J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. augusztus 27-én 16.00 órai kezdettel megtartott nyílt üléséről.

Az ülés helye:

Polgármesteri Hivatal tanácsterme Serényfalva, Kossuth L. út 63.

Jelen vannak:

8 képviselő-testületi tag:

Szerna Csaba Veres Zoltán Majtényi Géza Bárdos Pál Csontos Mihály Gyurkó Zsuzsanna Horváth László Mészárosné Kulcsár Edit

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: - az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg Tibor

jegyző, címzetes főjegyző

- a 4. és 5. napirendi pont tárgyalásához: Papp Sándorné

mb.óvodavazető

Jegyzőkönyvvezető: Dr. Herczeg Tibor


Szerna Csaba polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, az ülésen tanácskozási joggal résztvevőket. Megállapította, hogy a képviselő-testület 8 tagja jelen van, a képviselő-testület ülése határozatképes. Javaslatot tett az ülés meghívóban feltüntetett napirendi pontjainak elfogadására, melyet a képviselő-testület egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadott, és az alábbiak szerint határozta meg az ülés napirendjét: NAPIREND : Napirend sorszáma

1.

Napirend tárgya

Előterjesztő

Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.) rendelet módosítása.

Szerna Csaba polgármester

Előterjesztés módja írásban

2

2.

Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről.


írásban

3.

Jelentés az önkormányzat pénzügyi helyzetéről.


írásban

4.

Beszámoló a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010. nevelési évben végzett munkájáról.


írásban

5.

Javaslat a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programjának fenntartói jóváhagyására.


írásban

6.

Aktuális feladatok.


szóban

7.

Átmeneti segély iránti kérelmek elbírálása – zárt ülés

Dr. Herczeg Tibor jegyző

szóban

8.

Indítványok, javaslatok.

1./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.) rendelet módosítása. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bárdos Pál képviselő kérdezte, hogy az árvízi védekezésre fordított kiadásokat az állam megtéríti-e az önkormányzatnak. Kérdezte, hogy a 10 E Ft-os bevétel, vízbekötés jogcímén mit takar, illetve a temetői lélekharang és díszkapu előleg kifizetés mit jelent. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy mindkét árvízi védekezés vis maior pályázata benyújtásra és befogadásra került. Hogy a védekezési költségeket mikor folyósítják az önkormányzat számára, nem tudható. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a Pogony-pusztai házi vízbekötések első félévben még befizetett lakossági hozzájárulása a 10 E Ft. A lélekharang és a díszkapu készítőjének – szerződés szerint – június 30-ig, előleget fizetett az önkormányzat.

3

Majtényi Géza képviselő kérdezte, hogy az országgyűlési képviselők választásához minden település egyformán kap-e támogatást. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy normatív és feladattípusú finanszírozással valósul meg a választási forma ellátása. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a választópolgárok számához társított normatív mutatók, másrészt ellátott feladatok (pl. HVI és HVB díjazása) alapján, miniszteri rendeletben kihirdetettek szerint biztosítja a központi költségvetés a választások anyagi fedezetét. Ez csak erre használható és a felhasználással el kell számolni. Horváth László képviselő felvetette, hogy a rendelet mellékleteinél számszaki hiba lehet, mert ha összeadja a belső sorokat, azok nem egyeznek a végösszesennel. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a képviselő-testület a költségvetési rendelet módosítását tárgyalja. A rendelet mellékleteiben csak azok az előirányzatok szerepelnek, amelyek módosulnak. A módosítással egységes szerkezetbe foglalt rendeletnél található meg a képviselő által keresett számszaki összefüggés. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi rendeletet alkotta:

Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010.(VIII.31.) rendelete az Önkormányzat 2010.évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.) rendelet módosításáról

Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.65.§-ában biztosított felhatalmazás alapján, figyelembe véve az Áht. 118.§-ának rendelkezéseit, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi. CXXX. tv, és a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet előírásait, az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.) rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1.§ (1) A Rendelet 2.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (1) A költségvetés bevételei és kiadásai (1) Serényfalva Községi Önkormányzat 2010. évi költségvetését 248.265 - E Ft bevétellel és kiadással állapítja meg. (2) A Rendelet 2.§ (3). bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (3) (3) Az 2. §-ban megállapított kiadási előirányzatból - személyi kiadások

98.887 - E Ft

- munkaadót terhelő járulékok

18.521 - E Ft

- működési, fenntartási kiadások

64.880 - E Ft

4

- támogatások, pénzbeli juttatások - pénzeszköz átadás

26.252 - E Ft 4.187 - E Ft

- felhalmozási jellegű kiadás

35.538 - E Ft

(3) A Rendelet 1-4 és12 sz. mellékleteinek módosulásait, jelen rendelet mellékletei tartalmazzák. 2. § /1/ E rendelet 2010. szeptember 1-jével lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. január 01-től kell alkalmazni. k.m.f. Szerna Csaba sk. polgármester

Dr. Herczeg Tibor sk. címzetes főjegyző

Kihirdetve: Serényfalva, 2010. augusztus 31. Dr. Herczeg Tibor sk. címzetes főjegyző

2./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Előterjesztő: Szerna Csaba Polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bárdos Pál képviselő képviselő kérdezte, hogy a nyári gyermekétkeztetés költségeit fedezi-e a központi költségvetés. Kérdezte, hogy az országgyűlési képviselők és a kisebbségi választás bevételi és kiadási előirányzati nem egyeznek. Majtényi Géza képviselő kérdezte, hogy a második félévtől az APEH szedi-e be az iparűzési adót. Kérdezte, hogy Bánréve önkormányzata az iskolabusz szolgáltatás normatíváját miért nem utalta az első félévben. Kérdezte, hogy a vállalkozók kommunális adójánál, a tervezett 400 E Ft-tal szemben csak 30 E Ft realizálódott, mi ennek az oka. Kérdezte, hogy a gazdasági válság a legnagyobb adózón túl, érintette-e a többi vállalkozást is. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a nyári gyermekétkeztetés előirányzatát, utólagos elszámolással a központi költségvetés biztosította. Az iparűzési adó beszedése – törvénymódosítás következtében –továbbra is a helyi adóhatóság feladata.

5

Az első félévben az országgyűlési képviselők választásához illetve a kisebbségi névjegyzékbe vételhez társult központi előirányzat. Ezek összegei találhatók a beszámolóban. Elmondta, hogy az ÉszakMagyar Téglaipari Zrt. iparűzési adóját jelentős mértékben túlfizette, s ennek terhére élt az első félévben az adónemek közötti jóváírás lehetőségével. Elmondta, hogy az első félévben 1.7 M Ft iparűzési adó bevétel realizálódott. A helyi vállalkozók pártízezres nagyságú adót fizetettek, átlagban. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy valóban át kellett volna utalniuk megállapodás alapján a kistérségi normatívát, erre nem került sor. A közeljövőben egyeztet a kérdésben a polgármesterrel. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:

6 4/201 0.(VIII.2 7.) számú K épv iselő -testületi h atár ozat Tárgy: Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről szóló tájékoztatást, beszámolót a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen

3./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Jelentés az önkormányzat pénzügyi helyzetéről. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Majtényi Géza képviselő kérdezte, hogy az LHH pályázat megvalósítható-e még ebben a ciklusban. Kérdezte, hogy a vízdíj tartozás kb. főt érint. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy jelenleg a támogatási szerződés kötésének folyamata zajlik. Maga a támogatás tény. Nem valószínű, hogy az évben realizálódhat a kivitelezés. A vízdíj személyenként kerül nyilvántartásra, kb. 20-21 főt érint a tartozás. Valamennyi esetben a végrehajtás lefolytatásra került, kerül. Bárdos Pál képviselő kérdezte, hogy az a két személy aki jelentős gépjárműadó-tartozást halmozott fel, fizet-e, behajtható-e tőlük a kinntlévőség.

6

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a végrehajtás folyamatban van. Adósok részletfizetéssel próbálják a tartozást rendezni. A bírósági végrehajtó azonban jelentős díj ellenében végzi tevékenységét, mely tovább növeli az adósok terheit. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:

6 5/201 0.(VIII.2 7.) számú K épv iselő -testületi h atár ozat Tárgy: Jelentés helyzetéről.

Serényfalva

községi

önkormányzat

pénzügyi

Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről szóló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 50/A. § (4). bekezdése szerinti jelentést, megismerte, megvitatta, azt elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen

4./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Beszámoló a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010. nevelési évben végzett munkájáról. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Mészárosné Kulcsár Edit képviselő a Móra Ferenc Tagiskola pedagógusa, elmondta, hogy az óvodavezetőnek nehéz feladattal kellett megbirkóznia az év folyamán, vezetői tapasztalatok hiányában. A beszámoló követi az általa valaha készített iskolai beszámoló tematikáját, arra nagyon hasonlít. Vannak azonban hiányosságai, így pl. az iskolai életre való felkészítésnek, a helyi adottságoknak nagyobb hangsúlyt kellett volna adni. Nem látszik az eredmények elérése pl. a logopédiai foglalkozásoknál. Nagyon fontos a mérhetőség, az eredmény bemutatása, különösen egy olyan tevékenységénél, amelyet a fenntartó finanszíroz. Nem találkozott a minőségirányítási tevékenység bemutatásával, értékelésével. Papp Sándorné mb. óvodavezető hogy törekszik azok hasznosítására.

megköszönte az észrevételeket, elmondta,

Csontos Mihály képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az óvodai rendezvényeket le lehet bonyolítani a Művelődési Házban vagy az iskolában, hiszen az óvoda helyiségei azokhoz kicsik. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a beszámoló más képet tükröz, mint az eddigiekben megismertek. A kiegészítésekkel együtt elfogadásra javasolta.

7

A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: 66/2010.(VIII.27.) sz. Képvisel ő-t est ületi Határ ozat: Tárgy: Beszámoló a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010. nevelési évben végzett munkájáról Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010-es nevelési évben végzett munkájáról szóló beszámolót a jegyzőkönyv melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen.

5./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Javaslat a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programjának fenntartói jóváhagyására. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Szerna Csaba polgármester felhívta a testület figyelmét, hogy a nevelési program módosítását a Közokt.tv. előírásai szerint közoktatási szakértő véleményezte. A szakvéleményt a képviselők az előterjesztéssel együtt megkapták. Az abban foglalt szakmai észrevételek szerint, a nevelési program fenntartói jóváhagyásának, nincs törvényességi akadálya. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő a Móra Ferenc Tagiskola pedagógusa, a nevelési program módosítása kapcsán elmondta, hogy látszik rajta, hogy az egy adoptált program. Amellett, hogy egy átvett epochális programról van szó, jobban ki kellett volna a helyi sajátosságokat dolgozni a módosítás keretei között, s azokhoz igazítani a foglalkozások jellegét, tartalmát. Papp Sándorné mb. óvodavezető elmondta, hogy a módosítással egyrészt a törvényi- jogszabályi módosulások előírásainak; másrészt épp a helyi tapasztalatokon alapuló elvárásoknak szerettek volna megfelelni, s ezzel a szemlélettel módosították a nevelési programot. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy nem lehet negatívan értékelni azt a tényt, hogy egy pedagógiai- nevelési program adoptált. Erre a jogalkotó lehetőséget adott, s közzétette azokat az adoptálható programokat. Országosan nagyon kevés azon közoktatási intézmények száma, amelyek teljesen önálló pedagógiai programot készítettek A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:

8

67/2010.(VIII.27.) sz. Képvisel ő-t est ületi Határ ozat: Tárgy: Javaslat a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programjának fenntartói jóváhagyására. Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programját a jkv. melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen.

6./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Aktuális feladatok. Előterjesztő: Szerna Csaba Polgármester

a. Csatlakozás a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázati- rendszer 2011. évi fordulójához.

Önkormányzati

Szerna Csaba polgármester javasolta, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően csatlakozzon az önkormányzat a pályázati rendszerhez. A képviselő-testület a javaslatot egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: 6 8/201 0.(VIII.2 7.)számú K épv iselő-testü leti h atár ozat Tárgy: Csatlakozás Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázati rendszer 2011. évi fordulójához. Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázati rendszer 2011. évi fordulójához. Az ösztöndíjpályázati rendszerre vonatkozó általános szerződési feltételeket ismeri és elfogadja és kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatok kiírása, elbírálása és folyósítása során maradéktalanul az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint jár el. A pályázat kiírása és elbírálása során, a rászorultságon alapuló jogosultsági feltételt a képviselő-testület akként határozza meg, hogy az tekinthető szociálisan rászorultnak akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg. Határidő: értelemszerűen Felelős: polgármester

9

b. Javaslat a viharkárt szenvedett Bánréve, Hét és Sajópüspöki község lakóinak megsegítésére.

Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a viharkár óta csaknem 2 hónap eltelt, a legtöbb lakóházat már felújították a kárt elhárították. A Kistérségi Társulás 2 M Ft-tal támogatta a kárt szenvedett települések önkormányzatait. Majtényi Géza képviselő elmondta, hogy igaz az a mondás, hogy aki gyorsan ad, kétszer ad. Eltelt két hónap, a Kistérség nyújtott segítséget, úgy tűnik, hogy a gondok orvoslásra kerültek. Megfontolandó, hogy adjon-e Serényfalva anyagi támogatást, ha igen kiknek és milyen összegben. Bárdos Pál képviselő véleménye szerint nagyon nehéz állást foglalni a kérdésben. Az önkormányzatnak nem adhatnak támogatást, mert az önkormányzati ingatlanok nem sérültek. A lakosoknak közvetlenül nem szerencsés pénzt adni. Azt sem lehet tudni, hogy Bánréve önkormányzata, kinek, milyen formában juttatna a támogatásból. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy nagyon együttérez a bánrévei emberekkel, személyes tragédiájukkal. Ugyanakkor ebben az országban működnek olyan állami szervek, amelyeknek kötelessége lenne a bajba jutott önkormányzatoknak segítséget nyújtani. Nem biztos, hogy ez egy másik önkormányzat feladata. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő elmondta, hogy amikor megtörtént a bánrévei káresemény, mindenkinek az volt a véleménye, hogy adjon az önkormányzat támogatást, legalább annyiszor ezer forintot, ahány házat kár ért. Ez egy gesztus értékű megnyilvánulás lenne, hiszen Serényfalva társközség, együtt kell hogy működjön Bánrévével. Fordított helyzetben Serényfalvának is jól esne egy ilyen gesztus. Dr. Herczeg Tibor jegyző javasolta, hogy mindenki gondolkozzon el rajta, hogy fordítva hogyan működne ez a gesztus-gyakorlás. Az eddigi tapasztalatok másra engednek következtetni, s ezt éppen a pedagógus képviselő érezhette a legjobban, a saját kárán. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő elmondta, problémája, mindig megkaptak mindent.

hogy

neki

nem

volt

ilyen

Szerna Csaba polgármester véleménye szerint, amíg nem kerülnek tisztába azzal, hogy hová, mire nyújtsanak támogatást, felelőtlenség lenne döntést hozni. Annak nem látja értelmét, hogy célhoz kötött felhasználási- és elszámolási kötelezettség nélkül pénzt adjanak át a bánrévei önkormányzatnak. A gesztusgyakorlás is hatszámjegynél kell, hogy kezdődjön, s ez nem kevés pénz. Horváth László képviselő véleménye szerint, Serényfalván is negatív visszhangja lehet egy ilyen támogatásnak. Ettől az önkormányzattól is többször kértek helyi lakosok, nagyobb mértékű segítséget pl. lakóházuk felújításához, melytől a testület mindig elzárkózott. Most meg, másik település lakóit akarják támogatni. Javasolta, hogy a kérdést egyenlőre vegyék le napirendről. A képviselő-testület végül hosszas vita után úgy döntött, hogy jelen ülés keretei között nem dönt a kérdésben.

10

c. Létszámkeret bővítése a Polgármesteri Hivatalban. Dr. Herczeg Tibor jegyző indítványozta a képviselő-testületnél, hogy engedélyezzék a Polgármesteri Hivatal 4 fős létszámkeretének növelését +1fővel. A pénzügyigazdálkodási feladatokat ellátó munkatárs, gyermekápolás miatt fizetésnélküli szabadságát tölti, előreláthatólag 2012. januárjáig. A státusz helyettesítő köztisztviselővel, határozott idejű kinevezéssel került betöltésre. A helyettesítő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya 2010. október 15-vel megszűnik. A feladatok ellátására megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személyt szinte lehetetlen találni, határozott időre. Egyrészt ez, másrészt a hivatalon belüli munkamegosztás átszervezése teszi indokolttá a létszámkeret növelését. Szükséges tisztán 2 fő gazdasági, 2 fő igazgatási ügyintéző foglalkoztatása. A létszámkeret bővítése akkor válhat indokolttá, ha a GYES-en lévő kolléganő visszatér dolgozni. Addig, az ő álláshelyére kinevezhető újabb helyettesítő. A képviselő-testület az indítványt elfogadta, a létszámkeret bővítésével egyetértett és egyhangú (8 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta:

69 /2010.(VIII.27. ) sz. Képviselő-testületi Határozat: Tárgy: Létszámkeret növekedésének engedélyezése a Polgármesteri Hivatalban. Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal létszámkeretének +1 fő létszámmal történő növeléséhez hozzájárul, a helyettesítésre határozott időre kinevezendő köztisztviselő jogviszonyának határozatlan idejűvé történő átalakítása szükségességének válása időpontjától. A Hivatal létszámkerete így 5 főre módosul. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

Indítványok, javaslatok

Majtényi Géza képviselő a vízrendezési terv elkészültéről kérdezett. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a tervezőnek előírt hiánypótlásokat követően a vízjogi létesítési engedélyezés fázisánál tartanak a munkálatok. Bárdos Pál képviselő, az Ügyrendi Bizottság elnöke elmondta, hogy több képviselő-társával beszélve, a 4 éves önkormányzati ciklus zárásaként, az elvégzett tevékenység elismeréseként, javasolja a képviselők anyagi elismerését illetve a polgármester jutalmazását. Dr. Herczeg Tibor jegyző felhívta a képviselők figyelmét, képviselőnek a törvényben meghatározott juttatásokon kívül – tiszteletdíj, és a tevékenységgel összefüggő költségek megtérítése – más formájú javadalmazás nem lehetséges. A képviselő-

11

testület tiszteletdíja 50.000 Ft/hó, mely a törvényi felső határ alatt csak 245 Ft-tal van. Ennyi a mozgástere a képviselő-testületnek. Szerna Csaba polgármester megköszönte a jutalmazására irányuló elképzelést, de jelezte, hogy a jutalmat nem fogadná el, erről fölösleges a testületnek döntenie. Elmondta, hogy nem lenne jó üzenete annak, hogy a polgármesteren kívül senki sem részesül ilyen javadalmazásban, egyetlen önkormányzati dolgozó sem. Kérte, hogy a testület ne bocsássa vitára a kérdést. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő véleménye szerint az elvégzett munka elismerésének meg kell találni a módját, tisztességes módon kell lezárni az eltelt 4 évet. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a cikluszáró testületi ülés előkészítése során, gondoskodott megfelelő emléktárgyak rendelkezésre állásáról.

Mivel más indítvány, javaslat nem volt, ezt követően a polgármester a képviselőtestület ülését bezárta. k. m. f. Szerna Csaba polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

SERÉNYFALVA község

Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. augusztus 27-én megtartott nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 64, 65, 66; 67; 68; 69 d./ rendelete: 6

TÁRGYSOROZAT:

Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

9.



írásban

10.



írásban

11.



írásban

12.



írásban

13.



írásban

14.



szóban

15.



szóban

16.


Serényfalva, 2010. szeptember 13. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

13

ELŐTERJESZTÉS Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. augusztus 27-i nyílt ülésére. ===================================================================

IKT. SZ: 924-1/2010.

MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB

I. NAPIREND

Tárgy: Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.)

rendelet módosítása

Előterjesztő:


Előterjesztést készítette:


Melléklet:

1. sz.

Vámosi Ildikó gazdálkodási vezetőtanácsos Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010. (II.19.) rendelet módosítását az alábbiak indokolják:

Bevételek E ft Központosított előirányzat miatt:      

Bérpolitikai intézkedés miatt Nyári gyermekétkeztetés Óvodáztatási támogatás Országgyűlési választás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Pénzmaradvány módosítás 2009.évi normatíva elszámolás miatt  Munkaügyi Kp. Kh. foglalkoztatás  Helyi kisebbségi választás

+1.995 +928 +30 +575 + 546 +627 + 4.269 +38

Saját hatáskörben szükséges módosítások  Saját bevételek (igazg.szol.díj, Ózdszolg közmunka,

+1.830

14

Optima bef.jegy,Alarm Kft teljesítési bizt.) Bevételi előirányzat változás összesen: Kiadások

+10.838

E ft  Személyi juttatások (TÁMOP,OGY vál., bérpolitikai int.)  Járulékok  Dologi és egyéb folyó kiadások  Átadott pénzeszközök:  Támogatások,pénzbeli juttatások Kiadási előirányzat változás összesen

+ 5.407 + 629 +3.919 +307 +576 +10.838

A központosított előirányzatok valamennyi esetben megvalósult kifizetésekhez kapcsolódó elszámoláson alapuló, utólagosan folyósított állami támogatások igénybevételét jelentik. A saját hatáskörben bekövetkezett változások kiadási oldalon a képviselő-testület döntései alapján realizálódtak.

Módosítás indokai szakfeladatonként: ÖNKORMÁNYZAT IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE Személyi juttatás: +475 E Ft (közszféra kereset-kiegészítése) Dologi kiadás: +861 E Ft (banki szolgáltatá kiadásai, számítógépes hálózat bővítése a polg. hivatalban ) VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁS Személyi juttatás előirányzat: +105 E Ft (közszféra kereset-kiegészítése) Dologi kiadások: + 20E Ft (vegyszer beszerzés, munkáltatói szja étk. utalvány miatt)

NEM LAKÓINGATLAN BÉRBEADÁSA Dologi kiadások: +31 E Ft ( Móra F. Ált. Isk. felújítási munkákhoz anyagktg.)

ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS Személyi juttatás : +35 E Ft ( továbbképzési ktg.) Dologi kiadások : +268 E Ft ( irodaszer,nyomtatvány ktg, reprezentáció)

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS Személyi juttatás ei: +368 E Ft (SZSZB és HVI tagok díjazása) Járulékok:

+99 E Ft (személyi kiadások járulék vonzata)

15

Dologi kiadások:

+108 E Ft ( HVI és szavazóköri kiadások ktge )

ORSZ., TELEPÜLÉSI ÉS TERÜLETI KISEBBSÉGI VÁLASZTÁS Dologi kiadások:

+ 38 E Ft ( névjegyzék nyomtatás ktge )

ÁR- ÉS BELVÍZDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG Dologi kiadások: +1.468 E Ft ( árvízi védekezés ktgei )

ÓVODAI NEVELÉS Személyi juttatások ei: +1176 E Ft (közszféra kereset-kiegészítése, TÁMOP keretében foglalkoztatott személy személyi juttatásai) Járulékok:

+400 E Ft (táppénzhozzájárulás, egyéb munkaadói járulékok)

Dologi kiadások: +123 E Ft (szállítási szolgáltatás- óvodai kirándulás ktge -, munkáltatói szja természetbeni étkezés után)

ESETI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Támogatások, szoc.pol juttatások: +576 E Ft (óvodáztatási támogatás, mozgáskorl. támogatás) Dologi kiadások:

+928 E Ft (nyári gyermekétkeztetés)

FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT Személyi juttatások: + 106 E Ft(közszféra kereset-kiegészítése) Dologi kiadások: után)

+ 20 E Ft (munkáltató által fizetett szja étkezési utalvány

KÖZCÉLÚ, KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS Személyi juttatások: + 3.142 E Ft (TÁMOP és közhasznú támogatás keretében foglalkoztatott személyek személyi juttatásai) Járulékok: +130 E Ft ( táppénzhozzájárulás) Dologi kiadások: +54 E Ft ( vegyszer, szállítási szolgáltatások)

KÖZMUNKA

Pénzeszközátadás: + 307 E Ft ( ÓZDSZOLG Nonprofit KFT részére)

Serényfalva, 2010. augusztus 17. Szerna Csaba sk. polgármester

1


Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.65.§-ában biztosított felhatalmazás alapján, figyelembe véve az Áht. 118.§-ának rendelkezéseit, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi. CXXX. tv, és a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet előírásait, az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.)II.19.) rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1.§ (1) A Rendelet 2.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (1) A költségvetés bevételei és kiadásai (1) Serényfalva Községi Önkormányzat 2010. évi költségvetését 248.265 - E Ft bevétellel és kiadással állapítja meg. (2) A Rendelet 2.§ (3). bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (3) (3) Az 2. §-ban megállapított kiadási előirányzatból - személyi kiadások - munkaadót terhelő járulékok

98.887 - E Ft 18.521 - E Ft


64.880 - E Ft


26.252 - E Ft 4.187 - E Ft


35.538 - E Ft

(3) A Rendelet 1-4 és12 sz. mellékletinek módosulásait, jelen rendelet mellékletei tartalmazzák. 2. § /1/ E rendelet 2010. szeptember 1-jével lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. január 01-től kell alkalmazni. k.m.f. Szerna Csaba sk. polgármester


Kihirdetve: Serényfalva, 2010. augusztus 31. Dr.Herczeg Tibor sk. címzetes főjegyző

2

Az 1/2010.(II.19.) rendelet 1. sz. mellékletének a 6/2010.(VIII.31.) rendelettel megállapított módosításai

BEVÉTELEK 2010. év Megnevezés

Összeg (e Ft)

I. Normatív állami támogatás

114.667

I.d Központosított támogatások

2.953

1.

Nyári gyermekétkeztetés

928

2.

Óvodáztatási támogatás

30

3.

Bérpolitikai intézkedések

1.995

III. Saját bevételek

26.320

2. Továbbszámlázott szolgált. közmű díjak, gond.díj, egyéb bev.

15.118

4. Kiszámlázott szolgáltatások áfája

4.648

V. Átvett pénzeszköz

9.526

4. Mozgáskorlátozott támogatás

546

5. Országgyűlési vál., helyi kisebbségi vál.

613

6. Munkaügyi központ támogatása

4.269

VI. Felhalmozási célú bevételek

35.538

4. Vízbekötés (Pogonypuszta)

10

VII. Pénzmaradvány

Bevétel összesen:

7.370

248.265

3 Az 1/2010.(II.19.) rendelet 2 sz. mellékletének a 6/2010.(VIII.31.) rendelettel megállapított módosításai

Kiadások 2010. év Szakfeladat megnevezése

Személyi juttatás

Munkaadókat terh. Jár.

Nem lakóing. bérbead. üzem. Önkormányzati jogalkotás Önkorányzatok ig. tev. Város és községgazdálkodás Óvodai nevelés, ellátás

8835 12458

3035

1428 11636

3103

Eseti pénzbeli ellátások Tanyagondnoki szolg. Közcélú,közhasznú fogl. Országyűlési választások

Dologi kiadás Pénzezköz átadás Tám.és egyéb jutt. Felhalmozási

Összes kiadás 4828

268

11236

8507

4

24000

5970

7753

2592

17331 2896

3824

3467

5564

56940

7417

7081

368

99

108

575

1468

1468

Ár- és belvízvédelem Közmunka

91

307

Kisebbségi választás Kiadás összesen

Létszám

4828

928 1676

Céltartalék

307

38 98887

18521

64890

71438

38 4187

26252

35528

107

248265

4


Serényfalva községi Önkormányzat 2010. évi költségvetése működési célú bevételeinek és kiadásainak mérlege. (Tájékoztató jelleggel)

Bevételek ( E Ft )

Kiadások ( E Ft ) Személyi juttatás

Központosított, kötött felhasználású

Átvett pénzeszköz

78.755

9.526

Pénzmaradvány

7.370

Intézményi bevételek

26.320

Összesen

212.727

98.887

Járulékok

18.521

Dologi kiadások

64.880

Pénzeszköz átadás

4.187

Támogatások

26.252

Összesen:

212.727

5


Serényfalva községi Önkormányzat 2010. évi költségvetése felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege. (Tájékoztató jelleggel)

Bevételek (E Ft)

Vízbekötés (pogonypuszta)

Összesen:

Kiadások ( E Ft)

10

35.538

Térfigyelő-rendszer

21.173

Egyéb felhalmozási kiadás

11.908

Számítógép beszerzés

137

Harang előleg

1.209

Díszkapu előleg

1000

Kőroppantó

111

Összesen:

35.538

6


KIMUTATÁS A pénzeszközök tervezett változásáról 2010 év E Ft-ban Megnevezés

Összeg

Nyitó pénzkészlet tárgyév január 1-én

11.965

Összes bevétel tervezett összege

115.485

Összes kiadás tervezett összege

110.019

Tervezett záró pénzkészlet tárgyév dec.31-én

17.431


IKT. SZ: 924-2/2010.


II. NAPIREND Tárgy: Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Előterjesztő:




Melléklet:

1. sz. 2.sz.

Vámosi Ildikó gazdálkodási vezetőtanácsos Bevételek és kiadások teljesülésének időarányos bemutatása Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! Az I. félévi költségvetési beszámoló bevételi és kiadási teljesülését mutató mellékletek szerint megállapítható, hogy az önkormányzat tervezett bevételei a költségvetési rendelet szerint teljesültek. A bevételeket és kiadásokat részletező mellékletek értelemszerűen, valamennyi esetben, 2010. június 30-i állapotot tükröznek. Az ezt követően megvalósult költségvetési folyamatokról, az I-III. negyedéves költségvetési beszámoló tartalmaz majd teljeskörű információt. A 2010. évi költségvetés I. félévi végrehajtását is a kiszámíthatóság, tervezhetőség, a biztonságos működés és a nagyarányú fejlesztési kiadások előtérbe helyezése jellemezte, úgy hogy likviditási problémákkal még átmenetileg sem küzdött az önkormányzat. Bevételek: A félévi összes bevétel és kiadás számított különbözete 16.994.- E Ft. Egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzat I. félévi bevételei, fedezték a költségvetésben tervezett kiadásokat.

I-II. Az ÁLLAMI TÁMOGATÁS, AZ ÁTENGEDETT KÖZPONTI ADÓK ÉS költségvetési rendeletben tervezett módon, időarányosan, jogszabályban meghatározott folyósítási rend szerint, megfelelően teljesültek.

7

A központosított pótelőirányzatok (nyári gyermekétkeztetés, óvodáztatási támogatás, bérpolitikai intézkedés támogatása, a rendszeres szociális ellátások 90%-a; közcélú munka stb.) a tényleges felhasználáshoz igazodó igénylések alapján teljesültek. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak számára, a 316/2009.(XII.28.) Korm. rendelet alapján a központi költségvetés, február és április havi folyósítással 49-49 E Ft összegű eseti kereset-kiegészítést biztosított, 340.000 Ft bruttó illetményhatárig.

III. –VI. A SAJÁT BEVÉTELEK, HELYI ADÓ BEVÉTELEK, A FEJEZETEKTŐL ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, A FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK a költségvetési rendeletben tervezett módon, megfelelően realizálódtak az I. félévben, az iparűzési adó kivételével. Valamennyi az adónem hatálya alá tartozó adózó esetében, a 2008. évről 2009. május 31.ig benyújtott adóbevallás, adóelőleg túlfizetést illetve a ténylegesen fizetendő adó mértékének a csökkenését tartalmazza, mely szembetűnően a legnagyobb adózó, az Észak-Magyar Téglaipari Zrt. esetében jelentkezik. Bevallása szerint adóalapja az előző évhez képest 237 M Ft-tal, a fizetendő adójának mértéke pedig 2.452 E Ft-tal csökkent. A gazdasági társaságok esetében, a gazdasági válság hatása egyértelműen kimutatható, mely az önkormányzatot hátrányosan érinti a helyi adóbevétel elmaradása miatt. Az éves költségvetésben tervezett iparűzési adó bevétel realizálódása így nem várható, jelentős 4 M Ft nagyságrendű különbséggel kell számolni. Az átvett pénzeszközök címén keletkezett bevétel teljesülését a Munkaügyi Központtól átvett támogatás, Munkaügyi Központtól átvett támogatás, a mozgáskorlátozott támogatás, az OGY választás pótelőirányzata, valamint a kistérségi támogatás növelte. Az iskolabusz szolgáltatás biztosítására június 30-ig, Bánréve önkormányzata nem utalta át a kistérségi támogatás összegét. Felhalmozási célú bevételek között, átvett pénzeszközként a TEKI, CÉDE és LEKI pályázatok június 30-ig folyósított támogatásai szerepelnek.

