BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
Ikt. szám: 9-202/4/2004.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. február 26-án megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről
Készült: 8 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Magács Melinda, Erdei Katalin
2/25 Jelen vannak: Alexa György, Andó Miklós, Andráska István, Bakos Péter, Barna Andor, Dr. Benkő Péter, Bús Bence, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dr. Fachet Gergő, Dr. Farkas Tibor, Fodor Róbert, Fohsz Tivadar, Dr. Hoffmann Attila, Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Ifj. Lepés Imre, Marschalkó Tamásné, Miló Béla, Papp Péterné, Dr. Péczely Terézia, Podani Sándor, Szilágyi Antal, Veressné Bakó Ilona, Vígh-Kiss József (28 fő) Jelen vannak továbbá: Dr. Nagy István jegyző, P. Tóth Erzsébet; a Hírhozó c. lap felelős szerkesztője, Mikola Margit sajtóreferens, Vada Erika könyvvizsgáló, Dr. Zámbó Ákos; a Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Varga András; a Rákosvidék c. lap részéről, Epress Rezsőné; a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Buskó András; a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Dr. Lakatos István; a Polgármesteri Iroda vezetője, valamint: Horváth Istvánné; a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda jegyzőkönyvvezető, Székelyiné Vajda Edit; a Képviselőtestületi Iroda vezetője, Kovács Mónika; a Képviselő-testületi Iroda munkatársa. Dr. Hoffmann Attila levezető elnök: üdvözlöm a jelenlévőket. Megállapítom, hogy a 30 képviselő közül 28 képviselő jelen van. Két képviselő előre jelezte távolmaradását. Az ülés határozatképes, így azt megnyitom 9 óra 10 perckor. Szavazásra bocsátom a rendkívüli előterjesztés tárgyalásának indoklását és napirendre való felvételét, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 100/2004. (II. 26.) Kt. határozat A Képviselő-testület elfogadja az alábbi előterjesztés rendkívüli indoklását és felveszi napirendjére: 47/2004/02. 13. Rendkívüli előterjesztés Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2004. évi költségvetéséről szóló …/2004. (…) rendeletének megalkotására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester (28 igen szavazat, egyhangú) A napirend pontja: 47/2004/02. 13. Rendkívüli előterjesztés Javaslat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata 2004. évi költségvetéséről szóló …/2004. (…) rendeletének megalkotására Előadó: Dr. Hoffmann Attila polgármester Dr. Hoffmann Attila: a költségvetés az Önkormányzat egész éves munkájának a kereteit határozza meg. Ez mindig egy kiemelt esemény. Így van ez most is. Természetesen ez egy száraz anyag, amiben sok szám
3/25 szerepel. Igyekszem ebből minél kevesebb olyan számot kiragadni, ami az előterjesztésben van. Ami nagyon fontos, hogy ezt a költségvetési előterjesztést megelőzte egy pénzügyi ellenőrző munka. Részben átvilágítottuk a működő egységeinket, részben pontosan fölmértünk bizonyos karbantartási és fejlesztési igényeket, amelyeknek a megalapozásához számtalan előterjesztői és szakértői vélemény is csatlakozott. Tudom azt mondani, hogy most, ezek a számok nemcsak becsült számok, hanem nagyrészt valóban számításokkal, elemzésekkel alátámasztott javaslatok. Természetesen kerületünk nem egy sziget és nem egy önálló köztársaság. Mi is benne vagyunk egy nagy egészben és most behelyeznénk a költségvetésünket egy-két szám erejéig abba a környezetbe, amiben most vagyunk. Először a nagy környezetről. Erről csak egy mondatot. Magyarország 3200 önkormányzatának a költségvetése idén 1.241 milliárd forint. Ez az egész ország költségvetése. Hogy ez sok vagy kevés? Nyilvánvalóan – mint önkormányzati képviselő – én is azt mondom, hogy örömtelibb lenne, hogyha ez több lenne, de sajnos csak ennyi. Ha kicsit szűkítjük a kört, akkor már Budapest főváros költségvetésénél tartunk. Az idén Budapest fővárosnál a kiadások összege 351 milliárd, a bevételek 308 milliárd forintot tettek ki. Ez Budapest főváros éves terve. Ezt majd végső soron március 4-én fogják elfogadni. A főváros – csak mint érdekesség - 42 milliárdos hiánnyal számol. Ez a főváros hitelfelvételi előirányzata. Ezt csak csöndben mondtam, mert azért a mi hasonló jellegű számunk ennél lényegesen jobb. Az idén új helyzet állt elő, hiszen a forrásmegosztás az eddigi hosszú viták után végre törvénnyel lett szabályozva. Ez két dolgot jelent. Ez is egy új adat. Azért emelném ezt ki, hiszen ez kerületünket lényegesen érintő dolog, a bevételi oldalon mindenképpen. Az egyik az, hogy a 24 kerületben vagy a 24 városrészben – hiszen a főváros is egy, a 23 kerülettel együtt – a megosztás olyan lett, hogy az éves büdzséből a kerületek 54%-ot kaptak, a főváros 46%-ot. Ami számunkra nagyon érdekes adat, hogy a főváros 23 kerületéből – kicsit büszkén mondom és örömmel is -, részben a mi jó előkészítő munkánk eredményeképpen, a mi kerületünk kapta a legnagyobb pluszt, ami az idén 1.491.411.000, ami 23,6%-a a teljes szétosztott forrásmegosztási résznek. Nem 20%, hanem 23,06%. Ezt még egyszer kiemelném. Az összes többi kerület – csak, hogy külső kerületeket viszonyítsak -, például a XV. kerület a maga 341 milliós összegével szerepel. Tehát lényegesen többet kaptunk. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik az talán – én is azt a következtetést vontam le ebből -, hogy az utóbbi években kerületünk aránytalanul kevesebbet kapott ahhoz képest, amennyi jogos igénye lett volna. A másik pedig, amit el kell, hogy mondjak itt ebben a szűk körben is, a jó előkészítő munkával kapcsolatban, hiszen pár polgármester, aki kevesebbet kapott, megmondta őszintén, önkritikusan, hogy az apparátusa a különböző előkészítő munkák során, amikor meg kellett adni azokat az alapadatokat, amelyek alapján a Főváros és az apparátus elvégezte a számítást, bizony nem állt a feladata magaslatán. Ez több százmilliós kiesést jelentett az egyes kerületeknél. Itt és most köszönném meg a Páncsics Judit irodavezető által vezetett apparátusunknak, hogy ezt ilyen lelkiismeretesen és ilyen jól elvégezte. Ennek az eredménye komoly milliókban fejezhető ki a kerület részéről. Ebben a tekintetben örömmel vehetjük az idei külső körülmények
4/25 alakulását. Az előkészítő munka során természetesen, mikor a költségeket és a bevételeket állítottuk sorba, sok olyan tény volt, amely időközben változott. Egy rövid értékelésben ketté választanám a két fő fejezetet, a működési bevételeket és a fejlesztési bevételeket. A működési bevételeknél – mint láttuk – a 88,8%-a a működési bevételeknek állami hozzájárulásokból adódik, a többit a kerület gazdálkodja ki. Nagyon szép, színes újságcikkeket tudnék mutatni. Szintén érdekes, hogy a vállalkozói építményadó és a lakossági építményadó összesen Budapesten számolva – ez egy egész friss újságkivágás – a XVII. kerületben 300 forintot tett ki Ft/m2/év, az összes kerületben 900 forint körül vannak. Magyarán, kerületünk - akár a vállalkozói építményadó, akár a lakossági építményadó tekintetében – 1/3-át veti ki, amit más kerületek – és nálunk sokkal gazdagabb kerületek – a Főváros területén. Azt is látták képviselőtársaim, hiszen ez is közismert, az adótájékoztatóhoz kiküldtük, hogy 40%-kal csökkent a saját adóbevételünk, ami körülbelül 100 millió forint – tehát szinte elenyésző – egy ekkora kerületnél. Megszüntettük a kommunális adót. Ez is ígéretünk volt a választáson, amit teljesítettünk. Nem vetettünk ki új adókat, ez is olyan tétel, ami a lehetőségeinket csökkentette. Nem tervezünk és nem terveztünk iskolabezárásokat. Nem terveztünk a közalkalmazotti és az önkormányzati szférában elbocsátásokat. A jelenlegi létszámmal és hozzáteszem azt, hogy az Önkormányzat azt a béremelést, ami kötelező és adható, teljes mértékben az idén biztosítja a dolgozóinak. Közel 3000 dolgozónk van. A kerületben a legnagyobb munkáltatók vagyunk. Nem egy kis összegről van itt szó, amely van a költségvetésünkben, hogy milyen nagyságrendű megterhelést jelent. Természetesen bennünket is érintettek azok az ÁFA változásból adódó költségnövekmények, melyek dologi kiadásainkban 349 millió forintot tettek ki. Komoly mértékben ez is emelkedett. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy ezeket a célokat és elképzeléseket is figyelembe véve, a működési célú bevételeink működési és kiadási oldala egyensúlyban van. Ehhez a nagyságrendhez Önkormányzatunk a felhalmozási célú kiadásokban – ami 2.000.897.000 forint – kiemelkedő. Megnéztem különböző statisztikákat, meg azokat az adatokat, amikhez hozzáfértem. A hasonló nagyságú településeken vagy hát a mi városunknak – ha lehet nevezni egy nagyvárosnak – az első háromban, négyben benne vagyunk azok között, akik országosan lehetőségeikhez és a nagyságukhoz képest a legnagyobb beruházást hajtják végre az országban. Vállalkozunk fejlesztésre, olyan fejlesztésekre, amit elfogadtunk és ami közös cél. A legnagyobb fejlesztések az infrastrukturális fejlesztések, a csatornák, az utak építése. Belekezdtünk az iskolaépítésbe és folytatjuk is azt. Olyan célokat tűztünk ki magunk elé és meg is valósítjuk, ami valóban szerepelt és valóban elmegy az Önkormányzat teherbíró-képességének a végéig, de ezt vállaltuk. Úgy gondolom, erre büszke lehet a Képviselő-testület, hiszen egy közös munka eredményeképpen tudtuk ezeket a célokat megfogalmazni. Én a magam részéről végezetül, engedjék meg képviselő társaim, úgy bocsássam általános vitára ezt az előterjesztést, hogy biztos, hogy vannak benne - majd a módosító indítványoknál értelmezik -, lesznek benne olyan javaslatok, amelyeket most nem tudunk elfogadni. Vannak, amiket befogadunk. De, mint az elmúlt évek során már máskor is az, hogyha valamit befogadtunk vagy ami most benne van a költségvetés soraiban, az nem mindig biztos,
