JEGYZŐKÖNYV
Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete által 2010. október 28-án tartott közmeghallgatásról Ülés helye: Városháza Díszterme Jelen vannak: Dr. Filvig Géza Loibl László Rumi László Szabó Patrik Török Ferenc Turi Tibor
Juhász Gábor Marsovszky Lászlóné Simon Zoltán Tihanyi Tiborné Török Gusztáv Andor Varga Nelli
Képviselő 12 fő (100 %)
Tanácskozási joggal jelenlévők: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő Dr. Bálint József címzetes főjegyző Polgármesteri Hivatal osztályvezetői Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Külső bizottsági tagok Intézményvezetők Lakosság részéről kb. 20 fő
Török Ferenc polgármester: Köszönti a közmeghallgatáson megjelenteket és sok szeretettel köszönti dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, országgyűlési képviselőnket, aki a mai napon fogadóórát is tartott és a közmeghallgatáson is itt van. A közmeghallgatás az önkormányzat és a lakosság közötti nagyon fontos párbeszéd. Bár a törvény azt írja elő, hogy évente minimum egyet kell tartani – és ez eddig általános gyakorlat is volt -, úgy gondolja, hogy már a választási kampányban is és azóta is bebizonyosodott, hogy nagyon fontos az emberekkel való közvetlen kapcsolat, a kommunikáció. Nagyon jó érzés nap mint nap találkozni az emberekkel az utcán akik megállítják, és örömüknek adnak kifejezést, sok sikert és erőt adnak ahhoz, hogy a munkát tudják végezni. Nagyon fontos az, hogy olyan közmeghallgatásokat szeretnének – a régi szemlélettel ellentétben -, hogy a lakosok tényleg el tudják mondani azt, amit szeretnének. Ennek az egyik színtere nem csak az önkormányzati közmeghallgatás, hanem az, ahogy a képviselőkkel együtt ígérték: a lakossággal az adott képviselői területeken is való személyes találkozás a képviselők részéről és ő is ígéretet tett a választások alatt – és azóta is -, hogy ezekre a meghallgatásokra, fórumokra oda fognak menni és ő is részt fog ezen venni, hogy minél több emberrel tudjanak találkozni. Úgy is fogalmazhatnának, hogy ez a fajta kezdeményezés és az elkezdett munka egyenes irányba vezet: egy ügyfélbarát önkormányzat irányába, amit régen elhatároztak és sokat dolgoznak rajta. Látszik, hogy a kormány törekvése is az a kormányhivatalokkal, hogy az emberekért vannak a hivatalok és a hivatalnokok. Nagyon fontos, hogy a polgárok érezzék, hogy értük dolgoznak és ez minden megnyilvánulásban ott kell hogy legyen.
-2Az a struktúraváltás, amit szeretnének majd létrehozni és megcsinálni az önkormányzaton belül, ez abszolút ezt az ügyfél-centrikusságot fogja jelenteni. Ennek egyik első lépései lesznek az, hogy olyan ügyfélszolgálatot szeretnének létrehozni, ami az utcáról elérhető a lehető leggyorsabban, nem ide-oda küldik az ügyfeleket, hanem egy ablaknál megpróbálnak neki segíteni, és tényleg azt érezhetik, hogy értük van mindenki, aki az önkormányzatban dolgozik és amennyire lehet, a bürokrácia csökkentését szeretnék ők is elérni. Ehhez nagyon fontos, hogy az elektronikus ügyintézés bevezetésének néhány éven belül meg kell történnie nálunk is. Véleményük szerint ez a jövő, egy jól működő hivatalt jelent, ami kapcsolódik ahhoz, hogy 2013-ra tervezi a kormány a járási hivatalok bevezetését. Nagyon fontos, hogy erre készüljenek fel: a megyei hivatalok már január 1-étől fognak működni, 2013-tól járási hivatalok, és úgy kell felépíteni a hivatal működését, hogy az akkori átállás már ne jelentsen problémát. Itt egy 20 éves, megkövült rendszer van, amit most megpróbálnak modernizálni és az adott kor kihívásainak a legjobban megfelelővé tenni, mely a kormány ilyen irányú törekvéseihez csatlakozik. Nagyon sok embert érdekel, hogy az elmúlt 40 nap alatt mi mindent végeztek el: az első intézkedés az volt, hogy egy alpolgármestert választottak, felére csökkentették a bizottságok számát. Nagyon sokan kérdezik, hogy mi van az önkormányzat vagyonával, gazdálkodásával. Azt gondolja, hogy ez a 40 nap nagyon rövid idő – az emberek is tudják, hogy hónapok kellenek ahhoz, hogy pontosan lássanak -, de van különböző szintű várakozás az emberekben. Mondhatja, hogy jelenleg is folyik az átvilágítás, könyvvizsgálói átvilágítás folyik, mely a jogszerű és az önkormányzati rendeleteknek megfelelő működést vizsgálja, ezzel egyidőben egy pénzügyi és kötelezettségvállalásokat is átvizsgáltatják, megnézik. Ez azért nagyon fontos, hogy pontos pénzügyi képet kapjanak arról, milyen örökségük van és mivel gazdálkodhatnak. Ez egy nagyon fontos lépés, de óriási munkáról van szó (rengeteg átnézendő szerződés, dokumentum). Lassan el kell kezdeniük a költségvetést készíteni. Azt szokta mondani, hogy igazándiból amikor először tisztán fognak látni, az az új, az általuk összeállított költségvetés lesz, hiszen abban pontosan tudják, hogy milyen tételeket miért hová, és miért akkor számokat terveztek be. Nagyon fontos, hogy ezt jól végezzék el, mivel az a jelenleg folyó vizsgálatok alapján tisztán látszik, hogy az előző vezetés nem a helyzet magaslatán volt, nagyon sokszor hanyagul és szervezetlen, sőt időnként ésszerűtlenül kezelte a bizonyos pénzeszközöket. Beszélnie kell a kabinetről, mivel úgy tűnik, ez sarkalatos kérdéssé vált a városon belül. A kabinet úgy tűnik, mindenki szemében egy misztikus dolog. Nem kell erre gondolni. Ha kicsit figyelmesen nézik a híradásokat, akkor látszik, hogy a ma nagyon jól működő önkormányzatok (Hódmezővásárhely, Kaposvár, Balatonfüred, Keszthely – és sorolhatná) mindenhol ezt a formát választották, és azt gondolja, hogy egy jól működő önkormányzat – és mint mondta, egy modern ügyfélcentrikus önkormányzatnál nagyon fontos az, hogy nagyon pontos szakmai munka folyjon. Ehhez nagyon fontosak azok az emberek, akik előkészítik és segítik a polgármester munkáját, a különböző intézkedéseket. A kérdések időnként burkoltak is, és erre szeretné elmondani, hogy ők jelen pillanatban nem pozíciókat osztogatnak – mert mindenki azt hiszi, hogy ez a kabinet, vagy a segítő-tanácsadó testület egy jóbarátok, párttársak és egyéb támogatóknak a munkahelyteremtése: nem erről van szó. Már a kampány során is kijelentették, hogy ők munkát vállalnak, munkát adnak, azokat várják soraikba, akik tudnak segíteni és akarnak dolgozni. Tehát nem pozíciókat osztanak, hanem feladatokat jelenleg – és ha ezt valaki szeretné, akkor örömmel látja.
