JEGYZŐKÖNYV 6/2014. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2014. január 30-án a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal földszinti tanácskozó termében tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Cserés Csaba, Dr. Erdélyi Béla, Fercsákné Tomán Ildikó, Gyuróné Cserés Ágnes, Dr. Krámor Katalin és Zrinszki István képviselők Tanácskozási jogkörrel részt vett: Mező József jegyző, Csikósné Juhász Erika aljegyző, Cserés Judit pénzügyi irodavezető, Tölgyesi Attiláné, Pócsik Erika és Mezei Attiláné intézményvezetők, Göndör Gábor közbeszerzési szakértő Gömze Sándor: Köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, 9 fő képviselőből 9 fő jelen van. Aki egyetért a meghívóban kiküldött napirend megtárgyalásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Egyhangúan elfogadtuk a napirend megtárgyalását. Tárgy: (1.tsp.) Előterjesztés megtárgyalása a 2014. évi költségvetésről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A napirendet tárgyalta a Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi és Szociális Bizottság, előkészítette Cserés Judit pénzügyi irodavezető. Az Országgyűlés amilyen hatállyal elfogadja, attól számított 45 napra kell tárgyalni a Képviselő-testületnek a költségvetést, és ettől számított 30 napra, azaz március 7-ig el is kell fogadni. Még fontos kérdések várnak tisztázásra ahhoz, hogy elfogadható költségvetést tudjunk prezentálni, ezért most csak a törvényi kötelezettségnek teszünk eleget, de a 2014. évi költségvetés tervezetet nem javaslom elfogadásra a Képviselő-testületnek. Még nincsenek adatok a közfoglalkoztatottakról, az Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában zajló közétkeztetésről, és a Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyházi Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz való átkerüléséről sem, és a bevételi és kiadási oldalon is vannak még mozgó tételek, ezért javaslom későbbre halasztani a döntést. Bede-Tóth Attila: Sok a bizonytalan tényező. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumnál 7-7,5 m Ft kérdéses. Az adóbevételek alultervezése is közrejátszik. A Városüzemeltetési Intézmény saját bevétele 24 m Ft, ami teljes egészében a közétkeztetés bevétele, és bele van tervezve. Az anyag szépen összeállított, érthető, de a Pénzügyi Bizottságnak az a véleménye, hogy a kérdéses tényezők miatt nem javasolja a Képviselő-testület felé elfogadásra. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
1
Gömze Sándor: Aki a 2013. évi költségvetési rendeletünk II. számú módosítását elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2014.(I.30.) számú határozata Tárgy: (2.tsp.) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló rendelet-tervezet megtárgyalása. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a 2014. évi költségvetési rendeletet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 egyhangú igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 1/2014 (II.05.) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról. Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében, valamint és a 45.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról a következőket rendeli el. A rendelet célja 1.§. A rendelet célja Tiszalök Város termőtalajának és ivóvíz készletének a védelme. Ennek érdekében valamennyi ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű, a környezetet nem veszélyeztető elhelyezéséről a közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.
2
A rendelet hatálya 2.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszalök Város közigazgatási területén található ingatlanokon keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanító helyen történő elhelyezésére. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési hulladékokra, ezekkel összefüggő tevékenységekre. A közszolgáltató és ártalmatlanító hely megnevezése 3.§. (1) Tiszalök Város közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató: Nyír-Flop Kft. (Nyíregyháza, Derkovics u. 121.) / továbbiakban: közszolgáltató./ (2) Tiszalök Város közigazgatási területén lévő ingatlanokon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket a Tiszalök 0230/2. hrsz. szám alatt megépült ártalmatlanító helyen kell elhelyezni, a közszolgáltató által üzemeltetett települési szennyvíztisztító telep szennyvízfogadó műtárgyában. A közszolgáltatás ellátásának rendje 4.§. (1) Tiszalök Város közigazgatási területén lévő ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű gyűjtéséről. (2) A közszolgáltatás tekintetében az önkormányzat feladata: a) a közszolgáltatás körébe tartozó, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése, b) a közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatóval szerződés megkötése. (3) A közszolgáltatás az ingatlanon keletkezett nem közművel összegyűjtött, és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott háztartási szennyvíz ártalmatlanítás céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.
3
A közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei 5.§. (1) A közszolgáltatóval, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező közszolgáltatás teljesítésére az önkormányzat képviselő-testülete szerződést köt. (2) A szerződésben meg kell jelölni: a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját, b) a teljesítés helyét, c) a begyűjtési gyakoriságot, d) a felek jogait és kötelességeit. (3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá: a) a közszolgáltatási díjról és alkalmazásának feltételeiről, b) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról, c) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről, d) az irányadó jogszabályok meghatározásáról,
Az ingatlan tulajdonos jogai és kötelezettségei 6.§. (1)Az ingatlan tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy onnan származó nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet – a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások szerint- gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni. (2) Az ingatlan tulajdonos köteles a háztartási szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy mások életét, testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. (3) az ingatlan tulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz tekintetében a közszolgáltatást igénybe venni és a jelen rendelet 3.§ (1) bekezdésében meghatározott közszolgáltatónak átadni és részére a közszolgáltatás ellenértékét kiegyenlíteni. (4) Az ingatlan tulajdonos és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre. A jogviszony kezdődő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlan tulajdonost írásban értesítette. (5) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását az ingatlan tulajdonosnak kell a közszolgáltatótól megrendelni. (6) Az ingatlan tulajdonos köteles biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét szállítójármű számára úgy, hogy az feladatát elláthassa.
4
(7) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását arra jogosulatlan személlyel az ingatlan tulajdonos nem végeztetheti. (8)Az ingatlan tulajdonos köteles rendszerességgel és időben elvégeztetni a közszolgáltatást és annak elvégzéséhez megfelelő feltételeket biztosítani. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei 7.§. (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása kizárólag erre a célra készített zárt rendszerű olyan járművel és úgy végezhető, hogy az megfeleljen az mindenkor érvényes jogszabályoknak. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítását úgy kell elvégezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. Elcsorgás esetén a szennyezést meg kell szüntetni, a szennyezett terület fertőtlenítését elvégezni, a környezet eredeti állapotát helyreállítani a szennyezést okozó kötelessége, melynek haladéktalanul köteles eleget tenni. (3) A közszolgáltató mindenkor köteles a szolgáltatást a bejelentéstől számított 72 órán belül az igénylővel egyeztetett időpontban elvégezni. (4) Az ismeretlen összetételű szennyvizet veszélytelenségének, vagy veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni, amely esetekben a közszolgáltató a mindenkori jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések mellett megtagadhatja annak az elszállítását. (5) A közszolgáltató a háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve a /4/ bekezdésben foglaltakat és azt az esetet, ha a szennyvíz az önkormányzat által kijelölt átadási helyen szennyvízgyűjtő műbe nem helyezhető el. (6) A közszolgáltató köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére, szállítására vonatkozó eredetét igazolni és ehhez kapcsolódó iratokat öt évig megőrizni. (7) A közszolgáltatónak rendelkezni kell: a) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és szállítására illetékes környezetvédelmi felügyelőség által nyilvántartásba vett engedéllyel. b) közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó nyilvántartási rendszerrel. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésével és elszállításával kapcsolatos kötelezettségek, a közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei. 8.§. (1) Az ingatlan tulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet az ingatlan területén belül zárt, vízzáró kivitelű közműpótló létesítményben köteles gyűjteni.
5
(2) A közműpótló létesítménybe csak háztartási szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező-, tűz és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot lehelyezni, amely veszélyezteti a begyűjtést, ürítést végző más személyek élet-és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és műtárgyainak állagát. (3) Az ismeretlen összetételű szennyvizet veszélytelenségének, vagy veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni, mely esetekben a közszolgáltató a mindenkori jogszabályi előírások figyelembevételével megfelelő intézkedések mellett megtagadhatja annak elszállítását. (4) A közszolgáltató a háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve a /3/ bekezdésben foglaltakat és azt az esetet, ha a szennyvíz az önkormányzat által kijelölt átadási helyen a szennyvíztisztító műbe a külön jogszabályok figyelembevételével nem helyezhető el. A közszolgáltatás díja, az egységnyi díjtétel és fizetendő díj megállapítása 9.§. (1) Az ingatlan tulajdonosnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kezelési közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díja kell fizetnie, amelynek egységnyi díját a jelen rendelet 1.számú melléklete tartalmazza. (2) A közszolgálattó számlát bocsát ki az ingatlan tulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról. A teljesített közszolgáltatásra vonatkozó számlát a magánszemélyek készpénzben a szolgáltatás teljesítésekor a nem magánszemélyek pedig utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek kiegyenlíteni. (3) Az ingatlan tulajdonos a közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban a közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet, melynek a számla kiegyenlítésére vonatkozólag halasztó hatálya nincs. (4) A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a közszolgáltató köteles válaszolni. (5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást felhívás útján vagy egyéb módon közzé teszi, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 10.§. (1) Az ingatlan tulajdonos köteles a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni személyes adatait, ha tulajdonos változás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.
6
(2) A közszolgáltató köteles az ingatlan tulajdonos személyes adatainak kezelésével összefüggésben a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseket betartani. Záró rendelkezések 11.§. A rendelet 2014.február 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2/2006.(I.26.) számú rendelet.
Gömze Sándor polgármester
Mező József jegyző
l. számú melléklet a 1/2014.(II.05.) önkormányzati rendelethez
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének kötelező közszolgáltatása igénybevételéért fizetendő díj: 2000 Ft/m3
A díj az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.
Tárgy: (3.tsp.) A hulladékgazdálkodásról szóló helyi rendelet-tervezet megtárgyalása. Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor: További kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
7
Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 egyhangú igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2/2014 (II.05.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. (továbbiakban: tv.) 35. §-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el. 1. Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet hatálya Tiszalök közigazgatási területén a rendszeres hulladékszállításba bevont, helyi közszolgáltatással ellátott ingatlanok tulajdonosára, birtokosára vagy használójára (továbbiakban együtt: ingatlanhasználók) terjed ki. (2) A közszolgáltatás az ingatlanon összegyűjtött települési szilárd hulladék (a továbbiakban: TSZH) rendszeres elszállítására a közszolgáltatás keretében összegyűjtött TSZH ártalmatlanítását, hasznosítását szolgáló létesítmény működtetésére, valamint a begyűjtött hulladék ártalmatlanítására és hasznosítására terjed ki. (3) A TSZH kezelését, azaz összegyűjtését, elszállítását, ártalommentes elhelyezését, valamint a szolgáltatás folytonosságának biztosítását az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) közszolgáltató (továbbiakban: közszolgáltató) biztosítja. A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) alvállalkozó bevonásával végzi. Az alvállalkozó tevékenysége a hulladék gyűjtésére, szállítására, valamint az adminisztratív feladatok ellátására terjed ki. Az alvállalkozói tevékenység közszolgáltatási egészéhez viszonyított aránya 70%. 2.§. (1) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni. (2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére. 3.§. (1) A rendelet alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlan használókról a közszolgáltató nyilvántartást vezet az azonosításhoz szükséges
8
adatok feltüntetésével. A nyilvántartáshoz szükséges az Önkormányzat Hivatalánál rendelkezésre álló adatokat a közszolgáltató kérése alapján továbbítjuk részére. (2) A közszolgáltató a személyes adatok kezelése során köteles az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Ennek érdekében a) megteremti az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, b) gondoskodik az adatok biztonságáról, c) meghatározza azon eljárási szabályokat, amelyek az adat és titokvédelem érvényre juttatásához szükségesek. 4.§. (1) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összegfüggésben az ingatlanhasználó személyének megállapításához a közszolgáltatási díj kiszámlázásához, annak behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése. (2) A közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait a szerződéses jogviszony létrejöttétől, annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni. (3) A közszolgáltató a feladatának ellátása érdekében nyilvántartott adatokat – a behajtásra jogosult adóhatóságon kívül – harmadik félnek nem adhatja ki. 5.§. (1) A helyi TSZH-ra vonatkozó kötelező közszolgáltatási szerződés létrejön: a) a közszolgáltatás első igénybevételével és a közszolgáltatónak a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségének bizonyításával, vagy b) a közszolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés írásba foglalásával. (2) A közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemei: a) a felek megnevezése, b) a szerződés tárgya, c) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja a szerződés időbeli hatálya, d) a közszolgáltatás díja, e) a közszolgáltatási díj megállapításának, számlázásának és megfizetésének módja, f) a közszolgáltatás teljesítésének feltétele, g) egyéb, a szerződő felek által fontosnak tartott feltételek.
9
2. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja 6.§. (1) a közszolgáltató a TSZH begyűjtéséről heti egy alkalommal köteles gondoskodni: -
Tiszalök Város belterületén
-
Tiszalök – Kisfástanya és
-
Tiszalök – Újtelep
lakott külterületeken, valamint az Ősi- és Új üdülőterületen bejelentett és életvitelszerűen egész évben ott tartózkodó ingatlanhasználók esetében. (2) Az ingatlanhasználók a közszolgáltatást kötelesek igénybe venni. (3) A TSZH begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az Önkormányzat a Szolgáltatóval egyeztetve állapítja meg. (4) A Közszolgáltató a szolgáltatással érintett valamennyi ingatlanhasználót minden év január 31-ig tájékoztatóban értesíti a szállítás, lomtalanítás, szelektív hulladékbegyűjtés, illetve a szolgáltatás szüneteltetésének idejéről. (5) A közszolgáltatás igénybevételére a szolgáltató az (1) bekezdésben említett ingatlanhasználók részére – igény szerint – 80 és 120 literes szabályos gyűjtőedényt biztosít. (6) Mentesül a közszolgáltatási díj időarányos részének a megtérítés alól az ingatlan használója, ha az ingatlant megszakítás nélkül legalább 3 hónap időtartamban nem használja. Az ingatlan használója köteles az ingatlan használaton kívüliségének kezdetét legalább 30 nappal megelőzően a közszolgáltatónak írásban bejelenteni. A használaton kívüliség nullás közüzemi számla bemutatásával igazolható. (7) A gyűjtőedény folyamatos tisztántartása az ingatlanhasználó/közszolgáltatást igénybe vevő feladata. 7.§. (1) A Tiszalök Ősi- és Új üdülőterületén üdülőnként használt üdülőingatlanok használói is kötelesek a szervezett TSZH közszolgáltatás igénybevételére. Az időlegesen használt ingatlanról a TSZH begyűjtése a közszolgáltató által rendszeresített szürke színű, emblémával ellátott 120 literes gyűjtőzsákban vagy szabvány (80, 120 literes) gyűjtőedényben történő elhelyezését követően valósul meg, amelyet az ingatlan előtti járdára vagy zöldfelületre kell kihelyezni. (2) Az üdülőterületen a használati szezon tárgyév április 1. napjától szeptember 30. napjáig tart.
