J e g y z ő k ö n y v

Jegyzőkönyv készült 2006. júnus 29-én a Budapest XIII. kerület Béke tér 1. I. emelet 113. szám alatti képviselő-testületi ülésteremben, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 14 órai kezdettel megtartott hatodik - soros - üléséről. Jelen vannak: Bodorné Farkas Zsuzsanna, Borszéki Gyula, Dárdai Zsuzsanna, Dorogi Gabriella, Döry Miklós, Gajdos Erzsébet, Dr. Grósz György, Herboly László, Holopné Schramek Kornélia, Karácsonyi Zoltán, Klem László, Kollát Pál, Kovács Péter, Magos Péter, Magyar János, Molnár Béla, Müller Károly, Nagy Lajos, Nemeskéri János, Oláh János József, Pajtás Dénes, Rajacsics László, Sági Judit, Spaller Endre, Dr. Szalay Péter, Szederkényi András, Szűcs Péter, Dr. Tóth József (28 fő) Távolmaradásukat előzetesen jelezték: Fejér Józsefné, Oláh József, Dr. Prechlik Lajosné, Szamosi István, Dr. Weszelovszky Zoltán (5 fő) Távolmaradásukat előzetesen nem jelezték: Jelen vannak még: Dr. Szanyi Tibor, Héjj Attiláné, Hambuch Géza, Füleki Balázs, Fedor Illés, Osztoics Péter, Dr. Sinka József, Forgóné Kroboth Zsuzsanna, Karácsonyi Magdolna, Csonka Tamás, Váraljai Nándorné, Liczek Péter, Dr. Palatka Lívia, Bekényiné Dr. Barta Krisztina, Szabó László, Ferenczi Gézáné, Dr. Felföldi István, Tóth Árpádné, Dr. Forján Judit, Erdős István, Fűrész Tünde, Erdős László, Juhász György, Faragó Antal, Alaxai Lászlóné, Buzás Árpád, Dr. Kósa János, Sebeszta Attila, Dallos Gyula, Helembai Mihály, Dr. Vörös Péter, Bernát Zoltán Dr. Tóth József: Köszönti a megjelenteket. Megállapítja a határozatképességet. Az ülést megnyitja. Jelzi, napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herboly László „Ünnepség”; Szalay Péter „Javuló betegellátás”; Bodorné Farkas Zsuzsanna „Hurrá, itt a nyár, bezárultak az iskolák, mi lesz a gyermekekkel” címmel. A jelentkezés sorrendjében megadja a szót. Herboly László: Nemrégiben a múlt gyökereit öntözte meg a Képviselő-testület az új Dunaparti utcák névadásával. A múlthoz, a hagyományokhoz, a szokások megőrzéséhez való ragaszkodás magabiztosságot, önérzetet ad. Büszke erre. A nemzeti szimbólumok használata hivatalos ünnepélyes alkalmakkor kötelező. Elképzelhetetlen a nemzeti lobogó felvonása és a Himnusz hangjai nélkül egy augusztus 20-i tisztavatás vagy egy államfő beiktatása, de a legkisebb helyi ünnepély is. A hivatalos műsor hitelesítő pecsétje a kezdő Himnusz és a záró Szózat. Még az úgynevezett „átkos korszakban” is - bár szöveg nélküli zenekari változatban mindig elhangzott. Különböző közreműködői minőségében - ahol lehetősége volt rá megkérte a műsorközlőt, hogy a „hallgassuk meg” felszólítás helyett az „énekeljük el a Himnuszt” formulát konferálja fel. Ezen alkalmakkor nem szórakozást nyújtó műalkotásról, hanem össznemzeti fohászról, imáról van szó. Néhány éve egy, a Béke téri Emlékhelyen rendezett ünnepségen Nemeskürty István nyilvánosan rótta meg a jelenlévő tanárokat, kiknek növendékei a Himnusz hangjai alatt a füvön fetrengtek, hancúroztak. Lehet, hogy pusztába kiáltotta a szót? Egy idő óta mindig részt vesz ugyanabban az iskolában az évnyitó és évzáró ünnepélyen. Most, 2006. júniusában az évzárón sem a Himnusz, sem a Szózat nem

2

hangzott el. A XIII. kerületi gyermekeket miért nem engedik gyökereikhez kapcsolódni? Megjegyzi, ezen iskolát a ma tárgyalandó pedagógus racionalizálás nem érinti. Szeptemberben egy másik iskolába megy Himnuszt hallgatni. Talán énekelhetnék is. Dr. Szalay Péter: Az egészségügy működését szabályozó törvényrendszer várható változásairól kíván beszélni. A teljesítmény-volumen korlát változása július 1-jétől aktuális. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító az adott hónapban csupán 95 %-át hajlandó maximálisan kifizetni annak a finanszírozásnak, amit az előző év hasonló hónapjában kifizetett. A rendelet arról nem ír, hogy mi lesz a beteggel ezután. Ki fogja ellátni a beteget? Ha június 22-én kimerül a 95 % finanszírozás, arról intézkedni kellene, hogy hova menjen a beteg, ki lássa el, ki vegye fel, ki operálja meg. A járóbeteg ellátásban nem tarthat átlagosan öt percnél rövidebb ideig egy beteg ellátása. Ez egy 6 órás műszakban 72 beteget jelent. Ha csak a számokat nézik, akkor 72 betegnél többet nem lehet ellátni, mert azt nem finanszírozza a biztosító. Erről sem fog a rendelet semmit nyilatkozni, hogy mi legyen azzal a beteggel, akit ezután el kellene még látni. Nyilvánvalóan a biztosító nem finanszírozza. A várható megoldást természetesen a miniszter is, a minisztérium is tudja. Az egészségügyi dolgozó lelkiismereti okból ellátja a beteget, a finanszírozás pedig az önkormányzatokra fog hárulni. A rendszer az Egészségügyi Minisztérium álláspontja szerint jobban fog működni, mert kevesebbet kell fizetni, csak hogy nem ők, nem az OEP, hanem az önkormányzatok fizetik a betegellátást. Ezt azért mondta el, hogy képviselőtársai tisztán lássák, az egészségügyre vonatkozó rendeletnek csak ez a két pontja milyen súlyos változásokat, milyen súlyos helyzetet fog előidézni. A betegek mindenképpen rosszabbul járnak, mert ha nem látják el őket, vagy várakozási időben látják el, vagy előjegyzéssel, a betegek számára ez semmiképpen nem előnyös. Az országgyűlési képviselőiknek is felhívja a figyelmét erre a problémára, hogy felhasználhassák a törvényjavaslat esetleges parlamenti vitájában. Bodorné Farkas Zsuzsanna: Az önkormányzatok alapfeladata a tanulói szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése feltételeinek biztosítása. A XIII. kerületben a folyamatos felújítások következtében a táborok szép, kulturált környezetben várják a diákokat, a szociális rászorultság függvényében, ha kell ingyenesen is. Velencén 11 turnusban több mint 1500 kerületi tanulót fogadnak idén gazdag program kínálattal. A 6 napos turnus költsége 5.558,Ft/tanuló. Az ifjúsági alapból napi 200,-Ft-tal támogatták a jelentkezőket. A különféle pályázatokon elnyert összegekkel tovább csökkentek a költségek. A gyermekek biztonsága érdekében éjjel-nappal őriztetik a tábort. Az egészségügyi ellátást gyermekorvossal, valamint szakképzett védőnői segítséggel oldják meg. A Margitszigeti Napközis Táborban a diákok a szorgalmi időre megállapított kedvezményes díj ellenében részesülnek háromszori étkezésben. A tábor 10 hete alatt körülbelül 3000 kerületi gyermek felügyeletéről gondoskodnak. Átlagosan 70 %-uk ingyen részesül az ellátásban. A tábort zömében halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek veszik igénybe. A programok - amelyeket az OKSB idén 1.200 EFt-tal támogatott - játékos formában közvetítenek alapismereteket, ügyességi feladatokat, vetélkedőket, játékokat. Idén már a fürdőmedence is egyik vonzereje a tábornak. A gyermekek szállítását a tábor és az iskola között reggel és este külön autóbusszal oldják meg. Erdei táborozáson 3 iskola vesz részt. Oktatási és közművelődési intézményeik, kerületi egyházak, civil szervezetek is szerveznek bel- és külföldi táborokat. Az ifjúsági célok, feladatok címekre kiírt pályázatra beérkezett 106 darab pályamunkát 7 millió Ft-tal támogatták. Ezzel 4000 gyermek nyári programjának költségeihez átlagosan 1.750,-Ft/fő támogatást adtak. Az esélyegyenlőséget elősegítve a Szociális Osztály 540 gyermeknek adott

3

100 millió Ft értékben támogatást táborok igénybevételéhez. Az 1000 megkérdezett rászoruló gyermek közül 250 igényli a naponta egyszeri meleg ételt. Választhattak a kijelölt klubban helyben elfogyasztás és az elvitel között. Július 17-e és augusztus 31-e között biztosítják ezt az ellátást. Az elvitelt választók részére ételhordót biztosítanak. Összegezve: a táborokban több mint 9000 gyermek nyári vakációs pihenését segítik 2006. nyarán. A gyermekek számát tovább növeli az iskolai szervezésű táborokban résztvevők száma. A Margitszigeti táborban a nyár folyamán bármikor fogadni tudják az utólag jelentkező diákokat. A XIII. kerületi gyermekek ellátása tehát nyáron is biztosított, függetlenül a családjuk szűkös anyagi helyzetétől. Dr. Tóth József: Javaslatot tesz az ülés napirendjére. Bejelenti, sürgősségi indítványt nyújtott be Dorogi Gabriella alpolgármester „Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata által kiírt pályázaton való részvételre” címmel. Szavazásra bocsátja, egyetért-e a Testület a beterjesztett téma sürgősséggel történő tárgyalásával. Megállapítja, hogy a Testület a sürgősségre vonatkozó indítványt elfogadta. Javasolja, hogy a sürgősséggel bejelentett anyagot a Testület 19. napirendi pontként tárgyalja. Szavazásra bocsátja az ülés napirendjét a meghívó szerinti tartalommal és sorrenddel, a sürgősséggel benyújtott előterjesztéssel együtt. Megállapítja, hogy a Testület az ülés napirendjét elfogadta. H a t á r o z a t: 95/2006.(VI.29.) Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ elfogadja Dorogi Gabriella alpolgármester a „Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata által kiírt pályázaton való részvételre” című előterjesztése sürgősségére vonatkozó indítványát; (28 igen; egyhangú) b/ 2006. június 29-i ülésén tárgyalja: 1/

SZEMÉLYI ÜGYEK

1/a

Javaslat az Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagságra. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

1/b

Javaslat a Kerületi Választási Bizottság tagjai megválasztására. (írásos) Előterjesztő: Dr. Sinka József jegyző

2/

Javaslat a Képviselő-testület munkatervének módosítására. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

4

3/

Javaslat a 2006/2007. tanévi feladatváltozásból adódó létszámcsökkentésre. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester

4/

Javaslat a 2006. évi költségvetési módosítására. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

5/

Javaslat a 28/2001.(VII.9.) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat testnevelési és sport feladatairól, a kerületi sportmozgalom fejlesztéséről és támogatásáról szóló rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester

6/

Javaslat az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003.(III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet egyes szabályainak módosítására. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

7/

Javaslat a XIII. Kerületi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995.(II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet egyes szabályainak módosítására. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

8/

Javaslat Budapest, XIII. kerület Béke utca - Fáy utca - Hajdú utca - Forgách utca - Röppentyű utca - Tahi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervére. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

9/

Javaslat a Budapest, XIII. kerület Váci út Csavargyár utca - Cserhalom utca - Rákos-patak által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervére. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

10/

Javaslat a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006.(II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

rendelet

5

11/

Tájékoztató a Béke utcai fecskeház építésének helyzetéről; javaslat az épületben lévő lakások lakbérének 2006. évi megállapítására, az 50/1995.(XI.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosítására. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

12/

Javaslat Budapest, XIII. kerület Meder utca - Duna folyam - északi vasúti összekötő híd - Váci út által határolt terület keretövezet módosításra. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

13/

Javaslat kerületi épületek fővárosi közgyűlési rendelettel történő védettségének indítványozására. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

14/

Javaslat az ingatlan-nyilvántartásban 26085/103. hrsz. alatt felvett, a természetben Budapest XIII. kerület Rozsnyai utcában található, kivett sporttelep megjelölésű ingatlan vonatkozásában elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételére. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

15/

Javaslat a Budapesti Honvéd Sportegyesület részére gépjárművek térítésmentes használatba adására. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester

16/

Beszámoló a Gyöngyszem Napközi Otthonos Óvoda tevékenységéről. (írásos) Előterjesztők: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Kisléghy Magdolna óvodavezető

17/

Tájékoztató az iparosított technológiával épült lakóházak felújításához nyújtott önkormányzati támogatások tapasztalatairól. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

18/

Tájékoztató a 2005. évi fővárosi forrásmegosztási számítások korrekciójához kapcsolódó rendeletmódosítás véleményezéséről. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

6

19/

Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata által kiírt pályázaton való részvételre. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

20/a Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 20/b Tájékoztató a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester 20/c Tájékoztató a Fővárosi Közgyűlés munkájáról. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, fővárosi küldött ZÁRT ÜLÉS 21/

Javaslat önkormányzati hatósági ügyekben a II. fokú döntés meghozatalára. (írásos) Előterjesztő: Szamosi István, a Szociális Bizottság elnöke

22/

Javaslat a Budapest Főváros Közgyűlése által adományozandó elismerésekre. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

23/

Javaslat a Budapest Főváros XIII. kerület Rozsnyai utca 20. szám alatti ingatlan értékesítésére és a pályázati felhívására. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

24/

Javaslat 20 millió Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlanok értékesítésére és pályázati felhívás eredményének megállapítására. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester (28 igen; egyhangú) Napirend 1/ pontja:

SZEMÉLYI ÜGYEK

Napirend 1/a pontja:

JAVASLAT AZ ANGYALFÖLD-ÚJLIPÓTVÁROS-VIZAFOGÓ VAGYONKEZELŐ ZRT. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGSÁGRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

Dr. Tóth József: Közli, az érintett hozzájárult személyi ügyének nyilvános ülésen történő tárgyalásához.

7

Mivel a napirendi ponthoz szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel nem volt, külön bocsátja szavazásra az előterjesztésben szereplő határozati javaslat a-b/, valamint c/ pontját. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 96/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület, mint Alapító az Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. a/ Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztja 2006. július 1-jei hatállyal Spaller Endrét; b/ Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 29./ d./ név: Spaller Endre szül.hely, idő: Nagyvárad, 1977. 09. 06. anyja neve: Czirják Katalin lakcím: 1134 Budapest, Kassák L. u. 78. I/17. (27 igen; egyhangú) c/ Alapító Okirata módosításának és az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására és Cégbírósághoz történő benyújtására felkéri a polgármestert. Határidő: c/ 2006. július 15. Felelős: c/ Dr. Tóth József polgármester (27 igen; egyhangú)

Napirend 1/b pontja:

JAVASLAT A KERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG TAGJAI MEGVÁLASZTÁSÁRA (írásos) Előterjesztő: Dr. Sinka József jegyző

Dr. Tóth József: Közli, az érintettek hozzájárultak személyi ügyük nyilvános ülésen történő tárgyalásához. Mivel a napirendi ponthoz szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel nem volt, külön bocsátja szavazásra az előterjesztésben szereplő határozati javaslat a-b/, valamint c/ pontját. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 97/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Választási Bizottság tagjainak Dr. Gáspár Istvánt, Mike Istvánt, Dr. Váczy Attilát, póttagoknak: Földes Tamást és Dr. Mezei Miklóst megválasztja;

8

b/

úgy dönt, hogy az a/ pontban lévő határozata a Magyar Köztársaság Elnökének az önkormányzati képviselőválasztások időpontjának kihirdetését követő napon lép hatályba; (28 igen; egyhangú) c/

felkéri a polgármestert, hogy a Választási Bizottság tagjait megválasztásukról értesítse.

Határidő: c/ a választások időpontjának kitűzését követő nap c/ Dr. Tóth József polgármester Felelős: (27 igen; egyhangú) Napirend 2/ pontja:

JAVASLAT A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKATERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Bizottsági álláspontok Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, melyet 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadott. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja az előterjesztést. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 98/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület leveszi napirendjéről a Budapest XIII. kerület Tüzér utca – Dózsa György út – Angyalföldi út – Klapka utca által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv tárgyalását, és azt a 2006. szeptember 7-i napirendi pontok közé helyezi. (28 igen; egyhangú)

Napirend 3/ pontja:

JAVASLAT A 2006/2007. TANÉVI FELADATVÁLTOZÁSBÓL ADÓDÓ LÉTSZÁM CSÖKKENTÉSRE. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester

Bizottsági álláspontok Sági Judit: Az OKSB megtárgyalta és a Képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja az előterjesztés.

9

Nagy Lajos: A Költségvetési Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja az anyagot. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Kérdés Spaller Endre: Kérdése, a kerületben lakó, de kerületen kívül tanuló, illetve a kerületben tanuló, ám nem kerületi lakosok aránya hogyan viszonyul egymáshoz? Tudomása szerint a kettő nagyjából kiegyenlíti egymást. Holopné Schramek Kornélia: Válaszol a kérdésre. Az első osztályosok vonatkozásában 8,5 % azoknak a száma, akik kerületen kívülről jöttek, és megközelítőleg ugyanennyi a kerületből máshová járók aránya. Ez a szám felsőbb osztályokban körülbelül 10 %-ra mehet fel. Észrevételek Klem László: Az előterjesztésben szereplő létszámcsökkenés számára azt jelenti, hogy meghatározott pedagógussal kevesebb fog dolgozni a kerületben. Az előterjesztésből nem tűnik ki, hogy ezt az adott iskolák hogyan fogják megoldani. Azt látja, hogy a tanároknak - akik hosszú éveken keresztül hivatásukként végezték e munkájukat - nem tudnak állást biztosítani. Herboly László: Az előterjesztésből nem derül ki, hogy a pedagógiai pályáról kikerülők megélhetéséről a munkáltató próbált-e gondoskodni. A bizottsági ülésen erre rákérdezett, azt a választ kapta, hogy többen nyugdíjba mennek, leginkább korengedményes nyugdíjba. Akiknek ez a lehetőség még nem elérhető, hol fognak megélhetést, illetve munkát találni maguknak? Tudja, hogy nem szívesen hozzák meg ezt a döntést, és úgy véli, ha a legkisebb lehetőségük is van rá kötelességük az emberi problémákat felvállalni. Spaller Endre: Az ellenzék régóta vitatja az iskola, óvoda bezárásokat, és ehhez kapcsolódóan az osztályok számának csökkentését. Ha lecsökkentik egy iskolában az engedélyezett osztályok számát, akkor nyilvánvalóan a feleslegessé váló pedagógusokat elbocsátják. Ilyen összefüggésen alapul az előttük lévő anyag is. Leszögezi, az előterjesztést amiatt nem szavazza meg, mert általában nem ért egyet a kerületi oktatásszervezés koncepciójával. A kerületben igyekeznek a lehetőségekhez képest minél magasabb osztálylétszámot, minél magasabb óvodai létszámot létrehozni, bezsúfolni minél több gyermeket egy osztályba. Ezt hatékonyságnak nevezik. Arra is többször volt példa, hogy osztályokat nem engednek indítani, óvodákat zárnak be. Ezek működhetnének, mert megvan a megfelelő gyermeklétszám, csak éppen a gyermekek egy része kerületen kívüli. Kerületen kívüli gyermeket pedig nem akarnak fogadni. A kerületből kimenő és ide bejövő gyermekek aránya megközelítőleg egyenlő, tehát sem rosszabbul, sem jobban nem jár a kerület. Folyamatosan vitatja azt a koncepciót, amely szerint kerületen kívüli gyermeket nem fogadnak be, csúcsra járatják az osztálylétszámokat, és ilyen módon a gyermekeken próbálnak spórolni. Annak ellenére mondja ezt, hogy elismeri a fejlesztő pedagógusok, szabadidő szervezők, nem kötelező igazgatóhelyettesek stb. létét. Az elmondottakra tekintettel az anyagot nem tartja jónak és nem fogadja el.