-3Nagyon fontos, hogy csapatmunkára készülnek: nem egy embernek az ötlete, vagy akarata érvényesül – vagy kell hogy érvényesüljön egy önkormányzatnak a munkájában -, hanem egy szakértői csapat. A szakértő csapat mellett nagyon jó osztályok vannak. Nagyon jó osztályvezetőkre, jó képviselőkre és a közösen hozott döntésekre, mely a város és az itt lakó polgárok érdekeit szolgálja. Tehát ez a kabinet ezt a célt szolgálja és jelenleg nincs kabinet, ennek kidolgozása folyik. Felvették a kapcsolatot Hódmezővásárhellyel, és már 2-3 alkalommal a különböző területek képviselői ellátogattak, hiszen az egyik legjobban működő város és ha lehet mondani, példaértékű, ahogyan ezen önkormányzat működik, ahogyan működtetik. Azt gondolja, hogy nem szégyen tanulni a jobbtól, és nem kell kitalálni bizonyos dolgokat, ha más már kitalálta és jól működteti. Lehet, hogy 4-5 olyan buktatót kerülnek el, mintha maguk akarnának valamilyen dolgot kitalálni, vagy bevezetni. Ha összefognak és a tudásukat összerakják, akkor nagyon jó vezetői lehetnek ennek a városnak. A munkahelyteremtés a másik: továbbra is fenntartja, hogy a munkahelyteremtés polgármestere kíván lenni. A kabinetben biztosan lesz egy olyan ember, akinek kifejezetten és elsődleges feladata lesz a munkahelyteremtéssel foglalkozni, a pályázatoknak a különböző beruházókkal való tárgyalás, ezeknek a felkutatása, városba való hozatala, a városnak egy olyan ajánlati csomagját elkészíteni, ami bízvást tudnak adni akár magyar, akár külföldi vállalkozóknak, hogy miért érdemes ide jönni. Nagyon örül annak, hogy dr. Semjén Zsolt képviselő úr itt van, mivel amit ígért a kampány során, azt maximálisan megkapták tőle, bizton mondhatja most is, hogy „mögöttünk a kormány”, ez nem csak a kampányban volt igaz, hanem most is. Beigazolódott, amiről már beszélgettek, hogy nem az a legfontosabb, hogy ő hetente kétszer itt legyen (és esetleg szalagokat vágjon át vagy kiállításokat nyisson be – ez is fontos a maga helyén és idejében), de sokkal fontosabb az, hogy ez alatt a 40 nap alatt szinte nem volt olyan, ha valamely minisztériumba, államtitkárhoz, vállalathoz vagy bárhova szerettek volna eljutni, akkor ez 1-2 napon belül ne történt volna meg. Pillanatokon belül megnyíltak a kapuk, azonnal magasszintű emberekkel tudtak leülni és érdemi tárgyalásokat folytatni a város érdekében. Az európai parlamenti képviselő, dr. Bagó Zoltán is bekapcsolódott a munkába, bár ő igazán tőle azt várja, hogy az EU-s pályázatokkal és pénzekkel kapcsolatban segítse a várost. A honvédségi ingatlanok kapcsán szintén dr. Semjén Zsolt elsődleges segítségével már elkezdték a tárgyalásokat a minisztériummal, hogy a Foktői úti laktanya jelentős részét (nem az egész laktanyát) – mely alkalmas olyan beruházási terület létrehozására, melyre már van 12 jelentkező, akik megnézték és azt mondták, ha a város ezt a területet visszakapja, szívesen építenének ott olyan beruházásokat, mely a város idegenforgalmát erősen fellendíthetné, viszonylag sok munkahelyet teremtene és adóban is jelentős bevételt jelentene. A város fejlődéséhez nagyon fontos, hogy a térség fejlődését – ha mód van rá – a város irányítsa. Nagyon jó lépés ebbe az irányba, hogy a kistérség elnöke újra Kalocsa város polgármestere, és mint többször hangoztatták, nem csak a városban gondolkodnak, hanem a térségben, a környező településekkel együtt. Tudják, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztése, a foktői Gleencore, a települések fejlődésében óriási fontosságú lenne, hogy a híd – amiről beszélnek és azt gondolja, hogy teljes egészében reális elképzelés – minél hamarabb megvalósuljon, hiszen ennek segítségével azt gondolja, nagyon jól működő olyan kistérség jön létre, amely gazdasági egységet tud alkotni – összekötve a Dunántúl közeli településeivel, nagyon komoly gazdasági fejlődést eredményezne, és nagyon tudná csökkenteni a területünket sújtó munkanélküliséget.
