1/100 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
Ikt. szám: 9-202/7/2004.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. április 15-én megtartott képviselő-testületi üléséről
Készült: 8 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Magács Juhászné Makra Erzsébet, Kovács Mónika
Melinda,
Erdei
Katalin,
2/100 Jelen vannak: Alexa György, Andó Miklós, Andráska István, Bakos Péter, Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Bús Bence, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dr. Fachet Gergő, Dr. Farkas Tibor, Dr. Fenke Ferenc, Fodor Róbert, Fohsz Tivadar, Dr. Hájer Emília Dr. Hoffmann Attila, Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Ifj. Lepés Imre, Marschalkó Tamásné, Miló Béla, Papp Péterné, Dr. Péczely Terézia, Podani Sándor, Szilágyi Antal, Veressné Bakó Ilona, Vígh-Kiss József (30 fő) Jelen vannak továbbá: Keserű Lajosné aljegyző, P. Tóth Erzsébet; a Hírhozó c. lap felelős szerkesztője, Mikola Margit sajtóreferens, Vada Erika könyvvizsgáló, Dr. Zámbó Ákos; a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Varga András; a Rákosvidék c. lap részéről, Kuruczné Marton Katalin; az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, Hernádi Rafael; a XVII. kerületi Tűzoltóság parancsnoka, Dr. Takács Péter; a XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Kelemen Jánosné; a DIGYIOSZ részéről. valamint: Horváth Istvánné, Kovács Mónika és Erdei Katalin; a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda jegyzőkönyvvezető, Székelyiné Vajda Edit; a Képviselő-testületi Iroda vezetője. Az ülés levezető elnöke: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: üdvözlöm a jelenlévőket. Megállapítom, hogy a 30 képviselő közül 28 képviselő jelen van. Két képviselő előre nem jelezte távolmaradását. Az ülés határozatképes, így azt megnyitom 9 óra 10 perckor. Elhunyt díszpolgárunk, Dr. Bényi László emlékére 1 perces néma felállással adózzunk. Dr. Dombóvári Csaba: Dr. Bényi László, mint a nemrég elhunyt Márk Tivadar is díszpolgáraink, Rákosliget szülöttei voltak. Ők ketten régi jó barátok voltak. Barátságuk kimondani is furcsa, az 1920-as évek elejére datálódik, amikor a Rákosligeti Cserkészcsapatban ismerkedtek meg egymással. Mindkettejük pályája Rákosligetről indult és mindketten életük alkonyán ide tértek vissza, hiszen 1999-ben Rákosliget alapításának 100. évfordulóján mindkettőjüknek Rákosligti Centenáriumi emlékérmet adományozott a Képviselő-testület, majd pedig mindkettőjüket a XVII. kerület díszpolgárává választotta a Képviselő-testület. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy az ősz folyamán a Rákosligeti Polgári Kör és a Csekovszky Árpád Művelődési Ház Dr. Bényi László és Márk Tivadar emlékére és tiszteletére egy emlékkiállítást rendez, amelyre ezúton is mindannyiukat szeretettel meghívom. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy a 46/2004. számú előterjesztést végleg visszavontam, a 93/2004. számú előterjesztést kérném májusban tárgyalni, a 105/2004. számú
3/100 előterjesztést az előterjesztő, Kiss Lajos alpolgármester úr végleg visszavonta, az 506/2004. számú előterjesztést akkor kérném tárgyalni, amikor már az összes dokumentum rendelkezésünkre áll, a 77/2004. számú előterjesztést végleg visszavontam és a 94/2004. számú előterjesztést az előterjesztő, Barna Andor alpolgármester úr átdolgozásra visszavonja. Szavazásra bocsátom a napirendi javaslatot ennek figyelembevételével, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 149/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület felveszi napirendjére előterjesztéseket a következő sorrendben:
az
alábbi
Hatósági ügyek (fellebbezések): 1./ 81/2004/03. 09. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 2./ 83/2004/03. 16. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 3./ 95/2004/03. 23. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 4./ 126/2004/03. 26. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 5./ 130/2004/04. 02. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 6./ 131/2004/04. 05. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 7./ 132/2004/04. 05. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 8./ 133/2004/04. 05. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Rendelet-tervezetek: 9./ 19/2004/01. 28. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
4/100 10./ 85/2004/03. 17. Rendeletalkotási javaslat a vásárcsarnokokról és a piacokról szóló 26/1995. (VII. 1.) számú rendelet módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 11./ 86/2004/03. 18. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Káptalanfüredi és Leányfalui Ifjúsági Táborai térítési díjairól szóló, többször módosított 32/1998. (V. 22.) számú rendeletének módosítására Előadó: Barna Andor alpolgármester 12./ 87/2004/03. 19. Javaslat az 1956-os Emlékplakett alapításáról és adományozásáról szóló, módosított 36/1998. (VI. 19.) számú rendelet módosítására Előadó: Bakos Péter önkormányzati képviselő 13./ 108/2004/03. 24. Rendeletalkotási javaslat az önkormányzati beruházások előkészítésének, jóváhagyásának, lebonyolításának rendjéről szóló 21/1996. (IV. 19.) számú rendelet és az önkormányzati felújítások előkészítésének, engedélyezésének, lebonyolításának rendjéről szóló 22/1996. (IV. 19.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 14./ 116/2004/03. 25. Rendeletalkotási javaslat a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló 23/1996. (IV. 19.) számú rendelet módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 15./ 124/2004/03. 25. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 16./ 128/2004/03. 30. Rendeletalkotási javaslat a kerületi közoktatásügyben szükséges egyes intézkedések meghozataláról szóló 16/1997. (III. 21.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
5/100 Személyi kérdés (A tárgyalás időpontja az SZMSZ 30. § (2) bekezdése alapján 14 órától): 17./ 98/2004/03. 23. Zárt ülésen tárgyalandó Javaslat a „Rákosmente közbiztonságáért” adományozására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
Emlékérem
18./ 104/2004/03. 24. Zárt ülésen tárgyalandó Javaslat „Az év legjobb sportolója a XVII. kerületben vándorserleg” és „Az év legjobb sportolónője a XVII. kerületben vándorserleg” díjak adományozására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 19./ 119/2004/03. 25. Zárt ülésen tárgyalandó Javaslat az „ÉLETMŰDÍJ KIMAGASLÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉRT” című kerületi kitüntetés adományozására Előadó: Andráska István, az Oktatási Bizottság elnöke Határozati javaslatok: 20./ 51/2004/02. 24. Javaslat a pártok használatában lévő szerződéseinek módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
helyiségek
bérleti
21./ 82/2004/03. 12. Koncepció a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotásához Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 22./ 88/2004/03. 19. Javaslat a Leányfalui Ifjúsági Tábor térítésmentes használatának engedélyezésére Előadó: Barna Andor alpolgármester 23./ 89/2004/03. 22. Javaslat pályázat kiírására kisebbségi önkormányzatok részére Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester 24./ 90/2004/03. 22. A Budapest, XVII. kerület Borsó u. 10. szám alatti KOROVEND 17 Kft. (korábbi neve R+G BAU Kft.) által bérelt 20 + 28 m2 területű üzlethelyiség rendeltetés módosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
6/100 25./ 91/2004/03. 22. Javaslat az Erdős Renée Ház működési módosítására vonatkozó kérelem benyújtására Előadó: Barna Andor alpolgármester
engedélyének
26./ 96/2004/03. 23. Dr. Tengelyi Zsuzsanna kérelme a házi gyermekorvosi tevékenységének vállalkozási formában történő ellátására Előadó: Barna Andor alpolgármester 27./ 97/2004/03. 23. Javaslat a „Laborcz Ferenc Szobrászműhely támogatására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 28./ 100/2004/03. 24. Javaslat a talajterhelési díjról szóló rendelettervezet koncepciójára Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
Alapítvány”
önkormányzati
29./ 101/2004/03. 24. Javaslat a Budapest, XVII., Csabamező u. 12. szám alatti, 134510/148 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a beépítési kötelezettség és annak biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törlésére Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 30./ 102/2004/03. 24. Javaslat a Budapest, XVII., Pipishegy u. 15. szám alatti, 138217/245 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a beépítési kötelezettség és annak biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törlésére Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 31./ 103/2004/03. 24. Javaslat a szabadidős rendőri járőrtevékenység finanszírozására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
ellátásának
32./ 106/2004/03. 24. A 2004. június 13-án megrendezésre kerülő Európai Parlamenti Választás előkészítése Előadó: Dr. Nagy István jegyző 33./ 107/2004/03. 24. Javaslat pályázat benyújtására önkormányzati energia költségeinek mérséklésére Előadó: Kiss Lajos alpolgármester
intézmények
7/100 34./ 109/2004/03. 25. Javaslat kerületbe bevezető főútvonalak mentén „üdvözlő” táblák elhelyezésére Előadó: Lázár Attila önkormányzati képviselő 35./ 110/2004/03. 25. Javaslat testvérvárosi kapcsolat kialakítására a horvátországi Lovran városával Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 36./ 111/2004/03. 25. Javaslat közbeszerzési eljárás megindítására az önkormányzati intézmények közbiztonságát erősítő járőrszolgálat ellátására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 37./ 112/2004/03. 25. Javaslat a Budapest, XVII. kerület Hunyadi u. 50. szám alatti önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan (Bartók Ház) hasznosításával kapcsolatos döntés meghozatalára Előadó: Veressné Bakó Ilona; az Európai Uniós Integrációs Bizottság elnöke 38./ 113/2004/03. 25. Javaslat a Budapest, XVII. kerület Péceli út 200. fszt. 6. szám alatti önkormányzati bérlakásra kötött szerződés időtartamának módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 39./ 114/2004/03. 25. Javaslat a XVII. kerület Hősök tere parkfelújítás 2. ütemének kivitelezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 40./ 117/2004/03. 25. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában működő közoktatási intézmények nevelési és pedagógiai programjának, valamint az intézményi minőségirányítási programok benyújtási határidejének ütemezésére Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester 41./ 118/2004/03. 25. Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények nevelési programjának és pedagógiai programjának szakértői véleményeztetésére Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester
8/100 42./ 120/2004/03. 25. Javaslat a költségvetési szervek alapító okiratának módosítására, a Polgármesteri Hivatal és a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, valamint a Dózsa Művelődési Ház és intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló szabályzatok elfogadására, és az alapító okiratok vagyonmellékletének aktualizálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 43./ 122/2004/03. 25. Dimenzió Önkéntes Biztosító Egyesülettel megállapodás módosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
megkötött
44./ 123/2004/03. 25. Javaslat Becsó Ferenc részére megítélt kártérítés kifizetésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 45./ 125/2004/03. 25. Javaslat Dr. Hoffmann Attila polgármester felügyelő bizottsági elnöki (EPT Rt.) tisztségéhez való hozzájárulásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés: 46./ 84/2004/03. 16. Zárt ülésen tárgyalandó Dr. Török Virág kérelme a háziorvosi vállalkozási formában történő ellátására Előadó: Barna Andor alpolgármester
tevékenységének
Beszámolók: 47./ 92/2004/03. 22. Beszámoló az Egyesített Szolgáltató munkájáról Előadó: Barna Andor alpolgármester
Központ
2003.
évi
48./ 99/2004/03. 24. Beszámoló a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság 2004. évi általános célú gazdálkodási tartalékkeretének I. negyedévi felhasználásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke
9/100 49./ 115/2004/03. 25. A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság beszámolója a 2004. I. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Hrutka Zsolt, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke 50./ 121/2004/03. 25. A Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolója a 2004. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Alexa György, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke
I.
51./ 127/2004/03. 29. Az Ifjúsági és Sport Bizottság 2004. I. negyedévi beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előadó: Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke 52./ 129/2004/03. 31. A Szociális és Lakásügyi Bizottság 2004. I. negyedévi beszámolója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előadó: Derczbach Istvánné, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 53./ 134/2004/04. 05. Beszámoló a Magyar Vöröskereszt munkájáról Előadó: Barna Andor alpolgármester (30 igen szavazat, egyhangú)
5.
régiójának
2003.
évi
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: javaslom a rendelettervezetek megtárgyalását felfüggeszteni és a 103/2004. számú előterjesztést megtárgyalni a rendőrkapitány úrra való tekintettel, és mivel sokan kérték tőlem és én ezt akceptálom, javaslom, hogy a 112/2004. számú előterjesztést délután, a II. rendkívüli ülés után tárgyalja meg a Képviselő-testület. Szavazásra bocsátom az ügyrendi egyszerű többség szükséges.
javaslatot,
melynek
elfogadásához
150/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy a a rendeletalkotási javaslatok tárgyalását felfüggeszti és a 103/2004. számú, „Javaslat a szabadidős rendőri járőrtevékenység ellátásának finanszírozására” tárgyú előterjesztést tárgyalja meg, a 112/2004. számú, „Javaslat a Budapest, XVII. kerület Hunyadi u. 50. szám alatti önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan (Bartók Ház) hasznosításával kapcsolatos döntés meghozatalára” tárgyú előterjesztést pedig délután, a II. rendkívüli ülés után tárgyalja meg. (30 igen szavazat, egyhangú)
10/100
Napirend előtti hozzászólás: Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: napirend előtti hozzászólásra Papp Péterné jelentkezett. Papp Péterné: a május 1-jei események kapcsán szeretnék egy pár szót, pár gondolatot a közösségről mondani. Az az éjszaka, amikor képviselő lettem felejthetetlen számomra. Hirtelen éreztem felelősséget, lehetőséget és tehetetlenséget egyszerre. Majd, amikor letettük a képviselői eskünket ennél az asztalnál, úgy gondoltam, hogy összetartozunk. Nem a gondolataink azonosak, hanem a céljaink, mert meggyőződésem, hogy mindannyian bármilyen párt színeiben is ülünk is itt - a kerület javáért, jövőjéért ténykedünk. Ilyen értelemben összetartozunk. Majd jöttek a munkás hétköznapok. Megtapasztaltam, hogy a közösségi élet sikerélménnyel és gyakran kudarccal, konfrontálódással jár. Azt az első pillanatot, amikor még csak a közösségi lét szelleme érintett meg, nem felejtem. Gazdagabb lettem. Ez ad erőt, energiát a munkához és ez ad erőt a kudarcok elviseléséhez is. Ez a pillanat felejthetetlen. Azután jöttek az ünnepek, a rendezvények és mi, különbözőképpen gondolkodó képviselői egy adott közösségnek, mintha kerültük volna egymást. Nem tudtunk egymás mellett állni tiszta szívvel, a nemzeti ünnepeinken sem. Azt gondoltuk és időnként jeleztük is, hogy a múlt csak a mienk, és az övéké, az asztal túlsó felén ülőké nem. Csak azért beszélek erről, mert 2004. május 1-jén, ha merünk felszabadultan örülni, egymás mellett állva felejthetetlenné tehetjük magunk számára ezt a napot, mert ez a nap a magyar történelemnek egy olyan pillanata lesz, amely egy szabadon választott közösséghez való tartozás első pillanatát jelenti, nem a fejünk feletti hatalom döntését - mint történelmünk folyamán számtalanszor -, hanem a mi akaratunkat. Ettől a pillanattól kezdve megnő a felelősségünk is. Felelősségünk a nemzetünk iránt. Hisz a magyar nemzet sajátosságai immár nem elsősorban az ország határait fogják jelenteni, hanem az a tudat, amelyet magunkban hordozunk és azok a tettek, amelyeket megcselekszünk. Hirtelen felértékelődik az anyanyelvünk, értékrenddé válnak szokásaink, kultúránk és az, hogy egy nagy közösségben magyarok vagyunk. Ezen a május 1-jén éreznünk kell, bárhogyan is gondolkodunk a világról, mi összetartozunk. Ezen a napon mernünk kell együtt ünnepelni, és mernünk kell csak a pozitív dolgokra gondolni. Hisz csak így érezhetjük át a maga teljességében a történelmi pillanat jelentőségét. Az elkövetkező napokban majd egyébként is el kell kezdenünk keményen dolgozni. Tudni a lehetőséget és kihasználni. A velünk szemben támasztott követelményeknek is csak kemény munkával tudunk majd megfelelni. Ez a nap legyen a mi közös ünnepünk. Tegyük felejthetetlenné mi, itt a XVII. kerületben, a Népkertben. Gondolataimat egy Veres Péter idézettel szeretném zárni. Ezeknek a soroknak valamikor más jelentéstartalma volt. Jelentse most nekünk azt, hogy egy nagy közösségben addig leszünk magyarok, ameddig annak tartjuk magunkat. „Azt mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs, „adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot”, én megtaláltam azt a pontot. Legalábbis önmagam számára. Ez a föld az, amelyen élünk. A szikszós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok és a zöldellő dombok
11/100 földje, Magyarország. A tízmillió magyar, aki benne él. Hogy szép-e a mi hazánk? Szebb-e mint másoké? Nem tudom, nem is keresem. Hogy fegyverrel hódítottuk vagy munkával szereztünk? Beköltöztünk-e vagy a földből nőttünk? Mindegy ma már. Egyek vagyunk vele.” Az ülés levezető elnöke: Barna Andor alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: zárt ülést rendelek el. Lázár Attila (ügyrendi): egy gondolatban szeretnék csak reagálni, mivel meg lett szólítva az asztal jobb oldala. Egyetlen mondatot mondanék csak. Örültem volna, hogy ha a 70-80-as években az együtt ünneplést szorgalmazta volna az asztal bal oldalán ülő társaság. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel! Az ülés levezető elnöke: Dr. Hoffmann Attila polgármester A napirend 31. pontja: 103/2004/03. 24. Javaslat a szabadidős rendőri járőrtevékenység finanszírozására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
ellátásának
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megkérném Dr. Takács Péter rendőrkapitány urat, hogy egy pár szóban egészítse ki az előterjesztett javaslatot. Dr. Takács Péter rendőrkapitány: megbízásomat követően az elmúlt év októberében azzal kellett szembenéznünk, hogy a XVII. kerületben lényegesen emelkedett az elkövetett bűncselekmények száma, míg a Fővárosban a bűncselekmények száma csökkent. Ez azonnali intézkedések bevezetését tette szükségessé, amelyek kapcsán sikerült stabilizálni a helyzetet. Az általam bevezetett adminisztratív intézkedések eredményéről az elmúlt Képviselő-testületi ülésen beszámoltam. Felvetődött a kérdés, hogy valamit tenni kell. A közbiztonsági koncepció tárgyalásakor a Közbiztonsági Bizottság tagjaival együtt gondolkozva úgy döntöttünk, hogy a lakosság biztonságérzetét növelni kell, illetve csökkenteni kell a bűncselekmények számát, csökkenteni kell az ilyen alkalmak lehetőségét. Erre megoldásként jelentkezett, a közterületi járőrszolgálat növelése vagy központi erőforrás felhasználása. Ebből lehetett volna végrehajtani, vagy úgy, hogy az Önkormányzat finanszírozza a szabadidős rendőri járőrtevékenységet. A szabadidős rendőri járőrtevékenység abból adódik, hogy a közterületi járőrszolgálatot ellátók vezényléses munkarendben teljesítenek szolgálatot. 12 órát dolgoznak, majd következik 24 óra pihenő, majd ismét 12 órát
12/100 szolgálnak és 48 óra pihenő következik. Itt lehetőség nyílik arra, hogy szabadidejük terhére járőrtevékenységet folytassanak, munkát végezzenek. De mit is jelent ez a szabadidős járőrtevékenység? Ez azt jelenti, hogy önként jelentkeznek munkára. Az önként jelentkezés csak addig tart, míg a szolgálatra jelentkeznek, innentől kezdve a vezénylés alapján rendőri szolgálatot végeznek. Intézkedési joggal normál, eredeti vezénylés szerint teljesítenének szolgálatot. Mely területekre alkalmazható ez? A járőrtevékenység meghatározott körzetekben zajlik. Néha előfordul, hogy a XVII. kerület valamely körzetére nem jut járőr, ezért össze kell vonni a járőrterületeket. Vagy azt tudjuk biztosítani a szabadidős járőrtevékenységgel, hogy minden egyes járőrkörzetben, kerületrészre jut járőr, vagy külön mozgási körzetet, külön feladatokat határozunk meg, amelyet reggel vagy a szolgálat kezdetén megkap a járőr és a szolgálat befejeztével be kell számolnia az általa végrehajtott munkáról. Egyeztettem a Főkapitány úr gazdasági helyettesével, és az ő tájékoztatója szerint havi 450 óra biztosítása évi 6.966.000 Ft-ot jelent. Járőr párra lebontva, ha minden nap végrehajtják a járőrtevékenységet, akkor az egy járőr párnak közel 8 óra többletszolgálatot jelent. Ha kivesszük a hétvégéket, ahol egy-két tapasztalat szerint nagyon kevés bűncselekményt követnek el, akkor pedig napi 9 órát jelent egy járőr párnak ez a tevékenység. Úgy gondolom, hogy a közterületi jelenlét fokozásával a lakosság szubjektív biztonságérzetét jelentősen tudjuk növelni. A közterületi jelenléttel csökkenteni tudjuk az ilyen alkalmak számát. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a vagyonelleni bűncselekmények száma lényegesen csökkenni fog, hanem azt jelenti, hogy a lakosságot, a választópolgárokat a legjobban irritáló bűncselekményfajtákban tudunk csökkenést előidézni, mint a gépjárműfeltörések, gépjármű rongálások, betöréses lopások és a rablások, amelyek tekintetében az első negyedében lényegesen csökkenés volt tapasztalható az eddig bevezetett intézkedések eredményeként. Dr. Hoffmann Attila: előterjesztőként két rövid hozzászólásom van. Képviselőtársaimmal való egyeztetések alapján azt kérném, mivel ez egy plusz szolgáltatás, amit mi fizetünk, hogy ha képviselőtársaimnak olyan kérése lesz, ami speciálisan arra vonatkozik, hogy ezen vagy azon a területen, ahol ők úgy érzik, hogy szeretnék, hogy ott folyjék ez a tevékenység, akkor ezt az igényt juttassák el hozzám vagy a Közbiztonsági Bizottsághoz. Minden hónapban egyszer a plusz járőrözési tevékenység tapasztalatait a Közbiztonsági Bizottság ülésén valamelyik kollégája ismertesse, hogy tudjuk értékelni is, hogy a plusz tevékenység végzése mit jelent. Ez a kérésünk majd megfogalmazódik Ön felé. Dr. Péczely Terézia: én nagyon örültem akkor, amikor a rendőrkapitány úrnak ezt a felajánlását először láttam, mert én magam is meg vagyok róla győződve, hogy amennyiben a rendőrök közterületi jelenléte nagyobb mértékű, az mindenképpen egy nagy előrelépést jelent a kerületben a közbiztonság javítása érdekében. Egyetértve azzal, hogy szubjektív közbiztonságérzet javulást is okoz, de nekem meggyőződésem, hogy a bűncselekmények száma is csökkeni fog azokon a területeken, ahol láthatóak lesznek ezek a rendőrök. A határozati javaslat két verzióban
13/100 készült el. Az egyik a tevékenység anyagi fedezetét december 31-ig biztosítaná, a másik viszont a következő évi költségvetés elfogadását követő időpontra kalkulálja. Azt jelenti, hogy 2005. április 30-ig ez a tevékenység fenntartható. Ez azt jelenti, hogy a következő évi költségvetés elfogadásakor ismét lehetőségük van arról dönteni, ha a tapasztalatok jók, hogy ezt a munkát nem lehet folytatni és nem lesz olyan időszak, ami anyag fedezet hiánya nélkül lesz biztosítható. Én mindenképpen a B/ változatot javasolnám a képviselőtársaim részére elfogadásra. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az előterjesztés A/ és B/ határozati javaslat változatot tartalmaz. Lázár Attila: rendőrkapitány úrhoz egy kérdést szeretnék intézni, hogy hány rendőrnek a szolgálatba állítása megoldott technikailag a rendőrség részéről? Dr. Takács Péter: 450 óra/hó számításánál 225 órát jelent egy járőr párra, ami, ahogy az előbb említettem napi bontásban 7,25 órát jelent, ha a 31 napos hónapnál számolva minden nap biztosítunk szabadidős járőrtevékenységet. Az operatív helyzetnek megfelelően, kivéve azokat a napokat, itt a hétvégéről van szó, amelyekben kevés az elkövetett bűncselekményszám. Én 25 nappal számoltam egy hónapban, ez 9 óra többletszolgálatot jelent. A Kapitányság szabadidős tevékenységében természetesen a 450 óra emelhető, úgy gondolom, hogy amit képesek vagyunk végrehajtani jogszabályoknak megfelelően, az 1350 óra. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a 2. pont B/ változatával, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 159/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a kerület közbiztonságának javítása érdekében járőrtevékenység ellátása céljából támogatja a szabadidős rendőrök foglalkoztatását és együttműködési szerződést köt a Budapesti Rendőrfőkapitánysággal. 2. A Képviselő-testület az 1. pontban megfogalmazott feladat ellátására a 2004. évi költségvetésében a „Közrend és közbiztonság védelmére céltartalék” előirányzat terhére 7.128.000 Ft összeget biztosít a 2004. május 1-től 2005. április 30-ig terjedő időszakra. 3. Felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjon a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: dr. Hoffmann Attila, polgármester Határidő: azonnal, a szerződés megkötésére: a döntést követő 30 napon belül, a rendelettervezet benyújtására: 2004. év júniusi rendes ülés (29 igen szavazat, egyhangú)
14/100 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Kapitány úr köszönöm a részvételét és jó munkát kívánunk, a további egyeztetést pedig a Közbiztonsági Bizottsággal folytassuk le. A napirend 9. pontja: 19/2004/01. 28. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a módosítással együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 21/2004. (IV. 21.) rendeletét a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelet módosításáról (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 10. pontja: 85/2004/03. 17. Rendeletalkotási javaslat a vásárcsarnokokról és a piacokról szóló 26/1995. (VII. 1.) számú rendelet módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a módosításokkal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 22/2004. (IV. 21.) rendeletét a vásárcsarnokokról és piacokról szóló 26/1995. (VII. 1.) számú rendelet módosításáról (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 11. pontja: 86/2004/03. 18. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Káptalanfüredi és Leányfalui Ifjúsági Táborai térítési díjairól szóló,
15/100 többször módosított 32/1998. (V. módosítására Előadó: Barna Andor alpolgármester
22.)
számú
rendeletének
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a Költségvetési Bizottság módosító indítványát az előterjesztő, Barna Andor befogadja, amelyik megegyezik a Pénzügyi Bizottság módosító indítványával. Számszakilag ugyan az, csak a szövegében a Költségvetési Bizottság módosító indítványa konkrétabb. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 23/2004. (IV. 21.) rendeletét a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Káptalanfüredi és Leányfalui Ifjúsági Táborai térítési díjairól szóló, többször módosított 32/1998. (V. 22.) számú rendeletének módosításáról (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 12. pontja: 87/2004/03. 19. Javaslat az 1956-os Emlékplakett alapításáról és adományozásáról szóló, módosított 36/1998. (VI. 19.) számú rendelet módosítására Előadó: Bakos Péter önkormányzati képviselő Bakos Péter: a Jogi Bizottság módosító indítványát befogadom. Hrutka Zsolt: ennek az előterjesztésnek az olvasása közben egy-két dolog felötlött bennem, amire szeretnék reagálni. Az egyik az, hogy az előterjesztésben szerepel, hogy méltatlannak és igazságtalannak tartja az előterjesztő, egyes kerületi polgárokat úgymond kirekeszt a díj adományozásából a rendelet. Én úgy gondolom, miután megvizsgáltam a rendelet preambulumát is, hogy az 1998-ban a Képviselő-testület által elfogadott rendelet ünnepélyes bevezetőjében az szerepel, hogy a helyi érdemek elismerésére alapította az Önkormányzat ezt az 1956-os emlékplakettet és magát a díjazást is. Én úgy gondolom, hogy egy önkormányzat esetében nagyon szép dolog, hogy ha felvállalja, természetesnek is veszem és úgy gondolom, hogy ez a személyi kör, akiket ez a rendelet 7. szakasza megjelöl, amelynek a díjazásával az Önkormányzat a kellő szerepet vállalja. Azt gondolom, személy szerint azt az elképzelést tudom támogatni, hogy a rendelet ebben a formájában maradjon meg és ne bővítsük ki ezt a kört. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a döntésük meghozatala során vegyék figyelembe az általam elmondottakat és mérlegeljék azt.
16/100 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt SzMSz rendelkezéseinek megfelelően, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a rendeletalkotási javaslatot 11 nem, 15 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: mivel nem született döntés, így újból felteszem szavazásra a rendeletalkotási javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt az SzMSz rendelkezéseinek megfelelően, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a rendeletalkotási javaslatot 11 igen, 18 nem szavazat mellett.