VIII. AZ ÁTFUTÓ, FÜGGŐ BEVÉTELEKÉNT JELENTKEZIK a június hónapban folyósított állami támogatás (nettó finanszírozás, igényelt támogatások 90%-a –rendszeres segélyek, közcélú munka, stb.) összege, mely költségvetési szempontból, már II. félévet érintő bevétel. Az önkormányzat 2010. évi tervezett bevételei, az első félév vonatkozásában, összességében 51,1 %-on teljesültek. Kiadások: A kiadási oldal 44,3 %-os teljesítése, tükrözi a gazdálkodási lehetőséget és módot. Az önkormányzat I. félévi költségvetésének végrehajtásáról elmondható, hogy a képviselő-testület által meghatározott kiadások teljesültek, az költségvetésben tervezett források felhasználásával.. A kiadások az önkormányzati működéshez társultak, ugyanakkor számottevő új fejlesztési, felhalmozási feladatok is megvalósultak, megkezdődtek,

8

Az önkormányzat I. félévi költségvetésének teljesülése alapján megállapítható, hogy a tervezett költségvetés éves szinten, a biztonságos, kiszámítható gazdálkodás keretei között végrehajtható, az év közben jelentkező, esetleges módosítási igények elvégzésével. A költségvetés kiadási oldalának I. félévi teljesülését, az alábbiak jellemzik, kiadásnemenként: I. A SZEMÉLYI JUTTATÁS és az azokhoz kapcsolódó JÁRULÉK KIADÁSOK nem érték el az időarányos 50%-os teljesítést. Ennek elsődleges oka, a közfoglalkoztatás II. félévre tervezett aránya. A foglalkoztatottak számának növekedése miatt június 30-át követően teljesül ezen kiadás jelentősebb része. II. Több szakfeladat DOLOGI KIADÁSAIT jelentősen befolyásolta, olyan egyszeri kiadások teljesülése az első félévben, melyek az év folyamán már nem várhatók, így pl. a közcélú foglalkoztatás beindításával és megszervezésével kapcsolatos kiadások, pl. szerszám- eszköz- és anyagbeszerzés; valamint a juniálishoz, település üzemeltetéséhez kapcsolódó egyszeri kiadások. III. A PÉNZESZKÖZÁTADÁSOK teljesülésének időarányos elmaradását jelentősen befolyásolta, hogy a Serényfalvai Sport Egyesület részére, I. félévben a múlt évi maradvány miatt, nem az arányos rész került átadásra. Az Ózdi KOMSZOLG Kht. részére a közmunkaprogramban való részvétel miatt került 307 E Ft átadásra. Pénzeszközátadások az első félévben. Ózdi Kistérség Polgárőrség TÖOSZ tagdíj SISE Ózdszolg. Sajó-Rima Euró régió : Putnok és Térsége Társ.

268.250.- Ft 100.000.- Ft 21.460.- Ft 500.000.- Ft 307.000.- Ft 3.042.- Ft 33.600.- Ft.

IV. A TÁMOGATÁSOK ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK éves előirányzatának I. félévi felhasználása megfelelően teljesült. V. A FELHALMOZÁSI KIADÁSOK éves előirányzatának I. félévi felhasználásánál befolyásoló tényezők, a pályázati támogatásból megvalósuló térfigyelő-rendszerhez, illetve a képviselő-testület által meghatározott, jóváhagyott egyéb beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó, június 30-ig teljesített kiadások. Serényfalva, 2010. augusztus 17. Szerna Csaba sk. polgármester

9

Határozati javaslat:

/20 10 .(VIII.27.) számú K épv iselő -t estü let i h at ár ozat

Tájékoztatás az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Tárgy:

Serényfalva Községi önkormányzat 2010.

Önkormányzat

2010.

Képviselő-testülete

évi az

évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről szóló tájékoztatást, beszámolót a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen

10

Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első féléves helyzetéről szóló tájékoztatást

127.013 E Ft bevétellel ebből 60.923 E Ft

állami támogatás

16.880 E Ft

átengedett központi adók

6.748 E Ft 15.977 E Ft 7.446 E Ft

működési célú pénzeszköz átvétel felhalmozási és tőke jellegű bevétel Helyi adó bevétel

12.241 E Ft

saját bevétel

11.528 E Ft

előző évi számlamaradvány

- 4.730 E Ft

átfutó, függő bevétel

110.019 E Ft kiadással ebből 40.754 E Ft 8.103 E Ft 34.720 E Ft 1.233 E Ft

személyi jellegű kiadás munkaadókat terhelő járulékok dologi jellegű kiadás pénzeszköz átadás (működési)

11.577 E Ft

támogatás, pénzbeli juttatás

18.979 E Ft

felhalmozási célú kiadás

-5.347 E Ft

függő, átfutó kiadás

hagyja jóvá.

11

BEVÉTELEK 2010. év E Ft

Módosított előirányzat

Megnevezés I. Normatív állami támogatás

114.667

Teljesítés 58.808

1. Település igazg. kommun.sport feladatok 1.073 fő x 1.947.-Ft

2.600

1.214

2. Pénzbeli és természetbeni szoc. és gy.jóléti ellátás

13.663

6.381

3. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 84 fő x 2612.-Ft

219

102

4. Szociális étkeztetés 26 fő

1.439

672

5. Falu/tanyagondnoki szolgálat

1.997

933

I.a. Lakosságszámhoz kötött támogatás összesen

19.918

9.302

I.b Óvodai nevelés támogatása normatíva alapján

15.994

7.469

1. Óvodai nevelés 62 fő teljesítmény mutató alapján 8 hóra

7.833

3.658

Óvodai nevelés 55 fő teljesítmény mutató alapján 4 hóra

3.525

1.646

133

62

50 %-os térítés 18fő x 65.000.-Ft

1.170

546

Ingyenes étkezés 20 fő x 65.000.-Ft

1.300

607

2.033

950

I.c Rendszeres szociális ellátások 90%-a; közcélú munka

75.802

38.457


2.953

2.953

1. Nyári gyermekétkeztetés

928

928

2. Óvodáztatási támogatás

30

30

3. Bérpolitikai intézkedések

1.995

1.995

-

627

35.444

16.880

2. Nemzeti etnikai nevelés 3. Óvodai gyermekétkeztetés

4. Intézményfenntartó társulás támogatása

I. e. Előző évi költségvetési támogatás II. Átengedett központi adók 4.

Személyi jövedelemadó átengedett rész / 8%/

5.372

2.508

5.

Személyi jövedelemadó kiegészítés

27.972

13.063

12

6.

Gépjármûadó 100 %

2.100

1.309

26.320

12.241

5.202

2.574

15.118

6.989

3. Bérleti díjak, lakbér

1.352

693


4.648

1.985

IV. Helyi adók

19.400

7.446

III. Saját bevételek 1. Térítési díjak 2. Továbbszámlázott szolgált. közmű díjak, gond.díj, egyéb bev.

1.

iparűzési adó

8.000

1.762

2.

építményadó

11.000

5.654

3.

kommunális adó

400

30

9.526

6.748

65

40

V. Átvett pénzeszköz 1.

TB finanszírozás ( iskola eü.)

2.

Kistérségi Társulás társulási támogatás

2.741

1.280

3.

Tagiskola iskolabusz támogatása

1.292

0

4.

Mozgáskorlátozott támogatás

546

546

5.

Országgyűlési vál., helyi kisebbségi vál.

613

613

6.

Munkaügyi központ támogatása

4.269

4.269

35.538

22.250

1. Társ.-i, gazd.-i elmaradt települések tám.-nak 100%-a 1.073fő x 4.221.-Ft

4.529

2.115

2. Pénzmaradvány

4.158

4.158

3. Felhalmozási célra átvett pénzeszköz

26.841

15.967

10

10

7.370

7.370


4. Vízbekötés (Pogony-puszta) VII. Pénzmaradvány

VIII: Átfutó, függő, kiegyenlítő bevételek

-4.730

Bevétel összesen:

248.265

13

127.013

14


IKT. SZ: 924-3/2010.


III. NAPIREND

Tárgy: Jelentés Serényfalva községi önkormányzat pénzügyi helyzetéről.

Előterjesztő:



Dr. Herczeg Tibor címzetes főjegyző

Melléklet:

1. sz.

Jelentés az önkormányzat pénzügyi helyzetéről

2. sz.

Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 50/A. § (4). bekezdése szerint: „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző 30 nappal a polgármester …….. ….. részletes jelentést tesz közzé a helyi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a képviselő-testület megalakulását követően keletkezett, a későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről.” Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választására 2010. október 3-án kerül sor, így a jelentés jelen képviselő-testületi ülés keretei között kerülhet tárgyalásra. A jelentés pénzügyi adatai az előterjesztés készítése időpontja szerinti állapotnak, míg a vagyoni része, az utolsó lezárt költségvetési év (2009) szerinti állapotnak felelnek meg. A jelentés – képviselő-testületei elfogadását követően – közzétételre kerül, az önkormányzat hivatalos honlapján is.


14

Jelentés Serényfalva községi önkormányzat pénzügyi helyzetéről

Serényfalva községi Önkormányzat 2007-2010. évek között költségvetését a biztonságos alapokon nyugvó, ésszerű, takarékos gazdálkodás, a jelentős mértékű fejlesztési-beruházási kiadások mellett, a likviditási problémák hiánya jellemezte.

Bevételek:

Önkormányzati költségvetés bevételeinek jelentős része az állami normatív, kiegészítő normatív támogatásokból, átengedett központi adókból, valamint az önkormányzat saját bevételeiből tevődött össze. Évről-évre erősödő tendencia volt a saját bevételek növelésére való törekvés, amely az év eleji „óvatos” tervezéstől, az év közbeni következetes teljesítésben racionalizálódott. Az éves költségvetések végrehajtása során, valamennyi tervezett állami- és átengedett bevétel realizálódott. Az önkormányzat számottevő helyi adó bevétellel rendelkezett, a településen működő cégeknek, vállalkozásoknak köszönhetően. Az önkormányzat elsősorban a helyi adózás rendszerében rejlő lehetőségeket kívánta kihasználni, a településeken működő gazdasági társaságok, ill. nem lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozások tekintetében, így a lakossági adónemet nem vezetett be. A helyi adó bevételek között meghatározó szerepet töltött, tölt be az iparűzési adó, melynek mértéke egyértelműen a településen prosperáló gazdasági társaságok eredményétől, eredményességétől függ. A helyi iparűzési adó esetében, a gazdasági válság hatása egyértelműen kimutatható 2010. évben, mely az önkormányzatot hátrányosan érinti, a helyi adóbevétel tervezett mértékétől való elmaradás miatt. Az általános iskola törvényi kötelezettségen alapuló átszervezése miatt, a feladatellátáshoz kapcsolódó normatív és kiegészítő normatív támogatások 2009. évtől már nem jelentkeztek az önkormányzati költségvetésben. Az önkormányzat próbált élni a költségvetési törvényben közzétett, s később konkretizált, valamint a területfejlesztés által nyújtott pályázati lehetőségekkel. Több területfejlesztési támogatásra vonatkozó igénye, illetve uniós forrás elérésére irányuló pályázata volt az önkormányzatnak 200-2010. között.

Főbb pályázati támogatások 2007-2010. években

Támogatás

Év

Forrás

Cél

2007

HÖF-CÉDE

Napközi Otthonos Óvoda tetőfelújítása

1.781

LEKI

Napközi Otthonos Óvoda konyhája részére gép- és eszköszbeszerzés

6.035

EMVA

Tanyagondnoki gépjármű beszerzése

7.296

CÉDE

Az önkormányzata által szervezett közcélú foglalkoztatás keretében megvalósuló fejlesztések eszközbeszerzésének támogatása

10.197

TEKI

Serényfalva község belterületén térfigyelő rendszer létesítése

17.912

LEKI

Serényfalva Széchenyi úton kétoldali járda

16.493

LHH

Belterületi utak felújítása

26.000

2008

2009

2010 Összesen

E Ft

85.714

A területfejlesztési pályázatokhoz megkívánt önrész biztosítása elsősorban a saját bevételek terhére történt, a kiegyensúlyozott gazdálkodásnak köszönhetően. Az együttesen elnyert 85.714 Ft összegű pályázati támogatás, nagymértékben hozzájárult a település dinamikus fejlődéséhez, fejlesztéséhez; az itt élők életminőségének javításához. A felhalmozási célú feladatokhoz elnyert pályázati források mellé az elmúlt 4 évben is társultak egyéb nyertes pályázatok, így pl. a programszerű közhasznú foglalkoztatások támogatásai. A saját bevételekről elmondható, hogy évente azok képezték alapját az önkormányzati beruházásoknak, fejlesztéseknek. Kiadások:

Az Önkormányzat 2007-2010 között a megszokott színvonalon tudott eleget tenni az Ötv-ben előírt kötelező feladatainak, ill. önként vállalt többletfeladatainak. Intézményei működését biztosította, s törekedett jól működő intézményhálózatának fenntartására. Mindez amellett mondható el, hogy az 1100 fő lakos körüli (a lakosság szám évről-évre változott, sajnos csökkenő tendenciát mutatva) önkormányzat az éves költségvetések kiadási főelőirányzataiból, minden évben jelentős nagyságrendet – 18-25% között, beruházásra, fejlesztésre fordított.

17

Emellett jelentős volt, a közfoglalkoztatás keretei között megvalósult, dologi kiadásként jelentkező beruházások nagyságrendje is. A költségvetési kiemelt előirányzatok egyetlen esetben sem kerültek átlépésre. Bérpolitikai intézkedések, a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően kerültek végrehajtásra. Az önkormányzat által fenntartott intézmények, a község üzemeltetése, a község lakosai, a szociális ellátásban részesülők a felhalmozási célú kiadásak miatt nem szenvedtek hátrányt. A működtetés szilárd, ésszerű megszorításokon nyugvó, naprakész gazdálkodási feltételekkel került biztosításra. A választási ciklusban is, kihasználva a foglalkoztatás politika által nyújtott lehetőségeket a lehető legtöbb regisztrált, elsősorban a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek részére biztosított az önkormányzat, a közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretein belül munkahelyet, így csökkentve az ilyen irányú szociális kiadások nagyságát. A közfoglalkoztatás megvalósítására különböző támogatási formákon keresztül jelentős létszám- és anyagi támogatást kapott az önkormányzat. A közcélú foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket is igyekezett maximálisan kihasználni. Az eredeti előirányzatok minden évben teljes egészében felhasználásra kerültek. A kötelező feladatok mellett az önkormányzat számos, egyéb feladat is ellátott; a településen élők érdekében; a település fejlesztését, fejlődését szolgálva, de a kötelező feladat ellátás elsőbbségével. Így biztosította a helyi közművelődést a művelődési ház fenntartásával, közösségi színtér üzemeltetésével; támogatta a helyi Sport Egyesületet; a közbiztonság megteremtése érdekében Polgárőr Egyesület létrehozását kezdeményezte, az Egyesület működését támogatta. Az önkormányzat feladatellátásának hatékonnyá tétele érdekében különböző társulásokat hozott létre, illetve társulásokhoz csatlakozott, így pl: Hét községgel az óvodai oktatási feladatok ellátására intézményfenntartó társulás; Bánréve székhellyel az általános iskolai oktatási feladatok ellátására intézményfenntartó társulás, 2008. augusztus 31-vel; A családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátására az 1997. év CXXXV. tv. alapján Putnok Város VESZK Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának adott megbízás; Különböző önkormányzati és területfejlesztési társulásokban való résztvétel: Ózd és Térsége Területfejlesztési Társulás; Gömöri Települések Önkormányzati Szövetsége, TÖOSZ, Ózd és Térsége Többcélú Kistérségi társulás. Az Ózd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak az önkormányzat alapító tagja. A Társulás keretein belül közoktatási, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, belső ellenőrzési feladatokat látnak el közösen a társult önkormányzatok. A kiegészítő normatív támogatások rendszerének köszönhetően a feladatellátás számos területén érzékelhető volt a személyi- és tárgyi feltételrendszer javulása. Serényfalva Önkormányzata 2007-2010-ben alapítványnak, pénzeszközt, térítésmentesen juttatott vagyont nem adott át.

17

közalapítványnak

18

Az önkormányzat költségvetésének nagyságára és gazdálkodásának stabilitására (nincs működési hiánya, hitele) 2007-2010-ben nem volt könyvvizsgálásra kötelezett. Az Önkormányzat gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének teljes körét – a belső ellenőrzés mellett – 2004-ben az Állami Számvevőszék vizsgálata és értékelte. A számvevői jelentésben foglaltakat a 2007-2010. évi gazdálkodási feladatok végrehajtása során folyamatosan hasznosításra kerültek. Az Ózdi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között működő belső ellenőrzés 2008-ban, 2006-2007. évi önkormányzati gazdálkodás teljes körét vizsgálta. Az ellenőrzés számottevő hibát, hiányosságot nem tárt fel. Értékpapír-művelet, hitelfelvétel: Az önkormányzat értékpapír-műveletet nem hajtott végre. A működési és felhalmozási kiadások teljesítése mellett az önkormányzat likviditási gondokkal nem küzdött; működési vagy beruházási célú hitel felvételére nem kényszerült. Emellett a 4 év alatt, minden alkalommal jelentős pénzmaradvánnyal zárta a költségvetési éveket.

Összegezve 2007-2010. évek gazdálkodását el lehet mondani, hogy azt a kiszámíthatóság, tervezhetőség, a biztonságos működés és a nagyarányú fejlesztési kiadások teljesülése jellemezte, úgy, hogy likviditási problémákkal még átmenetileg sem küzdött az önkormányzat.

AZ ÖNKORMÁNYZATI CIKLUSON ÁTNYÚLÓ KÖVETELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK: 1.) Az önkormányzattal szemben fennálló követelések:

Az önkormányzattal szemben, határidőn túli követelés nem áll fenn. Az önkormányzat 2006-2010. években, kivétel nélkül eleget tudott tenni szerződésben megállapított és számlákon alapuló fizetési kötelezettségének.

2.) Az önkormányzat hitelállománya:

Pénzintézet

Jogcím

Tőke tartozás összege E Ft

1.) CIB Bank Zrt

KLK-086 frsz-ú KIA kisteherautó gépjárműlízing (deviza alapú hitel)

230

18

Lejárati idő (év, hó)

2010.12.

19

2.) K&H Pannonlízing

Gépjármű lízing KLK 318 frsz-ú Renault (deviza alapú hitel)

462

2011.02.

3.) Az önkormányzat követelései:

Jogcím

Összeg E Ft

Keletkezésének ideje

Vállalkozók kommunális adója

67

2006-tól

Behajthatatlan ill. végrehajtás alatt lévő tartozás

Oka

építményadó

1.029

2005-től

Bábolna Rt. 2004.08 hóban kezdődött felszámolási eljárása óta nem fizet adót

gépjárműadó

1.804

1990-től


vízdíj

655

1990-től


Szemétszállítási díj

514

2005-től


Az adók és adók módjára behajtható tartozások esetében, valamennyi adóssal szemben a jogszabályban lehetővé tett végrehajtási eljárás lefolytatásra került, illetve folyamatban van. A végrehajtási eljárások hatékonysága érdekében 2007ben önálló bírósági végrehajtóval megállapodást kötött a jegyző, mint első fokú adóhatóság. A tartozások rendezése érdekében a végrehajtás alá nem eső, végrehajtás alá nem vonható adósok esetében több alkalommal megállapodás került megkötésre, a tartozás önkéntes, részletteljesítésére. 4.) Pénzforgalmi egyenleg 2010. augusztus 17-én

Számlaszám

Megnevezés

55400163-11038841

Önkormányzat pénzforgalma

55400163-11038858

Gépjármű adó beszedési számla

19

Egyenleg 11.188.562.-Ft 14.213.-Ft

20

55400163-11038865

Iparűzési adó beszedési számla

0.-Ft

55400163-11038872


0.-Ft

55400163-11038889

Építmény utáni idegenf. adó

55400163-11038896

Pótlék beszedési számla

0.-Ft

55400163-11038906

Bírság beszedési számla

0.-Ft

55400163-11038913

Egyéb bevételek beszedés

15.000.-Ft

55400163-11038920

Termőf. bérbea.szárm. jöv.

0.-Ft

55400163-11038937

Önkorm. állami hozzájárulás

55400163-11038944

Egyéb elkülönített számla, Eljárási illeték

0.-Ft

55400163-11038951

Egyéb elkülönített számla, Idegen bev.

65.230.-Ft

55400163-11038999

Egyéb elkülönített számla

137.560.-Ft

7.937.021.-Ft

0.-Ft

Házipénztár

524.130.-Ft

Összesen:

19.881.716.-Ft

5.) Vagyongazdálkodás, az önkormányzati vagyon alakulása 2006-2009 években

Az önkormányzati ciklus kezdetén következőképp alakult az önkormányzati vagyon összetétele:

Vagyonelem megnevezése

Ingatlan db száma

Az összes vagyonból a vagyon értéke

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon)

78

113.739

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon)

19

231.884

Egyéb (forgalomképes vagyon, értékesíthető és megterhelhető)

154

306.499

amely

szabadon

A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: Polgármesteri Hivatal, intézmények: Napközi Otthonos Óvoda, Móra Ferenc Általános Iskola, Orvosi

20

21

rendelő és könyvtár, Vendégház, Művelődési Ház, a Millenniumi Emlékmű, a községi köztemető; továbbá a közterületek és utak-hidak. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: sportpálya, Kossuth u.125. és a Petőfi u.3 sz. alatti ingatlanok. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: külterületi földterületek illetve a következő más vagyon: pénzeszközök; kis- és nagyértékű tárgyi eszközök, gépek, berendezések, felszerelések. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása az elmúlt évek alatt nem változott. Megállapítható azonban, hogy az kedvezőtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. Szinte valamennyi a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzat kötelező és egyéb feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ezáltal mobilizálható, hasznosítható önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs lehetőség. A forgalomképes ingatlanok többsége, pedig jellegüknél fogva nem piacképes, bevétel-célú hasznosításukra, szinte semmilyen lehetőség nem kínálkozik.

Az önkormányzati vagyon értékének változása 2006-2009 évek során:

Törzsvagyon Év

Egyéb vagyon

Korlátozottan fogalomképes

Forgalomképtelen

Összesen

Br. érték

Nettó érték

Br. érték

Nettó érték

Br. érték

Nettó érték

Br. érték

Nettó érték

2006

138.822

113.739

253.782

231.884

333.574

306.499

726.178

652.122

2007

140.225

111.714

246.724

227.992

344.001

310.313

730.950

650.019

2008

340.933

296.406

278.148

264.417

118.818

81.810

737.899

642.633

2009

363.361

313.617

279.401

260.581

138.293

94.529

781.055

668.727

A meglévő önkormányzati vagyon folyamatos karbantartásáról, felújításáról gondoskodott. A beruházásoknak, felújításoknak, eszköz- és gépbeszerzéseknek köszönhetően az önkormányzati vagyon megőrzéséről, növeléséről gondoskodott. Az önkormányzat valamennyi vagyonát saját üzemeltetésben tartja fenn. Vagyonával a vagyonrendeletében szabályozott módon gazdálkodik. Térítésmentes vagyonátadásra az elmúlt évben nem került sor. Serényfalva község önkormányzata a 2007-2010. évi választási ciklust stabil pénzügyi- és vagyoni helyzetben zárja. A rendelkezésre álló pénzforrások mértéke, az önkormányzati vagyon nagyságrendje, az elmúlt években megvalósított beszerzések, beruházások jellege, a hitel hiánya, a költségvetés pozitív egyenlege alapot nyújthat, egy újabb sikeres választási ciklusra, 2011-2014. években. Serényfalva, 2010. augusztus 18. Szerna Csaba sk. polgármester

21


/20 10 .(VIII.27.) számú K épv iselő -t estü let i h at ár ozat Tárgy: Jelentés helyzetéről.

Serényfalva

községi

önkormányzat

pénzügyi


NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SERÉNYFALVA

Beszámoló az óvoda 2009-2010-es tanévben végzett munkájáról

Készítette: Papp Sándorné mb. óvodavezető

24

Polgármesteri Hivatal Képviselő-testülete részére Serényfalva, Kossuth út.63.

Tárgy: Beszámoló a 2009-2010-es tanév munkájáról Tisztelettel köszöntök mindenkit! Az alábbiakban a tanévben történt eseményekről, változásokról, minden az óvodát érintő fontos dolgokról témakörök szerint számolok be. Témakörök: 1. Statisztika 2. Személyi feltételek 3. Tárgyi feltételek 4. Pedagógiai munka 5. Rendezvényeink 6. Gyermekvédelem 7. Óvoda kapcsolatrendszere

1. Statisztika A 2009-2010-es tanévet 62 gyermekkel kezdtük. Év közben egy gyermek elköltözött, a tavasszal 3 gyermek került a kiscsoportba, így a tanévet 64 fős gyereklétszámmal zártuk. A gyerekek csoportonkénti megoszlása: Kiscsoport: 20 fő Középső csoport: 16 fő Nagycsoport: 28 fő Gyerekek település szerinti megoszlása: Serényfalva, Pogonyipuszta: 44 fő Hét: 17 fő Putnok: 3 fő 18 gyerek fejezte be az óvodás éveit, ebből 15-en a helyi általános iskolába fognak járni, 1 fő Putnokra /ő egyébként is putnoki lakos/, 1 fő Bánrévén kezdi

24

25

meg iskolás éveit, ill. 1 fő szakértői bizottság véleménye alapján a különleges gondozást ellátó intézménybe /Ózdra/ kerül. A nevelési Tanácsadó segítségét 1 gyermeknél kértük az iskolaérettség megállapításához. Egy gyermeket a Nevelési Tanácsadó javaslatára Miskolcra küldtünk a szakértői Bizottság elé. Logopédiai foglalkozásokon ebben a tanévben 14 gyermek vett részt. Cigány etnikum létszáma: 8 fő Hátrányos helyzetűek száma: 38 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek: 7 fő Veszélyeztetett gyermek nem volt. 2. Személyi feltételek Az elmúlt nyáron személyi változások történtek óvodánkban. A korábbi óvodavezető távozása után az óvoda vezetését én /Papp Sándorné/ látom el megbízással. Olajosné Holló Anett jelenleg gyesen van, így az óvónők létszáma 2 főre csökkent. A hiányzó óvodapedagógus létszámot Kardosné Kiss Edina és Klak Andrea személyében növelte az önkormányzat. Logopédus heti rendszerességgel járt ki hozzánk, minden alkalommal három, csoportos foglalkozás keretében segítette a gyermekeket hangképzésük fejlődésében. Pedagógusok munkáját segítők: 2 fő dajka, akik rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. Sajnos egyikük betegség miatt a tanév nagy részében távol volt. Szerződéssel került hozzánk Makó Hilda, aki pótolta munkájával a hiányzó dajkát. Az ősszel a MIOK által indított dajkaképzésben részt vevők közül négyen oktatásuk gyakorlati részét a mi óvodánkban sajátították el, ezzel is segítve munkánkat ill. ők is gyakorlati tapasztalatok birtokába jutottak ezáltal, így sikeres vizsgával zárták a tanfolyamot. Közülük 2010 januárjától két fő foglalkoztatása valósult meg óvodánkban. 3. Tárgyi feltételek Az óvoda bútorzata megfelelő állapotú, a kisebb hibák kijavítása folyamatban van, ugyanúgy mint a többi nyári karbantartási munkálatok, melyeket már korábban megkértem Polgármester Úrtól, így most azok felsorolásától eltekintenék s amelyekből már néhány dolog javítása megtörtént. Év közben is előfordult, hogy valamit szükséges volt javítani vagy cserélni, 1-2 napon belül megtörtént a javítás. Az óvoda eszközellátottsága megfelelő, több készség- és képességfejlesztő játékkal rendelkezünk, melyeket a foglalkozásokon nagyszerűen 25

26

felhasználhatunk. Az epochákhoz használatos eszközöket, feladatlapokat az óvónők készítik, ugyanis az alkalmazás során idővel elhasználódnak s pótlásra szorulnak, ill., ha újat találunk ki, azt megvalósítjuk. Eszköztárunkat a karácsonyi ajándékok vásárlásával bővítettük. Olyan játékokat vásároltunk, melyek használatával fejlődik a gyerekek emlékezete, logikus gondolkodása, számfogalma, térlátása, rész-egész viszonya, szem-kéz koordinációja stb. Mindezeket a Szülői Munkaközösség anyagi támogatásával valósítottuk meg. Játékot kaptunk a héti önkormányzattól is, mint minden évben, most azonban előzetes megbeszélés alapján: mire van szüksége a gyerekeknek. A Serényfalva Önkormányzata által rendelkezésre bocsátott pénzekről mindig tételes elszámolás készült. Vásárlások alkalmával törekedtem arra, hogy amire szüksége van az óvodának a megfelelő működéshez, a gyerekek ellátásához, pedagógiai munkánkhoz, azt beszerezzem, de szem előtt tartottam s tartom mindig, hogy gazdaságosan, takarékosan tegyem. A gyerekek számára, gyerekek által használt eszközök beszerzésén túl megvásárlásra került egy vasaló és egy pendriver-amely írásos anyagok, képes hírek átadásában nyújt segítséget. 4. Pedagógiai munka Változatlanul az epochális nevelési program szerint végezzük munkánkat. Erről folyamatosan kapnak tájékoztatást a szülők a Szülői értekezletek során. A program előnye, hogy a gyerekeket önmagukhoz mérten fejlesztjük, és mi óvodapedagógusok is jobban látjuk, kinek hol van lemaradása és azt fejlesztjük: differenciált egyéni képességfejlesztés. Fontosnak és szükségesnek tartottam, hogy a hozzánk került két óvónő is részletesen megismerkedjen a programmal, annak minden fontos elemével. A kapcsolódó írásos dokumentumokat, nevelési programunkat megismerték, a felmerülő kérdéseket nemcsak év elején, hanem év közben is folyamatosan megbeszéltük. Könnyebbséget jelentett, hogy már voltak tapasztalataik az óvodánkról, mivel mindkettőjük szakmai gyakorlatát nálunk teljesítette. Egész évben törekedtünk arra, hogy a személyi változások által ne csökkenjen pedagógiai munkánk hatékonysága, megfelelően működjünk, a legfontosabbnak tartva, hogy gyermekeink jól érezzék magukat az óvodában, s megfelelő módon fejlesszük őket. A tanévben egy fő vett részt 30 órás továbbképzésen. Kistérségi társulás keretében tartott értekezleteken minden óvodapedagógus részt vett. E tanévben feladatunk volt a 255/2009.XI.20. Kormányrendelet által módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint felülvizsgálni, módosítani helyi nevelési programunkat. A módosított program elkészült, elfogadása folyamatban van.

26

27

5. Rendezvényeink Évenként szokásos rendezvényeinkre ebben a tanévben is sort kerítettünk, néhány azonban új arculatot, jelentőséget kapott. A mai rohanó, kapkodó világban gyermekeikre alig figyelő szülőket tapasztalunk nap mint nap. Nincs idejük, nincs igényük együtt játszani gyermekeikkel. Mi, ha csak kis mértékben is változtatni, alakítani szeretnénk a Szülőket, ezért olyan közös programokat is szerveztünk, amelyek fő célja az volt, hogy gyerek-szülő az együttes tevékenység, játék által 1-2 órára csak egymással legyenek, egymásra figyeljenek, ébredjenek rá, hogy „milyen jó a gyerekemmel játszani, együtt alkotni”. Ilyen volt az adventi és a húsvéti készülődés. Mindkét rendezvényen a lehetőséggel élő szülők gyermekükkel együtt készíthettek különböző dolgokat. Aki ott volt, kellemes délutánt tudhatott maga mögött, rengeteg kész munkával és persze a közös munka élményével térhettek haza. Rendezvényeink voltak még:  Ovi-Disco, melyet a kényszer szült, de nagyon jól sikerült, együtt táncolt szülő - gyerek-nagyszülő  Mikulás  Karácsony  Farsang  Anyák napja-melynek helyszíne a Művelődési Ház volt, ahol a közönség kultúrált módon /mindenki kényelmesen elfért/ színvonalas műsort láthatott  Gyereknap-ahol szintén cél volt, hogy szülő-gyerek kapcsolatát mélyítsük  Kirándulás-sok-sok élménnyel, ismerettel tértünk haza a nyíregyházi állatparkból, melynek megvalósulása részben köszönhető Polgármester Úrnak. Anyagi támogatását ez úton is köszönjük.  Ballagás A tanév során több zenés, műsoros, játékos programokkal is szórakoztattuk őket a fellépő művészeknek köszönhetően. A színházbérlettel rendelkezőket 4 alkalommal vittük az előadásokra. Március 15-i ünnepségen a nagycsoportosokkal vettünk részt Mackókiállításon voltunk Hétben, megnyitójára a héti gyerekekkel készültünk műsorral. 6. Gyermekvédelem Statisztikai adatokat itt mellőzöm, mivel a beszámoló elején már volt rá utalás, ill. a gyermekvédelem területéről már készült korábban beszámoló.

27

28

Célunk az igazolatlan hiányzások megszüntetése, az elkerülhető hiányzások megszüntetése, csökkentése. Családsegítővel megfelelő a munkakapcsolat, jelzéseinkre, problémákra pozitívan reagálnak, egy-egy eset kapcsán folyamatosan tájékoztatjuk egymást. Orvossal, védőnővel is van kapcsolatunk, felmerülő problémák esetén felveszem velük a kapcsolatot. Változás történt abban, hogy szülő ottléte nélkül semmilyen orvosi vizsgálatot nem végezhetnek, így ősztől kezdődően óvodánkban sem az orvos, sem a védőnő nem vizsgált meg egy gyereket sem. Kivételt képezett ez alól ősszel a H1N1 elleni védőoltás beadása, ahol azonban az óvoda kérésére a Szülő is jelen volt. Logopédus hetente járt hozzánk. A hozzá került gyerekekről sokat beszélgettünk, segítettük azt a kérést, hogy a logopédus találkozhasson a Szülővel és ezáltal hatékonyabban végezze munkáját. 7. Óvoda kapcsolatrendszere Önkormányzat A kapcsolat kölcsönösen fontos mindkét fél számára, mely folyamatos és jól működő. Számomra ez nagyon sokat jelent, hisz óvodavezetőként sok új feladattal találkoztam, melynek megoldása, ill. mi a dolgom, mit, hogyan kell csinálnom, szükségem volt, van a segítségre, tanácsra s mindezt meg is kapom. Iskola Különböző rendezvények, események alkalmával ápoljuk a kapcsolatot. Közös, gyerekeknek szóló előadáson vettünk együtt részt. Egymás rendezvényein részt veszünk. Az elsősök Szülői értekezletén meghívottként vettem részt. A gyerekekkel látogatást tettünk az iskolában, ők is voltak nálunk. Az iskola által készített kérdőívek kiosztásában, összegyűjtésében, annak kiértékelésében is aktívan részt vállaltunk. Március 15-i ünnepségen az iskola és az óvoda nagycsoportosai közösen vettek részt. Szülők Folyamatos, napi kapcsolaton kívül a Szülőkkel a kapcsolatot többféle módon is tartjuk: -szülői értekezletek alkalmával /ebben a tanévben 3 volt/ -szülői munkaközösségen keresztül -közös rendezvények során -egyéni elbeszélgetések alkalmával Kapcsolatunk sokszínű képet mutat. Pozitív és negatív élmények is érnek bennünket. Keressük a személyes találkozást, hogy megbeszélhessük a 28

29

gyermekekkel kapcsolatos problémákat, eredményeket is, az óvodával kapcsolatos bármilyen témában. Próbáljuk minden Szülővel a megfelelő párbeszédet kialakítani, sajnos ez nem mindig sikerül. Mindezekkel együtt mégis bizakodóan tekintünk a jövő felé, s feladatunknak tekintjük minden szülőt megnyerni gyermekük fejlődése érdekében.

