J E G Y Z Ő K Ö N Y V

1

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 29-én, 9:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Az ülés helye:

Községháza Sajógalgóc Sajógalgóc, Táncsics u.11.

Jelen vannak:

5 képviselő-testületi tag: Bartus Jaskó Sebők Lipták Makkai

József Péter József János Jánosné

polgármester képviselő képviselő képviselő alpolgármester

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: -

az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg

-

Tibor

jegyző címzetes főjegyző

Lajosné

főelőadó

- jegyzőkönyvvezető: Pál

Bartus József polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait. Megállapította, hogy a képviselő-testület 5 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. A képviselő-testület ülését megnyitotta. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület a napirendi javaslatot egyhangú (5 igen) szavazattal elfogadta: NAPIREND : Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

1.

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

Bartus József polgármester

írásban

2.

Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

3.

A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Szuhakálló községben végzett 2012. évi tevékenységéről.


írásban

4.

A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése


írásban


írásban

2

Indítványok, javaslatok: 5.

5.1.Javaslat Vadna Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött megállapodás jóváhagyásáról.


szóban

I. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a képviselő-testület felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

Szervezeti

és

Működési

szabályzatának

Előterjesztő: Bartus József polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakat tudomásul vette és az előterjesztés alapján, egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta:

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. §(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajógalgóc községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: Sajógalgóc, Táncsics u.11. 2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott. Az önkormányzati jogok 3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot. (2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha

3

az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A képviselő-testület feladat- és hatásköre 4.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Feladat- és hatáskörök 5.§ (1) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) b.) c.) d.)

ellátása nem sérti más települések érdekeit, nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: a.) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről. b.) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról. (5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt. (6) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. A képviselő-testület működése A munkaterv 6.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata. (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: a)

valamennyi képviselő-testületi tagtól,

4

b) a képviselő-testület bizottságaitól, c) a jegyzőtől, d) a polgármester által meghatározott szervektől, e) a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) az ülések tervezett időpontját, helyét, b) a napirendek címét, előadóját, c) az előterjesztések előkészítésének határidejét, d) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia, e) a közmeghallgatás időpontját, f) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét. (4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

A képviselő-testület ülései 7.§ (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét. (2) A testületi ülés lehet: a.) b.) c.) d.) e.)

alakuló ülés; rendes ülés; rendkívüli ülés; együttes ülés; közmeghallgatás. A képviselő-testület alakuló ülése

8.§ Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről. Rendes ülés 9.§ A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával. Rendkívüli ülés 10.§ (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni. (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

5

Az ülés helye 11.§ A képviselő-testület az üléseit, a közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a községháza tanácstermében tartja, A képviselő - testületi ülés összehívása 12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapjáról (www.sajogalgoc.hu) elérhető Önkormányzati Portál menüben. Sikertelen – technikai okokra visszavezethető – kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri - a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre. Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell. (3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is. (4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. (5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: a) az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit; b) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges. (6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: a.) Sajógalgóc Községért Egyesület. (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (8) Az önkormányzati hirdetőtáblán és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendek előterjesztéseit.

Az ülések nyilvánossága 13.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem

6

nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt. (3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. (5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi. (6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. (7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. Az ülés napirendje 14.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg. (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) b.) c.) d.) e.) f.)

rendeleti döntést igénylő javaslatok, határozati döntést igénylő javaslatok, a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések beszámolók, tájékoztatók kérdések, bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.

(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző beszámol: a.) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; b.) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről; c.) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre. (5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. (6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. (7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt. Az előterjesztések rendje 15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői.

7

(2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi népszavazás és népi kezdeményezés; a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelettervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselő-testület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét. Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést. (3) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12.§-ában foglaltak szerint. (5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyat és a tényállást, b.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c.) az alternatívák indokait, d.) a határozati javaslatot, e.) az önkormányzati rendelet-tervezetét f.) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kérdés 16.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. (2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje 17.§ (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12.§ (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

8

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester: a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. A vitavezetés szabályai 18.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében. (2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó. (3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. (4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. (5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el. (6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát. (7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. (8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt. (10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. (11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

9

A döntéshozatal szabályai 19.§ (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselőtestület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja. (2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni. (3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (1a) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket. (4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók. 20.§ (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult. (2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül. A szavazás módja 21.§ (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet. (2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni. Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni. (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

10

A nyílt szavazás 22.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A névszerinti szavazás 23.§ (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött. (3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás 24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre. (3) A titkos szavazás szavazólappal történik. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete. Határozathozatal 25.§ (1) Minősített többség szükséges: a.) a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához, b.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz, c.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez, d.) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,

11

e.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához. A képviselő-testület döntései 26. § A képviselő-testület döntései: a.) önkormányzati rendeletek és b.) határozatok (normatív vagy egyedi). A határozat 27. § A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell. (3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati rendelet 28.§ (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet: a.) a polgármester b.) a képviselő; c.) a képviselő-testület bizottsága, d.) a jegyző, e.) a településen működő civil szervezet képviselője. (2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet. A képviselő-testület a.) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, b.) meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, c.) az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, d.) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre, e.) közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről. (5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság – beleértve a kisebbségi javaslatokat is – a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen. (6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

12

a.) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. b.) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái: a.) plakátokon; b.) szórólapok formájában; c.) az önkormányzat hivatalos honlapján. (7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni a.) a települési képviselőknek, b.) a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek. (8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja. (9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a a.) rendelet számát és címét, b.) kihirdetésének időpontját, c.) hatályba lépésének időpontját. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 29.§ (1) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52.§-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a.) - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés), b.) - mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítése 30.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül. (2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni. (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. Együttes ülés 31.§ (1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről, együttes ülésükön döntenek. (2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a székhely önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni, a Hivatal létrehozására megkötött megállapodásában foglaltak szerint. III. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

13

A települési képviselő 32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. (3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 1-4 §-ában foglaltak az irányadók. A képviselő díjazása 33.§ A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott. Az összeférhetetlenség 34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 5.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja. (3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni. Vagyonnyilatkozat 35.§ (1) A képviselő A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv.10/A.§-a szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság jogállása 36.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja. Állandó bizottságok 37.§ (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: a.) Ügyrendi Bizottság, b.) Szociális és Egészségügyi Bizottság (3)

a.) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. b.) A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő.

14

(4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre. (5) Az állandó bizottságok általános feladatai: a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; b.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is; c.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; d.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében; e.) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; f.) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben. (6) A bizottságok elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg. (7) A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (8) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Ideiglenes bizottság 38.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen: a.) b.) c.) d.)

esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése; egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése; társulási megállapodások előkészítése; vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. A bizottságok ülései

39.§ (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el. (4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot: a.) b.) c.) d.)

a képviselő-testület határozatára; a polgármester indítványára; a jegyző indítványára; a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.

15

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (6) A bizottság - a polgármester által felfüggesztett – döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre. (7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. V. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A polgármester 40.§ (1) Sajógalgóc község polgármestere a megbízatását főállásban látja el. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt. (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A polgármester feladatai 41.§ (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.)

a község fejlődésének elősegítése, a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, a község vagyonának megőrzése és gyarapítása, a községgazdálkodás, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése. (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei: a.) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. (4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg. 42.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja

16

a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani. 43.§ A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. 44.§ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség 45.§ (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ötv.33/A.§-a állapítja meg. (2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Az alpolgármester 46.§ (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. A jegyző 47.§ (1) A jegyző vezeti a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt. (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: a.) b.)

előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; c.) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet; (3) A jegyző: a.) b.) c.) d.)

vezeti a Hivatalt; rendszeresen ügyfélfogadást tart; szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét; ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat. (4) a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el. b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.