10

Karácsonyi Zoltán: Elmondja, szíve szerint inkább felvenne pedagógusokat a XIII. kerületbe, de az esze és az Önkormányzat pénztárcája, valamint a gyermekek létszáma alapján a racionalitás talaján kell maradni. Az eddig nem hangzott el, hogy a gyermekek létszáma nem növekszik, sőt annak kell örülniük, hogy egyáltalán a csökkenés megállt a kerületben. Azt gondolja, ezt is mérlegelni kell, amikor a Képviselő-testület elé kerül egy ilyen szakmai anyag. Az Önkormányzatnak más feladatokat is el kell látni, és inkább a ráció felé kellene elmenni. Javasolja a Testületnek az anyag elfogadását. Sági Judit: Megjegyzi, évek óta nemcsak főváros szerte, hanem országszerte az a hír járja, hogy a legjobban szervezett oktatáspolitika, a legjobban szervezett oktatás a XIII. kerületben van. Spaller képviselőtársa is felsorolt néhány nem kötelező, államilag nem finanszírozott, de a kerületben megvalósuló feladatot, melyet több dologgal ki lehetne még egészíteni. Ha úgy döntenének az oktatásszervezők, hogy pedagógust megtartanak, de feladatot nem tudnak adni, akkor kérdezi, milyen feladathoz tartják meg az illető pedagógust. Leszögezi, üres tanteremben, feladat nélkül nem lehet pedagógust alkalmazni. Mint iskola igazgató szívesen megismerteti képviselőtársával a tantárgyfelosztás menetét, hogy érzékelhetőbb legyen számára, hogyan kell szervezni. Magos Péter: Már többször hallotta, hogy képviselőtársa a zsúfoltság szót említi. Javasolja képviselőtársának, menjen el egy iskolába, nézze meg és utána vizsgálja felül nézeteit. Azt gondolja, hogy jó szakmai háttérrel rendelkező, jól felszerelt iskoláik vannak. A szakma meghatároz egy engedélyezett létszámot, attól van egy „tól-ig” eltérés. Az osztálylétszámok mindezen belül vannak, akkor milyen zsúfoltságról beszélnek. Inkább azt hangsúlyozzák, hogy milyen jó a színvonal, milyen jól felszereltek az iskolák. Azért indítanak kevesebb osztályt, mert sajnos fogy a gyermeklétszám. Ennek követése precíz gazdálkodást feltételez. Kéri, hogy a zsúfoltság szót ne hozzák kapcsolatba az oktatással. Kollát Pál: Az előterjesztésből azt látja, hogy magasan képzett pedagógusoktól válnak meg. Kérdése, valamilyen szakmai választás történt-e, történt-e minőséget javító csere? Ha az egyik helyről egy szaktanárt elbocsátanak, lehet, hogy egy másik iskolában az a szakma hiányzik vagy magasabb színvonalon működtethető. Látja, hogy a probléma többségében valamilyen módon megoldódott, csak 16 főnek szűnik meg majd a közalkalmazotti munkaviszonya. Kérdése, ebben is történt-e egy ilyen irányú gondolkodás, változtatás, hogy a minőség maradjon. Klem László: Elmondja, a Számítástechnikai Általános Iskola iskolaszékében tag. Ismeretei szerint az iskolára már a zsúfoltság kifejezés használata is kevés, és ott is csökken a tanárok létszáma eggyel. Úgy véli, magyarra lefordítva, közérthető magyarázatát kell adni az előterjesztésnek. Nincs pénz, ezért el kell küldeni 16 pedagógust. Nem kell különböző szakmai okokra hivatkozni. Vagy hoz valaki pénzt, és a 16 pedagógus tud tovább dolgozni. Ez a lényege az egésznek. Spaller Endre: Sági Judit felé jelzi, nem gondolja, hogy feladat nélkül kellene pedagógust megtartani. Magos Péternek válaszolja, bizottsági üléseken rendszeresen szoktak szavazni maximális engedélyezett létszámtól való eltérést felfelé. Tehát, ha a szakma meghatároz egy bizonyos létszámot, afelettit is engedélyeznek, sőt az illetékes külső fórumot is megkeresik az engedélyezés miatt. Ki meri jelenteni, hogy igenis zsúfoltság van. Karácsonyi Zoltán felé megjegyzi, ha csak a gyermeklétszám csökkenése miatt lenne kevesebb az osztályok száma,

11

akkor az ebből következő folyamatot támogatná. Felhívja azonban a figyelmet, volt olyan iskola, ahol két osztályt lehetett volna indítani, de csak egyet indítottak. Tudomása szerint az előző tanévben bezártak egy olyan óvodát, ahová utána 40 gyermek jelentkezett. Dr. Tóth József: A vita parttalanná válásának elkerülése érdekében az egymás hozzászólásaira történő reagálást ezentúl kéri beszüntetni. Kovács Péter: Meg kellene nézni, hogy a gyermeklétszám milyen mértékben csökkent, és nagyon sokáig a pedagógus létszám változatlanul maradt. Miután ezt minden évben felül szokták vizsgálni, a vitának tárgyszerűnek kellene lenni. Nemeskéri János: Azzal egyetért, hogy tárgyszerűnek kellene lenni a vitának, de úgy véli, ehhez az előterjesztés túl rövid. 37 álláshely megszűnése szerepel körülbelül 3 oldalon. Javasolja, hogy az előterjesztő legközelebb szerepeltesse mellékletben az egyes intézményekben lévő tantermek számát, a felvett első osztályos gyermekek számát, a pedagógusszámot, a csoportlétszámot. Ilyen háttéradatok birtokában megalapozottabb lenne a vita, tárgyszerűbben is lehetne érvelni, s nem hivatkoznának olyanra, ami nincs benne az előterjesztésben. Nagy Lajos: Úgy gondolja, a napirendi pontnak erős költségvetési vonzata van, éppen ezért az ilyen típusú előterjesztéseket a Költségvetési Bizottság rendszeresen megtárgyalja. Figyelembe kell venni azt, hogy az oktatási alapellátást a Képviselő-testület rendszeresen elemzi, vizsgálja minden évben. Azok az elemzések szakmai érveket biztosítanak egy ilyen típusú napirendi pont vizsgálatához. A Polgármesteri Hivatal MIS Osztálya, az ott dolgozó szakemberek alkalmasak, és jól látják el a feladatukat akkor, amikor az oktatási alapellátás résztevékenységét, a döntés előkészítéseket megalapozzák és a Testület elé hozzák. Ennek alapján úgy véli, hogy a különböző aspektusokból, érzelmekből, indulatokból és elképzelésekből fakadó nézetek egy kis laikusságot tükröznek. Sági Judit: A tantárgyfelosztásokat minden egyes iskola igazgatójával egyesével külön-külön megbeszélik. Számadatok, létszámok, pedagógusok alapján történik a tantárgyfelosztás. Amikor egy iskola igazgatója megkapja a Képviselő-testülettől az öt évre szóló kinevezését, az iskolaigazgatókat felnőtt, képzett és hozzáértő embereknek tekintik, senki sem gondolja azt róluk, hogy indokolatlanul hozzájárulnának a létszámkeretük csökkentéséhez. Ehhez egyetlen igazgató sem adná a nevét. Hangsúlyozza, az előkészítő munka teljesen szabályosan történt. Dr. Tóth József: Hozzászólásként megjegyzi, emlékezete szerint a Képviselő-testület tárgyalta a közoktatással kapcsolatos kerületi feladatokat. Abban elvi alapon az irányok meg lettek határozva. A tárgyszerűséget érintően leszögezi, iskolát nem adtak el, 12000 ezer gyermeket elviselt az iskolahálózat, ma 5100-an járnak a XIII. kerületben az általános iskolákba. Csúcsra járatásról beszél képviselőtársa. A törvényességről kell beszélni. Törvényes keretek között működnek a kerületi iskolák. Ez vonatkozik a pedagógusokra, a létszámra, a finanszírozásra stb. A tárgyszerűséghez tartozik az is, hogy ma 174 fővel kevesebb gyermeket írattak be a XIII. kerületben a 2006/2007. tanévre az általános iskolákba, mint a korábbi esztendőkben. Tíz évre visszamenőleg évente ez a szám 150 és 300 fő között változik állandóan, rendszeresen. Visszatekintve az elmúlt 10 esztendőre a kerületi iskolákba más kerületből, más településről általában 400-600 gyermek jár. Megjegyzi, a tanácsrendszerben volt a tanácsnak foglalkoztatási feladata, foglalkoztatási kötelezettsége. Felhívja a figyelmet, testületi döntés

12

kell ahhoz, hogy a 16 fő felmentésének és végkielégítésének költségvonzatát igényelhessék a Magyar Államtól. Az általános iskolás gyermekek egy főre jutó finanszírozásához 50 %-ban hozzájárul a XIII. Kerületi Önkormányzat. Legyenek annyira lokálpatrióták, hogy ezt a pénzt a XIII. kerületi gyermekek kapják. Nem először foglalkoznak egyébként ilyen témával. Az elmúlt 3 évben vita nélkül átment az ilyen napirendi pont. Úgy véli, már érződik az októberi választás szele. Holopné Schramek Kornélia: Válaszol az elhangzottakra. Úgy látja, egyes képviselőtársai nem értik, hogy mi a racionalizálás és a tanévi feladatváltozás közötti különbség. Nem érzelmi, hanem jogi kérdésről van szó. A csoportok száma határozza azt meg, hogy hány pedagógus dolgozik az oktatási törvényeknek megfelelően egy-egy iskolában. Aki tehát nem ért egyet az előterjesztéssel, az arra buzdítja a Testületet, hogy ne legyen jogkövető. Ezt pedig egy képviselő nem teheti meg. Az elbocsátott pedagógusok végkielégítését megpályázzák, tehát milliókról mondanának le, ha ez az előterjesztést nem szavaznák meg. Az iskolák csúcsra járatásának megfogalmazása is sértő. Képviselőtársainak tudnia kellene, hogy az átlag létszám mennyi az iskolákban, tehát nincs csúcsra járatás. Az, hogy egy-egy iskolában hány osztály indul, hogy hány osztály indítható attól függ, hogy hány körzetes gyermek van. Azt mondták, hogy a tartalék osztályokat akként fogják felosztani, ahogy a gyermekek beiratkoznak a körzetes iskolába. Ezek megtörténtek. Leadták a plusz órákat, a plusz osztályokat, ahol több gyermek volt. Ahol nincs körzetes gyermek, oda nem adtak több osztályt. Ezért nem indítottak a képviselőtársa által említett iskolában még egy plusz osztályt. Az iskolák döntenek arról mindig, hogy kit küldjenek el. A Testület elé azért került ez az előterjesztés, mert egy pályázatot kell majd benyújtani. Ha két azonos szakos tanár van egy bizonyos iskolában, akkor biztos, hogy az iskola igazgatója nézi a helyi érdekeket, és a minőséget választja. Általában nem ez szokott előfordulni, hanem az, hogy valakinek nem tud munkát adni. Visszautasítja a pénzhiányra történő hivatkozást. A Képviselő-testület februárban döntött a költségvetésről, ami egész évre szól. Ez az előterjesztés arról szól, hogy 2006. szeptemberében hogyan fog alakulni a pedagógus létszám és a gyermekcsoport-szám az iskolákban. Nem arról van szó, hogy kevés a pénz, hanem arról, hogy kevés a gyermek. Valóban igaz, hogy ha egy átlag létszámot meghaladó a gyermeklétszám egy csoportban, akkor kérik, hogy járuljon hozzá az OKSB vagy a megfelelő fórum. Ha egy-két gyermekkel több van egy iskolában, az nem indokolja, hogy még egy osztályt indítsanak. Ezt nem lehet megtenni. Nincs zsúfoltság. Ha az első osztályosokat nézik, 24-es az átlag létszám. Ez bizonyítja, hogy még fel lehetne venni gyermekeket. Nem érti Nemeskéri képviselőtársa javaslatát. Nem a tantermek száma határozza meg azt, hogy hány csoportot indítanak, hanem a gyermekek száma. Nem zárkózik el a bővebb tájékoztatástól, de az előterjesztés az igazgatókkal egyeztetett, konszenzuson alapuló anyag. Kéri képviselőtársait, hogy a gyermeklétszámra való tekintettel szavazzák meg az előterjesztést, amely a tanévi feladatváltozásból adódó létszámcsökkentésről szól. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

13

H a t á r o z a t: 99/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/

elfogadja a 2006/2007. tanévi feladatváltozásból adódó létszámcsökkentésre tett javaslatot;

b/ az alábbi intézmények engedélyezett közalkalmazotti létszámkeretét módosítja 2006. szeptember 1-jétől: Csata Utcai Általános Iskola: 6-tal csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 78-ról 72-re csökken, Hunyadi Mátyás Általános Iskola: 4-gyel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 71-ről 67-re csökken, Gárdonyi Géza Általános Iskola: 1-gyel növeli, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 52-ről 53-ra nő, Herman Ottó Általános Iskola: 2-vel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 48-ról 46-ra csökken, Pannónia Általános Iskola: 6-tal csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 80-ról 74-re csökken, Eötvös József Általános Iskola: 3-mal csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 66-ról 63-ra csökken, Tomori Pál Általános Iskola: 2-vel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 53-ról 51-re csökken, Kék Általános Iskola: 4-gyel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 63-ról 59-re csökken, Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola: 2-vel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 68-ról 66-ra csökken, Berzeviczy Gizella Általános Iskola: 4-gyel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 55-ről 51-re csökken, Prizma Általános Iskola: 3-mal csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 94-ről 91-re csökken, Számítástechnikai Általános Iskola: 1-gyel csökkenti, ennek következtében az intézmény engedélyezett létszámkerete 70-ről 69-re csökken;

14

c/

tudomásul veszi, hogy az előzőekben felsorolt intézményekben a megszűnt álláshelyeken foglalkoztatott közalkalmazottak közül 16 fő közalkalmazotti jogviszonyának megszakítás nélküli fenntartására, további foglalkoztatására az Önkormányzat költségvetési szerveinél – a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken – nem lesz lehetőség. Részükre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint felmentés, illetve végkielégítés kifizetésére kerül sor;

d/ felkéri a polgármestert, hogy a létszámváltozás átvezetéséről a költségvetési rendelet módosításakor intézkedjen. Határidő: d/ a költségvetési rendelet módosításakor Felelős: d/ Dr. Tóth József polgármester (17 igen, 6 nem, 4 tartózkodott) Napirend 4/ pontja:

JAVASLAT A 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

Bizottsági álláspontok Nagy Lajos: A Költségvetési Bizottság megállapította, hogy a téma a megszokott részletezéssel került a Testület elé. Az átruházott hatáskörben hozott döntéseket a Bizottság elfogadta. A Képviselő-testület döntését igénylő változásokkal a Bizottság egyhangúlag egyetértett. Javasolják a Képviselő-testületnek az előterjesztés elfogadását. Nemeskéri János: A Pénzügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság együttes ülésén tárgyalta az előterjesztést. A Bizottság egyetértett az ott elhangzottakkal és egyhangúlag elfogadásra javasolja az előterjesztést. Két tétel kapcsán kíván megjegyzést tenni. A Szegedi úti rendelő beruházásánál többlet munkára plusz 12 millió Ft-ot irányoznak elő. Megítélése szerint, ha egy elfogadott beruházásnál módosítják a beruházás összegét, akkor ezzel párhuzamosan módosítani kellene a célokmányt is. Nem először fordul elő, hogy az elfogadott beruházási célokmányon felül többlet forrásokat biztosítanak egy-egy fejlesztési feladatra. Így van ez a Szegedi úti rendelővel is. Az elmúlt testületi ülésen 10 millió Ft-ot, most 12 millió Ft-ot rendelnek hozzá ehhez a fejlesztéshez. Ez szerinte azért is aggályos, mivel a közbeszerzési pályázat alapján ugyan a legjobb ajánlatot tevővel kötnek szerződést, ugyanakkor amire megvalósul a beruházás, addigra a többletköltségek miatt kétséges, hogy tényleg a legjobb céggel kötötték meg a kivitelezési szerződést. A Lehel Csarnok megüresedett helyiségei tekintetében van egy 15 millió Ft-os bevétel, mely összeget kártalanításra fordítanak. Javasolja a polgármesternek, tekintsék át a jogszabályokat a bérleti jog visszafizetésével kapcsolatban, miszerint szerencsés-e hosszú távon fenntartani ezt a megoldást, vagy az Önkormányzat dönthet úgy is, hogy ilyen címen nem fizet vissza a bérlőknek. Javasolja e tény, illetve e helyzet vizsgálatát és akár képviselő-testületi döntést az ügyben.

15

Kérdés Klem László: Ebben az évben minden testületi ülésen tárgyalták a költségvetést. Kérdése, ezt így szabályozza a jogszabály vagy ez helyi specialitás? Dr. Tóth József: Válaszol a kérdésre. A költségvetéssel való foglalkozás időpontjait a törvények és a helyi rendelet szabályozza, valamint az Állami Számvevőszék hívta fel a figyelmet arra, hogy a módosításokat milyen időközönként kell a Testület elé hozni. Mivel a napirendi ponttal kapcsolatban észrevétel nem volt, az eddig elhangzottakra kíván reagálni. A lakásokra és helyiségekre vonatkozó törvények és rendeletek alapján kötöttek a Lehel Csarnokban szerződést 10-15 éves időtartamra. Elfogadták a bérleti jog visszafizetésének lehetőségét. Úgy véli, nem volna túl etikus ennek bármilyen típusú felülvizsgálata most a jogbiztonság szempontjából. Megítélése szerint egy közel egy milliárd forintos beruházásnál - akármennyi is a tartalékkeret - 12 millió Ft-os plusz költséget vitatni nem kellene különösen, ha a beruházás teljes időtartama alatt eltelik 2-3 esztendő. Figyelembe kell venni azt is, hogy a felújítás során újabb és újabb feladatok elvégzésére lehet szükség. A pályáztatásnál nem 12 millió Ft döntött. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

19/2006. (VII.5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az Önkormányzat 2006. évi költségvetéséről szóló 2/2006. (II.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi pótelőirányzatok és az átruházott hatáskörű előirányzat módosítások tudomásulvételével az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 53. §-a alapján az Önkormányzat 2006. évi költségvetéséről szóló 2/2006.(II.27.)ÖK. számú rendelet (továbbiakban: R) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A kiegészítő felmérés eredményeként Önkormányzatunkat megillető 31.926 ezer Ft állami támogatás és hozzájárulás, valamint az 55.204 ezer Ft normatív módon elosztott SZJA többletét tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9601 cím 18. oszlopának előirányzatát 31.926 ezer Ft-tal, a 9702 cím 12. oszlopának előirányzatát 55.204 ezer Ft-tal, s ezek együttes összegével 87.130 ezer Ft-tal a 9404 cím Általános tartalék előirányzatát megemeli. 2. § A 2006. évi Költségvetési törvény 52.§ (1) bekezdése alapján ez évi költségvetésünkben betervezett államháztartási tartalék 6.000 ezer Ft-tal való csökkentését tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9402 cím 5. oszlopa előirányzatának 6.000 ezer Ft-tal csökkentése mellett a 9404 cím Általános tartalék előirányzatát megemeli.

16

3. § A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatának felújítására a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által átutalt 53.519 ezer Ft-ot, valamint a működési céltartalék terhére biztosított 90.572 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9401 cím 5. oszlopa előirányzatának 90.572 ezer Fttal való csökkentése mellett a 9603 cím 18. oszlopának előirányzatát 53.519 ezer Ft-tal, és ezek együttes összegével 144.091 ezer Ft-tal a 6506 cím 8. oszlopának előirányzatát megemeli. 4. § A menekültek részére kifizetett szociális kölcsön visszatérítése kapcsán biztosított 177 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a Polgármesteri Hivatal költségvetésében a 7121 cím 6. és 15. oszlopa előirányzatát azonos összeggel megemeli. 5. § Az állami gondoskodásból kikerült fiatalok részére adott otthonteremtési támogatás térítéseként biztosított 2.421 ezer Ft többlettámogatást tudomásul veszi, s ennek megfelelően a Polgármesteri Hivatal költségvetésében a 7119 cím 6. és 15. oszlopa előirányzatát azonos összeggel megemeli. 6. § Rendszeres gyermekvédelmi támogatás címén Önkormányzatunkat megillető központi támogatást 34.000 ezer Ft összegben tudomásul veszi, s ennek megfelelően a Polgármesteri Hivatal költségvetésében a 9602 cím 18. oszlopának és a 7103 cím 6. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 7. § A közművelődés érdekeltségnövelő támogatására benyújtott pályázat alapján biztosított 3.257 ezer Ft központosított támogatást tudomásul veszi, a Polgármesteri Hivatal költségvetésében tervezett 9114 Közművelődési pályázati alap címrendről 10.238 ezer Ft-ot biztosít, s ennek megfelelően érintett intézményeink előirányzatát az 1/a sz. melléklet 50. oszlopa szerint 13.495 ezer Ft-tal megemeli. 8. § A Fővárosi Önkormányzat által a József Attila téri közkert felújítására biztosított 3.659 ezer Ft támogatást tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 6503 cím 8. és 14. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 9. § A Fővárosi Gázművek Rt. által a földgáz felhasználásának további elterjesztése érdekében átutalt 5.559 ezer Ft összegű hozzájárulást tudomásul veszi, s ennek megfelelően 6301 cím 6. és 14. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 10. § A Fővárosi Önkormányzat által a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztás I-II. fordulójának lebonyolításával összefüggő feladatokra, valamint a kisebbségi választásokról szóló tájékoztatók lakossághoz történő eljuttatására biztosított 20.322 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 8701 cím 3. oszlopának előirányzatát 10.084 ezer Ft-tal, 4. oszlopának előirányzatát 3.027 ezer Ft-tal, 5. oszlopának előirányzatát 7.211 ezer Ft-tal és ezek együttes összegével 20.322 ezer Ft-tal a 15. oszlop előirányzatát megemeli. 11. § Az ELTE Tanítónő és Óvónőképző Kar által a kerületünkben élő arany, gyémánt és vas diplomával rendelkező pedagógusok kitüntetéséhez biztosított 480 ezer Ft támogatást tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9606 cím 3. és a 15. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 12. § A Nemzeti Üdülési Alapítvány által visszautalt 1.015 ezer Ft támogatást tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 7313 cím 5. és 15. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli.

