Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának 2008. június 3-án tartott nyilvános üléséről. Jelen vannak: Dr. Pintér Ferenc Bartáné Tóth Mária Balogh László Dr. Szabó Imre Dr. Zámbó Géza Dr. Pipicz Lajos
a Bizottság elnöke a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja a Bizottság tagja
Dr. Herédi Edit Dr. Gál Andrea Zeleiné Dr. Vanger Márta Dr. Börcsök Judit Dr. Martonosi Éva Dr. Beke Ferenc Dr. Volford Erzsébet Baranyi Irén Hoffner István
Aljegyző a Jegyzői Iroda irodavezetője a Jegyzői Iroda irodavezető helyettese a Jegyzői Iroda osztályvezetője a Városüzemeltetési Iroda munkatársa a Városüzemeltetési Iroda munkatársa IKV Zrt. képviseletében IKV Zrt. képviseletében IKV Zrt. képviseletében
Dr. Pintér Ferenc: Köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy a Bizottság 5 fővel határozatképes és az ülést megnyitja. Újabb naprendi pont felvételére tesz javaslatot: Szeged, Árbóc u. 1-3. szám alatti 2296/1 hrsz-ú ingatlan értékesítése. Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek egyéb javaslata? Megállapítja, hogy nincs és szavazásra bocsátja a Bizottság 2008. június 3-i ülésének napirendjét. A Bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag jóváhagyja a 2008. június 3-i ülésének napirendjét és az alábbi határozatot hozza: 4971-109/2008. (VI. 03.) JÜKB. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága a 2008. június 3-án tartott ülésének a napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: Nyilvános ülés: 1.
A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. haszonkölcsön szerződéseinek hatályon kívül helyezése
2.
Szeged, Kárász u. 8. sz. alatti társasház alapítása
3.
Szeged, Árbóc u. 1-3. szám alatti, 2296/1 hrsz-ú ingatlan értékesítése
2 Zárt ülés: 4. 5.
A Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetői hatáskört meghaladó szerződése a Mediterrán Investment Zrt.-vel. SZMJV Önkormányzata és a MOBIL PETROL 2000. Kft. között megkötendő csereszerződés
A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, az Aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont: A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. haszonkölcsön szerződéseinek hatályon kívül helyezése Dr. Pintér Ferenc: Ismerteti az előterjesztést. Megkérdezi a Bizottság tagjait, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Megállapítja, hogy nincs és szavazásra bocsátja az előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatot. A Bizottság 5 igen szavazattal jóváhagyja az előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 4971-110/2008. (VI. 03.) JÜKB. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda Irodavezetője által előterjesztett 12383-10/2008. ikt. számú „A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. haszonkölcsön szerződéseinek hatályon kívül helyezése” tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság jóváhagyja a határozat mellékletét képező, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. ingyenes használatba adásáról szóló megállapodásaira vonatkozó megszüntető megállapodást és azt a polgármesternek aláírásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, az Aljegyző, a Kabinet, a Közgazdasági Iroda, a Városüzemeltetési Iroda és a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.. 4971-110/2008. (VI. 03.) JÜKB. sz.. határozat melléklete
MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDÉSEK MEGSZÜNTETÉSÉRE Amely létrejött egyrészről Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseletében: Dr. Botka László polgármester, adószám: 15488000-2-06, bankszámlaszám: 12067008-00102705-00100002) 6720 Szeged, Széchenyi tér 10.-11. szám alatti székhelyű, mint Közfeladat ellátást átadó (továbbiakban Önkormányzat) másrészről Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (képviseletében Boros Gyula, cégjegyzékszáma: 06-09-011601, adószáma: 18457627-2-06) Szeged, 6720, Felső-