A napirend 13. pontja: 108/2004/03. 24. Rendeletalkotási javaslat az önkormányzati beruházások előkészítésének, jóváhagyásának, lebonyolításának rendjéről szóló 21/1996. (IV. 19.) számú rendelet és az önkormányzati felújítások előkészítésének, engedélyezésének, lebonyolításának rendjéről szóló 22/1996. (IV. 19.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 24/2004. (IV. 21.) rendeletét az önkormányzati beruházások előkészítésének, jóváhagyásának, lebonyolításának rendjéről szóló 21/1996. (IV.19.) számú rendelet és az önkormányzati felújítások előkészítésének, engedélyezésének, lebonyolításának rendjéről szóló 22/1996. (IV.19.) számú rendelet módosításáról (29 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 14. pontja: 116/2004/03. 25. Rendeletalkotási javaslat a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló 23/1996. (IV. 19.) számú rendelet módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
17/100 Dr. Dombóvári Csaba: ugyan azt a kérdést szeretném feltenni, amely kérdést a Jogi Bizottság ülésén is feltettem, és miután polgármester úr előterjesztőként nem volt jelen, nem tudott válaszolni és a jelenlévők különböző találgatásokba bocsátkoztak, hogy mi lehet az indoka annak, hogy az előterjesztés második bekezdésében javaslatot tesz arra, ahogy a rendelet 1. §-ának szövegét olyan módon módosítsuk, hogy a rendelet személyi hatálya ne csupán a XVII. kerületben lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárokra terjedjen ki, hanem mindazokra, akik a Főváros területén laknak vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Azon túl, hogy az előterjesztésben Ön azt írja, hogy ezt javasolja, ennek nem adja indoklását. Ezt szeretném megkérdezni, hogy miért tette ezt a javaslatot? Dr. Hoffmann Attila: ez egy Európai Uniós jogharmonizációs követelmény volt, amit meg kellett lépnünk. A budapestieket nem kívánjuk hátrányos helyzetbe hozni. Ennyit tudok csak hozzátenni. Dr. Hájer Emília: az lenne a kérdésem, hogy Budapest Főváros valamennyi kerületének önkormányzata meg fogja hozni ezt a döntést? Kötelezően meg kell hoznia és várható az, hogy a XVII. kerület polgárai a XXIII. vagy az V. kerületben hasonló elbánásban részesülnek? Vagy pedig egy kicsit előre szaladunk és már megelőlegezzük a lehetőséget az egész Főváros területén lakó állampolgároknak? Keserű Lajosné aljegyző: amikor a jogharmonizációs kötelezettségünknek megfelelően előkészítettük ezt a rendelettervezetet, úgy gondoltuk, hogy ha a kedvezményeket kiterjesztjük az uniós polgárokra, akkor legalább a Budapest többi kerületében lakó állampolgárokra is terjesszük ki, mert úgy gondoltuk, hogy méltánytalan lenne, hogy mondjuk egy uniós polgár kaphatna itt támogatást, de egy III. kerületi lakos, ha itt építkezik a XVII. kerületben, akkor nem. Mi ezért gondoltuk, hogy így nyújtjuk be a rendelettervezetet. Dr. Dombóvári Csaba: nem igazán tudom polgármester úr imént elhangzott válaszát értelmezni, hiszen az előterjesztésben az olvasható, hogy az 1612/68/EGK rendelet úgy szól, hogy a tagállamok polgárai ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket élvezik, idézem a szöveget, amely idézi a rendeletet, „amelyeket a hazai állampolgároknak nyújtanak lakhatási ügyekben…”. Innentől kezdve azt gondolom, hogy akkor valamennyi uniós állampolgárra ki kell terjesztenünk a rendelet hatályát, akkor viszont nemcsak azokra, akik Budapesten laknak, hanem a kibővülő, mind a 25 uniós tagállamában tartózkodási vagy lakóhellyel rendelkező polgárra ki kell terjesztenünk a rendelkezés hatályát, hogy ha ez egy EU-s követelmény. Ebből az anyagból ez egyértelműen nem derül ki, mert akkor Pécelen vagy akár messzebb lakó magyar állampolgár ugyan úgy uniós polgár, mint az, aki Budapest közigazgatási határain belül lakik, e tekintetben is a diszkrimináció tilalma követelményként fennáll.
18/100 Dr. Hoffmann Attila: Önnek igaza van, ezt el tudom fogadni. Így komplettebb lenne az anyag, hogy ha ezt módosító indítványként benyújtja, akkor én azt befogadom. Benyújtja az indítványt? Dr. Dombóvári Csaba: nem. Kovács István: szerintem az is elégséges lenne, ha csak kivennénk a „Budapest”-et, mert ha az Európai Uniós tagállamoknak a polgáraira vonatkozik, az egész Magyarország területére fog vonatkozni, nemcsak Budapestre, hanem vidékre is. Egyszerűbb, ha csak töröljük a „Budapest”et. Ez csak egy javaslat. Dr. Hoffmann Attila: a különböző kérések miatt az a helyzet, hogy maradjon az eredeti előterjesztés. Aljegyző asszony újra megnézni, és amennyiben szükséges, a módosított javaslatot benyújtjuk a következő testületi ülésre. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 25/2004. (IV. 28.) rendeletét a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló 23/1996. (IV.19.) számú rendelet módosításáról (24 igen, 1 nem szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 15. pontja: 124/2004/03. 25. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: módosító indítványt nyújtott be az Ügyrendi és Etikai Bizottság. Dr. Péczely Terézia: az SZMSZ módosítására, mint ahogy az a rendeletalkotási javaslatból és az előterjesztés mellékletéből is kiderült, azért van szükség, mert azoknak a gyerekeknek a pontos létszáma, amelyeknek a fejlesztő osztályba utalása indokolt az általában nyár végére, augusztus végére derül ki. Sajnos a 3. számú szakértői bizottság elég lassan szokta a vizsgálatokat a nagy létszám miatt elvégezni és ezért nagyon sokszor arra került sor, hogy szeptemberben úgy kellett beindítani az osztályt, hogy az utolsó pillanatban kapkodtunk, illetve a Képviselő-testületnek rendkívül gyorsan kellett ezekben az ügyekben dönteni. Ezért van szükség arra, hogy
19/100 az SZMSZ-ben egy átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe legyén téve a hatáskör. Az a gyakorlat, ami ezek szerint már működött, hiszen általában a Jókai Mór Általános Iskolában vállalta fel az iskola, illetve az igazgató, a pedagógustestület azt, hogy ezt a fejlesztő osztályt beindítja. Dr. Hoffmann Attila: mint előterjesztő, kérnék 10 perc szünetet. Kérném a frakcióvezetőket és az Ügyrendi és Etikai Bizottság tagjait a szobámba befáradni szíveskedjenek. SZÜNET Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az Ügyrendi és Etikai Bizottság teljes létszámban ülésezett most a szünetben és a benyújtott módosító indítványát egyhangú szavazással visszavonta. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 26/2004. (IV. 28.) rendeletét a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 21/2003. (V. 7.) számú rendelet módosításáról (30 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 16. pontja: 128/2004/03. 30. Rendeletalkotási javaslat a kerületi közoktatásügyben szükséges egyes intézkedések meghozataláról szóló 16/1997. (III. 21.) számú rendelet módosításáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 27/2004. (IV. 28.) rendeletét a kerületi közoktatásügyben szükséges egyes intézkedések meghozataláról szóló 16/1997. (III. 21.) számú rendelet módosításáról (30 igen szavazat, egyhangú)
20/100
A napirend 20. pontja: 51/2004/02. 24. Javaslat a pártok használatában szerződéseinek módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
lévő
helyiségek
bérleti
Dr. Hoffmann Attila: előterjesztőként benyújtottam egy módosítást az előterjesztéshez. Kérem ezt figyelembe venni. Tájékoztatom Önöket arról, hogy Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője, Dr. Felkai László tájékoztatott a tegnapi nap folyamán, hogy a Fővárosi Bírósághoz keresetet nyújtott be, amelynek lényege, hogy nem fogadta el a múltkori döntésünket, s ezért bírósághoz fordult ebben az ügyben. A frakcióvezetőkkel ezt a kérdést megbeszéltük. Lázár Attila: szeretném jelezni, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek 2005. december 31-ig megkötött érvényes bérleti szerződése van. Ehhez fogjuk tartani magunkat. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 160/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala 01-155/2004. számú törvényességi észrevételét elfogadja és úgy dönt, hogy a 430/2000. (VII.14.) Kt. és az azt módosító 492/2000. (VIII.31.) Kt. határozatot visszavonja. 2./ Felkéri a Polgármestert, hogy a kerületben működő és bérleti szerződéssel rendelkező pártok szerződéseit vizsgálja felül és a Lakás-17. KFT útján 2004. május 1-től módosítsa úgy, hogy a bérleti díj a helyben szokásos nem lakás céljára vonatkozó helyiségek díjaival egyezzen. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, szerződés megkötésre: a döntést követő 15 napon belül (20 igen, 4 nem szavazat, 6 tartózkodás) A napirend 21./ pontja: 82/2004/03. 12. Koncepció a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotásához Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
21/100 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság kiegészítő indítványát befogadom. Dr. Dombóvári Csaba: örömmel látom az átdolgozott koncepcióban, hogy néhány korábbi Jogi Bizottsági ülésen elmondott észrevételem megfontolásra talált az előterjesztő részéről. Még mindig van néhány olyan szempont, amelyekre szükségesnek tartom felhívni a figyelmet. Tekintettel arra, hogy a koncepció még jelen formájában sincs megfelelőképpen tekintettel a kertvárosi viszonyokra. Az egyik, talán legkomolyabb problémát a nyílt árok tisztításának kötelezettsége jelenti. Nagyon sok olyan területe van a kerületnek a kertvárosi városrészekben, elsősorban a lejtős területeken, ahol olyan gyűjtőárkok vannak, amelyekbe nem csak az adott, ott lévő ingatlan előtt álló fákról lehulló lomb és az ott keletkező szemét gyűlik össze, hanem több száz méterre terjed az a terület, ahonnan a szemét, a lomb, a gaz és mindenféle más összegyűlik ezekben az árkokban. Azt gondolom, hogy ezekben az esetekben nem tehetjük azt meg, hogy azoknak az ingatlantulajdonosoknak a kötelezettségévé tesszük ezeknek az árkoknak az egyébként hetente szükségessé váló tisztítását, akik éppen ott laknak. Ilyen gyűjtőárok van példának okáért az Ároktő utcában vagy akár a Heltai Gáspár utcában, de a Tanár utcában. Rákoscsabán ugyanez a helyzet vagy a Kisvárda utcában vagy Rákoskert szintén egy dimbes-dombos terület, és ezért szinte minden utcája ebbe a kategóriába tartozik. Azért, mert tőlem száz méterrel feljebb valaki nem tarja tisztán az árkát és onnan az esővíz rendszeresen az én ingatlanom elé hozza adott esetben a szemetet, az avart, mindazt, ami eldugítja és működésképtelenné teszi az árkot, szerintem méltánytalan, hogy ebben az esetben az ott lévő ingatlannak a tulajdonosát büntessük azzal, hogy rendszeresen tisztítsa az árkot. Ez a feladat szerintem önkormányzati feladat kell, hogy legyen. Menjenek végig képviselőtársaim ezeken a kertvárosi városrészeken és nézzék meg azt, hogy ezeknek a gyűjtőárkoknak a lenti végein, ahol adott esetben valamifajta ráccsal vagy egyébbel megakadályozzuk azt, hogy a még nagyobb kapacitású gyűjtőárokba átkerüljön a szemét, mekkora mennyiségű szemét, avar és miegyéb gyűlik össze rendszeresen. Erre vonatkozóan ezért egy módosító indítványt is benyújtok, ami arról szól, hogy a majdani rendeletnek legyen egy melléklete és abban a mellékletben soroljuk fel azokat a gyűjtőárkokat, amelyeknek a tisztítása az Önkormányzat feladata kell, hogy legyen. A másik észrevételem, melyet csak elmondok, módosító indítványt nem nyújtok be hozzá, az a második oldalon található, a második francia bekezdés, amely arról szól, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan előtti területet, a járda és az úttest között füvesítheti, parkosíthatja. Én azt gondolom, hogy ennél többet kell a rendeletünkben mondanunk. Azt kellene mondanunk, hogy nem engedjük azt, hogy ezt a területet leaszfaltozza, ellenben ösztönözni kellene valamilyen módon az ingatlantulajdonosokat, hogy ezeket a járda és úttest közötti területeket parkosítsa, füvesítse. A negyedik oldalon található az a rendelkezés, amely arról szól, hogy a létrehozandó Környezetvédelmi Alap bevételei között szerepel az e rendelet által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege. Ez így pontatlan abban a tekintetben, hogy a rendelet koncepciója nem határozza meg azt, hogy a rendeletben a rendelet által tilalmazott magatartások közül
22/100 melyek azok, amelyek egy egyszerű szabálysértési tényállást valósítanak meg és ezért szabálysértési eljárásra kerülhet sor, és melyek azok a tilalmazott magatartások, amelyek ennél súlyosabbnak minősülnek és környezetvédelmi bírságot is maguk után vonnak. Ebből az anyagból nem derül ki. Számos magatartást tilalmaz a rendelettervezet, de azt is meg kell határozni, hogy ezek közül konkrétan melyek azok, amelyek szankcionálva lesznek, illetve ezek pontosan milyen jellegűek lesznek. Annyit szeretnék még hozzátenni, így az első felszólalásom keretében, hogy a negyedik oldal első francia bekezdésének végére betoldott mondat, amely úgy szól, hogy „kivételt képez, ha a közterület kialakítása ezt nem teszi lehetővé” az nem ide tartozik, hanem az utolsó előtti mondatot követően kell ezt beiktatni, amely arról szól tehát, hogy a kukát főszabály szerint nem lehet sem a járdára, sem az úttestre, csak a kettő közé helyezni. Ez alól képez kivételt az az eset, ha a járda és az úttest közötti terület kialakítása olyan, hogy ott a kukát fizikailag nem lehet elhelyezni. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: első hozzászólásával kapcsolatosan megkérdezném, hogy a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság kiegészítő indítványa 2/2. pontjának szövegét észrevette-e? „A Képviselőtestület úgy dönt, hogy kerüljön sor az árokkapacitás felülvizsgálatára elsősorban a Péceli úton, az Ároktő utcai árkok kapacitásának felméréséhez.” Ezt, mint előterjesztő befogadtam. Ez szinkronban van azzal a módosító indítvánnyal, amelyet Ön kíván beterjeszteni? Dr. Dombóvári Csaba: részben. Az kevesebbet mond, mint az a problémakör, amire én utaltam. Nem csak a bizottsági álláspontban jelzett közterületek azok, amelyek a kerületben ebbe a kategóriába tartoznak, hanem számos ilyen közterület, számos ilyen gyűjtőárok van a kerületben. Ezt most tételesen felsorolni én sem tudom. Javaslom azt, hogy kerüljön be a koncepcióba szövegszerűen az, hogy a rendelet mellékletében felsorolt gyűjtőárkok tisztítása az Önkormányzat kötelessége. Ezt oda javaslom beszúrni, ahol arról szól a koncepció, hogy egyébként pedig az ingatlantulajdonos kötelessége az árok tisztítása. Ha majd a rendelettervezet visszajön elénk, akkor annak a mellékletét kell majd az illetékes bizottságoknak is alaposan megnézniük, hogy az ott felsorolt gyűjtőárkok valóban abba a kategóriába tartoznak-e, ahol nem méltányos a tisztítás kötelezettségét az ott lakóra hárítani. Illetve melyek azok a gyűjtőárok szakaszok, mert nyílván az árok felső része, ahonnan elindul ott ez nem problematikus, csak a lenti részeken, ahol viszont már több száz méteren összegyűjti a szemetet az esővíz. Hadd mondjak el akkor még néhány észrevételt az előterjesztéssel kapcsolatban. A kihagyott szövegrészek kapcsán nyelvileg értelmezhetetlenné vált a harmadik oldal, eredetileg 9. sorszámú francia bekezdésének a szövege. Ezt majd javaslom pontosítani. Illetve ugyanúgy a harmadik oldal utolsó francia bekezdésének a szövege is. Ha ezeket a szövegrészeket kiemeljük a mondatból, akkor nyelvtanilag értelmetlen mondat keletkezik. Másrészt javasolnám azt is, ugyancsak a harmadik oldal végéhez kapcsolódóan, hogy a rendelet rendelkezzen arról is, hogy az Önkormányzat minden évben biztosítja az avar ingyenes elszállításának a lehetőségét.
23/100 Ebben az évben e célra van 5 millió forint. Szükségesnek tartom, hogy ebben a rendeletben ezt a magunk részéről, mint Önkormányzat rögzítsük, hogy ezt a jövőben is biztosítjuk minden évben. Az őszi szervezett avarszállításra sor kerül. A következő oldalon, a negyedik oldal tetején, az első francia bekezdés olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekre vonatkozóan van hatályos fővárosi rendelet. Az a fővárosi rendelet, amely előírja azt, hogy a háztartásokban keletkezett hulladékot, szemetet ki és milyen módon szállítja el. Tehát, hogy a kukákat hova kell tenni, hogyan kell tisztán tartani, stb. Nem tartom szerencsésnek, hogy most egy helyi rendeletben ezeket megismételjük, már csak azért sem, mert ez egy egyébként fővárosi hatáskör a köztisztaság kapcsán. Erre van hatályos szabályozás, így ide ezt nem szükséges ismételten beletenni. Az utolsó észrevételem pedig az első oldal első francia bekezdésére vonatkozik, ahol módosult ugyan a szöveg, de szerintem nem úgy, ahogy az a magasabb szintű jogszabályban szerepel. Ugyanis itt arról van szó, hogy az ingatlan tisztántartásáról - ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás nem kötelezi - köteles gondoskodni a tulajdonos. Ez értelmetlen is, másrészt pedig nem is így szerepel a magasabb szintű jogszabályban, hanem úgy, hogy ha erre más jogszabály vagy a tulajdonossal kötött megállapodás nem kötelez, akkor a tulajdonos feladat és kötelessége a tisztántartás. Azokban az esetekben nem a tulajdonosnak a feladata és kötelessége, ha a jogszabály, vagy az általa, mint tulajdonos által más személlyel kötött szerződés mást kötelez erre a feladatra. Ezt is szükséges lenne pontosítani. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: ezeket az észrevételeket figyelemmel kísértük és be fogjuk építeni a rendelettervezetünkbe.
mi
Kiss Lajos: egyetlen gondolatot szeretnék dr. Dombóvári Csaba képviselőtársam által elmondottakhoz hozzáfűzni. Minden vízelvezető árok elviekben gyűjtőárok is, mert valahova elviszi a felszíni vizet. A problémáját ismerem. Nem javasolnám, hogy most tegyen ezzel kapcsolatban módosító indítványt. A rendelet kidolgozásánál végig kell gondolnunk, hogy mi az a határ, ahonnan az Önkormányzatnak kötelezettsége, illetve meddig az ingatlantulajdonosok kötelezettsége. A problémát tökéletesen megértettem. Dr. Dombóvári Csaba: egyetértek alpolgármester úrral. Szerintem sem most van itt annak a helye, hogy belemenjünk abba, hogy mely gyűjtőárkok és meddig tartoznának abba a körbe, ahol az Önkormányzat feladata lenne a tisztítása. Nem is erre vonatkozik a javaslatom. A javaslatom arra vonatkozik, hogy a koncepció szövege most azzal egészüljön ki, hogy a rendelet mellékletében felsorolt gyűjtőárkok tisztítása az Önkormányzat feladata. Ha ezt így elfogadja a Képviselő-testület, akkor a rendelettervezet elkészítésével párhuzamosan fel lehet mérni és tételesen a rendelet majdani mellékletében szerepeltetni lehet azt, hogy melyek ezek az árkok, illetve melyek ezek az árokszakaszok. Valóban, most nincs itt annak az ideje és módja, hogy ebbe belemenjünk, de nem is erre vonatkozik a javaslatom. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: befogadom dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát.
24/100
Kiss Lajos: ha képviselőtársam úgy módosítaná indítványát, hogy a „gyűjtőárkok mely szakasza”, akkor az így tökéletes lenne, mert az Ároktő utcából lejövő árok gyűjtőárok, s viszi a Rákos-patakba a vizet. Tehát a gyűjtőárok mely szakaszának tisztántartása az Önkormányzat feladata. Így pontos. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott kiegészítő és módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 161/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a XVII. kerület tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/ bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 46. § /1/ bekezdés c) pontjában nyert felhatalmazás alapján megalkotandó, a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló önkormányzati rendelet koncepcióját elfogadja az alábbiak szerint: KONCEPCIÓ A rendelet hatálya terjedjen ki a XVII. kerület közigazgatási területére, a területén lévő valamennyi ingatlanra - beleértve az Önkormányzat kezelésében, tulajdonában lévő ingatlanokat is -, a jogi és természetes személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. A rendeletben szabályozni szükséges, hogy - Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó), ha erre más jogszabály vagy a tulajdonossal kötött megállapodás nem kötelezi, köteles gondoskodni. A lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használati részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar, stb.) rendszeres rovarés rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak, a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásáról pedig a használónak kell gondoskodnia.
25/100 - Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének a tisztántartásáról, kaszálásáról, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről. - Tilos a járdán lévő szemetet a környező parksávokba vagy az árokba tenni. Az ingatlan használója köteles a járdán és az útpatkáig a felburjánzó gazt, a burkolat rongálása nélkül kiírtani, az úttest vagy járda terébe az ingatlanról 2,5 m alatti kinyúló ágak, bokrok nyeséséről gondoskodni. A használó tisztántartási kötelezettsége minden esetben kiterjed a zöldsávra, annak rendszeres kaszálására, valamint a vízelvezető árkokra. A több épület elhelyezésére szolgáló építési telkeknél (tömbtelek, úszótelek) az épület körüli járdát, mely az épület körüljárására szolgál, és a közterületi járdával összekötő járdaszakaszt is köteles az épület használója tisztítani. A használónak a járdát, a járdához tartozó folyókákat biztosítani kell. Az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezetőárkokat feltölteni és betemetni tilos. A felszíni vízelvezető csatornákat betemetőket megfelelő módon bírságolni kell. Ha a felszólításban a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, tulajdonosa, úgy a szükséges munkálatokat az ingatlan használója, tulajdonosa költségére az Önkormányzat végezteti el. - Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz tisztántartása, hó- és síkosságmentesítése a használó, a létesítményt üzemeltető, illetve a tulajdonos kötelessége. - A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti. - Az Önkormányzat köteles az árok tisztításából származó földet rendszeresen elszállíttatni. - A rendelet mellékletében felsorolt mely gyűjtőárkok mely szakaszának tisztítása az Önkormányzat kötelessége. - Közterületen szemetet, hulladékot a kijelölt helyen, csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni. - Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata. - A kerület területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni. - Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja. A füvesítés, parkosítás során be kell tartania az adott területre vonatkozó szabályozási
26/100 kerettervben, szabályozási tervben, továbbá a településrendezési tervben rögzített előírásokat. - A kerület területén működő kereskedelmi egységekhez, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítményekhez tartozó kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát, stb. a tulajdonos (használó) a szükségesnek megfelelően köteles megtisztítani. - Az üzemeltető köteles a kereskedelmi egység, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmény jellegének megfelelően a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott módon, a napi, heti, havi takarításra, rovar- és rágcsálóirtásra vonatkozó szabályokat betartani. - Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztántartása az építést végző (kivitelező, tulajdonos) feladata. - Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeltetésétől eltérő módon használni csak engedély alapján lehet. - A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is. A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni, valamint járművet, munkagépet úgy tárolni nem szabad, hogy az a közterület, illetve sportolás céljára szolgáló terület rendeltetésszerű használatát akadályozza. - Hirdetményt, plakátot a rendszeresített hirdetési felületeken lehet elhelyezni. - Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az Önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását. - Eb, macska, egyéb kistestű hobbiállat, baromfi, továbbá háromhetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb 50 kg tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról, ártalmatlanításáról az állat tulajdonosának költségére az Önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az Önkormányzat saját költségére köteles gondoskodni. - A kerület területén lévő zöld területek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a
27/100 tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni. Családi házas és csoportházas részen lévő zöldterület aszályos időszakban történő locsolásáról az Önkormányzat köteles gondoskodni. - A kerület területén - az Önkormányzat tulajdonában - lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az Önkormányzat köteles gondoskodni. - Az Önkormányzat területén lévő erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos köteles gondoskodni, melynek során be kell tartania a magasabb szintű jogszabályokban rögzített előírásokat. - Az erdőkben, parkokban, közterületi zöldövezetben hulladékot lerakni, legeltetni és makkoltatni tilos. - Az erdőbe, parkokba gépjárművel, motorkerékpárral, illetve lovas kocsival - a kijelölt útvonal kivételével - tilos behajtani. - Tilos erdőterületen, parkokban az élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, díszítő gally termelését szolgáló erdő és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést. - Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken, az arra jogosult által engedélyezett időszakban, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával szabad. Parkban és erdőben tilos tűzet rakni! - Tilos az Önkormányzat közigazgatási területén található fák megcsonkítása, a fákra plakátok ragasztása és kiszegezése. - Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a 120 kW teljesítmény alatti tüzelőberendezés, illetve valamennyi fűtőberendezés használata során csak olyan tüzelőanyagok elégetése engedélyezett, melyek a berendezés használati utasításában szerepelnek. - Nyílt téren, illetve hatósági engedéllyel nem rendelkező berendezésben veszélyes hulladékot (műanyag, gumi, olaj, festék, gyógyszer, elem stb.) égetni tilos. - A rendelet mellékletében felsorolt ipari és szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozóan működési engedély csak akkor adható ki, ha a vállalkozási tevékenységet a rendelet mellékletében meghatározott területen kívánja gyakorolni. - A rendelet mellékletében felsorolt ipari és szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó új üzlet nyitását lehetővé tevő működési engedély a rendelet mellékletében meghatározott területre vonatkozóan akkor adható ki, ha a kérelmező az előírt szakhatósági engedélyekkel rendelkezik. - A működési engedély módosítása során az üzletnyitásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A rendelet alkalmazása során módosításnak minősül a működési engedély jogosultjának névváltozása, az üzletkör megváltoztatása, újabb üzletkör felvétele. A működési engedély módosítása iránti eljárás során vizsgálni kell, hogy a módosításra benyújtott üzletnyitási kérelem nem esik a fentiekben meghatározott tiltó rendelkezés hatálya alá.
28/100 - A jegyző méltányosságból engedélyezheti az üzlet további működését abban az esetben, ha a működő üzlet a rendelet mellékletében felsorolt ipari és szolgáltató tevékenységet nem a rendelet mellékletében meghatározott területen végezte korábban, és a módosítási kérelem alapján a működési engedélyben szereplő üzletkörökben nem történik változás, csupán a kereskedő személye változik. - A háztartási hulladék gyűjtése zárt rendszerű tárolóban történik. - A szállításról - előre meghatározott időben - a Fővárosi Önkormányzat által megbízott szervezet gondoskodik. - A lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben, területeken felhalmozódott szilárd hulladék elszállítására az évente szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető, figyelembe véve a lomtalanításra vonatkozó egyéb előírásokat. - A háztartási szemetet kizárólag erre a célra gyárilag kifejlesztett, megfelelő műszaki állapotú hulladékgyűjtő edényben lehet gyűjteni. Az ingatlan használója köteles a szolgáltató által elfogadott típusedényzetet beszerezni, a szemét elszállításánál azt használni és karbantartásáról, tisztán tartásáról, pótlásáról gondoskodni. A szemétgyűjtőt az ingatlan használója saját ingatlánán belül köteles elhelyezni. Azokat csak a szállításra meghatározott időszakban lehet a járdán és a közút közötti területre kihelyezni úgy, hogy a gyalogos és közút forgalmát ne akadályozzák és a közterületen lezárást ne okozzanak. Tilos az edényzetet a közúton, illetve közparkolóban, valamint a járdán erre az időszakra is elhelyezni. A szemétgyűjtő tartályok kihelyezése és a gyűjtést követő visszahelyezése az ingatlan tulajdonosának és használójának feladata. Kivételt képez, ha a közterület kialakítása ezt nem teszi lehetővé. Ez alól felmentést a Képviselő-testület a közterület használatáról szóló rendeletében adhat abban az esetben, hogy ha a társasházaknál és pavilonoknál ez nem oldható meg. Kérelemre a Képviselő-testület által jóváhagyott, a közterület használatáról szóló rendeletben megfogalmazott díj ellenében kialakíthatnak kukatároló helyeket, amelyek sem a parkoló használatát, sem pedig a közlekedést nem zavarják. Ezeknek a kukatárolóknak a felépítése és a közterületi díj fizetése a mindenkori használó feladata, illetve kötelezettsége lenne, aki köteles arról gondoskodni az engedély alapján, hogy a kukatároló környéke állandóan rendben legyen, a kukatárolót csak az arra illetékesek használhassák. - A Képviselő-testület határozatában a szakbizottság javaslatára az Önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló vagy az Önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését igényelheti. Az erre vonatkozó indítványban meg kell határozni, hogy a hatástanulmány milyen hatások vizsgálatára térjen ki.
29/100 - Az Önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az Önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén azok hatásai előreláthatóan az Önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3%-át érintik, illetve amelyek a környezet minőségét előreláthatóan negatív módon befolyásolják. - Az Önkormányzat a Kvt. 58. § (1) bekezdése alapján környezetvédelmi alapot hoz létre. - Az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alap" bevételei: a/ az Önkormányzat rendelete által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b/ a területi környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a, c/ a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d/ az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e/ egyéb bevételek. - Az Önkormányzat bevételének környezetvédelmi célokra elkülönített összegét költségvetési rendeletében határozza meg. - Az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alap"-ot kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni. - Az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alap" felhasználásáról - a képviselő-testületnek történő beszámolási kötelezettség mellett a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság gondoskodik. Az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alap" felhasználását az Önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá. - A rendelet tartalmazza az előírásokat megsértőkkel szemben alkalmazandó szankciókat. - A rendeletben fogalmazódjon meg a szigorítási szándék (illegális szemétlerakás esete). - A rendeletben kerüljenek meghatározásra a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó koncepcionális elvek. II. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy kerüljön sor az árokkapacitás felülvizsgálatára, elsősorban a Péceli úton, az Ároktő utca árka kapacitásának felmérésére. III. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának - az avarégetésről szóló, többször módosított 1/1995.(I. 27.) számú rendeletének, - a szeszesital fogyasztásának közterületen való korlátozásáról szóló 45/1999.(VI. 18.) számú rendeletének, - rendelkezései épüljenek be a Koncepció alapján megalkotandó rendeletbe.
30/100 IV. Felkéri a polgármestert, hogy az I., III. pontban foglalt döntésnek megfelelően gondoskodjék a rendelettervezet elkészíttetéséről és Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület augusztusi rendes ülése (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 22. pontja: 88/2004/03. 19. Javaslat a Leányfalui Ifjúsági Tábor térítésmentes használatának engedélyezésére Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: tájékoztatásul elmondom, hogy a határozati javaslat I. és II. változatot tartalmaz. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 162/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a DIABÉTESZ Gyermek és Ifjúsági Országos Szövetség kérelmére, 2004. július 23– augusztus 01. közötti időszakra a cukorbeteg gyermekek üdültetéséhez, oktatási táboroztatásához – 50 gyermek és 10 felnőtt részére - a Leányfalui Ifjúsági Táborban térítésmentes üdülési lehetőséget biztosít. 2. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésről a DIABÉTESZ Gyermek és Ifjúsági Országos Szövetség képviselőjét, továbbá az Egyesített Szolgáltató Központ vezetőjét értesítse. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (28 igen, 1 nem szavazat) A napirend 23. pontja: 89/2004/03. 22. Javaslat pályázat kiírására kisebbségi önkormányzatok részére Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
31/100 163/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület pályázatot ír ki a Budapest Főváros XVII. kerületi kisebbségi önkormányzatok részére, az alábbi feladatok megvalósításának támogatására: -
A kisebbség helyi történetének, hagyományainak feltárása, feldolgozása, dokumentálása. A kisebbség történetét, hagyományait bemutató kiállítás megrendezése. A kisebbségi nyelv oktatása. A kisebbségi hagyományok megőrzése, folytatása érdekében önszerveződő közösségek és nemzetiségi osztályok diákjai tanórán kívüli tevékenységének támogatása. Művészeti, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása. A kisebbségek nemzeti ünnepeinek, történelmük jelentősebb évfordulóinak megünneplése. Hagyományőrző táborok szervezése, megvalósítása. Kapcsolattartó rendezvények szervezése, lebonyolítása más, hazai települések kisebbségével, az anyanyelvet beszélő országgal, országokkal. Kisebbségi beilleszkedést segítő programok szervezése, ismeretterjesztő előadások a kisebbség történetéről. Iskola előkészítő, felzárkóztató programok. Könyvek megjelentetése, havilapok beindítása. Eszközbeszerzés a nemzetiség nyelvének, kultúrájának oktatásához. Kisebbségi önkormányzatok által használt helyiségekbe bútorok, berendezések beszerzése.
