Jegyzőkönyv Készült: Nagymaros Város Polgármesteri Hivatalában, az Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. október 21-én megtartott közmeghallgatásáról. Jelen vannak: Petrovics László polgármester Dr. Horváth Béla jegyző Burgermeister László képviselő Fekete Zsolt képviselő Grécs László képviselő Rudolf Józsefné képviselő/alpolgármester Szimon Attila képviselő Zoller Csaba képviselő Meghívottként vannak jelen: Nagymaros Város polgárai. Petrovics László polgármester köszönti a megjelent lakosokat, média képviselőit, érdeklődőket, TV nézőket. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 6 fővel határozatképes, alpolgármester asszony jelezte, hogy később fog megérkezni. Szavazásra teszi fel a napirendi javaslatot, amely szerint a beszámolót és tájékoztatót a lakossági kérdések követnék. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület a napirendet 6 igen szavazattal elfogadta. Elmondja, hogy szeretné, ha az emberek valósabb és közelebbi képet kapnának a város életéről. Sajnos vannak rossz tapasztalatok, mint ahogyan most is látszik, hogy nem nagyon érdeklődnek az emberek a közélet iránt, egy kicsit közönyösek, és ez látszott az elmúlt héten megrendezett iskolai fórumon is, amelyen tizenhét szülő vett részt (hozzáteszi, hogy közel háromszáz gyerek jár az iskolába). Véleménye szerint ez a közöny nem vezet hosszú távon jóra. Buzdítja az embereket, hogy használják ki a lehetőséget, fejtsék ki a véleményüket, hiszen attól teljes a város, élő a demokrácia, ha mindenki elmondja, hogy mit gondol a településsel kapcsolatban. Beszámol, hogy a Magyar utca tekintetében van egy megnyert pályázatuk, melyről később részletesebben fog beszélni. Minden érintett lakossal egyeztetést folytattak, és minden igényt figyelembe vették a tervezésnél, így egyetértésben tudnak nekiindulni a közbeszerzési pályázatnak és a megvalósításnak. A párbeszéd az, ami bizalmat ad nekik is, és reméli, hogy a lakosságnak is. Tudatja, hogy az önkormányzat alapvető tevékenysége, hogy gazdaságilag és társadalmi szolgáltatások szempontjából biztosítsa a település működését. Senkinek nem kell magyarázni, hogy ma Magyarországon milyen rossz helyzetben vannak a települések. Amelyik település iskolát, óvodát, idősek otthonát tart fenn, és nem rendelkezik jelentős iparral, az ilyen finanszírozás mellett erre a sorsra ítéltetett, hiszen nehéz a megélhetés. Azzal is tisztában vannak, hogy ezekre a szolgáltatásokra szükségük van az embereknek, így küzdenek a fenntarthatóságért. Mindenki kiveszi a részét, nemcsak a képviselőkre, és a hivatali dolgozókra gondol, hanem azokra a pedagógusokra, szociális munkásokra, és mindazon kollegákra, akik Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
1
nap mint nap, szinte megalázóan alacsony bérért, sokszor saját eszközeiket, anyagaikat felhasználva, elkötelezve végzik a feladataikat. Szeretné ezért háláját kifejezni feléjük a maga és a vezetés nevében, mert megérdemlik. Ebben a nehéz helyzetben mégis örömmel mondja ki, hogy eddig minden intézményük talpon maradt, sőt fejlesztéseket is tudtak eszközölni, amelyek elméletileg a semmiből valósultak meg (nem volt a költségvetés része, mégis találtak megoldást). Ilyen például a rajzterem fűtése, a zebra az iskola előtt, az iskolapszichológus, a Szent Erzsébet tér átalakítása (civil szervezet közreműködésével társadalmi munka keretében zajlott), játszóterek rendezése (az egyik a Kerekegylet, a másik alpolgármester asszony szervezésében készült, ami mutatja, hogy összefogással a semmiből is lehet jót kihozni). Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az elmúlt év során, tizenhét ülésen, kettőszáztizenhét határozatot hozott a Képviselő-testület és huszonkét rendeletet alkotott, vagy módosított. A rendeletmódosítások többsége bevételt, vagy megtakarítást eredményező döntés volt. Két példát említene meg, az egyik a hulladékgazdálkodási rendelet módosítása, amely félév alatt 5,6 millió Ft hozamot jelentett, a másik a parkolási rendelet, amely idén 641 200 Ft bevételt hozott. Kiemeli, hogy a hivatal munkájának minősége jelentősen javult az elmúlt években. Az önkormányzat a munkáját sokkal korrektebb adatok és színvonalas előterjesztések segítségével tudja végezni, amiért köszöntét fejezi ki jegyző úr, és a hivatal munkatársai felé. Kifejti, hogy a gazdálkodás kiegyensúlyozott lett, az adósságállomány olyan tekintetben növekedett csak, ahogyan a beruházások önrészei megjelentek, ami azt bizonyítja, hogy a nagy beruházások bevételeivel és következményeivel az adósságállomány megszüntethető, a további működés pedig kiegyensúlyozottabbá tehető. Az adóbevételek alakulása jelenleg a tavalyival egyező, de a felderítések kapcsán az adóegyeztetések révén újabb bevételek várhatóak. A likviditási hitelállományt csökkentették, de a fejlesztésit nagyjából ugyanannyival növelték, viszont annak foganatja is van (például gesztenyés pályázat). Az adó kivetését, beszedését szigorúbbá tették, továbbá erőfeszítéseket tettek a nyilvántartások hiányosságainak kiküszöbölésére. Több területen kistérségi kiegészítő normatívát sikerült lehívni, számtalan felesleges költségből lefaragtak, illetve kiadást szüntettek meg. Kijelenti, hogy a Képviselő-testület munkamorálja jó. A kisebb nagyobb viták mellett a fő irányokat illetően egyetértés van. Ismerteti, hogy a lakosságszám folyamatos emelkedést mutat, ami egyértelmű bizalmat jelent a város iránt. 2006-ban 4676-an, most több mint 4870-en élnek Nagymaroson. Konstatálja, hogy ahhoz képest kevesen ülnek itt. Informálja a jelenlévőket, hogy az önkormányzat továbbra is részt vesz több társulásban (Magyar Önkormányzatok Szövetsége, az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás, a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Tárulás, a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat, a Leader és az Ister-Granum Eurorégiós Társulás). A következőkben témák szerint felosztva számol be lakosságot érintő kérdésekről:
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
2
Intézmények: A Napközi Otthonos Óvoda felújított épülete, a Magyar utcában új óvodai csoporttal, minden jelentkezőt fel tudott venni. A jog lehetőséget adott a Képviselő-testület számára, hogy emelt létszámmal működtessék az óvodát, kb. 15-20 %-kal vannak a normál működési létszám fellett, de így is kiegyensúlyozott működést tudnak biztosítani a gyerekek részére. A Pedagógia Szakszolgálat és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat kistérségi feladatokat is ellát, ezzel csökkentve az önkormányzat költségeit. A Művelődési Ház csaknem 85 %-os kihasználtsággal működik, nagyon kevés az a hétvége, amikor nincsen rendezvény. A Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola jelen pillanatban erős kézben van. Jó az irány és a szülői visszajelzés is nagyon pozitív. Bízik benne, hogy megáll az elszállingózás a felső tagozatból, és visszatér az iskola régi fénye. Közli, hogy összességében az intézmények költségvetéséhez kb. 130-150 millió Ft-ot tesz hozzá az önkormányzat. Ez talán el sem éri az adóbevételek arányát. Ebből látszik, hogy miért van az, hogy a működési költségvetés minden évben -80-100 millió Ft-tal kerül elfogadásra, hozzátéve, hogy februárban tudják megtenni a költségvetés ilyen szintű elfogadását. Évközben vannak kiegészítő normatívák, pályázati lehetőségek, és az ezekből is származó bevételek teszik azt lehetővé, hogy mégsem adósodik el 80-100 millió Ft-tal évente az önkormányzat. Állítja, hogy a helyi civil szervezetekkel jó, sőt gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn. Ezt mutatja az is, hogy az önkormányzat épületeiből a NAFIA a Nyár u. 2. szám alatti, a Kerekegylet és a NAKE a Váci út 21. szám alatti ingatlant, a Károly Róbert Társaság pedig a templom melletti pincét használja ingyenesen művészeti és egyéb közhasznú célokra. Emellett ingyen a Kerekegylet rendelkezésére bocsátották a Fő tér felső szakaszát őstermelői árusítás és rendezvény céljából, mely sok ember elismerését kivívta. A turisztikai egyesület dolgozik a Maibaum felállításán, amely a Panoráma parkolóban a tavasszal elfoglalja helyét. Továbbra is minden civil szervezet ingyen használja a Művelődési Házat, ami azt eredményezi, hogy mindezért cserébe a lakosság számtalan kiállítás, bál, koncert, vásár részese lehet az év minden szakában. Ez is azt mutatja, hogy ez a közösség, ha akar, akkor tud tenni egymásért és a fejlődésért. Elmondja, hogy jó kapcsolatot ápolnak a parlamenti képviselővel, a rendőrség vezetőjével, a környékbeli polgármesterekkel, valamint testvérvárosi kapcsolatot tartanak fenn Bőssel, Grevesmühlen városával, és Kisgejőccel. A MÁV új vezérigazgatójával is kapcsolatba léptek. A Váci Dunakanyar Kistréségi Társulásban a Stratégiai Bizottság elnöke lett, a Sportbizottságban pedig tagként szerepel, így jelentős hatással tud lenni a döntésekre, talán ennek is köszönhető, hogy Nagymaros a területen kistérségi feladatokat lát el. A szobi Leader csoportban is a Tanácsadó Testület elnöki posztját tölti be. Sok pályázatot adtak be a Leader keretein belül, és majdnem mindet megnyerték. Pályázatok: Árvízi védvonal kiépítése: 2008 nyarán kezdődtek az előkészületek. Az addigi árvízi tapasztalatokat felmérve, koncepciót kidolgozva, és megfelelő pályázati lehetőséget találva kezdtek bele. A pályázat kétfordulós lebonyolítású, melynek során az első fordulóban a projekt megfelelő alátámasztottságát kellett bizonyítani, és ennek sikeressége esetén nyílt lehetőség a második forduló, a megvalósítási szakasz megpályázására.