17

VI. Fejezet A Közös Önkormányzati Hivatal 48.§ (1) Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (2) A nem hivatali székhely településeken – Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3636 Vadna, Kassai u.25. (3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva: a.) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését; b.) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon; c.) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében. (4) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. (5) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat társulásai 49.§ A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladatés hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat. Az önkormányzat vagyona, költségvetése 50.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

18

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles. (3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. 51.§ (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között. (2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön. (3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról. VIII. Fejezet A HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE Helyi népszavazás 52.§ A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéséket az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozta. Lakossági fórumok 53.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: a.) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, b.) a közvetlen tájékoztatásra, c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok: a.) közmeghallgatás b.) falugyűlés c.) állampolgári közösségek rendezvényei. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása. Közmeghallgatás 54.§ (1) A képviselő-testület a.) munkaterve b.) eseti döntése

19

alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik. (3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság – véleményével együtt – köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell. (8) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. Falugyűlés 55.§ (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. (3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 56.§ (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011.(VIII.29.) önkormányzati rendelet. Bartus József polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

II. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás. Előterjesztő: Bartus József polgármester

20

A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakat tudomásul vette és az előterjesztés alapján, egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Sajógalgóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdésében, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012 (XII.11.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37.§ (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A kéményseprő-ipari közszolgáltató 1. § Sajógalgóc község közigazgatási területén a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Termoment Tüzeléstechnikai Kft (továbbiakban: Szolgáltató) jogosult és köteles ellátni. A szolgáltató székhelye: Miskolc, Tárkányi Béla u.15. A közszolgáltató kötelezettségei 2. § (1) A Szolgáltató a kéményseprő ipari tevékenységet a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott szakmai követelményeknek, illetve szabványoknak megfelelően köteles ellátni. (2) A Szolgáltató a kéményseprő ipari közszolgáltatás körébe tartozó sormunkák elvégzését működési területén nem tagadhatja meg. (3) A Szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ingatlan használónak (a továbbiakban: ingatlan használó) szóló értesítéseit szórólapon, vagy a Szolgáltató által kézbesített értesítő útján küldi meg. Az ingatlan használó jogai és kötelezettségei 3. § (1) Az ingatlan használó a közszolgáltatást az 1. §-ban meghatározott Szolgáltatótól köteles igénybe venni. (2) A közszolgáltatás elvégzését az ingatlan használó a tanúsítványon aláírásával köteles igazolni.

21

Díjmegállapítás, díjfizetés 4. § (1) A közszolgáltatás keretében végzett tevékenységért az ingatlan tulajdonos, vagy bejelentése alapján az ingatlan használója díjat köteles fizetni. (2) A Szolgáltató a díjat a munka elvégzését követően azonnal, számla ellenében készpénzben jogosult beszedni. (3) A Szolgáltató minden év október 15-ig kezdeményezheti a következő évre vonatkozóan a díj felülvizsgálatát. (4) A közszolgáltatás ellátásáért fizetendő díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 5. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybe vételéről szóló 3/2002.(II.15.) önkormányzati rendelet; valamint az annak módosításáról szóló 15/2012.(XII.28.) önkormányzati rendelet és az 5/2013.(II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a.


Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

III. N A P I R E N D Tárgy: A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Szuhakálló községben végzett 2012. évi tevékenységéről. Előterjesztő: Bartus József polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek hozzászólások nem hangzottak el. A képviselők megköszönték a Központ településen végzett 2012. évi munkáját illetve az arról készült beszámolót. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakat tudomásul vette és az előterjesztés alapján, egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta: 1 9 / 2 0 1 3 . ( V . 2 9 . ) H A T Á R O Z A T : A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Sajógalgóc községben végzett 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról

22

Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolóját Sajógalgóc községben végzett 2012. évi tevékenységéről megismerte, azt elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: azonnal, értelemszerűen

IV. N A P I R E N D Tárgy: A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Előterjesztő: Bartus József polgármester

A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakat tudomásul vette és az előterjesztés alapján, egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta: 20/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T A 2012. gyámhatósági tevékenység átfogó értékeléséről

évi

gyermekvédelmi

és

Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelős: jegyző Határidő: azonnal, értelemszerűen.

V. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok Előadó:


5.1.Javaslat Vadn a Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött megállapodás jóváhagyásáról. Bartus József polgármester tájlkoztatta a képviselő-testületet, hogy a településeken élő idős, nyugdíjaskorú személyek, önszerveződő közösségeik támogatása, kulturális-, szabadidős és egyéb rendezvényeik összehangolása, a kialakult „jó gyakorlatok” megismerése, átvétele érdekében – tekinettel az települések, önkormányzatok közötti hagyományos jó kapcsolatra – együttműködési megállapodást kötött Vadna község polgármesterével. Elmondta, hogy a megállapodás semmilyen anyagi kötelezettségvállalást, kiadást nem jelent az önkormányzat számára. A jkv. melléklete szerint ismertette a képviselő-testülettel a megállapodást, indítványozta annak jóváhagyását.

23

A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 21 / 201 3.( V.2 9.) H A T Á R O Z AT Va d n a Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött megállapodás jóváhagyásáról Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete, V adn a Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött, a polgármesterek által megkötött megállapodást a jkv. melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

A képviselők a továbbiakban megbeszélték a 2013. június 8-ai gyermeknapi rendezvény és a június 15-ei Benkó Dixieland Band koncert teendőit, feladatait. Mivel más indítvány, javaslat nem volt a polgármester a képviselő-testület ülését bezárta. k. m. f.



24

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

SAJÓGALGÓC község

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. május 29-én megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 19; 20; 21 d./ rendelete: 12; 13 e./ meghívója TÁRGYSOROZAT: Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.


írásban

2.


3.



írásban

A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Indítványok, javaslatok 5.1.Javaslat Vadna Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött megállapodás jóváhagyásáról.


írásban

4.

5.


írásban

szóban Bartus József polgármester

Szuhakálló, 2013. június 4. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

25

ELŐTERJESZTÉS SAJÓGALGÓC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2013. MÁJUS 29-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 2491-2/2013.

MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB

I. NAPIREND Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletmódosítás.

Előterjesztő:


A döntés formája: rendelet

Előterjesztést készítette:


Szavazás módja: minősített többség

Melléklet: 1. sz.

Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-jével hatályba lépett rendelkezései, valamint a közös önkormányzati hivatal létrehozása indokolttá tették a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát, a hatályos jogszabályi előírásoknak való összhang megteremtése érdekében. A felülvizsgálat során a 7/2011.(VIII.29.) önkormányzati rendeletnek nemcsak a jogszabályi változás miatti rendelkezései módosulnak, illetve kerülnek hatályon kívül helyezésre, hanem azok is, amelyeket magasabb szintű jogszabály, törvény szabályoz. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek megfelelően magasabb szintű jogszabály szövege az önkormányzati rendeletben nem ismételhető. A Mötv. rendelékezései szerint az SZMSZ szabályozási területei a következők: „53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;

26

g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól. 43. § (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét… 44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. 45. § ……A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. 48. § (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (3) …... A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. 49. § (2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,…… 51. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. ….. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. 53.§ (2) A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselőtestületet. 57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. (3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

27

59. § (2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. 68. § (2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja. (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. 82.§ 3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. 84. § (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti. Fentieken túlmenően szabályozási kötelezettséget állapít meg: Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 9. § (2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. 10/A ( 3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC tv: 83. § (1) A három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és működtet. A nemzetiségek jogaitól szóló 2011. CLXXIX tv.: (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv.: 2.§ (4) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. 13.§ (5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek.

28

Az SZMSZ felülvizsgálata mindezen szempontok figyelembe vételével valósul meg. Az SZMSZ-t csak az Mötv. szabályai és az Ötv. még hatályos rendelkezéseivel együtt, azok alapján lehet alkalmazni. Fentiekre tekintettel indítványozom a rendelet-tervezet elfogadását. Sajógalgóc, 2013. május 21.

Bartus József sk. polgármester

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. §(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajógalgóc községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: Sajógalgóc, Táncsics u.11. 2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott. Az önkormányzati jogok 3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot. (2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A képviselő-testület feladat- és hatásköre 4.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

30

Feladat- és hatáskörök 5.§ (1) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha e.) f.) g.) h.)

ellátása nem sérti más települések érdekeit, nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: c.) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről. d.) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról. (5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt. (6) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. A képviselő-testület működése A munkaterv 6.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata. (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: f) valamennyi képviselő-testületi tagtól, g) a képviselő-testület bizottságaitól, h) a jegyzőtől, i) a polgármester által meghatározott szervektől, j) a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: g) az ülések tervezett időpontját, helyét, h) a napirendek címét, előadóját, i) az előterjesztések előkészítésének határidejét, j) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia, k) a közmeghallgatás időpontját, l) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét. (4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

31

A képviselő-testület ülései 7.§ (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét. (2) A testületi ülés lehet: f.) g.) h.) i.) j.)

alakuló ülés; rendes ülés; rendkívüli ülés; együttes ülés; közmeghallgatás. A képviselő-testület alakuló ülése

8.§ Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről. Rendes ülés 9.§ A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával. Rendkívüli ülés 10.§ (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni. (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell. Az ülés helye 11.§ A képviselő-testület az üléseit, a közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a községháza tanácstermében tartja, A képviselő - testületi ülés összehívása 12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések

32

kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapjáról (www.sajogalgoc.hu) elérhető Önkormányzati Portál menüben. Sikertelen – technikai okokra visszavezethető – kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri - a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre. Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell. (3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is. (4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. (5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: c) az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit; d) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges. (6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: a.) Sajógalgóc Községért Egyesület. (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (8) Az önkormányzati hirdetőtáblán és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendek előterjesztéseit.

