15/2012.
JEGYZŐKÖNYV Vasszécseny Község Képviselő-testületének 2012. december 3-án megtartott közmeghallgatásáról
Jegyzőkönyv Készült: Vasszécseny Község Képviselő-testületének 2012. december 3-án, 18.00 órakor megtartott közmeghallgatásáról. Az ülés helye: Községháza Vasszécseny Jelen vannak: Zsolnai Zoltán polgármester, Szilvás István alpolgármester, Bertók Tiborné, Horváth József és Kovács Szilveszter képviselők összesen: 5 (öt) fő Távol maradt: Ferencz Zsolt képviselő Jelen vannak még:
összesen: 1 (egy) fő
Gáspár Tivadar körjegyző Sebestyén Andrásné gazdálkodási főelőadó A község lakói közül 4 fő érdeklődő.
Zsolnai Zoltán polgármester köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mert azon a képviselők több mint fele megjelent. A képviselő-testület a közmeghallgatást az alábbi napirenddel hirdette meg: Napirend:
1. Beszámoló a végzett munkáról, a jövőre vonatkozó elképzelések. Zsolnai Zoltán kérdést intéz a képviselő-testülethez, hogy a Napirendi előtt van-e valakinek kérdése, bejelentése? Mivel kérdés, hozzászólás nem érkezik a napirendi ponthoz, a polgármester javaslatot tesz a Napirend elfogadására. Vasszécseny Község Képviselő-testülete 5 (öt) egyetértő szavazattal, egyhangúlag a napirendet az alábbiak szerint fogadja el: Napirend:
1. Beszámoló a végzett munkáról, a jövőre vonatkozó elképzelések.
1
1. Napirendi pont tárgyalása: Beszámoló a végzett munkáról, a jövőre vonatkozó elképzelések. Zsolnai Zoltán a megjelentek köszöntése után részletes beszámolót tart az önkormányzat elmúlt közmeghallgatás óta végzett munkájáról, a jövőre vonatkozó elképzelésekről. A jelenlévők tájékoztatást hallhattak egyebek mellett a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről, illetve a hulladékgazdálkodás egyes községet érintő kérdéseiről is. Zárszavában megköszöni a hivatal, az önkormányzat és intézményei dolgozóinak a 2012. évben elvégzett munkáját. /A tájékoztató vázlata e jegyzőkönyv mellékleteként csatolva./ Hozzászólások: Őri András Rózsa utcai lakos: tulajdonképpen választ kaptunk az imént a Rózsa és a Vörösmarty utcák helyzetére vonatkozóan. Zsolnai Zoltán: nem azért említettem meg példaként az utcát, mert személyes ellentét lenne. Én azt mondom, hogy a Vörösmarty és a Rózsa utca szívfájdalom nekem és el is mondom, hogy miért. Arra annak idején nyújtottunk be két alkalommal is pályázatot. Ugyanúgy az MVH-nál próbálkoztunk kétszer, szép vaskos anyag volt, fotókkal. Ugyanezt megcsináltuk több utcára is, például az Arany János utcára is. Az Arany János utcának gyakorlatilag évek alatt többször neki futottunk és gyakorlatilag megint azt tudom mondani, hogy az Arany János utca lakói tudnák megmondani, hogy hányszor voltak ők itt falugyűlésen, mert nem jó a helyzet. Én mindig elmondtam, hogy rajtunk nem múlik. Volt kettő éve az önkormányzatnak, amikor ezt meg tudta valósítani és szent meggyőződésem, hogyha az Arany János utca két évvel előtte megvalósul, amikor tényleg nekiálltunk és azt mondtuk, hogy uraim, kellene egy nagyon pici segítség és neki állunk, akkor lehet, hogy a Vörösmarty utcára tudunk egy másik forrásból pénzt nyerni és akkor lehet, hogy megvan. Hangsúlyozom, ez lehetséges körülmény és nem megnyugtatni akartam senkit, de az biztos, hogy minél jobban megyünk előre az időben - annak idején nekik is elmondtam és most is elmondom-, egyre nehezebb, egyre körülményesebb és egyre kockázatosabb. Az egy másik kérdés, hogy azt tudni kell, hogy a Vörösmarty utca, meg a Rózsa utca az az utca, ahol mindenféleképpen az önkormányzatnak valamilyen megoldást kell találni erre a közművesítési problémára. És most mondanám azt, hogy a tervek szerint, meg az elképzelések szerint, ha ezt a 14 MFt-ot az idén nem kapjuk meg, és ennek most nagyon-nagyon szurkolunk, hogy ne kapjuk vissza azt a pénzt. Megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a pénz idén ne kerüljön vissza hozzánk. Most nagyon kell a pénz, de annyira meg mégse. Ha az a 14 MFt a következő évben plusz forrásként esetleg rendelkezésre állna nekünk, akkor meglátjuk, hogy ez az átalakult struktúra mennyire fogja megterhelni az önkormányzatokat, mármint a normatívan felüli pénzigénnyel, ha netán az ideális vagy az ideálishoz közeli állapot jönne létre, hogy netán pénz maradna itt fejlesztésre, akkor azt mondom, hogy a Művelődési Háznak a tetőtere, mivel mondom azzal 10 MFt-ot veszítenénk el, ha azt nem csinálnánk meg -, én azt mondom, hogy utána a legfontosabb problémának tudnám tekinteni részemről. Természetesen a képviselőtestületen, meg a költségvetésen is fog múlni. És nem azért, mert adott esetben úgy állunk
2