10
(3) Az üdülőként használt ingatlanos esetében a közszolgáltatás díja megegyezik a Htv. 47.§ (4) bekezdésében rögzített üdülőként nyilvántartott ingatlanokra előírt közszolgáltatási díj összegével (az éves díj 50%-a). (4) A közszolgáltató a kifizetett díj igazolásával vagy a helyben történő díjfizetéssel egy időben biztosítja a használati szezon időtartamára eső ürítések darabszámának megfelelő gyűjtőzsákot. (5) A közszolgáltató akkor is jogosult a díjra, ha az ingatlanhasználó a gyűjtőzsákokat nem veszi át. 3. Az ingatlantulajdonosok jogai és kötelezettségei 8. §. (1) a) A TSZH kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél (akinek a tevékenysége során) a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, ez a kötelezettség annak az ingatlannak a tulajdonosát terheli, akinek az ingatlanán a hulladék található. b) A TSZH-t a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. c) A gyűjtőedény a szállítás napján legkésőbb 7.00 óráig helyezhető ki, és a szállítás napján 18.00 óráig tartható közterületen. (2) a) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő berendezést ne károsítsa. b) A gyűjtőedénybe tilos mérgező, veszélyes, robbanó vagy olyan hulladékot rakni, mely a kiürítéssel foglalkozó dolgozók egészségét, testi épségét vagy életét veszélyezteti, vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő, ártalmatlanítása/hasznosítása során veszélyezteti a környezetet, vagy az ártalmatlanító/hasznosító telep műszaki berendezéseit. (3) Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a tárolóedényben a (2) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, vagy az túltöltött, a kiürítést jogosultak megtagadni. (4) A Szolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását abban az esetben is, ha az ingatlantulajdonos kérelmére a szerződés szünetel. (5) Ha a gyűjtőedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött, vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy az elhelyezett hulladék összsúlya meghaladja a terhelhetőségét és emiatt a gyűjtőedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot, illetve a ki nem üríthető gyűjtőedényt szabályszerűen kiüríteni, használhatóvá tenni. (6) a) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset, vagy károkozás veszélyének előidézésével.
11
b) Tilos a gyűjtőedény környékét, megközelítéséi útvonalát tárgyak elhelyezéséve vagy parkoló gépjárművel oly módon elzárni, amely a gyűjtőedénynek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza. 4. A szolgáltató jogai és kötelezettségei 9.§. (1) A szolgáltató köteles a szemétgyűjtő edényzet kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni. Az edényzetben okozott károkat térítésmentesen köteles javítani, amennyiben a meghibásodás a szolgáltató szabályellenes munkavégzésének jogkövetkezménye. A szolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára edényzetet kell biztosítani. Amennyiben a meghibásodás nem róható fel a szolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje a használót terheli. (2) A szolgáltató a háztartási hulladékot az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében, közterületen veszi át. Azokon a területeken, ahol a tárolóedényeket a szolgáltatónak való átadás végett közterületre – a forgalom akadályozása, illetve városképi okokból – nem lehet kikészíteni, ott az edények kiszállításáról a tulajdonos (használó), vagy külön megállapodás alapján, díj ellenében a szolgáltató gondoskodik. (3) A települési szilárd hulladék szállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladéknak a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, más környezet-terhelést ne idézzen elő. 5. A közszolgáltatás díja 10.§. (1) A hulladékszállításba bekapcsolt ingatlanhasználók a kötelező közszolgáltatás igénybe vételét a Közszolgáltató által küldött negyedévre szóló számla alapján az ahhoz mellkelt csekken kötelesek fizetni. (2) A szolgáltatás díjtételeit jogszabály állapítja meg. (3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatás díjának megfizetését az, aki a TSZH-val kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Szolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja. (4) Az ingatlanhasználót terhelő TSZH-val kapcsolatos közszolgáltatás díjának hátraléka adók módjára behajtható köztartozás. Ennek behajtási rendjét a Htv. 52.§-a szabályozza. 11.§.
12
(1) Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a Szolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos és a Szolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön. (2) A bejelentésnek a megtételéig a közszolgáltatás díját a korábbi ingatlantulajdonos köteles megfizetni. 12. §. (1) Az ingatlantulajdonos megtagadhatja a közszolgáltatás díjának megfizetését, ha a Szolgáltató közszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése az (1) bekezdés szerint, ha a Szolgáltatót a közszolgáltatás nyújtásában az időjárás vagy más, a Ptk. szerinti elháríthatatlan ok akadályozta és a Szolgáltató az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta mulasztását. 6. Közterületen keletkező hulladék gyűjtése és elszállítása 13. §. (1) A közterületen keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékról az önkormányzat gondoskodik. (2) Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az önkormányzat gondoskodik. 7. Hatálybalépés 14. §. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2001. (XII.10.) számú rendelete.
Gömze Sándor polgármester
Mező József jegyző
13
Tárgy: (4.tsp.) Az intézményi közétkeztetés közbeszerzési eljárásának lebonyolítására megbízás adás a KÖZ-PÁLYA KFT-nek. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A napirend előadója és előkészítője Mező József jegyző, a bizottságok nem tárgyalták ezt a napirendet. Van-e szóbeli kiegészítés? További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a Szavazatszámláló Bizottságok tagjainak megválasztásával a határozattervezet alapján egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2014.(I.30.) számú határozata Megbízás adása közbeszerzési eljárás lebonyolítására A Képviselő-testület figyelemmel a Közbeszerzési Bíráló Bizottság döntésére a KÖZ-PÁLYA KFT-t (2367 Újhartyán, Monori u. 30.) bízza meg a közétkeztetés biztosítására kiírt közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítására az ajánlatban szereplő 1.000.000.- Ft + ÁFA megbízási díj ellenében. Felhatalmazza Gömze Sándor polgármestert a megbízási szerződés aláírására. Határidő: 2014. január 31. Felelős: Gömze Sándor polgármester
Tárgy: (5.tsp.) Az intézményi közétkeztetés vállalkozási formában történő ellátására készített közbeszerzési kiírás véleményezése. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Fedor László: Aki egyetért azzal, hogy javasoljuk az üzemeltető felé a bérlet bevezetését, és az általa javasolt belépő árakat elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 7 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2014.(II.27.) számú
14
határozata Tárgy: (6.tsp.) Tiszalök Város (Jacht kikötő és kalandpark), Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása – környezeti hatásvizsgálat szükségességének megállapítása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Aki a polgármester tájékoztatóját elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2014.(I.30.) számú határozata Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosításához környezeti hatásvizsgálat szükségességének megállapításáról A Képviselő-testület A R. szerinti környezeti hatásvizsgálat szükségességének megállapítására szolgáló, a megkeresett - érintett közigazgatási – szervek bevonásával lefolytatott eljárása után, a Képviselőtestület a R. 3. illetve 4.§ felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozza: A településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosításának várható környezetre gyakorolt hatása nem indokolja a R. szerinti környezeti hatásvizsgálat készítését. A határozat közzétételéről – a helyben szokásos módon - a polgármester gondoskodik. Határidő:
2014. február 3.
Felelős:
Gömze Sándor polgármester
Tárgy: (7.tsp.) Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása – véleményezési szakaszának lezárásáról. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Aki a polgármester tájékoztatóját elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze.
15
Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2014.(I.30.) számú határozat Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat módosításához kapcsolódó véleményezési szakasz lezárásáról A Képviselő-testület Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Jacht kikötő és kalandpark megvalósítása érdekében történő módosításának a R. szerinti véleményezési szakaszát lezártnak tekinti. A tervdokumentáció a véleményezés során beérkezett módosítások, javítások átvezetése után kerüljön végső szakmai véleményezésre az állami főépítész elé, annak érdekében, hogy a településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosításának jóváhagyása annak megszerzését követően mielőbb megtörténhessen. Felelős: Marosán Andrea mb. települési főépítész Tiszalök Város (Jacht kikötő és kalandpark) településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítása -314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti egyeztetés során beérkezett vélemények összegzéseVÁLASZOK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALÁNAK ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZE
I. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA a) A jelenleg figyelembe veendő magasabb szintű területrendezési terv a 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv (OTrT) alapján készített 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési terv (MTrT). A területrendezési terv és a településrendezési terv összhangját igazoló munkarészt, illetve vizsgálatot – mint a módosítás kötelező alátámasztó szakági munkarészét (vizsgálati térképet, leírást) – a dokumentáció tartalmazza. b) Az MTrT összhang feldolgozásából hiányoznak a településrendezési cél megítélését biztosító, a tervezési területen is túlnyúló igazolások:
16
a 282/2009. (XII.11.) Korm.r. szerinti térségi övezet lehatárolás véleményei hogyan lettek figyelembe véve; a megyei (térségi) övezetek MTrT-ben meghatározott területeihez képest megengedett normatív eltérés (± 5 %) igazolása (egyes esetekben csak azt állapítják meg, hogy eltérés, területcsökkenés nem történt); a szabályozási javaslat összeállításánál a műszaki infrastruktúrák hosszára vonatkozó normatív eltérés (± 5 %) igazolása; Hivatkozás: 2006. évi XXI. Tv. 23/A. § (2)
A dokumentáció kiegészítésre került az egyes övezetek eltérését összefoglaló, a normatív eltéréseket rögzítő táblázat II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Indokoltnak tartom, ezért javaslom ábrázolni a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervben jelölt, települést érintő MTrT szerinti térségi övezetek lehatárolását, továbbá az országos, ill. megyei infrastruktúra hálózat elemeit nevesíteni (a I. pontban leírtak figyelembe vételével). pl.: Vegyes területfelhasználású térség Ökológiai folyosó övezet Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Nagyvízi meder övezete Hivatkozás: 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) A tervezési területet is érintő övezeti ábrázolások rögzítésre kerültek a szerkezeti tervre. III.HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT a) Ad. Bevezetés: Helyi építési szabályzatának változásáról” szöveg helyett kérem a módosításáról kifejezést alkalmazni. A szövegrész cseréje megtörtént. b) Ad. 3. § (a): A nagyvízi meder kötelezően vízügyi területfelhasználásba sorolandó, az nem lehet mezőgazdasági terület. Hivatkozás: OTÉK 30. § (1) Nagyvízi meder: a folyóvizek medre és parti sávja, valamint a hullámtér. Az érintett övezeteket a vízügyi terület-felhasználásba kerületek átsorolásba. c) Ad. 4. §: Építmény és nem létesítmény elhelyezési feltételeit itt rögzíteni kell. Azonban ezekkel kapcsolatban be kell tartani az alábbiakat (részlet a
17
2013. március 7-én kiadott előzetes véleményemből): A rendezés programja szerint mentetlen árterületen, a Tisza folyó nagyvizi medrében kalandparkot akarnak létesíteni mely építmény és épület elhelyezéseket egyaránt igényel. A nagyvizi meder területe vízgazdálkodási területnek minősül, azon belül más területfelhasználás nem jelölhető ki. Az OTÉK 30. §-a értelmében a területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Ezen főbb jogszabályok a következők: OTrT tv. 24.§ Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (ez jelenleg teljesül) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról és A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (3) pontja szerint: A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át. (ez jelenleg teljesül) 5. § (4): A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz levezetésének elsődlegessége biztosított legyen: A kalandpark kiépítésének olyan szabályozási környezetet kell teremteni, hogy megvalósítása a jelenlegi természeti terület jellegét nem változtathatja meg! Emellett felhívom a figyelmet a mellékelt 7001/2002. (FVÉ 6.) FVM-KöViM irányelvben foglaltak betartásának ellenőrzésére. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a településrendezés során az egyes övezetekben, építési övezetekben elhelyezhető épületek funkciói, ill. az építés feltételei normatívan határozandóak meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a szabályozandó terület(ek) településszerkezeten belüli adottságaira pl.: a területfelhasználást 18
veszélyeztető tényezőkre. Ilyen az árvízveszély is. Tehát még a vízgazdálkodással összefüggő épület-elhelyezési lehetőségek (építési helyek) meghatározása is komoly vizsgálatot igényel. Az építmény, ill. épület kialakítási feltételei szintén. Ez még nem tekinthető teljes körűnek a dokumentációban. Épület elhelyezési lehetőségek meghatározásához elengedhetetlen lenne az adott folyószakasz mederkezelési tervének a megléte. Jelen pillanatban ezzel a dokumentummal a szakasz illetékes Vízügyi Igazgatósága nem rendelkezik. A 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (2) pontja szabályozza a nagyvizi mederben az épület-elhelyezés feltételeit. Ezt részletesen az építési engedélyezés során lehet és kell vizsgálni. Azonban a településrendezés során még a vízgazdálkodással összefüggő építmények, épületek elhelyezése is korlátozható, ill. kizárható. Kérdéses még, hogy a közművesítés hogyan oldható meg. Ezt szabályozni kell. Hivatkozás: OTÉK 7. § (3) A HÉSZ-ben rögzítésre kerültek egyes közműfajták létesítésére vonatkozó előírások, a tárgyi övezetekre vonatkozóan. d) Ad. 4. §: A beépítésre nem szánt egyéb területek beépítési százalékát kérem feltűntetni! (A különleges beépítésre nem szánt területeken épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. Hivatkozás: OTÉK 30/B. §) A HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. e) Ad. 4. § ; 4. § (4) b): Idegenforgalmi hasznosítású (beépítésre nem szánt) vízügyi területen technológiai építmények (kilátó torony) magasságának megszabása szükséges. Kérem igazolni, hogy az elhelyezni kívánt építmények a terület rendeltetésszerű használatát és az árvíz biztonságos levezetését nem fogják akadályozni pl.: jégtorlasz esetén. Mind a magasságra vonatkozó, mind pedig az elbontást követő visszamaradt építményrészek kialakítására vonatkozó előírások, a HÉSZ-ben rögzítésre kerültek. f) Ad. Záró rendelkezés: A településrendezési eszköz legkorábban teljes eljárás esetén a közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon léptethető hatályba. Hivatkozás: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § A tárgyi területekkel kapcsolatban az előzőekben ismertetett jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai megállapítással ellátott igazolásom alapján kérem, szíveskedjen 19
a levelemben foglaltakat a Rendelet 38. § (5) bekezdése alapján kifogást emelő véleménynek tekinteni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg
„A termőföld más célú hasznosításának – betartandó – fő szabályai a Tfvt. jelenleg hatályos rendelkezései szerint az Megyei Kormányhivatal alábbiak: Földhivatala „A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok 9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. (2)7 Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. (3) A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja. 10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; b) termőföld belterületbe vonása; c)az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. (2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak 20
kialakítása. (3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. 11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Az időleges más célú hasznosítás 14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, vagy c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik. Más célú hasznosítás engedély nélkül 16. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság - a 17/A. §-ban foglalt eset kivételével földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben - kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát is. (2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az igénybevevővel szemben kell lefolytatni. Az igénybevevő személyének megállapítása céljából az ingatlanügyi hatóság a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt is nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének
21
megállapítására irányuló eljárás eredménytelen, úgy az igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezőt kell tekinteni. (3) Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet. 17. § (1) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.” A más célú hasznosításra lehetőséget biztosító fejlesztés elemek tervezésének elősegítése érdekében, a fentiek kiegészítéseként tájékoztatásul közlöm, hogy Tiszalök Város külterületén átlagosnál jobb minőségű termőföldnek minősül minden, az alábbiakban feltüntetett termőföld. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszalök területén: Művelési ág Minőségi osztály szántó 3., illetve attól jobb minőségi osztályú legelő 2., illetve attól jobb minőségi osztályú rét 3., illetve attól jobb minőségi osztályú erdő 2., illetve attól jobb minőségi osztályú Kifogást nem emelt.
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
A terület fejlesztése helyhez kötött természeti adottságra épít, így máshol nem létesíthető. Továbbá az adott véleményből továbbra sem derül ki, hogy az érintett hrsz-ok milyen minőségi osztályú földterületként vannak nyilvántartva. „…a dokumentációban leírt településrendezési terv módosítása (jacht-kikötő, strand és kalandpark projekt megvalósítása) a korábbiakban lezajlott egyeztetések után természetvédelmi szempontból kérdéseket nem vet fel, ezért további észrevételt nem teszünk.” Kifogást nem emelt. „ A módosítás ellen kifogást nem emelünk, azt elfogadásra javasoljuk.” Kifogást nem emelt. „ Tiszalök város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának 2013. évi módosítását – kikötő és kalandpark építése miatt – talajvédelmi szempontból elfogadom.” Kifogást nem emelt. „… a kérelmük mellékleteként benyújtott dokumentáció alapján a településrendezési terv és helyi építési szabályzat 22
SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYEI Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Közegészségügyi Hatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Útügyi osztály
Nemzeti Környezetügyi Intézet Tiszántúli Kirendeltsége
módosítása ellen vízügyi szempontból kifogást nem emelünk.” Kifogást nem emelt. „ Tiszalök Város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának egyeztetési anyag szerinti módosításához környezet-egészségügyi szempontból hozzájárulok.” Kifogást nem emelt.
„ … Tiszalök város településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosítását (kikötő és kalandpark) áttanulmányoztuk, kifogást nem emelünk.” Kifogást nem emelt. „A Hatóság megállapította, hogy a fenti dokumentációk tartalmazzák, hogy a hírközlési szakági anyag a módosítás előtt kidolgozotthoz képest változatlan.” Kifogást nem emelt. „ Tiszalök Város Településrendezési terve módosításával kapcsolatban kifogást nem emelünk, azonban az alábbi észrevételt tesszük. A kikötő és Kalandpark településrendezési tervének véleményezési eljárásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Hajózási Főosztályának (1066 Budapest Teréz Krt. 62.) bevonása szükséges.” Kifogást nem emelt. „Vízgyűjtő gazdálkodás Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény 3/8. számú melléklete alapján a módosítás által érintett terület nem esik rá felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére. Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Tiszalök település fokozottan érzékeny terület. A 209/2011. (X.12.) Korm. rendelet értelmében a nagyvízi mederben stabil építmény nem helyezhető el. Vízellátás Az érintett területen a beadott dokumentumok alapján kommunális jellegű vízfelhasználás jelentkezik. A létesítmények ivóvízellátása a 201/2001. (X. 21.) Korm. rendeletben meghatározott határértékek az irányadók. Szennyvízelvezetés Az érintett területen a beadott dokumentumok alapján kommunális jellegű szennyvíz jelentkezik. A kialakítani tervezett létesítmények, építmények engedélyezési eljárása során kiemelt figyelmet javaslunk fordítani az alábbiakra. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk eges szabályairól 23
szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelt előírásait be kell tartani. Felhívjuk a figyelmet, hogy Tiszalök környezetvédelmi és települési szennyvízelvezetési programjának szinkronban kell lennie a településrendezési eszközökkel.
Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi felügyelőség
Hulladékgazdálkodás A tervezett kivitelezési munkálatok kapcsán hulladékgazdálkodási szempontból… Természetvédelem A terület nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-ám elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény alapján a Ramsari nemzetközi egyezményrészét képzi )Felső-Tisza Ramsari terület). Javasoljuk ezzel kapcsolatos egyeztetést a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. Zaj és rezgésvédelem A módosítás kapcsán kivitelezésre kerülő munkálatok során zaj és rezgésvédelem tekintetében… Üzemi és szabadidős létesítményekről származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken: Határérték (LTH) az LAM megítélési Szor szintre* Zajtól védendő terület (dB) szám nappal éjjel 06-22 22-06 óra óra Üdülőterület, különleges területek 1. 45 35 közül az egészségügyi területek ” Kifogást nem emelt. A beruházást megelőzően elkészített és elfogadott előzetes környezeti hatásvizsgálatban az érintett kérdések, felvetések tisztázásra kerültek. Ezért a HNP és a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség jelen eljáráshoz csatolt véleményében észrevételt – az előzetes dokumentáció fényében – nem tett. „ A módosítás ellen kifogást nem emelünk, azt elfogadásra javasoljuk.” Kifogást nem emelt.
24
Tárgy: (8.tsp.) Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Aki a polgármester tájékoztatóját elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(I.30.) számú határozata Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatának és a Bölcsőde Szakmai Programjának jóváhagyásáról A Képviselő-testület A) Az általa fenntartott Napköziotthonos Óvoda, Napos Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja. B) A Bölcsőde Szakmai Programját jóváhagyja.
Tárgy: (9.tsp.)Bölcsődei gondozási nap önköltségének megállapítása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Aki a polgármester tájékoztatóját elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2014.(I.30.) számú határozata Az önkormányzati fenntartású Bölcsőde 2014. évi gondozási nap önköltsége A Képviselő-testület
25
A mellékelt számítás alapján a Bölcsőde 2014. évi gondozási nap önköltségét 2046 Ft-ban állapítja meg. Tárgy: (10.tsp.) Török Péterné lakásvásárlási kérelmének megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Aki a polgármester tájékoztatóját elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(I.30.) számú határozata A Tiszalök, Kossuth u. 10/B. szám alatti 43 m2 alapterületű önkormányzati bérlakás értékestéséről A Képviselő-testület Török Péterné kérelmező részére értékesíti az általa lakott Tiszalök, Kossuth u. 10/B. szám alatti 43 m2-es önkormányzati bérlakást az Ügyrendi és Szociális Bizottság véleménye alapján megbízza a Pénzügyi Bizottságot és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy javasoljon eladási árat az értékesítéshez. Tárgy: (11.tsp.) Határozathozatal a települési önkormányzatok 2014. évi adósságainak átvállalásával kapcsolatban. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Aki a polgármester tájékoztatóját elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2014. (I.30.) számú határozata Adósságátvállalással kapcsolatos nyilatkozat tételről
26
A képviselő-testület 1. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (továbbiakban: 2014. évi költségvetési törvény) 67-68. §-aiban foglaltakra figyelemmel kinyilvánítja, hogy a 2014. évi költségvetési törvényben írt feltételekkel az adósságállománya Magyar Állam által történő átvállalását igénybe kívánja venni. 2. A képviselő-testület kijelenti, hogy az önkormányzat rendelkezett olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, ami 2013. december 5-én kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódott, és annak fedezetére, vagy teljesítésének biztosításául szolgált. Kötelezettséget vállal arra, hogy a betét, vagy egyéb számlakövetelés összegét - legfeljebb az ahhoz kapcsolódó adósságelem átvállalással érintett összegéig - az átvállalás napján az állam által megjelölt számlára átutalja. 3. A képviselő-testület kijelenti, hogy amennyiben az önkormányzat egy átvállalással érintett ügylete az ügylethez kapcsolódóan befolyó támogatás, illetve egyéb bevétel miatt bevétel megelőlegezésére szolgáló ügyletté válik, úgy a befolyt bevétel összegét, legfeljebb az érintett adósságból átvállalásra került összeg erejéig, a bevétel beérkezését követő 3 munkanapon belül átutalja a kincstár által megjelölt fizetési számlára. 4. A képviselő-testület kinyilvánítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 332. § alapján megállapodást kíván kötni a Magyar Állammal az önkormányzatot terhelő, az adósságátvállalással érintett adósságállománya átvállalásáról.
5. A képviselő-testület az adósságátvállalással összefüggésben felhatalmazza a polgármestert, hogy: a) megtegye a 2014. évi költségvetési törvény 67-68. §-ai szerinti nyilatkozatokat és intézkedéseket; b) az átvállalással érintett adósság részét képező ügyleteket a 2014. évi költségvetési törvény 67-68. §-a szerinti átvállalás érdekében átalakítsa; c) a 2014. évi költségvetési törvény 68. § (4) bekezdése szerinti megállapodásokat megkösse. 6. A képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy az adósságátvállalással kapcsolatos intézkedéseiről a soron következő ülésén tájékoztassa a testületet. Felelős: polgármester Határidő: 2014. február 28.
27
További kérdés, hozzászólás a napirenddel kapcsolatban nem hangzott el, a polgármester megköszönte a részvételt és az ülést 14:45-kor bezárta.
K.m.f.
Gömze Sándor polgármester
Mező József jegyző
28