Előnyt élveznek a folyamatos tevékenységet tükröző és helyben megvalósuló pályázatok. A programokat 2004. június 1-től 2005. május 31-ig lehet tervezni. A pályázatban a pályázott feladattal kapcsolatban az alábbiakat kérjük ismertetni: -
a feladat részletes leírását, programját, tervezett megvalósítási idejét, a rendezvényen résztvevők tervezett létszámát, részletes költségtervét, a pályázott önkormányzati támogatás összegét.
A pályázatok elkészítésével, a pályázati célok megvalósításával (szervezés, közreműködés) összefüggően felmerülő személyi jellegű kifizetések (megbízási díjként) és azok járulékai a pályázati cél megvalósítására megítélt összeg maximum 30 %-áig számolhatók el.
32/100 A pályázathoz kérjük mellékelni a kisebbségi önkormányzat határozatát arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi önkormányzat a pályázaton részt kíván venni, a pályázatát benyújtja. A 2003. évi pályázaton támogatásban részesült önkormányzatoknak írásos beszámolót kell készíteniük a támogatásból megvalósult programokról, feladatokról. A beszámolót a pályázattal egyidejűleg kell benyújtani. A pályázatot a Polgármesteri Hivatal I. emelet 103. sz. irodájában lehet benyújtani két példányban (munkanapokon, külön-külön lezárt borítékban.) A borítékon fel kell tüntetni „Kisebbségi Önkormányzat pályázata”. A pályázat benyújtásának határideje: 2004. április 26. hétfő 18.00 óra. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a pályázati felhívást a Budapest Főváros XVII. kerületi kisebbségi önkormányzatok elnökeinek juttassa el. 3. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a frakciók által delegált 1-1 fő képviselőből, az Oktatási Bizottság, az Ifjúsági és Sport Bizottság, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnökéből Bakos Péter képviselő részvételével munkacsoportot hoz létre, amely munkacsoport véleményezi a benyújtott pályázatokat és javaslatot készít a kisebbségi önkormányzatok támogatására meghatározott előirányzat felhasználására. A kisebbségi önkormányzatok támogatására vonatkozó javaslatot, a munkacsoport javaslatának figyelembevételével, a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a kisebbségi önkormányzatok értesítésére: a döntést követő 8 napon belül, az előterjesztés benyújtására: a Képviselő-testület május havi rendes ülése. (24 igen szavazat, 5 tartózkodás)
A napirend 24. pontja: 90/2004/03. 22. A Budapest, XVII. kerület Borsó u. 10. szám alatti KOROVEND 17 Kft. (korábbi neve R+G BAU Kft.) által bérelt 20 + 28 m2 területű üzlethelyiség rendeltetés módosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: bejelentem, hogy a határozati javaslat I. és II. változatot tartalmaz.
33/100
Derczbach Istvánné: az előterjesztésben szerepel, hogy korábban, 2002-ben az üzlet átalakult. Akkor a környékbeli lakosság erősen tiltakozott. Azóta oly módon változott a helyzet, hogy valóban, amit a tulajdonos megígért megfelelően fogja szabályozni a nyitvatartást, valamint az egyéb zajforrásokat -, azóta ezt minden további nélkül betartja. Mondhatnám azt, hogy pontosan azok a lakók – beszéltem velük –, akik előzőleg az üzlet nyitását kifogásolták, most úgy nyilatkoztak, hogy semmi kifogásuk nincs a söröző működésével kapcsolatosan. Én javaslom, hogy ezt az előterjesztést fogadja el a Képviselőtestület. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. Remélem még egyszer nem követem el azt a hibát, hogy a személyes félelmeimet elmondom, de a vita zárása után elmondhatom, nyilatkoztam és ehhez tartom magam, hogy semmilyen itallal kapcsolatos helyiségnek a nyitását nem fogom támogatni. Így most sem támogatom. 164/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1.) A Képviselő-testület a 271/2002. (VI. 20.) Kt. határozatát visszavonja. 2.) A Képviselő-testület hozzájárul, hogy a KOROVEND 17 Kft. a Budapest, XVII. kerület Borsó u. 10. szám alatti önkormányzati tulajdonú üzlethelyiséget teljes egészében (111 m2 + 48 m2) sörözőként üzemeltesse. 3.) Felkéri a Polgármestert, hogy a 2.) pontban foglalt döntése alapján adja ki a tulajdonosi hozzájárulást kérelmező részére és a bérleti szerződés 2.) pontban foglalt döntésének megfelelő módosítása iránt tegye meg a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. felé a szükséges intézkedéseket. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a tulajdonosi hozzájárulás kiadására: a döntést követő 15 napon belül (18 igen, 3 nem szavazat, 8 tartózkodás) A napirend 25. pontja: 91/2004/03. 22. Javaslat az Erdős Renée Ház működési engedélyének módosítására vonatkozó kérelem benyújtására Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): Szeretném jelezni, hogy személyes érintettség miatt nem veszek részt a szavazásban.
34/100 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 165/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy kérelmet nyújt be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak abból a célból, hogy az Erdős Renée Ház részére új, a jelenlegi állapotnak megfelelő működési engedély kerüljön kiadásra, valamint ezzel együtt kérelmezi a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény önálló működési engedélyének visszavonását. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntéséről értesítse az intézményvezetőt. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, a kérelem benyújtására: a döntést követő 30 napon belül (27 igen szavazat, 1 tartózkodás Dr. Dombóvári Csaba érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban)
A napirend 26. pontja: 96/2004/03. 23. Dr. Tengelyi Zsuzsanna kérelme a házi gyermekorvosi tevékenységének vállalkozási formában történő ellátására Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 166/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület hozzájárul, hogy dr. Tengelyi Zsuzsanna házi gyermekorvosi tevékenységét 2004. május 1. napjától 2009. április 30. napjáig a BI-BIO Egészségügyi Betéti Társaság keretein belül vállalkozási formában lássa el. 2./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a határozat mellékletét képező szerződést kösse meg a BI-BIO Egészségügyi Betéti Társasággal. 3./ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat nevében módosítsa a 297/2000. (V. 18.) Kt. határozat 17./ pontja alapján az Önkormányzat és a Rákosmenti Gyermekorvosok Szövetkezete között a házi gyermekorvosi
35/100 tevékenység vállalkozási formában történő ellátására kötött szerződést közös megegyezéssel. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a szerződés megkötésére, illetve módosítására: 2004. április 30. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 27. pontja: 97/2004/03. 23. Javaslat a „Laborcz Ferenc Szobrászműhely támogatására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
Alapítvány”
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 167/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy 100.000,- Ft összeggel támogatja a Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítványt a választókerületi működési céltartalék előirányzat egyidejű csökkentésével. 2. Felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően gondoskodjon a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztés elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az alapítvány értesítésére: a döntést követő 30 napon belül, a rendelettervezet benyújtására: 2004. évi júniusi rendes ülés (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 28. pontja: 100/2004/03. 24. Javaslat a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelettervezet koncepciójára Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: módosító indítványt nyújtott be a Pénzügyi Bizottság, a Szociális és Lakásügyi Bizottság. Kiss Lajos: nagyon vártam már, hogy legyen az Önkormányzat kezében olyan lehetőség, amely arra tudja kényszeríteni az ingatlantulajdonosokat, hogy az elkészült csatornahálózatra kössenek rá és használják. A csatornaépítési pályázatok beadásánál az Önkormányzatnak vállalni kell azt, hogy kilométerenként legalább ötven bekötést eszközöl, illetve a megépített
36/100 csatornahálózatnál az ingatlanok hatvan százaléka bekötésre kerül. El kell mondanom azt, hogy mi úgy jelentjük, ami valós, hogy minden ingatlan bekötésre kerül. Ez idáig rendben van, de az ingatlantulajdonosok jó része nem hajlandó rákötni a beadott csőre, egész egyszerűen nem használja a csatornahálózatot. A tisztességesebbje olyan emésztőt épített, amelyből nem szivárog el a szennyvíz. Időnként kiszívatja, amikor kell és el van intézve. Ám a döntő résznél olyan emésztők vannak, ahol a szennyvíz a talajba elfolyik és nagymértékű talajszennyezést okoz. Idáig az Önkormányzatnak a kezében nem volt olyan lehetőség, hogy az ingatlantulajdonosokat kötelezze a rákötésre. Most sincs. Azonban van egy olyan lehetőség, hogy a talajterhelési kötelezéssel néhány év múlva annyit kell fizetni, mintha a csatornát használná és ezen kívül, még ki kell szippantania az emésztőjéből a szennyvizet. Ennek következtében rá lesz kényszerülve arra, hogy rákössön a csatornahálózatra. Úgy gondolom, az igazi az lenne, ha minden ingatlan rákötésre kerülne. Azonban tudomásul kell venni, hogy ebben a kerületben vannak olyan emberek, akik olyan jövedelmi viszonyok között élnek, amik nem adják meg a lehetőséget arra, hogy rákössenek. Ezeket a kedvezményeket javasolta eltörölni a Pénzügyi Bizottság. A Szociális és Lakásügyi Bizottság pedig a díjhatárt javasolta emelni. Javaslom azt, hogy a Képviselő-testület ne fogadja el a Pénzügyi Bizottság javaslatát, mert ezzel néhány családot nagyon-nagyon kellemetlen helyzetbe tudunk hozni. Olyanokat, hangsúlyozom, akik egészen egyszerűen nem tudják fizetni a díjat. Fodor Róbert: én egyetértek Kiss Lajos alpolgármester úr felszólalásával. Viszont, ha megnézzük azt, hogy ha valóban az a szándék, hogy ezek az emberek csatlakozzanak rá a már meglévő csatornahálózatra, nem hiszem, hogy ez a talajterhelési díj motiválni fogja őket. Hiszen jelenleg a csatornahasználat köbméterenként 240 forintba kerül, tehát egy 120 Ft/m3es díj semmiben sem fogja érdekeltté tenni az ingatlan tulajdonosát, hogy rácsatlakozzon. Tehát, ha valóban az a célunk, hogy csatlakozzanak rá, akkor további gondolkodást igényel ez a javaslat. A másik pedig, hogy én azt gondolom, hogy egy egészséges szociálpolitikát nem ilyen engedményekben kellene megfogalmaznunk, hanem egységesen vonatkozzon mindenkire ez a rendelet, és aki támogatásra szorul, teremtsük meg annak a keretét, egy olyan szociális segítséget nyújtsunk, amiből támogatni tudjuk a rászorultakat. Ne ezekben a rendeletekben tegyünk egy csomó kivételt, hanem, ha egy ilyen döntést meghozunk, akkor az egységesen vonatkozzon mindenkire, és aki támogatásra szorul, azt pedig megfelelő keretek között támogassuk. Bús Bence: én tovább fűzném Fodor Róbert képviselőtársam gondolatainak fűzérét. Én azt javaslom, hogy a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló, azt a bizonyos „ötvenezer forintos” rendeletet kellene úgy módosítani, hogy a három gyermekes családok, illetve a hetven évnél idősebbek esetében ezt a hozzájárulást ne vessük ki akkor, amikor a csatornahálózatra csatlakoznak. Ez egy pozitív célt motiválna, hiszen jelen esetben ezzel a rendelettel arra ösztönöznénk őket, hogy ne kössenek rá, hiszen nem jár semmilyen következményekkel ez a magatartás. Azzal a javaslattal pedig, amit én
37/100 vetettem fel, szerintem a helyes irányba fordíthatnánk ezeknek az embereknek a szándékát. Hiszen azzal, hogy kedvezményt kapnának a csatornacsatlakozás amúgy elég tetemes költségéből, biztos, hogy nem jelentene nekik akkora terhet és inkább megfontolnák, hogy ezt a lépést megtegyék. Ez az egyik felvetésem. A másik pedig az, hogy ennek a rendeletnek, ill. határozatnak a végrehajtásakor adók módjára kellene beszedni a talajterhelési díjat. Meglehetősen komoly apparátusbeli fejlesztést igényelne, hiszen bevallást, adatlapot kellene szinte minden lakosnak benyújtania, amit itt a kerületben a Hivatal bírálna el és kezelne. Továbbá kezelniük kellene egyenként azoknak az embereknek az elszámolását is, a szennyvízelszállításáról gondoskodó vállalkozók számláit és a felhasznált vízmennyiség közötti különbségeket is kellene kiszámolniuk. Úgy gondolom, hogy ez egy meglehetősen súlyos feladat és biztos, hogy több státuszbővítést igényelne. Ez az oldala a rendelettervezetnek nincs kidolgozva a határozati javaslatban. Azt szeretném kérdezni, hogy ezen gondolkozott-e már a hivatalvezetés, hogy ez mivel jár? Derczbach Istvánné: ha az alaprendelet 13. §-át megnézzük, akkor a rendelet rendelkezik arról, hogy az Önkormányzatok rászorultsági alapon, illetve mentességet adjanak a kérelmezőknek. Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés és a határozati javaslatnak a 3/a pontja pontosan erre vonatkozik, hogy milyen esetekben kapjanak kedvezményt a rászorulók, hogy mentesüljenek a csatornadíj fizetése alól. Ebből a meggondolásból következve adta be a Szociális és Lakásügyi Bizottság azt a módosító indítványt, amely Önök előtt van. Kérem, hogy ezt fogadják el. Kiss Lajos: úgy gondolom, hogy azok az ingatlantulajdonosok, akik nem kötnek rá a csatornára, azoknak elfolyik a szennyvíz, nem kell érte fizetni, stb. Van egy másik oldala is ennek. Úgy gondolom, hogy amikor a kedvezményekről beszélünk, akkor ezeket az embereket vesszük figyelembe. Egy meglévő, üzemelő családi háznál ki kell építeni a csatornarendszert, meg kell építeni az aknát, ahova ráköt. Ennek a költsége – természetesen a helyi adottságtól függően – változik. Itt lehet számolni 100-300 ezer forintos költséggel, a rákötést illetően. Tehát nagyon sok olyan család van, akinek nincsen 100-300 ezer forintja arra, hogy bekösse. Bekötné a szerencsétlen, de egészen egyszerűen nem tudja, nincs ennyi pénze. Tehát én azért gondolom, hogy nagyon körültekintően kellene a Hivatalnak elbírálnia azt, hogy ki kap kedvezményt. Igen is kell adni kedvezményt azoknak az embereknek, akiknek nem tud az Önkormányzat segíteni. Természetes, ha az Önkormányzat elfogadja ezt a rendeletet, a Hivatalon belül a szervezés meg fog történni, és semmiféle akadálya nem lesz annak, hogy akinek fizetni kell, azok az Önkormányzat számára ezt az összeget befizessék. Bús Bence: még egyszer szeretném megerősíteni, azt amit elmondtam. Én úgy vélem, hogy nem azokat kellene támogatnunk, akik nem kötnek rá, hanem azért kellene fellépni, hogy kössenek rá. Azoknak kellene inkább engedményt adni, akiknek ez az ötvenezer forint elengedése valamelyest megkönnyítené a helyzetüket.
38/100 Kiss Lajos: figyelemreméltónak ítélem, amit képviselőtársam elmondott. Gondolkodni fogunk azon, hogyan lehetne ezt figyelembe venni, amit elmondott a rendeletnél. Azonban el kell mondanom, hogy ez az ötvenezer forint, mikor 100-300 ezer forint körül van a rákötés, nem fogja megoldani a rákötési lehetőségét. Szilágyi Antal: azt szeretném javasolni, hogy majd a 2005. évi költségvetés elfogadásakor próbáljunk meg egy alapot teremteni ezeknek a támogatására. Ez az Újpesti Önkormányzatnál úgy működik, hogy a rászorulóknak a bekerülési költség 50 %-át az Önkormányzat fizeti. Nézzük meg a 2005. évi költségvetés tervezésénél, hogy lehetséges-e ez nálunk. Dr. Hoffmann Attila: a Szociális és Lakásügyi Bizottság módosító indítványát befogadtam. Bár egyetértek bizonyos részeivel, de a szociális érzékenységem folytán a Pénzügyi Bizottság módosító indítványát nem tudtam befogadni. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a Pénzügyi Bizottság módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a Pénzügyi Bizottság módosító indítványát 6 igen, 14 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 168/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület a talajterhelési díj fizetéséről szóló rendelettervezet tartalmára vonatkozóan az alábbi koncepciót fogadja el: 1.) A rendelet hatálya a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 2.§ (2) bekezdése szerinti természetes és jogi személyekre terjedjen ki. 2.) A fizetendő talajterhelési díj megállapítása a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben foglaltak szerint történjen, figyelembe véve a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeleten alapuló területi besorolást. 3.) a) A talajterhelési díj fizetés alól kapjanak mentességet azok a kibocsátók, akiknek háztartásában az 1 főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: 1 fős háztartás esetén a 190 %-át,
39/100 2 fős háztartás esetén a 150 %-át, 3 vagy annál több fős háztartás esetében a 130 %-át, s az ingatlant nem hasznosítják jövedelemszerzés céljából. A mentességi kérelmeket 2004. évre vonatkozóan 2004. szeptember 30-ig, ezt követő években pedig minden év február 28-ig kell az adóhatóság részére benyújtani. A jövedelmi viszonyok alapján egyébként mentességre jogosult kibocsátó ne kapjon mentességet a díjfizetés alól, ha a háztartásban lévő nagyértékű ingóság értéke meghaladja a 800.000,- Ft-ot, vagy ha 1.000.000 Ft-nál nagyobb értékű ingatlan van a saját vagy vele közös háztartásban élő családja tulajdonában, kivéve, ha az elidegenítési tilalom alatt áll vagy haszonélvezettel terhelt, illetve a család által ténylegesen lakott. b) Kapjanak mentességet azok az egyedülálló, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő kibocsátók, akik már 70 éven felüliek, a 70. életévük betöltését követő negyedév első napjától. c) Kapjanak mentességet azok a kibocsátók, akik háztartásukban három vagy annál több kiskorú gyermeket nevelnek. d) Kapjanak egy évre mentességet a díj fizetése alól azok a kibocsátók, akiknek az ingatlanja előtt a közcsatorna kiépítése 2004. évben, vagy az azt követő években valósul meg, ez a mentesség a kibocsátót azonban a közcsatorna üzembe helyezésétől számított egy évig illetheti meg. 4.) A talajterhelési díj fizetési kötelezettség bevallására külön nyomtatványt kell készíteni. 5.) A talajterhelési díj fizetési kötelezettség fennállásáról a kibocsátóknak nyilatkozatot kell tenniük annak érdekében, hogy az előlegek befizetéséhez szükséges regisztrációt el lehessen végezni. II. Felkéri a polgármestert, hogy az I. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék az önkormányzati rendelet tervezetének elkészíttetéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelet-tervezet benyújtására: a Képviselőtestület májusi rendes ülése (21 igen, 1 nem szavazat, 6 tartózkodás)
40/100 A napirend 29. pontja: 101/2004/03. 24. Javaslat a Budapest, XVII., Csabamező u. 12. szám alatti, 134510/148 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a beépítési kötelezettség és annak biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törlésére Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 169/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Csabamező u. 12. szám alatti, 134510/148 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a beépítési kötelezettség biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törléséhez hozzájárul Nagy Csaba 1171 Budapest, Ecsedháza u. 16. szám alatti tulajdonos részére. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett beépítési kötelezettség és annak biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törlése iránt a Fővárosi Kerületek Földhivatala felé intézkedjen. 3./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft útján értesítse a kérelmezőt. Felelős : dr Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, nyilatkozat kiadására: a döntést követő 30 napon belül (25 igen szavazat, 3 tartózkodás)
A napirend 30. pontja: 102/2004/03. 24. Javaslat a Budapest, XVII., Pipishegy u. 15. szám alatti, 138217/245 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a beépítési kötelezettség és annak biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törlésére Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 170/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Pipishegy u.
41/100 15. szám alatti, 138217/245 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a beépítési kötelezettség biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törléséhez hozzájárul Epres Ilona 1114 Budapest, Orlay u.4. szám alatti tulajdonos részére. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett beépítési kötelezettség és annak biztosítására bejegyzett elidegenítési tilalom törlése iránt a Fővárosi Kerületek Földhivatala felé intézkedjen. 3./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft útján értesítse a kérelmezőt. Felelős : dr Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, nyilatkozat kiadására: a döntést követő 30 napon belül (25 igen szavazat, 3 tartózkodás)
A napirend 32. pontja: 106/2004/03. 24. A 2004. június 13-án megrendezésre kerülő Európai Parlamenti Választás előkészítése Előadó: Dr. Nagy István jegyző Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az előterjesztés előadója Dr. Nagy István jegyző, aki pillanatnyilag kórházban fekszik. Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy jegyző úr jól van, túl van a műtéten. A gyógyulás útjára lépett. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 171/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 2004. június 13. napjára kitűzött Európai Parlamenti Választás lebonyolításához a Szavazatszámláló Bizottság tagjai személyi juttatását maximum bruttó 11.000 Ft-ra kiegészíti, de a kiegészítés összege nem haladhatja meg a bruttó 3.000 Ft-ot. A Képviselőtestület a Szavazatszámláló Bizottságok póttagjai részére bruttó 3.000 Ft tiszteletdíjat állapít meg. 2) A Képviselő-testület az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében 1.410.000 Ft összeget biztosít a 2004. évi költségvetésében (ebből a személyi juttatás összege: 1.050.000 Ft, a munkáltatót terhelő járulék összege: 360.000 Ft) a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével.
42/100
3) Felkéri a polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet előkészítéséről és Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a rendelettervezet benyújtására: a Képviselő-testület májusi rendes ülése (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 33. pontja: 107/2004/03. 24. Javaslat pályázat benyújtására önkormányzati intézmények energia költségeinek mérséklésére Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Dr. Dombóvári Csaba: mikor várható döntés a Minisztérium részéről a pályázatok sorsáról? A saját forrást a tervszerű karbantartásra szánt keretekből biztosítjuk. Általában az ilyen intézményekben az éves tervszerű karbantartási munkálatokat a nyári szünetben célszerű elvégezni. Ha a pályázatok elbírálása és az értesítés túlságosan belenyúlik a nyárba, akkor azon intézmények esetében, amelyekről kiderül, hogy nem nyertek a pályázaton, kérdés, hogy mikor fogjuk tudni az idei évre szánt felújítási, karbantartási keretet felhasználni? Attól félek, hogy az lesz a dolognak a vége, hogy szeptemberben, októberben tanévkezdéskor fogjuk majd azokat a munkákat elvégezni, amelyekre egyébként szükség van. Kiss Lajos: azért nem tudok válaszolni, hogy mikor történik ezeknek a pályázatoknak az elbírálása, mert a pályázatok elbírálása folyamatosan, havonta történik. Úgy gondolom, ha nyerünk - amiben bízom - a pályázaton, akkor mindenféleképpen meg fogjuk oldani ezt a pénzügyi problémát. Nem fogja akadályozni az intézmények nyári tervszerű karbantartását. Dr. Dombóvári Csaba: ha viszont folyamatos az elbírálás, akkor gondolom folyamatos a benyújtás is és nincs határideje a benyújtásnak. Akkor az anyagban szereplő június 30-i határidőnél szorosabb határidőt szabjunk mi meg a pályázatok benyújtására. A magunk részéről is tegyünk annak érdekében, hogy minél hamarabb a pályázatot kiíró elé kerülhessenek a pályázataink, hogy minél hamarabb döntés születhessen róla. Ma április 15e van, azt gondolom, hogy egy egyhónapos határidő elég kell, hogy legyen a pályázatok benyújtására, így május 15-ét javasolnám mindenesetben megjelölni. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Kiss Lajos alpolgármester úr, mint előterjesztő befogadta dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát.
43/100 További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 172/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy részt kíván venni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználásának és energia költségeinek mérséklésére kiírt pályázaton a Jókai Mór Általános Iskola nyílászáró szerkezeteinek cseréje érdekében. 2.) A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Jókai Mór Általános Iskola nyílászáró szerkezeteinek cseréjéhez az intézmény 2004. évi tervszerű karbantartási munkáira jóváhagyott 9.000.000,- Ft keretösszeg beszámítása mellett önrészként további 14.388.750,- Ft fedezetet biztosít a 2004. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2004. június havi rendes ülésére. 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület június havi rendes ülése., értesítésre: a döntést követő 15 napon belül - pályázat benyújtási határidő: 2004. május 15. II. 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy részt kíván venni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználásának és energia költségeinek mérséklésére kiírt pályázaton a Bóbita Napköziotthonos Óvoda nyílászáró szerkezeteinek cseréje érdekében. 2.) A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Bóbita Napköziotthonos Óvoda nyílászáró szerkezeteinek
44/100 cseréjéhez az intézmény 2004. évi tervszerű karbantartási munkáira jóváhagyott 5.500.000,- Ft keretösszeg beszámítása mellett önrészként további 11.728.750,- Ft fedezetet biztosít a 2004. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2004. június havi rendes ülésére. 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület június havi rendes ülése, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül - pályázat benyújtási határidő: 2004. május 15. III. 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy részt kíván venni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználásának és energia költségeinek mérséklésére kiírt pályázaton a Napsugár Napköziotthonos Óvoda nyílászáró szerkezeteinek cseréje érdekében. 2.) A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Napsugár Napköziotthonos Óvoda nyílászáró szerkezeteinek cseréjéhez az intézmény 2004. évi tervszerű karbantartási munkáira jóváhagyott keretösszegből 2.000.000,- Ft beszámítása mellett önrészként további 638.074,- Ft fedezetet biztosít a 2004. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2004. június havi rendes ülésére.
45/100 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület június havi rendes ülése, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül - pályázat benyújtási határidő: 2004. május 15. IV. 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy részt kíván venni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználásának és energia költségeinek mérséklésére kiírt pályázaton a Polgármesteri Hivatal nyílászáró szerkezeteinek cseréje érdekében. 2.) A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Polgármesteri Hivatal nyílászáró szerkezeteinek cseréjéhez az intézmény 2004. évi tervszerű karbantartási munkáira jóváhagyott keretösszegből 8.000.000,- Ft beszámítása mellett önrészként további 3.684.331,- Ft fedezetet biztosít a 2004. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2004. június havi rendes ülésére. 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület június havi rendes ülése, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül - pályázat benyújtási határidő: 2004. május 15. V. 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy részt kíván venni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználásának és energia költségeinek mérséklésére kiírt pályázaton a Dózsa Művelődési Ház nyílászáró szerkezeteinek cseréje érdekében.
46/100
2.) A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Dózsa Művelődési Ház nyílászáró szerkezeteinek cseréjéhez az intézmény 2004. évi tervszerű karbantartási munkáira jóváhagyott keretösszegből 7.500.000,- Ft beszámítása mellett önrészként további 5.964.347,- Ft fedezetet biztosít a 2004. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2004. június havi rendes ülésére. 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület június havi rendes ülése, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül - pályázat benyújtási határidő: 2004. május 15. VI. 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy részt kíván venni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználásának és energia költségeinek mérséklésére kiírt pályázaton a Százszorszép Napköziotthonos Óvoda nyílászáró szerkezeteinek cseréje érdekében. 2.) A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Százszorszép Napköziotthonos Óvoda nyílászáró szerkezeteinek cseréjéhez az intézmény 2004. évi tervszerű karbantartási munkáira jóváhagyott keretösszegből 4.500.000,- Ft beszámítása mellett önrészként további 3.237.507,- Ft fedezetet biztosít a 2004. évi költségvetésben a hitelfelvételi előirányzat egyidejű felemelésével. 3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 2. pontban foglalt döntésnek megfelelően a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el és terjessze be a Képviselő-testület 2004. június havi rendes ülésére.
47/100 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület június havi rendes ülése, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül - pályázat benyújtási határidő: 2004. május 15. (28 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 34. pontja: 109/2004/03. 25. Javaslat kerületbe bevezető főútvonalak mentén „üdvözlő” táblák elhelyezésére Előadó: Lázár Attila önkormányzati képviselő Lázár Attila: a Költségvetési Bizottság módosító indítványát befogadom. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: módosító indítványt nyújtott be még dr. Dombóvári Csaba képviselő úr is, valamint kiegészítő indítványt nyújtott be a Pénzügyi Bizottság. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát 8 igen, 14 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett. Ismertetem és szavazásra bocsátom a Pénzügyi Bizottság kiegészítő indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a Pénzügyi Bizottság kiegészítő indítványát 12 igen, 15 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 173/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1.) Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a kerületből be- és kivezető kilenc út mentén üdvözlő táblákat kíván elhelyeztetni, amelyeken a kerületi címer és az alábbi felirat szerepeljen: „Üdvözöljük
48/100 Budapest Főváros XVII. kerületében”, „Viszontlátásra”, továbbá legyen feltüntetve a kerületrész neve is.” 2.) Felkéri a Polgármestert, hogy az 1.) pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében a terveztetéssel, engedélyeztetéssel és kiviteleztetéssel kapcsolatos költségek fedezetének biztosítása érdekében készíttessen előterjesztést, s terjessze azt a Képviselőtestület elé. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, előterjesztés benyújtására: a Képviselő-testület júniusi rendes ülése (26 igen, 4 nem szavazat)
A napirend 35. pontja: 110/2004/03. 25. Javaslat testvérvárosi kapcsolat kialakítására a horvátországi Lovran városával Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: tájékoztatásképpen elmondanám szóbeli kiegészítésemet. Horvátország magyarországi nagykövetének javaslatára Lovran város keresett meg bennünket, ők javasolták a testvérvárosi kapcsolat kialakítását és kérték, hogy április 23-25-én látogassunk ki egy ismerkedésre. Itt tartunk most. A határozati javaslat A/ és B/ változatot tartalmaz. Nem kívánok belemenni történelmi dolgokba, de ez is régen a „nagy” Magyarország területéhez tartozott. Tengerparti városunk volt. Hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat A/ változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 174/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete kinyilvánítja azon szándékát, hogy testvérvárosi kapcsolatot kíván létesíteni a horvátországi Lovran városával. 2. Felhatalmazza a polgármestert az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében arra, hogy vegye fel a kapcsolatot Lovran város önkormányzatának elnökével és folytasson vele tárgyalásokat a Testvérvárosi Együttműködési Szerződés megkötésével kapcsolatban. Felkéri, hogy a tárgyalások eredményéről tájékoztassa a Képviselő-testületet, s terjessze be a szerződés tervezetét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a kapcsolatfelvételre: a döntést követő 15 napon belül; a tárgyalások lebonyolítására: folyamatos,
49/100 tájékoztatásra, szerződés-tervezet november 30-ig (30 igen szavazat, egyhangú)
benyújtására:
2004.
