1/12 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-202/2/2004.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. január 15-én megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről
Készült: 8 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Magács Melinda
2/12 Jelen vannak: Alexa György, Andó Miklós, Andráska István, Bakos Péter, Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Bús Bence, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dr. Fachet Gergő, Dr. Farkas Tibor, Dr. Fenke Ferenc, Fodor Róbert, Fohsz Tivadar, Dr. Hájer Emília, Dr. Hoffmann Attila, Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Ifj. Lepés Imre, Marschalkó Tamásné, Miló Béla, Papp Péterné, Dr. Péczely Terézia, Podani Sándor, Szilágyi Antal, Vígh-Kiss József (29 fő) Távolmaradását jelezte: Veressné Bakó Ilona (1 fő) Jelen vannak továbbá: Dr. Nagy István jegyző, Dr. Zámbó Ákos; a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Mikola Margit sajtóreferens, P. Tóth Erzsébet; a Hírhozó c. lap felelős szerkesztője, Béres Károlyné, Fodor Sándor és Rodé Magdolna; a Rákoskerti Templom Alapítvány részéről, Dudás László; a Budapesti Nap c. lap részéről, Árvay Ferencné, Rózsahegyi Péter; a Rákosmenti Védegylet Tagozatának részéről. valamint: Horváth Istvánné; a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda jegyzőkönyvvezető, Dudás Mihályné; a Képviselő-testületi Iroda munkatársa. Dr. Hoffmann Attila levezető elnök: üdvözlöm a jelenlévőket. Megállapítom, hogy 30 képviselő közül 26 képviselő jelen van. Két képviselő előre jelezte távolmaradását. Az ülés határozatképes, így azt megnyitom 14 óra 10 perckor. Szavazásra bocsátom az előterjesztés rendkívüli tárgyalásának indokolását, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 27/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület elfogadja az alábbi előterjesztés rendkívüli tárgyalásának indoklását: 2/2004/01. 07. Rendkívüli előterjesztés Javaslat a Fővárosi Önkormányzat zöldfelület-fejlesztési pályázatán való részvételre, illetve a pályázaton való részvétel feltételeként pályázati önrész biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (27 igen szavazat, egyhangú) Szavazásra bocsátom a napirendi javaslatot, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 28/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 27/2004. (I. 15.) Kt. határozat figyelembevételével felveszi napirendjére az alábbi előterjesztést:
3/12 2/2004/01. 07. Rendkívüli előterjesztés Javaslat a Fővárosi Önkormányzat zöldfelület-fejlesztési pályázatán való részvételre, illetve a pályázaton való részvétel feltételeként pályázati önrész biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (27 igen szavazat, egyhangú)
A napirend pontja: 2/2004/01. 07. Rendkívüli előterjesztés Javaslat a Fővárosi Önkormányzat zöldfelület-fejlesztési pályázatán való részvételre, illetve a pályázaton való részvétel feltételeként pályázati önrész biztosítására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: mielőtt bárki is arra gondolna, hogy miért pont ez a három terület került kialakításra, én megköszönném Dr. Zámbó Ákos ügyvezető úrnak, hogy ezt a lehetőséget megtalálta és ilyen gyorsan, rövid időn belül kidolgozta. Hogy miért ezt a három területet választotta? Erre ő tett javaslatot. Én ezt elfogadtam és az idő rövidsége miatt olyan nagyon konzultációs lehetőségre sem idő, sem lehetőség nem volt. Bízom benne és szeretném, hogy pályáztassunk, hiszen ez egy lehetőség arra, hogy pályázati pénzekhez jussunk. Állítólag ez egy elég kiemelten reális lehetőség, hogy valamennyi pénzt ebből a pályázatból megnyerjünk. Amikor beterjesztettem az előterjesztést, akkor az első szempont az volt, hogy az Önkormányzat részére ilyen célra pénzt szerezzünk. Bízom benne, hogy az idei év folyamán több ilyen lehetőségünk is lesz és nyilván addigra jobban felkészülünk, és azokat a lehetőségeket is rangsoroljuk, hogy ha lesz ilyen pályázat, akkor a következő pályázatra mely területeket adjuk be. Ezzel kívántam szóban kiegészíteni az előterjesztésemet. Fohsz Tivadar: néhány kérdésem lenne. Az első az, hogy az anyagban olvasom több helyen is, hogy a pályázat beadásának határideje január 12-e volt. Ez mennyiben érinti a mi döntésünket? Utólagosan hagyjuk jóvá ezt vagy a határidőt tudtuk módosítani? Ez az egyik. A másik észrevételem az, hogy a három terület közül az egyik, a Rákoskerten lévő, pont egy olyan területen van, ahol a rákoskertiek már oly régóta templomot szeretnének építeni. A templom építésére már egy alapítványt is létrehozott a kis rákoskerti közösség. Ha jól tudom, néhány képviselőtársunk akaratával is megegyezően szeretnénk ezt a területet a templomépítés céljára átadni a rákoskertieknek. Azt a lehetőséget meghagyva nekik, hogy ott, azon a területen templom épülhessen. Ezen kívül még egy olyan észrevételem lenne, hogy a három anyagot megnézve, melyet a különböző kertépítő irodák terveztek. Megállapítható, hogy a VÁR-KERT Műszaki Tervezési Kft. és a FITO SYSTEM Kertépítő és Szolgáltató Kft. munkája szépen kidolgozott anyag. Ezzel szemben a rákoskerti parkot, játszóteret tervező cég enyhén gyerekrajznak tűnő vázlatot skiccelt, dobott fel egy papírlapra, amiért nem tudom, hogy az Önkormányzat milyen összeget fizetett. Én műszaki
4/12 végzettségű vagyok. Nálunk egy ilyen hasonló rajzzal kivágták volna a főiskoláról. Dr. Hoffmann Attila: a határozati javaslatban benne van, hogy a fejlesztési pályázaton való részvételhez utólagosan járul hozzá a Képviselő-testület. A Képviselő-testület mostani döntésének ez a célja. Valóban hosszú évek óta volt ez a templomépítési javaslat napirenden, amit az előző Testület és a mostani is elvileg támogat. Én magam is támogattam. Aminek fő gondja az volt, hogy az illetékes egyházi szervek, plébános úr nem támogatta ezt a javaslatot. Legalábbis felé ezzel jöttek, hogy az egyháznak az elképzeléseivel ez nem egyezik, ezért le is vettük ezt napirendről. Nyilván, hogy ha templomot akarok építeni, akkor nem árt, hogy ha az egyházi hozzájárulás is megvan. A további kérdésekre és a pályázat elkészítésének az egyéb előzményeiről kérem ügyvezető urat, hogy egy rövid tájékoztatást adjon a Testületnek, amibe kérem térjen ki a mellékelt rajzra is. Dr. Zámbó Ákos, a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője: polgármester úr kitért bevezetőjében arra, hogy a pályázatkészítés körülményei milyen gyorsan mentek végbe. Karácsony előtt kaptuk a felkérést a munka elvégzésére. Két ünnep között munkatársaim kidolgoztak három javaslatot. Ezek a javaslatok magasabb összegről szóltak, mint ami most az előterjesztésben és a végleges pályázatban szerepel. Polgármester urat kértem meg, hogy döntsön abban, hogy a három helyszín közül melyikre nyújtsunk be pályázatot. Eredetileg egy pályázatot szerettünk volna benyújtani. Polgármester úr döntése alapján mind a három pályázatot elkészítettük. A költségeket csökkentettük és a lehetséges maximumot próbáltuk elérni, azaz a 24 millió forintot, amelyre egy kerület pályázhat. A rendelkezésre álló tervek alapján készítették el munkatársaim a pályázatot. A pályázat beadásra került január 12-én. A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint a Testület mostani utólagos döntését elfogadják önrész biztosításaként, amennyiben a Testület pozitívan dönt a mostani ülésén. Az, hogy a rákoskerti tervrajz mikor készült és mennyit fizetett érte az Önkormányzat, erre sajnos most nem tudok információt adni. Egy biztos. A rendelkezésre álló tervekből dolgoztunk. Ez most pozitív lesz a Fővárosi Önkormányzat részéről vagy nem, erre nem tudok most választ adni. Dr. Hájer Emília: ügyvezető urat illetve polgármester urat szeretném kérdezni, hogy az elmúlt évi pályázatok között szerepelt a kegyeleti park. Arra tervek is készültek, sajnos nem nyertünk a tavalyi évi pályázaton. Miért nem pályáztunk ismét azokra a területekre, amelyekkel nem nyertünk, hogy idén be tudtuk volna fejezni az elkezdett munkálatokat. Én magam a kegyeleti parkra a választókerületi keretből tavaly előtt 300 ezer Ft-ot javasoltam költeni. Egy félig kész park van a Széchenyi utcában, amelyet szerencsés lett volna befejezni. A rákoskerti parképítéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az Alapítvány létrehozásában én magam is közreműködtem, mert felkértek a rákoskerti polgárok és egy ilyen felkérést sem képviselőként, sem ügyvédként nem utasíthattam vissza. Nemcsak közreműködtem, hanem saját anyagi erőmmel is mint kereszténydemokrata - hozzájárultam az Alapítványhoz. Kérdezném, hogy az
