1/72 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-202/2004.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. január 15-én megtartott képviselő-testületi üléséről
Készült: 8 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Magács Melinda, Dudás Mihályné, Kovács Mónika, Juhászné Makra Erzsébet, Erdei Katalin
2/72 Jelen vannak: Alexa György, Andó Miklós, Andráska István, Bakos Péter, Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Bús Bence, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dr. Fachet Gergő, Dr. Farkas Tibor, Dr. Fenke Ferenc, Fodor Róbert, Fohsz Tivadar, Dr. Hájer Emília, Dr. Hoffmann Attila, Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Ifj. Lepés Imre, Marschalkó Tamásné, Miló Béla, Papp Péterné, Dr. Péczely Terézia, Podani Sándor, Szilágyi Antal, Vígh-Kiss József (29 fő) Távolmaradását jelezte: Veressné Bakó Ilona (1 fő) Jelen vannak továbbá: Dr. Nagy István jegyző, Kuruczné Marton Katalin; az Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője, P. Tóth Erzsébet; a Hírhozó c. lap felelős szerkesztője, Mikola Margit sajtóreferens, Ábrahám Tímea és Miklós Klára; a Főépítészi Iroda munkatársai, Szentandrási Péter; az Oktatási és Művelődési Iroda vezetője, Tímár Tibor; a XVII. kerületi Pedagógiai Központ igazgatója, Vada Erika könyvvizsgáló, Dr. Zámbó Ákos; a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Martonosiné Orosz Márta; a Dózsa Művelődési Ház vezetője, Dudás László; a Budapesti Nap c. lap részéről, Tóth Péter. valamint: Horváth Istvánné; a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda jegyzőkönyvvezető, Dudás Mihályné; a Képviselő-testületi Iroda munkatársa. Dr. Hoffmann Attila levezető elnök: üdvözlöm a jelenlévőket. Megállapítom, hogy 30 képviselő közül 27 képviselő jelen van. Egy képviselő előre jelezte távolmaradását. Az ülés határozatképes, így azt megnyitom 9 óra 10 perckor. Engedjék meg, hogy először is megköszönjem azt a sok kedves üdvözletet, amiket az év végével képviselőtársaimtól és mindenkitől kaptunk. Kívánok a 2004. évben minden képviselőtársamnak eredményes, jó munkát és nagyon sok sikert a magánéletében és munkájában is egyaránt. Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy nem kívánom javasolni az 501/2003., a 488/2003., az 525/2003., az 528/2003. valamint a 478/2003. számú előterjesztéseket napirendre venni. Szavazásra bocsátom ennek megfelelően a napirendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 1/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület felveszi napirendjére előterjesztéseket a következő sorrendben: Hatósági ügyek (fellebbezések): 1./ 494/2003/12. 11. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
az
alábbi
3/72 2./ 495/2003/12. 11. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 3./ 496/2003/12. 11. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 4./ 503/2003/12. 15. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 5./ 511/2003/12. 17. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 6./ 512/2003/12. 17. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 7./ 526/2003/12. 22. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 8./ 530/2003/12. 23. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 9./ 531/2003/12. 23. Zárt ülésen tárgyalandó Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Rendelet-tervezetek: 10./ 466/2003/11. 20. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) számú rendelete a Budapest, XVII. kerület Pesti út – Hegyalatti u. – Strázsahegyi u. – Kucorgó u. – Zrínyi u. – Pipishegy u. – Strázsahegyi dűlő – Vécsey Ferenc u. által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról Előadó: Kiss Lajos alpolgármester 11./ 500/2003/12. 12. Javaslat a „Budapest Főváros XVII. kerület díszpolgára” kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről szóló, módosított 66/1999. (XI. 19.) számú rendelet, a városrészi díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló, többször módosított 51/2001. (IX. 27.) számú rendelet, az „Életműdíj kimagasló pedagógiai tevékenységért” című kerületi kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2001. (III. 20.) számú rendelet, valamint az 1956-os Emlékplakett alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 36/1998. (VI. 19.) számú rendelet módosítására Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke
4/72 12./ 507/2003/12. 16. Javaslat a „Szociális ágazatban végzett kimagasló tevékenységért díj” alapításáról és adományozásáról szóló …/2004. (…) számú rendelet megalkotására, valamint a díj alapításával kapcsolatos költségek biztosítására Előadó: Barna Andor alpolgármester 13./ 517/2003/12. 19. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) számú rendelete az Önkormányzat bizottságainak általános célú gazdálkodási tartalék keretét képező pénzeszközeinek felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 14./ 519/2003/12. 19. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a „Hírhozó” c. lapban megjelenő hirdetések díjának megállapításáról szóló, többször módosított 3/1996. (I. 19.) számú rendeletet módosító rendeletek hatályon kívül helyezése Előadó: Barna Andor alpolgármester 15./ 524/2003/12. 22. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996. (V. 24.) számú rendelete módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határozati javaslatok: 16./ 445/2003/11. 19. Javaslat a Rákoscsaba városrész területén lévő (135309/18) és (135309/166) helyrajzi számú névtelen utcák elnevezésére Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke 17./ 453/2003/11. 19. Javaslat előzetes kötelezettségvállalásra a Fackh Károly tér (egykori rákosligeti temető) felújításának megkezdése érdekében Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő 18./ 484/2003/12. 01. Budapest XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) számú rendelet módosításának kidolgoztatása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
5/72 19./ 491/2003/12. 08. Javaslat a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány 2004. évi támogatására Előadó: Ifj. Lepés Imre önkormányzati képviselő 20./ 502/2003/12. 15. Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények továbbképzési tervének módosítása Előadó: Barna Andor alpolgármester
közművelődési
21./ 518/2003/12. 19. Javaslat az Európai Uniós csatlakozás kerületi megünneplésére Előadó: Dr. Farkas Tibor és Ifj. Lepés Imre, önkormányzati képviselők 22./ 520/2003/12. 19. Javaslat önkormányzati munkacsoport létrehozására a Podmaniczky-Vigyázó Mauzóleum feltárása és kegyeleti emlékhellyé történő nyilvánítása érdekében Előadó: Lázár Attila önkormányzat képviselő 23./ 521/2003/12. 22. A Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programjáról szóló nyilatkozathoz való csatlakozás Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 24./ 522/2003/12. 22. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata közoktatási minőségirányítási programjának elfogadására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 25./ 523/2003/12. 22. Javaslat Budapest XVII. kerület Önkormányzata 2000-től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) terve 2003. évi értékeléséről, felülvizsgálatáról szóló munkaanyagának elfogadására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 26./ 527/2003/12. 22. Egységes parkolási rendszer kialakításának stratégiája Budapesten Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 27./ 529/2003/12. 23. Az Emlék utcai ingatlanok vízellátását szolgáló vízvezetékek beruházási költségeinek biztosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 28./ 532/2003/12. 23. Ecser 3101 jelű út melletti terület szabályozási terve Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
6/72 29./ 534/2003/12. 23. Javaslat a Pedagógiai Szakszolgálat (1173 Budapest, Pesti út 82.) működési körzetének kibővítésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 30./ 535/2003/12. 23. Javaslat együttműködési megállapodás megkötésére a Kőbányai Önkormányzat fenntartásában működő Keresztury Dezső Általános Iskola tagiskolájába járó XVII. kerületi illetőségű tanulók ellátására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester 31./ 1/2004/01. 05. Javaslat a Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzatának polgármestere által kezdeményezett délbudapesti kerületek társulásához való csatlakozásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Beszámolók: 32./ 490/2003/12. 02. Beszámoló a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnok 2003. tevékenységéről Előadó: Marschalkó Tamásné vállalkozásfejlesztési tanácsnok
évi
33./ 497/2003/12. 12. Beszámoló a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság 2003. évi általános célú gazdálkodási tartalékkeretének IV. negyedévi felhasználásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke 34./ 498/2003/12. 12. A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Hrutka Zsolt, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke 35./ 499/2003/12. 12. A Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról és a 2003. IV. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Alexa György, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke
7/72 36./ 504/2003/12. 15. A Pénzügyi Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Bús Bence, a Pénzügyi Bizottság elnöke 37./ 508/2003/12. 16. A Terület- és Városfejlesztési Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Andó Miklós, a Terület- és Városfejlesztési Bizottság elnöke 38./ 509/2003/12. 16. A Közbiztonsági Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Miló Béla, a Közbiztonsági Bizottság elnöke 39./ 513/2003/12. 17. Az Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. IV. negyedévi beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról Előadó: Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke 40./ 514/2003/12. 18. A Szociális és Lakásügyi Bizottság 2003. IV. negyedévi beszámolója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról Előadó: Derczbach Istvánné, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 41./ 515/2003/12. 18. Az Oktatási Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Andráska István, az Oktatási Bizottság elnöke 42./ 516/2003/12. 18. A Költségvetési Bizottság 2003. IV. negyedévi beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról Előadó: Papp Péterné, a Költségvetési Bizottság elnöke 43./ 533/2003/12. 23. Beszámoló a „Hírhozó” című önkormányzati lap felelős szerkesztőjének 2003. január 1. és 2003. december 31. között végzett munkájáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (26 igen szavazat, egyhangú)
8/72 Napirend előtti hozzászólásra Dr. Fenke Ferenc képviselőtársunk jelentkezett, aki halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltsága miatt később fogja elmondani hozzászólását. Az ülés levezető elnöke: Dr. Barna Andor alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: zárt ülést rendelek el. A Képviselő-testület zárt ülésen folytatja munkáját! A zárt ülés jegyzőkönyve külön szerepel! A napirend 10. pontja: 466/2003/11. 20. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) számú rendelete a Budapest, XVII. kerület Pesti út – Hegyalatti u. – Strázsahegyi u. – Kucorgó u. – Zrínyi u. – Pipishegy u. – Strázsahegyi dűlő – Vécsey Ferenc u. által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról Előadó: Kiss Lajos alpolgármester Barna Andor, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a kiegészítéssel együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 1/2004. (I. 27.) számú rendeletét a Budapest XVII. kerület Pesti út - Hegyalatti u. - Strázsahegyi u. - Kucorgó u. - Zrínyi u. - Pipishegy u. - Strázsahegyi dűlő - Vécsey Ferenc u. által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról. (21 igen, 2 nem szavazat, 4 tartózkodás) A napirend 11. pontja: 500/2003/12. 12. Javaslat a „Budapest Főváros XVII. kerület díszpolgára” kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről szóló, módosított 66/1999. (XI. 19.) számú rendelet, a városrészi díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló, többször módosított 51/2001. (IX. 27.) számú rendelet, az „Életműdíj kimagasló pedagógiai tevékenységért” című kerületi kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2001. (III. 20.) számú rendelet, valamint az 1956-os Emlékplakett alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 36/1998. (VI. 19.) számú rendelet módosítására Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke
9/72
Dr. Fachet Gergő: szeretném felhívni a Testület figyelmét, hogy január 13án egy módosító indítványt nyújtottam be, amelyben az szerepel, hogy a jövőben is több díj legyen kiadva oly módon, hogy egy posztumusz díj legyen az egyik. Egy élő és egy nem élő személy kaphassa. Indoklásom pedig annyi lenne, hogy a rendelet preambulumában is az áll, hogy az államalapítás ezredik évfordulójára alapította a Testület a díjat és ötödik alkalommal adjuk most ki a díjakat és rengeteg a posztumusz díjra javasolt személy. Azt hiszem, hogy például a legközelebbi díjátadásra is minimum négy ilyen javaslat érkezett és úgy gondolom, hogy a múlt irányába annyi felelősséggel tartozunk és annyi restanciánk van, hogy feldolgozzuk azokat a javaslatokat is és azokat is megbecsüljük, akik már ezen díj alapítását nem élhették meg. Kérem támogassa a Képviselő-testület módosító indítványomat. Dr. Péczely Terézia: én is egy módosító indítványt nyújtottam be, amely írásban megtalálható képviselőtársaimnál. Ezt szóban is ismertetném. Időközben elfogadásra került a „Szociális ágazatban végzett kimagasló tevékenységért végzett” díj elismerésére szóló rendeletkoncepció. Ez a koncepció úgy fogalmazott - véleményem szerint nagyon helyesen -, hogy azok az emberek, akik közalkalmazottként nem magas szintű bérért ilyen jelentőségteljes munkát végeznek és díjazásban részesülhetnek, a minimálbérnek a tízszeresét kapják meg a díjat elismerésként. Mikor a koncepciót elfogadtuk, ez 500 ezer Ft volt. Tudjuk azt, hogy a különböző adók és terhek levonása után ezeknek az összegeknek csak kb. az 50 %-a kerülne a díjazottak részére kifizetésre. Még korábban, évekkel ezelőtt elfogadtuk az „Életműdíj kimagasló pedagógiai tevékenységért” díjat, amit akkor 280 ezer Ft-os összegben kívántunk megállapítani. Összevetve ezzel a másik koncepcióval, úgy gondolom, annak érdekében, hogy ne legyen nagy aránytalanság a két díj között, míg a szociális ágazatban dolgozókat 500 ezer Ft-nyi díjazásban részesítjük, addig azokat a pedagógusokat, akik ráadásul pedagógus életműdíjként több, mint 30 éves kerületi tevékenységük után kerülnek díjazásra, ennek a felében részesítjük csak. Ezért nyújtottam be módosító indítványomat, hogy ez a két díj egymással arányosan kerüljön kifizetésre és arányosan kerüljön megállapításra. Így a pedagógusok elismerése, főként akkor, még egyszer mondom, hogy itt egy egész életpályának az elismeréséről van szó, megfelelő színvonalon történjen. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványomat támogassák. Papp Péterné: javaslom, hogy a „városrészi díjak” alapításáról és adományozásáról szóló rendelettervezet szövegének 3. paragrafusát töröljük ki. Ez a módosítás azt jelentené, hogy évente két díjat posztumusz vagy élő személynek adhatunk át. Dr. Dombóvári Csaba: örömmel hallottam Dr. Péczely Terézia alpolgármester asszony szavait, már csak azért is, mert megerősített abbéli vélekedésemben, hogy mégis csak van értelme időről időre különböző előterjesztésekhez módosító indítványokat benyújtani, mert ha azonnal nem is, de idővel talán megnyílik Önökben az elhatározás, hogy támogassák az ilyen jellegű módosításokat. Két hónappal ezelőtt, amikor a szociális
10/72 ágazatban végzett kiemelkedő tevékenységért adandó díj vitája volt itt a képviselő-testület ülésén, akkor mi a magunk részéről javasoltuk, hogy annak a díjnak a pénzjutalma egyezzem meg az „Életműdíj kimagasló pedagógiai tevékenységért” adható díj pénzjutalmának összegével, akkor a Képviselő-tetület ez irányú indítványunkat sajnálatos módon elvetette. Dr. Péczely Terézia képviselőtársam ugyan ezen megfontolás alapján nyújtotta be indítványát, amit a magam részéről, bár még egyszer mondom, hogy sajnálkozásomat fejezem ki, hogy ezt miért nem lehetett már novemberben megejteni, de mégis támogatom és a Képviselő-testületnek támogatásra ajánlom. Barna Andor, levezető elnök: képviselő úr nem akarok vitát nyitni, hiszen konszenzus felé haladunk. Úgy emlékszem, hogy akkor a szociális pénznek a visszavételéről volt szó, nem pedig az oktatás felemeléséről. Az is lehet, hogy rosszul emlékszem, de a lényeg az, hogy most rendeződik ez a dolog. Dr. Benkő Péter: nagy figyelemmel hallgattam Dr. Fachet Gergő képviselőtársam hozzászólását. Elgondolkodtató, amit mond. Úgy gondolom, hogy nem lenne szerencsés megkötni a kezünket a tekintetben, hogy élő vagy elhunyt személynek adjuk ezeket a kitüntetéseket. Valóban megfontolandó, amit mond, még azt is el tudom képzelni, hogy adott esetben két elhunyt személy kapja a megtisztelő díjat. Én azt gondolom, hogy e tekintetben ne változtassunk a fennálló rendelkezésen és hagyjuk meg a választás lehetőségét bármilyen formában. Alpolgármester asszony indítványával viszont maximálisan egyetértek. A magam részéről is támogatom és elfogadásra javaslom. Dr. Fachet Gergő: visszavonom az indítványomat, hiszen az eredeti előterjesztéshez csatoltam, számomra is szimpatikus, hogy mind a két díj fennmaradjon és bárkinek adható legyen. Én azt hittem, hogy ez egy kettő közti kompromisszumos megoldás. Ha az előterjesztők saját maguk felülbírálják eredeti elképzelésüket, ezt csak üdvözölni tudjuk. Dr. Barna Andor, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom Papp Péterné módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület 21 igen, 3 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett elfogadja Papp Péterné módosító indítványát, mely szerint a „városrészi díjak” alapításáról és adományozásáról szóló rendelettervezet szövegének 3. paragrafusa törlésre kerülj. Ismertetem és szavazásra bocsátom Dr. Péczely Terézia indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
módosító
A Képviselő-testület 27 igen, 1 nem szavazat mellett elfogadja Dr. Péczely Terézia módosító indítványát, mely szerint az „ÉLETMŰDÍJ KIMAGASLÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉRT” című kerületi kitüntetés alapításáról és adományozásáról szóló rendelettervezet 2. §-ában a
11/72 „bruttó 280 ezer Ft pénzösszeget” szövegrész törlésre kerül, s helyébe az alábbi szövegrész lép: „bruttó 500 ezer Ft pénzösszeget”. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatokat az elfogadott módosító indítványokkal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 2/2004. (I. 16.) számú rendeletét a „Budapest Főváros XVII. kerület díszpolgára” kitüntető cím alapításáról és adományozásának rendjéről szóló, módosított 66/1999. (XI. 19.) számú rendelet módosításáról. (26 igen, 1 nem szavazat) RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 3/2004. (I. 16.) számú rendeletét a városrészi díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló, többször módosított 51/2001. (IX. 27.) számú rendelet módosításáról. (26 igen, 1 nem szavazat) RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 4/2004. (I. 16.) számú rendeletét az „Életműdíj kimagasló pedagógiai tevékenységért” című kerületi kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 19/2001. (III. 20.) számú rendelet módosításáról. (26 igen, 1 nem szavazat) RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 5/2004. (I. 16.) számú rendeletét az 1956-os Emlékplakett alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 36/1998. (VI. 19.) számú rendelet módosításáról. (26 igen, 1 nem szavazat) Az ülés levezető elnöke: Dr. Hoffmann Attila polgármester
12/72 A napirend 12. pontja: 507/2003/12. 16. Javaslat a „Szociális ágazatban végzett kimagasló tevékenységért díj” alapításáról és adományozásáról szóló …/2004. (…) számú rendelet megalkotására, valamint a díj alapításával kapcsolatos költségek biztosítására Előadó: Barna Andor alpolgármester Barna Andor: benyújtottam egy módosítást az eredeti előterjesztéshez. Kérem ezt tárgyalási alapnak tekinteni. Bús Bence: úgy tűnik, hogy most már okafogyott a Pénzügyi Bizottság módosító indítványa, hiszen az a cél vezérelt minket is, hogy a takarékosság jegyében próbáljuk meg összhangba hozni a különböző ágazatok díjainak összegét és pont az ellenkező irányba gondolkodtunk mi, hiszen mi vagyunk a Pénzügyi Bizottság, akinek az Önkormányzat likviditása felett kell őrködnie. Tegyük azért fel szavazásra a Pénzügyi Bizottság módosító indítványát. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az idén úgy döntöttünk tekintettel az idei évre, sok mindenre, hogy egy magasabb összegben állapítjuk meg az idei díjakat. Ezzel ellentétesen javaslatot nyújtott be a Pénzügyi Bizottság. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a Pénzügyi Bizottság módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a Pénzügyi Bizottság módosító indítványát 4 igen, 12 nem szavazat és 11 tartózkodás mellett. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a módosítással együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 6/2004. (I. 27.) számú rendeletét a „Szociális ágazatban végzett kimagasló tevékenységért díj” alapításáról és adományozásáról. (26 igen, 1 nem szavazat) Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
13/72 11/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Szociális Munka Napjának megünneplésével és a „Szociális ágazatban végzett kimagasló tevékenységért díj” alapításával és adományozásával kapcsolatos költségek fedezetére 2004-től kezdődően a költségvetésben előirányzatot biztosít, melynek összege 2004-ben 1.252.000.- Ft. 2./
Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjék az 1./ pontban foglalt döntés végrehajtásáról. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a fedezet biztosítására: a 2004. évi költségvetési rendelet elfogadása (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend 13. pontja: 517/2003/12. 19. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának …/2004. (…) számú rendelete az Önkormányzat bizottságainak általános célú gazdálkodási tartalék keretét képező pénzeszközeinek felhasználásáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a Terület- és Városfejlesztési Bizottság és a Közbiztonsági Bizottság egy-egy kiegészítő indítványt, az Egészségügyi Bizottság pedig egy módosító indítványt nyújtott be. Dr. Farkas Tibor: a módosító indítványt azért nyújtotta be a bizottság, mert rendkívül aggályosnak és körülményesnek tartjuk az elbírálási procedúrát a 6. §-ban, ha több bizottsághoz egyidejűleg benyújtható kérelem van, akkor csak hadd idézzem a pontos szövegösszefüggést „amennyiben a kérelmező ugyan arra a célra több bizottságtól is támogatást kér és az érintett bizottságok a kérelemről nem egy időben döntenek” ez is elég érdekes dolog, „a korábban döntő bizottságnak az elnöke útján a határozatot a kérelmet később tárgyaló bizottságnak elnöke útján köteles megküldeni és a bizottság a döntése meghozatalakor köteles azt figyelembe venni”. Kivitelezhetetlennek tartom ezt az ipiapacs játékot, hogy ki hozza meg előbb a döntését és hogyan tudja értelmezni és továbbítani. Javaslatunk, hogy egyidejűleg csak egy bizottsághoz lehessen benyújtani kérelmet. Dr. Hoffmann Attila: tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy befogadom a Terület- és Városfejlesztési Bizottság és a Közbiztonsági Bizottság kiegészítő indítványát, valamint az Egészségügyi Bizottság módosító indítványát. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a
14/72 befogadott kiegészítő és módosító indítványokkal elfogadásához minősített többség szükséges.
együtt,
melynek
RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 7/2004. (I. 27.) sz. rendeletét az Önkormányzat bizottságai általános célú gazdálkodási tartalék keretét képező pénzeszközeinek felhasználásáról. (26 igen szavazat, 1 tartózkodás)
A napirend 14. pontja: 519/2003/12. 19. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a „Hírhozó” c. lapban megjelenő hirdetések díjának megállapításáról szóló, többször módosított 3/1996. (I. 19.) számú rendeletet módosító rendeletek hatályon kívül helyezése Előadó: Barna Andor alpolgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 8/2004. (I. 16.) számú rendeletét a „Hírhozó” c. lapban megjelenő hirdetések díjának megállapításáról szóló 3/1996. (I. 19.) számú rendeletet módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről. (27 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 15. pontja: 524/2003/12. 22. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996. (V. 24.) számú rendelete módosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
15/72 RENDELETALKOTÁS A Képviselő-testület megalkotja Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzatának 9/2004. (I. 27.) számú rendeletét az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996.(V.24.) számú rendelet módosításáról. (27 igen szavazat, egyhangú) Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 12/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, többször módosított 30/1996.(V.24.) számú rendelet átfogó felülvizsgálatára, új önkormányzati rendelet megalkotásához szükséges koncepció kidolgozására. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, koncepció benyújtására: a képviselő-testület májusi rendes ülése (27 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 16. pontja: 445/2003/11. 19. Javaslat a Rákoscsaba városrész területén lévő (135309/18) és (135309/166) helyrajzi számú névtelen utcák elnevezésére Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke Ifj. Lepés Imre: tájékoztatni szeretném a Testület valamennyi tagját, hogy a legutóbbi Művelődési és Tájékoztatási Bizottság ülésén egy határozatot hozott a Bizottság azzal kapcsolatosan, hogy a jövőben az utcanév elnevezésekkel kapcsolatos véleményezés első körében a Terület- és Városfejlesztési Bizottság pontosan határozza meg azokat a helyrajzi számokat, ahol az utcák elnevezésre kerülnek. Ezt a határozatot minden képviselő meg fogja kapni. Javasolnám Vígh-Kiss József képviselő úr módosító indítványának elfogadását. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a határozati javaslat csak egy utcáról, a Barnabás utcáról szól, mert a másik utcára tett javaslat visszavonásra került. Vígh-Kiss József módosító indítványa is ehhez a határozati javaslathoz lett benyújtva, melyet a bizottság elnöke elfogadásra javasolt.