neki, hogy persze, ezt most meg kell oldani, hanem az tényleg olyan, mint az Arany János utca, kivárták a sorukat. A másik, hogyha ezt meg lehet oldani rövid időn belül, akkor felébe fog ez kerülni, mint mondjuk 5 vagy 6 vagy 8 vagy 10 év múlva. Én most mást nem tudok mondani, ígérni meg főleg nem, hogyha ebben a ciklusban, ez még két év, ezt meg lehetne valósítani, akkor én ennek személy szerint nagyon örülnék. Őri András: én is és köszönöm a választ, de az az igazság, hogy nagy az érdektelenség. Nem tudom, hogy ebből az ügyből kifolyólag jött-e valaki a Vörösmarty utcából? Nincs járdánk, gyakorlatilag szinte sehol, nincs árok sehol. Én milliószor kértem, hogy hol ássak, mit csináljak? Legszívesebben eltemetném azt is, ami van. Annak idején az önkormányzatnak köszönetet kellett mondanom, mert a villamos hálózat gyakorlatilag csak az enyém volt 100 méteren keresztül, a gáz az úgy került abba az utcába, hogy én oldottam meg az egészet. Saját költségen, több, mint egy évet várva a visszatérített pénzre. Gyakorlatilag ott nincs is egyetlen üres telek sem, ahol nincs gázbeállás, mert azt mindent az én kontómra csináltak meg annak idején. Mindent próbálunk, próbálok elkövetni, de egyszerűen nem megy. Sajnálom az autóinkat, sajnálom a babakocsis gyerekeket, mert egyszerűen nem tudnak hol közlekedni. Visszatérve a járdákra, bicikli utakra a faluba. Fölösleges! Mindenki az utca közepén mászkál. Mindenki ott megy. Dudálsz, szólsz, leengeded az ablakot? Meg vannak sértődve. Minek a bicikli út? Minek a járda? Teljesen felesleges. Bertók Tiborné képviselő: nálunk is nagyon rosszak ám a járdák! Őri András: megcsináltátok a gyönyörű szép bicikli utat a Széchenyi utcában. A busz megáll, mindenki tódul végig az úttesten, senkit nem érdekel a járda. Talabér Józsefné Vörösmarty utcai lakos: ebben most megcáfollak, mert például én nagyon szívesen járok a járdán is, de viszont rettegek a járdán menni, mert ahogy kijárnak az autók, mindig el akarnak ütni. Én kötelezően ott megyek ahol kell, de én is a fő utat használom, mert egyszerűen, ahogy kijárnak az autók, nem egyszer, nem kétszer, sőt, egyszer az Ady utcában akartak így elütni. Ha nem tudok bemenni a kapuján, ő meg nem tud kijönni, akkor összecsókolózunk és én ott maradok az autó alatt. Tudom, hogy rossz kijárni mindenhonnan, főleg a Széchenyi utcán, egyfelől figyelnek, de rendszeresen egy helyen már a harmadik eset, hogy el szeretnének ütni. Nem tudom, lehet, hogy egymást vonzzuk, de veszélyes kijárni és veszélyes a járdán menni. Zsolnai Zoltán: ez korrekt. Ezzel kapcsolatba egy dolgot hadd mondjak! A Petőfi Sándor utcában a kerékpárút és járda kérdés egy szükség megoldás volt anno. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az egész Szombathely-Kám közti kerékpárút falls elképzelés alapján terveződött már annak idején. Mindenki tudja nagyon jól, hogy vagy a vasúti töltésen kellett volna mindenkinek megoldani ezt a problémát vagy pedig ott, ahol jelen pillanatban van, akkor viszont valami közös megoldással. Mert így jelen pillanatban, ha a tápláni szakaszt is megnézzük - ugye a legtöbbet ott készítettek kerékpárutat -, olyan irreális magas költséggel lehetett ezt megvalósítani, hogy ennek az útnak a túloldalán töredékéből már Kámnál tartanánk. Amikor egy villanyoszlopnak az áthelyezéséért a szolgáltató már százezres nagyságrendeket kér, amikor össze-vissza vannak sárga-feketére festve az oszlopoknak a lábai, szűkek az utak, a kijáratokba belemennek, ezért kerítést kell odébb tenni, ezek mind olyan költségek, amivel egyszerűen nem lehet normálisan megcsinálni. A másik problémám meg az, hogyha a vasszécsenyi szakaszt is megnézem, akkor ugye belterület-külterület keresztbe hosszába, tudni kell, hogy nincs hely. Amikor 60 cm marad, még 60, meg még 60 a kerékpár útra, két sáv, gyakorlatilag két biciklis nem tud normálisan elmenni egymás mellett. Az a baj,
3
hogy nem is tudjuk rákényszeríteni az embereket, hogy menjenek ott, mert a szabványokat évről-évre tolják kifelé e témakörben, most azt hiszem, hogy 250-nél tartanak, ha nem tévedek. De ugye régen 1,60-on meg 1,80-on csináltak három sávot, most mondjam azt, hogy sajnos ezt hozta, hogy eleve nem volt hely ottan. Innentől kezdve, persze, hogy nem lehet úgy üzemeltetni, hogy az biztonságos legyen, mert fél mindenki. Gyalogos is, kerékpáros is fél, gyakorlatilag mindenki. Őri András: a polgárőrség a következő kérdésem. Zsolnai Zoltán: a polgárőrségről a következőt hadd mondjam! Ha minden igaz, akkor mondjam azt, hogy fél éve letettük az alapjait annak, hogy lesz polgárőrség a faluban. A Hagyományőrző Egyesület, de nem is egyesület, hanem csoport tagjai felvállalták gyakorlatilag. Én mondtam nekik, hogy abban a pillanatban hajlandó vagyok ezt a dolgot hivatalosan is elindítani, hogy eltelt félév, úgyhogy mindig úgy gondolják és csinálják. Tudniillik a következő a gond. Jelen pillanatban ezt csak hivatalosan lehet csinálni, sehogy máshogy. Úgy nincsen, hogy valaki kimegy az utcára és azt mondja, hogy én vagyok a polgárőr. Ennek a szervezetnek a megalakulása a rendőrségen keresztül nagyon komoly procedúra