti hozzászólásában elmondta, hogy az arzénmentesítési százmilliárdos program helytelen, a térségnek és a megyének nem érdeke. Mesterséges számadatra épül. Akkor még egyáltalán nem érdekelte a jelenlegi polgármestert a közélet, az érdekelte, hogy ne kelljen körforgalmat építeni. Személy szerint 1992. óta foglalkozik az ivóvízzel, és a csatornázással kapcsolatos ügyekkel, illetve azzal is, hogy mely utak esetében hány százalékot takarítottak meg a kivitelezők a burkolatból, stb. Javasolta, hogy a polgármester próbáljon meg konkrét érveket találni. Tájékozatlanságára való hivatkozás nem tekinthető konkrét érvnek. (Kazetta 6/2. 058- 075) Vantara Gyula polgármester: Felvetődött, hogy a körforgalom kérdése szerepeljen a parlamenti vita közútfejlesztési programjában, parlamenti jegyzőkönyv tartalmazza, hogy Tóth Károly országgyűlési képviselő ellenszavazott. Ezen kívül a Békéscsabai Közútkezelő Kht. a körforgalom létesítésére tett javaslatot, de tekintettel arra, hogy ez jelentős kisajátításokkal járt, a város lemondta. Tóth Károly képviselő a Petrom kútnál történő alapkőletételkor azt mondta, hogy ő ezt a presztízs beruházást le fogja állítani, ahogy megtörténik a rendszerváltás. A körforgalomnak örülni kell. Amikor a körforgalmak megépülnek, meghosszabbodik a menetidő. Példaként említette Kecskemét esetét, ahol a sofőr dönt arról, hogy a belvároson keresztül halad át, illetve a mintegy 16 km-el hosszabb elkerülő utat választja. A kamionos mérlegelni fog, ha éjszaka halad át a városon keresztül csupán egy piros lámpa tartja fel – rendőrségnél, illetve a Szarvasi úton -. Azt fogja elgondolni, ha végig megy az elkerülő úton vagy körbejárja a négy körforgalmat, melyik idő számára a kedvező. Lehet, hogy azt a döntést fogja hozni, hogy átmegy a városon. Elhangzott, hogy tiltsák ki. A kamiont nem lehet kitiltani, mert a kereskedelmi létesítményeket nem lehet feltöltés nélkül hagyni. Egyébként az európai jogszabályok szerint az út használata szabad. Nem lehet benne korlátozni senkit, csak a legszükségesebb esetben lehet tiltást eszközölni. Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 075-115) A közgyűlés 19 igen, 1 nem szavazattal a következő határozatot hozta: 342/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a vízi-közmű vagyon 2007. és 2008. évi bérleti díját nem tőkeemelésre, hanem közvetlenül közműfejlesztésre, felújításra kívánja fordítani.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a Békés Megyei Vízművek Zrt-vel a vízi-közmű vagyon 2007. és 2008. évi bérleti díjával kapcsolatos megállapodást aláírja.
Felelős: Határidő:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Napirend tárgya:
Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
94 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 115-123) A közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 343/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a közgyűlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat: 156/1992. (IV. 23.) 173/1992. (V. 28.) 134/1994. (III. 17.) 55/1995. (III. 16.) 541/1995. (XII. 7.) 249/2002. (VI. 6.) 151/2004. (III. 25.) 152/2004. (III. 25.) 153/2004. (III. 25.) 154/2004. (III. 25.) 155/2004. (III. 25.) 156/2004. (III. 25.) 162/2004. (III. 25.) 150/2006. (III. 23.) 384/2006. (VII. 6.) 427/2006. (VIII. 23.) 569/2006. (X. 26.) 585/2006. (XI. 16.) 593/2006. (XI. 16.) 645/2006. (XII. 14.) 663/2006. (XII. 14.) 690/2006. (XII. 14.) 55/2007. (II. 15.) 68/2007. (II. 15.) 79/2007. (II. 15.) 147/2007. (III. 29.) 241/2007. (IV. 26.) 242/2007. (IV. 26.) 243/2007. (IV. 26.) 280/2007. (V. 31.) 284/2007. (V. 31.) 287/2007. (V. 31.) 291/2007. (V. 31.) 292/2007. (V. 31.) 306/2007. (VI. 28.) 307/2007. (VI. 28.)
308/2007. (VI. 28.) 309/2007. (V. 28.) 310/2007. (VI. 28.) 311/2007. (VI. 28.) 312/2007. (VI. 28.) 313/2007. (VI. 28.) 314/2007. (VI. 28.) 315/2007. (VI. 28.) 322/2007. (VI. 28.) 325/2007. (VI. 28.) 366/2007. (VII. 16.) 378/2007. (VII. 16.) 379/2007. (VII. 16.) 394/2007. (VII. 16.) 400/2007. (IX. 20.) 403/2007. (IX. 20.) 404/2007. (IX. 20.) 405/2007. (IX. 20.) 406/2007. (IX. 20.) 407/2007. (IX. 20.) 408/2007. (IX. 20.) 409/2007. (IX. 20.) 410/2007. (IX. 20.) 411/2007. (IX. 20.)
412/2007. (IX. 20.) 413/2007. (IX. 20.) 414/2007. (IX. 20.) 415/2007. (IX. 20.) 416/2007. (IX. 20.) 417/2007. (IX. 20.) 418/2007. (IX. 20.) 419/2007. (IX. 20.) 420/2007. (IX. 20.) 421/2007. (IX. 20.) 430/2007. (IX. 20.) 477/2007. (IX. 20.)
95 487/2007. (IX. 20.) 489/2007. (IX. 20.) 490/2007. (IX. 20.) 493/2007. (IX. 20.) 507/2007. (X. 18.) 508/2007. (X. 18.) 509/2007. (X. 18.) 510/2007. (X. 18.) 512/2007. (X. 18.) 513/2007. (X. 18.) 514/2007. (X. 18.) 555/2007. (X. 18.) 556/2007. (X. 18.) 566/2007. (XI. 22.) 567/2007. (XI. 22.) 568/2007. (XI. 22.) 569/2007. (XI. 22.) 570/2007. (XI. 22.) 571/2007. (XI. 22.) 572/2007. (XI. 22.) 573/2007. (XI. 22.) 574/2007. (XI. 22.) 575/2007. (XI. 22.) 576/2007. (XI. 22.) 584/2007. (XI. 22.) 589/2007. (XI. 22.) 600/2007. (XI. 22.) 620/2007. (XII. 13.) 621/2007. (XII. 13.) 622/2007. (XI. 13.) 623/2007. (XII. 13.) 625/2007. (XII. 13.) 629/2007. (XI. 13.) 2/2008. (I. 24.) 3/2008. (I. 24.) 4/2008. (I. 24.) 64/2008. (I. 24.) 68/2008. (I. 24.) 75/2008. (I. 24.) 81/2008. (II. 28.) 82/2008. (II. 28.) 83/2008. (II. 28.) 84/2008. (II. 28.) 85/2008. (II. 28.) 86/2008. (II. 28.) 87/2008. (II. 28.) 98/2008. (II. 28.) 99/2008. (II. 28.) 100/2008. (II. 28.) 101/2008. (II. 28.)
102/2008. (II. 28.) 103/2008. (II. 28.) 104/2008. (II. 28.) 151/2008. (III. 27.) 152/2008. (III. 27.) 153/2008. (III. 27.) 154/2008. (III. 27.) 155/2008. (III. 27.) 156/2008. (III. 27.) 157/2008. (III. 27.) 158/2008. (III. 27.) 168/2008. (III. 27.) 171/2008. (III. 27.) 173/2008. (III. 27.) 200/2008. (III. 27.)
96 Felelős: Határidő:
Dr. Benedek Mária jegyző 2008. június 1.
Napirend tárgya:
BEJELENTÉSEK
Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a város vezetése a Honvédelmi Minisztérium felé levelet fogalmazott meg 16 lakás bérlőkijelölési jogának visszaszállása ügyében. Hosszas levelezés után 15 lakást 2.000.000,- Ft értékben a minisztérium visszajuttat a városnak. A visszajuttatott lakásokat az önkormányzat szociális célra kívánja felhasználni. Egy ülésen szereztek tudomást arról, hogy a békéscsabai főiskolát összevonják a Szent István Egyetemmel. Semmiféle előkészítő anyagot, illetve előzetes információt nem kaptak, holott az önkormányzat az ingatlan alatt lévő föld tulajdonosa. Ez a tény is mutatja, hogyan kerülhet ki egy főiskola a város hatásköréből. Nincs pontos információ, mi történik. Tájékoztatást kérve fel fogja venni a kapcsolatot a főiskola rektorával. Jelenleg felvételi időszak van, a jelentkező diákok sem kapnak pontos információt. Tart attól, hogy az információ hiánya miatt csökkenhet a felvételi arány, ezért valóban az fog bekövetkezni, amit Tóth Károly képviselő fog vizionálni, hogy meg fog szűnni a főiskola. A Szent István Egyetemmel tudomása szerint egy három oldalas együttműködési megállapodás született, amit még senkinek nem mutattak be. Problémák akadtak, a gazdasági tanácsban a rektor bizonyos külföldi utazásaival kapcsolatban, amihez az önkormányzatnak nincs köze, nem kezdeményezett eljárást. A gazdasági tanács önkényesen tárta fel a problémát. Bejelentette, hogy az elfogadott munkaterv szerint a közgyűlés következő ülését 2008. június 19-én 9 órakor tartja soron következő ülését. (Kazetta 7/1. 123-158) Szente Béla képviselő: mikrofonon kívüli hozzászólásában szeretettel meghívta a képviselőket a Városházi Esték rendezvénysorozatra. (Kazetta 7/1. 158-160) Benkóné Dudás Piroska képviselő: Bízik abban, hogy a városnak elemi érdeke, hogy legyen főiskola. Reméli, hogy az egyetemhez való kötődéssel gazdagodik a város. Tapasztalható, hogy a felsőoktatásban résztvevő tanulók többsége nem engedheti meg magának, hogy lakóhelyétől távol tanuljon. A jelentkezést nem befolyásolja a jelenlegi helyezet, hiszen a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezési lapok leadási határideje február 15-ig megtörtént. A pótjelentkezés augusztus hónapban van, a ponthatárok sajnos nem ismertek. Felvetődött a mesterképzés lehetősége is. Sajnos országosan a vidéki főiskolákat letaglózó döntések sorozata sújtja. Bízik abban, hogy a megtörtént közjáték nem befolyásolja a főiskola működését, hanem stabilizálja helyzetét. (Kazetta 7/1. 160-177) Vantara Gyula polgármester: Fentiekről azért adott tájékoztatást, mert az a hír terjedt el, hogy a már felvett hallgatók visszavonják jelentkezésüket. Maximálisan egyetért azzal, hogy közös érdek a főiskola megléte. Sajnos nem ismeri az összevonás indokául szolgáló elképzeléseket.
97 Valóban a hallgatók többsége nem engedheti meg magának, hogy lakóhelyétől távol tanuljon, ezt a tényt tovább súlyosbította volna a tandíj bevezetése. (Kazetta 7/1. 177-188) Tóth Károly képviselő: A helyben tanuló diák is részt vehet mesterképzésen. Egyetért abban, hogy legalább azon a szinten stabilizálni kell a békéscsabai részleget, hogy önálló karként működjön. Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke a jól működő főiskolát „szétrobbantotta” presztízs okokból átvitte Szarvasra a főiskola központját, ettől kezdve elindult a hanyatlás. Amennyiben önálló karrá alakul, a folyamat megállítható. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy önálló kar legyen. (Kazetta 7/1. 188-201) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint a kérdésben az országgyűlés dönt. Várja a város számára pozitív döntést. Az, hogy mi történt néhány évvel ezelőtt, az tanulságos, de a jövő szempontjából a szavazás lesz az igazi, miként tudja a három békéscsabai országgyűlési képviselő a parlamentben a város érdekét képviselni. (Kazetta 7/1. 201-210) Kutyej Pál képviselő: Az egyházak nevében köszönetét fejezte ki a képviselő-testület támogatásáért. (Kazetta 7/1. 210-212) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a résztvevők munkáját. Az ülést 20 óra 45 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 7/1. 212-215)
K.m.f.
Vantara Gyula polgármester
Dr. Benedek Mária jegyző