3 Tisza part 2., mint Közszolgáltatást nyújtó között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: 1./ Felek kijelentik, hogy közöttük 2008. június 1. napján a 328/2008. (V. 16.) Kgy. határozattal jóváhagyott közfeladat ellátási szerződés jött létre. 2./ Felek az 1./ pont szerinti közfeladat ellátási szerződésre tekintettel jelen okirattal megszüntetik a közöttük 1996. július 31. napján, 2000. április 7. napján és 2001. december 12. napján létrejött ingyenes használatba adásról szóló megállapodásokat. Szeged, 2008. június 1. ……………………………………………. … Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében: dr. Botka László polgármester
…………………………………… Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. képviseletében: Boros Gyula ügyvezető
(Balogh László megérkezett a Bizottság 6 fővel határozatképes.) 2. napirendi pont: Szeged, Kárász u. 8. szám alatti társasház alapítása Dr. Pintér Ferenc: Ismerteti az előterjesztést. Elmondja, hogy előzetesen már egyeztetett az IKV Zrt. vezetőivel, ahol elmondta a véleményét, azt annyival egészíti ki, hogy mindkét megoldás jogszerű. Véleménye szerint a Bizottság feladata az, hogy az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak az érdekeit vegye elsősorban figyelembe, ne pedig egy jövőben alakuló társasházét. Az IKV Zrt. által javasolt jogi megoldás arról szól, hogy Dr. Csíkos György marad a felépítmény tulajdonosa és a társasháznak használati díjat fizet, - tehát a társasház kicsit jobban él nem kell annyi közös költséget fizetnie. Véleménye szerint az a megoldás szolgálja az Önkormányzat érdekét, ha eladják a kérelmezőnek a telekrészt, aki a felépítmény tulajdoni arányához igazodó közös tulajdoni arányt vásárol a tulajdonostól és ettől kezdve a társasház egyenrangú tulajdonosa – ez a saját álláspontja. A jövőben az a helyzet is előfordulhat, hogy a társasház adja el Csíkos Györgynek egyösszegű díjért azt a tulajdoni arányt. Megkérdezi az Ikv Zrt. képviselőjét, hogy van-e kiegészítése? Dr. Volford Erzsébet: Elmondja, az IKV Zrt. külön véleményét – hozzáteszi, természetesen elfogadják a Bizottság döntését. Előzményként elmondja, hogy 1999-ben arról volt szó, hogy az udvar lefedésére nyerjen lehetőséget az ott lévő bérlő, erre szólóan komplett anyag készült. A kezdeteknél arról volt szó, hogy lesz a bérlőnek egy felépítményre szóló tulajdonjoga és természetesen az ingatlan-nyilvántartásba, úgy van bejegyezve, hogy ott megjelenik a tulajdonjoga, amellyel együtt földhasználati jogot is nyer. A korábbi szakmai megbeszélést követően a Földhivatallal is egyeztetek. Most, amikor társasházat alakítanak, akkor azért nem tudták az alapító okiratba bevenni a bérlőt, mert a társasház alakítás a földrészlet és az azon lévő lakóházra történik és azon ő nem volt bejegyezve tulajdonosként, mert neki csak a felépítményre van tulajdonjoga. A későbbiekben a rend el fogja bírni azt a megoldást, hogy
4 lesz egy társasház, ahol a törzslapon meg lesznek nyitva a megfelelő betétek és neki változatlanul meg fog maradni a felépítményre a tulajdonjoga és természetesen földhasználati jogot nyer, ami most is megilleti és ennek fejében kapja a társasház ezt a díjat. Az aggályuk az, hogy van egy hallgatólagos egyezség, hogy a belvárosban területet és helyiségeket nem értékesítenek. Az IKV Zrt. az „Elidegenítési Rendelet” alapján végzi a munkáját, ha egyszeri megváltás járna, ahogy a határozati javaslat is tartalmazza, akkor meg kellene fizetni a földhasználati jogot, akkor kellene egy a „Vagyonrendelet” szerinti megállapodást kötniük, ahol most az is kérdéssé válik, hogy abba a megállapodásba milyen értékrendet fognak bevenni. A bérlőnek van egy ajánlata, a mostani bérleti díjnak a 60-80 szorosát fizetné meg, ha most egy az egyben ezt elfogadják az előterjesztett döntést, akkor az IKV Zrt-nél ott lesz egy eljárásjogi hiba, mert nem tudja, hogy a megállapodás szövegét milyen értékre fogják beállítani. Az tény és való, hogy most a tulajdonost fogja megilletni