5/12 előterjesztéshez készített tervrajz milyen mértékben kötelező. Engem úgy tájékoztattak a rákoskertiek, hogy évek óta szó van arról, hogy erre a területre templomot szeretnének építeni. Ígéretet is kaptak az Önkormányzat vezetésétől. Én magam is Barna Andor alpolgármesterrel konzultáltam e kérdésben, és azt nyilatkozta, hogy elvileg nincs akadálya annak, hogy ezt az Önkormányzat ilyen célra a rákoskerti polgároknak biztosítsa. Kérdésem az, hogy kötelezőek-e ezek a tervek vagy pedig lehet módosítani úgy, amennyiben a későbbiekben templom építésről dönt a Testület? Akár itt, akár máshol fog később templom épülni Rákoskerten, tisztelettel felkérném valamennyi képviselőtársamat, egyéni körzettel rendelkezőt és nem rendelkezőt, hogy saját erőből legyen kedves ehhez az Alapítványhoz első helyen csatlakozni. Az Alapítványt a bíróság január 6-án nyilvántartásba vette közhasznú szervezetként. Érszegi plébános úrral személyesen beszélgettem és az alapításban közreműködő Csopják Andrea is, tudom, hogy mi az álláspontja, nem igazán támogatja a templomépítést, ez kétségtelen, de az idő talán az embereknek fog dolgozni. Tisztelendő úrnak is elmondtam, hogy nem egy év alatt kell egy templomot felépíteni. Ez az Alapítvány elindítja a kezdeményezést. Lehet az három év, öt év, tíz év, de ha soha nem kezdjük el, akkor nem érünk a végére. Elképzelhető, hogy a későbbiekben e tekintetben változás lesz. Tárgyalni kell valamennyi egyházzal, mert az emberek ökomenikus templomot szeretnének építeni. Dr. Hoffmann Attila: csak részben érinti a templomépítés ezt az előterjesztést. Annyit elmondok, hogy a jelenlegi Szabályozási Terv alapján nem is lehet oda építeni templomot. Amennyiben el akarunk valamerre indulni, akkor az első lépés az, hogy a Szabályozási Tervet kell valakinek a kérésére megváltoztatni és újat készíteni. Fohsz Tivadar: megköszönöm Dr. Zámbó Ákos úrnak a tájékoztatását. Úgy vélem, hogy ez a 3. számú terv önmagunkat lejárató minőségben készült el. Ezt így beadni nem hiszem, hogy ildomos lenne. Amit még szeretnék mondani a templomépítéssel kapcsolatban, hogy ha javasolhatnám, akkor hallgassuk meg a rákoskertiek képviseletében Árvay Ferencnét és adjuk meg neki néhány percben a szót, hogy tájékoztassa a Testületet arról, hol tart most ez az ügy a templomépítéssel kapcsolatban. Dr. Hoffmann Attila: természetesen lesz rá lehetősége. Én magam is sajnálom, hogy ha gyenge színvonalú rajzok kerülnek ki. Ezt már beadtuk. Bízom benne, hogy nem ezen fog múlni a támogatás megadása, amit remélünk és szeretnénk megkapni. Ifj. Lepés Imre: részben Fohsz Tivadar képviselőtársam elmondta a kérést is, hogy adjunk szót azoknak, akik részt vesznek a mostani napirendi pont tárgyalásán. Az én véleményem is az egyébként, hogy szó nélkül nem lehet az mellett elmenni, hogy ez a 3. számú terv tényleg elég gyerekcipőben jár. Számomra az egy új információ, hogy ez a terület nem alkalmas templom építésére. Függetlenül ettől, Kiss Lajos alpolgármester úr 2002-ben keltezett levele a birtokomban van, melyben tájékoztatott arról, hogy az Önkormányzat, amennyiben az egyházak pozitív hozzáállása az ügyben
6/12 olyan, akkor biztosítani fogja a rákoskerti templomépítéshez két telek területét. Úgy érzem, hogy ez egy maximálisan pozitív hozzáállás. Magam is támogatója és kezdeményezője is voltam annak, hogy valamilyen úton elinduljon a templomépítéssel kapcsolatos téma megvitatása. Ettől függetlenül a terveket célszerű elindítani és beadni, mert hogy ha a területet csak rendezni tudjuk, magában már az is egy kedvező lehetőség, amennyiben a pályázaton nyerünk, és ezzel is csak előnyére válik a városrésznek. A többiben pedig valamilyen formában együtt kellene gondolkodnunk, akár az Alapítvány tagjainak. A magam részéről is felajánlom segítségemet maximálisan, amennyiben erre igényt tartanak. Én is szívesen részt vennék a szervező munkában. Kérem a Képviselő-testület tagjait, hogy hozzászólásra adjuk meg a lehetőséget a megjelenteknek. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: ez a terület ZFK besorolású FSZKT által megjelölt terület. Itt a 2 %-os bepítés mellett egyenlőre a Főváros átsorolása is szükséges ahhoz, hogy el tudjunk indulni. Már pedig aki ismeri, hogy a Főváros milyen lendülettel szokott zöld területeket kivonni és átsorolni, hát olyan nagyon gyors intézkedésre sajnos nagy valószínűséggel nem lehet számítani. Ilyen szempontból talán támogatandó ötlete Ifj. Lepés Imrének, hogy addig bizony ott egy játszótér legyen. Az csak emeli az ott lakó emberek lehetőségét. Szavazásra bocsátom az ügyrendi javaslatot. Elfogadásához egyszerű többség szükséges. 29/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy 5 percben szót ad Árvay Ferencnének, a Rákoskerti Egylet részéről. (27 igen szavazat, 1 tartózkodás) Árvay Ferencné: először is mindentől függetlenül nagyon örülök a játszótér pályázatának, mert úgy érzem, hogy ez is egy kicsit meghallgatásra talált észrevétel. Ez év tavaszán, nyarán az ÖKOTÁRS Alapítvánnyal voltunk egy ilyen játszótér ügyben és pontosan Rákoskerten ezt a területet és a Vidadombot minősítettük arra, hogy ott játszóteret kellene rehabilitálni. Megérett a helyzet. Az más dolog, hogy ütközik a szintén folyamatban lévő ügyünkkel, a Templom Alapítvánnyal. Én alapítóként vagyok a Templom Alapítványban. Igazából ez egy régi kérés Rákoskerten. Az idő sürgetett bennünket, szerettük volna 2003. évi dátummal a bejegyzést elérni, ezért mondhatom, hogy lóhalálába hoztuk össze az alapszabályt és a kuratóriumot, azzal, hogy januárban, amikor a bejegyzés meglesz, akkor mindenkinek szétküldjük és természetesen mindenkit szeretettel várunk észrevételével, alapszabály módosításával, tisztségviselői részvételével az Alapítvány vezetésébe. Ez a bejegyzés csak arra volt jó, vagy azt szerettük volna elérni, hogy az SZJA miatt 2003-tól ketyegjen az óra. Sajnos ez nem sikerült. Szomorúan halljuk, hogy milyen nehézségek vannak a terület beépítésével kapcsolatosan. Természetesen az Alapítvány ökomenikus templomot szeretne építeni Rákoskerten, ami nem feltételezi azt, hogy
7/12 bármelyik egyház legyen a templom gazdája, sőt, itt a területet és az épületet az Alapítvány tulajdonaként kell létrehozni ahhoz, hogy az ökomenikus szemlélet egyformán érvényesüljön. Ismerjük az emberi tulajdonságot, lehet jobbra, balra, bármelyik egyház túlsúlya elviheti az ökomenikus ügyet. Mi ezt úgy szeretnénk, hogy nem az egyház működteti a területet vagy építi a területen a templomot, hanem az Alapítvány, az egyházak támogatásával. Mint ahogy talán tudják, akik ismernek, hogy a rákoskerti állomás az első magán vasútállomás vagy egy alapítvány által működtetett vasútállomás. Úgy gondolom, hogy úttörőnek kell lennünk bizonyos dolgokban. Én szeretném azt a támogatást a Képviselő-testülettől, hogy mihelyst bejegyzésünk jogerőre emelkedik, mindenkinek fogunk küldeni egy tájékoztatót az alapszabállyal, a bírósági végzéssel, tisztségviselőkkel. Kérjük a támogatást és a csatlakozást és természetesen szeretnénk a helyi képviselők támogatását erősebben érezni, ami azt hiszem, hogy nem probléma, az informális kapcsolat révén úgy tájékozódtunk, hogy Ifj. Lepés Imre úr is és Podani Sándor úr is támogatja az ügyet. A kuratóriumba és a felügyelő bizottságba mindegyik egyház, felekezet részéről képviselve vannak, és nincs akadálya annak, hogy ez bővüljön. Tudni kell azt, hogy Érszegi úrról igaz az a hír, hogy nem támogatja a templom építését, ugyanakkor Rákoskerten egy olyan szórólap jutott el a postaládákba, amelyikben azt írja, hogy az ő ötlete volt a templomépítés. Reméljük, hogy a közösségi akarat kényszerítette ki belőle ezt a mondatot vagy ezt az akaratot, de hát ennek nincs jelentősége. Az a jelentősége, hogy leírta azt, hogy ő akarja a templom építését és kéri a rákoskertiek támogatását. Szeretném, hogy ha Érszegi úrról nem úgy beszélnénk, mint aki nem akarja a templom építését. Lehet, hogy belül nem akarja. Megkerestük a felsőbb szerveiket is, ösztökélték arra, hogy akarja a templom építését. Reméljük, hogy ez előbbre jut. Kérjük azt, hogy ne felejtsék el döntéseiknél, hogy Rákoskerten kell egy telek a templom építésére, s ebben szeretnénk segítséget kérni. Most már jogilag is létrejött az a szervezet, akivel lehet tárgyalni ez ügyben. Barna Andor: mint a templomépítés támogatója szeretnék hozzászólni, már csak azért is megszólíttattam. A kérdés lényege az, hogy amikor beszéltünk erről a rákoskertiekkel és a képviselőjükkel, Ifj. Lepés Imrével is, illetve Dr. Hájer Emíliával is többször tárgyaltunk ebben a témában, aki az Alapítvány létrehozásában nyújtott segítséget. Minden egyes alkalommal én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy el tudjunk indulni, mindenféleképpen a templomépítésben részt vevő egyházak szándéknyilatkozatára szükség van. Nélkülük nem lehet templomot építeni. Azt gondolom, hogy ez mindenki számára világos. Különösen látom, hiszen a rákoskeresztúri katolikus egyházközség tagjaként nekem volt részem egy templomépítésben, a Madárdombiban és nagyon jól tudom ennek a folyamatát. Az egyházi támogatás nélkül ezt a hatalmas összeget az Alapítvány azt gondolom, hogy képtelen összeszedni. Ha arra várunk, hogy csak alapítványi adakozásokból gyűljön össze ez a pénzt, akkor mi vagy a szociális otthonból fogunk drukkolni az ötlet sikerének vagy pedig már azt nem is éljük meg. Én azt hiszem, hogy mindenféleképpen ahhoz, hogy az Önkormányzat egyáltalán dönteni tudjon a segítségben, amiről végül is évek óta szó volt, hiszen már az
8/12 előző, ha jól emlékszem, akkor a második ciklusban téma volt a templom építése Rákoskerten, hiszen ott a katolikus egyháznak van egy telke, amely alkalmatlan a templomépítésre. Akkor már elhangzott az, hogy egy cseremegoldásban gondolkodhatnának az Önkormányzattal karöltve. Még egyszer, röviden azt szeretném mondani, hogy addig, ameddig a templomépítésben részt vevő egyházak nem nyilatkoznak arról, hogy igen, ők akarják és támogatják a templomépítést, addig nem tudunk előre lépni. Azt javaslom, hogy ez legyen az első teendő és csak ezek után tudunk ebben a kérdésben elindulni. Fohsz Tivadar: én is azt mondom, hogy a pályázatban szereplő játszótér egy nagyon szép gondolat és egy nagyon szép dolog lenne, ha megvalósulhatna. A kérdés tulajdonképpen az, hogy Rákoskerten, azon a környéken, amelyik a rákoskertieknek a legoptimálisabb egy templom elhelyezésére, van-e vagy tudunk-e olyan területet biztosítani e mellett a terület mellett, vagy a környékén, amelyik alkalmas lehet a templom építésére. Ha nincs terület, akkor hiába van meg az akarat a rákoskertiekben, nem tudnak templomot építeni. Az Alapítványt is azért hozták létre, mert egy alapítvány sokkal jobban, határozottabban jelzi a szándékot, hogy ők ott szeretnének egy templomot. Az Alapítvány már pályázhat, fordulhat akár országon belüli, akár uniós pénzekről szóló pályázat felé. Szerintem ők igazán komolyan gondolják. Ezt nem szabad elvenni. Ha ezt a területet most mi játszótérnek alakítjuk át, itt egy komoly, szép játszóteret fogunk kialakítani, akkor honnan szerzünk területet a templomnak? A pályázattal kapcsolatban még szeretném, hogy ha meghallgatnánk a Védegyleg Rákosmenti Tagozatának képviselőjét, Rózsahegyi Pétert. Dr. Hoffmann Attila: most nem templomot építünk. Ez az előterjesztés nem erről szól. Röviden szeretnék válaszolni, hogy amennyiben és hát persze erre sincs 100 % biztosíték, ha megnyerjük a pályázatot, akkor sem vagyunk kötelesek oda játszóteret építeni. Legfeljebb nem használjuk fel ezt a pályázati összeget és nem építünk játszóteret. Ez egy későbbi döntés. Egyenlőre a pályázat beadásáról volt szó. Ha nyerünk, akkor még ügyesen át is tudjuk csoportosítani. Ifj. Lepés Imre: Fohsz Tivadarnak szeretném elmondani, hogy ha ismerné vagy ismeri ezt a területet, akkor tudja, hogy a sportpályát és az alatta található játszótér, ami ezen a rajzon szerepel, egy elég meredek földfal választja el egymástól. Ha itt ezt a területet megpályázzuk, a sportpálya egy meglévő pálya, elméletileg ide tervezték tudomásom szerint a templomot erre a felső részre. A tervek vagy az elképzelések szerint a felső területre szánt lenne. Az alsó rész, ami egy elég magas, legalább olyan 3-4 méteres földfal választja el, az egy teljesen különálló és önálló terület. Ennek a felújítása mindenképpen indokolt, függetlenül ettől és függetlenül a további, következő döntésektől. Azt mondom, hogy szükséges az, hogy felújítsuk ezt az alsó területet. Erre mindenképpen szükség van. A felső részt egyáltalán, szinte nem is érinti ez a pályázat. A másik pedig, amit Barna Andor alpolgármester úr elmondott, maximálisan egyetértek vele és szükséges az, hogy a további lépés érdekében előbb az egyházak nyilatkozzanak, mert úgy érzem, hogy az
9/12 Önkormányzat részéről megvan a szándék. Ennél többet szerintem önállóan nem tehet az Önkormányzat egy ilyen ügyben. Dr. Hájer Emília: az én kérdéseimre tulajdonképpen polgármester úr választ adott, miszerint átcsoportosítható a pénz és megoldható, hogy később változtassuk úgy a terveket, hogy oda templom is épülhessen. A kurátorok között a református tiszteletes és a görög katolikus tiszteletes szerepel. Kizárólag a katolikuson nem, mert még nem történt megállapodás. Egy kuratórium bármikor visszahívható, változtatható, valamennyi egyház jelen lehet. Természetesen itt a munka csak konszenzussal indulhat meg. Úgy a történelmi egyházak vezetőinek az egyetértésével, mint az Önkormányzat segítségével, aki viszont reményeink szerint telket fog adni ennek a templomnak a megépítéséhez. Dr. Dombóvári Csaba: én szívesen szólok később, ha az iménti jelentkezőnek szót ad a Képviselő-testület és elmondja hozzászólását. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: kérdezem, hogy a lakosság képviselője mihez kíván hozzászólni, a játszótérhez vagy a templomépítéshez? Nem nagyon értem. Szavazásra bocsátom az ügyrendi egyszerű többség szükséges.
javaslatot,
melynek
elfogadásához
30/2004. (I. 15.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy 5 percben szót ad Rózsahegyi Péternek, a Védegylet Rákosmenti Tagozatának részéről. (21 igen, 6 nem szavazat, 2 tartózkodás) Rózsahegyi Péter, a Védegylet Rákosmenti Tagozatának képviselője: köszönöm a szót. Annak ellenére, hogy ez már lejátszottnak tekinthető, hiszen a pályázat benyújtása megtörtént, szeretnék mégis néhány szót szólni arról, hogy ezzel a pályázati lehetőséggel miért kellett volna szerintünk másképpen élni, mint ilyen formában. Úgy láttam az előterjesztésben, hogy van arra más lehetőség is, hogy másképpen használják fel a pályázaton elnyerhető összeget, nemcsak közterület illetve zöldterület rekonstrukciójára, felújítására, hanem akár fasor rekonstrukcióra is, a melléklet szerint ezek az összegek vagy egy részük felhasználható. Kerületszerte látható, akár a keresztúri részeken, akár a kertvárosi részeken, hogy a fasorok rendkívül hiányosak vagy rossz állapotban vannak. A polgármesteri hatáskörben, átruházott feladatkörben történt intézkedések is azt mutatják, hogy fasortelepítések és rekonstrukciók helyett inkább csak gallyazás, kivágás történik. Az állagmegóvás szintjén marad mindez. A zöldterületek fejlődése, fejlesztése nem a kívánt mértékű. Ráadásul ennek a környezet-egészségügyi hatása sem elhanyagolható, mert a nagyforgalmú közutak mentén rendkívül fontos a káros anyag és a pormegkötő szerepe a nagylombú fasoroknak, amelyek jó, ha várostűrő fajták. A tavalyi évben Barna Andor alpolgármester úrral végrehajtottunk egy faültetési akciót, amely nem igényelt olyan nagy
10/12 összeget, hogy ebből a pályázati összegből hasonlót vagy akár többet ne lehetett volna végrehajtani. Tulajdonképpen felszólalásom lényege egy kérdés. Arra szeretnék választ kapni, hogy ebbe a pályázatba beilleszthető még mellékfeladatként vagy kapcsolt feladatként fasor rekonstrukció vagy fasorok telepítése akár ezeken a területeken, akár más, rossz állapotban lévő területeken? Dr. Hoffmann Attila: szögezzük le azt, hogy én nem kívánok a rákoskertiekre ráerőszakolni egy játszóteret. Ha nyerünk és lesz pénzünk, akkor eldöntik, hogy akarják-e azt a játszóteret. Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy az államtól kapunk pénzt, akkor azt valamire fel fogjuk használni. Az a valami nyilvánvaló egy környezetvédelmi feladat megoldása lesz. Ha nem lehet, akkor pedig tudomásul vesszük, hogy nem kívánjuk felhasználni erre a célra. Ez a két lehetőség van. Nyitottak vagyunk bármilyen jobb megoldásra. Dr. Dombóvári Csaba: ha jól figyeltem a hozzászólásokat, akkor voltaképpen ezen percig nem érkezett igazából érdemleges válasz Dr. Hájer Emília képviselő asszony kétszer is feltett kérdésére, amelyet én most harmadszor is felteszek, hogy milyen szempontok alapján lett ez a három tétel kiválasztva, miért pont ezek a területek lettek kiválasztva? Különös figyelemmel arra, amit képviselő asszony is elmondott, hogy két évvel ezelőtt, 2002-ben 5-6 parkkal pályáztunk ugyanezen pályázati forrásra a Fővárosi Önkormányzathoz. Akkor azokra a parkokra, terekre elkészültek a szükséges tervek. Én is azt gondolom, hogy teljesen kézenfekvő lett volna, hogy ugyanezekre a területekre nyújtjuk be pályázatainkat, szükség esetén a terv apróbb korrekciójával vagy frissítésével. Példának okáért hadd mondjam a régi rákosligeti temető területét, a Fackh Károly teret, amely ma egyébként egy önálló előterjesztés keretében napirenden volt, ez szintén benne volt két évvel ezelőtt az 5-6 megpályázott tér között, kész tervek voltak rá, volt rá RRT is, még amikor elkészült, annak nevezték, hatályos is volt tavaly december 31-ig, de rendezett rendezési tervek vannak a területre vonatkozóan. Ahogy nézem a fővárosi pályázati kiírást, ennek kapcsán a pályázaton még játszóterek felújítására, fejlesztésére is lehet pályázni. Megemlíthetem azt, hogy a Heltai téri játszótér befejezésére is be lehetett volna nyújtani a pályázatot, ugyan úgy 50 %-os önrészt kellett volna ahhoz is biztosítani, mint tavaly a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium által kiírt pályázat keretében, amelyet szintén Önök akkor elvetettek. A Heltai tér vonatkozásában is megfeleltünk volna a bírálati szempontoknak, hiszen ott olvashatjuk az egyik mellékletben, hogy előzetes beruházás esetén, illetve a kivitelezői árajánlat esetén nyilvánvalóan könnyebb a pályázat elbírálásra. A Heltai téri játszótér, illetve a Heltai térre mind a kettő létezik, hiszen a beruházás első felének megvalósítása során a földalatti öntözőrendszer kiépült a téren, van kivitelezői árajánlat, 2 évvel ezelőtti, de azt aktualizálni lehet, semmi problémát nem jelent. Csak egyetlen egy választókerületet kiemelve a 17 közül, rögtön van kettő olyan terület, a Heltai tér és a Fackh Károly tér, amely igényként az elmúlt hónapokban felmerült. Aki figyelemmel kíséri a Képviselő-testületi üléseken történteken, annak szerintem ez fel kellett volna, hogy tűnjön. Mindezekhez képest vagy mindezek ellenére én azt
11/12 nehezményezem leginkább ennek az ügynek az előkészítése kapcsán, hogy az adott választókerület képviselőjeként még csak meg sem kérdeztek arról, hogy van-e javaslatom a választókerületem tekintetében pályázati anyag elkészítésére vagy nincs. Ha van, akkor az mely területre vagy területekre szól. Ez nyílván még nem jelentette volna azt, hogy az általam esetlegesen javasolt terület belekerül az előterjesztésbe, de ha meg sem kérdeznek, akkor aztán végképp esélye sincs annak, hogy az előterjesztésbe akárcsak javaslatként, bekerüljön. Én meglehetősen kritikusan állok hozzá ezen határozati javaslat esetleges megszavazásához. Másik észrevételem pedig az, hogy ha, márpedig így van, a XVII. kerület összesen 24 millió forintot nyerhet el maximálisan a Fővárosi Alapból, akkor mi miért nyújtunk be pályázatot 29 millió Ft-ra. Ha az a szempont vezette az előterjesztőt, hogy csak akkora összegre nyújtson be pályázatot, mint amennyit egyébként elnyerhetünk, akkor az első két tétel jöhetett volna logikusan szóba, a Népkert és a Szabad május tér, mert a két tétel együttesen 23 millió Ft-os önrész mellett 23 millió Ft Fővárosi pályázatot igényelne meg. Akkor úgy állnánk a Főváros elé, hogy mi nem kérünk eleve többet, mint