J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 23-án 16:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Az ülés helye:

Községháza Sajóivánka Sajóivánka, Kossuth u. 38.

Jelen vannak: 3 fő képviselő-testületi tag: Seszták

Ottó

polgármester

Hényel

Judit

képviselő

Kissné

Gyenes Borbála

képviselő

Okolicsányi

Zsolt

képviselő

Pintér

Sándor

alpolgármester

Távol maradt:

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: - az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg -

Tibor

jegyző, címzetes főjegyző

- jegyzőkönyvvezető: Orbánné Boros Henriett

igazgatási ügyintéző

Seszták Ottó polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, a meghívottakat. Megállapította, hogy a képviselő-testület 3 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú (3 igen) szavazattal elfogadta: NAPIREND:

Napirend sorszáma

1.

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

Javaslat a díszpolgári cím valamint egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

Seszták Ottó polgármester

írásban

1

2.

Javaslat a helyi építészeti értékek védelmére. Rendeletalkotás.


írásban

3.

Javaslat a szociális tűzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás


írásban

4.

Javaslat község jelképeiről és használatuk rendjéről szóló helyi szabályozás megalkotására. Rendeletalkotás.


írásban


írásban

Indítványok, javaslatok: 5.

5.1. Fehér Tamás kérelme a Sajóivánka Munkácsy u. 37. sz. alatti ingatlanon, az önkormányzat javára fennálló elidegenítési tilalom törlésére.

I. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a díszpolgári cím valamint egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás. Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 3 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (3 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015.(X. 5.) önkormányzati rendelete önkormányzat kitüntetések és elismerő címek alapításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 22. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az alábbiakat rendeli el:

2

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) Sajóivánka Önkormányzatának Képviselő-testülete kitüntetés és elismerő cím adományozásával kívánja méltó módon kifejezésre juttatni elismerését, nagyrabecsülését és köszönetét mindazoknak, akik a helyi közügyek, valamint a közérdek valamely területén kimagasló teljesítményt nyújtottak, illetve a település érdekében több éven át kiemelkedően munkálkodtak, tevékenységükkel hozzájárultak Sajóivánka szellemi és anyagi értékei gyarapodásához, hagyományai megőrzéséhez. (2) Sajóivánka Önkormányzatának Képviselő-testülete község közéletében, a gazdasági, művészeti, közigazgatási, nevelési, oktatási és közművelődési tevékenységében, a testnevelési és sportéletében, az egészségügyi, szociális és karitatív ellátásban részt vevők kimagasló érdemeinek elismerésére az alábbi kitüntetéseket és elismerő címeket alapítja: a) Kitüntetés: „Sajóivánka Díszpolgára”; b)Elismerő cím: „Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele”. II. Fejezet Sajóivánka Díszpolgára 2. § (1)A „Sajóivánka Díszpolgára” kitüntetés (a továbbiakban: díszpolgári cím) adományozható annak a magyar, vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével a településen belül, vagy pedig országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárult a község jó hírnevének öregbítéséhez. (2) A kitüntetés elhunyt személy részére posztumusz is adományozható. (3) A kitüntetés évente egy alkalommal adományozható. Az egy alkalommal kiadható díszpolgári címek száma kettő, melyből legfeljebb egy kitüntetés elhunyt személynek, posztumusz adományozható. (4) A díszpolgári címmel külön erre a célra készített díszoklevelet és 30.000 Ft értékű tárgyjutalmat kell átadni. A posztumusz kitüntetésben részesülő közeli hozzátartozója részére kell a díszoklevelet átadni, melyhez tárgyjutalom nem társul. (5) Az oklevél tartalmazza az adományozó megnevezését, a község címerét, a Képviselő-testületi határozat számát, az elismerésben részesülő nevét, az adományozás jogcímét, keltét, a polgármester és a jegyző aláírását, továbbá az önkormányzat bélyegzőjét. (6) A község díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntető címet. (7) A község díszpolgára: a) részt vehet a képviselő-testület ülésterv szerinti nyílt ülésein, b) az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos, és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg, c) díjtalanul látogathatja az önkormányzat valamennyi közművelődési és művészeti intézményét, valamint ilyen jellegű rendezvényeit. II. Fejezet Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele 3. § (1) A Képviselő-testület „Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele” adományozásával ismeri el azok érdemeit, akik kiemelkedő szakmai munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a település fejlődéséhez, vagy tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a község jó hírnevének öregbítéséhez. A díj adományozásának alapjául szolgáló tevékenység lehet különösen

3

a) b) c) d) e) f) g) h) i)

közéleti tevékenység; civil szervezetekben, kisközösségi szerveződésekben végzett szervező tevékenység; köznevelési-, oktatási tevékenység; közművelődési, kulturális, vagy művészeti tevékenység; egészségügyi tevékenység; szociális tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelmi, caritas tevékenység; kiemelkedő sportteljesítmény; közrend, közbiztonság védelme; közigazgatási tevékenység.

(2) „Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele”adományozható, a.) az (1) a.) és b.) pontja jogcímen azoknak a Sajóivánkához kötődő személyiségeknek vagy közösségeknek, akik közérdekű felajánlásukkal, önkéntes tevékenységükkel, szervező munkájukkal kiemelkedően hozzájárultak Sajóivánka község élhetővé tételéhez, környezetének megszépítéséhez, értékeinek megóvásához; b.) az (1) c.) pontja jogcímen annak a pedagógusnak, köznevelésben és felsőoktatásban dolgozónak, aki a nevelő-oktató munkájában tartósan színvonalas feladatellátást, kiemelkedő teljesítményű nevelő-oktató munkát végzett vagy végez és annak elismeréséhez érdemeket szerzett; c.) az (1) d.) pontja jogcímen azoknak a tevékenységük révén Sajóivánkához kötődő személyeknek, akik a település kulturális közéletében huzamos ideje meghatározó személyiségek, illetve tevékenységükkel, alkotásaikkal térségi, megyei, országos vagy nemzetközi elismerést szereztek maguk, valamint ezáltal hírnevet Sajóivánka számára; d.) az (1) e.) pontja jogcímen azoknak a tevékenységük révén a Sajóivánkai egészségügyi ellátórendszerhez kötődő személyeknek, vagy gyógyító közösségeknek, akik az emberi egészség megőrzésében, a prevencióban, az egészségkárosodott ember gyógyításában, az ápolásra szoruló betegek szenvedéseinek enyhítésében kivívták a rájuk bízottak háláját és elismerését. Elismerésben részesíthetők az egészségügyi alapellátás, a szakellátás, a szakképzés és az egészségügyi adminisztráció területén dolgozó szakemberek; e.) az (1) f.) pontja jogcímen azoknak a tevékenységük révén Sajóivánkához kötődő személyeknek vagy közösségeknek, akik humanista elkötelezettséggel olyan segítő tevékenységet folytatnak, amellyel a nehéz élethelyzetben lévő egyének, különösen a gyermekek, családok, csoportok és közösségek életkörülményeit javító, kiemelkedően áldozatos munkát végeztek. Elismerésben részesíthetők a civil szervezetek, a szociális alapellátás, a gyermek- és ifjúságvédelem és a szociális igazgatás területén dolgozó szakemberek, önkéntes segítők; f.) az (1) g.) pontja jogcímen azoknak a Sajóivánkai lakóhellyel rendelkező tanulóknak, sportolóknak akik a tömeg-, szabadidő- vagy versenysport területén országos, megyei versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, hozzájárulva ezzel Sajóivánka város jó hírnevéhez; g.) az (1) h.) pontja jogcímen azoknak a Sajóivánkán tevékenykedő közösségeknek, fegyveres és polgári testületekben szolgálatot teljesítő egyéneknek, akik huzamosabb ideje, jelentősen hozzájárulnak a községben lakók személyi és anyagi biztonságának védelméhez, a közbiztonság megőrzéséhez; h.) az (1) i.) pontja jogcímen azoknak, akik közigazgatási szakterületen kiemelkedő szakmai munkát végeztek vagy végeznek, és folyamatosan kiváló szakmai teljesítményt nyújtanak. (3) Az elismerésben az (1) a.)-i.) pontjaiban foglalt jogcímenként, évente 2 magánszemély, vagy szervezet részesülhet. (4) A z elismeréssel az adományozást igazoló oklevél és emlékplakett jár.

4

(5) Az oklevél tartalmazza az adományozó megnevezését, a község címerét, a Képviselő-testületi határozat számát, az elismerésben részesülő nevét, az adományozás jogcímét, keltét, a polgármester aláírását, továbbá az önkormányzat díszpecsétjét. A kitüntetés és az elismerő cím adományozásának rendje 4.§ (1) A kitüntetés, valamint az elismerő cím adományozása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A az adományozásról szóló határozatot minősített többséggel kell meghozni. (2) A kitüntetés és az elismerő cím adományozására javaslatot tehetnek: a) a polgármester b) a képviselő-testület tagjai, c) a képviselő-testület bizottságai, d) az önkormányzati intézmények vezetői, e) a jegyző a 3.§ (1) i) pont vonatkozásában, f) a községben működő civil és gazdálkodó szervezetek, g) egyházak képviselői, h) települési lakosok a 3 § (1) a)-b) és d)-h) jogcímek esetében. i) az önkormányzat által közzétett kérdőíven a község lakossága, a díszpolgári cím esetében. (3) A javaslatokat a (2) bekezdés b-g) pontjaiban meghatározottaknak, az adományozás előtt legalább 30 nappal kell a polgármesternek megküldeni, aki azokat a képviselő-testület elé terjeszti. (4) A javaslatnak tartalmaznia kell: a) A kitüntetésre, elismerésre javasolt személy nevét, lakcímét, munkahelyét, beosztását, elérhetőségét. b) A javaslat szakmai, erkölcsi indokait, az elismerés alapjául szolgáló érdemeket; ba.) A 3 § (1) c) pont szerinti jogcímen adományozandó elismeréshez – önkormányzati intézményben jogviszonnyal rendelkező köznevelésben dolgozó esetében - a javaslatnak a köznevelési intézmény előzetes véleményén kell alapulnia. Egyéb ezen a jogcímen elismerésre javasolt személy esetében a munkahelye, nyugdíjas esetében az utolsó ismert munkahelye szerinti vezetőtől vélemény szerezhető be. bb.) A 3§ (1) e), f), h) pont szerinti jogcímeken adományozandó elismeréshez, az elismerésre javasolt személy esetében a munkahelye, nyugdíjas esetében az utolsó ismert munkahelye szerinti vezetőtől vélemény szerezhető be. bc.) A 3§ (1) i) pont szerinti jogcímen adományozandó elismeréshez – az önkormányzati hivatali szervezetben jogviszonnyal rendelkező esetében, amennyiben a javaslattevő nem a jegyző - a javaslatnak a jegyző előzetes véleményén kell alapulnia. c) a javaslatot tevő személy vagy szervezet megnevezését, címét, elérhetőségét, a véleményt adók megnevezését, a megfogalmazott véleményt teljes terjedelmében; a javaslatot tevő sajátkezű aláírását. (5) A 4.§ (2) bekezdés i) pont szerinti kérdőív tartalmát, a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A kitüntetésre javasolt személyekről, személyenként külön-külön kérdőívet kell felfektetni. (6) A 4.§ (2) bekezdés i) pont szerinti javaslattételt abban az esetben veszi tárgyalásra a képviselőtestület, ha a kitüntetésre, elismerésre indítványozott személyt, a választójoggal rendelkező helyi lakosok közül legalább 50 fő javasolta. (7) A díszpolgári cím elismerést az alkalomhoz kötődő ünnepi képviselő-testületi ülésen vagy az önkormányzat által szervezett ünnepségen kell átadni. (8) Az adományozás költségeit az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. (9) Az elismerésben részesítettekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

5

a) b) c) d) e)

az elismerésben részesült nevét, az elismerés típusának megnevezését, az adományozás időpontját, az adományozásról szóló határozatot, az esetleges visszavonás tényét és dátumát. A kitüntetés, az elismerő cím visszavonása

5.§ (1) A kitüntetést, valamint az elismerő címet vissza lehet vonni, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik. (2) Érdemtelen az elismerésre különösen az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ebben az esetben az elismerést vissza kell vonni. (3) A visszavonás módjára a 4. §-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Záró rendelkezések 6. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben, kimagasló esemény, eredmény kapcsán, a 4. § (42) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott javaslattevők kezdeményezésére, a rendelet a) 2. § (3) bekezdésben, b) 3. § (3) bekezdésében, valamint c) 4. § (6) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. 7.§ (1) A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának szabályairól szóló 2/2004. (I.30.) önkormányzati rendelet. Seszták Ottó polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

II. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a helyi építészeti értékek védelmére. Rendeletalkotás. Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta.

6

A döntéshozatali eljárásban 3 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (3 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajóivánka község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015.(X. 5.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Sajóivánka község közigazgatási területén lévő és a rendelet alapján védetté nyilvánított, helyi építészeti értékekre terjed ki. A helyi védelem fajtái 2.§ (1) Az építészeti értékek helyi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) egyedi és területi lehet: a) HV1 - egész épület vagy építmény védelme, b) HV2 - valamilyen részérték védelme, c) HVK - helyi védelem környezete, d) HVT - védett terület. (2) Az egyedi védelem kiterjedhet (HV1 és HV2): a) az épület, építmény teljes egészére b) az épület, építmény egy részére, illetve tartozékára (anyaghasználat, szerkezet, színezés) c) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre, és annak jellegzetes növényzetére; d) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére. e) egyedi tájérték védelmére. (3) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, ill. tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. (HVK) (4) A területi védelem kiterjedhet (HVT): a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet); b) a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelődési mód, növényzet és természetes környezet); c) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak; d) a település karakterére (településszerkezet, településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). (5) A helyi önkormányzati védelem fokozatai: a) utcaképi védelem,

7

b) c) d) e)

karaktervédelem, településszerkezeti védelem, hagyományőrző építészeti karaktervédelem, objektum védelem, épületek helyi védelme. Védetté nyilvánítás és megszüntetés

3.§ (1) A helyi értékek védetté nyilvánításával kapcsolatos döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a rendelet, 1. mellékletben felsorolt épületeket, valamint a 2. melléklet térképlapján ábrázolt területet, mint a helyi védelem környezetét, védetté nyilvánítja. (3) A védetté nyilvánítás alapja a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet, valamint Sajóivánka község Településrendezési tervének értékvédelmi munkarésze. (4) További védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezhet. (5) A védetté nyilvánítási javaslatnak tartalmaznia kell: a) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját (a továbbiakban: tulajdonos) és annak véleményét; b) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indoklását; c) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép-, terv- és fotó- dokumentációt. 4.§ (1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel dönt. (2) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell: a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, b) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt. (3) A helyi terület védelme esetén a rendezési-terv készítési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védetté nyilvánításról, és egyidejűleg közölni kell azt az érintett utat, közműveket létesítő és üzemeltető szervekkel is. (4) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, a képviselő-testület gondoskodik: a) az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről. b) valamint az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről. A védett helyi értékek nyilvántartásával kapcsolatos előírások 5.§ (1) A helyi védelem alá helyezett építmények és területek nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartás vezetéséről - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerinti tartalommal - a jegyző gondoskodik. A védett építmények megjelölése 6.§ (1) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített táblával meg kell jelölni. (2) A tábla szövege: „Sajóivánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította" „évszám" (3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. (4) A tábla elkészíttetéséről, az elhelyezéséről és eltávolításáról a jegyző gondoskodik. 8

(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata. A helyileg védett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó általános előírások A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme 7.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében, törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésének megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosítására. (2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat. (3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani. (4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. (5) A bővítés, korszerűsítés esetén a keletkező új építészeti minőség és a védett értékek összhangjának biztosítása érdekében a javasolt megoldást a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatósággal kell előzetesen egyeztetni. (6) Helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a tetőfelületet – beleértve az esővíz elvezető rendszert is – az eredeti anyaghasználattal, szerkezeti megoldásokkal, vagy külső megjelenési formájában és szerkezetében azzal hasonló anyagokkal – különösen építőanyag, homlokzatfestés kell megőrizni, felújítani. (7) Vakolt épületek homlokzatai a helyben korábban használt sima vakolattal készítendők. (8) Védett épület nyílászáróit az eredeti síkba kell elhelyezni. Műanyag nyílászáró védett épületen csak az eredetivel megegyező megjelenési szerkezettel helyezhető el. (9) A helyi védelem alatt álló érték nem védett részei – ha azt az Országos Településrendezés és Építési Követelmények előírásai és a Helyi Építési Szabályzat nem tiltja – bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetők. A változtatások a védett érték jellegét nem csökkenthetik. (10) Védett építményen reklám, vagy hirdetés kizárólag a rendeltetésével összefüggésben helyezhető el. (11) Védett építményen légkondicionáló berendezés közterületről is látható kültéri egysége nem helyezhető el. (12) Védett építményen csak látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan. 8.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

9

9.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a(z) a) homlokzatot érintő nem engedélyköteles, b) építési engedélyköteles, tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni az illetékes örökségvédelmi feladatokat ellátó elsőfokú építésfelügyeleti hatóság hozzájárulását. Helyi területi védelem 10.§ (1) A helyi védelem alatt lévő területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása, vagy telek-átalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető. (2) A védett területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve így lehet a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű. Tetőfedés anyagaként a hagyományos égetett agyag tetőcserép változatai alkalmazhatók. (3) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. (4) Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint a növényzet megtartására. (5) A védett területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit (utcabútorok, hirdető berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni. (6) A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek stb.) (7) A védett területen lévő építmények utcai homlokzatán égéstermék-kivezető nem helyezhető el. (8) Helyi védelem alatt álló területen bármely építményt (pavilonok, cégérek, reklámok, stb.) elhelyezni-; nem építési engedély köteles tevékenységet végezni (pl. járda-, utcaburkolás) ill. berendezéseket elhelyezni (pl. világítótestek) az elsőfokú építésügyi hatóság előzetes hozzájárulásával lehet. Védett értékek fenntartása, hasznosítása 11.§ (1) A védett értékek használata, fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. A védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. (2) A védettség az épület belső átalakítását, korszerűsítését, bővítését nem akadályozza. A védett érték megfelelő fenntartását, megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani. (3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a védett érték állaga romláshoz vezetne, a rendeltetésellenes használatot az illetékes építésügyi hatóság korlátozhatja, megtilthatja. (4) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok alapján – továbbá az illetékes építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló épületek, építmények, létesítmények tulajdonosát, kezelőjét, használóját:

10

a) a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére, b) a védett érték jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére. (5) A (4) bekezdésben meghatározott munkálatok elvégzésének a költségei a tulajdonost (kezelőt, használót) terhelik. Helyi védett értékek állapotának felülvizsgálata 12.§ (1) A védett érték állapotára vonatkozóan az önkormányzat jogosult tájékozódni és ellenőrizni, hogy a védett érték tulajdonosa, kezelője, használója a rendeletben foglaltak alapján megfelelően kezeli-e a védelemben részesült értéket. (2) A helyi védettség alatt álló értékek állapotát, változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni a lakosság tájékoztatása, valamint a védelemhez szükséges intézkedések megtétele érdekében. (3) A védett érték állapotát az arra képesítéssel és szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet bevonásával ötévente kell felülvizsgálni. (4) A vizsgálat eredményeit tartalmazó tájékoztatót a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Záró rendelkezések 13. § A rendelet 2015. november 15. napján lép hatályba.



III. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a szociális tűzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 3 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (3 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta:

11

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdése alapján, továbbá, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Sajóivánka Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező állampolgárokra. (2) A rendelet alkalmazásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A támogatás feltételei 2.§ (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként térítésmentes tüzelőanyag - tűzifa - támogatást állapíthat meg annak az igénylőnek akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíteni aki a) települési támogatásra jogosult (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülőket) vagy b) aktív korúak ellátására, vagy c) időskorúak járadékára jogosult vagy d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben részesíthető aki e) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy f) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, (4) A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. (6) A rendelkezésre álló tűzifa mennyiséget meghaladó támogatási igény beérkezése esetén a támogatás megítélésénél a 2. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, a szociális rászorultság elvét érvényre juttatva kell a sorrendet felállítani, melynek során a családban az egy főre eső jövedelem nagysága szerint kell a jogosultsági sorrendet meghatározni. 3.§ (1) A tűzifa támogatás mennyisége 1 m3 háztartásonként. 4.§ A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető.

12

5.§ (1) A rendelet 2. §-ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tüzelőanyag támogatás a) azon igénylő részére, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett, b) azon ingatlan tulajdonosa vagy használója részére, aki igénylését üresen álló, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlan vonatkozásában nyújtja be, c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető. (2) A tüzelőanyag támogatásban részesülő személy a szenet nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel. (3) Amennyiben az ellátásban részesülő a (2) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Szt. 17. §-a szerinti előírásait. 3. A támogatás igénylésének menete 6. § (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás a rendelet 1. melléklete szerinti kérelemre indul. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell: a.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat. (3) Az ellátás iránti kérelmeket 2015. november 30. napjáig lehet benyújtani a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Vadnai Kirendeltségén. (4) A Képviselő-testület a tűzifa támogatás iránti kérelmek elbírálásának hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. A tűzifa támogatásra való jogosultságról a Bizottság határozattal dönt. (5) A döntést követő 10 munkanapon belül, a polgármester gondoskodik a tűzifa kiszállításáról. (6) A tűzifa átvételét a jogosult a rendelet 2. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. 7. § A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított állami támogatás. A forrás felhasználását követően további tüzelőanyag támogatási iránti igények kielégítésére nincs lehetőség 4. Záró rendelkezések 8. § A rendelet 2015. november 1-jén lép és 2016. március 31-én hatályát veszeti.



13

IV. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat község jelképeiről és használatuk rendjéről szóló helyi szabályozás megalkotására. Rendeletalkotás. Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 3 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (3 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2015.(X. 5.) önkormányzati rendelete Sajóivánka község Önkormányzatának jelképeiről és használatuk rendjéről

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a község címeréről, községi zászlóról és a község nevének használatáról eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet 1. Általános rendelkezések 1. § Sajóivánka község Önkormányzatának jelképei a község címere, zászlója, továbbá a pecsétje. II. fejezet A községi címer 1. A címer leírása 2.§. Sajóivánka község Önkormányzatának címere: álló, háromszögletű, zölddel és kékkel hasított katonai pajzs, középen arany hullámpólyával, a felső, zöld színű mezőben balról ezüst szőlőmetsző kés, jobbról ezüst kulcs lebeg, az alsó kék színű mezőben pedig nyolcsugarú ezüst csillag. A pajzs alatt szalag helyezkedik el SAJÓIVÁNKA felirattal. 2. A címer használata 3.§ (1) A község címerét – a rendeletben meghatározott módon – kizárólag díszítő és utaló jelképként lehet használni, valamint önkormányzati hatósági eljárás során nem alkalmazható. (2) A község címere használható

14

a) a képviselő-testületi ülés meghívóin, b) a képviselő-testület, és a képviselő-testületi bizottságok felhívásain, programjaink tervein, a nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken, c) a Képviselő-testület bizottságai, továbbá az önkormányzat tisztségviselői által az önkormányzat megbízásaiból eredő tevékenységük során használt levélpapíron, névjegykártyáin, d) az önkormányzat által alapított díszokleveleken, kiadott emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, e) községi ünnepségek, rendezvények szervezése, lebonyolítása során, f) a község nemzetközi kapcsolatai során, és az idegenforgalmi propagandában, g) a község történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a községre utaló emléktárgyakon, az önkormányzat honlapján és webes alkalmazásain, h) a község bevezető útjai melletti üdvözlőtáblákon. (3) A község címere díszítő és utaló jelképként csak külön engedéllyel alkalmazható: a) a község intézményei által kiadott és a községgel, vagy az intézmény történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, b) a község jelentősebb kulturális intézményeinek és sportszervezeteinek emléklapjain, jelvényein, érmein, c) a községgel összefüggő kiállításokon, d) a községre utaló emlék és ajándéktárgyakon, e) jelvényként, f) mindennemű kereskedelemben forgalomba hozott árukon. 4) A község címere Magyarország címerét nem helyettesítheti. Az állami és községi címer együttes használata esetén az állami címer számára elsőbbséget kell biztosítani. 5) A címert védjegyként sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják. 3. A címerhasználat módja 4.§ (1) A község címerét kizárólag a heraldikusok által készített hiteles alakban, a címerábra hűségének, méret arányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni. (2) Esetenként a község címere kizárólag az előállításhoz használt anyag színében (fém, bőr, fa, stb.), nyomdai előállítás esetén fekete-fehér színben, kontúrvonalas kivitelben is felhasználható. (3) A község címerét csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (4) Az önkormányzat – a 3§ (2) bekezdésben meghatározott módon – a község címerét ábrázoló vésetet, pecsétnyomó viasz lenyomatát, vagy mélynyomású bélyegző lenyomatát alkalmazhatja. 4. A címerhasználat engedélyezése 5.§ (1) A címer a községre utaló jelképként a jelen önkormányzati rendelet 3. §. (2) bekezdésében felsorolt esetekben külön engedély nélkül használható. (2) A község címerének jelen önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben történő felhasználása, illetőleg forgalomba hozatal céljából való előállítása engedélyéhez kötött. A képviselő-testület a címer használata engedélyezésének hatáskörét a polgármesterre ruházza. (3) A polgármester a címer használatára, előállítására vonatkozó engedélyében a jelen rendeletben foglaltakon túlmenően külön előírásokat is megszabhat. (4) Az engedély határozott időre vagy visszavonásig szólhat. Az engedély kiadásának idejéről a polgármester által kiadott engedélyben határozni kell.

15

(5) Az engedély iránti kérelmet a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Vadnai Kirendeltségén kell benyújtani. (6) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét és címét; b) a címer előállításának, felhasználásának célját, módját; c) előállítás esetén az előállítandó mennyiséget; d) a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal módját; e) a címer használatának időtartamát; f) a címerrel díszített tárgy mintapéldányát, tervét. (7) Az engedély tartalmazza: a) az engedélyes megnevezését, címét; b) az engedélyezett felhasználás célját, módját; c) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének az időtartamát; d) a terjesztés és a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos kikötéseket; e) kereskedelmi forgalomba hozatal esetén a díj mértékét; f) a felhasználással kapcsolatos egyéb előírásokat. (8) A címer előállítására, használatára és forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes nem az engedélynek megfelelően jár el, vagy a használat során címer méltósága, az ábrázolás hűsége sérül. (9) Az engedélyes az előállított és forgalomba hozatalra szánt, valamint az eredet-megjelölésként címerrel ellátott termékből legalább egy példányt köteles térítésmentesen szolgáltatni az önkormányzatnak. (10) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. III. fejezet A községi zászló 1. A zászlók leírása 6.§ Sajóivánka Község Önkormányzatának zászlója (továbbiakban: zászló): ezüst zsinór-szegéllyel díszített fehér mező, melyben középen a címer van elhelyezve. A címer alatt, annak szélességében arany szalagsávban fekete színű betűkkel „Sajóivánka” felirat szerepel. A zászló a Községházán kerül megőrzésre. 2. A zászló használatának köre 7.§ (1) A zászló a képviselő-testület ülésein, valamint a község életében jelentős, az önkormányzat által vagy részvételével szervezett események alkalmával használhatóak, különösen: a) nemzeti ünnepek alkalmával, b) megkülönböztetésül több település részvételével tartott eseményen, c) a község bel- és külföldi kapcsolatain, emlék- és cserezászlóként, (2) A zászló kicsinyített lobogó formájában ajándékozás, reprezentáció céljára is használható. 3. A zászló használatának módja 8.§ (1) A zászló a Községházán őrzött zászlóval azonos színben, és a méretarányok megtartásával, más anyagból és méretben, Sajóivánka felirattal is előállítható.

16

(2) A zászló előállítására használatára, forgalomba hozatalára és engedélyezésére vonatkozóan a 4. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A községi zászlóból egyet a Községháza épületében kell állandó jelleggel elhelyezni. (4) A községi zászlót a nemzeti zászlóval együtt kell kitűzni. A községi zászló és a nemzeti zászló méretének azonosnak kell lennie. IV. fejezet A pecsét 1. A pecsét leírása 9. § Az önkormányzat pecsétje 4 cm átmérőjű, kör alakú; benne a község címere és alatta Sajóivánka felirat. 2. A pecsét használata 10. § (1) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: a) az önkormányzat által adományozott okleveleken, b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban létrejött dokumentumokon, szerződéseken, c) köszönő és köszöntő leveleken, d) az önkormányzat rendezvényeire szóló meghívókon. (2) Az önkormányzat pecsétje az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem használata nem engedélyezhető V. Fejezet Záró rendelkezések 11. § A szabályozás az elektronikus címer-, zászlóhasználatra is vonatkozik. 12. § A rendelet kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Seszták Ottó polgármester


V. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok Előadó:


5.1. Fehér Tamás kérelme a Sajóivánka Munkácsy u. 37. sz. alatti ingatlanon, az önkormányzat javára fennálló elidegenítési tilalom törlésére.