és ennek olyan szinten komoly következményei vannak, hogy ha ez utána megszűnik, vagy nem úgy működik, akkor annak is vannak úgymond jogkövetkezményei. Illetve hangsúlyozom, hogy a rendőrség a felügyeleti szerv. Van a rendőrségen konkrétan egy személy, aki ezredes, aki gyakorlatilag a körzeti megbízottak, a polgárőrség közti kapcsolatot koordinálja, illetve a jogi hátterét biztosítja. Az a lényege az egésznek, hogy én azt mondtam nekik, ha ők hajlandóak, akkor mi ezt meg fogjuk alakítani. Most ott tartunk, hogy ha december 31-ig, úgymond ez a türelmi időszak letelik, akkor jövő tavasszal, de lehet, hogy februártól ez meg fog alakulni. Egy dolgot viszont hadd mondjak! Most voltam a rendőrségen, talán november 25-én, most fejből nem tudom pontosan, egy ilyen éves értekezleten, ahol a statisztikákról, meg miegymásról volt szó. Az utolsó testületi ülésen be is számoltam róla, hogy roppant mód jó statisztikáink vannak, de lekopogom ezt is, hogy csak a térségünkhöz viszonyítva, meg Borsod megyéhez, meg az összes ilyen nagyon letargikus helyhez viszonyítva. Jó a statisztikánk Véphez, meg Toronyhoz képest, de azért ilyen három-öt regisztrált bűneset azért még mindig van. Sokan nem tudnak róla, mert olyan típusú, de a lényeg a következő. Sajnos jelen pillanatban egy személyi igazolvány elvesztése is gyakorlatilag ilyen kategóriába tartozik és ezért a statisztikák úgymond nem teljesen mérvadóak. Viszont, hadd mondjam azt, hogy ennek ellenére a rendőrséggel a kapcsolat jól működik, a körzeti megbízottakkal jól működik, ki vannak helyezve, folyamatosan kontrollálom én a munkájukat, felhív a parancsnokuk, minden hónapban felhív engem mind a kettő megbízott. Most volt itt egy váltás, gyakorlatilag a Takács Roland helyett gyakorlatilag egy új körzeti megbízott van a Horváth Balázs mellett és gyakorlatilag mondjam azt, hogy ők felváltva, együtt. Volt egy konkrét esetünk, ahol a körzeti megbízottakkal gyakorlatilag tíz perc alatt sikerült egy problémát megoldani. Ez a plébános úrnak egy problémája volt, ahol egy ilyen házaló csatornások lepték meg, több százezer forintos összeget követelve és mondjam azt, hogy pillanatok alatt sikerült ezt a problémát megoldani. Őszinte legyek, javuló tendenciát látok én a rendőrség jelenlétében is és a polgárőrség őket kiegészítve talán még jobb lesz, de mivel én, nekem még az elődöm a Varga Dezső annak idején próbálkozott ilyen polgárőrséggel - én ezt a Vámos Antal úrtól tudom - én már akkor megfogadtam, hogy elfogadom azt a nem is tanácsot, hanem inkább konzekvenciát, amit akkor elmondtak, hogy a megalakuláskor mindenki pillanatok alatt jön, jelentkezik, aztán egyébként amikor az első
4
éjszakát kint kell tölteni a hajnali időszakban kettő fokban, abban a pillanatban eltűnnek az emberek. Én erre azt mondtam, hogy mivel ez a csapat fiatal, meg mondjam azt, hogy meg volt a beavatás egy-egy kisebb problémánál, akkor mondtam nekik, hogyha erre készen állnak, én nagyon szívesen, de mondtam, hogy onnantól kezdve, hogyha egyébként az alapító okiratban ott szerepel xy neve, onnantól kezdve ez nagyon komoly felelősség. Úgyhogy a polgárőrségről annyit, hogy ezeken a fiatalokon fog múlni. Az önkormányzatnak volt terve arra, hogy maga is foglalkoztasson normatíva alapon polgárőrre, meg mezőőrre, de gyakorlatilag mire ez a program megindult volna már meg is állt. Illetve a másik az, hogy tudtunk volna közcélúként is ilyet alkalmazni, de jelen pillanatban a hivatalos közcélú állományunk közül választhattunk volna, azok közül egyik sem alkalmas erre a feladatra. Onnantól kezdve meg nem gondoltam volna, hogy egy ilyenbe belelépünk, amikor holnapután meg esetleg megkritizálnak minket, hogy miből gondoljuk azt, hogy az xy egyébként alkalmas erre? Úgyhogy a kormányzat is próbálta ezt a megoldást az anyagi finanszírozás oldalon, de én azt gondolom, hogy anyagi oldalról ez soha nem lesz megtámogatható. Ez inkább csak ilyen lelkesedéssel vagy civilszerveződéssel valósulhat meg. Kovács Szilveszter képviselő: csak a jegyző úrhoz lenne kérdésem. Egy polgárőrnek mennyire van beavatkozási jogköre, mint akármilyen civil személynek intézkedési jogköre. Gáspár Tivadar körjegyző: több jogköre van a polgárőrnek, mint egy civil személynek. Kovács Szilveszter: konkrétan csinálhat-e bármilyen intézkedést? Gáspár Tivadar: konkrétan nem dolgoztam polgárőrségnél, igazából nem ismerem a szervezetet. Azt gondolom, hogy inkább felléphetnek ők, mint a civilek. Kovács Szilveszter: úgy tudom, hogy csak rendőr mellett intézkedhetnek. Gáspár Tivadar: Azt mondom, hogy egy dolog az intézkedés. Privát véleményem, hogy a Polgárőrségnek nem az intézkedésnél van szerepe, nem is fog odáig eljutni. A polgárőrség szerepe, hogy jelen van és elriasztja a jelenlétével a rosszban sántikálókat. Szerintem ezért lenne érdemes foglalkozni vele. Kovács Szilveszter: erre is utaltam, igazából erre is akartam kilyukadni megmondom őszintén. Szerintem nem igazából fontos, hogy polgárőrnek hívjuk vagy sem vagy hogy mennyire szabályozott ennek a megvalósítása. Zsolnai Zoltán: ezt azért szabályozzák ennyire kőkeményen, mert ebben nagyon sok komoly visszaélés volt. A Polgárőr Szövetségnek volt egy taggyűlése most nem olyan régen, ahol gyakorlatilag odáig eljutott ez a szervezet most az állammal karöltve, hogy egy komplett szabályzat minta áll most már mindenkinek a rendelkezésére. Régen úgy volt, hogy elmentek egy ügyvédhez, aztán megalakították a saját kis civilszervezetüket, bementek regisztráltatták magukat a rendőrségen. Most már ez nem így működik. A rendőrségen kell először bejelentkezni és ők gyakorlatilag minden jogi formulát biztosítanak, illetve teljes szakmai hátteret, teljesen a bejegyzésig bezárólag. Illetve a válasz arra, hogy mi az intézkedés. Önállóan nincs neki tényleg hatásköre, viszont abban a pillanatban, ha a település polgárőrséggel rendelkezik, akkor viszont a rendőrségnek a közrendvédelmi alosztálya már úgy helyezi ki a körzeti megbízottat, hogy vele együtt való fellépésre. És ebben az esetben két rendőr helyett egy rendőr és egy polgárőr részt vehet az intézkedésben. Mert eddig a körzeti megbízottak párban voltak most a mi esetünkben. Meg arra törekszik a rendőrség, hogy mindenhol párban legyenek. Ennek a rendőrség tudná megmondani, hogy mi az oka, de a lényeg a következő. Innentől kezdve, gyakorlatilag meg lehetne duplázni a rendőrség jelenlétét a településen, hogyha mindig lenne beosztott polgárőr gyakorlatilag az intézkedéssel bíró
5
rendőr mellett. És a másik az, hogy egyébként a jegyző úr is mondja, egyen öltözetet biztosítanak polgárőrség felirattal, gépjárműhöz matricát biztosítanak, kék villogót biztosítanak, egy csomó dolgot, ami gyakorlatilag, mondjam azt, hogy tényleg elrettentésül szolgál, de valahol egy kicsit csak mégis magasabb szintre emeli, mint azt az önbíráskodásra hajlamos úriembert aki mondjuk kirohan a házából, mert mondjuk az éjszaka valamit hallott az utcán. De egyébként ettől függetlenül bizonyos esetekben ez is megoldja a problémát. Kovács Szilveszter: úgy érzem, hogy igazából a lényeg az pont elsikkadt, amire ki akartam lyukadni. Az, hogy ez nyugodtan mehetne gyakorlatilag belátás szintjén, akár egyesületi, akár közösségi aktivitás szempontjából, akár járőrözést lehetne szervezni, ha erre van igény és van erre fogadó készség és akkor utána lehetne a tapasztalatokkal gyakorlatilag polgárőrséget alapítani szerintem. És akkor látnánk, hogy mi van és működne is a dolog. Igazából hivatalos formában utána is ráérnénk ezzel foglalkozni. Talabér Józsefné: de addig akkor hogyan intézkedne? Kovács Szilveszter: úgy hogy felhívja a rendőrt, aki egyébként intézkedhet. Talabér Józsefné: de akinek nincs joga ott sétálni,… Kovács Szilveszter: sétálni hogyne lenne joga? Talabér Józsefné: joga van sétálni, de akkor most bárki sétálhat? Kovács Szilveszter: hát erről van szó! Talabér Józsefné: akkor bárki sétálhat és akkor csörög a jegyző úrnak vagy a polgármester úrnak vagy éppen a rendőrnek és akkor odajön és intézkedik. Kovács Szilveszter: pontosan erről van szó! A polgárőr nem igazán több ennél! Alapesetben. Zsolnai Zoltán: de most hangsúlyoztam az előbb, hogy a polgárőrség esetében a rendőrség úgy alakítja az ő jelenlétüket, hogy velük együtt, emeli úgymond a hatékonyságát ennek. A másik dolog, hogy én értem, hogy mit mond a képviselőtársam, hogy persze ezt el lehetne így is indítani, de még egyszer hangsúlyozom, a rendőr is csak egy magánember, ha nincs rajta egyenruha. És egyébként egy rendőr is cirkálhat itt az utcán ha problémát nem tud, de onnantól kezdve ha fölveheti a mellényt, fölveheti azt a szellemiséget, onnantól kezdve van neki csak visszatartó ereje. Ha a faluban három ember sétál éjszaka, annak nincs visszatartó ereje, a másik, hogy onnantól kezdve ha már polgárőrnek gondolják magukat ott van az a szerep, amit mondtam, amit nagyon szigorúan szabályoznak, hogy annak hogyan kell működni. Szilvás István alpolgármester: Bocsánat! A polgárőrnek a hivatalos jogállása micsoda? Tehát hivatalos személynek minősül? Zsolnai Zoltán: hivatalos személy. Szilvás István: tehát, ha valakit felkér, hogy komám ne rongáljál… Zsolnai Zoltán: abban a pillanatban hivatalos személy. Addig míg csak sétál az utcán, ő magánszemély. Szilvás István: de visszatartó erő is lehet. Zsolnai Zoltán: egyértelmű. A polgárőr ebben a tekintetben hivatalos személy. És mondom, hogy igazolványa van neki, nem tudom megmondom őszintén, hogy gyakorlatban ennyire nem vagyok jártas, de… Őri András: igazából nem lenne rossz dolog tény és való, mert nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő ebben a kilátástalan helyzetben, amikor mindenhova vonulnak be. Spejzekbe befőttet keresni. Zsolnai Zoltán: így van.
6
Talabér Józsefné: még egy kérdésem lenne a játszótérrel kapcsolatban! Nagyon szép játszóterünk volt és van-e terv arra, hogy egy kicsit most a közeljövőben ugyanolyan szépre vissza fog állni? Például a kerítés vagy a játékok? Zsolnai Zoltán: a játékokkal kapcsolatban annyit, hogy volt olyan játék, amit felújíttattunk. A mozgássérült hintát teljes egészében. Új fémszerkezetet kapott, új ácsolt szerkezetet kapott. Sajnos megmondom őszintén, hogy a mozgássérült hinta az az eszköz, amiből hála Isten a faluban nincs igény rá, mert nincs beteg, viszont ugye a játszótér egyébként nekik is lehetőséget nyújtana, ha más jönne ide, más településről. Viszont az a baj, hogy az adottságokból kifolyólag sajnos hat-nyolc ember is megpróbálna felmászni rá, ha bírna. De egyébként a két három ember csoportban vagy sokan nászutas lakosztálynak nézik és ketten ülnek benne. Az a bajom, hogy azt a hintát gyakorlatilag egy éven belül tönkre teszik. Az összes többi esetében megpróbáltuk felújítani. Mondanám példaként, hogy tavaly felújításra került a baba-háznak a zsindelye, mert egyszerűen lefeszegetik az emberek. És kérdezem én, hogy mi a fenének kell leszedni, ha egyszer az oda fel van téve? De mondhatnám a libikókát is egyébként, van olyan súly, ami alatt el lehet törni. Volt javítva, gumikat tettünk alá, a kisvonatot gyakorlatilag ha rajtuk múlna, szerintem ki is hajtanának vele a játszótérről, egyszerűen nem szakszerűen használják. Az az érdekes az egészben, hogy az idegenek a jelenlegi állapotának is úgy örülnek, hogy azt elmondani nem lehet. Ide jönnek Vépről. Felszoktak hívni iskolák, óvodák Szombathelyről, hogy bemehetnek-e a játszótérre? A vépi iskolából rendszeresen jönnek gyerekek ide. Talabér Józsefné: busszal is jönnek. Zsolnai Zoltán: igen. Busszal is jönnek. Az a gondom, hogy ezt a játszóteret igenis, hogy fel kellene újítani! A kerítésre a következőt hadd mondjam! Tény és való, hogy az a konstrukció, amivel annak idején azt letették, az akkori szabványoknak, előírásoknak megfelelően, hogy fából kellett, hogy legyen, ilyen magasnak kellett lennie, kutyák ellen kellett hogy védjen, tehát nem az emberektől kell védenie annak a kerítésnek, hanem az állatoktól. Tehát, hogy kutya, meg macska ne tudjon bemenni. Persze egyértelmű, hogy a macska átugrik rajta, de az a lényeg, hogy… Őri András: nagyon veszélyes a macska ürülék egyébként. Zsolnai Zoltán: igen. Elvileg a macskának nem szabadna bemenni a játszótér homokozójába. Na mindegy, csak azt akarom az egészből kihozni, hogy azt a játszóteret, ha évente félmillió forintot költünk rá, akkor tudjuk szinten tartani. Azt külön hangsúlyozom, hogy nem az idegenek teszik tönkre sajnos. A helyiek teszik tönkre. A kerítést legelőször helyi döntötte ki autóval, aztán egy másik is helyi volt, aki kidöntötte. A másik az, hogy nem akarom mondani, hogy ha a labda átmegy, biztos vagyok benne, hogy nem jó konstrukció az, hogy a két létesítmény egymás mellett van. Nem akarom mondani, amikor a kerékpárosok keresztül hajtanak gyakorlatilag a virágágyáson, mert ők úgy gondolják, hogy azt a pici kis ívet ne hogy má’ megmozdítsuk azt a kormányt! Szóval azt akarom az egészből kihozni, hogy jogos, ez a szép játszótér. Tavasszal remélhetőleg nem a régi fényébe, mert abban valószínűleg nem tudjuk ebben a költségvetési helyzetben visszaállítani, de megpróbáljuk. Ugyanúgy leszedtük az eszközöket, megpróbáljuk ugyanúgy lefesteni. Egy részét átfestettük ősszel, valószínűleg a bitumenes zsindelyt újra ki fogjuk cserélni. És egyébként az volt a terv, hogy megpróbálni valamilyen forrásból új eszközöket beszerezni, nem nagy értékűeket, tehát nem milliósakat, hanem ilyen néhány százezer forintosakat, esetleg egy 100-200 ezer forint körülit, hogy egyébként a vonzó erő megmaradjon a település játszótere iránt. Én azt gondlom, hogy
7