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
3
Az érdemi munka 2009-ben kezdődhetett meg, első lépésként a tervezési megvalósíthatósági tanulmány további részletes kidolgozásának feladataival. Az előkészítés gerincét a tervezés adta. A 2010. év őszén kaptak jogerős vízjogi létesítési engedélyt. A második forduló támogatói döntésére 2011. év áprilisában, majd a támogatási szerződés aláírására július hónapban került sor. A támogatás 100 %-os (1 milliárd 157 millió Ft) finanszírozású. Jelen pillanatban a módosított tender dokumentumok jóváhagyása, a megvalósítási szakasz első tevékenységeként pedig a terepkísérlet, az eredmények értékelése, és a tervek átdolgozása zajlik. Ez évben indulhat meg a kivitelezési tender, 2012. év elején pedig maga a kivitelezés is. A megvalósítással a lakóingatlanok jelentős része védettség alá kerül. Magyar utca és környezete rendezése: A pályázat jelenleg a támogatási szerződés aláírásának folyamatánál tart. A megvalósítási szakasz indítása mellett párhuzamosan még zajlik a kiviteli tervek előkészítése. Ezek őszi leadását követően kezdődhet meg a kiviteli tenderek kiírása és várhatóan a 2012. év elején megindulhat a kivitelezés is. A megítélt 473 millió Ft támogatás mellé a szükséges önrész rendelkezésre áll az ehhez szükséges alacsony kamatozású MFB hitelkeretből. A fejlesztés tartalmát tekintve több fő fejezetre osztható, melyek közül a legnagyobb a közterület fejlesztés, ami mellett az épületek felújítása keretében gazdaságfejlesztési és közösségfejlesztési elemek is megjelennek. Fehérhegy vízelvezetése: Ez egy régi konfliktusforrás. 2010. év őszén pályázatot nyújtottak be, mely 76 461 000 Ft összköltség mellett 68 816 000 Ft támogatás megítélésével eredményesen zárult. Támogatási szerződést április hónapban kötöttek, azóta elkészültek a kiviteli tervek, a szakértők a közbeszerzési dokumentáció kidolgozásán tevékenykednek. A kivitelezés a 2012. év első negyedében indulhat meg és a jövő évben be is fejeződik. A tervezett felújítás célja az utcai csatlakozó végeken olyan befogadók kialakítása, melyek a hordalék időszakos befogadására alkalmasak. Egy mosoly a gyermekekért, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat felújítása: A pályázat benyújtására és elnyerésére 2009/2010. évben nyílt lehetőségük. A támogatási előírások magas, 50 %-os önrész mellett tették lehetővé a 92 millió Ft értékű beruházás megvalósítását. A nagy mértékű önrész miatt hitel felvétele vált szükségessé, melyet közbeszerzés útján 2010. év végén tudtak véglegesen megkapni. A támogatási szerződés ezután került aláírására, de (a nem kötelező önkormányzati feladatok fejlesztése miatt a Képviselő-testületen belüli ellenvélemények tisztázódtak) a projekt jelenleg is zajlik. Az építési tender várhatóan szintén idén megindul, a kivitelezést pedig 2012. év első negyedében lehetséges elkezdeni. A kisebb pályázatok összértéke kb. 13-14 Ft. A virágos vasútállomásokat támogató pályázatok útján minden évben nyernek 30-50-60 000 Ftot, de idén 125 000 Ft támogatásban részesültek. A Nagymarosi Sportegyesület kajak-kenu szakosztálya edzőtermének és csónakházának felújítására vonatkozó pályázatuk nem nyert, de újra beadják következő évben. A városi könyvtárban érdekeltségnövelő pályázatot nyertek 123 000 Ft értékben, oktatáshoz kiegészítő támogatásként 23 600 Ft-ot. A Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulástól sporttevékenység támogatására kaptak 250 000 Ft-ot, egyéb kulturális rendezvényre pedig 41 000 Ft-ot. Nagymarosi Zöldnapok a fenntartható életmódot és ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok keretében szintén pályáztak, de nem nyertek, viszont remélik, hogy jövőre fognak. Iskolai támogatásigénylés több ízben előfordult, és nagyjából 1 660 000 Ft értékben nyertek. Az ifjúsági pályázat ugyancsak nem nyert, úgy gondolja, hogy túlzás is volt ezen a pályázaton indulni, hiszen túlságosan nagy problémát nem is jelent a kábítószer fogyasztás és terjesztés, bár
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
4
jelen van a településen. A prevenció miatt szerettek volna inkább indulni. Bízik benne, hogy jövőre ez is nyerni fog. Óvodapedagógusok továbbképzésére majdnem 6,5 millió Ft támogatást kaptak. Leader pályázaton a Nagymarosi Polgárőr Egyesület eszközfejlesztésére 752 840 Ft-ot nyertek. Idegenvezető képzésre tavaly sajnos nem volt elegendő jelentkező, idén viszont túljelentkezés volt, szelektálni kellett (21 fő maradt). Ezen a pályázaton 1 660 000 Ft támogatásban részesültek. A Kittenberger Kálmán napok megrendezésére sikerült 605 000 Ft támogatást kapniuk, így valószínűleg nem fogják teljes mértékben kihasználni a költségvetésben betervezett rendezvénykeretet. Fontosnak tartja az apróbb pályázatokkal elért eredményeket is. Hulladékgazdálkodás: Nyilatkozik, hogy ezzel kapcsolatban a Képviselő-testület az idei évben kénytelen volt gyors és hatékony döntést hozni. A konténerek elszállítása a tavalyi évben már több mint 22 millió Ft-ot tett ki, ezt pedig már nem tudta az önkormányzat felvállalni, így megnéztek olyan rendszereket, amelyek máshol már jól működnek. A Balalton és a Velencei tó környékén nagyon bevált a zsákos hulladékszállítási módszer. Természetesen emblémával ellátott, megvásárolható zsákokban lehet csak a hulladékot gyűjteni, amelyeket a szállító cég a megjelölt napokon elszállít. Vannak olyan területek a városban, amelyek nehezen megközelíthetőek, ezért volt jó bizonyos szempontból a konténeres rendszer, de hátránya a magas költség, és vissza is éltek a lehetőséggel. A helyzet tarthatatlan volt. Az állami normatívák folyamatosan csökkenek, így intézményi bezárás helyett azt választották, hogy más módszerrel gyűjtik és szállítják a hulladékot. Akik olyan területen laknak (és létszám tekintetében nem nagy az arányuk), ahova nem tud eljutni a szállító autó, azokkal egyéni megállapodást fognak kötni. Ezt rendeleti szinten húsz-harminc módon nem lehet szabályozni. Közbiztonság: Beszámol, hogy a rendőrséggel szinte napi egyeztetésben vannak. A tavalyi évben három fő körzeti megbízott alkalmazására adott ígéretet a rendőrség, amiből sajnos még semmi nem valósult meg. Azzal próbálják az önkormányzatot nyugtatni, hogy a legfelső döntés még nem született meg. Igényeltek kutyás rendőröket, eszközöket, illetve pénzbeli támogatást is, de ez elmarad. A közbiztonság nincsen túl jó helyzetben. Folyamatosan lehet hallani betörésekről, benzinlopásról, fémek eltulajdonításáról, melyek esetében alacsony a rendőrség felderítési aránya. Kéri, hogy aki tud azonosítani, az jelentkezzen, hiszen a rendőrség jelenléte nélkül nem fognak tudni jelentős eredményt elérni. A polgárőrök is megteszik a magukét, de ott is csökkenő tendencia figyelhető meg, így új polgárőrökre lenne szükség. Szorgalmazza, hogy aki érzi magában az erőt, hogy tudna tenni a településért, az jelezze szándékát. Kulturális fejlődés, rendezvények: Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy: - a Duna parton Kaubek Péter szoborparkját láthatják; - a NAKE állandó kiállítást tart a volt Blasskovich épületében; - a sport területén újdonság volt a Nagymarosról induló és Tokajba érkező Trans Hungária Marton kerékpárverseny, amit szeretnének hagyománnyá tenni, mivel az nemzetközi Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
5
érdeklődésnek is helyt adó verseny lesz. Valószínűleg jövőre fordított iránya lesz, így valamilyen rendezvénnyel gondolták az érkezést egybekötni. - idén is megvolt a Cross futás a Futapest Club szerevezésében. - természetesen voltak gyerekrendezvények is. Tudatja, hogy a megújult internetes honlapon folyamatosan bővül az információ, ami megfelelő képet nyújt a nagymarosiaknak az éppen aktuális eseményekről. Igyekeznek a jegyzőkönyveket is minél hamarabb feltenni. Megjegyzi, hogy számtalan munka van a hivatalban, így az a kollega, aki a honlap feltöltésével foglalkozik, nem tud mindig naprakészen dolgozni, így kéri a lakosság türelmét. Az önkormányzati rendezvényeket illetően kifejti, hogy nagyon kicsi keretből viszonylag színvonalas rendezvényeket (Kittenberger Kálmán napok, augusztus 20., stb.) tudtak szervezni. Idén augusztus 20-án közel háromezer ember volt kíváncsi a rendezvényre. A tűzijátékot tavaly vállalkozó segítségével tartották meg, idén ment anélkül is. Ígéretet kapott a visegrádi polgármestertől arra vonatkozóan, hogy jövőre közös költségviseléssel fogják megrendezni a tűzijátékot. Célok: Kimondja, hogy a szelídgesztenyések megmentése pályázattal kapcsolatban már tavaly beszámolt, sikeresen megtörtént a pályázat lezárása, a következő fordulón gondolkodnak, melynek során reményeik szerint már nemcsak laboratóriumi munkákra, kísérleti munkákra, illetve az ellenanyagok készítésére, hanem azok magánterületen való alkalmazására is sor kerülhet, valamint a régi, szárazfák kivágására, elszállítására, és újak telepítésére. Ebben a tekintetben ez a cél. Szeretnék továbbfejleszteni, bővíteni az óvodákat. Püspökatyával folytat tárgyalásokat egy katolikus óvoda megnyitásával kapcsolatban. A Felsőmezőben egy sport- és szabadidőközpont kialakítását tervezik, illetve a terület további hasznosítására meg akarnak bízni egy tervezőt, hogy terveket, illetve projektsort állítson fel az önkormányzat iránymutatása alapján. A területet megszerezni sajnos nem tudták, viszont a kezelői jogot megkérték a Magyar Államtól, amire még válasz nem érkezett. Ha megkapják, akkor a tervezésnek, további pályázásnak akadálya nem lesz. Termálfürdő: Sajnálatát fejezi ki azt illetően, hogy a vállalkozó továbbra sem vette el a táblát, illetve nem módosította rajta a dátumokat. A lényeges azonban az, hogy lesz-e termálfürdő, vagy nem. Jelenleg van egy meghosszabbított szerződésük a Sulyok és Szabó Kft.-vel, amibe mindenféle biztosíték be van építve az önkormányzat részére. Szeretné kihangsúlyozni, hogy az önkormányzat részére ez semmilyen rizikót nem jelent, az egyetlen hátrány, hogy eddig még nem történt ott semmi, és amíg a szerződés szól, addig nem kezdhetnek másba. Az elmúlt öt év alatt sok próbálkozás történt, és jelen pillanatban sincsen más ötlet a focipálya területére, amely hasonló, vagy legalább megközelítő bevételt hozhatna az önkormányzatnak. Amíg nincsen más alternatíva addig felesleges a szerződés felmondásáról beszélni. 2011. december 15-ig szól a szerződés, addig adott a lehetőség. Utána a Képviselő-testület, akár lakossági ötletek alapján belekezdhet egy másik verzióba (új pályázat kiírása, szerződéshosszabbítás, stb.).
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
6
Közel az év végéhez szeretné megragadni az alkalmat, hogy köszönetét kifejezni azoknak, akik a városért tettek. A Képviselő-testületnek, Járai Zsigmondnak, Kautz Istvánnak, Rasmann Miklósnak, Bergmann Józsefnek, a Dunacent Kft.-nek, Kautz Kft.-nek, a Batki Trans-nak, a borászoknak, a Nagymarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek, a Kerekegyletnek, a Nagymarosi Polgárőr Egyesületnek, a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, az intézményvezetőknek és munkatársaiknak, a Nyugdíjasklubnak, a helyi tüzépeknek, a kisebbségi önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, és még sorolhatná. Elnézést kér, ha valakit kihagyott. Lakossági fórum: Lénárdné Mester Kitti kiemeli, hogy kérdéseire nem feltétlenül vár választ, csak szeretné, ha szóba kerülnének ilyen helyeken. A témák a következők: Óvoda: A kislánya a Magyar utcai óvodába jár. Felhívja a figyelmet, hogy a járdán ott előbb vagy utóbb valaki a lábát fogja törni. Másrészt a vezetékek állapota sem megfelelő. Felháborítónak tartja továbbá az új körzetesítést a három óvodát illetően, hogy az Elsővölgy sarkától, ami a Rákóczi úthoz tartozik, a gyereket a Magyar utcába kell vinni. Szelektív hulladékgyűjtés: Megjegyzi, hogy nagyon ritkán ürítik a gyűjtőt a Magyar utcánál. A hét felénél már túlcsordul az egész. A műanyaggal van a probléma. Örömmel hallotta, hogy lesz pályázat a vasút virágosítására, de nézete szerint az akadálymentes közlekedést lenne szükséges megoldani. Az Erdészet előtt már engedélyezte az önkormányzat a hársfa kivágását, de csak nyolc méter magasság felett. Egyrészt csúnya, másrészt veszélyes. Kérdése, hogy nem lenne-e egyszerűbb kivágni, és ültetni egy új fát. Nagyon szépek lettek a játszóterek, de csak a kerékpárúton lehet megközelíteni a Visegrádi utca aljában lévőt, ami nagyon veszélyes. Petrovics László polgármester köszöni a hozzászólást. Amit a Magyar utca előtti járdáról, és a játszótér megközelíthetőségével kapcsolatban tud mondani, hogy a tavalyi tizenkilenchez képest idén két fő közmunkást kaptak a Munkaügyi Központtól. Két embert nyolc órában, és további három-öt főt négy órában alkalmazhat négy hónapig. Hét-nyolc közmunkással küzdenek, óriási nagy a füves, és takarítandó terület, így minden részre nem jutnak el. Ahogyan az összefoglalóban ismertette, a Magyar utcában jövőre építkezés lesz, így ott megvalósul az útburkolat javítás. A többi tekintetében túl sok jót nem tud ígérni. A hársfát illetően tudatja, hogy az Erdészet komolyan megvizsgálta azt, és kézzel-lábbal tiltakozott, hogy egy ilyen öreg fát, ami jó állapotban van, kivágjon. Több körben tárgyaltak erről a vezetővel, és nem vágatja ki, mert a fa nincsen rossz állapotban. Kollegákkal is elmentek megnézni, de a vezető hajthatatlan volt ezzel kapcsolatban. Nem szakértő, így nem tudja megállapítani, hogy veszélyes-e vagy sem, az Erdészet felelőssége lesz, ha mégis leszakad, de nem gondolja, hogy ez meg fog történni, mert megvizsgálták a fát. Az óvodai vezetékek szintén része a felújításnak (nyílászárók, elektromos vezetékek cseréje). A szelektív hulladékgyűjtés egy nagyon hektikus valami. Egyik héten fél nap alatt tele lesz, másik héten meg nem is kell odamenni, mert félig sincsen. Genzelmann úr folyamatosan figyeli ezeket a konténereket, de előfordul hogy nem mindegyikhez jut el, vagy eljut, csak éppen nincsen tele, egy fél nap elteltével pedig már tele van. Ilyen sajnos előfordul. A MÁV-ra vonatkozóan közli, hogy ha a megegyezés értelmében az épületet átadja a MÁV, akkor azt kérik, hogy gondozza az önkormányzat az épületet, és a környezetet is. Ez csak akkor ésszerű, ha abba az épületbe valamilyen funkciót (büfé, újságárus, trafik) tudnak tenni, és annak valamilyen hozadéka lesz. Egyelőre olyat nem találtak, aki ebben partner lenne. Igyekeznek a MÁV-al rendbe hozatni a területet. Az akadálymentesítés azért nagyon nehéz, mert csak lépcsőn
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
7
megközelíthető az indulási oldal. Akadálymentesítő eszközt nagyon drága lenne telepíteni, a MÁV ettől elzárkózik, így ezt nem tudják befolyásolni. Lénárdné Mester Kitti érdeklődik, hogy lesz-e bölcsőde. Petrovics László polgármester válasza, hogy nem lesz. Azért lett megszüntetve, mert nagyon magasak voltak a költségei. Van egy megoldás, a DURISZ épületének felújításával kapcsolatos. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat fog ott helyet kapni, de a pályázat feltétele volt, hogy két családi napközit kell létesíteni. Tizennégy fő elhelyezését meg fogják tudni oldani. Nem tudja, hogy mekkora az igény, de a jelzések alapján nem is sokkal több, inkább kevesebb. Megpróbálnak eleget tenni az igényeknek, hiszen más helyen is lehet családi napközit üzemeltetni. Ha úgy alakul, hogy a gyerekek létszáma csökkenő tendenciát mutat, akkor az óvodában fogják ugyanezt megoldani. Gál Tibor a külterülettel kapcsolatban kijelenti, hogy elég jelentős adóbevételre tesz szert a város az üdülőterületek révén. Rákérdez, hogy abból mi forgatódik vissza. Petrovics László polgármester felel, hogy azok az adóbevételek, amelyek az üdülőterületekből befolynak, el is mennek az intézményekre. Abban a nehéz helyzetben vannak, hogy nem tudnak az adóbevételekből visszaforgatni. Egy évben néhány alkalommal, és néhány területre vonatkozóan zúzottköves feltöltést tudnak végezni, illetve levágják az ágakat földutaknál, amikor megfelelő létszámú közmunkás áll rendelkezésre. Sajnos ezt önerőből nem nagyon tudják megtenni. Van azonban olyan kezdeményezés is, ami számukra elég pozitív, például a Szamaras úti üdülőegyesület megszervezte az ottani út felújítását. Ebbe az önkormányzat nem tud pénzt beletenni, de közreműködőként rész vesznek. Novemberben meg fog valósulni, ez több mint 9 millió Ft-os beruházás, melynek előteremtését az ottani lakosok vállalták fel. Jelen pillanatban a külterület fejlesztésére nincsen forrás. Cséfai István egy kicsit rontani szeretné a polgármester úr által festett képet. Állítja, hogy évről évre hiányos költségvetéssel terveznek a hivatalban, és a februári Képviselő-testületi ülésen nagy vita kerekedett ki abból, hogy 2205 m2-t adnak ki a Motorcsónak Sportegyesületnek havi 60 000 Ft-ért. Elhangzott, hogy nem tudják ezt növelni, mert még a határokkal sincsenek tisztában, hogy mi a Vízügyi Igazgatóság területe, és mi az önkormányzaté. Ameddig nem kapja meg az önkormányzat azt a területet a Vízügyi Igazgatóságtól, addig nincsen értelme bolygatni a szerződést. Utána majd újra Képviselő-testület elé kell vinni a kérdést, és új díjat kell meghatározni. Kiderült, hogy 2010. év végén a Vízügyi Igazgatóság átadta a területet a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, és ahhoz, hogy az önkormányzat használatba tudja venni, egy környezetvédelmi nyilatkozat szükséges az államtitkártól, vagy minisztertől (nem tudja pontosan), amit megkértek, de még nem kaptak meg. Azt szeretné megtudni, hogy azzal mi újság van. Ha még mindig kapták meg, akkor állampolgárként ő is írna egy levelet (ha megkapná a levelezési címet) annak érdekében, hogy lássa a környezetvédelmi államtitkár, hogy nemcsak az önkormányzatnak fontos ez a dolog, hanem az itt élő lakosoknak is, hogy a bevételeiket tudják növelni. Továbbá felvilágosítást szeretne kapni az egyesület sporttevékenységét illetően, mivel polgármester úr elmondása szerint az egy működő egyesület, de nincsen tisztában vele, hogy mit működik. Megjegyzi, hogy a júniusi testületi ülésen az ülés előtti kérdések között elhangzott Szimon Attila képviselő úr szájából, hogy az országzászló alatti területet elkerítették bójákkal, amit Grécs László képviselő úr is sérelmezett, és kérte, hogy távolítsák el. Polgármester úr azt válaszolta, Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
8
hogy volt ott valami vízgyűjtő régen, és árkok keletkeztek, így fél, hogy valaki beleesik, mint a kisgyerek, de pár héten belül esztétikus virágtartókkal, ládákkal lesz körülvéve, amiket azóta sem látott. Tudakozódik, hogy a veszély továbbra is fennáll-e. Nehezményezi, hogy a honlapon lévő jegyzőkönyvben nem szerepel ez a dolog, holott ha egy Képviselő-testületi ülésen valami elhangzik, akkor a jegyzőkönyvnek hűen kellene tartalmaznia azt, ami az elejétől a végéig elhangzik, ugyanis az egy okirat. Petrovics László polgármester köszöni szépen a hozzászólást. Reflektál, hogy nem szó szerinti jegyzőkönyv készül. Általában a napirendhez az érdemi hozzászólásokat szokta rögzíteni a jegyzőkönyv írója. Ez így van az ő részére kiadva, így van meghatározva, hogy nem szó szerintit kell írnia, mert akkor hatvan-hetven-nyolcvan oldalas jegyzőkönyvek születnének. A lényegi részeket jegyzi. Kihangsúlyozza, hogy természetesen továbbra is ott van az a ciszterna a Fő tér alatt. Annak a nyomásnak engedve, hogy csúnyák a bolyák, elszedette a kollegákkal, de a városüzemeltetés kollegáival közös véleményük, hogy veszélyes. Sajnos a virágosládák megvételére nem tudott sor kerülni pénzügyi okok miatt. De ennek a szakasznak a lezárását, vagy legalábbis a forgalomelterelését a továbbiakban is meg kívánja oldani, mert nem szeretné annak a felelősségét felvállalni, hogy bárki ott beszakadjon. Ez a nagyon régen ott álló víztoronynak a vízgyűjtője. A Fő tér leburkolásra került a beruházáskor, és amíg ez szóba nem került, neki tudomása sem volt arról, hogy az akna létezik. Amikor megtudta, odatette a forgalomterelő bolyákat. Nyilván esztétikai szempontok miatt elvettette, de továbbra is aggódik amiatt, hogy bármi történhet. Ahhoz is pénzre lenne szükség, hogy felmérjék, hogy a vélhetően vasbetonból készült ciszternafedő milyen állapotban van, bírja-e a terhelést, vagy sem. Ebben lépni kell, nyilván megint pénzügyi okok miatt nem történt ebben semmi, de kezdeményezni fogja, hogy a költségvetésben különítsenek el erre egy összeget annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni mi van alatta, mert nem szeretné, ha valaki balesetet szenvedne. Sajnálja, ha valakinek ezzel sérelmet okozott, de ha veszélyt érez, akkor valamit tenni kell, a balesetet meg kell akadályozni. A Motorcsónak Sportegyesület területével kapcsolatban ismerteti, hogy azóta felmérték a területet. A Motorcsónak SE elnöke és a közgyűlés kijelentette, hogy ők ennél többet nem tudnak fizetni, amit elmondott a Képviselő-testületi ülésen is, ahol feltette a kérdést, hogy tud-e valaki jobb hasznosítási módot arra a területre vonatkozóan, de néma csend volt, így maradt az eredeti verzió. A kérdés az, hogy ha elmennek, akkor ki fogja a területe rendben tartani. Ha a lakosságot ez ennyire zavarja, akkor a szerződésnek neki lehet menni. Ez egy egyesület, amely már régen szerződést kötött az önkormányzattal ilyen feltételekkel. Ezeken a feltételeken ők még szigorítottak is, igyekeztek megoldást találni, de akkor nem sikerült. Lehet, hogy lakossági kérésre, vagy nyomásra eredményt fognak elérni, de nem tartaná jó ötletnek, hogy az önkormányzat üzemeltesse a helyet, mivel azt nem tudja felelősen vállalni. Dr. Horváth Béla jegyző a Motorcsónak Sportegyesület szerződésével kapcsolatban szeretne pár dolgot tisztázni. A területről pontos geodéziai felméréssel rendelkeznek, annak a határaival teljesen tisztában vannak. Az a terület, amire Cséfai úr gondol, ahol a hajók nagy részét tárolják, a Magyar Állam tulajdona, a Duna meder része. A Vízügyi Igazgatósággal van bérleti szerződésük, amibe az önkormányzat nem tud beleszólni. Az hangzott el a Képviselő-testületi ülésen akkor, hogy arra a területre (az egész Duna part) az önkormányzat beadott tulajdonba adási igényt. Ez az eljárás volt folyamatban. Az MNV Zrt.-nél indult ez az ügy. A Vízügyi igazgatóság nem átadta, hiszen ő is csak kezelője volt a területnek, de nyilatkoznia kellett, hogy a tulajdonba adáshoz hozzájárul-e, vagy sem. Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
9
Lassan született meg ez a döntés, de hozzájárultak. Viszont kellett természetvédelmi szempontból egy miniszteri nyilatkozat, ami a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Sok kört le kellett futni ahhoz, hogy ez a nyilatkozat egyáltalán elkészüljön. A végleges nyilatkozat nemleges volt, így a terület nem kerülhet az önkormányzat birtokába. AZ MNV Zrt. abban az esetben döntött volna pozitívan, ha ez a nyilatkozat megvan, de sajnos nincsen. Viszont a vagyonkezelői jog átadását, illetve biztosítását támogatják. Jelen pillanatban ezen az úton mennek tovább. Amint ez megvan, akkor tudnak azzal a területtel is rendelkezni. Elhangzott a testületi ülésen is, hogy akkor lehet azt a területet hosszú távon, illetve nagyobb bevétel reményében hasznosítani, ha egységesen lehet kezelni. Jelen pillanatban az önkormányzati rész a Fő úttól maximum tíz méteres sáv, amely részen nem állnak hajók sem. Lehetne komolyabb beruházást találni rá, de az a probléma, hogy osztott a terület. Ezért született egy olyan döntés a Képviselő-testület részéről, hogy harminc napos felmondási határidővel határozatlan idejű szerződést köt, és amennyiben a vagyonkezelői jog átadása megtörténik, akkor ezt a kérdést felülvizsgálja. Ha találnak jobb hasznosítási formát, akkor ebben nyilván dönteni fog a Képviselő-testület, ehhez azonban az is kell, hogy legyen megfelelő jelentkező, aki 60 000 Ft-nál hajlandó többet fizetni. A testület hosszas vita úgy határozott, hogy addig is jobb a 60 000 Ft, mint a semmi. Az évi 720 000 Ft is számít az önkormányzat költségvetésében. A vagyonkezelői jog átadása pedig folyamatban van. Cséfai István szeretné kérni jegyző urat, hogy ne vádolja őt hazugsággal, mert letöltötte a 2011. február 28-i jegyzőkönyvet, és a Képviselő-testületi ülésen a polgármester úr saját szavaival mondta, hogy nem tudják, hogy mi meddig tart, földmérőre pedig az önkormányzatnak nincsen pénze, így nem tudják kimérni sem a területet. Fogalmuk sem volt, hogy mekkora az a terület. Azóta lehet, hogy már ki van mérve, de erről ő nem tudott, mivel sehol nem közölték. Nem tudja, hogy ki dönti el azt, hogy a testületi ülésen a napirend előtti felszólalásokból mi jelenjen meg a jegyzőkönyvben, mert a szeptemberi ülés jegyzőkönyvében megjelent, a júniusiban nem. A videofelvételen lehetett hallani, az újság is megírta, a jegyzőkönyv pedig nem tartalmazza. Nagyon furcsának tartja ezt. Dr. Horváth Béla jegyző elnézést kér, erre is szeretett volna válaszolni. Egyébként padig nem gondolná, hogy Cséfai úr valótlant állít, és nem is vádolná hazugsággal. Félreértés lehetett, hiszen a geodéziai felmérés akkor is rendelkezésükre állt, ami az árvizes felmérés kapcsán készült. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban tudatja, hogy a felvetés valóban jogos a részéről. Amikor észlelték, hogy erre vonatkozóan volt egy írása a fórumon, akkor utánanézett, és valóban történt itt egy hiba, ami sorozatos problémákból adódott. Duplán rögzítik a Képviselő-testületi hanganyagot a videofelvétel mellett. Az egyik rögzítő anyag valami miatt letörlődött, a másik, ami számítógépen rögzült, az pedig nem megfelelő felvételt adott. Így először a jegyzőkönyvet kollegák segítségével kezdték el készíteni emlékezet alapján, majd amikor megkapták a videofelvételt, akkor lett véglegesítve, viszont az elejét nem nézték át még egyszer. Itt történt egy tévedés, amit korrigálni fognak, és fel fog kerülni a honlapra. A kormányhivatalhoz, eleget téve a 15 napon belüli kötelezettségnek, az a jegyzőkönyv lett elküldve. A hibát korrigálni fogják, azt meg fogják jelölni, és fel fog kerülni a honlapra, valamint a kormányhivatalt is tájékoztatni fogják. Erre vonatkozóan köszönik az észrevételeket, nem áll fenn szándékosság esete, nem szelektálnak. Amint látta most is (szeptember 27.) felkerült a napirend előtti felszólalás, és a jövőben is fel fog kerülni. Sajnos a technikai és adminisztratív hiba miatt maradt ez el. Lénárdné Mester Kitti informálódik, hogy amennyiben nem engedélyezték a tulajdonba vételt (Duna part), akkor nincsen-e arra vonatkozóan kötelezettségük, hogy karbantartsák a területet. A Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
10
járda, ami a játszótérig vezet szintén balesetveszélyes kisgyerekkel, babakocsival, hiszen feltörték az aszfaltot. Kérdése, hogy nem lehetne-e őket felszólítani, hogy tegyék rendbe. Petrovics László polgármester válasza, hogy természetesen lehetne. Ez a kérés is lepergett. Arra nem kötelezhetik őket, hogy a tulajdonukban lévő területet karbantartsák, hiszen az önkormányzat nem hatóság. Kérni kérhetik, kérték is, de egyáltalán nem kaptak választ. Azon gondolkoztak Murányi Zoltánnal, hogy azt, amit az elmúlt harminc-negyven évben az önkormányzat fenntartásként ráfordított a Duna parti teljes területére, azt kiszámlázzák majd a MNV Zrt.-nek, és akkor arra majd kénytelenek lesznek reagálni. Lénárdné Mester Kittit felháborítja, hogy a könyvtár alatti edzőteremben nem tartják be a nyitvatartási időt, bömböltetik a zenét, és dobálják a súlyokat. Tájékozódik, hogy az edzőterem meg fog-e szűnni. Petrovics László polgármester felel, hogy az edzőterem üzemeltetői saját időbeosztás szerint használják a helyiséget, az önkormányzat nem szabályozza a nyitvatartást. A közterület felügyelőnek nem feladata ellenőrizni, hogy hangosan szól-e a zene, vagy hogy dobálják-e a súlyokat. Ilyenkor szólni kell nekik, hogy hagyják abba. Lénárdné Mester Kitti közli, hogy át szokott menni szólni. Petrovics László polgármester folytatja, hogy az tény és való, hogy minden évben amikor a vízszint elérkezik az öt-hat méterhez, akkor minden évben bemegy a víz, utána újrameszelik, és ápolják a helyiséget. Azt kell, hogy mondja, hogy amennyiben az a csapat nem lenne, akkor lehet, hogy az a pince már beomlott volna, de legalábbis nagyon rossz állapotban lenne. Jelen pillanatban karbantartják, így valamilyen szinten hasznot is jelent. Viszont volt már arról szó, hogy amennyiben a felújítás megtörténik, és az árvízvédelmi vonal megépül, akkor elméletileg nem fog bemenni még hat méter fölötti víz esetén sem a Duna. Abban az esetben elhelyezhetnének ott bormúzeumot, vagy bármi mást. Gergely Sándorné a Szegfű-közből kijelenti, hogy a hulladékszállítással kapcsolatban komoly problémájuk van. Szeretné tudni, hogy nekik kell-e jelentkezni az önkormányzatnál. Jelenleg egy héten egyszer elszállítják a hulladékot. A szelektív hulladékot lehozza szatyorban a vasút mellé, és ami olyan, azt elégeti, a zömét komposztálja, de mégis van valamennyi fennmaradó mennyiség kiszsákban, amit ha a kutya, vagy a macska bemegy, akkor széttépi, viszont nem tud 500 Ft-ot hetenként egy nagy zsákra szánni. Ha 100 vagy 120 Ft lenne, és azt megtöltené, és kirakná hetente elvitelre, akkor rendben lenne. A másik, hogy a hölgy, akitől vette a zsákot, azt mondta, hogy októberig szállítják csak el a hulladékot, azt követően a lakosoknak kell a telephelyre kivinni azt. De mivel nincsen autója, így legfeljebb a hátizsákban tudja elvinni. Az is problémát jelent, hogy a zsákot nem lehet az önkormányzatnál, központilag megvásárolni. A harmadik az úttal kapcsolatos, a százhúsz lépcsővel, ami olyan állapotban van, hogy most három család összefogott, több napon keresztül betonoztak, de a Kamilla utcából ömlik le a víz, így valami komolyabb megoldásra lenne szükség. Hozzáfűzi, hogy megépült a pince, de a külterület tönkrement, el van gazosodva, az alsó részen alig lehet közlekedni. A tél közeledtével ezek problémát jelentenek, ebben kér segítséget. Petrovics László polgármester reagál, hogy utas pályázat, illetve saját forrás, amelyekből a járdákat, utakat karban tudnák tartani, jelen pillanatban nincsen. Ezért is nem történt ott Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
11
különösebb változtatás. A gazos területre vonatkozóan elmondja, hogy a pince üzemeltetője ígéretet tett, hogy időszakonként rendbe fogja azt tenni. Amikor a pince elkészült, akkor nagyon szépen rendbe is tette, de fel fogja hívni a figyelmét rá, hogy azt tegye meg még az idei évben. A lépcsőt illetően sok jóval nem tudja kecsegtetni. Ha nincsen pénz, nincsen közmunkás, akkor az már egy nehezebb kérdés. Nem tud most még jó megoldást mondani, de próbál valamit találni az égető problémákra, viszont a vízelevezést pénz nélkül nem fogják tudni rendezni. A hulladékszállításra vonatkozóan állítja, hogy akivel nem tudnak rendes szállító edényzetre szerződést kötni, azokat meg fogják keresni egyedileg. Ha ők intézkednek, akkor ez ügyben nem az önkormányzatot, hanem a Maros Kft.-t kell megkeresni, és az egyedi megállapodások meg fognak születni. A rendelet úgy szól, hogy október 15-ig tart a külterületen, illetve üdülőterületen a szállítás. Viszont ahol állandó lakosok vannak, ott mindenképpen meg kell oldani a hulladék elszállítását. Ezt egyedileg a Maros Kft.-nek meg kell próbálnia megoldani, az önkormányzat pedig segít, ahol tud. Biztos benne, hogy ezekre az utcákra fognak tudni megoldást találni. Csengeri János szomorúan tapasztalja, hogy az önkormányzatok egyre kínosabb helyzetbe kerülnek, de jó volt hallani, hogy az árvízi védvonal ki fog épülni. A Rákóczi úttal kapcsolatban nem is meri remélni, hogy az, valamikor el fog készülni, mert tragédia, hogy milyen állapotban van. Nagyon sokat járt a temetőbe, és van egy olyan észrevétele, amit Genzelmann úrral is szeretne majd megosztani, hogy a középső rész nagyon el van hanyagolva. Civil összefogással rendezni lehetne a területet, mert számít, hogy hogyan néz ki egy város temetője. Petrovics László polgármester köszöni a hozzászólást. Az utóbbi része teljesen jogos, már régóta fontolgatja, csak nem volt még rá elegendő ideje, hogy meghirdessen egy társadalmi temető takarítást. Meggyőződése, hogy sokan elmennének, hiszen többen felvetették már, hogy a temető milyen borzasztóan néz ki. A temetőre is igaz az, hogy egyéb segítség, közmunkások nélkül ez nem fog menni. Ha megnézik a környező települések temetőit, ahol vannak olyan idősek, akik rendszerrel tudnak kijárni, és mások sírjait is rendbe teszik, ott szép és tiszta a temető. Itt ez már nem igazán működik jól. Reméli, hogy ha az emberek látják, hogy egyszer rendbe van téve, akkor a továbbiakban már egy picit jobban odafigyelnek a szomszéd és mások sírjaira is. A Rákóczi utat illetően van egy tervük, legalábbis egy szakaszára biztosan. Ha annak a költségvetését megnézik, akkor kb. 1,5 milliárd Ft-os befektetésre lenne szükség ahhoz, hogy a teljes Rákóczi utat felújítsák. Ez az, ami se pályázatba, se semmilyen kiemelt támogatásba, vis maiorba nem fér bele. Próbálkoztak már többször, de jelenleg nincsen esély arra, hogy a Rákóczi utat felújítsák. Nagy László felhívja a figyelmet a Duna parton, a Hell Ferenc utca és a Duna utca közötti épületre (ami valamikor a Műszaki Egyetem üdülője volt), hogy a tulajdonosa hagyja, hogy tönkremenjen. Tragikus a helyzet. Fel kellene szólítani a tulajdonost, hogy valamit tegyen a megóvása érdekében. Petrovics László polgármester köszöni az észrevételt. Ebben a tekintetben már több lépés is történt. Több ízben tárgyaltak már a tulajdonossal. Szeretne építkezni (egyik részén bontani, a másik részén felújítást végezni), hogy ott életvitelszerűen élni tudjon. A vállalkozásai még nem teszik lehetővé, hogy Nagymarosra jöjjön. Dr. Horváth Béla jegyző beszámol, hogy a Képviselő-testület ülésein is elég gyakran visszatérő kérdés ez, figyelemmel kísérik ennek az ingatlannak a sorsát. 1999-ben helyi védelem alá lett Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
12
helyezve, azért, hogy megóvják attól, hogy le legyen bontva, és más jellegű épület legyen felépítve. Hadakozik ez a tulajdonos is az önkormányzattal, a kezdetektől ellenezte ezt a helyi védelem alá helyezést. Úgy gondolja, hogy ez a jövőben sem fog megszűnni. A cél, hogy az ingatlannak az értékei a jövőben is megmaradjanak, és a tulajdonos hathatósan működjön közre annak a megmentésében. Több mérnök megvizsgálta, és azt mondták, hogy nem feltétlenül az a megoldás, hogy az épületet mindenáron meg kell menteni, és úgy felújítani, hogy így maradjon, ahogyan van, hiszen a homlokzat megjelenése az érték. Azt kell elérni, hogy ha újat is épít, akkor is kizárólag olyat építhessen fel, mint amilyen a jelenlegi épület homlokzata. Ennek érdekében a szükséges dokumentálás megtörtént. Ha tönkre is tesznek korlátokat, vagy elemeket, annak a rekonstrukciója később meg fog tudni történni. Jelenleg hatósági úton ott tartanak, hogy helyszíni szemlét tűztek ki már az érintettel, hogy ezt a kötelezettségét egyértelműsítsék. Tavalyi évben, és tavaly előtt is tárgyaltak vele, kérte volna az egész bontását, melybe feltétellel mentek volna bele, ha egy olyan tervdokumentációt készített, amely igazolja, hogy az épület ugyanilyen formában fog felépülni. Ez nem történt meg. Nem kívánják tovább tűrni, hogy ennek az ingatlannak az állapota tovább romoljon. Azt illetően szívesen kiadják az engedélyt, hogy a lapos tetős épület onnan eltűnjön, de a régi épületre csak akkor, ha ott van előttük az engedélyezési tervdokumentáció, amit főépítész is fog vizsgálni, bizottság elé is be fog kerülni. Ebben az esetben nem akármilyen épületre fogják kiadni az építési engedélyt, illetve hagyják lebontani azt. A helyszíni szemle után, ha érdemben nem fog lépni a tulajdonos, akkor hatósági úton fogják kötelezni a jókarbantartási kötelezettség teljesítésére. Az épület állapota miatt a felújítást is elő fogják írni, hogy az állagromlást megakadályozzák, és balesetveszélyt elhárítsák. Ezt mindenképpen meg fogják tenni függetlenül attól, hogy kíván-e építeni, vagy sem. 2007-ben elindult erre vonatkozóan egy hatósági eljárás, ami félbeszakadt, elő lett írva sok minden, de a végrehajtás elmaradt. Most elindították az eljárást, és mindenképpen ki fogják kényszeríteni. Ha kell, akkor az önkormányzat fogja a szükséges munkálatokat elvégezni, és annak a költségeit az ingatlanra fogják terhelni, amire jogszabályi lehetőség van. Petrovics László polgármester elmondja, hogy a vállalkozó maga ajánlotta fel annak idején, hogy akár 10-20 millió Ft-ot letétbe helyez az önkormányzat számláján, csak tegyék lehetővé a bontást, hiszen abból ott nem lehet életvitelszerű használatra alkalmas épületet kialakítani, és az épület, amit felépít pont úgy fog kinézni, mint a régi, csak mondernizált változatban. Erre a főépítésztől nem kapott lehetőséget, valószínűleg ezért is húzódik ez az ügy tovább. Hujbert István szeretné köszönetét kifejezni egyrészt a polgármester úr előadásáért, amelyből teljesen világosan kiderült számára, hogy nem teljesültek a választási ígéretei… Mindezek ellenére a művészeknek is szeretne köszönetet mondani, akik a fotókat készítették. Rothbauer Antal kiemeli, hogy közeledik a nemzeti ünnep. A lakosságot nem kényszeríthetik, hogy az ünnepnapon tisztességes ruhában jelenjenek meg, vegyenek részt az ünnepségen, de arra igen, hogy legalább a házaikat lobogózzák ki. Javasolja, hogy a Képviselő-testület hozzon egy olyan határozatot, hogy nemzeti ünnepen legyen kötelező a nemzeti színű lobogó kihelyezése. Arról már nem is beszél, hogy a ház előtti járda, és közterület rendbetartására hasonló jellegű kötelezettség legyen elrendelve mindenki részére, és a kötelességszegésnek legyen foganatja is. Petrovics László polgármester köszöni szépen az építő jellegű hozzászólást. A véleménye, hogy kötelezni nem lehet az állampolgárokat a lobogó kitételére, de ő igyekszik jó példát mutatni.
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
13
Bízik benne, hogy az emberek ezt komolyan fogják gondolni. Nincsen ara lehetősége az önkormányzatnak, hogy ezt kötelezővé tegye, de ő is mindenkit erre buzdít. Hajek Jánosné azt szeretné megkérdezni, hogy a településen miért nincsenek postaládák. Szorgalmazza, hogy a centrumban, a CBA elé helyezzenek el egyet. Petrovics László polgármester reflektál, hogy van kihelyezve postaláda, de tolmácsolni fogják a kérést a Magyar Posta felé. Heininger Ferenc kihangsúlyozza, hogy a rendőrség a városban a látszattevékenységet nagy hatékonysággal műveli. A Molnár utcánál lesben állnak, és ha valaki a stop táblánál (csak ottmaradt relikviaként) nem tapos bele a fékbe, akkor a szabálysértőt 10-20-30 000 Ft-os büntetéssel sújtják. A városüzemeltetés felé lenne egy javaslata, hogy azt a táblát ki lehetne vinni a főútig. Petrovics László polgármester köszöni a hozzászólást. Informálja, hogy ez a Magyar Közút hatáskörébe tartozik, de fogják feléjük jelezni, hogy a stoptáblát helyezzék ki a Fő út szélére. Miskolci Ferencné jelzi az óvodai elhelyezéssel kapcsolatban, hogy nem érti miért kellett áthelyezni azt a gyereket, aki közel lakik az óvodához, (hiszen területileg a legközelebbi óvodához kellene tartoznia a gyereknek) egy távolabbiba, és hogy miért a Képviselő-testület dönti el, hogy ki hova tartozik. Nem mindenkinek van autója. Régen nagyon jól fel volt osztva, aztán megváltoztatták, összekeverték. A másik, hogy a közterületen kevés a munkás, így igenis a háza előtt mindenki tartsa rendbe a területet, és aki nem teszi, az fizessen büntetést, amit ő helyi rendeletben szabályozna. Petrovics László polgármester köszöni a hozzászólást. Közli, hogy ez helyi rendeletben szabályozva van, csak a bírságtételek nincsen meghatározva. A kötelezettség fennáll rendelet útján, viszont azt még meg kellene határozni benne, hogy milyen szankciókra van lehetőség. Megjegyzi, hogy régen erre nem volt szükség, az emberek tudták a kötelességüket. Az óvoda körzetesítésnek kialakítása nem a Képviselő-testület munkája volt, hanem a testület csak döntött, és a szakmai javaslatot az óvodavezető tette meg. Sokat gondolkoztak azon, hogy hogyan lehetne úgy körzetesíteni az óvodát, hogy a jelenlegi igényeknek megfeleljen. Olyan nagy volt a túljelentkezés az óvodában, hogy nem lehetett mindenkit elhelyezni. Megpróbálták figyelembe venni, hogy a testvérek egy óvodába járhassanak, így azt a gyereket, aki a közelben lakik helyhiány miatt a másik óvodába kellett elhelyezni. Ilyen és ehhez hasonló indokok miatt történt meg ilyen módon a körzetesítés. Igyekeztek ezt a feszített létszámot úgy elosztani, hogy az óvoda megfelelően tudjon működni. Ebben a kérdésben intézményvezető asszonyt érdemes megkeresni. A Képviselő-testület csak megerősíti a szakmailag előkésztett döntést. Dr. Horváth Béla jegyző annyit szeretne hozzátenni, hogy ez nem volt egy egyszerű döntés. Az óvodával való egyeztetés során is felmerültek ezek a problémák. Az Elsővölgy úti óvodában nagy volt a létszám, jelen pillanatban is a törvényi maximumon van már. A férőhelyek nem teszik lehetővé, hogy oda még más gyerek is járjon. Az, az egy kivétel maradt, hogy akinek a nagyobb testvére odajár, de az új körzetben már nem oda tartozna, az még járhasson oda, viszont azt követően már csak az, aki a körzetbe tartozik. A jelentkező gyerekek vizsgálata alapján az óvoda előkészítette ezt a javaslatot, nem tudott máshogyan a létszámán változtatni. Ha változatlanul hagyják a körzeteket, akkor minden a törvényi maximumon túl lett volna bőven, fizikailag sem tudták volna a gyerekeket lefektetni délután. Sajnos az óvodai férőhelyek szűkössége volt az, ami ezt indokolta. Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
14
Az is benne van a döntésben, hogy ezt minden évben felül kell vizsgálni. Nyilván a jelentkező gyerekek eloszlása alapján is próbál majd az óvoda és a Képviselő-testület is ebben rugalmas döntéseket hozni. A súlypont az Elsővölgy úti óvoda irányába tolódott el, így számítani kell arra, hogy lesznek, akiket át kell irányítani a Magyar utcába. Sajnos ez egy ilyen szükséges, és kompromisszumokat igénylő döntés volt, amit meg kellett hozni. A járdákkal kapcsolatban annyi pontosítást tenne, hogy egy régi 1994. évből eredő köztisztasági rendelete van az önkormányzatnak, aminek a módosítása, illetve új rendelet alkotása megtörtént. Abból a hulladékszállítás került ki, de a járdák, közterületek rendben tartására vonatkozó kötelezettség megmaradt. Eredetileg volt egy szankciója is, 10 000 Ft, jelen pillanatban 30 000Ft, de 50 000 Ft-ra lehet emelni az önkormányzati szabálysértési bírság felső határát. Van szankció lehetősége, de eddig nem kívántak rögtön a bírságolással élni, viszont láthatóan nagyon sok esetben meg kell tenni a felszólításokat, és aki nem fog reagálni, ott elkezdenek bírságolni. Cséfai István nem javasolná a szankcionálást, amíg a rendelet csak azt írja elő, hogy takarítani köteles, de hogy az utca levelét hova rakja, azt nem mondja meg. Most elégetni már nem tudja. Az évi 24 000 Ft-os hulladékszállítási díjba nem fér bele, hogy a zöldhulladékot elszállítsák, ő pedig 500 Ft-ot nem hajlandó fizetni zsákonként. Akkor szorgalmazza a szankcionálást, ha megteremtik annak lehetőségét, hogy az utca hulladékát valahova le tudja rakni. Hozzáfűzi, hogy ő eddig is mindennap lesöpörte a járdát. Petrovics László polgármester kifejti, hogy eddig senki nem szankcionált. A megoldás, hogy a növényi származékokat meg kell próbálni telken belül komposztálni. Ha ez nem megy, akkor el kell égetni. Be kell azt látni, hogy hulladékszállítási szempontból az önkormányzat (anyagi helyzetére való tekintettel) jelenleg ennél többet nem képes vállalni. Miután a rendelet úgy szól, hogy az ember a saját háza előtt tartson rendet, akkor nem fognak külön szemétgyűjtő edényzetet kihelyezni az utcára. Cséfai István szerint akkor a fél telke a levelekkel lenne tele. Petrovics László polgármester állítja, hogy arra az önkormányzat nem képes, és nem is akar vállalkozni, hogy az egész város területéről a mindenki háza előtt felgyülemlett fákról lehullott levelet összegyűjtse és elszállítsa. Cséfai István reagál, hogy több önkormányzat képes és vállalkozik rá. Ő összetakarítja, mert belátja, hogy kötelessége, de hogy bevigye a telkére, arra már nem kötelezhetik. Hiába szankcionálnak, nem hajlandó kifizetni a bírságot. Petrovics László polgármester kijelenti, hogy nem is akart és nem is szankcionált soha. Nem ő javasolta, hogy ezt a rendeletet így módosítsák. Zoller Csaba képviselő beszámol, hogy a Képviselő-testület, és az önkormányzat egyetértésben Genzelmann úrral egy komposztáló udvart szeretnének létrehozni, hogy ezt a problémát megelőzzék, hiszen rengeteg a zöld hulladék, és ott elhelyezhetné azt minden lakos. Cséfai István ezt a választ elfogadja. Petrovics László polgármester megjegyzi, hogy a lehetőség fennáll, de még nincsen kész. Dr. Horváth Béla jegyző kiegészíti, hogy természetesen a szankciót tekintve nem a Király utcára gondolt, hiszen az a terület speciális Nagymaroson. Itt arra gondoltak, hogy a ház előtti Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
15
járdát, ás árkot tartsák rendben a lakosok. Nem a Király utcai lakosokat fogják elsősorban felszólítani, hogy szedjék össze a levelet, és ha nem akkor rögtön szankcionálnak. Meglátása, hogy január 1. napjával ebben is változás lesz, teljesen más rendszerben fog működni, állami cégként fogják az egész szelektív hulladékgyűjtést megszervezni, az elképzelések szerint ingatlanhoz fognak menni szelektív hulladékért, és tervben van a zöldhulladék gyűjtése is. Bíznak benne, hogy ez előre fog mozdulni. Amit beadtak környezetvédelmi pályázatot annak része volt a komposztálásnak a terjesztése, beszerzése, amit a lakossághoz kihelyeztek volna, és a célja is az volt, hogy a zöldhulladék újrahasznosítását támogassa. Jelen pillanatban saját erőből sem a Maros Kft., sem az önkormányzat nem tudja gyűjtését és tárolását megoldani. A Maros Kft. telephelyén nincsen lehetőség arra, hogy egy központi komposztálót alakítsanak ki. Ameddig ez a kérdés nem oldódik meg, addig, ha jelzik az önkormányzat felé, hogy összegyűjtöttek zsákba ilyen hulladékot, akkor annak begyűjtését vagy a Maros Kft., vagy a hivatal meg fogja oldani. Köszönetét fejezi ki a Király utca lakosai felé, hogy rendben tartják a területet. Petrovics László polgármester tudatja, hogy most indul egy olyan pályázati lehetőség, amelynek révén házi komposztálókat lehet igényelni. Ezt a pályázatot egy szakembergárda fogja elkészíteni. Gorzás László érdeklődik, hogy a Visegrád utcai ABC miért van zárva. A városnak az a területe teljesen ellátatlan. Úgy tudja, hogy Rasmann úr bérli azt az épületet. Lett volna már vállalkozó, aki kivette volna, és azt a választ kapta, hogy majd, amit ő enged, azt fog ott árulni. Kötelezni kellene az önkormányzatot, hogy alapellátásban biztosítsa azt, hogy a lakosság legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzá tudjon jutni. Petrovics László polgármester kimondja, hogy ebben a tekintetben mindig a gazdaság maga határozta meg a boltok nyitását, zárását, elhelyezkedését. Az a bolt gazdasági okok miatt zárt be. Egy olyan vállalkozó volt, aki vállalta volna a működtetését. Leültek vele tárgyalni, hogy milyen módon és mikortól tudná ezt megoldani, de visszatelefonált, hogy mégsem vállalja. Gorzás László közli, hogy mert valószínű kapott egy telefont. Petrovics László polgármesternek erről nincsen tudomása. Abba, ami a privát gazdasági életben zajlik, abba nem tudnak, és nem is akarnak beleszólni. Három éve próbálják már segíteni a folyamatot, hogy ott valamilyen árusító hely legyen, de még nem jártak sikerrel. Gorzás László álláspontja, hogy egy kis CBA-t lehetne ott nyitni. Petrovics László polgármester ismerteti, hogy erről is volt szó, és élelmiszerkiszállításról, meg sok minden másról is. Még nem tudtak megoldást találni, továbbra is dolgozni fognak rajta, ezt tudja ígérni. Hajek Jánosné tudakozódik, hogy a Marton pékség autóját miért tűntették el. Nagyon jó volt az idősek számára. Petrovics László polgármester válasza, hogy nem ők tűntették el. Dr. Horváth Béla jegyző a Marton pékséggel kapcsolatban elmondja, hogy ő személyesen beszélt Marton úrral, amikor bejelentette, hogy sajnos nem tudja tovább ezt a tevékenységet folytatni. Közölte vele, hogy az önkormányzat semmilyen akadályt nem állít elé, sőt az idősek Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
16
miatt támogatja az ő tevékenységét. Amikor a nagymarosi üzlettulajdonosok részéről elég komoly támadás és kritika érte az önkormányzatot, hogy miért engedtek be egy külső vállalkozót, aki az ő tevékenységüket hátrányosan befolyásolja, a forgalmukat visszaveti, akkor felhozták érvként, hogy itt viszont egy olyan ellátási kérdés vetődött fel, amiben ez egy nagyon pozitív előrelépés volt, és amelynek fenntartását a maguk részükről támogatják. Semmi olyat nem tettek, amivel elérték volna, hogy ez az árusítás megszűnjön, sőt biztatták, hogy a támadások ellenére tartson ki, és folytassa ezt a tevékenységet. Azt mondta, hogy gazdasági okok miatt nem tudja vállalni. Ezt követően történt az, hogy az összes nagymarosi üzlettulajdonost meghívták egyeztetésre, hogy az ellátatlan területtel kapcsolatban milyen megoldást tudnak ők felajánlani, hiszen erre a szolgáltatásra volt igény. Elhangzottak ígéretek, hogy ezt meg fogják vizsgálni, de nem történt semmi. Az árus engedéllyel is rendelkezett, és a díjat is megfizette. A szakhatósági engedélye rendben volt, megfelelő autóval rendelkezett. Kiálltak mellette, mert rendben árult, és megfelelő minőséget szolgáltatott. A Visegrádi utcai boltot illetően nem rendelkeznek olyan eszközzel, hogy kötelezhetnék a tulajdonost, hogy nyisson meg egy üzletet. Hatósági oldalról sajnos nem tudnak lépni. Egy lehetőség maradt még, amin dolgoznak, de nem egyszerű, hogy ennek a Visegrád utcai boltnak a tulajdonjogát tisztázzák. Részben önkormányzati tulajdonú ingatlanon fekszik a bolt, viszont a felépítmény tulajdoni helyzete tisztázatlan. Az lenne a legjobb, ha el tudnák érni azt, hogy az önkormányzat tulajdonjoga teljes legyen, mert akkor meghirdetnék az ingatlant bérbeadásra. Petrovics László polgármester állítja, hogy a mozgó árus tekintetében mindent megtettek, hogy maradjon. Sukerekné Tóbiás Nelli informálódik, hogy mi lesz a Dézsma utcai présházzal. Petrovics László polgármester felel, hogy az, az önkormányzat épülete. Erre volt egy pályázatuk, amely nyert is, 17 millió Ft-ot tudnak felhasználni, viszont a másik 17 millió Ft-ot hozzá kell tenni. Az összes felsorolt pályázat közül ez volt eddig a legkevésbé fontos. Sukerekné Tóbiás Nelli megkérdezi, hogy nem lehetne-e egy sebességszabályzó táblát (40 km) visszatenni, mert rodeóznak, és este 11 óra után az egyirányú utcában visszafelé mennek. Petrovics László polgármester reflektál, hogy azt a táblát pótolni fogják. A rendőröket kell ilyen esetben kihívni. Szimon Attiláné a porták rendben tartásához szeretett volna még hozzászólni. A szemétről és a rendetlen házakról volt szó. Nyáron amikor itt volt az érpataki és a gyöngyöspatai polgármester, kész dolgokat tálcán kínáltak, hogy náluk hogyan megy ez. A legkisebb szabálytalanságot sem hagyják szó nélkül. Fel kellene venni velük a kapcsolatot. Petrovics László polgármester köszöni a hozzászólást. Petrovics László polgármester megköszöni a képviselőknek és a megjelenteknek az aktív részvételt, és bezárja a közmeghallgatást. K.m.f. Petrovics László s.k. polgármester
Közmeghallgatás jegyzőkönyve 2011. október 21.
Dr. Horváth Béla s.k. jegyző
17
