JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testület 2007. február 13-án megtartott üléséről Az ülés helye:
Bartók Béla Művelődési Központ kisterme (Bajcsy-Zs. út 9.)
Jelen vannak:
Kocsi János polgármester, dr. Salibáné dr. Pap Terézia alpolgármester, Agócs Pál tanácsnok, Agonács Lászlóné, Botka Sándor, Czakó László, Csóka Károlyné, Farsang István, Fodor Györgyné, Horváth Nóra, Koncz Gábor, Marton István, Németh László, Radics Imre, Simon László, Simon Zoltán, Szabó Károly képviselő, Tarnavölgyiné dr. Tényi Ágnes jegyző, Komáromi Ferencné Költségvetési csoport vezetője, Juhász Kálmán Káta-Hidro Kft. ügyvezető igazgatója, Magyar Lászlóné VGSZ vezetője
Az ülésről igazoltan maradt távol: Magoss György képviselő Az ülésen kb. 60 fő vett részt. Kocsi János: Köszönti az ülésen megjelenteket. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a megválasztott 18 képviselőből 17 fő van jelen, így a testület határozatképes. Egy felszólalási jegy érkezett Sági Károly úr részéről (Nefelejcs utca). Kéri a testületet, a napirendek tárgyalása előtt adjanak lehetőséget számára, hogy felszólalását megtegye. A képviselő-testület egyhangúlag egyetért a javaslattal. Sági Károly: Elsőként köszönetet mond a jegyző asszonynak, amiért az utca végét kitakarították, de további lépések nem történtek. Hiányzik még 70 m járda ahhoz, hogy az utcából ki lehessen járni. Kéri, ennek kiegészítését amennyiben majd lehetséges. A csapadékvízzel kapcsolatban elmondja, hogy sajnos az átereszek nincsenek tisztítva. Amikor elkészítették az árkot, akkor megspóroltak egy-egy járdalapot és e miatt a gyors esőzések bemossák a homokot, a földet. A külső perifériákon ezek tisztítása is elmaradt. A hosszabb (15-16 m-es) átereszek tisztítása sem igazán megoldott. Középső részükön keletkezett homokzátonyok nem engedik a víz elfolyását annak ellenére, hogy az árkok rendben vannak. A szeptemberben megtartott Víziközmű Társulás közgyűlésén már említette, hogy a 40 eFt, amit visszaosztanak lakónként, nem lesz igazságosan elosztva. Ez az összeg 12 m-t takar. A 12 m-en felül méterenként +3.000,-Ft-ot kell ráfizetni, de viszont akinek ez csak 5 m, annak a 40 eFt-ot kell megfizetnie. Fodor Györgyné: Járdával kapcsolatban elmondja: tudomása szerint ősszel abban állapodtak meg, hogy ha ki lesz tisztítva a sarokrész, akkor Kármán képviselő úrnak rendelkezésére áll annyi járdalap, ami oda felhasználható.
-2-
Koncz Gábor: A járdalap keretünk az elmúlt évben már elfogyott. Az idei évre vonatkozó költségvetés a mai ülésen lesz elfogadva, így nem tud összeget mondani, hogy a pótlásra mennyit tudnak betervezni. Egyébként nemcsak a Nefelejcs utcában, hanem a Víg utcából is jeleztek hasonló problémát. Az átereszek eltömődése a Rákóczi körúton szintén gondot jelentett. Ez abból adódott, hogy a vákumozás során a vizet itt vezették el, s szerinte ez okozhatta a már említett utcák esetében a dugulást. Annak idején a Hídépítő Zrt. ígéretet tett arra, hogy ezt a dolgot womázással meg fogja szüntetni. A Vásártér utcából szintén jelzést kapott ezzel kapcsolatban, s ezt követően jelezte ezt a Városgazdálkodási Szervezet felé. A Rákóczi körút tehát a VGSZ segítségével lett kitisztítva. Más mellékutcából a dugulással kapcsolatban jelzést nem kapott. Sági Károly: Ő ezt a problémát már egy évvel ezelőtt bejelentette a VGSZ-nek, de azóta sem történt semmi. Magyar Lászlóné: Ahogy azt a Koncz képviselő úr is elmondta, a csatornázók vállalták az árkok tisztítását, de arra a területre, amit ők még nem adtak át, nem szabad menni. Ma például a Bercsényi utcában dolgoztak, de erre az erős üledék kiszedésére nincsenek megfelelő eszközökkel felszerelve. Erre nagynyomású tisztítót kellene rendelni. Sajnos a lehullott csapadékkal ez a probléma nem tud megszűnni. Sági Károly: Mindenki erre a womázásra hivatkozik. Javaslata egy összerakhatós kihúzó, amivel – saját tapasztalata alapján – ezt a munkát el lehet végezni. Szerinte nem kell erre drága eszközöket használni, csak olyan ember szükséges, aki ezt a dolgot becsülettel elvégzi. Fodor Györgyné: Úgy gondolja, ebben a dologban nem a Városgazdálkodási Szervezetet kellene hibáztatni, mivel ez valóban a Hídépítő Zrt. feladata, mely szerződésükben is szerepel. Sági Károly: Véleménye szerint ezt a dolgot nem a Hídépítőre kell fogni, mivel ebben az esetben épp a csapadékvíz és a szél hordja a homokot az árokba. Kocsi János: Javaslata, hogy a VGSZ vezetőjével közösen keressék fel Sági urat, s nézzék meg, hogy említett ötletével ez a probléma hogyan oldható meg. A bekötések problémájával foglalkoznak, de miután a Víziközmű Társulat egy választott szervezet, ezért az önkormányzat semmiféle ráhatást nem tud gyakorolni, befolyásolni döntésüket. Sági Károly: A felvetésének talán annyi előnye lesz, hogy erre a következő ütem esetében oda kell figyelni. Koncz Gábor: Visszatér az árkokkal kapcsolatos problémára. Szerinte, ha az utcából időben jeleznek a lakosok még az esőzések beállta előtt, akkor a száraz homokot a VGSZ minden gond nélkül ki tudta volna szedni. Úgy gondolja, nem akkor kell szólni, amikor baj van, ha már a Hídépítő elmulasztotta ezt a kötelező feladatát. Ezt a gondot a Közmeghallgatáson is jelezhették volna. Sági Károly: Mint ahogyan azt már mondta: egy éve jelezéssel élt Kutas Péter felé, de intézkedés nem történt. Kocsi János: A vitát lezárja.
-3-
A kiadott napirendi pontokban egy változtatást javasolna: a 2. napirendi pontot egészítsék ki a TISZK Tanácsadói Testületbe történő delegálással, melyre Terék Mihály urat kívánja javasolni. Kéri, aki a napirend kiegészítésével egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 17 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadta. Koncz Gábor: A 6. napirendi ponttal kapcsolat megkapták az erdősítésre vonatkozó határozati javaslatot, mely többszöri átolvasást követően számára még mindig zavaros. Ezért kéri, hogy a jövőben a határozati javaslatokat magyarázattal egészítsék ki, s úgy fogalmazzák meg, hogy mindenki számára egyszerű, érthető legyen. Itt egy olyan 1,0 és 1,2 hektáros fásítási programról lenne szó, mely területnek a rendbetétele jelentős összegbe kerül. Nem látja itt a mellérendelt forrást, a szükséges összeget. Bízik abban, hogy a napirend kapcsán ezt szóban el fogják majd mondani. Számára így ez a határozati javaslat nem igazán megfelelő. Kocsi János: Kiegészítésképpen elmondja, hogy a témával már a korábbi testület foglalkozott, s döntése alapján a szennyvíztisztító területén lévő erdőt kellett kiváltani ezzel a területtel. Ennek megfelelően 2 hektáron kell erdőt telepíteni. Olyan céget találtak, aki ezt a feladatot ingyen elvégzi úgy, hogy az önkormányzat vállalja fel a terület megtisztítását. Szabó Károly: Kezdeményezi, hogy a 4. napirendi pontot (Volán Zrt. igénybejelentése) ma ne tárgyalják. Szerinte ebben nem remekelt a jegyző asszony, mivel itt egy minta előterjesztést tett eléjük, s így semmi konkrétum nem szerepel benne. Kéri, hogy a 7. napirendi pontot (városfejlesztési koncepció) szintén vonják vissza. Úgy gondolja ez nincs kellőképpen előkészítve, erre vonatkozóan előterjesztés nem készült. Az az egy oldal, melyet megkaptak, nem fedi le az elképzelést. Kezdeményezi, hogy ezt a témát a testület rendkívüli ülésen tárgyalja meg. Tarnavölgyiné dr. Tényi Ágnes: A 4. napirenddel kapcsolatban elmondja, hogy az előterjesztést szándékosan küldte így ki. Esztergom város önkormányzata kezdeményezése volt ez, mellyel megkereste a többi önkormányzatokat is. Azt gondolja, hogy ha ez ilyen formában más önkormányzatoknak megfelelő volt, akkor érdemes azonos tartalmú határozatot hozni. Véleménye szerint nem okozhat senkinek sem problémát a megfelelő behelyettesítés. Egyébként itt egy igénybejelentésről van szó, de ha a testület úgy kívánja, vegyék le napirendről. Kocsi János: A 7. napirendi ponthoz: az elképzelések óriásiak, s várják azoknak a pályázati lehetőségeknek a megjelenését, amelyek kapcsolódnának ezekhez a fejlesztésekhez. A témát ő javasolta napirendi pontként azért, hogy ezt mind szélesebb körben ismerjék meg. Mivel előkészítése valóban nem sikerült megfelelően, ezért, mint előterjesztő elfogadja, s javasolja a téma napirendről történő levételét. A képviselők részéről további felvetés nem hangzott el. Módosító indítványként hangzott el Szabó Károly képviselő úr részéről a 4. pont levétele. Kéri, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 6 igennel, 11 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a javaslatot nem fogadta el. Kocsi János: Kéri, hogy aki az általa tett módosításokkal a napirendi pontokat elfogadja, kézfelemeléssel jelezze.
-4-
A képviselő-testület 17 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi napirendi pontokat fogadta el: Napirendi pontok: 1./ A 2007. évi költségvetés elfogadása Előadó: Polgármester 2./ TISZK Közbeszerzési Bíráló Bizottságába, valamint Tanácsadó Testületébe tag delegálása Előadó: Polgármester 3./ Bocskai úti telek visszavásárlása Előadó: Polgármester 4./ Volán Zrt. részvénycsomagjának önkormányzati tulajdonba kerülésével kapcsolatos igénybejelentés Előadó: Polgármester 5./ Irányítástechnikai rekonstrukció engedélyezése a Káta-Hidro Kft. részére Előadó: Polgármester 6./ Megállapodás kötése erdősítésre Előadó: Polgármester 7./ Aljegyzői pályázat elbírálása Előadó: Jegyző 8./ E g y e b e k 1./ Napirendi pont Kocsi János: Köztudott, hogy költségvetés nélkül nem tud az önkormányzat működni. Ezt lehet jól és rosszul elkészíteni, melyhez lehet számokat megörökölni az elmúlt évből. Rossz helyett még rosszabbat, de tökéleteset, hibátlant ebben a helyzetben senki nem tudott volna elkészíteni. Simon László: A Pénzügyi Bizottság a költségvetésre vonatkozó rendelet-tervezetet megtárgyalta. Észrevételeik a következők: a bizottsági tagok és a képviselők részéről a költségvetés teljesítésével kapcsolatban kételyek, aggályok merültek fel. Az előterjesztés utal a költségvetés egyensúlyi helyzetére, a Városgazdálkodási Szervezetnél a kiadások és bevételek összhangjának a hiányára. A Pénzügyi Bizottság kifogásolta, hogy nincs fejlesztési tartalék képezve a beruházásokra, pályázati önerőre. Felmerült a titkársági irodákra tervezett 6 millió Ft ráfordítás kivétele, melyet az előterjesztő elfogadott. Több hozzászólás hangzott el a költségvetési feladatok teljesíthetőségével kapcsolatban, s vonta ezt kétségbe. Részben megnyugtatóan fogadta a bizottság az év közbeni többletbevételek lehetőségét (ÖNHIKI, VGSZ-nél szabad kapacitások kihasználásával bevételek előállítása), amelyek várhatóan a pénzügyi egyensúlyt javítani fogják. Mindezekkel együtt a Pénzügyi Bizottság egyhangúlag javasolja a rendelet-tervezet elfogadását. Agócs Pál: Koncz képviselő úr napirendi pontok elfogadása előtti felvetésére kíván reagálni. A rendelet-tervezet 3-as számú melléklete tartalmazza az erdősáv telepítésére szánt 1,5 millió
-5-
Ft-ot. Mivel ezen összeg alól mentesülünk, ezért remélhetőleg ennek csak egy töredékét kell felhasználni a cserjeirtásra. Szabó Károly: Mivel untatta észrevételeivel a Pénzügyi Bizottságot, így ezeket most részleteiben nem ismerteti. Aggályát fejezte ki, melyet most megerősíteni kíván. Úgy gondolja, hogy a városnak kell a költségvetés, hiszen e nélkül nincs működés. Azonban akár milyen minimális szinten egyensúlyt kell teremtenie nemcsak pénzügyi szempontból kizárólag, hanem a feladat végrehajtás és a finanszírozás oldaláról. Ha ezt így nézik, akkor a jelenlegi rendelet-tervezet nincs szinkronban a már elfogadott költségvetési koncepcióval. Az előterjesztés számára meglepő, mivel ebben egyszerre írják le azt, hogy nincs fedezet feladatok végrehajtására, és hogy egyébként átcsoportosításokkal megoldjuk a feladatokat. Szerinte ez így túlzás, mivel a nincsből nincs mit átcsoportosítani. Úgy gondolja, hogy ebben a költségvetésben nincs egyensúlyi tartalék, amit szintén megcélzott a költségvetési koncepció. Olyan ellentmondásokat is talált például, miszerint az önkormányzat költségvetési egyensúlya tartható, hitelképességet nem veszélyezteti, és majd később úgy fogalmaz, hogy „a VGSZ-hez tartozó intézményi és városüzemeltetési feladatokra a rendelkezésre álló normatívák önkormányzati kiegészítéssel sem elegendőek”. Akkor milyen az a költségvetés, amely nem biztosítja a feladatok és a finanszírozás feltételeit. Később ismét írja, hogy a „dologi kiadások az ellátandó feladatokkal nincsenek összhangba”. Úgy gondolja, a testületnek az lenne a feladata, hogy ezt megteremtsék valamilyen szinten. Az előterjesztés egy másik része úgy fogalmaz: „az önkormányzat az intézményi korszerűsítést nem tudja saját forrásból megoldani”, de később: „kedvező pályázati konstrukcióval történő fejlesztési lehetőségek saját forrás összegét akár átcsoportosítással meg kell teremteni”. Elmondta és le is írható, hogy sehol nincs meg a fedezet, melyből igazán nehéz lesz majd átcsoportosítani. Ha ez még sem megoldható, akkor nem lesz fejlesztés (út, járdalap), mivel nincs betervezve a költségvetésbe. Számos olyan feladat és kiadás, ami jelentkezik és tudható, hogy ki kell fizetni, nincs a költségvetésbe. Tartalék sincs arra, hogy ezt majd meg fogják oldani. Számításai szerint a 200-210 millió Ft-os hiány reális. Mit nem talál ebben a költségvetésben? Például 15-20 millió Ft-ot a rendelőintézet esetében a december 31-ig felhalmozottak rendezésére. Nem találja a csatorna beruházás I-es ütemében az önkormányzati részegység tulajdonú hozzájárulás 18-20 millió Ft-ját, amit július 1-ig a Víziközmű Társulat megszűntéig ki kell egyenlíteni. Ezt vállalta, és kérte az előző testület polgármestere, hogy ezt egy összegben a beruházás végén fizethesse. Nincs benne további 3040 millió, mely arra vonatkozik, hogy a csatornázás I-es ütemében néhány utca, utcarész, szakasz, köz kimaradt. Ha ezt most nem oldja meg a képviselő-testület, nem hoz döntést vízjogi engedélyek beszerzésére, nem tervezteti meg, amíg itt van a Hídépítő Zrt., akkor nagyságrenddel nagyobb összeget kell erre fordítani kedvezmények igénybevétele nélkül. Ez egyben az állampolgárok érdeke is, akik lakáskassza szerződéssel rendelkeznek (pl. Bercsényi, Vörösmarty utca, stb.), amiért tulajdonképpen nem kapnak semmit. Előttük el sem megy a csatorna, nemhogy nem tudnak rákötni. Kocsi János: Ezt már miért nem említették előbb? Szabó Károly: Most lett képviselő és ez a testület kompetenciája. A Víziközmű Társulatot felejtsék el, mivel az pénzbegyűjtéssel foglalkozik. Az önkormányzat a Hídépítő Zrt-vel kötött szerződést, pályáztatott, hagyta jóvá a kivitelezési terveket. Ezért ez az önkormányzat feladata és „sara”.
-6-
Van a városnak egy elavult szennyvíztisztító rendszere. Ahhoz, hogy az „átfordítás’” megtörténjen vízjogi engedély szükséges, terv, kivitelező és pénz kell. Ha ezt nem készítik el, akkor itt lesz az új rendszer, és emellett fenntartják és üzemeltetik a régit is. Szerinte ez nem logikus. Úgy gondolja, erre is kell néhány millió forint. Városközpont, strand és néhány elképzelés, melyre szintén nincs egy fillér sem beállítva (pl. tervezési költség, telkek megvásárlása, kiváltása, stb.). Ha mindenre azt mondják, hogy ez megoldják átcsoportosítással, akkor szerinte csodára képes ez a testület. Szóba került a járdalap, a zúzottkő, mely utóbbi esetében 1 m3 sincs betervezve. A forrásokhoz, melyre pályázni szeretnének szintén önrészt kell biztosítani. E tekintetben kivéve csak azt a 6 millió Ft-ot tartalmazza a tervezet, ami kényszerből lett áttéve, de ez tulajdonképpen semmi. Azt kéri a testülettől, hogy „ne dugják a fejüket a homokba”. Nézzenek ezzel szembe, hiszen ezek tények, kiadások. Itt most olyan számokat fogadnak el, amiket akarnak, de ez nem igaz. A megoldás ily módon nem lehetséges, ezért javasolja az ismételt átgondolást a szavazás előtt. Személy szerint a tervezetet ebben a formájában nem tudja elfogadni. Kocsi János: Úgy gondolja, rendszert kellene tenni ebbe a dologba, s külön vennék a múltat és a jelent. A csatornázás esetében összekeveredik az első a második ütemmel, mivel az a rész, amit vissza akar fordítani, az a II-es ütem programja. Juhász Kálmán: A Vörösmarty utcában szintdifferenciák vannak, ezért nem épült meg a vezetékszakasz, s így nem lehet a régi tisztítótelepen lévő szennyvizet átforgatni. Valóban logikus ez lenne, ha már az új üzemelés elkészül. Már több alkalommal beszélt arról a polgármester úrnak: mivel ez a csatornázás II-es ütemében szerepel, és ha csak ideiglenesen is megoldanák, akkor a következőkben erre a szakaszra már nem kapnának támogatást, illetve az előirányzott támogatás levonásra kerülne. Kocsi János: Azt szeretné, ha tárgyilagosak lennének, és csak a valóságról beszélnének. Azok, melyek nem tartalmazzák a témát, nem hiszi, hogy a „fejükre kellene olvasni”. A Hídépítő csatornára történő rákötése kapcsán ki kell számolni, hogy mennyit kellett volna megépíteniük, s mennyi került megépítésre. A különbséget kötelességük megépíteni azokon a szakaszokon, melyek a tervezés hibájából kimaradtak. Ezt az átadás-átvételnél kell alaposan leellenőrizni. A zúzottkővel kapcsolatban: örülnének, ha annak a 17 utcának a szilárd burkolattal való kivitelezését meg tudnák oldani, melyre most készítik az eddig hiányzó érvényes építési engedélyeket. Ezek esetében kb. 50 millió Ft-tal kell számolni. Úgy látja, Szabó képviselő úr nem vette észre, hogy azokat a kötelezettségeket is most kell fizetni, amelyet tavaly „eltapsoltak”. Komáromi Ferencné: Úgy gondolja, bizottsági ülésen eléggé kitárgyalták a most itt elhangzott problémákat, de nem árt, ha erről ismét beszélnek. Mi mennyire elég? Az, hogy a normatívák mire elegendőek azért nem tudják megmondani előre, mivel az infláció hatását előre nem tudják számszerűsíteni, konkretizálni. Miért tértek el a koncepciótól? Látták, hogy ez nem tartható teljes mértékben, mert közben a vezetés még nagyobb szigorítást vezetett be. Az átszervezések, a létszámcserék most nem jelentenek megtakarítást, mivel ezeket ki kell fizetni (pl. jubileumi jutalom, felmondási idő). Ezek a következő évben hatnak majd pozitívan. Részben ezért is nem tartható a 100 millió Ft-os működési hiány. Tudható, hogy részben a működésnek van egyrészt egy forrása, az ehhez tartozó kiadások, és részben van egy olyan fejlesztési, felhalmozási bevétel, amihez kapcsolódhatnak, társulhatnak
-7-
a fejlesztési kiadások is. A költségvetés elfogadását követően nyilván intézkedni kell, mivel további átszervezéseket kell majd az intézményekben végrehajtani. Ennek egyik oka, hogy szeptembertől megváltozik a finanszírozás módja, és nemcsak a létszámot veszik figyelembe, hanem a csoportok kihasználtságát is. Ezért sem tudható most előre, hogy ez a költségvetés milyen szinten fogja működtetni a fennálló intézményeket. Átcsoportosítás: amikor ez a bizottsági üléseken felmerült, akkor a Városgazdálkodási Szervezet vezetője megválaszolta, hogy 1.086 millió Ft-os költségvetésükből, ha egy-egy feladatnál valamilyen kiugró, nem várt esemény következik be (pl. csőtörés), úgy azt ő összességében meg tudja oldani. Az önkormányzat feladata, hogy finanszírozza költségvetését. A 100 millió Ft-os működési hiányt reálisnak tartja, amit nem szabad 180-200 millióra felvinni. Ebben az évben ki kell fizetni az áthúzódó beruházásokat, és meg kell oldani a szennyvízberuházást. Itt kell megemlíteni a másik címzett beruházást, a könyvtár felújítását. Ezek figyelembevételével nagyon oda kell figyelni a finanszírozásra, a pénzeszközök összeadódására. Törekedni kell az intézményhálózat működtetésére, ami szerinte megvalósítható. Várható és számíthatunk többletbevételre, de amíg ez nem konkrét, addig felelősségteljesen nem építhető be a költségvetésbe. Számíthatunk pl. ÖNHIKI pályázat sikerére, de szerinte ezt inkább a hiány csökkentésére kell fordítani. Több hitelt felvenni csak akkor szabad, ha az nagyon kedvező pályázati lehetőség. Véleménye szerint arra kell törekedni, hogy reálisan nézzék a lehetőségeket, és ha ebben az évben nem alkotnak nagy dolgokat, akkor sem lesz probléma. Erőt kell gyűjteni, fel kell készülni a jövő évre, hiszen tervek indulnak. Dologi kiadásokra csak annyit tudnak elkölteni, amennyire pénz van. A VGSZ-nél a humán erőforrás is úgy van koncentrálva, hogy ők ahova kell, át tudják csoportosítani az embereket és így a szabad kapacitásokat jobban ki tudják használni. Szerinte a költségvetés végrehajtható. Fodor Györgyné: Bizottsági ülésen elmondta véleményét. Nagyon sok mindenben egyetért Szabó Károly képviselő úrral, de szerinte ezt a tervezetet el kell fogadniuk, mivel az intézményeknek működniük kell, a dolgozóknak bért kell fizetni. Úgy gondolja, a testületnek azon kell lennie már holnaptól, hogy minél reálisabban gondolkodjon, s tudjon dolgozni. Koncz Gábor: Szabó képviselő úr azt mondta, hogy nem talál sok pénzt a költségvetésbe. Valóban így van, amit már az intézmények bejárása is bebizonyított. Az akkor felmerült felújítások felemésztenék azt a 3,5 milliárdot, ami a város éves költségvetését jelenti. Tudható, hogy az önkormányzatnak vannak önként vállalt és kötelező feladatai. Prioritást élvez költségvetés szempontjából ez utóbbi, és ezt követik az önként vállaltak. A táblázatokat áttanulmányozva látható, hogy saját adóbevételünkből mennyi pénzt kell fordítani a normatíván felül azokra az intézményekre, amelyek működtetése kötelező. A Kormánytól nem kapjuk meg azt az összeget, melyek ezt teljes egészében fedeznék. Így már nem is akar beszélni például a sportról, a fejlesztésekről. Látható, hogy ez a költségvetés a 2006-os szinten van, s így ebből tartalékot képezni igen nehéz. Áthúzódó feladatok, terhek mindig vannak. Kényszerlépésekre is sor került, melynek kapcsán gondol itt a rendelő megyének történő átadására. Sajnos nem tudtak megbirkózni ezzel a feladattal. Ez annál is inkább nehézséget jelentett, mivel itt egy lepusztult épületről beszélhettek, és ha jól emlékszik, akkor kb. 16 millió Ft volt az a legutóbbi kérelem, ami a labor működtetése és egyéb vállalkozó orvosi bérek kifizetése miatt mi tartoztunk a rendelő felé, s nem tudtuk költségvetésünkben finanszírozni. Az egyéb pályaszerkezetű utak szintén ezt a testületet terhelik.
-8-
A könyvtárnak mindenki örül. Hatalmas, mintegy 2.500 m2-es épületről van szó. Arról lehet vitát folytatni, hogy erre szüksége van-e a városnak, de mivel erre pályázatot nyertünk, ezt ki kell üzemeltetni. Ennek költségével még senki nincs tisztába. Az átadások még folyamatban vannak, így ezt az összeget meg sem lehet becsülni. Ez egy olyan számadat a költségvetésbe beírva, amivel kalkulálni próbáltak négyzetméterre kivetítve. Visszatérve a rendelőre elmondja: a tervezet szöveges részében szerepel, hogy az első negyedévben összegszerűen rendezni kell az adósságot, mivel a megye adóssággal nem veszi át az intézményt. Kitérne a személyi apparátus átszervezésére. Ez hivatali kompetencia, melynek kapcsán mind a hivatalban, mind az intézményekben elkezdték a nyugdíjasok leépítésével a létszámcsökkentést. Ez országos tendencia, ami itt sem fog másként működni. Ennek kapcsán szeretné, ha ezek a leépítések nagy odafigyeléssel és körültekintően végeznék az arra illetékesek, hiszen itt emberi sorsokról van szó. Kéri azt, hogy az új kinevezéseknél vegyék figyelembe a köztisztviselői törvényt, a pályázati kiírásoknál a legszigorúbb feltételeket, ha új állás betöltéséről lesz szó, mivel erre szigorúan oda fog figyelni a képviselő-testület. Csak olyan állásokat pályáztassanak meg, s olyan kiírások szülessenek a vezetői posztokra, ami a törvényi előírásoknak meg fog felelni. Ez személyes kérése a vezetés felé. Bízik abban, hogy ezt az évet „át fogják vészelni” egy hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodással. Bízik abban, hogy tudnak fejleszteni is, de ezt most felelőtlenség lenne konkrétan kijelenteni. Dolgoznak ezen, s azon vannak, hogy a várost megpróbálják egy-egy beruházással gazdagítani. Legyen ez közút, vagy akár sportcsarnok, más jellegű beruházás. Németh László: A Településfejlesztési Bizottság a rendelet-tervezetet megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta. Szabó képviselő úrhoz szólva elmondja: azt ígérte nekik, hogy konstruktív lesz. Szerinte nemcsak a problémát kell felvetni, hanem megoldást is kell találni. Amiket elmondott, azt már régen kitárgyalták bizottsági üléseken, fórumokon, így ez nem idevaló. Képviselő úr most megfordította a dolgokat, mivel először felsorol pár tényt, és utána beleköt a nyelvtani dolgokba. Szerinte a képviselő úr nem Grécsi László. Ha túl sokat szeretne beszélni, akkor menjen el a Színjátszó körbe. Agonács Lászlóné: A Jogi Bizottság szintén megvitatta a költségvetésre vonatkozó előterjesztést. Hosszabb vita, beszélgetés után 4 igennel és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadták. Fodor Györgyné: Minden képviselőtársától kéri, hogy a személyeskedést, a politikai nézeteket tegyék félre. Nem kell itt egymással csatározniuk, hiszen van épp elég feladatuk, amivel foglalkozniuk kellene. Úgy gondolja Szabó képviselő úr nem pluszt kért, hanem hogy a reálisan fennálló kiadásokat vegyék be a költségvetésbe. Kocsi János: Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a képviselő úr tudta, ezen már változtatni nem lehet. Farsang István: Nem szeretné, ha színjátszókká alakulnának át. Képviselők, akiktől a lakosok kérdeznek, melyekre válaszolniuk kell. Ha ez még sem megy, akkor ezt közösen kell megtenniük. Szerinte nem baj az, ha valaki tájékozatlan, ezért nem kell kritikai megfogalmazásokat tenni. Úgy gondolja, hogy az előző testületek derekasan helytálltak, becsületesen dolgoztak, és sok mindent megoldottak a város érdekében. Most ők arra vállalkoztak, hogy ezt a munkát folytassák, amit elkezdtek, befejezzék, s amire igény van megpróbálják sorolni, elkezdeni. Ez
-9-
a költségvetés számára azért nem meglepetés, mivel nem volt olyan év, hogy ne 100-200 millió hiánnyal indítottak volna. Le tudták vezényelni, meg tudták oldani az intézmények működtetését, ami a legfontosabb. Tehát minden olyan célt, ami számukra kötelező feladat, meg tudtak valósítani. Soha nem volt még olyan Kormány és nem is lesz, aki nekünk elegendő pénzt tud adni. Nagykáta nem kivétel, hiszen a környező településeken, városokban is ilyen problémákkal szembesülnek, sőt örülnének, ha ekkora hiánnyal indulnának az újévnek. Szerinte minden forintnak helye van, tudható hogy mennyi a bevétel és a kiadás. Itt nem lehet lopni, mint ahogyan azt a közvélemény mondja. Minden pontosan vezetve van, le van írva, s ők azért vannak, hogy ezt ellenőrizzék, s felelősségük ennek betartása. Ne siránkozzanak azon, hogy milyen rossz helyzetben vannak, hiszen 3,2 milliárdos bevételt terveznek. Ebből 1,344 millió a normatív állami hozzájárulás, a személyi jövedelem normatív támogatás 358 és 252 millió Ft, amit részünkre az állam biztosít. Ezen kívül címzett támogatás ebben az évben a könyvtárra és a szennyvízberuházásra 281 millió Ft jut állami támogatásként. Ezzel szemben a helyi adóbevétel 287 millió Ft, a saját bevétel pedig 274 millió Ft. Olyanok, mint a gazdag koldus: nagyon sokat kapnak, nagyon keveset tudnak hozzátenni, de ezt is milyen erőfeszítéssel teszik. Kérdezzék meg az intézményvezetőket, akik „kifeszítik” a dolgozókat, saját magukat, hogy szinten tartsák fenntartásuk. Kétségtelen, hogy ésszerűsíteni kell, mert olyan idők járnak, hogy mindenütt megszorításokkal találkoznak. Véleménye szerint nagyon oda kell figyelniük a pályázatokra, amelyek a bevételt növelhetik. Az elmúlt évben ez több esetben sikerült, s most is ezt kell elérniük. Talán az ÖNHIKI-nél, a vis maiornál van esélyük, ha „talpalnak”. De azért vannak itt vezetőik, hogy elébe menjenek ezeknek a pályázatoknak, és közbejárjanak. Sajnálkoznak azon, hogy a nyugdíjasok elküldésével micsoda bődületes kiadásaik vannak. Hát tulajdonképpen ezt ők akarták, hogy így legyen. Elérték ezzel azt, hogy egyetlen 60 év körüli dolgozója van az önkormányzatnak. Ez a polgármester úr, aki különleges jogállású köztisztviselő. A 3-as számú mellékletben szerepel, hogy a Dobó utca aszfaltozására 39 millió Ft-ot fordítanak, s az a 17 utca, amit zúzottkővel oldanának meg, az 34 millió Ft-ba kerül. Véleménye szerint abba az irányba kellene menniük, hogy a talán a kevesebből többet tudnak megoldani. Sajnálja, hogy a tornacsarnok nem került be a költségvetésbe. Bízik abban, hogy erről még sem mondanak le, mivel ha ezt teszik, akkor ez soha nem fog megvalósulni. Most van az a lehetőség, hogy bár nem ingyen, de a jövő érdekében meg kellene tenni. A költségvetést szakszerűnek, profi munkának tartja, s a maga részéről elfogadja. Marton István: A Szociális Bizottság a költségvetés tervezetét megtárgyalta és az ülésen megjelent négy fő elfogadásra ajánlotta. Szabó Károly: Szeretné, ha a továbbiakban nem egymásról, hanem az ügyekről beszélnének. Ő felszólalásával senkit nem tett felelőssé, csak a véleményét mondta el. Köszöni Komárominénak, hogy ilyen részletességgel válaszolt felvetéseire. Ezeket bizottsági ülésen többé-kevésbé el is mondott, amit úgy, ahogy volt, le is söpörték. Gondolta, most ez az a fórum, ahol még egy kísérletet tehet ezekre. A régi csatornarendszerről mondottakért elnézést kér, mivel ő eddig abban élt, hogy a régi testület így döntött, sőt az átfordítás már meg is történt. Véleménye szerint, viszont amit az első ütemből kihagytak, azt a második ütembe – bárki bármit is mond – nem lehet betenni. „Grécsiskedésre” válaszolva: igyekszik nem az lenni. Viszont, ha Jogi Bizottsági ülésen arra tesz javaslatot, hogy ne „és” hanem „vagy”, az lehet Grécsis megnyilvánulás, de lehet egy rendelet komoly alapja.
- 10 -
Megemlítette, hogy az az előterjesztés, amely ezt a költségvetést nekik ajánlja elfogadásra, az azt írja, hogy „a feladatokra rendelkezésre álló normatívák önkormányzati kiegészítéssel sem elegendők”. Számára ez azt jelenti, hogy nincs meg a fedezet a feladatokra. A másik, hogy a „dologi kiadásokat ellátó feladatok nincsenek összhangban”. Erről szólt és szeretné, ha a jövőben mindig az adott napirendről beszélnének. Radics Imre: Nagy érdeklődéssel olvasta a tervezetet. Eddig alpolgármesterként az elmúlt négy évben volt lehetősége ennek összeállításában részt venni, s a legfontosabb célokat meghatározni. A jelenlegi tervezetben, annak egyes fejezeteiben megfogalmazott célokkal maga is egyet tud érteni (lakosság életkörülményeinek javítása, a város élhetőbbé tétele, az önkormányzat szolgáltatásainak javítása, a költségvetés pénzügyi egyensúlyának megteremtése, a hitelképesség megőrzése, az elkezdett beruházások folytatása). Úgy látja, ezzel egy hatékony, gazdaságos működtetést tűzött ki célul ez a költségvetés. Szerinte ezekkel egyet lehet érteni, viszont csak egyetlen egy komoly fejlesztést lát, ami az utakra vonatkozik (7,5 millió), a többi csak utalás. Fél éve az Interneten fent vannak azok a koncepciók, amelyekre pályázni lehet (pl. utak, kerékpárút építése, iskola felújítása, sportcsarnok építése), s ezeket elő lehetne készíteni. Több fórumon, az alakuló ülésen is elhangzott, hogy Nagykáta költségvetésében 1,2 milliárd a hiány. Örömmel olvasta a költségvetés összeállításánál, hogy a hiány 100-110 millió Ft. Tudja, hogy ennyinek sem kellene lenni, de az elmúlt évet nézve úgy tudnak fordulni a 2007es évre, hogy 20-25 millió Ft-nál több áthozott adósságuk nem lesz. Tehát majdnem nullára tudják kifuttatni a költségvetés hiányát. Az elmúlt esztendőben 2-2,5 milliárd forintot fejlesztettek. Adórendeletünkben 2 %-ban van meghatározva a helyi iparűzési adó, s ezzel a plusz pénzforrással nem számolt költségvetésünk. Ha megkeresik a fő vállalkozókat (pl. szennyvízberuházás, a könyvtár kivitelezőjét, stb.), akkor több tízmillió forint adóbevételünk lehet ebből. Természetesen egy külön tervet kell kidolgozni, s elérni, hogy az itt végzett munkájukért helyben fizessék meg ezt az adót. Az önkormányzat kintlévőségei (pl. be nem szedett adók) megközelítőleg 50 millió Ft. Meg kell találniuk annak a módját, hogy hogyan tudják ezt behajtani. 2002-2003-ban valamennyi oktatási intézmény átvilágítása megtörtént, melynek kapcsán akkor több 10 millió Ft-ot sikerült megtakarítani. Bevezetésre került a feladat finanszírozás az oktatási intézményeknél (sajnos ebben a költségvetési évben és az előzőben is a feladat finanszírozástól eltértünk). Például a két általános iskola között meghatározták, hogy azonos évfolyamnál azonos létszámmal induljanak. Sajnos óriási eltérések vannak, a Váci Mihály Általános Iskola egyre jobban „elhúz” a Mátray Gábor Általános Iskolától, mert több osztálya van, nagyobb létszámmal megy, s így nagyobb pénzforrások állnak rendelkezésükre, míg a másik iskola a kis létszámú osztályokkal nem tudja kitermelni azt a pénzt, mellyel működtetni lehet. Itt szeretne segítséget kérni a pénzügyi csoport vezetőjétől, mely szerint lehet-e tudni azt, hogy az oktatási intézményeknél rendelkezésre álló normatíva nem elegendő ahhoz, hogy működtetni tudjuk. Ezt az önkormányzatnak saját bevételéből ki kell egészítenie, intézményenként lebontva a normatíva fölött mennyi pluszforrást kell hozzátennie? Gondol itt a három óvodára, a két iskolára. A táblázatban csak azt látja, hogy az előző évhez képest hány %-kal adunk többet. Komáromi Ferencné: Ez a 6-os számú mellékletben szerepel. Radics Imre: Segítséget kér ennek értelmezésében. Sajnos az azonos körülmények megteremtésére indult kezdeményezésük 2-3 évvel ezelőtt elakadt. Most ismét megint több
- 11 -
osztály van az egyik iskola esetében, mint a másiknál. Látható, hogy vannak olyan osztályok, amelyek 14 fővel mennek. Szerinte ez tarthatatlan, hiszen ezek kiegészítése 50-60 % is lehet. Ne feledkezzenek meg arról, hogy az elmúlt évben igen komoly fejlesztéseket hajtottak végre. Nem „eltapsolták” a pénzt, hanem próbáltak dolgozni, melyből adódóan van most az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége (pl. művelődési központ felújítása kívül-belül, parkolók építése, vízátereszek, utak, két általános iskolában számítógépes tantermek, városi könyvtár). Nem látszódik a költségvetésben a szennyvízberuházás II-es üteme, a sportcsarnok, a wellness központ. A város részére fontos és szükségszerű lenne egy stratégiai, gazdasági fejlesztési tervre, amire építeni lehetne a költségvetést, amibe megfogalmazzák fejlesztési céljaikat legalább a ciklus végéig. 2013-ig érhetők el az uniós források, melyekre meg kell teremteni az önerőt. Az elmúlt évben ÖNHIKI-re 50 millió Ft-ot kapott a város. Ha ennek az idén is megfelelünk, akkor hasonló nagyságrenddel számolhatunk. Megszorításokról, saját bevételekről beszélt a Pénzügyi Bizottság elnöke, illetve saját maga is jelölt meg olyan forrásokat, melyek áttekintésével szerinte a költségvetési hiány behozható. Véleménye szerint lesz pénzük a programok és projektek elkészítésére, de fél, hogy elkésnek ezek összeállításával, beadásával. Szeretné, ha a sportcsarnok megvalósulna, melyhez meg kell nézni az uniós lehetőséget is. Ezt, ha 15 évre tervezik, akkor ez 1,2 milliárdot jelent, amit elő kell finanszírozniuk, mivel az unió utófinanszíroz. A sportcsarnok éves működési költsége mintegy 24 millió Ft. Kocsi János: Van ez 100 millió is. Radics Imre: Koncz képviselő úr véleményével egyetértve PPP formában a sportcsarnok megépítését meg kell valósítani, mivel ilyen lehetőségük még egy nem lesz. Ezt ne engedjék el, kezdjék el minél előbb ennek a beruházását, hogy a fiatalok ezt igénybe tudják venni, s ne Tápiószentmártonba, Tóalmásra kelljen ezért átmenniük. Véleménye szerint, ha ezt saját erőből kívánják megvalósítani, akkor ez az önkormányzatra nézve sokkal komolyabb terhet jelentene. A maga részéről megszavazza a költségvetést annak ellenére, hogy az említetteket hiányolja. Bízik azonban abban, hogy menet közben lesz lehetőségük ezek pótlására. Kocsi János: Úgy gondolja Radics képviselő úr is tisztában van azzal, ha pályázatokat szeretnének készíteni, akkor például egy sportcsarnok esetében a tervek 30-40 millió Ft-ot jelentenek. Ha csak 10 elképzelés van olyan, amit meg szeretnének valósítani, akkor kiszámítható, hogy ez az összeg 100 millió Ft felett lenne. Jelenleg nincsenek abba a helyzetbe, hogy ezt megtegyék, ezért várták októberben azokat a lehetőségeket, melyek kapcsán az uniós támogatásokat majd le lehet hívni. Most februárnál tartunk, ismeretlenek ezek a konkrétumok, pályázati lehetőségek. Készülünk ezekre a lehetőségekre, hiszen ilyen lenne például a főtér kialakítása, a rendőrséggel közösen kialakított önkormányzati épület, melyben az ÁNTSZ-től kezdve a rendőrségig mindenki helyet kapna. A sportcsarnok témájához elmondja, hogy 55 millió Ft-ról indulva a 15. év végén már 92 millió Ft-ot kellene az önkormányzatnak évente fizetnie, ami költségvetésünket igazán komolyan érintené. Összesen 1,57859 millió Ft-ot jelentene. Nem tudja, hogy a jövő számára csináljanak-e ilyen nagyságrendű sportproblémát. Szerinte ennél lesz sokkal jobb lehetőség. Radics úr a hiány esetében 200 millió Ft-ról beszélt, ezért úgy gondolja, hogy a 10-es számú mellékletet nem értékelte. Ebből egyértelműen kiderül, hogy 892 millió-ra van kötelezettségvállalás, ami felvett hitelre épül. Fodor Györgyné: Ebben szerepel a 15 éves lejáratú hitel is.
- 12 -
Dr. Salibáné dr. Pap Terézia: Megköszöni Farsang képviselő úr hozzászólását. Az elmúlt időszakokban is nagyon csodálta a költségvetéskor „kincstári optimizmusát”, bár néha indoklásaival nem értett egyet (pl. adóemelések kapcsán). Radics úr említette az iskolák normatíváját. Ennek utána nézett, és szó sincs itt csoport finanszírozásról, egy-egy gyerekről van szó. Első osztályban ez most 205 eFt-ról 145 eFt-ra változik, s ezzel 60 eFt-ot vonnak ki. A pedagógusok esetében 4 év alatt 20 %-os kivonásról beszélhetnek. A működtetést meg lehet nézni: 2005-ben 92 millió, 2006-ban 99 millió, 2007-ben pedig 108 millió hiányt terveztek. Az, hogy most ők nem hiányról beszélnek, hanem adósságállományról, attól még ez a teher rájuk maradt, azt fizetni kell. A Radics képviselő úr véleményével egyetértve a biztonságos működtetést és egyensúlyt szeretnék megtartani. Ez a költségvetés erről szól, s benne vannak azok – ha nagyon szorosan is -, amelyek az előzőekben szerepeltek. A feladatfinanszírozásnak annak idején nagyon ellene volt, mivel ezt akkor vezették be, amikor a két külső tagiskolát beintegrálták a két általános iskolába. Tudomása szerint akkor az óvodákból és az iskolákból is bocsátottak el aktívkorúakat is, mivel ez volt a követelmény. Most nagyon vigyáztak arra, hogy akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, azokat hátrány ne érje. Amikor át kellett ezt a helyzetet gondolniuk, úgy döntöttek, hogy azoktól az emberektől megfelelő körülmények között fognak megválni, akik az idén betöltötték a nyugdíjat, előnyugdíjat. 2008-tól mindenképpen dönteniük kell, hogy dolgozik-e, vagy a nyugdíjat válassza. Szerintük a tanítás biztonsága mindennél előbbre való, tehát június végéig menjen le a tanítás a megadott keretbe. Ezt követően át kell majd gondolni, milyen a kihasználtság az óvodákban, iskolákban, a menzán és a napköziben, melyhez kéri mindenki segítségét. Botka Sándor: Csak érintőlegesen hallhattak a sportcsarnokról polgármester úr hozzászólásában is, ezért kéri, hogy az Egyebek napirendi pontban térjenek ki erre a témára. Ha döntés nem is születik, de tájékoztassák az itt megjelenteket arról, hogy ezzel kapcsolatban mi várható. Nagyon sokan kérdezik ezt a városban, melyre nem tud megfelelő választ adni. Kocsi János: Visszatérnek erre a témára. A képviselők részéről további kérdés, vélemény nem hangzott el. Kéri, hogy aki a költségvetés rendelet-tervezetével egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 16 igennel, nem szavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi rendeletet alkotta: 4/2007. (II.14.) számú rendelete Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete megalkotta a város 2007. évi költségvetéséről szóló rendeletét, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 2./ Napirendi pont Kocsi János: A ceglédi székhelyű TISZK Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagja Szabó Krisztián volt, akinek köztisztviselői jogviszonya megszűnt. E miatt új tag delegálása vált szükségessé. Javasolja, hogy ezt a tisztséget Jancsovics Mária köztisztviselő lássa el.
- 13 -
Horváth Nóra: A Művelődési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, és egyhangúlag javasolja elfogadásra. Kocsi János: A képviselők részéről kérdés, más javaslat nem hangzott el. Kéri, hogy aki egyetért javaslatával, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 17 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 27/2007. (II.13.) számú Képviselő-testületi határozat Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete 63/2006. (III.28.) számú határozatát visszavonja, és a Cegléd székhelyű Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ Közbeszerzési Bíráló Bizottságba Jancsovics Mária köztisztviselőt delegálja. Határidő: azonnal Felelős: Polgármester Kocsi János: A TISZK tanácsadó testületébe Terék Mihályt delegálták az elmúlt évben, melynek megerősítését kéri most a testülettől. A képviselők részéről kérdés, más javaslat nem hangzott el. Kéri, hogy aki javaslatával egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 17 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 28/2007. (II.13.) számú Képviselő-testületi határozat Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete megerősítve 113/2006. (V.30.) számú határozatát a ceglédi székhelyű Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ tanácsadó testületébe ismételten Terék Mihályt delegálja. Határidő: azonnal Felelős: Polgármester 3./ Napirendi pont Tarnavölgyiné dr. Tényi Ágnes: Elmondja, hogy a bizottságok elé egy másik határozati javaslat került. A Településfejlesztési, illetve a Pénzügyi Bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az ülést követően készítette el ezt a határozati javaslatot, ami talán félreértésre adhat okot. Szeretné tudni, hogy a bizottságok ezt a kérdést a leírtak szerint értelmezik-e? A kérdés másik értelmezése az volt, hogy a közműfejlesztési hozzájárulás még hiányzó részét az önkormányzat vállalja át. Ő úgy értette: a bizottság azt szerette volna, hogy ezt fizesse be a jelenlegi tulajdonos és ezt követően az önkormányzat bruttó 1 millió Ft-ért visszavásárolja az ingatlant.
- 14 -
Fodor Györgyné: Abban maradtak, mint ami most ebben az előterjesztésben szerepel.
Simon László: Szerinte, ez úgy szólt, hogy 1 millió Ft-ért veszik meg a telket, a Barna úr kifizeti a tartozását a Víziközmű Társulatnak és e két összeg közötti különbségen vásárolja meg az önkormányzat. A Pénzügyi Bizottság ezt a javaslatot fogadta el 4:0 arányban. Szabó Károly: Jelen volt ezen az ülésen, ahol arról volt szó: annyival engedik le a vételárat, amennyibe kerül a csatorna beruházás önrész befizetése. Kocsi János: Véleménye szerint a tisztesség úgy kívánja, hogy ha 1 millió Ft-ért vásárolta meg a telket az úr, 1 millió Ft-ért visszaadja, és ha fizetett közmű-hozzájárulást, akkor azt mi is fizessük meg. Tehát azokat a költségeket, melyet ő megfizetett, fizessék meg számára teljes összegben. Tarnavölgyiné dr. Tényi Ágnes: Pontosan akkor arról lenne szó, hogy az önkormányzat visszavásárolja az ingatlant bruttó 1 millió Ft vételárért, plusz az általa még be nem fizetett közműfejlesztési hozzájárulást is átvállalja. Itt szó van egy LTP-s szerződésről, amit vagy neki kell kifizetnie, vagy ezt is az önkormányzat átvállalja. Koncz Gábor: Javasolja, hogy az ingatlant az említett összegért mindenképpen vegyék vissza, az együttműködést pedig csinálják meg az LTP-s szerződéssel. Amikor viszont elkel a telek, akkor vállalja át az új tulajdonos az LTP befizetését. Kocsi János: Ezt az önkormányzat nem akarja értékesíteni, mivel cseretelekként kívánja megtartani. Mivel a képviselők részéről további kérdés, vélemény nem hangzott el, kéri a határozati javaslat elfogadását. A képviselő-testület 16 igennel, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 29/2007. (II.13.) számú Képviselő-testületi határozat Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete él a 2004. december 16. napján, Barna Péter Nagykáta, Váci M. u. 1. szám alatti lakossal – a Nagykáta, Bocskai utcai, 6031/32 hrsz-ú építési telek eladása tárgyában – kötött adás-vételi szerződésben foglalt visszavásárlási jogával. A képviselő-testület a 3031/32 hrsz-ú ingatlant bruttó 1.000.000,-Ft, azaz Egymillió Forint vételárért visszavásárolja. Az Önkormányzat külön megállapodás szerint átvállalja a csatorna közműfejlesztési-hozzájárulás megfizetését. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a 2004. december 16. napján megkötött adás-vételi szerződést, közös megegyezéssel bontsa fel.
- 15 -
Határidő: az értesítésre azonnal Felelős: Jegyző
4./ Napirendi pont Farsang István: Úgy gondolja, hogy aki ezt a javaslatot megfogalmazta, nem vett még részt VOLÁN, illetve MÁV menetrendi tárgyaláson. Ugyanis „késhegyig menő harc” megy azért, hogy a helyközi járatoknál milyen buszjáratok induljanak, és mely vonatokhoz biztosítsák a csatlakozást. Szerinte, ha ezt a dolgot az önkormányzatok a „nyakukba veszik”, akkor óriási gondot vállalnak fel. A mi esetünkben a helyi közlekedésre nincs igény, ahogyan ez kiderült az elmúlt időszakban. A működtetés a támogatás meglétéig jó volt, de ahogy ez megszűnt, már nem érte meg a működtetés. Úgy gondolja, ha fizetnének érte, akkor sem kellene ez a dolog, hiszen az önkormányzat önként vállalt feladata a közlekedés. Nagykátának ez egyáltalán nem előnyös. A távolsági járatokat sem veszik igénybe, főként a 65 év felettiek. Ezekkel legfeljebb a tanulók közlekednek viszonylag kevés számmal (Eger, Gyöngyös, stb.). Óvakodna tehát attól, hogy ezt kötelező feladattá tegyék, s a tulajdonossá válással az ő felelősségük legyen az igények kielégítése. Nagyon megfontolná, hogy ezt a forgalomszervezést felvállalják. Szabó Károly: Ebben nem ért egyet Farsang úrral. Nem ellenzi a napirendet, de viszont kéri a jegyző asszonyt, hogy a javaslatot „pofozza át” nagykátai nyelvezetre. Véleménye szerint ezzel a dologgal csak nyerhetnek az önkormányzatok. Javasolja, csatlakozzanak Szentendre kezdeményezéséhez. Itt arról van szó, legyen joguk beleszólni, hogy hol ne szüntessenek meg járatot és hol, milyen gyakorisággal indítsanak. A részvények létszámarányosan illetik meg az önkormányzatokat. Pest megye is foglalkozott ezzel a kérdéssel, akik megyei szinten gondolják ezt megvalósítani. A tulajdon a megyei, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonába, fele-fele arányba kerül. Ezért a megyei határozatban az szerepel, hogy az ő joga lesz a viteldíjak megállapítása, a menetrendek pedig a helyi önkormányzatoké. Azt kérte a Jogi Bizottság ülésén, hogy halljanak valamit a minket érintő VOLÁN társaságról. A maga részéről a javaslatot támogatja. Dr. Salibáné dr. Pap Terézia: Eleget téve Szabó képviselő úr kérésének utána nézett a VOLÁNBUSZ Zrt. adatainak. 2005-ös tájékoztatójuk alapján elmondható, hogy 20 milliárdos jövedelmet szerzett a közlekedésből. 10 milliárd a törzstőkéje, megközelítőleg 1.000 autóbusszal rendelkezik. Mind külföldi, mind pedig belföldi járatokat indít a jelentősebb megyeszékhelyekre. Helyközi járatokat is megold több városi és kisebb települések között, s természetesen helyi járatai is vannak nagyobb városokban. A Zrt. 1995-ben alakult át részvénytársasággá, a részvények jelenleg az APV Rt-nél vannak. Esztergom város polgármestere attól való félelmében, hogy egy privatizáció következtében az önkormányzatoknak nem lesz majd beleszólása és ráhatása a tömegközlekedésre, aggodalmát kifejezve juttatta el nekünk ezt az előterjesztést. A szakmaiságot továbbra is a közlekedési tárca képviseli. Az önkormányzat, mint bizonyos részvények tulajdonosai ellenőrzési, felügyeleti, beleszólási jogot kapnának. Ahogyan azt Szabó képviselő úr is mondta: 50 % a kisebb települési önkormányzatokat illetné meg plusz egy szavazat arányban, és az ezen felüli részvényeket kapná meg a megye. Ez tehát egy elvi állásfoglalás, igénybejelentés.
- 16 -
Kocsi János: Úgy gondolja, hogy egy ilyen részvénytársaság tagjának, tulajdonosának lenni jó dolog, ezért javasolja ezt elfogadásra. A képviselők részéről további hozzászólás nem hangzott el. Kéri, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 15 igennel, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 30/2007. (II.13.) számú Képviselő-testületi határozat Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. 69/A. § 7. bekezdése alapján a VOLÁN Zrt. jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság – a munkavállalói részvényhányadot ide nem értve – kezelésében lévő részvénycsomagja teljes egészében a Pest Megyei Települési Önkormányzatok és a Pest Megye Önkormányzatának meghatározott arányok szerinti tulajdonába kerüljön, térítés nélküli vagyonátadással. E cél megvalósítása érdekében Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, 1. hogy Nagykáta Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. 69/A. § 7. bekezdésébe foglaltak alapján a helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló VOLÁN Zrt. részvénycsomagjára – a munkavállalói részvénytulajdont ide nem értve – a megye lakosságának egészéhez viszonyított településre vonatkoztatott lélekszámaránynak megfelelően (ebbe beleértve a Megyei Jogú Város lakosságát is) kivételesen indokolt térítés nélküli önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó igényét bejelenti. 2. Amennyiben a társaság térítés nélkül tulajdonba adására a megállapodással érintett egyéb önkormányzatok bármelyike a hivatkozott törvény szerinti térítés nélküli vagyonátvételi igényét nem jelenti be, vagy a rá eső részvényhányadot átvenni nem kívánja, úgy Nagykáta Város Önkormányzata a fennmaradó részvényhányad térítés nélküli átvételére kötelezettséget vállal. 3. A tulajdonjog átruházásával a tevékenységi kör és a jelenlegi foglalkoztatási szint fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalás és az ezekkel öszszefüggő biztosíték nyújtásával kapcsolatos szerződést Nagykáta Város Önkormányzata az ÁPV Rt-vel megköti. Határidő: azonnal Felelős: polgármester 5./ Napirendi pont Kocsi János: Az előterjesztés alapján a vízműnek fejleszteni kell a szivattyúrendszerét, melyhez kéri a testület engedélyezését 2 millió Ft-os összeghatárig. A pénzeszközt a Kft. saját forrásából biztosítja. Ezzel négy személy munkáját tudja kiváltani.
- 17 -
Juhász Kálmán: Az összeget a karbantartás és a szolgáltatás színvonalának növelésére kívánják felhasználni. Ezzel azokat az embereket váltanák ki, akik eddig a gépészeti teendőket látták el. Simon László: A Pénzügyi Bizottság a kérelmet megtárgyalta és egyhangúlag javasolják a határozati javaslat elfogadását. Kocsi János: Mivel a képviselők részéről kérdés, vélemény nem hangzott el, kéri a javaslat elfogadását. A képviselő-testület 17 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 31/2007. (II.13.) számú Képviselő-testületi határozat Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete engedélyezi a Káta-Hidro Kft. részére, hogy szerződést kössön a Hírös Mester Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel (6000 Kecskemét, Ceglédi út 62.) a nagykátai Vízműtelep irányítástechnikai rekonstrukciójára kb. 2.000.000,-Ft összeghatárig. A pénzeszközt a Káta-Hidro Kft. saját forrásból biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: Káta-Hidro Kft. vezetője 6./ Napirendi pont Koncz Gábor: A költségvetés tárgyalásánál nem akart kitérni erre a kérdésre, mivel az 1,5 millió Ft mellett még mindig nem látja azt az összeget, amiért az önkormányzat vállalja a gaz, a szemét elszállítását, a tuskók kiszedését. Véleménye szerint két irányba mozdultak, amikor az erdősítésről volt szó, és be volt tervezve az az 1,5 millió. Annak idején az egyik erdészt megkereste, aki vállalta a terület rendbetételét, be is ülteti és 3 évig ingyen, bérmentve megműveli ezt a területet, majd ezt követően átadja az önkormányzatnak. Szeretné tudni, hogy a jelenlegi szerződés ettől előnyösebb-e? Agócs Pál: A két konstrukció között az a különbség, hogy a jelenlegi szerint is ingyenesen telepítik az erdőt. Nem kérjük vissza 3 év múlva, mivel ha ez a miénk lesz, akkor ezzel egy sor kötelezettség is jár. Ezt mind levennék az önkormányzat válláról. Egy kérésük van, mely szerint a területen lévő szemetet, ha akarjuk, elszállítjuk, amennyiben be tudjuk vállalni a cserjék irtását, azt megtehetjük. Így egy fillérbe sem kerül, az 1,5 millió Ft nálunk marad és eleget is tettünk erdőtelepítési kötelezettségünknek. Ha még sem tudja az önkormányzat gépek hiányában a cserjék kiirtását vállalni, azt ők térítés ellenében megtennék. Koncz Gábor: Mennyi ennek az anyagi vonzata?
- 18 -
Agócs Pál: Egyenlőre ezt nem látjuk. Amennyiben 3 év múlva ezt a területet visszaadnák, akkor alkalmazni kell egy erdőkerülőt, s lesz egy sor kötelezettség, mely forintálisan is jelentős. Koncz Gábor: Ezt érti, de még mindig nem tudható, hogy mennyibe kerül ennek a területnek a rendbetétele. Agócs Pál: Ezt konkrétan még nem vizsgálták meg, de szerinte lényegesebb kisebb ez az összeg, mint az 1,5 millió Ft. Tomanovics László: Véleménye szerint 40-50 db tuskót kell az említett területen kiirtani. A szemét elhordására pontos összeget nem tud, de teljes bekerülést kb. 200 eFt-ra becsüli. Kocsi János: A képviselők részéről kérdés, vélemény nem hangzott el. Kéri, hogy aki a határozati javaslattal egyetért, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület 17 igennel, nem szavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 32/2007. (II.13.) számú Képviselő-testületi határozat Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete megállapodást köt az Erdőszöv Zrt-vel (2724 Újlengyel, Dózsa Gy. u. 1.) a tulajdonát képező Nagykáta, 5332/1 hrsz-ú, 1.0225 ha és az 5340 hrsz-ú 1.2459 ha nagyságú szántó művelési ágú ingatlanon erdőtelepítésre és az ingatlanok térítésmentes használatba adására. A használatba adás a területen létrehozott erdősítés véghasználatáig tart. Az Erdőszöv Zrt. saját költségén végzi a telepítést az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága által 6/36/2/2006. ügyiratszámon elfogadott telepítési tervdokumentáció által meghatározott módon. Az önkormányzat vállalja a terület határainak kitűzését, a területen található szemét eltávolítását, valamint a bozót gyökerek eltávolítását. Az erdősítés ápolása az Erdőszöv Zrt. feladata. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a megállapodást megkösse. Határidő: azonnal Felelős: Polgármester 7./ Napirendi pont Kocsi János: Az aljegyzői pályázat elbírálására a jelölt kérésére zárt ülést rendel el, ezért javasolja, hogy a 7. és 8. napirendi pontot cseréljék fel. A képviselő-testület egyhangúlag egyetért a javaslattal.
- 19 -
Kocsi János: A napirend kapcsán, mint ahogyan azt Botka képviselő úr is kérte, a sportcsarnokról kíván szólni. Tudható, hogy az önkormányzat 1.610 millió Ft-os összegben határozta meg a beruházás értékét. Ezzel szemben a vállalkozó által javasolt összeg 2.150 millió Ft. A két összeg közötti különbség, ha a közbeszerzést nézi, eleve kizáró ok. Tudja, a fejlődés alapja lenne az, ha ezzel a sportcsarnok a megépítésével indítanának. Maga is úgy gondolja, ezt meg kellene valósítani, de nyilván, hogy a lehető legjobb kondíciókkal. A helye a strand és környéke lenne, mely azért kerülne ide áthelyezésre az ideiglenes piac területéről, hogy az említett területen egy új városrészt építsenek ki. A sportcsarnok megépítésével lehetne egy olyan befektetői réteget keresni, aki mellé építhetne egy wellness szállodát. Ez ki tudná szolgálni a sportcsarnokot és egyben a strand igényeit is. Amennyiben ebben a formába belemennek az építkezésbe, úgy nem tudja, hogy ezzel jót vagy rosszat tesznek. Ezért azt kéri, hogy egy hetet kapjanak ennek a kérdésnek a megvitatására, újraértékelésére. Megkéri Radics képviselő urat arra, hogy legyen segítségükre ebben a dologban. Már többszöri beszélgetés kapcsán kérte támogatását abban, hogy tudja meg, milyen kiírások lesznek erre vonatkozóan az elkövetkezendő időszakban. Sajnos ez a mai napig nem történt meg. Botka Sándor: Mint mindannyiuknak, nagyon szívügye a sportcsarnok kérdése. Ez a téma 2001-ben vetődött fel, s az akkori testület hozott egy olyan döntést, mely szerint a városnak szüksége van egy ilyen sportcsarnokra. Pályázatot adtak be, s az akkori árak szerint bruttó 689 millió Ft-os összegben épülhetett volna meg. Még ebben az évben az Országgyűlés ezt a pályázatot elutasította. A következő testület 2002-ben ismét próbálkozott, s akkor az összeg már 881 millió Ft-nál tartott. A döntés szintén elutasítás volt. 2004-ben jött ez a jelenlegi konstrukció, nevezetesen egy befektető csoport felépíti ezt a létesítményt saját pénzéből azokban a városokban, akik elnyerték a Kormány programjában való részvételi lehetőséget. Nagykáta is ezen városok között szerepelt, s jogosultságot kapott a sportcsarnok megépítésére. Így 2004 novemberében elkezdte a tárgyalásokat, közbeszerzési eljárás lefolytatását a beruházás megvalósítása érdekében. Többfordulós eljárást írt ki az akkori testület, melynek kapcsán jelen pillanatban most a tárgyalási szakaszában tartunk. A PPP konstrukciónak az volt a lényege, hogy az önkormányzat részletesen meghatározta milyen nagyságrendű csarnokot akar, mit akar benne látni (helyiségeket, eszközöket, stb.). Hangsúlyozza, hogy ez mind a befektető pénzéből készülne el. Ezért az önkormányzat 15 évi bérleti díjat fizetne részére. A befektető ez idő alatt üzemeltetné a létesítményt, fizetné a dolgozókat, végezné a létesítmény karbantartását, az önkormányzatnak pedig 91 %-ban rendelkezésére bocsátaná. A bérleti díjat megversenyeztettük a beruházóval, mely szerint ez évi 52-56 millió Ft-ot jelentene a városnak. Ez az összeg nyilván minden évben az infláció mértékével emelkedne, de reálértékként az 52-56 millió Ft-ról beszélhetnek. A vállalkozónak annyiban térülne meg ez a beruházás, hogy ő a várostól kapott összeget ugyanúgy megkapja a Nemzeti Sporthivataltól is támogatásként. Így bevételi forrása évente 100-120 millió Ft között lenne. Ebből - mint ahogyan már említette - fenntartja, üzemelteti, és 15 év múlva ingyen és bérmentve átadja a város számára használatra. Ezt követően eldönthető, hogy saját fenntartásban ezt működteti-e vagy esetleg egy másik bérleti konstrukcióval kiadja. Ez a beruházás már ebben az évben indulhatna, amennyiben a testület állásfoglalást ad arról, hogy ez a sportcsarnok ebben a formában kell a városnak. Ha erről döntenek, akkor már márciusban elkezdődhetne az építkezés, ami azt jelentené, hogy 2008. januárjában egy modern sportcsarnok, tele közösségi helységekkel, konditermekkel, stb. állna rendelkezésünkre. Ennek csak az a feltétele, hogy a testület állást foglaljon elsősorban arról, hogy egyáltalán akarják-e a megvalósítást. Ha a döntés pozitív, akkor természetesen el lehet
- 20 -
gondolkodni a beruházás mellett esetlegesen más finanszírozási lehetőségekről is, melyekről a polgármester úr is már említett. Meg lehet nézni például azt is, hogy pályázzanak-e kedvező uniós (80-90 %-os) támogatásra. Radics Imre: 50 %-ról beszélhetünk csak. Botka Sándor: Ha egy 50 %-os pályázati lehetőségben gondolkodnak, akkor viszont mellé kell tenni a másik 50 %-ot. Ezt követően saját pénzből üzemeltetni kell, és elesnénk az állami támogatástól. Gondolkodtak olyan formában is, hogy banki hitelből, teljesen saját erőből építenék ezt fel. Ez ugyan az lenne, mint a PPP-s konstrukció, de itt szintén elesnének az állami támogatástól, a banki kamatokkal is számolni kell, és pluszként jelentkezne az üzemeltetési költség. Ez így elég megterhelő lenne a város számára. Ha az idén elkezdődne a beruházás, akkor az említett éves összeget csak 2008-tól kellene fizetni, s a költségvetésbe beépíteni. A testületnek tehát azt kell eldönteni, hogy ezt bevállaljae, vagy úgy gondolják, vannak fontosabb céljaik. Most itt van előttük egy majdnem befejezés előtt álló PPP-s konstrukció, ami számítások szerint a leggazdaságosabb és jelen pillanatban a legkivitelezhetőbb. Ha ezt a lehetőséget elutasítják, akkor úgy gondolja, nemcsak ezt a projektet veszítik el, hanem több év távlatára minden olyan dolgot veszélyeztetne, ami esetleg sportcsarnokot eredményezne. Kívánja azt, hogy ebben ne legyen igaza. Kocsi János: Úgy látja, mintha Botka képviselő úr társa lenne a befektetőnek. Botka Sándor: Sajnos nem. A város egyik képviselője, aki az itt élő 13.000 ember érdekét képviseli. Kocsi János: Ő sem egyénieskedik, de lehető legjobb kondíciókkal szeretné ezt a létesítményt megvalósítani. Nem tettek le erről a dologról, a módját is meg fogják találni, hogy ez hogyan épüljön meg. Szabó Károly: Egyetért azzal, hogy egy hét múlva beszéljenek erről, végezzenek gazdasági számításokat. Véleménye szerint erről a beruházásról van a legkevesebb információja a lakosságnak, ezért jó alkalom ez arra, hogy szélesebb körben is halljanak róla. Tudomása szerint ez a dolog úgy indult, hogy a minisztérium által „Korszerű tornatermet mindenhol” című kiírásukra tornateremre adtuk be a pályázatot az Ipari Szakközépiskola és Szakiskola nevében. Ebben a kategóriában a legmagasabb kategóriájú játékcsarnokot jelöltük meg: 1.200 m2-es küzdőterületű, három részre osztható, 400 fős lelátóval és nagyon sok szociális helyiséggel rendelkezik. A környezetében két teniszpálya, három játszótér, egy kézilabda pálya, és egy kispályás focipálya kerül kialakításra az intézményhez szükséges parkolókkal együtt. Ez Nagykáta város iskolásainak igényét elégítené ki, ám szabad kapacitásában rendezhetnek olyan versenyeket, programokat, amelyek bevételi forrást jelentenének. Ezeket figyelembe véve javasolja, hogy ezt a kérdést ne kapkodják el. Senki nem gondol arra, hogy ebben most döntsenek, de az biztos, hogy igenekből tudnak csak várost építeni. Farsang István: A polgármester úr azt mondta, hogy ez a létesítmény meg fog épülni, de hogy mikor, az egy sikamlós talaj. Szerinte, ha ez most nem épül meg, akkor nagyon sokáig reménytelen lesz a megvalósítás. Azért döntöttek a játékcsarnok mellet, mivel tanuszodát már nem tudtak ez mellé építeni. Térségenként csak egy-egy működhet, amit már a tápiószentmártoni tornacsarnok képvisel.
- 21 -
Véleménye szerint a testületnek most abba kell dönteni, hogy a négy év alatt 15 utcát akarnak-e megcsinálni, vagy megcsinálnak egy játékcsarnokot a 13.000 ember érdekében. Tudomása szerint minden párt programjába szerepelt ennek a megvalósítása. Nem akarunk Tápiószentmártonba, Tóalmásra menni, ha sportolni akarunk, hanem ezt a lehetőséget itt szeretnénk biztosítani mindenki számára. Simon László: Egyetért Szabó képviselő úrral abban, hogy most ne döntsenek, hiszen van egy érvényes testületi döntés, s elindult egy közbeszerzési eljárás is, ami folyamatban van. Ezen a szinten kell először tárgyalni, s ha itt már született döntés, akkor kell a testületnek azt elfogadnia vagy sem. Minden egyéb, ami kikerül a nyilvánosság elé, még veszélyeztetheti is ennek a beruházásnak a megvalósítását. Radics Imre: Úgy látja, mindenki akarja ezt a sportcsarnokot, ezért először nézzék meg, hogy a két pályázati forma között melyik a hatékonyabb és gazdaságosabb az önkormányzat számára. Ezt követően tudnak csak tovább lépni, s minden más csak szócséplés. Személy szerint nem tud addig segíteni, amíg az önkormányzatnak nincs egy döntése, programja, projektje. Ez utóbbi elkészítése 40-50 millió Ft, melyhez a pénzforrásokat meg kell teremteni. Egyetért Botka képviselő úrral abban, hogy jelen pillanatban a legkedvezőbb megoldás ez a PPP-s. Ez készen áll, csak meg kell szavazni és indulhat a beruházás. Jelenleg közcélú pályázatok vannak kiírva, melyet az unió 50 %-ban támogat. A másik felét az önkormányzatnak kell hozzátennie. Előzetes számításokat kell végezni, hogy saját erőből, 15 évre mennyibe kerülne ez a játékcsarnok, és mennyit jelentene ez a másik formába. Kocsi János: Úgy gondolja, ha a mérleg egyik részébe a játékcsarnokot teszik a másikba pedig azt a polgármesteri hivatalt, melybe helyet kap az Okmányiroda, a Gyámhivatal, a Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, ÁNTSZ, oktatási központ, Nevelési Tanácsadó, állategészségügyi iroda, stb, akkor kíváncsi lenne, hogy a város lakossága ki melyiket választaná. Fodor Györgyné: Erről a témáról már fél éve beszélnek. Nagyon örült annak, hogy Koncz képviselő úr vette a fáradságot és megnézett több hasonló már megvalósult intézményt. Ezt a beruházást nálunk sokkal kisebb települések, sokkal kevesebb költségvetéssel be is vállalták. Valóban nagyon nagy szükség van a polgármester úr által felsorolt intézményekre is, mivel áldatlan körülmények között van a hivatal is, de szerinte ez már egy kézzel fogható dolog. Ez most itt van és meg tudják csinálni. Nem biztos, hogy városfejlesztésre 2-3 éven belül kapnak pályázatot. Szerinte azzal éljenek, ami adott, s ne csak a kiadási, hanem a bevételi oldalát nézzék ennek a dolognak. Koncz Gábor: Polgármester úr részéről elhangzott, hogy ez a dolog még nincs lezárva, amit örömmel vett. Kaptak most egy hetet, mellyel huszadikára döntési helyzetbe lehetnek. Örül annak, hogy a Radics urat is bevonta, azonban egy kicsit sérelmezi, hogy azt a „pitbullmunkát”, amit többekkel végzett ebben a kérdésben, nem igazán tolerálta. Igaz, Radics úr első megszólításakor 20-80 %-os támogatást említett, három héttel ezelőtt 40-60 %-ról szólt, most pedig már 50-50 %-ról beszélt. Radics Imre: Ilyenről nem volt szó. Koncz Gábor: Ő ezt így hallotta a polgármester úrtól vissza. Jó lenne, ha a következő napokban letenne valamit azzal kapcsolatban, hogy milyen százalékos arányról lehet szó.
- 22 -
Radics Imre: Nem érti, hogy a képviselő úr miről beszél. Semmiféle ígéret senki részéről nem hangzott el. Egyenlőre el kell dönteni, hogy PPP vagy uniós forrás kell. Csak beszélgettek arról, hogy milyen támogatási formák vannak. Jelenleg ez 50 %-os forma, de szeretnénk, ha ez 80, 90 % lenne. Ez utóbbi hátrányos kistérségi településeknél lehetséges, ami Pest megyében egyedül Szob. Nem mondott és nem is ígért semmit, mivel nincs mit. Nincs sportcsarnok projektünk, ezt a programot el kell készíteni. Ki kell számolni azt, hogy ha ezt 50 %-ban támogatja az unió, mennyi pénzbe kerül, mennyi ennek az évi törlesztése, mennyibe kerül a működési költség. Ugyan ezt ki kell számolni a PPP-s konstrukció esetében is. Ő itt csak egy képviselő, a testületnek kell eldöntenie, hogy akarják-e ezt a programot vagy sem. Mire akarnak pályázni, amikor nincs is program? El kell dönteni azt is, amit a polgármester úr felsorolt. Szerinte semmi köze nincs az önkormányzatnak az ÁNTSZ-hez, a rendőrséghez. Együtt összerakni egy ilyen hatalmas projektet, amire szerinte 2013-ra sem lesz meg ez a program. Véleménye szerint ilyen gigantikus beruházásokat az unió nem fog finanszírozni. A Közép-Magyarországi régióban összesen 500 milliárd van, ebből 250 milliárd a fővárosi, a másik 250 milliárd Pest megyét jelenti. Ha megvalósul a szennyvízberuházás, az maga 33 milliárd. A játékcsarnokra a pénz már megvan, ezt nem szabad elengedni. A többi dolog mind bizonytalan. Kocsi János: Ignácz dandártábornok kereste meg őt, s kérte azt, hogy a rendőrséggel közösen építsük meg az önkormányzat épületét. Miután a Kormány támogatja a rendőrséget, ezért lobbiznak, segíteni fognak abban, hogy ez meg is épüljön. Szerinte mindig arra van pénz, amire akarnak. Ha körön belül vannak, akkor jobban kapnak támogatást, mintha körön kívül vannak. Korábbi időszakban minden fórumon az hangzott el és a gyakorlat is az volt, hogy az önkormányzati pályázatoknál általában 80-90 %-ot támogatott a Kormány. Radics Imre: Akkor, ha hátrányos helyzetű kistérség vagyunk, de már nem tartozunk ebbe. Kocsi János: Az utak esetében is 80-90 %-os támogatás volt, s a programba is ez volt meghirdetve. Radics Imre: Az útépítés esetében 1,-Ft az 1,-Ft-hoz volt meghirdetve, ami ma is így van. Kocsi János: Ő most a Kormány programjáról beszél. Radics úrtól egyébként azt kérte, tudja meg, hogy milyen támogatási formák lesznek. Megígérte, hogy ebben tájékozódik, s erről tájékoztatást ad. Botka Sándor: Mint ahogy már mondta, sajnos semmi érdekeltsége nincs a sportcsarnok kapcsán, mert szerinte akkor „már nem árulna virágot a piacon”. Szerinte testületi ülésen nem ezzel kellene foglalkozni. Véleménye szerint ez az egy hét „nem oszt, nem szoroz”. Simon képviselő úr is ott volt azon a megbeszélésén, ahol a vállalkozó elmondta azt, amennyiben február végéig nem kap egy tiszta állapotot, március elsején az első kapavágást nem tudja megtenni, akkor nem tudja bevállalni a csarnok építését. Ha nem döntenek egy vagy maximum két héten belül, akkor is a testület döntött úgy, hogy ezt nem akarja megvalósítani. Örül annak, hogy Koncz képviselő úrék ennek a dolognak személyesen utána mentek, s látták, hogy más önkormányzatok ezt a dolgot hogyan tudták bevállalni (pl. Zánka, Csurgó, Szigethalom, Dévaványa, Devecser, stb.). Ezek Nagykátától jóval kisebb költségvetéssel és lélekszámmal bíró települések, akik örömmel vállalták és fogadták be azt a konstrukciót, amit ők egy hét múlva elfogadnak vagy éppen nem.
- 23 -
Kocsi János: Mivel a képviselők részéről a témával kapcsolatban több hozzászólás nem hangzott el, a hallgatóságnak megköszöni érdeklődését, megjelenését és az utolsó napirendi pont megtárgyalására zárt ülést rendel el. - kmf -
Tarnavölgyiné dr. Tényi Ágnes jegyző
Kocsi János polgármester