5/25 hogy teljesül. Vannak ilyen példák is, hogy az óvodai tornaszobákat, a Maros mozinak eddigi sorban lévőségét, stb., amit évközben úgy gondolunk, hogy meg is kell és meg is tudunk csinálni. Lesznek olyanok, amik most nem kerülnek bele a költségvetésbe és mégis meg fogjuk csinálni, hiszen a különböző munkánk során, testületi üléseink során beadott indítványokban hosszabb idő jut arra, hogy ezeket átszámoljuk, értékeljük, értelmezzük és amennyiben a céljainknak megfelelő és meg tudjuk csinálni, akkor belevesszük akkor is, hogyha most nem szerepel pont a költségvetés minden sorában. Úgy gondolom, hogy ez az Önkormányzat jól gazdálkodik. Ha megnézik, a végén a hitelképességi mutatóinkat, azt tudom mondani, hogy jók. A tavalyi évben is voltak gondok, a hitelfelvételnél és annak a kiterjesztésénél is voltak viták. A visszafogott és megfelelően ellenőrzött pénzügyi munkánk során, az év végére már novemberben hitelfelvétel nélkül tudtunk gazdálkodni. Természetesen számoltunk az idén is hitelfelvétellel - ezt teljesíthetőnek tartottuk a cash flow tervünkben - és úgy osztottuk le, hogy év végére pénzügyileg rendezett, kiegyensúlyozott önkormányzati munka legyen. Idén is ezt tervezzük. Úgy gondoltam, hogy ezzel a szóbeli kiegészítéssel bocsátanám a mai költségvetési rendeletünkről szóló előterjesztést vitára. Az előterjesztés határozati javaslatának 1. pontját kérném törölni. Papp Péterné: egy önkormányzat életében az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – feladat a költségvetés kialakítása. A költségvetés ugyanis egyrészt meghatározza az előttünk álló évet, másrészt tükrözi a politikai akaratot és nem utolsó szempontként minősít bennünket. Világossá teszi, hogy tudunk-e gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásokkal vagy csak feléljük azokat. Tekintünk-e előre vagy csak a túlélésre, vegetálásra helyezzük a hangsúlyt. Amikor ma megvitatjuk és reményeim szerint elfogadjuk a beterjesztett rendelettervezetet, fontos, hogy mindezek tudatában legyünk. Egy költségvetést lehet vizsgálni érzelmi alapon és szakmai alapon is. Lehet viszonyítani az előző év költségvetéséhez, de lehet egy idealizálthoz is. Mint ahogy a múltkori testületi ülésen a forrásmegosztást több képviselő társam az idealizálthoz viszonyította és így kedvezőtlenebbnek tűntette fel. Jóllehet, ha az előző állapotot tekintette volna bázisként, akkor egyértelműen érzékelhetővé vált volna az a pozitív változás, amelyet ez a forrásmegosztás a kerületünk számára jelentett. Én, mint a Költségvetési Bizottság Elnöke, az előttünk álló anyagot csak szakmai szempontból, az előző évi költségvetéshez viszonyítva és a rendelkezésre álló források tükrében tudom értékelni. Ez az anyag már az elfogadott forrásmegosztás alapján készült. A benne megjelenő 1.041.000.000 forint bevételnövekmény alapját részben a forrásmegosztás, mely mind a személyi jövedelemadó és mind az iparűzési adó helyben maradó részének növekedésével jár, részben pedig az útépítésre jóváhagyott támogatás képezte. Az önkormányzat alapfeladata többek között a hozzá tartozó intézmények működtetése, lehetőleg a működtetési források keretein belül. Ebben a tervezetben világosan látszik, hogy a működtetés bevételei majdnem teljes fedezetet nyújtanak a működtetés kiadásaira. A működtetéshez szükséges hitelfelvétel mindössze 30.000.000 forint, mely töredéke a tavalyi tervezett 718.000.000 forintnak. A kiadások közül külön ki szeretném emelni
6/25 a köztisztviselők és a közalkalmazottak 6%-os béremelését. 2003-ban 146 millió forint bérmegtakarítást is tartalmazott az előirányzat, 2004. évben azonban ez nem vált szükségessé. Ezen okok – továbbá az önkormányzati rendeletekben meghatározott juttatások – törvény szerinti emelkedése 2004re a személyi juttatások 570 millió forinttal történő, közel 12 %-os emelkedését eredményezte. A dologi kiadások 349 millió forinttal történő növekedését részben az infláció, részben az ÁFA törvény változása invitálta. Fontos megemlíteni az erősen lepusztult intézmények karbantartására tervezett összeget, amely ugyan a 2003. évi karbantartásra szánt összeggel közel azonos, azonban így is jelentős emelkedést jelent a 2003-mat megelőző évekhez képest. A működési kiadásokban megjelenik a költségvetési koncepcióban nevesített prioritások kiemelt kezelése is. Így nőtt az útkarbantartásokra betervezett összeg – mintegy 17 %-kal –, úgy szintén a környezetvédelemre, zöld területekre szánt összeg 11 %-kal. A pályázatokra tervezett összeg is 16 %-kal magasabb értékkel került tervezésre. A segélyekre előirányzott 378 millió forint, a tavalyi módosított előirányzathoz képest ugyan 8 millió forint növekedést mutat mindössze, a teljesítéshez képest ez a többlet így is 15 %. A felhalmozási bevételek jelentős része – 64 %-a – az állami támogatásokból és az átvett pénzeszközökből adódik. A felhalmozási kiadások fő gerincét a szintén prioritásként meghatározott útés csatornaépítés jelenti. Erre a területre az önkormányzat 2,2 milliárd forintot tervez fordítani. Itt található az előttünk álló évekre vonatkozó fejlesztések tervezésére szánt összeg is, mely mint prioritás, már a költségvetési koncepcióban is megjelent. Úgyszintén itt jelenik meg a költségvetési koncepció prioritásának harmadik eleme, nevezetesen a közművek szempontjából hátrányosnak tekinthető területei felzárkóztatásának elkezdésére szánt összeg és részben nevesítve, mint az Emlék utcában víznyomócső építése. A felhalmozási kiadások között került betervezésre 100 millió forint az EU-s pályázati lehetőségek kihasználását célzóan. A Hősök terei iskola bővítése ezen évben még csak a bővítéshez szükséges ingatlanok megvásárlására vonatkozó hitel törlesztő részleteiként és bontási költségként mindössze 13 millió forint értékben jelenik meg. Folytatódik a játszótér és parkfelújítási program is. Erre a területre 48 millió forint áll majd rendelkezésre. Jelentős növekedés van tervezve a tartalékok körében, a 2003. évhez képest 82 %. Új tételként került beépítésre az általános fejlesztési céltartalék 24 millió forint értékben, választókerületek fejlesztési céltartaléka 102 millió forint értékben. Úgyszintén a közrend és közbiztonság területére vonatkozó céltartalék 25 millió forint értékben, mint a költségvetési koncepcióban szereplő prioritás negyedik eleme. A költségvetés hiánya jórészt a felhalmozási kiadásoknak köszönhető. Ebből adódó hitelfelvételi szükséglet 861 millió forint. Az igénybe vehető állami támogatások és átvett pénzeszközök felhasználása azonban szükségessé teszi az önrész biztosítását. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a fejlesztésre fordítható összeg a csupán saját lehetőségeket jóval meghaladóan kerül betervezésre. A hiány értéke - a céltartalékok emelkedését is figyelembe véve - 1.038.632.000 forint, mely összeg hitelfelvétellel kerül egyensúlyozásra. Az egész évet figyelembe véve elmondható, hogy a költségvetés fedezetet biztosít a működtetési kiadásokra és nagyobb arányú fejlesztési kiadásokat tesz lehetővé. A költségvetési koncepcióban prioritásként meghatározott
7/25 területek: az infrastrukturális fejlesztések, a zöld terület, környezetvédelem, közbiztonsági feladatok, a 2005/2006. évi fejlesztések tervezése kiemelten kerültek betervezésre. A költségvetés új elemekkel is bővült, mint például a választókerületi fejlesztési céltartalék és megőrizte minden elemét az előző évek támogatási rendszerén, mint például a pályázatok, különböző szociális támogatások. Persze lehet szebbet és nagyobbat álmodni, én azonban a lehetőségeket és realitásokat és nem utolsósorban a szakmai szempontokat figyelembe véve, jó szívvel ajánlom képviselő társaimnak jelen előterjesztés elfogadását. Dr. Péczely Terézia: szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy a törvénybe foglalt egyeztetési kötelezettségeinknek a költségvetés elkészítése folyamán eleget tettünk, így a kisebbségi önkormányzatokkal, az érdekegyeztető tanáccsal, valamint az intézményekkel való egyeztetés megtörtént. Az intézményektől beérkeztek a vélemények, amelyekben a Közalkalmazotti Tanács, a Diákönkormányzat, illetve a Szülői Közösségek a költségvetés rájuk vonatkozó részét véleményezték. Az észrevételek egy része olyan technikai vagy akár karbantartási problémákra terjedt ki, amelyek a költségvetésnek nem szervesen részei. Ezeket a részeket az illetékes helyekre továbbítottuk. Az Érdekegyeztető Tanács, a kisebbségi önkormányzatok jegyzőkönyvei az előterjesztéshez csatolva vannak, illetve elkészült az intézményektől beérkezett észrevételeknek az összegzése. Ezt szeretném most röviden ismertetni. Az anyag megtekinthető volt az Oktatási és Művelődési Irodán, illetve itt van most nálam, amennyiben valaki még részleteiben bele akar nézni a tárgyalás során. Az intézményektől bejött észrevételek általában azt jelzik, hogy bár köszönik a megnövekedett azonnali karbantartási összegeket, amelyek magasabbak az előző időszakokhoz – gondolok én 10-15 éves előző időszakokhoz – képest, de még mindig nagyobb összegben szeretnék a karbantartásokat az intézményekben. Azt egyébként a Lakás-17 Kft. kimutatásai is alátámasztották, mert a legszükségesebb munkákat 1 milliárd forint fölötti értékben határozták meg. Sajnos, a költségvetésünk gátat szab és évről évre ez a 350.000.000 forintos karbantartási keret szerepelhet csak az előterjesztésben. Az eszközbeszerzéssel kapcsolatban észrevételezték azt az intézmények, hogy az eszközbeszerzésre akár még több összeget is elképzelhetőnek tartanának. Én szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy négy évvel ezelőtt megtörtént az eszközjegyzék felmérése. Ekkor 180 milliós eszközhiányt állapítottunk meg. Ez az összeg ez alatt a 3 év alatt az Önkormányzat részéről 150 millióval, illetve több mint 30 millió forint pályázati pénz bevonásával teljesült. A tavalyi évben egy ismételt felmérést végeztünk, ugyanis a nyilvánvaló költségek növekedhettek idő közben és amortizáció is közbejöhetett. Ennek megfelelően az intézmények több, mint 80 millió forintos eszközhiányt jelentettek le még az Önkormányzat részére. Ezt az eszközhiányt két év alatt állítottuk be a költségvetésbe. Az idei évben szereplő első részletet a jövő évben a második részlet fogja követni, akkor elmondhatjuk azt, hogy az eszközjegyzékben előírt kötelezettségünknek - a helyiségek kivételével - eleget tettünk. Felvetették, hogy miért kellett ezt a 80 milliót két évre bontani. Itt azt lehet mondani, hogy a jogszabály 2008-ig lehetőséget adott volna számunkra az ütemezésre. Gyakorlatilag így is egy két éves ütemezést vállaltunk, ami úgy
8/25 tűnik, hogy a költségvetési lehetőségeinket pontosan figyelembe veszi. A visszajelzések alapján az intézmények örömmel vették azt, hogy a 6 %-os bérfejlesztést az intézmények pluszban kapják meg. A bérfejlesztésnek a forrását nem úgy kell előteremteniük, hogy létszámleépítésből teremtjük elő a 6 %-os bérfejlesztés fedezetét. Egyébként ezt mind az Érdekegyeztető Tanácsban, mind pedig az intézményektől való visszajelzésekben külön kiemelték. Mindemellett köszönik az étkezési, illetve a ruházati költségtérítések biztosítását, illetve az étkezési költségtérítés összegének a növelését. A diákönkormányzatok támogatását örömmel veszik, hogy az Önkormányzat továbbra is megtartotta azt, és kérik, hogy a hiányzó helyiségek pótlása kerüljön majd számba véve és valamilyen módon ütemezésre az elkövetkezendő években. Ezek a főbb észrevételek, amelyek a költségvetés tárgyalásához az intézmények részéről történtek. Kérem, hogy amennyiben részletekre kíváncsiak, akkor a nálam megtalálható iratanyagból az egyes észrevételeket meg lehet tekintetni. Dr. Dombóvári Csaba: a rendszerváltozás óta nem csapták még be úgy az önkormányzatokat, mint ahogy az a jelenleg regnáló kormányzat idején történik. „Több pénzt az önkormányzatoknak!” Ezzel volt tele a város, ezzel volt tele az ország 2002. őszén és amikor mi több pénzt várunk el, mint önkormányzat, akkor nem az álmainkat fogalmazzuk meg, hanem egy ígéretet kérünk számon. Egy ígéretnek a teljesítését kérjük számon, egy hamis ígéretnek a teljesítését, hiszen ebből nem lett semmi. Azt gondolom, hogy a hamis ígéret kifejezés még nem is biztos, hogy teljes egészében fedi ezt a jelenséget, hiszen ha a szándék már akkor sem volt meg, amikor ez az ígéret elhangzott, akkor talán helyesebb és pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy hazugságról volt szó. Olyasfajta hazugságról, mint mondjuk a 23 millió románnal történő fenyegetőzés is volt. 2003-ban azt hallottuk egy éven át, hogy összébb kell húzni a nadrágszíjat, kiköltekeztünk, na de majd 2004ben. Hát itt vagyunk 2004-ben. Ehhez képest az idei költségvetésben 1 milliárdos hitelfelvétel szerepel. Ennek az 1 milliárdnak egy jelentős részét két komolyabb tétel adja: az egyik az a 240 millió forint hiányzó összeg, amely a forrásmegosztás elfogadott metodikája alapján nem jut a kerületnek. Nem az ideálishoz képest tekintendő ez a 240 millió, mert hogy ha az ideálishoz képest nézzük, akkor jóval nagyobb összeg az, ami hiányzik. „Csupán” a törvény által lefektetett szempontok és elvek és az igazságosság azt gondolom, hogy mindannyiunk által vallott és elfogadott elve alapján jön ki az a 240 millió Ft-os hiány, amelyet e tekintetben kénytelenek vagyunk tudomásul venni. A másik jelentős tétel pedig az a 180 millió forint, amelyet az Önkormányzat útépítésekre nem kap meg. Ebben az évben 2 milliárd forint áll a fővárosi földutak aszfaltozására rendelkezésre. Az előző kormányzat idején, amikor kétszer 1,1 milliárd forintot kapott a XVII. kerület útépítésre, akkor azt olyan elvek alapján kapta, hogy miután a Fővárosban a földutak egyötöde a XVII. kerületben található, az akkor két év alatt felhasználható 10 milliárd forint egyötödét, 20 %-át kapta a kerület. Meglehetősen egyszerű felosztási szempont: aszfaltozandó földutak arányában osztották el a pénzt. Ez az arány, miután a kerületek az elmúlt években ebből a korábbi támogatásból nagyjából azonos arányban aszfaltozhattak, nem változott. Ma a Fővárosban nagyjából továbbra is a
9/25 földutak egyötöde található a XVII. kerületben. Így azt gondolom, hogy a XVII. kerület részéről egy jogos elvárás lett volna az, hogy az ebben az évben felhasználható 2 milliárd Ft-nak ugyancsak a 20 %-át kapjuk meg, ami 400 millió Ft lett volna. Ehhez képest 220 millió Ft-ot kapunk, tehát 180 millió Ft hiány adódik. Ez a két tétel összességében már 420 millió Ft, ami több, mint kétötöde az egymilliárd forintos hiánynak. A fennmaradó rész tekintélyes része pedig abból az átláthatatlan viszonyrendszerből, abból a közpénzek felhasználásának átláthatóságát koránt sem biztosító struktúrából adódik, ami az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a Lakás-17 Kft., az Ép-17 Kft. és a tényleges munkákat elvégző alvállalkozók szövevényéből adódik össze. Erre a kérdéskörre nem kívánok most részletesebben kitérni, mert nagyon messzire vezetne. Az előterjesztés határozati javaslatához egy kiegészítő indítványt nyújtunk be. Az előterjesztés úgy fogalmaz a felvezető részében, a 4. oldalon, hogy a működtetési kiadások intézményi és fejezeti, valamint a működtetési bevételek átvilágítására sort keríteni, illetve ennek a szükségességét vetíti előre az, hogy lassacskán elfogynak azok a bevételi lehetőségek, amelyek a vagyonfelélésből eleddig adódtak. Azt kezdeményezzük, hogy a Képviselő-testület a működetési kiadások átvizsgálását azokkal az előirányzatokkal kezdje, amelyek felhasználása a Lakás-17 Kft. és az Ép-17 Kft. közreműködésével történik. Igen jelentős tételek, több száz milliós tételek ezek. Út, felszíni vízelvezető rendszer, karbantartás, intézményi karbantartás, zöldfelületi karbantartás, és még lehetne hosszasan sorolni. Végezetül pedig néhány apró észrevétel, koránt sem a teljesség igényével. Az egyikről már esett szó, polgármester úr expozéjában. Továbbra is szükségesnek tartjuk azt, hogy az óvodai tornaszobák ügyét a Képviselő-testület rendezze. Döntsön arról, hogy mit kíván csinálni ennek a feladatnak a megoldása érdekében. Szükségesnek tartjuk, hogy a költségvetésben szerepeljen előirányzat, ha nem is a teljes munkára, akkor legalább megbontva, az első ütemre. Az előterjesztésből kitűnik, hogy ebben az évben 4,4 millió Ft-ot szánnak Önök arra, hogy a kerületközpontban ismét legyenek muskátlik a villanyoszlopokon. Bizonyos szempontból természetesen méltányolható igény, ám azt gondoljuk, hogy ha ebből az összegből inkább fát ültetnénk, akkor az hosszabb távon tartósabb, jelentősebb nagyságrendű zöldfelületet adna a kerületnek. Harmadrészt pedig mai sajtóhír, hogy az ez évre várható megszorítás sorozat éppen aktuális fejezeteinek keretében a kormányzat megszüntetni kívánja a BURSA Hungarica Közalapítványt. Vélhetően ez érinti majd azt az ösztöndíjrendszert is, amely ezen Közalapítvány közreműködésével működik. Az idei költségvetésben 900 ezer Ft szerepel az Önkormányzat részéről hozzájárulásként az állami támogatáshoz. Amennyiben ez a támogatási forma megszűnik a központi költségvetésben, akkor javasoljuk, hogy ezt a 900.000 Ft-ot az Önkormányzat csoportosítsa át a tanulmányi ösztöndíj pályázat, jelenleg 661.000 Ft-os előirányzatára. Alexa György: országos politikai kérdéseket a magam részéről is kerülni szoktam. De képviselő úr rendszeresen elköveti azt, hogy helyi ügyekről szóló hozzászólásaiba bizonyos következtetéseket von le országos ügyekről, visszatérve a kormányváltáshoz, a kormányzati tevékenységhez. Egyébként abból a szempontból talán igaza van, hogy a jelenlegi költségvetésünk nem
10/25 függetleníthető az országos gazdasági helyzettől, és nem függetleníthető attól a jelentős mennyiségű hiánytól sem, amit a jelenlegi kormányzat az előző kormányzattól örökölt. Nyilvánvalóan ez meghatározza az ő lehetőségeit, meghatározza a mi lehetőségeinket. Azt azért visszautasítanám, hogy a Képviselő-testület által folytatott vagyongazdálkodás vagyonfelélés lenne, annál is inkább, mivel a Vagyongazdálkodási Bizottság korábban is, de az elmúlt két hónapban is konszenzusos döntéseket hoz, vagyis képviselő úr párttársai megszokták azokat szavazni. Az átvilágítási javaslattal szerintem egyett fogunk érteni. Fohsz Tivadar: felvetéseinket nagyjából összefoglalta dr. Dombóvári Csaba. Amit én még szeretnék hozzáfűzni, azokkal a módosító indítványaimmal kapcsolatban, amiket benyújtottam a költségvetéshez. Az 1-7. pontban az a módosítási javaslat szerepel, mely szerint a pályázati pénzeket szeretném megemelni legalább egy inflációmértékű 6 %-kal. A 8. ponttal egy olyan új elemet szeretnék beépíteni a költségvetésbe, mely tulajdonképpen az iskolákban, az oktatási intézményekben azokat az eszközöket, eszközök fejlesztését biztosítaná, amelyek már több évesek, elavultak, sokszor balesetveszélyesek. Ezek pedig a padok és a táblák, illetve a székek lennének. Ezeket egyik kötelező taneszköz-jegyzék sem tartalmazza. Az iskolák erre nem tehettek javaslatot abban a 86 millió Ft-ban, amely erre elkülönítésre került. Szeretném, hogy ha ezeket a sokszor balesetveszélyes eszközöket cserélni tudnák folyamatosan, fokozatosan. Dr. Farkas Tibor: a bevezetőben polgármester úr említette, hogy ilyen jó szakmai alapon összeállított költségvetéssel nem találkozott. Ebből a szempontból valóban igaza van. Amit lehet megtenni egy költségvetéssel, azt megtette a Hivatal. A Költségvetési Bizottság Elnök asszonya mondta, hogy szakmai alapon kell vizsgálni a költségvetést, nem érzelmi alapon. De azért érzelmek dúlnak az emberben, amikor látja egy önkormányzat nehézségeit, gazdasági kényszerintézkedések hatása alatt történő működési kényszert, leszorítottsági állapotot. Eszembe jutott egy ősi mese a kőlevesről, amikor a szegény ember kőlevest főz a gazdag ember mellett. Így van az Önkormányzat is. Főzzük a kőlevesünket és várjuk, hogy valami csurranjon, cseppenjen bele, de a kormányzat nem igazán akar pótolni. Ez nagyon nagy probléma, ezért az érzelmeket sem tudjuk nélkülözni, Elnök asszony. Nagyon figyeltem és jegyzeteltem előadását, ebből is tudok táplálkozni. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a dologi kiadásoknak, a béremeléseknek, a fejlesztéseknek nincsen fedezete. Ezt saját erőből kell végrehajtanunk. Ez nagyon nagy nehézséget okoz polgármester úrnak is. Alpolgármester uraknak látom gondoktól gyöngyöző homlokukat sokszor, amikor ezt a problémát próbálják megoldani. Valóban tényleg fegyelmezett módon viselik ezeket a feszültségeket és elismerésre méltóan próbálják megoldani ezt a nehéz feladatot és úgy viselkedünk, mintha ez az egymilliárd forintos hitelfelvétel nem is jelentene olyan nagy dolgot, nem egy különös eset. Egy milliárd ide vagy oda, az nem számít. Bizony számít, mert miközben ezt felvesszük, akkor közben kötelezettségeket is vállalunk. Nem lehet elmenni mellette szó nélkül, hogy hitelt veszünk fel és abból kell, hogy megoldjuk a problémáinkat. Ezek élő problémák és ezeket nem lehet gyakorlatilag
11/25 figyelmen kívül hagyni. A gazdálkodási kényszer továbbra is megvan és abban a helyzetben, mikor a saját tulajdonunkból már igazándiból nem sokat tudunk eladni, az nagyon nagy veszélyforrás. Itt jut az eszünkbe az a tény, amikor a saját tulajdonból történő eladást működési kiadásokra kell fordítanunk, hogy az mennyire rossz. Én úgy látom, hogy a jelen helyzetben a költségvetésben szakmailag valóban megtörtént minden, amit ki lehetett ebből hozni, de a kőlevesünk továbbra is kőleves marad, hiszen egymilliárd hitelfelvételt nem tudunk igazándiból a gazdásági leszorítottsági állapotból kikerülni. Mindenesetre köszönöm, akik a költségvetésben szorgoskodtak és dolgoztak, mert ehhez a szakmai munkához valóban gratulálnom kell. Kovács István: én is szeretnék Önnek és szakmai stábjának köszönetet mondani azért, amit megpróbált megtenni ezzel a költségvetéssel. Mindamellett én nem Önökre hárítom teljes mértékben a felelősséget, hanem az Önök kormányára. Az Önök kormányzat a nem ezt ígérte. Úgy gondolom, hogy egy kicsit velünk együtt próbálják ezt a költségvetést úgy alakítani, hogy mindenki számára, a lakosság számára is elfogadható legyen. Alexa György elnök úrnak, mint a Vagyongazdálkodási Bizottság tagjaként azért ajánlom a figyelmébe, hogy vegye elő a jegyzőkönyveket és nézze meg azokat a tételeket, amelyekben esetleg nem konszenzussal mentek át a szavazatok. Én sem tudom magamat függetlenné tenni azon koncepcióval szemben, hogy pl. telekeladásából származó bevételekbe közel 400 millió Ft van beállítva. Ha ez a 400 millió nem jön be, akkor honnan fogjuk előteremteni? Úgy gondolom, hogy Államigazgatási Főiskolát végzetten tudom, melyek azok a vagyonelemek, amelyeket lehet értékesíteni, és esetleg kell értékesíteni, s vannak olyan vagyonelemek, amik precedens és példaértékű, hogy nem szabad értékesíteni. Nézze meg azokat a szavazataimat, amikor azt mondtam, hogy nem. Ezek ide tartoznak. Általában egyébkén a kérdésekben természetesen próbálunk konszenzusra jutni, de azért ezt így nagy általánosságban nem lehet kijelenteni, a vagyonfelélés kapcsán. Ez is érdekes dolog, hogy mi a vagyonfelélés? Kötelező vagyoneladás, ami nélkül nem létezik az Önkormányzat. Ennek is ragozhatnánk az okát, hogy ez kinek a hibája, minek a hibája, valószínű jelen pillanatban nem az én hibám, nem az Ön hibája, vagy csak részben, de úgy gondolom, hogy ezek olyan szükséges elemek, amelyek nélkül végül is olyan források szűnnének meg, amelyek nélkül esetleg maga a hitelállomány lenne nagyobb, vagy pedig nem tudom, hogy miből tudnánk még faragni. Dr. Péczely Terézia: az előző hozzászólások politikai jellegűek voltak, nem szeretném azokat minősíteni, mert ezek nem igazán módosító javaslatként, hanem egyfajta elkeseredett hangulat tükrözéseként jelentek meg. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy nem értem, hogy mi ez az elkeseredett hangulat, mert szerintem ez a költségvetés szinten tartja, illetve sok helyen megnöveli az előző évi forrásokat és gyakorlatilag olyan megszorító intézkedésekre sem kellett idén vagy kell idén valószínűleg sort keríteni, amelyekre a tavalyi évben kellett. Én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés és az Önkormányzat a kötelező és önként felvállalt feladatait megfelelő szinten teljesíteni tudja. Konkrétan szeretnék Fohsz Tivadar képviselőtársam módosító indítványaira visszatérni, bár képviselő úrral ezt a Költségvetési
12/25 Bizottság ülésén is végig tárgyaltuk. Úgy gondolom, hogy sok újdonságot nem fogok tudni mondani, de képviselőtársaimnak szeretném elmondani, hogy a módosító indítvány 1-6. pontjáig az Önkormányzat pályázati támogatásait emeli meg az inflációs mértékkel. Én ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy ezek az Önkormányzatnak olyan önként vállalt feladatai, amelyeknél valóban lehet arról szó, hogy minden évben az önként vállalt feladatainkat is az infláció mértékével megemeljük, most ennek se a realitása, sem a pénzügyi fedezete olyan mértékben nem adott, hogy ezt a lépést meg kellene tennünk. A pályázatokat viszont ugyan úgy ki lehet írni és nagyon sok hasznos tevékenységet ez által támogatni lehet. Viszont ha az összes pályázati pénzeket megnézzük, akkor figyelembe véve azt, hogy itt különböző bizottságok plusz lehetőséget kapnak, illetve módosító javaslataik alapján kérnek, én azt hiszem, hogy ha az összes pályázati pénzeket összeadjuk, akkor itt is egy jelentős, akár az inflációt meghaladó mértékű emelésről van szó, más felosztásban. Úgy tudom, hogy a 7. pontot képviselő úr a bizottsági ülésen visszavonta. Azt hiszem, hogy erről ezért nem kell külön beszélnünk. Egy kicsit részletesebben a 8. pontról szeretnék beszélni. Ahol az oktatási intézmények balesetveszélyes, ergonómiailag nem megfelelő eszközeinek, felszereléseinek cseréjére kíván 20 millió Ft-ot betenni. Szeretném ismét elmondani, azt is elmondta képviselő úr is és ebben vitatkoznánk, hogy az eszközjegyzék nem tartalmazza ezeket. Én megkérem képviselő urat, hogy nézze meg az eszközjegyzéket. Az eszközjegyzék úgy kezdődik, hogy óvodánként a gyereklétszámnak megfelelő szék, pad, kiságy… Az eszközjegyzék ezeket az eszközöket tartalmazza. Amikor felmértük az eszközjegyzékbeli hiányosságot, és ez először mint ahogy elmondtam négy évvel ezelőtt 180 millió Ft-ba került meghatározásra, ebből a 180 millió forintból 150 milliót önkormányzati forrástól a többi 30 milliót pályázati pénzből az intézmények számára biztosítottuk. Ezután még egy újabb felmérés történt tavaly. Akkor kértük, hogy a selejtezésre váró eszközöket is írják be ebbe a felmérésbe. Meg lehet nézni a nyilvántartást, ahol pl. az óvodák, az iskolák leírták, hogy mennyi és milyen eszközzel rendelkeznek, de a megjegyzés rovatba odatették, hogy mondjuk adott esetben a gyerekfektető kiságyaknak mondjuk a fele cserére szorul selejtezés miatt, mert már olyan állapotban van. Ezek a tételek is tervezve lettek. Gyakorlatilag ezzel az utóbbi 80 millió Ft-tal most már az elképzeléseink szerint, illetve az intézmények adatközlése szerint is, ha az intézményekhez eljut, a teljes eszközjegyzéket az ingóságok tekintetében teljesíteni tudtuk. Ez azt jelenti, hogy itt 5 év alatt 260 millió Ft-ot fordítunk 30 oktatási, nevelési intézmény eszközeire és ebből a megfelelő minőségű, mennyiségű eszköz, itt a bútorok is benne vannak, tehát az iskolába a székek, padok, asztalok ugyan úgy az eszközjegyzék részei, mint az óvodában a kisszékek, fektető ágyak, stb. Szeretném megerősíteni, hogy amennyiben még ezt a 80 millió Ft-ot erre fordítjuk, akkor az eszközjegyzék teljesült és megfelelő színvonalon ezek az eszközök megvannak. Az egy másik kérdés, hogy nyilvánvaló, majd az intézménynek a későbbiekben a dologi kiadása terhére kell arról gondoskodni, hogy azt a színvonalat, amit 2005-re el fogunk érni, azt évről évre szinten tudja tartani. Én úgy gondolom, hogy a 8. pont ilyen módon szintén nem indokolt, hiszen pontosan az eszközökre idén 40 millió forint feletti eszközt állítottunk be és a jövő évben is ez hasonló nagyságrendű lesz.
13/25
Dr. Hoffmann Attila: ismertetem azokat a módosító indítványokat, amelyeket befogadtam. A további hozzászólás érdekében ez fontos lehet. Az előterjesztésben szereplő határozati javaslat 1. pontja törlésre kerül. Befogadtam a határozati javaslathoz érkezett dr. Dombóvári Csaba frakcióvezető úrnak a javaslatát. Nem fogadtam be Fohsz Tivadar képviselő úr módosító indítványát. Szerettem volna és most is kérem, hogy ne csak azt mondjuk rá, hogy nem fogadjuk be, hanem indokoljuk is szakmailag azt, hogy miért nem tudtuk befogadni. Ezért hangzott el Dr. Péczely Terézia alpolgármester asszony előbb elhangzott részletes válasza. Nem tudtam befogadni dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát. Az ebben előhozottak céljával egyet tudok érteni, magam is fontosnak tartom ezeket. Van olyan összeg, ami - pl. közterület fásítására - más soron szerepelni fog, viszont az előirányzatban a fő tétel, az önkormányzati intézmények áthelyezésének költsége 30 millió forint előirányzat csökkentése, a mai tudásunk szerint sajnos nem valósítható meg. Utána néztünk és ez az összeg ebben a nagyságban szükséges. Az Egészségügyi Bizottság módosító indítványát befogadom. Az Ifjúsági és Sport Bizottság azon módosító indítványát, amely így szól, a „Sport egyesületek támogatása” előirányzat soron a „4925 E Ft” szövegrész törlésre kerül, s helyébe a „9925 E Ft” szövegrész lép, a b.) változattal befogadom. Szintén befogadom az Ifjúsági és Sport Bizottság azon módosító indítványát, amely így hangzik, az „RTK-kiemelt sportlétesítmény működési célú támogatása” előirányzat soron az „1592 E Ft” szövegrész törlésre kerül és helyébe a „2590 E Ft” szövegrész lép, s ezzel egyidejűleg a „LAKÓHELYI SE támogatása” előirányzat soron az „5000 E Ft” szövegrész törlésre kerül és helyébe a „4000 E Ft” szövegrész lép. Befogadom Ifj. Lepés Imre módosító indítványát, amelyben az Agyaghegyi dűlő ivóvíz hálózatának tervezési költségére, az Agyaghegyi dűlő helyreállítására makadám kővel, illetve a Felsőbánya, Kévekötő utcák útépítési terv készítésére 4.060.000 Ft-ot kér az általános fejlesztési céltartalék keret átcsoportosításával. Befogadom Marschalkó Tamásné azon módosító indítványának 1./ pontját, miszerint a I./A/ Működési célú kiadások cím alatt a „Szép virágos” kerületért akció előirányzat soron az „500 E Ft” szövegrész törlésre kerül és helyébe az „1000 E Ft” szövegrész lép, ezzel egyidejűleg a I./C. Tartalékok cím alatt az „általános cím gazdálkodási tartalék” előirányzat soron a „23.892 E Ft” szövegrész törlésre kerül és helyébe a „23.392 E Ft” szövegrész lép, továbbá a rendelet-tervezet 5. § (1) bekezdésében a „18.642 E Ft” szövegrész törlésre kerül és helyébe a „18.142 E Ft” szövegrész lép. Módosító indítványának 2./ pontjával is egyetértek, a mai értékelésem szerint ez más soron már megvalósításra szánt cél, de ebben a szövegkörnyezetben nem tudom befogadni. Andó Miklós: Dr. Dombóvári Csaba képviselő úr kiterjesztette ezt a költségvetési bírálatot valóban általános értékelésre és ehhez szeretnék
14/25 először egy pár gondolatot mondani. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy minden ilyen költségvetés alapvetően két tételből áll egy önkormányzatnál, egy személyi juttatásból és minden másból. Nem tudom milyen alapossággal vizsgálták meg a személyi juttatás oldalt. Önök előtt is ismert, hogy költségvetésünk nagyobb zömét alkotja ez a tétel. Önök előtt is ismert, hogy a kormányváltásnál valóban a mi pártunk ígéretei igen jelentős értékbeli és széles körre kiterjedő javulást ígért bizonyos rétegeknek. Ebbe benne szerepeltek a köztisztviselők, közalkalmazottak. Önök előtt is ismert, hogy durván 900.000 milliárd adósság került elő hirtelen valahonnan, amit eldugtak előlünk. Gyakorlatilag olyan ellentmondásba kerültünk, aminél jogos igényeket kellett kielégíteni, miközben egy nagyobb adósságteher terhelte az országot. Ennek ellenére 2002-ben megtörténtek ezeken a területeken a majdnem 50 %-os béremelések, amit Önök nagyon álszent módon nem dicsértek meg, mert az rossz pontot jelentett volna, de azóta is mindig a szemünkre hányják, hogy a mi rossz gazdasági politikánk vezeti ide az országot, hogy az adósságállomány növekedett. Erre szeretném felhívni most a figyelmüket, mert dr. Dombóvári Csaba képviselő úr most sem említette meg, hogy ha alaposan végignézte volna a személyi juttatás oldalt, akkor rájöhetett volna, hogy az a bizonyos megszorító intézkedés, aminél a kormány olyan 6 %-os bérfejlesztést jelentett be a közalkalmazotti területen, azt is saját erőből kigazdálkodva, akkor most megdöbbenve tapasztalhatná, hogy az Önkormányzatunk területén a Hivatalban majdnem 25 % lett ez a személyi juttatási növekedés, egyéb területeken pedig majdnem 12 %. Ha most dr. Dombóvári Csaba képviselő úr és a frakció azt vetette volna a szemünkre, hogy miért költekezünk megint személyi juttatásba, miért nem csak a 6 %-ot fizetjük ki, amit a kormány erőltetett országos viszonylatokban, akkor megértem, hogy mindjárt 500-600 millió Ft-tal több jutna vagy a hitelcsökkentésre vagy a fejlesztési oldalra. Nem tette ezt dr. Dombóvári Csaba képviselő úr. Valószínű, ő is egyetért azzal, hogy ezek a tételek olyan helyre mentek ki, ahol az ott dolgozóknak vélhetőleg a mi szempontjaink szerint is megérdemelten kerül ennyivel több juttatás az asztalukra. Ha nem értenek vele egyet, akkor mondják meg és akkor vitatkozzunk róla. Ezek után minden többi álszentség. A maradék pénzt lehet osztogatni, beszélgetni kisebb-nagyobb tételeken, de alapvetően tessék ezt is tudomásul venni és azt értékelni vagy pozitívan vagy negatívan. Ezt a kritikát elfogadnám és ennek a vitájába hajlandó lennék belemenni. Így azt mondom, hogy ez a költségvetés nagyon gavalléros, azokat a rétegeket továbbra is támogatja, akiknek a munkájára úgy érzünk, hogy szüksége van az Önkormányzatnak. Tulajdonképpen nekem csak egy gondolat volt, ami ezzel kapcsolatban felvetődik, hogy vajon a Hivatalnak a 25 %, a 12 %-a között mi indokolja ezt az eltérést. Nyilván az illetékesek el tudják dönteni és meg is tudják magyarázni. Ennyit erről a dologról. Nagyon kíváncsian várom, hogy van-e ehhez vélemény vagy nincs. Úgy gondolom, hogy ez viszonyaink és gazdasági viszonyaink között egy nagyon briliáns költségvetés ilyen szempontból, mert a személyi juttatási oldalon messze a lehetőségeinken túl is értékeltük ennek a társaságnak a munkáját. A dologi kiadás évek, évtizedek óta probléma. Ezzel teljesen egyetértek, hogy itt van a mi nagy gondunk. Úgy is, mint a területfejlesztésnek az egyik bizottsági vezetője. Igen, én is érzékelem, hogy
15/25 több pénzt kellene erre költeni, de akkor ezt egységesen kellene bizony eldönteni a Képviselő-testületnek, hogy a személyi juttatások terhére hajlandó-e többletforrásokat biztosítani a dologi juttatásokra. Van egy másik tétel, amely megint elég sokszor az én véleményem szerint néhány képviselőtársam álszent, vagy legalább általam nem egészen megalapozott véleményre támaszkodik, hogy bizony a lakossági részvétel a fejlesztésekre, a kerületre gyakorlatilag majdnem azt mondhatnám, hogy nulla, mert azokon a néhány tízezres hozzájárulásokon kívül, ami a beruházások elenyésző százaléka, igazából nem látszik az, hogy viszonylag jó jövedelmű társaság költözött a kerületbe az elmúlt 20 évben. Valljuk be, hogy a családi házas és az újtelepes részeken vélhetően nem a prolinegyedekből jöttek át az alacsony fizetésű emberek. Ők inkább maradtak a lakótelepeken. Ez egy külön tétel. Sajnos van ilyen és egyre inkább megint lesz ilyen ebben a felállásban és pl. nekünk is, mint a kerületeknek gondolni kell ezen. Különösen azok, akik nem ismerik a lakótelepeken a lakossági összetételt, majd meglepődhetnek néhány dolgon. Azért gondolom azt, hogy valahogy azért a képviselőknek is végig kellene azt gondolni, hogy a fejlesztésbe a lakosságot is jobban be kellene vonni. Dr. Hoffmann Attila: lehet, hogy egy nagyon szürke és földhözragadt polgármester vagyok, szeretném kérni, hogy maradjunk a kerület határai között és lehetőleg ne minősítsük a másik képviselőtársunkat. Marschalkó Tamásné: gyakorlatilag a mai nap folyamán több szó esett az 1 milliárdos hitelfelvételünkről. Ezt egy picit más szemszögből szeretném megvilágítani. Amíg a 2003. évben Önkormányzatunk működési hiánnyal küszködött, láttuk, hogy ebben az évben működési hiánnyal nem állunk szemben. Gyakorlatilag az 1 milliárdos hitelfelvétel kimondva hatalmas nagy összeg, de ennek ellenére fontos az, hogy ha az előző évi tapasztalatokat nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy ekkora nagyságrendű megterhelést az Önkormányzatunk költségvetésére nem jelent. A számítások alapján kb. ebben az 1 milliárd forintban tényleges hitelfelvételből 300 millió forintnyi van, az pedig fejlesztési célú felvétel. Ez gyakorlatilag nem vagyonfelélést jelent. A nyári időszak az, amikor likviditási problémák, alulfinanszírozás miatt hozzá kell nyúlni ehhez a hitelfelvételi rendszerhez, ami segítséget nyújt a különféle fizetnivalóink teljesítéséhez. Gyakorlatilag a tavalyi évben is tapasztaltuk, hogy ez már november elejére teljes mértékben megszűnt. Azt mondom, hogy ennek az egy milliárdnak, legalábbis én úgy érzékelem, nem lesz teljes körűen szükséges a felhasználása. Ennek csak 25 %-ával, maximum 30 %-ával kell igazán számolnunk. Csak két mondat a be nem fogadott módosító indítványomról. Konkrétan azért nyújtottam be, mert az elmúlt hetekben végigjártam mindazon intézményeket, ahol ezek a szelektív hulladékszigetek vannak és nagyon pozitív volt mind az intézményvezető, mind a pedagógusok véleménye az ott alkalmazottakról. A gyerekek maximálisan használják. 95 %-ban jó helyre teszik a szelektív hulladékot és a szülők is igénylik azt, hogy a háztartási hulladékot behozhassák. Nyilván nem tehetik meg, mert ez intézményi területen van. Úgy érzékelem, hogy mindenféleképpen ebben az évben vissza kell majd erre a témakörre térni, mert több intézményünk jelezte, óvodák,
16/25 iskolák, sőt már művelődési ház is, hogy szeretnék a területükön ezt magukénak tudni. Én azt hiszem, hogy a gyerekeken keresztül fogunk tudni eljutni a felnőtt társadalomhoz és a környezetvédelemről nemcsak beszélni kellene, hanem valamit tenni is érte. Úgy érzem, hogy a gyerekek nagyon sok esetben a szülők felé igen csak példamutatóak tudnak lenni. Fohsz Tivadar: alpolgármester asszonnyal ténylegesen a Költségvetési Bizottság ülésén ezekről az általam benyújtott módosító indítványokról már beszélgettünk. Azonban én továbbra is fenntartanám ezeket, illetve, ahogy alpolgármester asszony is említette, a 7. pontot azért vonnám vissza, mert ahogy a tájékoztatásból kiderült, ez egy átfutó kiadás a Polgármesteri Hivatalon, emiatt ez tényleg okafogyottá válna. Abban azonban, hogy ezek a padok, illetve a balesetveszélyes székek, stb. szerepelnének a kötelező taneszköz-jegyzékben, ezt én nem kétlem, illetve nekem nem ezt mondták. Arra tudok csak építkezni, amit tapasztaltam saját magam. Az Újlak Utcai Általános Iskolában az Iskolaszéki ülésen beszélgettünk ezekről a gondokról és ott pontosan ez derült ki, hogy ezek nem szerepelnek a taneszközjegyzékben. Lehetséges, hogy ezek a székek, eszközök megvannak, maguk az eszközök megvannak. Itt nem az eszközök meglétéről, hanem a minőségéről van szó, arról van szó, hogy ott az iskolában, a felső tagozaton 20 éves eszközöket használnak a gyerekek. 20 éves székeket, padokat és olyan táblákat, amelyek egy része már elkopott. Lehetséges, hogy ilyen szempontból kommunikációs hiba van az iskolák felé vagy ők nem egészen értették meg azt a szándékot, amit a Polgármesteri Hivatal feléjük jelzett, hogy írják össze és selejtezzék le azokat az eszközöket, amelyek már balesetveszélyesek. Az 1-6. pontban a pályázati pénzek megemelése tulajdonképpen egy gesztus lenne minden olyan pályázó felé, aki az Önkormányzat segítségét kéri ezekben az ügyekben. Minden egyes pályázónak növekedtek a kiadásai, évről évre növekszenek a kiadásai és ez így a 7. pont kivételével, az 1-6. pontig csupán egy 1,3 milliós növekményt jelentene. Szerintem ez vállalható lenne az Önkormányzat részéről. Legnagyobb tételt ezek között is inkább a kisebbségi önkormányzatoknak a pályázata jelentené, amely 220.000 Ft-tal emelkedne. Ott viszont 8 kisebbségi önkormányzat pályázhat erre a pénzre, amit, ha arányosan elosztanánk közöttünk, még akkor is egy nagyon jelentékeny kis összeg lenne. Azért is probléma, mert náluk is változtak az áfa jogszabályok miatt a kiadások jelentősebben, mint amit ez a 6 % le tudna fedni. Az pedig, hogy ez 20 millió Ft., ez megint egy olyan kérdés, hogy nem biztos, hogy ez az összeg ezt a cserét, ezt a felmérést minden helyen megoldaná, minden oktatási intézményben, de legalább elindulna egy olyan folyamat, hogy ezeket az eszközöket legalább megpróbálnánk kicserélni és azokon a helyeken, ahol leginkább a legégetőbb a szükség. Dr. Dombóvári Csaba: Rákosliget városrész képviselőjeként méltányolom azt, hogy néhány olyan számomra, számunkra fontos tétel bekerült a költségvetés tervezetébe, amelyekről korábban is többször szóltam, amelyek tárgyában korábban már előterjesztéseket is nyújtottam be. Pl.: a XV. utcai sportpálya vagy az őszi lomb gyűjtése. Illetve a múlt héten a Képviselő-
17/25 testület elfogadta a tavaszi munkarendet és ebben szerepel az, hogy április, illetve május folyamán szó lesz majd a Képviselő-testület előtt a Maros mozi ügyéről, illetve a Hősök tere évekkel ezelőtt félbemaradt rekonstrukciójának befejezéséről. Azokat a módosító indítványaimat, amelyeket az elmúlt időszakban rendszeresen benyújtottam mind a költségvetési koncepcióhoz, mind a rendelethez, most nem nyújtottam be. Az a három javaslat, amelyet viszont benyújtottam, abból az anyagból született, amelyet a Rákosligeti Polgári Kör írt Dr. Hoffmann Attila polgármesternek és Alexa György tanácsnok úrnak arra a megkeresésre, amelyet ők intéztek a kerületi civil szervezetekhez, kérve őket, hogy fejtsék ki, hogy az egyes városrészek központjainak fejlesztéséről mi az álláspontjuk. Ez egy hosszú levél, nem akarom most felolvasni. Az a három javaslat, amely javaslatomban is szerepel, talán a három legfontosabb és a három olyan, amelyre eleddig semmilyen módon nem került sor és nem került be a költségvetésbe. Az egyik a Fach Károly tér felújítása, amelyet nem kívánok most részletesebben indokolni. Ez ügyben nemrég egy előterjesztést is benyújtottam már a Képviselő-testületnek. A másik ilyen tétel a közterületek fásítása. Úgy gondoljuk, hogy sokkal nagyobb anyagiakkal kellene az Önkormányzatnak támogatnia a közterületek zöldfelületének növekedését. A harmadik tétel pedig olyan néven szerepel, hogy rossz állapotú gyalogjárdák felújítása 14.000 millió Ft összeg erejéig. Azon járdákra gondoltunk, amelyek nem jelentenek közvetlen balesetveszélyt. Nem arról van szó, hogy van benne egy nagy gödör vagy a gyökerek felverték az aszfaltot és ezért közvetlen balesetveszélyt teremtenek, hanem azokról a járdákról, amelyeknek az állapota az elmúlt évek alatt oly mértékben leromlott, hogy használhatatlanok. Rákosligeten több olyan utca is van, amelyeknek a készítése során valami, általam ismeretlen oknál fogva az aszfaltba kavicsot is kevertek. Az aszfalt felső rétege is lekopott és már csak ez a kavics látszik ki, illetve a legfelső réteg kavicsfelület, amelyben az ember nagyon könnyen kitörheti a nyakát. Ilyen utca volt pl. a VII. utca, aminek az aszfaltozására egyébként tavaly sort lehetett keríteni. A források kapcsán pedig három tételt jelöltem meg. Az egyik a házasságkötő terem berendezésének cseréjére szánt 2,8 millió Ft, hiszen ezt követően tárgyalni szándékozott Fuchs-kastéllyal kapcsolatos előterjesztésben is olvasható, hogy a Fuchs-kastélyt többek között egy új házasságkötő terem kialakítása céljából igényelnénk a KVI-től. Ha ez megtörténik, akkor szerintem egyetlen forintot nem érdemes most a házasságkötő terem felújítására költenünk. A másik a Rákosmente Rádió Kht. műsorkészítési díjának a 10 millió Ft-ja. Az Önkormányzat eladta a Rádióban meglévő, közvetett tulajdoni részesedését, így semmilyen érdekünk nekünk, mint Önkormányzatnak nem fűződik ahhoz, hogy mi műsorkészítési díjat fizessünk, illetve, hogy a Rádió az Önkormányzattal kapcsolatos információkat egy, kvázi kereskedelmi rádió talán, ez a legtalálóbb megfogalmazás a mostani helyzetre, műsorkészítési díj ellenében készítse el. A sajtó általában nem így működik. A harmadik tétel pedig az önkormányzati közművek áthelyezésének költsége 30 millió Ft-tal szerepel az előterjesztésben. A Ferihegyi út 36. számú ingatlan átalakítására is be van nyújtva egy előterjesztés, amelyet legközelebb fogunk tárgyalni, 4,4 millió Ft szerepel benne. Erős kétségeim vannak a tekintetben, hogy a költségvetésben szereplő másik tétel, a Gyökér utcai ingatlan átalakításához,
18/25 illetve az ezzel kapcsolatos költözéshez feltétlenül szükséges az a fennmaradó 25,6 millió Ft. Azt gondolom, hogy ez a három megjelölt tétel biztosítható fedezetként a három javasolt előirányzat költségvetésben történő szerepeltetéséhez. Kiss Lajos: én elhatároztam tavaly, hogy ha még egyszer olyan hangzik el ezen a testületi ülésen, hogy feléljük a vagyont, én nem szólok hozzá. Egész egyszerűen nem tudom megállni. Ha megnézik a költségvetést, 1,1 milliárd Ft fejlesztési célú bevétel van az Önkormányzat saját bevétele nélkül. A kiadási oldal 2,8 milliárd Ft. Ha nem adunk el ingatlanokat, abban az esetben a hitelfelvétel vagy 600 millió Ft-tal megnőne, vagy pedig a kiadási oldalon szépen feladatokat, amik nem kötelezőek, elhagynánk. Kérdezem én, hogy ki az a képviselő, aki felelősen belenyúlna a csatornaépítésbe, nem támogatja az útépítést, nem támogatja azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, amiket ez a költségvetés szerepeltet. Úgy gondolom, hogy senki nincsen. Nem tartom célszerűnek, hogy ha olyanokról beszélünk, amelyek nem fedik a valóságot. Ha ingatlant vagy bármilyen vagyontárgyát adja el az Önkormányzat, abból fejleszt, új értéket hoz létre, akkor itt nem vagyonfelélésről van szó. Akkor van vagyonfelélésről szó, hogy ha ezeket a bevételeket működtetésre fordítjuk. Szó sincs erről. Láthatja mindenki, aki ezt a költségvetés nézi, hogy milyen mértékű fejlesztéseket hajtunk végre, ilyen áron is. Úgy gondoljuk, hogy ezt mindenképp meg kell csinálni. Egyetlen gondolat dr. Dombóvári Csaba képviselő úr által elmondottakra. Van egy új tétel ebben a költségvetésben, ha jól emlékszem a 258. soron, amelyik azt mondja, hogy választókerületi fejlesztési céltartalék. Ez annyit jelent, hogy minden választókerület 6 millió Ft-ot saját elképzelése szerint fejlesztésre fordíthat. Ebbe belefér mondjuk a járdafelújítás is. Nem kívántuk meghatározni ennek a felhasználási módját, illetve felhasználási célját. Mi úgy gondoljuk, hogy az adott képviselő van leginkább tisztában saját választókerületének problémáival, és arra fogja felhasználni, amire éppen ott, abban a választókerületben szükség van. Kovács István: elsősorban köszönetet szeretnék mondani mind a magam, mind az Ifjúsági és Sport Bizottság, mind pedig a kerületi egyesületek nevében, hogy befogadta polgármester úr módosító indítványunkat. Úgy gondolom, hogy mind a magam nevében - aki több éve próbál lobbizni, mind pedig Szilágyi Antal képviselőtársam nevében is – megköszönhetem -, de gondolom ő is meg fogja ezt tenni - a lehetőséget, hogy felemelhettük ezt a keretet. Egy furcsa közmondással szeretnék ehhez hozzájárulni: „kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés ez a mi kerületünknek”. Hosszú évek után gyakorlatilag ez a sportkeret felemelkedhetett és nem is akármilyen összeggel, hanem több, mint a duplájára. Úgy érzem, hogy ez egy kis elismerés, mind az Ifjúsági és Sport Bizottság részére is, ami abban is kimutatható, hogy felvettük az elmúlt év folyamán a sport egyesületekkel a kapcsolatot. Egy olyan komoly felmérést végeztünk a sport egyesületek területén, ami kimutathatóan iszonyú hiányokat mutatott ki a működésük területén. Úgy gondolom, hogy ez egy folyamat, amikor át kell hidalnunk azt a problémát, amikor 90-ben ezek a sport egyesületek megörökölték azokat a létesítményeket, amikbe a mai napig is üzemelnek. Sajnos élethalál harcot
19/25 vívnak azzal, hogy ami pénzeszközökhöz jutnak, azokból a pénzekből, tulajdonképpen toldozni, foldozni, tetőt javítani, stb. tudnak ahhoz, hogy tovább tudjanak működni. Ne felejtsük el, talán egy kicsit közhelynek tekinthető, amit most fogok mondani. A gyerekeink egészsége majd egyszer a jövő számára spórolás lesz. Kevesebbet kell majd egészségügyi és szociális célokra fordítanunk, hogy ha ezeknek a gyerekeknek megadjuk a lehetőséget ahhoz, hogy sportoljanak. Nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Podani Sándor: néhány dologra szeretnék észrevételt tenni. Kiss Lajos alpolgármester úr nagy részben, sőt teljesen kimérten elmesélte a Képviselőtestületnek, hogy mi a vagyonfelélés. Ehhez én már csak egy pár szót szeretnék hozzáfűzni. Néhány képviselőtársam kifejezetten politikai célzattal használja ezt a kifejezést. Ez megjelenik szinte minden hónapban, vagy minden második hónapban, amikor vagy valamilyen ingatlan értékesítéséről van szó, vagy a költségvetés ez irányú módosításáról. Ez semmi másra nem alkalmas. Ez nem szakmai megállapítás. Ez csak arra alkalmas, hogy a jelenlévő újságírók le tudják hozni, hogy XY képviselő ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy ez az Önkormányzat feléli a vagyont. Ez embereket befolyásol. Politikai hozzászólás, nem szakmai. Szeretném, hogy ha ez a jövőben egy kicsit másképp lenne, tekintettel arra, amit Kiss Lajos alpolgármester úr ennek szakmaiságáról elmondott. Ezen kívül néhányan soknak tartják az 1,2 milliárdos hitelfelvételt. Nem hitelfelvételről van szó. Mindnyájan tudjuk, hogy ez ismét egy olyan szlogen, amit nagy előszeretettel használ az ellenzék. Ez egy előirányzat. Meg kell nézni a tényszámokat az előző évről. Nem sokkal több, mint 300 millió forintot vett fel az Önkormányzat. Azt gondolom, hogy felelősen gondolkozó és ezen a testületi ülésen, illetve általában a testületi üléseken szakmai alapokon vitatkozó képviselő ezt persze aggályosnak tarthatja, hogy ilyen az előirányzat, de azért figyelembe kell venni az elmúlt évek tényszámait, amik a valóságban megvalósultak. Nem tartom szerencsésnek, hogy folyamatosan, az ellenzéki oldalról csak a kiadási oldalhoz jönnek javaslatok. Bevételi oldalról évek óta nem tapasztalom, mondhatom nyugodtan, hogy bármilyen – nem mondom, hogy elfogadható –, hiszen semmilyen javaslat nem érkezik, hogy vajon honnan szerezzünk, ha nem ingatlan eladással a fejlesztési beruházásokhoz pénzeket. Nagy tisztelettel várom ezekre is a javaslatokat, amennyiben vannak. Ha nincsenek, akkor tudomásul kell venni, hogy ez mind, ami telik a másik oldaltól. Azonkívül felmerült dr. Dombóvári Csaba képviselő úr részéről a műsorkészítési díj. A Rádiónak, ami nem a mienk, adtunk 15 millió Ft hitelt. Nem engedhető meg, hogy semmilyen esélyt ne lássunk arra, hogy ezt a pénzünket visszakapjuk. Ami annyit jelent, hogy értelemszerűen be kell állítani a költségvetésbe a műsorkészítési díj fedezetét, de nem feltétlenül biztos, hogy ezt ki kell fizetni. Azt gondolom, hogy tájékozódni kellett volna ebben az ügyben, hogy mit takar ez a sor és utána lehetne ilyen észrevételeket tenni. Egyebekben pedig én elfogadásra javaslom a költségvetést. Andráska István: Marschalkó Tamásné módosító indítványának 2./ pontjához szeretnék hozzászólni. Nagyon örülök abból a szempontból annak,
20/25 hogy ez a módosító indítvány itt van, mert a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tagja, az Oktatási Bizottság elnöke vagyok, de fel kell, hogy hívjam a figyelmét mindenkinek, illetve Marschalkó Tamásnénak is, hogy gyakorlatilag ez az indítvány okafogyottá válik abból a szempontból, hogy a Főváros a kerület különböző részén szelektív hulladékgyűjtő szigeteket alakít ki, és konténereket helyez el. Én nem látom értelmét abból a szempontból, hogy az oktatási intézmények előtt ugyan ezekre a célokra még külön pénzt költsünk. Dr. Hoffmann Attila: azt hiszem, hogy Marschalkó Tamásné képviselő asszony nem erre gondolt. De majd kifejti véleményét. Andó Miklós: az Ifjúsági és Sport Bizottságnak volt nagy öröme, el is mondta Kovács István elnök úr, hogy milyen jó, hogy duplájára emelkedett az a pénz, amit majd ők szét tudnak osztani. Nekem a gondom az, hogy ő olyan terület rovására javasolja megcsinálni - ami eddig is többször szóba került -, mint a - szabályozási tervek, szabályozások végrehajtásának költségei. Jelenleg is nagyon jól tudjuk, hogy nagyon sok rendezetlen területünk van. Tudjuk, hogy nagyon sok szabályozási tervet kellene megcsinálni, nagyon sok szabályozásnak lesz olyan következménye, ami a múltkori testületi döntésünk után, ahol a Volán utcánál végül is a lakosságnak vagy az érintett lakóknak elfogadtunk bizonyos kisajátításra vonatkozó kifizetési igényét, még meg is fog növekedni. Úgy gondolom, hogy nem is hiba, hanem felelőtlenség azt a tételt csökkenteni, ami a fejlesztésnek az egyik legelemibb eszköze. Azt kérem polgármester úrtól, hogy legyen szíves ezt átgondolni. Nem akartam megbontani a költségvetést. Kérem polgármester urat, hogy gondolja végig, hogy ezt a tételt ne csökkentsük. Vélhetőleg az év folyamán azt hiszem, hogy módosítani kellene úgyis, mert nyilvánvalóan több szabályozást kell még elvégeznünk és ugyan oda fogunk jutni, olyan kereteket kell keresnünk, amelyek jelenleg is nyilván rendelkezésünkre kellene, hogy álljanak. Az előre gondolkodást persze befolyásolja, ha még kevesebb keretünk van, mint amennyit eddig is kevésnek tartottunk. Kovács István: ezért is adta be a bizottság két alternatívával a javaslatát, mert úgy gondoltam, hogy ez az előterjesztő tisztje, hogy melyiket fogja befogadni, vagy melyiket fogja felhasználni. Ezt polgármester úrra bíztam, rajta keresztül az Önök frakciójára, hisz Önök vannak döntési pozícióban. Az előző hozzászólásomhoz kiegészítve, bár nem ünneprontásként szeretném a költségvetéssel kapcsolatban elmondani, hogy a sport feladatok, amik címsorokban szerepelnek, nem átláthatók teljes mértékben a költségvetés kapcsán. Ha egyszer év elején megvan a koncepció és összeadom azokat a tételeket, nem látom át, hogy mennyi összeg fog ebben az évben sportfeladatra fordítódni, hisz nincsen benne, amit a választókerületi keretekből, nincs benne az, amit a polgármester úr keretéből esetleg vagy bizottsági keretekből esetleg sport célokra fordítunk. Ennyi lenne csak, amit kritikaként, mint Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke meg szerettem volna fogalmazni.
21/25 Marschalkó Tamásné: Andráska István képviselőtársamnak szeretnék válaszolni arra, hogy ez nem azonos a közterületeken elhelyezett hulladékszigetekkel. A XVII. kerületben a hulladéksziget fogalma immár negyedik éve ismert. Ez kimondottan a gyermekek nevelésére szolgál. Nagyon sok alkalommal a szülők a nagybevásárlást hétvégén végzik és megpróbálják valahogy úgy megoldani, hogy gyerekeiket ne is vigyék magukkal, hisz velük a bevásárlás sokkal nehézkesebb. Nagyon sok gyerek nem is látna ilyet. Így viszont, ha az intézményekben elhelyezzük, akkor egész pici kortól, óvodás kortól el tudjuk nekik magyarázni, hogy mit jelent az, hogy szelektív hulladékok szétválogatása, mit jelent a hasznosítása, és ők ezzel a tudattal nőnek fel. Ez egy tudatformálás lenne. Ez egy olyan fajta ránevelés lenne, hogy mire eléri a felnőtt kort, ne kelljen úgy küszködni, mint ahogy most rengeteg telefont kapok a felnőttektől, pontosan a Főváros által kihelyezett hulladékgyűjtőkkel kapcsolatban, hogy széttörik az üveget mellette, más szemetet dobnak bele. Többektől kaptam olyan bírálatot a hulladékudvarról, ami a Gyökér utcában van, megjelent egy cikk, hogy mit képzelek én, hogy gondolom, hogy a konyhájában nem fog öt- meg hatféle szemetet gyűjteni és különben sem oda elsétálni. Többek között mondták ezt azok, akik főleg a környéken laknak. A felnőtt emberekkel sokkal nehezebb megértetni ennek a fogalmát, míg a gyerekeken keresztül azt hiszem, hogy ezt valamilyen módon nagyon rövid időn belül tudatosítani lehet. Egyikünknek sem mindegy, hogy milyen környezetben élünk és milyen környezetet hagyunk itt a jövő nemzedéke számára. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy tudomásul vettem, hogy ezt a részt nem fogadták be, de mindenféleképpen szeretnék ezért küzdeni, mert azt hiszem, hogy ez egy olyan cél, amivel eredményt érünk el. Lázár Attila: egy nagyon rövid gondolatot szeretnék csak Podani Sándor képviselőtársam hitelfelvétellel kapcsolatos tájékoztatásához hozzáfűzni. Bizonyára képviselőtársam nagy szakértője ennek a témának, köszönettel vesszük a tájékoztatást ezzel kapcsolatban. Podani Sándor: az a ritka alkalom adódott, amikor köszönöm szakmai elismerését az ellenzéknek. Dr. Dombóvári Csaba: Podani Sándor képviselő úr szóvá tette korábbi hozzászólásában, hogy itt mindenféle politikai felhangú hozzászólások és egyebek hangoznak el, nem pedig az embereket befolyásoló szakmai hozzászólások. Nyilván Ő is úgy gondolja, hogy az a szlogen, az a hamis ígéret, az a hazugság, amelyre a legelső hozzászólásomban hivatkoztam, mely szerint „Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!”, ez is nyilván csupán az embereket befolyásoló szakmai hozzászólás volt. Ami konkrétan a Rákosmente Rádió műsorkészítési díját illeti, ráhibázott képviselő úr, tájékozódtam, tegnap volt alkalmam beszélni Barna Andor alpolgármester úrral, egyébként Ő kezdeményezte a beszélgetést kettőnk között e tekintetben, és azt gondolom, hogy az egy dolog, hogy tartozik nekünk a Rádió 15 millió Ft-tal, az meg egy másik dolog, hogy erről egy olyan szerződés köttetett, hogy amennyiben a határidőre nem fizeti be, akkor majd addig nem fizetjük ki neki a
22/25 műsorkészítési díj aktuális havi összegét, amíg teljes mértékben ez a 15 millió Ft ilyen módon meg nem térül, ami nagyjából egy másfél éves periódust jelentene. Ez a konstrukció működne is talán akkor, hogy ha a Rádió a műsorkészítési díjról szóló szerződésben vállalt feladatait ellátná, hogy ha azt a műsorfelületet, amelyet akkor és olyan formában vállalt a szerződésben, biztosítaná az Önkormányzatnak, mert akkor lenne szolgáltatás és lenne ellenszolgáltatás. A legjobb tudomásom és a tapasztalataim szerit, nincsen szolgáltatás. A Rádió nem közöl olyan mennyiségű és minőségű műsorokat, mint amelyet ebben a szerződésben vállalt. Sem a 15 millió Ft-ot nem fizette vissza, sem pedig nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Innentől kezdve nekünk a 15 millió Ftot is vissza kell valahogyan szereznünk, továbbá nem szabad kifizetnünk a 10 millió Ft éves műsorkészítési díjat, ha egyszer nem készíti el ezeket a műsorokat. Határozott álláspontom az, hogy ezt a szerződést a lehető legrövidebb időn belül a magunk részéről fel kell mondanunk, mert semmi értelme nincsen most már és hogy ha más módon nem biztosítható, akkor a 15 millió Ft-ot perrel kell visszaszereznünk kamataival együtt. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: javaslom, hogy hallgassuk meg a FIDELITAS részéről Gáspár Attilát, aki 5 percben szót kért. Szavazásra bocsátom ügyrendi javaslatomat, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 101/2004. (II. 26.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Dr. Hoffmann Attila javaslatára) úgy dönt, hogy Gáspár Attilának, a FIDELITAS részéről 5 percben szót ad. (23 igen, 2 nem szavazat, 1 tartózkodás) Gáspár Attila: én egy egészen kis tételsorhoz szeretnék hozzászólni a költségvetésben. Történetesen az ösztöndíj sorához, amit Fohsz Tivadar úr is javasolt, de nem lett befogadva, amit nagyon sajnálok. Miről is van itt szó? Ez tulajdonképpen az elmúlt 10-12 évben folyamatosan egy 661 ezer forintos tétel volt, amelyet pályázás útján tíz diák pályázhatott meg az Önkormányzattól. Ez az elmúlt tíz évben – legjobb tudomásom szerint – nem került emelésre az infláció mértékével együtt sem. Én ezt egy hiányosságnak érzem, de biztos volt rá ok, hogy nem így történt. Ellenben most Fohsz Tivadar képviselő úr javasolta azt, hogy az infláció mértékével egy ütemben fel kellene emelni 701 ezer forintra. Nagyon sajnálom, hogy ez nem következik be, ugyanis a kis lépések politikáját folytatva én szükségesnek érezném azt, hogy ezt az összeget megemeljük. Ugyanis, ha elosztjuk ezt a mostani összeget tíz főre, ez havonta 6610 forint, amennyiben tíz hónapos munka-, iskolaidőszakkal számolunk. Ha ezt lebontjuk személyekre, ez tíz hónapra 66100 forint. Most ez egy főiskolás esetében félévente egy 30000 forintos tétel, amely nem egy nagy összeg, figyelembe véve azt, hogy a tankönyveink ára – jómagam is főiskolás vagyok – ezt az összeget ki is meríti. Akkor nem volt itt szó lényegében arról, hogy az utazási költséget ki fogja állni, amíg eljutok a főiskoláig. Amennyiben kollégiumi lakos az illető, ki fizeti ki neki a kollégium árát vagy amennyiben nem veszik fel a kollégiumba,
23/25 ki fogja neki azt a még nagyobb összeget kifizetni, amikor külön lakik? Az én javaslatom ez ügyben, hogy érdemes lenne a kis lépések politikáját folytatni ez ügyben. Minden évben egy kicsit emelni ezen az összegen és lehetőséghez mérten - mikor jobb lesz az Önkormányzat helyzete - kibővíteni ezt az keretlétszám szempontjából is, hogy lehetőleg ne tíz ember, hanem mondjuk 15-20 fő vehesse föl ezt az összeget. Én azt is hiányosnak éreztem, hogy ez nincs eléggé kireklámozva, nincs tudatva a helyi diáksággal, hogy ilyen lehetőség is van. Ugyanis ha jól értesültem, évente erre eddig maximálisan húsz fő jelentkezett. Lényegében csak kétszeres volt erre a kérelemre a túljelentkezés. Kérném ez ügyben ezt megfontolni és hosszú távon változtatni. Dr. Hoffmann Attila: hadd válaszoljak erre egy rövid mondatban. Magam is megértem és híve vagyok a kis lépésekkel előremenetelés taktikájának, úgy hogyha ezt most egyéb okok miatt nem is fogadtuk be, de mód van arra, hogy ezt az összeget megemelje a Testület. Fohsz Tivadar úrnak kérni kellene és a polgármesteri kereten belül én ennek az összegnek a pótlását biztosítani fogom. Összegzésképpen megköszönném minden képviselőtársamnak a hozzászólását, hiszen azt éreztem, hogy a kerület költségvetésének a jobbítása vezette a hozzászólókat. Egy-egy mondatban szeretnék reagálni dr. Dombóvári Csaba hozzászólásaira. Aggodalmát osztom és én is örültem volna természetesen, mint polgármester, hogy ha nagyobb összeg jut akár az útépítési alapból részünkre. Mindnyájunknak örömet okozott volna. Csak csöndben felhívom a figyelmét, hogy nem 20 %, hanem mint mondtam az elején 23,06 %-os forrásmegosztási részesedést kaptunk az idén. Nyilván ez a tétel csak a jövő évi költségvetésnél lesz élő. Én további hozzászólásokra nem kívánok reagálni, részben elhangzottak a különböző viszontválaszok. Még egyszer megköszönöm a munkát az apparátusnak, Páncsics Juditnak külön kiemelten, a kollegáimnak, megköszönöm a képviselőtársaimnak és kívánom, hogy ez az év költségvetés szempontjából jó legyen. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: további hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Ismertetem és szavazásra bocsátom – Fohsz Tivadar kérésének megfelelően pontonként – az általa benyújtott módosító indítványt, amelynek 8 pontja van, amiből a 7. pontot képviselő úr visszavonta. Ennek megfelelően szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványának 1./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 1./ pontját 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványának 2./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 2./ pontját 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el.
24/25 Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványának 3./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 3./ pontját 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványának 4./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 4./ pontját 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványának 5./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 5./ pontját 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványának 6./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 6./ pontját 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványa 8./ pontjának A. változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 8./ pontjának A. változatát 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom Fohsz Tivadar módosító indítványa 8./ pontjának B. változatát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Fohsz Tivadar módosító indítványának 8./ pontjának B. változatát 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Megkérdezném dr. Dombóvári Csaba képviselő urat, hogy pontonként szavazzunk a módosító indítványáról? Dr. Dombóvári Csaba: nem, köszönöm. Nyugodtan lehet egyben szavazni. Az eredmény meglehetősen, alaposan előre jósolható. Dr. Hoffmann Attila, levezető elnök: Ismertetem és szavazásra bocsátom dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
25/25 A Képviselő-testület dr. Dombóvári Csaba módosító indítványát 8 igen, 19 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem fogadja el. Ismertetem és szavazásra bocsátom Marschalkó Tamásné módosító indítványának 2./ pontját, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. A Képviselő-testület Marschalkó Tamásné módosító indítványának 2./ pontját 11 igen, 17 nem szavazat mellett nem fogadja el. Szavazásra bocsátom a rendeletalkotási javaslatot a befogadott módosító indítványokkal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. RENDELETALKOTÁS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata megalkotja Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 17/2004. (III. 3.) rendeletét az önkormányzat 2004. évi költségvetéséről (20 igen szavazat, 8 tartózkodás) Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot a befogadott módosító indítvánnyal együtt, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 102/2004. (II. 26.) Kt. határozat 1./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 32/2000. (I. 20.) Kt. határozatot visszavonja. 2./ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a működtetési kiadások átvilágítását azon előirányzatokkal kezdi, amelyek felhasználása a Lakás-17 Kft., illetve az Ép-17 Kft. közreműködésével történik. Felelős: Dr. Hoffmann Attila polgármester Határidő: azonnal (26 igen szavazat, 2 tartózkodás) Dr. Hoffmann Attila, levezet elnök: az ülést 11 óra 10 perckor bezárom.
K.m.f.
Dr. Nagy István jegyző
Dr. Hoffmann Attila polgármester