16/72 További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom Vígh-Kiss József módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 13/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület Vígh-Kiss József módosító indítványára úgy dönt, hogy a határozati javaslat harmadik sora a „neve:” szövegrészt követően az alábbi szövegrésszel egészül ki: „… a Szigetcsép utca 81. számtól a belterületi határig:” (27 igen szavazat, egyhangú) Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot az elfogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 14/2004. (I. 15.) Kt. határozat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a 13/2004. (I. 15.) Kt. határozat figyelembevételével úgy dönt, hogy a Rákoscsaba városrész területén lévő, jelenleg névtelen (135309/18) helyrajzi számú közterület neve a Szigetcsép utca 81. számtól a belterületi határig: Barnabás utca Barnabás: utónév; (arámi-héber), jelentése: a vigasztalás fia, a prófétai ígéret fia, az építő intés fia Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (26 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 17. pontja: 453/2003/11. 19. Javaslat előzetes kötelezettségvállalásra a Fackh Károly tér (egykori rákosligeti temető) felújításának megkezdése érdekében Előadó: Dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő Dr. Dombóvári Csaba: miután másodjára tárgyalja a Képviselő-testület ezt az előterjesztést, így szóbeli kiegészítésemet, amelyet a legutóbbi alkalommal elmondtam, nem kívánom megismételni. Akkor minden olyan fontos momentumot, ami ez ügyben elmondandó, azt elmondtam. Egyetlen észrevételem, pontosabban egy olyan körülményre szeretnék utalni, amely talán azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a Képviselő-testület támogatni fogja ezt az előterjesztést. A délutáni rendkívüli képviselő-testületi ülésen tárgyalandó 2/2004. számú előterjesztésben a javaslat szerint három park felújítása kapcsán fogunk pályázatot benyújtani a Fővárosi
17/72 Önkormányzathoz. Ezen három terület között nem szerepel a Fackh Károly tér. Ugyanakkor két évvel ezelőtt, 2002-ben, amikor 5-6 területre vonatkozóan nyújtott be az Önkormányzat pályázatot, akkor abban szerepelt a Fackh Károly tér is. Abból a tényből, hogy most a javaslatból kimaradt, nem szerepel a régi rákosligeti temető területe, ebből arra következtetek vagy ez arra ad reményt, hogy a Képviselő-testület most ezt az előterjesztést meg fogja szavazni. Dr. Hoffmann Attila: nem azért maradt ki ebből a három területből a Fackh Károly tér, talán ennek a leadott három területnek a tervei naprakészek voltak. Úgy ítélte meg Dr. Zámbó Ákos ügyvezető úr vezetésével az előkészítő csapat, hogy erre van esély. Ennek ellenére a magam részéről támogatom ezt az előterjesztést. Majd a költségvetésnél kívánok rá visszatérni. Nem csak ez, hanem a többi olyan terület, ahol zöldterület és park rendbehozatala van, ez majd szerepel a pályázatok további részében. Mindenképp erre is a pályázatot be fogjuk nyújtani az idén, amint következő lehetőségünk lesz. Mindenképpen az idei pályázati feladatok között szerepel ez a terület. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a határozati javaslatot 12 igen, 6 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett. A Képviselő-testület nem fogadja el a határozati javaslatot 10 igen, 10 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett. A napirend 18. pontja: 484/2003/12. 01. Budapest XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) számú rendelet módosításának kidolgoztatása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Fohsz Tivadar (ügyrendi): szeretném, ha ezt az előterjesztést levennénk a napirendről. Ugyanis itt igazándiból nem minket terhelne a Szabályozási Terv módosításának költsége, de gondolom, hogy a vállalkozót sem kellene felesleges költségekbe keverni azzal, hogy ezt a Szabályozási Terv módosítást az ott lakók elutasítják. Szeretnék előtte egy lakossági fórumot összehívni és csak azután döntenénk erről érdemben. Andó Miklós: a bizottság ülésén is nagy vita volt. Tulajdonképpen a jelenlévő finanszírozó vállalkozónak elég egyértelműen elmondtuk, hogy vélhetően lesz lakossági ellenvélemény az ő általa elképzelt, de nem konkretizált és nem pontosan ismertetett tervvel szemben. Az elképzelés megvan, de hogy ez műszakilag pontosan mit igényel, ez még nincs tisztázva. Mondtuk a kérelmezőnek, lehet hogy nagy valószínűséggel még sem fogja a bizottság
18/72 támogatni az általa kidolgozott megoldást. Erre ő azt mondta, hogy mégis megcsinálná. A jelenlegi szabályozáshoz képest az az igazság, hogy csak az egyik területrészt érinti ez a módosítás kérés. A terület jó része ugyan ebbe a szabályozási körbe marad, amibe most is, a korábbi képviselő-testületi határozat szerint is bekerült. Különböző paraméterek vannak, ezek főleg a családi házas rész felé - mint ahogy látják képviselőtársaim a mellékelt vázlatból - érintett területen aktuálisak maradnak. A négyemeletesekkel szemben van egy kérése a vállalkozónak, egy bizonyos neki kedvezőbb megoldásra. Úgy gondolom, hogy ha nem szavazzuk ezt meg, akkor ez a helyzet ugyan úgy nem oldódik meg, mert továbbra sem történik semmi a jelenleg pusztának kinéző részen. Annyi lehetőséget adjunk meg, hogy saját kockázatára javaslatot tegyen a Képviselő-testület és a bizottság felé, hátha olyan megoldást tud javasolni, amivel még talán a lakosság is egyetértene. Ha semmit sem csinálunk, akkor továbbra sem tudjuk, hogy mi lesz azzal a területtel. Ilyen szempontból vitatkoztunk a bizottsági ülésen is. A bizottság tagjainak többsége azt határozta, hogy saját kockázatára - ezeknek a tényeknek az ismeretében - finanszírozhat. A kérelmező azt választotta, hogy ha megszavazná a Képviselő-testület, akkor elkészíttetné ezeket az anyagokat. Úgy gondolom, hogy más pénzével - aki tudatában van azzal, hogy mit kockáztat - ne spóroljunk, hátha lesz mégis csak egy olyan javaslata, amit valahogy kompromisszumosan, a mostani állapotnál kedvezőbb módon lehet azon a területen megoldani. Azt javaslom, hogy a határozati javaslatot a Képviselő-testület támogassa. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megkérdezném Fohsz Tivadar képviselőtársamat, hogy fenntartja-e ügyrendi javaslatát? Fohsz Tivadar: olyannyira, hogy ha jól tudom, az ügyrendi javaslat után szavazni kellett volna. Megköszönöm Andó Miklós elnök úrnak a mondandóját, de előbb szavaznunk kellett volna. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: SZMSZ szerint ez valóban így van, csak úgy gondoltam, hogy talán képviselőtársaim felkészültebben tudnak szavazni és dönteni, hogy ha ismerik a szakmai részét az előterjesztésnek. Szavazásra bocsátom az ügyrendi egyszerű többség szükséges.
javaslatot,
melynek
elfogadásához
A Képviselő-testület nem fogadja el Fohsz Tivadar ügyrendi javaslatát 12 igen, 12 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett. Kiss Lajos: egy kicsit döbbenten hallgattam az ügyrendi javaslatot, előtte az indoklást, hogy lakossági fórumot kell tartani. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi lenne a lakossági fórum témája. Ezzel a Szabályozási Tervvel kapcsolatban 2-3 éve volt egy lakossági fórum. Ezen a fórumon ismertetve lett, hogy majd valamikor mi fog készülni, természetesen benne a TESCO és a TESCO-n kívül más egyebek. Ezt a Képviselő-testület elfogadta. A mostani módosítási kérelemről nem tudom, hogy mit beszélünk. Van néhány ingatlan, amelyiken 7,5 méter építménymagasságú intézményeket lehet
19/72 építeni, ha valaki akar. A Terület- és Városfejlesztési Bizottság ülésén az hangzott el, hogy nem intézményeket kívánnak 7,5 méteres építménymagassággal építeni a lakótelep Új-Akadémiatelep felőli részen, hanem lakásokat. Nagyon kíváncsi lennék arra a bizonyításra, amelyik azt tudná elénk tárni, hogy nagyobb terhelést jelent egy lakóépület a környezetre, mint egy intézmény. Érdekes lenne ezt bebizonyítani. Úgy gondolom, hogy az ott élőknek mindenképpen pozitív az, hogy ha környezetükben a lakóhelyük mellett közvetlen lakások épülnek és nem intézmények. Intézménybe minden belefér. Ez az egyik fele, amit a Területés Városfejlesztési Bizottság ülésén a vállalkozó elmondott. A másik fele. Az 513. utcai oldalon van egy 10,5 méter építménymagasságú beépítési lehetőség 35 % beépítéssel. Elmondtam, hogy a parkolást az ÁRKÁD bevásárlóközponthoz hasonlóan építményen belül kívánják megoldani. Ehhez mindenképpen szükséges az, hogy a beépítési 35 %-ot emeljék. Ez mindenképpen szintén kisebb terhet jelent a környezetre, mint ha 35 %-ot építenek be és a parkolási lehetőséget kint oldják meg. Ehhez joga van. Például gyephézagos parkolóval. Nem hiszem, hogy nagyobb terhet jelent a beépítési százalék növelése, mint hogy kint építi meg a parkolókat. Hogy mit fog terveztetni, mit fog munkaanyagként tárgyalni a Terület- és Városfejlesztési Bizottság, mi kerül a Képviselő-testület elé és a Képviselőtestület mit hagy jóvá, arról még beszélni nem lehet. Szerintem, hogy ha lakossági fórumot kíván tartani két helyi képviselő, akiknek ez a terület érinti a választási körzetét, akkor kellene, hogy ha van miről tájékoztatni a lakosságot. Mit kívánnak változtatni? Ez a változatás mit fog eredményezni, illetve a szakhatóságok milyen változtatáshoz járulnak hozzá? Akkor lehet lakosságot fórumot tartani, akkor lehet erről egyáltalán beszélni. Most az Önkormányzatot ez egy fillérrel sem terheli, mivel a településen a helyi önkormányzat készíttethet csak szabályozási tervet, ezért kell nekünk megrendelni és természetesen ennek a finanszírozása az által történik, akinek érdekében ez a Szabályozási Terv változtatás megvalósul, tehát a vállalkozó fizeti a „révészt”. Derczbach Istvánné: ezzel kapcsolatosan szeretném a Képviselő-testületet tájékoztatni arról, hogy 1996. márciusában volt lakossági fórum, ahol a terület rendezési terve volt bemutatva. Akkor kezdődött a TESCO-val kapcsolatos rendezési tervnek az ügye. Szorosan hozzátartozik az előterjesztéshez ez a területi rendezés. Annak idején is hasonló jelleggel lakóház tervezés szerepelt a rendezési tervben, de a lakosságnak volt egy olyan igénye a szolgáltatással kapcsolatosan, amit úgy gondolom, hogy mind a mai napig meg lehet erősíteni, még pedig az, hogy a szolgáltató tevékenység területén ne szerepeljen diszkó és játékterem. Felhívom az építtető figyelmét arra, hogy ezt messzemenőkig vegye figyelembe. Ez a terület már végigélt egy diszkót, ami igen sok problémát okozott a területen. Még egyszer kihangsúlyozom, hogy amikor a szolgáltató tevékenységre tervezi az épületet, akkor ezt a két tevékenységet ne tervezze be. A Terület- és Városfejlesztési Bizottsági ülésen elmondtam azt, hogy ez az Új-Akadémiatelep szerves része. Célszerű figyelembe venni azokat a magassági építési paramétereket, ami kapcsolódik az Új-Akadémiatelep építési szabályzatához.
20/72 Koszorúsné Tóth Katalin: az előterjesztés tartalma választókörzetemet is érinti. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy ez egy rendezetlen terület volt. Örülök, hogy foglalkozunk azzal, hogy kultúrálttá tegyük ezt a területet. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a vállalkozó érdekét szolgálta volta az, hogy ha a lakosságot mégis megkérdezzük. Ezen a logikán alapulva nem igazán értek egyet. Egyetértek Fohsz Tivadar képviselőtársammal olyan téren, hogy ha a lakosságot előzetesen megkérdezzük, akkor eleve a terveket úgy lehetett volna elkészíttetni. Ugyanakkor megkérem azt a felelős személyt, aki azért felelős, hogy az előterjesztések során az érintett területi képviselők meg legyenek hívva, hogy ügyeljen erre a dologra, mert én személy szerint nem kaptam meghívót a Terület- és Városfejlesztési Bizottság ülésére. Az előző képviselő-testületi ülésen felmerült az a kérdés, hogy miért nem megy el az érintett képviselő a bizottság ülésére. Akkor én most visszakérdeznék, hogy miért nem hívják meg az érintett képviselőt? Podani Sándor: nem gondoltam azt, hogy ennyire nem lehet megérteni, amit Kiss Lajos alpolgármester úr mondott. Tiszteletben tartom mindegyik képviselő véleményét. Előttem van a határozati javaslat és az a következőképpen hangzik: „A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest, XVII. kerület Pesti út – – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) számú rendelet módosítását kidolgoztatja. A módosítás célja: az 513. u – 517. u. melletti területen a telekalakítás szabályainak, a beépítési %, a szintterületi mutató és az építménymagasság módosítása.” Nem nagyon tudom én sem, hogy miről lehetne beszélni egy lakossági fórumon. Miről beszélgetnének, miről lehetne egyeztetni, ha egy vázlat nincs arról, hogy milyen magas épületet terveznek, milyen garázst terveznek, egyáltalán mit terveznek oda. Miről lehet egyeztetni? Lehet egyeztetni elkészül tervezetről, de erről szól a határozati javaslat, hogy tervezet készüljön és ez vissza fog kerülni a Képviselő-testület elé és majd amikor el lesz fogadva, természetesen közben lakossági fórumot kell tartani, egyeztető tárgyalásokat kell folytatni. Nem nagyon tudom, hogy miről lehetne egyeztetést folytatni akkor, amikor három vonalat nem látok itt becsatolva és az előterjesztés határozati javaslata arról szól, hogy egyáltalán azt a módosítást ki kell dolgozni. Azt gondolom, hogy a kidolgozási munka során van az a feladat, amelyről itt beszélt a két helyi képviselő. Azt hiszem, hogy ez a munkafolyamatnak a része. Ha el se indítjuk a munkafolyamatot, akkor nincs miről beszélni. Nekem van egy olyan érzésem, hogy itt Fohsz Tivadar képviselőtársam javaslata alapvetően erre irányul. A semmiről nem lehet beszélgetni, azt hiszem. Érdemi tárgyalásokat konkrét dolgokról lehet lefolytatni. Most arról kell döntenünk, hogy legyenek-e olyan tervezetek, amik aztán vagy konkrétak lesznek, vagy valamilyen módosítással lesznek konkrétak, vagy pedig semmilyenek nem lesznek. Amíg nincsen semmilyen tervezet, addig nem tudom, hogy miről lehet egyeztetni. Azt gondolom, hogy ezt a határozati javaslatot el kellene fogadni. Kiss Lajos: érdemben, amit erről el kellett mondani, azt hiszem, hogy elmondtam. Nekem apám azt mondta, mikor gyerek voltam, hogy „kérdezzél, mert akkor okosodsz”. Én lehet, hogy keveset kérdeztem, de most szeretném
21/72 pótolni. Szeretném megkérdezni Koszorúsné Tóth Katalintól, hogy mit kérdezne a lakosságtól és mit beszélne meg, mert lehet, hogy ezt a későbbi munkámban fel tudnám használni. Dr. Farkas Tibor: én meg vagyok döbbenve, mert nem messze történt egy hasonló eset, az Anna-ház építésekor. Ugyanaz a szindróma zajlik le most is. Ugyanaz a cég is, terjeszkednek a kerületben. Megmondom őszintén, ha valaki biztosan választási vereséget akar elkönyvelni, az csak támogassa az előterjesztést. Az ott élő lakosságnak abszolút nem tetszik ez a megoldás a tereprendezésre. Nyilvánvaló, hogy ki vannak zárva ebből a dologból, csak tessék-lássék módon vannak bevonva és „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon működik a dolog. Úgy gondolom, hogy ezt nem így kellene végrehajtani. Nem odaillő, nem a városképbe illő terület. Továbbra is a lakosság véleménye és megkérdezése figyelmen kívül van hagyva. Andó Miklós: sok különböző dologról beszélünk. Most képviselőtársam az Anna-házat is visszahozva. Minden egyes ügy másként alakul ki. Majd akkor egy kicsit bővebben kell, hogy beszéljek. Először Koszorúsné Tóth Katalinnak szeretnék válaszolni. Teljesen igaza van és Bizottságunk eleddig mindig és én magam is nagyon nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a Képviselő-testületi Iroda ügyintéző kolléganői, amikor szabályozási tervek vannak a bizottság előtt, automatikusan az érintett képviselőket is meghívóval ellássák. Az a helyzet, hogy ez az anyag az előző képviselő-testületi ülés előtt egy nappal, mint sürgősségi javaslat került volna a bizottsági ülés tárgyalására és akkor a bizottság úgy határozott, hogy komolytalan az, hogy ne legyen időnk átnézni azt az anyagot, amit kiadtak és ezért mi azt mondtuk, hogy nem vagyunk hajlandóak tárgyalni. Sőt, én kértem a polgármestert, hogy egy hónapra vegyük le a testületi napirendről ezt a kérdést, ami meg is történt. Vélhetőleg ebből adódott, hogy egy ilyen egy napos sürgősségi anyagot nem tudnak kiértesíteni a Képviselő-testületi Iroda munkatársai. Ebből adódott az, hogy most újból tárgyaltuk, valahogy a figyelmet elkerülve, automatikusan bekerült így, ahogy eredetileg, és ezért nem került ki a meghívó. Ennek ellenére én, mivel ismertem a korábbi előéletét és Derczbach Istvánnéval elég sokat beszéltünk erről már korábban is, hogy van egy ilyen elképzelés. A fejemben az volt, hogy elsősorban az ő területét érinti, hiszen mondom, ez a Szabályozási Terv módosulás az 513. utca felőli részen aktuális. A hátsó részen marad az általatok, a korábbi Testület által elfogadott beépítési feltételrendszer. Derczbach Istvánné képviselőtársamnak szóltam is, ő mondta, hogy jön a bizottsági ülésre, és utólag mondta ő is, hogy nem meghívót kapott, hanem azért jött el az ülésre, mert én szóltam neki. Elnézést kérek, hogy ha ilyen zavar okozódott. Továbbiakban is természetesen meg fogjuk hívni azokat a képviselőket, akik egy-egy ilyen dologban érintettek. A másik oldaláról, amit már Dr. Farkas Tibor képviselő úr is feszegetett. Úgy gondolom, hogy egy városban mindig az a legjobb megoldás, amikor az üres területek normális módon beépítésre kerülnek. Természetesen, mint mindenütt, megvan az ott lakók érdekeltsége és mint mindenütt, a tulajdonosoknak is megvan az érdekeltsége. Nyilvánvalóan Farkas képviselő úr is felháborodna, ha a két szomszédja nem engedte volna, hogy ilyen vagy
22/72 olyan épületet építsen, miközben a jogszabályok neki megengedik azt, hogy úgy beépítse. Itt a környező lakosság is olyan észrevételeket tehet csak, amelyek a tulajdonosnak a jogszabályi lehetőségeit nem korlátozzák. Morogni persze lehet. Haragudhat azért, mert annak magasabb háza lesz, de hogy ha a korábbi Szabályozási Tervben a 7,5 méter épületmagasság meg volt, akkor akárhány lakossági fórum összejön, az a 7,5 méteres beépítési magasság törvényszerű, és meg fog történni. Gyakorlatilag úgy gondolom, hogy itt valami módon meg kell várni és meg kell nézni azt a lehetőséget, hogy hogyan tudjuk a TESCO mögötti zavaros területet egy kicsit rendezettebbé tenni. Még akkor is, hogy ha szembe 3 háznak, ha a térképet megnézik, akkor itt nem több ezer embert érint, hanem 4 telek van éppen, ami ezzel a területtel határos. Egyébként pedig az Anna-házzal kapcsolatban az a véleményem, hogy lehetett vita, nem csúnya az Anna-ház és szépen rendezett a terület. Persze, hogy aki átlátott a világ végéig, lehet, hogy őt zavarja, hogy mások is jó körülmények között vannak. Mindig a végén derül ki sajnos az, hogy ténylegesen jó lett-e az a beruházás vagy szerencsés lett. Itt annyival könnyebb a helyzetünk, hogy sokkal kisebb magasságkülönbségekről folyik előzetes ismereteim szerint a vita vagy a módosítási kérdés. Én azért nem akarom részletesebben elmondani a továbbiakban. Javaslom a Képviselő-testületnek, hogy józan paraszti ésszel azt a megoldást támogassa, ami elősegíthet egy kedvezőbb megoldást. Ha pedig képviselő asszonyok lakossági fórumokat akarnak tartani, akkor tartsanak. Most is tarthat, senki nem akadályozza meg. Gyakorlatilag a Szabályozási Tervet, amikor annak idején elfogadták, kötelező volt megtartania. Ez a törvényi rendelkezés most sem változott. Amennyiben ez kötelező, akkor meg kell tartani, ha pedig önkéntesen akarják tartani, tájékoztatni akarják a lakosságot, akkor tegyék azt meg. Gondolom az érintett vállalkozó oda is nagyon szívesen el fog menni és elmondja véleményét. Szavazzuk meg ezt a határozati javaslatot és aztán meglátjuk, hogy az e a megoldás, ha pusztában áll ez az egész terület. Fohsz Tivadar: ez a terület az Új-Akadémiatelep szerves része. Nem biztos, hogy a TESCO áruház is itt van a legjobb helyen, mivel ha a gépállomás megszűnt, akkor a gépállomás megszűnésével lehetséges, hogy jobb lett volna, ha az egységes utcaszerkezetet tudjuk visszaállítani és ezzel az ÚjAkadémiatelep olyan lett volna, mint amilyennek megálmodták régen. Ha már megtörtént az, hogy a TESCO-t ideépítettük és van egy Szabályozási Terv erre a területre, akkor tényleg az kellene, hogy a településszerkezetbe illő építmények kerüljenek ide. Ne magas házak, ne olyan építmények, amelyik két szint + tetőtérből állnak vagy akár ennél magasabb épületek. Ha meg ebben az intézményi területben lakófunkciót tervezünk, akkor nagyon jó lenne, ha a lakóövezetre vonatkozó L4 szabályokat tartanánk esetleg szem előtt. A több lakás, és itt nem tudom, hogy a tervező mennyivel számol, elhangzott több száz lakás is erre a területre, hogy ha ez a száz vagy százötven lakás megépül, ne beszéljünk túl nagy számokról, akkor ez hatalmas terhelést jelentene úgy közlekedésben, mint tömegközlekedésben, óvodai, iskolai ellátásban, ami az Önkormányzatra kötelezettségeket ró. E mellett az 517. utca az, amelyik közvetlen szomszédságában van ennek a területnek. Itt lehet 15-20 méter magas épület is, abszolút nem illik bele
23/72 ebbe a környezetbe. Én úgy gondolom, hogy nem kellene olyat támogatnunk, olyan Szabályozási Terv módosítást, amelyik a Testület, illetve az ott élők ellenérzését válhatja ki. Koszorúsné Tóth Katalin: nagyon örülök, hogy Kiss Lajos alpolgármester úr is kérdez, mert kérdezni nem szégyen. Hozzá nem szeretnék több gondolatot fűzni egyébként, csak megnyugtatni arról, hogy neki is lehet kérdezni. Senki nem gondolhatja azt, hogy minden területen teljes mértékig csak ő látja jól a dolgokat. Azt gondolom, hogy ez a demokrácia alapja, hogy lehetőséget biztosítsunk mondjuk a lakosságnak. Abszolút nem értek egyet a következők miatt Podani Sándor képviselőtársammal sem, mivel a terület rendezéséről nemcsak most esik először szó, hanem Derczbach Istvánné képviselőtársam elmondta, hogy 1996-ban már gyakorlatilag a terület rendezésével kapcsolatosan készültek úgynevezett tervek. Ezek a tervek jelen állapotukban teljesen, illetve bizonyos területen eltérnek. Az eltérés érdekében én azt gondolom, hogy mégis a lakosságot illet volna vagy illenék megkérdezni az előtt - nem akarom önmagam ismételni -, mielőtt a vállalkozó beinvesztálja a költségeire a pénzét. Ugyanakkor ez a helyzet, ez a tervezés indukálja a széleskörű átgondolását is a működtetésnek, amit részben Fohsz Tivadar említett, részben pedig mondjuk az úthálózat milyensége is eszünkbe juthat a kérdés kapcsán. Tudniillik az 517. és 511. utca nem rendelkezik szilárd útburkolattal. Hogy gondolja a kivitelező és hogy ha itt van, akkor én kérdezném tőle, hogy gondolt-e arra, hogyan tudja azt a területet akár lakóházakként működtetni, ha mondjuk az 520. illetve az 515. utcából szilárd burkolattal ellátott úton nem lehet megközelíteni azt a lakóterületi részt. Én ezt is szeretném tudni, ez is a lakosság érdekét szolgálja, mert a 520. utca, aszfaltozott utca és nem igazán mutatna jól városképileg és területképileg sem, hogy a szilárd útburkolatról lemegyünk az aszfaltozatlan területre, és úgy érjük el saját lakóházunkat. Szeretném tudni, hogy például ez irányban a vállalkozó hogy gondolja a házak megközelítését Gondolt-e arra például, hogy az 511. és az 517. utcát szilárd burkolattal ellátja? A kérdésem ez lenne a vállakozóhoz. Dr. Hoffmann Attila: egyenlőre még a vállalkozónak - feltételezem a munka elején tart - elképzelései vannak, én nem ebben a szakaszban kívánom neki ezt a kérdést feltenni, hiszen ez most szerintem nem aktuális. Dr. Farkas Tibor: Andó Miklóshoz szólnék, hogy tulajdonképpen egyetértek vele, hogy a tulajdonosi jogokat nem célszerű korlátozni, mégis vannak nézőpontok. Egyik nézőpont a tulajdonos lehetősége, a másik nézőpont, akik elszenvedik a környezetet. Végül is nem lehetséges az, hogy csak egy oldalról mérlegeljük valamilyen probléma megoldását. Úgy a célszerű és a megnyugtató, ha mindenkinek a véleményében valamilyen kompromisszum érvényesül. Természetesen nekem nagyon megkorlátozták a tulajdonosi jogosítványomat, mert egy olyan szomszédom volt, akit idegesített az, ha én magasabb házat építek, mint ő. Bekorlátoztak. Ez pontosan azt indokolja, amiről én beszélek, hogy nem lehet függetleníteni magunkat azoktól a tényektől, amelyek a környezet hatása felől érkeznek. A lakossági véleményektől nem függetleníthetjük magunkat, hiába van a tulajdonosi
24/72 szemléletnek a mindenhatósága, azért arra is kell figyelemmel adóznunk, hogy a lakosságnak milyen érdekei vannak. Én mindennap arra járok és igazándiból meg vagyok döbbenve, hogy hogyan fogom befogadni ezt a városképet. Azt javaslom továbbra is, hogy mérlegeljünk jobban, kompromisszumkészebbek legyünk egy fejlesztésnél. Az Anna-házat is tetszetősnek tartom, de ha belegondolok abba, hogy az ott élők soha nem gondolták volna, hogy majd egy több emeletes házra kell kinézniük a kertjükön keresztül, akkor viszont megértem az ő felháborodásukat. Tekintetbe kell venni mindenkinek az érdekeit. Ez a korrekt. Nekünk a Testületben ilyen hozzáállást kell inkább priorizálni, nem pedig azt, hogy a tulajdonos érdekei mindenáron arccal a vasút felé. Kiss Lajos: mindenképpen szeretnék reagálni Koszorúsné Tóth Katalin képviselőtársam nyilatkozatához. Én nem minősítettem senkinek a szakmai felkészültségét ezzel az üggyel kapcsolatban. Képviselőasszony minősített. Pontosan azt szerettem volna elmondani, hogy vélhetően az én felkészültségem hiányos, hisz én nem tudnék most mit kérdezni a lakosságtól, nem igen tudnék a lakosságnak válaszolni. Erre szerettem volna választ kapni, amit a későbbi munkámban biztosan hasznosítani tudnék. Ez volt a kérdésem, nem kaptam rá választ, de ez nem érdekes. Most képviselőasszony olyan dolgokat feszegetett, ami teljesen értelmetlen illetve megfoghatatlan. Egy szabályozási terv készítésénél huszonegynéhány szakhatóság mondja ki véleményét a Szabályozási Tervvel kapcsolatban. Mondjuk a Szabályozási Tervnek van egy Közlekedési Fejezete. A Közlekedési Fejezet rendelkezik az úthálózatról. Akkor lehet ezt vitatni, akkor lehet azt mondani, hogy jó vagy nem jó, ha van valami. Amíg nincs semmi, addig nem igen lehet erről beszélni, vitatkozni, hogy szilárd burkolatot szeretnék, stb. Derczbach Istvánné képviselőtársam elmondta azt, hogy diszkót és játéktermet a lakók nem szeretnének itt, ezen a területen. Ez egy dolog, ezt lehet mondani már előzőleg mielőtt megrendelésre kerül, hogy figyeljenek oda, hogy vélhetően ez nem megy át. De hogy utat építünk vagy kiépíti meg a szilárd útburkolatot, ezt most nehéz ebben a fázisban meghatározni. Fohsz Tivadar: Kiss Lajos alpolgármester úrnak mondanám, hogy részemről lenne egy kérdés a lakossági fórumon. Az, hogy az ott élő emberek támogatják-e, hogy a jelenlegi beépítésnél nagyobb, illetve a jelenlegi építménymagasságnál magasabb épületek tervezésére egyáltalán kerülhessen-e sor, vagy az ő álláspontjuk szerint ez érdemes-e? Ez egy kérdés. A másik az, hogy a bizottsági ülésen a vállalkozó részéről elhangzott intézményi érvekkel, hogy oda milyen funkciókat kellene telepíteni ezekbe az intézményekbe, azzal tulajdonképpen egyet tudok érteni. Tényleg sok olyan szolgáltatás van, amelyikre a kerületnek szüksége lenne. Szerintem vannak olyan helyek, ahol ennél sokkal alkalmasabb lenne ez az intézményi elhelyezés. Ezen a területen szerintem a családiházas beépítést kellene megtartani. A TESCO tulajdonképpen ha már itt van ezen a területen, az építménymagasságával annyira nem zavar be, ha azt nézzük, hogy 15-20 méter magas házak épülhetnének, ha most ezt a Szabályozási Terv módosítást elfogadjuk. Mivel a Terület- és Városfejlesztési Bizottság tagja vagyok és magam is szeretem, hogy ha egy kicsit a környezetünkre
25/72 odafigyelünk, szeretném kérni a név szerinti szavazást a határozati javaslatról. Papp Péterné: csatlakozom Dr. Farkas Tibor képviselőtársamhoz, ugyanis igaza van, hogy az érdekeket képviselni kell és az érdekeket ütköztetni kell. Jelen pillanatban semmi alappal nem rendelkezünk ehhez. Ennek az alapja valóban egy olyan terv lehet, amelyről konkrét dolgokról tudunk beszélni, nem pedig arról, ha így lenne, ha úgy lenne. Podani Sándor: annyival kívánom kiegészíteni az előzőekben elmondottakat, hogy igen érdekes dolgokat hallottam a TESCO-val kapcsolatban. A TESCO nagyon sok embernek csípi a szemét. Kíváncsi vagyok arra, hogy ha csak mondjuk egy hétre bezárnánk, hány levél jönne, hányan tüntetnének itt az Önkormányzat előtt. Azt hiszem, hogy ami a lakosság érdekeit szolgálja, azt ez az Önkormányzat 1998. óta messzemenően figyelembe veszi. Szó sincs arról, hogy a lakosságot megkerülve, a lakosság háta mögött valami olyan sundám-bundám dolgot akarna most az Önkormányzat elkövetni, amihez esetleg aztán hozzászólásuk sem lehet. Nem tudok az elmúlt 5 évben olyan beruházásról, ami meg is valósult, olyan beruházás előkészítéséről, amit nem hasonló vagy ehhez hasonló érvekkel és indokokkal próbált volna meg az ellenzék - pestiesen szólva - leverni. Azt gondolom, hogy ezek álságos dolgok. Nem gondolom azt, hogy a kerület érdeke azt szolgálja, hogy előrehozott, lassan már mi megyünk át lakossági fórummá, előrehozott lakossági fórum jelleggel tárgyaljunk ezekről a dolgokról. Azt gondolom, hogy néhányunk világosan kifejtette azt, hogy vannak olyan építési szabályok, amiket be kell tartani, vannak olyan építési szabályok, amiket nem lehet áthágni és vannak olyan kötelezettségei az Önkormányzatnak és a beruházónak minden esetben, amiről viszont egyeztetési kötelezettsége van a lakossággal. Jelen pillanatban még egyszer ismétlem, nincs miről egyeztetni, hiszen arról szól a történet, hogy lehessen egyeztetni és akkor el fog dőlni, hogy az egyeztetett dolgot vagy a nem egyeztetett dolgot, amiben nem értenek egyet, megvalósítja az Önkormányzat vagy megvalósíttatja a beruházóval, vagy sem. Azt gondolom, hogy erről kár tovább egyenlőre beszélgetni. Arról kell tudnunk, hogy mi az, amiről beszélgetni akarunk. Ezt Kiss Lajos alpolgármester úr már másodszor kérdezte meg. Én is ugyan ezt kérdezem. Azon kívül, hogy a lakosság szeretne-e egy ilyen beruházást, azért ez egy olyan dolog, mintha királyt akarnánk választani és megkérdeznénk 50 ezer embert, hogy kit akar királynak. Ez így nem fog menni. Konkrét javaslatok kellenek. Azért gondolom azt, hogy ezt a javaslatot el kellene fogadni. Ügyrendi javaslatom pedig a vita lezárása. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 15/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Podani Sándor javaslatára) úgy dönt, hogy a 484/2003. számú „Budapest XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) számú rendelet
26/72 módosításának kidolgoztatása” tárgyú napirendi pont felett a vitát lezárja a hozzászólásra jelentkezett képviselők meghallgatását követően. (19 igen, 5 nem szavazat, 2 tartózkodás) Kiss Lajos: egyetlen dologra szeretnék még reagálni, illetve szeretném tájékoztatni az itt ülőket, mert abban egészen biztos vagyok, hogy a Képviselő-testület minden tagja tisztában van azzal, amit én most el fogok mondani. Dr. Farkas Tibor képviselőtársam analógiát vélt felfedezni a jelenlegi előterjesztés és az Anna-ház között. Biztos van. Itt is építettek és ott is építeni fognak. Ebben tökéletesen egyezik. Azt minden képviselő tudja, hogy az a terület, amire az Anna-ház épült, a Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint intézményi terület. Az intézményi terület olyan, amit 100 %-ig be lehet építeni. Egészen biztos vagyok abban, hogy a lakosság véleményének ismeretében mondják a véleményeket képviselőtársaim, hogy ott megépült valami, mert a lakosság egészen biztos vagyok benne ezek szerint, hogy 100 %-os beépítés mellett intézményt kívánt ott elhelyezni, gondolom én. Dr. Farkas Tibor: elnézést kérek az okosaktól, hogy mi a lakosság véleményét megpróbáljuk képviselni és úgy minősíti Podani Sándor, hogy mi állandóan le akarjuk verni a témát. Én szerintem ez egészen más. Mi a lakosság véleményét képviseljük, azért vagyunk itt, azért vagyunk képviselők. Egyébként lenyűgöző Podani Sándor magabiztossága és a kioktatása. Szerintem meg kellene próbálni ezt a hangot egy kicsit visszafogni, mert nem igazán ide való ez a stílus. Úgy gondolom, hogy ha valamit normálisan megközelítünk, az sokkal inkább helyénvaló, minthogy ha kioktatjuk a másik felet. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: volt példa az elmúlt időszakban konszenzusos beruházásra, csak mást ne említsek, például a Hősök Terei Általános Iskola. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar javaslatát, miszerint a Képviselő-testület a határozati javaslatról név szerinti szavazást tartson. Elfogadásához egyszerű többség szükséges. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. 16/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Fohsz Tivadar javaslatára) úgy dönt, hogy a 484/2003. számú „Budapest XVII. kerület Pesti út – 511. utca – 517. utca – 513. utca által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról szóló 49/2000. (IX. 11.) számú rendelet módosításának kidolgoztatása” tárgyú napirendi pont határozati javaslatáról név szerinti szavazást tart. (15 igen, 10 nem szavazat, 3 tartózkodás) Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
27/72
Alexa György Andó Miklós Andráska István Bakos Péter Barna Andor Dr. Benkő Péter Bús Bence Derczbach Istvánné Dr. Dombóvári Csaba Dr. Fachet Gergő Dr. Farkas Tibor Dr. Fenke Ferenc Fodor Róbert Fohsz Tivadar Dr. Hájer Emília Dr. Hoffmann Attila Hrutka Zsolt Kiss Lajos Koszorúsné Tóth Katalin Kovács István Lázár Attila Ifj. Lepés Imre Marschalkó Tamásné Miló Béla Papp Péterné Dr. Péczely Terézia Podani Sándor Szilágyi Antal Veressné Bakó Ilona Vígh-Kiss József
igen igen igen nem igen igen nem nem nem nem nem távol nem nem nem igen igen igen nem nem nem tartózkodik tartózkodik igen igen igen igen tartózkodik távol igen
A Képviselő-testület a határozati javaslatról 13 igen, 12 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett nem döntött. Mivel nem hoztunk döntést, ismételten szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. Alexa György Andó Miklós Andráska István Bakos Péter Barna Andor Dr. Benkő Péter Bús Bence Derczbach Istvánné Dr. Dombóvári Csaba Dr. Fachet Gergő
igen igen igen nem igen igen nem nem nem nem
28/72 Dr. Farkas Tibor Dr. Fenke Ferenc Fodor Róbert Fohsz Tivadar Dr. Hájer Emília Dr. Hoffmann Attila Hrutka Zsolt Kiss Lajos Koszorúsné Tóth Katalin Kovács István Lázár Attila Ifj. Lepés Imre Marschalkó Tamásné Miló Béla Papp Péterné Dr. Péczely Terézia Podani Sándor Szilágyi Antal Veressné Bakó Ilona Vígh-Kiss József
nem távol tartózkodik nem nem igen igen igen nem nem nem tartózkodik tartózkodik igen igen igen igen tartózkodik távol igen
A Képviselő-testület a határozati javaslatról 13 igen, 11 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett nem döntött. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: az SZMSZ szerint 10 perc szünetet tartunk. SZÜNET A napirend 19. pontja: 491/2003/12. 08. Javaslat a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány 2004. évi támogatására Előadó: Ifj. Lepés Imre önkormányzati képviselő Ifj. Lepés Imre: év végén Csekovszky Árpádnétól egy levél érkezett a polgármester úrnak címezve. Ezt minden képviselő megkapta. Én, mikor ezt az előterjesztést elolvastam és mint a kuratórium delegált tagja úgy érzetem, hogy ezt egy előterjesztésbe kell foglalni és szerettem volna, hogy ha az Önkormányzat a költségvetés elfogadása előtt előzetes kötelezettségvállalást tesz arra, hogy a riasztórendszert és az egyéb költségeket biztosítani fogja. Ez lenne szándékom. Kérem a határozati javaslathoz támogatásukat. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
29/72
17/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány részére – a Csekovszky-gyűjtemény Kiállítóháza működtetési költségeire – a 2004. évre 1 millió forint összegben támogatást nyújt. 2./
Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a 2004. évi költségvetés tervezése során a fenti összeg biztosításáról. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a fedezet biztosítására: a 2004. évi költségvetési rendelet elfogadásának időpontja (25 igen, 1 nem szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 20. pontja: 502/2003/12. 15. Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények továbbképzési tervének módosítása Előadó: Barna Andor alpolgármester
közművelődési
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 18/2004. (I. 15.) Kt. határozat I. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Dózsa Művelődési Ház, a Rákoscsabai Közösségi Ház, a Csekovszky Árpád Művelődési Ház, a Rákoskerti Művelődési Klub és az Erdős Renée Ház a 2000. január 1-től 2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó módosított hétéves továbbképzési tervét jóváhagyja az alábbiak szerint: Dózsa Művelődési Ház Szabó Tiborné (népművelő): 2000-ben az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő közművelődési szakember II. felsőfokú szakképesítést adó képzésen vett részt. Szalay Lászlóné (gazdasági vezető): 2001-től 3 éves főiskolai szakirányú továbbképzésen vett részt (2001, 2002, 2003.) Kovács Csabáné (Venzcel Zsuzsanna) (pénzügyi előadó): 2001-től 2 éves mérlegképes könyvelői továbbképzésen vett részt (2001,2002.)
30/72
Varga Józsefné (gazdasági ügyintéző): 2002-ben idegen nyelvi továbbképző tanfolyamon vesz részt. Kelemenné Hajnal Csilla (közműv. szakember): 2003-tól egyetemi szakirányú képzésen vesz részt. Győrfi Imréné (titkárnő): 2003-ban a 120 órás ECDL európai számítógép-használói jogosítványt szerzi meg. Martonosiné Orosz Márta (igazgató): 2005-ben Kulturális Örökség Minisztériuma által szaktanfolyamon vesz részt.
a Nemzeti akkreditált
Varga Katalin (információs): 2004-ben a 120 órás ECDL európai számítógép-használói jogosítványt szerzi meg. Faragó Krisztina (szövegszerkesztő): 2004-ben 88 órás Webmester tanfolyamon vesz részt. Kiss János (technikus): 2005-ben a rendelet 2.§-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Kacsó Péter (gondnok): 2005-ben a rendelet 2. §-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Lampel László (gondnok): 2005-ben a rendelet 2.§-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Bogdányiné Tóth Ágnes (információs): 2005-ben a rendelet 2.§ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Varga Melinda (információs): 2005-ben a rendelet 2.§-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Stiegler Béla (nyomdász): 2006-ban a rendelet 2.§-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Bathó Mónika (közműv. szakember): 2006-ban a rendelet 2.§-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Szántóy Zsófia (közműv. szakember): 2006-ban a rendelet 2.§-ának a) vagy b) pontjában feltüntetett képzési formában vesz részt. Csekovszky Árpád Művelődési Ház Dévényi Gáborné (népművelő): 2000-2003-ig egyetemi szakirányú képzésen vesz részt (Debreceni Egyetem BTK művelődési felnőttképzési menedzser kiegészítő szak).
31/72
Máthé Ágnes (ügyviteli alkalmazott): számítógépes tanfolyamot végez.
2004-ben
60
órás
Makai Lászlóné (gazdasági ügyintéző): 2003-ban mérlegképes könyvelő képesítést szerzett. Méhész Pál (gondnok): 2005. szeptembertől tervezett a szakmai továbbképzése. Kecskés László (műszaki ügyintéző): tervezett a szakmai továbbképzése. Kristóff Tímea (közműv. szaktanfolyamot végez.
2006.
szakember):
szeptembertől
2004-ben
60
órás
Rákoscsabai Közösségi Ház Pájer Ildikó (igazgató): képzésben vett részt.
2000-2003-ig
egyetemi
szakirányú
Nagyné Valent Anna (közműv. szakember): 2003-2005-ig egyetemi szakirányú képzésben vesz részt. Sztancsik Mária (információs): 2005-ben kiadványszerkesztői képzésben vesz részt.(OKJ) Katona Petra (közműv. szakember): 2006-ban szakirányú képzésben vesz részt (OKJ). Kókány Erika (gazdasági képzésben vesz részt (OKJ).
előadó):
Tóth Pál (technikus): 2004-ben képzésben vesz részt (OKJ).
2004-től
középfokú
számítógépes felsőfokú számítógépes hangtechnikusi
Katona György (gondnok): 2005-ben középfokú hangtechnikusi képzésben vesz részt (OKJ). Rákoskerti Művelődési Klub Apostol Éva (közműv. szakember): 2000-től 2003-ig felsőfokú szakirányú képzésben vett részt (Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, művelődésszervezői szak). Hernád Andrásné (gazdasági ügyintéző): 2004-ben 120 órás ECDL európai számítógép használói tanfolyamon vesz részt.
32/72 Lipcseyné Horváth Ágnes (igazgató): program keretében szerződés alapján továbbképzésben vett részt.
2003-ban nemzetközi szervezett szakirányú
Szabó György (gondnok): 2005-ben a rendelet 2.§-ának pontjában feltüntetett 120 órás képzési formában vesz részt.
a)
Darnyik Ágnes (közműv. szakember): 2004-ben 120 órás szakirányú képzésen vesz részt (szervezi: Magyar Művelődési Intézet). Rédlingné Nagy Éva (adminisztrátor): 2005-ben a 120 órás ECDL európai számítógép-használói jogosítványt szerzi meg. Erdős Renée Ház Ádám Ferenc (történész-muzeológus): 2004-ben a 120 órás ECDL európai számítógép használói jogosítványt szerzi meg. Bakonyvári M. Ágnes (intézményvezető): 2005-ben a 120 órás ECDL európai számítógép használói jogosítványt szerzi meg. II. Felkéri a Polgármestert, hogy a I. pontban foglalt döntéséről értesítse az intézményvezetőket és gondoskodjék a központi normatív hozzájárulásra vonatkozó fenntartói igény benyújtásáról. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, igénybenyújtásra: 2004. április 1. (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend 21. pontja: 518/2003/12. 19. Javaslat az Európai Uniós csatlakozás kerületi megünneplésére Előadó: Dr. Farkas Tibor és Ifj. Lepés Imre, önkormányzati képviselők Dr. Hoffmann Attila: ahogy látják képviselőtársaim, módosító indítványként (módosításként) egy új előterjesztés került benyújtásra, melynek három előterjesztője van. Magam is ilyen minőségemben szeretnék egy pár szóbeli kiegészítést tenni a vita megkezdése előtt. Nem kívánom az ötletet magamnak vindikálni természetesen. A korrektség és a tények is azt mutatják, hogy Dr. Farkas Tibor és Ifj. Lepés Imre fogalmazta meg ezt a gondolatot. Ehhez csatlakoztunk mi, hiszen ez egy nemes és támogatandó gondolat. Azt szeretném most elkerülni, hogy ebbe a vitába belemenjünk. Szívem szerint, csak a javaslatnak a címét, valamint azt fogadnám el, hogy ez egy konszenzusos közösen előkészített ünnepségsorozat legyen. Már az első egyeztetések során is kiderült, hogy az iskolákkal, a művelődési házakkal, a különböző civil szervezetekkel, mint a
33/72 Lokálpatrióták Egyesülete, egyeztetni kell millió dologban. Azt sem tudjuk pontosan, csak megbecsülni tudtuk, hogy mekkora költséggel jár ez az egész. A lényeg az, hogy népünk, nemzetünk, ha ilyen nagy szavakat használhatok, tényleg egy döntő fordulata lesz május 1-je, amikor csatlakozunk az Európai Unióhoz. Ezt szeretném, szeretnénk mindnyájan, hogy kerületünkben is méltó módon, ha szabad ezt a kifejezést használni, örömünnepként megünnepeljük valamilyen formában. Ennek a részleteit ki fogjuk dolgozni és ígérem, hogy a Testület elé fogjuk terjeszteni a részletes programot, amikor már legalábbis főbb vonalaiban összeálltak azok az elképzelések, hogy mit miképpen csinálnánk. Kérni is szeretném, hogy ennek a munkának a során ötletével, javaslatával keressen meg bennünket mindenki, és örömmel várjuk és bele fogjuk építeni, megpróbáljuk megvalósítani azokat ebben a közös nagy elképzelésben. Itt tartunk ma. Egy kicsit talán ezek a különböző dátumok is kérdésesek. Az iskolák hozzáállásától is függ, hogy az esetleges vetélkedőket mikor, hol kívánjuk értékelni, hol kívánjuk ezt lebonyolítani, bejátszik ebbe az is, hogy a Dózsa Művelődési Ház bizonyos költségeket szeretne központi forrásokból megpályázni, annak is a határidejét figyelni kell. Nagyon sok olyan dolog van, ami még pillanatnyilag nem ismeretes számunkra. Lehet, hogy több napra fog ez az ünnepségsorozat, hiszen lehet, hogy egyik nap lesz az iskolások értékelése és május 1-jén lesz egy nagy, központi ünnepség. Ennyit kívántam még hozzátenni. Ifj. Lepés Imre: az előterjesztést Dr. Farkas Tibor képviselő úrral közösen jegyezzük. A tegnapi polgármesterrel kiegészült módosító indítványhoz képest a mai napra Dr. Farkas Tiborral benyújtottunk egy újabb módosítást, ami egy kicsit átértékeli a határozati javaslat tartalmát. Ez kiosztásra került a Képviselő-testület tagjai részére. Polgármester úrral kicsit vitatkoznék, hogy itt a pontos időpontok a programok meghatározására nem szerepelnek. Ez teljesen egyértelműen lefekteti, hogy mikor, milyen rendezvényeket tartanánk meg. Nem kell, hogy ez újra visszakerüljön a Képviselő-testület elé. Reményeim szerint ez nem szükséges. Azt mondom, hogy az előterjesztés 1. számú melléklete - meghajolva az Oktatási Bizottság javaslata és véleménye előtt -, a gyerekeknek szóló vetélkedő a „Spring Day in Europe” programsorozaton belül kerülne megrendezésre. Az előterjesztés 2. számú melléklete pedig Martonosiné Orosz Márta, a Dózsa Művelődési Ház vezetőjének levele, amely kiosztásra került. Ennek a kérésnek megfelelően pályázni tudna a rendezvények megrendezésére és ennek az a feltétele, hogy ennek az ünnepségnek április utolsó napjáig le kellene bonyolódnia, ezért a 2. számú melléklet április 25-ről szólna. Javasolnám, hogy a most kiosztott módosító indítványunkat vegye a Képviselő-testület tárgyalási alapnak. Ebben benne vannak a garanciák, időpontok is. Ezt újra nem szükséges visszahozni. Ha valakinek egyébként bármilyen kérdése van hozzánk, akkor szívesen válaszolunk erre a kérdésre. Ha ésszerű javaslatok vannak, akkor azt be is tudjuk fogadni az előterjesztés részeként. Dr. Hoffmann Attila: bevallom őszintén, hogy most olvastam el először ezt. A magam részéről jónak tartom ezt a megoldást és ezt el tudom fogadni minden további nélkül.
34/72
Ifj. Lepés Imre (ügyrendi): ha Martonosiné Orosz Márta hozzá kíván szólni, akkor kérem adjuk meg neki a szót. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megadom a szót Martonosiné Orosz Mártának. Martonosiné Orosz Márta, a Dózsa Művelődési Ház vezetője: személyesen azért fordulnék a Képviselő-testülethez, hogy az április 25-i dátumon tarthassuk meg az Európa Nap-ot kerületünkben. Az EU delegáció kiírt egy pályázatot, amire én 14 rendezvényt szerveztem, egy nagyon kemény munkával, de bizakodva nézünk a jövőbe. Elképzelhetőnek tartom, hogy sikeres lesz pályázatunk, mint ahogy az elmúlt évben is már sikerült 7 ezer eurót nyernünk a Nemzetközi Visegrádi Négyek alapjától. Azt gondolom, hogy ha ezt közösen megbeszéljük, akkor ezt meg lehet valósítani úgy, hogy a kerület lakossága is jól járjon, illetve ha nyerünk támogatást, akkor ezt erre a nagyon szép rendezvénysorozatra színvonalasan és nívósan össze tudjuk hozni a kerületnek a különböző intézményeivel, civil szervezeteivel egyetemben. Dr. Farkas Tibor: mindenekelőtt polgármester úrnak köszönöm impresszional ihletett szavait az előterjesztés kapcsán és a korrektségét, amit az előkészítő munka során is tapasztalhattam. Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés valóban egy olyan előterjesztés, ami példázhatja és demonstrálhatja a Képviselő-testület együttműködési készségét. A közös örömünnep – ahogy polgármester úr használta ezt a szót – megünneplésére. Hiszen ennek jegyében kell lebonyolítanunk ezt az ünnepséget és erre kell koncentrálnunk. Úgy gondolom, hogy eljön az az idő is, amikor nem fogunk dátumokon vitatkozni, ami méltatlan, hiszen nagyon szerencsétlen dolog, mikor egy adott dátumot, ahol Európában mindenki ugyan azon a napon ünnepel, akkor eltoljuk egy másik dátumra. Ez is még a kezdeti gyerekbetegségeink közé tartozik. Kompromisszum kész vagyok mindenképpen, hogy ebben az ügyben legyen konszenzus, hogy méltón tudjunk ünnepelni. Mégis elérkezettnek látom azt az időt majd, remélem el is érkezik, hogy az ünnepségek dátumait nem kell felcserélni. Ez olyan mintha a karácsonyt felcserélnék a húsvéttal. Nem igazán szerencsés dolog ünnepeket össze-vissza kevergetni. Én csak reményemet fejezem ki, hogy ez nem lesz akadálya a megegyezésnek és a következőkben mindig május 9-én fogjuk ünnepelni, ahogy egész Európában teszik ezt a napot. Komolytalanná tesszük magunkat, ha más napokon ünnepeljük meg. Kovács István: az Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványáról nem esett szó vagy én nem figyeltem kellőképpen. Szeretném, ha az előterjesztő az Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványát is befogadná, mivel a Bizottság, mikor tárgyalta ezt az előterjesztést, akkor azon észrevételt tette, hogy gyakorlatilag nem szerepel ebben a rendezvénysorozatban sportrendezvény. Mindenkit szeretnék tájékoztatni arról, hogy az Európai Unióban 2004. a sport éve. Úgy gondolom, hogy némi helyet kellene a
35/72 szervezésben vagy a beleszólási lehetőségben biztosítani az Ifjúsági és a Sport Bizottságnak. Ez nem olyan nagy kérés a Bizottság részéről. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: kérném a két előterjesztőt, hogy az Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványát fogadják be. Jelzik nekem, hogy befogadják. Dr. Farkas Tibor: nagyon sok mindenre oda kell figyelnünk, hiszen ez az első debütálásunk egy ilyen rendezvény megszervezésében. Mindenféle kedvező javaslatra nyitottak vagyunk. Azt is el tudom képzelni, hogy az április 25-e és a május 9-e is a helyén maradna. Az április 25-e valóban úgy, ahogy a művelődési ház vezetője kéri, úgy történjen meg az ünnepség, hogy a május 9-ét hagyjuk meg. Ez a két dátum megférne egy gyékény alatt. Nyugodtan lehetne ennek a kérdésnek a jegyében döntést hoznunk. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: elképzelhető, hogy valóban mind a három napon valamilyen rendezvény lesz. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom az új határozati javaslat 3. pontjának A/ változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 19/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a határozati javaslat 3. pontjában az A/ változatot fogadja el. (26 igen szavazat, 2 tartózkodás) Ismertetem és szavazásra bocsátom az új határozati javaslatot a 19/2004. (I. 15.) Kt. határozat figyelembevételével, a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 20/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását kulturális programsorozattal kívánja megünnepelni. 2./
A programsorozat koordinálására felkéri az Európai Uniós Integrációs Bizottságot, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottságot, valamint az Ifjúsági és Sport Bizottságot. A rendezvénysorozat nyitó rendezvénye a Springday in Europe, melynek keretében kerül sor az iskolákat érintő rendezvények lebonyolítására. A Dózsa Művelődési Ház ünnepi rendezvényére 2004. április 25-én kerül sor. Az egyéb eseményeket pedig további rendezvények keretében kell lebonyolítani, melyek időpontjai később kerülnek meghatározásra.
36/72 3./
A Képviselő-testület a 19/2004. (I. 15.) Kt. határozat figyelembevételével a központi zárórendezvény időpontját 2004. május 9. napjában határozza meg.
4./
A Képviselő-testület előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy az 1-3. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében 1,5 millió forint összeget biztosít a 2004. évi költségvetésében. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester, a 2. pont esetében: Veressné Bakó Ilona, az Európai Uniós Integrációs Bizottság elnöke, Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke, Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke azonnal, illetve folyamatos, a fedezet Határidő: biztosítására: a 2004. évi költségvetési rendelet elfogadásának időpontja (28 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 22. pontja: 520/2003/12. 19. Javaslat önkormányzati munkacsoport létrehozására a Podmaniczky-Vigyázó Mauzóleum feltárása és kegyeleti emlékhellyé történő nyilvánítása érdekében Előadó: Lázár Attila önkormányzat képviselő Lázár Attila: úgy gondolom, hogy mindenki ismeri az előterjesztést. Egyetlen mondatot szeretnék mondani. A múlt emlékének a megőrzése mindannyiunk közös érdeke. Aki ezt fontosnak tartja, kérem támogassa az előterjesztést. Podani Sándor: a magam részéről nem javaslom külön bizottság felállítását, hiszen a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság maximálisan alkalmas a feladat ellátására. Javaslom, hogy ezt hatáskörükben ők végezzék el. Dr. Hoffmann Attila: ha jól olvasom, akkor az előterjesztő munkacsoport felállítását javasolta, nem bizottság felállítását, a pontosság kedvéért. Dr. Fachet Gergő: a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság tagjaként jelezni szeretném, hogy ott erről már döntöttünk és azt mondtuk, hogy támogatjuk ezt a verziót. Ezen kívül szeretném jelezni, amit már a bizottság ülésén is elmondtam, hogy láttuk az előző előterjesztést, hogy az Unióba tartunk, azt tudjuk. Hogy honnan hova tartunk, azt is jó lenne tudatosítani az emberekben, hogy a lakosság ismerje történelmét is egyben, s tanulja meg tisztelni és erre szerintem egy rendkívül jó fórum és lehetőség ez a munkacsoport. Ráadásul a végrendeletet olvasva tudjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának is kötelezettségei lennének, és erre egy kiváló fórum szintén a véleményem szerint, hogy felhívjuk erre az Akadémia figyelmét. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez a kerületen belül Keresztúrral kapcsolatban merül fel, hiszen ez a leginkább lerombolt
37/72 kerületrész. Itt még inkább indokolt, hogy a kerület történetével kapcsolatban kutatásokat folytassunk. Szerintem ez semmiképpen sem egy ártalmas munkacsoport. Aki így próbálja interpretálni vagy felfogni ezt, gondolom az nem feltétlenül tanulmányozta át a háttéranyagot. Úgy gondolom, mindenképpen azt javaslom, hogy a Testület támogassa ezt a javaslatot, hiszen különösebb költséggel nem jár és megfelelő szakemberek bevonásával tudnánk hatékonyabban végezni ily módon a munkát, mint a bizottságon belül. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megkérdezném az előterjesztőt, hogy egyeztetett-e a munkacsoport tagjaival azzal kapcsolatban, hogy elfogadják a tagságot? Igen. Másik kérdésem, hogy a munkacsoport tagjairól egyben szavazhatunk? Egyben. Dr. Dombóvári Csaba: jelezni szeretném, főleg azt követően, hogy a határozati javaslatról egyetlen szavazás fog történni, hogy személyes érintettség okán nem kívánok részt venni a szavazásban. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 21/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest XVII. kerület Gyökér u. - (125393/49) hrsz-ú út – Pesti út - Bakancsos u. által határolt területen korábban állt Podmaniczky-Vigyázó Mauzóleum helyének feltárása és kegyeleti emlékhellyé történő nyilvánítása érdekében munkacsoportot hoz létre. A munkacsoport tagjainak Barna Andor alpolgármestert, ifj Lepés Imre, Derczbach Istvánné, Dr. Fachet Gergő és Lázár Attila képviselőket, továbbá külső szakértőként Tóth Pétert, dr. Dombóvári Antalt, Krupánszki Teréziát és Fejér Gyulát választja meg. 2./
A munkacsoport feladatait az alábbiakban határozza meg: a) Kapcsolatfelvétel - a Magyar Tudományos Akadémiával, - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, - a Nemzeti Kegyeleti Bizottsággal és - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával. b) A mauzóleummal kapcsolatos összes dokumentum beszerzése - építéssel kapcsolatos adatok - mauzóleum tervrajzai, fotói - bontással kapcsolatos dokumentációk.
fellelhető
38/72 c) Podmaniczky-Vigyázó Családdal kapcsolatos dokumentáció elkészítése az MTA és a kerületi helytörténeti kutatók adatai alapján. Felelős: dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a munkacsoport tagjainak értesítésére: a döntést követő 15 napon belül, a munkacsoport első ülésének összehívására: a döntést követő 30 napon belül (21 igen szavazat, 4 tartózkodás Dr. Dombóvári Csaba személyes érintettség miatt nem vett részt a döntéshozatalban.) Dr. Hoffmann Attila: én a magam részéről jó munkát és jó eredményt kívánok ennek a munkacsoportnak és megígérem, hogy minden támogatást meg fog kapni részünkről. A napirend 23. pontja: 521/2003/12. 22. A Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési szóló nyilatkozathoz való csatlakozás Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
Programjáról
Dr. Dombóvári Csaba: ezen előterjesztés olvasása, illetve az előterjesztéshez csatolt nyilatkozat elolvasása után az jutott eszembe, hogy aki nem tud valamit megoldani, az beszél róla. Részben palástolandó azt, hogy nem tudja az adott problémát megoldani, részben pedig valamifajta pótcselekvést kíván találni magának. Az előterjesztés harmadik bekezdésében az is olvasható, hogy a Polgármesteri Hivatalban eddig is biztosítottuk és a jövőben is biztosítani kívánjuk a közigazgatási feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátását. Aminek én a magam részéről nagyon örülök, de ez a mondat, ez a tényállítás, amennyiben igaz, és azt gondolom, hogy ez igaz, akkor végképp megkérdőjelezi, hogy nekünk miért kellene ehhez a nyilatkozathoz csatlakoznunk, ha mi a magunk részéről nem beszélni óhajtunk a problémákról, hanem megakarjuk oldani azokat. Dr. Hoffmann Attila: no comment. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 22/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy csatlakozik a Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programjához. A határozat mellékletét képező Nyilatkozattal egyetért, észrevétele, javaslata nincs. 2./
Felkéri a polgármestert, hogy az 1.) pontban foglalt döntésről adjon tájékoztatást Dr. Lampert Mónika belügyminiszter asszonynak. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester
39/72 Határidő: azonnal, tájékoztatásra: a döntést követő 15 napon belül (19 igen, 2 nem szavazat, 6 tartózkodás) A napirend 24. pontja: 522/2003/12. 22. Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata közoktatási minőségirányítási programjának elfogadására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia: mint ahogy mindenki előtt ismert a közoktatási törvény módosításával az önkormányzatokra egy olyan kötelezettség hárult, hogy az önkormányzatoknak el kell készíteni a közoktatási minőségirányítási programjukat és ez az elkészített program válik utána az egyes intézmények hasonló, minőségirányítási programjának az alapjává. Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve külső szakértői segítség bevonásával a minőségirányítási programot határidőre elkészítettük. A szakértő elé ki volt tűzve, hogy valamennyi közoktatási intézménnyel a kapcsolatot fel kell venni és fel kell tárni azt, hogy az egyes intézmények a minőségirányítás területén milyen szintig jutottak el, valamint az Önkormányzat ISO alapú minőségirányítási programját is meg kellett vizsgálni és gyakorlatilag a minőség fejlesztése, a minőség megőrzése érdekében készült el ez az anyag. Egy elég tekintélyes és nagyon sok szakértő illetve résztvevő által összeállított anyagról volt szó és ezért sajnálatosan, mint ahogy már a bizottsági tárgyalásokon is kiderült, egyrészt az anyagba sajtóhibák is csúsztak, másrészről bizonyos pontatlan elnevezések kerültek bele. Ezeket összegyűjtöttük és az összes észrevétel összegyűjtése alapján elkészült egy módosítás, amelyben a feltárt hiányosságokat, illetve a pontatlanságokat helyesbítettük. Ezzel a módosítással együtt kérem, hogy a Képviselő-testület tekintse át és fogadja el az Önkormányzat minőségirányítási programját. Dr. Dombóvári Csaba: az Oktatási Bizottság ülésén több észrevételt is tettem az anyaghoz. Ezeket nem kívánom teljes terjedelmében megismételni, mert az nagyon hosszú lenne. Előtte még annyit szeretnék megjegyezni alpolgármester asszony iménti kiegészítéséhez, hogy sajnálatos módon így nem tudhatjuk azt ezen szóbeli kiegészítésből, hogy hol és milyen módon lett módosítva az az anyag, amely az előterjesztéshez csatolva van. Ki lett osztva? Köszönjük szépen. Akkor hozzászólásaimat 5 pontban foglalva szeretném elmondani. Az egyik észrevételem, hogy az anyag 33. oldalán egy táblázatban olvasható az az óvodákkal kapcsolatban, mint minőségirányítási elvárás, hogy a 3-6 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése a 100 %-os óvodai elhelyezésnek a megvalósítása, felelősökként az óvodavezetők, az óvónők és a szakszolgálati munkatársak vannak megjelölve. Álláspontom szerint az, hogy a kerületben óvodai ellátást igénylő gyermekek megfelelő módon el legyenek helyezve és ne lépje túl a 100 %-os telítettséget az egyes óvodák létszáma, az nem óvodavezetői felelősség. Ez a fenntartónak, az Önkormányzatnak a felelőssége, hogy biztosítson annyi óvodai férőhelyet,
40/72 amennyire igény mutatkozik. Azt gondolom, hogy alapvető félreértés az, hogy itt az óvodavezetőket és az óvónőket nevezi az anyag felelősként. Következő észrevételem, hogy az anyag 32. oldalán olvasható néhány kis nyilacskával jelzett szövegrész, ezek közül az egyik úgy szól, a másik nyilacskával jelzett szövegrész, hogy „az intézményekben stabil innovatív nevelőtestületek működjenek, továbbképzéssel, önképzéssel növelve kompetenciájukat”. Ezzel maximális módon egyet lehet érteni. Egyetlen egy momentum hiányzik még ezen szövegrészből, az nevezetesen, hogy az érintett pedagógusok anyagi megbecsülése is megvalósuljon. A következő kettővel lejjebb, „hatékony együttműködés valósuljon meg a közoktatási intézmények között a gyermekek, tanulók mentális problémáinak kezelésében, a hátránykompenzációkban”, miegyebekben. Kérdés az, hogy a pedagógusokra vonatkozó, jelenleg hatályos titoktartási kötelezettségek milyen viszonyban vannak ezen, itt megfogalmazott kívánalommal kapcsolatban. Dr. Hoffmann Attila: tájékoztatásul elmondanám, hogy az Ifjúsági és Sport Bizottság kiegészítő indítványát befogadtam. Koszorúné Tóth Katalin: mindenféleképpen, a célszerűség kedvéért szeretném elmondani, hogy nagyon kevés önkormányzat büszkélkedhet azzal, hogy a minőségirányítás, illetve a minőségpolitikája ilyen alapos dokumentációban és egységes szerkezetben már készen van. Gyakorlatilag nagyon fontos ez az ütemezés, mert a közoktatási törvény alapján olyan feladatok állnak előttünk, amelyek az idő betartását mindenféleképpen szükségessé teszi. Azt gondolom, ha elolvastuk ezt az anyagot, láthattuk, hogy nagyon tartalmasan összeállított anyagról van szó. El kell mondanom azt, hogy ez a szolgáltató intézet több alkalommal minden intézménybe kilátogatott. Alapos anamnézis, illetve háttérvizsgálatokra épül az anyag. Az intézményvezetőkkel, a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal, a szakmai szervezetek vezetőivel is több alkalommal folytatott beszélgetést. Ez az alapja az anyagnak a jó tartalmi minőségét szolgálja. Ugyanakkor el kell mondjam, hogy mivel egy hatalmas terjedelmű anyagról van szó, apró tévedések javítására sor került. Ugyanakkor, ami az óvodáskorú gyermekek ellátását érinti, megnyugtatóan lehet erről referálni. A kerületben már megszűntek az óvodai ellátással kapcsolatos problémák. Sőt, most kezd az a helyzet fennállni, hogy jelenleg egy kerületrészen a tagóvoda rész üresen áll. Bízunk benne, hogy mind az óvoda, mind az általános iskola működési területén minőséget tudunk kialakítani ez által a minőségpolitikai programmal is. Dr. Péczely Terézia: Dr. Dombóvári Csaba felvetéseire csak azt szeretném elmondani, hogy való igaz, hogy az Oktatási Bizottság nagyon alaposan és elég hosszasan tárgyalta az elkészült munkaanyagot és ott bizonyos sajtóhibákra, elírásokra és egyes bekezdéseknek a pontos megszövegezésére javaslatot tett. Én ezeket a javaslatokat mind figyelemmel kísértem, rögzítettem. Gyakorlatilag ebben a módosított anyagban igyekeztem már az Oktatási Bizottság, illetve más bizottságok, az anyag más olvasatának a kritikái alapján az összes ilyen sajtóhibát vagy pontatlan megfogalmazást, elnevezést megnézni és átnevezni. Bízom benne, hogy dr. Dombóvári Csaba
41/72 azokra a kérdéseire, amiket a bizottsági ülésen felvetett, megnyugtató választ kap. A férőhely kihasználtság tekintetében elég nagy vita van közöttünk már évek óta. Én úgy gondolom, hogy nem probléma az, hogy az intézményvezetőktől a kihasználtság 100 %-os közelítését elvárjuk, ezt a dolgot, a felelősségi körükbe utaljuk. Itt nem a férőhelyeknek a feltöltöttségéről van szó, hanem a kihasználtságról. Ez az, ami közöttünk mindig vita, hiszen országosan elfogadott statisztikák szerint a 100 %-os férőhely betöltöttségnél kb. 80-85 %-os azoknak a tényleges kihasználtsága. Ha megnézzük azokat a statisztikákat, amelyeket a kerületben az Oktatási Bizottság elkészített az óvodai férőhelyek kihasználtságáról, akkor láthatjuk, hogy most már a 110 %-os feltöltöttségnél tartunk. Az óvodák nagy részében a feltöltöttség tulajdonképpen már a 100 % körül van. 110 % miatt azért mozdultunk el, mert vannak olyan óvodáink és ezt egyszerűen tény szerint figyelembe kell venni, pl. Rákoskerten a Százszorszép Óvoda, ahonnan a szülők nem akarják a városba behozni gyerekeiket. Teljesen érthető okból az ottani, a lakóhelyükhöz legközelebb eső óvodába akarják a kisgyerekeket elvinni és ezért ezen az óvodán mindig rendkívül nagy a nyomás, hogy egyfajta nagyon magas feltöltöttséggel is működjön, mert a gyerekeket nem akarják utaztatni. Bármennyire is fel tudjuk nekik ajánlani egy sokkal kisebb létszámú óvodai csoport lehetőségét, pl. az Újlak utcai lakótelepen, de a rákoskerti szülők inkább egyfajta nagyobb feltöltöttségű, de helyben lévő óvodába akarják vinni gyerekeiket. Itt lehet megoldás az óvodai férőhelyek bővítése, amennyiben az Önkormányzat anyagi lehetőségei erre lehetőséget adnak. Úgy gondolom, hogy a gyereklétszám csökkenését figyelembe véve nekünk sem óvodában, sem iskolában férőhely bővítésre nem kell anyagi erőket fordítani. Arra, hogy a férőhelyek az európai színvonalnak és a XXI. század színvonalának megfelelőek legyenek, valóban szükség van, de férőhely bővítésre úgy gondolom nincsen szükség, mert kb. mire ezek az új csoportszobák vagy tantermek megépülnének, addigra a gyereklétszám fogyása miatt ezeket lehet, hogy be is kellene zárni vagy üresen konganának. A 32. oldalon megtett megjegyzéseket, mint ahogy az Oktatási Bizottság ülésén is mondtam, úgy gondolom, hogy a közalkalmazottak anyagi megbecsülésére ez az ország erőn felül tett lépést 2002-ben. Gyakorlatilag az, hogy a diplomás minimálbér 100 ezer Ft lett és a bértábla ennek megfelelően módosult, láthatjuk, hogy ez az egész országra egy elég jelentős gazdasági terhet rótt, aminek a kigazdálkodása jelenleg is folyik. Az anyagi megbecsülésnek viszont első lépéseként igen is felfogható. Ehhez a kerület egyébként még plusz hozzátett. Nem szabad elfeledkeznünk a közalkalmazotti ruhapénzről, azokról az egyéb juttatásokról, amelyeket a közalkalmazotti szférába mi igyekszünk megteremteni, megvalósítani. Úgy gondolom, hogy az ő anyagi elismerésüknek az érdekében a cselekvőképességünknek vagy a lehetőségeinknek a határáig elmegyünk. Álláspontom szerint a titoktartási kötelezettség nem akadályozza a hatékony együttműködést. Erre igen is törekedni kell. Egyébként is a titoktartási kötelezettségnek egy olyan jogszabályi pontosítása készül most, ami az esetleges értelmezésbeli különbségeket is el fogja tüntetni. Úgy gondolom, hogy ez a minőségi elvárás vagy minőségi irányelv nyugodtan benne maradhat az anyagban.
42/72 Andráska István: nagyon sok mindent elmondtak már az előttem szólók a minőségirányítási programmal kapcsolatosan. Két megjegyzésem lenne még ezzel kapcsolatosan. Az első, hogy ez a minőségirányítási program egy kitűnő szakmai munka és összhangot teremt az Önkormányzat minőségirányítási rendszerével, az intézmények COMENIUS programjával. Másik megjegyzésem az, hogy - bár Dr. Péczely Terézia az előbb nagyobb részt megadta a választ dr. Dombóvári Csaba felvetésére - valószínűleg dr. Dombóvári Csaba nem hallott az elmúlt másfél, illetve két év pedagógusi béremeléséről, amire még Magyarországon nem volt példa. Legalábbis az arányában. Valószínűleg dr. Dombóvári Csaba a mai képviselő-testületi intézkedést illetve határozatot is elfelejtette, mert itt is ez irányban történt egy lépés. Dr. Dombóvári Csaba: valóban a kiegészített anyag több pontban tartalmazza azon problémás helyek javítását, amelyekről az Oktatási Bizottság ülésén szó esett. Egy gondolat erejéig hagy térjek vissza az óvodai férőhelyek kérdésére. Ugyanis az Oktatási Bizottság ülésén rákérdeztem arra, hogy az anyag 33. oldalán található megfogalmazás, miszerint a férőhely kihasználtság közelítse meg a 100 %-ot. Ez hogyan értendő, alulról vagy felülről közelítse meg a 100 %-ot? Az a választ hangzott el, hogy természetesen felülről, hogy csökkenjen le 100 %-ra az egyes óvodák kihasználtsága. Amennyiben megteszik az intézményvezetők, az óvodavezetők azt minden egyes óvodában, hogy csak 100 %-ig töltik fel a csoportokat, akkor egyszerű matematikai művelet alapján meg van az eredménye, amely az, hogy lesznek olyan gyerekek a kerületben, akiknek nem lesz elhelyezésük az óvodákban, mert 110 % körül van most kerületi átlagban, nem egyes intézményekben, hanem átlagban az óvodák feltöltöttsége. Ebből azt gondolom, hogy egészen egyértelműen következik, hogy ha mindegyik óvoda csak 100 %-ban tölti fel a csoportokat, akkor a gyerekek nagyjából egytizede óvodai elhelyezés nélkül marad. Én nem gondolom azt, hogy ez a probléma ennél nehezebb továbbgondolást kívánna. Ezért mondom azt, hogy kerületi szinten az a kívánalom, hogy az intézményekben 100 %-os legyen és ne magasabb a feltöltöttség, az nem az egyes óvodákon múlik, mert lehet, hogy mind a 17 óvodavezető be fogja tartani és akkor majd nem tudom kicsoda, polgármester úr, alpolgármester asszony fogja majd személyesen kezelni annak a 10 % gyermeknek az ügyét, akik ez által kiszorulnak az óvodai ellátásból? Rá vannak kényszerítve momentán az óvodavezetők együttesen, mind a 17-en arra, hogy több gyereket vegyenek fel, mert kerületi szinten csak úgy tudják a nagyjából 10 %-kal több gyereket, már a férőhelyeknél 10 %-kal több gyermeket elhelyezni. Ezért mondom én azt, hogy nem helyénvaló - sőt, bizonyos szempontból a továbbhárítása - azt írni, hogy az óvodavezetők feladata, felelőssége lenne az, hogy csak 100 %-ra legyenek feltöltve az egyes intézmények. Dr. Hoffmann Attila: megkérdezném Dr. Péczely Teréziát, hogy kívánjuk az idén megoldani ezt az antagonisztikus ellentétet? Dr. Péczely Terézia: úgy gondolom, hogy ahogy az anyag nagyon helyesen leírta, hogy törekednünk kell arra, hogy a jogszabályi maximumokon felül ne
43/72 töltsük fel a létszámokat, de ahogy elmondtam, vannak egyes intézmények, ahol ezt nem tudjuk megvalósítani. Ezek az intézmények viszi el a statisztikát. Itt két megoldás van. Vagy a rákoskerti szülőket egyszerűen arra kell valamilyen módon rábírni, hogy vigyék be mondjuk a Mákvirág vagy a Csillagszem Óvodába gyerekeiket, amire nem hajlandóak, vagy pedig ezt a helyzetet addig el kell viselnünk vagy tűrnünk, amíg a gyereklétszám csökkenés addig lemegy - ez egyébként néhány éven belül meg fog történni -, hogy ott is maga a feltöltöttségi mutató 100 % lesz. Még egyszer mondom, hogy más a feltöltöttség és más a kihasználtság. Jogszabályi mértékű feltöltöttség, ha 100 %, akkor maga a kihasználtság országos statisztikák szerint általában 80 %. A gyerekeknek nagy része betegség és különböző családi és egyéb programok miatt nem vesz részt az óvodai foglalkozáson. Én azt mondom, hogy a kihasználtsági 100 %-ra való törekvést már meg is valósítottuk, mert gyakorlatilag a 120 % feletti beiratkozás az egészen elenyésző. A jövő évben ezt egyébként lehet is irányítani. Itt megint azt kell mérlegelni, hogy a szülőkkel milyen mértékben vesszünk össze, mert lehet, hogy az a szülő inkább azt mondja, hogy 26-nak szeretne ott lenni egy nagyobb csoportos óvodában a gyermeke, mint azt, hogy 20-nak egy városközponti óvodában, mert nem akarja naponta egy órát utaztatni a gyerekét. Úgy gondolom, hogy a népességi trendek alapján egy-két éven belül magától is meg fog oldódni ez a kérdés. Ezért mondtam, hogy férőhelybővítésre semmiképpen sincsen szükség, hanem ezeket a férőhelyeket kell színvonalában olyan módon megcsinálni, hogy ezek megfelelőek legyenek a gyerekek igényeinek. Dr. Hoffmann Attila: kérdezném, amit dr. Dombóvári Csaba is felvetett, hogy ha jogszabályilag kötelezzük vagy előírjuk az óvodavezetőnek azt, hogy 100 %-osan használhatja ki csak az óvodáját és az élet meg másra kényszeríti, akkor nem fog Demoklesz kardja a feje felett lebegni, hogy ha esetleg rossz kedvünk van, akkor ezért felelősségre vonjuk? Dr. Péczely Terézia: nem, mert az anyagban a kihasználtsági 100 % szerepel, ezt produkálják most is. Sőt, ha a kihasználtságot nézzük, a tényleges napi ebédbefizetési adatokat, mert leginkább abból lehet a kihasználtságot kiszámítani, ott általában jóval a 100 % alatt vannak. Koszorúsné Tóth Katalin: a kerületi óvodai ellátás kérdését a gyakorlat oldaláról szeretném megnyugtatóan felvázolni. A 2003-as beiratkozást az jellemezte, hogy minden gyereket megnyugtatóan el tudtunk helyezni és amikor egy szülő két intézménybe iratkozott be, majdhogy nem vita volt, mert mindenki szerette volna felvenni a gyereket. Ebből következően azt, amit alpolgármester asszony elmondott, maximálisan el lehet fogadni. Ezt csak azért mondtam el, mert meg szerettem volna nyugtatni polgármester urat. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: köszönöm szépen, megnyugodtam. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a módosítással illetve a befogadott
44/72 kiegészítő indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 23/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint a határozat mellékletét képező önkormányzati minőségirányítási programot elfogadja. 2. Felkéri a polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntéséről értesítse a XVII. kerületi Óvodavezetők Szakmai Szervezetének elnökét, az Igazgatók Szakmai Szervezetének elnökét, valamint az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok igazgatóit, és tegye meg a szükséges intézkedéseket az intézményi minőségirányítási programok elkészíttetésére. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (18 igen, 1 nem szavazat, 8 tartózkodás) A napirend 25. pontja: 523/2003/12. 22. Javaslat Budapest XVII. kerület Önkormányzata 2000-től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) terve 2003. évi értékeléséről, felülvizsgálatáról szóló munkaanyagának elfogadására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia: mint, ahogy az előterjesztésben is leírtuk, egy olyan sajátos helyzet állt elő, hogy az oktatásról szóló törvény előírásai alapján ezt a fejlesztési tervet, intézkedési tervet január 31-ig el kell fogadni az önkormányzatoknak. Mivel ezt felülbíráltuk a tavalyi évben, így tulajdonképpen egy kötelezettségünk van csak, hogy a fővárosi intézkedési tervvel való egyezőséget, illetve különbözőséget vizsgáljuk és az ahhoz való hozzáigazítást végezzük el. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy (tudomásunk szerint) a Fővárosban a mai napig nem lett benyújtva intézkedési terv. Leghamarabb február hónapban gondolnak arra, hogy benyújtják, illetve elképzelhető, hogy februárban a Közgyűlés elé kerül az anyag. Elkészítettük a kerületre vonatkozó változások alapján a mi elképzeléseinket. Mivel ez egy munkaanyag, kérem Képviselőtársaimat, hogy átvizsgálás után az észrevételeiket folyamatosan tegyék meg az Oktatási Bizottság felé, akinek így lehetősége lesz arra, hogy több körben tárgyalja meg azt. A végleges formáját akkor tudjuk megalkotni, amikor a Főváros a saját intézkedési tervét elfogadta. Elképzelhető, hogy ez az anyag változatlanul bejön, ha a Főváros különösebben nem változtat a saját intézkedési tervén, de az is lehet, hogy olyan változtatásokat kell végrehajtanunk vagy megfontolnunk, amelyeket most még nem is tudunk, mivel a Fővárosnak a szándékát nem
45/72 ismerjük. Mindezek tudatában kérem Képviselőtársaimat, hogy ezt előterjesztést munkaanyagként fogadják el, azzal együtt, hogy akkor ismételten a Képviselő-testület elé kerül a téma, amikor a végleges formáját már tárgyalni tudjuk. Derczbach Istvánné: arra hívom fel a figyelmet, hogy a 6/11. oldalon az Összefogás Óvoda helyes címe 1173 Budapest, Lázár Deák utca. Dr. Dombóvári Csaba: egy kérdésem van. Hová tűnt a 47.000.000.-Ft? Kiss Lajos: nem lett felhasználva a 47.000.000.-Ft. Úgy gondolom, hogy a tavalyi zárszámadásban az látható volt. 2002. Dr. Dombóvári Csaba: azt szeretném megkérdezni, hogy decemberétől 2003. december 31-ig eltelt 13 hónap és az miért nem volt elegendő arra, hogy a 47.000.000.-Ft-ot arra a célra fordítsa az Önkormányzat, amilyen célra a 2002. évi költségvetés rendelte. Kiss Lajos: írásban fogom megadni a választ a Képviselő úrnak. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Kiss Lajos alpolgármester úr az SZMSZ szerinti határidőn belül írásos választ ad a kérdésre. Dr. Dombóvári Csaba: azoknak, akik nem értik a kérdésem, szeretném elmondani - bár, ha jól emlékszem egy-két képviselő-testületi ülésen ezt már elmondtam-, hogy 2001. április 19-én a Képviselő-testület úgy döntött, hogy az Önkormányzat az óvodákban megépíti a hiányzó tornaszobákat. 2001. október 18-án úgy döntött a Képviselő-testület - illetve az akkor hozott döntés módosítva lett 2001. november 15-én-, hogy a 2002. évi költségvetésben 47.000.000.-Ft-ot biztosít az óvodai tornaszobák, illetve az óvodákban hiányzó egyéb helyiségek terveztetésére, a kiviteli engedélytervek készítésére. A 2002. évi költségvetésben ez a 47.000.000.-Ft benne volt, mégsem lett elköltve és amikor 2003-ban rákérdeztem arra, hogy miért nem történt meg az összeg felhasználása, az a meglehetősen rövid válasz érkezett, hogy a tervezői szerződések nem jutottak el olyan fázisba, hogy a szerződéseket meg lehetett volna kötni. Kérdésem az volt, hogy miért nem lehetett 13 hónap alatt a szerződéseket olyan módon előkészíteni, hogy alá lehessen írni. Az imént a dátumoknál pontatlan voltam. 2001. év végétől 2002. december 31-ig értendő a 13 hónap, ugyanis a 2002. évi költségvetést már 2001. év végén elfogadta a Képviselő-testület és nem 12 hónapon keresztül, hanem 13 hónap alatt volt tudott ez a vállalás az Önkormányzat részéről. Az előterjesztéssel kapcsolatban a 7/11. oldalon van egy olyan szövegrész, amelynek a törlését szeretném javasolni. Dunai Mónika az Oktatási Bizottság ülésén azt már felvetette javaslatként, de akkor nem nyerte el a Bizottság támogatását. Azt írja a középfokú oktatással kapcsolatban a 6. § (4) bekezdése: a középiskolás korú lakosság többsége a továbbiakban is már a kerületek középiskolájában tanul tovább. A kerület anyagi teherbíró képessége jelenleg nem teszi lehetővé a középiskolai oktatás férőhelyének és
46/72 kínálatának bővítését. A kerület középiskolai férőhelyének bővítését a Fővárosi Önkormányzat sem támogatja, mivel az általa fenntartott középiskolákban a középiskolás korosztály számának csökkenése miatt a férőhelyek tekintetében túlkínálat mutatkozik. Ezen utóbbi két mondat törlését javaslom, tekintettel arra, hogy nem szerencsés az, ha a mi intézkedési tervünkben a fővárosi álláspontot szerepeltetjük, ráadásul úgy, hogy azzal nem értünk egyet. Függetlenül attól, hogy azért, mert mi nem értünk vele egyet, attól még az álláspont él, azt nem vitatom, de ebben a megfogalmazásban nem csupán egy ténynek a rögzítése, hanem a sem szó használata a nem szó helyett egyben azt is jelzi, egyfajta megerősítésként szerepel itt ez a szöveg. Tehát a mi álláspontunkat igazolandóan szerepel itt és, ha mi meg is tudnánk engedni magunknak, akkor sem engedné meg a Fővárosi Önkormányzat. A bekezdés első mondatát javaslom meghagyni, a másik két mondatot törölni és helyükbe az alábbi rövid, lényeget kifejező mondatot javaslom szerepeltetni: „Az Önkormányzat - figyelemmel a 18 éves tankötelezettségre - szükségesnek tartja a XVII. kerületben a középiskolai férőhelyek bővítését”. Azért, mert most a Főváros úgy áll hozzá ahhoz a kérdéshez, ahogy hozzá áll, még nem kell, hogy bennünket arra késztessen, hogy a céljainkat e téren feladjuk. Éppen ellenkezőleg, azt gondolom, hogy minél határozottabban kell kiállnunk e céljaink mellett, amelyeket egyébként a 2000. évben elfogadott intézkedési terv is megfogalmazott. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: csak egy mondatban térnék vissza a feltett kérdésre, mert ez valóban két okra vezethető vissza Az egyik az, hogy valóban a terveztetés folyamata hosszabb volt. A másik az, hogy én magam sem sürgettem azt, hiszen a költségfelhasználásunkat úgy értékeltem, hogy olyan célokat is találtunk, amelyek az adott percben fontosabbnak tűntek. Kérem dr. Dombóvári Csaba módosító indítványának kapcsolatban dr. Péczely Terézia véleményét.
befogadásával
Dr. Péczely Terézia: mint, ahogy dr. Dombóvári Csaba képviselőtársam is elmondta, az Oktatási Bizottság ülésén hosszan taglaltuk és tárgyaltuk a középfokú oktatási férőhelyeknek az ügyét. Úgy gondolom, hogy nincs olyan képviselőtársam, aki ne értene azzal egyet, hogy nem egy jó dolog az, amikor 14 éves vagy annál fiatalabb gyermekeknek is napi egy-két órát kell azért utazni, hogy a főváros belső részeiben lévő iskolákba járhassanak. Pontosan ezért volt egy próbálkozásunk a Fővárosi Önkormányzat felé képviselőtestületi felhatalmazás alapján, amelyben kértük azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat gondolja át, hogy miként lehetne a XVII. kerületen belül növelni a középiskolai férőhelyek számát. Személyes konzultációt is folytattunk és felhívtuk a figyelmet írásban és szóban is a kiürült iskolai épületeknek az értékesítésére és arra, hogy az abból befolyt összegből lehetne itt a kerületben középiskolát építeni, mert intézményi fejlesztési területeink vannak hozzá. Így lehetne a kerületi gyermekeket az itteni középiskolákba elhelyezni. A Fővárostól határozott elutasító választ kaptunk. Egyfajta struccpolitika lenne, ha a mi intézkedési tervünkben nem említenénk meg azt, hogy a Főváros nem kíván középiskolai férőhelyeket a kerületben létesíteni. Ugyanis, ha ezt nem írjuk le, akkor egy ténylegesen lefolytatott
47/72 egyeztetésnek a tényszerű eredményét hallgatjuk el. Nem mondom, hogy ezzel egyetértek, de úgy gondolom, ha van egy elutasító válasz, akkor azt is rögzíteni kell annak érdekében, hogy aki az intézkedési tervet elolvassa, annak a számára egyértelmű legyen, hogy volt egy ilyen próbálkozás és arra elutasító választ kaptunk. Én ezért semmiképpen nem javaslom kihagyni azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat ezt nem támogatja. A másik kérdéskör, hogy végig kell gondolni azt is, hogy a kerületi férőhelyeket növelni kell. Van két középiskolánk, amelyeket erőn felül a kerület Önkormányzata tart fenn. Az egyik a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium. Ennél helyprobléma, jelentkezési probléma nincs, mert ott túljelentkezéssel küzdenek. A másik a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, ahol annak ellenére, hogy azt propagáljuk a jó tanárkihasználtság és eszközkihasználtság miatt, hogy két párhuzamos osztállyal működjön a gimnázium, évek óta képtelenek egy osztálynál többet feltölteni. Mi mondhatjuk azt, hogy mennyi gyermek utazik el ebből a kerületből, akiknek ide kell hozni a gimnáziumi férőhelyet, de ennek egyrészt ellentmond az, hogy évfolyamonként van harmincas gimnáziumi férőhelyünk, ami nincs kihasználva. Itt megint el kell azt mondai, hogy a szülők és a gyermekek valahol a lábukkal is szavaznak ilyen kérdésekben. Nem lehet elfelejteni azt, hogy a szülők azokat a középiskolákat választják, amelyek már régi, nagy múltra tekintenek vissza, amelyeknek a felvételi százalékos aránya nagyon magas és ahol a szülők biztosítottnak látják azt, hogy a gyermekük onnan a felsőoktatásba bekerül. Elképzelhető az is, ha bármilyen erőfeszítéssel létre is hozunk itt különböző iskolákat, a feltöltöttsége nem lesz meg, pontosan azért, mert a városban ott van az Eötvös Gimnázium, a Veress Pálné Gimnázium, a Fazekas Gimnázium, stb., a szülői elvárások oda fognak irányulni. Úgy gondolom, hogy ez egy korrekt bekezdése a fejlesztési vagy intézkedési tervnek, a valót tartalmazza. Azt megfogalmazhatjuk, hogy időről-időre próbálkozzunk a Fővárosnál a középiskolai férőhelyek bővítése iránt, de nem gondolnám, hogy itt, ebből, bármit ki kellene hagyni. Az inkább megtévesztő, ha tényeket kihagyunk egy anyagból. Úgy gondolom, ha negatív véleményt kapunk, azt is le kell írni. Koszorúsné Tóth Katalin: az előterjesztés kérdéses pontjánál az alpolgármester asszonnyal értek egyet a következők miatt. Ez az intézkedési terv, ez a felülvizsgálat 2000-től – 2005-ig szóló fejlesztési tervet tükröz. Ugyanakkor a lakosság részéről, mint jogos igény miatt dr. Dombóvári Csaba gondolataival is tudok azonosulni és azt mondom, ha ez a fejlesztési terv nem ilyen rövid időintervallumú lenne, akkor érdemes lenne átgondolni, a tankötelezettségi törvényből adódó ellátási lehetőségeket a kerületben. 2005 – 2006. körül gondolom azt a demográfiai adatokra alapuló lehetőség feltárást, miszerint elképzelhető, hogy egyes kerületrészen, ha az Önkormányzatnak lehetősége lesz arra - ami egyébként fővárosi kötelezettségű ellátási hatáskör alá tartozik -, hogy el tudja látni ezeket a feladatokat. A másik, ami vitát indukált, a tornaterem tervezésének a kérdése. Azt gondolom, hogy mindenféleképpen újragondolást igényel olyan szempontból, hogy időközben változtak bizonyos dolgok, felszabadult a Gyökér utcai óvoda melletti épületrész. Ott egy csoportszoba esetlegesen átadható tornaszobának
48/72 és ezáltal oka fogyottá válik a tornaterem tervezésének a kérdése. A Lázár deák utcai óvoda esetében is ugyanez a helyzet áll fenn. Azt kérném, hogy mindenféleképpen ilyen hozzáállással kezeljük ezt a témát. Andráska István: az előttem szólók már több választ adtak dr. Dombóvári Csabának. Én azt szeretném mondani, hogy mutasson ma Magyarországon olyan önkormányzatot, amely egy intézményre 1,7 milliárd forintot költ. Nincs ilyen. Még, ha az összes intézményünket megvizsgálnánk, az is lehet, hogy még ugyanennyit tudnánk rákölteni. Ezzel szemben 47.000.000.-Ft-ot kér számon. Azt be kell ismerni, hogy van jogalapja ennek, de az Önkormányzatnak is van egy teherbíró képessége és az 1,7 milliárd forint nagyon sok pénz. Erre szoktuk azt mondani, hogy a kibicnek semmi sem drága. Lehet kérni, de vegyük figyelembe a realitást. Dr. Dombóvári Csaba: a megjegyzésemet a 47.000.000.-Ft-tal kapcsolatban elsősorban nem a Polgármester úrnak címeztem, arra való tekintettel, hogy ő 2002. október 20-tól polgármester a kerületben, sokkal inkább dr. Péczely Terézia alpolgármester asszonynak és Kiss Lajos alpolgármester úrnak, mivel ők az előző ciklusban is ugyanezen tisztséget töltötték be. Polgármester úr által tett megjegyzéshez csak annyit fűznék hozzá, hogy a terveztetés nem húzódhatott el, el sem kezdődhetett, mert nem köttettek meg azok a szerződések, amely szerződések finanszírozására a 47.000.000.-Ft eredetileg rendeltetett. Nincsenek tervek, mert meg sem kezdődött a tervezés. Mindezen tények ellenére, vagy mellette a 170/2001. (IV. 19.) Kt. határozat mind a mai napig hatályban van, azt senki nem módosította. A határozat úgy szól, hogy az Önkormányzat megépíti a hiányzó tornaszobákat. Azóta születtek más jellegű döntések, született döntés a Kossuth Lajos Általános Iskola bővítéséről, a Hősök Terei Általános Iskola oktatási célra alkalmatlan helyiségeinek kiváltásáról és más egyéb oktatással kapcsolatos beruházásokról, de ez a határozat mind a mai napig hatályban van. 2001. év vége felé Kiss Lajos alpolgármester úr olyan jellegű előterjesztést nyújtott be, amelyből az volt kiolvasható, hogy ez a probléma, maximum két év alatt megoldható annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy a Hősök Terei Általános Iskola, a Kossuth Lajos Általános Iskola igénye már akkor is fennállt, sőt lehet, hogy már akkor el is kezdődött és lehet, hogy az oktatási fejlesztési igények mind-mind tudottak voltak. Ezen igények ismeretében tett akkor javaslatot Alpolgármester úr ezen összeg biztosítására és ezen igények ismeretében döntött az előző Képviselő-testület erről. Amennyiben Andráska István képviselő úr a kibic megjegyzést az előző Képviselő-testületre értette, mondván, hogy az utolsó évében egy képviselőtestület hozhat sokfajta döntést, mert úgy sem az ő politikai felelőssége lesz majd a végrehajtásnak a kérdése, hiszen a mandátumának lejártával, – legalább is személyi összetételében egy új fajta képviselő-testület következiklehet ebben van némi igazság, annak ellenére, hogy a jog szerint ez a képviselő-testület jogutódja az előzőnek és mindenfajta korábban vállalt kötelezettséget vállalnia kell. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Dr. Dombóvári Csaba által benyújtott módosító indítványt nem tudom befogadni. További hozzászólás hiányában a
49/72 vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát 9 igen 14 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett. Dr. Hoffmann Attila levezető elnök: ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 24/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1. A Képviselő-testület Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2000-től 2005-ig szóló fejlesztési (önkormányzati intézkedési) terve (a továbbiakban: intézkedési terv) 2003. évi értékeléséről, felülvizsgálatáról szóló munkaanyagát azzal a megkötéssel fogadja el, hogy a végleges változatot újra tárgyalja, amint a fővárosi intézkedési tervvel való összhang megteremthető lesz, és az érdekegyeztető fórumok véleményezték. 2. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjék az intézkedési terv átfogó felülvizsgálatáról, a fővárosi intézkedési tervvel való összhang megteremtéséről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a felülvizsgált intézkedési terv benyújtására: a fővárosi intézkedési terv elfogadását és a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerinti egyeztetések lefolytatását követő 15 napon belül (17 igen, 3 nem szavazat, 8 tartózkodás)
A napirend 26. pontja: 527/2003/12. 22. Egységes parkolási rendszer kialakításának Budapesten Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
stratégiája
Bús Bence: úgy gondolom, hogy meglehetősen elnagyolt prezentációs anyagot tartunk a kezünkben, amelyet önmaga meglehetősen, nagyképűen tanulmánynak nevez, vagy annak aposztrofál. Ez az anyag, hasonlóan a Fővárostól érkezett anyagok többségéhez elsősorban a belső kerületek problémáira koncentrál. Visszaköszön benne dr. Demszky Gábor világváros koncepciója, mely szerint ez csupán a Nagykörútig tart. A külső kerületek gondjai meglehetősen kardinális szerepet kapnak az anyagban. Két ilyen témakör van, amelyet az anyag megemlít. Az egyik a P + R parkolás, amelyre igen nagy szükség lenne. Mivel azonban az elővárosi vasút létrehozása meglehetősen embrionális fázisban van, ezért ez még nem kap akkora hangsúlyt.
50/72 A másik a lakótelepi parkolás. Egyenlőre ez még a kerületben nem okoz akkora problémát, mint amekkorát az anyag itt megjelöl. Ellenben olyan frázisok szerepelnek benne, mint az, hogy a közterület használat költségeit fizessék meg az autósok. Úgy gondoljuk, hogy további terheket ne terheljünk rájuk. Úgy gondoljuk, hogy ez az anyag nem szolgál más célt, mint azt, hogy egy politikai legitimációt biztosítsunk a Fővárosnak ahhoz, hogy a parkolási díjakat bevezesse a közterületeken is és ezért gyűjti be a kerületek támogató véleményét. Ezt mi nem tartjuk elfogadhatónak. Külső kerületben parkolási díjat szedni meglehetősen anakronisztikus. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: nem kívánom cáfolni Bús Bence által elmondottakat. Andó Miklós: jól hangzik, amit elmondtunk, csak nem igaz. Mi városlakók vagyunk és talán nem én vagyok egyedül, aki majdnem az egész várost naponta kétszer átutazom. Nemcsak a közlekedést tapasztalom, hanem a parkolásnak az összes gondját, baját. Nyilvánvaló, hogy józan emberként Bús Bence képviselőtársam is belátja, hogy egy parkolási gond mindig ott összpontosul, ahol a legnagyobb a forgalom és a legnagyobb olyan igény képződik a városban, ahol embereknek mozogni, megállni, vásárolni, élni, dolgozni kell. Elég szűklátókörű szemléletnek gondolom én azt bármelyik kerületről, bármelyik kinti kerületről is van szó, ha egy képviselőnk kibújva a bőréből úgy gondolja, hogy ami előnyös nekünk, az természetes és a többi meg legyen a más gondja. A várossal is kell foglalkozni. Nekem is probléma az, hogy a belvárosi részben sem parkolni, sem közlekedni nem lehet. Minden más problémát jelent, ami ezzel összefügg. Néhányszor jártam már külföldi, nyugati városokban. Természetesnek tartom, hogy az én helyzetemen is javítana az, ha a belső városrészekben olyan parkolási lehetőségek lennének megteremtve, parkolóházak épülnének, ami nem tenné szükségessé azt, hogy minden alkalommal messze kell leállni, hanem be tudnék menni egy központi helyre és viszonylag rövid idő alatt biztonságosan meg is tudnék állni. Úgy gondolom, hogy ez az anyag vélhetően nem is készülhetett más szempontból, mint abból, hogy a városi lakosság szembesülne azzal a problémával, hogy a külvárosi, külső kerületi lakosság is valamilyen módon érintett ebben. Nyilvánvaló, hogy mivel egész városról van szó és iszonyú pénzekről és nem azért találódott ez ki, mert valakik unatkoznak, hanem bebizonyosodott az, hogy minden ösztönzés ellenére a magántőke nem kezdett bele parkolóházak építkezésébe. Én is és sokan azt remélték, hogy ezt valahogy gazdaságosan meg lehet oldani és megoldódnak ezek a problémák. Nyilvánvalóan abból adódott az elképzelés, hogy ezt állami, önkormányzati pénzekkel kell fölturbózni. Viccelhetünk, ha nem a mi problémánk. Ez elég felelőtlen álláspont, de, ha még rosszabb lesz a közlekedés, ami részben a parkoláson is múlik, továbbra is szidni fogjuk azt az állás időt, ami alatt vonulunk be a városba. Ez, az egyik része. A másik része a következő. Azért sincs igaza Képviselőtársamnak, mert a mi lakótelepeinken is probléma már a parkolás. Nem tudom, hogy hol lakik és merre jár, de menjen el a lakótelepekre és nézze meg azt, hogy a zöldterületeknek a nagy része lassan autóval van lefedve, ott parkolgatnak. Különösen a magas lakóépületeknél fordul elő, hogy az ablak alatt parkolnak
51/72 az autóval és, ha egy kicsit távolabb kell állniuk, már reklamálnak és inkább a fűre állnak. Tessék megnézni, hogy mennyi kocsi áll itt a központban. Bejönnek eddig a kisebb településekről, egész napra leállnak és busszal tovább utaznak. Akinek viszont az Önkormányzatnál vagy az egészségügyi intézménynél lenne dolga, már nem tud megállni, csak a lakótelepen keresgél helyet. Összetettebb ez a probléma, mint ahogy elhangzott. Úgy gondolom, hogy ezt a részét nekünk is végig kell gondolni, de úgy érzem, hogy ezzel a központi rendelettel a mi problémáink nem fognak megoldódni. Ezt nekünk kell valahogy megoldani, adott esetben úgy, hogy fizessenek a parkolásért. A piac mellett például képtelenség parkolni. Ha Képviselőtársam oda menne, nem mondaná azt, hogy nálunk nem gond a parkolás. Ezekre nekünk is megoldást kellene találni. A fejünket egyenlőre a homokba dugjuk. Meg kell szoktatni a lakosságot. Az nem természetes jog, hogy a közterületen valaki ott áll meg, ahol neki a legkedvezőbb. Visszatérve az anyag lényegére. Éppen a lakosság egy jelentős része miatt is felelősséggel végig kell gondolni azt, hogy a belvárosi résznek a parkolási és közlekedési gondjai megoldódjanak. Egy olyan közös álláspontot kell kialakítani, ami adott esetben a forrásmegosztásnál fog konkrétan, ilyen célra jelentkezni, esetleg majd valamit kihasítanak a büdzséből. Ezért tudom támogatni ezt a megoldást, minden kidolgozatlansága, trivialitása mellett, mert igazából egy csomó olyan dolog van benne, ami magától érthetődik és nem kell hozzá túl sok vizsgálat. Ennek ellenére én azt támogatnám, hogy a kerületünk erősítse meg a Főváros felé azt, hogy egy közös megoldásban együtt tudunk működni. Javaslom a Képviselő-testületnek, hogy fogadjuk el ezt a határozati javaslatot. Podani Sándor: nekem több aggályom van ezzel az anyaggal kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha pillanatnyilag nem igazán léteznének parkolási társaságok. Pedig vannak. Négy parkolási társaság van Budapesten, akik havonta közel 500 millió forintot szednek be a lakosságtól parkolási díj címén. Ebből az anyagból nem derül ki, hogy ez a pénz, ami a Fővárosba összpontosul, hová lesz. Hogyan kapja vissza pl. a XVII. kerület, mit kapunk belőle? Ezek a kerületek valamelyik parkolási társaságban érdekeltek, amelyek döntően magántulajdonban vannak. A Fővárosnak kettő van, de azt is magánbefektetőkkel végzi, plusz még van három kerület, amelynél tavaly ősszel alakult a társaság Pest északi területén, de benne van egy budai kerület is. Van olyan társaság, amelyhez hét kerület tartozik. Nagyon nehezen tudom elképzelni azt a parkolási rendszert, amikor ezeknek a koncessziója valameddig tart és nincs ide csatolva az anyag mellé, hogy melyik parkolási társaság koncessziója mikor jár le és utána valóban lemond ezekről a jogokról, vagy pedig olyan a szerződés, hogy az automatikusan megszűnik. Egyáltalán van-e ennek a dolognak realitása? Ilyen adatok, hiányok mellett, nem nagyon látom át azt, hogy belátható időn belül (10 éves stratégiai tervnek van mondva) hogyan alakul ez. Nem tudom, hogy azok a kerületek, akik most valamelyik parkolási társaságban érdekeltek el fogják-e ezt a javaslatot fogadni, érdekükben áll-e ennek a megvalósítása? Praktikusabb lenne, ha ezekkel az adatokkal kiegészítve kerülne vissza elénk az anyag és azt akkor tárgyalnánk meg. Az érintettek nyilatkozatai nélkül, akik pillanatnyilag ennek a hasznait szedik, mi csak belebeszélünk a
52/72 levegőbe. Igazából döntés akkor lehetséges, ha ezek között valamilyen konszenzus megteremtődik. Miló Béla: Szeretném ismételten hangsúlyozni a Képviselő-testület felé, hogy a Közbiztonsági Bizottság a határozati javaslatot 6 igen egyhangú szavazattal támogatta. Mi úgy ítéltük meg ezen a beszélgetésen, hogy ez az előterjesztés arról szól, hogy legyen tíz éves távlata annak a problémának a megoldására, amelyet mi is nap mint nap megélünk, átélünk. Hogy csak egy elemet említsek a tervezetből: a P+R parkolási lehetőség. Évek óta foglalkozik ezzel az Önkormányzat és igazából sok eredményt eddig nem tudtunk elérni. Azt gondolom, ha megvalósul az, hogy azok a gépjárművezetők, akik ma nap mint nap áthaladnak a kerületünkön, a kerület határába teszik le a járművüket, akkor közelebb kerülünk ahhoz a megoldáshoz is, amit elővárosi vasútnak vagy villamosnak nevezünk. Azt gondolom, hogy ha egy ilyen programban részt veszünk, akkor lehetőségünk van egyrészt kifejteni a véleményünket, másrészt saját érdekeinket képviselni. Amennyiben kimarad belőle az Önkormányzat, ez a lehetőség nem áll a rendelkezésére. Én újra hangsúlyozom, hogy azt gondolom, hogy ehhez a társuláshoz, elgondoláshoz az Önkormányzat csatlakozzon. Bús Bence: Szeretném felhívni Miló Béla úr figyelmét arra, hogy az elővárosi vasútvonalak nem a kerület határain haladnak keresztül, hanem átszelik a kerületet. Úgy gondolom, hogy gyakorlati lépéseket is tehettünk volna és a tisztelt kerületet kormányzó koalíció is tehetett volna gyakorlati lépéseket a P+R parkolás megoldása érdekében akkor, amikor dr. Dombóvári Csaba a rákosligeti vasútállomás melletti parkoló megépítésére irányuló javaslatát támogatták volna. De nem mutattak túl nagy buzgalmat. Andó Miklós képviselőtársam megsemmisítőnek szánt szavaira azt tudnám válaszolni, hogy visszakérdeznék, ez az anyag, amit Ön elfogadásra javasol, vajon milyen megoldásokat tartalmaz arra a problémára, ami a lakótelepi parkolás gondjait illeti. Én úgy gondolom, hogy meglehetősen felületes és elnagyolt válaszokat kísérel ez az anyag megadni. A belváros parkolási és közlekedési gondjainak leghatásosabb receptje az lenne, ha új főpolgármestert választanánk. Dr. Farkas Tibor: a címe is tükrözi, hogy ez egy elfogadhatatlan előterjesztés. Nem lehet a Főváros összes kerületét egységes parkolási rendszerbe kényszeríteni. Ez olyan, mintha ágyba kényszerítenénk valakit. Ismerik azt a középkori történetet, amikor a rablóvezér, amikor nem fért be az ágyába, levágta a kilógó részét. Ezt nem lehet elfogadni. Egységes rendszert nem lehet kialakítani egy eltérő adottságú településrendszerben. Szerintem ez egy pótcselekvés, annak érdekében, hogy egységesen lehessen pénzt levenni a kerületektől. Ez nyilvánvaló, ezért nem szabad elfogadni ezt a javaslatot. Kiss Lajos: Bús Bence képviselőtársamnak mondanám, hogy 1998-2002. között volt egy parlamenti képviselő, aki szívügyének tekintette a P+R parkolórendszert és az elővárosi vasutat. A XVII. kerület Önkormányzatának
53/72 Képviselő-testülete akkor támogatta a képviselőasszonyt abban, hogy ez megvalósuljon. Az eredmény ismert. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat 1. pontjának A. változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület nem fogadja el a határozati javaslat A. változatát 15 igen, 6 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett. Kiss Lajos (ügyrendi): az MSZP frakció öt perc frakciószünetet kér. FRAKCIÓSZÜNET Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 25/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja Budapest Főváros Önkormányzatának „Az egységes parkolási rendszer kialakításának stratégiája Budapesten” tárgyú kezdeményezését. A határozat mellékletét célokkal egyetért. 2./
képező
tanulmányban
foglalt
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy jelöljön ki munkacsoportot a stratégiai tervre alapozott tíz éves operatív terv és az új parkolási rendelet előkészítésében való közreműködésre.
3./
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy tájékoztassa Vajda Pál főpolgármester-helyettest a döntésről. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül, munkacsoport megalakítására: 2004. február 10. (17 igen, 4 nem szavazat, 7 tartózkodás) A napirend 27. pontja: 529/2003/12. 23. Az Emlék utcai ingatlanok vízellátását szolgáló vízvezetékek beruházási költségeinek biztosítása Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester
54/72
Vígh-Kiss József: a költségvetési koncepcióban a halmozottan hátrányos területrészek fokozatos felszámolását tűztük ki célul. Azok a területeink, amelyek ilyen jellegűek, fokozatosan készülnek elő, hogy minden feltétel meglegyen ahhoz, hogy ott a közműveket ki lehessen építeni. Részben ezek már kiépítettek, de nagyon sok helyen nincs víz, villany stb. Ismert ez a Képviselő-testület előtt, hiszen az elmúlt év vége felé fogadtuk el ennek a térségnek a fejlesztési terveit, és ezért is kerültek bele a költségvetési koncepcióba. Feltehetjük a kérdést, hogy miért ez a terület kerül elsőként előtérbe. Politikusként lehetne babérokat aratnom, hogy én vagyok a terület képviselője. A korrekt válasz az, hogy elődöm - itt Dunai Mónikát, a közvetlen elődömet értem - olyan munkát végzett, hogy nekem könnyű volt már ezt befejezni. Úgy gondolom, hogy nemcsak ezen a területen, hanem a következő időszakban bevonásra kerülő területeken is érdemes megemlíteni azok nevét, akár benne vannak a Képviselő-testületben, akár nem, úgy illik, hogy a Képviselő-testület adja az ivóvizet, akár jobb, akár baloldali zászló alatt is van. Kérem, szavazzuk meg ezt az előterjesztést. Lázár Attila: csak egy kérdést szeretnék feltenni. Milyen logika szerint tárgyaljuk az 529/2003. számú előterjesztést, az 528/2003. számú előterjesztést pedig nem? A Kerülő utcai lakosoknak kevésbé van szükségük vezetékes ivóvízre, vagy oda zacskós vizet fog a Képviselő-testület szállíttatni? Dr. Hoffmann Attila: az 528/2003. számú előterjesztés előterjesztője nem tartózkodik a szobában, úgyhogy erre nem tudok választ adni. Ifj. Lepés Imre: Figyelmeztetni szeretném a Képviselő-testületet, akár az 528/2003. számú előterjesztéssel kapcsolatban is, amiről ma nem tárgyalunk, hogy volt a tavalyi évben egy 71/2003. (II. 20.) Kt. határozatunk, ami alapján a kerület egészében meg kívánjuk vizsgálni a vízellátásra szolgáló vízvezetékek beruházásával kapcsolatos dolgokat. Úgy gondolom, hogy ezt az egészet egyben kellene tárgyalni, és egyben kellene róla dönteni. Lázár Attila (ügyrendi): Szeretném az előterjesztőt megvárni, hogy ő válaszoljon a kérdésemre. Andó Miklós: az előtörténetet ifj. Lepés Imre már elkezdte mondani. A Képviselő-testület hozott egy olyan határozatot, hogy vizsgálja felül az Önkormányzat, hogy hol vannak olyan területek, ahol a világítás és az ivóvízhiány ennyire aktuális. Úgy tudom, hogy ez el is készült. Gyakorlatilag a Fővárosi Vízművek Rt-hez be lettek küldve ezek a felmérések és az Rt. erre, illetve a Kerülő utcára tudott valamilyen választ adni. A Kerülő utcánál egy olyan választ adott, hogy ott egy jóval hosszabb szakaszon kívánja a meglévő vezetékeket is kicserélni, és olyan területen megy keresztül az a vezeték, ahol nincsenek lakóházak. Ami miatt azt vizsgáltuk, az egy-két családiház jellegű épület. Nem is lakott területen. Olyan területen kellett volna cserélni a vízvezetéket, majdnem egy kilométeren keresztül, ahol jelenleg van víz, csak úgy gondolja a Fővárosi Vízművek Rt., hogy egy nagyobb átmérőjű vezeték
55/72 biztosítja jobban a vízellátást. Emellett van még négy másik utca, amire még nincs válasz, mert műszakilag még bizonytalannak ítélte meg a Vízművek. Az Emlék utcainál egyértelműen visszajelezték a megoldást. Gyakorlatilag ezért gondoltuk mind a két utcát beterjeszteni, de kiderült a helyi képviselőkkel történt tüzetes egyeztetések során, hogy még a Kerülő utca esetében érlelődhet az Önkormányzat számára, hogy ott kedvezőbb megoldás alakuljon ki. Ez a mostani előterjesztés viszont egyértelmű, ezért is van benne ugyanez az ár, mint ami előzetesen is szerepelt. Kérem a Képviselőtestületet, hogy fogadja el, hadd haladjon ez a fejlesztés előre. Ez egy jóval nagyobb terület és több lakost érint, mint a Kerülő utcai előterjesztés. Ott csak néhány lakásról van egyenlőre szó. Ideiglenesen meg is oldódott az a víz, mert az időnként működik, időnként viszont nem, ez a szomszédok viszonyától függ. A Kerülő utca 28 millió forintba kerülő kiadása jóval több lakást érintene, amit majd végiggondolunk a többi javaslattal együtt, hogy milyen pénzügyi lehetősége van az Önkormányzatnak. Dr. Hájer Emília: Részben választ kaptam a felteendő kérdésemre. De nem vagyok benne biztos, hogy ez a valós kérdés. Nem ismerem az Emlék utcai területet. Azt szerettem volna megkérdezni, hogy melyik terület, a Kerülő utcai vagy az Emlék utcai beépítettebb lakóházakkal? A Kerülő utca – Katlan utca – Katlan köz abszolút beépített terület, harminc éve lakóterületként működik. Bár tudjuk, hogy zártkert volt korábban, ma pedig fejlesztési övezetnek minősül. Pontos választ kérnék én is arra, hogy miért lett levéve a Kerülő utcai előterjesztés? Itt vetődött fel a probléma először, hogy ezeknek a fejlesztési övezethez tartozó területeknek meg kell oldani a vízellátását úgy, ahogy a lakott területeknek meg van odva. Kétségtelen, hogy nagyon nagy összeg a 28 millió Ft. Nem biztos, hogy ez a legjobb és legoptimálisabb megoldás, amit a Fővárosi Vízművek Rt. javasol. Nekünk körbe kell járni ezt a kérdést, hogy ebben az esetben nem lehet-e egy olcsóbb megoldást találni. Itt most mondanám, hogy az én közreműködésemmel oldódott meg az az egyik jogi probléma, amely felvetette ennek a vízvezeték-fejlesztésnek a kérdését. Jövőre nézve azonban várható, hogy bárhol problémát jelenthet a szolgalmi jogon biztosított víz. Emberek élnek, laknak ezen a területen. Épp úgy biztosítani kell nekik a vizet, mint ahogy más területen élők számára szeretnénk biztosítani. Szeretném tudni, melyik terület a sűrűbben lakott, családi házzal, lakóházzal beépített terület. Dr. Hoffmann Attila: az Emlék utca sűrűbben lakott terület, és ott nincs víz. A Kerülő utcában van víz, ott csak egy bővítésről lenne szó, ami az új szakasznál kevés embert érintene. Itt a Fővárosi Vízművek Rt. valóban velünk akarja ezt a bővítését most megfinanszírozni, amely egy későbbi fejlesztéshez szükséges. Vígh-Kiss József: az Emlék utcai víz kiépítése tervezését javasoltam a választókerületi céltartalék terhére finanszírozni. Mások útkátyúzásra, művelődési klubok, egyletek támogatására javasolták fordítani a választókerületi pénzt. Én szinte minden pénzemet arra fordítottam, hogy ott a kivitelezés olyan stádiumba kerüljön, hogy a tervek elkészüljenek. 1972. óta bevont terület ez. Nem értem, hogy mi a gond ezzel kapcsolatban.
56/72 Elindították ezt jóval korábban, 1972-ben. Bizonyos részei a területnek fejlesztésre kerültek, de olyan kusza állapotot hoztak létre, hogy a Nemesbükk utcáról és a Mezőőr utcáról, a két határoló utcáról össze-vissza hozták a vezetékeket, a villanyt, a vizet és a gázt is. Egyszer rendet kell ott teremteni, s ennek a lehetősége most adott. Lázár Attila: képviselőtársam fogalomzavarban van. Ugyanis „minden pénzemet” említett. Ne higgye azt képviselőtársam, hogy itt a saját pénzéről van szó. Ezek közpénzek, és az Önkormányzat rendelkezik ezekről a pénzekről. Ha bármit is a magánvagyonából erre a célra fordított, az valóban a saját pénze. Kíváncsi lennék, hogy mennyi ez az összeg, amit erre fordított. Dr. Fachet Gergő: Én más aspektusból közelíteném meg a kérdést. Köszönöm, hogy Vígh-Kiss József elmondta, hogy a korábbi képviselőknek milyen fáradozásai voltak ebben a kérdésben, illetve azt is, hogy nem sajátítja ki a kérdés megoldását. Üdvözölendő, hogy most már a politikai akadálya is elhárul, hogy ezt a neoralgikus kérdést tudjuk orvosolni. Dr. Hájer Emília: egy mondat kiegészítésként a napirendről levett anyaghoz, de ehhez kapcsolódva. A Kerülő utcában már a korábbi években aláírást gyűjtöttek. Egy ilyen a birtokomban is volt, amelyben azt mondták a lakók, hogy saját anyagi erővel is hozzájárulnak a vízvezetékrendszer kiépítéséhez. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: a következő Képviselő-testületi ülésen elénk kerül ez az anyag, ismételten tudunk róla tárgyalni. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 26/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Budapest XVII. kerület Emlék utcai ingatlanok ellátását szolgáló víznyomócső megvalósításához szükséges 19.000 EFt becsült költséget a 2004. évi költségvetési rendeletében biztosítja. 2./
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjék a 19.000 EFt összegű fedezet terveztetéséről – a jegyző útján – a 2004. évi költségvetési rendelet tervezetben. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a fedezet biztosítására: a 2004. évi költségvetési rendelet megalkotása (27 igen szavazat, egyhangú) EBÉDSZÜNET
57/72 A Képviselő-testület rendkívüli ülésen folytatja munkáját! A rendkívüli ülés jegyzőkönyve külön szerepel! Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: mielőtt visszatérnénk a napirendek tárgyalására, javasolnám – mivel Dr. Fenke Ferenc képviselő úr megérkezett –, hogy napirend előtti felszólalását tegye meg. Dr. Fenke Ferenc: Igyekszem rövidre fogni a mondandómat. Igaz, hogy napirend előtt lett volna értelme, de megpróbálom elmondani. Napirend előtti felszólalásom lényege a „Sertésól és végrendelet”, és a következő témában szólnék hozzá a múlt decemberi testületi ülésen Lázár Attila képviselő társam által felvetett módosító javaslathoz, ami a Podmaniczky - Vigyázó család kriptájának, régészeti emlékeinek feltárásáig, az átminősítés és az áruba bocsátás elhalasztása… ez volt a lényege Lázár Attila javaslatának. Bizonyára nem emlékeznek rá képviselőtársaim, de talán másodmagammal tartózkodtam akkor ennél a szavazásnál. Nem azért tartózkodtam, mert a módosító javaslattal nem értettem és nem értek egyet, hanem azért, mert a kerületi érdekképviselet súlyos kudarcának tartom azt, ami a kastéllyal és környezetével - mely 2002. április 3-ig a XVII. kerület Önkormányzatának tulajdonában állt - az utóbbi időben történt. Tehát nem képviselőtársam módosító indítványának vagy annak létjogosultságának a megkérdőjelezéséről, hanem néhány kérdésről szeretnék közös gondolkodásra hívni mindenkit, melyek a kastély és környezetének áruvá degradálását illeti. Például: miért és kinek állt érdekében az országgyűlési választások előtt pár nappal eladni magánszemélynek ezt a kastélyt? Miért kellett 36 millióért – nem euro –, forintért jóval építési telekáron alul, botrányos módon megszabadulni tőle? A vevő teljesítette a 2002. április 3-ai adás-vételi szerződésben foglaltakat, és például rendelkezik-e az Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott építési engedélyekkel? Tulajdonba jutás után 90 nappal benyújtotta-e az építési terveket engedélyezésre? Az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül fordított-e a szerződésben rögzített 100 millió forintot a felújításra? Megkötötte-e az épületre a szerződésben szereplő 100 millió forintos kárösszegig szóló biztosítást? Tudható-e már, hogy amennyiben a status quo marad, mi lesz a kastély funkciója? Itt jegyezném meg zárójelben, hogy a gróf Vigyázó Ferenc végrendeletében ingatlan vagyonának elidegenítését kvázi megtiltotta. A világért sem szeretném azt, hogy képviselő elődeimre vagy az elmúlt ciklus Testületére a kegyeletsértés gyanújának akár halvány árnyéka vetüljön, de megkérdezem, jogunk van-e örökhagyónk, kerületünk egyik legjelesebbike és Széchenyi óta nemzetünk legjelentősebb adományozójának végrendeletét semmibe venni? Szabad-e súlyosan nemzetellenes rossz szándékú elődeink örökébe lépni, kik a Gerő TSZCS disznóóljai számára feljárót készítettek a mauzóleum márványelemeiből? A kérdéseket még folytathatnám. Például hogy a tetőszerkezet elbontása tél beállta előtt milyen állagmegóvást eredményez, vagy a tegnap és ma is zajló a párjukat ritkító beltéri freskók tönkretételét eredményező bontás milyen műszaki tartalmat takar? Képviselőtársaim! Nem vagyok építész, sem műemlékvédelmi felügyelő, csak Önkormányzatunk választott – ha úgy tetszik – lokálpatrióta vagy neofita
58/72 lokálpatrióta képviselője, és mint ilyen tettem fel a kérdéseimet. Kérésem az, hogy a páratlan műemlék ügyét kezdeteitől fogva vizsgáljuk felül. Vizsgáljuk felül az adás-vétel feltételeit, és talán meg is nevezhetjük az eladás felelőseit. Vizsgáljuk felül az adás-vételi szerződésben foglaltak teljesítését, és amennyiben tetten érhető mulasztásokra bukkanunk, vizsgáljuk meg a kastély visszavásárlásának lehetőségét. Kerületünk egy büszkeségéről, páratlan műemlékéről, egy magyar nemzeti kincsről van szó. A kastély a mauzóleum és környezete párt és egyéni gazdasági érdekek feletti érték, elidegeníthetetlen és semmilyen övezeti átsorolást nem tűr. A mauzóleum feltárandó, a kastély felújítandó és/vagy visszaszerzendő képviselőtársaim! Ha nem ennek szellemében cselekszünk, bűnt követünk el, mert nemcsak választóink, hanem az egész magyar nép színe előtt kell elszámolnunk. Dr. Hoffmann Attila: Sok olyan kérdést föltett, amelyre nyilvánvaló, hogy most jelent pillanatban nem tudok és nem is kívánok válaszolni. Javaslatot teszek rá, hiszen elhangzott egy kérdéscsokor, hogy a Jogi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság fontolja meg, hogy ezeket a kérdéseket ki kívánja vizsgálni és kérnék a legközelebbi képviselő-testületi ülésre ezzel kapcsolatosan egy véleményt a két bizottság elnökétől. Amire pedig tudunk válaszolni, arra az SZMSZ szerint írásban a meghatározott időn belül a választ meg fogjuk adni. Köszönöm szépen még egyszer. A napirend 28. pontja: 532/2003/12. 23. Ecser 3101 jelű út melletti terület szabályozási terve Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: Nekem kérdéseim lennének. Az olvasható a határozati javaslatban, hogy a Képviselő-testület bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatja az ecseri szabályozási tervet. Ezek közül a B./ pontban az szerepel, hogy amennyiben a tervezési területen keletkező szennyvíz a XVII. kerületi csatornahálózatba kerül bevezetésre, akkor Ecser hozzájárul a Cinkotai út, Kaszáló utca között tervezett főgyűjtő építésének költségeihez. Kérdésem az, hogy milyen arányban? A C./ pontban az olvasható, a tervezett beruházással összefüggő egyéb – a XVII. kerület lakóinak ellátását érintő közműfejlesztési – költségekhez Ecser hozzájárul. Mennyivel? Legalább nagyságrendjét tekintve mennyivel? Mind a két kérdés kapcsán az is, hogy mikor? A leendő beruházások megvalósításához képest előtte, utána vagy közben? Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: A válasz megadására felkérném Kiss Lajos alpolgármester urat. Kiss Lajos: ezelőtt körülbelül négy évvel a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. nyilatkozott, hogy amennyiben a XVII. kerület megépíti a Cinkotai út és a Határhalom út közötti elkerülő főgyűjtőt, abban az esetben a XVII. kerület teljes egésze csatornázható, illetve a csatornahálózatba beköthető. Ennek tudatában a XVII. kerület megépíttette ezt az úgynevezett elkerülő főgyűjtőt
59/72 és elégedettek voltunk, hogy minden olyan terület, amelyik jelenleg nincs csatornázva, beköthető a rendszerbe. Derült égből villámcsapásként jött a tavalyi évben, emlékezetem szerint a Kucorgó térrel kapcsolatban a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. olyan állásfoglalása, hogy abban az esetben valójában minden fejlesztési terület beköthető a csatornarendszerbe a Kaszáló út és a Cinkotai út régi átemelő szivattyú között, ha a XVII. kerület Önkormányzata megépít egy 400 méter hosszú 500-as vagy 600-as – nem emlékszem már – átmérőjű gyűjtőcsatornát. Ez volt többek között a feltétele például az Emlék utcai szabályozási terv elfogadásának is. A XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete akkor úgy döntött, hogy 2006-ig be kívánja fejezni a kerület csatornázását, s ezt is megépíti és ezzel valójában már a teljes kerület csatornázható lesz. Amíg ezt az ecseri dolgot nem olvastam, én abban a balga tudatban voltam, hogy egészen biztos a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. szakemberei hibáztak. Aztán mikor azt elolvastam, hogy a Fővárosba kívánnak bekötni, akkor leesett, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. vélhetően azért írta elő a XVII. kerület számára ezt a fejlesztést, mert ezzel a fejlesztési területtel, amikor mi kértük, nem számolt és így megoldható valójában Ecser bekötése. Mivel a XVII. kerület Önkormányzata vállalt egy durván 20-25 millió forintos fejlesztést annak érdekében, hogy a kerület teljes egészében csatornázható legyen, úgy gondoltam, hogy ahhoz, hogy ők rákössenek arra a rendszerre, amit a XVII. kerület Önkormányzata finanszíroz, akkor ők is szálljanak be ebbe valamilyen összeggel. Az összeg nagyságáról nem tudok számot adni, hisz ha a Képviselő-testület ezt elfogadja, akkor ez a határozat el fog jutni Ecserre. Az ecseri polgármesterrel fel fogjuk venni a kapcsolatot, és természetesen tájékoztatni fogom a Képviselő-testületet arról, hogy milyen összeg az, amit hajlandó Ecser elfogadni. Ha felmerülnek olyan igények, hogy a fővárosi rendszerre kívánnak csatlakozni ezzel a fejlesztési területtel, akkor én úgy gondolom, az a korrekt, hogy mivel a XVII. kerület Önkormányzatának abban a fejlesztésben pénze van, akkor Ecser is járuljon hozzá, mert ennek a fejlesztésnek a javait Ecser fogja élvezni. A XVII. kerület területén átmenő forgalom vélhetően meg fog nőni, és hadd ne ragozzam, milyen hátrány keletkezik a XVII. kerület számára, ha ez a fejlesztés megvalósul. Most arról nem beszélek, hogy esetleg munkahely meg stb., mert ez is lehet. Tehát összegezve: nem tudom milyen nagyságrend, ez tárgyalás kérdése. Hogy mire még, az is tárgyalás kérdése, mert nem ismerem, hogy milyen csatlakozási lehetőséget kívánnak még elérni. Dr. Dombóvári Csaba: Miért nem úgy szól a javaslat, hogy a Képviselőtestület a tervet az alábbi feltételek teljesülése esetén támogatja? Miért van benne az a szövegrész a javaslatban, hogy a jóváhagyása ellen kifogást nem emel? Azért tartom fontosnak ezt a momentumot, mert nem egyszer jártunk már úgy a legkülönbözőbb ügyekben, hogy az általunk adott vélemény elején volt egy állítás, pl.: „a jóváhagyás ellen kifogást nem emel”. Ott ugyan mi vesszőt írunk és folytatjuk a mondatot, de az érintett nem nagyon akarja tovább olvasni, mert az ő érdekeinek az felel meg, ha a vesszőt pontnak nézi, és a további szövegtől eltekint. Attól tartok, ha ez a határozat most megszületik és így elkerül Ecserre, akkor az ecseriek a saját józan eszük alapján ezt úgy fogják értelmezni, hogy a XVII. kerület nem emelt kifogást, a
60/72 többiről meg ráérünk tárgyalni. Szerintem már rég túl leszünk mindenen, amikor ezek a tárgyalások eredményre vezetnek. Már csak azért is, mert kérdés, hogy a terv megvalósulása, a terv érvénybe lépését követően lesz-e Ecser oldalán bármifajta motiváció arra, hogy velünk ilyen megállapodást kössön, hogy nekünk bizonyos összegeket, bizonyos fejlesztések okán fizessen. Kiss Lajos: Valójában fennállna ez a veszély, ha a beruházás megvalósításához a XVII. kerületnek nem kellene hozzájárulni. Például a szennyvízcsatorna megépítéséhez kell a Főváros is, de érinti a XVII. kerületi területet is. Csak abban az esetben valósítható meg, ha a XVII. kerület Önkormányzata a tulajdonosi hozzájárulást ehhez megadja. Úgy érzem, hogy ebben a pillanatban az a veszély, melyet képviselőtársam említett, nem fenyeget bennünket, hisz a tulajdonosi hozzájárulás nélkül semmit sem tudnak tenni. Lázár Attila: Szeretném, ha hallanánk alpolgármester úrtól, hogy milyen nagyságrendet fogunk mi képviselni ebben a tárgyalásban. Nekünk kell elsősorban elképzeléssel rendelkezni, hogy mit kérünk, azután, hogy mit ajánlanak, az egy másik dolog. Kiss Lajos: Úgy gondolom, hogy 50-50 %-ról indítunk a csatornánál, és hogy hova jutunk el, azt nem tudom. A csatorna beruházásnak az indoka a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. részéről az Emlék utca és a Kucorgó tér egy részének a bekötése. Ezt írta elő a Fővárosi Csatornázási Művek. Egyetlen hang sincs arról, hogy erre a beruházásra szükség lehet esetleg Ecser számára is. Én a tárgyaláskor a beruházás költségének 50 %-át kérem. Ha ilyen tárgyalást folytatni fogok, akkor arról a Képviselő-testületet tájékoztatni fogom. Dr. Hoffmann Attila: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 32/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Ecser 3101 jelű út melletti terület szabályozási tervének (készítette: PESTTERV, 2003. november hó) jóváhagyása ellen kifogást nem emel, de a terv megvalósítását az alábbi feltételek teljesülése esetén támogatja: a) az M0 autópálya megépült, b) amennyiben a tervezési területen keletkező szennyvíz a XVII. kerületi csatornahálózatba kerül bevezetésre, Ecser Község Önkormányzata hozzájárul a Cinkotai út-Kaszáló u. között tervezett főgyűjtő építésének költségeihez, c) a tervezett beruházással összefüggő egyéb, a XVII. kerület lakóinak ellátását érintő közműfejlesztési költségekhez Ecser Község Önkormányzata hozzájárul.
61/72 2./
Felkéri a Polgármestert, hogy az 1. pontban foglalt döntéséről értesítse Ecser polgármesterét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (25 igen szavazat, 4 tarózkodás)
A napirend 29. pontja: 534/2003/12. 23. Javaslat a Pedagógiai Szakszolgálat (1173 Budapest, Pesti út 82.) működési körzetének kibővítésére Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia: Ez az előterjesztés azért van előttünk, mert Pécel városa megkereste Önkormányzatunkat, mert Pedagógiai Szakszolgálatunk szolgáltatásai szeretnék igénybe venni mindazoknak a gyerekeknek, akik ilyen ellátásra szorulnak. Őket kerületünkbe szeretnék átirányítani. Ennek a megkeresésnek az alapján megvizsgáltuk a lehetőségeket. Egy kétverziós döntési javaslat került a Képviselő-testület elé. Az egyik arra vonatkozik, hogy ebbe az ellátási formába bele tudunk egyezni. A másik pedig egy nemleges válasz. A döntéshez az Oktatási és Művelődési Iroda - mikor a gyermeklétszámot megismerte és a konkrét adatok ismeretéhez jutott készített egy felmérést. Ennek a felmérésnek az eredménye az lett, hogy 4.100.- Ft-os óradíj az, ami a személyes dologi kiadások alapján az Önkormányzat számára nullszaldóssá teszi ennek a tevékenységnek az átvállalását. A Pedagógiai Szakszolgálat elég rossz, szűkös körülmények között dolgozik. Nyilvánvaló tehát, hogy egy ilyen munkateher növekedés mint ahogy látszik - a személyi státuszok növekedésével kell, hogy járjon, és az elhelyezésben is lehet, hogy problémákat okoz. Nyilvánvaló, hogy egyfajta szándékkal sok mindent meg lehet valósítani. Az Oktatási Bizottság megtárgyalta ezt az anyagot és arra az álláspontra jutott, hogy kerületünkben olyan jelentős munka folyik, és olyan sok gyerek szorul a nevelési tanácsadó szakszerű segítségére, hogy az ott dolgozó kollegákat, illetve az ottani kapacitást – bármilyen jó szándékkal vagyunk is más önkormányzatok felé – nem biztos, hogy növelni lehet. Én a magam részéről el tudom fogadni az Oktatási Bizottságnak azt a javaslatát, amelyik a II. alternatívát javasolja a Képviselő-testület számára elfogadni, miszerint Pécel városának írjuk meg, hogy kapacitás hiányában nem tudjuk ezt a feladatot felvállalni. Koszorúsné Tóth Katalin: Én is a II. alternatíva elfogadására hívtam volna fel képviselőtársaim figyelmét, mert fel sem vetődhet az a gondolat, hogy mi el tudnánk látni ezt a feladatot. Épülethiány, személyi ellátottság és a társadalomban végbemenő változások gyermekre mért hatásrendszere által súlyosbodtak azok a körülmények, amelyek az ellátás növekedését okozzák a nevelési tanácsadó területén belül. Én azt gondolom, hogy amíg mi itt prevencióról sem tudunk ezen a téren beszélni, addig a saját kerületünk
62/72 ellátására összpontosítsunk és ne vállaljuk be még anyagi pozitívumok mellett sem más kerület vagy település ellátását. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat II. alternatíváját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 33/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, nem kíván megállapodást kötni Pécel Város Önkormányzatával annak érdekében, hogy Pécel Város közigazgatási területén élő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek részére Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata fenntartásában lévő XVII. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat ellátást tudjon biztosítani. 2./
Felkéri a Polgármestert, hogy az 1.) pontban foglalt döntéséről értesítse Pécel Város Polgármesterét. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal: értesítésre: a döntést követő 15 napon belül (22 igen szavazat, 5 tartózkodás) A napirend 30. pontja: 535/2003/12. 23. Javaslat együttműködési megállapodás megkötésére a Kőbányai Önkormányzat fenntartásában működő Keresztury Dezső Általános Iskola tagiskolájába járó XVII. kerületi illetőségű tanulók ellátására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Péczely Terézia: Ennek az ügynek a gyökerei a tavalyi évre nyúlnak vissza. Hosszas tárgyalások alapján a két Önkormányzat között egy megállapodás született, mely szerint mindazoknak a kerületi gyermekeknek, akik most jelenleg 2. osztályosok - és mindez kimenő rendszerbe és ebbe a iskolába járnak - az ellátásért egyfajta támogatást nyújtunk a Kőbányai Önkormányzatnak. Ez az anyag, ami most a Képviselő-testület előtt van, gyakorlatilag ennek a többszöri, Képviselő-testület előtt megjelent és elfogadott megállapodásnak a végleges szövege, ami ismét bekerült a Testület elé. Kérem, hogy fogadják el a határozati javaslatot. Dr. Dombóvári Csaba: A Jogi Bizottság is megvitatta ezt az előterjesztést, és egyhangúan támogatta a szerződés jóváhagyását. Elkerülte azonban mindannyiunk figyelmét az, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslat, illetve a szerződés között van némi ellentmondás. Ugyanis a szerződés úgy szól, ahogy az alpolgármester asszony az imént jelezte. Tehát a jelenleg 2. osztályosok és az attól felfelé tanuló évfolyamban tanuló XVII. kerületi gyermekekre vonatkozik a finanszírozás. Ugyanakkor az előterjesztésben az szerepel, hogy az a 145 fő, akinek a finanszírozásáról szó
63/72 van, azok a 2003. október 1-jei statisztikai létszám alapján lettek meghatározva. Márpedig 2003. október 1-jén már a jelenlegi 1. osztályosok is szerepelnek a statisztikában. Tehát a szerződés jó úgy, ahogy van, mert a határozat mellékletét képező szerződés azt a szándékot tükrözi, amely egyezik azzal, amit a Képviselő-testület tavaly tavasszal ez ügyben kinyilvánított, hogy kimenő rendszerben, de a tavaly szeptemberben beiratkozó kerületiekre már ez ne terjedjen ki. Tehát a szerződés rendben van, csak a határozati javaslatban szereplő összeg túl magas. A 2003. október 1-jei létszámból már le kellene vonni azoknak a gyerekeknek a számát, akik most ott első osztályosok. Ezzel a számmal csökkentett létszámot kell alapul venni, és ez alapján kell kiszámolni a támogatás összegét. Dr. Péczely Terézia: Úgy tudom, hogy ennek az összegnek a kiszámítása úgy történt, ahogy a szerződésben van. Az Oktatási és Művelődési Iroda munkatársai ellenőrizték azt a névsort, amit átküldött az iskola és gyakorlatilag így számolták ki a gyereklétszámot. Természetesen, amikor a konkrét kifizetésre kerül sor, akkor ezt ismételten le fogjuk ellenőrizni. Ha időközben például elment vagy átjelentkezett a gyermek, még azokat is le fogjuk ebből vonni. Ez az a keretösszeg, amelyet az iskola felénk jelzett. Úgy gondolom, hogy az ellenőrzés után ez az összeg kisebb lesz, mert akik időközben elmentek, átjelentkeztek, ezen gyerekek költségét a szerződés szerint mi már nem vállaljuk. Ténylegesen kifizetve csak annyi lesz minden évben, amennyi őket a szerződés alapján megilleti. Dr. Dombóvári Csaba: Az előterjesztés 4. bekezdésének utolsó mondataként én azt olvasom, hogy a 2003. október 1-jei statisztika alapján145 fő XVII. kerületi lakhellyel rendelkező tanulót látnak el az iskolában. Ez a mondat nem tartalmazza azt, hogy ez a 145 fő csak a 2-8. osztályba járó gyerekek létszáma. Ebből már levonták volna az 1. osztályosoknak a számát? Ezzel együtt igaza van alpolgármester asszonynak abban, hogy ha az összeg magasabb, mint amire szükség van, akkor azt nem kötelező elkölteni. Részben a kérdés arra irányult, hogy akkor nagyjából hány elsős van most, akik vélhetően bele vannak kalkulálva a 145 főbe, mert a szerződés szerint utánuk már nem fizet az Önkormányzat. A tervezett 36 millió Ft végül is mennyi lesz ténylegesen? Dr. Péczely Terézia: Megismétlem. Ebben a számban a másodikostól felfelé vannak beszámítva a gyermekek. Ebbe már az elsősöket az Oktatási és Művelődési Iroda munkatársai nem vették bele. A tényleges kifizetés előtt egy ismételt helyszíni ellenőrzés – ahol a naplóban le lesznek ellenőrizve ezek a gyermekek – után, adott esetben még a népesség-nyilvántartásban is meg fogjuk nézni, hogy nem jelentkeztek-e ki a kerületből. A tényleges kifizetés mindenképpen egy ilyen ellenőrzés alapján történik meg. Mi végig csak a 2. osztálytól kalkulálunk. Hidegen hagy bennünket, hogy egy 1. osztályt indítottak, oda vettek-e fel kerületi gyereket vagy nem. Koszorúsné Tóth Katalin: Az Oktatási és Művelődési Iroda vezetője lement a névsorért, de véleményem szerint nyugodtan szavazhatunk a határozati
64/72 javaslatról. Egyébként az igazgatónő hívta a XVII. kerületi gyerekeket, azért is van szükség a kontrollra, mert ha mi úgy döntöttünk, akkor már az Kőbánya ügye, ha felvette a gyerekeket a XVII. kerületből, akkor lássa is el őket. Ahogy látom, első osztályosokat nem tüntettek fel egyáltalán. Csak a másodiktól felfelé menők után fizetjük ki a finanszírozást. Dr. Hoffmann Attila: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 34/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy Budapest Főváros Kőbányai Önkormányzattal együttműködési megállapodást kíván kötni 2003. szeptember 1. napjától visszamenőleges hatállyal a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai oktatás hatékonyabb ellátása érdekében. 2./
A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy a Budapest Kőbányai Önkormányzat fenntartásában levő Keresztury Dezső Általános Iskola tagiskolája működési költségeire az ott tanuló, XVII. kerületben lakó tanulók után 36.556 E Ft-ot a 2004. évi költségvetésében és az azt követő évek költségvetésében betervezi, figyelembe véve a tanulók kimenő rendszerét a félévenként jelentett tanulói létszám alapján.
3./
Felkéri a Polgármestert, hogy a határozat mellékletét képező megállapodást az Önkormányzat nevében írja alá. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal: a Megállapodás aláírására: a döntést követő 15 napon belül, a fedezet biztosítására: a 2004. évi és a mindenkori éves költségvetési rendelet elfogadása (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend 31. pontja: 1/2004/01. 05. Sürgősségi javaslat Javaslat a Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzatának polgármestere által kezdeményezett délbudapesti kerületek társulásához való csatlakozásra Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: rövid, szóbeli kiegészítésem az lenne, hogy ez egy friss megállapodás. Az Önkormányzatnak pénzbe nem kerül. Ez egy lehetőség arra, amit még egyenlőre egyikünk sem tud, hogy együtt mennyivel többre jutunk, mint egyedül. Erről szól a történet. A további fejleményekről tájékoztatni fogom képviselőtársaimat. Rajtunk kívül a XI. kerület jelentette be a kerethez való csatlakozását.
65/72 Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 35/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az Európai Unióhoz történő csatlakozásból eredő önkormányzati feladatok minél hatékonyabb végrehajtása érdekében megalapítandó ún. dél-budapesti kerületek társulásához. 2./
Felkéri a polgármestert, hogy döntéséről a társulás kezdeményezőit értesítse, és a társulási megállapodást az Önkormányzat nevében kösse meg. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (26 igen szavazat, 2 tartózkodás) A napirend 32. pontja: 490/2003/12. 02. Beszámoló a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnok 2003. tevékenységéről Előadó: Marschalkó Tamásné vállalkozásfejlesztési tanácsnok
évi
Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 36/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Vállalkozásfejlesztési Tanácsnok 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 33. pontja: 497/2003/12. 12. Beszámoló a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság 2003. évi általános célú gazdálkodási tartalékkeretének IV. negyedévi felhasználásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Ifj. Lepés Imre, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
66/72 37/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság beszámolóját az általános célú gazdálkodási tartalék keret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról, és az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 34. pontja: 498/2003/12. 12. A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Hrutka Zsolt, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 38/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság beszámolóját a 2003. IV. negyedévi általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 35. pontja: 499/2003/12. 12. A Vagyongazdálkodási Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról és a 2003. IV. negyedévben átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előadó: Alexa György, a Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 39/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Vagyongazdálkodási Bizottság 2003. IV. negyedévben az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról szóló és az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolóját elfogadja. (28 igen szavazat, 1 tartózkodás)
67/72 A napirend 36. pontja: 504/2003/12. 15. A Pénzügyi Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Bús Bence, a Pénzügyi Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 40/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság beszámolóját az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. IV. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 37. pontja: 508/2003/12. 16. A Terület- és Városfejlesztési Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Andó Miklós, a Terület- és Városfejlesztési Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 41/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Terület- és Városfejlesztési Bizottság beszámolóját a 2003. IV. negyedévi általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 38. pontja: 509/2003/12. 16. A Közbiztonsági Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Miló Béla, a Közbiztonsági Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges.
68/72 42/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Közbiztonsági Bizottság beszámolóját az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. IV. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 39. pontja: 513/2003/12. 17. Az Ifjúsági és Sport Bizottság 2003. IV. negyedévi beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról Előadó: Kovács István, az Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 43/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Ifjúsági és Sport Bizottság beszámolóját az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, valamint az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. évi IV. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
A napirend 40. pontja: 514/2003/12. 18. A Szociális és Lakásügyi Bizottság 2003. IV. negyedévi beszámolója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról Előadó: Derczbach Istvánné, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 44/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Szociális és Lakásügyi Bizottság beszámolóját az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, valamint az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. évi IV. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú)
69/72 A napirend 41. pontja: 515/2003/12. 18. Az Oktatási Bizottság beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret 2003. IV. negyedévi felhasználásáról Előadó: Andráska István, az Oktatási Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 45/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület az Oktatási Bizottság beszámolóját az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. IV. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 42. pontja: 516/2003/12. 18. A Költségvetési Bizottság 2003. IV. negyedévi beszámolója az általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról Előadó: Papp Péterné, a Költségvetési Bizottság elnöke Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 46/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a Költségvetési Bizottság beszámolóját az általános célú gazdálkodási tartalékkeretének 2003. évi IV. negyedévi felhasználásáról elfogadja. (29 igen szavazat, egyhangú) A napirend 43. pontja: 533/2003/12. 23. Beszámoló a „Hírhozó” című önkormányzati lap felelős szerkesztőjének 2003. január 1. és 2003. december 31. között végzett munkájáról Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Dombóvári Csaba: A beszámoló két mondatával kapcsolatban lenne 1-1 észrevételem. A ¾. oldalon olvasható a tartalom alcím alatt egyrészt az, hogy „igyekszem a különböző politikai csatározásokat távoltartani a Hírhozótól lapjuk profiljának megfelelően”, stb. Amit magam részéről hiányolok a Hírhozóban az, hogy nem mutatja be, hogy amikor a Képviselő-testület nem egyhangú, vagy majdnem egyhangú döntéseket hoz, vagy amikor csak éppen átmennek a döntések, akkor azok, akik nem támogatják a döntéseket, milyen megfontolások alapján nem
70/72 támogatják az adott döntést. Számos olyan döntés van, melyeket konszenzussal tud a Képviselő-testület meghozni. Ezen kívül számos olyan jelentős súlyú kérdés is van, amelynél igen komoly a Képviselő-testületen belüli megosztottság. Én azt gondolom, hogy a korrekt tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy ilyenkor a pro- és kontra érvek egyaránt megjelenjenek. A következő mondat pedig így szólt: „Természetesen, ha lapunkban megjelent írásunkra ellenvélemény (cáfolat) érkezett volna, helyet biztosítottunk volna annak. Azonban ilyen politikai kérés nem érkezett szerkesztőségünk felé az elmúlt időszakban.” Szerintem az ellenvélemény és a cáfolat korántsem ugyanaz. Itt egy kicsit egyik a másik szinonimájaként szerepel azzal, hogy a cáfolat szó zárójelben szerepel a szövegben. Másrészt pedig akár ellenvéleményről, akár cáfolatról van szó egy-egy írás kapcsán, az korántsem jelenti azt, hogy az feltétlenül politikai jellegű, vagy politikai szempontok miatt születik, alakul ki egy ellenvélemény, vagy cáfolat, mert lehetnek ugyanúgy szakmai jellegű ellenvélemények, adott esetben cáfolatok is. Sőt, az lenne a nem helyénvaló, ha a különböző ellenvélemények, cáfolatok sorozatos leközlése során egyfajta politikai polémia alakulna ki a Hírhozó hasábjain, mert valóban nem arra való a lap. Dr. Hoffmann Attila: A megjegyzéssel magam is egyetértek. Itt van a főszerkesztő asszony, gondolom, hallotta, ami elhangzott. Kérném szépen a munkájában ezt figyelembe venni. Andó Miklós: Dr. Dombóvári Csaba képviselő úr úgy említette meg ezt az általa kifogásolt részt, hogy az ellenvélemény indokai nincsenek ott, mintha az igen vélemény indokai ott lennének. Éppen azért van ez a tájékoztató újság, hogy a döntésekről informálja a lakosságot. Úgy gondolom, hogy nagyon helyes az, hogy nem kezdi el a különböző észrevételeket sorolni, hogy ki, mit mondott. Akkor lenne jogos ez a felszólalás, ha egyik oldalról mindenféle érvet felsorolna a határozat ismertetése mellett, a másik oldalról pedig nem. Sokszor éppen fordítva működik a dolog. Ellenzéki javaslat van, ahol megint csak az igen vagy a nem szavazatok többségbe kerülnek. Úgy gondolom, hogy továbbra is meg kellene tartania az újságnak azt, hogy ne ott kezdjenek vitatkozni olyan érvrendszerrel és részben bemutatott érvrendszerrel, akik ott szerepelnek. Nyilvánvaló teljes tájékoztatás nem lehetséges, hiszen nincs erre lehetőség. Én azt tapasztaltam, hogy néhányszor olyan egy-egy mondatos megjegyzést viszont közölt, ami a sok érv közül egyként hangzott el, és azt mégis leközölte az újság. Arra kellene vigyázni, hogy adott esetben ne csak egy vélemény kerüljön be az újságba. Leginkább azok az ellenzéki vélemények kerülnek oda, amik egy-egy megjegyzésként hangzanak el, pl.: hogy ki támadta, és milyen szempontból a határozati javaslatot. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a cikk tényleg tájékoztató jellegű legyen. Aki meg akarja ismerni a felek véleményét, annak meg van a lehetősége az Önkormányzatnál ezekbe a jegyzőkönyvekbe betekinteni. Dr. Dombóvári Csaba: A Hírhozónak van olyan rovata is, amely a képviselőtestületi ülésekről szóló beszámolóról ír. Ebben valóban nincs helye érveknek, ellenérveknek. Vannak azonban olyan rovatai is az újságnak, amelyekben egy-egy, a kerület életét valamilyen szempontból komolyabban
71/72 érintő ügyről részletesebben esik szó és tipikusan olyan értelemben, hogy a Képviselő-testület valamilyen ügyben így döntött és ennek következményeként a jövőben ez vagy az fog történni. Itt hiányolom én azt, hogy ezekben a részletes kifejtő írásokban nem jelenik meg az, hogy adott esetben, az ügyben a Képviselő-testület igen megosztott volt. Dr. Farkas Tibor: Véleményem szerint úgy kell megjelenni a tájékoztatásnak, hogy Barna Andor és én kifejtettem a véleményem egy kérdésről, és ezt nem úgy kell megtenni, hogy érkezik-e róla ellenvélemény, hanem kérdezni kell az ellenvéleményt. A véleményeket ütköztetni kell folyamatosan. Ez lenne a célszerű, akkor a lap sokkal érdekesebb lenne, és jobban szolgálná a köztájékoztatást. Ezt a fajta szerkesztést tartom irányadónak. Szeretném, ha az önkormányzati munkáról is így szólna. Ha van ellenvélemény, ami megosztja a Testületet, akkor mind a két véleményt – kérés nélkül – le kell közölni. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem, és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 47/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a „Hírhozó” című önkormányzati lap felelős szerkesztője 2003. január 1. napjától 2003. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozó beszámolóját elfogadja. (25 igen szavazat, 3 tartózkodás) Napirend utáni felszólalás: Fodor Róbert: Az M0-s autópályával kapcsolatban szeretném a Képviselőtestület figyelmét felhívni. Információim szerint az előző testület elfogadott egy határozatot, amelyben volt egy nagyon fontos szempont, hogy az autópálya mellett egy 100 méteres erdősáv létesül. Ha jól tudom, ezzel a Nemzeti Autópálya Rt. jelenlévő képviselője egyetértett. A Képviselő-testület így fogadta el a határozatot. Legfrissebb információim szerint a Nemzeti Autópálya Rt. egy darab fát sem kíván a területre ültetni, mondván, hogy a jelenlegi tervek szerint ezen a területen erdő van. Mindannyian tudjuk, hogy ezen a területen nem erdő, hanem szántóföld van. Szeretném megkérni polgármester urat, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Nemzeti Autópálya Rt-vel. A Testületnek is felhívnám a figyelmét arra, hogy ha elfogadunk egy határozatot, akkor ezt ennyire semmibe venni nem lehet. Gyakoroljunk érdekérvényesítő magatartást, hiszen a lakosság érdeke ezt kívánja. Arra kérem a Képviselő-testületet, hogy bojkottáljunk minden további szavazást, ami az M0-s autóút megvalósulásával kapcsolatos, mindaddig, amíg ez a kérdés megnyugtatóan nem tisztázódik. Dr. Hoffmann Attila: Nem biztos, hogy ezzel egyet tudok érteni. Azzal igen, hogy a védősávot építsék meg, de, hogy mi az autópálya építését gátoljuk, ez
72/72 nem hiszem, hogy a kerület érdekeit szolgálná. A tárgyalásokat elkezdjük és rá fogunk kérdezni az autópálya építő cégre. Dr. Fachet Gergő: Szeretném a Képviselő-testületet tájékoztatni arról, hogy polgármester úrral való egyeztetés után levélben fordultunk Szekeres Pál fogyatékosügyi miniszteri biztoshoz, helyettes államtitkár úrhoz, hogy egy kerekasztal beszélgetésen vegyen részt kerületünkben. Itt egy egyeztetésről lenne szó a fogyatékkal élők helyzetéről, jövőjéről, lehetőségeiről, és erre az egyeztetésre polgármester úr meghívna minden frakcióból legalább egy képviselőt, illetve a kerületünkben működő fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetek vezetőit, képviselőit. Az ő részéről nyitottságot tapasztaltam és készséggel eljönne erre februárban. Célszerű lenne tisztázni vele, hogy az ő részükről milyen jogi elvárások vannak, melyek kerületünkre nézve jogi kötelezettségeket támasztanak. Milyen pályázati lehetőségek vannak, amelyek által külső forrásokat tudnánk bevonni az ő sorsuk javítása érdekében. Olyanra gondolok, mint például a pharepénzek, amelyek még mindig nyitottak Magyarország számára is. Remélem, hogy ilyen értelemben ez a kezdeményezés sikeres, és mindenki egyetért vele. Dr. Hoffmann Attila: Köszönöm a tájékoztatást. Ez valóban egy nemes cél, melynek érdekében alpolgármestereim nevében ezt a levelet megírtam. Barna Andor: Örömmel hallom, csak azt sajnálom, hogy sem a bizottság – aki ebben illetékes –, sem én nem kerültem megkeresésre ebben az ügyben. Ettől függetlenül üdvözlöm, és szívesen részt veszek benne, ha alkalmat adnak rá. Dr. Hoffmann Attila: Az ülést 15 óra 45 perckor bezárom. K. m. f.
Dr. Nagy István jegyző
Dr. Hoffmann Attila polgármester