Az ülések nyilvánossága 13.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt. (3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. (5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi. (6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. (7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

33

Az ülés napirendje 14.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg. (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: g.) h.) i.) j.) k.) l.)

rendeleti döntést igénylő javaslatok, határozati döntést igénylő javaslatok, a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések beszámolók, tájékoztatók kérdések, bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.

(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző beszámol: d.) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; e.) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről; f.) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre. (5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. (6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. (7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt. Az előterjesztések rendje 15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői. (2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi népszavazás és népi kezdeményezés; a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelettervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselő-testület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét. Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést. (3) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés

34

összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12.§-ában foglaltak szerint. (5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: g.) a tárgyat és a tényállást, h.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, i.) az alternatívák indokait, j.) a határozati javaslatot, k.) az önkormányzati rendelet-tervezetét l.) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kérdés 16.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. (2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje 17.§ (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12.§ (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester: a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ,

35

c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. A vitavezetés szabályai 18.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében. (2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó. (3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. (4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. (5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el. (6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát. (7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. (8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt. (10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. (11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz. A döntéshozatal szabályai 19.§ (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselőtestület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja.

36

(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni. (3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (1a) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket. (4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók. 20.§ (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult. (2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül. A szavazás módja 21.§ (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet. (2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni. Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni. (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás 22.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

37

A névszerinti szavazás 23.§ (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött. (3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás 24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre. (3) A titkos szavazás szavazólappal történik. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete. Határozathozatal 25.§ (1) Minősített többség szükséges: f.) a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához, g.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz, h.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez, i.) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez, j.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához. A képviselő-testület döntései 26. § A képviselő-testület döntései: c.) önkormányzati rendeletek és d.) határozatok (normatív vagy egyedi).

38

A határozat 27. § A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell. (3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati rendelet 28.§ (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet: f.) a polgármester g.) a képviselő; h.) a képviselő-testület bizottsága, i.) a jegyző, j.) a településen működő civil szervezet képviselője. (2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet. A képviselő-testület f.) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, g.) meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, h.) az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, i.) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre, j.) közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről. (5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság – beleértve a kisebbségi javaslatokat is – a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen. (6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. c.) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. d.) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái: d.) plakátokon; e.) szórólapok formájában; f.) az önkormányzat hivatalos honlapján. (7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni

39

c.) a települési képviselőknek, d.) a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek. (8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja. (9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a d.) rendelet számát és címét, e.) kihirdetésének időpontját, f.) hatályba lépésének időpontját. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 29.§ (1) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52.§-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: c.) - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés), d.) - mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítése 30.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül. (2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni. (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. Együttes ülés 31.§ (1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről, együttes ülésükön döntenek. (2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a székhely önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni, a Hivatal létrehozására megkötött megállapodásában foglaltak szerint. III. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK A települési képviselő 32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. (3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 1-4 §-ában foglaltak az irányadók.

40

A képviselő díjazása 33.§ A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott. Az összeférhetetlenség 34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 5.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja. (3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni. Vagyonnyilatkozat 35.§ (1) A képviselő A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv.10/A.§-a szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság jogállása 36.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja. Állandó bizottságok 37.§ (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: c.) Ügyrendi Bizottság, d.) Szociális és Egészségügyi Bizottság (3)

a.) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. b.) A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő.

(4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre. (5) Az állandó bizottságok általános feladatai: g.)

dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

41

h.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is; i.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; j.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében; k.) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; l.) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben. (6) A bizottságok elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg. (7) A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (8) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Ideiglenes bizottság 38.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen: e.) f.) g.) h.)

esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése; egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése; társulási megállapodások előkészítése; vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. A bizottságok ülései

39.§ (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el. (4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot: e.) f.) g.) h.)

a képviselő-testület határozatára; a polgármester indítványára; a jegyző indítványára; a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (6) A bizottság - a polgármester által felfüggesztett – döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a

42

felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre. (7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

V. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A polgármester 40.§ (1) Sajógalgóc község polgármestere a megbízatását főállásban látja el. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt. (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A polgármester feladatai 41.§ (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen: k.) a község fejlődésének elősegítése, l.) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, m.) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása, n.) a községgazdálkodás, o.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, p.) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, q.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, r.) a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, s.) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, t.) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése. (2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése. (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei: b.) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. (4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg. 42.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.

43

43.§ A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. 44.§ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség 45.§ (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ötv.33/A.§-a állapítja meg. (2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

Az alpolgármester 46.§ (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. A jegyző 47.§ (1) A jegyző vezeti a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt. (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: d.) e.)

előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; f.) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet; (4) A jegyző: e.) f.) g.) h.)

vezeti a Hivatalt; rendszeresen ügyfélfogadást tart; szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét; ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat. (4) a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el. b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.

44

VI. Fejezet A Közös Önkormányzati Hivatal 48.§ (1) Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (2) A nem hivatali székhely településeken – Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3636 Vadna, Kassai u.25. (3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva: d.) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését; e.) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon; f.) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében. (4) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. (5) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat társulásai 49.§ A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladatés hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat. Az önkormányzat vagyona, költségvetése 50.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

45

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles. (3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. 51.§ (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között. (2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön. (3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról. VIII. Fejezet A HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE Helyi népszavazás 52.§ A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéséket az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozta. Lakossági fórumok 53.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: d.) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, e.) a közvetlen tájékoztatásra, f.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok: d.) közmeghallgatás e.) falugyűlés f.) állampolgári közösségek rendezvényei. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása. Közmeghallgatás 54.§ (1) A képviselő-testület c.) munkaterve

46

d.) eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik. (3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság – véleményével együtt – köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell. (8) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. Falugyűlés 55.§ (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. (3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 56.§ (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011.(VIII.29.) önkormányzati rendelet. Bartus József polgármester


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

I. A polgármesterre átruházott határkörök: 1. A munkaügyi igazgatás területén: Gyakorolja a képviselő-testület alkalmazásában álló, a Munkatörvénykönvye hatálya alá tartozók esetében tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. 2. A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében: a. Dönt az átmeneti segély iránti kérelmek tárgyában. b. Dönt a temetési segély iránti kérelmek tárgyában. c. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek tárgyában. 3. A pénzügyi igazgatás körében: a. Kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére az önkormányzatot követő sorrendben. b. Kiadja a nyilatkozatot az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. 4. Az építésügyi igazgatás körében: a. Dönt a közterület-használati engedély iránti kérelmek tárgyában. II. Bizottságra átruházott hatáskörök: . A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében: a. Dönt a méltányossági ápolási díj ügyekben. b. Dönt az étkeztetés iránti kérelmek tárgyában.

Az állandó bizottságok alapvető feladatai és hatáskörei

1.) Ügyrendi Bizottság a.) Szavazatszámláló bizottságként működve lefolytatja a titkos szavazást; b.) közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, illetve véleményezi azokat, c.) figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, d.) javaslatot tesz a polgármester illetményére, bérfejlesztése mértékére, jutalmazására; e.) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatokat; f.) lefolytatja a képviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárást.

2.) Szociális és Egészségügyi Bizottság 1. A Bizottságra átruházott önkormányzati hatósági hatáskör: Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény által, a képviselő-testület hatáskörébe utalt méltányosságból megállapítható ápolási díjjal, az átmeneti segéllyel, az étkeztetéssel kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. 2. A Bizottság feladatai: A Bizottság feladatkörében közreműködik a képviselő-testület, kötelező, illetőleg fakultatív feladat- és hatáskörét érintő koncepciók kialakításában. A Bizottság tevékenységi körében véleményével, javaslatával látja el a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket (a Bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki). A Bizottság a. figyelemmel kíséri a település közegészségügyi (háziorvos, védőnő, fogászat, orvosi ügyelet) helyzetét, ellátását; b. figyelemmel kíséri az egészségügyi szakember-ellátottság alakulását, c. közreműködik az egészségügy és szociális gondoskodás fejlesztésében; d. figyelemmel kíséri a község foglalkoztatáspolitikai helyzetét, kidolgozza a munkahelyteremtés támogatásának módját és feltételeit. · A Bizottság saját és átruházott hatáskörben hozott döntéseit, azzal kapcsolatos feladatait a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.