szeretnénk ezt megvalósítani, meg az az igazság, hogy az idei évben meg is rendeltük azoknak a rugósjátékoknak a játékait, de mikor kiderült az, hogy többe kerül ez, mint ma egy új játék, akkor azt mondtuk, hogy nem fogjuk tudni ezt megoldani. Elvileg most van egy felajánlás, miszerint ezeket az eszközöket le fogják gyártani, számszerint négy darabot, a rugók ugye megvannak, aztán meglátjuk, hogy mennyi ideig fogja bírni. De ugye ami játékra rá van írva, hogy 3-5 évig, s amikor 30 meg 18 éves lovak ülnek rajta, nem lehet mit csinálni vele. Nem azért mennek tönkre, mert nem jók, hanem azért mennek tönkre, mert egyszerűen nem szakszerűen vannak használva. A kerítésre meg a válaszom az, hogy igen, vissza kell tenni, viszont ilyen típusú kerítést ezeknek az előírásoknak megfelelően biztos, hogy nem tudunk visszatenni, úgyhogy most lejárt az 5 év, én most azt javasoltam a Ponyhardt Gábornak, akivel még anno javítgattuk egy darabig, aztán végleg kiszedtük az egészet, hogy megpróbáljuk gyakorlatilag fémoszlopokkal megoldani, aztán kívülről vagy belülről kapna egy fa burkolatot. Aztán maximum a faburkolatot cserélgetjük x évente, de hangsúlyozom, egy autónak az sem fog tudni ellenállni. Viszont annak a kerítésnek a teljes újra vissza állítása körülbelül 1 MFt-ba kerülne. Ennek ellenére én azt mondom, hogy megpróbáljuk megoldani, de még egyszer hangsúlyozom, úgy vagyunk vele, hogy most pénz kell ide-ode-amoda, a játszótér tekintetében pont amiatt, hogy meg van az esélye a további rongálásnak, én azt gondolom, hogy ameddig morálisan itt nem változik a helyzet, nincs értelme költeni rá. És még egy ilyen rongálással kapcsolatos dolgot hadd mondjak! A közvilágítási lámpák. Kondics Úr mondja valamelyik nap, hogy a faluba a TSZ útnál bent a faluban több helyen látott fiatal falubeli gyerekeket, hogy dobálták a lámpákat. Nem akarom mondani, de ilyen szintű felelősség sincs a gyerekekben, hogy egyszerűen kidobálják az égőket és megpróbálnak mindent tönkretenni, ami csak létezik. Én azt mondom, hogy ha valaki megnézi például a temetőt, ott is rongálás megy. A padokat a temetőkertből összehordják. Meg kell nézni, hogy a babaházba gyakorlatilag beletesznek gyakorlatilag két padot és ahogyan az előbb mondtam, nászéjszakához készülődve ottan lakosztálynak tekintik, meg ott alszanak, meg mindent csinálnak az emberek. Valami hihetetlen! A táblákat letörik. Azt mondjuk, hogy a kutyákat nem lehet bevinni a játszótérre, ezért sokkal egyszerűbb volt gyakorlatilag a táblákat letörni, mint az, hogy a kutyával nem ment volna be. Sajnos ezek olyan problémák, hogy az önkormányzat mehet és javíthatja a dolgokat, ha arról van szó, de sok mindent nem tud csinálni. Egyébként még az idei évben a védőnői szolgálatnak a tetejét javíttattuk meg, azzal az épülettel is előbb utóbb valamit csináltatni kell. Ezt csak úgy elmondom, mert annak az épületnek a hosszú távú sorsa is ki fog derülni, hogy most az marad vagy elkerül. De az a lényeg, hogy azzal az épülettel is valamit csináltatnunk kell, mert tavaly elkezdett potyogni róla a cserép, miegymás és mondjam azt hogy megcsináltattuk, de az sem egy örök. Mindenre kellene költeni, illetve a másik az, hogy az önkormányzat épületére most a jegyző úrnak említettem, ha átkerül a közös hivatal ide januártól, akkor teljesen biztos, hogy ennek a fenntartásáról valamilyen karbantartási keretet kell létrehozni, mert egyébként ez az épület ugyanúgy fog járni öt év múlva, hogyha nem fogunk költeni a faszerkezeteknek a festésére vagy a minimális karbantartásra. Ugyanúgy tönkre fog menni, mint az összes többi épület, aztán tíz év múlva megint a romokat lehet újjáépíteni. Őri András: még egy kérdésem lenne. Akkor az építéshatóság nem biztos, hogy marad? Zsolnai Zoltán: most a következő a helyzet. A kormánymegbízott úrral én kezet fogtam erre a dologra, hogy itt marad. Most azért mondom ezt, mert a döntés alapján maga az építéshatóság megmarad. Akceptálták a kérést, hogy a 14 településre így, ebben a formában ez
8
is megmaradjon. Egy dolgot viszont látunk, hogy a létszám tekintetében az egyik létszámot nem akarják, illetve lehet, hogy csak más személyt akarnak, még nem tudjuk. Ez még befolyásolhatja. Én azt mondom, hogy január 1-től, de lehet, hogy biztonságosabb, hogy január végén tudom megmondani, hogy ez itt marad-e. Mi úgy kalkulálunk a helyiségbiztosításával, hogy az összes megállapodásba az átadott ingóságokkal és épületben átadott helységekkel úgy kalkulálunk, hogy itt marad. Tehát így számolunk, meg ez is az ígéret, csak mivel ma már a saját ígéreteimmel is úgy vagyok, hogy… Őri András: egyszerűsödtek a dolgaink. Zsolnai Zoltán: én egyébként ezt elmondtam a közös hivatal létrehozásánál, hogy aki eddig nem tudta értékelni, hogy helyben itt van az építési hatóság, ha netán bekerül majd Szombathelyre, abban a pillanatban az elmúlt huszon x évet felül fogja bírálni, amikor azt mondja, hogy mégiscsak milyen jó volt. Én most mondom, hogy a szombathelyi ügyintézésnek nemcsak a sebessége, hanem a milyensége, az összes féle-fajta ügyintézés-hozzáállás, hadd ne mondjam, nem mondanám, hogy rosszabb, mert azzal kritikát fogalmaznák meg, de ennek ellenére akkor is észrevehető különbség van, ami sajnos az ottani ügyintézés hátrányára van. Én azt mondom, hogy az építési hatóság itt egy nagyon korrekt, ügyfélbarát hozzáállást produkált szerintem és ez nagyon fontos. Őri András: láttam a korrekt állattartási szabályzatot az Üzenetben. Zsolnai Zoltán: hát ez annyira korrekt, hogy ezt most, ez az utolsó levél most arról szól, hogy mindent. Na most az az igazság, hogy Szombathelyen van egy ismerősöm, ugye ott is végbe mentek ezek a folyamatok és mondta, kérdezte tőlem , hogy mit tudok én, ott lakik lakótelepen a Derkovitson, hogy igaz hogy ő egyébként disznókat is tarthatna akár az emeletes házban? És akkor mondtam neki, hogy konkrétan én ezt nem tudom megmondani, nem tudok erre mit mondani, de olyan durván megváltoztak ezek a szabályok, hogy… Őri András: igen és ezt ki fogja ellenőrizni? Ki tudja ellenőrizni? Feljelentés alapján megy majd, hogy a szomszéd most… Zsolnai Zoltán: senki. Abban reménykedünk, hogy rövidtávon meg fog jelenni ennek az intézkedési mechanizmusa vagy a végrehajtási rendelete, aztán előbb utóbb lesz majd szerintem valamilyen szabályozás, egy korrektebb szabályozás. Egész biztos, hogy ennek gyakorlatilag a mindennapi használata ennek a törvénynek vagy ennek a rendelkezésnek olyan problémákat fog felvetni, ami miatt ezt újra fogják értékelni, netán módosítani fogják vagy netán… Őri András: és ezek szerint minden ilyen problémával Szombathelyre kell elmenni? Ott van a jogorvoslat Szombathelyen vagy jöhetünk a jegyzőhöz is? Gáspár Tivadar: nyugodtan jöhetnek, csak a jegyző hatóságilag nem járhat el, továbbításra kerül a kérelem. Őri András: hát ez a lényege neki, hogy nincs jogkör. Zsolnai Zoltán: így van, de hát ez általában így volt ám régen is, tehát hogyha a jegyző nem tudott hatni a szomszédvitákban az ügyfélre, akkor valahol ez ugyanúgy Szombathelyen végződött csak régen azt mondták, hogy van egy szabály. Őri András: „szabál, az szabál”. Zsolnai Zoltán: így van. Vámos Antal Arany János utca lakó: nem akarom az időt húzni, egyszavas válasszal beérem. Kerékpár út még mindig. Ősszel voltam egy rendezvényen és ott nagyon keményen számon kérték, hogy a szécsenyi szakasz tényleg hiányzik és én meg is ígértem a nevedben, hogy egy
9
darabig még ez így is marad, ha nem bánod. Annyit, hogy a meglévő részen, egy másfél méter szélesen mondjuk egy háti permetezővel gyomirtózni, aztán kézi munkával valamennyit csak, mert tudniillik most is a 87-es és a volt vasút kereszteződésétől a volt csempeszi szakaszig most is használják és tényleg nagyon kevés munkával azt jól járhatóvá lehetne tenni. A kerékpárosok nagyon hálásak lennének, mert a 87-esen biciklizni az közvetlen életveszélyt jelent. Tehát semmi más nem kellene, mint egy szűk kis nyomsávot annyira vékonyan megkavicsozni, hogy az be is üljön, mert az vastagon nem lehet, mert akkor nem lehet használni. Ez kézi erővel megoldható lenne és akkor ezen a szakaszon legalább, de akkor… Zsolnai Zoltán: ez a külterületi szakasz ugye? Vámos Antal: a külterületet mindenképpen, de akár idáig a Széchenyi utcáig. A benyúló ágakat kellene lenyírni, de azon a részen, amit először mondtam, még ilyen sincsen, tehát csak annyit, hogy egy ici-picit javítani a körülményeken. A kavicson egyébként éppen olyan jól lehet biciklizni, mint az aszfalton. És használják elég sokan, mert látszik azon a részen, hogy ott rendszeresen közlekednek. Zsolnai Zoltán: így van. Ez megoldható egy szóban, de azért akarom, picit kiegészíteni, hogy lássuk azt, hogy mi történt! A Légler Károllyal volt egy elvi megállapodásunk, hogy amennyiben az önkormányzat tudja finanszírozni, akkor gyakorlatilag ezt géppel a két oldali bozótvágást, felállított speciális géppel gyakorlatilag végig vágta volna és mi megoldottuk volna, hogy egy gréderrel gyakorlatilag lenyomtuk volna a kavicsos placcot. Ez tényleg nem olyan nagy pénz megoldani és tényleg ebben is volt a terv, hogy egyébként a következő padkázásnál, ha kijön ide a gép, akkor megoldjuk. Tovább megyek. Amikor a tápláni kerékpárutat építették, akkor a Bene Imrével beszéltem én, hogy mondom, milyen szép új fejlesztést tudott létrehozni, láttam egy vadonatúj gépet. Mondta, hogy nem az övé, csak bérbe van. Mondtam, hogy ha viszik vissza - vasvári a gép egyébként, Oszkóról bérelték – akkor esetleg ezt oldjuk meg, mert ezzel az ominózus munkával én is nagyon régóta tartozom a Krenner polgármester kollégámnak. Gondolom, ő volt az, aki ezt felvetette. De az az őszinte igazság, hogy aztán elmaradt ez a probléma, mert nem tudtuk ezt az ominózus fa, bozót vágást megfinanszírozni. Ennek a költsége, hogyha a külterületet megakarnánk csinálni, az olyan körülbelül 200 ezer forint. Tehát 200 ezer forintért csinálnák meg és nagyon baráti az ár egyébként, mert igen nagy a szakasz hossza. Azt akarom mondani, hogyha ezt meg tudjuk csinálni, utána oda tudunk vinni gépet, de az az őszinte igazság így a grédert nem viszik oda, mert szétnyúzza az oldalát a gépnek és nagyobb a kár bent. Viszont én azt mondom, hogy tavasszal, ha mást nem, ezt meg kell csinálnunk csak egy félő, ha tovább megyünk az építgetésben, szépítgetésben, akkor meg nehogy esetleg azzal zárjuk ki magunkat egy további beruházásnál. Tudniillik, hogy mindenki tudja, hogy ha ma olyan állapotok vannak, utána nehéz rá pénzt szerezni. Egyébként összességében teljes egészében egyetértek, tényleg meg kéne oldani. És egyébként ez nem lenne olyan nagy pénz. Mondom, mi úgy számoltunk, hogy körülbelül a kavics, gréder, meg a vágás olyan félmillió forint, körülbelül félmillió forintot venne igénybe. Vámos Antal: jó, hát én ennyit se gondoltam. Én arra gondoltam, amit kézi erővel el lehet végezni, a gödröket kitölteni. Zsolnai Zoltán: a TSZ mögötti szakaszon, ha tudnám mondani, hogy személy szerint kinek a területén, akinél állandó probléma volt a, még a T-com-mal, biztos, hogy emlékszel rá, az úriember, aki…
10
Vámos Antal: a másik még, ha ki lesz szélesítve, akkor megint elindul ott a traktoros forgalom és akkor rosszabb lesz, mint volt. Zsolnai Zoltán: így van. Értem én egyébként, ezért kellett végig gondolni, de egy biztos. Indokolt lenne ennek a megcsinálása én azt mondom, hogy mindenféleképpen tavasszal, egy döntés kérdése, néhány százezer forintból ezt tényleg meg lehet oldani. Őri András: a falun belül vagy külterületen építési törmelék lerakás lehetőség van-e? Zsolnai Zoltán: nincs. Szombathely, csak is ott, illetve egy dolgot hadd mondjak még! Az önkormányzat ebben a 18 MFt-os pályázatban gyakorlatilag egy aprítógépet is fog tudni vásárolni, ha minden igaz és az önkormányzat most abban gondolkodik, amennyiben a képviselő-testület is a jövőben jóváhagyja, hogy egy hulladékszigetet kéne kialakítanunk. Ez csak az én elképzelésem volt, pénzbe nem kerül, dolgoztunk vele, a végén meglátjuk, hogy mi lesz a döntésnek a lényege. Egy zöldhulladék udvart, ahol egyrészt bekomposztálnánk a zöldet, illetve az általunk levágott, feldarabolt nyesedéket ledarálnánk vagy tüzelőanyagként felhasználnánk vagy pedig bizonyos napokon, mondok egy példát minden hónap első hétfőjén vagy bármelyik napon vagy mondjuk kéthetente, hetente, ez már csak igény kérdése, a falubeli lakók is behozhatják ide az égethető vagy komposztálható zöldhulladékot. Tudniillik a következő a helyzet. A magtár mellett a partoldalba a tónál én az önkormányzatnak megengedtem, hogy eltüzelje gyakorlatilag azt a nyesedéket, amit mi gyakorlatilag magunk levágtunk itt a parkokba. Mi sem tudtuk hova vinni. Őri András: tehát építési törmeléket nem lehet. Zsolnai Zoltán: nem, törmelékről nem beszélek. Viszont a nyesedékről azért mondom, hogy tudják az emberek, hogy ez is már egy nagy lépés lenne, mert a törmelék az egyik probléma, a másik de legakkorább probléma, az pedig a zöldhulladék. Viszont a zöldhulladékot akkor be lehetne vinni az önkormányzathoz, az önkormányzat meg tudná gyakorlatilag ezt a problémát kezelni. Őri András: elégetik itt a falun belül. Főleg vasárnap. Zsolnai Zoltán: ha nincs több kérdés, akkor én nagyon szépen köszönöm a jelenlétet és a részvételt, mindenkinek kellemes ünnepeket és boldog új évet, ha nem találkoznánk!
Több napirendi pont nem lévén Zsolnai Zoltán polgármester a közmeghallgatást 19.42 órakor bezárja. Kelt mint első oldalon
Zsolnai Zoltán polgármester
Gáspár Tivadar körjegyző
11
