JEGYZŐKÖNYV Készült: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 19-én 14,00 órai kezdettel megtartott üléséről. Jelen vannak: Szegi Emma polgármester, Borbély Gyula, Borbély Vilmosné, Csávás Antalné, dr. Kaszásné Sarkadi Anna, dr. Kohári György, dr. Sáska Sándor, dr. Nagy István, Váradi Istvánné képviselők Dr. Csabai Zsolt jegyző Csukás Irén aljegyző Györfi Sándorné ig.oszt.vez. Rikter Ferencné pénzügyi osztályvezető Szegi Emma polgármester köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel 9 képviselő jelen van. Megtárgyalásra javasolt még néhány napirendet. A meghívóban közölt különfélék 7. napirend a rendkívüli ülésen megtárgyalásra került. Így a 7. napirend keretében javasolja megtárgyalásra a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Megállapodásának és fenntartásában működő intézmény alapiratainak jóváhagyása c. napirendet. A különfélék 8. napirend keretében „Idősbarát Önkormányzat” keretében kapott támogatás felosztása. A különfélék 9. „Javaslat épület törmelék elhelyezési díjmentességi feltétel meghatározására” c. napirend megtárgyalását javasolta. Váradi Istvánné Javasolta, hogy a különfélék 10. napirend keretében kerüljön megtárgyalásra az „Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosítása”. A képviselő-testület a módosításokkal egyetértett. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
109/2011. (V.19.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. május 19-ei ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1. Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Beszámoló a település szociális ellátó rendszeréről Előadó: dr. Csabai Zsolt jegyző dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető 2. „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. mérleg beszámolója Előadó: Szijgyártó Péter ügyvezető Különfélék: 1.) A Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Környezet és Energia Operatív Program keretében ivóvízminőség-javítás KEOP-1.3.0 kódszámú pályázat benyújtása és a beruházás finanszírozása Előadó: Szegi Emma polgármester 2.) Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 3.) Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester
2 4.) Az önkormányzati minisztérium által kiírt EU önerő támogatás benyújtására a „Kaba Város bel- és külterületi vízrendezése” című pályázat tárgyában Előadó: Szegi Emma polgármester 5.) A kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című pályázathoz közbeszerzési ajánlattételi felhívás elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 6.) A kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című pályázathoz projektmenedzser megbízása Előadó: Szegi Emma polgármester 7.) Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás megállapodásának és fenntartásában működő intézmény alapiratainak jóváhagyásáról Előadó: Szegi Emma polgármester 8.) „Idősbarát Önkormányzat Díj” keretében kapott támogatás felosztása Előadó: Szegi Emma polgármester 9.) Javaslat épület törmelék elhelyezési díjmentességi feltétel meghatározására Előadó: Szegi Emma polgármester 10.) Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Zárt ülés: 1.) Ajtai Zoltán Kaba, Rákóczi u. 208. szám alatti lakos fellebbezése Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester
Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület a tájékoztatót elfogadta.
1. Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Beszámoló a település szociális ellátó rendszeréről Előadó: dr. Csabai Zsolt jegyző dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
Borbély Vilmosné A Szociális- és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a napirendet, és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Szegi Emma Jól áttekinthető anyag, mely részletesen bemutatja a szociális területen zajló munkákat. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
110/2011. (V.19.) Kvt.h. a Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról”, és a „Település szociális ellátó rendszeréről „szóló beszámolók elfogadásáról 2
3 Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a „Gyermekvédelmi feladatok ellátásáról” és a „Település szociális ellátó rendszeréről” szóló beszámolót elfogadja. Határidő: 2011. május 19-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
2. „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. mérleg beszámolója Előadó: Szijgyártó Péter ügyvezető A napirend tárgyalásánál részt vett Szijgyártó Péter ügyvezető és Juhász László volt ügyvezető.
Szegi Emma A Kft. tevékenysége sokrétű, de még is a legnagyobb rész a vízszolgáltatás, a másik pedig a városgazdálkodási feladatok ellátása. Az önkormányzattól kap támogatást a Kft., de elvárható az, hogy szolgáltatói jellegét erősítve más bevételi forrásokat próbáljon keresni. Ha más tevékenységből bevételhez jut, akkor mindjárt kedvezőbb lesz a mérleg beszámolója is. Az ivóvíz ellátás kötelezően ellátandó feladat. Azt látjuk, hogy a víz nem minden esetben éri el azt a szintet, amely elvárható lenne. Ez nem azt jelenti, hogy az egészségre káros a víz, hanem az elavult vezetékek miatt a cső falára lerakódás következtében a vízben megjelenő moszatok élvezhetetlenné teszik a vizet. Teljes joggal vannak az emberek felháborodva. Azt is látni kell, hogy a vízmű nem termel annyi nyereséget, hogy a felújítást is meg tudjuk oldani. A vízdíjak meghatározásánál jelenleg nincs figyelembe véve az amortizáció. Az ivóvízfejlesztő programot már nagyon várjuk. A pályázati összeg 20 %-a fordítható vízvezetékek cseréjére. Ez igazán nem fogja megoldani az egész vezeték cseréjét. Hosszú távon gondolkodni kell azon, hogy évenkénti elkülönített összegből szakaszonként meg kell oldani a vezetékek cseréjét. Ez a Kft. feladatai közé fog tartozni a jövőben. Dr. Sáska Sándor A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta a beszámolót. Látszik, hogy lesznek gondok még a jövőben is. A vezetőség megtesz mindent annak érdekében, hogy a hiányt csökkentse. Ennek eredményeként már májustól áttérnek a havi számlázásra. A bizottság kéri, hogy a határozatba legyen belefoglalva, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a kintlévőségek csökkentésére és a behajtásra. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Kérdése, hogy mennyi most a kintlévőség, és az utóbbi 1-2 hónapban mennyit lehetett ebből behajtani. Szijgyártó Péter A vízdíj hátralékból 14 mFt kintlévőség van Kaba és Tetétlen tekintetében. Az utóbbi 3 hónapban 3 millió forint folyt be a hátralékokból. Januárban is, illetve márciusban is 14 mFt volt a kintlévőség. Március 1-től május közepéig 2,5 -3 millió forint hátralék került beszedésre. Ha az erőfeszítéseket nem tesszük meg a beszedésre, akkor ennyivel nőtt volna a kintlévőség két- és fél hónap alatt. Ezen kívül van még kintlévőség a tavalyi mezőgazdasági termesztés folyamán, ezt még nem sikerült beszedni, behajtási eljárás van folyamatban.
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna A beszámolót üresnek érzi. Évek óta működik ez a cég, és nem lehet tudni róla semmit. A számok mondanak valamit, de az, hogy milyen munkák vannak, nem tudja, leírva nincs ilyesmi. Nem lehet belelátni a Kft. munkájába, talán nincs is jogunk, hogy mindent lássunk. A Kft-ről egy alaposabb beszámolót szeretne látni, mit csinálnak, mivel rendelkeznek. 3
4 Szijgyártó Péter A tulajdonosnak joga van mindenbe belátni. A közeljövőben a beszámolót közérthetőbbé fogja tenni. A mérlegben sok szám szerepel, amely nem nagyon tetszik neki sem. A 2009. évi eladott vízmennyiséghez képest 30 ezer m3-rel kevesebb került eladásra, illetve 33 ezer m3 szennyvíz került befogadásra. Látszik, hogy a lakosság vízfogyasztása nagymértékben csökkent, ez egy évben 10 %nál is nagyobb. Ezt a tavalyi évi vízdíj megállapításánál nem is lehetett figyelembe venni. Most készülnek arra számítások, hogy a víz önköltségi ára illetve a fogyasztói ára hogyan áll egymással arányban. Úgy tűnik, hogy negatív a mérleg. Szegi Emma Szavazásra tette fel a beszámolót. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
111/2011. (V.19.) Kvt.h. a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. mérleg beszámolójáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. 2010. évre vonatkozó mérleg beszámolóját elfogadja. A Kft. kintlévőségének csökkentése érdekében szükségesnek tartja a behajtási cselekmények következetes végrehajtását és esedékes időben történő megtételét. Felhatalmazza a polgármestert és az ügyvezetőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2011. május 20-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Szijgyártó Péter ügyvezető
Különfélék: 1.
A Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Környezet és Energia Operatív Program keretében ivóvízminőség-javítás KEOP-1.3.0 kódszámú pályázat benyújtása és a beruházás finanszírozása Előadó: Szegi Emma polgármester
Szegi Emma A képviselő-testületnek szükséges jóváhagynia, hogy a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pályázatot nyújtson be az ivóvízminőség javítás pályázati konstrukció második fordulójára. Dr. Sáska Sándor A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta a napirendet, és elfogadásra javasolta a határozati javaslatot. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
112/2011. (V.19.) Kvt. h. A Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Környezet és Energia Operatív Program keretében ivóvízminőségjavítás KEOP-1.3.0 kódszámú pályázat benyújtása és a beruházás finanszírozásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja, hogy a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pályázatot nyújtson be a Környezet és Energia Operatív Program keretében ivóvízminőség-javítás, KEOP-1.3.0 kódszámú pályázati konstrukció második fordulójára nettó 2 061 707 034 Ft beruházási összeggel. Felhatalmazza a társulási tanácsba delegált személyt a szükséges döntés meghozatalára.
4
5 A Képviselő-testület kötelezettséget vállal, hogy a társulási megállapodásban rögzített mértékben a támogatási kérelem pénzügyi finanszírozásához szükséges 307 729 446 Ft önrészből, amely tartalmazza az EU Önerő Alap támogatást és a hitelfelvételt is, a rá eső összeget biztosítja az alábbi táblázat szerint. Település
Bedő Berekböszörmény Báránd Derecske Furta Hortobágy (Szásztelekkel) Kaba Körösszegapáti Nádudvar Tetétlen Vekerd Zsáka Összesen
Önrész hitel nélkül (Ft) Önrész összesen Önerő tám. Saját forrás (Ft) (Ft) (Ft) 9 445 729 8 028 870 1 416 859 15 156 626 12 883 132 2 273 494 26 037 058 19 527 793 6 509 265 47 397 110 30 808 122 16 588 988 24 557 308 20 873 712 3 683 596 30 652 064
22 989 048
7 663 016
57 093 513 11 261 530 38 108 978 10 303 724 1 866 555 35 849 252 307 729 446
42 820 135 9 572 301 28 581 733 7 727 793 1 586 572 30 471 864 235 871 073
14 273 378 1 689 229 9 527 245 2 575 931 279 983 5 377 388 71 858 372
Amennyiben a Társulás nem nyeri el a támogatást az EU Önerő Alapból vagy a forrás nem áll rendelkezésre, akkor ezt az összeget más módon fogja biztosítani. Határidő: azonnal, folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester
2. Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A módosításra azért van szükség mivel Biharnagybajom Község Önkormányzata jelezte csatlakozási szándékát a Társulás felé a mozgókönyvtári szolgáltatások kistérségi szintű ellátására. Egyéb rendelkezések aktualizálása is szükségessé vált. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
113/2011. (V.19.) Kvt.h. a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbiak szerint módosítja a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodását: - a Társulási megállapodás II. Fejezet I/A) bekezdés 1) pontjában a szakszolgálati szűrővizsgálatok elvégzését és a szakvélemény készítését végző Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézménye az alábbi névre módosul: „Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegysége. - a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/B) bekezdésében a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásra vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint módosul: - Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Kaba – Báránd – Sáp)
5
6 Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - házi segítségnyújtás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Kaba, Báránd és Sáp településeken 2011. január 1-jétől - családsegítés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - időskorúak nappali ellátása Kaba településen 2006. január 1-jétől Báránd településen 2006. november 30-tól Sáp településen 2006. március 31-től - támogató szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2006. január 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - pszichiátriai betegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes településen 2009. január 1-jétől - szenvedélybetegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes és Tetétlen településeken 2009. január 1-jétől - pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2011. január 1-jétől -
a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/B) bekezdésében a Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központra vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint módosul: - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ (FöldesBiharnagybajom-Bihartorda-Nagyrábé) Székhely: 4177 Földes, Karácsony S. tér 1. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Földes Nagyközség Önkormányzata Ellátandó feladatok: Földes, Bihartorda, Nagyrábé településeken 2011. június 30-ig - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - időskorúak nappali ellátása - demens személyek nappali ellátása (2011. január 1-jétől)
-
Földes, Biharnagybajom, Bihartorda településeken folyamatosan - támogató szolgáltatás a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/B) bekezdésében a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásra vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint módosul: - Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Püspökladány -Sárrétudvari-Szerep) (Földes-Nagyrábé 2011. július 1-jétől csatlakozik) Székhely: 4150. Püspökladány, Bocskai u. 2.