1. függelék

A képviselő-testület névsora

Bartus József

polgármester

Makkai Jánosné

alpolgármester

Lipták János

képviselő

Jaskó Péter

képviselő

Sebők József

képviselő


2013. MÁJUS 29-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 2491-3/2013.


II. NAPIREND Tárgy: Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybe vételéről szóló önkormányzati szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás. Előterjesztő:


A döntés formája: rendelet

Előterjesztést


Szavazás módja: minősített többség

készítette: Melléklet: 1. sz.

Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 1995. évi XLII. törvény 2.§-ának felhatalmazása alapján a 3/2002.(II.15.) önkormányzati rendeletével szabályozta a kéményseprő-ipari közszolgáltatások helyi kötelező igénybevételét. 2013. január 1-jével lépett hatályba a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (Ksktv.) mely alapján az önkormányzati rendelet teljes körű felülvizsgálatát a Ksktv. előírásainak való megfelelés érdekében el kell végezni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya2013. március 18-ai keltezéssel törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz, melyben kezdeményezte a 3/2002.(II.15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését és a Ksktv. szabályainak megfelelő rendelet megalkotását. Minderre tekintettel javaslom az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti rendelet-tervezet elfogadását. Sajógalgóc, 2013. május 21. Bartus József s.k. polgármester

A 2490-3/2013. sz. előterjesztés 1.sz. melléklete

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(V.31.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Sajógalgóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdésében, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012 (XII.11.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37.§ (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A kéményseprő-ipari közszolgáltató 1. § Sajógalgóc község közigazgatási területén a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Termoment Tüzeléstechnikai Kft (továbbiakban: Szolgáltató) jogosult és köteles ellátni. A szolgáltató székhelye: Miskolc, Tárkányi Béla u.15. A közszolgáltató kötelezettségei 2. § (1) A Szolgáltató a kéményseprő ipari tevékenységet a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott szakmai követelményeknek, illetve szabványoknak megfelelően köteles ellátni. (2) A Szolgáltató a kéményseprő ipari közszolgáltatás körébe tartozó sormunkák elvégzését működési területén nem tagadhatja meg. (3) A Szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ingatlan használónak (a továbbiakban: ingatlan használó) szóló értesítéseit szórólapon, vagy a Szolgáltató által kézbesített értesítő útján küldi meg. Az ingatlan használó jogai és kötelezettségei 3. § (1) Az ingatlan használó a közszolgáltatást az 1. §-ban meghatározott Szolgáltatótól köteles igénybe venni. (2) A közszolgáltatás elvégzését az ingatlan használó a tanúsítványon aláírásával köteles igazolni.

52

Díjmegállapítás, díjfizetés 4. § (1) A közszolgáltatás keretében végzett tevékenységért az ingatlan tulajdonos, vagy bejelentése alapján az ingatlan használója díjat köteles fizetni. (2) A Szolgáltató a díjat a munka elvégzését követően azonnal, számla ellenében készpénzben jogosult beszedni. (3) A Szolgáltató minden év október 15-ig kezdeményezheti a következő évre vonatkozóan a díj felülvizsgálatát. (4) A közszolgáltatás ellátásáért fizetendő díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 5. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybe vételéről szóló 3/2002.(II.15.) önkormányzati rendelet; valamint az annak módosításáról szóló 15/2012.(XII.28.) önkormányzati rendelet és az 5/2013.(II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a.


Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

53

A 13/2013.(V.31.) önkormányzat rendelet 1. melléklete

Egységnyi Munkaráfordítás nettó alapja

2013. január 1-től érvényes Új besorolási rendszer S. sz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Kéménytípus

Mennyiségi egység

Gyakoriság (m.végzés/év)

Munkaráfor-dítás egység

Műszaki felülvizsgálat ME

ENHG ENHG ENHG ENHG ENHG ENHG ENHG ENHS ENHS ENHS ENHS ENHS ENHS ET ET EZTG GNHG GNHG GNHG GNHS GNHS GNHS GT GZTG KNHG KNHG KNHG KNHS KNHS KNHS KNHS KT KZTG KZTS NNHG NNHG NNHG NNHS NNHS NNHS NZTG NZTS

db db db db db db db db db db db db db db db db szint szint szint szint szint szint szint szint fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm

1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 2 1 1 1 2 2 2 1 2

0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,37 0,37 0,37 0,37 0,37 0,37 0,20 0,20 0,34 0,20 0,20 0,20 0,25 0,25 0,25 0,10 0,25 0,14 0,14 0,14 0,20 0,20 0,20 0,20 0,10 0,17 0,24 0,21 0,21 0,21 0,30 0,30 0,30 0,22 0,32

0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,40 0,40 0,80 0,36 0,36 0,36 0,36 0,36 0,36 0,16 0,44 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,14 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28

3 200 Ft Munkavégzésen-kénti Nettó egységár 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 960 Ft 960 Ft 1 728 Ft 784 Ft 784 Ft 784 Ft 944 Ft 944 Ft 944 Ft 448 Ft 976 Ft 672 Ft 672 Ft 672 Ft 752 Ft 752 Ft 752 Ft 752 Ft 432 Ft 768 Ft 880 Ft 896 Ft 896 Ft 896 Ft 1 072 Ft 1 072 Ft 1 072 Ft 928 Ft 1 136 Ft

Munkaegységek a törvény 6.§ (2) bekezdésben meghatározott műszaki vizsgálatoknál

KNH KNT KT NNH NNT NT Új égéstermék-elvezetők kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata ENH ENT ET

EZH EZT

GNH GZH GZT GT

0,84 /db

1,16 /db

0,4 /szint

KZH KZT NZH NZT

2,6 /db

3,4 /db

Újonnan épített vagy szerelt felújított, átalakított, vagy újból használatba vett égéstermékelvezetők üzembe helyezés előtti vizsgálata 1,34 /db

2,0 /db

0,7 /szint

4,0 /db

5,0 /db

Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés üzembe helyezése esetén az üzembe helyezést megelőzően az érintett égéstermék-elvezetők vizsgálata megelőző vizsgálat 0,84 /db

1,16 /db

0,4 /szint

2,6 /db

3,4 /db

Meglévő égéstermék-elvezető bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését, illetve az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítást megelőző helyszíni vizsgálat 0,68 /db Kiszállás

0,92 /db

0,3 /szint

2,1 /db

2,72 /db 1 / fő

Munkaegységek a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatoknál (mérnökóra díj)

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén Kettő–hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén Hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén épületenként Épület központi kéménnyel 60-140 kW Ipari és kommunális létesítmények esetén 140kW felett Helyszíni szaktanácsadás (további kiszállási díj terheli)

1h 2h 3h 2h 2,5 h 1 h / db

Beszámoló Sajókaza mikrokörzet Vadnán, Sajógalgócon és Sajóivánkán végzett 2012 évi tevékenységéről

„Kezet csak megfogni szabad… Elveszíteni vétek… Ellökni átok… Egymásba simuló kezek tartják össze Az Eget s a Világot.” / Albert Camus/ KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ LÁSZLÓNÉ 2013

Tisztelt Képviselő-testület! A beszámoló szakfeladatonként, a 2012. évi munkatervben foglalt célkitűzéseknek és a gyakorlatilag megvalósult munka, valamint a rendelkező jogszabályok és a munkáltatói utasítások figyelembe vételével készült. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartójának feladat- és jogkörét „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. tv. 92/A. § és 92/B. § , valamint „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 104. § nevesíti. A fenti rendelkezések alapján a fenntartó ellenőrzi az intézmény működésének feltételeit és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. Az intézmény ellátási területe: Elsődleges ellátási területe Sajókaza Község közigazgatási területén élő, életvitelszerűen tartózkodó lakosokra terjed ki. A Társulási megállapodása szerint Vadna, Sajógalgóc, Sajóivánka, Szuhakálló, Dédestapolcsány, Mályinka községek közigazgatási területe. Házi segítségnyújtást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A szociális étkeztetés esetében az illetékességi terület Sajókaza község közigazgatási területe. A Nappali Szociális Központ feledatai:     

étkeztetés házi segítségnyújtás idősek nappali ellátása családsegítő szolgáltatás gyermekjóléti szolgáltatás

/Sajókazán/ /Mikrotérségi szinten/ /Sajókazán/ /Mikrotérségi szinten/ /Mikrotérségi szinten/

Alkalmazott munkamódszerek: A Szociális Központ által alkalmazott munkamódszerek között megtalálható az egyéni esetkezelés, a csoportos szociális munka, a közösségi szociális munka és a team munka. Mivel az intézmény több szolgáltatást biztosít, a vezető értekezletek alkalmával (havi egy, szükség esetén több alkalommal, ill. a folyamatos kapcsolattartáson keresztül) a munkatársaknak lehetőségük nyílik az aktuális problémák megbeszélésére, azok közös megoldására. Az alábbiakban szakfeladatonként kerül bemutatásra a feladatellátás, az intézményben. Idősellátás HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A házi segítségnyújtás magában foglalja az ellátottak saját lakásukon történő gondozás minden olyan módját és tevékenységeit, melyet az igénylő egészségi állapota, szociális helyzete miatt elvégezni már nem képes. A házi segítségnyújtást megelőzően vizsgálni kell az igénybevevő gondozási szükségletét. A segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi négy órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát 56

meghaladja, az ellátást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézmény igénybevételének lehetőségéről. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, azonban térítésköteles. Az ellátást igénylő kérelmére biztosítjuk. Amennyiben az ellátását igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Tárgyi feltételek Valamennyi gondozó részére biztosítottak a feladatellátásához szükséges eszközök. (vérnyomásmérő, vércukormérő, gumikesztyű). A gondozónők részére Sajókazán számítógép, nyomtató és internetvonal, állnak rendelkezésre. A mikrotérségben az irodai és szakmai munkához az eszközöket a Szociális Központ biztosítja (fénymásolás, fax küldés, stb) A tárgyi feltételek tekintetében nagy figyelmet fordítunk a berendezések állagának megőrzésére. Beszerzésre került egy számítógép és egy multifunkciós nyomtató, valamint egy új mosogató. Személyi feltételek: Szociális gondozók: 6 fő főállású gongozó 4 fő részmunkaidős gondozó 1 fő vezető gondozó. A részmunkaidős gondozókat a kistérségben foglalkoztatjuk. A jogszabályban előírt képesítésnek megfelelő a képzettségük. Gondozott csoportunk általános jellemzőit a következőkben tudom összefoglalni. TELEPÜLÉS

Gondozási naplóban szereplő látogatások száma

Átlag gondozotti létszám/nap

Igénylők száma összesen

Mályinka

1579

6,02

7

Dédestapolcsány

2043

8.10

10

Szuhakálló

1685

6.60

7

Sajógalgóc

2266

8.90

10

Sajóivánka

514

2.40

2

Sajókaza Összesen:

7830 15917

31.00 63.2

31 67

57

2012. évben összesen 70 főt láttunk el, évközben ellátása 24 főnek szűnt meg, az ellátásba 21 fő került be. Az átlag életkor magas 77,03 év, 93 éves a legidősebb ellátottunk a”legfiatalabb” gondozottunk 64 éves ő pszichiátriai beteg, A nemek arányát vizsgálva 15 férfi és 52 női gondozott van. Gondozási szükségletük átlagosan 1,5óra, de találunk közöttük 4 órás gondozásra szorulókat is. Betegségeik a következőképpen alakulnak. Magas vérnyomásban szenvedők aránya 62%, ízületi fájdalom, mozgásszervi problémák 87%, de előfordul másodlagos vakság, cukorbetegség, demencia, depresszió, tumor, agylágyulás, inkontinencia, agyvérzés utáni állapot,amputáció,de magas a szív és érrendszeri elváltozások száma. CSALÁDSEGÍTÉS Az 1993. évi III. szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, kötelező települési önkormányzati feladatként írja elő a Családsegítő Szolgáltatás működtetését. A szolgáltatás biztosítása a Gyermekjóléti Szolgálattal együtt, Sajókaza, Petőfi út.7sz. alatti szépen felújított irodájában heti 3 alkalommal történik. Hétfő-péntek 8-tól 12 óráig,szerdai napokon 8- 12-ig 13-15.30-ig. A kistérségben a szakmai programban meghatározottak szerint nyújtjuk a szolgáltatást. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatait a községek területén 2 fő családgondozó látja el. Az egyik fő a családsegítésben a másik a gyermekjólét területén tevékenykedik Mid két fő szakképzett. A szakmai program és házirend alapján végzi feladatait. A családgondozó a feladatait az Etikai Kódexben foglaltak alapján, valamint az adatvédelmi törvény betartásával végzi. Az ügyfélfogadási napokon túl a felmerülő problémákra igyekszünk minél hamarabb reagálni és megoldást keresni. A kliens körünk jellemzői      

35 év felettiek adják a klienseink zömét ügyfeleink2/3-a 8 osztállyal,vagy kevesebbel rendelkezik A többségük tartós munkanélküli illetve nyugdíjas Jellemző az alacsony jövedelem, eladósodás, elszegényedés Szenvedélybetegség, mentális, pszichés problémák Munkaképesség csökkenése (megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmek benyújtása)  Egyéb egészségügyi problémák  Családi kapcsolatok rendezetlensége A családgondozás igénybevétele önkéntességen alapul, térítésmentes, a település lakói bármilyen problémával fordulhatnak a Családsegítő Szolgálathoz. Ha a kliens problémája helyi szinten nem kezelhető, illetve meghaladja a szociális szakember kompetenciáit egyéb intézménybe, szakemberhez ( pszichológus) való irányítással is segítséget nyújtunk. Az adminisztratív feladatokon túl a családsegítő szolgáltatás összetett feladatokat lát el. Többek között magában foglalja az életvezetési és egyéb tanácsadást, információnyújtást, tájékoztatást az igénybe vehető ellátásokról. A kliens egy adott problémával érkezik hozzánk, ezt osztja meg a családgondozóval. A családgondozás folyamán aztán kiderülhetnek más problémák, illetve az alapprobléma elemzésénél mélyebb okokra lelnek, és azt kell kezelni. Gyakori, hogy egészen más jellegű lesz az esetkezelés, mint amit a hozott probléma alapján várni lehetett volna. Családsegítés 2012. forgalma

58

Esetszám Forgalomszám Rendszeres szociális segélyezettek Ügyintézés Információnyújtás Foglalkoztatással kapcsolatos problémák Anyagi problémák Családi-kapcsolati problémák

569 fő 1856 fő 95 fő 687fő 233fő 180 fő 204 fő 153fő Forrás: Nappali Szociális Központ

Családsegítő szolgálat statisztika A forgalmi napló alapján problématípus szerint visszakövethető, hogy az ügyfelek milyen problémával keresték fel a Családsegítő Szolgálatot. A napi ügyfélforgalom ez évben is jelentős volt. A települések forgalma Vadna

Sajógalgóc

Sajóivánka

Esetszám

3

4

2

Forgalomszám

6

8

2

Ügyintézés

1

2

1

Információ nyújtás

4

3

Foglalkozással kapcsolatos problémák Anyagi problémák Családi - kapcsolati

1 1

2

1

problémák

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti szolgáltatás célja, a gyermekek és fiatalok testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztető tényezők mielőbbi felismerése és a veszélyeztetetés megszüntetése. A legfontosabb cél, amiért a gyermekjóléti szolgáltatás létrejött, a gyermeki jogok védelme. A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A Gyermekjóléti Szolgálatnak koordináló funkciója van a gyermekekkel kapcsolatban álló intézmények között, illetve fontos szerepe van a prevenció területén. Évente egy alkalommal a törvény által előírtak szerint konferenciát tartunk a jelzőrendszer tagjainak, minimum 6 alkalommal, illetve, ahogy a problémás esetek megoldása kívánja szakmaközi megbeszélést tartottunk. Problémás esetek alkalmával esetkonzultációt és esetkonferenciát hívunk össze az érintett szakemberek, illetve az érintett család részvételével. 59

A gyermekjóléti szolgálat munkája négy fő tevékenységből áll össze: a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének érdekében végzett munka A veszélyeztetettség okainak részletezése:

Gyermeknevelési problémák: Jellemző a csavargás, szülő és gyermek közötti konfliktus, alkohol, cigaretta, drogfogyasztás, valamint a tankötelezettség teljesítésének az elmulasztása. A szülők a megoldási lehetőségeket nem találják, ebben kell segítséget nyújtani számukra, továbbá a helytelen gyermeknevelési módszerek elkerülése érdekében szükséges a családgondozó beavatkozása. Szintén probléma a családban, hogy sok a gyermek, a szülő nem tud kellően oda figyelni az iskoláskorú gyermek iskolai előmenetelére. Nem tudja nyomon követni, gyermeke mivel tölti szabadidejét, mert energiáit leköti a többi, kisebb gyermekek gondozásával járó teendők. Családi konfliktus: A szülők közötti konfliktusok általában családon belül maradnak. A gyermek viselkedésével jelzi a problémát, ami inkább lelki bántalmazás és érzelmi elhanyagolás. Egyre komolyabb probléma, hogy a kiskorú gyermek bántalmazza társait. Agresszív viselkedést mutat iskolában, utcán, otthonában egyaránt. A konfliktusnak ezen formája nem marad rejtve, mert a jelzőrendszer tagjai a probléma megjelenését követően a lehető leghamarabb jeleznek.

Szülő vagy család életvitele, valamint anyagi természetű problémák: Gyakori problémaként jelentkezik a szülők nem megfelelő életvitele. Nagyon sok család küzd a létfenntartást veszélyeztető anyagi problémával, ami elmélyülni látszik, illetve tartóssá válik, ezáltal befolyásolja a gyermekek életminőségét. A szülők helytelen életvitele, a nem megfelelő pénzbeosztás mellett a családok életét nehezíti a meggondolatlan gyermekvállalás is. A szülők nem gondolják át, hány gyermek gondozásáról, neveléséről tudnak megfelelően gondoskodni. Túlzsúfoltak a lakások, szemetesek, elhanyagoltak a lakókörnyezetek.

Egyéb: Egyre nagyobb problémát jelent a tankötelezettség elmulasztása. Sok fiatalkorú nem érzi kötelességének a tanórákon való részvételt. A helyzet megoldásához a szülők együttműködésére is szükség lenne, de ők maguk sok esetben tehetetlenek, esetleg egyetértenek a lógással. Sajnos nem tekintik értéknek a tanulást, szakma megszerzését, sok esetben az általános iskolai tanulmányok befejezését sem tartják fontosnak. A kamaszlányok 14-15 éves korban gyermeket vállalnak, így tanulmányaikat a legtöbb esetben nem folytatják. A gyermekek egyre fiatalabb korban válnak bűnelkövetővé. A deviáns, társadalom ellenes viselkedések már egészen fiatalkorban, a kis kamaszkor elején jelentkeznek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szülők az esetek többségében szintén az agresszív viselkedés tanúsításában látják a problémák, konfliktusok megoldását. STATISZTIKAI ADATOK Alapellátás Védelembe Átmeneti nevelés Utógondozás

2012 évben 62 fő 80 fő 27 fő 1 fő 60

Bűncselekmény miatt gondozásba kerülők száma Ebből gyermekkorú Összesen:

13 fő

5 fő 183 fő

Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt problémák típusa szerint: Szolgáltató tevékenység megnevezése Kezelt problémák száma 51 855 13

Anyagi, megélhetési Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar 209 Családi konfliktus 62 Szülők, család életvitele 433 Szülői elhanyagolás 170 Családon belüli bántalmazás 0 Fogyatékosság, retardáció 4 Szenvedélybetegségek 22 Összesen 1819 Forrás: Nappali Szociális Központ Gyermekjóléti szolgálat statisztika A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységének száma a múlt évben: 2567 - Az elmúlt évben az Eu. Gyea. Élelmiszer segély pályázat keretében 2012. 05. 31.-én fejenként 6 liter kakaós tejital kiosztására került sor a rászoruló családok körében. - Nyári gyermek étkeztetés keretében 2012. 06. 18.- 2012- 08. 16.-ig, 535 fő, 6 és 18 év közötti gyermek étkeztetésére került sor. Az étkeztetések alkalmával a gyermekek felügyeletének megoldására is sor került, nyári napközi keretében. Az étkeztetést két helyszínen bonyolítottuk le: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat épülete, valamint a Sólyom telepi Óvoda épületében. A nyári napközi szervezésére is ezen a két helyszínen került sor. A nyári napköziben részt vevő gyermekek száma naponta változó volt, áltagban 60-70 gyermek részvételéről volt szó. A gyermekek 6-18 év közöttiek. A programok életkori sajátosságaikhoz igazítva, s az egyéni igényeket figyelembe véve szerveződtek. A programok között megtalálhatóak voltak a szabadtéri, sport foglakozások, különböző fejtörők, társasjátékok, kézműves foglalkozások. - Iskolai szociális munka keretében szerveződött november hónaptól kezdődően, heti rendszerességgel 3.-4. osztályos gyermekek számára konfliktuskezelő, illetve bűnmegelőző csoportfoglalkozás. Melyre azért volt szükség, mert a bűnelkövetővé válás egyre fiatalabb korosztályt érint a településen. Természetesen a csoport foglalkozások alkalmával a gyermekek éppen aktuális problémái is megbeszélésre kerülnek, illetve az adott jeles napokra, ünnepekre is kitérünk a foglalkozások alkalmával. A tapasztalat az, hogy a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, elfogadják a csoportvezető véleményét. 61

- Még 2010-ben elindult, de mai napig is működik, egy spontán szerveződött csoport alsós gyermekekkel, akik minden héten, szerdán délután 14. 00 órától - 15. 30-ig a Gyermekjóléti Szolgálatnál találkoznak klubszerűen. A gyermekek rajzolnak, az aktuális ünnepekre készítenek díszeket, dekorációkat, illetve társasjátékkal játszanak. Vannak gyermekek, akik azért jönnek be, hogy matematikai feladatokat gyakorolhassanak, illetve a rendelkezésünkre álló könyvekből olvassanak. - 2012. december. 3.-án a Radvánszky Béla Művelődési Házban került megrendezésre a zenés családi nap, mely már a közelgő télapó, illetve karácsonyi ünnepek hangulatában lelt. A gyermekek többek között játszhattak, táncolhattak, karácsonyi asztaldíszeket készítettek. A játékok, s programok között a kisebbek, illetve a nagyobb gyerekek is találtak kedvükre valót. A családi nap nagyon jó hangulatban, s családias légkörben zajlott le. - 2012. december. 6.-án Szolgálatunkat a Dr. Ámbédkar Gimnázium hívta meg egy zenés télapó ünnepségre. Melyet mi egy klubdélután megszerezésével köszöntünk meg. A foglalkozáson részt vevő fiatalok különböző, fejtörő és szórakoztató társasjátékokat próbálhattak ki. A Gimnáziumban több helység lett berendezve a játékok lebonyolítására, így nem kellett senkinek sorban állni, s unatkozni még mások szórakoztak. Mindenki talált kedvére való elfoglaltságot, ki a csocsót, s tekét részesítette előnyben, de voltak, akik az agytekervényeket megdolgoztató műveltségi társasjátékokat részesítették előnyben. Képzések, továbbképzések Az elmúlt évhez képest a képzések terén elmondható, hogy kevés képzésen tudtunk részt venni melynek legfőbb oka, hogy a továbbképzési normatíva jelentősen lecsökkent. Éppen ezen okból minden ingyenes továbbképzést igyekszünk kihasználni. TÁMOP pályázat részeként WÉK tréning szervezésére nyílt lehetőség, melyen minden alkalmazott részt vett.

A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége települések szerint 2012évben

Sajókaza Sajóivánka Sajógalgóc Vadna Szuhakálló Dédestapolcsány Mályinka

0-2 éves 3 1 0 0

3-5 éves 11 1 0 0

6-13 éves 45 2 2 0

14-17 éves 58 3 1 2

Össz. 117 7 3 2

forrás:Nappali Szoc.Kp.Gyermekjóléti Szolg. statisztika

Az ellátási területen belül Sajókaza községben találkozunk a legtöbb problémás családdal,illetve családok gyermekeivel. Itt a legmagasabba a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma. Vadna és Sajógalgóc településen elenyésző a problémás családok száma, Sajóivánka külterületen egyre többször találkozunk kiskorú elhanyagolásával, veszélyeztetettségével. Sajóivánka külterületének szakmai ellátása sok problémát okoz szolgálatunknak, egy több napos esőzés után megközelíthetetlenek a hétvégi házak. Problémát okoz az is, hogy elszigetelten élnek az ide kiköltöző családok. A gyermekek veszélyeztetettségéről már csak akkor értesülünk ha nagy a baj. Sajóivánka külterületén 2012 -es évben 6 gyermek került átmeneti nevelésbe és 1 gyerek védelembe vételbe. Itt szeretném megköszönni Polgármester Úr segítségét és támogatását, amivel az ügyintézés során segítségünkre volt.