17

13. § Az Országos Széchenyi Könyvtár által a kerületi kulturális szakemberek továbbképzésére biztosított 705 ezer Ft támogatást tudomásul veszi, s ennek megfelelően az intézmények előirányzatát az 1/a sz. melléklet 47. oszlopa szerint megemeli. 14. § A kerületi rendezvények és kerületi napok lebonyolításra biztosított 10.986 ezer Ft összegű előirányzat-átcsoportosítást tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9101 cím 5. oszlopa előirányzatának azonos összeggel történő csökkentése mellett érintett intézményeink előirányzatát az 1/b sz. melléklet 3. oszlopa szerint 2.615 ezer Ft-tal, a 8600 cím 5. oszlopának előirányzatát 30 ezer Ft-tal, a 8101 cím 5. oszlopának előirányzatát 373 ezer Fttal, 6. oszlopának előirányzatát 7.968 ezer Ft-tal megemeli. 15. § A Helyi sportfeladatok támogatása címrendről a társadalmi és egyéb szervezetek részére biztosított 1.135 ezer Ft átadását a 9102 cím előirányzatának terhére jóváhagyja, s ennek megfelelően a 8102 cím 6. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 16. § A Közoktatási, közművelődési és sport célok támogatása terhére történő előirányzatátcsoportosítást 30.999 ezer Ft összegben tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9103 cím előirányzatának azonos összeggel történő csökkentése mellett az 1/b sz. melléklet 4-12. oszlopa szerint az érintett intézmények előirányzatát 17.898 ezer Ft-tal, a 8506-os cím előirányzatát 60 ezer Ft-tal, valamint a 8103 cím 3. oszlopának előirányzatát 43 ezer Ft-tal, 4. oszlopának előirányzatát 11 ezer Ft-tal, 5. oszlopának előirányzatát 5.722 ezer Ft-tal, és a 6. oszlopának előirányzatát 7.265 ezer Ft-tal megemeli. 17. § Az Ifjúsági célok és feladatok címről biztosított 8.709 ezer Ft átcsoportosítását tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9104 cím előirányzatának azonos összeggel történő csökkentése mellett érintett intézményeink előirányzatát az 1/b sz. melléklet 13-14. oszlopa szerint 6.059 ezer Ft-tal, a 8600 cím előirányzatát 60 ezer Ft-tal, a 8508 cím előirányzatát 50 ezer Ft-tal, a 8104 cím 5. oszlopának előirányzatát 2.433 ezer Ft-tal, a 9. oszlopának előirányzatát 107 ezer Ft-tal megemeli. 18. § A hátrányos helyzetű gyermekek támogatására 330 ezer Ft-ot hagy jóvá a 9105 cím előirányzatának terhére, s ennek megfelelően érintett intézményünk előirányzatát az 1/b. sz. melléklet 15. oszlopa szerint 300 ezer Ft-tal a 8105 cím 6. oszlopának előirányzatát 30 ezer Ft-tal megemeli. 19. § A minőségbiztosítással kapcsolatos kiadások fedezetére – a tudásszint mérés és értékelés elvégzésének és a HACCP rendszer auditálásának költségeire – 923 ezer Ft-ot hagy jóvá a 9108 cím előirányzatának terhére, s ennek megfelelően 8108 cím 5. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 20. § A szakértői díjak kifizetésére, tájékoztató füzet megjelenítésére 462 ezer Ft-ot hagy jóvá, s ennek megfelelően a 9110 cím 5. oszlopa előirányzatának azonos összeggel való csökkentése mellett a 8110 cím 5. oszlopának előirányzatát megemeli. 21. § Az egyesületek utánpótlás nevelő tevékenységének támogatására 16.000 ezer Ft-ot biztosít a 9111 cím előirányzatának terhére, s ennek megfelelően a 8111 cím 6. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 22. § Az oktatási rendezvények címrendről 2.500 ezer Ft átcsoportosítását a 9113 cím előirányzatának terhére tudomásul veszi, s az érintett intézmények előirányzatát az 1/b sz. melléklet 16. oszlopa szerint azonos összeggel megemeli.

18

23. § A 17005 Diákolimpia címrendről a versenyeket lebonyolító, szervező iskolák sporteszközeinek pótlására 1.750 ezer Ft-ot biztosít, s ennek megfelelően érintett intézményeink előirányzatát az 1/b sz. melléklet 25. oszlopa szerint megemeli. 24. § A 8117 Turisztikai feladatok címrendről az érintett kisebbségi önkormányzatok részére 240 ezer Ft-ot biztosít, s ennek megfelelően a 8501-8502, a 8507 és a 8511 címek előirányzatát 60-60 ezer Ft-tal megemeli. 25. § Az oktatási ágazat intézményi tartalék keretéből történő 15.499 ezer Ft összegű átcsoportosítást tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 41005 cím előirányzatának csökkentése mellett az 1/b sz. melléklet 19-24. oszlopa szerinti bontásban az érintett intézmények előirányzatát megemeli. 26. § Ez évi intézményi költségvetésekben jóváhagyott céljellegű előirányzatokkal történő elszámoltatásokhoz kapcsolódó átcsoportosításokat tudomásul veszi, s ennek megfelelően az 1/a sz. melléklet 16-23. oszlopa szerinti változásokat az érintett címeken jóváhagyja. 27. § A közoktatási intézményhálózat korszerűsítéséhez és a tanévi feladatváltozáshoz kapcsolódó előirányzatok rendezését tudomásul veszi, s ennek megfelelően az 1/a sz. melléklet 4-15. oszlopa szerinti változásokat az érintett címeken jóváhagyja. 28. § A Szociális Bizottság 7000 főcímcsoporton belüli előirányzat-átcsoportosítását, valamint a felsőfokú képzésben résztvevők ösztöndíjaihoz való hozzájárulásként biztosított 2.220 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9203 cím 5. oszlopa előirányzatának azonos összeggel történő csökkentése mellett a 7310 cím 6. oszlopának előirányzatát megemeli. 29. § A Humán Egészségügyi szervezetek támogatása címrendről a megkötött megállapodások alapján 748 ezer Ft-ot biztosít, s ennek megfelelően a 9301 cím 5. oszlopa előirányzatának csökkentése mellett a 8308 cím 6. oszlopa előirányzatát azonos összeggel megemeli. 30. § A Költségvetési Bizottság, a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a Polgármester és a Jegyző által átruházott hatáskörben hozott döntéseket tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 2/a és 2/b sz. mellékletek szerinti módosításokat az érintett címeken jóváhagyja. 31. § A Pénzügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság által a GAMESZ részére biztosított 120-120 ezer Ft összegű támogatást jóváhagyja, s ennek megfelelően a 8402 cím 5. oszlopa és a 8404 cím 5. oszlopa előirányzatának 120-120 ezer Ft-tal való csökkentése mellett az intézmény előirányzatát az 1/b sz. melléklet 17-18. oszlopa szerint megemeli. 32. § A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztására vonatkozó korrekció alapján a kerületünk ajánlott iparűzési adóbevételi tervszámának 89.531 ezer Ft-tal való csökkentését tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 9703 cím 12. és a 9404 5. oszlopának előirányzatát azonos összeggel csökkenti. 33. § A Németh László Gimnázium kazánháza korszerűsítésének elmaradása miatti előirányzat elvonást 62.000 ezer Ft összegben tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 6501 cím 9. oszlopa előirányzatának csökkentése mellett a 9404 cím 5. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli.

19

34. § Az általános tartalék terhére biztosított pótelőirányzatot tudomásul veszi, s ennek megfelelően érintett intézményeink előirányzatát az 1/a sz. melléklet 42-45. oszlopa szerint 37.204 ezer Ft-tal, a 6501 cím 8. oszlopának előirányzatát 12.000 ezer Ft-tal, 9. oszlopának előirányzatát 82.000 ezer Ft-tal, a 6502 cím 8. oszlopának előirányzatát 3.500 ezer Ft-tal, a 6510 cím 5. oszlopának előirányzatát 10.000 ezer Ft-tal, a 7308 cím 6. oszlopának előirányzatát 3.000 ezer Ft-tal, valamint a 8703 cím 9. oszlopának előirányzatát 40.000 ezer Ft-tal megemeli. 35. § A XIII. ker. Fejlesztéséért Közalapítvány által biztosított 38.500 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 6501 cím 8. és 14. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 36. § Vác városának az árvízi védekezés feladataihoz 1.000 ezer Ft-ot hagy jóvá a 9404 általános tartalék terhére, s ennek megfelelően a Polgármesteri Hivatal költségvetésében 8309 Katasztrófa sújtotta települések támogatása elnevezéssel új címet kijelölve annak 6. oszlopa előirányzatát azonos összeggel megemeli. 37. § A balesetveszélyes játszószerek cseréjére betervezett 20.000 ezer Ft előirányzat átcsoportosítását a 6501 cím terhére jóváhagyja, a pótfelmérések alapján az iskolai és a bölcsődei játszószerek balesetmentesítésére további 4.800 ezer Ft-ot biztosít az általános tartalék terhére, s ennek megfelelően a 6501 cím 5. oszlopa előirányzatának 20.000 ezer Fttal, a 9404 Általános tartalék előirányzatának 4.800 ezer Ft-tal való csökkentése mellett érintett intézményünk előirányzatát az 1/a sz. melléklet 45. oszlopa szerint megemeli. 38. § A Németh László Gimnázium felújítására betervezett 100.000 ezer Ft-ból a Csata Utcai Általános Iskola részére 1.095 ezer Ft-ot és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola részére 3.950 ezer Ft-ot a balesetveszélyessé nyilvánított sportpályák felújítására jóváhagyja. 39. § A duci-torna támogatására 645 ezer Ft-ot hagy jóvá, s ennek megfelelően a 8115 cím előirányzatának csökkentése mellett az 1/a sz. melléklet 24-26. oszlopa szerinti bontásban érintett intézményeink előirányzatát megemeli. 40. § Az iskolai diák önkormányzatok támogatására 4.693 ezer Ft-ot hagy jóvá a 9106 cím előirányzata terhére, s ennek megfelelően az 1/a sz. melléklet 27. oszlopa szerint az érintett intézmények előirányzatát megemeli. 41. § A sportköri tagok utáni támogatást 5.000 ezer Ft összegben jóváhagyja, s ennek megfelelően a 9109 cím előirányzata terhére az 1/a sz. melléklet 28-31. oszlopa szerinti részletezésben az érintett intézmények előirányzatát megemeli. A intézményekben működő DSE-k részére fenti összegből 1.292 ezer Ft átadását jóváhagyja. 42. § Az iskolák hétvégi nyitvatartásához - lakossági célú szabadidős sportolás igénybevételére - 5.000 ezer Ft támogatást hagy jóvá, s ennek megfelelően a 9112 cím előirányzatának azonos összeggel történő csökkentése mellett érintett intézményeink előirányzatát az 1/a sz. melléklet 33-35. oszlopa szerint 4.300 ezer Ft-tal, a 8112 cím 6. oszlopának előirányzatát 700 ezer Ft-tal megemeli. 43. § Az ECDL vizsgaprogram költségeinek fedezetére 6.025 ezer Ft-ot jóváhagyja, s ennek megfelelően a 9115 cím előirányzatának csökkentése mellett az érintett intézmények előirányzatát az 1/a sz. melléklet 32. oszlopa szerint megemeli.

20

44. § A nyelvvizsgára történő felkészítés címén 8.166 ezer Ft-ot biztosít a 9116 cím előirányzatának terhére, és az érintett intézményeink előirányzatát az 1/a sz. melléklet 3638. oszlopa szerint azonos összeggel megemeli. 45. § Az „Év pedagógusa” címrendről a kiemelkedő pedagógiai, szakmai munkát végző pedagógusok elismerésére 2.990 ezer Ft-ot hagy jóvá a 9117 cím előirányzatának terhére, s érintett intézményeink előirányzatát az 1/a sz. melléklet 39-40. oszlopa szerint megemeli. 46. § Az Angyalföldi Gyermek és Ifjúsági Ház előirányzat visszavonását az 1/a sz. melléklet 49. oszlopa szerint 1.512 ezer Ft összegben jóváhagyja, s a 8101 cím 5. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 47. § A civil szervezetek részére – benyújtott pályázataik alapján – 5.024 ezer Ft támogatást biztosít a 9302 cím előirányzatának terhére, s ennek megfelelően a 8307 cím 5. oszlopának előirányzatát 19 ezer Ft-tal, 6. oszlopának előirányzatát 5.005 ezer Ft-tal megemeli. 48. § A Lengyel- Magyar kulturális cseretábor ez évi találkozójának költségeihez 350 ezer Ft-ot biztosít, s ennek megfelelően a 8701 cím 5. oszlopa előirányzatának csökkentése mellett érintett intézményünk előirányzatát az 1/a sz. melléklet 41. oszlopa szerint megemeli. 49. § Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt által átutalt 32.688 ezer Ft privatizációs bevételt tudomásul veszi, a követelések behajtása alapján a Vida és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt-nek kifizetett 2.992 ezer Ft sikerdíjat jóváhagyja, s ennek megfelelően a 8701 cím 5. oszlopának előirányzatát 2.992 ezer Ft-tal, a 9404 cím 5. oszlopának előirányzatát 29.696 ezer Ft-tal, és ezek együttes összegével 32.688 ezer Ft-tal a 9801 cím 13. oszlopának előirányzatát megemeli. 50. § A Lehel Csarnok megüresedett helyiségei bérleti jogának értékesítése során 15.000 ezer Ft bevételt tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 6600 cím 5. és 14. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 51.§ Az Építési Fórum Alapítvány részére 50 ezer Ft összegű támogatást biztosít az általános tartalék terhére, s ennek megfelelően a 9404 cím előirányzatának csökkentése mellett a 8701 cím 6. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 52. § A kerület Városrendezési és Építési Szabályzata alapján fapótlási kötelezettség címén befizetett 12.960 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 6503 cím 9. és 14. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 53. § A Népszigeten végzett tavaszi árvízi védekezésre 4.293 ezer Ft-ot biztosít az általános tartalék terhére, s ennek megfelelően a 9404 cím 5. oszlopa előirányzatának csökkentése mellett a 8600 cím 3. oszlopának előirányzatát 46 ezer Ft-tal, 5. oszlopának előirányzatát 4.247 ezer Ft-tal megemeli. 54. § Az Oktatási ágazat gyermekétkeztetésére kiírt közbeszerzési eljárás lebonyolítására, a külső szakértő megbízási díjára és a hirdetmények feladási költségeinek fedezetére 700 ezer Ft-ot jóváhagyja, s ennek megfelelően a 41005 cím előirányzatának azonos összeggel való csökkentése mellett érintett intézményünk előirányzatát az 1/a sz. melléklet 48. oszlopa szerint megemeli.

21

55. § Az állami gondozási díjból a gyermekvédelmi intézeteket fenntartó önkormányzatok számára átutalt 256 ezer Ft-ot tudomásul veszi, s ennek megfelelően a 8701 cím 6. és 11. oszlopának előirányzatát azonos összeggel megemeli. 56. § A kiszámlázott, illetve visszatérült ÁFA bevételeket 16.135 ezer Ft összegben tudomásul veszi, s ennek megfelelően a Polgármesteri Hivatal költségvetésében a 6204 cím előirányzatát 6 ezer Ft-tal, a 6307 cím előirányzatát 3.177 ezer Ft-tal, a 6402 cím előirányzatát 53 ezer Ft-tal, a 6403 cím előirányzatát 75 ezer Ft-tal, a 6501 cím előirányzatát 178 ezer Ft-tal, a 6600 cím előirányzatát 6.111 ezer Ft-tal és a 8701 cím előirányzatát 6.535 ezer Ft-tal megemeli. 57. § Az intézmények egyéb bevételeik többlete, illetve meghatározott célra átvett pénzeszközeik terhére végrehajtott előirányzat-módosításait tudomásul veszi, s ennek megfelelően az 1. sz. melléklet 4-8. oszlopa szerint részletezett módosításokat 27.816 ezer Ft összegben az érintett címeken jóváhagyja. 58. § Az R 1.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi új bekezdés lép: A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és az intézmények együttes 2006. évi költségvetése módosított kiadási főösszegét: bevételi főösszegét hiányának összegét:

23.677.607 ezer Ft-ban 23.077.607 ezer Ft-ban 600.000 ezer Ft-ban

a tartalékok előirányzatát 9100 OKS tevékenység tartalékát: 9200 Szociális feladatok tartalékát: 9300 Egyéb támogatások tartalékát: 9400 Cél és Általános tartalékát: 41005 Oktatási Ágazat intézményi tartalékát: 42005 Szociális Ágazat intézményi tartalékát: Összesen: állapítja meg.

118.602 13.780 5.249 368.904 92.958 68.658 668.151

ezer Ft-ban ezer Ft-ban ezer Ft-ban ezer Ft-ban ezer Ft-ban ezer Ft-ban ezer Ft-ban

59. § Az R 3.§ (1) és (2) bekezdésében hivatkozott 3. és 4. számú melléklet kiadási és bevételi főösszegének címenkénti és ezen belül előirányzat csoportonkénti összegeinek változását e rendelet 3. és 4. számú melléklete, az intézményi feladatellátáshoz szükséges létszámkeretet e rendelet 8. sz. melléklete szerint határozza meg. 60. § Az R 3.§ (3) bekezdése szerinti felújítási előirányzatokat tartalmazó 5. számú melléklet helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. 61. § Az R 3.§ (4) bekezdése szerinti fejlesztési előirányzatokat tartalmazó 6. és 6/a számú melléklet helyébe e rendelet 6. és 6/a számú melléklete lép. 62. § Az R 3.§ (5) bekezdése alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak változását e rendelet 7/a-k számú melléklete szerint határozza meg.

22

63. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző (28 igen; egyhangú)

Dr. Tóth József s. k. polgármester

23

Mellékletek

24

Napirend 5/ pontja:

JAVASLAT A 28/2001.(VII.9.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT TESTNEVELÉSI ÉS SPORT FELADATAIRÓL, A KERÜLETI SPORTMOZGALOM FEJLESZTÉSÉRŐL ÉS TÁMOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: Szeretnék, ha a kiváló ifjúsági sportoló címet minden évben odaadományozhatnák. Annyi kiváló utánpótlás versenyző van a kerületben, hogy megérdemelik. Ennek a rendeleti hátterét kívánják megteremteni. Bizottsági álláspontok Sági Judit: AZ OKSB 8 igen, egyhangú szavazattal a Képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja az előterjesztést. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és támogatja a rendelet-tervezet elfogadását. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

20/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzat rendelet

az Önkormányzat testnevelési és sport feladatairól, a kerületi sportmozgalom fejlesztésérõl és támogatásáról szóló 28/2001. (VII. 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (6) bekezdése alapján, összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvénnyel és az Európai Sport Chartával, a testnevelés és sport helyi feladatairól, a sportigazgatásról, a sportmozgalom egyes területeinek támogatásáról szóló 28/2001. (VII. 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati (továbbiakban: Rendelet) rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A Rendelet preambuluma helyébe az alábbi új preambulum lép. „A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (6) bekezdése alapján, összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvénnyel és az Európai Sport Chartával, a testnevelés és sport helyi feladatairól, a sportigazgatásról, a sportmozgalom egyes területeinek támogatásáról az alábbi rendeletet alkotja.”

25

(2) A Rendelet 3. § (6) bekezdése az alábbi új f) ponttal egészül ki: „f) a - kerületi székhelyű sportegyesületekben sportoló, vagy a kerület közigazgatási területén állandó bejelentett lakhellyel rendelkező – korosztályos hazai – vagy világversenyeken kiemelkedően szereplő versenyzők teljesítményét kiváló ifjúsági sportoló cím adományozásával elismeri.” 2. § E rendelet 2006. szeptember 1. napján lép hatályba. Dr. Sinka József s.k. jegyző (27 igen; egyhangú)

Dr. Tóth József s.k. polgármester

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A kerületi sportegyesületekben versenyző, és az itt élő fiatal utánpótlás-korú sportolók kiváló eredményei indokolttá teszi, hogy az Önkormányzat erkölcsi elismerésben részesítse a kiemelkedő ifjúsági sportteljesítményeket. A rendeletmódosítás lényege, hogy megteremti a kiváló ifjúsági sportoló cím adományozásának jogi feltételeit. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §-hoz A kiváló ifjúsági sportoló cím adományozásának lehetőségét teremti meg a módosító rendelet (2) bekezdése azon fiatal sportolók számára, akik hazai-, vagy világversenyen kiemelkedõ teljesítményt értek el. 2. §-hoz A rendeletnek hatályba lépéséről rendelkezik. Napirend 6/ pontja:

JAVASLAT AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 9/2003.(III.17.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET EGYES SZABÁLYAINAK MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi Bizottság ésszerűnek és célszerűnek tartja a szabályozást és a rendelet módosítását. Egyre több elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozat érkezik a Bizottsághoz, különböző nagyságrendűek. Az előterjesztés egy precíz szabályozást tesz a Képviselő-testület elé. Herboly László: A rendeletmódosítás következménye egy tárgyszerű anyagnak. A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a rendelet-tervezetet.

26

Észrevételek Nemeskéri János: Az előterjesztést ésszerűnek tartja, azt elfogadja. Amikor a vagyonrendeletről tárgyaltak, vita volt a tulajdonosi jogok gyakorlását illetően. Javasolja, térjenek vissza a rendelet ezen részére, miszerint 50 millió Ft-ig a Tulajdonosi Bizottság, 50 millió Ft felett a Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ezzel egészüljön ki az előterjesztés. Dr. Tóth József: Jelzi, a felvetett kérdés nem témája az előterjesztésnek. Módosító javaslatként fogja kezelni, egy új SZMSZ készítésénél ezt figyelembe kell venni. Molnár Béla: Az elővásárlásról ésszerűen két szempont dönt: van-e rá pénzük, illetve a szakmai, amit a Vagyonkezelő Zrt. lát el. Pénzügyi szempontból az a tapasztalat, hogy több száz millió forintos elővásárlásokkal nem szoktak élni. Általában a kisebb összegűeknél kerül szóba, hogy élnek az elővásárlási joggal. Ez esetben a Vagyonkezelő Zrt. véleménye minden esetben mérvadó, hiszen a megvásárolt lakásokat ők használják fel. Eddig ez így volt a Tulajdonosi Bizottságban is. Nem látják semmilyen akadályát annak, hogy ezt a véleményüket ne a Tulajdonosi Bizottság vegye figyelembe, hanem a polgármester és ezzel gyorsuljon az ügymenet. Pajtás Dénes: Javasolja - ahogy a polgármester is - a Tulajdonosi Bizottság is számoljon be az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. Dr. Tóth József: Hozzászólásában felhívja a figyelmet, többségében lakásokról van szó, de nemcsak lakásokról lehet szó, hanem más vagyontárgyakról is. A Tulajdonosi Bizottság évente beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A polgármester pedig a két testületi ülés közötti döntéseiről. Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. Az Angyalföldi Vagyonkezelő Zrt. értékeli azt a lakást, ami az árverésre kerül. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy élni kell az elővásárlási joggal, akkor azt megteszi. Felhívja a figyelmet, hogy ezek szinte száz százalékig lakottak. A törvény szerint, amikor árverezik a lakást, azt lakottan kell, és bérlői jogokat kap, ha az Önkormányzat a helyébe lép. A Vagyonkezelő Zrt-nek meg kell nézni, hogy a lakásra a kerületnél szükség van-e, vizsgálni kell minden helyzetet. Az árverések elég gyorsan jönnek. Az előterjesztés azt a célt szolgálná, hogy viszonylag gyorsan tudjanak dönteni. Dr. Tóth József: Mivel Nemeskéri János nem kér szavazást az indítványáról, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

27

21/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003.(III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, 80. § (1) bekezdésében valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j/ pontjában kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2003.(III.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Vagyonrendelet 8. §-a az alábbi új (10) bekezdéssel egészül ki: “(10) Az Önkormányzatot jogszabályon, vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 20.000.000 Ft egyedi vételárig a polgármester jogosult dönteni.” 2. § E rendelet 2006. július 15. napján lép hatályba.

Dr. Sinka József s.k. jegyző

Dr. Tóth József s.k. polgármester

(28 igen; egyhangú)

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az önkormányzatok részére több jogszabály is állapít meg elővásárlási jogot a területükön fekvő ingatlanokra. A Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó elővásárlási jogán kívül speciális jogszabályon alapuló elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatokat a műemlékvédelem alatt álló ingatlanok esetében, vagy legújabb jogintézményként a bírósági végrehajtási eljárás során árveréssel értékesített ingatlanok esetében. Az elővásárlási jogot alapító jogszabályok tételes felsorolása a jogszabályok változására tekintettel indokolatlan, ezért átfogóan kell az elővásárlási jog gyakorlásáról rendelkezni.

28

RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §-hoz A polgármesterre ruházza az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételének jogát 20.000.000 Ft egyedi vételárig. Az új szabályozásnak megfelelően három összeghatár figyelembevételével különül el a joggyakorlás. A módosítást követően 20.000.000 Ft vételárig a polgármester jogosult dönteni az elővásárlási jog gyakorlásáról, 20.000.000 Ft feletti, de 100.000.000 Ft összeget meg nem haladó vételár esetén a Tulajdonosi Bizottság, 100.000.000 Ft feletti vételár esetén a Képviselő-testület dönt. Az új szabályozás eredményeként rugalmas, az Önkormányzat és a szerződő felek érdekeit is figyelembe vevő szabályozási rendszer alakul ki. 2. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza. Napirend 7/ pontja:

JAVASLAT A XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 3/1995.(II.17.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET EGYES SZABÁLYAINAK MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A tulajdonosi Bizottság támogatja az előterjesztést. Herboly László: A Jogi Bizottság támogatja a rendelet-tervezet elfogadását. Kérdések, észrevételek Nemeskéri János: Most az SZMSZ-t módosítják az előző napirendi pont döntése kapcsán. Az előterjesztésben javasolják a Tulajdonosi Bizottság kompetenciájának módosítását is. Megítélése szerint e napirendi pontnál lehetőség lenne a Tulajdonosi Bizottságnál a 100 millió Ft-os értékhatárt 50 millió Ft-ra változtatni. Pajtás képviselőtársa javaslatát is megismétli, miszerint a Tulajdonosi Bizottság döntéseiről ne évente egyszer számoljon be az általános beszámolójánál, hanem azok ismertetése jelenjen meg a két ülés közötti tájékoztatóban. Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. Úgy véli, a szóbanforgó kérdés semmivel sem nagyobb volumenű, mint a Tulajdonosi Bizottság más döntései. Megítélése szerint nincs indok arra, hogy a Bizottság havonta beszámoljon. A Bizottság ülései nyilvánosak, döntései a költségvetésben is megjelennek. Nem támogatja a javaslatot. Dr. Tóth József: Értelmezése szerint a fő rendelet a vagyonrendelet. Az SZMSZ-ben annak szabályait kell követni. Most kimondottan a 20 millió Ft-os értékhatár beemeléséről dönt a Testület.

29

Nemeskéri János: Úgy véli, logikailag elfogadható, ha most az SZMSZ-t módosítják, s a következő testületi ülésen ennek megfelelően a vagyonrendeletet. Klem László: Indokoltnak tartaná, ha a Tulajdonosi Bizottság az éves helyett havonta számolna be a tulajdonosi jogkörben hozott döntéseiről. Ezeket jelentősebbnek látja más bizottsági döntésnél. Dr. Tóth József: Nem látott ekkora igényt a szociális segélyezéssel, a gyermekek beíratásával, a nyári táborozással, a gyermekek étkeztetésével kapcsolatban. Számára ezek is egyformán fontos ügyek. Dorogi Gabriella: Megnyugtatja képviselőtársát, a vagyonrendelet szerint 20 millió Ft értékhatár felett mindent pályázatni kell. Érdeklődése kielégíthető a Hírnök újságból, a Népszabadságból, a többi lapokból, a kerületi honlapról, a Hivatalban történő hivatalos kifüggesztés alapján. Amiről a Tulajdonosi Bizottság döntött, az mindig beszámolóként bekerül a Képviselő-testület napirendjébe. Ezen kívül a költségvetés egy önálló fejezete részletesen tartalmazza a döntéseket. Nem támogatja a javaslat elfogadását. Dr. Tóth József: Nemeskéri János javaslata, hogy az elővásárlási jog gyakorlásáról nettó 20 és 50 millió Ft között a Tulajdonosi Bizottság, e felett a Képviselő-testület dönt. Pajtás Dénes indítványa, hogy a Tulajdonosi Bizottság az esedékes testületi ülésre az előző havi döntéseiről vagy időszakának döntéseiről hozzon egy tájékoztatót a Képviselő-testület elé. Dr. Sinka József: Nem tarja indokoltnak a Tulajdonosi Bizottság beszámolási kötelezettségének megváltoztatását. Úgy kell a bizottságokat beszámoltatni, hogy tevékenységüket számon lehessen kérni. Minden bizottsági elnök tudomással bír az ilyen jellegű kötelezettségéről, és az átruházott hatáskörben végzett munkájáról tételesen beszámol. Dr. Tóth József: Nemekéri János javaslatát bocsátja szavazásra, miszerint a rendelet-tervezet 1. § (2) bekezdésébe az „...elővásárlási jog gyakorlásáról 20.000.001,-Ft és 50.000.000,-Ft nettó egyedi értékhatár között” szöveg kerüljön. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja Pajtás Dénes javaslatát, miszerint a Tulajdonosi Bizottság minden ülésen számoljon be az átruházott jogkörben hozott döntéseiről. Megállapítja, hogy a Testület a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta. H a t á r o z a t: 100/2006.(VI.29.) Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ Nemeskéri János önkormányzati képviselő módosító javaslatát – mely szerint a XIII. Kerületi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995.(II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. számú melléklete módosítására vonatkozó rendelet-tervezet 1.§ (2) bekezdésében szereplő

30

„100.000.000 Ft” helyébe „50.000.000 Ft” összeg kerüljön – nem fogadja el; (10 igen; 16 nem) b/ Pajtás Dénes önkormányzati képviselő javaslatát – mely szerint a Tulajdonosi Bizottság minden képviselő-testületi ülésen számoljon be az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről – nem fogadja el. (10 igen, 16 nem)

22/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1991. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995.(II.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítására az alábbi rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja: 1. § (1) A XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. számú melléklete I/B pontja az alábbi új francia bekezdéssel egészül ki: „- dönt az Önkormányzatot jogszabály, vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 20.000.000 Ft nettó egyedi értékhatárig.” (2) A XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II.17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. számú melléklete II/9. pontja harmadik francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „- dönt az Önkormányzatot jogszabály, vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 20.000.001 Ft és 100.000.000 Ft nettó egyedi értékhatár között.” 2. § E rendelet 2006. július 15. napján lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző (22 igen, 4 nem)

Dr. Tóth József s. k. polgármester

31

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete tartalmazza az átruházott hatásköröket. A vagyonrendelet módosítása szükségessé teszi a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletének módosítását. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §-hoz A vagyonrendelet a polgármesterre ruházza az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételének jogát nettó 20.000.000 Ft egyedi vételárig. A módosítást követően nettó 20.000.000 Ft vételárig a polgármester jogosult dönteni az elővásárlási jog gyakorlásáról, nettó 20.000.000 Ft vételár feletti, de nettó 100.000.000 Ft összeget meg nem haladó vételár esetén a Tulajdonosi Bizottság, nettó 100.000.000 Ft vételár esetén a Képviselő-testület dönt. 2. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést tartalmazza. Napirend 8/ pontja:

JAVASLAT BUDAPEST XIII. KERÜLET BÉKE UTCA - FÁY UTCA - HAJDÚ UTCA - FORGÁCH UTCA - RÖPPENTYŰ UTCA - TAHI UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRE. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Dr. Tóth József: Felhívja a figyelmet a helyben kiosztott kiegészítő anyagra. Szóbeli kiegészítés tesz Dorogi Gabriella: A szabályozási tervek elfogadásának módjában változás lesz. Ez egy jogtechnikai kérdés. A szabályozási terveket nem önállóan kezelik a továbbiakban, hanem mindig a KVSZ módosításaként. A mostani napirendi pont anyaga az első ilyen, amelyiknél már a KVSZ bizonyos szakaszait módosítják és önállóan mellé helyezik a 7. számú mellékletben a tárgybani tömbre vonatkozó előírásokat. Ezután a KVSZ első fejezete a kerületre vonatkozó általános előírásokat tartalmazza, a speciális részeket, illetve a szabályozási tervlapot viszont a 7. számú melléklet tartalmazza. Bizottsági álláspontok Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság megtárgyalta, 4 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. Sági Judit: Az OKSB elfogadásra ajánlja a Képviselő-testületnek az előterjesztést. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a rendelet-tervezetet.

32

Észrevételek Döry Miklós: Nemrégiben a tévében meginterjúvolták Markovits Lászlót, a Vasas Sport Club ügyvezető elnökét, akinek nyilatkozatából kiderült, hogy tisztában van azzal, mit tesz a klubjáért a XIII. Kerületi Önkormányzat. Az előttük lévő fejlesztési tervnek szerves része a Vasas Sport Club, a sport és a XIII. kerületi lakosok sportolási lehetőségeinek gyarapítása. Ha elfogadja a Testület a fejlesztési tervet, plusz lehetőségekhez jut a klub, szép sportlétesítmény alakulhat ki a XIII. kerületben. Ez nemcsak az élsportot, hanem a kerületi testnevelési és sportpolitikát is támogatja. A Béke úti rész beépítettsége megváltozik, intézményi területté válik, egész más arculatot ad majd ennek az északi területnek. A Rákos-patak mellett egy 40 méter széles zöldkert kerül kialakításra, amely pihenésre ad lehetőséget. Ha csak ennyit ad a szabályozási terv, már akkor is mindenkinek elfogadásra javasolja. Herboly László: Egyetért azzal, hogy a szabályozási terv által érintett területet rendbe kell tenni. Óhatatlanul foglalkozni kell véleménye szerint a kínai piac sorsával is. Elismeri, hogy nem erre a területre való egy ilyen kereskedelmi egység, de vannak emberek, akik anyagi megfontolásból rákényszerülnek arra, hogy itt vásároljanak. Vannak, akiknek szükségük van egy ilyen piacra, erre is gondolniuk kell. Kifogásolja, hogy az előterjesztő a különböző szakhatóságoktól nem kapott választ vagy nem megfelelő választ kapott. Bár a kiegészítés tartalmazza Hajnóczi Péter területi főépítész szakvéleményét, még sincs meggyőződve arról, hogy az előterjesztés teljes mértékben kiforrott, ezért azt nem fogadja el. Dr. Tóth József: Megjegyzi, a kínai piacról nem az Önkormányzatnak kell gondoskodnia. Spaller Endre: Támogatja az anyagot, hiszen mindenki számára fontos, hogy a Vasasnak legyenek fejlesztési forrásai. Sajnálatos, hogy ennek az az ára, hogy el kell adni ezeket telkeket. Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. Sportterületen kereskedelemnek helye nincs. Mindenki találja meg a helyét és legálisan kereskedjen. Nagyon fontos, hogy a sportterület valóban fejlődjön. Nem eladásról van szó, hanem bérletről. A haszon, ami itt keletkezik, folyamatosan biztosítani fogja azt, hogy jó színvonalon, jó körülmények között sportolhassanak a Vasasban. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

33

23/2006. (VII. 5.)Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Béke utca – Fáy utca – Hajdú utca – Forgách utca – Röppentyű utca – Tahi utca által határolt terület szabályozása érdekében a Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról (KVSZ) szóló 56/2001.(XII.20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § a) pontja és a 65/A. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (3) bekezdés és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján módosítja a KVSZ-ról szóló többször módosított 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint: 1. § (1) A Rendelet 2. §-a kiegészül új bekezdésekkel oly módon, hogy a (7) bekezdést az alábbi bekezdések követik: „(8) A 6.számú melléklet a településrendezési célok megvalósításához szükséges elővásárlási joggal érintett ingatlanok és területek jegyzékét tartalmazza. (9) A 7. számú melléklet az egyes területekre vonatkozó kerületi szabályozási terveket (továbbiakban KSZT) tartalmazza, a 7.a. számú mellékletben a szabályozási tervlap szerepel, a 7.b. számú mellékletben szükség esetén a KSZT-ben lehatárolt tervezési területre vonatkozó egyedi előírások szerepeltethetők.” (2) A Rendelet 2. § korábbi (8) bekezdésének számozása változatlan tartalma mellett (10)re módosul. 2. § A KVSZ 48. §-a kiegészül az alábbi (16)-os bekezdéssel: “(16) Saroktelekre vonatkozó szabályozási határértékeket akkor lehet alkalmazni, ha egy tömb legalább 4 telekre tagolódik.” 3. § A KVSZ az alábbi 48/A §-sal egészül ki: „L2-XIII-SZ Városias, szabadonálló beépítésű lakóterület 48/A. § (1) A területen szabadonálló beépítési mód előírásait kell alkalmazni. (2) Az L2-XIII-SZ építési övezet telkeinek: a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

34

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 7/A sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni. 7/A sz. táblázat Az építési telek legkisebb kialakítható Az építési övezet jele

legnagyobb megengedett

m2

m

%

m2 /m2

terepszint alatti beépítési mértéke %

5000

30

50

2,5

55

beépítési szintterületi területe szélessége mértéke mutatója

L2-XIII-SZ

Az épület legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett zöldfelületi építménymagassága mértéke % 40

m 13

16

„ 4. § A KVSZ az alábbi 49/A §-sal egészül ki: „L2-XIII-R/A Rehabilitációs szabályozást igénylő, zártsorú beépítésű, városias lakóterület (1) A területen zártsorú beépítési mód előírásait kell alkalmazni. (2) Az L2-XIII-R/A építési övezet telkeinek: a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 8/A sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni. 8/A sz. táblázat

az építés övezet jele

L2-XIII-R/A

Az építési telek legkisebb legnagyobb megengedett kialakítható területe szélessége beépítési szintterületi terepszint mértéke mutatója alatti beépítési mértéke m2 m % m2 /m2 % 50 2,5 800 18 80 60*

Az épület legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett zöldfelületi építménymagassága mértéke % 20

m 10,5

13

*saroktelek esetén “ 5. § A KVSZ az alábbi 56/A §-sal egészül ki:

35

„L7-XIII-1/R Alacsony intenzitású lakótelep Az L7-XIII-1/R építési övezet telkeinek: a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, az alábbi táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

az építés övezet jele

L7-XIII-1/R

Az építési telek legkisebb legnagyobb megengedett kialakítható területe szélessége beépítési szintterületi terepszint mértéke mutatója alatti beépítési mértéke m2 m % m2 /m2 % 19000

120

20

1,0

Az épület legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett zöldfelületi építménymagassága mértéke

30

% 60

m 9

16

„ 6. § A KVSZ az alábbi 66/A §-sal egészül ki: „I-XIII-V/Z Zártsorú beépítésű intézményterület 66/A. § (1) A területen zártsorú beépítési mód előírásait kell alkalmazni. (2) Az I-XIII-V/Z építési övezet telkeinek: a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 21/A sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

36

21/A sz. táblázat

az építési övezet jele

I-XIII-V/Z

Az építési telek legkisebb legnagyobb megengedett kialakítható területe szélessége beépítési szintterületi terepszint mértéke mutatója alatti beépítési mértéke m2 m % m2 /m2 % 2500 40 60 3,0 70

Az épület legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett zöldfelületi építménymagassága mértéke % 35

m 16

22

„ 7. § KVSZ az alábbi 66/B §-sal egészül ki: „I-XIII-V/SZ Szabadonálló beépítésű intézményterület 66/B. § (1) A területen szabadonálló beépítési mód előírásait kell alkalmazni. (2) Az I-XIII-V/SZ építési övezet telkeinek: a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 21/B sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni. 21/B sz. táblázat

az építési övezet jele

I-XIII-V/SZ

Az építési telek legkisebb legnagyobb megengedett kialakítható területe szélessége beépítési szintterületi terepszint mértéke mutatója alatti beépítési mértéke m2 m % m2 /m2 % 2500

40

60

3,0

Az épület legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett zöldfelületi építménymagassága mértéke

65

% 35

m 16

22

„ 8. § A KVSZ az alábbi 77/A §-sal egészül ki: „K-SP-XIII/A Különleges, városi jelentőségű sportterület (1) Az építési övezet terület sporttelep. (2) A területen szabadonálló beépítési mód előírásait kell alkalmazni.

37

(3) A K-SP-XIII/A építési övezet telkeinek: a) legkisebb kialakítható méreteit, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 31/A sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni. 31/A sz. táblázat Az építési telek

az építési övezet jele

K-SP-XIII/A

Az épület

legkisebb legnagyobb megengedett kialakítható területe szélessége beépítési szintterületi terepszint mértéke mutatója alatti beépítési mértéke m2 m % m2 /m2 % 10000

15

30

1,5

65

legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett zöldfelületi építménymagassága mértéke % 35

m 3

16 40*

* pálya megvilágítását szolgáló speciális építmények legnagyobb magassága „ 9. § (1) Jelen rendelet 1. számú melléklete a KVSZ 7a/1. számú, illetőleg a 2. számú melléklete a KVSZ 7b/1. számú mellékletét képezi, a Budapest, XIII. kerület Béke utca - Fáy utca - Hajdú utca - Forgách utca - Röppentyű utca - Tahi utca által határolt területre vonatkozóan. (2) A KVSZ 2. sz. melléklete a Budapest, XIII. kerület Béke utca - Fáy utca - Hajdú utca Forgách utca - Röppentyű utca - Tahi utca által határolt területre vonatkozóan jelen rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. (3) A rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba, előírásait a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Sinka József s.k. jegyző (23 igen, 1 tartózkodott)

Dr. Tóth József s.k. polgármester

38

1 sz. melléklet térkép

39

2. számú melléklet

23/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

a KVSZ 7b/1. számú melléklete Kiegészítő rendelkezések a Budapest XIII. kerület, Béke utca - Fáy utca - Hajdú utca - Forgách utca - Röppentyű utca Tahi utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéhez. A szabályozási terv kiegészítő rendelkezései 1. Az építési övezetek területére vonatkozó kiegészítő előírások 1.1 L2-XIII-SZ jelű építési övezetére vonatkozó kiegészítő előírások 1.1.1 A területen parkolóház nem helyezhető el. 1.1.2 Épület földszintjének közterület felöli oldalán legfeljebb 200 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi rendeltetésű egység helyezhető el, önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelemi funkciójú épület nem létesíthető. 1.1.3 KL-KT jelű övezetű közterületre néző homlokzat földszintjén lakás nem létesíthető. 1.1.4 Terepszint alatti építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül a vonatkozó egyéb jogszabályokat is figyelembe véve létesíthető. 1.1.5 Épület legmagasabb pontja 22 m lehet. 1.1.6 Telekhatáron legfeljebb 40 cm magas tömör lábazati rész felett legalább 75%-ban átlátható felületű, legfeljebb 2 m magas kerítés létesíthető. 1.1.7 Behajtó csak a Röppentyű és a Rozsnyai utcáról létesíthető. 1.1.8 A szükséges parkolók 90%-át mélygarázsban kell kialakítani. 1.2 L2-XIII-R/A jelű építési övezetére vonatkozó kiegészítő előírások 1.2.1 A területen parkolóház nem létesíthető. 1.2.2 Épület földszintjén legfeljebb 200 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi funkció létesíthető, önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület nem létesíthető. 1.2.3 KL-KT jelű övezetű közterületre néző homlokzat földszintjén lakás nem létesíthető. 1.2.4 Terepszint alatti építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül a vonatkozó egyéb jogszabályokat is figyelembe véve létesíthető. 1.2.5 Épület legmagasabb pontja 17 m lehet. 1.2.6 A meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal hosszának legalább 60%-án épülethomlokzatot kell kialakítani.

40

1.2.7 Építési vonalon kialakított homlokzat felületének legfeljebb 30%-án építményrész a terepszinttől mért 3,0 méter felett, legfeljebb 1,5 méterrel nyúlhat közterület fölé, illetve a Rozsnyai utca felöli építési vonalon kívülre. 1.3 L7-XIII-1/R jelű építési övezetére vonatkozó kiegészítő előírások 1.3.1 A területen szabadonálló beépítési mód előírásait kell alkalmazni. 1.3.2 A területen csak lakásfunkció létesíthető. 1.3.3 Meglévő épület tetőterének beépítése során új önálló lakás nem alakítható ki. 1.3.4 Parkoló mélygarázsban létesíthető (felszíni parkoló a meglévő épületek bővítése esetén nem létesíthető). 1.3.5 A telek jelenlegi zöldfelülete nem csökkenthető. 1.3.6 A meglévő épületek felújítása során mindegyiken azonos anyagú tetőhéjazatot és homlokzat-burkolatokat, valamint azonos típusú és anyagú nyílászárókat kell alkalmazni. 1.4 I-XIII-V/Z jelű építési övezetére vonatkozó kiegészítő előírások 1.4.1 Épület földszintjének közterületre néző részein legalább 50%-ban közforgalmú helyiségeket kell kialakítani. 1.4.2 Lakás csak emeleti szinten létesíthető, a Béke utca irányába nem tájolható. 1.4.3 Fő rendeltetést kiszolgáló funkciójú épületek a területen nem helyezhetők el. 1.4.4 Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal hosszának legalább 2/3-án lehet épülethomlokzatot egy vonalban és egy síkban kialakítani. 1.4.5 Épület legmagasabb pontja 25 m lehet. 1.4.6 A parkolást legalább 60%-ban terepszint alatt, vagy parkolóházban kell biztosítani. 1.4.7 Épületek mélygarázsai között, a lehajtók számának csökkentése érdekében közlekedési kapcsolat létesíthető. 1.4.8 Felsőbb épületszintekről látható tetőfelületek legalább 60%-án tetőkertet kell létesíteni. 1.4.9 A területen kerítés nem létesíthető. 1.4.10 Ingatlanon, továbbá övezeten belül az egyes épületek legfeljebb 15,0 m szélességű, egy szint magasságú, gyalogos átközlekedésre alkalmas építményekkel összeköthetők a közhasználatú terület felett. 1.4.11 A szabályozási tervlapon szereplő, közhasználat céljára átadandó területre vonatkozó településrendezési szerződés megkötése az építési engedélyezés feltétele. 1.5 I-XIII-V/SZ jelű építési övezetére vonatkozó kiegészítő előírások 1.5.1 Épület földszintjének közterületre néző részein legalább 50%-ban közforgalmú helyiségeket kell kialakítani. 1.5.2 Lakás csak emeleti szinten létesíthető, a Béke utca irányába nem tájolható. 1.5.3 Fő rendeltetést kiszolgáló funkciójú épületek a területen nem helyezhetők el. 1.5.4 Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal hosszának legalább 2/3-án lehet épülethomlokzatot egy vonalban és egy síkban kialakítani. 1.5.5 Épület legmagasabb pontja 25 m lehet. 1.5.6 Épületek mélygarázsai terepszint alatt összeköthetők a KVSZ 35.§ (6) bekezdés előírásainak figyelembevételével. 1.5.7 A parkolók legalább 60%-át terepszint alatt, vagy parkolóházban kell kialakítani. 1.5.8 Felsőbb épületszintekről látható tetőfelületek legalább 60%-án tetőkertet kell létesíteni. 1.5.9 A területen kerítés nem létesíthető. 1.5.10 A szabályozási tervlapon szereplő, közhasználat céljára átadandó területre vonatkozó településrendezési szerződés megkötése az építési engedélyezés feltétele.

41

1.6 K-SP-XIII/A jelű építési övezetére vonatkozó kiegészítő előírások 1.6.1 A szükséges parkolók legalább 50%-át mélygarázsban kell kialakítani 1.6.2 A létesítményeket az építési hely egészére kidolgozott javaslat alapján kell tervezni.” 2. Beépítésre nem szánt területek övezeteire vonatkozó kiegészítő előírások 2.1 KL-KT-XIII jelű övezetére vonatkozó előírások 2.1.1 Behajtó a Béke utcáról nem létesíthető 2.1.2 Óriásplakát nem helyezhető el. 2.1.3 Pavilon, építmény – autóbuszmegálló, villamosmegálló védőtetőjének kivételével – nem helyezhető el. 2.2 Z-KK-XIII jelű övezetére vonatkozó előírások 2.2.1 A területen épület nem létesíthető 2.2.2 Reklámhordozó nem helyezhető el.

3. Keretövezetbe nem sorolt közterületre vonatkozó előírás 3.1 A sporttelep és a Béke utca menti intézményi övezetű tömb épületei a közterület felett legfeljebb két helyen, legfeljebb 15,0 m szélességű, egy szint magasságú, gyalogos átközlekedésre alkalmas építményekkel összeköthetők. 3.2 A sporttelep és a Béke utca menti intézményi övezetű tömb közötti közterületen a közút, a terepszint alatti építmény elhelyezésére szolgáló építési helyen belül, a közúti űrszelvény biztosításával mélyvezetésben, fedetten is kialakítható, itt csak közlekedési építmények létesíthetők. 3.3 Építmény és reklámhordozó szerkezet – hirdetőoszlop kivételével – nem helyezhető el. 3.4 A Hajdú utcában a parkolóhelyeket gyeprács burkolattal kell kialakítani, minden negyedik parkolóhely után egy fa telepítendő.

42

4. Közlekedés 4.1 Közutak besorolása hálózati szerepük szerint: Közterület neve Hálózati szerepe Béke utca

II. rendű főút

Röppentyű utca

Gyűjtő út

Hajdú utca (Fáy utca és Kiszolgáló út Rozsnyai utca közötti szakasza) Rozsnyai utca

Kiszolgáló út

Forgách utca

Kiszolgáló út

Fáy utca

Kiszolgáló út

Hajdú utca (Rozsnyai utca és Gyalogút Rákos patak közötti szakasza) Tervezett utca

Kiszolgáló út

4.2 Új beépítések esetén a parkolást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani. 4.3 Az I-XIII-V/SZ és az I-XIII-V/Z övezetű területen tervezett beépítések közúti ingatlan kiszolgálása közvetlenül a Béke utcáról nem biztosítható. 4.4 Az I-XIII-V/SZ és az I-XIII-V/Z övezetű területen tervezett beruházások részeként kell kiépíteni a tervezett kiszolgáló utat és annak Béke utcai jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontját. 4.5 A VASAS SC sporttelep átépítése során, a beruházás részeként fejleszteni kell a Béke utca - Fáy utca, valamint a Béke utca – Frangepán utca jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontját. 5. Zöldfelületek 5.1 A Szabályozási terven jelölt Hajdú, Rozsnyai, Röppentyű, Forgách utcai fasorok megtartandók. 5.2 A Hajdú utcában a parkolók kialakítása során a meglévő fasor fáit figyelembe kell venni, a parkoló-állásokat úgy kell kialakítani, hogy a fák megmaradjanak. 5.3 A Vasas sporttelep területén az építési engedélyezési tervhez szaktervező által készített fakivágási és favédelmi terv csatolandó. 5.4 A 26085/104 hrsz.-ú telken jelölt megtartandó növényállomány területén fát kivágni csak növény-egészségügyi, vagy élet- és balesetvédelmi okból lehet.

43

5.5 A Szabályozási terven jelölt helyeken a közműépítmények figyelembevételével fasorok telepítendők. (A Fáy utcában fasortelepítés csak az utca átépülése után lehetséges) 5.6 Fasortelepítésnél, -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges. 5.7 A Béke utca mentén cserjés fasori sáv alakítandó ki a várostűrő fajokból. 6. Környezetvédelem 6.1 A területen talaj- és talajvízszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. 6.2 A területen hulladékot elhelyezni, lerakni tilos. 6.3 A terület az 1. számú, „Budapest és agglomerációja” légszennyezettségi zónába tartozik. 6.4 A magas zajszint miatt passzív akusztikai védelemmel szükséges ellátni a Béke utca menti új épületeket.

44

3. számú melléklet térkép

45

Napirend 9/ pontja:

JAVASLAT A BUDAPEST, XIII. KERÜLET VÁCI ÚT CSAVARGYÁR UTCA - CSERHALOM UTCA - RÁKOSPATAK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉRE. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Dorogi Gabriella: A napirendi pont tárgyalását még a régi eljárás szerint fogadja el a Képviselő-testület. 2002-ben kezdődött az előkészítő munka, ez az utolsó önálló szabályozási terv-rendelet. Bizottsági álláspontok Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság megtárgyalta és 4 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta, elfogadásra javasolja az előterjesztést. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a rendelet-tervezetet. Észrevételek Herboly László: Az előterjesztéshez csatolt szakhatósági vélemények sokfélesége, sokszínűsége elgondolkodásra késztette. Példaként említi, hogy a Levegő Munkacsoport javaslatát azért nem fogadták el, mert a vélemény jogszabályhelyre nem hivatkozik, tehát elsiklik fölötte az előterjesztés. Véleménye szerint az anyagban sok a megengedő, lebegtetett lehetőséget adó rész. Például kijelöl helyet, ahol lehet magasházat építeni, lehet zártsori beépítést alkalmazni városképi szempontból. Úgy véli, ha ezek az összetevők összetalálkoznak, egy zárt felületet alakíthatnak ki, lezárva a Duna-partot. Hogyan érintené ez a Dunától keletre eső területek átszellőzését? Ezért sajnálja, hogy a Levegő Munkacsoport hiányos véleményt adott. Javasolja a kérdés végiggondolását. Müller Károly: Az anyagban olvasható, hogy a közutak kiépítése összefügg az északi összekötő vasúti híd melletti új közúti híddal. Ezt igen fontos tényezőnek tartja, mert e nélkül a Váci út és környéke is bedugulhat és a közlekedés megbénulhat. Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. Úgy véli, ilyen körültekintően, évekig egyeztetve régen készült szabályozási terv. Úgy gondolja, sem a magasházaktól, sem a zártsorú beépítéstől nem kell félni. Az Újlipótváros is zártsorúan épült. A magasházak kecsesek, vékonyak, ezért jobb az átszellőzés. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

46

24/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Csavargyár utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt terület kerületi szabályozási tervéről Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdés c.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: Az előírások hatálya 1. § (1) A Szabályozási terv és jelen rendelet hatálya a Budapest XIII. kerület Váci út Csavargyár utca - Cserhalom utca - Rákos-patak által határolt területre terjed ki. (2) A rendelet csak az 1. sz. mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt alkalmazható. Az előírások alkalmazása 2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, telket és területet alakítani, továbbá épületet, építményt tervezni és kivitelezni, átalakítani, bővíteni, rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni az országos és a fővárosi hatályos jogszabályoknak, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, hatályos szabványoknak megfelelően, továbbá az 56/2001 (XII.20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelettel elfogadott KVSZ-nek, s e rendeletnek és mellékletének megfelelően szabad. (2) Az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozóan a KVSZ előírásait jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemei Az előírások alkalmazása 3. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei: a) Építési övezet – övezeti mutatók – övezet határ b) Szabályozási vonal c) Szabályozási szélesség d) Építési hely terepszint felett is beépíthető része e) Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része f) Szabályozás végrehajtása, vagy új épület elhelyezése esetén bontandó épület g) Építési vonal

47

h) Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal i) Magas ház elhelyezhetőségére meghatározott terület j) Közhasználat céljára kijelölt terület sáv k) Terepszint alatt nem beépíthető, egybefüggő zöldterület l) Tervezett fasor m) Kialakítandó épület köz n) Építési hézag o) Építhető homlokzatmagasság p) Közút feletti felül építés q) Megszüntető jel r) Árkád kialakítás sávja (2) A kötelező elemek módosítása új szabályozási terv készítését vonja maga után. (3) A szabályozási terv irányadó elemei: a) irányadó telekhatár b) meglévő megtartható épület c) feltételhez kötött telekhatár megszüntetése d) gépkocsi behajtó (4) Tájékoztató elem a) a tervezési terület határa (5) Az irányadó és az 1-es bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, ezektől a rendelet módosítása nélkül el lehet térni. (6) Más jogszabályban illetve rendeletben meghatározott kötelező szabályozási elemek: védelmi és korlátozási elemek a) a terület egésze védett régészeti lelőhely b) a terület kerületi városkép szempontjából kiemelt terület c) a Váci út fővárosi városkép szempontjából védett terület d) a Váci út fasora fővárosi jelentőségű védett fasor e) a terület egésze kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű terület (FSZT) f) a Váci út mentén húzódó metró védelmi zóna Telekalakítás 4. § (1) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. (2) Telket alakítani az építési övezetben meghatározott paramétereknek megfelelően továbbá az a) pontban rögzített feltétellel lehet. A szabályozási tervben meghatározott irányadó telekhatárok a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók. a) A területen nem lehet olyan telket kialakítani, amelynek csak Váci úti közterületi határa van. A telekhatárok megszüntetése után mindkét tömb két-két telekre osztható. A jelenlegi telekhatárok megszüntetése és a közterületek kiszabályozása az új beépítés feltétele.

48

Terület felhasználás 5. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint a következő terület felhasználási kategóriába esik: a) beépítésre szánt területek: 1) I - intézményterületek b) beépítésre nem szánt területek: 1) Z-KK – közkert 2) KL-KT – közlekedési célú közterületek 3) keretövezetbe nem sorolt közterületek (2) A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) szerint a beépítésre szánt terület I-XIII-V – vegyes beépítésű intézményterület. Építmények elhelyezése 6. § (1) A beépítésre szánt terület telkein a KVSZ 59. § 5-7. pontja szerinti funkciók, valamint a KVSZ 66. § (12.) pontja szerint lakófunkció és a BVKSZ 40. § (5)-ös bekezdésben maximált kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épületek helyezhetőek el. (2) A területen nem helyezhető el nagykereskedelmi épület, valamint önálló rendeltetési egységként nagykereskedelmi raktár. Építmény magasságra vonatkozó rendelkezések 7. § Az építmény magasságra vonatkozóan a következőket kell betartani: a) A Váci út menti telkek beépítésénél 20 m mélységben a homlokzat magasság minimum 18 m, a Váci út mentén a jelölt területen a homlokzat magasság max. 30 m lehet, a magas ház elhelyezésére kijelölt területen 36 m. b) A Cserhalom utca mentén 20 m mélységig a homlokzat magasság minimum 16 m maximum 25 m kell legyen, a magas ház elhelyezésére kijelölt területen H min. 18 m max. 55 m az épület egészére vonatkozó építménymagassági előírás betartásával. c) A korzó menti homlokzat magasság minimuma 8 m maximuma 16 m. A tömbbelsőben a legfelső födém padlószintje max. 16 m. d) A Váci út - Csele utca - Cserhalom utca - Rákos-patak által közrezárt területen a KVSZ lehetővé teszi meghatározott feltételekkel magas ház elhelyezését. A szabályozási terven magas ház elhelyezhetőségére kijelölt területen az építmény magasság maximum 45 m – az épület legmagasabb pontja nem érheti el az 55 métert. e) Homlokzat magasság: a homlokzati sík és a járdatő vonal, továbbá a homlokzati sík és záró födém metszésvonala között függőlegesen mért távolság. A beépítésre vonatkozó rendelkezések 8. § (1) A területen az építmények zártsorúan épület közökkel elhelyezhetők, azzal a feltétellel, hogy a Váci út - Csavargyár utca és Cserhalom utca mentén a meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonalon épülethomlokzatot kell elhelyezni a földszint feletti részen, a jelölt szakasz minimum 50 %-án, az építmény magasság minimuma magasságáig.

49

(2) Az épület homlokzati síkja a kötelező építési vonaltól a földszinten az árkád kialakítás érdekében térhet el, a földszint feletti részen, a jelölt szakaszon, az építmény magasság minimumának magasságáig homlokzatot kell elhelyezni a szabályozási terven jelölt szakasz 70 %-án. (3) A közterületi telekhatárokon elhelyezkedő homlokzatok síkja a közterület fölé max. 1 m-t nyúlhat ki 4,5 m magasságban. (4) Nem helyezhető el lakás az épületek földszintjén, a földszinti belmagasság legalább 3,5 m kell legyen. (5) Az épületeken a tetőfelépítmények területe nem haladhatja meg a legfelső használati szint alapterületének 25 %-át. (6) A szabályozási tervben meghatározott, az építési engedély feltételeként bontandó építmények bővítése nem megengedett. (7) A közhasználat céljára biztosítandó területek az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján alakítandók ki, s működtethetők időbeni korlátozással. (8) A tömböket megosztó telekhatár mentén végighúzódó, közhasználat céljára biztosítandó területre néző homlokzatok kialakítására a BVKSZ 40. § 4.) pont harmadik bekezdése vonatkoztatható. (9) Az I-XIII-V/M övezet telkei 75 %-ig, az I-XIII-V övezet telkei 80 % -ig alápincézhetők. Az e fölötti szintek az I-XIII-V/M övezet telkein 60 %-osan, az I-XIII-V övezet telkein 65 %osan beépíthetők. A telkeknek biztosítani kell a Váci út illetve Cserhalom utca irányába a gyalogos átjárhatóságot. (10) A létesítendő teljes értékű zöldfelület és a tetőkerti zöldfelület együttesen az I-XIIIV/M övezetben legalább 30 % kell legyen, melynek 2/3 része teljes értékű, alá nem épített zöldfelület, az I-XIII-V övezetben a zöldfelületi arány minimum 20 % kell, hogy legyen, melynek 50 %-a teljes értékű alá nem épített zöldfelület. A tömbbelsőben a födémek be nem épített területének legalább 50 %-án tetőkertet kell kialakítani és fenntartani. (11) A KVSZ 66. § 9.) pontja és 21. sz. táblázata a leírt eltérésekkel értelmezendő az 1. § 1.)-es pontjában meghatározott területen. (12) A közterületi homlokzatok tagolandók. 60 m-nél hosszabb tagolatlan homlokzat nem alakítható ki. A Váci út valamint a Cserhalom utca mentén a szabályozási terven jelölt területen az épületeket legalább 60 m-enként legfeljebb 2 helyen minimum 10 m-es épülethézaggal tagolni kell. Az épülethézagot legalább a második emelet felett kell kialakítani. Az épülethézagra néző homlokzatokat homlokzatosítani kell. (13) A Váci út menti homlokzatok anyaga időtálló, városi szennyezést tűrő kell legyen, kerámia, klinker tégla vagy kő burkolat. (14) A magas házak elhelyezhetőségére kijelölt tömb beépítésének rendjét városrendezési tervpályázat eredménye alapján kell véglegesíteni, továbbá a magas házakra építési engedély a városkép alakításának módját meghatározó építészeti tervpályázat lebonyolítását követően, annak eredményét figyelembe véve adható ki. A magas ház elhelyezésére kijelölt területen a terület maximum 35 %-án lehet magas házat elhelyezni.

50

(15) Az Étv. 35. § 1.) pontja alapján kizárólag a beépítési és településképi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi engedélyben kell meghatározni a közhasználat céljára biztosítandó terület konkrét helyét és közterülethez való csatlakozásának módját, továbbá egy telken belül több épület elhelyezésének módját. (16) A beépítés zárt sorát a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben épületközökkel meg kell szakítani. (17) Úgy kell az építészeti koncepciót kialakítani, hogy a meglévő kéttornyú kapuzat az új beépítési koncepcióba integrálható legyen. (18) A terület beépítésének feltétele a fejlesztés egyes ütemeihez szükséges közlekedés – és közmű fejlesztések megvalósításáról szóló településrendezési szerződés megkötése. Közterületekre vonatkozó rendelkezések 9. § (1) A terület tömbjein az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a határoló közterületek szabályozási terv szerinti kiszabályozását rögzítő földhivatali helyszínrajzot. (2) A területen a közterületek kialakítását az utcák berendezési tárgyainak elhelyezését is tartalmazó tervek szerint a kertészeti tervekkel összehangolva kell elvégezni. Közterületen a környezet arculatához illeszkedő esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a környezetét is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el. (3) A területen pavilonok építése nem engedélyezhető. (4) Az épületeken tetőreklám nem helyezhető el. (5) A cégfeliratokat az egész épületegyüttesre egységesen, azonos karakterűen kell megtervezni és kialakítani. Közlekedési területek 10. § (1) A közlekedési területek határát a szabályozási tervlap tartalmazza. (2) A Csele utca és Csavargyár utca szabályozási szélessége 18,0 m. (3) A telkek gépjárművel való megközelítésére a Váci út felől behajtó nem létesíthető. (4) A területen új építési telek kialakítása csak a Cserhalom utca és a Csele utca teljes hosszon történő közterületi kiszabályozásával egyidejűleg történhet. (5) A területen új épület használatba vételének feltétele a Csele utca és csomópontjainak forgalomba helyezése.

51

(6) A területen építési engedély alátámasztó közlekedési munkarész alapján adható, melyhez a közutak kezelőinek hozzájárulását csatolni kell. Az alátámasztó munkarészben vizsgálandó közlekedési hatásterület a Vizafogó utca – Váci út – Meder utca – Cserhalom utca által határolt terület, melyben a beépítésből adódó célforgalom elvezetéséhez szükséges, a kerület közterületalakítási és közlekedési koncepciójának megfelelő közlekedési fejlesztéseket rögzíteni kell. Az előírt közlekedési fejlesztéseket az épületek használatba vételéig forgalomba kell helyezni. (7) A Csele utca magasságilag a Váci út szintjéhez viszonyítva legfeljebb -1,50 m-en max. 5 %-os hossz-eséssel építhető ki. (8) A Cserhalom utca mentén a vegyesforgalmi tűzoltó felvonulási útvonalhoz kapcsolódva fásított felszíni parkolók létesíthetők, használatuk nem korlátozható, a férőhelyek nem számíthatók be a létesítményekre szabályzatokban előírt igények kielégítésére. (9) A Cserhalom utca le nem burkolt területét intenzív, többszintes zöldfelületként kell kialakítani a csomóponti rálátási háromszögek figyelembe vételével. (10) A létesítményekhez előírt parkolóhelyeket teljes mértékben telken belül terepszint alatt vagy felszíni építményben kell elhelyezni. (11) Az épületek teherforgalmi kiszolgálását, a járművek tárolását telken belül, épületen belül kell biztosítani. (12) A Váci út menti gyalogos felület Rákos-patak feletti egyenes vonalú átvezetését a mozgássérültek közlekedésére vonatkozó előírások figyelembe vételével max. 5 % lejtéssel kell kialakítani. (13) A Csele utca a szabályozási tervlapon jelölt helyen a közúti űrszelvény megtartásával, kizárólag a gyalogosok különszintű átvezetésére felülépíthető. (14) A Váci út menti szervizút megszüntetése a területen lévő épületek parkolási igényeinek 100 %-os telken belüli kielégítése és a Váci út felőli behajtók megszüntetése után lehetséges. Zöldfelületek, környezetrendezés 11. §. (1) A tömbök zöldfelületi arculata egységes elvek szerint alakítandó ki. A lakásonkénti 7 m2 zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak legalább 2/3-a a lakóépület közvetlen közelében létesüljön. - a termett talajú zöldfelületeken fák ültetését kell az elsődleges szempontnak tekinteni. - a szint alatti beépítés be nem épített területének 50 %-án legalább 1,05 m vastag termőföld / termőközeg legyen, melynek zöldfelületi értéke 50 %. (2) Tetőkertek létesítendők a tömbbelsők lapostetős épületei födémeinek be nem épített területein. Intenzív (járható) tetőkertek létesítendők a sport, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás funkciókhoz. A tetőkertek földréteg vastagsága: intenzív extenzív

51 cm – 50 % zöldfelületi érték 20 cm – 25 % zöldfelületi érték

52

(3) A telken belüli tűzoltó utak vegyes forgalmú utak, díszburkolattal. (4) A Rákos-patak mellett a tűzoltó út mindkét oldalán fasor, cserjés felületek, pihenőhelyek létesítendők háromszintű növényültetéssel. (5) Az „A” és „B” jelű telekről a Rákos-patak felé közvetlen gyalogos kapcsolatok létesítendők, telkenként legalább egy. (6) A Cserhalom utca melletti közterület-fejlesztési terület előfásítandó 13 m-es tőtávolsággal a telekhatároktól, 2-2 m távolságban dupla fasorral. Környezetvédelem 12. § (1) A Váci út mentén 50 m-es sávban lakófunkció nem helyezhető el. A tervezési területen zajtól védendő létesítmény úgy helyezhető el, hogy a rendelet szerinti határértéknek való megfelelősséget, a védendő homlokzatok előtt a közlekedési létesítménytől való távolságot, a tájolást is figyelembe véve az építési engedélyezési tervben méréssel, vagy számítással igazolni kell. (2) A légtechnikai berendezések potenciális zajforrások, ezek tervezésekor a környezeti zajvédelmi követelmények betartását a védendő homlokzatok előtt biztosítani kell. A légtechnikai berendezésekből származó zaj nem haladhatja meg a határértékeket. (3) Az újonnan telepítendő hőtermelő illetve ipari berendezések esetében minden esetben be kell tartani a hatályos levegőtisztaság-védelmi jogszabályok által előírt kibocsátási határértéket. (4) A tervezési területen külső térbe kijutó, bűzt okozó tevékenység nem végezhető. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység zárt térben folytatható. (5) A területen talaj és talajvízszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A hatályos felszín alatti vízminőség-védelmi rendelet „kiemelten érzékeny” felszín alatti vízminőségvédelmi kategória vonatkozó határértékei betartandók. (6) A területen olyan tevékenység, mely veszélyes hulladékok keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállításáról a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. Közművek 13. § (1) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani. (2) A közüzemi víznyomócső hálózaton csak DN 100 méretű föld feletti tűzcsapok létesíthetők. (3) A közcsatornába bevezetett szenny- és csapadékvizek vízminőségének meg kell felelniük a rendeletben előírt határértékeknek.

53

(4) A területen az ingatlanok belső csatornahálózata egyesített rendszerben alakítandó ki. (5) A Cserhalom utca beépítését megelőzően a kétrendszerű 120 kV-os távvezetéket kábelként kell kiváltani. (6) A volt erőmű területén lévő távfűtővezetékeket közterületen kell összekötni. (7) A Vizafogó utcai beépítés csak akkor létesíthető, ha az ott lévő 10 kV-os kapcsolóállomás új épületbe kerül elhelyezésre. (8) A volt Csavargyár területén lévő 10 kV-os kapcsolóállomást a tervezett épületbe kell áthelyezni. (9) A tervezett transzformátorokat és kapcsolóállomásokat épületbe kell elhelyezni, közvetlen közterületről történő megközelítést az ELMŰ részére biztosítani kell. (10) A vezeték kiváltások és új vezetéképítések csak földalatti kivitelűek lehetnek. (11) A magánterületen lévő nyomásszabályozókat és gázvezetékeket a mélyépítési munkák megkezdése előtt meg kell szüntetni. (12) A kisnyomású gázvezeték építményt védelem nélkül 2,0 m-re, védelemmel ellátva 1,0 m-re közelíthet meg. (13) A megszűnt vezetékeket el kell távolítani. (14) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el. (15) Az épületek tetőszerkezetén 6 méternél magasabb távközlési antenna építési engedély alapján helyezhető el. Értékvédelem 14. § A terület nyilvántartott régészeti lelőhely, s mint ilyen a 2001. évi LXIV. tv. 11. §-a alapján védett. Földmunkával járó beruházási szándék esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni. Az engedélyezési eljárásba be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. A terülten tervezett földmunkákat csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A régészeti szakfelügyelet elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult a beruházó költségére. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény 22. § (3) bek., valamint a 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a szerinti szerződést kell kötnie a beruházónak a Budapesti Történeti Múzeummal. Egyéb előírások 15. § (1) A terület telkein új építkezés megkezdése előtt részletes környezetvédelmi vizsgálatot kell végeztetni a terület talaja és talajvize minőségének és szennyezettségének megállapítására. A környezet földtani vizsgálat az építési engedély része kell legyen. (2) Terepszint alatti építmények mentén a talajvíz szabad áramlását a tömb egészére kiterjedő hidrogeológiai vizsgálat alapján műszaki eszközökkel biztosítani kell.

54

(3) A Váci út menti beépítés a metró védelmi zónájába esik, itt a BVKSZ 16. § (3) bek. értelmében kell eljárni. Záró rendelkezések 16. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követő ügyekben kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet hatálybelépésével a TRT/XIII/6 tervtári számú, a 24/2000.(IX.18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelettel jóváhagyott, Budapest XIII. kerület Meder utca – Váci út – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervnek a Váci út – Csavargyár utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik – szabályozási előírások, szabályozási terv. Dr. Sinka József s.k. jegyző (23 igen, 2 tartózkodott)

Dr. Tóth József s.k. polgármester

55

Térkép

56

Napirend 10/ pontja:

JAVASLAT A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI, VALAMINT A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 3/2006.(II.27.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Borszéki Gyula: A rendelet-tervezet néhány pontosítást tartalmaz. Ilyen például, hogy a nem foglalkoztatott személy a Családsegítő Szolgálattal köteles együttműködni. A lakásfenntartási támogatás elbírálásánál az elismert havi költséget határozza meg a rendelet, amelyet a jövőben majd a mindenkori költségvetés fog tartalmazni. Az előttük lévő anyag leglényegesebb része, amely a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos méltányossági szabályokat módosítja. Felhívja a figyelmet, jövő hónap 1-jétől a közgyógyellátási igazolványok kiváltásával kapcsolatban jelentős módosítások kerülnek bevezetésre. Az igazolványok kiváltása jegyzői hatáskörbe került. Szigorúan szabályozott az elbírálásának rendje. A Polgármesteri Hivatalra háruló feladatoknál a rugalmasabb és az állampolgár szempontjából legkényelmesebb technikai megoldásokat választják. Három jogosultsági feltétellel lehet igazolványt kiváltani: alanyi, normatív és méltányossági alapon. Ezek az elvek korábbról megmaradnak. Újdonság, markánsan eltér a korábbi szabályoktól, hogy havi gyógyszerkeret kerül bevezetésre. Elsősorban a méltányossági jogkörben figyelembe vehető szempontokat szeretné hangsúlyozni. A 75 év felettieknek továbbra is biztosítani kívánják, hogy a törvény adta lehetőségeken túl, szélesebb körben kapják meg méltányossági alapon a közgyógyellátási igazolványt. A családban élők esetében elbírálási szempont a jövedelem (nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 %-át) és a gyógyszerszükséglet (meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át). Folyamatosan elemezni kívánják a következő időszakban a közgyógyellátási igazolványokkal kapcsolatos folyamatokat. Amennyiben szükséges, később a Képviselőtestület erre a témára visszatér. Bizottsági álláspontok Magos Péter: A Szociális Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 7 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra ajánlja. Dr. Szalay Péter: Az Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, elfogadta és a Testület felé elfogadásra javasolja az anyagot. Nagy Lajos: A Költségvetési Bizottság a rendelet-módosítási javaslatot megtárgyalta, a Képviselő-testületnek egyhangúlag elfogadásra javasolja. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta, egyhangúlag elfogadásra ajánlja a rendelettervezetet.

57

Kérdés Dr. Szalay Péter: Tudomása szerint a kögyógyellátás eljárásánál a fellebbezés elbírálására három nap határidőt ad a jogszabály a jegyző számára, a Közigazgatási Hivatal számára 60 napot. Kérdése, így van-e ez? Válaszok a kérdésekre Borszéki Gyula: A három nap nem a fellebbezés elbírálásának határideje. A Közigazgatási Hivatalnak a rendes eljárási szabályok szerint 30 nap áll rendelkezésére. Karácsonyi Magdolna: A közgyógyellátásra való jogosultságot is a Ket. szerint kell elbírálni. Fellebbezhet az állampolgár azért, mert az OEP által megállapított gyógyszerkeretét nem fogadja el. Ez esetben megkapja a közgyógyellátási igazolványt, a megállapított gyógyszerkeretet használhatja, de magát a szakvéleményt kell mégegyszer felküldeni az OEPhez. Az OEP fellebbezési eljárás keretében felülvizsgálja a gyógyszerkeret összegét. A Közigazgatási Hivatal felé ritkán fog felkerülni maga a határozat, mert megállapító határozat születik minden esetben. A jövedelem miatti elutasításnál három nap a határidő, a felterjesztésre nyolc nap áll rendelkezésre, a másodfokú hatóságnak 30 nap az elbírálási határidő. Észrevétel Dr. Szalay Péter: A határidőkre tekintettel az apparátusnak sok munkája lesz az anyagok elkészítésével. Másként fogalmazva nem bánik kíméletesen a rendelet az apparátussal. A közgyógyellátásra való jogosultság elbírálása előtt a családorvos által leírt listát megkapja az egészségbiztosító. Az OEP a legalacsonyabb terápiás költségű hatóanyagot tartalmazó készítményeket fogja engedélyezni. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a beteg nem azt fogja kapni, ami az orvos szakmai meggyőződése szerint a legjobb, hanem azt, ami a legolcsóbb. Ez a helyzet a beteg állapotát biztosan nem fogja kedvezően befolyásolni, másrészt az orvos szakmai kompetenciáját degradálja. Az anyagból úgy értelmezi, hogy a 12.000 Ft-os maximális összegig a keretet kihasználhatja a beteg. Megítélése szerint ez nem így van, mert ha az OEP kevesebbet állapít meg, annyit fog kapni a beteg. A központi jogszabály nem kedvező sem a betegeknek, sem az Önkormányzatnak. Az Önkormányzatnak jelentős plusz költséget fog jelenteni. Véleménye szerint lényegesen jobb módszerekkel lehetett volna a korábbi közgyógyellátási rendszer bizonyos túlfogyasztásait szabályozni. Mindemellett a kerületi rendelet megpróbálja a központi jogszabály hátrányait kivédeni, azt kompenzálni. Borszéki Gyula: Válaszol az elhangzottakra. Úgy gondolja, a határidők tekintetében lehet, hogy az apparátussal kicsit szigorúbban bánik a jogszabály, annál inkább polgárbarát. Az ügyfelek számára határoz meg olyan határidőket, hogy viszonylag gyorsan menjen a folyamat és szülessen meg a végső döntés. Szakmailag nem tudja elbírálni, hogy ez a folyamat mennyire lesz jó, mennyire tud az ellátott a számára legelőnyösebb gyógyszerekhez jutni. A szakemberek a gyakorlat során leszűrik a tapasztalatokat. Megjegyzi, jelenleg a közgyógyellátási igazolványra a gyógyszereknek egy szűk körét lehet felírni. Ez a lehetőség arra vonatkozik, hogy gyakorlatilag bármely olyan gyógyszert, ami TB által finanszírozott, az OEP, illetve a háziorvos felírhat a beteg számára.

58

Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta.

25/2006. (VI. 30.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Öt.), a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. (a továbbiakban: Htv.), valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) felhatalmazása alapján az Önkormányzat pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásairól szóló 3/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletének (továbbiakban R.) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A R. 5. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az e rendeletben foglalt környezettanulmányt időskorúak által kért ellátások, valamint az ápolási díj esetében a Szociális Szolgáltató Központ, minden egyéb korcsoportnál a Prevenciós Központ végzi.” 2. § A R. 8. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A kérelem elbírálásához a Szociális Osztály köteles bekérni a Szt-ben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig - sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.” 3. § (1) A R. 10. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, vagy egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.” (2) A R. 10. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(5) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről: előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy

59

nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.” 4. § (1) A R. 15. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) Nem foglalkoztatott személy köteles együttműködni a HÍD Családsegítővel.” (2) A R. 15. § (2 ) és (4) bekezdése hatályát veszti, a R. (3) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik. 5. § A R. 26. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „26. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg.” 6. § A R. 27. § (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezés lép: „27. § Közgyógyellátási igazolvány adható annak a 75. életévét betöltött személynek, akinek havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.” 7. § A R. 29. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2006. évben 425 Ft. A 2006. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves önkormányzati költségvetésről szóló rendelet határozza meg.” 8. § A R. 41. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni. Az érdekképviseleti fórum 4 választott tagból áll, akik közül 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről a Képviselő-testület által kijelölt személy.” 9. § A R. 46. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E rendeletben szabályozott szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta – utólag kell megfizetni, kivéve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.” 10. § A R. 48. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás éves térítési díja a jelzőkészülék üzemben tartásának költsége alapján megállapított éves átalánydíj, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 20%-a.” 11. § A R. 49. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A jegyző a közgyógyellátásra való jogosultságra való megállapítás méltányossági jogkörét az alábbi szempontok megléte esetén gyakorolhatja: a) egyedülélő és a rendszeres pénzellátása nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át,

60

b) a 75. életévét betöltött állampolgár kérelmezőnél a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át,” 12. § A R. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul. 13. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. Kivétel ez alól a 5. §, 6. §, 10. §, mely 2006. július 1. napjával lép hatályba. Dr. Sinka József s. k. jegyző (27 igen, 1 tartózkodott)

Dr. Tóth József s. k. polgármester

61

1. számú melléklet

25/2006. (VI.30.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelezthez

2. számú melléklet a 3/2006.(II. 27.) számú Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi kategóriák

Térítési díj az önköltség %-os arányában

Egyéb szociális szolgáltatás/alkalmanként 15 perc gondozási idő/hó

ÖNYM 150%

0%

ÖNYM 160%

10%

500 Ft

ÖNYM 170%

20%

500 Ft

ÖNYM 180%

30%

500 Ft

ÖNYM 185%

40%

500 Ft

ÖNYM 200%

50%

500 Ft

ÖNYM 220%

60%

500 Ft

ÖNYM 240%

70%

500 Ft

ÖNYM 270%

80%

500 Ft

ÖNYM 300%

90%

500 Ft

ÖNYM 350%

100%

500 Ft

62

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A 2005. évi CLXX törvény módosította a Szociális törvényt és ezt követően több új végrehajtási szabály lépett hatályba. A rendelet módosítását e változások figyelembevételével terjesztjük elő. A közgyógyellátás a szociális biztonság védelmének, illetve megőrzésének célját szolgálja azzal, hogy a szociálisan rászorultak részére az egészség megőrzésével és a betegséggel összefüggő kiadásokat kompenzálja. A támogatás - változó tartalommal - több, mint 30 éve része a szociális ellátórendszernek, és a 90-es évek közepe óta lényegében változatlan feltételek mellett működik. A 2006. július 1. napjával hatályba lépő átalakítás célja, hogy a közgyógyellátás keretében igénybe vehető szolgáltatások jobban igazodjanak az érintettek szükségleteihez, a támogatás rendszere áttekinthetőbb legyen. A változás eredményeképpen a támogatás váljon célzottabbá, fokozottabban érvényesüljön a rászorultsági elv. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §-hoz Egy módszertani állásfoglalás szerint hatósági környezettanulmány elkészítésének eseteit, felelőseit rendeletben célszerű meghatározni. Ennek alapján a környezettanulmányt az idősek és az ápolási díjban részesülők célcsoportja esetében a Szociális Szolgáltató Központ, minden más célcsoport esetében a Prevenciós Központ szakemberei végzik el. 2. §-hoz E paragrafus pontosítást tartalmaz, a hatályba lépő két új rendeletet - 62/2006. (III. 27.) Korm. sz., 63/2006. (III. 27.) Korm. sz. – jelöltük meg. 3. §-hoz E paragrafus pontosítást tartalmaz. A szociális szolgáltatás iránti kérelem benyújtásakor a nyugdíjszerű ellátások esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását javasoljuk elfogadni, minden más jövedelem esetén az előző havi jövedelemigazolást. Ez az ügyintézés egyszerűsítését jelenti, hiszen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság év elején kiállított igazolását egész évben elfogadjuk. 4. §-hoz A Szociális törvény végrehajtási rendeleteként megjelent 63/2006. (III. 27.) Korm. számú rendelet értelmében a tartós munkanélküliek csak az Önkormányzat által kijelölt szervvel kötelesek együttműködni. A Híd Családsegítő felkészült e feladat végrehajtására, szakmai programját ennek megfelelően átalakította. A Szociális Osztály és a Munkaügyi Központ a Családsegítőn keresztül veszt részt ebben a tevékenységben.

63

5. - 6. §-hoz A törvény szerint az alanyi és normatív közgyógyellátásra való jogosultság feltételei nem változnak érdemben. A változást az jelenti, hogy az ún. méltányossági jogcímen történő közgyógyellátás esetén az Önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint a jegyző gyakorolja a jövőben a hatáskört. Ez a megoldás ügyfélbarát, mivel gyorsabb és a más jogcímen közgyógyellátásra jogosultakkal azonos ügyintézési feltételeket biztosít. A törvény az eddigiekhez hasonlóan az önkormányzati rendelet keretszabályait határozza meg és ennek alapján javasoljuk a helyi feltételek elfogadását. Javasoljuk folytatni azt a helyi gyakorlatot, amely szerint a 75. életévét betöltött állampolgárok számára a közgyógyellátási igazolványt méltányosságból biztosítjuk. Az új szabályok megalkotásánál figyelemmel kell lenni az Önkormányzat teherbíró képességére, hiszen egy igazolvány térítési díja, havi szinten a megállapított gyógyszerkeret 30%-a. 7. §-hoz A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2006-ban 425 Ft. 8. §-hoz A javaslat – jogszabályi módosulás következtében - az érdekképviseleti fórum választott tagjainak számát 5 főről 4 főre csökkenti. Ebből 2 fő az ellátásban részesítettek, 1 fő az intézmény dolgozóinak képviselője, továbbá 1 fő az intézményt fenntartó részéről kijelölt személy. 9. §-hoz Jogszabályi módosulás következtében a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás éves térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 20%-a, 5160 Ft lehet. A rendeletmódosítás ennek beemelését javasolja. (Tekintettel arra, hogy a fenti összeg éves díj, így külön jövedelmi kategóriához nem kötöttük.) 10. § A 3/2006. (II. 27.) rendelet felhatalmazása szerint helyi rendeletben kell szabályozni a személyi térítési díj megfizetésének idejét. Javaslatunk szerint a térítési díjat havonta utólag kell megfizetni, ugyanis tapasztalatunk szerint ez jár a legkevesebb adminisztrációval. 11. § 2006. július 1. napjától a jegyző gyakorolhatja a közgyógyellátásra jogosultság megállapítását. A javaslat méltányossági szempontokat fogalmaz meg. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján határozzuk meg azt a jövedelmi és gyógyszerkeret szintet, amelyek esetén a méltányosság gyakorlása jelentős segítséget jelenthet a kérelmező részére. (Egyedül élő és a rendszeres pénzellátás nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át, 64 500 Ft-ot, vagy a 75. életévét betöltött állampolgár kérelmezőnél ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%át, 77 400 Ft-t és a havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglete meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, 6450 Ft-ot.)

64

12. § A 3/2006. (II. 27.) rendelet 2. számú mellékletét javasoljuk módosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díjának változása miatt. (lásd 9. §.) 13. §-hoz Hatályba léptető rendelkezés. A közgyógyellátás szabályai jogszabály erejénél foga 2006. július 1. napjától lépnek hatályba. Napirend 11/ pontja:

TÁJÉKOZTATÓ A BÉKE UTCAI FECSKEHÁZ ÉPÍTÉSÉNEK HELYZETÉRŐL; JAVASLAT AZ ÉPÜLETBEN LÉVŐ LAKÁSOK LAKBÉRÉNEK 2006. ÉVI MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, AZ 50/1995.(XI.27.) BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Borszéki Gyula: Egy hete került fel az épület legmagasabb pontjára a bokréta. Az épületben másfél szobás lakások kerülnek kialakításra fiatal emberek, fiatal családok számára. Az első két szinten gyermekorvosi rendelőt építenek, több körzeti gyermekorvos kerül majd az épületbe. Építészetileg méltó eleme lesz a megújuló tömbnek. A lakások elnyerésére a pályázatot a Lakásgazdálkodási Bizottság nyáron meghirdeti. Az elképzelés az, hogy szeptemberben a rendelő megkezdheti működését, a negyedik negyedévben az új bérlők is beköltözhetnek. Az előterjesztéshez egy rendelet módosítás is csatlakozik. Kéri az előterjesztés elfogadását. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Lakásgazdálkodási Bizottság álláspontját tolmácsolja. Bizottság mindig örömmel tárgyal a lakáshoz jutási rendszer bővítéséről. Az előterjesztést elfogadásra javasolják. Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság több tagja megtekintette az építkezést. Örömmel vették tudomásul, hogy 33 fiatal házaspár jut majd lakáshoz. Emellett négy körzet gyermekorvosi ellátását javítják. A Bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta és elfogadásra javasolja az előterjesztést. Nagy Lajos: A Költségvetési Bizottság az előterjesztésben foglalt tájékoztatót és a rendelet módosítást egyhangúlag elfogadta és elfogadásra javasolja. Nemeskéri János: A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta és elfogadásra ajánlja. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a rendelet-tervezetet.

65

Észrevételek Döry Miklós: Mint angyalföldi lakos, s mint nagyszülő örül annak, hogy pár lépés távolságra viheti majd az unokáját, ha valami történik vele. Nagyon jól dönt ez a Testület, amikor megszavazza a Béke téri, a Visegrádi utcai orvosi rendelő teljes rendbehozatalát, új gyermekorvosi rendelő létesítését. E mellett fiatal házaspárok életkezdéséhez ad lehetőséget. Öt évig úgy lakhatnak, hogy a további élethez a feltételeket meg tudják teremteni. Az érintett terület Angyalföld, a XIII. kerület egyik legintenzívebben fejlődő területe. Klem László: Nehéz, viszontagságos körülmények között, de az építők kitartó, jó munkával felépítették a fecskeházat. Nemsokára beköltözhet 33 honfitársuk. Azt kívánja, hogy az Önkormányzat sok ilyen és hasonló építkezést valósítson meg. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja, a tájékoztatót tudomásul veszi-e a Testület. Megállapítja, hogy a Testület a tájékoztatót tudomásul vette. Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetet. Felhívja a figyelmet a rendeletalkotáshoz szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a rendelet-tervezetet elfogadta. H a t á r o z a t: 101/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a Budapest, XIII. kerület Béke utca 7. szám alatt épülő „fecskeház” építésének helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. (28 igen; egyhangú)

26/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló 50/1995. (XI.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben, továbbá az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbér-megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint A lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 50/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. számú rendelet alapján Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló 50/1995. (XI. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következő rendeletet (továbbiakban: rendelet) alkotja:

66

1. § A Rendelet „Lakóépületek kategóriák szerinti besorolása” című mellékletének XII. kategóriája az alábbi szövegrésszel egészül ki: „Béke u. 7.” 2. § E rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Dr. Sinka József s.k. jegyző

Dr. Tóth József s.k. polgármester

(28 igen; egyhangú) Napirend 12/ pontja:

JAVASLAT BUDAPEST, XIII. KERÜLET MEDER UTCA DUNA FOLYAM - ÉSZAKI VASÚTI ÖSSZEKÖTŐ HÍD - VÁCI ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERETÖVEZET MÓDOSÍTÁSRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Bizottsági álláspontok Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság megtárgyalta, 4 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot és elfogadásra javasolja. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja az előterjesztést. Kérdések Dr. Szalay Péter: Magasház építési helyet jelöl ki a terv. Milyen magasházakról van szó? Megjegyzi az anyag, hogy ezen területrészek a tervezési terület központi helyét jelöli ki, és már korábban kiadásra kerültek építési engedélyek, melyek esetében megtörténik a felülvizsgálat. Ezt hogyan értelmezze? Mit vizsgálnak felül? Dorogi Gabriella: A részletes rendezési terv - ami hatályát vesztette - két magasházat jelölt ki, 70 m magasságban a Meder utcától egy kicsit északra, és a terület legészakibb területén az Északi Összekötő Vasúti híd előtt. Az övezet átsorolás után a Képviselő-testület elé fog kerülni a szabályozási terv. Dr. Tóth József: Szeptemberig a Testület elé kerül. A magasság abban van megállapítva. Most a keretövezet módosítására tesznek javaslatot, amit a Fővárosi Közgyűlés elé kell terjeszteni. Herboly László: Az anyagban a következőt olvassa: a Meder utca térségében elhelyezendő magasházak tömegei a Duna Plaza épülettömegének dominanciáját oldják. A kérdés az, hogy a Meder utca térségében elhelyezendő magasházak tömegeinek dominanciáját mivel fogják a továbbiakban oldani? Még magasabb házzal?

67

Dorogi Gabriella: A szabályozási tervlapok fogják kijelölni azt a területet, ahol magasház építhető. Magasház alatt száz méter alatti építményt ért. Eddig kettő darab 70 méteres volt kijelölve a területen. Úgy véli, a Plaza mellé kellenek jól megkomponált magasházak. Az emberek a talajon, a terepen járnak. Az a jó, ha a beépítési négyzetmétert minél kisebb területen lehet megoldani. Elmondja, 70 méter körüli magasságot lehet kijelölni, és ezt a Fővárosi Tervtanács is támogatná. Észrevételek Rajacsics László: Elmondja, a Podmaniczky Terv jelölte ki a területet, mely a Rákos-pataktól északra eső terület, a Duna és a Váci út által határolt „háromszögnek” a csúcsa lenne. A Podmaniczky Terv nevezte először ezt a területet ”Északi Belvárosnak”. Jó ideig úgy látták, hogy Budapest belvárosa kifelé terjeszkedik, a XIII. kerületet illetően egészen az Árpád híd körgyűrűjének vonaláig. Most először lehet érzékelni, hogy ahol alapvetően barna, rozsdaövezet volt, régi gyárterületek foglaltak helyet, ott egyre intenzívebb és egyre látványosabb fejlődés valósul meg. A Marina part első épületei megépültek, és néhány napirendi ponttal ezelőtt fogadták el egy másik szakasz beépítését. A terület a befektetőknek is lehetőséget biztosít. Maga a Podmaniczky Terv fogalmaz úgy, hogy ezen a területen páratlan lehetőség adódik a lakó, iroda vagy akár „tudásvárosi” funkciókkal való beépítésre. Megítélése szerint ez egészen és alapvetően megváltoztatja a kerületnek ezt a részét. Egy rendkívül szép, belvárosias jellegű terület fog kialakulni, amelynek a különlegességét maga a Duna biztosítja. Már most is lehet sétálni a Duna parti sétány egyik szakaszán, de a teljes területen biztosítva lesz a lakosság számára ez a lehetőség, a Duna parton történő rekreáció. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Müller Károly: A bizottsági ülésen felvetette a tervezőnek, hogy az árvízvédelmi kérdésekre figyeljenek oda. A tervező megnyugtatta, hogy gondoltak erre. Nemeskéri János: Elmondja, az interneten már olvasható, hogy új belváros épül, és már kész tényként közlik a négy magasház megépítését. Véleménye szerint már az eladási határidők is megjelentek. Megjegyzi, a szabályozás lényegében a befektetők részéről lezárt ügynek tekintendő, mert lassan már hirdetik is az ingatlanjaikat. Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. Elmondja, az árvízvédelmi kérdések tisztázottak. Árvízvédelmi területen építkezni nem lehet, csak akkor, ha az árvízmentesítését a befektetők megoldják. Ebben a kérdésben nem kell aggódni, az megnyugtatóan rendezett. A magasház ügyben megjegyzi, semmi bajuk sincs a Nyugdíjfolyósítóval, a Vízművekkel, az Orvosi Egyetemmel. Úgy véli, meg kell barátkozni a magasház gondolatával, mert az építészet fejlődni fog. Tudomása szerint egyetlen épületre van kiadott építési engedély. Ami épül, azokat lehet hirdetni, amelyiket még meg sem terveztek, azt nem. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

68

H a t á r o z a t: 102/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület egyetért a Budapest XIII. kerület Meder utca - Duna folyam – északi vasúti összekötő híd – Váci út által határolt területre vonatkozó keretövezet módosítással ( az L2 besorolású terület L1 illetve I keretövezetbe, és a Z-KK besorolású terület Z-FK keretövezetbe sorolva ) az előterjesztés mellékletét képező hatástanulmány szerinti módon, és azt kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlésnél. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tóth József polgármester (21 igen, 2 nem, 5 tarózkodott)

Napirend 13/ pontja:

JAVASLAT KERÜLETI ÉPÜLETEK FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉSI RENDELETTEL TÖRTÉNŐ VÉDETTSÉGÉNEK INDÍTVÁNYOZÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Dorogi Gabriella: Elírás történt a határozati javaslatban; 46 épület védettségét kezdeményezik. Bizottsági álláspontok Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság véleménye szerint úgy választották ki az épületeket, hogy valóban a kerület értékeit próbálják megőrizni. A Bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta az előterjesztést. Herboly László: A Jogi Bizottság elfogadásra ajánlja a javaslatot. Kérdések Dr. Szalay Péter: Egy háznak, egy lakóközösségnek milyen előnye származik abból, ha védetté nyilvánítják az épületet? Van-e esetleg hátránya? Klem László: Ugyanezt szerette volna kérdezni, mint képviselőtársa. Dorogi Gabriella: Válaszol a kérdésre. Amennyiben értékvédelem alá vonja a Fővárosi Közgyűlés a házat, akkor megnyílik egy vissza nem térítendő támogatásra a lehetőségük. A társasház az értékvédelmi szinten újítja fel a házat, viszont a hátrány az, hogy nem újíthatja fel úgy, hogy az értékeket nem őrzi meg.

69

Észrevétel Dr. Szalay Péter: Az 50-es, 60-as években épült épületek értékvédelmét is tartalmazza az anyag. Az anyagban szerepel olyan épület, amelynek az értékessége számára megkérdőjelezhető (példaként említi a Váci út 48/a-b szám alatti házat); illetve van olyan, ami valamilyen okból kimaradt az előterjesztésből. Valószínűnek tartja, hogy például a Balzac utca 33. számú házzal szemben lévő épület ugyanabban az évben épült és ugyanazon építész által épített ház. Úgy véli, lennének még az anyagban felsoroltakhoz hasonló vagy ugyanúgy kinéző házak. Azok miért nem kerültek az előterjesztésbe? Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. Elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos házak már szerepelnek a fővárosi rendeletben. Leszögezi, a lista nincs lezárva, abba bármikor be lehet kerülni. Ha bárki kezdeményezi - különösen a lakók -, akkor ennek a dokumentációja elkészíthető és folyamatosan bővíthető. Ezt bizonyítja, hogy a Képviselő-testület már harmadik alkalommal foglalkozik e kérdéssel. A Váci út 48/a-b a volt MEEI-nek az épülete. Az egy kort képvisel, úgy véli, ez is megőrzendő. Ez azt jelenti, hogy nem lehet elbontani, nem lehet helyette másikat építeni. Ha a kerület arculatát meg akarják őrizni, akkor ilyen lépéseket meg kell hozni. Ez emeli az ott lakók presztízsét és egy lehetőséget is ad. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztő által módosított határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 103/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület kezdeményezi a Fővárosi Önkormányzatnál a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztésben szereplő összesen 46 db épület tekintetében az 54/1993.(1994.II.1.) Főv. Kgy. rendelet módosításával a helyi védettség alá helyezést. Határidő: azonnal Felelős: Dr.Tóth József polgármester (26 igen; egyhangú)

Napirend 14/ pontja:

JAVASLAT AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN 26085/103. HRSZ. ALATT FELVETT, A TERMÉSZETBEN BUDAPEST XIII. KERÜLET ROZSNYAI UTCÁBAN TALÁLHATÓ, KIVETT SPORTTELEP MEGJELÖLÉSŰ INGATLAN VONATKOZÁSÁBAN ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSÁRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT MEGTÉTELÉRE. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Bizottsági álláspont Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi Bizottság javaslata, hogy ne éljen a Képviselő-testület az elővásárlási joggal.

70

Észrevétel Klem László: Szerette volna látni, hogy milyen részéről mondanak le a területnek. Az előterjesztést figyelmesen elolvasva látja, hogy az Önkormányzatnak ilyen vásárlásra nincs pénze. Dorogi Gabriella: Válaszol az elhangzottakra. A Rozsnyai utca 20. szám alatti terület a Hajdú utca és a Röppentyű utca közötti részen található, az a volt Magyar Acél pályának egy része. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztő által módosított határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 104/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat a természetben a Budapest XIII. kerület, Rozsnyai utcában található, az ingatlan-nyilvántartásban 26085/103. hrsz. alatt felvett, kivett sporttelep megjelölésű ingatlan vonatkozásában fennálló elővásárlási jogával nem kíván élni. (27 igen; egyhangú)

Napirend 15/ pontja:

JAVASLAT A BUDAPESTI HONVÉD SPORTEGYESÜLET RÉSZÉRE GÉPJÁRMŰVEK TÉRÍTÉSMENTES HASZNÁLATBA ADÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: Örül annak, hogy lehetőségük van támogatni a Budapesti Honvédot, amelyik a legtöbb olimpiai pontot hozza haza. Bizottsági álláspontok Sági Judit: Az OKSB 8 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra ajánlja az előterjesztést. Karácsonyi Zoltán: A Tulajdonosi Bizottság támogatja az anyagot. Herboly László: A Jogi Bizottság megtárgyalta és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Dr. Tóth József: Mivel a napirendi ponthoz kérdés észrevétel nem volt, szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányra. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

71

H a t á r o z a t: 105/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület hozzájárul - a Volkswagen LT 35 típusú, JZG-340 forgalmi rendszámú, WV1ZZZ2DZXH002607 alvázszámú, HD041148 motorszámú, - a Volkswagen T4 Transporter típusú, JZG-338 forgalmi rendszámú, 006999 alvázszámú, 072669 motorszámú, - a Volkswagen LT 55 típusú, JZG-339 forgalmi rendszámú, WV2ZZZ21ZNH018887 alvázszámú, 034280 motorszámú gépjárműveknek, valamint - az XVK-084 forgalmi rendszámú, 001 alvázszámú csónakszállító utánfutónak 2006. július 1. napjától határozatlan időre szóló térítésmentes használatba adásához a Budapesti Honvéd Sportegyesület részére. Határidő: 2006. július 1. Felelős: Dr. Tóth József polgármester (27 igen; egyhangú)

Napirend 16/ pontja:

BESZÁMOLÓ A GYÖNGYSZEM NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA TEVÉKENYSÉGÉRŐL. (írásos) Előterjesztők: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester Kisléghy Magdolna óvodavezető

Szóbeli kiegészítést tesz Holopné Schramek Kornélia: Immár hagyomány, hogy évente egy-egy óvoda és egy iskola számol be a Képviselő-testületnek, most a Gyöngyszem Óvoda szerepel előttük. A Gyöngyszem Óvoda négy éve vette fel a nevét. Az óvodai névfelvételek sorában az elsők között volt. Neve jelképezi a Gyöngyösi lakótelepen, a lakótelepi házak közötti gyöngyszemként megjelenő óvodát, hiszen az oda járó gyermekeket úgy óvják, mint kagylóban a gyöngyöt, ez szerepel a logójukban is. Jól felkészült óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Három kerületi munkaközösség vezető is dolgozik az intézményben. Az óvónők folyamatosan képzik magukat, színvonalas nevelőmunkát valósítanak meg. Az óvoda esztétikus, jól felszerelt. Az intézmény fővárosi és kerületi továbbképzések színhelye is, az óvónők szívesen vállalnak bemutató foglalkozásokat. Elsőként vállalták fel a sajátos nevelést igénylő gyermekek integrált nevelését. A minőségfejlesztő munkában is élen jártak. A szülőkkel szoros, napi kapcsolatot ápolnak, ami a sikeres és eredményes nevelőmunka alapja. A gyermekek szeretnek ide járni, ez az igazi elismerése munkájuknak.

72

Bizottsági álláspont Sági Judit:. A Bizottság megtárgyalta a beszámolót, amely jól összefogott. Sok mindent bemutat az óvoda tevékenységéről, az ott folyó pedagógiai munkáról. A mellékletek tükrözik és alátámasztják mindezt. Az óvoda tevékenysége megfelel a partnerközpontú együttműködésnek. Nevelési filozófiájukat teljes mértékben megvalósítják a mindennapok során. A Montessori módszer egyes elemeit a kerületben elsőként alkalmazták és építették be a gyakorlatukba. Nem véletlen tehát az óvoda népszerűsége, sok szülő kéri gyermeke felvételét. A Bizottság tagjai is elismerően szóltak a Gyöngyszem Napközi Otthonos Óvoda tevékenységéről, és 8 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra ajánlják az előterjesztést a Képviselő-testületnek. Észrevételek Borszéki Gyula: Egy színvonalas beszámoló fekszik a Testület előtt. Javasolja annak elfogadását. Szeretné felidézni, hogy néhány évvel ezelőtt jelentős izgalmak voltak az intézmény körül. Amikor a tagintézményt megszüntették, az ott folyó munka az anyaintézménybe átkerült. Megállapítható, hogy az intézmény életében ez a változtatás semmiféle törést nem eredményezett. Az előterjesztésben szerepel, hogy a jogszabályok által keltett kihívásoknak megfelelt az intézmény. Még fontosabbnak ítéli, hogy a lakótelepen élők körében bekövetkezett szociális típusú változásoknak is meg tud felelni az óvoda. Müller Károly: Az augusztusi bejárásokon többször is részt vett, ennek alapján az a véleménye, hogy az intézményben a gyermekek érdekeit figyelembe veszik. Figyelnek arra, hogy minden gyermek egy önálló egyéniség, ilyen szellemben próbálják a gyermekeket nevelni. Bodorné Farkas Zsuzsanna: Jó gyakorlatnak tartja, hogy az óvodák is beszámolhatnak a Testület előtt. Minden óvodáról csak a legjobbakat tudják elmondani, annyira színvonalas munka folyik az óvodai hálózaton belül. A Gyöngyszem Óvodáról jóleső érzés elmondani a szép környezetet, szép épületet, a gondoskodást, amit ott tapasztalni lehet. A testületet az innovatív munka jellemzi. A gyermekek szeretnek odajárni. Jó egészséget kíván a további munkához. Válaszok az elhangzottakra Kisléghy Magdolna: Köszöni az elismerő szavakat. A jóleső érzés mellett jelzi, a kerület egyik óvodája a Gyöngyszem Óvoda a többiek között. Büszkék arra, hogy a kerületben vannak és dolgoznak. Maga, a testülete és az óvodavezetők nevében megköszöni a Képviselőtestületnek, a vezetésnek, hogy támogatták munkájukat. Holopné Schramek Kornélia: A hozzászólások megerősítették abbeli véleményüket, hogy jó a kerületi oktatási-nevelési politika. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Testület a beszámolót. Megállapítja, hogy a Testület a beszámolót elfogadta.

73

H a t á r o z a t: 106/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a Gyöngyszem Napközi Otthonos Óvoda (1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 5.) tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. (26 igen, 1 nem)

Napirend 17/ pontja:

TÁJÉKOZTATÓ AZ IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT LAKÓHÁZAK FELÚJÍTÁSÁHOZ NYÚJTOTT ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK TAPASZTALATAIRÓL. (írásos) Előterjesztő: Borszéki Gyula alpolgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Borszéki Gyula: Elmondja, az elmúlt esztendő ebben a témában sikeres volt. A tavalyi év során 14 pályázat került benyújtásra, amelyből 8 eredményes lett. Az ez évi pályázatot március végén hirdették meg. Úgy tűnik, hogy ebben az esztendőben sem csökken az érdeklődés a társasházak részéről. Az Önkormányzat felkészült arra, hogy forráshiány ne legyen akadály. Emlékeztet, hogy egy hitelkeret ügyében döntöttek. Eddig ebből a hitelből még nem volt felhasználás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy változatlanul szűk keresztmetszetet jelent a társasházak saját forrása, illetve az előrelátás, az összefogás hiánya is egyik-másik közösségnél, hiszen egy hosszú előkészítés eredménye magának a pályázatnak az elkészítése, a benyújtása. Emlékezteti képviselőtársait, a rendelet értelmében a szociálisan rászorultak esetében a hitel visszafizetést átvállalja az Önkormányzat. A szakmai gondozás a Vagyonkezelő Zrt. feladata. Ezt a munkát egyre magasabb, jobb színvonalon látja el. Úgy látja, e témában a feladatuk a panelprogram népszerűsítése, ismertetése az érintettek körében. Fontosnak tartja, hogy a megvalósult jó példákból minél többet mutassanak be, erre felhívja a média figyelmét is. A pályázatok előkészítéséhez, elkészítéséhez a segítségnyújtás a Vagyonkezelő Zrt. részéről kívánatos. Külön megemlíti, hogy nagyon hasznosak azok a szakmai tanácskozások, felkészítések, tájékoztatók, amiket ez ügyben tavasszal a cég megszervezett a közös képviselők számára. Javasolja az előterjesztés elfogadását. Bizottsági álláspontok Karácsonyi Zoltán: A Lakásgazdálkodási Bizottság álláspontját tolmácsolja. A Bizottság egy jó összefoglaló anyagnak tartja az előterjesztést, mely hűen mutatja azt, hogy a kerületben lévő társasházak hogyan éltek és hogyan élhettek a lehetőséggel. A Lakásgazdálkodási Bizottság is úgy gondolja, hogy a népszerűsítésben még meg kell ragadni más eszközöket is. Úgy vélik, a társasházaknál komoly szakmai munkát, a közösségeknek komoly összefogó erőt kell mutatni ahhoz, hogy a pályázatokat be tudják nyújtani az Önkormányzathoz, illetve a Vagyonkezelő Zrt-hez. A Vagyonkezelő Zrt. részéről biztosítva van a szakmai háttér, ott komoly támogatást, szakmai felvilágosítást tudnak adni. A Bizottság elfogadta és elfogadásra javasolja a tájékoztatót.

74

Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját ismerteti. Szándékosan nem a panelprogram kifejezést használja, hanem ipari technológiával épült épületeknek hívja a házakat, mert az öntött beton épületek is iparosított technológiával készülnek. Ezt a Bizottság is így vette tudomásul. Az energia egyre drágul, s minden egyes hőfok több ezer forintot jelenthet. A Bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a tájékoztatót. Nagy Lajos: A Költségvetési Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Észrevételek Nemeskéri János: Azokkal ért egyet, akik azt javasolták, hogy a program lehetőségeiről minél szélesebb körben tartsanak tájékoztatást, hiszen több lakótelep van a kerületben. Négy év alatt összesen 18 db pályázat érkezett be. Nyilván a feltételek megváltoztatása elősegítette az utolsó egy évben a növekvő számú pályázatokat. A kerületnek érdemes lenne az anyagi lehetőségeit is szem előtt tartva akár a médiában vagy más módon a Vagyonkezelő Zrt. munkájának segítésével lehetőséget teremteni, hogy a társasházak megismerjék a feltételeket, vegyék igénybe a támogatást. Véleménye szerint arra több igény van, mint amennyi az elmúlt négy évben teljesült. Klem László: Több társasházról tud a kerületben, amelyik úgy szerette volna megoldani a hőszigetelést, a gépészeti, fűtési rendszer felújítását egy vállalkozóval, hogy a vállalkozó ingyen átépíti, egy bizonyos évig fizetik a régi díjat, és a munka a kettő különbözetéből lenne kompenzálva. A távhőszolgáltató ennek ellenáll. Ebből azt szűrte le, hogy Magyarországon állami pénzeket fektetnek a házak felújításába, ugyanakkor a hőt szolgáltató vállalat bizonyos mértékig nem kimondva, de teljes energiájával a házak hőszigetelése ellen működik. Az országgyűlési képviselők figyelmébe ajánlja az általa elmondottakat. Kovács Péter: Ismeri a Klem László által vázolt ügyet. Egy magánvállalkozásról van szó, amelyik megvenné a Távfűtő Művektől a hőt, beosztaná és beszedné a pénzt. Mindenki ugyanannyit fizetne a távfűtésért, mint előtte és kevesebbet fogyaszthatna. Ha többet fogyasztana, még többet kellene fizetni. Másképp a projekt nem lenne nyereséges. A Távfűtő Művek ezért nem akarta kiadni a kezéből, s nincs a hőszigetelés ellen. Borszéki Gyula: Válaszol az elhangzottakra. Elfogadja azt, hogy minden tájékoztató munkát lehet javítani. Az elmúlt esztendőben három alkalommal hívta meg az iparosított technológiával épült lakóházakban működő társasházak közös képviselőit és számvizsgáló bizottsági tagjait. Ezeken a fórumokon részt vettek a kivitelezéssel, tehát a szigeteléssel foglalkozó cégek képviselői, bankok, pénzintézetek képviselői, akik a hitel lehetőségeket ismertették, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal munkatársai, akik a pályázatot az elmúlt esztendőben gondozták. Ezen túlmenően a tömegkommunikáció különböző csatornáin is eljuttatták az információkat. A gondot elsősorban ott látja, hogy a panelépületek többsége nagy albetétszámú, a felújítás sok családot érint. A tulajdonostársak 90 százalékának döntése szükséges ahhoz, hogy nyílászárókat cseréljenek, a hőszigetelést elvégezzék. Erre nemcsak anyagilag, hanem a szervezés oldaláról sincsenek felkészülve a társasházak. Ott ahol ebbe a munkába már belefogtak és megízlelték annak ízét, hogy akár 20 százalékos energia, illetve költség megtakarítást is elérhetnek, a szervezés második hulláma könnyebben megy.

75

Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 107/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület tudomásul veszi az iparosított technológiával épült lakóházak felújításához nyújtott önkormányzati támogatások tapasztalatairól szóló tájékoztatót. (26 igen; egyhangú)

Napirend 18/ pontja:

TÁJÉKOZTATÓ A 2005. ÉVI FŐVÁROSI FORRÁSMEGOSZTÁSI SZÁMÍTÁSOK KORREKCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELETMÓDOSÍTÁS VÉLEMÉNYEZÉSÉRŐL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

Szóbeli kiegészítést tesz Dr. Tóth József: Köszöni a Költségvetési és a Pénzügyi Bizottság közreműködését. Ma tárgyalja a témát a Fővárosi Önkormányzat. Jelzi, előzetesen fogadtak el észrevételt, és remélhetően kedvezően érinti az Önkormányzatot mintegy 7 millió Ft-tal. A mai döntést mindenféleképpen meg kell azért hozni. Bizottsági álláspontok Nagy Lajos: A Költségvetési és a Pénzügyi Bizottság együttes ülésén tárgyalta meg a tájékoztatót. A leírtak mentén fogalmazódott meg a javaslatuk. A Fővárosi anyag elvi hibákat tartalmaz, illetve adatfeldolgozási problémák is vannak, és a könyvvizsgálói feladatok teljes hiányát tükrözi. Ezért nem tartják megfelelőnek, és az elutasítását javasolják. Közben a fővárosi főjegyző a levelében éppen a kerületi anyagra hivatkozva egy módosító javaslatot tett. Többen nem észrevételezték, de a XIII. kerületből egy olyan vélemény ment, amire tekintettel módosító javaslatot terjesztettek elő. Javasolja, hogy az előterjesztésben foglaltak alapján a Fővárosi javaslatot a Képviselő-testület ne fogadja el. Nemeskéri János: Nagy Lajos bizottsági elnök lényegében részletesen elmondta mind a két bizottság véleményét. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az elterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta.

76

H a t á r o z a t: 108/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2005. évi korrekciójára, a 7/2006.(II.24.) Főv. Kgy. rendelet módosítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban kialakított véleményt tudomásul veszi. (26 igen; egyhangú)

Napirend 19/ pontja:

JAVASLAT BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLTAL KIÍRT PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTELRE. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

Bizottsági álláspont Müller Károly: A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság álláspontját ismerteti. A Bizottság 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot. Észrevétel Sági Judit: Kifejezi abbeli véleményét, hogy a komplex fejlesztési elképzelés a lakosság nagy megelégedésére fog szolgálni. A különböző korú gyermekeknek korcsoportonként elkülönítve tudnak majd kulturált elfoglaltsági lehetőséget biztosítani. Azzal, hogy az Agyag utcai terület pihenő parkká alakul, ez nemcsak a fiatalok, hanem az idősek számára is szép, kulturált környezetet fog jelenteni. Bízik a sikerben és a program mielőbbi megvalósulásában. Dr. Tóth József: Szavazásra bocsátja az előterjesztésben lévő határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Testület a határozati javaslatot elfogadta. H a t á r o z a t: 109/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ úgy dönt, hogy a Fővárosi Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága által kiírt „Kerületi önkormányzatok 2006. évi zöldfelület-fejlesztése” című pályázaton részt kíván venni; b/ a támogatás elnyerésének feltételeként szükséges 11.000.000 Ft önrészt a zöldterület-fejlesztési címrendből biztosítja; c/ felkéri a polgármestert a pályázat benyújtására. Határidő: b/-c/ 2006. augusztus 1. Felelős: b/-c/ Dr. Tóth József polgármester (26 igen; egyhangú)

77

Napirend 20/a pontja:

BESZÁMOLÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÉPVISELŐTESTÜLETI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

Napirend 20/b pontja:

TÁJÉKOZTATÓ A POLGÁRMESTER ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRBEN HOZOTT DÖNTÉSEIRŐL. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

Napirend 20/c pontja:

TÁJÉKOZTATÓ A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS MUNKÁJÁRÓL. (írásos) Előterjesztő: Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, fővárosi küldött

Dr. Tóth József: Javasolja az a/-c/ pontok együttes tárgyalását. Mivel a napirendi ponthoz szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel nem érkezett, szavazásra bocsátja, elfogadja-e a Képviselő-testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót; tudomásul veszi-e a polgármesternek az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről, valamint a kerületi küldöttnek a Fővárosi Közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatóját. Megállapítja, hogy a Testület a beszámolót elfogadta, a tájékoztatókat tudomásul vette. H a t á r o z a t: 110/2006.(VI.29.)Ö.K.

az Önkormányzati Képviselő-testület a/ elfogadja a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót; b/ tudomásul veszi a polgármester tájékoztatóját az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről; c/ tudomásul veszi a Fővárosi Közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatót. (26 igen; egyhangú)

Napirend 21/ pontja:

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGYEKBEN A II. FOKÚ DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁRA. (írásos) Előterjesztő: Szamosi István, a Szociális Bizottság elnöke

Napirend 22/pontja:

JAVASLAT A BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE ÁLTAL ADOMÁNYOZANDÓ ELISMERÉSEKRE. (írásos) Előterjesztő: Dr. Tóth József polgármester

Napirend 23/pontja:

JAVASLAT A BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLET ROZSNYAI UTCA 20. SZÁM ALATTI INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSÉRE ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

78

Napirend 24/pontja:

JAVASLAT 20 MILLIÓ FT FORGALMI ÉRTÉKET MEGHALADÓ INGATLANOK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE ÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA. (írásos) Előterjesztő: Dorogi Gabriella alpolgármester

A Képviselő-testület a 21-24. napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalta. Közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok Klem László: Több kerületi honfitársuk rendszeres segélyként a kormánydöntés értelmében 20.000 Ft helyett 5.000 Ft-ot kap július 1-jétől. Kéri az Önkormányzat vezetését, nézzék meg, hány embert érint ez a döntés. Tudnak-e ezeken az embereken valami módon segíteni. A veszteségük havonta több mint 15.000 Ft, ez nagyon rosszul érintő őket. Nemeskéri János: Az elmúlt ülésen észrevételezte a REAX Kft. lakásépítési tevékenységét a Vizafogó lakótelepen. A jegyző nyolc napon belül válaszolt a feltett kérdésére. Levelében azt írta, felkérte a környezetvédelmi szakhatóságot egy soron kívüli ellenőrzésre. Leállították az építkezést és a munka folytatásáról a kármentesítés teljes körű megtörténte, ismételt ellenőrzése után döntenek. Kérdése, megérkezett-e a környezetvédelmi szakhatóság véleménye a kármentesítés elvégzéséről? Az elmúlt hónap alatt valóban folyamatosan ellenőrizte-e az Építésügyi Osztály, hogy a kármentesítés megtörténik, illetve végrehajtja-e a REAX? Most hogyan áll ez az ügy? Tapasztalata alapján igazából nem kármentesítés történt. Valami történt, de most már kezdik betemetni azt a területet, amit inkább mentesíteni kellett volna. Elmondja továbbá, gyakran használja a Képviselő-testület honlapját. Ott többször utána tudna nézni előterjesztéseknek, jegyzőkönyvnek, de sokszor nem használható a honlap. Az előterjesztések nem megnyithatóak. Ha megnyit egy előző évi előterjesztést, akkor beugrik a 2006. évi munkaterv. Kéri a jegyzőt, hasson oda, hogy a munkatársai folyamatosan nézzék a honlapot, nézzék a feltett anyagokat, hogy azok a nyilvánosság számára valóban hozzáférhetőek legyenek. Gajdos Erzsébet: Tudomása szerint a Duna-parti két magasháznál a Dagály Fürdő felőli részen munkálatok folynak, és ennek következtében a bicikli sávon nem lehet közlekedni. Kérdése, így van-e és mikor oldódik meg a probléma, hiszen most a vakációban nagyon sok gyermek közlekedne ezen a kerékpárúton. Válaszok az elhangzottakra Karácsonyi Magdolna: A rendszeres szociális segély szabályait 2006. július 1-től változtatja meg a szociális törvény. Az első félévben a felülvizsgálat történt, tehát eddig a hónapig mindenki a 20.000 Ft-ot kapta. Valóban vannak olyan családok, akik rosszul járnak. Családi segélyezéssé alakult át, tehát a család minden jövedelmét figyelembe kell venni, ezáltal a segély által minden család ugyanazt a jövedelmet használja fel. Ez ennyivel igazságosabb. Az elkészült felmérés szerint 6 olyan tartós munkanélküli állampolgár van, akinek 10.000 Ft alatt van a havi segélye, 42 olyan tartós munkanélküli állampolgár van, aki közel 40.000 Ft-ot kap, mert családos, több gyermeke van. Természetesen minden munkanélküli igénybe vehet más támogatási formát is.

79

Dr. Sinka József: Nemeskéri János kérdésére az a válasza, hogy nincs részletesebb információja a levélben foglaltakon felül. A környezetvédelmi hatóság álláspontja még hivatalosan nem ismert. Az építkezést leállították, dokumentációt kértek a mentesítésre. Ezt láthatja a képviselő, ez folyik. Változatlanul fenntartja a tájékoztatásra vonatkozó ígéretét. A honlappal összefüggésben felhozott problémákról nem érkezett hozzá jelzés az apparátusból. Tudomása szerint a honlap működik. Elképzelhető egyedi zavar. Megnézeti, hogy az esetleges hibát mi okozza. A bicikliúttal kapcsolatban elmondja, folyik a forgalomtechnikai eljárás, ezt követően lesz bicikliút. Dallos Gyula: Gajdos Erzsébet felvetésére elmondja, a Főváros az ottani befektetőnek egy közúti aluljárót írt elő, ami a majdani rakparti úttal köti össze a Népfürdő utcát. Ennek szerkezeti kivitelezése elkészült. A jövő hét hétfőtől kezdődik a fenti út végleges helyreállítása. Jelenleg csak egy sávon lehet az Árpád hídra északi oldalról felhajtani. Ennek a kivitelezési, átfutási ideje körülbelül egy, másfél hónap és utána a felhajtó és az Árpád híd csomópontjába egy új lámpás csomópont lesz kialakítva, amely biztonságosabbá teszi a közlekedést. Addigra elkészül a bicikliút is. Dorogi Gabriella: Az előző testületi ülés végén a Margitszigeten megrendezendő Úszó és Műugró Európa Bajnokság megrendezése felől érdeklődtek képviselőtársai, illetve, hogy a Főváros, valamint a kerület hogyan fogja megoldani a Margitszigetre érkező látogatók közlekedését. Nem lesz-e közlekedési probléma a kerületben, illetve a fővárosban. Levelet írt a főpolgármesternek, aki megküldte a válaszát. Elsősorban kifejezte köszönetét, hogy a Képviselő-testület figyelemmel kíséri az Európa Bajnokság miatt a közlekedéssel kapcsolatos kérdéseket. A tervek szerint a BKV 30 percenként a Dráva utcától - ott van egy hajóállomás hajójáratokat fog indítani. Ezen kívül a buszközlekedést a Margit híd felőli bejáróhoz fogja vezetni. A versenyzőket, illetve a szervezésben, a lebonyolításban résztvevő személyeket 20 db kisbusszal, illetve 40-50 személygépkocsival fogja segíteni. Ezek nem mehetnek be a szigetre, ezek parkolását a Hajós Alfréd Uszoda előtti parkoló területén kell megoldani. Ezen kívül a Főváros a BKV-nál kezdeményezte a 26-os buszjárat sűrítését. Mivel már több Európa- és világbajnokság volt a szigeten, és mindegyiket gond nélkül lebonyolították, úgy gondolja most sem lesz gond. A többi már a versenyzőkön múlik. Dr. Tóth József: Jelzi, a Képviselő-testület a következő testületi ülését szeptember 7-én tartja. A nyárra jó pihenést kíván. Megköszöni a munkát, az ülést berekeszti. kmf. Dr. Sinka József jegyző Készítette: Kiss-Karácsony Éva Simon Lászlóné Ellenőrizte: Simon Lászlóné

Dr. Tóth József polgármester

80