A képviselő-testület Fehér Tamás elidegenítési tilalom törlésére vonatkozó kérelme és a csatolt adásvételi szerződés alapján tárgyalta a napirendet. 17

A képviselő-testület az elidegenítési tilalom törlésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

52/ 2015.( IX.23.) HAT ÁROZ AT A Sajóivánka Munkácsy u . 37. sz. alatt i in gat lanon, az ön kormán yzat javára fen nálló elid egen ít ési tilalom t örlésére való hozzájáru lásról Sajóivánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul a Sajóivánka 241/79. hrsz. alatt felvett – természetben a Sajóivánka Munkácsy u. 37. sz. alatt található – beépítetlen terület elnevezésű ingatlanon, az önkormányzat javára fennálló a beépítést biztosító elidegenítési tilalom törléséhez, arra tekintettel, hogy a beépítési kötelezettség 2015. június 27-én letelt. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

Seszták Ottó polgármester tájékozatta a képviselő-testületet hogy Tamás Péter Gábor egyéni vállalkozó, azzal a kéréssel fordult a képviselő-testülethez, hogy az ellátás biztosítása érdekében testületi határozattal támogassák az ND Zrt általi kijelölését, – a koncessziós jog elnyeréséig – dohánytermék árusítására. A koncessziós pályázati eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy Sajóivánka településen a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jelenleg betöltetlen. A település ellátásának biztosítása érdekében az Fdvtv. 10. §. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy olyan esetben, amikor a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlása egy településen megszűnik, vagy még nem is folyik, a tevékenységet az állam a Zrt. által erre külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig. A döntéshozatali eljárásban 3 fő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottakkal egyetértett és az előterjesztés alapján egyhangú (3 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 53/ 2015.( IX.23.) HATÁRO ZAT vonatkozó kijelölésről.

Dohán yt ermék

árusítására

Sajóivánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a település ellátásának biztosítása érdekében - az Fdvtv. 10. §. (1) bekezdése értelmében – arra tekintettel, hogy a községben dohánytermék kiskereskedelme nem folyik – egyetért azzal, hogy az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig,

18

Tamás Péter Gábor egyéni vállalkozó, az „Várhegy Élelmiszer” elnevezésű üzlet üzemeltetője kerüljön kijelölésére. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen Mivel további indítvány, javaslat nem volt a polgármester a képviselő-testület ülését bezárta.

k. m. f. Seszták Ottó polgármester


19

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

SAJÓIVÁNKA község

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. szeptember 23-án megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata: c./ határozata: 52; 53 d./ rendelete: 13; 14; 15, 16 e./ meghívója TÁRGYSOROZAT:

Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.



írásban

2.



írásban

3.



írásban

4.



írásban

5.

Indítványok, javaslatok: 5.1. Fehér Tamás kérelme a Sajóivánka Munkácsy u. 37. sz. alatti ingatlanon, az önkormányzat javára fennálló elidegenítési tilalom törlésére.


írásban

Sajóivánka, 2015. október 12.


20

ELŐTERJESZTÉS SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2015. SZEPTEMBER 23-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 1647-2/2015/V.

MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB

I. NAPIREND Tárgy: Javaslat a díszpolgári cím valamint egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásának rendjéről szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás. Előterjesztő:


Előterjesztést készítette:


Melléklet: 1. sz.

A döntés formája: rendelet

Szavazás módja: Minősített többség

Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének i.) pontja rögzíti, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24.§ (9) bekezdése szabályozza a rendelet-alkotási felhatalmazást: „Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza az elismerés alapítását, az elismerés elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét, az évente adományozható elismerések számát, az elismerés leírását, az adományozás feltételeit és rendjét, valamint az elismerés viselésének rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét, formáját és járadék esetében annak időtartamát.” A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 42.§ 3. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében dönthet kitüntetések és elismerő címek alapításáról. Az ezzel kapcsolatos kérdések tárgyalása során az Mötv. 46. § (2) a.) pontja alapján zárt ülést tart. Sajóivánka község önkormányzatának a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának szabályairól szóló 2/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete, az önkormányzati elismerések körében csupán a díszpolgári cím feltételrendszerét szabályozza. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21. § és 22. §-a rendelkezése értelmében, az önkormányzat által megalkotott rendeletek vonatkozásában, azok hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, melynek eredményeként javaslatot tesz a rendelet alkotásra feljogosított képviselő-testületnek a rendelet módosítására, esetlegesen hatályon kívül helyezésére.

21

A rendeletre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések érdemben nem változtak, azonban a jogtechnikai jogszabályok változásával, az Alaptörvény elfogadásával a korábbi Alkotmány, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény hatályon kívül helyezésével mely a rendeletalkotásra a képviselő-testületnek a felhatalmazást megadta - indokolttá vált a rendelet hatályon kívül helyezése és új rendeletben, egységes szerkezetben való megalkotása, tekintettel a helyi társadalmi viszonyokra és elvárásokra, a rendeletalkotási tárgykör teljes körű felülvizsgálatával, újraszabályozásával. A rendelet felülvizsgálata, az önkormányzati kitüntetések, elismerő címek átgondolt, egységes, hierarchikus rendszerbe foglalt kialakítása, alapot szolgáltathat arra, hogy a település életében, különböző területeken meghatározó, kimagasló eredményeket elérők számára megteremtésre kerüljön az önkormányzati kitüntetés lehetősége. A kitüntetések helyi rendjének újraszabályozása, a jelen rendelet-tervezetben foglalt jogcím kategóriák és a hozzájuk tartozó feltétel-rendszer alapot szolgáltathat a kivételes alkalomhoz, teljesítményekhez, eredményekhez kötődő elismerési módok, díjak kidolgozására. Fentiekre tekintettel kezdeményezem az előterjesztés melléklete szerinti rendelet-tervezet elfogadását. Sajóivánka, 2015. szeptember 15. Seszták Ottó sk. polgármester

22

Előzetes hatásvizsgálat az önkormányzat kitüntetések és elismerő címek alapításáról szóló önkormányzati rendelet-tervezethez Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen: Társadalmi hatás:

Környezeti-, egészségügyi következmények:

Gazdasági, költségvetési hatás:

Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A rendelet társadalmi hatását tekintve, a helyi jogszabály egyértelműen rögzíti a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét, így kitüntetések, elismerő címek Gazdasági hatása nincs. adományozására javaslatot tevők A rendeletben foglaltak végrehajtásának Az új rendelet az eddig is meglévő körét és egyértelmű támpontot ad Az adminisztratív terhek környezetre gyakorolt hatása, illetve díszpolgári cím adományozásával lényegi változása nem várható. arra, hogy mely díjra, milyen egészségügyi következménye nincs. járó költségvetési terheket nem feltételek megléte esetén lehet emeli számottevően javaslatot tenni. A rendelettervezetnek a település közösségi életét erősíti. Az új rendelet az eddig is meglévő díszpolgári cím adományozásával járó költségvetési terheket nem emeli számottevően. A rendelet megalkotása szükségessége: A rendelet megalkotása nem kötelező, azonban az önkormányzat elismerések egységes és jogszerű alkalmazása érdekében, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21. § és 22. §-aira tekintettel indokolt. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: A Kormányhivatal törvényességi felhívása A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi Szervezeti Tárgyi Pénzügyi Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek nem változnak, a pénzügyi feltételek az önkormányzat adott évi költségvetésében biztosítottak.

23

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2015.(IX.…) önkormányzati rendelete önkormányzat kitüntetések és elismerő címek alapításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 22. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az alábbiakat rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§ (1) Sajóivánka Önkormányzatának Képviselő-testülete kitüntetés és elismerő cím adományozásával kívánja méltó módon kifejezésre juttatni elismerését, nagyrabecsülését és köszönetét mindazoknak, akik a helyi közügyek, valamint a közérdek valamely területén kimagasló teljesítményt nyújtottak, illetve a település érdekében több éven át kiemelkedően munkálkodtak, tevékenységükkel hozzájárultak Sajóivánka szellemi és anyagi értékei gyarapodásához, hagyományai megőrzéséhez. (2) Sajóivánka Önkormányzatának Képviselő-testülete község közéletében, a gazdasági, művészeti, közigazgatási, nevelési, oktatási és közművelődési tevékenységében, a testnevelési és sportéletében, az egészségügyi, szociális és karitatív ellátásban részt vevők kimagasló érdemeinek elismerésére az alábbi kitüntetéseket és elismerő címeket alapítja: a) Kitüntetés: „Sajóivánka Díszpolgára”; b)Elismerő cím: „Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele”. II. Fejezet Sajóivánka Díszpolgára 2. § (1)A „Sajóivánka Díszpolgára” kitüntetés (a továbbiakban: díszpolgári cím) adományozható annak a magyar, vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedően jelentős munkájával vagy egész életművével a településen belül, vagy pedig országosan vagy nemzetközi viszonylatban olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárult a község jó hírnevének öregbítéséhez. (2) A kitüntetés elhunyt személy részére posztumusz is adományozható. (3) A kitüntetés évente egy alkalommal adományozható. Az egy alkalommal kiadható díszpolgári címek száma kettő, melyből legfeljebb egy kitüntetés elhunyt személynek, posztumusz adományozható. (4) A díszpolgári címmel külön erre a célra készített díszoklevelet és 30.000 Ft értékű tárgyjutalmat kell átadni. A posztumusz kitüntetésben részesülő közeli hozzátartozója részére kell a díszoklevelet átadni, melyhez tárgyjutalom nem társul. (5) Az oklevél tartalmazza az adományozó megnevezését, a község címerét, a Képviselő-testületi határozat számát, az elismerésben részesülő nevét, az adományozás jogcímét, keltét, a polgármester és a jegyző aláírását, továbbá az önkormányzat bélyegzőjét. (6) A község díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntető címet. (7) A község díszpolgára: a) részt vehet a képviselő-testület ülésterv szerinti nyílt ülésein, b) az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos, és a lehetőségek szerint ezeken megkülönböztetett hely illeti meg,

24

c) díjtalanul látogathatja az önkormányzat valamennyi közművelődési és művészeti intézményét, valamint ilyen jellegű rendezvényeit. II. Fejezet Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele 3. § (1) A Képviselő-testület „Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele” adományozásával ismeri el azok érdemeit, akik kiemelkedő szakmai munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a település fejlődéséhez, vagy tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a község jó hírnevének öregbítéséhez. A díj adományozásának alapjául szolgáló tevékenység lehet különösen j) k) l) m) n) o) p) q) r)

közéleti tevékenység; civil szervezetekben, kisközösségi szerveződésekben végzett szervező tevékenység; köznevelési-, oktatási tevékenység; közművelődési, kulturális, vagy művészeti tevékenység; egészségügyi tevékenység; szociális tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelmi, caritas tevékenység; kiemelkedő sportteljesítmény; közrend, közbiztonság védelme; közigazgatási tevékenység.

(2) „Sajóivánka Polgármesterének Elismerő Oklevele”adományozható, a.) az (1) a.) és b.) pontja jogcímen azoknak a Sajóivánkához kötődő személyiségeknek vagy közösségeknek, akik közérdekű felajánlásukkal, önkéntes tevékenységükkel, szervező munkájukkal kiemelkedően hozzájárultak Sajóivánka község élhetővé tételéhez, környezetének megszépítéséhez, értékeinek megóvásához; b.) az (1) c.) pontja jogcímen annak a pedagógusnak, köznevelésben és felsőoktatásban dolgozónak, aki a nevelő-oktató munkájában tartósan színvonalas feladatellátást, kiemelkedő teljesítményű nevelő-oktató munkát végzett vagy végez és annak elismeréséhez érdemeket szerzett; c.) az (1) d.) pontja jogcímen azoknak a tevékenységük révén Sajóivánkához kötődő személyeknek, akik a település kulturális közéletében huzamos ideje meghatározó személyiségek, illetve tevékenységükkel, alkotásaikkal térségi, megyei, országos vagy nemzetközi elismerést szereztek maguk, valamint ezáltal hírnevet Sajóivánka számára; d.) az (1) e.) pontja jogcímen azoknak a tevékenységük révén a Sajóivánkai egészségügyi ellátórendszerhez kötődő személyeknek, vagy gyógyító közösségeknek, akik az emberi egészség megőrzésében, a prevencióban, az egészségkárosodott ember gyógyításában, az ápolásra szoruló betegek szenvedéseinek enyhítésében kivívták a rájuk bízottak háláját és elismerését. Elismerésben részesíthetők az egészségügyi alapellátás, a szakellátás, a szakképzés és az egészségügyi adminisztráció területén dolgozó szakemberek; e.) az (1) f.) pontja jogcímen azoknak a tevékenységük révén Sajóivánkához kötődő személyeknek vagy közösségeknek, akik humanista elkötelezettséggel olyan segítő tevékenységet folytatnak, amellyel a nehéz élethelyzetben lévő egyének, különösen a gyermekek, családok, csoportok és közösségek életkörülményeit javító, kiemelkedően áldozatos munkát végeztek. Elismerésben részesíthetők a civil szervezetek, a szociális alapellátás, a gyermek- és ifjúságvédelem és a szociális igazgatás területén dolgozó szakemberek, önkéntes segítők; f.) az (1) g.) pontja jogcímen azoknak a Sajóivánkai lakóhellyel rendelkező tanulóknak, sportolóknak akik a tömeg-, szabadidő- vagy versenysport területén országos, megyei versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, hozzájárulva ezzel Sajóivánka város jó hírnevéhez;

25

g.) az (1) h.) pontja jogcímen azoknak a Sajóivánkán tevékenykedő közösségeknek, fegyveres és polgári testületekben szolgálatot teljesítő egyéneknek, akik huzamosabb ideje, jelentősen hozzájárulnak a községben lakók személyi és anyagi biztonságának védelméhez, a közbiztonság megőrzéséhez; h.) az (1) i.) pontja jogcímen azoknak, akik közigazgatási szakterületen kiemelkedő szakmai munkát végeztek vagy végeznek, és folyamatosan kiváló szakmai teljesítményt nyújtanak. (3) Az elismerésben az (1) a.)-i.) pontjaiban foglalt jogcímenként, évente 2 magánszemély, vagy szervezet részesülhet. (4) A z elismeréssel az adományozást igazoló oklevél és emlékplakett jár. (5) Az oklevél tartalmazza az adományozó megnevezését, a község címerét, a Képviselő-testületi határozat számát, az elismerésben részesülő nevét, az adományozás jogcímét, keltét, a polgármester aláírását, továbbá az önkormányzat díszpecsétjét. A kitüntetés és az elismerő cím adományozásának rendje 4.§ (1) A kitüntetés, valamint az elismerő cím adományozása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A az adományozásról szóló határozatot minősített többséggel kell meghozni. (2) A kitüntetés és az elismerő cím adományozására javaslatot tehetnek: j) a polgármester k) a képviselő-testület tagjai, l) a képviselő-testület bizottságai, m) az önkormányzati intézmények vezetői, n) a jegyző a 3.§ (1) i) pont vonatkozásában, o) a községben működő civil és gazdálkodó szervezetek, p) egyházak képviselői, q) települési lakosok a 3 § (1) a)-b) és d)-h) jogcímek esetében. r) az önkormányzat által közzétett kérdőíven a község lakossága, a díszpolgári cím esetében. (3) A javaslatokat a (2) bekezdés b-g) pontjaiban meghatározottaknak, az adományozás előtt legalább 30 nappal kell a polgármesternek megküldeni, aki azokat a képviselő-testület elé terjeszti. (4) A javaslatnak tartalmaznia kell: d) A kitüntetésre, elismerésre javasolt személy nevét, lakcímét, munkahelyét, beosztását, elérhetőségét. e) A javaslat szakmai, erkölcsi indokait, az elismerés alapjául szolgáló érdemeket; ba.) A 3 § (1) c) pont szerinti jogcímen adományozandó elismeréshez – önkormányzati intézményben jogviszonnyal rendelkező köznevelésben dolgozó esetében - a javaslatnak a köznevelési intézmény előzetes véleményén kell alapulnia. Egyéb ezen a jogcímen elismerésre javasolt személy esetében a munkahelye, nyugdíjas esetében az utolsó ismert munkahelye szerinti vezetőtől vélemény szerezhető be. bb.) A 3§ (1) e), f), h) pont szerinti jogcímeken adományozandó elismeréshez, az elismerésre javasolt személy esetében a munkahelye, nyugdíjas esetében az utolsó ismert munkahelye szerinti vezetőtől vélemény szerezhető be. bc.) A 3§ (1) i) pont szerinti jogcímen adományozandó elismeréshez – az önkormányzati hivatali szervezetben jogviszonnyal rendelkező esetében, amennyiben a javaslattevő nem a jegyző - a javaslatnak a jegyző előzetes véleményén kell alapulnia. f) a javaslatot tevő személy vagy szervezet megnevezését, címét, elérhetőségét, a véleményt adók megnevezését, a megfogalmazott véleményt teljes terjedelmében; a javaslatot tevő sajátkezű aláírását. (5) A 4.§ (2) bekezdés i) pont szerinti kérdőív tartalmát, a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A kitüntetésre javasolt személyekről, személyenként külön-külön kérdőívet kell felfektetni.

26

(6) A 4.§ (2) bekezdés i) pont szerinti javaslattételt abban az esetben veszi tárgyalásra a képviselőtestület, ha a kitüntetésre, elismerésre indítványozott személyt, a választójoggal rendelkező helyi lakosok közül legalább 50 fő javasolta. (7) A díszpolgári cím elismerést az alkalomhoz kötődő ünnepi képviselő-testületi ülésen vagy az önkormányzat által szervezett ünnepségen kell átadni. (8) Az adományozás költségeit az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. (9) Az elismerésben részesítettekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell f) az elismerésben részesült nevét, g) az elismerés típusának megnevezését, h) az adományozás időpontját, i) az adományozásról szóló határozatot, j) az esetleges visszavonás tényét és dátumát. A kitüntetés, az elismerő cím visszavonása 5.§ (1) A kitüntetést, valamint az elismerő címet vissza lehet vonni, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik. (2) Érdemtelen az elismerésre különösen az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. Ebben az esetben az elismerést vissza kell vonni. (3) A visszavonás módjára a 4. §-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Záró rendelkezések 6. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben, kimagasló esemény, eredmény kapcsán, a 4. § (42) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott javaslattevők kezdeményezésére, a rendelet d) 2. § (3) bekezdésben, e) 3. § (3) bekezdésében, valamint f) 4. § (6) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. 7.§ (1) A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának szabályairól szóló 2/2004. (I.30.) önkormányzati rendelet. Seszták Ottó polgármester


27

A 13/2015.(X. 5.) önkormányzat rendelet 1. melléklete

Lakossági kérdőív „Sajóivánka Díszpolgára” kitüntetésre irányuló javaslathoz 1.) A kitüntetésre javasolt a)

neve:

b)

lakcíme:

c)

munkahelye:

d)

beosztása:

e)

elérhetősége:

2.) A javaslat szakmai, erkölcsi indoklása, az elismerés alapjául szolgáló érdemek:

3. A javaslattevők Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.            50.

Neve

Lakcíme

Születési ideje

28

Aláírása

29


2015. SZEPTEMBER 23-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 1647-3/2015/V.


II. NAPIREND Tárgy: Javaslat a helyi építészeti értékek védelmére. Rendeletalkotás.

Előterjesztő:




Melléklet: 1. sz.



Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezik az építészeti értékek helyi védelem alá helyezésének lehetőségéről: 57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt. (4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályait a tárgyban született 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet tartalmazza. Sajóivánka község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet a védett területek és objektumok lehatárolásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

29

30 „A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás 33.§ (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke. (2) A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik. (3) A műemléki és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Faluképi, helyi védelemre javasolt épületek Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Utca megnevezése

Házszám

Állomás Kossuth

23 28 40 42 46 61 62 63 66 73 75 79 templom 72 (két épület) 85 5 18 20 15

Petőfi

Május 1.

30

Helyrajzi szám 224 120 25 22 26 72 53 71 55 66 65/1 62 70 40 59 35/1 44 43 6

31

A ggt el P er ku e k, pa

SAJÓIVÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

92

ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT M = 1 : 4000

2 603

Ó zd B ánré ve

26

BELTERÜLET

É 92

Ny

M iskol c

K

D

M is

ko lc

25 128

26

0m

1 00 m

2 00 m

3 00 m

4 00 m

R ég és zeti é rd ek ű te rü let határa

Hel yi ért ék védelm i terü let és határa

Hely i v éde lem re jav aso lt épület

R aj zszá m:

HV-1

D át um: 2007 . no ve mber hó

A rendelet-tervezet a hatályos jogi környezet, felhatalmazás alapján készült. A képviselő-testület a rendelet 1. és 2. számú mellékleteinek módosításával bővítheti a helyi védelem alá vont építmények, területek körét.

31

32 Előzetes hatásvizsgálat a helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet-tervezethez Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen: Társadalmi hatás:




Az épített védett környezet, a védett épületek jó karbantartása, szakemberek által előírt anyagok, szerkezetek, színek, formák meghatározása, a szép látvány, a hagyományőrzés, régi értékeink megóvása a helyi lakosságra nézve pozitív hatással bír.

Gazdasági, költségvetési hatása nincs. Az önkormányzat a védett épületek átépítéséhez, felújításához anyagi támogatást nem tud biztosítani..

A környezet szépül, rendezetté válik, mindez jótékony hatású. Egészségi következménye nincs.

Az adminisztratív terhek lényegi változása nem várható.

A rendelet megalkotása szükségessége: Sajóivánka Önkormányzatának még nincs helyi értékvédelmi rendelete, viszont a Helyi Építési Szabályzat

(továbbiakban: HÉSZ) helyi értékvédelemre javasol több, zömében lakóépületet, továbbá védett településszerkezet van kijelölve a HÉSZ Szabályozási Tervében, mindezek érvényre juttatása céljából szükséges a rendelet megalkotása. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: A Kormányhivatal törvényességi felhívása A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi Szervezeti Tárgyi Pénzügyi Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll Rendelkezésre áll A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek nem változnak, a pénzügyi feltételek az önkormányzat adott évi költségvetésében biztosítottak.

32

Sajóivánka község Önkormányzat Képviselő-testületének …/2015.(IX…) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Sajóivánka község közigazgatási területén lévő és a rendelet alapján védetté nyilvánított, helyi építészeti értékekre terjed ki. A helyi védelem fajtái 2.§ (1) Az építészeti értékek helyi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) egyedi és területi lehet: e) HV1 - egész épület vagy építmény védelme, f) HV2 - valamilyen részérték védelme, g) HVK - helyi védelem környezete, h) HVT - védett terület. (2) Az egyedi védelem kiterjedhet (HV1 és HV2): f) az épület, építmény teljes egészére g) az épület, építmény egy részére, illetve tartozékára (anyaghasználat, szerkezet, színezés) h) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre, és annak jellegzetes növényzetére; i) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére. j) egyedi tájérték védelmére. (3) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, ill. tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. (HVK) (4) A területi védelem kiterjedhet (HVT): e) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet); f) a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelődési mód, növényzet és természetes környezet); g) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak; h) a település karakterére (településszerkezet, településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). (5) A helyi önkormányzati védelem fokozatai: f) utcaképi védelem, g) karaktervédelem, h) településszerkezeti védelem, i) hagyományőrző építészeti karaktervédelem, j) objektum védelem, épületek helyi védelme.

34 Védetté nyilvánítás és megszüntetés 3.§ (1) A helyi értékek védetté nyilvánításával kapcsolatos döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A Képviselő-testület a rendelet, 1. mellékletben felsorolt épületeket, valamint a 2. melléklet térképlapján ábrázolt területet, mint a helyi védelem környezetét, védetté nyilvánítja. (3) A védetté nyilvánítás alapja a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet, valamint Sajóivánka község Településrendezési tervének értékvédelmi munkarésze. (4) További védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezhet. (5) A védetté nyilvánítási javaslatnak tartalmaznia kell: d) a védett érték megnevezését, pontos helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját (a továbbiakban: tulajdonos) és annak véleményét; e) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés indoklását; f) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép-, terv- és fotó- dokumentációt. 4.§ (1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel dönt. (2) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell: c) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, d) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt. (3) A helyi terület védelme esetén a rendezési-terv készítési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védetté nyilvánításról, és egyidejűleg közölni kell azt az érintett utat, közműveket létesítő és üzemeltető szervekkel is. (4) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, a képviselő-testület gondoskodik: c) az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről. d) valamint az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről. A védett helyi értékek nyilvántartásával kapcsolatos előírások 5.§ (1) A helyi védelem alá helyezett építmények és területek nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartás vezetéséről - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. §-a szerinti tartalommal - a jegyző gondoskodik. A védett építmények megjelölése 6.§ (1) A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített táblával meg kell jelölni. (2) A tábla szövege: „Sajóivánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította" „évszám" (3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. (4) A tábla elkészíttetéséről, az elhelyezéséről és eltávolításáról a jegyző gondoskodik. (5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

34

35 A helyileg védett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó általános előírások A teljes épület vagy építmény és az építészeti részértékek védelme 7.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek megőrzése érdekében, törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésének megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosítására. (2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat. (3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani. (4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket úgy lehet csak bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. (5) A bővítés, korszerűsítés esetén a keletkező új építészeti minőség és a védett értékek összhangjának biztosítása érdekében a javasolt megoldást a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatósággal kell előzetesen egyeztetni. (6) Helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a tetőfelületet – beleértve az esővíz elvezető rendszert is – az eredeti anyaghasználattal, szerkezeti megoldásokkal, vagy külső megjelenési formájában és szerkezetében azzal hasonló anyagokkal – különösen építőanyag, homlokzatfestés kell megőrizni, felújítani. (7) Vakolt épületek homlokzatai a helyben korábban használt sima vakolattal készítendők. (8) Védett épület nyílászáróit az eredeti síkba kell elhelyezni. Műanyag nyílászáró védett épületen csak az eredetivel megegyező megjelenési szerkezettel helyezhető el. (9) A helyi védelem alatt álló érték nem védett részei – ha azt az Országos Településrendezés és Építési Követelmények előírásai és a Helyi Építési Szabályzat nem tiltja – bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetők. A változtatások a védett érték jellegét nem csökkenthetik. (10) Védett építményen reklám, vagy hirdetés kizárólag a rendeltetésével összefüggésben helyezhető el. (11) Védett építményen légkondicionáló berendezés közterületről is látható kültéri egysége nem helyezhető el. (12) Védett építményen csak látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan. 8.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni. 9.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a(z) a) homlokzatot érintő nem engedélyköteles,

35

36 b) építési engedélyköteles, tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni az illetékes örökségvédelmi feladatokat ellátó elsőfokú építésfelügyeleti hatóság hozzájárulását. Helyi területi védelem 10.§ (1) A helyi védelem alatt lévő területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása, vagy telek-átalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető. (2) A védett területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve így lehet a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű. Tetőfedés anyagaként a hagyományos égetett agyag tetőcserép változatai alkalmazhatók. (3) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. (4) Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint a növényzet megtartására. (5) A védett területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit (utcabútorok, hirdető berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni. (6) A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek stb.) (7) A védett területen lévő építmények utcai homlokzatán égéstermék-kivezető nem helyezhető el. (8) Helyi védelem alatt álló területen bármely építményt (pavilonok, cégérek, reklámok, stb.) elhelyezni-; nem építési engedély köteles tevékenységet végezni (pl. járda-, utcaburkolás) ill. berendezéseket elhelyezni (pl. világítótestek) az elsőfokú építésügyi hatóság előzetes hozzájárulásával lehet. Védett értékek fenntartása, hasznosítása 11.§ (1) A védett értékek használata, fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. A védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. (2) A védettség az épület belső átalakítását, korszerűsítését, bővítését nem akadályozza. A védett érték megfelelő fenntartását, megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani. (3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a védett érték állaga romláshoz vezetne, a rendeltetésellenes használatot az illetékes építésügyi hatóság korlátozhatja, megtilthatja. (4) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok alapján – továbbá az illetékes építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló épületek, építmények, létesítmények tulajdonosát, kezelőjét, használóját: c) a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére, d) a védett érték jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére. 36

37 (5) A (4) bekezdésben meghatározott munkálatok elvégzésének a költségei a tulajdonost (kezelőt, használót) terhelik. Helyi védett értékek állapotának felülvizsgálata 12.§ (1) A védett érték állapotára vonatkozóan az önkormányzat jogosult tájékozódni és ellenőrizni, hogy a védett érték tulajdonosa, kezelője, használója a rendeletben foglaltak alapján megfelelően kezeli-e a védelemben részesült értéket. (2) A helyi védettség alatt álló értékek állapotát, változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni a lakosság tájékoztatása, valamint a védelemhez szükséges intézkedések megtétele érdekében. (3) A védett érték állapotát az arra képesítéssel és szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet bevonásával ötévente kell felülvizsgálni. (4) A vizsgálat eredményeit tartalmazó tájékoztatót a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Záró rendelkezések 13. § A rendelet 2015. november 15. napján lép hatályba.



37

38 A 14/2015.(X. 5.) önkormányzat rendelet 1. melléklete

A védett objektum sorszáma:

1.

A védett objektum megnevezése:

Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

A védett objektum hrsz-a:

32

A védett objektum címe:

3720 Sajóivánka, Kossuth u. 58.

Védelem fajtája:

HV1 típusú, egyedi építményvédelem, mely kiterjed az építmény és a hozzátartozó földrészlet teljes egészére.

Védelem fokozata:

Objektum védelem

A védett objektum leírása:

Épült: 1896 Hasznos alapterülete: 54 m2 Ismert felújítások: 2010, külső és belső falburkolatok felújítása Jellemzők: Sajó-völgyi nép építészet Tájház-jelleg funkció: Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 46/2014.(VI.24.) határozatával kötelezettséget vállalt arra, hogy a csereszerződés keretei között megszerezett Sajóivánka belterületi 32. hrsz. alatt található, természetben Sajóivánka Kossuth Lajos utca 58. sz. alatti, lakóház, udvar gazdasági épület elnevezésű ingatlan „tájház-jellegét” fenntartja, az abban található helytörténeti gyűjtemény ingatlanban való elhelyezéséről, gondozásáról folyamatosan gondoskodik.

38

39 Fénykép

39

40 A 14/2015.(X. 5.) önkormányzat rendelet 2. melléklete

0m

100 m

200 m

Régészeti érdekű terület határa

Helyi értékvédelmi terület és határa

Helyi védelemre javasolt épület

40

300 m

400 m

41


2015. SZEPTEMBER 23-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1647-4/2015/V.


III. NAPIREND Tárgy: Javaslat a szociális tűzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás


Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet:


Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Rendelet-tervezet


Tisztelt Képviselő-testület!

A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló – a beügyminiszer által közzétett pályázati felhívás alapján - a támogatást az a települési önkormányzat igényelheti, amelyik a) a szociális rászorultság és a 2015. évi igénylés részletes feltételeit – legkésőbb a tüzelőanyag megvásárlását követő 10. napon hatálybalépő – rendeletben szabályozza akként, hogy a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők) jogosult előnyt élvezzen, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család évezzen előnyt, és c)

háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítására kerüljön sor, valamint

d)

vállalja, hogy a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

Az önkormányzati rendeletre az elszámolásban hivatkozni kell. A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. A hatáskör elsődleges címzettje a képviselő-testület. A képviselő-testület rendeletében szabályozott módon, élhet a hatáskör átruházásának a lehetőségével. A települési önkormányzat a szociális célú tűzelőanyagról való jogosultságról határozattal dönt.

41

42 Előzetes hatásvizsgálat a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól szóló rendelet-tervezethez 1.Társadalmi hatások A rendelet-tervezet azokat a családokat támogatja, akiknek a téli tüzelő megvásárlása jelentős, akár létfenntartásukat is veszélyeztető anyagi terhet jelent. 2 Gazdasági, költségvetési hatások A rendelet-tervezetben gazdaságélénkítő hatása nincsen. A rendelet végrehajtása önkormányzati saját forrást igényel, és a kiszállítás költségei jelenhetnek meg az önkormányzat gazdálkodásában. 3. Környezeti következmények, hatások A tűzifa elégetése nem okoz akkora légszennyezettséget, mint az esetleg a szegényebb családok által használt anyagok 4. Egészségügyi következmények, hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi következményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A rendelet végrehajtása átmenetileg nagyobb munkaterhet ró a Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira a napi feladatok ellátása mellett. 6 A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. Amennyiben az önkormányzat a támogatási összeget a fenti célra nem, vagy csak részben tudja felhasználni, annak maradványát köteles visszafizetni a központi költségvetés részére. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjsztés melléklete szerinti rendelet-tervezet jóváhagyását. Sajóivánka, 2015. szeptember 14. Seszták Ottó sk. polgármester

42

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2015. (….) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdése alapján, továbbá, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Sajóivánka Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező állampolgárokra. (2) A rendelet alkalmazásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A támogatás feltételei 2.§ (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként térítésmentes tüzelőanyag - tűzifa - támogatást állapíthat meg annak az igénylőnek akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíteni aki a) települési támogatásra jogosult (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülőket) vagy b) aktív korúak ellátására, vagy c) időskorúak járadékára jogosult vagy d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben részesíthető aki e) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy f) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, (4) A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. (6) A rendelkezésre álló tűzifa mennyiséget meghaladó támogatási igény beérkezése esetén a támogatás megítélésénél a 2. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, a szociális rászorultság elvét érvényre juttatva kell a sorrendet felállítani, melynek során a családban az egy főre eső jövedelem nagysága szerint kell a jogosultsági sorrendet meghatározni. 3.§ (1) A tűzifa támogatás mennyisége 1 m3 háztartásonként.

44 4.§ A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető. 5.§ (1) A rendelet 2. §-ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tüzelőanyag támogatás a) azon igénylő részére, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett, b) azon ingatlan tulajdonosa vagy használója részére, aki igénylését üresen álló, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlan vonatkozásában nyújtja be, c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető. (2) A tüzelőanyag támogatásban részesülő személy a szenet nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel. (3) Amennyiben az ellátásban részesülő a (2) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Szt. 17. §-a szerinti előírásait. 3. A támogatás igénylésének menete 6. § (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás a rendelet 1. melléklete szerinti kérelemre indul. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell: a.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat. (3) Az ellátás iránti kérelmeket 2015. november 30. napjáig lehet benyújtani a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Vadnai Kirendeltségén. (4) A Képviselő-testület a tűzifa támogatás iránti kérelmek elbírálásának hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. A tűzifa támogatásra való jogosultságról a Bizottság határozattal dönt. (5) A döntést követő 10 munkanapon belül, a polgármester gondoskodik a tűzifa kiszállításáról. (6) A tűzifa átvételét a jogosult a rendelet 2. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. 7. § A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított állami támogatás. A forrás felhasználását követően további tüzelőanyag támogatási iránti igények kielégítésére nincs lehetőség 4. Záró rendelkezések 8. § A rendelet 2015. november 1-jén lép és 2016. március 31-én hatályát veszeti.



44


A kérelem benyújtható: 2015. november 30-ig. K érele m szociális tüzelőanyag támogatásra 1. Kérelmező neve:……………………………………………………………………………… 2. Kérelmező lakóhelye:…………………………………………………………………………. 3. Kérelmező tartózkodási helye:………………………………………………………………… 4. Kérelmező születési helye és ideje:……………………………………………………………. 5. Kérelmező édesanyja neve:…………………………………………………………………… 6. Kérelmező és a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek adatai:* Név

Lakcím

Jövedelme

7. Az alábbi szociális ellátásban részesülök:* a) települési támogatás

□

b) aktív korúak ellátása

□

c) időskorúak járadéka:

□

d) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelek családomban:

□

8. A fenti ellátásokban nem részesülök, de szociálisan rászoruló vagyok az alábbi indokok alapján: a) családomban 3 vagy annál több gyermeket nevelek b) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas vagyok

□ □

*(A megfelelő helyre tegyen X; vagy + jelet.) Sajóivánka, …………………

……………………………………….

kérelmező


Átvételi elismervény

…………………...…………….(név) Sajóivánka, …………………….u. ………..sz. alatti lakos aláírásommal elismerem, hogy a mai napon Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális tüzelőanyag támogatásról szóló /2015. (XI…) önkormányzati rendelete alapján megállapított természetbeni juttatásként ……..…m3 mennyiségű tűzifát átvettem.

Sajóivánka, ……..év ....................................... hó ........ nap

…………………………………….. átadó

…………………………………………… átvevő


2015. SZEPTEMBER 23-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 1647-5/2015/V.


IV. NAPIREND Tárgy: Javaslat község jelképeiről és használatuk rendjéről szóló helyi szabályozás megalkotására. Rendeletalkotás. Előterjesztő:




Melléklet: 1. sz.



Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21. § és 22. §-a úgy rendelkezési szerint, az önkormányzat által megalkotott rendeletek vonatkozásában, azok hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, melynek eredményeként javaslatot tesz a rendelet alkotásra feljogosított képviselő-testületnek a rendelet módosítására, esetlegesen hatályon kívül helyezésére, kezdeményezi a rendelet-alkotást. Az év során teljesítendő adatszolgáltatás alkalmával vált nyilvánvalóvá, hogy a község 2008. évben Kovács Zsolt heraldikus és Tóth Péter docens elkészített címeréről, annak használatáról, illetve a község jelképeként funkcionáló zászló használatáról – annak ellenére, hogy azokat az önkormányzat az eltelt időben következetesen használta, mint az önkormányzat jelképeit – nem született helyi szabályozás, önkormányzati rendelet. A heraldikusok által készített címerleírás és magyarázat az alábbi: Sajóivánka község címere „álló, háromszögletű, zölddel és kékkel hasított katonai pajzs, középen arany hullámpólyával, a felső, zöld színű mezőben balról ezüst szőlőmetsző kés, jobbról ezüst kulcs lebeg, az alsó kék színű mezőben pedig nyolcsugarú ezüst csillag. A pajzs alatt szalag helyezkedik el SAJÓIVÁNKA felirattal. A település környezeti tényezője és egyben mindennapjait is befolyásoló meghatározó ereje, a Sajó folyó, amely megélhetést is jelentett. A község nevében is szereplő földrajzi név, helymeghatározó egyben. Kutatások alapján, a falu régi, még a XIX. században használt pecsétjének lenyomatán, egy szőlőmetsző kés látható. E jelkép a legfontosabb, mivel már régtől fogva a falu önkormányzatát szimbolizálta, így utal annak ősi voltára is. A címer az önkormányzatiság jelképe, emellett a tartós használata az, amely legalizálja a címert, amely a régi jelkép felhasználásával biztosítható. A kulcs a község Szent Péter tiszteletére szentelt középkori templomának titulusára utal, míg a nyolcsugarú úgynevezett Kálvin- csillag a protestáns egyház jelképe.

48 A címer, mint középkori műfaj, gyakran utalt a település templomának védőszentjére, tehát igen erős heraldikai hagyományról van szó. Az egyetlen mesteralak, a hullámpólya a magyar heraldikában a folyóvizet jelképezi: ebben az esetben tehát a Sajó folyóra utal, ezáltal a címert beszélővé teszi. Ugyanakkor a természeti környezetre, annak értékeire is felhívja a figyelmet.” Minderre tekintettel indokolttá vált az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i.) pontja értelmében:”A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között ..önkormányzati jelképeket alkothat…” A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény önkormányzati címer- és annak használatára vonatkozó előírásai: „4. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat címerének Magyarország címerétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a Kormány Nemzeti Címer Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét. (3) Ha a címer vagy a címeres körbélyegző használata kötelező, a helyi önkormányzati címer vagy címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható. Fentiekre tekintettel javaslom a rendelet-tervezet előterjesztés melléklete szerinti jóváhagyását. Sajóivánka, 2015. szeptember 16. Seszták Ottó polgármester

48

49 Előzetes hatásvizsgálat az önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendelet-tervezethez Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen: Társadalmi hatás:




Gazdasági, költségvetési hatása nincs, mivel a jelképek használatáért nincs fizetendő díj.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása, illetve egészségügyi következménye nincs.

Az adminisztratív terhek lényegi változása nem várható, az a címerhasználat engedélyezése iránti kérelem elbírálásában nyilvánul meg

Az önkormányzat megalkotott és használt jelképei változatlanok maradnak. Ezen jelképek társadalmi hatásukat tekintve a lakosság és az önkormányzat külső partnerei felé felé az önkormányzat egységes arculati megjelenését is hivatottak szolgálni

A rendelet megalkotása szükségessége: A rendelet megalkotása nem kötelező, azonban az önkormányzat egységes arculati megjelenése érdekében, valamint a már megalkotott jelképek jogszerű használata és védelme miatt indokolt A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: A Kormányhivatal törvényességi felhívása A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi

Szervezeti

Tárgyi

Pénzügyi

Rendelkezésre áll

Rendelkezésre áll

Rendelkezésre áll

Rendelkezésre áll

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek nem változnak, a pénzügyi feltételek az önkormányzat adott évi költségvetésében biztosítottak.

49

50 Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelete Sajóivánka község Önkormányzatának jelképeiről és használatuk rendjéről

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a község címeréről, községi zászlóról és a község nevének használatáról eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet 1. Általános rendelkezések 1. § Sajóivánka község Önkormányzatának jelképei a község címere, zászlója, továbbá a pecsétje. II. fejezet A községi címer 1. A címer leírása 2.§. Sajóivánka község Önkormányzatának címere: álló, háromszögletű, zölddel és kékkel hasított katonai pajzs, középen arany hullámpólyával, a felső, zöld színű mezőben balról ezüst szőlőmetsző kés, jobbról ezüst kulcs lebeg, az alsó kék színű mezőben pedig nyolcsugarú ezüst csillag. A pajzs alatt szalag helyezkedik el SAJÓIVÁNKA felirattal. 2. A címer használata 3.§ (1) A község címerét – a rendeletben meghatározott módon – kizárólag díszítő és utaló jelképként lehet használni, valamint önkormányzati hatósági eljárás során nem alkalmazható. (2) A község címere használható a) a képviselő-testületi ülés meghívóin, b) a képviselő-testület, és a képviselő-testületi bizottságok felhívásain, programjaink tervein, a nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken, c) a Képviselő-testület bizottságai, továbbá az önkormányzat tisztségviselői által az önkormányzat megbízásaiból eredő tevékenységük során használt levélpapíron, névjegykártyáin, d) az önkormányzat által alapított díszokleveleken, kiadott emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, e) községi ünnepségek, rendezvények szervezése, lebonyolítása során, f) a község nemzetközi kapcsolatai során, és az idegenforgalmi propagandában, g) a község történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a községre utaló emléktárgyakon, az önkormányzat honlapján és webes alkalmazásain, h) a község bevezető útjai melletti üdvözlőtáblákon. (3) A község címere díszítő és utaló jelképként csak külön engedéllyel alkalmazható: a) a község intézményei által kiadott és a községgel, vagy az intézmény történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, b) a község jelentősebb kulturális intézményeinek és sportszervezeteinek emléklapjain, jelvényein, érmein, c) a községgel összefüggő kiállításokon, d) a községre utaló emlék és ajándéktárgyakon, e) jelvényként, f) mindennemű kereskedelemben forgalomba hozott árukon. 50

51 4) A község címere Magyarország címerét nem helyettesítheti. Az állami és községi címer együttes használata esetén az állami címer számára elsőbbséget kell biztosítani. 5) A címert védjegyként sem önkormányzati, sem más szervek nem használhatják. 3. A címerhasználat módja 4.§ (1) A község címerét kizárólag a heraldikusok által készített hiteles alakban, a címerábra hűségének, méret arányainak és színeinek megtartása mellett szabad ábrázolni. (2) Esetenként a község címere kizárólag az előállításhoz használt anyag színében (fém, bőr, fa, stb.), nyomdai előállítás esetén fekete-fehér színben, kontúrvonalas kivitelben is felhasználható. (3) A község címerét csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (4) Az önkormányzat – a 3§ (2) bekezdésben meghatározott módon – a község címerét ábrázoló vésetet, pecsétnyomó viasz lenyomatát, vagy mélynyomású bélyegző lenyomatát alkalmazhatja. 4. A címerhasználat engedélyezése 5.§ (1) A címer a községre utaló jelképként a jelen önkormányzati rendelet 3. §. (2) bekezdésében felsorolt esetekben külön engedély nélkül használható. (2) A község címerének jelen önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben történő felhasználása, illetőleg forgalomba hozatal céljából való előállítása engedélyéhez kötött. A képviselő-testület a címer használata engedélyezésének hatáskörét a polgármesterre ruházza. (3) A polgármester a címer használatára, előállítására vonatkozó engedélyében a jelen rendeletben foglaltakon túlmenően külön előírásokat is megszabhat. (4) Az engedély határozott időre vagy visszavonásig szólhat. Az engedély kiadásának idejéről a polgármester által kiadott engedélyben határozni kell. (5) Az engedély iránti kérelmet a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Vadnai Kirendeltségén kell benyújtani. (6) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét és címét; b) a címer előállításának, felhasználásának célját, módját; c) előállítás esetén az előállítandó mennyiséget; d) a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal módját; e) a címer használatának időtartamát; f) a címerrel díszített tárgy mintapéldányát, tervét. (7) Az engedély tartalmazza: a) az engedélyes megnevezését, címét; b) az engedélyezett felhasználás célját, módját; c) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének az időtartamát; d) a terjesztés és a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos kikötéseket; e) kereskedelmi forgalomba hozatal esetén a díj mértékét; f) a felhasználással kapcsolatos egyéb előírásokat. (8) A címer előállítására, használatára és forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes nem az engedélynek megfelelően jár el, vagy a használat során címer méltósága, az ábrázolás hűsége sérül. (9) Az engedélyes az előállított és forgalomba hozatalra szánt, valamint az eredet-megjelölésként címerrel ellátott termékből legalább egy példányt köteles térítésmentesen szolgáltatni az önkormányzatnak. (10) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

51

52 III. fejezet A községi zászló 1. A zászlók leírása 6.§ Sajóivánka Község Önkormányzatának zászlója (továbbiakban: zászló): ezüst zsinór-szegéllyel díszített fehér mező, melyben középen a címer van elhelyezve. A címer alatt, annak szélességében arany szalagsávban fekete színű betűkkel „Sajóivánka” felirat szerepel. A zászló a Községházán kerül megőrzésre. 2. A zászló használatának köre 7.§ (1) A zászló a képviselő-testület ülésein, valamint a község életében jelentős, az önkormányzat által vagy részvételével szervezett események alkalmával használhatóak, különösen: a) nemzeti ünnepek alkalmával, b) megkülönböztetésül több település részvételével tartott eseményen, c) a község bel- és külföldi kapcsolatain, emlék- és cserezászlóként, (2) A zászló kicsinyített lobogó formájában ajándékozás, reprezentáció céljára is használható. 3. A zászló használatának módja 8.§ (1) A zászló a Községházán őrzött zászlóval azonos színben, és a méretarányok megtartásával, más anyagból és méretben, Sajóivánka felirattal is előállítható. (2) A zászló előállítására használatára, forgalomba hozatalára és engedélyzésére vonatkozóan a 4. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A községi zászlóból egyet a Községháza épületében kell állandó jelleggel elhelyezni. (4) A községi zászlót a nemzeti zászlóval együtt kell kitűzni. A községi zászló és a nemzeti zászló méretének azonosnak kell lennie. IV. fejezet A pecsét 1. A pecsét leírása 9. § Az önkormányzat pecsétje 4 cm átmérőjű, kör alakú; benne a község címere és alatta Sajóivánka felirat. 2. A pecsét használata 10. § (1) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: a) az önkormányzat által adományozott okleveleken, b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban létrejött dokumentumokon, szerződéseken, c) köszönő és köszöntő leveleken, d) az önkormányzat rendezvényeire szóló meghívókon. (2) Az önkormányzat pecsétje az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem használata nem engedélyezhető V. Fejezet Záró rendelkezések 11. § A szabályozás az elektronikus címer-, zászlóhasználatra is vonatkozik. 12. § A rendelet kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Seszták Ottó polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 52

53

Sajóivánka Községi Önkormányzat Polgármesterétől ======================================== Ikt. sz.: 1647/2015/V. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. szeptember 23-án (szerdán) 16:00 órától munkaterv szerinti nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Községháza tanácsterme Napirendi javaslat

Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


6.



írásban

7.



írásban

8.



írásban

9.



írásban

10.

Indítványok, javaslatok: 5.1. Fehér Tamás kérelme a Sajóivánka Munkácsy u. 37. sz. alatti ingatlanon, az önkormányzat javára fennálló elidegenítési tilalom törlésére.


írásban

Sajóivánka, 2015. szeptember 16. Seszták Ottó polgármester _________________________________________________________ 3720 Sajóivánka, Kossuth u.38. Tel/fax: 48/ 505-205 e-mail: [email protected]

53

54

JELENLÉTI ÍV Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 23-án 16:00 órai kezdettel megtartott munkaterv rendkívüli nyílt ülésén megjelentekről.

54

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents