JEGYZİKÖNYV
Készült: Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 2004. június 30-án 16 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésérıl Jelen vannak: -
Csikós János polgármester Tóth Tibor alpolgármester Kriskó Jánosné jegyzı Ágh Mariann aljegyzı Greksza János képviselı Domonyi Károly képviselı Nagy János képviselı Polgárné Czerjak Judit képviselı Bencze László képviselı Tóthné Mátrai Edit képviselı Gajdos Zoltán képviselı Pintér Erzsébet képviselı Nagyné Lehoczki Katalin képviselı Vereb Sándorné képviselı Misi József képviselı Mala Ferenc képviselı Szabó Márton képviselı Imecs László képviselı Molnárné Bártfai Andrea képviselı
-
Bahil Lajosné, az Ált. és Zeneiskola igazgatója Bernula Istvánné a Széchenyi Ált. és Szakiskola igazgatója Földesiné Töpper Ilona közbeszerzési tanácsadó Szőcs Ferenc az AB. Stúdió vezetıje Kovács Gábor Pilis, Vásár utcai lakos Soltész Józsefné, mb. pénzügyi irodavezetı Pap Tibor építéshatósági irodavezetı Lasán Judit adóügyi irodavezetı Soproni László, a Gerje-Forrás Kht. ügyvezetı igazgatója Kocsis Györgyné jegyzıkönyvvezetı
Csikós János polgármester: Köszönti a megjelenteket és a Kábel TV-n keresztül a település lakosságát. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mivel mind a 17 képviselı jelen van. Javaslatot tesz a meghívón szereplı napirend módosítására, majd megkérdezi van-e egyéb javaslat. Imecs László képviselı: Kéri, hogy az ülést megelızıen írásban benyújtott kérdéskörrel is foglalkozzon a Képviselı-testület.
2
Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. Elnöke: A bizottság felhatalmazása alapján kéri, hogy az egyebek napirendi pontban foglalkozzon a Képviselı-testület az EU-s bizottság pályázatokkal kapcsolatos elıterjesztésével. Domonyi Károly képviselı: Javasolja, hogy az utak rekonstrukciójának kérdésével feltétlenül foglalkozzon a Képviselı-testület. Ezt elısegítendı rendelkezésre tud bocsátani egy olyan ajánlatot, mely a legkorszerőbb technológiával készítendı utakra vonatkozik. Az ülésen részt vesz Kovács Gábor, aki tájékoztatást tud adni ennek a cégnek a munkáiról. Ismerteti az utak rekonstrukciójával kapcsolatos számításait. Emlékezteti a képviselıket, hogy korábban olyan határozatot hozott a Képviselı-testület, hogy a súlyadóból befolyó pénzt az utak javítására kell fordítani. A lakosság részérıl jogos igényként merül fel az utak korszerősítése, önszervezıdések is indultak, a jelenlévı Kovács Gábor úr segítségére volt abban, hogy megfelelı ajánlattal rendelkezzen az önkormányzat. Kéri a Képviselı-testületet, hogy intézkedjen az súlyadóról rendelkezı határozat végrehajtásáról, és ha szükséges, akkor hozzon létre egy végrehajtást ellenırzı bizottságot. Csikós János polgármester: Javasolja a Képviselı-testületnek, hogy az utak rekonstrukciójával az egyebek között, külön napirendi pontban foglalkozzon a Képviselı-testület. Megkérdezi van-e egyéb javaslat. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Felhívja a képviselıket az új közbeszerzési törvény rendelkezéseire, mely alapján ad.hoc. jelleggel nem lehet különbözı dolgokat eldönteni, mert a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházásoknál közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Javasolja napirendre tőzni a Településfejlesztési Bizottság személyi összetételével külön napirendi pontként foglalkozni, mert vannak olyan külsı bizottsági tagok, akik nem járnak az ülésekre, így ellehetetlenítik a bizottság munkáját. Javasolja továbbá a rendezési terv elkészítésére vonatkozó határidıt 2005. március 31-re módosítani, ennek okairól a napirendi pont tárgyalása során tájékoztatná a Képviselı-testületet. Imecs László képviselı: Javasolja, hogy Domonyi Károly képviselı által meghívott vendéget a napirendi pontok tárgyalása elıtt hallgassa meg a Képviselı-testület. Tóthné Mátrai Edit az EU-s Bizottság elnöke: Az Európai Uniós Bizottság személyi összetételével is vannak gondok, ezért javasolja, hogy a bizottsági elnökök tekintsék át a jelenléti íveket és a nyári idıszakban meg kell keresni azokat a személyeket, akik nem vesznek részt a bizottsági munkában, és szeptember hónapban az összes bizottság személyi összetételével foglalkozzon a Képviselı-testület.
3 Kriskó Jánosné jegyzı: A Településfejlesztési Bizottság elıtt a településrendezési tervvel kapcsolatban sok feladat áll, így mindenképpen sürgısen tenni kell a bizottsági mőködıképességének biztosítása érdekében.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Amennyiben a Településfejlesztési Bizottság elnökének konkrét javaslata is van, akkor javasolja most foglalkozni ezzel a napirendi ponttal annak érdekében, hogy a bizottság valóban mőködıképes legyen.
Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Megkérdezi, hogy a Hírnök terjesztéséért ki a felelıs? Tudomása szerint a Képviselı-testület korábban úgy döntött, hogy 2000 példányban, postai úton, 2 havonta jelenik meg az újság. Ezzel szemben negyedévente jelenik meg, nincs postai terjesztés, és a faluban sok helyre nem jut el a Hírnök.
Csikós János polgármester: A Hírnök újság terjesztésének felelıse a polgármester, de véleménye az, hogy a kereslet-kínálat szabályai szerint térítés ellenében kellene terjeszteni. Mindenképpen szükségesnek tartja változtatni a Hírnök terjesztésén, mert a jelenlegi formában nem megfelelı.
Vereb Sándorné képviselı: Véleménye szerint a Polgármesteri Hivatalnak be kellene tartani a Képviselı-testület határozatát és annak megfelelıen terjeszteni a Hírnököt.
Tóthné Mátrai Edit az EU-s Bizottság elnöke, médiafelelıs: A postai úton való terjesztésnek az az akadálya, hogy Pilisen 3200 lakóház van, és a posta csak a központtól elindulva sugárirányosan vállalja a terjesztést, tehát ha 2000 példányt kap a posta, akkor ha elfogy, a település többi része nem jut újsághoz. Ha Képviselı-testület postai úton szeretné a Hírnököt terjeszteni, akkor a példányszámot meg kell emelni 3200-ra. Jelenleg a terjesztés úgy folyik, hogy egy listát kapnak a közmunkások, hogy melyik intézménybe, üzletbe hány példányt kell kivinniük. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: Tudomása szerint tavalyi évben 700 eFt. volt a Hírnök pénzügyi elıirányzata, ebben az évben 1.250 eFt, s mivel nem kéthavonta, hanem negyedévente jelenik meg, így véleménye szerint marad pénz a példányszám emelésére és a postai terjesztésre.
Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az elhangzott kiegészítésekkel együtt elfogadják-e a napirendre vonatkozó javaslatot. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı napirendet fogadta el tárgyalási alapul.
4
N A P I R E N D: A napirendi pontok megtárgyalása elıtt a polgármester beszámol a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról és az elızı ülés óta eltelt idıben tett fontosabb intézkedésekrıl 1./ Régió – Pályázati figyelı c. lap megjelentetése Elıadók: Csikós János polgármester, Szőcs Ferenc az AB. Stúdió vezetıje 2./ Oktatási, nevelési intézmények felkészülése a nyári feladatok ellátására, és a következı tanévre történı felkészülés Elıadók: Intézményvezetık 3./ Közbeszerzési Szabályzat elfogadása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı 4./ Szennyvíziszap tárolására és kezelésére vonatkozó tervkészítésre ajánlat Elıadó: Csikós János polgármester 5./ Szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı 6./ Gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı 7./ Helyi környezet védelmérıl szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı 8./ Kommunális adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı 9./ Vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı
10./ E g y e b e k a./ Elıterjesztés a 35/2004. (III. 10.) sz. önk. határozat visszavonására Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı
b./ Könyvtár eMagyarország Pont feltételeinek biztosítása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı
c./ Homok árának megállapítására vonatkozó 63/2001. (VI. 27.) sz. önk. határozat módosítása Elıadó: Csikós János polgármester
5
d./ Európai Uniós Bizottság elıterjesztése pályázatokkal kapcsolatban Elıadó: Tóthné Mátrai Edit Biz. Elnök e./ Településfejlesztési Bizottság személyi összetételének változása Elıadó: Csikós János polgármester f./ Elıterjesztés az utak rekonstrukciójával kapcsolatban Elıadó: Csikós János polgármester, Mala Ferenc Településfejl.Biz. elnöke g./ Személyi ügy Elıadó: Csikós János polgármester
Csikós János polgármester: A napirendi pontok tárgyalása elıtt beszámol a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról a következık szerint: 17/2004. (II. 11.) sz. önk. határozat alapján kezdeményeztük a Fıvárosi Önkormányzatnál a kastéllyal kapcsolatos együttmőködési megállapodást, úgy június 28-ra egyeztetı tárgyalás összehívására került sor. Fıpolgármesterhelyettes úr írásban jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson és javasolta szeptember hónapban visszatérni erre a kérdésre. Eddig az idıponti a PESTTERV KFT. is várhatóan kidolgozza az Önkormányzat kastéllyal kapcsolatos elképzeléseit a készülı településrendezési tervben. 44/2004. (IV. 22.) sz. önk határozat alapján a Virágos Magyarországért környezetszépítı versenyre a jelentkezési lap továbbításra került. Július 9-én délelıtt kerül sor a település zsőrizésére. Ezúton is felhívjuk Pilis lakóit, hogy tegyenek meg mindent településünk szebbé, virágosabbá tétele érdekében. 45/2004. (IV. 22.) sz. önk. határozatnak megfelelıen az Oktatási Minisztériumhoz az intézményi pedagógiai és minıségirányítási programok szakértıi munka díjazására vonatkozó pályázatot benyújtottuk. A pályázat elbírálása még nem történt meg. 54/2004. (IV. 28.) sz. önk. határozat alapján a Polgárır Egyesület és a Pilisi Rendırırs részére az elsı félévi támogatás, valamint a Katolikus Egyház részére megállapított támogatási összeg átutalásra került.
62/2004. (V. 26.) sz. önk. határozatban foglaltaknak megfelelıen a Krekács dőlıi ingatlan tulajdonjogának rendezési érdekében – a megbízott 3 tagú bizottság javaslata alapján – megállapodás született, mely telekkönyvi bejegyzés érdekében a Monori Földhivatalhoz benyújtásra került.
Jelzi, hogy július 14-én 16 órakor rendkívüli ülést kell tartani, amennyiben a képviselık akadályoztatva vannak ebben az idıpontban, akkor azt mielıbb jelezzék.
6
A Monor-i Kistérségi Társulással, és a kialakítandó többcélú kistérségi társulással kapcsolatban az Önkormányzat csatlakozási szándékát jelezte, és kifejezte azt a véleményt is, hogy remélhetıleg szeptemberig megjelenik az erre vonatkozó törvény és megalakulhat a többcélú kistérségi társulás, melynek következtében a következı évtıl az önkormányzatok különbözı forrásokhoz juthatnak. A szennyvízberuházást követı út rekonstrukciós munkálatok mintegy 80 %-os készültségi állapotban vannak, bár több problémát vetettek fel a lakosok a kivitelezéssel kapcsolatban. A felvetett kérdésekre válaszolva elmondja, hogy azokban az utcákban folynak a munkálatok, ahol szennyvízberuházás folyt, és 78 olyan egyéb szempont van, melyek közül az elsı, hogy elsısorban közintézmények körüli utakról van szó. Az úttest szélességének meghatározásánál figyelembe vették azt is, hogy megfelelı útpadka és vízelvezetı árok is kiépíthetı legyen. Az új utak védelme érdekében a 12,5 tonna megengedett össztömegő jármővek kitiltása felıl a PEMÁK KHT. felé már intézkedés történt. A megépített utak szilárdságmérése bizonyítja, hogy jó minıségő utak épültek, bár ennél sokkal több útépítésre lenne szükség. Belátható idın belül a Széchenyi közben, a Gárdonyi Géza és az Orgona utcában és megépül az út. Fontos lenne, hogy Településfejlesztési és a Pénzügyi Bizottság sürgısen dolgozzon ki koncepciót, stratégiát az útépítésekkel kapcsolatban, hogy még a nyár folyamán járhatóvá lehessen tenni a szinte járhatatlan utcákat. Megkérdezi elfogadják-e a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta a jelentést. Csikós János polgármester: Megkéri Kovács Gábor urat, hogy tájékoztassa a Képviselı-testületet útépítésekkel kapcsolatban. Kovács Gábor: Részletesen tájékoztatást ad a Strabag cég által Gyál településen épített utakról, a cég útépítési technológiájáról, amely aszfaltúthoz hasonló minıségő, de sokkal olcsóbb. Véleménye szerint a lakosok nagy része 50 %-os saját erı befizetésével is hozzájárulna az útépítéshez. Domonyi Károly képviselı úr rendelkezésére áll a technológiai leírás, melyet nagyvonalakban szóban ismertet. Soproni László a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatója: A Strabag cég tevékenységét ismeri, hiszen jelenleg is részt vesz a pilisi útépítésben. Sajnos az megállapítható, hogy kátyúzás csak kidobott pénz és drága, megoldást viszont csak idılegesen jelent. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Megköszöni Kovács úr tájékoztatását és javasolja, hogy a Településfejlesztési Bizottság tárgyalja meg, és a szakbizottságok javaslata, valamint a megfelelı közbeszerzési eljárás lefolytatása után kerüljön ismét képviselı-testületi ülés elé.
7
Csikós János javaslattal.
polgármester:
Megkérdezi
egyetértenek-e
az
elhangzott
A Képviselı-testület 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Pénzügyi Bizottság elnökének javaslatát.
1./ Régió – Pályázati figyelı c. lap megjelentetése Elıadók: Csikós János polgármester, Szőcs Ferenc az AB. Stúdió vezetıje Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkéri Szőcs Ferenc urat, hogy ismertesse az AB. Stúdió elképzeléseit. Szőcs Ferenc az AB. Stúdió vezetıje: Ismerteti az általa készített és az ülés elıtt minden képviselınek átadott elıterjesztés tartalmát, valamint részletezi az elıterjesztés 2. oldalán szereplı címszavakat és a 3. oldalon a lappal kapcsolatos kiadásokat és bevételeket. Látható, hogy az önkormányzatnak nem jelentene kiadást a lap megjelentetése. Csikós János polgármester: Megköszöni a tájékoztatót, majd megkérdezi van-e kérdés, hozzászólás. Tóthné Mátrai Edit az EU-s Bizottság elnöke, médiafelelıs: Az ülést megelızıen beszélgettek Szőcs Ferenc úrral. Véleménye szerint tisztázásra szorul a bonyolítás módja, a pénzügyi finanszírozás kérdése, az önkormányzatok által rendelkezésre bocsátandó híranyag szerkesztésének módja, a helyi terjesztés szervezése. Kérdéses még, hogy a 32 oldal reklámanyag biztosítva lesz-e? Valóban szükség lenne egy regionális lapra, azonban nagyon át kell gondolni a megjelentetés módját. Az AB. Stúdióval a Gerje-menti Regionális Társulás kötne szerzıdést, ebbe természetesen a polgármesterek is beleszólhatnak, így ezt is át kell gondolni. Amennyiben ez a lap beindul, akkor át kell gondolni, hogy a helyi kommunikációs koncepciót módosítani kell-e, szükség van-e a továbbiakban helyi lapra? A helyi cikkeket a továbbiakban is helyben kellene elkészíteni és átadni a lap szerkesztıjének, az politikai kérdés, hogy egy nem csak helyben megjelenı lapnak mi legyen a tartalma. Célszerőnek tartaná a legapróbb részletekig átbeszélni a problémákat, nyitott kérdéseket. Imecs László képviselı: Támogatja a kezdeményezést, azonban tájékoztatást kér arról, hogy kik lesznek a lap szerkesztıi, milyen igazságtartalom, milyen minıség, milyen szellemiség várható a laptól. Vereb Sándorné képviselı: Felmérte-e valaki, hogy milyen igény van a Hírnök újságon kívül helyi, vagy regionális újságra, amennyiben a lap nyereséges lesz, akkor a nyereség hogyan oszlik meg? Véleménye szerint sokkal kidolgozottabb, minden részletre kitérı elıterjesztésre van szükség.
8 Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Véleménye szerint a kistérség egy kicsit késésben van, ugyanis megjelent a közelmúltban egy „Alibi” címő reklámújság, ami ugyanezt a terjesztési kört fedi le, minden postaládában, ingyenesen. Amennyiben az önkormányzatok ennek az újságnak a szerkesztıjével vennék fel a kapcsolatot, akkor talán teljes körben, ugyanekkora költséggel, ingyenesen terjesztık által biztosítottan lehetne a lakosságot tájékoztatni. Miután ez egy kidolgozatnak, ámde úgy tőnik kicsit elkésett ötlet, így fel kellene mérni, hogyan lehetne viszonylag olcsón és viszonylag széles körben közérdekő információk birtokába juttatni a lakosságot. Domonyi Károly képviselı: Az elgondolást jónak tartja, azonban ez konkurenciát teremtene a helyi újságnak. Véleménye szerint a Hírnököt kellene olyan szintre hozni, hogy versenybe tudjon szállni egy regionális lappal, és a hirdetéseket is oda kellene koncentrálni. Szőcs Ferenc az AB. Stúdió vezetıje: A kérdéseket helyénvalónak tartja. A lap május 17-tıl a Kulturális Örökség Minisztériuma által bejegyzett és nyilvántartott lap, címe: Régió-Pályázati figyelı. Az Alibi újság kereskedelmi-reklám kiadvány, a Régió-Pályázati figyelı egy regionális-információs havi lap, az egyik díjmentes, a másik vásárolható, tartalmában, szerkesztésében, formájában teljesen más lap, nem hasonlítható össze. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Nem kívánja összehasonlítani a két lapot, de racionálisan gondolkodva, pénzügyileg tekintve, ha Pest Megye Önkormányzata nem engedheti meg magának, hogy külön fizetıs újságot jelentessen meg, akkor nem biztos, hogy 6 község ezt megteheti. Szőcs Ferenc az AB. Stúdió vezetıje: A lap összes költsége 430.000.Ft+ÁFA/hó. Amennyiben 5000 példányban jelenik meg és 80.-Ft/db áron kerül értékesítésre, akkor 400.000.-Ft. bevétel várható, ebben nincs benne a bérelhetı rovatokból várható bevétel, így nettó 30.000.-Ft. költség oszlana meg a 6 település között. Cserébe 34000 emberhez szólna a lap, pótolva egy olyan hiányt, ami jelenleg létezik, hogy nincs kommunikációs, információs lehetıség a települések között. A bérelhetı rovatokkal már gazdaságossá válna a lap. Minden hónap végén a települési önkormányzatok e-mailben, vagy levélben elküldenék cikkeiket az AB. Stúdiónak, aki elvégezné a szerkesztést, majd visszaigazolásként kefelenyomatot küldene az önkormányzatoknak, majd az önkormányzatok jóváhagyása után jelenne meg feltehetıen minden hónap 510.-e körül a lap úgy, hogy az AB. Stúdió a megfelelı példányszámot a települési önkormányzatokhoz leszállítja. Az önkormányzatok gondoskodnának a lap értékesítésérıl. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Megfontolandó a javaslat kistérségi társulásra vonatkozóan, hiszen ezek a települések sokkal közelebb állnak Pilishez, mint a monori kistérség települései. Véleménye szerint még az esetleges veszteségeket is felvállalva meg kellene jelentetni ezt a lapot, mert közös fórumot teremthetne a települések között. Természetesen csak akkor javasolja, ha a többi település is hasonlóan csatlakozik a kezdeményezéshez.