Beszámolómban az óvoda életét érintő fontos dolgokról adtam tájékoztatást. Amennyiben kérdések merülnek fel a leírtakkal kapcsolatban, igyekszem megválaszolni.

Figyelmüket megköszönve:

Tisztelettel: Papp Sándorné mb. óvodavezető

Serényfalva, 2010. augusztus 16.

29

Tartalomjegyzék

31

Tartalomjegyzék .................................................................................. 1. Napközi Otthonos Óvoda adatai .......................................................... 2. Jogszabályi háttér ................................................................................ 3. Helyzetelemzés: Az óvoda múltja ....................................................... 4. Személyi feltételek .............................................................................. 5. Gyermekkép, Óvodakép ...................................................................... 8. A helyi nevelési program és a gyakorlati megvalósulás elemzése ....... 11. Az óvodai nevelés feladatai ................................................................. 14. Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................... 21. Az óvodai élet tevékenységi formái és az Óvodapedagógus feladatai .. 27. A fejlődés várható jegyei óvodáskor végére ........................................ 42. Gyermekvédelem az óvodában ............................................................ 50. Cigányetnikum felzárkóztatási programja ........................................... 52. Dokumentáció ..................................................................................... 55. Érvényességi nyilatkozat ..................................................................... 57. Legitimációs záradék ........................................................................... 58.

31

32

SERÉNYFALVA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

Epochális rendszerű módosított nevelési programja

Az óvoda adatai Hivatalos neve

Napközi Otthonos Óvoda

Címe

3729 Serényfalva, Dózsa Gy. 2.

OM azonosító

28866

Telefonszáma

06 - 48 / 434 - 003

E-mail címe

[email protected]

Fenntartója

Serényfalva Község Önkormányzata, Hét Község Önkormányzata

Fenntartó címe

Serényfalva, Kossuth u. 63. Hét, Kossuth u. 16.

Csoportok száma

3

Férőhelyek száma

75

A programot benyújtotta: Papp Sándorné mb. óvodavezető

Kelt: Serényfalva, 2010. július 30. 32

33

Jogszabályi háttér: A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az óvodák 1999. szeptember 1-től a Helyi Nevelési Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat.  A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1997. évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról  255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet által módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.  ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye.  58/2002 (XI. 29.) OM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésről.  2/2005. (III. 01.) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei.  A 3/2002. (II. 15.) OM. rendelet a közoktatási minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről.  A 11/1994. (VI. 8.) MKM, valamint az 1/1998. OM rendelet a közoktatási intézmények minimális kötelező eszköz és felhasználási jegyzék..  Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okirata

33

34

Helyzetelemzés: Az óvoda múltja:

1973-ban nyitotta meg kapuit 1 csoporttal. 1 óvónő, 1 dajka és 1 főzőnő dolgozott itt. 1974-től a gyermeklétszám gyarapodásával az itt dolgozók létszáma is növekedett, további 1 óvónő, 1 dajka és 1 főzőnő végezte az oktató-nevelő munkát. A gyermeklétszám folyamatos növekedésével az óvoda 1997-ig mindig szűkös maradt. Ez idő alatt nagyon sok kolléganő fordult meg az épület falai között, képesítés nélküliek, illetve főiskolára járók tevékenykedtek leginkább. 1982-ben a konyha megszűnt, és Putnokról szállították ki központi konyhából a készételt. 1990-ig tagóvodaként működött a putnoki I. sz. Óvoda részeként. 1991-től az önkormányzat megalakulásával önálló óvoda lett. 1997-ben bővítették, felújították és újabb épületrészekkel gazdagodott az intézmény. 1991-től újra helyben, az óvoda konyhájában főzik az ételt. Az élelmezésvezetés az óvodavezető hatáskörébe került egészen 2004 szeptemberéig. 2006 tavaszán és nyarán hatalmas változások történtek. Külsőleg-belsőleg megújult az óvoda. Belső felújítás: padlóburkolók cseréje, csoportszobai és irodai bútorok teljes cseréje.

álmennyezet

kialakítása,

Külső felújítás: óvoda épületének külső hőszigetelése, ablakok cseréje, óvoda udvarán térburkoló lerakása, kerítés javítás, festés. A tető felújítására 2007-ben került sor. Korszerű, fa udvari játékokat kaptunk 2005-ben ill. 2007-ben.

34

35

Az óvoda személyi feltételei: A nevelőtestület 3 tagú, mindenkinek megvan a felsőfokú képesítése. A következő továbbképzéseken vettünk részt:  1 fő 1 éves intenzív továbbképzésen,  1 fő minőségirányítási alapismeretek c. továbbképzésen vett részt  1 főnek tanítói képesítése van,  1 fő végzett számítógépes tanfolyamot,  1 fő végzett népi gyermekjátékok és néptánc tanfolyamot.  2 fő epochális rendszerű óvodai nevelési program c. továbbképzésen vett részt  1 fő kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása c. továbbképzésen vett részt  2 fő beilleszkedési problémák és magatartási zavarok óvodás és kisiskolás korban c. továbbképzésen vett részt  1 fő számítógép kezelési alapismeretek c. továbbképzésen vett részt Folyamatosan részt veszünk Ózd továbbképzésein, szakmai előadásain.

város

és

vonzáskörzetének

Óvodapedagógus: Az óvodában a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus. Napjainkban fontos a pedagóguskép megjelenítése a helyi nevelési programokban, annál is inkább, mert az óvoda a közoktatási szolgáltatások része, a benne dolgozó pedagógus és egyéb dolgozó szolgáltatást végez. A pedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus legyen tudatában annak, hogy modell, példakép a gyerekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermek nevelése. Pedagógiai és következőket:

pszichológiai

felkészültségével tartsa

35

szem előtt

a

36

 segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd jellemezze  ismeri a rábízott gyerekek életkori szükségleteit,  alkalmazza a differenciált, egyéni fejlesztést,  a gyerek fejlődését nyomon követi, erről a szülőt tájékoztatja,  módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű gyermekekre is,  rendelkezik a gyerekek iránt megnyilvánuló együtt érző, oda és ráfigyelő magatartással,  etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül,  igénye van az önképzésre, részt vesz a továbbképzéseken,  problémamegoldó képességgel rendelkezik,  a család mellett (és nem helyett) partnerként részt vesz a nevelési folyamatban,  a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé,  a helyi nevelési program alapján a gyermeknevelés során megválasztja a módszereit, eszközeit,  gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról,  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,  a gyermekekkel elsajátítja a közösségi együttélés szabályait,  tiszteletben tartja a gyermek és a szülő jogait,  a gyermekeket a helyes viselkedési normák betartására neveli.

Nem pedagógus alkalmazottak: Segítik az óvodapedagógus munkáját, szerepük modellértékű legyen. Munkájuk fontos az óvodai nevelés tekintetében.

A pedagógiai munkát segítők köre: Óvodánkban 2 fő látja el a dajkai munkát, rendelkeznek megfelelő képesítéssel.

36

37

Az óvodapedagógiai tevékenyégnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Az óvoda tárgyi felszereltsége: Az óvodában a bútorok újak, megfelelőek. Vidám színei esztétikusak, asztalok, székek gyermekméretűek, kényelmesek. Taneszköz pályázaton tornaszereket, illetve képességfejlesztő játékokat vásároltunk. Zenei eszközöket is vásároltunk, amit már a gyerekek is használhatnak. Szemléltető eszközöket, a foglalkozáshoz szükséges tárgyakat továbbra is az óvónők készítik, folyamatos a pótlása, felújítása, újak készítése . A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak számukra hozzáférhető magasságban és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít dolgozóinak is. A csoportszobákban felnőtt méretű íróasztal és szék is található. A nagy terű iroda alkalmas vendégek fogadására, megbeszélések, értekezletek lebonyolítására. A szülők fogadására nincs külön helyiségünk. Azt, hogy éppen melyik helyiségben /pl. iroda, csoportszoba / fogadjuk a szülőket, a szülővel való találkozás célja határozza meg .

37

38

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép: A gyermek külön-külön egy személyiség, akinek fejlesztésében egyénre lebontott módszereket alkalmazunk. Minden gyermek egyedi, egyszeri és saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztés kiindulópontja. A gyerek megismerésének az életkori sajátosságok tanulmányozása fontos feltétele, ahhoz azonban, hogy magát az egyént megismerjük, az egyes gyermeket kell jól megfigyelni, mert az életkorra jellemző fejlettségtől egyéni eltérések lehetnek. Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció. A fejlődéshez biztosítani kell:  a gyermek alakuló kapcsolatait felnőttel és társaival pozitív érzelmi töltés jellemezze  éntudatának, énérvényesítő törekvésének érzékenységének együttes fejlődését

és

szociális

 hogy utánzással-felnőtt, nagyobb társtermészetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés , együttműködés szabályait. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot . Egészséges nemi szereppel rendelkezők legyenek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést,az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt. Epochális nevelés egyéni képességek fejlesztésére, másság elfogadására. Óvodakép: Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói:  óvó-védő funkció,  szociális funkció,  nevelő- személyiségfejlesztő funkció

38

39

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek óvodába kerülésétől az iskolába lépésig. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A funkciók szerinti óvodai nevelést elemezhetjük:  óvodai szervezeti értekezleten,  nevelőtestületi értekezleten,  szülők óvodai szervezetének ülésén,  szülői értekezleten,  óvoda és társintézmények (bölcsőde, iskola) közös értekezletén,  fenntartóval történő közös megbeszélés során. Az óvodai nevelés célja az alapprogram szellemében az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési szintek figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is)

39

40

Az óvodai nevelésben alapelv:  a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi  a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakoztatását  az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

Az óvodai nevelés gondoskodik:  a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről  a testi,szociális és az értelmi képességek egyéni specifikus alakításáról  gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységről, különös tekintettel a játékra  tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről  a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyerekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Nem kívánunk egyforma gyermekeket nevelni, mindenkit egy szintre képezni, hiszen ezt egy pedagógus sem tudja végrehajtani, de minden gyermekben van érték, erősség, amit felszínre lehet hozni, lemaradásában segíteni lehet, elsősorban játék során. Ezért lényeges, hogy élményeket biztosítsunk nekik, amelyből játékuk mindig továbbfejlődhet, új ismeretek nyújthatók, tapasztalhatók benne.

40

41

A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ÉS A GYAKORLATI MEGVALÓSULÁS ELEMZÉSE A család az első olyan közösség, amely a gyermek személyiségi fejlődésében jelentős, meghatározó szerepet tölt be. A gyermek egy fejlődő személyiség, fejlődését öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Program célja: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. Feladat:  A családi nevelés kiegészítése, segítése.  Elfogadó, befogadó pedagógiai attitűd, biztonságos, érzelemmel teli, inger gazdag, esztétikus környezet biztosítása.  Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése.  Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése.  Környezettudatos magatartás alakítása.  A gyermekek kompetenciájának erősítése.  Integrált nevelés megvalósítása.  Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése.  Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve.  Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés.

41

42

 Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra –aktívan közreműködve-, saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése.  Mély természetszeretet kialakítása. A pedagógiai alapelvek meghatározásánál figyelembe vettük, hogy:  Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával.  A gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége-ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak  A gyermek életkoronként és egyénenként változó, egyedi, szociális lény.  A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése.  A játék kiemelt tevékenység.  A szabad játék mással nem helyettesíthető.  Egyéni készségek, képességek kibontakoztatása.  Komplexitás és pedagógiai sokszínűség tervezéstől a megvalósításig.  Az óvoda a családi nevelés kiegészítése.  Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk az epochális pedagógiai program adaptációja. Az epochális tanítás lehetővé teszi, hogy a gyerekek érdeklődése tartósan egy területre koncentrálódjon, s e területen belül a legkülönbözőbb oldalról, sokfajta eszközzel, módszerrel közelítsék meg az anyagot. Ez a program az elmélyülés lehetőségét biztosítja a gyerekeknek a feldolgozandó témában. A tapasztalatszerzés folyamattá válik, az ismeretet összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban kapja és a hosszú folyamatokban, ismétlődésekben hosszú időtartamban szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít. Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben:

42

43

 a testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat.  önként, de egyszerre maximum 8 gyerek vehet részt.  elkerülhető, hogy legyenek olyan gyerekek (tankötelesek), akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt szervezett tanulási folyamatban. A tanulási tevékenység szervezése epochákban történik, környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem és matematika tanulás epochák vannak, melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás (pl.: évszak) határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör anyagával több hétig ( 2, 3 akár 4 hét is) lehet foglalkozni folyamatosan. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul ki, majd a részek egymásra építésével az egészhez tér vissza. Epochális feldolgozás eredményeként megszűnt az ismeret és tapasztalatszerzés mozaikolása, foglalkozásokra szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig az epochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, külünbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra.

43

44

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  egészséges életmód alakítása  érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása  anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása: A gyermekek testi fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgás kialakítása fontos, végrehajtható az epochális program irányelvei alapján. A testi képességeinek fejlődése, segítése, egészségvédelme, edzése a program elvárásainak megfelel. Az egészsége életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Sajnos a mai kor gyermekét otthon nagyon leköti a számítógép, a televízió, kevés a szabad levegőn eltöltött hasznos időtöltés. Ezért az óvodára hárul a feladat gyermekeink mozgásigényének alakítása, lehetőségeinkhez mérten sok és sokféle mozgásformák lehetőségének megteremtése. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megtalálható óvodánk területén és környékünkön. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 44

45

 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet  megfelelő szakemberek bevonásával –a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A családos, illetve az óvoda életében egységesebb közreműködésre van szükség. (Pl.: étkezési szokások sokszor ellentétesek, WC helyes használatát különösen a fiúk tekintetében pontosan rögzíteni kell.) A példák sorolhatók lennének, de ezt a területet, illetve fejlesztésének lehetőségét egyénre szabottan a fejlődési naplóban rögzítjük. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek ,óvodapedagógus-dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek testi, szociális és az értelmi képességek alakítása a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenység, különös tekintettel a játékra e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet Egészséges környezeten értjük megfelelő játékok, eszközök, tárgyak és helyiségek meglétét. Óvodánk udvarának egy részét a felújítás során térburkolattal látták el. Ezzel lehetőséget kaptunk gyerekeink

45

46

levegőztetésére, mozgásigényének kielégítésére akkor is, ha az udvar gyepes, földes részét nem tudjuk igénybe venni, mert éppen annyira sáros. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására. Az óvodapedagógus biztosítson közös élményekre épülő, élményszerző, közös tevékenységeket. (Pl.: névnap, születésnap, színház, mozi látogatás, nyílt nap, közösen a testvérekkel, szülőkkel való rendezvények, kirándulások, ünnepek, stb.) A gyermeket nem megváltoztatni szeretnénk, hanem segíteni abban, hogy pajtásaival jól érezze magát, kielégíthesse természetes társas szükségletét, legyen öröm számára az együttlét. Tudjon együtt lenni, játszani, tanulni a sajátos törődést igénylő gyermekkel, fogadja el a különbözőséget. Ez csak úgy képzelhető el, ha ebben az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű. A közös tevékenységek segítik a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését, a szokás és normarendszerek megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, a mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. Tisztálkodás és testápolás terén átgondoltabb, egyénre szabottabb feladatsort, szokásrendszert kívánunk végrehajtani. Táplálkozás, étkezés terén hasonlóan törekedni kell arra, hogy az esztétikus étkezés minden gyermek igényévé váljon, itt fontos a személyes példaadás, hiszen otthonról mást és mást hoz minden gyermek. Mozgásfejlesztés, testedzés terén lehetőséget kell adni arra, hogy a különböző gyermekek találjanak a nap folyamán maguknak megfelelő testi nevelést, mozgáslehetőséget. Ebéd utáni pihenés során lehetőséget kell adni minden gyermeknek az elcsendesedésre, a nem alvók ne zavarják a több alvást igénylő társaikat. 46

47

Fontos a barátságos, otthonos, szeretetteljes óvodai körülmények biztosítása. Ezért fontos az óvoda helyiségei, bútorzata, dekorációja, gyermek méretű eszközei, játékai. A gyermek társas szükségleteinek kielégítése az óvodai élet során kezdődik, 3 éves korban alakul ki az az igény, hogy hasonló életkorú gyerekekkel játszhasson, tevékenykedhessen. 4-5 éves kor körül már jól működik a társaikkal való együttélés, 6-7 éves gyerekeknél már megjelenik az intellektuális erkölcs és specifikus érzelem. Érzékenyen reagálnak egymás örömére, bánatára. Arra neveljük őket, hogy fogadják el az egyéni nevelési igényű társukat. Fontos a dicséret, illetve érezzék, ha büntetést kapnak nem azért kapták, mert nem szeretik őket, hanem viselkedésük hagyott kívánnivalót maga után. Anyanyelvi-,az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés megvalósítható nevelés.

valamennyi

tevékenységi

forma

keretében

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- a beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. Fontos feladat a beszélőkedv kialakítása, megőrzése, beszédhelyzetek teremtése a gyerekek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet /élmények,ingergazdagság/ és az óvodai modell /óvónő, felnőttek, dajka, gyerektársak/ együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnek ismernie kell a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás.

47

48

2. Beszédértés: két beszédmegértés.

részből

áll:

a

beszédészlelés

és

a

3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén, végén 4. Mondatszerkesztés ( szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) 5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása) A beszédfejlődés optimális színtere a játék, mert a közös játék oldott légköre feloldja a beszédgátlást, ezáltal élénk interaktív, kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a felnőttel. A jókedvű játékszituációkban újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel gazdagodik a gyerekek szókincse, fokozódik beszédkedvük, javul beszédértésük. Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. Feladatai még:  a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon  tegyen fel ő is kérdéseket  segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését  fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra  alkalmazza a nyelvi játékokat Fontos, hogy észrevehessék környezetükben a jót, a szépet, érezzék, hogy gyermeki személyiségüket tiszteletben tartják, megbecsülik, szeretik és elfogadják. Azt látassa meg a pedagógus, hogy minden gyermekben van valami jó, példaértékű. Ne felejtsen el dícsérni! Valóban jellemezze az óvodai életet a derűs, szeretetteljes óvodai légkör. A nemzeti, etnikai nevelés során fontos az önazonosság, kisebbségi kultúra ápolása, átörökítése. Értelmi fejlesztés és nevelés Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosít a gyerekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

48

49

Az értelmi nevelés további feladatai:  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.  Az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ fejlesztése. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerint osztályozásra. Az epochákat témakörönként alakítjuk ki, hozzákapcsolva lehetőség szerint komplexen a zenei- és a mese, vers anyagot, ábrázoló technikát, testnevelést. Az epochák időtartama (az, hogy hány hétig tart) a feldolgozandó témakörtől függ, ettől eltérés csak a kiscsoportban van. A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek. A matematika- és környezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti, hogy ezeken a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers, ének, ábrázolás és testnevelés. A témakör anyagát hetekre kell bontani úgy, hogy feldolgozásuk kövesse a tapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánostól indulva, a részeken át vissza az egészig. Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos - osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek, maximum 8 gyermek részvételével, négy napon keresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel. A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik, melyik napon vagy egy héten át hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre (mese, ének-zene, ábrázolás, matematika, környezet) vonatkozik. Helyes, ha az óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban és igyekszik az okokat megtalálni.

49

50

A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, tanulásnak fenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük. Az óvónőnek ki kell alakítani a nyugodt tanulás feltételeit:  elmélyülten játszó gyerekcsoport,  jól átgondolt szokásrendszer (pl. halk beszéd, tapintatos viselkedés),  célszerűen berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített tanulóhellyel.

Az epochális programban az óvónők ciklusmegosztásban dolgoznak. Ez azért indokolt, mert a saját tárgyukban (környezet vagy matematika) folyamatosan követni tudják a gyerekek tapasztalatszerzését, ismereteinek bővülését, képességeinek fejlődését, követni tudják az egész éves és az évenként egymásra épülő folyamatot. Saját ciklusanyaguk mellett ismerniük kell a párjuk munkáját is, mert hiányzás esetén egymást helyettesítik. Az együttműködés elengedhetetlen a gyermekek érdekében .

50

51

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az óvodai élet megszervezése Cél: Érzelmi biztonságot nyújtó, a gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal, dajkákkal. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. Mivel minden tevékenységet szóbeli megerősítés kísér,ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Alapelvek:  A pedagógus az egész személyiségével nevel.

napos

tevékenysége

során

teljes

 A napirendet és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.  A napirend hozzájárul a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez.  Hetirendünket a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezésével valósítjuk meg.

51

52

 A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása.  Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság.  A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított.  Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére. Személyi feltételek:  A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi.  Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára.  Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez.  Az integrált csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell, hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösség és a felnőttek számára. . A munkáját a gyermekek sérüléseinek megfelelően vesszük igénybe. (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) Tárgyi feltételek: Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, berendezése oly módon kialakított, hogy az szolgálja a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük, hogy mozgás- és játékigényük kielégüljön és a gyerekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körbe. A gyerekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Csoportszervezési formák: Homogén (osztatlan) és/vagy heterogén (vegyes) csoportokban történik a nevelés. A csoportkialakítás szempontjai:  A gyermekek érdeke. 52

53

 A szülők kérése.  Az óvónők nevelési elképzelései.  Speciális célok (sajátos nevelési igényű gyermekek)  Objektív körülmények.  Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról.  Nevelési program megvalósíthatósága.  Eszköznormát vesszük figyelembe.

Napirend A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.  A gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve lehetőséget nyújt az egybefüggő játékra.  Egész nap érvényesül a folyamatosság.  Kellő időt biztosítunk a pihenésre.  Napi és hetirend egymásra épül. 7:00

8:00 Tízórai Mese Kötetlen tanulás Mindennapos testnevelés Játék az udvaron

JÁTÉK 11:40

Ebéd Pihenés előtt mese Pihenés Folyamatos felkelés

13:30 13:45 Uzsonna JÁTÉK 17:00 53

54

Hetirend Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem epocha Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Mese-vers Környezet




Mese-vers Munka

Matematika tanulás epocha Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Mese-vers Matematika




Mese-vers Munka

Mindkét epochánál ábrázolás és ének-zene a hét bármely napját a gyerekek igénye szerint. Minden héten 2 kötelező testnevelés, melynek napjait az óvónők jelölik ki a tanév elején.

54

55

Az óvónők tervezési feladata A tanulási folyamat tervezése ciklusos és heti. Ciklusos, hogy az óvónő folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Ne egy hétre, hanem a teljes ciklusra (3-4 hét) készüljön. Ismernie kell a gyerekek egyéni fejlettségét, az elsajátítandó műveltség tartalmat, el kell készítenie fejlettségi fokozatokban a játékokat. Az ilyen felkészültség garantálja a gyermekek egyéni képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek meglétét. A heti tervezés azért fontos, hogy a tervezés a gyerekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyerekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot. Hetente az előző hét eredményeire építve tervezi az óvónő a matematika vagy a környezet heti anyagának részletes lebontását és az ehhez kapcsolódó játékokat, az ének-zene képességfejlesztő feladatait, az ábrázolás technikáját, a környezethez kapcsolódó munkákat és az illemet.

Az óvoda ünnepei, hagyományai, programok Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:  közös megemlékezések a gyermekek név-, illetve születésnapjáról,  ajándékkészítés anyák napjára, ballagóknak,  óvodai ünnepélyek, rendezvények (télapó, karácsony, húsvét, farsang, gyermeknap, anyák napja, ballagás),  jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok  kirándulás szervezése Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok:  szakmai napok szervezése,  továbbképzésen való részvétel, az ott tapasztaltak átadása,  közös ünnepélyek szervezése (nőnap, pedagógusnap, névnap).

55

56

Együttműködés, kapcsolattartás Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolatok kialakításában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Formái:    

családlátogatás, szülői értekezletek alkalmával fogadóórán. közös rendezvények

A szülők az SZMSZ alapján KTv 59. §-a szerint gyakorolják jogaikat. Iskola: közös rendezvények szervezése (gyermekeknek szóló közös előadások, iskolalátogatás, falunap) szakmai tanácskozás szervezése. Szakmai szolgáltató szervezetek Fontos a Nevelési Tanácsadóval való szoros kapcsolat kiépítése, logopédus szolgáltatásainak igénybevétele, Családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás Polgármesteri Hivatal dolgozóival jó munkakapcsolat kiépítése (gazdasági irányítás), Művelődési Ház programjain való részvétel, hagyományos rendezvényeinket itt tartjuk (szülők-nevelők bálja, farsang, anyák napja).

56

57

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A játék az óvodás korú gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Természetesen a felsorolt nevelési területek egészét át kell hogy hassa. A játék megmutatja, hogy milyen gazdag a gyermek élményanyaga, milyen fejlesztéssel, átgondolt tevékenységekkel tehetjük gazdagabbá, illetve tanulási tartalmakat közölhetünk vele. Nagyon fontos, hogy milyen a gyermek kommunikációs képessége a játék során, mennyire fejlődik beszédkészsége, fogalom ismerete bővül-e, milyen játék témát játszik szívesen, és milyen tartós, milyen mély ez a tevékenység. Az óvónő rengeteg ismeretet szerezhet a jól megfigyelt játékból, amit felhasználhat a műveltség tartalmak kialakításánál. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos feladatai:  Vizsgálja milyen a csoportlégkör.  Milyen a gyermekek megoszlása a játékban (vállalkozó, kezdeményező,  alkalmazkodó, lemondó, együttműködő, elfogadó, irányító).  Ok-okozati összefüggéseket, viszonyításokat felfedez-e a játékban a gyerek.  Mennyi játékidőt biztosít. Milyen szokásokat alakít ki.  Biztosítja-e a változatos játékeszközöket a csoportszobában és az udvaron.  Pozitív élményhez juttatja-e a gyereket.  Választási lehetőséget biztosít-e a gyermek számára.  Meg kell figyelni azt, hogy milyen játékot szeretnek játszani a csoportban (értelemfejlesztő játék, mozgásos játék, szerepjáték, bábozás, barkácsolás, társasjáték, konstruáló játék, szabályjáték).  Mennyire önállóak a gyerekek a játékban. A játék a gyermek legfőbb tevékenysége, szocializáció színtere. A gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, az érzelmi,

57

58

akarati tulajdonságok, a szociális magatartás a játékban - a gyermeknek szabadon választott önkéntes tevékenységében- integráltan fejlődik. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója.

vágyainak,

A játék a valóság szubjektív tükrözése, a szimbólumképzés csodálatos világa, a játékban a szimbólumok elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, kognitív fejlettségét, információt kapunk a teljes személyiségéről. A gyermek jelzéseit "értő" óvónő felismeri, érzékeli a problémákat, segít a gyereknek a feldolgozásban. A játékban a gyerekek megtanulják sok pozitív példa alapján önállóan megoldani konfliktusaikat. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus fő feladatai:  A szabad játék folyamatosságának megteremtése.  A feltételek (élmény, hely, idő, eszköz, amit a gyerekek is készíthetnek) biztosítása mellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése.  Lehetővé teszi a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája. (Pl. mese vagy vers hallgatása alatt kerülni kell a játszóknak az erős zörgést, hangoskodást.) A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, a gyerekek fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata ezzel kapcsolatban: -megfelelő csoportlégkör kialakítása, rögzítése a beszoktatás idején -különböző játéktevékenységekhez megfelelő tér kialakítása a csoportszobában -idő hosszúsága megfelelő legyen a játékhoz, ki tudja magát játszani a gyerek, ez az epochális napirendünkben megvalósítható, hiszen a reggeli érkezéstől kb.: 10.30.-ig majd az udvaron az ebédig játszhat a gyermek -az óvodapedagógus élményszerző lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, mely az epochákhoz kapcsolódó séták során is megvalósítható, ill. kirándulások, színházlátogatás stb. alkalmával.

58

59

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az egyes játékfajták és annak személyiségformáló hatása: Gyakorló játék: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége. Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása,vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódik akarati tulajdonságai, szocializációs készsége. Napirendünkben a folyamatosságot is figyelembe véve programunkban megvalósítható, hogy párhuzamosan végezzünk különböző tevékenységeket, kiemelve, hogy a játékra fordítjuk a legtöbb egybefüggő időt. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Minden gyerek azt a tevékenységet végzi háborítatlanul, amelyet önként, önmaga választott. Együttjátszás a gyerekekkel, mindig abból kiindulva, hogy a játszó csoportnak mire van szüksége. Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát. Az együttjátszás nagyjelentőségű, mivel az óvónő magatartása, viselkedése, kommunikációs reagálása a gyerekek megnyilvánulására, egész személyisége modell a gyerekek számára. Nem kívülálló külső, hanem a játékélménybe beépülő belső modell, ami segíti a mintával azonosulást. Az óvónő általában nem irányító szerepet vállal, nem korlátozza a téma és eszközválasztást. Az együttjátszás arra is jobban lehetőséget ad, hogy az óvónő „belülről" segítse a gyerekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyerekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtőző okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás iránti igény fokozottabb a 3-4 évesek körében, majd a szabályjátékoknál 6-7 éveseknél ismét erőteljesebb. Az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyerekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehetőséget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága.

59

60

Különböző fejlettségű játszásának segítése.

gyerekek

együttjátszásának

egymás

mellett

A konfliktusok esetenkénti jelenléte természetes. Életkor szerint kialakított csoportokban leggyakrabban az eszközök birtoklása és a rangsorképzés - ki a vezér, ki a legerősebb - váltja ki. A tanulásban, játékban egyaránt alkalmazott társas- és szabályjátékok ötvözik a játék spontaneitását és a tanulás célirányosságát. Az óvónő vegye észre, ha a gyerekek zavarják egymást. Tegye lehetővé a különböző fejlettségű gyerekek igény szerinti elkülönült játékát is (pl. a nagyok társasjátékát). Alkalmazza azokat a nevelési eljárásokat, ami a családban különböző korú testvérek esetében természetes. Fogalmazza meg kívánságát: „Ne zavard most a nagyobbakat, ...kicsiket!"

Illem A gyerekeknek meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak:       

a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok, bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok, megszólítás, tudakozás, kérés, étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai, illemszabályok az udvaron, a jó megjelenés illemszabályai, ajándékozás illemszabálya, az óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális intézményekben.

és

más

Mese, vers Mesét vagy verset - egy hétig ugyanazt - a hét minden napján hallanak a gyerekek, megközelítően azonos időben. Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélnek az óvónők, hogy a televízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyerekek képesek legyenek a belső képalakításra.

60

61

A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. Ők döntik el, hogy mikor akarják csak játék közben hallgatni a mesét és mikor akarnak közvetlenül részesei lenni ennek a folyamatnak. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert. Pl.: nem lehet kiabálni, játékeszközökkel finoman bánjanak. A mesélés hangulatát a gyertyagyújtás teremti meg. A mesélés a kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszköze. Az a gyerek, akinek naponta mesélnek, az másfél évvel előzi meg nyelvi fejlettség terén mesét alig hallgató kortársait. Ha színes a mesélés, akkor már az elmondás közben lehet érezni az érzelmi azonosulást, a mesére hangolódást, az együtt lélegzést. Az óvónő előadásmódjára, a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása, szabályos mondatszerkesztés, mondatfűzés, a nyelvhelyességi szabályok betartása legyen jellemző. A gyerek saját vers- és mesemondása, annak mozgással, ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, a mondókázás és verselés a kisgyerek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek is egyaránt helye van.

Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

61

62

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés estében a gyermek hovatartozását. Az ének-zenének nincs meghatározott időpontja és napja, így a hét minden napján játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában, ha lehetséges, kapcsolódhat az adott epochához. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kell bontani. Az ének-zene kötetlen tanulás során kerülhet az új dal megtanulására, dalos játékok ismétlésére, a zenei képesség fejlesztésére, a zenehallgatásra. Nem kell hagyományosan vett foglalkozást tartani, naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A különböző zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat fokozatosan egymásra kell építeni. Egy-egy körülhatárolt feladatcsoportot akár két-három héten keresztül is lehet gyakorolni. A csoport életkori összetétele és a gyerekek egyéni fejlettsége határozza meg a képességfejlesztés fokozataiból történő személyre szóló választást. A zenei hallás- és ritmusérzék fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan és hová szeretnénk eljuttatni. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. Az óvónő juttassa a gyermekeket az énekléssel és a zenehallgatással élményekhez, keltse fel zene érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A feladatok sikeres végrehajtása elősegíti a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldódását, önfegyelmének és magatartásának alakulását.

62

63

A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenyégének.

Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Az ábrázoló tevékenység során a gyerekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be, tanítunk. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik. Maga a tevékenység –ennek öröme- a fontos, az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezés, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás és mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az új technika alkalmazása lehetőség a gyerekeknek. Az előző ciklusban használt eszközök (festék, anyag, stb.) mindig elérhetők, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvónő ösztönzi a változatos alkalmazást. A gyermekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdaságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos,valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük, eszköz használatuk fejlődését. Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvónő mindennapos feladata. Együttműködik a gyerekekkel ezekben a tevékenységekben. Munkájával ösztönzi a technikához illeszkedő témaválasztást, beszélgetéssel segíti az élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Ő is készíti a saját szövését, báját, festményét vagy agyagfiguráját. Szemlélteti a technikai eljárásokat, 5-6, maximum 8 gyereknek mutatja be, így az esetleges hiányosságok hamar orvosolhatók. Alkalmazott technikák a teljesség igénye 63

64

nélkül: gyurmázás, karcolás, festés, ragasztás, tépés, nyomathagyás, vágás, varrás, ceruza- zsírkréta rajz, gyertyázás, agyagozás.

Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását / járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás /, testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A mozgás az óvodás korú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítani kell a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek naponta több órát szabadlevegőn mozogjanak. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség, társra figyelés. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. Segíti a térben való tájékozódást, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Hetente két foglalkozás tartása kötelező. Az epochális tanulási rendszerhez igazodva ciklusos bontásban kell tervezni. Minden ciklusban meg kell jelölni, hogy melyik képességet vagy képességeket akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendő képességhez hozzárendeljük azt a testnevelés mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elérni. A heti két testnevelés anyaga megegyezik, de a gyakoroltatás módja változik.

A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a 64

65

természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységekben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Az epochális tanulás tevékenységi formái Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem A környezetismeret célja a természet szépségének megláttatása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása. Tanulják meg szépnek látni az óvónő segítségével a természetet, s ha szeretik vigyázni fognak rá és gondozni fogják. Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek. A témakörök – az epochák és a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, melyek a környezetismeret keretét adják, figyelembe kell venni:    

a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét a település természeti környezetét, jellemzőit, állat- és növényvilágát a közlekedést / gyalogos közlekedés, akol nincs járda/ az utazási lehetőségeket, mert az utazások során gyakorolják a közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmi környezetükkel, megtanulnak tájékozódni, eligazodni a világban.

65

66

Öt témakör - epocha - feldolgozására van lehetőség, ezek lehetnek:     

ősz (emlékezés a nyárra), tél, közlekedés (utazások végcéljaként ismerkedés a tágabb környezettel), állatok, tavasz és nyár.

A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítsuk meg a gyermekeket a helyes viselkedésre:  viselkedés a járműveken,  udvariassági szabályok,  segítségkérés felnőttől, stb. A beszélgetés kiemelt módszer. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat, tevékenységeik mozzanatait fogalmazzák meg szóban is. Beszélgessenek egymással, az óvónővel, idegen felnőttel, gyermekkel, ha arra lehetőség nyílik. A ciklus utolsó hetében a tapasztalatok, ismeretek alkalmazását gyakorolják a gyerekek a csoportszobában szervezett tanulási helyzetben játékokon keresztül. Cél, hogy a gyerekek cselekvésbe ágyazott közvetlen érzéki - észleleti úton szerezzenek tapasztalatokat. Matematika tanulás A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenységük közben. Matematikai tanulással a cél megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélheti, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét. A matematika ciklusok szervezése, az epochák témaköreinek meghatározása, hetekre bontása osztatlan, középső- és nagycsoportban azonos. Négy epocha kialakítására van lehetőség: 66

67

I. Epocha: tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól. II. Epocha: téri viszonyok tapasztalása (testséma, térbeli mozgások) irányok. III. Epocha : kiterjedések térben, síkban. IV. Epocha: tapasztalatszerzés tér- és síkmértani formákról, gyakorlás. Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés, a ciklusok kéthetesek. A kiscsoportos matematikai anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján. Témakörök: I. Epocha: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól / felismerés, megnevezés, szín és egyéb tulajdonság/ II. Epocha: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól/ kisebb, nagyobb, több, kevesebb/ III. Epocha: Téri viszonyok tapasztalása /testséma, mozgások, alacsony, magas, hosszabb, rövidebb/ IV. Epocha: A tapasztalatok komplex gyakorlása Az óvónő a teljes ciklusra készül. A ciklus keretanyagát hetekre bontja, majd hetente egymásra építve megtervezi a heti részfeladatokat és a feladatokhoz a feltehetően felhasználásra kerülő játékokat.

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A gyermek munka jellegű tevékenysége: önként végzett tevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyerekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fontos, hogy:

67

68

 a gyerekek tudják, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát  szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt  tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet felcserélni  becsüljék meg mások munkáját, a közös tevékenység alatt tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához  tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni Munkafajták: 1. 2. 3. 4.

önkiszolgáló munka mindennapi élettel kapcsolatos munkák heti munkanap környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák

1. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás 2. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek előre tervezhetően bekövetkeznek vagy spontán élethelyzetek teremtik meg, pl.: játszóhely, ábrázoló asztal és környéke rendbetétele, kiömlött folyadék feltörlése, asztalok letörlése, megbízatások teljesítése. 3. Heti munkanap Hetente egyszer mindig ugyanabban az időben az óvónő elkezdi azt a munkát, melyet egy tanévre a csoportja számára választott. A munkát mindig az óvónő kezdi el- mintát adva a gyerekeknek a rendszerességről -, előkészíti a szükséges eszközöket és munkához lát. A gyerekek csatlakozhatnak, ha akarnak.

68

69

Aki bekapcsolódik, annak a munka fázisait pontosan, tökéletesen kell végezni, s csak akkor hagyhatja abba, ha végigvitte a folyamatot, pl. kimosta a babaruhát, átmosta a babakonyha edényeit stb. A gyerekek valódi eszközökkel dolgoznak - ismerik a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat -, a munka eredményét ők maguk is látják, élvezik. Átélik az eredményes munka örömét, büszkeségét, sikerélményét. 4. Környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák A tanuláshoz kötötten tervezzük.

Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését , fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás ( szokások alakítása )  a spontán játékos tapasztalatszerzés  cselekvéses tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése  egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során  személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását  kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése

69

70

Az óvodai nevelés tervezettsége fontos, mert tudatos, felkészült munkát eredményez. A tervezés alapelvének minden területen egységesnek kell lenne – egyéni képességfejlesztés--, és mindenhol érvényesülnie kell, legyen az napirend, tanulás vagy munka. Szempontsor – a gyerekek megfigyelésének is szempontja-, alapján az óvodáskor idejére minden gyereknek külön-külön folyamatosan vezetett, dátumozott, egyéni tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztő feladatokat terveznek az óvónők, amelyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatra is. Ez a dokumentum a fejlődési napló. A fejlődési napló vezetésével el kell érni, hogy:  minden óvónő tudja, melyik gyereket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön  az egyes gyereknek tervezett feladat a gyermek ismeretében tudatos, pontos, képességfejlesztő legyen  az óvónők felelősséget érezzenek, felelősséget vállaljanak minden gyermek, minden területen történő fejlődéséért.

Fejlődési napló szempontjai 1. Önállóság fejlődése  önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás)  egyéni igények, jellemzők. 2. Játék, szociális magatartás, érzelem, akarat Játék:     

a gyermek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága, együttműködés a játékban, a gyermek helye a játszócsoportban, érzelmi megnyilvánulások.

Szociális magatartás:  önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, stb.),  kapcsolatteremtő-képesség,  beilleszkedés,

70

71

 együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok). 3. Kommunikációs képesség:     

beszédhallás, beszédértés, hangok ejtése, szókincs, mondatszerkesztés, folyamatos, összefüggő elmondása.

beszéd,

önálló

történet

4. Kognitív képesség:  Vizuális észlelés (vizuális zártság - hiányos képek, időrendiség, ritmus),  alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony),  tapintatos felismerés,  téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok),  keresztcsatornák fejlődése,  észlelt összefüggések verbális megfogalmazása,  gondolkodási műveletek,  verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme. 5. Motoros képesség:     

nagy mozgások fejlődése (tempója, ritmusa, iránya), finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció, kezesség, testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, elülső és hátulsó rész, függőleges zóna),  testrészek mozgatása.

71

72

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JEGYEI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyerekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Anyanyelvi nevelés A mondatalkotás anyanyelvre jellemző módját is fokozatosan sajátítja el. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során átveszi környezetétől a szórend, a ragok, a jelek és a képzők, a névelők, a névutók, a névmások, az igekötők, igemódok gondolatot kifejtő és a környezet számára pontosan érthető használatát. Az, hogy milyen formában és mikor válik egy-egy ilyen nyelvi elem a gyerek nyelvhasználatának részévé, észlelésének és gondolkodásának fejlettségétől, a vele kapcsolatban lévő felnőttek beszédétől, a nyelvi elem gyakoriságától, formájától és a nyelvben betöltött szerepének konkrétságától vagy elvontságától is függ. A gyermek környezetében beszélt nyelv szerkezetének jellemzői olyan mintaként szolgálnak, amelyeket tapasztalati úton, utánzással sajátít el, épít be beszédébe. A "mi ez?", "miért?" kérdéseket a gyerek sokszor azért teszi fel a felnőttnek, hogy kapcsolatba kerüljön, és minél hosszabb ideig kapcsolatban maradjon vele. Az óvónő számára ez fontos jele annak, hogy a gyereknek esetenként vagy tartósan fokozott egyéni törődésre van szüksége. A fejlődés további útja a csoportos beszélgetés. Csoportos szerepjáték, bábjáték, konstrukciós játék, szabályjáték közben több társ beszédét, viselkedését kell figyelemmel kísérnie a gyereknek. Közben válaszával, közbeszólásával, új témával fordulatot adhat a beszélgetésnek. Az óvónő beszélgessen a gyerekekkel. Beszédével is fejezze ki ragaszkodását a gyerekhez, hangvétele legyen kedves, meleg. Mutasson példát arra, hogy lehet a hangerő, a hangszín megfelelő változtatásával

72

73

érdeklődést kelteni, kifejezőbbé tenni a beszédet. Késztesse a gyereket szükségleteinek, kívánságainak szóbeli kifejezésére. Az óvónő fordítson figyelmet arra, hogy a párban, csoportban már együtt játszó gyerekek közös tevékenységük során sajátítsák el és használják a párbeszéd különböző, az együttműködést elősegítő fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit (például: kérem, légy szíves, tessék, köszönöm). A gyerekek bátran, szívesen beszélnek. Elmondják korábbi élményeiket: azt, hogy mit csináltak előzőleg, s mit akarnak most csinálni. A felnőtthöz fűződő beszédkapcsolatukat a "miért?" kérdések sora jellemzi. Értik, és használják az ismert szavakat akkor is, ha az azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat a szokásostól eltérő beszédhelyzetben is jelentésüknek megfelelően értik és használják. A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, az igemódokat.

Irodalmi nevelés A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.

73

74

Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy szép hangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket.

Zenei nevelés A gyerekek tudják a mondókát, hat hang terjedelmű dalokat. A dalt tisztán, szép szöveg kiejtéssel éneklik. A tempó a természetes járásnak megfelelő. Egyszerű dallamot tisztán énekelnek vissza egyedül is. Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve vagy egyszerű szótagokkal. Felismerik a magas és a mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. A dallammotívumok fölfelé vagy lefelé haladó irányát visszaéneklik, közben kézmozgással lassan követik. Ismerik a halk és hangos közötti különbséget, tudnak halkan , hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Képesek zenei fogalom párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. Tudnak dalokat hallható jelre - hangosan és magukban énekelni, előbb csak rövid részletek szabályos váltásával, majd hosszabb egységek, több dallammotívum elbújtatásával is. Érzékenyek a természet és környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel.

74

75

Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezik cselekvéssel, énekkel, mozgással és szavakba foglalva csoportosan és egyénileg is. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, esetleg két egységnyit is, csoportosan és egyénileg is. Egyöntetűen körbejárnak. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják (például dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, köralakítás, lépések változatos irányával). Térformákat alakítanak esetleg az óvónő segítsége nélkül is (kör, csigavonal, hullámvonal, lánc). Ütőhangszereket használnak. Az óvónő segítségével bővítik a kitalált szövegeket változatos ritmizáló szavakkal.

Vizuális nevelés Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Képesek vezetéssel észrevenni a környezet, a műalkotások és saját munkáik színhangulatát. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat (pl. haj, ruha, stb.) próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. A közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (Például papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés.) Önállóan díszítenek

75

76

tárgyakat, az óvónő irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani.

A környezet megismerésére nevelés Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, ismeri szűkebb lakóhelyét. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a hajót, a vonatot, a repülőgépet. Tudják, hogy a közlekedési eszközök az emberek munkájaként készülnek. Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük tisztaságára. Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét. Ismerik a növényeket. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, a zöldségfélék növények. A növény a magból kel ki. a gyümölcsöt megmosva fogyasztják. Tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás). Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek. A háziszárnyasokat összehasonlítják a többi ismert madárral környezetük, külső jegyeik és hasznosságuk alapján.

Matematikai nevelés A gyerekek általában képesekké tehetők arra, hogy az óvónő kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondják, egymás állításainak igazságát megítéljék, megbeszéljék, esetenként javítsák saját tévedéseiket. Általában elérhető, hogy szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert problémák megoldására.

76

77

Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (pl.: hosszabb, rövidebb, legrövidebb, stb., több, kevesebb). Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is. Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tudnak számlálni. Építéseik, síkbeli alkotásaik legfőbb eredménye továbbra is a szemléletfejlődés, azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. A tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre. A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra-balra irányok és állások megkülönböztetése: értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (például: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A síkban megszokott megegyezést megértik (mit értünk a vízszintes síkban az alatt, fölött szavakon).

Testnevelés A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Erőteljesen fejlődik a mozgás koordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. 77

78

Fejlődik tér és idő tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben. Különféle játékokban szabályokhoz alkalmazkodnak. Az óvodáskor végére a gyerekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni  késleltetni tudja szükségletei kielégítését  feladattudata kialakulóban van s ez a feladat megértésében, feladattudatában, a feladat egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet AZ 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: Cél: Az ép és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése. Sajátos nevelési igényű gyerekek életminőségének javítása, örömteli gyermekkor biztosítása.

78

79

Feladat:  Tevékenységre ösztönző, egészséges élettér és a fejlődéshez szükséges komplex nevelési környezet, feltételek biztosítása  Az eltérés okait feltáró dokumentumok megismerésével korrekciós nevelés és ép funkciók fejlesztése  Beilleszkedésük segítése, hátrányok kompenzálása, különbözőségük elfogadása.  Speciális szakemberek bevonásával egyéni képességek, fejlettségi szintekhez viszonyított fejlesztés Alapelvek:  Egyenlő hozzáférés  Hatékony együttműködés a családdal és a speciális szakemberekkel  Differenciálás és egyéni bánásmód Szervezési elvek, keretek:  Óvodai nevelés keretében- csoportokban  Speciális feladatokat ellátó terápiák keretében- egyéni fejlesztés

79

80

GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Cél:  A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés és gondoskodás biztosításával.  Prevenció. Feladat:     

A szülőket partnerré kell tenni munkánk során. Családi környezet megismerése, folyamatos kapcsolattartás. Jelzőrendszer működtetése. Az információk bizalmas kezelése. A hátrányos helyzet, veszélyeztetett és tanköteles korú gyermek óvodába járásának nyomon követése.  A hátrányok csökkentése, kompenzálása.  A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása. Alapelv:  A gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.  Integrált nevelés.  Az óvodapedagógus minden esetben a gyermek érdekeit védi, képviseli. A gyermekvédelmi felelős feladata:  Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.  Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.  Részt vesz a szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon, együttműködik a Jelzőrendszer tagjaival.  Rendszeresen konzultál a védőnővel, gyermekorvossal.  Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos dokumentációt. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermekek:  Hátrányos  Halmozottan hátrányos  Veszélyeztetett

80

81

Teljes integráció keretén belül történik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.

81

82

CIGÁNYETNIKUM FELZÁRKÓZTATÁSI PROGRAMJA Cél: Az óvodába kerülő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítése. Feladat:  A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.  Rendszeres kapcsolattartás a családdal, társintézményekkel (Pl. Nemzeti, Kisebbségi Önkormányzattal).  Az esélyegyenlőség biztosítása  Az egyenlő hozzáférés biztosítása. Alapelvek :  A kisebbség kultúrájának - igény szerinti - megismertetése magyar nyelven folyik.  Az előítéletektől mentes különbözőség elfogadása, tolerancia, óvónői példamutatás.  Minden gyermeket azonos jogok illetnek meg

Szeptember Helyzetfelismerés:  gyerekek száma  családi körülmény  egy általános felmérés, megfigyelés, egészségügyi szokásaikról, fejlettségi szintjükről

Október  személyi higiénia kialakítása  egészségügyi szokások kialakítása (kézmosás, étkezési szokások bemutatása, figyelemmel kisérése)  fokozott gondozási feladatok érvényesítése (ruha elpakolás, ágyazás, tányérok helye, elpakolásának rendje, stb.)  megfelelő hangerővel beszéljenek a csoportszobában

82

83

 agresszív viselkedés visszaszorítása  az óvodába érkezve, távozáskor köszönjenek pajtásaiknak, a felnőtteknek

November  matematikai ismeretek kialakítása kori szintnek megfelelően majd fokozatosan a megfelelő névutók használat  a környezeti megfigyelésekkel a világról alkotott ismereteik bővítése  fokozott egyéni bánásmód érvényesítése, játékidőben, foglalkozásokon

December  a közösségi érzés kialakítása, elmélyítése az ünnepek kapcsán,  az ajándékozás örömének felébresztése, az együvé tartozás érzésének felkeltése mesék, versek során  "csúnya, trágár" beszéd elleni nevelés  állatok gondozása, madáretető feltöltése, stb.

Január  egyéni elbeszélgetés mi történt az ünnepek során a családban,  számfogalmak bővítése, elmélyítése  játékeszközök helyes használata, mesés könyvek óvására fokozottan figyeljenek  folyamatos kapcsolattartás a szülővel

Február  iskoláskorúaknak előzetes felmérés, szülőkkel való megbeszélés  az agresszív viselkedés elkerülése (mert még észrevehető viselkedésükben)  rajzeszközök megfelelő használata (festék, zsírkréta, olló, stb.)  rajzkészségük javítása

83

84

Március  fokozott figyelem az udvari játék során, ne lökdössék pajtásaikat, illetve  az udvari játékokat megfelelően használják  segítsenek pajtásaiknak, az óvodában dolgozó felnőtteknek  kerti munka megismertetése  iskolai érettségi vizsgálat elvégzése

Április    

környezet változásainak megfigyelése, ebből adódó kinti munkák fokozott figyelem a tisztaságra (sáros cipő, ruha tisztántartása) vegyenek részt a közös udvari tevékenységekben iskolalátogatás

Május     

anyához fűződő kapcsolat hangsúlyozása - ajándékkészítés felkészítés az anyák napi, illetve a ballagási ünnepségre segítségkérés tőlük az ünnep kapcsán a csoportszoba díszítéséhez kisebb kirándulások szervezése - természet megszerettetése éves munka értékelése

84

85

DOKUMENTÁCIÓ A többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletének előírása alapján az óvodai csoportban használt kötelező nyomtatványok: 1. Felvételi és mulasztási napló 2. Óvodai csoportnapló 3. Egyéni fejlődési napló Dokumentum Felvételi és mulasztási napló

Óvodai csoportnapló

Egyéni fejlődési napló

Kitöltés határideje Minden nevelési év szeptember 15-ig

Kitölti

Ellenőrizheti

A csoportok Fenntartó óvónői Szakmai felügyeleti szerv Intézményvezető Magyar Államkincstár Állami Számvevőszék Minden nevelési év A csoportok Fenntartó szeptember 15. óvónői Szakmai felügyeleti szerv október 1-től: Intézményvezető folyamatos tervezés az Magyar óvónők által Államkincstár meghatározott időtartamra Állami Számvevőszék A gyermekek aktuális A csoportok Intézményvezető fejlettségének óvónői megállapítása óvodába érkezéskor, október 15, tanköteles gyermekek március 30., valamint minden gyermek esetében epochák végén szükség szerint

85

86

Felvételi és mulasztási napló TO-01/2008 számú formanyomtatvány. Óvodai csoportnapló (saját készítésű) Az intézmény minden csoportja a sajátkészítésű naplót vezeti. Egyéni fejlődés mutatói (saját készítésű) Egyéni fejlődési napló

86

87

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje a nevelő testület határozata alapján érvényes:

A helyi nevelési program módosításának indokai:

 törvényi változások  szervezeti átalakítás  ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének  részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

A program érvényességi ideje: 2010.szeptember 1-től 2015.augusztus 31.

A program felülvizsgálata:

87

88

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A programot benyújtja: Külső szakértőként a programot véleményezte:

Egyetértését nyilvánította:

Szülői Munkaközösség:

Elfogadta: Óvoda nevelőtestülete: .................................................. jelenléti ív mellékelve ............. fő jelenlétében .............fő igen szavazattal

Jóváhagyta: Serényfalva Önkormányzata ..................................................... dátum Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:    

Fenntartó Szakértő Nevelőtestület Szülői képviselet

88

Szakértői vélemény a serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda módosított Nevelési programjáról

Szakértői vélemény A SERÉNYFALVAI NAPKÖZÖ OTTHONOS ÓVODA MÓDOSÍTOTT NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL

Készítette:Gergely Judit közoktatási szakértő, igazolvány száma: 005793-02. Kazincbarcika Radnóti tér 1. 3/3 Bevezetés Az óvoda, mint közoktatási intézmény helyi nevelési program alapján végzi szakmai munkáját. Az óvodai nevelési programnak kettős funkciója van: -

bármely érdeklődő számára információkat közöl az intézmény szakmai hitvallásáról és gyakorlati nevelőmunkájáról;

-

az intézményben dolgozók számára útmutatást ad vállalt feladataik végrehajtásához, ezáltal biztosított az intézményben az egységes nevelői szemlélet.

89


A nevelési program elkészítése, illetve módosítása a nevelőtestület feladata. Mint alapdokumentumnak, a helyi nevelési programnak meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak: - tükröznie kell a fenntartói elvárásokat; - egyezést kell mutatnia az intézmény működését befolyásoló törvényi rendelkezéseknek. Az óvodában a nevelőmunkát a Közoktatási törvény 8. § (9) bekezdése szerint az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi nevelési program alapján kell végezni. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. 2010. február 04-én megjelent az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatója az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról. A változásoknak megfelelően, az intézmények 2009/2010 nevelési évben módosítani szükséges.

dokumentumait

a

A Serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda meglévő Helyi Nevelési Programját a megbízott óvodavezető ennek az előírásnak megfelelően felülvizsgálta és átdolgozta, a nevelőtestület bevonásával. A jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a nevelőtestület elfogadta, a kötelező véleménykérés megtörtént (szülői munkaközösség). A törvény előírásainak megfelelően, a fenntartónak a jóváhagyás előtt szakértői véleményt kell kérnie. Ennek a követelménynek tesz eleget Serényfalva Önkormányzata. A Kt. tv. 44. § (1) bekezdése előírja: „A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktatómunka nevelési program szerint folyik. A nevelési programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni.” A serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programját a felülvizsgálat és módosítás után megvizsgáltam és a Közoktatási törvény 44. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogosultságom alapján, adom ki szakértői véleményemet, a következő szempontok figyelembe vételével: 1. Jogszabályi megfelelés, 2. Tartalmi vizsgálat, 3. Formai vizsgálat.

90


Célom, hogy a fenntartó számára megfelelő információt nyújtsak az intézmény Helyi Nevelési Programjának elfogadásához. A program módosítása megfelel az óvodát közvetlenül használók elvárásainak és igényeinek, alkalmas arra, hogy a fenntartó a törvényi előírásoknak megfelelően a nevelési programot jóváhagyja. A módosított Helyi Nevelési Program ezek után, hatályba léphet.

Részletes szakértői vélemény: 1. Jogszabályi megfelelés: A szakértői vélemény elkészítéséhez felhasznált dokumentumok: 

a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról



a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos



alapprogramjának kiadásáról



a 11/1994. (VI.8.) MK rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



az 1991. évi LXIV. törvény által elfogadott, a Gyermekek jogairól szóló 1989. évi New York-i Egyezmény



az Egyenlő bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény



az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a Közoktatási intézmények kötelező eszközeinek és felszereléseinek jegyzékéről



a 2/205. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról



Epochális Óvodai Program



az intézmény Helyi Nevelési Programja



az intézmény Alapító okirata.

A vizsgált dokumentum a fentiekben felsorolt jogszabályi feltételeknek megfelel.

2. Tartalmi vizsgálat: A közoktatásról szóló törvény előírja a nevelési programok tartalmát. Kt. tv. 47. § értelmében az óvoda nevelési programja tartalmazza: „a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, 91


a szociálisan hátrányos fejlődésének segítését, c) a gyermektevékenységet,

és

helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, ifjúságvédelemmel

összefüggő

pedagógiai

d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.” A nevelési program tartalma alapján megegyezik, az intézmény alapító okiratában meghatározott feladat-ellátásra való jogosultsággal. Az intézmény 1999. évben, a „Epochális óvodai nevelési program”-ot adaptálta. Jelenleg felülvizsgálta és módosította a törvényi változásoknak megfelelően a régi program már nem aktuális célkitűzéseit, gyermekképét, a nevelés tartalmi elemeit és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai, módszertani eljárás-, és kapcsolatrendszert. Az óvoda Helyi Nevelési Programjának módosítása megfelel az 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában előírt tartalmi követelményeknek. Programjuk elkészítéséhez felhasználták az „Epochális óvodai program” irányelveit, sajátosságait. Tartalmazza mindazokat a részeket, tevékenységformákat, amelyeket az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja előír. A célok, feladatok, tevékenységi formák, a várható fejlettség és azok belső logikája egységes egészet takar, az anyag egymásra épül. A program pedagógiai, pszichológiai szempontból is megalapozott. Az óvoda bemutatásából egyértelműen kitűnik a település és az óvoda környezeti sajátossága. A helyze elemzés röviden taglalja a múlt eredményeire épülő jelen helyzetet. A személyi és tárgyi feltételek számbavétele reális. Az óvodapedagógusok jól képzettek, a dajkák szakképzettek. Az óvoda rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Gyermekképükben a nevelés központjába a gyermeket, a családot és a pedagógust állítják. Nevelésük gyermekközpontú és befogadó. Az óvodakép megfogalmazása az előírásoknak megfelelően történt, biztosítják a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Programjuk megvalósításához szükséges alapelveik azonosak a „Epochális óvodai nevelési program” elveivel. 92


Az óvoda nevelési célrendszere megegyezést mutat az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítás utáni előírásaival és a Közoktatási törvényben előírtakkal. A program cél és feladatrendszere részletesen taglalja a megvalósítást, ami a módosított alapprogram elveivel, illetve az „Epochális nevelési program” gondolataival is kompatibilis. Nevelési programjuk nevelés- és gyermekközpontú. A programban megfogalmazott feladatrendszer tartalmában illeszkedik a módosított alapprogramhoz, szakmai és törvényi szempontból is korrekt. Az egészséges életmód keretein belül útmutatót ad a programhoz az egészséges környezet, az egészségügyi szokások, készségek és képességek elsajátításához: a helyes életritmus, a táplálkozás, a testápolás, az öltözködés, és a pihenés, alvás óvodai megvalósításához, mintegy biztosítva az egységes szemléletet a Nevelőtestületben. Az érzelmi nevelést és szocializációt a program az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott derűs, kiegyensúlyozott és szeretetteljes légkör kialakításának elveivel, a befogadás szabályozásával szakmailag helyesen, és a törvény értelmében határozza meg. A gyermekek szocializálásának menete, a közösségek és egyének kapcsolatrendszere, a viselkedési nevelési feladatok meghatározása világos, érthető, a törvényi előírásoknak és a szakmaiság kritériumainak megfelelnek. Az anyanyelvi nevelés a módosított alapprogramnak megfelelően került a helyi nevelési programba. Kiemelt jelentőségét hangsúlyozva, megfelel a szakmai követelményeknek. A gyermekek fejlesztésében modern gyermeklélektani ismeretek elfogadását tükrözi az értelmi nevelés megfogalmazása. Szakmai szempontból megalapozottan tér ki a differenciált nevelés feladataira. Az óvodai élet megszervezésében a csoportszerkezet elvei ésszerűek, szakmai oldalról korrektek; figyelembe veszik mind a szülői igényeket, mind a helyi adottságokat, amit a törvényi előírások kívánatosnak tartanak.

A nevelés tervezése, az óvodai napirend és hetirend összeállításának rendező elvei figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait és biztosítják az óvodapedagógus törvény adta módszertani szabadságát, az epochális program tagolását. A mindennapokból kiemelt jelentőségét hangsúlyozva, a szocializációs feladatok között külön jelennek meg az ünnepek és rendezvények szakmailag helyesen strukturálva és a törvényeknek megfelelve.

93


Az óvoda kapcsolatai a szülőkkel azonosságot mutat az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemével, azaz elismeri a szülők meghatározó nevelő szerepét. Dicséretes módon törekszik a családdal való szoros kapcsolattartásra és együttnevelésre. A külső, más intézményekkel való kapcsolat elvei szakmailag helyesen, törvényesen szabályozottak. A program az egyes tevékenységformákat azonos, kompetencia alapú nézőpontból közelíti meg. Az epochális program elemeit megjelenítve, jól ötvözi az alapprogram elvárásaival , a kettő együtt kompatibilis.

A törvényességet követve kiemelten foglalkozik a játékkal, az óvodáskorú gyermek fő tevékenységi formájával. Rendkívül fontosnak tartják a társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztését, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítést. Részletesen, módszertani szempontból megalapozottan jeleníti meg a témaköröket, amelyek köré szervezik a gyermekek mindennapi tevékenységeit, továbbá az óvodapedagógusok feladatait. A módosításban a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, szakmai oldalról korrekten jelennek meg a tevékenységekben megvalósuló tanulás és a munka jellegű tevékenységek. A program az egyes fejlesztési tartalmakat azonos nézőpontból közelíti meg. A törvénymódosításnak megfelelve kerültek a programba a kompetenciafejlesztés területei: a külső világ tevékeny megismerése, a környezet- és természetvédelem, a vers, mese, az ének-zene, énekes játék, a rajzolás, mintázás, kézimunka és a mozgás. Az óvoda Alapító Okiratában meghatározott feladatokat szem előtt tartva egészült ki a nevelési program az inklúziós feladatokkal. Szakmai oldalról helyesen és a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozott a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának, a differenciált képességfejlesztésnek és az óvodába kerülő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítésének feladatai.

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok tekintetében a program mind a gyermeki jogokat, és az óvónői kötelességeket és jogokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza. A nevelési program tartalmi elemei konkrétak, megvalósíthatóak, nem tartalmaznak olyan megfogalmazásokat, amelyek bármely érintett számára ne lennének egyértelműek, megvalósíthatóak, számon kérhetőek. 94


A nevelési program felöleli az intézményben folyó pedagógiai tevékenységek és folyamatok teljes körét, amelyek az intézmény adottságaira, feltételrendszerére épülnek. A felülvizsgált és módosított program alkalmazásának kezdő időpontja a 2010/2011-es óvodai nevelési év. Kt. tv. 44. § (2) bekezdése értelmében a nevelési programot a nevelésioktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

3. Formai vizsgálat:

A serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda nevelési programja átgondolt, szerkezetileg áttekinthető, lényegre törő, határozott logikával szerkesztett. Nyelvezete jól tagolt, közérthető. Felépítése tudatos, rendszerszemléletű. Megjelenítése rendezett, esztétikus, igényes. A program elfogadásának menetét rögzítettekből lehet nyomon követni.

a

legitimációs

záradékban

A közoktatási törvény 103.§ (2) bekezdése értelmében „a fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek; b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott. (3) A nevelési programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselőtestület hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi ülésen sem nyilatkozik.”

Összegzés A serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja módosításának elemzése után, az alábbi megállapításaimmal kívánom segíteni a fenntartó döntéshozó munkáját: 95




Az óvoda Helyi Nevelési Programjának módosítása tartalmi, formai szempontból megfelel a többször módosított 1993. évi LXXIV. törvény követelményeinek.



Megegyezik az Alapprogram alapelveivel, valamint a módosítást befolyásoló jogszabályok vonatkozó előírásaival.



Szakmai szempontból tartalmas, szépen összeállított program.



A cél-, feladat- és tevékenységrendszer megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának.



A megvalósíthatóságot akadályozó elem a programban nincs. Mivel a módosított nevelési program az eddigi nevelőmunka folytatása speciális finanszírozást nem igényel a fenntartó részéről. Nem tartalmaz olyan feladatokat, tartalmakat, amelyek a fenntartóra a törvényi előírásokon felüli kötelezettségeket rónak.

A fentiek alapján a serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programját a Tisztelt Képviselő-testületnek elfogadásra javaslom.

Az óvoda nevelőtestületének jó munkát kívánok!

Kazincbarcika,2010. augusztus 9.

Köszönöm megtisztelő felkérésüke , tisztelettel:

Gergely Judit közoktatási szakértő, igazolvány száma: 005793-02.

96

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. augusztus 27-én 16.00 órai kezdettel megtartott nyílt üléséről.

Az ülés helye:

Polgármesteri Hivatal tanácsterme Serényfalva, Kossuth L. út 63.

Jelen vannak:

8 képviselő-testületi tag:

Szerna Csaba Veres Zoltán Majtényi Géza Bárdos Pál Csontos Mihály Gyurkó Zsuzsanna Horváth László Mészárosné Kulcsár Edit

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: - az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg Tibor


- a 4. és 5. napirendi pont tárgyalásához: Papp Sándorné

mb.óvodavazető

Jegyzőkönyvvezető: Dr. Herczeg Tibor


Szerna Csaba polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, az ülésen tanácskozási joggal résztvevőket. Megállapította, hogy a képviselő-testület 8 tagja jelen van, a képviselő-testület ülése határozatképes. Javaslatot tett az ülés meghívóban feltüntetett napirendi pontjainak elfogadására, melyet a képviselő-testület egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadott, és az alábbiak szerint határozta meg az ülés napirendjét: NAPIREND : Napirend sorszáma

1.

Napirend tárgya

Előterjesztő



Előterjesztés módja írásban

2

2.



írásban

3.



írásban

4.



írásban

5.



írásban

6.



szóban

7.



szóban

8.


1./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.) rendelet módosítása. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bárdos Pál képviselő kérdezte, hogy az árvízi védekezésre fordított kiadásokat az állam megtéríti-e az önkormányzatnak. Kérdezte, hogy a 10 E Ft-os bevétel, vízbekötés jogcímén mit takar, illetve a temetői lélekharang és díszkapu előleg kifizetés mit jelent. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy mindkét árvízi védekezés vis maior pályázata benyújtásra és befogadásra került. Hogy a védekezési költségeket mikor folyósítják az önkormányzat számára, nem tudható. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a Pogony-pusztai házi vízbekötések első félévben még befizetett lakossági hozzájárulása a 10 E Ft. A lélekharang és a díszkapu készítőjének – szerződés szerint – június 30-ig, előleget fizetett az önkormányzat.

3

Majtényi Géza képviselő kérdezte, hogy az országgyűlési képviselők választásához minden település egyformán kap-e támogatást. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy normatív és feladattípusú finanszírozással valósul meg a választási forma ellátása. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a választópolgárok számához társított normatív mutatók, másrészt ellátott feladatok (pl. HVI és HVB díjazása) alapján, miniszteri rendeletben kihirdetettek szerint biztosítja a központi költségvetés a választások anyagi fedezetét. Ez csak erre használható és a felhasználással el kell számolni. Horváth László képviselő felvetette, hogy a rendelet mellékleteinél számszaki hiba lehet, mert ha összeadja a belső sorokat, azok nem egyeznek a végösszesennel. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a képviselő-testület a költségvetési rendelet módosítását tárgyalja. A rendelet mellékleteiben csak azok az előirányzatok szerepelnek, amelyek módosulnak. A módosítással egységes szerkezetbe foglalt rendeletnél található meg a képviselő által keresett számszaki összefüggés. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi rendeletet alkotta:


Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.65.§-ában biztosított felhatalmazás alapján, figyelembe véve az Áht. 118.§-ának rendelkezéseit, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi. CXXX. tv, és a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet előírásait, az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.) rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1.§ (1) A Rendelet 2.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (1) A költségvetés bevételei és kiadásai (1) Serényfalva Községi Önkormányzat 2010. évi költségvetését 248.265 - E Ft bevétellel és kiadással állapítja meg. (2) A Rendelet 2.§ (3). bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (3) (3) Az 2. §-ban megállapított kiadási előirányzatból - személyi kiadások

98.887 - E Ft

- munkaadót terhelő járulékok

18.521 - E Ft


64.880 - E Ft

4


26.252 - E Ft 4.187 - E Ft


35.538 - E Ft

(3) A Rendelet 1-4 és12 sz. mellékleteinek módosulásait, jelen rendelet mellékletei tartalmazzák. 2. § /1/ E rendelet 2010. szeptember 1-jével lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. január 01-től kell alkalmazni. k.m.f. Szerna Csaba sk. polgármester


Kihirdetve: Serényfalva, 2010. augusztus 31. Dr. Herczeg Tibor sk. címzetes főjegyző

2./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Előterjesztő: Szerna Csaba Polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bárdos Pál képviselő képviselő kérdezte, hogy a nyári gyermekétkeztetés költségeit fedezi-e a központi költségvetés. Kérdezte, hogy az országgyűlési képviselők és a kisebbségi választás bevételi és kiadási előirányzati nem egyeznek. Majtényi Géza képviselő kérdezte, hogy a második félévtől az APEH szedi-e be az iparűzési adót. Kérdezte, hogy Bánréve önkormányzata az iskolabusz szolgáltatás normatíváját miért nem utalta az első félévben. Kérdezte, hogy a vállalkozók kommunális adójánál, a tervezett 400 E Ft-tal szemben csak 30 E Ft realizálódott, mi ennek az oka. Kérdezte, hogy a gazdasági válság a legnagyobb adózón túl, érintette-e a többi vállalkozást is. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a nyári gyermekétkeztetés előirányzatát, utólagos elszámolással a központi költségvetés biztosította. Az iparűzési adó beszedése – törvénymódosítás következtében –továbbra is a helyi adóhatóság feladata.

5

Az első félévben az országgyűlési képviselők választásához illetve a kisebbségi névjegyzékbe vételhez társult központi előirányzat. Ezek összegei találhatók a beszámolóban. Elmondta, hogy az ÉszakMagyar Téglaipari Zrt. iparűzési adóját jelentős mértékben túlfizette, s ennek terhére élt az első félévben az adónemek közötti jóváírás lehetőségével. Elmondta, hogy az első félévben 1.7 M Ft iparűzési adó bevétel realizálódott. A helyi vállalkozók pártízezres nagyságú adót fizetettek, átlagban. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy valóban át kellett volna utalniuk megállapodás alapján a kistérségi normatívát, erre nem került sor. A közeljövőben egyeztet a kérdésben a polgármesterrel. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:

6 4/201 0.(VIII.2 7.) számú K épv iselő -testületi h atár ozat Tárgy: Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről szóló tájékoztatást, beszámolót a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen

3./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Jelentés az önkormányzat pénzügyi helyzetéről. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Majtényi Géza képviselő kérdezte, hogy az LHH pályázat megvalósítható-e még ebben a ciklusban. Kérdezte, hogy a vízdíj tartozás kb. főt érint. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy jelenleg a támogatási szerződés kötésének folyamata zajlik. Maga a támogatás tény. Nem valószínű, hogy az évben realizálódhat a kivitelezés. A vízdíj személyenként kerül nyilvántartásra, kb. 20-21 főt érint a tartozás. Valamennyi esetben a végrehajtás lefolytatásra került, kerül. Bárdos Pál képviselő kérdezte, hogy az a két személy aki jelentős gépjárműadó-tartozást halmozott fel, fizet-e, behajtható-e tőlük a kinntlévőség.

6

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a végrehajtás folyamatban van. Adósok részletfizetéssel próbálják a tartozást rendezni. A bírósági végrehajtó azonban jelentős díj ellenében végzi tevékenységét, mely tovább növeli az adósok terheit. A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:

6 5/201 0.(VIII.2 7.) számú K épv iselő -testületi h atár ozat Tárgy: Jelentés helyzetéről.

Serényfalva

községi

önkormányzat

pénzügyi


4./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Beszámoló a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010. nevelési évben végzett munkájáról. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Mészárosné Kulcsár Edit képviselő a Móra Ferenc Tagiskola pedagógusa, elmondta, hogy az óvodavezetőnek nehéz feladattal kellett megbirkóznia az év folyamán, vezetői tapasztalatok hiányában. A beszámoló követi az általa valaha készített iskolai beszámoló tematikáját, arra nagyon hasonlít. Vannak azonban hiányosságai, így pl. az iskolai életre való felkészítésnek, a helyi adottságoknak nagyobb hangsúlyt kellett volna adni. Nem látszik az eredmények elérése pl. a logopédiai foglalkozásoknál. Nagyon fontos a mérhetőség, az eredmény bemutatása, különösen egy olyan tevékenységénél, amelyet a fenntartó finanszíroz. Nem találkozott a minőségirányítási tevékenység bemutatásával, értékelésével. Papp Sándorné mb. óvodavezető hogy törekszik azok hasznosítására.

megköszönte az észrevételeket, elmondta,

Csontos Mihály képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az óvodai rendezvényeket le lehet bonyolítani a Művelődési Házban vagy az iskolában, hiszen az óvoda helyiségei azokhoz kicsik. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a beszámoló más képet tükröz, mint az eddigiekben megismertek. A kiegészítésekkel együtt elfogadásra javasolta.

7

A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: 66/2010.(VIII.27.) sz. Képvisel ő-t est ületi Határ ozat: Tárgy: Beszámoló a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010. nevelési évben végzett munkájáról Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Napközi Otthonos Óvoda 2009/2010-es nevelési évben végzett munkájáról szóló beszámolót a jegyzőkönyv melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen.

5./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Javaslat a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programjának fenntartói jóváhagyására. Előterjesztő:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Szerna Csaba polgármester felhívta a testület figyelmét, hogy a nevelési program módosítását a Közokt.tv. előírásai szerint közoktatási szakértő véleményezte. A szakvéleményt a képviselők az előterjesztéssel együtt megkapták. Az abban foglalt szakmai észrevételek szerint, a nevelési program fenntartói jóváhagyásának, nincs törvényességi akadálya. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő a Móra Ferenc Tagiskola pedagógusa, a nevelési program módosítása kapcsán elmondta, hogy látszik rajta, hogy az egy adoptált program. Amellett, hogy egy átvett epochális programról van szó, jobban ki kellett volna a helyi sajátosságokat dolgozni a módosítás keretei között, s azokhoz igazítani a foglalkozások jellegét, tartalmát. Papp Sándorné mb. óvodavezető elmondta, hogy a módosítással egyrészt a törvényi- jogszabályi módosulások előírásainak; másrészt épp a helyi tapasztalatokon alapuló elvárásoknak szerettek volna megfelelni, s ezzel a szemlélettel módosították a nevelési programot. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy nem lehet negatívan értékelni azt a tényt, hogy egy pedagógiai- nevelési program adoptált. Erre a jogalkotó lehetőséget adott, s közzétette azokat az adoptálható programokat. Országosan nagyon kevés azon közoktatási intézmények száma, amelyek teljesen önálló pedagógiai programot készítettek A képviselő-testület az előterjesztést egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:

8

67/2010.(VIII.27.) sz. Képvisel ő-t est ületi Határ ozat: Tárgy: Javaslat a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programjának fenntartói jóváhagyására. Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Napközi Otthonos Óvoda módosított nevelési programját a jkv. melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen.

6./ Napirendi pont tárgyalása: Tárgy: Aktuális feladatok. Előterjesztő: Szerna Csaba Polgármester

a. Csatlakozás a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázati- rendszer 2011. évi fordulójához.

Önkormányzati

Szerna Csaba polgármester javasolta, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően csatlakozzon az önkormányzat a pályázati rendszerhez. A képviselő-testület a javaslatot egyhangú (8 igen) szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: 6 8/201 0.(VIII.2 7.)számú K épv iselő-testü leti h atár ozat Tárgy: Csatlakozás Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázati rendszer 2011. évi fordulójához. Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázati rendszer 2011. évi fordulójához. Az ösztöndíjpályázati rendszerre vonatkozó általános szerződési feltételeket ismeri és elfogadja és kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatok kiírása, elbírálása és folyósítása során maradéktalanul az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint jár el. A pályázat kiírása és elbírálása során, a rászorultságon alapuló jogosultsági feltételt a képviselő-testület akként határozza meg, hogy az tekinthető szociálisan rászorultnak akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg. Határidő: értelemszerűen Felelős: polgármester

9

b. Javaslat a viharkárt szenvedett Bánréve, Hét és Sajópüspöki község lakóinak megsegítésére.

Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a viharkár óta csaknem 2 hónap eltelt, a legtöbb lakóházat már felújították a kárt elhárították. A Kistérségi Társulás 2 M Ft-tal támogatta a kárt szenvedett települések önkormányzatait. Majtényi Géza képviselő elmondta, hogy igaz az a mondás, hogy aki gyorsan ad, kétszer ad. Eltelt két hónap, a Kistérség nyújtott segítséget, úgy tűnik, hogy a gondok orvoslásra kerültek. Megfontolandó, hogy adjon-e Serényfalva anyagi támogatást, ha igen kiknek és milyen összegben. Bárdos Pál képviselő véleménye szerint nagyon nehéz állást foglalni a kérdésben. Az önkormányzatnak nem adhatnak támogatást, mert az önkormányzati ingatlanok nem sérültek. A lakosoknak közvetlenül nem szerencsés pénzt adni. Azt sem lehet tudni, hogy Bánréve önkormányzata, kinek, milyen formában juttatna a támogatásból. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy nagyon együttérez a bánrévei emberekkel, személyes tragédiájukkal. Ugyanakkor ebben az országban működnek olyan állami szervek, amelyeknek kötelessége lenne a bajba jutott önkormányzatoknak segítséget nyújtani. Nem biztos, hogy ez egy másik önkormányzat feladata. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő elmondta, hogy amikor megtörtént a bánrévei káresemény, mindenkinek az volt a véleménye, hogy adjon az önkormányzat támogatást, legalább annyiszor ezer forintot, ahány házat kár ért. Ez egy gesztus értékű megnyilvánulás lenne, hiszen Serényfalva társközség, együtt kell hogy működjön Bánrévével. Fordított helyzetben Serényfalvának is jól esne egy ilyen gesztus. Dr. Herczeg Tibor jegyző javasolta, hogy mindenki gondolkozzon el rajta, hogy fordítva hogyan működne ez a gesztus-gyakorlás. Az eddigi tapasztalatok másra engednek következtetni, s ezt éppen a pedagógus képviselő érezhette a legjobban, a saját kárán. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő elmondta, problémája, mindig megkaptak mindent.

hogy

neki

nem

volt

ilyen

Szerna Csaba polgármester véleménye szerint, amíg nem kerülnek tisztába azzal, hogy hová, mire nyújtsanak támogatást, felelőtlenség lenne döntést hozni. Annak nem látja értelmét, hogy célhoz kötött felhasználási- és elszámolási kötelezettség nélkül pénzt adjanak át a bánrévei önkormányzatnak. A gesztusgyakorlás is hatszámjegynél kell, hogy kezdődjön, s ez nem kevés pénz. Horváth László képviselő véleménye szerint, Serényfalván is negatív visszhangja lehet egy ilyen támogatásnak. Ettől az önkormányzattól is többször kértek helyi lakosok, nagyobb mértékű segítséget pl. lakóházuk felújításához, melytől a testület mindig elzárkózott. Most meg, másik település lakóit akarják támogatni. Javasolta, hogy a kérdést egyenlőre vegyék le napirendről. A képviselő-testület végül hosszas vita után úgy döntött, hogy jelen ülés keretei között nem dönt a kérdésben.

10

c. Létszámkeret bővítése a Polgármesteri Hivatalban. Dr. Herczeg Tibor jegyző indítványozta a képviselő-testületnél, hogy engedélyezzék a Polgármesteri Hivatal 4 fős létszámkeretének növelését +1fővel. A pénzügyigazdálkodási feladatokat ellátó munkatárs, gyermekápolás miatt fizetésnélküli szabadságát tölti, előreláthatólag 2012. januárjáig. A státusz helyettesítő köztisztviselővel, határozott idejű kinevezéssel került betöltésre. A helyettesítő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya 2010. október 15-vel megszűnik. A feladatok ellátására megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személyt szinte lehetetlen találni, határozott időre. Egyrészt ez, másrészt a hivatalon belüli munkamegosztás átszervezése teszi indokolttá a létszámkeret növelését. Szükséges tisztán 2 fő gazdasági, 2 fő igazgatási ügyintéző foglalkoztatása. A létszámkeret bővítése akkor válhat indokolttá, ha a GYES-en lévő kolléganő visszatér dolgozni. Addig, az ő álláshelyére kinevezhető újabb helyettesítő. A képviselő-testület az indítványt elfogadta, a létszámkeret bővítésével egyetértett és egyhangú (8 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta:

69 /2010.(VIII.27. ) sz. Képviselő-testületi Határozat: Tárgy: Létszámkeret növekedésének engedélyezése a Polgármesteri Hivatalban. Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal létszámkeretének +1 fő létszámmal történő növeléséhez hozzájárul, a helyettesítésre határozott időre kinevezendő köztisztviselő jogviszonyának határozatlan idejűvé történő átalakítása szükségességének válása időpontjától. A Hivatal létszámkerete így 5 főre módosul. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

Indítványok, javaslatok

Majtényi Géza képviselő a vízrendezési terv elkészültéről kérdezett. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a tervezőnek előírt hiánypótlásokat követően a vízjogi létesítési engedélyezés fázisánál tartanak a munkálatok. Bárdos Pál képviselő, az Ügyrendi Bizottság elnöke elmondta, hogy több képviselő-társával beszélve, a 4 éves önkormányzati ciklus zárásaként, az elvégzett tevékenység elismeréseként, javasolja a képviselők anyagi elismerését illetve a polgármester jutalmazását. Dr. Herczeg Tibor jegyző felhívta a képviselők figyelmét, képviselőnek a törvényben meghatározott juttatásokon kívül – tiszteletdíj, és a tevékenységgel összefüggő költségek megtérítése – más formájú javadalmazás nem lehetséges. A képviselő-

11

testület tiszteletdíja 50.000 Ft/hó, mely a törvényi felső határ alatt csak 245 Ft-tal van. Ennyi a mozgástere a képviselő-testületnek. Szerna Csaba polgármester megköszönte a jutalmazására irányuló elképzelést, de jelezte, hogy a jutalmat nem fogadná el, erről fölösleges a testületnek döntenie. Elmondta, hogy nem lenne jó üzenete annak, hogy a polgármesteren kívül senki sem részesül ilyen javadalmazásban, egyetlen önkormányzati dolgozó sem. Kérte, hogy a testület ne bocsássa vitára a kérdést. Mészárosné Kulcsár Edit képviselő véleménye szerint az elvégzett munka elismerésének meg kell találni a módját, tisztességes módon kell lezárni az eltelt 4 évet. Szerna Csaba polgármester elmondta, hogy a cikluszáró testületi ülés előkészítése során, gondoskodott megfelelő emléktárgyak rendelkezésre állásáról.

Mivel más indítvány, javaslat nem volt, ezt követően a polgármester a képviselőtestület ülését bezárta. k. m. f. Szerna Csaba polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

SERÉNYFALVA község

Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. augusztus 27-én megtartott nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 64, 65, 66; 67; 68; 69 d./ rendelete: 6

TÁRGYSOROZAT:

Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

9.



írásban

10.



írásban

11.



írásban

12.



írásban

13.



írásban

14.



szóban

15.



szóban

16.


Serényfalva, 2010. szeptember 13. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

13


IKT. SZ: 924-1/2010.


I. NAPIREND

Tárgy: Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.(II.19.)

rendelet módosítása

Előterjesztő:




Melléklet:

1. sz.

Vámosi Ildikó gazdálkodási vezetőtanácsos Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010. (II.19.) rendelet módosítását az alábbiak indokolják:

Bevételek E ft Központosított előirányzat miatt:      

Bérpolitikai intézkedés miatt Nyári gyermekétkeztetés Óvodáztatási támogatás Országgyűlési választás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Pénzmaradvány módosítás 2009.évi normatíva elszámolás miatt  Munkaügyi Kp. Kh. foglalkoztatás  Helyi kisebbségi választás

+1.995 +928 +30 +575 + 546 +627 + 4.269 +38

Saját hatáskörben szükséges módosítások  Saját bevételek (igazg.szol.díj, Ózdszolg közmunka,

+1.830

14

Optima bef.jegy,Alarm Kft teljesítési bizt.) Bevételi előirányzat változás összesen: Kiadások

+10.838

E ft  Személyi juttatások (TÁMOP,OGY vál., bérpolitikai int.)  Járulékok  Dologi és egyéb folyó kiadások  Átadott pénzeszközök:  Támogatások,pénzbeli juttatások Kiadási előirányzat változás összesen

+ 5.407 + 629 +3.919 +307 +576 +10.838

A központosított előirányzatok valamennyi esetben megvalósult kifizetésekhez kapcsolódó elszámoláson alapuló, utólagosan folyósított állami támogatások igénybevételét jelentik. A saját hatáskörben bekövetkezett változások kiadási oldalon a képviselő-testület döntései alapján realizálódtak.

Módosítás indokai szakfeladatonként: ÖNKORMÁNYZAT IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGE Személyi juttatás: +475 E Ft (közszféra kereset-kiegészítése) Dologi kiadás: +861 E Ft (banki szolgáltatá kiadásai, számítógépes hálózat bővítése a polg. hivatalban ) VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁS Személyi juttatás előirányzat: +105 E Ft (közszféra kereset-kiegészítése) Dologi kiadások: + 20E Ft (vegyszer beszerzés, munkáltatói szja étk. utalvány miatt)

NEM LAKÓINGATLAN BÉRBEADÁSA Dologi kiadások: +31 E Ft ( Móra F. Ált. Isk. felújítási munkákhoz anyagktg.)

ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS Személyi juttatás : +35 E Ft ( továbbképzési ktg.) Dologi kiadások : +268 E Ft ( irodaszer,nyomtatvány ktg, reprezentáció)

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS Személyi juttatás ei: +368 E Ft (SZSZB és HVI tagok díjazása) Járulékok:

+99 E Ft (személyi kiadások járulék vonzata)

15

Dologi kiadások:

+108 E Ft ( HVI és szavazóköri kiadások ktge )

ORSZ., TELEPÜLÉSI ÉS TERÜLETI KISEBBSÉGI VÁLASZTÁS Dologi kiadások:

+ 38 E Ft ( névjegyzék nyomtatás ktge )

ÁR- ÉS BELVÍZDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG Dologi kiadások: +1.468 E Ft ( árvízi védekezés ktgei )

ÓVODAI NEVELÉS Személyi juttatások ei: +1176 E Ft (közszféra kereset-kiegészítése, TÁMOP keretében foglalkoztatott személy személyi juttatásai) Járulékok:

+400 E Ft (táppénzhozzájárulás, egyéb munkaadói járulékok)

Dologi kiadások: +123 E Ft (szállítási szolgáltatás- óvodai kirándulás ktge -, munkáltatói szja természetbeni étkezés után)

ESETI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Támogatások, szoc.pol juttatások: +576 E Ft (óvodáztatási támogatás, mozgáskorl. támogatás) Dologi kiadások:

+928 E Ft (nyári gyermekétkeztetés)

FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT Személyi juttatások: + 106 E Ft(közszféra kereset-kiegészítése) Dologi kiadások: után)

+ 20 E Ft (munkáltató által fizetett szja étkezési utalvány

KÖZCÉLÚ, KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS Személyi juttatások: + 3.142 E Ft (TÁMOP és közhasznú támogatás keretében foglalkoztatott személyek személyi juttatásai) Járulékok: +130 E Ft ( táppénzhozzájárulás) Dologi kiadások: +54 E Ft ( vegyszer, szállítási szolgáltatások)

KÖZMUNKA

Pénzeszközátadás: + 307 E Ft ( ÓZDSZOLG Nonprofit KFT részére)


1


Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.tv.65.§-ában biztosított felhatalmazás alapján, figyelembe véve az Áht. 118.§-ának rendelkezéseit, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi. CXXX. tv, és a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet előírásait, az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010.)II.19.) rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1.§ (1) A Rendelet 2.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (1) A költségvetés bevételei és kiadásai (1) Serényfalva Községi Önkormányzat 2010. évi költségvetését 248.265 - E Ft bevétellel és kiadással állapítja meg. (2) A Rendelet 2.§ (3). bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2.§ (3) (3) Az 2. §-ban megállapított kiadási előirányzatból - személyi kiadások - munkaadót terhelő járulékok

98.887 - E Ft 18.521 - E Ft


64.880 - E Ft


26.252 - E Ft 4.187 - E Ft


35.538 - E Ft

(3) A Rendelet 1-4 és12 sz. mellékletinek módosulásait, jelen rendelet mellékletei tartalmazzák. 2. § /1/ E rendelet 2010. szeptember 1-jével lép hatályba, de rendelkezéseit 2010. január 01-től kell alkalmazni. k.m.f. Szerna Csaba sk. polgármester


Kihirdetve: Serényfalva, 2010. augusztus 31. Dr.Herczeg Tibor sk. címzetes főjegyző

2


BEVÉTELEK 2010. év Megnevezés

Összeg (e Ft)

I. Normatív állami támogatás

114.667


2.953

1.

Nyári gyermekétkeztetés

928

2.

Óvodáztatási támogatás

30

3.

Bérpolitikai intézkedések

1.995

III. Saját bevételek

26.320

2. Továbbszámlázott szolgált. közmű díjak, gond.díj, egyéb bev.

15.118


4.648

V. Átvett pénzeszköz

9.526

4. Mozgáskorlátozott támogatás

546

5. Országgyűlési vál., helyi kisebbségi vál.

613

6. Munkaügyi központ támogatása

4.269


35.538

4. Vízbekötés (Pogonypuszta)

10

VII. Pénzmaradvány

Bevétel összesen:

7.370

248.265

3 Az 1/2010.(II.19.) rendelet 2 sz. mellékletének a 6/2010.(VIII.31.) rendelettel megállapított módosításai

Kiadások 2010. év Szakfeladat megnevezése

Személyi juttatás

Munkaadókat terh. Jár.

Nem lakóing. bérbead. üzem. Önkormányzati jogalkotás Önkorányzatok ig. tev. Város és községgazdálkodás Óvodai nevelés, ellátás

8835 12458

3035

1428 11636

3103

Eseti pénzbeli ellátások Tanyagondnoki szolg. Közcélú,közhasznú fogl. Országyűlési választások

Dologi kiadás Pénzezköz átadás Tám.és egyéb jutt. Felhalmozási

Összes kiadás 4828

268

11236

8507

4

24000

5970

7753

2592

17331 2896

3824

3467

5564

56940

7417

7081

368

99

108

575

1468

1468

Ár- és belvízvédelem Közmunka

91

307

Kisebbségi választás Kiadás összesen

Létszám

4828

928 1676

Céltartalék

307

38 98887

18521

64890

71438

38 4187

26252

35528

107

248265

4


Serényfalva községi Önkormányzat 2010. évi költségvetése működési célú bevételeinek és kiadásainak mérlege. (Tájékoztató jelleggel)

Bevételek ( E Ft )

Kiadások ( E Ft ) Személyi juttatás

Központosított, kötött felhasználású

Átvett pénzeszköz

78.755

9.526

Pénzmaradvány

7.370

Intézményi bevételek

26.320

Összesen

212.727

98.887

Járulékok

18.521

Dologi kiadások

64.880

Pénzeszköz átadás

4.187

Támogatások

26.252

Összesen:

212.727

5


Serényfalva községi Önkormányzat 2010. évi költségvetése felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak mérlege. (Tájékoztató jelleggel)

Bevételek (E Ft)

Vízbekötés (pogonypuszta)

Összesen:

Kiadások ( E Ft)

10

35.538

Térfigyelő-rendszer

21.173

Egyéb felhalmozási kiadás

11.908

Számítógép beszerzés

137

Harang előleg

1.209

Díszkapu előleg

1000

Kőroppantó

111

Összesen:

35.538

6


KIMUTATÁS A pénzeszközök tervezett változásáról 2010 év E Ft-ban Megnevezés

Összeg

Nyitó pénzkészlet tárgyév január 1-én

11.965

Összes bevétel tervezett összege

115.485

Összes kiadás tervezett összege

110.019

Tervezett záró pénzkészlet tárgyév dec.31-én

17.431


IKT. SZ: 924-2/2010.


II. NAPIREND Tárgy: Tájékoztatás az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Előterjesztő:




Melléklet:

1. sz. 2.sz.

Vámosi Ildikó gazdálkodási vezetőtanácsos Bevételek és kiadások teljesülésének időarányos bemutatása Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! Az I. félévi költségvetési beszámoló bevételi és kiadási teljesülését mutató mellékletek szerint megállapítható, hogy az önkormányzat tervezett bevételei a költségvetési rendelet szerint teljesültek. A bevételeket és kiadásokat részletező mellékletek értelemszerűen, valamennyi esetben, 2010. június 30-i állapotot tükröznek. Az ezt követően megvalósult költségvetési folyamatokról, az I-III. negyedéves költségvetési beszámoló tartalmaz majd teljeskörű információt. A 2010. évi költségvetés I. félévi végrehajtását is a kiszámíthatóság, tervezhetőség, a biztonságos működés és a nagyarányú fejlesztési kiadások előtérbe helyezése jellemezte, úgy hogy likviditási problémákkal még átmenetileg sem küzdött az önkormányzat. Bevételek: A félévi összes bevétel és kiadás számított különbözete 16.994.- E Ft. Egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzat I. félévi bevételei, fedezték a költségvetésben tervezett kiadásokat.

I-II. Az ÁLLAMI TÁMOGATÁS, AZ ÁTENGEDETT KÖZPONTI ADÓK ÉS költségvetési rendeletben tervezett módon, időarányosan, jogszabályban meghatározott folyósítási rend szerint, megfelelően teljesültek.

7

A központosított pótelőirányzatok (nyári gyermekétkeztetés, óvodáztatási támogatás, bérpolitikai intézkedés támogatása, a rendszeres szociális ellátások 90%-a; közcélú munka stb.) a tényleges felhasználáshoz igazodó igénylések alapján teljesültek. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak számára, a 316/2009.(XII.28.) Korm. rendelet alapján a központi költségvetés, február és április havi folyósítással 49-49 E Ft összegű eseti kereset-kiegészítést biztosított, 340.000 Ft bruttó illetményhatárig.

III. –VI. A SAJÁT BEVÉTELEK, HELYI ADÓ BEVÉTELEK, A FEJEZETEKTŐL ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, A FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK a költségvetési rendeletben tervezett módon, megfelelően realizálódtak az I. félévben, az iparűzési adó kivételével. Valamennyi az adónem hatálya alá tartozó adózó esetében, a 2008. évről 2009. május 31.ig benyújtott adóbevallás, adóelőleg túlfizetést illetve a ténylegesen fizetendő adó mértékének a csökkenését tartalmazza, mely szembetűnően a legnagyobb adózó, az Észak-Magyar Téglaipari Zrt. esetében jelentkezik. Bevallása szerint adóalapja az előző évhez képest 237 M Ft-tal, a fizetendő adójának mértéke pedig 2.452 E Ft-tal csökkent. A gazdasági társaságok esetében, a gazdasági válság hatása egyértelműen kimutatható, mely az önkormányzatot hátrányosan érinti a helyi adóbevétel elmaradása miatt. Az éves költségvetésben tervezett iparűzési adó bevétel realizálódása így nem várható, jelentős 4 M Ft nagyságrendű különbséggel kell számolni. Az átvett pénzeszközök címén keletkezett bevétel teljesülését a Munkaügyi Központtól átvett támogatás, Munkaügyi Központtól átvett támogatás, a mozgáskorlátozott támogatás, az OGY választás pótelőirányzata, valamint a kistérségi támogatás növelte. Az iskolabusz szolgáltatás biztosítására június 30-ig, Bánréve önkormányzata nem utalta át a kistérségi támogatás összegét. Felhalmozási célú bevételek között, átvett pénzeszközként a TEKI, CÉDE és LEKI pályázatok június 30-ig folyósított támogatásai szerepelnek.

VIII. AZ ÁTFUTÓ, FÜGGŐ BEVÉTELEKÉNT JELENTKEZIK a június hónapban folyósított állami támogatás (nettó finanszírozás, igényelt támogatások 90%-a –rendszeres segélyek, közcélú munka, stb.) összege, mely költségvetési szempontból, már II. félévet érintő bevétel. Az önkormányzat 2010. évi tervezett bevételei, az első félév vonatkozásában, összességében 51,1 %-on teljesültek. Kiadások: A kiadási oldal 44,3 %-os teljesítése, tükrözi a gazdálkodási lehetőséget és módot. Az önkormányzat I. félévi költségvetésének végrehajtásáról elmondható, hogy a képviselő-testület által meghatározott kiadások teljesültek, az költségvetésben tervezett források felhasználásával.. A kiadások az önkormányzati működéshez társultak, ugyanakkor számottevő új fejlesztési, felhalmozási feladatok is megvalósultak, megkezdődtek,

8

Az önkormányzat I. félévi költségvetésének teljesülése alapján megállapítható, hogy a tervezett költségvetés éves szinten, a biztonságos, kiszámítható gazdálkodás keretei között végrehajtható, az év közben jelentkező, esetleges módosítási igények elvégzésével. A költségvetés kiadási oldalának I. félévi teljesülését, az alábbiak jellemzik, kiadásnemenként: I. A SZEMÉLYI JUTTATÁS és az azokhoz kapcsolódó JÁRULÉK KIADÁSOK nem érték el az időarányos 50%-os teljesítést. Ennek elsődleges oka, a közfoglalkoztatás II. félévre tervezett aránya. A foglalkoztatottak számának növekedése miatt június 30-át követően teljesül ezen kiadás jelentősebb része. II. Több szakfeladat DOLOGI KIADÁSAIT jelentősen befolyásolta, olyan egyszeri kiadások teljesülése az első félévben, melyek az év folyamán már nem várhatók, így pl. a közcélú foglalkoztatás beindításával és megszervezésével kapcsolatos kiadások, pl. szerszám- eszköz- és anyagbeszerzés; valamint a juniálishoz, település üzemeltetéséhez kapcsolódó egyszeri kiadások. III. A PÉNZESZKÖZÁTADÁSOK teljesülésének időarányos elmaradását jelentősen befolyásolta, hogy a Serényfalvai Sport Egyesület részére, I. félévben a múlt évi maradvány miatt, nem az arányos rész került átadásra. Az Ózdi KOMSZOLG Kht. részére a közmunkaprogramban való részvétel miatt került 307 E Ft átadásra. Pénzeszközátadások az első félévben. Ózdi Kistérség Polgárőrség TÖOSZ tagdíj SISE Ózdszolg. Sajó-Rima Euró régió : Putnok és Térsége Társ.

268.250.- Ft 100.000.- Ft 21.460.- Ft 500.000.- Ft 307.000.- Ft 3.042.- Ft 33.600.- Ft.

IV. A TÁMOGATÁSOK ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK éves előirányzatának I. félévi felhasználása megfelelően teljesült. V. A FELHALMOZÁSI KIADÁSOK éves előirányzatának I. félévi felhasználásánál befolyásoló tényezők, a pályázati támogatásból megvalósuló térfigyelő-rendszerhez, illetve a képviselő-testület által meghatározott, jóváhagyott egyéb beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó, június 30-ig teljesített kiadások. Serényfalva, 2010. augusztus 17. Szerna Csaba sk. polgármester

9


/20 10 .(VIII.27.) számú K épv iselő -t estü let i h at ár ozat

Tájékoztatás az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről. Tárgy:

Serényfalva Községi önkormányzat 2010.

Önkormányzat

2010.

Képviselő-testülete

évi az

évi gazdálkodásának első félévi helyzetéről szóló tájékoztatást, beszámolót a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen

10

Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2010. évi gazdálkodásának első féléves helyzetéről szóló tájékoztatást

127.013 E Ft bevétellel ebből 60.923 E Ft

állami támogatás

16.880 E Ft

átengedett központi adók

6.748 E Ft 15.977 E Ft 7.446 E Ft

működési célú pénzeszköz átvétel felhalmozási és tőke jellegű bevétel Helyi adó bevétel

12.241 E Ft

saját bevétel

11.528 E Ft

előző évi számlamaradvány

- 4.730 E Ft

átfutó, függő bevétel

110.019 E Ft kiadással ebből 40.754 E Ft 8.103 E Ft 34.720 E Ft 1.233 E Ft

személyi jellegű kiadás munkaadókat terhelő járulékok dologi jellegű kiadás pénzeszköz átadás (működési)

11.577 E Ft

támogatás, pénzbeli juttatás

18.979 E Ft

felhalmozási célú kiadás

-5.347 E Ft

függő, átfutó kiadás

hagyja jóvá.

11

BEVÉTELEK 2010. év E Ft

Módosított előirányzat

Megnevezés I. Normatív állami támogatás

114.667

Teljesítés 58.808

1. Település igazg. kommun.sport feladatok 1.073 fő x 1.947.-Ft

2.600

1.214

2. Pénzbeli és természetbeni szoc. és gy.jóléti ellátás

13.663

6.381

3. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 84 fő x 2612.-Ft

219

102

4. Szociális étkeztetés 26 fő

1.439

672

5. Falu/tanyagondnoki szolgálat

1.997

933

I.a. Lakosságszámhoz kötött támogatás összesen

19.918

9.302

I.b Óvodai nevelés támogatása normatíva alapján

15.994

7.469

1. Óvodai nevelés 62 fő teljesítmény mutató alapján 8 hóra

7.833

3.658

Óvodai nevelés 55 fő teljesítmény mutató alapján 4 hóra

3.525

1.646

133

62

50 %-os térítés 18fő x 65.000.-Ft

1.170

546

Ingyenes étkezés 20 fő x 65.000.-Ft

1.300

607

2.033

950

I.c Rendszeres szociális ellátások 90%-a; közcélú munka

75.802

38.457


2.953

2.953

1. Nyári gyermekétkeztetés

928

928

2. Óvodáztatási támogatás

30

30

3. Bérpolitikai intézkedések

1.995

1.995

-

627

35.444

16.880

2. Nemzeti etnikai nevelés 3. Óvodai gyermekétkeztetés

4. Intézményfenntartó társulás támogatása

I. e. Előző évi költségvetési támogatás II. Átengedett központi adók 4.

Személyi jövedelemadó átengedett rész / 8%/

5.372

2.508

5.

Személyi jövedelemadó kiegészítés

27.972

13.063

12

6.

Gépjármûadó 100 %

2.100

1.309

26.320

12.241

5.202

2.574

15.118

6.989

3. Bérleti díjak, lakbér

1.352

693


4.648

1.985

IV. Helyi adók

19.400

7.446

III. Saját bevételek 1. Térítési díjak 2. Továbbszámlázott szolgált. közmű díjak, gond.díj, egyéb bev.

1.

iparűzési adó

8.000

1.762

2.

építményadó

11.000

5.654

3.

kommunális adó

400

30

9.526

6.748

65

40

V. Átvett pénzeszköz 1.

TB finanszírozás ( iskola eü.)

2.

Kistérségi Társulás társulási támogatás

2.741

1.280

3.

Tagiskola iskolabusz támogatása

1.292

0

4.

Mozgáskorlátozott támogatás

546

546

5.

Országgyűlési vál., helyi kisebbségi vál.

613

613

6.

Munkaügyi központ támogatása

4.269

4.269

35.538

22.250

1. Társ.-i, gazd.-i elmaradt települések tám.-nak 100%-a 1.073fő x 4.221.-Ft

4.529

2.115

2. Pénzmaradvány

4.158

4.158

3. Felhalmozási célra átvett pénzeszköz

26.841

15.967

10

10

7.370

7.370


4. Vízbekötés (Pogony-puszta) VII. Pénzmaradvány

VIII: Átfutó, függő, kiegyenlítő bevételek

-4.730

Bevétel összesen:

248.265

13

127.013

14


IKT. SZ: 924-3/2010.


III. NAPIREND

Tárgy: Jelentés Serényfalva községi önkormányzat pénzügyi helyzetéről.

Előterjesztő:



Dr. Herczeg Tibor címzetes főjegyző

Melléklet:

1. sz.

Jelentés az önkormányzat pénzügyi helyzetéről

2. sz.

Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 50/A. § (4). bekezdése szerint: „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző 30 nappal a polgármester …….. ….. részletes jelentést tesz közzé a helyi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a képviselő-testület megalakulását követően keletkezett, a későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről.” Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választására 2010. október 3-án kerül sor, így a jelentés jelen képviselő-testületi ülés keretei között kerülhet tárgyalásra. A jelentés pénzügyi adatai az előterjesztés készítése időpontja szerinti állapotnak, míg a vagyoni része, az utolsó lezárt költségvetési év (2009) szerinti állapotnak felelnek meg. A jelentés – képviselő-testületei elfogadását követően – közzétételre kerül, az önkormányzat hivatalos honlapján is.


14

Jelentés Serényfalva községi önkormányzat pénzügyi helyzetéről

Serényfalva községi Önkormányzat 2007-2010. évek között költségvetését a biztonságos alapokon nyugvó, ésszerű, takarékos gazdálkodás, a jelentős mértékű fejlesztési-beruházási kiadások mellett, a likviditási problémák hiánya jellemezte.

Bevételek:

Önkormányzati költségvetés bevételeinek jelentős része az állami normatív, kiegészítő normatív támogatásokból, átengedett központi adókból, valamint az önkormányzat saját bevételeiből tevődött össze. Évről-évre erősödő tendencia volt a saját bevételek növelésére való törekvés, amely az év eleji „óvatos” tervezéstől, az év közbeni következetes teljesítésben racionalizálódott. Az éves költségvetések végrehajtása során, valamennyi tervezett állami- és átengedett bevétel realizálódott. Az önkormányzat számottevő helyi adó bevétellel rendelkezett, a településen működő cégeknek, vállalkozásoknak köszönhetően. Az önkormányzat elsősorban a helyi adózás rendszerében rejlő lehetőségeket kívánta kihasználni, a településeken működő gazdasági társaságok, ill. nem lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozások tekintetében, így a lakossági adónemet nem vezetett be. A helyi adó bevételek között meghatározó szerepet töltött, tölt be az iparűzési adó, melynek mértéke egyértelműen a településen prosperáló gazdasági társaságok eredményétől, eredményességétől függ. A helyi iparűzési adó esetében, a gazdasági válság hatása egyértelműen kimutatható 2010. évben, mely az önkormányzatot hátrányosan érinti, a helyi adóbevétel tervezett mértékétől való elmaradás miatt. Az általános iskola törvényi kötelezettségen alapuló átszervezése miatt, a feladatellátáshoz kapcsolódó normatív és kiegészítő normatív támogatások 2009. évtől már nem jelentkeztek az önkormányzati költségvetésben. Az önkormányzat próbált élni a költségvetési törvényben közzétett, s később konkretizált, valamint a területfejlesztés által nyújtott pályázati lehetőségekkel. Több területfejlesztési támogatásra vonatkozó igénye, illetve uniós forrás elérésére irányuló pályázata volt az önkormányzatnak 200-2010. között.

Főbb pályázati támogatások 2007-2010. években

Támogatás

Év

Forrás

Cél

2007

HÖF-CÉDE

Napközi Otthonos Óvoda tetőfelújítása

1.781

LEKI

Napközi Otthonos Óvoda konyhája részére gép- és eszköszbeszerzés

6.035

EMVA

Tanyagondnoki gépjármű beszerzése

7.296

CÉDE

Az önkormányzata által szervezett közcélú foglalkoztatás keretében megvalósuló fejlesztések eszközbeszerzésének támogatása

10.197

TEKI

Serényfalva község belterületén térfigyelő rendszer létesítése

17.912

LEKI

Serényfalva Széchenyi úton kétoldali járda

16.493

LHH

Belterületi utak felújítása

26.000

2008

2009

2010 Összesen

E Ft

85.714

A területfejlesztési pályázatokhoz megkívánt önrész biztosítása elsősorban a saját bevételek terhére történt, a kiegyensúlyozott gazdálkodásnak köszönhetően. Az együttesen elnyert 85.714 Ft összegű pályázati támogatás, nagymértékben hozzájárult a település dinamikus fejlődéséhez, fejlesztéséhez; az itt élők életminőségének javításához. A felhalmozási célú feladatokhoz elnyert pályázati források mellé az elmúlt 4 évben is társultak egyéb nyertes pályázatok, így pl. a programszerű közhasznú foglalkoztatások támogatásai. A saját bevételekről elmondható, hogy évente azok képezték alapját az önkormányzati beruházásoknak, fejlesztéseknek. Kiadások:

Az Önkormányzat 2007-2010 között a megszokott színvonalon tudott eleget tenni az Ötv-ben előírt kötelező feladatainak, ill. önként vállalt többletfeladatainak. Intézményei működését biztosította, s törekedett jól működő intézményhálózatának fenntartására. Mindez amellett mondható el, hogy az 1100 fő lakos körüli (a lakosság szám évről-évre változott, sajnos csökkenő tendenciát mutatva) önkormányzat az éves költségvetések kiadási főelőirányzataiból, minden évben jelentős nagyságrendet – 18-25% között, beruházásra, fejlesztésre fordított.

17

Emellett jelentős volt, a közfoglalkoztatás keretei között megvalósult, dologi kiadásként jelentkező beruházások nagyságrendje is. A költségvetési kiemelt előirányzatok egyetlen esetben sem kerültek átlépésre. Bérpolitikai intézkedések, a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően kerültek végrehajtásra. Az önkormányzat által fenntartott intézmények, a község üzemeltetése, a község lakosai, a szociális ellátásban részesülők a felhalmozási célú kiadásak miatt nem szenvedtek hátrányt. A működtetés szilárd, ésszerű megszorításokon nyugvó, naprakész gazdálkodási feltételekkel került biztosításra. A választási ciklusban is, kihasználva a foglalkoztatás politika által nyújtott lehetőségeket a lehető legtöbb regisztrált, elsősorban a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek részére biztosított az önkormányzat, a közhasznú és közcélú foglalkoztatás keretein belül munkahelyet, így csökkentve az ilyen irányú szociális kiadások nagyságát. A közfoglalkoztatás megvalósítására különböző támogatási formákon keresztül jelentős létszám- és anyagi támogatást kapott az önkormányzat. A közcélú foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket is igyekezett maximálisan kihasználni. Az eredeti előirányzatok minden évben teljes egészében felhasználásra kerültek. A kötelező feladatok mellett az önkormányzat számos, egyéb feladat is ellátott; a településen élők érdekében; a település fejlesztését, fejlődését szolgálva, de a kötelező feladat ellátás elsőbbségével. Így biztosította a helyi közművelődést a művelődési ház fenntartásával, közösségi színtér üzemeltetésével; támogatta a helyi Sport Egyesületet; a közbiztonság megteremtése érdekében Polgárőr Egyesület létrehozását kezdeményezte, az Egyesület működését támogatta. Az önkormányzat feladatellátásának hatékonnyá tétele érdekében különböző társulásokat hozott létre, illetve társulásokhoz csatlakozott, így pl: Hét községgel az óvodai oktatási feladatok ellátására intézményfenntartó társulás; Bánréve székhellyel az általános iskolai oktatási feladatok ellátására intézményfenntartó társulás, 2008. augusztus 31-vel; A családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátására az 1997. év CXXXV. tv. alapján Putnok Város VESZK Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának adott megbízás; Különböző önkormányzati és területfejlesztési társulásokban való résztvétel: Ózd és Térsége Területfejlesztési Társulás; Gömöri Települések Önkormányzati Szövetsége, TÖOSZ, Ózd és Térsége Többcélú Kistérségi társulás. Az Ózd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak az önkormányzat alapító tagja. A Társulás keretein belül közoktatási, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, belső ellenőrzési feladatokat látnak el közösen a társult önkormányzatok. A kiegészítő normatív támogatások rendszerének köszönhetően a feladatellátás számos területén érzékelhető volt a személyi- és tárgyi feltételrendszer javulása. Serényfalva Önkormányzata 2007-2010-ben alapítványnak, pénzeszközt, térítésmentesen juttatott vagyont nem adott át.

17

közalapítványnak

18

Az önkormányzat költségvetésének nagyságára és gazdálkodásának stabilitására (nincs működési hiánya, hitele) 2007-2010-ben nem volt könyvvizsgálásra kötelezett. Az Önkormányzat gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének teljes körét – a belső ellenőrzés mellett – 2004-ben az Állami Számvevőszék vizsgálata és értékelte. A számvevői jelentésben foglaltakat a 2007-2010. évi gazdálkodási feladatok végrehajtása során folyamatosan hasznosításra kerültek. Az Ózdi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között működő belső ellenőrzés 2008-ban, 2006-2007. évi önkormányzati gazdálkodás teljes körét vizsgálta. Az ellenőrzés számottevő hibát, hiányosságot nem tárt fel. Értékpapír-művelet, hitelfelvétel: Az önkormányzat értékpapír-műveletet nem hajtott végre. A működési és felhalmozási kiadások teljesítése mellett az önkormányzat likviditási gondokkal nem küzdött; működési vagy beruházási célú hitel felvételére nem kényszerült. Emellett a 4 év alatt, minden alkalommal jelentős pénzmaradvánnyal zárta a költségvetési éveket.

Összegezve 2007-2010. évek gazdálkodását el lehet mondani, hogy azt a kiszámíthatóság, tervezhetőség, a biztonságos működés és a nagyarányú fejlesztési kiadások teljesülése jellemezte, úgy, hogy likviditási problémákkal még átmenetileg sem küzdött az önkormányzat.

AZ ÖNKORMÁNYZATI CIKLUSON ÁTNYÚLÓ KÖVETELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK: 1.) Az önkormányzattal szemben fennálló követelések:

Az önkormányzattal szemben, határidőn túli követelés nem áll fenn. Az önkormányzat 2006-2010. években, kivétel nélkül eleget tudott tenni szerződésben megállapított és számlákon alapuló fizetési kötelezettségének.

2.) Az önkormányzat hitelállománya:

Pénzintézet

Jogcím

Tőke tartozás összege E Ft

1.) CIB Bank Zrt

KLK-086 frsz-ú KIA kisteherautó gépjárműlízing (deviza alapú hitel)

230

18

Lejárati idő (év, hó)

2010.12.

19

2.) K&H Pannonlízing

Gépjármű lízing KLK 318 frsz-ú Renault (deviza alapú hitel)

462

2011.02.

3.) Az önkormányzat követelései:

Jogcím

Összeg E Ft

Keletkezésének ideje


67

2006-tól


Oka

építményadó

1.029

2005-től

Bábolna Rt. 2004.08 hóban kezdődött felszámolási eljárása óta nem fizet adót

gépjárműadó

1.804

1990-től


vízdíj

655

1990-től


Szemétszállítási díj

514

2005-től


Az adók és adók módjára behajtható tartozások esetében, valamennyi adóssal szemben a jogszabályban lehetővé tett végrehajtási eljárás lefolytatásra került, illetve folyamatban van. A végrehajtási eljárások hatékonysága érdekében 2007ben önálló bírósági végrehajtóval megállapodást kötött a jegyző, mint első fokú adóhatóság. A tartozások rendezése érdekében a végrehajtás alá nem eső, végrehajtás alá nem vonható adósok esetében több alkalommal megállapodás került megkötésre, a tartozás önkéntes, részletteljesítésére. 4.) Pénzforgalmi egyenleg 2010. augusztus 17-én

Számlaszám

Megnevezés

55400163-11038841

Önkormányzat pénzforgalma

55400163-11038858

Gépjármű adó beszedési számla

19

Egyenleg 11.188.562.-Ft 14.213.-Ft

20

55400163-11038865

Iparűzési adó beszedési számla

0.-Ft

55400163-11038872


0.-Ft

55400163-11038889

Építmény utáni idegenf. adó

55400163-11038896

Pótlék beszedési számla

0.-Ft

55400163-11038906

Bírság beszedési számla

0.-Ft

55400163-11038913

Egyéb bevételek beszedés

15.000.-Ft

55400163-11038920

Termőf. bérbea.szárm. jöv.

0.-Ft

55400163-11038937

Önkorm. állami hozzájárulás

55400163-11038944

Egyéb elkülönített számla, Eljárási illeték

0.-Ft

55400163-11038951

Egyéb elkülönített számla, Idegen bev.

65.230.-Ft

55400163-11038999

Egyéb elkülönített számla

137.560.-Ft

7.937.021.-Ft

0.-Ft

Házipénztár

524.130.-Ft

Összesen:

19.881.716.-Ft

5.) Vagyongazdálkodás, az önkormányzati vagyon alakulása 2006-2009 években

Az önkormányzati ciklus kezdetén következőképp alakult az önkormányzati vagyon összetétele:

Vagyonelem megnevezése

Ingatlan db száma

Az összes vagyonból a vagyon értéke

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon)

78

113.739

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon)

19

231.884

Egyéb (forgalomképes vagyon, értékesíthető és megterhelhető)

154

306.499

amely

szabadon

A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: Polgármesteri Hivatal, intézmények: Napközi Otthonos Óvoda, Móra Ferenc Általános Iskola, Orvosi

20

21

rendelő és könyvtár, Vendégház, Művelődési Ház, a Millenniumi Emlékmű, a községi köztemető; továbbá a közterületek és utak-hidak. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: sportpálya, Kossuth u.125. és a Petőfi u.3 sz. alatti ingatlanok. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: külterületi földterületek illetve a következő más vagyon: pénzeszközök; kis- és nagyértékű tárgyi eszközök, gépek, berendezések, felszerelések. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása az elmúlt évek alatt nem változott. Megállapítható azonban, hogy az kedvezőtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. Szinte valamennyi a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzat kötelező és egyéb feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ezáltal mobilizálható, hasznosítható önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs lehetőség. A forgalomképes ingatlanok többsége, pedig jellegüknél fogva nem piacképes, bevétel-célú hasznosításukra, szinte semmilyen lehetőség nem kínálkozik.

Az önkormányzati vagyon értékének változása 2006-2009 évek során:

Törzsvagyon Év

Egyéb vagyon

Korlátozottan fogalomképes

Forgalomképtelen

Összesen

Br. érték

Nettó érték

Br. érték

Nettó érték

Br. érték

Nettó érték

Br. érték

Nettó érték

2006

138.822

113.739

253.782

231.884

333.574

306.499

726.178

652.122

2007

140.225

111.714

246.724

227.992

344.001

310.313

730.950

650.019

2008

340.933

296.406

278.148

264.417

118.818

81.810

737.899

642.633

2009

363.361

313.617

279.401

260.581

138.293

94.529

781.055

668.727

A meglévő önkormányzati vagyon folyamatos karbantartásáról, felújításáról gondoskodott. A beruházásoknak, felújításoknak, eszköz- és gépbeszerzéseknek köszönhetően az önkormányzati vagyon megőrzéséről, növeléséről gondoskodott. Az önkormányzat valamennyi vagyonát saját üzemeltetésben tartja fenn. Vagyonával a vagyonrendeletében szabályozott módon gazdálkodik. Térítésmentes vagyonátadásra az elmúlt évben nem került sor. Serényfalva község önkormányzata a 2007-2010. évi választási ciklust stabil pénzügyi- és vagyoni helyzetben zárja. A rendelkezésre álló pénzforrások mértéke, az önkormányzati vagyon nagyságrendje, az elmúlt években megvalósított beszerzések, beruházások jellege, a hitel hiánya, a költségvetés pozitív egyenlege alapot nyújthat, egy újabb sikeres választási ciklusra, 2011-2014. években. Serényfalva, 2010. augusztus 18. Szerna Csaba sk. polgármester

21


/20 10 .(VIII.27.) számú K épv iselő -t estü let i h at ár ozat Tárgy: Jelentés helyzetéről.

Serényfalva

községi

önkormányzat

pénzügyi


NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SERÉNYFALVA

Beszámoló az óvoda 2009-2010-es tanévben végzett munkájáról

Készítette: Papp Sándorné mb. óvodavezető

24

Polgármesteri Hivatal Képviselő-testülete részére Serényfalva, Kossuth út.63.

Tárgy: Beszámoló a 2009-2010-es tanév munkájáról Tisztelettel köszöntök mindenkit! Az alábbiakban a tanévben történt eseményekről, változásokról, minden az óvodát érintő fontos dolgokról témakörök szerint számolok be. Témakörök: 1. Statisztika 2. Személyi feltételek 3. Tárgyi feltételek 4. Pedagógiai munka 5. Rendezvényeink 6. Gyermekvédelem 7. Óvoda kapcsolatrendszere

1. Statisztika A 2009-2010-es tanévet 62 gyermekkel kezdtük. Év közben egy gyermek elköltözött, a tavasszal 3 gyermek került a kiscsoportba, így a tanévet 64 fős gyereklétszámmal zártuk. A gyerekek csoportonkénti megoszlása: Kiscsoport: 20 fő Középső csoport: 16 fő Nagycsoport: 28 fő Gyerekek település szerinti megoszlása: Serényfalva, Pogonyipuszta: 44 fő Hét: 17 fő Putnok: 3 fő 18 gyerek fejezte be az óvodás éveit, ebből 15-en a helyi általános iskolába fognak járni, 1 fő Putnokra /ő egyébként is putnoki lakos/, 1 fő Bánrévén kezdi

24

25

meg iskolás éveit, ill. 1 fő szakértői bizottság véleménye alapján a különleges gondozást ellátó intézménybe /Ózdra/ kerül. A nevelési Tanácsadó segítségét 1 gyermeknél kértük az iskolaérettség megállapításához. Egy gyermeket a Nevelési Tanácsadó javaslatára Miskolcra küldtünk a szakértői Bizottság elé. Logopédiai foglalkozásokon ebben a tanévben 14 gyermek vett részt. Cigány etnikum létszáma: 8 fő Hátrányos helyzetűek száma: 38 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek: 7 fő Veszélyeztetett gyermek nem volt. 2. Személyi feltételek Az elmúlt nyáron személyi változások történtek óvodánkban. A korábbi óvodavezető távozása után az óvoda vezetését én /Papp Sándorné/ látom el megbízással. Olajosné Holló Anett jelenleg gyesen van, így az óvónők létszáma 2 főre csökkent. A hiányzó óvodapedagógus létszámot Kardosné Kiss Edina és Klak Andrea személyében növelte az önkormányzat. Logopédus heti rendszerességgel járt ki hozzánk, minden alkalommal három, csoportos foglalkozás keretében segítette a gyermekeket hangképzésük fejlődésében. Pedagógusok munkáját segítők: 2 fő dajka, akik rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. Sajnos egyikük betegség miatt a tanév nagy részében távol volt. Szerződéssel került hozzánk Makó Hilda, aki pótolta munkájával a hiányzó dajkát. Az ősszel a MIOK által indított dajkaképzésben részt vevők közül négyen oktatásuk gyakorlati részét a mi óvodánkban sajátították el, ezzel is segítve munkánkat ill. ők is gyakorlati tapasztalatok birtokába jutottak ezáltal, így sikeres vizsgával zárták a tanfolyamot. Közülük 2010 januárjától két fő foglalkoztatása valósult meg óvodánkban. 3. Tárgyi feltételek Az óvoda bútorzata megfelelő állapotú, a kisebb hibák kijavítása folyamatban van, ugyanúgy mint a többi nyári karbantartási munkálatok, melyeket már korábban megkértem Polgármester Úrtól, így most azok felsorolásától eltekintenék s amelyekből már néhány dolog javítása megtörtént. Év közben is előfordult, hogy valamit szükséges volt javítani vagy cserélni, 1-2 napon belül megtörtént a javítás. Az óvoda eszközellátottsága megfelelő, több készség- és képességfejlesztő játékkal rendelkezünk, melyeket a foglalkozásokon nagyszerűen 25

26

felhasználhatunk. Az epochákhoz használatos eszközöket, feladatlapokat az óvónők készítik, ugyanis az alkalmazás során idővel elhasználódnak s pótlásra szorulnak, ill., ha újat találunk ki, azt megvalósítjuk. Eszköztárunkat a karácsonyi ajándékok vásárlásával bővítettük. Olyan játékokat vásároltunk, melyek használatával fejlődik a gyerekek emlékezete, logikus gondolkodása, számfogalma, térlátása, rész-egész viszonya, szem-kéz koordinációja stb. Mindezeket a Szülői Munkaközösség anyagi támogatásával valósítottuk meg. Játékot kaptunk a héti önkormányzattól is, mint minden évben, most azonban előzetes megbeszélés alapján: mire van szüksége a gyerekeknek. A Serényfalva Önkormányzata által rendelkezésre bocsátott pénzekről mindig tételes elszámolás készült. Vásárlások alkalmával törekedtem arra, hogy amire szüksége van az óvodának a megfelelő működéshez, a gyerekek ellátásához, pedagógiai munkánkhoz, azt beszerezzem, de szem előtt tartottam s tartom mindig, hogy gazdaságosan, takarékosan tegyem. A gyerekek számára, gyerekek által használt eszközök beszerzésén túl megvásárlásra került egy vasaló és egy pendriver-amely írásos anyagok, képes hírek átadásában nyújt segítséget. 4. Pedagógiai munka Változatlanul az epochális nevelési program szerint végezzük munkánkat. Erről folyamatosan kapnak tájékoztatást a szülők a Szülői értekezletek során. A program előnye, hogy a gyerekeket önmagukhoz mérten fejlesztjük, és mi óvodapedagógusok is jobban látjuk, kinek hol van lemaradása és azt fejlesztjük: differenciált egyéni képességfejlesztés. Fontosnak és szükségesnek tartottam, hogy a hozzánk került két óvónő is részletesen megismerkedjen a programmal, annak minden fontos elemével. A kapcsolódó írásos dokumentumokat, nevelési programunkat megismerték, a felmerülő kérdéseket nemcsak év elején, hanem év közben is folyamatosan megbeszéltük. Könnyebbséget jelentett, hogy már voltak tapasztalataik az óvodánkról, mivel mindkettőjük szakmai gyakorlatát nálunk teljesítette. Egész évben törekedtünk arra, hogy a személyi változások által ne csökkenjen pedagógiai munkánk hatékonysága, megfelelően működjünk, a legfontosabbnak tartva, hogy gyermekeink jól érezzék magukat az óvodában, s megfelelő módon fejlesszük őket. A tanévben egy fő vett részt 30 órás továbbképzésen. Kistérségi társulás keretében tartott értekezleteken minden óvodapedagógus részt vett. E tanévben feladatunk volt a 255/2009.XI.20. Kormányrendelet által módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint felülvizsgálni, módosítani helyi nevelési programunkat. A módosított program elkészült, elfogadása folyamatban van.

26

27

5. Rendezvényeink Évenként szokásos rendezvényeinkre ebben a tanévben is sort kerítettünk, néhány azonban új arculatot, jelentőséget kapott. A mai rohanó, kapkodó világban gyermekeikre alig figyelő szülőket tapasztalunk nap mint nap. Nincs idejük, nincs igényük együtt játszani gyermekeikkel. Mi, ha csak kis mértékben is változtatni, alakítani szeretnénk a Szülőket, ezért olyan közös programokat is szerveztünk, amelyek fő célja az volt, hogy gyerek-szülő az együttes tevékenység, játék által 1-2 órára csak egymással legyenek, egymásra figyeljenek, ébredjenek rá, hogy „milyen jó a gyerekemmel játszani, együtt alkotni”. Ilyen volt az adventi és a húsvéti készülődés. Mindkét rendezvényen a lehetőséggel élő szülők gyermekükkel együtt készíthettek különböző dolgokat. Aki ott volt, kellemes délutánt tudhatott maga mögött, rengeteg kész munkával és persze a közös munka élményével térhettek haza. Rendezvényeink voltak még:  Ovi-Disco, melyet a kényszer szült, de nagyon jól sikerült, együtt táncolt szülő - gyerek-nagyszülő  Mikulás  Karácsony  Farsang  Anyák napja-melynek helyszíne a Művelődési Ház volt, ahol a közönség kultúrált módon /mindenki kényelmesen elfért/ színvonalas műsort láthatott  Gyereknap-ahol szintén cél volt, hogy szülő-gyerek kapcsolatát mélyítsük  Kirándulás-sok-sok élménnyel, ismerettel tértünk haza a nyíregyházi állatparkból, melynek megvalósulása részben köszönhető Polgármester Úrnak. Anyagi támogatását ez úton is köszönjük.  Ballagás A tanév során több zenés, műsoros, játékos programokkal is szórakoztattuk őket a fellépő művészeknek köszönhetően. A színházbérlettel rendelkezőket 4 alkalommal vittük az előadásokra. Március 15-i ünnepségen a nagycsoportosokkal vettünk részt Mackókiállításon voltunk Hétben, megnyitójára a héti gyerekekkel készültünk műsorral. 6. Gyermekvédelem Statisztikai adatokat itt mellőzöm, mivel a beszámoló elején már volt rá utalás, ill. a gyermekvédelem területéről már készült korábban beszámoló.

27

28

Célunk az igazolatlan hiányzások megszüntetése, az elkerülhető hiányzások megszüntetése, csökkentése. Családsegítővel megfelelő a munkakapcsolat, jelzéseinkre, problémákra pozitívan reagálnak, egy-egy eset kapcsán folyamatosan tájékoztatjuk egymást. Orvossal, védőnővel is van kapcsolatunk, felmerülő problémák esetén felveszem velük a kapcsolatot. Változás történt abban, hogy szülő ottléte nélkül semmilyen orvosi vizsgálatot nem végezhetnek, így ősztől kezdődően óvodánkban sem az orvos, sem a védőnő nem vizsgált meg egy gyereket sem. Kivételt képezett ez alól ősszel a H1N1 elleni védőoltás beadása, ahol azonban az óvoda kérésére a Szülő is jelen volt. Logopédus hetente járt hozzánk. A hozzá került gyerekekről sokat beszélgettünk, segítettük azt a kérést, hogy a logopédus találkozhasson a Szülővel és ezáltal hatékonyabban végezze munkáját. 7. Óvoda kapcsolatrendszere Önkormányzat A kapcsolat kölcsönösen fontos mindkét fél számára, mely folyamatos és jól működő. Számomra ez nagyon sokat jelent, hisz óvodavezetőként sok új feladattal találkoztam, melynek megoldása, ill. mi a dolgom, mit, hogyan kell csinálnom, szükségem volt, van a segítségre, tanácsra s mindezt meg is kapom. Iskola Különböző rendezvények, események alkalmával ápoljuk a kapcsolatot. Közös, gyerekeknek szóló előadáson vettünk együtt részt. Egymás rendezvényein részt veszünk. Az elsősök Szülői értekezletén meghívottként vettem részt. A gyerekekkel látogatást tettünk az iskolában, ők is voltak nálunk. Az iskola által készített kérdőívek kiosztásában, összegyűjtésében, annak kiértékelésében is aktívan részt vállaltunk. Március 15-i ünnepségen az iskola és az óvoda nagycsoportosai közösen vettek részt. Szülők Folyamatos, napi kapcsolaton kívül a Szülőkkel a kapcsolatot többféle módon is tartjuk: -szülői értekezletek alkalmával /ebben a tanévben 3 volt/ -szülői munkaközösségen keresztül -közös rendezvények során -egyéni elbeszélgetések alkalmával Kapcsolatunk sokszínű képet mutat. Pozitív és negatív élmények is érnek bennünket. Keressük a személyes találkozást, hogy megbeszélhessük a 28

29

gyermekekkel kapcsolatos problémákat, eredményeket is, az óvodával kapcsolatos bármilyen témában. Próbáljuk minden Szülővel a megfelelő párbeszédet kialakítani, sajnos ez nem mindig sikerül. Mindezekkel együtt mégis bizakodóan tekintünk a jövő felé, s feladatunknak tekintjük minden szülőt megnyerni gyermekük fejlődése érdekében.