-4Nagyon érdekes, és az embereket nap mint nap foglalkoztatja a kórház kérdése. Mindig neuralgikus pont volt az emberek életében – az önkormányzat életében is, hiszen a legtöbb ember dolgozik ott. Hallható, hogy a kormányzati politika az egészségügyben a kórházakkal kapcsolatban történnek lépések. A megyei főigazgató a megyében lévő kórházak státuszát hivatott elrendezni. Azt mondhatják, hogy már hónapok óta tárgyalnak főigazgató úrral (mert ez a város részéről nem történt meg, amikor ők még nem voltak pozícióban) – és most főleg fontos, mivel ígéretet tettek, hogy a kórház megmarad. Miniszterelnök-helyettes úrtól is ígéretet kaptak arra, és úgy tűnik, hogy az egyeztető tárgyalások biztatóak. Úgy tűnik, hogy a kórház megmarad – az még nem biztos, hogy teljes egészében milyen formában. Azt már látják, hogy a kórházat kisebb átalakításokkal meg lehet menteni és remélik, hogy az ott dolgozókat is. Adott esetben lehet egy olyan funkciót is találni a kórháznak, ami lehet, hogy a nagy költségvetési hiányt csökkenteni fogja, és nem fog plusz pénzbe kerülni a városnak. Kéri mindenkinek a türelmét és a megértését, valamint a segítőkészségét. Teszik a dolgukat és azt gondolja, hogy nagyon jó az irány, amiben haladnak, és reméli, hogy néhány hónapon belül mindenki számára világossá válik, hogy mi az, amit végeznek. Jelen pillanatban egy puzzle különböző darabjait már kivágták, bizonyos részeit összerakták – és reméli, hogy fél éven belül (szeretnék minél hamarabb) ezt az összerakott képet a város elé tenni – ami reméli, hogy nagyon szép jövőképet fog mutatni. Ezzel a néhány gondolattal nyitná meg a közmeghallgatást, és átadja a szót dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő: Nagy szeretettel köszönti Kalocsa minden polgárát és szívből gratulál polgármester úrnak, a képviselőknek a megválasztásukhoz. Adja Isten, hogy minél sikeresebben tudjanak dolgozni Kalocsa városáért! Egy közmeghallgatásnak nem az a lényege, hogy a nép hallgatja a képviselőket, hanem a képviselők hallgatják a népet, és ezért nagyon röviden szeretne néhány gondolatot elmondani. Valóban úgy van, mint polgármester úr mondta: nem az a dolga, hogy ötleteket adjon és el kezdje magyaráznia, hogy mit kellene csinálnia a kalocsaiaknak, hanem az, hogy Kalocsa választott képviselői eldöntik, hogy mit akar Kalocsa, azt megmondják neki és ő pedig lobbizik. Tehát összehozza a különböző miniszterekkel, államtitkárokkal, államigazgatási szervekkel a képviselőt, vagy polgármestert, és amit a kalocsaiak döntöttek, azt próbálja érvényre juttatni a kormány, vagy a Parlament tekintetében. Két dologra szeretné felhívni a figyelmet, ami kulcsfontosságú: a számítógépes ügymenet nem megkerülhető. Nem lehet a XXI. században XIX. századi közigazgatási szisztémával működni. Ezért véleménye szerint nagyon bölcs dolog volt, hogy Hódmezővásárhellyel vették fel a kapcsolatot, ahol Lázár János polgármester úr talán az ország leghatékonyabban működő önkormányzatát hozta létre. Érdemes a bevált formákat átvenni, így ehhez szívből gratulál, és ezeket a fejlesztéseket mindenképpen meg kell csinálni. A másik: az egész önkormányzatnak, az egész apparátusnak az értelme az, hogy az emberek ügyeit minél könnyebben és gyorsabban elintézzék. Tehát nem az emberek, a polgárok vannak az apparátusért, hanem az apparátus van az emberekért – sőt az apparátus, a képviselő-testület, mindannyian azért vannak, hogy az embereknek minél könnyebb legyen az ügyintézése. Ezért tehát minél inkább le kell építeni azokat a bürokratikus gátakat és akadályokat, ami a hivatal útvesztőiben köröztette az embereket.
-5Az önkormányzat szervezze meg úgy, hogy egy ablaknál az összes ügyet el tudja intézni – vagy legalábbis minél egyszerűbben. Ezért azt gondolja, hogy azok a változások, amelyek akár az elektronikus dolgokra, akár a polgárbarát, egyablakos ügyintézésre vonatkoznak, ez részint nagyban fogja segíteni a hivatal, az önkormányzat munkáját, és mindenképpen az emberek javára szolgál. Befejezésül azt kívánja még elmondani, hogy bármikor bármilyen kérdésben, amit a kalocsaiak fontosnak tartanak, abban készséggel áll rendelkezésre.
Átadja a szót a polgároknak, várják a kérdéseket. Kéri, hogy a kérdező nevét mondja be.