9 Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Nem javasolja most döntést hozni ebben a kérdésben, hanem a július 14-i ülésig az EU-s Bizottság részletesen tárgyalna a felmerült problémákról és részletese írásbeli elıterjesztést tenne a Képviselıtestületnek, mely alapján döntést hozhatna. Csikós János polgármester: Megkérdezi egyetértenek-e a javaslattal. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta az EU. Biz. elnökének javaslatát.
2./ Oktatási, nevelési intézmények felkészülése a nyári feladatok ellátására, és a következı tanévre történı felkészülés Elıadók: Intézményvezetık Az elıterjesztések a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve vannak. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy a három intézmény írásban kiküldött elıterjesztésével kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: A bizottság részletesen megtárgyalta a két iskola és az óvoda elıterjesztését. Megállapítható, hogy úgy az óvodában, mint az iskolákban nıtt a gyermeklétszám, így a bizottság javasolja, hogy az Önkormányzat – mint fenntartó – kérje meg az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyét az egy óvodai csoportba maximálisan felvehetı létszám 20 %-kal történı túllépéséhez. Erre azért van szükség, mert ısztıl kezdıdıen a törvény alapján csak 25 gyermeket lehet felvenni egy csoportba, jelenleg viszont ennél sokkal több gyermek jár egy csoportba, és várhatóan ısztıl is így lesz. Minden intézményre vonatkozik az a javaslat, hogy a melegítı konyhákat a HACCP elıírásainak megfelelıen kell kialakítani, erre vonatkozóan szakértıi vizsgálatra, majd a kialakításhoz pénz biztosítására van szükség. A bizottság javasolja az intézmények tájékoztatójának elfogadását azzal, hogy a Széchenyi Iskola igazgatója 2004. augusztus végéig készítsen elıterjesztést a könyvtárosi, a szabadidı szervezı és a GYIV. felelısi állás fejlesztésére. Az Általános és Zeneiskola esetében szakértıi vizsgálat alapján az a javaslat, hogy legalább 3. osztályban tovább vigyék a kis létszámú csoportot, ezért a bizottság javasolja a Képviselı-testületnek ezt engedélyezni. Miután az iskolából kimenı osztály 3, bejövı viszont 5, így javasolják a két elsı osztállyal történı csoportbıvítés engedélyezését. Ehhez viszont osztálytermeket kell kialakítani, az iskolaigazgató javaslata szerint a jelenlegi kistornaterembıl. A sporttelepi iskolában a tornaterem főtésének korszerősítését kéri az iskola. A bizottság javasolja a 2 csoport bıvítést, ezzel együtt javasolják a pedagógus létszám bıvítést is. Az intézményvezetı 1 pedagógus álláshelyet, a második csoportra pedig a tényleges feladatnak megfelelı óraszámot kér. A zeneiskolában is nıtt a létszám, mivel a mőködési engedélyben 120 fıre maximálta a Képviselı-testület a gyermeklétszámot, ez alapján 2 álláshelyet igényel az iskola úgy, hogy a növekvı létszám miatt az egyikre bért is kér, a másikra viszont csak engedélyt kér, az óraszám rendelkezésre áll.
10 A pedagógiai és minıségbiztosítási program elkészítésének anyagi vonzatát az Általános és Zeneiskola kidolgozta és kéri annak biztosítását, a másik két intézmény viszont nem dolgozta ki. A bizottság javasolja, hogy minden intézmény augusztus végéig dolgozza ki a tényleges pénzügyi vonzatát és újra terjesszék elı. Problémaként merült fel – fıképpen az Általános és Zeneiskolában – hogy a ceglédi áthelyezı bizottság nem ad idıben szakvéleményt a vizsgálatra küldött tanulókról, így nem kerülhetnek megfelelı iskolatípusba. Ezért a bizottság javasolja, hogy a Polgármesteri Hivatalt utasítsa a Képviselı-testület arra vonatkozóan, hogy vegye fel a kapcsolatot a ceglédi áthelyezı bizottsággal, hogy a következı tanév beindulása elıtt a vizsgálatra küldött gyerekekrıl mindenképpen adjanak szakvéleményt, legvégsı esetben a Polgármesteri Hivatal kössön megállapodást a feladat soron kívüli ellátására. Az Általános és Zeneiskola részérıl felajánlás történt a Szabadság téri iskola külsı tatarozására. A bizottság javasolja, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a piactéri iskola külsı tatarozásának anyagköltségét és a Képviselı-testület biztosítsa ehhez a pénzt, az intézménnyel közösen szervezze meg a munkát. Bahil Lajosné Ált. és Zeneiskola igazgató: A Szabadság téri iskola külsı tatarozására felajánlás a szülı részérıl festésre vonatkozott, azonban ott kımőves munkára is szükség lenne. Megkérdezi, hogy a tornaterem akusztikai problémájának megoldására milyen intézkedések történtek? Az iskola 4.sz. fıút felıli kerítése balesetveszélyes, mikor kerül javításra? Az orvosi szoba kialakításának feltételeit az intézmény 90 %-ban biztosította, szeptemberbıl a személyi feltételeket kellene biztosítani. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Hiányolja az intézmények elıterjesztéseibıl, hogy nem jelzik mely munkálatokra rendelkeznek saját forrással, és melyekhez igénylik az Önkormányzat segítségét. A Településfejlesztési Bizottság az intézmények karbantartási feladatait korábban már felmérte, a mostani elıterjesztésekben olyan felvetések is vannak, amelyek eddig nem jelentkeztek igényként az intézmények részérıl, ilyen pl. a tornaterem főtése. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: Elmondja, hogy a sporttelepi iskolánál komplett főtésszerelésben lehet csak gondolkodni, mert a jelenlegi főtésrendszer iskolában teljesen szabálytalan.
Bahil Lajosné Ált. és Zeneiskola igazgató: Nem a tornaterem főtésével van a probléma, hanem az öltözıkben egyáltalán nincs főtés, erre kellene megoldást találni. A sporttelepi iskola főtésénél viszont az a probléma, hogy a konvektorokon egyáltalán nincs védırács.
Mala Ferenc a Településfejlesztési Biz. elnöke: A jelzett kerítésprobléma megoldását a Gerje Forrás Kht. vállalta, határidıt kellene szabni arra, hogy szeptember 1-ig ezt végezze is el.
11 Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Biz. elnöke: A Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta az elıterjesztéseket. Miután jelenleg nem látható még az Önkormányzat pénzügyi tervének elsı félévi teljesítése, így érdemi döntést a bizottság nem hozott. Az elıterjesztésekbıl kiderül, hogy vannak halaszthatatlan feladatok. Véleménye szerint a tornaterem akusztikai problémájának megoldására a Képviselı-testület biztosított keretet, így nem érti miért kell ezzel ismételten foglalkozni, miért nem végzik a munkálatokat? A Pénzügyi Bizottság kéri a Településfejlesztési Bizottságot, hogy november 30ig bezárólag az intézményeknél következı évben végrehajtandó felújításikarbantartási munkálatokról a listákat készítse el annak érdekében, hogy a következı évi költségvetésben együttesen lehessen szerepeltetni az esetleges közbeszerzési eljárások miatt. Bizottsági ülésen elhangzott, hogy óraszám csökkentés miatt valószínőleg szeptembertıl néhány álláshelyet nem biztos, hogy 100 %-kal ki tudnak tölteni a pedagógusok a kötelezı óraszámaikkal, errıl az Oktatási Bizottságnak tárgyalni kellene még a tanév indítása elıtt. Elıfordulhat, hogy a Széchenyi Iskolában több a hely a leendı elsısök számára, mint az Általános és Zeneiskolában, errıl sem tárgyalt az Oktatási Bizottság. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: November 30-ig a bizottság készítheti a felújítási-karbantartási munkálatokról egy listát, azonban hasznosabb lenne, ha a költségvetés tárgyalásakor meg lenne határozva erre vonatkozóan egy összeghatár és azután kerülnének rangsorolásra a feladatok. Pap Tibor építéshatósági irodavezetı: A tornaterem akusztikai problémáinak megoldásával kapcsolatos intézkedésekrıl az Ált. és Zeneiskola igazgatójával a múlt héten tárgyaltak, így pontosan tudnia kell arról, hogy közbeszerzési eljárás van folyamatban. Bernula Istvánné a Széchenyi Iskola igazgatója: Jelzi, hogy az iskolába 37 elsı osztályos tanuló iratkozott be, így kérdésként merül fel, hogy 2 elsı osztály indítását engedélyezi-e a fenntartó. Ha nem engedélyezi, akkor ebben az esetben is az állami normatíva igénylése szempontjából a fenntartónak a nagyobb létszámra engedélyt kell beszerezni. Kriskó Jánosné jegyzı: A tornaterem akusztikai problémájával azért kell az Önkormányzatnak foglalkozni, mert az önállóan gazdálkodó intézménynek csak karbantartási feladatai vannak, a felújítási feladatokról a fenntartónak kell dönteni, valamint ez a felújítási feladat közbeszerzés hatálya alá tartozik. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Tudomása szerint a pedagógiai és minıségbiztosítási programok elkészítésére az Önkormányzat pályázatot nyújtott be, így sikeres pályázat esetén talán nem kellene erre a célra külön pénzt biztosítani. A Széchenyi Iskola esetében megoldást kell találni arra, hogy ne 37 fıs elsı osztály induljon, ezzel nem foglalkozott az Oktatási Bizottság. A zeneiskola esetében megfontolandónak tartja az óraadó pedagógusok helyett fıállásúak foglalkoztatását, hiszen ez kedvezıtlenebb.
12 Domonyi Károly képviselı: Bejelenti, hogy a Széchenyi Iskolában az igazgatónı szervezésének köszönhetıen elkészült az a munka, amelyet az Önkormányzattól 2 éve kért az intézmény, ezt a tanévzárón bárki láthatta. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Tájékoztatásul elmondja, hogy a közbeszerzési tervet március 31-ig – a kész költségvetés alapján – kell az Önkormányzatnak elfogadni. Pintér Erzsébet az Oktatási Bizottság elnöke: Miután évek óta visszatérı probléma az elsı osztályok indítása, így az elmúlt évben kezdeményezés volt arra vonatkozóan, hogy a két iskola között az elsı osztályosok létszáma átcsoportosítással kiegyenlítésre kerüljön. Ehhez körzethatár módosításra lenne szükség és a körzethatárokat be kellene tartani, ez pedagógiai szempontból is nagyon fontos lenne annak érdekében, hogy megfelelı létszámú osztályok legyenek. A Széchenyi Iskola elsı osztályos tanulóinak számával kapcsolatos problémára azért nem született konkrét bizottsági javaslat, mert az intézménynél még kérdéses volt 6 gyermek sorsa és, ha ötödik osztályban ennek következtében összevonás történik, akkor indulhat 2 elsı osztály, mert ugyanannyi marad a tanulócsoportok száma. Az igazgatónı tájékoztatása szerint elég sok hátrányos helyzető tanuló iratkozott be, így az egyik elsı osztály lehetne kis létszámú. Ha nem történik körzethatár módosítás, akkor nem lehet kötelezni senkit arra, hogy másik iskolába írassa be gyermekét. A zeneiskolában azért lenne fontos álláshely betöltése, mert a Zeneakadémián most végzett tanárok közül jó lenne hosszabb távon itt tartani a pedagógust. Tóth Tibor alpolgármester: Évek óta probléma a két iskola feltöltöttségének helyzete, ezen kívül várhatóan még augusztus végén is elıfordulnak beiratkozások, tehát az osztályok létszáma csak akkor lesz biztos. Mindenképpen szükségesnek tartja az Általános és Zeneiskolában egy osztályterem kialakítását, mert ennek szükségessége viszont már biztosan láthatóvá vált. Kriskó Jánosné jegyzı: Már többször szóba került a két iskola közötti körzethatár módosítás szükségessége, azonban erre vonatkozóan határozati javaslat még soha nem fogalmazódott meg a bizottság részérıl és a Képviselıtestület sem döntött errıl. Pintér Erzsébet az Oktatási Bizottság elnöke: A nyár folyamán a statisztikák alapján a körzethatár módosítási javaslatot kidolgozza, azonban a szeptemberben induló tanévben ezt alkalmazni már biztosan nem lehet, legfeljebb a szülıket lehet meggyızni arról, hogy gyermeküket egyik, vagy másik iskolába írassák be. A körzethatár módosítási javaslat kidolgozásához szükség van olyan népesség nyilvántartási adatokra is, hogy egy-egy utcában hány szülıképes nı van, és a gyermekek közül hány fog az egyik körzetben a másikba átkerülni. Ebbe a vizsgálatba a védınıket is be kellene vonni. Véleménye szerint aljegyzıi feladat lenne a népesség nyilvántartási adatok elemzése. Jelenleg a Széchenyi Iskolában 11 osztályterem és 11 tanulócsoport van, így vizsgálni kell azt is, hogy körzethatár módosításnál hány gyermek kerülne át, hiszen ha több tanulócsoport lenne, akkor osztályterem kialakításra is szükség lenne.
13 Mindenképpen hosszabb távú fejlesztési tervet kell kialakítani a megfontolt körzethatár módosításhoz. Csikós János polgármester: Összefoglalja az elhangzottakat, majd egyenként szavazásra teszi fel az Oktatási Bizottság határozati javaslatait. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúan a következı határozatot hozza:
82/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete az oktatási-nevelési intézmények következı évi tanévre történı felkészülésével kapcsolatban a következı feladatokat határozza meg: Meg kell vizsgálni, hogy az intézmények melegítı tálaló konyhái megfelelnek-e a HACCP elıírási követelményeknek. Meg kell kérni az óvodai intézményben a létszámnövekedéshez igényelhetı normatíva miatt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyét az egy óvodai csoportba felvehetı maximális létszám 20 %-kal történı túllépéséhez. A Széchenyi Iskola igazgatója készítsen elıterjesztést a könyvtárosi, GYIV felelısi és szabadidı szervezı állás fejlesztésére. Az Általános és Zeneiskolában engedélyezi a 3. osztályos évfolyamon a kis létszámú osztály további mőködtetését. A Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Irodája dolgozza ki az Általános és Zeneiskola kistornaterembıl két osztályterem kialakításának mőszaki lehetıségét és annak bekerülési költségét, valamint a sporttelepi iskola főtéskorszerősítésének lehetıségét és annak bekerülési költségét. Az intézményvezetık dolgozzák ki a pedagógiai és minıségbiztosítási program elkészítésének pénzügyi vonzatát. A Polgármesteri Hivatal vegye fel a kapcsolatot a Cegléd-i Áthelyezı Bizottsággal, hogy a következı tanév beindítása elıtt elkészüljenek a vizsgálatra utalt
14 gyermekekrıl a szakvélemények, legvégsı esetben kössön külön megállapodást a feladat soron kívüli ellátására. A Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a piactéri iskola külsı tatarozásának költségeit és az intézménnyel közösen szervezzék meg a munkálatokat. Az intézményvezetık készítsenek pontos elıterjesztést a beírt elsı osztályos gyermekekrıl az indítandó elsı osztályok és a hozzá tartozó pedagógus létszám meghatározása érdekében. A zeneiskolában 2 álláshelyet (az egyiket bérfedezettel együtt, a másikat az intézményben meglévı óraszám terhére) engedélyez. Határidı: 2004. augusztus 20. Felelıs:
Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı Intézményvezetık
3./ Közbeszerzési Szabályzat elfogadása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásban elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás.
kiküldött
Kriskó Jánosné jegyzı: Javasolja kiegészíteni az 5. oldalon a Képviselı-testület hatáskörébe tartozó feladatoknál azzal, hogy az eljárás bonyolítója a Gazdasági Bizottság, a döntéshozó a Képviselı-testület. A mai napon megjelent Közbeszerzési Értesítıben közzétettek miatt a szabályzatot készítı szakértı is kiegészítési javaslattal él. Földesiné Töpper Ilona közbeszerzési szakértı: A mai napon megjelent Közbeszerzési Értesítıben a Közbeszerzések Tanácsának ajánlása a helyi önkormányzatok önkormányzati irányítású szervezetektıl történı megrendelések a Kbt. hatálya alá tartozásáról. Ennek értelmezése hosszabb idıbe fog telni, jegyzı asszonnyal ezt meg fogják tenni, mert teljes mélységben ismerni kell az Önkormányzat és a Kht. alapító okiratát. Javasolja a szabályzatba beszúrni, hogy az Önkormányzat és a Kht. a közbeszerzéseit ennek az ajánlásnak a figyelembevételével fogja véghezvinni. Június 28-án a szabályzatot a Pénzügyi és a Gazdasági Bizottság megtárgyalta, bizonyos észrevételeket tettek. Így pl. a Gazdasági Bizottság javasolja a szabályzatban rögzíteni, hogy a támogatásokból megvalósuló beszerzések tekintetében a beszerzések értékét figyelembe véve kerüljön lefolytatásra a
15 közbeszerzése eljárás, így ezzel ki kell egészíteni a szabályzatot. Ezen kívül az önkormányzat és intézményei, valamint a Kht-nak un. adatszolgáltatásokat kell majd biztosítani, ami törvényi kötelezettség. A szabályzat tervezetet a javasolt kiegészítésekkel átdolgozásra kerül és úgy kapják majd kézhez a képviselık. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság részletesen megtárgyalta a szabályzat tervezetet. Tekintettel arra, hogy a támogatásból megvalósuló beruházások, beszerzések általában állami forrásból valósulnak meg, így összeghatárt meghaladóknál mindenképpen kötelezı a közbeszerzési eljárás, akkor is ha ez nincs külön szabályozva. A Pénzügyi Bizottság javasolja, hogy a közbeszerzések lebonyolítása során ne a Gazdasági Bizottság járjon el, hanem minden esetben az eljárás típusától függı ad.hoc. bizottság. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: A bizottság javasolja az 5. oldal utolsó mondatába beszúrni a támogatásból megvalósuló közbeszerzéseket is. A 12. oldalon lévı f) pontot a következık szerint javasolják módosítani: „A nyertes ajánlattevı kiválasztására vonatkozó, indokolással ellátott döntés alapján a polgármester szerzıdést köt.” Az elızı javaslattal ellentétben nem javasolja ad.hoc. bizottságokat létrehozni, hiszen úgy az elıkészítésnél, mint a pályázat bírálatánál szakértık véleményét is kikérheti a Gazdasági Bizottság. Megkérdezi, hogy a 13. oldal Beszerzési Terv címszó alatt szereplı e) pont pontosan mire vonatkozik? tanácsadó: Az ad.hoc. jellegő beszerzésekre Földesiné Töpper Ilona vonatkozik ez a bekezdés, ezeket a testült jóváhagyásával fel kell vezetni a Beszerzési Tervre, csak így biztosítható az értékkövetés. Nagyné Lehoczki Katalin képviselı: A szabályzatot alaposnak körültekintınek tartja, elfogadásra javasolja.
Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: A tervezetben több helyen lehet kérdıjellel találkozni a hatáskörök tekintetében. Ez azt jelenti, hogy ebben döntést kell most hozni?
Földesiné Töpper Ilona szakértı: Célszerő lenne a Közbeszerzési Szabályzat kiadása elıtt az összes kérdıjeles problémát tisztázni.
Kriskó Jánosné jegyzı: A hatáskörök tekintetében a Polgármesteri Hivatal mőködési kiadásokat érintı beszerzései esetében a polgármester, ill. a jegyzı, önkormányzati beszerzéseknél a Képviselı-testület, intézményi beszerzéseknél az intézményvezetı kerüljön megnevezésre.