Beszámolómban az óvoda életét érintő fontos dolgokról adtam tájékoztatást. Amennyiben kérdések merülnek fel a leírtakkal kapcsolatban, igyekszem megválaszolni.

Figyelmüket megköszönve:

Tisztelettel: Papp Sándorné mb. óvodavezető

Serényfalva, 2010. augusztus 16.

29

Tartalomjegyzék

31

Tartalomjegyzék .................................................................................. 1. Napközi Otthonos Óvoda adatai .......................................................... 2. Jogszabályi háttér ................................................................................ 3. Helyzetelemzés: Az óvoda múltja ....................................................... 4. Személyi feltételek .............................................................................. 5. Gyermekkép, Óvodakép ...................................................................... 8. A helyi nevelési program és a gyakorlati megvalósulás elemzése ....... 11. Az óvodai nevelés feladatai ................................................................. 14. Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................... 21. Az óvodai élet tevékenységi formái és az Óvodapedagógus feladatai .. 27. A fejlődés várható jegyei óvodáskor végére ........................................ 42. Gyermekvédelem az óvodában ............................................................ 50. Cigányetnikum felzárkóztatási programja ........................................... 52. Dokumentáció ..................................................................................... 55. Érvényességi nyilatkozat ..................................................................... 57. Legitimációs záradék ........................................................................... 58.

31

32

SERÉNYFALVA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

Epochális rendszerű módosított nevelési programja

Az óvoda adatai Hivatalos neve

Napközi Otthonos Óvoda

Címe

3729 Serényfalva, Dózsa Gy. 2.

OM azonosító

28866

Telefonszáma

06 - 48 / 434 - 003

E-mail címe

[email protected]

Fenntartója

Serényfalva Község Önkormányzata, Hét Község Önkormányzata

Fenntartó címe

Serényfalva, Kossuth u. 63. Hét, Kossuth u. 16.

Csoportok száma

3

Férőhelyek száma

75

A programot benyújtotta: Papp Sándorné mb. óvodavezető

Kelt: Serényfalva, 2010. július 30. 32

33

Jogszabályi háttér: A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az óvodák 1999. szeptember 1-től a Helyi Nevelési Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat.  A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1997. évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról  255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet által módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.  ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye.  58/2002 (XI. 29.) OM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésről.  2/2005. (III. 01.) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei.  A 3/2002. (II. 15.) OM. rendelet a közoktatási minőségbiztosításról és minőségfejlesztésről.  A 11/1994. (VI. 8.) MKM, valamint az 1/1998. OM rendelet a közoktatási intézmények minimális kötelező eszköz és felhasználási jegyzék..  Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okirata

33

34

Helyzetelemzés: Az óvoda múltja:

1973-ban nyitotta meg kapuit 1 csoporttal. 1 óvónő, 1 dajka és 1 főzőnő dolgozott itt. 1974-től a gyermeklétszám gyarapodásával az itt dolgozók létszáma is növekedett, további 1 óvónő, 1 dajka és 1 főzőnő végezte az oktató-nevelő munkát. A gyermeklétszám folyamatos növekedésével az óvoda 1997-ig mindig szűkös maradt. Ez idő alatt nagyon sok kolléganő fordult meg az épület falai között, képesítés nélküliek, illetve főiskolára járók tevékenykedtek leginkább. 1982-ben a konyha megszűnt, és Putnokról szállították ki központi konyhából a készételt. 1990-ig tagóvodaként működött a putnoki I. sz. Óvoda részeként. 1991-től az önkormányzat megalakulásával önálló óvoda lett. 1997-ben bővítették, felújították és újabb épületrészekkel gazdagodott az intézmény. 1991-től újra helyben, az óvoda konyhájában főzik az ételt. Az élelmezésvezetés az óvodavezető hatáskörébe került egészen 2004 szeptemberéig. 2006 tavaszán és nyarán hatalmas változások történtek. Külsőleg-belsőleg megújult az óvoda. Belső felújítás: padlóburkolók cseréje, csoportszobai és irodai bútorok teljes cseréje.

álmennyezet

kialakítása,

Külső felújítás: óvoda épületének külső hőszigetelése, ablakok cseréje, óvoda udvarán térburkoló lerakása, kerítés javítás, festés. A tető felújítására 2007-ben került sor. Korszerű, fa udvari játékokat kaptunk 2005-ben ill. 2007-ben.

34

35

Az óvoda személyi feltételei: A nevelőtestület 3 tagú, mindenkinek megvan a felsőfokú képesítése. A következő továbbképzéseken vettünk részt:  1 fő 1 éves intenzív továbbképzésen,  1 fő minőségirányítási alapismeretek c. továbbképzésen vett részt  1 főnek tanítói képesítése van,  1 fő végzett számítógépes tanfolyamot,  1 fő végzett népi gyermekjátékok és néptánc tanfolyamot.  2 fő epochális rendszerű óvodai nevelési program c. továbbképzésen vett részt  1 fő kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása c. továbbképzésen vett részt  2 fő beilleszkedési problémák és magatartási zavarok óvodás és kisiskolás korban c. továbbképzésen vett részt  1 fő számítógép kezelési alapismeretek c. továbbképzésen vett részt Folyamatosan részt veszünk Ózd továbbképzésein, szakmai előadásain.

város

és

vonzáskörzetének

Óvodapedagógus: Az óvodában a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus. Napjainkban fontos a pedagóguskép megjelenítése a helyi nevelési programokban, annál is inkább, mert az óvoda a közoktatási szolgáltatások része, a benne dolgozó pedagógus és egyéb dolgozó szolgáltatást végez. A pedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus legyen tudatában annak, hogy modell, példakép a gyerekek előtt. Alapvető feladata a rábízott gyermek nevelése. Pedagógiai és következőket:

pszichológiai

felkészültségével tartsa

35

szem előtt

a

36

 segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd jellemezze  ismeri a rábízott gyerekek életkori szükségleteit,  alkalmazza a differenciált, egyéni fejlesztést,  a gyerek fejlődését nyomon követi, erről a szülőt tájékoztatja,  módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű gyermekekre is,  rendelkezik a gyerekek iránt megnyilvánuló együtt érző, oda és ráfigyelő magatartással,  etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül,  igénye van az önképzésre, részt vesz a továbbképzéseken,  problémamegoldó képességgel rendelkezik,  a család mellett (és nem helyett) partnerként részt vesz a nevelési folyamatban,  a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé,  a helyi nevelési program alapján a gyermeknevelés során megválasztja a módszereit, eszközeit,  gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról,  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,  a gyermekekkel elsajátítja a közösségi együttélés szabályait,  tiszteletben tartja a gyermek és a szülő jogait,  a gyermekeket a helyes viselkedési normák betartására neveli.

Nem pedagógus alkalmazottak: Segítik az óvodapedagógus munkáját, szerepük modellértékű legyen. Munkájuk fontos az óvodai nevelés tekintetében.

A pedagógiai munkát segítők köre: Óvodánkban 2 fő látja el a dajkai munkát, rendelkeznek megfelelő képesítéssel.

36

37

Az óvodapedagógiai tevékenyégnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Az óvoda tárgyi felszereltsége: Az óvodában a bútorok újak, megfelelőek. Vidám színei esztétikusak, asztalok, székek gyermekméretűek, kényelmesek. Taneszköz pályázaton tornaszereket, illetve képességfejlesztő játékokat vásároltunk. Zenei eszközöket is vásároltunk, amit már a gyerekek is használhatnak. Szemléltető eszközöket, a foglalkozáshoz szükséges tárgyakat továbbra is az óvónők készítik, folyamatos a pótlása, felújítása, újak készítése . A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak számukra hozzáférhető magasságban és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít dolgozóinak is. A csoportszobákban felnőtt méretű íróasztal és szék is található. A nagy terű iroda alkalmas vendégek fogadására, megbeszélések, értekezletek lebonyolítására. A szülők fogadására nincs külön helyiségünk. Azt, hogy éppen melyik helyiségben /pl. iroda, csoportszoba / fogadjuk a szülőket, a szülővel való találkozás célja határozza meg .

37

38

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép: A gyermek külön-külön egy személyiség, akinek fejlesztésében egyénre lebontott módszereket alkalmazunk. Minden gyermek egyedi, egyszeri és saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztés kiindulópontja. A gyerek megismerésének az életkori sajátosságok tanulmányozása fontos feltétele, ahhoz azonban, hogy magát az egyént megismerjük, az egyes gyermeket kell jól megfigyelni, mert az életkorra jellemző fejlettségtől egyéni eltérések lehetnek. Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció. A fejlődéshez biztosítani kell:  a gyermek alakuló kapcsolatait felnőttel és társaival pozitív érzelmi töltés jellemezze  éntudatának, énérvényesítő törekvésének érzékenységének együttes fejlődését

és

szociális

 hogy utánzással-felnőtt, nagyobb társtermészetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés , együttműködés szabályait. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot . Egészséges nemi szereppel rendelkezők legyenek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést,az esélyegyenlőséget, a hátrányt csökkentő pedagógiai attitűdöt. Epochális nevelés egyéni képességek fejlesztésére, másság elfogadására. Óvodakép: Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói:  óvó-védő funkció,  szociális funkció,  nevelő- személyiségfejlesztő funkció

38

39

Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek óvodába kerülésétől az iskolába lépésig. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A funkciók szerinti óvodai nevelést elemezhetjük:  óvodai szervezeti értekezleten,  nevelőtestületi értekezleten,  szülők óvodai szervezetének ülésén,  szülői értekezleten,  óvoda és társintézmények (bölcsőde, iskola) közös értekezletén,  fenntartóval történő közös megbeszélés során. Az óvodai nevelés célja az alapprogram szellemében az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési szintek figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is)

39

40

Az óvodai nevelésben alapelv:  a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi  a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakoztatását  az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

Az óvodai nevelés gondoskodik:  a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről  a testi,szociális és az értelmi képességek egyéni specifikus alakításáról  gyermeki közösségben végezhető sokszínű-az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységről, különös tekintettel a játékra  tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről  a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyerekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Nem kívánunk egyforma gyermekeket nevelni, mindenkit egy szintre képezni, hiszen ezt egy pedagógus sem tudja végrehajtani, de minden gyermekben van érték, erősség, amit felszínre lehet hozni, lemaradásában segíteni lehet, elsősorban játék során. Ezért lényeges, hogy élményeket biztosítsunk nekik, amelyből játékuk mindig továbbfejlődhet, új ismeretek nyújthatók, tapasztalhatók benne.

40

41

A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ÉS A GYAKORLATI MEGVALÓSULÁS ELEMZÉSE A család az első olyan közösség, amely a gyermek személyiségi fejlődésében jelentős, meghatározó szerepet tölt be. A gyermek egy fejlődő személyiség, fejlődését öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Program célja: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. Feladat:  A családi nevelés kiegészítése, segítése.  Elfogadó, befogadó pedagógiai attitűd, biztonságos, érzelemmel teli, inger gazdag, esztétikus környezet biztosítása.  Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése.  Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése.  Környezettudatos magatartás alakítása.  A gyermekek kompetenciájának erősítése.  Integrált nevelés megvalósítása.  Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése.  Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve.  Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés.

41

42

 Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra –aktívan közreműködve-, saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése.  Mély természetszeretet kialakítása. A pedagógiai alapelvek meghatározásánál figyelembe vettük, hogy:  Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával.  A gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége-ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak  A gyermek életkoronként és egyénenként változó, egyedi, szociális lény.  A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése.  A játék kiemelt tevékenység.  A szabad játék mással nem helyettesíthető.  Egyéni készségek, képességek kibontakoztatása.  Komplexitás és pedagógiai sokszínűség tervezéstől a megvalósításig.  Az óvoda a családi nevelés kiegészítése.  Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk az epochális pedagógiai program adaptációja. Az epochális tanítás lehetővé teszi, hogy a gyerekek érdeklődése tartósan egy területre koncentrálódjon, s e területen belül a legkülönbözőbb oldalról, sokfajta eszközzel, módszerrel közelítsék meg az anyagot. Ez a program az elmélyülés lehetőségét biztosítja a gyerekeknek a feldolgozandó témában. A tapasztalatszerzés folyamattá válik, az ismeretet összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban kapja és a hosszú folyamatokban, ismétlődésekben hosszú időtartamban szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít. Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben:

42

43

 a testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat.  önként, de egyszerre maximum 8 gyerek vehet részt.  elkerülhető, hogy legyenek olyan gyerekek (tankötelesek), akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt szervezett tanulási folyamatban. A tanulási tevékenység szervezése epochákban történik, környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem és matematika tanulás epochák vannak, melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás (pl.: évszak) határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör anyagával több hétig ( 2, 3 akár 4 hét is) lehet foglalkozni folyamatosan. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul ki, majd a részek egymásra építésével az egészhez tér vissza. Epochális feldolgozás eredményeként megszűnt az ismeret és tapasztalatszerzés mozaikolása, foglalkozásokra szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig az epochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, külünbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra.

43

44

AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  egészséges életmód alakítása  érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása  anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása: A gyermekek testi fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgás kialakítása fontos, végrehajtható az epochális program irányelvei alapján. A testi képességeinek fejlődése, segítése, egészségvédelme, edzése a program elvárásainak megfelel. Az egészsége életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Sajnos a mai kor gyermekét otthon nagyon leköti a számítógép, a televízió, kevés a szabad levegőn eltöltött hasznos időtöltés. Ezért az óvodára hárul a feladat gyermekeink mozgásigényének alakítása, lehetőségeinkhez mérten sok és sokféle mozgásformák lehetőségének megteremtése. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megtalálható óvodánk területén és környékünkön. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 44

45

 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet  megfelelő szakemberek bevonásával –a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A családos, illetve az óvoda életében egységesebb közreműködésre van szükség. (Pl.: étkezési szokások sokszor ellentétesek, WC helyes használatát különösen a fiúk tekintetében pontosan rögzíteni kell.) A példák sorolhatók lennének, de ezt a területet, illetve fejlesztésének lehetőségét egyénre szabottan a fejlődési naplóban rögzítjük. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek ,óvodapedagógus-dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek testi, szociális és az értelmi képességek alakítása a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenység, különös tekintettel a játékra e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet Egészséges környezeten értjük megfelelő játékok, eszközök, tárgyak és helyiségek meglétét. Óvodánk udvarának egy részét a felújítás során térburkolattal látták el. Ezzel lehetőséget kaptunk gyerekeink

45

46

levegőztetésére, mozgásigényének kielégítésére akkor is, ha az udvar gyepes, földes részét nem tudjuk igénybe venni, mert éppen annyira sáros. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására. Az óvodapedagógus biztosítson közös élményekre épülő, élményszerző, közös tevékenységeket. (Pl.: névnap, születésnap, színház, mozi látogatás, nyílt nap, közösen a testvérekkel, szülőkkel való rendezvények, kirándulások, ünnepek, stb.) A gyermeket nem megváltoztatni szeretnénk, hanem segíteni abban, hogy pajtásaival jól érezze magát, kielégíthesse természetes társas szükségletét, legyen öröm számára az együttlét. Tudjon együtt lenni, játszani, tanulni a sajátos törődést igénylő gyermekkel, fogadja el a különbözőséget. Ez csak úgy képzelhető el, ha ebben az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű. A közös tevékenységek segítik a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlődését, a szokás és normarendszerek megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, a mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember közreműködésével. Tisztálkodás és testápolás terén átgondoltabb, egyénre szabottabb feladatsort, szokásrendszert kívánunk végrehajtani. Táplálkozás, étkezés terén hasonlóan törekedni kell arra, hogy az esztétikus étkezés minden gyermek igényévé váljon, itt fontos a személyes példaadás, hiszen otthonról mást és mást hoz minden gyermek. Mozgásfejlesztés, testedzés terén lehetőséget kell adni arra, hogy a különböző gyermekek találjanak a nap folyamán maguknak megfelelő testi nevelést, mozgáslehetőséget. Ebéd utáni pihenés során lehetőséget kell adni minden gyermeknek az elcsendesedésre, a nem alvók ne zavarják a több alvást igénylő társaikat. 46

47

Fontos a barátságos, otthonos, szeretetteljes óvodai körülmények biztosítása. Ezért fontos az óvoda helyiségei, bútorzata, dekorációja, gyermek méretű eszközei, játékai. A gyermek társas szükségleteinek kielégítése az óvodai élet során kezdődik, 3 éves korban alakul ki az az igény, hogy hasonló életkorú gyerekekkel játszhasson, tevékenykedhessen. 4-5 éves kor körül már jól működik a társaikkal való együttélés, 6-7 éves gyerekeknél már megjelenik az intellektuális erkölcs és specifikus érzelem. Érzékenyen reagálnak egymás örömére, bánatára. Arra neveljük őket, hogy fogadják el az egyéni nevelési igényű társukat. Fontos a dicséret, illetve érezzék, ha büntetést kapnak nem azért kapták, mert nem szeretik őket, hanem viselkedésük hagyott kívánnivalót maga után. Anyanyelvi-,az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Anyanyelvi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés megvalósítható nevelés.

valamennyi

tevékenységi

forma

keretében

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- a beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. Fontos feladat a beszélőkedv kialakítása, megőrzése, beszédhelyzetek teremtése a gyerekek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet /élmények,ingergazdagság/ és az óvodai modell /óvónő, felnőttek, dajka, gyerektársak/ együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnek ismernie kell a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás.

47

48

2. Beszédértés: két beszédmegértés.

részből

áll:

a

beszédészlelés

és

a

3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén, végén 4. Mondatszerkesztés ( szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) 5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása) A beszédfejlődés optimális színtere a játék, mert a közös játék oldott légköre feloldja a beszédgátlást, ezáltal élénk interaktív, kommunikatív kapcsolatba kerülnek egymással és a felnőttel. A jókedvű játékszituációkban újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel gazdagodik a gyerekek szókincse, fokozódik beszédkedvük, javul beszédértésük. Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. Feladatai még:  a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon  tegyen fel ő is kérdéseket  segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését  fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra  alkalmazza a nyelvi játékokat Fontos, hogy észrevehessék környezetükben a jót, a szépet, érezzék, hogy gyermeki személyiségüket tiszteletben tartják, megbecsülik, szeretik és elfogadják. Azt látassa meg a pedagógus, hogy minden gyermekben van valami jó, példaértékű. Ne felejtsen el dícsérni! Valóban jellemezze az óvodai életet a derűs, szeretetteljes óvodai légkör. A nemzeti, etnikai nevelés során fontos az önazonosság, kisebbségi kultúra ápolása, átörökítése. Értelmi fejlesztés és nevelés Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosít a gyerekeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

48

49

Az értelmi nevelés további feladatai:  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.  Az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ fejlesztése. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerint osztályozásra. Az epochákat témakörönként alakítjuk ki, hozzákapcsolva lehetőség szerint komplexen a zenei- és a mese, vers anyagot, ábrázoló technikát, testnevelést. Az epochák időtartama (az, hogy hány hétig tart) a feldolgozandó témakörtől függ, ettől eltérés csak a kiscsoportban van. A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek. A matematika- és környezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti, hogy ezeken a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers, ének, ábrázolás és testnevelés. A témakör anyagát hetekre kell bontani úgy, hogy feldolgozásuk kövesse a tapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánostól indulva, a részeken át vissza az egészig. Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos - osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek, maximum 8 gyermek részvételével, négy napon keresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel. A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik, melyik napon vagy egy héten át hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre (mese, ének-zene, ábrázolás, matematika, környezet) vonatkozik. Helyes, ha az óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban és igyekszik az okokat megtalálni.

49

50

A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, tanulásnak fenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük. Az óvónőnek ki kell alakítani a nyugodt tanulás feltételeit:  elmélyülten játszó gyerekcsoport,  jól átgondolt szokásrendszer (pl. halk beszéd, tapintatos viselkedés),  célszerűen berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített tanulóhellyel.

Az epochális programban az óvónők ciklusmegosztásban dolgoznak. Ez azért indokolt, mert a saját tárgyukban (környezet vagy matematika) folyamatosan követni tudják a gyerekek tapasztalatszerzését, ismereteinek bővülését, képességeinek fejlődését, követni tudják az egész éves és az évenként egymásra épülő folyamatot. Saját ciklusanyaguk mellett ismerniük kell a párjuk munkáját is, mert hiányzás esetén egymást helyettesítik. Az együttműködés elengedhetetlen a gyermekek érdekében .

50

51

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az óvodai élet megszervezése Cél: Érzelmi biztonságot nyújtó, a gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal, dajkákkal. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. Mivel minden tevékenységet szóbeli megerősítés kísér,ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Alapelvek:  A pedagógus az egész személyiségével nevel.

napos

tevékenysége

során

teljes

 A napirendet és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.  A napirend hozzájárul a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez.  Hetirendünket a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek szervezésével valósítjuk meg.

51

52

 A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása.  Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság.  A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított.  Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére. Személyi feltételek:  A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi.  Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára.  Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez.  Az integrált csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell, hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösség és a felnőttek számára. . A munkáját a gyermekek sérüléseinek megfelelően vesszük igénybe. (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) Tárgyi feltételek: Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, berendezése oly módon kialakított, hogy az szolgálja a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé tesszük, hogy mozgás- és játékigényük kielégüljön és a gyerekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körbe. A gyerekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a gyerekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Csoportszervezési formák: Homogén (osztatlan) és/vagy heterogén (vegyes) csoportokban történik a nevelés. A csoportkialakítás szempontjai:  A gyermekek érdeke. 52

53

 A szülők kérése.  Az óvónők nevelési elképzelései.  Speciális célok (sajátos nevelési igényű gyermekek)  Objektív körülmények.  Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról.  Nevelési program megvalósíthatósága.  Eszköznormát vesszük figyelembe.

Napirend A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.  A gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve lehetőséget nyújt az egybefüggő játékra.  Egész nap érvényesül a folyamatosság.  Kellő időt biztosítunk a pihenésre.  Napi és hetirend egymásra épül. 7:00

8:00 Tízórai Mese Kötetlen tanulás Mindennapos testnevelés Játék az udvaron

JÁTÉK 11:40

Ebéd Pihenés előtt mese Pihenés Folyamatos felkelés

13:30 13:45 Uzsonna JÁTÉK 17:00 53

54

Hetirend Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem epocha Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek





Mese-vers Munka

Matematika tanulás epocha Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek





Mese-vers Munka

Mindkét epochánál ábrázolás és ének-zene a hét bármely napját a gyerekek igénye szerint. Minden héten 2 kötelező testnevelés, melynek napjait az óvónők jelölik ki a tanév elején.

54

55

Az óvónők tervezési feladata A tanulási folyamat tervezése ciklusos és heti. Ciklusos, hogy az óvónő folyamatként lássa, kezelje a tapasztalatszerzés, megismerés útját. Ne egy hétre, hanem a teljes ciklusra (3-4 hét) készüljön. Ismernie kell a gyerekek egyéni fejlettségét, az elsajátítandó műveltség tartalmat, el kell készítenie fejlettségi fokozatokban a játékokat. Az ilyen felkészültség garantálja a gyermekek egyéni képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek meglétét. A heti tervezés azért fontos, hogy a tervezés a gyerekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyerekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot. Hetente az előző hét eredményeire építve tervezi az óvónő a matematika vagy a környezet heti anyagának részletes lebontását és az ehhez kapcsolódó játékokat, az ének-zene képességfejlesztő feladatait, az ábrázolás technikáját, a környezethez kapcsolódó munkákat és az illemet.

Az óvoda ünnepei, hagyományai, programok Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok:  közös megemlékezések a gyermekek név-, illetve születésnapjáról,  ajándékkészítés anyák napjára, ballagóknak,  óvodai ünnepélyek, rendezvények (télapó, karácsony, húsvét, farsang, gyermeknap, anyák napja, ballagás),  jeles napokhoz kapcsolódó hagyományok  kirándulás szervezése Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok:  szakmai napok szervezése,  továbbképzésen való részvétel, az ott tapasztaltak átadása,  közös ünnepélyek szervezése (nőnap, pedagógusnap, névnap).

55

56

Együttműködés, kapcsolattartás Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolatok kialakításában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. Formái:    

családlátogatás, szülői értekezletek alkalmával fogadóórán. közös rendezvények

A szülők az SZMSZ alapján KTv 59. §-a szerint gyakorolják jogaikat. Iskola: közös rendezvények szervezése (gyermekeknek szóló közös előadások, iskolalátogatás, falunap) szakmai tanácskozás szervezése. Szakmai szolgáltató szervezetek Fontos a Nevelési Tanácsadóval való szoros kapcsolat kiépítése, logopédus szolgáltatásainak igénybevétele, Családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás Polgármesteri Hivatal dolgozóival jó munkakapcsolat kiépítése (gazdasági irányítás), Művelődési Ház programjain való részvétel, hagyományos rendezvényeinket itt tartjuk (szülők-nevelők bálja, farsang, anyák napja).

56

57

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék A játék az óvodás korú gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Természetesen a felsorolt nevelési területek egészét át kell hogy hassa. A játék megmutatja, hogy milyen gazdag a gyermek élményanyaga, milyen fejlesztéssel, átgondolt tevékenységekkel tehetjük gazdagabbá, illetve tanulási tartalmakat közölhetünk vele. Nagyon fontos, hogy milyen a gyermek kommunikációs képessége a játék során, mennyire fejlődik beszédkészsége, fogalom ismerete bővül-e, milyen játék témát játszik szívesen, és milyen tartós, milyen mély ez a tevékenység. Az óvónő rengeteg ismeretet szerezhet a jól megfigyelt játékból, amit felhasználhat a műveltség tartalmak kialakításánál. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Az óvodapedagógusok játékkal kapcsolatos feladatai:  Vizsgálja milyen a csoportlégkör.  Milyen a gyermekek megoszlása a játékban (vállalkozó, kezdeményező,  alkalmazkodó, lemondó, együttműködő, elfogadó, irányító).  Ok-okozati összefüggéseket, viszonyításokat felfedez-e a játékban a gyerek.  Mennyi játékidőt biztosít. Milyen szokásokat alakít ki.  Biztosítja-e a változatos játékeszközöket a csoportszobában és az udvaron.  Pozitív élményhez juttatja-e a gyereket.  Választási lehetőséget biztosít-e a gyermek számára.  Meg kell figyelni azt, hogy milyen játékot szeretnek játszani a csoportban (értelemfejlesztő játék, mozgásos játék, szerepjáték, bábozás, barkácsolás, társasjáték, konstruáló játék, szabályjáték).  Mennyire önállóak a gyerekek a játékban. A játék a gyermek legfőbb tevékenysége, szocializáció színtere. A gyermek fejlődése a játékban a legintenzívebb. Az utánzás, a tevékenységi vágy, az önállósulás, az értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, az érzelmi,

57

58

akarati tulajdonságok, a szociális magatartás a játékban - a gyermeknek szabadon választott önkéntes tevékenységében- integráltan fejlődik. A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója.

vágyainak,

A játék a valóság szubjektív tükrözése, a szimbólumképzés csodálatos világa, a játékban a szimbólumok elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, kognitív fejlettségét, információt kapunk a teljes személyiségéről. A gyermek jelzéseit "értő" óvónő felismeri, érzékeli a problémákat, segít a gyereknek a feldolgozásban. A játékban a gyerekek megtanulják sok pozitív példa alapján önállóan megoldani konfliktusaikat. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus fő feladatai:  A szabad játék folyamatosságának megteremtése.  A feltételek (élmény, hely, idő, eszköz, amit a gyerekek is készíthetnek) biztosítása mellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése.  Lehetővé teszi a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája. (Pl. mese vagy vers hallgatása alatt kerülni kell a játszóknak az erős zörgést, hangoskodást.) A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, a gyerekek fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata ezzel kapcsolatban: -megfelelő csoportlégkör kialakítása, rögzítése a beszoktatás idején -különböző játéktevékenységekhez megfelelő tér kialakítása a csoportszobában -idő hosszúsága megfelelő legyen a játékhoz, ki tudja magát játszani a gyerek, ez az epochális napirendünkben megvalósítható, hiszen a reggeli érkezéstől kb.: 10.30.-ig majd az udvaron az ebédig játszhat a gyermek -az óvodapedagógus élményszerző lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, mely az epochákhoz kapcsolódó séták során is megvalósítható, ill. kirándulások, színházlátogatás stb. alkalmával.

58

59

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az egyes játékfajták és annak személyiségformáló hatása: Gyakorló játék: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége. Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása,vizuális memóriája Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódik akarati tulajdonságai, szocializációs készsége. Napirendünkben a folyamatosságot is figyelembe véve programunkban megvalósítható, hogy párhuzamosan végezzünk különböző tevékenységeket, kiemelve, hogy a játékra fordítjuk a legtöbb egybefüggő időt. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. A tanulás szervezése, a tanulás maga nem zavarhatja az elmélyülten játszókat, de a játszók sem zavarhatják a nyugodt tanulást. Minden gyerek azt a tevékenységet végzi háborítatlanul, amelyet önként, önmaga választott. Együttjátszás a gyerekekkel, mindig abból kiindulva, hogy a játszó csoportnak mire van szüksége. Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát. Az együttjátszás nagyjelentőségű, mivel az óvónő magatartása, viselkedése, kommunikációs reagálása a gyerekek megnyilvánulására, egész személyisége modell a gyerekek számára. Nem kívülálló külső, hanem a játékélménybe beépülő belső modell, ami segíti a mintával azonosulást. Az óvónő általában nem irányító szerepet vállal, nem korlátozza a téma és eszközválasztást. Az együttjátszás arra is jobban lehetőséget ad, hogy az óvónő „belülről" segítse a gyerekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyerekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejtőző okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás iránti igény fokozottabb a 3-4 évesek körében, majd a szabályjátékoknál 6-7 éveseknél ismét erőteljesebb. Az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyerekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehetőséget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága.

59

60

Különböző fejlettségű játszásának segítése.

gyerekek

együttjátszásának

egymás

mellett

A konfliktusok esetenkénti jelenléte természetes. Életkor szerint kialakított csoportokban leggyakrabban az eszközök birtoklása és a rangsorképzés - ki a vezér, ki a legerősebb - váltja ki. A tanulásban, játékban egyaránt alkalmazott társas- és szabályjátékok ötvözik a játék spontaneitását és a tanulás célirányosságát. Az óvónő vegye észre, ha a gyerekek zavarják egymást. Tegye lehetővé a különböző fejlettségű gyerekek igény szerinti elkülönült játékát is (pl. a nagyok társasjátékát). Alkalmazza azokat a nevelési eljárásokat, ami a családban különböző korú testvérek esetében természetes. Fogalmazza meg kívánságát: „Ne zavard most a nagyobbakat, ...kicsiket!"

Illem A gyerekeknek meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak:       

a köszönés módjára vonatkozó illemszabályok, bemutatkozással kapcsolatos illemszabályok, megszólítás, tudakozás, kérés, étkezés, vendégfogadás, vásárlás szabályai, illemszabályok az udvaron, a jó megjelenés illemszabályai, ajándékozás illemszabálya, az óvodán kívüli viselkedés, öltözködés kulturális intézményekben.

és

más

Mese, vers Mesét vagy verset - egy hétig ugyanazt - a hét minden napján hallanak a gyerekek, megközelítően azonos időben. Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélnek az óvónők, hogy a televízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyerekek képesek legyenek a belső képalakításra.

60

61

A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. Ők döntik el, hogy mikor akarják csak játék közben hallgatni a mesét és mikor akarnak közvetlenül részesei lenni ennek a folyamatnak. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert. Pl.: nem lehet kiabálni, játékeszközökkel finoman bánjanak. A mesélés hangulatát a gyertyagyújtás teremti meg. A mesélés a kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszköze. Az a gyerek, akinek naponta mesélnek, az másfél évvel előzi meg nyelvi fejlettség terén mesét alig hallgató kortársait. Ha színes a mesélés, akkor már az elmondás közben lehet érezni az érzelmi azonosulást, a mesére hangolódást, az együtt lélegzést. Az óvónő előadásmódjára, a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása, szabályos mondatszerkesztés, mondatfűzés, a nyelvhelyességi szabályok betartása legyen jellemző. A gyerek saját vers- és mesemondása, annak mozgással, ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, a mondókázás és verselés a kisgyerek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek is egyaránt helye van.

Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.

61

62

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés estében a gyermek hovatartozását. Az ének-zenének nincs meghatározott időpontja és napja, így a hét minden napján játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában, ha lehetséges, kapcsolódhat az adott epochához. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kell bontani. Az ének-zene kötetlen tanulás során kerülhet az új dal megtanulására, dalos játékok ismétlésére, a zenei képesség fejlesztésére, a zenehallgatásra. Nem kell hagyományosan vett foglalkozást tartani, naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A különböző zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat fokozatosan egymásra kell építeni. Egy-egy körülhatárolt feladatcsoportot akár két-három héten keresztül is lehet gyakorolni. A csoport életkori összetétele és a gyerekek egyéni fejlettsége határozza meg a képességfejlesztés fokozataiból történő személyre szóló választást. A zenei hallás- és ritmusérzék fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan és hová szeretnénk eljuttatni. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. Az óvónő juttassa a gyermekeket az énekléssel és a zenehallgatással élményekhez, keltse fel zene érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A feladatok sikeres végrehajtása elősegíti a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldódását, önfegyelmének és magatartásának alakulását.

62

63

A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenyégének.

Rajzolás, mintázás, kézi munka Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Az ábrázoló tevékenység során a gyerekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be, tanítunk. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik. Maga a tevékenység –ennek öröme- a fontos, az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezés, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás és mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Az új technika alkalmazása lehetőség a gyerekeknek. Az előző ciklusban használt eszközök (festék, anyag, stb.) mindig elérhetők, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvónő ösztönzi a változatos alkalmazást. A gyermekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdaságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos,valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük, eszköz használatuk fejlődését. Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvónő mindennapos feladata. Együttműködik a gyerekekkel ezekben a tevékenységekben. Munkájával ösztönzi a technikához illeszkedő témaválasztást, beszélgetéssel segíti az élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Ő is készíti a saját szövését, báját, festményét vagy agyagfiguráját. Szemlélteti a technikai eljárásokat, 5-6, maximum 8 gyereknek mutatja be, így az esetleges hiányosságok hamar orvosolhatók. Alkalmazott technikák a teljesség igénye 63

64

nélkül: gyurmázás, karcolás, festés, ragasztás, tépés, nyomathagyás, vágás, varrás, ceruza- zsírkréta rajz, gyertyázás, agyagozás.

Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását / járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás /, testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A mozgás az óvodás korú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítani kell a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek naponta több órát szabadlevegőn mozogjanak. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség, társra figyelés. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. Segíti a térben való tájékozódást, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Hetente két foglalkozás tartása kötelező. Az epochális tanulási rendszerhez igazodva ciklusos bontásban kell tervezni. Minden ciklusban meg kell jelölni, hogy melyik képességet vagy képességeket akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendő képességhez hozzárendeljük azt a testnevelés mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elérni. A heti két testnevelés anyaga megegyezik, de a gyakoroltatás módja változik.

A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a 64

65

természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységekben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Az epochális tanulás tevékenységi formái Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem A környezetismeret célja a természet szépségének megláttatása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása. Tanulják meg szépnek látni az óvónő segítségével a természetet, s ha szeretik vigyázni fognak rá és gondozni fogják. Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek. A témakörök – az epochák és a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, melyek a környezetismeret keretét adják, figyelembe kell venni:    

a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét a település természeti környezetét, jellemzőit, állat- és növényvilágát a közlekedést / gyalogos közlekedés, akol nincs járda/ az utazási lehetőségeket, mert az utazások során gyakorolják a közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmi környezetükkel, megtanulnak tájékozódni, eligazodni a világban.

65

66

Öt témakör - epocha - feldolgozására van lehetőség, ezek lehetnek:     

ősz (emlékezés a nyárra), tél, közlekedés (utazások végcéljaként ismerkedés a tágabb környezettel), állatok, tavasz és nyár.

A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítsuk meg a gyermekeket a helyes viselkedésre:  viselkedés a járműveken,  udvariassági szabályok,  segítségkérés felnőttől, stb. A beszélgetés kiemelt módszer. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat, tevékenységeik mozzanatait fogalmazzák meg szóban is. Beszélgessenek egymással, az óvónővel, idegen felnőttel, gyermekkel, ha arra lehetőség nyílik. A ciklus utolsó hetében a tapasztalatok, ismeretek alkalmazását gyakorolják a gyerekek a csoportszobában szervezett tanulási helyzetben játékokon keresztül. Cél, hogy a gyerekek cselekvésbe ágyazott közvetlen érzéki - észleleti úton szerezzenek tapasztalatokat. Matematika tanulás A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenységük közben. Matematikai tanulással a cél megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélheti, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét. A matematika ciklusok szervezése, az epochák témaköreinek meghatározása, hetekre bontása osztatlan, középső- és nagycsoportban azonos. Négy epocha kialakítására van lehetőség: 66

67

I. Epocha: tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól. II. Epocha: téri viszonyok tapasztalása (testséma, térbeli mozgások) irányok. III. Epocha : kiterjedések térben, síkban. IV. Epocha: tapasztalatszerzés tér- és síkmértani formákról, gyakorlás. Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés, a ciklusok kéthetesek. A kiscsoportos matematikai anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján. Témakörök: I. Epocha: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól / felismerés, megnevezés, szín és egyéb tulajdonság/ II. Epocha: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól/ kisebb, nagyobb, több, kevesebb/ III. Epocha: Téri viszonyok tapasztalása /testséma, mozgások, alacsony, magas, hosszabb, rövidebb/ IV. Epocha: A tapasztalatok komplex gyakorlása Az óvónő a teljes ciklusra készül. A ciklus keretanyagát hetekre bontja, majd hetente egymásra építve megtervezi a heti részfeladatokat és a feladatokhoz a feltehetően felhasználásra kerülő játékokat.

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A gyermek munka jellegű tevékenysége: önként végzett tevékenység a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyerekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Fontos, hogy:

67

68

 a gyerekek tudják, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát  szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt  tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet felcserélni  becsüljék meg mások munkáját, a közös tevékenység alatt tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához  tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni Munkafajták: 1. 2. 3. 4.

önkiszolgáló munka mindennapi élettel kapcsolatos munkák heti munkanap környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák

1. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás 2. Mindennapi élettel kapcsolatos munkák Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek előre tervezhetően bekövetkeznek vagy spontán élethelyzetek teremtik meg, pl.: játszóhely, ábrázoló asztal és környéke rendbetétele, kiömlött folyadék feltörlése, asztalok letörlése, megbízatások teljesítése. 3. Heti munkanap Hetente egyszer mindig ugyanabban az időben az óvónő elkezdi azt a munkát, melyet egy tanévre a csoportja számára választott. A munkát mindig az óvónő kezdi el- mintát adva a gyerekeknek a rendszerességről -, előkészíti a szükséges eszközöket és munkához lát. A gyerekek csatlakozhatnak, ha akarnak.

68

69

Aki bekapcsolódik, annak a munka fázisait pontosan, tökéletesen kell végezni, s csak akkor hagyhatja abba, ha végigvitte a folyamatot, pl. kimosta a babaruhát, átmosta a babakonyha edényeit stb. A gyerekek valódi eszközökkel dolgoznak - ismerik a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat -, a munka eredményét ők maguk is látják, élvezik. Átélik az eredményes munka örömét, büszkeségét, sikerélményét. 4. Környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák A tanuláshoz kötötten tervezzük.

Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését , fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás ( szokások alakítása )  a spontán játékos tapasztalatszerzés  cselekvéses tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése  egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során  személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását  kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése

69

70

Az óvodai nevelés tervezettsége fontos, mert tudatos, felkészült munkát eredményez. A tervezés alapelvének minden területen egységesnek kell lenne – egyéni képességfejlesztés--, és mindenhol érvényesülnie kell, legyen az napirend, tanulás vagy munka. Szempontsor – a gyerekek megfigyelésének is szempontja-, alapján az óvodáskor idejére minden gyereknek külön-külön folyamatosan vezetett, dátumozott, egyéni tényfeltáró, helyzetelemző és fejlesztő feladatokat terveznek az óvónők, amelyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatra is. Ez a dokumentum a fejlődési napló. A fejlődési napló vezetésével el kell érni, hogy:  minden óvónő tudja, melyik gyereket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön  az egyes gyereknek tervezett feladat a gyermek ismeretében tudatos, pontos, képességfejlesztő legyen  az óvónők felelősséget érezzenek, felelősséget vállaljanak minden gyermek, minden területen történő fejlődéséért.

Fejlődési napló szempontjai 1. Önállóság fejlődése  önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás)  egyéni igények, jellemzők. 2. Játék, szociális magatartás, érzelem, akarat Játék:     

a gyermek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátossága, együttműködés a játékban, a gyermek helye a játszócsoportban, érzelmi megnyilvánulások.

Szociális magatartás:  önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, stb.),  kapcsolatteremtő-képesség,  beilleszkedés,

70

71

 együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok). 3. Kommunikációs képesség:     

beszédhallás, beszédértés, hangok ejtése, szókincs, mondatszerkesztés, folyamatos, összefüggő elmondása.

beszéd,

önálló

történet

4. Kognitív képesség:  Vizuális észlelés (vizuális zártság - hiányos képek, időrendiség, ritmus),  alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, rész-egész viszony),  tapintatos felismerés,  téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok),  keresztcsatornák fejlődése,  észlelt összefüggések verbális megfogalmazása,  gondolkodási műveletek,  verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme. 5. Motoros képesség:     

nagy mozgások fejlődése (tempója, ritmusa, iránya), finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció, kezesség, testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, elülső és hátulsó rész, függőleges zóna),  testrészek mozgatása.

71

72

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JEGYEI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyerekek többsége az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Anyanyelvi nevelés A mondatalkotás anyanyelvre jellemző módját is fokozatosan sajátítja el. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során átveszi környezetétől a szórend, a ragok, a jelek és a képzők, a névelők, a névutók, a névmások, az igekötők, igemódok gondolatot kifejtő és a környezet számára pontosan érthető használatát. Az, hogy milyen formában és mikor válik egy-egy ilyen nyelvi elem a gyerek nyelvhasználatának részévé, észlelésének és gondolkodásának fejlettségétől, a vele kapcsolatban lévő felnőttek beszédétől, a nyelvi elem gyakoriságától, formájától és a nyelvben betöltött szerepének konkrétságától vagy elvontságától is függ. A gyermek környezetében beszélt nyelv szerkezetének jellemzői olyan mintaként szolgálnak, amelyeket tapasztalati úton, utánzással sajátít el, épít be beszédébe. A "mi ez?", "miért?" kérdéseket a gyerek sokszor azért teszi fel a felnőttnek, hogy kapcsolatba kerüljön, és minél hosszabb ideig kapcsolatban maradjon vele. Az óvónő számára ez fontos jele annak, hogy a gyereknek esetenként vagy tartósan fokozott egyéni törődésre van szüksége. A fejlődés további útja a csoportos beszélgetés. Csoportos szerepjáték, bábjáték, konstrukciós játék, szabályjáték közben több társ beszédét, viselkedését kell figyelemmel kísérnie a gyereknek. Közben válaszával, közbeszólásával, új témával fordulatot adhat a beszélgetésnek. Az óvónő beszélgessen a gyerekekkel. Beszédével is fejezze ki ragaszkodását a gyerekhez, hangvétele legyen kedves, meleg. Mutasson példát arra, hogy lehet a hangerő, a hangszín megfelelő változtatásával

72

73

érdeklődést kelteni, kifejezőbbé tenni a beszédet. Késztesse a gyereket szükségleteinek, kívánságainak szóbeli kifejezésére. Az óvónő fordítson figyelmet arra, hogy a párban, csoportban már együtt játszó gyerekek közös tevékenységük során sajátítsák el és használják a párbeszéd különböző, az együttműködést elősegítő fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvarias formáit (például: kérem, légy szíves, tessék, köszönöm). A gyerekek bátran, szívesen beszélnek. Elmondják korábbi élményeiket: azt, hogy mit csináltak előzőleg, s mit akarnak most csinálni. A felnőtthöz fűződő beszédkapcsolatukat a "miért?" kérdések sora jellemzi. Értik, és használják az ismert szavakat akkor is, ha az azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat a szokásostól eltérő beszédhelyzetben is jelentésüknek megfelelően értik és használják. A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, az igemódokat.

Irodalmi nevelés A gyerekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.

73

74

Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy szép hangzású nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket.

Zenei nevelés A gyerekek tudják a mondókát, hat hang terjedelmű dalokat. A dalt tisztán, szép szöveg kiejtéssel éneklik. A tempó a természetes járásnak megfelelő. Egyszerű dallamot tisztán énekelnek vissza egyedül is. Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve vagy egyszerű szótagokkal. Felismerik a magas és a mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni, dalt kezdeni. A dallammotívumok fölfelé vagy lefelé haladó irányát visszaéneklik, közben kézmozgással lassan követik. Ismerik a halk és hangos közötti különbséget, tudnak halkan , hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Képesek zenei fogalom párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő, erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. Tudnak dalokat hallható jelre - hangosan és magukban énekelni, előbb csak rövid részletek szabályos váltásával, majd hosszabb egységek, több dallammotívum elbújtatásával is. Érzékenyek a természet és környezet hangjára, figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. Ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel.

74

75

Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezik cselekvéssel, énekkel, mozgással és szavakba foglalva csoportosan és egyénileg is. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, esetleg két egységnyit is, csoportosan és egyénileg is. Egyöntetűen körbejárnak. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják (például dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, köralakítás, lépések változatos irányával). Térformákat alakítanak esetleg az óvónő segítsége nélkül is (kör, csigavonal, hullámvonal, lánc). Ütőhangszereket használnak. Az óvónő segítségével bővítik a kitalált szövegeket változatos ritmizáló szavakkal.

Vizuális nevelés Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. Képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Képesek vezetéssel észrevenni a környezet, a műalkotások és saját munkáik színhangulatát. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat (pl. haj, ruha, stb.) próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. A közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak. Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (Például papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés.) Önállóan díszítenek

75

76

tárgyakat, az óvónő irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani.

A környezet megismerésére nevelés Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, ismeri szűkebb lakóhelyét. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a hajót, a vonatot, a repülőgépet. Tudják, hogy a közlekedési eszközök az emberek munkájaként készülnek. Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük tisztaságára. Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét. Ismerik a növényeket. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, a zöldségfélék növények. A növény a magból kel ki. a gyümölcsöt megmosva fogyasztják. Tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerűbb műveleteit, ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás). Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek. A háziszárnyasokat összehasonlítják a többi ismert madárral környezetük, külső jegyeik és hasznosságuk alapján.

Matematikai nevelés A gyerekek általában képesekké tehetők arra, hogy az óvónő kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondják, egymás állításainak igazságát megítéljék, megbeszéljék, esetenként javítsák saját tévedéseiket. Általában elérhető, hogy szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert problémák megoldására.

76

77

Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításainak igazságát megítélik. Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (pl.: hosszabb, rövidebb, legrövidebb, stb., több, kevesebb). Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is. Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tudnak számlálni. Építéseik, síkbeli alkotásaik legfőbb eredménye továbbra is a szemléletfejlődés, azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. A tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre. A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra-balra irányok és állások megkülönböztetése: értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (például: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A síkban megszokott megegyezést megértik (mit értünk a vízszintes síkban az alatt, fölött szavakon).

Testnevelés A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Erőteljesen fejlődik a mozgás koordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. 77

78

Fejlődik tér és idő tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben. Különféle játékokban szabályokhoz alkalmazkodnak. Az óvodáskor végére a gyerekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni  késleltetni tudja szükségletei kielégítését  feladattudata kialakulóban van s ez a feladat megértésében, feladattudatában, a feladat egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet AZ 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: Cél: Az ép és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése. Sajátos nevelési igényű gyerekek életminőségének javítása, örömteli gyermekkor biztosítása.

78

79

Feladat:  Tevékenységre ösztönző, egészséges élettér és a fejlődéshez szükséges komplex nevelési környezet, feltételek biztosítása  Az eltérés okait feltáró dokumentumok megismerésével korrekciós nevelés és ép funkciók fejlesztése  Beilleszkedésük segítése, hátrányok kompenzálása, különbözőségük elfogadása.  Speciális szakemberek bevonásával egyéni képességek, fejlettségi szintekhez viszonyított fejlesztés Alapelvek:  Egyenlő hozzáférés  Hatékony együttműködés a családdal és a speciális szakemberekkel  Differenciálás és egyéni bánásmód Szervezési elvek, keretek:  Óvodai nevelés keretében- csoportokban  Speciális feladatokat ellátó terápiák keretében- egyéni fejlesztés

79

80

GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Cél:  A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés és gondoskodás biztosításával.  Prevenció. Feladat:     

A szülőket partnerré kell tenni munkánk során. Családi környezet megismerése, folyamatos kapcsolattartás. Jelzőrendszer működtetése. Az információk bizalmas kezelése. A hátrányos helyzet, veszélyeztetett és tanköteles korú gyermek óvodába járásának nyomon követése.  A hátrányok csökkentése, kompenzálása.  A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása. Alapelv:  A gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.  Integrált nevelés.  Az óvodapedagógus minden esetben a gyermek érdekeit védi, képviseli. A gyermekvédelmi felelős feladata:  Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.  Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.  Részt vesz a szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon, együttműködik a Jelzőrendszer tagjaival.  Rendszeresen konzultál a védőnővel, gyermekorvossal.  Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos dokumentációt. A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermekek:  Hátrányos  Halmozottan hátrányos  Veszélyeztetett

80

81

Teljes integráció keretén belül történik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.

81

82

CIGÁNYETNIKUM FELZÁRKÓZTATÁSI PROGRAMJA Cél: Az óvodába kerülő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítése. Feladat:  A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.  Rendszeres kapcsolattartás a családdal, társintézményekkel (Pl. Nemzeti, Kisebbségi Önkormányzattal).  Az esélyegyenlőség biztosítása  Az egyenlő hozzáférés biztosítása. Alapelvek :  A kisebbség kultúrájának - igény szerinti - megismertetése magyar nyelven folyik.  Az előítéletektől mentes különbözőség elfogadása, tolerancia, óvónői példamutatás.  Minden gyermeket azonos jogok illetnek meg

Szeptember Helyzetfelismerés:  gyerekek száma  családi körülmény  egy általános felmérés, megfigyelés, egészségügyi szokásaikról, fejlettségi szintjükről

Október  személyi higiénia kialakítása  egészségügyi szokások kialakítása (kézmosás, étkezési szokások bemutatása, figyelemmel kisérése)  fokozott gondozási feladatok érvényesítése (ruha elpakolás, ágyazás, tányérok helye, elpakolásának rendje, stb.)  megfelelő hangerővel beszéljenek a csoportszobában

82

83

 agresszív viselkedés visszaszorítása  az óvodába érkezve, távozáskor köszönjenek pajtásaiknak, a felnőtteknek

November  matematikai ismeretek kialakítása kori szintnek megfelelően majd fokozatosan a megfelelő névutók használat  a környezeti megfigyelésekkel a világról alkotott ismereteik bővítése  fokozott egyéni bánásmód érvényesítése, játékidőben, foglalkozásokon

December  a közösségi érzés kialakítása, elmélyítése az ünnepek kapcsán,  az ajándékozás örömének felébresztése, az együvé tartozás érzésének felkeltése mesék, versek során  "csúnya, trágár" beszéd elleni nevelés  állatok gondozása, madáretető feltöltése, stb.

Január  egyéni elbeszélgetés mi történt az ünnepek során a családban,  számfogalmak bővítése, elmélyítése  játékeszközök helyes használata, mesés könyvek óvására fokozottan figyeljenek  folyamatos kapcsolattartás a szülővel

Február  iskoláskorúaknak előzetes felmérés, szülőkkel való megbeszélés  az agresszív viselkedés elkerülése (mert még észrevehető viselkedésükben)  rajzeszközök megfelelő használata (festék, zsírkréta, olló, stb.)  rajzkészségük javítása

83

84

Március  fokozott figyelem az udvari játék során, ne lökdössék pajtásaikat, illetve  az udvari játékokat megfelelően használják  segítsenek pajtásaiknak, az óvodában dolgozó felnőtteknek  kerti munka megismertetése  iskolai érettségi vizsgálat elvégzése

Április    

környezet változásainak megfigyelése, ebből adódó kinti munkák fokozott figyelem a tisztaságra (sáros cipő, ruha tisztántartása) vegyenek részt a közös udvari tevékenységekben iskolalátogatás

Május     

anyához fűződő kapcsolat hangsúlyozása - ajándékkészítés felkészítés az anyák napi, illetve a ballagási ünnepségre segítségkérés tőlük az ünnep kapcsán a csoportszoba díszítéséhez kisebb kirándulások szervezése - természet megszerettetése éves munka értékelése

84

85

DOKUMENTÁCIÓ A többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletének előírása alapján az óvodai csoportban használt kötelező nyomtatványok: 1. Felvételi és mulasztási napló 2. Óvodai csoportnapló 3. Egyéni fejlődési napló Dokumentum Felvételi és mulasztási napló

Óvodai csoportnapló

Egyéni fejlődési napló

Kitöltés határideje Minden nevelési év szeptember 15-ig

Kitölti

Ellenőrizheti

A csoportok Fenntartó óvónői Szakmai felügyeleti szerv Intézményvezető Magyar Államkincstár Állami Számvevőszék Minden nevelési év A csoportok Fenntartó szeptember 15. óvónői Szakmai felügyeleti szerv október 1-től: Intézményvezető folyamatos tervezés az Magyar óvónők által Államkincstár meghatározott időtartamra Állami Számvevőszék A gyermekek aktuális A csoportok Intézményvezető fejlettségének óvónői megállapítása óvodába érkezéskor, október 15, tanköteles gyermekek március 30., valamint minden gyermek esetében epochák végén szükség szerint

85

86

Felvételi és mulasztási napló TO-01/2008 számú formanyomtatvány. Óvodai csoportnapló (saját készítésű) Az intézmény minden csoportja a sajátkészítésű naplót vezeti. Egyéni fejlődés mutatói (saját készítésű) Egyéni fejlődési napló

86

87

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A helyi nevelési program érvényességi ideje a nevelő testület határozata alapján érvényes:

A helyi nevelési program módosításának indokai:

 törvényi változások  szervezeti átalakítás  ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének  részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

A program érvényességi ideje: 2010.szeptember 1-től 2015.augusztus 31.

A program felülvizsgálata:

87

88

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A programot benyújtja: Külső szakértőként a programot véleményezte:

Egyetértését nyilvánította:

Szülői Munkaközösség:

Elfogadta: Óvoda nevelőtestülete: .................................................. jelenléti ív mellékelve ............. fő jelenlétében .............fő igen szavazattal

Jóváhagyta: Serényfalva Önkormányzata ..................................................... dátum Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:    

Fenntartó Szakértő Nevelőtestület Szülői képviselet

88


Szakértői vélemény A SERÉNYFALVAI NAPKÖZÖ OTTHONOS ÓVODA MÓDOSÍTOTT NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL

Készítette:Gergely Judit közoktatási szakértő, igazolvány száma: 005793-02. Kazincbarcika Radnóti tér 1. 3/3 Bevezetés Az óvoda, mint közoktatási intézmény helyi nevelési program alapján végzi szakmai munkáját. Az óvodai nevelési programnak kettős funkciója van: -

bármely érdeklődő számára információkat közöl az intézmény szakmai hitvallásáról és gyakorlati nevelőmunkájáról;

-

az intézményben dolgozók számára útmutatást ad vállalt feladataik végrehajtásához, ezáltal biztosított az intézményben az egységes nevelői szemlélet.

89


A nevelési program elkészítése, illetve módosítása a nevelőtestület feladata. Mint alapdokumentumnak, a helyi nevelési programnak meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak: - tükröznie kell a fenntartói elvárásokat; - egyezést kell mutatnia az intézmény működését befolyásoló törvényi rendelkezéseknek. Az óvodában a nevelőmunkát a Közoktatási törvény 8. § (9) bekezdése szerint az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő helyi nevelési program alapján kell végezni. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. 2010. február 04-én megjelent az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatója az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról. A változásoknak megfelelően, az intézmények 2009/2010 nevelési évben módosítani szükséges.

dokumentumait

a

A Serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda meglévő Helyi Nevelési Programját a megbízott óvodavezető ennek az előírásnak megfelelően felülvizsgálta és átdolgozta, a nevelőtestület bevonásával. A jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a nevelőtestület elfogadta, a kötelező véleménykérés megtörtént (szülői munkaközösség). A törvény előírásainak megfelelően, a fenntartónak a jóváhagyás előtt szakértői véleményt kell kérnie. Ennek a követelménynek tesz eleget Serényfalva Önkormányzata. A Kt. tv. 44. § (1) bekezdése előírja: „A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktatómunka nevelési program szerint folyik. A nevelési programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni.” A serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programját a felülvizsgálat és módosítás után megvizsgáltam és a Közoktatási törvény 44. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogosultságom alapján, adom ki szakértői véleményemet, a következő szempontok figyelembe vételével: 1. Jogszabályi megfelelés, 2. Tartalmi vizsgálat, 3. Formai vizsgálat.

90


Célom, hogy a fenntartó számára megfelelő információt nyújtsak az intézmény Helyi Nevelési Programjának elfogadásához. A program módosítása megfelel az óvodát közvetlenül használók elvárásainak és igényeinek, alkalmas arra, hogy a fenntartó a törvényi előírásoknak megfelelően a nevelési programot jóváhagyja. A módosított Helyi Nevelési Program ezek után, hatályba léphet.

Részletes szakértői vélemény: 1. Jogszabályi megfelelés: A szakértői vélemény elkészítéséhez felhasznált dokumentumok: 

a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról



a 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos



alapprogramjának kiadásáról



a 11/1994. (VI.8.) MK rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



az 1991. évi LXIV. törvény által elfogadott, a Gyermekek jogairól szóló 1989. évi New York-i Egyezmény



az Egyenlő bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény



az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a Közoktatási intézmények kötelező eszközeinek és felszereléseinek jegyzékéről



a 2/205. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról



Epochális Óvodai Program



az intézmény Helyi Nevelési Programja



az intézmény Alapító okirata.

A vizsgált dokumentum a fentiekben felsorolt jogszabályi feltételeknek megfelel.

2. Tartalmi vizsgálat: A közoktatásról szóló törvény előírja a nevelési programok tartalmát. Kt. tv. 47. § értelmében az óvoda nevelési programja tartalmazza: „a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, 91


a szociálisan hátrányos fejlődésének segítését, c) a gyermektevékenységet,

és

helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, ifjúságvédelemmel

összefüggő

pedagógiai

d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.” A nevelési program tartalma alapján megegyezik, az intézmény alapító okiratában meghatározott feladat-ellátásra való jogosultsággal. Az intézmény 1999. évben, a „Epochális óvodai nevelési program”-ot adaptálta. Jelenleg felülvizsgálta és módosította a törvényi változásoknak megfelelően a régi program már nem aktuális célkitűzéseit, gyermekképét, a nevelés tartalmi elemeit és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai, módszertani eljárás-, és kapcsolatrendszert. Az óvoda Helyi Nevelési Programjának módosítása megfelel az 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában előírt tartalmi követelményeknek. Programjuk elkészítéséhez felhasználták az „Epochális óvodai program” irányelveit, sajátosságait. Tartalmazza mindazokat a részeket, tevékenységformákat, amelyeket az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja előír. A célok, feladatok, tevékenységi formák, a várható fejlettség és azok belső logikája egységes egészet takar, az anyag egymásra épül. A program pedagógiai, pszichológiai szempontból is megalapozott. Az óvoda bemutatásából egyértelműen kitűnik a település és az óvoda környezeti sajátossága. A helyze elemzés röviden taglalja a múlt eredményeire épülő jelen helyzetet. A személyi és tárgyi feltételek számbavétele reális. Az óvodapedagógusok jól képzettek, a dajkák szakképzettek. Az óvoda rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Gyermekképükben a nevelés központjába a gyermeket, a családot és a pedagógust állítják. Nevelésük gyermekközpontú és befogadó. Az óvodakép megfogalmazása az előírásoknak megfelelően történt, biztosítják a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Programjuk megvalósításához szükséges alapelveik azonosak a „Epochális óvodai nevelési program” elveivel. 92


Az óvoda nevelési célrendszere megegyezést mutat az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítás utáni előírásaival és a Közoktatási törvényben előírtakkal. A program cél és feladatrendszere részletesen taglalja a megvalósítást, ami a módosított alapprogram elveivel, illetve az „Epochális nevelési program” gondolataival is kompatibilis. Nevelési programjuk nevelés- és gyermekközpontú. A programban megfogalmazott feladatrendszer tartalmában illeszkedik a módosított alapprogramhoz, szakmai és törvényi szempontból is korrekt. Az egészséges életmód keretein belül útmutatót ad a programhoz az egészséges környezet, az egészségügyi szokások, készségek és képességek elsajátításához: a helyes életritmus, a táplálkozás, a testápolás, az öltözködés, és a pihenés, alvás óvodai megvalósításához, mintegy biztosítva az egységes szemléletet a Nevelőtestületben. Az érzelmi nevelést és szocializációt a program az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott derűs, kiegyensúlyozott és szeretetteljes légkör kialakításának elveivel, a befogadás szabályozásával szakmailag helyesen, és a törvény értelmében határozza meg. A gyermekek szocializálásának menete, a közösségek és egyének kapcsolatrendszere, a viselkedési nevelési feladatok meghatározása világos, érthető, a törvényi előírásoknak és a szakmaiság kritériumainak megfelelnek. Az anyanyelvi nevelés a módosított alapprogramnak megfelelően került a helyi nevelési programba. Kiemelt jelentőségét hangsúlyozva, megfelel a szakmai követelményeknek. A gyermekek fejlesztésében modern gyermeklélektani ismeretek elfogadását tükrözi az értelmi nevelés megfogalmazása. Szakmai szempontból megalapozottan tér ki a differenciált nevelés feladataira. Az óvodai élet megszervezésében a csoportszerkezet elvei ésszerűek, szakmai oldalról korrektek; figyelembe veszik mind a szülői igényeket, mind a helyi adottságokat, amit a törvényi előírások kívánatosnak tartanak.

A nevelés tervezése, az óvodai napirend és hetirend összeállításának rendező elvei figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait és biztosítják az óvodapedagógus törvény adta módszertani szabadságát, az epochális program tagolását. A mindennapokból kiemelt jelentőségét hangsúlyozva, a szocializációs feladatok között külön jelennek meg az ünnepek és rendezvények szakmailag helyesen strukturálva és a törvényeknek megfelelve.

93


Az óvoda kapcsolatai a szülőkkel azonosságot mutat az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemével, azaz elismeri a szülők meghatározó nevelő szerepét. Dicséretes módon törekszik a családdal való szoros kapcsolattartásra és együttnevelésre. A külső, más intézményekkel való kapcsolat elvei szakmailag helyesen, törvényesen szabályozottak. A program az egyes tevékenységformákat azonos, kompetencia alapú nézőpontból közelíti meg. Az epochális program elemeit megjelenítve, jól ötvözi az alapprogram elvárásaival , a kettő együtt kompatibilis.

A törvényességet követve kiemelten foglalkozik a játékkal, az óvodáskorú gyermek fő tevékenységi formájával. Rendkívül fontosnak tartják a társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztését, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítést. Részletesen, módszertani szempontból megalapozottan jeleníti meg a témaköröket, amelyek köré szervezik a gyermekek mindennapi tevékenységeit, továbbá az óvodapedagógusok feladatait. A módosításban a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, szakmai oldalról korrekten jelennek meg a tevékenységekben megvalósuló tanulás és a munka jellegű tevékenységek. A program az egyes fejlesztési tartalmakat azonos nézőpontból közelíti meg. A törvénymódosításnak megfelelve kerültek a programba a kompetenciafejlesztés területei: a külső világ tevékeny megismerése, a környezet- és természetvédelem, a vers, mese, az ének-zene, énekes játék, a rajzolás, mintázás, kézimunka és a mozgás. Az óvoda Alapító Okiratában meghatározott feladatokat szem előtt tartva egészült ki a nevelési program az inklúziós feladatokkal. Szakmai oldalról helyesen és a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozott a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának, a differenciált képességfejlesztésnek és az óvodába kerülő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítésének feladatai.

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok tekintetében a program mind a gyermeki jogokat, és az óvónői kötelességeket és jogokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza. A nevelési program tartalmi elemei konkrétak, megvalósíthatóak, nem tartalmaznak olyan megfogalmazásokat, amelyek bármely érintett számára ne lennének egyértelműek, megvalósíthatóak, számon kérhetőek. 94


A nevelési program felöleli az intézményben folyó pedagógiai tevékenységek és folyamatok teljes körét, amelyek az intézmény adottságaira, feltételrendszerére épülnek. A felülvizsgált és módosított program alkalmazásának kezdő időpontja a 2010/2011-es óvodai nevelési év. Kt. tv. 44. § (2) bekezdése értelmében a nevelési programot a nevelésioktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

3. Formai vizsgálat:

A serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda nevelési programja átgondolt, szerkezetileg áttekinthető, lényegre törő, határozott logikával szerkesztett. Nyelvezete jól tagolt, közérthető. Felépítése tudatos, rendszerszemléletű. Megjelenítése rendezett, esztétikus, igényes. A program elfogadásának menetét rögzítettekből lehet nyomon követni.

a

legitimációs

záradékban

A közoktatási törvény 103.§ (2) bekezdése értelmében „a fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek; b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott. (3) A nevelési programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselőtestület hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi ülésen sem nyilatkozik.”

Összegzés A serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja módosításának elemzése után, az alábbi megállapításaimmal kívánom segíteni a fenntartó döntéshozó munkáját: 95




Az óvoda Helyi Nevelési Programjának módosítása tartalmi, formai szempontból megfelel a többször módosított 1993. évi LXXIV. törvény követelményeinek.



Megegyezik az Alapprogram alapelveivel, valamint a módosítást befolyásoló jogszabályok vonatkozó előírásaival.



Szakmai szempontból tartalmas, szépen összeállított program.



A cél-, feladat- és tevékenységrendszer megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának.



A megvalósíthatóságot akadályozó elem a programban nincs. Mivel a módosított nevelési program az eddigi nevelőmunka folytatása speciális finanszírozást nem igényel a fenntartó részéről. Nem tartalmaz olyan feladatokat, tartalmakat, amelyek a fenntartóra a törvényi előírásokon felüli kötelezettségeket rónak.

A fentiek alapján a serényfalvai Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programját a Tisztelt Képviselő-testületnek elfogadásra javaslom.

Az óvoda nevelőtestületének jó munkát kívánok!

Kazincbarcika,2010. augusztus 9.

Köszönöm megtisztelő felkérésüke , tisztelettel:

Gergely Judit közoktatási szakértő, igazolvány száma: 005793-02.

96

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents