Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Átvételi Bizottság 2011. január 10-én tartott rendkívüli nyilvános üléséről. Jelen vannak: Dr. Gyimesi László Nagy Sándor Dr. Szentgyörgyi Pál Nógrádi Tibor Póda Jenő Szentistványi István
a Bizottság elnöke a Bizottság alelnöke a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja
Szabó Sándor Dr. Mózes Ervin Zeleiné Dr. Vanger Márta
Kabinetvezető Címzetes Főjegyző Jegyzői Iroda irodavezető helyettese
Dr. Gyimesi László: Köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a Bizottság 5 fővel határozatképes és az ülést megnyitja. Elmondja, hogy a meghívóban két napirendi pontot jelöltek meg: 1. Maklári Ügyvédi Iroda megbízásának visszavonása, 2. Új vizsgálat indítása. Az SZKT esetében indítanának egy új célvizsgálatot, amelyet határozattal hagynak jóvá, ettől függetlenül az SZKT-nál tovább folyna az általános vizsgálat is. Mivel az elnöknek nincs az a jogosultsága, hogy meghatározza azt, hogy a vizsgáló mit vizsgáljon – ilyen jogosultsága csak a Bizottságnak van, - most egy olyan határozatot kell hozni, amelyben a korábban az SZKThoz kirendelt Imre és Társai Ügyvédi Iroda részére a Bizottság utasítást ad arra, hogy az Elektromos nagyprojekt részét képező trolibusz beszerzés folyamatának vizsgálatát végezze el. Dr. Szentgyörgyi Pál: Kérése, hogy tisztázzák a jogi helyzetet, mert mindig kapkodás van és mindig valamilyen cél érdekében rendezetlen dolgokba „másznak bele”. Ez a közbeszerzés nem az SZKT kizárólagos közbeszerzése. Konzorciumban végzik az elektromos tömegközlekedés fejlesztést. Közgyűlés által jóváhagyott megállapodások vannak a két fél között, az Önkormányzat és az SZKT között. A beruházás egyik részét az Önkormányzat könyveiben fogják lekönyvelni, ahol Áfa visszaigénylés nem lehetséges, a másik részét pedig az SZKT könyveiben fogják lekönyvelni, azért, hogy vissza lehessen igényelni az Áfá-t, mivel vállalkozói tevékenységre használja fel a beruházást. Ezért van a konzorciumi megállapodás, de abban a megállapodásban az szerepel, hogy a feladat akkor is közös és a közbeszerzéseket közösen bonyolítják le függetlenül attól, hogy kinek a könyveiben lesz végül aktiválva a beruházásnak az értéke. Az újságban a közbeszerzésben résztvevő bíráló bizottsági tagok közül nagyon egyoldalúan csak Nagy Sándort, Dr. Igaz Ágnest és Csőke Ágnest nevezték meg elfelejtve azt, hogy nemcsak ezen személyek voltak tagjai a bizottságnak, hanem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előírásának megfelelően két olyan tag is van akik Budapestről érkeztek a közbeszerzési bizottságba. Dr. Gyimesi László: A döntés meghozatalakor négy tagja volt a bizottságnak, a felsorolt személyeken túl Pék Andrea volt még jelen a KIKSZ részéről. Dr. Szentgyörgyi Pál: A közbeszerzési eljárás nem azonos az eredményhirdetéssel. A közbeszerzési eljárás kezdődik a pályázat összeállításával, annak a minőségvizsgálatával, annak az NFÜ és a KIKSZ-szel történő jóváhagyásával. A beérkező eredményeknek
2 ismertetésével és feldolgozásával, a hiánypótlási eljárások bebonyolításával, majd ezt követően az irányító hatóság bevonásával és az ő jóváhagyásukkal, minőségellenőrzésükkel kerülhet a döntés kérdése ismételten a közbeszerzési bizottság elé, amelynek a tagjai, - mivel négyszer-ötször üléseznek egy-egy ilyen téma kapcsán – egyszer az egyik másszor más hiányzik, de a felelősségük akkor is közös. Ezzel csak azt akarja mondani, hogy lehet kiterjeszteni az SZKT-nál folyó vizsgálatot evvel az üggyel, azonban az, aki ezt az ügyet vizsgálja az nem tudja, az SZKT-nál ezt az ügyet megnézni, mert a dokumentumok egy része nem az SZKT-nál van, és nem az SZKT egyszemélyi felelősségi köréről van szó. Póda Jenő: Annál inkább indokolt volt külön napirendre venni és külön határozatot hozni a vizsgálatról. Dr. Szentgyörgyi Pál: Kéri, tisztázzák azt, hogy mit akarnak vizsgálni, mert ez egy fontos kérdés. Dr. Gyimesi László: Kéri, hogy először vegyék napirendre a témát, ezért szavazásra bocsátja az ülés elején a javasolt napirendi javaslatot. A Bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag jóváhagyja a 2011. január 10-i ülésére tett javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 2846-1/2011. (I. 10.) GPÁIB. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottsága a 2011. január 10-én tartott rendkívüli ülésének a napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: Nyilvános ülés: 1.
Maklári Ügyvédi Iroda megbízásának visszavonása
2.
Új vizsgálat indítása
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, az Aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont: Maklári Ügyvédi Iroda megbízásának visszavonása Dr. Gyimesi László: Elmondja, hogy a Maklári Ügyvédi Iroda arról tájékoztatta, mint a bizottság elnökét, hogy a megbízási szerződésének aláírásával egy időben a 2-es villamossal kapcsolatos ügyben, ahol a városnak kötbér igénye van a kivitelezővel szemben olyan helyzetbe került, hogy a konzorcium egy tagja, vagy a konzorcium ebben az ügyben megbízást kapott, ilyen módon az Önkormányzattal szemben lát el jogi képviseletet. Jogilag az egy kérdés, hogy most ez összeférhetetlen vagy sem, viszont a vizsgálat hitelessége szempontjából mindenképpen az, ezért javasolja, hogy a Maklári Ügyvédi Iroda megbízási szerződését a Bizottság vonja vissza. Szentistványi István: Általában vagy csak erre az ügyre?