a vételár, - ami jelenleg az Önkormányzat, - és annak megvan a technikája, hogy hogyan fogják a társasház alapítással egyidejűleg ezt is megoldani, de a későbbi esetekben is ha ilyen módszer van, akkor valahogy össze kell hangolni, hogy hogyan tudják eljárásjogilag megoldani, mert most egy értékbecslésnek is rendelkezésre kellene állni ahhoz, hogy megtudják ezt a megállapodást szerkeszteni. Kérdése, hogy a megállapodásban azt az értéket fogadják el, amit a bérlő ajánlatként tett? Dr. Pintér Ferenc: Az értéket szakértő fogja meghatározni, most az elvről kell dönteni. Dr. Szabó Imre: Elmondja, hogy nem látta az ingatlant, de valószínű, hogy egy régi építésű ingatlanról van szó. Dr. Volford Erzsébet: Az egész udvart átrium jellegűen építették be, főfalak nincsenek, tehát nem a lakóház része. Dr. Szabó Imre: A bérlő kereskedelmi tevékenységre használja a területet, a többi tulajdonos ott lakó, ott él. Véleménye szerint a társasházak a mindennapi életre valók, ezért nem javasolja, hogy a lakóközösségbe kereskedelmi tevékenységet „játszanak” be. Nem biztos, hogy a lakók egyetértenek ezzel. Javasolja, hogy alapítsák meg a társasházat és a bérlő továbbra is bírja a területhasználatot, és bízzák a társasházra azt, hogy eladja-e majd a területet vagy sem. Dr. Pintér Ferenc: Elmondja, hogy nemcsak a lakásokra alakulhat társasház, hanem a helyiségekre is. Dr. Volford Erzsébet: Valóban, de a helyiségek megmaradnak önkormányzati tulajdonban. Dr. Szabó Imre: Azt tartja megfelelőnek és fair-nek az Önkormányzat részéről a lakókkal szemben, ha nem teszik be a kereskedelmi „dolgokat” a társasházba. Baranyi Irén: A tisztánlátás érdekében elmondja, hogy ez egy belső udvar, amelyet lefedett a felépítmény tulajdonosa, tehát ez lényegében csak egy tető, nincs saját főfala, ezért nem tudják önálló albetétként kezelni és tulajdonképpen így a háznak nincs udvara, földterülete. Dr. Pintér Ferenc: Kérdése, hogy ha építési hatósági szempontból ez önálló épület, akkor most miről vitatkoznak?
5 Dr. Volford Erzsébet: Az építési hatóság kiadta a használatbavételi engedélyt, ennek alapján bejegyezték. Ilyen mélységig nem szabad visszamenni. Arról van szó, hogy van a bérlőnek van egy épület-tulajdonjoga és a törvény erejénél fogva földhasználati jog illeti meg, az Önkormányzat javára pedig elővásárlási jog van bejegyezve. Ezt az állapotot meg lehet az IKV Zrt. által javasolt módon is oldani, illetve a határozati javaslat szerint is. Az IKV Zrt-nek az volt a külön véleménye, hogy attól félnek, hogy egy lavinát fognak elindítani és a későbbiekben hasonló problémák lehetnek. Dr. Gál Andrea: A határozati javaslatban ezt az ügyet egyediként kezelik. Dr. Pintér Ferenc: Kérdése, hogy mi a garancia arra, hogy ha megalakul a társasház nem dönt úgy, hogy eladja a bérlőnek a területet? Dr. Volford Erzsébet: A bérlő nem veszít jogot, hiszen, amikor megépítette ezt az építményt akkor is tudta, hogy „kettős életet” fog élni, hogy csak az építmény a tulajdona és a földet a mindenkori „gazdától” kapja meg. A társasházban a továbbiakban benne marad az Önkormányzat is, mert 8 lakás és 4 nem lakás lesz, a korrektséghez hozzátartozik az is, hogy alapításkor lesznek nem lakás bérlemény is bejegyezve. Dr. Pintér Ferenc: Kérdése, hogy miért nem veheti meg a földterületet? Dr. Volford Erzsébet: Úgy gondolták, hogy jobb lenne, ha ez az üvegfalú építmény maradna jelenlegi állapotában úgy, ahogy van. Jelenleg arról van szó, hogy a kérelmező nem lesz az alapítók között, azért mert most a földrészleten nem szerepel tulajdonostársként. Technikailag úgy lehet majd megoldani, hogy kell vele kötni egy megállapodást, amely a javaslatban van, mely szerint egyszeri megváltási díjként kifizettetik a bérlővel a földhasználati díjat és ebben a megállapodásban hozzájárul az Önkormányzattal közösen, ahhoz, hogy az önálló helyrajzi számát, amely a felépítményre vonatkozik, azt törölje a Földhivatal. A társasházban meg fogja kapni arra a felépítményre vetítetten az eszmei tulajdoni hányadot, tehát egy eljárás keretében benne lesz a megállapodás és az alapító okirat és a Földhivatal ezt letudja navigálni. Az tény és való, hogy az Önkormányzatot, mint egyszemélyes alapítót fogja megilletni az a fajta bevétel. A bérlő jobban jár akkor, ha most az egészet megkapja, mint esetleg később egy társasházi tulajdonos társként vásárolja meg a területet, mert akkor az Önkormányzat csak egy részével fog tudni gazdagodni, mert őt tulajdonosként meg fogja illetni az eladottból a ráeső bevételi hányad, vagy esetleg úgy is dönthetnek, hogy beadják a vételárat a felújítási alapba és akkor lesz a háznak egyfajta előtakarékossága, tehát ez a gazdaságossági szempont is felmerülhet. Dr. Pintér Ferenc: Elmondja, számára az a helyzet érthetetlen, hogy van egy társasház, amelynek van 8 ott lakó tulajdonosa és van még egy tulajdonos, aki egy felépítmény tulajdonosa, de nem tagja a társasháznak. Dr. Volford Erzsébet: Elmondja, hogy ez egy kialakult gyakorlat volt éveken át például a garázsok esetében. Dr. Pintér Ferenc: Kérdése, hogy így alapítottak társasházakat? Dr. Gál Andrea: Ahol külön álló felépítmények vannak ott ezeket így rendezték. A jelenlegi eset annyira speciális, hiszen hozzáépült felépítményről van szó, ezért elvileg lehetséges, hogy másként kezelik, ezért született a határozati javaslatban megfogalmazott megoldás. Az
6 IKV Zrt. gyakorlata főleg azokon a helyeken, ahol a főépülettől elkülönülten felépült épületeken ez a gyakorlat helyesen alakult ki. Dr. Pipicz Lajos: Kérdése, hogy ha a társasház nem lesz a földterület tulajdonosa, akkor hozhat-e olyan döntést, amely kötelezettségeket állapít meg a felépítmény tulajdonosának? Dr. Pintér Ferenc: A tulajdonára nem. Balogh László: Véleménye szerint is talán célszerűbb lenne, ha a felépítmény tulajdonosa a társasház tagja lenne. Kifogásolja azt, hogy a bérlő frekventált helyen, a Kárász utcában 100 m2-es földhasználatért csak valamivel több, mint 20 ezer forintot fizet. Kérdése, hogy ez a rész miért nem maradhat továbbra is önkormányzati tulajdon? Dr. Gál Andrea: Azért, mert a földterületnek már nem lesz tulajdonosa az Önkormányzat, ugyanis az már a társasházé lesz. Dr. Szabó Imre: Véleménye szerint, a társasház tagjainak azaz érdeke, hogy felsrófolják a bérleti díjat és ezzel csökkentsék a közös költség rájuk eső részét. Dr. Pintér Ferenc: Ezt az ingatlanrészt fizetessék meg a mostani társasház tulajdonosaival, mert semmiképpen sem számolhatja azt, hogy az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak a bevétele csökkenjen, és a társasház bevétele növekedjen. Ebben az esetben amennyiben városi tulajdonra vonatkozó részt nem adják el és a társasháznak ebből bevétele lesz, akkor ennek mértékével emeljék meg az eladási árat. Többen egyetértésüket fejezik ki. Balogh László: Kérdése, hogy mikor épült a felépítmény? Dr. Volford Erzsébet: 1999-ben volt az épület felújítása és ezzel egy időben a Dr. Csíkos György, abban a helyiségcsoportban benne volt bérlőként. Lett egy közös kialakítás, kialakított egy üzletközpontot, amely úgy alakult ki, hogy az ő pincetraktusa bővül és megengedték, hogy az udvart lefedje, és ezzel létrehozzon egy zárt rendszert a pincétől két szint kialakításáig. Erre külön megállapodás született, azon túl közjegyzői okiratba foglalták és teljesen korrektül végig van vezetve a Földhivatalnál. Balogh László: Kérdése, hogy a földhasználat ellenértékének megállapítása hogyan történik? Dr. Volford Erzsébet: Az IKV Zrt-nek a területhasználati szerződéskötési kompetenciájába tartozik, az IKV Zrt. állapította meg mintegy területhasználati bérleti díjként, amely vélhetően ez a díj folyamatosan módosult, emelkedett. Balogh László: Fenntartja a korábbi véleményét, mely szerint kevésnek találja a bérleti díj mértékét. Dr. Pintér Ferenc: Az összeg valóban kevés, de ezen most nem tudnak változatni.
7 Balogh László: Véleménye szerint, ha akarnak, ezen tudnak változtatni, azt a jogi lehetőséget kell megtalálni, mely szerint továbbra is az Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Meg lehet tenni, hogy a kérdéses földterületet az Önkormányzat bérli és adja tovább, mint bérleményt. Dr. Pintér Ferenc: Véleménye szerint nem lehet ebbe hatalmi eszközökkel belenyúlni, egy tiszta jogi helyzetet kell kialakítani. Ne azzal kezdődjön a társasház, hogy van egy kívülálló tulajdonos, akinek semmilyen kötelezettsége nincs a társasházzal szemben azon kívül, hogy havonta kifizeti a 21 ezer forintot kifizeti. Nincs felújítási kötelezettsége, de mindenbe beleszólhat, havi 21 ezer forintért mindent megváltott. A későbbiekben valószínű, hogy ezt a területet a társasház eladja. (Dr. Zámbó Géza távozik a Bizottság 5 fővel határozatképes.) Dr. Gál Andrea: Kérdése, hogy árajánlatot kaptak-e a lakók? Dr. Volford Erzsébet: Nem, ott tart a munkafolyamat, hogy amikor elkészült az alapító okirat, összehívták a leendő vevőket, hogy nézzék át. Balogh László: Miután nincs időbeni korlát, ezért további információkat szeretne tudni. Dr. Pintér Ferenc: A társasház alapító okirata már az Önkormányzatnál van aláírásra. Balogh László: Véleménye szerint, ha két hónap múlva írják alá az alapító okiratot, akkor sem sértenek jogszabályt, mivel túl sok a kérdőjel, ezért további információkat szeretne tudni a szándékokról. Dr. Pintér Ferenc: Semmi nem fog változni, van egy tulajdonos, akinek van földhasználati joga az a kérdés, hogy most az alapításkor beveszik a társasházba és fizessen az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak, vagy ne vegyék be a társasházba és fizessen használati díjat továbbra a társasháznak és ha a társasház eladja, akkor a társasházé lesz a vételár. Másik megoldás, hogy az Önkormányzat adja el a 100 m2 kizárólagos tulajdonára eső közös tulajdoni hányadot és fizessen most az Önkormányzatnak. Azt javasolják a határozati javaslatban, hogy most adják el a bérlőnek a területet és kapja meg az Önkormányzat az erre eső pénzt, de azt nem határozták meg hogy mennyiért, - nem kell elfogadni a bérlő ajánlatát, ez lehet a havi díj akár 150-szerese is lehet ezt majd szakértő eldönti. Balogh László: Kérdése, hogy akkor annak a földterületnek megszerzi a tulajdonjogát? Dr. Pintér Ferenc: Nem, csak a közös tulajdonban lévő egységnek a ráeső részét szerzi meg. Baranyi Irén: Elmondja, hogy összehívtak egy társasházi alakuló értekezletet ahová meghívták az összes vételi szándékot benyújtott leendő tulajdonos társat, teljes volt az érdektelenség, egyedül Dr. Csíkos György jelent meg. Dr. Pintér Ferenc: A vitát lezárja és szavazásra bocsátja az előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatot. A Bizottság 3 igen, 1 nem és 1 tartózkodással jóváhagyja az előterjesztés mellékletét képező határozati javaslatot és az alábbi határozatot hozza:
8 4971-111/2008. (VI. 03.) JÜKB. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága megtárgyalta a Jegyzői Iroda 48374/2008. ikt. számú előterjesztését a Szeged, Kárász u. 8. szám alatti társasház alapítása tárgyában és az alábbiak szerint rendelkezik: 1. A Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.t, hogy a Szeged, Kárász u. 8. szám alatti társasház alapítása során az ingatlanon 3867/B. hrsz.-on feltüntetett önálló építmény tulajdonosát, Dr. Csíkos Györgyöt a társasház alapítói között szerepeltesse. A felépítmény tulajdonosát a társasházban megillető tulajdoni hányad ellenértékeként fizetendő összegre vonatkozó megállapodást aláírásra készítse elő. Ezen megállapodásnak az aláírására a társasház alapításával egyidejűleg kerüljön sor. Határidő: A társasház alapítása előkészítése Felelős: Németh István elnök-vezérigazgató 2. A Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrtt, hogy a belvárosi ingatlanok társasházzá alakítása során egyedileg mérlegelje, hogy a társasház alapításába bevonja-e az önkormányzati tulajdonú ingatlanon kialakított magántulajdonú ingatlan tulajdonosát. A mérlegelés során vegye figyelembe azt, hogy a magántulajdonú ingatlan önálló építményként jelenik-e meg, vagy szerves egységet alkot az önkormányzati tulajdonú ingatlannal, továbbá ideiglenes felépítmény, vagy végleges használatbavételi engedéllyel rendelkező felépítmény. Határidő: A társasház alapítása előkészítése Felelős: Németh István elnök-vezérigazgató A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Jegyző, az Aljegyző, a Kabinet, a Közgazdasági Iroda, a Városüzemeltetési Iroda és az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Dr. Pintér Ferenc: Zárt ülést rendel el. k.m.f Dr. Pintér Ferenc A bizottság elnöke Meszlényiné Palotás Judit Jegyzőkönyvvezető
Dr. Szőke Péter a bizottság alelnöke