6
7 Kezdő időpont: 2008. október 1. Gesztor település: Püspökladány Város Önkormányzata
-
Ellátandó feladatok: - étkeztetés Püspökladány, Sárrrétudvari településeken 2008. október 1-jétől Szerep településen 2009. július 15-től Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - házi segítségnyújtás Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - családsegítés Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - közösségi ellátások (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) Püspökladány, Sárrétudvari településeken 2008. október 1-jétől Szerep településen 2009. április 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - időskorúak nappali ellátása Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - demens személyek nappali ellátása Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2011. március 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Püspökladány, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes (2011. június 30-ig), Nádudvar, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2008. október 1-jétől - fogyatékos személyek nappali intézménye Püspökladány, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2009. szeptember 1-jétől a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/C) bekezdésében a gyermekvédelmi ellátások tekintetében „A Társulás keretein belül a gyermekjóléti szolgáltatási feladat ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra” kezdetű rendelkezés a következők szerint módosul: A Társulás keretein belül a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra: Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (KabaBáránd-Sáp) Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - bölcsődei ellátás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 1-jétől Tetétlen településen 2008. augusztus 29-től Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás (Nádudvar-Bihardancsháza-Tetétlen) Székhely: 4181 Nádudvar, Fő u. 48. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Nádudvar Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás: Nádudvar – Bihardancsháza - Tetétlen településeken
7
8 -
-
-
Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ (FöldesBihartorda-Nagyrábé) Székhely: 4177 Földes, Karácsony S. tér 1. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Földes Nagyközség Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Földes, Bihartorda, Nagyrábé településeken 2011. június 30-ig Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Püspökladány – Sárrétudvari – Szerep) (Földes-Nagyrábé 2011. július 1-jétől csatlakozik) Székhely: 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Kezdő időpont: 2008. október 1. Gesztor település: Püspökladány Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől
a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/I) bekezdésében a Mozgókönyvtári feladat ellátására vonatkozó rendelkezés az alábbiak szerint módosul: …………………………… 2011. február 28. napjától - Biharnagybajom települések vonatkozásában
A Társulási Megállapodás módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. A módosítással egybeszerkesztett megállapodás e határozat mellékletét képezi. Felhatalmazza a polgármestert a módosított Társulási Megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester 3. Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete határozott arról, hogy csatlakozni kíván a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társuláshoz. Ezért a Társulási Megállapodást módosítani szükséges. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
114/2011. (V.19.) Kvt.h. a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról Kaba Város Önkormányzata a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítását az alábbiak szerint jóváhagyja: a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/B. pontjában a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásra vonatkozó rendelkezések az alábbiak szerint módosulnak: „A Társulás keretein belül a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra: - Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Kaba-Báránd-Sáp, Biharnagybajom 2011. június 30-tól csatlakozik) Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata
8
9 Ellátandó feladatok: - étkeztetés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - házi segítségnyújtás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Kaba, Báránd és Sáp településeken 2011. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - családsegítés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - időskorúak nappali ellátása Kaba településen 2006. január 1-jétől Báránd településen 2006. november 30-tól Sáp településen 2006. március 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - támogató szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2006. január 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. december 31-től - pszichiátriai betegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes településen 2009. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. december 31-től - szenvedélybetegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes és Tetétlen településeken 2009. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. december 31-től - pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2011. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól” a Társulási Megállapodás II. Fejezet I/B. pontjában a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulásra vonatkozó rendelkezések az alábbiak szerint módosulnak: „A Társulás keretein belül a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra: -
Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (KabaBáránd-Sáp, Biharnagybajom 2011. június 30-tól csatlakozik Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1.
9
10 Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 1-jétől Tetétlen településen 2008. augusztus 29-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól”
A Társulási Megállapodás módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. A módosításokkal egybeszerkesztett megállapodás e határozat mellékletét képezi. Kaba Város Önkormányzata felhatalmazza a polgármestert a módosított Társulási Megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester
4. Az önkormányzati minisztérium által kiírt EU önerő támogatás benyújtására a „Kaba Város bel- és külterületi vízrendezése” című pályázat tárgyában Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Ehhez a pályázathoz a saját forrás kiegészítéséhez EU Önerő Alap támogatási igényt lehet benyújtani. Ez jelen esetben a saját forrás 60 %-a. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
115/2011.(V.19.) Kvt.h. az Önkormányzati Minisztérium által kiírt EU önerő támogatás benyújtásáról a „Kaba Város bel- és külterületi vízrendezése” című pályázat tárgyában Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elhatározza, hogy Kaba Város Önkormányzata az Északalföldi Operatív Program keretében meghirdetett, „5.1.2. D2 – Bel- és csapadékvíz védelmi fejlesztések” című intézkedésre beadott, „Kaba Város bel- és külterületi vízrendezése” című és ÉAOP-5.1.2/D-2-09-20090034 azonosítószámú elnyert pályázatához EU Önerő Alap támogatást igényel, és erre pályázatot nyújt be. Az elnyert uniós pályázat támogatási döntés szerinti teljes összege 71.959.142.- Ft, melyből az európai uniós támogatás 64.763.228.- Ft (90,000000 %), a saját forrás összege 7.195.914.- Ft (10,000000 %), pénzügyi ütemezése: Támogatás/év
2011.
Összesen
Támogatás megoszlása
64.763.228.-
64.763.228.-
Saját erő megoszlása
7.195.914.-
7.195.914.-
Összesen:
71.959.142.-
71.959.142.-
Az EU Önerő Alap támogatási igény jelen esetben a saját forrás 60 %-a. Támogatás/év
2011.
Összesen
10
11 Kaba Város költségvetéséből finanszírozott saját erő (40 %)
2.878.366.-
2.878.366.-
EU Önerő Alap támogatás (60 %)
4.317.548.-
4.317.548.-
Összes forrás
7.195.914.-
7.195.914.-
Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szükséges önerőt a 229/2009. (X.7.) Kvt.h. számú határozatában különítette el a költségvetés terhére. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző
5. A kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című pályázathoz közbeszerzési ajánlattételi felhívás elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A közbeszerző elkészítette az ajánlattételi felhívást. Javasolja a határozati javaslat elfogadását, mely szerint a Mátrix Audit Kft. ajánlattételi felhívását elfogadjuk. Dr. Sáska Sándor A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság támogatta a határozati javaslat elfogadását. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
116/2011. (V.19.) Kvt.h. a kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című elnyert közbeszerzési ajánlattételi felhívás elfogadásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a mellékletben csatolt, a Mátrix Audit Kft-t (4032, Debrecen, Kürtgyarmat u. 27.) által készített ajánlattételi felhívást a „A kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése” című beruházás eljárásához. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 6. A kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című pályázathoz projektmenedzser megbízása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A projektmenedzseri feladatok ellátására három ajánlatot kértünk be. A legkedvezőbbet az ADITUS Zrt. adta. Dr. Sáska Sándor A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság támogatta a határozati javaslat elfogadását. Kérdés, vélemény nem hangzott el.
11
12 A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
117/2011. (V.19.) Kvt.h. a kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című pályázathoz projektmenedzser megbízásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza az ADITUS Zrt-t (1054, Budapest, Báthori u. 3.) az ÉAOP-4.1.1/A_2-10-2010-0028 azonosító számú „A kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése” című projekthez kacsolódóan a projekt menedzseri feladatok elvégzésével 10 hónap időtartamra, 75.000.-Ft+ÁFA/hónap, összesen 750.000.- Ft + 25 % ÁFA, bruttó 937.500.- forint összegben. A munka fedezete rendelkezésre áll a 94/2011. (IV.21.) Kvt.h. számú határozatban foglaltak szerint. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 7. Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás megállapodásának és fenntartásában működő intézmény alapiratainak jóváhagyásáról Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Mint ismeretes Biharnagybajom Község Önkormányzata az Intézményfenntartó Társuláshoz kíván csatlakozni, ezért szükséges módosítani az intézmény alapiratait. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna A határozati javaslatban tévesen kétszer került beírásra az idősek klubjának szakmai programja, az egyiket ki kell hagyni. A bölcsődének is készült három házi rendje, minden telephelynek külön-külön, ezt is jóvá kell hagynia a képviselő-testületnek. Ez mellékletként odacsatolásra került a bölcsődék szakmai programjához. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
118/2011. (V.19.) Kvt.h. a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás megállapodásának és fenntartásában működő intézmény alapiratainak jóváhagyásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. június 30. hatállyal jóváhagyja - a határozat mellékletét képező egységes szerkezetbe foglalt – a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás ( 4183 Kaba, Szabadság tér 1.) társulási megállapodását, valamint a fenntartásában működő Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ ( 4183 Kaba, Jókai u. 4.) e határozat mellékletét képező alábbi alapiratait: - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Alapító Okirata; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálatának Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Étkeztetésének Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Házi Segítségnyújtás Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubjának Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátásának Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátásának Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szenvedélybetegek Közösségi Ellátásának Szakmai Programja;
12
13 -
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szenvedélybetegek Nappali Ellátásának Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Támogató Szolgálatának Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Biharnagybajomi Bölcsődéjének Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kabai Bölcsődéjének Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Tetétleni Bölcsődéjének Szakmai Programja; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubjának Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátásának Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szenvedélybetegek Nappali Ellátásának Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Biharnagybajomi Bölcsődéjének Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kabai Bölcsődéjének Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Tetétleni Bölcsődéjének Házirendje; - Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Közalkalmazotti Szabályzata. Felhatalmazza a polgármestert, jegyzőt és az intézményvezetőt a szükséges intézkedések megtételével. Határidő: 2011. június 30. és folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
8. „Idősbarát Önkormányzat Díj” keretében kapott támogatás felosztása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Szociális- és Munkaügyi Minisztériumhoz az „Idősbarát Önkormányzat” díj elnyerésére. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, így 1.000.000.- Ft összegű támogatást kaptunk. Ebből az összes civilszervezetet támogatni kell úgy, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön belőle. Az előterjesztésben 14 civilszervezet szerepel, de még javasolja belevenni a horgászegyesületet, a polgárőrséget, a tűzoltó egyesületet és a Kaba Támasz Alapítványát is. Így szervezetenként 55.555.- Ft támogatást kaphatnak. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
119/2011.(V.19.) Kvt.h. „Idősbarát Önkormányzat Díj” keretében kapott támogatás felosztásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az „Idősbarát Önkormányzat Díj” keretében kapott 1.000.000.-Ft összegű támogatást az alábbi civil szervezetek és klubok működésének támogatására fordítja: 1. Nyári Színház Közhasznú Egyesület 2. Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete ( benne: Páva Kör) 3. Kabai Kertbarát Kör 4. Hímző Szakkör 5. Foltvarró Szakkör 6. Bánszky Pál Alkotókör 7. Kabai Nótaklub 8. Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület 9. Őszidő Nyugdíjas Klub 10. Kabai Versbarát Kör 11. Nyugdíjas Pedagóguskör 12. Mácsai Sándor Vegyes Kar 13. Mozgáskorlátozottak Egyesülete 14. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubja 15. Polgárőr Egyesület
13
14 16. Horgászegyesület 17. Önkéntes Tűzoltó Egyesület 18. Kaba Támasz Alapítvány Minden szervezet egységesen 55.555.-Ft összeget kap. A bejegyzett egyesületek az összeget támogatásul támogatási szerződés aláírása és elszámolási kötelezettség teljesítése mellett kapják meg. A nem bejegyzett szervezetek a Polgármesteri Hivatallal egyeztetett célra és általa meghatározott módon használhatják fel az összeget. Felhatalmazza a polgármestert és a pénzügyi osztályt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2011. május 20-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Rikter Ferencné pénzügyi osztályvezető
9. Javaslat épület törmelék elhelyezési díjmentességi feltétel meghatározására Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt A településen néhány személy került olyan helyzetbe, hogy az ingatlana a belvíztől károsítva lebontásra szorul. Ennek a törmeléknek a lerakása a kijelölt lerakó helyen történik, melynek a képviselő-testület megállapította a díját. Ez az előterjesztés arra irányul, hogy az ilyen nehéz helyzetbe került személyeknek díjmentességet adjon a képviselő-testület. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
120/2011. (V.19.) Kvt. h. a 2011. évi díjtételekről szóló 285/2010.(XII.9.) Kvt.h. módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 20. napjától a 285/2010. (XII.9.) Kvt. határozatának „Közterület használati díj (bruttó)” kategóriáját az „Épület törmelék kijelölt helyen 185.Ft/m3” után kiegészíti azzal, hogy „Mentesül a díj megfizetése alól az, akinek lakóháza, egyéb belterületi épületének állaga az időjárási viszonyok miatt – rendkívüli csapadék, belvíz – olyan mértékben megromlik, hogy az építési hatóság véleménye szerint lebontása szükséges”. Felhatalmazza a polgármestert és a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. ügyvezetőjét a szükséges intézkedés megtételével. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Szijgyártó Péter ügyvezető
10. Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester
Váradi Istvánné Az alapító okirat módosítására azért van szükség, mert egy új rendeletet adott ki a NEMFI, így az alapfokú művészeti oktatásban művészeti ágakon belül megváltoztak a tanszakoknak a nevei. Ezzel módosul az alapító okirat. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
14
15
121/2011. (V.19.) Kvt.h. az Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. §. (1) bekezdés g.) pontjában biztosított hatáskörében eljárva az Általános Művelődési Központ Alapító Okiratát az alábbiakkal egészíti ki: Alapfokú művészetoktatási feladatok: 852031-1
2011/2012-es tanévtől kifutó rendszerben kerül alkalmazásra (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján): Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon: 12 évfolyamon zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, gitár és citera (népzene), szolfézs tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése. 2011/2012-es tanévvel kezdődően felmenő rendszerben kerül bevezetésre (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet): Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) billentyűs tanszak, vonós tanszak, fafúvós tanszak, akkordikus tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése.
852032-1
2011/2012-es tanévtől kifutó rendszerben kerül alkalmazásra (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján): Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban: 12 évfolyamon képző- és iparművészeti ág: kerámia , festészet és makett- és papírtárgy készítő tanszak, táncművészeti ág: néptánc, társastánc, balett és moderntánc tanszak, báb- és színművészeti ág: színjáték tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése. 2011/2012-es tanévvel kezdődően felmenő rendszerben kerül bevezetésre (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet): Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) képzőművészeti tanszak 1-3. alapfokú évfolyam, grafika és festészet tanszak 4. alapfokú évfolyamtól továbbképző 10. évfolyam, szobrászat és kerámia tanszak 4. alapfokú évfolyamtól továbbképző 10. évfolyam, textil- és bőrműves tanszak 4. alapfokú évfolyamtól továbbképző 10. évfolyam. Alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) moderntánc tanszak, néptánc tanszak. Alapfokú művészetoktatás színművészeti-bábművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) színjáték tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése.
Az Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosításokkal egybeszerkesztett szövege: Alapító Okirat Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Általános Művelődési Központ Alapító Okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§. (4) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37.§. (5) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88/A-90.§.-
15
16 aiban, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet 10.§. (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egységes szerkezetben az alábbi tartalommal adja ki: 1. Az intézmény neve: Általános Művelődési Központ ÁMK Rövid neve: 2. OM azonosítója: 031179 3. Székhelye: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. 3.1. Elérhetősége: 06/54-460-362, Telefon: 06/54-460-335, 06/54-460-376 Fax: E-mail:
06/54-522-003
[email protected]
4. Tagintézményei: 4.1. Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv Tagiskolája Rövid neve: Sári Gusztáv Tagiskola Címe: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. 4.1.1. Elérhetősége: Telefon: 06/54-460-362 06/54-460-335 06/54-460-376 Fax.: 06/54-522-003 E-mail:
[email protected] 4.2. Általános Művelődési Központ Raffay Lajos Tagiskolája Rövid neve: Raffay Lajos Tagiskola Címe: 4161 Báránd, Kossuth utca53-55. 4.2.1. Elérhetősége: Telefon: 06/54-566-006 Fax: 06/54-466-032 E-mail:
[email protected] 4.3. Általános Művelődési Központ Sápi Tagiskolája Rövid neve: Sápi Tagiskola Címe: 4176 Sáp, Fő út 18. 4.3.1. Elérhetősége: 06/54-707-051 Telefon: E-mail:
[email protected] 4.4. Általános Művelődési Központ Zichy Géza Tagiskolája Rövid neve: Zichy Géza Tagiskola Címe: 4184 Tetétlen, Kossuth utca 55. 4.4.1 Elérhetősége: Telefon: 06/54-715-503 E-mail:
[email protected] 4.5. Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolája Rövid neve: Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. 4.5.1. Elérhetősége: Telefon: 06/54-460-362 06/54-460-335 06/54-460-376 Fax.: 06/54-522-003
16
17 E-mail:
[email protected] 4.6. Általános Művelődési Központ Mácsai Sándor Művelődési Háza Rövid neve: Mácsai Sándor Művelődési Ház Címe: 4183 Kaba, Szabadság tér 9. 4.6.1. Elérhetősége: Telefon: 06/54-522-052 Fax: 06/54-522-053 E-mail:
[email protected] 5. Telephelyei: Címe 4183 Kaba, Kossuth u. 2. 4183 Kaba, Szabadság tér 5. 4183 Kaba, Kossuth u. 3. 4161 Báránd, Kossuth utca 5355. 4176 Sáp, Fő út 18. 4184 Tetétlen, Kossuth utca 55. 4184 Tetétlen, Hajnal utca 8. 4183 Kaba, Szabadság tér 9. 4183 Kaba, Szabadság tér 3.
Funkciója Általános iskola 2-8. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Általános iskola 1-2. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Általános Iskola 3-4. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Általános iskola 1-8. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Általános iskola 1-8. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Általános iskola 1-8. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás Közművelődési alapfeladatok, alapfokú művészetoktatás Helytörténeti gyűjtemény
Tulajdonos Kaba Város Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata Báránd Község Önkormányzata Sáp Község Önkormányzata Tetétlen Község Önkormányzata Tetétlen Község Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata Kaba Város Önkormányzata
6. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó 1993. évi LXXIX.tv. 33.§. (1) bekezdés c.) pontja alapján többcélú intézmény általános művelődési központ (ÁMK). Gazdálkodással összefüggő jogosítványai: - Ellátja az alábbi önállóan működő szervek pénzügyi-gazdasági feladatait: 1.) Kabai Óvoda 2.) Gonda Ferenc Városi Könyvtár A fenntartó önkormányzatok – a székhely iskola és a tagiskola fenntartásával – biztosítják a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező tanköteles korú személyek közigazgatási területükön történő nevelésétoktatását. 7. Működési köre: 7.1. Közoktatási feladat tekintetében: Kaba város közigazgatási területe Báránd község közigazgatási területe. Sáp község közigazgatási területe Tetétlen község közigazgatási területe 7.2. Közművelődési feladat tekintetében: Kaba város közigazgatási területe.
8. Alapító szerve:
Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Közoktatási Intézményi Társulása ( 4183 Kaba, Szabadság tér 1.) tagjai: - Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete
17
18 4183 Kaba, Szabadság tér 1. - Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161 Báránd, Kossuth tér 1. - Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. - Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u. 65. 9. Fenntartó szerve:
Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Közoktatási Intézményi Társulása 4183 Kaba, Szabadság tér 1. A társulás tagjai: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161 Báránd, Kossuth tér 1. Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.
A társulási megállapodást a fenntartó önkormányzatok az alábbi határozattal fogadták el: Kaba Város Önkormányzata: 138/2007. (VII. 24.) Kvt. h.., módosítás: 103/2010. (V.11.) Kvt.h. Báránd Község Önkormányzata: 82/2007. (VII. .27.) KT.hat., módosítás: 45/2010.(V.14.) KT.hat Sáp Község Önkormányzata: 87/2007. (VII. 30.) KT.hat, módosítás: 60/2010.(V.13.)KT.hat. Tetétlen Község Önkormányzata 81/2008. (VII. 24.) ÖKT. Módosítva 63/2010. (V.10.) ÖKT. 10.Irányító szerve:
Kaba Városi Önkormányzat Képviselő–testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1.
11. Az intézmény alapításának dátuma:
1980.február 1.
12. Az intézmény által ellátandó alaptevékenység és az ezzel összefüggő feladatok intézményegységenként: 12.1. Az Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv Tagiskolája az Általános Művelődési Központ Raffay Lajos Tagiskolája az Általános Művelődési Központ Sápi Tagiskolája és az Általános Művelődési Központ Zichy Géza Tagiskolája alapfokú oktatási intézményegység és az Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolája által ellátott feladatok. Szakágazati besorolás 2010 november 1-től: 852010 Alapfokú oktatás
Szakfelad Tevékenység megnevezése: at száma: 852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon: Az általános iskolában 1-4. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti. Testi, érzékszervi ( látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően és organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése és oktatása.
18
19 Idegen nyelv oktatás, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, tanulói szakkörök, tanulmányi, művészeti- és sportjellegű vetélkedők, versenyek, tehetségkutatás és gondozás.
852012-1
852013-1
852021-1
852022-1
852023-1
852024-1 855911-1 855912-1 855913-1
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű neveléseoktatása 1-4. évfolyamon: Iskolánk ellátja az enyhe fokban sérült, a nem fogyatékos tanulókkal együtt haladni nem tudó, de képezhető gyermekek oktatását 1-4. évfolyamon összevont csoportban. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás külön foglalkozási terv szerint történik. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok ellátása kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatással. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás formája a jogszabályi előírások és a működési területen lévő településeken fennálló demográfiai adatok valamint nemzeti-etnikai kisebbség képviselői és a szülők által megfogalmazott igények figyelembe vételével kerül meghatározásra. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon: Az általános iskolában 5-8. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik, ahol a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra és pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre készül fel. A felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti. Testi, érzékszervi ( látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően és organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése és oktatása. Idegen nyelv oktatás, csoportos oktatás a felső évfolyamokon, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, tanulói szakkörök, tanulmányi, művészeti- és sportjellegű vetélkedők, versenyek, tehetségkutatás és gondozás. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Ez a végzettség továbbtanulásra jogosít. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű neveléseoktatása 5-8. évfolyamon: Iskolánk ellátja az enyhe fokban sérült, a nem fogyatékos tanulókkal együtt haladni nem tudó, de képezhető gyermekek oktatását 5-8 évfolyamon összevont csoportban. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás külön foglalkozási terv szerint történik. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok ellátása kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatással. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás formája a jogszabályi előírások és a működési területen lévő településeken fennálló demográfiai adatok valamint nemzeti-etnikai kisebbség képviselői és a szülők által megfogalmazott igények figyelembe vételével kerül meghatározásra. Általános iskolai felnőttoktatás 5-8. évfolyamon Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kis3ebbségi tanulók napközi otthoni nevelése
19
20 855914-1 856011-1 562913-1 841901-1 890111-1
910201-1 931204-1 910121-1 479901-1 856020-1 682001-1 682002-1 821900-1
Általános iskolai tanulószobai nevelés Pedagógiai szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belüli terápiás gondozás Iskolai intézményi étkeztetés Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Integrációs pedagógiai rendszer működtetése, képesség kibontakoztató program. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása. Múzeumi gyűjteményi tevékenység Iskolai diáksport tevékenység és támogatása, diákönkormányzat Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Tankönyv forgalmazás költségvetési szervnél Pedagógiai szakmai szolgáltatások Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
Alapfokú művészetoktatási feladatok: 852031-1
2011/2012-es tanévtől kifutó rendszerben kerül alkalmazásra (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján): Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon: 12 évfolyamon zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, gitár és citera (népzene), szolfézs tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése. 2011/2012-es tanévvel kezdődően felmenő rendszerben kerül bevezetésre (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet): Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) billentyűs tanszak, vonós tanszak, fafúvós tanszak, akkordikus tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése.
852032-1
2011/2012-es tanévtől kifutó rendszerben kerül alkalmazásra (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján): Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban: 12 évfolyamon képző- és iparművészeti ág: kerámia , festészet és makett- és papírtárgy készítő tanszak, táncművészeti ág: néptánc, társastánc, balett és moderntánc tanszak, báb- és színművészeti ág: színjáték tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése. 2011/2012-es tanévvel kezdődően felmenő rendszerben kerül bevezetésre (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet): Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) képzőművészeti tanszak 1-3. alapfokú évfolyam, grafika és festészet tanszak 4. alapfokú évfolyamtól továbbképző 10. évfolyam, szobrászat és kerámia tanszak 4. alapfokú évfolyamtól továbbképző 10. évfolyam, textil- és bőrműves tanszak 4. alapfokú évfolyamtól továbbképző 10. évfolyam. Alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) moderntánc tanszak, néptánc tanszak.
20
21 Alapfokú művészetoktatás színművészeti-bábművészeti ágon: 12 évfolyamon (2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző) színjáték tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése. 12.1.2 Tagozat megnevezése: nappali tagozat 12.1.3 Az iskolai intézményegységek befogadóképessége: Összesen maximum 1230 fő - ebből: Kabán 700 fő Sápon: 140 fő Bárándon: 210 fő Tetétlenen: 180 fő a.) Az eltérő tantervű csoportokban: maximum 40 fő a.) Az évfolyamok száma: 8 b.) A csoportok átlaglétszáma: 20 fő c.) Az eltérő tantervű csoportok átlaglétszáma: 8 fő 12.1.3 Az iskolai intézményegységek befogadóképessége: e) Alapfokú művészeti oktatásban résztvevők száma: maximum - ebből:
• • •
650 fő Kabán 260 fő Sápon: 110 fő Bárándon: 150 fő Tetétlenen: 130 fő
Csoportok átlaglétszáma zeneművészeti ágon: minimum 8 fő Csoportok átlaglétszáma a többi ágon: minimum 10 fő Telephelyenként és művészeti áganként maximálisan felvehető tanulók létszáma: Székhely: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Telephelyei:
4183 Kaba, Kossuth u. 3. Táncművészeti ág: 40 fő 4183 Kaba, Szabadság tér 5. Képző és iparművészeti ág: 40 fő Zeneművészeti ág: 50 fő Táncművészeti ág: 70 fő Báb- és színművészeti ág: 40 fő 4161 Báránd, Kossuth utca 53-55. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Zeneművészeti ág: 50 fő Táncművészeti ág: 60 fő Báb- és színművészeti ág: 20 fő 4176 Sáp, Fő út 18. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Zeneművészeti ág: 30 fő Táncművészeti ág: 20 fő Báb- és színművészeti ág: 40 fő
4184 Tetétlen, Kossuth utca 55. Képző és iparművészeti ág: 40 fő Zeneművészeti ág: 30 fő Táncművészeti ág: 40 fő
21
22 Báb- és színművészeti ág: 20 fő 12.2.A Mácsai Sándor Művelődési Ház – közművelődési intézményegység feladatai: Szakágazati besorolás: 932900 Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Szakfeladat száma: 591411-1
910201-1 932919-1 949900-1
Tevékenység megnevezése Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános helyeken Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás M.n.s. egyéb felnőttoktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Alkotóművészeti tevékenység Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Közművelődési tevékenységek és támogatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Múzeumi gyűjteményi tevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
619000-1 682002-1 731200-1 772100-1 821900-1
Egyéb távközlés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Médiareklám Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
855931-1 855937-1 856099-1 890509-1 900300-1 900400-1 910501-1 910502-1
12.2.1.Jogszabályban meghatározott közfeladatai: - iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése; - a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása; - az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása; - a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése; - a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése; - a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása; - egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 15. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: („A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdése és a „A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. törvény alapján) - alapfokú nevelés-oktatás; - alapfokú művészetoktatás - művelődési központok, házak tevékenysége - múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme Önként vállalt feladata: alapfokú művészetoktatás 16. Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 17. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog:
22
23 Ssz. 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
9.
Ingatlan a kabai 141/2 hrsz-ú Kossuth u. 2.sz. alatt lévő épület (ingatlan) A kabai 6/3 hrsz-ú Kossuth u. 3.sz. alatt lévő épület (ingatlan) a kabai 1671 hrsz-ú Szabadság tér 5.sz. alatt lévő épület (ingatlan) A bárándi 3/2 hrsz-ú Kossuth utca 53-55.sz. alatt lévő épület A sápi 418 hrsz-ú Fő út 18.sz. alatt lévő épület A tetétleni 432 hrsz-ú Kossuth utca 55.szám alatt lévő épület A tetétleni 193 hrsz-ú Hajnal utca 8.szám alatt lévő épület A kabai 150 hrsz-ú Szabadság tér 9.sz. alatt lévő épület és udvar A kabai 1676 hrsz-ú Szabadság tér 3. sz. alatt lévő épület és udvar
Funkciója Általános iskola és művészeti iskola Általános iskola és művészeti iskola Általános iskola és művészeti iskola
Általános iskola és művészeti iskola Általános iskola és művéseti iskola Általános iskola és művészeti iskola Tájház Művelődési ház
Helytörténeti gyűjtemény
A rendelkezésre álló vagyont az intézmény feladatainak ellátásához a vagyonról és a vagyongazdálkodásról szóló jogszabályok, valamint Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 26/2007. (VI.22.) Ör.számú rendeletben, Báránd Község Önkormányzata 6/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelet, Sáp Község Önkormányzata 15/2004. (V.18.) ÖKT. Rendeletben, Tetétlen Község Önkormányzata a 16/2001. (XI.29.) OKT. rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi. A nevelő-oktató munkát az intézményi leltárban nyilvántartott tárgyi eszközök segítik, melyeket az iskola szabadon használ. 17.1. A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyon feletti rendelkezési jog a feladat-ellátás helyi szerinti önkormányzatot illeti meg a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint. Az intézmény részére a használati jogot teljes terjedelemben biztosítja a fenntartó. Kaba Város Önkormányzata a tulajdonában lévő 1-3. és 8-9. pontban felsorolt ingatlanok kezelésével az intézmény vezetőjét bízza meg. 18. A vezető kinevezési, megbízási, választási rendje: Vezetőjét, az ÁMK. főigazgatóját Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg – a társult települések önkormányzati képviselő-testületei véleményének kikérésével és figyelembe vételéve. A pályázat alapján Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletek alapján - az ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája esetében 1 fő igazgató, - az ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája esetében 1 fő, igazgató - az ÁMK Sápi Tagiskolája esetében 1 fő, igazgató, - az ÁMK Zichy Géza Tagiskolája esetében 1 fő, igazgató, - az ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája 1 fő intézményegység-vezető, igazgató - az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza intézményegységében 1 fő intézményegység-vezető kerül kinevezésre. 19. Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézmény bélyegzőinek felirata: (Bélyegző nyilvántartást, bélyegzők használati rendjét külön füzetben vezetni kell.) Hosszú bélyegző: Általános Művelődési Központ
23
24 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Általános Művelődési Központ 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Hosszú bélyegző: Adószám: 15373649-2-09 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000 Körbélyegző:
Általános Művelődési Központ 4183 Kaba, Kossuth u. 2.
KABA ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája Hosszú bélyegző: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: 06/54-460-362 ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Hosszú bélyegző: Tel.: 06/54-460-362 Adószám: 15373649-2-09 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000 Körbélyegző:
ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2.
ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája Hosszú bélyegző: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: 06/54-460-362 ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Hosszú bélyegző: Tel.: 06/54-460-362 Adószám: 15373649-2-09 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000 Körbélyegző:
ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2.
ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza Hosszú bélyegző: 4183 Kaba, Szabadság tér 9. Tel.: 06/54-522-052 Hosszú bélyegző: ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza 4183 Kaba, Szabadság tér 9. Tel.: 06/54-522-052 Adószám: 15373649-2-09
24
25 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000 Körbélyegző:
ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza 4183 Kaba, Szabadság tér 9.
BÁRÁND ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája Hosszú bélyegző: 4161 Báránd, Kossuth u. 53-55. Tel.: 06/54-466-032 ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája 4161 Báránd, Kossuth u. 53-55. Hosszú bélyegző: Tel.: 06/54-466-032 Adószám: 15373649-2-09 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000
Körbélyegző:
ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája 4161 Báránd, Kossuth u. 53-55.
SÁP ÁMK Sápi Tagiskolája Hosszú bélyegző: 4176 Sáp, Fő út 18. Tel.: 06/54-707-051 ÁMK Sápi Tagiskolája 4176 Sáp, Fő út 18. Hosszú bélyegző: Tel.: 06/54-707-051 Adószám: 15373649-2-09 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000
Körbélyegző:
ÁMK Sápi Tagiskolája 4176 Sáp, Fő út 18.
TETÉTLEN ÁMK Zichy Géza Tagiskolája Hosszú bélyegző: 4184 Tetétlen, Kossuth u. 55. Tel.: 06/54-715-503 Hosszú bélyegző: ÁMK Zichy Géza Tagiskolája 4184 Tetétlen, Kossuth u. 55.
25
26 Tel.: 06/54-715-503 Adószám: 15373649-2-09 Számlaszám: 11738053-15373649-00000000 Körbélyegző:
ÁMK Zichy Géza Tagiskolája 4184 Tetétlen, Kossuth u. 55.
20. Az intézmény kiadmányozási rendje: Az intézmény kiadmányozási rendjét az Iratkezelési Szabályzatban kell meghatározni. 21. Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok: Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 8 napon belül be kell jelenteni a felügyeleti szervnek. Ezen alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. 22. Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézmény képviseletére az intézményvezető – az ÁMK. főigazgatója – jogosult. 23. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapvetően közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( pl. megbízási jogviszony) az irányadó.
Kaba, 2011. május 20. Szegi Emma polgármester Záradék: Az alapító okirat módosítását 2011.szeptember 1-jei hatállyal Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. május 19-ei ülésén a 121/2011.(V.19.) Kvt. határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a 298/2010.(XII.22.) Kvt. határozattal elfogadott alapító okiratot. Határidő: 2011. május 30. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző
Napirenden kívüli hozzászólások Borbély Vilmosné Hosszú évek óta hagyománnyá vált a településen, hogy a közszolgálati napok ünneplésére biztosít a képviselő-testület 1.000.- Ft-ot a dolgozóknak. Javasolja, hogy a képviselő-testület támogassa ezt a hagyományt. Váradi Istvánné Az iskolában dolgozó közalkalmazottak és nyugdíjasok 115 fő. Egy ebédet szoktak tartani a közszolgálati nap keretében, de már az ebéd nem jön ki 1.000.- Ft-ból.
26
27 Szegi Emma Minden intézmény pótolja ki a saját költségvetéséből, ha többe kerül a rendezvény. Az 1.000.- Ft-ot javasolja megadni a közszolgálati napra. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:
122/2011. (V.19.) Kvt.h. fedezet biztosításáról Közszolgálati Napra Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a közszolgálatban álló aktív és az intézményekből nyugdíjba vonult dolgozói részére anyagi támogatást biztosít a Közszolgálati Nap megszervezéséhez. A támogatás 1.000.-Ft/fő, melyre az intézmények a Polgármesteri Hivatalhoz leadott létszámnak megfelelő összegben jogosultak. A támogatás fedezetéül a képviselő-testület az általános tartalékot jelöli meg. Megbízza a polgármestert és az intézményvezetőket a szükséges intézkedések megtételével. Határidő: 2011. május 20-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Valamennyi intézményvezető
Más jegyzőkönyvbe foglalandó nem hangzott el, a polgármester 15,00 órakor zárt ülést rendelt el. Kmft.
Szegi Emma polgármester
dr. Csabai Zsolt jegyző
27
28 Melléklet a 113/2011. (V.19.) Kvt. határozathoz TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról - módosításokkal egységes szerkezetben -
Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4175 Bihardancsháza, Kossuth u. 17.) Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5.) Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.) Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4177 Földes, Karácsony S. tér 5.) Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4181 Nádudvar, Fő u. 119.) Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4173 Nagyrábé, Kossuth u. 5.) Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.) Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4176 Sáp, Fő u. 24.) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4163 Szerep, Nagy u. 53.) Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) önkéntes és szabad elhatározásukból, figyelemmel az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. § (1) bekezdés e) pontjában és a 41. §-ában foglaltakra, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján egyes önkormányzati feladataik ellátására, azaz a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megalkotása, a fejlesztések megvalósítása céljából, valamint szakmai és társadalmi érdekeik egységes képviseletére, határozatlan időtartamra, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján létrehozzák 2004. év június hó 30. napjától a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: társulás).
I. Fejezet Általános rendelkezések 1.) 2.) 3.) 4.)
A társulás neve: Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás A társulás székhelye: 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. A társulás lakosságszáma: 2007. január 1-jétől: 53.115 fő. A társulás tagjainak neve, székhelye és lakosságszáma 2007. január 1-jétől:
Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) Lakosságszám: 2.857 fő Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4175 Bihardancsháza, Kossuth u. 17.) Lakosságszám: 204 fő Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5.) Lakosságszám: 3.020 fő Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.) Lakosságszám: 1.004 fő Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4177 Földes, Karácsony S. tér 5.) Lakosságszám: 4.345 fő Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Lakosságszám: 6.483fő
28
29 Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4181 Nádudvar, Fő u. 119.) Lakosságszám: 9.377 fő Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4173 Nagyrábé, Kossuth u. 5.) Lakosságszám: 2.374 fő Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.) Lakosságszám:16.112 fő Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4176 Sáp, Fő u. 24.) Lakosságszám: 1.079 fő Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) Lakosságszám: 3.119 fő Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4163 Szerep, Nagy u. 53.) Lakosságszám: 1.693 fő Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) Lakosságszám: 1.448 fő A Társulást alkotó települések lakosságszáma mindig a soron következő év január 1-jén közzétett KSH adatoknak megfelelően változik. 5.)
Működési területe: a tagtelepülések közigazgatási területe.
6.)
A társulás jogállása: A társulás önálló jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
II. Fejezet Feladat- és hatáskör ellátás A társulás a térség egészére kiterjedően gondoskodik e megállapodásban, illetve külön megállapodásokban meghatározott térségi feladatellátásról. A társulás a térség nagyobb részére, egyes települési önkormányzatokra kiterjedően gondoskodik külön megállapodásban foglalt feladatellátásáról.
A feladatellátás rendszerébe tartozó feladatkörök: A társulás által ellátandó feladat- és hatáskörök már meglévő, vagy tervezett közös fenntartású intézmények útján, intézményfenntartó társulás/társulások, illetve a társulás tagjának saját intézménye útján kerülnek ellátásra, külön megállapodás keretében. Amennyiben a társulás tagjai közül valamelyik önkormányzat adott közszolgáltatási feladat ellátásában nem vesz részt, arról az önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű döntése szükséges, melyet haladéktalanul meg kell küldeni a társulás elnökének.
I. Közszolgáltatások ellátása A.) Közoktatási feladatok 1.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Köot.) 34. §-ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül az alábbiak ellátása: b) nevelési tanácsadás c) logopédiai ellátás d) gyógytestnevelés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Ezen feladatok ellátására 2009. január 1. napjától a Társulás keretén belül az alábbi decentrumok működnek:
29
30 -
Nádudvari decentrum: Nádudvar – Bihardancsháza – Bihartorda – Földes – Nagyrábé települések részvételével (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belül terápiás gondozás).
-
Kabai decentrum: Kaba – Báránd – Sáp – Tetétlen települések részvételével (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belül terápiás gondozás).
-
Püspökladányi decentrum: Püspökladány – Biharnagybajom – Sárrétudvari – Szerep települések részvételével (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belül terápiás gondozás).
A nevelési tanácsadáson belül a szűrővizsgálatok elvégzése és a szakvélemény készítése a Társulás teljes közigazgatási területén a Püspökladány Város Önkormányzat fenntartásában működő Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegysége (Pedagógiai Szakszolgálat) útján történik a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás és Püspökladány Város Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján.” A Köot. 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott intézmények közös fenntartásának biztosítása, amennyiben az egy óvodai csoportra, illetve egy tanuló csoportra jutó gyermekek, illetve tanulók száma nem éri el a Köot. 3. sz. mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám külön kiírás szerint meghatározott arányát. A Társulás keretein belül az alábbi közoktatási intézményfenntartó társulások működnek:
2.)
-
Nagyrábé – Bihardancsháza és Bihartorda Önkormányzatok Közoktatási Társulása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Székhely: 4173 Nagyrábé, Kossuth u. 5. Kezdő időpont: 2007. augusztus 1. Gesztor település Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata
-
Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2008. augusztus 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata
-
Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Közoktatási Intézményi Társulása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
30
31 852012
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2008. augusztus 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzat
B.) Szociális szolgáltatások A személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti 1) Szociális alapszolgáltatások közül: a) étkeztetés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889921 Szociális étkeztetés b) házi segítségnyújtás, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889922 Házi segítségnyújtás c) családsegítés, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889924 Családsegítés d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889923 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) közösségi ellátások szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889926 Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) f) támogató szolgáltatás, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889925 Támogató szolgáltatás g) időskorúak nappali ellátása, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 881011 Idősek nappali ellátása h) fogyatékos személyek nappali intézménye szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 881013 Fogyatékossággal élők nappali ellátása i) demens személyek nappali ellátása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől) 881012 Demens betegek nappali ellátása j) pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől) 889911 Pszichiátriai betegek nappali ellátása 889912 Szenvedélybetegek nappali ellátása A Társulás keretein belül a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra:
31
32 - Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Kaba-Báránd-Sáp) Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - házi segítségnyújtás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Kaba, Báránd és Sáp településeken 2011. január 1-jétől - családsegítés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - időskorúak nappali ellátása Kaba településen 2006. január 1-jétől Báránd településen 2006. november 30-tól Sáp településen 2006. március 31-től - támogató szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2006. január 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - pszichiátriai betegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes településen 2009. január 1-jétől - szenvedélybetegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes és Tetétlen településeken 2009. január 1-jétől - pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2011. január 1-jétől - Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás (NádudvarBihardancsháza-Tetétlen) Székhely: 4181 Nádudvar, Fő u. 48. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Nádudvar Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - időskorúak nappali ellátása - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Biharnagybajom-Bihartorda-Nagyrábé) Székhely: 4177 Földes, Karácsony S. tér 1. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Földes Nagyközség Önkormányzata
32
Szociális
Szolgáltató
Központ
(Földes-
33 Ellátandó feladatok: - Földes, Bihartorda, Nagyrábé településeken 2011. június 30-ig - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - időskorúak nappali ellátása - demens személyek nappali ellátása (2011. január 1-jétől) Földes, Biharnagybajom, Bihartorda településeken folyamatosan - támogató szolgáltatás - Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Püspökladány -Sárrétudvari-Szerep) (Földes-Nagyrábé 2011. július 1-jétől csatlakozik) Székhely: 4150. Püspökladány, Bocskai u. 2. Kezdő időpont: 2008. október 1. Gesztor település: Püspökladány Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés Püspökladány, Sárrrétudvari településeken 2008. október 1-jétől Szerep településen 2009. július 15-től Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - házi segítségnyújtás Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - családsegítés Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - közösségi ellátások (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) Püspökladány, Sárrétudvari településeken 2008. október 1-jétől Szerep településen 2009. április 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - időskorúak nappali ellátása Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - demens személyek nappali ellátása Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2011. március 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Püspökladány, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes (2011. június 30-ig), Nádudvar, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2008. október 1-jétől - fogyatékos személyek nappali intézménye Püspökladány, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2009. szeptember 1-jétől A Társulás keretein belül az alábbi szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása ellátási szerződés alapján történik:
33
34 Fogyatékosok nappali intézménye Napfényes Támogató Szociális Egyesület (a Társulás teljes közigazgatási területén) Székhely: 4150. Püspökladány, Gábor Á. u. 11. Kezdő időpont: 2007. május 1. Közösségi ellátások Nádudvari Református Egyházközség Idősek Otthona (Nádudvar) Székhely: 4181. Nádudvar, Hámán K. u. 6-8. Kezdő időpont: 2007. január 1.
Támogató szolgáltatás Nádudvari Református Egyházközség Idősek Otthona (Nádudvar- Tetétlen) Székhely: 4181. Nádudvar, Hámán K. u. 6-8. Kezdő időpont: 2006. január 1. 2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül: a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása C) Gyermekvédelmi ellátások 1) Gyermekjóléti alapellátás a) Gyermekjóléti szolgálat megszervezése és működtetése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás b) Helyettes szülői hálózat működtetése szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 879017 Helyettes szülőknél elhelyezettek ellátása c) Bölcsődei ellátás szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889101 Bölcsődei ellátás 2) Gyermekvédelmi szakellátások A Társulás keretein belül a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra: Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (KabaBáránd-Sáp) Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től - bölcsődei ellátás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 1-jétől Tetétlen településen 2008. augusztus 29-től -
Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás (Nádudvar-Bihardancsháza-Tetétlen) Székhely: 4181 Nádudvar, Fő u. 48. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Nádudvar Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás: Nádudvar – Bihardancsháza - Tetétlen településeken
34
35 -
Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ (FöldesBihartorda-Nagyrábé) Székhely: 4177 Földes, Karácsony S. tér 1. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Földes Nagyközség Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Földes, Bihartorda, Nagyrábé településeken 2011. június 30-ig
-
Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Püspökladány – Sárrétudvari – Szerep) (Földes-Nagyrábé 2011. július 1-jétől csatlakozik) Székhely: 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Kezdő időpont: 2008. október 1. Gesztor település: Püspökladány Város Önkormányzata -gyermekjóléti szolgáltatás Püspökladány, Sárrétudvari, szerep településeken 2008. október 1-jétől Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől
D.) Egészségügyi ellátás Központi ügyelet létrehozása és működtetése szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás E.) Településüzemeltetés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások a) állategészségügyi feladatok ellátása - kóbor ebek befogásával, őrzésével, ártalmatlanításával kapcsolatos feladatok ellátása, - állati hulladékok ártalmatlanítása, -gyepmesteri feladatok ellátása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 750000 Állat- egészségügyi ellátás b) közterület felügyelet szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 842421 Közterület rendjének fenntartása c) önkormányzati utak ellenőrzése, fenntartása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása d) főépítészi feladatok ellátása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 711100 Építészmérnöki tevékenység F.) A társulás, valamint tagjai közös közbeszerzési eljárásainak szervezése és bonyolítása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával szolgáltatások
összefüggő
G.) Belső ellenőrzés összehangolása, közös szervezése, működtetése. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
35
36 A társulási tanács a társulás működésének fejlesztése és eredményességének növelése érdekében a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról megbízási szerződés alapján külső szolgáltató bevonása útján gondoskodik. A belső ellenőrzési feladatok ellátására a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szabályai irányadók. A belső ellenőrzési feladat ellátásban az alábbi települések vesznek részt: Báránd – Bihardancsháza – Bihartorda – Nádudvar – Nagyrábé – Püspökladány – Sáp – Sárrétudvari – Tetétlen.
H.)Közművelődési, közgyűjteményi tevékenység. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
I.)Mozgókönyvtári feladat ellátása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 910123 Könyvtári szolgáltatások A feladat ellátása a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárral kötött feladatellátási megállapodás alapján történik 2007. február 28. napjától: Bihardancsháza Bihartorda Sárrétudvari Szerep Tetétlen 2009. július 1. napjától Nagyrábé 2011. február 28. napjától Biharnagybajom települések vonatkozásában II. Államigazgatási feladat- és hatáskörök, hatósági jogkörök gyakorlása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A társult önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 42. §-a és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján az alábbi hatósági igazgatási feladataik ellátására külön megállapodásban állapodhatnak meg: a) szabálysértéssel kapcsolatos feladatok, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 842422 Igazgatásrendészet b) birtokvédelemmel kapcsolatos feladatok, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 842422 Igazgatásrendészet c) telepengedélyezéssel kapcsolatos feladatok, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége d) adóvégrehajtási eljárással kapcsolatos feladatok ellátása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől):
36
37 841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés
III. Idegenforgalommal kapcsolatos feladatok szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841328 Turizmus területi igazgatása és szabályozása a) b) c)
térség településeinek, a kistérség idegenforgalmi értékeinek közös megjelentetése, idegenforgalmi iroda közös működtetése (Tourinform Iroda), térségi éves rendezvénynaptár készítése. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841358 Turizmus- fejlesztési támogatások és tevékenységek
IV. Pályázatfigyelés, pályázat készítés, pályázati forrásgyűjtés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841163 Pályázat- és támogatás kezelés, ellenőrzés V. Térségi közmunkaprogramok szervezése, bonyolítása, koordinálása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 890443 Közmunka VI. Sportfeladatok kistérségi szintű ellátása Ezen feladat ellátása sporttevékenységgel összefüggő pályázatokhoz kapcsolódik. Sáp település nem vesz részt a sportfeladatok kistérségi szintű ellátásában. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 931301 Szabadidősport – (rekreációs sport -) tevékenység és támogatása II/A. fejezet A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás vállalja az 1996. évi XXI. törvényben – a területfejlesztésről és területrendezésről – meghatározott kistérségi fejlesztési tanács feladatait. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841325 Építésügy, területpolitika területi igazgatása és szabályozása Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni; l) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez;
37
38 m)
n) o) p)
megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; szakmai munkaszervezetet működtethet; a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik.
III. Fejezet A társulás szervezeti rendszere 1. A társulási tanács 1.)
2.) 3.) 4.)
5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.)
A társulás döntést hozó szerve a társulási tanács (továbbiakban: tanács), mely gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott, illetve a települési önkormányzatok képviselő-testületei által külön megállapodásban átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket. A tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több, mint fele jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A tanács ülésén szavazni személyesen lehet. A javaslat elfogadásához annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. A minősített többséghez annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. A helyettesítés rendjére vonatkozó képviselő-testületi határozatot meg kell küldeni a tanács elnökének. A tanács elnökének helyettesítésére, munkájának segítésére a tanács tagjainak sorából, az elnök javaslata alapján, elnökhelyettest választ. A döntést az adott ügyben, egy esetben el kell halasztani és az előterjesztést újra kell tárgyalni, ha a tanács legalább 2 tagja kéri. A tanács és szervei működésével kapcsolatos további szabályokat a tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 2. A társulás elnöke
A társulás elnöke képviseli a társulást, távolléte és akadályoztatása esetén a társulás képviseletét az elnökhelyettes látja el teljes jogkörben a társulási tanács elnökének megbízása alapján. 3. Bizottságok 1.)
2.)
A tanács döntéseinek előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottságok tagjainak több mint felét a tanács tagjai közül kell választani. A bizottság elnökét a tanács tagjai közül kell választani. A tanács a társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából 5 fős bizottságot hoz létre. A bizottság elnevezése: pénzügyi és ügyrendi bizottság. 4. Hivatali és munkaszervezet A tanács ülése döntéseinek előkészítését és végrehajtását, valamint feladatainak ellátását a térségközpont önkormányzati képviselő-testület polgármesteri hivatala látja el, külön megállapodás alapján. A megállapodásnak tartalmaznia kell a feladatellátáshoz kötődő szervezeti struktúrát, létszám, anyagi és technikai feltételek biztosításának módját és rendjét. A feladatellátásban érintett személyek kinevezését, a
38
39 munkáltatói jogkört a térségközpont önkormányzati képviselő-testület polgármesteri hivatala jegyzője gyakorolja, a tanács elnökének egyetértésével. IV. Fejezet A társulás pénzügyi, vagyoni alapja 1.) a.) b.) c.)
A társulás működésének és feladatai ellátásának fedezetét a települési önkormányzatok által a társulásnak átadott normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások, saját bevétel, a települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásai, központi költségvetési pénzeszköz: - állami támogatás, - állami költségvetési hozzájárulás, d.) egyéb bevételek biztosítják. 2.) A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a társulás működési költségeihez, valamint e megállapodásban meghatározott feladatok ellátásának költségeihez lakosságszámuk arányában járulnak hozzá (pénzügyi hozzájárulás). 3.) A működés és a feladatellátás költségeit, a pénzügyi hozzájárulás összegét a tanács állapítja meg költségvetési évenként. 4.) A pénzügyi hozzájárulás befizetésének teljesítése költségvetési évenként egy összegben történik. 5.) A befizetés az adott év költségvetésének elfogadását követően átutalással történik a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. 6.) Az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén az irányadó eljárás az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazása. Amennyiben a Társulás tagja pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének a fizetési határidőn belül nem tesz eleget, a Társulás elnöke 30 napos határidő tűzésével, az inkasszó lehetőségére történő figyelmeztetéssel együtt felszólítja a Társulás tagját a pénzügyi hozzájárulás teljesítésére. Ha az adott település fizetési kötelezettségének a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem tesz eleget, a Társulási Tanács soron következő ülésén dönt az adott település bankszámlájára azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtásáról. 7.) A társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik a társulás költségvetésének végrehajtásáról. A társulási tanács figyelemmel kíséri a források hatékony felhasználását, évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, gazdálkodásáról. 8.) A társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait. A társulásban ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemeket is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat a többcélú kistérségi társulás igényli. Ezek igénylésére, évközi módosítására, év végi elszámolására, Kincstár részéről történő felülvizsgálatára és finanszírozására az Államháztartásról szóló 1997. évi XXXVIII. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 9.) A települési önkormányzat képviselő-testülete a társulás költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. 10.) A gazdálkodás biztonságáért, szabályszerűségéért a tanács felelős. 11.) A társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Vagyoni viszonyok 1.)
A társulás vagyonának köre: - a feladatellátáshoz átadott vagyon, - a közös beruházások, fejlesztések révén létrejövő vagyon és annak szaporulata, mely a társulás közös tulajdonát képezi, - pályázati úton megszerzett vagyon, - egyéb.
2.)
A társulás vagyonának részét képezi a társulás döntésével szerzett, valamint a társulás tevékenysége révén keletkezett vagyon.
39
40 3.)
A tulajdonnal való rendelkezési jogot a tanács gyakorolja.
4.)
A társulás tagjai kiváláskor, kizáráskor és a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. A társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések és kötelezettségek befizetése után fennmaradó pénzösszeg a költségvetési hozzájárulások arányában kerül felosztásra a tagok között. A társulás megszűnése esetén a társulás tagjai a közös vagyont vagyonfelosztási szerződés szerint osztják fel. Kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a társulásba bevitt vagyon kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. Intézmény alapítása
1.)
A társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet, más szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat.
2.)
Az alapítói jogokat a tanács gyakorolja.
3.)
Az intézmény vezetőjét a társulási tanács nevezi ki, az egyéb munkáltatói jogkört a tanács elnöke gyakorolja. A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkör tartalmára az Ötv. vonatkozó rendelkezései az irányadók. V. Fejezet Társulás tagsági viszonyai
1.) 2.)
3.) 4.)
A társuláshoz csatlakozni bármikor lehet. A társulásból kiválni törvényben, a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendeletben meghatározott esetben, illetve a naptári év utolsó napjával lehet. A kiváló települési önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel hozott döntését hat hónappal korábban köteles meghozni és azt a társulás tagjaival közölni. A társulás tagjainak több mint fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra, határidőben nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésére irányuló felhívást a tanács teszi meg. A társulás és a tanács tagjának jogai és kötelességei I. Jogok
1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
6.)
A társulás tagja részt vehet a társulás tevékenységében, céljainak, feladatainak meghatározásában, a szervezeti és működési szabályzat megalkotásában, illetve jóváhagyásában. A társulás tagja igényelheti a társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. A tanács tagja választhat és választható a társulás egyes szerveibe, tisztségeire. A tanács tagja teljes joggal képviseli a települési önkormányzat érdekeit. A tanács tagja javaslatot tehet a társulást érintő bármely kérdésben, kérdéseket, indítványokat intézhet, indítványozhat a társulás tisztségviselőihez, szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a társulás tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül írásban kötelesek választ adni. Betekinthet a társulás dokumentumaiba, irataiba. A tanács tagjának joga van a kisebbségi véleményének fenntartására, kérésére a véleményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. II. Kötelességek
1.)
A társulás tagjának a társulási megállapodásban és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat be kell tartania.
40
41 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.)
A társulás tagja részt vesz a társulási célok és feladatok közös megvalósításában. A társulás tagjának biztosítania kell a társulás határozatainak végrehajtását. A társulás tagja a társulás működéséhez, feladatellátásához szükséges adat- és információszolgáltatást köteles teljesíteni. A társulás tagja köteles a befizetési kötelezettségek határidőre történő teljesítését biztosítani. A tanács tagjának az 1)-5) pontokban foglaltakon túl részt kell vennie a társulás szerveinek ülésén, azok munkájában. A tanács tagja évente legalább 2 alkalommal, március 31-ig és szeptember 30-ig beszámol a képviselőtestületének a tanácsban végzett tevékenységéről. VI. Fejezet Adatszolgáltatási, tájékoztatási és információs rendszer
1.)
2.) 3.)
A társulás térségi feladatellátási feladatkörébe tartozó programozási, tervezési feladatainak ellátásához, az ágazati, szakmai programok, tervek megalapozása érdekében információs térségi adatbázist alakít ki, tart karban, működtet folyamatosan. Az adatbázis alap-, illetve törzsadattárának kialakításához, folyamatos karbantartásához, adatgyűjtéséhez, adatfeldolgozásához, adatelemzéséhez a társulást alkotó települési önkormányzatok adatszolgáltatást nyújtanak. A térségi tájékoztatási és információs rendszerek szolgáltatást nyújtanak a társulás települési önkormányzatainak. A tanács folyamatosan közzé, illetve nyilvánossá teszi: - a társulás alapdokumentumait (megállapodás, SZMSZ, külön megállapodások), - társulási előterjesztéseket, ülés jegyzőkönyveket, döntéseket, - egyéb közérdekű adatokat.
VII. Fejezet Záró rendelkezések 1.)
2.)
3.) 4.)
E megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezései az irányadók. A megállapodás mellékleteit képezik: - a társulás tagjainak jegyzéke a polgármester és a jegyző feltüntetésével, - a társulás SZMSZ-e, - az egyes feladatellátásra kötött külön megállapodások. A társulás tagjai a helyi önkormányzati általános választásokat követő 6 hónapon belül a társulási megállapodást felülvizsgálják. A társulás tagjai kijelentik, hogy a megállapodásból eredő, a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között, tárgyalásos úton, konszenzusos módon kívánják rendezni. A bírói út igénybevételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre, megegyezésre. A jogvita eldöntésére, a Püspökladányi Városi Bíróság illetékességét kötik ki.
Püspökladány, 2011. ………………… Záradék: A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulási Megállapodást határozataikban jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként elfogadták. Települési önkormányzat képviselő-testülete: Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Jóváhagyó határozat száma: ………………………..
41
42 Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete
……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ………………………..
A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települési önkormányzat képviselő-testülete nevében a Társulási Megállapodást aláírásával látta el: Települési Önkormányzat Képviselő-testülete nevében: Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Polgármester
Aláírás
Kiss Sándor
………………………..
Major József
………………………..
Szító Sándor
………………………..
Módos Imre
………………………..
Jeneiné Egri Izabella
………………………..
Szegi Emma
………………………..
Beke Imre
………………………..
Gyarmati Sándorné
………………………..
Arnóth Sándor
………………………..
Karacs Imre
………………………..
Bodó Sándor
………………………..
Győri Balázs
………………………..
Borbélyné Fülöp Hajnalka
………………………..
A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések
Települési Önkormányzat Képviselő-testülete Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Polgármester
Jegyző
Kiss Sándor
Dr. Györgyi Zoltán
Major József
Peténé Majoros Emese
42
43 Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Szító Sándor
Imre-Erdős Szilvia
Módos Imre
Petrucz Sándor
Jeneiné Egri Izabella
Dr. Vinczéné Kiss Marianna
Szegi Emma
Dr. Csabai Zsolt
Beke Imre
Kalmár Erzsébet
Gyarmati Sándorné
Peténé Majoros Emese
Arnóth Sándor
Keserű László
Karacs Imre
Fekete Erika
Bodó Sándor
Gyengéné Dr. Lévai Adrienn
Győri Balázs
Tóthné Verő Tünde
Borbélyné Fülöp Hajnalka
Almásiné Dr. Molnár Brigitta
43
44 Melléklet a 114/2011. (V.19.) Kvt.határozathoz TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról - módosításokkal egységes szerkezetben -
Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4175 Bihardancsháza, Kossuth u. 17.) Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5.) Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.) Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4177 Földes, Karácsony S. tér 5.) Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4181 Nádudvar, Fő u. 119.) Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4173 Nagyrábé, Kossuth u. 5.) Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.) Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4176 Sáp, Fő u. 24.) Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4163 Szerep, Nagy u. 53.) Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) önkéntes és szabad elhatározásukból, figyelemmel az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. § (1) bekezdés e) pontjában és a 41. §-ában foglaltakra, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján egyes önkormányzati feladataik ellátására, azaz a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megalkotása, a fejlesztések megvalósítása céljából, valamint szakmai és társadalmi érdekeik egységes képviseletére, határozatlan időtartamra, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján létrehozzák 2004. év június hó 30. napjától a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: társulás).
I. Fejezet Általános rendelkezések 1.) 2.) 3.) 5.)
A társulás neve: Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás A társulás székhelye: 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. A társulás lakosságszáma: 2007. január 1-jétől: 53.115 fő. A társulás tagjainak neve, székhelye és lakosságszáma 2007. január 1-jétől:
Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4161 Báránd, Kossuth tér 1.) Lakosságszám: 2.857 fő Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4175 Bihardancsháza, Kossuth u. 17.) Lakosságszám: 204 fő Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5.) Lakosságszám: 3.020 fő Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4174 Bihartorda, Kossuth u. 73.) Lakosságszám: 1.004 fő Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4177 Földes, Karácsony S. tér 5.) Lakosságszám: 4.345 fő Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Lakosságszám: 6.483fő
44
45 Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4181 Nádudvar, Fő u. 119.) Lakosságszám: 9.377 fő Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4173 Nagyrábé, Kossuth u. 5.) Lakosságszám: 2.374 fő Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.) Lakosságszám:16.112 fő Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4176 Sáp, Fő u. 24.) Lakosságszám: 1.079 fő Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72.) Lakosságszám: 3.119 fő Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4163 Szerep, Nagy u. 53.) Lakosságszám: 1.693 fő Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.) Lakosságszám: 1.448 fő A Társulást alkotó települések lakosságszáma mindig a soron következő év január 1-jén közzétett KSH adatoknak megfelelően változik. 5.)
Működési területe: a tagtelepülések közigazgatási területe.
6.)
A társulás jogállása: A társulás önálló jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. II. Fejezet Feladat- és hatáskör ellátás
A társulás a térség egészére kiterjedően gondoskodik e megállapodásban, illetve külön megállapodásokban meghatározott térségi feladatellátásról. A társulás a térség nagyobb részére, egyes települési önkormányzatokra kiterjedően gondoskodik külön megállapodásban foglalt feladatellátásáról. A feladatellátás rendszerébe tartozó feladatkörök: A társulás által ellátandó feladat- és hatáskörök már meglévő, vagy tervezett közös fenntartású intézmények útján, intézményfenntartó társulás/társulások, illetve a társulás tagjának saját intézménye útján kerülnek ellátásra, külön megállapodás keretében. Amennyiben a társulás tagjai közül valamelyik önkormányzat adott közszolgáltatási feladat ellátásában nem vesz részt, arról az önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű döntése szükséges, melyet haladéktalanul meg kell küldeni a társulás elnökének.
I. Közszolgáltatások ellátása A.) Közoktatási feladatok 1.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Köot.) 34. §-ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül az alábbiak ellátása: b) nevelési tanácsadás c) logopédiai ellátás d) gyógytestnevelés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Ezen feladatok ellátására 2009. január 1. napjától a Társulás keretén belül az alábbi decentrumok működnek: - Nádudvari decentrum: Nádudvar – Bihardancsháza – Bihartorda – Földes – Nagyrábé települések részvételével
45
46 (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belül terápiás gondozás). -
Kabai decentrum: Kaba – Báránd – Sáp – Tetétlen települések részvételével (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belül terápiás gondozás).
-
Püspökladányi decentrum: Püspökladány – Biharnagybajom – Sárrétudvari – Szerep települések részvételével (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belül terápiás gondozás).
A nevelési tanácsadáson belül a szűrővizsgálatok elvégzése és a szakvélemény készítése a Társulás teljes közigazgatási területén a Püspökladány Város Önkormányzat fenntartásában működő Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Intézményegysége (Pedagógiai Szakszolgálat) útján történik a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás és Püspökladány Város Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján.” A Köot. 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott intézmények közös fenntartásának biztosítása, amennyiben az egy óvodai csoportra, illetve egy tanuló csoportra jutó gyermekek, illetve tanulók száma nem éri el a Köot. 3. sz. mellékletében meghatározott csoport, illetve osztály átlaglétszám külön kiírás szerint meghatározott arányát. A Társulás keretein belül az alábbi közoktatási intézményfenntartó társulások működnek:
3.)
-
Nagyrábé – Bihardancsháza és Bihartorda Önkormányzatok Közoktatási Társulása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Székhely: 4173 Nagyrábé, Kossuth u. 5. Kezdő időpont: 2007. augusztus 1. Gesztor település Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata
-
Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2008. augusztus 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata
-
Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Közoktatási Intézményi Társulása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)
46
47 852013
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2008. augusztus 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzat C.) Szociális szolgáltatások A személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti 2) Szociális alapszolgáltatások közül: a) étkeztetés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889921 Szociális étkeztetés b) házi segítségnyújtás, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889922 Házi segítségnyújtás c) családsegítés, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889924 Családsegítés d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889923 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) közösségi ellátások szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889926 Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) f) támogató szolgáltatás, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889925 Támogató szolgáltatás g) időskorúak nappali ellátása, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 881011 Idősek nappali ellátása h) fogyatékos személyek nappali intézménye szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 881013 Fogyatékossággal élők nappali ellátása i) demens személyek nappali ellátása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől) 881012 Demens betegek nappali ellátása j) pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől)
47
48 889911 889912
Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása
A Társulás keretein belül a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra: - Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Kaba-Báránd-Sáp) Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - házi segítségnyújtás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Kaba, Báránd és Sáp településeken 2011. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - családsegítés Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - időskorúak nappali ellátása Kaba településen 2006. január 1-jétől Báránd településen 2006. november 30-tól Sáp településen 2006. március 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól
- támogató szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2006. január 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. december 31-től - pszichiátriai betegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes településen 2009. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. december 31-től - szenvedélybetegek közösségi ellátása Kaba, Báránd és Sáp településeken 2006. november 30-tól Földes és Tetétlen településeken 2009. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. december 31-től - pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye
48
49 Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2011. január 1-jétől Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás (NádudvarBihardancsháza-Tetétlen) Székhely: 4181 Nádudvar, Fő u. 48. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Nádudvar Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - időskorúak nappali ellátása
- Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Biharnagybajom-Bihartorda-Nagyrábé) Székhely: 4177 Földes, Karácsony S. tér 1. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Földes Nagyközség Önkormányzata
Szociális
Szolgáltató
Központ
(Földes-
Ellátandó feladatok: - Földes, Bihartorda, Nagyrábé településeken 2011. június 30-ig - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - időskorúak nappali ellátása - demens személyek nappali ellátása (2011. január 1-jétől) Földes, Biharnagybajom, Bihartorda településeken - támogató szolgáltatás - Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Püspökladány -Sárrétudvari-Szerep) (Bihartorda-Földes-Nagyrábé 2011. július 1-jétől csatlakozik) Székhely: 4150. Püspökladány, Bocskai u. 2. Kezdő időpont: 2008. október 1. Gesztor település: Püspökladány Város Önkormányzata Ellátandó feladatok: - étkeztetés Püspökladány, Sárrrétudvari településeken 2008. október 1-jétől Szerep településen 2009. július 15-től Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - házi segítségnyújtás Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - családsegítés Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - közösségi ellátások (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) Püspökladány, Sárrétudvari településeken 2008. október 1-jétől Szerep településen 2009. április 1-jétől Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől
49
50 - időskorúak nappali ellátása Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2008. október 1-jétől Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - demens személyek nappali ellátása Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep településeken 2011. március 1-jétől Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Püspökladány, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes (2011. június 30-ig), Nádudvar, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2008. október 1-jétől - fogyatékos személyek nappali intézménye Püspökladány, Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nádudvar, Nagyrábé, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen településeken 2009. szeptember 1-jétől A Társulás keretein belül az alábbi szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása ellátási szerződés alapján történik: Fogyatékosok nappali intézménye Napfényes Támogató Szociális Egyesület (a Társulás teljes közigazgatási területén) Székhely: 4150. Püspökladány, Gábor Á. u. 11. Kezdő időpont: 2007. május 1. Közösségi ellátások Nádudvari Református Egyházközség Idősek Otthona (Nádudvar) Székhely: 4181. Nádudvar, Hámán K. u. 6-8. Kezdő időpont: 2007. január 1. Támogató szolgáltatás - Nádudvari Református Egyházközség Idősek Otthona (Nádudvar- Tetétlen) Székhely: 4181. Nádudvar, Hámán K. u. 6-8. Kezdő időpont: 2006. január 1. 2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül: a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása C) Gyermekvédelmi ellátások 3) Gyermekjóléti alapellátás d) Gyermekjóléti szolgálat megszervezése és működtetése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás e)
Helyettes szülői hálózat működtetése szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 879017 Helyettes szülőknél elhelyezettek ellátása
f)
Bölcsődei ellátás szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 889101 Bölcsődei ellátás 4) Gyermekvédelmi szakellátások A Társulás keretein belül a gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátására az alábbi intézményfenntartó társulások kerültek kialakításra:
50
51 -
-
Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (KabaBáránd-Sáp) Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Kezdő időpont: 2005. október 1. Gesztor település: Kaba Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 31-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól - gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) Kaba és Báránd településeken 2005. október 1-jétől Sáp településen 2006. január 1-jétől Tetétlen településen 2008. augusztus 29-től Biharnagybajom településen 2011. június 30-tól Nádudvari Mikrotérségi Szociális és Gyermekvédelmi Intézményfenntartó Társulás (Nádudvar-Bihardancsháza-Tetétlen) Székhely: 4181 Nádudvar, Fő u. 48. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Nádudvar Város Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás: Nádudvar – Bihardancsháza - Tetétlen településeken
-
Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ (FöldesBihartorda-Nagyrábé) Székhely: 4177 Földes, Karácsony S. tér 1. Kezdő időpont: 2007. január 1. Gesztor település: Földes Nagyközség Önkormányzata - gyermekjóléti szolgáltatás Földes, Bihartorda, Nagyrábé településeken 2011. június 30ig
-
Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás (Püspökladány – Sárrétudvari – Szerep) (Bihartorda-Földes-Nagyrábé 2011. július 1-jétől csatlakozik) Székhely: 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Kezdő időpont: 2008. október 1. Gesztor település: Püspökladány Város Önkormányzata -gyermekjóléti szolgáltatás Püspökladány, Sárrétudvari, szerep településeken 2008. október 1-jétől Bihartorda, Földes, Nagyrábé településeken 2011. július 1-jétől
D.) Egészségügyi ellátás Központi ügyelet létrehozása és működtetése szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás E.) Településüzemeltetés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások a) állategészségügyi feladatok ellátása - kóbor ebek befogásával, őrzésével, ártalmatlanításával kapcsolatos feladatok ellátása, - állati hulladékok ártalmatlanítása, -gyepmesteri feladatok ellátása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 750000 Állat- egészségügyi ellátás
51
52 b) közterület felügyelet szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 842421 Közterület rendjének fenntartása c) önkormányzati utak ellenőrzése, fenntartása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 522110 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása d) főépítészi feladatok ellátása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 711100 Építészmérnöki tevékenység F.) A társulás, valamint tagjai közös közbeszerzési eljárásainak szervezése és bonyolítása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával szolgáltatások
összefüggő
G.) Belső ellenőrzés összehangolása, közös szervezése, működtetése. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége A társulási tanács a társulás működésének fejlesztése és eredményességének növelése érdekében a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról megbízási szerződés alapján külső szolgáltató bevonása útján gondoskodik. A belső ellenőrzési feladatok ellátására a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szabályai irányadók. A belső ellenőrzési feladat ellátásban az alábbi települések vesznek részt: Báránd – Bihardancsháza – Bihartorda – Nádudvar – Nagyrábé – Püspökladány – Sáp – Sárrétudvari – Tetétlen – Biharnagybajom (2011. április 1. napjától) H.)Közművelődési, közgyűjteményi tevékenység. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység I.)Mozgókönyvtári feladat ellátása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 910123 Könyvtári szolgáltatások A feladat ellátása a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárral kötött feladatellátási megállapodás alapján történik 2007. február 28. napjától: Bihardancsháza Bihartorda Sárrétudvari Szerep Tetétlen 2009. július 1. napjától Nagyrábé 2011. február 28. napjától Biharnagybajom települések vonatkozásában II. Államigazgatási feladat- és hatáskörök, hatósági jogkörök gyakorlása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
52
53 A társult önkormányzatok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 42. §-a és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. törvény 7. § (2) bekezdése alapján az alábbi hatósági igazgatási feladataik ellátására külön megállapodásban állapodhatnak meg: a) szabálysértéssel kapcsolatos feladatok, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 842422 Igazgatásrendészet b) birtokvédelemmel kapcsolatos feladatok, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 842422 Igazgatásrendészet c) telepengedélyezéssel kapcsolatos feladatok, szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841126 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége d) adóvégrehajtási eljárással kapcsolatos feladatok ellátása. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés III. Idegenforgalommal kapcsolatos feladatok szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841328 Turizmus területi igazgatása és szabályozása a) b) c)
térség településeinek, a kistérség idegenforgalmi értékeinek közös megjelentetése, idegenforgalmi iroda közös működtetése (Tourinform Iroda), térségi éves rendezvénynaptár készítése. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841358 Turizmus- fejlesztési támogatások és tevékenységek
IV. Pályázatfigyelés, pályázat készítés, pályázati forrásgyűjtés szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841163 Pályázat- és támogatás kezelés, ellenőrzés V. Térségi közmunkaprogramok szervezése, bonyolítása, koordinálása szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 890443 Közmunka
VI. Sportfeladatok kistérségi szintű ellátása Ezen feladat ellátása sporttevékenységgel összefüggő pályázatokhoz kapcsolódik. Sáp település nem vesz részt a sportfeladatok kistérségi szintű ellátásában. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 931301 Szabadidősport – (rekreációs sport -) tevékenység és támogatása II/A. fejezet A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás vállalja az 1996. évi XXI. törvényben – a területfejlesztésről és területrendezésről – meghatározott kistérségi fejlesztési tanács feladatait. szakfeladat szerinti besorolása (2010. január 1-jétől): 841325 Építésügy, területpolitika területi igazgatása és szabályozása Ennek keretében: q) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; r) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; s) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében;
53
54 t)
a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; u) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; v) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; w) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; x) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; y) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; z) koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; aa) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni; bb) pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez; cc) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; dd) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; ee) szakmai munkaszervezetet működtethet; ff) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik.