62

Összegzés: Az utóbbi években a szociális feladatokat ellátó intézmény tárgyi feltételei jelentősen javultak, köszönhetően a különböző pályázati lehetőségeknek és az ahhoz biztosított önkormányzati támogatásoknak A tárgyi eszközök tekintetében szinte minden szolgáltatás rendelkezik a legszükségesebb irodai infrastruktúrával, de számítógép, nyomtató, fénymásoló fejlesztése, beszerzése, cseréje mindig szükséges. A beszerzésnek alapvető indoka, hogy a folyamatos jogszabályi változások az adminisztráció terén egyre nagyobb terhet rónak a szolgáltatókra./ TEVADMIN ,kenyszi számítógépes jelentési rendszer bevezetése, minden szolgáltatási területen, térítési díj program átvétele./ A gondozási szükséglet vizsgálatának kérelméhez csatolni kell meghatározott iratok – pl. leletek– másolatát, a szolgáltatásokhoz többféle formanyomtatvány kitöltése, nyilvántartások vezetése szükséges, amelyekhez jelentős segítséget nyújt a számítógépes háttér. Elengedhetetlen továbbá a fénymásoló is, mert a gondozási szükséglet vizsgálatát követően az értékelő adatlap egy másolati példányát az ellátott részére át kell adni. Az intézményben mind az idős ellátások, mind a családsegítés és a gyermekjólét kapcsán nagy figyelmet fordítunk a jó színvonalú, minőségi szolgáltatás közvetítésére, az ellátottak jogainak érvényesítésére, a kistérség lakosainak a szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatására. Összességében elmondható, hogy az intézmény dolgozói a rájuk nehezedő, egyre bővülő feladatokat megfelelő szakmai színvonalon látják el. A jogszabályokban előírtak szerint működünk, elmondható, hogy a jelentős jogszabályi változásokat átvettük, a változtatásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a lehetőségekhez képest a szolgáltatások folyamatos fejlesztésére törekszünk. Az ellenőrzések, a jogszabályi változások és az adminisztrációs terhek sokasága ellenére a szolgáltatások folyamatos működése biztosított. Kérem Önöket a Sajókaza mikrokörzeti beszámoló megvitatására, majd annak elfogadására.

Tisztelettel : Juhász Lászlóné intézményvezető

63

Néhány program képekben

Nosztalgia hurkatöltés

Családi nap

Zenés klubdélután a Dr.Ámbédkar Gimnáziumban

NŐNAP

TEREPMUNKA

65


2013. MÁJUS 29-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 2491-5/2013.


IV. NAPIREND Tárgy: Átfogó értékelés Sajógalgóc községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról.

Előterjesztő:


A döntés formája: határozat

Előterjesztést készítette:


Szavazás módja: egyszerű többség

Melléklet: 1. sz. 2. sz.

Határozati javaslat Értékelés

Tisztelt Képviselő-testület! A Gyvt. 96.§ (6) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat és állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.” Az értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet 10. sz. melléklete határozza meg, az alábbiak szerint: I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok.

67

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai) - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Sajógalgóc községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról szóló átfogó előterjesztés fenti szempontok alapján kerül a képviselő-testület elé tárgyalásra. Az értékelés során felhasználásra került a közös önkormányzati hivatal gyermekvédelmi- és gyámhatósági tevékenységének dokumentációja, statisztikája; valamint az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben folytatott gyermekvédelmi tevékenység adatai. Fentiek alapján kezdeményezem az előterjesztés mellékletében szereplő határozati javaslat jóváhagyását. Sajógalgóc, 2013. május 12. Bartus József sk. polgármester

67

Határozati javaslat:

/ 201 3.( V.2 9.) H A T Á R O Z A T A 2012. gyámhatósági tevékenység átfogó értékeléséről

évi

gyermekvédelmi

és

Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelős: jegyző Határidő: azonnal, értelemszerűen.

Átfogó értékelés Sajógalgóc községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1. Sajógalgóc község demográfiai mutatói A település lakosságszáma 2012. december 31-én: 374 fő, melyből 187 fő férfi és 187 nő. A lakosság korcsoportos megoszlása: Év

Fő

0-2 3-5 6-14 15-18 19-60 61-

13 10 42 28 211 70

211; 56% 0-18

93; 25%

19-60

70; 19%

61-

A településen fő 93 fő 0-18 év közötti lakos élt az értékelés időszakában, mely megegyezik a 2011. évi adatokkal. (2010. évben 101 fő volt a korosztály létszáma.) 2. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások Az önkormányzat az 1997. évi XXXI. tv. felhatalmazása alapján, a többszörösen módosított 10/1999.(VIII.3.) rendeletében szabályozta a gyermekek védelmének helyi rendszerét. Az önkormányzat az alábbi pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosította 2012-ben: A./ Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; 2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; 3. óvodáztatási támogatás.

70

2009-ben került sor először – a 2008. évi XXXI. tv. rendelkezései alapján – óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására és az ellátás folyósítására. B./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: 1. gyermekjóléti szolgálat. A.1.) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 1-jével váltotta, az addigi elsősorban pénzbeli ellátásként működő rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át (2012-ben ez 37.050 Ft.) Ha ezt a határt a jövedelem meghaladja, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át nem (2012-ben ez 39.900 Ft); jogosult a gyermek a kedvezményre, ha o o o

a szülő vagy más törvényes képviselő egyedülállóként gondozza; tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos; nagykorúvá vált és 23 éves koráig vagy közép- vagy felsőfokú nappali tanulmányokat folytat, 25 éves koráig felsőfokú nappali tanulmányokat folytat.

A jogosultság megállapításához mindkét jövedelmi helyzetben vizsgálni kell a család vagyoni körülményeit is. A kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek családjában található vagyontárgyak o egy főre jutó értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2012-ben az 570.000 Ft-ot); o illetve együttesen számítva a hetvenszeresét (2012-ben az 1.995.000 Ft-ot). Nem kell vagyonként figyelembe venni azt az ingatlant melyben a szülő vagy más törvényes képviselő lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel tulajdonban lévő gépjárművet. A jövedelmi és vagyoni helyzetre a kérelemben nyilatkozni kell. A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 1 év időtartamra állapítható meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretei között a gyermek kedvezményes étkeztetésre, normatív tankönyvtámogatásra, illetve tárgyév július és november hónapban (ha július 1-jén a jogosultsága fennállt) egyszeri támogatásra (2012-ben 5.800 Ft), valamint egyéb jogszabályban meghatározott esetleges kedvezményekre jogosult. 2012. év során jelentős változás volt, hogy a pénzbeli támogatás helyett november hónapban először, Erzsébetutalvány formájában került a jogosultaknak az ellátás folyósításra, mely készétel, tanszer és ruházat vásárlására használható fel, az elfogadó helyeken. Az óvodás és általános iskoláskorú gyermekek kedvezményes, vagy ingyenes étkezéseinek szabályrendszerében változás nem következett be 2012. évben, az előző időszakhoz képest. A normatív kedvezményt csak egy jogcímen lehetett igénybe venni. Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, 70

71

ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. A kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2012. december 31-én 57 fő kiskorú, és 2 fő nagykorú, nappali tanulmányokat folytató részesült, összesen: 59 fő. Ez összesen 24 családot érintett. A támogatás megállapítására irányuló kérelmek közül elutasításra nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére, egyszeri támogatás (5.800 Ft/főx2 alkalom) jogcímén 2012. év folyamán, 672 E Ft került kifizetésre, ebből 59 fő részére 342 E Ft összegben, Erzsébet utalvány formájában. A 2012. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők korcsoportos megoszlása Korcsoport

-6

7-14

15-18

19 -

Összesen

Gyermekek száma

18

23

16

2

59

2; 4% 15; 27% 16; 29%

22; 40% -6

7-14

15-18

19 -

71

72

A 2012. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok a gyermekek száma szerint Megnevezés Családok száma Ebből: egyedülálló szülő

1

2

3

4 vagy 5

6 vagy annál több

Összesen

5

15

2

1

1

24

3

7

0

0

0

10

A.2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2012. év során nem került megállapításra. A.3) A felsőfokú képzésben részt vevők számára, összességében 5 fő részére; 350 E Ft került kifizetésre, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás jogcímén, önkormányzati saját forrásként. Tankönyvtámogatásban részesülők számának megoszlása és a ráfordított kiadás

Megnevezés

Bursa Hungarica

Összesen

Fő

5

5

Összeg (E Ft)

350

350

A.4) A Gyvt. 20/C. § (1) bekezdésének 2012. évben hatályos rendelkezései szerint, óvodáztatási támogatásra annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője jogosult, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról Az óvodáztatási támogatás folyósítása a gyermek óvodába történő beíratásának függvényében ba) a tárgyév június hónapjában, vagy bb) a tárgyév december hónapjában történik. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő, vagy ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő, a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

72

73

A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2012 évben az ellátás összeg nem változott.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (1) bekezdése szerint: Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és a gyermek rendszeres óvodába járásáról. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a) a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és b) a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot júliusaugusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 15-ig, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 15-ig terjedő időszakra kell igazolnia. A jegyző az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy a) a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év június 1-jéig, valamint december 1-jéig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállításának napjától a tárgyév május 15., illetve november 15. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és b) haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt. A további óvodáztatási támogatás igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni. Óvodáztatási támogatásra jogosultak 2012. évben Június hóban 20.000 Ft összegű támogatás December hóban

5 fő 0 fő

10.000 Ft összegű támogatás

3 fő


1 fő


3 fő

Folyósított támogatás összesen:

80 E Ft

Az óvoda intézményvezetője valamennyi esetben – megkeresésére – kiállította az óvodai jogviszony létrejöttéről és a rendszeres óvodába járásról szóló igazolást. Az intézmény a határozatok egy-egy példányát megkapta, melyben további kötelezettségeiről tájékoztatásra került.

73

74

Nyári gyermekétkeztetés: 2012-ben nyári gyermekétkeztetést nem szervezett az önkormányzat. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121.§ 14. pontja definiálja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, az alábbiak szerint: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű minősítés, elsősorban a közoktatási intézmények tevékenysége, feladatellátása, az intézményi jogviszonyhoz kapcsolódó egyes kedvezmények elérhetősége terén bír jelentőséggel. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló - 2012.08.31-ig hatályos 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. § (1) szerint: „A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló eljárásban a jegyző tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozó feltételeknek. A szülő által - az adatszolgáltatás önkéntességére vonatkozó tájékoztatást követően - kitöltött, a Korm rendelet 7. számú mellékletnek megfelelően elkészített adatlapok (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján a jegyző megállapítja, az önkormányzat illetékességi területén, hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló él. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2012. szeptembert 1-jével hatályba lépett rendelkezései szerint: „27.§ (1) A szülő gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti. 29. § (1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - a minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja. (2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat: e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat.

74

75

A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) Sajógalgóc lakóhelyű gyermekek, tanulók létszáma, 2012. október 1-jén. 2012.10.01. óvodás

ált.isk.

Közép Isk.

Össz.

HH

9

16

10

35

ebből HHH

2

8

3

13

A KIR rendszerbe történő adatszolgáltatást megtörtént. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás Sajógalgóc községben a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a képviselő-testület határozata alapján intézményfenntartó társulás keretei közötti, a Sajókaza székhellyel működő Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat végzi. A Szolgálat 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolót a képviselő-testület önálló napirend keretei között tárgyalta meg.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer A körzeti védőnő A gyermekvédelmi rendszer fontos eleme, a jelzőrendszer megfelelő hatékonyságú működése. A helyi jelzőrendszer tagjai (az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei: védőnő, háziorvos, a hivatal ügyintézője, jegyző, családsegítő) törekszenek az együttműködésre. Mivel kis lélekszámú településről van szó, a személyes kapcsolatok nem elhanyagolhatóak. A családokban jelentkező nevelési problémákat legkorábban (a gyermek életkorának megfelelően) a védőnő és az oktatási intézmények észlelik. Kiemelt szerepe és felelőssége van tehát ezen intézmények pedagógusainak, gyermekvédelmi felelőseinek és a védőnőnek. A jelzőrendszer nélkülözhetetlen tagja, a tanköteles kort még be nem töltött gyermekek tekintetében a védőnő. Sajógalgóc a sajókazai védőnői körzethez tartozik. Sajógalgócot ellátó védőnő: Tamási Zsoltné 2012 évben védőnő által gondozott 0-6 év közötti gyermekek száma:25fő Várandós gondozottak száma: 4 fő. Születések száma: 4fő Tanácsadás 2 hetente történik. Tájékoztatása szerint a helyi jelzőrendszer tagjai között mindennapos a kapcsolat. A jelzőrendszer megfelelően működik, nagyobb horderejű problémával nem szembesültek. 2012-ben nem kezdeményezett intézkedést a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa és a családsegítő irányába.

75

76

Véleménye szerint a sajógalgóci lakóhelyű gyermekek, általánosságban ápoltak, ruházatuk tiszta, higiéniájuk megfelelő. 4. Jegyzői hatáskörben foganatosított gyermekvédelmi-, gyámhatósági intézkedések: 2012-ben védelembe vételi eljárás nem indult. Családból való kiemelésre, ideiglenes hatályú elhelyezésre 2012-ben nem került sor. Iskoláztatási támogatás felfüggesztése A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (továbbiakban: Cst.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény (továbbiakban: törvény) 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében „a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.” (Cst. II. fejezet, 6. § (1) bek.) 2012. évben iskoláztatási támogatás felfüggesztésére (50 órás mulasztás hiányában) nem került sor, 10 órát elérő igazolatlan mulasztás sem fordult elő, így emiatt, figyelmeztető végzés kibocsátásra nem került sor. 5. Kazincbarcika városi Gyámhivatal hatósági intézkedései: Kazincbarcika város Gyámhivatala 2012-ben az előző években keletkezett ügyek soros felülvizsgálatát végezte el, egyébként hivatalunkat környezettanulmányok készítése miatt kereste meg. 6. Felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatai: A B-A-Z. Megyei kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2012. február 23-án indított szakmai vizsgálatot Vadna-Sajógalgóc-Sajóivánka községek körjegyzőjénél a Gyvt. és végrehajtási rendelete alapján végzett gyámhatósági tevékenység körében, 2011. év vonatkozásában. Az ellenőrzés a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. előírásainak (jogerőre emelkedés, határozat tartalmi elemei) és a Gyvt-ben szabályozott ellátás megállapításának kezdő időpontjára (kérelem benyújtásának napja) vonatkozó szabályok betartására hívta fel a figyelmet. 7. Gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők a településen Sajógalgóc bűnmegelőzési programmal nem rendelkezik. Ugyanakkor szoros, élő a kapcsolat a Kazincbarcikai Rendőrkapitánysággal és a Sajókazai Rendőrőrssel. A rendőri szervek tevékenységükről, Sajógalgóc község közbiztonsági helyzetéről, mutatóiról évente beszámolnak a képviselő-testületnek.. 2012. évben 8 ismertté vált bűncselekményt követtek el a településen, az elkövetők között azonban gyermekkorú és fiatalkorú nem volt, mint ahogyan ezen korosztály terhére elkövetett bűncselekmény sem. 76

77

Szabálysértési eljárás fiatalkorúval szemben 2012. április 15-ig nem indult hatóságomnál. Igazolatlan iskolai mulasztások – a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegés szabálysértés elkövetése - miatt, nem került szabálysértési eljárás lefolytatásra hatóságomnál. A közoktatási intézményekből, igazolatlan mulasztások miatt, hatóságom felé jelzés, szabálysértési feljelentés nem érkezett. Fentiek ellenére, fokozott figyelmet igényel a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, a rendőri szervek részéről, a fiatalkorú bűnelkövetés prevenciója, megelőzése. A megélhetési problémák, a jövedelmi helyzet romlása, illetve a gyermekkorhoz kapcsolódó felelősségre vonás hiánya, eredményezheti a községben is az érintett korosztály által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések számának növekedését. 8. Jövőre vonatkozó, célok, elképzelések, javaslatok Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodási, finanszírozási körülményei között a gyermekjóléti alapellátások körét bővíteni, a törvényi kötelező feladatok megvalósításán túl, nem tudja. Az elmúlt évek tendenciája, egyértelműen a feladatellátáshoz kapcsolódó önkormányzati finanszírozás növekedését jelzi. Cél a meglévő alapellátási formák biztosítása, szinten tartása. A gyermekjóléti alapellátásra fordított, ahhoz kapcsolódó költségek: Megnevezés E Ft Összesen Önkormányzat 2012. évi összes működési kiadása

Gyermekvédelmi kedvezmény 672

Bursa Hungarica 350 1.102

Óvodáztatási támogatás 80

47.411

Működési kiadások Gyermekjóléti kiadások

1102; 2%

46309; 98%

77

78

A településen egyedüli civilszervezetként a Sajógalgócért Egyesület működik. Az Egyesület által szervezett programok, megvalósított pályázatok, az Egyesület tagjainak személyes közreműködése hozzájárul ahhoz, hogy a település gyermekkorú lakossága szervezetten töltse el szabadidejét, részt vegyen az egészséges életmódra, a közösségi életre irányuló nevelés folyamatában. Az Egyesület alapszabályában rögzített módon, kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és fiatalkorú lakosokkal való törődésre, az Egyesület tevékenységének kiemelt célcsoportja ez a korosztály. Fontos feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának növelése, mely elsősorban a szereplők szakmai felkészültségének, együttműködésének, hozzáállásának, tenni akarásának függvénye. Vadna, 2013. május 22. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

78

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Polgármesterétől ========================================

Ikt. sz.: 2490/2013. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. május 29-én (szerdán) 9:00 órától munkaterv szerinti nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Községháza, Sajógalgóc Napirendi javaslat

Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletalkotás


írásban

2.


3.



írásban

A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Indítványok, javaslatok: 5.1.Javaslat Vadna Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött megállapodás jóváhagyásáról.


írásban

4.

5.



Sajógalgóc, 2013. május 22. Tisztelettel Bartus József polgármester

________________________________________________ 3636 Sajógalgóc, Táncsics Mihály u. 11. Tel/fax: 48/ 355-151

írásban

szóban

JELENLÉTI ÍV

Sajógalgóc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-én 9:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents