JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. április 12-én (Csütörtök) 14.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye:
Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár u. 5.
Jelen vannak:
Balogh László, Bárdosi Gábor, Bene Csaba, Bicsák Miklós, Bizzer András, Bogár Ferenc, Böröcz Zoltán, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Gyalókai Zoltán Bálint, Halász Gyula, Horváth István, Jerausek István, Karádi Ferenc Gyula, Marton István, Dr. Károlyi Attila József, Dr. Kolonics Bálint, Papp Ferenc, Papp Nándor, Polai József, Röst János, Szőlősi Márta Piroska, Tóth László, Tóth Nándor képviselők
Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Kelemen Marcell jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dabi Gabriella osztályvezető, Domina Erzsébet helyettesítő osztályvezető, Maronicsné Borka Beáta osztályvezető, Deák-Varga Dénes városi főépítész, Tárnok Ferenc irodavezető, Kámán László intézményvezető, Tóthné Krémer Mária közgazdasági tanácsadó Marton István: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes. Az ülést ezennel megnyitom. De mielőtt a munka részéhez kezdenénk, engedjék meg nekem képviselőtársaim, hogy egy kellemes feladatomnak tegyek eleget, nevezetesen körünkben tartózkodik a Vajdaságból, Vajdaságban lévő Magyarkanizsának a polgármestere és a közgyűlésének az elnöke. Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek, és egyúttal köszöntsem Körmöczi Károly polgármester urat és Dr. Bimbó Mihály urat, aki a közgyűlésnek az elnöke. Megköszönöm, hogy megvárták közgyűlésünk kezdetét, és jó utat kívánok a hazafelé aktuális útra. A mai közgyűlésünk, soron kívüli közgyűlésünk forgatókönyvével kapcsolatban el kell mondanom, hogy három, a meghívóban szereplő három előterjesztéshez van kiegészítés. Ezt megkapták a közgyűlés előtt. Az egyik a Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2006. évi költségvetési gazdálkodásáról, a másik a 2006. évi pénzmaradványa felosztására és a 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendeletének módosítása, és a harmadik kiegészítő anyag, ami szintén a közgyűlés előtt került kiosztásra, a Javaslat bírósági ülnökök választására. Mind a háromnak előterjesztője én vagyok. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatban pedig a Szita László könyvvizsgáló úr meghívottként vesz részt. Amennyiben Magyarkanizsa polgármestere pár szót kíván szólni, megadom a szót. Körmöczi Károly (Magyarkanizsa polgármestere): Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés, Hölgyeim és Uraim! Először is engedjék meg, hogy Magyarkanizsa polgárainak nevében üdvözöljem Önöket, jó egészséget kívánjak mindannyiuknak, mai napon jó munkát és az elkövetkező időszakban is hatékony és jó munkát. Meglepetés számomra és még mindig úgy nehezen tudok fölocsúdni, hogy Önök egy ilyen szép városban laknak, élnek. Én Nagykanizsáról hallottam, de életemben nem voltam. Környező településeken már igen, és ma és tegnap, mondhatnám így, hogy tegnap és ma a vendégszeretetüket élvezem én és küldöttségem. Én bízom abban, hogy az elkezdett tárgyalások abból a célból indultak meg, hogy mindkét község, mindkét település, mivel tudott dolog, hogy nálunk községről beszélünk 13 településsel, amelyben Magyarkanizsa a 11.000 lakosával a központja, tehát azért említem többször, hogy község, és Nagykanizsa város egy gyümölcsöző együttműködés elé áll, elkezdünk együttműködni kultúrában, sportban, rengeteg közös van. Én már tegnap a megnyitón, amikor egy kiállítás-megnyitón voltam jelen, meglepődtem azon, hogy jó néhányan Nagykanizsáról tudnak sokat Magyarkanizsáról. Felvetődött a Jazz Fesztivál, felvetődtek más kulturális megmozdulások, felvetődött a festőtábor, a festő, a vonyarcvashegyi és a többi. Tehát itt elindult valami, amit nekünk kötelességünk, önkormányzatnak, egyik és másik oldalról ezt egy kicsit, hogy így mondjam, a hónuk alá nyúlni és segíteni, hogy a kultúra, amely nem ismer határokat, függetlenül, hogy mi a dél-vidéken a végeken vagyunk, de éppen azért is kapaszkodunk továbbra is a gyökerekhez és ehhez kérjük az Önök segítségét is. Kívánom, hogy jó egészségnek örvendezzenek, sok szerencsét és Isten áldja meg 1
mindannyiukat. Köszönöm szépen. Marton István: Köszönöm Polgármester Úr megemlékező szavait. Ezzel a mai közgyűlésünket hivatalosan is megnyitom és az 1. napirendi pontnak kezdjük meg a vitáját, amely Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2006. évi költségvetési gazdálkodásáról. Dr. Kelemen Marcell: …. hozzászóló. Még a napirendeket … fogadták ….. Marton István: Bocsánat. Akinek van kiegészítenivalója, illetve a napirendekkel kapcsolatban észrevétele, az kérem, hogy szóljon, mert még előbb meg kell szavaztatnom a napirendeket, mielőtt elkezdjük. Úgy látom, hogy jelentkező nincs többletnapirendre, ezért a ….. Bocsánat. Röst János: Arra kérném Polgármester Urat, hogy majd szavaztasson is a napirendi pontok elfogadásáról, tehát ne kezdjük egyből tárgyalni az 1. pontot. Marton István: Ezt mondtam az előbb. Röst János: Lenne módosítási javaslatom a napirendi pontokhoz, a következő: javaslom levenni a 8. pontot, ez pedig a Kanizsa Újság és a Kanizsa TV székhelyének a megváltoztatására irányul. Abban a határozatban lényegében nincsen semmi, azt tartalmazza, hogy a Polgármester Urat megbízzuk, hogy dolgozzon ebben az ügyben. Gondolom, hogy ehhez nem kell közgyűlési döntés, ez benne van a munkaköri leírásában, nem hiszem, hogy ez közgyűlési témaként elő kell, hogy kerüljön. A 6. pontot szintén javaslom levenni. Ez pedig a város gazdasági programja. Nem kaptuk meg a civilek véleményét, nem kaptuk meg a kamarák véleményét. Tehát gyakorlatilag semminemű társadalmasítása a gazdasági programnak nem történt meg, tehát ily módon szerintem nem tárgyalható. El kell kezdeni lakossági fórumok megtartását ebben az ügyben, el kell kezdeni a tárgyalásokat a civil szervezetekkel, valamint a kamarákkal, és azt követően lehet közgyűlés elé behozni. Az, hogy megküldték a kamaráknak a meghívót, ez nem helyettesíti ezeknek a fórumoknak a megtartását. Halász Gyula: Napirend után szeretnék szót kérni egy ingatlanértékesítés előkészítésével kapcsolatban. Tóth Nándor: Napirendi után szeretnék majd kérdést feltenni a kiskanizsai orvosi rendelő építésével kapcsolatosan. Marton István: Több hozzászóló nem lévén ….. mégis van új jelentkező. Dr. Kolonics Bálint: Jegyző urat kérdezném tisztelettel, hogy soron kívüli ülésen vagyunk, soron kívüli indokkal ellátott előterjesztések fekszenek előttünk, van-e lehetőség napirend után, illetve kérdések témakörben kérdést feltenni, amikor ez a napirendek között nem szerepel? Tehát sürgősségi tárgyalásnál úgy gondolom, hogy ilyen nincs, soros ülésen lehet kérdéseket, interpellációkat, napirend utáni felszólalásokat megtenni, soron kívüli ülésen nem. Mert ha erre van mód, akkor szeretnék esetleg én is kérdést feltenni, vagy tájékoztatást kérni Polgármester Úrtól, de azt gondolom, hogy ez most ma nem az az ülés. Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm én Kolonics Bálintnak, hogy ezt feltette, de én azért tisztelettel kérem Polgármester Urat, adja meg a lehetőséget, mert nekem is volna kérdésem, olyan, ami, hát közérdek, és szeretném. Tudom, hogy rendkívüli közgyűlés, de a lakosság kíváncsi, és hogy dolgozik-e a közgyűlés, és ezért kell, hogy az ember kérdezzen. Dr. Csákai Iván: Hát, ha már az SZMSZ-t nem tartjuk be, akkor napirend után szeretnék két percet kérni Honvéd utcai lakóknak az ügyében. Marton István: …………. (mikrofon nélkül beszél, semmit nem hallani.) Dr. Kelemen Marcell: Tisztelt Kolonics képviselő úr, a kérdésére az a válasz, hogy az SZMSZ, ami jelenleg hatályos, az nem tesz ilyen szempontból különbséget közgyűlés és közgyűlés között.
2
Nyilvánvaló, hogy Önök elfogadtak az elmúlt év végén egy munkatervet, a munkaterv szerinti közgyűlések időpontjai, azok a soros ülések, az ettől eltérő időpontban tartott ülések a soron kívüli ülések, egyébként mindegyik ugyanolyan közgyűlés, ugyanolyan ülés, mint a másik, és a képviselőknek a jogai, azok azonosak mindenegyes ülésen, tehát nincs különbség. Cseresnyés Péter: Egy kérdést szeretnék feltenni a Jegyző Úrnak, amire igazán nem kérem a választ, mert nem időszerű a kérdés, ugyanis késtem vele másfél, két évet, de minimum egy felet. Én azt szeretném megkérdezni, hogy az elmúlt ciklusban, amikor ellenzéki képviselőként, FIDESZ-es képviselőként több alkalommal napirend előtt akartunk szólni, többek között az akkor Alpolgármester Úr, Polgármester Úr letorkolló intézkedése ellen, miért nem, vagy szava ellen miért nem emelte fel a szavát, mint jegyző? Mert ezek szerint akkor is lehetett volna napirend előtt és napirend után szólni – tudomásul véve azt, hogy az SZMSZ ezt nem szabályozza, és a soron kívüli ülés és a rendes soros ülés között nem tesz különbséget. Nem értem ezt, hogy most így szabályozunk. Az előző ciklusban a véleménynyilvánítás e módja nem volt annyira szabad, mint most, úgy néz ki. Dr. Kolonics Bálint: Akkor élek én is a lehetőséggel, hogy a közgyűlés nyilvánosságán keresztül a közvéleményt tájékoztassuk. Mégpedig én abban a kérdésben várnék Polgármester Úrtól tájékoztatást, amely témában az elmúlt közgyűlésen is kérdést tettem fel, mégpedig itt kinyitom a Kanizsa Újságot és itt is itt a cikk a „Nagyon mély garázs” címmel, és kérdezem ezt azért Polgármester Úr, mert én a Kanizsa Rádióban hallottam meglepődve, hogy a mélygarázs-építő cég szerződést kíván módosítani. Én, mint a közgyűlés tagja, szeretném kérni Polgármester Urat, hogy tájékoztasson engem és a közgyűlés tagjait és a nyilvánosságot is napirend után ebben a témában, hogy valóban mi a helyzet, mert úgy néz ki, hogy a médiákon keresztül több információ jut el hozzám, mint a hivatalon belüli csatornákon keresztül, tehát nem tudom, hogy a választókörzetemben mi történik a főtéren, valóban mennyire mély ez a mélygarázs ügy. Bizzer András: Amennyiben lehet napirend után szót kérni, én is szót kérnék, ugyanis a Platán sori transzformátorházzal kapcsolatban újabb fejlemények vannak, és szeretném tájékoztatni a lakosságot itt a közgyűlésen keresztül is, hogy mik történtek ebben az ügyben. Balogh László: Egy rövid kérdésem lenne napirend után Nagykanizsa zászlójával kapcsolatban. Marton István: Szavaztatnom kell a 6. napirendi pont Röst úr által tervezett levételéről. Én természetesen nem támogatom, hogy levegyük, ezért aki az előterjesztést támogatja, amelyet már a március 29-i közgyűlés előtt megkaptak a képviselők, az kérem, hogy szavazzon velem, és nyomja meg az igen gombot. Erről szavaztatok, hogy levegyük, vagy ne vegyük, Röst úr! Hanem mi lett feltéve? Röst János: ………. (mikrofon nélkül beszél, nem érteni) Marton István: A kérdés az, hogy ki ért egyet azzal, hogy levegyük. Hát én körülbelül így mondtam, de hát van, aki szándékosan nem akarja megérteni a szavaimat, és beszélnek arról, hogy itt sárba van tiporva a demokrácia, miközben az engedékenységem nem ismer határokat. Tehát, akkor így tettem fel a kérdést, és én most is azt mondom, hogy aki rajt akarja hagyni, az nyomja meg az igen gombot, tehát ne vegyük le. Pillanat, pillanat. Akkor szavazzunk újból. Szavazzunk újból. Új szavazást kérek, mert szinte senki se szavazott. Tehát, akkor a nem gombot kéne ebben a pillanatban nyomni. A közgyűlés 8 igen és 15 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Tehát rajt marad Röst úr. A másik ugyanerről szól, a 8-as ügy. A következő pedig a 8. napirend, amelyet szintén levételre javasol Röst úr, én szintén nem támogatom a levételét. A közgyűlés 6 igen, 14 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.
3
Marton István: Egybe kérem a szavazást a 11 napirendről. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 1 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A 10-est és 11-est zárt ülésen javasoljuk tárgyalni, ami a bírósági ülnökök választására, illetve a megyei kórház felügyelő tanácsába delegált tagok megválasztásáról szól. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 23 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: Nyílt ülés: 1. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2006. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Szita László könyvvizsgáló 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi egyszerűsített beszámolója (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Szita László könyvvizsgáló 3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2006. évi pénzmaradványa felosztására és a 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 4. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 12/2007.(IV.04.) számú rendeletének módosítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 6. Nagykanizsa Város Önkormányzata gazdasági programja 2007-2010. (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 7. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város fejlesztéseiről, különös tekintettel a megnyíló Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek kihasználására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester (Fejlesztésekkel kapcsolatos elképzelés a gazdasági program előterjesztésében megtalálható.) 8. Javaslat a Kanizsa Újság Kft. és a Kanizsa TV Kft. székhelyének változtatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 9. Tájékoztató a 2006. évi ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Zárt ülés: 10. Javaslat bírósági ülnökök választására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 11. Javaslat Zala megyei Kórház Felügyelő Tanácsába delegált tagok megválasztására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester
4
1. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2006. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Szita László könyvvizsgáló Marton István: Mivel hozzászólót nem látok, ezért Szita László könyvvizsgáló úrnak adom meg a szót. A lényeges dolgokat, ha Szita úr kiemelné esetleg azoknak a képviselőtársaimnak, akik kellően nem mélyedtek el az anyag tanulmányozásában. Szita László könyvvizsgáló: A városnak a 2006. évi zárszámadási rendelet-tervezetét és az egyszerűsített éves beszámolóját felülvizsgáltuk. Az 1. napirendhez kapcsolódóan a jelentésünket, illetve a 2.-hoz kapcsolódóan is kiadtuk. Az 1. napirendhez a következő megállapításokat tettük. Először is meg kellett néznünk azt, hogy a rendelet-tervezet, a pénzügyi beszámoló mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek és milyen a szerkezeti felépítése, majd pedig véleményt kellett alkotni a városnak az elmúlt évi pénzügyi helyzetéről. Az első részben tehát a rendelet-tervezet jogszabály… megfelelőségben azt kellett megnéznünk, hogy megfelel-e a beterjesztési kötelezettség határideje, amely április 30. a jogszabályban meghatározott követelmények. Ezt az államháztartási törvény 82. §-a írja elő. Mivel ma ennek, április 12. van, ennek a beterjesztési kötelezettségnek a Polgármester Úr eleget tett. Megnéztük azt is, hogy a költségvetéssel azonos szerkezetben történt-e az előterjesztés. Azt tudom a Tisztelt Közgyűlésnek jelenteni, hogy a költségvetéssel azonos szerkezetben kerültek a teljesítések, az eredeti, módosított előirányzatok és a teljesítési előirányzatok és mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan bemutatásra. Ez által az adataik összehasonlíthatók, elemezhetők és következtetések vonhatók le belőle. Ezt szakmailag úgy mondjuk, hogy a következetesség, a folytonosság és az összemérés számviteli alapelvek érvényesültek. A rendeletben a működési célú költségvetést és a felhalmozási célú költségvetést is külön bemutatták. Szintén ez központi jogszabályi elvárásnak megfelelő kötelezettség volt. Ez által a két pénzalap közötti átcsoportosítás elemezhető volt és vizsgálható volt. A zárszámadási rendelet-tervezet, ami megint nagyon fontos, a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza a kisebbségi önkormányzatnak is a beszámoló adatait. Ezek után engedjék meg, hogy röviden az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzetéről szóló véleményünket, kialakított véleményünket mondjam el. A költségvetés 2006. évben összességében finanszírozható volt, a gazdálkodás eredményesnek is minősíthető, a város intézmény…., a város üzemeltetése, intézmények működése biztosított volt. Azonban azt is el kell mondani, hogy a költségvetés finanszírozásához a saját bevételeken, az átvett pénzeszközökön, az átengedett bevételeken és a központi költségvetésű támogatáson, valamint az előző évi maradványon, pénzmaradványon kívül hitel felvétele is igény, szükség volt. A ténylegesen igénybe vett beruházási fejlesztési hitel 1,3 millió Ft-ot tett ki … Marton István: … milliárd. Szita László könyvvizsgáló: …. milliárd Ft-ot tett ki, amely a módosított 1,4 milliárd Ft-hoz viszonyítva ugye 17,9 millió Ft-tal kevesebb. Ezen kívül szerepel egy 31.164 eFt-os folyó…. panelplusz hitel is a beszámolóban, és szerepel egy 310 mFt folyószámla-hitel, likvidhitel is, ugye ami, azt szeretném mondani, nem tartozik a hitelfelvételi korlátozás alá. A költségvetés végrehajtásából adódóan összességében 379.668 eFt helyesbített pénzmaradvány keletkezett, amely az előző évben lényegesen magasabb volt. Megnéztük azt is, hogy hogyan realizálódtak a bevételek. Összességében a módosított előirányzathoz képest 97,8 %-ban teljesültek. Az előző évben ez alacsonyabb volt. A bevételek között a 100 %-ot nem érték el a működési bevételek, a sajátos bevételek teljesítése, és viszonylag alacsony a felhalmozási és a tőkejellegű bevételeknek a realizálása. Ezzel szemben a bevételek terhére elszámolt kiadások felhasználása a módosított előirányzathoz képest szintén, illetve módosított előirányzathoz képest 95,8 % volt. A működési és fenntartási kiadási előirányzatokat 97,1 %-ban, a felhalmozási kiadásokat 85,5 %-ban használták fel. Hogyha a felhalmozási és tőkejellegű bevételeket ….. kiadáshoz hasonlítjuk, akkor látható, hogy ezek a bevételek nem biztosították a fedezetet teljes mértékben a kiadásokra, felhalmozási kiadásokra. Megnéztük azt is, hogy a tényleges kiadások részaránya az egyes kiadások között hogyan néz ki. Az látható, hogy legnagyobb részben a költségvetés teljesített kiadásai között a működési fenntartási kiadások szerepelnek. Viszonylag alacsony a felújítási kiadások részaránya, viszonylag elfogadható, 17 %-os a felhalmozási kiadások részaránya. A működési célú
5
költségvetést terhelő hitel, folyószámlahitel visszafizetés összege 182,9 mFt volt, a felhalmozásnál 103,5 mFt-ot tett ki, tehát azt lehetne mondani, ez az adósságszolgálat, ami mondható, ami az előző évet terhelte, természetesen, hogy a következő éveknek majd a visszafizetése, az a következő évek költségvetését fogják terhelni. Ezek nem tartalmazzák a kamatot, mert azt külön kellett elszámolni. Ezek után Tisztelt Közgyűlésnek összességében a zárszámadási rendelet-tervezetet elfogadásra tudom javasolni, és majd a 2. napirendi ponthoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámolóhoz kapcsolódó véleményünket is el fogom mondani. Marton István: Most pedig sorban a jelentkező bizottsági elnököknek adom meg a szót. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság április 10-ei ülésén 5 igen, 1 tartózkodás mellett a közgyűlési előterjesztésben található határozati javaslatot támogatja, és közgyűlési megtárgyalásra alkalmasnak tartja. Szeretném ismertetni a bizottság alábbi határozatát: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Pénzügyi Bizottságának véleménye a 2006. évi költségvetési zárszámadásról szóló rendelet-tervezetről: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai alapján a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2006. évi költségvetési zárszámadásáról szóló rendelet-tervezetet. A rendelet-tervezet tartalmazza a jogszabályi előírások szerinti kötelező tartalmi elemeket az önkormányzatra, az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveire. A Pénzügyi Bizottság megállapítja, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2006. évi költségvetési zárszámadásról szóló rendelet-tervezete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően került összeállításra. A 2006. évi felhalmozási és tőkejellegű bevételek alakulásából, melyek nagyrészt az önkormányzati vagyon értékesítéséből származnak, megállapítható a forgalomképes vagyontárgyak csökkenése. A 2006-os év során elnyert pályázati pénzeknek, valamint a többnyire hitelből finanszírozott önerőnek köszönhetően növekedett a forgalomképtelen vagyon. Ugyanakkor az így létrejött és felújított létesítmények működése évi több millió Ft többletterhet jelent. A 2006. évi tervezett hitelfelvételekből jelentős mennyiségű hitel felvétele nem került teljesítésre. Ugyanakkor a kötelezettség fennmaradt. Tehát az így áthúzódó hitelek a következő évek költségvetéseit terheli. 2006. december 31-i fordulónappal a hiány mértéke 310 millió Ft volt. Összefoglalva megállapítható, hogy a 2006. évi gazdálkodás olyan negatív folyamatokat indított be, melyek terheit a következő évek költségvetései kénytelenek viselni. Igaz az is, hogy ezen folyamatok felerősödése a közelmúlt kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A korábbi évek erőteljes fejlesztési politikájának eredményeképpen ugyan növekedett az önkormányzat vagyona (38,1 milliárd Ft-ról 40,1 milliárd Ft-ra), ugyanakkor az önkormányzat vagyonának forrásszerkezete kedvezőtlen irányban megváltozott, aminek szakmai kezelése, a tartós szerkezeti egyensúly, úgy a fenntartható növekedési pályára állítás a következő évek költségvetési politikájának a homlokterébe kell, hogy kerüljön. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2006. évi költségvetési zárszámadásról szóló rendelet-tervezetét a fenti észrevételekkel a Pénzügyi Bizottság közgyűlési megtárgyalásra alkalmasnak tartja. Marton István: Nagyon örülök neki, hogy a Pénzügyi Bizottság ezt a ragyogó határozatot hozta, mert tényleg azt kell, hogy mondjam, minden igényt kielégít. Főleg úgy, hogy a költségvetést hivatalból köteles véleményezni, ezt pedig szorgalmi feladatként végezte e. És én tudom, hogy ezen elég sokat dolgoztak, az ülés egy részén én is jelen voltam. Annyival azért kiegészíteném, hogy az így létrejött és felújított létesítmények műkötetése jó lenne, ha csak évi több millió Ft többletterhet jelente, mert az sok tíz milliót jelent. Ezt azt hiszem, az itt lévők mindegyike tudja. És hát a hiány mértékénél talán szerencsésebb lett volna megemlíteni, hogy a folyószámlánál az évi 800 milliós korlát, az december 31ére 375 millióra lett maximálva, és 310 millióra lejöttünk. A 2007-es költségvetésben már nem tettük be ezt a korlátot, annál is inkább, mert jobb őszintének lenni, mint bizonyos trükkökkel egy-két napra elhitetni valakivel, hogy hát nem is állunk annyira rosszul. Ezen kívül én azt mondom, hogy minden mondatával egyetértek a Pénzügyi Bizottság 73-as határozatával. Balogh László: Az oktatási bizottság is fontosnak tartja a fiskális konszolidációt, azaz a költségvetés rendbetételét, de vannak sajátos, a szféránk érdekeit erősítő szempontjaink, hiszen például a legnagyobb struktúra Nagykanizsán a közoktatásé, mely hozzánk tartozik. Összefoglalva lehet, hogy elegendő lenne csak azt mondanom, hogy 6 igennel, 0 nemmel és 1 tartózkodással elfogadtuk a beszámolót, de néhány szakmai mondat hadd hangozzék el, mert bőven tárgyaltuk. A korábbi évek
6
gyakorlata, mely szerint az önrész forrása – itt volt a szövegben egy kis hiba –, tehát az önrész forrása is hitel, nem folytatható – mi is kiemeltük, és azt is kiemeltük, hogy sőt, 2026-ig eladósították a várost évi több száz millió Ft-tal. Konkrét kérdés: a civil szervezetek támogatásáról kérdezzük azt, hogy mennyi konkrétan, ha mindent beszámítunk, amely közvetlen vagy közvetett támogatás? Kérem tisztelettel a szakosztályt, Osztályvezető Asszonyt, hogy erre, ha nem is most azonnal, de a közeljövő közgyűlésen kérünk szépen egy precízebb választ, mint egy nagyságrendi becslést, mert ilyet ugye azért tudunk adni. Az összegzés kritikus, és hát negatív felhangú tételes megállapításait hát, tanulással vettük, és kiemeltük, hogy az önkormányzat akkor lehet sikeres, ha megtalálja a helyes arányt a működtetés és a fejlesztés között. Hadd emeljek ki egy konkrét példát a fejlesztésre, beruházásra, amely akár sikertörténet lehetne, de kicsiben mutatja azt, hogy hogy végződhet az, amikor egy kicsit felelőtlenül történik a beruházás vagy fejlesztés. Ez legyen akár vesszőparipám, a Corvin utcai játszótér esete, amelyre 2006-ban 8,1 mFt-ot költött a város saját forrásból, mégse volt ünnepélyes átadás, mert iskolapéldája az elrontott beruházásnak, több hibával történt az átadás. Csak egy apróságot hadd emlegessek, például salakos kosárlabda-pályát csináltak, és még hasonló hibákat lehetne emlegetni. De természetesen minket most jobban érdekelt a közoktatási intézmények mutatói, a 17. számú mellékletet egy fontos melléklet. Hadd idézzek ebből elfogultan, a Batthyány Gimnázium esetét, amely az egy ellátottra jutó működési célú önkormányzati támogatásban 0, azaz nulla Ft-tal szerepel, tehát van ilyen iskola is. Persze ennek is megvan a maga oka, és hát ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem kell támogatni a közoktatási intézményeket, sőt, látható, hogy rendesen támogatjuk is. De összességében megállapítható, hogy a közoktatási intézmények jó része jól gazdálkodott a 2006-os költségvetési évben is. Ilyen és ehhez hasonló szakmai megállapításokkal fogadtuk el az előterjesztést. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság egyhangú határozatával tárgyalásra alkalmasnak tartja a beszámolót. Azzal a kiegészítéssel élnék, ami elhangzott a bizottsági ülésen is, és ami kérdésként felmerült, és én a magam részéről továbbra is választ várnék rá, amit tulajdonképpen a 19. melléklete tartalmaz az előterjesztésnek, ami azt foglalja nekünk össze, hogy a helyiségek hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény és mentesség, és ennek a bontását tartalmazza, egyrészt az orvosi alapellátáshoz tartozó kötelezően ellátandó feladatok ilyen módon történő ellátására alapul ez a táblázat a bérleti díj elengedésével, másrészt pedig különböző szervezetek, civil szervezetek közgyűlési határozaton alapuló támogatásával. A kérdés az volt, hiszen volt már Állami számvevőszéki ellenőrzés, hogy az államháztartásról szóló törvénynek és egyéb kapcsolódó jogszabályoknak megfelel-e az, hogy piaci bérleti díjak kerültek megállapításra, és bizonyos szervezetek bújtatott támogatást kapnak úgy, hogy mentességet, illetve kedvezményt biztosítunk számukra bérleti díj fizetése alól? A kérdés az, hogy ugyanazon bérleményekért valaki piaci bérleti díjat fizet, más pedig nem. Ha támogatást kívánunk adni, akkor azt támogatás formájában kell folyósítani, mégpedig úgy, hogy amennyiben kapott az előző évben is támogatást, azzal a folyósított támogatással neki el kell számolni, és ezt követően jogosult arra, és legyen szó bármely szervezetről, támogatási szerződést vele szemben az önkormányzat aláírjon, és támogatást folyósítson számára. Tehát ezek a szervezetek lehet, hogy kaptak egyébként támogatás formájában is támogatást, de a kérdés az, hogy ilyen formában, bújtatott formában lehet-e támogatást nyújtani? És azért kérdezem meg a beszámoló kapcsán, mert követendő példa ez a 2007-től és az idei évi költségvetésünktől, vagy kívánunk-e ezen változtatni? Az én álláspontom az egyébként, hogy az államháztartási törvénybe ütközik, ezt így nem lehet megtenni. Én erre a kérdésre várok egyébként Jegyző Úrtól választ, és szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét erre a problémára a jövőt illetően, hiszen a 2007-es költségvetés is ezt tartalmazza. Dr. Csákai Iván: A 2006. évi költségvetési gazdálkodásról beszámolót a bizottságunk megtárgyalta. 7 igen, egyhangú szavazattal a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartotta. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság is 8 egyhangú szavazattal a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja a 2006-os évi költségvetési gazdálkodásról szóló előterjesztést. Papp Nándor: Bizottságunk 5 igen, 2 tartózkodó szavazattal az előterjesztést a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja. Röst János: Én ott folytatnám, ahol a polgármester abbahagyta, ez pedig a likvid keretnek a mértéke, illetve a működési hiánynak a mértéke. Én arra kérném Polgármester Urat, hogy ne keverje össze a képviselőtársaimat ezzel a két számmal. Két külön fogalomról van szó. Az egyik, az egy hiányt jelent év
7
végén, amit következő évben kell kifizetni, a másik pedig egy keretet, egy lehetőséget, amit fel lehet venni hitelként. Az előző önkormányzat ezt nagyon okosan úgy állapította meg, hogy 370 millióban állapította meg a hitelnek mértét december 31-ével, ami átmegy 2007-re, viszont a keretet 800 millióban állapította meg, a felveendő lehetőség keretét. Ez pedig azért van, mert az önkormányzat gazdálkodásánál nem úgy működik, hogy minden hónapban fizetést kap, hanem a bevételek, kiadások, azok elég ciklikusan következnek be. Egész más az állami támogatásoknak a leérkezése, időszakának, mint a bevételeinknek az alakulása arányaiban. Tehát előfordul egy évben az, hogy több hónapban, hogy a likvid keret, az eléri a 800 milliót, viszont a tényleges hiány, a várható hiány pedig a tervezettet fogja elérni december 31-ével. És én már várom Polgármester Úrtól azt, hogy következő közgyűlésre, beismerve a tévedését behozza a likvid keret megemelésének a 200 millió…. történő emelését, ugyanis kizártnak tartom azt, hogy 2007-ben 800 milliós likvid kerettel a működtetést fenn lehessen tartani. Ez egyébként, a keret megemelése nem baj, ez egy pénzügytechnikai megoldás, tehát nem a hiány valóságos részét tartalmazza, …. a kezelésnek a módját tartalmazza. A 2006-tal kapcsolatban én azt mondanám el, hogy egy kiegyensúlyozott évet tudunk magunk mögött. Ebből egy negyedév a mostani testületnek a munkáját dicséri, az előző, az pedig az előző testületét. Ha számszakilag megnézzük, egy stabil működést adott a 2006. A hitel mértéke, az 310 millióval állt be december 31-ével. A tervezett, ez pedig 375 millió volt. Tehát azt jelenti, hogy 65 millióval kevesebb volt a működési hiányunk a tervezettnél. Az iparűzési adó, az 60 millióval kevesebb folyt be, mint ahogy terveztük. Ez azt jelenti, hogy a költségvetést nem terveztük alá, sőt ilyen értelemben optimistábbak voltunk, és ez a 60 millió hiány ellenére valósult meg a költségvetésnek végösszege, végszáma. Egy pontosítást szeretnék megtenni, ez pedig a 3. oldalon van. Az utolsó, visszafelé a harmadik bekezdésben 100 milliós bevétel szövegszerkezet szerepel – itt arról szól az előterjesztés, hogy szabad pénzeszközt lekötött az önkormányzat, és ebből bevétel és kiadás is származott, tehát én javasolnám bevétel helyett a pénzforgalmat beírni, mert a bevétel…., nehogy félreértsék a képviselőtársaim, nem ekkora összeg volt a nyereség, hanem ennek egy töredéke, nyilván a kamatteher. És utolsó sorban megköszönném a hivatal munkáját, hiszen ezt a beterjesztést elvileg a következő közgyűlésre kellett volna behozni, és nagyon ….. erőltetett menetben készítették el a beszámolót, tehát köszönet érte. Dr. Károlyi Attila: Kolonics elnök úrnak a szavaihoz kapcsolódnék. Az ügyrendi bizottság ülésén felvetettek valóban azt az egységes álláspontot képviselték, hogy a helyiségek hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség címszó alatt megjelölt, és a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Via Kanizsa Kht. műhelyéig felsorolt intézmények, illetőleg különféle társulásoknak adott kedvezmények helyett én javasolnám azt a jövőre nézve, hogy valóban öntsünk tiszta vizet a pohárba. Ennek az önkormányzatnak az előző önkormányzattal szemben egy olyan célja is volt és van, hogy teljesen tiszta viszonyokat és egyértelmű viszonyokat fog teremteni. Én kérném azt, hogy ez a jövőben valamilyen formában, tehát olyan formában, hogy valóságos szerződések köttessenek és valóságos bérleti díjak fizettessenek. Szeretném még elmondani azt, hogy régóta van tudomásom arról, hogy a Zalai Hírlap is egy különleges státuszt, idézőjelben, különleges státuszt élvez abban a helyiségben, ahol a bérleti szerződését folytatja. Hát a kezemben van egy bérleti szerződés, amely ugyan még a Király utcára szól, de hát feltehetőleg, ugye ezt kaptam az ügyrendi bizottság ülésén, de hát feltehetőleg az Erzsébet téri helyiségre is valamiféle módosítással ugye ez a jogviszony fennáll. A lényege az, hogy a Zalai Hírlap úgy fizet, idézőjelben, hogy bizonyos időszakonként a Zalai Hírlapban megjelentet Városháza oldalak címszó alatt önkormányzati információkat. A problémánk ezzel kapcsolatban csupán az, hogy ennek az ellenőrzése, nem tudjuk hol, és milyen formában történik meg. Felvet bizonyos más gondolatokat is az ilyen szerződés megkötése egy médiában tevékenykedő céggel. Ezt mindenki gondolja hozzá, hogy mit gondolok én most. Ezek a bartell üzletek, ezek nem, nem egészségesek, és én tisztelettel kérném a …… majd az önkormányzatot, hogy ezen változtasson. Kössünk egyértelmű szerződéseket, fizessenek bérleti díjakat, és ez alól ne legyen kivétel a Zalai Hírlap se, aki egyébként itt eme költséghely, illetőleg felsorolásból ki is maradt valamilyen okból, nem tudom, milyen okból. Marton István: Úgy gondolom, hogy néhány felvetésre nekem kell válaszolni. Kezdjük a végén. Amit Károlyi képviselő úr említett, hogy a bartell nem egészséges, ezt én azért azzal megtoldanám, hogy az ilyen bartell szerintem sem egészséges. Vannak nagyon tisztességes és egészséges bartell ügyletek, amikkel éppen pénzkímélés okán kell majd élni, de nem ilyen jelleggel, mert én azért gondoltam, hogy mire gondol. Tehát ezt magunk részéről is elítéljük. És Röst úrnak, valóban a 3. oldalon, ott 100 millió Ft bevétel szerepel, nem eredmény, mert ennek az ügyletnek az eredménye mondjuk, néhány százezer
8
Ft-ot tehetett ki, de itt nem is eredmény van feltüntetve, hanem bevétel, és ilyen szempontból jó. Bár valóban többet mondana, ha az egyenleget fejtettük volna ki. Köszönöm Röst úrnak az aggódását. Nem keverem én össze ezeket a számokat, és nem is tévedtem, de én még bízom abban, hogy a 800 mFtos plafon tartható. Mellesleg örülök annak, hogy megköszönte, hogy 310 millióra sikerült letornászni, mivel ezt a leszorítást én végeztem, pontosan ismerem a részleteit, és azt a hátulütőt, ami miatt mi nem szorítjuk le ebben a pillanatban 800 millió alá. Való egy igaz, hogy lényegesen könnyebb lenne nekünk, ha ez szám 1 milliárd vagy 1,2 milliárd lenne, de az általam sokszor tiszta nagybetűvel emlegetett önkorlátozás eszközével éltünk itt is. Mellesleg, hogy ez a 800 millió megvan, illetve hát Ön szerint akár több is, ezt nem győzőm eleget hangsúlyozni, hogy az Ön, illetve az Önök vezetése alatti helyzet alakította. Három képviselőtársunk is – Károlyi úr, Kolonics úr és Balog László is – a civil szervezetek támogatását forszírozta, ugye a tiszta vizet a pohárba jeligére. Igen, kívánunk rajt változtatni Kolonics úr, és kis lépésekben már ezt meg is kezdtük, mert ha emlékeznek rá, akkor éppen a társadalmi szervezetek közül a pártoknál kezdjük ezt, és fokozatosan haladunk, mert valóban nem normális dolog, hogy a civil szervezetek hiányolják azt a támogatást, amit kapnak a várostól, ami mellesleg éves szintén, ha nem számolom például a sportot, mint civil szervezetet, akkor is sok tíz millió Ft. Ha viszont rátesszük a piaci bérleményekből, hát a város számára elveszett összegeket, akkor természetesen még nagyobb összegről van szó. Amiről sajnos nem esett szó egy felvetésben sem, az, talán érdemes a 18. tábláig lapozni, amelyben ugye az szerepel, hogy a több éves kihatással járó feladatok hát a következő két évre több mint 2 milliárd Ft-ot jelentenek a városnak, amelyből ez az év már mintegy 1,7 milliárd Fttal jelentkezik. És végül, de nem utolsó sorban az utolsó táblák egyike a 24. számú melléklet, és annak is az utolsó lapja, mert ugye ez több lapos, és utána már nincs is több, csak a 25., a jobb alsó sarokban lévő mintegy 4 egész háromnegyed milliárdos számra hívnám fel mindenkinek, nem csak a testületi tagoknak, hanem a Tisztelt Polgároknak is a figyelmét, mert bizony, bizony a hitel- és kamattörlesztés összesen ennyibe fog kerülni a városnak a jelenleg ismert kamatkondíciók mellett. Dr. Kolonics Bálint: Mint a közgyűlés tagja, képviselő szeretnék néhány gondolatot most elmondani az előterjesztéssel kapcsolatban. Két mondatot csemegéznék ki, és idéznék az előterjesztésből. Egyrészt az 5. oldalról, a második bekezdésből, mely szerint a beruházások, felújítások megvalósításához szükséges saját erőt majdnem teljes mértékben hitelből finanszírozta az önkormányzat. Ehhez kapcsolódik a szöveges rész utolsó mondata a 8. oldalon, mely arról szól, hogy a létrejött és a felújított létesítmények működtetése viszonyt több száz millió Ft évi többletterhet jelent. Ezt el kívánom itt mondani a közgyűlés előtt, hogy a nyilvánosság is tudja, hogy miről beszélünk. Tehát mi volt ez a sikerpropaganda, mekkora többletterhet ró ezt most a városra, hiszen ennek a működtetése pénzbe kerül, plusz forrást igényel, aminek itt mi most nagyon örülünk és tapsolunk. A másik az 5. oldal, lap alja Polgármester Úr. Ez kapcsolódik majd a következő előterjesztéshez, ahol arról tájékoztat minket az anyag, hogy a rendszeres szociális segélyt felváltó családi segélyezés 2006-ban, valamint a közgyógyellátás új rendszere, a vártnál többen részesültek rendszeres szociális segélyben, és a kifizetett összeg a korábbi segély összegének a kétszerese. Ehhez kapcsolódik majd a következő anyagunk Polgármester Úr, ahol arról tájékoztat minket az előterjesztés, az állam normatívát ehhez nem biztosít, és a helyi befolyt adóbevételekből kell ezt majd nekünk finanszírozni. Egyébként azért kértem szót Polgármester Úr, mert én szeretnék választ kapni a kérdésemre Jegyző Úrtól, mely szerint ez jogszerű vagy sem, mert úgy fogok én is szavazni nyilván, tehát megnyugtatót választ várok, hogy a jövőben ez másképp fog működni, illetve kategorikusan várom Jegyző Úr válaszát, mint a törvényesség őrét, aki ugyanúgy aláírja ezeket az előterjesztéseket, és a 2007-es költségvetést is jogi szempontból, hogy ez a fajta megoldás, ez jogilag helytálló-e. Marton István: Való egy igaz, hogy amit másodszor vetett fel, azt a saját források terhére lehet csak finanszírozni, amely források nem éppen bővülő irányt vettek. Amit pedig először mondott, hogy fújták a sikerpropagandát, az az én szememben a dupla csapás kategóriája. Azt hiszem, nem kell ezt különösebben indokolni. Böröcz Zoltán: Csatlakozva azokhoz, akik ezeket a helyiségbérleti kedvezményeket veszegetik, részben csatlakozva, azért felhívnám valamire a figyelmet. Óvatosan kell ezzel a dologgal bánni, ugyanis nem azonos súlyú, nem azonos feladatot ellátó, néha még össze sem hasonlítható feladatot ellátó szervezetekről van szó. Ugye ebben a bizonyos mellékletben jól látható, itt aztán zömében egyesületi törvény alapján működő szervezetekről van szó, de előfordul intézmény, kht., sőt gazdasági társaság. A Károlyi úr által említett sajtóorgánumot mondom, akkor még részvénytársaság is. Arra
9
szeretném felhívni a figyelmet, hogy különbség van a között, például egyesületek tekintetében, van olyan köztük jó pár, amelyik kifejezetten az önkormányzati törvény által az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát vállalja át vagy jelentősen hozzájárul, segíti. Van olyan egyesület, ami nem az önkormányzat feladatát látja, de mégis a lakosság szempontjából hasznos tevékenységet folytat. Tehát azért azt szeretném ezzel csak mondani, szelektíven, egyenként vizsgálva, egyenként letárgyalva természetesen a szervezetekkel, nehogy sablont húzzunk rá. Aztán még azt nem is mondom, hogy mindennek természetesen, hozzáértők megerősítik, olyan kellemetlen hatása is van adott esetben, ha felhívjuk rá a figyelmet, azért egy megkötött bérleti szerződés, amihez ellenérték tapad, aminek ÁFA vonzata van, az is ugye különböző mértékben az állami bevételeket, az ÁFA-t is érintő kérdés. Tehát, ha komolyan úgy gondolja a testület, hogy ezt meg kellene vizsgálni, akkor vagy egy ad hoc bizottságra, vagy a Pénzügyi Bizottságra testálnám én ezt a feladatot. Adnék hozzá egy nagyon hosszú határidőt, egy negyedévet, akár egy félévet, és az egyesületekkel, illetve gazdasági szervezetekkel adott esetben egyenként áttárgyalva, velük, ha lehet, elfogadtatva az optimális megoldás keresésének a szándékával kellene nyúlni a dologhoz. Tehát nehogy sablonszerűen elkövessük azt a hibát, ami nekünk, az önkormányzatnak és adott esetben az …….. Marton István: Böröcz úr, Önnek teljesen igaza van, ezt értelemszerűen csak differenciáltan lehet elvégezni. Én terveztem, de amit Ön mondott, azt hiszem, abba az irányba mozdulunk, hogy a Pénzügyi Bizottságot felkérjük, hogy mondjuk június 30-áig ezt vizsgálja meg, és akkor július elején, amikor az utolsó tavaszi ülésüket tartjuk, már a közgyűlés elé is hozhatja. Úgyhogy felkérem Tóth urat, a bizottság elnökét, hogy ezt azért tartsák restanciában, hogy június 30-áig ez meglegyen. Tehát nem akarunk mi öngólt lőni Böröcz úr, és teljes mértékig igaza van, hogy ezt nagyon differenciáltan kell nézni, főleg azoknál, akik önkormányzattól vállalt feladatokat végeznek. Halász Gyula: Itt jó néhányan elég borús képet festettek az elmúlt időszakról, kiemelve azt, hogy az önkormányzatot mennyire eladósította az előző önkormányzat. Én azért arra hívnám fel a figyelmet, hogy a fejlesztési célú hitelek felvétele nem csak Nagykanizsán, hanem más városokban is nagyon pozitív. A probléma akkor van, ha ezeket a hiteleket működésre veszik fel. És én azt gondolom, hogy a fejlesztési célú hitelfelvétel szolgálja mind a munkahelyteremtést, mind pedig a város gyarapodását. És még egy burkolt csúsztatásra is felhívnám a figyelmet, amit Polgármester Úr követett el, mégpedig azt, hogy kiemelte, hogy milyen hitelteher nehezedik az önkormányzatra, 4.717.748 eFt-tal, csak Polgármester Úr azt nem tette hozzá, hogy ezt az önkormányzatnak több mint 20 év alatt kell törleszteni. Az igazsághoz ez is hozzátartozik, és akkor legyen tiszta víz a pohárban. Marton István: Azt hiszem, hogy ezzel még sokszor fognak találkozni, mint ahogy már jó párszor találkoztak. Számtalanszor elmondtam ebben a teremben, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város hitelállományának bő 90 %-a 2021. és 2026. december 31. között jár le. És ezért hívtam fel a figyelmet ismételten arra a közel 4 és háromnegyed milliárdos összegre, ami a 24. tábla jobb alsó sarkában szerepel. Itt szó nincs semminemű csúsztatásról vagy éppen bújtatásról. Dr. Kolonics Bálint: Én továbbra is szeretnék a kérdésemre majd választ kapni. Annyit szeretnék még kiegészítésképpen elmondani, hogy tisztábban lásson itt a Pénzügyi Bizottság elnöke is a közgyűlésen. Tulajdonképpen a ’99-es, 2000-es közgyűlési határozatok alapján utasították az IKI-t arra, hogy az IKI 2 kössön ilyenfajta hasznosításra bérleti szerződéseket, melyben meghatározták mondjuk 50 Ft/m -ben a bérleti díjat. Ennek volt egy ÁFA tartalma. Természetesen csak az ÁFA tartalmát szedték be, és ily módon nyújtottak bújtatott formában támogatást. De igaz ez a gazdasági társaságokra is. Még hogyha önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságról is van szó, akkor felmerül a kérdés, hogy egyéb más gazdasági társaság az önkormányzathoz fordul, miért nem kap akkor kedvezményesen, kedvezményes bérleti díj fejében helyiséget bérletbe. Tehát én szeretnék a Jegyző Úrtól erre a kérdésre választ kapni, és felhívni a figyelmet arra, hogy olyan vizsgálat legyen, ami ezeket a közgyűlési határozatokat visszamenőleg felülvizsgálja, hogy egyáltalán a közgyűlés akkor meghozott határozata összeegyeztethető-e az államháztartási törvénnyel, tehát lehetett-e ilyen határozatot hozni, hogy ilyen bérleti díj ellenében ilyen bújtatott támogatást nyújtson ezeknek a szervezeteknek. Dr. Kelemen Marcell: Szita László könyvvizsgáló úrral is egyeztettem ebben a tárgyban, mielőtt a válaszomat Önnek megadom a kérdésére. Az önkormányzatnak van arra lehetősége, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat kedvezményesen vagy akár ingyenesen bérbe, illetve
10
ingyenes használatba adja. Természetesen nem bújhat ki az ÁFA törvényben foglalt ÁFA fizetési kötelezettség…. Ez azt jelenti, hogy az ÁFA-t be kell fizetni abban az esetben is, hogyha az önkormányzat ingyen, vagy pedig a piaci ár alatt nyújtja ezt az Ön által burkolt támogatásnak nevezett díjat. De véleményem szerint ez nem egy burkolt, ez egy teljesen nyílt támogatás, hiszen ebben a zárszámadási rendelet mellékletében szereplő 19. számú mellékletben az orvosi rendelőtől elkezdve a Családsegítő és Gyermekjóléti Központon keresztül a Jézus Szíve Plébánián át, képviselői irodáig olyan szervezeteknek és olyan szerveknek nyújt támogatást az önkormányzat, amelyek nyilvánvalóan valamilyen önkormányzati érdekkörbe esnek. Az Ön által hivatkozott ÁSZ ellenőrzésben foglaltak, az a pártok helyiségbérletére vonatkozott. Az ÁSZ ellenőrizte a nagykanizsai gyakorlatot, és ha jól emlékszem, 10 Ft/m 2 bérleti díjat fizettek a pártok Nagykanizsán, és erre is azt mondta az ÁSZ, hogy piaci alapon kell meghatározni a bérleti díjat. Ha a közgyűlés úgy dönt – vagyonrendeletében erre lehetősége van –, hogy a pártok számára mondjuk, ingyenesen juttat ingatlant, akkor az ÁFA-t, azt ki kell fizetni ebben az esetben. Ez a zárszámadási rendelet a múltat tükrözi, megkötött szerződések alapján mutatjuk be ezeket az úgynevezett közvetett támogatásokat, amire egyébként az államháztartási törvény kötelez, és kötelező melléklete a zárszámadási rendeletnek. Én úgy gondolom, hogy az Önök feladata, kérem, hogy vizsgálják felül, hogy indokoltak-e ezek a támogatások. Viszont arra felhívom a figyelmet, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek nem rendelkeznek irodával, nyilvánvaló, hogyha ezt a támogatást ezek a szervezetek közvetlen úton kapják meg, azaz pénzügyi támogatásként, akkor jóval magasabb támogatásban részesülnének, mondjuk, más szervezetek, akik nem bérelnek önkormányzati ingatlant. Marton István: Hát, ha már ilyen sokszor került szóba a 19. számú melléklet, akkor azért el kívánom mondani azoknak is, akik néznek bennünket, nem csak, akik itt a testületben nézik ezeket a mellékleteket, hogy 112,5 mFt-ot tett ki az e fajta mentesség, illetve támogatás az összes érintett szerv, szervezet részére. Röst János: Én arra kérném Jegyző Urat, hogy küldje ki a képviselőtársaimnak a 2002-2006 közötti időszakról szóló beszámolót, amit emlékeim szerint tavaly szeptemberben tárgyalt a közgyűlés, mert nem olvasták el. De ha kérik, akkor én taxatíve fel fogom sorolni a képviselőtársaimnak, hogy 2002 és 2006 között milyen fejlesztések valósultak meg akár számszakilag is. De mondanék azért pár olyat, ami nagyságrend…. meghaladja a félmilliárdot. Ilyen volt mondjuk a kórház, akkor a moziépület, ahol most vagyunk, hulladéklerakó, Értelmi Fogyatékosok Otthona – hogy melyiket hagyta el volna a mostani testület ezek közül, és melyen nem vette volna igénybe azt az 500 milliós vagy 800 milliós állami támogatást, amit egy önrész hitelfelvételével meg tudtunk valósítani. És ugyanígy kérdezném, panelprogramot Polgármester Úr behozta az előző talán kettővel, közgyűlésre, majd visszavonta. Megtehette volna azt, hogy a költségvetés előtt Önök úgy döntenek, hogy azt a panelprogramot nem folytatjuk, de folytatjuk. És ennek örülök egyébként, és én vártam azt a bejelentést is, hogy a polgármester eldicsekszik azzal, hogy 100 mFt összeggel nyert a város egyébként a panelprogramban. Marton István: Röst úr, meg kell vonnom Öntől a szót, mert a két együttes hozzászólása már 4 perc ….. Röst János: Polgármester úr, köszönöm, semmi gond, köszönöm szépen a kedvességét. Marton István: Köszönöm, csak azért, hogy időkeretekkel tényleg tanuljon meg mindenki gazdálkodni. Horváth István: Én a hitelfelvételekkel kapcsolatosan szeretnék szólni. Azt gondolom, hogy azzal nincsen baj, ha egy város hiteleket vesz fel fejlesztéshez és egyáltalán. Azzal van a baj, ha ennek a felhasználása koncepciótlan. Szeretnék egy dolgot kiemelni, például az út- és járdafelújításokat. Én azt gondolom, hogy rossz időben, igen, rossz időben lettek elkezdve ezek a felújítások, és az odaszánt pénz, nyugodtan mondhatom, hogy pocsékba ment. Szeretném megkérdezni, mondjuk a túloldaltól, hogy a feljavított utakat és járdákat ki észrevételezte, ki vette át akkor, amikor készre jelentették? Elrettentő példaként egy dokumentumot szeretnék átadni a túloldalnak, hogy forgassák, nézegessék. Halász Gyula: Akkor tisztázzunk valamit. Itt a közgyűlésen – Horváth képviselőtársam le is teheti ide a dokumentumot – ugye az önkormányzat, az előző önkormányzati ciklusban az önkormányzatiság ideje alatt először végzett teljes keresztmetszetű út- és járdafelújításokat. Erre hitelt vett fel, szerződések
11
születtek, a szerződéseket a kivitelezők megkapták, aláírták, az önkormányzat is aláírta. Az már nem a képviselőtestület hibája és felelőssége, hogy ezek a kivitelezők milyen munkát végeztek. Ezeket a munkákat valaki átvette, ezeket a munkákat valaki kivitelezte képviselőtársam, ezeknek van szavatossági ideje, egyéb. Tehát maga a cél, amire Ön hivatkozott, hogy koncepciótlan, nem igaz, nem fedi a valóságot. A Rózsa utca és több más utca, ami évtizedek óta olyan rossz állapotban volt, hogy tengelytörőnek minősült, ezek fel lettek újítva, ezért Önnek is köszönetet kell kifejezni az előző testületnek és minden nagykanizsainak, mert először történt az meg, hogy teljes keresztmetszetű út- és járdafelújítás volt és nem pedig kátyúzás. A kivitelező problémáit pedig nem kellene se az előző testületre, se ennek a testületnek a tagjaira átruházni. Erről van szó képviselőtársam. Marton István: A KPM jogutódjaként működő szervezet, ugye már, hogy négyszer váltott nevet azóta, hogy nem KPM-nek hívják, de mindenki így ismeri, utolsó megbeszélésünkön hiányolta, hogy komplex útfejlesztési terve ennek a városnak 2003 óta miért nincs, de talán még a 2004-ben, ha elkészül, még akkor is menteni lehetett volna legalább a veszett fejsze nyelét. De a vesztett fejsze nyele is elsüllyedt a jól átgondolt, idézőjelben mondom, jól átgondolt útfejlesztések eredményeként, amikor Önök is, mindenki tudja, hogy 2008-ban beindul a térséget érintő szennyvíz-rekonstrukciós program, és ezeknek az utaknak jó részét majd sikerülhet újból szétvágni. Cserti Tibor: Rövid leszek. Nem szeretnék a költségvetés végrehajtásának általános vitájában részletkérdésekbe gabalyodni, mert …. a Pénzügyi Bizottság beszámolója az én véleményemet is tükrözte, együtt alkottuk meg. Tekintettel arra, hogy egy sommás megállapítás hangzott el Horváth képviselőtársam részéről a másik oldalnak címezve – én is a másik oldalon ülök, megmondom őszintén, hogy ez a megállapítással összességében így nem értek egyet. Ezt én úgy gondolom, hogy ha szakmailag akarunk kérdésekhez közelíteni, akkor bizony le kell ásni az alapokig. Miután több bírálat érte a 2006. évi útfejlesztési, karbantartási rekonstrukciós programot, annak vannak ilyen utózöngéi is még a mai napig is, elejét kell ennek a dolognak venni, a végrehajtásban mai napig, úgy mondom, vannak olyan jogi tények is, amit figyelembe illik venni a végső sommás megállapításhoz. Én úgy gondolom, olyan kérdés, amit a városfejlesztési bizottságnak illik összességében átfogó jelleggel kivizsgálni, és hogyha tényleg nincs a városnak a jelen pillanatban nagy gazdasági programba beilleszthető, ugye …. az infrastrukturális fejlesztések részeként önálló úthálózat fejlesztési, felújítási, karbantartási programja, akkor ennek a vizsgálatnak az alapján kell ezt megalkotni és elfogadni, és ennek alapján végrehajtó alárendel…., mint eszközt, az évenkénti költségvetést. Most ennek hiányában, ugye tapasztalatok alapján én indítványozom ezt a vizsgálatot, és ha tényleg visszaigazolják ezeket a dolgokat, amit képviselőtársam állított, ám legyen, nem vitatom, de egyébként a sommás megállapítást a másik oldal nevében, mivel én is itt foglalok helyet, itt biztosítottak számomra helyet, én a magam részéről visszautasítom, tehát nem szégyellem azokat. Marton István: Ez a munka egyébként már megindult, de én a városfejlesztési és a Városüzemeltetési Bizottságot együttesen kérem fel arra, hogy tekintsék át, mondjuk az elmúlt 5 év helyzetét, tehát olyan 2002-től napjainkig, és erre, azt hiszem, megint egy ilyen június végi határidő megfelelő. Dr. Károlyi Attila: Nagyon rövid leszek. Azon gondolkodtam, miközben szeretett Horváth István képviselőtársam patetikusan átadta ezt a dokumentumot a túloldal egyik tagjának, hogy hála jó Istennek egyre kevesebbszer történi kísérlet arra, hogy az ellenzéket összemossák az előző önkormányzattal. Ülünk itt néhányan, akik nem voltunk tagjai az előző önkormányzatnak. Nem is tisztem nekem Őket megvédeni, de én nagyon komolyan mondom a Horváth képviselőtársamnak, hogy 2010-ben már bizonyára itt ülünk mind a ketten, nem biztos, hogy ezen a helyen, de 2010-ben én fogok sétálgatni, meg gondolom, feltehetőleg Horváth képviselőtársam se sétál ide, hogy nekem idetegyen az asztalra, mert ennek az önkormányzatnak mindketten tagjai vagyunk. Tehát az az álláspontom ezzel kapcsolatban, és köszönöm még egyszer a szót Polgármester Úr, hogy itt ül egy ellenzék, aztán, akinek inge, vegye magára, akinek nem, ne vegye magára, de itt egy bizonyos napirend vitája folyik, amivel aztán sikerül annyira elkalandoznunk, hogy a Muzsikás együttes koncertje valóban veszélybe kerül. Marton István: Nem a koncert kerül veszélybe, hanem az Ön meg az én műélvezetem, meg a többieké, akik odaigyekeznek. Bicsák Miklós: Tisztelt Horváth Képviselőtársam! Én nagyon büszke vagyok, hogy a 2006-os évben
12
olyan beruházások történtek Palin városrészben. Csak példákat mondjak el, és nagy tisztelettel a lakosság köszöni, és boldog, és büszke – förhénci hegy elkészítése. Ilyen 14 év képviselőségem alatt nem történt meg, amit az elmúlt közgyűlésben sikerült. A cserfői hegy – biztos jártok arra, Polai képviselőtársunkkal kocogtok, futtok. Fussatok azon az úton, egészségeteket is biztos, hogy elősegíti, mert jó az út, nem botlatok el, meg lehet nézni. Elmondanám a kerékpárutat Palinban. Sorolhatnám a körzetemben, az Űrhajós utcában, a Garay – ezek mind olyan út- és járdaberuházások voltak, hogy 14 év alatt ekkora, mint a tavalyi évben, nem volt. Én büszkén vállalom, mint képviselői is, jól szavaztam, úgy gondolom, nem tettem rosszul a városnak ezzel. Marton István: Köszönöm Képviselő Úr! De felhívom a figyelmét, hogy ne feledkezzen el róla, hogy épp az Ön körzetében a hegyi utak egyikéhez, másikához komoly köze volt már ennek a testületnek és személy szerint nekem is, úgyhogy az ebből származó dicséret egy részét akkor kivesszük. Dr. Csákai Iván: Nagyon nem akartam hozzászólni, mert nem ez a téma, de kénytelen vagyok azt mondani, hogy Bicsák képviselőtársam a 14 év alatt nem emlékezett ilyen útfelújításokra, és nem az elmúlt négy év volt az, ahol ilyen általános útfelújítás volt. A 16 év alatt ez volt a harmadik, harmadik ilyen akció, amikor utat újítottak fel. Emlékszem még rá, arra, amikor a Hevesi út, a környékbeli utaknak a felújítása megtörtént. Közútkezelő, de az önkormányzat a mellékutakat megcsinálta. Tehát azért nem kell mindent – hogy mondjam? Én nem mondom azt, hogy mi volt a sara az elmúlt négy évnek, de nem kell nagyon dicsekedni az elmúlt négy évvel, mert nagyon sok probléma volt ott is. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy ami az út- és járdafelújításokra elhangzik, azért talán célszerű lenne, hogyha először mindenki végiggondolná, hogy mit mond, illetőleg hogyan történnek ezek az út- és járdafelújítások, különös tekintettel arra, amennyiben ezek közbeszerzési pályázat keretében történnek, mert ugye az meg borzasztó hosszú idő, és pedig az, hogy az a jogszabályi, törvény adta időket be kell tartani, az nem ennek a testületnek a dolga. Ennek a testületnek az a dolga, hogy eldöntse, hogy mifajta felújításokat kíván végrehajtani az adott évben, vagy akár koncepcióban négy évre, de hát, hogyha egy kicsit Önök előbbre gondolkodnának és megnéznék a következő napirendi pontot, ahol a 2007. évi költségvetés van, amit már Önök szavaztak meg, abban azért úgy elcsodálkoznék, hogyha olyan nagyon sok út- és járdafelújítást találnának, és ezt nem kell az elmúlt közgyűlés terhére róni, ez az Önök felelőssége lesz majd akkor. Azt gondolom, hogy Önök bizonyára pontosan tudják, hogy mekkora adósságszolgálat terheli a 2007. évi költségvetést az úgymond agyonterhelt és ….. felvett rengeteg hitellel kapcsolatosan. Én tudom, hogy egy Önök közül biztos, hogy tudja, a polgármester, de Őt nem kérdezem meg, de arra lennék kíváncsi, ott Önök tudnák-e most megmondani fejből, hogy hány száz millió vagy mekkora? Én pontosan tudom. De azért ezt ….. A fejlesztési soron 428 millió a 20 milliárdot meghaladó költségvetésből, tehát ekkora adósságszolgálatról beszélnek Önök, amikor romba döntik ezt a szerencsétlen várost. Inkább lehet, hogy az dönti romba ezt a várost, hogyha Önök nem felelősen és nem a jövőről gondolkodva csinálnák meg a költségvetést, hanem állandóan visszamutogatnak, és ördögöt kiabálnak akkor, amikor még ….. sincs. Marton István: Fodor úr, nem ez a napirend. Úgy emlékszem rá, hogy a zárszámadásnál tartunk. Dr. Fodor Csaba: Csak elmondom. De Polgármester Úr, Önök csúsztatnak folyamatosan, és … mindig adósságszolgálatokról, meg ilyenekről beszélnek. Persze, hogy arról nem lehetne beszélni ebben a napirendi ….., majd három napirendi ponttal odább lesz az igazság, amikor kiderül. De az igaz, hogy amit mondtam, hogy az utak és a járdák felújítása, amennyiben közbeszerzések útján történtek, akkor pedig azt Ön is tudja pontosan, hogy az nagyon hosszú időt vesz igénybe, annak a lebonyolítása, hivatalosan akkor lehet kiírni, amikor rendelkezésre áll a forrás, és amikor a forrás rendelkezésre áll, akkor kiírásra kerül, akkor bizony, bizony örülünk, ha ősszel, na, kora ősszel talán elkezdődhet a beruházás. Tehát azért ez is az igazságokhoz tartozik. Meg az is, hogy az utak jó része, vagy jelentős része azért nem is önkormányzati kezelésben van, mégpedig a városi utak jó része sem, hanem mondjuk a Közútkezelő kezelésében vannak, tehát a tekintetben viszont neki kell rendelkeznie tervekkel, hiszen azok állami utak, amelyekkel mondjuk ezeket fel lehet újítani, vagy netán ugye az új elkerülő utak építését, hogyha idevesszük, az is az ő feladata lenne. Az, hogy ott milyen tervek vannak, nem a közgyűlésnek, sem a réginek, sem a mostaninak a felelőssége. Ezeket csak azért szerettem volna elmondani, hogy pontosan lássunk.
13
Marton István: Köszönöm Képviselő Úr! Másfélszeresen lépte túl a rendelkezésére álló időt. Horváth úrnak harmadszor nem adom meg a szót. Több hozzászóló nincs, ezért szavaztatnom kell a napirendről. Cseresnyés Péter: Van, Bizzer András. Marton István: Hát, bocsánat, amikor én ránéztem, nem volt, azóta van kettő, tehát nincs. Lezártam a napirend vitáját. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. számú rendelet a 2006. évi költségvetési zárszámadásról, oda be kell írni a lap aljára a Cigány Kisebbségi Önkormányzathoz a kihagyott sorszámnál a 4/2007.(IV.10.)-t, és a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnál a 4/2007.(IV.5.) dátumot. Aki ezekkel együtt egyetért a rendeleti javaslattal, amely úgy hangzik a 8. oldal alján, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 2006. évi költségvetési zárszámadásról ilyen és ilyen számú rendeletét, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 16/2007.(IV.23.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2007.(IV.23.) számú rendelete a 2006. évi költségvetési zárszámadásról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. évi egyszerűsített beszámolója (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Meghívott: Szita László könyvvizsgáló Marton István: Itt szintén felkérem a Könyvvizsgáló Urat, hogy mondja el véleményét. Szita László könyvvizsgáló: A város egyszerűsített éves beszámolóját felülvizsgáltuk. Csak meg szeretném említeni, hogy az egyszerűsített éves beszámoló a mérlegből, pénzforgalmi jelentésből, pénzmaradvány kimutatásból és az eredmény-kimutatásból tevődik össze. A felülvizsgálatot azért kellett elvégeznünk, hogy záradékkal lássuk el a beszámolót, illetve a mérleget. Ahhoz viszont, hogy ezt elvégezhessük, illetve véleményt lehessen alkotni róla, meg kell vizsgálnunk a gazdálkodás szabályozottságát, valamint az éves zárlati munkák elvégzését és ennek tapasztalatait, majd pedig az előbbi dokumentumokról kellett véleményt alkotnunk. A szabályozottságról annyit tudnék a Tisztelt Testületnek elmondani, hogy összességében megállapítható volt, hogy rendelkeznek a szükséges számviteli szabályzatokkal a hivatalban, illetve a részben önálló intézményekben, valamint a számviteli politika részét képező belső szabályzatok is rendelkezésre álltak. Az év végi zárlathoz kapcsolódóan jogszabályi kötelezettség volt a mérleg alátámasztására a leltározás elvégzése, majd pedig a leltár elkészítése. Ez a dokumentum elkészült, rendelkezésre állt, felül tudtuk vizsgálni. A mérlegkészítés időszakában a terv szerinti értékcsökkenési leírást a kormányrendeletben meghatározott kulcsokkal negyedévenként időarányosan, a tényleges használatnak megfelelően elszámolták. A mérleg felülvizsgálatáról részletesen nem szeretnék kitérni, csak engedjék meg, hogy kiemeljek néhány olyan …… tételt, amelyet, gondolom, fontos lenne bemutatni. Kiemelném a folyamatban lévő beruházásoknak, felújításoknak az állományát. Ennek az állománya összességében 3,5 milliárd Ft volt, megoszlik a hivatal a városi kórház mérlege között. A hivatal mérlegében 3.516.017.000 beruházási állomány szerepel. Ezt a jelentésünknek az 5. számú mellékletében mutattuk be. Az látható a mellékletből is, hogy nagyon sok beruházás, felújítás folyamatban van, amelyeknek természetesen majd az aktiválása, ha megtörténik, akkor kerül sor a működtetésének a többletköltségeinek a
14
megállapítására is. Kiemelném még, ami a város vagyonának a részét képezi, a befektetett pénzügyi eszközök között szereplő egyéb tartós részesedéseket, amelyek a gazdasági társaságokban lévő üzletrészeket, valamint a részvényeknek az értékeit tartalmazzák. Ezek összességében a 443.413 eFtot tesznek ki. Azt is megállapítottuk, hogy az értékvesztéseket, amelyeket a jogszabály előír, elszámolták, tehát ezért a mérlegben szereplő értéket elfogadni tudjuk. Kiemelném a továbbiakban még, ami nagyon fontos, hogy a városnak mekkora kintlévősége, a hátraléka, a várossal szembeni tartozásoknak az állománya. Összességében 518.425 eFt ennek az állománya. Ebből 315.615 eFt a vevőkövetelés, 170.846 eFt az adóskövetelés, és van az egyéb rövid lejáratú kölcsön és az egyéb követelés mérlegsoron is közel 32, 31 millió Ft. A vevőkövetelésből 179 milliót a Polgármesteri Hivatal mérlege tartalmaz, valamint 4,3 milliót a kórház mérlege, és többi pedig az intézmények mérlegében található meg. Megnéztük azt is, hogy a hivatal mérlegében a vevőkövetelés miből tevődik össze. Azt nagyon fontos megemlíteni, hogy összességében a bruttó vevőkövetelés, amely különböző ingatlanok, földek, egyéb szolgáltatásoknak a vételárának a meg nem fizetéséből adódik hátralékként, 202.418 eFt volt, …. év végi értékelés során 23.161 eFt értékvesztést számoltak el. Tételesen felülvizsgálva a hátralékosokat, meg lehetett állapítani, hogy régebbről is, több évre visszamenő hátralékok is szerepelnek a nyilvántartásokban, illetve a beszámolóban. Az adósoknak az állományát felülvizsgálva a mérlegben, a hivatal mérlegében 169.612 eFt hátralék szerepel. Ennek megbontását a jelentésünk részletesen tartalmazza. Kiemelném ebből a helyi adó és a gépjármű hátraléknak az összegét, mégpedig olyan szempontból, hogy összességben a bruttó hátralék, az 214.427 eFt-ot, ebből értékvesztést elszámolva így szerepel a mérlegben lévő 142.288 eFt. A jelentésünkben úgy fogalmaztuk, hogy jelezni kívánjuk a könyvvizsgálat alapján, hogy a Polgármesteri Hivatal mérlegében a bruttó vevőkövetelésből, adóhátralékból, bruttó hátralékból és egyéb követelésekből adódóan 444.169.000 bruttó követelés, bruttó hátralék jelentkezik, amelynek a behajtása a költségvetés pénzügyi helyzetére kedvezően hatna. Az is Pénzügyi bizottsági ülésen is felmerült és elmondtam, hogy ennek a behajtása érdekében az intézkedéseket, hathatós intézkedéseket kellene tenni. A mérlegnek a továbbiakban a forrásoldalán talán a hiteleket kellene kiemelni. A hitelállomány 2,2 milliárd Ft volt a mérlegben. A rövidlejáratú hitelek között 310 millió folyószámlahitel jelentkezik, amely áthúzódott a következő évre, és végül is a felülvizsgálat során az auditálási …. felülvizsgálati eltérést nem tapasztaltunk, nem állapítottunk meg, ezért a mérleg főösszegét 40.154.076 eFt összegben el tudjuk fogadni. A következő dokumentum felülvizsgálata az egyszerűsített pénzforgalmi jelentésre terjed ki. Itt azt kellet megnéznünk, hogy a kiemelt előirányzatokat a gazdálkodás során, amelyet a közgyűlés állapított meg, betartották-e. Azt tudom Tisztelt Közgyűlésnek elmondani, jelenteni, hogy ezeket betartották, tehát nem lépték túl, így a jogszabályi követelményeknek megfelelően értékelhető. A pénzmaradvány és az eredmény-kimutatás felülvizsgálata alkalmával felülvizsgálati eltérést nem állapítottunk meg, tehát ezt el tudjuk fogadni. És engedjék meg, hogy befejezésképpen néhány mutatót említsek, illetve a közgyűlést tájékoztassam róla. Ezeket az egyszerűsített éves beszámoló adatiból számítottuk. Az a továbbiakban is egyértelműen megállapítható, hogy a vagyon eredetét jelentő forrásokon belül a saját tőke és a tartalékok szerepe együtt az előző évhez viszonyítva is továbbra is meghatározó. Megnéztük azt is, hogy a befektetett eszközöknek a fedezettsége saját forrásokkal hány %-ot tesz, ez az év végén 92,56 % volt, amely az előző évben 97,37 %-ot tett ki. Nagyon fontos a fizetőképességet kifejező likviditási gyorsráta értékének is a megállapítása. Ez úgy számoljuk, hogy a pénzeszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek arányát nézzük meg. Ez az előző évben 0,7 volt, ez lecsökkent év végére 0,27 értékre, tehát a likviditása a városnak ilyen szempontból fizetési lehetősége, likviditása csökkent. Ugye ez azt jelenti, hogy adott évben, vagy adott időpontban, tehát december 31-i fordulónappal ki kellett volna fizetni a rövidlejáratú kötelezettségeket, akkor erre a fedezet, pénzügyi lehetőség nem volt meg. Megnéztük azt is, hogy az eladósodási mutató, az hogyan néz ki. Ez a 6,95 %ról, az előző éviről 10,87 %-ra nőtt. Megnéztük azt is, hogy hogyan néznek ki az összes kötelezettségek. Ezeknek az állománya az előző évhez képest emelkedett, és 2,6, illetve 4,3 milliárd Ftot tesz ki. Ez az előző évben kedvezőbb volt. Összességében a zárszámadás, az egyszerűsített éves beszámolót elfogadásra tudjuk javasolni a Tisztelt Közgyűlésnek, és a könyvvizsgálónak minősíteni kellett a zárszámadást, illetve az egyszerűsített éves beszámolót. Ezt a könyvvizsgáló záradéknak a megadásával tudja kifejezésre juttatni a számviteli törvényben meghatározott kötelezettségnek megfelelően. A rövid jelentésünkben a záradék vélemény részben található, amelynek, engedjék meg, hogy az utolsó bekezdését felolvassam: véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló a költségvetés teljesítéséről, az önkormányzat és intézményei 2006. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint a működés eredményéről megbízható és valós képet ad.
15
Tóth László: A Pénzügyi Bizottság 6 egyhangú igennel támogatja a beszámolót, és elfogadásra ajánlja. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Könyvvizsgáló Úr által is megemlített 444.169 eFt-os kintlevőség, az valóban nagyon kedvezően hatna az önkormányzat pénzügyi helyzetére, és a Pénzügyi Bizottság a 10ei ülésén rendelkezett arról is, hogy minden hónapban bekérjük a hivatal Gazdasági Osztályától, hogy hogyan alakulnak a kintlevőségek, és azt kértük a Jegyző Úrtól, hogy a kintlevőségek behajtása kiemelt feladata kell, hogy legyen a Polgármesteri Hivatalnak, és lehetőleg mindent meg kell tenni az eredményes behajtásra. Marton István: Igen, a bizottsági ülésen ott voltam, amikor épp ezt tárgyaltuk. Talán még annyival egészíteném ki az Ön által elmondottakat, amivel tökéletesen egyébként egyetértek, hogy a kintlevőségek egy része gyakorlatilag behajthatatlan. Ezt pedig hosszabb távon nem túl szerencsés magunk előtt görgetni, mert ez ugye az önámítás kategóriáját is kimeríti. Bizzer András: Az előző napirendi pontnál többen beszéltek ugye, hogy mennyi hitelt vett fel a város, és ezt szeretném egy kicsit pontosítani, hogy itt feketén-fehéren le van írva ugye, hogy 2006. évi teljesítés, az 1,8 milliárd Ft-ot jelent, tehát ennyi hitelt vett fel a város a tavalyi év folyamán, és az igaz, hogy ebben az évben mi 1,9 milliárd Ft-ot tervezünk, de ezt mindjárt hozzá kell tenni, hogy olyan kötelezettségeket vállalt az előző önkormányzat, hogy azt nekünk teljesíteni kell. Tehát például panelprogramban 500 millió Ft hitelfelvétel, azt azért kellett betervezni a 2007-es költségvetésbe, mert már korábban ugye történt egy olyan döntés az önkormányzat részéről, hogy ezt a hitelt felveszi. Ez be lett tervezve a 2006-os költségvetésbe, és úgy alakultak a dolgok, hogy elhúzódtak ugye a felújítások, és ezt a hitelt nem tudta felvenni a város a 2006-os év folyamán, ezért átpakolódott 2007-re. Tehát ez egy játék a számokkal, hogy gyakorlatilag mi ugyanakkora hitelt vettünk volna fel, mint az előző önkormányzat. Ezt szeretném leszögezni. És ott van még ugye a 310 millió Ft-os folyószámlahitel, ami szintén az előző városvezetésnek a sara, és azt egyből nekünk ebben az évben ugye ki kellett papíron fizetni. Tehát az 1,9 milliárdból egyből lejön körülbelül 900 millió Ft ugye a folyószámlahitel visszafizetése, a panelprogram hitel, és ezeket nyugodtan hozzáadhatnánk a 2006-os évi hitelfelvételhez, az az 1,8 milliárd, az felemelkedne így 2,7 milliárdra, és ezt kellene összehasonlítani azzal, hogy akkor mi, mivel ugye átpakoltuk az 1,8 milliárdból 900 milliót az előző évhez, hiszen ez az előző évnek a kötelezettségvállalása, akkor mi gyakorlatilag csak 900 millió Ft hitelt terveztünk. Tehát harmadannyi hitelt terveztünk mi, mint az előző városvezetés. Tehát szerintem igenis, hogy felelőtlenül gazdálkodott az előző városvezetés, nem csak az elmúlt évben, hanem az elmúlt négy évben. És még az útfelújításokkal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy például a Magyar utcai körforgalom, az ugye 100 millió Ft-ba került körülbelül, és elmondható, hogy most Európai Uniós pénzek érkeznek, és csatorna-felújítás fog végrehajtódni ott, azon a környéken is, és kérdezném én, hogy miért kellett 100 millió Ft-ért felújítani ezt a körforgalmat akkor, hogyha fel lesz most túrva, és majd helyre kell állítani ezt a körforgalmat. És még arra is szeretnék reagálni, hogy szerintem igenis, hogy szocialista városvezetés volt az elmúlt négy évben, szocialista polgármester volt tudomásom szerint, és az első három évben biztos vagyok benne, hogy a szocialista polgármesternek az előterjesztéseit az egységes szocialista frakció szavazta meg, és csak, azt hiszem, olyan 2005 környékén jelentkeztek problémák a szocialista frakción belül, de hát ez az Ő dolguk, erről nem szeretnék többet beszélni. Marton István: A sok számot lefordítva a való élet nyelvére, ez körülbelül úgy néz ki, hogy ha az önkormányzat 2006-ban kifizette volna az általa felvállalt akkori panelprogram összeget, és az egész hiánytalanul nem tolódna az a 2007-es évre, akkor minden valószínűség szerint november táján, vagy októberben már sikerült volna lecsődöltetni a várost. Cserti Tibor: Nem akarom hosszan húzni az időt. Arra kérem a képviselőtestület tagjait, Polgármester Urat, hogy egységesen radarozzunk arra a könyvvizsgálói megállapításra nagyon, hogy igen, kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzat követelésállományának a lehetőség szerinti csökkentésére, és ez nem csak a Polgármesteri Hivatalra vonatkozik, ugye azzal részletesen foglalkozott. Az intézmények egészére is vonatkozik. Megér a teljes átfogó jellegű célvizsgálatot. Ha kell, akkor erre a testület hozzon egy ilyen jellegű határozatot. Biztos, hogy lesz eredménye. A másik, ami a Polgármesteri Hivatal kereteibe tartozik, mindenféleképpen, akár a vevő kategóriát, akár ugye főleg az ingatlanértékesítésekkel és helyiségbérletekkel összefüggő díjhátralékok … nagyon jelentős kategóriát képeznek az önkormányzatnál. De hasonlóképpen a kintlévő adóhátralékok összege. Most különösképpen az utóbbi, az adóhátralékok összege az adómorál általános csökkentése, az
16
továbbgyűrűző későbbi problémákhoz is vezethet. Nagykanizsa város egészét egy országos átlaghoz képest, és ezen belül kiemelten a megyei jogú városok kategóriáját is, egy nagyon jó adókövető, jogkövető magatartás, jó adófizető morál jellemezte eddig az ideig. Most azért megfontolandó egyébként az a dolog, hogy amikor ilyen kiemelt kategóriájú feladat ez a tevékenység, akkor bizony ezzel összefüggő konzisztens szabályozási eszközöket is illene alkalmazni, és lám, lám, pontosan az elmúlt időszakban tanúi lehettünk annak, hogy bizony az ebben érdekelt, közvetlen végrehajtásban érdekelt adóügyi kollégáknak az érdekeltségi rendszere lett megszüntetve. Én ezt akkor is kifogásoltam, és én azt nem gondoltam, hogy egyéb már rövid időn belül bebizonyosodik, hogy gyakorlatilag ennek van egy negatív …. irányú hatása is. Én tudom a gyakorlatból, mert én magam is irányítottam ezen szervezeti egységet, hogy bizony az ösztönzési rendszernek rendkívül nagy hatása van az adóbehajtási tevékenység során. Én kérem, ha lehet, akkor ezt vizsgálják felül, vagy alakítsák át, vagy egy új formára álljanak rá, de bizony eredményre kell, hogy vezessen. Befejezésképpen, én nem szeretnék megint politikai felhangokat, és főleg távol áll tőlem, ráadásul ugye mindig független jelenlévő képviselőnek tartom magam, de tényleg kérlek, és képviselőtársamat, Bizzer Andrást, ne hergeld a képviselőtestület tagjait. Jobboldal, baloldal, felelőtlen, szóval azokkal a jelzőkkel, mert ezek a jellegű kijelentéseid csak mindig arra sarkallnak engem is, hogy mint a bicska, kinyílik a zsebemben, és akkor elkezdem arról mondani, hogy bizony, már a tárgyévi költségvetésnek az alapvető szerkezeti egységei is megbomlottak, tárgyévben is megint kedvezőtlen irányú folyamatok indultak el, alapvető szerkezeti egyensúly a működési költségvetések vonatkozása, a források, ………. biztosítható, de el kell mondani konzekvensen, hogy oké, megállapított az előző napirendi pont kapcsán, hogy bizony kedvezőtlen irányú folyamatok vannak, be kell csukni a kaput, és egy új pályára állunk. De, ha egyszer ezt kimondta a testület és elfogadta, akkor újra, szóval ilyen irányú felhangokkal hergelni a képviselőtestület tagjait együttesen, az egy felelőtlenség önmagában véve is, és én még egyszer mondom, magam részéről arra kérlek, hogy inkább próbáljuk meg az együtt gondolkodást erősíteni annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljük a nagyobb atrocitásokat. Marton István: Pontosan két hozzászólásnyi időt használt el, gondolom, még egyszer nem akar hozzászólni. Tóth László: Ígérem, hogy rövid leszek, mert én a magamévá tettem ezt a mondást, hogy ….. van a sok szóban, tehát szeretném a 15. oldalról egy mondatát a könyvvizsgálói jelentésnek, egy megállapításnak, felolvasni. 15. oldal 5. bekezdése, amely az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzetének alakulását írja le, a következő van bent: az önkormányzat költségvetése 2006. évben finanszírozható volt, a gazdálkodás eredményesnek minősíthető. A város üzemeltetése, az intézmények működése biztosított volt. Ennyit szerettem volna hozzáfűzni. Még egy gondolatot, mint a szocialista párt frakcióvezetője – én is megkérem Bizzer urat, hogy akkor foglalkozzon a szocialista párt vélt vagy valós belügyeivel, mikor majd a szocialista frakció foglalkozik a FIDESZ frakció belügyeivel. Marton István: Azért hozzá kívánom tenni, hogy gondolom, Ön szerint sem egy nagyon nagy pozitívum az, hogyha azt a félmondatot olvassuk, hogy a gazdálkodás eredményesnek minősíthető, mert akkor énnekem odakívánkozik, hogy még, talán éppen úgy, ahogy. Mert a valóság fizikailag ez volt. Bizzer András: Én csak szeretném visszautasítani azt, hogy én itt bárkit is hergelnék. Én a véleményemet mondtam itt el a közgyűlésben, és a Fodor képviselőtársam előző napirendnél elmondottaira reagáltam, akkor nem volt alkalmam reagálni, ezért mondtam ezt el, a véleményemet. A másik az, hogy én a szocialista párt belügyeivel természetesen nem szeretnék foglalkozni, csak azért említettem azt, amit említettem, mert véleményem szerint a szocialista pártnak igenis, hogy volt köze az előző városvezetéshez. Ennyi. Karádi Ferenc Gyula: Az előbb elhangzott, hogy köszönjük meg a beruházásokat. Én akkor köszönném meg a beruházásokat a múlt évre visszamenőleg, ha a Képviselő Urak a saját önszántukból kapával és ásóval dolgoztak volna, de közpénzből és hitelből valósították meg, a döntés volt csak az Önöké. És majd azoknak kell megköszönni, akik hosszú időn keresztül ezeket kifizetik. Az előttünk lévő előterjesztés 5. táblájának egyik pontjában szerepel a Miklósfa városrész rekonstrukciója címen egy rubrika, amelyben itt 64 millió Ft, durván 64 millió Ft szerepel. Ezt szeretném jelezni, hogy nem a városrész, hanem csak a városközpontról, illetve a városrész központjáról van szó, és a következő előterjesztésben pedig még hozzá kell tennünk 6,2 millió Ft-ot, ami szerepel az előterjesztésben. Ez
17
összességében 70 millió Ft fölött lesz. Arra kérem Röst urat, fáradjon majd ki Miklósfára, nézzen körül a városközpontban, városrész központjában, és taksálja meg, hogy az a 70 millió Ft-os beruházás, ami rányomja a bélyegét az erre az évre is Miklósfa felújításokat tekintve, hogy megért-e ott, Miklósfán. Nyilván lényegesen olcsóbban meg lehetett volna oldani, ugyanezt a célt elértük volna, és maradt volna pénz mindarra, amire még Miklósfán ezen kívül sort keríthettek volna. Marton István: Több hozzászólót nem láttam, ezért a vitát lezárom. A határozati javaslat a következő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat 2006. évi egyszerűsített beszámolóját elfogadja, és hozzájárul a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 10. §. (7) bekezdése szerint összeállított – a könyvvizsgáló által záradékolt – 2006. évi egyszerűsített beszámoló, (vagyis egyszerűsített mérleg, egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés, egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás, egyszerűsített eredmény-kimutatás) 2007. június 30.-áig történő közzétételéhez, az Állami Számvevőszék részére történő megküldéséhez. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 24 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 128/2007.(IV.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat 2006. évi egyszerűsített beszámolóját elfogadja, és hozzájárul a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 10. §. (7) bekezdése szerint összeállított – a könyvvizsgáló által záradékolt – 2006. évi egyszerűsített beszámoló (egyszerűsített mérleg, egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés, egyszerűsített pénzmaradványkimutatás, egyszerűsített eredmény-kimutatás) 2007. június 30.-áig történő közzétételéhez, az Állami Számvevőszék részére történő megküldéséhez. Határidő: 2007. június 30. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Dabi Gabriella osztályvezető)
Marton István: Nem is értem, mitől volt ekkora vita korábban Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak, amikor a végén dühöng az egyetértés. Egyébként én az 1. és a 2. napirend kapcsán is megköszönöm a bizottságoknak, egyrészt ugye a Pénzügyi Bizottságot külön kiemeltem, de a többinek is a szakszerű álláspontját, és ha jól számoltam, 3 vagy 4 tartózkodás mellett körülbelül 35 igennel, vagy inkább 40-nel fogadták el a bizottságok együttesen ezeket a napirendeket.
3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2006. évi pénzmaradványa felosztására és a 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Ugye ez értelemszerű mindenkinek, aki már valaha belenézett a közgyűlésbe, mint néző, vagy itt ült, mint képviselő, hogy amikor a pénzmaradvány felosztásra kerül, akkor módosítani kell az aktuális évnek a költségvetését. Dr. Csákai Iván: A bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta. Egy kiegészítő javaslattal élt 5 igen, 1 nem és 1 tartózkodással, hogy a Vásárcsarnok melletti terület értékesítésre kerüljön, és ennek a befolyt összeget a hitelkeret csökkentésére használjuk föl. Az egész előterjesztést 5 igen, 2 tartózkodás mellett a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak találta. És nem, mint bizottsági elnök, a 11. oldalon lenne egy kérdésem és egy észrevételem. A 11. oldal 7. pontjában a költségvetés készítést követően ismertté vált és jelenleg folyamatban lévő perek várható költségeire a céltartalékban tervezett előirányzaton felül
18
további 69 millió Ft-ot kellett elkülöníteni. Ez elég lesz-e vagy várható egyéb kiadás a perekkel kapcsolatban? A másik a 8. pont, az önkormányzatnak a terheit növelő, hogy a jogszabályi változás miatt a szociálpolitikai feladatokra tervezett előirányzatot módosítani szükséges, mivel a rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka és az alanyi jogú ápolási díjakhoz a központi költségvetés 2007től nem biztosít támogatást, így ennek teljes összegét az önkormányzatnak kell biztosítani, tehát az adófizetők pénzéből 23.433 eFt-ot kell erre fordítani. Marton István: Igen, ez sajnálatos tény, hogy ezt a 23 millió Ft-ot biztosítani kell. Az első felvetésére pedig az a válaszom, hogy ha jogerősen lezárulnak ezek a perek és viszonylag gyorsított ütemben, akkor bizony ez sem lesz elég. De bízzunk ebben az esetben az igazságszolgáltatás lassúságában, és akkor ezen terhekből akár jövő évre is húzódhat. Tóth László: A Pénzügyi Bizottság, nagyon röviden, 6 egyhangú igennel támogatta az előterjesztést. Gyalókai Zoltán Bálint: A Városüzemeltetési Bizottság 8 egyhangú igennel tárgyalásra alkalmasnak tartotta a közgyűlésnek eme napirendi pontot. Egy észrevétel az 5. oldal tetején levőkhöz, hogy a túllépéseket, tehát ezeket a bizonyos túllépéseket az önkormányzat meddig göngyölíti még, illetve ezek nem-e az alulfinanszírozásból keletkeztek, illetve egy rossz tervezésből keletkeztek ezek a bűvös kifizetett mínuszok? Marton István: Valószínű, hogy valami be nem kalkulált tétel volt annál az egynél, ahogy az előfordul. Balogh László: 360 millió Ft körüli a 2006. évi pénzmaradvány. Ennek felosztásáról lenne most szó. Költségvetési korrekciókra alkalmas ez az összeg akár, és így a 2007. évi költségvetési rendeletet módosíthatjuk. Az előttünk lévő előterjesztést 7 igennel, egyhangúlag támogatja az oktatási bizottság. Ezzel együtt három megjegyzés hadd történjék. Ez az egyhangú támogatás részint azért van, mert az anyag is tartalmazza, hogy a közoktatási és közművelődési intézmények a 2006. évben a költségvetés végrehajtása során takarékosan, körültekintő módon gazdálkodtak, de szeretnék például egy téveszmét eloszlatni, hogy ugyan keletkezett pénzmaradvány, de a közoktatási és közművelődési intézményekben, de ez nem a jutalmazásra fordítható pénzmaradvány volt. Csakhogy ugye egy téves értelmezést eloszlassak. Kiemeltük és szomorú, hogy a költségvetési korrekcióban az esetleges mozgásteret, mert mi számítottunk volna erre, elvette az, hogy a perek várható költségeire a céltartalékban tervezett előirányzaton felül további 69 millió Ft szükséges. Ez most jött elő, a régi idők hibái által. Szükség lenne a költségvetés korrekciójára néhány kisebb tételben. Nem felejtette el a bizottságunk a költségvetés elfogadását, de a jelenlegi sanyarú költségvetési helyzetben önmérsékletet tanúsítunk. De később, például a féléves beszámolónál még visszatérünk néhány korrekcióra. Egyelőre nem fogjuk a megszorítást reformnak, a költségvetési hiányt pénzügyi többlet negatívumnak, a leszakadást konvergenciának, az elbocsátást átszervezésnek, a létszámleépítést munkaerő-piaci mobilizációnak nevezni, mint ahogy azt központilag, kormányzatilag teszik. Marton István: Hát ahhoz képest, hogy egyhangú volt a bizottság állásfoglalása, azért volt néhány apróbb kifogás. Papp Nándor: Bizottságunk 4 igen, 3 tartózkodás szavazattal a napirendi pontot a közgyűlésnek tárgyalásra alkalmasnak tartja. Dr. Kolonics Bálint: Az ügyrendi bizottság 3 igen és 1 tartózkodás mellett a közgyűlés számára tárgyalásra alkalmasnak tartja az előterjesztést. A magam részéről két dolgot szeretnék említeni. Az egyik már elhangzott, a 7. ponttal kapcsolatban, a további felmerülő folyamatban lévő perek várható költségeire 69 millió Ft. Ez egy konkrét pert érint, ez a tétel, vagy újabb felülvizsgálata történt meg a folyamatban lévő pereknek, és azt látjuk, hogy most plusz 69 millió Ft-tal fedezhető erre az évre, vagy ez most valamely konkrét per? Azért kérdezem Tisztelt Polgármester Úr, mert amikor itt a költségvetés összeállítása történt, azt megelőző időszakban is feszegettük, hogy milyen peres eljárások vannak folyamatban, és vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy melyek a várható kötelezettségvállalások, amik ebből az önkormányzatra hárulnak. A 8. pontnál említeném meg a Tisztelt Közgyűlésnek azt, amit már az 1. napirendi pontnál említettem, ami arról tájékoztat minket, hogy a szociálpolitikai feladatokra tervezett előirányzatokat szükséges módosítani, mivel a rendszeres szociális segély, időskorúak
19
járadéka, alanyi jogú ápolási díjhoz a központi költségvetés 2007. évtől nem biztosít támogatást, így annak teljes összegét az önkormányzatnak kell biztosítania, melyet forrásul a helyi adóbevétel biztosít az önkormányzat. Tehát a kanizsai polgárok által befizetett helyi adókból történnek eme szociálpolitikai feladatoknak a forrásainak a biztosítása, tehát ebből fizeti az önkormányzat a rendszeres szociális segélyeket, és így tovább. Egy kérdésem lenne Tisztelt Polgármester Úr az anyaggal kapcsolatban, mégpedig az előterjesztő, az a 9. oldalon az, nem vagyok pénzügyi szakember, de nem értem az utolsó bekezdésben azt a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnál, hogy az előző évi pénzmaradvány átadása csak előirányzat szintén történt meg technikai okok miatt, azonban ténylegesen a Polgármesteri Hivatalnál került lekönyvelésre a pénzmaradvány igénybevétele. Ez mit jelent? Hogyha ezt valaki elmagyarázná. Marton István: Szakosztály vezetőjét, Dabi Gabriellát kérem, hogy ezt fejtse ki szakszerűbben, mint ahogy én tudnám. Dabi Gabriella: Ez azt jelenti, hogy a korábbi évben, 2005-ben még szervezetkód és szakfeladat elkülönítéssel került a Horvát Kisebbségi Önkormányzat, illetve a Cigány Kisebbségi Önkormányzat könyvelése a Polgármesteri Hivatalon belül. 2006-tól viszont már úgy működik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Horvát Kisebbségi Önkormányzat, mint ahogy a részben önálló intézmények, és ezt csak technikailag így tudjuk megoldani, hogy csak az előirányzat szinten került könyvelésre, a teljesítés szintjén a hivatalnál kellett még ezt lekönyvelni, mert ténylegesen a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványában volt, 2005. évi pénzmaradványában a hivataléban lett megállapítva. Nem tudom, hogy megfelel-e ez a válasz? Tehát technikailag. Felhasználta, a Horváth Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat ténylegesen felhasználta ezt a pénzmaradványt, ami 2006-ban lett megállapítva neki a 2005. évi pénzmaradványa, de könyvelni csak a Polgármesteri Hivatalnál lehetett. Marton István: Tehát ezt a szép, tudományos magyarázatot lefordítva nagyon egyszerű nyelvre, eddig a hivatalnál volt egy szakfeladat, most meg ugyanúgy működik, mintha egy intézmény lenne, ezért lett külön sor. Így azt hiszem, egyszerű és világos. Amit egyébként Elnök Úr kérdezett, ez gyakorlatilag egyetlenegy vesztett per, aminek az ítélete megvan, de még hivatalosan nem kaptuk meg, csak ugye az ott lévő képviselő tájékoztatott bennünket erről, és hát sajnos nem állunk jól, mert várhatók egyéb ilyen vesztések is. Papp Ferenc: Az anyag 6. oldalán a Halis István Városi Könyvtár fejezetnél szeretnék néhány mondattal, illetve értékítélettel foglalkozni. Az egyik, ebből az anyagból kiderül, hogy a városi könyvtár mintegy 2.390 eFt értékben nem teljesítette saját hatáskörben megemelt év közbeni bevételi kötelezettségét. Én szeretném elmondani, illetve egy gondra fölhívni a figyelmet, hogy feltehetően ez nem az intézmény hibájából fakad, hisz egy olyan intézménynél, amely közgyűjtemény, ahol nagyon behatárolt a bevételi lehetőség, hiszen elsősorban, ami számításba jöhet itt, a beiratkozási díjak, a kölcsönzési díjak, CD-nél, videónál, egyebeknél, valamint a terembérleti lehetőség, ami felmerül. Ha ezeket is számoljuk, egy viszonylag nagy összegről van szó. Bennem fölmerül, hogy meg kellene vizsgálni, hogy vajon nem fölültervezett volt-e ez a bevételi terv, hogy ennyire nem tudták teljesíteni, hisz az előbbi példából is kiderül, hogy más helyzetben vannak, mint a két önkormányzati közművelődési intézmény, tehát a művelődési házak… másként gazdálkodnak, rendezvényeket, tanfolyamokat, stb. szerveznek. Tehát én úgy gondolom, hogy a jövőre vonatkozóan ezt érdemes megvizsgálni és megnézni. Nem akarom őket mindenáron védeni, de hát valószínűleg nem ők tehetnek róla. A másik megjegyzésem pedig arra vonatkozik, hogy a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap április 5-ei számában olvastam az egyik szakbizottságunk üléséről egy tájékoztatót, ahol hát elhangzott, hogy összességében hatékonyabb gazdálkodást várnak a HSMK vezetőségétől. Én akarok sem a cikkel, sem az ott nyilatkozó szakbizottsággal vitatkozni, csak szeretném fölhívni ugyanennek a beszámolónak az 5. oldalára a Tisztelt Közgyűlés figyelmét, ahol hát a Hevesi Sándor Művelődési Központ gazdálkodásáról szól az anyag, és a hivatal vezető pénzügyi munkatársai a bevételek teljesítéséről szólnak, és kiegyensúlyozott gazdálkodásról, illetve, hogy a támogatótól és a pályázatokból származó pénzeszközök szintén az éves előirányzatnak megfelelően alakultak. Tehát én úgy gondolom, hogy a HSMK gazdálkodásával semmi különösebb probléma 2006-ban nem volt. Az természetes, hogy mivel szakbizottságról van szó, figyelemmel leszünk, hogy továbbra is hatékonyan, sokoldalúan gazdálkodjunk, de hát azért a tavalyi évnél el kell mondanom, hogy félévtől négy különböző helyszínen működött a HSMK, nehezebb, rosszabb körülmények között próbáltuk a rendezvényeinket szervezni.
20
Cserti Tibor: Összességében hallottuk a bizottsági beszámolókat, alapvetően a bizottságok támogatták az előterjesztést. Egy sommás megállapítás nem hangzott el, a Pénzügyi Bizottság ülésén viszont kifakadtunk, hogy tessék mondani, akkor az előző évi intézményi költségvetések felülvizsgálatát is alapul véve összességében a pénzmaradvány hogyan hatott a már jóváhagyott, korábban jóváhagyott 2007. évi költségvetésünkre. Ugye nyilvánvaló, pozitívan hatott, abszolút mértékű összege is elhangzottak, tehát durván ugye 70 milliót meghaladó összegről van szó, aminek ugye az újraelosztása gyakorlatilag kondícionális javítást eredményezhet a költségvetés egészén. Tehát kedvezőbb hinterlandja a tárgyévi költségvetés végrehajtásának. Amiért szót kértem, nem ez, hanem az indítás kedvéért nekem nagyon tetszik Balogh képviselőtársam retorikája, szenzációs jelzői vannak, néha irigykedem is érte. Én is fölírtam egyet magamnak, úgy hangzik, hogy aki a kicsit nem becsüli, a jövőt nem érdemli. Ez egy áttett változat. Arra utalok egyébként, hogy bizony az előterjesztő, hogyha most már a végrehajtás felelőssége is az övé, akkor a pénzmaradvány előirányzat módosítása kapcsán is igen, már a legelső olyan lehetőség, hogy megnézem, hogy hova csoportosítok, és felelősen hogyan gazdálkodom. És ezt azért mondtam el, mert gyakorlatilag például engem piszkosul tud irritálni olyan dolog, mikor ugye nem volt előttünk pénzügyi szakbizottsági ülésen ez az anyag, és láttam, hogy már a vállalkozó 6 millió Ft-ot kér például közműnyilvántartás átvezetésért. Ezt tudni kell, hogy most a költségvetésben, tetszenek emlékezni, erre 5 millió Ft van, most már 6-ot kér. Miért? Mert annyit kér. Gyakorlatilag kevesen tudják talán, hogy ez a tevékenység például 4 órás részfoglalkozás keretében ragyogóan megoldható, és ha az összes pénzügyi vonzatát nézem, akkor akár 2,5 millió Ft-ért ez a dolog klasszikusan elvégezhető. No, hát én ilyen dologra gondoltam. Tehát én a magam részéről azt tudnám mondani, hogy igen, határozati javaslatot indítványozok, vizsgálja meg a Jegyző Úr, hogy ez a tevékenység hatékonyabb formában a hivatali létszámgazdálkodást is javítva, akár kapcsolt feladatként elvégezhető és olcsóbban, hatékonyabban elvégezhető legyen. Ez az egyik. A másik, azt mondom, a jövő szempontjából nagyon nagy hibának tartom, és a legkisebb ellenállás irányába megyünk akkor, hogyha a mostani módosításban elfogadjuk azt, hogy ingatlanvásárlásra, és nem nevesítem, hiszen tudják, hogy milyen ingatlanvásárlási keretösszeg volt bent a 2007. évi költségvetésben, az ott meglévő összes keretet zároljuk, még hogyha az ominózus per kapcsán, tehát valamifajta ugye átcsoportosításra van szükség a költségvetés egyensúlya érdekében, de a jövő kenyerét esszük meg, mert pénz, az sosem volt, a pénzt, azt gyártani kell, és az önkormányzat gyárthat egyedül a közcélra jóféle módszerrel, az ingatlanspekuláció közösségi célra történő kihasználásával pénz. No, hát én ezt a dolgot nagyon fájlalom, és azért kértem szót, és nem azért, hogy megbántsam Balogh képviselőtársamat, véletlenül is távol áll tőlem. Tehát összességében nyilván az előterjesztést elfogadhatónak tartom, e két területen az indítvány számomra szakmailag nem elfogadható. Marton István: Nagyon szép szóösszetételt alkotott, amikor az ingatlanspekuláció közösségi célra való kihasználására utalt. Még ezt ilyen szépen nem hallottam megfogalmazni. Önnek igaza van, csak azért azt ne felejtsük el, hogy az Ipari Parkban jó néhány szerződés, ami korábban köttetett, az semmis lesz, tehát ott azért szabadul föl terület, de ebbe mélyebben most ne akarok belemenni. Egyébként jók az észrevételek, nekem személy szerint tetszenek. És ezt a Jegyző Úr figyelembe is veszi, amit az előbb … Karádi Ferenc Gyula: A 16. számú melléklet 11. sorában van egy konkrét szám, itt a 20 millió Ft 24.904 eFt-ra emelkedett. Én konkrét választ szeretnék kérni a Polgármester Úrtól, miután ez a szám feltételezi, hogy itt valami konkrét tervezési díjról lehet szó, hogy mit takar? A kiegészítésben, az általunk megkapott kiegészítésben van egy hevenyészett utalás arra, hogy a növekmény miből adódhat, de szeretném, hogyha ez konkréttá válna, és pontosan meg tudnánk, hogy mi az a 4.904 eFt, amivel növekedett a tervezés előkészítési feladatok költségvetése. Marton István: Gondolom, a fejlesztési célra szóló 11. pontról van szó. Kérem, és már korábban is kértem, ne feledjék el Tisztelt Képviselőtársaim, hogy amikor ilyenekről beszélnek, akkor nevesítsék. Mondják meg, hogy fejlesztési célra táblázatban a 11. sorban szereplő tétel, mert hiába talál valaki oda gyorsan, nyilvánvalóan lassabban talál oda, mint aki ebben az ügyben szólni kíván. A beazonosítás egy ilyen, mondjuk, 100 számot tartalmazó oldalon kicsit nehézkes, ha mondja meg, hogy miről szól a történet. Ez a Pénzügyi Bizottság ülésén is téma volt. Gyakorlatilag meglehetősen kicsi összegben lett ez meghatározva, és ezért van ez a közel 5 millió Ft-os növekmény. Röst János: Azzal kezdeném, hogy megköszönöm Polgármester Úrnak és a FIDESZ frakciónak, hogy
21
az előző kettő napirendi pontot magukévá tették és elfogadták, szinte 100 %-kal. Ez nagy pozitívom az előző testület számára is. Azzal folytatnám, amit Cserti Tibor elkezdett, Balogh képviselőtársam retorikáját. Én azért megkérdezem, a vége, amit elmondott, az a saját szavai voltak képviselőként, vagy bizottsági álláspont, mert az elég furcsa, hogy a Magyar Nemzetet idézi egyébként szó szerint. Ezt azért legközelebb jelentse be, hogy eddig tartott a bizottsági álláspont, azt követően pedig a saját véleményét mondja el. Két módosítást szeretnék tenni. Az első, ez a céltartalékban meg lett emelve 69 millió Ft-tal a pereknek a költségére a tétel, hogy ennek az ellentételezését a beterjesztő, előterjesztő iparűzési adó emelkedésével próbálja kompenzálni, aminek örülök, mert egy újabb beismerése annak, hogy az iparűzési adó alultervezett volt, ahogy jeleztem én a költségvetési vitában, és nem vagyok jós, de megint jelzem előre, hogy év végére ez újabb 100 millió Ft-tal meg fog emelkedni forrásmegjelölésként más céloknál. És azt szeretném javasolni, hogy ennek az ellentételezését egy másik soron is jelenítsük meg, ezt javasoltam a szociális bizottsági ülésen is – ez pedig az ingatlanértékesítés sora, hiszen, ha jól emlékszem vissza, ez a pervesztése egy ingatlan értékének a kifizetését jelenti ez a több, mint 60 millió Ft. Ennek az ingatlannak az értékesítését hasonló áron el lehet végezni, tehát ily módon a különbségét lehet pervesztesként, úgymond felfogni. Tehát és javaslom azt, hogy ennek a területnek az értékét állítsa be az előterjesztő a bevételi oldalon az ingatlanértékesítések sorába. Ezzel gyakorlatilag 60 millióval ezt megemelve le lehet csökkenteni a hitelkeretet 740 millióra, és máris tettünk egy nagy lépést a hitel leszorítása érdekében. Karádi Ferenc képviselőtársamnak annyit mondanék, hogy énszerintem Ő azon aggódik, hogy a térségében már annyira meg van oldva minden probléma, hogy Neki már nem jut feladat, és ily módon próbálja magát helyzetbe hozni. Énnekem az a kérésem, hogy próbálja megnézni azokat a feladatköröket, amiket még el kell végezni. Nem sok van már egyébként Miklósfán, a nagyja, az elkészült, és akkor énszerintem ez egy konstruktívabb történetté válhat. A másik része a történetnek, hogy ha megnézzük a működési bevételi és kiadási sarokszámokat, akkor újabb olló nyílt meg, hiszen korábban a tervezetnél 760 millió volt a működési bevétel és kiadásnak a negatív szaldója, az most 919 millióra emelkedett, ami azt jelenti, hogy megint 159 millió Ft-ot úgy lehet kigazdálkodni, hogyha vagyonértékesítést fog elkövetni az önkormányzat. Más módon nem, mert a hitelállományt ugyanúgy tervezték, tehát egyértelműen, hogy fel kell, hogy tolják a pénz az ingatlanértékesítési összegből, amit én helytelennek tartok, és arra kérném Polgármester Urat, hogy a következő költségvetés-módosításnál azért tekintsük azt át, hogy hogyan lehet ezt az ollót szűkíteni, illetve a hitelkeretet csökkenteni. Marton István: Gondolja, hogy az eredeti költségvetésbe tervezett 791,1 millió Ft ingatlanértékesítés mindenegyes sarokszáma olyan biztosan áll? Ez egy nagyon pici tétel, úgyhogy minden bizonnyal ebben ez simán felolvad. A perekről nem akarok mélyebben beszélni, mert nem akarom rontani az esélyeinket, de sajnos nagyon komoly gondokban vagyunk ezzel kapcsolatban. Az pedig, hogy Ön örül annak, hogy az első két napirend gyakorlatilag egyhangúlag ment át, az azt jelenti, hogy elfogadja részünkről, mert tekintsük ezt a békesség jelének, hisz az utolsó három hónapban már azért volt némi közünk ehhez, hogy végül is nem omlott össze a város költségvetése. Bárdosi Gábor Jenő: Három dologgal szeretnék foglalkozni a 3. napirendi pont kapcsán. Először egy technikai jellegű kérésem lenne a jövőbe, igaz, hogy egy év múlva fogunk ilyen anyaggal találkozni az előterjesztőkkel, az anyagot összeállítókkal, hogy a mellékleteket, ami az egyik anyagban 4., az a másik is legyen 4., és így könnyebb lesz majd megtalálni a dolgokat, mert így, különösen akkor, hogyha valamilyen sorokat keresünk vagy megpróbálunk megtalálni, akkor nehézkesebb a dolgunk. Ez csak a technikai részhez. A beltartalmához az anyagnak hadd tegyem hozzá, hogy azért az egészségügyi bizottság ülésen mondtam, jeleztem, hogy nem tudok hozzászólni, mert a húsvéti ünnepek nem adtak számomra lehetőséget, hogy az anyagot mélyebben áttekintsem, így csak addig jutottam el, hogy az előterjesztés első részében, az Egyesített Bölcsődével foglalkozó anyagot elolvasva megint másfajta számokat láttam, mint amit a március végi közgyűlésen megszavazott a közgyűlés, hogy 40 %-os túlterheltséggel dolgozó egyesített szociális intézményeket felülvizsgálja a szakosztály és április 30-ai közgyűlésre, illetve 26-ai közgyűlésre majd vissza fogja hozni az anyagot, akkor én azt gondoltam, hogy majd a pénzügyi anyagban valamit látni fogok arra nézve, hogy ha ez a dolog bekövetkezik, márpedig, ha ezt a most közel 80, lassan 80 plusz fővel jelentkező bölcsődei ellátását, ezt meg kell oldani a városnak, azt gondolom én, hiszen nem azért hoztuk a döntésünket a március havi közgyűlésen, hogy majdan aztán pénzhiány miatt ne foglalkozzunk vele, akkor én kerestem nagyon a sorokban, hogy akár csak a fejlesztési célra, vagy bárhol működési célra, egyéb sorokban valamit találjak erre, egy akár elkülönített kis pénzeszközt. Nem találtam. Aztán ahogy az anyagot tovább keresgéltem, akkor én találtam valamit. Persze azért találtam, mert könnyű volt nekem, hisz ez az egyik szakterületem, amivel
22
régóta foglalkozom. Találkoztam olyannal, hogy Nagykanizsa város önkormányzata a működési bevételébe a 2006-os anyag 3. mellékletének 2. sorszáma alatt, aztán itt ebben a 2007-es 4. melléklet 2. sorszáma alatt az igazgatási feladatoknál megtaláltam, a kórház biztosítás térítés díjaként visszafizeti az önkormányzatnak, gondolom én, a kórház orvos-felelősség biztosításának díját. Két kérdés rögtön felmerült bennem. Ha az önkormányzat egyik intézménye visszafizeti a biztosítási díjat, akkor vajon – csak nem találom a sorokat – minden intézménytől visszavettük a biztosítási díjakat? Mert akkor én – persze ennek utánanézve – megközelítve tudom, hogy ez akkor körülbelül 26 millió Ft-ot jelent, csak én a másik 16-ot nem találtam meg. De akkor mindjárt a bölcsődei esetlegesen felújítási vagy egyéb dolgokra megvan a 26 millió Ft, még sok is lesz rá, amit el kell költeni az idén nyáron, hogy működni tudjon, mondjuk négyszer 20 helyen bölcsődei csoport a meglévő épületekben, ami még a mi birtokunkban, mármint az önkormányzat birtokában. Ha pedig nem jól találtam ezt a sorokat, és csak ezt az egy sort találom meg, hogy a kórház visszatéríti a biztosítási díját az önkormányzatnak, akkor meg a 2007-es évi előirányzat, mert ugye logikusan nem szerepel semmi, hiszen még azt nem tudjuk igazából, hogy mennyi lesz ennek a díja, bár ezt meg azért nem értem, mert pontosan tudjuk mi azt, hogy itt 3 évre megkötött biztosítási szerződés fix, egyösszegű, mindig azonos biztosítási díjáról kell beszélni, tehát be lehetett volna írni ezt a sort már ma is, mint eredeti előirányzat a 2007-es évre. Na hát ilyen dilemmák után lettem én bajban. De hát az eredeti cél most akkor az, hogy ha igaz, amit én megtaláltam ilyen pénz dolgokat, vagy ha nem láttam meg és nem találom meg az egyéb intézményektől visszavett biztosítási díjakat, ha ez benn van ebben a költségvetésben, avagy csak én nem találtam meg, vagy tényleg nincs benn, akkor arra is kérnék azért választ, hogy a kórháztól miért kérjük vissza a biztosítás díját, egyedül attól az egy intézménytől, ha a többitől nem? Marton István: Bárdosi úr, 4,5 percig beszélt, úgyhogy még egyszer nem fogom megadni a szót, de most felkérem Dabi Gabriellát, a Gazdálkodási Osztály vezetőjét, hogy adja meg a választ. Tóthné Krémer Mária: A 2005. évi biztosítási szerződés megkötésekor az önkormányzat egységesen lépett fel valamennyi intézménye nevében azért, hogy kedvezőbb helyzetbe jusson. Ezzel azt tudtuk elérni, hogy 2005-ben megkötött szerződésünk a biztosítótársaságokkal lényegesen kevesebbe került, mint az előző években, és kevesebbe került így a kórháznak is a biztosítása, amelyet annak idején önállóan, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kötött meg. Ezért az önkormányzat megállapodott így a kórházzal, hogy azt az összeget, amelyet az ő nevükre kötött az önkormányzat, megtéríti az OEP finanszírozás keretéből az önkormányzat részére. A többi intézmény azért nem téríti meg, mert a többi intézmény a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó részben önálló intézmények, tehát ha megtéríteni ezeket az összegeket, akkor viszont finanszírozásként biztosítani kellene az intézmények részére, tehát egyik zsebből a másikba viszont nem helyeztük ezeket az összegeket. Marton István: Hát ennyi a különbség az egy önálló, meg a több sok részben önálló intézmény között. Karádi Ferenc Gyula: Én nem szoktam kétszer hozzászólni egy napirendhez, még egy nap se sűrűn, de most kénytelen vagyok megtenni. Polgármester úr, az előző felszólalásomban pontosan megmondtam, hogy melyik tábla melyik soráról van szó, de most még egyszer megismétlem, mert egyetlen mondatot nem válaszolt arra, amit konkrétan kérdeztem. Tehát felteszem még egyszer a kérdést, hogy a 16. számú melléklet 11. sora, tervezési előkészítési feladatok 20 millió Ft 24.904.000-re emelkedett. Az a kérdésem, hogy tudunk, van-e olyan tervezési folyamat, amiről nem tudunk? Ez egy konkrét szám, és azóta megvalósulni látszik. Hogy mit takar a 4 millió Ft-os többlet? Tehát egy konkrét kérdésre konkrét választ szeretnék kapni. Marton István: Tárnok úrnak adom meg a szót, bár én erre részben válaszoltam, de hát mindegy. Tárnok Ferenc: Karádi úr kérdésére a következő választ tudom adni. Ugye a céltartalék működéséből adódóan kerekednek ezek a konkrétnak tűnő számok, tehát itt nem arról szól a történet, hogy egy adott szerződésnek van ilyen összegű vége, hanem hogyha kifizetésre kerül a céltartalékból bármiféle összeg, akkor ezen előirányzat csökken ezzel a kifizetett összeggel, és átcsoportosításra kerül egy másik táblába. Jelenleg ez okozza azt, hogy itt ez a 2.4904 eFt van. Tehát nem egy adott szerződés adja ezt, hanem az átcsoportosítások miatt adódik ez a helyzet. Dr.
Kelemen
Marcell:
Az
előbb
fölmerült
Röst
képviselő
úr
javaslata,
miszerint
az
23
ingatlanértékesítésekhez be kellene tervezni azt az ingatlant, amit most az önkormányzatnak kényszerűségből meg kell vennie. Azért, hogy Önök is, illetve a TV-nézők is tudják, hogy miről van szó, elárulom, hogy az önkormányzat rendezési terve egy ingatlant a Vásárcsarnok mögött közpark funkcióval jelölt meg. Ez azt jelenti, hogy egy magántulajdonban lévő ingatlannak az értékesítését, illetve hasznosíthatóságát az önkormányzat rendeleti úton korlátozta, ezért, miután meghiúsult az önkormányzat és a tulajdonos közötti adásvétel, a Közigazgatási Hivatal kötelezte az önkormányzatot, hogy ezt sajátítsa ki, hiszen nem lehet időtlen időkig egy magántulajdonban lévő ingatlant közpark funkcióval lekorlátozni, és annak a beépítését, hasznosíthatóságát korlátozni. A Közigazgatási Hivatal a kötelező kisajátítás keretében meghozta a jogerős közigazgatási úton nem támadható döntését, amelyben megállapította ennek az ingatlannak a vételárát, illetve mivel kisajátításról van szó, a kártalanítás összegét, ami 60 millió Ft feletti összeg. Az önkormányzat ezt az összeget vitatta, és az összeg tekintetében folyt a per, amelyet az önkormányzat szempontjából vesztesnek tekinthetjük, hiszen nem változott az összeg, tudomásunk szerint 69 millió Ft-ról van szó. Ezt az összeget ugye kártalanítás címén ki kell fizetnünk. Az önkormányzat tulajdonába kerül ez az ingatlan, de kisajátítani, nyilvánvaló, azért kellett, mert közérdekű célra kívánta az önkormányzat ezt használni. Azért azt senki nem hiheti, hogy ezt követően az önkormányzat, miután kisajátít egy ingatlant közérdekű célból, majd másnap módosítja a rendezési tervét, és azt piaci áron hasznosítja. Így most az önkormányzatnak egy jelentős értékű közparkja van. Balogh László: Örülök, hogy két képviselőtársam is megidézett. Mindenki, aki általában, tehát mindenki általában azt idézi, akit, amit elfogad. Én így vagyok például a Magyar Nemzettel. Egyébként próbálom elsajátítani a fiskális újbeszélő nyelvet, ha ez nem tetszik, nem én vagyok a hibás, hanem az újbeszélő, néha mellébeszélő nyelv, amely, és tényleg ne menjünk ebbe a zsákutcába, amely a megszorítást reformnak, és így tovább, és így tovább, nevezi. Így is próbálok egyébként szakmai lenni, illetve sokkal inkább úgy, hogy a kiegészítésre szeretnék utalni. Kérem, hogy nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről. A Pénzügyi Bizottság hozott egy olyan határozatot, amelyet ez a kiegészítés tartalmaz, és kérem, hogy ezt nézzük meg, mert ezt most kaptuk kézhez, legalábbis én magam, mint oktatási bizottsági tag is most kaptam. A céltartalékban szereplő normatív állami támogatás visszafizetése előirányzatból 600 eFt csökkentésre került, és ugyanilyen összegben szerepel a céltartalékban a „Vasút a gyermekekért” Alapítvány Óvodája működtetéséhez nyújtandó támogatás. Tehát egy 600 eFt-os támogatást kapna a vasutas óvoda. Ilyen, és ehhez hasonló, egyébként jó ötletet én is tudok jó párat mondani, de önmérsékletet tanúsítok. Nem tartom szerencsésnek, hogy egy óvodához tartozó javaslatot az oktatási bizottság nem tárgyal, sőt nem is tud róla. Ezért azt javaslom, hogy ezt a tételt a szakmai oktatási bizottság is tárgyalja meg, addig vegyük ki a költségvetési rendelet módosítási javaslatból. Tehát értelemszerű, hogy léptessük még egy szűrőn át. Ez a szűrő legyen a szakmai oktatási bizottság. Marton István: Elfogadom a felvetését. Tóth László: Nem tudtam, hogy mit kíván Balogh képviselőtársam mondani, de úgy gondolom, nem sok értelme van ezt játszani, mert az OKISB, hogy az Ön szavaival éljek, két dolgot tehet. Vagy támogatja, vagy nem támogatja. Hogyha Ön is elmondta, hogy ez támogatandó cél, akkor nem tudom, hogy mit kell ezt húzni, halasztani. Tehát én itt … pont, tehát ez az egyik. A másik pedig, Papp képviselőtársamnak szeretnék válaszolni, miszerint a Pénzügyi Bizottságon az én számból a HSMK 2006. évi működését, gazdálkodását minősítettem. Hozzá kell tegyem, a Kanizsa Újságból származott az Ön által elmondott információ. A Kanizsa Újság március 7-ei Pénzügyi bizottsági ülésről korrekt tájékoztatást adott, megismétlem, hogy ott mi hangzott el: egy napirendi pontot tárgyaltunk, ahol a HSMK és a Móricz Zsigmond Művelődési Központ pályázati támogatási igényét tárgyaltuk, amelyet a közgyűlés is tárgyalt a legutóbbi ülésén. Akkor tettem én azt szóvá, mert az az álláspontom, mint mindenben, hogy jónál is lehet jobb megoldásokat találni, tehát nem minősítettük a HSMK gazdálkodását, én azt mondtam, hogy, valóban azt mondtam Kedves Papp Úr, hogy hatékonyabb gazdálkodással úgymond, mondtam is egy példát, most is megismétlem, ha a HSMK kevesebb tiszteletjegyet adna ki, akkor azt a 450 eFt-os pályázati önrészt, amit az önkormányzatnak kell biztosítani, akkor valószínűleg jobban ki lehetne ezt gazdálkodni. Tehát magyarán én erre céloztam akkor, mint egy lehetséges forrás a 450 eFt elérésére. És fenn is tartom most is a véleményemet. Röst János: Én Polgármester Úrral azért vitatkoznék, ugyanis, hogyha én elfogadom az Ön beterjesztését, véleményét, hogy Ön úgy gondolta, hogy az ingatlanértékesítésbe annyi folyik be,
24
tételezzük fel, hogy ez így van, akkor az én javaslatom korrekt, hogy ezt emeljük meg, holott azt is tudom, hogy ebben a költségvetésben benne van körülbelül olyan 150 millió Ft-os luft egyébként. Én is ezt tettem volna Polgármester Úr helyében egyébként, hogyha ott ülök abban a székben, vagy mellette. Nyilvánvaló, egy biztonsági tartalékot képez, de az igazamat azért Ön elfogadja ebben az esetben, hogy ez a bevétel, és ezt meg kell tenni egyébként, és a Jegyző Úrnak mondom, hogy a következő közgyűlésekre be kell hozni a rendelet módosítását, és el kell fogadnunk azt, hogy ezt a területet eladjuk. Az a közpark valóban ott luxus. Ennek a cseréje, értékesítése tavalyi évben folyamatban volt a tulajdonossal, nem sikerült vele megállapodni. Egyébként, ha sikerül, akkor a tavalyi évben ezt akár egy többlábas csereakcióval tudtuk volna értékesíteni. De ez meghiúsult. Én azt mondom, hogy meg kell hirdetni, erre van jelenleg is potenciális vevőkör, és ezt a területet el lehet adni. Tehát én úgy gondolom, hogy ez javítani fogja a költségvetésnek a helyzetét. Még egy mondat, amit szeretnék mondani, hogy az átvett felhalmozási bevételeknél a Vízműnek van egy 70 milliós 2006-ról áthúzódó tétele, és ezt a Polgármester Úrnak mondanám, hogy ennyivel romlott a tavalyi évnek a pénzügyi megítélése, 70 millióval, és ennyivel javult a 2007. ez évi. Ez még az igazsághoz hozzátartozik. Marton István: Bár az Isten szólna Önből, amikor azt mondja, hogy 150 millió Ft-os luft van benne. Egy csomó váratlan kiadásunk van, de itt és most megköszönöm az adófizetőknek, hogy az adófizetési morál, az javul. Eddig sem volt rossz, sőt, mondhatnám, hogy jó volt, de egyre jobb lett, és ebből adódóan lett néhány tízmillió Ft többletbevétel. De a másik oldal legalább annyit elvitt a kiadások oldalán, ha nem többet. Egyébként, amit Ön mondott ezzel a Vásárcsarnok környéki területtel, azzal én gyakorlatilag tökéletesen egyetértek. Meg hát jó lett volna, ha Önöknek tavaly sikerült volna. Csak ebben ugye elég sok a volna. Böröcz Zoltán: A költségvetés vitájában nagyjából és egészében összefoglaltam a véleményemet a költségvetésről, tehát részletes véleményt most sem szeretnék mondani, hiszen csak egy módosításról, bizonyos értelemben csak módosításról van szó és pénzmaradvány beillesztéséről, ha úgy tetszik. Három dologban, sok minden nem értettünk egyet akkor Polgármester Úrral, három dologban viszont teljesen egyetértettünk. Ez a három téma a következő volt: az egyik, átfogóan mondta Polgármester Úr a költségvetés vitájában, felkérésemre, ha úgy tetszik, hogy a továbbiakban egész biztosak lehetünk abban, hogy nem fog engedni a képviselői indítványoknak, amelyek az intézményi pénzmaradvány esetleges felosztásából forrásokat vonnak el, hiszen az intézményi pénzmaradvány teljes egészében, mondta Polgármester Úr, a hitelfelvétel csökkentését fogja szolgálni. Most én pillanatnyilag úgy látom, hogy ez nem egészen pontosan így történik. A másik, amire viszont konkrét ígéretet tett Polgármester Úr és magam is egyetértettem vele, tehát nem most terjesztek be javaslatot pénzmaradványra természetszerűleg, nem is óhajtok, hogy az Élettér Állatvédő Egyesület tekintetében Polgármester Úr egyetértett azzal, hogy gondoljuk át, és az a 2 millió Ft 4 millióra emelendő. Még egyszer mondom, nem terjesztek be ilyen javaslatot, Polgármester Úr akkor ezt elfogadta, és úgy fogalmazott, hogy a pénzmaradvány felosztásánál természetesen ezt rendezi. A harmadik kérdéskör, amiben teljesen egyetértettünk egy korábbi képviselői indítvány kapcsán és a költségvetési vitában megismételve, hogy ez az alapítványi óvoda kérdés tekintetében természetesnek tartja, hogy nagykanizsai gyerek jár egyik óvodában, másik óvodába, nem lehet különböző ugye ettől a szülőnek a terhelése, és hogy ezt szintén rendezi ebben az esetben. Na most én úgy látom, hogy az Élettér Állatvédő Egyesület tekintetében Polgármester Úr már föladta az álláspontját. Úgy látom, hogy a pénzmaradvány újraosztása, ha úgy tetszik, képviselői kívánságok kielégítése tekintetében már feladta az álláspontját, és most azt látom, hogy Balogh képviselőtársam, az OKISB elnöke azt az álláspontot, amit Polgármester Úr, az alapítványi óvodával kapcsolatos 600 eFt-ról most ezt is próbálja visszavonni bizottsági hatáskörbe, hogy Polgármester Úr ezt a véleményét se érvényesíthesse. Ezt szerettem volna csak összefoglalni, és várom Polgármester Úr válaszát. Marton István: Amit mondott, hogy mit vállaltam, az így igaz. Ebből egyet, az Élettért, azt sajnos likvidálnom kell, mert a helyzet olyan, hogy ezt teszi számunkra kötelezővé. Én az alapítványi óvoda 600.000-ét nem óhajtom, hanem tartsuk be a formai részt, szakbizottsághoz tartozik, én nagyon bízok benne, hogy a soros ülésen itt lesz és ilyen formában lesz. Hát az intézményi pénzmaradványokkal kapcsolatban meg nagyon huncutul fejtette ki az álláspontját, mert amikor ugye szóba került ez, akkor még több száz milliós megtakarításról volt szó, de hát azért az intézmények vezetői is fejlődnek. Magyarul, nem hagynak szabad pénzeszközöket, mármint úgy szabadot, hogy nincs lekötve valamivel, ami ugye általában áthúzódó, tehát gyakorlatilag pár tíz millió kivételével ezt vissza kellett adni. De ha
25
részletesebbeket kérdezne ezzel kapcsolatban, akkor a Dabi Gabriella majd megadja a választ, de végeredményben azt kell, hogy mondjam, okosabbak attól se leszünk. Tudomásul kell venni, hogy megtanultak gazdálkodni, és ennek, azt kell, hogy mondjam, hogy épp itt az ideje. Tehát az alapítványi óvodáról ilyen formában nincsen szó. Papp Ferenc: Nincs különösebb vita Tóth László bizottsági elnök úr és köztem, egy kérdést kivéve, a tiszteletjegyekkel kapcsolatban. Azért azt szeretném elmondani, hogy művelődési központban nagyon szigorú meghatározott rendje van, hogy kik milyen alkalommal kapnak tiszteletjegyet. Elsősorban azok a szponzorok és mecénások kapnak, akik esetenként és saját vállalkozásaikból, nem banki pénzből, nem állami vállalatok stb., hanem saját vállalkozásaikból esetenként több százezer Ft-tal támogatnak egy-egy rendezvényt. Akkor valóban gesztus, ha el akar jönni egy hangversenyt vagy egy színházi előadást a tulajdonos megnézni, hogy kap tiszteletjegyet. Ezeknek a száma most a Tavaszi Fesztiválnál olyan 16-18 körül volt. A másik nagyon jelentős tétel, ami egy-egy rendezvény marketing, reklámtevékenységét segíti, amikor a helyi médiának adunk tiszteletjegyeket és különböző műsorokba eljátsszák, kérdezni lehet, különböző kérdéseket tesznek föl, és jutalomként a betelefonálók kapnak tiszteletjegyet egy-egy zenei rendezvényre és programra. És én úgy gondolom, hogy ezt továbbra is fönntartjuk, és ebből valóban olyan különösebben nagy bevételkiesés nincs, hogy 450.000-t kompenzálna. Ez pedig, hogy múltkor a képviselőtársaim megszavazták, a Móricz és a Hevesi nevében is köszönöm, nekünk nagyon fontos ez az országos pályázat. Dr. Károlyi Attila: Mint valamikori vasutas óvodás szeretném a Balogh elnök urat arra kérni, meg a Tisztelt Polgármester Urat is, hogy ne térjen el Polgármester Úr itt az eredeti elképzelésétől, és ne utalja a bizottságomnak vissza ezt a dolgot. Itt arról van szó Kedves Elnök Úr, hogy 200 Ft-ért kapják a Kanizsa város gyerekei az ebédet, az alapítványi óvodások meg 300-ért, mert fölszámolunk nekik 100 Ft rezsiköltséget. Tehát ezt kompenzálnánk ezzel. Tisztelt Elnök Úr, a mi bizottságunk nagyon magas szellemi színvonalon szárnyal, de ezt szerintem itt mindenki megértette, amit most elmondtam. Marton István: Két hét itt nem okozhat késedelmet, mert az …. még az is áprilisban lesz, igaz, hogy nem a közepén, hanem a végén. Jerausek István: Én szeretnék kérdezni a 16. számú mellékletnek a 14. pontjával kapcsolatban, miszerint a tervezetben a parkoló kialakításával kapcsolatban 0 Ft helyett 28 millió Ft lett beállítva. Én azt szeretném megkérdezni ezzel kapcsolatban, hogy ez egy konkrét igény kapcsán lett beállítva, vagy lehet esetleg ezzel kapcsolatban igényt bejelenteni? Mert akkor mindjárt meg is teszem. Marton István: Itt gyakorlatilag csak arról van szó, hogy olyan rosszul álltunk anyagilag, hogy az e célra hivatalból, törvény erejénél fogva elkerítendő keretet is igénybe kellett venni, és most megcsináljuk a visszapótlását. Ez megint azon trükkök, számtalan trükkök egyike, amivel ugye le lehet hozni esetleg egy év végi hitelt, de ebbe én nem akarok mélyebben belemenni, úgyhogy itt nincs semmi talált pénz ebben. Ettől függetlenül, ahova kell, oda építeni kell, és arra ez a keret szolgál, de talán nem most. Mármint megtárgyalandó. Több hozzászólót nem látok, ezért kérem a testületet, hogy aki el tudja fogadni a rendeleti javaslatot, amely ugye úgy hangzik, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ilyen és ilyen számú rendeletével módosítja a 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(II.21.) számú rendeletét, az a csatolt mellékletek szerint tegye meg. Itt eltérés nincs más, mint ez a 600 eFt, de ezt majd a szakosztály kezeli. Aki el tudja fogadni, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 4 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 17/2007.(IV.23.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2007.(IV.23.) számú rendelete a 2007. évi költségvetésről szóló 3/2007.(III.21.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
26
Cserti Tibor: ………. határozati javaslatom ……… (mikrofon nélkül beszél, nem érteni.) Dr. Kelemen Marcell: Közműnyilvántartás … Cserti Tibor: Tehát a közműnyilvántartás vezetésére vonatkozóan volt egy határozati javaslat tervezetem, ami úgy szól, hogy a Jegyző Úr vizsgálja meg, hogy a közműnyilvántartás vezetésével főállású személy megbízásával a költségvetési előirányzat módosítás során 6 millió Ft-os keretösszeg mennyivel csökkenthető. És ez főállású alkalmazott részfoglalkozású alkalmazott …. megoldható, felére csökkenthető, akkor ezt a formát kell választani. Marton István: Én azt, hogy ezt a jegyző vizsgálja meg, elfogadtam, én azért nem tartottam indokoltnak a szavazást.
4. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: A napirendnek a vitáját elég tartalmasan sikerült a múlt közgyűlésen lefolytatni. Hogy milyen rugalmasan kezeljük az általunk megszabott határidőket, arra jó példa az, hogy másfél óra vita után még elfogadtuk, hogy a kihirdetett március 19-i határidővel ellentétben a közgyűlés utáni hétfőig az SZDSZ leadhatta javaslatait. Ugye erre azért volt szükség, aki emlékszik rá, mert a szövegszerű szerkesztéssel problémák voltak. Az Önök előtt lévő anyag, az láttatja, hogy a hat szakbizottság hogy foglalt állást és Röst úr írásban benyújtott módosító javaslatait is. Ami nagyon érdekes és mindenkinek felhívom a figyelmét, hogy a módosító javaslatok közül kiemelt, vagyis félkövér, dőlt betűvel szerepelnek azok, melyeket elfogadásra javaslok. Ezen javaslatok a rendelettervezet szövegében szintén kiemelt félkövér, dőlt betűvel kerültek beépítésre. Én azt hiszem, hogy érdemben szavazni csak Röst úr által benyújtott utólagos javaslatokról kell, illetve hát majd a végszavazást kell megejtenünk. A vitát megnyitom. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság 120/2007. számú határozatával Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotásáról szóló előterjesztés kapcsán javasolja a közgyűlésnek, hogy az írásban benyújtott, jelen előterjesztésben feltüntetett írásbeli, szövegszerű javaslatok figyelembevételével döntsön és alkossa meg a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletét, amelyet egyébként egyhangú szavazattal tárgyalásra alkalmasnak tartottunk. Marton István: Én már az előző napirendi pontnál is nagyon csodálkoztam, hogy miután 30 valahány igen volt a bizottságban, és ha jól számoltam, fél tucat tartózkodás, hogy utána még jó fél órát sikerül elvitatkozgatni róla, ami szerintem nem éppen szerencsés. Az itt lévő – ez egy kis kiegészítés részemről – magyarkanizsai urakkal elbeszélgetve az este ők közölték, hogy hát őnáluk mondjuk, ha 20 napirend van, akkor olyan másfél, két óráig szokott tartani és én azt sem értettem, hogy a múltköri ötvenegy-két napirendi pontnál, hogy miért volt olyan hatalmas csoda, amikor Zalaegerszegen ekkora napirendi pontszám, az teljesen általános, de találkoztak már nyolcvan napirenddel is. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a közgyűlés sokat fejlődött az előzőhöz képest, nevezetesen elfogadja hiánytalanul szinte az ő általa alapított bizottságok állásfoglalásait, illetve határozatait, csak ez túl sokáig tart ennek a közgyűlésnek. Én bízom benne, hogy ezen a területen is lesz majd némi előrelépés. Röst János: Örülök annak, hogy a közgyűlés fejlődőképes és ezt Polgármester Úr is elismeri. Én az elmúlt közgyűlésen elég sok módosítást nyújtottam be szóban. Ennek több oka van. Egyrészt az, hogy képviselőként ehhez jogom van, másrészt aznap kaptuk meg a közgyűlésen a bizottságoknak a véleményét és én úgy gondoltam helyesnek, hogy ha a bizottságok álláspontját akkor ismerhetjük meg, akkor az sem szentségtörés, hogy ha az enyémet is akkor ismerik meg a közgyűlés tagjai. Én annak örülök, hogy nagy részét Polgármester Úr elfogadta, amiket én beterjesztettem, viszont van több olyan pont, amit nyilvánvaló, hogy megpróbálok ismét érvekkel megerősítve elfogadásra javasolni. A
27
szavazás módjánál előbb Polgármester Úr elmondta, hogy azokat kívánja megszavaztatni, amik nem lettek elfogadva Ön által, akkor viszont javasolnám azt, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak a beterjesztéseiről a következő pontokról kérnék szavazást, amit én nem támogatok elfogadásra. A 8. § (9) bekezdéséről, a 24. § (5) bekezdéséről és 28. § (2) bekezdéséről kérnék szavazást. Ezt akkor én módosításként mondanám el, hogy ezzel nem értek egyet, ha már ezt módosításként Önök ezt beemelték. Ennek indokai a következők: lényegében a 8. § (9) bekezdés arról szól, hogy a rendkívüli vagy soron kívüli közgyűlés összehívásának az időtartamát 15 napban határozná meg az előterjesztés, illetve a módosítás, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy igazából az ellenzéki oldalnak lehetősége sem lenne arra, hogy rendkívüli vagy soron kívüli közgyűlést összehívjon, hiszen a két soros közgyűlést megnézem, durván egy hónap, akkor ha a soros közgyűlést követő egy, másfél héten belül nem nyújt be egy indítványt az ellenzék, akkor elvileg ennek nincs lehetősége, hogy önálló soron kívüli közgyűlésként ezt megtárgyalják. Én arra kérem a testület tagjait, hogy térjünk vissza abba a mederbe, ami az előző 16 évben volt. A másik, amit szintén javasolnék, hogy ne fogadja el, ez pedig a 24. § (5) bekezdés. Itt azt javasolja a beterjesztő, hogy a sajtó ne kapja meg az interpellációkra, kérdésekre adott választ. Én úgy gondolom, hogy ez egyrészt a sajtószabadság megsértése, másrészt pedig a kanizsaiaknak a véleményhez való jutásnak az eltörlése, hiszen, ha a sajtó ezt nem kapja meg, akkor erről közvetíteni a televízió, az előző részében, ahogy elmondtam, nagyon későn tud csak, tehát a késői órákban. A sajtó képviselői általában akkor már nincsenek jelen, tehát ily módon nem értesülnek arról, hogy a Polgármester Úr vagy bárki, aki az interpellációnak az alanya, az hogyan válaszolt erre a kérdésre. Tehát én javasolnám azt, hogy mindenképpen a sajtó kapja meg. Egyébként, ha a sajtó nem kapja meg, akkor ezt mi fel tudjuk vállalni, tehát mi eljuttatjuk a sajtónak, minden képviselőnek ezeket a válaszokat. Én úgy gondolom, hogy ezt a közgyűlésnek méltányolnia kellene ebben az előterjesztésben. A másik a 28. § (2) bekezdés, ami gyakorlatilag félig-meddig arról szól, hogy módosító javaslatot nagyon nehéz tenni csak bizottsági szakaszban. Én nem hiszem azt, hogy elvárható a képviselőktől, hogy minden egyes bizottsági ülésre elmenjenek és minden bizottsági ülésen módosító indítvánnyal éljenek. Ez nem elvárható magatartás, tehát ugyanúgy lesznek módosítások, akár rendeletnél is, mint ahogy eddig voltak. Próbálnám a saját javaslataimat indokolni. Az első, ami lényeges szempont, ez a közgyűlésnek az időpontjai, hogy mikor kezdje a munkáját. Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el a 9,00 órai időpontkezdést. Abszurd és gyakorlatilag eszement történet az, hogy hajnali félnégy, háromnegyed négyig egy közgyűlés ülésezzen. Ez nem járható út én úgy gondolom egyrészt. Másrészt időkorlátot kell szabni annak, hogy a közgyűlés hány óráig ülésezzen. Én a 10 órát javaslom, ami lényegében több mint egy műszak. Ettől nemcsak a képviselőket óvnám, hanem a hivatal dolgozóit is, hiszen neki munkában kell gyakorlatilag másnap menni és Polgármester Úrnak, illetve Jegyző Úrnak – pontosítok – írásban kellene elrendelni egyébként a külön munka végzését azon vezetők felé is, akiknél egyébként a munkaidejük kötetlen. Akik pedig nem vezetők – jegyzőkönyvvezetőkre gondolok –, Őnekik úgyszintén a túlóra elrendelését írásban kellene megejteni előzetesen, tehát ez nem hiszem, hogy várható, hogy itt helyben Jegyző Úr erre adjon utasítást, hogy éjjeli félnégyig itt üljenek és figyeljenek arra, hogy a jegyzőkönyv rögzítésre kerüljön. Arra kérem a testület tagjait, hogy ezt a módosításomat támogassák. A többi része arra vonatkozna az előterjesztésemnek, hogy - és ez egy ajánlat egyébként a FIDESZ farakciónak - amennyiben elfogadják azokat a módosításokat, amik visszaállítják a 16 évben begyakorolt és megszokott üzemmódot, akkor ezen az oldalról én úgy gondolom, hogy önmérséklést lehet elvárni, egyébként meg nem. Tehát az a javaslatom, hogy fontolják meg. Szavazzanak arra, hogy legyen napirend előtti hozzászólás, kerüljön vissza a helyére az interpellációk, kérdések, illetve a polgármesteri tájékoztató, majd azt követően a végén legyen napirend utáni hozzászólási lehetőség. Ezek a korlátok, amiket időközben elszenvedtünk, ezek oldódjanak fel. Ez a közgyűlés négy évig működik. A polgármesterek jönnek, mennek, a közgyűlés, az marad. Én úgy gondolom, hogy Önök is lesznek ellenzékben, tehát nem szabadna ezt az eddigi konszenzust felrúgni. Tehát erre kérem a testület tagjait, hogy fontolják meg, hogy ebben a mai döntésben mennyiben van frakciófegyelem náluk, illetve mennyiben érzik át azt, hogy a másik oldalon is képviselők ülnek és a véleményüket el akarják mondani. Ha én visszaidézném a múltat Marton István időszakából, akkor mondhatnám azt, hogy Ő ugyanúgy élt azokkal a jogokkal, amikkel mi szeretnénk élni. Ugyanazt mondhatnám, hogy Cseresnyés Péter, Kolonics Bálint az előző testületi üléseken kellő számban szólt hozzá, ez kellőképen minket idegesített természetesen, de ugyanúgy elviseltük a szőrszálhasogatást, mint ahogy a mindenkori vezetőknek ezt el kell viselni, mert ilyen a demokrácia. Nekik joguk volt elmondani, nekünk meg kötelező volt végighallgatni, és ugyanezt kérnénk Önöktől is. Én azt hiszem, hogyha ez a mai nap így zárulna, akkor visszatérhetne a közgyűlés egy normális kerékvágásba, és ezzel megkönnyítenénk a polgármesternek, alpolgármesternek, a testület minden tagjának a munkáját.
28
A többi pont ugyanerről szól gyakorlatilag, tehát a napirendi pontok meghatározása, 32. napirend, aztán van egy kiegészítés, amit fontosnak tartok, hogy a Polgármester Úr várja az önkorlátozást, akkor én kérném Őtőle is az önkorlátozást. Ez 34. §-ra vonatkozva kiegészítő mondatként: A levezető elnök a képviselői hozzászólásra 1 perc időtartalommal reagálhat. Ez egy méltányos ajánlat, mert egyébként, ha nem ez van, akkor nem mi beszéljük szét a közgyűlést, hanem a reagálásokkal, illetve újabb, meg újabb vitát provokál ezzel. A következő pont, hogy kik kérhetnek érintettség esetén szót. Én úgy gondolom, hogy úgy helyes, hogy mindenki, aki érintett. Ebben a beterjesztésben az szerepel, hogy csak a farakciók reagálhatnak, tehát gyakorlatilag, ha szóba kerül, mondjuk az SZDSZ-nek a neve vagy a szociáldemokrata párté vagy városvédőké, akkor elvileg nekik nincs jogik erre reagálni. Én azt hiszem, hogy ezt nem kellene megvonni tőlük. A következő a 36. § 3. pont i.) pontban. Ez pedig a rendeletek kihirdetésének az időpontja. Én tárgyaltam jogászokkal és azt mondták el, hogy lehet gyakorlatilag korlátot állítani. A törvény csak a kihirdetés módját szabályozza, az időtartamáról bármely közgyűlés időpontkorláttal állást foglalhat, illetve dönthet. Én arra kérem Jegyző Urat, hogy Ő mondjon egy időpontot. Én 15 napot javasoltam, de Ő javasoljon 30-at, és akkor azt jelenti, hogy mindenki megnyugszik. Én tudom azt, hogy 30 nap alatt kötelező kihirdetni, tehát azt nem akarom, hogy olyan időpont legyen meghatározva, ami a munkavégzést nem teszi lehetővé. A következő a 44. § 7. pont. Itt szintén egy kisebbségi jogot próbálnak érvényesíttetni, ez pedig a tanácskozási szünet iránti javaslat. Az előző SZMSZ-ben nem szerepelt a frakció megnevezésben, tehát bármely képviselő kérhette. Ennek azért sincs túl nagy jelentősége egyébként, amit kérek Polgármester Úr felé, mert úgy is Ön dönti el, hogy javasolja-e vagy nem. Tehát gyakorlatilag mondhatja azt, hogy nem javasolja így is a frakcióknak is és mondhatja a képviselőknek is, de azzal, hogy ki vannak szolgáltatva a képviselők annak, hogy Ők nem kérhetnek szünetet, énszerintem ebben a ………….. nem helyes és ráadásul azt javaslom, hogy ha legalább 3 nem képviselőcsoport-tag kéri együttesen, tehát ami megfelel lényegében a legkisebb frakció méretének. Az 57. §-t, azt nem értem, hogy Polgármester Úr miért nem fogadta el, holott közgyűlésen úgy emlékszem, hogy befogadta. Ez pedig arról szól, hogy kiegészül azzal, hogy rendszeresen ügyfélfogadást tart a polgármester, alpolgármester. Ha nincs bent, akkor sincs tragédia, mert egyébként a mellékletben szerepel, de az, hogy ez rögzítve van, szerintem ez előnye a rendeletnek. A következő visszaköszön a 61. § (3) bekezdés ez előző elmondottakra. Itt szintén a rendelet kihirdetésének időpontját kérném megjelölni, mert így visszaható hatálya van gyakorlatilag a pontnak. A többi részét nem ismertetném, mert a többi részét Polgármester Úr befogadta, tehát gyakorlatilag azokat nem kérem megszavaztatni. Az a javaslatom, hogy az a három pont, amit kértem, a Pénzügyi Bizottság álláspontjával ellentétes véleményem van, arról legyen szavazás. Ha más képviselő más pontokat kér, nyilván akkor azt is meg kell szavaztatni, illetve azokat, amiket nem támogatott az előterjesztő részemről. Én megköszönöm a figyelmet, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg az ajánlatot. Vagy normális működésnek megyünk neki ebben a három évben, ami még vissza van, vagy három és fél évben, vagy pedig a mostani állapot állandósul, ami senkinek sem jó. Marton István: Reagálnék én rögtön jó néhány felvetésére Önnek. Ahogy indította ezt a hozzászólást, abból nekem az derült ki, hogy Röst János egyenlő bizottság. Tehát azért a bizottsági jogokat én nem szeretem, ha egy képviselő vindikál magának. Ott meg egészen meghatódtam, amikor azt mondta, hogy Önök is lesznek ellenzékben. Úgy mellesleg emlékeztetem, én 16 évig voltam ellenzékben. Nyilvánvaló, énnekem ez már nem nagyon fog eljönni, de a politikai váltógazdálkodás eredményeként remélem jó sokára, de előfordulhat, hogy a jobb oldal újból ellenzékbe lesz. Tételesen rátérve az Ön javaslataira. Hangsúlyoznom kell, rendkívül méltányosak voltunk, mert március 19-én lejárt az a határidő, amíg a képviselők, a frakciók, a pártok leadhatták javaslataikat. Emiatt azért közel 1 órányi túlóra csak bejött és így ért végett mondjuk negyednégy környékén hajnalban a közgyűlés. Önt azt mondja itt a 8. § (9) bekezdésében, hogy 8 nap helyett 15 legyen. Röst úr tudja, hogy az idén hány négy, öt napos ünnep volt, illetve lesz? Hét. Károlyi képviselő úr jól mondja. Pontosan az elmúlt soron kívüli ülésnek a tapasztalatai késztettek bennünket arra, hogy ezt megnöveljük. Én úgy gondolom, hogy az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak ez a javaslata maga a tökély és a 24. (5) bekezdés második mondata, megmondom őszintén, hogy nekem személy szerint mindegy, de én elfogadom a bizottság álláspontját, mert ugye én a bizottságok álláspontját az esetek döntő részében, ami ugye 90 valahány százalékot jelent, tisztelem és elfogadom. Ugyanez a helyzet a 28. § (2) bekezdésére is. Félremagyarázza Ön, mert a mondatnak csak az első felét idézte, ami úgy szól, hogy a módosító javaslatot lehetőség szerint a közgyűlést megelőzően a szakbizottság ülésére írásban, illetve indokolt esetben a közgyűlésen szövegszerűen lehet előterjeszteni. Ezt a részét már nem említette, pedig hát itt ez a dolognak a sava-borsa. Ön beszél itt nagyon nagyfokú önmérsékletről, amit úgy gondolom, hogy
29
én ebben az elmúlt fél évben, meg a mögöttem álló többség rendkívül nagymértékben gyakorolt minden területen. Emlékeztetném rá, hogy amit a 8. § (7) bekezdésében javasol, az gyakorlatilag pontosan az önmérséklet hiánya miatt került a nyílt ülés végére. Soha nem volt korlátozva, hogy hány óra legyen az ülések időtartama, meg hogy azt meghaladóan három napon belül folytatólagos ülést kelljen kitűzni. Ilyenről szó sem volt sose. A 9,00 órai kezdés időpont meg a negyedik ciklusnak volt az én megítélésem szerint egy szörnyszüleménye, találmány címszó alatt, mert az első három közgyűlés, ami 1990-től tartott 2002-ig, az mindig délután 2 órakor kezdett, méghozzá kedden, mind a három ciklus. Én a 2 órai hagyományhoz, többször elmondtam már, nagyon egyszerű oknál fogva ragaszkodok, több okot is fel tudnék sorolni, de azért itt sok olyan ember ül, akinek még a közgyűlési tevékenysége mellett hivatali munkája és ebből adódóan elfoglaltsága van, és az Önök előző négyévi tevékenységét figyelve, Önök hiába kezdtek 9 órakor, ebéd után kezdték az érdemi munkát szinte kivétel nélkül. Magyarul eléggé elpocsékolt idő volt a 9-14-ig tartó időszak. Itt semmi más nem történik, mint visszaáll a három ciklus alatt jól bevált rend. És ha Önök, ne adj Isten, éjszakázni akarnak, mint tették ezt legutoljára, én állok elébe. Kijelenthetem, elnyűhetetlen vagyok. Múltkor is azt volt az ajánlatom, hogy ha még sokat obstruálnak, akkor reggel ötkor lemegyünk a Vásárcsarnokba, és én mindenkit meghívok egy hurkára vagy kolbászra, de aztán elfogyott a kitartás, és ezért negyednégykor abbahagyatták a közgyűlést. Azért azt nem szeretném, ha a mai napon ezzel a pár napirenddel idejutnánk. Én nem is kívánom a többieket most itt indokolni, mert azért élek az önkorlátozással, nem szeretném, ha miattam lenne ez hosszú. Én megadom a többi Képviselő Úrnak a szót és szeretnék minél hamarabb szavaztatni. Balogh László: Azért nem kérnék szót, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta az eredeti SZMSZ javaslatot, és nem kezdtük el soronként módosítani és most sem állnék elő konkrétummal, ami akár a bizottsági ülésen is előjött, viszont példaszerűen mondanék egy felmerült, most felmerült, az előbb felmerült javító javaslatot, jelképezve azt, hogy még sokszori átolvasás után is lehetnek és lesznek is apróbb értelmezésbeli pontatlanságok, hiányosságok. Mondok egyet, és biztos még van sok benne. 49. oldal 3. számú mellékletben ott van, hogy Pályázati Osztály. Most vettem észre, akár jó lenne, ha Pályázati Osztály lenne az Iroda. Jelezem, hogy ez egy példa volt, és azt szeretném inkább kifejezni, hogy ez az SZMSZ ilyen formában is képes a jó munka hátteréül szolgálni. Javaslom, hogy nem váljunk partalanná, ne akarjuk soronként módosítani. Ezzel együtt ez így demokratikus. Marton István: Képviselő úr, ezt úgy értsem, hogy a Pályázati Osztály helyett visszatenni az Irodát, ami volt. El is fogadom. Dr. Kolonics Bálint: A magam véleményét mondanám nagyon röviden. Tennék én is javaslatot a szavazás rendjére és módjára, mégpedig azt, amit maga az előterjesztő, a polgármester magáévá tett a módosítások közül és az előterjesztésben szerepel már az egységes szerkezetben, arról ne szavaztasson Polgármester Úr. Ha ettől eltérő módosító indítvány van, akkor módosító indítványként erről szavaztasson, tehát ne szavaztassa végig az összest, ami az előterjesztőnek az előterjesztésében már sajátjaként szerepel, arról ne szavaztasson külön. Meg szeretném kérdezni azt, hogy a 3. számú mellékletben a 49. oldalon a Pályázati Osztály, az kinek az ötlete volt és miként került ide módosításra, amikor tudomásom szerint Pályázati Iroda működött és működik vagy nem tudok róla, hogy a Pályázati Iroda, Pályázati Osztállyá alakult át. Mi a különbség az Iroda és az Osztály között, milyen anyagi vonzata van, ha Irodaként vagy Osztályként működök, ha irodavezetőként vagy osztályvezetőként funkcionál valaki? Meg szeretném kérdezni, hogy ez kinek volt az ötlete, mitől került ez bele az előterjesztésbe, ki írta ide bele? Azt szeretném én még itt a közgyűlés előtt elmondani, hogy alkothatunk mi akármilyen SZMSZ-t, ha nem tartjuk be egyébként az SZMSZ-t. Ez mondom a közgyűlés tagjainak és Polgármester Úrnak is. Kitérve itt a mai ülésre, nyilván most itt SZMSZ-t tárgyalunk, az időkeret itt annyira nem érdekes, de az előbbi napirendeknél bizony a 2 perc sem volt 2 perc. Tehát én innentől annyira nem is érzem súlyát ennek a dolognak, ha Polgármester Úr nem tudja majd betartatni az SZMSZ-t, akkor nincs értelme egyébként ezen nyüglődni. Alkossuk meg az SZMSZ-t, aztán majd a gyakorlati tapasztalat és az élet majd hozza magával, hogy miben kell esetleg módosítani, de ne akadjunk fel minden kérdésen, mert sose lesz egyébként új SZMSZ-ünk. A soros és soron kívüli üléssel kapcsolatban én meg kívánom jegyezni, mivel SZMSZ-t tárgyalunk és példaként a mai közgyűlésnek a meghívóját említeném fel. Ha megnézzük a meghívóban szereplő napirendi pontokat, SZMSZ szerint sem kérdés és interpelláció, sem napirend utáni hozzászólás nem szerepel napirendi pontként. Azt nem is fogadott el a közgyűlés, tehát továbbra is az az álláspontom Tisztelt Jegyző Úr, hogy a mai közgyűlésen sem lehet sem kérdést és interpellációt, sem napirend utáni felszólalással élni, mert ezt a
30
közgyűlés napirendként nem fogadta el. Az SZMSZ-ben szerepel az, hogy a soron kívüli ülésre milyen kezdeményezéssel lehet élni és ennek kapcsán milyen meghívót kell készíteni az ülésre. Ebben nem szerepel, tehát én azt gondolom, hogy minden külön szabályozás nélkül magának a meghívónak a szerkesztett napirendi pontja ezt szabályozta és szabályozza is a jövőre nézve ebben az SZMSZ-ben is. Tehát ha nem szerepel benne a kérdés, interpelláció és napirend utáni hozzászólás, akkor ilyen napirend nem lévén nem lehet ilyen kérdésben szót adni, hiszen nagyon egyszerű, a soron kívüli ülésnek van indoka, ami halasztást nem bíró kérdés, amiről a közgyűlésnek tárgyalni kell. Ha olyan képviselői kérdéskörről van szó, ami halasztást nem bír, akkor tájékoztató címén önálló napirendi pontként lehet erre indítványt előterjeszteni, amiről a közgyűlésnek tárgyalni kell, de soron kívül azért, hogy én kérdést tegyek fel a közgyűlésnek, nem lehet, hiszen nincs is ma sem ilyen napirendi pont. Marton István: Ezt értelmezzem úgy, hogy ezt nem ártana szabályozni az SZMSZ-ben? Teljesen logikus, ahogy levezette a folyamatot, de ha az SZMSZ-be ezt egy mondattal betesszük, hogy soron kívüli ülésen napirend utáni felszólalás nincs, akkor szövegszerűen ezt megszerkesztettük. Köszönöm és el tudom fogadni. Egyébként visszatérve a Pályázati Irodára vagy Osztályra és akárhány anyagot láttam, az hol így szerepel, hol úgy szerepel. Tehát itt az eltévelyedés veszélye nagyon nagymértékben fennáll, de teljesen egyértelmű, hogy 3 fős csoport, az nem lehet osztály, főleg akkor nem, amikor a gazdasági megszorítások okán ugye a hivatal állományában is bizonyos fokú karcsúsítást kellett, illetve tán még kell is végrehajtani. Tehát teljesen értelmetlen és én tökéletesen megértem azt, hogy az nem lehet osztály, hanem csak iroda vagy éppen csoport, de talán azt hiszem, korábban irodaként működött, úgyhogy ez a megnevezés nyugodtan megmaradhat mindenféle félreértés kiküszöbölése miatt. Halász Gyula: Nagyon sajnálatos, hogy a FIDESZ frakciónak több tagja nincs jelen, hiszen Ők képviselik a többséget, Őnekik kell a Szervezeti és Működési Szabályzatot megszavazni, és így nem tudják azt, hogy milyen vélemények merülnek fel, tehát megkérem Polgármester Urat, biztosítsa a saját többségét. Előzetesen ennyit. Másodsorban pedig annyit, hogy az előző alkalommal Önök azzal érveltek, hogy az SZMSZ módosítás, az egy olyan jogalkotási procedúra, amelyet hosszú távon fenn kívánnak tartani. Én azt gondolom, hogy egy hosszú távra megszavazatott, eldöntött Szervezeti és Működési Szabályzathoz konszenzusra van szükség. Ennek a konszenzusnak pedig nem az a lényege, hogy Önök az ellenzéki véleményeket mindennemű módon korlátozzák, hanem az, hogy megpróbálják ezeket az eddig 17 éve meglévő jogosítványokat életben tartani a szokásjog alapján és a demokrácia elvét figyelembe véve. Én arra kérem Önöket, hogy azokat a javaslatokat, amit Röst János is javasolt, jelesül például a napirend előtti hozzászólást, illetve a 9,00 órás kezdés és a sajtó részére átadandó anyagokat az interpellációk és kérdéseknél, fogadja meg a többség, szavazza meg. Egyébként Marton úr azt mondta, hogy az előző önkormányzatnál az érdemi munka délután kezdődött. Tessék megmondani Marton úr, ki volt akkor ellenzékben és ki beszélte szét az időt? Az egyik ember ott ül Ön mellett, a másik most hagyta el a termet, úgy hívják, hogy Dr. Kolonics Bálint. Tisztelt Marton úr, akkor arról beszélhetünk, hogy ki beszéli szét az időt. A napirend utáni hozzászólás már az előző közgyűléseken is elfogadást nyert, tehát több ilyenre sor került. Én azt gondolom egyébként, hogy Önöknek be kellene látni ezeket a dolgokat, hogy ezek jogos kérések és Önöket is szolgálják, hiszen bizony, bizony - a váltógazdaságot említették - elképzelhető, hogy egyszer épp a jobboldal kerül többségbe, és akkor pedig arra fognak hivatkozni, hogy a demokrácia jegyébe állítsuk vissza azokat a jogosítványokat, amiket Önök most el akarnak vonni. Hát, hogy néz ez ki Polgármester Úr? Marton István: Halász úr, ha végzett, akkor azt mondom, hogy mi nem az SZDSZ vagyunk, de tovább megyek. Halász úr, Ön keveri a fogalmakat. SZMSZ konszenzussal - ismereteim szerint - soha nem született Nagykanizsán. Azért mondom, hogy keveri a fogalmakat, mert bizony kell hozzá kompromisszum, és én nagyon örülnék neki, hogyha a baloldalon is, az ott ülő józan emberek megszavaznák ezt az SZMSZ módosítást, mert én úgy látom, hogy a tőlem balra ülők közül az utolsó két ember az, aki ma is az önmérsékletre hivatkozva igyekszik szétbeszélni a közgyűlést. Tehát konszenzusos SZMSZ soha nem volt, mindig kompromisszumos volt. Miről beszél Ön, hogy mi nem fogadunk el az Ő javaslatai közül semmit. Röst úrnak a javaslatait már helyben elfogadtam legalább feles arányban. Tehát egy kicsit hátrébb az agarakkal - ez a tiszteletteljes kérésem. A másik pedig az, hogy Dr. Kolonics úr szakszerű érveléseiből felhívom nagybecsű figyelmét, nem árt, ha tanul a jövőt illetően. Dr. Kelemen Marcell: Röst képviselő úr feltette az előbb a kérdést, hogy mi az az időpont, amit a
31
rendeletek kihirdetésnél el tudok fogadni. Én azt gondolom, hogy csak tényleg konszenzusos ez az SZMSZ, akkor 30 nap. Megmondom miért. A múltkori negyed négyig tartó közgyűlést követően egy ilyen monstre közgyűlésnek a hanganyagát szó szerint elkészíteni a Polgármesteri Hivatalnak azért nem kis feladat, és ezt követően pontosan az elfogadott rendeleteket rögzíteni, illetve az Önök döntéseit. Tehát 15 napon belül kell elkészítenünk a jegyzőkönyvet, amikor elkészült a jegyzőkönyv és azt a polgármester és a jegyző írta alá, abban a pillanatban válik okirattá és ennek természetes és elválaszthatatlan részét képezik azok az elfogadott határozatok és rendeletek, amelyeket Önök megalkotnak, tehát így tudom kezelni, hogy 15 napon belül elkészítjük és aztán megszövegezzük, kihirdetjük. De nyilvánvaló, ez csak egy elméleti határidő, tehát a legrövidebb időn belül a kihirdetésre sor kerül, milyest a rendeletnek a szövege egyértelmű. Természetesen olyan rendeletet, amit úgy fogadnak el, hogy semmilyen módosítást nem történt a beterjesztett szöveghez képest, akkor a legegyszerűbb a dolgunk, hiszen nem kell elemezgetni, hogy éppen mi hangzott el, hogyan fogalmazták meg és ezt, hogy lehet megtenni. Ezért szoktam mindig a szövegszerűséget kérni a képviselőktől. Aztán rátérnék Balogh képviselő úrnak a Pályázati Osztállyal kapcsolatos észrevételére. December 14-én, ha jól emlékszem, Önök tárgyalták a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának a módosítását, amely egyrészről a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését taglalta. A törvény úgy szól, hogy a jegyző javaslatára a polgármester terjeszti elő a közgyűlés elé. Ez azt jelenti, hogy – akkor is elmondtam – amit a jegyző nem javasol, azt a polgármester nem tudja előterjeszteni, illetve a polgármester nem terjeszti elő, akkor nem történik meg egy ilyen módosítás. Akkor az volt az elvárás, hogy egységes szóhasználatot, egységes megnevezést kapjanak a hivatal szervezeti egységei, ezért az addigi és létrehozatalától kezdődően önálló szervezeti egységként és osztályvezetővel az élén működő Pályázati Iroda Pályázati Osztály nevet kapott azért, hogy egységes elnevezései legyenek a hivatal szervezeti egységének. Természetesen ez nem igaz az Okmányirodára, mert ez egy központi elnevezés és ennek nem lehet megváltoztatni a nevét, valamit a Gyámhivatalnak. Ezért az addig is önálló és különálló szervezeti egységként működő Pályázati Iroda Pályázati Osztályként került elfogadásra, és megmaradt a szervezeti elkülönültsége, és természetesen az élén osztályvezetői besorolású és bérezésű személy kell, hogy legyen. Korábban kabinet elnevezés is volt. Egyébként ez az irodai elnevezés, az nem azonos azzal, mondjuk, mint a Városfejlesztési Osztályon belül a Vagyongazdálkodási Iroda, illetve a Beruházási Iroda vagy korábban a Művelődési Osztályon a Sportiroda vagy az Oktatási Iroda. Ez egy önálló szervezeti egység volt és jelenleg is az. Ezt Önök fogadták el. A másik. Kolonics képviselő úr kérdésekről beszélt. Valóban, kérdés napirendi pont jelenleg nincsen már a meghívóban, viszont napirend utáni, az kell, hogy legyen, hiszen az nem a meghívó része a napirend utáni, illetve a napirend előtti. Értelemszerű, a nevéből fakad, hogy nem a napirend része a napirend előtti vagy utáni hozzászólás, hanem miután a közgyűlés megtárgyalta az elfogadott napirendi pontokat, ezt követően a képviselőknek joguk van napirend utáni hozzászólásra jelentkezni, és nem is tudom, hogy valaki egyáltalán, talán Bicsák úr szólt, hogy kérdést szeretni intézni a közgyűléshez, de ha mondjuk ezt napirend utáni felszólalásra módosítja, akkor valóban nem lesz SZMSZ ellenes a hozzászólás. Én még az kérném Önöktől, hogy Önök előtt fekszik egy olyan SZMSZ, amelyhez nagyon sok módosító javaslat érkezett. Polgármester úr nagy részét befogadta, de én kérném, miután ezek javaslatok, módosító javaslatok, hogy ezekről is szavazzanak, tehát Polgármester Úrtól is kérném, hogy valamennyit, amit nem fogadott be, azokat is formálisan szavaztassa meg, illetve hát szavaztasson róla, hogy ne maradjon ki egyetlenegy módosító javaslat se. Marton István: Nekem a szakbizottság elnökének a javaslata jobban tetszett, de csupán azért, hogy lássák, hogy mennyire kompromisszum-kész vagyok megszavaztatok én ezentúl mindent, de amit Jegyző Úr elmondott, az bizony árnyaltan fogalmazva is egyes részeiben pontatlan. Ha valaki megnézi azt a decemberi előterjesztést, ott Pályázati Iroda, zárójelben Osztály szerepelt, majd a mellékletben már csak az Osztály és én erre utólag jöttem rá, és én ezért tökéletesen egyetértek a Képviselő Úrral, illetve a szakbizottság vezetőjének az álláspontjával, hogy bizony, bizony mi három fős osztályokat nem működtettünk eddig sem és nem is fogunk működtetni. Azt hiszem, hogy erről fogok először szavaztatni. Itt fogjuk eldönteni Jegyző Úr! Röst János: Én arra kérném Polgármester Urat, hogy higgadjon le egy picikét, mert ami hangnemet megütött képviselőtársammal szemben, én nem hiszem, hogy ez szerencsés és eddig teljesen békésen ment a közgyűlésnek a menete. A másik, amit folytatnék, Jegyző Úr abbahagyta. Valóban igaza van Önnek, így fogadtuk el az SZMSZ-t, a polgármesteri hivatalét, tehát Polgármester Úr nem tud most szavaztatni, mert be kell hozni akkor a másik SZMSZ módosítást, legfeljebb a következő közgyűlésen.
32
A mai napon nem lehet. A másik az SZMSZ kérdése szintén, ez pedig a napirend utáni, illetve a kérdések. Abban is Jegyző Úrnak van igaza, hogy napirend után bármely közgyűlésen hozzá lehet szólni, hiszen a napirendi pontok felsorolásánál ezt nem tartalmazza a felsorolást, nem része a napirendeknek, tehát napirendi pontok után bárki, bármikor szót kérnek nyilván előtte a közgyűlésnek. A kérdéseknél nem ez a helyzet. Valóban úgy van, hogy a kérdések, ha nem szerepelnek a napirendi pontok között, akkor nem lehet kérdést feltenni, de ez ugyanúgy áthidalható, ahogy Jegyző Úr mondta, át kell fogalmazni a kérdést napirend utáni hozzászólásra és a dolog megoldódik. A másik, amit mondanék Polgármester Úrnak, hogy Ön nem egy kegyet gyakorló kényúr ott a széken, hanem polgármester és én kérném Önt, hogy ne mondjon ilyent, hogy Ön kegyeket gyakorol. Nem gyakorol kegyeket, vezeti a közgyűlést. Ön vagy elfogad valamit vagy nem fogad el, és nem kell nagylelkűségről beszélni, semmi egyébről. Az előterjesztéseimnek közel a kétharmad része, az szakmai előterjesztés volt. Én úgy gondolom, hogy ha Ön nem fogadja el, akkor sem történik semmi, legfeljebb csalódott leszek, hogy Ön nem így gondolkodik. A másik része pedig politikai jellegű, aminél kérem a konszenzust. A többi pont különösképpen engem nem érdekel. Én azt hittem, hogy megköszöni Ön, hogy erre kellő időt, energiát fordítottam és dolgoztam az SZMSZ-en, hogy jobb legyen. Végül is nem ezt kaptam meg Öntől, amit szintén furcsállok, mert ez lett volna a korrekt. A többi képviselő ezzel miért nem foglalkozott hasonló időmennyiséget? Lehetősége megvolt rá, ideje megvolt rá, hát miért nem tette meg? Visszatérve az SZMSZ-re, én továbbra is azt kérem Önöktől, hogy amiket ajánlottunk, ajánlottam javaslatként, azt fontolják meg és azért fontolják meg, amit Polgármester Úr mondott, hogy Ő megy, mi meg maradunk, tehát ne legyen az a helyzet, hogy azt követően itt három, négy évig vagy esetleg tovább egy rosszul elfogadott SZMSZ-nél egy folyamatos obstrukció áll fenn a két fél között. Ez hiba. Eddig is hiba volt, hogy így működtünk, de én úgy gondolom, hogyha az ellenzéki jogkör csorbításra kerül, akkor nem várható el igazából konstruktív magatartás a másik féltől sem. Hogyha ez a dolog helyreáll és erre kérem Önöket, hogy állítsuk helyre, akkor én ígérem a magam nevében is, hogy én konstruktív leszek, habár nehezemre fog esni az, hogy kevesebbet beszéljek, de meg fogom tenni. Ami a szavazást illeti, én továbbra is azt mondom, hogy vagy az a változat van, amit Jegyző Úr mond, hogy külön-külön minden pontot meg kell szavaztatni függetlenül attól, hogy a Polgármester Úr elfogadta-e vagy nem, vagy, amit én javasoltam, az a másik lehetősége, hogy aki kifogást emel az Ön által befogadott javaslattal szemben, és azt módosítja, akkor időt tudunk ezzel megtakarítani. Én az Ön által elfogadottak közül kettővel nem értek egyet, amit befogadott. Erre tettem javaslatot, ez pedig a 8. § (9) bekezdés - a soron kívüli közgyűlés összehívására javaslom a 8 napot. A másik pedig a 24. § 5. pont, hogy a sajtó képviselői is kapják meg gyakorlatilag a válaszokat. Ez a két kiegészítés. Egyről már így is én is lemondtam, mert hármat akartam először javasolni. Megfontolásra javaslom a véleményemet. Dr. Csákai Iván: Arra való tekintettel, hát jó én nem vettem olyan hosszan részt a legutolsó közgyűlésen, hogy ne innen menjünk a piacnyitásra, én javasolnám, hogy 13 órától 23 óráig, tehát legfeljebb 10 óra hosszat tartson a közgyűlés. Dr. Károlyi Attila: Mielőtt itt Röst képviselőtársam megtévesztené a közgyűlést, elmondanám azt, hogy a kérdést nem, ahogy Ő mondja, hogy a napirendek elfogadása előtt lehet feltenni, hanem disztinkció az, hogy csak a rendes közgyűlésen lehet feltenni, tehát a mai napon nem azért nem lehet feltenni, mert nem tették fel, hanem azért, mert ma nem rendes közgyűlés van. A másik pedig az a szigorú kritérium, hogy csak az interpellációk után lehet feltenni. Tehát így helyes kedves képviselőtársam. Marton István: Köszönöm, és itt látom a kompromisszumot, mert ugye konszenzus, az gyakorlatilag szinte elképzelhetetlen. Tóth László: Csákai Iván módosító indítványát hallgatva a múltkori közgyűlés időtartama jutott eszembe, és akkor felvetődött az a kérdés, hogy törvényesen tartja-e itt Polgármester Úr a hivatal dolgozóit, a köztisztviselői kart. Ha a közgyűlés megszavazza Csákai úrnak a javaslatát, hogy miszerint 13-23 óráig tarthat maximálisan a közgyűlés, akkor én meg azt javaslom, hogy akkor aznapra rendeljen el munkaszünetet a Polgármester Úr a köztisztviselőknek, mert a Munka Törvénykönyve, úgy gondolom, a köztisztviselői karra is vonatkozik, és 12 óránál tovább nem rendelhető el munkavégzés. Tehát, ha reggel 8 órakor munkába állnak a hivatal dolgozói, törvényesen este 20 óráig tarthat a munkaidejük. Kérem megfontolni, amit elmondtam. Cserti Tibor: Én is csak egyetlenegy kérdéssel foglalkoznék. Én magam is több alkalommal javasoltam
33
a 9 órai munkakezdést a közgyűlés munkája során. Az elmúlt alkalom bizonyítéka, kár, hogy Csákai képviselőtársam nem vett részt ebben a közös szellemi alkotásban, amit ugye reggel felé közeledve, amikor hazamentem, azt kérdezte a közvetlen környezetem is, hogy normális vagyok én? Másnap úgy éreztem a munkahelyemen is. Nem hiszem. Épp, értelmes, alkotómunkát nem lehet így végezni. Elfogadom azt a logikát is egyébként, amit Polgármester Úr felvázolt, hogy miért nem, vagy hogyan lehetne. Tehát azért az élet azt bizonyítja, hogy nem lehet. Tehát, ha a gyakorlatban nem működik a dolog, akkor emelkedjünk felül önmagunkon is. 9 óra mellett a hivatal dolgozóira is figyelemmel leszünk, és bízom abban, hogy időben befejezzük a házi feladatunkat. Nem egy olyan nagy kérés énszerintem. Dr. Kelemen Marcell: Ezt a Pályázati Iroda és Pályázati Osztály vitát én úgy gondolom, hogy majd a Polgármesteri Hivatalban lerendezzük. Nem lehet módosítani Szervezeti és Működési Szabályzattal a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, tehát ezt a kérdést itt megoldani nem lehet, úgyhogy én kérem, hogy ezt vegyék figyelembe. Marton István: Jegyző úr elfogadom a kérését, és ezért utasítom, hogy a 26a-i közgyűlésre hozza ide így előkészítve az anyagot. Nekem az a gondom ezzel, hogyha itt mindent szavaztatunk, hogy elég sok átfedés lesz és nem biztos, hogy észrevesszük, hogy ez melyik átfedés, melyik nem, de azért, hogy szó ne érhesse a ház elejét, én az összeset fel fogom tenni szavazásra. Ez egy elég hosszú procedúra lesz. Kezdhetjük is mindjárt a Pénzügyi Bizottság javaslatánál, amely a Pénzügyi Bizottság javaslat szerint a 11. §-ban „karhatalom” helyett Rendőrség szerepeljen. Egyébként elfogadtam. Kérem, hogy a testület is fogadja el. Nem is tudom, hogy ez a rossz érzeteket keltő szó, hogyan maradhatott benne. A közgyűlés 25 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Ugyancsak a Pénzügyi Bizottság javasolta: a 24.§ (5) bekezdésében (interpelláció), a 25.§ (2) bekezdésében (kérdés) javasolja a bizottság a 3 percet 2 percre módosítani. Elfogadtam. Aki szintén el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 19 igen, 5 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A polgármester, alpolgármester szabadsága a mindenkori szabályozás szerint szerepeljen. Ezt javasolta a bizottság. Nem támogatom. Nem is szövegszerű, egyébként még formai gond is van vele. A közgyűlés 5 igen, 14 nem és 7 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: A 10.§ (5) bekezdésében az anyagok kézbesítését 5 nap helyett a bizottsági ülések előtt 8 naptári napra javasolja módosítani. Ez vágynak jó, de. Ott igen, de a Pénzügyi Bizottságnál tartunk, ezért mondom, hogy itt átfedések várhatók. Én ezt nem tudom elfogadni, bár törekszünk rá. Néha az öt nap hat napra sikeredik, de a 8-at nem lehet kitűzni, tehát nem nyomógombot kérek megnyomni, aki el tudja fogadni az álláspontomat. A közgyűlés 20 igen, 3 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Úgy látszik a közgyűlésnek maga felé hajlik a keze. El lett fogadva. A kérdés csak az, hogy hogyan lehet betartani. Itt nem figyeltek szerintem a tisztelt testületi tagok, mert nem a közgyűlésről van szó, a bizottsági ülésekről. Képtelenség egyébként. Dr. Kolonics Bálint: Én a szavazás módjára szeretném továbbra is tenni a javaslatomat. Amiről most
34
szavaztunk egyébként, az az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak is módosító javaslata volt. Azt pedig Polgármester Úr magáévá tette, hogy ott a 8 nap meglegyen. Marton István: Bocsánat, itt a bizottságokról van szó Elnök Úr, tehát nem a közgyűlési meghívóról. Az más, azt én elfogadtam. Dr. Kolonics Bálint: Arról szavazzunk majd, amit Polgármester Úr nem tett bele az előterjesztésbe, nem szerepel szövegszerűen, az egyéb módosító javaslatról. Ne szavazzuk végig azt, amit Polgármester Úr az előterjesztésben szövegszerűen magáévá tett és beletett az egységes szerkezetbe. Marton István: Nem. Az (5) bekezdésben a Pénzügyi Bizottság. Elnézést, akkor felolvasom. A 10. § (5) bekezdésében az anyagok kézbesítését 5 nap helyett a bizottsági ülések előtt 8 naptári napra javasolta módosítani a Pénzügyi Bizottság, amit én nem tudtam elfogadni, de Önök leszavaztak engem, ezért el lett fogadva. Akkor bocsánat, az egész hibás, azért hibás az egész, tehát ez a közgyűlésre értendő a meglévő SZMSZ szerint. Két-három perc vita után tisztázódott. Új szavazást kérek. Bocsánat más volt írva. Fodor úr! De nem a bizottsági ülésekről van szó Elnök Úr, hanem a közgyűlésről. Ezt kellene megérteni. Jó. Balogh László: Szeretnék új szavazást kérni, rosszul szavaztam. Marton István: Tehát akkor. Ezzel kapcsolatban akkor nem a bizottsági ülésekről lesz szó, hanem a közgyűlésről. Ez az ügyrendiben hogy szerepelt? Ezt befogadtam. Tehát ez tematikai vita volt, ami most eddig lezajlott. Én azt elfogadtam, hogy 8 naptári napra menjen fel 5 napra, de már itt is megszavaztattam és meg fogom még egyszer az ügyrendinél is. Tehát, aki egyetért vele, az nyomja meg az igen gombot. Most a közgyűlésről szavazunk, tehát nem bizottságról, hanem közgyűlésről. A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Nagyon örülök neki, hogy mindenki megértette. Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság javaslati jönnek. A 8. § (9) bekezdés első mondatában a soron kívüli ülés összehívásánál az indítvány beérkezését követő 8 napon belülre kell az ülést kitűzni szövegrészben a 8 napot 15 napra javasolja módosítani. Ezt én elfogadtam, de kérem, hogy aki egyetért velem, az szavazza meg igennel. A közgyűlés 16 igen, 8 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Áttérünk a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslataira. Cserti Tibor: Meggyőződésem, hogy ezt így végigszavaztatni egy abnormalitás. Összejöttek a javaslatok, lezárta a vitát, értelmesen egymással szemben helyezkedő javaslatok is elhangzottak, amit meg kell szavazni, mert indítvány volt. Én úgy gondolom alkalmas az idő arra, hogy két közgyűlés között a Jegyző Úr vezetésével az eldönthető kérdéseket logikusan összeállítják, és villámgyorsan a jövő alkalommal végigszavazzuk ezt a dolgot, mert ha nem így lesz, bele fogunk keveredni és megint jogvita. Utána alkalmat adunk, hogy megyünk a Közigazgatási Hivatalhoz, aki …. nem jó ez a dolog így. Tehát válasszanak! Marton István: Cserti úr, napirendre lett tűzve, én nem vagyok hajlandó levenni róla. Egyébként, amit elfogadtam, ezeknek a 70 %-a koherens, tehát ezzel nincsen gond, csak hát fegyelmezetten és viszonylag gyorsan kérem a szavazást. Tehát a Szociális és Egészségügyi Bizottság a 8. §. (9) bekezdésében a rendkívüli közgyűlés összehívását 15 napra javasolja módosítani. Ez már az előbb meg lett szavaztatva. Ezt még egyszer nem szavaztatom meg. A 10. § (5) bekezdésében a meghívó kiküldési határideje 5 napról 8 napra változzon. Ez is el lett fogadva. A 20. § (8) bekezdésében a napirendek sorrendjében a gazdálkodással összefüggő költségvetési témák, majd a költségvetés módosítása előzze meg a többi napirendi pontot. A 20. § (10) bekezdése már tartalmazza, ezért nem javasoltam elfogadásra. Tehát, aki szintén így van vele, az nyomja meg a nem gombot.
35
A közgyűlés 10 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: A 24. § (5) bekezdése már megvolt a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján, tehát arról újból nem szavaztatok. Az 53. § (1) bekezdésében a településrészi önkormányzat létszámát 3-7 főről 39 főre javasolja módosítani. Ezt elfogadtam. Aki el tudja fogadni szintén, igen gombot nyomjon velem együtt. A közgyűlés 17 igen, 4 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Most jön a legtöbb javaslat, amit az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság ugye hivatalból tesz, mert hát mégis csak ő a szakbizottság. A 7. § (3) bekezdés f.) pontja „alapfokú művészetoktatás” legyen, valamint a (4) bekezdés n.) pontja törlésre kerüljön. Elfogadtam. Aki el tudja fogadni szintén, az nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 16 igen, 2 nem és 8 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A következőt már leszavaztuk. A (9) bekezdés első mondata a következőképpen szóljon: „A polgármester intézkedik a soron kívüli közgyűlés indítványa tartalmának megfelelő előterjesztés elkészítéséről, amelynek megküldésével 15 napon belül az ülést összehívja.” Elfogadtam már én, de kérem, aki szintén el tudja fogadni, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 19 igen, 3 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Egyébként én a Pénzügyi Bizottság további javaslatainál nem mondom, hogy elfogadtam, mert mindegyiket elfogadtam, és akkor ezzel is időt spórolunk. A 10. § (5) bekezdése 5 napról 8 napra módosuljon. Ez már volt, erről nem kell szavaztatni. A 10. § (6) bekezdés utolsó mondata egészüljön ki „szóban, vagy távközlési, elektronikus úton” megjelöléssel. Kérem, nyomjuk meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 1 nem és 7 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A 10. § (8) bekezdés c.), d.), f.) és i.) pontjai törlésre kerüljenek. Kérem támogatni. A közgyűlés 17 igen, 2 nem és 7 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A következő már megszavazásra került. A 23. § (1) bekezdésében a 6 nap 8 napra módosuljon. Elfogadtam. Aki szintén el tudja fogadni, az szavazza meg. A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A 23. § (3) bekezdés első mondata a következő lenne: „önálló indítványt a polgármester a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés az indítvány elutasításáról, elfogadásáról vagy a szakbizottságok elé utalásáról dönt.” Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg az igent.
36
A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A 24. § (5) bekezdés második mondata utolsó tagmondata (egyúttal a sajtónak is át kell adni) törlésre kerüljön. Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 5 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A 25. § (2) bekezdése volt emlékeim szerint. a 28. § (2) bekezdés első mondata a következőképen szóljon: „A módosító javaslatot lehetőség szerint a közgyűlést megelőzően a szakbizottság ülésére írásban, illetve indokolt esetben a közgyűlésen szövegszerűen lehet előterjeszteni.” Aki el tudja fogadni, az kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 18 igen, 6 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Elnök úr, én megértem a maga mérgét, én is mérges vagyok, de csak azért, hogy soha, senki ebbe ne tudjon belekötni, ezért csinálom végig ezt a procedúrát. Ez legalább fél óra időveszteség, de hát úgy látszik, az obstrukciónak vannak ilyen formái. Tudomásul kell venni kellő nyugalommal. A 29. § (2) és (4) bekezdései cseréljenek helyet. El tudtam fogadni. Kérem, nyomjuk meg az igent. Ez logikai. A közgyűlés 18 igen, 2 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A következőről a 53. § (1) bekezdéséről szavaztunk. A 2. számú melléklet Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság állást foglal rész h.) pontja a következőképpen módosulna: „a közlekedésbiztonsági ügyekben.” Aki el tudja fogadni, kérem, szavazza meg.
A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A véleményezi rész d.) pontja a következőképpen módosuljon: „az önkormányzat nevében kötendő szerződéseket.” Aki elbírja fogadni, kérem, nyomja meg az igent. A közgyűlés 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Az e.) pont a következőképpen módosuljon: „a közgyűlés valamennyi, a bizottság hatáskörébe tartozó előterjesztéseket.” Aki el tudja fogadni, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 21 igen, 1 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság javaslati jönnek. A 10. § (5) már megtörtént. (8) is megtörtént. A Városüzemeltetési Bizottság javaslatai jönnek. A 10. § (5) megtörtént. 10. § (8) is megtörtént. A szakbizottságok tagjainak telefonszáma, lakcíme, e-mail elérhetősége legyen a függelékben rögzítve. Nagyon egyetértek vele. A közgyűlés 21 igen, 3 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.
37
Marton István: Még egy ilyen evidens témakörben sem tudtunk konszenzust, csak kompromisszumot kötni. Jönnek Röst úrnak a javaslatai. A 8. § (7) bekezdés az alábbi szövegrésszel egészüljön ki: „a.) 9,00 óra kezdési időponttal. Nem támogattam. A közgyűlés 10 igen, 14 nem, 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.
Marton István: A b.) a soros ülés időtartama legfeljebb 10 óra lehet. Azt meghaladóan 3 napon belül folytatólagos ülést kell kitűzni. Nem támogattam. A közgyűlés 9 igen, 13 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: 8. § (10) Két soros ülés között ugyanabban a témában rendkívüli ülést tartani egy alkalommal lehet. Támogattam, és most is támogatom. A közgyűlés 24 igen és 2 nem szavazattal a javaslatot elfogadja.
Marton István: 10. § (5) A soros ülésre a meghívót a bizottsági véleményekkel kiegészítve legalább öt nappal az ülést megelőzően a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak, valamint a helyi sajtó képviselőinek ki kell kézbesíteni. Nem támogattam, most sem támogatom. A közgyűlés 10 igen és 16 nem szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: 20. § (8) A napirendet a közgyűlés határozza meg, általában az alábbi sorrendiség megtartásával: a.) napirend előtti hozzászólás, b.) beszámolók, jelentések, elsőként a lejárt határidejű közgyűlési döntések végrehajtásáról szóló jelentés, c.) tájékoztatók, elsőként a polgármesteri tájékoztató, d.) interpellációk, kérdések, e.) előterjesztések, ezen belül a tárgyi sorrend: e.a) helyi rendelet alkotására vonatkozók, e.b) minősített többséget igénylők, e.c) egyéb javaslatok. f.) indítványok, g.) bejelentések, h.) jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, Értelemszerűen nem támogattam és most sem támogatom. A közgyűlés 10 igen, 14 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: 20. § (11) és (12) bekezdés között visszahatás van. Vagy a 12. törlendő vagy a 12. a következő: Kétfordulós tárgyalást kell tartani az éves költségvetés elfogadásánál, kivéve annak módosítását. Ezt elfogadtuk. Méghozzá úgy támogattam, hogy a 12. helyére ez lép. Tehát a vagylagosból a második. Egyébként a gyakorlat is általában ez volt, bár az előző közgyűlésben is volt, ami egyszer ment és rögtön átment, sőt a második közgyűlés életében is emlékeszem ilyen példára, de ez nagyon helytelen gyakorlat, mert igenis a Képviselő Hölgy és Urak foglalkozzanak annyit a
38
költségvetéssel, hogy legalább kétszer tárgyalják meg. Tehát ezt elfogadtam és kérem, hogy Önök is fogadják el. A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: 31. § (2) A napirendi pont tárgyalása során a közvetlen érintett önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vállalat képviselőjének, valamint a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés elnöke felszólalási lehetőséget adhat. Ez a gyakorlatban így működött, ezért értelemszerűen támogatom, és Önöket is erre kérem. A közgyűlés 26 igen (egyhangú) szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Na itt kijött a konszenzus, végre ilyen is van. 32. § NAPIREND ELŐTTI HOZZÁSZÓLÁS. Én ezt fel sem olvasom, mert már önmagában véve a főparagrafust sem tudom támogatni, és azt kérem a testület tagjaitól, hogy utasítsák el. A közgyűlés 11 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: 33. § Kiegészítő mondat: A szókérés az ügyrendi és a szókérési gomb együttes jelzésével történik. Ezt támogattam, és most is elfogadásra ajánlom. A közgyűlés 24 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: 34. § (3) Kiegészítő mondat: A levezető elnök a képviselői hozzászólásra 1 perc időtartamban reagálhat. Nem támogattam, nem is támogatom. Bocsánat, rossz gombot nyomtam elnézést, de az eredmény így is jó megnyugtatásul közlöm mindenkivel. A közgyűlés 11 igen, 13 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Elnézést Képviselő Urak. Nem a fáradtság első jelei, hanem a másik újammal dolgoztam, miközben olvastam. Bárdosi úr azért úgy veszem észre, hogy tűrhetően ment eddig. 34. § (6). e, pont: képviselőcsoport vagy képviselő által képviselt szervezet – párt érintettsége esetén az érintetteknek legfeljebb kettő perces válaszra. Én nem támogattam, most sem támogatom. A közgyűlés 11 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: 34. § új bekezdéssel egészüljön ki: (14) Ha a szavazás körülménye felől kétség merül fel, a szavazást az elnök a közgyűlés döntése esetén megismételtetheti. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor. Én ezt akkor is elfogadtam, most is támogatom. A gyakorlat egyébként ez volt, ha jól emlékszem mind a 16 évben. A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.
39
Marton István: Bonyolódik a helyzet. 36. § (3) i. pontjában a kihirdetésnek legyen időkorlátja. Röst úr azt javasolta, hogy 15 napon belül vagy a jegyző határozza meg saját részére a kötelezettséget. Jegyző úr itt elfogadja a 30 napot. Tehát a 30 napot tudom támogatni, kérem, támogassa a testület is. A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.
Marton István: Majdnem konszenzussal elfogadva. 39. § (5) bekezdése egészüljön ki az elhelyezés módja: a város honlapján mondatrésszel. Tökéletesen egyetértettem vele, és remélem ebben most konszenzus lesz. A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Hát, hogy még ez is volt, akinek nem tetszik, az kis meglepetés. A fiatalokra nem gondolnak, úgy látszik, mert ha Ők, ugye figyelnek bennünket, akkor körülbelül honlapon keresztül. 43. § (1) bekezdés A tanácsnok felügyeli a… mondat helyére az alábbi szövegrész kerüljön: „A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.” Egyetértettem vele és elfogadásra javaslom. A közgyűlés 23 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: 44. § (7) A közgyűlésen a képviselőcsoport vezetője vagy legalább három nem képviselőcsoport tag képviselő tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. Nem támogattam és most sem támogatom. A közgyűlés 11 igen, 13 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Egyébként a gyakorlat mindig az volt és ezt nem is hiszem, hogy szabályozni kellett volna, hogy ha valaki kérte, akkor azért a szünet még is csak el lett rendelve. Én 16 év gyakorlatáról beszéltem Fodor úr. Az 57. § új bekezdéssel egészüljön ki: (9) Rendszeres ügyfélfogadást tart. Én úgy gondolom, hogy ez eddig is gyakorlat volt – 17 éve folyó gyakorlat – ki is van írva a hirdetőtáblára. Itt tévedés volt az, hogy azt hiszem, nem fogadtam én el a múlt héten, természetesen ezt támogatom, mert ez jó gyakorlat, tovább kell vinni. A szokásjogot kiegészítjük a helyi rendelettel, és kőbe véssük magyarul. Mellesleg a hivatal SZMSZ-ben szerepelt ez, de a testületében nem. Kérem megszavazni. A közgyűlés 20 igen, 3 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Ezzel tovább javult Röst úrnak a találati aránya. 58. § (1) A kapcsolatot tart felsorolásba kerüljön be a „a településen megválasztott, vagy ott állandó lakhellyel rendelkező országgyűlési képviselőkkel” Ezt én természetesnek tartom, ezért támogattam és most is, támogatom.
A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: 59. § új bekezdéssel egészüljön ki (6) Rendszeres ügyfélfogadást tart. Ez, azt hiszem, az alpolgármesterre vonatkozik ugye. Természetesen ez ugyanúgy igen, mint ahogy az előzőben is igen volt.
40
A közgyűlés 20 igen, 2 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A következő megvolt. Az 1. sz. függelékben a polgármester telefonos elérhetősége /vonalas és mobil/ legyen rögzítve. Ezt én elfogadtam és most is támogatom. Mi a gond a 60-assal Röst úr? Röst János: Arról is kérném a szavazást. Ugyan benne van korábban, de ez egy másik pontot szabályoz, tehát kiegészítő része. Marton István: De mi az eltérés? Röst János: Nincs eltérés, de koherencia az van, ha nincs bent. Egyébként meg lenne még egy ügyrendi javaslatom. Nem akarok újraszavazást kérni az egészről, hanem azt kérném Jegyző Úrtól, hogy a következő közgyűlésre így a testület minden tagja és a bizottsági tagok is kapják meg az új SZMSZ módosítását, hogy azzal már együtt tudjunk élni. Marton István: Így van, ez teljesen egyértelmű. Tehát akkor, hogy koherencia zavar ne keletkezzen, szavazzuk a 60. pontot úgy, ahogy az előbb megszavaztuk, Jegyző Úr 30 napot elfogadott. A közgyűlés 25 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Az előbb nem ez volt az arány, de mindegy. Az 1. sz. függelékben a polgármester telefonos elérhetősége /vonalas és mobil/ legyen rögzítve. Ezt én elfogadom, kérem, Önök is fogadják el. A közgyűlés 25 igen és 1 nem szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: A közgyűlésen elhangzott egyéb módosító javaslatokról kell már csak szavaztatnom. Röst János képviselő úr: A 64. §-t javasolja kiegészíteni azzal, hogy városrészi lakossági fórum összehívására önkormányzati képviselő is jogosult. Ez teljesen természetes volt számomra. A gyakorlat egyébként ez is volt. Kérem, fogadja el a testület. A közgyűlés 19 igen, 2 nem és 5 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Cserti Tibor képviselő úr: 10.§ (8) bekezdés ”A közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni” j.) pontja: „akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.” szövegrész egészüljön ki azzal, hogy a polgármester döntése alapján. Természetesen támogatom. A közgyűlés 23 igen és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Szőlősi Márta képviselőasszony: a 2. számú mellékletben a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntési hatáskörének felsorolásában az l.) pont: „a bérleti szerződés - bérbeadóval szemben fennálló tartozás miatti megszűnés esetén” szövegrész után kerüljön be a következő kiegészítés: „a tartozás kiegyenlítését követően”. Elfogadtam, és most is támogatom. A közgyűlés 24 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.
41
Marton István: Jegyző úrnak jön kettő javaslata: Az 1. számú melléklet 4. pontjában a bizottság megfogalmazások elé az állandó bizottsági tagság kerüljön be. Ez értelemszerűen így volt azt hiszem, hogy ez szövegpontosításként simán mehet. A közgyűlés 24 igen és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja.
Marton István: És jön az utolsó. A 30.§ (1) bekezdésében a felszólalások típusai közt a b.) pontban napirend utáni megjelölés kerüljön a napirenden kívüli helyére, a 32.§ (2) bekezdésében ugyanígy javasolja javítani a napirenden kívüli hozzászólást napirend utánira. Természetesen formai, természetesen támogattam, és támogatásra javaslom. A közgyűlés 23 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Kérdem Jegyző Urat, hogy mi maradt még ki? Csákai úrnak volt egy javaslata. Hogy szól szövegszerűen? Dr. Csákai Iván: A 8. § (7) bekezdésénél, hogy a közgyűlés soros ülésének időpontja minden hónap utolsó csütörtökjén 13.00 órától legfeljebb 23,00 óráig, tehát összesen 10 órát tarthat. Marton István: Elnök úr, én ezt a javaslatot azért nem tudom támogatni, mert ez egy kiváló lehetőség az obstruálási szándék gyakorlatba ültetésének. Egyébként tartalmilag én egyetértek azzal, hogy ne dolgozzunk sokkal többet, de ha ezt betesszük, akkor garantáltan sok-sok folytatólagos ülésünk lesz, ezért én ezt nem tudom támogatni. A közgyűlés 20 igen, 3 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja. Marton István: Én ezt személy szerint kifejezetten sajnálom, de hát ennek nincs jelentősége. Most jön a végszavazás. Én azt ígérem ezzel kapcsolatban Önöknek, hogy 13.00 órakor mindig elkezdem, csak félő, hogy nagyon ritkán leszünk 13.00 órakor határozatképesek, mert 14.00 órakor is eléggé nehéz biztosítani a határozatképességet. Úgyhogy az a gyanúm, hogy pár hónapon belül ezt vissza kell majd módosítani. Akkor most azt kérem a testületi tagoktól, hogy a rendeleti javaslatot az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben szavazzák meg. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló ……/2007. (III. …...) számú rendeletét elfogadja. Aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 15 igen, 7 nem és 4 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja. 18/2007.(VI.23.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/2007.(IV.23.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.)
42
5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 12/2007.(IV.04.) számú rendeletének módosítása (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Itt a lényege az egésznek, az elektronikus hírközlési építmények múltkori közgyűlésen való elhelyezéséről szóló rendeletet módosítani kell, mert a rendelet 3. § (1) bekezdés helyébe szét lesz szedve a fogyasztói célú és a nem fogyasztói célú, magyarul a távközlési jellegű szabályozás. Napirendről megnyitom a vitát. Halász Gyula: Azt javasolnám, hogy Polgármester Úr ebben a témakörben tartson lakossági fórumot a közös képviselők bevonásával, mert nálunk például a bizottsági ülésen is felvetődött az, hogy kaotikus állapotok alakultak már most is ki, főleg a keleti városrészben. A hatósági osztály pedig egyszerűen képtelen ilyen mennyiségű ügyben eljárni, olyan munkák vannak, és arra kérném a média képviselőit is, hogy ebben az ügyben adjanak széleskörű tájékoztatást a lakosság részére, hogy mi engedélyezett és milyen formában, mert egyszerűen kezelhetetlenné válik az ügy, hiába hozunk rendeletet. Marton István: Én a magam részéről ennyire sötétnek nem látom a jövőt, de a rendelet megalkotásának két hete is azt volt a célja és a mostani finomításnak is, hogy a helyzet normalizálódjon és mondhatnám azt is, hogy konszolidálódjon. Dr. Kolonics Bálint: Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság 4 (egyhangú) szavazattal az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja. Ami elhangzott a bizottsági ülésen és talán én vettem fel, az az volt, hogy tudomásom volt arról, hogy Papp Nándor képviselőtársamnak volt e körben még a rendelet hatálybaléptetését megelőzően egy indítványa, ami ezt a célt szolgálta volna. Ettől függetlenül egy más állampolgári kezdeményezésre készült ez az előterjesztés. Én sajnálom azt, hogy a képviselőnek ez a joga ennyire csorbul, hogy az általa képviselt választópolgárok, így a képviselői indítványon keresztül nem kerül ide az előterjesztés. Még a neve sincs megemlítve, illetve az a kezdeményezés, amit Ő tett, tehát az, hogy Ő kezdeményezte ennek a rendeletnek a módosítását. Én nem tudom, ez hova vezet Polgármester Úr. Tehát valaki. Én egyet értek egyébként az előterjesztéssel, de az, hogy valaki beszaladt a hivatalba és rendeletet kíván módosítani, e mellett képviselőtársam rendeletmódosítást indítványoz önálló indítványával, az pedig nem szerepel sehol. Én ennek rossz jövőt jósolok. Holnap után beszaladt más is és kéri a tegnapelőtt elfogadott rendeletünk módosítását. Én arra kérek mindenkit, időben tessék jelezni, hogyha napirenden van ez és napirenden volt többször ez a kérdés, hogy ha javaslat van, építő jellegű javaslata, de arra kérem a hivatal dolgozóit is, hogy ne az önálló képviselői indítványokat építsék le és véletlenszerűen tudjunk arról, hogy egyáltalán ilyen volt. Marton István: Elnök úr, Önnek igaza van. Ez előkészítésbeli műhiba. Itt elnézést kell kérni Papp úrtól, mert tényleg az Ő javaslatáról volt szó. Papp Nándor: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság 4 igen és 2 tartózkodással a rendeletmódosítását támogatja. Én végül is tegnap szóban, ma pedig írásban visszavontam a képviselői indítványomat, mert hát remélem, hogy pont ugyanazt a cél érjük el ezzel is, és különösebben hát minél kevesebb legyen ilyen, de azért nem sértődtem meg. Marton István: Örülök neki, hogy sértődés nélkül megúsztuk Elnök Úr. Röst János: Én megerősíteném Halász Gyula képviselőtársam véleményét nemcsak azért, mert ma Gyula nap van, és boldog névnapot kívánok Neki, hanem azért is, mert igaza van. Én úgy gondolom, hogy ezt a felvetést, ami most itt rendelet alapján mi megváltoztatjuk, nem lehet azt megtenni, hogy a lakosság véleménye nem lesz megismerve. Ugyanis önmagában véve az, hogy a rendeletet megalkotjuk és kihirdetik, erről olyan sokan nem tudnak, tehát én is azt kérném Polgármester Úrtól, hogy ígérje azt meg, hogy lakossági fórumokat tart az önkormányzat azokon a területeken, ahol legjobban ez elterjedt, illetve a helyi újságban, a Kanizsa Újságban ennek az érthető változatát leközlik. Tehát nem arra gondolok, hogy a rendeletet önmagában csak, hanem ennek a magyarázó részét is, mert nem mindenki profi a paragrafusokban, tehát én ezt kérném Polgármester Úrtól.
43
Marton István: A felvetését természetesen, ahol igény van rá, és ezt az igényt mondjuk, a terület képviselője jelzi, ott én elmegyek a lakossági fórumra, bár ha cinikus lennék, még azt is mondhatnám, hogy a kormány mikor kérdezte meg a lakosságot, hogy legyen-e vizitdíj például, de mi megkérdezzük a lakosságot, mert mi tiszteletben tartjuk a demokrácia alapjátékszabályait. Nem adom meg Főépítész Úrnak a szót. Képviselőt nem látok többet, aki szólni készül, ezért szavaztatok a rendeleti javaslatról. Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése …/2007.(….) sz. rendeletével módosítja az Elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 12/2007.(IV.04.) sz. rendeletét. Aki el tudja fogadni, az kérem, szavazza meg. A közgyűlés 18 igen, 1 nem és 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 19/2007.(IV.13.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2007.(IV.13.) számú rendelete az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről szóló 12/2007.(IV.04.) önkormányzati rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Szünet 6. Nagykanizsa Város Önkormányzata gazdasági programja 2007-2010. (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester 7. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város fejlesztéseiről, különös tekintettel a megnyíló Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek kihasználására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester (Fejlesztésekkel kapcsolatos elképzelés a gazdasági program előterjesztésében megtalálható.) Marton István: ………..Ez egy egyéni képviselői kezdeményezése, gyakorlatilag a 7. pontot is tartalmazza. Ebben én mélyebben nem kívánok belemenni, mert ugyanis a fejlesztésekkel kapcsolatos elképzelés, az a gazdasági programnak az előterjesztésében megtalálható azon egyszerű oknál fogva, hogy annak szerves része. Halász Gyula: A napirendi pontok elfogadása előtt Röst János kollegám, képviselőtársam javasolta azt, hogy vegyük le ezt napirendről, ezt a témát. Valamilyen jogos és konkrét indoka ennek volt, hiszen a civil szervezetek, kamarák, egyéb érdekvédelmi szervezetek ezt a programot nem tárgyalták. Én azt gondolom, hogy ez lehet egy kiinduló pont arra, hogy itt lehessen ezt a kérdést továbbfűzni, hiszen én úgy gondolom, hogy egy város gazdasági programjának széles társadalmi nyilvánosságot kell adni a lakosságnak, a vállalkozóknak, különböző intézményeknek, gazdasági társaságoknak mellé kell állni e mellett a program mellett. Ez pedig úgy lehetséges, mint ahogy most nem régen az SZMSZ-t elfogadtuk, hogy Polgármester Úr lakossági fórumokat hoz össze, egyeztet a kamarákkal, egyeztet a civil szervezetekkel. Egyébként úgy tudom, hogy a civil fórum leadott javaslatokat, és kérte azt, hogy Ők is véleményt nyilváníthassanak ebben az ügyben. Tehát a most előttünk lévő gazdasági programról én annyit mondanék, hogy eleve elhibázott, hiszen hiányzik belőle a stratégiai tervezésnek a legalapvetőbb lépcsőfokai, amik egymásra épülnek. Hiányzik például egy nagyon fontos dolog ez …..analizis, hiszen az előző tervekhez és stratégiákhoz képest jelentősen megváltozott az önkormányzat mozgástere, akár az egészségügyi reformra, akár a finanszírozásra gondolok, akár az európai uniós pénzekre gondolok. Tehát én azt gondolom, hogy Polgármester Úrnak egy víziót kellene a nagykanizsai lakosság és vállalkozók elé terjeszteni. Ez nem történt meg. Hiányoznak olyan stratégiai pontok, mint az Ipari Park fejlesztésénél a ………, de mondhatnám a M9-es nyomvonalának az előkészítésének a folytatását is,
44
mert itt Zalában azért ez eléggé előrehaladott állapot volt, de ha jövő héten megszületik a döntés és Magyarország Horvátországgal együtt elnyeri a futball EB rendezési jogát, ez egy olyan lehetőséget ad, akár országimázs, akár esetünkben városmarketing szempontból, hogy mindenképpen ezzel tudunk érvelni akár a Gazdasági Minisztériumnál, akár a Kormánynál is, hogy ezeket a helyszíneket például Zalaegerszeg, Győr estében be lehessen kapcsolni a közlekedési folyamatba. Tehát én azt gondolom, hogy ez az előttünk lévő gazdasági program sok hiányosságában megmutatkozik az is, hogy a regionális szerepkörök nincsenek tisztázva, és itt például nagyon jó példa az, hogy a kistérséget egyre több település hagyja el. Kutatásfejlesztési téma szintén nincs. Kerékpárút fejlesztésekről pedig, a Gazdasági Minisztérium most írt ki nagyon sok pályázatot kerékpárút fejlesztésekre. Ezzel kapcsolatos fejezetek sincsenek kibontva ugyanúgy, mint a hulladékgazdálkodási koncepció, illetve a megújuló energia kérdése sincs kifejtve. Említhetném a kulturális negyedet, ami hiányzik. Tehát nem lehet úgy egy programot előterjeszteni, amikor stratégiai kérdések hiányoznak ugyanúgy a kórház jövőjéről szóló gazdasági programot is utalhatnék. Tehát Polgármester Úr röviden, ez polgármesteri programnak sok, gazdasági programnak pedig kevés ez az előterjesztés. Én mindenképpen azt gondolom, hogy képviselők mondják el a véleményüket és hozzuk ezt még vissza, még egyszer tárgyaljunk róla civil szerveztek véleményének megismerése után. Marton István: Ha lehet nekem még meglepetést okozni, ami azért nem egészen igaz, akkor azt mondanám, hogy most meg vagyok lepődve. Miiért mondom ezt? Hát ha valakinek Halász úr, akkor Önnek, meg az Ön mögött álló politikai erőnek most illene nagyon, de nagyon szerénynek lenni. Azért mondom, mert itt van nálam az Önök által sokat idézett, mondhatnám azt, hogy fetisizált előző négy évre szóló gazdasági program, ami nagyon hangzatos címet visel az „Együtt Nagykanizsáért Önkormányzati Program 2002-2006-os évekre”. Ha valakit ez érdekel, én be tudom mutatni ezt a 9 oldalt. Ebben a 14. fejezetecske sorszámán, meg a dátumon kívül 1 db szám nem szerepel. Hát ez még koncepciónak is egy fércmű, de Önök ezt számtalanszor idézték, mint valami kőbe vésett ősnyomtatványt, ami ilyen bibliai forrásértékkel rendelkezik. Ezzel szemben itt áll Önök előtt Tisztelt Képviselőtársaim egy 64 gépelt oldalas, rendkívüli módon kidolgozott anyag, már a körülményekhez képest rendkívüli kidolgozott, hiszen az EU-s pénzek, azok pillanatnyilag a holdban vannak. Az idei évben abból senki egy fillért nem fog tapogatni. Ezt, aki egy kicsit is jár ilyen fórumokra, annak hivatalból illik tudnia. Tehát én a magam részéről valami elképesztő cinizmusnak fogom fel. Valóban lakossági fórumot is lehet majd tartani, ha valahol igény lesz rá, de hogy a lakosság ezt megismerje, annak más módja, sőt módjai is vannak. Csak egyet említek azok közül, amit Ön felvetett. M9-es. Miről beszélünk, kérem? A nyugat-dunántúli régió három megyéjének a programjában nem szerepel. Hát, hogy Zalában ki, mit mond ezzel kapcsolatban, az teljességgel indifferens, mert hogyha nincsen a regionális operatív programokba bevéve, akkor ebből semmi nem lehet, bár az embereket lehet vele hülyíteni. Erre az egyre kétségtelen, hogy jó, csak én az én megítélésem szerint ez nagyon szánalmas tevékenység. Tehát, ha valaki mondhat ezzel kapcsolatban valamit, az éppen nem az Ön és az Ön mögött álló politikai erő, és én arra kérek mindenkit, aki elfelejtette elolvasni az Önök gyenge 9 oldalas – nem tudom másként nevezni, mint fércművét – anyagát, hogy ne bírálja. Én a magam részéről egyébként köszönetet mondok a városrendezési, beruházási és városüzemeltetési területen dolgozó munkatársaimnak, a Pályázati Iroda vezetőjének és a gazdasági programot részben író és szerkesztő Tóthné Krémer Mária közgazdasági tanácsadónak, akinek nyugodtan kimondhatjuk, ez volt a hattyúdala, hiszen a mai nap az utolsó munkanapja, és most már másodszor és állítása szerint véglegesen nyugdíjba kíván vonulni, amit mi természetesen akceptáltunk. Nagyon örültem volna, ha az Önök négy évvel ezelőtti programja ennek színvonalában, mondjuk a tizedét vagy a huszadát elérte volna, de ez nem történt meg és bárki, akit ez a kérdéskör érdekel, annak én nyitva vagyok, nyitottan állok az üggyel szemben, de talán az önkormányzati hirdetőtáblára is elrettentő példaként az Önök által fémjelzett 9 oldalt ki lehetne ragasztani. Még gondolkodom rajta. Balogh László: Tehát van gazdasági programunk is. Egy gazdasági program azonban valóban folytonosan változó, fejlődő. Az a véleményem, hogy ez a jelenlegi állapotú igenis alkalmas kiinduló állapotnak. Üdvözlöm benne, hogy szerepel például a Huszti téri körforgalom, az intézményi fejlesztések szerepelnek benne, például a Bolyai János Általános Iskola felújítása. A Zsinagóga rekonstrukcióját is üdvözlöm. Megjegyzem, hogy természetes, hogy vannak kimaradt ötletek, gondolatok, hadd jelezzek akár én is egyet. Kimaradt például belőle az iskolák, óvodák, közművelődési intézmények akadálymentesítése. Másokéról beszél, de ezekéről nem, holott ez is törvényi kötelezettség lesz majd. Fontos a Csónakázó-tó fejlesztése, a városi sportcsarnok tényleges
45
megépítése és akár a tanuszoda. Én Nagykanizsa városképi szép jövőjét a tömbrehabilitációs program erőltetésével, fejlesztésével, támogatásával látnám leginkább biztosítottnak. Öt olyan lehetőség van, amely az úgynevezett tömbrehabilitációra adhat alkalmat. Ezeket most én nem sorolnám. Mindezekkel együtt nem feledném, hogy még is csak legfontosabb, mert legnagyobb feladatunk, és ez benne van ebben a programban is, a gondoskodás a közoktatási feladatellátásról. Épp ezért az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság egyhangúlag támogatta ezt a gazdasági programot. Egy apró megjegyzés. A Károlyi-kertet kérem kijavítani ’56-os emlékkertre. Marton István: Köszönöm Elnök Úr, ez meglesz. Bogár Ferenc: A véleményem az, hogy ez az előttünk álló anyag tényleg terjedelmét tekintve egy nagy munka. Ugyanakkor én úgy érzem, hogy túlságosan sokat akar fogni. Ha Önöknek sikerül ezt megvalósítani, ahhoz gratulálok és tényleg a városnak nagyon jó lesz. Annyival egyetértek Halász Gyula képviselő úrral, hogy három-négy stratégiai cél kiemelése a hozzárendelt anyagi forrásokkal szerintem egy olyan vezérvonal lehetne, amire utána fel lehetne fűzni az anyagban szereplő többi célkitűzést is. Érdemes lenne elgondolkodni benne. A másik. Konkrét kérdésem lenne a 62. oldalon a kultúra középtávú céljai között az első pontban a Medgyaszy Ház funkciójának a meghatározása szerepel. Gyakorlatilag, hogyha a következő 8. napirendi pontot nézzük, a Kanizsa Újság és a Kanizsa TV székhelyének a megváltoztatása, gondolom idehelyezése lenne a Medgyaszy Házba, ez már determinálná lehet, hogy rossz úton, csak kérdésem lenne. A másik pedig, ami szintén érintene, a közművelődési intézményhálózat non profit kft-vé történő átszervezés mennyire középtávú elképzelés? Én szeretnék kérni, ha lehetne konkrét időpontot, ugyanis olyan információim vannak, hogy ez a folyamat elkezdődött és elég hamarosan, végérvényesen be is akar teljesülni. Tehát milyen stádiumban van? Mely intézményeket érintene ez az átalakítás, és mivel kft-ről van szó, és tekintettel az intézményhálózatban most más státuszú dolgozók szerepelnek, Őnekik a munkaviszonyukat és foglalkoztatásukat mennyire érintené ez az átszervezés? Marton István: Itt a 62. oldallal kezdeném. Ebben természetesen van olyasmi, ami mondjuk, a közeljövőben eldőlhet, de meghatározza a középtávú rendszer kialakítását is. A közművelődési intézményi hálózat non profit kft-vé történő átalakítása sajnos szerintem sokkal lassabban halad, mint szerettem volna. Én álmomban sem gondoltam október 2-án, hogy ez április közepén még nem lesz meg. Nagyon bízok benne, hogy a májusi soros ülésre ezzel kapcsolatos anyag a Tisztelt Testület elé kerül. A másik, és én nagyon örülök egyébként Bogár úrnak a nagyon konstruktív ellenzéki megnyilvánulásával kapcsolatban, hogy ilyen szavakat használ, amilyeneket használt, mert így kell viselkedni az én megítélésem szerint egy korrekt ellenzéki képviselőnek. Nem ért egyet ezzel, azzal, amazzal, de kiemeli, amit értéknek lát bent. Na, de még el kell keserítenem egy kicsit a testületet, mert ez a program címével ellentétben gyakorlatilag a következő önkormányzat fejlesztési lehetőségeit is tartalmazza. Miért tartalmazza? Mert tartalmaznia kell, mert ugye az Európai Uniónak hét éves költségvetése van, ami 2007-2013-ig tart. Magyarul a következő testület utolsó évét nem érinti, illetve, hát szerintem azt is érinti, mert itt mindig, minden áthúzódik. Ez nem speciális magyar sajátosság, ez az EU-ban is így van. Na most, miután itt bárki azt hinné és bízom benne, hogy Önök között nem is akad ilyen, de esetleg a minket nézők között akadhat, ebből a hét éves költségvetésből a nyugat-dunántúli régió, vagyis a három megye együtt, Győr-Moson Sopron, Vas és Zala évente mintegy 20 milliárd forintot kaphat, ami nagynak tűnő összeg, mondjuk egy családi háztartáshoz képest vagy egy kis, vagy középvállalkozáshoz képest, de ha belegondolunk, hogy ez, ami a három megyének jut, nem több, mint Nagykanizsa város éves költségvetése, akkor bizony-bizony nagyon pici kis összegről van szó. Továbbbonyolítja a helyzetet, hogy a pályázatok útján az Uniós és hazai társfinanszírozású támogatást a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programból és az Országos Ágazati Operatív Programokból kaphat városunk többiekhez hasonlóan a korábbiaktól jóval nagyobb önrész biztosítása mellett. Na most az anyagilag meglehetősen reménytelen helyzetben lévő - nem is csak a városokról kell beszélni – magyar települések, hogy fognak kibírni a 10 vagy 20 %-os önrész helyett mondjuk 20, 30, 35, sőt esetenként 50 %-os önrészt is. Ez a jövő kérdése. Ezt ebben a pillanatban emberfia nem láthatja át. Tehát én azt mondtam, hogy elkeserítésként szánom, holott ez részemről csupán a szemek felnyitása a realitás irányába. Dr. Károlyi Attila: Én Halász Gyula képviselőtársammal szemben úgy látom, hogy ez a program konkrétumokat tartalmaz, tehát aki ezt figyelmesen végigtanulmányozta, annak véleményem szerint
46
erre a meggyőződésre kell, hogy jusson. Az 5. oldalon lenne egy kérésem Tisztelt Polgármester Úrhoz, hogy a vagyoni helyzettel kapcsolatban ugye nekünk, a mi választási ciklusunk az első több mint 1 milliárd forintos törlesztést a szerződésben foglaltaknak megfelelően határidőre fogjuk teljesíteni, akkor ahogy az én olvasatomban, ha mi ebből 1 milliárdot teljesítünk, akkor ezek szerint 17 év alatt akkor már csak 3 milliárdot kell teljesíteni, tehát a következő önkormányzatok nagyon kellemes helyzetben lesznek? Ez az egyik gondolat. A másik gondolatom egy felvetés, hogy vélhetően megtörténik a Magyar Köztársaságnak az Euro övezetbe történő belépése 2010-ig vagy, hát legalábbis én a magam részéről bízom benne. Ezzel kapcsolatban nem olvastam a programban esetleges feladatokat, ami ezzel együtt járna. Nem vagyok pénzügyi szakember. Ezt ugyancsak kérdés formájában vetem fel. A harmadik, amit szeretnék elmondani, hogy több termálprojektet is lehet olvasni a programban. Én tennék egy javaslatot ezzel kapcsolatban. Itt potyognak a termálfürdők Magyarországon. Nagykanizsának az én véleményem szerint egy török stílusú építészeti jellegű török fürdőt kellene a termálkincsére építenie, és feltehetően turisztikai látványosságnak is jó lenne, ha Nagykanizsa arról lenne híres, hogy török stílusú, török fürdője van, termálfürdője. Végezetül Bene Csaba képviselőtársam használja néha ironikusan azt a kifejezést, hogy több cikluson átívelő. A Bartók Béla u. 12-nek van egy több cikluson átívelő egyszerű kis kérése, egy fa kivágása, egy lámpa elhelyezése és egy járda megépítése. Talán akkor ebbe a programban is beleférne. Marton István: Képviselő úr, az utolsó mondta nagyon tetszett nekem, mert hogy egy fakivágás program több cikluson átível, ez ezért kicsit erős, de humornak elmegy. Nyilvánvaló, ha ez indokolt, akkor a szakigazgatási szerv megvizsgálja, aztán kivágják. Egy fakivágás már átlagosan inkább 50, mint 40 ezer forintba kerül. Amit Ön mondott, hát igen jó lenne, ha igaz lenne, meg úgy lenne, mert való igaz, hogy a kamatokkal együtt, hát itt, amikor írtuk ezt az anyagot 4 milliárd, de ha valaki megnézte a költségvetési anyagot, ott négy és háromnegyed milliárdra jön ki, amit a Könyvvizsgáló Úr is hitelesített, mert ez mindig változik. Változik például a kamatkondíciók változása miatt is. Mi még lényegesen kevesebb kamattal számoltunk egyébként, de nehogy azt higgye, hogy itt a következő testületek jó helyzetbe kerülnek, mert ami azt jelenti, hogy a jelen választási ciklusra több mint 1 milliárd forint esik, az azt jelenti, hogy ebből bő 250 millió az éves átlag, de az azt követő ciklusnál ez bő 300 millióra emelkedik, majd a kilencedik ciklusnál már drasztikusan kezd csökkeni, de ahogy én ismerem az önkormányzat eddigi hitelfelvételi, majd főleg a törlesztési gyakorlatát, bármelyikre gondolok, általában közel kétszer annyi idő alatt törlesztette le, mint amennyire eredetileg szánta. Na most, hogyha ezt én figyelembe venném, akkor ez azt jelenti, hogy 2040 előtt nem fog elkopni, és ez bődületesen nagy baj. Ebből csak ezt akarom kihozni. Hát velem erről már nem nagyon fognak beszélni a jelenlévő urak, a fiataljai még valószínűleg megérik. Nem tartom rossz gondolatnak ezt a törökfürdős megjelenítést, de hogy az eurót 2010-re prognosztizálja és hiányolja, hogy itt erre nem teszünk említést, hát azért sem tehetünk, mert már a nép számára legenyhébb kormányváltozat is 2012-2013-ra prognosztizál, de vannak egyes nyugati szakértők, akik azt mondják, hogy ha nem politikai döntés születik az EU-ban, hanem ténylegesen a gazdasági helyzet függvényében kerül bevezetésre, akkor ez nem történik meg hamarabb, mint 2030. De nyilván Önök is olvastak ilyen és ehhez hasonló elemzéseket. Röst János: Ismételten kérném polgármester urat, hogy próbáljon meg eltekinteni a minősítésektől. Ugyanúgy megtette Halász Gyula képviselőtársammal szemben. Nem szerencsés, másrészt nincs is ehhez Önnek joga, hozzá kell, hogy tegyem, mint levezető elnöknek. Ugyanezt megtette Bogár képviselőtársammal, akit úgy dicsért meg, hogy majdnem elsüllyedt közben. Én nem gondolom, hogy ezt kellene tenni. Tehát egy vita van. Nem tetszik Önnek a mi véleményünk. Semmi gond. Vegye úgy, hogy nem tetszik. Amit Ön mondott, az nem így van. Ugyanis a polgármesternek, amikor el kellett volna készíteni a polgármesteri programját – az alakuló közgyűlés, itt van nálam a szó szerinti kivonat, amit Ön mondott. Ez bő egy oldal. Utána megnéztem szakmailag, hogy ebben a bő egy oldalban mi szerepel, hát lényegében semmi a 33-as buszunk kivételével. Általánosságok vannak benne. Semmifajta konkrét megfogalmazás. Ehhez képest az összes közgyűlés eddig a polgármesteri programot letette. Igaz, hogy lehet, hogy 8-10 oldalon keresztül, de letette. Azt követően készült el a gazdasági program, tehát nem helyette. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy Polgármester Úrnak nem volt polgármesteri programja. Ezt, amit most itt látunk, ezt többféleképpen meg lehet ítélni. Úgy is, ahogy Halász Gyula tette, úgy is, ahogy Károlyi képviselőtársam. Végül is szempont kérdése, hogy mit tart fontosnak és mit nem. Ezt az anyagot, amit Krémer Marika megcsinált – köszönet érte, kiváló munka egyébként, meg kell, hogy dicsérjem, de –, ez nem egy program. Tehát ez átmeneti állapot lényegében a polgármesteri program, meg egy városgazdasági programja között. Az előző időszaknak a programja
47
- lehet, hogy a Polgármester Úr nem találkozott vele – egy telefonkönyv vastagságú és ez később készült és ennek utána el lett készítve még egy ilyen eszenciája úgymond, ami szintén kiadásra került és elfogadásra került. Tehát nem ez az anyag szerepelt a testület előtt, mint a mostani. A másik oldalon ezt az anyagot akár el is lehetne …….., mert nem tartalmaz semmi egyebet, mint az előző testületnek a szándékait. Ebben egy olyan elem van, ami nem illeszthető bele az előző testület munkájába, ez holding kérdése, amit nem tudok támogatni, egyébként el is lehetne ez így fogadni e nélkül. Hát ebben semmi új elem nincs, mert azt, hogy a Zrínyi utca máshol van kikötve, az nem program kérdése, az egy megítélés kérdése, hogy most 50 méterrel jobbra vagy balra toljuk el a nyomvonalat. Új elemet én nem találtam benne, tehát én azért mondom, hogy meg is köszönöm, hogy az előző testület szándékát Ön meg akarja valósítani, de hol van a polgármester programja. Ezt úgy is lehetne nevezni, Krémer Mária főpolgármester asszonynak a programja. A másik részt viszont mondanék én is kritikát, ezt pedig a kiindulási alapnak a megtekintése. Itt a legtöbb szám a tervezett számokat tartalmazza 2002-től, ami nem helyes, mert én úgy gondolom, hogy a megvalósult állapotot kellett volna inkább figyelembe venni, tehát a két szám, az teljes mértékben zavaró, hogy mit tervezett egy önkormányzat, majd azt követően mi valósult meg. Minden évben készült beszámoló, ugyanúgy elfogadtuk a 2006-ot az előző napirendi pontok között, ugyanúgy a többi évnek is a megvalósulását tartalmazzák anyagok. Én azt hiszem, az lett volna a korrektebb megközelítés, ha csak az van bent. A tervezett számok, azok jelzésértékűek, de nem a valóságot tartalmazzák. Amit elmondott Halász Gyula képviselőtársam, és amit én is indokoltam a bevételnél, teljes mértékben jogos. Gazdasági programot nem lehet úgy elfogadni az önkormányzatnak, hogy a civil lakosság bevonása, a kamarák bevonása előzetesen nem történik meg. Ez nonszensz. Ilyen nem volt még. Én továbbra is azt mondom, hogy most tárgyaljuk meg. Polgármester úr vegyen egy mély levegőt, napolja el ennek a végszavazását, vonja be a civileket. Azt meg már nem is értem, hogy amit a civilek kezdeményeztek, azt a testület tagjai miért nem kapták meg. Ismertetve lett? Azért úgy gondolom, hogy egy ilyen esetben azért az előterjesztésnél, ami azzal kezdődik, hogy ismerteti az előterjesztő az anyagot, ami nem valósult meg itt, el kellett volna a lakosság részére mondani, hogy volt ilyen kezdeményezés. Azt, hogy mi tudjuk, az egy dolog, de ettől még a civilek nem tudják, hogy ez kiosztásra került. Marton István: Képviselő úr Ön azzal kezdte, hogy a minősítésektől vagy minősítgetésektől tekintsek el. Már bocsánat, aki figyeli ezt a vitát, az azzal szembesült, hogy ezt Halász úr kezdte. Na most abból, amit Ő is tett, meg amit Ön is tett, abból nekem világos, hogy a minősítgetés, vagy a minősítés joga, az az Önöké. Miért, Ön nem minősített? Minden mondatával minősített. Egyébként, hogy most milyen programja lenne a városnak, ha Önök nyertek volna, azt sose fogjuk megtudni, mert nem Önök nyertek. Örülök neki, hogy örül, hogy előző testület szándékai fellelhetőek ebben az anyagban, de hogy az öröme egy kicsit kisebb legyen, közölnöm kell Önnel azt is, hogy nemcsak a negyedik önkormányzat, hanem a harmadik, sőt a második szándékai is részben fellelhetőek ebben az anyagban. Jelenlegi anyagi források mellett nincs arra mód, hogy mondjuk az önkormányzat a vagyonát egy ciklusban, megháromszorozza. Tehát itt erről szól a történet. Hát, hogy milyen metodika szerint dolgoznak, hogy itt ugye a 8. oldalon az eredeti bevételi terv van az eredeti kiadási tervvel összehasonlítva, az szerintem több mint érdekes, bár talán nem ártott volna, mert az még ezt az érdekességet kicsit talán fokozta volna, ha a tényleges bevételt a tényleges kiadáshoz azon egyszerű oknál fogva, mert akkor Önök is kénytelenek lennének beismerni, hogy még a négy éves ciklus első két évében 2003-ban, 2004-ben viszonylag szolid gazdálkodást folytattak, hisz alig vettek fel felhalmozási célú hitelt, addig a két utolsó évben úgy ráhajtottak, hogy a 2006-os költségvetés 25 %-kal nagyobb volt, mint a 2005-ös. Ilyen a mesében van, meg egyes elfuserált szervezeteknél a választások évében. Természetesen nem lett belőle semmi, csak itt maradt ennek a testületnek a hatalmas teher, amit Önök a nyakukba raktak. Tehát ugye Önök megrendelték az esküvői étket, aztán, aki ott maradt utolsó vendégnek, az meg kifizetheti a cechet. A helyzet, az gyakorlatilag így néz ki. Tóth László: Amikor kezembe vettem Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007-2010. évekre vonatkozó gazdasági programját, egy következő aforizma jutott eszembe. Az idő az igazság leánya. Ezt azért mondom, mert ugye az elmúlt hónapokban a FIDESZ-től, a frakciójától állandón az előző ciklusnak a kritikáját kellett hallgatnunk, és ugye ez az anyag azért elismeri az elmúlt időszak eredményeit is. Csak egy mondatot emelek ki, hogy a vagyonnövekedés az elmúlt négy évben 5.286.000.000 forinttal nőtt sikeres pályázatok eredményeként, valamint önkormányzati forrásból. Aki figyelmesen végigtanulmányozta az előterjesztést, azzal a ténnyel kellett szembesülnie, hogy ez az előterjesztés nem más, mint a Magyar Szocialista Párt Nagykanizsai Szervezetének polgármester és
48
képviselőjelöltjeinek választási programja, amely a keresztségben az Együtt Nagykanizsáért a 20022006. évekre vonatkozó, valamint a 2006-2010-es évekre tervezett közös jövőnkért választási programjának és az előző önkormányzat Megújuló Nagykanizsa címet viselt, a 2005 szeptemberében elfogadott Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2007-2013-as évekre vonatkozó fejlesztési koncepciójának az egyvelege. Polgármester Úr! A szocialista párt frakciójának a nevében megköszönöm, hogy átvették a gondolatainkat és megpróbálják megvalósítani a mi elképzeléseinket. Számomra egyértelmű volt az anyag áttanulmányozása során, hogy a FIDESZ-nek 2006-ban nem volt elképzelése arra vonatkozóan, hogy milyen zsinór mentén irányítsa a várost. Kis túlzással azt mondom, hogy súrolja a plágium határait figyelembe véve arra a tetten érhető tényre is, hogy aki kicsikét jártas a tipográfia rejtelmeiben, az előterjesztésben két féle betűtípus lelhető fel. Itt most befejezem a gondolatot és megmondom őszintén, én gratulálok Tóthné Krémer Máriának, mint közgazdasági tanácsadónak, hogy ebben a munkában részt vett, de úgy gondolom, hogy az előterjesztésben nem Önnek kellett volna szerepelnie az előterjesztőnek, hanem vagy a Polgármester Úrnak vagy az Alpolgármester Úrnak. Úgy gondolom, hogy ez nem a Polgármesteri Hivatal feladata és jogköre lett volna. Marton István: No, ha figyelte a mai közgyűlésünk – és hiába mosolyog, mert tudom, hogy figyelte – első két-három napirendi pontját, akkor pontosan tudhatja, hogy a vagyonnövekedés négy év alatt 38,1 %-ról, 40,1 %-ra nőtt. Itt, ami ebben az anyagban kiderül, az ilyen ága a dolognak, de nem akarok én belemenni, hogy a könyv szerinti vagyon, meg úgy általában a vagyon között mi az összefüggés, mert aki megnézte a korábbi írásos anyagokat, az pontosan tudja, hogy olyan másfélszeres az eltérés közöttük. Aminek viszont én kifejezetten örülök, az az, hogy ebben az anyagban Ön az MSZP programját véli felfedezni. Úgy látszik, nem olvasta el a FIDESZ-nek a választási kampány során írott anyagait. Bocsánat, akkor Önök, úgy látszik csak saját maguknak, saját magukért éltek, mert bizony volt. Én mutathatok számtalant Önöknek. Hogy ebben voltak összecsengések ez természetes. Minden választási anyagban van összecsengés. Ez így volt 2002-ben is, 1998-ban is, még 1994-ben. Talán 1990-ben volt legkevésbé így, de azóta, bizony nem mondom azt, hogy nincs új a nap alatt, de viszonylag kevés abszolút eredendően újdonság van. Tehát még egyszer mondom, hogy nagyon örülök ennek. Azt, hogy meg a plágium határait súrolja, azt meg, egyenesen visszautasítom, mert akkor azt mondom, hogy a FIDESZ programját másolta a választási kampány során az MSZP, és ezért plágium pert kellene indítani. Ez persze ugyanakkor butaság lenne, mint amit az előbb Ön mondott ebben az ügyben. Tóth Nándor: Szerintem Polgármester Úr nyugodtan hátra is dőlhet ennek a napirendnek az elfogadását illetően, hiszen teljes konszenzus látszik kibontakozni, és szerintem örülhet, meg mi is örülhetünk, hogyha mindenki a saját programjára ismer ebben a programban. De komolyra fordítva a szót, én áttanulmányoztam ezt a programot, és én is a magam részéről köszönetemet fejezem ki Tóthné Krémer Máriának, hiszen egy ilyen terjedelmes anyagot összeállítani, az nem kis feladat. Természetes, hogy az anyag terjedelme miatt vannak benne általánosságok, viszont némi hiányérzetem is van, ezért kértem inkább szót. Egyetértek minden céllal, amit szerepel bent. Hogyha ezt meg fogjuk tudni valósítani, akkor tulajdonképpen minden képviselő elégedett lehet 2010-ben. Azonban a megvalósítást illetően nekem vannak fenntartásaim elsősorban anyagi oldalról nézve. Hiányolom az útés járdafelújítási programok oldaláról a peremterületeket, tehát a külvárosi részeket, konkrétan Kiskanizsára gondolok. Több-kevesebb alkalommal szerintem minden képviselő, meg minden állampolgár előfordul Kiskanizsán is, és aki járt mondjuk a belső utcákban, nem a főúton, bár a főútnak az állapota és a járdája is elég gyalázatos. Tehát a lényege, amit ezzel kapcsolatosan szeretnék mondani, hogy valamilyen módon az elkövetkezendő években módot kell keríteni ott is a járdák és az utak felújítására, és erre pályázati úton vagy valamilyen módon forrást kell teremteni. Mondom, elismerve, hogy ami szerepel, az is fontos, ott is meg kell csinálni a járdákat és az utakat. A másik pedig, amit hiányolok, hogy ugye köztudottan, közismerten Kiskanizsa a legalacsonyabban fekvő része a városnak és a csapadékvíz, belvízelvezetés ott rettentő nagy gondot jelent, szinte nyugodtan mondom, hogy minden utcában, tehát a kiskanizsai településrész minden részében és tényleg örülök, hogy a Katonaréten megoldják a problémát vagy megoldódik a probléma remélhetőleg, de minden körülmények között a kiskanizsai probléma megoldására is kell találni valamilyen megoldást, és a közeljövőben, tehát ez nem várhat még egy ciklust. Szerintem a 2010 utáni időkre semmiképpen nem halasztható. Ezzel kapcsolatosan ezt szerettem volna elmondani, és mivel a közgyűlés elején vita bontakozott ki, hogy a mai közgyűlésre lehet-e kérdést feltenni, én jelentkeztem kérdést feltenni, de kapcsolódik a kérdésem ehhez a témához, akkor most itt megfogalmazom az ezzel kapcsolatosan is a
49
mondandómat és Polgármester Úr akár válaszolhat is rá. Ugye szerepel minden programban a BajcsyZsilinszky utcai orvosi rendelőknek az építése, sőt az előbb a 3. számú napirendi pontnál örömmel láttam, hogy még a gyógyszertár is szerepel, már ilyen címszó alatt volt megfogalmazva, hogy orvosi rendelők és gyógyszertár. Viszont olyan információim vannak, hogy a terveknek már el kellett volna készülni. Ezek nem készültek el, állítólag csúszásban vannak. Most, hogyha csúsznak a tervek, kérdezem én, akkor lesz-e lehetőség arra, hogy ebben az évben elinduljon a beruházás még akkor is, ha mondjuk a 30 millió forint, az feltehetőleg rendelkezésre áll? Marton István: Tóth úr lehet, hogy csúsznak a tervek, de szerintem annyit nem csúszhatnak, hogy a tervezett programot ne tudjuk tartani. Egyébként nagyon örülnék neki, ha Önből az Isten szólna és ilyen konszenzus-közel állapot állna elő. Halász Gyula: Egyrészt ügyrendi, másrészt személyes megtámadtatás végett is szólnék. Annyit azért szeretnék elmondani Polgármester Úr, hogy az én részemről az Ön személyét illetően minősítés nem történt. A munkaanyagot, ami itt van előttünk, azt minősítettem, úgyhogy azért ennyit a korrektségről. A másik. A FIDESZ gazdasági programját, amennyiben volt és miért ne hinném el, hogy volt, jó rejtegették, mert a közvélemény nem nagyon ismerte meg, csak az ilyen kis szórólapokat. És még egy dolog Polgármester Úr. Amit mondtam, és az anyagból hiányzik, a régiben pedig benne volt például a TISZK létrehozása, két tannyelvű oktatás bevezetése. Tehát vannak nagyon fontos stratégiai kérdések, és itt ebben az anyagban nincsenek prioritások felállítva, nincsenek különböző alternatívák, hogyha így alakul a gazdasági helyzet vagy úgy, hogy akkor mi az a fő három-négy olyan dolog, ami fontos lenne. A Regionális Operatív Programoknál Ön elmondta azt, hogy milyen kevés pénz áll rendelkezésre. Igen, kevés ez a pénz, sokkal többet el lehetne költeni, de e mellé csatlakoznak az ágazati programok, és éppen ez a két fő programelem adja azt ki, hogy egy város hogyan lobbizik, milyen tervei vannak, milyen elképzelései vannak. Ezekből lehetne jól összerakni ezt a programot. A környezetvédelmi programról, illetve az információs társadalmi programról lebontva az E-közigazgatás helyzetéről sincs semmi. Tehát Polgármester Úr, én, amit mondtam, nincs vízió. Tehát én látom azt a víziót, hogy itt tartunk, ide akarunk eljutni. Egyébként én is megköszönöm, mint ahogy a bizottsági ülésen is megköszöntem Tóthné Krémer Máriának a munkáját. Nem az Ő feladata lett volna, elvégezte, köszönet érte. Én azt mondom még egyszer Polgármester Úr, hogy próbáljunk meg együttgondolkodni ezeken a témákon, és egyáltalán nem szerencsés az Ön álláspontja, tudniillik Ön, úgy látom, hogy sokszor összekeveri a Medgyaszay Házat a Malibuval. Marton István: Nem tudjuk, hogy mi volt benne az ügyrendi, de azért az ügyrendi gomb megnyomásra került. Nem is tudom. Ez egy faramuci helyzet, mert az ügyrendinél köteles vagyok szót adni, és akkor tudom, hogy nem lesz ügyrendi, akkor miért adjak szót. Maradjunk annyiban, hogy én nem az Ön személyét minősítettem, hanem ugyanúgy, ahogy Ön tette, az Ön által elmondottakat minősítette. Na most én nem akarom még jobban elkeseríteni, de az a 20 milliárd, ami a regionális programból idejuthat, ez egy elméleti plafon. Ha már ezt újból felvetette, akkor el kell, hogy mondjam, hogy az Egyesült Európának a kezdeményezője hat állam volt Németországgal az élén, ők a legnagyobbak ebben a 27 fős szervezetben, a legrégebbiek, tehát indulástól bent vannak és őnáluk az elnyerhető pénzek lehívási esélye, az 80 %. Na most, mi kezdők vagyunk, picik vagyunk, gyönge érdekérvényesítő képességgel rendelkezünk, tehát ez a 20 milliárd, ezt kéretik úgy fogadni évente, hogy ez a plafon. Ennek egy része lesz, hát ha már elhaladjuk az 50 %-ot, én különösebben nem leszek elégedetlen ezzel. Ez is hozzátartozik a dolognak a lényegéhez. Cserti Tibor: Nekem az a szerény véleményem, hogy e napirendi pontból győztesen szerintem senki nem kerül ki. Hallatlan nagy előnyei vannak ennek az anyagnak. Itt van előttünk, elkészült. Kötelező napirendi pont volt beterjeszteni, jogszabályi kötelem egyébként. Határnapon belül beterjesztésre került. Ha most a józan paraszt eszünkre hallgatunk – én a magam részéről néha szoktam –, akkor gyorsan elfogadjuk és hazamegyünk időben. Na de hát a viccet félretéve azt írtam fel magamnak a minősítésképpen és talán nem sértődik meg senki, hogy a lényegesen kevesebb sokkal több lett volna. Na most az előnyei között még azt határozottan el kell, hogy mondjam, én magam is rengeteg anyagot írtam munkatársaimmal együtt, és őszintén szólva büszke vagyok rá, hogy Tóthné Krémer Mária ilyen anyagot tudott előkészíteni, ide letenni, habár úgy kell ezt fogalmazni, hogy a Polgármesteri Hivatal szakember gárdája tette le ide, mert ez az anyag, kérem szépen, a Polgármesteri Hivatal teljes keresztmetszeti apparátusának a munkájának a végeredménye. Ugye fellelhetőek benne azok az
50
anyagok, amik ugye a belső munkamegosztásos koordináció alapján gyakorlatilag hol szépen fésülve, hol kevésbé szépen fésülve, avagy fésületlenül az anyagban összefogásra kerültek. Ezért olyan szerkezeti aránytalanságok is itt vannak nálunk, az egyik teljes egészébe belemegy egy akadálymentesítési programba és ugye itt, amikor az ellenzéki képviselők felemlegetik azt, hogy azért valami fajsúlyozási probléma van, azt nem kell mindjárt csípőből visszavágni, mert az van. Szóval én úgy gondolom, hogyha pontosan az anyagnál maradnánk, a gazdasági program 2007-2010., azért az az én olvasatomban azt jelenti, hogy valamiből kiindulva, az pedig az elmúlt időszaki feltételrendszer és az anyag ereje, ez egy újszerű formában és tényleg nagyon jó kiindulási pontot ad a helyzetértékeléshez abból felvázolva, hogy az egész eddigi napirendi pontok kapcsán és ma is el jutottunk oda, hogy alapvető célkitűzés a stabilizáció, és Polgármester Úr ezt fennhangon hangsúlyozza és jól hangsúlyozza. Tehát mindenekfelett a gazdasági stabilizáció a lehetséges szintű fejlesztési eredmények elérése mellett. Akkor az én olvasatomban egy ilyen jellegű gazdasági program, ami a nevében a gazdaságot hordozza, az gyakorlatilag megfogalmazza a prioritásokat, mi a legfontosabb, azon belül célkitűzésrendszer. Két területe van. Van egy úgynevezett önkormányzat viszonya a … gazdaság szereplőihez és az önkormányzaton belüli viszony beleértve az ……működtetési viszonyokat. Most nem akarok belemenni a szerkesztési elvekben és a logikájába, de való igaz, ennek alapján egy program azt jelenti, hogy igen célrendszer, prioritás, gyakorlatilag meghatározott feltételrendszer. A feltételrendszerben legalább három dologról szólok. szólok: a pénzügyi feltételrendszerről, szólok a szervezeti rendszerről, hogyan akarom én azt megvalósítani, és milyen átalakításokat akarok végrehajtani. Megjelenik az elemben bent egyébként a vagyongazdálkodással összefüggő holdingrendszer. A harmadik pedig, megjelenítem benne, hogy milyen szabályozási technikával akarom ezt végrehajtani. Nekem a gazdasági programmal összefüggésben az a problémám, hogy nem konzisztens a rendszer és a költségvetéssel összefüggésben, meg egyébként más napirendi pont kapcsán is egymásnak ellentmondó döntések születtek már eddig is. Tehát nem egy irányba mutat. Jó dolog az, hogy legalább az elért eredményekre alapozva és a pályázatokhoz kapcsolódóan van egy kifutási lehetőség. Azt nem csorbítjuk. Végre kell hajtani. A legfontosabb programokat bemutatja ez a gazdasági program, de hogyha összeadjuk, akkor nagyon sokan megfogalmazták gondolom, hogy ez a fajta milliárdos nagyságrend, és mindent akarok, és mindent csinálok programot úgy sem lehet megoldani a gyakorlatban. Nehogy egymást tépjük ez miatt. Kössünk kompromisszumot, aztán gyorsan legyünk túl rajta. Összességében még egyszer azt mondom, megköszönöm a szerkesztőknek, a kevesebb lényegesen több lett volna egyébként, és én úgy gondolom, miután az egységes gazdasági program feltételrendszert és akcióterveket illetően nem került ide elénk ebbe a formába, hát marad a következő házi feladat majd számunkra, hogy az éves költségvetések majd megadják azt a fajta cselekvési programot, amit majd …….le kell bontani és évenként meghatározni, de azért jó lenne, még egyszer mondom, egy főcsapás irányába valamifajta gazdasági koordinációs programot még mellé letenni, mert ennek hiányában én megmondom őszintén, olyan szájízem van, és ne sértődjön meg most senki, hogy mikor olvastam ezt az anyagot, mint a régi Hazafias Népfront beszámolók és programszintű megfogalmazások. A világon mindent, ide nekünk az oroszlánt is, mert másképp nem működök. Hát inkább kevesebbet, de alaposabbat és többet. Marton István: Cserti úr, az utolsó mondatát visszautasítom, de az összes többivel egyetértek egyébként. Ugyanis én elmondtam az elején, hogy ezen sokan dolgoztak és név szerint a szerkesztőt emeltem ki. Nagyon örülnék neki, hogyha amivel kezdte, az realizálódna, hogy gyorsan szavazunk és hazamegyünk. Én elmondtam az elején, hogy ez nem 2007-2010-ig szóló program, hanem a teljes EU-s költségvetésre. Miért? Teljesen igaza van abban, hogy az éves bontás majd kihozza azt, amit éppen az az év pénzügyileg lehetővé tesz, mert itt a pénz dönt el mindent. Attól függ, hogy melyik csatornáját nyitják meg, onnan lehet esetleg anyagiakat levennünk. Hogy a 64 plusz 4 oldal sok-e vagy kevés? Én láttam olyan programot, ami 11 néhány oldal volt. Láttam olyant is, ami 300 oldal feletti volt, tehát most Ön ezt sokallja, más kevesli. Ha kevesebb lenne, lehet, hogy Ön kevesellné, hogy miért nem több. Tehát ebből csak azt akarom kihozni, hogy ahány ház, annyi szokás. Ez nálunk így alakult és én ennek, hogy így alakult, kifejezetten örvendek. Bene Csaba: Reagálnék Károlyi képviselőtársam ciklusokon átívelő emlegetésére. Sok minden elhangzott már eddig Polgármester Úrtól is, az ellenzéki oldalról is. Én azokat a hozzászólásokat tudom igazából díjazni, amelyek az anyagra vonatkoznak, és amik ilyen személyeskedő megjegyzések, azokat én nem nagyon tudom díjazni a túloldalról. Én dicséretnek veszem, amit Tóth képviselőtársam mondott, hogy az MSZP-nek a programja köszön vissza, de ciklusokon átívelő az Európai Uniónak a tervezési,
51
illetve költségvetési ciklusa, és valóban nem lehet úgy most már sehol sem kormányozni, hogy jön egy új …….és akkor ő egészen más prioritásokat jelöl ki, hiszen ennek a 2007-2013-as uniós ciklusnak a tervezéséhez már évekkel ezelőtt le kellett adni, vagy ki kellett dolgozni a helyi programokat. Halász képviselőtársam itt emlegette az anyag hiányosságaiban, hogy az Ipari Park fejlesztése nem szerepel bent. Szerepel az anyagban, több pontban is szerepel, úgyhogy meg kell nézni, és e szerint kell továbbgondolkodni ezeken a dolgokon, és ezért mi a FIDESZ frakció részéről ezt a gazdasági programot maximálisan tudjuk támogatni. Tóth László: Csak a történelmi hűség kedvéért. Valóban elismerem, hogy a FIDESZ-nek egy zanzásitott a …… szintéjén megjelenő, szórólapokon megjelenő választási dolgai voltak. Egyedül a szocialista pártnak volt minden területre kiterjedő programja, amelyet különféle sajtóorgánumokban megjelenttettünk heteken keresztül. Ezt szerettem volna mondani, csak a történeti hűség kedvéért. A másik pedig, ezennel átnyújtom Polgármester Úrnak és a FIDESZ frakciónak az előző önkormányzat 2002. októberétől 2006. októberig terjedő gazdasági programját részletező, azokat tartalmazó előterjesztéseit, határozatait, körülbelül 3 kg-ot. Marton István: Hát, hogy ennyi határozat született és ez valósult meg belőle, ami megvalósult, azért az nem túl szerencsés szituáció, de én annak is örülni tudok, hogy Ön elismeri, hogy legalább, ha zanzásított szinten is, de azért mégiscsak volt valami. Én tudom, hogy volt, mert hát ugye elég sokszor és elég sok helyen közzétettük. Annyi helyen biztos nem, mint Önök, mert nem volt annyi pénzünk. Ez ilyen egyszerű kérem. A következő hozzászóló Röst úr lenne, de Röst úrnak nem tudom megadni a szót, mert az első hozzászólása 4 perc 11 másodpercig tartott, tehát felhasznált bő két hozzászólásnyi időt, ezért megadom Bárdosi úrnak a szót. Bárdosi Gábor Jenő: Először is a Polgármester Úrnak arra a mondatára, hogy nincs új a nap alatt, valamint utána Frakcióvezető Úr, képviselőtársam Bene Csaba megjegyzésére, hogy valóban nem is biztos, hogy mindig ki kell találni új dolgokat, hiszen folytatható a dolog. Én ezzel a szisztémával igyekeztem átnézni az anyagot és biztos, hogy miközben csak egy dologra szeretnék reagálni, ez is azért van, és nagyon nem szeretném Polgármester Urat ezzel, majd Alpolgármester Urat ezzel majd megszólítottként, megtámadottnak érezze magát. Amikor a városi sportélet, a gyermek- ifjúsági sport és verseny élsport részét olvastam az anyagnak, akkor én nagyon kerestem azt a dolgot bent, amit Alpolgármester Úrral mind a ketten szerepeltünk a városi rádióban. Én körülbelül egy hónappal ezelőtt érdeklődtem arról, hogy vajon a megépített Mindenki Sportpályája, ami a tömegsportjelleget egyáltalán elkezdte Nagykanizsán kicsikét szélesebb körbe terjeszteni, utána 3 hétig nem hallottam semmit, míg nem Alpolgármester Úr is a rádióban nyilatkozott, és akkor utána el kezdtem keresgélni azt, amit tetszett mondani, hogy ez meg lett hirdetve újságban is. Én azt gondoltam, hogy azért került le ez a dolog a napirendről, mert nem gondolnám, hogy az egyetlenegy tömegsport rendezvény színterét, egyebet, azt most abban a helyzetben, amikor éppen kicsikét füves pályát próbálunk a salak helyett, műfüves pályát a salak helyett, egyéb, megszépíteni, jobbá tenni, egyéb, hogy most van itt az ideje annak, hogy bérbeadással foglalkozzunk vele. Aztán ezt az anyagot is keresgettem és nézegettem, de itt is azt látom, ami teljesen alapvető cél és nagyon jó cél, én, mint sportember nyugodtan mondhatom, hogy a tömegsport jellegét, az ifjúsági diáksportot, az iskolák egymás közötti labdajáték dolgokat, egyéb, amiben nekünk volt részünk bőven, hiszen annak idején ez egy kiemelkedő rendezvénye volt mindig, amikor akár labdarúgásban, kézilabdában vagy bármiben, vagy atlétikában egymással szemben szerepeltünk, hát ez a létesítmény adott ennek mindig helyet, ha most ezt vállalkozásba tennénk ki, én azt gondolom, hogy ez jelen pillanatban, jelen helyzetben nem lehet. De mivel nem találtam utána sehol, semmilyen írott és nem írott médiába erről, tehát én azt gondolom, hogy így azt látom, amit ebben a programban is látni véltem, illetve felfedeztem, hogy a tömegsport jellegét erősíti ez a város a jövőben is, és a következő négy évben vagy tízben, nem tudom hány éven keresztül. Marton István: Én mondhattam volna korábban is, de azért az ember mindig tartalékol ugye. Azért emlékszem rá, mert 48 pontból állt a FIDESZ-nek a programja a kampány során, mondván, hogy nem engedünk a 48-ból. Ennek azért jelképes üzenete is volt, de miután nem látok több támadó szándékot, ezért most utoljára sütöttem el ezt a …. poént. Látom, vannak, akik ravaszkodnak. Röst úr kifejezetten ügyeskedő, hogy az alliterációnál maradjak. Ügyrendi gombot nyomott. Én ügyrendileg megadom Neki a szót, de ha második mondat után nem derül ki, akkor kénytelen vagyok elvenni tőle.
52
Röst János: Azzal kezdem, hogy az idő nem az Öné. Az ügyrendi javaslatom pedig a következő, amit javasoltam már a napirendi pontok tárgyalása előtt, hogy egy, ne tárgyalja a közgyűlés. Ez nem valósult meg. Most viszont azt javasolnám, hogy addig ne legyen elfogadva a beterjesztés, amíg a civil szervezetekkel történő egyeztetés, illetve a kamarákkal történő egyeztetés nem történik meg. Arról beszéljen nekem Polgármester Úr, hogy miért nem egyezetett a kamarákkal? Ön meghirdette, hogy szorosabban akar velük együttműködni. Miben, ha a gazdasági programot nem egyezteti le velük? Ön együtt akar működni a civilekkel. Miben, hogyha ezeket nem egyeztetni le velük? A másik. Egy technikai kérésem lenne, hogy tegye lehetővé, az időt nézzem, mert jelenleg 2 percnél megáll az óra, és fogalmam sincs arról, hogy hány percig tart a beszédem. Ráadásul az SZMSZ szerint Polgármester Úrnak engem figyelmeztetni kellene, hogy mennyi idő telt el és ezt Ön nem tette meg, tehát Ön is megszegte az SZMSZ-t. Marton István: Nem nagyon értem ezt a megnyilvánulását, hogy az idő nem az enyém. Nem az enyém, hanem hát ugye a testületé, és azt úgy veszem észre, hogy a bal szélen lopják leginkább, mármint a szél végén. Miben akarok együttműködni a civilszervekkel? Természetesen minden konkrét ügyben. Ez nem is lehet kérdés. Karádi Ferenc Gyula: Én pontosan a civileket szeretném idecitálni. Gondolom e-mailben megkapták képviselőtársaim ugyanazt, mint én. Van egy véleményezés erről a programról. Nem akarok belőle részleteket felolvasni, mert egy borzalom. Ezt én egyszerűen csak így fogalmaznám. Teljesen általános. Egyetlen konkrét mondat nem hangzik el benne. Itt van kinyomtatva, vettem azt a fáradságot, hogy kinyomtattam. Bele lehet olvasni. Innen-onnan összeollózott olyan vélemények, amelyeket igazából stratégiaként lehetne talán elfogadni, de erről, amiről mi most tárgyalunk, egyetlen konkrét mondat nincs. Amivel egyetértek, talán azt kiemelném. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény számonkérése. Ez valóban igaz. Ezzel én magam is egyetértek, de felírtam magamnak, hogy ezt a digitalizálódás majd itt meg fogja oldani, tehát ez valóban igaz, hogy a város honlapján ezeket az adatokat szerepeltetni kell, és talán ott a véleményüket is le fogják tudni írni. Tehát arra kérem azokat, akik a civil fórum egyeztető mivoltát számon kérik itt a Polgármesteri Hivatalon, illetve Polgármester Úron, azok olvassák el ezt a véleményezést, ami itt le van írva. Biztos, ha egyetlen konkrét adat lenne vagy egyetlen konkrét vélemény azt Polgármester Úr méltányolta volna. Marton István: No megint látok egy trükkös megnyilvánulást, most Halász úr kért ügyrendi hozzászólást. Én, mivel nem az enyém az idő, ahogy mondták az előbb, ahogy kioktattak kellemesen, szó nincs itt minősítgetésről, csak úgy megjegyzik halkan és zárójelben, megadom a szót Halász képviselő úrnak. Halász Gyula. Valóban ügyrendi javaslatom van. Az, hogy amit Röst János is mondott, szavazzunk róla, hogy most ne szavazzuk meg ezt a pontot, hanem a kamarákkal és a civil egyesületekkel - és itt nem csak a civil fórumról van szó Karádi képviselőtársam, itt kamarákról, gazdasági szervezetekről, érdekvédelmi szervezetekről van szó -, tehát ezekkel egyeztetni kellene. Hát egy város nem 26 képviselőből áll. Egy gazdasági program mellé fel kell, hogy sorakozzon a város gazdasági élete, pénzügyi, egyéb civil dolgai, tehát ez nonszensz egyébként. Na most még egy dolog. Polgármester úr lebegtette az Együtt Nagykanizsáért Programot, utána viszont készültek stratégiák, komoly anyagok, amibe be lettek vonva a kamarák, civilszervezetek, tehát ezzel ellentétben és a hat hónap elég lett volna arra Polgármester Úr, hogy ezeket a szervezeteket bevonja, véleményüket kérje segítőszándékkal. Kérésem, szavazzunk róla, hogy ez a program akkor lesz végleges, ha a kamarákkal, civilszervezetekkel és egyéb érdekvédelmi szervezetekkel, javaslataikkal kiegészül, pontosodik az anyag. Marton István: Kénytelen vagyok szavaztatni. Természetesen nem támogatom, mert egyszer ugyan elfogadtam, ez a gyengeségem jele volt az előző közgyűlésen, hogy napoljuk el, de akkor a rengeteg napirendre való tekintettel, meg ahogy álltunk az idővel, ezt elfogadtam. Most nem tudom támogatni, tehát kérem, hogy Halász úr javaslatát szavazza le a testület. A közgyűlés 5 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el.
53
Szőlősi Márta Piroska: Én ígérem, nagyon rövid leszek. Miután több helyről is felmerül itt az a dolog, hogy ez a gazdasági program tulajdonképpen az előző testület szándékát mutatja, erre szeretnék reagálni. Én úgy gondolom, hogyha ez valóban így van, akkor felvetődik jogosan bennünk a kérdés, hogy vajon ez miért fordulhatott elő? Hát, Tisztelt Képviselőtársaim, valószínűleg azért, mert az előző ciklusban lehet, hogy akár 3 kg gazdasági program is leírásra került, de valószínűleg ez nem valósult meg, mert ha megvalósult volna, a mi programunkban ez most nem szerepelhetne. Úgy gondolom, hogy fél órát, órát tárgyalni arról, hogy ez a program miért jó, mert miért nem jó, akkor, amikor gyakorlatilag Önök adták meg a választ arra, hogy egyáltalán miért kerülhettek bele a gazdasági programunkban azok a pontok, amik belekerülhettek, úgy gondolom, hogy ez nem igazán célszerű az Önök részéről. Ami pedig a kamarákkal és a civilekkel való egyeztetést illeti, természetesen nem vitatom el azt, hogy az egyeztetés velük szükséges, de ha kicsit cinikus akarnék lenni, akkor megint csak visszautalnék arra, hogy minek is velük egyeztetni, hiszen azt megtették Önök, akiknek ugyanaz szerepelt a gazdasági programjukban, mint a mienkbe nem. Marton István: Minden olyan ügyben, amiben szükség van az Ő véleményük kifejtésére, természetesen egyeztetünk, mint ahogy e felől készségemet én a kanizsai kamara ülésén már korábban, hónapokkal ezelőtt kifejtetem. Polai József: Úgy látszik, Márti előttem már szinte megérezte, hogy mit kívánok mondani és részben elmondta azt, amit én szerettem volna. Én nem tudom, nem értem, hogy miért ez a meglepetés az ellenkező oldalon ülők részéről, hogy vannak átfedések a mi programunkban, illetve emlékeztetnek minket arra, hogy korábban Ők ezt már leírták, ennek egy részét, amit mi is most. Én azt gondolom, hogy ez azért lehet így, mert hiszen ha az utca emberét ilyen alkalomszerűen riporterként megszólítanánk, hogy mit lát fontosnak Nagykanizsán, akkor a leírtakból talán egyet-kettőt, ha nem egy tucatot vagy két tucatot, ha elmondanának Ők is. Bizonyára a termálprogramot elsőként hangoztatnák, meg a munkahelyteremtést is, és még sok más dolgot, amit mindannyian tudnak, mert itt élnek, tudják mi az, ami hiányzik, mi az, ami a komfortérzetet javítaná, illetve az itt élésnek a lehetőségét, a megkedvelését számunkra még elfogadhatóbbá tehetné. Én úgy gondolom, hogy ezek az átfedések éppen ezért vannak, tehát ebből fakadnak, nem véletlenszerűek, hanem a valóság hozza ezt magával. Én is szeretnék arra kitérni nagyon röviden, hogy inkább hiányérzetem nekem is a körzetemet illetően van, mert ha lehetne, akkor kérném, hogy lakótelkek kialakításának az elősegítését, nem azt kérném, hogy földterületeket vásároljunk magánszemélyektől, ugye az nyilván egy kicsit nehezebb ügy lenne, de elsegíteni vagy akár kisebb területek vásárlása útján elősegíteni. Ezt én hiányolom, hogy nincs benne Kiskanizsára vonatkozva. Tóth Nándor képviselőtársam elmondta már a vízelvezetés, belvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés nem lehet fontosabb katonaréten, mint Kiskanizsán, sőt Nagykanizsán, ha ezt prioritásként sorba helyeznénk, sorrendbe, akkor minden értelmes, normális szakember Kiskanizsát venné az első helyre. Nem tudok elképzelni mást. Nem hazabeszélek, hanem a kész tényekről, az állapotokról beszélek. Aztán továbbá. Talán hiányolom belőle az olyan konkrétumokat, ami a környezetszennyező, a lakókörnyezetet, mondjuk zajártalommal és egyéb más forrásokkal, tehát zavaró, az ott lakó embereknek az életét keserítő, mondjuk iparűző tevékenységeknek a házak közelében, az utcákban megtűrését mondjuk, úgymond engedi és nem utalunk arra, hogy belátható időn belül esetleg igyekszünk abban az irányban eljutni, hogy a hatóságaink, azok úgy fogják a döntéseiket hozni, hogy ezeket lehetőség szerint megkérni, nem kikényszeríteni, de megkérni, hogy lehetőség szerint menjenek a lakókörnyezetből és ne ott építsék vagy ne ott fejlesszenek, hanem vigyék máshová a telephelyeiket. Nagyon sok olyan család lakóközösség van Kiskanizsán, tudnám mondani, de most nem fogom, hogy mely ipari vállalkozások ellen szólaltak fel az elmúlt években, és nem egy, nem kettőről tudnék beszélni. Tehát ezeknek valamilyen szinten meg kellene ebbe a munkába jelenni, hogy ez ilyen irányba szeretnénk ezt a vállalkozási tevékenységet úgymond még is csak kikényszeríteni máshova. Visszautalva még arra, hogy utak, járdák. Bármelyik lakó az itt élő emberek közül mondaná. Tehát, amiket mi is szerepeltetünk, vagy hogy mit, hova kell kikötni, hol szívesebben látná a közlekedés lehetőségét, merre lehetne észszerűen elvinni. Higgyék el nekem Uraim, hogy az utca emberei ugyanolyan okosan látják, tudják, ahogy mi, úgyhogy nincsenek bent ilyen mélyen, ahogy mi bent vagyunk. Cserti Tibor: Ügyrendi gombot nyomta és javaslom, ha nem szóltak utána, a vita azonnali lezárását és szavazását, mert méltatlannak érezem a vitát, és én már őszintén szólva szégyellem, hogy a képviselőtestület tagja vagyok. Gondolkodom sok mindenen, ha nem delegált képviselő lennék. Meg is
54
mondom miért. Egyes képviselőtársaimat hallgatva itt, úgy érzem magamat, mint hogyha nem ugyanarról beszélnénk. Gyakorlatilag felhánytorgatjuk azt, hogy ebben a programban bent volt, ebben meg nem. Szembeállítjuk egymással. Hát miről beszélünk? Nem a közösségi ügyek önkormányzati viteléről, Nagykanizsa város jövőjéről, Nagykanizsa város által elért eredményekről és annak a továbbviteléről? Az lenne fura, hogy bizonyos letisztult dolgok nem jelennének meg egy továbbvezetett eredményekben a másiknak a programjába. Gyakorlatilag abból a szempontból ideológiai kiigazításokkal jelentkezhet ciklusokon keresztül egy-egy fajta városfejlesztési, városműködtetési stratégia. És akkor kedves Polai képviselőtársam, Te meg ne fogalmazzál úgy, hogy Tinektek a programotok. Te is a korábbi képviselőtestület tagja voltál. Elfogadásra került egy program, akkor az a képviselőtestület programja. Arról beszélünk. Nem a Tied, az enyém, meg másé. Ha itt elfogadásra kerül a program, én is úgy nyilatkozom mindig, hogy ennek a testületnek a programja. Kötelességünk annak a megvalósítása pártállástól, ideológiától függetlenül. Azért mondom, hogy számomra egy kicsit méltatlan, azért nyomtam ügyrendit, mert megtámadtatva éreztem magam Kedves Képviselőtársaim. Ebből a vitából, én mondtam, nem jövünk ki jól, ha ilyen ideológiával közelítünk a dolgokhoz. Ezt a dolgot gyakorlatilag ilyen szerkesztési elvek mellett csak gyorsan el szabadna fogadni, és mindenki az optimális vagy a lehetséges szintű jó megvalósításán dolgozzon. Nem lehet letenni a demokráciának olyan dolgait, hogy ezt ne lehessen társadalmasítani. Természetes dolog. Nagyon sokan ezt az oldalát fogták meg……részéről hosszú napokat töltöttem el a hátsó részekkel egyeztetve, ugye …analízissel meg a többivel. Nagyon sok polgártársam velem együtt a városban, pénzügyi szféra, gazdasági szféra, intézményekkel, a kamarákkal és gyakorlatilag annak az eredményeit is látom ebben az anyagban. Persze, hogy látom, hát továbbvitték felhasználva ugye. …..én papoljak képzett képviselőtársaimnak, pedagógusoknak, hogy mi a dialektika? Egy kicsit felpörgettem magam, elnézést ezért. Én úgy gondolom, hogy a tanulságait megfogalmazva a politikai szembenálláson lépjünk túl és próbáljunk magunk számára egy cselekvési programot megfogalmazni. A vezető koalíciónak mindig az a fajta házi feladata megvan, hogy bizony próbálja a legoptimálisabbat kihozni ehhez. Ezt a felelősséget az Önök válláról senki nem veszi le. Ha ilyen értelemben lehet mutogatni, akkor én féltve mutogatok mindig a másikra. Ehhez meg jó munkát kívánok. Marton István: Bő 50 %-kal túllépte a rendelkezésére álló időt, de talán nem ok nélkül. Fodor úrnak adom meg utoljára szót. Több hozzászóló nem lévén, Fodor úr után lezárom a vitát. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, valóban azt el kell ismerni, örülünk, hogy végre idekerült egy gazdasági program, amiről jót beszélgethetünk, vitatkozhatunk, és azt gondolom, a cél azért majdnem mindenkinél az, hogy egy olyan elfogadható programja legyen a városnak erre az időszakra, amely valóban végrehajtható vagy legalábbis egyfajta irányt szab, ahol meghatározzuk, hogy mi felé szeretnénk menni, miket kívánunk megvalósítani természetesen, tudva, hogy van, ami meg fog valósulni, van, ami nem fog megvalósulni ezekből a programokból. Azt azért csak mondanám, és én szeretem ezt a másik oldal kifejezést, inkább azt használom, mondanám azoknak a képviselőknek, akik nem fordítottak kellő figyelmet sem ennek az anyagnak a tanulmányozására, sem a korábbi anyagok tanulmányozására, hogy ebben azért vannak átfedések a régi programok között, mert egy halom program már elindult a régi ciklusban és nyilvánvalóan nem tudott objektíven befejeződni, mert például a szennyvíz rekonstrukciós programot nem lehet befejezni, mint ahogy a tömbrehabilitáció az Eötvös téren elindult, de nem lehet befejezni. De ennek az anyagnak egyébként nagy előnye, hogy ugyanazokat a délkeleti, délnyugati útterveket szeretné megvalósítani, amiket már 1990-es évek közepén a közgyűlés elfogadott nagyjából, nyomvonal tervek állnak rendelkezésre, de ennek a hibája viszont az, hogy ezt nem jegyzi meg, hogy azt nem önkormányzati pénzből kell megvalósítani, hanem ezek állami pénzből megvalósítandó utak, hiszen ezek a Közútkezelőhöz tarozó fejlesztések lesznek és ott kellene lobbizni, hogy Közútkezelő fejlesztési terveibe kerüljön be és ehhez kell az önkormányzatnak valamilyen segítséget nyújtani és lehet, hogy ott kell megmondani, hogy azért, hogy ez mielőbb megtörténjen, mi mit vállalunk. Tehát koncepció szinten én elfogadom, de azért ezeken jóval többet kellene még dolgozni, és talán egy kicsit Nemzeti Fejlesztési II. tervhez igazítani és az ott megjelenő esetleges beruházásokat, ami Nagykanizsán érintik itt az úthálózat kapcsán azokat talán meg lehetne egy kicsit említeni ebben. Polai képviselő úrral teljesen egyetértek. Az út és Kiskanizsát érintő fejlesztések ebből az anyagból elég szépen, de kimaradtak. Kiskanizsán szinte már, azt kell mondanom, hogy a fő és gyűjtő közlekedési utak lassan hovatovább járhatatlanná válnak. Azok felújításával, mondok egy utcát, a Pivári utca például, ráadásul, ami fejlesztési elképzelés ott a Haladás és a …..telek miatt, tehát mindenképpen megerősítendő, és ha már ehhez hozzányúlunk, akkor hozzá kell nyúlni
55
valóban a felszíni csapadékvizek elvezetéséhez is, árkok kialakításához és azok karbantartásához, amik megvannak, de ezek is hiányoznak ebből az anyagból. Az intézményi rekonstrukciónál megint csak azt kell mondanom, szintén háthúzódók vannak ugye a Rozgonyi iskola elkezdődött, a Hevesi Művelődési Ház elkezdődött, de hát nem lehetett befejezni egy ciklus alatt, akkor nyilvánvalóan ebben is meg kell, hogy jelenjen, mert az meg badarság lett volna, ha ez az anyag nem tartalmazza a már elkezdett fejlesztéseket. Összességében azért azt kell mondani, hogy - legalábbis én azt gondolom - ez az anyag több mint a semmi. Nyilvánvalóan el kellene fogadni, támogatni kellene, aztán majd meglátjuk mi lesz ebből, de azt meg aztán külön köszönöm én is valóban, itt az előterjesztésben azt olvasom, hogy készítette Tóthné Krémer Mária közgazdasági tanácsadó, mint megtudtuk elkészült ez az anyag most 2007. áprilisában, bizonyítandó a 2006. őszi FDESZ-es polgármester programot. Marton István: Fodor úr, hát márciusában készült, mert ha megnézné, akkor március 20-i dátum van rajta, ez a végső tisztázat. Annyit azért mondanék, hogy bizony-bizony a programok jó része sok-sok közgyűlésen ível ált, mert emlékszem rá, hogy a regionális szennyvízkezelési program, az bizony 2000ben már téma volt és ebben a pillanatban sem áll a kivitelezés semmilyen stádiumban, mert gyakorlatilag a tervezés folyik 2007-ben, és ha nagyon nagy szerencsénk lesz és tudjuk biztosítani az önrészt, meg megnyerjük a pályázatot, akkor jövőre talán már fizikálisan megy a dolog. Ez vonatkozik mindenre, az elkerülő utakra is. Ott nemcsak Ágazati Operatív Program, meg nemcsak a Közútkezelő feladata, ott a Regionális Fejlesztési Tanácsnak a pénzeire is szükség lesz. Tehát a pénzeket több helyről és nagyobb önrésszel lehet összeszedni. Ebben Önnek igaza van. Több hozzászólót nem látok, ezért a vitát lezárom és kérem, hogy aki meg tudja szavazni a határozati javaslatot, mely szerint az önkormányzat 2007-2010. évi időszakra vonatkozó gazdasági programját megtárgyalta és elfogadta, aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot. A közgyűlés 21 igen és 2 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 129/2007.(IV.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2007-2010. évi időszakra vonatkozó gazdasági programját megtárgyalta és azt elfogadta. Határidő: Felelős :
folyamatos Marton István polgármester
8. Javaslat a Kanizsa Újság Kft. és a Kanizsa TV Kft. székhelyének változtatására (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: Amiről a múlt közgyűlésen már napirenden szerepelt, arról szólunk ismét. Nem tartalmaz ez többet, minthogy a Tisztelt Testület felkéri személyemet, hogy vizsgáljam meg ennek a két gazdasági társaságnak a Medgyaszy Házba való telepítésének a lehetőségét. Egyébként itt éppen baloldalról hallok egy olyan hangot, hogy az egyesítését? Hát erre nem kértem felhatalmazást, de ha itt sokan erőltetik, akár ezt is megvizsgálhatjuk. Ez maradjon a jövő titka, hogy ebben mit teszünk. Én egyelőre arra kérem az Önök felhatalmazását, hogy bízzanak meg azzal, hogy ennek a lehetőségét tisztázzam. Röst János: Én megbízom a polgármestert, hogy dolgozzon, de nem értem most sem az anyagot, hogy ehhez miért kell egy megbízás. Az elmúlt közgyűlésen arról volt szó, hogy a közgyűlés azt kéri, hogy készüljön egy koncepció arról, hogy működtetjük ezt az épületet, majd azt követően tárgyaljuk meg a két intézménynek a székhelyét. Ehhez nem kell új beterjesztés. Mondjuk azt, hogy rendben van? Hát rendben van, akkor szavazzuk meg.
56
Marton István: Röst úr, én nem akarok hosszas indoklásba bonyolódni, de feleslegesen nem szeretek dolgozni, és hogyha a közgyűlés eleve nem bízna meg, akkor feleslegesen dolgoznék valamin, ami nem áll szándékomban. Van nekem annyi feladatom, ami kitölti a munkanapjaimat bőségesen. Balogh László: Ugyan az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság ezt az előterjesztést nem tárgyalta, de mivel a kulturális negyedről szól, ezért muszáj néhány mondat, mert itt rákérdeztek itt már az előző napirendek kapcsán is néhány fontos előttünk álló dologra. Én értem azt, hogy ilyen formában miért jöhetett elő ez az előterjesztés, bizonyára vannak pénzügyi okai, bizonyára minőségi feltételek közé kerülhetnének így saját médiumaink, de jogosnak tartom azt, hogy egy ilyen nem megkötött kezű határozati javaslat áll előttünk, tehát amely csak a lehetőség megvizsgálásáról szól és nem arról, hogy az első, illetve a második emeletre mi kerüljön. Én megvártam volna ezzel együtt mondjuk, a májusi közgyűlést, amikor a kanizsai kulturális centrum és benne a Medgyaszay Ház ügyére véglegesen pontot teszünk. Szeretném azonban, ha a Medgyaszy Ház és az esetleges leendő kanizsai kulturális centrum vezetésének is lenne helye, mondjuk ebben a házban, sőt a ház közösségi helyeiért jelentkező civileknek is lenne helye, mondjuk a Petőfi u. 5-ben, ez tovább visz. Inkább visszakanyarodnék, így fogadom el az előterjesztést, ha nem mondjuk ki véglegesen azt, hogy hova kerüljön a TV, illetve az újság, hanem a kanizsai kulturális centrumos előterjesztésben véglegesítjük a közművelődési intézményeink és közösségi tereink, a koordinálandó kulturális hálózat végleges felépítését. Higgyék el képviselőtársaim, amíg a HSMK rekonstrukció alatt áll és ezért elfoglalja a Medgyaszay Házat, semmi sem sürget bennünket, sőt a kiérlelt, fontos döntésnek csak előnyei vannak. Példaértékű, kulturális modellt szeretnénk. Már készül a javaslat közművelődési intézményeink további működtetésére, a május végi közgyűlés talán dönthet majd, addig még előkészítő munka áll előttünk, illetve már elkezdődött hónapokkal ezelőtt. Marton István A HSMK rekonstrukciója, az három hónapon belül befejeződik és mivel körülbelül a kulturális koncepció elfogadása legalább ennyit késett, az én felfogásom szerint, ezért itt van a nyakunkon az egész. Azzal nagyon egyet tudok érteni, hogy a civil szervezeteknek mondjuk, a Petőfi u. 5-ben biztosítsunk helyet. Azzal végképp nem tudnék, hogy netán itt biztosítsunk. Itt nem szól másról, mint ahogy Ön is mondta, hogy ennek a lehetőségét bontsuk ki, hogy ebbe az objektumba ez a két szervezet áthelyezhető-e vagy nem. Halász Gyula: Maximálisan egyetértek Balogh képviselőtársam álláspontjával, és én is azt támogatom, hogy azért ezt gondoljuk át, mert miről is van szó? Arról van szó, hogy két médiumot idehoznánk a házba, majd utána egy később elfogadott koncepció szerint egy non profit szervezet működne itt. Kérem szépen, van egy színpad vagy egy dobogó, ami alkalmatlan színházi előadásokra, de gondoljuk meg, hogyha ifjúsági szervezetek, amatőr csoportok fel akarnak lépni, hát hogyan fog kinézni ez a helyzet. Tehát egy teljesen zagyva, letisztázatlan tulajdoni viszonyok és működtetési viszonyok között már eleve teremtünk egy olyan stabil pontot, amikor a két médiumot beköltöztetjük ide, és nincs például öltöző, nem tisztázott a konyhának a szerepe, hogy hogyan fog az működni. Tehát az egész házat egyben kellene nézni, és nem szabadna ilyen ad hoc megoldásokat, ötleteket feldobni, hogy ideköltözzön a két médium, amikor az egésznek a koncepciója még nem világos, nincs eldöntve. Tehát nem tudom elképzelni azt, hogy többféle szervezet, többféle tulajdoni viszonnyal hogy tudna ez az épület működni, tehát én magát a felvetést is abszurdnak tartom. Szőlősi Márta Piroska: A képviselő kollégának a mondataira szeretnék reagálni, miszerint az egész házat összességében kellene nézni és abszurdum, hogy most itt mi minden össze akarunk zagyválni. Csak egyetlenegy dologra szeretném felhívni a figyelmét, valószínűleg ezt akkor kellett volna megtenni, mielőtt ez a ház felújításra került volna, és akkor ezt most nem jelentene nekünk problémát. Marton István Több hozzászólót nem látok, ezért a kérem a Tisztelt Testületet, hogy amennyiben egyetért a határozati javaslattal, amely úgy hangzik: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésnek megfelelően felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg a Kanizsa Újság Kft. és a Kanizsa TV Kft. székhelyének a 8880. Nagykanizsa, Sugár u. 5. szám alá történő áthelyezésének lehetőségét, vagyis ide a Medgyaszay Házba, aki ezzel egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot.
57
A közgyűlés 19 igen, 1 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 130/2007.(IV.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésnek megfelelően felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg a Kanizsa Újság Kft. és a Kanizsa TV Kft. székhelyének a 8880. Nagykanizsa, Sugár u. 5. szám alá történő áthelyezésének lehetőségét. Határidő: 2007. május 31. Felelős : Marton István polgármester (Operatív felelős: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző)
9. Tájékoztató a 2006. évi ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előterjesztő: Marton István polgármester Marton István: A Polgármesteri Hivatal múlt közgyűlésen elfogadott 161 néhány oldalas jelentésében ez már benne volt. Ez most itt összefoglalva taglalja, mert kötelező önálló napirendként tárgyalni. Nincsen benne semmi újdonság, és mivel nem látok hozzászólót, ezért a meg sem kezdett vitát le is zárom azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2006 évben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól készült éves beszámolót elfogadja. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazza meg. A közgyűlés 13 igen, 5 nem és 3 tartózkodás szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza:
131/2007.(IV.12.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2006 évben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól készült éves beszámolót elfogadja.
Marton István: Röst Úr! A helyéről szóljon, ha szólni akar. De tudja mit, Röst Úr! Én megszavaztatom, ha nagyon úgy akarják, hogy most a soron kívüli ülésen tárgyaljunk erről. Aki úgy gondolja, hogy a napirend utáni felszólalásokat hallani akarja most, és a két hét múlva aktuális soros ülésen, az nyomja meg az igen gombot. Én nem akarom hallani őket, én a nem gombot javaslom megnyomásra. A közgyűlés 5 igen, 14 nem és 1 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Bicsák Úr! Szeretni fogják két hét múlva is. Sőt, akkor két héttel később múlik el a szeretet.
58
Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 132/2007.(IV.12.) – 133/2007.(IV.12.) számú határozata később kerül kihirdetésre.
Marton István polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén az ülést 20.05 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólások lényegét tartalmazza.)
K. m. f.
Dr. Kelemen Marcell jegyző
Marton István polgármester
59
