J E G Y Z İ K Ö N Y V

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 260-6/2003.

JEGYZİKÖNYV Készült: 2003. június 19-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének nyilvános ülésén. (Technikai megjegyzés: Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére a jegyzıkönyv rövidített formában készült. A hozzászóló neve után tett számok az egyes megnyilatkozások hangfelvételen lévı helyét jelölik meg. A jegyzıkönyv készítése során különbözı típusú magnetofonok kerültek alkalmazásra. A hangfelvétel esetleges visszahallgatása során a számeltérések a különbözı típusú magnetofonok eltérésébıl adódnak.) Jelen volt: Pap János polgármester, Baji Lajos alpolgármester, Velkey Gábor alpolgármester, Hrabovszki György alpolgármester, Benkóné Dudás Piroska, dr. Békéssy Györgyné, Miklós Attila, Szilvásy Ferenc, Tóth Károly országgyőlési képviselı, Galisz Géza, dr. Molnár Zsolt, Herczeg Tamás, Király János, Tóth Mihály, Mezei Zsolt, Tímár Imre, Bokros Mátyás, Köles István, Takács Péter, Kiss Tibor, Kondacs Pál, Hanó Miklós, Vámos József, Klampeczki Béla, dr. Futaki Géza, Vágvölgyi Gábor, Végh László országgyőlési képviselı, Kutyej Pál önkormányzati képviselık. Igazoltan volt távol: Kondacs Pál, Klampeczki Béla képviselık. Tanácskozási joggal részt vett: Dr. Simon Mihály címzetes fıjegyzı Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Pénzügyi és Gazdasági Iroda részérıl Uhrin Nándor irodavezetı, Tarné Stuber Éva irodavezetı-helyettes, Városüzemeltetési Iroda részérıl Bánfi Ádám irodavezetı, Oktatási, Közmővelıdési és Sportiroda részérıl Tuskáné Papp Erzsébet irodavezetı, Szegediné Kozák Mária csoportvezetı, Vagyonkezelı Iroda részérıl Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı, Benkı Mátyásné fımunkatárs, Márton László fımunkatárs, Szociális Iroda részérıl: dr. Tóth Kálmán irodavezetı, Menyhért István könyvvizsgáló. Pap János polgármester: Köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a megválasztott 29 fı testületi tagból 20 fı jelen van, így a közgyőlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Javaslatot tett a meghívóban szereplı napirendi pontokra: Javasolta, hogy a bejelentések között kerüljön sor a: versenyszabályzat felülvizsgálatáról szóló elıterjesztés, és az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetıjének megbízásáról szóló anyagok tárgyalására (Kazetta 1/1. 001-017) Baji Lajos alpolgármester: Kérte, hogy a nyilvános ülés 1/2. és 1/3. napirendjének tárgyalására fordított sorrendben kerüljön sor. (Kazetta 1/1. 017-020)

2 Végh László képviselı: Kérdése: Az egyes intézmények vezetıinek kinevezése miért szerepel a meghívóban a zárt ülés végén? (Kazetta 1/1. 020-025) Pap János polgármester: Az intézményvezetık kinevezését célszerőnek tőnt egy napirendi pontban megtárgyalni, azonban néhány érintett nem járult hozzá a nyilvános ülésen történı tárgyaláshoz. (Kazetta 1/1. 025-034) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Javasolta, hogy a Z/2. a „Javaslat a MEZİGÉP Rt. tervezett beruházása kapcsán Békéscsabára települı szakemberek lakáshelyzetének megoldására” elıterjesztés nyilvános ülés keretében kerüljön megtárgyalásra, a 11/6. számú napirendi ponthoz kapcsolódóan. A kérdés zárt ülésen való szerepeltetését semmi nem indokolja, üzleti és személyes érdekeket sem sért a nyilvánosság. (Kazetta 1/1. 034-037) Pap János polgármester: Az 1/1. számú napirendi pontban szereplı ügy nem alapítói döntéshozatal. Javasolta, hogy a Z/2. jelzéső elıterjesztést a közgyőlés nyilvános ülésen tárgyalja meg 11/6/B. napirendi pontként szerepeltetve. (Kazetta 1/1. 037-050) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: A szocialista párt frakciója nevében a nyilvános ülésen napirend elıtti felszólalásra kér lehetıséget. A hozzászólás témája: az M/5-ös fıközlekedési út átépítése miatti gazdasági ellehetetlenülése a helyi vállalkozóknak. (Kazetta 1/1. 050-059) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a Z/2. jelzéső elıterjesztést a közgyőlés nyilvános ülés keretében 11/6/B. napirendi pontként tárgyalja. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint az 1/2. és 1/3. napirendi pontok sorrendjének tárgyalása kerüljön megcserélésre. -


Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint B/5. számmal az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetıi megbízása, B/6. számmal a versenyszabályzat felülvizsgálatának javaslata kerüljön megtárgyalásra. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot.

2

3 Szavazásra bocsátotta az elfogadott módosításokkal együtt a meghívóban szereplı napirendi pontokat. Megállapította, hogy a közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: (Kazetta 1/1. 059-089) NAPIRENDI JAVASLAT: Zárt ülés: 1./ 3./

Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Pap János polgármester Egyéb zárt ülési ügyek

Nyilvános ülés: 1./

Vagyoni ügyek 1. Alapítói döntéshozatal Csabai Életfa Nyugdíjasház III. ütem beruházásának elsı beszerzése Elıterjesztı: Dr. Kiss Éva ügyvezetı igazgató -

Tájékoztatás a Békéscsaba, Szabadság tér 20-22. sz. alatti nem lakás célú helyiség (volt OTP) bérbeadásáról

3.

Alapítói döntéshozatal Békéscsaba Vagyonkezelı Rt. ügyvezetı igazgatójának újraválasztása Elıterjesztı: Pap János polgármester

4. LBL Kft. kérelmének véleményezése (a Phaedra Mozi bérleti díj ügye) Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 5. Telekértékesítés az Almáskerti Ipari Parkban 6. Zártkerti utcaszélesítések miatti területvásárlások 7. Tavasz utca kiszélesítése miatti területvásárlás Elıterjesztı: Dr. Futaki Géza, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke 2./

Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

3./a

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által, illetve részvételével létrehozott közalapítványok beszámolói a mőködésükrıl: -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítványa Business School Közalapítvány Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány Nemzetiségi Oktatásért és az Iskolai Kulturális Tevékenységért Békéscsaba Közalapítvány 3

4 Békéscsaba és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány Békés Megye Közoktatási Közalapítványa Balassi Közalapítvány Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány Elıterjesztı: Kuratóriumi elnökök 3/b.

Békéscsaba és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány – átszervezést érintı javaslat Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

4./

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1. Pótlólagos állami hozzájárulás felhasználása 2. Javaslat 2003. évi hitelfelvételre Elıterjesztı: Pap János polgármester 3. 4.

Javaslat intézményi céltartalék felhasználására Javaslat az ingyenes tankönyv-ellátáshoz biztosított kiegészítı támogatás felosztására Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester

5.

Beruházás a XXI. századi iskolába – pályázatok benyújtása oktatási, sportlétesítmények felújítására, korszerősítésére Elıterjesztı: Velkey Gábor alpolgármester

6. A Sarkantyú utca 2.sz. alatti Idısek Klubja kialakítása Elıterjesztı: Vágvölgyi Gábor, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 7.

Saját forrás biztosítása Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ létrehozására az Almáskerti Ipari Parkban. Elıterjesztı: Pap János polgármester

5./

Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet energiaellátó rendszerének korszerősítése Elıterjesztı: Pap János polgármester

6./

Tájékoztató a lakásberuházások megvalósíthatóságáról Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester

7./

Beszámoló Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsban végzett egy éves munkáról Elıterjesztı: Pap János polgármester

8./

Munkahelyi kockázatértékelés ügye Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

9./

Tájékoztató a közgyőléseken és a bizottsági üléseken való megjelenési arányról (képviselık és bizottsági tagok) Elıterjesztı: Galisz Géza, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke

10./

Erzsébet lakópark II. ütem bérlıkiválasztásának elbírálási szempontrendszer-tervezete Elıterjesztı: Hrabovszki György alpolgármester 4

5 11./

Városüzemeltetési ügyek: 1. Szennyvízcsatornákra történı rákötések ösztönzése Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 2. A téli útüzemeltetési feladatok ellátására kötött szerzıdés megszőntetése Elıterjesztı: Baji Lajos alpolgármester

12./

3.

A Gyulai Tüdı-kórházból származó folyékony hulladék elhelyezése a békéscsabai szennyvíztisztító telepen

4.

Békéscsaba 20500 hrsz-ú Névtelen utca és 20488 hrsz-ú Gólya utca önkormányzati tulajdonba vétele

5.

Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet szennyvízbekötési hozzájárulása

6.

Békéscsabai MEZİGÉP Rt. fejlesztése Elıterjesztı: Dr. Molnár Zsolt, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság elnöke

Üzemeltetési

és

6/B.

Javaslat a MEZİGÉP Rt. tervezett beruházása kapcsán Békéscsabára települı szakemberek lakáshelyzetének megoldására Elıterjesztı: Hrabovszki György alpolgármester

7.

Békés Megyei Vízmővek Vállalat RT-vé alakulása Elıterjesztı: Pap János polgármester

Közmővelıdési, oktatási és sport ügyek 1.

Szabadtéri sportlétesítmények középtávú fejlesztési terve végrehajtásának ütemezése

2.

Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Kft. törzstıke pótlása Elıterjesztı: Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke

3.

Közoktatási intézmények vezetıi pályázatának elbírálása, intézményvezetık kinevezése Százszorszép Óvoda, Kazinczy ltp. Óvoda, Orosházi Úti I-II. Óvoda, 9.sz. Általános Iskola, Szt. László utcai Általános Iskola és Óvoda, Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

4. 5. 6. 7.

2003/2004-es tanév középfokú beiskolázása Kós Károly Szakképzı Iskola pedagógiai programjának módosítása Érettségi és szakmai vizsgák díjának biztosítása A Kt. 124.§-ának végrehajtása 5

6 8. 9. 10.

Tájékoztató az óvodai beíratások lezárásáról Intézményi közalkalmazotti létszámkeret változása A Fı Utcai Óvoda és Szegfő Utcai Óvoda integrációja, a Lenkey Utcai Óvoda integrációjának idıpont módosítása Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke

11./

Intézményvezetık munkaviszonyának megszüntetése Elıterjesztı: Pap János polgármester

Zárt ülés:

13./

Tárgy:

4./

Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola és Kollégium érettségi jelentése Elıterjesztı: Klampeczki Béla, az Oktatási Bizottság elnöke

5./

Oktatási-nevelési intézmények vezetıinek megbízása – 2003. 10.sz. Általános Iskola Jókai Mór Középiskolai Kollégium, Kemény Gábor Mőszaki Szakközépiskola, Elıterjesztı: dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

BEJELENTÉSEK 1. Katolikus egyház támogatási kérelme 2. Támogatási kérelem – Evangélikus Egyház 3. Ügyfélhívó rendszer továbbfejlesztése és okmányirodai létszámbıvítés 4. Javaslat az 536/2001. (X.18.) közgyőlési határozat végrehajtásáról – helyszíni anyag Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetıi megbízása A versenyszabályzat felülvizsgálatának javaslata kerüljön megtárgyalásra.

Napirend elıtti felszólalás

Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: A közeli napokban döntött a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, miszerint Kecskemét és Budapest között az M5-ös fıközlekedési útról kitiltja a 7,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjármőveket. Ez egy rendkívül súlyos, és a térség vállalkozóit nehéz helyzetbe hozó döntés volt. Miközben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak nem sikerült megállapodnia az M5-ös autópályát üzemeltetı AKA Rt-vel, a minisztérium adminisztratív eszközökhöz nyúlt. Ezáltal olyan helyzetbe hozta a térségben élı fuvarozó és külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozókat, amely a késıbbiekben beláthatatlan következményekkel járhat. Ezek a vállalkozók tehergépjármőveikkel rákényszerülnek arra, hogy a világ legdrágább autópályáját használják, de többletköltségeiket nem tudják áraikban érvényesíteni és ez a késıbbiek folyamán gazdálkodásukra, adófizetı képességükre óriási hatással lehet. Eddig is versenyhátrányban voltak ezek a vállalkozók a térség elmaradottsága, a megtermelt árucikkek csekély haszna miatt, de ezzel az intézkedéssel egy újabb lökést kaptak arra, hogy tönkremehessenek. Az exportır vállalkozók azért vannak nehéz helyzetben, mert a fuvarozók megkísérlik megfizettetni velük. Másrészt a fuvarosok nem tudnak eljutni megfelelı számban és 6

7 megfelelı kínálatot nyújtva a fuvarpiacon az exportırökhöz. Véleménye szerint ebben a helyzetben közös gondolkodásra, összefogásra, együttmőködésre van szükség. Felhívással fordult minden önkormányzati vezetés, illetve a térségben élı parlamenti képviselı felé, hogy próbáljanak meg összefogással olyan megoldást találni erre a helyzetre, amely a késıbbiek folyamán a térségben dolgozó vállalkozók helyzetét nem súlyosbítja tovább. Békéscsaba Megyei Jogú Város országgyőlési képviselıi éljenek interpellációs javaslattételi lehetıségeikkel a Kormány felé, dolgozzanak ki megoldást a térségben levı vállalkozások megsegítésére. Célszerő lenne, ha minél hamarabb megvalósulna a 44-es út gyorsforgalmúvá tétele. Ebben az önkormányzatoknak is óriási a felelıssége, hiszen a területükön áthaladó elkerülı utak, illetve gyorsforgalmi útszakaszok tervezését, kivitelezését elısegíthetik. Ez az összefogás segíthet abban, hogy mielıbb megvalósuljon a 44-es út gyorsforgalmúvá alakítása, illetve azoknak az elkerülı utaknak a megépítése, amelyek tehermentesítik ezeket a településeket. Remélhetıleg a Kormány megfelelı intézkedést tud hozni annak érdekében, hogy a térség vállalkozóinak ellehetetlenülése, versenyhátránya tovább ne fokozódjon. (Kazetta 1/1. 163-228.) Tóth Károly képviselı: Az ügyben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz kérelemmel fordult annak érdekében, hogy kerüljön kidolgozásra kompenzáció az egyoldalú versenyhátrány megszüntetésére, a fuvarozási költségnövekedés ellensúlyozására Békés megyében. (Kazetta 1/1. 228-234.) Pap János polgármester: Ebben a kérdésben már több alkalommal folytatott tárgyalásokat, hiszen ez az intézkedés hátrányos helyzetbe hozza térséget. A megoldást az autópálya állami tulajdonba kerülése jelenthetné. (Kazetta 1/1. 234-252.) Végh László képviselı: Egyetértett Galisz Géza képviselı javaslatával. Értesülése szerint július 1-tıl díjemelésre kerül sor az M5-ös autópályán, ez tovább ronthatja a helyzetet. Az autópálya államosítása nem vezetne eredményre, hanem a kormányzatnak kellene egyezséget kötnie – mint az M1-es autópálya koncessziós szerzıdése esetén – az M5-ös autópályát üzemeltetı AKA Rt-vel. Az ügyben egyfajta társadalmi elégedetlenség is érezhetı. Nem szabadna engedni az autópálya Szegedig vagy az országhatárig tartó építését, mert úgy az egyezség létrejötte további nehézségekbe ütközne. Az az összeg, amelyet az államnak vállalnia kellene az egyezség kapcsán, nem jelentıs. Az ügyben három koncessziós szerzıdés is köttetett, 1994-ben volt az elsı az MDF kormány idején, mely szerint semmiféle állami garanciát és támogatást nem kap az üzemeltetı. Az AKA Rt. 12 milliárd Ft-os törzstıkével rendelkezı cég, 55 milliárd Ft-os hitellel építette meg az autópályát. A Kormánynak csak a 12 milliárd Ft-ot, valamint az elmaradt hasznot kellene megtérítenie, így létrejöhetne a kétoldalú megállapodás. Létrejött egy civil szervezet az „M5-ös autópályát használók érdekvédelmi szövetsége”, amelynek a bejegyzı végzése a mai napon került az alapítókhoz. Kérte, hogy az összefogás erısítésére Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozzon a szövetséghez. Több érintett önkormányzat is jelezte már belépési szándékát, a Magyar Autóklub pedig teljes 7

8 mértékő támogatásáról biztosította a szervezetet. Ezzel az összefogással lehetıség adódhatna a térség versenyhátrányának csökkentésére. Nem tartotta megfelelı eljárásnak a folyamatos interpellációk kapcsán elhangzott válaszokat: a kormányzat úgy gondolja, hogy a matricával rendelkezı autótulajdonosok kedvezményekre lehetnének jogosultak az autópálya használatát illetıen. A fıvárosban lakók számára ez kedvezı döntés lenne, de Békés megyére nézve nem, hiszen a térségben élık többsége nem rendelkezik matricával a többi autópálya használatára. Ez mindenképpen hátrányosan érintené az itt lakókat, ezért javasolta, hogy az önkormányzat csatlakozzon a civil szervezethez, és így megfelelı társadalmi nyomást lehetne gyakorolni az üzemeltetıre. Az egyesületnél egy évre 1.000,-Ft a tagdíj. (Kazetta 1/1. 252-306.) Pap János polgármester: Olyan jellegő államosításra gondolt az elızıekben, amelyben a megvásárlás vagy az elmaradt haszon pótlása jelenthetné a megoldást. Javasolta, hogy az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, valamint a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság tekintse át a probléma megoldásának lehetıségét. (Kazetta 1/1. 306-319.) -

A képviselı kéri a térségben élı országgyőlési képviselıket és az önkormányzat összehangolt segítségét ahhoz, hogy az M5-ös autópályáról kitiltott 7,5 t-nál nehezebb tehergépjármővek üzemeltetıi ne kerüljenek még hátrányosabb helyzetbe. A közgyőlés felkéri az Ügyrendi és Ellenırzési és a Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg az M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetségébe való belépés lehetıségét.

Napirend tárgya:

Vagyoni ügyek

Tárgy:

Csabai Életfa III. ütem beruházásának elsı beszerzése

Pap János polgármester: A határozati javaslat a felsorolt lista alapján 1.013.500,-Ft + áfa érték biztosítását tartalmazza, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság pedig 700.000,-Ft támogatást javasolja. (Kazetta 1/1. 319-324.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A 700.000,-Ft értékő támogatás egyeztetése megtörtént dr. Kiss Éva igazgatóasszonnyal, aki elfogadta a javasolt összeget. (Kazetta 1/1. 324-327.) Takács Péter képviselı: Kérdése: a költségvetés általános tartalékalapja milyen összegő jelenleg? A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság megvizsgálta-e, hogy a Kht-nál a befizetésekbıl keletkezı – a szociális törvény értelmében – 30 %-os maradványból nem lehetne-e a beszerzést finanszírozni? A korábbi beszerzések nem a tartalékalap terhére történtek. A nagyobb összegő beszerzések pénzügyi forrása a lakásalapból került felhasználásra, a kisebb beszerzések pedig a 30 %-os részbıl lettek biztosítva. (Kazetta 1/1. 327-338.) 8

9 Pap János polgármester: Kérdése: mekkora tartalékalappal rendelkezik kb. az önkormányzat? (Kazetta 1/1. 338-340.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A tartalékalapban – ami jelenleg kb. 0,-Ft-ot tartalmaz – a befizetık általi feltöltést követıen kb. 5-6 millió Ft lesz elhelyezve. Azonban a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az összeg más jellegő célokra is fordítható lenne, mint az Életfa Kht-ra. A bizottság úgy vélekedett, hogy a tartalékalapból kerüljön kifizetésre a 700.000,-Ft feletti rész, de a Kht. a nála maradványként felhalmozott 30 %-os keretet is használja fel a beszerzések során. (Kazetta 1/1. 340-356.) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a következı módosító javaslatot: a városi költségvetés általános tartalékalapjából bruttó 700.000,-Ft-tal legyen támogatva a Csabai Életfa Nyugdíjasház III. ütemének elsı beszerzése. (Kazetta 1/1. 356-364.) A közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 337/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Csabai Életfa Nyugdíjasház III. ütemének elsı beszerzését bruttó 700.000,- Ft-tal támogatja a költségvetés általános tartalékalapjának terhére. Felelıs: Határidı: Tárgy: ingatlan ügye

Pap János polgármester 2003. július 15. Békéscsaba, Szabadság tér 20-22. önkormányzati tulajdonú

Pap János polgármester: A vezetıi értekezleten egyeztetett, és a közgyőlésen határozattal ugyan nem kimondott, de az egyeztetések alapján egyértelmő törekvéseket teljesen figyelmen kívül hagyva mőködik a Vagyonkezelı Rt. igazgatósága. Felhívta az igazgatóság figyelmét, hogy kísérje figyelemmel a közgyőlésen elhangzott döntéseket, és érzékelje a jelenlegi döntését követı közhangulatot. (Kazetta 1/1. 364-384.) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: A Vagyonkezelı Rt. feletti felügyeletet az igazgatóság, a felügyelı-bizottság, valamint a képviselı-testület, mint tulajdonos gyakorolja. A képviselı-testület nevében kifejezte nemtetszését az iránt a döntés iránt, miszerint a város egyik legértékesebb ingatlanát olyan célra kívánják bérbe adni, és amely nem találkozik sem a testület értékítéletével sem a város lakosságának szimpátiájával. Semmiféle rasszista gondolat nincs benne, de úgy gondolta, hogy a kétes minıségő árukkal feltöltött kínai üzletnek nem a város központjában van a helye. Nincs kifogása az ellen, hogy bármilyen nemzetiségő és tıkeösszetételő vállalkozások – ha azok tisztességesen adóznak és bejelentéssel rendelkeznek és eleget tesznek egyéb törvényi elıírásoknak – a városban 9

10 vállalkozást üzemeltethessenek. A város közigazgatási területén belül több hely is alkalmas lenne ilyen beruházásra, de a Szent István tér – Szabadság tér és a sétálóutca közigazgatási, és városfunkciókat betöltı terület, ahol egy kínai bolt létrehozása nem felelne meg a városképbe illesztésbe. Hangsúlyozta, hogy a kínai boltokkal kapcsolatos véleménye nem nemzetiségre vonatkozik, hanem az üzletekben kínált áruminıségre és a vásárlói összetételre. Külföldi utazásai során sem Európában, sem máshol a belvárosban nem látott kínai üzletet, legfeljebb kínai éttermet. A Nyugat-európai nagyvárosokból már a török és görög szendvicskészítıket is kitiltották a belvárosból. Véleménye szerint nincs helye komoly értékeket árusító helyi vállalkozók üzletei mellett alacsony minıséget árusító vállalkozók boltjainak. Amennyiben ezen üzletek létrejöttét hatóságilag nem lehet megakadályozni, úgy legalább közös szemlélettel és fellépéssel tegyenek lépéseket ez iránt. Úgy tőnik, hogy a hatóság nem elég lokálpatrióta a kérdés rendezésében, ezért legalább az önkormányzat lépjen fel a belváros védelme érdekében. Azok, akik olcsó, de bizonytalan eredető és minıségő árut kívánnak vásárolni, azok a Szarvasi úton is meg tudják ezt tenni. Amikor a Vagyonkezelı Rt. munkájának minısítésére kerül sor, úgy erre a kérdésre is ki kell térni. Az Rt. ezzel a lépésével hibázott, hogy a helyiséget kínai üzletnek kívánja bérbe adni. A jövıben az önkormányzatnak figyelnie kell arra, hogy az ilyen jellegő vállalkozások mőködése korlátozva legyen. (Kazetta 1/1. 384-462.) Baji Lajos alpolgármester: A Szabadság téri ingatlan társasház funkciójú, az önkormányzat ennek az épületnek egy kisebb részét birtokolja. Kérdése: a társasház hozzájárulási nyilatkozata rendelkezésre áll-e arról, hogy tevékenység módosítást lehet végrehajtani az eddigi banki tevékenység helyett üzleti tevékenységre? Amennyiben ezen nyilatkozat nem áll rendelkezésre az mindenképpen hiányosságnak minısül. Ugyanis építési szabályok betartásával lehet csak hozzákezdeni épületek átalakításához. Felhívta a figyelmet arra, hogy több esetben elıfordult már, hogy a tulajdonos döntéseit megelızték a mőködtetı tevékenységei, amely nem helyes. Ezekre a problémákra érdemes a jövıben figyelmet fordítani. Amennyiben a képviselı-testület a késıbbiekben a sétálóutca továbbépítését elfogadja, úgy a belváros méltóképpen felújításra kerülne. Ennek érdekében kérte, hogy az erre illetékes személyek tekintsék át, hogy a belvárosban milyen típusú üzletszerkezet lenne a kívánatos. Ezzel a további konfliktusok elkerülhetık lennének. (Kazetta 1/1. 462-497.) dr. Molnár Zsolt képviselı, a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Ismeri, hogy a Vagyonkezelı Rt. igazgatóságánál milyen jellegő kérdések merülnek fel a döntések meghozatalakor és elıfordul, hogy gazdasági, pénzügyi érdekeltség is befolyásolja intézkedéseiket.. Az elmúlt héten egy üzleti tárgyalás folyamán egy biztosító társaság érdeklıdött az üzlethelyiség bérbeadása felıl. Nincs ismerete arról, hogy a szerzıdés milyen stádiumban van, de kérte, hogy a biztosítótársaságot kéressék fel, a végett, hogy érdeklıdnek-e még a helyiségrıl. A biztosítótársaság pénzügyi vállalkozást folytatna, így a helyiség funkciója sem változna.

10

11 Ígéretet tett arra, hogy a mai nap folyamán felveszi a kapcsolatot a biztosítótársasággal. (Kazetta 1/1. 497-539.) Pap János polgármester: Az információszerzés elıtt dr. Simon Mihály c. fıjegyzıvel, Kozma János ügyvezetı igazgatóval és Gojdárné dr. Balázs Katalinnal kellene egyeztetni a feltételekrıl. (Kazetta 1/1. 539-546.)

dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság Elnöke: Egyetértett azzal, hogy az ingatlan bérbeadását megfelelı módon rendezni kell. Javaslata: a közgyőlés dr. Simon Mihály c. fıjegyzıt felhatalmazza a Vagyonkezelı Rt. által megkötött szerzıdés közgyőlés általi felbontására. A közgyőlés felkéri dr. Simon Mihály c. fıjegyzıt arra, hogy nézze meg helyi rendeletet alkotásának lehetıségét, annak érdekében, hogy a belváros védetté váljon a nemkívánatos üzlethelyiségekkel, árucikkekkel szemben. A rendelet legyen összhangban az Alkotmány vállalkozásszabadságára és a személyek közötti különbségtétel tilalmára vonatkozó rendelkezéseivel is. (Kazetta 1/1. 546-1/2. 004.) Tóth Károly képviselı: A közgyőlés természetesen hozhat olyan döntést, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlanra bérlet nem adható olyan jellegő kereskedelmi tevékenységre, amely nem kívánatos a belvárosban. Az azonban feltételezhetı, hogy ott lesznek ilyen jellegő üzletek, ahol a testület elhatározza, mert szabad ingatlankapacitással, bérbeadási lehetıséggel magánemberek is rendelkeznek a városban. Olyan önkormányzati rendeletet nem lehet megalkotni, amely szabályozná a városlakók kinek adják bérbe saját ingatlanaikat. Példaként említette a piac mellett a volt Spar épületét, amely szintén magántulajdonban van, ezért nem lehetett megakadályozni a bérbeadást. Ha az önkormányzat rendeletet alkotna, akkor nem oldódna meg a nem kívánatos üzletek betelepülésének problémája. Mindössze annyi történne, hogy nem az önkormányzati tulajdonban levı üzleteket vennék igénybe a bérlık. Ebben az esetben csak az anyagi haszonról mondana le az önkormányzat. Az önkormányzat azonban elıírhatná, hogy az üzleteknek milyen külsı megjelenésőek legyenek. Nem valószínő, hogy a bérbeadás korlátozásával megoldható e kérdéskör, de az üzletek esztétikai megjelenésére vonatkozó kikötések fontosak lennének. (Kazetta 1/2. 004-035.) Kozma János a Vagyonkezelı Rt. ügyvezetı igazgatója: Az igazgatósági ülésen hangsúlyozta azokat a fenntartásait, amelyeket dr. Simon Mihály c. fıjegyzı is megfogalmazott. A Vagyonkezelı Rt. eredményes mőködéséhez azonban a meghatározott anyagi elıirányzatokat elı kell teremtenie. Az elmúlt évben az OTP ingatlanából 12 millió Ft-os bevétel származott, az idei évben viszont semmilyen összeg nem folyt be. A Csabai Vásár elmaradása további 8 millió Ft hiányt eredményezett. A Vagyonkezelı Rt. ennek ellenére úgy gondolta, hogy nem kéri az üzleti terv módosítását. A bérbeadási tervben a Szabadság téri ingatlan éves szinten 5,7 millió Ft-tal szerepel, úgy mint iroda látja el funkcióit, és a Vagyonkezelı Rt. fedezi a közüzemi költségeket, ez további 1 millió Ft-ot eredményez. A jelenlegi pénzügyi konstrukció az, hogy 9 millió Ft a nettó árbevétel és ezzel kapcsolatban az üzemi költség a bérlıt terheli. A funkcióváltás kb. 4 millió Ft többletet eredményez, mintha irodaként került 11

12 volna bérbeadásra az ingatlan. Az igazgatóság ezen indokok alapján döntött a kínai boltként való bérbeadás mellett. Az ingatlan belsı átalakítása nem engedélyköteles, mivel csak közfalak kiszedésére kerülne sor, tartófalak és más rendszerek elmozdítására nem. A megkötött szerzıdés felbontható, és amennyiben a közgyőlés úgy dönt, hogy nem kívánja kínai üzletként bérbe adni a helyiséget, úgy a Vagyonkezelı Rt. ezt tudomásul veszi. Elmúlt év novembere óta minden hónapban meghirdetésre került az ajánlat, nyilvános pályázatra sem érkezett más ajánlat ez ügyben, kivéve a kínai üzletet. (Kazetta 1/2. 035-060.) Takács Péter képviselı: Nem tartotta megfelelınek, hogy a városban megszaporodott a kínai üzletek száma, de tudomásul kell venni, hogy amíg erre fizetıképes kereslet van, addig ezek az üzletek továbbra is fennmaradnak. A Fiume Szállótól a Csaba Centerig tartó útszakaszon kb. 8-9 kínai üzlet van. A Vagyonkezelı Rt.-nek ebben a tekintetben nem volt más választása, mint az, hogy a sorozatos meghirdetést követıen felajánlotta annak a vállalkozónak, aki meg tudja fizetni az ingatlan bérbeadási költségét. Egyetértett azzal, hogy a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság vizsgálja meg, hogy milyen módon lehetne rendeletben, vagy egyéb külsı szempontok figyelembevételével szabályozni a belváros üzlethelyiségeinek megjelenését, bérbeadását. (Kazetta 1/2. 060-071.) Tímár Imre képviselı: Egyetértett Galisz Géza képviselı és Baji Lajos alpolgármester hozzászólásával. Tóth Károly képviselınek válaszolva elmondta, hogy akár magánvállalkozó vagy magántulajdonos birtokában van egy ingatlan, akár az önkormányzat tulajdonában, a bérleti szerzıdés megkötésekor az üzletre a szakhatósági engedélyt az önkormányzat adja ki. Így az önkormányzat közvetett módon szabályozni tudja a mőködési engedélyek kiadását és az üzletek arculatát. Az önkormányzat kiegészítheti rendeletét oly módon, hogy ilyen jellegő üzletekre az áru minısége miatt és a helyi vállalkozók védelmében nem ad ki mőködési engedélyt. A belvárosban, sétálóutcán is elég kínai üzlet van már, nem lenne célszerő tovább növelni számukat. (Kazetta 1/2. 071-091.) dr. Molnár Zsolt képviselı, a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: A biztosítótársaság egyik tagjával sikerült felvennie a kapcsolatot, továbbra is érdeklıdnek a kiadandó üzlethelyiségrıl. A jövı hét folyamán kerülhet sor egyeztetésekre, a hivatal illetékeseinek közremőködésével. (Kazetta 1/2. 091-096.) Pap János polgármester: A Vagyonkezelı Rt. illetékes lefolytatni az egyeztetést és a szerzıdéskötést, nem pedig a Vagyonkezelı Iroda. (Kazetta 1/2. 096-098.) dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Az elıterjesztésnek az volt a célja, hogy a közgyőlés megvitathassa ezt a kérdést. Kozma János felszólalásával kapcsolatban elmondta, hogy nem volt ismert az önkormányzat elıtt a Vagyonkezelı Rt. és a vállalkozó átalakítási terve, ennek hiányában nem lehet eldönteni, hogy a munkálatok engedélykötelesek lettek volna-e. De az kijelenthetı, hogy funkcióváltozásról van szó, amely engedélyköteles. Ennek az engedélynek a hiányában kezdıdtek meg a munkálatok, így ezt az önkormányzat kénytelen volt betiltani. 12

13 A Vagyonkezelı Rt. eljárása helytelen volt, így a közgyőlésnek, mint tulajdonosnak joga van utasítania az Rt-t a szerzıdés felbontására. Tímár Imre képviselı felszólalásával kapcsolatban megjegyezte: valóban a mőködési engedélyt a Polgármesteri Hivatal – mint hatóság – adja ki, szakhatósági vélemények alapján. A jelen kérdésben a szakhatóság nem a hivatal, hanem az ÁNTSZ és más szervezetek. Magyarország jogállam, törvényes keretek között kell eljárni az ügy rendezésében. Nem tiltható meg a mőködési engedély kiadása, ha egyéb törvényes feltételeknek az üzlet megfelel. Az önkormányzat állandó kapcsolatot tart fenn egyes igénytelen megjelenéső üzletek tulajdonosaival, hogy a boltjuk homlokzati megjelenése igazodjon a városképhez. Ezek a levelek építéshatósági jogkörben írt levelek, amelyeknek nem sok foganatjuk volt ez idáig. Az üzletek mőködési engedély kiadását nagyon nehéz szabályozni, de az önkormányzat megvizsgálja a lehetséges megoldásokat a helyzet törvényes rendezésére. A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja: „elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, a gazdasági verseny szabadságát.” Egy másik passzus szerint: „az alkotmányos alapjogok között tiltja bármely megkülönböztetést.” Ez a két szabály összességében az Alkotmánybíróság által többször értelmezve azt jelenti, hogy nem lehet bizonyos kérdésekbe beleavatkozni, úgy mint nem lehet szabályozni a nyitva tartás rendjét, - csak bizonyos esetekben - nem lehet megtiltani, hogy bizonyos szám felett ne létesüljenek újabb üzletek. Példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság oly mértékben ügyel ezeknek az alkotmányos alapjogoknak a védelmére, hogy még a Kormánynak és az Országgyőlésnek sem enged törvényeket alkotni ezzel ellentételesen. Korábban, amikor a „taxisforradalom” zajlott az országban, és megnyílt ez az üzletág az Országgyőlés törvényt alkotott, amelyben az önkormányzatokat felhatalmazta arra, hogy szabályozzák, mennyi taxi mőködhet a városban. Békéscsaba Önkormányzata annak idején ennek a törvény adta lehetıségnek szerencsés módon nem tett eleget, mert egy évvel késıbb kiderült, hogy ez a törvény alkotmánysértı, mert oly mértékben korlátozza a vállalkozások szabadságát, amelyet az Alkotmány tilt. Az országban vannak történelmi városok, ahol valamilyen formában szabályozva van, hogy csak megfelelı üzletek lehetnek megfelelı helyeken. Ígéretet tett arra, hogy tájékozódni fog más városoktól, hogy ott hogyan kezelik ezt a problémát. Szeged városa meg tudja oldani, hogy a belvárosban csak bizonyos típusú üzletek legyenek nyithatóak, mivel az üzletek 95 %a önkormányzati tulajdonban vannak, ezáltal csak olyan célra adják bérbe, ami a város szempontjából elfogadható. Javasolta, hogy a közgyőlés a Vagyonkezelı Rt. igazgatósága felé tegyen lépéseket az üggyel kapcsolatban. A szerzıdés részleteit nem ismerve lehet, hogy van olyan lehetıség – kártérítés mellett vagy anélkül – amely által rendezhetı az ügy. A tanulságok minden esetre a történtekbıl levonhatók a jövıre nézve. Mezıberény városában történt, hogy a városban csendrendelet született a városlakók nagy örömére és este 22 órától „bezárták a várost”. Az Alkotmánybíróság azonban ezt a döntést alkotmánysértınek minısítette. (Kazetta 1/2. 098-160.) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: Megfelelı lenne, ha a városban a lakosságnak és az adófizetı vállalkozók érdekeit figyelembe vevı üzletbéreltetés 13

14 és üzletmőködtetés valósulna meg, legalább azokban az ingatlanokban, amelyek az önkormányzat tulajdonát képezik. Kérte, hogy a közgyőlés éljen utasítási jogával a Vagyonkezelı Rt. irányába, hogy a szerzıdést semmisítse meg. Az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság az illetékes irodák felé kitőzött egy célt, miszerint a következı bizottsági ülésre készüljön el az üzletek mőködtetésével, bérbeadásával, nyitva tartásával kapcsolatos rendeletek, jogszabályok győjteménye.. (Kazetta 1/2. 160-188.) Baji Lajos alpolgármester: Kérdése: a társasházzal történtek-e egyeztetések az üzlet bérbeadásáról? Ugyanis a társasházi törvény 12.§. (3) bekezdése lehetıvé teszi a társasház közgyőlésének, hogy 2/3-os arányú szavazattöbbségő határozatával megtiltsa a nem lakáscélú helyiségek hasznosítási módjának megváltoztatását. Ugyanezen törvény 12.§. (4) bekezdése kimondja, hogy a döntés a hatósági mőködési engedély megadásához is szükséges. Látható, hogy nemcsak az Alkotmánynak van szabályozó ereje, de a tulajdonnak is van védelme, a lakók is felszólalhatnak. Lehetséges, hogy a probléma a társasházi törvény, a lakók szavazata értelmében válna okafogyottá. (Kazetta 1/2. 188-205.) Kozma János a Vagyonkezelı Rt. ügyvezetı igazgatója: A társasházi lakógyőlés még nem történt meg, de a törvény úgy szól, hogy a döntéseknek ésszerő határokon belül kell maradnia, tehát az üzlet normál idıben – reggel 9-tıl délután 18 óráig - történı nyitva tartása ellen nem lehet kifogása a lakóközösségnek. (Kazetta 1/2. 205-216.) Pap János polgármester: Az önkormányzatnak az ingatlan esetében 28 %-os tulajdoni hányada van. (Kazetta 1/2. 216-222.) Gojdárné dr. Balázs Katalin irodavezetı: Az önkormányzatnak van erre a kérdéskörre vonatkozó közgyőlési határozattal jóváhagyott megbízási szerzıdése a Vagyonkezelı Rt-vel a vagyonkezelésre vonatkozóan. A határozat 5. pontja kimondja: „megbízó a fent körülírt ingatlanokkal – tehát lakás és nem lakás – fenntartja magának a jogot a tulajdonában álló ingatlan elidegenítésére, az ingatlan terhelésére, mennyiségi, minıségi jellemzıinek és mővelési ágának megváltoztatására.” Elegendı a közgyőlésnek erre a határozatra hivatkoznia, mivel egy megkötött szerzıdésrıl van szó, ahol mővelési ágváltozásra kerülne sor, ezért nem szükséges a kérdés rendezéséhez külsı személyeket igénybe venni. A közgyőlés kimondhatja, hogy nem járul hozzá a mővelési ág változásához, de a társasház közgyőlése is kedvezı döntést hozhat. A Vagyonkezelı Rt. döntésének célja a bevétel növelése lehetett, de ilyen esetben megfelelı lenne a tulajdonos álláspontját is elıre kikérni. Módosító határozati javaslat: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 404/2002. (XII.12.) számú közgyőlési határozattal elfogadott megbízási szerzıdés 5. pontja (2) bekezdése értelmében nem járul hozzá a Békéscsaba, Szabadság tér 20-22. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan mővelési ágának, funkciójának megváltoztatásához. (Kazetta 1/2. 222-254.) 14

15 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elhangzott módosító javaslatot. (Kazetta 1/2. 254-268.) A közgyőlés 14 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta:

338/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 404/2002. (XII.12.) közgyőlési határozattal elfogadott megbízási szerzıdés 5./ pontja második bekezdése értelmében nem járul hozzá a Békéscsaba, Szabadság tér 20-22. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlan funkcióváltásához. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Kozma János, a Vagyonkezelı Rt. ügyvezetı igazgatója azonnal Önkormányzati rendelet elıkészítése

Takács Péter képviselı: Kérdése: a közgyőlés arról döntött, hogy egy érvényben levı megkötött szerzıdést felmondott? Vagyis nem érvényes a szerzıdés? A testület ezzel a döntésével csak azt fogja elérni, hogy az üzlet néhány méterrel arrébb fog létesülni, a bérleti díj pedig nem az önkormányzathoz folyik be. (Kazetta 1/2. 268-274.) dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság Elnöke: Javaslata: a közgyőlés kérje fel dr. Simon Mihály c. fıjegyzıt, hogy tájékozódást követıen készítsen elı olyan jellegő rendelettervezetet, amelyben kezelhetıvé válna a probléma rendezése, és a belváros meghatározott részében városképi jelleg miatt vagy egyéb okra hivatkozva meghatározott üzletek kaphatnak mőködési engedélyt. Az önkormányzat következı vitás kérdése a jelenlegi Posta épülete lesz, amely megüresedik, mivel a Munkácsy utcában felépül az új Posta épülete. A Szabadság téri épület több ezer m2-ét pedig bérletbe ki kell adni, amely kb. 30 millió Ft-nál nagyobb árbevételt eredményez. Ezért az elkészülı rendeletnek alkalmasnak kell lennie a további problémák rendezésére, kezelésére is. (Kazetta 1/2. 274-289.) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a következı javaslatot: a közgyőlés felkéri dr. Simon Mihály c. fıjegyzıt és az érintett Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottságot, valamint az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottságot, hogy elıkészítést és véleményezést követıen a szeptemberi közgyőlésre kerüljön elıterjesztésre a problémakör törvényes megoldására alkalmazható szabályozás. (Kazetta 1/2. 289-305.)

15

16 A közgyőlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 339/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri dr. Simon Mihály c. fıjegyzıt, hogy készítsen elı önkormányzati rendelet-tervezetet, amely szabályozza a belváros városképét megırzı kereskedelmi tevékenységet.

A Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság, valamint az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság véleményezze a rendelet-tervezetet Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 2003. szeptemberi közgyőlés

Tárgy: újraválasztása

Békéscsaba

Vagyonkezelı

Rt.

ügyvezetı

igazgatójának

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 305-315.) A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 340/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Vagyonkezelı Rt. ügyvezetı igazgatójának – Kozma Jánosnak – megbízása 2003. július 1. napjával lejár. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsaba Vagyonkezelı Rt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.) alapítója és egyszemélyes tulajdonosa Kozma János ügyvezetı igazgatót (sz.: Gyula, 1957. augusztus 24., Békéscsaba, Gábor köz 8. II. 3. szám alatti lakost) határozott idıre – 2003. július 2. napjától 2006. december 31. napjáig – a részvénytársaság ügyvezetı igazgatójává újraválasztja.

2./

Az 1. pont szerinti döntés figyelembe vételével a Kozma János igazgatóval kötött munkaszerzıdést módosítani kell.

Felelıs: Határidı: Tárgy: ügye)

Pap János polgármester azonnal LBL Kft. kérelmének véleményezése (Phaedra Mozi bérleti díj

dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság Elnöke: A bizottság a 16

17 szerzıdéses fegyelem betartása érdekében a jelenleg érvényes és fel nem mondott szerzıdés szerint a szerzıdés teljesüléséhez a jóváhagyást kéri, azaz a bérleti díjat fizesse a Kft. addig, amíg közös megegyezéssel vagy felmondás miatt ez a szerzıdés nem szőnik meg vagy az ingatlan más jellegő hasznosításra nem kerül. Javasolta, hogy a bérleti díj fizetési kötelezettség 2003. június 30-ig továbbra is álljon fenn . Célszerő lenne tárgyalásokat folytatni az ingatlan jövıbeni gazdaságos üzemeltetésének megvalósításáról. A közgyőlés támogassa az ingatlan Art Mozi funkció megtartását, mindaddig, amíg más jellegő hasznosítása nem lesz kivitelezhetı. A bérleti díj fizetési kötelezettség június 30-ig tartó fenntartását követıen a közgyőlés járuljon hozzá, hogy esetleg díjfizetés nélkül vagy csökkentett bérleti díjfizetéssel mőködjön az ingatlan. Az épület további hasznosítása pedig a késıbbiekben még eldönthetı. (Kazetta 1/2. 305-355.) Király János képviselı: Az önkormányzat hosszú távon nem tudna hozzájárulni a mozi gazdaságos üzemeltetéséhez, de az ingatlan funkcióját nem lenne célszerő megváltoztatni. Olyan megoldást kellene találni, hogy kedvezıbb áron történjen az üzemeltetés. Más városokban a mozik fenntartása is valószínőleg önkormányzati segítséggel történik. (Kazetta 1/2. 355-363.) Pap János polgármester: Az önkormányzat visszaható hatállyal ne engedje el a bérleti díj fizetési kötelezettség teljesítését, a mozi június 30-ig fizesse ki az összeget. Ezt követıen sor kerülhet kedvezmények biztosítására, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság és más bizottságok vizsgálják meg, hogyan valósulhatna meg az ingatlan funkciójának megtartásával vagy anélkül az üzemeltetés. (Kazetta 1/2. 363-378.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: A Megyei Önkormányzat hivatásos bábszínházat szeretne Békéscsabán létesíteni, ehhez keres ingatlant. (Kazetta 1/2. 378-382.) Tímár Imre képviselı: A határozati javaslat 2. pontjához javasolt kiegészítést: „köteles megfizetni az önkormányzatnak számla alapján visszamenıleges hatállyal.” Tehát ha adott idıben nem teljesül – vagy csak részben - a befizetés, úgy ez a fizetési kötelezettség visszamenıleges hatállyal is érvényesüljön. (Kazetta 1/2. 382-394.) Pap János polgármester: Tehát elhangzott egy módosító javaslat, másrészt a határozati javaslat 1. pontjának elsı pontja, ezt követıen az írásbeli határozati javaslat 1. pontjának bekezdései, a 2. pont, amelyhez Tímár Imre képviselı egy kiegészítés ismertetett. A módosító javaslatban a bérleti díj elengedésének %-os meghatározása szerepelt indítványként. A díjfizetés 2003. június 30-ig folytatódjon, ezt követıen az önkormányzat kedvezményt biztosít, amelyrıl a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság és az LBL Kft. A Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság vizsgálja meg, hogy az épületet milyen funkcionális célokra lehetne hasznosítani. 17

18 Az LBL Kft. elıterjesztésben szereplı javaslatát elfogadásra ajánlotta, a következı kiegészítéssel: a 2. pontnál szerepeljen, hogyha a Kft. nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, úgy visszamenıleges hatállyal rendeznie kell elmaradását. (Kazetta 1/2. 394-426.) Tóth Károly képviselı: Javasolta, hogy a testületet ne fizetési kedvezményt biztosítson, hanem a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság vizsgálja meg a kedvezmény adásának lehetıségét. Nem célszerő elıre kimondani, hogy az önkormányzat kedvezményt biztosít. (Kazetta 1/2. 426-433.) dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság Elnöke: Kérte, hogy a közgyőlés adjon iránymutatást arra, hogy a késıbbiek folyamán milyen mértékő kedvezményt biztosítana, 0-50 %-ig, vagy 20-80 %-ig terjedıen. (Kazetta 1/2. 433-442.) Végh László képviselı: A közgyőlésnek nincs esélye arra, hogy megfelelı döntést hozzon, amennyiben a kedvezmény pontos értékét meghatározza, mivel a szerzıdés több passzusból áll. Az egyik oldalról egy kötöttséget tartalmaz, hogy az ingatlant milyen funkcióra lehet hasznosítani. A funkciókötöttség megszüntetésének vagy meghosszabbításának egyaránt következményei lehetnek. A Phaedra Mozi területének csak kis hányada van hasznosítva, mivel a Csaba Centerben mőködı multiplex mozival szemben versenyhátrányban van. A multiplex mozi kialakítása piaci versenykényszerőségbıl történt. A nagyobb városokban levı régi típusú mozik üzemeltetése csak önkormányzati segítségnyújtással valósulhat meg. Amennyiben lenne jelentkezı vállalkozó más fajta mőködtetésére, úgy ennek nem szabad gátat szabni. Meg kell vizsgálni, hogy az üzemeltetık milyen bérleti díj és egyéb feltételek mellett tudnának eltérı tevékenységet folytatni. Nem tartotta a célszerőnek, hogy a közgyőlés a jelenlegi ülésén meghatározza a bérleti díj kedvezményének százalékos arányát, mivel több feltétel ismeretlen a szerzıdéskötés vonatkozásában. (Kazetta 1/2. 442-478.) dr. Molnár Zsolt képviselı, a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: A Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság figyelmét felhívta, hogy a mozit üzemeltetı vállalkozó önmagának teremtette meg a konkurenciát a multiplex mozi létrehozásával. (Kazetta 1/2. 478-488.) Végh László képviselı: Az országban egyedülálló módon sikerült elérni azt, hogy helyi vállalkozók építsék meg a multiplex mozit, ez egy piaci kényszerőség volt, mert ha nem a helyiek hozzák létre a beruházást, mások építették volna meg. A Phaedra Mozinak ma már nincs jelentıs forgalma, mivel nem tudja azt a szolgáltatást nyújtani, amely a Centerben került kialakításra. Az mindenképpen kedvezı tényezı, hogy az LBL Kft. üzemelteti mindkét mozit, mert így a versenykényszerőség nem áll fenn, és az ügy eldöntése kedvezı fogadtatásra találhat a város szempontjából. (Kazetta 1/2. 488-518.) dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Nem lehet egyértelmően kijelenteni, hogy az új mozi létrehozása okozta-e a Phaedra Mozi forgalmának 18

19 visszaesését. A tulajdoni szerkezetet nem vizsgálta, hogy a két mozi üzemeltetıje azonos-e, de feltételezhetı, hogy igen. Amennyiben a közgyőlés felhatalmazást adna arra, hogy art moziként üzemeljen a Phaedra Mozi június 30-tól, úgy javasolja, hogy a mozi üzemeltetıje egyáltalán ne fizessen bérleti díjat, vagy csak egy jelképes összeget. Ezért lenne célszerő döntést hozni, hogy a testület kb. mekkora bérleti díj fizetésére kötelezi a kft-t. (Kazetta 1/2. 518-540.) Pap János polgármester: A közgyőlés nem kíván véleményt nyilvánítani a bérleti díj kedvezményének megállapítására.

Szavazásra bocsátotta a következı javaslatot: kíván-e a közgyőlés nyilatkozni arról, hogy milyen nagyságú legyen a mozi bérleti díjfizetési kedvezménye százalékban megállapítva? Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 13 nem szavazattal, 2 tartózkodással elvetette a javaslatot.

-

Szavazásra bocsátotta a következı módosító javaslatot: az önkormányzat jelenleg nem kívánja kinyilvánítani azon szándékát, hogy kedvezményes díjfizetést biztosít a mozi üzemeltetıje számára. A Gazdasági Bizottság vizsgálja meg, hogy a közgyőlés biztosítson-e kedvezményes díjfizetési lehetıséget. (Kazetta 1/2. 518-2/1. 006.) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 341/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az LBL Fıvállalkozó és Szállítási Kftnek, mint üzemeltetınek és bérlınek – a Phaedra Mozi bérleti díj fizetési kötelezettség alóli mentesítésére (elengedésére) vonatkozó kérelmét megismerte. A közgyőlés bérleti díjfizetési kötelezettséget visszamenıleges hatállyal nem enged el, 2003. június 30-ig a Kft. bérleti díjfizetési kötelezettsége fennáll.

2./

A közgyőlés felkéri a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottságot, tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogy 2003. július 1-tıl adható-e és milyen mértékő bérleti díj fizetési kedvezmény a Kft. részére, valamint a funkció megtartásával milyen módon üzemeltethetı a Phaedra Mozi.

Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester azonnal Telekértékesítés az Almáskerti Ipari parkban 19

20 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 006-013.) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 342/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése értékesíti a Békéscsabai Almáskerti Ipari Parkban lévı 20525/2 hrsz-ú területbıl telekmegosztás útján kialakítandó kb. 7000 m2 területet és a 20525/8 hrsz-ú területbıl telekmegosztás útján kialakítandó kb. 5000 m2 területet a Gallion Kft.(Békéscsaba, Urszinyi u. 23.) részére új és használt gépjármő értékesítésére szolgáló telephely, márkaképviselet létesítése céljára.

-

az 552/2001 (XI.15.) közgyőlési határozatnak megfelelıen az 1. sz. terület vételára 4.000 Ft/m2, a 2. sz. terület vételára 2.000 Ft/m2, összesen kb. 38.000.000 Ft+áfa (a közmő gerincvezeték kiépítési költség vételárrészre esı áfa)

-

fizetési határidı: 8.000.000 Ft+áfa az adásvételi szerzıdés megkötésekor 30.000.000 Ft+áfa 2003. november 30.-ig beépítési kötelezettség 2007. december 31.

-

A beépítési kötelezettség vonatkozásában a két telket igénylı, de egy projekt keretében végrehajtandó beruházásra tekintettel a kisebbik telken való beépítési kötelezettség alól a vevıt a közgyőlés mentesíti. A közgyőlés felhatalmazza a polgármestert az ipari parki telkek értékesítésénél alkalmazott, a fentiekkel kiegészített szerzıdés aláírására. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester Sztankó János ügyvezetı igazgató 2003.július 15. Zártkerti utcaszélesítések miatti területvásárlások

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 013-018.) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 343/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT

20

21 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése utcaszélesítés céljára megvásárolja a békéscsabai 7938/1 hrsz-ú, 800 m2 nagyságú földterületet. A felajánlott vételár 300.000 Ft.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlés utcaszélesítés céljára megvásárolja a békéscsabai 7938/2 hrsz-ú, 786 m2 nagyságú földterületet. A felajánlott vételár 300.000 Ft.

3./

Az 1-2 pontban leírt földterületek teljes egészében történı megvásárlására azért kerül sor, mert azok az utcaszélesítést követıen beépíthetetlenné válnak.

4./

Az 1-2 pontban leírt ingatlanok birtokbavételére a leghamarabb 2003. november 30-án kerül sor, eddig az idıpontig a területek tisztántartása a korábbi tulajdonos feladata és költsége.

5./

Az 1-2 pontban leírt vásárlások fedezete a költségvetés vagyoni kiadásaiban az utcaszélesítések céljára elkülönített összeg.


Baji Lajos alpolgármester 2003. szeptember 30. A Tavasz utca kiszélesítése miatti területvásárlás

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 018-021.) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 344/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megvásárolja a békéscsabai 6745/17 hrszú ingatlanból leválasztott kb.150 m2 nagyságú földterületet. A felajánlott vételár 1500 Ft/m2. A terület megvásárlásának az a feltétele, hogy az utcaszélesítéshez még szükséges, további, kb. 150 m2 területet a 6745/17 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa térítésmentesen adja át az Önkormányzat számára.

2./

A területleadáshoz szükséges változási vázrajz elkészíttetése az Önkormányzat feladata és költsége.

3./

A területvásárlás fedezete a költségvetés vagyoni kiadásaiban az utcaszélesítések céljára elkülönített összeg.

Felelıs:

Baji Lajos alpolgármester 21

22 Határidı:

2003. szeptember 30.

Tárgy:

Jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 021-029.) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 345/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót elfogadja, végrehajtottnak tekinti az alábbi határozatokat: 10/2002. (I. 31.) 12/2003. (I. 30.) 13/2003. (I. 30.) 25/2002. (I. 31.) 47/2003. (I. 30.) 46/2003. (I. 30.) 52/2003. (I. 30.) 53/2002. (I. 31.) 70/2003. (II. 27.) 85/1994. (II. 17.) 91/2003. (II. 27.) 126/2002. (III. 7.) 131/2002. (III. 7.) 137/2002. (III. 7.) 179/2003. (III. 27.) 187/2002. (V. 2.) 213/2003. (IV. 24.) 216/2003. (IV. 24.) 217/2003. (IV. 24.) 218/2003. (IV. 24.) 219/2003. (IV. 24.) 220/2003. (IV. 24.) 221/2003. (IV. 24.) 222/2003. (IV. 24.) 223/2003. (IV. 24.) 224/2003. (IV. 24.) 226/2003. (IV. 24.) 227/2002. (V. 2.) 232/2003. (IV. 24.) 233/2003. (IV. 24.) 249/2003. (IV. 24.) 256/2003. (IV. 24.) 260/2001. (V. 24.)

261/2003. (IV. 24.) 279/2003. (IV. 24.) 298/2002. (VI. 6.) 319/2002. (VII. 11.) 403/2000. (VII. 6.) 465/2002. (X. 11.) 469/2002. (X. 11.) 470/2001. (IX. 20.) 489/2001. (X. 18.) 478/2002. (X. 30.) 488/2002. (XI. 14.) 508/2002. (XI. 14.) 533/2002. (XII. 19.) 546/2002. (XII. 19.) 548/2002. (XII. 19.) 573/2002. (XII. 19.) 575/2002. (XII. 19.)

22

Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 2003. június 30.

Napirend tárgya:

Közalapítványok beszámolói a 2002. évrıl

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -


Szavazásra bocsátotta a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -


Szavazásra bocsátotta a Business School Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta a Nemzetiségi Oktatásért és az Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -


Szavazásra bocsátotta a Békéscsaba és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -


Szavazásra bocsátotta a Békés Megye Közoktatási Közalapítványa kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -


Szavazásra bocsátotta a Balassi Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -


24

Szavazásra bocsátotta a Békéscsabai Diáktanya Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 20 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot. (Kazetta 2/1. 029-054.) A közgyőlés a határozat I./-II./-VI./-VII. pontját 19 igen, egyhangú szavazattal, III./ pontját 17 igen, 1 nem szavazattal, IV./ pontját 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással, V./ pontját 16 igen szavazattal, 3 tartózkodással, VIII./ pontját 20 igen szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 346/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT I./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a “Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítványa” kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs: Határidı:

II./

Pap János polgármester azonnal

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs: Határidı:

III./


Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Business School Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs: Határidı:

IV.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Nemzetiségi Oktatásért és az Iskolai Kulturális Tevékenységért Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs:

Pap János polgármester

24

25 Határidı: V.

azonnal

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Békéscsaba és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs: Határidı:

VI.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Békés Megye Közoktatási Közalapítványa kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs: Határidı:

VII.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Balassi Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. A gazdálkodás fıbb adatait a Csabai Mérleg c. városi lapban közzéteszi. Felelıs: Határidı:

VIII.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány kuratóriumi elnökének beszámolóját a közalapítvány mőködésérıl. Felelıs: Határidı:

Tárgy:


Pap János polgármester azonnal Békéscsaba és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Kiegészítette az elıterjesztésben foglaltakat. A Közalapítványt Békéscsaba 9 más környezı településsel hozta létre. Egy rendırségi belsı szabályzat szerint a kuratórium tagja rendırtiszt nem lehet, ezáltal a jelenlegi helyzet már ezért sem tartható fenn tovább. Az alapítvány helyzete és támogatása az elmúlt évek során különleges módon alakult, mivel az alapítványt jelenleg egyedül Békéscsaba városa támogatja. 2002-ben Békéscsaba biztosított az alapítvány számára 800.000,-Ft-ot, 2000-ben Békéscsaba és Csabaszabadi járult hozzá a mőködéshez – Csabaszabadi 2 x 15.000,-Ft-tal – a többi város nem. A 10 település összefogásával létrehozott alapítvány változatlan fenntartása teljes mértékben indokolatlan, a kuratóriumi tagok személye pedig változtatásra szorul. Három határozati javaslat készült az ügy rendezésére, Marik András rendırkapitánnyal egyeztetve. Célszerőnek tartotta a c.) javaslat elfogadását, miszerint a közalapítvány megszüntetésre kerüljön. Megfontolásra érdemesnek tartotta átgondolni, hogy a város milyen másik alapítványt kíván e helyett létrehozni.

25

26 (Kazetta 2/1. 054-073.)

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat c.) pontját. (Kazetta 2/1. 073-075.) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 347/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése mint a Békéscsaba és Környéke Közbiztonságáért Közalapítvány egyik alapítója javasolja a közalapítvány megszüntetését. Felelıs:

Pap János polgármester az alapító képviseletében

Dr. Simon Mihály címzetes fıjegyzı Határidı:

értelem szerint

Napirend tárgya:

Pénzügyi, költségvetési ügyek

Tárgy:

Pótlólagos állami hozzájárulás felhasználása

Pap János polgármester: A pótlólagos állami hozzájárulás mértéke 108.680 e Ft. (Kazetta 2/1. 075-080.) Takács Péter képviselı: Tudomása szerint 50 millió Ft összeg van elıirányozva a sétálóutca fejlesztésére. A további szakasz terveit a késıbbiek folyamán fogják elkészíteni, ebbıl az összegbıl az idei évben tényleges felhasználás nem várható, mivel a javaslatok kidolgozása, elfogadása és a kivitelezés pályáztatása hosszabb idıt vesz igénybe. Ilyen esetben egy lakossági meghallgatás is célszerő lenne, ahol a városlakók kifejthetnék elképzeléseiket. Így történt ez az elsı szakasz beruházása elıtt is. Ennek következtében nem várható, hogy az elıirányzott 50 millió Ft felhasználásra kerüljön az idei évben, de amennyiben ebben a kérdésben közgyőlési konszenzus van, úgy a következı évben ezt az összeget fel lehetne használni. A városban egy újabb beruházás várható: a Fövenyes Utcai Ifjúsági Garzonház 33 lakóegységének megépítése. A beruházásra kb. 156 millió Ft központi pénzeszköz áll remélhetıleg az önkormányzat rendelkezésére. Módosító javaslata: az 50 millió Ft összeg felhasználásra kerüljön a megnyert 156 millió Fttal együtt. Ezen felül az elızetes becslések szerint kb. 40 millió Ft hiányzik ahhoz, hogy a garzonház teljes önkormányzati beruházásban megvalósulhasson. Ezáltal az idei évben meg lehetne indítani a teljes közbeszerzési eljárást, úgy, hogy teljes mértékben önkormányzati kivitelezésben jönne létre a létesítmény. A következı évben a hiányzó 40 millió Ft-ot elı lehetne teremteni vállalkozói tıke bevonása nélkül. A jelenlegi elıterjesztés már az elızı ciklusban véleményezésre került a Lakásügyi Bizottság

26

27 részérıl, akkor egy ugyanilyen típusú ifjúsági garzon létesítésérıl volt szó, mint a Felkelı Nap Háza, vagy a Dózsa György úton levı ingatlan. Az 50 millió Ft lehetıséget biztosítana arra, hogy teljes mértékben önkormányzati beruházás keretében valósuljon meg a Fövenyes utcai ifjúsági garzon, és ugyanolyan módon lehetne üzemeltetni, mint a Dózsa György úton levıt. (Kazetta 2/1. 080-113.) Király János képviselı: Egyetértett Takács Péter képviselı javaslatával, azonban nem zárta volna ki a vállalkozói tıke bevonását. Amennyiben az önkormányzat a Mezıgép Rt.-vel megállapodást tudna kötni, úgy a hiányzó 40 millió Ft-ot - amelyet a jövı évi költségvetésben még az ifjúsági garzonház megépítéséhez fedezni kellene – helyettesíteni lehetne a Mezıgép Rt.-tıl befolyt forrásból. (Kazetta 2/1. 080-118.) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát, miszerint a sétáló utca fejlesztésére elıirányzott 50 millió Ft-ot a közgyőlés fordítsa a Fövenyes Utcai Ifjúsági Garzonház 33 lakóegységére. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 5 igen, 7 nem szavazattal, 7 tartózkodással elvetette a javaslatot.

Szavazásra bocsátotta az elıterjesztésben szereplı határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 118-124.) A közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 348/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a szervezett intézményi étkeztetés céljára biztosított kiegészítı állami hozzájárulás 108.680 e Ft-os elıirányzatának felhasználását az alábbiak szerint határozza meg: -

50.000 e Ft a sétáló utca fejlesztése, 48.680 e Ft az intézményi céltartalék növelése, 10.000 e Ft az általános tartalék elıirányzatának növelése.

Az elıirányzat-változással a 2003. évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. június 30. Javaslat a 2003. évi hitelfelvételre

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 124-133.) A közgyőlés 15 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta:

27

28

349/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2003.évi költségvetési rendeletben tervezett felhalmozási feladatok finanszírozása érdekében 300.000 e Ft összegő középtávú hitel felvételét határozza el. A hitel futamidejéül 5 éves idıtartamot jelöl meg, amely ez évben csak kamattörlesztést jelent. A hitel felvételének tervezett ütemezése a következı: 2003. július 15. 2003. augusztus 15. 2003. október 15.

100.000 e Ft 100.000 e Ft 100.000 e Ft

A közgyőlés úgy dönt, hogy a középtávú hitelt az OTP Bank Rt-tıl, mint számlavezetı pénzintézettıl veszi fel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése vállalja, hogy a futamidı éveiben a felvett hitelt és járulékait - minden más fejlesztési kiadást megelızıen - a költségvetésbe betervezi és jóváhagyja. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. július 15. Javaslat intézményi céltartalék felhasználására

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 133-141.) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 350/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az intézmények részére a mellékelt összesítı kimutatás, valamint a csatolt indoklások alapján összesen 47.370 e Ft többlettámogatást biztosít. A pótelıirányzatok fedezetéül a költségvetésben tervezett intézményi céltartalék elıirányzatát jelöli meg. Az elıirányzat-változásokkal a 2003. évi költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2003. július 31.

28

29 Tárgy:

Javaslat az ingyenes tankönyv-ellátáshoz biztosított kiegészítı támogatás felosztására

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 141-145.) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 351/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az intézmények részére – a melléklet szerinti részletezésben - összesen 28.196 e Ft pótelıirányzatot biztosít az ingyenes tankönyv-ellátás kiegészítı támogatásaként. Az elıirányzat-változással a 2003. évi költségvetési rendeletet módosítani szükséges. Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester 2003. június 30.

Tárgy:

„Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatok benyújtása oktatási sportlétesítmények felújítására, bıvítésére

Takács Péter képviselı: Ez elıterjesztésben szerepel, hogy az önkormányzat kamattámogatást igényel a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. Véleménye szerint az általános hitelfelvétel kedvezıbb lehetne az önkormányzat számára. (Kazetta 2/1. 145-154.) Pap János polgármester: A banknál a fedezet meglétét folyamatosan 10 éven keresztül biztosítani kell. A hitel fedezeti díja megemeli a költségeket, úgy hogy a piaci kamatnál magasabbra emelkedett az összeg. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól teljes kamattámogatást igényel az önkormányzat, amennyiben nem jár eredménnyel az igénylés, úgy a közgyőlésnek kell döntenie a kérdésben. Szavazásra bocsátotta az 1. számmal jelölt határozati javaslatot: a Petıfi Utcai Általános Iskola tornaterem felújítására az önkormányzat pályázatot nyújt be a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. Tárgy:

„Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatok benyújtása oktatási sportlétesítmények felújítására, bıvítésére – Petıfi Utcai Általános Iskola tornaterme

A közgyőlés 18 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 352/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT

29

30

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a Petıfi Utcai Általános Iskola tornaterem felújításának a „Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatra történı benyújtásával. Az összesen 36.780 eFt összegő felújításhoz 3.678 eFt saját forrást biztosít. A saját forrást – a megvalósítás tervezett ütemezéséhez igazodóan – az önkormányzat 2004. évi költségvetésében tervezni kell. A felvenni tervezett 33.102 eFt hitel törlesztése 2006. decemberében kezdıdik meg és 10 éven át egyenlı részletekben történik. Az önkormányzat a hitel kamataira teljes kamattámogatást igényel a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. A hitel biztosítékául a felújított létesítményt ajánlja fel. Az elıkészítés költségeinek forrása a 2003. évi költségvetési rendeletben a pályázatok készítésére jóváhagyott 10.000 eFt elıirányzat. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2003. június 30.

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a 2. számmal jelölt határozati javaslatot: a Madách Utcai Általános Iskola tornaterem felújítására az önkormányzat pályázatot nyújt be a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. Tárgy:

„Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatok benyújtása oktatási sportlétesítmények felújítására, bıvítésére – Madách Utcai Általános Iskola tornaterme

A közgyőlés 19 igen, 2 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 353/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a Madách Utcai Általános Iskola tornaterem felújításának a „Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatra történı benyújtásával. Az összesen 47.110 eFt összegő felújításhoz 4.711 eFt saját forrást biztosít. A saját forrást – a megvalósítás tervezett ütemezéséhez igazodóan – az önkormányzat 2004. évi költségvetésében tervezni kell. A felvenni tervezett 42.399 eFt hitel törlesztése 2006. decemberében kezdıdik meg és 10 éven át egyenlı részletekben történik. Az önkormányzat a hitel kamataira teljes kamattámogatást igényel a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. A hitel biztosítékául a felújított létesítményt ajánlja fel. Az elıkészítés költségeinek forrása a 2003. évi költségvetési rendeletben a pályázatok készítésére jóváhagyott 10.000 eFt elıirányzat.

30

31 Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2003. június 30.

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a 3. számmal jelölt határozati javaslatot: a Szigligeti Utcai Óvoda tanuszodájának kiszolgáló helyiségekkel való bıvítésére az önkormányzat pályázatot nyújt be a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. (Kazetta 2/1. 154-173.) Tárgy:

„Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatok benyújtása oktatási sportlétesítmények felújítására, bıvítésére – Szigligeti Utcai Óvoda tanuszodája

A közgyőlés 18 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 354/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a Szigligeti Utcai Óvoda tanuszodájának kiszolgáló helyiségekkel való bıvítésének a „Beruházás a 21. századi iskolába” pályázatra történı benyújtásával. Az összesen 39.250 eFt összegő beruházáshoz 3.925 eFt saját forrást biztosít. A saját forrást – a megvalósítás tervezett ütemezéséhez igazodóan – az önkormányzat 2004. évi költségvetésében tervezni kell. A felvenni tervezett 35.325 eFt hitel törlesztése 2006. decemberében kezdıdik meg és 10 éven át egyenlı részletekben történik. Az önkormányzat a hitel kamataira teljes kamattámogatást igényel a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. A hitel biztosítékául a felújított létesítményt ajánlja fel. Az elıkészítés költségeinek forrása a 2003. évi költségvetési rendeletben a pályázatok készítésére jóváhagyott 10.000 eFt elıirányzat. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. június 30. Sarkantyú utca 2. sz. alatti Idısek Klubja kialakítása

Hrabovszki György alpolgármester: Tájékoztatta a közgyőlést, hogy a határozat alapján a Sarkantyú utca 2. sz. alatti ingatlan hasznosítását vizsgálta a bizottság. Gyakorlatilag az ÁNTSZ-szel szükséges egyeztetéseket követıen látható az, hogy az épület felújítása nem valósítható meg. Az új épület felépítése célszerőbb és költségkímélıbb. Természetesen más lehetıségek is adódhatnak, de ha az önkormányzat tulajdonában áll egy meglevı ingatlan, amelyet nagy valószínőséggel az ingatlanpiacon csak jelentıs veszteséggel lehetne értékesíteni – úgy a hasznosítás legyen az elsıdleges szempont. Az elızetes terv-becslések alapján a rendelkezésre álló pénzügyi keretbıl megvalósítható a klub kialakítása. Amennyiben a közgyőlés más megoldás, vagy az ingatlan eltérı hasznosítása mellett foglal 31

32 állást, úgy az ingatlan eladásáról is dönteni kell. (Kazetta 2/1. 173-188.) Takács Péter képviselı: A Sarkantyú u. 2. sz. alatti ingatlan megvásárlása elhibázott döntés volt. Az ingatlan olyan kis mérető telekkel rendelkezik, hogy egy új épület építése esetén rendkívül szők hely áll rendelkezésre kb. 50 fı foglalkoztatására. Módosító javaslata: a következı közgyőlés idejére meg kellene vizsgálni az Urszinyi u. 2. sz. alatti telket, ahol már mőködik szociális intézmény, ami az infrastruktúrával teljes mértékben el van látva. Az elızı ciklusban szerepelt egy olyan elıterjesztés a közgyőlés elıtt, miszerint a felesleges telekrészek kerüljenek felajánlásra megvételre a szomszédoknak, de a szomszédok szerencsés módon nem éltek a vételi lehetıségükkel. Az Urszinyi utcai ingatlan lényegesen nagyobb telekmérettel rendelkezik, és a Sarkantyú utcától mindössze 200 m-re helyezkedik el. Amennyiben az önkormányzat új ingatlan beépítésérıl határoz, úgy megfelelı lenne megtekinteni az Urszinyi utcai ingatlant, és meg lehetne vizsgálni, hogy a két épületet miként lehetne szerkezetileg vagy szervezetileg mőködtetni. Nem ismert elıtte, hogy a Széchenyi Terv pénzügyi támogatásából milyen nagyságú összeg keletkezett maradványként, de a Teleki u. 3. sz. alatti önkormányzati ingatlan teljes mértékben Széchenyi Tervbıl származó összegbıl lett felújítva. Szükséges lenne megvizsgálni, hogy hasonló jellegő pályázati lehetıségek adottak-e. Amennyiben van, úgy a Sarkantyú utcai ingatlan hasznosítása is megoldhatóvá válna. (Kazetta 2/1. 188-216.) Velkey Gábor alpolgármester: Amennyiben az új épület megépítése megtörténik, úgy ahhoz bontást is végre kell hajtani. Addig nem lenne szerencsés megkezdeni a bontást, amíg nincs eldöntve, hogy az önkormányzat értékesíteni kívánja-e az ingatlant. Javasolta, hogy az ingatlanra vonatkozó pályázat kiírásában bontás és építés is szerepeljen. Ezáltal nem az önkormányzat feladata és költsége lenne a bontás elvégzése. (Kazetta 2/1. 216-233.) Hrabovszki György alpolgármester: Véleménye szerint a kérdés eldöntése nemcsak a következı közgyőlés ideéig várhat, hanem akár 3 hónapig is. Az épület gyakorlatilag 2 éve áll lakatlanul. Abban a kérdésben nem tudott nyilatkozni, hogy az önkormányzatnak van-e lehetısége újabb pénzügyi forrást találnia a lakások kialakítására a Sarkantyú u. 2. számú ingatlanra. Egyetértett Takács Péter képviselı érvelésével, miszerint ha az Urszinyi utcában meg lehetne oldani egy újabb ingatlan építését. Amennyiben a közgyőlés a Sarkantyú utcai ingatlan eladása mellett foglalna állást, úgy az értékesítésbıl származó bevétel elenyészı lenne, mivel családi házként nem igen lehet hasznosítani. Tehát az eladás mindenképpen jelentıs vagyonvesztést okozna. A Sarkantyú utcai ingatlanról nem szükséges a közgyőlésnek jelen ülésén állást foglalni, meg kell vizsgálni az Urszinyi utcai ingatlan vételének, valamint pályázati pénzösszegek lehívásának lehetısége. Ha nem sikerül megfelelı megoldást találni, úgy eladható a Sarkantyú utcai ingatlan, de az önkormányzat ezzel a lépésével kedvezıtlenül járhat. (Kazetta 2/1. 233-250.)

32

33 Király János képviselı: Véleménye szerint az önkormányzat ne kezdjen tényleges munkálatokba a Sarkantyú utcai ingatlanon. Amennyiben nem kerül lebontásra az ingatlan, úgy esetleges értékesítése magasabb árfolyamon történhet. (Kazetta 2/1. 250-252.) Pap János polgármester: Amennyiben az önkormányzat kedvezıtlen helyzetbe kerülhet, amikor elhatározza a bontást és olyan magas összegő ajánlatok érkeznek a kivitelezésre, hogy az elfogadhatatlan lesz számára. Ekkor a telek üresen fog maradni. Ennek elkerülése érdekében megfelelıbb lenne, ha az épület nem kerülne elbontásra. Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı által ismertetett javaslatot: az önkormányzat vizsgálja meg az Urszinyi A. utca 2. sz. alatti ingatlan hasznosításának lehetıségét, és addig a közgyőlés ne foglaljon állást a Sarkantyú utcai ingatlan vonatkozásában. A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 355/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése jelen ülésén a Békéscsaba, Sarkantyú utca 2. szám alatti ingatlanról nem hoz döntést. Meg kell vizsgálni, hogy a Békéscsaba, Urszinyi Andor u. 2.sz. alatti telek alkalmas-e egy új építéső 50 férıhelyes intézmény kialakítására. Felelıs: Határidı:

Hrabovszki György alpolgármester 2003. júliusi közgyőlés

Pap János polgármester: Érdekességként említette, hogy a Sarkantyú utcai ingatlan vásárlásakor minden érintett bizottság a megvétel mellett foglalt állást. (Kazetta 2/1. 252-269.) Tárgy:

Saját forrás biztosítása Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ létrehozása az Almáskerti Ipari Parkban

Pap János polgármester: Sztankó János az Almáskerti Ipari Park ügyvezetı igazgatója benyújtotta pályázatát a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz a Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ létrehozására. Az önkormányzat kimondta, hogy a tagi kölcsön összegének visszafizetésével támogatja a központ létrehozást, de ez az elgondolás nem bizonyult helyesnek. A létrehozás költsége nem változott, de az önkormányzatnak kell megoldania, hogy a tagi kölcsönt visszafizeti és a minisztérium felé garanciát kell vállalnia, hogy biztosítja a 62.874.000,-Ft önerıt. A létrehozott központ telekértékesítései során ez a költség meg fog térülni, de ha a közgyőlés nem hoz döntést az önerı biztosításáról, úgy a kiíró nem fogadja el a pályázatot. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 269-288.) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

33

34

356/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 16/2003 (I.30.) és 254/2003 (IV.24.) közgyőlési határozatában foglaltaknak megfelelıen a SMART-2003-4-03-05-9 jelő Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ létrehozása érdekében benyújtott pályázata szerinti 62.874.000 azaz Hatvankettımillió-nyolcszázhetvennégyezer forint saját forrást a 2003-2004 évi költségvetési keretek terhére biztosítja. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester Sztankó János ügyvezetı igazgató értelem szerint Réthy Pál Kórházkorszerősítése

Rendelıintézet

energiaellátó

rendszerének

Pap János polgármester: Az ügy megoldására több javaslat is született az Egészségügyi Bizottság és a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság részérıl. Az eddigiekben nem jött létre egyezség a kórház energiaracionalizálásáról, ezért szükséges lenne jelen ülésen döntést hozni. Az elıterjesztést kiegészítette: az 1. oldalon szerepel, hogy „az évente fizetendı szolgáltatási díj ne legyen magasabb, mint amennyi a kórház e rendszerek üzemeltetésére, fenntartására fordított az elızı három év átlagában.” Ezt célszerő 5 évre módosítani. Ez azt jelenti, hogy 5 év hımennyiség-fogyasztása a jelenlegi ár 90 %-kal szorozva. Meg kell vizsgálni, hogy a kórház mekkora hımennyiséget fogyasztott az elmúlt 5 év során. A hımennyiség alakulása egyre magasabb értéket jelöl, mivel az idei tél hosszúra nyúlt. Ezért hosszabb idıt és a hımennyiség jelenlegi árát kell figyelembe venni a számítás során. Tehát vizsgálni kell a hımennyiséget – a fogyasztás mértékét – jelenlegi áron számolva, és ennek az összegnek a 90 %-át kell meghatározni, hogy az ajánlatokban maximum ekkora összeg szerepeljen. El kell dönteni, hogy mi legyen a változó érték, és mi a fix összeg. Amennyiben egyik érték a fix összeg, a és minél rövidebb a futamidı – a változó – vagy úgy is számolható, hogy a futamidı legyen 15 év – hiszen a kifutási ideje általában ennyi a gépeknek – és legyen a változó az, hogy milyen díj ellenében történik a hıszolgáltatás. El kell dönteni, hogy melyik számítási mód a célszerőbb. A technikai lebonyolítás kérdésében – amely a 2. oldalon szerepel a c.) pont I. vagy II. szakasz kerüljön elfogadásra. Az elıkészítésre rendelkezésre áll szakember és a javaslatok szerint egy új, nagyobb létszámú, 7 fıbıl álló elıkészítı munkacsoport. Javasolta, hogy a munkacsoport tagjai oly módon tevıdjenek össze, hogy a képviselı-testület minden „oldala” képviselve legyen. Az elıkészítı bizottság hagyja jóvá a pályázati kiírást, ezért az I. szakaszt javasolta elfogadásra, ezáltal az augusztusi-szeptemberi közbeszerzési értesítıben a felhívás meg is jelenhet. A közgyőlésnek meg kell határoznia, hogy milyen

34

35 kitételeknek kell megfeleljen az elıkészítı csoport. Az eljárás rendjét illetıen: célszerő lenne az alapfeltételeknek megfelelı, de különbözı értékeket és különbözı helyezési számot kapott legmegfelelıbb 3-5 ajánlattevıvel tárgyalás keretében megállapodni a végsı megoldásról. Erre egy tárgyaló és egy bíráló munkacsoport kapna felhatalmazást, amely bizottság 7 fıbıl állna. Ez a bizottság a pályázatok, illetve az ajánlatok beérkezését követıen kerülne megválasztásra az elıkészítı munkacsoporthoz hasonló arányú összetételben. Aki az elıkészítı munkacsoport tag, az a tárgyaló-bíráló munkacsoportban nem tölthet be tisztséget. A kórház hıközpontjából történik a sportcsarnok és a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola hıellátása is, tehát ezen intézmények hıellátását be kell számítani. Minél nagyobb beruházási összeget kér az önkormányzat, annál nagyobb futamidıvel vagy annál kisebb energiaárkedvezménnyel tud egy cég jelentkezni, annak függvényében, hogy mely érték van fixnek tekintve. Ügyelni kell arra, hogy az eljárás lebonyolítását követıen az önkormányzatnak további forrásokból beruházási költsége ne keletkezzen, azért mert elfelejtették figyelembe venni a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola vagy a sportcsarnok fogyasztását, és elvágták az energiaellátást biztosító csıvezetéket. Javaslat: a tárgyaló és bíráló munkacsoport az egyeztetett, megtárgyalt javaslatát a közgyőlés elé terjeszti döntéshozás és szerzıdéskötés céljából. (Kazetta 2/1. 288-403.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A vezetıi értekezlet - az elıterjesztéshez csatolt szempontrendszer szerint – megkeres egy olyan céget, amelynek gyakorlata van egy ilyen jellegő munka elıkészítésében. Ez a cég a vezetıi értekezlettıl kapott utasítások alapján elıkészít egy közbeszerzési eljárást, és ennek elkészíti a pályázati kiírását. (Kazetta 2/1. 403-415.) Pap János polgármester: Nem. Ezt a felkért cég terjeszti az elıkészítı munkacsoport elé. (Kazetta 2/1. 415-416.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Tehát a vezetıi értekezlet megkeres egy céget, aki lefolytatja a közbeszerzési eljárást. A cég a szempontrendszer figyelembevételével elkészít egy pályázati felhívást. Az 1. számú 7 tagból álló munkacsoport, ezt a pályázati kiírást jóváhagyja, amely a véglegesített formátum után megjelenik a Közbeszerzési Értesítıben. (Kazetta 2/1. 416-436.) Pap János polgármester: Az eljárásban a legfontosabb rész a feladatok meghatározása, másrészt, hogy milyen pontozási, értékelési arányok legyenek a döntık a pályázatok elbírálása során. (Kazetta 2/1. 436-440.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Miután a munkacsoport jóváhagyja a szempontrendszert, megjelenik a felhívás a Közbeszerzési

35

36 Értesítıben és beérkezik néhány ajánlat az önkormányzathoz. A másik 7 tagból álló munkacsoport kiértékeli a beérkezett ajánlatokat és további mérlegelést követıen a közgyőlés elé terjeszti döntéshozás végett. (Kazetta 2/1. 440-448.)

Pap János polgármester: A munkacsoportoknak meg kell vizsgálnia a pályázatok jogszerőségét is. (Kazetta 2/1. 448-454.) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi, Költségvetési Bizottság elnöke: Az egyik munkacsoport szerepe az, hogy megvizsgálja a jelentkezı cégek ajánlatainak jogszerőségét és koordinálja tevékenységüket, a másik munkacsoport feladata a beérkezı ajánlatok értékelése. A végleges döntést a beérkezett ajánlatokról a közgyőlés hozza meg. (Kazetta 2/1. 454-462.) Pap János polgármester: Az MR pályázatnál, közbeszerzésnél a pontszám alapján felállt a sorrend. Ebben az esetben van egy tárgyalási szakasz, amely azt jelenti, hogy a bizottságnak még egy visszakérdezési lehetısége van minden ajánlattevıvel szemben és az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével módosíthatja az elképzeléseket. Az elıterjesztés 3. pontjában szerepel, hogy az áramszolgáltatóval és gázszolgáltatóval szükséges egyeztetések lebonyolítása, megállapodások elıkészítése az önkormányzat bevonásával történjen. Ez a tevékenység a pályázó feladata lenne, nem a lebonyolító egyeztet, hanem a pályázó cégeknek kell az áram és gázszolgáltatóval kialakítania a feltételeket. Hiszen nem ismerhetı elıre, hogy termálvizes vagy milyen típusú lesz a hıenergia szolgáltatás. Természetesen az elbírálásnál elınyt élveznek azok a cégek, amelyek korábban már végeztek ilyen jellegő tevékenységet. (Kazetta 2/1. 462-505.) Király János képviselı: Tehát annak a bizottságnak kell megfogalmaznia a szempontokat, amelyek felsorolásra kerültek. Ezt nem a közgyőlésnek kell rögzítenie, hanem annak a munkacsoportnak, amelyik a közbeszerzést készíti elı. A munkacsoport kell hogy megfogalmazza a szempontrendszert. (Kazetta 2/1. 505-518.) Pap János polgármester: El kell dönteni, hogy van-e olyan elsıdleges támpont, amelyet a közgyőlés meg kíván határozni, pl. futamidı legyen fix és minél olcsóbban adja az energiát, vagy pedig az energiaszolgáltatás ára legyen fix és minél rövidebb legyen a futamidı, amikor átadásra kerül a pénzösszeg. Ezeknek kérdéseknek és feladatoknak eldöntés a munkacsoport munkáját könnyíti. (Kazetta 2/1. 518-539.) Király János képviselı: Említésre került, hogy 5 év átlagában a hımennyiség alakulását kell vizsgálni. Ezt követıen 5 év átlagában vizsgálni lehet a személyzeti létszám, az elektromos áram és vízmegtakarítás alakulását is. Célszerő lenne ezért vagy az összes vizsgálandó szempontot meghatározni, vagy pedig úgy dönteni, hogy az összes kritériumot a bizottság határozza meg.

36

37 (Kazetta 2/1. 539-547.) Vámos József képviselı, az Egészségügyi Bizottság elnöke: Kérdése: az 5 év átlagában vizsgálandó szempontrendszer és a lebonyolítás tartalmi elemeit vizsgálandó anyag melyik bizottság elıterjesztése? Az elıterjesztésben szerepel, hogy a közbeszerzési hirdetményt és a dokumentációt a közgyőlés hagyja jóvá, illetve a 7 fıs elıkészítı csoport. Tehát Pap János polgármester által megfogalmazott és írásban kiküldött javaslat nem tartalmazza ezt a szempontrendszert és tartalmi elemeket. A szempontrendszer 9 pontban meghatározott elıírásokat tartalmaz. A 8. pontban szerepel, hogy a „bonyolító lehetıség szerint rendelkezzen bel- és külföldi kapcsolatrendszerrel és az önkormányzatisághoz illeszkedı tulajdonosi háttérrel.” Kérdései: miért kell, hogy rendelkezzen egy lebonyolító bel- és külföldi kapcsolatrendszerrel? Mit jelent az a megfogalmazás, hogy az önkormányzatisághoz illeszkedı tulajdonosi háttérrel? (Kazetta 2/1. 547-2/2. 015.) Baji Lajos alpolgármester: Ebben az ügyben vannak elsıdleges és másodlagos szempontok, amelyek fontosak lehetnek az elbírálás során. A pályázati eljárást és az ehhez kapcsolódó egész folyamatrendszert célszerő lenne egy profi, tapasztalt cégre bízni. Véleménye szerint ha a pályázati eljárások és az elıkészítı tevékenységek lebonyolításához az önkormányzat olyan céget kér fel, amely bel- és külföldi tapasztalattal is rendelkeznek, úgy az elınyt élvez. Az önkormányzatisághoz illeszkedı tulajdonosi háttér azt jelenti, hogy a lebonyolító megfeleljen a következı kritériumoknak: tevékenységét önállóan, a piaci szereplık (gyártók, üzemeltetık, energiaszolgáltatók) befolyásától mentesen, mint kívülálló tudja ellátni. Vannak olyan cégek Magyarországon, amelyeket az állam hozott létre azért, hogy az önkormányzatok beruházásait, pályázatainak kidolgozását segítse. Ez a PEA elıkészítı alap, amelyet szintén a kormányzat támogat, és vannak olyan cégek, akik ezzel foglalkoznak, kft., holding vagy más formában. Javasolta, hogy azok a cégek élvezzenek elınyt az elbírálás során, akik az önkormányzatisághoz a tulajdonosaik kapcsán is kapcsolódnak. Célszerő lenne, ha az önkormányzat lenne a szerzıdéskötı, ezáltal az energiamegtakarítások is itt keletkeznének. Megfelelınek tartotta volna, ha az Egészségügyi Bizottság is tárgyalta volna az elıterjesztést, amennyiben a bizottság nem foglalt állást az ügyben úgy még a következı közgyőlésen is sor kerülhet a döntésre. (Kazetta 2/2. 015-056.) Tóth Károly képviselı: Az elıterjesztés szerint az önkormányzat hivatalból lemond a bevételekrıl. A leírtak szerint a hivatal csupán szolgáltatást vásárol, így nem származik belıle nyereség. A kórháznak viszont lehetısége lesz arra, hogy esetleg kedvezıbb áron vásárolhassa az energiát, mint korábban. Több milliárdos nagyságrendő visszalépést jelent az, hogy az önkormányzat nem részesül nyereségben. Az elıterjesztés akkor fogadható el, ha valamennyi megfogalmazott szempontrendszer beépül a pályázati felhívásba. Kérte Pap János polgármestert, hogy mielıtt szavazásra bocsátja az elıterjesztést, biztosítson

37

38 néhány perc tanácskozási szünetet. Az önkormányzat azt tudja elérni az elıterjesztés elfogadásával, hogy jövıre a kórház mőködıképes marad, és biztosítani lehet az energiaellátást. Vámos József bizottsági elnököt felelısség terheli amiatt, ha az idei év folyamán valamilyen nehézségbe ütközik az energiaellátás. A tanácskozási szünet alatt meg kell vizsgálnia azt is, hogy a munkacsoportok összetétele milyen arányú legyen. Célszerő lenne, ha a munkacsoportok összetétele megegyezne a közgyőlésével. (Kazetta 2/2. 056-092.) Pap János polgármester: Nem tudta értelmezni Tóth Károly képviselı azon a kijelentését, hogy súlyos felelısség terhelheti az Egészségügyi Bizottság elnökét a főtési helyzet esetleges ellehetetlenülésekor. Amennyiben energiamegtakarításra kerül sor, úgy ez az intézmény, és az önkormányzat szempontjából vizsgálva nyereséget jelent. El kell dönteni, hogy a főtési költségben, az energiavásárlásban történı megtakarítást értékelje-e az önkormányzat, vagy azt, hogy minél rövidebb idıintervallumon belül kerüljön sor kedvezı változásra. Egy energiaellátó rendszer átlagos mőködési ideje kb. 15 év, amennyiben 6 évet követıen az önkormányzat tulajdonába kerül a berendezés, úgy a nyereség az önkormányzatot illeti. Felmerült az a gondolat is, hogy az önkormányzat hagyja jóvá az ajánlati felhívást. Amennyiben az önkormányzat lesz a beruházó, úgy az áram-, gázszolgáltatóval egyeztetéseket kell lefolytatnia, ellenkezı esetben mindezt a beruházó cég végezné ezt. Javaslatként elhangzott, hogy a bonyolító felkérése céljából a szempontrendszer összes pontja kerüljön elfogadásra. Az önkormányzatnak a projektfinanszírozás megszervezésére, ajánlatok, kedvezményes források felkutatására nincs szüksége, csak abban az esetben, ha az önkormányzat a beruházó. Azt az elıkészítı munkacsoportnak tudnia kell, hogy az önkormányzat beruházó, vagy szolgáltatást igénybevevı legyen. (Kazetta 2/2. 092-130.) Tímár Imre képviselı: Nem értette, hogy miért nem írta alá az elıterjesztéshez kapcsolódó mellékletet az anyag készítıje. A kiegészítésben leírtakat meglehetısen vállalkozásra szabottnak érezte, mert igaz, hogy az önkormányzat döntési szabadsága is említve van, de ennek ellenére úgy tőnik, hogy személyre szabottak a kitételek. Nem értette azt a megállapítást, hogy „a bonyolító kiválasztása meghívásos egyszerősített eljárás keretében történjen”. Az önkormányzat vállalhat egy olyan lebonyolítót, aki ezen feladatokat vállalja. Véleménye szerint a lebonyolító kiválasztása pályáztatás útján is történhetne. (Kazetta 2/2. 130-152.) Pap János polgármester: Az önkormányzat versenyeztetési szabályzata elıírja, hogy a lebonyolító kiválasztása meghívásos egyszerősített eljárás keretében történjen. (Kazetta 2/2. 152-155.) Tímár Imre képviselı: Aki elolvassa az elıterjesztést, feltőnhet számára, hogy a korrekt megoldást az jelentené, ha pályáztatás keretében kerülne kiválasztásra a lebonyolító. (Kazetta 2/2. 155-161.) Pap János polgármester: Az országban kb. 50 helyen végeztek energiaracionalizálást. A Közbeszerzési Tanács honlapján pontosan lehet tudni, hogy kik voltak a lebonyolítók, kb. 15

38

39 kisebb-nagyobb cég van megjelölve. Azok a cégek, amelyek végeztek már ilyen tevékenységet, meg lesznek hívva, és közülük kerül kiválasztásra a legkedvezıbb feltételeket ígérık alapján a nyertes. (Kazetta 2/2. 161-178.) Velkey Gábor alpolgármester: Tóth Károly képviselı felszólalására válaszolva elmondta, a leírt feltételek nem tekinthetık tényeknek, csupán egy ígérvény, abból még kérdéses, hogy mi valósul meg. Az önkormányzat számára az is bevételt jelent, ami kiadás-megtakarítás az önkormányzatnál vagy más intézménynél. A kiegészítı elıterjesztéssel kapcsolatos észrevétele: az 1. pont felesleges kijelentés, mivel 4. és 6. pont hasonló megfogalmazásokat tartalmaz, és összhangban vannak az 1. ponttal. Javasolta az 1. bekezdés elhagyását. Nem értette azt a megfogalmazást, hogy a „lebonyolítás javasolt tartalmi eleme”-i. A lebonyolítás egy összetett folyamat, mert van egy pályázatkiírás és egy lebonyolító, aki elıkészít anyagokat. Ezt követıen a projekt végrehajtása valósulhat meg különbözı tartalmi elemekkel. Célszerő lenne, ha a pályáztatás és lebonyolítás során javasolt figyelembe veendı tartalmi elemek kerülnének megfogalmazásra. Így vizsgálni lehetne, hogy a pályázat beadója elkészítette-e a azokat az egyeztetéseket, amelyek szükségesek a feladat végrehajtásához, továbbá mérlegelni lehet a projektfinanszírozás megszervezését milyen formában fogalmazza meg az ajánlattevı. (Kazetta 2/2. 161-210.) dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Megfelelınek tartotta a gazdasági mőködés feltételeinek. Az elıterjesztés elsı oldal 1. pontjában szereplı meghatározást, miszerint a közgyőlés az 5 év idıtartamú hıenergiamennyiség fogyasztást vegye figyelembe, a 3 éves vizsgálat nem lenne elégséges, mivel elég magas lenne a szóródás. Az 5 éves figyelembevétel pontosabb értéket ad, és biztonságot nyújt a kórháznak és a többi intézménynek is. A második oldal 4. pontjában szereplı mindkét megoldást elfogadhatónak tartotta, miszerint határozott idejő legyen a futamidı, vagy a hıenergia árában történjen a versenyeztetés, de kedvezıbb lenne a 10 éves futamidı meghatározása. Ez idı leteltével a berendezés az önkormányzathoz kerülhet, úgy hogy az ára már megtérült, de üzemideje még nem telt le. Elfogadhatónak tartotta azt is, ha az önkormányzat a hıenergia árát határozza meg, és a futamidı lenne a változó.. (Kazetta 2/2. 210-225.) Pap János polgármester: Kérdése: tehát ne a futamidı legyen a változó? (Kazetta 2/2. 225-228.) dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Igen, így pontosan tervezhetı a pályázat kapcsán, hogy az önkormányzat milyen árat biztosít. A kiegészítı anyaggal kapcsolatos hozzászólásokban elhangzott, hogy az elıterjesztés úgy készült, mintha már nevesítve vagy kiválasztva lenne a lebonyolító cég. Ezt a feltételezést úgy lehetne kivédeni, ha meghívásra kerülne az összes cég, amely ilyen jellegő tevékenységet

39

40 végez. Javasolta a kiegészítı anyag elsı fejezet utolsó elıtti pontjának elhagyását, miszerint „az önkormányzatisághoz illeszkedı tulajdonosi háttérrel rendelkezzen.” A kiegészítı anyagban szereplı 3-4. pont elhagyását szintén javasolta, hiszen nem az önkormányzat beruházása lesz az energiaellátó rendszer korszerősítése, így a kapcsolatot sem kell közvetlenül felvennie egyeztetés céljából az energia- és gázszolgáltató cégekkel. A 7. ponttal kapcsolatos észrevétele a következı volt: a kivitelezés felügyelete legyen a lebonyolító feladata, ebben pénzügyi és mőszaki ellenırzéssel. Véleménye szerint a pénzügyi ellenırzés nem állhat a kivitelezı felügyelete alatt, mivel ez a beruházó hatásköre. A mőszaki ellenırzés viszont megfontolás kérdése, hogy önálló, külön mőszaki ellenırt jelöljön ki az önkormányzat, vagy pedig a lebonyolító végezze ezt a feladatot. Megfelelıbb lenne az önkormányzat képviselıjét kijelölni ellenırzésre, mivel nem alakulhat így ki érdekszövetség a lebonyolító és a beruházó között, ezáltal a mőszaki munkálatok átvétele is garantált lehet. Tóth Károly képviselı felszólalására válaszolva elmondta, hogy számára csak a 4,5 millió Ftos nyereség ismert, amely a terület átadásának következtében egy korábbi javaslat biztosított. Valódi haszon úgy keletkezik, ha a berendezéseket az önkormányzat átveszi és üzemelteti és a nyereségnek az a része, amely a finanszírozás törlesztését jelenti, az önkormányzat tulajdonát képezi. A pályázati kiírásában szerepelhet, hogy 10 millió Ft-ot fizessenek a városnak a terület átengedéséért, így a profit megtérül. (Kazetta 2/2. 228-261.) Baji Lajos alpolgármester: A lebonyolító az önkormányzatnál nem mint ellenfél jelenik meg, hanem egy teljes szolgáltatási körrel rendelkezı cég, amely az önkormányzat számára fontos tevékenységeket, feladatokat lát el. Az elbíráló munkacsoportnak döntenie kell, hogy mit kívánja átruházni más hatáskörbe. Amennyiben az önkormányzat átadná a végrehajtást a kivitelezınek, úgy az nem felelne meg az önkormányzat érdekeinek. A finanszírozás biztosítását is egy cégnek kell biztosítania, így teljes rendszerben kezelhetı lenne a lebonyolítás. A testületnek el kell dönteni, hogy a teljes lebonyolító folyamatot melyik szervezet vigye végig. Az ajánlattevı arra is javaslatot tehet, hogy milyen formában kívánja a mőszaki, pénzügyi ellenırzést megoldani. Ekkor mód nyílik arra, hogy melyik cég megbízása mellett dönt az önkormányzat, ezért sem szabad elemeire bontani a folyamatokat. Javasolta, hogy az önkormányzat fogadja el a kiegészítı elıterjesztésben foglaltakat, amelyek rendszerezve tartalmazzák a fontosabb feltételeket, amelyekkel a lebonyolítónak rendelkeznie kell. (Kazetta 2/2. 261-307.) Tóth Károly képviselı: Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az elıterjesztést abban az esetben támogatja, ha a Baji Lajos alpolgármester által benyújtott módosító indítványok többséget kapnak. Velkey Gábor alpolgármester továbbra is intézmények mőködésében tud gondolkozni, amely nem célszerő.

40

41 Dr. Futaki Géza képviselınek válaszolva elmondta, hogy a legutóbb tárgyalt ügynél nyereséghányada is keletkezett az önkormányzatnak. (Kazetta 2/2. 307-332.) Király János képviselı: Fogalomzavar állhat fenn a lebonyolító megnevezésével kapcsolatban. Amennyiben egy cég vagy önkormányzat egy beruházás lebonyolításával megbíz egy szervezetet, az azt jelenti, hogy az összes tevékenységet a lebonyolító végzi el, képviselve a beruházó érdekeit. Ezért a lebonyolító tevékenységet nem lehet felosztani pénzügyi, mőszaki és más területekre. Olyan lebonyolítót kell kiválasztani, amely univerzális és az önkormányzat érdekeit képviseli. A meghívásos pályázat összehívásával kapcsolatban elmondta, hogy összegszerőségtıl függ az, hogy meghívásos vagy közbeszerzési pályázatot kell kiírni. Amennyiben a lebonyolító több pénzért végezné el a tevékenységet, mint azt az önkormányzat kívánja, úgy közbeszerzési eljárást célszerő kitőzni. (Kazetta 2/2. 332-353.) Tímár Imre képviselı: Kérdése dr. Futaki Géza képviselıhöz: a mőködtetı vállalkozó 10 év idıtartamra mőködtesse a berendezéseket? Ezt követıen kerülhetnek a gépek az önkormányzat tulajdonába? Véleménye szerint 10 év elteltével a berendezések elavulnak, és felújításra szorultak lesznek, így nem valószínő, hogy nyereség keletkezzen az önkormányzatnál. (Kazetta 2/2. 353-370.) Pap János polgármester: Általában 15 év garanciával rendelkeznek ezen berendezések. A képviselı-testületnek döntenie kell, hogy milyen szempontok alapján kívánja versenyeztetni a jelentkezı cégeket. (Kazetta 2/2. 370-378.) Velkey Gábor alpolgármester: A vállalkozási nyereség és a ki nem fizetett pénzösszeg egyaránt pénzmegtakarítást jelöl, bármely területen is jelenik meg a megtakarítás. A vállalkozások intézményét már korábban is támogatta, és ez a jövıben is így lesz. Amennyiben az önkormányzat csak azért hozna létre vállalkozásokat, hogy versenyszabályzatot és törvényeket áthágjon, úgy azt nem helyesli. (Kazetta 2/2. 378-401.) dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A finanszírozást vagy a projektet 5-6 évre is lehet tervezni, de ebben az esetben a hıenergia ára jelentısen magasabb lenne, mivel 5 év alatt kell megtérüljön a beruházás. Amennyiben 15 év megtérülés lesz tervezve, úgy alacsonyabb lesz a hıenergia ára. Helypénzként belefoglalható a 10 millió Ft-os nyereség, a szolgáltató ezt az összeget beleépíti a kiadásokhoz, ezáltal fél évvel növeli a megtérülést. (Kazetta 2/2. 401-418.) Pap János polgármester: Javaslata: az elıkészítı munkacsoport – amely tárgyaló és döntéselıkészítı -, illetve bíráló munkacsoport 7-7 fıbıl álljon, 3 szocialista, 2 jobboldali és 2 liberális tagja legyen. Az egyik munkacsoportnak nem kell döntéseket hoznia, a másik munkacsoport viszont a pályázatkiírással kapcsolatos tartalmi elemeket fogja vizsgálni. Kérte,

41

42 hogy az ebédszünetben a képviselık vitassák meg javaslatát. A nyilvános ülést 13 óra 30 perckor felfüggesztette, ebédszünetet rendelt el. (Kazetta 2/2. 418-455.) SZÜNET Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Javasolta, hogy az önkormányzat a szolgáltatás igénybevétele mellett döntsön, melynek idıtartama maximum 12 év legyen. Kérte, hogy a vezetıi értekezlet a lebonyolító kiválasztásakor vegye figyelembe a Baji Lajos alpolgármester által javasolt szempontrendszert. Bejelentette, hogy a 7 fıs elıkészítı munkacsoportba az MSZP frakció Dr. Molnár Zsolt, Miklós Attila és Vágvölgyi Gábor képviselıket jelöli. Véleménye szerint: az öt éves hımennyiség szorozva a 2003. évi egységárral, szorozva 0,9del és osztva 5-tel képlet elfogadható. (Kazetta 3/1. 012-040) Takács Péter képviselı: Javaslatot tett arra, hogy a FIDESZ-MDF frakció részérıl az elıkészítı munkacsoportban Kondacs Pál és Végh László képviselık vegyenek részt. Célszerőnek tartaná, ha a rendszer minél elıbb önkormányzati tulajdonba kerülne. (Kazetta 3/1. 040-061) Velkey Gábor alpolgármester: Javasolta, hogy az elıkészítı munkacsoportban Dr. Futaki Géza és Klampeczki Béla képviselık vegyenek részt az SZDSZ frakció részérıl. (Kazetta 3/1. 061-077) Pap János polgármester: Tóth Károly képviselı felvetéséhez kapcsolódva elmondta, ha nem intézményi formában gondolkodik a város, akkor nem a konkrét energia megtakarítás lenne a legfontosabb tényezı, hanem az, hogy mikor kerül az önkormányzat tulajdonába a rendszer. Kérdésként vetıdik fel, hogy melyik szempontrendszer alkalmazása fontosabb: a megtakarítás, illetve a tulajdonlás? Jó lenne, ha a rendszer bevonása után az energia megtakarítás azonnal jelentkezne, ebben az esetben a kórház az OEP által nyújtott támogatást fejlesztésre, szolgáltatás bıvítésére használhatná fel. Az elhangzott vélemények megoszlanak: Az egyik álláspont szerint a megtakarítás minimális legyen, a mostantól kezdıdı árnövekedések ne épüljenek rá, a futamidı pedig a lehetı legrövidebb legyen. A másik álláspont szerint azonnal legyen kimutatható energia megtakarítás, mely az öt éves átlag 90 %-a, és ehhez képest kerüljön meghatározásra a futamidı, melynek idıtartama maximum 12 év legyen. Ebben az esetben a versenyt a minél rövidebb futamidı biztosítása jelentené. (Kazetta 3/1. 077-110) Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Kérte, hogy a közgyőlés pontos pályázat kiírására adjon lehetıséget. Az elıkészítı munkacsoport a több változós szempontrendszer megléte esetén nem tud döntést hozni. A futamidın kívül a hıenergia ára legyen az a tényezı, amely a versenyeztetést jelenti, illetve a hıenergia árát vegyék figyelembe, a megtérülési idıt ne határozzák meg. (Kazetta 3/1. 110-125)

42

43 Király János képviselı: A jelenleg folyó vitát korainak tartja, hiszen a közgyőlésnek a lebonyolításra pályázatot kell kiírnia. Véleménye szerint szolgáltatás vásárlása esetén az önkormányzatnak nem lesz beleszólása a pénzügyi elszámolásba, csak mőszaki szempontból tehetnek észrevételt. A döntés meghozatala során ezt a tényt kérte figyelembe venni. (Kazetta 3/1. 125-142) Hanó Miklós képviselı: Nem ért egyet Király János képviselı által elmondottakkal, Dr. Futaki Géza képviselı javaslatát támogatja, szükséges a sarokpontok meghatározása. (Kazetta 3/1. 142-149) Pap János polgármester: Az elıkészítı munkacsoport számára – szakértık bevonásával konkrétan kell meghatározni a szempontrendszert. (Kazetta 3/1. 149-160) Vámos József képviselı: Fı szempontként javasolta az energia-megtakarítás figyelembevételét. (Kazetta 3/1. 160-164) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Az elıterjesztést a bizottságok nem tárgyalták, nem készítették elı. Vámos József indítványa fı szempontként a megtakarítást emelte ki. Személy szerint indítványozta, hogy egyformán szerepeljen az energia megtakarítás és a futamidı. A témában szavazást kért. (Kazetta 3/1. 164-178) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának kiválasztása a szempontrendszer szerint, az önkormányzat versenyszabályzatának alkalmazásával, meghívásos, egyszerősített eljárással, a vezetıi értekezlet döntése alapján történjen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta, hogy a lebonyolító szakmai munkája alapján összeállított tenderkiírást elıkészítı munkacsoport hagyja jóvá, amelynek tagjai Dr. Molnár Zsolt, Miklós Attila, Vágvölgyi Gábor, Kondacs Pál, Végh László, Dr. Futaki Géza és Klampeczki Béla képviselık. -


Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a szerzıdés futamideje maximum 12 év legyen. Az intézmények által kifizetett főtésenergia költsége az utolsó öt év hımennyiség fogyasztása mai áron számolva, 0,9-del szorozva, osztva 5-tel. -


Szavazásra bocsátotta, hogy nyílt tárgyalásos eljárással kerüljön meghirdetésre, két fordulóban a közbeszerzési eljárás.

43

44 -


Szavazásra bocsátotta, hogy az elıkészítı munkacsoporthoz hasonlóan tárgyaló és bírálat elıkészítı munkacsoport kerüljön felállításra. A munkacsoport a pályázatok beérkezése után, bírál, tárgyal, véleményez, és végsı döntésre elıkészítve a közgyőlés elé terjeszti az elbírált pályázatokat. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 21 egyhangú igen szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta, hogy a közgyőlés utasítsa az érintett intézmények vezetıit, illetve energetikával foglalkozó szakembereit, hogy a szükséges adatok beszerzésében mőködjenek közre. - Megállapította, hogy a közgyőlés 21 egyhangú igen szavazattal a javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/1. 178-266) Dr. Molnár Zsolt képviselı: A munkában az önkormányzat melyik egysége fog segítséget nyújtani? (Kazetta 3/1. 266-272) Pap János polgármester: A feladatok végrehajtásában a Városüzemeltetési, Egészségügyi, Pénzügyi és Gazdasági, valamint a Vagyonkezelı Iroda nyújt segítséget. A koordinálást a Fejlesztési Csoport végzi. (Kazetta 3/1. 272-290) A közgyőlés a határozat 1./ pontját 18 igen szavazattal, 3 tartózkodással, 2./, 3./ pontját 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással, 4./ pontját 19 igen szavazattal, 2 tartózkodással, 5./, 6./ pontját 21 igen szavazattal fogadta el, és a következı határozatot hozta: 357/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése - a Réthy Pál Kórház- Rendelıintézet energiaellátó rendszer korszerősítésének elıkészítéséhez -a napirendhez helyszínen kiosztott szempontrendszer alapján, a versenyszabályzat meghívásos, egyszerősített eljárásával, a vezetıi értekezlet döntése alapján választ lebonyolítót.

2./

A lebonyolító szakmai munkája alapján összeállított tenderkiírást az elıkészítı munkacsoport hagyja jóvá és teszi közzé. Az elıkészítı munkacsoport tagjai: dr. Molnár Zsolt, Miklós Attila, Vágvölgyi Gábor, Kondacs Pál, Végh László, dr. Futaki Géza és Klampeczki Béla képviselık.

3./

A közgyőlés a pályázat elbírálási szempontként meghatározza a szerzıdés maximális futamidejét 12 évben, valamint az intézmények által kifizetett főtés költséghez az alábbi képlet alkalmazását: az utolsó 5 év fogyasztott hımennyiség x 2003.év egységár x 0,9

44

45 5 4./

A közgyőlés nyílt, kétfordulós tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdet a megvalósításra.

5./

A pályázatok beérkezése után a közgyőlés tárgyaló és bírálatot elıkészítı munkacsoportot választ, amely tárgyal, bírál, véleményez, és a közgyőlési döntést elıkészíti.

6./

A közgyőlés utasítja az összes érintett intézmény vezetıjét, hogy a szükséges adatok beszerzésében mőködjenek közre.

Felelıs: Pap János polgármester Határidı: folyamatos, 2003. decemberi 31-i beszámolással Napirend tárgya:

Tájékoztató a lakásberuházások megvalósíthatóságáról – fıiskolai garzonház

Pap János polgármester: A Kırısi Csoma Sándor utcai fıiskolai hallgatói garzonház megépítése jelentıs költséget jelentene a közbeszerzési eljárás során. A Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalásában idegen tıke bevonásának lehetıségére tett javaslatot. 15 lakás 160 millió forintos költséggel épülne meg. (Kazetta 3/1. 290-313) Takács Péter képviselı: A hallgatói garzonház megépítéséhez a fıiskola 10 millió forint saját erıt biztosított volna. Korábban javaslatot tett arra, hogy 50 millió forint kerüljön átcsoportosításra a Fövenyes utcai ifjúsági garzonház megvalósítására. Az elıterjesztés tartalmazza, hogy a 33 lakásos ifjúsági garzonház megvalósítására lehetıséget lát vállalkozói tıke bevonására a felsorolt három szempont szerint. Az ajánlattevı a lehetı legnagyobb részben finanszírozza meg az elnyert támogatáson felüli kiadásokat, vegye át a hiányzó összeget, melynek értéke kb. 80-90 millió forintot jelent. Az ajánlattevı vállalja, hogy ajánlatot tesz a létesítmény 15 éves üzemeltetésére, így azt a szerepet fogja ellátni, melyet a Vagyonkezelı Rt. lát el a Dózsa György úti ifjúsági garzonház esetében. Lehetıvé kell tenni az üzemeltetési költségeken kívül a befektetés megtérülését a lakbér megállapításánál, a fizetıképes kereslet figyelembevételével. Ez a kitétel nagyban eltér a korábban kialakított koncepciótól. Az a cél, amelyet az önkormányzat maga elé tőzött, nem fog teljesülni. A 33 lakásos garzonház megépítésére nagy szükség lenne. Éppen ezért nem érti, hogy a hallgatói garzonház megvalósítása miért került elvetésre. Pályáztatás során akadhat olyan vállalkozó, aki a fizetıképes kereslet reményében a hiányzó költséget megelılegezi. Véleménye szerint a hallgatói garzonház építését önkormányzati beruházásban kellett volna megvalósítani. (Kazetta 3/1. 313-365) Baji Lajos alpolgármester: A látványterveket áttekintve megállapítható, hogy nem alacsony komfortfokozatú ifjúsági garzon építését célozták meg, hanem nagyon elegáns megjelenítéső, lifttel, kerékpártárolóval ellátott kis alapterülető lakások építését. Amennyiben bérlakás jelleggel ilyen típusú lakást kíván az önkormányzat építeni, - amelyet szociális alapon fiatalok támogatására tervez- ez ahhoz túl elegánsra sikeredett. Át kell gondolni, hogy az

45

46 önkormányzat valóban ilyen típusú, alacsony bérigényő lakásokat kíván-e építeni. Amennyiben az elképzeléseknél ez elegánsabb, akkor a lakásproblémával küzdı, jobb anyagi körülmények között élı személyek számára kell felajánlani. A pályázati kiírás feltétele az, hogy mőszaki tartalom változtatása nélkül kell elkészíteni az épületet. Amennyivel csökken a mőszaki tartalom, olyan arányban csökken az állami támogatás. Fentieket figyelembe véve az olcsóbbá tétel nehéz. Amennyiben az önkormányzat nem kívánja megfinanszírozni, akkor meg kell vizsgálni, hogy mekkora tıke bevonása szükséges. A forrást biztosító számára a befektetett összegnek vissza kell térülnie. Szükséges megvizsgálni, hogy a forrás megtérülését milyen intenzitással lehet elérni. A Vagyonkezelı Rt. szakemberei szerint két fontos elem van, az egyik az, hogy mekkora összeget képvisel az állami támogatáson felül beépítendı rész, mely nagy részben meghatározza a megtérülési idıt. A másik fontos elem a megtérülés %-os mértéke. Banki konstrukció kerül alkalmazásra, vagy más alternatíva? A futamidı a bérleti díjban 10 %-ot jelent, a felsoroltak pedig sokkal hatványozottabban jelentkeznek. Eszerint ha 40-70 millió forint közötti rész képezi az átvállalás alapját, akkor 15.000.- Ft körüli havi bérleti díjat jelent, míg a másik esetben 20.000.- Ft feletti nagyságrendet. A Fövenyes utcai ifjúsági garzonház finanszírozása önkormányzati erıbıl nem valósítható meg. Magántıke bevonásával pedig magas bérleti díjat eredményez. A 3-5.000.- Ft-os havi bérleti díj még az önkormányzat finanszírozása esetén sem valósítható meg. Javaslatot tett arra, hogy a testület fogadja el a támogatásról történı lemondó nyilatkozat aláírását. Legyen tanúlság a késıbbiekben, hogy milyen konstrukcióban, milyen terveket kíván a város megvalósíttatni. Reményei szerint fog még a városban állami támogatással lakás épülni. (Kazetta 3/1. 365-440) Király János képviselı: Felhívta a figyelmet arra, hogy a Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalása téves. A bizottság az elnyert 70.000.000.- Ft támogatásról történı lemondó nyilatkozat aláírását támogatja. (Kazetta 3/1. 440-455) Takács Péter képviselı: Módosító javaslatában kérte, hogy a Fövenyes utcai 33 lakóegységbıl álló ifjúsági garzonház önkormányzati beruházásban épüljön meg oly módon, hogy a hiányzó összeg a 2004. évi költségvetésbıl kerüljön pótlásra. Nem ért egyet a vállalkozói tıke bevonásával. (Kazetta 3/1. 455-485) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító indítványát. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 6 nem szavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat 1. pontját. A közgyőlés 15 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 358/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT

46

47

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsaba 1495/2 hrsz. alatti Kırösi Csoma Sándor utcai fıiskolai hallgatói garzonház (15 lakás) beruházását az SZT-LA-1-01-05-47 pályázati kódú támogatási szerzıdésben vállalt saját forrás hiánya miatt nem tudja megvalósítani. A közgyőlés felhatalmazza Pap János polgármestert, az elnyert 70.000.000,- Ft támogatásról történı lemondó nyilatkozat aláírására. Felelıs: Határidı:


Tárgy:

Tájékoztató a lakásberuházások megvalósíthatóságáról – Fövenyes utcai ifjúsági garzonház

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslat 2. pontját. (Kazetta 3/1. 485-515) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 359/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Békéscsaba 1709/103 hrsz. alatti Fövenyes utcai ifjúsági garzonházat (33 lakás) az elıterjesztés szerinti formában meg kívánja valósítani, igénybe véve az elnyert és az SZT-LA-1-01-05-46 pályázati kódú támogatási szerzıdésben rögzített 154.500.000,- Ft támogatást. A támogatási szerzıdés módosítását azonnal kezdeményezni kell. A megvalósításra az ajánlati felhívást haladéktalanul el kell készíteni. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával a TESZT Kft. megbízható és közbeszerzési szakértı is bevonható. Az ajánlati felhívás jóváhagyására és közzétételére a közgyőlés felhatalmazza az 514/2002. (XI.14.) közgy. határozattal építési beruházás, felújítás, egyéb szolgáltatás pályázataihoz megválasztott munkacsoportot. A beérkezı ajánlatokat a bíráló bizottság véleményével a közgyőlés elé kell terjeszteni döntés végett. Felelıs: Határidı:

Baji Lajos alpolgármester azonnal, illetve az ajánlatok közgyőlés elé terjesztésére a 2003. szeptemberi közgyőlés.

Napirend tárgya:

Beszámoló a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsban végzett munkáról

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a beszámoló elfogadását.

47

48 (Kazetta 3/1. 515-535) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 360/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Városának Közgyőlése megismerte és elfogadta a polgármester beszámolóját a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsban végzett egy éves munkájáról. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester értelemszerően

Napirend tárgya:

Munkahelyi kockázatértékelés ügye

Pap János polgármester: A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság javaslata alapján szavazásra bocsátotta az elıterjesztés c.) alternatíváját. (Kazetta 3/1. 535-559) A közgyőlés 15 igen, 2 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 361/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a munkahelyi kockázatértékeléssel és az ezekhez főzıdı munkavédelmi feladatok teljesítését – a módosított munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézményvezetık feladatává teszi. Önkormányzati segítségnyújtásként hozzájárul ahhoz, hogy az óvodákra, az általános iskolákra, a középiskolákra, kollégiumokra, a közmővelıdési intézményekre, az Egyesített Szociális Intézményekre és a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatra egy-egy minta szabályzatot rendeljen meg az Oktatási, Közmővelıdés Iroda és ezek alapján az intézmények vezetıi készítsék el a saját magukra vonatkozó munkahelyi kockázatértékelési szabályokat. E feladatok teljesítéséhez az oktatási intézménytípusonként egyenként 75.000,- Ft-ot, összesen 300.000,- Ft, az Egyesített Szociális Intézmény egy típus szabályzatát 75.000,- Ft-os, egy típus szabályzatot a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 75.000,- Ft-ért, valamint a közmővelıdési intézményekre egy mintaszabályzatot rendeljen meg 75.000,- Ft-ért, mindösszesen (300.000 + 3 x 75.000,-Ft) 525.000,- Ft-ért, az intézményi céltartalék terhére. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı folyamatos

Napirend tárgya:

Tájékoztató a közgyőléseken és a bizottsági üléseken való megjelentési arányról (képviselık és bizottsági tagok)

Dr. Molnár Zsolt képviselı, a Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság

48

49 elnöke: Kérdését a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökéhez intézte. Milyen módszerek alapján került a megjelenési arány megvizsgálásra, mi számít igazolt, illetve igazolatlan távollétnek? Tapasztalata nem teljesen egyezik a jelentésben foglaltakkal. (Kazetta 3/2. 001-009) Pap János polgármester: Bejelentette, hogy Kondacs László és Klampeczki Béla képviselık a közgyőlés ülésérıl igazoltan vannak távol. (Kazetta 3/2. 009-012) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: A bizottsági üléseken való részvétel kimutatása a bizottsági jegyzıkönyvek, a bizottságok titkárai, illetve az irodák kijelölt munkatársainak feljegyzései alapján készült el. Abban az esetben, ha a bizottsági ülés jelenléti íve igazoltan távol, illetve igazolatlanul távol bejegyzést tartalmazott, a kimutatás elkészítése során figyelembe vételre került. A bizottsági jegyzıkönyvek a Szervezési és Önkormányzati Csoportnál tekinthetık meg. A kimutatás hasonlóképpen, mint korábban számítógépes adatokon alapul. Tehát, akinek bekapcsolt a gépe, szavaz, hozzászól, a számítógép rögzíti az adatokat. Megjegyzésként elmondta, hogy sajnálatosnak tartja azt a tényt, hogy az elıre meghirdetett idıpontokhoz képest a képviselık nagy eltéréssel vesznek részt az üléseken. Amennyiben a képviselıknek a közgyőlés ülésérıl halaszthatatlan ügy miatt el kell távozni, azt be kell jelenteni, amelyet jegyzıkönyvileg is rögzíteni lehet. A képviselı vállalta a közszereplést, amelyet illik komolyan is venni. Kérte a képviselık pontosabb megjelenését. (Kazetta 3/2. 012-034). Herczeg Tamás képviselı: Némi zavart az okozhat az elıterjesztés értelmezésében, hogy nem ismert pontosan mi minısül igazolt, illetve igazolatlan távollétnek. Az elızetes bejelentés minısül igazolásnak? (Kazetta 3/2. 034-043) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Az SZMSZ szabályozza az igazolt távollétet, melyet be kell jelenteni a polgármesternek, illetve bizottsági ülésrıl történı távollétet a bizottsági elnöknek. Idézte az SZMSZ 32. §. (2) bekezdését, mely szerint „igazoltan van távol a közgyőlés ülésérıl az a képviselı, aki távollétét az ülés elıtt legalább 3 nappal bejelentette, és fontos okból, vagy betegség miatt marad távol.” (Kazetta 3/2. 043-053) Dr. Molnár Zsolt képviselı, a Városfejlesztési-, Üzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke: Az elhangzottak értelmében nem fedi a valóságot az elıterjesztés kivastagított mondata, mely szerint a vizsgálat alapján megállapítható, hogy olyan képviselı és bizottsági tag, aki a közgyőlések vagy a bizottsági ülések több mint a felérıl igazolatlanul távolmaradt, a vizsgált idıszakban nem volt. Tudomása szerint ilyen személy volt. (Kazetta 3/2. 053-059) Galisz Géza képviselı: Véleménye szerint az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottságnak nem volt tiszte ezt minısíteni, kizárólag a törvényesség figyelembevételével végezte munkáját. Bejelentette, hogy Dr. Molnár Zsolt képviselı felvetése kivizsgálásra kerül. Az a képviselı, aki a törvény értelmében nem vesz részt a bizottsági ülések, illetve a közgyőlések több mint felén, az képviselıi tiszteletdíjának arányos megvonásával sújtható. Kérte, hogy azon képviselık, akik kétségbe vonják a vizsgálat eredményét éljenek bejelentéssel. A bejelentés

49

50 kivizsgálásra kerül és az eredményt a testület tudomására fogják hozni. (Kazetta 3/2. 059-075) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a tájékoztató elfogadását azzal a kiegészítéssel, hogy akinek információja van arról, hogy a bizottsági, illetve közgyőlés üléseinek több mind a felérıl igazolatlanul hiányzik képviselı, az jelezze az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság felé. Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 3/2. 075-080) -

Tímár Imre képviselı: Az elızı napirendhez kíván hozzászólni. Szavazás után kívánta mondandóját ismertetni, hogy azzal ne befolyásolja a szavazás eredményét. Teljes mértékben egyetért Galisz Géza az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnökének azon felvetésével, hogy rendet kell teremteni a bizottsági és közgyőlési megjelenések vonatkozásában. Vannak képviselık, akik más irányú elfoglaltságuk miatt nem tudnak pontosan megjelenni, azok éljenek jelzéssel. Korábban már említette, hogy emlékszik olyan Felügyelı Bizottsági ülésre, ahol Galisz Géza képviselı, mint bizottsági tag rendszeresen nem vett részt. Sıt még azt sem tette meg, hogy a bizottság elnökét tájékoztassa, hogy miért nem tud az ülésen megjelenni. Korábbi munkája során is gondolnia kellett volna arra, hogy ne akadályozza a bizottságok munkáját, mert többször elıfordult, hogy megjelenése hiányában szavazatképtelen volt a bizottság. (Kazetta 3/2. 080-110) Galisz Géza képviselı: Az utóbbi idıben ügyel arra, hogy pontosan részt tudjon venni az üléseken. (Kazetta 3/2. 110-135) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta: 362/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a közgyőléseken és a bizottsági üléseken való megjelenési arányról készült tájékoztatót tudomásul veszi. Felhívja a képviselık figyelmét, hogy az elıterjesztéstıl esetlegesen eltérı tapasztalataikat jelezzék az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottságnak. Felelıs: Határidı:

Galisz Géza, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke évenkénti beszámolással

Napirend tárgya:

Az Erzsébet Lakópark II. ütem bérkı kiválasztásának elbírálási szempontrendszer tervezete

Hrabovszki György alpolgármester: Gépelési hibára hívta fel a figyelmet, nem 4 db, csak 2 db melléklet van az elıterjesztéshez. A korrekt döntés meghozatalához szükséges annak

50

51 ismerete, hogy mit tartalmaz a szempontrendszerbe bekerült „városi érdekek alapján a 0-10 pont” közötti kitétel. Az apparátus az objektív szempontokat mérlegelve készíti el az elıterjesztést. A bizottságnak felhívja a figyelmét arra, hogy sportoló, közéleti személyiség, mővész az a személy, aki az igényt benyújtotta. A Szociális és Lakásügyi Bizottság, illetve a közgyőlés hivatott arra, hogy döntsön a 0-10 pont közötti határon belül mekkora pontot ad annak az igénylınek, aki a kategóriába tartozik. Nem az ügyintézık adják automatikusan a pontokat. (Kazetta 3/2. 135-150) Takács Péter képviselı: Módosító javaslatában kérte, hogy az elbírálási szempontrendszer 1. sz. mellékletének 9. pontjában a Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági garzonház bérlıje az elhelyezéstıl számított 4 éven túl családonként a jelenlegi 0 pont helyett 1 pontot kaphasson. Tájékoztatásul elmondta, hogy az elıterjesztı a javaslattal az elızetes megbeszélések során egyetértett. (Kazetta 3/2. 150-160) Vágvölgyi Gábor képviselı, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Az I. ütem elbírálása során a 46 pályázó esetében a Szociális és Lakásügyi Bizottság szociális szempontokat is figyelembe vett. Ülésén is elhangzott, hogy az a bérlı, aki a negyedik évét is letöltötte az Ifjúsági garzonházban és onnan kikerül, a szempontrendszerben szociális alapon ne kerüljön értékelésre, így 0 pontot kapjon. Egyetért azzal, hogy a bizottság a városi érdekek alapján méltányosságból, személyenként alkalmazza a 0-10 pont beszámítását. Takács Péter képviselı javaslatát elıterjesztıi módosításként elfogadta. Ne szociális alapon történjen a döntés, hanem költségelvő bérlakás koncepció valósuljon meg. Javaslatot tett a határozati javaslat elfogadására. (Kazetta 3/2. 160-185) Herczeg Tamás képviselı: Az elbírálási szempontrendszert túlzott mértékben puhítja fel a 12. pont alkalmazása. Módosító javaslata alapján a városi érdekek alapján méltányosságból személyenként adható 0-10 pont helyett 0-5 pont kerüljön alkalmazásra. (Kazetta 3/2. 185-192) Velkey Gábor alpolgármester: A felsıfokú végzettség esetén az 1. sz. melléklet személyenként számol, ezzel szemben a Szociális és Lakásügyi Bizottság jegyzıkönyvi kivonata az elérhetı pontszámot nem személyenként tünteti fel. Az ellentmondás gépelési hibát takar? (Kazetta 3/2. 192-195) Vágvölgyi Gábor képviselı, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: Csak a kivonat hibája. (Kazetta 3/2. 195-197) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a módosító javaslatot, mely szerint az elbírálási szempontrendszer 1. sz. mellékletének 12. pontjában személyenként 0-10 pont helyett, személyenként 0-5 pont szerepeljen. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 11 igen, 6 nem szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti

határozati javaslatot, az elıterjesztıi

51

52 módosítással. (Kazetta 3/2. 197-216) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 363/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja az Erzsébet Lakópark II. ütem bérlıkiválasztása során alkalmazandó elbírálási szempontrendszer tervezetet. Az Erzsébet Lakópark II. ütemben átadásra kerülı lakóházak bérlıinek kiválasztása a határozat mellékletét képezı elbírálási szempontrendszer szerint történjen. Felelıs: Határidı:

Hrabovszki György alpolgármester értelem szerint Melléklet Elbírálási szempontrendszer az Erzsébet Lakópark II. ütem lakóházaiban történı bérlıkiválasztásra Tervezet

1./ Házastársi/élettársi kapcsolatban élık: 2 pont; 2./ Gyermekét nevelı egyedülálló:

2 pont;

3./ Gyermekek száma: gyermekenként 1 pont, de maximum 3 pont; 4./ Felsıfokú végzettség (diploma bemutatásával): személyenként 4 pont; Másoddiploma esetén (azok számától függetlenül): személyenként 1 pont; Felsıfokú végzettség alapján elérhetı pontszám: személyenként maximum 5 pont; 5./ Felsıfokú tanulmányokat folytatók, elsı diploma megszerzésekor (felnıtt, vagy gyermek esetében iskolalátogatási igazolvánnyal bizonyítottan): személyenként 3 pont; 6./ Albérletben lakik: családonként 2 pont; 7./ Szociális bérlakás iránt nyilvántartott kérelemmel rendelkezik: évenként és családonként 1 pont, de maximum 3 pont; 8./ Békéscsaba, Irányi u. 4-6. szám alatti átmeneti lakás bérlıje: családonként 2 pont; 9./ Békéscsaba, Dózsa György út 7. szám alatti Ifjúsági garzonház bérlıje: - az elhelyezéstıl számított 1 éven belül családonként 4 pont; - az elhelyezéstıl számított 1-2 éven belül családonként 3 pont; - az elhelyezéstıl számított 2-3 éven belül családonként 2 pont; - az elhelyezéstıl számított 4 éven túl családonként 1 pont; 10./ Lakáscélú megtakarítással rendelkezik (pénzintézeti igazolás alapján): - készpénz-megtakarítás: 500.000 Ft-ig 2 pont; 1.000.000 Ft-ig 3 pont; 52

53

-

1.500.000 Ft-ig 4 pont; 1.500.000 Ft felett 5 pont; lakás-elıtakarékosság, amelyet a pályázat benyújtását megelızı 6 hónapnál régebben kötött: - 10.000 Ft megtakarítási összeg alatt: szerzıdésenként és személyenként: 2 pont; - 10.000 Ft, vagy ezt meghaladó és legalább 4 év futamidejő megtakarítás esetén: szerzıdésenként és személyenként 4 pont;

11./ A család 1 fıre jutó nettó jövedelme (a különbözı igazolt jövedelmek alapján): - nem szociális jellegő juttatásból származik a jövedelem legalább 50 %-a: - 30.001 Ft alatt 1 pont; - 30.001 – 40.000 Ft között 2 pont; - 40.001 – 50.000 Ft között 3 pont; - 50.001 – 60.000 Ft között 4 pont; - 60.001 – 70.000 Ft között 5 pont; - 70.000 Ft felett 6 pont; - szociális jellegő juttatásból származik a jövedelem több, mint 50 %-a: 0 pont; 12./ Városi érdekek alapján méltányosságból: személyeknél 0-10 pont.

Napirend tárgya:

Közmővelıdési, oktatási és sportügyek

Tárgy: megszüntetése

Szabó

Béláné

óvodavezetı

közalkalmazotti

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Szabó Béláné jogviszonyának megszüntetését. (Kazetta 3/2. 216-225)

jogviszonyának

közalkalmazotti

A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 364/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Szabó Béláné (ln.: Sebı Júlia, született Királyi, 1946. április 19., an.: Pollner Erzsébet) óvodavezetınek a Fı Utcai Óvodánál 1973. április 16. naptól fennálló közalkalmazotti jogviszonyát – saját kérésére - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 25. § (2) bek. a.) pontja alapján 2003. július 31. napján közös megegyezéssel megszünteti. A közgyőlés köszönetét fejezi ki az óvodai oktatás területén kifejtett három évtizedes tevékenységéért. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. július 31. Vincze Károlyné megszüntetése

óvodavezetı

közalkalmazotti

jogviszonyának

53

54

Pap János polgármester: Szavazásra jogviszonyának megszüntetését.

bocsátotta

Vincze

Károlyné

közalkalmazotti

A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 365/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Vincze Károlyné (ln.: Rózsavölgyi Katalin, született Békéscsaba, 1943. szeptember 20. an.: Novák Mária) óvodavezetınek az Áchim L. András és Lenkey úti Óvodánál 1964. február 1. napjától fennálló közalkalmazotti jogviszonyát – saját kérésére - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 25. § (2) bek. a.) pontja alapján 2003. július 31. napján közös megegyezéssel megszünteti. A közgyőlés köszönetét fejezi ki az óvodai oktatás területén kifejtett közel négy évtizedes tevékenységéért. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2003. július 31.

Pap János polgármester: Mind a két óvodavezetı számára, több évtizedes munkáját megköszönve, jó egészségben eltöltött nyugdíjas éveket kívánt. (Kazetta 3/2. 225-230) Napirend tárgya:

Városüzemeltetési ügyek

Tárgy:

Szennyvízcsatornákra történı rákötések ösztönzése

Pap János polgármester: A családok számára elsısorban nem a rákötés díja jelent problémát, hanem a csatornától a kerítésen belüli aknáig történı elvezetés. (Kazetta 225-230) Hrabovszki György alpolgármester: Az elıterjesztés szándéka érezhetı. Az elıterjesztés nem tesz különbséges a jövedelmi viszonyok között, hanem a lakóingatlanhoz köti a támogatás mértékét. Nem ismert, hogy mit fog jelenteni a rendelkezés. Összességében a szennyvízcsatornára történı rákötés esetében 250.000.- - 350.000.- Ft díjtétellel kell számolni. Ez a költség tartalmazza a rákötés, az út átfúrás, stb. költségeit is. Lényegesen nagyobb összköltséggel kell kalkulálni, mint amennyibe érdemlegesen beszámítana a támogatás, illetve kedvezmény. Tart attól, hogy az esetlegesen, késıbbiekben megépülı szennyvízvezetékekre kevesebben fognak az elsı idıszakban rákötni, bízva abban, hogy a jelenlegihez hasonlóképpen az önkormányzat pár év múlva kedvezıbbé teszi a rákötés díját. Meggondolandónak és igazságtalannak tartja azokkal szemben, akik a szennyvíztársulás megalakításánál, megszervezésénél is jelen voltak, idıt és pénzt áldozva. Ezek a személyek nem kaphatnak jelenleg támogatást, míg azok akik a munkából és szervezı tevékenységbıl

54

55 annak idején kivonták magukat jelenleg támogatásban részesülhetnek. Fenti indokokra hivatkozva az elıterjesztés elfogadását nem támogatja. (Kazetta 3/2. 230-280) Pap János polgármester: Természetesen a legszerencsésebb az lenne, ha a közgyőlés kimondaná, hogy ellenırizzék az elfogyasztott víz mennyiségét. Aki szennyvíztisztításra vonatkozó számlát nem tud felmutatni az azt jelenti, hogy a közös altalajba engedte ki a szennyvízét, ezért meg kell büntetni. A támogatás mértéke az ingatlan tulajdoni lapjára kerülne rávezetésre. (Kazetta 3/2. 280-302) Király János képviselı: Hrabovszki György alpolgármester hozzászólására az alábbiakat reagálta: Annak idején a csatornára történı rákötéskor is kaptak támogatást az ingatlan tulajdonosai, mégpedig a bekerülés költségét - 60.000.- forintot - 10 év alatt kellett kifizetni, abban az esetben pedig, ha egy összegben rendezte a csatlakozás díját, akkor 38.000.- Ft-ot kellett fizetnie a 60.000.- Ft-tal szemben. A 300.000.- Ft-os költséget túlzottnak tartja. Hiányolta, hogy a határozati javaslat nem tartalmaz határidıt. (Kazetta 3/2. 302-318) Pap János polgármester: A támogatás igénybevételére a határozati javaslat 3. pontja tartalmaz határidıt 2003. július 1. – 2004. június 30. közötti idıszakra vonatkozóan. A kötelezı rákötés határidı nélküli. A rákötés költségébıl jelentıs nagyságrendet képvisel az aknától a csıig vezetı szakasz elkészítése. (Kazetta 3/2. 318-346) Hrabovszki György alpolgármester: Hozzászólásában azt kívánta megerısíteni, hogy a rákötés díján kívül még jelentıs költség terheli azokat, akik rákötnek a szennyvízcsatornára. (Ilyenek pl: anyagköltség, szakemberi munka, földmunka, egyebek.) Vannak olyan ingatlanok, ahol az ingatlan hátsó részében találhatóak a szikkasztók, illetve az emésztık, így gyakorlatilag a teljes udvart fel kell ásni ahhoz, hogy a házból kivezetı csıhöz hozzá lehessen férni. (Kazetta 3/2. 346-360) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 360-369) A közgyőlés 23 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 366/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a szennyvízcsatornákra való rákötések ösztönzése érdekében az alábbiak szerint határoz: A támogatás mértéke és igénylésének feltételei: 1./

A 8/2003.(II.27.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó szennyvízcsatornákra történı rákötés esetén 20.000.-Ft/ingatlan.

55

56 2./

Társulati támogatással épített szennyvízcsatornák esetén a támogatás mértéke egységesen 10.000.Ft/lakás.

3./

A kedvezmények 2003. július 1-je és 2004. június 30-a között megkötött megállapodások alapján vehetık igénybe és akkor fizethetık ki, ha a bekötés elvégzését a Békés Megyei Vízmővek Vállalat igazolja.

4./

A támogatások fedezetét a közmőfejlesztésekre befizetett hozzájárulásokból kell biztosítani.

A csatornadíj kedvezmény bevezetése érdekében a Békés Megyei Vízmővek Vállalattal fel kell venni a kapcsolatot. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály címzetes fıjegyzı 2003. június 30.

Tárgy: megszüntetése

A

téli

útüzemeltetési

feladatok

ellátására

kötött szerzıdés

Tímár Imre képviselı: Mekkora összeg került kifizetésre, illetve van-e olyan számla, amelyet a határozattól eltérıen ki kell egyenlíteni a vállalkozó felé? (Kazetta 3/2. 369-380) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Nem került kifizetésre a közgyőlés akaratának és a bizottság véleményének megfelelıen 19.000.000.- Ft, amit a vállalkozó fizetési meghagyással kíván érvényesíteni a várossal szemben. Jelenleg peres eljárás van folyamatban, az ügyben tárgyalásra még nem került sor. (Kazetta 3/2. 380-390) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 3/2. 390-395) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 367/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Forg-Tech Kft.-vel közös megegyezéssel a Téli útüzemeltetési feladatok ellátása tárgyában 2000. szeptember 18án kötött szerzıdést megszünteti.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyulése a fenti feladatok ellátása tárgyában közbeszerzési eljárás lefolytatását rendeli el.

3./

A szerzıdés idıtartama 2003. 11.01. és 2006. 04. 31. közötti idıszak. Ennek megfelelıen a júliusi közgyőlésre elı kell készíteni az ajánlati felhívást és dokumentációt.

56

57 Felelos: Határido:

Baji Lajos alpolgármester 2003. október 15.

Tárgy:

Gyulai Tüdıkórházból származó folyékony hulladék elhelyezése a békéscsabai szennyvíztisztító telepen

Dr. Futaki Géza képviselı, a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Véleménye szerint a 3,2 m3/nap szennyvízmennyiség elhelyezése nem jelenthet gondot. A befogadásra kerülı szennyvíz korántsem olyan veszélyes, mint a sajtóból érzékelhetı volt. A befogadás mellett kíván szavazni. (Kazetta 3/2. 395-410) Tóth Károly képviselı: Elfogadja a befogadás mellett történı döntést, de a megyei önkormányzattól 40.000.000.- Ft támogatást kell kérni, mivel a város átvállal megyei intézmény által ellátandó feladatot. Támogatás hiányában a folyékony hulladék elhelyezésével nem ért egyet. (Kazetta 3/2. 410-428) Hanó Miklós képviselı: Egyetértett Tóth Károly képviselı javaslatával. (Kazetta 3/2. 428-430) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint a megyei önkormányzattal a feladat átvállalására tárgyalás lefolytatására kerüljön sor, meghatározott összeg fizetése esetén. (Kazetta 3/2. 430-447) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 368/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza Pap János polgármestert, hogy tárgyaljon feladatátvállalásról – a Gyulai Tüdıkórház fenntartójával, a megyei önkormányzattal. A feladatátvállalás tárgya: a Tüdıkórházban keletkezı folyékony hulladék elhelyezése a békéscsabai szennyvíztisztító telepen A tárgyalás alapját képezze: a hulladék elhelyezése megtörténhet Békéscsabán, amennyiben a megyei önkormányzat meghatározott összeget átad Békéscsaba önkormányzata számára. Felelıs: Határidı:


Tárgy:

Békéscsaba 20500 hrsz-ú Névtelen utca, és 20488 hrsz-ú Gólya u. önkormányzati tulajdonba vétele

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés határozati javaslatát. (Kazetta 3/2. 447-460) A közgyőlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

57

58

369/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elrendeli a Békéscsaba 20 500 hrsz-ú Névtelen utca, és 20 488 hrsz-ú Gólya u. önkormányzati tulajdonba vételét. A közterület átadása díjmentesen történik. A közgyőlés a megállapodás megkötésére fölhatalmazza Pap János polgármestert. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2003.október 31.

Tárgy: hozzájárulása

Békéscsabai

Bútoripari

Szövetkezet

szennyvízbekötésének

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 460-466) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 370/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat résztulajdonát képezı Berényi úti szennyvízcsatorna hálózatra a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet Békéscsaba, Berényi út 130. szám alatti üzeme szennyvízbekötést létesítsen. A szennyvízcsatornára történı csatlakozásért 532.800.-Ft+áfa hozzájárulást állapít meg, melynek befizetésére vonatkozó megállapodás megkötésével felhatalmazza Pap János polgármestert. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. július 31. Békéscsabai Mezıgép Rt. fejlesztése

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság javaslatát, miszerint a közgyőlés a Mezıgép Rt. békéscsabai gyárának vízelvezetését biztosító árok kiépítéséhez 1.000.000.- Ft-ot biztosít a fejlesztési céltartalék terhére. (Kazetta 3/2. 466-488) A közgyőlés 24 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 371/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT

58

59 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyetért a Mezıgép Rt. békéscsabai gyárának vízelvezetését biztosító és a Csorvási úti – 47. sz. fıút nyomvonalon létesítendı, részben burkolt szelvényő árok kiépítésével. A beruházáshoz szükséges tervek elkészítésére a költségvetés fejlesztési céltartalékából 1.000.000.-Ft keretösszeget kell biztosítani. A vízrendezési munkákat a Mezıgép Rt. beruházásában kell megvalósítani. A beruházás költségeit a Mezıgép Rt. fedezi, melyet az önkormányzat számla ellenében részére megtérít. A beruházás megvalósítására vonatkozóan a Mezıgép Rt-vel megállapodást kell kötni, melynek aláírásával a közgyőlés felhatalmazza Pap János polgármestert. Felelıs: Határidı:

Pap János polgármester 2003. augusztus 31.

Tárgy:

Javaslat a Mezıgép Rt. tervezett beruházása kapcsán Békéscsabára települı szakemberek lakáshelyzetének megoldására

Baji Lajos alpolgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy a cég annak érdekében, hogy a városban hajtson-e végre 4 milliárd forintos beruházást azzal a kérdéssel fordult az önkormányzat felé, hogy döntésében segítsék. Kérdésként merült fel, hogy a gyár adókedvezmény, oktatás kapcsán történı együttmőködés, csapadékvíz elvezetés és a számára fontos mőszaki értelmiség letelepedésének elısegítése érdekében milyen támogatásra számíthat. Az elıterjesztés 1. sz. mellékletét képezı kivonat elemei kerültek megvitatásra. Az önkormányzat ajánlatot tett arra, hogy a Mezıgép Rt. az Erzsébet lakópark II. ütemében megépülı 33 költségelvő önkormányzati tulajdonú bérlakásból 4 lakás bérletére kapja meg a bérlı kiválasztásának jogát. Amennyiben minden az elızetes tárgyalásoknak megfelelıen kerül végrehajtásra, akkor a Mezıgép Rt. Békéscsabán építi fel azt az új üzemcsarnokot, amellyel 250-270 új munkahelyet hoz létre. Termelési értéke háromszorosára emelkedve 2006. évben közel 10 milliárd forint lesz. Kérte az elıterjesztés elfogadását. Az átmeneti lakások kiutalására vonatkozóan a bizottságok kérték, hogy az Irányi u. 4-6. számú lakások ne kerüljenek felajánlásra. (Kazetta 3/2. 488-551) Takács Péter képviselı: Kérte, hogy az önkormányzat hívja fel a figyelmet az elsı lakáshoz jutók kamatmentes támogatás igénybevételének lehetıségére. Mit jelent az elıterjesztésben a Dózsa György úti Ifjúsági garzonház esetében a kiemelten kezelés? Szerencsésebbnek tartaná, ha pontosan meghatároznák hány lakást biztosít az önkormányzat a Mezıgép Rt. dolgozói részére. (Kazetta 4/1. 001-010) Pap János polgármester: A Mezıgép Rt. dolgozói ugyanabban a pontozásos versenyben vesznek részt, mind mindenki más. Egyenlıség esetén az rt. dolgozói kapják azt a gesztust, hogy ık kerülhetnek be az ingatlanba. A kiemelten történı kezelés nem azt jelenti, hogy az ingatlanokba automatikusan kerülnek be. (Kazetta 4/1. 010-013) Tímár Imre képviselı: Az elterjesztésbıl egyáltalán nem állapítható meg, hogy az Erzsébet

59

60 lakópark esetében mit jelent a meghatározott idıtartam? Készült-e vizsgálat, van-e információ arra vonatkozóan, hogy a Mezıgép Rt. a beruházás kapcsán végzett-e a városban, illetve környékén élı szakemberek vonatkozásában felmérést. Amennyiben nem készült ilyen felmérés, akkor korainak tartja a témáról a döntés meghozatalát. Véleménye szerint van idı arra, hogy a közgyőlés a késıbbiekben folytasson tárgyalásokat. Célszerő lenne a városban élı mőszaki szakembereket, kezdı fiatalokat támogatni. Véleménye szerint elsısorban a városban élıket kellene helyzetbe juttatni, nem pedig a vidékrıl ideköltözıket. (Kazetta 4/1. 013-045) Baji Lajos alpolgármester: A Mezıgép Rt. a tárgyalás során nem kérte, hogy fiatal szakemberek letelepedéséhez nyújtson segítséget a város. Az önkormányzat ajánlotta fel, hogy a város letelepedési segítséget nyújt. Az rt. képviselıi elmondták, hogy ilyen pozitív hozzáállással már régen találkoztak. Éveken keresztül több millió forinttal a szakképzési alapból támogatták a Budapesti Mőszaki Egyetemet, illetve a mőszaki fıiskolákat annak reményében, hogy onnan majd sikerül mőszaki értelmiséget a városba hozni. Javaslatként elmondta, hogy az rt. ne a budapesti egyetemeket támogassa szakképzési alapjából, hanem inkább Békéscsaba város középfokú intézményeit. Megpróbálja felajánlani a fiatal mérnöknek, vagy az ide hívandó szerszámkészítı, fejlesztı mérnöknek, - amibıl a megyében sajnos nem sok található – hogy lakást és magasabb fizetést biztosít számukra. A városnak az a haszna, hogy a lakásokba olyan személy kerül, aki fontos szerepet tölt be Békéscsaba gazdasági életében. Nyereségként értékelhetı, hogy a várost elhagyó, központi szakképzési alap városi intézményt támogat. Ez évente közel 2-3 millió forinttal növelné meg a szakképzı intézmények lehetıségét. A tárgyalások során az egyik legfontosabb szempont volt a humán erıforrás biztosítására tett megállapodás, melyet messzemenıleg értékelt az rt, ezért kerül Békéscsabára a fejlesztés, nem Orosházára, nem Romániába és nem Szerbiába. A fejlesztés növeli az oktatás színvonalát és biztosabbá teszi az önkormányzati bérlakások kiadását. A BRMK-val, a Békés Megyei Munkaügyi Központtal és a középiskolák körében széleskörő felmérés folyt, minden szinten együttmőködve a Mezıgép Rt-vel. Az egyeztetésekre három hét állt rendelkezésre, mert az európai igazgató május végéig a témában döntést kívánt hozni. (Kazetta 4/1. 045-075) Pap János polgármester: A legriasztóbb javaslat a befektetı számára a „rá érünk még dönteni” kifejezés. (Kazetta 4/1. 075-089) Vágvölgyi Gábor képviselı, a Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Lakásügyi Bizottság örömmel vette tudomásul a kedvezı kezdeményezést. Meglátása szerint Békéscsabáról és vonzáskörzetébıl kerül ki az rt-nél foglalkoztatott szakemberek többsége. Javaslatot tett az elıterjesztést elfogadásra. Kazetta 4/1. 089-100) Hrabovszki György alpolgármester: A város lakosságát kétféleképpen lehet megtartani: olyan várost kell létrehozni, amely lakható, amelyben öröm élni, illetve ha fogyóban van a város lakóinak száma, akkor meg kell próbálni olyan kecsegtetıvé tenni, hogy vonzza az embereket, ide költöznek és békéscsabaivá váljanak. Nem célszerő jelentıs különbséget tenni a között, hogy elızıleg valaki békéscsabai volt, vagy azzá válik. A beruházás kapcsán Békéscsabára

60

61 települni szándékozó szakemberek – elsısorban felsı- és középvezetık, pályakezdı fiatalok – akik az önkormányzat támogatásával lakáshoz jutnak, - így tudja az rt. is gyakorlatilag piacképesen megjeleníteni magát - a város hasznára válnak. Meggyızıdése, hogy a szakemberek a városban fognak maradni. A város gazdaságát minden eszközzel élénkíteni kell. A tárgyalások folyamán olyan momentumokat próbáltak keresni, amellyel a várost más helységekkel szemben csábítóbbá tudják tenni. Legfontosabb szempont az volt, hogy milyen a választott tisztségviselık hozzáállása, segítıkészek-e, konstruktív javaslatokkal próbálják-e az rt. piaci pozícióját segíteni és megerısíteni. Véleménye szerint a döntéshozatal során figyelembe vette az rt. a konstruktív hozzáállást is. Az eredményes tárgyalások ösztönzést adnak arra, hogy abban az esetben, ha az Ipari Park területén végrehajtandó beruházások kapcsán a lakásállomány pozitív tényezı lehet a döntésben, akkor a lehetıséggel a Vállalkozói Centrum Kft-nek is élnie kell. Meggyızıdése, hogy a város által az utóbbi években megvalósított szemlélet, infrastruktúra fejlesztése és a vagyon növekedése a korábbi években nem volt felhasználható a gazdaság élénkítésére. Ez egy merıben új szemlélet. Örömmel tapasztalták, hogy a tárgyalások során az rt. értékelte, hogy a város a szakemberek lakáshoz jutásához lehetıséget biztosít. Véleménye szerint a késıbb megvalósítandó beruházások esetében is célszerő hasonlóan eljárni. Tímár Imre képviselı határozott idıre vonatkozó kérdésére válaszolva elmondta, hogy az Erzsébet lakópark, és az Ifjúsági garzonház vonatkozásában az önkormányzat rendelete egyformán érvényes minden igénylıre . A város nem folytatott vizsgálatot abból a szempontból, hogy létszámban rendelkezésre áll-e megfelelı szakember gárda. Véleménye szerint a Mezıgép Rt. a 4 milliárd forintos beruházás megkezdése elıtt végzett ilyen jellegő vizsgálatot. Azt, hogy a versenybıl Békéscsaba került ki gyıztesen, nagymértékben befolyásolta a szakképzı rendszer minısége, milyen kvalifikált szakemberek állnak rendelkezésre a szabad munkaerı piacon. A városban mőködı Békés Megyei Regionális Munkaerıfejlesztı és Képzı Központ, valamint a munkaügyi hivatal gyakorlatilag azonnal küldte együttmőködési szándékát, mind azt bizonyította, hogy a Mezıgép Rt. jól mérte fel a munkaerı piacot, hiszen számára a legfontosabb a kvalifikált munkaerı. A kiemelten történı kezelés az elıterjesztésben azt jelenti, hogy azonos feltételrendszer vonatkozásában a Mezıgép Rt. ajánlása elınyt élvez, nem automatizmust, hanem szándékot, gesztust jelent. (Kazetta 4/1. 100-160) Tímár Imre képviselı: Az, hogy a Mezıgép Rt. feltételezések szerint végzett felmérést a rendelkezésre álló szakemberek vonatkozásában, nem fogadható el konkrét válaszként. A város viszont nem végzett ilyen jellegő vizsgálatot. (Kazetta 4/1. 160-182) Velkey Gábor alpolgármester: A városban mőködı szakképzı intézmények évek óta együttmőködési megállapodással rendelkeznek a Mezıgép Rt.-vel, szorosan együttmőködve a Békés Megyei Regionális Munkaerıfejlesztı és Képzı Központtal. A beruházás számos szakember részére biztosít munkalehetıséget. Azoknak is természetesen, akik békéscsabaiak. (Kazetta 4/1. 182-205)

61

62 Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot, a 4. pont kivételével. (Kazetta 4/1. 205-209) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 372/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megismerte a Mezıgép Rt. PPM Divíziója tervezett beruházása kapcsán Békéscsabára települni szándékozó szakemberek lakáshelyzetének megoldására készített javaslatot. A közgyőlés támogatja a Mezıgép Rt. vállalkozás-fejlesztését, dolgozóinak Békéscsabán történı letelepedését. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonában lévı bérlakásokban történı elhelyezés érdekében a Mezıgép Rt-nek bérlıkiválasztási jogot ajánl fel az alábbiak szerint: 1./ Az Erzsébet Lakópark II. ütemben megépülı 33 költségelvő önkormányzati tulajdonú bérlakásból - a Mezıgép Rt-vel kötendı megállapodás alapján – 4 (azaz: négy) lakás bérlıkiválasztási jogát biztosítja a késıbbiekben meghatározott feltétellel és módon; 2./

Az Ifjúsági garzonház lakóegységeiben (Békéscsaba, Dózsa György út 7.) történı elhelyezés érdekében az önkormányzat vállalja, hogy – a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglalt feltételrendszernek megfelelı házaspárok közül – a Mezıgép Rt. ajánlásával pályázókat kiemelten kezeli. Az Ifjúsági garzonházban megüresedı lakóegységek bérletére 2003 júliusában tesz közzé pályázatot az önkormányzat. A pályázati lehetıségrıl a Mezıgép Rt-t tájékoztatja, a szükséges formanyomtatványokat megküldi;

3./

A “Felkelı Nap Háza” fecskeház (ifjúsági garzonház): -

-

a beruházás pénzügyi támogatása esetén az önkormányzat - a Mezıgép Rt-vel kötendı megállapodás alapján, a pénzügyi támogatás arányában - maximum 10 (azaz: tíz) lakás bérlıkiválasztási jogát biztosítja; a Mezıgép Rt. pénzügyi támogatásának hiányában az önkormányzat vállalja, hogy a fecskeház megépítése esetén – a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglalt feltételrendszernek megfelelı házaspárok közül – a Mezıgép Rt. ajánlásával pályázókat kiemelten kezeli;

4./

A Mezıgép Rt-vel kötendı megállapodásban (bérleti szerzıdésben) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 21/1999. (IX. 30.) számú önkormányzati rendeletében foglaltakat, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

5./

A Mezıgép Rt-vel kötendı megállapodás határozott idıre szól, és mindaddig megilleti az Rt-t, vagy annak jogutódját, amíg a bérlıül kiválasztott dolgozó – figyelembe véve a bérlık személyének cserélıdését - a Mezıgép Rt-vel munkaviszonyban áll.

62

63

6./

Az önkormányzat tájékoztatja a Mezıgép Rt-t Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 21/1999. (IX. 30.) számú önkormányzati rendeletérıl, valamint a pályázatok benyújtásához szükséges formanyomtatványokról.


Pap János polgármester 2003. október 31. az együttmőködési megállapodás jóváhagyása

Tárgy:

Békés Megyei Vízmővek Vállalat Rt-vé alakulása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 209-216) A közgyőlés 16 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodással a következı határozatot hozta: 373/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyulése elfogadja a Békés Megyei Vízmuvek Részvénytársaság Alapító Okiratát, illetve a részvénytársasággal kötendo együttmuködési megállapodást.

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felhatalmazza Pap János polgármestert a dokumentumok aláírásával.

.

Felelos: Határido:

Pap János polgármester 2003. június 30. A Békés Megyei Vízmővek Részvénytársaság Alapító Okirata Békéscsaba, 2003 június 30. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Ez az alapító okirat (a továbbiakban: alapító okirat) a Békés Megyei Vízmővek Részvénytársaság (a továbbiakban: társaság) mőködését szabályozza a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján. A részvénytársaság létrehozásának és mőködtetésének az alapvetı célja a részvényes önkormányzatok törvényben elıírt vízellátási, és szennyvízelvezetési felelısségének, illetve kötelezettségének gazdaságos és hatékony biztosítása; a kötelezı önkormányzati közszolgáltatás magas színvonalú, mérsékelt díjú, önfinanszírozó ellátása gazdasági társasági formában. Éppen ezért a társaság részvényesei rögzítik, hogy alapvetı érdekük olyan részvényesi kör megırzése, amely a társaság ellátási területén található önkormányzatokból áll. A részvénytársaság mőködése során a részvényeseknek, valamint a társaság valamennyi szervének és tisztségviselıjének törekednie kell arra, hogy a társaság a képzıdı nyereséget a vízellátási és szennyvízelvezetési feladatokkal összefüggı célok megvalósítására fordítsa.

63

64

1. A társaság cégneve és székhelye 1.l . A társaság cégneve:

Békés Megyei Vízmővek Rt

1.2. Rövidített cégnév:

-

1.3. A társaság székhelye:

5600 Békéscsaba, Dobozi út 5.

1.4. A társaság telephelye:

Békéscsabai Üzemmérnökség 5600 Békéscsaba, Szabolcs u. 36.

1.5. A társaság fióktelepei:

Békési Üzemmérnökség és Gépüzem 5630 Táncsics út 33. Gyomaendrıdi Üzemmérnökség 5500 Gyomaendrıd, Fı u. 83. Gyulai Üzemmérnökség 5700 Gyula, Nagyváradi út 54. Orosházi Üzemmérnökség 5900 Orosháza, Táncsics út 32. Szarvasi Üzemmérnökség 5540 Szarvas, Kossuth tér 2. Vésztıi Üzemmérnökség 5530 Vésztı, Kossuth tér 2.

2. A társaság létrejötte, mőködésének az idıtartama és formája A társaság a Békés Megyei Vízmővek Vállalat (a továbbiakban: jogelıd vállalat) átalakulásával, a társaság cégbejegyzésének a napjával jön létre. Az átalakulásról a jogelıd vállalat közgyőlése a 2003 június 30-án megtartott ülésén döntött. A társaság a jogelıd vállalat általános jogutódja. A társaság határozatlan ideig mőködik. A társaság zártkörően mőködik, részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor. 3. A társaság tevékenységi köre és fı célkitőzése 3.1.

A társaság elsıdlegesen a közcélú vízilétesítmények (ivóvízszolgáltató és szennyvízelvezetı-tisztító mővek) üzemeltetésére, víz- és csatorna szolgáltatásokra létrehozott gazdálkodó szervezet. A társaság tevékenységi köre a TEÁOR szerint: 25.24 Egyéb mőanyag termékek gyártása 28.11 Fémszerkezet gyártása 29.12 Szivattyúk, kompresszor gyártása

64

65 29.24 Máshova nem sorolt egyéb általános gépgyártás 29.52 Bányászati építıipari gép gyártása 33.20 Mérımőszer gyártása 33.30 Ipari folyamatirányító rendszer gyártása 45.11 Épületbontás, földmunka 45.12 Talajmintavétel, próbafúrás 45.21 Épület, híd, alagút, közmő, vezeték építés 45.22 Tetıszerkezet-építés, tetıfedés, vízszigetelés 45.25 Egyéb speciális szaképítés 45.31 Villanyszerelés 45.33 Víz, gáz, főtésszerelés 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés 45.41 Vakolás 45.42 Épületasztalos-szerkezet szerelés 45.43 Padló, falburkolás 45.44 Festés, üvegezés 45.45 Egyéb befejezı építés 45.50 Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel 50.20 Gépjármő-javítás 51.53 Fa, építıanyag, szaniteráru nagykereskedelem 51.54 Vasáru nagykereskedelem 51.55 Vegyi áru nagykereskedeleme 52.46 Vasáru, festék, üveg- kiskereskedelem 55.23 Egyéb szálláshely szolgáltatás 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 60.24 Közúti teherszállítás 63.11 Rakománykezelés 63.12 Tárolás, raktározás 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.10 Gépkocsi kölcsönzés 71.32 Építıipari gép kölcsönzése 71.34 Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése 71.40 Fogyasztási cikk kölcsönzése 72.22 Egyéb szoftver- szaktanácsadás,- ellátás 72.40 Adatbázis tevékenység 72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység on-line kiadás 74.17 Üzletviteli tanácsadás 74.20 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 74.30 Mőszaki vizsgálat, elemzés 74.40 Hirdetés 74.85 Titkári, fordítói tevékenység 74.87 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás

65

66 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 90.00 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyezıdésmentesítés 90.01 Szennyvíz győjtése, kezelése 90.02 Hulladékgyőjtés,- kezelés 92.61 Sportlétesítmény mőködtetése 92.72 Máshova nem sorolható egyéb szabadidıs tevékenység 93.02 Fodrászat, szépségápolás 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás A társaság fı tevékenysége: 41.00 Víztermelés, kezelés, elosztás 3.2. A társaság fı célkitőzése a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzatok feladatául meghatározott víziközmő üzemeltetési feladatok hatékony ellátása. A társaság olyan tevékenységet, amelyet jogszabály tilt, nem végez, engedélyhez kötött tevékenységet csak az engedély megszerzését követıen folytat. 4. A társaság jegyzett tıkéje, részvényei és részvényesei, a részvényadásvétel korlátozása 4.1

A társaság jegyzett tıkéje (alaptıkéje) 1.400.000.000 Ft, azaz Egymilliárdnégyszázmillió forint, amelybıl a pénzbetét 144.671 EFt, azaz Egyszáznegyvennégymillió-hatszázhetvenegyezer forint; a nem pénzbeli betét 1.255.329 EFt, azaz Egymilliárd-kettıszázötvenötmillió-háromszázhuszonkilenezer forint. A jelen alapító okirat aláírásával a jogelıd vállalatnak a 2002. december 31-ei átalakulási vagyonmérleg-tervezetében és az annak alapjául szolgáló vagyonleltártervezetében meghatározott vagyona a társaság tulajdonába kerül. Az alapítók a vagyonleltár-tervezetben megjelölték azokat a vagyontárgyakat, amelyek a társaság jegyzett tıkéjét fogják képezni.

4.2.

Az alaptıkét 100.000 db, az A 00001 - A 100000 sorszámú, egyenként 14.000 Ft névértékő, névre szóló, általános jogokat biztosító törzsrészvény képviseli. A részvények kibocsátáskori értéke azonos a névértékkel.

4.3. A társaság alapítói a jogelıd vállalatot létesítı önkormányzatok. Az egyes önkormányzatokat a következı részvények illetik meg: A részvényes neve Békés Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békés Megye Önkormányzata Békéssámson Község Önkormányzata Bélmegyer Község Önkormányzata Biharugra Község Önkormányzata Bucsa Község Önkormányzata Csabacsőd Nagyközség Önkormányzata

székhelye 5630 Békés, Petıfi u. 2. 5600 Békéscsaba, Szent I. tér 7. 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 5946 Békéssámson, Fı tér 9. 5643 Bélmegyer, Petıfi u. 2. 5538 Biharugra, Erzsébet u. 23. 5527 Bucsa, Kossuth tér 6. 5551 Csabacsőd, Szabadság u. 41.

részvényeinek a száma 5432 35252 5074 633 319 321 550 511

66

67 Csabaszabadi Község Önkormányzata Csárdaszállás Község Önkormányzata Csorvás Nagyközség Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Doboz Nagyközség Önkormányzata Ecsegfalva Község Önkormányzata Elek Város Önkormányzata Eperjes Község Önkormányzata Füzesgyarmat Város Önkormányzata Gádoros Nagyközség Önkormányzata Geszt Község Önkormányzata Gyomaendrıd Város Önkormányzata Hunya Község Önkormányzata Kamut Község Önkormányzata Kardos Község Önkormányzata Kardoskút Község Önkormányzata Kertészsziget Község Önkormányzata Kevermes Nagyközség Önkormányzata Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Kétsoprony Község Önkormányzata Körösladány Nagyközség Önkormányzata Körösnagyharsány Község Önkormányzata Köröstarcsa Község Önkormányzata Körösújfalu Község Önkormányzata Kötegyán Község Önkorntányzata Lıkösháza Község Önkormányzata Medgyesbodzás Község Önkormányzata Méhkerék Község Önkormányzata Mezıberény Város Önkormányzata Mezıgyán Község Önkormányzata Mezıhegyes Város Önkormányzata

5609 Csabaszabadi, Apácai út 6. 5621 Csárdaszállás, Petıfi u. 17. 5920 Csorvás, Rákóczi u. 17. 5510 Dévaványa, Hısök tere 1. 5624 Doboz, Kossuth tér 3. 5515 Ecsegfalva, Fı u. 27. 5742 Elek, Gyulai u. 2. 6624 Eperjes, Petıfi u. l. 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. 5932 Gádoros, Kossuth u. 16. 5734 Geszt, Kossuth u. 1. 5500 Gyomaendrıd, Szabadság tér l. 5555 Hunya, Rákóczi u. 25. 5673 Kamut, Petıfi u. 106. 5552 Kardos, Gyomai u. 24. 5945 Kardoskút, Március 15. tér 3. 5526 Kertészsziget, Kossuth u. 1. 5744 Kevermes, Jókai u. 1. 5741 Kétegyháza, Fı tér 9. 5674 Kétsoporony, Dózsa Gy. út 11. 5516 Körösladány, Dózsa Gy. 2. 5539 Körösnagyharsány, Kossuth tér 8. 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7. 5536 Körösújfalu, Fı u. 14. 5725 Kötegyán, Kossuth L. u. 33. 5743 Lıkösháza, Eleki u. 28. 5663 Medgyesbodzás, Széchenyi u. 38. 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. 5650 Mezıberény, Kossuth tér 1. 5732 Mezıgyán, Arpád u. 37. 5820 Mezıhegyes, Kozma F. u. 11.

29 147 750 2395 1114 351 700 5 1706 1034 188 4155 216 275 189 216 154 9 1052 357 476 170 699 148 393 453 207 573 3135 328 2019

Murony Község Önkormányzata Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Okány Község Önkormányzata Orosháza Város Önkormányzata Örménykút Község Önkormányzata Pusztaföldvár Község Önkormányzata Pusztaottlaka Község Önkormányzata Sarkad Város Önkormányzata Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Szabadkígyós Község Önkormányzata Szarvas Város Önkormányzata Szeghalom Város Önkormányzata Tarhos Község Önkormányzata Telekgerendás Község Önkormányzata Tótkomlós Város Önkormányzata Újkígyós Nagyközség Önkormányzata Újszalonta Község Önkormányzata Vésztı Város Önkormányzata Zsadány Község Önkormányzata

5672 Murony, Földvári u. 1. 5931 Nagyszénás, Hısök u. 9. 5534 Okány, Kossuth u. 16. 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6. 5556 Örménykút, Dózsa Gy. 26. 5919 Pusztaföldvár, Rákóczi u. 66. 5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás u. 18. 5720 Sarkad, Kossuth u. 27. 5731 Sarkadkeresztúr, Vörösmarty u. 7. 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 3. 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. 5520 Szeghalom, Szabadság tér 4-8. 5641 Tarhos, Petıfi u. 29. 5675 Telekgerendás, Dózsa Gy. u. 13. 5940 Tótkomlós, Fı u. l. 5561 Ujkígyós, Kossuth L. u. 41. 5727 Ujszalonta, Béke u. 35. 5530 Vésztı, Kossuth u. 62. 5537 Zsadány, Béke u. 82.

338 1341 681 8063 127 422 95 2864 456 746 6320 2034 281 385 1830 5 36 1836 405

67

68

Az alapítók a jelen alapító okirat aláírásával és ezzel a jogelıd vállalat vagyonának a társaság tulajdonába adásával a vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották. Az alapítók kötelezettséget vállalnak a részvények átvételére. 4.4. A részvények kibocsátásáról - az értékpapírra vonatkozó elıírások betartásával az igazgatóság köteles gondoskodni. A részvényeket nyomdai úton kell elıállítani. A részvényen fel kell tüntetni: - a társaság cégnevét és székhelyét; - a részvény sorszámát, sorozatát, típusát és névértékét; - a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz főzıdı, az alapító okiratban meghatározott jogokat; - a kibocsátás idıpontját. az alaptıke nagyságát és a kibocsátott részvények számát; - az igazgatóság két tagjának az aláírását, - az értékpapír kódját; - a részvénytársaságnak a részvény átruházásához szükséges beleegyezési jogát; - összevont címlető részvények kibocsátása esetén az összevonás tényét és mértékét. A részvények más részvénytípusra nem alakíthatók át mindaddig, amíg a részvénytársaság zárkörően mőködik. 4.5. A részvényesek kérésére az egy részvénysorozatba tartozó részvények összevont címlető részvényként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követıen a részvényes kérésére és költségére összevont címlető részvénnyé alakíthatók át. A részvények összevont címlető részvénnyé történı átalakítása - eltérı megállapodás hiányában - nem hoz létre közös tulajdont; a részvényes az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezik. Az összevont címlető részvény - a részvényes kérésére és költségére - utóbb kisebb címlető összevont részvényekre, illetve az alapszabályban az adott részvénysorozatra meghatározott névértékő részvényekre bontható. Az összevont részvény kiállítására és az összevont részvény megbontására az igazgatóság jogosult és köteles. 4.6. A részvény megsemmisülése, elvesztése, illetve érvénytelenné válása esetében az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Sérülés esetén az igazgatóság a részvényes kérésére és költségére a sérült részvénynek megfelelıen új részvényt állít ki, ha a sérült részvény eredeti tartalma kétség nélkül megállapítható. 4.7

A névre szóló részvények a társaságban nem részvényes részére történı átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére van szükség. A beleegyezés az Igazgatóság hatásköre. A beleegyezés megtagadható, ha a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy azt - a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel egyéb, az alapító okiratban meghatározott ok indokolja. Ilyen ok különösen az alapító okirat preambulumában leírt célokkal ellentétes szándékú és helyzető - például a 68

69 vízszolgáltatás törvényi felelısségével nem terhelt, illetve feltételezhetıen osztalék érdekeltségő - befektetı megjelenése. 4.8

A részvényes, ha korábban a részvénykönyvbe bejegyezték, köteles részvénye átruházását az átruházástól számított 8 napon belül a részvénytársaságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a részvénykönyv vezetıje haladéktalanul gondoskodik a részvényesnek a részvénykönyvbıl való törlésérıl. A törölt adatnak azonban megállapíthatónak kell maradnia. Ha a részvényes bejelentési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, a részvénytársaság kötbér fizetésére kötelezi. A kötbér mértéke a részvény névértékének 3 %-a.

4.9

Nem jegyezhetı be a részvénykönyvbe az, aki az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján így rendelkezett; illetve az, aki részvényét törvénynek vagy az alapító okiratnak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértı módon szerezte meg.

5.

Az alaptıke felemelése, leszállítása

5.1. Az alaptıke felemelése új részvények forgalomba hozatalával, az alaptıkén felüli vagyon terhére, dolgozói részvény forgalomba hozatalával, illetve feltételes alaptıkeemelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történhet. Új részvényt és kötvényt kizárólag zártkörően szabad forgalomba hozni. Az igazgatóság jogosult a társaság alaptıkéjének - a mindenkori alaptıke naptári évenként legfeljebb 25 %-ával való - felemelésére. Az igazgatóság ezen jogát 2008. május 31-éig gyakorolhatja. A saját hatáskörben történı alaptıke-emelés során az igazgatóság jogosult és köteles az alapító okirat módosítására. Új részvények forgalomba hozatalával megvalósítandó alaptıke-emelés során az igazgatóság kizárólag új sorozatú részvények kibocsátására jogosult. Új részvények kizárólag zártkörően hozhatók forgalomba, amelynek során az igazgatóság jogosult meghatározni azokat a személyeket, akiket (amelyeket) - az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel - az igazgatóság az alaptıke felemelésérıl döntı határozatában saját hatáskörében feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. Nem pénzbeli hozzájárulással végrehajtott alaptıke-emelés során az igazgatóság nem jogosult a nem pénzbeli szolgáltatás értékét a könyvvizsgálói jelentésben megállapított értéktıl eltérı összegben megállapítani. Az alaptıke felemelése során kibocsátandó új részvények jegyzésére kizárólag az alaptıke felemelésérıl döntı közgyőlés (igazgatóság) határozatában kijelölt személyek, illetve részvényesek jogosultak. A részvények (ideiglenes részvények) csak a bejegyzést és a megemelt alaptıkének, illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetését (az apport rendelkezésre bocsátását) követıen bocsáthatók ki, az ezt megelızı részvénykibocsátás semmis. 5.2. A részvénytársaság az alaptıkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették (rendelkezésre bocsátották). 5.3. A társaság alaptıkén felüli vagyonából, az alaptıke egyidejő felemelése mellett, a felemelt alaptıke legfeljebb tizenöt százalékáig ingyenesen vagy kedvezményes áron megszerezhetı dolgozói részvények is kibocsáthatók.

69

70

5.4. A társaság az alaptıkén felüli vagyonából megszerezheti saját részvényeit. Tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének a befizetésére (rendelkezésre bocsátására) nem került sor. A társaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptıke tíz százalékát. A saját részvény megszerzésérıl szóló döntés - ideértve a részvények számát és az érte adandó ellenérték meghatározását is - a közgyőlés hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a saját részvény megszerzésére a részvénytársaságot fenyegetı súlyos károsodás elkerülése érdekében van szükség. Ilyen esetben az igazgatóság köteles a saját részvény megszerzésérıl és annak indokairól a soron következı közgyőlésen tájékoztatást adni. A társaság a megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogot nem gyakorolhat. 5.5

A részvénytársaság a megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és a részvényt egy éven belül el kell idegenítenie. Ha a részvénytársaság elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, köteles a részvényt alaptıkéjének leszállításával bevonni. A névre szóló bevont részvényt a részvénykönyvbıl törölni kell, és a részvényt meg kell semmisíteni.

5.6. Az alaptıke leszállítására mindenekelıtt a társaság tulajdonában álló saját részvények bevonásával kerülhet sor. Az alaptıke leszállítása történhet még a részvények kicserélésével vagy lebélyegzésével. 6. A részvénytársaság közgyőlése 6.1. A közgyőlés a társaság legfıbb szerve, amely a részvényesek összességébıl áll. 6.2. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapító okirat megállapítása és módosítása, valamint döntés a részvénytársaság mőködési formájának a megváltoztatásáról; b) az alaptıke felemelése és leszállítása, kivéve az igazgatóságnak a jelen alapító okiratban meghatározott alaptıke felemelési jogosultságát; c) az egyes részvénysorozatokhoz főzıdı jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, -osztályok átalakítása; d) döntés a részvénytársaság alaptıkén felüli vagyonának csökkentésérıl vagy növelésérıl, valamint a változások által érintett vagyontárgyak átadásáról vagy átvételérıl; e) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszőnésének az elhatározása; f) az igazgatóság, valamint a felügyelı bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; g) a társaság vezérigazgatójának megválasztása és visszahívása; h) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, i) az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, valamint döntés osztalékelıleg fizetésérıl; j) döntés a részvények típusának átalakításáról, valamint döntés a nyomdai úton

70

71 elıállított részvény dematerializált részvénnyé történı átalakításáról; k) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; l) döntés a részvénytársaság saját részvényeinek a megszerzésérıl ha a Gt. másként nem rendelkezik; m) döntés új tevékenység felvételérıl; n) a felügyelı bizottság ügyrendjének jóváhagyása; o) döntés minden olyan jogügyletrıl, amely által a társaság a saját tıke 10 %-át meghaladó mértékben vállalna garanciát, kezességet és hasonló elkötelezettséget; p) a társaság cégbejegyzését megelızıen a társaság nevében kötött ügyletek jóváhagyása; q) döntés más részvénytársaságban a Gt. 290. §-a szerinti többségi részesedés és a Gt. 291. §-a szerinti közvetlen irányítás megszerzésérıl, illetıleg minden olyan kérdésben, amely ezen jogi minısítések megváltozását eredményezheti; r) 100.000.000 Ft-ot meghaladó hitelfelvétel engedélyezése amennyiben az nem egy éven belüli lejáratú hitel; s) a társaság üzleti és fejlesztési koncepciójának az elfogadása; t) társaság alapítása, ha a nem pénzbeli hozzájárulás és/vagy a pénzbeli hozzájárulás értéke a jegyzett tıke 10 %-át meghaladja; u) a társaság eszközeinek és vagyoni értékő jogainak elidegenítése, ha a szerzıdés értéke a társaság jegyzett tıkéjének a 10 %-át meghaladja; v) tıkeemelés olyan társaságokban, amelyekben a részvénytársaság a Gt. 289. §-a szerinti jelentıs részesedéssel bír, ha a tıkeemelés értéke a jegyzett tıke 10 %-át meghaladja; w) döntés mindazon kérdésekben, amelyet a Gt. vagy a jelen alapító okirat a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal; x) az alaptevékenység díjrendszerének és a díjalkalmazás elveinek meghatározása; y) a t/ pontban meghatározott ügyletekkel nem összefüggésben a társaság vagyonának, vagyoni értékő jogának a megterhelése, ha az a társaság saját tıkéjének a 10 %-át meghaladja és nem folyószámlahitel felvételével kapcsolatos; z) Az 5.1. pont második bekezdésében foglalt eset kivételével döntés értékpapír kibocsátásáról - meghatározva egyben a kibocsátás módját, értékpapírhoz főzıdı jogokat, futamidejét és visszaváltásának (visszavásárlásának) feltételeit -; zs) azon ügyek, amelyek eldöntését a közgyőlés magához vonta, valamint azok, melyeket a társaság igazgatósága vagy felügyelı bizottsága a közgyőlés elé terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala az alapító okirat szerint a társaság mely szervének a hatáskörébe tartozik. Az o; t; u; y pontok alá tartozó ügyletek értékét – szerzıdés fajtánként külön-külön - egy naptári éven belül össze kell számítani. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe azok az ügyletek tartoznak, amelyek az értékhatárok túllépését önmagukban vagy összeszámítással megvalósítják. A v/ pont esetében az érték megállapítása során arra is figyelemmel kell lenni, ha a társaság alapítása után több, egymás utáni tıkeemelésre kerül sor. Ilyenkor az értékeket idıkorlát nélkül össze kell számítani. Egy ügylet értékének a megállapítása során a könyvviteli és a szerzıdéses érték közül a magasabbat kell figyelembe venni.

71

72 6.3

A közgyőlés rendes, vagy rendkívüli közgyőlés. Rendes közgyőlést kell tartani minden naptári évben, legkésıbb május 31-ig. Az éves rendes közgyőlésnek tárgya: -

-

az igazgatóság jelentése az elızı évi üzleti tevékenységrıl; az igazgatóság évi számadása, indítványa a társaság beszámolójára és az adózott eredmény felhasználására; javaslat az igazgatóság, a felügyelı bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak járó tiszteletdíj megállapítására;

a felügyelı bizottság jelentése a számadás, a beszámoló és az eredmény felhasználására vonatkozó megvizsgálásáról; a könyvvizsgáló jelentése; társaság számviteli beszámolójának a megállapítása, az adózott eredmény felhasználásáról való rendelkezés.

-

Szükség esetén rendkívüli közgyőlést kell összehívni, különösen, ha: -

azt az elızı közgyőlés elrendelte; az igazgatóság, a felügyelı bizottság, a könyvvizsgáló indítványozza; ha az alaptıke legalább 1/10-ed részét képviselı részvények egy vagy több tulajdonosa azt az ok és cél megjelölésével kívánja; a cégbíróság határozattal erre kötelezi a társaságot; ha az igazgatóság tagjainak a száma 3 fı, vagy a felügyelı bizottság tagjainak a száma 3 fı alá csökken; ha új könyvvizsgáló megválasztása válik szükségessé; ha a társaság a fizetéseit megszüntette, fizetıképességét elvesztette és vagyona a tartozásokat nem fedezi; ha a társaság saját tıkéje a veszteségek következtében az alaptıke kétharmadára csökkent.

-

A rendkívüli közgyőlés összehívásáról az igazgatóság attól az idıponttól számított 15 napon belül köteles intézkedni, amikor az igazgatóság a rendkívüli közgyőlés okáról tudomást szerzett. 6.4

A közgyőlést - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az ülés kezdı napját legalább 30 nappal megelızıen a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni. A közgyőlést - ha a Gt. másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze. Az értesítések és egyéb iratok a részvénykönyvben feltüntetett címre küldendık levélben vagy telefaxon. A meghívó tartalmazza: -

a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; a közgyőlés idıpontját és helyét; a közgyőlés napirendjét; a szavazati jog gyakorlásához az alapító okiratban elıírt feltételeket; a közgyőlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyőlés helyét és idejét.

72

73 Ha a közgyőlés összehívására nem szabályszerően került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha részvényes a közgyőlés megtartása ellen nem tiltakozott. 6.5

A közgyőlés elnöke az igazgatóság elnöke, távollétében a közgyőlés által elnökké megválasztott igazgatósági tag. A közgyőlés elnöke: -

6.6

ellenırzi a részvényesek megjelent képviselıinek meghatalmazását; javaslatot tesz a közgyőlésnek a szavazatszámláló és jegyzıkönyv hitelesítı részvényesek személyére; kinevezi a jegyzıkönyvvezetıt; a meghívóban megjelölt tárgysorrendben vezeti a tanácskozást, - elrendeli a szavazást és kimondja a közgyőlés határozatát; gondoskodik a közgyőlési jegyzıkönyv és jelenléti ív elkészítésérıl.

A közgyőlés akkor határozatképes, ha azon az összes szavazatnak legalább 75 %-a képviselteti magát. Ha a közgyőlés nem határozatképes, úgy az ismételten összehívott közgyőlés az eredeti napirendben szereplı kérdésekben a megjelent részvényesek és az általuk képviselt szavazatok számától függetlenül határozatképes, amennyiben ezt a közgyőlési meghívó tartalmazta. Ha a közgyőlést felfüggesztik, azt 30 napon belül folytatni kell. A közgyőlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

6.7. A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos, ha azt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvényes a közgyőlésen a részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha részvénytulajdona a részvénykönyvbe a közgyőlést megelızı munkanap 16 órájáig bejegyzést nyert. Minden egyes részvény egy szavazatra jogosít. A részvényes a részvényesi jogait képviselı útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott képviselı az igazgatóság és a felügyelı bizottság tagja, a vezérigazgató, valamint a könyvvizsgáló. Egy képviselı több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselıje lehet. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyőlésre vagy meghatározott idıre, de legfeljebb tizenkét hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyőlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyőlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejő magánokirat formájában kell a társasághoz benyújtani. 6.8. A határozathozatal nyílt szavazással, szavazólappal történik. 6.9

Az igazgatóság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyőlésen. Az igazgatóság

73

74 elnöke köteles a társaság közgyőlésén részt venni. A felügyelı bizottság tagjai és a köyvvizsgáló a közgyőlésen részt vesznek, annak napirendjére indítványt tehetnek. 6.10. A közgyőlésen megjelent részvényesekrıl jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, valamint képviselıje nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényeinek számát és az ıt megilletı szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyőlés elnöke és a jegyzıkönyvvezetı aláírásával hitelesíti. A közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: - a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; - a közgyőlés helyét és idejét; - a közgyőlés elnökének, a jegyzıkönyvvezetınek, a jegyzıkönyv hitelesítıjének és a szavazatszámlálóknak a nevét; - a közgyőlés tárgysorozatát; - a közgyőlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; - a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellen-szavazatok számát; valamint a szavazástól tartózkodók számát; - a részvényes, az igazgatósági, vagy felügyelı bizottsági tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja. A jegyzıkönyvet a jegyzıkönyvvezetı és a közgyőlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelenlévı részvényes hitelesíti. Az igazgatóság a közgyőlési jegyzıkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát és a jelenléti ívet, valamint a közgyőlési meghívót a közgyőlés befejezését követı harminc napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. Bármely részvényes a közgyőlési jegyzıkönyvbıl kivonat vagy másolat kiadását kérheti az igazgatóságtól. Az igazgatóság a kivonatot vagy másolatot 15 napon belül köteles a részvényesnek kiadni. 6.11. A közgyőlés a határozatait általában egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a Gt-ben és a jelen alapító okirat 6.2. a/-e/; i/; j; k és z./ pontjában meghatározott kérdéseket, ahol a közgyőlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok háromnegyedes szótöbbségével határoz. 7. Az igazgatóság 7.1

Az igazgatóság a társaság ügyvezetı szerve, intézi a társaság ügyeit, képviseli a társaságot a bíróságok és más hatóságok elıtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Az igazgatóság a jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak az egymás közötti feladat- és hatáskör-megosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.

7.2

Az igazgatóság a közgyőlés döntésének megfelelıen 3-11, természetes személy tagból állhat, tagjai közül maga választja az igazgatóság elnökét. Az igazgatóság tagjait a

74

75 közgyőlés választja legfeljebb 5 éves idıtartamra. Megbízatásuk lejárata után a tagok újraválaszthatók. Az igazgatóság tagjainak részleges cseréje vagy az igazgatóság új tagokkal való bıvítése esetén az új tagok megbízatása az igazgatóság eredeti megbízatásának az idıpontjáig szól, de bármikor visszahívhatók. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. Az igazgatósági feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. 7.3

Az igazgatóság dönt azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyeket a közgyőlés az igazgatóság hatáskörébe utal, így különösen a hatáskörébe tartozik: - a saját ügyrendjének elfogadása; - az alaptıke felemelése az 5.1. pontban foglaltak szerint, - irányítja a társaság gazdálkodását; - kidolgozza az társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját; - szabályozza a társaság képviseletének, kötelezettségvállalásainak eljárási rendjét, meghatározza az eljáró személyeket; - a megválasztás, a visszahívás kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat (egyéb munkáltatói jogok) a vezérigazgató fölött, és meghatározza a vezérigazgató díjazását, prémiumfeladatát és prémiumát; - elıterjeszti a részvénytársaság beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot; - a társaság beszámolóját a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint közzéteszi, illetve a cégbírósághoz beterjeszti; - gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerő vezetésérıl; - évente legalább egyszer jelentést készít a közgyőlés részére a társaság alapvetı közüzemi feladatainak a teljesítésérıl, a cég vagyoni helyzetérıl és üzletpolitikájáról; - az alaptıke-emelésrıl szóló közgyőlési vagy igazgatósági határozatot annak meghozatalát követı 30 napon belül bejelenti a cégbíróságnak; - feltételes alaptıke-emelés esetében a mérleg jóváhagyását követı 30 napon belül bejelenti a cégbíróságnak a megelızı évben a feltételes alaptıke emelésbıl származó alaptıke-emelkedést; - az alaptıke felemelésének megtörténtét bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak bejelenti; - részvénybevonás esetén azt a cégbíróságnak bejegyzés végett 30 napon belül bejelenteni; - az alaptıke leszállítását az ezt kimondó határozathozataltól számított 30 napon belül bejelenti a cégbíróságnak; - az alaptıke leszállításáról szóló határozatot a cégbírósági bejelentést követıen kétszer egymás után legalább 30 napos idıközökkel a Cégközlönyben közzéteszi; - meghatározza a szokásos kockázatot meghaladó kockázatú tevékenységeket; - dolgozói részvények kibocsátása esetén - a közgyőlés határozatának megfelelıen kidolgozza e részvények megszerzésének és átruházásának a részletes feltételeit; - gyakorolja a 4.7. pontban meghatározott jogkörét.

7.4

Az igazgatóság ügyrendjében határozza meg a társaság gazdálkodásának irányításával kapcsolatban gyakorolt - a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - hatásköreit.

75

76 7.5

Az igazgatóság az ügyvezetésrıl, a társaság vagyoni helyzetérıl és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyőlés, háromhavonta a felügyelı bizottság részére jelentést készít.

7.6

Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelı bizottság egyidejő értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából is a közgyőlést összehívni, ha tudomására jut, hogy - a társaság saját tıkéje a veszteség következtében az alaptıke kétharmadára csökkent, vagy - saját tıkéje a Gt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent, vagy - a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

7.7

Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltı személyektıl elvárható fokozott gondossággal, a társaság érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Ha a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelısség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelı bizottság tudomására hozta.

7.8. Az igazgatóság tagjai: 2005. május 31-ig Bánfi Ádám

Méri Zoltán

Békéscsaba, Tessedik u. 5/2. Békéscsaba, Berzsenyi u. 98 Gyomaendrıd, Nyárszegi u. 5. Dévaványa, Árpád u. 49. Békéscsaba, Pásztor u. 74. Gyula, Köröspart u. 108. Orosháza, Táncsics u. 35. Békéscsaba, Gyóni Géza u. 1820. Békés, Szarvasi út 2.

Mihály István Dr. Pintér Lajos

Szarvas, Strand u. l. Sarkad, Jókai u. 44.

Benkó György Dr. Csorba Csaba Feke László Fenyvesi László Dr. Goda Péter Haklik Józsefné Hideg András

8.

A felügyelı bizottság

8.1. A felügyelı bizottság a közgyőlés részére ellenırzi a társaság ügyvezetését. A felügyelı bizottság tagjai a közgyőlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelı bizottság testületként jár el. Jogában áll az igazgatóság tagjaitól, a társaság vezetı állású dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, iratait

76

77 és pénztárát bármikor megvizsgálni. A felügyelı bizottság tagját e minıségében a társaság részvényese, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelı bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelı bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktıl, aki a kérelem kézhezvételétıl számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelı bizottság ülésének harminc napon belüli idıpontra történı összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Ha a felügyelı bizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az igazgatóság a felügyelı bizottság rendeltetésszerő mőködésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a társaság közgyőlését. 8.2

A felügyelı bizottság a közgyőlés döntésének megfelelıen 3-15 tagból áll, tagjainak legalább egyharmada a munkavállalók képviselıibıl áll. Az egyharmadot tört szám esetén a munkavállalókra kedvezıbb módon kell kiszámítani. A munkavállalói képviselıket a felügyelı bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a társaságnál mőködı szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Az üzemi tanács által jelölt személyeket a jelölést követı elsı közgyőlésen a felügyelı bizottság tagjává kell választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kémi. A felügyelı bizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a felügyelı bizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, a munkavállalók kisebbségi álláspontját a közgyőlésen ismertetni kell. A munkavállalói küldött felügyelı bizottsági tagsága megszőnik munkaviszonyának megszőnése esetében is. A munkavállalói küldöttet a közgyőlés csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget e javaslattételi kötelezettségének. A felügyelı bizottság tagjait a közgyőlés választja legfeljebb 5 éves idıtartamra. A dolgozói delegált tagok megbízatása a felügyelı bizottság más tagjainak megbízatási idejéig tart.

8.3. A felügyelı bizottság a tagjai közül elnököt választ. 8.4. A felügyelı bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg és a közgyőlés hagyja jóvá. 8.5. A felügyelı bizottság a vezetı tisztségviselıktıl, illetve a gazdasági társaság vezetı állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait

77

78 megvizsgálhatja. A felügyelı bizottság köteles megvizsgálni a közgyőlés napirendjén szereplı valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan elıterjesztést, amely a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyőlés csak a felügyelı bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A felügyelı bizottság elızetes hozzájárulására van szükség az olyan szerzıdés létrejöttéhez, melyet a részvénytársaság a névre szóló részvénnyel rendelkezı részvényesével köt meg. 8.6. Ha a felügyelı bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, illetve a közgyőlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság vagy a részvényesek érdekeit, összehívja a közgyőlés rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére. 8.7. A felügyelı bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenırzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 8.8

A felügyelı bizottság tagjai: 2005. május 31-éig Bandzsal János Bene László Cservenák Pál Miklós Csete János Dr. Gosztolya Ferenc Juhász Pál Kaczkó Mihály Kaszai János Kiss László Mike Jenı Nagy István Nagy László Spániel Józsefné dr. Várkonyi Imre Végh László

Kondoros, Deák F. u. 6. Gyula, T-utca 14. Mezıberény, Jókai út 56. Békéscsaba, Pozsonyi u. 16/1. Békés, Körösi Cs. S. u. 5/4. Tótkomlós, Botond u. 18. Nagyszénás, Arany J. u. 2. Vésztı, Petrovics u. 2. Doboz, Rákóczi u. l. Békés, Durkó u. 22/1. Szeghalom, Táncsics u. 9/2. Újkígyós, Tanya 44. Mezıhegyes, István Király u. 30. Füzesgyarmat, Mátyás király út 2/a. Békéscsaba, Bocskai u. 2.

9. A könyvvizsgáló 9.1. A társaság közgyőlése könyvvizsgálót választ az igazgatóság javaslata alapján, legfeljebb 5 év idıtartamra. 9.2. A könyvvizsgáló feladatköre: -

a társaság beszámolóját és vagyonkimutatását, továbbá a közgyőlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi elıírásoknak

78

79 megfelelısége szempontjából köteles megvizsgálni és errıl a közgyőlésnek jelentést elıterjeszteni; -

egyebekben az igazgatóság munkáját elısegíteni és szakmailag támogatni tartozik.

A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közgyőlés nem hozhat döntést. A könyvvizsgáló a közgyőlésen köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az igazgatóság, illetve a felügyelı bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetekben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza. 9.3. A könyvvizsgáló hatásköre: Általánosan tájékozódhat a társaság ügyeinek vitelérıl, e körben -

-

a társaság igazgatósági és felügyelı bizottsági tagjaitól, valamint dolgozóitól felvilágosítást kérhet; megvizsgálhatja a társaság pénztárát, értékpapír-, áru- és szerzıdésállományát, bankszámláját; jogosult a közgyőlésen részt venni; a felügyelı bizottság ülésén részt vehet; köteles a felügyelı bizottságot tájékoztatni és a közgyőlés összehívását kérni, ha tudomása szerint a társaság vagyonának jelentıs csökkenése várható, vagy a vezetı tisztségviselık felelısségét felvetı tényrıl szerez tudomást; jogosult a fenti pontban részletezett javaslata elutasítása vagy nem teljesítése esetén a közgyőlés összehívását kezdeményezni, illetve ha az a szükségessé vált döntéseket nem hozza meg, a cégbírósághoz fordulni.

9.4. Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója, részvényese, az igazgatóság vagy a felügyelı bizottság tagja és ezek közeli hozzátartozója, valamint a társaság dolgozója e minıségének megszőnésétıl számított 3 évig. 9.5. A könyvvizsgáló felelısségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelısségi szabályok az irányadók. 9.6. A társaság könyvvizsgálója 2005 május 31-éig a CONTROLINVEST Könyvszakértı és Gazdasági Tanácsadó Kft (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 3.). Az eljáró könyvvizsgáló Dr. Orosz Tivadar, 5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 3. 10. A vezérigazgató 10.1. A társaság munkaszervezetét a közgyőlés által választott vezérigazgató irányítja és ellenırzi a jogszabályok és az alapító okirat keretei között, illetve a közgyőlés és az

79

80 igazgatóság döntéseinek megfelelıen. A vezérigazgatót az Igazgatóság tagjai közül kell megválasztani. 10.2. A vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a közgyőlés vagy az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalva. 10.3. A vezérigazgató a társaság munkaviszonyban álló alkalmazottja, felette a munkáltatói jogokat - a megválasztás, visszahívás kivételével - az igazgatóság gyakorolja. 10.4. A vezérigazgató gyakorolja a társaság más alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat. 10.5. A részvénytársaság általános képviseletére a vezérigazgató jogosult. Képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja. 10.6. Az alapításkor az alapítók a társaság vezérigazgatójának Hideg Andrást (Békéscsaba, Gyóni G. u. 18-20.) jelölik ki. 11. A társaság cégjegyzése 11.1. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy az iratokat a társaság elıírt, elınyomott vagy nyomtatott cégneve alá a képviseletre jogosult személy a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelıen saját névaláírással látja el. 11.2. A társaság képviseletére és a következıképpen meghatározott módon történı cégjegyzésére jogosultak: a) b) c) d) 12.

a vezérigazgató önállóan, az igazgatóság egyéb tagjai közül bármelyik kettı együttesen, egy igazgatósági tag és egy erre felhatalmazott alkalmazott együttesen, két erre felhatalmazott alkalmazott együttesen. A nyereség felosztásának szabályai, üzleti év

12.1. A társaság vagyonáról minden üzleti év végével a mindenkori számviteli elıírások szerinti beszámolót kell készíteni. 12.2. Az eredménytartalék képzésérıl, igénybevételérıl és a fizetendı osztalék mértékérıl az igazgatóság javaslatai alapján a rendes közgyőlés határoz. Nem fizethetı osztalék, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tıkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptıkéjét. 12.3. A közgyőlés osztalékfizetésre vonatkozó határozatát követı 30 napon belül az igazgatóság köteles gondoskodni az osztalék kifizetésérıl. Az osztalék késedelmes kifizetése esetén a társaságot késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. 12.4. A társaság üzleti éve a naptári évvel egyezı. 13.

A részvénytársaság hirdetményei

80

81

A társaság a hirdetményeit a Békés Megyei Hírlap címő napilapban, valamint - ha azt jogszabály kötelezıvé teszi - a Cégközlönyben is közzéteszi. 14.

Egyéb rendelkezések

o

A társaság magyar jogi személy, rá a mindenkor hatályos belföldi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

o

A részvénytársaság alapításának várható költsége 2 millió forint.

o

Jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben a Gt., a Polgári Törvénykönyv és a részvénytársaságra mindenkor vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók.

Békéscsaba, 2003 június 30. Mellékletek: 1. Apportlista és apportjegyzék ALÁÍRÓK Békés Város Önkormányzata Képviseli:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli:

Békés Megye Önkormányzata Képviseli:

Békéssámson Község Önkormányzata Képviseli:

Bélmegyer Község Önkormányzata Képviseli:

Biharugra Község Önkormányzata Képviseli:

Bucsa Község Önkormányzata Képviseli:

Csabacsőd Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Csabaszabadi Község Önkormányzata Képviseli:

Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviseli:

Csorvás Község Önkormányzata Képviseli:

Dévaványa Város Önkormányzata Képviseli:

Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Ecsegfalva Község Önkormányzata Képviseli:

Elek Város Önkormányzata Képviseli:

Eperjes Község Önkormányzata Képviseli:

Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviseli:

Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Geszt Község Önkormányzata Képviseli:

Gyomaendrıd Város Önkormányzata Képviseli:

81

82

Hunya Község Önkormányzata Képviseli:

Kamut Község Önkormányzata Képviseli:

Kardos Község Önkormányzata Képviseli:

Kardoskút Község Önkormányzata Képviseli:

Kertészsziget Község Önkormányzata Képviseli:

Kevermes Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Kétsoprony Község Önkormányzata Képviseli:

Körösladány Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Körösnagyharsány Község Önkormányzata Képviseli:

Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviseli:

Körösújfalu Község Önkormányzata Képviseli:

Kötegyán Község Önkormányzata Képviseli:

Lıkösháza Község Önkormányzata Képviseli:

Medgyesbodzás Község Önkormányzata Képviseli:

Méhkerék Község Önkormányzata Képviseli:

Mezıberény Város Önkormányzata Képviseli:

Mezıgyán Község Önkormányzata Képviseli:

Mezıhegyes Város Önkormányzata Képviseli:

Murony Község Önkormányzata Képviseli:

Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Képviseli:

Okány Község Önkormányzata Képviseli:

Orosháza Város Önkormányzata Képviseli:

Örménykút Község Önkormányzata Képviseli:

Pusztaföldvár Község Önkormányzata Képviseli:

Pusztaottlaka Község Önkormányzata Képviseli:

Sarkad Város Önkormányzata Képviseli:

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Képviseli:

Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviseli:

Szarvas Város Önkormányzata Képviseli:

Szeghalom Város Önkormányzata Képviseli:

Tarhos Község Önkormányzata Képviseli:

82

83 Telekgerendás Község Önkormányzata Képviseli:

Tótkomlós Város Önkormányzata Képviseli:

Újkígyós Község Önkormányzata Képviseli:

Újszalonta Község Önkormányzata Képviseli:

Vésztı Város Önkormányzata Képviseli:

Zsadány Község Önkormányzata Képviseli:

Ügyvédi ellenjegyzés

A Békés Megyei Vízmővek Rt. és részvényesei együttmőködési szerzıdése

Békéscsaba, 2003 június 30. TARTALOMJEGYZÉK I.

Elızmények, a szerzıdés célja

II.

Részvényesi megállapodások A Békés Megyei Vízmővek Rt. részvényeinek az elidegenítése Az igazgatóság és a felügyelı bizottság tagjainak a jelölése Az önkormányzati tulajdonú víziközmővek társasági bérüzemeltetése A vízellátási, valamint szennyvíz- és csapadékvízelvezetési és -tisztítási tevékenység elsıdlegessége Az önkormányzat ellátási kötelezettségének a változása

III.

A társasági mőködésre vonatkozó megállapodások A társaság kötelezettségei Díjmegállapítás, a fejlesztési források felhasználása, fejlesztési pénzeszközök biztosítása

IV.

Egyéb rendelkezések EGYÜTTMŐKÖDÉSI SZERZİDÉS

amelyet Békés Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békés Megye Önkormányzata Békéssámson Község Önkormányzata Bélmegyer Község Önkormányzata Biharugra Község Önkormányzata

5630 Békés, Petıfi u. 2. 5600 Békéscsaba, Szent I. tér 7. 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 5946 Békéssámson, Fı tér 9. 5643 Bélmegyer, Petıfi u. 2. 5538 Biharugra, Erzsébet u. 23.

83

84 Bucsa Község Önkormányzata Csabacsőd Nagyközség Önkorntányzata Csabaszabadi Község Önkormányzata Csárdaszállás Község Önkormányzata Csorvás Nagyközség Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Doboz Nagyközség Önkorntányzata Ecsegfalva Község Önkorntányzata Elek Város Önkormányzata Eperjes Község Önkormányzata Füzesgyarmat Város Önkormányzata Gádoros Nagyközség Önkormányzata Geszt Község Önkornzányzata Gyomaendrıd Város Önkormányzata Hunya Község Önkormányzata Kamut Község Önkormányzata Kardos Község Önkormányzata Kardoskút Község Önkormányzata Kertészsziget Község Önkormányzata Kevermes Nagyközség Önkormányzata Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Kétsoprony Község Önkormányzata Körösladány Nagyközség Önkormányzata Körösnagyharsány Község Önkormányzata Köröstarcsa Község Önkormányzata Körösújfalu Község Önkormányzata Kötegyán Község Önkormányzata Lıkösháza Község Önkormányzata Medgyesbodzás Község Önkormányzata Méhkerék Község Önkormányzata Mezıberény Város Önkormányzata Mezıgyán Község Önkormányzata Mezıhegyes Város Önkormányzata Murony Község Önkormányzata Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata Okány Község Önkormányzata Orosháza Város Önkormányzata Örménykút Község Önkormányzata Pusztaföldvár Község Önkormányzata Pusztaottlaka Község Önkormányzata Sarkad Város Önkormányzata Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata Szabadkígyós Község Önkormányzata Szarvas Város Önkormányzata Szeghalom Város Önkormányzata Tarhos Község Önkormányzata Telekgerendás Község Önkormányzata Tótkomlós Város Önkormányzata Újkígyós Nagyközség Önkormányzata Újszalonta Község Önkormányzata

5527 Bucsa, Kossuth tér 6. 5551 Csabacsőd, Szabadság u. 41. 5609 Csabaszabadi, Apácai út 6. 5621 Csárdaszállás, Petıfi u. 17. 5920 Csorvás, Rákóczi u. 17. 5510 Dévaványa, Hısök tere 1. 5624 Doboz, Kossuth tér 3. 5515 Ecsegfalva, Fı u. 27. 5742 Elek, Gyulai u. 2. 6624 Eperjes, Petıfi u. 1. 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. 5932 Gádoros, Kossuth u. 16. 5734 Geszt, Kossuth u. 1. 5500 Gyomaendrıd, Szabadság tér 1. 5555 Hunya, Rákóczi u. 25. 5673 Kamut, Petıfi u. 106. 5552 Kardos, Gyomai u. 24. 5945 Kardoskút, Március 15. tér 3. 5526 Kertészsziget, Kossuth u. l . 5744 Kevermes, Jókai u. 1. 5741 Kétegyháza, Fı tér 9. 5674 Kétsoporony, Dózsa Gy. út 11. 5516 Körösladány, Dózsa Gy. u. 2. 5539 Körösnagyharsány, Kossuth tér 8. 5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7. 5536 Körösújfalu, Fı u. 14. 5725 Kötegyán, Kossuth u. 33. 5743 Lıkösháza, Eleki u. 28. 5663 Medgyesbodzás, Széchenyi u. 38. 5726 Méhkerék, Kossuth u. 80. 5650 Mezıberény, Kossuth tér 1. 5732 Mezıgyán, Árpád u. 37. 5820 Mezıhegyes, Kozma F. u. 11. 5672 Murony, Földvári u. 1. 5931 Nagyszénás, Hısök u. 9. 5534 Okány, Kossuth u. 16. 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6. 5556 Örménykút, Dózsa Gy. u. 26. 5919 Pusztaföldvár, Rákóczi u. 66. 5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás u. 18. 5720 Sarkad, Kossuth u. 27. 5731 Sarkadkeresztúr, Vörösmarty u. 7. 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 3. 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. 5520 Szeghalom, Szabadság tér 4-8. 5641 Tarhos, Petıfi u. 29. 5675 Telekgerendás, Dózsa Gy. u. 13 5940 Tótkomlós, Fı u. I . 5561 Újkígyós, Kossuth L. u. 41. 5727 Újszalonta, Béke u. 35.

84

85 Vésztı Város Önkormányzata Zsadány Község Önkormányzata

5530 Vésztı, Kossuth u. 62. 5537 Zsadány, Béke u. 82.

(a továbbiakban külön-külön említve: részvényes vagy önkormányzat; együttesen említve: részvényesek vagy önkormányzatok) és a Békés Megyei Vízmővek Vállalat (5600 Békéscsaba, Dobozi út 5; a továbbiakban: társaság) kötöttek a következı tárgyban és feltételekkel. I. Elızmények, a szerzıdés célja 1. A jelen szerzıdést megkötı önkormányzatok mint alapítók a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján fennálló ivóvízellátási kötelezettségük, valamint önként vállalt szennyvíz elvezetési és -tisztítási feladataik szakszerő, önálló gazdálkodó szervezet keretében való ellátása érdekében a Békés Megyei Vízmővek Vállalat átalakításával létrehozták a Békés Megyei Vízmővek Részvénytársaságot. 2. Az önkormányzatok és a részvénytársaság a társaság eszközeinek és a használatba vett önkormányzati vagyontárgyaknak gazdaságos felhasználása és a társaság hatékony mőködésének a biztosítása, illetve a társaság vízellátási, valamint szennyvíz elvezetési és -tisztítási tevékenysége, valamint a társaság tulajdonában vagy használatában álló víziközmővek feletti részvényesi és önkormányzati felügyelet teljesebbé tétele céljából a társaság alapító okiratában vagy külön szerzıdésben nem szabályozott egyes kérdésekrıl a jelen együttmőködési szerzıdést kötik meg. 3. A felek célja, hogy a jelen szerzıdésben meghatározzák részvényesi jogaik gyakorlásának a kereteit, részvényesi megállapodással befolyásolják a társaság részvényeinek az önkormányzati tulajdonosi körbıl való kikerülését és ezzel ellenırizzék az önkormányzati törzsvagyonnak minısülı víziközmővek feletti önkormányzati befolyás csökkentését. Céljuk továbbá, hogy meghatározzák a társaság szolgáltatási kötelezettségének a területi, minıségi és mennyiségi követelményeire vonatkozó elveket. 4. A felek e szerzıdésben rendezni kívánják a társaság használatában álló, illetve a jövıben önkormányzati, lakossági vagy gazdálkodó szervezet forrásából létrejövı közmőveknek a társaság általi átvételére és mőködtetésére vonatkozó elveket, valamint a társaság jelenlegi kapacitásán felül - jogszabályváltozás, hatósági elıírás, vízfelhasználói igények vagy egyéb ok miatt - szükségessé váló bıvítés megvalósításának (forrásbiztosítás, beruházási tervek elkészítése, kivitelezés) a rendjét is. 5. A felek a társaság és a részvényes önkormányzatok kapcsolatrendszerének a szabályozásával biztosítani kívánják, hogy az érintett önkormányzatok illetékességi területén a vezetékes ivóvízellátási, valamint a szennyvíz elvezetési és -tisztítási feladatok ellátása a fogyasztói igények figyelembevételével - minél szélesebb körben valósuljon meg. II. Részvényesi megállapodások A részvénytársaság részvényeinek az elidegenítése

85

86

6. A részvényesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Békés Megyei Vízmővek Rt. többségi önkormányzati tulajdonát az önkormányzati törvényben meghatározott - elıírt vagy önként vállalt - ellátási kötelezettségük fennállása alatt nem idegenítik el, más társaságba nem apportálják és semmilyen módon nem terhelik meg. Ennek oka, hogy A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény, illetve A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. Törvény szerint koncessziós pályázaton kívül csak azon gazdálkodó szervezet végezhet vízszolgáltatási tevékenységet, amely önkormányzati többségi tulajdonban áll. Az önkormányzati többségi tulajdon megszőnése a tevékenység végzése jogának megszőnését is jelenti, ez pedig kifejezetten ellentétes az alapító tulajdonosok akaratával. 7. A részvényesek rögzítik, hogy a társaság alapító okirata a részvények forgalmát korlátozza. A részvénytársaság részvényei a társaságban nem tulajdonos személy számára csak akkor értékesíthetık, ha ehhez az alapító okiratban szabályozott módon az Igazgatóság hozzájárul. Az Igazgatóság az ilyen szándék bejelentését közli a részvényesekkel, hozzájárulásukat megkérve az elidegenítéshez. Az Igazgatóság a hozzájárulását megtagadja, kivéve, ha a részvényesek a tulajdoni arány szerinti legalább 75 %-a a tranzakcióhoz kifejezetten hozzájárul. A véleményt nem nyilvánító részvényest a hozzá nem járulók közé kell sorolni. 8.

Az önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a jelen szerzıdés aláírásakor a tulajdonukban lévı részvények egy részét az elızı két pontban foglalt szabályok betartásával harmadik személy részére átruházzák, az erre vonatkozó adásvételi szerzıdésben biztosítják, hogy az új részvénytulajdonos vállalja a jelen szerzıdés rendelkezéseinek a betartását.

8/A Az együttmőködési szerzıdést aláíró részvényesek elıvásárlási jogot kötnek ki a többi aláíró részvényes javára a társaság részvényeire. Az elıvásárlási jog akkor nyílik meg, ha valamelyik részvényes a részvényeit a jogosultakon kívüli harmadik személynek kívánja értékesíteni, és ehhez az elızı pontban foglalt igazgatósági hozzájárulást beszerezte. Ha több részvényes él elıvásárlási jogával, akkor ezen jogukat a részvényeik arányában gyakorolhatják. Az elıvásárlási jogot a jogosultak az értékesítési ajánlat közlésétıl számított 45 napon belül gyakorolhatják. Az igazgatóság és a felügyelı bizottság tagjainak a jelölése 9. A társaság igazgatóságába Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 3 tagot, Békés Megye Önkormányzata 1 tagot, a soron következı 6 legnagyobb tulajdonos egy-egy tagot; a társaság felügyelı bizottságába Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat egy-egy tagot, az igazgatóságba delegálási joggal rendelkezı önkormányzatok utáni 8 legnagyobb tulajdonos Önkormányzat egy-egy tagot jogosult jelölni, illetve az általa jelölt tag visszahívását kezdeményezni. Az igazgatóság tagja a társaság vezérigazgatója. A vezérigazgató személye a lakóhely szempontjából a delegálási keretbe nem számít bele. Az Önkormányzatok vállalják, hogy amennyiben a jelöltekkel szemben összeférhetetlenségi vagy kizárási ok nem áll fenn, a társaság közgyőlésén a jelölteket megválasztják, illetve a visszahívást megszavazzák.

86

87

Vállalják, hogy a tulajdoni arányok megváltozását a tisztségviselık szükséges cseréjével az éves rendes közgyőlésen lekövetik. Az önkormányzati tulajdonú víziközmővek társasági bérüzemeltetése 10.Az önkormányzatok a jelen szerzıdés megkötésekor nyilatkoznak arról, hogy a tulajdonukban álló - jelenleg is a társaság által mőködtetett - víziközmőnek minısülı és közvetlenül víziközmő üzemeltetéséhez szükséges vagyontárgyakat a társaságnak üzemeltetési szerzıdés keretében üzemeltetésre átadták. Nem társasági beruházásból megvalósuló új víziközmő létesítése esetén, amennyiben az önkormányzat a társasággal kívánja üzemeltetni az új víziközmőveket, az érintett önkormányzat a beruházási terv elfogadásától számított 30 napon belül köteles szándéknyilatkozatot adni a társaságnak a közmő tervezett üzemeltetésbe adásáról. 11.Az önkormányzatok vállalják, hogy a víziközmővek után járó bérleti díjból származó pénzbeni forrást a társaság részére alaptıkeemelés címén az éves rendes közgyőlésen meghatározott módon visszajuttatják. 11/A. Az együttmőködési megállapodást aláíró önkormányzatok tudomásul veszik, hogy az önkormányzat szerzıdést köthet – az igazgatóság tudomásával – arról, hogy a nevesített bérleti díjat nem tıkeemelésre fordítja, hanem a helyi víziközmő-vagyon, - az önkormányzatot terhelı –fejlesztésére úgy, hogy a beruházás során keletkezett valamennyi irat érvényességéhez az Rt. ellenjegyzése szükséges. Ez esetben az önkormányzat tudomásul veszi azt, hogy az Rt-ben való tulajdoni részaránya az alaptıke emelésbıl történı kimaradása miatt csökken, melyet közgyőlési szavazatával nem akadályoz. A bérleti díj és a fejlesztési ráfordítás összevetésének és elszámolásának rendjét külön szerzıdésben kell rögzíteni. l2. Az önkormányzatok elfogadják, hogy a 11. pont szerinti tıkeemelés esetén az alaptıkeemelésre kibocsátott részvények az alaptıkeemelést biztosító apportáló önkormányzatot illetik meg. A vízellátási, valamint szennyvíz elvezetési és -tisztítási tevékenység elsıdlegessége l3.Az önkormányzatok kijelentik, hogy a jelen szerzıdés hatályának fennállása alatt az illetékességi területükön vízellátásra vagy szennyvízelvezetésre koncessziós vagy egyéb szerzıdést kizárólag a részvénytársasággal kötnek. Az önkormányzatok harmadik személlyel ilyen szerzıdést akkor köthetnek, illetve vízellátási tevékenységre vagy szennyvízelvezetésre gazdasági társaságot vagy egyéb szervezetet csak akkor alapítanak, ha - a részvénytársaság a közmővet üzemeltetésre szakmai okból nem veszi át; - a harmadik személlyel való szerzıdéskötést szakmai-mőszaki vagy gazdasági indokok támasztják alá (pl. regionális hálózathoz való csatlakozás);

87

88 -

erre az önkormányzatot jogszabály kötelezi.

Az önkormányzat ellátási kötelezettségének a változása l4. Az önkormányzatok kijelentik és vállalják, hogy amennyiben az ellátási kötelezettségük jogszabályváltozás vagy egyéb ok folytán megszőnik vagy módosul, a jelen szerzıdés rendelkezéseit haladéktalanul újratárgyalják, és a jelen szerzıdést szükség szerint módosítják. III. A társasági mőködésre vonatkozó megállapodások A társaság kötelezettségei 15.A részvénytársaság a jelen szerzıdés fennállása alatt - amennyiben a szükséges rekonstrukciós és fejlesztési forrás a társaság rendelkezésére áll - legalább a jelenlegi szintő, a kétoldalú vagyonkezelési és üzemeltetési szerzıdésekben rögzített szolgáltatást köteles nyújtani. A társaság tulajdonában álló víziközmővek esetében az üzemeltetési és karbantartási költségek fedezetének a biztosítása és megteremtése a társaság feladata. A társaság köteles végrehajtani azokat a rekonstrukciós feladatokat, amelyekre a forrást a szolgáltatási díjban vagy egyéb módon megképezték. 16.A társaság a mindenkori kapacitásán belüli szolgáltatást, illetve az erre vonatkozó szolgáltatási szerzıdés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg. 17.A társaság a mindenkori kapacitásán felüli szolgáltatást csak akkor köteles vállalni, ha -

a kapacitásbıvítéshez szükséges forrás a rendelkezésére áll, vagy

-

azt az érintett önkormányzat a társaságba való apportálással vagy pénzügyi forrás átadásával a társaság rendelkezésére bocsátja, vagy

-

az érintett önkormányzat - az ellátási kötelezettségének a keretein belül - hozzájárul ahhoz, hogy a társaság a víz- és csatornadíjat a kapacitásbıvítéshez szükséges mértékkel felemelje, vagy

-

a kapacitásbıvítéshez szükséges közmőveket az érintett önkormányzat beruházza és a közmővet a társaságnak üzemeltetésre átadja.

18.A jogszabályi vagy hatósági elıírások megváltozása miatt a vízellátás, valamint a szennyvízelvezetési és -tisztítási tevékenység területén az ellátási kötelezettség körében szükségessé váló fejlesztés fedezetének a biztosítása az érintett önkormányzat feladata. Az önkormányzat szabadon dönthet arról, hogy -

a szükséges fejlesztést maga kivitelezteti és az elkészült beruházást a társaságnak üzemeltetésbe adja, vagy

88

89

-

a szükséges pénzeszközt átadja, vagy

-

a szükséges forrást a szolgáltatás díjában érvényesíti.

Ha az érintett önkormányzat az ilyen fejlesztés fedezetét nem bocsátja a társaság rendelkezésére és emiatt az illetékes hatóság a társasággal szemben szankciót (ideértve a csatorna- és szennyvízbírságot is) alkalmaz, ennek összegét az érintett önkormányzat köteles a társaságnak megtéríteni, l9.Kapacitásbıvítés esetén - amennyiben az érintett önkormányzat a közmővet maga beruházza és az önkormányzat a közmővet a társaságnak üzemeltetésre kívánja átadni - a társaság a saját költségére köteles a kivitelezés megkezdését megelızıen felmérni, hogy a tervezett közmő a vízszolgáltatási vagy szennyvízelvezetési feladatok ellátására és a társaság saját rendszerére való csatlakozásra alkalmas-e, illetve megfelel-e a jogszabályi és hatósági elıírásoknak. Ha a kivitelezés eltér a társaság által elfogadott, illetve a társaság esetleges módosítási javaslataitól, vagy a kivitelezés nem felel meg a jogszabályi vagy hatósági elıírásoknak, az emiatt szükségessé váló pótlólagos munkáknak a költségei az átadó önkormányzatot terhelik. Amennyiben a jelen pontban foglaltak ellenére az önkormányzat mégsem a társasággal üzemelteti az új víziközmővet, az önkormányzat köteles a társaságnak a jelen pont alapján ténylegesen teljesített szolgáltatása ellenértékét megfizetni. 20.A társaság a szolgáltatást a fogyasztók számára jogszabályban meghatározott módon biztosítja. A részvénytársaság jogosult az általa a fogyasztóknak nyújtott minden szolgáltatásra díjat megállapítani, kivéve, ha a díjmegállapítás hiánya miatti forráskiesést az érintett önkormányzat a társaságnak megtéríti. Díjmegállapítás, a fejlesztési források felhasználása, fejlesztési pénzeszközök biztosítása 2l.Az önkormányzatok mint ármegállapító hatóságok törvényi rendelkezés alapján a szolgáltatás díját szabadon, szuverén módon állapítják meg. A társaság 2004. december 31-ig hatályos díjszabályzattal rendelkezik. A társaság igazgatósága legkésıbb 2004. április 30-ig javaslatot tesz az önkormányzatoknak a következı évben vagy években a társaság által alkalmazandó szolgáltatási díj összegére. A díjakat ez esetben is a társaság közgyőlése fogadja el. Amennyiben az önkormányzat a szolgáltatási díj összegét a társaság közgyőlése által elfogadott díj összegénél alacsonyabb mértékben határozza meg, az ebbıl adódó forráskiesést a társaságnak évente, a tárgyévet követı év március 31. napjáig köteles megtéríteni. Az önkormányzat dönthet úgy is, hogy az illetékességi területén a társaság közgyőlése által

89

90 alkalmazott díjnál magasabb díjat alkalmaz. Ebben az esetben a díjkülönbözetet a társaság köteles elkülönített pénzeszközként kezelni. Az érintett önkormányzat jogosult lesz arra, hogy az elkülönített pénzeszközök terhére az illetékességi területén - a társaság üzleti tervében nem szereplı - beruházások megvalósítását vagy fogyasztói csatlakozások támogatását írja elı a társaságnak. Az önkormányzatok által - az üzemeltetési szerzıdésekben foglaltaknak megfelelıen a társaságnál visszahagyott bérleti díj összegével a társaság alaptıkéjét folyamatosan, a célszerőség szempontjainak megfelelı ütemezésben meg kell emelni. Az alaptıke-emelés során a 11. pontban foglalt határidı az irányadó. 22.A társaság az éves rendes közgyőlésen köteles a képzett amortizációs hányad mértékét kimutatni, annak teljes körő felhasználásáról 3 évenként tételesen beszámolni. IV. Egyéb rendelkezések 23.A társaság vállalja, hogy a tulajdonában és üzemeltetésében lévı víziközmővek éves javítási, karbantartási és pótlási tervének fıbb adatait az éves üzleti tervbe beépíti. Az üzleti tervnek a vonatkozó részérıl az érintett önkormányzatot a társaság közvetlenül is tájékoztatja. 24.A társaság évente közli az érintett önkormányzatokkal a területükön üzemeltetett víziközmővek esetleges kapacitásbıvítési-igényét a szükséges fejlesztések forrásának a biztosítása céljából. 25.A társaság szakmai támogatást ad az önkormányzatnak, illetve a lakosságnak az önkormányzati vagy lakossági beruházásban kivitelezett közmővek létesítéséhez. 26.A jelen megállapodás határozatlan idıre jön létre, azt a felek kétévente - de elıször az aláírásának az évét követı évben - a társaság mérlegét jóváhagyó közgyőlést követı 30 napon belül egyeztetik és szükség szerint módosítják. A megállapodás a felek közös megegyezésével bármikor módosítható. 27.A felek kötelesek gondoskodni arról, hogy az együttmőködési szerzıdésben foglaltak betartása érdekében a szerzıdés szövege az érintett, döntéshozásra jogosult személyek részére rendelkezésre álljon. 28.A felek kötelezettséget vállalnak arra is, hogy amennyiben értelmezési kérdések merülnek fel, szakértı bevonásával egyeztetést tartanak és a szükséges változtatásokat a szerzıdés szövegének az együttmőködési szerzıdésben foglalt célok figyelembe vételével elvégzik. 29.A felek vállalják, hogy más, a jelen szerzıdés tárgyát érintı megállapodásaikat olyan tartalommal kötik meg, hogy a jelen szerzıdésben foglalt célok megvalósítását ne veszélyeztessék. 30.A jelen megállapodás az aláíróira terjedıen akkor lép hatályba, ha legalább a társaság 75 %-os tulajdoni arányát képviselı részvényes önkormányzat aláírta. 31.A szerzıdı felek lehetıvé teszik a más tulajdonosok részére a késıbbiekben történı

90

91 csatlakozást. Ha az új csatlakozó a szerzıdést magára nézve maradéktalanul elfogadja, a csatlakozó szerzıdést a többi aláíró nevében a társaság köti meg. Békéscsaba, 2003 június 30. ALÁÍRÓK Békés Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békés Megye Önkormányzata

Békéssámson Község Önkormányzata

Bélmegyer Község Önkormányzata

Biharugra Község Önkormányzata

Bucsa Község Önkormányzata

Csabacsőd Nagyközség Önkormányzata

Csabaszabadi Község Önkormányzata

Csárdaszállás Község Önkormányzata

Csorvás Község Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Ecsegfalva Község Önkormányzata

Elek Város Önkormányzata

Eperjes Község Önkormányzata

Füzesgyarmat Város Önkormányzata

Gádoros Nagyközség Önkormányzata

Geszt Község Önkormányzata

Gyomaendrıd Város Önkormányzata

Hunya Község Önkormányzata

Kamut Község Önkormányzata

Kardos Község Önkormányzata

Kardoskút Község Önkormányzata

Kertészsziget Község Önkormányzata

Kevermes Nagyközség Önkormányzata

Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Kétsoprony Község Önkormányzata

Körösladány Nagyközség Önkormányzata

Körösnagyharsány Község Önkormányzata

Köröstarcsa Község Önkormányzata

Körösújfalu Község Önkormányzata

Kötegyán Község Önkormányzata

Lıkösháza Község Önkormányzata

Medgyesbodzás Község Önkormányzata Mezıberény Város Önkormányzata

Mezıgyán Község Önkormányzata

Mezıhegyes Város Önkormányzata

Méhkerék Község Önkormányzata

Murony Község Önkormányzata

Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata

91

92 Okány Község Önkormányzata

Orosháza Város Önkormányzata

Örménykút Község Önkormányzata

Pusztaföldvár Község Önkormányzata

Pusztaottlaka Község Önkormányzata

Sarkad Város Önkormányzata

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzata

Szabadkígyós Község Önkormányzata

Szarvas Város Önkormányzata

Szeghalom Város Önkormányzata

Tarhos Község Önkormányzata

Telekgerendás Község Önkormányzata

Tótkomlós Város Önkormányzata

Újkígyós Község Önkormányzata

Újszalonta Község Önkormányzata

Vésztı Város Önkormányzata

Zsadány Község Önkormányzata

Békés Megyei Vízmővek Vállalat

Molnár László országgyőlési képviselı: A Békés Megyei Vízmővek részvénytársasággá alakulásával kapcsolatban az alábbiakat kívánta megjegyezni:

Vállalat

Felhívta a figyelmet arra, hogy a város vagyona csak egyszer adható el, illetve kerülhet át más tulajdonba, melyet valós piaci értéken célszerő értékesíteni. 20 évvel korábban senki nem gondolta volna, hogy a földgáznak, vagy a villamos energia hálózatnak olyan magas forgalmi értéke lesz, amely napjainkban külön üzletággá fejlıdik hazánkban. Jelenleg a víz- és a szennyvízvagyon társaságba történı átruházása van folyamatban. Személy szerint támogatja a vállalat rt-vé történı átalakítását, azonban aggodalmát fejezi ki, az átalakulás módjával kapcsolatban. Az átalakulási vagyonmérleg elkészült, a tárgyi eszköznyilvántartást véleménye szerint az érintett szakbizottságok látták és véleményezték. Ennek megfelelıen az 1950-es években megalakult vállalat struktúráját, az arányosított vagyon alakulását a testület elfogadja. Véleménye szerint a részvénytársaság jegyzett tıke mértéke magyarázható. A gond nem azzal van, hogy mekkora a jegyzett tıke nagysága és azon belül miként alakul az osztalékos tulajdonosi részvényesi jog, kérdéses a hozzáadott vagyoni érték hasznosítása. Bizonytalan az a tény, hogy az önkormányzat 35 %-os részesedésben fog részesülni. Ismert-e, hogy mekkora az értéke a vízvagyonnak? Mikor tudja újjáépíteni a közel 40 éves amortizációt számolva a gépészeti eszközöket, megtermelıdik-e ez a díjban? Van-e arra garancia, hogy - a kb. 20 milliárd forintra becsült víz- és szennyvízvagyon - olyan vagyoni visszaszolgáltatást fog kapni amely mértékének, méretének megfelelı, esetleg 10 év múlva a cserére szoruló vezetékek miatt eladósodáshoz vezethet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvvizsgálói jelentés vagyonvesztésrıl szól, melyet célszerő megvizsgálni. A vállalat átalakulásának elsı lépése helyén való, kérte körültekintıen mérjék fel az üzemeltetıi vagyon nagyságát. (Kazetta 4/1. 216-276) Pap János polgármester: Felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyon nem kerül bevonásra a részvénytársaságba, ennek megfelelıen a víz- és csatornahálózat városi tulajdonban marad.

92

93 8,5 –9 milliárd forintos csatornázási program tárgyalása van folyamatban, így 2004-2005. évben a munkálat ténylegesen elkezdhetı. (Kazetta 4/1. 276-284) Napirend tárgya: Tárgy:

Közmővelıdési, oktatási és sport ügyek


Tímár Imre képviselı: A mezımegyeri sportpálya 20 éve mőködik, azóta teljes körő felújítás nem történt. A pálya felülete jelenleg balesetveszélyes. Szintén balesetveszélyes a kapu rögzítése is, mely már több alkalommal leborult. Miért maradt ki a pálya a középtávú fejlesztési tervbıl? A fokozott balesetveszélyre tekintettel kérte, hogy a középtávú fejlesztési tervben a sportpálya felújítása szerepeljen. (Kazetta 4/1. 284-310) Takács Péter képviselı: Az elıterjesztés nem ütemezést jelent, csupán egy korábban elfogadott fejlesztési terv végrehajtásának módosítása. Nem vitatták meg kellıen a Lencsési lakótelepen létesítendı gördeszkapálya építését. Lakossági meghallgatásra sem került sor a témában. Amennyiben a pálya a sportcsarnok kezelésébe kerül tudni kell azt, hogy a sportcsarnok szerzıdéses formában mőködik, melyhez szerzıdésmódosítás szükséges. Nem ismert, hogy a szerzıdés módosítását megfelelıen elıkészítették-e. (Kazetta 4/1. 310-328) Dr. Békéssy Györgyné képviselı: A gördeszka pálya létesítése nagy zajjal jár, amely az ott lakók nyugalmát zavarná. Helyesli a lakossági meghallgatás megtartását. Az elıterjesztés mellékletében 11. sorszámmal szerepel egy labdarugó pálya létesítése Fényesen. Személyesen gyızıdött meg arról, hogy a pálya már nincs bekerítve, eltőntek a rögzített kézilabda kapuk is. Ennél fogva Fényesen nincs sportolásra alkalmas terület. A terület nem az önkormányzat tulajdonában van. Hol lenne lehetıség Fényesen egy sportolásra alkalmas területet kialakítani? (Kazetta 4/1. 328-346) Galisz Géza képviselı: Hangsúlyozta, - amennyiben a fejlesztések megvalósulását komolyan gondolja a közgyőlés – fontos a fiataloknak a mozgása, sportolása, együttléte szempontjából a görkorcsolyapálya centrum mielıbbi megvalósítása. Sokat kell a gyermekeknek ahhoz utazniuk, hogy megfelelı minıségő pályán tudjanak görkorcsolyázni. Jelenleg Békésen, Szarvason, Nyíregyházán és Debrecenben van ilyen sportolási lehetıség. Abban az esetben, ha a városban mőködne egy görkorcsolyapálya, sok szülı és gyermeke megelégedését vívná ki az önkormányzat. Elismeri, hogy a pálya létesítése jelentıs összeget képvisel, ezért javaslatot tett arra, hogy az önkormányzat pályázatot nyújtson be. (Kazetta 4/1. 346-388) Benkóné Dudás Piroska képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke: Tímár Imre képviselı figyelmét felhívta arra, hogy 2002. március 7-én került elfogadásra a szabadtéri sportlétesítmények középtávú fejlesztési terve, melyben a mezımegyeri sportpálya felújításának szükségessége nem szerepelt. Nem látja akadályát annak, hogy a 2006-ig szóló fejlesztési tervbe a mezımegyeri sportpálya felújítása szerepeljen. Eddig Mezımegyer részérıl ilyen igény nem érkezett. Kérte Tímár Imre képviselıtıl határozottan kérje, hogy a sportpálya felújítására vonatkozó igény a középtávú fejlesztési tervben szerepeljen. A felújításnak véleménye szerint nincs akadálya.

93

94 (Kazetta 4/1. 388-403) Pap János polgármester: Mezımegyerre vonatkozóan több jelzés is érkezett „kérni nem szeretnek, csak kapni”. Tímár Imre képviselı felvetése a jegyzıkönyvben rögzítésre került, melyet a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság véleményez. (Kazetta 4/1. 403-413) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Javasolta, hogy a görkorcsolyapálya áthelyezésével kapcsolatos döntést a körülmények ismeretében a közgyőlés halassza el júliusi ülésére. Egyik oka az, hogy a jövı hónapban kerül napirendre a sportcsarnok üzemeltetıjével kötött szerzıdés módosítása, melynek keretében fenti kérdést is rendezni lehet. A másik ok az, hogy a sportcsarnok körüli területekre hosszú távú rendezési terv készült 1992-ben, melyet szinkronba kell hozni a jelenlegi elképzeléssel. (Kazetta 4/1. 413-429) Pap János polgármester: Sajnos a júliusi ülésen nem történhet döntés, mert a sportcsarnok közelében lévı ingatlan értékesítés, telekkönyvezés, a csarnok szerzıdésének rendezése csak szeptember hónapra tisztázható. A görkorcsolya pálya építésére vonatkozó javaslatot személy szerint támogatja. (Kazetta 4/1. 429-440) Tímár Imre képviselı: Benkóné Dudás Piroska képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy két éve képviselıként már jelzéssel élt. Az önkormányzat illetékes képviselıje személyesen a helyszínen tekintette meg a sportpálya minıségét. Az ügyben nem részérıl történt mulasztás, valaki más hibázott. A polgármester azon megjegyzését, hogy a „mezımegyeriek nem szeretnek kérni, csak kapni”, visszautasította. Kérte annak megállapítását, hogy ki követett el hibát a mezımegyeri asszonykórus 2003. januárjában 30. éves jubileumi mősora ünneplésekor. Ezen az ünnepségen Pap János polgármester személyesen tett ígéretet arra, hogy 20.000.- Ft támogatást biztosítanak. Január óta az ügyben elırelépés nem történt. Személyes tárgyalást kezdeményezett a polgármesterrel, aki kérte, hogy az asszonykórus írásban meghatározott céllal nyújtson be kérelmet. Ez a kérvény nem fog megszületni. A korábbi szóbeli ígéretet miért kellene kérelemmel alátámasztani? (Kazetta 4/1. 440-499) Tárgy:

Szabadtéri sportlétesítmények középtávú fejlesztési terve végrehajtásának ütemezése – Mezımegyeri sportpálya

Pap János polgármester: Azt kérte, hogy a kórus írja le, hogy mire kívánja az összeget felhasználni. A döntések meghozatalához szükséges az írásbeli kérelem megléte. Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, mely szerint meg kell vizsgálni, hogy a mezımegyeri sportpálya milyen felújítást kapjon, a vizsgálat eredménye kerüljön a közgyőlés elé. A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 374/2003. (VI.19.) közgy.

94

95 HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottságot, vizsgálja meg, hogy a mezımegyeri sportpálya felújítása milyen munkálatokat és mennyi pénzösszeget igényel. Megállapítását és javaslatát a bizottság terjessze közgyőlés elé. Felelıs: Határidı:

Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke 2003. szeptemberi közgyőlés

Tárgy:


Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 499-542) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 375/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 145/2002. (III.7.) határozatot az alábbiak szerint módosítja: 1.

A 4. sorszámú, WC-konténer kihelyezésérıl szóló pont kimarad.

2.

A 8. sorszámú, WC-konténer kihelyezésérıl szóló pont kimarad.

3.

A 8. sorszámú, gördeszkapálya építésére vonatkozó pont változik: a.) 2000 m2-es, (40 x 50) aszfaltpálya kerül kialakításra; b.) a helyszín a Lencsési lakótelep helyett a Békéscsabai Városi Sportcsarnok; c.) a kialakítandó extrém pálya költségeinek forrása a határozat 1. és a 2. pontjában szereplı megtakarítás;

4.

A Békéscsabai Városi Sportcsarnok bekerített területén salakos futball- és strandröplabda pálya kerüljön kialakításra. Ennek forrása a határozat 3.a.) pontjából adódó állásfoglalási javaslatból adódó megtakarítás.


Benkóné Dudás Piroska, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke 2003. december 31.

Tárgy:

Javaslat a Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Kft. veszteségeinek fedezésére pótbefizetési kötelezettség elıírásával

Baji Lajos alpolgármester: A Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Klub Kft. sport célokkal létrehozott üzleti vállalkozás. Az elıterjesztés tárgya helyesen: Javaslat a Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Klub Kft. veszteségeinek fedezésére, pótbefizetési kötelezettség elıírásával.

95

96

Javaslatot tett a határozati javaslat módosítására, mely szerint Békéscsaba Város Közgyőlése, mint a Békéscsabai Elıre NK Kft. 2.900.000 Ft törzsbetéttel rendelkezı tulajdonosa, a kft. taggyőlésén hozzájárul a csapatot mőködtetı gazdasági társaság veszteségeinek fedezéséhez szükséges 5.172.000.- Ft pótbefizetés elıírásával. A közgyőlés a pótbefizetést 2003. évi költségvetésben a kft. részére megítélt támogatás terhére teljesíti. Felelıs: Pap János polgármester. (Kazetta 4/1. 542-4/2. 010) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Baji Lajos alpolgármester által ismertetett határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 010-015) A közgyőlés 21 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 376/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése, mint a Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Kft. 2900/3000 részarányú tulajdonosa a kft. taggyőlésén hozzájárul a csapatot mőködtetı gazdasági társaság veszteségeinek fedezéséhez szükséges 5.172.000 forint pótbefizetés elıírásához. A közgyőlés a rá jutó 5 .000.000 forintos pótbefizetést – a 2003. évi költségvetésben a kft. számára megítélt támogatás terhére – teljesíti. Forrása: 2003. évi költségvetés, Békéscsabai Elıre NK Kft. támogatási alapja Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester értelem szerint Százszorszép Óvoda óvodavezetıjének megbízása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Kócsi Sándorné, a óvodavezetı megbízására vonatkozó javaslatot.

Százszorszép Óvoda

A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 377/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ /4/ bek.-ben biztosított hatáskörében eljárva 5 év meghatározott idıtartamra 2003. szeptember 1-jétıl 2008. július 31ig megbízza Kócsi Sándorné sz. Csarkó Zsuzsanná-t (szül.: Berettyóújfalu, 1964. szept.24., anyja neve: Palánki Róza Lakcíme: Békéscsaba, Berthóty udvar 6.IV.8.)

96

97 a Százszorszép Óvoda közalkalmazottját a Százszorszép Óvoda óvodavezetıi munkakörének ellátásával. Besorolását és besorolás szerinti illetményét az 1992. évi XXXIII. tv. szerint, magasabb vezetıi pótlékát 44.450,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. augusztus 31. Kazinczy Ltp. Óvoda óvodavezetıjének megbízása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Kállai Ágnes, a Kazinczy Lakótelepi Óvoda óvodavezetı megbízására vonatkozó javaslatot. A közgyőlés 19 igen szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta: 378/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ /4/ bek.-ben biztosított hatáskörében eljárva 5 év meghatározott idıtartamra 2003. szeptember 1-jétıl 2008. július 31ig megbízza Kállai Ágnes-t (Szül.: Gyula, 1953. márc.6., anyja neve: Kiss Rózsa, Lakcíme: Békéscsaba, Wlassics sétány 5. III.15.) a Kazinczy Lakótelepi Óvoda közalkalmazottját a Kazinczy Lakótelepi Óvoda óvodavezetıi munkakörének ellátásával. Besorolását és besorolás szerinti illetményét az 1992. évi XXXIII. tv. szerint, magasabb vezetıi pótlékát 39.350,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. augusztus 31. Orosházi Úti I-II. sz. Óvoda óvodavezetıjének megbízása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Bohus Pálné, az Orosházi Úti I-II. sz. Óvoda óvodavezetı megbízására vonatkozó javaslatot. A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 379/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ /4/ bek.-ben biztosított hatáskörében eljárva 5 év meghatározott idıtartamra 2003. szeptember 1-jétıl 2008. július 31ig megbízza Bohus Pálné sz. Áchim Zsófiá-t (szül.: Békéscsaba, 1955. aug.2., anyja neve: Bencsó Zsófia,

97

98 Lakcíme: Békéscsaba, Veres P.u. 20.) az Orosházi Úti I-II. sz. Óvoda közalkalmazottját az Orosházi Úti I-II. sz. Óvoda óvodavezetıi munkakörének ellátásával. Besorolását és besorolás szerinti illetményét az 1992. évi XXXIII. tv. szerint, magasabb vezetıi pótlékát 44.450,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. augusztus 31. 9.Sz. Általános Iskola igazgatójának megbízása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Vargáné Nagy-György Katalin, igazgatói megbízására vonatkozó javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen szavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elvetette.

Szavazásra bocsátotta Tirjákné Prisztavok Ágnes, a 9. sz. Általános Iskola igazgatói megbízására vonatkozó javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 1 nem szavazattal, 15 tartózkodással a javaslatot elvetette.

A nagyobb támogatottságot a két pályázó közül Vargáné Nagy-György Katalin kapta. Ismételten szavazásra bocsátotta igazgatói megbízására vonatkozó javaslatot. A közgyőlés 19 igen szavazattal, 6 tartózkodással a következı határozatot hozta: 380/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ /4/ bek.-ben biztosított hatáskörében eljárva 5 év meghatározott idıtartamra 2003. szeptember 1-jétıl 2008. július 31ig megbízza Vargáné Nagy-György Katalin-t (szül.: Makó, 1956. szept. 16., anyja neve: Bartal Etelka Lakcíme: Békéscsaba, Toldi u. 22.) a 9. sz. Általános Iskola közalkalmazottját a 9. sz. Általános Iskola igazgatói munkakörének ellátásával. Besorolását és besorolás szerinti illetményét az 1992. évi XXXIII. tv. szerint, magasabb vezetıi pótlékát 51.300, Ft-ban, 2008. július 31-ig szóló határozott idejő kereset kiegészítését 5.150,- Ft-ban, számítástechnikai pótlékát 6.150,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. augusztus 31. Szent László U. Általános Iskola és Óvoda igazgatójának megbízása

98

99

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Galló Katalin, a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda igazgatójának megbízására vonatkozó javaslatot. A közgyőlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 381/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ /4/ bek.-ben biztosított hatáskörében eljárva 5 év meghatározott idıtartamra 2003. szeptember 1-jétıl 2008. július 31ig megbízza Galló Katalin-t (szül.: Mezıberény, 1957.10.13., anyja neve: Jakab Erzsébet Lakcíme: 5650 Mezıberény, Bartók B.u.9.) a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda közalkalmazottját a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda igazgatói munkakörének ellátásával. Besorolását és besorolás szerinti illetményét az 1992. évi XXXIII. tv. szerint, magasabb vezetıi pótlékát 51.300,- Ftban, 2008. július 31-ig szóló határozott idejő kereset kiegészítését 3.400,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy: megbízása

Pap János polgármester 2003. augusztus 31. Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola igazgatójának

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Zátonyi Sándor, a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola igazgatói megbízására vonatkozó javaslatot. A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 382/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 1990. évi LXV. tv. 9.§ /4/ bek.-ben biztosított hatáskörében eljárva 5 év meghatározott idıtartamra 2003. szeptember 1-jétıl 2008. július 31ig megbízza Zátonyi Sándor-t (szül.: Csepreg, 1952.02.16., anyja neve: Konrád Szilvia Lakcím: Békéscsaba, Harkály köz 10.) a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola közalkalmazottját a Hugonnai Vilma

99

100 Egészségügyi Szakközépiskola igazgatói munkakörének ellátásával. Besorolását és besorolás szerinti illetményét az 1992. évi XXXIII. tv. szerint, magasabb vezetıi pótlékát 51.300,- Ftban, 2008. július 31-ig szóló határozott idejő kereset kiegészítését 2.550, Ft-ban, számítástechnikai pótlékát 6.150,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı:


Gratulált az intézményvezetıknek, további munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánt. (Kazetta 4/2. 015-079) Tárgy:

A 2003/04-es tanév középfokú beiskolázása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 079-088) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 383/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 482/2002. (IX.12.) közgyőlési határozattól eltérıen a 2003/04-es tanévben indítható osztályok számát az alábbi intézményekben módosítja: -

Ruhaipari és Iparmővészeti Szakképzı Iskola és Kollégiumban az engedélyezett 3 szakközépiskolai osztály helyett 2 osztály indul. A Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola és Kollégiumban az engedélyezett 5 szakiskolai osztály helyett 4 indul.

Az intézmények órakeretét ennek megfelelıen kell megállapítani. 2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja a 2003/04-es tanév középfokú beiskolázásáról készített tájékoztatót.


Velkey Gábor alpolgármester 2003. augusztus 31. Kós Károly Szakképzı Iskola pedagógiai programjának módosítása

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 25 igen, 1 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 384/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése jóváhagyja a Kós Károly Szakképzı Iskola

100

101 pedagógiai programjának módosítását, és a 2004-es költségvetés tervezésnél figyelembe veszi a Gépíró és szövegszerkesztı szak központi programja bıvülésébıl eredı – 2004. szeptember 1-jétıl megvalósuló – 31 óra/hét óranövekményt. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Velkey Gábor alpolgármester; intézményvezetı értelem szerint Érettségi és szakmai vizsgák díjának biztosítása

Velkey Gábor alpolgármester: A határozati javaslat utolsó mondata véleménye szerint nem elég pontos. Javasolta, hogy az az alábbiak szerint módosuljon: „Fedezetként az intézményi céltartalékot jelöli meg. Az e feladatokra járó központi forrás megérkezését követıen azonnal, közvetlenül az intézményi céltartalékba kerül visszapótlásra.” A szándék ugyanaz, csak nem „szükséges” visszapótolni, hanem pontosan megfogalmazza, hogy „vissza kell kerülnie az intézményi céltartalékba”. Ez korrekt eljárás, hiszen onnan emelik ki, és adják az intézményekhez átmenetileg, hogy kifizessék a feladatokra. (Kazetta 4/2. 093-102) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elhangzott módosítással. (Kazetta 4/2. 102-105) A közgyőlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 385/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az érettségi és szakmai vizsgadíjakat a mellékelt kimutatás szerint összesen 8 966 000 Ft nagyságrendben biztosítja az intézmények részére. Fedezetként az intézményi céltartalékot jelöli meg. Az e feladatokra járó a központi forrás megérkezését követıen az összeget azonnal, közvetlenül az intézményi céltartalékba kell visszapótolni. Az elıirányzat-változással a 2003-as költségvetési rendeletet módosítani kell. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Velkey Gábor alpolgármester; intézményvezetık azonnal A Kt. 124. §-ának végrehajtása (könyvtáros tanárok, tanítók)

Velkey Gábor alpolgármester: A 12/9. jelő elıterjesztés témája az intézményi közalkalmazotti létszámkeret változása. Jelen elıterjesztés is errıl szól, még sincs egy elıterjesztésbe foglalva, mert az egyik helyi döntést igényel, a másik központi jogszabály változása következtében megjelenı kényszerbıl adódó lépés. A 12/7. jelő elıterjesztésnél nincs megjelölve forrás. Javasolta, hogy a forrás az intézményi

101

102 céltartalék legyen. (Kazetta 4/2. 105-118) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Az szmsz elıírja, hogy közgyőlési elıterjesztés valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölése nélkül nem tőzhetı napirendre. Elfogadhatatlan, hogy az elıterjesztık nem tartják be az szmsz elıírásait. Törvény írja elı, hogy a közoktatást olyan mértékig kell finanszíroznia az államnak, amilyen mértékig feladatokat határoz meg. Állami normatíva nem finanszírozza az elıterjesztésben szereplı státuszt. Ha az önkormányzatnak a törvény szerint kötelezı könyvtárosi státuszt biztosítania a nevelési-oktatási intézményekben, akkor az államnak forrást kell biztosítania ahhoz. (Kazetta 4/2. 118-137) Tóth Károly képviselı: A közgyőlés tárgyalni fogja azt az elıterjesztést, amely tartalmazza, hogy milyen feladatokat vállalt fel az önkormányzat oktatás területén. Több területen, az oktatás területén is önként többlet feladatokat vállal az önkormányzat. Olyan feladatokat, amely nem törvényi kötelezettség, de úgy ítélik meg, hogy fontos, elsısorban a város fejlıdése szempontjából. Ezért javasolta az Oktatási Bizottság ülésén, hogy a közgyőlés megengedheti magának azt, hogy a plusz könyvtáros státuszt késıbb léptetik életbe, mert sok más feladatot ellátnak, ami nem lenne kötelezı. Vagy csökkentse a közgyőlés a nem kötelezı feladatokat, és teljesül a kötelezı feladat ellátásának igénye, vagy tudomásul kell venni, hogy nem biztosítanak könyvtáros státuszt az oktatási intézményekben, és nem nyúlnak azokhoz a többlettámogatásokhoz, amelyeknek gyakorlata van, beépült az intézmények munkájába. Amikor a státusz létesítésének pénzügyi feltételei adottak lesznek, akkor biztosítható lesz a státusz kialakítása. Jelenleg erre nincs pénz. (Kazetta 4/2. 137-161)

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 2 nem szavazattal és 11 tartózkodással a határozati javaslatot elvetette. (Kazetta 4/2. 161-165) -

A fenti tárgyú elıterjesztés határozati javaslatát a közgyőlés nem fogadta el.

Tárgy:

Tájékoztató az óvodai beíratások lezárásáról

Velkey Gábor alpolgármester: A közgyőlés e témában hozott legutóbbi döntése következményeként a Kolozsvári Úti Óvodában a lehetséges többel szemben egy óvodapedagógussal javasolja az Oktatási Bizottság csökkenteni a foglalkoztatottak létszámát. Ez azt jelenti, hogy az óvoda Kolozsvári úti telephelyén egy csoportban papíron 35 fı kerülne gondozásra. Formailag nem mindegy, hogy a döntést a közgyőlés hogyan hozza meg, és miként hajtja végre, mert a törvényeket be kell tartani, ellenkezı esetben az önkormányzatot, mint döntéshozó szervet megtámadhatják. Ezzel kapcsolatban konkrét, szövegszerő módosító

102

103 javaslata van, amely a döntés tartalmát nem változtatja meg. A javaslat szerint továbbra is csökkenne egy óvodapedagógussal a foglalkoztatottak száma. A törvény szerint egy csoportban nem lehet 35 gyereket ellátni. Javasolta, hogy a határozati javaslat II. pontja helyébe az alábbi módosítás kerüljön: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 322/2003. (V.22.) határozatát módosítja. A Tompa-Kolozsvári Úti Óvodában a 2003/2004. nevelési évben indítható csoportok száma 4, úgy hogy abból két csoport mőködik a Kolozsvári úti telephelyen. A döntés meghozatalától kezdıdıen csak olyan gyermek vehetı fel az óvodába, akinek a testvére már odajár.” A javaslat a végrehajtást könnyíti meg, arra irányul, hogy ne kerüljön sor törvényességi észrevételre. Az egy fı óvodapedagógus leépítésre kerül, de nem ebben a konkrét döntésben, hanem a 12/9. jelő elıterjesztés keretében. (Kazetta 4/2. 165-203) Tóth Károly képviselı: Az oktatási bizottsági ülésen elhangzott még egy mondat, miszerint a közgyőlés kimondja, hogy a következı tanévben nem történik csoport indítása a Kolozsvári Úti Óvodában. Ez a mondat nem szerepelt Velkey Gábor alpolgármester javaslatában. Javasolta, hogy a határozati javaslatban szerepeljen: a közgyőlés kimondja, hogy a következı tanévben nem történik csoport indítása a Kolozsvári Úti Óvodában. (Kazetta 4/2. 203-223) Velkey Gábor alpolgármester: A módosító javaslatot az elfogadott határozati javaslathoz képest fogalmazta meg, amiben ez nem volt benne. Azzal, hogy a közgyőlés kimondja: a következı tanévben az óvoda nem vehet fel gyereket, azzal egyértelmővé teszik szándékukat. Az Oktatási Bizottság elıterjesztése valóban nem tartalmazza a Tóth Károly képviselı által elmondottakat, de egyetért azzal, hogy ez a tagmondat kerüljön be a közgyőlés határozati javaslatába. Az óvodától kapott anyag, amit a bizottság tárgyalt három éves kifutási programot vázolt fel. Tartalmazta, hogy a Kolozsvári Úti Óvoda telephelyén a következı évben még maximum egy csoport mőködik. Ezért a közgyőlés kimondhatja, hogy a 2004/2005. nevelési évben a Kolozsvári úti telephelyen maximum egy csoport mőködhet. Továbbra is érvényben marad az, hogy új gyereket erre a telephelyre az óvoda nem vehet fel. Javasolta, hogy ez a kiegészítés kerüljön be a határozati javaslatba. (Kazetta 4/2. 223-252) Tóth Károly képviselı: Az Oktatási Bizottság azt a döntés hozta, miszerint megadja ezeket a kedvezményeket, és további felvételt nem engedélyez. Ez azt jelenti, hogy akit most felvettek, az bent van a rendszerben, de ezután már nincs felvétel. (Kazetta 4/2. 252-262) Vámos József képviselı: Amennyiben a gyereklétszám indokolja, egyetért a csoportok csökkentésével. Az elızı közgyőlésen tárgyalt adatokból látható volt, hogy a Kolozsvári úti Óvoda esetében nem volt ilyen probléma, ezért nem indokolt ott eggyel kevesebb csoportot indítani. Jaminában az Orosházi Úti Óvoda esetében volt kevesebb a gyereklétszám, ezért ott

103

104 volt indokolt a csoport csökkentés. Most ott tartanak, hogy kifuttatják a Kolozsvári Úti Óvodát, amivel olyan kényszerhelyzetet teremtenek, amit a gyereklétszám nem indokol. Nem ért egyet a kifutással. (Kazetta 4/2. 262-270) Pap János polgármester: Ha két csoportot mőködtetnek az óvodában, akkor logikus, hogy annak a gyereknek, akinek oda jár a testvére is, ı is oda fog járni. Jövıre már csak egy csoport fog indulni, 2005-ben pedig azok a gyerekek, akik még odajárnak, átmennek másik óvodába. Szavazásra bocsátotta Tóth Károly képviselı javaslatát, mely szerint a határozati javaslatba kerüljön be, hogy a közgyőlés kimondja: a következı tanévben nem történik csoport indítása a Kolozsvári Úti Óvodában. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 15 igen, 4 nem szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat II. pontjára vonatkozó javaslatot, miszerint a Tompa-Kolozsvári Úti Óvodában négy csoport mőködik. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 18 igen, 1 nem szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elfogadott módosításokkal. (Kazetta 4/2. 270-320) A közgyőlés 17 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 386/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadja az óvodai beíratásokról szóló tájékoztatót.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Tompa-Kolozsvári Utcai Óvodában 4 csoport mőködését engedélyezi. A Kolozsvári utcai telephelyen mőködı óvodába a közgyőlés további felvételt nem engedélyez.

III.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a Ligeti Károly Sori Óvodában a 2003/2004-es nevelési évben – 1 évre – változatlanul biztosítja a pedagógiai munkát segítık létszámát.


Velkey Gábor alpolgármester 2003. június 30.

Tárgy:

Intézményi közalkalmazotti létszámkeret változása (A közoktatási intézményekben tervezett órakeret és álláshely változások engedélyezése a 2003/04. tanévben)

104

105

Velkey Gábor alpolgármester: Az elıterjesztés tartalmazza a Tompa-Kolozsvári Úti Óvodák esetében az 1 fı óvodapedagógus kivonását. Az elıterjesztés tartalmaz egy pontatlanságot, melyet helyesbít. A határozati javaslat I. pontjában a Napsugár Integrált Óvoda sorában kell szerepelnie még 1 fı konduktív pedagógusnak (áthelyezéssel). A pedagógus a közgyőlés korábbi döntésének értelmében a Vandháti Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola keretében kerül a jövıben foglalkoztatásra. A II. pontban csak olyan döntések szerepelnek, amely döntéseket korábban a közgyőlés elfogadott, és életbe kell léptetni. A III. pontban szerepelnek azok a kezdeményezések, amelyeket a legutóbbi bizottsági ülésen tárgyalt a bizottság, és többségében támogatta a javaslatokat. A IV. pont olyan elemet tartalmaz, ami arról szól, hogy az intézményben lévı túlórát váltaná át intézményi státuszra, amit tudni kell, hogy valóban költség növekedéssel jár. Ez azt jelenti, hogy a túlóra díjat, amit szabadság alatt és egyéb idıszakban nem kell fizetni, ha státuszra váltja át az intézmény, akkor fizetni kell. Korlátozottan, de többe kerül a város számára. Javasolta, hogy a közgyőlés fogadja el a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 320-367) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elhangzott kiegészítéssel. (Kazetta 4/2. 367-380) A közgyőlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 387/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT I./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2003/2004-es tanévben bekövetkezı osztályszám csökkenés, csoportcsökkenés, szerkezetváltás miatt Békéscsaba közoktatási intézményeiben az alábbiakban határozza meg a véglegesen megszőnı közalkalmazotti álláshelyeket: Fı Utcai Óvoda Százszorszép Óvoda Napsugár Integrált Óvoda

Ligeti Károly Sori Óvoda Tompa-Kolozsvári Úti Óvodák

1 óvodapedagógus 0,5 dajka 5 óvodapedagógus 2 dajka 2 óvodapedagógus 1 dajka 1 konduktív pedagógus (áthelyezéssel) 2 óvodapedagógus 1 óvodapedagógus

Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda 3 óvodapedagógus 1 pedagógus

105

106

Petıfi Utcai Általános Iskola Madách Utcai Általános Iskola 9. sz. Általános Iskola 10. sz. Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Szabó Pál Téri Általános Iskola

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Kós Károly Szakképzı Iskola

1,5 dajka 3 pedagógus 3,5 pedagógus 2 pedagógus (áthelyezés) 2 pedagógus 2 pedagógus 2 pedagógus 1 pedagógus (áthelyezés) 0,75 gondozó (áthelyezés) 1,5 pedagógus 0,5 pedagógus 1 pedagógiai munkát segítı

Összesen: II.

40,25 fı

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megerısíti a korábbi döntéseinek megfelelıen státuszok, illetve túlóra növekedését az alábbi intézményekben: Szabó Pál Téri Általános Iskola Vandháti Úti Általános Iskola és Speciális Szakisk. (áthelyezéssel)

1 pedagógus 4,75 pedagógus és segítı 3,5 pedagógus és segítı

(új feladat) Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Ruhaipari és Iparmővészeti Szakképzı Isk. Kós Károly Szakképzı Iskola Összesen:

III

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az Oktatási Bizottság javaslata alapján az alábbi státusz, illetve túlóra növekedést engedélyezi Békéscsaba közoktatási intézményeiben: Kazinczy Lakótelepi Óvoda Madách Utcai Általános Iskola 13 túlóra a 2003/2004-es tanévben 36 fıvel szervezett második osztály csoportbontására. Összesen: 0,5 fı

IV.

2 pedagógus 2 pedagógus 33,5 túlóra 1 pedagógus 12 túlóra 14,25 fı 45,5 túlóra

0,5 takarító

13 túlóra

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az alábbi intézményekben engedélyezi túlóracsökkenés ellenében státuszok kialakítását: Madách Utcai Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola

1 pedagógus 0,25 pedagógus 1 pedagógus

106

107 Ruhaipari és Iparmővészeti Szakképzı Iskola és Kollégium Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola és Kollégium 2,5 pedagógus Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Isk. Bartók Béla Zeneiskola és Mővészeti Szakk.I. Kós Károly Szakképzı Iskola Összesen:

1,5 pedagógus

1 pedagógus 1 pedagógus 0,75 pedagógus 9 fı

V..

A közoktatási intézmények feladatellátását teljessé tevı túlórakeret megállapítása a 2003/2004-es intézményi tantárgy felosztások alapján 2003. szeptemberében a szakirodák elıkészítésében történik. Az álláshely változások és túlórakeret változások vonzatának rendezésére a 2003. szeptemberi közgyőlésen kerül sor.

VI.

Békéscsaba Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben a szabad álláshely felmérése megtörtént. Az ágazatonként lefolytatott munkaközösségi egyeztetési eljárások eredményeként megállapítható, hogy a felmondással megszőnı álláshelyek esetében a város közoktatási intézményeiben további foglalkoztatásra nincs lehetıség.


Velkey Gábor alpolgármester 2003. június 19.

Tárgy:

Fı Utcai Óvoda és a Szegfő Utcai Óvoda integrációja, a Lenkey Utcai Óvoda integrációjának idıpont módosítása

Velkey Gábor alpolgármester: Ennek az integrációnak megítélése szerint minimális értelme van. Az intézmények közötti együttmőködés integráció nélkül is mőködhet. Ha a Fı Utcai Óvoda integrálására sor kerül, a különbség abban lesz, hogy az ott lévı vezetı, aki magasabb intézményi vezetı, de csoportban dolgozik, tagóvoda vezetıvé válna, tehát annyi a megtakarítás, amennyi a vezetı bére, és tagóvoda vezetı bére között van, ami nem sok. Ha megtörténik az integráció, és a másik óvodába, ahova integrálják az intézményt, a csoportok száma a létszám alapján három csoportra csökken, akkor az ottani vezetı már csoportos lehet, integráció esetén nem. Ebben az esetben gyakorlatilag vesztesége van az önkormányzatnak az integrációból. Ez csak fikció. Az integrációnak akkor van értelme, ha az reális, az pedig akkor reális, ha fizikai közelség is van az intézmények között. Nem ért egyet az integrációval. (Kazetta 4/2. 380-413) Tóth Károly képviselı: Támogatja az integrációt. Súlyos aggodalomnak tartja, hogy eddig elsısorban az óvodák éltek az integráció lehetıségével, kivéve az 1. sz. és a 3. sz. Általános Iskolát. A közgyőlés elvárja a kezdeményezést, szeretné ösztönözni az intézményeket arra például, hogy 2004. szeptemberében Békéscsabán több telephellyel mőködı egy mőszaki szakközépiskola legyen, amely a kor követelményeinek megfelelıen rugalmasan alkalmazkodóképes. Bíznak abban, hogy a humán jellegő képzést adó szakközépiskolák esetében is beindul egy felgyorsuló integrációs együttmőködés. (Kazetta 4/2. 413-446) Velkey Gábor alpolgármester: Az integráció jó és értelmes dolog, de csak akkor, ha annak

107

108 valóban értelme van, és ha a szakmai munka színvonalát, hatékonyságot, vagy a pénzügyi kondíciókat érdemben javítja. Ha ez nem így van, akkor felesleges. (Kazetta 4/2. 446-457) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 457-472) A közgyőlés 16 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodással a következı határozatot hozta: 388/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a 191/2003. közgyőlési határozatban szereplı Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda és az Áchim L.András-Lenkey J. Úti Óvoda integrációjának idıpontját 2003. augusztus 1-jére módosítja. Az intézmény Alapító Okiratát 2003. augusztus 1-tıl módosítja.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése szándékát nyilvánítja a Fı Utcai Óvoda integrálását a Szegfő Utcai Óvodához az alábbiak szerint: o Az integrált intézmény létrehozásának idıpontja: 2003. augusztus 1. o A Fı Utcai Óvoda az összevont intézmény telephelyeként mőködik továbbra is Békéscsaba, VII. Fı u. 8. szám alatt. o Az összevont intézmény tagóvodavezetı látja el.

vezetıhelyettesi

feladatát

csoportban

dolgozó

o A fentiek szerinti egyesített intézmény létrehozásának szándékát Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése egyeztetésre bocsátja, melynek során javaslatot kér az összevont intézmény nevére.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2003. júliusi testületi ülésén dönt az intézmény integrációjáról, az Alapító Okirat módosításával egyidejőleg. Az átalakulás folyamata nem akadályozhatja a gyermeklétszám csökkenésbıl adódó munkáltatói intézkedések végrehajtását. Felelıs: Velkey Gábor alpolgármester Határidı: 2003. júliusi közgyőlés Napirend tárgya: Bejelentések Tárgy:

Katolikus egyház támogatási kérelme

Kutyej Pál képviselı, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke: Az

108

109 elızı közgyőlési ciklusban dr. Futaki Zoltán képviselı javasolta a katolikus templom megvilágítását. Az egyházközség nem vette fel a megítélt összeget, az összeg továbbra is rendelkezésre áll az önkormányzatnál. A bizottság javasolta, hogy ebbıl az összegbıl 3,7 millió forintot a közgyőlés bocsásson a katolikus egyház rendelkezésére. (Kazetta 4/2. 472-504) Galisz Géza képviselı: A templom kivilágítása azért nem valósult meg, mert nem volt meg a megfelelı technikai lehetısége a világításnak. A technikai lehetıségeket személye más külföldi városokban megismerte, ismereteit felajánlja az egyház számára. (Kazetta 4/2. 504-522) Benkóné Dudás Piroska képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke: Nincs ellentmondás a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság állásfoglalása és a határozati javaslat között? (Kazetta 4/2. 522-530) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A költségvetésben elkülönítésre került a katolikus templom kivilágítására 4,250 millió forint. A templom kivilágítása valószínőleg még évek múlva sem valósul meg. Javasolta, hogy az erre elkülönített összegbıl 3,7 millió forintot adjon át a közgyőlés a katolikus egyház számára. Díszkivilágítás megvalósulása esetén annak biztosítására újabb forrást keresnek. (Kazetta 4/2. 522-550) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta Szilvásy Ferenc képviselı javaslatát. (Kazetta 4/2. 550-560) A közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 389/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése támogatja a Római Katolikus Plébánia által benyújtott – a katolikus templom rekonstrukciójának befejezéséhez kért 3.700.000.- Ft-os támogatást.

Forrás:

2002. évi pénzmaradvány



Tárgy:

Támogatási kérelem

Kutyej Pál képviselı, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati Bizottság elnöke: A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség és a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon is 100.000-100.000-,Ft támogatást biztosít a révkomáromi evangélikus egyház számára. Kérte, hogy a közgyőlés is legalább 100.000,-Ft-tal támogassa az egyházat. (Kazetta 4/2. 560-565)

109

110

Takács Péter képviselı: Ez elıterjesztıi módosító javaslat volt? Ezek szerint az elıterjesztı visszavonta az eredeti 1.000.000,-Ft-os támogatási javaslatot? (Kazetta 4/2. 565-570) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat 1. pontját azzal a módosítással, hogy a közgyőlés 100.000,-Ft-os támogatást nyújt a révkomáromi evangélikus egyház számára. (Kazetta 4/2. 570 – 5/1. 007) A közgyőlés 22 igen, 2 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 390/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése megismerte a révkomáromi evangélikus egyház kérelmét, s az izsai templomépítés befejezéséhez 100.000,- Ft-os támogatást nyújt. Célszerő lenne külön táblán megjeleníteni az adomány tényét, valamint a két csabai evangélikus templom képét. Forrás: 2003. évi tartalékalap Felelıs: Határidı:


Tárgy: létszámbıvítés

Ügyfélhívó

rendszer

továbbfejlesztése

és

okmányirodai

Pap János polgármester: Az okmányiroda kitermeli a létszámbıvítés során felmerülı költségeket. (Kazetta 5/1. 007-014) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Az ügyfélhívó rendszer kisebb továbbfejlesztéssel képes lesz arra, hogy az ügyfelek ne csak aznapra, amikor megjelennek az okmányirodában, hanem másnapra, vagy akár a következı hétre is kaphassanak sorszámot, így meghatározott idıpontban intézhetik el ügyeiket. A legnagyobb feszültséget az adja jelenleg, hogy egy napra, ügyféltípusonként 50 sorszámot tudnak kiosztani. A rendszer mőködtetéséhez plusz létszámra van szükség. Az okmányiroda állami normatívája ehhez a létszámhoz elegendı, belefér az állami normatívába, amit az államtól kap az önkormányzat. Ma már nem az önkormányzat tartja el az okmányirodát, hanem állami normatívából mőködik. A 2003. évi országos költségvetés szerint bizonyos alapösszeget kap az önkormányzat, és az ügyiratszámok után kapják a normatíva többi részét. Ez bıven fedezi a 16 munkaállomáson dolgozó munkatárs bérét. Ezen kívül több mint 10 millió forint minimum bevétele van az okmányirodának a szolgáltatási díjakból, és a Hungária Biztosítótól is évente 6 millió forint bevételre tesznek szert. A rendszer tehát eltartja magát. Januárban ígéretet tett arra, hogy kigazdálkodja a plusz feladatok során jelentkezı létszámigényt. Egy létszámra alkalmazza az alpolgármesteri titkárnıt, aki nem kapott a

110

111 közgyőléstıl létszámhátteret. Még egy létszámot megtakarít, erre tervezi az ifjúsági referens felvételét, amennyiben nem nyernek a pályázaton. Amennyiben az okmányirodai ügyfélforgalom színvonalát javítani kívánja a közgyőlés, akkor szavazza meg a létszámbıvítést. A 2,5 millió forintot, amit az ügyfélfogadó-kialakító hely kialakításaként elıirányoztak, soknak találja, a kialakítás megoldható a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság által javasolt 300.000,-Ft-ból. A létszám egy fıvel való bıvítése azonban elkerülhetetlen. Feltétlenül szükség van egy munkatársra, aki koordinálja a sorszámok kiadását, az ügyintézıkkel való állandó kapcsolat során esetleg több hétre elıre beosztja az ügyfeleket. (Kazetta 5/1. 014-054) Végh László képviselı: Az okmányiroda problémája két és fél éve megoldatlan. Az iroda tevékenysége közigazgatási alapszolgáltatás, ami Békéscsabán nem tudja kielégíteni a helyben felmerülı igényeket. Az okmányirodai szolgáltatás alapszolgáltatás, amelynek kötelezı megteremteni mind anyagi, mind technikai feltételeit. A jegyzınek nincs lehetısége az önkormányzati, illetve a hatósági tevékenységet végzı hivatali csoportok közötti létszám átcsoportosításra. Ez nagy részben politikai döntés, illetve a polgármester jóváhagyása nélkül nem oldható meg. Elıfordul az, hogy a város lakói más környezı város okmányirodáit keresik fel ügyük elintézése végett, mert itt hosszan tartó létszámhiány miatt nem tudják ügyeiket elintézni. Egyetért a rendszer fejlesztésével és a létszámbıvítéssel. az mindenképpen az ügyfelek érdekét szolgálná. (Kazetta 5/1. 054-078) Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A békéscsabai okmányiroda elsısorban nem önkormányzati feladatokat lát el, hanem állami feladatokat. Attól nem lesz több az állami normatíva összege, ha egy fıvel növelik az okmányiroda létszámát, hanem annyival kevesebb pénz jut másra. Az állam által az önkormányzatra ruházott feladatok töredékét sem finanszírozza az állam. A békéscsabai okmányirodába környezı városokból is jönnek ügyintézés céljából, pedig a lakóhelyükön mőködı okmányirodában is elintézhetik ügyeiket. A jegyzınek korlátlan lehetısége van a jelenlegi státuszon belül létszám átcsoportosításra. Példaként említette, hogy az APEH-nál és az OTP-nél a biztonsági szolgálat látja el az ügyfélszolgálati feladatokat. Az okmányirodában sem lenne szükség köztisztviselıi státusz létesítésére, hasonlóképpen megoldható lenne az ügyfelek tájékoztatása. (Kazetta 5/1. 078-141) Galisz Géza képviselı, az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke: Túlzottnak tartja az elıterjesztésben szereplı költségeket. Nem ért egyet azzal, hogy egy ügyfélszolgálati helyiség kialakítására 2,5 millió forintot javasolnak fordítani. A javasolt hely nem alkalmas erre a célra. Erre a bejárat melletti helyiség alkalmasabb lenne. Az ügyfélhívó rendszert úgy kellene kialakítani, hogy az jelezze azt, hogy melyik ügyintézınél hány ügyfél tartózkodik, mióta várakoznak, és ki az, aki szabad. Ilyen rendszer alkalmazása nem teszi szükségessé a plusz létszámot. Nem ért egyet az elıterjesztéssel. Megfelelıen képzett, nem köztisztviselık állnak rendelkezésre a hivatalban, a probléma megoldható lenne létszám átcsoportosítással.

111

112 (Kazetta 5/1. 141-168) Végh László képviselı: A jegyzınek a polgármester jóváhagyása nélkül nincs felhatalmazása a létszám átcsoportosításra. Elfogadhatatlan az, hogy az önkormányzat nem finanszíroz alapszolgáltatást, illetve az, hogy más feladat finanszírozása történik meg abból, amit állami normatívaként erre a feladatra kap az önkormányzat. (Kazetta 5/1. 168-180) Hanó Miklós képviselı: Az APEH-nál már megadott idıre berendelt ügyfeleket igazít útba a biztonsági ır. Kulturált körülmények között folyó, elıre és megfelelı idıbeosztásban berendelt ügyfélfogadást kell kialakítani az okmányirodában. Ezt biztosítania kell az önkormányzatnak. Egyetért az elıterjesztésben foglaltakkal. (Kazetta 5/1. 180-190) Tóth Károly képviselı: Szilvásy Ferenc képviselı hozzászólásában elmondta, hogy egyetért az ügyfélhívó rendszer továbbfejlesztésével, hogy képes legyen minden elvárt szempontnak megfelelni. A probléma abból adódik, hogy bármilyen gond felmerül csak egy módon tudják elképzelni a megoldást, létszámbıvítéssel. Az ügyfélhívó rendszer kezelése számítógépes ismeretet, kapcsolatteremtı képességet igényel. Ezt a munkakört a munkaügyi központ által biztosított munkavállaló, akár mozgáskorlátozott által be lehet tölteni, nincs szükség köztisztviselıi státusz létrehozására. (Kazetta 5/1. 190-240) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Sok tévedés merült fel a vita kapcsán. Nem igaz az, hogy csak egyetlen módszert tud elképzelni, miszerint új feladat felmerülése esetén létszámbıvítést javasol. Nem igaz az sem, hogy az okmányiroda úgy mőködik, mint az APEH, mert oda idézik az ügyfeleket. Az okmányiroda épületében el kell tudni igazodni, ehhez egy biztonsági ır nem elég, nem alkalmas, de nem is lehet ellátnia ezt a feladatot, mert nem tisztviselı, nem a Polgármesteri Hivatal munkatársa. Az állami normatíva összege elegendı a létszámbıvítéssel járó költségek finanszírozására. Az elıterjesztésben megjelölt 2,5 millió forint nem egy ügyfélfogadó helyiség kialakítását foglalja magában, mert az alig kerül valamibe. A volt ruhatár egyik részében a Vagyonkezelı Rt. elhelyezte a PARTY Étterem irodáját, a másik felében pedig magáncég okmánybélyeget árusít. Pénzbe az kerül, hogy a Vagyonkezelı Rt. a PARTY Étterem irodájának másik helyet alakítson ki az udvaron, a volt munkásırség által használt helyiségekbıl. A létszám nem kerül pénzbe. A köztisztviselıkkel nem tehet azt, amit akar, mert törvény védi jogaikat. Kérte a közgyőlést, hogy szavazza meg a létszámbıvítést. (Kazetta 5/1. 240-288)

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság javaslatát, miszerint 650.000,-Ft kerüljön biztosításra az okmányirodai ügyfélhívó-rendszer bıvítésére a fejlesztési céltartalékból. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 25 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság javaslatát, miszerint az ügyfélfogadó-eligazító hely kialakításához 300.000,-Ft kerüljön biztosításra.

112

113

-

Megállapította, hogy a közgyőlés 26 igen egyhangú szavazattal a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a határozati javaslat második szakaszát, mely szerint a közgyőlés 2003. július 1-tıl az ügyfélhívó rendszer kezeléséhez az okmányiroda létszámát 1 fıvel bıvíti. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 5/1. 288-319) A közgyőlés a határozat 1./ pontját 25 igen, egyhangú szavazattal, 2./ pontját 26 igen, egyhangú szavazattal, 3./ pontját 19 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodással fogadta el, és a következı határozatot hozta: 391/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az okmányirodai ügyfélhívó rendszer bıvítéséhez 650.000,- Ft-ot jóváhagy.

2./

A közgyőlés az ügyfélfogadó-eligazító munkahely kialakításához 300.000,- Ft forrást biztosít. A szükséges munkálatok elvégzésére a közgyőlés felkéri a Békéscsabai Vagyonkezelı Rt-t.

Forrása: 3./

a 2003. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott fejlesztési céltartalék

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2003. július 1-tıl az ügyfélhívó rendszer kezeléséhez az Okmányiroda létszámát 1 fıvel bıvíti.

Forrása:

az Okmányiroda igazgatási-szolgáltatási díjakból befolyó bevétele


dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 2003. július 1.

Tárgy:

Javaslat az 536/2001. (X.18.) közgyőlési határozat végrehajtása (a polgármester és az alpolgármesterek jutalmazása)

Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Az elıterjesztés formális, mert a közgyőlés korábban már eldöntötte, hogy a tisztségviselık díjazásának ez a rendszere. A törvény azonban megköveteli, hogy ezt minden félévben a közgyőlés erısítse meg. (Kazetta 5/1. 319-334) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Miután a polgármesternek és az alpolgármestereknek személyes érintettségük van az ügyben, a határozati javaslat pontjait egyenként kell megszavazni. (Kazetta 5/1. 334-340) Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslat polgármesterre vonatkozó részét. Bejelentette, hogy személyes érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban.

113

114

-

Megállapította, hogy a közgyőlés 19 igen szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Szavazásra bocsátotta a Baji Lajos fıállású alpolgármesterre vonatkozó jutalmazási javaslatot. Az alpolgármester személyes érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban. -


Szavazásra bocsátotta a Velkey Gábor fıállású alpolgármesterre vonatkozó jutalmazási javaslatot. Az alpolgármester személyes érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban. -


Szavazásra bocsátotta a Hrabovszki György társadalmi megbízatású alpolgármesterre vonatkozó jutalmazási javaslatot. Az alpolgármester személyes érintettség miatt nem vesz részt a szavazásban. -

Megállapította, hogy a közgyőlés 17 igen szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 5/1. 340-363) A közgyőlés a polgármester jutalmáról 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással, a fıállású alpolgármesterek jutalmazásáról 18 igen szavazattal, 2 tartózkodással, a társadalmi megbízatású alpolgármester jutalmazásáról 17 igen szavazattal, 3 tartózkodással döntött, és a következı határozatot hozta: 392/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése az 536/2001. (X.18.) számú határozata alapján a következı jutalmakat biztosítja: - Pap János polgármester részére 3 havi illetményének megfelelı, - Baji Lajos és Velkey Gábor fıállású alpolgármesterek részére 3-3 havi illetményüknek megfelelı,

- Hrabovszki György társadalmi megbízatású alpolgármester részére 3 havi tiszteletdíjának megfelelı jutalmat. Felelıs: Határidı:

dr. Simon Mihály c. fıjegyzı 2003. július 1.

114

115

Tárgy:

Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetıi megbízása

Pap János polgármester: Javasolta, hogy az intézmény vezetıjének megbízását 2003. július 1tıl 2003. december 31-ig hosszabbítsa meg a közgyőlés. Javasolta továbbá, hogy a közgyőlés tárgyalja meg, hogy milyen módon kívánja betölteni az intézmény vezetıi munkakörét. Szavazásra bocsátotta az írásbeli határozati javaslatot. A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 393/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Bogár Évának – a módszertani bölcsıde vezetıjének – az Egészségügyi Alapellátási Intézmény közalkalmazottjának az Egészségügyi Alapellátási Intézmény igazgatói munkakörének ellátására szóló vezetıi megbízását – saját munkaköri feladatai ellátása mellett – 2003. július 1-tıl 2003. december 31-ig meghosszabbítja. Vezetıi pótlékát változatlanul havi 17.100,- Ft-ban, a határozott idejő kereset kiegészítést 2003. július 1. napjától 2003. december 31. napjáig változatlanul havi 77.100,- Ft-ban állapítja meg. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Pap János polgármester 2003. július 1. Feladatkijelölés az Egészségügyi Bizottság számára

Pap János polgármester: Szavazásra bocsátotta a javaslatot, mely szerint a közgyőlés felkéri az Egészségügyi Bizottságot, hogy a szeptemberi közgyőlésre terjessze a közgyőlés elé javaslatát, hogy milyen módon kívánja 2004. január 1-jétıl az intézmény vezetését biztosítani. Felelıs: az Egészségügyi Bizottság elnöke és az érintett alpolgármester. (Kazetta 5/1. 363-395) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 394/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri az Egészségügyi Bizottságot, hogy a szeptemberi közgyőlésre terjessze be javaslatát arra vonatkozóan, hogy az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetését milyen módon biztosítsa a közgyőlés 2004. január 1-tıl. Felelıs: Határidı:

Vámos József, az Egészségügyi Bizottság elnöke 2003. szeptemberi közgyőlés

115

116 Tárgy:

Javaslat a versenyszabályzat felülvizsgálatára

Szilvásy Ferenc képviselı, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: A jelenleg hatályos versenyszabályzat használhatatlan, azzal nem lehet dolgozni, több végrehajtandó feladatot nem tudnak megvalósítani. A köztulajdont védı, korrupciót kizáró, rugalmasabb versenyszabályzatot kell készíteni, amely segítségével eredményesen lehet dolgozni. (Kazetta 5/1. 395-415) Pap János polgármester: Javasolta, hogy az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság győjtse össze a az összes bizottság véleményét a versenyszabályzat alkalmazásával kapcsolatban és azokat az októberi közgyőlésre terjessze elı. Határidı: szeptember 30. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot az elhangzott kiegészítéssel. (Kazetta 5/1. 415-440) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 395/2003. (VI.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése felkéri az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottságot, hogy valamennyi szakbizottság véleményét bekérve vizsgálja meg és értékelje a Versenyszabályzat alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait és tegyen javaslatot az egyszerősítésre, az önkormányzati források hatékonyabb felhasználását elısegítı módosításokra. Felelıs: Határidı:

Galisz Géza az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság elnöke 2003. szeptember 30, illetve az októberi közgyőlés

Herczeg Tamás képviselı: Tavaly októberben megtörtént a halászlányos kút vizének bevizsgálása. A szakhatósági véleményt azonban még nem kapták meg. A kút akkor mőködik funkcionálisan, ha folyik belıle a víz, jelenleg a víz nem folyik. Papírra kiírták a kútra, hogy a víz nem iható. Célszerőnek tartaná, ha táblán jeleznék, hogy a víz nem iható. A szobrot készítı mővész ingyen vállalja a tábla elkészítését. (Kazetta 5/1. 468-510) Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı: Korábban úgy gondolták, hogy az eredeti vizet használhatják a kúthoz. Ez mőködött is úgy, hogy ki volt írva, az nem ivóvíz. A vizet bevizsgáltatták az ÁNTSZ-szel, akik nem engedték - még amellett sem, hogy kiírnák, nem ivóvíz minıségő a víz - azt, hogy a víz folyjon a kútból (arzéntartalom miatt). A Városüzemeltetési Irodán folyamatban van annak a kidolgozása, hogy a kutat rákötik a városi ivóvíz vezetékre. (Kazetta 5/1. 510-536)

Pap János polgármester: A nyilvános ülést befejezettnek nyilvánította. A közgyőlés zárt ülésen folytatja munkáját. (Kazetta 5/1. 440-468)

116

117

K.m.f.

Pap János polgármester

Dr. Simon Mihály c. fıjegyzı

117

J E G Y Z İ K Ö N Y V

Recommend Documents