Tóth Tibor: Először is köszöni ezt a fajta közmeghallgatást. Sajnos az elmúlt 20 évnek az volt a gyakorlata, hogy a polgármester úr tett annak idején előterjesztést, hogy miről szóljon a közmeghallgatás – tehát témák voltak megjelölve. Ez alapvető szemléletváltást jelent. Két dologban szeretne hozzászólni – az egyik a forgalmi renddel kapcsolatos. Annak idején kettévágták a Szent István utcát, csináltak egy főutcát. Ennek az lett a következménye, hogy a forgalmi rendet meg kellett változtatni, a buszforgalmat elterelni, a Kossuth Lajos utca – Kígyó utca sarkán, illetve a Mátyás király utca és a Vörösmarty utca kereszteződése. A kalocsaiak már valahogyan megszokták, de ez a két kereszteződés életveszélyes. Nem tudja, hogy ezt a problémát hogyan lehet megoldani: vagy körforgalmat kell tenni, vagy visszaállítani az eredeti forgalmi rendet – de ebben a kérdésben lépni kellene. A másik kb. 20 éves téma – indirekt módon érintett az önkormányzat. Szemben van a fegyház és börtön. Úgy tudja, hogy a belügyminisztérium kapta meg a büntetés-végrehajtás technikai üzemeltetését – gondolja BM tulajdon lehet -, és nagyon régen volt róla szó, hogy a laktanyában kialakítani fegyház és börtönt (a Foktői úton, de van más laktanya is) és valamilyen módon kiköltöztetni. Most olyan szituáció van, amikor a kormányzaton belül egyetértő felek vannak és az önkormányzattal is egyetértő felek vannak: valamilyen úton módon ezt meg kellene – esetleg ingatlancserével vagy valamilyen módon – oldani, hogy lehetőleg ne a belváros kellős közepén, a polgármesteri hivatallal legyen a fegyház és börtön.
Török Ferenc polgármester: A második kérdésre válaszolva elmondja, hogy nagyon sok kalocsait zavarja, hogy itt van a börtön – de azt is el kell mondania, hogy a máshonnan érkezők azt mondják, mi ez a szép épület itt, de nem tudják, hogy az a börtön. Valamikor ez a megye, vagy talán az ország legszebb törvényszéke volt, és tudja, hogy ezt teljesen átalakították belülről. Tehát jelenleg óriási költség lenne bármilyen más funkciót adni ennek az épületnek. A Foktői úti laktanya jelenleg a honvédség olyan bázisa, ahol az épületek zömében eszközöket, felszereléseket raktároznak. A laktanya nem szűnik meg, a város csak azt kéri, hogy azt a részét adják oda, amit hasznosíthatnak: a sportpálya, a füves, fával benőtt, történelmi városrészre néző terület. Azt gondolja, hogy a laktanya fontos a városnak, sőt azon vannak, hogy a másik laktanyába újból életet leheljenek a tartalékos képzés keretén belül, erről folyamatos tárgyalásokat folytatnak. Azt hiszi, jelenleg az államnak sincsenek olyan tervei, hogy új börtönt építsenek és ezt kivigye valahova. Azt gondolja, ha ez megtörténne, lenne a városban egy olyan épület, amit nem tudnának semmire használni: jelen pillanatban sem a gazdasági környezet, sem az önkormányzat gazdasági helyzete – nem hiszi, hogy találnának erre befektetőt, milliárdos nagyságrendű lenne ennek az épületnek az átalakítása.
-6Forgalmi rend – mivel a városnak különböző tervei, szabályozásai vannak, a kérdés válaszolására felkéri a műszaki osztály vezetőjét.
Pintér Ferenc osztályvezető: A település jelenlegi szerkezete a rendezési terv alapján került kialakításra – ami nyilván az akkori fórumokon keresztül történt -, és ez alapján került kialakításra a belváros ezen szakasza. A közlekedési rendje azt gondolja, hogy a jelenlegi KRESZ-szabályoknak megfelelő, a rendőrség már jelezte volna, ha probléma van. A város szerkezetének ilyen kialakulása értelemszerűen a város fejlődésével került ilyen kialakításra.
Török Ferenc polgármester: Kiegészítésként elmondja, hogy elkezdtek egy városszépítő testületet is létrehozni, aki megvizsgálhatja esetleg azt is, hogy milyen módon, hogyan érdemes átszervezni a város közlekedését. Egy későbbi turisztikai koncepció is más-más feladatokat szab az egyes útvonalaknak, így érdemes arra időt szánni, hogy megvizsgálják a város közép- vagy hosszútávú építészeti koncepcióját, és adott esetben esetleg ezen lakossági észrevételek figyelembevételével egy teljesen új közlekedési rend kialakítását. Köszönik az észrevételt és ezen fognak dolgozni.
Salamonné Petrovszki Enikő: Az Arany János utcában lakik és örül annak, hogy felvetődött a közlekedés. Amikor az önkényes utcalezárás volt – a Sétálóutca kialakítása -, nem nagyon tetszett nekik, de azóta ezzel már megbarátkoztak, a Negyvennyolcasok tere gyönyörű, nagyon szép – de ezzel a közlekedés rendje megváltozott. A főutcáról a forgalmat a Hunyadi utcára, Tomori utcára és az Arany János utcára terelték. 3 éve örömmel olvasta, hogy szerepel ez az utca is a felújítandó utcák között, de szomorúan tapasztalta, hogy kisebb utcákat is felújítottak, az övék pedig maradt megsüllyedt, lerobbant utca, amin a forgalom iszonyú nagy. Ezt meg kellene oldani. Van egy forgalmas, keskeny utca – és semmit nem tettek annak érdekében, hogy megváltozzon, érdemi választ nem kaptak arra, hogy mi fog történni. Következő felvetése a DÉMÁSZ, a közterületen álló fák és az önkormányzat viszonyára vonatkozna. A DÉMÁSZ vezetékei magasan a fák között húzódnak, és úgy tudja, az önkormányzat évekig rendbe tette a fák koronáját, hogy a vezetékek ne lógjanak bele (úgy tudja, szerződésük van a DÉMÁSZ-al). Tavaly pl. a közterületen álló fa szétdörzsölte az ő vezetékét és majdnem leégett a háza. Kiment a DÉMÁSZ, megcsinálta, és közölte, hogy az nem az ő dolga, hogy a fát kiigazítsa. Azt mondták, hogy az önkormányzat dolga. Felhívta a Kommunális Üzemet, ők kimentek és megnézték és közölték, hogy ki lehet vágni közterületen álló fát, de engedélyt kell rá kérni. Megpróbálta elintézni pénz nélkül. Hosszas levelezés után végül a DÉMÁSZ megtérítette a kárát, de a fába lógó vezeték maradt. Próbálta tavasszal, nyáron utánajárni, mit lehet tenni. A közterületfelügyelő mondta, hogy tárgyalnak a DÉMÁSZ-al, és meg lesz oldva a probléma. Ez azóta is oldódik – és a városban ez nem az ő utcájukban van ez egyedül, hanem más utcákban is a villanyvezetékek a fák között mennek. Szeretné megtudni, hogy kinek a kötelessége a közterületen álló fák rendbetétele, és van-e megállapodás azóta már a DÉMÁSZ-al, hogy a jövőben mi lesz ezeknek a fáknak és a vezetékeknek a sorsa? Ez nem csak náluk probléma, hanem más utcákban is (főleg a magas nyárfák).
-7Török Ferenc polgármester: Nem tudja, hogy korábban a hivatalban milyen elvek alapján választották ki, hogy mely utcák kerülnek sorba, milyen szempontok alapján döntötték el, hogy melyik utcát kell leaszfaltozni, és melyiket nem. Bízik abban, hogy ez nem önös szempontok, hanem az ott élő emberek érdekében történt. Többen jelezték, hogy nagyon sok olyan utca van, mely 20 év alatt nem jutott sorba – nem tudni miért. Ezeket természetesen felül kell vizsgálniuk, és mint jelezték, a megkezdett beruházásokat befejezik. Valószínűleg felül kell vizsgálniuk a kérelmeket és tényleg a legszükségesebb, legsürgősebb utakat kell megjavítani. Ennek a felelőse a műszaki osztály és amint látják a pályázati lehetőségeket, ezeket meg fogják oldani. Több ilyen utca van, megnézik, mely utak sürgősek. Második kérdés tipikus példája volt a nem ügyfélbarát kezelésnek – és pont arról beszéltek korábban, hogy ez így nem mehet. Ha van egy ügy, vannak van ügyintézője – és az ügyintéző beszéljen, akivel kell, a lényeg, hogy 30 napon történjen meg, amit kér az ügyfél, és ha az jogos kérés. Kéri jegyző urat a válaszadásra.
Dr. Bálint József címzetes főjegyző: Részben tud választ adni: tudomása szerint a fák karbantartása a DÉMÁSZ feladata. A DÉMÁSZ köt szerződést a fák csonkolására és karbantartására – mivel pl. kaptak arra kritikát, hogy milyen alvállalkozóval vágta pl. le annak idején. Tehát a veszély elhárítása a DÉMÁSZ feladata. Az más kérdés, hogy át kell gondolni, milyen típusú fákat ültetnek: magasra növő, nagy lombozatú fákra nincs szükség, mert az a vezetékekre problémát okozhat. Veszélyes fák kivágása esetén egyre sem emlékszik, hogy megtagadta volna az engedélyt, vagy ne vágták volna ki. Egy megjegyzést tenne – mielőtt a közigazgatásban dolgozókra hárítanák a felelősséget -, hogy több fórumon, több kormány előtt elmondta, hogy ezeket a döntéseket, jogszabályokat nem ők hozzák, csak végrehajtják. Jó lenne ha néha a jogalkotó is „észbe kapna” – ezt többször is jelezték. Nem a közigazgatás hibás mindenben. Abban egyetért, hogy az elektronikus ügyintézést fel kell vállalni, nem kell tőle idegenkedni.
Pintér Ferenc osztályvezető: A korábbi években az áramszolgáltató a Városi Kommunális Intézménnyel végeztette a vezetékek környékén a fa csonkítását – ami azt gondolja, nagyon is jól működött abban az időszakban. A szolgáltató az elmúlt évben úgy döntött, hogy nem a helyi kommunális intézményekkel, illetve parkfenntartókkal végezteti ezeket a munkákat, hanem szabad piacról választott vállalkozót, aki elvégzi ezeket a csonkításokat. Innen kezdve gyakorlatilag éves szinten meg van határozva, hogy hány alkalommal jönnek ezeket a feladatokat ellátni, illetve a DÉMÁSZ ingyenes vonalán lehet panaszt felterjeszteni, ha ilyen gond van. Ez kimondottan a vezeték környezetéről szól, maga a fa karbantartása a helyi rendelet szerint a lakók feladata is, illetve az olyan méretű és olyan helyen lévő fák karbantartása a Kommunális Intézmény feladata.
Rumi László képviselő: Amikor a képviselők elindultak a választáson, azért indultak el, hogy a lakosokat szolgálják – és azért ülnek itt, mert a lakosok megválasztották őket. Örültek annak, hogy a választás előtt elmehettek a lakosokhoz, beszélhettek velük és ők elmondták a problémákat.
-8Örülnek annak, hogy melléjük álltak és nem vették zaklatásnak a megkeresést. Ezért azt mondhatja, hogy nyugodtan keressék a képviselőket, mivel azért vannak, ha bármilyen probléma van, keressék a képviselőt.
Török Ferenc polgármester: Úgy tűnik számára, hogy volt egy jó szerződés a DÉMÁSZ és a Kommunális Üzem között és jól működött a rendszer. Megvizsgálják, hogy megvizsgálják, mi kell ahhoz, hogy a DÉMÁSZ újra velük kössön szerződést – valószínű, hogy ezt meg lehet tárgyalni és valószínű, hogy akkor ezek a problémák megszűnnek. Hogy milyen fát ültessenek: megéri, hogy leüljenek beszélni a kertészekkel, városképhez értő építészekkel (bár úgy gondolja, hogy Kalocsának az ostorfák már szinte jelképei és jól bírják).
Tar Sándor: Régebben már említette polgármester úrnak a Kalocsán a forgalmat akadályozó lámpákat. Jó lenne Kalocsán is bevezetni az un. „zöld hullámot” – a környezetszennyezés szempontjából is érdekes lenne, segítené az átmenő forgalmat, a városban való közlekedést. A fákkal kapcsolatban sokszor beszéltek arról, hogy az utóbbi években – a turizmust említette kitörési pontként polgármester úrnak – és ehhez hozzá tartozik a városkép. Amikor a főutcán lévő fákat megnyírják, katasztrofális, pedig szépek voltak a berkenyefák.
Török Ferenc polgármester: Igen, beszéltek már az 51-es lámpáiról. Észrevette, hogy felújítják a lámpákat, folyamatosan haladnak a munkával és ez a probléma javult, sokkal könnyebb az 51-esen végighaladni, de valószínű, ha a teljes felújítás elkészül, akkor még lehet rajta finomítani. Azt gondolja, ez meg fog oldódni. A berkenyefák – ostorfák. Volt, aki dicsérte, hogy nagyon jó dolog a felnyírásuk, egy fiatalító eljárással magasabbra mehettek, mert ha lelógtak, az emberek nem tudtak alatta normálisan közlekedni. Lehet, hogy ha ez a városszépítő bizottság létrejön, akkor ezt a fa témát oda lehet vinni – bár ebben nagyon nehéz lesz dönteniük.
Turi Tibor képviselő: A fákkal kapcsolatban: korábban az Érsekkerttel foglalkoztak, és a Kommunális Üzemnél kapott olyan információt, hogy milyen állapotban vannak Kalocsa fái. Valószínű, hogy sok fa már beteg, azokat alaposan át kellene vizsgálni, apránként kellene pl. helyettük ültetni. A DÉMÁSZ-al kapcsolatban merült fel, hogy az Európában nem nagyon látható légvezeték. Valószínű, hogy a szolgáltatóknak is jó lenne, ha ezeket a föld alatti kábelrendszerben kezelnék. A közgondolkodásban erre felé kellene elmenni: nem csak nálunk, hanem a szolgáltatóknál is.
Török Ferenc polgármester: Előbb-utóbb a városnak hozzá kell nyúlni a víz- és szennyvíz rendszeréhez, mely némelyik 50-60 éves. Ha ilyen közműcsere, vagy felújítás lesz, akkor érdemes ebbe beletervezni azt, hogy akár egy közös szervízvezeték-hálózat – bár a földkábelek jelentősen drágábbak -, és a kábeleket nagyobb százalékban letenni a föld alá. Ha hozzányúlnak a föld alatt lévő rendszerek cseréjéhez, akkor meg kell nézni, hogy az elektromos rendszereket hogyan lehet levinni oda.
-9 51-es út melletti lakos: 25 éve építkeztek az 51-es út mellett és azóta nagyon megnőtt a forgalma. Olvasta a város honlapján a tanulmányokat, és pl. az integrált városfejlesztési stratégiában is vannak olyan táblázatok, hogy a levegő szennyezettség az egészségügyi határértéket eléri az 51-es út mellett, illetve a zaj- és rezgésterhelés is egészségkárosító értékű. Hivatalos helyről tudja, hogy Kalocsán mind a két lehetőség nincs: vagy az 51-es út felújítása, vagy az elkerülő út, de mindkettő nincs. Kis közvélemény-kutatást folytatott, és ismerősei válasza az volt, ha választani kell, inkább az elkerülő úr, mint 51-es út rekonstrukciója, noha tudja, hogy ez a folyamat már beindult. Kérdése, nem lehetne-e valamilyen módon az 51-es út forgalmát a városból kivezetni? Interneten nézte a tervezett közlekedési folyosókat: ez tulajdonképpen egy kör, és a kellős közepén van Kalocsa. Tehát mindegyiktől nagyon távol ahhoz, hogy valaki befektetőnek kedvező távolság legyen ahhoz, hogy ide tudjon jönni. A tanulmányon vannak olyan térképek, mely a fejlesztési irányok – ezek is trapéz alakot zárnak be, és pont a közepén van Kalocsa, tehát az országos fejlesztési koncepció határozza meg ezeket a fejlesztési irányokat, és azok is mind nagyon távol esnek tőlünk. Polgármester úr példálózott Hódmezővásárhellyel: az országos fejlesztési koncepció tervei mutatnak különböző fejlesztési pólusokat, és Hódmezővásárhely egy ilyen fejlesztési pólus, tehát valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy ott jobban mennek a dolgok, mint nálunk. Van-e arra mód, hogy mégis ne kerüljünk ki ezekből a fejlesztési irányokból? Török Ferenc polgármester: Mint azt a közmeghallgatás elején mondta, ennek a problémának az egyik megoldása lehetne az, hogy minél előbb a Duna-híd megépüljön Kalocsa térségében. Amikor a szekszárdi híd megépült, éppen azt fogalmazta meg: azzal, hogy ott megy a forgalom, Kalocsa egy Bermuda-háromszög közepébe került. Az jön ide, aki ide akar jönni – egyébként a főközlekedési útvonalak elkerülik. Azért változott a helyzet a 6-os út megépítésével, a Pentele-híd és az 51-es út felújítással, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város Budapestről 1 óra – 1 óra 20 perc alatt elérhető. A mostani befektetők, akivel tárgyalnak, már azt mondják, hogy európai szinten megközelíthető várossá váltunk, tehát ez ilyen szempontból jó. Az 51-es út – elkerülő út: minden településnek nagyon fontos az elkerülő út, hiszen a nagy forgalom beengedése nem jó (zaj- és légszennyezés hatása az ott élő emberekre). Egy viszonylag nagy üzem, gyár épül a közelben, mely égetően szükségessé teszi, hogy a már megépült egy szakasz az elkerülő útnál tovább épüljön. Úgy tudja, a tervek megvannak, csak ehhez a forrásokat kell megtalálni és természetesen ebben ugyan úgy lobbizni kell, hogy ezek meg is valósuljanak. Pintér Ferenc osztályvezető: Valóban, koncepcionálisan a rendezési terv tartalmazza az elkerülő út teljes város körüli gyűrűjét (ennek szakmailag legfontosabb része, az első negyede elkészült – az ipari parkot megközelíti, a második szakasz tervei tanulmányszinten elkészültek, első fordulóban a belterületi elkerülő szakasz tudna megépülni, további szakasz kivitelezése ezt követően történhet). Török Ferenc polgármester: Meg kell majd nézni, hogy milyen pályázati lehetőségek lesznek, amivel majd a megvalósítását meg tudják kezdeni. Addig meg kell nézni, hogy esetleg milyen intézkedéseket lehet hozni (lassítani a forgalmat – nem a lámpákkal – stb.).
- 10 Ezt meg kell vizsgálni és valószínűleg türelmet kell kérniük: a koncepció meg van, a pénz egyenlőre nem áll rendelkezésre, de ez fontos dolog, hogy Kalocsának is meg legyen az elkerülő útja, hogy minél kisebb forgalmat engedjenek rá a lakótelepre és a városra. Az 51-es út felújítása pedig mint említette, sokban segíti, hogy a város könnyebben elérhető.
Kőszegi Ferenc KSE elnöke: A sport fontosságáról azt hiszi, nem sokat kell beszélni. Az egyesület 10 szakosztályának edzői, vezetői azért dolgoznak, hogy Kalocsán minél több gyereket bevonjanak a sportba. Ők egy egyesület, mellettük még nagyon sok egyesület van a városban és környékén. Sarkalatos pont és probléma – amiben segítséget szeretne kérni – számára érthetetlen és furcsa. Kalocsán kórház és orvosok vannak, és Kalocsán nincs sportorvos. 3000-3500 sportolónak legközelebb Baján van hivatalosan kijelölt sportorvosi rendelő, 18 éven alatti sportolónak 6 hónap a sportorvosi érvényessége (évente kétszer kell Bajára utaztatniuk). Ki lehet számolni, hogy Kalocsán és a környező települések sportolói zömét (kb. 80 %) évente kétszer kell Bajára utaztatni azért, hogy a sportorvosit meg tudják csináltatni. Ehhez kérne segítséget. Azért nem érti, mivel Kalocsán mindig is volt sportorvos (az elmúlt 4 évben szűnt meg), és azt gondolja, hogy helyiséget tudnának rá biztosítani, és szakember lenne rá. Úgy gondolja, a feltételeket meg lehetne oldani és nem tudja, mi az oka, hogy nincs Kalocsán. Ehhez kérné a segítséget.
Török Ferenc polgármester: Reméli, hogy a sportvezetők is látják, hogy a sporthoz kötődő városvezetés van és azon vannak, hogy sokszor a méltatlan körülmények között, de nagyon szép eredményeket elérő egyesületeket segítsék. Amikor a kórházról beszélt és azt mondta, hogy meg kell találni a feladatait és szerepeit, akkor nem említette, hogy igen fontos a járóbeteg-ellátás fejlesztése, és azt gondolja, hogy oda lehet beilleszteni, hogy legyen sportorvos Kalocsán. Amikor korábban beszéltek róla, akkor is megértették, hogy ez milyen nagy probléma – és nem is értik, hogy miért nincs. Nem véletlen, hogy csak Baján van, mivel nagyon kevés a sportorvos, akinek megfelelő engedélye van e vizsgálatok elvégzésére. Azt gondolja, hogy a kórház átalakítása és a funkcióinak a megtalálása közben oda fognak figyelni arra, hogy ezt a problémát megoldják – ezt ígérheti.
Korsós Lajos: Sokat beszélgettek a fák metszéséről. „Kommunális” időszakában vette a fáradtságot, hogy ennek utána nézett: az Érseki Kastélyban régi levéltári anyagokban pontosan szerepel, hogyan kell ezeket a fákat kezelni. Fel kell keresni a Kastélyt és fognak ebben felvilágosítást adni. Utcák felújítása: az előző ciklusokban az önkormányzatok csak arra tudtak pályázni, amelyre ki voltak bizonyos lehetőségek. Figyelembe ajánlja a Damjanich utcát, a Veres Péter utca, Kubinszky utca, Malom utca állapota szörnyű, tényleg elkerülhetetlen. Természetesen ha nincs olyan jellegű pályázat, akkor az önkormányzat nem tudja felújítani. Nagyon elhanyagoltnak tartja a kalocsai sporttelep környékét, állapotát, bár most közmunka programban felújították az öltözőket és a lelátó környezetét, de javasolná az önkormányzatnak, hogy vegyék fel Pakssal a kapcsolatot: az atomerőmű finanszírozhatná az esti világítást az edzőpályán, fiúnevelő pályát, ahol a fiatalság sportolhatna tömegsportszerűen. Olvasta, hogy a túlsó oldalon mindenki ragaszkodni a TEIT elnöki pozíciójához – de Kalocsa város nem kap évente 1-1,5 milliárdos iparűzési adó pénzeket, mint pl. Paks.
- 11 Kérné a segítséget abban, hogy Kalocsa tartsa kézben, mivel a város nem részül ezekből az adókból, de ha probléma volna, akkor itt is komoly helyzet állhatna elő. Kérdése lenne, hogy mi a cél a Kubikus-szobor melletti területtel? Virág vagy rózsakert tervezésről hallott, mely helyes dolog lenne, viszont hosszú ideje nagyon magas ott a talajvíz. Másrészt oda került a Vajasból az iszapréteg, de nagyon sok olyan földterület került oda, ami esetleg fertőzés-veszélyes is, és a sok csapadékkal a Vajasba beszivároghat. Épül ott park, vagy halastó-rendszer? Azt azért el kell dönteni, hogy vagy az 51-es utat újítják fel tovább – mivel úgy tudja, hogy már elindultak Kecskeméten ügyvédi irodán keresztül a kisajátítási eljárások. Ez nem úgy működik, hogy abbahagyják. Az más kérdés, hogy elkezdődött az elkerülő szakasz – de az irreális, hogy egyszerre kettő menne.
Török Ferenc polgármester: Köszönik a fák ápolásával kapcsolatos információ megosztását, a Kommunális Üzem megfelelő szakemberei valószínűleg meg fogják tenni. Köszönik, hogy jelezte a felújításra szoruló utakat, de gondolja, hogy ennek nagy részét a megfelelő osztály is tudja. Nem említette, hogy meg kell nézni, hogy milyen sorrendben és a lehetőségekhez mérten minél hamarabb ezek az utak is kerüljenek a rendbetett utak közé. A városi sporttelep valóban mind vizuálisan, mind sport szempontjából nem a legjobb állapotban van. Azt gondolja, hogy elég fontos lenne, hogy a városnak jó sporttelepe legyen. Közösen ki kell találni, hogy 4, 8 vagy 12 év alatt milyen szintre kellene vagy lehetne fejleszteni a sporttelepet. Ezzel biztosan foglalkozni fognak. Felmerült még a fiúnevelő pályája is, mely szintén rossz állapotban van. Lehet, hogy az 50 gyereknek nem egy komplett sporttelepet kell fenntartani, hanem lehetne sok száz gyereket sportolásra ösztönző egyesületnek odaadni, vagy ott kialakítani egy olyan komplex sporttelepet, mely nagyon sok gyerek egészséges életre és sportra való nevelését segítené. Biztosan kell a városi sportteleppel foglalkozni, erre létre kell hozni egy bizottságot, aki ezzel foglalkozik és a testületnek fog javaslatot tenni és megnézni, milyen forrásokat tudnak hozzárendelni. TEIT dolga: azon vannak, és úgy gondolják, hogy Kalocsa a legközelebb lévő nagy település – Pakson kívül. Hivatalosan ezeket a pénzeket a TEIT a lakosság tájékoztatására adja és olyan beruházásokat lehet támogatni, mely az atomerőmű jobb elfogadását segíti. Tehát azokhoz a beruházásokhoz is fel lehet használni ezeket a pénzeket. Azt gondolja, hogy sokkal nagyobb támogatásra lenne szükség az atomerőmű részéről. Jó úton járnak, már személyesen is találkozott az új vezérigazgatóval és elkezdte a tárgyalásokat, és mindenképpen Kalocsa város érdekeit fogja képviselni, hogy minél nagyobb támogatásokat tudjanak kapni. Rózsakert: számára is érdekes dolog, főleg amikor kora ősszel ott megjelentek az óriási földkupacok. Mintha azt a területet szeméttel vegyes földdel töltötték volna fel. Már beszéltek róla, mit lehetne vele kezdeni. Véleménye szerint egy át nem gondolt intézkedés kapcsán a terület alkalmas volt arra, hogy kiöntsék oda a valahonnan elszállított földet – de azt majd valamikor megint el kell szállítani, vagy kezdeni kell vele valamit. Való igaz, hogy a fejlesztési tervben egy park szerepel ott – amikor elnézték, próbálták azt, hogy esetleg milyen változásokat lehetne eszközölni a terven, hiszen véleménye szerint sokkal jobb lenne ott egy komolyabb játszóteret … egy közösségi térnek hagynák meg, amit használni lehet. Figyelembe kell azt is venni, hogy feltöltött, mindig magasan áll a víz. Tehát azon gondolkoznak, hogy más funkcióval lássák el. Igen, a város azt választotta, hogy az 51-es utat kell felújítani, ennek tervezési és egyéb munkálatai elkezdődtek. Azt gondolja, hogy ez mellett meg kell annak a lehetőségét nézni, hogy ha nagyon nagy forgalom nehezedne a városra az 51-esen keresztül, akkor ezt belátható jövő belül egy elkerülő úttal megoldanák.
- 12 Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, országgyűlési képviselő: Azt gondolja, hogy őszintén kell beszélni: az elkerülő útnak most semmi realitása nincs. Azt gondolja, hogy bölcs döntést hozott korábban Kalocsa, hogy az 51-es útnak a felújítását szorgalmazta. Teljesen reális dolog, hogy az 51-es rendesen meg legyen csinálva – ráadásul szerencse, hogy az M6-os miatt az átmenő kamion- és egyéb tranzitforgalom elkerüli a várost. Véleménye szerint most arra kell koncentrálni, hogy az 51-esnek a megindult felújítása folyamatosan megtörténjen, addig pedig el lehet készíteni azokat a terveket, mely az elkerülő út végleges formáját elgondolná, és ha az 51-esen túl vannak, akkor lehetne elgondolkodni, hogy az elkerülő utat hogyan tudnák csinálni. Úgy gondolja, őszintén kell beszélni: az, hogy két beruházás legyen, az irreális.
Turi Tibor képviselő: Rövid gondolat az 51-eshez és a elkerülő úthoz: Dunavecsének van elkerülő útja, és azóta az a város „meghalt”. Ez is hozzátartozik az igazsághoz: az elkerülőknek van haszna és van kára is.
Török Ferenc polgármester: Igen, hallotta, hogy a boltok és vendéglátó egységek bezártak.
Több kérdés, felvetés nem lévén, örömét fejezi ki, hogy ilyen sokan itt voltak a közmeghallgatáson és reméli, a jövőben több alkalommal fognak közmeghallgatást tartani. Nagyon köszöni a képviselőknek, hogy azt mondják: tessék őket keresni, azért vannak, hogy a polgárok problémát feltárják és a testület elé hozzák. Ezt nagyon jól teszik, ez a dolguk, a testületnek pedig az a dolga közösen, hogy ezekre a felvetődött problémákra megtalálják a megoldást. Mivel több kérdés nincs, köszöni a megjelenést, további szép estét kíván és a közmeghallgatást bezárja.
Kmft.
(Török Ferenc) polgármester
(Dr. Bálint József) címzetes főjegyző
Jegyzőkönyv-hitelesítők:
(Loibl László) képviselő
(Varga Nelli) képviselő