16 Vereb Sándorné képviselı: Tudomása szerint a szakértı a közbeszerzési eljárásoknál nem lehet érintett. Van-e erre vonatkozóan valamilyen szabályozás? Földesiné Töpper Ilona tanácsadó: A Kbt. 10. §-a szabályozza az összeférhetetlenségi kérdéseket. Minden egyes eljárásnál, beszerzésnél titoktartási nyilatkozatot kell tenni már az eljárásban résztvevı személyeknek is. Elmondja, hogy a szabályzat melléklete „Ajánlattételi felhívás” minta, amelynek törvényi elıírásai vannak, ezt kell alkalmazni minden 2004. május 1-ét követı ajánlatkérésnél. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy módosításokkal együtt elfogadják-e a szabályzatot.
az
elhangzott
kisebb
A Képviselı-testület 17 szavazattal, 1 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül a következı határozatot hozza:
83/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT-át az elhangzott módosításokkal együtt elfogadja. Határidı: azonnal Felelıs:
Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı
4./ Szennyvíziszap tárolására tervkészítésre ajánlat
és
kezelésére
vonatkozó
Elıadó: Csikós János polgármester Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Elmondja, hogy többször megvizsgálták a szennyvíziszap elhelyezésének problémáját, az átmeneti megoldások jelentıs költségeket eredményezhetnek, így mindenképpen végleges megoldásra kell törekedni, ezért javasolja az M+T KKT. ajánlatának elfogadását. Megkérdezi van-e kérdés, hozzászólás.
Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúan a következı határozatot hozza:
17
84/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete az M+T KKT. víztelenített szennyvíziszap tárolásának és kezelésének megoldására vonatkozó dokumentáció készítésére 2004. május 26-án tett írásbeli ajánlatát elfogadja. 2./ A Képviselı-testület felhatalmazza a Polgármestert a 300.000.-Ft+25 % ÁFA díjat tartalmazó tervezési szerzıdés aláírására. Határidı: 2004. július 31. Felelıs: Csikós János polgármester
5./ Szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı A rendelet tervezet a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásban elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás.
kiküldött
Kriskó Jánosné jegyzı: Korábban július 30-i idıpont volt meghatározva az Önkormányzat számára a mai ülésen elıterjesztett önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára, a közelmúltban azonban ez a határidı június 30-ra változott, így kerültek ezek a rendeletek sürgısséggel a mai ülés napirendjére. Tulajdonképpen az EU-s csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció miatt vált szükségessé a rendeletek módosítása, a módosítási javaslatok a tervezetekben vastag betővel szedettek. Nagy János a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság a rendelet tervezetet megvitatta és elfogadásra javasolja. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy elfogadják-e a rendelet tervezetet.
A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
18
Pilis Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2004.(VII.01.) rendelete az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális ellátásokról szóló 24/2003.(XI.27)sz. Önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról: Pilis Nagyközség Képviselı Testülete a Szociális Igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 26.§.-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet 1.§. A rendelet célja /1/ A rendelet célja, hogy a Képviselı- testület eleget tegyen a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által elıírt kötelezettségének és szabályozza a pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenırzésének szabályait, valamint a felnıtt korúakra vonatkozó személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátások fajtáit és az eljárás rendjét. /2/ A Pilisi Önkormányzat, az általa biztosított és megszervezett személyes gondoskodással segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. /3/ A személyes gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen mőködı oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttmőködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylı problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. 2.§. A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed - a pilisi lakóhellyel rendelkezı személyekre (magyar állampolgárokra, bevándorolt és letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, menekültként elismert személyekre)
19 -
-
Tekintet nélkül az önkormányzat hatáskörére és illetékességére, minden rászorulóra, és ezen túlmenıen az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a külföldiek beutazásától, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. LXXXVI. Tv. Rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó állampolgárokra is, akiknek az élete, testi épsége veszélyeztetve van, átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást kell biztosítani. A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint Az idıskorúak járadéka tekintetében a Szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben jogosulti körbe tartozó személyere, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 3.§. Eljárási rendelkezések
/1./ A segélyezési eljárás kérelemre indul, kivételes esetekben hivatalból is indulhat. A szociális ellátás iránti kérelmek döntésre való elıkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata. /2./ A döntés elıkészítés keretében a polgármesteri Hivatal jogosult a kérelemben és a mellékleteiben foglaltak valóságtartalmát ellenırizni. /3./ A rendszeres szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmezı köteles nyilatkozni családja vagyoni viszonyairól, a 32/1993.(II.17.) Korm. rendeletben foglaltak szerint: - Rendszeres szociális segélykérelem esetén az 1. és 5. sz. melléklet - Idıskorúak járadéka iránti kérelem esetén a 4. sz. melléklet - Ápolási díj iránti kérelem esetén a 7. sz. mellékletet és a SZT. 42.§. (1.). bek aa)-ac) pontjában meghatározott tény fennállása esetén a 6-os mellékletet. /4./A 14. §. (2.) bekezdése és a rendszeres és rendkívüli szociális ellátás iránti kérelemhez köteles csatolni a család jövedelem igazolását. /5./ A rendszeres segélyben részesített személy a jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást köteles 8 napon belül bejelenteni. 4.§. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése /1./
A Szociális Törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény és e rendelet megsértésével
20 nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátás jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybe vevıt kötelezni kell - a pénzbeli szociális ellátás és annak kamatainak a visszafizetésére, - a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelı pénzegyenérték és annak kamatainak a megfizetésére, - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézmény térítési díj teljes összegének és annak kamatainak a megfizetésére. /2./ Rosszhiszemő igénybevételnek minısül: - valós tények valótlan feltüntetése, - az ügy szempontjából lényeges tény elhallgatása, - valótlan nyilatkozattétel. /3./
A rendszeres szociális ellátásban részesülı személy köteles 8 napon belül bejelenteni, amennyiben társadalombiztosítási igazgatási szervhez rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás kezdeményezett.
/4./
Az Önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetében méltányosságból a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét elengedheti, illetve csökkentheti.
5.§. Az ellátások formái A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható: - idıskorúak járadéka - rendszeres szociális segély - aktív korúak rendszeres szociális segélye - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - étkeztetés - házi szociális ellátás II. Fejezet 6.§. Rendszeres szociális segély Az Önkormányzat rendszeres szociális segély állapít meg annak a személynek, akinek a megélhetése más módon nem biztosított, és aki
21 /1./
a 18. életévét betöltötte, és aktív korú, továbbá a) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, illetıleg c) fogyatékossági támogatásban részesül
/2./
aktív korú nem foglalkoztatott. 7.§.
/1./
Segélyben részesíthetı: a.) A 6.§. /1./ bekezdésben megjelölt személy, - Akinek a jövedelme, valamint a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át. b.) A 6.§. /2./ bekezdésében megjelölt személy, - Akinek a háztartásban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 70 %-át c.) Méltányosságból a jövedelmi viszonyok felsı határa az öregségi nyugdíj mindenkori összegét elérheti. d.) Sem İ, sem a családja nem rendelkezik olyan vagyonnal (kérelmezı által nem lakott ingatlan, gépkocsi) mely nem az életviteléhez szükséges. e.) A 6. §. /2./ bekezdésében szereplı személy - amennyiben az iskolai végzettségének megfelelı, vagy annál eggyel alacsonyabb szintő közcélú munkát, amit számára az önkormányzat biztosít, elvégzi. - Az igényjogosult kérelmezı köteles együttmőködni a Pest megyei Munkaügyi Központ Monori Kirendeltségével valamint Pilis Nagyközség Önkormányzatával. - továbbá nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy vállalja-e az együttmőködést és a közhasznú munkavégzést az iskolai és szakmai végzettségénél eggyel alacsonyabb szintő foglalkoztatást. - Kérelméhez csatolja a PMMK Monori Kirendeltség javaslatát. - Igazolja iskolai ill. szakképzettségét.
/2./
A segély mértéke: a.) A 6. §. /1./ bekezdésében szereplı személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80 %-a. b.) A 6. §. /2./ bekezdésében szereplı személy az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 70 %-a.
/3./
A segély kifizetése tárgyhót követı hónap 5.napjáig történik.
/4./
A rendszeres szociális segélyt évente felül kell vizsgálni.
22
8.§. /1/ Az Önkormányzat a 6. §. /2./ bekezdésében szereplı igényjogosultak részére foglalkoztatást szervez. /2/ Az Önkormányzat együttmőködési megállapodást köt a Pest megyei Munkaügyi Központtal. /3/ A kötelezı foglalkoztatásra közcélú szervezett munkák: - szociális tevékenység, - családsegítés - idıskorúak gondozása - közmővelıdési feladatok segítése - környezet gondozása - környezetvédelem - belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység - közutak fenntartásához és üzemeltetéséhez tevékenység
kapcsolódó
/4/ A /3./ bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében a foglalkoztató szervekkel Családsegítı Központ, Oktatási, Nevelési Intézmények, Közmővelıdési Könyvtár / az Önkormányzat megállapodást köt a foglalkoztatásra, illetve munkavégzésre vonatkozóan, mely a rendelet mellékletét képezik (1-5. sz. mellékletek)
9.§. /1./ Az önkormányzat - 30 munkanap idıtartamú foglalkoztatásra kötelezi azt az egyedülálló kérelmezıt, akinek kiskorú gyermeke/i / van/nak/ Minden más kérelmezıt 40 munkanap idıtartamú foglalkoztatásra kötelez. - kérelmezı részére közös megegyezéssel hosszabb idıtartamú munkalehetıséget is felajánlhat. A közcélú munkaigényének megfelelıen foglalkoztatja az ellátásban részesülıket. /2./
A foglalkoztatásról az Önkormányzat határozott idıre szóló munkaszerzıdést köt a Munkatörvénykönyvben foglaltak alapján.
/3./ Bérezés: minimum a mindenkori minimálbér, melytıl megállapodás szerint el lehet térni. Részmunkaidıs foglalkoztatás esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege.
23
10.§ Munkavállaló jogai és kötelezettségei
/1./ Köteles a számára meghatározott munkanapon munkavégzésre megjelenni, és a megjelölt intervallumban folyamatosan végezni a munkát. /2./ Akadályoztatását, illetve az önhibáján kívüli okot, hitelt érdemlıen köteles igazolni. Amennyiben nem tudja igazolni, a kérelem benyújtása és a munkavégzés kezdınapja között elızıleg kifizetésre került rendszeres szociális segélyt vissza kell fizetnie. /3./
Együttmőködési kötelezettség megszegése a jogosultság megszüntetését vonja maga után, és ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet ellátásban.
III. Fejezet 11.§. Idıskorúak járadéka Az Önkormányzat idıskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, aki megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezik. 12.§. Idıskorúak járadékára jogosult az a személy, akinek a - havi jövedelme, valamint - saját, és vele együtt lakó házastársa-élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- t, egyedülálló esetében 95 %- t. 13. §. Az idıskorúak járadékának összege: a.) Egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-a b.) házas- élettársak esetén a 80 %-a, erre az összegre kell kiegészíteni a meglévı jövedelmet.
24
IV. Fejezet Ápolási díj 14.§. /1./Az ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki a tartósan gondozásra, állandó felügyeletre szoruló, a./ súlyosan fogyatékos, vagy b./ tartósan beteg 18 év alatti, személy gondozását, ápolását végzi. /2./ Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi. 15.§. A 14.§. (2.) bekezdésében foglalt kérelem esetén méltányosságból is megállapítható ápolási díj- a törvényi kizáró okok kivételével -, ha az ápolt és az ápoló között érvényes tartási, életjáradéki, öröklési vagy gondozási, esetleg más hasonló tartalommal bíró szerzıdés áll fenn. 16.§. /1./ Az ápolási díj iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos által kiállított (32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 7.sz. melléklete) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és szakvéleményét, arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, és elıreláthatóan három hónapnál hosszabb idıtartamban állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. /2./ A 14. §. (2.) bekezdésében foglalt kérelem esetén még a család jövedelemigazolását is. /3./ A háziorvos szakvéleményének felülvizsgálatát a kérelmezı és az Önkormányzat is kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes szakrendelés szakorvosától. 17.§.
/1./ A 14.§. (2.) bekezdésben foglalt kérelem esetén ápolási díjban részesíthetı az az ápoló, akinek a családjában az egy fıre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át nem éri el, egyedülálló esetében a 200 %-át.
25
A jövedelemszámításnál az ápolt jövedelmét nem kell figyelembe venni. /2./ Az ápolási díj a kérelem benyújtását követı hónap elsı napjától állapítható meg. /3./ Az ápolási, gondozási kötelezettség teljesítését a Polgármesteri Hivatal évente, illetve szükség szerint köteles a helyszínen ellenırizni.
18.§. Az ápolási díj mértéke - a 14.§. (1.)bekezdése esetében a nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, - és az 14.§. /2./ bekezdése esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-nál, mely kivételesen indokolt esetben 100 % is lehet. 19.§. /1./ Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni: - ha az ápolt állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé – a hónap utolsó napjával. - ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti- azonnal - ha az ápolt meghal – a halál idıpontját követı második hónap utolsó napjával. - Az ápolást végzı vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedély visszavonták. /2./A jogosulatlan igénybe vevınek újabb támogatás a következı év végéig nem állapítható meg. V. Fejezet Átmeneti segélyezés 20.§. Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén, a szociális alapellátás keretében a létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, idıszakosan létfenntartási gondokkal küzdı személyek, családok részére, az SZTV hatálya szerint pilisi illetékességő lakosok részére készpénzben és természetben átmeneti segélyt, illetve támogatás nyújthat.
26
Segélyezési formák:
közgyógyellátási igazolvány lakásfenntartási támogatás élelmiszerutalvány tüzelıutalvány ill. gáz- villanyfőtés esetén pénz gyógyszertámogatás temetési támogatás 21.§ Általános rendelkezések
Segélyben részesíthetı: Akinek a háztartásban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén, 200 %-át. (A törvénybıl eredı eltérı alkalmazást az egyes segély-nemeknél közöljük) Kivételes esetekben ettıl el lehet térni: rendkívüli élethelyzet, betegség, baleset, természeti katasztrófa, stb. 22. §. Közgyógyellátási igazolvány /1./ Közgyógyellátási igazolványra való jogosultság annak a személynek állapítható meg, akinek a közgyógyellátási igazolványra rendelhetı (a.)havi gyógyszerköltsége (b.) gyógyászati segédeszköz értéke (c.) protetikai és fogszabályozó eszközök értéke és azok javítási költségei, (d) járóbeteg –szakellátás keretében gyógyfürdıben nyújtott fizikoterápiás kezelésre, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át meghaladja, és a gyógyszerköltség levonása után jövedelmi viszonyai a 21. §. foglaltaknak megfelelıek. /2./ Méltányosságból a jövedelmi viszonyok 50 %-l megemelhetık az /1./ bekezdés b-d.) pontjában foglaltak esetében. 23.§. Lakásfenntartási támogatás Kérelemre indul, melyhez csatolni kell a költségeket igazoló számlák, bizonylatok fénymásolatát. Egy lakásra egy kérelem terjeszthetı elı.
/1./ A lakásfenntartási támogatás a./ normatív alapon b./ önkormányzati rendeletben foglaltak alapján nyújtható.
27
/2./ Normatív lakásfenntartási támogatás szabályai: a.) A támogatást egy évre kell megállapítani. b. ) Támogatásra jogosult az a személy, akinek az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. c.) Elismert lakásnagyság mértéke: 1 személy : 35 m2 2 személy : 45 m2 3 személy : 55 m2 4 személy : 65 m2 és minden további személy után 5-5 m2 de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága d.) Elismert havi költség az elismert lakás nagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Elismert havi költség: 2004. évben 400.-Ft/m2 , a továbbiakban a Központi Költségvetésrıl szóló Tv-ben határozzák meg. e.) A támogatás egy hónapra jutó összege: - Akinek az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében 50 %-át, a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %-a - a B.) pontban foglalt jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem lehet kevesebb 2.500.-Ft-nál. ( A támogatás mértékének számítási rendszerét a Szoc.Tv. 38.§.(7.) bekezdése tartalmazza) (2.) Az (1.) bekezdésbe nem támogatásának szabályai:
tartozó
személyek
lakásfenntartási
(3.) A támogatás fél évre, vagy főtési szezonra állapítható meg. (4.) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkoztatni kell a kérelmezınek arról, hogy milyen jogcímen lakik a lakásban, és hitelt érdemlıen igazolnia kell a lakás nagyságát (helyi nyilvántartás is elfogadható) (5)/ Lakásfenntartási támogatás adható: a.) akik saját tulajdonú lakással rendelkeznek, b.) önkormányzati és magántulajdonú lakásban megfelelı jogcímen bejelentett lakóként élnek, c.) a településen albérletben laknak,
28 d.) a lakásfenntartás költségei elérik, vagy meghaladják a család jövedelmének a 30 %-át. e.)A család egy fıre esı jövedelme nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-nál. f.) és a jövedelmük nem lakáshasznosításból származik. /6./ Indokolt költségnek tekinthetı a.) főtés teljes díja – főtési szezon átlaga b.) villanyfogyasztás 8.000.-Ft/ hó - kivétel villanyfőtésc.) víz és csatornadíj, d.) szemétszállítás díja f.) lakáscélú pénzintézeti tartozás, g.) kommunális adó /7./ A támogatás mértékének alsó határa havi 2.500.-Ft, felsı határa 4.000.Ft. /8./ A lakásigény mértéke:
2 személy 1-1,5 lakószoba 3 személy 1,5-2 lakószoba 4 személy 2-3 lakószoba minden további személy esetében 0,5 szobával nı a lakásigény mértéke
/9./ Kivételes méltánylást érdemlı esetben, a lakásban egyedülállóként visszamaradt személy esetében fentiektıl el lehet tekinteni. 24.§. Átmeneti segély /1./ Az önkormányzat képviselı testülete a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködı személyek, családok részére átmeneti segélyt nyújt. /2./ A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetrıl –betegség, elemi kár, bőncselekmény stb.- az igazolást. /3./ A segély megállapításánál figyelembe vehetı egy fıre számított havi jövedelemhatár: a háztartásban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén, 150 %-át. 25.§. /1./ A segély mértéke: a./ A készpénzben nyújtott átmeneti segély mértéke minimálisan 3000.Ft/alkalom, maximálisan 5.000.-Ft/alkalom.
29
b./ A rendkívüli esemény / pl. elemi kár / bekövetkezésekor annak megoldásához egy alkalommal nyújtható átmeneti segély mértéke maximálisan az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosa. /2./
Természetben nyújtott rászorultságtól függıen:
támogatások
mértéke
a
családonként
- élelmiszerre minimálisan 4000.-Ft, maximálisan 8.000.-Ft/ alkalom - tüzelıre minimálisan 6000.-Ft, maximálisan10.000.- Ft/ főtési szezon 26. §. /1./ A kérelmet a soron következı ülésen kell elbírálni. /2./ Indokolt esetben / pl. elemi kár, betegség, létfenntartási gondok, stb / azonnal, soron kívül a Polgármester engedélyezi a segélyezést és a kifizetést. 27.§. Gyógyszertámogatás /1./Egyszeri gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinél a 22. §-ban foglalt feltételek fennállnak, de a gyógyszerek közgyógyellátási igazolványra nem írhatók fel. /2./ A gyógyszertámogatás a havi gyógyszerköltségnek minimum 50 %-a. 28.§.
Temetési hozzájárulás /1./Temetési hozzájárulást igényelhet az a személy, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. /2./ A temetési hozzájárulás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeihez igazodik, /magában foglalja: a kegyeleti tárgyak árát, a szertartás költségét, a sírhely megváltás költségét, a sírásás díját, a halott szállítás költségét / melyrıl a temetkezési vállalkozótól kell az év elején árajánlatot kérni.