A napirend 36. pontja: 111/2004/03. 25. Javaslat közbeszerzési eljárás megindítására az önkormányzati intézmények közbiztonságát erősítő járőrszolgálat ellátására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Miló Béla (ügyrendi): szeretném tájékoztatni a Képviselő-testületet, hogy a Közbiztonsági Bizottság jegyzőkönyvében az én hibámból tévesen került be a szavazás eredménye. A hiba kijavításáról intézkedtem. Helyesen 5 igen szavazattal és 1 nem szavazattal támogatta a Bizottság az előterjesztést. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Kérem ismertesse a módosító indítványát, hogy tudjuk pontosan miről van szó. Andó Miklós: azért javasoltam ezt a módosítást, mert maga a határozati javaslat nem tér ki pontosan arra, hogy mit akarunk megpályáztatni. Konkrétan, hogy hány főre, milyen szolgáltatásokat. Akkor lehet kiadni pályázatra ezt az anyagot, ha meghatározza a Képviselő-testület, hogy mit akar járőröztetni. Ha ezt a javaslatot kidolgozza a Hivatal, akkor az a Közbiztonsági Bizottság elé jut és egy bizottsági ülés keretén belül azt véleményezzük. Ha úgy gondolja polgármester úr, hogy erre is terjedjen ki, akkor kiegészítem. Én ezt elég automatikusnak éreztem, hogy ha ez kidolgozásra kerül, akkor véleményezze az illetékes bizottság. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a pontosítás érdekében jobbnak találnám, hogy ki legyen egészítve. Andó Miklós: amit felolvasott polgármester úr nem akarom elismételni. Egy mondat van beszúrva az eredeti szövegbe. A 2. pont szó szerint úgy szólna, hogy „A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban megfogalmazott célkitűzés megvalósítása érdekében dolgoztassa ki a járőrszolgálattal kapcsolatos létszám és feladatkövetelményt, és ennek alapján folytasson le közbeszerzési eljárást a közterületek közbiztonságát erősítő járőrszolgálati feladatok ellátására az Önkormányzat nevében.” Itt fogom kiegészíteni, hogy ezt a javaslatot pedig a Közbiztonsági Bizottság véleményezze. Bús Bence: véleményem szerint ezt az előterjesztést szerves egységben kellene kezelni a szabadidős közterületi járőrtevékenység c. előterjesztéssel, amit a kerületi Rendőrkapitányság folytatna le. Azt kérem a Közbiztonsági Bizottságtól, hogy amikor elbírálják ezt a pályázatot, akkor az ügynek ezt a vonatkozását is próbálják meg figyelembe venni. Nem szorosan tartozik ide, de szeretném felhívni a kerületvezetés figyelmét arra, hogy égetően szükség lenne közterület-felügyelet létrehozására is a kerületben. Talán ezek a
50/100 pénzek jobban hasznosulnának, ha erre is áldoznánk. Különös tekintettel a nem rég elfogadott környezetvédelmi koncepcióra. Dr. Hoffmann Attila: erre valóban nagy szükség lenne. Lázár Attila: az előterjesztés kapcsán megdöbbenve tapasztaltam, és nem tudom, hogy mi teszi indokolttá, hogy közel duplájára emelkedett az az összeg, amit ennek a járőrszolgálatnak a működtetésére az Önkormányzat biztosítani kíván. Ezért csatlakozva az előttem szóló képviselőtársamhoz én is azt szorgalmaznám, hogy ebből a pénzből inkább a Kapitány úr nyilatkozata szerint az 1350 órát kellene kihasználni egyenruhás rendőrökkel, akik sokkal hatékonyabban, sokkal megbízhatóbban tudnák ezt a feladatot elvégezni. Különösen annak kapcsán, hogy az Okmányirodában végzett tevékenység kikerül ebből a hatáskörből. Csak utcai járőrökre közel 40 millió forintot fizetnénk ki. Ebből a pénzből ezt az 1350 órás rendőri szolgálatot bőven el tudnánk látni, illetve a Kapitány úr el tudná látni a embereivel. Ez a kerület, a közrend és minden egyéb szempontból is sokkal hatékonyabb és sokkal megfelelőbb lenne szerintem. Dr. Péczely Terézia: Lázár Attila képviselő úr azon felvetésére szeretnék válaszolni, hogy duplájára emelkedett ez a költség. Nem tudom, hogy képviselő úr ezt honnan veszi, mert ez nem így van. Itt semmiféle költségnövekedésről nincsen szó. Nyilvánvalóan a közbeszerzési eljárás során is egy olyan nagyságú összeget kell megjelölni vagy fedezetként biztosítani az eddigi tapasztalatok alapján, amennyiből eddig is ellátható volt ez a feladat. Itt szó nincsen növekedésről. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy itt két különböző dologról van szó. Egyszer van a rendőrség közterületen való jelenléte, ami egy nagyon-nagyon fontos dolog, és nagyon jó hatással lehet a közbiztonság alakulására a kerületben, ha ez a kint töltött időszak megduplázódik. Ez a feladat viszont, amit az ifjúsági járőrszolgálat címszó alatt mi megvásárolunk, ez kifejezetten a gyermekeket védő, gyermekeket őrző járőrszolgálati tevékenység. Ez a munka kifejezetten iskolaidőben és iskola befejezési időben az iskolák körül történik. Gyakorlatilag jelenleg annak a cégnek, amelyik ezt a tevékenységet végzi elsődleges feladata, hogy bármilyen riasztás esetén az iskoláinknál a pedagógusoknak, a gyermekeknek a segítséget adja meg. Mivel havonta jelentést küldenek az elvégzett munkáról, úgy gondolom, hogy mindazok a bizottsági tagok, akik ezt a jelentést olvasták, illetve ezekről a beszámolókról hallanak, sajnálattal tapasztalhatják, hogy sajnos igen is nagyon sok munkája van a járőrszolgálatnak. Folyamatosan veszik igénybe tevékenységüket az intézmények. Ugyanis most már azt lehet mondani, hogy olyan mértékben romlottak a közállapotok, hogy sajnos napirenden van, hogy randalírozó szülők mennek be az iskolákba és ott bántalmaznak gyerekeket indok nélkül. Sokszor még nem is azokat a gyerekeket, akikkel az ő gyerekük konfliktusba keveredett, hanem éppen, akik a kezük ügyébe kerülnek. Gyerekek esnek neki a Gondnoknak. Több olyan szülő esett neki óvodai gondnoknak úgy, hogy súlyos testi sértést okozott. Tehát azt lehet mondani, hogy sajnos az elmúlt hónapban négy olyan eset volt, aminek alapján rendőrségi eljárások ügyészségi vádemelési szakaszba jutottak. Egyszerűen
51/100 olyan állapotok vannak, sajnos már a közoktatási intézmények körül is, hogy napirenden igénybe veszik a járőrök tevékenységét. Ugyanígy igénylik a tevékenységet a gyerekek hazakísérésénél is. Ugyanis fegyveres gyerekbandák is megjelentek a kerületben, akik különböző késsel és egyéb tárgyakkal más gyerekeket fenyegetve az értéktárgyaikat elveszik. Ilyen esetben is van úgy, hogy heteken keresztül egyes gyerekeket ezek a járőrök kísérik haza, illetve kísérik be az iskolába, mert másképp a biztonságuk nem oldható meg. Azért mondom, hogy ezt a kettőt el kellene különíteni. Sajnos a rendőrség bármennyire is együtt akar működni az Önkormányzattal, nem várható el, hogy gyerekeket kísérjen otthonról az iskolába és az iskolából haza. Ezekre a feladatokra sajnos csak az ifjúsági járőrszolgálatot tudjuk megkérni, amely lehetőséggel egyébként az intézményeink élnek. Lehet azt mondani, hogy már szinte napirendszerűen. Egyébként az intézményektől folyamatosan kérünk be értékelést arra nézve, hogy milyenek a tapasztalataik és megmondható az, hogy úgy tűnik, igénylik azt, hogy a továbbiakban is egy ilyen biztonsági segítséget kapjanak vállalkozási formában. Még azt el kell mondani, hogy itt drogprevenciós oktatást is folytat ez a cég, amelyik ezt a tevékenységet felvállalta. Ez az oktatás valamennyi kerületi felső tagozatos gyerek részére, illetve pedagógus és érdeklődő szülő részére az alapvető információkat, ismereteket megadja a kábítószerekkel kapcsolatban. Amire annál is inkább szükség van, mert éppen a tegnapi nap jött be hozzám a járőrszolgálat vezetője és egy borítékban bűnjelként öt darab fecskendőt hozott be, amit a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium körüli zöldterületen szedtek össze és ezt vitte át utána a rendőrségre, hogy beazonosítani lehessen, hogy milyen anyagokat juttattak ezekből a fecskendőkből azok az emberek magukba, akik ott az iskola környékén ezt használták. Most éjszakánként a járőrtevékenységet még kiterjesztett időben itt fogják folytatni az iskola körül. El kell mondani, hogy az oda járó gyerekekben nagy riadalmat és pánikot okozott az, hogy ezeket a fecskendőket az iskola környékén megtalálták. Lázár Attila: nem tudom, hogy alpolgármester asszonyt milyen érdekek fűzik ahhoz, hogy makacsul ragaszkodjon az Escort Védelmi Szolgálathoz, illetve ahhoz a tevékenységhez, amit az Escort végez. Ez egy másik kérdés lehet. Az előterjesztésben szeptember 1-jétől előirányzott 10 millió forint szerepel. Ennek az összegnek a pontos kibontását, ha alpolgármester asszony megtenné, hogy éves szinten, pontosan milyen összeget takarna ez a közbeszerzési pályázat? Ez az egyik kérdésem. A másik reagálásom azzal kapcsolatos, amit a droggal kapcsolatosan megelőző intézkedésként említett alpolgármester asszony. A Kapitány úr beszámolóját, illetve a közbiztonsági koncepció tervezetét ha figyelmesen elolvassa, akkor abban szerepel, hogy a rendőrség messzemenőkig ki kívánja venni a részét a drogmegelőzéssel és az iskolákkal való kapcsolattartással, előadásokkal és egyebekkel kapcsolatosan. Azt a feladatot, amit jelenleg iszonyatos összegekért az Escort végez, a rendőrség - ismételten mondom, lassan, hogy meghallja alpolgármester asszony - maximálisan el tudja látni. Előfordult napjainkban is, hogy a Ferihegyi Úti Általános Iskolában a jelenlegi rendőrjárőrök ott állnak és beszélgetnek az Escort Védelmi Szolgálat emberével. Négyen állnak egy iskola előtt egy időben. Akkor megkérdezném, hogy ha jelenleg a
52/100 rendőrség tudja biztosítani az iskolák környékét, akkor mi szükség van az Escortosokra és mi szükség van további pénzkidobásokra. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a járőröknek, illetve a védelmi cégeknek semmiféle intézkedési joga nincsen. Az iskolákba attól, hogy megpofoznak gyerekeket … - itt utalnék azokra a jegyzőkönyvekre, amiket az Escort Védelmi Szolgálat havonta küld a Képviselő-testület felé -, nem szeretnék viszont visszautalni, azokra a téli hógolyódobálásokra és egyéb súlyos eseményekre, amikre a járőrszolgálat vezetője felhívja a figyelmet, illetve mint a havi legfontosabb esemény kerül megemlítésre. Ez egy vicc. Ha képviselőtársaim veszik a fáradtságot és elolvasnak egy pár jegyzőkönyvet, akkor meglátják, hogy mire költjük ezt a pénzt, amit az Escort zsebébe dobunk teljesen feleslegesen. Még egyszer megerősíteném Bús Bence javaslatát, hogy polgármester úr tegyen javaslatot, hogy önálló közterület-felügyeletet hozzunk létre, ami kiegészítve a rendőrség munkáját, sokkal hatékonyabban tudna elvégezni olyan feladatokat is, amit jelenleg az Escort és egyik védelmi cég sem tud elvégezni. Ezzel utalnék itt a korlátlanul elszaporodott hirdetőtáblák elhelyezésére, és egyebekre is. Várom alpolgármester asszony válaszát. Dr. Péczely Terézia (ügyrendi): először is szeretném visszautasítani Lázár Attila képviselőtársamnak meglehetősen ízetlenül megkezdett hozzászólását. Ha vette volna a fáradtságot és elolvasta volna az előterjesztést, akkor látná azt, hogy egy közbeszerzési eljárás kiírására teszünk javaslatot és itt senki nem preferál cégeket és semmilyen közünk és semmilyen érdekünk nem fűződik hozzá. A leghatározottabban kikérem magamnak, hogy Képviselő Úr ilyen rosszindulatú rágalmazással és gyanúsítással illesse bármelyik vezetőt vagy akár engem. Nos az Ön által elég gyakran használt szavaival élve minősíthetetlen és tűrhetetlen ez a stílus, amit itt megengedett magának. Ha szintén venné a fáradtságot és elolvasná – mivel költségvetésig terjedő időszakokról van szó – az előterjesztést, akkor láthatná, hogy az idei összeg semmivel nem emelkedik és nyilvánvalóan ugyanebben a nagyságrendben kívánjuk ezt a munkát finanszírozni, amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy kiírja a közbeszerzési eljárást. A harmadik dolog, amit szeretnék a képviselőtársam figyelmébe ajánlani, illetve megkérdezném tőle, hogy van-e fogalma arról, hogy a közterület-felügyelet felállítása és az átvétele a kerület részéről, ha a fővárosi feladatot átvesszük ez milyen költséggel terheli a kerületet és honnan kívánja a fedezetét biztosítani. Ha azt mondja, hogy ez az Escort vagy bármilyen vállalkozási díjakból kijön, akkor meglehetősen meglepett leszek. Még egy utolsó megjegyzés, ha képviselőtársam venne annyi fáradtságot, hogy a DADA program és a rendőrség kábítószer-ellenes programjának a megmérettetésének illetve értékelésének utána nézne, akkor sajnos azt kellene megállapítsa, hogy ezek a programok becsődöltek. Nem érik el a céljukat és nem tudták azt a felvilágosító munkát elvégezni, amire szükség volt. Esetleg megkérdezhetné az intézményvezetőket a véleményükről, mielőtt ilyen vehemensen nekimegy egy olyan témának, amiről láthatólag fogalma sincs. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: nem kívánom a sajtó munkáját korlátozni, de itt élénk reagálást vált ki a beszédek közbeni fotózás.
53/100
Kovács István: alpolgármester asszonyt szeretném megkérdezni arról, hogy ez a Szolgáltató tulajdonképpen milyen intézkedési jogkörrel bír? Visszautalva Lázár Attila képviselőtársam kérdésére, mert erre úgy emlékszem, nem kaptunk választ. Úgy tudom, hogy ha bármi olyan esemény történik, akkor arra terjedhet ki a hatáskörük, hogy kihívják a rendőrséget és ő intézkedik bizonyos területeken. Tehát különösebb intézkedési jogosítványai nincsenek az Escort járőrszolgálatnak. Még egyszer ki szeretném hangsúlyozni, hogy szervezetlenül volt megoldva a feladat ellátása, mert ahogy Lázár Attila képviselőtársam elmondta, rendszeresen a Ferihegyi úton az iskola mellett szoktam bekanyarodni reggel és két rendőr és két Escortos fogja egymás kezét és ügyeli a rendet, hogy hányan tudnak átmenni a gyalogátkelőhelyen. Még egy kérdésem lenne - lehet, hogy figyelmetlen vagyok, mert az anyagból ki kellett volna boncolni -, hogy hány iskolához jutnak el reggel ezek az Escortosok? Hány iskola az, ahol gyakorlatilag jelen tudnak lenni reggel 7 órától 8.30-ig az iskolakezdéskor? Azt hiszem ezek a kritikus időszakok és ahogy alpolgármester asszony is mondta, meg az iskola befejezési időpontja. Hány iskola van ebben a kerületben, ahova el tudnak jutni reggel mindazért az emlékezetem szerint húsz millió forintért, amit éves szinten kifizetünk ennek a cégnek. Dr. Péczely Terézia: az intézkedési jogkörük annyi, mint bármely más állampolgáré. Többlet intézkedési jogkörrel egyik biztonsági cégnek az embere sincsen feljogosítva. Viszont valamennyi állampolgár a magyar jogszabályok és a Bűntető Törvénykönyv alapján fel van arra jogosítva, hogy ha jogsértés vagy bűncselekmény elkövetését tapasztalja, akkor a bűncselekmény elkövetőjét visszatarthatja. Mivel ők erre felkészített emberek, nyilván valóban ezt nagyobb sikerrel meg tudják tenni, mintha bármely járókelő végezné ezt a feladatot. Háromszor két járőr van, amiből egy gépkocsis és két járőr pár pedig gyalogos. Beosztási terv alapján mennek a kerületben, járnak különböző intézményekhez. Nyilvánvalóan egy nap ennek a hat embernek is - mivel járőr párban járnak - korlátozott a megjelenése. Egy hónap alatt, illetve kérés alapján a kerület minden iskolájába eljutnak. Illetőleg, ha bármilyen probléma van, értesíthetőek és akkor a gépkocsis járőr pár azonnal azon a helyszínen van, ahol a problémát meg kell oldani. Lehetséges, hogy minden iskola mellé kellene olyan embereket állítani, akik segítik a munkát, nyilvánvalóan ennek a költségei jóval magasabbak lennének. Most három járőr pár van, az pedig huszonhat járőrt jelentene, ha minden iskola mellé állítanánk egy járőr párt. Dr. Farkas Tibor: a közrend, a közvédelem a kerületben nagyon gyenge lábakon áll. Bár most már javuló helyzet tapasztalható az elmúlt néhány hónapban az új rendőrvezető működése kapcsán. Azért mégis úgy gondolom, hogy ez a szervezetettség szükséges, de nem ilyen szinten. Úgy látom, hogy itt valóban elsősorban sétafikálásról van szó. Semmiféle ellenőrzésről nincs szó. Egy mondatot kiragadnék: „A járőrtevékenységről havonta írásos beszámolót küldenek a Rendőrkapitányságra, a Közbiztonsági Bizottság elnökének és Dr. Péczely Terézia alpolgármesternek.” Ezzel mit tud ellenőrizni a három fórum. Úgy gondolom, hogy nem elegendő az ellenőrzés
54/100 ilyen szintű megszervezése. Akármelyik cég fogja – és remélem nem egy cégről van szó és itt versengés lesz – megnyerni a pályázatot, az írásos feltételeit ki kell dolgozni, hogy a havonta esedékes beszámoltatási és ellenőrzési lehetősége az Önkormányzatnak, illetve a Képviselő-testületnek megadathasson. Mindenképpen ide kell, hogy kerüljön hozzánk, hogy jobban figyelemmel tudjuk kísérni, akármelyik járőrszolgálatról van is szó, hogy valóban megéri-e a pénzt, amit belefektetünk. Elhiszem azt, hogy leküldik a beszámolót, de mit írnak benne. Hallottunk erről már valamit, mert én nem emlékszem rá. Csak jót hallottunk, hogy minden szépen és rendben működik, de sokkal biztonságosabb lenne az ellenőrzés szempontjából, ha a Képviselő-testület gyakorolná ezt a jogosítványt. Illetve legalább tájékoztatást kapnánk erről és így figyelemmel tudnánk kísérni a munkát. Javaslom, hogy a közbeszerzési eljárás során kiválasztásra került céget akkor emeljük be az ellenőrzés mikéntjébe, hogy ha a Képviselő-testület gyakorolja az ellenőrzés lehetőségét a közbiztonság ilyen formájú biztosításáról. Lázár Attila: Az előterjesztés negyedik és hatodik bekezdésében van említve az Escort Védelmi Szolgálat. Hitem szerint semmiféle gyülekezeti és egyéb érdeket nem sértettem azzal, hogy ezt az előbbi felszólalásomat megtettem. Szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a tevékenységet, amit jelenleg az Escort Védelmi Szolgálat vagy az őt kiváltó következő cég ennyi pénzért végez, ez felesleges. Javasolnám ügyrendi javaslatként az előterjesztés napirendről való levételét, illetve megvizsgálni azt a kérdést, hogy a rendőrség kiegészítő járőrökkel ezt a tevékenységet hogyan tudná elvégezni. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el 12 igen, 16 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett Lázár Attila azon javaslatát, miszerint az előterjesztést vegyék le napirendről. Koszorúsné Tóth Katalin: a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírja, hogy a települési önkormányzat feladata a gondoskodás, a közbiztonság kérdésének mérlegelése. Azt gondolom, hogy elég sok felelőtlen hozzászólást hallottam már. Felvetődtek bizonyos kérdések, hogy nem tudunk ennek a cégnek a tartalmi munkájáról semmit. Ha én valamit nem tudok megítélni, akkor nem értem, hogy merülnek fel kételyeim. Azt gondolom, hogy Lázár Attila képviselő úr még a kerületben sem lakott, amikor itt az iskolák előtt felmerült az a gondolat, hogy drogdilerek találhatók. Inkább nem nevesítem az iskolát a személyiségi jogok védelme alapján. Azt hiszem, hogy az akkori Képviselő-testület ilyen célból fontolta meg ezt a kérdést, hogy valamilyen szolgálattal szervezetten próbálja az intézményeit védelmezni. Az előterjesztésben én semmi olyat nem látok, hogy nevesítenénk egy céget. Én is azt gondolom, hogy egy ilyen pályáztatás során több cégnek a tartami munkájából következik a győztes kijelölése. A mai világban nagyon fontos az, hogy önkormányzati szinten gondoskodunk az intézményeink biztonságáról. Ennek alapján javaslom egyúttal a vita lezárását.
55/100
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 175/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Koszorúsné Tóth Katalin javaslatára) úgy dönt, hogy a 111/2004. számú, „Javaslat közbeszerzési eljárás megindítására az önkormányzati intézmények közbiztonságát erősítő járőrszolgálat ellátására” tárgyú előterjesztés tárgyalása felett a vitát lezárja a hozzászólásra jelentkezett Képviselők meghallgatását követően. (19 igen, 7 nem szavazat, 3 tartózkodás) Kovács István: Csak arra szeretném még egyszer felhívni a figyelmet, Koszorúsné Tóth Katalin képviselőtársamnak mondanám, nem vagyunk az ellen, hogy ezt a feladatot megoldjuk. Két dologra szeretnénk rávilágítani. Az egyik az, hogy egy bizarr hasonlattal szeretnék élni: ha egy épületben öt gázcsap van és ég a ház, akkor, ha elzárok kettőt, attól még fel fog robbanni az épület. Ezért is gondolom azt, hogy hiába küldünk ki két iskolához járőrt, mindnyájan tudjuk, hogy hány iskola van még a kerületben, ahova nem jutott járőr. Másrészről semmiféle intézkedési jogköre nincsen. Csak egy összehasonlításra szeretném felhívni a figyelmet. Ebben a kerületben 21 millió forintért három pár járőr kilenc órában tudna járőrözni, nemcsak az iskoláknál. Összehasonlíthatatlan az arány. Szerintem ennek a szolgáltatásnak nincsen hatékonysága. Lehet azt ragozni, hogy van egy járőrkocsi, stb. A rendőrségnek is van járőrkocsija. Ha a rendőrséget hívja ki a tantestület, az is ott van két percen belül, valószínűleg előbb, mint az Escort. Megkülönböztető jelzéseket használhat, fegyverhasználati lehetősége van. Erre a disszonanciára szeretném felhívni a figyelmet. Nem azt mondom, hogy ne oldjuk meg ezt a feladatot és ne menjünk oda az iskolákhoz, csak itt aránytalanságok vannak. Az előterjesztés szerint éves szinten 30-35 millió forintot akarunk költeni egy ilyen feladat megoldására, amikor itt van egy kapacitással bíró rendőrség. Semmilyen szolgálat nem fog tudni olyan állományt kiállítani ezért a pénzért, amilyet itt helyben a rendőrök el tudnak látni. Erre szerettem volna rávilágítani és nem arról szól a hozzászólásunk legalábbis az én hozzászólásom -, hogy ne oldjuk meg ezt a feladatot, mert igenis ott kell lennünk az iskoláknál minél nagyobb létszámban. Azt hiszem, hogy ebben a kerületben ahány iskola van, ahhoz képest a két iskolánál ellátott járőrfeladat egyenlő a nullával. Lázár Attila: szeretném felhívni Koszorúsné Tóth Katalin képviselőtársam figyelmét, hogy amennyiben mélyebben szeretné megtekinteni az Escort Védelmi Szolgálat jegyzőkönyveit, akkor módja van rá. A Közbiztonsági Bizottság Elnökének a birtokában vannak ezek a dokumentumok. A tavalyi éves teljes anyagot át tudja tekinteni. Végezetül egy mondatot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. Nem szeretném, hogy hitbeli döntések szülessenek, igyekezzünk szakmai döntéseket hozni ebben a kérdésben mindenképpen.
56/100 Alexa György: szeretném megjegyezni, hogy a rendőri járőrszolgálat és ez a tevékenység nem teljesen egybevethető. Egy korábbi döntésünk bizonyítja, hogy mindkét lehetőséggel élni kívánunk, illetve, hogy ezzel a lehetőséggel élni kívánunk, azt a szavazás majd eldönti. A másikról már szavaztunk. Két hasonló célú, hasonló okú, de nem hasonló tartalmú tevékenység ez, és egy másik viszonyt is eredményez. Nyilvánvalóan ilyen szempontból az a cég, amelyik elnyeri ezt a közbeszerzést (és zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy fontos tapasztalat, hogy eddig ki csinálta ezt a tevékenységet és annak milyen tapasztalatai vannak), de itt egy közbeszerzési eljárás megindításáról van szó, amiből nem következik 100 %-os biztonsággal, hogy ugyanaz a cég nyeri el, aki ezt eddig csinálta. Magyarul, igazából az erről a cégről szerzett tapasztalatok majdan a döntéskor érdekesek lehetnek, de most magáról a pályázat kiírása kapcsán nem biztos, hogy súlyosan esnek a latba. Lényeg, az, hogy nem ugyanaz a tartalmú a két dolog. Itt drogfelvilágosító munkától kezdve több dologról szó van. Például arról is szó van, hogy bizonyos intézményeink, sajnos mostanában előforduló konkrét biztonsággal kapcsolatos problémába keverednek – lásd. mondjuk Diadal Úti Iskola és Óvoda – ahol néhány sulykot elvető szülő hajtott végre különböző nem kívánatos atrocitásokat. Ilyenkor mondjuk az a cég, amelyikkel mi szerződéses kapcsolatban vagyunk, nagyon gyorsan alkalmazható az adott konkrét feladat ellátására, egy pár napos őrző-védő tevékenységre, egy pár napos jelenlétre, ami megelőzheti azt, hogy egyébként, egy egyszeri atrocitás sorozatos atrocitássá váljon. Azt gondolom, hogy erre a tevékenységre nekünk szükségünk van, és hogy ki fogja végezni a tevékenységet, az egy későbbi döntés lesz. Dr. Péczely Terézia (ügyrendi): gratulálok a Képviselő-testület új vallásügyi szakértőjének és szeretném megkérni, hogy ezentúl ilyen szempontból legyen kedves az Önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló cégeket vallásügyileg meghatározni. Dr. Hoffmann Attila: a Közbiztonsági Bizottság kiegészítő indítványát és Andó Miklós módosító indítványát befogadom. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott módosító-kiegészítő indítványokkal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 176/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület kinyilvánítja azon szándékát, hogy 2004. augusztus 31-ét követően is támogatni kívánja a közbiztonságot erősítő járőrszolgálatot. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban megfogalmazott célkitűzés megvalósítása érdekében dolgoztassa ki a járőrszolgálattal kapcsolatos részletes létszám és feladat követelményt, és ennek alapján folytasson le közbeszerzési eljárást a közterületek közbiztonságát erősítő
57/100 járőrszolgálati feladatok ellátására az Önkormányzat nevében. A kidolgozott pályázati kiírás a Közbiztonsági Bizottság által kerüljön véleményezésre. 3. A Képviselő-testület az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében 2004. szeptember 1-től a 2004. évi költségvetésében a „Járőrözési feladatok ellátása szeptember 1-től” előirányzat terhére biztosítja a feladat ellátásához szükséges fedezetet. 4. A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy 2007. augusztus 31-ig a mindenkori éves költségvetésében biztosítja a feladat ellátásához szükséges fedezetet. 5. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy 2004. szeptember 1-től a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Okmányirodájának őrzése külön szerződés alapján, a hivatal dologi kiadásainak terhére történjen, mivel ez a tevékenység nem függ össze a közterületek közbiztonságát erősítő járőrszolgálattal. Felelős: dr. Hoffmann Attila, polgármester Határidő: azonnal, illetve fedezet biztosítására: a mindenkori éves költségvetési rendelet elfogadásának időpontja (19 igen, 5 nem szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 38. pontja: 113/2004/03. 25. Javaslat a Budapest, XVII. kerület Péceli út 200. fszt. 6. szám alatti önkormányzati bérlakásra kötött szerződés időtartamának módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 177/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.évi LXV. tv. 9. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva úgy dönt, hogy Győr Margit Budapest, XVII. kerület Péceli út 200. fszt.6.szám alatti lakos részére Budapest, XVII. kerület Péceli út 200.fszt.6. szám alatti lakást határozatlan időre bérbe adja, s ezzel egyidejűleg legalizálja az 1999. november 5. napján kötött lakásbérleti szerződést. 2. Felkéri a Polgármestert , hogy az 1. pontban foglalt döntésről a kérelmezőt értesítse. 3. Felkéri a Polgármester útján dr. Zámbó Ákost, a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy az önkormányzati lakások
58/100 bérleti szerződéseinek és a bérbeadói nyilatkozatainak ( kiutaló határozat ) felülvizsgálati eredményei ismeretében a szerződésmódosítások illetve iratpótlások érdekében szükséges intézkedéseket, valamint munkavállalói felelősség esetén szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre valamint bérleti szerződés módosítására: a döntést követő 15 napon belül (27 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 39. pontja: 114/2004/03. 25. Javaslat a XVII. kerület Hősök tere parkfelújítás 2. ütemének kivitelezésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: szóbeli kiegészítésem annyi, hogy természetesen, ahogy dr. Dombóvári Csaba képviselő úrnak ígértem, be is terjesztettem most az anyagot. Köszönöm magam és képviselőtársaim nevében is a tartalmas kiegészítést. A határozati javaslat három alternatívát tartalmaz. Andó Miklós: természetesen a kerületben nagyon sok terület van, ahol régóta várunk már arra, hogy minél több költséggel, minél szebb környezeti parkokat és játszótereket tudjunk megvalósítani. A Hősök terén már régóta folyik ez a munka. A rajzokat nézve ez az a terület, melyről annak idején határozatot hozott a Képviselő-testület, hogy bizonyos odaépült különböző épületek lebontásra kerülnének, mert egy új szolgáltatóház-szerűség kerül majd kialakításra az utca túloldalán. Az egyik ok, ami miatt nem támogatom jelenleg ezt az előterjesztést az az, hogy jó lenne megvárni, hogy ezek az épületek elbontásra kerüljenek, hiszen részben ezen a területen kívánnák most a parkfejlesztést végezni. A másik az, hogy innen nem messze fog megtörténni egy éven belül az iskola bővítése, és bármilyen ügyesen is dolgozik bármelyik kivitelező, félek attól, hogy itt meglehetősen nagy építőipari gépek fognak járkálni, parkolni. Félek attól, hogy ennél a játszótérnél a már eddig rendbe hozott részen is újabb károsodások fognak történni. Jó lenne ezt összehangolni az iskolaépítéssel, és ezeket a játszótéri munkákat utána végeznénk csak el. E két ok miatt gondolom, hogy ezt a munkát nem most kellene elvégezni. Nemcsak én, hanem sok képviselőtársam is javasolta, hogy az egyéni választókerületi keretből elég sok pénzt költsenek arra, hogy a saját környezetükben némi parkosítás történhessen, hiszen ezért lettek ezek a keretek kibővítve. Ezért úgy gondolom, ha Dombóvári úr szeretné a parkot bővíteni, akkor erre megvan a forrás, bár nem javaslom neki, hogy most ennek a résznek a bővítésére tegyen javaslatot, éppen az elmondottak miatt. Köszönöm, én nem támogatom a javaslatot. Dr. Dombóvári Csaba: én nem akartam ehhez a napirendi ponthoz hozzászólni. Amit kiosztottam, azt azért tettem, hogy írásbeli hozzászólásnak
59/100 tekintve olvassák el képviselőtársaim, tekintettel arra, hogy egy képviselőnek a napirendi ponthoz a hozzászólásra rendelkezésre álló ideje talán kevés ahhoz, hogy ennek az ügynek az előzményeit részletesen el lehessen mondani. Azt gondolom, hogy ebben az írásban, amely 4,5 évvel ezelőtt jelent meg, minden fontos momentum szerepel az előzményekről, de Andó Miklós képviselőtársam hozzászólása kapcsán mégis kénytelen vagyok feltenni egy kérdést, mégpedig azt, hogy járt-e Andó Miklós képviselő úr valaha Rákosligeten a Hősök terén? Vagy járt-e a Hősök Terei Általános Iskolának akár csak a környékén is? Kétséges, hogy járt. Ha járt volna, akkor tudná azt, hogy itt nincs játszótér. A Hősök tere egyetlen negyedében sincs játszótér, így ebben a térnegyedben sincs, amelynek a rekonstrukciójára ez az indítvány vonatkozik. Van a szomszédos városrészben, a Régiakadémiatelepen egy játszótér, de az a Heltai téren van. Kétségtelen, hogy mindkettő „h”-val kezdődik, de azt követően mindkettőnek más a neve. Az is kétséges számomra, hogy képviselő úr elolvasta-e egyáltalán ezt az előterjesztést, mert ha elolvasta volna, akkor nem fogalmazna úgy, hogy itt bővítésről van szó. Nem bővítésről van szó, hanem meglévő parkterület rekonstrukciójára vonatkozik az indítvány, ami az előterjesztésből pontosan ki is tűnik. Ha járt volna Andó Miklós képviselő úr valaha is a Hősök Terei Általános Iskola környezetében, akkor tudná azt, hogy melyek azok az ingatlanok, ahol a Hősök Terei Általános Iskola bővítésére majd sor kerülne. Tudná, vagy legalábbis láthatná, hogy a majdan ott elhaladó gépjárművek, teherautók és az onnan elhaladó gépjárművek nem a Hősök tere irányába fogják a területet elhagyni, hanem a XII. és a XIV. utca felé, melyet néhány évvel ezelőtt az Önkormányzat leaszfaltozott. Itt juthatnak majd ki a Lyka Károly utcára, amely pedig a kétéves útépítési program keretében lett leaszfaltozva. A leggyorsabban így hagyhatják el a családi házas beépített övezetet. A Hősök tere felé már a kanyarodással is problémák lennének. Dr. Hájer Emília: felhívnám a figyelmet arra, hogy eleink, akik építették a városrészeket – Rákoshegyet, Rákosligetet, Rákoscsabát, ami egy régebbi település -, parkokat alakítottak ki a templomok körül. Biztosan nem ilyen nagy költségekkel, mint amilyennel mi ezeket próbáljuk helyrehozni, rekonstruálni. Feladatunk, hogy ezeket a parkokat felújítsuk és karbantartsuk itt Rákosligeten, de felhívnám a figyelmet arra, hogy Rákoshegyen és más helyen is vannak ilyen parkok. Érdemes lenne visszanézni, hogy az elmúlt években zöldterület fenntartása címén ezeknek a parkoknak a felújítására milyen összegeket költöttünk, ennek mi volt az eredménye, a látszata, vagy mennyivel lehetett volna azt a pénzt hasznosabban elkölteni fák, cserjék telepítésével. Én képviselőként Rákoshegyen az egyik évben 300.000.- forintot fordítottam a Szent István téren a park felújítására. Az ILEX Kft-t kértem meg ennek a munkának az elvégzésére. Kaptam az ügyvezető úrtól egy 300.000.- forintos ajánlatot, ezt el is költöttem a keretemből. Ennek a munkának a látszata ma már nulla. A fákat rosszul vágták ki, újra kihajtottak. Kaptam is bírálatot az ottani művelődési ház vezetőjétől, hogy milyen munkát végeztettem a parkban, mivel minden akácfa újra kihajtott, az elültetett fák pedig nem feleltek meg a művelődési ház vezetőnőjének és a polgári kör vezetésének, bár szakértő választotta ki azokat. Valamennyi fa kiszáradt, mert megoldatlan volt a park
60/100 gondozása, ápolása, holott minden évben jelentős összeget kifizettünk arra, hogy a már korábban meglévő fákat is gondozzák a parkkal együtt. A frissen ültetett fákat locsolni kell. Volt ugyan, aki locsolgatta, de ma már egyetlen fa sem él az újonnan ültetettek közül. Hiányolom az előterjesztésből azt, hogy a templomhoz vezető út nem szerepel benne, holott meglehetősen rossz minőségű aszfalt vezet a templomhoz. Ezt az utat leginkább a katolikus emberek használják. A többi úton a gyerekek mennek az iskolába. Amennyiben a Képviselő-testület elfogadja az előterjesztést, és tovább folyik a felújítás, akkor kérem, hogy figyeljenek oda arra, hogy a templomhoz vezető járda is felújításra kerüljön. Korábban a templom bejáratához elhelyeztek egy szeméttárolót. Plébános úr a férjem által próbálta elintézni, hogy tegyék arrébb, mivel annak megtelte után rendszeresen mellédobálták a szemetet. Ez végül elintézésre került. Idén Húsvétkor ismét szemét volt lerakva a templomkertben, amely a körmenetet akadályozta. Szintén családunk oldotta meg ezt a helyzetet is. Kérem, hogy a rákoshegyi parkokat is támogassuk, ha majd én hasonló előterjesztést nyújtok be. Dr. Péczely Terézia: a költségvetés néhány sorára szeretném felhívni a figyelmét valamennyi egyéni képviselőnek, mégpedig azért, hogy adott esetben bizonyos tevékenységek előterjesztés nélkül is megoldhatóak legyenek. Minden képviselő 6 millió forint értékig az egyéni választókörzetében javasolhat olyan problémamegoldást, fejlesztést, beruházást, ami ott akkor a legégetőbb. Úgy gondolom, hogy adott esetben képviselő úr előterjesztés nélkül is meg tudja oldani ezt a kérdést. Dr. Hoffmann Attila: Dr. Hájer Emíliának mondanám, hogy a rákoshegyi Május 1. tér kapott 8 millió forintos pályázati támogatást, ezért ott komoly munkákat tudunk elvégezni az idén. Dr. Dombóvári Csaba: ennek a napirendi pontnak az előterjesztője nem én vagyok, hanem polgármester úr, és mint ő az előterjesztésében írta is, azért terjesztette be, mert a Képviselő-testület úgy fogadta el az idei tavaszi munkatervet, hogy erről az ügyről az áprilisi Képviselő-testületi ülésen tárgyalni kíván. Dr. Hoffmann Attila: ez így is van. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. alternatíváját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a határozati javaslat alternatíváját 12 igen, 14 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett.
I.
Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat II. alternatíváját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
61/100 178/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület 10 igen, 16 nem szavazattal és 3 tartózkodással úgy dönt, hogy nem fogadja el a határozati javaslat II. alternatíváját. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat III. alternatíváját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 179/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete úgy dönt, hogy 2004-ben nem valósítja meg a Hősök terei parkfelújítás 2. ütemének kivitelezését. 2. Felkéri a Polgármestert, hogy a döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft-t. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (17 igen, 11 nem szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 40. pontja: 117/2004/03. 25. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában működő közoktatási intézmények nevelési és pedagógiai programjának, valamint az intézményi minőségirányítási programok benyújtási határidejének ütemezésére Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Dr. Péczely Terézia: az Oktatási Bizottság módosító indítványát befogadom. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 180/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-ának (6) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az alábbiak szerint határozza meg a fenntartásában lévő közoktatási intézmények részére a nevelési, pedagógiai és minőség-irányítási programjaik benyújtásának határidejét: 2004. május 31-i határidőig a Gesztenyés Napköiotthonos Óvoda, Összefogás Óvoda, Robogó Napköziotthonos Óvoda, Integrált Napköziotthonos Óvoda, Bóbita Napköziotthonos Óvoda, Piroska Napköziotthonos Óvoda, Százszorszép Napköziotthonos Óvoda, Csicsergő Napköziotthonos Óvoda, a Jókai Mór Általános Iskola, Szabadság Sugárúti Általános Iskola, Laborcz Ferenc Általános
62/100 Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola, Kossuth Lajos Általános Iskola, Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola. 2004. június 30-i határidőig Eszterlánc Napköziotthonos Óvoda, Kép-Szilárd Napköziotthonos Óvoda, Aprófalva Napköziotthonos Óvoda, Micimackó Napköziotthonos Óvoda, Napsugár Napköziotthonos Óvoda, Mézeskalács Óvoda, Mákvirág Óvoda, Hófehérke Napköziotthonos Óvoda, Csillagszem Napköziotthonos Óvoda, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Diadal Úti Általános Iskola, Hősök Terei Általános Iskola, Czimra Gyula Általános Iskola, Újlak Utcai Általános Iskola, Zrínyi Miklós Általános Iskola. 2. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Pedagógiai Központ a minőségirányítási programját 2004. május 31-i határidőig, a Nevelési Tanácsadó, a Pedagógiai Szakmai Szakszolgáltató Intézet 2004. június 30-ig készítse el és nyújtsa be 3. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a fenntartásában lévő általános iskolák helyi tanterve 1-4. évfolyamra vonatkozó rendelkezései 2004. június 31-ig, az 5-8. évfolyamra vonatkozó rendelkezései 2005. június 31-ig kerüljenek végrehajtásra. 4. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a nevelési, a pedagógiai és az intézményi minőségirányítási programokat a 2004. augusztus havi rendes ülésén hagyja jóvá. 5. Felkéri a polgármestert, hogy az 1-3. pontban foglalt döntéséről értesítse az intézményvezetőket. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (27 igen szavazat, 1 tartózkodás)
A napirend 41. pontja: 118/2004/03. 25. Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények nevelési programjának és pedagógiai programjának szakértői véleményeztetésére Előadó: Dr. Péczely Terézia alpolgármester Dr. Péczely Terézia: az Oktatási Bizottság ülésén felvetődött az a kérdés, hogy bár törvényi kötelezettségünk a feladat végrehajtása, de az oktatási céltartalékon kívül van-e esetleg valami más keret, amiből ez a tevékenység finanszírozható lenne? Az elmúlt években is valamennyi oktatással kapcsolatban felmerült egyéb költség, akár pályázati önrész, akár
63/100 szakértői díj, akár valami egyéb, azt az oktatási céltartalék terhére tudtuk finanszírozni. Az idei költségvetés készítésekor magam is elgondolkoztam azon, hogy mivel idén az oktatási törvény elég sok területen kötelezővé teszi a szakértő igénybevételét, lehet, hogy erre egy külön költségvetési sort kellene beállítani. Mi akkor meg is határoztuk, hogy ennek a sornak mi lenne az összege. Egy dolog miatt tekintettünk el ettől, az Önkormányzat költségvetése nem volt rózsás. Így is hitelfelvételre szorultunk. Idén ezt a dolgot nem tudtuk keresztülvinni. Ígéretet teszek arra, hogyha a jövő évi költségvetésünk ennél kevésbé lesz feszes, akkor az oktatási törvényből adódó egyéb feladatokra egy külön sorban fogunk keretet biztosítani. Most kérem, fogadják el képviselőtársaim azt, hogy az oktatási céltartaléknak a terhére valósítsuk meg ezt a feladatot. Dr. Dombóvári Csaba: meglehetősen szánalmasnak minősíthető az a magyarázat, melyet alpolgármester asszony próbált adni arra a kérdésre, amely valóban felvetődött az Oktatási Bizottság ülésén. A költségvetés összeállításakor is ez már egy tudott dolog volt, miszerint pénzbe fog az Önkormányzatnak kerülni, hogy ezeket a programokat majd szakvéleményeztetni kell. Azért is problémás az, hogy most az oktatási céltartalék terhére kívánja az előterjesztő ezt a 4 millió forintot biztosítani. Nyilvánvalóan a kerületi oktatásügyben dolgozók körében - mindenekelőtt a kerületi pedagógusok körében - az oktatási céltartalék szerepeltetése a költségvetésben azt a látszatot kelthette esetleg, hogy a kerületi Önkormányzat ebből a céltartalékból olyan dolgokat kíván majd finanszírozni, amelyek nem kötelezően finanszírozandó feladatok, hanem olyanok, amelyek adott esetben valamifajta plusztámogatásra érdemesek. Most csalódottan fogják látni, hogy bár ilyen címen van a költségvetésben ez az összeg, azt majd elköltjük olyan feladatra, amelyet kötelezően el kell, hogy végezzünk. Ez sajnálatos. Lázár Attila: egy régi kabarétréfa kérdését szeretném feltenni: Mi kerül ezen a szakértői véleményen 4 millió forintba? Dr. Péczely Terézia: 32 oktatási intézményünk van. Ezek okiratainak teljes szakértése kerül ennyibe. Utána érdeklődhet képviselőtársam, hogy a szakértők kb. milyen összegért vállalják el a munkát. Általános iskolák esetén 150.000.- Ft a bevett szakértői vélemény díjazása kerettantervek és egyebek teljes szakértésének esetén. Óvodák esetén pedig ez hozzávetőlegesen 100.000.- Ft körüli összeg szokott lenni. Ezért állapítottuk meg a 4 millió forintot, mivel ebből biztosan – több pályáztatás után – ki tudjuk választani a megfelelő szakértői csapatot. Koszorúsné Tóth Katalin: szeretném a teljes körű válaszadást megtenni Lázár Attila képviselő úrnak, mert azt gondolom, hogy nem tudja, hogy milyen pedagógiai dokumentációkról van szó, mert a kérdést csak így tehette fel. Minden intézmény kétfajta dokumentációt köteles leadni május 31., illetve június 30-i ütemezéssel. Az egyik a pedagógiai programok módosítása, a másik az intézményi minőségirányítási program. Ez igazán az előterjesztések során kiderül, miután az önkormányzati minőségirányítási
64/100 programokat is elfogadta a Képviselő-testület. Mivel én szakértőként dolgoztam, ennyi pénzért nem vállalnám el ezeket a szakértői feladatokat, éppen azért, mert az alábbi terjedelmet tartalmazza. Egy pedagógiai program, ahol tantárgyfelosztások, törvényességi vizsgálat-kiegészítések vannak, az kb. 100-150 oldal. Az intézményi minőségirányítási programok melléklettel együtt valahol szintén 100 oldal fölötti tartalmat összegeznek. Éppen ezért kicsit attól tartottam, hogy ha valaki tisztességesen akar dolgozni - mert ha én szakértői munkát végzek, azt nagyon tisztességesen szeretem csinálni -, ennyi pénzért ilyen terjedelmű munkát, nem biztos, hogy elvállalnék. Bízom benne, hogy ezek a szakértők ezt megteszik. Lázár Attila: őszinte tiszteletem Koszorúsné Tóth Katalin képviselőtársamnak a kimagasló közbiztonsági és oktatási területen végzett szakértői tevékenységéért. Nem sikerült ugyan meggyőznie erről a kérdésről. Nem hiszem el, hogy a Hivatalban nincs olyan hozzáértő szakértői gárda, akik ezeket ne tudnák elbírálni megfelelő módon. Így jelentős mértékű lenne a megtakarítás. Megkérdezném még azt, hogy mikor volt szakértő képviselőtársam? Koszorúsné Tóth Katalin: miután a válaszomat befejeztem, a szakértői igazolványomat most kaptam meg, de ezelőtt 5 évvel is dolgoztam, így úgy gondolom, hogy hitelesíteni tudom Ön előtt magam. Ez számomra rendkívül fontos, hogy hitelesnek tűnjek. Konzultálnunk kell a közoktatási törvény fejezeteit érintően, mert akkor nem mondana ilyet a képviselő úr, hogy a Hivatalban van szakember. A közoktatási törvény 44. §-a előírja, hogy a szakértői névjegyzékben szereplő szakértők végezhetik el ezt a munkát. Dr. Dombóvári Csaba: a nevelési és a pedagógiai programok módosítására döntően a közoktatási törvény tavaly szeptemberben életbe léptetett módosításai miatt kellett sort keríteni. Megkérdezném az Önkormányzat vezetésétől, hogy e körülményre figyelemmel tett-e bármilyen lépést annak érdekében, hogy a minisztérium, vagy bármely más kormányzati tényező a szükséges kiadásoknak legalább egy részét átvállalja? Dr. Péczely Terézia: 1990. óta, amióta új önkormányzatiság jött létre Magyarországon, valamennyi kormánynak – pártállástól függetlenül – az a szokása, hogy úgy hárít az önkormányzatokra feladatot, hogy azoknak a költségvetési hátterét csak részben, vagy egyáltalán nem biztosítja. A közoktatási törvény új feladatként kötelezően külső szakértővel kötelez bennünket ezeknek a programoknak a szakértésére. Ezeknek a szakértői munkáknak megszabott díjszabása van, de sajnos ezeknek az anyagi fedezetét nem kaptuk meg. Nem tudok jó hírt mondani. Ezt valamennyi kormány úgy szokta elintézni, hogy a normatívában ez benne található. Dr. Hoffmann Attila: hogy pontosak legyünk, mi nem tettünk ilyen lépéseket. Bús Bence: remélem, hogy nem az a szakértő fogja ezeket az anyagokat szakérteni, aki az igazgatói pályázatokat, mert ott volt alkalmunk
65/100 megtapasztalni szakértelmük mélységeit. Ha ilyen gyakorisággal kell szakértői munkát igénybe vennünk, akkor talán megoldható lenne az is, hogyha az Oktatási és Művelődési Iroda állományába felvennénk egy olyan köztisztviselőt, aki a szakértői névjegyzékben szerepelne. Lázár Attila: megtekintettem Koszorúsné Tóth Katalin szakértői igazolványát, és most már csak reménykedni tudok abban, hogy nem ő fogja véleményezni saját intézményének a nevelési programját. Dr. Dombóvári Csaba: Valóban a korábbi kormányoknak rendre szemére vetették, hogy önkormányzati feladatokat állapít meg, önkormányzati kötelezettségeket ír elő anélkül, hogy annak anyagi fedezetét biztosította volna, de nekem azt mondták 2002-ben, hogy új idők jönnek mind az önkormányzatok életében, mind pedig az önkormányzati finanszírozás életében. Nemcsak nekem mondták, hanem az egész országnak. Ezek szerint mégsem érkeztek meg ezek az új idők. Alexa György: nyilvánvalóan több olyan hozzászólás is van, ami messze elvonatkozik a konkrét előterjesztéstől, ezért engedem meg magamnak, hogy egy kicsit másról beszéljek. Azt teljesen értem, hogy Lázár Attila képviselőtársamnak a szakértő és a szakértelem fogalma és kérdése idegen. 13 éve tart az a folyamat, ami arról szól, hogy az 1990-es önkormányzati törvény, melyet módosítani egyébként a fennálló politika általában nem tud, úgy próbálja a költségvetési hatásait enyhíteni, hogy egyébként folyamatosan feladatokat ad le az önkormányzatoknak. Én ezt kizárólag negatív folyamatnak nem nevezném. Amikor ennek kapcsán kritikai észrevételeket engedünk meg magunknak, akkor igazán azok a napirendek nem adnak arra módot, hogy tartalmilag ebbe a folyamatba bele lehessen menni, és egyébként az önkormányzati törvény XXI. századi használhatóságáról elmélázzunk. Ez a kérdés nem ilyen egyszerű. Elég nagy gazdálkodási önállósággal bírnak az önkormányzatok, és a fennálló kormányok nem nagyon bírnak ráhatással arra, hogy ők hogyan gazdálkodnak, és milyen színvonalon. Lázár Attila: szakértői tevékenységgel kapcsolatban utalnék az MSZP választási szlogenjére, a szakértői kormánnyal kapcsolatban ugyanakkorát tévedtek az emberek, mint ezzel kapcsolatban. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az előterjesztő benyújtott az anyaghoz egy módosítást. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a módosítással együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
66/100 181/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 44. §-a (1) bekezdésének, a 129. §-a (6) bekezdésének, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a (8) bekezdésének rendelkezései alapján a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának fenntartásában működő 17 óvoda és 13 iskola felülvizsgált nevelési programjáról, pedagógiai programjáról, valamint a 2004. évi 4 óvodába, 4 iskolába benyújtott 10 darab intézményvezetői pályázatokról – azok jóváhagyása előtt – szakértői véleményt szerez be.” II. Az I. pontban foglalt döntés végrehajtására 4.300 E Ft összeget biztosít a 2004. évi költségvetésében az oktatási céltartalék terhére. III. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a II. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a 2004. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészíttetéséről, és terjessze azt a Képviselőtestület elé. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a rendelettervezet benyújtására: a Képviselőtestület májusi rendes ülése, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (20 igen, 1 nem szavazat, 8 tartózkodás) A napirend 42. pontja: 120/2004/03. 25. Javaslat a költségvetési szervek alapító okiratának módosítására, a Polgármesteri Hivatal és a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, valamint a Dózsa Művelődési Ház és intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló szabályzatok elfogadására, és az alapító okiratok vagyonmellékletének aktualizálására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: előterjesztőként módosítottam a határozati javaslatot. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a módosítással együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
67/100 182/2004. (IV. 15.) Kt. határozat I. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a 370/2001. (VI. 28.) Kt. határozat 1. pontjával, a 391/2001.(VIII.28.), Kt. határozat 2. pontjával, az 574/2001.(XI.15.) Kt. határozattal, a 99/2002. (III.21.) Kt. határozat II. pontjával, a 189/2003. (V.15.) Kt. határozattal, valamint az 501/2003.(VI.19.) Kt. határozat 2. és 3. pontjával elfogadott alapító okiratokat 2004. május 1. napjával visszavonja és kiadja ezen határozat 1. számú mellékletét képező, alábbiakban felsorolt alapító okiratokat: -
Eszterlánc Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Gyökér u. 5. Micimackó Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Rákoscsaba - Újtelep, Diadal u. 86. Bóbita Napköziotthonos Óvoda 1172 Budapest – Régi-Akadémiatelep, Heltai tér 1. Gesztenyés Napköziotthonos Óvoda 1172 Budapest – Rákosliget, VI. u. 14. Csicsergő Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Kaszáló u. 48. Kép-Szilárd Napköziotthonos Óvoda 1174 Budapest – Rákoshegy, Kép u. 21. Aprófalva Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Egészségház u. 4. Összefogás Óvoda 1173 Budapest – Madárdomb, Lázár deák u. 15-17. Hófehérke Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Akadémiaújtelep, 525. tér 1. Napsugár Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Földműves u. 2/b. Piroska Napköziotthonos Óvoda 1171 Budapest – Rákoscsaba, Pesti út 368. Integrált Napköziotthonos Óvoda 1171 Budapest – Rákoscsaba, Óvónő u. 3. Százszorszép Napköziotthonos Óvoda 1171 Budapest – Rákoskert, Rezgő u. 15. Robogó Napköziotthonos Óvoda 1172 Budapest – Rákoscsaba - Újtelep, Robogó u. 3. Mézeskalács Óvoda 1171 Budapest – Rákoscsaba, Tanár u. 7. Mákvirág Óvoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 108. Csillagszem Napköziotthonos Óvoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 114. Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium 1174 Budapest – Rákoshegy, Széchenyi u. 1-7. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium
68/100
-
1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Akácvirág u. 49. Diadal Úti Általános Iskola 1172 Budapest – Rákoscsaba - Újtelep, Diadal út 43-49. Kossuth Lajos Általános Iskola 1171 Budapest – Rákoskert, Erzsébet krt. 56. Laborcz Ferenc Általános Iskola 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Ferihegyi út 115. Jókai Mór Általános Iskola 1171 Budapest – Rákoscsaba, Szánthó Géza u. 60. Hősök Terei Általános Iskola 1172 Budapest – Rákosliget, Hősök tere 19-20. Czimra Gyula Általános Iskola 1174 Budapest – Rákoshegy, Kép u. 14. Szabadság Sugárúti Általános Iskola 1171 Budapest – Rákoscsaba, Szabadság sugárút 32. Újlak Utcai Általános Iskola 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 110. Zrínyi Miklós Általános Iskola 1171 Budapest – Rákoscsaba, Zrínyi u. 117. Móra Ferenc Általános Iskola 1172 Budapest – Rákoscsaba – Újtelep, Naplás út 60. Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 80. Pedagógiai Szakszolgáltató Központ 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 82. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Újlak utcai Uszoda 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Uszoda u. 2. Pedagógiai Központ 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 110. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálata 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 80. Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Újlak u. 106. Egészségügyi Szolgálat 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Egészségház u. 3. Dózsa Művelődési Ház 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 113. Rákoscsabai Közösségi Ház 1171 Budapest – Rákoscsaba, Péceli út 222. Rákoskerti Művelődési Klub 1171 Budapest – Rákoskert, Rákoskert sgt. 66. Csekovszky Árpád Művelődési Ház 1172 Budapest – Rákosliget, Hősök tere 9. Erdős Renée Ház 1174 Budapest – Rákoshegy, Báthory u. 31. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Piacfelügyelete
69/100
-
1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Ferihegyi út 83. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata gyesített Szolgáltató Központja 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 170/a. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 1173 Budapest – Rákoskeresztúr, Pesti út 165.
II. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete visszavonja az 501/2003.(VI.19.) Kt. határozat 1. pontjával elfogadott vagyonmellékleteket és 2004. május 1. napjával kiadja ezen határozat I. pontjában meghatározott alapító okiratok 1. sz. mellékletét képező új vagyon mellékleteket. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a vagyonmellékletek kiadására: 2004. május 1. III. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a 370/2001.(VI.28) Kt. határozat 3. pontjával elfogadott szabályzatokat visszavonja és 2004. május 1. napjával kiadja ezen határozat 2.számú mellékletét képező, a Polgármesteri Hivatal és hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló szabályzatát, valamint a Dózsa Művelődési Ház és intézményei közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló szabályzatát. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, az alapító okiratok kiadására: 2004. május 1. (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 43. pontja: 122/2004/03. 25. Dimenzió Önkéntes Biztosító Egyesülettel megkötött megállapodás módosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: előterjesztőként benyújtottam egy kiegészítést az előterjesztéshez. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a kiegészítéssel együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
70/100 183/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Dimenzió Önkéntes Biztosító Egyesület és Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata között 2002. december hó 20. napján megkötött Megállapodást közös megegyezéssel módosítja, a határozat mellékletét képező tartalommal elfogadja. 2. Felkéri a polgármestert, hogy a megállapodás módosítását az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően az Önkormányzat nevében írja alá. 3. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a (138216) hrsz-ú közúthoz lejegyzett és az ingatlannyilvántartás szerint az Önkormányzat tulajdonába került 626 m2 átvételéről a nyilatkozatot adja ki. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a módosítás aláírására: a döntést követő 15 napon belül, a nyilatkozat kiadására: a döntést követő 15 napon belül (24 igen szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 44. pontja: 123/2004/03. 25. Javaslat Becsó Ferenc részére megítélt kártérítés kifizetésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hájer Emília: nem értem az előterjesztést. Miért kell nekünk kifizetni ezt az egészet? Dr. Hoffmann Attila: mert jogerős bírósági határozat van róla. Dr. Hájer Emília: egyetemlegesen vagyunk kötelezve mással. Dr. Hoffmann Attila: tekintettel arra, hogy a Ptk. 337. §. (1) bekezdése szerint egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, ennek következtében jogosult bármely kötelezettől kérni az egész tartozás megfizetését. Tőlünk kérte. Törvényi rendelkezésnek megfelelően Bacsó Ferenc jogosult kérelme alapján összesen 1.113.104.- Ftot kell - jogerős ítélet kötelező végrehajtása érdekében - megfizetnünk. Sajnálatosan tőlünk kérte, mivel jogfolytonos az Önkormányzat, így feltételezem, hogy ezért. Mi majd a Fővárosi Közigazgatási Hivataltól megpróbáljuk behajtani. Dr. Hájer Emília: én tudom, hogy van egy olyan további tétel. Ezzel együtt álláspontom az, hogy az egyetemleges kötelezettség semmiképpen sem azt jelenti - még egy költségvetési szervnél sem -, hogy nekünk ki kell fizetni az egészet kamataival, és aztán majd futhatunk a pénzünk után. Tisztelettel megkérdezem, hogy ha Dr. Hoffmann Attila polgármester és Keserű Lajosné
71/100 aljegyző asszony egyetemlegesen van kötelezve, akkor polgármester úr vállalnád-e azt, hogy aljegyző asszony helyett is kifizeted az 500.000.forintot? Nem azt tennéd-e, hogy csak a felét fizetnéd ki? Ahogy ezt az Önkormányzatot vezeted, légy szíves legyél éppen olyan körültekintő a mi vagyonunkkal szemben is, és ne vállaljuk fel a kifizetést. Nem szabad megtenni, hogy mi fizessük ki ezt az összeget. Én megértem, hogy ennek a szegény embernek jár, jogos, megítélte az ítélőtábla, de hát a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak pontosan úgy van költségvetése, és a költségvetésének pontosan úgy van egy rovata - vagy talán még jobban azokra az esetekre, amikor államigazgatási jogkörben eljárva kárt okozott, hogy a ráeső részt megfizesse. Én tisztelettel kérem, hogy a ránk eső részt fizessük csak meg, a Fővárosi Közigazgatási Hivatalra eső 50 %-ot semmiképpen sem. Az egyetemlegesség a jogosult védelme, miszerint bármely adóstól vagy kötelezettől kérheti az összeg megfizetését. Az ő igényérvényesítésének a könnyebbségét jelenti és nem azt, hogy az adóstárs – gondolkodás nélkül – a másik helyett fizet. Az életben ez nem így működik. Ha erre ígéretet kapunk polgármester úrtól, hogy egy tollvonással, telefonnal vagy levéllel tudod ezt az ügyet a Fővárosi Közigazgatási Hivatallal rendezni, akkor legyen, de semmi indoka nincs annak, hogy mi a teljes összeget kifizessük. A fele összeg bennünket terhel, kétség kívül, a másik fele pedig a Fővárosi Közigazgatási Hivatalt. Dr. Hoffmann Attila: nagyra becsülöm az Ön szaktudását, és köszönettel is veszem, mert amit az Önkormányzatunknak nem kell kifizetni, az nekem örömet okoz. Ha módosító indítványt nyújt be, akkor szívesen befogadom és támogatom is. Függesszük fel ennek a napirendi pontnak a tárgyalását. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 184/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy a 123/2004. számú, „Javaslat Becsó Ferenc részére megítélt kártérítés kifizetésére” tárgyú előterjesztés tárgyalását felfüggeszti. (24 igen, 1 nem szavazat, 4 tartózkodás) EBÉDSZÜNET
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: zárt ülést rendelek el. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel!
72/100 A napirend 37. pontja: 112/2004/03. 25. Javaslat a Budapest, XVII. kerület Hunyadi u. 50. szám alatti önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan (Bartók Ház) hasznosításával kapcsolatos döntés meghozatalára Előadó: Veressné Bakó Ilona; az Európai Uniós Integrációs Bizottság elnöke Veressné Bakó Ilona: az előterjesztést alaposnak és jól kidolgozottnak tartom, melyet a kijelölt bizottságok megvitattak, véleményeztek és elfogadását javasolták. Dr. Dombóvári Csaba: sajnálatos módon a Civil Fórum még mindig nem működik a kerületben – ezt néhány testületi üléssel ezelőtt már kénytelen voltam egyszer felvetni –, és ezen ügy kapcsán ismételten kénytelen vagyok ezt szóba hozni. Ha azok, akik annak idején ezt annyira szorgalmazták, komolyan gondolnák, hogy erre a civil fórumra szükség van, akkor ez a napirendi pont meg kellett volna, hogy járja a Civil Fórum fórumát is. Itt egy olyan ügyről van szó, amely azt gondolom, hogy nagyon sokakat érint. A Civil Fórumba bejelentkezett szervezetek közül is több olyan van, amelynek ügykörébe, feladatkörébe tartozik az e napirendi pont által érintett ingatlan sorsa, jövője. Éppen ezért én sajnálattal látom azt, hogy az előterjesztő a javasolt meghívottak között nem szerepeltette a Civil Fórum azon tagjait legalább, ha többet nem is, de a Rákoshegyi Polgári Kör képviselőjét -, akit azért azt gondolom, hogy mégiscsak érintettek e tekintetben, hogy egy Rákoshegyen található önkormányzati tulajdoni ingatlan - amelynek azért múltja van, hiszen itt erről van szó alapvetően - sorsáról születne majd egy döntés. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola még az előterjesztés benyújtása előtt, 2004. február 10én intézett egy levelet a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnökéhez amelyet csatolva meg is kaptunk -, amelyben jelezték azt, hogy egy szabályos pályázat keretében szeretnének az épület üzemeltetésének jogához hozzájutni. Ez is egy olyan körülmény, amely megint csak azt indokolta volna, hogy az előterjesztőnek a meghívni javasolt személyek sorában illett volna és szükséges lett volna szerepeltetnie a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Iskola képviselőjét, mint olyan szervezetet, amely már korábban az előterjesztés benyújtását megelőzően jelezte, hogy a maga részéről szeretné az épületnek az üzemeltetési jogát megszerezni. Egy dolog az, hogy az előterjesztés miről szól. Egy dolog az, hogy az előterjesztő adott esetben nem ért egyet az egyéb irányú hasznosítási célokkal, hanem a maga részéről arra a hasznosítási célra tesz javaslatot, ami az előterjesztésben szerepel. Ha komolyan gondolják Önök azt, hogy a kerületi civil szervezetekkel és általában az önkormányzati intézményekkel korrekt és tisztességes kapcsolatot akarnak tartani, akkor legyenek szívesek a jövőben az ilyen jellegű előterjesztések tárgyalására az érintetteket meghívni és ez által a meghívni javasolt személyek soraiban őket is feltűntetni. Szeretném azt jelezni, hogy a hozzám érkezett információ szerint ezen napirendi pont kapcsán a RÁZEME képviseletében Szabó István szeretné, ha a Képviselőtestület szót adna neki. Ez ügyrendi javaslat is egyben.
73/100
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 195/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Dombóvári Csaba javaslatára) úgy dönt, hogy a RÁZENE részéről Szabó Istvánnak 5 percben szót ad. (27 igen szavazat, 2 tartózkodás) Dr. Fachet Gergő: az előterjesztésben olvasom, hogy „képzési feladat ellátására szükség lesz olyan épületre, ahol az OKJ képzésben részesülő kerületi hátrányos helyzetű fiatalok számára az oktatási és támogató hátteret biztosítani lehet. Erre a célra megfelelő megoldást jelentene az Önkormányzat tulajdonában lévő…” és nem is folytatom. Nos, az „erre a célra megfelelő megoldást jelentene” mondattal abszolút módon nem tudok egyetérteni, tekintettel arra, hogy több érvem is van emellett és ebből egykettőt most el is mondanék. Az egyik az a szokásos kérdés, ami fölmerül rendszeresen, hogy „Mit viszünk az EU-ba itt a csatlakozás küszöbén?” Nos, nagyon sokszor elhangzik az, amit tegnap is hallottam a TV-ben az Európai Bizottságba delegált magyar személytől is, hogy a kultúránkat. Azt a kultúrát, tulajdonképpen direktívák, amit semmilyen más EU-s előírás nem szabályoz, tehát a tagállam önmaga szabályozza és rendezi. Nos, ez marad a saját kezünkben, és mi nem óhajtunk igazán élni vele. Kultúránkat visszük, de hogyan, hogyha bármilyen rentábilis megoldásra azonnal ráugrunk és nem számít, hogy az épületnek a múltjával egyezik-e ez a cél. Én úgy látom, hogy nem célszerű forintosítani a kultúránkat. Itt nem csak a rentabilitás kérdése a lényeg, hanem az is, hogy milyen célra használjuk föl. Továbbá, dr. Dombóvári Csaba képviselőtársam még a 118/2004. számú, „Javaslat a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények nevelési programjának és pedagógiai programjának szakértői véleményeztetésére” tárgyú előterjesztés kapcsán azt mondta, hogy új időket ígértek az önkormányzatok számára. Nos, ha ezek „az új idők” – amit úgy fogalmaztak meg a kampányidőszakban, hogy több pénzt az önkormányzatoknak, ha jól emlékszem és ez kampánycéllal – legalább két év múlva teljesülnének, akkor talán arra is lehetőség nyílna, hogy önerőnkből legalább az első lépéseket megtehessük. Ha az Önkormányzat is megkapja a maga 19.000 forintját, akkor talán végre – több mint egy évtized után – ez az épület is beleférne és akkor – hangsúlyozom – arra a célra lehetne használni, amit megérdemelne a kerület és az a kerületrész, ahonnan egyébként hozzám nagyon sokan tiltakozó leveleket juttattak el, és ahogy látom, „Kapják” címmel polgármester úr is föl van tűntetve ezeken a leveleken. Nyilván polgármester úr is értesült ezen levelekről és gondolom, majd állást foglal ezen kérdésekben. Továbbá, szerintem nem közömbös senkinek, hogy a kerület hírneve, ismertsége, elismertsége, az úgynevezett imidzsépítés milyen módon zajlik. Nyilván, egy hátrányos helyzetűekkel foglalkozó intézmény fontos, de ugyanakkor – kérdezem én és ezt fontos tisztázni –, hogy mitől lesz a mi kerületünk különb mint bármely másik? Jellegtelenné válik, ha egy ilyen épületet nem kezelünk a kellő helyen. Én semmiképpen sem támogatom – és ezt még egyszer
74/100 kénytelen vagyok hangsúlyozni –, hogy ilyen módon herdáljuk el. Nem lehet senki olyan gazdag, hogy egy épületet így pazaroljunk el. Én azt szeretném még egyszer hangsúlyozni, kultúrtörténeti emlékhelyről van szó és méltó célra, méltó céllal szabad csak hasznosítani és a nemzeti kultúra megbecsülése elengedhetetlen. Dr. Hoffmann Attila: Talán látszik a táblán – magam mögé nem látok –, hogy én magam is jelentkeztem fölszólalásra. Fogok erre reagálni, csak még előttem vannak ketten. Dr. Hájer Emília: talán unjátok is, mert ez már második testületi ülés és négy bizottsági ülésen elhangzott a tiltakozásom, mely szerint ezt az épületet erre a célra nem szabad odaadni. Ez az épület nem csak méretében, hanem elhelyezkedésében sem alkalmas arra a célra, amelyre kéri az Alapítvány. Tisztelettel kérem ismételten valamennyi képviselőtársamat, különös tekintettel a Rákoshegyen megválasztott képviselőket, hogy fontolják meg és ne szavazzák meg ezt az előterjesztést! Semmiképpen sem szavazzanak amellett, hogy a Bartók Házat erre a célra rendelkezésre bocsássuk. Álláspontom szerint ennek utána kellene nézni. Döntést hozott a Képviselőtestület a tekintetben, hogy mely célra fogja ezt az épületet használni, s ezt a döntést mi nem vontuk vissza, nem változtattuk meg, jelenleg is érvényben van, miszerint kulturális célra kell az épületet használni. Ismételten elmondom, hogy Bartók Béla tizenkét évig élt Rákoshegyen ebben a házban, amely építmény egy szép polgári háznak tekinthető. Ekkor még ez a terület Rákoskeresztúr néven szerepelt. Terjedelmes, kiterjedt levelezést folytatott Bartók Béla, amelyben minden esetben Rákoskeresztúrról keltezi leveleit, ebből a házból. Nemzetközi hírű zeneszerzőről van szó, jelentős alkotásai vannak, nem egy műve itt keletkezett, ebben a házban írta. Még egy utolsó furcsa gondolat. Végigpásztáztam a rákoshegyi két épületet. Az Erdős Renée Házat mindannyian ismeritek. Amikor én gyerek voltam, akkor Kossuth utcának nevezett iskolaház előtt négy-öt bérlő lakott az ingatlanban, belső tereket egész furcsa módon megosztva, a ma már széppé alakított kertjét konyhakertként használva. Nem célom és szándékom, hogy dicsérjem az utolsó tanácselnököt, de mégis el kell mondanom azt, hogy ma ez a ház múzeumként működik, a művészetet kedvelő, utolsó tanácselnöknek – Krébers Károlynak – köszönhető. Az, hogy ma a Bartók Béla utca 50. szám alatti ház kertjében egy Bartók szobor van felállítva. Ezt az utcát akkor, ugyanolyan minőségű aszfalttal leaszfaltoztuk. Ilyet mi is csináltunk most Rákoshegyen. Ugye, Kiss Lajos alpolgármester úr? Tíz évet ígértél, hogy ez a mart aszfalt működni fog. Leaszfaltozták a Hunyadi utcát és elég sokáig működött. Tiszteljük már ennek a háznak az emlékét és használjuk olyan célra, amelyre ezt a korábbi Képviselő-testület szánta. Még egy gondolat a művelődésről. Polgármester úr mondta és teljesen megértem, igaza van, hogy nem igazán tudunk jelenlegi anyagi helyzetünkben újabb művelődési házat építeni. Rákoshegynek erre lett volna igénye az elmúlt években. Az azonban kétségtelenül megoldható, hogy lehet, hogy nem túl szerencsés módon, de hát mondják a rákoshegyiek, hogy akik a túloldalon laknak, emennek az oldalnak mondják, hogy túloldal. Egy vasútvonal választja ketté a két településrészt, mint tudjuk és ismeritek
75/100 Rákoshegy fekvését. Miután nincs remény egy nagy, egységes művelődési ház megépítésére az elkövetkezendő időszakban, én nagyon is reálisnak tartanám, hogy ennek a túloldalnak is legyen egy kis művelődési háza és akkor két telephellyel működne a rákoshegyi közművelődés, változatlanul a Dózsához tartozva. Ez egész biztos, hogy csekély 10-15 milliós költséggel megoldható. Vagyunk annyira mindnyájan építészek – gondolom a képviselőknek a nagy része családi házban lakik, végzett már felújításokat, ismeri az árakat –, hogy ez a 28 millió forintos költség egészen irreális. Az meg egy elképesztő dolog, hogy valaki 200 m2-en akar folytatni tevékenységet és mi úgy gondoljuk, hogy adunk neki egy 100 m2-t, majdcsak átbarkácsolja ezt a házat valahogy. De hogyan? Amikor egy védett épületről van szó, tehát kizárt dolog, ne lenne megkötve a keze, hogy ott olyan mértékű átalakítást végezzen, amely ennek a tevékenységnek a folytatására alkalmas lenne. Tisztelettel kérem ismételten képviselőtársaimat, polgármester urat, az előterjesztőt, hogy keressünk egy másik épületet. Nem hiszem, hogy nem lehet találni egy másik épületet vagy több lakást összekapcsolva 200 m2-t az Alapítványnak. Ifj. Lepés Imre: most a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnökeként szeretnék ehhez a témához és ehhez a vitához hozzászólni. Most egy kicsit a másik oldalról. A dolgokat két oldalról próbáljuk megvilágítani. Én úgy gondolom, hogy kibicnek semmi sem drága. Hogyha felelősség nélkül dönthetnék bizonyos dolgokról, akkor 100 milliókat, milliárdokat egy gombnyomással el tudnék herdálni, de ennél azért egy kicsit nagyobb felelősséget érzek a kerület működéséért. Csak a tényekről egy pár szóban. Ez az épület több mint 15 éve üresen áll. Azt tudjuk, hogy az utolsó tanácselnök idején az épület teteje felújításra került, de azóta eltelt 15 év, a negyedik önkormányzati ciklus folyik most és ha ez ennyire fontos volt – esetleg 1990-ben is vagy 1994-ben is –, akkor miért nem született ebben döntés? Miért nem lett esetleg Bartók emlékház? Miért nem kapta meg a Zeneiskola, vagy miért nem létesült itt egy újabb művelődési intézmény? 15 éve üresen áll ez az épület. A Hunyadi utca 50. – a Bartók Ház, amiről beszélünk – ez után is – az előterjesztés alapján is – önkormányzati tulajdonban marad. Az önkormányzat tulajdonából ez az épület nem kerül ki. Az Önkormányzat és a vezetés nem herdálja el ezt az épületet, mert továbbra is az Önkormányzat tulajdona marad. A pályázati összegből amelyet ha sikeresen szerepel ez a Kht. ezen a pályázaton -, 7,5-8 millió forintot tud elkölteni az épület felújítására. További értékmegőrzésnek és értéknövelő beruházásnak minősítem én azt, hogy 8 millió forint plussz azon kívül egyébként, amelyet az Önkormányzat még hozzátesz. Ez mind-mind értéknövelővé fogja tenni a Bartók Házat. Azonkívül, ez a Kht., aki működtetni, üzemeltetni kívánja az Alapítvány tevékenységét, három évre kéri használatba ezt az épületet. Három év után az Önkormányzatnak lehetősége lesz arra, hogy ezt a döntést esetleg felülbírálja és a tulajdonával rendelkezzen. Ez a lehetőség továbbra is fennáll. Azon kívül, a továbbiakban elmondanám, hogy a jelenleg jól működő művelődési intézményeink mellett az Önkormányzat szerintem nem képes további intézményeket működtetni. Szerintem fontos - és ez közös felelősségünk -, hogy azok a meglévő intézményeink kapják a lehető legtöbb pénzt és legtöbb forrást, akik most is
76/100 – jelenleg is – működnek és jól működnek. Ennek az épületnek a fenntartása az előbb elhangzott javaslatok alapján – az Önkormányzatnak azon kívül, hogy a felújítás az így is, úgy is pénzébe kerül – további folyamatos és nem kevés pénzeszköz ráfordítást igényel a következő költségvetési években is. Én arra kérném a tisztelt Képviselő-testületet, hogy ezt az előterjesztést támogassa és fogadjuk el. Dr. Hoffmann Attila: tájékoztatnám a Képviselő-testületet és vendégeinket, hogy kaptam egy levelet Kálmán Alajos akadémikus úrtól, XVII. kerületünk díszpolgárától, aki akárcsak Albrecht Júlia, aki a MAT elnökeként írt, hogy mind a ketten a Bartók Ház felújítása és az eredeti, úgymond zenei vagy muzeális célú felhasználására hívta fel a figyelmemet. Ugyancsak kaptam egy levelet, amit Fehér Gyula elnök úr, a Közművelődési Tanács elnökeként írt és ő aggályait fejezte ki, mint szakember is, hogy erre a célra ez az épület az átalakítása után is alkalmas lesz. Valamint, amint csatoltam is, a Bartók Béla Zeneiskolának a levelét is megkaptuk, ami egy másik célra tesz javaslatot. Rögtön az elején nem akarom összefoglalni, de a lényeg az, hogy itt a tét nem olyan óriási. A tét nem a Bartók Ház sorsa - most nem arról van szó -, hanem lehetőség van egy pályázat megnyerésére. Ha nem döntünk, nem nyerjük meg a pályázatot, nem történik semmi különösebb, tehát ennyi az egész. Legalább 15 fiatalnak a képzését most ebben a formában nem tudjuk megoldani. Amikor hallgatom ezt a vitát, olyan dejavu érzésem támadt. A régi képviselőtársaimhoz fordulnék, akik… emlékezzetek vissza arra, amikor a Podmaniczky-kastély sorsáról döntöttünk. Amikor hosszúhosszú évek után végtelenül leromlott állapotában a kastélynak a 12. pályázatára sikerült két vevőt találni. Egy külföldit meg egy magyart. Abban a pillanatban is, amikor ez már realitásként jelentkezett, hogy esetleg lesz vevő, abban a percben jött egy kerületi társaság, hogy „Hát ezt a kastélyt ezt nem hagyhatjuk az ebek harmincadjára, ezt majd mi felújítjuk, majd mi megcsináljuk”. Örömmel is fogadtuk. Ez még a régi testületnél volt, s azt mondtuk, hogy „Nosza, rendben van, ez nagyon jó dolog, akkor tessék letenni azokat a feltételeket hozzá, ami kell.” Azt mondták, hogy „Pénz az nincsen, csak a szándék van meg és hát majd valaki ad pénzt, majd mi pályázunk, akkor ezt fönntartjuk.” Körülbelül így álltunk hozzá sok mindenhez. És igazuk van. Köszönöm a megértésüket is azoknak a képviselőtársaimnak, hogy valóban, ez az Önkormányzat az én tudásom szerint nincs pillanatnyilag olyan helyzetben – azért elég jó áttekintő képességem van – a ciklus végéig nem is nagyon lesz, hogy ezt valóban méltóképpen helyre tudja hozni és működtetni egy ilyen célra. Hiszen – Ifj. Lepés Imre elmondta az előbb – működtetünk öt kultúrházat, működtetjük az Erdős Renée Házat, támogatjuk a színházat, támogatunk kórusokat, hadd ne soroljam még azokat a sportcélú létesítményeket, amiket az Önkormányzat támogat. Emellett mindenki ismeri – a költségvetési vitában részt vettünk –, hogy kell 3 milliárdért építeni csatornát, kell 15 milliárdért építeni utat, kell 1,5 milliárdért építeni iskolát, kellenek tornatermek, egészségügyi létesítmények, stb., kell béreket emelni, s amellett az Önkormányzat természetesen nem kívánja a lakosságot terhelni esetleges adók bevezetésével. Ha úgy ezeket mind összeadom, a forrás és az eszköz oldalt, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ezeket megoldjuk, ahhoz nem egy
77/100 közgazdász polgármestert kellett volna választani, hanem a Harry Pottert legalább, aki valamilyen megoldást tudna itt találni. Változatlanul azt mondom, hogy nincs semmi tragédia, ha ezt a javaslatot nem fogadjuk el. Ez egy lehetőség. Egyrészt még csak a lehetőség van benne, hogy a pályázat kidolgozásának a lehetőségét nyerjük meg. Még nem nyertük meg a pályázatot. Ha megnyerjük, még mindig van módunk azt mondani addig, hogyha úgy döntünk, hogy ezt nem fogadtuk el. Nem kötelező elfogadni sem. A civil szervezetekkel kapcsolatban el kell mondanom, hogy tudtak róla, tudunk róla, többször beszéltünk velük és a bizottsági ülésekre egyébként meghívót is kaptak részben. Én magam is beszélgettem erről velük. Egyet nem szeretnék. Összefoglalva a végén hadd mondjak el valamit, hogy ne járjunk mi is úgy ezzel a házzal. Hiszen ez a ház – a Bartók Ház – nekem is egy kicsit a szívügyem. Ha valaki ment le a Bajai úton - az 51-es úton – Apostak határában van egy tábla a főút mellett. Rajta van a szokásos jellel, hogy „múzeum”. Egyszer volt időm és kíváncsiságból bementem. Gondoltam megnézem, milyen múzeum van itt Apostak határában. Bementem, a falu közepe táján találtam egy üres telket bekerítve, tiszta gazzal és volt ott egy emléktábla, hogy „Ezen a helyen állt Nagy Lajos, nagy népírónak a szülőháza”. Összeomlott. Hát én nem szeretném, hogyha ilyen táblát kéne a Bartók Házra is egy pár év múlva kirakni. Most meg van az a lehetőség, hogy esetleg ha nyerünk, akkor valamiféle kis részt hozzátéve, fel tudjuk újítani. Akkor lehet, hogy nem olyan rossz ez az előterjesztés és nem olyan rossz ez a döntés. Lázár Attila: az előterjesztő nem kis szerénytelenséggel, szakmailag megalapozottnak, jól kidolgozottnak nevezte saját előterjesztését. Ezt örömmel hallom, de azért nem értek vele egyet. Több ok miatt is. Polgármester úr nagyon jól elmondta, hogy 28 milliós felújításra van szüksége a Bartók Háznak. Ebből 7 millió forint nagyságrendű összeget tud az Alapítvány ráfordítani a felújításra. A maradék 20-21 millió forintot nekünk kell ráfordítani. Javaslom, hogy költsünk rá 10 millió forintot, és akkor még elkövetkezhet az az idő, amikor a Bartók Házból valóban zene fog szólni és nem pedig építőipari szakmunkásoknak a képzése. Az Alapítvány céljával egyébként egyetértek, de nem vagyok arról meggyőződve, hogy ezt ebben az épületben és csakis ebben az épületben kell megvalósítani. Még egyszer elmondanám. A Bartók Házból zenének kell szólnia. Kovács István: először is feltenném azt a kérdést, hogy miért pont a Bartók Ház? Én ezt a kérdést a Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén már feltettem. Ott van a Gyökér utcában az a több száz négyzetméteres épület, ami jelen pillanatban kihasználatlan és azt is fel kell újítanunk. Meg kell valósítani benne valamilyen tevékenységet. Miért nem lehet egy ilyen jellegű épületbe vinni ezt a tevékenységet? Nem magával, a Félúton Alapítvány céljaival nem értek egyet. Magával az épülettel, hogy ezt az épületet fordítsuk erre a feladatra. Amiről Lázár Attila képviselőtársam beszélt, az a 28 millió forint. Az csak arról szól, hogy gyakorlatilag ezt az épületet kellene olyan állapotba hozni, hogy a jelenlegi állagromlást megállítsuk és hogy megszüntessük. Ettől még nem fog funkcionálni az a tevékenység, félő, hogy ez az összeg nem 28 millió forint lesz, hanem esetleg jóval több. Kérdem én a polgármester
78/100 úrtól. Ugyanúgy fogunk járni, mint a Péceli úton lévő épülettel, ahol aztán végül is elfogyott a pénz, megint nekünk kellett adnunk hozzá egy újabb x összeget? Ez csak kérdés lenne. Ha itt lenne Kovács Csaba úr, akkor én meg szeretném tőle kérdezni, hogy neki mi az álláspontja erről és értelmezze azt, hogy gyakorlatilag milyen funkciót fog ellátni? Van itt egy mondat, ami arról szól, hogy „A pályázati feladat megvalósítása során a hátrányos helyzetű fiatalok képzését, egy átfogó mentori, gondoskodói háttérrel kell megszervezni, melynek során a fiatalok képzésre a Bartók Házból (vagy más önkormányzati tulajdonban lévő helyiségből) indulnak iskolába, ide érkeznek vissza.” Ez mit rejt magában? Szeretném tudni, hogy mi az, hogy „más önkormányzati épületből vagy a Bartók Házból indulnak…” Mire használná tulajdonképpen? Ott a Péceli úton van parkolási lehetőség. Nem tudom, mit szólna alpolgármester úr, hogyha az ő háza előtt állnának garmadával az autók. Állnak? Akkor nagyon örülök neki. Végre szolidáris velem az alpolgármester úr is. Visszatérve az eredeti témához, én arra kérnék választ Kovács Csaba úrtól, hogy más helyiségben nem valósítható-e meg ez a tevékenység? Amennyiben megvalósítható, akkor miért ragaszkodik a Képviselő-testület ahhoz, hogy mindenképp a Bartók Házban hozzuk ezt létre? Maga az összeg is becsapós, mert én azt hiszem, hogy teljesen mindegy, vagyongazdálkodási szempontból is, az a 20 millió Ft mindenféleképpen a mi költségünket, a mi keretünket terhelné. Dr. Hoffmann Attila: jelen van Dr. Zámbó Ákos úr, a Lakás-17 Kft. ügyvezetője is, akit én kértem és én sem ragaszkodtam, sőt minden alkalommal többször rákérdeztem, hogy nincs-e más lehetőség. Most megkérném majd megint Dr. Zámbó Ákos urat, hogy tájékoztasson minket, lát-e azóta újabb lehetőséget, és Kovács Csaba urat is majd a kérdések megválaszolására kérem. Lázár Attila (ügyrendi): azért kértem szót, mert nagyon lesújt ez a kabaréba illő magatartása, ahogy a képviselőtársaim viselkednek. Szeretném felszólítani őket, hogy sokkal több tiszteletet érdemel ez a téma, minthogy elröhögcséljük és elhangoskodjuk. Több figyelmet és több tiszteletet kérnék. Dr. Hoffmann Attila: én magam is kérni szeretném képviselőtársaimat, hogy ez egy munkahely, itt dolgozunk, itt Képviselő-testületi munka folyik, próbáljanak annak megfelelően viselkedni. Alexa György: néhány képviselőtársamat hallgatva azt gondolnám, hogy a javaslat konkrétan arról szól, hogy mondjuk rulett, kaszinó, kupleráj vagy valamilyen egyéb becsületvesztő céllal akarná hasznosítani az Önkormányzat ezt az intézményt. Ehhez képest az is szóba került, hogy „elpazarolva az épületet”. Nekem az jut eszembe, hogy vajon elolvasta-e mindenki az előterjesztést? Mondjuk adott esetben a Vagyongazdálkodási Bizottság az előterjesztő által befogadott módosító indítványáról bír-e tudomással? Három év múlva visszakerül az Önkormányzathoz ennek az ingatlannak a használati lehetősége. A döntésnek inkább az ilyen pénzügyi közzel bíró része, így sokan, nem véletlenül – talán azért, mert ez egy népszerűbb álláspont – inkább tartalmi oldalról feszegetik ezt a kérdést. Azt az elméletet
79/100 próbálják felállítani, hogy Bartók Béla szellemiségének kizárólag csak akkor lehet emléket állítani ebben az ingatlanban, ha zene szűrődik ki az ablakon. Amit én tartalmilag sem fogadok el. Hiszen gyakorlatilag egy oktatási tevékenység folyik itt majd – egy speciális oktatási tevékenység –, ami 10-15 olyan helyzetben levő gyereknek ad folyamatosan lehetőséget, hogy megkapaszkodjon az életbe, aki meglehet, e nélkül a lehetőség nélkül elkallódna. Én azt gondolom, hogy ez morálisan, társadalmi szempontból van olyan fontosságú, mint bármilyen – egyébként fontos – közművelődési cél és én azt hallom, hogy itt az eddigi hozzászólók része folyamatosan degradálja ennek a jelentősségét. Pedig el kellene ezen gondolkodni. A másik pedig, hogy az a magatartás, amit én most már azt mondom másfél év után többen szívesen fölvállalnak – testületen belül és kívül –, hogy egyébként a költségvetés egyensúlyára, az Önkormányzat érdekeire, az Önkormányzat törvényi kötelezettségeire tekintettel nincsenek, csak valamifajta Télapó szerepben úgy képzelik, hogy nekik ilyen szaloncukor osztogatás támogatása a feladatuk. Azt mondom, hogy akár belül vannak a testületen, akár kívül, súlyos szereptévesztésben leledzenek. A két történet egyszerűen nem is összehasonlítható. Az egyik oldalon áll egy olyan dolog, hogy külső pénz segítségével elláttatunk egy társadalmilag fontos funkciót és lesz egy felújított ingatlanunk, amelyet 15 éve felújítani nem tudtunk. Igaz, pénzünkbe is fog kerülni - meglehet, nem annyiba, mint hogyha egyébként e nélkül a konstrukció nélkül csak egyszerűen felújítanánk -, s 3 év múlva ez visszakerül szabad rendelkezésre a tulajdonunkba. A másik oldalon pedig van egy olyan, hogy van valakinek vagy valakiknek egy szimpatikus ötlete, amihez fel lehet sorakoztatni valóban egy – véleményem szerint – picit merev emlékállítási kísérletet és azt mondják, hogy egyébként az Önkormányzat hozzon létre egy új intézményt, a meglevő intézményhálózatát bővítve, újítson fel egy ingatlant, amire 15 éve egyébként nincs lehetősége anyagilag és utána ezt tartsa el. Kérdezem én azoktól, akik ezt a verziót támogatják, hogy miért nem úgy jelennek meg ezzel a javaslattal, hogy minek a rovására? Jó, a Bartók Ház zenei tevékenységgel örökítse meg Bartók Béla hírnevét, ez bele fog kerülni x millió forintba. Vonjuk ki ezt valahonnan. Zárjuk be a Rákoshegyi Közösségi Házat, szüntessük meg a civil szervezetek támogatását, és még sorolhatnám azokat a dolgokat, amiket párba lehetne állítani ezzel. Én azt kérem azoktól, akik hangosan kardoznak és próbálnak miközben ők a Mikulás szerepét játsszák - betolni minket a Krampusz szerepébe, hogy egy kicsit komplexebben tegyék meg javaslatukat. Magyarul, mondják meg, ahogy a költségvetési vitánál az szokás, hogy én javaslok valamit, az pénzbe kerül, azt javaslom, hogy innen vagy onnan tessék azt az összeget elvenni. Tessék nyíltan kiállni, honnan vegyük el azt a pénzt. Minek a rovására költsük el ezt a pénzt? Mi legyen az, amit bezárunk? Mi legyen az, amit megszüntetünk? Mi legyen az, amit eztán nem csinálunk? Én azt gondolom, hogy egyébként – felelős emberek üldögélnek talán itt is – ezek csak ilyen ötletelések. Dr. Fenke Ferenc: én elmélyülten hallgattam a vitát, amit helyenként belengett a demagógia diszkrét bája, úgyhogy most engedtessék meg – úgy is mint cukros bácsinak – hogy közmondásos szószátyárságomnak teret engedjek és mondjam el, hogy én nagyon szeretem és tisztelem Veressné
80/100 Bakó Ilonát és nagy ajándék számomra, hogy vele szemben ülhetek, s nem mondjuk Podani Sándort kell néznem. De ez az előterjesztés nem nyerte el tetszésemet, nem lopta be magát a szívembe. Összesen még egy összetett mondat erejéig. Bár Lázár Attila képviselőtársam súlyos ledorongolásban részesült, hisz amikor feltett egy bizonyos kérdést, akkor Dr. Péczely Terézia alpolgármester asszony éktelen haragra gerjedt. Én felteszem ugyanezt a kérdést. Kinek az érdeke - Qui prodest - az, hogy ezt a hasznosítást így csináljuk? Mert, hogy nem a gyermekeké, nem az Önkormányzaté, nem az ott lakóké, nem a Műemlék Felügyeleté, ez biztos. Dr. Hoffmann Attila: csak egy mondat erejéig pontosítanám. Képviselőtársunk az Európai Uniós Integrációs Bizottság elnökeként terjesztette be ezt az előterjesztést, ez egy bizottsági döntés volt. Ennek értelmében ez többségi döntés volt. Papp Péterné: én nem szeretnék Dr. Hájer Emília képviselő asszony azon szavaival vitatkozni, hogy a 28 millió forint sok-e vagy kevés. Azzal sem, hogy ki milyen építész. Abba a vitába sem mennék bele, hogy mire érdemes ezt az épületet hasznosítani. Én azonban, mint a joghoz nem értő, de végzett építész, elmondhatom, hogy érzelmi szálak fűznek ehhez az épülethez. Ugyan is annak idején ennek az épületnek a részleges felújítását én vezettem, és az én irányításommal került itt elhelyezésre a Helytörténeti Múzeum. Úgyhogy most, amikor egy ilyen lehetőséget hallok, hogy ez az épület felújításra kerülhet, akkor bizony – úgy, mint képviselő, akit valóban régen kötnek szálak ehhez az épülethez - nagyon örülök. Ezt tudom mérlegelni. Mint a Költségvetési Bizottság elnöke, véleményem erről a témáról az, hogy jelenleg az Önkormányzatnak a teljes felújításra és utána a fenntartásra, amiről itt még senki sem beszélt, nem lenne lehetősége. Az a három év, amely időszakra esetleg lemondunk erről az épületről, úgy gondolom, hogy megéri, hogy most ne a célon vitatkozzunk, hanem azon, hogy ez az épület megmenthető. Barna Andor: bizony, bizony megint felvetődik az a kérdés, hogy kinek van érdekérvényesítő képessége, illetve, hogy ez mekkora. Itt megint azt látjuk, hogy azok az emberek, akik sok szempontból hátrányos helyzetben vannak, vagy élethelyzetük, vagy akár indíttatásuk miatt is problémát jelent számukra az, hogy elhelyezkedjenek, munkát találjanak maguknak. Ők valóban nem tudják az asztalt verni. Viszont, akik lehetőségük alapján olyan helyzetben vannak, értelmiségiek, a szellem emberei, természetesen hallatják a hangjukat és messzebbre hallatszik, mint a másik oldalé. Igazából már sokan elmondták, nem arról van szó, hogy mire hasznosítsuk a Bartók Házat. Nem ez az előterjesztésnek a témája. Én úgy gondolom, sokan úgy gondoljuk, hogy valóban egyszer, valamikor, talán ha olyan szerencsés helyzetben lesz az Önkormányzat, hogy megteheti, legyen egy Bartók emlékház vagy legyen benne egy Bartók emlékszobor. Én ennek az útját próbáltam egyengetni annak idején, amikor létrehoztuk a Rákoshegyi Közösségi Házat és minden erőmmel kapacitáltam a rákoshegyieket, hogy ott rendezzük be a közösségi házat. Megoldódott volna mind a két probléma. Sajnos nem sikerült akkor - ha nem is rájuk erőszakolni - meggyőzni őket,
81/100 hogy ez lenne a legjobb megoldás. Ragaszkodtak a vasúton túli épülethez. Én azt gondolom, hogy akkor lehetőségünk lett volna arra, hogy ezen a problémán túljussunk. Nos, jelen pillanatban arról van szó – nekem, mint akihez a szociális terület és a művelődési terület is tartozik –, hogy egy olyan helyzet adódott, amely mind a két területnek az előnyére szolgáló esélyeket biztosíthat. Egy részről van egy pályázati lehetőség, amely előtt állunk, hiszen megnyertük azt az esélyt, hogy egy központi állami segítséggel be tudjunk nyújtani egy EU-s pályázatot, amin keresztül nemcsak ezeken a fiatalokon tudunk majd segíteni, akik most jelen pillanatban a foglalkoztatás nehézségeivel birkóznak, hanem talán pénzt tudunk bevinni a Bartók Házba, hogy a jövőben három év után - hiszen szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a project, ez az EU-s pályázat három évi működést finanszíroz - egy felújított épület kerülhet vissza majd az akkori Önkormányzathoz. Hiszen a tulajdonjoga megmarad, természetesen ingyenes használatról van csupán szó, de itt lesz a lehetőség, hogy akkor mérlegelje majd az akkori Önkormányzat, hogy megvalósítja ezt a Bartók Ház „elképzelést” vagy pedig eldönti, hogy mire akarja használni az épületet. Én azt hiszem, hogy akik e szerint a szempontrendszer szerint gondolkodnak, azoknak is előnyös ez a helyzet, hiszen nem arról van most szó, hogy most csináljunk egy Bartók emlékházat vagy pedig bármilyen elképzelés lenne. Nem. Ez az elképzelés egy távlati lehetőségként mindannyiunk fejében természetesen ott volt. Ez a 3 évre szóló lehetőség pedig most van itt. Én azt gondolom, hogy – mint ahogy már mondtam, csak befejezésül szeretném megismételni – ez mind a szociális elképzeléseinket, mind pedig a kulturális elképzeléseinket segítheti. Én azt gondolom, hogy ez most egy olyan kínálkozó lehetőség, amit valóban meg kellene ragadni. Azt gondolom Dr. Fenke Ferenc képviselőtársam felvetésére – nem igazán tudom, hogy minek alapján mondta el azt az utolsó gondolatát –, hogy itt ezek az érdekek számítanak. Egy az, hogy megőrizzük az épületet egy további állagromlástól. Nem egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, mert nem egy folyamatos intézményi rendszer indul most be, hanem egy lehetőség a fiatalok képzésére és nekik – 15 lánynak és 15 fiúnak – talán teremthetünk egy lehetőséget a jövő szempontjából, hogy megtalálják azt az életutat, amin aztán az ilyen elhelyezkedési gondoktól megszabadulhatnak. Legalábbis az esélyt megadhatjuk nekik. Dr. Hoffmann Attila: mivel közben konzultáltam, lenne egy áthidaló javaslatom, ami azt hiszem megoldaná ezt a helyzetet. Kivesszük a Bartók Házat, mint konkrét megnevezést a határozati javaslatból, maradna az eredeti javaslat, hogy egy épületet biztosít az Önkormányzat erre a célra, hiszen a mostani legújabb információm alapján nem kötelez bennünket a pályázati kiírás lehetősége. Konkrét ingatlan megjelölésére. Barna Andor (ügyrendi): ez az előterjesztés már egyszer lekerült napirendről éppen azért, hogy megnézzük, van-e másik épület és bocsánat, ezt elfelejtettem mondani, hogy nem a Kht. kéri most ezt az épületet. Ő egy épületet kér. Nem a Bartók Házat. Erre a célra bármilyen más épület természetesen használható lenne, de a polgármester úr felkérésére a Lakás17 Kft. megnézte, és nincs másik alkalmas épület. Ezért beszélünk most a Bartók Házról.
82/100
Alexa György (ügyrendi): tíz perc frakciószünetet kérek. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: frakciószünetet rendelek el. FRAKCIÓSZÜNET Alexa György (ügyrendi): javaslatot szeretnék tenni a vita lezárására. Dr. Hoffmann Attila: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 196/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Alexa György javaslatára) úgy dönt, hogy az előterjesztés felett a felszólalásra jelentkezettek meghallgatása után a vitát lezárja. (20 igen, 7 nem szavazat, 1 tartózkodás) Lázár Attila: Ez az igazi szocialista demokrácia. Frakciószünet, aztán lezárni a vitát, gratulálok, képviselőtársam! Az előző felszólalásához – méghozzá elég nagy ívű felszólalásához – szeretnék felszólalni. Mondjuk engem ez a nagy ív, ez a búzakalász koszorúra és a sarlókalapácsból a sarlóra emlékeztet leginkább. Alexa György képviselőtársam pártjának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak – volt pártjának, bocsánat, elődpártjának – a referenciái. Csodálatos műemléképületekből, a palotákból, kastélyokból csináltak disznóólakat, árvaházakat, szeretetotthonokat, elmegyógyintézeteket, orosz laktanyákat. Köszönöm szépen, de ebből most már nem kérünk! Dr. Hoffmann Attila: ez egy kicsit eltért az előterjesztés eredeti szövegétől. Miló Béla: számtalan érvet és ellenérvet hallottam már, és többször elhangzott egy olyan dolog, ami hát, ha alá nem is támasztja a döntésemet, de mindenképpen motiválja. Ez az érv az volt, hogy az utolsó tanácselnök volt az, aki a tetőt megcsináltatta ezen az épületen. Eltelt azóta 15 év és talán egyetért velem Lázár Attila képviselő úr is és a többiek is remélem, hogy belátható időn belül aligha képzelhető el, hogy a kerület élén újra tanácselnök lesz, aki ezt az épületet rendbe hozatja. Itt van egy lehetőség és én azt gondolom, ezzel élnünk kell. Én emiatt igennel fogok szavazni a határozati javaslatra. Dr. Hájer Emília: kedves polgármester úr! Neked jelezném csak, hogy nem bizottsági előterjesztés az előterjesztés, mert erről nem döntött a bizottság, ez a bizottság elnökének az előterjesztése. Nem lényeges, mert – mondanám az Alapítvány elnökének – aki jelen van, hogy nem az Alapítvány tevékenységével és céljával van személy szerint nekem problémám, és gondolom a többi képviselőtársamnak sem, hanem ennek a nagyon szegény agrárproletár kerületnek van egy olyan épülete, amit még megőrizhet
83/100 múltjában, emlékeiben és emlékezhet arra a személyre, aki azt 12 éven keresztül használta. Ifj. Lepés Imre képviselőtársamnak mondanám, az alatt a 4 év alatt, amíg én Rákoshegy képviselője voltam, elég visszafogottan terjesztettem elő indítványokat, mert én az egész kerület érdekét tartottam szem előtt és mindig éreztem a költségvetés hiányát, szűkösségét. Meg is kaptam ezért méltó büntetésemet és ma is szóbeszéd tárgya, hogy nem tettem eleget Rákoshegyért. Megszavaztam képviselőtársamnak a 8 millió forintot Rákoskertre, mert úgy gondoltam, hogy tisztelem az egyéni képviselőknek azon igényeit, amikor egy aszfaltozott sportpályát létesített, s alkalmam volt ott lenni egy ünnepségen, amikor meglehetősen szidták az ottani emberek ezért a létesítményért. Én magam is tapasztaltam annak életveszélyét. Pénzünk mindig arra volt és van, amire akarunk, hogy legyen, s amire akarja a többség, hogy legyen pénze. Az elmúlt 4 évben sem nagyon akarták a polgári településeket fejleszteni. Akkor is kisebbségben voltunk és sorolhatnám azokat az érdeksérelmeket, pl. közlekedés családi házas területre terelését és egyebeket, amelyek még ma is Rákosligetet, különösen Rákoshegyet terhelik. Még két gondolatot szeretnék elmondani. Elég költői a kérdés, hogy a 3 év után mi a garancia arra, hogy visszakapjuk az épületet, ismerve az előző évek gyakorlatát. Mindegy, hogy melyik Képviselő-testületről beszélünk az ilyen típusú döntéseknél – utalnék a Rádióra – és ennek az Alapítványnak is a korábbi létesítményeire. Most adjunk még ennyi milliót és adunk, most hosszabbítsuk meg a használat időtartamát öt évvel és meghosszabbítjuk. Mindig attól függnek, hogy milyenek az erőviszonyok a Képviselő-testületben. Sajnos – nagyon sok esetben – nem az ésszerűség, az összefogás és a kerület érdekeinek a képviselete dönti el a dolgokat. Akkor muszáj elmondani, most ebben a pillanatban, hogy olyan jó lenne már, ha itt nem politikai szempontok alapján döntenénk. Annyira nyomorult, annyira elmaradott a mi kerületünk, annyira reménytelen a felemelkedésünk és talán mégiscsak meg kéne lépnünk – nem ehhez az előterjesztéshez tartozik ez a téma –, hogy jó lenne leválnunk erről a Fővárosról és akkor emelkedne a lehetősége annak, hogy a fejlődés meginduljon a XVII. kerületben. Nem a céllal van kifogásunk – én azt hiszem, minden jobb oldali képviselő itt a végeken megerősíti –, hanem ezt a házat szeretnénk a korábbi évek terveinek megfelelően használni, hasznosítani. Dr. Hoffmann Attila: magam is csatlakozom ahhoz, hogy jó lenne, ha itt szakmai döntések születnének, másrészt pedig 3 év múlva valóban egy másik Képviselő-testület fog itt ülni. Ezt is tudjuk. Dr. Dombóvári Csaba: a vita lezárásával kapcsolatban nekem is lett volna egy észrevételem, vagy kettő is, de Lázár Attila képviselőtársam hozzászólása többé-kevésbé az én álláspontomat is tükrözi e tekintetben. Azért is sajnálatos, hogy a vitát már lezárták, mert hangzott már el kérdés Kovács Csaba úrhoz, a konzorcium vezetőjéhez, amelyre válasz még nem érkezett és nekem is lenne egy kérdésem hozzá, amelyre nem tudom, hogy a vita lezárását követően van-e egyáltalán lehetősége válaszolni? Ez pedig az, hogy az előterjesztés módosított határozati javaslata 3 éves használatba adásról szólt? Ő pedig a levelében - amely az előterjesztés 2. számú mellékleteként van csatolva - az ingatlan tartós használatba adását kéri? Nem találtam az
84/100 anyagban írásos nyomát annak - ezért szeretném őt megkérdezni -, hogy egyáltalán az ő elképzelése szerint ez a tervezett project megvalósítható-e egyáltalán akkor, ha az Önkormányzat csupán 3 évre adja ingyenes használatba az ingatlant? Amennyiben nem, akkor erről teljesen felesleges innentől kezdve beszélnünk. Dr. Hoffmann Attila: Kovács úr meghívottként tud válaszolni az Ön kérdéseire. Dr. Dombóvári Csaba: ez egy meglehetősen érdekes jogértelmezés polgármester úr részéről, mert ez azt jelenti, hogy a meghívott vendégek több joggal rendelkeznek a Képviselő-testület ülésén, mint maguk a képviselők. Hiszen mi képviselők már a vita lezárását követően nem szólalhatunk meg, míg a meghívott vendég megszólalhat? Ez egy sajátos jogértelmezés, amely a meghívott vendégeket, bárki legyen is az, tehát én nem Kovács úr részvételével vagy válaszadási jogával kapcsolatban teszem fel ezt a kérdést. Hogy ha a vitát lezárjuk, akkor ezek után még bárki szólhat? Dr. Hoffmann Attila: nem erről van szó. Ha megengedné, akkor erre válaszolnánk. Keserű Lajosné aljegyző: amikor a Képviselő-testület döntött a vita lezárásáról - az SzMSz értelmében -, még joga van minden képviselőnek, aki a vita lezárásáról szóló döntésig hozzászólásra jelentkezett, szólni. Polgármester úr a vita előző szakaszaiban utalt arra, hogy a kérdésekre Kovács Csaba úr, az Alapítvány képviselője választ fog adni. Polgármester úr részéről az igény már a vita lezárása előtt elhangzott. Nyilvánvaló, hogy mindig meghallgatják a képviselői hozzászólásokat és amikor annak vége van – ehhez igazán majd Dr. Farkas Tibor hozzászólása után érünk el, hogy vége van – akkor nyilvánvaló, hogy ő tud válaszolni. Például Dr. Zámbó Ákos úr nem kaphat szót, hiszen ő nincs meghívva tanácskozási joggal, nem döntött a Testület arról, hogy ő majd hozzászóljon, tehát ő már a vita lezárása miatt nem szólhat. Kovács Csaba úrról, illetve Szabó István úrról már korábban döntött a testület. Dr. Dombóvári Csaba: csakhogy az SZMSZ-ünk egyfajta sorrendet állít fel a napirendi pont vitája kapcsán, amely arról szól, hogy először a kérdések hangzanak el, aztán a válaszok, és aztán a képviselői hozzászólások. Már szerintem réges-rég szót kellett volna adni Szabó István úrnak is és Kovács Csaba úrnak is. Dr. Hoffmann Attila: igaza van képviselő úr, csak ez az Ön segítségére lesz. Dr. Dombóvári Csaba: hadd fejezzem be a hozzászólásomat. Igen, de a válaszok, azt gondolom, hogy befolyásolhatják a további hozzászólásokat is, de még egyszer mondom, Lázár Attila képviselőtársam nagyrészt az én álláspontommal hasonlóan foglalta össze a vita lezárásával kapcsolatos álláspontját. Az előterjesztés határozati javaslatában az is szerepel, hogy az Önkormányzat és a Félúton Alapítvány részvételével megvalósuló project
85/100 lebonyolítójának a Humán Sztráda Kht-nek adjuk az ingatlant. Ugyanakkor A/ és B/ változatként szerepel a 2. pontban az, hogy az Önkormányzat kíván-e csatlakozni a Kht-hoz vagy nem. Nehezen tudom értelmezni azt a megfogalmazást, hogy az Önkormányzat részvételével megvalósuló project lebonyolítója a Kht. akkor, hogyha az Önkormányzat ebben nem vesz részt, márpedig az előterjesztő maga írja az előterjesztés bevezető részében, hogy nem tartja szükségesnek a csatlakozást. Én e tekintetben nyitott vagyok. Rendben van, szavazzunk az A/ változat mellett, fogadjuk el így a határozati javaslatot, de akkor végképp nehezen értelmezhető az a megfogalmazás, hogy az Önkormányzat részvételével valósul meg ez a project, mert akkor az ingyenes használatba adás a projekten kívül eső körülménynek minősíthető, de mondom, a lényeg az, hogy az eredeti kérés – Kovács Csaba úr részéről – egy tartós használatba adás volt. Ehhez képest az előterjesztő egy 3 éves használatba adást javasol a bizottság véleménye alapján. A fő kérdés az, hogy innentől kezdve egyáltalán a célnak megfelel-e ez a döntés? Egyáltalán van-e értelme így a pályázatot benyújtaniuk? Kovács István: úgy látom, hogy a füst felszállt, a döntés megszületett. Oly sokszor itt az elmúlt év folyamán, amióta képviselő vagyok, erre a sorsra vagyok jelen pillanatban kárhoztatva. Mindig van egy kis bizalmam, mindig azt mondom, hogy tényleg majd most építő jelleggel, meg hát tényleg fogunk tudni egy egységes álláspontot kialakítani, vagy meg tudjuk győzni az asztal túloldalán lévőket is és nem csodáról, hanem csak egy egyszerű módosításról, arról, hogy erről az épületről ne hozzunk döntést. Polgármester úrnak volt egy javaslata, hogy ki lehetne venni tulajdonképpen ezt a Bartók Házat ebből a határozati javaslatból, amely a Budapest, XVII. kerület Hunyadi utca 50. szám alatti ingatlanként szerepel az előterjesztésben. Gondoltam, mivel volt, van egy ilyen javaslata, polgármester úrnak a frakció ezzel kapcsolatban is tárgyalt - bár nem hallottam erről a frakciógyűlésről semmit -, de gondoltam, hogy ez is esetleg napirendre kerül. Miért nem lehet egy ilyen lépést megtenni? Ott van több üres helyiség. Nem tartom igaznak azt, hogy nincs másik helyiség. Ott van a Gyökér utcai, ott van a Borsó utcai ingatlan. Vannak olyan ingatlanok, amik ennek a feladatnak tökéletesen megfelelnek. Megint abba a hibába esünk, hogy egy kertvárosi részen alakítunk ki egy olyan dolgot, ami igazából nem oda illő. Nem először és remélem, hogy lassan már… most már látom, hogy nem utoljára. Le kellene szoknunk arról, hogy olyan helyre teszünk be 25 gyereket ahová nem illik. Nem a céllal van bajom. Megint arról beszélek, hogy a cél az egy nemes dolog és hogyha valóban meg akarják valósítani, akkor ez tényleg egy elismerésre méltó dolog. De könyörgöm, hogy egy kertvárosi részben, szomszédokkal, beteszek 25 gyereket, akik ott fognak öltözni, gépeket szállítani, és a többi és a többi… mellé tesszük, ott van még ez a Bartók Ház, amivel esetleg más irányú kezdeményezést, akármilyen szinten valahogy megpróbálhatunk közösen Önökkel, a mi erőnkkel összefogva egy olyan épületet kialakítani, amire végre büszkék lehetünk. Azon kívül, hogy csináltunk egy nyilvános WC-t, meg van egy TESCO épületünk ebben a kerületben, valami előrehaladást föl kellene mutatni. Nem kellene elgondolkozni ezen képviselőtársaim? Most még egyszer föltenném azt a kérdést, hogy az igazgató úr a maga részéről kinyilváníthatná, nem feltétlenül ez az épület kell
86/100 neki és amennyiben meg lehetne vizsgálni más épületet is, akkor miért nem tesszük meg. Lehet, hogy Dr. Zámbó Ákos igazgató úr azt mondta, hogy ez az egy épület alkalmas erre. Nem hiszem. Ahogy én elolvastam az anyagot, igaz, egy elég szűk tartalmat ír, de arról szól, hogy gyerekek ide jönnek, átöltöznek, mennek ki terepre, jönnek vissza, lefürödnek, átöltöznek, ehhez milyen helyiség kell? Én nem hiszem, hogy itt egy volt óvodaépület nem megfelelő erre a célra, ahova még esetleg előadótermet is ki lehet alakítani. Ezt a kis épületet már tovább bővíteni nem lehet. Próbálok észérveket mondani, de azt hiszem, hogy megint fölösleges, mert mondom már, hogy a füst felszállt. Én úgy gondolom, hogy még mindig bízok polgármester úrban, bízom a képviselőtársaimban, hogy hoznak egy olyan döntést, ami nem arról szól csak, hogy kirúgjuk a sámlit a lábunk alól és hoztunk egy döntést és ez lezárult. Az senkinek ne forduljon meg a fejében, hogy három év múlva ezt az épületet mi bármilyen formában is vissza fogjuk venni, vásárolni vagy visszakerül a tulajdonunkba. Ilyen még nem történt és szerintem nem is fog történni. Ha ezt az épületet egyszer átadtuk, akkor ki lehet húzni azt a címzést, hogy Bartók Ház. Ez innentől kezdve megszűnik. Mi lesz a gyerekekkel? Példának okáért felvetem ezt a kérdést is, mert csak úgy jönnek elő a kérdések. Ha 3 év múlva visszaszolgáltatják, mert bármilyen ok miatt azt mondják, hogy letelt a 3 év, nincs rá szükség, mi lesz azokkal a gyerekekkel? Hova tesszük a gyerekeket? Akkor milyen összegekre lesz még szükség ennek a befejezéséhez? Csak a 20 millió forint? Hisz tudjuk, hogy a pályázati részből csak 7 millió forint használható föl az épületnek a felújítására. A 28 millió forintot sem tartom biztos összegnek. Az csak arról szól, hogy ezt az állapotot, tehát egy olyan állapotot hozzunk létre, amelyben nem romlik tovább az épület állaga. Én arra kérek minden képviselőtársamat és az itt jelen lévő Kovács Csabát is, hogy próbáljunk már meg egy konszenzust, egy kerületi szinten elfogadható konszenzust kialakítani. Erre kérem a polgármester urat is! Podani Sándor: azt kell, hogy mondjam, hogy igen nehéz Kovács István képviselőtársam lendületes hozzászólása után szavakhoz jutni. Csak néhány olyan gondolatot szeretnék felidézni, ami itt elhangzott. Mint érvként, hogy mit miért csinálunk? Általában arról szólt a történet, hogy mit miért ne csináljunk. Az összesen pozitív dolgot a képviselő asszony elmondta, mentsük meg a házat. Ez volt az összes olyan alternatív előadás, amit hallottam és Kovács István az imént annyit mondott, hogy ne hozzunk döntést. Tájékoztatnám a Képviselő-testületet, hogy ez a téma nem most került először napirendre. Kovács István képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy az elmúlt időszakban hányszor pályáztattuk meg ezt az ingatlant. Többször fölszállt a füst és mégsem történt semmi. Gyakorlatilag nem tudott az Önkormányzat mit kezdeni az épülettel. Több igénylő volt, mégsem kellett neki, mert nem voltak meg a feltételei ahhoz, hogy ennek az ingatlannak az állagát megóvják, vagy felújítsák. Ez a Képviselő-testület most tárgyalja először az ügyet. Gyakorlatilag vannak négyen azok közül, akik akkor is szavaztak. Én nagyon jól emlékszem, mikor meghirdettük a pályázatot, hogy eladjuk, akkor kérték, hogy ne adjuk el. Most arról szól az előterjesztés, hogy csináljunk vele valamit, újítsuk fel, most az az igény, hogy azt se kell csinálni. Igazából semmit sem kéne vele csinálni, úgy ahogy polgármester úr
87/100 az előbb elmondta egy fél órával ezelőtt, hogy hátha összedől és akkor nem lesz gond. Nagyon úgy látom, hogy ezt a kérdést az ellenzék politikai zászlóként használja, és tisztelettel jelentem: a kerület nem elmaradott, csak infrastruktúrában van elmaradva. Ahogy alpolgármester úr elmondta. Igen is kulturális nagyhatalom a kerület, az öt, nagyon jól működő művelődési intézményével és az egyéb közoktatási intézményeivel. Semmivel nem vagyunk hátrébb, mint a belső kerületek. Abban igen, hogy nincsenek gyártelepeink, de nem hiszem, hogy ez bárkinek is hiányzik. Az elmaradást, legalábbis az én olvasatomban csak az infrastruktúra területén lehet a kerületre mondani. Egyebekben pedig nem. Én azt gondolom, ha végre valahára hozunk egy döntést, és én nagyon örültem volna annak, ha itt a vitában azt hallom, hogy jó, rendben van, fiúk vagy lányok, most akkor vagy lányok vagy elvtársak vagy elvtársnők vagy pajtások, bárkik. Mindegy, kit hogy szólítunk. A lényeg az, hogy most akkor 3 évre esetleg próbáljuk meg ezt, mert ehhez tudunk támogatásként pénzt adni. 3 év múlva mi úgy gondoljuk, hogy így vagy úgy kellene csinálni, de ilyen javaslat nem érkezett. Én ebből azt szűröm le, hogy a másik oldalnak csak taktikai elképezései vannak, és stratégiában nem gondolkodik. Azt gondolom, hogy a mindenkori vezetőség felelősége az, hogy hozza a stratégiai döntéseket. Én azt gondolom, hogy ez az előterjesztés erről szól, és ezért én támogatom. Kiss Lajos: nagy érdeklődéssel hallgattam az elhangzott vitát. Azért néhány gondolatot engedjenek meg. Az elmúlt öt évben, hat évben volt néhány jelentkező a Bartók Házra. Többek között a Zeneművészeti Főiskola, a Miniszterelnöki Hivatal – nem a mostani, hanem az előző –, és ez a ház senkinek nem kellett. A ház állagromlása folyamatos. Gondolom, aki kimegy, ezt láthatja. Tud nekem valaki mondani ebben a városban – Budapesten – egy olyan kerületet, amelyik egynél több művelődési házat tart fent? A kerületek döntő része egyáltalán nem működtet. Mi ötöt működtetünk. Ennek a kerületnek ez az öt művelődési ház működtetése is olyan pénzbe kerül, amit nagyon nehéz kigazdálkodni, de vállalta, csinálja az Önkormányzat. Nem hiszem, hogy ez a kerület további intézményt létrehozni és működtetni tudna. Biztos vagyok benne, hogy nem. Kerületi működtetésről - én úgy gondolom - szó sem lehet. Ezt zárójelben mondom, de majd biztos választ kapunk, hogy egy önkormányzati intézmény mondjuk egy iskola - hogyan pályázik egy újabb önkormányzati intézmény létrehozására anélkül, hogy a Képviselő-testület erről döntött volna, felhatalmazást kapott volna és nem ragozom tovább. Biztos erre is majd választ fogok kapni. A félreértések elkerülése végett: ezt az épületet nem adjuk el. Az Önkormányzat tulajdonában marad. Most van egy műszaki állaga, ha ez a project létrejön, az esetben ez a műszaki állag 7 millió Ft, nem tudom hány millióval, befordítással javulni fog és az Önkormányzaté marad. Ha valaki elolvasta az előterjesztést, akkor tudja, hogy a képzés és az utóképzés összesen 22 hónapot vesz igénybe. A Vagyongazdálkodási Bizottság a határozati javaslatot oly módon javasolta módosítani, hogy 3 éves időtartamra kapja az Alapítvány használatba ezt az épületet. A 3 év letelte előtt már természetesen lehet értékelni, hogy az Alapítvány hogyan működtette, volt-e haszna, volt-e értelme ennek a képzésnek, és ha volt értelme a képzésnek, hogyan tovább és hol tovább? Majd lehet dönteni róla
88/100 természetesen, de az Önkormányzat tulajdonában marad és nincs elherdálva ez az épület. Tisztelt - általam legalábbis nagyon tisztelt – Dr. Hájer Emília képviselő asszony! Lehet, hogy ez a kerület nem csinált semmit az elmúlt néhány évben – mondjuk hat évben –, de azért közel hat milliárd forintért épített csatornát, 32 km utat, iskolát épített, lehet, hogy ez nem látszik meg a kerületben, vagy legalábbis ott épültek, ahol a képviselő asszony nem járt, de én majd mondom, hogy merre kell menni, és ott lehet látni a változásokat. Hogyha ez nem változás a kerületben, akkor nem tudom, hogy mi a változás. Tisztelt jelenlévők, tisztelt képviselő társaim! Én úgy gondolom, hogy ma nekünk nem politikai döntést kell hozni. Hozni kell egy ésszerű gazdasági döntést és ennek a gazdasági döntésnek – amikor itt lesz az ideje – a felülvizsgálatát meg kell a Képviselő-testületnek ejteni és aszerint kell dönteni. Én kérem Önöket, hogy így próbálják ezt az előterjesztést nézni, így szavazzanak és majd meglátjuk, hogy mit fog hozni a jövő. Természetesen ebben van bukató is. Én bízom benne, hogy itt buktató nem lesz. Ez a project úgy fog megvalósulni, ahogy elképzeltük és én azt hiszem, hogy mindannyian örülni fogunk, mert lehet, hogy 15-30 ember sorsa dől el azzal, hogy képzést kap, de ez a 15-30 ember soha nem annyi, hanem családokról van szó. Ez lehet 40-60-70 ember, és hogyha nem tudunk mit csinálni valamivel és hasznosítva – tehát az épületet hasznosítva – elérjük azt, amit terveztünk, én úgy gondolom, hogy ez nagyon sok. Dr. Farkas Tibor: geniusz loci. A hely szelleme többet érdemel. A kerület sokkal többet érdemel valóban ennél, hogy egyedül egy racionális gazdasági érdekké silányítsunk egy emlékházat. A két értékrend összecsap. Valóban ez látható, hiszen a mi értékrendünk azt mondja, ezt meg kell becsülni, saját költségre rendbe kell hozni, és hasznosítani kell emlékházként és nem pedig a Félúton Alapítvány és egyéb alapítvány támogatását igénybe véve és arra hivatkozva, hogy most vagy soha, mert most tudjuk csak rendbe hozatni, különben soha többet nem lehet ezt rendbe hozatni, mert összedől. Kikérem magamnak, hogy egy ilyen költségvetéssel rendelkező Önkormányzat nem tud egy pár milliót szánni arra – egy ilyen emlékre –, hogy rendbe hozza. Nem akarom mondani, hogy milyen méltatlan helyzet lenne, hogyha felcserélnénk a funkcióját ennek a háznak olyanra, amelyre nem szeretnénk. Nem biztos, hogy a gyerekekről van most szó, hiszen abszolút nem a gyerekek felelősek ezért, hanem egy norma nélküli, nem tekintjük értéknek, értékrendünkbe nem fér bele ennek a dolognak az ilyen téren történő kezelése. Nem hiszem, hogy nem tudunk megegyezni abban, hogy találjunk valami megfelelő elhelyezést, vagy miért kell nekünk ezzel egyáltalán így foglalkozni? Miért kell nekünk kényszerhelyzetbe kerülni az alapítvány megközelítése miatt? Nem hiszem, hogy kényszerhelyzetet kell, hogy jelentsen a kerület számára. Annyi egyéb problémát megoldottunk, vagy félúton megoldottaknak tekinthetjük, hiszen azért sok mindent megoldottunk már a kerületben. De ezt nem így kell szerintem megoldani. Én változatlanul azt mondom, hogy legyen az konzervatív, legyen az egy liberális értékrend, akkor is itt az ütköztetésben egyezségre kell jutni a kerület érdekében, mert ez nem megoldás, hogy most fogjuk magunkat és a geniusz locia, a hely szellemétől eltekintve olyan felhasználásnak silányítjuk, ami nem ide való és nem tudunk majd erről elszámolni. Hogy fogjuk majd kitelepíteni a gyerekeket 3 év múlva? Mi fogjuk
89/100 kitelepíteni, mikor megnyerjük a választást? Akkor mondjuk, hogy menjenek ki, mert mi úgy szeretnénk? Nem kérem. Ez több cikluson átívelő döntés kell, hogy legyen. Most egy olyan döntést kell hoznunk, ami megfelelő. A hely szelleme nem engedi meg, hogy ilyen megoldást találjunk és semmilyen alapítvány nem indokolja, hogy most beleugorjunk egy olyan döntésbe, ami visszavonhatatlanul elrontja az egész helyzetet. Szabó István: először azt szeretném elmondani, hogy Bartók Béla 10 évig élt a kerületben, helyesebben 9, 1911-től-1920-ig. Nem végig a Hunyadi utcában, hanem a Jókai utcában is élt 1,5 évig, s utána költözött át. A másik dolog, hogy egy emlékház van a Csalán utcában, ami tényleg méltóan van berendezve. Egy kis múzeum is az egyik fele, a másik fele pedig egy kis kamaraterem. Amerikában 3 évig élt, ott egy emelet van berendezve neki, mert akkor gazdagabb volt és én azt szerettem volna, hogyha itt is így van hasznosítva ez a ház, ahol három színpadi mű született. Ezt nem lehet elvitatni. A hangszerelése meg egyéb aztán később kiteljesedett, de itt született a három mű és az első házasságához kötődik ez az egész hely, mert amikor elköltözött, akkor elváltak és egy második házasságot kötött Pásztory Dittával. Ennyit Bartókról. Most szeretném a következőkben emlékeztetni a képviselőket a következőkre. 1999. október 6-a volt, amikor megszületett ez a levél, amit az Önkormányzatnak elküldtünk. A Bartók Béla Zeneiskola írta, a Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete és a Zenével a Jövő Emberéért Alapítvány – ez a triumvirátus. Idézek belőle: „Szeretnénk kérni a tisztelt polgármester asszonytól – ez akkor még a Katika volt –, valamint a tisztelt Képviselő-testülettől egy elvi engedélyt, illetve hozzájárulást kapni ahhoz, hogy ez a kérelmet benyújtó 3 zenei szervezet kidolgozzon egy részletes tervet az épület zenei, kulturális célra történő igénybevételével kapcsolatosan. A Bartók Házról van szó. A Bartók Házban olyan bevétel orientált tevékenységet is folytatnánk, amely az épület fenntartási kötelezettségeihez nagyban hozzájárulna. Ezek lehetnek oktatási, továbbképzési feladatok, nemzetközi és hazai zenei konferenciák, kamarazenekari hangversenyek, zenei versenyek, zenei klubélet, de szeretnénk kialakítani egy Bartók emlékszobát is. Elképzeléseinkkel kapcsolatos programterv és költségvetési terv kidolgozására elvi állásfoglalásuk után részletes pályázatot kívánunk Önökhöz, a szakminisztériumokhoz és más zenei szervezetekhez benyújtani.” Hát, ennyit arról, hogy kinek nem kell a Bartók Ház. A továbbiakban pozitív és bíztató válaszok után szeretnénk Dely Csaba igazgatóhelyettest, egyesületi titkárt megbízni a tervek és pályázatok kidolgozására és az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok koordinálására. Ezek után 2004-ben megerősítettük ezt a tervünket. Minket ne soroljanak azok közé, akik ezt visszamondták, hogy nem kell. Dr. Hoffmann Attila: köszönöm szépen tanár úr, nagyon érdekes volt, főleg a Bartók életével kapcsolatos hozzászólása. Kovács Csaba: elég sűrűn találkozom a képviselő hölgyekkel és urakkal. Én nagy tisztelettel figyeltem a szópárbajokat. Kovács István képviselő úrnak a válasz: nem értettem, hisz Bartók Ház és zárójelben ott volt a válasz. Tehát, „vagy más”. Dr. Dombóvári Csaba képviselő úrnak pontosan tudom
90/100 mondani, 22 hónap. Persze bárki az interneten a PEA pályázatokat és az ide vonatkozó pályázatokat azonnal le tudja tölteni és meg tudja nézni, hogy egy program meddig tart. A 2.3.1-es, amiben az Önkormányzat fölkérte az Alapítványt, hogy vállalja el a konzorciumot. Ez a pályázat 22 hónap. Nem 24 hónap, nem két év, hanem 22 hónap. A másik saját gondolatom pedig ahhoz, hogy időnként nagyon furcsán érzem magamat, mert soha nincsen gond a célokkal, csak éppen a megvalósítás van nehéz helyzetben. Én egészen mást tanultam az életben. Azt, hogy valamit tenni is kell azért, hogy előrébb tudjunk lépni. Én egy ötlettel lépnék Önök elé, kedves képviselő hölgyek és urak, hogy én azt gondolom, hogy Bartók neve mindannyiunk számára elfogadott és ismert. Részemről is. Én is így gondolom. Én azt tudom és azt tapasztaltam, mikor kint voltam megnézni az épületet, hogy ennek az épületnek nincs több, nincs 24 órája vagy nincs 24 hónapja. Ez össze fog dőlni. Ha képviselő urak kimennek és megnézik, hogy mennyi… Lehet csittegni, én meghallgattam anélkül, hogy bárkinek reagáltam volna a hozzászólására, én is kikérem magamnak, hogy csittegjenek, mert én is ember vagyok és olyan célokat képviselek, amelyeket azt gondolom, hogy nem sokan vállalnak föl. Az Alapítvány dolgozói és jómagam nevében, azt gondolom, hogy a koromnál fogva is megérdemelném a tiszteletet. Ez az egyik. A másik, hogy én azt gondolom, hogy lehetne ezt együtt csinálni. Lehetne hétvégenként zenei programokat, zenei eseményeket szervezni ebben a házban, míg hétköznap, a hátrányos helyzetű embereknek a segítése történne. Lehet, hogy együtt kéne ezért ténykednünk. Össze kéne szedni a szemetet, beállni dolgozni és akkor ez a Bartók Ház elnyerné azt a méltó helyét, szerepét, amit azt gondolom, hogy megérdemel Bartóknak az emléke. Nekem volt egy dejavu érzésem. Itt ez elhangzott. Amikor még 1997-1998ban egy kéréssel fordultunk az Önkormányzathoz, hogy az úttörő házat szeretnénk megkapni hasznosításra, nem kaptuk meg, viszont akkor az az állapot volt, hogy más cégek is jelen voltak és szintén versenytárgyalóként voltak jelen, hogy ne vesszen kárba az úttörő ház. Most az, ami. Én azt gondolom, hogy ez is egy fontos tapasztalat, hogy így is lehet megoldásokat találni. Én csak azt kérem, hogy Önök döntsenek a legjobb belátásuk szerint. Én azt gondolom, hogy mi is itt vagyunk, mint Alapítvány és nem akármilyen alapítvány, hanem a Félúton Alapítvány. Itt vagyunk a kerületben és tesszük a dolgunkat a kerület lakosaiért, azokért, akik úgy gondolom, hogy megérdemlik ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat az esélyeket, mint más ember. Nemcsak egyszerűen egy alapítvány vagyunk és ledegradálni azért, mert alkoholbetegeket és pszichiátriai betegeket próbálunk gondozni, plusz hátrányos helyzetű fiatalokat, akik itt újratermelődnek, ha nem segítünk. Kovács István (ügyrendi): végül is fele kérdésemre választ kaptam Kovács Csaba úrtól, de volt még egy része a kérdésemnek és erre nem kaptam választ, hogyha erre rákérdezhetnék, ha megengedi a polgármester úr. Dr. Hoffmann Attila: melyik részére?
91/100 Kovács István: arra a részére a kérdésemnek, hogy Kovács Csaba úr irányába is föltettem azt a kérdést, hogy másik épület elfogadható-e a számára? Itt megint csak a Bartók Házról beszélt konkrétan, de én még most is fölteszem a kérdést neki még egyszer, hogy más épület elfogadható-e a számára? Polgármester úrnak is volt egy javaslata. Én úgy gondolom, hogy azt ügyrendi kérdésként is föl lehetne tenni szavazásra. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: kórusban mondták azt, hogy volt ilyen válasza Kovács Csaba úrnak az előbb. Megköszönök a magam részéről minden olyan javaslatot, amely az asztal bármelyik oldaláról jön, ami a kerület érdekében a jobbítást szolgálta. Az előterjesztés határozati javaslatának 2. pontja két, A/ és B/ változatot tartalmaz. Az előterjesztő módosította a határozati javaslatot. Lázár Attila (ügyrendi): úgy emlékszem, hogy frakciószünet előtt polgármester úrnak volt egy javaslata. Érdeklődöm, hogy ezzel mi a helyzet? Feledésbe merült ez a javaslat. Mégpedig az, hogy a Bartók Házat vegyük ki ebből az előterjesztésből. Szeretném megtudni, hogy polgármester úr fenntartja ezt a javaslatát vagy nem tartja fenn, vagy mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Erre nem kaptam választ. Dr. Hoffmann Attila: ez már tárgytalan lett a további vita folyamán. Lázár Attila: akkor elnézést polgármester úr. Akkor itt tennék erről egy ügyrendi javaslatot, hogy szavazzunk erről a kérdésről, hogy a Bartók Házat vegyük ki az előterjesztésből. Dr. Hoffmann Attila: a vita le van zárva. Az SZMSZ szerint ezt nem tehetjük meg. A vita megnyitására lehet csak ügyrendi javaslatot tenni. Lázár Attila: köszönöm. Ez a szocialista demokrácia győzelme. Dr. Hoffmann Attila: az SZMSZ-é. Fohsz Tivadar (ügyrendi): név szerinti szavazást kérnék a határozati javaslatról. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület 11 igen, 17 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el Fohsz Tivadar azon javaslatát, miszerint a határozati javaslatról név szerint döntsön. Újra felteszem szavazásra az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
92/100 A Képviselő-testület 11 igen, 17 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett nem fogadja el Fohsz Tivadar azon javaslatát, miszerint a határozati javaslatról név szerint döntsön. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a Vagyongazdálkodási Bizottság kiegészítő indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 197/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület 2 igen, 19 nem szavazattal és 9 tartózkodással úgy dönt, hogy nem fogadja el azon javaslatot, hogy a határozati javaslat 1. pontja a “Humán Sztráda Szociális, Egészségügyi, Oktatási és foglalkoztatási Kht-nak” szövegrész után egészüljön ki a “… 3 évre” szövegrésszel. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): az SZMSZ 35. szakasz (13) bekezdése alapján a frakció részéről tárgyalási szünetet kérek 10 percre. Dr. Hoffmann Attila: igen. Van valami akadálya ennek? Dr. Dombóvári Csaba: a végszavazás előtt jogom van kérni. Hivatkozott jogszabály hely… Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: feltételezésem szerint képviselő úr ezt pontosan és jól tudja. Frakciószünetet rendelek el. FRAKCIÓSZÜNET Az ülés levezető elnöke: Barna Andor alpolgármester Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): megütközéssel láttuk az iménti döntést, azt, hogy a név szerinti szavazásra vonatkozó indítványt Önök elvetették. Megütközéssel kellett látnunk azt, hogy ebben a kérdésben Önök nem merik vállalni a döntésüket a név szerinti szavazás vállalásával, ezért úgy döntöttünk, hogy a szavazásban a magunk részéről nem kívánunk részt venni. Barna Andor, levezető elnök: természetesen mindenki vállalja a szavazatát, hiszen itt megjelenik a táblán, illetve bármikor le lehet kérni a szavazatokat, tehát ez sem titkos szavazást jelent. A Testület nem szavazta meg a név szerinti szavazást. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat A/ változatát a befogadott módosító inditvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
93/100
198/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület kinyilvánítja azon szándékát, hogy amennyiben „A hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása” tárgyában benyújtandó EU pályázata eredményes lesz, úgy a pályázati cél megvalósítása érdekében az Önkormányzat és a Félúton Alapítvány részvételével megvalósuló projekt lebonyolítójának, a Humán Sztráda Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Foglalkoztatási Kht-nak ingyenes, 3 évre használatba adja a tulajdonát képező, Budapest XVII. kerület, Hunyadi u. 50. szám alatti ingatlant a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő naptól. 2. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Humán Sztráda Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Foglalkoztatási Kht-hoz nem kíván csatlakozni. 3. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy – sikeres pályázat esetén – készítsen előterjesztést az 1. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében, s terjessze azt a Képviselő-testület elé. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, az előterjesztés benyújtására: a pályázat elbírálását követő első rendes képviselő-testületi ülés (19 igen, 1 nem szavazat) A napirend 44. pontja: 123/2004/03. 25. Javaslat Becsó Ferenc részére megítélt kártérítés kifizetésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hájer Emília: az ebédszünetet arra használtam föl, hogy Dr. Nimila László ügyvéd úrral konzultáltam az ügyben. Ő készítette az előterjesztést és egy kicsit okosabb is lettem, ezért módosító indítványt sem nyújtok be, hanem a következőkről tájékoztatom a képviselőket, hogy döntésük meghozatalánál vegyék figyelembe. Nimila doktor úr levelet írt rendelkezésemre áll ez a levél - a Közigazgatási Hivatalnak, jelezve azt, hogy 50-50%-ban terhel bennünket ez a fizetési kötelezettség. Kérte a Közigazgatási Hivatal állásfoglalását, amelyre egy olyan tartalmú levél érkezett, amelyben a Közigazgatási Hivatal kifejti, hogy nem egyenlő arányban vagyunk felelősek, nem egyenlő arányban terhel bennünket a fizetési kötelezettség, merthogy az első fok nagyobbat vétett, mint a Közigazgatási Hivatal és erre való tekintettel megosztva kérte 70-30%-ban, hogy fizessük meg ezt az összeget. Természetesen a levél végén az is szerepel, hogy ha mi ettől az 50-50 %-tól nem tudunk eltérni, akkor a Ptk.
94/100 338 szakasz (1) bekezdésére figyelemmel nem zárkózik el a fele összeg megfizetésétől. Még egy olyan információt is kaptam, ami miatt mégis úgy gondoltam, hogy nem terjesztek be módosító indítványt. Meglehetősen nehéz ügyfélről van szó, akik közelebb vagyunk hozzá, hát nem éppen kesztyűs kézzel kezeli az ügyvéd kollégát sem. Ezen okból megértést tanúsítok a kolléga iránt is, de amennyiben mi kifizetjük a teljes összeget, kérem, hogy a Hivatal, a polgármester úr kísérje figyelemmel, hogy a Közigazgatási Hivataltól az összeg másik fele hozzánk megérkezzen. A törvény rendelkezése e tekintetben egyértelmű, hogy az egyetemlegesen kötelezetteket 50-50 %-ban terheli a felelősség, hogy a megítélt összeget megfizessék. Az a hivatkozás, amelyet a Közigazgatási Hivatal levelében felhoz, Nimila doktor úr szerint elhangzott a perben első és másodfokú szakaszában egyaránt, hogy ossza meg és határozza meg a kár viselésének arányát a bíróság. Ez a perben elutasításra került. Ily módon az a tényleges jogi helyzet, hogy követelését a jogosult bármely adóssal szemben érvényesítheti. Jelen esetben akár velünk, akár a Közigazgatási Hivatallal szemben. Nyilván mi voltunk közelebb az ő lakóhelyéhez, azért jelentkezett itt. Az 50 %-át mindenképpen köteles nekünk megtéríteni a Közigazgatási Hivatal. Ez csak technikai kérdés és nem hiszem, hogy perre kéne menni a Közigazgatási Hivatallal. Úgy gondolom, hogy intézzük ezt el rövid úton és egyszerűen. Barna Andor, levezető elnök: „Jobb később mint soha” jeligével akkor szavazzunk. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 199/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.510/2003/4. sz. jogerős ítéletének végrehajtása érdekében, mint egyetemleges kötelezett által Becsó Ferenc részére fizetendő 1.103.104.- Ft fedezetét a 2004. évi költségvetésben hitelfelvételi előirányzat terhére biztosítja. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a 2004. évi költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést készíttesse el az 1. pontban foglalt döntésnek megfelelően, s terjessze azt a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére. 3. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal kötelezett helyett is megfizetett 646.552.- Ft visszakövetelése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester
95/100 Határidő: azonnal, a Közigazgatási Hivatalhoz a kifizetett kártérítés 50 %-ának visszafizetése iránti felhívás bejelentésére: a döntést követő 8 napon belül (25 igen szavazat, 3 tartózkodás) A napirend 45. pontja: 125/2004/03. 25. Javaslat Dr. Hoffmann Attila polgármester felügyelő bizottsági elnöki (EPT Rt.) tisztségéhez való hozzájárulásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: én azt szeretném megkérdezni, hogy ez az ügy hogyhogy csak most került napirendre, mikor a hatályos jogszabály szerint az összeférhetetlenség felmerültétől számított 30 napon belül az érintettnek jeleznie kellett volna ezt és kérnie kellett volna a Képviselő-testület hozzájárulását? Barna Andor: erre most nem tudunk válaszolni képviselő úr. Dr. Dombóvári Csaba: akkor kérdezzük meg az előterjesztőt, hátha ő tud válaszolni. Barna Andor, levezető elnök: polgármester úr éppen riportot ad valakinek, úgyhogy azért nincs itt, nem tudom tőle megkérdezni. Dr. Dombóvári Csaba (ügyrendi): javaslom, hogy függesszük fel a napirend tárgyalását, már csak azért is, mert az SZMSZ szerint az előterjesztő távollétében – hacsak mást meg nem bízott – nem lehet tárgyalni az előterjesztést. Nincsen arról tudomásom és alpolgármester úr iménti nyilatkozata sem ad arra alapot, hogy azt gondoljam, hogy bárki mást megbízott az ügy kezelésével. Barna Andor, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükségs. 200/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Dombóvári Csaba javaslatára) úgy dönt, hogy az előterjesztés tárgyalását felfüggeszti. (22 igen, 2 nem szavazat, 5 tartózkodás) Barna Andor, levezető elnök: zárt ülést rendelek el. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel!
96/100
A napirend 47. pontja: 92/2004/03. 22. Beszámoló az Egyesített Szolgáltató Központ 2003. évi munkájáról Előadó: Barna Andor alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 202/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület az Egyesített Szolgáltató Központ 2003. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ A Képviselő-testület megállapítja, hogy az Egyesített Szolgáltató Központ 2003. évi működése megfelelt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvényben a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó előírásoknak. 3./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1./, 2./ pontban foglalt döntésről értesítse az Egyesített Szolgáltató Központ vezetőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 48. pontja: 99/2004/03. 24. Beszámoló a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság 2004. évi általános célú gazdálkodási tartalékkeretének I. negyedévi felhasználásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 203/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság beszámolóját az általános célú gazdálkodási tartalék keret 2004. év I. negyedévi felhasználásáról, és az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
97/100 A napirend 49. pontja: 115/2004/03. 25. A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság beszámolója a 2004. I. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Hrutka Zsolt, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 204/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság beszámolóját a 2004. I. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 50. pontja: 121/2004/03. 25. A Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolója a 2004. I. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Alexa György, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 205/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolóját a 2004. I. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 51. pontja: 127/2004/03. 29. Az Ifjúsági és Sport Bizottság 2004. I. negyedévi beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előadó: Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
98/100 206/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Ifjúsági és Sport Bizottság beszámolóját az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, valamint az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2004. I. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (28 igen szavazat, 1 tartózkodás) A napirend 52. pontja: 129/2004/03. 31. A Szociális és Lakásügyi Bizottság 2004. I. negyedévi beszámolója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előadó: Derczbach Istvánné, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 207/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Szociális és Lakásügyi Bizottság beszámolóját az átruházott hatáskörben hozott 2004. I. negyedévi döntéseiről elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 53. pontja: 134/2004/04. 05. Beszámoló a Magyar Vöröskereszt 5. régiójának 2003. évi munkájáról Előadó: Barna Andor alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 208/2004. (IV. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület a Magyar Vöröskereszt 5. régiójának 2003. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja. 2./ Felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésről értesítse a Magyar Vöröskereszt 5. régiójának vezetőjét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: 2004. június 15. (28 igen szavazat, egyhangú)
99/100 A napirend 45. pontja: 125/2004/03. 25. Javaslat Dr. Hoffmann Attila polgármester felügyelő bizottsági elnöki (EPT Rt.) tisztségéhez való hozzájárulásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: természetesen saját magamat érintő téma tárgyalásán nem kívántam részt venni. A kérdésre azt tudom válaszolni - ami sajnálatosan a valóság -, hogy engem erre a posztra most, miután alapítástól kezdve ezt a feladatot elláttam, és most már nem kívántam ellátni. Straubelek úr, a MATÁV vezérigazgatója kért föl személyesen. Őt kérdeztem meg vagy az ő szakgárdáját, hogy kell-e ez nekem? Összeférhetetlenség. Úgy világosítottak föl, hogy nem. Én ezt elhittem. Nem jártam utána. Elnézést kérek, ebben akkor lehet, hogy tévedtem. Barna Andor, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 209/2004. (IV. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy dr. Hoffmann Attila polgármester továbbra is betölthesse az Első Pesti Telefontársaság Részvénytársaság Felügyelő Bizottságának elnöki tisztét. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (24 igen szavazat, 4 tartózkodás) Napirend utáni felszólalások: Barna Andor, levezető elnök: napirend utáni hozzászólásra dr. Dombóvári Csaba jelentkezett. Dr. Dombóvári Csaba: Az elmúlt napokban a nyomtatott és az írott sajtóban is nagyon sok szó esett arról, hogy a Magyar Szocialista Párt mennyiben hajlandó a törvényességet betartani a kampány során. Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy a jogszerűséggel itt helyben is hadilábon állnak, ugyanis a minap rákattintottam a www.rakosmentemszp.hu honlapra és ezen az MSZP XVII. kerületi szervezete jelent meg a főoldalon, mellette a párt logója és mellette – ugyanakkora méretben – a XVII. kerület címere. Van az önkormányzatnak egy rendelete a kerületi címer használatáról, amely felsorolja azt, hogy kik azok, akik alanyi jogon jogosultak a címer használatára és meghatározza azt is, hogy kik azok, akik kizárólag engedéllyel használhatják a címert. Én nem tudok arról, hogy a Magyar Szocialista Párt, vagy annak XVII. kerületi szervezete valaha is kért volna vagy kapott volna címerhasználati engedélyt a XVII. kerület Önkormányzatától. Ebből következően jogosulatlan címerhasználónak
100/100 minősül, amely szabálysértési tényállást valósít meg és 10.000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Én azt szeretném, aljegyző asszonyon keresztül a jegyző úrtól kérni, hogy ezen hozzászólásomat tekintse úgy, amely alapján hivatalból észlelt szabálysértésről lévén szó, a szabálysértési eljárást megindítja a Magyar Szocialista Párt és annak XVII. kerületi szervezetével szemben. Másrészről pedig - ha már címerekről van szó –, a minap a kezembe került egy hírlevél, illetve más – hasonló jellegű hírleveleket is már láttam –. Ez konkrétan azt a címet viseli, hogy Derczbach Istvánné önkormányzati képviselő Rákoskeresztúri Hírlevele I. évfolyam, 1. szám. Láttam egy hasonlót Hrutka Zsolttal kapcsolatban is. Nem tudom, hogy vannak-e mások vagy sem. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a kiadvány önkormányzati kiadásban, az érintett képviselő kiadásában vagy esetlegesen a Magyar Szocialista Párt vagy annak XVII. kerületi szervezete kiadásában jelent-e meg? Mert impresszum a kiadványban – bár a sajtótörvény ezt kötelezően előírja – nem szerepel. Ezekből a kiadványokból nem állapítható meg, hogy ki a kiadója, viszont az, hogy a címerhasználat ez esetben jogos vagy sem, ahhoz tudni kell azt, hogy ki a kiadvány kiadója. E tekintetben szeretném, hogyha valaki az érintettek közül választ adna. Alexa György: természetesen a második felvetéssel kapcsolatban szólnék. A hírlevelek dolgában. Igen, frakciónknak kilenc képviselője adott ki saját hírlevelet az elmúlt napokban. Ez körülbelül hétvégéig kerül be az adott körzetek postaládájába. Természetesen nem a Magyar Szocialista Párt kiadványai ezek. Egyébként el kell olvasni és azt gondolom, hogy egyértelműen kiderül, hogy ezt önkormányzati képviselői minőségében az adott önkormányzati képviselő terjesztette. Dr. Dombóvári Csaba: ez esetben annyit szeretnék még elmondani, hogy ez a kiadvány – legalábbis az, amelyet a kezemben tartok – az 1986. évi II. törvény, a sajtótörvény alapján időszaki lapnak minősül, ugyanakkor az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló jogszabály alapján önkormányzati képviselő lap kiadója nem lehet. Ezért azt szeretném mondani, hogy azok, akik e tekintetben ilyen kiadványt adtak ki, számítsanak arra, hogy adott esetben összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek ellenük. Dr. Farkas Tibor: mint kezdeményező és mint az Egészségügyi Bizottság Elnöke örömmel látom, hogy az asztalon egyszer használatos poharak vannak. A Hivatal eleget tett az infekció kontroll védelmében kérésemnek és az egészségünk védelmében megtette a szükséges intézkedéseket, úgyhogy hálás szívvel gondolok rájuk és köszönöm szépen. Barna Andor, levezető elnök: Az ülést 16 óra 56 perckor bezárom. K.m.f. Dr. Nagy István jegyző
Dr. Hoffmann Attila polgármester
