Ügyiratszám: 40298-13/2010. JEGYZŐKÖNYV
Készült Sopron Megyei Jogú Város Horvát Kisebbségi Önkormányzatának és Sopron Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának 2010. november 22-ei közös rendkívüli üléséről. Jelen vannak:
a mellékelt jelenléti ív szerint
Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): Köszöntjük ülésünkön Polgármester urat és a megjelenteket. A mai közös testületi ülésre azért került sor, mert a két kisebbségi önkormányzat együtt szeretne működni és együtt szeretne tenni a városért. A Német-Horvát Központ létrehozása mindkét kisebbség számára fontos. Ha az ehhez szükséges ingatlant megkapjuk, képviselni fogjuk a várost. Dr. Fodor Tamás polgármester: Köszöntöm a megjelenteket. Gratulálok mindkét kisebbségi önkormányzatnak a választások eredményeihez. Örvendetesnek tartom, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Horvát Kisebbségi Önkormányzat közös ülést tart és együtt tud működni. A kisebbségi önkormányzatok alakuló ülésén nem tudtam jelen lenni, ezért az első üléseken igyekszem részt venni. Kívánom, hogy a két kisebbség közötti együttműködés sikeres legyen. Mielőtt a rátérnek a mai ülés hivatalos részére, elmondanék néhány gondolatot a nemzetiségi házzal kapcsolatban. Több tárgyalást folytattunk már, hogy milyen épület jöhetne szóba a nemzetiségi ház céljára. A céloknak reális kereteket kell szabnunk. A Reipál ház hasznosítására nyújtottunk már be pályázatot. Akkor a Liszt Ferenc Kulturális Egyesülettel és a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány szerette volna hasznosítani. A pályázat nem sikerült, az épület hasznosítása szabadon maradt. Ezt követően, terveim szerint a Magyar Tudományos Akadémia Bizottsága kaphatott volna benne helyet. Az épület nincs rossz állapotban, bár kell rá költeni. A belső elrendezés meglehetősen tagolt, viszont hangulatossá tehető. Az ingatlan elhelyezkedése kiváló, viszont az épület belső struktúrája nem biztos, hogy alkalmas arra célra, amelyre a szolgálna (pl.: közösségi rendezvényekre). Tehát ezen tényekre tekintettel nem ezt az objektumot javasolnám. Más megoldást kellene keresni, de a városnak nincs sok olyan épülete, mely közösségi célokra használható volna. A nemzetiségi ház kapcsán felmerült az Új u. 24. szám alatti épület is, ahol nagyobb helyiség is található. Nyilván át kellene alakítani. Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen nemzetiségi háznak mindenképp önfenntartónak kell lennie. A város ennek a működtetéséhez nem tud hozzájárulni. A felújításra lehet pályázati lehetőséget találni, azonban a fenntartáshoz minden nap biztosítani kell a költségeket. Ha sikerül megegyeznünk az épületet illetően, a pályázati forrás önrészének előteremtéséhez tudunk segítséget nyújtani. Az önrész kérdését akkor kell megtárgyalnunk, amikor a pályázat megnyílt. Arra nincs lehetőség, hogy a város saját erőből vállalja a felújítást. A pályázatokat
2
illetően, most újra gondolják azokat, változások lesznek. Prioritások viszont vannak, első a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, stb. Ezt tudomásul kell venni. Krisch Aladárné elnök (NNÖ): Mai nap voltuk a Reipál házban körülnézni. Az Új utcai épületet nem ismerem. Örömmel fogadjuk, ha a pályázatokhoz segítséget kapunk. Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): Az Új utcai épület súlyos állapotban van. Többször is megnéztük, 100 milliós tételeket lehetne az ingatlan felújítására fordítani. A megközelíthetősége kimondottan rossz. Inkább több kisebb helyiségre volna igényünk. A Német Nemzetiségi Önkormányzatnak hat, a nekünk évi két alkalommal van nagyobb rendezvényünk. Erre az összesen nyolc alkalomra jó lenne, ha a város térítésmentesen tudna biztosítani számunkra termet a Gyermek és Ifjúsági Központban vagy a Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. A kisebbségi önkormányzatok a terembérlettel kapcsolatban felmerült rezsiköltségeket megtérítenék. A Reipál háznak egy része kis átalakítással beköltözhető, ebben a részben csak a fűtést kell megoldani. Van itt egy 50 ember befogadására képes terem is, továbbá termek összenyitására is van lehetőség. Első ütemben az épületnek csak ebbe a részébe költöznénk be, a többi rész felújítását ezt követően képzeljük el. Hosszú távú – 25 évre szóló – bérletben gondolkodunk, hiszen ez feltétele mindenfajta pályázatnak is. A két kisebbségi önkormányzat közös intézményt hozna létre, melynek financiális ügyeit a város intézné. Hirschler Rezső elnökhelyettes (NNÖ): A Reipál házban a különálló helyiségek biztosíthatják az önkormányzatok önállóságát. Dr. Fodor Tamás polgármester: A Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, illetve a Gyermek és Ifjúsági Központ évi egy-két alkalommal valóban reprezentatív helyszínként szolgálhat az egyes rendezvényekhez, de fontos, hogy a programok többségét az épületben kell megtartani, egyébként nem lesz bevétele a háznak. Nincs értelme fenntartani egy házat, ha a rendezvények helyszínéül nem szolgálhat. Krisch Aladárné elnök (NNÖ): Attól lesz a ház nemzetiségi ház, hogy több nemzetiségi szervezet is helyet kaphat benne. Így a bérleti díjak is hozzájárulhatnának a ház fenntartásához. Dr. Fodor Tamás polgármester: Egy vázlatos üzleti tervet kellene megfogalmazni. Ha kialakult a program, hozzárendelhetők az igények, elképzelések. A kérdés, hogy induláskor milyen igények célozhatók meg, s ehhez mekkora épületrészre lenne szükség. Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): A program már megvan, 3-4 irodára van szükség kisebbségenként.
3
Gráf Nándor képviselő (NNÖ): Információim szerint a Reipál házban volt egy kisebb felújítás 2000-2003. között, még amikor az épület a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat tulajdonában volt. A vagyonátadás óta üresen áll. Dr. Fodor Tamás polgármester: Az épület fenntartásához a város nem tud hozzájárulni. A felújításhoz pályázati pénzre van szükség. Pályázatot a tulajdonos adhat be, vagy az objektum hosszú távú kezelője. Minden pályázathoz önrészre van szükség, melyet biztosítani kell. Ha jelentős összegű a pályázat, jelentős az önrész is. Hirschler Rezső elnökhelyettes (NNÖ): A Reipál Ház két részből áll, amennyiben mi csak az első részre tartunk igényt, lehet-e kétfelé választani az épületet? Dr. Fodor Tamás polgármester: Az épületet mindenképp meg kell osztani, mert hosszabb távon sem tudják majd kihasználni. Ha felújításra kerül sor, akkor viszont az egész épülettel kell számolni. Fábiánkovits Ferenc képviselő (HKÖ): Összefoglalnám az épület állapotával kapcsolatos megfigyeléseimet. A jelenlegi kapualj és üzlet, valamint a magas földszint területe összesen 220 m2, melyek állapota stabilnak mondható. Ez nyolc iroda nagyságú szobából áll. A kapualj fölött két 50 m2-es terem van, ehhez csatlakozik egy-egy 20 m2-es helyiség, melyek egybenyithatók. Ez összesen 400 m2 hasznos terület. Ez a rész gépészeti felújítást igényel, egyéb adottságai nagyon kedvezőek, a beköltözés után is felújítható. Az épület többi része komolyabb felújítást igényel. Azt javaslom, hogy a Német Nemzetiségi Önkormányzat nézze meg az Új utcai épületet is. Gráf Nándor képviselő (NNÖ): Az épület hátsó traktusában egy kiegyenlítő tartály szétfagyott, a víz lezúdult, ezért jelentősen átvizesedett. A temperálást kell megoldani, javaslatom szerint szakaszos módszerrel. A vizesblokkok apránként is felújíthatóak. Az első rész tehát csak a fűtés megoldásán múlik. Dr. Fodor Tamás polgármester: Az épület első és hátsó része egy helyrajzi számon szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Amennyiben pályázat keretében szeretnénk felújítani az épületet, nehézséget jelent, adott esetben szétválasztani. Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): Nem kell szétválasztani. Az egészet kell felújítani.
4
Dr. Fodor Tamás polgármester: Attól tartok, hogy ekkora összeg nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Gráf Nándor képviselő (NNÖ): Lehetőség van az ikerházaknál is alkalmazott azonos telektesten elhelyezkedő, külön egységet képező két épületrész – „per A”, illetve „per B” – megosztására. Ezt társasházi alapító okirattal, vagy használati megosztásról rendelkező okirattal lehetne megoldani a tulajdonos kezdeményezésére. Fábiánkovits Ferenc képviselő (HKÖ): A felső szint használható, tehát akár a beköltözés után is lehetne pályázni. Dr. Grubits János elnökhelyettes (HKÖ): Az Új utcai épületnek mennyi volna a felújítási költsége? Fábiánkovits Ferenc képviselő (HKÖ): Ott a tető is életveszélyes állapotban van. Minimális költségnek 40-50 Millió Forintot becsültem meg, ahhoz, hogy beköltözhető legyen. Hirschler Rezső elnökhelyettes (NNÖ): A soproni német és horvát kisebbség felvehetné a kapcsolatot a burgenlandi német és horvát közösséggel. Európai pályázatot is be lehetne nyújtani. Dr. Fodor Tamás polgármester: Elég szigorúak az előírások a határokon átnyúló pályázatok tekintetében. Nem beszélve arról, hogy ebből ők is szeretnének profitálni. Javaslom, hogy mindenki nézze meg mindkét épületet. Főmérnök úrral járják be a tervezők a Reipál házat, készüljön egy mérnöki becslés, hogy mi az, ami feltétlenül felújítandó. Nem csak a lakhatóvá tétel, hanem az épület egészének felújítása mennyibe kerülne. Ugyanezt a másik épületre is meg kell tenni. Ezt követően visszatérünk rá, s döntést kell hozni, hogy milyen irányba célszerű továbbmenni. A helyiség biztosítására több alternatívát nem tudok mondani. A funkcióhoz hozzá kell igazítani azt az épületet, ami az igényeknek megfelelő. Látni szeretném mekkora az egyik és a másik ház költségigénye, s mekkora pályázati forrásra van szükség. Dr. Grubits János elnökhelyettes (HKÖ): Hosszú távon van-e alternatív elképzelés a Reipál ház hasznosítását illetően? Dr. Fodor Tamás polgármester: Továbbra is lehetséges hasznosításnak tartom az Akadémiai Bizottság részére történő átadást.
5
Fontos tehát egy ilyen intézmény működtetésénél, hogy önfenntartó legyen. Erre vonatkozóan a város nem tud garanciát vállalni. Bevételt képezhetnek az állami és kötelező jellegű támogatások, továbbá lehet számolni azzal, hogy azokat a rendezvényeket, melyeket a város eddig is támogatott, remélhetőleg tartani tudjuk. Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): A nagyobb rendezvényeknél lehet-e arra számítani, hogy a város térítésmentesen biztosít számunkra termet, és a kisebbségi önkormányzat csak a felmerülő rezsiköltségeket fizeti ki? Dr. Fodor Tamás polgármester: Beszélhetünk erről. Évi egy-két alkalommal elképzelhetőnek tartom, amennyiben ezt a rendezvény volumene megköveteli. Dr. Grubits János elnökhelyettes (HKÖ): Azt javaslom, hogy többször kerüljön sor a Német Nemzetiségi Önkormányzattal közös testületi ülés tartására. Dr. Fodor Tamás polgármester: Amennyiben nincs több kérdés, engedjék meg, hogy távozzam, a két kisebbségi önkormányzat pedig rátérhet a hivatalos testületi ülésre. Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): A Soproni Német – Horvát Kulturális Központ ügyét közösen tárgyaljuk a Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Az ügyben hozott döntéseit mindkét önkormányzat önállóan, külön-külön határozatban fogadja el és rögzíti. Megállapítom, hogy a Horvát Kisebbségi Önkormányzat 4 képviselő jelenlétével határozatképes. A napirendre a meghívótól eltérően teszek javaslatot. 3. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési Terve felülvizsgálatáról. Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk. A napirend elfogadásához egyszerű többség szükséges. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 4 képviselő van jelen. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat 4 igen egyhangú szavazattal a napirendre vonatkozó határozati javaslatot elfogadta és a következő határozatot hozta: 44/2010. (XI. 22.) HKÖ.
H a t á r o z a t:
Napirend: 1.
A Soproni Német-Horvát Kulturális Központ létrehozásának megvitatása, az intézmény alapító okiratának előkészítése
2.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Horvát Kisebbségi Önkormányzat közös célkitűzései
6
3.
Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési Terve felülvizsgálatáról
1. napirendi pont A Soproni Német-Horvát Kulturális Központ létrehozásának megvitatása, az intézmény alapító okiratának előkészítése Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): A Polgármester úrral történt egyeztetés alkalmat nyújtott arra, hogy a központ létrehozásának gondolatát megvitassuk. Az intézmény alapító okiratának előkészítéséhez jogásztól kapunk segítséget. Javaslatom, hogy a két kisebbségi önkormányzat a közös nemzetiségi ház működtetésére részben önálló intézményt hozzon létre. Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, a javaslatot felteszem szavazásra. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor a Horvát Kisebbségi Önkormányzat részéről 4 képviselő van jelen. A döntéshez egyszerű többség szükséges. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat 4 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 45/2010. (XI. 22.) HKÖ.
H a t á r o z a t:
A közös nemzetiségi ház működtetésére részben önálló intézményt szeretnénk létrehozni. Felelős: dr. Payrits Ferenc elnök Határidő: azonnal 2. napirendi pont A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Horvát Kisebbségi Önkormányzat közös célkitűzései Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): A két kisebbségi önkormányzat a közös célkitűzéseit együttműködési megállapodásban rögzíti. Dr. Payrits Ferenc elnök (HKÖ): A továbbiakban, a közös ülést lezárva, külön folytatjuk munkánkat.
7
3. napirendi pont Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési Terve felülvizsgálatáról Dr. Payrits Ferenc elnök Amennyiben kérdés, hozzászólás nincs, kérem szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 4 képviselő van jelen. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges. A testület 4 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 46/2010. (XI. 22.) HKÖ.
H a t á r o z a t:
Sopron Megyei Jogú Város Horvát Kisebbségi Önkormányzata egyetért a „Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve.” dokumentumban foglaltakkal. Felelős: dr. Payrits Ferenc elnök Határidő: 2010. november 25. Dr. Payrits Ferenc elnök: Köszönöm, hogy megjelentek, az ülést bezárom. K.m.f.
Dr. Payrits Ferenc elnök
Dr. Grubits János elnökhelyettes, jegyzőkönyvhitelesítő