30 /3./ A hozzájárulás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-ánál. /4./ A kérelmezıt nyilatkoznia kell arról, hogy az elhalt nem gondoskodott életében a temetési költségeirıl, nem rendelkezett olyan biztosítással, melybıl a temetési költségek fedezhetık, nem volt hadigondozott, illetve nem volt közöttük tartási, öröklési vagy életjáradéki szerzıdés. /5./ Temetési hozzájárulásban részesíthetı, a.) egyedülálló személy esetében nem éri el a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át. b.) családban élı személy esetében az öregségi nyugdíj összegét. /6./ Temetési segély kivételesen utólagos elszámolási kötelezettség mellett a temetés költségeit igazoló számla hiányában is megállapítható. /7./ A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell : - az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, - jövedelemigazolásokat, - eredeti temetési számlákat, VI. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 29.§. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat a.) alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást b.) családsegítı szolgáltatást biztosít c.) a szakosított ellátások keretében nappali ellátásként idısek klubja mőködik. 30.§. /1./ A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan, vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkeztetést / ebéd/ biztosít az arra rászorulónak. /2./ Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki a.) vagyonnal nem rendelkezik, továbbá b.) tartásra képes, vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint c.) eltartási, öröklési, gondozási szerzıdéssel nem rendelkezik és d.) jövedelmi viszonyai alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. /3./ Kivételesen indokolt esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság a /2/ bekezdésben foglaltaktól eltérhet.
31
/4./ Az étkeztetés történhet a.) helyben fogyasztással b.) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással c.) jogosult általi elvitellel. /5./ A szociális étkeztetést, az Önkormányzat, az általa fenntartott Családsegítı Központ útján biztosítja. 31.§. /1./ Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a.) azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b.) azokról a gyermekekrıl, akik részére nappali, vagy bentlakásos intézményben történı állandó, vagy idıszakos ellátás nem biztosítható és a szülık a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani. /2./ A házi segítségnyújtást, az Önkormányzat, az általa fenntartott Családsegítı Központ útján biztosítja. A Családsegítı Központ, házi gondozók alkalmazásával látja el ezt a feladatát. 32.§. /1./ A nappali ellátást nyújtó intézmények elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosítanak lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. /2./ A nappali ellátást nyújtó intézmények közül, Pilis Nagyközség Önkormányzata, a törvény szerinti idısek klubját mőködteti, a Családsegítı Központhoz integrálva, Idısek Nappali Otthona név alatt. 33.§. Pilis Nagyközség Önkormányzata, a családsegítı szolgáltatás jogszabályban elıírt feladatait, családsegítı szolgálat mőködtetésével oldja meg. A családsegítı szolgálat, ezen túlmenıen, mint integrált intézmény, gondoskodik a gyermekjóléti szolgáltatásról, a házi segítségnyújtásról, valamint az idıskorúak nappali ellátásról. 34.§. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmek benyújtásának módja /1./ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a szociális étkeztetésre irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a családban egy fıre jutó jövedelmi viszonyokat igazoló bizonylatokat.
32
/2./ A házi segítségnyújtás, valamint a 29.§. c. / pontja szerinti ellátás igénybevételére irányuló kérelmet, a Családsegítı Központ Vezetıjéhez kell benyújtani. /3./ A kérelmek elbírálásához, ha az igénylı kora, vagy betegségi állapota miatt nem képes az étkezésérıl, nappali ellátásáról gondoskodni, be kell szerezni a háziorvos véleményét, az igénylı, illetıleg az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan. /4./Az idısek klubjába történı felvételi kérelem esetén a háziorvos véleményét arra vonatkozóan is ki kell kérni, hogy a kérelmezı nem szenved olyan betegségben, amely a közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi, vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti. /5./ A Családsegítı Szolgálat Vezetıje, a kérelem benyújtását követı 15 napon belül dönt, kedvezı döntése esetén errıl értesíti a kérelmezıt. /6./A kérelmezı számára kedvezıtlen döntés esetén, az ügyet véleményével együtt a Szociális- és Egészségügyi Bizottság elé terjeszti, amely átruházott hatáskörben, az önkormányzati hatósági ügy szabályai szerint eljárva hozza meg döntését. /7/ Az Intézményvezetı külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani az arra rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni. 35.§. A személyes gondoskodásért fizetendı térítési díjak mértéke, fizetésre kötelezettek köre, térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módjai /1./ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat a Képviselı- testület évente kétszer állapíthatja meg, melyet e rendelet 1. számú melléklete tartalmaz. Az ellátott által fizetendı személyi térítési díjat a Családsegítı Központ Vezetıje állapítja meg a 29/1993./II.17./ Korm. rendelet szabályaira figyelemmel. /2./ Az ellátást igénybe vevı jogosult, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy az ellátásért – annak kezdetétıltérítési díjat / a továbbiakban személyi térítési díjat/ fizet, amelyet a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.
33 /3./
A fizetendı térítési díjak összegérıl- legkésıbb az ellátás igénybevételétıl számított 30 napon belül- az intézmény vezetıje írásban értesíti a személyi térítési díj fizetésére kötelezettet.
/4./ A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét és a nappali ellátást nyújtó intézmény esetén a jogosult havi jövedelmének 30 %- át. /5./ A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Ezen felül megváltoztatható, ha a kötelezett jövedelme a./ olyan mértékben csökken, hogy e rendeletben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, b./ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %- át meghaladó mértékben növekedett. /6./ A személyi térítési díj felülvizsgálatát a kötelezett, illetve az intézmény vezetıje kezdeményezheti. /7./ A személyi térítési díj indokolt esetekben csökkenthetı, vagy elengedhetı. /8./ A térítési díj mérséklése, elengedése iránti kérelmek ügyében a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. 36.§. /1./ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételérıl, a Polgármesteri Hivatal határozatot hoz, az intézményvezetı és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: a./ étkeztetés esetén az étkeztetés módjára, b./ házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára és idıpontjára, c./ a személyi térítési díj összegére és a megfizetés idıpontjára, módjára, d./ az ellátástól való távolmaradás esetén / pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás/ az elızetes bejelentési kötelezettség szabályaira, e./ az ellátás megkezdésének idıpontjára, f./ az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre. 37.§. /1/ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a./ az ellátás megállapítása határozott idıre, vagy feltétel bekövetkeztéig történt, b./ az ellátott az ellátást elızetes bejelentés nélkül tartósan / legalább 2 hétig/ nem vette igénybe és ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
34 c./ az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza, d./ az idısek klubjában történı ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti, vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetıleg a közösséget veszélyezteti, e./ az ellátott részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. /2/ Az ellátás megszüntetésérıl a Polgármesteri Hivatal, valamint az Intézményvezetı dönt, és döntésérıl értesíti a kérelmezıt. Döntése ellen a kézhezvételt követı 15 napon belül a bizottsághoz lehet fordulni.
VII. Fejezet Helyi szolgáltatástervezési koncepció és szociálpolitikai kerekasztal 38.§. /1./ Az önkormányzat 2004. december 31.- ig a településen élı szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározása érdekében, szolgáltatástervezési koncepciót készít, amelyben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. /2./ A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. /3./ A koncepció tartalmazza különösen a./ a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b./ az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról c./ a szolgáltatások mőködtetési , finanszírozási, fejlesztési feladatait az esetleges együttmőködés kereteit, d./ az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A koncepciónak illeszkednie kell Pest megye Önkormányzata által készített megyei koncepcióba. /4./
Az önkormányzat, a koncepciót, az elfogadást megelızıen véleményezteti a helyi intézményvezetıkkel, a kisebbségi önkormányzattal, a Szociálpolitikai Tanács területi szervével. A
35 koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzat lehetıség szerint figyelembe veszi. /5./ A helyi szolgáltatástervezési koncepciót a Pest megyei Önkormányzat elızetesen véleményezi. A megyei önkormányzat Pest megye egész területére vonatkozó szolgáltatástervezési koncepcióját véleményezteti az önkormányzattal. /6./ Amennyiben a települési és megyei koncepció között eltérés mutatkozik, egyeztetést kell tartani a tervek közös irányának meghatározásáról. 39. §. /1./ Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a gyermekvédelmi koncepciók, döntések, szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése céljából. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: - Polgármester - Jegyzı, Aljegyzı - Kisebbségi Önkormányzat Elnöke - az önkormányzat mőködési területén az oktatási- nevelési intézmények képviselıi, - a Családsegítı Központ Vezetıje, családgondozója, - a Szociális- és Egészségügyi Bizottság által e feladatra delegált tag, - az Oktatási, Kulturális, Sport- és Ifjúsági Bizottság által e feladatra delegált tag, - az egyházak képviselıi. /2./ A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek jegyzıkönyvezésére az Önkormányzat Képviselı- testületének, valamint a Képviselıtestület Bizottságainak jegyzıkönyvvezetésére vonatkozó szabályok az irányadóak. VIII. Fejezet Záró rendelkezések 40.§. /1./ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
/2./ E rendelet hatálybalépésével 24/2003.(XI.27.) sz. önk. rendelet.
egyidejőleg
hatályát
veszti
a
36 /3./ A rendelet kihirdetésérıl a helyben szokásos módon a Jegyzı gondoskodik.
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 1.sz. melléklete E G Y ÜT T M Ő K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S mely létrejött Pilis Nagyközség Önkormányzata, / Pilis Kossuth Lajos út 47. továbbiakban Önkormányzat / valamint Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat/Pilis Kossuth Lajos út 49. továbbiakban családsegítı/ között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1999. Évi CXXII. Törvénnyel módosított 1993. Évi III. törvényben / továbbiakban Sztv. / meghatározott, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek közhasznú foglalkoztatásáról. A megállapodás célja, hogy a munkanélküli ellátásból kikerült, az Önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülı aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérık 30 illetve 40 napos közhasznú foglalkoztatása az Intézményben történjen. 1./ Az Önkormányzat az Intézmény munkaerıigényének megfelelı munkaerıt, aki az Önkormányzattal áll munkaviszonyban - az Intézmény Vezetıjének irányítása és felügyelete alá rendeli. A munkaszerzıdés egy példányát a foglalkoztató részére átadja. 2./ Az Intézményvezetı a munkavállalót végzettségének megfelelı, illetve attól eggyel alacsonyabb szintő munkakörben, teljes munkaidıben, folyamatosan, a szerzıdésében meghatározott ideig foglalkoztatja. 3./ Az Intézményvezetı a foglalkoztatott személy részére meghatározza a munkáját, munkaidejét, munkavégzés helyét, és biztosítja részére a munkavégzéshez a feltételeket. 4./ Az Intézményvezetı a munkavállaló nem megfelelı munkavégzésérıl az Önkormányzatot köteles tájékoztatni. 5./ Jelen együttmőködési megállapodás visszavonásig érvényes. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondoskodnak a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról. P i l i s, 200... ...................................... ................................................ önkormányzat képviseletében Csikós János polgármester
................................................... Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat képviseletében
37
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 2.sz. melléklete E G Y ÜT T M Ő K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S mely létrejött Pilis Nagyközség Önkormányzata, / Pilis Kossuth Lajos út 47. továbbiakban Önkormányzat / valamint Közmővelıdési Könyvtár /Pilis Kávai út 1. továbbiakban könyvtár / között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1999. Évi CXXII. Törvénnyel módosított 1993. Évi III. törvényben / továbbiakban Sztv. / meghatározott, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek közhasznú foglalkoztatásáról. A megállapodás célja, hogy a munkanélküli ellátásból kikerült, az Önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülı aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérık 30 illetve 40 napos közhasznú foglalkoztatása az Intézményben történjen. 1./ Az Önkormányzat az Intézmény munkaerıigényének megfelelı munkaerıt, aki az Önkormányzattal áll munkaviszonyban - az Intézmény Vezetıjének irányítása és felügyelete alá rendeli. A munkaszerzıdés egy példányát a foglalkoztató részére átadja. 2./ Az Intézményvezetı a munkavállalót végzettségének megfelelı, illetve attól eggyel alacsonyabb szintő munkakörben, teljes munkaidıben, folyamatosan, a szerzıdésében meghatározott ideig foglalkoztatja. 3./ Az Intézményvezetı a foglalkoztatott személy részére meghatározza a munkáját, munkaidejét, munkavégzés helyét, és biztosítja részére a munkavégzéshez a feltételeket. 4./ Az Intézményvezetı a munkavállaló nem megfelelı munkavégzésérıl az Önkormányzatot köteles tájékoztatni. 5./ Jelen együttmőködési megállapodás visszavonásig érvényes. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondoskodnak a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról.
P i l i s, 200........................................ ................................................ önkormányzat képviseletében Csikós János polgármester
................................................... Közmővelıdési Könyvtár Vezetıje
38
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 3.sz. melléklete E G Y ÜT T M Ő K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S mely létrejött Pilis Nagyközség Önkormányzata, / Pilis Kossuth Lajos út 47. továbbiakban Önkormányzat / valamint Óvodai Intézmény /Pilis Rákóczi út 42. továbbiakban óvoda / között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1999. Évi CXXII. Törvénnyel módosított 1993. Évi III. törvényben / továbbiakban Sztv. / meghatározott, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek közhasznú foglalkoztatásáról. A megállapodás célja, hogy a munkanélküli ellátásból kikerült, az Önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülı aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérık 30 illetve 40 napos közhasznú foglalkoztatása az Intézményben történjen. 1./ Az Önkormányzat az Intézmény munkaerıigényének megfelelı munkaerıt, aki az Önkormányzattal áll munkaviszonyban - az Intézmény Vezetıjének irányítása és felügyelete alá rendeli. A munkaszerzıdés egy példányát a foglalkoztató részére átadja. 2./ Az Intézményvezetı a munkavállalót végzettségének megfelelı, illetve attól eggyel alacsonyabb szintő munkakörben, teljes munkaidıben, folyamatosan, a szerzıdésében meghatározott ideig foglalkoztatja. 3./ Az Intézményvezetı a foglalkoztatott személy részére meghatározza a munkáját, munkaidejét, munkavégzés helyét, és biztosítja részére a munkavégzéshez a feltételeket. 4./ Az Intézményvezetı a munkavállaló nem megfelelı munkavégzésérıl az Önkormányzatot köteles tájékoztatni. 5./ Jelen együttmőködési megállapodás visszavonásig érvényes. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondoskodnak a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról.
P i l i s, 200.. ...................................... ................................................ önkormányzat képviseletében Csikós János polgármester
................................................... Óvodai Intézmény Vezetıje
39 Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 4.sz. melléklete E G Y ÜT T M Ő K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S mely létrejött Pilis Nagyközség Önkormányzata, / Pilis Kossuth Lajos út 47. továbbiakban Önkormányzat / valamint Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola /Pilis Széchenyi u.28. továbbiakban iskola / között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1999. Évi CXXII. Törvénnyel módosított 1993. Évi III. törvényben / továbbiakban Sztv. / meghatározott, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek közhasznú foglalkoztatásáról. A megállapodás célja, hogy a munkanélküli ellátásból kikerült, az Önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülı aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérık 30 illetve 40 napos közhasznú foglalkoztatása az Intézményben történjen. 1./ Az Önkormányzat az Intézmény munkaerıigényének megfelelı munkaerıt, aki az Önkormányzattal áll munkaviszonyban - az Intézmény Vezetıjének irányítása és felügyelete alá rendeli. A munkaszerzıdés egy példányát a foglalkoztató részére átadja. 2./ Az Intézményvezetı a munkavállalót végzettségének megfelelı, illetve attól eggyel alacsonyabb szintő munkakörben, teljes munkaidıben, folyamatosan, a szerzıdésében meghatározott ideig foglalkoztatja. 3./ Az Intézményvezetı a foglalkoztatott személy részére meghatározza a munkáját, munkaidejét, munkavégzés helyét, és biztosítja részére a munkavégzéshez a feltételeket. 4./ Az Intézményvezetı a munkavállaló nem megfelelı munkavégzésérıl az Önkormányzatot köteles tájékoztatni. 5./ Jelen együttmőködési megállapodás visszavonásig érvényes. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondoskodnak a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról.
P i l i s, 200.. ...................................... ................................................ önkormányzat képviseletében Csikós János polgármester
.................................................... Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola Igazgatója
40
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 5.sz. melléklete E G Y ÜT T M Ő K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S mely létrejött Pilis Nagyközség Önkormányzata, / Pilis Kossuth Lajos út 47. továbbiakban Önkormányzat / valamint Általános és Zeneiskola /Pilis Kossuth Lajos út 32. Továbbiakban iskola / között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1999. Évi CXXII. Törvénnyel módosított 1993. Évi III. törvényben / továbbiakban Sztv. / meghatározott, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek közhasznú foglalkoztatásáról. A megállapodás célja, hogy a munkanélküli ellátásból kikerült, az Önkormányzat szociális gondoskodási körébe kerülı aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt kérık 30 illetve 40 napos közhasznú foglalkoztatása az Intézményben történjen. 1./ Az Önkormányzat az Intézmény munkaerıigényének megfelelı munkaerıt, aki az Önkormányzattal áll munkaviszonyban - az Intézmény Vezetıjének irányítása és felügyelete alá rendeli. A munkaszerzıdés egy példányát a foglalkoztató részére átadja. 2./ Az Intézményvezetı a munkavállalót végzettségének megfelelı, illetve attól eggyel alacsonyabb szintő munkakörben, teljes munkaidıben, folyamatosan, a szerzıdésében meghatározott ideig foglalkoztatja. 3./ Az Intézményvezetı a foglalkoztatott személy részére meghatározza a munkáját, munkaidejét, munkavégzés helyét, és biztosítja részére a munkavégzéshez a feltételeket. 4./ Az Intézményvezetı a munkavállaló nem megfelelı munkavégzésérıl az Önkormányzatot köteles tájékoztatni. 5./ Jelen együttmőködési megállapodás visszavonásig érvényes. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondoskodnak a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról.
P i l i s, 200.. ...................................... ................................................ önkormányzat képviseletében Csikós János polgármester
................................................... Általános és Zeneiskola Igazgatója
41
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 6.sz. melléklete 1.
Étkezési térítési díjak Szociális étkezés családosoknak Besorolási kategória
Havi jövedelem/1 fıre
Fizetendı összeg
1 2. 3.
21.800 – 25.000.-Ft-ig 25.001 – 35.000.-Ft-ig 35.001.-Ft-tól
240.-Ft 50 %-a: 120.-Ft. 240.-Ft 70 %-a: 168.-Ft. 240.-Ft 100 %-a:240.-Ft
1. 2. 3. 4.
Szociális étkezés egyedülállóknak 25.001.-30.000.-Ft-ig 30.001.-35.000.-Ft-ig 35.001.-40.000.-Ft-ig 40.001.-Ft-tól
240.-Ft 30 %-a: 72.-Ft. 240.-Ft 50 %-a: 120.-Ft. 240.-Ft 70 %-a: 168.-Ft. 240.-Ft 100%-a:240.-Ft.
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 7.sz. melléklete
Ebédszállítási díjak
Besorolási kategória
Ebédszállítási családosoknak Havi jövedelem/1 fıre
1. 2. 3. 4.
21.800-25.000.-Ft-ig 25.001-30.000.-Ft-ig 30.001-40.000.-Ft-ig 40.001-
1. 2. 3. 4.
Ebédszállítási egyedülállóknak 25.001.-30.000.-Ft-ig 30.001.-35.000.-Ft-ig 35.001.-40.000.-Ft-ig 40.001.-Ft-tól
díjak Napi díj 15.-Ft. 20.-Ft. 25.-Ft. 30.-Ft. díjak 10.-Ft. 15.-Ft. 20.-Ft. 25.-Ft.
42
Pilis Nagyközség Önkormányzata az 1993. évi III. Szociális Törvény hatálya alá tartozó szociális juttatásokról és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 16/2004. (VII.01.) rendeletének 8.sz. melléklete Gondozási díjak
Besorolási kategória
Gondozási házastársaknak Havi jövedelem/1 fıre
1. 2. 3.
21.800-25.000.-Ft-ig 25.001-30.000.-Ft-ig 30.001-
1. 2. 3. 4.
Gondozási egyedülállóknak 25.001.-30.000.-Ft-ig 30.001.-35.000.-Ft-ig 35.001.-40.000.-Ft-ig 40.001.-Ft-tól
díjak Gondozási díj Ft/óra
16.-Ft. 32.-Ft. 48.-Ft. díjak 16.-Ft. 25.-Ft. 30.-Ft. 35.-Ft.
6./ Gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı A rendelet tervezet a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve.
Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy a kiküldött rendelet tervezettel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás.
Nagy János a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság részletesen megtárgyalta a rendelet tervezetet és elfogadásra javasolja.
A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
43
Pilis Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 17/2004. (VII. 01.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselı- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18.§. és 29.§- ban ( továbbiakban Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszerérıl, az alábbi rendeletet alkotja. 1.§. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa azokat az alapvetı szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermeke törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésérıl és megszüntetésérıl, a hiányzó szülıi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnıttek társadalmi beilleszkedésérıl. A rendelet hatálya 2.§. (1) A rendelet hatálya kiterjed Pilis Nagyközség területén a.) magyar állampolgárságú, pilisi állandó lakóhellyel rendelkezı b.) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint- ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik- a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezı, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnıttre és szüleire, c.)a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) E rendelet hatálya szerint kell eljárni, az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Pilis Nagyközség területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés- oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha azt az oktatásról szóló törvény alapján ingyenesen vagy térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehetı szolgáltatások körébe tartozik. Eljárási rendelkezések 3.§. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülı, vagy más törvényes képviselı a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elı.
44 (2)Az ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési- oktatási intézmény, gyámhatóság, egészségügyi intézmények dolgozói, továbbá más a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is. 4.§.(1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban elı közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülı ( törvényes képviselı) a 149/1997. ( IX.10.) Korm. Rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, ( mely tartalmazza a kérelmezı személyi adatait, jövedelmi adatait, illetve az egy fıre jutó családi nettó jövedelmet) továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, kereseti kimutatásokat, illetve az egy fıre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: a.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott jogerıs bírósági és gyámhatósági határozatot, b./ a tartósan beteg, illetıleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, c./ középfokú, vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az intézmény igazolását, d./ vállalkozó szülık, törvényes képviselık esetében az APEH által igazolt utolsó féléves jövedelemigazolást, e./ nagykorú, felsıfokú iskola nappali tagozatán tanuló 25. életévét be nem töltött, de házasságot kötött személy a házassági anyakönyvi kivonatot, f./ emelt összegő rendszeres támogatás megállapítására igazolni kell, hogy a tartásra köteles, adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerő szoiciális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül és a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelte ki. (2)A jövedelem számításánál irányadó idıszak: A havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél 3 hónap átlaga, a nem rendszeresen mérhetı jövedelmeknél egy év. A pénzbeli és természetbeni ellátás- jogerıs megállapítása esetén- a kérelem benyújtásától esedékes. (3)A rendelet 5. §. alapján szabályozott rendszeres gyermekvédelmi támogatási ügyekben a jogosultság elbírálásánál vagyoni helyzetet akkor lehet vizsgálni, ha az önkormányzat alábbi eljárása nem vezetett eredményre: ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezı életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezıt az általa lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élı közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplı jövedelem 70 %-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra. (4)A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztatásban élı közeli hozzátartozók vagyonára. Közeli hozzátartozó: a.) a szülı, a szülı házastársa, vagy élettársa, b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeke,
45 c.) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, d.) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı, felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, e.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetıleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos ( a továbbiakban: tartós beteg, illetıleg fogyatékos) gyermek f.) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Családjogi törvény alapján a szülı vagy házastárs által eltartott rokon. (5) vagyon alatt az a hasznosítható ingatlant, jármővet, gépi meghajtású termelı- és munkaeszközt, vagyoni értékő jogot kell érteni, amelynek egy fıre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a.) külön- külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezı megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetı vagyonnak azaz ingatlan, amelyben a szülı vagy a tartásra köteles más törvényes képviselı életvitelszerően lakik, továbbá mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő. A gépjármővek közül azt kell figyelembe venni, amely érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik. (6) A Szociális- és Egészségügyi Bizottság a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen, vagy külön külön az (5) bekezdéseben meghatározott értékő vagyonnal rendelkeznek. (7) Nem állapítható meg rendszeres támogatás, illetıleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (8) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit- az 1997. évi XXXI. tv. 19. §ban meghatározottak alapulvételével – a Szociális- és Egészségügyi Bizottság évente legalább egyszer felülvizsgálja. (9) A felülvizsgálat keretében ellenırizheti a támogatás felhasználását is. Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
5.§. (1) A Szociális- és Egszségügyi Bizottság ( továbbiakban SZEB), a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét és a családban történı nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy e rendelet alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön- külön vagy együttesen a 4. §. (5) bekezdésében meghatározott értéket.
46 (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás- az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén- 2003 évben gyermekenként 4.600 Ft. A 2003 évet követıen a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 százalékával. (3) A SZEB a rendszeres gyermevédelmi támogatást megállapítja akkor is, ha a gyermek nagykorúvá válik, abban esetben, ha 25 évesnél fiatalabb és nappali tagozaton egyetemi és fıiskolai tanulmányokat folytat. (4) Azon tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezı gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanakkormányrendeletben meghatározott mértékő- egyszeri támogatással jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejőleg kell kifizetni. (5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a kérelem benyújtásának hónapjára, teljes havi összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetésérıl határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezıt, hogy az ellátásra való jogosultságot érintı lényeges körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6.§. (1) A SZEB elsısroban azon gyermekeket részesíti rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, akinek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkezı többletkiadások- különösen a szoiciális válsághelyzetben lévı várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elıkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elıségítése, betegség, vagy iskoláztatás- miatt anyagi segítségre szorul. (2)A kérelmek elıkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata. 7.§. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege: élelmiszerutalvány: tüzelıutalvány:
3.000- 8.000 Ft/ gyermek 5.000- 11.000 Ft/ egy főtési szezon/ család
(3) A pénzbeli támogatásról a támogatott számlával köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettséget az engedélyezı határozatnak kell tartalmaznia. Amennyiben a segélyezett elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, következı kérelménél a Bizottság mérlegelési jogkört alkalmazhat.
(4) A támogatás összegérıl és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani.
47 A természetben nyújtott ellátások
8.§.(1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, vagy ennek egy része természetbeni ellátás formájában- különösen az óvodás és ikolás korú, védelembe vett gyermeke számára a gyermekintézményi étkezési díj ( vagy annak egy része) átvállalása céljáranyújtható. (3) Akkor lehet a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha a.) a szülı, törvényes képviselı, gyám a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, ellene már egynél több szabálysértési eljárást kellett emiatt lefolytatni, b.) a kérelmezınek nevelési- oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással- neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett, c.) az ügy összes körülményeire tekintettel bizonyítható, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja, d.) a szülıvel, a törvényes képviselıvel, a gyámmal szemben, a családban élı kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bőncselekmény, vagy más szándékos bőncselekmény miatt a rendırségi, ügyészségi és bírósági eljárás még folyamatban van, (4)Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, az intézmény által kimutatott hátralék alapján. (5)Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésre fizetendı díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetenedı díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani. ( pl.: az étkezést biztosító gyermekintézmény zárva tart, betegség stb.) A fentiekrıl a kérelmezıt tájékoztatni kell. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 9.§.(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı törvényes képviselıje ( továbbiakban kérelmezı) kérelmére történik. (2)Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, az 1997. évi XXXI. törvény alapján, az ellátás igénybevétele is elrendelhetı. (3)Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételére irányuló kérelmet, az adott intézmény vezetıjénél lehet benyújtani.
48
(4)A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét, a tényállás tisztázása mellett: a.) a helyi önkormányzat képviselı- testületének határozata, b.) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezetı intézkedése, c.) az önkormányzat jegyzıjének, vagy a gyámhivatalnak a határozata alapozza meg. (5)A személyes gondoskodást feltételeirıl, a kérelem benyújtásakor, a kérelmezıt tájékoztatni kell. (6)A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése elıtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselıjét tájékoztatni kell: az ellátás tartalmaról és feltételeirıl, az intézmény által vezetett és reá vonatkozó nyilvántartásokról, az intézmény házirendjérıl, a fizetendı térítési díjról. (7)Az ellátásra jogosult köteles: a (6) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételrıl nyilatkozni, az intézmény nyilvántartásához adatokat szolgáltatni, a jogosultsági feltételekben, ill. Nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni. A gyermekjóléti alapellátások
10.§.(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történı nevelésének elısegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelızése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdéséhez, életkörülményeinek javításához. (2)Az önkormányzat e rendelet hatályba lépésétıl kezdıdıen az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében: – óvoda – iskolai napközis foglalkozás. (3)Pilis közigazgatási területén elé ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat a helyi önkormányzat az alábbiak szerint biztosítja: – részben önálló intézmény: Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat – önálló óvoda, általános iskolai napközi közremőködése. Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat
11.§. (1) Az intézmény szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, védınıi szolgálattal, óvodákkal, valamint az általános iskolákkal együttmőködve.
49 (2)Az intézmény gyermekjóléti feladatai különösen: a.) A gyermeke testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elıkészítése érdekében: a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, segítségadás a támogatásokhoz való hozzájutáshoz, családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, szabadidıs programok szervezése hivatalos ügyek intézésének segítése. b.) A gyermek veszélyeztetettségének megelızése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elısegítése, c.) Az önkormányzat gyermekvédelemmel foglalkozó rendeletei módosulásának figyelemmel kísérése. d.) Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, e.) Meghallgatja a gyermek panaszát és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, f.) elkészíti a védelembe vett gyermekek gondozási- nevelési tervét, g.) szervezi a – legalább három helyettes szülıt foglalkoztató- helyettes szülıi hálózatot, illetve mőködteti azt, vagy önálló helyettes szülıket foglalkoztathat, h.) segíti a nevelési- oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását, i.) felkérésre környezettanulmányt készít, j.) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum munkájában, k.) nyilvántartást vezet a helyettes szülıi férıhelyekrıl, l.) kezdeményezi az önkormányzatoknál új ellátások bevezetését, m.) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelıen vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, n.) biztosítja a gyermekjogi képviselı munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. (3)A gyermekjóléti és családsegítı szolgálat térítésmentes. A gyermekek napközbeni ellátása 12.§. Az önkormányzat a gyermeke napközbeni ellátását óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg. A Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat nyaranta táborokat szervez.
A gyermekek átmeneti gondozása
13.§. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkeztetésrıl, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásról, nevelésérıl, lakhatásáról ( továbbiakban teljes körő ellátásáról) kell gondoskodni.
50
(2)A gyermek átmeneti gondozásának megszervezése hetes, vagy hosszabb idıtartamra, a települési jegyzı által kijelölt helyettes szülınél történik. A gyermek- átmeneti gondozása- a szülıi felügyeletet gyakorló szülı, vagy más törvényes képviselı kérelmére, vagy beleeggyezésével- az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettı hónapig tart. Ha az átmeneti gondozás idıtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, az elhelyezés hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható, feltéve ha a szülı ( törvényes képviselı) kérte, vagy ebbe beleegyezett. Ennek hiányában a Gyámhivatalt haladéktalanul értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele végett. (3)Az önkormányzat a gyermek átmeneti gondozását, helyettes szülınél kívánja megszervezni. A helyettes szülıi jogviszony- a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével- a mőködtetı és a helyettes szülı között, a gyermeke/ ek/ átmeneti gondozása- nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövı jogviszony. ( 4) A helyettes szülı gondozási- nevelési feladatainak ellátásáért a helyettes szülıi jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelıszülıvel azonos mértékő díjazásra jogosult. (5)A helyettes szülıt arra az idıtartamra illeti meg a nevelési díj és ellátmány, amely alatt- a jegyzı kijelölı határozata alapján- a gyermek ideiglenes jellegő, teljes ellátást saját háztartásában biztosítja. Térítési díjak
14.§. (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül az étkezésért és a helyettes szülıi ellátásban megszervezett átmeneti gondozásért az önkormányzat külön rendeletében megállapított térítési díjat kell fizetni. (2)Az intézményi térítési díjat a képviselı- testület évente egy alkalommal, szükség esetén legfeljebb kétszer, rendeletében határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élı lakosságot a jegyzı a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az intézményi térítése díjat külön rendelet tartalmazza.
Normatív kedvezmények 15.§. (1) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerő oktatásban történı részvételéig: a.) a rendszeres támogatásban részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-t, b.) három, vagy több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-t, c.) tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-t,
51 d.) kollégiumi, externátusi ellátásban részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 30 %-t, normatív kedvezményként kell biztosítani. (2)A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetı igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésre, amely kedvezményre- a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött- tanulói szerzıdése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek után- a gondozási helytıl függetlenülnem vehetı igénybe a normatív kedvezmény. (3) A 15. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott óvodás gyermek után az intézményi térítési díj további 50 %-t kedvezményként kell biztosítani. (4) A 15. §. (1) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élıként kell figyelembe venni a.) a tizennyolc éven aluli, b.) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban, nappali rendszerő oktatásban részt vevı, illetve a felsıoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint c.) életkortól függetlenül a tartósan beteg, vagy súlyos fogyatékos gyermeket. Záró rendelkezések 16.§. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni lehet. (2)Kihirdetésérıl Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatal Jegyzıje gondoskodik. (3)E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. tv., a 133/1997.(VII.29.), 149/1997 (IX.10.) Korm. Rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (4) A rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti A gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló 25/2003.(XI.27.) számú önk. rendelet.
7./ Helyi környezet védelmérıl szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı A rendelet tervezet a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy a kiküldött elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Megkérdezi van-e annak akadálya, hogy az Önkormányzat komposztáló területet jelöljön ki és oda összeszedje a lakosságtól a növényi eredető hulladékot? Ez a kérdés fıképpen
52 azért merül fel, mert a szemétszállító vállalkozó csak a háztartási hulladékot szállítja el, és ez a megoldás környezetkímélıbb lenne, mint az égetés. A 8. §. (1) bekezdés kimondja, hogy az allergiát, mérgezést okozó növényeket az ingatlanon és a vele határos közterületen el kell távolítani, véleménye szerint szabályozni kellene, hogy a határos közterületen hány méter távolságra vonatkozik ez a kötelezettség. A 9. §. (2) bekezdése kire vonatkozik? Kriskó Jánosné jegyzı: A Ptk. szomszédjogra vonatkozó szabályai határozzák meg, hogy a kerítéstıl milyen távolságra vonatkozik a kötelezettség, attól ellentétes szabályozás önkormányzati rendeletben sem lehetséges. A 9. §. (2) bekezdése az ingatlan tulajdonosára vonatkozik, ezt bele lehet foglalni ebbe a bekezdésbe. Korábban sok gondot okozott, hogy az ingatlantulajdonosok fákat ültettek ingatlanuk elé, gondozták, de nem vághatták ki, hanem az Önkormányzat, mint a közterület tulajdonosa vágta ki ezeket a fákat. Ezért a 9. §. (9) bekezdése szerinti megfogalmazást tartaná helyesnek. Soproni László a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatója: A település területén van kijelölt komposztáló terület, a homokbánya melletti szabad területen, ide a Gerje Forrás Kht. engedélyével komposztanyagot bármikor le lehet rakni. A közterületen faültetésre engedélyt kell kérni azért is, hogy ne fordulhasson elı a közlekedés akadályozása. A közterületen ültetett fa termése véleménye szerint legyen azé, aki ültette a fát, azonban a fa a közterület tulajdonosáé. Az utcán lévı fákat évente 2-3 alkalommal a Gerje Forrás Kht. permetezi, tehát az sem mondható el, hogy az ingatlantulajdonosok gondozzák. Kriskó Jánosné jegyzı: Az vitathatatlan, hogy közterületen faültetéshez engedélyt kell kérni, de azután, aki ültette azé legyen a fa is. Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: Megkérdezi van-e rendelkezés a közterületen ültetett növényekre, az ültetési távolságokra? Ez problémát jelentett a Bocskai utcai útépítésnél is, mert az ingatlantulajdonosok kifogásolták, hogy egy-egy fa, vagy sövény kivágásra került, mert útban volt. Kriskó Jánosné jegyzı: Korábban a közterület használatra vonatkozóan voltak rendelkezések a köztisztasági önkormányzati rendeletben, ez a rendelet hatályon kívül van helyezve, így szükség van közterület használatot szabályozó új rendelet megalkotására. Nagyon nehéz méterben meghatározni a közterületen ültetett növények távolságát, hiszen ez attól is függ, hogy melyik utca milyen széles. A közterület felügyelı feladata, hogy az úttest, valamint a járda szabadon legyen, lehessen rajta közlekedni, ahol ez nem így van, figyelmeztetni kell az ingatlantulajdonosokat. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A 9. §. (9) bekezdésébe javasolja úgy megfogalmazni, hogy „A közterületen fa ültetését és gondozását úgy kell elvégezni, hogy……”
53 Tóth Tibor alpolgármester: Napi problémaként jelentkezik az útépítéseknél a közterületre ültetett zöldnövény, hiszen még olyan is elıfordul, hogy gyönyörően be van füvesítve a ház elıtti árok, de abba a csapadékvíz befolyni nem tud.
Domonyi Károly képviselı: Amennyiben kiszáradt fát szeretne az ingatlantulajdonos kivágni, ehhez is engedélyt kell kérnie? Ellentmondást lát abban, hogy a közterület tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége, azonban fa ültetéséhez és kivágásához engedélyt kell kérnie.
Kriskó Jánosné jegyzı: Miután közterületen lévı fáról van szó, bejelentési kötelezettsége van az ingatlantulajdonosnak a fa kivágását illetıen.
Misi József képviselı: Tudomása szerint a mezıgazdasági hulladékok égetésével környezetkárosítás történik, ezért komposztálni kellene ezeket a hulladékokat, azonban ennek betartására átmeneti idıt kell biztosítani. Javasolja az égetést úgy szabályozni, hogy csak hétköznapokon legyen erre lehetıség ebben az átmeneti idıszakban. Alapszabály, hogy a közterületen fa ültetéséhez és kivágásához engedélyt kell kérni, azonban a településrendezési tervvel összhangban szorgalmazni kell a fásítást minden területen.
Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az elhangzott módosításokkal együtt elfogadják-e a rendelet tervezetet.
A Képviselı-testület 16 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a következı rendeletet alkotja:
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 18/2004. (VI. 30.) rendelete A HELYI KÖRNYEZET VÉDELMÉRİL Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdés c) pontjában, a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
54
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. §. A rendelet célja Pilis nagyközség közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, levegıtisztaság-védelmi, zajés rezgésvédelmi, természetvédelmi elemek meghatározása. A rendelet hatálya 2. §. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed: Pilis nagyközség közigazgatási területére, mely a kül- és belterületre egyaránt értendı. (2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed: - a föld védelmére, - a vizek védelmére, - a levegı tisztaság védelmére, - az épített környezet védelmére, - a környezet zajvédelmére. (3) A rendelet személyi hatálya kiterjed: Pilis nagyközség közigazgatási területén belül valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságra, amennyiben a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak, ingatlant használnak, bérelnek (továbbiakban: tulajdonos).
II. FEJEZET A VÍZ ÉS FÖLD VÉDELME 3. §. (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minıségére és mennyiségére. (2) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (3) Zárt csapadékvíz-elvezetı és nyílt árokban a vizek, szennyvízcsatornában szennyvizek, valamint vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.
55
(4) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemi szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgezı anyagot, szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb. nyílt felszíni, illetve zárt csapadékvíz-elvezetı csatornába, vízfolyásba, üzemelı, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni. Élıvízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, az ilyen meglévı szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
(5) A talaj védelme kiterjed a föld felszínére és felszín alatti rétegeire, s magába foglalja a talaj termıképességének, szerkezetének, élıvilágának védelmét is.
(6) Tilos a talajt hulladékkal és más módon szennyezni. Szilárd és folyékony kommunális, valamint technológiai hulladékot, az emberre és környezetére káros anyagot csak jogszabályban, vagy hatósági rendelkezésekben meghatározott módon és helyen szabad győjteni, szállítani, tárolni és ártalmatlanítani, (a 2000. évi XLIII. törvény, a 192/2003. Korm. rendelet, valamint a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet szerint).
(7) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédı szert, mőtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigeteléső, zárt tárolóban szabad tárolni. (8) A földdel csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek annak állapotában tartós károsodást nem idéznek elı.
(9) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályokba és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezésérıl is gondoskodnia kell.
(10) Azokon a közterületeken, ahol gépjármő és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.
(11) A mezıgazdasági mővelésre alkalmas területeken, - ha ideiglenesen is – biztosítani kell a föld mezıgazdasági hasznosítását, mővelését.
(12) A település területén lévı ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek földrészleteiket megmővelni, illetve rendben tartani, gyomtól, szeméttıl, vadon növı bokroktól megtisztítani, különös tekintettel az allergén növényekre. (parlagfő és vadkender)
56
III. FEJEZET LEVEGİTISZTASÁG-VÉDELMI SZABÁLYOZÁS Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok 4. §.
(1) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkezı hı és füst a környéken lévı zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem. (2) Az égetést kizárólag hétköznap 8.00 és 17.00 óra között lehet végezni szélcsendes idıben. Ünnepnapokon és vasárnap avar és kerti hulladék égetése tilos! (3) A tőz ırzésérıl és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végzı köteles gondoskodni. A tőz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tőz terjedése megakadályozható, illetıleg az eloltható. (4) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni! (5) Csak kerti avar és hulladék égethetı el, a hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredető hulladékot (mőanyag, gumi, PVC, stb.)
Bőzös anyagok kezelésére és a porképzıdés megelızésére vonatkozó szabályok 5. §.
(1) A levegıtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhetı a belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bőz) hatással a környezetére.
(2) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyezı), aki (amely) az általa folytatott tevékenység, vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármő mőködése során a légszennyezı anyagokra vonatkozó - számára megállapított – kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi.
57
6. §. (1) Bőzös anyagot, kivétel a (2) bekezdés, csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni.
(2) Trágyát szállítani és tárolni a belterületen a kellemetlen bőzhatás megelızése érdekében csak zárt rendszerő és lefedett állapotban szabad.
(3) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényő, vagy ponyvával ellátott gépjármővön szabad szállítani.
(4) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkezı törmeléket és kiporzó anyagot a porképzıdés megakadályozására nedvesíteni kell, és azt a munkálatok jellegétıl függıen legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület-foglalási engedélyben elıírt idıpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétıl, vagy zárt konténerben kell tárolni.
Háztartási főtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 7. §.
(1) A 140 kW összteljesítmény alatti, egyedi főtéssel rendelkezı lakóházakban a megfelelıen karbantartott tüzelıberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelıanyagot szabad égetni.
(2) A tüzelıanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot, mőanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat.
Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok 8. §. (1) Az allergiát, mérgezést okozó növényeket a tulajdonos, használó, bérlı, haszonélvezı ingatlanán és a vele határos közterületen köteles eltávolítani. (2) Az egyéb közterületeken az önkormányzat köteles az allergiát, mérgezést okozó növényeket eltávolítani.
58
IV. FEJEZET AZ ÉLİVILÁG VÉDELME 9. §. (1) Az élıvilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait, viszonyait, biológiai sokféleségét nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.
(2) Pilis nagyközség közigazgatási területén lévı természetvédelmi területek megóvásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.
(3) A fák megóvásáról gondoskodni kell, azok rongálása tilos.
(4) A nagyközség területén élı, veszélyeztetett állatfajok életének zavarása, egyediekben kár okozása, vagy azok elpusztítása tilos.
(5) Tilos a zöldterületek szennyezése, a növényzet károsítása, rongálása.
(6) Tilos a zöldterületeken - mások pihenését zavarni, - szemetelni, - a kutya által okozott szennyezést otthagyni, - madarakat, madárfészkeket pusztítani, - virágokat vagy más növényeket szedni, - beültetett, gyepesített területeken parkolni.
(7) A növényzet rongálása, károsítása tilos! A közterületen élı- és száraz fa kivételére egyaránt engedélyt kell kérni.
(8) A növényzet megóvása érdekében tilos a közterületen lévı fák, cserjék virágainak, lombjának rongálása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közterületek tisztán tartása céljából végzett lombgyőjtésre, valamint a fák leveleinek földrıl történı felszedésére. (9) A közterületen fa ültetését, gondozását úgy kell elvégezni, hogy a közlekedést ne akadályozza, a fát a károsító rovaroktól meg kell védeni. Gyümölcsfa esetén a gondozó leszedheti a fa termését, azonban a kivágására engedélyt kell kérni. Azt a személyt aki a fát ültette és gondozta, kitermelés után megilleti a kivágott fa.
59
V. FEJEZET ZAJVÉDELMI SZABÁLYOK Zajforrások létesítésének szabályai 10. §. (1) Zaj- és rezgésforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévıt pedig bıvíteni, felújítani, korszerősíteni, hogy azok rendeltetésszerő használata, megtartása során keletkezı zaj a területre, illetve a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési, illetve zajkibocsátási határértéket ne haladja meg. (2) Zajforrás létesítése, üzembe helyezése, illetıleg meglevı zajforrás zajkibocsátását módosító változások esetén az üzemeltetı az üzemeltetés megkezdése elıtt köteles a jegyzıtıl zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és annak betartásáról gondoskodni. (3) Zajkibocsátási határérték megállapítását az üzembe helyezés elıtt 30 nappal kell kérni. (4) A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelemben ismertetni kell a zajforrásokat, a helyszíni viszonyokat, a zaj csökkentésére tervezett megoldásokat, azok várható eredményét, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatokat. (5) Nem kell zajkibocsátási határértéket kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és errıl a tervezı nyilatkozik, vagy ha a létesítményre már van zajkibocsátási határérték kiadva és a felújítás, korszerősítés során a zajkibocsátási határértéket meghatározó körülmények nem változtak. Ebben az esetben nyilatkozat benyújtásával kell kérni engedélyt a jegyzıtıl. (6) Abban az esetben, ha a jegyzı úgy ítéli meg, hogy fennáll a zaj- és rezgésterhelési határérték túllépésének veszélye (különösen zenés szórakozóhely és diszkó esetében), elıírhatja, hogy a zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet akusztikai szakértıi vélemény benyújtásával kell alátámasztani – melynek tartalmaznia kell a zajterhelési határértékek teljesíthetıségét is – az üzemi létesítmények esetében.
Zajforrások üzemeltetése 11. §.
(1) A zajforrásokat a jegyzı által megállapított zajkibocsátási és a megengedett zajterhelési határértékeknek megfelelıen kell üzemeltetni.
60
(2) Amennyiben az üzemeltetı részére a jegyzı nem állapított meg az üzemi létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határértéket, azt az üzemeltetı a rendelet hatályba lépését követı 60 napon belül köteles megkérni. 12. §. A zajkibocsátási határértéket a jegyzı a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglalt zajterhelési határértékek figyelembevételével állapítja meg. Az elıírt határértékek betartásának ellenırzése 13. §. A jegyzı hivatalból, valamint bejelentés alapján – ellenırzı zajmérés végzésével – ellenırzi a kibocsátott zaj mértékét. Különleges zajterhelések zajvédelmi elıírásai 14. §. (1) Alkalmi rendezvényeket elızetesen a település jegyzıjénél kérelmezni kell. E kérelem tartalmazza a rendezvény jellegét, célját, tervezett idıpontot, idıtartamot a zajkeltés módját. Ezek birtokában a jegyzı az alkalmi zajkeltéshez hozzájárul/elutasítja. Indokolt esetben a jegyzı kötelezheti a kérelmezıt, hogy elızetesen szerezze be az alkalmi rendezvény által érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulását. (2) Az (1) bekezdésben írt rendezvényeket engedélyezı határozatában a jegyzı egyedi szabályokat állapíthat meg. Alkalmi rendezvények megtartását a jegyzı idıben korlátozhatja. (3) Hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre szolgáló berendezések kizárólag a jegyzı engedélyével mőködtethetık.
hangosító
(4) Tilos a nagyközség területén emberi hanggal, hangszerrel, technikai eszközzel a köznyugalmat sértı zajt okozni.
A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye 15. §.
(1) A zajterhelési határérték túllépése esetén a jegyzı határidı megállapításával kötelezi az üzemeltetıt a zajszint határértéknek megfelelı szintre történı csökkentésére. A zajmérési vizsgálat költségei a zajos tevékenység okozója viseli, ha részérıl a határérték túllépése megállapítható.
61
(2) Amennyiben a zajforrást egy éven belül ismételten, vagy folyamatosan a rendeletben elıírtakkal ellentétesen üzemeltetik, valamint a zajterhelési határérték jelentıs mértékő túllépése esetén a jegyzı a tevékenységet korlátozhatja, illetve meghatározott idıre felfüggesztheti.
(3) A jegyzı elrendelheti az engedély nélkül, vagy engedélytıl eltérıen (az engedélyben foglalt zajterhelési határérték, vagy a rendezvény engedélyezett túllépése esetén) megtartott alkalmi rendezvények bezárását.
(4) A jegyzı a megállapított zajvédelmi határérték túllépése esetén a 12/1983. (V. 12.) MT. rendelet 21-24. §-ban foglaltak szerint zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetıt.
VI. FEJEZET SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 16. §. (1) Aki a jelen rendelet 3. §. (3), (4), (6), (7), (8), (9), (10), (12) és (13) bekezdéseiben, a 4. §-ban, az 5. §. (1) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. §-ban, 8. §-ban, valamint a 9. §. (3)-(8) bekezdéseiben, a 10. §. (1) bekezdésében, 11. §. (1) bekezdésében és a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket megszegi – amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik -, szabálysértést követ el, és 30.000.-Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Ha az üzemeltetı a zajterhelési határértékre vonatkozó elıírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentısen (legalább 10 dB-el) túllépi, a jegyzı a hangosító, zajkeltı berendezés üzemeltetését idıben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerıre emelkedésérıl számított 2 év elteltével engedélyezhetı. (3) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyzı hatásköre.
VII. FEJEZET ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 17. §. E rendelet alkalmazásában: a nagyközség közigazgatási területe: Pilis Nagyközség Önkormányzatának mőködési területe, amely belterületbıl (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületbıl (beépítésre nem szánt terület) áll;
62
közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része, amely állami, vagy önkormányzati tulajdonban van és azt rendeltetésének megfelelıen bárki használhatja; zöldfelület: a nagyközség közigazgatási területén zöldfelületnek minısül a közpark, játszótér, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, az önkormányzat és intézményei, valamint a magánházak kertjei és bármely más zöldfelület; zöldterület: részben, vagy egészben növényzettel (pázsit, cserje, fa, virág) borított terület, beleértve a kerti burkolatokat is; avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, maradványok (továbbiakban kerti hulladék);
nyesedék,
egyéb
növényi
háztartási, főtési tevékenység: minden olyan 140 KW alatti egyedi főtıberendezés üzemeltetése, amely egy, vagy több család mindennapi főtési igényét szolgálja; helyi jelentıségő védett természeti terület: helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterület, helyi védelem alatt álló természeti érték: hatósági határozat, vagy helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) élı szervezet egyede (fa); védett természeti érték (természetvédelmi érték): törvény, vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı- élı szervezet egyede, fejlıdési alakja, szakasza, annak származéka, illetıleg az élı szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ısmaradvány; allergén növények: azok a növények, amelyek az ember egészségét károsítják; roncsolt földterület: amelyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményezı (felsı humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy kommunális hulladék illegális elhelyezésére került sor; hulladék: bármely, a 2000. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles; veszélyes hulladék: a 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezı, illetve ilyen anyagokat vagy összetevıket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentı hulladék;
63 folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelızését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; zajforrás: minden olyan berendezés, üzemi létesítmény, alkalmi rendezvény, mely mőködése, megtartása során zajt bocsát ki, veszélyes mértékő zaj: a levegınek az emberi környezetben észlelhetı olyan mértékő és minıségő nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zajimissziós), illetıleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket; veszélyes mértékőnek minısül az a zaj is, amelyre – jellegébıl adódóan – határértéket nem lehet elıírni, illetıleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhetı, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan emberek nyugalmát jelentıs mértékben zavarja; zajterhelési határérték túllépése jelentıs: ha a túllépés mértéke a 10 dB-t meghaladja,
VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. §. (1) Ezen rendelet 2004. augusztus 1-én lép hatályba. (2) A rendelet 10. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket csak a rendelet hatálybalépését követıen létesült üzemi létesítmények, valamint szórakozó- és vendéglátóhelyek esetében lehet alkalmazni.
8./ Kommunális adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve.
64 Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy a kiküldött rendelet tervezettel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 19/2004. (VII. 01.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 35/2003. (XII. 11.) sz. önk. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény l. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselı-testület a magánszemélyek kommunális adójáról az alábbi rendeletet alkotja.
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. §.
/1/ Az önkormányzat adó megállapítási joga a helyi adókról szóló 1990. évi C . törvényben és e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékő jogra terjed ki. II. FEJEZET Az adókötelezettség 2. §. Kommunális adókötelezettség alá esik:
/1/ Az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a magánszemélyek tulajdonában álló lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, /együtt: építmény/ a lakással azonos helyrajzi számon szereplı garázs, üzlet, mőhely kivételével.
65
/2/ Az önkormányzat területén a beépítetlen belterületi földrészlet /telek/. /3/ Az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Lakásbérleti jogviszony elsı félévben történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. Az adó alanya 3. §.
/1/ Építmény, illetve belterületi beépítésre alkalmas földterület esetén az , adó alanya az, aki a naptári év elsı napján az építmény, illetve belterületi beépítésre alkalmas földterület tulajdonosa, bérlıje vagy tényleges használója. Az adó bevezetésének évében adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezetı rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt /a telket/ az ingatlan nyilvántartásba vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. /2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. /3/ Társasház, garázs és üdülı esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. /4/ Bérlakás esetén az adó alanya az, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése 4. §. /1/ Adókötelezettség keletkezése: a./ építménytulajdon esetén: Az adókötelezettség a használatbavételi, illetıleg a fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követı év elsı napján keletkezik.
66
b./ belterületi beépítésre alkalmas földterület esetén: A tulajdonszerzés idıpontját követı év elsı napján. Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minısítését, illetıleg az építési tilalom feloldását követı év elsı napján keletkezik. c./ vagyoni értékő jog megszerzése esetén: A jog megszerzését követı év elsı napján. d./ a nem magánszemély tulajdonában lévı lakásbérleti joga esetén: A lakásbérleti jogviszony létrejöttét követı év elsı napján. /2/ Az adókötelezettség megszőnik: a./ az építmény, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján, b./ az építmény megszőnése esetén a megszőnés évének utolsó napján. Az építménynek az év elsı felében történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. c./ belterületi földrészlet külterületté minısítése esetén az átminısítés évének utolsó napján d./ építési tilalomnak az év elsı felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján e./ a nem magánszemély tulajdonában lévı lakásbérleti jogviszonya megszőnése évének utolsó napján, illetıleg a lakásbérleti jogviszonynak az év elsı felében történı megszőnése esetén a félév utolsó napján. /3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adókötelezettség bejelentésének szabályai 5. §. /1/ Az adózó az adókötelezettségét annak keletkezésétıl számított 15 napon belül az adóhatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az e célra szóló nyomtatványon, írásban kell megtenni. /2/ Az adózónak az adókötelezettséget érintı változást annak bekövetkezésétıl számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni. /3/ Az adót évente két egyenlı részben – március 15, illetve szeptember 15ig lehet pótlékmentesen megfizetni.
67
/4/ Az adó összegét, illetve annak mértékét a jegyzı határozattal állapítja meg. A megállapított fizetési kötelezettséget a következı években is e határozat szerint kell teljesíteni mindaddig, amíg a jegyzı újabb határozattal a fizetési kötelezettséget nem változtatja meg. /5/ A jegyzı kommunális adóügyben hozott I. fokú határozata ellen – a méltányossági jogkör gyakorlása esetén is – II. fokon a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal jogosult eljárni.
III. FEJEZET Az adó évi mértéke 6.§. Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként 5.000.-Ft/év IV. FEJEZET Az adómentességi és az adókedvezményi szabályok Adómentesség 7.§. Adómentes a./ az építési hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan, vagy beépítési tilalom alá esı földrészlet b./ a 70 éven felüli egyedülálló magánszemély lakóhelyéül szolgáló ingatlan c./ a 70 éven felüli közös háztartásban élı személyek lakóhelyéül szolgáló ingatlan, amennyiben kérelmezık együttes jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mérték kétszeresét nem éri el. Adókedvezmények 8. §. Az egy évre megállapított kommunális adó 50 %-át kitevı adókedvezmény illeti meg lakóhelye céljául szolgáló ingatlana után azt az adóalanyt, aki egyedülálló nyugdíjas, és a havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mérték 150 %-át.
68 V. FEJEZET V. FEJEZET Értelmezı rendelkezések 9. §. E rendelet alkalmazásában: 1./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2./ Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb idıtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye /központja/ külföldön van, de nem értve Magyarországon mőködı telepeit, fiókjait, képviseleteit. 3./ Vagyoni értékő jog: kezelıi jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és lakásbérlet. 4./ Külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül esı földrészlet, ideértve a zártkertet is. 5./ Építmény: olyan ingatlan jellegő végleges, vagy ideiglenes mőszaki alkotás /épület, mőtárgy/, amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása során jött létre. Nem minısül építménynek a három évnél rövidebb idıtartamra létesített építmény. 6./ Épület: olyan építmény, amely környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy idıszakos tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja, ideérte az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környezı csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület mőszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 7./ Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 2. számú mellékletének 1-6./ pontjában foglaltak alapján ilyennek minısülı és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerő használatához szükséges – helyben szokásos, vagy elıírt teleknagyságot meg nem haladó- földrészlettel együtt.
69 8./ Építmény megszőnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisítik, illetıleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonja. 9./ Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan nyilvántartás belterületként tart nyilván, de ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban mővelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezıgazdasági mővelés alatt álló telek. 10./ Teleknek minısül továbbá mindazon terület, mely külön hrsz.-ként van feltüntetve az ingatlan nyilvántartásban és beépíthetı.
Záró rendelkezések 10. §. /1/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjérıl szóló 1990. évi XCI. törvény elıírásai az irányadók. /2/ Ez a rendelet 2004. augusztus 1-tıl lép hatályba. /3/ E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti a 35/2003. (XII. 11.) sz. önk. rendelet. /4/ A rendelet kihirdetésérıl a SZMSZ-ban meghatározott módon a jegyzı gondoskodik.
9./ Vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet módosítása Elıadó Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásban kiküldött rendelet tervezettel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Kriskó Jánosné jegyzı: Az érvényben lévı önkormányzati rendelet módosítására azért van szükség, mert diszkriminációt tartalmaz az ıstermelıkkel kapcsolatban, amikor azt tartalmazza, hogy ıstermelık szombati napokon a Mikes Kelemen utcában árusíthatnak. Ezt vagy mindenkinek meg kell engedni, vagy senkinek nem engedhetı meg. Csikós János polgármester: Egyetértenek-e azzal a javaslattal, hogy jegyzı asszony által ismertetett rész a rendeletbıl kikerüljön.
70
A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (VII.01.) rendelete a vásárokról és piacokról szóló 26/2003. /XI.27/ sz. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról 1 §. Általános rendelkezések /1/ Ezen rendelet hatálya kiterjed Pilis nagyközség közigazgatási területén a nagyközség által rendezett -. vásárokra -. búcsúi, ünnepi vásárokra -. piacokra -. használt cikk piacokra /2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott kereskedelmi tevékenység rendezıje és fenntartója a Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete, míg az üzemeltetıje a Gerje-Forrás KHT. /3/ Az /1/ bek.-ben meghatározott feladatok ellátásának feltétele, hogy a vásár és piac tartását nyilvántartásba vették. /4/ E rendelet alkalmazásában: a.- vásár: országos vagy helyi jellegő, nem rendszeres általában idıszaki vagy szakjellegő adásvételi lehetıség, ahol az árukat az erre kijelölt helyen – általában nyílt területen – rendszerint kirakodással mutatják be. b.- alkalmi /ünnepi/ vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerő, a jegyzı által meghatározott ideig tartó vásár. c.- piac: általában napi, esetenként heti rendszerességő – rendszerint szabadtéri – adásvételi lehetıség, ahol elsısorban élelmiszereket, napi cikkeket árusítanak. d.- használtcikk-vásár, illetve piac: országos vagy helyi jellegő, idıszaki, napi, esetenként heti rendszerességő – rendszerint szabadtéri – adásvételi lehetıség,
71
ahol az eredeti célra még rendeltetésszerően használható termékeket /használt cikk/ árusítanak. Nem tekinthetı használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a nemesfém termék és drágakı, ideértve a változatlan állapotban már értékesíthetı nemesfém termékek és drágaköveket is. e.- téli idıszak: minden év október 1 napjától következı év március 31 napjáig. f.- nyitvatartás: az az idıtartam, amikor az árus árusíthatja, a vásárló megvásárolhatja az árut. g.- kapuzárás: a piac, vásár területének teljes bezárása, amikor ott a fenntartó megbízottján kívül más nem tartózkodhat. 2. §. /1/ Pilis nagyközség Önkormányzata a következı helyen tart fenn vásárt és piacot, és használt cikk piacot: Pilis, Erdei Ferenc utca és Jókai Mór utca között behatárolt 6/20.hrsz-u ingatlanon. Az ingatlan teljesen körülkerített, külön a vásár- és a piac területtel, külön – külön bejárattal, közös egészségügyi helységekkel. /2/ Alkalmi ünnepi vásár: Pilis, a Bazsam területén 4. sz. fıközlekedési út és a nyárfás-sor által behatárolt terület. /3/ A Képviselı-testület a piac területén lévı vasvázas szerkezető, lindabb fedéső elárusítóhelyen – a helyben szokásos módon meghirdetett lehetıséggel élı kérelmezı saját költségén további 6 zárt pavilon elárusító hellyé történı átalakításához hozzájárul. /4/ Az újonnan kialakított zárt elárusítóhely az önkormányzat tulajdonát képezi. /5/ Az árustól annak fejében, hogy az elárusítóhelyet– az ANTSZ. és egyéb engedélyek alapján – zárt hellyé alakította át az Önkormányzat Képviselı-testülete helyfoglalást nem kér, azonban a piac nyitvatartási idején, a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint, helypénz megfizetésére kötelezett. /6/ A Képviselı-testület a pavilonok bérbeadására vonatkozóan 10 éves idıtartamra szóló bérleti szerzıdés megkötésére felhatalmazza a Polgármestert.
72
3.§. /1/ A vásáron és piacon a külön jogszabályi rendelkezések és hatósági elıírások megtartásával árú- és termékértékesítés, továbbá vendéglátó-ipari, kölcsönzı, megırzı, mutatványos, valamint helyben szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. 4.§. /1/ Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minısül. Vásáron és piacon egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet mezıgazdasági termelı, népmővész, népi iparmővész, iparmővész, képzımővész és fotómővész, valamint magánszemély árusíthat. /2/ Mezıgazdasági kistermelı kizárólag a maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, virágot, növényi szaporítóanyagot, a maga termelte mezıgazdasági termékbıl elıállított – nem hıkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet, saját tenyésztéső, neveléső állatból származó tejet, tejterméket, tojást, valamint vágott baromfit, továbbá csak sertéshúsból elıállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt árusíthat. /3/ A népmővész, népi iparmővész, az iparmővész, a képzımővész és a fotómővész saját elıállítású alkotásait árusíthatja. /4/ Az egyéni vállalkozónak, illetve a mezıgazdasági kistermelınek nem minısülı, egyéb magánszemély a tulajdonát képezı vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk piacon értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezı magánszemély üzletszerő kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbá eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet. /5/ Vásáron és piacon nem hozható forgalomba a 35/1995. /IV.5/ Korm. rendelet 3. § /2/ bek.-ben meghatározottak szerint a : a.-nemesfém és az abból készült ékszer, drágakı, b.-gyógyszer, gyógyszernek nem minısülı gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény, c.- kábítószernek és pszichotrop anyagnak minısülı termék
73
d.- mérgezı és veszélyes anyag, e.-látást javító szemüveg, kontaktlencse, f.- polgári használatra szolgáló kézi lıfegyver, légfegyver, robbanó és robbantószer, gázspray, g.-„A” és „B” tőzveszélyességi osztályba sorolt anyagok h.- kulturális javak i.- védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény,- illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma j.- olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala elızetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik. /6/ A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusító-helyre, az árusítást végzı személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növény-egészségügyi , köztisztasági elıírásokat. 5.§. Az árusítás további feltételei /1/ Vásáron és piacon, használt cikk piacon az áru értékesítése: a.- asztalbérleti szerzıdés megkötése b.- napi árujegy váltása c.- esetenkénti helyhasználati díj fizetés ellenébe történhet. /2/ Az az árus, aki az /1/ bek. a, pontja vagy b. pontjában foglalt asztalbérletet, vagy helyhasználati díjat fizet, ezen túl a napi árujegyet is köteles megfizetni. /3/ Asztalbérlet: a.- Az árusításra jogosultak az üzemeltetıvel kötött bérleti szerzıdés alapján az asztalokat maximum 1 éves idıtartamra bérbe vehetik. A bérlınek a szerzıdés
74
szerinti bérleti díjat készpénzfizetéssel a szerzıdés megkötésével egyidejőleg meg kell fizetnie. b.- Az üzemeltetı a bérlı részére a bérleti szerzıdés megkötésével egyidejőleg igazolást ad ki. Ezen igazoláson feltüntetésre kerül az árus neve, a részére bérbe adott asztal száma. Az érvényesítés a bérleti díj megfizetését igazoló csekk felmutatásával történik. c.- A bérlı az árusítóhelyet elızetes engedély nélkül semmilyen formában másnak nem engedheti át. d.- Amennyiben az igazolás elveszik, megrongálódik, másolat igényelhetı. e.- A várárról, piacról való kitiltás esetén a már kifizetett asztalbérlet nem jár vissza. Abban az esetben, ha a kitiltás idıszaka alatt az asztalbérlet lejár, és azt az árus határidıre nem fizeti be, az asztal bérleti joga szabadon értékesíthetı. /4/ Helypénz: nyitvatartási idın belül, egy napi árusításra jogosító, sorszámmal ellátott jegy. Az üzemeltetı megbízottjától díj ellenébe váltható. Asztalbérlettel, helyhasználattal nem rendelkezı árusok, érkezési sorrendben foglalhatják el helyeiket. /5/ Helyhasználati díj: földrıl történı árusítás, vagy az árus által hozott asztal /puska/ esetén az árus által ténylegesen elfoglalt terület /m2/ után fizetendı díj. Ha az árus a piacon és a kirakodó vásár területén állandó helyhasználatot kíván fenntartani helyhasználati díjat kell fizetnie. Az összeget az üzemeltetı megbízottja szedi be és errıl számlát ad. A helypénzszedı kérésre készpénzfizetési számlát ad. /6/ Az asztal bérleti díját és a napi árujegy árát, / helypénzt/, a helyhasználati díj mértéket a képviselı-testület évenként állapítja meg a tárgyévet megelızı év december 15 napjáig. 6.§. A piac /1/ A Képviselı-testület hetente, hétfıi és csütörtöki napokon tart fenn piacot. /2/ A piac nyitvatartási ideje: a.- Nyári idıszakban reggel 6 órától 11 óráig
75
Kapunyitás reggel 5 óra Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával b.- Téli idıszakban: reggel 7 órától 11 óráig Kapunyitás: reggel 6 óra Kapuzárás: a piaczárás után 1 órával. /3/ A piacon napi élelmiszer, virág, emberi fogyasztásra alkalmas mindennemő zöldség, gyümölcs, élıhal, könyv, újság, használtcikkek, iparcikkek, háztartási áruk, játék, bazár , mővirág, facsemeték, ruházati áruk,/ divat, rövid és kötött árú, méteráru, cipı, papucs, továbbá mindenfajta kisállat árusíthatók. /4/ A piacon büfé mőködtethetı, a mindenkori érvényes hatósági elıírások és engedélyek alapján. /5/ Amennyiben a piacnap nemzeti ünnepnapra esik, úgy a megelızı napon meg lehet tartani a piacot. /6/ Az üzemeltetı azokat az asztalokat, illetve elárusító helyeket, melyekre elızıleg bérleti szerzıdést nem kötöttek, napijegy árusításával hasznosíthatja. /7/ Abban az esetben, ha bérlı a piac nyitását követı egy órán belül az általa bérelt asztalt, vagy helyet nem foglalja el, azt az üzemeltetı napijegy adása mellett hasznosíthatja. /8/ Az árusításra jogosult az árusítás egész idıtartama alatt, valamint az áru ki és beszállítása során köteles magánál tartani és a fenntartó vagy üzemeltetı megbízottjának felszólításra bemutatni: - az eredeti vállalkozói igazolványt, vagy társasági szerzıdést - a termékek eredetének igazolását szolgáló bizonylatot - az ıstermelıi igazolványt - permetezési naplót, vagy permetezést igazoló okiratot /9/ Az árusítás idıtartama alatt jól látható módon el kell helyezni a cégtáblát, a vásárlók könyvét és az árjelzést. /10/ A piac területén az árusok csak hitelesített mérleget, súlyt és egyéb mérıeszközt használhatnak.
76
/11/ A piac területére jármővel, gépjármővel, motorkerékpárral, kerékpárral a piac nyitva tartásának ideje alatt – a 8. §. /4/ bek-ben meghatározott esetek kivételével behajtani szigorúan tilos. /12/ A piac közlekedési útjain csoportosulni, az utakat göngyöleggel vagy áruval eltorlaszolni, és a vásárló közönséget a közlekedésben bármilyen módon akadályozni tilos. /13/ A vásárlók és az árusítók a piaci tevékenységük kapcsán keletkezett hulladékot a piac területén található kukákba kötelesek elhelyezni. /14/ A piac rendjét az üzemeltetı megbízottja biztosítja. 7. §. Egyes áruféleségek árusítására vonatkozó szabályok /1/ Tekintettel arra, hogy a piacon gombaszakértı nem mőködik, ezért saját szedéső gombát árusítani tilos. /2/ Tej, tejtermék: nyers tejes, tejterméket az árusító a szennyezıdéstıl, cseppfertızéstıl való védelem érdekében tiszta fehér ruhával köteles letakarni. Ilyen terméket csak az árulhat, aki az árusítás során tiszta fehér kötényt, karvédıt, valamint fejkendıt, vagy sapkát visel és egészségügyi kiskönyvvel, valamint szükséges állatorvosi igazolással rendelkezik. /3/ Sertéshúsból elıállított füstölt hús, étkezési szalonna és olvasztott zsír akkor árusítható, ha az árus a termékre vonatkozóan rendelkezik olyan érvényes állatorvosi húsvizsgálati igazolással, amely azt tanúsítja, hogy az általa árult termékek emberi fogyasztásra alkalmasak. /4/ Élıhal árusítás: Élıhalat csak tiszta, friss vizet tartalmazó tartályból lehet árusítani, amely el van látva kellı mennyiségő oxigén utánpótlással. Az árusítóhelyet az üzemeltetı megbízottja jelöli ki /5/ Egy asztalon kizárólag csak a 7 §. (2), (3), (4) bekezdésben megjelölt áruk árusíthatók.
77
8.§. Piac területére történı áru be és kiszállításnak rendje, a jármővek parkolása /1/ A piac területén nyári idıszakban reggel 5 órától 6 óráig, téli idıszakban reggel 6 órától 7 óráig lehet szállítóeszközzel árut beszállítani. /2/ A szállítóeszköz parkolása a piactér területén biztosított, melyért külön díjat kell fizetni, a rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak alapján. /3/ A piac területére áru ki- és beszállítása a piac nyitva tartása alatt – az áruszállításra megszabott idın kívül - kizárólag kézikocsival történhet. /4/ Az áru és göngyöleg kiszállítására szállítóeszközzel a piac nyitva tartási idejében is sor kerülhet a piac üzemeltetıjének engedélyével, a szállítást végzı kockázatára és saját felelısségére. 9.§ Vásárokról /1/ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete e rendelet 2.§ (1)bek-ben megjelölt területén , negyedévente elıre meghirdetett idıpontban, január második vasárnapján március harmadik vasárnapján június harmadik vasárnapján szeptember utolsó vasárnapján december elsı vasárnapján országos állat-kirakodó vásárt tart. /2/ Az országos állat – kirakodó vásár nyitvatartási ideje a meghirdetett napon reggel 6 órától 13 óráig tart. /3/ Az országos állatvásáron a forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával árusíthatók: tenyészállat és gazdasági célú háziállat, illetve vadfajok, veszélytelen hobbi állatok – védett állatfajok és fajták kivételével. /4/ Az állatvásár kerített területén kívül árusítani tilos.
78
/5/ Az állatot árusítók állataik kötelezı állatorvosi vizsgálata után – érkezési sorrendben foglalhatják el helyeiket a vásár területén. /6/ A vásáron az árusítók a felhajtott állatok darabszámától és fajtájától függıen e rendelet 5. § /1/ bek. b. pontjában meghatározott napijegyet kötelesek váltani. Abban az esetben, ha az árus a kirakodó vásár területén állandó helyen helyhasználatot kíván fenntartani, erre a rendelet 5. § /1/ bek. a./ pontja szerint jogosult. /7/ Az országos állat- kirakodó vásáron a helyhasználók a vásár zárását követı egy órán belül kötelesek az általuk elfoglalt helyet kiüríteni, árujukat, felszerelésüket elszállítani, és az általuk elfoglalt helyet tisztán elhagyni. /8/ E rendelet 9 §. /5/ bekezdésében meghatározott kötelezı állatorvosi vizsgálat költségei az igénybevevı árusítót terhelik. 10. § Használtcikk piac /1/Az Önkormányzat Képviselı-testülete ezen rendelet 2 § /1/ bek. meghatározott helyen minden hónap elsı és harmadik vasárnapján, a kereskedelemben már egyszer eladott, és ismételten eladásra szánt árúk értékesítésére használtcikk, úgynevezett „bolhapiac”-ot tart fenn. /2/ A használtcikk piacon minden olyan árú árusítható, amely az eladó tulajdonát képezi, és az árusításra szánt tárgy az ember és állat egészségét nem veszélyezteti, nem esik a 35/1995. /IV.5/ Korm.sz. rendelet 3. § /2/ bek. hatálya alá, melynek felsorolását ezen rendelet 4 § ./5/ bekezdése tartalmazza.. /3/ A használtcikk piacon vállalkozók, kereskedık, magánszemélyek is árusíthatnak. /4/ A használtcikk piac üzemeltetése, az árusok, a vásárlók jogaira és kötelezettségeire ezen rendelet piac tartására vonatkozó elıírásai az irányadók. Fizetési kötelezettség a rendelet 2. sz. melléklete szerint. /5/ A használtcikk piac rendjét az üzemeltetı megbízottja biztosítja.
79
11. §. Búcsú, ünnepi vásár /1/ A Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete minden év október utolsó vasárnapján a 2.§ /1/ bekezdésében meghatározott helyen búcsút, ünnepi vásárt tart. /2/ Búcsú, ünnepi vásáron kegytárgyak, édesség, és ruhanemő, bazár, ajándék, ajándék, játék, képzımővészeti cikkek árusíthatók. /3/ A z ünnepi vásáron mutatványosok is részt vehetnek. /4/ Az árusoknak és mutatványosoknak a napi árujegy árát ezen rendelet 2 sz. melléklete szerint kell megfizetniük. 12. §. Vásár és piaci egészségügy /1/ Vásárokon és piacokon élelmiszert kizárólag a hatályos közegészségügyi rendelkezések elıírásainak betartása mellett lehet árusítani, tárolni és szállítani. /2/ Az üzemeltetı a közegészségügy fokozott védelme érdekében a mindenkori hatályos közegészségügyi jogszabályok szerint jár el a szabályok vétıivel szemben. Az ezzel kapcsolatosan felmerülı költségeit az árusítókra terheli. /3/ A vásárok és piacok belsı rendjének szabályozása az üzemeltetı feladata. /4/ A vásár és piac területe nyitvatartási idıben közterületnek minısülnek, ezért e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. /5/ A vásáron és piacon az árusok és vásárlók számára illemhely biztosított, melyért – az üzemeltetı által megállapított, és az illemhely tisztántartására fordítandó használati díjat kell fizetni. /6/ A piac takarítását az üzemeltetı biztosítja a piac teljes területén. Ugyancsak az üzemeltetı biztosítja a szükséges hó eltakarítást, és síkosság mentesítést. /7/ A piac területe egyéb községi rendezvények alkalmával igényelhetı, bérbeadható. Az ott elhelyezett vagyontárgyak épségérıl a bérbevevı köteles
80
gondoskodni, ezekért anyagi felelısséggel tartozik. A rendezvény után a területet tisztán, az eredeti állapotnak megfelelıen kell átadni az üzemeltetınek. 13. §. Szabálysértés /1/ Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható az, aki megszegi e rendelet alábbi rendelkezéseit, feltéve ha a cselekmény nem valósítja meg az 1999. évi LXIX. Törvény, illetve a 218/1999. /XII.28/ Korm. sz. rendelet által meghatározott szabálysértést. 4. §. 6. § (8)(9) (10) (11) (12) (13) 7. § 8.§ 9.§ (4) (5)(7) 14. §. Záró rendelkezések /1/ Aki e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott elıírásokat megsérti az üzemeltetı pótdíj megfizetésére kötelezheti, illetve kezdeményezheti a polgármesternél a szabályszegı kitiltását a piac, illetve a vásár területérıl. /2/ Az esetenként kiszabható pótdíj összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /3/ A polgármester a kitiltás elrendelésérıl egyedi önkormányzati hatóság határozattal dönt az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1954. évi IV. törvény alapján. /4/ A vásáron és piacon, használt cikk piacon, a búcsún az árusítás feltételeként fizetendı díjak jegyzékét a jelen önkormányzati rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. /5/ Jelen önkormányzati rendelet 2004. augusztus 1. napján lép hatályba, a kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. /6/ Jelen önkormányzati rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 26/2oo3./XI.27/ sz. önk. rendelet..
81
1.sz. melléklet A vásár és piac rendjét megszegık részére kiszabható pótdíj mértékérıl, a kitiltásról. 1.- Az az árus aki az áru meghatározott mértékegysége szerinti eladási árat nem tünteti fel, köteles a helyszínen 1ooo Ft-ig terjedı pótdíjat megfizetni. 2.- Az az árus akit jogszabály kötelez az áru eredetének bizonyítására vonatkozó okirat, vagy számla felmutatására, és ezt nem tudja megtenni, azonnal köteles tevékenységét befejezni és a vásár, illetve a piac területét elhagyni. 3.- Aki nem hitelesített mérleget, súlyt, vagy egyéb mérıeszközt használ, köteles a mérıeszközök használatának azonnali megszüntetése mellett a helyszínen 1.ooo Ft-ig terjedı pótdíjat megfizetni. 4.- Aki a piacok területére nyitvatartási idı alatt jármővel, gépjármővel, lovas kocsival, ökrös vagy szamaras fogattal behajt, illetve motorkerékpárt betol az a területnek azonnali elhagyása mellett looo Ft-ig terjedı pótdíjat köteles megfizetni. 5.- Aki a hulladékot vagy bármilyein szemetet nem az arra kijelölt hulladékgyőjtıbe /kuka vagy konténer/ helyezi el az a hulladék azonnali eltávolítása mellett 2.ooo Ft-ig terjedı pótdíjat köteles fizetni. 6.-aki az állatvásáron több állatot árusít, mint amire a napijegyet váltotta, a hiányzó napijegyek összegének kétszeresét köteles pótdíjként megfizetni. 7.- aki a rendelet 2. sz. mellékletében foglalt díjat nem fizeti meg, az eredeti díj ötszörösét köteles pótdíjként megtéríteni. 8.- aki a törvényben elıírt feltétele szerint vezetett permetezési naplót nem tudja felmutatni, az l.ooo Ft-ig terjedı pótdíjat köteles megfizetni. 9.- az az árus aki a vásár és piacok rendjét, második ízben megszegi, vele szemben a fentiekben leírt pótdíj kétszeres összege, harmadik ízben pedig annak háromszoros összege szabható ki. 1o.- Az az árus, aki a vásár és piacok területén a rendelet 4. § /5/ bekezdésében meghatározott árukat árusítja a vásár, illetve a piacok területérıl kitiltható maximum 3 hónapi idıtartamra. Akit az üzemeltetı megbízottja 3 ízben pótdíjjal sújtott, az a 4. szabályszegés alkalmával a vásár és piacok területérıl kitiltható maximum 3 hónapra.
82 2. sz. melléklet Piac, búcsú, vásári árak a közölt adatok 25 %-os ÁFA-t tartalmaznak Megnevezés Ár/alkalom Piac
İstermelı
- csarnoki asztalon - földön
100.-Ft/fm 50.-Ft/fm
Kereskedı
- csarnoki asztalon - földön
200.-Ft/fm 150.-Ft/fm
Sátor helyfoglalás Helybiztosítás
100.-Ft/m2 - 1 hónapra - 1 évre január 31-ig történı egyösszegő fizetés esetén
Fedett részen saját költségen kialakított üzlet Kisállatok:
Búcsú
2.000.-Ft/hó 20.000.-Ft/év 1.500.-Ft/db
- kecske, birka - sertés: -- hízó -- 50 kg. feletti sertés -- választási malac
100.-Ft/db
- sátrak - kirakodós áruk - céllövölde - mutatványosok, hinták
150.-Ft/m2 100.-Ft/m2 200.-Ft/fm 100.-Ft/m2
- személygépkocsi - utánfutó - kis-tehergépkocsi - 1 tonna feletti tehergépkocsi
300.-Ft/db 150.-Ft/db 400.-Ft/db 500.-Ft/db
150.-Ft/db 100.-Ft/db. 50.-Ft/db.
Piac, búcsú
Jármővek
Vásár
- ló - csikó - szamár, póniló - szarvasmarha - borjú - kecske, birka - sertés: - hízó - 50 kg. feletti sertés - választási malac Vásáron jármővek után parkolási díj nincs. Használtcikk piacon:
- kereskedı - magánszemély
400.-Ft/db 300.-Ft/db 300.-Ft/db 400.-Ft/db 300.-Ft/db 100.-Ft/db 150.-Ft/db 100.-Ft/db 50.-Ft/db
200.-Ft/fm 50.-Ft/fm
83
10./ E g y e b e k a./ Elıterjesztés a 35/2004. (III. 10.) sz. önk. határozat visszavonására Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Szóbeli elıterjesztés. Csikós János polgármester: A 35/2004. (III.10.) sz. önk. határozatot minden képviselı kézhez kapta. Ebben arról döntött a Képviselı-testület, hogy a Malom utca építésére pályázatot nyújt be. Azóta felmerült, hogy a Malom utca építését esetleg nem pályázati, hanem saját forrásból kellene megoldani, ehhez azonban szükség van a hivatkozott határozat módosítására. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Véleménye szerint egyszerő közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a Malom utca építésére. Kriskó Jánosné jegyzı: A közbeszerzési szakértı véleményét kikérte, aki azt mondta, hogy az útépítés beruházásnak számít, amennyiben az értékhatárt nem éri el, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Soproni László a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatója: Véleménye szerint arról kell döntenie a Képviselı-testületnek, hogy a Malom utca megépüljön-e ebben az évben. Csikós János polgármester: Megkérdezi egyetértenek-e a hivatkozott határozat visszavonásával és azzal a javaslattal, hogy a Malom utca építése ebben az évben kivitelezésre kerüljön. A Képviselı-testület 15 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a következı határozatot hozza:
85/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a 35/2004. (III. 10.) sz. önk. határozatát visszavonja. 2./ A Képviselı-testület egyetért a Malom építésének 2004. évben történı kivitelezésével. Határidı: 2004. október 31. Felelıs: Csikós János polgármester
utca
84
a./ Elıterjesztés a 35/2004. (III. 10.) sz. önk. határozat visszavonására Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: A képviselık kézhez kapták a Könyvtár eMagyarország pont kialakítására vonatkozó költség kimunkálást. Megkéri jegyzı asszonyt, hogy tájékoztassa a Képviselı-testületet ebben a témában. Kriskó Jánosné jegyzı: Az Önkormányzat 2004 évi költségvetésében a Könyvtár feladatain belül eszközbeszerzésre van biztosítva keret, ezt kb. 200 eFt-tal szükséges kiegészíteni ahhoz, hogy a kimunkálás szerinti 763.575.-Ft. rendelkezésre álljon. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy egyetértenek-e a javaslattal. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
86/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Könyvtárban eMagyarország pont kialakításával 763.575 eFt. felhasználása mellett - az Önkormányzat 2004 évi költségvetésében eszközbeszerzésre fordítható összeg 200 eFt-tal történı kiegészítésével együtt - egyetért. Határidı: 2004. szeptember 15. Felelıs:
Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı
c./ Homok árának megállapítására vonatkozó 63/2001. (VI. 27.) sz. önk. határozat módosítása Elıadó: Csikós János polgármester Szóbeli elıterjesztés. Csikós János polgármester: Tájékoztatja a Képviselı-testületet, hogy a meglévı homokbányából a közeljövıben várhatóan nagyobb tételő homok értékesítésére nyílik lehetıség, ehhez azon szükség lenne a jelenlegi homokár megállapításnál rugalmasabb ármegállapításra. Ezt a javaslatot a Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta. Kéri a bizottság elnökét, ismertesse javaslatukat.
85 Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság korábbi ülésén kérték Soproni László urat, a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatóját, ismertesse, hogy a homokbánya szüneteltetése, bezárása milyen terheket róna az önkormányzatra. A Gerje Forrás Kht. ezzel kapcsolatban írásos elıterjesztést készített, melyet a Pénzügyi Bizottság tagjai kézhez kaptak és megtárgyalták. A Pénzügyi Bizottság javasolja, hogy az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló Gerje Forrás Kht. kezelésében lévı homokbányánál kitermelhetı homok árát megállapító határozatot egészítse ki a Képviselı-testület azzal, hogy 1000 m3nél nagyobb megrendelés esetén a polgármester számára lehetıség legyen alkuba bocsátkozni és a homokárat módosítani, mennyiségi engedmény címén. Soproni László a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatója: Elmondja, hogy a környéken töltıanyagot olcsóbban lehet kapni mint Pilisen, ezért vesztettek el több ezer köbméteres megrendelést, és a közeljövıben ismételten számítani lehet ilyen megrendelésre, amennyiben sikerül alkut kötni a töltıhomokra. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Jónak tartaná megállapítani egy alapárat, amennyinél kevesebbért nem szabad értékesíteni a homokot, hiszen a homokbánya fenntartása, mőködtetése kiadást jelent az Önkormányzat számára. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: A tárgyalásokkal párhuzamosan ki lehet azt számítani, hogy minimum mennyiért kell adni a homokot ahhoz, hogy semmiképpen se legyen veszteséges az Önkormányzat számára az üzletkötés.
Csikós János polgármester: Javasolja a Pénzügyi Bizottság javaslatának elfogadását. Megkérdezi egyetértenek-e a javaslattal. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
87/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a 63/2001.(VI. 27.) sz. önk. határozatot a következıkkel egészíti ki: „4./ A Képviselı-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy 1000 m3-nél nagyobb megrendelés esetén a 3./ pontban meghatározott homokárhoz viszonyítva mennyiségi engedmény címén alkuba bocsátkozzon.” Határidı: azonnal Felelıs: Csikós János polgármester
86
d./ Európai Uniós Bizottság elıterjesztése pályázatokkal kapcsolatban Elıadó: Tóthné Mátrai Edit Biz. Elnök Szóbeli elıterjesztés. Tóthné Mátrai Edit az Európai Uniós Regionális és Kommunikációs Bizottság elnöke: A bizottság feladatul kapta, hogy turisztikai fejlesztésekre vonatkozó pályázatot vizsgálja meg, ez megtörtént. Korábban felmerült, hogy a Gerjére vonatkozóan ezt a pályázatot talán érdemes lenne benyújtani, ezért a Gerjementi Kistérségi Társulás menedzsere, valamint a Monori Kistérségi Társulás képviselıje is részt vett az ülésen. A Gerje-menti Kistérségi Társulás menedzserének tájékoztatása szerint településenként nagyon kevés esély van a pályázat elnyerésére, és a pályázat elıkészítetlensége miatt sem javasolták ezen a pályázaton részt venni. Az EU. Bizottság elfogadta ezt a javaslatot, ugyanakkor a hosszú távú pályázati célok között érdemes ezzel a témával foglalkozni és elıkészíteni, hogy ez a feladat majdan pályázásra alkalmas legyen. Felmerült továbbá ismételt hiánya annak, hogy nincs olyan személy, aki ezeket a pályázati elıkészületeket elvégezné. A bizottság ismételten javasolja, hogy legalább 4 órás munkakörben foglalkoztasson az Önkormányzat pályázati koordinátort, mert jelenleg nincs a hivatalban olyan személy, aki munkaköre mellett pályázati feladatokkal is foglalkozni tudna. Misi József képviselı: Javasolja, hogy az EU-s Bizottság továbbra is foglalkozzon a Gerjével kapcsolatos pályázati lehetıségekkel, hiszen ez turisztikai és üzleti szempontból is nagyon fontos lenne, és ezt a Duna-Ipolymenti Természetvédelmi Felügyelıség is támogatja. A Gerje Horgász Egyesület tervei között is szerepel a terület bemutatásának elısegítése, erre pályázatot is szeretnének benyújtani. Támogatja a pályázatok elıkészítésére, lebonyolítására megfelelı személy alkalmazását. Nagy János a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Nem javasolja 4 órás pályázatíró alkalmazását, hanem szerzıdéses pályázatfigyelıre lenne szükség, akinek meghatározná a Képviselı-testület, hogy milyen célokra szeretne pályázni. Ez a személy profimódon figyelné is a pályázatokat és pályázatírásra is lehetne vele szerzıdést kötni. Ezen a módon sokkal nagyobb esélye lenne az önkormányzatnak pályázatok elnyerésére. Kriskó Jánosné jegyzı: Egyetért az EU-s Bizottság azon elképzelésével, hogy 4 órás pályázatfigyelıt, pályázatírót kellene alkalmazni, azonban javasolja figyelembe venni azt is, hogy a pénzügyi csoport 5 fıs létszámmal dolgozik hosszú évek óta, a feladatok viszont megsokszorozódtak. Ezt figyelembe véve talán ésszerőbb lenne bizonyos célokra megbízni pályázatírót. Tóthné Mátrai Edit az EU-s Biz. elnöke: A bizottság által javasolt személy a pályázatok áttekintését, a titkársági elıkészítı, koordinátori munkákat végezné.
87
Imecs László képviselı: Az alkalmazásra javasolt munkatársnak a pályázat lebonyolítása, a pályázat elszámolása, koordinálása lenne a feladata, melyet napi 4 órában talán el sem tudna végezni. Amennyiben az a település javát szolgálja, úgy a pénzügyi iroda létszámának bıvítésére is lehetıséget lehet biztosítani.
Vereb Sándorné képviselı: Véleménye szerint a pályázatokkal kapcsolatban egy egész team munkájára lenne szükség, hiszen egyre több és egyre bonyolultabb lesz az ezzel kapcsolatos feladat.
Nagy János a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Jó megoldásnak tartaná, ha 8 órás állásban a közmővelıdési feladatok, valamint a pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátására alkalmazna egy személyt a hivatal.
Kriskó Jánosné jegyzı: A közmővelıdési feladatok ellátásával kapcsolatban a következı testületi ülésen elıterjesztést tárgyalhat a Képviselı-testület, mellyel kapcsolatos anyag már elkészült.
Domonyi Károly képviselı: Jó lenne tudni azt, hogy a javasolt munkatárs alkalmazása mennyibe kerülne az Önkormányzatnak. Ismer olyan személyt Pilisen, aki segíteni tudna a pályázatok kérdésében, ezért javasolja a következı bizottsági ülésre meghívni. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Abban az esetben értene egyet a javasolt személy foglalkoztatásával, ha konkrét pályázati kiírások lennének, amelyekre az Önkormányzat pályázni szeretne. Pintér Erzsébet a Kulturális Biz. elnöke: A bizottság a május 1-i ünnepségre pályázott és nyert, ami azzal járt, hogy éjszakába nyúlóan hárman dolgoztak a pályázat elkészítésével. Nagyobb volumenő pályázatot viszont már megfelelı szakember nélkül nem lehet elıkészíteni, mert minden pályázatnak vannak buktatói, és a pályázati összeggel kapcsolatos elszámolás is komoly feladat. Probléma még az is, hogy nincs az önkormányzatnak komoly pályázati alapja, melybıl az önrészt biztosítani lehetne. Az intézmények is sokkal többet pályázhatnának, ha lenne megfelelı szakember, aki ebben segítséget tudna nyújtani számukra. Csikós János polgármester: Feltétlenül szükségesnek tartaná a pályázatokkal kapcsolatban alkalmazni egy személyt, hiszen így tudná az Önkormányzat kihasználni a pályázati lehetıségeket. Megkérdezi, hogy egyetért-e a Képviselı-testület 4 órában ilyen személy alkalmazásával. A Képviselı-testület részérıl 8 igen, 5 nem szavazat és 4 tartózkodás történt, így határozat nem született.
88
e./ Településfejlesztési Bizottság személyi összetételének változása Elıadó: Csikós János polgármester Szóbeli elıterjesztés. Csikós János polgármester: A Településfejlesztési Bizottság elnöke jelezte, hogy a bizottság személyi összetételével kapcsolatban problémák vannak, kéri Mala Ferenc biz. elnököt, tájékoztassa a Képviselı-testületet. Mala Ferenc a Településfejlesztési Biz. elnöke: Elmondja, hogy két bizottsági tag rendkívül ritkán jár bizottsági ülésre, ezért helyettük másokat kellene választani, mert így a bizottság munkája hátráltatva van. Szepesi Györgyné biz. tag egy éve nem vesz részt az üléseken, ezért felkereste és azt a tájékoztatást kapta, hogy munkahelyi és családi elfoglaltsága nem teszi lehetıvé számára, hogy a bizottsági munkában tevékenykedjen. Dávid Matild szintén nagyon ritkán jelenik meg ülésen, de vele még nem sikerült beszélni. Miután szeptember 30-ig a Képviselı-testület a bizottságok munkáját áttekinti, így eddig az idıpontig a másik személlyel is beszélni fog. Kéri a Képviselı-testületet, hogy Szepesi Györgyné biz. tagságát szüntessék meg és Polgármester úr a következı ülésre tegyen javaslatot másik bizottsági tagra. Csikós János polgármester: Megkérdezi egyetért-e a Képviselı-testület Szepesi Györgyné biz. tagságának megszüntetésével úgy, hogy a következı ülésen javaslatot terjeszt elı másik biz. tag személyére vonatkozóan. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
88/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Településfejlesztési Bizottságba megválasztott Szepesi Györgyné külsı bizottsági tagságra vonatkozó megbízását visszavonja. 2./ A Képviselı-testület felkéri a Polgármestert, hogy a Településfejlesztési Bizottság kiegészítése érdekében a következı ülésen tegyen javaslatot. Határidı: 2004. augusztus 31. Felelıs: Csikós János polgármester
89
f./ Elıterjesztés az utak rekonstrukciójával kapcsolatban Elıadó: Csikós János polgármester, Mala Ferenc Településfejl. Biz. elnöke Szóbeli elıterjesztés. Csikós János polgármester: Köztudomású, hogy a településen 8-10 járhatatlan út is van, ezért javasolja, hogy a Pénzügyi és a Településfejlesztési Bizottság is foglalkozzon azzal a lehetıséggel, mely szerint július 15-tıl 1500 m3 ágyazatkı áll rendelkezésre Monoron. A két bizottság tegyen javaslatot arra, hogy melyik utcákban történjen útjavítás. Mala Ferenc a Településfejlesztési Biz. elnöke: Számításai szerint a település útjainak szilárd burkolattal történı ellátása kb. 1.250 mFt-ba kerülne, azonban óriási jelentıségő lenne, ha ezt az Önkormányzat végre tudná hajtani. Az elvégzett számítások alapján kb. 400 eFt-ot jelentene ingatlanonként 3000 ingatlannal számolva. Amennyiben társulati formában lehetıség lenne pl. LTP-s megoldásra, akkor 30 %-os állami támogatással is számolni lehetne. Véleménye szerint mindenképpen figyelembe kellene venni ezt a lehetıséget is. Csikós János polgármester: Megkérdezi egyetértenek-e azzal a javaslattal, hogy a Pénzügyi Bizottság a Településfejlesztési Bizottsággal közösen foglalkozzon az utak rekonstrukciójának kérdésével és tegyenek erre vonatkozóan javaslatot. A Képviselı-testület 15 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a következı határozatot hozza:
89/2004. (VI. 30.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete felkéri a Pénzügyi, valamint a Településfejlesztési Bizottságot, hogy közösen foglalkozzanak az utak rekonstrukciójának kérdésével és tegyenek erre vonatkozóan javaslatot. Határidı: 2004. augusztus 31. Felelıs:
Molnárné Bártfai Andrea, Pü. Biz. elnöke Mala Ferenc, Településfejl. Biz. elnöke
Csikós János polgármester: Miután több napirendi pont nincs, megköszöni a megjelenést és a nyilvános ülést bezárja. A Képviselı-testület zárt ülésre visszavonul. Kmf.
Csikós János polgármester
Kriskó Jánosné jegyzı