3 Dr. Gyimesi László: Általában, mert addig ameddig a másik jogviszonya él, addig ilyen értelemben összeférhetetlen. Póda Jenő: Jogilag nyilván nem összeférhetetlen, de politikailag nyilván vitatható. Dr. Mózes Ervin: A Közgyűlés ezt ki is mondta, tehát nemcsak arról beszélnek, hogy értékelik, hogy összeférhetetlen vagy sem, a Közgyűlés ezt megállapította, mint összeférhetetlenségi okot. Póda Jenő: Véleménye szerint erről nem érdemes vitatkozni, egyetért a cserével. (Nagy Sándor megérkezett a Bizottság 6 fővel határozatképes.) Dr. Gyimesi László: A határozat arról szólna, hogy a Polgármestert felkéri a Bizottság, hogy a megbízási szerződést bontsa fel a Maklári Ügyvédi Irodával. Ők a Városkép Kft. vizsgálatára kaptak megbízást, a mai napon kijelölni más ügyvédi irodát nem szándékozik. A könyvvizsgálót a visszavonás nem érint. Tehát az összeférhetetlenségre tekintettel Polgármestert felkéri a Bizottság, hogy a megbízást bontsa fel. Kéri, hogy aki ezzel egyetért kézfeltartással jelezze. A Bizottság 5 igen szavazattal jóváhagyja a Maklári Ügyvédi Iroda megbízásának visszavonatására tett javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 2846-2/2011.(I.10.) GPÁIB. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottsága megvitatta a Maklári Ügyvédi Iroda összeférhetetlenséggel kapcsolatos 2011. január 6-án kelt bejelentését és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Bizottság megállapítja, hogy az Önkormányzat (megbízó) és a Maklári Ügyvédi Iroda (megbízott) között a 91546-17/2010. (XII.20.) GPÁIB sz. határozat alapján, a Szegedi Városkép Kft. működésének vizsgálatára vonatkozóan 2010. december 29-én létrejött megbízási szerződés 6. pontja alapján a megbízott összeférhetetlen jogi helyzetbe került a megbízóval, tekintettel arra, hogy a megbízóval ellenérdekű Szeged 2 Villamos Konzorcium jogi képviseletét vállalta el. 2.) A Bizottság a Maklári Ügyvédi Iroda részére 2010. december 29-én adott meghatalmazását visszavonja. 3.) A Bizottság felkéri a Polgármestert a megbízási szerződés felbontására. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, az Aljegyző és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont: Új vizsgálat indítása (SZKT troli beszerzés) Dr. Gyimesi László: A Bizottság SZMSZ-e szerint, ha valamelyik bizottsági tag a bizottság hatáskörével kapcsolatos ügyben egyeztetést vagy megbeszélést folytat, akkor arról a Bizottságot tájékoztatnia kell ennek szeretne most eleget tenni. A troli beszerzéssel
4 kapcsolatban az SZKT ügyvezetője megkereséssel élt irányában, hogy bizonyos troli beszerzés vonatkozásában olyan körülmények jutottak a tudomására, amelyek miatt a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eljárását kezdeményezte. Amit a tudomására hozott Tóth István Tibor az az, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszában a két ajánlatot beadott cég tulajdonosai egymással átfedésben voltak, bizonyos módon. Mi volt ez a mód? Hárman vásárolták meg az ajánlati felhívást az eljárásban, két Cseh cég, az egyik a CEGELEC a másik cég a Skoda és egy magyar társaság a LANTA Consulting Kft.. A CEGELEC és a Skoda október 4-én vásárolta meg az ajánlati felhívást, a LANTA Consulting pedig november 4-én. Október 4-től november 1-ig a LANTA Consulting és a későbbi nyertes konzorcium egyik cégének ugyanaz a három személy volt a tulajdonosa, ennél fogva merült fel az SZKT ügyvezetőjében, hogy fennállhatott a lehetősége annak, hogy egymás ajánlatát, a pályázat részletes feltételeit, adatokat stb. megoszthattak egymással és így a közbeszerzés nem érte el a célját, ami a legkedvezőbb ár és a legjobb műszaki tartalom az ajánlatkérő javára. Az elmondottak miatt fordult ő a felsorolt hatóságokhoz, szervekhez és a Polgármestert, mint a tulajdonos képviselőjét, a szolgálati utat pontosan betartva értesítette ezzel egyidejűleg. Arról is tájékoztatta Tóth István Tibor, hogy a Polgármester egyértelmű munkáltatói utasítását kérte arra vonatkozóan, hogy a szerződés aláírásával mit tegyen ő, mint az egyik ajánlatkérő. Azt tudni kell, hogy az ajánlatot a trolikra az Önkormányzat és a Közlekedési Társaság együtt kérte, ily módon hárman írják alá a szerződést: a nyertes, a Polgármester és a Közlekedési Társaság. Ezért kérte a munkáltatói utasítást. Mindezek mellett tájékoztatta személyét, mint a Bizottság elnökét. Az SZKT-nál általános vizsgálatot folytatnak, mely feladattal ügyvédi irodát és könyvvizsgálót is megbíztak. Határozat szintjén azért hozta a Bizottság elé ezt az ügyet, mert az SZMSZ szerint és a megbízási szerződések szerint a Bizottság tudja utasítani az egyes szakértőket, akiknek megbízása van valamely céghez, valamely vizsgálatra, hogy konkrétan milyen vizsgálatot folytasson. Arról szeretne ma határozatot hozni, hogy az Imre és Társai Ügyvédiroda, illetve a Regalé Accont ezek a megbízottak az vizsgálatot az SZKT-nál konkrétan ezzel folytassák vagy végezzék az elkövetkezendő időszakban. Dr. Szentgyörgyi Pál: Kérdése, hogy pontosan most mit fognak „csinálni” ezzel kapcsolatban? Dr. Gyimesi László: Az SZKT-nál fellelhető dokumentáció… Nagy Sándor: Vizsgálják meg a LANTA és az Ikarus között összefonódást az SZKT-nál. Dr. Gyimesi László: Nem az SZKT-nál. Nyilván a vizsgálat szempontjából most az az érdekes, hogy azok az iratok, amelyek az SZKT-nál megvannak erre az ügyre vonatkozóan azokba ők nyerjenek betekintést. Nagy Sándor: Elmondja, hogy ezt a vizsgálatot meg fogja szavazni, ha azt feltételezik, hogy két külső partner játszott össze, akkor azt hogyan tudják az SZKT-n belül vizsgálni, véleménye szerint ez fogalmilag problémás. Dr. Gyimesi László: Nem azt kell vizsgálni, nyilván az SZKT-nál van ezeknek az eljárásoknak egy szép nagy aktája, a műszaki tartalmaktól kezdve az ajánlatokon át ilyenolyan paraméterekről szóló dokumentumok ezeket. Az SZKT-nál tudják ezek a szakértők, megbízottak fellelni és ezeket ők csak ott tudják bekérni. A Bizottság határozata arra vonatkozik, hogy sorrendben ezzel az üggyel kezdjenek. Az, hogy az SZKT körén kívül eső
5 módon milyen dokumentumok vannak és abból ők mit tudnak beszerezni az ettől független. A cégiratok nyilvánosak, ehhez nyilván nem kell az SZKT-hoz menniük. Póda Jenő: Nem azt kell vizsgálni, hogy ott kint a két szereplő között mi történt vagy mi nem. Ezt az ügyet konzorcium intézi, mint megtudták, kérdés, hogy hogyan érzékelték azt a helyzetet, ami most kiderült? Nagy Sándor: Ez nem olyan helyzet, amit érzékelni kellett volna. Dr. Szentgyörgyi Pál: Legyen logikus a dolog, az SZKT-nál nyomozó emberek a Városházára is kiterjedő vizsgálatot végezhetnek? Póda Jenő: Igen, mert ennek a projektnek a teljes terjedelmére biztosítani kellene ezt a lehetőséget. Kérdés az, hogy lehet-e ennek valamilyen írásos nyoma vagy bármi egyéb, hogy ezt valaki mégis érzékelte, született-e valami feljegyzés. Ha egyesek szerint ezt nem lehet érzékelni, akkor kérdés, hogy mi a feladata egy bíráló bizottságnak, ha ilyen nyilvánvaló és kézenfekvő dolgokra nem gondolnak? Az egész ügyet körbejárni véleménye szerint indokolt, nem az a kérdés, hogy kint ügyeskedtek-e vagy sem, anélkül, hogy prejudikálna, de ez egy olyan nyilvánvaló és kézenfekvő gondolat, amelyhez nem kell nagy fantázia és belemagyarázás, hogy az ember ezt alaposan végiggondolja. Akiknek a kezén ez az ügy átment, és akik döntéshozatalig elvitték ezt az ügyet és aláírásra javasolták különböző mértékben, bizonyos felelősségük kell, hogy legyen, hogy a Város érdekeit megjelenítsék az érdekek képviselete ebben kettős a minél alacsonyabb ár és a minél jobb műszaki tartalom és az egész közbeszerzési eljárás azt szolgálja, hogy egy tiszta, átlátható versenyhelyzet keretében idáig el lehessen jutni. Ha a kartell gyanú ennyire nyilvánvaló… Nagy Sándor: Kéri, tisztázzák, hogy ez nem „nyilvánvaló”, bár már többedszer hangzik el. Póda Jenő: A gyanú nyilvánvaló. Nagy Sándor: A közbeszerzési eljárásban nem kötelesek azt vizsgálni, hogy a múltban - ugye a beadás pillanatában nem állt fenn az, amit az Elnök Úr mondott - kinek milye volt a másik cégben, egyébként magát a tulajdonosi kört sem kötelesek vizsgálni. Póda Jenő: De lehetséges. Nagy Sándor: Lehetséges, de ezen az alapon annyi mindent lehetne vizsgálni. Nagyon fontos az, hogy a bíráló bizottság nem nyomozó szervezet. Egyébként, ha lenne közös tulajdonosa a két cégnek az sem lenne kizáró ok, itt a közbeszerzési eljárás szempontjából kellene vizsgálni az egész ügyet, - még ha van közös tulajdonosa a cégeknek, akkor sem zárhatják ki az eljárásból. Az eljárás bonyolítás technikájához hozzátartozik, hogy nyilván elsősorban azt vizsgálják, hogy első körben kizárható-e valamilyen jogi hiányosság vagy műszaki hiányosság miatt valaki. Kevés dolgot szerettek volna, mint gyorsan trolit venni, de ennek ellenére két eljárást zártak le eredménytelenül és nem azért zárták eredménytelenül, mert nem szerettek volna trolit venni, hanem mert a pályázók képtelenek voltak normális ajánlatok összerakni és a szakértők azt mondták, hogy ezt szabályosan nem lehet befogadni. Helyesnek tartja azt, ha a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja az ügyet, - mivel tipikusan versenyhivatali történet, - őneki van joga elmenni, lefoglalni iratokat a potenciálisan kartellező cégek irodáiba, ami bizonyíthat egy ilyen összejátszást, ez messze meghaladja akár az NFÜ-vel, EKKE-vel megerősített bíráló bizottságnak a lehetőségeit.
6
Póda Jenő: Nem haladja meg. Itt Képviselő Úr hosszasan érvelt és magyarázta meg azt, hogy miért nem lehet a Város érdekeit hatékonyabban képviselni. Nagy Sándor: Azt magyarázta el, hogy az eljárásban mit lehet érvényesíteni. Póda Jenő: Azt nem vitatja, hogy az eljárásban mit lehet érvényesíteni, de az, hogy egy eredményes közbeszerzés végig menjen és a Város érdekeinek megfelelő eredmény árban és műszaki tartalomban megszülessen, az nagyon sok mindenen múlik. Ennek egy része kimondottan a hatósági eljárás és a jogszabályoknak a szálkázása és vannak más lehetőségek és eszközök, hogyha igazán érdeket akar valaki képviselni és érvényesíteni ugyan olyan jogszerűek, és nem túl sok energiába kerülnek. Ez ugyan olyan mintha egy hárommillió forintos, magántulajdonba lévő kft. vezetője vagy tulajdonosa tudja ezt az érdeket, és hogy mi az ő feladata és a város képviseletében eljárók mindig azt magyarázzák, hogy miért nem lehet valamit megcsinálni, ahelyett, hogy azt mutatnák meg, hogy hogyan lehet egy kicsit több odafigyeléssel, egy kicsit nagyobb elkötelezettséggel. Nagy Sándor: Ezek általánosságok, Képviselő Úr nem az ügyről beszél. Póda Jenő: Megerősíti, hogy az ügyről beszél. Nagy Sándor: Kéri, Képviselő Úr mutasson rá arra, hogy a bíráló bizottság mit tudott volna tenni ebben az ügyben? Póda Jenő: Azt el tudta volna mondani, ami most kiderül. Nagy Sándor: Visszakérdez: „Mit mondtam el?” Elmondta azt, hogy a bíráló bizottság egyrészt nem kell, hogy