3397-1 JEGYZŐKÖNYV Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottsága 2010. február 11-én tartott rendkívüli üléséről Az ülésen jelen vannak: Kormos Tibor, a bizottság elnöke Beck Zoltán, a bizottság képviselő tagja Tóth Károly, a bizottság képviselő tagja Vajda Júlia, a bizottság külső tagja Dobák Lászlóné, a bizottság külső tagja Pacsika Emília, iparművész, felkért társtervező Dr. Tóth Attila, művészeti író Nagy Edit, az Építési Iroda munkatársa Dr. Holzinger Gabriella, a Jegyzői Iroda munkatársa Kerek Attila, rendezvény referens Dr. Antal Anikó, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársa Pappné Zánthó Rita, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársa Száz Krisztina, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársa Hódiné Zanócz Márta, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda munkatársa Kormos Tibor: Köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a bizottság 3 fő önkormányzati képviselővel és 2 fő külső szakértő taggal határozatképes. Külön köszönti a megjelent vendégeket, Pacsika Emíliát, Tóth Attilát és Nagy Editet. Javaslatot tesz a napirendekre. Első napirendi pont a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, második a Művésztéglák lesz, majd harmadikként az Egyebek. Aki ezzel egyetért, kéri szavazzon. A bizottság 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 3400-7/2010. (II. 11.) KKIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottsága 2010. február 11-én tartott ülésén a következő napirendet fogadta el. 1.
A Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása Előterjesztő: Kormos Tibor bizottsági elnök
2.
Művésztéglák koncepciójának jóváhagyása Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
3.
Egyebek
Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, az Oktatási, Kulturális és Sportirodát, a Kabinetet, valamint a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalt jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. 1. napirendi pont: A Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása Kormos Tibor: Megkérdezi, hogy van-e kérdés, hozzászólás a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadáshoz? Amennyiben nincs, kéri szavazzanak. A bizottság 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: 3400-8/2010. (II. 11.) KKIB sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottsága megtárgyalta a bizottság elnökének 20130/2010. számú előterjesztését - A Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság szervezeti és működési szabályzatának elfogadása tárgyában - és az alábbi határozatot hozta. A Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság szervezeti és működési szabályzatát az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/1995. (VI. 16.) Kgy. rendelet 69. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a jelen határozat mellékletétben foglaltak szerint fogadja el. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalt, az Oktatási Kulturális és Sportirodát és a Kabinetet jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. A 3400-8/2010. (II.11.) KKIB sz. határozat melléklete A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottságának szervezeti és működési szabályzata Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottsága az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/1995. (VI. 16.) Kgy. rendelet 69. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság működésének részletes szabályait a következőképpen állapítja meg:
1.1. A bizottság neve: Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság. 1.2. A bizottság létszáma: 8 fő, ebből 5 fő választott önkormányzati képviselő és 3 fő a közgyűlés által választott külső szakértő.
1.3. A bizottság tagjainak a jogai és kötelességei azonosak. 1.4. A bizottság munkájában a döntések szakmai megalapozottságának biztosítása érdekében, indokolt esetben, a választott tagokon túli külső szakértőket is felkérhet. 1.5. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el. 2. A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben: a) előkészíti a közgyűlés döntéseit, b) dönt az önkormányzati rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben, c) szervezi a közgyűlés döntéseinek végrehajtását, d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását, e) állást foglal a közgyűlés által meghatározott előterjesztésben foglaltakra, f) ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját, g) ellátja a közgyűlés által esetenként meghatározott feladatokat. 3.1. A bizottság munkaterv alapján működik, amely a közgyűlés munkatervéhez igazodik. 3.2. A bizottság rendes ülését általában kéthetente szerdánként, 16 órakor tartja. Ülésének összehívásáról a bizottság elnöke - távollétében alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára vagy a bizottság tagjai egyharmadának kérésére össze kell hívni. 3.3. A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagok közül a nem közgyűlési előterjesztéseket papíron, az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, és az egyéb meghívottaknak. A bizottság képviselő tagjai a bizottság napirendjén szereplő közgyűlési előterjesztések közül a nyilvános ülésen tárgyalandókat Szeged város hivatalos honlapjáról tölthetik le, a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a honlapról az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. A bizottság nem képviselő tagjai a bizottság napirendjén szereplő közgyűlési előterjesztéseket papíron, a meghívó mellékleteként kapják meg. 3.4. A bizottság ülésére meg kell hívni a jegyzőt, az illetékes tisztségviselőt, a területileg illetékes képviselőt, illetve szükség szerint a kisebbséget érintő napirend tárgyalására a kisebbségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett irodavezetőt, továbbá más érdekelteket. A bizottság elnöke az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a bizottság ülésére más érdekelteket is meghívhat, akik az adott napirend vitájában a bizottság döntése alapján szólalhatnak fel. 3.5. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: tisztségviselő, jegyző, bizottság, képviselő, a polgármesteri hivatal szakirodájának vezetője. A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság ügyviteli titkára, illetve jegyzőkönyvvezetője útján juttatja el a bizottság elnökének. 3.6. A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a közgyűlés által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt 7 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a közgyűlést megelőző nap 11 óráig köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a közgyűlés megkezdéséig
foglalhat állást. 4.1. A bizottság ügydöntő határozatot a közgyűlés által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaira nézve hoz. 4.2. A bizottság a közgyűléstől kapott hatáskörök gyakorlását nem ruházhatja tovább. 4.3. A bizottság a polgármesteri hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthat meg. 4.4. A bizottság a polgármesteri hivatal munkájának ellenőrzése során intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat, vagy egyéb módon nem vonhatja el a polgármesternek a hivatal irányítására vonatkozó jogkörét. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. 4.5. A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság határozatképtelenségét is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek. 4.6. Más bizottsággal való hatásköri összeütközés esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással az érintett bizottság nem ért egyet, hatásköri összeütközés tárgyában a közgyűlés dönt. 4.7. A bizottság ügyviteli feladatait az ügyviteli titkár és a jegyzőkönyvvezető látja el. 4.8. A bizottság iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
5.1. A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Az előterjesztésnek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek. 5.2. A bizottság rendes üléseinek meghívóját és a napirendek írásos anyagait - az előzetes törvényességi vizsgálaton már átesett előterjesztésekkel együtt - a bizottsági ülés előtt 5 nappal kell a bizottság képviselő tagjai részére a polgármesteri hivatal Széchenyi tér 10. sz. alatti épület portáján elhelyezni. A bizottság külső tagjainak és a külső meghívottaknak a meghívót postai úton kell eljuttatni A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 2 nappal előbb kell kézbesíteni. A bizottság sürgős döntést igénylő ügyeket is napirendre tűzhet; ez esetben a kézbesítési határidőtől eltekinthet. 6.1. A bizottság ülését az elnök, távolléte esetén az alelnök vezeti (a továbbiakban: az ülés elnöke).
6.2. A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, köztük a bizottság elnöke távollétében alelnöke - jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő bizottsági tagok több mint a felének igen szavazata szükséges. 6.3. Az ülés elnöke az ülés megkezdésekor megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés folyamán szükség szerint ellenőrzi. Határozatképtelenség esetén az elnök jogosult az ülést egy héten belüli időpontra elnapolni. 6.4. Az ülés elnöke javaslatot tesz a napirendre, esetleges módosítási indítvány után a bizottság egyszerű többséggel dönt a napirendről. 6.5. Az ülés elnöke köteles: a) írásbeli előterjesztés esetén lehetőséget adni annak szóbeli kiegészítésére, b) a vita során mindenkinek legalább egyszer szót adni, c) biztosítani a vita jegyzőkönyvezhetőségét, d) figyelmeztetni a civilizált vita szabályai ellen vétőket. 6.6. Az ülés elnöke jogosult: a) javaslatot tenni a vita lezárására, amit a bizottság tagjai vita nélkül szavazással döntenek el, b) megfogalmazni vagy módosítani a határozati javaslatot, c) az adott napirend vitájában a szót megadni, megtagadni - a megtagadást indokolnia kell. 6.7. A bizottság tagja köteles a bizottság elnökének bejelenteni, ha a bizottsági ülésen nem tud részt venni. 6.8. Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, és ezzel akadályozza a bizottság hatékony működését, úgy a bizottság javasolhatja a közgyűlésnek a bizottsági tagsága megszüntetését. 6.9. Ha a bizottság tagjai bármilyen - a bizottság hatáskörébe tartozó - ügyben előzetes tárgyalást folytatnak, akkor kötelesek arról a bizottságot szóban vagy írásban következő bizottsági ülésen tájékoztatni. 7.1. A bizottság ülései nyilvánosak. 7.2. A bizottság zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, zárt ülést rendelhet el az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, és a kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 7.3. A zárt ülésen a bizottság tagjain kívül a tisztségviselők, a képviselők, a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, a bizottság ügyviteli titkára, az Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője, osztályvezetője, kisebbségi ügyet érintő kérdés tárgyalásakor a kisebbségi szószóló, meghívása esetén az érintett, a szakértő és a napirend előterjesztője vehet részt.
8.1. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. 8.2. A bizottsági tag köteles a személyes érintettségét bejelenteni a bizottságnak. A döntéshozatalból való kizárásáról minősített többséggel a bizottság dönt. A döntéshozatalból kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 9.1. A bizottság ülésének jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvvezető készíti el, azt a bizottság elnöke és a bizottság alelnöke, továbbá a polgármesteri hivatal kijelölt munkatársai: az ügyviteli titkár és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottság elnökének vagy alelnökének a bizottság üléséről való hiányzása esetén az ülés elnöke a jegyzőkönyv hitelesítésére a bizottság egy tagját jelöli ki. 9.2. A bizottság üléséről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek első példányát iktatni kell, és az irattárnak le kell adni. A jegyzőkönyv második és harmadik példányát legkésőbb az ülést követő 8-adik napig a jegyzőnek kell megküldeni. 9.3. A bizottsági határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A bizottsági határozat első példányát ezt követően iktatni kell, és az irattárnak le kell adni. A határozatot meg kell küldeni a tisztségviselőknek, a jegyzőnek, a Jegyzői Irodának, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnak és a határozattal közvetlenül érintetteknek. A közgyűlés ülését közvetlenül megelőző bizottsági ülésnek a közgyűlés napirendjével összefüggő határozatairól a Jegyzői Iroda soron kívül kap értesítést. 9.4. A bizottság döntéseiről, határozatairól - a törvényességi ellenőrzést követően - az érdekelteket haladéktalanul értesíteni kell. 9.5. A jegyzőkönyv szövegét a polgármesteri hivatal szerverén elektronikus formában is tárolni kell. Jóváhagyta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottsága a 3400-8/2010. (II.11.) KKIB sz. határozatával.
2. napirendi pont: Művésztéglák koncepciójának jóváhagyása Kormos Tibor: Felkéri Pappné Zánthó Ritát, ismertesse milyen előrelépés történt ez ügyben az elmúlt bizottsági ülés óta. Pappné Zánthó Rita: A bizottság összeállított és megszavazott egy koncepciót, amely alapján megszületett egy újabb névsor. A kezdeményezőknek volt észrevétele a bizottsági határozatot illetően. Ők most jelen vannak és szeretnék elmondani a véleményüket. Kormos Tibor: A bizottság úgy döntött, hogy öt műfajban – úgymint – Irodalom; zeneművészet; építőművészet; képzőművészet, fotó; Színház-, film-, és előadóművészet – javasol neveket.
Hangsúlyozza, hogy mindazok, akiknek köztéri szobra, emléktáblája van, vagy utca intézmény van elnevezve róla, nem lehet a jelöltek között. Ami még nagyon fontos, hogy munkásságuk Szegedhez kötődjön. Nagy Edit: Elviekben a határozat tartalmával egyetértenek, egyetlen egy kivétellel. Azzal nem értenek egyet, hogy akiről már valamiféle megemlékezés történt,nem szerepelhetnek a művésztéglákon. Elhozta bemutatni a téglát, hogy látható legyen, ez egy annyira minimális jelzés értékű felirat és nem szeretné, ha pont azok maradnának ki, akiket nagyoknak tartanak. Egyenrangúan mindazok szerepeljenek, akik ezekben a művészeti ágakban jeleskedtek, ezek egységesen legyenek jelen. Ezt leírta a levélben is. Mint egy útikönyvben, úgy villanjanak fel a nevek, és így nem maradhat ki senki. Amúgy is problémát vet fel, hogy mi van akkor ha valakinek két év múlva szobrot emelnek, és lent van a téglája. Egységesen szeretnék kezelni. Ez a válasza a korábbi határozatra. Tóth Károly. Nincs annyi tégla, nincs annyi hely. Ennyi név nem fér rá. Valamilyen szűkítő szempontot kellett választani. Ezek után hány tégla maradna üresen? Nagy Edit: Több ezer téglát raknak le. Ezek, ahogy lerakják a téglákat, belesimul a mezőbe. A rakásmódtól nem is lesz különböző. Ahogy a Kárász utcán vannak a téglák lerakva, összeforgatva, ez ugyanúgy történik. Tehát fel sem tűnik messziről, esetleg ott látható, hogy valami van a téglán, és közelebbről olvasható. Ez azt jelenti, hogy bővíthető minden irányban. Akár a Reök palota elé, akár a Kölcsey utca folytatása a Kelemen utca felé, illetve folyamatosan bővítik a rehabilitált területeket, és a Dugonics téren is cserélik a burkolatot. Sok-sok lehetőség van. Tóth Károly: Ez új körülmény, mint amiről eddig szó volt. Pacsika Emília: Az eredeti koncepció az volt, hogy ez egy kezdet, de a lehetőség mindig benne van a bővítésre. Kormos Tibor: A bizottság kizárólag arról tárgyalt, hogy lesz a Kölcsey utca, vagyis a művészek utcája és nem beszéltek tovább, csak erről. Százhuszonegy-néhány tégláról szólt a történet, most meglepődve hallja, hogy mások a lehetőségek. Nagy Edit: Sajnálja, hogy ez nem derült ki a dokumentációból, de mindig is így gondolkodtak. Nekik természetes volt, lehet, hogy ezért pontosan nem lett rögzítve. Pacsika Emília: A Főépítész asszony kérésére írt levelében ez benne van. Amit Tóth Attilával közösen készített – miután a cégük őt kérte fel, hogy a névsor javaslatát tegye meg,– abban az anyagban is benne van, hogy ez bármikor bővíthető. Személy szerint ő úgy gondolta amikor ez az ötlet támadt, hogy ez bárhol folytatható a városban, bárhol, bármely intézmény környékén a saját műfajában. A színháznál, a TIKnél, a múzeumnál. Kormos Tibor: névsorra.
Szeretné, ha visszatérnének az eredendő problémára, magára
a
Dobák Lászlóné: Szeretné, ha a bizottság visszatérne ahhoz az eredeti elképzeléséhez, hogy csak elhunyt személy szerepelhessen a téglákon.
Kormos Tibor: Igen, egyetért ezzel. Sőt még a koncepció részévé kellene tenni, hogy bizonyos idő is teljen el, amíg itt szerepelhetnének. Legalább öt év. Dr. Tóth Attila: Átnézte az új névsort, és itt van néhány nagyon megfontolandó javaslat. Az egyik az időbeli korlát. Amellett van, hogy az időhatárt ne szűkítsék, egyébként is a régmúltból nagyon kevés nevet emeltek be ebbe a koncepcióba. Azért, mert akkor joggal lennének hiányérzetek. A másik az, hogy természetesen amikor ezt a névsort összeállították, azzal a szándékkal tették, hogy ez vita tárgya lesz. Ez addig bővíthető, amíg közmegegyezés nem születik erről. Az elvek most újra elevenítődtek. Egyetlen dolgot vetne még föl. Emléktábla, szobor vagy épület ha viseli az illető nevét – véleménye szerint ne legyen kizáró ok – ez nem az emlékezésnek a helye, ez egy teljesen más szerepkörű dolog, inkább populáris emlékállítás. Ráadásul van egy olyan attitűdje, amelyik több mint a szobor és több mint az emléktábla, mégpedig az, hogy hozzájárultak Szeged építéséhez. Pont a legnagyobbakról van szó, akik nem hiányozhatnak. Tóth Károly: Súlyos aránytalansághoz vezetne, hogyha most nem ragaszkodnának az eredeti szempontokhoz. Az eredeti szempont az volt, hogy csak 126 téglával kalkuláltak, hogy akiről már van szobor, tábla egyéb, az ne kapjon helyet. Azért hiányzik innen az irodalomból Móra Ferenc, Mikszáth, Tömörkény. Ugye milyen súlyos aránytalanság, hogy ők nincsenek itt. Ne nyissuk meg ezt. Azonnal óriási felzúdulás lesz. Arányos-e, hogy most öt irodalmár nevét látjuk. A legnagyobbakét nem, pedig munkásságuk nagy részét Szegeden töltötték. Most maradjunk az eredeti elképzelésnél, legalábbis ebben a körben, mert nem lehet esetlegesnek venni. Most továbbra is azt mondjuk, hogy akinek már valamilyen módon, ennél magasabb szinten a város emléket állított, akkor ő most ne kapjon téglát. Majd visszatérhetnek erre, de az aztán egy nagyon alapos áttekintés lesz. Kapásból lehetne legalább húsz olyan írót mondani, akinek a munkássága képvisel akkora értéket, hogy téglát érdemel. Magyarázni kell valamivel azt is, hogy miért van ötször annyi képző- és fotóművész mint irodalmár. Vajda Júlia: Egyetért Tóth Károly véleményével. Ha most már ez a fantasztikus kitaláció megszületett, akkor legyenek lokálpatrióták és becsüljék meg azokat a szegedieket, akiknek semmilyen emléket nem emeltek, viszont 20-30-40 évig itt dolgoztak, éltek és küzdöttek a városért és nem kaptak érte semmiféle megemlékezést. Viszont érnek annyit, mint azok, akikről minden városban itt Magyarországon van emlékmű. Éppen ezért, hogy nem nagy ügy és bővíthető ezért úgy gondolja, hogy legyenek ott a hétköznap emberei, mert róluk nem sokan beszélnek. Itt van például Kodály Zoltán vagy Domján Edit. Szegedhez semmi köze, ők a nemzeté. Az is legyen a szempont, hogy minimum 5 évet töltsön a városban, olyan aki nyomot hagyott a város embereinek az életében. Dr. Tóth Attila: Ha most a nagy neveket kizárjuk, meg akikről más megemlékezés történt vagy nemzeti jelentőségűek és kimaradnak a tégla ügyből, akkor lesz egy olyan olvasata a tégla ügynek, hogy a kicsik és a Szegeden jelentősek. Kialakulhat egy olyan értelezése a dolognak, amit senki nem akar. Pont a nagy nevek teszik komollyá ezt a dolgot. Tóth Károly: Ez igaz, de súlyos értékzavarhoz vezetne, ha a kulturális bizottság nem vesz tudomást Mikszáthról, Radnótiról, Móra Ferencről, Juhász Gyuláról. Dr. Tóth Attila: De hát ő pontosan erről beszélt. Tóth Károly:
De ha a teljességre törekednek, akkor még hónapokig kellene ezen
dolgozni. Ő éppenséggel nem ezt mondta. Igaz ugyan, amit mondott Tóth Attila, hogy megvan annak a kockázata, hogy rossz olvasata lesz, hogy- bocsánat - a kulturális második vonal lesz. Kormos Tibor: Ezt a szóhasználatot azonnal felejtsék el. Tudna erre több ellenpéldát mondani a művészvilágban. Pl. Pál István, aki nagy színházalkotó ember volt. Belátható időn belül nem kerül be a Pantheonba és nem állítanak neki szobrot. Van két problémája. Az egyik: miért mondanak mindent kétszer? Miért kell mindent kétszer mondani ebben a dologban, hogy Szeged miért büszke ezekre az emberekre. Van ennek egy jelképe. A téglát, ha összerakják, lesz belőle egy út, ez az út a művészetek útja. Itt éltek Szegeden és hozzájárultak ezzel. Miért nem értenek akkor egyet? Pacsika Emília: Maximum ott lehet nagy csattanás, ahol országosan nagy hírű, de mégis Szegeden alkotott és van intézmény elnevezve róla. Kormos Tibor: Innentől fogva deklaráció kérdése, hogy akkor azt mondják, hogy a mindenkori kulturális bizottság ezen elvek alapján dönt arról, hogy ki kerül majd oda. Dr. Tóth Attila: Ez abszolút jó megoldás, csak az alapanyagot kell bölcsen letenni és akkor abszolút folytatható. Pacsika Emília: Tudja, hogy nehéz ez a döntés mindenkinek. Pappné Zánthó Rita: Nem jó szívvel állította össze ezt a második koncepció névsorát. Mert ha bárki idejön és Szeged neve számára ismert és mond valamit és elkezdi olvasgatni, megkérdezheti, hogy hol vannak a nagyok? Senki nem mondja neki, hogy menj el ide vagy nézd meg azt, mert ott van emlékhelye. Az utca embere nem fogja érteni a logikát miért ők kerültek ki. Kormos Tibor: Ez igaz. De ki lehetne adni egy olyan füzetecskét, amely magyarázatot ad erre. Adott esetben a Reök palotában hozzá lehetne jutni. Kerek Attila: Ezekhez a téglákhoz le kell majd térdelni, mert a Kárász utcán a téglában lévő írást nem tudja elolvasni. Közben Nagy Edit megmutatja a téglákról készült fotókat, és elmagyarázza melyik technológia a legmegfelelőbb, hogy szemmagasságból olvashatók legyenek a téglák. Utal még az idő rövidségére, mert le kell gyártani a téglákat Vajda Júlia jelzi, hogy elfoglaltsága miatt szeretne távozni. Kormos Tibor: Akkor sajnos határozatképtelenné válik a bizottság. Beck Zoltán: Villámgyors döntés kellene a téglagyártás miatt. Elvileg talán tudnának hozni gyorsan egy határozatot. Olyan határozatot hozzanak, ami lehetővé teszi, hogy tudjanak dolgozni. Kormos Tibor: De a nevek már kellenének.
Beck Zoltán: Úgy gondolta, hogy csak a tégla típusokról kell dönteni. Nagy Edit: Azt szeretné kérni, hogyha az eredeti névsorhoz hajlanak, akkor ő azt támogatja, hogy az országosan, de nem szegedi művészeket - mint pl. Kodályt - vegyék ki, de ne variálják át teljesen a névsort most. Vajda Júlia: Amit ő kiegészítésként beletett a javaslatba, ahhoz ragaszkodik. Ezek az emberek szegediek voltak és sokat tettek a városért. Nagy Edit: Konkrétan hány névről van most szó? Pappné Zánthó Rita: Ez konkrétan 69 név. Nagy Edit: A plusz 50-60 név az sok. Inkább az lenne számukra a megfelelő, hogy amit most kihúznak, ahelyett kerüljön be más. Kormos Tibor: Az nem jó. Ha x nagyot kiveszik, y nagy miért marad bent? Ez nagy probléma. Ha megállapítanak egy koncepciót, annak nagyon körbehatároltan kell mennie. Vagy amit a bizottság összeállított az megy, vagy az eredeti hozott változat. Ebből is, abból is, köztes állapot nem lehet. Pacsika Emília: Azt nem lehetne, hogy az eredeti névsorhoz hozzáteszik a Vajda Júlia által javasolt neveket is? Nagy Edit: Második ütemként esetleg, de költségvetésileg pillanatnyilag nem lehetséges. Vajda Júlia: És hány név az, ami most belefér a költségvetésbe? Nagy Edit: Száz - százharminc, ez még belefér a költségvetésbe, de már plusz hatvan nem. Kerek Attila: Mi az utolsó határideje ennek? Pacsika Emília: Már kellene. Kerek Attila: Mi a végső szám, amit még ki lehet fizetni? Nagy Edit: Százharmincnál meg kellene állni. Beck Zoltán: Egy-két rendező elvet meg kell állapítani, mert különben sosem születik döntés. Tóth Károly: Szerinte elég jó, egyértelmű rendező elvet állapított meg a bizottság. Így állt össze a névsor. Ezt nem lehet félig-meddig felborítani, mert akkor elő kell venni egy tiszta lapot és újra kell tárgyalni az egészet. Vagy nagyon szigorú keretek között tartják azt, amit elhatároztak, vagy ha ezt megnyitjuk, ne csináljanak semmit. Most maradjanak a bizottság elképzelésénél. Nehéz jól dönteni, nagyon nehéz szívvel mennek majd el innen. Félő, hogy mindenkit méltatlan támadás ér. Beck Zoltán: Határozatot kell hozni.
Kormos Tibor: Nincs határozathozatali kényszer, mert már egyszer döntött a bizottság. Tóth Károly: De most valamit kellene dönteni, nem? Kormos Tibor: Van egy határozat, amit a múltkor hozott a bizottság. Annak megfelelően össze van állítva egy névsor. Arról a névsorról lehet beszélni, de dönteni nem tudnak. Egyébként határozatot az elvekről nem kell hozni. Vagy azt visszavonják, és újat hoznak helyette. Tóth Károly: Abból indultak ki, hogy 120 név kerüljön ide, ez volt a legerősebb rendező elv. Dr. Tóth Attila: Az, amit javasolt a bizottság, hogy akinek már meg van örökítve az emléke, ebből a névsorból teljesen kiesik. Ezzel kezd megbarátkozni, mert világos és nagyon egyértelmű álláspont, valamint pontosan mérhető határokat szab a döntésnek. Ez eddig jó. Egyetlen probléma van ezzel, hogy ki magyarázza meg az utca emberének, hogy x, y, z közismert ember miért nincs itt, és a számára ismeretlen nevek miért szerepelnek? Kormos Tibor: Ő azt is el tudja képzelni, hogy lehet javaslatot tenni. Miután bővíthető. Akkor akár egyenként is tudnak dönteni nevekről. Tóth Károly: Ennek a döntésnek a kommunikációja nagyon fontos. A bizottság nem teljesen dilettáns emberekből áll. Felállítottak egy szempontrendszert, ami alapján azt mondják – ezt célszerű lenne határozatba foglalni -, hogy nem azért döntöttek így, mert semmibe veszik Tömörkénynek, Mórának meg Mikszáthnak, József Attilának stb. munkásságát, hanem azért mert ők már méltó módon kaptak emléket a várostól. Ezt nagyon lényegesnek tartja, hogy ez az első körös döntésnek a szakmai indoka. Nyitva hagyva a lehetőséget, hogy ez bővülhet. Mert lehet, hogy Kodálynak van egy tere, de valószínűleg a turisták nem mennek arra, nem nagy turisztikai attrakció. A belvárosban meg sokan megfordulnak, és ha ezeknek a hírességeknek van is bármiféle megemlékezés, azért egy tégla még jól jönne. Ez azonban azt veti fel, hogy a második kör, egy teljesen üres lapon induló tervezés. Ennek a technikáját végig kell gondolni, hogy kérnek-e ezekben a művészeti ágakban javaslatokat – mint ahogy városi kitüntetésre – vagy megbíznak valakit, hogy kezdjen el dolgozni. De az meg hihetetlen nagy munka lesz, mert valószínű, hogy ennek a többszöröse is összegyűlhet. A Pantheonban van száznál több szobor, meg hány utca van, meg tér, meg emléktábla, stb. - akik most visszaemelhetők lesznek ide a téglákhoz. Nagy Edit: Végezetül szeretné elmondani, hogy van egy határozat, van egy döntés, amit természetesen elfogadnak. Magukévá teszik azt az elvet, amit a bizottság jóváhagy. Ha úgy dönt a bizottság, hogy ez a névsor marad, akkor az marad és azt fogják legyártani. Kormos Tibor: Pacsika Emília felé intézi szavait. Most arra hajlik itt a vessző, hogy maradjon az a koncepció, amit az előző bizottsági ülésen hoztak. Ugyanakkor semmiképpen nem szeretné, ha nem tudná ezt felvállalni. Pacsika Emília: Nem kötelező a névsor. Tóth Attila csak javaslatot tett. A névsort a bizottság találja ki. Ő csak örül, hogy döntenek mások helyette. Nem tudja, olvasta-e a bizottság a koncepciót – az egészet – ami vonatkozik a térre, meg az átalakításra, szerinte egy művészeti életteret lehet kialakítani a Reök palota környékén, ami szerinte egy kitüntetett terület. Ezt még kitüntetettebbé tenné a tartalma, azzá tennék
ezek a téglák. Ez egy dicsőségtábla lenne, amire büszkék lehetnének, és megmutathatnák az utódoknak. Dr Tóth Attila: Azt látja, hogyha jó megoldást akarnak találni, akkor ahhoz több pénz és több idő kell, azonban most egyikből sincs. Bölcs döntést nagyon nehéz hozni, jó döntést nem lehet hozni. Egyetlen dologgal tudná megerősíteni az új koncepciót, hogy ez egy új emlékállítási forma. Nincs előzmény, itt találták ki. Semmi gond, hogy az első verziót elfelejtik. Ez a második világos. Ez bemegy a köztudatba, még működni is fog. Vajda Júlia távozik, így a bizottság létszáma 4 főre csökken. Kormos Tibor: Végső következtetés, hogy a bizottság jól döntött és fenntartja a határozatában hozott elképzelését. A nevekről dönteni kell, ezért újra össze kell ülni és továbbtárgyalni az ügyet. Mivel a bizottság határozatképtelenné vált, Elnök úr megköszönte a részvételt és az ülést bezárta.
K.m.f. Kormos Tibor sk. a bizottság elnöke
Tóth Károly sk. a bizottság tagja Roboz István sk. ügyviteli titkár
A kivonat hiteléül: Hódiné Zanócz Márta jegyzőkönyvvezető
