J E G Y Z İ K Ö N Y V

JEGYZİKÖNYV Készült: Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2005. szeptember 28án 15 órai kezdettel megtartott ülésérıl Jelen vannak: -

Csikós János polgármester Tóth Tibor alpolgármester Kriskó Jánosné jegyzı Dr. Ágh Mariann aljegyzı Greksza János képviselı Domonyi Károly képviselı Nagy János képviselı Polgárné Czerjak Judit képviselı Bencze László képviselı Gajdos Zoltán képviselı Pintér Erzsébet képviselı Nagyné Lehoczki Katalin képviselı Vereb Sándorné képviselı Misi József képviselı Imecs László képviselı Molnárné Bártfai Andrea képviselı

- Kissné Farkas Anikó jegyzıkönyvvezetı -

Tanyi József könyvvizsgáló Szelepcsényi Györgyné Széchenyi István Ált.Isk.és Szakisk.megb.igazgatója Havasiné Gölöncsér Aranka Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Kovács Gyula, a Kisgazdapárt helyi szervezet elnöke, Kottász Árpádné Könyvtár vezetıje Pótári Zoltán MÁV Rt. képviselıje Terék Éva MÁV Rt. képviselıje Dudás Ferenc MÁV Rt képviselıje Dr. Rugonfalvi Kiss Csaba fogorvos Dr. Bálint Nagy Ildikó fogorvos Soltész Józsefné pénzügyi irodavezetı Gábrisch Lászlóné hatósági irodavezetı, Pap Tibor építéshatósági irodavezetı, Soproni László, a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatója, Nyújtó Ferencné Várdainé Soltész Edit Ricsóvári Judit Pásztor Ernıné Harmos László Reis József

2

Csikós János polgármester: Köszönti a megjelenteket és a Kábel TV-n keresztül a település lakosságát. Sajnálattal értesíti a város lakosait, hogy Pintér Mihály volt polgármester 2005. szeptember 23-án elhunyt. Az elhunyttól 2005. szeptember 29én 16 óra 30 perckor a vasúti temetıben, evangélikus szertartás szerint vehetnek búcsút. Kéri a Képviselı-testületet, hogy 1 perces néma felállással emlékezzenek az elhunytra. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mivel 17 testületi tag közül 14 fı jelen van. Tóthné Mátrai Edit, Szabó Márton, Mala Ferenc képviselık igazoltan vannak távol. Javasolja, hogy napirend elıtt a Képviselı-testület hallgassa meg a MÁV RT. jelen lévı képviselıjének szóbeli tájékoztatóját. Pótári Zoltán MÁV RT képviselıje: Köszönti a megjelenteket és a Kábel TV keresztül Pilis lakosságát. Bemutatja két kollégáját Terék Évát és Dudás Ferencet. A MÁV RT nevében gratulál ahhoz, hogy Pilis elnyerte a városi rangot. A novemberi lakossági fórumon a MÁV RT képviselıi tájékoztatták a lakosokat a vasútállomás átalakításának terveirıl, illetve meghallgatták az állampolgárok elképzeléseit. Az elképzeléseket is figyelembe véve elkészültek a tervek, melyeket most szeretne bemutatni. Jelenlegi forrást csak a pálya rehabilitációjára lehet felhasználni, így csak errıl tud tájékoztatást adni. A legjellemzıbb változásokat fogja ismertetni, mivel a részleteket a Polgármester úr, illetve néhány képviselı jelenlétében már átbeszéltek. Lényeges, hogy a sebességkategória 120 km/h-ra fog változni. A tervezésnél két alapvetı dologra figyeltek oda és figyelembe vették az önkormányzat kérését is. Az állomáson szigetperonok kerülnek kialakításra, a két fıvágány között nem lesz peron, csak mellettük. Mindkét peron 10 méteres lesz. Ez azért fontos, mert így helyt tudtak adni annak a kérésnek, hogy a peronok liftekkel is megközelíthetıek legyenek. Az állomás két végén biztosítják az összeköttetést. Ezeken a helyeken, a lépcsıkön kívül rámpás megoldások is lesznek, melyek elısegítik a gyermekkocsival, illetve a rokkant kocsival való közlekedést. A peronaluljáró szélessége nem elegendı arra, hogy külön kerékpársáv kerüljön kijelölésre. Ez annyit jelent, hogy az aluljáró gépjármő forgalomra nem lesz alkalmas. A kerékpárokról leszállva kell az aluljárón áthaladni, ez a balesetek elkerülése miatt nagyon fontos. A felvételi épület, mivel nem pályatartozék, nem kerül felújításra. Az épületen belül csak a jegypénztárnál történik átalakítás. Tájékoztatásul elmondja, hogy a 2007. évben induló új projekt keretén belül az utas kiszolgáló létesítmények is fejlesztésre kerülnek. A bemutatott helyszínrajz tartalmaz olyan terveket, fejlesztéseket is melyek majd a késıbbiek folyamán kerülnek megvalósításra. Példaként említi a rakodóterület, P+R, illetve a K+R parkoló, valamint az autóbusz-forduló állomás kialakítását is. A jelenleg bemutatott terv alkalmas arra, hogy azt a hatóságok felé engedélyeztetésre benyújtsák. Ebben benne van a pilisi önkormányzatnak a véleménye és a vasút érdeke is. A munkálatok megkezdése Pilisen 2007 évben várható. Amennyiben kérdés merül fel, arra szívesen válaszol.

3 Csikós János polgármester: Tárgyalások eredményeként az önkormányzatnak sikerült elérnie, hogy a tervekbe bekerüljön a rámpásaluljáró, és az hogy mindkét peron szélessége 10 m-es legyen. Sikerült elérni, pedig nem volt egyszerő mőszakitechnikai értelemben is megoldani, hogy a peronok liftekkel is megközelíthetıek legyenek. Fontosnak tartja a késıbbiekben Nyáregyháza felöli oldalon a P+R parkoló, autóbusz-forduló állomás, valamint rakodóterület kialakítását. Jelenleg azt próbálják elérni, hogy ezeknek a tervezése a jelenlegi projekten belül megtörténjenek. Vereb Sándorné képviselı: Megkérdezi, hogy az iparvágány területét az építkezés alatt lezárják-e, illetve mi lesz az iparvágány sorsa? Pótári Zoltán MÁV RT képviselıje: Határozott választ erre azért nem kíván adni, mert még a tervek nincsenek engedélyeztetve. Az iparvágány és a rakodóterület az önkormányzat kérésének megfelelıen megmarad. Elıreláthatólag az építkezés alatt korlátozásra lehet majd számítani. Vereb Sándorné képviselı: Az iparvágány mellé nem fognak zajvédı falat építeni, ezért ott lesz egy rés, ahol a lakosok be fognak járni. Véleménye szerint ez a terület balesetveszélyes lesz. Domonyi Károly képviselı: Megkérdezi, hogy az állomás Szolnok felöli átjárója továbbra is fénysorompós közlekedést tesz majd lehetıvé, illetve hogy a sínek a lakott területtıl el lesznek-e választva? Pótári Zoltán MÁV RT képviselıje: A fénysorompós megoldás megmarad, de a gyalogos közlekedéstıl el lesz választva. 120 km/h sebességnél még nem kell a síneket a lakott területtıl manuálisan lezárni. Mivel itt lakóépületek vannak, ezért zajvédı fal kerül kiépítésre. Bencze György képviselı: Szeretné, ha megnyugtatná lakosokat, hogy Pilis nem csak, megállóhely lesz. Megkérdezi, hogy hová kell zajvédı falat építeni. A munkálatok befejezése mikorra várható. Pótári Zoltán MÁV RT képviselıje: Pilis állomás lesz. Törvény mondja ki, hogy hová kell zajvédı falat építeni. Más vonatkozik az új létesítményekre, és más a meglévı vasútvonalakra, ahol már lakóépületek is vannak. Erre nagyon nehéz válaszolni. A vasúti pálya 100 m-es körzetét kell a vizsgálat alá bevonni. Ezen belül az akusztikusok kijelölnek olyan pontokat, melyeket ık a magyar elıírások értelmében mértékadónak tekintenek. A mérések után megállapítják azokat a területeket, melyeket kell a zajtól védeni. Ez a terület az eddigi tapasztalat alapján kb. a vasúti pályától, a szélsı vágánytól tekintve 30 m, ahol a védelmet ki kell építeni. Csikós János polgármester: Megköszöni Pótári Zoltán részletes tájékoztatóját és megkérdezi, hogy ezen kívül van-e napirend elıtti bejelentés, hozzászólás. Nagy János képviselı: Több lakos jelezte felé, hogy a temetıkben a virágok lopása nagyon elszaporodott. A lopott virágok a piacon ismételten értékesítésre kerülnek. A lakosok egy fúrom összehívásához kérik a Polgármesteri Hivatal, Polgárırség és a Rendırség segítségét. A fórumon az érintettek közösen meghatároznák, hogyan

4 tudnák megakadályozni a lopásokat. Ezzel kapcsolatosan a lakosok aláírást győjtöttek. Az érdeklıdıknek az aláírásokról, illetve az aláírásgyőjtı helyekrıl szívesen tájékoztatást ad. Javasolja a lakossági, fúrom összehívását. Csikós János polgármester: Kábel TV keresztül kéri a Rendırség és a Polgárırség segítségét abban, hogy keressenek olyan megoldást, mely az elkövetıket távol tartja a lopásoktól. Kriskó Jánosné jegyzı: A hivatal felé a lopásokat, a temetıket fenntartó egyházak, illetve a lakosok is több esetben jelezték. Véleménye szerint, ezt csak a lakosság, Polgárırség és a Rendırség összefogásával lehet megakadályozni. Sajnos ez a probléma évek óta fenn áll. A lopások megakadályozása érdekében természetesen támogatja a lakossági fórum összehívását. Nagyné Lehoczki Katalin: képviselı: Az egyéb napirendi pontok között szeretne tájékoztatást adni a városi napok rendezvényeirıl. A Dózsa György utca aszfaltozására a pályázat nem került benyújtásra, ezért megkérdezi, hogy mi lesz a súlyadóból erre a célra félretett összegnek a sorsa. Jelen pillanatban a 25 millió forintot mire lehet felhasználni. Úgy tudja, hogy a Településfejlesztési Bizottság ülésén határozatmódosítás született a Közösségi Ház felújításával kapcsolatosan, errıl is tájékoztatást kér. Kriskó Jánosné jegyzı: Településfejlesztési Bizottság a 6 millió forintot különbözı feladatokra osztotta szét, ezt a pénzügyi rendelet részletesen tartalmazza. A kátyúzásra 6 millió forintot költöttek. A Polgármester úr jelenleg leállította a 6 millió forinttal kapcsolatos feladatoknak végrehajtását. Tájékoztatásul elmondja, hogy a pénzügyi rendeletben útépítésre és karbantartásra a súlyadóból 25 millió forint került betervezésre Szeretné ismertetni ennek a felosztását. Minden bizottságnak és a Képviselı-testületnek is az volt a véleménye, hogy az útépítés csak úgy lesz maradandó, ha elvezetik az úton felgyülemlı vízmennyiséget. Ebbıl az összegbıl kell fedezni a belterületi vízelvezetési terv készítését, mely 3 millió forint. - Dózsa Gy, Petıfi és Temetı utca-, Ebben az évben csak a Petıfi és a Dózsa Gy. útnak a tervezése 1 millió forint. A Dózsa Gy. út pályázati önereje 6 millió forint. A csapadékvíz elvezetése 5 millió forint. Belvíz-haváriahelyzet megoldása 1 millió forint. Utak padkázása, gléderezése 9 millió forint. Ebbıl már több minden megvalósításra került. A Közösségi Ház nem a 25 millió forintból kerül felújításra. A felújítással kapcsolatos árajánlatok jelenleg érkeznek a mőszaki csoporthoz. Domonyi Károly: képviselı: Megkérdezi, hogy az Attila utcában fog-e kátyúzás, padkázás történni? Csikós János polgármester: Felkéri a Gerje Forrás KHT ügyvezetı igazgatóját, hogy a kátyúzással, padkázással kapcsolatos feladatokról adjon tájékoztatást! Soproni László Gerje-Forrás KHT ügyvezetı igazgatója: A nemespadkához szükséges anyagot a KHT hónapokon keresztül fedezet hiányában nem tudja biztosítani. Javasolja, hogy a kivitelezı a szerzıdés értelmében ezeket a feladatokat végezze el.

5 Csikós János kapcsolatosan.

polgármester:

Tájékoztatást

kér

a

Dózsa

György

utcával

Kriskó Jánosné jegyzı: A tervek egyeztetése részben megtörtént, melyek napokon belül leszállításra kerülnek. Mivel nem volt útpályázati kiírás, így a pályázathoz szükséges – a költségvetési tervben is beállított - 6 millió forint saját forrás megmaradt. Véleménye szerint ezt az összeget az említett padkázással kapcsolatos feladatokra lehetne felhasználni. Természetesen ezt a bizottságoknak kell elıterjesztenie a Képviselı-testület felé. Soproni László Gerje-Forrás KHT ügyvezetı igazgatója: A Településfejlesztési Bizottság a városban bejárást tartott. A szerzıdésben kért 400 nm aszfaltszınyeg készítése nem foglalja magába a becsatlakozó utak a sárrázójának kiépítését. A kivitelezı nem vállal felelısséget az útépítésre, ezért nem hajlandó megépíteni. A bizottság véleménye szerint ezt az összeget át kell csoportosítani a Közösségi Ház felújítására. Erre még csak javaslat született. Vereb Sándorné képviselı: A lakosok az internetes fórumon többször feltették azt a kérdést, hogy miért nem volt jó a tavaly 17 millió forintért vásárolt munkagép a padkázásra, illetve az árkok kiásására. Miért kellett ezeknek a feladatoknak az elvégzésére külsıs céget megbízni. Csikós János polgármester: Mikor az illetékes kivitelezıt megbízták a munkák elvégzésével az önkormányzat még nem rendelkezett saját gépekkel. A munkák elvégzésével párhuzamosan történtek a gépek beszerzése. Greksza János képviselı: A Képviselı-testület megbízta, hogy az önkormányzat faliújságára kerüljön kifüggesztésre idıpontok szerint az utak karbantartásának sorrendje. Kifogásolja, hogy a KHT-tól a kimutatást még a mai napig nem kapta meg. Véleménye szerint más vállalkozók folynak bele olyan munkákba, melyeket a KHTnak lenne a feladata elvégezni. Példaként említi, hogy a kátyúzást végzı kivitelezı készíti a padkarendezést is. Véleménye szerint a vásárolt gépekkel ezeket a munkákat el lehetne végezni. Soproni László Gerje-Forrás KHT ügyvezetı igazgatója: A gépek munkavégzésének terve a Gerje-Forrás KHT iroda falitábláján megtekinthetıek. Ismételten elmondja, hogy a padkázáshoz szükséges anyagot a Gerje-Forrás KHT fedezet hiányában nem tudja megvásárolni. Amennyiben az anyag a rendelkezésre állna, bérelne egy hengert és így a padkázási feladatokat el tudná végezni. Domonyi Károly képviselı: Az elhangzottakat tudomásul vette. Lakosok jelezték felé, hogy az Attila utcában olyan úthibák alakultak ki, melyek balesetveszélyesek. Úgy gondolja, hogy amennyiben már megszavazta Képviselı-testület a 6 millió forintot és a munkálatok ütemezve lettek akkor azt el, kell végezni. Csikós János polgármester: Megkérdezi Soproni Lászlót, hogy a munkálatokat a kivitelezı mikor fogja elvégezni? Soproni László: Amennyiben a naplóba beírásra kerül, hogy a leállított munka folytatható, akkor a kivitelezı tovább végzi nemespadkázást.

6

Csikós János polgármester: A mai naptól kezdve a kivitelezı folytassa tovább a munkát. Tóth Tibor alpolgármester: Különbözı feladatokra történt mőszaki kivitelezésre pályázat kiírása. Véleménye szerint meg kell nézni, hogy az adott feladat elvégzését melyik pályázó nyerte el és azt kell felelısségre vonni. Az elmondottakból az tőnik ki, hogy minden feladat, mely nem kerül elvégzésre, azért a Gerje Forrás KHT a felelıs. Csikós János polgármester: Mivel egyéb kérdés nem merült fel, javaslatot tesz a meghívón szereplı napirendi pontok módosítására. Javasolja, hogy a Képüsz KFT szerzıdésének tárgyalása kerüljön le napirendi pontok közül. Javasolja a napirendi pontokat kiegészíteni a Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Hulladék gazdálkodási társulásból három község kilépési szándékának megtárgyalásával. Pintér Mihály volt polgármester halálával kapcsolatos intézkedéssel. Casaro Hungary Kft a Bazsami ingatlan vételi ajánlatának megtárgyalásával. Városi cím elnyerése alkalmából „Városkapu” emlékmő felállításának kezdeményezésével. Beszámoló a városavató rendezvényeirıl. Virágos Pilisért benyújtott pályázatok elbírálásával.

Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy egyetértenek-e a módosított napirendi pontokkal? A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag a következı napirendet fogadta el.

Napirend 1./

Tájékoztató a fogorvosok tevékenységérıl Elıadó: Dr. Rugonfalvi Kiss Csaba fogorvos Dr. Bálint Nagy Ildikó fogorvos

2./

Településrendezési terv elfogadása Elıadó: Pap Tibor építéshatósági irodavezetı

3./

Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Települési Hulladék gazdálkodási társulásból három község kilépési szándékának megtárgyalása Elıadó: Pap Tibor építéshatósági irodavezetı

4./

Elıterjesztés a közbeszerzési szabályzat módosítása Elıadó: Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke

5./

Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola belsı ellenırzésre tett intézkedési terv végrehajtása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı

6./

Többcélú Kistérségi Társulás 2005. évi belsı ellenırzéssel kapcsolatos feladatai Elıadó: Csikós János polgármester

7

7./

Bursa Hungarica Alapítványhoz csatlakozás Elıadó: Pintér Erzsébet

8./ Egyéb napirend: a./

néhai Pintér Mihály halálával kapcsolatos intézkedés Elıadó: Csikós János polgármester

b./

Casaro Hungary KFT Bazsami 1025/103 hrsz-ú ingatlan vételi ajánlatának megtárgyalása Elıadó: Csikós János polgármester

c./

Városi cím elnyerése alkalmából „Városkapu” emlékmő felállításának kezdeményezése Elıadó: Csikós János polgármester

d./

Beszámoló a városavató rendezvényeirıl Elıadó: Nagyné Lehoczki Katalin

e./

Virágos Pilisért benyújtott pályázatok elbírálása Elıadó: Csikós János polgármester

9./

Kriskó Jánosné jegyzı nyugdíjazás címén felmentés kérése Elıadó: Csikós János polgármester

10./

Jegyzıi álláspályázat Elıadó: Csikós János polgármester.

Csikós János polgármester: Javasolja, hogy „Kriskó Jánosné jegyzı nyugdíjazás címén felmentési kérését és a Virágos Pilisért benyújtott pályázatok elbírálásá” címő napirendi pontokat a Képviselı-testület zárt ülésen tárgyalja.

A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat egyhangúlag a következı határozatot hozza

és

tartózkodás

nélkül

113/2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete „Kriskó Jánosné jegyzı nyugdíjazás címén felmentési kérését, valamint a Virágos Pilisért benyújtott pályázatok elbírálása” címő napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalja. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

8

1./

Tájékoztató a fogorvosok tevékenységérıl Elıadó: Dr. Rugonfalvi Kiss Csaba fogorvos Dr. Bálint Nagy Ildikó fogorvos Írásbeli elıterjesztés Dr.Rugonfalvi Kiss Csaba fogorvos: A fogorvosi tevékenységével kapcsolatos beszámolója, valamint Dr Bálint Nagy Ildikó kolleganıje beszámolója a Jegyzıasszony és a Képviselı-testület elıtt is ismeretes, ezért nem szeretne róla bıvebben beszélni. A város lakossága az elmúlt idıszakban jelentısen megszaporodott. Jelenleg két fogorvosi körzet van kialakítva. Az 1 fıre jutó beteglétszám 5700 fı. Az egészségügyi kormányzat szerint az ideális 2700-3000 fı lenne. Kolleganıje egyetértésével, és a törvény elıírása szerint szükséges lenne egy harmadik fogorvosi praxist szervezni. Pár problémát szeretne a Képviselı-testülettel ismertetni. Többször adódott konfliktus helyzet a rendelı autómata kapujánál. Kéri, hogy a kapunál megállni, vagy várakozni tilos tábla kerüljön elhelyezésre. A rendelı udvarába sokszor még a mentı sem tud beállni. A szemetes kukák megrongálódtak, ezért újakra lenne szükség. Több esetben elıfordult, hogy a lakosok a szemetet bedobták a rendelı udvarába. A rendelı elıtti rész, valamint az udvara nagyon sáros, ezért kéri, hogy még a csapadékos idı elıtt stabil talaj kerüljön kialakításra. A rendelı bejárata elé szükséges lenne lábtörlı. A gyermekgyógyászati rendelı elıtt a nagyszámú kerékpárok akadályozzák a gyermekkocsival való közlekedést. Az épület csatornarendszere nagyon rossz, ez télen a jégcsapok miatt jelenthet veszélyt. Ennyit szeretett volna elmondani. Nagy János képviselı: A Szociális és Egészségügyi Bizottság javasolja a harmadik fogorvosi praxis kialakítását, de ennek meg kell teremteni a technikai feltételeit is. Tájékoztatásul elmondja, hogy az egészségügyi intézmény bıvítési terve elkészült, jelen pillanatban az orvosok, védınık tanulmányozzák és a javaslatuk alapján átdolgozásra fog kerülni. A harmadik fogorvosi álláshelyet akkor tudják majd biztosítani, amennyiben lesz váróterem, illetve rendelıhelyiség. A 2006. évi költségvetésben javasolja a bizottság a fogorvosok költségtérítésének csökkentését. 2500 beteg után az állami támogatás folyamatosan csökken, a kiadások viszont betegenként nem változnak, de a támogatás mértéke 10 %-al is csökken. A bizottság javasolja a 2006. évi költségvetés terhére a fogorvosok részére egy hılégsterilizáló beszerzését. Az említett egyéb kéréseket a hivatal el fogja végezni. Imecs László képviselı: Támogatja a két fogorvos kérését, hogy egy harmadik fogorvosi praxis kerüljön kialakításra. A körülményeket figyelembe véve javasolja, hogy a fogorvosi rendelı az önkormányzat által bérelt helységben kerüljön kialakításra. Szerinte ez az egyetlen járható út. Domonyi Károly képviselı: Véleménye szerint a fogorvosi szakrendelıket otthonosabbá kellene tenni, mivel ott olyan kezelések is folynak melyek fájdalommal járnak. A mellékhelységek állapotán is sürgısen javítani kell.

9 Vereb Sándorné képviselı: Tudomása szerint a kormány 5 évre eltolta azt a határidıt, mely az akadálymentesítésrıl szól. Ettıl függetlenül januártól feloldják a pályázati lehetıségeket, oly módon, hogy nulla önrésszel lehet pályázni. Megkérdezi, hogy az orvosi rendelı bıvítés terveibe betervezésre került-e az akadálymentesítés? Csikós János polgármester. Természetesen akadálymentesítés betervezésre került.

a

bıvítés

terveibe

az

Nagy János képviselı: Javasolja, hogy 2006. évben prioritást élvezzen az egészségügyi intézmény továbbfejlesztése. Csikós János polgármester: Megkérdezi a Soproni Lászlót a Gerje-Forrás KHT vezetıjét, hogy van-e akadálya annak, hogy azokat a problémákat megoldják, melyeket Dr. Rugonfalvi Kiss Csaba fogorvos felsorolt. Soproni László Gerje-Forrás KHT vezetıje: Amennyiben munkálatok elvégzésére fedezetet kapnak a problémákat azonnal megoldják. Kriskó Jánosné jegyzı: Megkérdezi, hogy van-e még a MÁV-tól hozott kıbıl? Soproni László Gerje-Forrás KHT vezetıje: Sajnos már nincs. Csikós János polgármester: Meg fogják találni a megoldást arra, hogy a felsorolt problémákat megoldják. Felhívja a KHT vezetıjének a figyelmét, hogy a szükséges jelzıtáblákat szerezze be. Megkérdezi, hogy ki ért egyet azzal, hogy a városban amennyiben a tárgyi feltételek biztosítottak akkor egy harmadik fogorvosi praxis kerüljön létesítésre? Ki ért egyet azzal, hogy a 2006 évi költségvetésben a fogorvok költségtérítését csökkentsék, valamint azzal, hogy a következı költségvetési évben a fogorvosi rendelı hılégsterilizátora cserélésre kerüljön? A Képviselı-testület 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az következı határozatot hozza:

114/2005.(IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete amennyiben az új fogorvosi rendelı kialakítása megtörténik, engedélyezi a harmadik fogorvosi praxis létesítését.

10 2./ A Képviselı-testület a 2006. évi költségvetésében a fogorvosok költségtérítését csökkenti. 3./ A Képviselı-testület a 2006. évi költségvetésében biztosítja a hılégsterilizátor cseréjét. Határidı: folyamatos Felelıs: polgármester 2./

Településrendezési terv elfogadása Elıadó: Pap Tibor építéshatósági irodavezetı Írásbeli elıterjesztés Csikós János polgármester: Köszönti a Vanek Tündét a PESTTERV KFT képviselıjét és átadja a szót Pap Tibornak. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Javasolja, hogy a Településfejlesztési Bizottság véleményét hallgassa meg a Képviselı-testület és amennyiben kérdés, észrevétel merül fel, akkor arra szívesen válaszol. Vereb Sándorné képviselı: Megkérdezi, hogy a lakosok észrevételét beépítették-e a Településrendezési tervbe? Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: A benyújtott észrevételekre a mőszaki csoport válaszolni fog. Használat közben fog kiderülni, hogy mennyire mőködıképes az anyag. Egy év múlva lehetıség lesz arra, hogy a gyakran felmerülı problémákat újra megvitassák, esetleg az beépítésre kerüljön a rendezési tervbe. Csikós János polgármester: A bizottságok több esetben megtárgyalták a Településrendezési tervet. Javasolja, hogy Mala Ferenc távolléte miatt Imecs László képviselı ismertesse a Településfejlesztési Bizottság határozati javaslatát. Imecs László képviselı: A Településfejlesztési Építési, Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az anyagot. Az egyik anyag a Pilis Város Helyi Építési Szabályzata, a másik a Város Településszerkezeti terve. A bizottság a PESTTERV KFT kísérı levele alapján dolgozott, erre épül a határozati javaslatuk is. A 4-es számú fıút északi oldalán tervezett, ipari, gazdasági területet Településszerkezeti Tervben való jóváhagyását javasolja a bizottság, annak ellenére, hogy a Pestterv KFT ennek a kivételét javasolja. A helyi egyedi védelemre a bizottság nem javasolt épületet kijelölni. A helyi területi védelemre utcasorok, együttesek közül a dolinai pincesort javasolja a bizottság felvenni. Javasolja továbbá, hogy a helyi rekreációs területekre készüljön részletes rendezési terv, erre a 2006. évi költségvetésben kerüljön összeg biztosításra. A Településfejlesztési Bizottság a dolinai pincesor helyi területi védelemre történı felvételével, elfogadásra javasolja a Helyi Építési Szabálytatot.

11 Vanek Tünde PESTTERV KFT képviselıje: A 4-es sz. fıút északi oldalán tervezett ipari, gazdasági terület Településszerkezeti tervbıl való kivételét nem a PESTERV KFT javasolta. A rendezési terv egyeztetése során derült ki, hogy ez problémás terület lesz, mert természetvédelmi kategóriába tartozik. Ezt észrevételezte a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Fıépítészi Iroda is, ezért javasolták, hogy Képviselı-testület ezt még egyszer gondolja át, mert a késıbbekben ebbıl adódhatnak problémái. Kriskó Jánosné jegyzı: A Képviselı-testület a 4 sz. út melletti a szennyvíztisztító mögötti önkormányzat tulajdonában lévı területeknek ipari területté való átalakítását tervezte. A napokban ezzel kapcsolatosan megjelent egy kormányrendelet, amely a Natura 2000 programba tartozó természetvédelmi területeket tette közzé. Ez a jogszabály lehetıséget adott azok számára, akiknek a Natura 2000 programba tartozik a területe, hogy az ellen kifogást emeljenek. A hivatal ezt megtette, és azt a visszajelzést kapta, hogy a terület nem tartozik bele a Natura 2000 programba. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: A bizottság azért javasolta, hogy az említett terület maradjon a gazdasági besorolású területek között, mert kevés olyan ipari-gazdasági terület van, mely jelenleg önkormányzat tulajdonát képezi. Olyan elızetes tájékoztatás után javasolja a bizottság, hogy az önkormányzat adott esetben adás-vételi szerzıdést kössön, ha az oda éppen települni szándékozó vállalkozó elvi építési engedélyt kért és kapott a mőszaki irodától és az abban leírtakat tudomásul veszi és a szakhatóságok által leírt feltételek betartását vállalja. Pintér Erzsébet képviselı: Helyi területi védelemre javasolja az Ófaluban található ingatlanokat. Egyelıre az állaguk megtartására kellene törekedni, és a késıbbiekben kellene a fejlesztésükrıl gondoskodni. Nem marad meg semmi a régi Pilisbıl, ha engedélyezik, hogy ezeknek a házaknak a helyére új modern házakat építsenek. Csikós János polgármester: Véleménye szerint ismételten meg kellene vizsgálni, hogy mi található az Ófaluban. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Tájékoztatásul elmondja, hogy ezek a 80-100 éves épületek nagy része lakatlan. Azok a tulajdonosok, akiknek az ingatlanát ezzel a kiemelt jelzéssel illeti meg az önkormányzat azok pénzügyi igénnyel jelentkezhetnek. Amennyiben helyi védelem alá helyez az önkormányzat egy házat akkor azt pénzügyileg is támogatni kell. Egyetlen probléma, hogy annyira elhanyagoltak az említett épületek, hogy a felújítása annyiba kerülne, mint az újjáépítése. Véleménye szerint úgy lehetne ezeket az épületeket megmenteni, hogy eladás esetén az önkormányzat megvásárolná, és eredeti állapotába helyreállítaná. Csikós János polgármester: Az Erzsébet u. 1 sz. alatti ingatlant megvásárolta az önkormányzat, ebbıl adott esetben lehet majd Faluház. Ez régen polgárház volt, és az eredeti állapotába kívánják majd visszaállítani. A következı feladat az lesz, hogy keressenek egy korabeli parasztházát, amelyet a korabeli élet kellékeivel rendeznek be.

12

Nagy János képviselı: A Polgármesteri Hivatal megkapta a 4. sz fıút elkerülı út nyomvonal tervét. Pilisrıl lesz egy kijárat az autópályára, kap egy csomópontot. A csomópont környékét, ami már ismert javasolja, hogy gazdasági területként szerepeljen a rendezési tervbe. A csomóponttól a Kávai út-Újtanyai részéig. Jelzi a Polgármester úrnak, hogy a Településrendezési tervhez a megjelent Zsolt utcai lakosok hozzá szeretnének szólni, mivel volt olyan beadványuk, amelyre nem kaptak választ. Misi József képviselı: Egyetért Pap Tibor hozzászólásával. Amikor a Településfejlesztési Bizottság ülésén arról beszéltek, hogy érdemben mely házak lennének azok, amelyeket megóvnának az utókornak, nem láttak olyan értékeket, melyek mőemlékvédelmi szempontból kiemelkedık lennének. Vereb Sándorné képviselı: Egyetért Pintér Erzsébet képviselınek azzal a hozzászólásával, miszerint az Ófaluban bizonyos épületeket helyi területi védelemre javasolt. Pilis eredeti arculatát meg kell ırizni. Az épületek javítását, tatarozását hosszú távra kell tervezni. Állagmegóvást folyamatosan lehet végezni. Pintér Erzsébet képviselı. Írországban úgy építkeznek, hogy a régi épületeknek a homlokzatát meghagyják, ahhoz adnak támogatást, és mögé építenek új épületet. Ezt Uniós pályázaton nyert pénzbıl valósították meg. Arra kell figyelni, hogy melyek azok az épületek, amelyeket meg szeretnének menteni. Imecs László képviselı: A bizottsági ülésen felvetıdött Pintér Erzsébet képviselı javaslata is. A lakatlan épületeket az önkormányzat csak megvásárlás estén menthetné meg. Amennyiben lakott épületet vonna védelem alá, akkor az a tulajdonosnak és az önkormányzatnak is komoly pénzügyi terhet jelentene. Mindenki szeretné megırizni Pilisen a polgári és falusi házakat, melyek az alföldi régióhoz tartoznak. Senki nem akarja lerombolni az épületeket, de megtartásukhoz pénz kell. Helyi védelemre anyagi okok miatt nem javasolt a bizottság területet kijelölni. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Véleménye szerint a Településrendezési tervben kevés az ipari-gazdasági területek kijelölése, ezért azt javasolja kibıvíteni az új 4.sz. út nyomvonala mentén található területekkel. Az önkormányzatnak mindig anyagi problémája van, itt egybefüggı kereskedelmi szolgáltató ipari övezetet lehetne létrehozni. Reis József: : Felhívja az Álmos közben található épületre a figyelmet, mely az 1880-as években járványkórház bonctermeként funkcionált. Csikós János polgármester: Javasolja, hogy az ott lakó tulajdonosokkal késıbbiekben fel kell venni a kapcsolatot. Átadja a szót Vanek Tündének a PESTERV KFT képviselıjének. Vanek Tünde PESTTERV KFT képviselıje: Az elızı két témára szeretne reagálni az egyik a helyi értékvédelem kérdése, a másik az újonnan felmerülı

13 gazdasági terület fejlesztésének kijelölése. A helyi értékvédelemmel kapcsolatosan annyit főzne hozzá, hogy a rendezési tervvel párhuzamosan elkészült az Örökségvédelmi Hatástanulmány is. Ennek elkészítése aprólékos munka volt. A Képviselı-testületnek nem kell most feltétlenül döntést hoznia arról, hogy mely épületeket szeretné helyi szinten védetté nyilvánítani. Helyi védelemrıl szóló rendeletet ettıl függetlenül bármikor alkothat a Képviselıtestület. Amikor aktuálissá válik a Településrendezési terv felülvizsgálata, akkor a Helyi Építési Szabályzatot az ezzel kapcsolódó építési elıírásokkal kiegészíti. A gazdasági területekre vonatkozóan elmondja, hogy a Településrendezési tervet a bizottságok és a testület több esetben tárgyalta. Kihangsúlyozták, hogy addig kell eldönteni fejlesztésre kijelölt területeket, amíg a rendezési terv az államigazgatási egyeztetési eljárást meg nem kezdi. Most már nem lehet új fejlesztési területet bevenni a tervbe, hogy újabb féléves egyeztetési folyamatra ne lenne szükség. Pilis számára fontos, hogy elfogadásra kerüljön a Településrendezési terv, mert a jelenleg érvényben lévı építési törvény alapján elkészített rendezési tervbıl kell az építési hatóságnak dolgozni. Csikós János polgármester: Javasolja a Településrendezési terv elfogadását. A helyi értékek megırzése érdekében a Képviselı-testület Helyi Védelemrıl szóló rendeletet bármikor alkothat ezért szerinte, keressék, és kutassák azokat az épületeket, melyeket meg lehet menteni. A Településrendezési tervet módosítására elıbb sor fog kerülni, mint egy év mert elkészült a M 4-es autópálya nyomvonala. A környezetvédelmi engedélyeztetés kapcsán a csomópont kiépítése a Kávai úttól Monorierdı irányába mozdult el Kezdeményezték az útátjáró, állatátjáró létrehozását, továbbá egy parkolóhely kiépítését, amely egy MOTEL kialakítására is alkalmas lesz. Nyújtó Ferencné Zsolt utca lakos: Több esetben nyújtottak be kérelmet, aláírást győjtöttek annak értekében, hogy a Zsolt utcát belterületté nyilvánítsák. Véleménye szerint a külterületi lakosok is hozzásegítették Pilist, hogy város legyen. Szeretnék, hogy a Zsolt utcába is legyen csatorna, de ugyan annyi összegért, mint a belterületi ingatlanok tulajdonosainak. Megkérdezi, hogy mit kell tenni a lakosoknak ahhoz, hogy Pilis külterülete belterületé legyen nyilvánítva. Csikós János polgármester: Pilis Pest megye legnagyobb zártkerttel rendelkezı települése. Feltétlenül figyelnek erre a problémára, de ehhez forrás szükséges. Jelenleg érdemi esély nincs arra, hogy a külterületet belterületté nyilvánítsák. Vanek Tünde PESTTERV KFT képviselıje: Minden településen kérdésként felvetıdik, hogy mekkora legyen a belterülete. A város kötelezıen ellátandó feladatai szabnak határt annak, hogy mekkora legyen a település belterülete és ezt a Képviselı-testület dönti el. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Tájékoztatja a lakosokat, hogy a bizottsági üléseken nagyon sokat tárgyaltak errıl a problémáról. A kül- és belterület határát utcáról, utcára végignézte az illetékes bizottság. Az

14 elhangzott érvek miatt született az a döntés, hogy nem változtatnak a belterület határán. Pásztor Ernıné Zsolt utcai lakos: Kifogásolja, hogy ugyannyi szemétdíjat fizetnek külterületen a tulajdonosok, mint belterületen. Nyújtó Ferencné Zsolt utcai lakos: Kéri, hogy legalább azt vegyék figyelembe, hogy a külterületi ingatlanok tulajdonosai önerıbıl vezettették be a gázt, telefont, amelyhez belterületen a lakosok támogatást kaptak. Nagyon sokan építkeznének a Zsolt utcába, de mivel külterület, ezért nem tudják igénybe venni a különbözı támogatásokat. Harmos László Zsolt utcai lakos: Véleménye szerint az utca közel van központhoz, vasúthoz és az utca eleje belterület. Ricsovári Judit Zsolt utcai lakos: Nagy János képviselı több esetben kiment a területre, de olyan idıpontban, mikor nem tudott vele találkozni, ezért tájékoztatást kér Nagy úr fogadó órájáról. Greksza János képviselı: Tájékoztatásul elmondja, hogy a valós oka annak, hogy a külterület nem lett belterületté nyilvánítva az, hogy a jelenlegi közmővek csak a belterületi ingatlanokat tudják ellátni. Amennyiben rákötésre kerülnének a külterületi ingatlanok is, akkor összeomlana az egész rendszer. Amennyiben a feltételek adottá válnak esetleg lehetıség lesz arra, hogy a külterület belterületté legyen nyilvánítva. A másik oka, hogy nincsenek meg a megfelelı telekméretek. Harmos László Zsolt utcai lakos: Véleménye szerint a közmővek nem omlanának össze, amennyiben a Zsolt utca rácsatlakozna, a telek méretek pedig megfelelıek. Ezt a helyszínen kellene megtekinteni. Csikós János polgármester: Javasolja a Zsolt utcai lakosoknak, hogy találkozzanak a Zsolt utcában 2005. október 5-én 18 órakor. Domonyi Károly képviselı: A Helyi Építési Szabályzat szabályozza a gazdasági övezetekkel kapcsolatos elıírásokat: Megkérdezi, hogy abban az esetben, amikor ipari övezetet a lakónegyedtıl közterület választ el akkor is kell a telekhatár mentén védı zöldsávot kialakítani? Vanek Tünde PESTTERV KFT képviselıje: Igen a telek határár mentén védısávot kell kialakítani. Harmos László Zsolt utcai lakos: Véleménye szerint a fejlesztéseknél meg kellene vizsgálni, hogy hova költenek több pénzt. Csikós János polgármester: Javasolja a Településszerkezeti terv elfogadását. Megkérdezi, hogy egyetértenek-e az elhangzott módosítások szerint a Településszerkezeti tervvel.

15 A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag a következı határozatot hozza: 115/2005.(IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzatának Képviselı testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1.

Pilis Város közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TSZT jelő, M=1:10.000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a hozzá tartozó, a Településszerkezeti tervrıl szóló leírást.

2.

A településszerkezeti terven jelölt, szabályozási terv alapján megvalósítható tervezett fejlesztések: ‫ـ‬ A belterület nyugati határában, a Kossuth Lajos utca – Bence utca – Csokonai utca – és a belterületi határ által határolt tömb még fel nem osztott, beépítetlen részén tervezett lakóterület, kb. 1,2 ha; ‫ـ‬ A vasúttól délre, a Lehel utca – Vörösmarty utca – Botond utca – belterületi határ által határolt tömb még fel nem osztott, beépítetlen részén tervezett lakóterület, kb. 6 ha; ‫ـ‬ A Nap utca északi oldalán, az Újerdı utca és a Gyóni Géza utca összekötése révén adódó területen tervezett lakóterület, kb. 3,7 ha; ‫ـ‬ A Kossuth Lajos utca és a Csokonai utca között fekvı külterületi területen a Csokonai utca északi oldala az utca déli oldalán lévı beépítési (belterületi) határáig tervezett lakóterület, kb. 2 ha; ‫ـ‬ A Madách utcától nyugatra, a belterülethez közvetlenül csatlakozó Szabadkai szılı nevő volt zártkerti területeken hosszú távon tervezett lakóterület, kb. 23,0 ha; ‫ـ‬ A Rózsahegy utca Kávai út felé esı szakaszának északi oldalán lévı tömb területén és a tıle északi irányban párhuzamos utca északi oldalán egy telekmélységben hosszú távon tervezett lakóterület, kb. 16,5 ha; ‫ـ‬ A Lehel utca – Vörösmarty utca és a belterületi határok által határolt tömb feltárásra és beépítésre tervezett része, kb. 5,8 ha. A Kossuth Lajos utca – Toldi utca – Újerdı utca – Nagy Sándor utca által határolt területnek (Bazsam) még kb. 7,0 ha nagyságú, még fel nem osztott területrészén tervezett lakóterület és településközpont vegyes terület. A belterület keleti határához kapcsolódó, a 4. számú fıút északi oldalán fekvı, kb. 1,5 ha nagyságú, tervezett központi vegyes terület. A Kossuth Lajos utca északi oldalán, a jelenlegi belterületi határtól nyugatra, ahhoz közvetlenül kapcsolódva tervezett, nem zavaró hatású, kereskedelmi-szolgáltató funkciójú gazdasági terület. A terület nagysága kb. 9,6 ha. A település keleti közigazgatási határa felé, a 4. számú fıút északi oldalán tervezett ipari gazdasági terület. A terület nagysága kb. 15 ha.

3.

A településrendezéssel összefüggı különbözı önálló rendeletek közötti kellı összhang biztosítása érdekében új rendeletet kell alkotni, illetıleg a meglévı rendeletet felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani kell a következı témakörökben: a) Önkormányzati tervtanács b) Helyi mővi értékvédelem (kulturális örökségvédelem) c) Helyi természeti értékvédelem, természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke d) Települési hulladékgazdálkodás, köztisztaság e) Települési zöldfelület-gazdálkodás, zöldterületek, fakivágás és pótlás f) Állattartás g) Zaj elleni védelem, csendvédelem h) Levegıtisztaság védelem i) Közterületek (utak, terek, zöldfelületek) használata, fenntartása j) Reklámok, hirdetések létesítése, engedélyezése

16 k) Parkolás szabályozása l) Rendelet az önkormányzati tulajdonban lévı utak súlykorlátozásáról m) Lakókocsi, sátor ideiglenes elhelyezésének feltételei n) Útépítési és közmővesítési hozzájárulás A c) – h) pontban felsorolt témakörökben egységesen helyi környezetvédelmi rendelet alkotható, amelynek összhangban kell lennie a Települési Környezetvédelmi Programmal, valamint a Települési Hulladékgazdálkodási Tervvel.

4.

A Településszerkezeti tervben foglalt célkitőzések megvalósítása érdekében az alábbi tanulmányok, tervek, illetve programok elkészíttetésérıl kell gondoskodni: A helyi építési szabályzat és szükség szerint szabályozási terv(ek) Szabályozási tervek alapján fejlesztési programok Települési környezetvédelmi program A Településszerkezeti terven jelölt, az önkormányzatot érintı közlekedésfejlesztési célok, feladatok megvalósításával kapcsolatos tanulmányok, tervek Hulladékgazdálkodási terv Vízügyi szakvélemény alapján települési vízrendezési tanulmányterv Turisztikai fejlesztési koncepció és programok Rekultivációs terv a felhagyott hulladéklerakó területére. Kertépítészeti (felújítási) tervek a meglévı közparkok rendezése valamint a tervezett közparkok megvalósítása érdekében.

5.

A településfejlesztési programok szakszerő elkészítése, valamint a településrendezési terv és az építészeti tervek tervszerő koordinálása és végrehajtása érdekében lehetıség szerint települési fıépítészt kell alkalmazni.

6.

A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni.

7.

A Településszerkezeti tervben kitőzött célok megvalósítása érdekében településfejlesztési alapot kell létrehozni.

8.

A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni.

9.

A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében az országos és települési utak kialakításához a szükséges építési (szabályozási) szélességet a szabályozási tervekben az adottságoknak megfelelıen kell meghatározni. Az így megtervezett építési (szabályozási) szélességek biztosításához a szükséges önkormányzati és hivatali lépéseket meg kell tenni.

10. A település területén az önkormányzat tulajdonában lévı utak teherbírása korlátozott, ezért az utak minıségi romlásának megakadályozása céljából folyamatos vagy idıszakokhoz kötött súlykorlátozási rendszert kell kialakítani. Erre vonatkozóan a Képviselı testületnek helyi rendeletet kell alkotnia.

17 11. A Településszerkezeti tervben megfogalmazott célok és feladatok megvalósíthatósága érdekében a település költségvetésében forrást kell biztosítani. A feladatok megvalósítását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és ellenırizni kell. A településrendezési tervek érvényesítése érdekében a szükséges továbbterveztetésekrıl és egyéb kapcsolódó feladatokról folyamatosan gondoskodni kell.

12. A Településrendezési terv hatályba lépése után az azzal kapcsolatosan felmerülı észrevételek, vélemények, és kérések összegyőjtésre, egy év múlva pedig átgondolásra kerülnek. Az összegyőjtött észrevételek, vélemények, és kérések alapján egy év múlva szükség esetén kezdeményezni kell a terv felülvizsgálatát, illetve módosítását.

13. Utasítja a Jegyzıt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselı testület elé.

14. A Képviselı-testület a helyi rekreációs területekre vonatkozó részletes rendezési terv elkészítéséhez szükséges összeget a 2006. évi költségvetésébıl biztosítsa.

12. pontra: Határidı: 2006. augusztus 30. Felelıs: polgármester, jegyzı

14. pontra: Határidı: 2005. november 30. és 2006. március 15. Felelıs: polgármester, jegyzı

A többi pontra a Határidı: folyamatos Felelıs: polgármester, jegyzı

18

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRİL SZÓLÓ HATÁROZATA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYA 1. 2. 3.

A határozat hatálya területi értelemben Pilis Város egész közigazgatási területére kiterjed. A határozat részét képezi Pilis TSZT jelő Településszerkezeti tervlapja (továbbiakban TSZT). E határozat hatályba lépése után az igazgatási területen belül készülı mőszaki terveket a Településszerkezeti tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben a határozatban és a tervlapban foglaltaktól eltérés válik szükségessé, úgy a Településszerkezeti tervet a határozat és a tervlap egyidejő módosításával, a jogszabályokban elıírt módon, a szükséges egyeztetések után határozattal módosítani kell.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP 1.

A Településszerkezeti tervlap jelei és jelölései: A belterületi határ és a tervezett belterületi határmódosítás; Közutak és vasutak nyomvonala és jelei; Az egyes területfelhasználási egységek határvonala, jele és szintterület-sőrősége; A területfelhasználást befolyásoló védıtávolságok, védıterületek, védısávok; Környezetvédelmi jelek; Mőemlék és mőemléki környezetének határa; Helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt terület határa; Nyilvántartott régészeti lelıhelyek határa; Természetvédelmi terület határa - országos jelentıségő védett természeti terület; Natura 2000 európai ökológiai hálózat területének határa; Országos ökológiai hálózat területének határa; Helyi jelentıségő védett természeti terület határa; Rekultiválandó terület.

A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELOSZTÁSA 1.

2.

3.

A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzıen, de nem kizárólag a meglévı és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzıen, de nem kizárólag a külterületek. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek, b) Vegyes területek, c) Gazdasági területek, d) Különleges területek. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felsı határa (legnagyobb szintterületsőrősége) a következı:

Lf

Legnagyobb szintterület-sőrőség 0,5

Kertvárosias lakóterületek

Lke

0,6

Településközpont vegyes területek

Vt

1,2

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

Gksz

1,2

Ipari gazdasági terület

Gip

1,2

Különleges területek – Sportpálya területe

Ksp

0,2

Különleges területek – Sport-rekreációs területek

Ksr

0,1

Különleges területek – Temetı területe

Kt

0,1

Területfelhasználási egységek Falusias lakóterületek

Tervi jele

19 Különleges területek – Beleznay kastély területe

Kk

0,1

Különleges területek – Dolina pincesor területe

Kp

0,5

Kb

0,5

Kszt

0,5

Különleges területek – Homokbánya területe Különleges területek – Szennyvíztisztító területe 4.

Az egyes terület-felhasználási egységek kötelezı minimális közüzemi közmővesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A HÉSZ kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintő közmővesítettségi mértéknek megfelelı elıírásokat kell alkalmazni. Terület-felhasználási egység neve

A kötelezı minimális közüzemi közmővesítettség mértéke

BELTERÜLETEN: Falusias lakóterületek

Részleges közmővesítettség

Kertvárosias lakóterületek

Teljes közmővesítettség

Településközpont vegyes területek


Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek


Ipari gazdasági területek


Különleges területek Közlekedési és közmő-elhelyezési, hírközlési területek Zöldterületek Vízgazdálkodási területek

Teljes közmővesítettség A feltárt terület közmővesítettségi mértékével azonos Közmővesítetlen Közmővesítetlen

KÜLTERÜLETEN: Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek


Ipari gazdasági területek


Különleges területek Közlekedési és közmő-elhelyezési, hírközlési területek Erdıterületek

5.

Teljes közmővesítettség A feltárt terület közmővesítettségi mértékével azonos Közmővesítetlen

Általános mezıgazdasági területek

Közmővesítetlen

Kertes mezıgazdasági területek

Közmővesítetlen

Vízgazdálkodási területek

Közmővesítetlen

A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési területek b) Közmőelhelyezési, hírközlési területek, c) Zöldterületek, d) Erdıterületek, e) Mezıgazdasági területek, f) Vízgazdálkodási területek.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS, BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS Pilis beépített területének (jellemzıen a jelenlegi belterület területe) meghatározó szerkezeti elemei a belterületet északnyugat-délkelet irányban átszelı, Cegléd-Szolnok felé vezetı 4 sz. fıút, illetve a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. Szintén a település szerkezetét meghatározó, befolyásoló elemként kell tekinteni a belterületet ÉKDNy-i irányban átszelı, Káva illetve Nyáregyháza felé vezetı 4606. jelő összekötı utat. A település közigazgatási területén áthaladó közlekedési elemek között még a belterülettıl délre haladó 405.sz. fıutat kell megemlíteni.

20 A település viszonylag zárt szerkezeti egységet alkotó beépített, jellemzıen belterületi része a 4. számú fıút, a vasút északi és déli oldala, illetve a 4606. j. összekötı út keleti és nyugati oldala mentén alakult ki. Belterületét tekintve a 4606. jelő út mentén, ÉK-DNy-i irányban kissé széthúzódó településtestrıl beszélhetünk, ugyanis amíg a 4. számú fıút mentén a belterület átlagos hossza kb. 2 km, addig az erre merıleges irányban kb. 3,5-4 km hosszú. A mai településszerkezetben a kialakult utcahálózat és telekstruktúra alapján jól elkülöníthetı egymástól az ısi falumagnak nevezhetı községrész (Öregfalu), illetve az újkori településrész: az Öregfalu a 4. számú fıút és a Káva felé vezetı út találkozásában, annak is jellemzıen az észak-nyugati oldalán alakult ki, de a településszerkezet alapján a Káva felé vezetı út déli oldala mentén is fellelhetı a régi településszerkezet. Az új településrész a régi településrész körül, a település szerves fejlıdése során épült ki. Az öregfalu magjában többutcás településrész, fésős beépítéső épületekkel. A régi település elhelyezkedését, kiterjedését jól jelzi annak szerkezete is, nevezetesen a szabálytalan vonalvezetéső és változatos szélességő utcahálózat, a szabálytalan alakú és változatos formájú, a régi községközpontban kismérető, a régi településrész külsı tömbjeinek nagymérető telkei. Az egyes telkek beépítésére jellemzı a földszintes (esetenként földszint + tetıteres), helyenként oromfalas, nyeregtetıvel ellátott, oldalhatáron álló módon elhelyezett egytraktusos épületek. A régi községrész megırizte a területi adottságokhoz jól illeszkedı utcaszerkezetét, helyenként beépítési karakterét. A belterület fiatalabb településrészeire a szabályos, derékszögő, egyenes vonalvezetéső utcahálózat illetve a közel egyforma nagyságú és szabályos téglalaphoz hasonló alakú telekszerkezet a jellemzı. A most készülı TRT során felmerült lakóterület-fejlesztési igényeket legnagyobb részben tömbfeltárásokkal, foghíjbeépítéssel, a már felosztott, de még beépítetlen területek beépítésével, valamint kisebb részben külterületi területek belterületbe vonásával lehetne megoldani. A város lakóterületén mind a régi, mind az új településrészeken az oldalhatáron álló beépítési mód a jellemzı. Tervezıi javaslat szerint a jelenlegi belterület még beépítetlen területeinek fejlesztése során továbbra is az oldalhatáron álló beépítési mód támogatandó, azonban az újonnan fejlesztésre kijelölt területeket illetıen, igény esetén, a szabadon álló beépítési mód is támogatható.

A településközpont a belterület középsı részén, a Kossuth Lajos utca és a Kávai út - Rákóczi Ferenc utca keresztezıdésének környezetében alakult ki, de a Kossuth Lajos utca és a vasút között, a Rákóczi Ferenc utca mentén, valamint a Kávai útnak az óvodáig terjedı szakasza mentén is megfigyelhetı egy már kialakult településközponti rész. Jellemzıen ezeken a településrészeken találhatók az igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi, valamint a lakosság helyi szintő ellátását szolgáló kereskedelmi-szolgáltató intézmények, de a település más részein is megtalálhatók a település alapfokú ellátását biztosító intézmények. A város területén, a településközponton kívül a vasútállomás környezetében figyelhetı meg egy települési alközpont kialakulása. A település jelenlegi és tervezett lakóterülete falusias lakóterületi kategóriába van. A lakóterület-fejlesztéseket illetıen a város jelenlegi belterületén jelentıs területi tartalékkal rendelkezik. A HÉSZ-nek a kialakult településközponti területre vonatkozó zártsorúsodást elısegítı beépítési mód, illetve a településközpont lakóterületre jellemzınél magasabb beépítési százalék, valamint a intézmény) funkciójú épületek elhelyezésének lehetısége. A települési intézmények bıvítését illetıen a szabályozási elıírások belül történı mind területi, mind magassági bıvítésére.

fıbb elıírásai között szerepel majd a vegyes területnek megfelelıen a tisztán vegyes (lakó, kereskedelem-szolgáltatás, lehetıséget adnak az intézmények telken

A település belterületén meglévı, jelenleg mőködı gazdasági funkciójú területek a területükön folyó gazdasági tevékenység jellegétıl függıen a Településszerkezeti tervben kereskedelmi-szolgáltató illetve ipari gazdasági területként kerültek besorolásra. Így kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület a piactér területe a Jókai utcában, és a belterület nyugati részén, a Kossuth utca északi oldalán, a Bence utcával szemben kialakulóban lévı vállalkozói terület. Azok, a település belterületének szélein, illetve a külterületen található gazdasági funkciójú területek, amelyek területén jelenleg is olyan tevékenységet folytatnak, amely közvetlen környezetére jelentısebb zavaró hatással van, ipari gazdasági területfelhasználási kategóriába kerültek besorolásra. Ezek azok a területek, amelyek területén a távlatban is lehet ilyen jellegő tevékenységet folytatni. Ide tartozik a belterület déli részéhez kapcsolódó volt hízlalda területe,

21

a belterülettıl északra, a Káva felé vezetı út mentén található volt TSZ major területén mőködı a Dolina szövetkezet területe, valamint a monori közigazgatási határnál, a 4. sz. fıút északi oldala mentén, a Földfém területe.

A Településszerkezeti terv szerint területét tekintve viszonylag kismértékő, összesen kb. 11 ha nagyságú kereskedelmi-szolgáltató gazdasági funkciójú terület és mintegy 15 ha nagyságú ipari gazdasági terület került fejlesztési területként kijelölésre. Elıbbi funkciójú területek a Kossuth Lajos utca északi oldala mentén, valamint a Nagy Sándor utca keleti oldalán, a jelenlegi belterületi határtól nyugatra, ahhoz közvetlenül kapcsolódva, utóbbiak pedig a belterülettıl keletre, a 4. számú fıút északi oldalán lettek kijelölve.

Pilis területén a különleges területek Ksp jelő területfelhasználási egységébe a sportpálya, Ksr jelő területfelhasználási egységébe a meglévı és tervezett sport-rekreációs területek (a település területén meglévı, különleges sport-rekreációs funkciójú kategóriába sorolt terület a Gerje patak és forrásvidékének környezetében fekvı terület, valamint a közigazgatási terület nyugati határában lévı Sipito pihenıközpont, lovaspanzió területe). Elıbbieken túl a különleges területek Kt jelő területfelhasználási egységébe a temetık területe, Kh jelő területfelhasználási egységébe a hulladéklerakó-telep területe, Kb jelő területfelhasználási egységébe a homokbánya területe, Kk jelő területfelhasználási egységébe a Beleznay kastély telkének területe, Kp jelő területfelhasználási egységébe pedig a Dolina pincesor területe került besorolásra.

TERVEZETT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A fejlesztések megvalósulása esetén a település beépítésre szánt területe a mai hagyományos települési belterületnek a terv távlatán belül mintegy 14,2%-kal nı majd. Tömbfeltárásra kijelölt – belterületi tartalék lakóterületi – területek: Az Újerdı utca – Nap-utca – Török utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 5,5 ha.* A Török utca – Munkácsy utca – Deák Ferenc utca – Bethlen Gábor utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2 ha. A Klapka utca – Munkácsy utca – Kávai út – Hernád utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 1,7 ha. A Kávai út – Bajcsy Zsilinszky utca – Pándi utca – Haleszi utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 3,3 ha.* A belterület északkeleti határában, a Rózsahegy utca folytatásaként, a Bicskei utca északi oldalán tervezett tömbfeltárás. A terület nagysága kb. 5,2 ha.* A Mikszáth utca – Bocskai utca – Bence utca – Temetı utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 1,6 ha. A Bence utca – Báthori utca – utca – Akácfa utca – Temetı utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,1 ha.* A Zsák utca keleti irányú folytatásaként, a Petıfi utcáig terjedı tömb feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 0,8 ha.* A Nefelejcs utca – Temetı utca – Petıfi utca – Nyáregyházi utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,6 ha.* A Hővösvölgyi utca déli irányú folytatásaként, a Kandó Kálmán utcáig terjedı tömb feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 3,5 ha.* Az Arany János utca – Dánosi utca – Árpád utca – Kandó Kálmán utca által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,8 ha.* A Homok utca – Dánosi utca – Kálvária utca – által határolt tömbbelsı feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 2,1 ha.* A Lehel utca – Vörösmarty utca és a belterületi határok által határolt tömb feltárásra és beépítésre alkalmas része. A terület nagysága kb. 5,8 ha. (*A csillaggal jelölt tömbfeltárási lehetıségeket az érvényben lévı ÁRT is tartalmazza.)

22 Még beépítetlen – belterületi tartalék lakóterületi – területek: A Huba utca – Széchenyi utca – Gárdonyi utca –Temesvári utca által határolt tömbbelsı már felosztott, de még beépítetlen déli része. A terület nagysága kb. 5,7 ha. A Kölcsey Ferenc utca – Vasvári Ferenc utca és a volt hízlalda területe által határolt tömbbelsı már részben felosztott, de még beépítetlen területe. A terület nagysága kb. 6,6 ha. A Kossuth Lajos utca – Toldi utca – Újerdı utca – Nagy Sándor utca által határolt terület (Bazsam). A teljes terület nagysága kb. 11,3 ha, melybıl még kb. 6,7 ha nagyságú területrész nem került felosztásra. Tervezett új lakóterületek: A belterület nyugati határában, a Kossuth Lajos utca – Bence utca – Csokonai utca – és a belterületi határ által határolt tömb kb. 1,2 ha nagyságú még fel nem osztott, beépítetlen része; A vasúttól délre, a Lehel utca – Vörösmarty utca – Botond utca – belterületi határ által határolt tömb kb. 6 ha nagyságú még fel nem osztott, beépítetlen része; A Nap utca északi oldalán, az Újerdı utca és a Gyóni Géza utca összekötése révén adódó, kb. 3,7 ha nagyságú új lakóterület; A Kossuth Lajos utca és a Csokonai utca között fekvı külterületi terület: a Csokonai utca északi oldala az utca déli oldalán lévı beépítési (belterületi) határáig. A terület nagysága kb. 2 ha. Tervezett új településközpont és központi vegyes területek: A Dózsa György utca folytatásában tervezett iskola számára kijelölt, kb. 1,8 ha nagyságú terület, Az Ország út északi oldalán, a sportpályával szemben javasolt, kb. 5,5 ha nagyságú terület településközpont vegyes területként, a tıle északra lévı, kirándulásra, szabadidı eltöltésre alkalmas terület kiszolgáló épületei számára, illetve bármilyen intézmény bıvítési területeként, A belterület keleti határához kapcsolódóan, a 4. számú fıút északi oldalán fekvı, kb. 1,5 ha nagyságú terület, A Nagy Lajos utca folytatásában, a belterülethez ÉK-i irányban kapcsolódó, kb. 8,7 ha nagyságú terület. Tervezett új gazdasági területek: A Kossuth Lajos utca északi oldalán, a jelenlegi belterületi határtól nyugatra, ahhoz közvetlenül kapcsolódva tervezett, nem zavaró hatású, kereskedelmi-szolgáltató funkciójú gazdasági terület. A terület nagysága kb. 9,6 ha. A belterület nyugati határában, a Nagy Sándor utca keleti oldala mentén tervezett, nem zavaró hatású, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület. A terület nagysága kb. 1,4 ha. A település keleti közigazgatási határa felé, a 4. számú fıút északi oldalán tervezett ipari gazdasági terület. A terület nagysága kb. 15 ha. Tervezett új különleges területek: A belterülethez DK-i irányban közvetlenül kapcsolódó, a 4. számú fıút északi oldalán tervezett sportrekreációs terület. A terület nagysága kb. 24,0 ha. A belterülettıl dél-keletre, a 4. számú fıút északi oldalán fekvı 0206/79 hrsz. területen tervezett sportrekreációs terület (horgásztó). A terület nagysága kb. 6,0 ha. SZABÁLYOZÁSI TERV ALAPJÁN MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬ ‫ـ‬

A belterület nyugati határában, a Kossuth Lajos utca – Bence utca – Csokonai utca – és a belterületi határ által határolt tömb még fel nem osztott, beépítetlen részén tervezett lakóterület, kb. 1,2 ha; A vasúttól délre, a Lehel utca – Vörösmarty utca – Botond utca – belterületi határ által határolt tömb még fel nem osztott, beépítetlen részén tervezett lakóterület, kb. 6 ha; A Nap utca északi oldalán, az Újerdı utca és a Gyóni Géza utca összekötése révén adódó területen tervezett lakóterület, kb. 3,7 ha; A Kossuth Lajos utca és a Csokonai utca között fekvı külterületi területen a Csokonai utca északi oldala az utca déli oldalán lévı beépítési (belterületi) határáig tervezett lakóterület, kb. 2 ha; A Madách utcától nyugatra, a belterülethez közvetlenül csatlakozó Szabadkai szılı nevő volt zártkerti területeken hosszú távon tervezett lakóterület, kb. 23,0 ha; A Rózsahegy utca Kávai út felé esı szakaszának északi oldalán lévı tömb területén és a tıle északi irányban párhuzamos utca északi oldalán egy telekmélységben hosszú távon tervezett lakóterület, kb. 16,5 ha;

23 ‫ـ‬ -

-

-

A Lehel utca – Vörösmarty utca és a belterületi határok által határolt tömb feltárásra és beépítésre tervezett része, kb. 5,8 ha. A Kossuth Lajos utca – Toldi utca – Újerdı utca – Nagy Sándor utca által határolt területnek (Bazsam) még kb. 7,0 ha nagyságú, még fel nem osztott területrészén tervezett lakóterület és településközpont vegyes terület. A belterület keleti határához kapcsolódó, a 4. számú fıút északi oldalán fekvı, kb. 1,5 ha nagyságú, tervezett központi vegyes terület. A Kossuth Lajos utca északi oldalán, a jelenlegi belterületi határtól nyugatra, ahhoz közvetlenül kapcsolódva tervezett, nem zavaró hatású, kereskedelmi-szolgáltató funkciójú gazdasági terület. A terület nagysága kb. 9,6 ha. A település keleti közigazgatási határa felé, a 4. számú fıút északi oldalán tervezett ipari gazdasági terület. A terület nagysága kb. 15 ha.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKKEL ÉS A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK, FELADATOK 1.

A Településszerkezeti terven jelölt új területeket fokozatosan, a jelentkezı igények szerint lehet a terven jelölt funkció szerint felhasználni, és igény szerint, az adott területre vonatkozó egyedi határozattal (az egyéb jogszabályok által elıírt feltételek egyidejő teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni. 2. A tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges elıfeltételeket (pl. elıközmővesítés) a beruházások megvalósítása elıtt biztosítani kell. Ezt alapvetıen a területtulajdonosok tehervállalásával kell biztosítani. 3. Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött elızetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közmővesítés, közintézmény bıvítés, stb. költségei). 4. A település területén 500 m2-nél kisebb lakótelek nem alakítható ki. 5. Útépítési és közmőépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintıen a települési önkormányzat helyi közutat, közmővet létesít. 6. Szorgalmazni kell, hogy a helyi közút céljára történı lejegyzéskor a közút kialakításában érdekeltek a kártalanítási igényükrıl lemondjanak. 7. A tervlapon feltüntetett védıterületeknek, védıtávolságoknak és védısávoknak a terület-felhasználásra gyakorolt hatásait az érintett övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. A nem ismert hatásokat, következményeket részletes környezeti vizsgálat vagy környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni. 8. Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti elıírásait meghaladja, védıövezettel kell rendelkezniük. a) a jelenleg már védıövezettel rendelkezı telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e ennek módosítása (védıövezet csökkentés vagy növelés) b) a jelenleg védıövezettel nem rendelkezı, termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységbıl (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedettnél nagyobb terhelési határértékkel bírnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védıövezet nagyságát, és ennek alapján kell megállapítani a területre vonatkozó építési szabályozást. 9. A mély fekvéső, vízjárásos területek belterületbe vonása és beépítése nem kívánatos, elkerülhetetlensége esetén, csak a terület talajtani, vízügyi, környezet-és természetvédelmi vizsgálata majd komplex vízrendezésének megoldása után lehetséges. 10. A vízfolyások mentén húzódó területekre – az építésre nem alkalmas területrészek lehatárolhatósága érdekében – talajmechanikai szakvéleményt kell készíttetni a HÉSZ-ben foglaltaknak megfelelıen.

24 INFRASTRUKTURÁLIS ELEMEK (TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK) KÖZLEKEDÉS Pilis közlekedés-földrajzi helyzete már jelenleg sem rossz, mert a 4. sz. fıút áthalad a településen, amely útvonalon keresztül tulajdonképpen közvetlen kapcsolatot teremt a teljes fıúthálózattal. Tovább erısíti a jó pozíciót a 405. sz. út közelsége (Nyáregyházán vagy Albertirsán keresztül érhetı el). Így közvetlen kapcsolata van a városnak az M5 autópályával is. Tovább fogja javítani a helyzetet az a tény, hogy elkezdıdött, és ugyan több ütemben, de a közeljövıben fokozatosan kiépül a 4. sz. fıút (M4) új nyomvonala, amely egyes szakaszain elsı ütemben fıúti, más helyeken gyorsforgalmi útként fog üzemelni. Pilis igazgatási területén a belterülettıl északra, mezıgazdasági területeken fog áthaladni, ezáltal a forgalom nagy részétıl tehermentesíti a jelenlegi átkelési szakaszt. Az új útvonalnak a város területén még két változatban van reálisan megvalósítható nyomvonala, ezért a szerkezeti terven mindkettıt feltüntetjük mindaddig, amíg az engedélyezési terv nem készül, mert ezáltal – ha bármely nyomvonallal kapcsolatban a késıbbiekben esetleg valamilyen probléma merül fel – a megvalósítást nem fogja nehezíteni a településrendezési tervben jóváhagyott egyetlen megoldás. Szükségszerően az M4 építésével egyidıben szükséges egy olyan, települést elkerülı szakasz megépítése is, amely a 4606 j. ök. út átkelési szakaszát tehermentesítve lehetıvé teszi, hogy a jelentısebb forgalmi áramlatok (nem csak az átmenı forgalom, hanem Pilis célforgalmának jelentıs része is) elkerüljék a forgalom levezetésére alkalmatlan útszakaszokat. Az elkerülı út nyomvonalvezetésére a szerkezeti terv javaslatot tesz, amely jól mutatja az M4 csomópont áthelyezésének célszerőségét (még akkor is, ha az elkerülı út pénzügyi okokból esetleg csak késıbb épül meg). Az elkerülı út folytatásaként, a hálózati kapcsolatok javítása és Nyáregyháza tehermentesítése érdekében javasolható az elkerülı út és a 405. sz. fıút közvetlen kapcsolata a 4605. j. összekötı úton keresztül. A város belsı úthálózatának fejlesztése is szükséges a jelenlegi hiányosságok kiküszöbölése és a területfelhasználás egyéb elemeinek fejlesztése érdekében. A győjtıúthálózat kiegészítése szükséges a Nagy Sándor-Nap-Gyóni Géza utcák nyomvonalán, éppen a 4606 j. ök. út kiskapacitású szakaszának helyi kiváltása céljából. A város keleti részén a Táncsics-Harang utcai meglevı vasúti átjáró északi irányú, a Jókai Mór utcáig történı meghosszabbításával a központot jól tehermentesítı győjtıút alakítható ki. További új győjtıút kiépítése indokolt a Bencze utcától az elkerülı útig és a Diófa utcában a vasúton túli területek beépítésével párhuzamosan. A fenti úthálózati fejlesztések megvalósulása után a település fıutcájaként funkcionáló, üzletekkel zsúfolt Rákóczi Ferenc utcát vissza lehet minısíteni korlátozott forgalmú kiszolgáló úttá, amely a gyalogosok, kerékpárosok, a parkoló és kiszolgáló forgalom számára kellemes közterületet kialakítását teszi lehetıvé. A vasúti közlekedéssel kapcsolatban a jelenlegi vasúti területeken kívül fejlesztési igény nem várható, mert a kétvágányú pálya és az állomás a jövıbeni igényeket is kielégíti. A közúthálózat és a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos feladatok 1. 2.

A szomszédos települések irányába a közúti kapcsolatok színvonalasabb kialakítása érdekében a szükséges lépéseket meg kell tenni. A Településszerkezeti terven jelölt, a belterületet keleti irányban elkerülı út megépítését szorgalmazni kell.

KÖZMŐVEK Pilis több területrészen összközmővel rendelkezik, mivel a vezetékes víz-, és villamosenergia-ellátás hálózatai mellett kiépült a vezetékes földgázhálózat, továbbá a hírközlés rendszere, és megoldást nyert a szennyvízelvezetés kérdése is. A település vízrendezésére folyamatban van a szakági tanulmányterv. A fejlesztésekre a meglévı közmővek megfelelı alapkapacitásokkal rendelkeznek, ennek megfelelıen várhatóan csak a fejlesztési területeken kell hálózat bıvítéssel számolni.

25 A tervezett új beépítések lehetıleg csak az összközmőves ellátással javasolhatók. Az új beépítési területeken a közmőveket elı-közmővesítéssel kell megvalósítani. A meglévı vízmő körvezetékes fıhálózata a távlati igények kiadására alkalmas a tervezett hálózatfejlesztésekkel, mely érinti a még ki nem épített területeket és már részben az új beépítési területeket is. Az új beépítés-fejlesztések vízellátása az elosztóhálózat fejlesztését igényli. Pilisen a csatornázás elválasztott rendszerben valósult meg. A szennyvízcsatorna-hálózat vákuumos csatornaként üzemel, míg a csapadékvíz-elvezetés általában nyílt árkos, de a településközpontban zárt csatornák is üzemelnek. Pilisen a szennyvízcsatornázás jelenleg elıbbre tart, mint a vízellátás. A szennyvízcsatorna hálózati kialakításánál az új beépítési területeken is vákuumos csatornák kiépítése javasolt. A szennyvíztisztító-telep a jelenlegi és a távlati szennyvizeket is fogadni tudja. Nagy távlatban számítani kell kapacitásbıvítéssel. Pilis településen belül az összegyülekezı csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt árokhálózattal vezetik el. Az árokhálózat burkolt illetve földmedrő. A településközpontban zárt csapadékcsatorna is üzemel. Az új beépítéső területeken új burkolt út kialakítása csak a vízelvezetéssel építhetı. A településen a gázellátás teljes mértékben megoldásra került. A kiépült gázellátó hálózat a település további gázigényének kiadására is alkalmas. A lakóterületi beépítések gázellátásánál a meglévı hálózat továbbfejlesztése javasolt, az új hálózatot is középnyomású rendszerőként kell kiépíteni, és üzemeltetni. A település villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthetı, még a zártkerti ingatlanok is teljes ellátásban részesülnek. A fejlesztésekbıl adódó többlet energiaigényt a kis -, és középfeszültségő hálózatok fejlesztésével, a meglévı bıvíthetı transzformátorok felbıvítésével és további transzformátorok telepítésével lehet megoldani. A telefonhálózat az egész településen kiépült, általában légvezetékes, illetve földkábeles formában. A meglevı hálózat továbbépítése mőszaki hátteret biztosít az új beépítési területek vezetékes távközlési ellátására. Pilisen valamennyi vezeték nélküli táv-, és hírközlési szolgáltató megfelelı vételi lehetıséget tud biztosítani. A közmőhálózat fejlesztésével kapcsolatos feladatok 1.

A közmővezetékek építésénél/telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell figyelembe venni. 2. A közmővezetékeket és közmőlétesítményeket közterületen vagy közmőterületen kell elhelyezni, azok ágazati elıírásaik szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is köz- vagy közmőterületen kell szabályozni, ettıl eltérı esetben a közmőveknek vagy biztonsági övezetüknek szolgalmi jogi bejegyzéssel kell helyet biztosítani. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemő építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhetı. 3. Az új beépítésre szánt területeken a közmővek kiépítését egységes rendszerben, elı-közmővesítéssel kell megoldani. 4. A település vízellátásának felülvizsgálatát a településfejlesztési koncepciók figyelembevételével, külön szakági tervben kell meghatározni. 5. A vízellátó hálózat fejlesztését lehetıség szerint körvezetékes hálózati rendszerrel kell kialakítani. 6. A vízellátásban részesülı ingatlanokat mindenütt be kell kötni a közcsatornába. A csatornázottságnak utol kell érnie a vízellátás színvonalát. 7. A belterületeken a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhetı meg. 8. Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzıje engedélyezi a tevékenységet. Minden egyéb esetben a KDV VIZIG az engedélyezı hatóság.) 9. A szennyvízcsatorna-hálózat megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornahálózatra egy éven belül történı rákötésre. 10. A település vízrendezésére külön szakági tanulmánytervet kell biztosítani.

26 11. A településen a csapadékvizek elvezetése a közterületeken jelenleg nyílt árokrendszerrel történik. A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezıbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a távlatban törekedni kell zárt csapadékvíz elvezetı rendszer építésére elsısorban a településközpontban, a forgalmi utak mentén, a mőemlékek és azok mőemléki környezetének területén valamint a helyi értékvédelemre kijelölt területeken. 12. A csapadékvíz-elvezetés biztosítása és a jelenlegi árokrendszer vízszállító-kapacitásának szinten tartása - és szükség esetén növelése - érdekében az árokrendszer karbantartásáról az üzembetartónak kell gondoskodni, melyet a csıátereszek megfelelı átmérıjő kialakításával kell eszközölni. Az árokhálózatoknál csıátereszként min. 40 cm-es szelvényméretet kell alkalmazni. 13. A település fejlıdése és az árvízvédelem miatt el kell végezni a vízfolyások mederrendezését, töltésezését. A vízfolyások partélei mellett a VIZIG által elıírt nagyságú védısávot kell biztosítani. 14. Az új beépítésre szánt területeknél, ahol szükséges, el kell készíteni a terep és vízrendezést. 15. A település beépített területein átfolyó vízfolyások telekrendezését (telekalakítás fenntartási sáv biztosítása céljából) meg kell oldani. 16. A patakok mellett azok fenntartási sávjának kialakíthatósága érdekében területet kell biztosítani. 17. A villamosenergia-igény biztosítására fejleszteni kell mind a kis-, mind a középfeszültségő hálózatot. 18. A többlet gázigények kiadására fejleszteni kell a települési gázhálózat középnyomású és nagyközépnyomású rendszerét. 19. Közmővezetékek, járulékos közmőlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Új beépítésre szánt területen kerülni kell a légvezetékek kialakítását, a meglévık rekonstrukciója során törekedni kell a vezetékek föld alatti kábelben való elhelyezésére. 20. Ahol a meglevı vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelıre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetıség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetıleg közös oszlopsorra kell összevonni. 21. A közkifolyók számát 5-10 darabra kell csökkenteni. 22. A föld alatti tőzcsapokat föld feletti tőzcsapokra kell cserélni. 23. A csatorna-hálózat kiépítéséig (az új beépítésre szánt területek esetében) a szennyvíztározókból összegyőjtött szennyvizeket szippantott szennyvizeket kezelı telepre kell szállítani. A meglévı szennyvízleürítıt ellenırzötten kell üzemeltetni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (JELLEMZİEN KÜLTERÜLETEK) TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER, ZÖLDTERÜLETEK A települési zöldfelületi rendszer fejlesztésének célja a települési ökológiai állapotának, a településen élık életminıségének javítása. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének eszközeit -a meglevı zöld területek megóvását, az új települési zöldfelületek, zöldterületek létesítésére alkalmas területek rendezését, a biológiailag aktív felületek és ezeken belül is különösen a lombtömeg növelését – a legnagyobb hatékonysággal, együttesen kell alkalmazni. ERDİTERÜLETEK Az erdıterületek településrendezési tervben történı övezeti besorolása elsısorban azt fogalmazza meg, hogy erdıgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére vonatkozó igény esetén az önkormányzat mely erdıterületeken kívánja azt engedni. Mindez nem korlátozza az erdészeti hatóságnak az erdıterületekre vonatkozó engedélyezési jogkörét, sem azt hogy az erdıgazdálkodás milyen szakmai elvek alapján folyik. Védı erdıterületek Ebbe az övezetbe egyrészt a külterület azon erdıterületei kerültek besorolásra, melyek kezelése során cél egyrészt a talaj és vízvédelmi, ökológiai érdekek érvényesülése, másrészt a lakó és gazdasági területekkel, közlekedési területekkel és fejlesztési területekkel szomszédos erdıterületek esetében további célként fogalmazható meg, a területek funkcionális tagolása és a védelmet igénylı területrészek zaj-, és légszennyezés terhelésének, valamint (a mezıgazdasági területek felöl érkezı) porterhelésének csökkentése. A védı erdıterületeken sem lakó-, sem gazdasági célú építmény nem helyezhetı el.

27 Gazdasági erdıterületek A település nagyobb kiterjedéső és védelem alatt nem álló erdıterületei a gazdasági erdıterületek közé kerültek besorolásra. Ezen erdıterületek 10 hektárt meghaladó területnagyságú telkein, 0,5%-os beépítettséggel, az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezıgazdasági területek rendezésének célja egyrészt a termelıterületek megóvása, másrészt a gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Mindezt tájrendezési, tájvédelmi szempontok figyelembe vételével, továbbá törekedve az ökológiailag értékesebb területek megóvására, illetve mővelési ág változás esetén ebbe az irányba történı elmozdulásra. Általános mezıgazdasági területek Az övezetbe elsısorban azok a fıként szántó, kisebb részt gyep mővelési ágú mezıgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem gazdasági épület nem helyezhetı el. Az övezetbe tartozó ökológiailag értékesebb, gyep és nádas mővelési ágú területek megóvására fokozott figyelmet kell fordítani. Az övezetbe elsısorban a természeti értékvédelem alatt álló, valamint a belterület körül elhelyezkedı, esetleg hosszú távon potenciális fejlesztési területként számításba vehetı mezıgazdasági területek tartoznak. Agrárturizmus és farmgazdasági területek Ebbe az övezetbe azok a mezıgazdasági területek kerültek besorolásra, ahol az agrárturizmus (mint pl. lovastanyák), valamint a családi agrárgazdálkodási egységek megtelepedésének elısegítése érdekében indokolt a farmgazdasági területek kialakítása. E területeken lakó- és gazdasági épület az összességében 10 hektárt meghaladó birtoktest terület (azonos családi mezıgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában lévı, de különálló termıföldterületek együttese), vagy önállóan legalább 3 hektáros teleknagyság felett helyezhetı el. Az övezetbe a belterülettıl távolabb esı, természeti értékvédelem alatt nem álló, fıként nagyobb kiterjedéső mezıgazdasági területek kerültek tartoznak. Kertes mezıgazdasági területek A település területén négy nagyobb kiterjedéső kertes mezıgazdasági terület található. Ezek alapvetıen „volt zártkerti területek”, amelyeknél megtalálható a szılı, gyümölcs és kertgazdasági agrártermelés mellett a rekreációs funkció is. A területek a következık: − Homokiszılı (belterület DK-i oldalán) − Krekácsdőlı (belterület DK-i oldalán) − Halesziszılı (belterület K-i oldalán) − A belterület nyugati oldalán fekvı kertes területek. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK Ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartoznak a felszíni vízfolyások. A település legjelentısebb természetes vízfolyása a Gerje-patak, mely a belterület DK-i részén ered. (A patak forrás részénél a belterületen egy kisebb mesterséges vízfelület található, mely a sport-rekreációs (Ksr) területen belül található.) A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. 2. 3.

Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát, és növényzettel való fedettségének mértékét. A mezıgazdasági táj rendezését a tájfásítás meglévı elemeinek védelmére és kiegészítésére, új fasorok, erdısávok telepítésére irányuló támogatások nyújtásával is ösztönözni kell. A közutak és magánutak mentén erdısávok telepítése szükséges, ahol ez nem lehetséges, legalább egyoldali fasort kell telepíteni. A belterületi utcák legalább egyoldali fásításról is gondoskodni kell. A meglévı zöldfelületek védelme mellett szükséges a belterület egészén (ahol ilyen nincs és a keresztszelvény lehetıvé teszi) egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása.

28 4.

5.

6.

7.

Az ökológiailag érzékeny és sérülékeny, jellemzıen természeti területek csak extenzív módon, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével mővelhetık. E területek más célú igénybevétele és beépítése nem engedhetı meg. Biztosítani kell a meglevı erdıterületek védelmét és üzemterv alapján történı szakszerő fenntartását. Erdıterület más célú igénybevételére (megszüntetésére) csak kivételes esetben, a más célú igénybevétel egyéb területen való elhelyezhetıségének lehetetlensége esetén kerülhet sor. Ebben az esetben az erdészeti szakhatóság által meghatározott csereerdısítést a település igazgatási területén belül kell végrehajtani. A mezıgazdasági területeken elı kell segíteni a racionális földhasználat elveinek érvényesülését, az átlagosnál jobb minıségő területek intenzív termelésben tartását, a gyengébb termıhelyi adottságú területek extenzív hasznosítását, mővelési ág váltását vagy erdısítésre való átadását. A mezıgazdasági területeken törekedni kell a termesztési tájhagyományt képezı kultúrák, termesztési módok, illetve hagyományos állattartás újraélesztésére, támogatására és fenntartására.

A zöldterületekkel kapcsolatos feladatok 1. A település közterületeinek funkcionális okokból burkolattal (utak, terek) el nem látott részeit biológiailag aktív felületként, elsısorban rendezett zöldfelületként – növényzettel fedett területként – kell kialakítani és fenntartani. 2. A játszókerti funkciót betöltı közparkok EU-irányelveknek megfelelı korszerősítése, esetleges funkcióváltása során is garantálni kell a terület a közparkként való fenntartását. Az erdıterületekkel kapcsolatos feladatok 1. Az erdıterületeken csak a rendeltetésüknek megfelelı és a fenntartásukhoz elengedhetetlenül szükséges épületek helyezhetık el, jellegüknek, övezeti besorolásuknak megfelelıen. 2. A mezıgazdasági tájfásítás meglévı elemeit meg kell tartani, és ki kell egészíteni a fasorok, hófogó és szélvédı erdısávok visszaállításával, telepítésével. A mezıgazdasági területekkel kapcsolatos feladatok 1. A mezıgazdasági területek eltérı adottságainak megfelelıen biztosítani kell az agrár-ökológiai szempontoknak megfelelı fenntartható tájgazdálkodás lehetıségét. Ezen eltérı adottságoknak megfelelıen kell meghatározni a mezıgazdasági külterületek beépíthetıségi feltételeit is. 2. A mezıgazdasági területeken beépítés csak a terület mővelésének, karbantartásának érdekében helyezhetı el, a terület mővelési ágának megfelelı gazdasági funkcióval, kivételesen, indokolt esetben, lakófunkcióval is kiegészítve. 3. A mezıgazdasági területek egyes részein - az eltérı adottságoknak megfelelıen - biztosítani kell a versenyképes nagyságú, családi agrárgazdálkodási birtokok (tanya és farmgazdálkodás, agrárturizmus, üzemi jellegő állattartás) kialakításának lehetıségét. A vízgazdálkodási területekkel kapcsolatos feladatok 1. A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. Szükség esetén hordalékfogókat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. MŐVI ÉRTÉKVÉDELEM A TELEPÜLÉS MŐVI ÉRTÉKEI A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mőemléki nyilvántartása szerint Pilis területén az alábbi épületek, építmények állnak mőemléki védelem alatt:

Mtsz.: 7185 Evangélikus templom Kossuth u. 26. Hrsz.: 1/1 Védés: 22509/1958

29

Mtsz.: 7186 Városháza Kossuth u. 47. Hrsz.: 2159 Védés: 21509/1958 Mtsz.: 7187 volt Beleznay-Nyári kastély Nevelıotthon Kossuth u. 31. Hrsz.: 1753 Védés: 1600-17/1951 Mtsz.: 7188 volt Beleznay kastély megmaradt szárnyai Luther tér Hrsz.: 6/1 Védés: 22509/1958

A településnek jelenleg nincs helyi értékvédelmi rendelete, így sem a településszerkezet, sem az értékes épületek nem élveznek védelmet. A Településszerkezeti terven a kialakult településszerkezet megóvása, illetve megfelelı védelme érdekében a -he-- jellel lehatárolt településrészre (régi településmag) vonatkozóan a HÉSZ-ben az értékvédelmet elısegítı elıírások kerültek megfogalmazásra. Ugyanezen településrészt a késıbbiekben célszerő lenne részletes értékvédelmi vizsgálat alá vonni, és arra alapulva helyi értékvédelmi rendeletet kell megalkotni. A település közigazgatási határain belül külön rendeletben régészetileg védetté nyilvánított lelıhely nem található. A településrendezési tervvel párhuzamosan készült örökségvédelmi hatástanulmány szerint Pilis közigazgatási területén az alábbi régészeti lelıhelyek találhatók: 1. Hrsz.: 055/11 2. Hrsz.: 094/6-8, 12-16; 095 3. Hrsz.: 094/6-8 4. Hrsz.: 235-237; 239-240 5. Hrsz.: 0206/82 Millenniumi park: középkori templomdomb, Árpád-kori templom és temetı 6. Hrsz.: 2294/22 7. Hrsz.: 0206/79 8. Hrsz.: 0204/21-23 9. Hrsz.: 0201/5-6 Fentiekben felsorolt nyilvántartott régészeti lelıhelyek a Településszerkezeti terven és a külterületi Övezeti terven feltüntetésre kerültek. A MŐVI ÉRTÉKEKKEL ÉS AZ ÉRTÉKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1.

2. 3.

4.

5.

A kialakult településszerkezet és telekstruktúra védelmének érdekében a Településszerkezeti terven --he-jellel lehatárolt településrészt helyi védelem alá kell vonni. Ugyanezen területre - lehetıség szerint - a késıbbiekben részletes értékvédelmi vizsgálatot kell lefolytatni. Az értékvédelmi vizsgálat eredménye alapján helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni, melyben a meglévı mővi értékeket (védelemre érdemes épületek) helyi védelem alá kell vonni. Az értékvédelmi vizsgálatot lehetıség szerint mőemlékvédelmi szakmérnök építész vezetésével kell elkészíteni. A külön készítendı helyi értékvédelmi rendelet elıkészítésére, a védelem céljának érvényesíthetıségét elısegítı szabályozást kell a HÉSZ-ben alkalmazni. A helyi értékvédelmi rendeletben meg kell határozni a helyi értékvédelmi terület tényleges határát, valamint a helyi értékvédelmi területre vonatkozó építési követelményeket. Ezzel összefüggésben a HÉSZ elıírásait szükség esetén módosítani kell. A HÉSZ elkészítésekor gondoskodni kell arról, hogy a majdan megállapítandó helyi értékvédelmi terület határán belül az építési munkák építéshatóság által történı engedélyezése során kétlépcsıs engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A település esztétikai arculatának javítása érdekében a HÉSZ-ben és helyi értékvédelmi rendeletben bıvíteni kell a település területén, illetve az értékvédelmi területeken végzett, valamint a közterületrıl látható engedélyköteles építési munkák körét.

30 6.

7. 8. 9.

A védelem biztosítása érdekében meg kell határozni a tulajdonosi kötelezettségeket. A helyi értékvédelmi rendeletben foglaltak megvalósítása az építtetı számára többletköltséggel járhat. Amennyiben az önkormányzat a rendeletben foglaltak megvalósításához anyagilag hozzá szándékozik járulni, a település költségvetésébe erre a célra pénzeszközöket kell elkülöníteni, vagy értékvédelmi alapot kell létesíteni. A helyi értékvédelmi rendeletben foglaltak megvalósítása érdekében az önkormányzat által biztosított pénzeszközök igénylésének, odaítélésének és felhasználásának módjáról az önkormányzatnak külön rendeletben kell intézkednie. Az értékvédelmi vizsgálatot és a helyi értékvédelmi rendeletet lehetıleg öt éven belül el kell készíteni. A településesztétikai kérdésekben a településfejlesztési bizottságnak, a települési fıépítésznek és az önkormányzati tervtanács szükséges és lehetséges ellenırzı szerepkörét biztosítani kell. A régészeti értékek védelmérıl a HÉSZ-ben is gondoskodni kell.

TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Települési szegélyek rendezése A meglévı belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külsı határa, valamint a szomszédos mezı-, illetve erdıgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsısorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontja, hogy a telkek mögötti területsávban gyakori az illegális hulladék elhelyezés. Természeti értékek védelme A település területének alig 1%-a áll természeti védelem alatt, ennek nagyobb részét az helyi védettségő természeti területek teszik ki. Országos jelentıségő védett természeti területek Pilisen egy országos jelentıségő természetvédelmi terület található, mely a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében ex-lege védett területnek minısül. A törvény értelmében országos védettségőnek minısülı lápos területek a Gerje mentén találhatók. Helyi jelentıségő védett természeti területek A belterület keleti szélén, a 4-es út északi oldalán, a Gerje forrásvidékénél terül el, egy nagyobb kiterjedéső, tervezett helyi védettségő természetvédelmi terület. Több a településrıl szóló kiadványban és térképen, illetve önkormányzati anyagban már meglévı helyi védettségőként szerepel a terület. Felhívjuk a figyelmet, hogy, ha nem a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvényben elıírtaknak megfelelıen történt a védetté nyilvánítási folyamata, akkor nem tekinthetı helyi védettnek a terület. Ezért a jelen településrendezési tervben tervezett védettségő területként szerepel. Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei és országos ökológiai hálózat területei A Natura 2000 európai ökológiai hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élıhely-védelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentıs élıhely típusok, egy összefüggı ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. A Natura 2000 hálózatba a Gerje völgy tartozik. Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. tv. alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentıs területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az országos ökológiai hálózatnak a településre esı részterületei: - Gerje völgye (gyep, nádas és erdıterületek), - a belterülettıl ÉNy-ra fekvı gyepterületek.

31 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1.

2.

3.

A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélı hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemzı természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Meg kell határozni a településen található egyedi tájértékeket (a társadalom számára jelentıséggel bíró, a tájra jellemzı természeti értékeket, képzıdményeket és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemeket), és szükség szerint – képviselı testületen keresztül – kezdeményezni kell a DINP általi nyilvántartás pontosítását és a tájértékek helyi védelmét. A természeti értékek megóvása érdekében fel kell mérni és nyilvántartásba kell venni a település táji és természeti értékeit. Amennyiben ezek még nem állnak védelem alatt, és a megırzésük ezt indokolttá teszi, szükség szerint kezdeményezni kell a helyi védetté nyilvánítást. A helyi védetté nyilvánító jogszabályban meg kell határozni a védett természeti területre vonatkozó kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, valamint ha szükséges, a védıterületeket.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS A felszíni és a felszín alatti vizek védelme Pilis a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján történt szennyezıdés érzékenységi besorolás alapján a „B” kategóriába, vagyis az „érzékeny” területek közé tartozik. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100%-osnak tekinthetı, míg a rákötöttség jelenleg kb. 50-60%-os. Az önkormányzat szándékai szerint legalább a 90%-os rákötöttséget szeretnék elérni. A szennyvizet a települési szennyvíztisztító telepre szállítják, mely a Gerje mellett, a belterülettıl több mint 1 km-re található. A szennyvíztisztító telep védıtávolsága 100 m. A belterület DK-i szélén, a 4-es út északi oldalán ered a Gerje, mely Dél-Pest megye egyik meghatározó kisvízfolyása. A Gerje-patak a Tisza vízgyőjtıjéhez tartozik. A patak forrás részénél a belterületen egy kisebb mesterséges vízfelület található. A termıföld védelme A település mezıgazdasági területei három nagyobb kiterjedéső, egymástól viszonylag eltérı talajminıségő területre oszthatók. A település mezıgazdasági területein a helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minıségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A mezıgazdasági területeken talajvédı agrotechnikát kell alkalmazni, illetve arra fokozatosan át kell térni. A szántó területeken fokozott szerves trágya felhasználásra, illetve a talajadottságokat figyelembe vevı szántóföldi vetésszerkezet kialakítására kell törekedni. A földrészlet határoló mezsgyéken cserjesávok telepítése indokolt, mely egyrészt csökkenti az eróziót, deflációt, másrészt növeli az élıvilág fajgazdagságát, élıhelyet (fészkelı helyet) teremtve a biológiai növényvédelemben fontos szerepet játszó állatoknak. A szılı- és gyümölcsösökben a sorköz-füvesítéses technológia alkalmazása célszerő. A település területének mintegy 20%-a erdı, illetve rét-legelı terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és defláció ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. Az ökológiailag értékes területek (erdı, rét, legelı és nádas) a település területének mintegy ötödét teszik ki. Az erdık alig 1,5%-a természetszerő erdı. A település erdıi nem alkotnak összefüggı területeket, többnyire kisebb erdıfoltokban helyezkednek el. A potenciális erdıtársulások ebben a térségben, a pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek, a sziki tölgyesek, a tatárjuharos tölgyesek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt intenzív mőveléső mezıgazdasági, vagy erdıgazdasági területek találhatók.

32 Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladékok győjtése és elszállítása szervezett formában történik. A kommunális hulladékot Albertirsára szállítják. A kertgazdasági területek (Krekácsdőlıi „volt zártkertek”) déli szélén található a felhagyott települési szeméttelep. A terület rekultivációja szükséges. A levegı tisztaságának védelme A település területén található gazdasági objektumok számottevı légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A közlekedési eredető légszennyezésben a 4.sz. fıút forgalma által okozott terhelés a meghatározó. A 4. sz. fıút, mintegy 2 km-es szakaszon a belterületen halad keresztül. A fıút jelentıs gépjármőforgalma a szomszédos területeken számottevı légszennyezés és porterhelést okoz. A tervben szereplı közlekedés-hálózati fejlesztések, fıként a tervezett 4-es elkerülı út megvalósulása esetén, a levegıminıség állapotának javulása várható, elsısorban a 4-es út menti beépített területeken. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A településen a zajterhelés legjelentısebb forrása a közlekedés. A 4. sz fıút jelentıs, fıként átmenı forgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítéső területrészeken számottevı zajterhelést okoz. A beépítésre szánt területi fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékő forgalmi változások, melyek a meglévı közlekedési eredető zajterhelést jelentısen befolyásolnák. A közlekedési eredető légszennyezés terheléshez hasonlóan, a zajterhelés csökkenése várható a közlekedéshálózati fejlesztések, elsısorban a tervezett 4-es elkerülı út megvalósulása esetén. Zöldterületek fejlesztése A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás igényes eszköze. A meglévı zöldfelületek védelme mellett szükséges a belterület egészén (ahol ilyen nincs és a keresztszelvény lehetıvé teszi) egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelı színvonalú kialakítása és fenntartására. A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1.

2.

3.

Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a hatályos környezetvédelmi elıírásokat. A területhasználatot úgy kell megtervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, b) megelızze a környezetszennyezést, c) kizárja a környezetkárosítást, d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglévı ártalmakat és szennyezéseket. A település gazdasági létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendő jogszabályokban és tervekben elıírt környezetvédelemi jellegő adatszolgáltatási kötelezettségek betartását számon kell kérni (pl.: légszennyezı pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkezı veszélyes hulladékok, stb.). Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintı környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását.

A termıföld védelmével kapcsolatos feladatok 1. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezıgazdasági és erdıterületeken környezetkímélı (talajvédı) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegő zöldfelületi fedettségét és a lehetı legkedvezıbb talajnedvességi állapotot. A lejtıs és laza feltalajú mezıgazdasági területek mővelése során az eróziós és deflációs károk minimalizálását támogatni kell.

33 2. 3.

A földterületeket a termıföld minıségének, a termıképesség és az ökológiai potenciál megırzése érdekében a termıhelyi adottságiaknak megfelelıen kell használni és karbantartani. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett és rombolt területeket rekultiválni kell.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok 1.

2. 3. 4.

A településen keletkezı kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkezı hulladéklerakón történhet. A felhagyott és engedély nélküli hulladéklerakókat, szeméttelepeket meg kell szüntetni és rekultiválni kell. A települési (kommunális) hulladékot ellenırzött és elıírt módon a település egészén szervezett győjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladékártalmatlanítóra juttatni. A szelektív hulladékgyőjtés területi és szervezeti feltételeit ki kell alakítani, biztosítva a települési szintő szelektív hulladékgyőjtés és -hasznosítás minél szélesebb körő mőködtetését. Ellenırizni kell a termelési (ipari-, veszélyes-, stb.) hulladékok elkülönített és ártalommentes győjtésének és elszállításának megvalósulását. A település közigazgatási területén veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos.

A levegı tisztaságának védelmével kapcsolatos feladatok 1. 2.

A különbözı területekre vonatkozó levegıtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról, ellenırzésérıl folyamatosan gondoskodni kell. A diffúz porkeletkezést lehetıség szerint a minimumra kell szorítani a mezıgazdasági területek talajvédı mővelésével, az erdık és a települési zöldfelületek növelésével, a burkolt felületek tisztántartásával.

A zaj- és rezgésártalmak elleni védelemmel kapcsolatos feladatok 1. 2.

A különbözı területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról, ellenırzésérıl folyamatosan gondoskodni kell. A lakóterületeken, védett természeti területen, valamint az ezekre hatással lévı szomszédos területeken a meglévı, helyhez kötött zajforrások esetében (pl. technológia-váltással, kitelepítéssel) meg kell szüntetni a határérték feletti zajterhelést.

Az élıvilág védelmével kapcsolatos feladatok 1. 2. 3.

Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében azok mővelési ágának megtartását, valamint az élıvilág és élıhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásokat biztosítani kell. Törekedni kell – mővelési ág és mód változtatás során - a magasabb ökológiai értékő területek kialakulására. A mezıgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl gondoskodni kell a köz- és dőlıutak, birtokhatárok mentén a védıfásítás megvalósításáról. Külterületen új fásítás létesítésekor elsısorban ıshonos, termıhelyi és táji adottságoknak megfelelı növényzet használható.

Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy egyetértenek-e az elıterjesztett Helyi Építési Szabályzattal

A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:

34 PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ TESTÜLETÉNEK 23/2005. (IX.29.) SZ. RENDELETE PILIS VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (HÉSZ) Pilis Város Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV tv. 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében megalkotja Pilis Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és jóváhagyja a város közigazgatási területére szóló Szabályozási tervlapokat.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Pilis Város teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) A szabályzat az alábbiakban felsorolt SZ-1 és Ö-1 jelő övezeti tervlapokkal együtt alkalmazandó: a) SZT-1: Belterületi szabályozási tervlap (M=1:4 000), b) Ö-1: Külterületi övezeti tervlap (M=1:10 000), (3) A HÉSZ függelékei: a) F-1: A legfontosabb magyarországi ıshonos fa és cserjefajok jegyzéke b) F-2: A nyilvántartott régészeti lelıhelyek (4) A HÉSZ az Övezeti tervlappal és a Szabályozási tervvel együtt érvényes. Belterületbe vonás 2.§ A Képviselı testület (1) A meglévı és tervezett belterületi határvonalat a szabályozási terv és az övezet terv szerint állapítja meg. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével az érintett külterületi ingatlanok az igénybevétel igényének felmerülésekor, a Képviselı testület egyedi határozata alapján vonhatók belterületbe. (3) A belterületbe vonásra kijelölt ingatlanok esetében a belterületbe vonás az építési engedély kiadásának feltétele. Területfelhasználás 3.§ (1) A területfelhasználás kötelezı elemei: a) A szabályozási terven: A meglévı és tervezett belterület határa; Tervezett szabályozási vonal; Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; Mőemlék jele és a mőemléki környezet határa Helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt terület határa; Védıterületek, védıtávolságok, védısávok; Nyilvántartott régészeti lelıhely; b) Az Övezeti terven: A meglévı és tervezett belterület határa; Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; Védıterületek, védıtávolságok, védısávok; Természetvédelmi terület határa - országos jelentıségő védett természeti terület; Helyi jelentıségő védett természeti terület határa; Natura 2000 európai ökológiai hálózat területének határa; Országos Ökológiai hálózat területének határa; Rekultiválandó terület.

35 II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI 4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK elıírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. Elvi építési engedélyezés 5.§ (1) A mőemlékek mőemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi területen lévı telkek esetében az építési engedélyezési eljárást megelızıen a településképi követelmények és a mőszaki kialakíthatóság elızetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni. Az engedélyköteles építmények körének bıvítése 6.§ (1) A 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§ (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat az engedélyköteles építmények körét az alábbiak szerint bıvíti: a) Az épületek közterületek felıl látható homlokzatainak nem szerkezeti jellegő megváltoztatása (színezés, festett vagy plasztikus díszítés, tetıfedés anyaga, homlokzati nyílászárók cseréje, illetve átalakítása): a Kossuth Lajos utca, az Ország út, valamint a Rákóczi Ferenc utca és Kávai út mentén fekvı településközpont vegyes övezetek, a mőemlékek mőemléki környezetének, valamint a helyi védelem alatt álló településrészek területén. b) birtokközpont létesítése esetén; c) 0,5 m2-nél nagyobb hirdetı berendezés létesítése; d) Lakókocsi, konténer illetve sátor elhelyezése a 8.§ (12) bekezdésében megfogalmazott elıírások figyelembe vételével; e) Utcabútorok elhelyezése; f) A közterületeken történı bármely egyéb építési tevékenység, kereskedelmi-vendéglátó egységek használatának közterületet igénylı kiterjesztése, bıvítése. (2) A --he-- jellel lehatárolt területen belül a helyi értékvédelmi vizsgálat és a helyi értékvédelmi rendelet elkészültéig az építési engedélyezési eljárás során építési engedély kérelmek elbírálásakor a HÉSZ 25.§ (5) bekezdéseiben foglaltakat, valamint a települési fıépítész véleményét is figyelembe kell venni.

III. FEJEZET AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Telekalakítás 7.§ (1) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Ha a telekalakítás a hatályos településrendezési tervek változtatását igényli, akkor a terv módosítását a vonatkozó jogszabályok elıírásai szerint kell elvégezni. (3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintı építés vagy használati mód változás esetén az építési engedély a tervezett szabályozási vonal figyelembe vételével adható ki.

36 Általános építési elıírások 8.§ (1) Építés elıtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetıségét, ha: a) vízfelületek vagy mély fekvéső, vizenyıs területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínősíthetı talajmechanikai probléma megjelenése; c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést. (2) Az épületek melletti, 1,0 métert meghaladó feltöltés engedélyköteles tevékenység, a feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsővel) legfeljebb 1,5 m lehet. (3) Az elıkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felıli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezıen az építési vonalra kell kerüljön, kivéve a zártsorú beépítési módú övezeteknél, ahol az utca felıli homlokzat teljes mértékben az építési vonalra kell kerüljön. (4) A település lakó- és különleges övezeteiben a) asztalos mőhely, b) gépkocsi lakatos mőhely, c) gépkocsi szerelı mőhely, d) festı, fényezı mőhely, e) szerkezeti lakatos mőhely, f) állattartó építmény, g) mezıgazdasági funkciójú építmény, valamint h) kımegmunkáló mőhely önmagában nem építhetı, csak fıfunkcióját tekintve lakófunkciójú épülethez kapcsolódóan. (5) Bitumenes lemez és hullámpala tetıhéjazatként nem alkalmazható. (6) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44.§-ának megfelelıen és kizárólag a kialakult települési sajátosságoknak megfelelıen, de legfeljebb 2,0 m magas és legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkezı, vagy lábazat nélküli, áttört kerítés létesítésére szabad. Elıregyártott beton vagy mőkı kerítésmezık még áttört kialakítással sem engedélyezhetık. (7) A település csatornázatlan területein a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig, átmeneti jelleggel, közmőpótlóként engedélyezhetı a szakhatóságok által is engedélyezett, korszerő és szakszerő, ellenırzötten kivitelezett és üzemeltetett, vízzáró kivitelő közmőpótló berendezés is, de a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. E kötelezettségnek legkésıbb egy éven belül eleget kell tenni. Közcsatorna-hálózattal ellátott területen közmőpótló létesítése és használata nem engedélyezhetı. (8) A beépítésre nem szánt területeken a közmőellátás tekintetében az OTÉK-ban rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély. (9) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység képes betartani az adott övezetre, építési övezetre a jelen rendeletben elıírt környezetvédelmi határértékeket. (10) Lakóövezet valamint településközpont vegyes övezet területén belül lakófunkció illetve kereskedelmi tevékenység céljára sem lakókocsi, sem konténer, sem sátor nem helyezhetı el. Lakóövezeten belül lakókocsi csak tárolás céljára helyezhetı el, az építési helyen belül, a fı funkciójú épülettıl legfeljebb 2 méter távolságra. Telken belül lakókonténer csak engedéllyel és csak ideiglenes jelleggel helyezhetı el. (11) A település közigazgatási területén állattartás célját szolgáló építmény engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó mindenkori érvényes helyi önkormányzati rendelet elıírásait is be kell tartani. (12) A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is meg lehessen közelíteni. (13) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok csak építési engedéllyel és csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetık el, ahol azt a HÉSZ lehetıvé teszi. Ezen túl az alábbiakban felsorolt építményeken, területeken hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni: a) mőemléki épületen és a hozzá tartozó telekterületen, b) mőemléki környezet területén, c) helyi értékvédelmi területen, d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen, e) a mindenkori lakóterület határától 200 méteren belül, f) helyi természeti érték, helyi tájérték környezetében, g) védett természeti területen és h) „ex lege” (a természetvédelemi törvény értelmében) védett területen.

37 (14) Az egyes építési övezetekre, övezetekre elıírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehetı számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Nem termett talajon (tetıkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetıszerkezeten a talajfedés vastagsága - 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a; - 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a; - 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe. b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe. (15) Az egyes telken belül kötelezıen létesítendı védızöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védızöld sávok telepítésénél több szintő növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemzı ıshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendı védızöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhetı el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. (16) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésıbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az elıírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (17) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévı fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását – a környezeti hatások figyelembe vételével – kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (18) Beépítésre nem szánt területen – kivéve a közlekedési és közmőövezetek területét, valamint az erdıterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elı – az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemzı ıshonos fa- és cserjefajok használhatók. (19) Erdı- vagy mezıgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi mővelési ág fenntartását. (20) A település területén új bányatelek nem fektethetı és új bánya nem nyitható. Újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a HÉSZ-nek megfelelıen történhet.

B E ÉP Í T ÉS R E

S ZÁ N T

T ER Ü L E T EK

LAKÓTERÜLETEK A FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETEINEK (Lf) ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 9.§ (1) Az övezet területén az egy tömegben elhelyezett, legfeljebb kétlakásos lakóépületen túl mezı- és erdıgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézmőipari építmény és helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület helyezhetı el. Az övezet területén mezıgazdasági jellegő építmény csak abban az esetben helyezhetı el, ha az a helyi állattartási rendeletnek megfelelı és a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meg nem haladó hatású tevékenység folytatása céljára szolgál. (2) Az építési övezetben a melléképítmények közül közmő becsatlakozási mőtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, valamint szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. (3) Az építési övezet területén nem lakófunkciójú épületrész csak a lakóépülettel egyszerre vagy azzal egybe építve építhetı. (4) A település területén az elıkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felıli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezıen az építési vonalra kell kerüljön. (5) Az elıkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi elıírásokat kell figyelembe venni: a) Meglévı, kialakult beépítés esetén a kötelezı elıkertek mélységét úgy kell meghatározni, hogy az elıkert nagysága az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedı két-két telek kialakult elıkertje által meghatározott sávban legyen. b) Újonnan lakóövezetté váló területek esetén a kötelezı elıkert nagysága 5 méter. c) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK-ban meghatározottak szerint számítandó.

38 d) (6)

(7)

(8)

(9)

(10)

Az elıkert, oldalkert és hátsókert kiszámítása révén kialakult építési hely mélysége legfeljebb 40 méter lehet. A beépítési mód oldalhatáron álló illetve szabadon álló. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendı új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 méterre, és legfeljebb 1,2 m távolságra kell elhelyezni. A telek beépítését meghatározó oldalhatár felé esı épülethomlokzato(ko)n tervezett nyílászárók kialakítására vonatkozóan az OTÉK vonatkozó elıírásait kell alkalmazni. Oldalhatáron álló beépítés esetén, ha a tárgyi építési telek 20 méter vagy annál szélesebb és a szomszédos telken kialakult beépítés lehetıvé teszi, szabadon álló módon is elhelyezhetı épület. Szabadon álló épület elhelyezés esetén az épületet a kialakult oldalhatár felé esı telekhatártól min. 3,0 méterre kell elhelyezni. Az új építési telkeket az alábbi elıírások szerint kell kialakítani: a) A település már beépült részein a kialakítandó új építési telkek minimális szélessége 14 m, minimális mélysége 35 m lehet. b) Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítandó új építési telkek minimális mélysége 40 m, minimális szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 16 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 20 méter. Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közti legkisebb oldalkert méretet legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni. Ezt az engedményt csak akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tőzvédelmi szakhatóság az építés engedélyezése elıtt külön nyilatkozatában elızetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, valamint ha valamennyi érintett építési telek tekintetében igazolt, hogy az OTÉK 35.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve teljesülnek az OTÉK 36.§ (1) és (3) bekezdéseiben megfogalmazott feltételek. Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) hatású tevékenységet szolgáló épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhetı. A FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETEINEK (Lf) RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 10.§

(1) Az Lf-1 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Oldalhatáron álló 500 30 4,5 3,0 40

(2) Az Lf-2 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)


39 VEGYES TERÜLETEK A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 11.§ (1) A településközpont vegyes építési övezetek intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak. A közintézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthetı. (2) Az övezet építési telkein a) parkolóház, üzemanyagtöltı b) asztalos mőhely, c) gépkocsi lakatos mőhely, d) gépkocsi szerelı mőhely, e) festı, fényezı mőhely, f) szerkezeti lakatos mőhely, g) állattartó építmény, h) mezıgazdasági funkciójú építmény, valamint i) kımegmunkáló mőhely nem helyezhetı el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül csak közmő becsatlakozási mőtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény, kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb20m2 vízszintes vetülettel, valamint kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı helyezhetı el. (4) Az újonnan településközpont vegyes építési övezetté váló területeken az elıkert mélysége min. 5 m. (5) Az építési övezetben elhelyezésre kerülı épületeken csak magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 30º-50º között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. (6) Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meghaladó hatású (nagy szállításigényő, zajos, bőzös, vagy porszennyezıdést okozó) tevékenységet szolgáló építmény elhelyezése nem engedélyezhetı. (7) A településközpont vegyes építési övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 12.§ (1) A Vt-1 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Zártsorú Oldalhatáron álló 500 40 6,5 3,0 20

(2) A Vt-2 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)


40 (3) A Vt-3 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)





Szabadon álló 2000 40 6,5 3,0 20




Szabadon álló 1500 40 6,0 3,0 30


Szabadon álló 800 40 12,0 3,0 20

41 (9) A Vt-9 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 5000 30 12,0 3,0 20

(10) A Vt-k jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b) c)

d) e) f)

Kialakult Kialakult Kialakult Kialakult Kialakult

Az építési övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a késıbbiekben nem oszthatók meg. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb beépítési mértékre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti beépítési mértéket jelöl. A kialakult beépítési mérték az övezet területén nem növelhetı. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti építménymagasságot jelöl. A kialakult építménymagasságot növelı építési tevékenység az övezet területén nem végezhetı. Az építési övezet területén a meglévı épületeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák, valamint bıvítést nem igénylı korszerősítés, rendeltetésmódosítás végezhetık. A meglévı épületek helyére csak a környezethez illeszkedı építménymagasságú és tömegő épület építhetı. A meglévı épületeken kívül az e) pontban foglalt eset kivételével új épület nem építhetı.

GAZDASÁGI ÖVEZETEK A GAZDASÁGI TERÜLETEK (GKSZ, GIP) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 13.§ (1) Az építési övezeten belül az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó elıírásaiban meghatározott funkciójú épületek, építmények helyezhetık el. (2) Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhetı: háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. (3) A kialakításra kerülı telkek legkisebb szélessége 35 m lehet. (4) Az építési övezet területén az elıkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 6 méter nagyságú. (5) A gazdasági övezetek területén, az övezettel szomszédos lakó- vagy intézményi területek illetve a szomszédos külterületi területek felé esı telekhatárok mentén összefüggı, többszintes védızöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 10 m. (6) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerőnek minısülı építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.

42 GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 14.§ (1) A Gksz-k jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b) c)

d) e) f)


Az építési övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a késıbbiekben nem oszthatók meg. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb beépítési mértékre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti beépítési mértéket jelöl. A kialakult beépítési mérték az övezet területén nem növelhetı. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti építménymagasságot jelöl. A kialakult építménymagasságot növelı építési tevékenység az övezet területén nem végezhetı. Az építési övezet területén a meglévı épületeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetık. A meglévı épületek helyére csak az eredetivel azonos építménymagasságú és tömegő épület építhetı az illeszkedés elve szerint. A meglévı épületeken kívül új épület nem építhetı.

(2) A Gksz-1 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 3000 40 6,5 4,5 30

(3) A Gksz-2 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 10 000 40 7,5 4,5 30

(4) A Gip-1 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 8000 40 8,0 4,5 20

43

(5) A Gip-2 jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló 30 000 20 8,0 4,5 20

(6) A Gip-k jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b) c)

d) e) f)


Az építési övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a késıbbiekben nem oszthatók meg. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb beépítési mértékre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti beépítési mértéket jelöl. A kialakult beépítési mérték az övezet területén nem növelhetı. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti építménymagasságot jelöl. A kialakult építménymagasságot növelı építési tevékenység az övezet területén nem végezhetı. Az építési övezet területén a meglévı épületeken csak az állagmegóvást szolgáló építési munkák végezhetık. A meglévı épületek helyére csak az eredetivel azonos építménymagasságú és tömegő épület építhetı az illeszkedés elve szerint. A meglévı épületeken kívül új épület nem építhetı.

KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 15.§ (1) A különleges területek építési övezeteibe a temetı (Kt), a sportpálya (Ksp), a hulladéklerakó-telep (Kh), a Belezney kastély (Kk), a Dolina pincesor (Kp), a homokbánya (Kb) valamint a sport-rekreációs (Ksr) terület tartozik. (2) Az építési övezetbe tartozó telkeken elhelyezésre kerülı közhasználatú épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen. (3) A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) Az építési övezet területén az elıkert nagysága minimum 5 méter. Az oldalkert és hátsókert nagyságát az OTÉK elıírásai alapján kell meghatározni. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 16.§ (1) A Kt jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Az építési telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)

Szabadon álló Kialakult Kialakult Kialakult 10 5,0 40

44 a) b) c) d)

e) f) g) h) i)

Az övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg. A legnagyobb építménymagasság értéke kripta esetén 3m. Az építési övezetben temetı és az azt kiegészítı funkciójú épület, építmény helyezhetı el. Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhetı: kerti épített tőzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. A temetı védıövezetének a temetı telkébe esı részén hagyományos temetés nem folytatható. Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni. Meglévı temetı védıtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévı temetı védıtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. Tervezett, újonnan létesítendı temetı, vagy temetı bıvítési terület védıtávolsága 30 m, melyet telken belül, védızöld sávként kell kialakítani. A temetı telekhatárától mért 50 méteres távolságon belül tervezett építési tevékenységek esetén az építési engedély elbírálásakor az illetékes ÁNTSZ véleményét is figyelembe kell venni.

(2) A Ksp jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Az építési telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b) c) d)

Szabadon álló Kialakult (K) Kialakult (K) Kialakult (K) 10 5,0 40

Az övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg. Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthetı Az építési övezetben sportolási célú építmények helyezhetık el. Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhetı: háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(3) A Kk jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b) c)

d)


Az építési övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek a késıbbiekben nem oszthatók meg. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb beépítési mértékre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti beépítési mértéket jelöl. A kialakult beépítési mérték az övezet területén nem növelhetı. Az övezeti elıírásokban a legnagyobb építménymagasságra vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti építménymagasságot jelöl. A kialakult építménymagasságot növelı építési tevékenység az övezet területén nem végezhetı. Az építési övezet területén a meglévı épületeken csak a mőemléki helyreállítást és korszerősítést szolgáló építési munkák végezhetık.

45 e) f)

A meglévı épületek helyére csak az eredetivel azonos alaprajzú, építménymagasságú és tömegő épület építhetı az illeszkedés elve szerint. A meglévı épületeken kívül új épület nem építhetı.

(4) A Ksr jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Az építési telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b)

c)

Szabadon álló 5000 50 80 15 5,0 50

Az építési övezetben a rekreációs funkción kívül nagy kiterjedéső sportolási célú területek, valamint az azokat kiegészítı funkciójú épület, építmény helyezhetı el. Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhetı: háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. Belterületen, az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

(5) A Kp jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Az építési telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a)

b) c) d) e)

Oldalhatáron álló 720 Kialakult Kialakult 10 10 5,0 40

Az övezet területén a meglévı épületek felújíthatók, átalakíthatók, illetve az övezeti elıírásban foglaltak szerint és az alábbi elıírások figyelembe vételével bıvíthetık: – Utcai elıkert 5 m, illetve a kialakult állapothoz igazodó, – A teleknagyság a kialakult nagyságnál kisebb nem lehet, a telkek nem oszthatók és nem egyesíthetık – A legkisebb kialakítandó zöldfelület 40%, – Az épületek utcai homlokzatának szélessége nem haladhatja meg a 6 m-t, – 4,5x6 méter alaprajzi méretet meghaladó pince csak utcára merıleges tetıgerinccel építhetı, – A tetıfedés anyaga égetett agyagcserép, a homlokzatképzés vakolt, színe fehér, terméskı a lábazatoknál használható, a nyílászárók fa anyagúak lehetnek, színük zöld vagy barna lehet. Az övezetben csak magastetıs kialakítású építmény engedélyezhetı. A tetı tetıhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg. Az övezet területén lévı pincéken csak állagmegóvás, illetve a tömeget és a homlokzati megjelenést nem megváltoztató felújítás végezhetı. A pincék fölé új épületszintet építeni tilos. A pincék újjáépítése, felújítása során az alábbi elıírásokat kell betartani: kialakult beépítés mód, a szomszédos pincéhez igazodó magasság. Az ereszmagasság nem haladhatja meg a szomszédos két-két épület ereszmagasságának átlagát. tengelyesen szimmetrikus oromfalas, vagy kontyolt tetıidommal, az oromfalban terasz vagy erkély nem alakítható ki, tetıfelépítmény, tetıablak és tetısík-ablak nem létesíthetı, hagyományos anyaghasználat,

46 -

f)

g)

h) i)

a nyílászárók fa anyagúak lehetnek, a homlokzatképzés anyagaként terméskı vagy vakolat használható, a szomszédos pincék között vízelvezetı árkot kell kialakítani, melyek biztosítják az utcára merıleges pincetetık összefutó vizének kivezetését. A hagyományos, földdel takart pince visszaépítésétıl eltérı építési szándék esetén megengedhetı a magastetı alkalmazása utcára merıleges tetıgerinccel, oromzatos vagy kontyolt nyeregtetıvel, piros színő agyagcseréppel fedve. Az építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetık el: közmő becsatlakozási mőtárgy, közmőpótló mőtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kerti épített tőzrakóhely, valamint kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı. Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el, Az övezetben kerítés nem létesíthetı.

(6) A Kb jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Az építési telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b) c) d)

e)

Szabadon álló Kialakult (K) Kialakult (K) Kialakult (K) 10 5,0 30

Az övezeti elıírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betőjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg. A bánya területére - a természeti értékek figyelembe vételével - rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelıen kell rekultiválni. Az építési övezetben nyersanyaglelıhelyek (bányák) telkei, építményei és az azt kiegészítı funkciójú épület, építmény helyezhetı el. Az építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetık el: közmő becsatlakozási mőtárgy, közmőpótló mőtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el.

(7) A Kszt jelő építési övezet Beépítési mód Az építési telek legkisebb területe (m2) Az építési telek legkisebb szélessége (m) Az építési telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) a) b)

Szabadon álló Kialakult Kialakult Kialakult 50 50 8,0 25

Az építési övezetben kizárólag településgazdálkodási funkciójú épület, építmény helyezhetı el. Az építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetık el: közmő becsatlakozási mőtárgy, közmőpótló mőtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

47

c) d) e)

kerti víz- és fürdımedence, napkollektor, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb20m2 vízszintes vetülettel, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A szennyvíztisztító telep védıtávolsága 100 m. A szennyvíztisztító védıtávolsága a telekhatártól számítandó. Az alkalmazott tisztítási technológiától függıen a védıtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. A védıtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhetı el.

B E ÉP Í T ÉS R E

N EM

S ZÁ N T

T E RÜ L E T EK

A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEKRE ÉS A KÖZMŐVEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK A közlekedési övezetekre (KÖu, KÖk) vonatkozó elıírások 17.§ (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévı és tervezett közutak és a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közmővek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, (a közúti övezetekben utcabútorok) helyezhetık el, illetve növényzet telepíthetı. (3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M4 autópálya K.I. b) 4. sz. fıút külterületen K.III., belterületen az M4 megépülése elıtt B.III.a., az M4 belépése után B.IV.b. c) 405. sz. fıút K.III. d) 4606 j. ök. út: külterületen K.V., a belterületen az M4 megépülése elıtt B.IV.b., az M4 belépése után B.V.c. e) Győjtı utak B.V.c. f) Települési kiszolgáló utak (lakóutcák): B.VI.d. (4) Az állami úthálózat részét képezı utaknál a közlekedési területek védıterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelıjének hozzájárulásával használható fel. A védıterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytıl mérve gyorsforgalmi és fıutak esetében 100-100 m, az országos mellékúthálózatba tartozó utak esetében 50-50 m. (5) A külterületi önkormányzati utak (mezı- és erdıgazdasági üzemi utak, dőlıutak) esetén az út tengelyétıl mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhetı el. (6) A város beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet. A tervezett közutak kiépítéséhez legalább az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülı, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított kötelezı eltérés kiszolgáló utaknál: gazdasági övezet esetén a minimális szabályozási szélesség 16,0 méter. (7) A külterületi önkormányzati utak szabályozási szélessége min. 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétıl szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az elıbbi szélesség kialakítását nem igényli. (8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) Lakó- és gazdasági övezetben ettıl eltérni nem lehet. b) A már mőködı közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.

48 c)

A lakóterületen mőködı vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körően ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsısorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráesı költségét megfizetnie. (9) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (10) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthetı épület, építmény. (11) Az országos közforgalmú vasúti pálya mentén 50 méteren belüli építési igény esetén a vasúti szakhatóságot az építésengedélyezési eljárásba be kell vonni. Közmővekre és a KM jelő övezetre vonatkozó elıírások 18.§ (1) A meglévı és a tervezett közcélú, városi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági övezeteik számára közmőterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettıl eltérı esetben - ha azt egyéb ágazati elıírás nem tiltja - a közmővek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közmővek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. (2) Közterületen új közmővezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségő, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlı vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, mőtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevı közmővezetékek nyomvonalával, vagy közmőlétesítmény telepítési helyével ütközı építéseknél a meglevı közmővezetékek, vagy közmőlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati elıírások szerint kell kivitelezni. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közmőhálózatokat és közmőlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. (4) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmő ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerő közös kivitelezés érdekében. (5) A közmővezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmő számára is a legkedvezıbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. (6) Közmővezetékek, járulékos közmőlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (7) Mindennemő építési tevékenységnél a meglevı és megmaradó közmővezetékek vagy közmőlétesítmények védelmérıl gondoskodni kell. (8) A tervezési területen beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK 8.§-ban rögzített közmővesítettség mértéke szerint, ha: a) a lakóterület építési övezetei esetén a teljes közmőellátás rendelkezésre áll, b) a vegyes terület építési övezeteiben az intézményi területeken a teljes közmőellátás rendelkezésre áll. Vízellátás (9) A vízvezetékek védıtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített elıírás szerint biztosítandó. Csatornázás (10) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid idıre - sem engedélyezhetı. b) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb idıszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

49 c)

(11)

(12)

(13)

(14) (15)

(16) (17)

(18)

A település csatornázásra kerülı utcáiban, a csatorna kiépítését követıen az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való egy éven belüli rákötésre kötelezni kell. d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetıség rendelkezésre állása esetén szabad. Vállalkozási, gazdasági, ipari területrıl a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési elıírásoknak meg kell felelni, az ettıl eltérı szennyezettségő vizet telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elı kell tisztítani. Karbantartás, illetve árvízi védekezés számára a) a Gerje-patak partéleitıl 6-6 m, b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévı árkok partéleitıl 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, c) az önkormányzati és egyéb kezelésben levı tavak partélétıl 5 m szélességő sáv szabadon hagyandó. Közmővet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közmővet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése engedélyezhetı, amelynek folyamatos közmőellátását biztosítani nem kell. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezıbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezetı rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhetı. b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelı közlekedési utak mentén. A csapadékvíz élıvízbe történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenırizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterülető) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal továbbvezethetı a befogadóig. 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyőjthetı legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekrıl a nagyobb parkoló felületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belsı útjairól összegyőlı csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a csatorna-hálózatba.

Villamosenergia-ellátás (19) A meglévı középfeszültségő 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló elıírásban a vonatkozó szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. (20) A településen új (közép-, kisfeszültségő, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévı hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad. (21) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történı elhelyezésére. (22) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı.

Földgázellátás (23) A települést érintı nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati elıírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhetı. (24) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetıek el. A berendezés a telkek elıkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetıek.

50 Távközlés (25) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévı hálózat rekonstrukcióját engedélyezni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségő és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történı elhelyezéssel szabad. (26) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, elıirt magassági korlátozás betartandó. (27) 6,0 méternél magasabb közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetık el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az építési engedélyezésre benyújtott tervdokumentációban igazolásra kerüljön, hogy az elhelyezni kívánt hírközlési antenna megjelenése a fı rálátási irányokban nem károsítja sem a településképet, sem a tájképet. ZÖLDTERÜLETEK 19.§ (1) A Zkp jelő övezet Beépítési mód A telek legkisebb területe (m2) A telek legkisebb szélessége (m) A telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) a) b)

c) d) e) f)

Szabadon álló Kialakult Kialakult Kialakult 2 5,0

Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetı el. Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetık el: közmő becsatlakozási mőtárgy, közmőpótló tárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb20m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, valamint szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. Az övezetben létesíthetı épületeken kizárólag magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztetı létesítmények helyezhetık el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(2) A Zke jelő övezet Beépítési mód A telek legkisebb területe (m2) A telek legkisebb szélessége (m) A telek legkisebb mélysége (m) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) a) b)

Szabadon álló Kialakult Kialakult Kialakult 2 5,0

Az övezetben sétaút, pihenıhely és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetık el. Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetık el: közmő becsatlakozási mőtárgy, közmőpótló tárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

51 -

c) d) e) f)

kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökıkút, pihenés és játék céljára szolgáló mőtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedı lefedés nélküli terasz), kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tetı legfeljebb20m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcsı (tereplépcsı) és lejtı, valamint szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. Az övezetben létesíthetı épületeken kizárólag magastetı alkalmazása lehetséges. A tetı hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. Az övezet telkeit legalább 60%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. Kegyeleti parkot kertészeti kiviteli terv alapján kell kialakítani. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

ERDİTERÜLETEK AZ ERDİÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 20.§ (1) Az erdıövezetek telkei elsısorban a rendeltetésüknek megfelelı erdıgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdıövezetekbe sorolt, de kivett mővelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelő közlekedési övezetekre vonatkozó (17. §) elıírásai vonatkoznak. AZ ERDİÖVEZETEK RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 21.§ (1) Az Ev jelő védelmi erdıövezet a)

Az övezet telkei nem építhetık be.

(2) Az Eg jelő gazdasági erdıövezet Beépítési mód A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) a)

b)

c) d) e)

f)

Szabadon álló 100.000 0,5 0,5 7,5

Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdı- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. Az övezetben elsısorban az erdıgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetık el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthetı. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhetı. Az övezetben más jellegő, nem erdıgazdasági célú épület nem helyezhetı el. Az övezetben építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdı mővelési ágban van. Ha a beépítésre alkalmas mérető telken a meglévı és tervezett létesítmények összes alapterülete az 2 500 m -t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhetı. Az övezet kialakításának elsıdleges célja az erdıgazdálkodás lehetıségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetı el lakóépület, ha: az erdıgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, az erdıgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejőleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. A lakóépület csak magastetıs kialakítású lehet. A tetı tetıhajlásszöge 25-45O között választható meg.

52 g) h)

Az övezeten belül a telkeken valamennyi melléképítmény elhelyezhetı. A 10.000 m2-nél kisebb területő meglévı telkeken a már meglévı beépítés fenntartható, újjáépíthetı, de további növelése (alapterület bıvítés, emeletráépítés, tetıtér beépítés) nem engedélyezhetı. MEZİGAZDASÁGI ÖVEZETEK A MEZİGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 22.§

(1) A mezıgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezıgazdasági övezetekben elsısorban e mezıgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetık el, azonban egyes esetekben az övezeti elıírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhetı. (2) Ha egy beépíthetı mérető telek rendelkezik erdı, gyep (rét, legelı) vagy nádas mővelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetık be, ha a telek más kivett, vagy mővelésbıl kivehetı résszel nem rendelkezik. (3) A mezıgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett mővelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelő közlekedési övezetek (17. §) elıírásai vonatkoznak. (4) Az övezetben a teleknek csak a kivett mővelési ágú része keríthetı le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthetı le. (5) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhetı el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységő elıkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységő hátsókertet kell biztosítani. (6) Az építményeken kívülrıl látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki. (7) A mezıgazdasági övezetek bármelyikébe esı, mezıgazdasági mővelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehetı birtoktest összterületébe történı beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem. A MEZİGAZDASÁGI ÖVEZETEK RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 23.§ (1) Az Má-á jelő általános mezıgazdasági övezet (üzemi mérető mezıgazdálkodási területek) a)

Az övezet telkei nem építhetık be.

(2) Az Má-f jelő általános mezıgazdasági övezet (agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedı, farmgazdasági területek) Beépítési mód A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetıség (%) A legkisebb kialakítható és beépíthetı birtokközpont területe (m2) A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) A legkisebb beépíthetı (birtoktest részét nem képezı) önálló telek területe (m2) Birtoktest részét nem képezı, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Birtoktest részét nem képezı, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) a) b)

Szabadon álló 100.000 1,0 10.000 15,0 15,0 30.000 3,0 3,0 7,5

A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehetı igénybe. Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

53 c) d) e)

f) g) h) i)

j) k)

l) m) n)

o)

A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a mindenkori belterület határtól. A birtokközpont kialakításához elızetesen elvi építési engedélyt kell kérni. A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül esı telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont illetve a birtoktest területén történı építési tevékenység engedélyezési eljárása során vizsgálni kell, hogy az OTÉK elıírásai szerint a birtokközponthoz tartozó birtoktestek azonos családi vállalkozás tulajdonában állnak-e. A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot. 2 Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képezı telken, ha területe legalább 30.000 m , az engedélyezhetı beépítés 3%. Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezıgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. Az övezetben elsısorban a mezıgazdasági termelés építményei helyezhetık el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetık. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesítése engedélyezhetı. 2 Ha a meglévı és tervezett létesítmények összes alapterülete az 1000 m -t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhetı. Az övezet kialakításának elsıdleges célja a mezıgazdálkodás lehetıségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhetı el lakóépület, ha: − a mezıgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, − a mezıgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejőleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. A lakóépület csak magastetıs kialakítású lehet. A tetı tetıhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. Az övezeten belül a telkeken valamennyi melléképítmény elhelyezhetı. A 100.000 m2-nél kisebb területő birtoktest meglévı telkein, vagy a 30.000 m2-nél kisebb területő önálló telken, a már meglévı beépítés fenntartható, újjáépíthetı, de további növelése (alapterület bıvítés, emeletráépítés, tetıtérbeépítés) nem engedélyezhetı. Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia mőködtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

(3) Az Mk jelő kertes mezıgazdasági övezet (kisparcellás mezıgazdasági területek, mezıgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedı korábbi „zártkerti” területek) Beépítési mód A legkisebb beépíthetı telek területe (m2) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség(%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) a) b)

c) d) e)

Szabadon álló 3000 1,5 3,0

Az övezetben csak a mezıgazdasági termelés építményei helyezhetık el. A 3.000 m2-nél kisebb területő telkeken a már meglévı beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthetı, de további növelése (alapterület-bıvítés, emeletráépítés, tetıtérbeépítés) nem engedélyezhetı. Az övezetben csak magastetıs kialakítású építmény engedélyezhetı. A tetı hajlásszöge 30-45 fok között választható meg. Ha a beépítésre alkalmas mérető telken a meglévı és tervezett létesítmények összes alapterülete a 600 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhetı. Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességő része nem építhetı be. Amennyiben a közlekedési elıírások ennél nagyobb távolság betartását írják elı, úgy a nagyobb érték betartása a kötelezı. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védıfasort kell telepíteni.

54 f) g)

Az övezeten belül a telkeken valamennyi melléképítmény elhelyezhetı. Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez az állattartási rendeletben meghatározott mérték felett, az alkalmazott állattartási technológia mőködtetéséhez a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET A V jelő övezet 24.§ (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelı létesítmények helyezhetık el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett mővelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelő közlekedési övezetek (17. §) elıírásai vonatkoznak. (4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintı beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetık. (5) Vízfolyások, csatornák, vízelvezetı árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelı, üzemeltetı köteles gondoskodni. (6) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élıhelyek védelme érdekében - meg kell ırizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélı megoldásokat kell alkalmazni. (7) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élıhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élıhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, tavak esetében a parttól számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos. (8) A vízfolyások, vizes élıhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élı szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédı szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

III. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM Mővi értékek védelme 25.§ (1) A település területén az alábbi építmények állnak országos mőemléki védelem alatt: Mtsz.: 7185 Evangélikus templom Kossuth u. 26. Hrsz.: 1/1 Védés: 22509/1958 Mtsz.: 7186 Városháza Kossuth u. 47. Hrsz.: 2159 Védés: 21509/1958 Mtsz.: 7187 volt Beleznay-Nyári kastély Nevelıotthon Kossuth u. 31. Hrsz.: 1753 Védés: 1600-17/1951 Mtsz.: 7188 volt Beleznay kastély megmaradt szárnyai Luther tér Hrsz.: 6/1 Védés: 22509/1958 (2) Az országos mőemléki védelem alatt álló építmények mőemléki környezetét az SZT-1 jelő szabályozási tervlap jelöli.

55 (3) Az országos mőemléki védelem alatt álló építmények mőemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. (4) A mővi értékek helyi védelmét a helyi értékvédelmi területen valamint a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken végzett építési munkák önkormányzat által történı engedélyezése során kétlépcsıs engedélyezési eljárással (HÉSZ 5. §) valamint a helyi értékvédelemrıl szóló külön rendelet elıírásainak együttes betartásával kell biztosítani. A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (5) A Szabályozási tervlapon --he-- jellel lehatárolt területen belül a helyi értékvédelmi vizsgálat és a helyi értékvédelmi rendelet elkészültéig az alábbi elıírásokat kell figyelembe venni. a) Az építési engedélyezési eljárás során a HÉSZ 5.§-ban és 6.§ (1) a) pontjában foglaltakat kell betartani. b) Megırzendı az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere. c) A kialakult telekszerkezet megırzendı, ezért ennek érdekében a meglévı telkek tovább nem oszthatók. Telekösszevonással a jellemzıtıl eltérı arányú/formájú/alakú telek, tömbtelek nem alakítható ki. Telekösszevonás a 9.§ (6) bekezdésében megfogalmazott minimális telekszélesség figyelembe vételével, a telekszélesség növelése érdekében történhet, a jelenlegi telekhatárok megtartásával, illetve egy-egy telekhatár megszüntetésével, a telekhatárok eltolása, tologatása nélkül. d) A telkeken épület csak a meglévı beépítéshez igazodóan helyezhetı el. e) Az épületek bıvítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetıvé teszi, az épületek bıvítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, az utca homlokzattól legalább 5m-rel hátrahúzva, de csak abban az esetben, ha a szomszédos telekhatár felé a szükséges tőztávolság biztosítható. A keresztszárny szélessége a fıépület (meglévı épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögő, szimmetrikus nyeregtetıvel fedhetı. f) Abban az esetben, ha a beépítés tekintetében/szempontjából mértékadó oldalhatárral szemközti telekhatáron is áll épület, akkor azon az épületen csak annak bıvítését nem eredményezı, állagmegóvást szolgáló építési tevékenység végezhetı. g) A patak menti területeken a meglévı értékes fás növényzet védelme biztosítandó. Régészeti lelıhelyek védelme 26.§ (1) A település közigazgatási területén lévı, az F-2 számú függelékben felsorolt régészeti lelıhelyek lehatárolását a szabályozási és az övezeti tervlap tartalmazza. (2) A régészeti lelıhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közmővesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény vonatkozó elıírása alapján. (3) Régészeti lelıhelyek területén való építkezések esetében a földmunkák megkezdésérıl, a munkálatok megkezdése elıtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (4) A település területén elıkerülı régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal kell egyeztetni. Ha a régészeti lelıhelyen kívül esı területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elı, az örökségvédelmi törvény vonatkozó elıírása szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. Természeti értékek védelme 27.§ (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) Az országos jelentıségő védett természeti területek közé az országos jelentıségő védett természeti területnek minısülı lápos területek és nedves rétek tartoznak (3) Országos jelentıségő védett természeti területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség engedélyével végezhetı. A területen bármely tevékenység csak az országos védettségő területre vonatkozó elıírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhetı. (4) A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezetei a következık: - Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei,

56 - Országos ökológiai hálózat területei. (5) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezeteibe esı területeken mővelési ág megváltoztatásához a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség véleményének figyelembevételével engedélyezhetı. (6) A helyi jelentıségő természetvédelmi területek területén bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség véleményének figyelembevételével végezhetı. (7) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító határozatával összhangban, a helyi védettségő terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhetı.

IV. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK A környezet védelmének általános elıírásai 28.§ (1) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésıbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. Föld-védelem 29.§ (1) A termıföld minıségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédı gazdálkodást kell folytatni. (2) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, elıkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által elıírt helyen és módon kell kezelni. Vízkészletek minıségvédelme 30.§ (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhetı. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethetı. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezetı hálózat kiépítését követı legkésıbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezetı hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethetı, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthetı. (2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelı elıtisztítás és a minıség ellenırzése után engedhetık a befogadóba. Levegıtisztaság-védelem 31.§ (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött mőködı, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezıanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegıtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

57 Zaj és rezgés elleni védelem 32.§ (1) Zajt, illetve rezgést elıidézı meglévı, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsı zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkezı zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás, települési környezetvédelem 33.§ (1) Azokon a területeken, amelyek a szervezett győjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást. (2) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (3) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem helyezhetı el. (4) A veszélyes hulladék győjtésérıl, üzemi győjtıben történı biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetıleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelınek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. (5) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkezı vállalkozás végezheti.

V. FEJEZET ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Záró rendelkezések 34.§ (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2005. év. október hó 15. napján lép hatályba. (2)

Ezzel egyidejőleg hatályukat vesztik az Általános Rendezési Terv szabályozási elıírásairól szóló 8/94(XII.05) sz., a 16/97/(IX.10.) sz. rendeletekkel módosított 13/92/XII.29./ sz. önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik.

58

F-1. számú függelék

A legfontosabb magyarországi ıshonos fa és cserjefajok jegyzéke

A következı felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi ıshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemzı társulásoknak, valamint a termıhelyi adottságoknak megfelelıen kell alkalmazni.

tudományos (latin) elnevezés Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Acer tataricum Alnus glutinosa Alnus incana Betula pendula Betula pubescens Carpinus betulus Carpinus orientalis Castanea sativa Cerasus avium (Prunus avium) Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) Fagus sylvatica Fraxinus angustifolia ssp. pannonica Fraxinus excelsior Fraxinus ornus Juglans regia Malus sylvestris Padus avium Populus alba Populus canescens Populus nigra Populus tremula Pyrus pyraster Quercus cerris Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) Quercus petraea (Q. sessiliflora) Quercus pubescens Quercus robur (Q. pedunculata) Salix alba Sorbus aria Sorbus aucuparia Sorbus dégenii Sorbus domestica Sorbus pseudolatifolia Sorbus rédliana Sorbus semiincisa Sorbus torminalis Tilia cordata (T. parviflora) Tilia platyphyllos (T. grandifolia) Tilia tomentosa (T. argentea) Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)

magyar elnevezés lombos fák mezei juhar korai juhar hegyi juhar tatár juhar, feketegyőrő juhar enyves éger, mézgás éger hamvas éger közönséges nyír, bibircses nyír szırös nyír, pelyhes nyír közönséges gyertyán keleti gyertyán szelídgesztenye vadcseresznye, madárcseresznye sajmeggy közönséges bükk magyar kıris magas kıris virágos kıris, mannakıris közönséges dió vadalma zelnicemeggy, májusfa fehér nyár szürke nyár fekete nyár rezgı nyár vadkörte, vackor csertölgy, cserfa magyar tölgy kocsánytalan tölgy molyhos tölgy kocsányos tölgy fehér főz lisztes berkenye madárberkenye házi berkenye budai berkenye barkóca berkenye kislevelő hárs nagylevelő hárs ezüst hárs hegyi szil

59 Ulmus laevis Ulmus minor (Ulmus campestris)

vénic szil mezei szil tőlevelő fajok (fenyık) Abies alba jegenyefenyı Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyı Larix decidua vörösfenyı Picea abies (Picea excelsa) lucfenyı Pinus sylvestris erdei fenyı Taxus baccata közönséges tiszafa lombos cserjék Alnus viridis havasi éger, zöld éger Amelanchier ovalis közönséges fanyarka Amygdalus nana (Prunus tenella) törpe mandula Artemisia alba sziklai üröm Berberis vulgaris közönséges borbolya, sóskafa Calluna vulgaris (Erica vulgaris) csarab Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) csepleszmeggy Clematis vitalba erdei iszalag Colutea arborescens pukkanó dudafürt Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgyőrő som Coronilla emerus Corylus avellana közönséges mogyoró Cotinus coggygria cserszömörce Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris) szirti madárbirs Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) fekete madárbirs Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) nagylevelő madárbirs, gyapjas madárbirs Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Crataegus nigra fekete galagonya Crataegus pentagyna ötbibés galagonya Cytisus ausrtiacus buglyos zanót Cytisus hirsutus borzas zanót Cytisus nigricans fürtös zanót Cytisus decumbens (C. procumbens) Cytisus supinus (C. capitalus) gombos zanót Daphne cneorum henyeboroszlán Daphne laureola babérboroszlán Daphne mezereum farkasboroszlán Erica carnea alpesi erika Euonymus europaeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge Genista tinctoria festı rekettye Hedera helix közönséges borostyán Helianthemum numullarium napvirág Hippophae rhamnoides homoktövis Laburnum anagyroides közönséges sárgaakác, aranyesı Ligustrum vulgare közönséges fagyal Lonicera caprifolium jerikói lonc Lonicera xylosteum ükörke lonc, ükörke Prunus spinosa kökény Rhamnus catharticus varjútövis (benge) Ribes alpinum havasi ribiszke Ribes uva-crispa Rosa canina gyepőrózsa Salix caprea kecskefőz Salix cinerea rekettyefőz, hamvas főz Salix eleagnos ciglefőz, parti főz

60 Salix fragilis Salix pentandra Salix purpurea Salix rosmarinifolia Salix triandra Salix viminalis Sambucus nigra Sambucus racemosa Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) Spiraea media Spiraea salicifolia Staphylea pinnata Viburnum lantana Viburnum opulus Vitis sylvestris

törékeny főz csırege főz babérfőz csigolyafőz serevényfőz mandulalevelő főz kosárkötı főz fekete bodza fürtös bodza seprızanót szirti gyöngyvesszı főzlevelő gyöngyvesszı mogyorós hólyagfa ostorménfa kányabangita ligeti szılı

F-2. számú függelék

A nyilvántartott régészeti lelıhelyek

MEGNEVEZÉSE

Bicskei köz: Árpád-kori telepnyom Millenniumi park: középkori templomdomb, Árpád-kori templom és temetı

A NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELİHELY NYILVÁNTARTÁSI BEAZONOSÍTÁSA AZONOSÍTÓ SZÁMA 32 532 32 534

228/1 hrsz. Térképészeti adatok: Országos Sztereografikus Rendszer 507-113. sz. térképlap Koordináták: X–477 250, Y–538 400

61

3./

Duna-Tisza közi Nagytérségi Regionális hulladék gazdálkodási társulásból három község kilépési szándékának megtárgyalása Elıadó: Pap Tibor építéshatósági irodavezetı Szóbeli elıterjesztés Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: A Településfejlesztési Bizottság ezt a napirendi pontot a 2005. szeptember 22-i ülésén megtárgyalta. Pilis 48 településsel közösen a Ceglédi Regionális Hulladéklerakónak a tagja. Három település úgy döntött, hogy ebbıl a társulásból ki kíván lépni. A 49 település közösen pályázott, közösen kapta meg a EU-s pályázati pénzt is. A Képviselı testületnek állást kell foglalnia abban, hogy Felsılajos, Mende és Tápiószılıs Önkormányzatok kilépését támogatja-e, vagy sem. A gesztor képviselıje részletesen kifejtette ennek a lényegét. Az is elképzelhetı, hogy a Konzorciális szerzıdés 49 településre vonatkozóan kilépés esetén akár az egész pályázat meghiúsulhat. Imecs László képviselı: A Településfejlesztési Bizottság nem támogatja a három település kilépését, mivel ezzel veszélyeztetné az EU-s támogatást, valamint nagyobb anyagi teher hárulna a beruházás során a rendszerben maradó településekre. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Megkérdezi, hogy a három település miért akar kilépni a társulásból, valamint azt, hogy errıl a többi 48 település Képviselı-testülete is tárgyal-e? Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Ahhoz, hogy bármelyik község kilépjen a hulladékgazdálkodási rendszerbıl a többi 48 település egyértelmő állásfoglalása is szükséges. A testületi döntéseket meg kell küldeni a gesztor részére, aki a döntést a Konzorciumi ülésen fogja kihirdetni. Kilépés okai között szerepel, hogy volt olyan település, aki már a szerzıdéskötéskor bizonytalan volt. Nem tudta megfelelıen megítélni, hogy a belépése települése számára kedvezı lesz-e. A három település közül van olyan, aki még egyetlen forintot sem fizetett a közös költségekbe. Csikós János polgármester: Mivel a kilépésnek jelentıs anyagi vonzata van, ezért nem támogatja, a három település kilépését a társulásból Domonyi Károly képviselı: Nem ismeri a három községnek a problémáit amiért azok ki akarnak lépni a társulásból, ezért ebben nem tud dönteni. Csikós János polgármester: Jogilag a Képviselı-testületnek döntenie kell arról, hogy támogatja-e a három önkormányzat kilépését, vagy nem. Tanyi József okleveles könyvvizsgáló: Véleménye szerint a településnek nem kellett volna úgy döntenie, hogy belép a társulásba.

három

Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet azzal, hogy a három önkormányzat kilépését a testület ne támogassa?

62

A Képviselı-testület 12 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással a következı határozatot hozza. 116 /2005.(IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete nem támogatja Felsılajos, Mende, Tápiószılıs Önkormányzatok kilépését a Duna-Tisza közi Nagytérség Regionális Hulladék Társulás Gazdálkodási rendszerébıl Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

4./

Elıterjesztés közbeszerzési szabályzat módosítása Elıadó: Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke Írásbeli elıterjesztés Csikós János polgármester: A közbeszerzési szabályzatot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság is megtárgyalta. Felkéri a bizottságok vezetıit, hogy ismertessék a határozati javaslataikat. Greksza János képviselı: Szabó Márton közbeszerzési tanácsnok helyett ismerteti a Gazdasági Bizottság határozati javaslatát. Nagyközség szó „ kerüljön javításra Városra. Az 1/a elsı sorában az „eljárás” szó eljárásainak” -ra változzon A 4. oldalon a Képviselıt-testület mindenhol nagybetővel szerepeljen. Az 5. oldalon a d) pontjában a kivitelezés után kerüljön vesszı beszúrásra. Ezen az oldalon az f.) pont második sorában javasolja különös szót kivenni. A 8. oldal m) pontba kerüljön beírásra az 1.) pont utolsó három sora. Véleménye szerint jó, hogy szakmai bizottságok is részt vesznek majd a munkákba. A lényeges dolgok a 13 oldalon a 7. pontnál kezdıdnek, ahol az Kbt. szerinti értékhatárok változnak. Építési beruházás estén nettó 35 millió Ft-tól nettó 70 millió Ft-ig, Szolgáltatás megrendelése esetén nettó 10 millió Ft-tól 20 millió Ft-ig. A b/ bekezdésben az értékhatárok a KBT szerint az építési beruházás esetén nettó 10 millió Ft-tól nettó 35 millió Ft-ig. A b) pont végére kerüljön, hogy az ajánlattételi felhívás kiküldése elıtt tájékoztatni kell az illetékes szakmai bizottságot, arról, hogy milyen ajánlattevıket kívánnak elérni. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta az elıterjesztést. Javasolja, hogy a Gazdasági Bizottság határozati javaslatának ismertesével párhuzamosan a Pénzügyi Bizottság is ismertesse a határozati javaslatát. A bizottság javasolja 7. oldal 3. pontjához, ahol a „Gazdasági Bizottság, mint közbeszerzési eljárások elıkészítésével, lefolytatásával és döntés-elıkészítı szakvélemény elkészítésével megbízott szakmai szervezet” szövegrész található, erre az oldalra kéri a bizottság külön bekezdésként feltüntetni, hogy a gazdasági bizottság tudomására jutást

63 követıen haladéktalanul megkezdi a közbeszerzési eljárás elıkészítését a Közbeszerzési Tanácsnok bevonásával. Ennek azért van értelme, mert a Gazdasági Bizottság a közbeszerzési terv ismeretében tudja, hogy melyek azok a bizottságok akiket, fel kell kérnie arra, hogy készüljenek a közbeszerzésre. A Kbt szerinti értékhatárok elfogadását javasolja. Greksza János képviselı: Értékhatárok változása a határozati javaslatból egyértelmően kitőnik. A 17 oldalon a 10 pontba /a/ bekezdés elé új a) bekezdésként javasolja a közbeszerzési eljárások elıkészítésében az adott Szakmai Bizottságok készítik el a szakmai ,mőszaki dokumentációt, és határozzák meg az alkalmassági és bírálati szempontokat, amelyeket átadnak a Gazdasági Bizottság elnökének. Ezt követıen a régi /a/ bekezdés /b/ bekezdésre, valamint a többi bekezdés is értelemszerően változzon. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: Javasolja, hogy a 17. oldalon a 10 pont /a/ bekezdése elé kerüljön: a közbeszerzési eljárások elıkészítésében az adott ágazati bizottságai véleményezik a szakmai/mőszaki dokumentációt, és határozzák meg az alkalmassági és bírálati szempontokat. A Pénzügyi Bizottság a bírálati szempontokat után bezárná a gondolatot, mivel egyértelmő, hogy a Gazdasági Bizottság elnöke koordinálja az egészet. Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: Egyetért a pénzügyi bizottság erre vonatkozó javaslatával. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Az értékhatároknál minden esetben az összegek elé kerüljön feltüntetésre a nettó szó Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: 10/c pontként, újként /d/ eleje, A Gazdasági Bizottság a Szakmai Bizottságok delegált tagjának bevonásával, illetve így folyatatónak a szabályzatban lévı szöveg. Ennyi a változás. A 18 oldalon 11. pont /c/ bekezdés végére: A helyszíni bejárásra az adott Szakmai Bizottság képviselıjét is meg kell hívni. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Javasolja, hogy „adott” szó helyett „érintett” kifejezés legyen. Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: Véleménye szerint is helyesebb az érintett kifejezés. A 19. oldalon a 12. pont a) bekezdése elé javasolja új bekezdésként a Bíráló Bizottság tagjai: Közbeszerzési Tanácsnok, a Gazdasági Bizottság egy tagja, az érintett Szakmai Bizottság egy tagja, a Hivatal képviselıje Indokolt esetben külsı szakértı véleményezési joggal. Ezt követıen a régi a) bekezdés b)-re, valamint a többi bekezdés is értelemszerően változzon.

Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság véleménye szerint páros számú bizottsággal nehéz dolgozni. Javasolják, hogy

64 a gazdasági bizottságból 2 fı vegyen részt a munkában. A bíráló bizottság létszámát a Pénzügyi Bizottság javasolja a Gazdasági Bizottság elnökével 5 fıre megemelni. Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottságnak erre vonatkozó javaslatával egyetért.

Molnárné Bártfai Andrea pénzügyi bizottság elnöke: A 19. oldalon a 12. pont g) bekezdésnek ötödik sorát javasolja kiegészíteni. Ezt a szövegrészt fel kívánja olvasni A tárgyaláson minden esetben jelen kell lenni a bíráló bizottság lehetıség szerint valamennyi tagjának és a szakmai szervezet eljárásban közremőködı munkatársának és az eljárásban mőködı Szakmai Bizottság tagjának.

Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: Egyetért a Pénzügyi Bizottságnak ezzel a javaslatával. A Gazdasági Bizottság javaslata, hogy a 20 oldalon a 12. pont g) bekezdés ötödik sorában „és a szakmai szervezet eljárásban közremőködı munkatársa” szöveg helyére az eljárásban közremőködı Szakmai Bizottságok megfogalmazás kerüljön. Ugyanezen az oldalon h) bekezdésében a Képviselı-testület nagy bető legyen. A 25 oldalon a 16. pont a) bekezdésében kerüljön beszúrásra, hogy a szerzıdések nyilvántartása, valamint a teljesítésrıl szóló tájékoztatás a Közbeszerzési Tanácsnok felé a jegyzı feladata legyen. Molnárné Bártfai Andrea pénzügyi bizottság elnöke: Javasolja, hogy ne csak a Közbeszerzési Tanácsnok felé, hanem a Képviselı-testület felé is történjen tájékoztatás. .Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: Egyetért a Pénzügyi Bizottságnak ezzel javaslatával. A 25. oldalon 16. pont b) bekezdésének elsı sorában „ A Gazdasági Bizottság köteles” szöveg, ,”a Közbeszerzési Tanácsnok köteles” szövegre változzon. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság egyetért ezzel a javaslattal. .Greksza János Gazdasági Bizottság elnöke: A bizottság javasolja, hogy a 25 oldal 16. pontja egészüljön ki új c) pontként azzal, hogy a beszerzés szerzıdésszerő teljesítésérıl a hivatal tájékoztatja a Szakmai Bizottságot. Ez által az eredi c) pont d) pontra változzon, melynek a megfogalmazása a következı legyen. Olyan értékkövetési nyilvántartási rendszert kell vezetni, amely biztosítja a Kbt.-ben elıírt részekre bontási tilalom betartását. A beszerzések szabályos lefolytatásához ki kell választani a megfelelı és jogszerő eljárási fajtát. Ezt követıen a többi bekezdés is értelemszerően változzon. A Nagyközség szó Városra történı javítása minden esetben történjen meg.

65

Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: Felhívja a figyelmet, hogy itt bekezdésen belül két mondat felcserélésérıl van szó, nem új bekezdés kerül megfogalmazásra. Szabó Márton közbeszerzési tanácsnok elıterjesztésében javasolja az SZMSZ módosításának megszavazását. A Pénzügyi Bizottság nem tartja szükségesnek az SZMSZ módosítás megszavazni.

Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet az elhangzottak szerint a közbeszerzési szabályzat módosításával? A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag a következı határozatot hozza 117/2005.(IX.28) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete a jegyzıkönyv mellékletéhez csatolt KÖZBESZÉRZÉSI SZABÁLYZATÁT az elhangozott módosításokkal együtt elfogadja. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

5./

Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola belsı ellenırzésre tett intézkedési terv végrehajtása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Írásbeli elıterjesztés Csikós János polgármester: Felkéri Kriskó Jánosné jegyzıt, hogy az intézkedési terv végrehajtásáról tájékoztassa a Képviselı-testületet. Kriskó Jánosné jegyzı: Tisztelt Képviselı-testület. Ebben az évben a szerzıdéssel megbízott belsı ellenır elvégezte költségvetési szerveknél belsı ellenırzést. Az ellenırzés megállapításait tartalmazó belsı ellenırzésrıl szóló beszámolót a Képviselı-testület már megtárgyalta. Tájékoztatja a képviselıket, hogy az ellenırzésben megállapított hiányosságokra minden intézménytıl idıben megkapta az intézkedési tervet. A Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában az intézkedési terv végrehajtására, mivel a személyi feltételek nem voltak adottak hosszabb idı került meghatározásra. Mikor a személyi feltétel biztosítva lettek, akkor írásban kérte ıket, a feltárt hiányosságok minél hamarabbi felszámolására. Így született meg a második intézkedési terv. Az intézmény a második intézkedési tervben meghatározott feladatok elvégzését augusztus 30-i határidıvel vállalta és teljesítette is. A

66 képviselık számára az említett anyag ismert. Ezt követıen az intézmény a Képviselı-testület részére írt beadványában nem csak az intézkedési tervben felmerülı költségeit, hanem az egyéb felmerülı költségeit is megfogalmazta. A Képviselı-testület kérte, hogy a hivatal ezt vizsgálja meg, egyeztessen az intézményvezetıkkel. A hivatal elvégezte a pontosítást. A tárgyalások, egyeztetések után az iskola az elıterjesztésében már pontosan leírja a pénzügyi igényeit. Ebbıl az elıterjesztésbıl látható, hogy a belsı ellenırzésnek a személyi bért tartalmazó része az elızı anyagban 290.452.Ft-ról 472.101.-Ft-ra változott. Ez az összeg már a béren kívül a járulékokat is tartalmazza. Az intézmény reális igénye ebben az esetben 472.101.-Ft. A belsı ellenırzés során feltárt hibák a pontatlan munkaszerzıdések megfogalmazásból erednek. Kötelezettség mulasztás mindenképpen az iskola igazgatóját terheli. A kialakult helyzetet mindenki ismeri. A Képviselı-testület ebben a pillanatban nem tudja az igazgatót felelısségre vonni, mivel betegállományban van. Az intézmény igényeit a Pénzügyi Bizottság, és a Kulturális bizottság is megtárgyalta, kéri, hogy a bizottságok elnökei mondják el ezzel kapcsolatos javaslatukat. Pintér Erzsébet Kulturális Bizottság elnöke: A Kulturális Bizottság megtárgyalta az anyagot. Javasolja a Képviselı-testületnek, hogy a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola részére a törvénybıl eredıen biztosítson 472.000.-Ft-ot, a 4 dolgozó részére az illetményfokozat–váltás miatti bértöbblet kifizetéséhez. A 483.000.-Ft-ot a Gyed-rıl visszatérı pedagógusok szabadságának kifizetésére. A pénztáros alkalmazására két lehetıség volt, az egyik 4 órában pénztárosi, 4 órában pedig adminisztratív feladatokat látna el. A második alternatívát javasolja a bizottság elfogadni, ami kötelezı. November 1-tıl egy fı részmunkaidıs pénztáros alkalmazását, melynek bérköltsége 96.000.-Ft. A bizottság javasolja, hogy a Képviselı-testület a 46.000.-Ft-ot a 18 éven felüli tanmőhelyi tanulók kötelezı felelısségbiztosításához szükséges különbözetet biztosítsa. Javasolja a bizottság, hogy a 2 %-os normatív jutalomkeret biztosítására vonatkozó kérelmet a többi intézmény kérelmével együtt tárgyalja a Képviselı-testület. A Kulturális Bizottság 4 tétel megadását javasolta. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügy Bizottságnak szinte teljesen ez javaslata, kivéve a 2%-os jutalomkeret indoklását. A Pénzügyi Bizottság nem javasolja a Széchenyi Általános Iskola és Szakiskola a 2 %-os jutalomkeret tervezését, mivel az önkormányzat többi intézményének a költségvetése sem tartalmaz erre a célra forrást. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet az elhangzott javaslattal: A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag a következı határozatot hozza:

67 118/2005.(IX.28) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Város Önkormányzat Képviselıtestülete a 2005 évi költségvetésébıl 483.000.Ft-ot biztosít a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola GYED-rıl visszatérı pedagógusok szabadságának kifizetésre. 2./ A Képviselı-testület a -belsıellenırzés során feltárt illetményfokozat változás miatt 472.000.Ft bértöbblet kifizetését 2005. évi költségvetésébıl biztosítsa a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 4 dolgozója részére. 3./ A Képviselı-testület a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolának 2005. november 1-tıl egy fı létszámot biztosít részmunkaidıs pénztárosi teendık ellátására, 2005. évi költségvetésébıl biztosítsa hozzá a 96.000.-Ft bérköltséget is. 4./ A Képviselı-testület a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 18 éven felüli tanmőhelyi tanulók kötelezı 2005. évi felelısségbiztosításához költségvetésébıl biztosítsa a 46.000.-Ft különbözetet. 5./ A Képviselı-testület utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Pénzügyi rendelet módosítását készítse el és terjessze a Képviselı-testület elé. Határidı: azonnal Felelıs: Kriskó Jánosné jegyzı

6./

Többcélú Kistérségi Társulás 2005. évi belsıellenırzéssel kapcsolatos feladatai Elıadó: Csikós János polgármester Írásbeli elıterjesztés

Kriskó Jánosné jegyzı: Tájékoztatja a Képviselı-testületet, hogy részt vett a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi társulás azon ülésén, ahol a belsı ellenırzéssel kapcsolatos feladatokat beszélték meg. Minden képviselı megkapta a monori kistérségi társulás jegyzıje által készített a határozati javaslatot. Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi társulás 2005. évre vonatkozóan 6.750.000.-Ft nyert. Ebbıl az összegbıl el tudja végezni a Kistérségi Társulás belsı ellenırzési feladatait, mindazoknál

68 az önkormányzatoknál, akik ezt igénylik. Vannak olyan önkormányzatok, akik a belsı ellenırzésre élı szerzıdéssel rendelkeznek, és azt nem tudják felbontani. Ebbıl a pénzbıl a pilisi önkormányzatra esı rész 842.400.-Ft. Ebben a határozatban azt kell felvállalni az önkormányzatnak, hogy amennyiben az általa elkészített belsı ellenırzésre megfogalmazott feladatoknak az elvégzése többe kerül az említett összegnél, akkor a különbözetet az önkormányzat megfizeti. A határozati javaslat kettes részénél, ahol a 36/2005.(III.1.)korm. 3. §. (2) bekezdésének b. pontjára hivatkozik, itt javasolja, a Képviselı-testületnek, hogy az erre vonatkozó a feladatellátás 3 évre szóljon, melybe a pályázat éve is számítson bele. A határozati javaslat második pontja azt tartalmazza, hogy az önkormányzatnak a következı évi költségvetésében kell biztosítania a november 15-ig megállapított belsı ellenırzési feladatok lefolytatásához szükséges forrást . Imecs László képviselı: A Jegyzıasszony a pénzügyi bizottsági ülésen elmondta, a belsı ellenırzésre vonatkozó konkrét szempontjait, céljait. Kéri, hogy ezt Képviselı- testülettel ismertesse. Kriskó Jánosné jegyzı: A belsı ellenırzési terv elfogadása a Képviselıtestület hatáskörébe tartozik. Fontosnak tartja a korábbi belsı ellenırzések utóellenırzését. Az önkormányzat pénzellátása a Gerje-Forrás KHT irányában szabályszerően történik-e. Az önkormányzat vagyonával a Gerje-Forrás KHT milyen módon gazdálkodik. Ezeket a feladatokat határozta meg belsı ellenır számára. Bízik abban, hogy a megadott összegen belül fog szerepelni az önkormányzat és ezen felül nem lesznek további igények a feladatellátásra. A pénzügyi bizottságnak esetlegesen felmerülı különbözet megfizetésére javaslata van. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: Véleménye szerint itt két határozati javaslatról van szó. Az egyik az idei évre vonatkozik, a másik pedig az elkövetkezıkre. A Jegyzıasszony a Pénzügyi Bizottsági ülésen elmondta azt is, hogy még tájékoztató árakat sem tudtak mondani egy belsı ellenıri munkanap várható - pályázaton nyertes résztvevı általi - áráról. A Jegyzıasszonynak úgy kellett feladatokat leadnia, hogy nem volt tisztában azzal, hogy azok mennyibe fognak kerülni. Erre való tekintettel a Pénzügyi Bizottság az elsı határozati javasat 3. pontját javasolja módosítani azzal a szöveggel, hogy az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben a feladat ellátásra beérkezı árajánlatok figyelembevételével a munkaszervezet lejelentett vizsgálati igénye a rendelkezésre álló lakosságarányos összeget meghaladja, úgy a munkaszervezet a plusz összeg erejéig elvégzendı feladatról lemond. Tekintettel arra, hogy a társulás a jegyzıknek támpontot sem adott, ezért véleménye szerint ezt megtehetik. Kriskó Jánosné jegyzı: Véleménye szerint ezt nem teheti meg a Képviselıtestület, mert a jegyzık által elkészített belsı ellenırzési tervet szeptember 20-ig kellett leadni, és erre írták ki a közbeszerzési eljárást. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: Megkérdezi, hogy kiírásra került-e már a pályázat. Ennek azért van jelentısége, mert ha napra

69 kérik be az árajánlatot, akkor teljesen mindegy, hogy hány feladatot akar az önkormányzat rájuk róni. Véleménye szerint ennek utána kellene járni. A második határozatnál a Jegyzıasszony javaslata a -három éves idıtartalom kerüljön kiegészítésre azzal, hogy az önkormányzat 2007. december 31-ig látja el a társulás keretein belül a belsı ellenırzési feladatokat. A határozati javaslat 2. pontja azt mondja ki, hogy a tárgyévet megelızı év novemberig kell elfogadni az ellenırzési feladatok lefolytatásához szükséges forrást. A tárgyévet megelızı év számára azt jelzi, hogy a tárgyév költségvetésében kell szerepeltetni, de amennyiben a testület úgy látja helyesnek, akkor, kerüljön megszövegezésre, hogy a következı évben. Tanyi József könyvvizsgáló: Megkérdezi, hogy az önkormányzatra jutó összeg csökkentve van-e a vissza nem térítendı támogatással. Mert tudomása szerint az állam ezt évi 100 ezer forinttal támogatja. Kriskó Jánosné jegyzı: Arra vonatkozólag, hogy a társulás a pályázaton nyert összegen felül még milyen támogatásban részesül arról tájékoztatást nem kaptak. Csikós János polgármester: A Pénzügyi Bizottságnak javaslata szerint amennyiben plusz költség keletkezik a biztosított kereten felül, arról a munkákról lemond a hivatal. Kriskó Jánosné jegyzı: Minden jegyzıtıl megkérték a belsı ellenırzési tervet és arra kiírták a közbeszerzési eljárást. Amennyiben minden önkormányzat így dönt akkor a kistérség mit csináljon a beérkezett programokkal. Molnárné Bártfai Andrea Pénzügyi Bizottság elnöke: Abban az esetben amennyiben a testületi döntések nem voltak a társulás birtokában és még is megindította a közbeszerzési eljárást, ezzel azt valószínősítette, hogy a források nem állnak rendelkezésre, tehát Kbt. sértett. Kriskó Jánosné jegyzı: Javaslatát azzal támasztja alá, hogy a kistérség megindította közbeszerzési eljárást. Amennyiben az önkormányzat önállóan végezné el a belsı ellenırzési feladatokat, akkor az jóval többe kerülne ennél az összegnél. Tanyi József könyvvizsgáló: Törvény írja elı, hogy mit kell elvégezni belsı ellenırzés keretében. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Megkérdezi, hogy a három hónapos ellenırzésen felül szükséges lesz–e még belsı ellenırt alkalmazni, vagy ezzel megoldódik a kötelezı belsı ellenırzés is. Kriskó Jánosné jegyzı: Ezzel megoldódik a kötelezıen elvégzendı belsı ellenırzés, csak mindig attól függ, hogy az önkormányzatnak mennyi fedezetet kell biztosítani e feladat ellátására, és hogy az adott évben a kistérség nyer-e pályázatot erre a célra.

70 Pintér Erzsébet képviselı: Megkérdezi, hogy ebben önkormányzat mennyi összeget költött belsı ellenırzésre?

az

évben

az

Kriskó Jánosné jegyzı: Ebben az évben az önkormányzat 600 ezer forintot költött belsı ellenırzésre, mely 40 ezer Ft/nap jelentett. A kistérségnél is ilyen összegre lehet számítani. A belsı ellenırzésrıl szóló beszámolót a Képviselıtestület megtárgyalta. Csikós János polgármester: Javasolja, hogy a Pénzügyi Bizottság, és a Jegyzı asszony erre a pontra vonatkozó javaslatára, külön-külön szavazzon a Képviselı-testület. Megkérdezi, hogy ki kért egyet a Pénzügyi Bizottság javaslatával, miszerint az önkormányzat ne vállalja fel a kereten felüli összeget, hanem mondjon arról a feladatról le, melyet a kereten felül kell elvégeztetni. A Képviselı-testület 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem szavazta meg a Pénzügyi Bizottság javaslatát. Megkérdezi, hogy ki ért egyet a Jegyzıasszony javaslatával, hogy az önkormányzat biztosítsa szükség esetén a kereten felüli összeget is? A Képviselı-testület 7 igen szavazattal, 5 ellenszavazat, 2 tartózkodással nem szavazta meg a jegyzıasszony javaslatát. Megállapítja, hogy az egyik javaslat sem kapta meg a döntéshez szükséges szavazatot, így a határozati javaslat 3. pontjára vonatkozóan nem született döntés. Megkérdezi, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot az elhangzott módosításokkal együtt elfogadja-e a Képviselı-testület? A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a következı határozatot hozza:

119/2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Város Önkormányzata támogatja, hogy a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésérıl és modellkisérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III.01) Korm rendelet alapján a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (Társulás) által elnyert támogatásból a belsı ellenırzési feladatok közös ellátására kapott összegeknek a „megbízási díjak” megnevezéső, 6.750.000 forintos tétele és az„ ellenırzési módszertan kidolgozása” megnevezéső 550.000 forintos tétele erejéig – a társult önkormányzatok belsı ellenırzési vizsgálati igényeinek felmérése után ezen vizsgálatok elvégzésére és közös belsı ellenırzési módszerek kidolgozására - a Társulás a 2005. december 31-ig terjedı idıtartamra nézve szerzıdéseket kössön.

71 2./ Felkéri a Képviselıtestület a jegyzıt, hogy – a rendelkezésre álló támogatási összegnek a lakosságarányos része erejéig - jelentse le a Társulás munkaszervezete számára a 2005. december 31-ig terjedı idıben megvalósítható önkormányzati belsı ellenırzési vizsgálati igényeket.

3./ Pilis Város Önkormányzata vállalja, hogy a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás társulási megállapodása szerint a belsı ellenıri feladatok ellátásában részt vesz és e feladatait a 36/2005.(III.01.) Korm. rendelet 3. §. /2/ bekezdésének b.) pontja szerint 3 éves idıtartamig a Társulás keretein belül látja el 2007. december 31-ig.

4./ Pilis Város Önkormányzata vállalja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 92. §. (6) bekezdése szerint a tárgyévet megelızı év november 15-ig elfogadandó éves belsı ellenırzési tervében megállapított ellenırzési feladatok lefolytatásához szükséges forrást a következı évi költségvetésében biztosítja és azt a Társulás számára átadja. Határidı: azonnal és 2005. december 31. Felelıs: Kriskó Jánosné

7./

Bursa Hungarica Alapítványhoz csatlakozás Elıadó: Pintér Erzsébet Pintér Erzsébet Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: A bizottság megtárgyalta és javasolja a Képviselı-testületnek, hogy 2006. évben is csatlakozzon a Bursa Hungarica Alapítványhoz és ehhez az elmúlt évhez hasonlóan 750.000.-Ft-ot biztosítson a költségvetésébıl . Molnárné Bártfai Andrea képviselı: Pillanatnyilag nem egy olyan hallgató van, aki elsıs korától akár negyed, ötöd éves koráig is jogosult, illetve nem jogosult erre a támogatásra. Megkérdezi, hogy a támogatottak köre, hogyan bıvült? Pintér Erzsébet Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: A támogatottak köre kb egyharmad résszel bıvült. A tanulóknak a támogatást minden évben újra meg kell pályázniuk, kivéve a „B” típusú pályázóknak. İsszel „B” tipusú pályázatot egy tanuló sem nyert el. Elkötelezettségük jelenleg csak 4-5 gyerekre van. Az önkormányzat által nyújtott támogatást a megyei önkormányzat tetszıleges összeggel kiegészíti. A települési/megyei önkormányzat által megállapított támogatási összeget a felsıoktatási intézmény is kiegészíti. A bizottság nem mer több támogatást kérni, mivel ezzel mindig a következı évet

72 terhelik, a döntést pedig legkésıbb november 19-ig kell meg kell hozniuk. A kötelezettség vállalásuk, februártól, illetve a következı ısztıl jelentkezik. A következı félévtıl a most felvételt nyert új hallgatók is nyújthatnak be pályázatot. Elıször februártól utalják a hallgatóknak díjakat, majd utána félévenként. Amennyiben a hallgató nem folyatja tovább a tanulmányait errıl minden esetben visszajelzést kapnak, a pénz pedig visszautalásra kerül. Az elmúlt években nagyon sok hallgató nyújtott be pályázatot. Molnárné Bártfai Andrea képviselı: Megkérdezi, hogy tudják-e, hogy mekkora lesz az a pályázói kör, akik erre igényt tartanak? Pintér Erzsébet Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: Nem tudják, hogy mennyi tanuló fog pályázatot benyújtani. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Tájékoztatásul elmondja, hogy 2003. évben 24 pályázó, 2004. évben pedig 36 tanuló nyújtott be pályázatot. Kriskó Jánosné jegyzı: A televízión keresztül tájékoztatja a nézıket, hogy az önkormányzat e feladat ellátására, saját forrásából biztosítja a támogatást a felsıoktatásban részesülı szociálisan rászorult tanulók számára. Pintér Erzsébet Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke: Nagyon örülne, hogyha a Képviselı-testület 1 millió forintra emelné a támogatást. Csikós János polgármester: Különösen fontosnak tartja ezt a támogatást. Megkérdezi, hogy ki kért egyet azzal, hogy csatlakozzanak a Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíj rendszeréhez. A Képviselı-testület 14 szavazattal, tartózkodás, egyhangúlag a következı határozatot hozza:

ellenszavat

nélkül

120/2005.(IX.28) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Város Önkormányzat Képviselıtestülete 2006. évben csatlakozik a Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíj rendszeréhez. 2./ A Képviselı-testület 2006. évi költségvetés tárgyalásakor a támogatás összegére vonatkozóan térjen vissza. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

73

8./ Egyéb napirend: a) néhai Pintér Mihály halálával kapcsolatos intézkedés Elıadó: Csikós János polgármester Szóbeli elıterjesztés Csikós János polgármester: Javasolja, hogy néhai Pintér Mihály volt polgármestert Pilis Város Önkormányzata tekintse saját halottjának. Vereb Sándorné képviselı: Szeretné a gyászoló családnak a köszönetét tolmácsolni mindazoknak, akik az internetes honalapokon keresztül kifejezték részvétüket. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet azzal, hogy Pintér Mihály volt polgármestert az önkormányzat saját halottjának terkintse? A Képviselı-testület 14 szavazattal, ellenszavazat, egyhangúlag a következı határozatot hozza:

tartózkodás

nélkül

121/2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete Pintér Mihály volt polgármestert az Önkormányzat saját halottjának nyilvánítja és vállalja az eltemetéssel kapcsolatos összes költség kifizetését. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

b.) Casaro Hungary Kft. Bazsami ingatlan vételi ajánlatának megtárgyalása Elıadó: Csikós János polgármester Írásbeli elıterjesztés Csikós János polgármester: Kiosztásra került a Casaro Hungary Kft jogi képviselıjének írásos dokumentuma. A cég a Pilis 1025/103 hrsz-ú ingatlant a 2.000.-Ft nm + ÁFA összegért kész megvásárolni. A teljesítésre nézve érdemi tárgyalásokat folytatnak. Ebben a tervezetben szereplı ajánlat további árcsökkentés jelent.

Molnárné Bártfai Andrea képviselı: Emlékezete szerint 2400.-Ft + Áfa volt az eredeti javaslat, ez közel 20 %-os csökkenés jelent. Az ı eredeti ajánlatukhoz képest viszont 80.-Ft-os nettó áremelkedés. El kívánja mondani, hogy az elsı tárgyalások esetében az ÁFA összege nem volt belekalkulálva a tárgyalási alapba. Az gondolja, hogy a rendkívüli üléshez képest árcsökkentés lépett már

74 2000.-Ft-nál is elı. Valóban a fizetési feltételek is meglehetısen szigorúak. Azt szeretné megtudni, hogy pillanatnyilag érvényes kivonással rendelkezik-e a terület, tehát 5 évnél hamarabb lett kivonva? Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Tájékoztatja a Képviselı-testületet, hogy a kivonás megtörtént. Kriskó Jánosné jegyzı: Megkérdezi, hogy a 1025/103 hrsz -ú ingatlan a Bazsam parcellázás nélküli területérıl szól? Soproni László Gerje-Forrás KHt ügyvezetı igazgatója: Igen arról a területrıl van szó. Greksza János képviselı: Véleménye szerint foglalót nem szabad felvenni Csikós János polgármester: Kéri, hogy a Képviselı-testület hatalmazza, fel arra, hogy további tárgyalásokat folytasson ez ügyben.

Kriskó Jánosné jegyzı: A kiosztott anyagban az szerepel, hogy ingatlanon lakóépületek mellett kereskedelmi és szolgáltató ingatlanok is építhetıek. Megkéri Pap Tibor építéshatósági irodavezetıt, hogy a kérdésére válaszoljon. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Lehetıségük van rá, de az elképzelésükrıl, beépítés esetén Szabályozási tervet kell készíteni, azért említik a költségek taglalásánál a fizetési feltételeknél a szabályozási terv készítését, ezzel a vevı tisztában van. Kriskó Jánosné jegyzı: A fizetési feltételekbıl az derül ki, hogy akkor kapja meg az önkormányzat a telekár 100 %-át, ha már építkezik rajta. Kéri, hogy errıl tárgyaljon a Képviselı-testület: Greksza János képviselı: Akkor kapja meg az önkormányzat a teljes összeget, ha már jogerıs építkezési engedély lesz a tulajdonába. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Adott estben hónapokig eltartó eljárásról van szó, abban az esetben, ha minden rendben van. Molnárné Bártfai Andrea képviselı: Annyit szeretne mondani, hogy amikor Veresegyházán jártak akkor ott nagyon tanulságos volt, mikor azt mondta a polgármester, hogy a hivatal megtette, hogy éjt-nappal át téve egyeztetett a hatóságokkal, hogy napok alatt jogerıs építési engedélyt biztosítsanak egy befektetınek. Tudták, hogy olyan befektetı kerül a településre, amelynek az iparőzési adója meglehetıségen komoly elınyt jelent. Azért fél a fizetési feltételektıl, mert attól tart, hogy a pilisi hivatal ezeket nem tudja teljesíteni. Kriskó Jánosné jegyzı: Válaszol Molnárné Bártfai Andrea képviselı véleményére. Az elmúlt négy évben mikor észlelte a Képviselı-testület,

hogy a határozatához nem

75 úgy állt a hivatal hozzá, ahogy kellett volna. Ilyen létszámmal akár este, akár éjszaka is. Példa erre a vízberuházás ahol egyik napról a másikra jogerıs építési engedélyeket, szakhatósági hozzájárulásokat kellett beszerezni. Ezt a megjegyzést, melyet a képviselını tett a hivatalra visszautasítja. Tájékoztatja, a Képviselı-testületet, hogy Kocsis Györgyné jelenleg betegállományban van és ezért nem naprakész a honlap. 2005. november15-tıl pedig nem lesz a hivatal állományában. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet azzal, hogy a Casaro KFT-vel a Bazsami 1025/103 hrsz-ú ingatlan ügyében további tárgyalásokat folytasson? A Képviselı-testület 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással a következı határozatot hozza. 122/2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete felhatalmazza Csikós János polgármestert, hogy a Casaro KFT-vel a 1025/103 Bazsami ingatlan értékesítése ügyében további tárgyalásokat folytasson. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

c.) Városi cím elnyerése alkalmából „Városkapu” emlékmő felállításának kezdeményezése Elıadó: Csikós János polgármester Szóbeli elıterjesztés Csikós János polgármester: Mindenekelıtt a Kábel TV keresztül megköszöni mindazoknak a munkáját, akik a városavató ünnepség szervezésében részt vettek. Kiosztásra került egy felhívás, mely a mezıvárosi rang elnyerésnek 200 éves évfordulója és az újonnan megkapott városi cím elnyerésének alkalmából emlékmő felállításának támogatását kezdeményezi. Az emlékmő a Szabadság téren kerülne felállítása. Több helyszínt megtekintettek, ezt találták a legalkalmasabbnak. Olyan tervek is készültek, melyek felülnézetbıl is megmutatják azt a talpazatot, mely ennek a felállításához szükséges. Mellette egy kisebb emlékmő kerül elhelyezésre, mely a Gerje-menti Kistérségbe tartozó települések összefogását jelképezi. A hat önkormányzat a várossá avatás elıterében hat fát ültetett el ezen a téren. A Városkapuval kapcsolatos tájékoztatót a lakosok részére eljuttatják. Amennyiben ezzel kapcsolatosan kérdés merül fel, szívesen válaszol rá. Vereb Sánodrné képviselı: Szeretné tudni, hogy ez az információ mikor fog felkerülni az önkormányzat honlapjára. Kifogásolja, hogy a honlap nem tartalmaz naprakész információkat. Példaként említi a kitüntetettek nevét.

76

Csikós János polgármester: Elmondja, hogy a városi rendezvényen országos tv csatornák is jelen voltak. Jelenleg a Duna TV. stábja készít egy filmet, amely a város jelenérıl, múltjáról, jövıjérıl szól. A honlap kezelésére meg fogják találni a megfelelı embert. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Jelenleg 3000 példányban készül a Hírnök különszáma, mely minden információt tartalmazni fog a városi napokról. Domonyi Károly képviselı: Kifogásolja, hogy a Képviselı-testület nem kapott tájékoztatást arról, hogy jelenleg mit szeretnének a városban megvalósítani. Esetleg jobb ötlet is felmerült volna. Vannak olyan emberek, akik anyagi helyzetük miatt nem tudják támogatni az emlékő felállítását. A felhívásban az szerepel, hogy a támogatók nevét és a támogatások összegét okiratban megırzik az utókor számára. Adományt akkor ad az ember, ha névtelenségben marad. Az adományozó nem nyilvánítja ki a nevét és az általa adományozott összeget. Véleménye szerint a Városkaput nem támogatásokból kellene megvalósítani.

Csikós János polgármester. Az adományozó, vagy adja a nevét, vagy nem, ez személyiségi joga. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Kifogásolja, hogy az „emlékmőn” nem szerepel a település neve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet, azzal, hogy a „Városkapu emlékmő” felállításra kerüljön? A Képviselı-testület 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással a következı határozatot hozza: 123/2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Város Önkormányzat Képviselıtestülete a mezıvárosi rang elnyerésének 200 éves évfordulója és az újonnan megkapott városi cím elnyerése alkalmából a „Városkapu” emlékmővet támogatásokból hozza létre. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

d./

Beszámoló a városavató rendezvényeirıl Elıadó: Nagyné Lehoczki Katalin Szóbeli elıterjesztés

77 Nagyné Lehoczki Katalin: képviselı: A városavató ünnepség költségeirıl szeretne beszámolni. Elızetesen a Képviselı-testülettıl erre 2 millió forintot kapott, ezen belül próbálta takarékosan megoldani a feladatot. Természetesen mindenrıl számlát kért. A Pilis Városért Közalapítvány a „Város születik” kiadványt 4000 példányban készítette el, ez 250 ezer forintba került, melyre az alapítványnál a fedezet rendelkezésre állt. A Móricz Zsigmond Közösségi Ház rendezvény keretébıl a meghívókat a gyermek- és felnıtt emléklapokat, a zongorahangolást, 3 vendégkönyvet a Kisfaludy kiállítás megnyitóját és a tőzijáték felét fedezték, ez összesen 363 ezer forint. A Polgármesteri Hivatal 2 millió forintos keretébıl 1.800.000.-Ft-ot költöttek el. Ez nem tartalmazza a szponzori felajánlásokat. Az 1.800.000.-Ft összeghez hozzá kell adni Reis József kiadványának 700 ezer forintos költségét ez így 2,5 millió forint. Közalapítvány számlájára, az Életmód szigetre 228.000.-Ft pénzbeli támogatás folyt be. A pénzbeli és a nem pénzbeli felajánlások értéke összesen kb. félmillió forint. Reis József könyvébıl 2 nap alatt 100 ezer forint folyt be. A költségekhez hozzá kell adni még a Gerje-Forrás Kht költségét mely 1.200.000.-Ft. Az evangélikus egyház járdájához szükséges munkadíjat szponzori felajánlásból oldották meg, így csak az anyagot kellett biztosítani. Evangélikus Egyházközösségtıl minden segítséget megkaptak a városavató ünnepség megrendezéséhez. Csikós János polgármester: Az Életmód-sziget egész napos programjának megszervezéséhez külön gratulál Simó Gáborné szervezınek. Molnárné Bártfai Andrea 19 óra 5 perckor az ülésrıl eltávozik, ezért a Képviselı-testület 13 fıvel folytatja tovább a munkáját. Imecs László képviselı: A városavató rendezvényeivel kapcsolatosan a város lakosaitól minden esetben pozitív visszajelzést kapott. Saját nevében megköszöni mindazoknak a segítségét, munkáját, akik a városavató ünnepség szervezésében részt vettek. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy ki ért egyet az elhangozott beszámolóval. A Képviselı-testület 13 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a következı határozatot hozza: 124/2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete a Városavató rendezvénysorozatról szóló tájékoztatót elfogadja. Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester

78 Csikós János polgármester: A Képviselı-testület nyilvános ülésén hozott határozata szerint zárt ülést rendel el. A Képviselı-testület zárt ülésen folytatja tovább a munkáját. A zárt ülést 19 óra 45 perckor bezárta, és ismételten nyilvános ülést rendelt el. 10./

Jegyzıi álláspályázat Elıadó: Csikós János polgármester Írásbeli elıterjesztés

Csikós János polgármester: A Képviselı-testület megkapta a jegyzıi állásra a pályázati kiírást. Egyedül a közigazgatási gyakorlatban két év helyett öt évet jelöltek meg. A jogszabály szerint két évet kell megjelölni. Kriskó Jánosné jegyzı: A pályázati kiírás a jogszabályoknak megfelelıen került elkészítésre. Polgármester úr elmondta, hogy két év közigazgatási gyakorlat helyett 5 év került megjelölésre. Egyedül a közigazgatási gyakorlat határidején hosszabbították meg. A címnek a Belügyi Közlönyben néztek utána, de ezt pontosítani fogják. Misi József képviselı: Megkérdezi, hogy a gyakorlati idı megszerzésébe beleszámítanak-e az iskolai évek. Kriskó Jánosné jegyzı: Az iskolai évek természetesen nem számítanak bele. Az öt év, ténylegesen a közigazgatásban eltöltött idıt jelenti. Imecs László képviselı: Megkérdezi, hogy Dr. Ágh Mariann aljegyzı rendelkezik-e 5 éves közigazgatási gyakorlattal? Kriskó Jánosné jegyzı: Természetesen igen, de most nem errıl van szó. Gajdos Zoltán képviselı: Molnárné Bártfai Andrea javaslatát továbbítja, hogy a pályázati feltételek közé kerüljön bele az, hogy a pályázóktól kérjenek mőködési bizonyítványt. Imecs László képviselı: Természetesen kérhetnének, hogy hozzon magával ez mőködési bizonyítványt az elızı munkahelyérıl, de jelen esetben ez nem szerepel a pályázati feltételek között. Megkérdezi, hogy a pályázati kiírás postázásra került-e? Csikós János polgármester: A pályázatot a Képviselı-testület döntése nélkül nem lehet elpostázni! Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Megkérdezi, hogy a GYED, GYES beleszámít-e a közigazgatási gyakorlatba. Kriskó Jánosné jegyzı: Nem számít bele.

79 Tóth Tibor alpolgármester: Véleménye szerint felesleges az elızı munkahelyrıl véleményt kérni. Ha egy munkahely valakitıl meg akar szabadulni, akkor a dolgozóról biztosan csak jót fog írni. Pintér Erzsébet képviselı: Megkérdezi, hogy a munkakör betöltéséhez meg kell-e határozni, hogy mi legyen a szakmai programba. A Képviselı-testület kérhet-e segítséget a pályázatok elbírálásához. Kriskó Jánosné jegyzı: Tájékoztatásul elmondja, hogy az oktatásnál törvény írja elı, hogy pályázat esetén mit tartalmazzon a szakmai program. A közigazgatásban nincs ilyen kitétel. A Képviselı-testületnek kell döntenie arról, hogy melyik pályázót választja. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Támogatja Pintér Erzsébet képviselı javaslatát, hogy a pályázatok elbírálásához segítséget kérjenek. Kriskó Jánosné jegyzı: A közalkalmazottaknál ezt a jogszabály mondja ki. A Képviselı-testületnek négy év alatt kell, hogy legyen annyi átlátása, hogy véleményt tudjon mondani egy beérkezett pályázatról. Pintér Erzsébet képviselı: Megkérdezi, hogy más településrıl érkezı pályázó mibe tekinthet bele, ahhoz hogy megírja a pályázatát. Kriskó Jánosné jegyzı: A pályázó mindenbe beletekinthet.

Tóth Tibor alpolgármester: Megkérdezi, hogy a pályázatnak van-e valami elıírt formája. A pedagógiánál meg vannak határozva a szempontok. Kriskó Jánosné jegyzı: A köztisztviselıi törvény és a Belügyi Közlönyben megjelent jegyzıi pályázatok alapján készítették el a pályázati felhívást. Pintér Erzsébet képviselı: Véleménye szerint a pályázatban bizonyos dolgoknak meg kellene jelennie. Például a vezetéssel kapcsolatosan mi az elképzelése, jogszabályok értelmezése.

Tóth Tibor alpolgármester: Hogyan akarja a kapcsolatot kialakítani a Képviselıtestülettel. Misi József képviselı: Véleménye szerint a Képviselı-testület majd kialakítja az álláspontját, hogy milyen jegyzıt fog választani.

Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Megkérdezi, hogy a jegyzıt határozatlan idıre lehet csak kinevezni?

80 Pintér Erzsébet képviselı: Csak határozatlan idıre lehet kinevezni, és csak fegyelmivel lehet elbocsátani. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: A jelentkezıket ki fogja meghallgatni csak a Polgármester, vagy a Képviselı-testület is? Kriskó Jánosné jegyzı: A polgármester döntésének a jegyzı kiválasztásában nagy szerepe van, hiszen ı fog vele együtt dolgozni. Greksza János képviselı: Ezzel nem ért egyet, mert a jegyzınek a polgármesternek és a Képviselı-testületnek is meg kell felelnie. Tóth Tibor alpolgármester: A jegyzınek és a polgármesternek együtt kell dolgoznia, mert akkor a Képviselı-testület nem tud rendesen dönteni. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy elfogadják-e a jegyzıi munkakör betöltésre a pályázati kiírást.

A Képviselı-testület 13 szavazattal, ellenszavazat, egyhangúlag a következı határozatot hozza:

tartózkodás

nélkül

127 /2005. (IX.28.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete a Polgármesteri Hivatal jegyzıi állás betöltésére a következı pályázatot írja ki: A pályázatot meghirdetı szerv neve: Pilis Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47. Meghirdetett munkahely: Pilis Város Polgármesteri Hivatal Jegyzıje Pályázati feltételek: igazgatásszervezıi vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség legalább 5 éves közigazgatási gyakorlat jogi vagy közigazgatási szakvizsga büntetlen elıélet magyar állampolgárság Pályázathoz csatolandó: részletes szakmai önéletrajz iskolai végzettséget, képesítést igazoló okirat másolata 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány

81 a munkakör program

betöltésével

kapcsolatos

szakmai

A kinevezés határozatlan idıre szól Bérezés a köztisztviselık jogállásról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a Belügyi Közlönyben történı megjelenést követı 30 napon belül. A pályázat elbírálásnak határideje: a benyújtási határidıt követı elsı Képviselı-testületi ülésén. A döntésrıl a pályázók 8 napon belül írásban értesítést kapnak. A jegyzı állás 2006. január 1-tıl tölthetı be. A pályázatot a Pilis Város Önkormányzat Polgármesterének címezve kell benyújtani /2721 Pilis, Kossuth L. u. 47./ Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy van- egyéb bejelentés észrevétel? Pintér Erzsébet képviselı: Tájékoztatja a Képviselı Társait, hogy folytatódik a városi programoknak az a része, mely a mezıvárosi cím 200. éves évfordulójára vonatkozik. 2005 október 14-én helytörténeti vetélkedı lesz az iskolásoknak. Az emlékmő avatására október 23-án kerül sor. A diákotthonban gyermekrajz kiállítás lesz. A városi ünnepség 17 órakor kezdıdik fáklyás felvonulással a diákotthonból, majd ezt követıen a templomkertben koszorúzásra kerül sor. Október 25-én a Népés Gazdakör valamint az Ipartestület kiállítást rendez. Vereb Sándorné képviselı: Engedélyt kér arra, hogy az elhangzott az információkat az önkormányzat honapjára kitegye. Csikós János polgármester: Az engedélyt megadja Vereb Sándorné képviselınek, hogy a honlapra a szükséges információkat feltegye. Mivel egyéb bejelentés nem hangzott el a Képviselı-testületi ülést 20 óra 10 perckor bezárja, K.m.f.

Csikós János polgármester

Kriskó Jánosné jegyzı

J E G Y Z İ K Ö N Y V

Recommend Documents