vizsgálja. Kérdése, hogy hol határozza meg annak a körét, hogy mit vizsgál egy ilyen esetben? Vaskos dokumentáció kötegeket kérnek be és néznek át a szakértők, milyen kötegeket kérjenek még be? Dr. Gyimesi László: Cégkivonatot. Nagy Sándor: A cégkivonatból automatikusan ez nem jön, mert ha egy aktuálisat kérnek, akkor a cégkivonatból Elnök Úr is megmondta a beadás napján ez nem derül ki. Köteles 10 évre visszamenőleg megnézni a cégkivonatokat? Dr. Gyimesi László: Jelen esetben elég lett volna egy héttel korábbi. Nagy Sándor: Kérdése, hogy miért? mert ha közös tulajdonosa van önmagában az sem kizáró ok. Póda Jenő: Kérdése, hogy Képviselő Urat legalább elgondolkodtatta volna? Nagy Sándor: Igen, de akkor sem tud csinálni semmit. Dr. Szentgyörgyi Pál: Egy biztos konkrétum van, a szerződés alá van írva mind az Önkormányzat, mind a cég részéről. Az ügyvezető igazgató is aláírta, mert tisztában volt azzal, hogy milyen felelősséget húz magára abban az esetben, ha egy feltételezés alapján eláll a szerződéstől vagy nem hajlandó aláírni a szerződést, ez joggal való visszaélés is lehet és
7 károkozás is lehet ennek elég nagy a következménye, nemcsak erre az egy beszerzésre, hanem az egész elektronikus tömegközlekedési projektre. Az igazgató azzal győzte meg magát, hogy ő is megtalálta a felmondásra vonatkozó szerződéses pontokat, amelyben szerepel, hogy ha nem teljesít, ha csődbe megy, ha korrupt módszerekkel jutott a szerződéshez, illetve megbízáshoz vagy pedig csalárd módszereket alkalmazott. Ezek kiderítése a következő időszaknak a feladata, amelyre vannak hatóságok. Ezek a hatóságok azok, ahová a feljelentés elment az ügyvezető igazgató részéről. Az NFÜ máris küldött egy levelet, amelyben arról tájékoztat, hogy szabálytalansági vizsgálatot indított el. Ennek nagyon örül, hozzanak ide külső embereket, akik nem a Fidesz vagy az MSZP által kiválasztott emberek, akiknek vagy a politikai vagy a szakmai hovatartozását vagy szakszerűségét, felkészültségét nem lehet megkérdőjelezni vagy politikai szempontból nem lehet bombázni. Ugyanígy elképzelhető, hogy reagálni fog a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelynek tudomása szerint arra már lehetősége nincsen, hogy felfüggessze a szerződést, mert alá van írva, másrészt pedig kifutott abból az időből, amikor joga lett volna felfüggeszteni a szerződést, de ettől függetlenül még ő is indíthat vizsgálatot, bekérhet dolgokat. Amik a kezében vannak – elkérte Solymos Alpolgármester Úrtól – azok a közbeszerzés lebonyolításával kapcsolatos nagyon fontos dokumentumok, mint említette nem „helyi emberek” közbeszereztetnek. A közbeszerzési bizottság összetétele az NFÜ által és a jogszabályokban is előírt összetételnek megfelelően működött. Minden egyes lépését a közbeszerzési bíráló bizottságnak ellenőrzik, ez a levél például arról szól, hogy szeptember 10-én a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. és az EKKE elvégezte a tárgyi tényekre vonatkozó tenderdokumentáció minőségbiztosítását és megállapítja, hogy a tenderdokumentáció,- tehát a kiírás, amely alapján pályázni fognak a cégek - minősége elfogadható, jogszabályoknak megfelel, ez alapján a tárgyi közbeszerzési eljárás megindítható. Ez tulajdonképpen arra vonatkozó minősítés, hogy jól van összeállítva a műszaki dokumentáció, jól vannak meghatározva azok a feltételek, amelyek alapján részt lehet venni. Milyen referenciával, pénzügyi háttérrel kell rendelkezni, milyen alkalmassági feltételek vannak stb. tehát ezzel a dologgal a kiíráskor rendben voltak. A bejövő dokumentumokat, pályázatokat, szintén ellenőrzi az NFÜ EKKE osztálya, amely november 17-én vette át a beérkezett ajánlatok egyegy teljes körű másolati példányát, majd december 17-én nyilatkozott Dr. Szili Péter megbízott osztályvezető aláírásával a szabályossági szakértői jelentés elküldéséről. Ez a szabályossági szakértői jelentés arról szól, hogy a beérkezett pályázatok megfelelnek-e a kiírásnak, a hiánypótlások hogyan történtek meg, a dokumentumok alapján ki kell-e valakit zárni, érvényes, nem érvényes stb. Ez egy négy oldalas szakértői levél, amelynek a vége a „következtetések, javaslatok,” azt írja, hogy „Az eljárás lefolytatására a Kbt.-vel összhangban került sor.” Ez a következtetése ennek az anyagnak. Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy mit tehetett volna még a bizottság annak érdekében, hogy még precízebb legyen és kiszűrjön mindenféle összejátszást és egyebeket. Azt tudni kell, hogy ez egy eléggé szűk piac, ahol ilyen jellegű trolikat le tudnak szállítani és ez nem sorozatgyártásos termék, hanem megrendelésre gyártják, kevesen állnak rá erre a tevékenységre, termékre. Egy cég ezt igazából nem is tudja teljesíteni csak konzorciumban, alvállalkozókkal és nem tudják egy év alatt teljesíteni csak több év alatt. Itt elég kényes ajánlattételi szakasz van, mert az első fordulóban forintban kérték az ajánlatot, de látszott az, hogy benne volt a nagyfokú bizonytalanság a szállító részéről. A második, harmadik szakasz már euróban folyt. Az NFÜ jóváhagyta, hogy ezek a közlekedési tenderek euróban történjenek kihirdetésre, hogy a szállítók, amelyek feltételezhetően elsősorban, külföldiek lettek volna vagy pedig külföldi alapanyagokat, beszállítókat alkalmaznak – tehát a beszerzésük import termékek – ne azt kalkulálják az árban elsősorban, hogy hogyan fog mozogni a forint – euró árfolyama, ezért euróban történtek a pályázati kiírások. Ez persze az Önkormányzatnak kockázat, mert hiába tudják előre, hogy mennyi az euróba kifizetendő ár,
8 ha a kifizetés időpontjában éppen az euró árfolyam viszont teljesen beláthatatlan, ami azt jelenti, hogy egy ország csődbemenetele esetén, akár 320 forintos euróval is kalkulálhatnak és akkor nem biztos, hogy ez a pénz a rendelkezésünkre fog állni, tehát van egyfajta bizonytalansága ennek a dolognak. A közbeszerzések eljárási rendjei évközben többször változtak, először volt olyan változtatás, hogy ha csak egyetlen egy pályázat érkezik be, akkor nem lehet eredményt hirdetni, új közbeszerzési eljárást kell hirdetni. Abban az esetben, ha több pályázat érkezik be, de csak egy érvényes a többi nem, akkor hasonlóképpen nem lehet eredményt hirdetni, viszont ha még egyszer megismétlik a közbeszerzést és csak egy pályázat érkezik be, akkor lehet eredményt hirdethetni. Ezzel többen visszaéltek közbeszerzéseknél, mert voltak olyan pályázók, akik benyújtották a pályázatukat, és ha úgy látták, hogy nem nyernek vagy nem tudnak a nyertessel -feltételezések szerint - megegyezni, akkor a hiánypótlást nem teljesítve érvénytelen ajánlatuk volt és az az egyedüli, aki egyéként nyerhetett volna azt is el kellett utasítani. Több ilyen eset fordult elő. Itt a közbeszerzés során is többször változtatták ezt az eljárást, most legutóbb elvileg az a szabály volt érvényben, amikor ezt kiírták – azóta is módosult egyébként –, hogy csak akkor lehet az egyetlen pályázót nyertesnek kijelölni, hogyha előzőleg csak az az egy pályázó volt és emiatt az érvénytelen volt, és újat írtak ki, vagy akkor lehet eredményt hirdetni, ha nem egy pályázó van, hanem több, de nemcsak egy érvényes ajánlat van. Ebben az esetben most - érdekes esetben - mind a kettő érvényes ajánlat volt, a közbeszerzés azt nem zárja ki, hogy ugyanaz a tulajdoni kör más-más gazdasági társaság nevében beadja esetleg ugyanazt az ajánlatot másmás árral. Nem zárja ki, tehát párhuzamosan lehet. Az, hogy most éppen mi játszódott le és mi volt a résztvevők érdeke az csak feltételezésekre épül, hiszen ők, akár össze is költözhettek volna és egy ajánlatot is beadhattak volna és azt az egy ajánlatot eredményesnek lehetett volna hirdetni, ha egyéb feltételeknek ugyanúgy megfelel mint ahogy ez a kettő is megfelelt, tehát nem zárható ki, tehát egy tulajdonosi körrel egy pályázatot is beadhattak volna. Nagy Sándor: Szentgyörgyi Képviselő Úr nem jól mondta, - helyesbít, - itt az volt már a szabály, hogy ha csak egy ajánlat van és az érvényes, akkor az kihirdethető győztesnek. Dr. Szentgyörgyi Pál: Volt egy veszélye a mostani közbeszerzési eljárásnak, hogyha kettőt adnak be – még ha össze is játszanak – a másik alkalmatlan, akkor abban az esetben már az a szabály él, hogy két pályázat érkezett, de csak egy érvényes, akkor azt az egyet nem lehet érvényesnek kihirdetni, tehát ezek úgy mutyiztak, hogy veszélyeztették a saját maguk közbeszerzését is. Dr. Mózes Ervin: Ha mutyiztak. Dr. Szentgyörgyi Pál: Ha mutyiztak, - kifigurázva a dolgot -, tehát úgy mutyiztak, hogy saját maguk pozícióját is veszélyeztetik. Miközben akár az első pillanattól kezdve összeállhattak volna és egy pályázatot adhattak volna be. Persze lehet, hogy más gondolat volt bennük, hogy azért adtak be két érvényes pályázatot, mert elképzelhető, hogy van egy harmadik, aki esetleg náluk is jobb és ebben az esetben visszalép a kettő. Nagy Sándor: Ebből viszont következik az, hogy nem volt nekik bennfentes információjuk. Dr. Szentgyörgyi Pál: Ilyen logika alapján gondolkoznak a befektetők és nem biztos, hogy az alapján a logika alapján, amit Önök feltételeznek és az alapján a logika alapján, amit Önök szerint a bíráló bizottságnak tudnia, észlelnie kellett volna. Az a helyzet, hogy „az a bizottság nagyon szeretne előre olyan okos lenni, mint az anyósom utólag”.
9 Dr. Mózes Ervin: A döntés dátum szerint december 8-i, amikor a bíráló bizottság javaslatára a döntéshozó Polgármester meghozta a döntést az eredményes ajánlatról. Lényeges, hogy a támogatási szerződés esetében is határidőt írtak elő, tehát 30 napon belül alá kell írni a döntés kihirdetése után a szerződést. A december 8-át követően, december 17-én az NFÜ úgynevezett szabályossági jelentés adott ki, amely teljes egészben azt vezeti le, hogy közbeszerzési szempontból az eljárás rendben van. Mindezt azért mondja el, mert elhangzott az, hogy pillanatnyilag van egy aláírt szerződés, és ha a Bizottságnak vagy más vizsgálónak kételye támad az ügy előzményét érintően, akkor nyilván elsőként arra mutat rá, hogy akkor a felek miért írták alá és van-e felelőssége a két aláírónak abban, hogy miért írták alá, ha valami gyanú felmerült. Szeretné elmondani, hogy a közbeszerzési szabályok, a pályázati szabályok, a támogatási szerződés stb., kötelezővé teszik az aláírást mindez azért történt meg az utolsó napon, pénteken. Azzal szeretné megnyugtatni a Bizottságot és mindenkit, aki a későbbiekben ezzel az üggyel foglalkozik, hogy maga a szerződés, amelyet aláírtak felsorolja a felmondási okok között a „csalárd módszerrel” megrendeléshez jut valaki, tehát veszteség nélkül ki tudnak lépni. Póda Jenő: Hála Istennek. Dr. Gyimesi László: Azért, hogy az esetleges félreértéseket tisztázzák, elmondja, hogy saját maga tisztában van azzal, hogy aláírási kötelezettség a Polgármester részéről, az SZKT részéről fennállt és ennek eleget is tettek. Ezt senki nem vitatja, az aggályok nem is ekörben merültek fel, hanem ettől függetlenül. Dr. Mózes Ervin: Mindezt azért rögzíti, mert ez azonnal egy következő lépés lehet abban a gondolatmenetben, ahogy látja ezt az ügyet. Tényszerűen helyes volt, amit Elnök Úr említett, hogy az SZKT igazgatója munkáltatói utasítást kért az aláírásra, de munkáltatói utasítást nem kapott. Tehát nem munkáltatói utasításra írta alá a levelet. Látta, ismeri a tartalmát ez nem munkáltatói utasítás volt, hanem egy tényfeltárás volt, de arra nézve, hogy az igazgató aláírja vagy ne írja alá a szerződést arra utasítást nem kapott, ennek ellenére aláírta. A vizsgálat indításával kapcsolatban elmondja, hogy az iratok teljes körűen nem lelhetők fel az SZKT-nál, anyagok lehetnek a Pólus Kft.-nél és a Polgármesteri Hivatalban. Nagy Sándor: A teljes értékű dokumentáció a Pólus Kft.-nél van, ehhez nyersanyagot adott az SZKT, lényegében a műszaki specifikációt, a műszaki előírásokat az SZKT állítja elő, mert erre külön szakmai kapacitás a Pólus Kft.-nél nincs. Tudomása szerint ennek ellenőrzése történt egy külső szakértővel is, illetve a jogi részeket megnézte az EKKE, a műszaki leírást a KIKSZ, de ez összefogva, egységesen a Pólus Kft.-nél található meg. Dr. Mózes Ervin: Elmondja, hogy a mondandójának a lényege az, hogy a vizsgálatot ebben az irodában is elvégezhetnék, csak az iratokat kell három helyről begyűjteni. Nagy Sándor: A rendszer úgy áll össze, hogy a Pólus Kft. hozza be a dokumentációkat, itt a Hivatalban ülésezett a Bizottság, de abból az anyagból dolgoztak, amit a Pólus állított össze. Póda Jenő: Összefoglalva és bizonyos többlet részleteket is megismerve ez az ügy sem különbözik oly sok ismert ügytől, ami az elmúlt években zajlott. Azt állítják, hogy minden abszolút jogszerű volt, átlátható és szabályos, de továbbra is az az érzése, hogy nem a Város érdekének megfelelő az eljárás, nem a Város érdekének megfelelő nyílt és versenyhelyzetben kiválasztott beszerző, akivel a szerződés alá lett írva. Hála Istennek, hogy benne van a
10 szerződésben ez a felmondási lehetőség, melyet egyáltalán nem kíván, mert a városnak ez egyáltalán nem jó, a városnak az az érdeke, hogy a lehető leghamarabb azokon a vonalakon a trolik közlekedjenek, de a városnak az is érdeke, hogy egy valódi versenyhelyzetben és ne egy jogi, eljárási bűvészkedéssel szimulált versenyhelyzetben alakuljon ki az ár és a műszaki tartalom. Erről az utóbbiról egyáltalán nincs meggyőződve, sőt ez a mostani rövid összefoglaló, amelyet hallott még tovább erősítette benne azt az érzést, hogy mi lehet ennek a mélye. Javasolja, hogy a vizsgálatot folytassák le, és majd meglátják, hogy mi a vége, ha más nem annyi hatása vagy tanulsága mindenképpen lesz ennek, hogy a későbbiekben talán kevesebb ilyen ügy lesz, ha egyáltalán persze történt valami, amit nem tud biztosan, ezek csak érzések. Nagy Sándor: Úgy gondolja, hogy az adott jogszabályi környezet alapján miszerint hogyha egy ajánlattevő van és érvényes ajánlatot tesz, akkor az kihirdethető győztesnek. Nem érzi önmagában megalapozottnak sem azt, hogy mi volt az értelme annak, hogy két cég külön ajánlatot ad be és ők összejátszanak. Ebben nem látja a logikát, ráadásul úgy, hogy az valóban kockázatot jelent, ha kettő ajánlatot adnak be, de közben összejátszanak, mert elég egy formai hibát ejteni, egy rosszul beadott, nem hiányt pótolható dokumentumot és kizárják az egyik részt vevőt és akkor vége a történetnek. Ez nem javítja az ajánlattevők helyzetét, hanem rontja. Mindezekből nem látja, hogy hogyan keletkezik ezekből árfelhajtó hatás, mert ebből a történetből azt kellene leszűrniük, hogy amiatt, hogy az aki egyébként egy az kettőként pályázott, ezért drágább lett a troli. Póda Jenő: Kérdése, hogy Képviselő Úr komolyan mondja, hogy nem látja, hogy hogyan keletkezett árfelhajtó hatás lehetősége? Nagy Sándor: Ha az ajánlattevő egyedül adja be ajánlatát, akkor ugyan ilyen drágán adhatta volna be. Póda Jenő: Elmondja Képviselő Úrnak, hogy hol van az árfelhajtó hatás: mindannyian szubjektíven nézzük a világot, gondolja a bíráló bizottság tagjai is. Abban a hitben voltak, hogy itt van két független ajánlat. Abban a hitben voltak, mert ha egy valakiben kétely lett volna, akkor nem most ülnének itt, hanem egy vagy két hónappal ezelőtt valamelyik felelős személy ezekhez a fórumokhoz fordult volna, amelyekhez most az SZKT igazgatója fordult. Ott ült öt ártatlan és egyébként a jogot hihetetlen mélységben ismerő személy, de egy fél lépést túl nem terjeszkedtek a jogszabály határain, persze ne is tegyék, de még annyiban sem, hogy amit a jog nem tilt, azt lehet, tehát a kötelességen túl megnéztek volna ezt-azt. Ott ültek, és abban a hitben vettek maguk elé papírt, hogy két cég, két külön érdekeltség, két árajánlatot adott az egyik ennyi a másik egy kicsit kevesebb vagy több, tehát ez nagyjából belőtte a piacot, mert van két jó ajánlat, amelyek formailag kifogástalanok. Ez már egy valódi verseny helyzet, hiszen az egyik ajánlat versenyez a másikkal, persze ugyanaz a kettő ez nyilvánvalóan látszik, és akkor van egy ajánlat meg van egy kicsit jobb, tehát válasszuk a kicsit jobbat, és akkor rendben vagyunk, de ez nem piaci ár. Dr. Szentgyörgyi Pál: Arra miért nincs magyarázat, hogy miért nem volt egy harmadik, negyedik és egy ötödik pályázó? Póda Jenő: Erre nem tud magyarázatot adni, mert olyan mélységben nem ismeri az ügyet. Lehetett volna, de nem jött. Dr. Szentgyörgyi Pál: Az első kettőben sem jött.
11
Nagy Sándor: Van piaci információjuk, melyről Csanádi Zoltán is nyilatkozatott. Az az információ a rendelkezésükre állt, hogy 220-240 millió forintra konvertálható árakon vettek trolikat mostanában és összehasonlíthatót kell nézni, olyat ahol, az önjáróhatóság biztosítva van, a rozsdamentes acél szerkezet, amely jelentős tétele az árnak az előírás volt, azokban a közbeszerzésekben. Tehát, ez az információ rendelkezésre állt, a nagyságrendet be tudták lőni. Arra egyébként nem kaptak választ, hogy hol van az árfelhajtó hatás, csak az hangzott el, hogy a bíráló bizottság tagjainak valamit észre kellett volna vennie, de ő hogyan hajtotta fel az árat, arra nem kaptak magyarázatot, mitől lett Póda Úr megítélése szerint drágább ez a troli? Póda Jenő: Attól, hogy elhitték, hogy ez a piaci ár. Nagy Sándor: Tegyük fel, hogy egy ajánlatot ad be az ajánlattevő és egyébként szabályos az ajánlata mit kellett volna tennie a bizottságnak? Dr. Szentgyörgyi Pál: Még csak el sem hajthatták volna. Mi történt volna, ha összenőnek és egyben adják be ezen az áron a pályázatukat? Mit lehetett volna tenni? Nagy Sándor: Kizárják, mert egyedül volt? Póda Jenő: Például. Dr. Szentgyörgyi Pál: Tessék törvényt módosítani, mert nem ad rá lehetőséget. Menjenek a Parlamentbe és módosítsák a Közbeszerzési Törvényt. Nagy Sándor: A Közbeszerzési Törvényt most olyan irányba módosították, hogy ilyen szempontból pont egyszerűsítették, tehát bármikor el lehet fogadni. Póda Jenő: Túl sok bennfentes szereplő van ebben a történetben, az itt a probléma. Dr. Szentgyörgyi Pál: Javasolja, hogy beszéljék meg ezt a bennfentes dolgot is, mert azt biztos, hogy elő fogják hozni, hogy valaki információ birtokában van. Ebben a troli közbeszerzésben csak az nem volt információ birtokában, aki nem akart. A Közgyűlés nyilvánosan elfogadta a beruházási alapokat, mindenki tudta, hogy mennyi pénz van rá, sőt arról is döntött a Közgyűlés, hogy átcsoportosítanak tízről tizenötre a trolibusz beszerzésnél. Mindenki tudta, hogy a városnak troli beszerzésre van szüksége, mert bővített, épített vonalat, nyilván ezt nem a régi gépjárművekkel akarják kiszolgálni, hanem bővíteni szeretnék a kapacitást is. Tehát, ha valaki arra volt kíváncsi, hogy mennyi pénze van az Önkormányzatnak az annyira transzparens dolog a beruházási alapokmányok alapján, hogy azt mindenki tudhatta, hogy mennyi pénzzel kell kalkulálni, azokon felül nem szabad árat adni, mert akkor eredménytelen az eljárás – ez a pénz kérdése. A másik a műszaki tartalom, mit akar a város, milyen műszaki tartalmat? Ez a harmadik pályázati kiírás, a műszaki tartalom minimálisan változott. Most a harmadik alkalomnál azért változott a műszaki kiírás, mert az SZKT-nál rájöttek arra, hogy milyen jó lenne megoldani azt a problémát, hogy áramkimaradás esetén a troli ne álljon az utca közepén, hanem el tudjon menni, saját önálló képességének megfelelően még öt kilométert a remizbe, így emiatt nem alakul ki forgalmi dugó a városban - ennyi műszaki változtatás volt. Aki a korábbi pályázatokat megvette annak az alvállalkozója, annak az embere, aki most itt dolgozik, azután meg amott dolgozik, aki műszaki ember érdeklődött troli kérdésben Szeged közbeszerzési
12 ügyében annak az összes műszaki tartalmat eddig ismernie kellett, semmiféle bennfentes információhoz senki nem juthatott hozzá, az új kiírásban egyetlen egy elem változott: az önjáróképesség. Ha az bennfentes információ, hogy az előző pályázatból már tudta, hogy milyen műszaki tartalommal írták ki előbb és azt is tudta, hogy nem sokat fognak változtatni, akkor azt kell mondja, hogy igen, az egész szakma bennfentes információval rendelkezett és ennek alapján tehettetek volna jobbnál jobb ajánlatokat és szerepelhetett volna többnél több cég és nem jelentkeztek. Nagy Sándor: Két évvel ezelőtt, amikor elindult ez az egész projekt, akkor feladatul adta, hogy e-mail-ben vagy egyéb módon keressék meg az nyugat-európai gyártókat, kiállításokon jelezzék a gyártók felé, hogy lesz a szegedi troli tender. Két jelentős troli gyártó van, de nem akarnak Kelet-Európába pályázni. Soha egyetlen egy kelet-európai országba sem pályáztak. Póda Jenő: Miért? Nagy Sándor: Sokkal drágábbak ennél. Kérdése, hogy miért tud a Skoda Nyugat-Európában trolit eladni? Azért, mert az ott is elmegy, megállapodik a helyi kaszni gyártó céggel, mint nálunk ezek szerint ugye az Ikarusszal és ott alá tud menni a nyugat-európai árnak. Dr. Gyimesi László: Véleménye szerint kellően körbejárta a Bizottság a témát, megismétli a bizottsági ülés elején javasolt határozati javaslat tartalmát: Az SZKT-nál folyó vizsgálat vonatkozásában az Imre és Társai Ügyvédi Irodát utasítja a Bizottság, hogy a vizsgálatát konkrétan most ezzel folytassa vagy kezdje. Dr. Szentgyörgyi Pál: Az SZKT-nál fellelhető dokumentumok alapján? Póda Jenő: Nem, nem. Épp az, hogy ez az ügy jól láthatóan túl nyúlik az SZKT keretein minden szempontból. Ennek az ügynek a vizsgálatáról pont azért szükséges külön határozatot hozni, mert meghaladja az SZKT kereteit, ha az SZKT-n belül lenne, akkor nem kellene vele külön foglalkozni, mert ahhoz most is megvan a jogosultság, tehát bevonva a Városházát, a Pólust stb. mindent, ahol ezzel kapcsolatban papír, tapasztalat, információ van. Tehát magának a projektnek a konkrét célvizsgálatát azt meg nem haladó, de szükséges terjedelemben és kitekintéssel végezze el, kimondottan célvizsgálat keretein belül. Ezt indítványozza. Zeleiné Dr. Vanger Márta: Ha ez önálló határozat lesz erre az egy ügyre, akkor végig kellene menni az ellenőrzési programelemeken, amiket ilyenkor a bizottság jóvá szokott hagyni. Dr. Gyimesi László: Célvizsgálat lesz. Tartalma ennek a projektnek a megnevezése. Ami szükséges irat azt szerezheti be a megbízott. Zeleiné Dr. Vanger Márta: A felsorolt három helyszínen? Póda Jenő: Nem tudják, hogy hány helyszínen, nem kell ezt előre. Dr. Gyimesi László: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, az SZKT és a Pólus Kft. Póda Jenő: Kérdése, biztosan tudják, hogy csak ez a három helyszín? Zeleiné Dr. Vanger Márta: Itt egyedül az Imre és Társai Ügyvédi Iroda kap megbízás?
13
Dr. Gyimesi László: Igen. Zeleiné Dr. Vanger Márta: Kérdése, hogy a megbízott kap-e díjazást? Dr. Gyimesi László: Véleménye szerint indokolatlan. Zeleiné Dr. Vanger Márta: Véleménye szerint nem szükséges kiegészíteni az Imre és Társai Ügyvédi Iroda megbízási szerződését. Dr. Gyimesi László: Kérdezi Főjegyző Úr véleményét. Dr. Mózes Ervin: Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a munka nem bővül lényegesen az eredeti megbízáshoz képest és a megbízás díja sem, akkor a programja bővül valamilyen célvizsgálati ponttal, amelyet most körvonalaznak és onnantól kezdve ez a dolog megy, tehát nem a megbízással bővül, hanem annak szakmai tartalmával. Dr. Gyimesi László: Ezek alapján a programot módosítják így. Zeleiné Dr. Vanger Márta: Akkor kap egy külön határozatot - a korábbiak mintájára - erre az egy ügyre. Dr. Gyimesi László: Kéri a Bizottság tagjait, hogy aki mindezzel, így egyetért kézfeltartással jelezze! A Bizottság 6 fővel egyhangúlag az alábbi határozatot hozza: 2846-3/2011.(I.10.) GPÁIB. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottsága megvitatta a vizsgálat indítása napirendi pontot és az alábbi határozatot hozza: 1. A Bizottság a 91546-12/2010. (XII.20.) GPÁIB sz. határozatával a 2002. november 1. utáni időszakra vonatkozóan vizsgálatot indított a Szegedi Közlekedési Kft-nél, melyet az alábbi célvizsgálat azonnali megkezdésével egészít ki: Elektromos nagyprojekt részét képező trolibusz beszerzés folyamatának vizsgálata. Ellenőrzés típusa: szabályszerűségi-, gazdaságossági-, célszerűségi ellenőrzés Ellenőrzési program tartalma: • Hatályos jogszabályok és a belső előírások érvényesülése; • Rendszerek szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség szerinti ellenőrzése; • A gazdaságosság vizsgálata az Áht. 91. § (1) bekezdés a) pontja szerint; • Ellenőrzött szerv megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Közlekedési Társaság, Szeged Pólus Nonprofit Kft.
14 • • • • • • • •
Ellenőrzést végző szerv: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, illetve felhatalmazása alapján a Közgyűlés Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottsága; Ellenőrzés tárgya: célvizsgálat Ellenőrzés célja: megállapítani, hogy a közbeszerzési eljárás folyamata a jogszabályoknak megfelelően történt-e, sérült-e az Önkormányzat érdeke. Ellenőrzendő időszak: a közbeszerzés előkészítésétől a szerződéskötésig terjedő időszak; Ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazás: Ötv., Gt., Közbeszerzési törvény, Közgyűlés SZMSZ-e, a GPÁIB határozata; Ellenőrzés módszerei: a helyszínen, illetve adatbekérés útján (szóban vagy írásban), a szükséges dokumentációk és belső szabályzatok értékelésével történik, Ellenőrök, szakértők megnevezése: Imre és Társai Ügyvédi Iroda Ellenőrzés tervezett időtartama: 3 hónap
2.) A Bizottság megállapítja, hogy az 1. pont szerinti vizsgálati tevékenység elvégzése nem teszi szükségessé az Önkormányzat (megbízó) és az Imre és Társai Ügyvédi Iroda (megbízott) között 2010. december 27-én létrejött szerződés módosítását. 3.) A Bizottság felkéri a Polgármestert, hogy a célvizsgálattal érintetteket értesítse a vizsgálattal tényéről és a szakértő megnevezéséről. A vizsgálat időtartama 3 hónap, mely a bizottság döntése alapján meghosszabbítható. 4.) A Bizottság felkéri a Polgármestert, hogy utasítsa a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján, mint a munkáltatói jogok gyakorlója, a vizsgálattal érintett társaságok ügyvezetőjét, vezérigazgatóját, továbbá az Ötv.-ben biztosított hivatal irányítási jogköre alapján a Polgármesteri Hivatal vezetőjét, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság által meghatalmazott szakértő tevékenységét segítsék elő, ennek keretében a szakértő kezdeményezésére, a szakértőtől átvett vizsgálati programban szereplő vizsgálattal érintett üggyel kapcsolatosan: a. biztosítsanak betekintést a dokumentumokba; b. biztosítsanak költségmentes másolatot a kért dokumentumokról; c. szükség esetén, tényállás tisztázása érdekében, mint a társaság/intézmény képviseletére jogosult személy álljon a szakértő rendelkezésére. Az a. – b. pont esetében a kért adatokat, információkat, dokumentumokat és okiratmásolatokat haladéktalanul, de legkésőbb az igényléstől számított 5 munkanapon belül kell a vizsgálatot végző rendelkezésre bocsátani. 5.) A Bizottság által felkért szakértők az ellenőrzési tevékenységüket rendeltetésszerűen kötelesek ellátni és vizsgálatuk nem akadályozhatja a társaság és a Polgármesteri Hivatal mindennapi ügymenetét. Amennyiben a társaság vezetője vagy a Polgármesteri Hivatal vezetője ettől eltérő helyzetet tapasztal, azt a Polgármesternek és a Bizottság Elnökének köteles jelezni. 6.) A felkért szakértőknek a vizsgálati jelentés tervezetét a társaság ügyvezetőjének/vezérigazgatójának, továbbá a Polgármesternek és a Polgármesteri
15 Hivatal vezetőjének 8 napos észrevételezési határidővel át kell adnia. Az érintettek véleményét a szakvéleményben szerepeltetni kell. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, az Aljegyző, a vizsgálattal érintett gazdasági társaságok vezetői, a Bizottság által felkért szakértők és a Jegyzői Iroda. Dr. Gyimesi László: Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek egyéb mondandója? Szentistványi István: Az SZKT-nál látják, hogy vannak fejlemények, kérdése, hogy a többi cégnél a kijelölt vizsgálók elindultak-e már, valami történt-e? Dr. Gyimesi László: A Polgármester Úr aláírta a megbízási szerződéseiket és a vizsgálatokat január 3-ával kezdhették el, egyelőre másról beszámolni nem tud. Szentistványi István: Tehát konkrétan a vizsgálódók még jelentkeztek? Dr. Gyimesi László: Konkrétan előterjesztést még nem kapott, nem tud olyanról beszámolni, ami a Bizottságot érintené. Szentistványi István: Felvetődött, hogy lesz egy második kör, kérdése, hogy ennek indulása mikorra várható? Dr. Gyimesi László: Véleménye szerint e hónap vége felé tudnak erről határozni. Zeleiné Dr. Vanger Márta: Az elmúlt bizottsági ülésen egy magán személy Szauter Hilda lett felkérve a Waltner Károly Otthon bizonyos szempontú vizsgálatára, amikor a fedezetet lekötötték a rendelkezésre álló keretből, akkor felmerült az a kérdés a Közgazdasági Irodán, hogy ez az 50 ezer forint járulékokkal együtt értendőe? Dr. Gyimesi László: Véleménye szerint bruttó összeget állapítottak meg. Megköszöni a jelenlévők részvételét és az ülést bezárja. k.m.f
Dr. Gyimesi László a bizottság elnöke
Meszlényiné Palotás Judit jegyzőkönyvvezető
Nagy Sándor a bizottság alelnöke
