Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 260-5/2008.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2008. május 22-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Baji Lajos, Tóth Károly országgyőlési képviselı, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Vámos József, Hrabovszki György, Takács Péter, Halász Zsanett, Szilvásy Ferenc, Pap János képviselı. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Benedek Mária jegyzı, Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Meghívottként jelen volt: Uhrin Nándor, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetıje, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetı-helyettese, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály csoportvezetıje, Csiaki Tamás, a Városüzemeltetési Osztály vezetıje, Kozma János, a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. cégvezetıje, Bornné Dr. Stefkovics Valéria, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetıje, Bartók Viktória, a Projektmenedzser Csoport fejlesztési ügyintézıje, Kibédi-Varga Lajos vagyonkezelı, Marik Tibor Stratégiai-Fejlesztési Osztály csoportvezetıje, Dr. Komán Ágnes a Személyzeti Csoport vezetıje, Bánfi Ádám szakértı, Sztankó János, a Vállalkozói Centrum Kft. ügyvezetıje, Hrabovszki Mihály, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportosztály osztályvezetıje, Túriné Kovács Márta osztályvezetı-helyettes, Szigeti Csaba a Sport Csoport vezetıje, Dr. UrbánZsilák Klára jogász, Varga Tamás ifjúsági referens, Lestyánné Hricsovinyi Julianna tanügyi ügyintézı, Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetıje, Molnár László országgyőlési képviselı, Fibringel Anita és Tanács Zoltán az IFUA Horváth Partners Kft. képviselıi. Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a közgyőlés határozatképes. Bejelentette, hogy Vámos József képviselı távolmaradását elızetesen jelezte, de 10 órától részt vesz a közgyőlésen, az ülést megnyitotta. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z.1, Z.2. jelzéső napirendi pontokat a jogszabály erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület. A meghívóban jelzett napirendi pontokhoz képest az alábbi módosító javaslattal élt: A helyszínen kiosztott Z.1.1. „Fellebbezés, méltányossági ügy”, a Z.3. „Elıvásárlási jog gyakorlása” valamint a 9.9. „Szándéknyilatkozat Telekgerendás Község Önkormányzatával közoktatási feladatellátási megállapodás megkötésérıl” tárgyú elıterjesztések felvételét javasolta a közgyőlésnek. A bejelentések között szóbeli beszámolót tart a Vízmő Zrt. közgyőlésérıl, valamint a Tessedik Sámuel Fıiskola esetleges összevonásával kapcsolatban. (Kazetta 1/1. 000-026)
2 Miklós Attila képviselı: Nyilvános ülés elején felszólalásra kért lehetıséget. (Kazetta 1/1. 026-028) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Nyilvános ülés elején kérdést intézne a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez. (Kazetta 1/1. 028-031) Hrabovszki György képviselı: Nyilvános ülés elején kérdést intézne Vantara Gyula polgármesterhez és Köles István alpolgármesterhez. (Kazetta 1/1. 031-032) Baji Lajos képviselı: Kérte a polgármestert, hogy az összefüggések miatt a Vízmő Zrt-vel folytatott egyeztetésrıl szóló beszámolóját a 10.3. jelzéső napirend megtárgyalása elıtt tartsa meg. (Kazetta 1/1. 032-037) Vantara Gyula polgármester: Az elfogadott módosításokkal szavazásra bocsátotta a napirendi pontokat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 24 igen egyhangú szavazattal a napirendi pontokat elfogadta. (Kazetta 1/1. 037-051) NAPIRENDI PONTOK: Zárt ülés: 1.)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetıje Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály
1.1)
Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály vezetıje Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály
2.)
Javaslattétel a „Békés Megyéért” kitüntetı díj adományozására Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
3.)
Elıvásárlási jog gyakorlása
Nyilvános ülés: 1.)
Tájékoztató a városi önkormányzatot érintı tárgyalásokról, tanácskozásokról 2008. április 24. és május 22. között Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Kabinet
3 2.)
A békéscsabai önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása, valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással (CD melléklet) Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Kabinet
3.)
Közterületek, településrészek, egyes mőtárgyak elnevezésérıl, mővészeti alkotások közterületi elhelyezésérıl és a házszámozásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Közigazgatási Osztály
4.)
Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1.
A szennyvízprojektet támogató jogi tanácsadó kiválasztása (2008. május 20-i kiküldéssel) Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály PIU 2. Településrendezési terv módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 3. A Kossuth tér és Ifjúsági ház közötti terület rendezése Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport 4.
A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Stratégiai-Fejlesztési Osztály
5.
Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogatásáról szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Stratégiai-Fejlesztési Osztály
6. Telkek tulajdonjogának átruházása az Élıvíz csatorna mellett Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 7. A 2659/6 és 2659/8 hrsz. alatt felvett temetı tulajdonba adása Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály
4 8. Fedezetbiztosítás mőszaki alaptérkép továbbvezetésére Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 9.
Békés-Békéscsaba kerékpárút tárgyában pályázat benyújtása a KÖZOP-20083.2. pályázatra Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 10. Városfejlesztési koncepció kiegészítése Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály 11.
Pályázat benyújtása AGORA-multifunkcionális közösségi központok és területi közmővelıdési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítására Pályázati kódszám: TIOP-1.2.1./08/1. (CD melléklet, május 19-i kiküldéssel) Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai-Fejlesztési Osztály 12. Vagyonkezelıi jog létesítése Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 14.00 órakor Fekete Pál úr Békéscsaba díszpolgára köszöntése a Magyar Hısök Emléknapjához kapcsolódva 5.)
2008. évi egyházi támogatások Elıterjesztı: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
6.)
Egészségfejlesztési program alapítványi támogatása Elıterjesztı: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály
7.)
A Helios Alapítvány kérelme Elıterjesztı: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
8.)
Pályázatok elbírálása (alapítványok) Elıterjesztı: Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
5
9.)
Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek 2008. évi Közmővelıdési és mővészeti pályázatok alapítványi támogatásainak elbírálása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály
1.
2. A Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium névváltoztatása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály 3. Döntés a 2008/2009-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály 4.
A 2008. évi ifjúsági feladatok ellátására kiírt pályázatok alapítványi támogatásainak jóváhagyása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály
5. A Békéscsabai Röplabda SE. kérelme Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály 6.
A sportkoncepció és sporttámogatási rendszer diáksport támogatásról szóló fejezetének módosítása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály
7. A Békéscsaba 1912. Elıre Kft. 2007. évi egyszerősített éves beszámolója Elıterjesztı: Fülöp Csaba ügyvezetı Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály 8.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája (CD melléklet) Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály 9.
Szándéknyilatkozat Telekgerendás Község feladatellátási megállapodás megkötésérıl
Önkormányzatával
Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sportosztály
közoktatási
6
10.)
Városüzemeltetést érintı ügyek A fizetı- parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006. (XII.18.) rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 1.
2.
Tájékoztató a parkoló építési kötelezettségnek nem beruházás keretein belül történı teljesítése esetén gyakorolható kedvezmény alkalmazásáról Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 3. A viziközmő-vagyon bérleti díjának elszámolása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 11.)
Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Benedek Mária jegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport
12.)
BEJELENTÉSEK
Vantara Gyula polgármester: 9 óra 22 perckor zárt ülést rendelt. A közgyőlés zárt ülésen folytatja tovább munkáját. (Kazetta 1/1. 051-064) Technikai megjegyzés: A zárt ülés befejezését követıen a közgyőlés 9 óra 57 perctıl nyilvános üléssel folytatja tovább munkáját. Napirend elıtti felszólalás Miklós Attila képviselı: Tájékoztatást kér a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság ülésére vagy a júniusi közgyőlésre azzal kapcsolatban, hogy az Árpád soron lévı védett gesztenyesor elhalt fáinak pótlása hogyan történik? Az önkormányzat mit tesz a fák megóvása érdekében? A sétányon több fa kivágásra kerül, melynek pótlásáról a hivatal nem intézkedett. (Kazetta 1/1. 466-483) Hrabovszki György képviselı ügyrendi hozzászólása: A közgyőlés megkezdése elıtt nevére címzett, névtelen levelet talált az asztalán, melybıl idézett. Hogyan történt a kézbesítés, ki jogosult a levél átvételére? Készséggel áll bármilyen átvilágításra. A képviselı-csoport nevében öt perc szünetet kért. (Kazetta 1/1. 483-552) Vantara Gyula polgármester: A nyilvános ülésen bárki részt vehet, ezért nem ellenırizhetı. (Kazetta 1/1. 552-527)
7 Hanó Miklós alpolgármester: A levéllel kapcsolatban az Iktató-Leíró-Postázó Csoporttól kell tájékoztatást kérni. (Kazetta 1/1. 527-528) Vantara Gyula polgármester: Szünetet rendelt el, a közgyőlés 10 óra 5 perckor folytatja tovább munkáját. (Kazetta 1/1. 528-540) Szünet Hrabovszki György képviselı: A közgyőlésben nem volt gyakorlat, hogy névtelen levélre reagáljanak, ezért elnézést kért. A hivatal jogszerően járt el akkor, amikor a nevére címzett levelet továbbította részére. A szocialista frakció elejét szeretné venni annak, hogy hasonló vádak bármikor felmerüljenek, ezért nyilatkoznak arról, - melyet a késıbbiekben hitelesítenek - hogy a szocialista frakció minden tagja közszereplınek tekinti magát, ezáltal bárki, bármikor lekérheti a rájuk vonatkozó adatokat, készséggel állnak bármilyen átvilágítás elé. Az önkormányzat képviselı-testületére nézve is sértı, hogy bármely tagjáról ilyen dolgot feltételeznek. (Kazetta 1/1. 540-031) Takács Péter képviselı: Közszereplıként két alkalommal került sor átvilágítására. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a hasonló esetek elkerülése végett személyére nézve végeztesse el az átvilágítást. (Kazetta 1/2. 031-040) Hrabovszki György képviselı: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése határozatot hozott a Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumába delegálandó személyekrıl. A közgyőlés két alkalommal döntött a témával kapcsolatban. Az érvényben lévı határozat alapján Békéscsaba Benkóné Dudás Piroskát is jelölte a kuratóriumi tagok közé. Milyen tárgyalásokat folytattak a vonatkozásban, hogy a megyei önkormányzat Békéscsaba képviselı-testület határozatát elfogadja? A város delegáltja mikor vehet részt a közalapítvány munkájában? Kérdéseire választ vár Vantara Gyula polgármestertıl és Köles István alpolgármestertıl. Lehet, hogy történtek írásos megkeresések, tárgyalások, de errıl a testület nem kapott tájékoztatást. (Kazetta 1/2. 040-053) Köles István alpolgármester: A megyei közgyőlés elnökét szóban tájékoztatta arról, hogy a városi közgyőlés álláspontja változatlan. Erre azt a tájékoztatást kapta, hogy a megyei álláspont sem változott. Amennyiben Hrabovszki György frakcióvezetı írásban szeretne tájékoztatást kapni, megkérik a megyétıl. (Kazetta 1/2 053-060) Hrabovszki György képviselı: Köles István alpolgármester az önkormányzat kérését írásban is fogalmazza meg, továbbá tegyen meg mindent azért, hogy az érvényben lévı határozatot Békés megye Önkormányzata elfogadja, és a szokásjog, a hagyományok vonatkozásában ne akadályozza Békéscsaba jelölési jogát. Arculcsapás a megye részérıl az, hogy két alkalommal meghozott határozatot nem vesz figyelembe. Domokos László elnök, valamint a megyei közgyőlés illetékes bizottsága a mai napig nem adott választ arra, hogy mi a kifogásuk a megjelölt személy vonatkozásában, mely meggyızıdése szerint nem jogszerő. (Kazetta 1/2. 060-076)
8 Vantara Gyula polgármester: Nem Domokos László elnök, hanem a képviselı-testület dönt a megjelölt személy elfogadásáról. (Kazetta 1/2. 076-081) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Kérdést intézett Fodor Lajoshoz, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez, - aki egyben a VAK Zrt. vezetésében is aktív munkát végez - igaz-e, hogy a zrt. igazgatóságának elnöke által vezetett cégnek közel 40 millió forintos vállalkozói megbízása van VAK Zrt-vel, ırzés-védelmi, takarítási, karbantartási feladatokra? Amennyiben valós az állítás, van-e erkölcsi vagy törvényes összeférhetetlenség? (Kazetta 1/2. 081-100) Fodor Lajos képviselı: Az ügyet megvizsgálja, melyrıl 15 napon belül írásban tájékoztatja a képviselıt. (Kazetta 1/2. 100-103) Tárgy:
Tájékoztató a városi önkormányzatot érintı tanácskozásokról 2008. április 24. és május 22. között
tárgyalásokról,
Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés az elıterjesztésrıl az SZMSZ értelmében vita nélkül szavaz. (Kazetta 1/2. 103-108) Takács Péter képviselı: Milyen eredménnyel zárult a 2008. április 29-én, a polgármester és a Hirschmann Kft. igazgatójával folytatott megbeszélés? Az igazgató kifejezte-e fejlesztési, munkahely-teremtési szándékát? (Kazetta 1/2. 108-113) Vantara Gyula polgármester: Az üzemek és vállalkozások vezetıivel történt megbeszéléseken a felmerült igényeket, terveket, elképzeléseket és a munkahelyteremtést taglalják. 2008. május végén a Hirschmann Kft-nél helyszíni szemlén vesznek részt. Az elhangzott igényeket megpróbálják a városi érdekekkel összehangolni. (Kazetta 1/2. 113-122) Miklós Attila képviselı: Az elıterjesztésben leírt tájékoztatás már közelebb áll a napirend címéhez. Az imént, szóban elmondott tájékoztatót, valamint a két közgyőlés között kötött szerzıdéseket miért nem lehet az anyagba belefoglalni? Kérte, hogy az alpolgármesterek és a tanácsnokok is számoljanak be a két ülés között tett tárgyalásokról, rendezvényeken való részvételrıl. (Kazetta 1/2. 122-136) Vantara Gyula polgármester: A tájékoztatás csak a polgármesterre nézve kötelezı. A szerzıdések megtekinthetık a polgármesteri hivatalban. (Kazetta 1/2. 136-145) Miklós Attila képviselı: Szívesen tájékozódik a szerzıdésekkel kapcsolatban, de egyszerőbb megoldásnak tartja, ha a szerzıdéskötést két mondatban összegzik a tájékoztatóban. (Kazetta 1/2. 145-151)
9 Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat a két testületi ülés között kb. 40 szerzıdést köt. A képviselı a polgármesteri hivatalban minden tájékoztatást megkap, továbbá a jegyzı is készségesen válaszol a feltett kérdésekre. Szavazásra bocsátotta a beszámolót. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a beszámolót elfogadta. (Kazetta 1/2. 151-161) Miklós Attila ügyrendi hozzászólása: Kérdést intézett Dr. Benedek Mária jegyzıhöz, mely szerint javaslatáról szavazhat-e a közgyőlés? (Kazetta 1/2. 161-166) Dr. Benedek Mária jegyzı: A jogszabályi kötelezés csak a polgármestert érinti, az alpolgármesterekre és tanácsnokokra beszámolási kötelezettség nem irható elı. (Kazetta 1/2. 166-170) A közgyőlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 315/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a két ülés között tett, a városi önkormányzatot érintı tárgyalásokról, tanácskozásokról szóló jelentést elfogadja. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Tárgy:
A békéscsabai önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása, valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással
Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte az IFUA Horváth Partners Kft. jelen lévı képviselıit, Fibringel Anitát és Tanács Zoltánt, akiket felkért a szakértıi anyag prezentációjára. (Kazetta 1/2. 170-182) Tanács Zoltán, az IFUA Horváth Partners Kft. képviselıje: Az önkormányzatokkal kapcsolatban 2000. óta különbözı tanácsadási tevékenységeket folytatnak. Egyik legnagyobb volumenő munkájuk a debreceni VAK Zrt. kialakítása volt. A munkájuk során összegyőjtött tapasztalataikat hasznosították az itteni munka során is. Igyekeztek testre szabni a tanulmányban foglalt javaslataikat, mellyel kapcsolatban várják a kérdéseket. (Kazetta 1/2. 182-196) Fibringel Anita, az IFUA Horváth Partners Kft. képviselıje: Testre szabták a korábbi projektekbıl származó tapasztalataikat, mely az anyagban sok helyen beépítésre került. Elsısorban az önkormányzati tulajdonban lévı vállalatokat, valamint az ehhez kapcsolódó intézményeket és a kistérséget vizsgálták. Kis tulajdonrésszel bíró önkormányzati vállalatot nem vontak be a vizsgálati körbe. Elsı lépésként helyzetértékelést végeztek, melynek során
10 négy témakörre fókuszáltak. Megállapítást nyert, hogy az önkormányzati vállalatok megyei méretekben is jelentıs súlyt képviselnek, ugyanakkor nem használják ki a közös mőködésbıl fakadó elınyöket, teljesen függetlenül, egymástól elkülönülve mőködnek, a közösen megvalósítható szolgáltatásokat sem végzik együtt. Ugyanez az irányítási struktúrára is megállapítható. Az önkormányzat a társaságaival külön-külön tartja a kapcsolatot. Jellemzı, hogy általában félévente, évente, a kötelezı beszámolók alkalmával találkoznak a cégekkel. Számszerősített tulajdonosi elvárásokat nem fogalmaz meg az önkormányzat a cégek felé. A gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatban elmondta, hogy jellemzı, hogy az önkormányzati vállalatok árbevétele, illetve mérleg fıösszege nem jelentıs, de ha hozzáveszik a megyei tulajdonban lévı cégeket, - Vízmő – elég jelentıs összegekrıl beszélhetünk. Az intézmények vonatkozásában megállapítható, hogy a saját bevételek nagysága minimális. A kistérségek esetében nagyfokú fejlıdés történt. Mindezekbıl levonható, hogy a vállalatcsoport, az intézmények és a kistérség vonatkozásában is hatékonysági tartalékokat lehet feltárni a rendszerbıl. A támogató tevékenységek vonatkozásában több esetben is megállapítható a koordinált beszerzés hiánya, az egységességre törekvés a vállalatok között. A szolgáltatásokat egyedileg szerzik be a vállalatok, holott összehangolt, egységes beszerzéssel jelentıs megtakarítási potencia várható. A vagyongazdálkodással kapcsolatban vizsgálták az önkormányzati ingatlanokat, gazdasági társaságainak vagyonát, valamint az önkormányzati feladatellátást, a városüzemeltetési szerzıdéseket. Békéscsaba tulajdonában nincsenek klasszikus közszolgáltatást végzı cégek, a városüzemeltetési feladatokat megbízás alapján, más-más cégek végzik. Javaslat csomagjuk öt összetevıbıl áll, elsısorban az egységes irányítási rendszer kialakítására, és az önkormányzati tulajdonban lévı vállalatokra koncentráltak. Ehhez kapcsolódóan vizsgálták az intézményeket és a kistérségeket is. Az egységes irányítási rendszer kialakítására törzsház konszern modellt javasolnak, a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévı vállalatok, egy, a már meglévı VAK Zrt. tulajdonába kerülnének, mely az irányító vállalat szerepét látja el. A cégcsoport egy elismert vállalatcsoportként kerülne bejegyzésre. (Kazetta 1/2. 196-255) Tanács Zoltán: Nagyon sokféle elméleti lehetıség van egy városon belüli egységes irányítás megszervezésére. A debreceni modell a klasszikus holding konstrukciót hozta létre, egy kis létszámú vállalat kizárólag irányítási feladatokat lát el a többi önkormányzati vállalat felett. Veszprémben lényegesen koncentráltabb volt az önkormányzati vállalkozási vagyon, ezért egy egységes vállalatot hoztak létre a közüzemi szolgáltató bázisán. A köztes megoldást a törzsház konszern jelenti, melynek irányába elmozdult Pécs, Eger városa. A kijelölt vállalatnak komoly vezetési tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy képes legyen a közös szolgáltatásokat, tevékenységeket megszervezni, és megfelelıen kézben tartani a vállalatokat. Fontos, hogy legyen egy egységes stratégiai szemlélet a közös szolgáltatásokban, beszerzésekben, legyen pénzügyi számviteli rendszerekben rejlı lehetıségeket kihasználó gócpont a városon belül, mely a város fejlesztését elısegítené. Egy olyan városfejlesztési céget kell létrehozni, mely alkalmas arra, hogy az összes Európai Uniós pénzbıl finanszírozott projektnek, fejlesztésnek a gazdája legyen és azokat kivitelezze. (Kazetta 1/2. 255-282) Fibringel Anita: Az egységes vállalatirányítási rendszer és vállalatcsoport megalakítása után kerül sor a közös szolgáltatások megvalósítására. Az egyes vállalatokra vonatkozó javaslatok a tanulmányban részletesen megtalálhatók. Költséghaszon elemzést készítettek a három vizsgált alrendszerre vonatkozóan. Abban az esetben, ha az egységes rendszerbe csak a vállalatok kerülnek bevonásra, a közös szolgáltatások megvalósításába, nagy potenciál nem látható. Az intézmények rendszerhez való kapcsolódásával lényegesen nagyobb megtakarítás
11 várható. Kecskemét városa egy olyan központosított közbeszerzést alakított ki az önkormányzaton belül, amely elsısorban az intézményekre koncentrálódik, a vállalatok most még csak opcionálisan kapcsolódhat, de szeretnék kiterjeszteni az intézményi körre, melyet fejlett informatikai háttérrendszer támogat. Az összes intézkedés megvalósítása esetén éves szinten 150.000.000-200.000.000,- Ft-os megtakarítás várható az egységes irányítási rendszer kialakításából. A számszerősíthetı hasznok mellett egy sor olyan haszon is felmerül a rendszer kialakításában, melyek nem számszerősíthetık, pl. erısödik a vállalatok közötti koordináció, kommunikáció, az expanziós törekvések könnyebben megvalósíthatók, egységesen, közösen nagyobb erıvel tudnak fellépni, egységes arculattal egy komolyabb erıt képviselı cégcsoport jön létre. (Kazetta 1/2. 282-315) Tanács Zoltán: Székesfehérváron létrejött egy holding, melynek élére nem megfelelı vezetıt és felügyelı bizottsági tagokat választottak, ezáltal a vagyonkezelı felszámolásra került. Rájöttek arra, hogy nem a koncepció, hanem a megvalósítás okozott problémát, mely elenyészı kivétel a hazai városok között. Tapasztalatai szerint a holdingok jól mőködnek. (Kazetta 1/2. 315-334) Fibringel Anita: Amennyiben a képviselı-testület úgy dönt, hogy az egységes irányítási rendszer valósuljon meg, az ütemezésre vonatkozóan javaslatot állítottak össze, mely egy év alatt megvalósulhat. (Kazetta 1/2. 334-342) Tanács Tamás: A napokban megjelent NFÜ pályázat a megyei jogú városok számára lehetıvé teszi a hivatal, intézmény, város kapcsolódási pontjain a szervezeti és folyamati fejlesztéseket, továbbá az ehhez kapcsolódó képzések megtartását, melyre 20.000.000-50.000.000,- Ft-os keretelnyerésre van lehetıség. Az elkészült tanulmány alapot biztosít a pályázat beadásához. A nyerési esélyek kedvezıek, több mint 1.000.000.000,- Ft áll rendelkezésre. (Kazetta 1/2. 342-364) Vantara Gyula polgármester: A tegnapi nap folyamán összevont bizottsági ülést tartott a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság. Mindkét bizottság egyhangú szavazattal támogatta a határozati javaslatot. Kérte a képviselıket, hogy amennyiben kérdés merült fel, tegyék meg. (Kazetta 1/2. 364-378) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Az elmúlt közgyőlésen Fodor Lajos képviselınek, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, valamint a VAK Zrt. igazgatóság elnökének elmondta, hogy az önkormányzat elıbb-utóbb valamennyi ügyet beintegrál a zrt-be, melyrıl az elnöknek nem volt tudomása. A polgármester tájékoztatása szerint a jövı év folyamán válhat esedékessé. Ehhez képest egy hónap alatt elkészült a szakértıi tanulmány is. Valószínő, hogy az elnök tisztában volt azzal, hogy a tanulmány elkészítését valaki megrendelte, mely szerepelt minden bizottság elıtt. Amennyiben a tanulmány elkészítése többe került volna, mint a közbeszerzési határ, értelemszerően közbeszerzéssel meg is keresték volna a szakértıi céget, aki ajánlatot tett. Ebbıl következik, hogy a szakértıi csoport, a kft. térítésmentesen végezte el a munkát a város iránti elkötelezettsége miatt, hiszen semmiféle szerzıdéskötés, közbeszerzés nem történt. Változott-e Fodor Lajos képviselı véleménye a múlt alkalomhoz képest? A polgármester milyen nyomós indokokat tud felsorakoztatni a tekintetben, hogy az ügy ilyen váratlanul a közgyőlés elé került? Nem feltételezi Fodor Lajos képviselırıl,
12 valamint Vantara Gyula polgármesterrıl, hogy a közgyőlés tudta nélkül rendelték volna meg a tanulmány elkészítését. (Kazetta 1/2. 378-440) Takács Péter képviselı: A legutóbbi közgyőlésen Fodor Lajos elnök határozott nemmel válaszolt az integrálásra. Az anyaggal kapcsolatban elmondta, hogy a városüzemeltetési ügyek jelentıs tételt jelentenek minden évben Békéscsaba költségvetésében, mely megtakarítás szempontjából kezelhetetlen, tekintettel arra, hogy közbeszerzési eljárással külsı cégeket bíz meg az önkormányzat. A pályázat tekintetében mindig a legalacsonyabb ajánlati ár volt a legfontosabb szempont. A mostani árnál alacsonyabb összegért a feladat nem megoldható. Szerzıdéssel alátámasztott az elvégzendı munka. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. a város egyik legjobban teljesítı gazdasági társasága. Az utóbbi években jelentıs szerepet vállalt a munkahelyteremtı program Békéscsabára történı mobilizálásában is, pl. Budapest Bank. Az Almáskerti Ipari Park betelepítését a rendkívül rossz gazdasági környezetben is megvalósította, a feladatokat minimális létszámmal, hatékonyan oldotta meg. A városnak egy húzó, minden tekintetben jól mőködı, kis létszámú, hatékony, gazdasági vállalkozásáról van szó, ezért számára értelmezhetetlen a VAK Zrt-vel történı összevonása, különösen azért is, mert a profiljuk eltérı. Az esetleges összevonási szándék mennyiben befolyásolja a kft. pályázati mozgásterét? Az intézmények esetében a tanulmány kimondja, ha csak a két vállalat kerül összevonásra, nem keletkezik jelentıs megtakarítás. Ebben az esetben vessék el a gondolatot. Az anyag szerint a jelentıs megtakarítás abból adódna, ha az intézményi beszerzéseket is a törzsház végezné. Szeretne errıl is bıvebb felvilágosítást kapni. Az intézmények esetében szintén a gazdasági társaság végezné pl. a takarítási munkákat? Hogyan mőködne? A polgármesterhez intézett kérdése, hogy mennyiért készítette el a cég a tanulmányt? (Kazetta 1/2. 440-528) Hrabovszki György képviselı: Az anyag tartalmazza mindazon személyek nevét, akiknek a személyes elbeszélgetéseken részt kell vennie. A lista tartalmazza a Stratégiai és Fejlesztési Osztály volt osztályvezetıjének, Palotai Magdolnának nevét, aki egy hónapja nyugállományba vonult. Ennek értelmében az anyag több mint egy hónappal ezelıtt készült. A tájékoztatóból kiderült, hogy az önkormányzati és többségi tulajdonú cégeknek nagyon alacsony a mérleg fıösszege, ebbıl adódóan meglehetısen alacsony megtakarítási ráta érhetı el, továbbá jelentıs megtakarítási potenciál van, 150.000.000-200.000.000,- Ft-ra prognosztizálható, mely azt jelenti, hogy az egységes irányítási rendszer, mint vállalatirányítási rendszer vonatkozásában lehetséges, hogy logikusak az elıadó által felvázoltak, ugyanakkor megtakarítási potenciál gyakorlatilag az intézményi szektorban elvégzett szolgáltatásokból hozható létre. Az intézmények többségében kapcsolt munkakörökkel látják el a feladatokat, pl. a portás a hivatalsegéd, sofır, kertész is egy személyben. Azok a feladatok, amelyeket az intézményben lévı munkaerı felhasználásával, néhány esetben szülıi hozzájárulásokkal, támogatói pénzek, anyagok beszerzésével végeztek és végeztettek el, ezt követıen megszőnhetnek. Az anyagból számára nem derült ki, hogy az intézmények vonatkozásában milyen adatokat vettek figyelembe, tekintettel arra, hogy a tanulmány szerint a társasági szerzıdésekbıl, alapítói okiratokból és elsısorban gazdasági adatokból, excel táblákból dolgoztak. A beszerzések oldaláról látható, hogy 1.500.000.000,Ft körüli az összes dologi kiadás, melynek jelentıs része a közmő kiadásból adódik. Vélelmezhetı, hogy az intézmények munkaköri leírásai, illetve az intézményvezetık részérıl interjúk abban a kérdésben nem történtek, amelyek arról szóltak volna, hogy a mőködésben okoz-e bármilyen típusú zavart a kapcsolt munkakörök megszőnése. Nem talált a rendszerben a veszélyek feltérképezésére vonatkozó analízist, a 6.2 pontban csak a kritikus tényezıket
13 taglalja, a kommunikációtól a jó vezetı kiválasztásáig. Az intézmények vonatkozásában nem készült sem kommunikációs, sem egyéb mőködési modell. A 6.1.2. kimondja, hogy a vállalatcsoport nagyobb mérete nagyobb reagáló képességet és rugalmasságot jelent. A Csaba Centerben 135 bérleményt üzemeltet, a nagyobb cégek vonatkozásában a reagáló képesség úgy mőködik, hogy a hozzájuk intézett levélre lehet, hogy csak fél év múlva érkezik érdemi reakció, míg a kisebb cégek esetében a reagálás gyakorlatilag két óra azonos probléma esetén. Tehát ezzel a megállapítással messzemenıen vitatkozna. (Kazetta 1/2. 528-040) Vantara Gyula polgármester: A nettó vállalkozási díj 20 %-os áfa-val együtt 9.120.000,- Ft. A pályázat kiírása és elbírálása a törvények szerint történt, az önkormányzat nem sértett jogszabályt. A korábbi közgyőlési jegyzıkönyvbıl visszakereshetı, hogy a polgármester 2009. január 1-tıl tervezi az átalakítást. Az intézményi pénzkivonással kapcsolatban Hrabovszki György képviselınek elmondta, hogy az intézmények több mint tíz telefontársasággal állnak szerzıdésben, mely, ha versenyeztetés útján egy kézbe kerül 85 %ért, véleménye szerint takarékoskodást vagy racionalizálást és nem kivonást jelent. Nincs szó pénzelvonásról, eszközbeszerzés esetén az összevonás költségmegtakarítást eredményezne. Az intézmények energia-beszerzése egyedi, egyedileg köti a szerzıdést az energiaszolgáltatóval. Takács Péter képviselı kérdésére, miszerint a társaságot ki vezesse, elmondta, hogy a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. néhány fıs szervezet, mely nem tudja a törzsház szerepét ellátni, hiszen az összes, hozzá kapcsolódó intézmény gazdasági tevékenységét látná el. A társult szervezetek önállósága megmarad. A bizottsági üléseken felmerült annak a kérdése, hogy az önkormányzat két 100 %-os tulajdonban lévı vállalata ellenére érdemes-e a rendszer kiépítése? A kapcsolódó vállalatok (Temetkezési Vállalat, Foglalkoztatás Egészségügy) helyzetét át kell tekinteni, érdemes-e 100 %-os tulajdonba venni és bevonni a vállalatközpontba. Az új cégeket (pl. Árpád fürdı) a társaságba be kell léptetni, és ha bıvül a város vagyona, akkor válik teljessé a mőködési modell. Fölmerült a több százmillió forintos gazdálkodással bíró városi irányítás alatt álló szerv bevonása a törzsház konszernbe, mely tovább növelheti az egységes irányítás felé való törekvést. A szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy el kell gondolkodni azon, hogy szükséges-e egy nonprofit költségvetési üzem kialakítása. Az intézmények gazdálkodási szabadsága megmarad, a tevékenységek összevonásával – papír-írószer vásárlás, jogi ellátás, takarítás – költségcsökkenés várható. (Kazetta 2/1. 040-110) Tanács Zoltán: Azon kérdésre, mely szerint milyen anyagokból dolgoztak, elmondta, kapott anyagokból dolgoztak, elkérték az intézményi beszámolókat, valamint készítettek egy olyan kérdıívet, mely kimondottan azokat a tételeket mérte fel, melyek jellemzıen közösen, sztender módon beszerezhetık, és nem intézmény-specifikusak, pl. távközlési szolgáltatások. Az intézmények esetében három helyen lehetséges nagy megtakarítást elérni, a beszerzések centralizálása, (anyagok, eszközök, szolgáltatások) gazdasági adminisztrációs tevékenységeknek, a létesítmény üzemeltetéshez kapcsolódó takarítás, ırzés-védés, apró karbantartások centralizálása terén. Egy szereplı szükséges a folyamatos szervezéshez, a pályáztatáshoz, az egységes feladatellátáshoz. A pályázat „nyertese” lehet egy belsı egység, egy nonprofit szervezet, külsı vállalkozó, intézménynél létrejött csapat, vagy a vállalat egy részlege, aki a szolgáltatásokat ellátja, melynek lényege az egymás közötti versengés ösztönzése. Debrecenben a vállalatcsoport könyvelési szolgáltatásait egy központban kívánták megvalósítani, mely nagy költségvonzattal járt volna, ezért a holding kiírt egy belsı
14 pályázatot a vállalatok között a célból, hogy mely cég látná el a többi társaság könyvelését és milyen feltételekkel. A hıszolgáltató vállalat negyedakkora összegért végzi a könyvelést jelenleg, mint korábban. A Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság az összes minisztérium háttér- és üzemeltetési szolgáltatásait végzi, mely 40 %-os megtakarítást tesz lehetıvé. Békéscsaba esetében 10 %-os megtakarítással számoltak, mely reálisnak mondható. Arra a kérdésre, hogy kivonja-e az önkormányzat a forrást ezáltal az intézményi körbıl, elmondta, hogy elválasztandó kérdés a tanulmánytól. Egy eszköz áll rendelkezésre a megtakarítások eléréséhez. Politikai döntés függvénye, hogy az önkormányzat bent hagyja az intézményeknél és nem telefonszámlára, hanem pedagógusbérre fordítja, vagy kivonja, és útépítésre használja. „Mi lesz az ilyen jellegő szolgáltatásokat ellátó emberekkel, a kapcsolt munkakörökkel, a kérdés megoldható-e mőködés szempontjából?” Pedagógusként megtapasztalhatta az intézményi mőködést, melyben elérhetı a jelentıs megtakarítás, amennyiben ez a cél. Ez szintén politikai döntés kérdése. Szociális szempontok alapján munkahely-finanszírozás vagy más célokra történı felhasználás. Mőködési problémákat csak annyiban okoz, hogy a megszokottól eltérı mőködési modellt kell követni. Megszőnne az óvodai gondnok, probléma esetén jelzéssel kell élni a szolgáltató felé, aki a megállapodástól függı határidıben a hibát elhárítja. A közmőkiadások olcsóbbá tétele egységes beszerzéssel megvalósítható. A veszélyeket fejezetcímmel nem szerepeltették, de a kritikus sikertényezıkbıl vissza lehet következtetni. Nagyobb méret és rugalmasság kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy jogos felvetés, hogy a nagyobb vállalati méret lassabbá teszi a mőködtetést, de egy egységes, az egész vállalkozói vagyonra és az intézményi és kistérségi mőködés bizonyos részeire is kitekintı szemlélet jöhet létre. Hatékonyabb lehet abból a szempontból, hogy egységesen lép fel a piac szereplıivel szemben, gyorsabban tud reagálni a rendszer a közvetlen önkormányzati kapcsolat folytán. A törzsház konszern nem egységes vállalat, ezért valamennyi tagvállalat önállóságát megırzi az összes olyan kérdésben, mely az alaptevékenységhez kapcsolódik. A pályázási képesség megırzésére is van mód. (Kazetta 2/1. 110-200) Vantara Gyula polgármester: A szakértı elmondása alapján az önkormányzatnak tulajdonosi jogait gyakorolnia kell, meg kell fogalmazni a tulajdonában lévı társaságok felé az elvárásokat. A testület az elmúlt közgyőlésen hagyta jóvá a két 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég üzleti tervét, 2008. évi beszámolóját, a prémiumfeltételeit, a kft. ügyvezetıinek a bér- és prémiumrendszerét. Az anyag áttanulmányozása során megállapítható, hogy sem a kitőzésekben, sem a mértékekben, sem az elvárásokban nincs egységesség. A közgyőlésnek meg kell tudnia fogalmaznia az elvárásait a törzsház konszern alapítóival, résztvevıivel szemben. A megtakarításokkal kapcsolatban elmondta, hogy az összeg felhasználható az intézményen belül, továbbá alapot szolgáltathat más fejlesztéseknek is. Az anyag 150-200 millió forint körüli megtakarítással számol, mely pályázat útján megötszörözhetı, és kb. 1 milliárd forint értékő pályázati pénz saját önereje állítható elı. El kell dönteni, hogy az önkormányzat a keletkezı osztalékot mire fordítja. Az átalakítással keletkezı nyereséget az önkormányzat kivonhatja a cégbıl és pályázati önerıként ennek többszörösével fejlesztheti intézményhálózatát, vagy amit a közgyőlés pályázati célban támogathatónak ítél meg. (Kazetta 2/1. 200-234)
15 Mezei Zsolt képviselı: Elfogadja a debreceni példát, de Hódmezıvásárhely önkormányzat hivatalos honlapján az összes megkötött szerzıdés elolvasható. Kérdése a polgármesterhez, hogy Békéscsabán mikor teszik lehetıvé az ilyen irányú tájékozódást? Végre egy olyan cég lett kiválasztva, akinek van honlapja és látszik a múltja és a szakmai tapasztalata. Az elmúlt két év alatt ez az egyetlen szervezet Békéscsabán, mely referenciamunkával rendelkezik. Az elıadó a tapasztalati tényekre alapozva elmondta, hogy az eddigi munkájuk tanúságaként kb. 40 %-os megtakarítás várható, ehhez képest az anyag Békéscsabán 10 %-al számol, ezért kérdése Vantara Gyula polgármesterhez, hogy mi lesz a fennmaradó 30 %-al? Nem látják a bevételi forrásait. Az anyag szerint az egykapus rendszer csökkenti az átjárhatóság intervallumát. Meggyızıdése, hogy csökkenés akkor érhetı el, ha elvonják az intézményeknél lévı feladatot, és az önkormányzatba vagy a holdingba telepítik hasonló személyi állománnyal. A holdingnak az együttes nyereségbıl kell fedezni a mőködési költséget, mely azt jelenti, hogy vagy az önkormányzati szférában vagy a holdingon belül plusz létszámot fognak alkalmazni, melyet az anyag nem tartalmaz. Tisztában kell lenni a két új intézmény alkalmazotti létszámával és bérezésével. Elfogadja, hogy a polgármester szerint a tulajdonosi jogokat gyakorolnia kell az önkormányzatnak, amit eddig is megtehetett az igazgatóságán keresztül, a politika és szakmai képviselıi biztosításával. Joguk és kötelességük a város tulajdonában lévı cégek üzleti tervének meghatározása és beszámolóinak elfogadása. Egyetért azzal, hogy egy új holding létrehozásával kevesebb ember, nagyobb hatalmi pozícióval gyakorolja a munkáltatói jogokat, melynek lehetnek megtakarításai. Nem ért egyet a polgármesterrel abban, hogy meg kell határozni az elvárásokat, melyeket egységesen kell kezelni, hiszen tevékenységfüggı. Békéscsabán a Vállalkozói Centrum Kftnek a legmagasabb az egységre jutó nyeresége, mely nyereséggel akarják finanszírozni, vagy pozitív nulla közelébe hozni a többi vállalatot. (Kazetta 2/1. 234-300) Tanács Zoltán: A minisztériumokban az ellátás területén rendkívüli mértékő pazarlás folyik, a 40 %-os megtakarítás reális. Az önkormányzati szektor ebbıl a szempontból eltérı, az intézmények jelentıs mértékben le vannak csupaszítva, ezért a 10 % megtakarítás sokkal közelebb áll a realitásokhoz. A cégek irányítására a jövıben is mód és lehetıség van, de tapasztalataik szerint a hagyományos formák - valós tulajdonosi érdekképviselet egységes elvárások támasztásával, összehangolt város stratégia cégeken keresztüli megvalósításában - nehezen mőködnek. A tulajdonos a cégével csak a tervek és beszámolók elfogadásakor veszi fel a kapcsolatot, holott a kontroll megléte fokozná a teljesítményt. Debrecenben létrejött egy kontrolling rendszer, melynek célja egy havi szintő pénzügyi tervezés és beszámolás a holding felé az összes vállaltra vonatkozóan, mely a vállalatcsoporton belül kb. 200.000.000-300.000.000,- Ft-os eredményjavulást eredményezett. (Kazetta 2/1. 300-334) Vantara Gyula polgármester: A város honlapján belül a lokál infón keresztül a szerzıdések frissítés után nyomon követhetık. Békéscsaba nem más városok példáját követi. Nem azt mondta, hogy egységesen kell kezelni az ügyvezetık bérét és prémiumát, hanem egységes szemléletet kell kialakítani. A cél a teljesítményhez kötött bérezés és prémiumrendszer létrehozása. (Kazetta 2/1. 334-359)
16 Baji Lajos képviselı: Impozáns a cég elvégzett tevékenysége és munkája. A tegnapi nap folyamán tartott összevont bizottsági ülésen kérdéseit nem tehette fel, ezért most megteszi a polgármester engedélyével. Az önkormányzat megbízási szerzıdés alapján a kft-t megbízta egy tanulmány elkészítésével, mely a város mőködési költségeinek csökkentését eredményezné. Az anyag aggályát fejezte ki aziránt, hogy a 4 milliárd forintos kötvénykibocsátás nagymértékben rontja Békéscsaba költségvetési stabilitását. Korábban a testület is kifejtette, hogy ez a nagyságrend a mostani pénzügyi stabilitást nagymértékben csökkenti. Az egy lakosra jutó hitel mértékét 2006-os adattal tudta alátámasztani. A tervezett kötvénykibocsátás összegének ismeretében 2008-ra realizált adatot kellett volna szerepeltetni. A tanulmány javasolja a szociális juttatások csökkentését. A kormányzati intézkedés a kistérségi normatívák ugrásszerő megnövekedését okozta, a bevételt nem követte a kiadás növekedése. Utal a munkaszervezet növelésére is. Az intézmények mőködésével kapcsolatban leírják, hogy a takarítás olcsóbb az eddigi átlagokhoz képest. A portaszolgálat az átlagosnál alacsonyabb költségvetési szinten valósul meg, mint ahogy más városokban tapasztalták. A karbantartók intézményi szinten 1.661,- Ftért látják el a feladatot, a VAK Zrt-nél 2.223,- Ft-ért. Ez alapján megállapítható, hogy az intézmények sokkal hatékonyabban hasznosítják a karbantartást. Az ingatlan vagyon kezelésében és az ingatlan kataszternél nem egyezı adatokat tapasztalt. Az ingatlanokkal való vagyongazdálkodás elmaradott, nincs egységes rendszerbe foglalva, ezért nyomon követhetetlen, nehezen kiajánlható. Az ingatlanhasznosításban bemutatja azt a tendenciát, hogy az értékesítés 2006. évben 400.000.000,- Ft-ot meghaladó, 2007-ben csak 50.000.000,- Ft volt, melynek indokaként leírja, hogy nem lehet jól menedzselni az ingatlanokat, mely területen elırelépést javasolnak. A tanulmány szerint a haszonkölcsön szerzıdés nem elınyös a város részére, melyet az önkormányzat a mai napig gyakorol. A 65. oldalon szereplı megállapítások megfelelıek, javaslatot tesz a vagyongazdálkodásra, az egységes rendszer kialakítására. A vállalatirányítási formák közül a városvezetés a törzsház konszern létrehozását támogatja, a kft. elvileg egy megrendelést hajt végre. A tulajdonosi jogokkal kapcsolatban elmondta, hogy az IFUA cégcsoport jelentıs része Németországban tevékeny. A német jog ismeri a konszern jogot, a magyar gazdasági törvény csak megemlíti, bizonyos elemeit felhasználja, de klasszikusan magyar nomenklatúrát alkalmaz. Ennek értelmében az uralkodó társaság gyakorolja a jogot, mely véleménye szerint az önkormányzati törvény 90 §-val ellentétes. Túl nagy szerepet kap és túl nagy hatáskört ad le, von el az önkormányzat képviselı-testületétıl egy törzsház holding konszern. A tervezet szerint az intézmények a VAK Zrt-nek térítenék meg a karbantartási munkák díját, a közalkalmazottak a zrt. irányítása alá kerülnének, mely 30 %-os létszámleépítéssel járna, és kb. 100 fıt érintene. Nem megtakarításról van szó, hanem a mőködés ellehetetlenítésérıl. Az egységes ingatlanhasznosítást a VAK Zrt. végezné, ez alapján az intézmények tornatermeinek, kollégiumi szálláshelyeinek bérbeadását szabályozná? Az intézményvezetık véleményeit is meg kellett volna hallgatni, hogyan igazodik a pedagógiai programjukhoz, munkaköri leírásaikhoz. A technikai alkalmazottak munkaköri leírásában az is szerepel, „és amivel még az intézményvezetı vagy a közvetlen felettese megbízza”. A megbízott cég ellátja a szerzıdésben felsorolt feladatokat, a felmerült esetleges munkálatokat plusz díjazásért végzi. Egyharmaddal csökken a személyi bér, és kétharmaddal nı a plusz szolgáltatások díja. (Kazetta 2/1. 359-534) Tanács Zoltán: Az intézmények negatívan élik meg a változásokat, csorbul az önállóság, beavatkozás történik a megszokott rendszerbe. Pécsen több mint 80 önkormányzati
17 intézményt két gazdasági központból irányítanak, mely komoly megtakarításokat eredményez. Békéscsabán is az intézmény adta lehetıségeket kell kihasználni, magas költségvetéssel rendelkeznek, több a megszüntethetı párhuzamosság. A tulajdonosi jogokat több város esetében megvizsgálták, a jogi szakértık meglátása szerint önkormányzati törvénybe nem ütközı, a társaságok a cégbíróságon bejegyzésre kerültek. A törzsház létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy minden érintettel igyekeztek alapos tárgyalásokat folytatni. Igyekeztek minden városban azt a megoldást javasolni, mely véleményük szerint alkalmazható és megfelelı. Az, hogy a VAK Zrt. törzsházzá alakul, nem azt jelenti, hogy a feladatokat ott kell elvégezni. Feladata a költség-hatékony munkálatok megszervezése. (Kazetta 2/1. 534-023) Baji Lajos képviselı: Hogyan kell értelmezni azt a mondatot, hogy „javasoljuk továbbá, hogy a VAK Zrt. végezze el a tagvállalati körre, az önkormányzat hivatalára és az intézményi körre vonatkozó ingatlan hasznosítással kapcsolatos beszerzéseket és közbeszerzéseket is”? (Kazetta 2/1. 023-026) Tanács Zoltán: Az ingatlan hasznosítás nagyon sok esetben rendkívüli mértékben széttagolt, mely azt jelenti, hogy minden intézmény a saját elvei, árazása, szempontrendszere szerint adja bérbe a szabad helyiségeit, az önkormányzat az ingatlanait, melyeket egységesíteni kell. Az intézményvezetıknek nem feltétlenül az alapérdeklıdésük és tudásuk, hogy a megadott feladatokkal foglalkozzanak. (Kazetta 2/2. 026-038) Hirka Tamás képviselı: A tanulmány szerint a fejlesztési források hasznosítását a törzsház szabályozza. Tudomása szerint a forráselosztás közgyőlési döntést igényel. Garanciálisan beépíthetı az anyagba? A törzsház irányító testületének a VAK Zrt. van megjelölve. Miért nem jelölnek ki egy olyan céget, akinek az éves árbevétele és nyeresége meghaladja a zrt-ét? (Kazetta 2/2. 038-048) Mezei Zsolt képviselı: A VAK Zrt. a környezı települések lakosait foglalkoztatja, a takarítási és az ırzı-védı tevékenység a zrt-nél összpontosul. Bízik abban, hogy a racionális ész érvek mellett megtalálja azon lehetıségeket, mely az átcsoportosítást segíti. A polgármester véleménye az, hogy egységes irányelvek mellett kell meghatározni a vezetık és az alkalmazottak munkabérét, mely általában a holding szervezet menedzsmentjére nem vonatkozik. Javasolta, hogy az elsı évben ne legyen több a menedzsment költsége az elsı évben várható megtakarítás bizonyos százalékánál, mely százalék nem lehet magasabb a legmagasabb tisztségviselı bérénél. Egy teljesen új szemléletet vezetett be a Vállalkozói Centrum Kft. és a VAK Zrt. új vezetése a vagyonhasznosítás terén, melybıl a mai napig megtakarítás nem látható. A kontrollal kapcsolatban elmondta, hogy a megléte mindig a dolgozók elhivatottságán múlik. Sajnálattal venné tudomásul, ha a város vezetése úgy gondolná, hogy közülük csak egyetlen vezetı képes a feladatellátásra. (Kazetta 2/2. 048-073) Vantara Gyula polgármester: A VAK Zrt. feladata a munka megszervezése és nem a végrehajtása. (Kazetta 2/2. 073-079)
18 Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: Nem tudott arról, hogy az önkormányzat az IFUA Horváth Partners Kft-t megbízta a tanulmány elkészítésével, továbbá arról sem, hogy az anyagban említett osztályvezetı már nem a hivatal munkatársa. Tóth Károly országgyőlési képviselı a mostani beosztása végett több információhoz juthatott a tanulmánnyal kapcsolatban. (Kazetta 2/2. 079-093) Miklós Attila képviselı: Örül annak, hogy az önkormányzat az idei évben csak három céggel szerzıdött, melyek között a Horváth Partners Kft. nem szerepel. A tájékozatlanság elkerülhetı lett volna, ha a szerzıdések tartamával tisztában van az önkormányzat. Kérte a jegyzıt, hogy a céggel kötött szerzıdést bocsássák a képviselık rendelkezésére. Fodor Lajos képviselınek elmondta, hogy a VAK Zrt-n belül nagyon nagy problémák lehetnek, ha egyrészt, mint a gazdaságért és a pénzügyekért felelıs bizottsági elnök, másrészt a zrt-nél vezetı tisztséget betöltı alkalmazott nem tud az átvilágításról, tanulmánykészítésrıl. Kérte a polgármestert tájékoztassa a testületet a városban történtekrıl. (Kazetta 2/2. 093-110) Vantara Gyula polgármester: Véleménye szerint tájékoztatja a testületet a városban történtekrıl. A VAK Zrt. és a Vállalkozói Centrum Kft. vezetıi a kezdetektıl fogva részt vettek minden informális találkozón. A képviselı-testület elé egy végleges változat került. Az anyag tartalmaz olyan elemeket, - foglalkoztatás, temetkezés, Békéscsaba 1912. Kft. melyeket a szakértık nem tudnak megítélni. Az anyag és az elıterjesztés a koncepció elfogadásáról szól. Az ügyvezetı bérét elıre nem lehet meghatározni. (Kazetta 2/2. 110-127) Dr. Benedek Mária jegyzı: A Lokál Info végzi a városi honlap feltöltését. Az elmúlt napokban is igen nagy mennyiségő szerzıdési anyagot adtak le számukra, melynek a feldolgozása folyamatban van. Miklós Attila képviselınek rendelkezésére bocsátja az IFUA Horváth Partners Kft-vel kötött szerzıdés egy példányát, mint ahogy már más szerzıdések esetében is megtörtént. (Kazetta 2/2. 127-139) Tanács Zoltán: Arra a kérdése, miszerint a közgyőlés vagy a törzskar dönt a fejlesztési pénzekrıl, elmondta, hogy a vállalat nem dönthet, az önkormányzat feladata a vagyona és a források fölötti rendelkezés. A törzsház a döntés elıkészítésében és a megvalósításban játszhat szerepet. (Kazetta 2/2. 139-151) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Dr. Benedek Mária jegyzıt tájékoztatta arról, hogy a város honlapján egy április 15-én kötött szerzıdés szerepel, a januárban kötött megbízás nem. Fodor Lajos bizottsági elnöknek elmondta, hogy bizottsági elnökként nem tőrné el amit ı megenged. A feje fölött szervezkednek, gazdasági ügyekben döntenek, rég kiszervezték mindenbıl, nem szolgálnak semmiféle információval. Köszönetét és elismerését fejezte ki azért, hogy becsülettel megmondta, hogy nem volt tudomása a tanulmánykészítésrıl. Takács Péter képviselınek elmondta, hogy a tanulmány levezetése tartalmaz egy fontos tételt, mely szerint az önkormányzati intézmények tíz céggel vagyonvédelmi, ırzésvédelmi szerzıdést kötöttek. A legsúlyosabb hiba, amit az intézmények elkövettek, hogy nem ugyanazzal a céggel kötötték a szerzıdést, mint a VAK Zrt. Biztos abban, hogy az elnök föl fogja emelni a 40 millió forintot 75 millióra.
19 A polgármesternek elmondta, hogy nincs bizalom, az egész ügy emlékezteti egy kastélyra. (Kazetta 2/2. 151-173) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat nem titkosszolgálati módszerekkel játszik, és nem háttérben szervezkedik. Elıkészítı anyagokat készít, melyet beterjeszt a közgyőlés elé. Nem stílusa a városvezetésnek az a módszer, melyet Tóth Károly képviselı elıszeretettel alkalmaz. (Kazetta 2/2. 173-182) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: 2006. novembere óta tudott arról, hogy a megváltozott gazdasági körülmények, a város eladósodottsága, az új testület által megfogalmazott célok, egy óvatos takarékos költségvetés, a város mérsékelt fejlıdési pályára való állítása megköveteli a változtatást. Továbbá, hogy célszerő lenne a párhuzamosságokat megszüntetni, és egy olyan átfogó vizsgálatot végrehajtani Békéscsabán, mely esetlegesen feltárja az anomáliákat, és kijelöli azt az utat, ami mentén racionálisabban, ésszerőbben, hatékonyabban tud gazdálkodni. Baji Lajos képviselı elemzésébıl kimaradt, hogy az önkormányzati vagyonelemekrıl semmifajta kataszter vagy pontos nyilvántartás nincs. A cél az, hogy az önkormányzat a kötelezı és önként ellátandó feladatai végrehajtása mellett ésszerő gazdálkodással a támogatási igényeket csökkentse. Ha a 100.000.000,- Ft-ot pályázati önerınek használják fel, akár 700.000.000,- Ft-ot eredményezhet a város számára. A kérdés az, hogy az önkormányzat kíván-e egy ésszerőbb, önkormányzati büdzsét kevésbé terhelı, eladósodást nem fokozó lépést megtenni és milyen módon. Nem bőn, ha egy városvezetésnek vannak stratégiai elképzelései a város mőködtetésével kapcsolatban. A stratégiai tervezés felvázolja azon lépéseket, mely a kitőzött cél elérését szolgálja. Az elmúlt harminc évben a legtöbb piacgazdaságban a törzsház konszern irányába mozdultak el. Takács Péter képviselınek elmondta, hogy a törzsház konszernbe nem integrálnak és nem fuzionálják, megmarad önálló tevékenységi körrel és struktúrával. Abba az irányba mozdulna el, hogy a törzsházat milyen módon lehet még ésszerőbben felállítani. A foglalkoztatás-egészségügy, gyermekélelmezés területén közös irányítással komoly megtakarítás érhetı el. Nem 10-20 %-os intézményi megvonás történne, hanem felesleges plusz kiadás nem történne. Minél központosítottabb a beszerzés, annál kevesebb ráfordítással lehet a kívánt eredményt elérni. Az elıterjesztés valójában a célok felvázolását és egy felhatalmazás kérését tartalmazza annak érdekében, hogy a javasolt célok mentén a polgármester tárgyalásokat folytathasson. Elfogadják-e azt a célt, hogy ésszerősítsék a beszerzéseket, egy hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás létrehozását, kiváltani a támogatási igények egy részét, esetlegesen cégek általi befizetést eszközölni. Ennek a vázolt útja a tapasztalatok alapján az egységes irányítási gazdasági szervezet, vállalat létrehozása, mely a kiadásokat és funkciók együttes kezelését biztosítja, melynek az elemzés és tények alapján a leghatékonyabb formája a törzsház. Kérte, hogy a közgyőlés a határozati javaslatot fogadja el. (Kazetta 2/2. 182-264) Vantara Gyula polgármester: A vezetıi összefoglalóból kiderül, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2007-2010-ig terjedı gazdasági programot a közgyőlés 2006. év végén elfogadta, mely szerint a tulajdonában lévı gazdasági társaságok egységes irányítását megvalósítja. Nem folyik semmiféle titkos szervezkedés. (Kazetta 2/2. 264-280)
20 Tóth Károly országgyőlési képviselı ügyrendi javaslata, hogy a polgármester kérjen bocsánatot a testülettıl, tekintettel arra, hogy a napirend kapcsán háromszor említette titkos eszközök alkalmazását. Magyarországon az önkormányzatokkal szemben semmiféle titkos eszközöket nem alkalmaznak, ha alkalmaznának, akkor bajban lenne. (Kazetta 2/2. 280-292) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly ügyrendi javaslatát. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 15 nem szavazattal, 1 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elvetette. (Kazetta 2/2. 292-297) Miklós Attila képviselı: Dr. Ferenczi Attila képviselıvel egyetértett abban, hogy az elıterjesztések készítése elıtt sokkal több tárgyalás lefolytatására lenne szükség, illetve az anyag elıkészítése szélesebb körben történjen. Ezen napirendrıl sem tárgyaltak, nem vettek részt az elıkészítésben, ahogy Fodor Lajos bizottsági elnök sem. Ugyanez a helyzet az Agóra programmal kapcsolatban is. A tavalyi évben a város-rehabilitáció tárgyalására a polgármester meghívta a képviselı csoportok tagjait, melyet két hét múlva egy újabb megbeszélés követett volna, amire a mai napig nem került sor. Ne csodálkozzon a polgármester azon, hogy az elıterjesztés tárgyalása kapcsán ekkora vita alakul ki. (Kazetta 2/2. 292-318) Vantara Gyula polgármester: Abban az esetben, ha Miklós Attila képviselı a tegnapi összevont bizottsági ülésen részt vesz, a kérdést átfogóbban megtárgyalhatták volna. Felhívta Baji Lajos képviselı figyelmét, hogy a felhasznált ideje 11 perc 28 másodperc. (Kazetta 2/2. 318-327) Baji Lajos képviselı: Az összevont bizottsági ülésen az anyag készítıinek nem tehette fel kérdéseit, azt a választ kapta, hogy a közgyőlésen megteheti. Kérte a polgármestert, hogy vegye ezt figyelembe, amikor megjegyzést tesz a felhasznált idıre. A ciklusra vonatkozó gazdasági programot az önkormányzat megalakulása után fogadja el. Az elıterjesztésben az áll, „hogy valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszer és kistérségi társulattal kapcsolatban”. A 2006-ban elfogadott gazdasági program nem tartalmazza ezen elemeket. Semmi kifogása a két önkormányzati vállalat egységes irányítása ellen, melybe belefoglalható a veszteségesen mőködı Árpád fürdı, ami felemészti az önkormányzat csekély nyereségét. A tervezett megtakarítás hét-nyolcszorosa az összes vállalatirányítással az intézményekre terhelıdik. Tavalyi évben az intézmények technikai létszámának csökkentése eredményeként 100 közalkalmazott elbocsátására került sor, melyet az anyag további 30 %-al csökkent. Szégyen, hogy az anyagot a Kabinet terjeszti elı és nem a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. A megtakarításokra szükség van, a tanulmány megfelelıen részletezi az egyes területeken eszközölhetı megtakarításokat. 2006ban az egy fıre jutó tartós adósság mértéke 12.000,- Ft volt, 2008-ban meghaladja a 70.000,Ft-ot. (Kazetta 2/2. 327-370) Takács Péter képviselı: Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-2010. évekre vonatkozó gazdasági programjának hanganyaga megırzésre került? A közmővelıdési intézmények esetében egy hónappal ezelıtt teljesen ellentétes közgyőlési határozat született. Az átláthatósággal kapcsolatban elmondta, hogy az intézmények átláthatóak voltak, költségvetésükben tételesen szerepelt a személyi kiadás, TB vonzat, dologi kiadás. A VAK
21 Zrt. és Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. üzleti tervét a közgyőlés hagyja jóvá. Abban az esetben, ha a kft. megırzi önállósságát, miért van szükség az összevonásra? A kórház, mint a város legnagyobb munkaerıt foglalkoztató, a legmagasabb költséggel bíró intézmény az elképzelésben hol foglal helyet? (Kazetta 2/2. 370-412) Hrabovszi György képviselı: A polgármester rendre inti a képviselıket amiatt, hogy a közgyőlésen bizottsági munkát végeznek. Az anyag elkészítése több hónappal ezelıtt megrendelésre, a koncepció felvázolásra került a szakbizottság elnökének tudta nélkül, ez esetben a szakbizottságok nem szakmai munkát végeznek. Nem a megtakarítás és az egységes irányítás ellen van kifogásuk, hanem, hogy legyen meg a megfelelı racionalitása, mely az intézményeket nem érinti. A tanulmány szerint abban az esetben, ha az intézményeket nem érinti, akkor az egységes vállalat-irányításban, a törzsház konszernben megtakarítás nem várható. Egy lényegesen hosszabb, szakmai elıkészítı és egyeztetési munkát, valamint egyedi mérlegeléseket igényel. Meggyızıdése, hogy az ilyen típusú szolgáltatási modell mellett az óvodákban a gondozott virágos kertek megszőnnek. (Kazetta 2/2. 412-446) Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés egy koncepciót tárgyal. (Kazetta 2/2. 446-450) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A közbeszerzésnek is van tervezete, a közbeszerzési igényeket minden évben be kell nyújtani. A tanulmány nem tartalmazza az intézmények törzsházba történı bevonását, de pl. a telefonbeszerzést, takarítást közös beszerzés alá lehet vonni, mely megtakarítást eredményez. A foglalkozás-egészségügy a közalkalmazottak vizsgálatát és kezelését végzi, mely komoly ráfordítást igényel. A kórház egy önálló társadalombiztosítási finanszírozási egység, melynek speciális beszerzése a törzsház keretein belül nem megoldható. (Kazetta 2/2. 450-480) Tanács Zoltán: A kórház kérdése több szempontból speciális, más városokban az egészségügyi intézményeket próbálják egységes irányítás alá vonni. Az elvi döntés megszületése után érdemes részleteiben megvizsgálni. (Kazetta 2/2. 480-498) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 498-504) A közgyőlés 16 igen, 11 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 316/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az IFUA Horváth & Partners Kft. által készített tanulmányban foglaltakat megismerte és támogatja az abban foglalt intézkedési javaslatok megvalósítását.
22
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévı vállalatok egységes irányításának megvalósítására a törzsház-konszern forma alkalmazásával, azon belül irányító vállalatnak a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt-t kijelölve.
Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2009. január 1.
Tárgy: Közterületek, településrészek, egyes mőtárgyak elnevezésérıl, mővészeti alkotások közterületi elhelyezésérıl és a házszámozásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés? (Kazetta 2/2. 504-510) Pap János képviselı: Kérdése Dr. Benedek Mária jegyzıhöz, hogy az önkormányzat a kerület számokat újra bevezeti a városban? Hatályos rendelet alapján nincs a város kerületekre osztva. A 10. § (3) bekezdésében városrész nevek szerepelnek. A 15. § (1) bekezdése azonos a 11. § (2) és 17. (3) bekezdésével. A 18. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Városüzemeltetési Osztály a névadást követı három hónapon belül gondoskodik az új utcák egységes házszámtábláinak elkészíttetésérıl, miközben a felszerelések költségeit az ingatlantulajdonosok viselik, mely problémát okozhat. A 18. § (5) bekezdése szerint „a meglévı utcanevek megváltoztatásának költségeit az önkormányzat viseli”. Ez azt jelenti, hogy a személygépkocsi forgalmi engedélyének cseréjét vagy egy kft. telephelyének cégbíróságon történı módosítását is az önkormányzat állja? Felmérték az utcanév változtatások költségvonzatát? Az elıterjesztés 1. számú mellékletében a közgyőlés határozathozatala elıtt célszerő a lakosság véleményének kikérése. A közgyőlési határozathozatal javaslattételként szerepeljen, melyet lakossági vitára bocsátanak, majd ennek figyelembevételével döntsön a testület. (Kazetta 2/2. 510-013) Dr. Benedek Mária jegyzı: Felkérte válaszadásra Dr. Burai Mihályt, mint az elıkészítés koordinációs tevékenységét ellátó osztályvezetıt. (Kazetta 3/1. 013-016) Dr. Burai Mihály osztályvezetı: A rendelettervezet korrigálni kívánja a jelenleg is hatályban lévı 1995. évi önkormányzati rendelet hiányosságait, mely az elmúlt 12 év gyakorlati alkalmazásában problémákat okozott. Az önkormányzat - a rendelet megalkotása esetén létrehoz egy földrajzi névi munkacsoportot, melynek feladata a lakosság, önkormányzati képviselı, bizottság és jogi személy részérıl felmerülı kezdeményezések alapján az egyes közterületek elnevezésére vonatkozó javaslatok közgyőlés elé terjesztése. A jelenleg hatályban lévı önkormányzati rendeletnek vannak olyan elemei, melyek az új rendelettervezetben megjelennek, pl. a kerülettel kapcsolatos szabályozás. Nem ismétli meg a tervezet azoknak a magatartásoknak a szankcionálását, melyre Pap János képviselı felhívta a figyelmet. A 15. § (1) bekezdése az elhelyezett utcanév táblák, illetve házszámok megrongálása vonatkozásában szankcionál, míg a 17. § (3) bekezdése a közterületen lévı mővészeti alkotások megrongálása, beszennyezése miatt. Az 1. számú melléklet a rendelettervezet új elemeként jelentkezik, mely bemutatja azt a folyamatábrát, ami alapján a
23 közterületek elnevezésével kapcsolatos döntéshozatal megtörténik. Az önkormányzati képviselı az érintett terület esetében bevonásra kerül az elıkészítı folyamatba, felméri az adott területre vonatkozó lakossági elképzelések alapján azokat az igényeket, melyek a közterület elnevezését indokolják. Az önkormányzati képviselı feladata a saját területén élı lakosság tájékoztatása. (Kazetta 3/1. 016-057) Baji Lajos képviselı: A 303/2007. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza a közterületek és földrajzi nevek meghatározását, melyet az önkormányzat nem alkalmaz. A rendelet-tervezet 2. §-a hibás. Ugyanezen paragrafusban a „tere” szót hogyan kell értelmezni? A 15. § értelmezése szerint arról szól, hogy az utcanévtáblát, a házszámot megrongálni, beszennyezni, szövegét megváltoztatni vagy olvashatatlanná tenni a jegyzı engedélyével lehetséges. (Kazetta 3/1. 057-070) Dr. Burai Mihály osztályvezetı: Nem volt egyértelmő Baji Lajos képviselı által feltett kérdés megfogalmazása. (Kazetta 3/1. 070-075) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzati rendelet szövege nem egyezik az említett kormányrendeletben foglaltakkal. (Kazetta 3/1. 075-077) Dr. Burai Mihály osztályvezetı: A 2. § (1) bekezdése tágítja a jelenleg hatályban lévı önkormányzati rendelethez képest a fogalom meghatározást. A közterület korábban nem kapott definíciót, ezért nem egyértelmő a közterület fogalma, melyet az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló Építéshatósági Törvény szabályoz. A 15. § (1) bekezdése egyrészt tiltja az utcanévtáblák, házszámok megrongálását, beszennyezését, szövegének megváltoztatását, másrészt a jegyzı engedélye nélküli eltávolítását. (Kazetta 3/1. 077-096) Vámos József képviselı: A 11. § (2), valamint a 15. § (1) bekezdés egyezıséget mutat, ezért nem érti a funkcióját, miért kell megismételni? Mindkét esetben utcanévtábla szerepel, a kettınek nincs külön funkciója csak abban az esetben, ha a 11. § (2) bekezdésében utcanévtábla alatt sarki utcanévtáblát ért, a 15. § (1) bekezdésében viszont a lakos saját házán szereplı utcaneves és házszámos táblát. Mi történik akkor, ha a jegyzı engedélye nélkül a házszámtáblát eltávolítja és helyére a számára tetszetıs táblát helyezi ki? (Kazetta 3/1. 096-123) Vantara Gyula polgármester: Az említett 11. § (2) bekezdés az utcanévtáblák elhelyezésérıl, a 15. § (1) bekezdés az ingatlanok számozásáról szól. (Kazetta 3/1. 123-125) Dr. Burai Mihály osztályvezetı: A kérdés felvetése elıtt meg kell gyızıdni arról, hogy az adott szakasz milyen címet visel. A 11. § (2) bekezdése az utcanévtábla kapcsán elkövetett magatartások körében szankcionál, míg a 15. § (1) bekezdés az ingatlanok számozása címszó alatt ír elı tiltó magatartást, mely a házszámok körében elkövetett magatartásokra épül. Az utcanévtábla eltávolítás a rendelet szabályozása szerint tiltott magatartásnak minısül.
24 Országos gyakorlat, hogy minden településen egységes házszám- és utcanévtáblák szerepelnek. Ezért van szükség az egyedi lakossági magatartások tiltására. (Kazetta 3/1. 125-141) Pap János képviselı: A tiltás ellenére a késıbbiekben is kihelyezi a réztáblát. A 14. § (1) bekezdése kimondja, hogy a házszámtábla elkészíttetése és pótlása az ingatlantulajdonos kötelessége. A 18. § (3) bekezdése szerint az új utcák házszámtábláinak elkészíttetésérıl a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik. Számolt-e azzal az önkormányzat, hogy a meglévı utcanevek megváltoztatása mekkora költségvetési terhet jelent a következı évre? (Kazetta 3/1. 141-159) Mezei Zsolt képviselı: Nem érezte ekkora problémának az elmúlt 12 évben, úgy érzi, hogy politikai pótcselekvésrıl van szó. Tekintettel arra, hogy nem ismert a táblák elkészíttetésének költségvonzata, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság sem adott állásfoglalást, ezért javasolta, hogy a közgyőlés vegye le napirendjérıl, és a költségek ismeretében tőzze újra napirendre. (Kazetta 3/1. 159-175) Dr. Benedek Mária jegyzı: Felhívta Mezei Zsolt képviselı figyelmét, hogy Dr. Burai Mihály a mondatai elsı részében megfogalmazta az alapvetı indokokat a tekintetben, hogy mi indukálta egy munkacsoport létrejöttét. Javasolta a jegyzıkönyv áttekintését. (Kazetta 3/1. 175-181) Vámos József képviselı: Továbbra is fennáll az a probléma, melyet korábban említett. Az ingatlanok számozása fejezet 15. § (1) bekezdése a lakosság részérıl úgy értelmezhetı, hogy a számára tetszetıs tábla kihelyezéséhez jegyzıi engedély szükséges. Kérte, hogy a közgyőlés ezt a jogot ne vegye el a lakóktól. Miért alkot a testület egy olyan rendeletet, melyet nem tud betarttatni? Javasolta a napirend levételét, mivel a 15. § (1) bekezdése mindkét oldalról konfliktust idéz elı. (Kazetta 3/1. 181-202) Dr. Burai Mihály osztályvezetı: A jelenleg hatályban lévı önkormányzati rendeletnek bizonyos elemeit az újonnan kodifikált rendelet-tervezet megtartotta. A képviselı általi hivatkozás a jelenleg hatályban lévı önkormányzati rendeletnek is részét képezte az 1995. jogalkotói szándékkal, hogy a házszámtábla egységes kivitelő legyen pontosan azért, mert az országos gyakorlat szerint minden településen maguk az utcanévtáblák az utcáknak, közterületeknek egy egységes megjelenést kölcsönöznek. (Kazetta 3/1. 202-217) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Vámos József képviselınek elmondta, hogy nem aljegyzı van, hanem jegyzı. Keresett a hivatal megfelelı osztálya egy súlyos, jegyzınek való feladatot. (Kazetta 3/1. 217-222) Vantara Gyula polgármester: A napirend levételét az elıterjesztıi oldal nem javasolta. (Kazetta 3/1. 222-228) Pap János képviselı: Az 1. számú mellékletben szereplı közgyőlési határozathozatal elıtt közgyőlési javaslattétel és lakossági vitára bocsátás szerepeljen. (Kazetta 3/1. 228-234)
25
Dr. Burai Mihály osztályvezetı: A rendelet szövege egyértelmően rögzíti, hogy kezdeményezı személytıl függetlenül az érintett terület önkormányzati képviselıjének feladata a lakosság véleményének kikérése, és annak megjelenítése a Földrajzi Névi Munkacsoport elıtt. Ezért indokolatlannak tartja, hogy a közgyőlés egy újabb javaslatot fogalmazzon meg és ebben a fázisban történjen még egyszer a lakosság bevonása. (Kazetta 3/1. 234-245) Vantara Gyula polgármester: Pap János képviselı továbbra is fenntartja módosító javaslatát, melyet szavazásra bocsátott. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 16 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta Mezei Zsolt képviselı módosító javaslatát, melyet az elıterjesztıi oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 16 nem szavazattal a módosító javaslatot elvetette. (Kazetta 3/1. 245-259) Hrabovszki György képviselı módosító javaslata a 18. § (3) bekezdésének törlése, mely az új utcák egységes házszámtábláiról szól. Két egyforma ház sincs, ebbıl adódóan a házszámtáblák egységesítése sem logikus. (Kazetta 3/1. 259-268) Dr. Burai Mihály osztályvezetı: A közterület elnevezésérıl és a házszámozásról szóló önkormányzati rendeletalkotásnál figyelembe kell venni a városkép egységességének biztosítását. (Kazetta 3/1. 268-292) Szente Béla képviselı: Abban az esetben, ha az utcanév is szerepel a házszámtáblán, logikus az egységes tábla kihelyezése. Amennyiben nincs rajta az utcanév, az ingatlantulajdonos olyan táblát vásárolhasson, amilyet szeretne. (Kazetta 3/1. 292-301) Fodor Jánosné képviselı: Egyetért azzal a javaslattal, hogy a Városüzemeltetési Osztály ne készíttessen egységes házszámtáblákat, tekintettel arra, hogy a 14. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a házszám elkészíttetése, elhelyezése a tulajdonos feladata. (Kazetta 3/1. 301-310) Vámos József képviselı módosító javaslata a 14. § (1) bekezdésében szereplı „saját költségén” helyett az „önkormányzat költségén” szerepeljen. Ha az önkormányzat kötelezi a tulajdonost a táblák saját költségen történı elkészíttetésére, ne írjon elı kötelezéseket. Új utcák esetében is ugyanez a véleménye. (Kazetta 3/1. 310-321) Dr. Benedek Mária jegyzı: Fodor Jánosné képviselı felvetésére elmondta, hogy a 14. § és a 18. § (3) bekezdése nem ugyanarra a tényre vonatkozik. A 18. § az új utcák esetére vonatkozik. Az egységes házszámtábla és utcanévvel kapcsolatban elmondta, hogy érdemi
26 különbség van, az egységes nem egyenlı az egyformával. Az egységes településrészhez, környezethez illeszkedik. (Kazetta 3/1. 321-333) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Hrabovszki György módosító javaslatát, melyet az elıkészítı oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 10 nem szavazattal, 5 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta Vámos József képviselı módosító javaslatát, melyet az elıkészítıi oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 15 nem szavazattal, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.
Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/1. 333-350) A közgyőlés 16 igen, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 26/2008. (V. 26.) rendelete a közterületek, településrészek, egyes mőtárgyak elnevezésérıl, mővészeti alkotások közterületi elhelyezésérıl és a házszámozásról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek, településrészek, egyes mőtárgyak elnevezésérıl, mővészeti alkotások közterületi elhelyezésérıl és a házszámozásról az alábbi rendeletet alkotja: I. BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 1. § /1/
E rendeletnek az a célja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületek és településrészek nevének - a továbbiakban: földrajzi név -, illetve egyes mőtárgyak elnevezésének véleményadására, megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására, alkalmazására, az utcanévtáblák elhelyezésére, a házszám megállapítására, valamint a mővészeti alkotások közterületi elhelyezésére vonatkozó szabályokat meghatározza.
/2/
A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a város bel- és külterületén lévı, valamint a késıbbiek során kialakuló valamennyi közterületre és településrészre, továbbá mőtárgyra.
27 2. § /1/
A rendelet alkalmazása szempontjából földrajzi név: a)
a közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelıen bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, közterület a belterületi földrészletek, illetıleg építmények (pld. alul- és felüljárók, épületárkádok alatti járda, stb.) közhasználatra átadott része,
b)
a belterületi településrésznév: városrész, lakónegyed, illetve lakótelep, valamint a belterület egyéb részét jelölı név,
c)
a külterületi településrésznév: a város külterületének részét jelölı név,
d)
/2/
/3/
az utcanév: az út, utca, tér, park, köz, sétány, sor, fasor, tere, liget stb. jellegő közterületet jelölı név. Mőtárgy: mindazon építmény, ami nem minısül épületnek és épületfunkciót jellemzıen nem tartalmaz (pld. híd, torony, távközlés stb.). A város helynevérıl, a domborzat- és tájnévrıl, a területnévrıl, víznévrıl, természetvédelmi névrıl, valamint közlekedési és hírközlési névrıl külön jogszabályok rendelkeznek. 3. §
A rendelet alkalmazása szempontjából a mővészeti alkotás a szerzıi jogról szóló törvény hatálya alá tartozó képzımővészeti, iparmővészeti, fotómővészeti és ipari tervezı-mővészeti alkotás. 4. § A városban minden településrészt, és a 2. § /1/ bekezdés d) pontban jelölt közterületet – igény szerint mőtárgyat – el kell nevezni.
II. A FÖLDRAJZI NÉV MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA 5. § /1/
A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása, mőtárgy elnevezése a közgyőlés hatáskörébe tartozik.
28 /2/
A közgyőlési döntés elıkészítéseként az elıterjesztést a Közmővelıdés, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság véleményezi.
/3/
A földrajzi név megállapítására, illetve megváltoztatására, mőtárgy elnevezésére vonatkozó javaslatot (igényt) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek (osztályainak) szakembereibıl és külsı helytörténész szakemberekbıl álló Földrajzi névi Munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) értékeli és terjeszti a közgyőlés elé.
/4/
A munkacsoport tagjai: - jelentıs helytörténeti ismeretekkel rendelkezı személy, - Városépítészeti Csoport képviselıje, - Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály képviselıje, - Városüzemeltetési Osztály képviselıje, - Közigazgatási Osztály képviselıje.
/5/
A munkacsoport tagjai közül vezetıt választ és irányításával saját mőködési rendet alakít ki. A munkacsoport köztisztviselı tagjait az érintett szervezeti egység (osztály) vezetıje választja ki.
/6/
A földrajzi névadás döntési és végrehajtási folyamatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 6. §
/1/
A földrajzi név megállapítását vagy megváltoztatását, mőtárgy elnevezését a közgyőlés bármely bizottsága, a kisebbségi önkormányzatok, a települési részönkormányzat, bármely önkormányzati képviselı, továbbá bármely természetes személy (lakos), illetve jogi személy – írásban - kezdeményezheti. A kezdeményezı köteles kezdeményezését, javaslatát megindokolni.
/2/
A földrajzi név megállapítása vagy megváltoztatása, mőtárgy elnevezése elıtt – tekintet nélkül a kezdeményezı személyére – az önkormányzati képviselık útján, vagy más alkalmas módon meg kell ismerni az érintett terület lakosságának véleményét. 7. §
/1/
A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása, mőtárgy elnevezése során figyelembe kell venni a kialakult élı névhasználatot, a történelmi hagyományokat, a helytörténeti kutatások eredményeit, a nemzetiségi és etnikai viszonyokat, a nyelvi, nyelvhelyességi követelményeket. Új földrajzi név megállapítása, mőtárgy elnevezése során a következı elveket kell követni: a földrajzi név meghatározására, mőtárgy elnevezésére vonatkozó elıkészítésnél vizsgálni kell azt, hogy az adott helynek a történelme során milyen neve alakult ki (történeti elv, elıször hogyan használták az elnevezést, elsı használati elv), hogyan használják az ott élık a területre vonatkozó nevet (élı használati elv), ahol nincs kialakult név, ezt jelezni kell.
29 /2/
Figyelmet kell fordítani a nemzetiségi, kisebbségi és etnikai jelleg kifejezésére. Arra kell törekedni, hogy a kisebbségi jelleget kifejezı utcanevek alkalmazására megfelelı arányban kerüljön sor.
/3/
A földrajzi név, illetve a mőtárgy elnevezésének megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha: az azonos hangzású nevek zavart keltıek, a névhasználatban kimutatható változás következett be, a névvel jelölt terület vagy létesítmény megszőnt vagy megváltozott, a névhasználat, illetıleg az elnevezés a közérdek szempontjából nem megfelelı, az új név adása már nem élı, kiemelkedı személy emlékének megörökítését szolgálja.
/4/
Közterületet, mőtárgyat személyrıl, tárgyról, állatról, növényrıl, földrajzi névrıl vagy fogalomról lehet elnevezni.
/5/
Élı személyrıl településrészek, közterületek, mőtárgyak nem nevezhetık el.
/6/
Az utcanév elıtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel, utótagja a 2. § /1/ bekezdés d) pontja, mőtárgy elnevezése esetén a 2. § /2/ bekezdése szerinti mőtárgy.
/7/
Közterület, illetve utca elnevezéssel emléket állítani olyan személynek lehet, a. akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedı jelentıségő és személye közmegbecsülésnek örvend, illetve akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedı jelentıségő volt; b. aki a tudomány, mővelıdés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentısen tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megırzésre méltó; c. akinek a város életében, történetében kiemelkedı szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Békéscsaba egészének fejlıdéséhez.
/8/
Egyforma névvel két földrajzi név, mőtárgy nem nevezhetı el.
/9/
Csak könnyen kiejthetı, leírható és megérthetı, terjedelmében az okmányok szokásos méretéhez igazodó nevet lehet alkalmazni. 8. §
/1/
A megállapított földrajzi nevekrıl naprakész nyilvántartást (utcanévjegyzék) kell vezetni és abban a változásokat folyamatosan fel kell tüntetni. Az utcanév-jegyzék vezetése a Polgármesteri Hivatal Okmányirodája feladatkörébe tartozik. Az utcanévjegyzék adatainak megfelelı térképi nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Csoportja vezeti.
/2/
Az utcanévjegyzék közhitelő nyilvántartás, amelynek rovatai: a. Sorszám b. Postai irányítószám c. Utca neve d. Utca jellege e. Érvényesség kezdete
30 f. Közgyőlési határozat száma, annak kelte g. Az elnevezés, névváltoztatás indoka h. A korábbi utcanévre vonatkozó adatok /3/
A nyilvántartás nyilvánosságát, hozzáférhetıségét biztosítani kell.
/4/
A földrajzi név megállapításáról és megváltoztatásáról a lakosságot és az érdekelt szerveket (földhivatal, posta, közrendészet, lakossági szolgáltatások, mentı stb.) haladéktalanul értesíteni kell. A közgyőlés határozatát – a döntést követıen – a munkacsoport továbbítja az Okmányirodához. A nyilvánosság, szolgáltatók stb. értesítése az Okmányiroda feladatkörébe tartozik. Az érdekelt szervek tételes felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza. 9. §
A 2.§ /2/ bekezdésében megjelölt földrajzi nevek megállapítása, illetve megváltoztatása során az önkormányzatot megilletı egyeztetési, véleményezési vagy javaslattételi jogot a közgyőlés gyakorolja. A döntés elıkészítésére e rendelet elıírásait megfelelıen alkalmazni kell. III. UTCANÉVTÁBLÁK ELHELYEZÉSE 10. § /1/
A városban a 2.§ /1/ bekezdés d) pontjában jelzett közterületeket névtáblákkal kell jelölni.
/2/
Az utcanévtáblát az utca mindkét oldalán, az utca elején és végén, valamint az útkeresztezıdéseknél mindkét sarkon a sarokingatlanon - a vonatkozó építésügyi, városrendezési és egyéb szabályok betartásával - el kell helyezni.
/3/
Az utcanévtáblán a város kerületszáma és az utca neve szerepeljen. Az utcanévtábla: Egységes kivitelő legyen, a Városüzemeltetési Osztály gondoskodjon az elkészítésérıl és kifüggesztésérıl. Az utcaházszámokat – a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján – a jegyzı határozza meg.
/4/
Utca nevének megváltoztatása esetén a korábbi utcanévtáblát a tájékozódás megkönnyítése érdekében - áthúzással vagy más megfelelı módon érvénytelenítve használhatatlanná válásáig, de legalább két évig az új nevet jelzı tábla mellett meg kell hagyni.
/5/
Az ingatlan tulajdonosa (használója) az utcanévtábla elhelyezését tőrni köteles.
31 11. § /1/
Az utcanévtáblák elhelyezése és a karbantartásuk költsége az önkormányzatot terhelik. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik.
/2/
Az utcanévtábla megrongálása, beszennyezése, szövegének megváltoztatása vagy olvashatatlanná tétele, illetıleg engedély nélküli eltávolítása tilos. 12. §
Tér, park, sétány, kerületi lakott hely, illetıleg az általánostól eltérı beépítettségő utca névtáblájának elhelyezése és szövege a 10. §-ban elıírtaktól eltérhet, indokolt esetben több vagy kevesebb utcanévtábla is elhelyezhetı. IV. AZ INGATLANOK SZÁMOZÁSA 13. § /1/
A házszám az ingatlannak (teleknek) az ingatlan-nyilvántartás szerinti utca házsorában elfoglalt egyedi számszaki (sorszám) megjelölése, az utcanév nélkül.
/2/
A sorszámokat, azok változásait a jegyzı állapítja meg.
/3/
Az utcákban és a tereken az ingatlanokat (az épületeket és a beépítetlen telkeket és tanyát) a közterületekrıl jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni.
/4/
Az ingatlanok számozását a városközponttól mindig kifelé haladva kell elvégezni úgy, hogy a jobb oldal a páratlan, a bal oldal a páros számozású legyen. Több lépcsıházas épületnél lehetıleg minden lépcsıháznak külön számot kell adni. Kerülni kell az alátöréseket és azt, hogy egy ingatlan több számot kapjon, kivéve a több lépcsıházas épületeket.
/5/
Az ingatlanok számozásánál kisegítı jelzésként - amennyiben ez szükséges - római számok vagy betők is alkalmazhatók.
/6/
Az általánostól eltérı beépítettségő utca vagy külterületi településrész ingatlanainak számozása indokolt esetben ettıl eltérhet.
/7/
A már megállapított házszámok megváltoztatására csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. 14. §
/1/
A házszám elkészítése, elkészíttetése és elhelyezése, valamint karbantartása és pótlása az ingatlan tulajdonosának, ennek hiányában a kezelıjének, használójának a feladata, aki ezt a kötelezettségét saját költségén köteles elvégezni olyan idıpontban, hogy az ingatlan házszáma folyamatosan megállapítható legyen.
32 /2/
A házszámot az ingatlan utca felıli részén, annak bejárata felıl, jól látható módon kell feltüntetni. 15. §
/1/
Az elhelyezett utcanévtáblát, illetve házszámot megrongálni, beszennyezni, szövegét megváltoztatni vagy olvashatatlanná tenni, a jegyzı engedélye nélkül eltávolítani tilos. V. MŐVÉSZETI ALKOTÁSOK ELHELYEZÉSE 16. §
/1/
Közterületen és általában a közönség számára nyitva álló helyeken, köz- és magánépületek környékén mővészeti alkotás elhelyezését a közgyőlés engedélyezi és meghatározza a használat idejét és feltételeit.
/2/
Mővészeti alkotás elhelyezését a közgyőlés bármely bizottsága, bármely képviselı, továbbá természetes vagy jogi személy kezdeményezheti.
/3/
Az elhelyezésre vonatkozó javaslatot a közmővelıdési, ifjúsági, oktatási és sportbizottság, valamint a városfejlesztési, környezetvédelmi és mezıgazdasági bizottság készíti elı, a mővészeti alkotások beszerzésére, felhasználására és forgalmazására vonatkozó szabályok rendelkezéseit is figyelembe véve.
/4/
A mővészeti alkotás bírálatára a Képzı- és Iparmővészeti Lektorátust kell felkérni.
/5/
Az elhelyezés során az építésügyi, városrendezési és szakhatósági elıírásokat be kell tartani. 17. §
/1/
A mővészeti alkotás közterületen történı elhelyezésérıl, gondozásáról – természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése kivételével – a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik. Természetes személy, illetve jogi személy kezdeményezése esetén az elhelyezés, gondozás kötelezettsége a kezdeményezıt terheli.
/2/
A mővészeti alkotások elhelyezésének megváltoztatására e fejezet rendelkezéseit kell értelemszerően alkalmazni.
/3/
A közterületeken lévı mővészeti alkotások megrongálása, beszennyezése, elhelyezésének megváltoztatása vagy engedély nélküli eltávolítása tilos. VI. AZ UTCA ELNEVEZÉSSEL JÁRÓ KÖLTSÉGEK VISELÉSÉRİL
33
18. § /1/
A névadással, névváltozással kapcsolatos költségek viselésérıl az önkormányzat az éves költségvetésben gondoskodik.
/2/
Új utcák névtábláinak elkészíttetésérıl, felszerelésérıl, a megszőnı utcanevek tábláinak eltávolításáról a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik.
/3/
Új utcák egységes házszámtábláinak elkészíttetésérıl a Városüzemeltetési Osztály gondoskodik a névadást követı három hónapon belül.
/4/
Új utcák esetén a házszámtáblák árát és azok felszerelésének költségeit az ingatlantulajdonosok viselik.
/5/
Meglévı utcanevek megváltozásának költségeit az önkormányzat viseli. VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 19. §
A közterületen és általában a közönség számára nyitva álló helyeken, valamint a köz- és magánépületeken a közönség által megtekinthetı módon elhelyezendı emléktáblára, emlékoszlopra, kegyeleti és egyéb emlékekre az V. fejezet rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. 20. § (1)
A külön jogszabályban meghatározott tulajdon elleni (szándékos rongálás, gondatlan rongálás) szabálysértésen túl, aki a rendelet 10. § (5) bekezdésében, 11.§ (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében és 19. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedı pénzbírsággal sújtható.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelı szabhat ki helyszíni bírságot.
(3)
E rendelet 2008. június 1-jén lép hatályba, s ezzel egyidejőleg hatályát veszti a közterületek, településrészek elnevezésérıl, mővészeti alkotások közterületi elhelyezésérıl szóló 67/1995. (XII. 21.) önkormányzati rendelet. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Benedek Mária sk. jegyzı
Napirend tárgya: Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok Tárgy:
A szennyvízprojektet támogató jogi tanácsadó kiválasztása
34 Vantara Gyula polgármester: Elıterjesztı a polgármester, az anyagot az Önkormányzati Közbeszerzési és Döntéshozó Bizottság megtárgyalta, a legkedvezıbb ajánlatot tett ügyvédi iroda megbízását javasolta elfogadásra. (Kazetta 3/1. 365-374) Takács Péter ügyrendi hozzászólása: Javasolta ebédszünet megtartását, tekintettel arra, hogy a napirend szerint 14 órakor Fekete Pál Békéscsaba díszpolgárának köszöntése történik. (Kazetta 3/1. 374-381) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az ügyrendi javaslatot, melyet az elıterjesztıi oldal nem támogat. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 13 nem szavazattal, 2 tartózkodással az ügyrendi javaslatot elvetette.
Az elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés, hozzászólás? (Kazetta 3/1. 381-393) Miklós Attila képviselı: A képviselı csoport nevében az elızı napirendhez szeretne hozzászólni. A rendeletalkotással a közgyőlés létrehozott egy bizottságot, akinek lehetısége van utcák és mőtárgyak elnevezésére, ezért javasolta, hogy a repülıhíd Kvasz András, a hét gyalogoshíd a Hét vezér, a Vilim utcától az Árpád fürdıig vezetı fél híd Dr. Boros Ottó nevét viselje. Az elfogadott rendelet véleménye szerint vicces. (Kazetta 3/1. 393-440) Dr. Benedek Mária jegyzı ügyrendi hozzászólása: Felhívta Miklós Attila képviselı figyelmét arra, hogy a megalkotott rendelet 6. §-a kimondja, hogy a képviselı is írásban tesz javaslatot. (Kazetta 3/1. 440-444) Mezei Zsolt képviselı: Az ügyvédekrıl szóló törvény nem teszi kötelezıvé az ügyvédi szolgáltatás beszerzését. Ennek értelmében miért terhelik plusz munkával a hivatal munkatársait? Békés megyében az ügyvédi kamarának 197 tagja van. Miért volt szükség budapesti ügyvéd megbízására? Etikailag aggályos, hogy a kiválasztott ügyvéd a Darázs és Szabó Ügyvédi Iroda társügyvédje, mely tisztességtelen eljárás a Békéscsabán dolgozó ügyvédekkel szemben. Az elıterjesztés szerint az ügyvédi iroda feladata - 24.000.000,- Ft-ért - jogorvoslati eljárás esetén az ajánlatkérı képviselete a Közbeszerzési Döntıbizottság elıtt. Vagy nem megfelelı az elıterjesztés megfogalmazása, vagy ugyanarra a tevékenységre két céggel köt szerzıdést az önkormányzat. A megbízott ügyvéd nem rendelkezik közbeszerzési végzettséggel, mely feltétel a közbeszerzési ügy képviseletében. (Kazetta 3/1. 444-495) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintézıt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 3/1. 495-501) Dr.Sódar Anita közbeszerzési ügyintézı: A szerzıdés odaítéléses eljárás valóban nem tartozik a Közbeszerzési Törvény hatálya alá, de az osztály, illetıleg az önkormányzat úgy vélte, hogy mégiscsak egy 15.000.000.000,- Ft-os projektrıl van szó, ezért az egyenlı bánásmód, a verseny tisztasága és a közpénzek ésszerő felhasználásának elve alapján pályáztatási eljárás lefolytatására lenne szükség az ügyvédi iroda kiválasztásához.
35 Mezei Zsolt képviselı véleménye szerint ugyanazon tevékenységre két szerzıdést köt az önkormányzat, mely valótlan. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre más tartalmú szerzıdéskötésre kerül sor, mint az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységének ellátására megkötendı megbízási szerzıdésre. Az ügyvédi iroda nem lát el hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzıi tanácsadó pedig nem fog a jogorvoslati eljárásokban közremőködni és nem fogja az önkormányzatot a Közbeszerzési Döntıbizottság elıtt képviselni. A Dr. Dián József Ügyvédi Iroda önálló irodaként mőködik, az, hogy a Darázsi és Társai Ügyvédi Irodával milyen megállapodás és megbízási szerzıdés alapján mőködik, teljesen irreleváns a közbeszerzési eljárások, illetıleg a szerzıdés odaítélésnek eljárásnak a lefolytatásánál. (Kazetta 3/1. 501-555) Vantara Gyula polgármester: Vannak olyan ügyek, melyek igénybe veszik a pesti ügyvédek szaktudását, pl. a Matáv ügy. A szerzıdésekkel kapcsolatos nyelvi nehézségek miatt - a pályázat egyik hivatalosan elfogadott nyelve az angol - van szükség a megyén kívüli ügyvédek foglalkoztatására, akik az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban is nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek. E mellett szükség esetén igénybe veszik a békéscsabai ügyvédek munkáját. (Kazetta 3/1. 555-005) Tóth Károly országgyőlési képviselı: A polgármester hihetetlen erıfeszítést tesz annak érdekében, hogy legalább a tisztesség látszatát fenntartsa. Az ügyvéd kiválasztása jogszerőség szempontjából kétséges volt. Kiderül, hogy ugyannak az ügyvédi irodának szükség szerint más néven is tud számlát adni, de ugyanúgy a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda dolgozója, mely természetesen teljesen más feladatot lát el, mert ı csak képvisel. Alapos a gyanú, hogy az ügyvédi iroda ugyanezt az ügyvédet más minıségben megbízza irodán belül a közbeszerzéssel, melyért 24.000.000,- Ft+áfa a fizetség, a munka nagy részét pedig a békéscsabai ügyvédek látják el. Tekintettel arra, hogy a feladat nem közbeszerzés köteles, ezért azzal a módosító indítvánnyal él, miszerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a feladatok elvégzésére 24.000.000,- Ft+áfa erejéig felajánlja Dr. Farnas József Ügyvédi Irodának a szerzıdéskötés lehetıségét. Az említett ügyvéd békéscsabai, és a polgármester bizalmat érez Dr. Farnas József iránt. A módosító indítványáról szavazást kért. (Kazetta 3/2. 005-049) Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselı megint olyan szakkérdésben nyilvánít véleményt, melybıl nincs felkészülve. Egy projekten belül ugyanazt az ügyvédi irodát két azonos tevékenységgel megbízni az Európai Uniós szabályok szerint nem lehetséges. 2006. elıtt a tevékenységet a nem békéscsabai illetıségő Lucsik Ügyvédi Iroda látta el. (Kazetta 3/2. 049-063) Baji Lajos képviselı: Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság ülésén az eljárással nem értett egyet. A Hungarotel Zrt. ügyével kapcsolatban évek óta nem történt elırelépés, ezért az önkormányzat a peres utat választotta. Az anyagban szereplı ügyvédi iroda megoldási javaslattal élt, miszerint, ha a közgyőlés elfogadja a díjazás nagyságrendjét és módját, a szerzıdéskötésre sor kerülhet a budapesti és békéscsabai ügyvédek munkáját is igénybevevı szervezettel. A Lucsik Ügyvédi Iroda nyílt közbeszerzési eljárás útján került megbízásra. (Kazetta 3/2. 063-088)
36
Vámos József képviselı: Számára az elıterjesztésbıl nem derül ki, hogy mi indokolja az ügyvédi részvételt? Az elhangzott válaszokat nem tudja érdemben elfogadni. Az anyag szerint az önkormányzat három ügyvédi irodát/egyéni ügyvédet hívott meg. Ki volt a másik kettı, volt-e közötte helyi illetıségő? (Kazetta 3/2. 088-098) Mezei Zsolt képviselı: Ismeretei szerint az ajánlattévı ország nyelve a hivatalos. Ennek értelmében minden magyar nyelven van leírva. Biztos abban, hogy a polgármesternek a nyelvhasználatnál sokkal több és jobb indoka van. (Kazetta 3/2. 098-107) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Véleménye szerint a polgármester a csatornázással kapcsolatban kapott egy feladatot, egy megbízást, melynek feltétele a 24.000.000,- Ft+áfa-s szerzıdéskötés, amit igyekezett a lehetı legtisztességesebbnek látszó módon megtenni, ezért elismerését fejezi ki. A többségtıl kérte, hogy ne veszélyeztessék a programot. A polgármester meggyızıdése, ha kiderülne, hogy a két ügyvédi iroda azonos, csak más a számlakibocsátás, az önkormányzat veszélyeztetné a 18.000.000.000,- Ft-os programot. (Kazetta 3/2. 107-124) Vantara Gyula polgármester: A polgármester feladata a szennyvíz-projekt végrehajtása törvényes keretek között. Felkérte Dr. Sódar Anitát válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 3/2. 124-132) Dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintézı: Az ügyvédi iroda részvételét a projekt bonyolultsága indokolja. A hat közbeszerzési eljárás során összetett, FIDIC-szerzıdéskötésre kerül sor. A szennyvízcsatorna, szennyvíztisztító-telep kiépítésére kötött szerzıdések bonyolultak, szükség van egy ügyvédi iroda szakértelmére, valamint bevonásra kerül a beadványok, kérelmek megírásába. Jogorvoslati eljárás esetén a döntıbizottság, bíróság elıtt képviseli az önkormányzatot. A szerzıdéskötés az Ügyvédi törvény 5. § szerint lefolytatandó szolgáltatásokra irányul. A projekt komplexitása igényli az ügyvédi iroda részvételét. (Kazetta 3/2. 132-147) Mezei Zsolt képviselı: Az angol nyelvtudás nem lehet elıfeltétel. (Kazetta 3/2. 147-150) Vantara Gyula polgármester: Az angol nyelvtudás a közbeszerzés területén, az ügyvédek és a kivitelezık esetében is elvárás, tekintettel arra, hogy az ellenırzések angol nyelven történnek. Mely irodák voltak meghívva? (Kazetta 3/2. 150-158) Dr. Sódar Anita közbeszerzési ügyintézı: Dr. Gelicz József egyéni ügyvéd, Dr. Szabó Attila Szilveszter, valamint a Dr. Dián József Ügyvédi Irodák. (Kazetta 3/2. 158-160) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Tóth Károly azon módosító javaslatát, mely szerint az önkormányzat Dr. Farnas József ügyvédet bízza meg a jogi tevékenység ellátásával 24.000.000,- Ft+Áfa megbízással, melyet az elıterjesztıi oldal nem támogat.
37 -
Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 10 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 167-170) A közgyőlés 17 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 317/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése „A szennyvíz-projektet támogató jogi tanácsadó kiválasztása” tárgyú szerzıdés-odaítéléses eljárás nyertes ajánlattevıjének a következı ügyvédi irodát hirdeti ki: Dr. Dián József Ügyvédi Iroda Budapest Ajtósi Dürer sor 31. 1146 ajánlati ár: 24.000.000 Ft + áfa, azaz bruttó 28.800.000 Ft Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a megbízási szerzıdés aláírására. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 26.
Tóth Károly országgyőlési képviselı: Az elızıekben felsorolt ügyvédek a Darázs és Társa Ügyvédi Irodán belül mőködnek. (Kazetta 3/2. 170-176) Vantara Gyula polgármester: 13 óra 35 perckor szünetet rendelt el, a közgyőlés munkáját 14 óra 15 perckor folytatja. (Kazetta 3/2. 176-179) Szünet Tárgy:
Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára köszöntése a Magyar Hısök Emléknapjához kapcsolódva
Vantara Gyula polgármester: A Magyar Köztársaság Országgyőlése adózva a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nemzet fennmaradásáért küzdı hazafiaknak minden esztendı május hónap utolsó vasárnapját a magyar hısök emlékünnepévé nyilvánította. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése ez évben is hálával adózik azoknak a hısöknek, akik hazánkért komoly áldozatokra kényszerültek, vagy azt önként vállalták. Sokan elmentek már közülük, hírességek és névtelen, hozzánk hasonló emberek, Békéscsaba városa azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem csak a régmúlt korok, hanem a közelmúlt, köztünk élı hısei elıtt is tiszteleghet. Ebbıl az alkalomból köszöntötte Fekete Pál Békéscsaba díszpolgárát, az 1956-os forradalom és szabadságharc békéscsabai hısét, aki a közeljövıben
38 tölti be 80. születésnapját. köszöntıbeszédét. (Kazetta 3/2. 179-200)
Felkérte
Köles
István
alpolgármestert,
tartsa
meg
Köles István alpolgármester: A mai nap a magyar hısök emléknapja, ebbıl az alkalomból Fekete Pál Békéscsaba díszpolgárát, mint hıst köszöntik. Röviden ismertette életútját. 1953-ban nevezték ki Békéscsabán gimnáziumi történelem és orosz nyelvtanárnak. A társadalmi életbe fıleg a TIT-en keresztül kapcsolódott be, ahol történelmi szakosztályban többek között Féja Géza, Tibor János társaságában aktuális politikai, tudományos kérdéseket vitattak meg. Az elkövetkezendı években Fekete Pál fıleg Békés megye történelmével kapcsolatos elıadásaival bejárta gyakorlatilag a megye valamennyi települését, személye ismertté vált, megye szerte köztiszteletnek örvendett. Ez a magyarázata, hogy 1956. október 23-a után elıször Békéscsaba város Forradalmi Bizottságának tagjává, majd a Békés megyei Forradalmi Bizottság elnökévé választották. Tevékenysége, mőveltsége, nyelvtudása, diplomáciai érzéke jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba város több alkalommal is elkerülje a vérontást. Fekete Pált ezután a KGB letartóztatta, hosszú kihallgatás után elengedte, 1956. november 8-án ismét letartóztatták, lakását szétzúzták, iratait, könyveit elvitték. A Munkácsy utcai börtönben volt pár napot, majd többedmagával a debreceni szovjet katonai börtönbe hurcolták. Késıbb elengedték, de harmadszor 1957. február 16-án letartóztatták. A katonai bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Megjárta az ország szinte valamennyi hírhedt politikai börtönét, a szegedi Csillag Börtönt, Márianosztrát, a gyulai börtönt, a jászberényi győjtıfogházat Sopronkıhidát. Feltételesen 1968-ban szabadult. Tanári pályára vissza nem kerülhetett, megfigyelés alatt tartották, Békéscsabára nem jöhetett. Fizikai munkából tartotta fenn magát és családját. Jelenleg Szegeden él, szőkös nyugdíját óraadással igyekszik kiegészíteni. Fekete Pál évek óta kutatómunkát folytat, több témakörben győjti az anyagot publikációi kiadásához. Befejezte a „Békés megye mártírjai és áldozatai” címő munkáját, amely az 1945. utáni idıszakot dolgozza fel. Dolgozatok készültek Békéscsaba II. világháborús bombázásáról, illetve Békéscsaba, Békés megye zsidóságának történetérıl. „Az utolsó szó jogán” címő kötete 2003-ban a „Cseppek a tengerbıl” címő novellagyőjteménye 2006-ban jelent meg. Ezen kívül számos emlékirata van rendezés alatt, illetve áll kiadásra készen. Békéscsaba város díszpolgáraként nagy gondot fordít emlékeinek, tapasztalatainak a fiatalok számára történı átadására. Városi felkérésre rendhagyó történelemórákon mutatja meg elvesztegetni kényszerült pedagógiai zsenijét. 80. születésnapján ezért akár a mővelıdés, akár az oktatás területén szerzett érdemeiért, elmaradt lehetıségei miatti kárpótlásáért méltán részesülhetne magas állami kitüntetésben. (Kazetta 3/2. 200-275) Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára: „Vantara Gyula polgármester úr a vállán viseli a csodálatosan szép városnak minden gondját. Tıle kaptam a meghívót, hogy eljöjjek ide. A megszólítástól kezdve, az utolsó soráig minden szava egyenesen a szívem közepébe hullott, elérzékenyültem, mert mindig elérzékenyültem az életem során, hogyha én hozzám szépen szóltak. Ha másként, ha ütöttek, ha vertek, ha vallattak összeszorított szájjal tőrtem, nem boldogultak velem. Ez az egyetlen egy achillesi pontom, amelyen keresztül én velem végezni lehet. Remélem a polgármester úr nem végezni akar, hanem inkább elkötelezni akar. De az én egyéni sorsomat talán hagyjuk a mondanivalómnak a végére. Ma egy csodálatos ünnepet ünnepelünk, ez pedig a hısök napja. Igen tisztelt barátaim amióta én fiatalember koromtól eszemet tudom, nem ünnepeltük meg a magyar hısöket. Egyszerően nem léteztek magyar hısök, csak a Szovjetunió katonái voltak a hısök. Én ezt el is hiszem, mert emberek voltak, akiket hajtottak két deci rummal a gyomrukba, és hátul a fatokos pisztollyal, és aki lemaradt a rohamba, azt ott, helyszínen tarkón lıtték. Így lettek hısök, így haltak meg kb. 16.000.000-an.
39 Az ı személyük számomra a hıs. De most a mi népünkrıl van szó. Barátaim a Kárpátmedence a Földnek a legcsodálatosabb helye, a leggazdagabb helye. Ez nem alkalom arra, hogy én Önöknek ezt bizonyítsam, de a legutóbbi geológiai kutatások is mutatják, hogy erre a Földre, ha valamikor igazán pályáztak, a legutóbbi kutatások során és eredményeiként olvasva az angol, francia, nyugati tudományos folyóiratokat, olyan felfedezéseket hajtottak végre az elmúlt két esztendıben, hogy szinte egész Európa, sıt egész Ázsia ide szeretne jönni, megszerezni azt a hatalmas kincset, ami itt a Kárpát-medencében van. Errıl a csodáról ma nem mesélhetek. De arról igen, hogy mi felismertük, hogy mi egy csodák földjére jöttünk. Egy olyan csodálatos helyre, amely egy óriási temetı, mert itt számtalan nép próbált megmaradni, a kvádok, a markománok, a roxolánok, a vandálok, a keleti gótok, avarok, senki nem tudott megmaradni ezen a helyen, mert ez egy történelmileg, politikailag földrengéses terület. Ezen a helyen csak egy hıs lelkő nép tud megmaradni, amelyik a válságos órákban, ha kell gondolkodás nélkül az életét is odaadja az anyjáért, az apjáért, a gyerekéért, és azért a földért, amelyben az apja, nagyapja nyugszik. Engedjék meg, hogy ezt a hısiességet én a történelem során, miután kevés az idı, de azért nagy madártávlatban bemutassam. Barátaim 896-ot írnak a történelemkönyvek, hogy akkor történt a Honfoglalás. Sokkal hosszabb idıbe tellett, most ne folytassuk. Míg a szlovákoknak 2 %-ért adnak hitelt, addig nekünk mennyiért adnak, mint rossz adósnak, 6 %-ért. És ez az 1 %-os adóemelés amit most csináltak, az évenként 1.200 milliárd forint. Ezt kaptuk mindig jutalmul azért, mert védekeztünk ellenük. Ezt kaptuk azért, mert 907-ben Árpád vezér még élt, úgy döntöttek a nyugati hatalmak, a bajorok, a szászok, a taljánok, meg a többiek, a frankok, hogy ezt a népet ebbıl a medencébıl el kell kergetni. Ezt a népet Európa közepén nem lehet megtőrni. Óriási sereget győjtöttek, és a Duna-partján ereszkedtek lefele. A két oldalán, jobb-bal oldalán és középen pedig a hajók a szállítókkal. A cél nem a magyarok megverése, a magyar nép megsemmisítése volt. 25.000 magyar lovas állt ki velük szemben. Hiába nézzük mi a Feszti körképet barátaim, ott gyönyörő arab telivéren ül Árpád vezér. Nem olyanok voltak a mi lovaink, hanem apró kis hucul lovak, szívósak, erısek, amelyek ha kellett 24 órán keresztül víz, étel nélkül vágtattak, akik átmentek a vízzuhatagán, anélkül, hogy elvitte, sodorta volna ıket az ár. És ez a 25.000es sereg, kinek a vezényletével, Árpád, három fia, Üllı, Tarhos és Jutas vezérelte ezt a 120.000-es sereget. Elıször a jobb parton verte szét, és amikor már úgy gondolták, hogy az elvérzett, ezen a bal-parton mulatozni kezdtek. A kis hucul lovak a megmaradt, elvérzett seregnek a maradványrésze megverte a baloldalt. Utána elsüllyesztették, ki hinné, a jól megépített hatalmas hajókat, és Eisenburgig verték azt a nyugati kísértetet, amelynek a célja az volt, hogy a népet megsemmisítse. Barátaim ezt az óriási történelmi jelentıségő tettet nem tanítják az iskolában. Pedig büszkék lehetnénk rá, hogy ezek a férfiak nem csak a karjukban voltak erısek, hanem a lelkükben is. És nem gondoltak a halálra. Egyre gondoltak, hogy otthon feleség, asszony, gyerek van, és semmisem számít, csak az ı megmentésük. És meg is lett az eredménye. Ebben az esztendıben ünnepeljük Mátyás király trónra lépésének 550. esztendejét. A nyugat 907-tıl kezdve Mátyás király haláláig komolyabb kísérletet nem mert tenni, hogy erre a földre tegye a lábát. Sajnos mikor Mátyás meghalt, elıjöttek azok a bajok, amik mai napig is kínoznak bennünket. Az egyet nem értés, a szeretet hiánya, a győlölködés, és emiatt Mátyás halála óta az egész történelmünk nem más, mint sorra elbukott szabadságharcok, küzdelmeknek a keserves sorozata. De barátaim, ez nem jelenti azt, hogy minket le lehet írni, hogy ez a nép nem marad meg. Barátaim egy genetikai komferencia játszódott le nemrégen Olaszországban. A lányom ott tanul. Hazahozott egy tudományos folyóiratot. A magyar nép jelenlegi vizsgálatok alapján Európa azon népei közé tartozik, amelyiknek a génállománya a legerısebb, legtehetségesebb tulajdonságokkal rendelkezik. Mutatja azt, hogy mai napig is megmaradtunk. Sorba születtek a hısök, Nándorfehérvárt említem meg, 399-ben kettészakadt a római birodalom, keleti részre és nyugati részre. 476ban római birodalom nyugat megbukott, de Bizánc még 1000 esztendeig helytállt. Az a
40 hadsereg, amely a világ legtökéletesebb, legfegyelmezettebb hadserege volt, amelyik képes volt a hajókat szárazföldön át vontatni a vár megkerülésére, és megbuktatta a bizánci birodalmat 1453-ban, az a hadsereg jött oda Nándorfehérvár alá. Barátaim itt verték meg ıket, kicsoda? Hunyadi meg a talpasai. Ne gondolják barátaim azért, mert Hunyadinak csak ilyen erıs karja volt. Azért, mert nyolc nyelven beszélt. Minden, hogy kinek a fia volt, nem az számít, mert ki tudja, hogy ki kitıl származik. Maga az ember ismerte Zsigmond király lévén miután neveltfia volt a nyugati páncélos lovasságot. Ismerte a huszita harcmodort, a dalmáciai háborúk révén ismerte az olasz, zsoldos hadsereg szervezést, és a hadseregének lényege, gerince a talpasok voltak. Barátaim nyugaton ma azt tárgyalták a nyelvész urak unalmukban, hogy melyik az a szó, amelyik a legérdekesebb, amit mindenki ismer. Mit gondolnak melyik az a szó? Talpas. Nem tudják, hogy mit jelent, de azt mondják, szevasz komám, talpas. Békés megyébıl a Hunyadi talpasai közül százával, ezrével porladnak a Száva mocsaraiba a Békés megyei szegény legények, a talpasok, akik életüket áldozták. De nem akarom említeni Önöknek a törökök ellen vívott szabadságharcot, a Zrínyi Miklós féle harcot, Szigetvár elestét 1566-ban. Egyszerően azt tudjuk, hogy kirohant, telerakta a zsebét, védelmezte. De barátaim, a török birodalom hatalmának csúcspontját jelentette, utána jött a drinápolyi béke, ettıl kezdve egyszerően hanyatlott a török birodalom. Ki tette? Ez a magyar nép tette. Ez a magyar nép volt 1848-ban akinek a kezébe utolsó pillanatig csengett a kard. Kabenyák, Odák, Radeczki, Vindisgréc Bécsben, Milánóban mindenütt leverték, egyedül mi álltunk még helyt, és sajnos ahogy az I. és II. világháborúban is a nyugatiak érdekében ezrével, milliószámra hullottak el a 101-es hısök, pataki diákkoromban bejártam a Kárpátokat, mert a pataki diákoknak feladata volt, hogy kutassák a hısöket, és találtam a Kárpátokban olyan temetıket, ahol a plékrisztus rozsdás volt, és alig lehetett kivenni a fakeresztbıl azt, hogy „ne sirasd meg annak végzetét, ki a hazának adta életét, mert csendesen nyugszik fekhelyén, áldások ırzik emlékét”. A magyar katona tudta mi a parancs, és ha azt mondták, hogy itt kell maradnod és harcolnod és helytállnod, akkor helytállt. Barátaim, nem akarok 956-ról beszélni, mert összeszorul a szívem, de azért egy pár szót. Azt mondják nagy baj, ha az ember megöregszik. Ettıl csak egy nagyobb baj van, hogyha nem öregszik meg. Én megöregedtem a mindenható kegyelmébıl. És ma is két térdre esve köszönöm a mindenhatónak a nyomort, amit nekem adott. Mert ez volt az a hatalmas tőzkohó, amibe beletették a vasat, és addig kovácsolták, amíg acél nem lett belıle. És amikor úgy éreztem, hogy megtagad mindenki, Békéscsaba város is megtagad, mert megtagadták az emberek látszólag azt, aki értük küzdött és harcolt, akkor velem maradt valaki. Idézhetem Ady-t? „Amikor elhagytak, amikor a lelkem roskadozva vittem, csendesen és váratlanul átölelt az Isten. Nem jött harsonával, hanem jött néma, igaz öleléssel, s megvakultak hiú szemeim, meghalt ifjúságom, de ıt, a fényest mindörökre látom”. S tapasztaltam azt az akasztófa árnyékába, hogy nem mindenki bitang, akin mundér egyenruha van. Köztük is vannak becsületes emberek. Egyetlenegyet hadd mondjak el. Élni kell, nem csak a csúnyákból, hanem a szépekbıl, és most ezzel be is fejezem. Van itt mellettem valaki, a polgármester úr, akinek az édesapja a mi perünkben volt. 16 álltunk egy hadbíró elıtt, összesen 107 évet mértek ránk. Az enyém nem volt benne az életfogytiglan. Aztán Vácon létrejött az ország legnagyobb rablázadása, Önök errıl nem tudnak. Hogy miért, arról is szívesen beszélnék, de nincs idı. Ezért ebben az iszonyatos helyzetben, ami ott történt, a váci rablázadás, ahol töreken feküdtünk egy zárkában 12-en, mint a disznók, és folyt a küblibıl kifelé az a bizonyos dolog, és naponta kétszer lisztleves és a poloskák a csuklót meg a lábat véresre marták. Ilyen körülmények között az volt, hogy vagy meghalunk, vagy kitörünk, hogy mi történt, azt ne kérdezzék. Szétszórtak bennünket, az ı édesapja Sátoraljaújhelyre került, engem, mint rendkívül veszélyes embert, aki ugye a varsói szövetség egyesített haderejét is képes visszafordítani, megverni, az ilyen embert el kellett szigetelni. Hova hoztak? Gyulára. Két napig voltam Gyulán barátaim, akkor rádöbbentek, hopp ez egy ballépés volt, ez az ember egész Békés megyében ismert, azonnal el kell vinni,
41 honnan? Békés megyébıl. Levittek az ırszobába, kérem, ezt még hadd mondjam el, mert úgy melengeti a szívemet, úgy megölelném azt a rab fegyırt, akire rábíztak. A kapuban lent állt az ırparancsnok, és mellettem állt ez az ember, aki kísért. Rábilincselte a bal lábamra a vas kalyibát. Belehúzta a láncot, és lehúzta a kezemet a másik bilincsre. Szembefordult és megmutatta a dobtárat. Azt mondta, ha szökni próbál, agyonlövöm, mint a kutyát. És akkor nekem már úgyis mindegy volt, azt mondtam, uraim, legalább valami jót tesznek végre velem. Nem akarom mondani, hogy mi volt a válasz rá. Gondoltam magamban, ilyen hitvány emberek veszik körül az embert, hát akkor ki mondja ezt nekem Goethe, Heine, Siller, Arany János? Nem. Egy olyan ember, akinek nincs lelke. Kimentünk, ha valaki tudja, milyen messze van a börtön az állomástól, az tudja, hogy majdnem két kilométer. Elkezdtünk menni, az ır benyúlt a zsebibe, ismerték, hogy ki a Pali bácsi, mert akkor is Pali bácsi voltam. Elıvette a zsebkendıjét, és azt mondta, hogy Pali bácsi, értik, az az ır, amelyik azt mondta, hogy agyonlövöm, mint a kutyát, azt mondta, hogy dugja be a lábához a bilincs alá, mert nagyon messzire megyünk, és a bilincs ki fogja rágni a lábát. Barátaim, zokogásba törtem ki. Nem tudom elfelejteni soha, hogy ilyen emberek is voltak a végén. És még ezt hadd tegyem hozzá, ami meghatározó, ami emberré tett, ami igazán emberré tett, ami a szívembe beültette, hogy ne győlölj, szeress, és mindenkiben van jó, csak meg kell találni. Jászberénybe vittek, de én nem tudtam. Össze volt fordítva két pad ülıkéjével együtt. Nem valami nagy erıben voltam. Leültem, és várni kellett sokat, és hátrahajtottam a fejemet, és szép csendesen megpróbáltam elaludni. Az ır mellettem láncon fogott és a karabinerbe be volt akadva a lánc. És egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki megfogja a fejemet, megemeli, és valami puhát becsúsztat a fejem alá. Ösztönösen hátranéztem, egy fiatalasszony volt, szép barna, puha kabátja volt, és azt tette a fejem alá. Visszatettem a fejemet, hát megkérdezem, rossz az ember? Köszönöm még egyszer polgármester úrnak, köszönöm a barátoknak, akit személyesen ismerek, a drága hölgyeknek, akik kitüntetnek a szépségükkel, a kedvességükkel, a jóságukkal, hogy ezen a napon az Úristen megengedte, hogy a 80-at is betöltsem. Tele hittel, reménnyel, élni akarással, és ilyen fenséges ünneppel megajándékoztak. Fogadják teljes szívembıl azt, hogy magamhoz ölelem ıket, és a szívemben elraktározom nagyon mélyre ezt a soha el nem múló kedves találkozást.” (Kazetta 3/2. 275-017) Vantara Gyula polgármester: A képviselık között kiosztásra került Békéscsaba város jelvénye, mely a jövıben az önkormányzat által adományozott ajándéktárgyak között szerepel. (Kazetta 4/1. 017-021) Tárgy:
Településrendezési terv módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 021-029) Takács Péter képviselı: Emlékezete szerint az elıterjesztés 2. oldal 4. pontjában lévı erdıs terület építési övezetté minısítése a 2007. júniusi közgyőlésen már szerepelt, melyet a testület levett napirendjérıl. A 7. pontban szereplı utcák által körülhatárolt terület a NOVA INVEST Kft. tulajdona? (Kazetta 4/1. 029-036)
42 Vantara Gyula polgármester: Felkérte Lukácsi László városi fıépítészt, hogy a felmerült kérdésekre adja meg a választ. (Kazetta 4/1. 036-038) Lukácsi László városi fıépítész: Az elıterjesztés 2. oldal 4. pontja az általános célú mezıgazdasági terület lakóterületté való átminısítését fogalmazza meg, mely erdıs területet nem érint. A 7. pontban szereplı területek egy része a NOVA INVEST Kft. tulajdona, de a szabályozási terv egy telektömbre készíthetı. A magasabb intenzitást az utca szintkülönbségének korrigálása indokolja. (Kazetta 4/1. 038-051) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 051-056) A közgyőlés 23 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 318/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az elıterjesztés 1-7. pontja szerinti fejlesztések tartalmát megismerte, és hozzájárul a hatályos településrendezési terv módosításának elıkészítéséhez. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Tárgy:
A Kossuth tér és Ifjúsági ház közötti terület rendezése
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 056-061) Pap János képviselı: Számára meglepı, hogy a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság a Kossuth tér melletti területen kialakítandó gyephézagos, betonozott parkoló kialakítását támogatja, mely a városképet rontja. A hivatalos helyszínrajz nem a valós állapotot tükrözi. A közgyőlésnek nem javasolta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 4/1. 061-077) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Az, hogy az önkormányzat legrosszabb esetben nem az Agóra részeként hasznosítja az Ifjúsági ház mellett levı Körös Szálló épületét, elfogadhatatlan. Kérte a közgyőlést, hogy a határozati javaslatot ne támogassa. A rendezési terv minden további céllal ellentétes. (Kazetta 4/1. 077-087) Mezei Zsolt képviselı: Az elıterjesztés elfogadásához és visszavonásához 15 szavazat szükséges. Bízik abban, hogy az anyag egy folyamat egyik állomása. (Kazetta 4/1. 087-092)
43 Vantara Gyula polgármester: Mezei Zsolt képviselı figyelmébe ajánlotta az elıterjesztés mellékletében szereplı K-KZ alatti terület áttanulmányozását, melynek vannak folytatásai. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 092-100) A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással a következı határozatot hozta: 319/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Kossuth tér és Ifjúsági ház közötti terület rendezésével kapcsolatos elıterjesztésben megfogalmazott fejlesztés célját megismerte, és hozzájárul a hatályos településrendezési terv módosításának elıkészítéséhez. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Vantara Gyula polgármester: Ezzel a lépéssel a közgyőlés lehetıséget teremt arra, hogy az elıterjesztésben szereplı területre megfelelı terveket készítsen és a tulajdonjogában elırelépjen. (Kazetta 4/1. 100-102) Tárgy:
A lakáscélú kamatmentes kölcsöntámogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III.24.) önk. rendelet módosítása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést a szakbizottságok megtárgyalták, és a rendelet módosítását javasolták a közgyőlésnek. (Kazetta 4/1. 102-106) Takács Péter képviselı: A 32. § b) ba) pontjában szereplı 50.000,- Ft elírás, vagy reális összeg? (Kazetta 4/1. 106-117) Dr. Benedek Mária jegyzı: A közgyőlés ezt a rendelkezést helyezi hatályon kívül. (Kazetta 4/1. 117-119) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 4/1. 119-123) A közgyőlés 25 igen, 1 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 27/2008. (V. 26.) önkormányzati rendelete a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott
44 felhatalmazás alapján a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszerérıl szóló 5/2005. (III. 24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A Rendelet 3. § (1) bek. c) pontja hatályát veszti. (2) A Rendelet 6. § (1) bek. b) pontja hatályát veszti. (3) A Rendelet 26–35. §-ai hatályukat vesztik. 2. § Ez a rendelet 2008. július hó 20. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Benedek Mária sk. jegyzı
Tárgy: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogatásáról szóló rendelet megalkotása (I. forduló) Vantara Gyula polgármester: A közgyőlési SZMSZ értelmében az elıterjesztést társadalmi vitára bocsátja. A lakosság és az érintett szervezetek véleményének bekérése után a közgyőlés júliusi ülésén dönt a rendeletalkotásról. Az elıterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Van-e kérdés, észrevétel? Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 123-139) A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 320/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megismerte és egyetért az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményezı korszerősítésének, felújításának támogatásáról szóló, az elıterjesztés mellékletét képezı rendelet-tervezettel.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elrendeli a rendelettervezetnek a Csabai Mérleg címő városi lapban és az önkormányzati honlapon történı közzétételét.
Felelıs: Határidı:
Dr. Benedek Mária jegyzı 2008. július 10.
Tárgy:
Telkek tulajdonjogának átruházása az Élıvíz-csatorna mellett
45 Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 139-143) Baji Lajos képviselı: Abban az esetben, hogyha az Ifjúsági házig ér a csatorna, az érintett telket át kell adni a Vízügyi Igazgatóságnak? (Kazetta 4/1. 143-147) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Márton László vagyonkezelıt, válaszoljon a feltett kérdésre. (Kazetta 4/1. 147-150) Márton László vagyonkezelı: Baji Lajos képviselı által felvetett kérdés különálló ügyként kezelendı. Az elıterjesztés egy pályázat lezárásához szükséges jogügyletrıl szól, melynek segítségével le tudják zárni, és el tudják számolni a korábbi pénzeszközöket. (Kazetta 4/1. 150-156) Vantara Gyula polgármester: Az Agóra projekt keretében a csatorna kiszélesítéssel kapcsolatban egyeztetések folynak a vízüggyel. A tárgyalás eredményérıl tájékoztatják a testületet. (Kazetta 4/1. 156-158) Tóth Károly országgyőlési képviselı: Az Agóra program megvalósításához nincs-e szükség egy nagyobb zsilip megépítésére? A kivitelezéséhez legalább három méterrel emelni kell a vízszintet. (Kazetta 4/1. 158-164) Vantara Gyula polgármester: A kérdéskört a tervezés során vizsgálják. (Kazetta 4/1. 164-168) Herczeg Tamás tanácsnok: Az Ifjúsági ház alagsoráig ér majd a víz, szó nincs semmiféle átemelı zsiliprıl. (Kazetta 4/1. 168-170) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 170-173) A közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 321/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a jogszabályi elıírások, illetve a pályázat támogatási szerzıdésének teljesítése, a támogatás folyósítása miatt, közérdekő feladatvállalás jogcímén a Békéscsaba belterület hrsz.:806/2, 107 m2 , hrsz.: 378/1, 25 m2 és hrsz.: 1679/2, 29 m2 területek tulajdonjogát ingyenesen átruházza a Magyar Állam tulajdonába és a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖR-KÖVIZIG,
46 Gyula, Városház u. 26.) vagyonkezelésébe az ÖKOVÍZ projekt kapcsán megvalósult vízi létesítmények állományba vétele érdekében. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Tárgy:
A 2659/6 és 2659/8. hrsz. alatt felvett temetı tulajdonba adása
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 173-178) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztés szerint tulajdonba adás esetén amerikai típusú emlékpark kialakítására kerül sor. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy hogyan néz ki egy ilyen típusú emlékpark? (Kazetta 4/1. 178-183) Vantara Gyula polgármester: Az Ortodox Egyház nyírt, füves területen a meglévı temetıi emlékek helyreállítását tőzte ki célul. A temetı területén emlékoszlop elhelyezését tervezi. (Kazetta 4/1. 183-188) Baji Lajos képviselı: Az Ortodox Egyház kapott-e tájékoztatást arról, hogy az 1999. évi XXXXIII. tv. alapján a lezárt, nem mőködı temetık ismételt használatba vételekor vagy kegyeleti park céljára való átalakításakor a létesítésre irányuló szabályokat kell alkalmazni? A 145/1999. (X.1.) Korm. rend. szerint kegyeleti célra átvett temetıi helyeket 30 cm földtakarással kell ellátni, ami azt jelenti, hogy az adott terület 864 m3-i talajfeltöltést igényel, melynek a költségvonzata kb. 1.500.000-2.000.000,- Ft. Módosító javaslatait a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén is ismertette. (Kazetta 4/1. 188-205) Hirka Tamás képviselı: Kérte Baji Lajos képviselıt, hogy a késıbbiekben pontosan idézze a törvényeket. Abban az esetben, ha a jaminai felüljáró átépítésre kerül, a szerzıdésbe milyen garanciaelemek kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy az önkormányzat a területeit visszakapja és hasznosíthassa? (Kazetta 4/1. 205-215) Vantara Gyula polgármester: Az Ortodox Egyház benyújtotta tervezési programját és elképzelését az önkormányzat felé, melynek alapján mindenféle jogi és engedélyezési felelısséget magukra vállaltak az ügy érdekében. (Kazetta 4/1. 215-222) Bornné Dr. Stefkovics Valéria mb. osztályvezetı: A határozati javaslat 4. pontjában az szerepel, hogy a MÁV rekonstrukció kapcsán valós igényként felmerülı nyomsáv szélesítése esetén is az érintett részterületet térítésmentesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, mely a szerzıdésbe is belefoglalható és teljesíthetı. (Kazetta 4/1. 222-230)
47 Vantara Gyula polgármester: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt-nél a tervek rendelkezésre állnak, melyek alapján az egyház részére kimutatható az igényként felmerülı területsáv, ami a szerzıdésben is rögzítésre kerül. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 230-244) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 322/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése térítésmentesen, közérdekő kötelezettségvállalás jogcímén a Román Ortodox Egyház tulajdonába adja a békéscsabai 2659/6 hrsz-ú, temetı mővelési ágú, 1363 m2 területő valamint a 2659/8 hrsz-ú, temetı mővelési ágú, 823 m2 területő ingatlanokat az alábbi feltételekkel: 1. A temetı fenntartásáról, a kegyeleti szabályok betartásáról az egyház köteles gondoskodni. 2. A temetı újra nem nyitható meg. 3. A közgyőlés elvi támogatását adja ahhoz, hogy az egyház az általa tulajdonba vett ingatlanon emlékparkot valósítson meg. 4. Az egyháznak a szerzıdésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy abban az esetben, ha az Orosházi úti felüljáró négysávúsítása vagy a 2659/7 hrsz alatt felvett út áthelyezése miatt szükség lesz a 2659/8 hrsz ingatlan egy részének igénybevételére, akkor az érintett részterületet ugyancsak térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába visszaadja. Felelıs: Határidı:
Hanó Miklós alpolgármester 2008. december 31.
Tárgy:
Fedezetbiztosítás mőszaki alaptérkép továbbvezetésére
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a határozati javaslat „b” alternatíváját, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság az „a” változat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra bocsátott az elıterjesztıi javaslat szerinti „b” változat elfogadását. (Kazetta 4/1. 244-257) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 323/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése támogatja a város mőszaki alaptérképe 2010 – 2014 évi idıszakban való karbantartására a költségvetés terhére évenként négy millió Ft értékhatárig történı keret biztosítását. Az ezt meghaladó összeg az éves
48 inflációs növekmény mértékéig a Polgármesteri Hivatal Építés és településfejlesztési szakfeladata terhére finanszírozható. Felelıs: Határidı:
Hanó Miklós alpolgármester 2010. február 28.
Tárgy:
Békés-Békéscsaba kerékpárút tárgyában pályázat benyújtása a KÖZOP2008-3.2. pályázatra
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az illetékes Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Az anyaggal kapcsolatban elıterjesztıi módosítással él. A bizottsági jegyzıkönyvben szereplı kiegészítést a határozati javaslat 2. pontjaként kérte figyelembe venni. A határozati javaslat 1. pontja a kiküldésre került elsı napirendi pont, a 2. napirendi pontot a bizottsági anyagból idézte. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a KÖZOP-2008-3.2. kerékpárút hálózat fejlesztése címő pályázat benyújtásához szükséges konzorciumi együttmőködési megállapodást Békés Város Önkormányzatával történı megkötésére. Felelıs: Vantara Gyula polgármester, határidı: 2008. június 15. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 257-280) A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 324/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békés Város Önkormányzata és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Város gesztorságával közös pályázatot nyújt be a „Közlekedési Operatív Program KÖZOP-2008-3.2. Kerékpárút-hálózat fejlesztése” c. pályázati felhívásra. A pályázat tárgya: a 470. számú országos közút mentén a két város közötti külterületi közlekedésbiztonsági célú kerékpárút hiányzó 2.718 m hosszúságú szakaszának megépítése. A beruházás támogatási intenzitása 85 %. A beruházás bruttó bekerülési költsége 160.300 eFt. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát terhelı saját erı összege 21.045 eFt, amelybıl bruttó 8.418 eFt–ot a 2008 évi költségvetésében, bruttó 12.627 eFt összeget pedig a 2009. évi költségvetésébıl biztosít. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. június 15.
49 2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a „KÖZOP-2008-3.2. Kerékpárút-hálózat fejlesztése” címő pályázat benyújtásához szükséges konzorciumi együttmőködési megállapodás Békés Város Önkormányzatával történı megkötésére. Felelıs: Határidı:
Tárgy:
Vantara Gyula polgármester 2008. június 15.
Városfejlesztési koncepció kiegészítése
Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi, valamint a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyőlésnek. Van-e kérdés, észrevétel? (Kazetta 4/1. 280-287) Takács Péter képviselı: A város közmővelıdési életében 1991. óta tevékenykedik, 1994-tıl a város közmővelıdési bizottságában, de ilyen szóösszetétellel, mely szerint „Jelenleg az önkormányzat közmővelıdési feladatellátása széttagolt, túlspecializált, ezért egységes városi kulturális szolgáltatásról nem beszélhetünk.” nem találkozott közgyőlésen. Honnan jött ez a gondolat, mely számára értelmezhetetlen? „Az így kialakuló humán központ szolgáltatásait kiegészíthetik és színesíthetik a magántıke bevonásával fenntartott kulturális vállalkozások, egyéb szolgáltatók.” Mire gondol a városfejlesztési koncepció módosítója? „A mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítésének érdekében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közmővelıdési válasz a kor kihívására.” A mondat hogyan értelmezhetı? (Kazetta 4/1. 287-326) Tárgy:
Városfejlesztési koncepció kiegészítése
Tóth Károly képviselı: Egy súlyosan elhibázott ötletrıl van szó, melyhez néhány személy magánérdekének, rögeszméjének megvalósítása érdekében koncepciót kell készíteni. (Kazetta 4/1. 326-336) Baji Lajos képviselı: Az elıterjesztés mőszóval érve Adobe Reader: ami benne volt és nem tetszik, azt ki kell törölni, ami eddig nem szerepelt benne, azt bele kell applikálni. Ismert politikusok is alkalmazták már ezt a lehetıséget. A megoldás megcsúfolása a 219/2005. (V. 19.) közgyőlési határozattal elfogadott városfejlesztési koncepció kulturális részének, melyet éveken keresztül készített a hivatal, a lakosság és a szakértık bevonásával. Tisztességesebb más megoldást keresni. Szégyellné, ha az eddigi kulturális koncepcióban ezek a törekvések nem szerepelnek és nem ennek szellemében látta el feladatát valamennyi kulturális intézmény. Véleménye szerint nem elegáns megoldás, a pályázat során ez a kiegészítés a város pozícióját nem erısíti, hanem gyengíti. (Kazetta 4/1. 336-359) Vámos József képviselı: Bizottsági ülésen sem támogatta az elıterjesztés elfogadását. Takács Péter képviselı által idézett mondatban miszerint „jelenleg az önkormányzat közmővelıdési feladatellátása széttagolt, túlspecializált, ezért egységes városi kulturális szolgáltatásról nem
50 beszélhetünk” véleménye szerint a sokszínő meghatározás alkalmazása lenne a helyes. Örül annak, hogy sokszínő a kulturális szolgáltatás, mely nem széttagolt és túlspecializált. Múlt rendszerbeli jellegő megfogalmazás az a kitétel, miszerint „Célszerő lenne a centrális, azonos hozzáféréső …..”. „Az így kialakuló humán központ szolgáltatásait kiegészíthetik és színesíthetik a magántıke bevonásával fenntartott kulturális vállalkozások, szolgáltatók.” Ha az elsı mondatban azt mondjuk, hogy széttagolt, túlspecializált, ami véleménye szerint azt jelenti, hogy sokszínő, és ezért centralizálásra kerül sor, majd néhány mondattal késıbb szerepel, hogy a centralizált dolgot majd színesítheti a magántıke bevonása. Miközben korábban színes volt, csak megszüntették. Tartalmilag és logikailag is pontatlan a megfogalmazás. Véleménye szerint a városfejlesztési koncepció kiegészítése tárgyú elıterjesztés azért készült, hogy - ha bekerül a városfejlesztési koncepcióba - hivatkozási alapként szolgálhasson a pályázatban, hogy elviekben már a városfejlesztési koncepció része. Csatlakozva Baji Lajos képviselı hozzászólásához, véleménye szerint sem elegáns ez a megoldás. Az elsı vitakörben is jelezte, hogy önmagában az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör ingatlanának állapota, annak felújítási igénye jogos, ezért támogatandó. Erre azonban célszerő, korrekt megoldásokat kell elınyben részesíteni, amely a probléma tényleges megoldását jelenti. Nem pedig „csőrés-csavarással” mellékvágányon behozni. (Kazetta 4/1. 359-404) Köles István alpolgármester: A széttagolt, túlspecializált megfogalmazás ízlésbeli dolog. Az a meghatározás, hogy széttagolt, meglehetısen igaz, mivel nem egy helyen történik a szolgáltatás, hanem területenként tagoltan. A túlspecializált jelzı használatát személy szerint sem érti. Egységes városi kulturális szolgáltatásról nem lehet beszélni, a városnak politikai döntést kell hoznia, milyen szinten kíván egységes kulturális koncepció mentén mozogni. A város korábbi közgyőlési döntésben fejezte ki akaratát, hogy multifunkcionális térre, az AGÓRA-ra pályázik. A felvezetés valószínőleg azt a célt szolgálja, hogy az AGÓRA beemelésre kerüljön a tervek közé. A kialakuló humánközpont szolgáltatásaira tér ki az anyag, a hulladékgazdálkodás praktikus ismeretek továbbítása tág értelemben egyfajta közmővelıdési feladat. Kétségtelen, hogy ilyen probléma van, ha erre valamilyen szinten nevelési, tudatformálási szándék van, azt valószínő ezeken a közösségi tereken belül lehet megvalósítani. Hogy ez mennyiben kulturális, azon vitát lehet nyitni. Az egészséges környezettudat a kultúra része, akkor az. Ha kifejezetten a kulturális tevékenységet nézzük, akkor nem az. Természetesen lehet sokféleképpen értelmezni. (Kazetta 4/1. 404-449) Túriné Kovács Márta osztályvezetı-helyettes: Valóban, kifejezetten az AGÓRA pályázathoz kapcsolódik az elıterjesztés szerinti kiegészítés. Köles István alpolgármester részben a feltett kérdéseket megválaszolta. A határozati javaslatban szereplı elemek részben már megfogalmazódtak a korábbi közmővelıdési koncepcióban, részben elemei a jelenlegi kulturális stratégiának is. A környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és praktikus ismeretek átadása a közmővelıdési intézmények által történı közvetítése pedig országos stratégiai elvárásoknak próbál megfelelni. Mindez azért ilyen módon került megfogalmazásra, mert a stratégiába a legkevesebb konkrétummal, a legfontosabb elemeket összefoglalva is beilleszthetı. Mindez az AGÓRA pályázat elnyerésének reményében történik. A kiegészítésben foglaltak véleménye szerint a kulturális szféra részérıl vállalható. (Kazetta 4/1. 449-480)
51
Tóth Károly képviselı: Minden válaszból kiderül, hogy magyarázzák a megmagyarázhatatlant. Azért írták le az elıterjesztés szerinti kiegészítést, mivel szerepel a pályázatban. Ezen felül még azt is el akarják hitetni, hogy a kormányzat várja el, hogy mindenféle zavaros mondatokat szerepeltessenek a koncepcióban. Ez valótlan. Nincs olyan elvárás, hogy a város „hülyeségeket” írjon le a pályázat kedvéért. Mutassák meg, hol szerepel az anyagban, hogy annak ilyet kell tartalmaznia! Eddig a Körös Szálló totális hulladéktelep volt, a leírtak szerint szelektív hulladékgyőjtést szolgálja a hulladékgazdálkodásra nevelés részeként. Végiggondolatlan a kiegészítés tartalma, mint a program egésze. Bármi áron bele erıltetik a programot az ifjúsági házba, másban nem szabad gondolkodni, ott is csak a kazánház bıvítésben, mert az található az alagsorban. Miért kell zavaros dolgokat elfogadni? (Kazetta 4/1. 480-513) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Tóth Károly képviselı figyelmét, csak saját nevében nyilatkozzon az elıterjesztésrıl. Véleményét tiszteletben tartják. (Kazetta 4/1. 513-515) Takács Péter képviselı: 1998-2002. között a Közmővelıdési Bizottság elnöke Köles István volt. Emlékezete szerint annak idején nem volt túl specializált a közmővelıdési intézményi szektor, sıt gyakorlatilag valamennyi beszámolóban elhangzott, hogy az intézményszerkezet egyedi az országban, és hatékonyan mőködik. Nem ízlés kérdése. Vagy jól mőködik, vagy sem. Vagy széttagolt, vagy sokszínő. Túriné Kovács Márta osztályvezetı-helyettes hivatkozott a közmővelıdési koncepcióra. Megemlítette, hogy a közmővelıdési koncepció elıkészítése kb. egy éve tart. A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság a második olvasatot 2008. február 20-án vitatta meg. A bizottság döntött az anyag társadalmi vitára bocsátásáról. Az anyagban nincs szó túlspecializálódásról. Nagyot kellett változnia három hónap alatt a világnak, hogy az addig jól mőködı és szakértık által is elismert közmővelıdési intézményhálózat túlspecializált lett. A pályázatot úgy is be lehet adni, ha abban reális megfogalmazások szerepelnek, amelyek valamennyire szinkronban vannak a város eddigi tevékenységével, amit legalább 1994. óta folytat ezen a szakterületen. (Kazetta 4/1. 515-570) Vantara Gyula polgármester: A vitát lezárta. Az elızı közgyőlés döntött az AGÓRA pályázat beadásáról. Többször ismételte, vannak olyan pályázati feltételek, amelyeknek meg kell felelni. Ez is ilyen feltétel. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 570- 4/2. 006. A közgyőlés 16 igen, 8 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 325/2008. (V.22.) HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 259/2005. (V. 19.) határozattal elfogadott Városfejlesztési koncepciót a 2.4. pont 3. bekezdés után az alábbiakkal egészíti ki:
52
„Jelenleg az önkormányzat közmővelıdési feladatellátása széttagolt, túlspecializált, ezért egységes városi kulturális szolgáltatásról nem beszélhetünk. Célszerő lenne centrális, azonos hozzáférhetıségő és szakmai irányítású, korszerő igényeket is kielégítı önkormányzati multifunkcionális teret létesíteni, amely városon belül közmővelıdési hálózati központként mőködne. Emellett a megyei jogú városnak át kell gondolni a térségi kulturális szolgáltató hálózati központként betölthetı szerepvállalást is. Az így kialakuló humán központ szolgáltatásait kiegészíthetik és színesíthetik a magántıke bevonásával fenntartott kulturális vállalkozások, egyéb szolgáltatók. Az országos stratégiai célkitőzéseknek is megfelelıen a város nagyobb figyelmet kíván fordítani azokra a közmővelıdési lehetıségekre, melyek a polgárok életesélyeinek növekedését segítik elı, praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeret- és képzettségi szintjének növekedéséhez. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás közmővelıdési intézményekben szervezett lehetıségeinek alkalmazására. Az intézményeknek ehhez tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok szervezésével kell lehetıséget biztosítani. Ezzel egyidejőleg a belvárosi tér újrahasznosítása során az értékes önkormányzati ingatlan, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör új funkcióban kerül meghatározásra a Körös Hotel – István Malom által közrefogott területen.” Az 5.1. pont 3. bekezdését követıen továbbá az alábbiakkal egészíti ki: „A lakossági közérzet javításához járulnak hozzá az önismeret fejlesztı, kapcsolatépítı tréningek, csoportos összejövetelek. A mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítésének érdekében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közmővelıdési válasz a kor kihívására.” Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Vantara Gyula polgármester: 16 órakor 10 perc szünetet rendelt. A következı napirend tárgyalásához szükséges a terem berendezése. (Kazetta 4/2. 006-010) Szünet Tárgy:
Pályázat benyújtása AGÓRA multifunkcionális közösségi központok és területi közmővelıdési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítására. Pályázati kódszám: TIOP-1.2.1./08/01.
Vantara Gyula polgármester: Az építészeti koncepció elkészült. Felkérte Lukácsi László városi fıépítészt a beadandó pályázat építészeti koncepciójának bemutatására. (Kazetta 4/2. 010-030) Lukácsi László városi fıépítész: Látványtervek segítségével szemléltette a tervezett beruházást, mely az Ifjúsági Ház, a volt Körös Szálló, a Junior Optika és az Élıvíz-csatorna által határolt területeket érinti. Sajnos az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör nagytermét - ami egyébként építészeti alkotás elbontásra kerül. Kialakításával, méretével a mai kor igényeinek nem felel meg. Az Élıvíz-csatorna vizét öböllel vezetik be a Derkovits sori telekhatárig, ami azt eredményezi, hogy egy része zsákutcává, csendesítı forgalmú parkoló utcává alakul.
53 Ennek több járulékos, pozitív hatása van azon túl, hogy a pályázat is támogatja. A könyvtár elıtti, illetve másodlagos hatásként a Teleki utca forgalom terhelése is csökken. Megmarad a jelenlegi földszint és négyemeletes épületrész, melyet három oldalról bıvítenek, a Körös Szálló felé esı oldalon egy nagyobb, az Élvíz-csatorna, illetve a Széchenyi utca felé kisebb alapterületen. Az épület bemutatását a földszinti alaprajzzal kezdte. A Széchenyi utcán sok diák jár, ezt figyelembe véve az épület elé árkádsort terveztek, amit fel lehet használni a fiatalok épületbe „csalogatására”. Ellenırzött közösségi térben hasznosan tölthetik el szabadidejüket. Az árkádsor fedett, ahol pantomim elıadást, térzenét, kivetítıt lehet elhelyezni. A földszinten, az épület közepén helyezkedik el a többfunkciós rendezvénytér, ami lehetıvé teszi azt, hogy nagymérető tánctér is legyen. Ugyanakkor, ha ez egy mobil tánctér, megfelelı számú közönség elhelyezését is biztosíthatja. Amennyiben nincs nagyrendezvény, akkor pontonként pultok elhelyezésére szolgálhat, akár autó-kiállítást is lehet rendezni, ahol információs pontokat lehet kialakítani. Az Agórához két oldalról két eltérı funkciójú épületrész csatlakozik. 400 fıs elıadó- és hangversenyterem kerül kialakításra, a másik oldalon pedig az ifjúsági ház többszintes épületében irodai, kisebb oktató funkciót ellátó terület, kiállítótér kerül kialakításra. A 400 fıs elıadóteremhez öltözı, ruhatár, vizesblokk kerül kialakításra. Az épület központi vizesblokkja a meglévı épület földszintjén itt nyer elhelyezést. A kiállítótér kétszintes kivitelben kerül kialakításra. Békéscsabán még nincs kétszintes kiállítótér, kialakításával lehetıség adódik nagyobb mérető mőalkotások elhelyezésére. Az épület északkeleti oldalában, csendesebb helyen kerül kialakításra a kismamaklub, illetve a kölyöksziget. Funkciója, hogy az ide látogató kismamák gyermekmegırzıként is használhatják, illetve különféle rendezvényeken vehetnek részt. A keleti oldali alagsorra a Széchenyi utcáról egy lépcsın keresztül, illetve az épületen belül felvonón és lépcsın keresztül lehet lejutni. Helyet biztosítana az Ifi Kaszinónak, illetve északkeleti részen egy 40 fıs étteremnek, terasszal. Az egymással szemben lévı két teraszra ki lehet ülni, mely egyben csónakkikötıként is funkcionálhat. Padló szintje kb. fél méterrel van a jelenlegi Élıvíz-csatorna felett. Az épület másik része (elıadó nagyterem alatti terület) is alápincézett, ahol raktárak, öltözık, próbahelyiségek és az épületgépészet kerül elhelyezésre. Az Agóra terem és elıadóterem is több szint magasságú. Az elsı emeleten lesz kialakítva egy karzat, ahonnan be lehet jutni a nézıtérre. Helyet kap egy öltözıcsoport, ruhatár, nagymérető tánc- és próbaterem, ifjúsági, illetve diákklub, több irodai funkciót kiszolgáló terület. A második emeleten kap helyet a világítási híd, stúdió, függesztett stúdió. A stúdiók látják el fény-, illetve hangtechnikával a két nagytermet. Két nagyobb próbaterem kerül elhelyezésre a hozzájuk kapcsolódó kiegészítı helyiségekkel. Természetesen valamennyi szinten akadálymentesített vizesblokk található. Zöld tetı szoborpark kialakítása tervezett, ami tulajdonképpen kiállító teraszt terveztek, impozáns látvány nyílhatna innen, mely az Élıvízcsatorna, illetve az István malom felé. A harmadik emeleten igazgatási, illetve kiszolgáló helyiségek találhatóak. A negyedik emeleten irodai és oktató funkciók kerülnek elhelyezésre, illetve a civil szervezetek számára biztosítanak helyiséget. A jelenlegi négyszintes épület lapos tetején iskolai szakkör céljára alkalmas csillagvizsgáló kialakítása tervezett.
54
Az épület magasságát nem célszerő növelni, hiszen környezetében értékes mőemlék épületek találhatóak. A Katolikus templom homlokzatához hasonló burkolattal látják el a tervezett épület külsı burkolatát. Költségtakarékosságot figyelembe véve a zöldtetı csak az ifjúsági ház megmaradó része fölötti területre terjed. (Kazetta 4/2. 030-164) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a közgyőlés korábban már döntött a pályázat benyújtásáról. A jelenlegi elıterjesztés szerinti határozati javaslat a megvalósításhoz szükséges 250.000.000,- Ft önerı biztosítására vonatkozik. Melyet a város a 2009-2010. éves költségvetésében biztosítja. Felhatalmazza a közgyőlés a polgármestert, hogy a pályázathoz szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat tegye meg. (Kazetta 4/2. 164-180) Baji Lajos képviselı: Azt az ígéretet kapták a bizottsági ülésen, hogy a multifunkcionális kulturális központ kialakításával kapcsolatban elızetes megvalósíthatósági tanulmány készül. A megküldött anyagot nehéz beazonosítani, mivel nem tartalmazza, ki készítette azt. Amennyiben ez a megvalósíthatósági tanulmány, nem tér ki az elképzelés több variációban történı elkészítésére. Korábban a közgyőlés támogatta a pályázat beadását. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmány alapján kell dönteni arról, hogy melyik helyszínen, mit lenne érdemes megvizsgálni annak érdekében, hogy a projekt megvalósulhasson. Módosító javaslatot terjesztett elı, amely két elembıl áll. Három helyszínt elemezve megítélése szerint jobban alkalmas a fejlesztésre, mint az elıbb bemutatott helyszín. Az elsı helyszínen, az István malom épületében és telkén kulturális központ, egészségturizmus, apartman lakások és idıskorúak ellátása alakítható ki. A tulajdonos több mint két évvel ezelıtt elkészíttette az erre vonatkozó terveket, melyrıl az önkormányzatnak tudomása van. Nemzetközi befektetıi kiállításon vett részt a projekt, ahol díjban is részesült. Megítélése szerint az István malom épülete lenne a legalkalmasabb helyszín, mellette a magántıke is befektetésre is sor kerülhet. Így a belvárosban lévı funkcióját vesztett mőemléket újra élıvé lehetne tenni, legalább 150 munkahely teremtésével. Javasolták a Szent István tér 10. szám alatti épület megvizsgálását. A bizottsági ülésen a városi fıépítész azt mondta, hogy abban az ingatlanban nem fér el a tervezett funkció, mivel csak 80 %-os a beépíthetısége a területnek. Az Ifjúsági Ház mellett lévı területen módosult a rendezési terv, ugyan ennyibe kerülne a 80 %-os 100 %-ra emelni. Szervesen kapcsolódva a belvárosi rehabilitációs programhoz, melyhez szintén milliárdos beruházásokat lehetne csatlakoztatni. Javasolta, amennyiben ezt a megoldást sem fogadja el a közgyőlés, az Ifjúsági Ház mellett lévı tulajdont az önkormányzat vásárolja meg, azokra a Kossuth térig terjedı területre alakítson ki a beruházást. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmány véleménye szerint nem fedi le teljesen az általa remélt felvetéseket. Javasolta, hogy a közgyőlés a három variáció közül inkább bármelyiket válassza, és ne csak a jelenlegi elképzelés mellett maradjon. A felvázolt változtatásnak sokkal kedvezıbb hatása lenne. (Kazetta 4/2. 180-242) Vantara Gyula polgármester: Tart attól, hogy a hozzászólás eltér az elıterjesztésben szereplı határozati javaslattól. Baji Lajos képviselı által ismertetettekre gondolt a pályázatot összeállító csapat is. Azonban az elıírt feltételek valamennyi elgondolást kizárják. Csak az önkormányzat tulajdonában lévı területre lehet pályázatot benyújtani. A felsorolt három variációból két ingatlan nem az
55 önkormányzat tulajdonát képezi. Megjegyezte, hogy a volt Körös Szálló tulajdonjogát huzamosabb idı óta nem tudja az önkormányzat megszerezni. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban a 300-400 fıs hangversenyterem és kiállító terem nem fér el. Az ötleteket megvizsgálta a pályázat beadásával foglalkozó team is. (Kazetta 4/2. 242-258) Tóth Károly képviselı: Véleménye szerint nem készült érdemben megvitatott tanulmány, amely kizárná a felsorolt lehetıségeket. Egy személyes érdek szempontja ismert elıtte. Nem indok a tulajdon megléte, a beruházás a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban is megvalósítható. Nem lehet indok a rendezési terv, hiszen ezt módosítani lehet. Amennyiben még mindig gondot jelent valami, akkor ott van a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda alirodája és 28.000.000,- Ft-ért fel lehet kérni, hogy tegyen valamit. Egyértelmő és világos, hogy néhányan a fejükbe vették, hogy a lehetı legrosszabb feltétellel és a legrosszabb helyen valósuljon meg a beruházás. Ebbıl semmiféleképpen nem kívánnak engedni. A közpénzt súlyosan veszélyeztetve, herdálás történik. Néhány évvel ezelıtt, Szente Béla képviselı ünnepélyes keretek között dicsérte és mutatta be milyen fantasztikus nagyterem valósult meg. A nagytermet most le kívánják bontani, nem azon gondolkodnak, hogy másfelé terjeszkedjenek. Az egyik legszebb nagyterem, sıt a városban nincs is jobb. Mit tesznek? A föld alá fúrnak lyukat, azért, hogy egy szintbe kerüljenek a városháza elıtt kialakítandó alagúttal. Az alagútba így nem személygépjármő parkoló, hanem csónakkikötı építhetı. Minden arról szól, hogy semmilyen más dolgot érdemben még csak megvitatni sem hajlandó a többség, csak azt az egyet, amit fejébe vett, azt, hogy a beruházásnak az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör helyén kell megvalósulnia, úgy, hogy gyakorlatilag szinte mindent lebontanak, nem létezı alsó szintet létrehozva. Kerül, amibe kerül, az állam a programra sok pénzt ajánlott, költsük el. Álmodjon az építész. Az a fontos, hogy legalább annyiba kerüljön, ami ki van írva. Az, hogy jó megoldás, vagy sem, nem érdekes. Korábban alkotott önkormányzati rendelet az akadálya annak, hogy máshol valósuljon meg a beruházás. A rendelet módosítása lehetıséget biztosítana arra, hogy más alternatíva is rendelkezésre állhasson. A Körös Szálló tulajdonjogának rendezésével 1.800.000.000,- Ft-ot költenek a néhány éve jelentıs forrásból megépült nagyterem lebontására, azért, hogy az új épület átadásával ne lehessen körbe vinni a vendégeket. Meggyızıdése, hogy nem igényli a koncepció valamennyi kis közösségi ház önállóságának megszüntetését. Meggyızıdése szerint egyszerően arról szól, hogy a polgármester néhány ember követelésének engedett. (Kazetta 4/2. 258-322) Vantara Gyula polgármester: A Körös Szálló nem önkormányzati tulajdon, a pályázat beadásának határidejéig nincs remény annak megszerzésére. Az István malom területe sem önkormányzati tulajdon. Lehet, hogy a beruházónak vannak elképzelései, de a pályázati feltételek szerint csak megyei jogú városok pályázhatnak, saját tulajdonú ingatlan megléte esetén. Többször tájékoztatták a képviselıket arról, hogy a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan mérete nem teszi lehetıvé az elıírt nézıszámú nagyterem és a hozzá tartozó funkciók beépítését. Lehet módosítani a beépítési tervet, de nem ez a baj. Felkérte Lukácsi László városi fıépítészt, a tisztázás céljából tegyen kiegészítést. (Kazetta 4/2. 322-340) Lukácsi László városi fıépítész: A Szent István tér 10. alatti telek valóban kicsi. Nem a beépítettséggel van a gond. A minimálisan 400 fı befogadására alkalmas nézıtér és színpad
56 elhelyezésére nem alkalmas. A mőemlék épületet lebontani nem lehet, az udvar hátsó fennmaradó részében azonban sem hosszában, sem keresztben nem fér el az épület és a színpad együttes hossza miatt. Alapvetıen nem a beépítési százalékokkal van a probléma. (Kazetta 4/2. 340-350) Vantara Gyula polgármester: Kiegészítésként elmondta, hogy közös célként hagyta jóvá a közgyőlés a fiatalok itt tartásának elvét. Sok tényezı szól amellett, hogy mivel lehet ıket itt tartani, az egyik az, ha XXI. századi körülmények között olyan programokat, lehetıségeket ajánlanak számukra. Jelenleg a városban 216 jogilag bejegyzett alapítvány és 351 egyesület tevékenykedik. Ezen kívül 250 informális úton mőködı egyesület, melyek szakkörök, egyéni kezdeményezések. Számukra is próbálnak az eddigieknél méltóbb körülményeket teremteni a kialakítandó épülettel. A pályázatban megfogalmazott követelményeket a jelenlegi nagyterem nem tudja kielégíteni. Ilyenek például: a belmagasság, színpad méret, hangosítás- és fénytechnika. Nem öncélúan, hanem egy jobb cél érdekében változtatunk. Sajnálja, ha ez nem nyilvánvaló. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat beadásáról korábban már döntést hozott a közgyőlés. (Kazetta 4/2. 350-377) Takács Péter képviselı: Vantara Gyula polgármesternek igaza van abban, hogy a fiatalokat a városban kell tartani. Az évtizedes elvándorlás azonban különösen a magasan képzett munkaerı esetében jellemzı, és ez a folyamat nem állt meg. Véleménye szerint munkahelyteremtést, az elsı lakáshoz jutást kell segíteni, utána esetleg gondolkodnak a szórakozáson és a családalapításon. Személy szerint is azok közé tartozott, akik megszavazták az Agóra pályázat benyújtását. Igaz, hogy akkor a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban gondolkodott. Bizonytalan válaszokat kaptak arra vonatkozóan, hogy talán abban az ingatlanban nem valósítható meg az elképzelés. A lefolytatott vizsgálatok dokumentációit hol lehet megtekinteni? Egyértelmően kizárja annak lehetıségét, hogy az ingatlan alkalmatlan a pályázat benyújtására? Az elmúlt alkalommal a határozati javaslatok között elfogadta a közgyőlés a Lencsési út 24. szám, Békési út 24. száma alatti fiókkönyvtár, a Kinizsi u. 20. szám alatti Diáktanya kivonását. Elfogadta továbbá, hogy az Agóra pályázathoz csatolandó racionalizálási terv elkészítésében való közremőködéssel, gazdasági feltételek áttekintésével valamint a megtakarítások összegszerő kimutatását májusig el kell készíteni. Sikerült racionalizálásból származó összegszerő kimutatást elkészteni? Amennyiben igen, az összeg mit takar? Ifjúsági Ház és Általános Társaskör rekonstrukciója, illetve folyamatos felújítása még Szilvásy Ferenc képviselı, az akkori Közmővelıdési Bizottsági elnök idején kezdıdött el. Emlékezete szerint a felújítás a nagyteremmel kezdıdött, majd kisebb épületrészekkel folyatódott és a kaszinóval fejezıdött be. A kaszinó felújítása kb. három évvel ezelıtt 20.000.000,- Ft-ba került, mely a tervek szerint lekerül az alagsorba. A bizottság kimutatást kért arra vonatkozóan, hogy mekkora összeget fordítottak felújításra az elmúlt 10-13 év során. Emlékezete szerint ez az összeg meghaladta a 100.000.000,- Ft-ot, tartalmazta a nagyterem technikai felszereltségét is, azonban nem szerepeltette a legutóbbi felújítást, az elıtér felújításának 6.000.000,- Ft-os költségét. Emlékezete szerint korábban az hangzott el, hogy akár 100 %-os támogatottság mellett is be lehet nyújtani a pályázatot. Ehhez képest a 250.000.000,- Ft saját erı jelentıs összegnek számít.
57
Délelıtt hosszú vitát folytatott a közgyőlés a törzsház konszern kialakítása kapcsán, amely elsısorban a párhuzamosságok megszüntetésére irányult. Az Agóra program vitájában is elhangzott, hogy fellelhetık párhuzamosságok, pl. a városban már mőködik jazz klub. Az Agóra az értékek piaca címő anyagot figyelmesen áttanulmányozva sajnálattal állapítható meg, hogy párhuzamosságok sokasága valósulna meg abban az esetben, ha tartalmilag megvalósul a program. Összegyőjtötte, mely szakosított intézmények látják el jelenleg azokat a feladatokat, amelyeket az Agóra kíván elvégezni. Pl: Családsegítı Központ, Megyei Munkaügyi Központ, Mentálhigiénés Egyesület, ifjúságvédelmi csoport, Mi-Értünk Alapítvány, SOS Telefonos Szolgálat, stb. A Megyei Könyvtárban mőködik az olvasószolgálat, mely 50 méterre található az Agórától. 44 kistelepülés úgynevezett kistérségi szolgáltatását kívánja felvállalni a leendı Agóra. Korábban is jelezte, hogy 50 méterre, a Megyei Könyvtárban mőködik a Megyei Önkormányzat által fenntartott módszertani csoport, akik hivatottak a megyében mőködı mővelıdési házak munkáját segíteni. Mi az, ha nem a párhuzamosságok sorozatának létrehozása? Készült költségszámítás arra vonatkozóan, hogy az épület fenntartása mibe fog kerülni? A 44 település ellátása hogyan történik? (Kazetta 4/2. 377-488) Herczeg Tamás képviselı: Takács Péter képviselı által említettek fontos tartalmi kérdések. Megérti a mővelıdési házak intézményvezetıinek aggályát azzal kapcsolatban, hogy a racionalizálást miért szükséges a pályázat érdekében végrehajtani. A szocialista frakció képviselıi által felvetettekkel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: Amikor az elızı közgyőlésen felvetıdött, hogy épüljön az Agóra, Szente Béla képviselıvel megvizsgálták a Szent István tér 10. szám alatti ingatlant. Arra gondoltak, hogy nagyon jó lenne a beruházást ott megvalósítani, hiszen az épületet fel kell újítani, de a mérések bizonyították, hogy nem lehetséges, mivel nem fér el. A vizsgálat eredményét nem rögzítették, azonban amennyiben Takács Péter képviselı fontosnak ítéli, úgy a fıépítész leírja. Elsı körben azt kívánták elérni, hogy a volt Körös Szálló épülete kerüljön a projektbe. A pályázati útmutató azt is tartalmazza, hogy új építés esetén lehet a pályázati forrást vásárlásra felhasználni. Közösségi központ csak az önkormányzat saját tulajdonát képezı ingatlanon hozható létre. Ezért az István malomban nem lehet a beruházást megvalósítani. Takács Péter képviselı által elmondottak pl: Családsegítı Szolgálattal, Munkaügyi Központtal való együttmőködés tulajdonképpen elvárás, nem a közmővelıdési szektorban történı párhuzamosság. (Kazetta 4/2. 488-552) Bornné Dr. Stefkovics Valéria mb. osztályvezetı: Az önerıvel kapcsolatban az elızı közgyőlést arról tájékoztatták, hogy 90-100 % közötti támogatottságot lehet elérni. 87,5 %-os támogatottsági szintet sikerült a jelenlegi számítások szerint kihozni. Több elembıl áll a pályázat, melynek vannak kötelezı elemei. Emellett vannak olyan elemek is, amelyek vállalása esetén több plusz pont adható az elınyösebb elbírálás végett. Ezek a további feladatok azonban csak 50 %-os támogatottságot élveznek, ezért nem kerekedik ki az érték 100 %-ra. (Kazetta 4/2. 552- 5/1. 001-006) Szilvásy Ferenc képviselı: Jelezte, hogy nem kapta meg az elıterjesztést. A képviselık két bizottsági ülés keretében tárgyalták a témát. Az elsı bizottsági értekezleten ígéret hangzott el
58 arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtásáig a mőködésre vonatkozó részletes kalkuláció rendelkezésre áll. Következı bizottsági ülésen elhangzott, hogy mintegy 10 fıvel fog növekedni a létszám, ebbıl 5 fıt három évig finanszíroznak a projekt keretébıl. Az energia költség viszont csak másfélszerese lesz a jelenlegi ingatlannak. Nem ismert azonban, milyen terhet jelent a szakmai programok finanszírozása, a létesítmény fenntartása. Hiányolta, hogy az elıterjesztés készítıje nem szerepel az anyagon. (Kazetta 5/1. 006-038) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Szente Béla képviselıt, a projekt összefogásáért felelıs személyt, válaszoljon a feltett kérdésekre. (Kazetta 5/1. 038-041) Szente Béla képviselı: Megjegyezte, hogy a szakmai rész összeállításához nyújtott segítséget. Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság ülésén is felmerült mekkora költséget jelenthet az üzemeltetés. Jelen pillanatban a számadatok nem állnak rendelkezésünkre teljes egészében, mivel a tényleges építészeti terv csak a második körre készül el, ami sokban befolyásolja a fenntartás költségeit. Indikátor számok készülnek, amelyek a látogatottságból, a terület nagyságából és egyebekbıl áll össze, de ezek csak elırevetítı számok. A második fordulóban számolható ki pontosabban. Tudomása szerint 12 város pályázik, 9 kerülhet be a pályázók közé, ezért az elkövetkezendı idıben komoly és nehéz feladat elıtt állnak. A vállalás – monitoring idıszak - 12 évre szól. A szakmai program keretprogramjába bekerülı elemeket 12 éven keresztül kell megvalósítani. Fontosnak tartja a Takács Péter képviselı által említett párhuzamosság meglétét is, hiszen a pályázat megköveteli, hogy nemcsak népmővészettel és közmővelıdéssel kell foglalkoznia az intézménynek, sokkal nagyobb felelısséggel kell viseltetnie az állampolgárok irányába. Ezért számos, eddig fel nem vállalt dolgot kell teljesíteni. Más szemléletmód szükséges. A pályázat nem néhány személy rögeszméje, nagyon sokan, keményen dolgoznak a pályázaton. Igyekeznek legjobb képességük szerint a várost szolgálva elkészíteni a pályázatot. Pontosításként elmondta, hogy a nagyterem felújítására 10 évvel ezelıtt került sor. Sajnos ez a felújítás nem volt olyan hatékony és idıt álló, mint aminek akkoriban remélték. (recseg a padló, hullik a vakolat, 17 cm-es azbeszt található a mennyezet fölött) Annak idején a felújítás 32.000.000,- Ft-ba került. (Kazetta 5/1. 041-089) Vantara Gyula polgármester: Kérte Bornné Dr. Stefkovics Valéria osztályvezetıt, ismertesse a pályázat készítésében közremőködıket. (Kazetta 5/1. 089-093) Bornné Dr. Stefkovics Valéria mb. osztályvezetı: A projekt elıkészítésében az alábbi személyek mőködtek közre: A hivatal részérıl, a Stratégiai-Fejlesztési Osztályról Bartók Viktória pályázati ügyintézı, az Oktatási, Közmővelıdési, és Sport Osztály részérıl Túriné Kovács Márta osztályvezetı-helyettes képviseli a szakmai részt. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör részérıl Szente Béla képviselı és Herczeg Tamás tanácsnok nyújt segítséget a szakmai rész elkészítéséhez. A pályázat megismerésében az elsı elemzésekben Hajnal Edit, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Civil Iroda vezetıjeként jelentıs segítséget nyújtott Bartók Viktóriának. Szerzıdéskötésre került sor az elızetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a Multiplay céggel. A cég a szakmai megvalósíthatósági tanulmányt, míg az építészeti koncepciót az Építész Stúdió készítette. Az ötleteket építészeti szempontból
59 Lukácsi László városi fıépítész koordinálja. Jogi kérdésekben Dr. Kiss Gyula csoportvezetı vett részt, illetve Opauszki Zoltán kabinetfınök nyújtott segítséget. (Kazetta 5/1. 093-124) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a Multiplay Kft. készítette a Tessedik Sámuel fıiskola nagytermének tanulmánytervét. Megköszönte a felsorolt közremőködı személyek munkáját. Takács Péter képviselınek elmondta, hogy érdemes elgondolkodni azon a tényen, hogy a Megyei Könyvtárat nem a város üzemelteti, hanem a Megyei Önkormányzat. Fel kell készülni azokra az idıkre is, amikor a könyvtár rendszerben alapvetı változások következhetnek be. A XXI. században megváltozhat a könyvtárak funkcióra, erre is fel kell készülni. (Kazetta 5/1. 124-134) Tóth Károly képviselı: Meggyızıdése, hogy akkor is a városban maradnak a fiatalok, ha más helyen épül meg a multifunkcionális létesítmény. Herczeg Tamás tanácsnok ismét mérje fel a területet, vegye figyelembe, hogy a Hunyadi tér teljes egészében önkormányzati tulajdont képez. Korábban Szente Béla képviselı közremőködött az épület kivitelezése során. Nem érdemes vitát nyitni errıl, hogy miért ropog a padozat. Nem ez a lényeg. Értelmes programra a városnak szüksége lenne. A helyszínt illetıen egyetértésre kell törekedni. Világosan látszik, hogy a jelenlegi területre elegendı számú szavazat áll rendelkezésre, azonban egyetértés nincs. Elmúlt alkalommal még a Multiplay céggel nem került megkötésre a szerzıdés, ehhez képest tervezı céggel is szerzıdést kötött az önkormányzat. Elköltjük, lebontjuk, újra elköltjük. Reméli, hogy értelmes programot fog a város kialakítani, és nem az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör jelenlegi helyén, az egyetlen használható terem lebontásával kezdıdhet a munka. (Kazetta 5/1. 134-157) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Tóth Károly képviselı figyelmét arra, hogy korábban Herczeg Tamás tanácsnok ismertette az indokokat. A közpénz felhasználásával kapcsolatban megjegyezte, hogy minden szabályszerő felhasználással történik. Az önkormányzat vállalja a felhasználás ellenırzését. (Kazetta 5/1. 157-163) Köles István alpolgármester: Az önkormányzat jellegébıl adódóan csak közpénzt tud gazdálkodni, a képviselı tiszteletdíját is abból fizeti ki. Takács Péter hozzászólásában olyan hangsúllyal említette, hogy közpénzbıl került felújításra az épület, mintha az „herdálás” lenne. A felújításokra akkor került sor, amikor még nem lehetett arról tudni, hogy egyszer lesz egy AGÓRA pályázat. Az is természetes, amikor egy ekkora volumenő beruházás megindul, a funkció megszőnik, helyén más lesz. Példaként említette Debrecen esetét, amikor a Kölcsey Mővelıdési Házat bontották le. Ma csodás „palota” áll a helyén. Békéscsaba ugyan erre készül. (Kazetta 5/1. 163-181) Baji Lajos képviselı: Megemlítette, hogy a bizottsági ülésen nem merült fel az István Malom vizsgálata. Nem tudtak hamarabb reagálni, mivel a bizottsági ülésre szerdán került sor, az anyag pedig következı héten hétfın került kiküldésre. Bornné Dr. Stefkovics Valéria osztályvezetı által felsoroltak között ingatlan fejlesztéssel foglalkozó szakember neve nem került említésre. Két népmővelı kezdett hozzá az ingatlanfejlesztési munkához, melybıl sajnos ez lett. Sokkal tágabb összefüggésben kell a kérdést kezelni. Amennyiben megvalósul
60 az intézmények technikai személyzetének kiszervezése, akkor várhatóan közel 100 fı közalkalmazott munkahelye szőnik meg. Ez komoly ellenható erı ahhoz, hogy vígan vegyék igénybe a XXI. századi kulturális szolgáltatásokat. A város lakosságát csak így nem lehet megtartani. (Kazetta 5/1. 181-204) Vantara Gyula polgármester: Szeretné, ha nem mosnák össze a két ügyet, hiszen nem sok köze van egymáshoz. Az egyik cég kialakítása, míg a másik egy kulturális intézmény létrehozása. A képviselık „érdekes szemüveget” vesznek fel az anyag olvasásakor, hiszen olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, ami nincs az anyagban. Nincs értelme annak, hogy a munkában résztvevık képességeit kétségbe vonják. (Kazetta 5/1. 204-214) Takács Péter képviselı: Köles István alpolgármester hozzászólására reagálva elmondta, hogy nem tendenciózusan mondta, hogy mekkora összeg került felhasználásra az Ifiház felújítására, hanem tény megállapításaként. Nem feltételezte Herczeg Tamás tanácsnok és Szente Béla képviselı fogja kimérni a Szent István teret. Azt gondolta, hogy a városi fıépítész a szakiroda munkatársával pontosan bemérte és jelezte, hogy mi valósítható meg, illetve mi nem. Amennyiben ez dokumentálásra került, szeretné megtekinteni. A legutóbbi közgyőlésen elfogadott racionalizálásból származó megtakarítás kimutatása milyen összeget jelent? Az új épület mőködtetésére csak a késıbbiekben lehet pontos választ adni? Reménykedhet a testület abban, hogy a következı közgyőlésen a mőködtetésre vonatkozó költségeket pontosan megismeri? Áprilisban Vantara Gyula polgármestert felhatalmazta a közgyőlés a szerzıdés aláírására a Multiplay Kft-vel. Mennyiben segíti a cég a pályázat sikerességét? Hozzászólásában azt jelezte, amennyiben a tevékenységi struktúra az AGÓRA program keretében valósul meg, számos átfedés lesz a Munkaügyi Központtal, a Családsegítı Szolgálattal, a Megyei Könyvtárral, a Munkácsy Mihály Múzeummal, a Regionális Átképzı Központtal, stb. miközben az ésszerősítés az egyik szlogen, ehhez képest költsége párhuzamosság jön létre a városban teljesen feleslegesen. A Megyei Könyvtár helyzete kérdéses. Ha az AGÓRA abba az irányba mozdul el, hogy fel kell készülni a megyei könyvtár feladatának ellátására, és ez a tervekben már jelentkezik, ez elıremutató elgondolás lenne. Jelenleg azonban semmi konkrétum nem ismert. (Kazetta 5/1. 214-267) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul közölte, hogy a Multiplay Kft. szerzıdése 5.500.000,- Ft + áfa. (Kazetta 5/1. 267-269) Herczeg Tamás tanácsnok: Kb. két éve készült felmérés az épület állapotáról. Idınként életveszélyes, hiszen a negyedik emeletrıl hullik a vakolat, a külsı homlokzatot fel kell újítani, és a nyílászárókat ki kell cserélni. A felmérés 300.000.000,- Ft-ot mutatott ki. Ennél az összegnél az új intézmény létrehozásához szükséges önerı mértéke kevesebb.
61 Építészek körében vetıdött fel az intézmény teljes lebontása, melyet nem támogatott. Szente Béla képviselıvel közösen a szakmai programok kidolgozásában vállaltak részt. Az épület tervezıje Skultéti János szerint a tartószerkezettel a közeljövıben statikai problémák lehetnek, ez erısíti az elbontás indokoltságát. Nem párhuzamosságra, hanem együttmőködésre kerül sor a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal. A koncepcióban leírt tevékenységet a Munkaügyi Központ finanszírozza, amit nem saját épületében, hanem egy közösségi térben szolgáltat. Valamennyi említett intézménnyel egyeztettek, milyen együttmőködési lehetıséget látnak elınyösnek a város lakosságát illetıen. (Kazetta 5/1. 269-291) Hricsovinyi Tamás képviselı: Reméli, hogy a pályázati forrás Békéscsabára érkezhet és valójában a város és a kulturális élet fejlıdését szolgálhatja. Mint a Mezımegyeri Arany János Mővelıdési Házért felelıs képviselı bízik abban, hogy az intézmény szakmai önállósága a továbbiakban is megmarad. A csoportok munkáját az új helyzet pozitívan fogja befolyásolni, illetve amennyiben a pályázat nem nyer, az integrációs folyamat visszafordítható. (Kazetta 5/1. 291-304) Fodor Lajos képviselı: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság is tárgyalta az anyagot. Baji Lajos képviselı által elmondottakhoz az alábbiakat főzte: A Malom térre, a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanra., illetve a Körös Szállodára készült megvalósítási terv. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlanra vonatkozó terv visszavonásra került. Az anyag május 16-án készült, míg a bizottsági ülésre négy nappal késıbb került sor. Hogy lehetséges az, hogy Baji Lajos képviselı a tervet nem ismeri? (Kazetta 5/1. 304-329) Miklós Attila képviselı: A pályázattal ugyan az a probléma, mint a korábban napirendre került önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakításával. Ugyan ez a baj a város rehabilitációjával, a témaparkkal kapcsolatban is. A baj az, hogy nem egyeztetnek a képviselık egymással. Egyetért a pályázat beadásával, annak tervezett helyével. Azon azonban el kell gondolkodni, hogy a kitalált ötletet nem lehet a közgyőlésre ráerıltetni. Ez a megoldás nem viszi elıre a témát. A témapark esetében több fórumon adódott lehetıség a konzultációra. Így kellene valamennyi elgondolást egyeztetni, amivel számos bizottsági szintő vita elkerülhetı. (Kazetta 5/1. 329-350) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Miklós Attila képviselı figyelmét arra, hogy az AGÓRA témában is több fórum került megrendezésre. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a felhívás február 1-jén jelent meg, a beadás határideje pedig május 31. Kérte a képviselıt, közremőködjön abban, hogy egy ilyen jelentıs nagyságrendő pályázatot ne két hónap alatt kelljen összeállítani. Azon pályázatok esetében (Kalandpark), amelyek beadási határideje tágabb, lehetıség adódott a felvetıdı javaslatok megvitatására, figyelembe vételére. Egyeztetés történt a civil szervezetekkel is. Addig nem vihetı ki a téma a nyilvánosság elé, amíg a közgyőlés nem dönt a pályázat benyújtásának tényérıl. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy minél szélesebb körben történjen egyeztetés. (Kazetta 5/1. 350-381)
62 Baji Lajos képviselı: Május 16-án megküldött bizottsági anyagban csak azt jelezték, hogy pályázattal kapcsolatos CD következı héten hétfın kerül kézbesítésre. Így nem lehet dolgozni. (Kazetta 5/1. 381-397) Herczeg Tamás képviselı: Nem valós, hogy a különbözı frakcióban lévı képviselık nem egyeztettek egymással. Még írásos anyag sem volt, amikor személyesen keresték meg Hrabovszki György képviselıt, frakcióvezetıt, akinek közmővelıdési végzettsége van. Ismertették az elgondolást, felajánlották a közös gondolkodást. Pap János képviselıt is keresték annak érdekében, hogy az SZDSZ frakcióval egyeztessenek. Kifejezett szándék volt az egyeztetés, a felajánlásra azonban nem érkezett megkeresés. Hat fórumot tartottak a témában. Valamennyi kisebbségi szervezet képviselıjét is megkeresték, és tárgyalásokat folytattak. Többször elhangzott, hogy a Szent István tér 10. szám alatti ingatlanban valósuljon meg a beruházás. Felajánlotta, hogy Tóth Károly képviselıvel és a városi fıépítésszel közösen vizsgálják meg annak a lehetıségét, hogy az ingatlan alkalmas a beruházás befogadására, vagy sem. Amennyiben elfér azon a helyen, akár a képviselıi mandátumáról is lemond. Ellenkezı esetben azonban Tóth Károly képviselı mondjon le. (Kazetta 5/1. 397-420) Takács Péter képviselı: Az elıkészítı munkával kapcsolatban megjegyezte, hogy képviselıként, illetve intézményvezetıként az áprilisi közgyőlés elıtt 10 nappal Köles István alpolgármester meghívásán alapuló ülésen egy teljesen kész, határozati javaslatot is megfogalmazó anyagot kaptak a résztvevık. Igyekezett a területért felelıs képviselıkkel felvenni a személyes kapcsolatot. Akkor lepıdött meg, hogy talán kevesebbet tudnak az ügyrıl, mint ı. A Lencsési Közösségi Házban megtartott fórumon egységes állásfoglalás született, miszerint nem támogatják az intézmény integrációját. Örül annak, hogy helyi tervezık készítették a látványtervet, az épület bárhol állhatna. Érdemes lett volna a kapcsolatot Makovecz Imrével felvenni. (Kazetta 5/1. 420-456) Fodor Lajos képviselı: Egy hónappal korábban döntött a közgyőlés a pályázat beadásáról. A pályázati felhívás tartalmazta, hogy csak az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlan esetében lehet pályázni. Az elsı beadási határidı április 30. volt, amit meghosszabbítottak május 31-ig. Megjegyezte, hogy a Baji Lajos képviselı által említett három ingatlan nem önkormányzati tulajdon. (Kazetta 5/1. 456-465) Szente Béla képviselı: A 32.000.000,- Ft értékő beruházások jelentıs része technikai beruházás volt, általában a 40 %-ot hang-és fénytechnikai eszközök tették ki. Amortizálódásuk ellenére hosszú ideig tudják még szolgálni – akár az új intézményben, akár kihelyezve a kis intézményekbe – a város lakosságát. Ezért nem „kidobott” pénzrıl van szó. Az elıtérben történt felújítás olyan részeket tárt fel, amelyeket nem kell a nyertes pályázat esetén megtenni, ez költségkímélést jelent. Herczeg Tamás tanácsnok által a párhuzamosságokkal kapcsolatban kiegészítésként elmondta, hogy a Munkaügyi Központ 17 oldalas tanulmányt készített. Nem arról van szó,
63 hogy a leendı AGÓRA funkciókat kíván átvenni. Együttmőködésrıl van szó, amelyben mások is dolgoznak. Az említett hat találkozón kívül még kilenc alkalommal egyeztettek az elmúlt idıszakban, „nem fő alatt dolgozott a stáb”. A médiákon keresztül igyekeztek a lakosságot tájékoztatni. Valamennyi fórumot a legszélesebb körben tartották. Az AGÓRA elnevezést több fórumon és írásban is kifogásolta a város lakossága. Az AGÓRA név a pályázat fedıneve. Reméli, hogy az intézményt nem így kell majd nevezni. A szó görög eredető, amit a közgazdaságtanban is használnak. Sajnálja, hogy nem volt mód a pályázati esélyekrıl beszélni. (Kazetta 5/1. 465-515) Mezei Zsolt képviselı: Porhintés, amit Herczeg Tamás tanácsnok mond. Az MSZP frakció két bizottsági ülésen is jobb belátásra próbálta bírni a mostani döntés támogatóit. Ész érvekkel nagyon nehéz érzelmi kötıdés mellett kardoskodni. Most felajánlani, hogy más ingatlanban gondolkodjanak, már késı. Eldöntött tény, hogy a FIDESZ frakció által jóváhagyott koncepció kerüljön elfogadásra. Igazat ad a városi fıépítésznek abban, ha ott valósul meg a beruházás, az ingatlan állaga, statikai tulajdonságai alkalmasak a fejlesztésre, emellett mintegy 4.000.000.000,- Ft-os fejlesztést is generál, amely az elızetes tervek szerint a városnak 150 új munkahelyet teremthet. Csak beszélnek a munkahelyteremtésrıl, de soha nem tesznek az elképzelésnek eleget. A tulajdonnal jelen pillanatban nem kell rendelkeznie a városnak. 2008. december 31-ig kell a tulajdont megszerezni. Azért mondta hozzászólása elején, hogy porhintés, amit Herczeg Tamás tanácsnok mondott, mivel a bizottsági ülésen a szakmai érvek elfogadását követıen az elızetes megvalósítási tanulmányban másik két alternatívaként is mutassák be azt, hogy más területeken hogyan tudna megvalósulni. Erre Herczeg Tamás telefonon azt mondta, hogy az irányító hatóság szerint erre nincs lehetıség. Állásfoglalást kért, telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy meg lehet tenni, hogy két különbözı helyen van. Nem ismeri, hogy melyik tájékoztatás valós, az állásfoglalás bizonyítékként szolgálhat. Kívülrıl nagyon nehéz várost fejleszteni. Amennyiben igaz az a szóbeszéd, hogy egy építıipari cég fogta meg a kezét annak a minisztériumi alkalmazottakból összeállt pályázatíró csapatnak, akkor helyi szinten régen nem a többség dönti el a fejlesztési irányokat. (Kazetta 5/1. 515- 5/2. 019) Vantara Gyula polgármester: Az elızı idıszakokban ilyen jellegő beruházási lehetıségekkel nem halmozták el a várost. A rendkívül okos, ügyes, éleslátások, amelyek most elıkerültek, nem igazolódtak az utóbbi öt évben. Az önkormányzat tárgyalásokat folytatott az István Malom befektetıivel, azóta sem történt visszajelzés. Az árnyékolástechnikai és a magas garázsépítı cégek, akik megjelennek, eltőnnek. Az önkormányzat minden esetben ismerteti, milyen feltételekkel lehet beruházni. Vagy a feltételek nem tetszenek, vagy az ember, vagy pedig mi nem tetszünk nekik. Az elmúlt közgyőlésen már megvitatták, hogy árnyékolástechnikával hogyan lehet csatornát építeni. Szívesen tárgyal az önkormányzat bárkivel, de az említett csoportok ilyen jelleggel nem érkeztek meg. A funkció ellátására az István Malom megfelelı lenne, tulajdonosi részrıl lenne rá hajlandóság. Azokra a kérdésekre, amelyeket Mezei Zsolt képviselı feszeget (tulajdonszerzés, stb.) régi kérdések, amelyeket az elmúlt idıszakban sem sikerült megoldani. Lehet ötletet adni és okos dolgokat mondani, csak légbıl kapott vállalkozások jelennek meg. Hiányzik a tıkeerı, vagy az akarat. (Kazetta 5/2. 019-038)
64
Hrabovszki György képviselı: Erre vonatkozóan a képviselık nem kaptak tájékoztatást, a két ülés között eltelt idıszaki beszámolóban arról, mely tárgyalások zárultak sikeresen, illetve sikertelenül. Célszerő lenne a tárgyalásokról tájékoztatni a közgyőlést. Herczeg Tamás tanácsnok az egyeztetésrıl beszélt. Az Ifiházban Herczeg Tamás irodájában jelent meg, kb. 34 percet töltött ott. Ebbıl 15 percet egyéb dolgokról beszélgettek, majd vázolta az elképzelést. A vázlatnak a lényege az volt, hogy a pályázattal sok pénzt lehet vinni, oda kell vinni az Élıvíz-csatornát, meg kell egy bizonyos racionalizálás a városban. Semmilyen egyéb részletrıl nem volt szó, így egyeztetés nem történt, részletek megvitatására nem került sor. Beszélgettünk arról, hogy van egy ilyen elképzelés, melyet továbbított a frakció felé. Az elképzelésben azonban semmilyen konkrétum nem szerepelt, ezért nem ildomos arra hivatkozni, hogy frakcióként egyeztettek. Alapvetıen nem az a baj, hogy 1.500.000.000,- Ft kerül a városba. Alapvetıen két probléma merül fel. Nem logikus az intézményi racionalizálás azon módszere, ahogy azt végre kívánják hajtani. Vannak bizonyos tendenciák a kultúrában, az egészségügyben és a szociális ellátásban is. Ez pedig nem a centralizálás, hanem ki kell menni a közösségekbe. Az emberek ma már nem szeretnek bemenni a központokba, és ott felkeresni azokat a területeket, ahol a szolgáltatásokat kínálni kívánják, azt a saját miliıjükben szeretnék megkapni. Nincs kellıen átgondolva a mőködés költsége. A családok többségének jövedelme nem teszi lehetıvé, hogy olyan körülmények között éljen, ahogy szeretne. Meggyızıdése szerint a beruházással olyan terhet vállal fel a város a mőködtetés területén, amelyet ma még senki nem kalkulál. Ennek az egyik oldala az objektív dologi mőködés. Az épület a mai kor technikájának megfelelıen légkezelıkkel, klímával ellátott lesz, amelynek üzemeltetése jelentıs költséget jelent. Önmagában személyi kiadás tekintetében 10-12 fı munkabérét jelenti. Aggályosnak tartja, hogy nem készült számítás arról, hogy a próbatermek, nagytermek élettel teljenek meg, jelentıs forrást kell invesztálni, mely számítása szerint meghaladhatja a 100.000.000,- Ft-os nagyságrendet évente. Így olyan terhet vesz a város a nyakába, amivel nem biztos, hogy meg tud birkózni a jövıben. (Kazetta 5/2. 038-090) Vantara Gyula polgármester: El kell gondolkodni azon is, hogy mi van a szándékok mögött. Nem egy másik közösségteremtı hely létrehozásának a félelme, ahol esetleg új közösségek épülhetnek kulturális és nem kereskedelmi alapon? (Kazetta 5/2. 090-099) Mezei Zsolt képviselı: Hrabovszki György képviselı nem mondott el mindent. A pénzügyi kihatás igen komoly dolog, de a fenntarthatóságnak nagyobb kockázata is van. Ameddig forrás áll rendelkezésre, a mindenkori többség dönt arról, mire fordítja. Ha úgy gondolja, hogy nem oktatásra és fejlesztésre, hanem ennek az egy intézménynek a fenntartására, ahhoz is joga van. A baj az, hogy a fenntarthatóságnak van egy sokkal veszélyesebb léte, mégpedig a benne dolgozók elhivatottsága. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nem akarják ezt, hiányzik a benne dolgozók elszántsága, elkötelezettsége a projekttel szemben. (Kazetta 5/2. 099-108) Herczeg Tamás tanácsnok: Kérte a vita lezárását. Amikor a törzsházzal kapcsolatban azon gondolkodnak, hogy a racionalizálás elképzelhetı, hogy létszám leépítéssel járhat, akkor az a baj, amikor új funkciókat, új feladatok ellátását tervezik az a baj. El kellene dönteni, hogy a
65 munkahelyteremtés akkor fontos, amikor a másik frakció mondja, vagy amikor arra ténylegesen lehetıség adódik. A Hrabovszki György képviselıvel történt személyes találkozásról azért tett említést, mivel Miklós Attila képviselı hiányolta, hogy a képviselık nem egyeztetnek egymással. Az akkoriban megbeszélteken kívül bıvebb egyeztetésre nem kerülhetett sor, azonban a további egyeztetésre a lehetıség adott volt, megkeresés viszont nem érkezett. (Kazetta 5/2. 108-121) Vantara Gyula polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy a közgyőlés jelentısen eltér az elıterjesztés határozati javaslatában szereplık megvitatásától. Jelezte, hogy Szilvásy Ferenc, Kiss Tibor és Benkóné Dudás Piroska képviselık hozzászólása után a vitát lezárja. Kérte, tartsák be az egyperces hozzászólásokat, hiszen a vita már 1 óra 41 perce tart. (Kazetta 5/2. 121-128) Szilvásy Ferenc képviselı: Nem kapott választ arra a kérdésére, miért nem kapta meg az elıterjesztést. A Kabinet miért nem tud arról, hogy Hanó Miklós alpolgármester számtalan tárgyalást folytatott a volt Körös Hotel épületének tulajdonosaival az ingatlan vételi szándékával kapcsolatban? (Kazetta 5/2. 128-132) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Az az érzése, hogy a közgyőlésben csak és kizárólag az a valós, amit a többségben lévık gondolnak. Nem lehet véleményt mondani, mivel a szocialista frakció képviselıi olyan kritikát kapnak, mintha fogyatékosok lennének. Amikor szóvá teszik, hogy nem jutnak információhoz, nem tudnak dolgokat megbeszélni, azt a hiányérzetüket szeretnék kifejezésre juttatni, szeretnének hozzájárulni a város fejlıdéséhez. Az elsı perctıl kezdve nem volt vita még a hét szocialista képviselı között sem, hogy szüksége van a városnak egy ilyen projektre, nem engedhetı meg, hogy 1,7 milliárdos beruházás elússzon. A polgármesternek azzal vagdalkoznia azonban, hogy alkalmazottak ülnek a közgyőlésben, és mindenki esetlegesen félti, hogy a saját dolgaival kapcsolatban konkurencia teremtıdik. Véleménye szerint arra célzott, hogy a vállalkozók által felépített Csaba Center kereskedelmi szolgáltatáson kívüli részének konkurenciája lehet az Ifiház. Egészséges konkurencia elıre viszi és fejleszti a dolgokat, ezért botorság lenne arra gondolni, hogy az a vállalkozó, aki ebbe a beruházásba invesztált és jól prosperál, ragyogó szolgáltatásokat nyújt a városnak, az kétségbe fog esni egy kulturális központ létrehozásától, kicsit sértı. Sértı az is, ahogy a testnevelı tanárt minısítik, ahogy a titkosszolgálati eszközöket minısítik. (Kazetta 5/2. 132-158) Vantara Gyula polgármester: Egyetért Benkıné Dudás Piroska képviselı asszony által elmondottakkal, a konkurencia nem árt, sıt használ a városnak. (Kazetta 5/2. 158-164) Hrabovszki György képviselı: Tudomása szerint kulturális intézményt kíván az önkormányzat létrehozni. A hozzászólások alapján azonban úgy tőnik, hogy a tervek mögött valamilyen kereskedelmi létesítményrıl van szó. Az általa vezetett Csaba Center kereskedelmi, nem pedig kulturális szolgáltatást nyújtó létesítmény. Ha a szocialista frakció képviselı tagjai vetnek fel bármilyen dolgot, azt gáncsoskodásnak, városellenesség, konkurencia elleni félelem és egyebek. A hatalomgyakorlás módszertanával kapcsolatban megemlítette, hogy a névtábla elhelyezés ügyében a FIDESZ frakció 16 képviselı tagjából 12 egyetértett azzal, hogy „butaság” az új utcákban egységes házszámjelzı táblát elhelyezni.
66 Ettıl függetlenül természetesen a módosítás elvetésre került, mely érdekes hatalomgyakorlás. Kb. ez az, amit a polgármester jelen pillanatban is elıad, meglehetısen érdekes módon, folyamatosan kioktatja személyét, illetve a szocialista frakció bármely tagját, idıkorlátra, érdekekre és egyebekre hivatkozva. Azt is lehet gondolni - hiszen elképzelhetı - az eredménytelen tárgyalásoknak talán az az oka, hogy tehetségtelenek voltak a tárgyalás vezetıi. (Kazetta 5/2. 164-185) Vantara Gyula polgármester: Az ülés levezetıje határozza meg, milyen körülmények között vezeti az ülést. Normális hangú, tárgyhoz kapcsolódó hozzászólásokat kért. Ehelyett egy óra 47 perce találkozókról, koncepciókról folytat vitát a közgyőlés, mely nem része az elıterjesztésnek. Arra próbálta a résztvevıket rávezetni, hogy a napirendhez kapcsolódjon. (Kazetta 5/2. 185-193) Miklós Attila képviselı: Az, hogy ilyen állapotok alakulhatnak ki a közgyőlésben, az egyben a polgármester felelıssége is. Ennek oka az, hogy nem kellıképpen megalapozott elıterjesztés kerül a testület elé. Herczeg Tamás tanácsnok megfeledkezik arról, hogy valamennyi információval csak ı rendelkezik. Igaz, hogy három bizottsági ülés vitatta meg a témát, de ismert, hogy a bizottsági ülésen is a város vezetése gyakorolja a többséget. Leszavazza a szocialista frakció felvetését. Az elıkészítınek kellett volna kezdeményezni az egyeztetést, ezért nem ildomos azt a szocialista frakció szemére vetni, hogy nem kereste a FIDESZ frakciót. (Kazetta 5/2. 193-215) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az elızı ciklusban valóban ez volt a stratégia. Felelıs városvezetı részére nem lehet kérdés, hogy egy közel 2 milliárdos beruházást a városba hozzon, vagy sem. Választópolgárként a kutyáját sem bízná azokra, akik ezzel a pályázati lehetıséggel nem élnek, vagy veszélyeztetik. Javasolta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 5/2. 215-222) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Szokásától eltérıen két órán keresztül hallgatta a „mellébeszélést”. Talán Takács Péter és Szente Béla képviselık beszéltek lényeges kérdésekrıl. A közgyőlés résztvevıi tízszer ismételték meg ugyanazt. Természetesen, ha a saját elképzelésünket próbáljuk védeni, akkor a FIDESZ frakció szakmaiatlan, árt a városnak, mert nem a szocialista frakció elképzelését támogatja. Két nappal korábban nyújtották be az anyagot. Amennyiben demagóg lenne, megkérdezné, hogy a felszólalásoknak mi volt a célja. Ugye nem gondolták komolyan, hogy öt nappal a pályázat beadási határideje elıtt egy teljesen új szerkezető, felépítéső tervet hoznak létre. Ha már ez a hangnem kiderült, véleménye szerint a fı cél az volt, hogy megakadályozzák a projektet. A projekt elıkészítése kapcsán is keserő szájízzel hagyta jóvá az intézmények összevonását. A mai napig nem ismert a kiírás pontos feltétele. Mást sem hallani csak azt, hogy a város nem fejlıdik, lejtın van, ide nem vezet út. Végre itt az alkalom, amivel 2.000.000.000,- Ft forráshoz juthat a város, folyamatban van a témapark, a belváros rehabilitációja, de ezek nem jó elképzelések, mivel azokat nem a szocialista frakció elképzelései. Számos alkalommal elhangzott, hogy magánterületen nem lehet a beruházást megvalósítani, ennek ellenére ismételten felvetésre került. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlan mőemlék jellegő épület. A Széchenyi ligetben 50.000.000,- Ft többletráfordítást eredményezett az épület helyreállítása, mivel a
67 Mőemlékvédelmi Felügyelet elıre nem közli, hogy milyen elvárásai vannak az átépítés kapcsán. Nem ismeri, hogy miért nem felel meg az Ifiház, mint helyszín. Azok a dolgozók, akik három hónapja tevékenykednek a projekten, biztosan átgondolták a lehetıségeket. Nem azért nem a szocialista frakció elképzeléseit támogatják, mert esetleg az nagyon rossz, hanem azért, mert ez tőnt a legracionálisabbnak, legnagyobb esélyőnek. Természetesen, ha nem nyer a pályázat, kiáll amellett, hogy a kis intézmények önállósága megmaradjon. Jelenleg azonban ezeket a lépéseket meg kellett lépni. Az igazi döbbenetet számára az okozta, hogy a közgyőlés több mint két órán keresztül folytatott vitát, annak ellenére, hogy az elıterjesztés szerinti határozati javaslatban megfogalmazott két pontról kellett volna döntést hoznia. (Kazetta 5/2. 222-272) Vrbovszki Viktor képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: Ügyrendi hozzászólásában kérte a vita lezárását, a szavazás elrendelését. (Kazetta 5/2. 272-275) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslatot. -
Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 7 nem szavazattal a vita lezárása mellett döntött.
Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 275-288) A közgyőlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 326/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 295/2008. (IV. 24.) közgyőlési határozata alapján pályázatot nyújt be a TIOP-1.2.1/08/1 kódszámú felhívásra. A projekt megvalósításához szükséges legfeljebb 250 millió Ft önerıt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2008., 2009. és 2010. évi költségvetésében biztosítja.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.
Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 30.
Tóth Károly képviselı: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy a határozati javaslat nem errıl szólt, hanem az önrész biztosításáról, illetve Vantara Gyula polgármester felhatalmazásáról. (Kazetta 5/2. 288-300)
68 Vantara Gyula polgármester: Felhívta a képviselı figyelmét, hogy határozatot ügyrendi kérdésben indokolni nem lehet a közgyőlés hatályos szervezeti és mőködési szabályzata értelmében. (Kazetta 5/2. 300-304) Takács Péter képviselı: Tudomása szerint a szervezeti és mőködési szabályzat kiterjed arra is, ha valamelyik képviselı olyan szóhasználattal él, amely sértı képviselıtársára, a polgármesternek kell figyelmeztetnie. Személy szerint minden esetben igyekezett a kellı tiszteletet megadni. Nem fogadható el az a szóhasználat, miszerint az egyik képviselı „még a kutyáját sem bízná arra, aki az elıterjesztést nem szavazza meg”. Ez a szóhasználat méltatlan a közgyőléshez. (Kazetta 5/2. 304-320) Vantara Gyula polgármester: Figyelmeztette a képviselıket, hogy az ügyrendi hozzászólást kérı gombot a megfelelı idıben és helyen használják. Egyetért Takács Péter képviselı által elmondottakkal. Kérte, hogy a megjelentek ez irányban módosítsák hozzászólásaik stílusát. Felhívta a figyelmet, hogy Mezei Zsolt képviselı a témához már három alkalommal szólt hozzá, ezért több hozzászólási lehetısége nincs. (Kazetta 5/2. 320-325) Tóth Károly képviselı: A javaslat sokkal többrıl szól. Igaz, hogy az önrészre és a polgármester felhatalmazására vonatkozik, a különbség kicsit más. A szocialista frakció csak értelmes, felvállalható, a város számára hasznos, és a közpénzt felelısen elköltı programra hajlandó felhatalmazni a polgármestert. A vita mindvégig a határozati javaslatról szólt. Hónapok óta a közgyőlésen elmondja a szocialista frakció, hogy nem ért egyet a pályázatnak azon részével, amely kijelöli azt a technológiát, hol kell a beruházást megvalósítani. Ezért a közgyőlés nem adhat felhatalmazást, mivel a közpénzek felelıtlen elköltésérıl van szó, a pályázati eljárásban felelıtlen megbízások sorozata zajlott. Ez nem fogadható el. (Kazetta 5/2. 325-343) Tárgy:
Vagyonkezelıi jog létesítése
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 343-357) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 327/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a békéscsabai ingatlannyilvántartásban 2141. helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben az 5600 Békéscsaba, Kölcsey u. 27. szám alatt található, 3544 m2 alapterülető, korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlant a „fogyatékkal élıket és családtagjaikat a társadalmi beilleszkedésben segítı és ehhez kapcsolódó feladatok ellátása” közfeladat ellátására vagyonkezelésbe kívánja adni.
69 2.
A vagyonkezelı szervezetet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A-80/B §-ai, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-105/D §-ai alapján pályázati úton választja ki.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az elıterjesztés mellékletét képezı pályázati felhívást az önkormányzat honlapján 2008. május 23-29ig közzéteszi
Felelıs: Határidı:
Hanó Miklós alpolgármester 2008. június hó 30.
Napirend tárgya:
2008. évi egyházi támogatások
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 357-369) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 328/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az elıterjesztés mellékletében foglaltak szerint elfogadja a 2008. évi Egyházi ingatlanok felújítására elıirányzott 3.000.000,Ft felosztását, melynek forrása a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete - Egyházi ingatlanok felújításának elıirányzata. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Napirend tárgya:
Egészségfejlesztési program alapítványi támogatása
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 369-380) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 329/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány részére 30.000,- Ft pályázati támogatást nyújt az egészségfejlesztési programok megvalósításához az egészség-megırzési programra jóváhagyott költségvetési keretösszeg terhére. Felelıs: Határidı:
Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2008. május 31.
70
Napirend tárgya:
A Helios Alapítvány kérelme
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 380-395) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 330/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 60.000,-Ft-tal, azaz hatvanezer forinttal támogatja a Helios Alapítványt a XIII. Békés megyei települések határon kívüli testvértelepüléseinek szervezett IFJÚSÁGI MAGYARSÁG-TÁBOR megrendezésében utólagos elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás határideje: 2008. augusztus 30. Forrás: A Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete. Felelıs: Határidı:
Kutyej Pál, Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke 2008. május 31.
Napirend tárgya:
Pályázatok elbírálása (alapítványok)
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 395-400) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 331/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a mellékletben meghatározott mértékő támogatást nyújt az ott meghatározott alapítványok számára a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete terhére. Felelıs: Határidı:
Kutyej Pál, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke 2008. június 30.
Forrás: Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság 2008. évi támogatási kerete. Pályázatok 2008. Alapítványok A pályázó megnevezése
A pályázati összeg felhasználásának célja
Támogatási összeg (Ft) Igényelt Javasolt Megítél
71 t 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. 8. 9.
10.
11.
12.
Alapítvány a Körösparti Junior Fúvósok Javára AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány Békés Megye Népmővészetéért Alapítvány Bölcsıdés Gyermekekért Alapítvány
A zenekari tagok számára összejövetel szervezése Az Autizmus megszervezése
Össz.
Tárgy:
60.000
60.000
50.000
150.000
40.000
45.000
20.000
1.310.000
30.000
200.000
40.000
84.000
60.000
220.000
30.000
70.000
20.000
173.200
40.000
75.000
40.000
107.000
30.000
2.644.200
460.000
Napja
XV. Nemzetközi fafaragó alkotótábor (szakmai anyagköltség, faanyag) Egészségnapok szervezése (vércukorszint méréséhez tesztcsíkok, papírlapok, ragasztók, lufik) CREDO Alapítvány Moszkvai Patriarchátus Kórus fellépésének költségei (tiszteletdíj, nyomdaköltség, hirdetés, plakátragasztás) És Mégis Öröm Jótékonysági Alapítvány rendezvényeken hangosítás technikai feltételeinek biztosítása Homo Faber Kiállítási sátor beszerzése Alapítvány Nyújtsd Segítı Sérült gyermekek és fiatalok Kezed Alapítvány nyári táboroztatása A Reformációért 30 fıs felıri Alapítvány gyermekdelegáció fogadása (szállás, múzeumbelépık) Speciális Nevelésért Gyereknap Giraltovice Alapítvány városában (útiköltség, autópálya-díj, gépkocsivezetı napi díja) Szivárvány Óvodás gyerekek ıszi Alapítvány a Tompa kirándulásának Utcai Óvoda megszervezése Gyermekeiért Tizenkét Karácsonyi játszóház Évfolyamos Nevelı szervezése, szarvasi Iskoláért Alapítvány kirándulás
Napirend tárgya:
150.000
Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek
2008. évi Közmővelıdési támogatásainak elbírálása
és
mővészeti
pályázatok
alapítványi
72 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 5/2. 400-412) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 332/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja az alábbi alapítványok, ill. közalapítványok Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás határideje 2009. március 31., vagy a rendezvényt követı 30 nap. Pályázó szervezet
1.
Diáktanya Közalapítvány
2.
7.
Békés Megye Népmővészetéért Alapítvány Békés Megye Népmővészetéért Alapítvány Szabad Szó Alapítvány AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány "És mégis öröm" Alapítvány
8.
Béthel Alapítvány - Gadara Ház
9.
A Reformációért Alapítvány
3. 4. 5.
6.
10. Életfa Kulturális Alapítvány 11. Homo Faber Alapítvány
12. Homo Faber Alapítvány 13. Zenebarát - Felebarátok Közhasznú Alapítvány 14. Zenebarát - Felebarátok Közhasznú Alapítvány 15. Békés Art Mővészeti Alapítvány
Pályázat tárgya
Kézmőves foglalkozások, hagyományırzés XIV. Országos Kosárfonó Mesterkurzus XV. Nemzetközi Fafaragó Alkotótábor Partium kiadvány Zeneterápiás programsorozat tárgyi feltételeinek javítása
KIOS Bizottság által javasolt támogatás 30.000-, Ft 30.000-, Ft 30.000-, Ft 40.000-, Ft 30.000-, Ft
Kézmőves foglalkozások
25.000-, Ft
Jótékonysági hangverseny (2008. május 17.) Nyári Mővészeti Tábor (2008. aug. 11-15.) Békéscsabai és felıri (Románia, Mezıség) gyerekek cseretáboroztatása Hagyományunk mőhelye A II. Bioritmus fesztivál megvalósításához kiállítási sátor beszerzése II. Bioritmus fesztivál (2008. okt. 30) II. Ökumenikus advent
30.000-, Ft
Zenei cd készítése az énekkar mősoraiból "Ügyeskedj" képzı- és
20.000-, Ft 100.000-, Ft
40.000-, Ft 50.000-, Ft
40.000-, Ft 30.000-, Ft 20.000-, Ft 25.000-, Ft
73 táncmővészeti tábor (2008. jún. 16-20.) Összesen:
540.000-, Ft
Forrás: Kulturális Elıirányzat Felelıs: Határidı:
Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2009. március 31.
Tárgy:
A Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium névváltoztatása
Baji Lajos képviselı: Több képviselı is a Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, illetve szerzett középfokú végzettséget. A közgyőlés elfogadta a földrajzi nevekkel, elnevezésekkel kapcsolatos rendeletet, módosította a meglévıt, ami azt tartalmazza, hogy a képviselık útján ki kell kérni az adott terület lakóinak véleményét. Jelen esetben az intézmény használójának véleményét. Az elıterjesztés tartalmazza, hogy a névváltozást nem támogatják a diákok, a tanárok, az öregdiákok. A rendeletnek megfelelıen ezt a tényt a közgyőlésnek is tudomásul kell vennie. 36 éves korában Rózsa Ferencet valószínőleg agyonverték a rendırségen, aki építımérnök volt. Németországban tanult, ott szerzett diplomát és ismerkedett meg a mőszaki tudományokkal. Látta a Weimari Köztársaság kialakulását és a fasizálódó Németországot. Szimpatizált a baloldali gondolattal, Magyarországra haza jıve ezt a meggyızıdését folytatta. Elkötelezett antifasiszta, baloldali személy volt. Nem érti, hogy bárkinek milyen kifogása lehet ezzel a személlyel kapcsolatban. Az ifjúságnak talán nem állít rossz példát, ezért nem elvetendı. Tisztelettel kérte, ennek figyelembevételével hozzon a közgyőlés döntést. (Kazetta 5/2. 412-456) Vantara Gyula polgármester: Az objektív tájékoztatás jegyében felhívta a figyelmet arra, hogy az elıterjesztés javaslat. A határozati javaslat második pontja szerint az intézmény igazgatóját kérik fel az elıírt véleményezési eljárás lefolytatására, melynek eredményét június 30-ig kell megküldeni az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályra. Nincs arról szó, hogy a közgyőlés a névváltoztatásra kényszeríti az intézményt. Tudomása szerint egyedi kérelem alapján került a téma a közgyőlés napirendjére. (Kazetta 5/2. 456-468) Szilvásy Ferenc képviselı: Tájékoztatásul elmondta, hogy 12.426 tanuló érettségizett az elmúlt évek során a gimnáziumban, akik közül 32 fı támogatja a névváltozást, a többi pedig egyértelmően elutasítja. Kérte, hogy a témában ne folytassanak hosszas vitát. Nem hiszi, hogy Botyánszki György, a Zöld Sas Lovagrend nagymestere, a Ferencváros Baráti Kör elnöke valóban „randalírozni” fog a városban, ha az intézmény neve nem kerül megváltoztatásra. Döbbenetes, felháborító és nevetséges, hogy egyáltalán ilyen elıterjesztést tárgyal a közgyőlés. (Kazetta 5/2. 468-485)
74 Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Nem az említettek miatt tárgyalja a közgyőlés a névváltozást. Indoka: a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság többsége fenntartotta azt a szándékát, hogy javasolja az intézmény nevének megváltoztatását. Az intézmény vezetıjét felkérték a véleményezési eljárás lefolytatására, melynek eredményét 2008. június 30-ig küldjék meg. (Kazetta 5/2. 485-501) Tóth Károly képviselı: Jelen közgyőlés esetében harmadszor fordul elı, hogy a polgármester a tisztesség látszatát kívánja fenntartani. Az elsı eset az volt, amikor eljátszottuk a látszatot, miért kell adni budapesti ügyvédi irodának 28.500.000,- Ft-ot. Nem találtak helyi ügyvédi irodát? A három jelentkezı a budapesti ügyvédi iroda munkatársa. Az elızı napirend részeként érdemi, társadalmi vitára került sor. Valamennyi civil közösség, az intézmények, valamint a klubok képviselıi, munkatársai elmondták, hogy nem értenek egyet a koncepcióval. A tisztesség látszatát fenntartották, majd szavaztak. A bizottságból a jelenlegi kormánypárti többség azt mondta, hogy „mindenki elhúzhat, mi meg akarjuk változtatni a nevet”, ha kötelezı szabály szerint bekérjük a véleményt. Erre mondtam, hogy csak látszat. (Kazetta 5/2. 501-551) Dr. Kerekes Attila képviselı: Fekete Pál Békéscsaba díszpolgára kiemelkedı, magasztos történelmi elıadást tartott. Magyarok sok hıstettet hajtottak végre 907-tıl 1490-ig. Utána mindig vesztes szabadságharcaik voltak, sajnos sok esetben a megosztottság, illetve a külföldi ármány, a hazaáruló, megalkuvó emberek, kollaboránsok okoztak sok veszteséget. Véleménye szerint a magyar ifjúság elé valóban olyan magyar embereket kell állítani, akik a magyar történelemben példaként szerepeltek. A jelenlegi kurzus fellazította az iskolák erkölcsi tartását. Nem ismerte Rózsa Ferencet, de az önkényuralmi rendszerben nagyon rendes embereket vertek agyon. Hómann Bálintról is lehetne elnevezni az intézményt, aki börtönben hunyt el. Diákként a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanult és érettségizett. Az épület az evangélikus egyház tulajdonába került. A rendszerváltást követıen 18 évvel nagy adóssága a város vezetésének, hogy a kiváló gimnázium valóban kiváló személyrıl kapjon nevet. Támogatja, hogy az intézmény elnevezése Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium legyen. (Kazetta 5/2. 551- 6/1. 017) Tóth Károly képviselı: Dr. Kerekes Attila felé intézte hozzászólását: 1942. (Kazetta 6/1. 017-021) Baji Lajos képviselı: Az elıterjesztésben felsorolt elnevezések közül választhat az iskola? Amennyiben valamennyit elutasítja, marad a jelenlegi elnevezés? Javasolta, amennyiben valamennyi elnevezés elutasításra kerül, maradjon a jelenlegi név. Mi a baj a névvel? Érdekes felvetésnek tartja Dr. Kerekes Attila képviselı által elmondottakat. Rózsa Ferenc esetét nem szabad összekeverni, hogy melyik baloldali gondolat miatt került a Horthy börtönbe és verték agyon. (Kazetta 6/1. 021-044)
75 Fodor Jánosné képviselı: Egykori Rózsás diákként azt mondja, hogy a Rózsa Ferenc elnevezés több alkalommal kérdésként vetıdött fel. Több tárgyalás is történt. Tudomása szerint felmerült az az alternatíva is, miszerint az intézmény elnevezése Rózsa Gimnáziumra módosuljon. Az elıterjesztés szerinti határozati javaslat nem tartalmaz elnevezéseket, csak azt, hogy mérjék fel a véleményeket. Amennyiben a többség úgy akarja, maradjon az intézmény Rózsa. Feltétlenül széles körben szükséges tájékozódni névváltozás esetén. (Kazetta 6/1. 044-056) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A határozati javaslat szerint a bizottság Andrássy Gyula nevére tesz javaslatot. Errıl kéri a véleményezési eljárás lefolytatását. (Kazetta 6/1. 056-060) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 060-066) A közgyőlés 17 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 333/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium közös igazgatású intézmény új egyedi elnevezésére az alábbi javaslatot teszi: - Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatóját, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (3) bekezdése alapján elıírt véleményeztetési eljárást folytassa le a közgyőlés által javasolt elnevezésrıl, és a véleményezési eljárás eredményét 2008. június 30-ig küldje meg az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályra.
Felelıs: Határidı:
Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2008. június 30.
Tárgy:
Döntés a 2008/2009-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról
Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az elıterjesztés harmadik oldalán leírtaknak megfelelıen „az óvodai felvételt koordináló bizottság már május 21-én megtartotta ülését a szükséges átirányításokat a jogszabályban rögzítettek szerint megteszi. Nagyobb létszámhiány egyik óvodában sem várható.” Jelezte, hogy hozzászólásával a határozati javaslat 2. pontját kívánja módosítani. A központi jelentkezést követıen a május 21-i egyeztetı ülésen a Kertvárosi Óvoda vezetıje jelezte, hogy az óvoda Tompa utcai telephelye nem tud több gyermeket fogadni. Szabad férıhely a Szegfő utcai székhelyen van. Javasolja a Kertvárosi Óvoda Tompa utcai telephelye legyen a Szegfő utcai székhelynek megfelelı fogadó óvoda. Javasolja fogadó óvodaként a Szegfő utcai óvodát kijelölni. Az elmondottak alapján a határozati javaslat 2. pontja az alábbiakra módosul: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése fogadó óvodának az alábbi
76 óvodákat jelöli ki: Lencsési Lakótelepi Óvoda telephelye, a Kazinczy Lakótelepi és a Trefort Utcai Óvoda Kazinczy telephelye, a Kertvárosi Óvoda Szegfő utcai székhelye, és a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai telephelye. (Kazetta 6/1. 066-088) Tóth Károly képviselı: İszintén hálás a bizottság elnöke által mutatott nyitottságért. Miután egy nem megfelelı elıkészítés után szóltak, hálás, hogy a bizottság elnöke élt a módosítás lehetıségével. (Kazetta 6/1. 088-100) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Tóth Károly képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy igaz, hogy az anyag május 16-án készült, az egyeztetésre pedig csak 21-én került sor. Az egyeztetésnek megfelelıen történt a módosítás. (Kazetta 6/1. 100-103) Tóth Károly képviselı: Kevésbé pozitív a válasz. Az a bizottság, amelyik felelısen gondoskodik, az elıbb folytatja le az egyeztetést, utána készít anyagot. A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elıbb készítette el az anyagot, kiküldték, majd egyeztettek. Kiss Tibor bizottsági elnök becsületére legyen mondva, hogy ebben az egy ügyben legalább nyitott fülekre talált az egyeztetésen elhangzott vélemény. Megköszönte a bizottság elnökének nyitottságát. (Kazetta 6/1. 103-109) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott módosítással együtt szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 109-113) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 334/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT
Százszorszép Szigligeti Kazinczy és Trefort
Indítható csoportok száma 2008/2009.
Óvoda
Indított csoportok száma 2007/2008.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja a 2008/2009es nevelési évben az indítható óvodai csoportok számát az alábbiak szerint:
Óvoda épületkapacitás (csoport)
1.
7 6 6 3
7 6 5 3
7 6 5 3
77 Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Penza Ltp-i és Dr.Becsey Szent L. U. Ált. Isk.Óvoda Hajnal Szent L. U. Ált.Isk. Lenkey Kertvárosi/Szegfő Kertvárosi/Fı Kertvárosi/Tompa Mackó-Kuckó 1 Mackó-Kuckó 2 Napsugár/Pásztor Lencsési Ltp/Kımíves Lencsési Ltp/József Gerla ÁMK Összesen:
2.
4 3 4 3 3
4 2 4 3 3
4 2 4 3 3
3
3
3
5 3 3 4 3 6 6 3 3 78
4 3 3 4 3 6 6 3 2 74
4 3 3 4 3 6 6 3 2 74
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése fogadó óvodának az alábbi óvodákat jelöli ki: -
Lencsési Lakótelepi Óvoda telephelye, a Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda Kazinczy telephelye, a Kertvárosi Óvoda Szegfő utcai telephelye, A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Hajnal utcai telephelye.
Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. május 22.
Tárgy:
A 2008. évi ifjúsági feladatok ellátására kiírt pályázatok alapítványi támogatásainak jóváhagyása
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 113-122) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 335/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja az alábbi alapítványok Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság döntése szerinti támogatását:
78
Pályázó neve
Pályázat célja Természetismereti – önismereti tábor szervezése Békéscsabán tanuló, hátrányos helyzető általános iskolai diákok számára. A szolgáltatások és az ellátás a résztvevıknek térítésmentes. A természet ünnepei (Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak, Fák Napja) kapcsán programok szervezése, kirándulás a Szegedi vadasparkba Testvériskolai kapcsolat kiépítését segítı kirándulás Erdélybe, Torockóra – a tanulók nemzeti identitástudatának erısítése Egészségnap szervezése a gyermekek és szülık számára, kerékpáros közlekedési verseny szervezése
A KIOS Bizottság által megítélt támogatás
1.
Európa a Körösök Völgyében Alapítvány
2.
„Mezımegyeri Kismackók” Alapítvány
3.
Mozdulj Iskolaalapítvány
4.
Szivárvány Alapítvány a Tompa utcai Óvoda gyermekeiért
5.
Játszótéri programok szervezése a nyári Táliber Közhasznú Alapítvány szünetben a Mokry lakótelepi és Szigligeti utcai játszótereken
40 000,- Ft
6.
„Együttélés a természettel” – Békéscsabai fiatalok részére egy hetes táborozás Hidvégardón – kirándulásokkal, túrákkal, a természetfotózás és digitális fotózás elméleti és gyakorlati tanulásával kiegészítve
30 000,- Ft
3 T Táborozási, Turisztikai, Természetvédelmi Alapítvány
30 000,- Ft
20 000,- Ft
30 000,- Ft
20 000,- Ft
A támogatott szervezetek a támogatással számlamásolatok és rövid szakmai beszámoló benyújtásával 2009. március 31- ig kötelesek elszámolni. Forrás: ifjúsági feladatok elıirányzat Felelıs: Határidı:
Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2009. március 31.
Tárgy:
A Békéscsabai Röplabda SE támogatása
Tóth Károly képviselı: Nem ért egyet azzal a finanszírozási modellváltással, amit végrehajtottak. Az elıterjesztés is mutatja, hogy meggondolatlan volt a koncepció módosítása. Még nagy károkat fog okozni a város sportjának. Elıfordulhat az is, hogy Kiss Tibor képviselı azért kér szót, hogy az elhibázott koncepciót visszavonja. (Kazetta 6/1. 122-139) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Tóth Károly képviselı figyelmébe ajánlotta, hogy az elıterjesztı Köles István alpolgármester. (Kazetta 6/1. 139-142) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 142-146) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:
79
336/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az NB I. Kiemelt Ligájába feljutott Békéscsabai Röplabda Sportegyesületet a 2008/2009-es bajnoki évben az alábbiak szerint támogatja: bajnoki évadonként 6.000.000,-Ft alaptámogatást, emellett 2.000.000,- Ft eredményességi és 2.000.000,- Ft nézıszám alapján adható támogatást biztosít számára.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület 2008. évi támogatására az 1. pontban szereplı támogatási keretösszeg 50 %-át – 5.000.000,- Ft-ot – biztosítja: 3.000.000,-Ft-ot a felnıtt csapat számára alaptámogatásként, további 2.000.000,-Ft-os keretet pedig eredményességi, illetve nézıszám alapján adható támogatásként. Fedezete: általános tartalék.
3.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri dr. Benedek Mária jegyzıt, intézkedjen aziránt, hogy az 1. pontban foglalt határozatot vezesse át, illetve építse be a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszerbe. A támogatás forrását a 2009. évtıl Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat költségvetésében úgy kell tervezni, hogy a sporttámogatások kerete ezzel az összeggel megemelkedik.
4.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza dr. Benedek Mária jegyzıt, hogy a támogatás felhasználását és elszámolását meghatározó megállapodást készítse elı, és felhatalmazza Köles István alpolgármestert a támogatásról szóló megállapodás megkötésére.
Felelıs: Határidı:
Tárgy:
1–3. Köles István alpolgármester 4. dr. Benedek Mária jegyzı 1., 2., 4. pont: 2008. június 15. 3. pont: 2008. december 31. A Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer diáksport-támogatásról szóló fejezetének módosítása
Baji Lajos képviselı: Meglátása szerint az elıterjesztés finomítani próbál a diáksport versenyeztetési eljáráson. Sok esetben egy-egy gyermeket sportrendezvényre vinni és olyan versenyszámban szerepeltetni, amiben elıre ismert, hogy nem elıkelı helyezést fog elérni, nehéz újra rávenni arra, hogy bizonyos szinten teljesítsen. Jó dolognak tartja a két típusú versenyzés bevezetését. Az egyik továbbjutási rendszer keretében valóban azt teljesíti, hogy a gyermekek mérjék meg magukat, és a legjobbak jussanak tovább. A másik részben olyan versenyszámokat kell kialakítani, és olyan versenyzıket kell szerepeltetni, akik igazából önmagukhoz mérten tudják teljesíteni a feladatokat, sikerélményük van az együtt mozgásra, illetve a közös sportesemény megszerzésére. Örül annak, hogy az osztály összegyőjtötte a testnevelı tanároktól, edzıktıl, iskolavezetıktıl azokat az információkat, ahol az elıbb elmondottakat fogalmazták meg. Bátorítja az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályt kezdeményezéséért. Javasolta, hogy tovább finomítsák a leírtakat, dolgozzák ki ezt az irányt
80 nem klasszikusan olimpiai, illetve szakági versenyszámokra. Megemlítette, hogy nagyon jó kezdeményezései vannak a speciális szakiskolának is, ahol „Kapkodd a lábad” versenysorozat kezdıdött. A verseny keretében 30 méteren, nem pedig 100 méteres távon mérik össze a tanulók képességét. Nemcsak a speciális iskolában, hanem más területen is vannak olyan, kevésbé felkészült és testi adottságokkal rendelkezı gyermekek, akik szeretnek mozogni, viszont versenyezni nem. Támogatja a kezdeményezést, amivel elérhetı a tömeges sportolás, a sikerélményhez jutás és párhuzamosan a versenysport felé való nyitás és továbbjutás lehetısége. (Kazetta 6/1. 146-184) Benkóné Dudás Piroska képviselı: A többezres tanulólétszámmal bíró iskolák problémáit mennyiben kezeli a változat? Az eredményesség alapján hogyan kerül felosztásra a pontszám az intézmények között? Kitér a tanintézmény fogalmára, vagy egyben veszi figyelembe az intézmény összes tanulóját? Ha már létrehozták a rendszert, amely csak szakmunkástanulókat és szakközépiskolai tanulókat foglal magába, véleménye szerint ez a réteg is megérdemel annyit, hogy külön foglalkozzon vele a sporttámogatási rendszer koncepciója. (Kazetta 6/1. 184-197) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: A „rossz” új sportkoncepció rövid idı alatt azt eredményezte, hogy közel 30-35 %-kal több gyermeket lehetett bevonni a diáksportba. Benkóné Dudás Piroska képviselı asszony által felvetettekre válaszolva közölte, hogy tudomása szerint a tanintézmény vezetıi külön elszámolást kértek, nem egy egység szerint. Baji Lajos képviselınek: mindenféle finomításra és továbbgondolásra nyitottak, hiszen az érdek az, hogy minél több diák éljen a sportolás lehetıségével. (Kazetta 6/1. 197-206) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 206-212) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 337/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer, a diáksport önkormányzati támogatására vonatkozó pontjait a melléklet alapján módosítja. Forrás: A diáksport-támogatás tervezett elıirányzata Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. június 15.
Tárgy:
A Békéscsaba 1912 Elıre Kft. 2007. évi egyszerősített éves beszámolója
81 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 212-222) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 338/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza Köles István alpolgármestert az Önkormányzat tulajdonosi jogainak képviseletével a Békéscsaba 1912 Elıre Kft. taggyőlésén.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsaba 1912 Elıre Kft. többségi tulajdonosa a társaság 2007. évi egyszerősített éves beszámolóját 8.610.000,Ft mérleg fıösszeggel, 6.503.000,- Ft saját tıkével, és 49.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel (nyereséggel) elfogadásra javasolja a taggyőlés számára.
Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. május 31.
Vantara Gyula polgármester: 18 óra 58 perckor 15 perc szünetet rendelt. (Kazetta 6/1. 222-228) Szünet Tárgy:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája
Tóth Károly képviselı: Nem érdemes újra kezdeni a vitát, hiszen az elıterjesztés intézményi szintő „tönkretételt” jelent, ezért nem támogatja az elıterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 6/1. 228-256) Takács Péter képviselı: A kulturális stratégiában szereplı elképzelésekkel kapcsolatos társadalmi vitára február hónapban került sor. Érdemesnek tartaná az akkori és a jelenlegi anyagot összehasonlítani. Egyetért azzal, hogy sajnos Tóth Károly képviselınek teljesen igaza van. A koncepcióra annyira rányomja a bélyegét az AGÓRA idıközben megjelent pályázati felhívása, hogy el kell gondolkodni azon, hogy a városi közmővelıdési intézményszerkezettel van a probléma, vagy azokkal, akik a koncepció végleges változatát összeállították. Véleménye szerint az utóbbi megállapítás a helyes. Intézményvezetıként, illetve a Közmővelıdési, Ifjúsági és Oktatási Bizottság tagjaként korábban módjában állt véleményt nyilvánítani a témáról. Akkor is elmondta, hogy koncepció esetén minimális elvárás, legyen rövid történeti áttekintés a városról, úgy, ahogy az a már többször említett gazdasági programban is szerepelt. Egy kulturális koncepciótól minimális elvárás, hogy legalább a város kulturális tradícióit felsorolja, röviden vázolja azt a társadalmi és gazdasági környezetet, amelyben az adott közmővelıdési stratégiának mőködnie kell. Ez sajnos az anyagból hiányzik. Megemlítette, hogy kulturális koncepciót akkor érdemes megfogalmazni, illetve újrafogalmazni, amikor kiderül, hogy a város a kulturális stratégia halmazában hová akar
82 megérkezni. Milyen lesz a város kulturális arculata. Az elıterjesztésbıl az tőnik ki, hogy a város kulturális arculata „AGÓRÁS” lesz. Elhangzott azonban, hogy az országban még 8-9 város kíván élni a pályázat adta lehetıséggel, így nem lesz sajátos kulturális arculat a városban. Megjegyezte, hogy az elıterjesztésben „Arra érdemes mővészetoktatási, irodalmi, zenei, színházi, tánc és képzı-és iparmővészeti szervezeteket kiemelt támogatásban kell részesíteni.” Hiányzik azonban a koncepcióból, hogy hogyan és kiket. Vannak benne teljesen értelmezhetetlen mondatok is, mint pl: „Segíteni kell az útkeresı kortárs alternatív mővészeket, akkor is, ha az új nemzedék új stílusa elıször szubkultúraként jelenik meg, az új technikák szülte új mővészeti formák befogadására fel kell készíteni a közönséget és az intézményeket.” Mit jelentenek a leírtak? A valós problémák azonban 4. oldal 3. bekezdésében találhatóak, miszerint: „A város kulturális fejlesztésének kitörési pontja, a kulturális stratégia mentén, Békéscsaba közmővelıdési feladat-ellátási hatékonyságának a növelése. Ennek egyik alapvetı feltétele az ágazat teljes áttekintése, a fejlıdéshez nélkülözhetetlen döntések meghozatala, a megújuláshoz szükséges racionalizálási terv elkészítése és következetes végrehajtása.” Három hónappal korábban ezek a kitételek nem szerepeltek. Kérdését az elıterjesztés készítıjéhez intézte: Amennyiben a hatékonyságot kell növelni, az elmúlt 17 évben miért volt az a vélemény, hogy hatékonyan mőködnek a közmővelıdési intézmények? (kis létszámmal, alacsony költségvetéssel, de nagy hatékonysággal) Az anyag tartalmazza továbbá azt is, hogy „Az intézményi tevékenységek összehangolása nehézségekbe ütközik.” Intézményvezetıként eddig nem volt tudomása errıl. „Több esetben hiányzik a rugalmasság és a lendület.” Errıl sem tett korábban említést a szakiroda, a közmővelıdési bizottság, illetve a területért felelıs alpolgármester. „Egy városi kulturális fesztivál hatása sem minden esetben érzıdik az azt szervezı intézmény közvetlen környezetén kívül, a városrészekben szinten egyáltalán nem. Ehhez az együttmőködés objektív feltételei sem adottak, ugyanakkor bizonyos helyi kulturális igények kielégítése lokálisan is indokolt.” Mely rendezvényekre gondolnak? Véleménye szerint a kulturális stratégiában szereplı megállapítások még csak „köszönı viszonyban” sincsenek az intézmények elmúlt 17 éves mőködésével. Az AGÓRA olyan mértékő nyomást gyakorol a koncepcióra, amely már nem természetes. A koncepció 16. oldalán, az önkifejezés és kreativitás kultúrája címszó alatt szerepel: „Az élményközpontú közösségi formák, egyéni ambíciókat összesítı programok, sorozatok minısítik, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges mőködési feltételek biztosítása egyik erıssége Békéscsaba közmővelıdési életének. Ugyanez hordozza a tagoltság, túlspecializálás, a rétegigények eltúlzott szerepének veszélyét is.” Mit jelent a túlspecializálás? Ezzel a kifejezéssel jelen közgyőlésen már második alkalommal szembesülnek a képviselık? (Kazetta 6/1. 256-350) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Megérti Takács Péter képviselı kérdéseit, azonban a bizottsági ülésen nem vett részt, ahol javaslataira, kérdéseire kielégítı választ kaphatott volna. (Kazetta 6/1. 350-380)
83 Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés a szakmai munkának nem adhat helyt, kérte a képviselıt, hogy a bizottsági ülésen vesse fel az általa problémásnak vélteket. (Kazetta 6/1. 380-389) Szente Béla képviselı: Takács Péter képviselı által elmondottakra az alábbiakat reagálta: Vitathatatlan, hogy az AGÓRA követelményei bekerülnek a stratégiába, mivel akkor is fontosak lehetnek, ha a város nem nyeri meg a pályázatot. Kihangsúlyozta, hogy az ezután következı pályázatok azt a fajta szellemiséget követelik majd meg, amelyeket a jelenlegi pályázat követel meg a fejlesztések terén. Ezért érvényesíteni kell a stratégiában, mivel a kultúrával foglalkozó vezetés kijelölt egy irányt az elkövetkezendı évek fejlesztésére. Ezt az irányt valamilyen szinten biztos, hogy követni kell. A többi pályázó programját is áttekintve javasolta, Eger város stratégiájának interneten keresztül történı megtekintését. A programok nem hasonlítanak túlságosan egymásra, így nem „egyen intézmények” jönnek létre. Reméli, ha Békéscsabának sikerül megnyernie a pályázatot és felépítenie a multifunkcionális intézményt, akkor egy sajátos, igazán békéscsabai intézmény jön létre. A stratégia garantálja a jövıt és nem „sóval behintésrıl” van szó, hanem arról, hogy a területi mővelıdésnek is legyenek esélyei, a stratégia nem vonja ki ezeket a jövıbıl. Fontos pontja, hogy ugyanazon a szinten kezelni a városrészeket. A kérdezett mondat a multimédiára vonatkozik, amire akkor is fel kell készíteni az intézményeket, és el kell követni annak érdekében mindent, hogy a helyi gyermekek találkozzanak a korszerő multimédiás lehetıségekkel, ha esetleg az AGÓRA pályázat nem nyer. Új technikai kihívás, amit meg kell ismertetni a fiatalokkal. (Kazetta 6/1. 389-456) Köles István alpolgármester: Elnézést kért Takács Péter képviselıtıl, hiszen az említett példamondatok „lavinaszerő özönébıl” két mondatot értett meg, szívesen segítséget nyújt a szöveg értelmezésében. „Segíteni kell az útkeresı kortárs alternatív mővészeket akkor is, ha az új nemzeték új stílusa elıször szubkultúraként jelenik meg, az új technikák szülte, új mővészeti formák befogadására fel kell készíteni a közönséget és az intézményeket.” Erre a mondatra Takács Péter képviselı azt mondta, hogy ezt még ı is érti. Különbözı dolgok, elıször elég furcsán jelennek meg, késıbb azonban lesz kultúrája, amit mővészetnek lehet nevezni. Akár a grafikában a lézertechnika, grafiti, stb. „Az élményközpontú közösségi formák, egyéni ambíciókat összesítı programok, sorozatok minısítik, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges mőködési feltételek biztosítása egyik erıssége Békéscsaba közmővelıdési életének. Ugyanez hordozza a tagoltság, túlspecializálás, a rétegigények eltúlzott szerepének veszélyét is.” Értelmezése szerint az élményközpontú közösségi formák sorozatok minısítık pl: a ZENIT és a SCERCO. Mindkettı egyfajta speciális verseny, amelyet valóban egyéni ambíciók motiválnak. A túlspecializálás veszélyét abban látja, ha adott esetben pl. csak a színistúdióval foglalkozik az intézmény, figyelmen kívül hagyja azt a széles spektrumot, amit el kellene látnia. Egy dologra fordít túl sok figyelmet, amelyben adott esetben sikere van. (Kazetta 6/1. 456-520) Takács Péter képviselı: Elfogadja Köles István alpolgármester kérdéseire adott válaszát. Ettıl függetlenül azonban úgy gondolja, hogy az intézményeket nem kell felkészíteni arra, hogy alternatív mővészeket fogadjanak be, hiszen több intézmény évtizedek óta ezt teszi. Ezért javasolta, hogy fenti kitétel kerüljön kivételre a kulturális stratégiából.
84
A bizottság elnöke a feltett kérdésekre azt az autentikus választ adta, hogy miért nem jelent meg a bizottsági ülésen. Elızetesen bejelentette, hogy a bizottsági ülés idıpontjában a József Attila Lakótelepi részönkormányzati ülésen vesz részt. A kulturális tradícióról miért nem tesz említést az elıterjesztés, milyen lendületet hiányol? Rendkívül komoly ellentmondás található a koncepcióban, mivel a kulturális központot úgy sorolja fel, mint a létrehozandó legfontosabb célt. Amennyiben nem lesz nyertes a pályázat, akkor is létre kívánja hozni a város? A koncepció a 2004. évben lezajlott szakfelügyeleti vizsgálatra hivatkozik, amelynek megállapításai közül az alábbi mondatokat idézte: „Az önkormányzati fenntartású közmővelıdési intézmények funkciói megfelelıen körvonalazottak. Az egyes párhuzamos szerep közötti jelenlétét a város nagyságrendje indokolja. Az intézmények belsı munkaszervezése hatékony, az ehhez szükséges dokumentumokkal rendelkeznek. Propagandamunkájuk megfelelı, esetenként kiemelkedıen jó hatásfokú. Összességében az állapítható meg, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a közmővelıdési feladatellátásra vonatkozó törvények, jogszabályok szellemében hatékony, eredményes tevékenységet folytatott. A vizsgálat során felmerült problémák megoldására garanciát jelent az önkormányzat kultúra iránti érzékenysége, a szakmai feladatokat ellátó iroda és az intézmények dolgozóinak magas szintő felkészültsége, nyitottsága, cselekvıkészsége.” Ennyit a lendületrıl. (Kazetta 6/1. 520- 6/2. 013) Köles István alpolgármester: İszintén szólva erre az érzékenységre, szaktudásra és lendületre a továbbiakban is számít az önkormányzat. Többször kihangsúlyozták, hogy nem került volna sor a változtatásra, de a projekt közbejött. Nem tudták eldönteni, mekkora mérték viselhetı, illetve fogadható el. Valóban a kulturális koncepció az AGÓRA irányába mutat. (Kazetta 6/2. 013-023) Tóth Károly képviselı: Köles István alpolgármester elmondta, hogy nem kellett volna változtatni a kulturális stratégián, ha nincs a pályázat. Szente Béla képviselı szerint akkor is kell, ha nincs pályázat. Takács Péter képviselınek: Az elemzés óta világos, hogy a kisebb intézmények jól végzik munkájukat, mely megbocsáthatatlan bőn. Az is kiderült, hogy a leggyengébb láncszemnél hajtják végre a fejlesztést. Mi nem érhetı ezen? (Kazetta 6/2. 023-036) Herczeg Tamás képviselı: Az egyeztetési folyamattal kapcsolatban megjegyezte, hogy a honlapot közel 100 érdeklıdı tekintette meg, azonban elektronikus formában nem érkezett hozzászólás, módosító javaslat. A stratégiáról érdemben a városházán tartott ülésen esett szó, egyébként megkapták a civil szervezetek is. Az általuk tett módosítást hozzáférhetı dokumentáció tartalmazza. (Kazetta 6/2. 036-048) Szente Béla képviselı: Tóth Károly képviselıtıl kérte, hogy ne gondoljon ennyire rosszat. Sem neki, sem Herczeg Tamás tanácsnoknak nincsenek olyan szándékaik, hogy a kis intézményeket megszüntessék. Soha nem képviseltek ilyen álláspontot. Évek óta azon tevékenykednek, hogy a Jaminai városrészben is legyen kulturális intézmény. (Kazetta 6/2. 048-065)
85 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 065-070) A közgyőlés 17 igen, 5 nem szavazattal,1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 339/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja az elıterjesztés mellékletét képezı Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Stratégiája 2008-2015. címő dokumentumot. Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. június 30.
Tárgy:
Szándéknyilatkozat Telekgerendási Község Önkormányzatával közoktatási feladatellátási megállapodás megkötésérıl
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 070-079) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 340/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése szándékát fejezi ki közoktatási feladatellátási megállapodás megkötésére Telekgerendás Község Önkormányzatával, általános iskolai feladatellátási kötelezettségre vonatkozóan. A végleges döntést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 102. § (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárás befejezése után, azok ismeretében hozza meg. A feladat ellátására a 10. Sz. Általános Iskolát kívánja kijelölni.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri Dr. Benedek Mária jegyzıt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 102. § (3) bekezdése szerinti véleményezési eljárást folytassa le.
Felelıs: Határidı:
Köles István alpolgármester 2008. május 22.
Napirend tárgya: Tárgy:
Városüzemeltetési ügyek
A fizetı-parkolóhelek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006. (XII. 18.) rendelet módosítása
86 Tóth Károly képviselı: Véleménye szerint a rendeletben nincs az a parkolási jegyforma, amelyet a jegyzı asszony kiosztott. Nem tartalmazza, hogy az önkormányzati képviselınek térítésmentes parkolókártyát lehet biztosítani. Kezdeményezte, hogy a parkoló igénybevétele esetén ne csak az állampolgár, hanem a rendeletet alkotó önkormányzati képviselı is fizesse meg a parkolás díját. Kérte, valamennyi képviselı adja vissza a jegyzı asszony által kiosztott parkolójegyet. (Kazetta 6/2. 079-105) Kiss Tibor képviselı: Korábban a 600,- Ft-os díjtétel elhagyását javasolta. Idıközben konzultált a szakértıkkel. A kapott információ szerint nagyon sok a visszaélés a parkolókkal kapcsolatban. Az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot az alábbiakkal kívánja módosítani: A parkolójegy utólagos bemutatása két esetben legyen ingyenes, ezt követıen alkalmazzák a 600,- Ft-os díjtételt. (Kazetta 6/2. 105-120) Dr. Benedek Mária jegyzı: Elıterjesztıként elfogadja Kiss Tibor képviselı javaslatát, ezért az külön szavazást nem igényel. Az ingyenes parkolójegyekkel kapcsolatban elmondta, hogy a Városházi Esték rendezvénysorozat miatt a munkáját végzı képviselı és köztisztviselı nem tud a hivatal udvarán parkolni. A hivatal így tudja biztosítani a parkolási lehetıséget. Úgymond segítség, vagy nemes gesztus. Szíve joga a képviselınek, ha ezzel nem kíván élni. (Kazetta 6/2. 120-130) Tóth Károly képviselı: Az elmondottaknak rendeletben biztosított lehetısége nincs. Ha valaki szolgáltatási többletet nyújt, megtéríti a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt-nek a veszteséget. Kikéri magának és visszautasítja, hogy az a képviselı nem tudja végezni a munkáját, aki tisztességesen vásárol magának minden hónapban bérletet. Személy szerint havonta vásárol bérletet és akkor is el tudja látni a munkáját, ha nem biztosítanak számára térítésmentes parkolási lehetıséget. (Kazetta 6/2. 130-142) Vantara Gyula polgármester: A képviselı erısen és célzatosan félreértette az elhangzottakat. Arról volt szó, hogy az udvarban bizonyos ideig nem megoldott a parkolás lehetısége. A képviselı úgy értelmezi, ahogy akarja. A hivatal azon dolgozóit nem lehet azzal sújtani, amikor biztosított részükre a behajtás. Az elıterjesztı által befogadott módosítással szavazásra bocsátotta a rendelet módosítását. (Kazetta 6/2. 142-162) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 28/2008.(V.26.) rendelete a fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló 52/2006.(XII.18.) rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. tv. 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a fizetı-parkolóhelyek mőködésének és igénybevételének rendjérıl szóló
87 52/2006. (XII.18.) rendelet módosításáról a következı rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja. 1. § A rendelet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 2. § Ez a rendelet 2008. június 1. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester
Dr. Benedek Mária sk. jegyzı 2. sz. melléklet Várakozási díjak (A díjak 20%-os áfát tartalmaznak)
1. Parkolószelvény díja:
Személygépkocsi, motor Autóbusz, tehergépkocsi Napi jegy
I. parkolási övezet II. parkolási övezet 135 Ft/óra 100 Ft/óra 400 Ft/óra 310 Ft/óra A mindenkori óradíj 5 órása esı értéke.
2. Díjövezetben lakók lakossági bérlete:
Elsı személygépkocsi. A második, a harmadik és további gépkocsi Ingyenes használatot biztosító bérletjegy önköltségi ára
I. parkolási övezet ingyenes 2.290 Ft/év
II. parkolási övezet ingyenes 2.290 Ft/év 600 Ft/alkalom
600 Ft/alkalom
3. Bérletek díja (személygépkocsi és motorkerékpár):
33% mérséklető lakossági 33% mérséklető közületi Teljes árú lakossági Teljes árú közületi
I. parkolási övezet 2.920 Ft/hó 5.450 Ft/hó 4.700 Ft/hó 8.200 Ft/hó
II. parkolási övezet 2.130 Ft/hó 3.950 Ft/hó 3.600 Ft/hó 6.000 Ft/hó
I. parkolási övezet 1.300 Ft 2.400 Ft 600 Ft
II. parkolási övezet 1.300 Ft 2.400 Ft 600 Ft
4. Kezelési költség:
F1 felszólító levél F2 felszólító levél Bérletcsere
88 Parkolójegy utólagos bemutatása Elsı alkalommal Második alkalommal Harmadik alkalommal
Tárgy:
ingyenes ingyenes 600 Ft
ingyenes ingyenes 600 Ft
Tájékoztató a parkoló építési kötelezettségének nem a beruházás keretein belül történı teljesítése esetén gyakorolható kedvezmény alkalmazásáról
Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 162-176) A közgyőlés 18 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 341/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a parkoló építési kötelezettség mérséklésére vonatkozó 2007. évben alkalmazott kedvezmény gyakorlására vonatkozó tájékoztatót elfogadja. Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. május 22.
Tárgy:
A víziközmő-vagyon bérleti díjának elszámolása
Vantara Gyula polgármester: Az elızményekhez hozzátartozik, hogy 2008. januárjában a közgyőlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott irányelvek szerint képviselje Békéscsaba város érdekeit a vízi-közmővel kapcsolatos közgyőlésen. Tájékoztatásul elmondta, hogy a gazdasági év mérlegérıl, a felügyelı bizottság jelentésérıl, könyvvizsgálói jelentésrıl, a 2008. évi üzleti tervrıl szóló elıterjesztéseket a vízmővek közgyőlése elfogadta. Szóba került, hogy a polgármestereknek el kell dönteniük a vízmő további sorsát. Két lehetséges megoldás van: nyereségérdekelt, illetve nonprofit céget kialakítása. Tisztázni kellett, hogy az önkormányzat feladata egyértelmően a fejlesztés és a rekonstrukció, míg a vízmőé a fenntartás és üzemeltetés. A képviselı-testület által a polgármesterrel szemben szabott irányelvek az alábbiak szerint teljesültek: A közgyőlés hatáskörébe emelte azon stratégiai és üzleti tervek, az árszabályzat elfogadását, illetve a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket, amelyeket az irányelvekben elıre meghatároztak. A 2008. májusi közgyőlésen azok az irányelvek kerültek meghatározásra, miszerint 2008. szeptemberében rendkívüli közgyőlést kell tartani. A vízdíjakban a szolidaritási elv érvényesül, míg a szennyvízdíjak esetében az uniós irányelvek miatt a rendszer jelenlegi szolidaritási támogatási elvét három éven belül le kell építeni. Az így meghatározott szennyvízdíjak nem tartalmazhatják a szolidaritási többletet, sem az arra
89 vonatkozó igényt. Jelentıs határozat, hogy az elfogadott elvek miatt a szabályzatokat 2008. szeptemberi közgyőlésen módosítani kell az érdekeltek bevonásával. Jelenleg a rekonstrukcióra és az értéknövelı beruházásokra, pótlásokra a bérleti díjon keresztül biztosítják a szükséges forrást, ezért Békéscsaba javaslatára a 2007. évi bérleti díjat sem a megfelelı részesedés növelésére fordítják, hanem készpénzben kívánják igénybe venni, melyet a jelenlegi együttmőködési szerzıdés alapján vízmő közös rekonstrukciós munkákra forgatják vissza. Nem részvénynövelésre, hanem közmőfejlesztésre kívánják a bérleti díjat fordítani. Szükséges lesz a vagyonkezelési és üzemeltetési szerzıdések átdolgozása, részletesen meg kell állapítani, mi számít fejlesztésnek és rekonstrukciónak. Ebbıl mi képezi az önkormányzat és mi a vízmő feladatát. Árpád Fürdı kérdésében Békéscsaba város kéréssel fordult a menedzsmenthez, hogy lehetséges módozatot javasoljon az Árpád Fürdı kivételére. Ezt a javaslatot – a kérelmezıtıl függetlenül – 2009. január 1-tıl térítésmentesen szabta meg a menedzsment, azzal a kikötéssel, hogy addig a szolidaritási elvvel a szabályzatoknak összhangba kell kerülniük. Véleménye szerint a város ezzel a lépéssel kedvezı helyzetbe kerül. El kell azonban azt mondani, hogy az utóbbi 15 évben a vízmő vezetése elhanyagolta a vízi-közmő és szennyvízhálózat fejlesztését, karbantartását. Ezért a hálózat vízvesztesége 30 %. Szeghalom esetében 50 %. A fürdı üzemeltetése nem a békéscsabai polgárok érdekei szerint történik. (beléptetı rendszer, szabadjegy, nyitva tartás, kedvezmény) Békéscsaba beadta szennyvízpályázatát – tudomása szerint az országban elsıként – május elején. A program 5 % szennyvízhálózat rekonstrukcióra elkülönített forrást tartalmaz. Ez az összeg 5-700.000.000,- Ft. Ebbıl a forrásból a biztonságos mértékig fel lehet újítani a hálózatot. A vízmő felmérése szerint kb. 2.000.000.000,- Ft az a házi bekötési és felújítási igény, amin a korábban említett 30 % veszteség elfolyik. Elemi érdeke a városnak – tekintettel arra, hogy a szeptemberi közgyőlés tárgyalja az önköltség számítási szabályzatot – hogy az elfolyó vizeket visszatartsa, illetve minél kevesebb legyen annak mennyisége. Ebben eddig a vízmő nem volt érdekelt. Kérte a képviselıket, hogy a tájékoztatás figyelembevételével együtt fogadja el a vízi-közmő vagyon bérleti díjára vonatkozó határozati javaslatot. (Kazetta 6/2. 176-297) Mezei Zsolt képviselı: Megköszönte a részletes tájékoztatást. Valóban igaz, hogy a legújabb számítások szerint 260.000.000,- Ft az Árpád Fürdı vesztesége. Megfontolásra javasolta a tárgyaló delegáció számára, érjék el, hogy a Vízmővek Rt. leányvállalatot alakítson, abba apportálja az ingatlant. Így valóban a törzstıke értékén a Kft. megvásárolható. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térítésmentes átadásnak a felbecsült érték után van áfa vonzata. Amennyiben leányvállalat alapítása történik a törzstıkét kell biztosítani. Az új leányvállalat a Vízmővek Rt. összes referenciáját bírja. (Kazetta 6/2. 297-319) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint nincs áfa vonzata. Kérte, hogy erre vonatkozóan a Pénzügyi és Gazdasági Osztály képviselıje adjon pontos tájékoztatást.
90 Mezei Zsolt képviselı bizonyára áttanulmányozta azt a jelentést, ami az említett veszteséggel foglalkozik. Tájékoztatásul elmondta, hogy a vízmő kb. 4.300.000.000.000,- Ft-os cég, melynek 1.000.000.000,- Ft általános költséggel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs általános költségképzési szabályzata, ezért 100.000.000,- Ft általános költséget, azaz 10 %-ot terhel a fürdıre. Érdekes, hogy az eddigi labortevékenység 2007. évben 7.000.000,- Ft, ezzel szemben a tervezett költség 17.000.000,- Ft. Felmerült a víz-, és szennyvízdíj kérdése is. A kimutatásban piaci értéken szerepeltetik a vizet. A megye valamennyi strandja kap kedvezményt. Az önkormányzat csak azokat a feltételeket kívánja az Árpád Fürdı kivételénél érvényesíteni, amit a többi település kap. Nem szabad elfelejteni, hogy az elıdök vétettek. 2001. évben indult a beruházás, 2003. évben valósult meg. A szerzıdés tartalmazza az elszámolási kötelezettséget, melyre nem került sor. Békéscsaba öt éve 1.100.000.000,- Ft-os vagyona a vízmőnél van, a tulajdonjog viszont nem került rendezésre. Akkor sem kapott az önkormányzat többletrészvényt, amikor a vagyont bevitte, illetve amikor kivette. A kistelepüléseknek csak azt mondta el, amit az újság elhallgatott, hogy a kistelepüléseket semmilyen kár nem érte. Békéscsaba fogyasztása révén az egész vízmővet eltartotta. Ez a folyamat nem folytatható tovább. Nem fordulhat elı, hogy egy 20 %-os rákötéssel rendelkezı településsel szemben Békéscsaba 92 %-os rákötést vállalt a pályázat miatt. Így a városban élık 42,50 Ft többletet fizetnek a szennyvízdíjba m3-enként. A város szennyvíz kibocsátása és vízfelhasználása 2.500.000 m3. Amennyiben a felhasznált mennyiséget 42,50 Ft-tal megszorozzuk, közel 100.000.000,- Ft-ot kapunk. A bérleti díj kivétele esetén 160.000.000,- Ft. Ebbıl jut fejlesztésre, illetve az Árpád Fürdı eltartására. Természetesen ismert, hogy egy fürdı soha nem rentábilis, de Békéscsabának lennie kell olyan gazdasági helyzetben, hogy 10-20-50.000.000,- Ft-os nagyságrendben a polgárai számára eltartsa a fürdıt. Sajnos ezek a kérdések 15 éven keresztül el voltak „maszatolva”. Most, amikor úgy ment el a város küldöttsége tárgyalni a vízmő közgyőlésre, hogy „öntsünk tiszta vizet a pohárba” akkor a többiek oldaláról ez természetesen nem járható. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a beadott szennyvíz pályázat kifejezetten tiltja az uniós szolidaritást. Milyen alapon fizessen Békéscsaba polgára másik település miatt többet, és az erre való pénzt lekéri az uniótól. Vissza kell fizetni. A város szolidaritást is vállalt, sıt az EU. felé is visszafizetési kötelezettsége merül fel, amennyiben a feltételeket nem teljesíti. Minden ellenkezı híreszteléssel szemben az Árpád Fürdıt nem támogatta a kistelepülések egylete. Néhány polgármester „elpirosodó fejjel kiabálta”, hogy ık tartották el a strandot, ami nem igaz. Békéscsaba 500.000.000,- Ft-os Széchenyi tervpályázati pénzt, illetve 250.000.000,- Ftos hitelt vett fel, amit a város polgárai a mai napig is törlesztenek 10-15,- Ft-os m3 díjjal. A saját erı ekkor 250.000.000,- Ft volt, így az Árpád Fürdı a többi településnek nem került semmibe. Ezért nem igazak azok a hírek, amelyekkel a települések polgármesterei propagandisztikus elemként kedvezıen szeretnék feltüntetni saját településüket. Eddig a nagytelepülések tartották el a kicsiket. „kézbıl etetés módszerével folytak a fejlesztések, ami nem mehet tovább.” Kazetta 6/2. 319-415) Tóth Károly képviselı: Nem kellene abból kiindulni, mintha a polgármesternek igaza lenne, hiszen a szolidaritási díj az ivóvíz esetében megmarad. Békéscsaba lakossága nem fog kevesebb díjat fizetni. Ha a vízmő tényleges díjat szedne a lakosoktól, akkor a városnak kellene megfizetnie az Árpád Fürdı teljes mőködésének költségeit. Jelenleg az állampolgár ténylegesen megfizeti a csatornadíjban, illetve az eltérített vízdíjban azt a költséget, amiért a város büszke gazdája az uszodának. A kisebb települések ugyan úgy, megértették volna, mint a korábbi 15 év során, hogy ez az ı, és lakosaik érdeke. Sajnos nem ez volt a fı motiváló ok, hanem az, hogy Békéscsaba legyen egyedül a gazda. Egyedül döntsön arról, hogy ki legyen az
91 igazgató, ki végezze ırzésvédelmi, takarítási, stb. feladatokat. Véleménye szerint adott a nyertes cég. Kérte informálódjanak a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. Igazgatóságának elnökétıl, ki fogja megnyerni a pályázatot. A bérletrıl elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte: Egyetért amennyiben olyan jellegő korszerősítést hajtanak végre, hogy a különbözı szolgáltatást igénybe vevı helyi lakosok differenciáltan hogyan tudnak belépıjegyet vásárolni. Nem ért egyet azzal, amennyiben a polgármester a kedvezmények esetében arra gondol, mint az elızı napirendnél a parkolójegy, hogy az önkormányzat hivatalának, illetve a képviselı-testület tagjainak ad a jegyzı asszony, arra hivatkozva, hogy hozzátartozik a munkához. Véleménye szerint egyik félnek sincs igaza. Nem igaz, hogy a korábbi mechanizmus rosszul mőködött, hiszen a strand fejlıdött, korszerően mőködött, melyhez a kistelepülések nem járultak hozzá. Nem támogatja az átvételt. Amennyiben Vantara Gyula polgármester valamennyi érintett polgármester számára érthetı információt ad, nem lettek volna felhangok, mint ahogy évtizedekig nem is voltak. (Kazetta 6/2. 415-475) Vantara Gyula polgármester: Tóth Károly képviselı hozzászólására az alábbiakat reagálta: A polgármesterek fel vannak biztatva arra, hogy Békéscsaba ellen játszanak, mivel számukra a helyzet kedvezıtlen. Fél évig dolgozott a szakértı csapat. Az ivóvíz szolidaritás marad. Tekintettel arra, hogy ezt a rendszert az állam építette ki. Az EU-ban nincs ivóvízre csak szennyvízre vonatkozó pályázati lehetıség. Ezért nem szabad a két témát összemosni. Azért maradt meg az ivóvíz szolidaritás, mivel a vezetékrendszer és az ivóvíz bázis fenntartása közös érdek. A szolidaritás csak a szennyvizet érintıen került megszüntetésre. Azon kistelepülési polgármesterek „megalomán” beruházását nem hajlandó fizetni, akik korábban nem kezdeményezték a közös szennyvíztisztító építésének lehetıségét. Ennek eredményeként egymás melletti településen két szennyvíztisztító épült, 20 %-os kapacitással, és csodálkoznak, hogy 800,- Ft a rákötés. Ezt nem hajlandó Békéscsaba városa fizetni. A kistelepülések érdekeirıl: az a „kézbıl etetés”, ami a korábbi vezetés gyakorlata volt, azt érte el, hogy valóban csöndben maradtak a tulajdonosok. Az a tény viszont elfelejtıdött, hogy az egész megyében nagyon rossz állapotban van az ivóvízhálózat. Ezért nem szabad összemosni, illetve olyan kijelentést tenni, amely minden szakmai alapot nélkülöz. Valóban nem fog kevesebb díjat fizetni a város lakossága, de többet sem. Ez is eredmény. Az a 42,50 Ft szolidaritási díj, amely a szennyvízdíjban szerepelt, a hálózat évrıl-évre történı tudatos rekonstrukciójára fordítható. 15 éve nem történt felújítás, ezért a vízmő úgynevezett hiba térképet készít a város számára. Közös egyeztetésen határozzák meg, melyek a legfontosabb munkálatok, és azok elvégzése milyen költséget jelent. Szeretné, ha Tóth Károly képviselı felkészülten kérdezne és nyilvánulna meg, hiszen olyan alapvetı kérdéseket, amelyen fél évig dolgozik egy bizottság azzal, hogy „fél kézbıl kidobni”, hogy az ivóvíz szolidaritási elv marad, az csúsztatás, illetve valótlan állítás, nem része a beadott szennyvíz pályázatnak, illetve nem érinti az uniós forrásokat. A köztudatban lévı ivóvíz-mentesítési program nem a város érdekeit képviseli. Békéscsabának lényegesen egyszerőbb lenne Aradról ivóvizet szereznie, amit a program összeállítója nem hajlandó elfogadni, hiszen a csıben, illetve az artézi víz arzén mentesítésében érdekelt, jelentıs állami támogatás mellett. Meg kell vizsgálni, hogy több százmilliárd forintért miért van szüksége a városnak a programra, hiszen helyben meg tudná oldani a megye és a város problémáit. A közpénz elherdálásának ez az egyik legfontosabb része. Felesleges beruházásokat hajtanak végre, anélkül, hogy gazdasági, vagy egyéb számításokat végeznének, mivel egy lobbicsoport érdeke az egész. (Kazetta 6/2. 475-550)
92
Takács Péter képviselı: Véleménye szerint teljesen tiszta viszonyokat akkor lehetne teremteni, ha Békéscsaba megalapítaná saját vízmő vállalatát. Polgármester úr erre mindig azt mondta, hogy nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a Békés Megyei Vízmővet szétszedjük, illetve gyengítsük. Tudomása szerint léteznek olyan települések, akik ki szeretnének lépni. Valóban 260.000.000,- Ft veszteséget említett Mezei Zsolt képviselı? (Kazetta 6/2. 550-573) Vantara Gyula polgármester: Papíron ennyi van. A valós érték nem ismert. Olyan alapvetı problémák vannak, mint pl. az önköltség-számítási szabályzat hiánya. Senki nem kérdezett utána, hogy az összeg mekkora. Békéscsabának nem érdeke a vízmővel felbontani az összetartozást. Takács Péter információja téves, mivel három település most csatlakozott, kilépési szándékot nem jeleztek. Visszajönnek azok, akik korábban kiléptek. Az elosztással kapcsolatban megjegyezte, hogy volt olyan település, illetve kis vízmőtársulás a mezıkovácsházi térségben, akit a vízmő „felturbósított”, akkor kiléptek, amikor 8-10 év múlva lejárt a mőszaki fejlesztésbıl adódó elıny, akkor visszaléptek a vízmőbe. Volt olyan eset is, amire a vizsgálatok során derült fény, hogy a tagtelepülés drágábban kapta a vizet, mint olyan, aki megvette a vizet. Igen komoly rendbetételre van szükség. Békéscsaba mőszakilag le tudna válni a rendszerrıl, és önállóan tudná üzemeltetni, de nem célja felbontani az ivóvíz szolidaritást, mivel csak összefogásban lehet az üzemet fenntartani. Tudomása van arról, hogy sorra adják el a vízmőveket. Érdemes elgondolkodni azon a tényen is, hogy Miskolc városa miért törekszik arra, hogy korábbi saját vízmővét visszavásárolja. A víz nagy kincs. Arra ösztönzik a menedzsmentet, hogy nyisson Románia felé, oldja meg a vízellátást. Megjegyezte, hogy az aradi közkifolyón kifolyt víz biológiailag, laboratóriumilag jobb, mint az, amit Békéscsabán a csapból iszunk. A Maros folyóból olyan arzénmentes vízkészlettel rendelkeznek, amelybıl hosszú évtizedeken keresztül bıven el tudnák látni Békés megyét tiszta, egészséges ivóvízzel. A cél az, hogy a települések tiszta, egészséges, biztonságos vízellátásban részesüljenek, és a lehetı legkedvezıbb áron. Kérte a képviselıket, hogy fenti cél elérése érdekében lehetıleg a lakosság indokolatlan túlterhelése nélkül munkálkodjanak. (Kazetta 6/2. 573- 7/1. 045) Tarné Stuber Éva osztályvezetı-helyettes: 2008. január 1-tıl az áfa törvény módosítása miatt az önkormányzat adóalanynak jelentkezett be, ezzel a megoldással az áfa visszaigényelhetıvé vált. Az Árpád Fürdı átvételével kapcsolatos elszámolások átvétele a következı félév feladata. (Kazetta 6/2. 045-051) Vantara Gyula polgármester: A város és a vízmővek viszonyával kapcsolatban az alábbiakat jegyezte meg: A szennyvízpályázatban szerepel, hogy a város a kialakítandó 17 milliárdos nagyságrendő szennyvíz- és tisztítómő megépítését követıen az üzemeltetésben a Békés Megyei Vízmővek Zrt-vel kíván együttmőködni. Ez is a hosszú távú gondolkodásra mutat, amiért cserébe tiszta viszonyokat kér az önkormányzat. (Kazetta 6/2. 051-058) Tóth Károly képviselı: Vantara Gyula polgármester megjegyezte, hogy nem kellıen készült fel. Akkoriban még a Békési és a Dobozi úton kialakítandó körforgalom elleni küzdelem
93 élharcosaként vett részt Vantara Gyula, amikor parlamenti hozzászólásában elmondta, hogy az arzénmentesítési százmilliárdos program helytelen, a térségnek és a megyének nem érdeke. Mesterséges számadatra épül. Akkor még egyáltalán nem érdekelte a jelenlegi polgármestert a közélet, az érdekelte, hogy ne kelljen körforgalmat építeni. Személy szerint 1992. óta foglalkozik az ivóvízzel, és a csatornázással kapcsolatos ügyekkel, illetve azzal is, hogy mely utak esetében hány százalékot takarítottak meg a kivitelezık a burkolatból, stb. Javasolta, hogy a polgármester próbáljon meg konkrét érveket találni. Tájékozatlanságára való hivatkozás nem tekinthetı konkrét érvnek. (Kazetta 6/2. 058- 075) Vantara Gyula polgármester: Felvetıdött, hogy a körforgalom kérdése szerepeljen a parlamenti vita közútfejlesztési programjában, parlamenti jegyzıkönyv tartalmazza, hogy Tóth Károly országgyőlési képviselı ellenszavazott. Ezen kívül a Békéscsabai Közútkezelı Kht. a körforgalom létesítésére tett javaslatot, de tekintettel arra, hogy ez jelentıs kisajátításokkal járt, a város lemondta. Tóth Károly képviselı a Petrom kútnál történı alapkıletételkor azt mondta, hogy ı ezt a presztízs beruházást le fogja állítani, ahogy megtörténik a rendszerváltás. A körforgalomnak örülni kell. Amikor a körforgalmak megépülnek, meghosszabbodik a menetidı. Példaként említette Kecskemét esetét, ahol a sofır dönt arról, hogy a belvároson keresztül halad át, illetve a mintegy 16 km-el hosszabb elkerülı utat választja. A kamionos mérlegelni fog, ha éjszaka halad át a városon keresztül csupán egy piros lámpa tartja fel – rendırségnél, illetve a Szarvasi úton -. Azt fogja elgondolni, ha végig megy az elkerülı úton vagy körbejárja a négy körforgalmat, melyik idı számára a kedvezı. Lehet, hogy azt a döntést fogja hozni, hogy átmegy a városon. Elhangzott, hogy tiltsák ki. A kamiont nem lehet kitiltani, mert a kereskedelmi létesítményeket nem lehet feltöltés nélkül hagyni. Egyébként az európai jogszabályok szerint az út használata szabad. Nem lehet benne korlátozni senkit, csak a legszükségesebb esetben lehet tiltást eszközölni. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 075-115) A közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 342/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT 1.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a vízi-közmő vagyon 2007. és 2008. évi bérleti díját nem tıkeemelésre, hanem közvetlenül közmőfejlesztésre, felújításra kívánja fordítani.
2.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy a Békés Megyei Vízmővek Zrt-vel a vízi-közmő vagyon 2007. és 2008. évi bérleti díjával kapcsolatos megállapodást aláírja.
Felelıs: Határidı:
Vantara Gyula polgármester 2008. július 30.
Napirend tárgya:
Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról
94 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 7/1. 115-123) A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 343/2008. (V.22.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat:
156/1992. (IV. 23.) 173/1992. (V. 28.) 134/1994. (III. 17.) 55/1995. (III. 16.) 541/1995. (XII. 7.) 249/2002. (VI. 6.) 151/2004. (III. 25.) 152/2004. (III. 25.) 153/2004. (III. 25.) 154/2004. (III. 25.) 155/2004. (III. 25.) 156/2004. (III. 25.) 162/2004. (III. 25.) 150/2006. (III. 23.) 384/2006. (VII. 6.) 427/2006. (VIII. 23.) 569/2006. (X. 26.) 585/2006. (XI. 16.) 593/2006. (XI. 16.) 645/2006. (XII. 14.) 663/2006. (XII. 14.) 690/2006. (XII. 14.) 55/2007. (II. 15.) 68/2007. (II. 15.) 79/2007. (II. 15.) 147/2007. (III. 29.) 241/2007. (IV. 26.) 242/2007. (IV. 26.) 243/2007. (IV. 26.) 280/2007. (V. 31.) 284/2007. (V. 31.) 287/2007. (V. 31.) 291/2007. (V. 31.) 292/2007. (V. 31.) 306/2007. (VI. 28.) 307/2007. (VI. 28.)
308/2007. (VI. 28.) 309/2007. (V. 28.) 310/2007. (VI. 28.) 311/2007. (VI. 28.) 312/2007. (VI. 28.) 313/2007. (VI. 28.) 314/2007. (VI. 28.) 315/2007. (VI. 28.) 322/2007. (VI. 28.) 325/2007. (VI. 28.) 366/2007. (VII. 16.) 378/2007. (VII. 16.) 379/2007. (VII. 16.) 394/2007. (VII. 16.) 400/2007. (IX. 20.) 403/2007. (IX. 20.) 404/2007. (IX. 20.) 405/2007. (IX. 20.) 406/2007. (IX. 20.) 407/2007. (IX. 20.) 408/2007. (IX. 20.) 409/2007. (IX. 20.) 410/2007. (IX. 20.) 411/2007. (IX. 20.)
412/2007. (IX. 20.) 413/2007. (IX. 20.) 414/2007. (IX. 20.) 415/2007. (IX. 20.) 416/2007. (IX. 20.) 417/2007. (IX. 20.) 418/2007. (IX. 20.) 419/2007. (IX. 20.) 420/2007. (IX. 20.) 421/2007. (IX. 20.) 430/2007. (IX. 20.) 477/2007. (IX. 20.)
95 487/2007. (IX. 20.) 489/2007. (IX. 20.) 490/2007. (IX. 20.) 493/2007. (IX. 20.) 507/2007. (X. 18.) 508/2007. (X. 18.) 509/2007. (X. 18.) 510/2007. (X. 18.) 512/2007. (X. 18.) 513/2007. (X. 18.) 514/2007. (X. 18.) 555/2007. (X. 18.) 556/2007. (X. 18.) 566/2007. (XI. 22.) 567/2007. (XI. 22.) 568/2007. (XI. 22.) 569/2007. (XI. 22.) 570/2007. (XI. 22.) 571/2007. (XI. 22.) 572/2007. (XI. 22.) 573/2007. (XI. 22.) 574/2007. (XI. 22.) 575/2007. (XI. 22.) 576/2007. (XI. 22.) 584/2007. (XI. 22.) 589/2007. (XI. 22.) 600/2007. (XI. 22.) 620/2007. (XII. 13.) 621/2007. (XII. 13.) 622/2007. (XI. 13.) 623/2007. (XII. 13.) 625/2007. (XII. 13.) 629/2007. (XI. 13.) 2/2008. (I. 24.) 3/2008. (I. 24.) 4/2008. (I. 24.) 64/2008. (I. 24.) 68/2008. (I. 24.) 75/2008. (I. 24.) 81/2008. (II. 28.) 82/2008. (II. 28.) 83/2008. (II. 28.) 84/2008. (II. 28.) 85/2008. (II. 28.) 86/2008. (II. 28.) 87/2008. (II. 28.) 98/2008. (II. 28.) 99/2008. (II. 28.) 100/2008. (II. 28.) 101/2008. (II. 28.)
102/2008. (II. 28.) 103/2008. (II. 28.) 104/2008. (II. 28.) 151/2008. (III. 27.) 152/2008. (III. 27.) 153/2008. (III. 27.) 154/2008. (III. 27.) 155/2008. (III. 27.) 156/2008. (III. 27.) 157/2008. (III. 27.) 158/2008. (III. 27.) 168/2008. (III. 27.) 171/2008. (III. 27.) 173/2008. (III. 27.) 200/2008. (III. 27.)
96
Felelıs: Határidı:
Dr. Benedek Mária jegyzı 2008. június 1.
Napirend tárgya:
BEJELENTÉSEK
Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a város vezetése a Honvédelmi Minisztérium felé levelet fogalmazott meg 16 lakás bérlıkijelölési jogának visszaszállása ügyében. Hosszas levelezés után 15 lakást 2.000.000,- Ft értékben a minisztérium visszajuttat a városnak. A visszajuttatott lakásokat az önkormányzat szociális célra kívánja felhasználni. Egy ülésen szereztek tudomást arról, hogy a békéscsabai fıiskolát összevonják a Szent István Egyetemmel. Semmiféle elıkészítı anyagot, illetve elızetes információt nem kaptak, holott az önkormányzat az ingatlan alatt lévı föld tulajdonosa. Ez a tény is mutatja, hogyan kerülhet ki egy fıiskola a város hatáskörébıl. Nincs pontos információ, mi történik. Tájékoztatást kérve fel fogja venni a kapcsolatot a fıiskola rektorával. Jelenleg felvételi idıszak van, a jelentkezı diákok sem kapnak pontos információt. Tart attól, hogy az információ hiánya miatt csökkenhet a felvételi arány, ezért valóban az fog bekövetkezni, amit Tóth Károly képviselı fog vizionálni, hogy meg fog szőnni a fıiskola. A Szent István Egyetemmel tudomása szerint egy három oldalas együttmőködési megállapodás született, amit még senkinek nem mutattak be. Problémák akadtak, a gazdasági tanácsban a rektor bizonyos külföldi utazásaival kapcsolatban, amihez az önkormányzatnak nincs köze, nem kezdeményezett eljárást. A gazdasági tanács önkényesen tárta fel a problémát. Bejelentette, hogy az elfogadott munkaterv szerint a közgyőlés következı ülését 2008. június 19-én 9 órakor tartja soron következı ülését. (Kazetta 7/1. 123-158) Szente Béla képviselı: mikrofonon kívüli hozzászólásában szeretettel meghívta a képviselıket a Városházi Esték rendezvénysorozatra. (Kazetta 7/1. 158-160) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Bízik abban, hogy a városnak elemi érdeke, hogy legyen fıiskola. Reméli, hogy az egyetemhez való kötıdéssel gazdagodik a város. Tapasztalható, hogy a felsıoktatásban résztvevı tanulók többsége nem engedheti meg magának, hogy lakóhelyétıl távol tanuljon. A jelentkezést nem befolyásolja a jelenlegi helyezet, hiszen a felsıoktatási intézményekbe történı jelentkezési lapok leadási határideje február 15-ig megtörtént. A pótjelentkezés augusztus hónapban van, a ponthatárok sajnos nem ismertek. Felvetıdött a mesterképzés lehetısége is. Sajnos országosan a vidéki fıiskolákat letaglózó döntések sorozata sújtja. Bízik abban, hogy a megtörtént közjáték nem befolyásolja a fıiskola mőködését, hanem stabilizálja helyzetét. (Kazetta 7/1. 160-177) Vantara Gyula polgármester: Fentiekrıl azért adott tájékoztatást, mert az a hír terjedt el, hogy a már felvett hallgatók visszavonják jelentkezésüket. Maximálisan egyetért azzal, hogy közös érdek a fıiskola megléte. Sajnos nem ismeri az összevonás indokául szolgáló elképzeléseket.
97 Valóban a hallgatók többsége nem engedheti meg magának, hogy lakóhelyétıl távol tanuljon, ezt a tényt tovább súlyosbította volna a tandíj bevezetése. (Kazetta 7/1. 177-188) Tóth Károly képviselı: A helyben tanuló diák is részt vehet mesterképzésen. Egyetért abban, hogy legalább azon a szinten stabilizálni kell a békéscsabai részleget, hogy önálló karként mőködjön. Domokos László, a megyei közgyőlés elnöke a jól mőködı fıiskolát „szétrobbantotta” presztízs okokból átvitte Szarvasra a fıiskola központját, ettıl kezdve elindult a hanyatlás. Amennyiben önálló karrá alakul, a folyamat megállítható. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy önálló kar legyen. (Kazetta 7/1. 188-201) Vantara Gyula polgármester: Tudomása szerint a kérdésben az országgyőlés dönt. Várja a város számára pozitív döntést. Az, hogy mi történt néhány évvel ezelıtt, az tanulságos, de a jövı szempontjából a szavazás lesz az igazi, miként tudja a három békéscsabai országgyőlési képviselı a parlamentben a város érdekét képviselni. (Kazetta 7/1. 201-210) Kutyej Pál képviselı: Az egyházak nevében köszönetét fejezte ki a képviselı-testület támogatásáért. (Kazetta 7/1. 210-212) Vantara Gyula polgármester: Megköszönte a résztvevık munkáját. Az ülést 20 óra 45 perckor befejezettnek nyilvánította. (Kazetta 7/1. 212-215)
K.m.f.
Vantara Gyula polgármester
Dr. Benedek Mária jegyzı