amit egyébként megítélhetnének nekünk. Ha viszont már túllépjük azt a keretet, mint amennyit a Főváros megítélhetne nekünk, mert a három tétel együttesen 29 millió Ft, ebből egyrészt logikusan következik az, hogy az egyik biztosan ki fog esni, ha a Főváros tartja magát ahhoz az általa megfogalmazott előíráshoz, hogy legfeljebb 24 millió Ft-ot kaphat egy-egy kerület. Eleve a három közül maximum kettő nyerhet. Másrészt, ha már az előterjesztő eltekint attól, hogy olyan előterjesztést nyújtson be, ami a kereten belül van, akkor kérdésként merül fel, hogy miért nem tett további területekre javaslatot? Dr. Hoffmann Attila: ez nyílván az én hibám. Őszintén megmondom, hogy nem tudom, hogy miért ezek a területek kerültek bele az anyagba. Én egy nappal a pályázat lejárta előtt kaptam meg az anyagot és egy cél vezérelt, hogy lehetőleg minél többet próbáljunk a Fővárostól pályázati pénzként nyerni. Hogy miért ezek kerültek kiválasztásra, azt én magam sem tudom. Megkérném Dr. Zámbó Ákost, hogy a feltett kérdésekre próbáljon válaszolni. Dr. Zámbó Ákos: a pályázat összegére vonatkozóan szeretnék pontosítani. Nem 29 millió Ft-ra pályáztunk, hanem pontosan 24 millió Ft-ra, amiből úgy látszik, hogy 29 millió Ft az összeg, a mellékelt összesítőkből kitűnik, hogy az önrész aránya egy picit nagyobb. Az önrész aránya elsősorban cégünk bonyolítási díjából adódik. A Fővárosi Önkormányzatnál megigényelt támogatási összeg a három pályázat összességében 24 millió Ft. Nem több, pontosan annyi. A helyszínek kiválasztásával kapcsolatban nem tudok teljesen korrekt választ adni. Hogy miért nem került egyik, másik vagy harmadik tér kiválasztásra, tavaly előtti pályázatoknál a Fővárosi Önkormányzatot megkérdeztük, hogy miért nem nyertünk. Sokat dolgoztunk vele. Felhívtuk őket és megkérdeztük, hogy mi volt az oka, hogy elutasítottak, 5 pályázatot elkészítettünk, az sem volt kevés munka. Erre az volt a válasz, hogy nem kellett volna ilyen kis fejlesztéseket és ilyen nagy számba pályázatot benyújtani. Inkább adtunk volna be egyet, de nagyobb fejlesztést, ezt szívesebben támogatták volna. Ez volt a nem hivatalos
12/12 informális válasz. Munkatársaimat felkértem, hogy ennek szellemében tájékozódjanak, hogy most mik a bírálati szempontok. Elmondásuk alapján a bírálati szempontok között elsődleges helyen szintén ugyan az volt, mint két évvel ezelőtt. Lehetőleg kevesebb számú pályázatot, de nagyobb projektet nyújtsunk be és elsősorban olyan helyszíneket válasszunk, ahol az adott városrészen belül kevés a hasonló jellegű játszótér, park vagy egyéb fejlesztési helyszín. Tulajdonképpen ezért kerültek tudomásom szerint ezek kiválasztásra. Hozzáteszem, hogy munkatársaim szakmailag átgondolták és ezek alapján kerültek kiválasztásra ezek a területek. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: megköszönöm a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságnak, hogy ebédidejét feláldozva megtárgyalta a témát és a határozati javaslatot elfogadásra javasolta. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslat I. alternatíváját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 31/2004. (I. 15.) Kt. határozat 1./ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága által kiírt zöldfelületfejlesztési pályázaton való részvételhez utólagosan hozzájárul. 2./
A Képviselő-testület előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban megjelölt pályázathoz az önrészt biztosítja a 2004. évi költségvetésében az alábbiak szerint: Népkert: 13.300 ezer Ft Szabad május tér: 9.700 ezer Ft 4Rózsaszál utca: 6.000 ezer Ft
3./
Felkéri a Polgármestert, hogy az 1-2. pontban foglalt döntéséről értesítse a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft-t. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal, a benyújtott pályázathoz testületi határozati kivonat csatolása: a döntést követő napon; a fedezet biztosítására: a 2004. évi költségvetés elfogadása (23 igen, 1 nem szavazat, 5 tartózkodás) Dr. Hoffmann Attila,levezető elnök: az ülést 14 óra 50 perckor bezárom. K. m. f.
Dr. Nagy István jegyző
Dr. Hoffmann Attila polgármester
