KIMLE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLET 9181 KIMLE, FŐ ÚT. 114. Telefon: 96/228-030, 572-003. Fax: 96/572-026 ___________________________________________________________________________
JEGYZŐKÖNYV Készült: Kimle község Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. március 25-én 18 órakor a kimlei Művelődési Házban megtartott nyílt ülésén. Jelen vannak: megválasztott 9 fő képviselő közül 9 fő: Ásványi Tibor, Dániel Erika, Gálné Eller Mária Baán Gyula, Fazekasné Lurvig Mária, Grundtner Gábor, Gyergyói Imre, Kiss Attila, Sipőcz György Jelen van : Balsay Zsuzsanna polgármester, Fehérné Bodó Mariann körjegyző és Horváth Ilona jegyzőkönyvvezető, valamint a mellékelt jelenléti ív szerint.
Napirendi pontok: 1.) 2.)
Mosoni-Duna rehabilitációjával kapcsolatos fórum és ügyek. Egyéb döntést igénylő ügyek
Balsay Zsuzsanna polgármester köszönti a megjelent képviselőket, vendégeket, televízió nézőket. Megállapítja a Képviselőtestület határozatképességét. A képviselők egyhangúlag elfogadták a napirendi pontok tárgyalását az ismertetett sorrendben.
1. NAPIREND: Mosoni-Duna rehabilitációjával kapcsolatos fórum és ügyek. Balsay Zsuzsanna polgármester: Tájékoztatja a megjelenteket az előzményekről, miszerint a 2002-ben induló projekt egy megvalósulási tanulmánnyal kezdődött, amely 2006 évre készült el. Tartalmazza a Mosoni-Duna rehabilitációját Rajkától egészen a Nagy Dunáig, tehát nagyon sok települést érint. Kimle vonatkozásában ez a Duna híd felső és alsó szakaszának rendbetételét jelenti. Jelenleg 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amely összegből kevesebb fejlesztés valósulna meg, mint eredetileg tervben volt. A munkálatokkal érintett terület állami tulajdont érint, tehát senki magántulajdonát nem háborgatná a fejlesztés. Mederszűkítés valósulna meg és az erdők alatt egy átjárható belső vízpart alakulna ki. Bemutatja Kertész József szakmérnök Urat, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársát és felkéri, hogy tájékoztassa a tisztelt megjelenteket az őket érintő kérdésekben.
2
Kertész József szakaszmérnök: Köszönti a megjelenteket. Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy ittlétének legfőbb oka, hogy a község lakóinak egy része levélben megkereste. A levél tartalma szerint bizonyos körök a településen nem akarnak fejlesztést, továbbá tiltakoznak a sétány ellen. Elöljáróban elmondja, hogy nem sétányt, hanem partrendezést akar a Vízügyi Felügyelőség megvalósítani. Amennyiben azonban a községben erre nincs igény, tehát ha az itt lakók ezt a partrendezést nem akarják, nem valósítják meg a rehabilitáció Kimlére tervezett szakaszát. Ami a projektet illeti eredetileg hatmilliárd forint szerepelt a felhasználhatóságra, amiből egy rendezettebb, kulturáltabb, esztétikailag szebb partot akartak létrehozni a MosoniDuna fent említett szakaszán. Sajnos mára ez az összeg jóval kevesebb, ami azt jelenti, hogy a terv megvalósítása nem történhet meg mindazon területen és olyan mértékben, ahogy azt tervezték. Az érintett települések harcolnak annak érdekében, hogy ez a fejlesztés minél intenzívebben valósuljon meg környezetükben, ezért érthetetlen a Vízügy számára, hogy Kimle így elutasítja e projekt megvalósítását. Ez egy nagy lehetőség a településnek arra, hogy egy rendezett medret, esztétikailag kifogástalan partot lehessen létrehozni, ami a lakosok érdekét is szolgálhatná. Kérdésként merült fel, hogy miért is van erre szükség. Az 1900-as évek előtt sokkal nagyobb vízhozam határozta meg a meder ezen szakaszát, viszont az ezt szabályozó zsilip munkájára már nincs szükség és ennek következtében rendezetlen állapotok alakultak ki. Halászi településen ugyanilyen partszakasz volt, mint most Kimlén és ezért ott már egy hasonló partrendezést, mederszűkítést valósítottak meg. Ajánlja figyelmébe a megjelenteknek azt az élővilágot, partot és környezetet, amit ott a Vízügy létrehozott. Kivetítő segítségével helyszínrajzon látható a Mosoni-Duna Kimlét érintő szakasza. A horvátkimlei híd alatti és feletti rövid szakaszról lenne szó. Tehát az orvosi rendelő fölött még 6-7 telekkel és a hídtól Hédervár felé a magyarkimlei szakasz. A munkálatok nem érintenének saját tulajdon, de ha van rá igény és ezt a telektulajdonosok jelzik szívesen megvalósíthatók telken belül is a talajmunkálatok. A Vízügyi mérnök 60 cm-rel magasabb partot tervez, ami feltöltéssel valósulna meg. A sétánnyal kapcsolatban pedig közli, hogy mivel a folyó jobb partján kialakulna egy kis töltés, ezért fizikailag elképzelhető a sétány, de mivel a Vízügy nem tervezi a partszakasz megnyitását, sétány sem lesz. Lábazati kőszórás valósulna meg a híd fölötti szakaszon a feltöltés helyén, amit a mederből kikerült anyagból valósulna meg a feltöltés kis lejtéssel a kertek és a meder között. A továbbiakban ismerteti a jegyzőkönyv mellékletét képező Kimle belterületi helyszínrajzán szereplő elképzeléseket. Munkácsy Mihály: véleménye szerint, valóban vannak olyan szakaszok, melyek rendbetétele közügy, de véleménye szerint amellett, hogy ez így sokaknak tetszik, súlyos sérüléseket okozna a növény és állatvilágban. Továbbá ez a rész vadvízként funkcionál, és ő is mint sokán mások azért költöztek erre a partszakaszra, mert így tetszik nekik. Kertész József: Nem ért egyet az indokkal. A part gondozatlan, hogy lehetséges hogy egy tájrendező mérnököt ez nem zavar? Munkácsy Mihály: Közli, hogy 18 éve lakik a településen és úgy látja, hogy az itt lakóknak köszönhetően ez a szakasz egyre rendezettebb. Vannak olyan részek, ahol egyetértene egy partrendezéssel, de a magyarkimlei szakaszon egyáltalán nem javasolja, hogy megbolygassák a területet. Kertész József: A Mosoni- Duna 120 km hosszan folyik a Szigetközben. Nagyon sok helyen rendezetlen. Igaz, hogy az emberek sok helyen elkezdték a feltöltést, de előfordul, hogy berakták a hullámpalát a kert végébe, ami egyenesen ronda és kiábrándító látványt nyújt. Véleménye szerint az lenne az érdeke mindenkinek, hogy egy egységesen szép part valósuljon meg. Már csak azért is, mert mint elmondta a tájrendező úr, az emberek elkezdték a
3
partrendezést önállóan, tehát ennek következtében nem marad meg az a vadvizi jelleg, amihez most ragaszkodnak. Bertalan Iván: Tájékoztatásul közli, hogy a községben már volt egyszer egy mederszűkítés, a híd építésekor, méghozzá véleménye szerint törvénytelenül. Emiatt alakult ki az a sekély terület, ahol a víz folyamatosan mossa és rakja a Mosoni –Duna két partját. A terület eliszaposodik, tehát javaslata, hogy a híd környékét kellene rendbe rakni. Kertész József: a kifogásolt részen partszűkítéssel oldanák meg a felmerült problémát, minek következtében megszűnne az a jelenség, hogy a víz az egyik oldalon mos, a másikon rak. Nagy József: Véleménye, hogy ami igazán nem nyújt szép látványt az a régi híd még meglévő szerkezete. Javaslata, hogy a rendelkezésre álló pénzből ezt kellene felrobbantani, vagy akár egy kerékpárút is létesülhetne rajta. Kertész József: Egyetért a felszólaló véleményével, miszerint a régi híd pillérek esztétikailag nem nyújtanak szép látványt, de mivel Uniós pénzekről van szó, a projekt nem teszi lehetővé, hogy a tervekben szereplő partrendezésen kívül más is megvalósuljon. Weisz Jánosné: Tájékoztatásul közli, hogy 24 éve a Vízpart utcában lakik és ők mint sokan mások semmiféle partrendezést nem tudtak megvalósítani a kertjük végében. Továbbá víz egyfolytában mossa a partot. Javaslata, hogy valósuljon meg a partrendezés, mert félő, hogy a víz ezirányú munkájának a telkekre nézve is következményei lehetnek. Kertész József: Egységesítenék a partot és a vezetőművel, amit a jelenlévők sétánynak neveznek megoldódna a probléma. Dr. Futó Zoltán: Előrebocsátja, hogy nem ellenségeskedésről van szó, nem vonják kétségbe sem Kertész József, sem a Vízügy jó szándékát, viszont fájlalja, hogy nem született semmiféle felmérés a közvéleményről. Jogász szakemberektől tájékozódott, hogy milyen helyzetben van az itt lakó polgár, akinek van egy telekhányada és mögötte egy állami tulajdon, ami a Vízügy kezelésében áll. Ez alapján javaslata, hogy ahol a lakók abszolút mértékben kiállnak a partrendezés ellen, ott ne valósuljon meg a projekt. Ez esetben a Mosoni-Duna magyarkimlei szakaszán, ugyanis az itt élők kézjegyükkel ellátták a projektet elutasító beadványt. Ha a jelen fórumon elhangzó információk után az érintett lakosok még mindig nem akarják a partrendezést, akkor javaslata, hogy ne valósuljanak meg a tervezett munkálatok. Semmiképpen nem akarnak az itt élők jogi harcba bocsátkozni, ezért kéri, a Vízügy részéről a terv újragondolását, a magyarkimlei részt illetően. Hozzáteszi, hogy ő is, mint sokan mások saját költségen megvalósított feltöltést, partrendezést a tulajdonában lévő telekrészen, esztétikailag is megfelel az elvárásoknak. Kertész József: A vízügy ugyanezt akarja, amit némely emberek már létrehoztak a saját tulajdonon és az állami tulajdon területén. Nem valami nagymértékű feltöltést, hanem amit a felszólaló úr is megvalósított a saját költségén, azért, hogy akinek erre anyagilag nincs lehetősége, annak is szebbé válhasson a környezete. Dr. Pilt Richard: Véleménye, hogy amit az emberek megvalósítanak az nem feltöltés, hanem parti stabilizálás. Kérdése, hogy honnan termelné azt a nagy mennyiségű töltőanyagot a Vízügy, amivel ezt a hatalmas területet fel akarják tölteni. Tájékoztatásul közli, hogy nem a rehabilitáció ellen vannak, de a kifejezés érztelmezése szerintük helyreállítást jelentene, a Vízügy pedig nem helyreállítást, hanem egy csatornát akar létrehozni, ami pedig nem
4
rehabilitáció. Vannak olyan területek, ahol a víz munkájának építő és romboló tevékenysége ténylegesen káros a környezetre, de nem javasolja mindenhol a partrendezést, mert a lakosoknak így tetszik. Ezen kívül sok helyen olyan nyilatkozatokat hallott, miszerint ez a lakosokért megy végbe, de a tervben nem szerepel semmi az árvízvédekezés szempontjából. További kérdése, hogy mi a garancia, arra hogy a projekt rendben megvalósul és nem indulnak el a természetre nézve visszafordíthatatlan folyamatok. Ezen kívül volt szó csónakkikötőről is, amiről most nem hallott semmit. Kertész József: Egyáltalán nem szerepel a tervekben csatorna kiépítése és ami a csónakkikötőt illeti, a Vízpart utcától folyás irányában valósulna meg az előzetes tervek szerint. Bertalan Árpád: Kérdése, hogy a munkálatokat vízről, vagy szárazföldről végeznék? Kertész József: A pénzügyi számításokra hivatkozva mindenképpen a szárazföldi munkavégzést preferálják. Az előzőekhez még hozzáteszi, hogy egy 0,5m-es feltöltés valósulna meg, ami pedig árvíz esetén is védene. Dr. Pilt Richárd: Kérdése, hogy a műszaki dokumentációkban vállal-e a Vízügy arra garanciát, hogy sétány nem valósul meg. Kertész József: Azért jött el, hogy a megjelentek segítségével, javaslataik alapján eldöntsék, hol és milyen mértékben valósuljon meg a beavatkozás! Króneisz Terézia: Elmondja, hogy ő a magyarkimlei részen lakik 10 éve már, amit rendben tart és egyáltalán nem akar feltöltést. Javaslata, hogy csak ott változtassanak a meglévő helyzeten, ahol mossa a víz az emberek magántulajdonát. Kertész József: Szűkítés a felszólaló által említett területen nem történne, csak egy kis kotrás, tehát ez a víz sebességét sem foglya befolyásolni. A Vízpart utcában szélesítenének a tervek szerint, így lelassulna a víz sodrása. Tehát a kérdésre a válasz, hogy igazán érdemi átalakítás csakis ott történne, ahol arra ténylegesen szükség van. Bertalan Árpád: Kérdése, hogy a Vízügy projektje szerint egy lánctalpas forgókotró menne végig 20m-es sávban a parton? Egy mérnök szempontjából nézve ez nem jelent problémát, viszont ökológiai szemszögből már elgondolkodtató, ugyanis az élővilág biztosan 15 évre tönkremegy és a községben oly jelentős turizmusra ez bizonyosan károsan hatna. Javaslata, hogy egy kis zöld szemléletet vigyenek be a munkába, például a vízről is meg lehetne valósítani a legszükségesebb teendőket, kisebb kárt okozva a növény és állatvilágban. Kertész József: Nem vonja kétségbe, hogy a természet sérülne a megvalósítás során, de az egész projekt alapvetően ökológiai célokat szolgál. Mindenhol, ahol eddig hasonló munkálatok zajlottak, az emberek tiltakoztak, nem meglepő tehát az itteniek reakciója sem. De most örülnek, mert egy sokkal szebb környezetben élnek. A projektet úgy alakítják majd, ahogy a lakosoknak jó lesz, ezért például egyénenkénti egyeztetésre is lehetőség van, de hangsúlyozza, hogyha nem akarják a község lakói, akkor nem valósul meg a projekt Kimlét érintő szakasza. Schmuk László: Kérdése, hogy hogyan akarja a Vízügy megvalósítani a feltöltést a magyarkimlei részen, ugyanis ott vannak olyan parti részek, ahol 10-20 m-es különbségek is
5
vannak egyes telkek mögött. Továbbá az élővilág véleménye szerint is károsodik, a sás a növényzet, amit sokan maguk valósítottak meg veszélyezteve lesz a munkálatok során. Kertész József: A parti sávval azonos pár cm-rel. Kérdése, hogy magántulajdont érintő területen hol van sás? Mivel az a 30 m, amiről beszélnek az állami tulajdon. Dr. Böjthe István: Közli, hogy az őket érintő területen nagyon szép, nem nyúltak hozzá a fákhoz, sem az élővilághoz, semmiképp nem javasolja a partrendezést. Kertész József: Konkrétan megnézi a terveken a szóban forgó telekrészt és közli a felszólalóval, hogy ott például nincs is a tervben semmiféle rendezés. Dr. Böjthe István: Ez azt jelenti, hogy mindenhol fel lesz töltve, csak pont nála nem? Dr. Futó Zoltán: Megköszöni az Önkormányzatnak, hogy ezt a fórumot lehetővé tette. A kulcsmondat véleménye szerint a meghívott vendég Kertész József Úr szájából hangzott el, miszerint „ahol Önök akarják, ott megcsináljuk, ahol nem ott nem” Tehát kéri az Önkormányzatot és a Képviselő-testületet, hogy döntésüket ennek fényében hozzák meg. Munkácsy Mihály: Az eddig elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy a magyarkimlei szakaszon nincs igény a projekt megvalósítására, a horvátkimlei részen lakók pedig nincsenek ellene. Ezért javaslata, hogy bontsák meg a tervet fent említett két részre és egy rögtönzött szavazással jobban kifejeződhetne a lakosok véleménye, ami a továbbiakban segítséget nyújtana a Képviselő-testületnek a döntés meghozatalában. Kertész József: Mindenképpen szükség van az együttműködésre, mivel nem két ellenérdekű fél folytat egyeztetést, ezért javasolja, hogy a jövőben is dolgozzanak együtt. Balsay Zsuzsanna polgármester: Véleménye szerint a főbb irányvonalak tekintetében sikerült a projekt megtárgyalása. Ezek után kérdése, hogy az érintett horvátkimlei részről ki van jelen, aki megosztaná véleményét, vagy elmondaná kifogását a rendezés ellen. Egyetértenek-e a vízpart utcai lakók a partrendezéssel? Sánka Tibor: Kérdése, hogy az okozott kárt, amit a szűkítés során markológépekkel, vagy más munkaeszközökkel a telektulajdonosok elszenvednek ki fogja megtéríteni? Kertész József: Nagy kárt okoz Önöknél jelenleg a víz munkája, mivel kb 50 évvel ezelőtt a túlparton sokkal mélyebb volt a meder, ami mára sekélyebbé vált, ezért ott kialakult egy sugárirányú mozgás, ami erről az oldalról az önök partszakaszára dobja át a vizet. Tehát ezért a beavatkozás során a mostani sekélyebb partszakaszon gyorsítanák a sodrást, ami által lelassul a lakott területrészen a víz, és megszűnik romboló munkája. Stipkovits Mátyás: Tájékoztatásul közli, hogy Gombás mérnök úr járt a településen, a célból, hogy felmérje a területet. Felszólította a lakosokat, hogy a stégért amit használnak fizetniük kell. Viszont ő sérelmesnek találja, hogy azok után, hogy ő ellenszolgáltatás nélkül gondozza 40 éve a parti részt, most fizettetni akarnak vele stéghasználatért. Kertész József: A stég építéséről és használatáról jogszabály rendelkezik. Javaslata, hogy akinek ilyen irányú kérelme van az adjon be egy kérelmet a jegyzőhöz, aki továbbítja azt az illetékeseknek, jelen esetben a Vízügynek. Egyébként ígéretet tett, hogy utána néz az egységes m2 árnak a stég vonatkozásában.
6
Németh Tiborné: Jelzi, hogy az ő esetében le kellett bontani a stéget, pedig fellebbezett, de semmiféle jogorvoslati lehetőségnek nem adtak helyt. Kovács Csaba: Javaslata, hogy ne a stég fennmaradásáról szóljon a vita, hanem folytassák az eredeti téma tárgyalását, ugyanis ezért vannak itt. Tájékoztatásul közli, hogy 2005. évben költözött a településre és mindenekelőtt a természeti adottságok vonzották ide. Véleménye, hogy a környezet hosszú távon át fog alakulni, amennyiben a munkagépek végigmennek a parton. Kertész József: Elfogadhatónak tartja Munkácsy úr javaslatát, miszerint maradjon meg a terv, ahol azt a lakosok kívánják, vagy elutasításra kerül az egész projekt. Hozzáteszi, hogy a magyarkimlei szakaszon nem erózió ellen kell védeni, ott leginkább esztétikai szempontok miatt javasoltak a munkálatok, ezért ott például rőzsefonattal fogják meg az iszapot a tervek szerint. A felső részen viszont a víz erőteljes munkája miatt kővel tudják ezt az eredményt elérni. Scmuk László: Nincs szükség esztétikára, javasolja, hogy ne csináljanak semmit, ahol vízügyi szempontok nem indokolják a beavatkozást. Kertész József: A magyarkimlei részen valóban nincs szükség vízügyi szempontból a projekt megvalósítására, de ő mindenképpen javasolja. A Vízügy nevében kijelenti, hogy nem erőszakolnak semmiféle változtatást, amennyiben nincs rá szükség. De mindenképpen javasolja, hogy gondolják át a lakók közösen, hogy mi szolgálja a község érdekét. Kérjék azt ami jó lehet a falunak, ne essenek el az egész támogatástól, főleg mivel a községet véleménye szerint kevés közösségi vízhasználat jellemzi. Grundtner András: Javaslata, hogy az itatónál és a híd alatti résznél kell csak kitakarítani a medret, mert véleménye, hogy ennek következtében nem mosná tovább a horvátkimlei szakasz a víz. Kertész József: Javaslata, hogy amennyiben arra a döntésre jutnak, hogy a horvátkimlei szakaszon megvalósulhat a terv, mindenképpen ragaszkodjanak a polgárok egy csónakkikötőhöz is. Gálné Eller Mária: Kérdése, hogy nem lehetne-e a magyarkimlei részen csak a jobb parton elvégezni a tisztítást? Kertész József: Nem szabad a két partot egymástól függetlenül kezelni, csak mindkét oldal együttes rendbetételének van értelme. Dr. Futó Zoltán: Kikristályosodik a lakosok véleménye, miszerint a híd fölötti szakaszt érintő területen valósuljon meg a projekt, de a magyarkimlei részen ne nyúljanak a parthoz. Kertész József: Javasolja, hogy a félreértések elkerülése végett tekintsék meg a terveket. Kérdése, hogy egyetértés van-e tehát abban, hogy a híd a szakaszhatár? Megyimóri Dóra: Kérdése, hogy hol lesz pontosan a sétánynak vége a horvátkimlei részen? Kertész József: A térképen jelzi a 108-105-ös hrsz-nál a sétány végpontját, ahol lenne még egy füves terület, amin vissza lehetne jönni.
7
Megyimóri Flórián: Kérdése, hogy az orvosi rendelő mögötti rész, ahol a kis tó megvalósulna, kinek a területét érinti? Kertész József: Kizárólag állami tulajdonon valósulna meg, senkinek nem háborítanák a magántulajdonát. Az említett kis tó pedig az erdősült zátony helyén lesz, ahová kis csónakkal is be lehet majd menni. A tervtárgyalásokon javasolni fogja, hogy aképp valósuljon meg, ahogy azt az itt élők akarják, tehát a projekt horvátkimlei szakaszán folyó munkákat. Sánka Tibor: A Vízpart utcai lakosok sem akarják, hogy megvalósuljon ez a projekt, hiszen az ott lakók is féltik a környezetet az esetleges károsodástól, amit a munkagépekkel okoznak, továbbá a magántulajdonukat is. Balsay Zsuzsanna polgármester: A következő hétre javasol egy időpontot, miszerint az érdekeltek helyszíni szemle során közelebbről is megtekinthetik, hogy kerülhet kivitelezésre a terv. Továbbá hozzáteszi, hogy örül a részvételnek, megköszöni, hogy a jelenléti ívet mindenki aláírta. Ennek köszönhetően az utókor számára visszakereshetővé válik majd, hogy kik és milyen indokok alapján nem támogatták a projektet. Bízva abban, hogy a víz levezető képessége a továbbiakban nem csökken olyan mértékben, hogy egy esetleges olvadás miatt problémák jelentkeznek, az utókor nem veti a szemünkre a mostani lehetőség elszalasztását. A jelenléti ív és a jegyzőkönyv alapján azonban vállaljuk a felelősséget, és nem történik meg ismételten az oly sokszor jellemző, múltba való felelőtlen mutogatás, tehát akik itt nem támogatták ezt a projektet azt következetesen a jelenléti ív aláírásával fel kell vállalniuk a jövőben. A nyílt ülésen több napirendi pont, hozzászólás nem volt, a Képviselőtestület a vendégeknek megköszönte a részvételt és a Képviselőtestület zárt ülésen folytatta munkáját.
kmf.
Balsay Zsuzsanna polgármester
Fehérné Bodó Mariann körjegyző
Hitelesítő képviselőtestületi tagok: …………………………………………..
……………………………………..