III. Fejezet A társulás szervezeti rendszere 1. A társulási tanács 2.)
2.) 3.) 4.)
5.) 6.) 7.) 8.) 9.) 10.) 11.)
A társulás döntést hozó szerve a társulási tanács (továbbiakban: tanács), mely gyakorolja a társulási megállapodásban meghatározott, illetve a települési önkormányzatok képviselő-testületei által külön megállapodásban átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket. A tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több, mint fele jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A tanács ülésén szavazni személyesen lehet. A javaslat elfogadásához annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. A minősített többséghez annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik. A helyettesítés rendjére vonatkozó képviselő-testületi határozatot meg kell küldeni a tanács elnökének. A tanács elnökének helyettesítésére, munkájának segítésére a tanács tagjainak sorából, az elnök javaslata alapján, elnökhelyettest választ. A döntést az adott ügyben, egy esetben el kell halasztani és az előterjesztést újra kell tárgyalni, ha a tanács legalább 2 tagja kéri. A tanács és szervei működésével kapcsolatos további szabályokat a tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 2. A társulás elnöke
A társulás elnöke képviseli a társulást, távolléte és akadályoztatása esetén a társulás képviseletét az elnökhelyettes látja el teljes jogkörben a társulási tanács elnökének megbízása alapján.
54
55 3. Bizottságok 1.)
2.)
A tanács döntéseinek előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottságok tagjainak több mint felét a tanács tagjai közül kell választani. A bizottság elnökét a tanács tagjai közül kell választani. A tanács a társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából 5 fős bizottságot hoz létre. A bizottság elnevezése: pénzügyi és ügyrendi bizottság. 4. Hivatali és munkaszervezet A tanács ülése döntéseinek előkészítését és végrehajtását, valamint feladatainak ellátását a térségközpont önkormányzati képviselő-testület polgármesteri hivatala látja el, külön megállapodás alapján. A megállapodásnak tartalmaznia kell a feladatellátáshoz kötődő szervezeti struktúrát, létszám, anyagi és technikai feltételek biztosításának módját és rendjét. A feladatellátásban érintett személyek kinevezését, a munkáltatói jogkört a térségközpont önkormányzati képviselő-testület polgármesteri hivatala jegyzője gyakorolja, a tanács elnökének egyetértésével.
IV. Fejezet A társulás pénzügyi, vagyoni alapja 1.) a.) b.) c.)
A társulás működésének és feladatai ellátásának fedezetét a települési önkormányzatok által a társulásnak átadott normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások, saját bevétel, a települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásai, központi költségvetési pénzeszköz: - állami támogatás, - állami költségvetési hozzájárulás, d.) egyéb bevételek biztosítják. 2.) A társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a társulás működési költségeihez, valamint e megállapodásban meghatározott feladatok ellátásának költségeihez lakosságszámuk arányában járulnak hozzá (pénzügyi hozzájárulás). 3.) A működés és a feladatellátás költségeit, a pénzügyi hozzájárulás összegét a tanács állapítja meg költségvetési évenként. 4.) A pénzügyi hozzájárulás befizetésének teljesítése költségvetési évenként egy összegben történik. 5.) A befizetés az adott év költségvetésének elfogadását követően átutalással történik a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. 6.) Az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén az irányadó eljárás az azonnali beszedési megbízás – inkasszó – alkalmazása. Amennyiben a Társulás tagja pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének a fizetési határidőn belül nem tesz eleget, a Társulás elnöke 30 napos határidő tűzésével, az inkasszó lehetőségére történő figyelmeztetéssel együtt felszólítja a Társulás tagját a pénzügyi hozzájárulás teljesítésére. Ha az adott település fizetési kötelezettségének a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem tesz eleget, a Társulási Tanács soron következő ülésén dönt az adott település bankszámlájára azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtásáról. 10.) A társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik a társulás költségvetésének végrehajtásáról. A társulási tanács figyelemmel kíséri a források hatékony felhasználását, évente beszámol a költségvetés végrehajtásáról, gazdálkodásáról. 11.) A társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait. A társulásban ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemeket is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat a többcélú kistérségi társulás igényli. Ezek igénylésére, évközi módosítására, év végi elszámolására, Kincstár részéről történő
55
56 felülvizsgálatára és finanszírozására az Államháztartásról szóló 1997. évi XXXVIII. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 12.) A települési önkormányzat képviselő-testülete a társulás költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. 10.) A gazdálkodás biztonságáért, szabályszerűségéért a tanács felelős. 11.) A társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Vagyoni viszonyok 1.)
A társulás vagyonának köre: - a feladatellátáshoz átadott vagyon, - a közös beruházások, fejlesztések révén létrejövő vagyon és annak szaporulata, mely a társulás közös tulajdonát képezi, - pályázati úton megszerzett vagyon, - egyéb.
2.)
A társulás vagyonának részét képezi a társulás döntésével szerzett, valamint a társulás tevékenysége révén keletkezett vagyon.
3.)
A tulajdonnal való rendelkezési jogot a tanács gyakorolja.
4.)
A társulás tagjai kiváláskor, kizáráskor és a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. A társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések és kötelezettségek befizetése után fennmaradó pénzösszeg a költségvetési hozzájárulások arányában kerül felosztásra a tagok között. A társulás megszűnése esetén a társulás tagjai a közös vagyont vagyonfelosztási szerződés szerint osztják fel. Kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a társulásba bevitt vagyon kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. Intézmény alapítása
1.)
A társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet, más szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat.
2.)
Az alapítói jogokat a tanács gyakorolja.
3.)
Az intézmény vezetőjét a társulási tanács nevezi ki, az egyéb munkáltatói jogkört a tanács elnöke gyakorolja. A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkör tartalmára az Ötv. vonatkozó rendelkezései az irányadók. V. Fejezet Társulás tagsági viszonyai
1.) 2.)
3.) 4.)
A társuláshoz csatlakozni bármikor lehet. A társulásból kiválni törvényben, a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendeletben meghatározott esetben, illetve a naptári év utolsó napjával lehet. A kiváló települési önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel hozott döntését hat hónappal korábban köteles meghozni és azt a társulás tagjaival közölni. A társulás tagjainak több mint fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra, határidőben nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésére irányuló felhívást a tanács teszi meg.
56
57 A társulás és a tanács tagjának jogai és kötelességei
1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
6.)
1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 7.) 7.)
I. Jogok A társulás tagja részt vehet a társulás tevékenységében, céljainak, feladatainak meghatározásában, a szervezeti és működési szabályzat megalkotásában, illetve jóváhagyásában. A társulás tagja igényelheti a társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött. A tanács tagja választhat és választható a társulás egyes szerveibe, tisztségeire. A tanács tagja teljes joggal képviseli a települési önkormányzat érdekeit. A tanács tagja javaslatot tehet a társulást érintő bármely kérdésben, kérdéseket, indítványokat intézhet, indítványozhat a társulás tisztségviselőihez, szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a társulás tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül írásban kötelesek választ adni. Betekinthet a társulás dokumentumaiba, irataiba. A tanács tagjának joga van a kisebbségi véleményének fenntartására, kérésére a véleményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
II. Kötelességek A társulás tagjának a társulási megállapodásban és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat be kell tartania. A társulás tagja részt vesz a társulási célok és feladatok közös megvalósításában. A társulás tagjának biztosítania kell a társulás határozatainak végrehajtását. A társulás tagja a társulás működéséhez, feladatellátásához szükséges adat- és információszolgáltatást köteles teljesíteni. A társulás tagja köteles a befizetési kötelezettségek határidőre történő teljesítését biztosítani. A tanács tagjának az 1)-5) pontokban foglaltakon túl részt kell vennie a társulás szerveinek ülésén, azok munkájában. A tanács tagja évente legalább 2 alkalommal, március 31-ig és szeptember 30-ig beszámol a képviselőtestületének a tanácsban végzett tevékenységéről. VI. Fejezet Adatszolgáltatási, tájékoztatási és információs rendszer
1.)
2.) 3.)
A társulás térségi feladatellátási feladatkörébe tartozó programozási, tervezési feladatainak ellátásához, az ágazati, szakmai programok, tervek megalapozása érdekében információs térségi adatbázist alakít ki, tart karban, működtet folyamatosan. Az adatbázis alap-, illetve törzsadattárának kialakításához, folyamatos karbantartásához, adatgyűjtéséhez, adatfeldolgozásához, adatelemzéséhez a társulást alkotó települési önkormányzatok adatszolgáltatást nyújtanak. A térségi tájékoztatási és információs rendszerek szolgáltatást nyújtanak a társulás települési önkormányzatainak. A tanács folyamatosan közzé, illetve nyilvánossá teszi: - a társulás alapdokumentumait (megállapodás, SZMSZ, külön megállapodások), - társulási előterjesztéseket, ülés jegyzőkönyveket, döntéseket, - egyéb közérdekű adatokat. VII. Fejezet Záró rendelkezések
1.)
2.)
E megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezései az irányadók. A megállapodás mellékleteit képezik: - a társulás tagjainak jegyzéke a polgármester és a jegyző feltüntetésével, - a társulás SZMSZ-e,
57
58 3.) 4.)
- az egyes feladatellátásra kötött külön megállapodások. A társulás tagjai a helyi önkormányzati általános választásokat követő 6 hónapon belül a társulási megállapodást felülvizsgálják. A társulás tagjai kijelentik, hogy a megállapodásból eredő, a társulás működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen egymás között, tárgyalásos úton, konszenzusos módon kívánják rendezni. A bírói út igénybevételével kizárólag akkor élnek, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre, megegyezésre. A jogvita eldöntésére, a Püspökladányi Városi Bíróság illetékességét kötik ki.
Püspökladány, 2011. …………………
Záradék: A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Társulási Megállapodást határozataikban jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként elfogadták.
Települési önkormányzat képviselő-testülete:
Jóváhagyó határozat száma:
Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete
………………………..
A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települési önkormányzat képviselő-testülete nevében a Társulási Megállapodást aláírásával látta el: Települési Önkormányzat Képviselő-testülete nevében:
Polgármester
Báránd Község
58
Aláírás
59 Önkormányzat Képviselő-testülete
Kiss Sándor
………………………..
Major József
………………………..
Szító Sándor
………………………..
Módos Imre
………………………..
Jeneiné Egri Izabella
………………………..
Szegi Emma
………………………..
Beke Imre
………………………..
Gyarmati Sándorné
………………………..
Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Dombi Imréné alpolgármester
………………………..
Karacs Imre
………………………..
Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
Pusztai Márta alpolgármester
………………………..
Győri Balázs
………………………..
Borbélyné Fülöp Hajnalka
………………………..
Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete
A Sárréti Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések
Települési Önkormányzat Képviselő-testülete Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihardancsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Polgármester
Jegyző
Kiss Sándor
Dr. Kovács Miklós
Major József
Peténé Majoros Emese
59
60 Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bihartorda Község Önkormányzat Képviselő-testülete Földes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nagyrábé Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Szerep Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Szító Sándor
Imre-Erdős Szilvia
Módos Imre
Petrucz Sándor
Jeneiné Egri Izabella
Dr. Vinczéné Kiss Marianna
Szegi Emma
Dr. Csabai Zsolt
Beke Imre
Kalmár Erzsébet
Gyarmati Sándorné
Peténé Majoros Emese
Dombi Imréné alpolgármester
Keserű László
Karacs Imre
Fekete Erika
Pusztai Márta alpolgármester
Gyengéné Dr. Lévai Adrienn
Győri Balázs
Tóthné Verő Tünde
Borbélyné Fülöp Hajnalka
Almásiné Dr. Molnár Brigitta
60
61 Melléklet a 116/2011.(V.19.) Kvt.határozathoz 3. számú melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail:
[email protected]
On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu
AZ EGYSZERŰ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA Építési beruházás
A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztőbizottsága) tölti ki
Árubeszerzés Szolgáltatás Építési koncesszió
A hirdetmény kézhezvételének dátuma____________________ Azonosító kód_______________________________________
Szolgáltatási koncesszió
I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatalos név:
Kaba Város Önkormányzata Postai cím:
Szabadság tér 1. Város/Község: Kaba
Postai irányítószám:
Ország:
Magyarország
4183 Kapcsolattartási pont(ok):
Telefon:
Címzett: Szegi Emma polgármester E-mail:
[email protected] Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL):
Fax:
54/523-101
54/522-013
A felhasználói oldal címe (URL):
További információk a következő címen szerezhetők be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.I mellékletet A dokumentáció a következő címen szerezhető be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat a következő címre kell benyújtani: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet
61
62 I.2.) AZ AJÁNLATKÉRŐ TÍPUSA Központi szintű Regionális/helyi szintű Közjogi szervezet
Közszolgáltató Támogatott szervezet [Kbt. 241. § b)–c) pont] Egyéb
I.3.) AZ AJÁNLATKÉRŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRE I.3.1) A KBT. VI. FEJEZETE SZERINTI AJÁNLATKÉRŐK ESETÉN Általános közszolgáltatások
Lakásszolgáltatás és közösségi rekreáció
Védelem
Szociális védelem
Közrend és biztonság
Szabadidő, kultúra és vallás
Környezetvédelem
Oktatás
Gazdasági és pénzügyek
Egyéb (nevezze meg):
Egészségügy
I.3.2) A KBT. VII. FEJEZETE SZERINTI AJÁNLATKÉRŐK ESETÉN Víz [Kbt. 163. § (1) bek. a) pont] Gáz- és hőenergia termelése, szállítása és elosztása
Villamos energia [Kbt. 163. § (1) bek.. a) pont] Földgáz és kőolaj feltárása és kitermelése [Kbt. 163. § (1) bek. ba) pont]
[Kbt. 163. § (1) bek. a) pont] Szén és más szilárd tüzelőanyagok feltárása és kitermelése
Vasúti szolgáltatások [Kbt. 163. § (1) bek. c) pont]
[Kbt. 163. § (1) bek. ba) pont] Városi vasúti, villamos-, trolibusz- vagy autóbusz szolgáltatások
Repülőtéri tevékenység [Kbt. 163. § (1) bek. bb) pont]
[Kbt. 163. § (1) bek. c) pont] Kikötői tevékenységek
Postai szolgáltatások
[Kbt. 163. § (1) bek. bb) pont]
[Kbt. 163. § (1) bek. d) pont]
I. 4.) Az ajánlatkérő más ajánlatkérők nevében folytatja-e le a közbeszerzési eljárást?
62
igen
nem
63 II. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS TÁRGYA II.1) MEGHATÁROZÁS II.1.1) Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés Kaba, Hétszínvirág óvoda felújítása és korszerűsítése II.1.2) A szerződés típusa, valamint a teljesítés helye (Csak azt a kategóriát válassza – építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás –, amelyik leginkább megfelel a szerződés vagy a közbeszerzés(ei) tárgyának) a) Építési beruházás
b) Árubeszerzés
c) Szolgáltatás
Kivitelezés
Adásvétel
Szolgáltatási kategória
Tervezés és kivitelezés
Lízing
Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően
Bérlet
(az 1–27. szolgáltatási kategóriákat lásd a Kbt. 3. és 4. mellékletében)
Részletvétel Ezek kombinációja/Egyéb
Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió A teljesítés helye Kaba, Batthyány u. 8. Hrsz.: 2141, 2150 NUTS-kód
A teljesítés helye
A teljesítés helye
NUTS-kód
NUTS-kód
HU321
II.1.3) A hirdetmény a következők valamelyikére irányul Közbeszerzés megvalósítása
Dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozása
Keretmegállapodás megkötése II.1.4) Keretmegállapodásra vonatkozó információk (adott esetben) Keretmegállapodás több ajánlattevővel
Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
A tervezett keretmegállapodás résztvevőinek keretszáma VAGY, adott esetben, maximális létszáma A keretmegállapodás időtartama: Időtartam év(ek)ben:
vagy hónap(ok)ban:
A közbeszerzések összértéke a keretmegállapodás teljes időtartama alatt (csak számokkal és pénznem):
A keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések értéke és gyakorisága (amennyire lehetséges):
II.1.5) A szerződés meghatározása/tárgya Vállalkozási szerződés Kaba, Hétszínvirág óvoda felújítása és korszerűsítése kivitelezésére
63
64 II.1.6) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV)
Fő szójegyzék
. . . . .
Fő tárgy
További tárgy(ak)
. . . . .
. . . . .
Kiegészítő szójegyzék (adott esetben)
-
-
-
II.1.7) Részekre történő ajánlattétel (a részekre vonatkozó részletes információk megadásához a B. mellékletből szükség szerint több példány használható) igen nem Igen válasz esetén az ajánlatok benyújthatók (csak egyet jelöljön be): egy részre
egy vagy több részre
valamennyi részre
II.1.8.) Elfogadhatók-e változatok (alternatív ajánlatok)?
igen
nem
II. 2) SZERZŐDÉS SZERINTI MENNYISÉG VAGY ALKALMAZÁSI KÖR II.2.1) Teljes mennyiség vagy érték ( valamennyi részt, és opciót beleértve) -
Meglévő, nettó 644,17 m2-es óvoda épület külső-belső felújítása, belső helyiségek átalakításával, meglévő tornác beépítésével nettó 702,04 m2-es óvoda kialakítása, 4 db szabvány méretű csoportszoba és a szabványban rögzített kapcsolódó helyiségek kialakításával
-
meglévő magastető felújítása, lapostetős épületrészen új magastető építése 660 m2
-
Nyílászárócsere
-
Utólagos hőszigetelés készítése : homlokzaton 587,5 m2, lábazaton 104 m2, padlón 685 m2, födémen 714 m2
-
Teljeskörű, komplex akadálymentesítés
-
Erősáramú és gyengeáramú elektromos hálózat teljes korszerűsítése
-
Fűtési hálózat teljes korszerűsítése, 1 db solár rendszer kiépítése, 2 db 45 kW-os gázkazán beépítése
-
Víz és csatornahálózat teljes korszerűsítése
-
Tűzjelző rendszer kiépítése egész épületben
-
Tereprendezés, kertépítés
-
Közterületi aszfaltozott parkoló kiépítése 6 db (ebből 1 db mozgáskorlátozott parkoló)
-
Csapadékvíz-elvezetéssel: 53 fm padkafolyóka elem vízelvezetéssel, 22 fm csőáteresszel, 16 m2 mederburkolással
II.2.2) Vételi jog (opció) (adott esetben)
igen
Igen válasz esetén a vételi jog leírása:
Ha ismert, a vételi jog opciók gyakorlásának tervezett ideje: hónap(ok)ban:
vagy
napokban:
(a szerződés megkötésétől számítva)
64
nem
65 Az esetleges meghosszabbítások száma (ha van ilyen):
vagy:
és
között
Ha ismert, az árubeszerzésre vagy a szolgáltatásmegrendelésre irányuló ismétlődő jellegű szerződések esetében kérjük feltüntetni a további szerződések tervezett idejét: hónapokban:
vagy
napokban:
(a szerződés megkötésétől számítva)
II.3) A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA VAGY A BEFEJEZÉS, A TELJESÍTÉS HATÁRIDEJE Az időtartam hónap(ok)ban:
vagy napokban:
/
VAGY: kezdés
/
(a szerződés megkötésétől számítva) (év/hó/nap)
ÉS/VAGY befejezés
2012/02/15
(év/hó/nap)
III. SZAKASZ: JOGI, GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TECHNIKAI INFORMÁCIÓK III.1) A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK III.1.1) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek (adott esetben) Késedelmi és meghiúsulási kötbér, jótállási kötelezettség, jótállási garancia a Kbt. 53./A § (6) bekezdés a) pontjának megfelelően - Késedelmi kötbér: a nettó vállalási ár 0,3 %- a, de maximum 30 nap. - Meghiúsulási kötbér: a teljesítés a vállalkozónak felróható magatartás miatti meghiúsulására, melynek mértéke a nettó vállalási ár 7 %-a. - Jólteljesítési biztosíték: a műszaki átadást követően teljes körű garancia biztosítása a nettó vállalási összeg 5 %- a vállalt jótállás időtartamának erejéig, az 53.§./A (6) bekezdés a) pontja szerint. III.1.2) Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre Ajánlatkérő igény esetén 10% előleget biztosít. A munka elszámolása egyösszegű átalányár alapján történik. Az elszámolás során 2 db részszámla és 1 db végszámla benyújtására van lehetőség. A beruházás pénzügyi fedezetét részben az ÉAOP-2010-4.1.1/A/2 pályázati felhívás keretében elnyert támogatás biztosítja, szállítói finanszírozás keretében. A teljes körűen igazolt teljesítést követően kiállított számla ellenében a beruházás önrészét ajánlatkérő, a szerződés támogatás tartalmát úgynevezett szállítói finanszírozás keretében a támogatást folyósító szerv utalja. A fizetés a Kbt. 305. § (3) bekezdésére tekintettel a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítése alapján a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek valamint a mindenkori hatályos Támogatási Szerződésnek megfelelően. III.1.3) A nyertes(ek) által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy (adott esetben) Gazdasági társaság létrehozása nem követelmény, de együttes ajánlattétel esetén a vezető céget meg kell jelölni, és a közös ajánlattevőknek egyetemleges felelősséget kell vállalniuk. III.1.4) Vonatkoznak-e a szerződés teljesítésére egyéb különleges feltételek? (adott esetben) Ha igen, a különleges feltételek meghatározása
III.2) RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK
65
igen
nem
66 III.2.1) Az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, alvállalkozó, illetve erőforrást nyújtó szervezet, aki a Kbt. 60. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, vagy akivel szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró okok fennállnak, illetve nem lehet ajánlattevő, erőforrást nyújtó szervezet, és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, akivel szemben a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt kizáró okok fennállnak. Az eljárásból kizárásra kerül azon ajánlattevő, akivel, illetőleg akinek az erőforrást nyújtó szervezetével és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójával szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-b) pontokban felsorolt kizáró okok fennállnak. A megkövetelt igazolási mód: - A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek ajánlatában nyilatkoznia kell a Kbt. 249.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
1. Az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők), és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának valamennyi pénzforgalmi számlájáról, a számlát vezető banktól származó a számlaszámokat is tartalmazó, az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az alábbi kötelező tartalommal: mióta vezeti ajánlattevő a számláját, fizetési kötelezettségeinek rendben eleget tesz-e, ajánlattevőnek volt-e sorban álló tétele 2010.január 01. óta az ajánlattételi felhívás feladásának napjáig.
Alkalmatlannak minősül a szerződés teljesítésére az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha: 1. Ajánlattevő vagy valamelyik a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget időben, vagyis számláján 2010. január 01.-jét követően az ajánlattételi felhívás feladás napjáig 15 napot meghaladó sorban állás volt.
2. A Kbt. 66.§ (1) bek. b) pontja alapján az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtása másolatban az elmúlt két lezárt gazdasági évre (2009, 2010.) vonatkozóan, figyelembe véve a Kbt. 66.§ (2) bekezdésben leírtakat.
2. Ajánlattevőnek vagy valamelyik a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának saját vagy jogelődje elmúlt két lezárt gazdasági év (2009, 2010.) jogszabályok szerinti beszámolója alapján a mérleg szerinti eredménye bármelyik évben negatív. (külön-külön megfelelés)
III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának 1. A hirdetmény feladását megelőző 36 hónapban befejezett, a közbeszerzés tárgyával azonos (magasépítési) építési és felújítási munkák rövid ismertetése, az ellenszolgáltatás összegének, a teljesítés helyének, idejének, a másik szerződő fél nevének, címének és/vagy telefonszámának megadása, továbbá a Megrendelőtől származó referencialevél csatolása másolatban a Kbt. 68.§.(2) bekezdése szerint. 2. A teljesítésbe bevonni kívánt műszaki szakemberek, illetve vezetők megnevezése, képzettségük ismertetése
Alkalmatlannak minősül a szerződés teljesítésére az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó: 1. Ha nem rendelkezik a hirdetmény feladását megelőző 36 hónapban legalább összesen nettó 40 millió Ft értékű a közbeszerzés tárgyával megegyező (magasépítési) építési vagy felújítási, pozitív visszaigazolású referencia munkával.(a nettó 40 millió Ft értékű referencia maximum 2 db referenciával igazolható)
66
2. ha nem rendelkezik a munkákat a helyszínen közvetlenül irányító, az illetékes kamara névjegyzékébe igazoltan felvett, érvényes felelős műszaki vezetői jogosultsággal
67 (Kbt. 67. § (2) bek. e) pontja alapján) végzettségük igazolásával, szakmai önéletrajzuk csatolásával.
rendelkező legalább: -1 fő MV-ÉP/A magasépítési szakterületen nyilvántartott felelős műszaki vezetővel, aki megfelel a 191/2009. (IX.15.) és a 244/2006. (XII.5) Korm. rendeletében megfogalmazott felelős műszaki vezetői kritériumoknak. és legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik szakterületén, -1 fő MV-ÉP/ÉG épületgépészeti szakterületen nyilvántartott felelős műszaki vezetővel, aki megfelel a 191/2009. (IX.15.) és a 244/2006. (XII.5) Korm. rendeletében megfogalmazott felelős műszaki vezetői kritériumoknak. és legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik szakterületén, -1 fő MV-Ép/ÉV épületvillamossági szakterületen nyilvántartott felelős műszaki vezetővel, aki megfelel a 191/2009. (IX.15.) és a 244/2006. (XII.5) Korm. rendeletében megfogalmazott felelős műszaki vezetői kritériumoknak. és legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik szakterületén.
III.2.4) Fenntartott szerződések A szerződés védett foglalkoztatók számára fenntartott
igen
nem
A szerződés a Kbt. 253. § szerint fenntartott
igen
nem
III. 3) SZOLGÁLTATÁSMEGRENDELÉSRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK III.3.1) A szolgáltatás teljesítése egy bizonyos foglalkozáshoz (képzettséghez) van-e kötve? Ha igen, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozás:
IV. SZAKASZ: ELJÁRÁS IV.1) AZ ELJÁRÁS TÍPUSA IV.1.1) Az eljárás típusa a Kbt. VI. fejezete szerinti Tárgyalás nélküli Tárgyalásos IV.1.2) Az eljárás típusa a Kbt. VII. fejezete szerinti Tárgyalás nélküli Tárgyalásos IV. 2) BÍRÁLATI SZEMPONTOK
67
igen
nem
68 IV.2.1) Bírálati szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint Az alábbiakban megadott részszempontok szerint (a részszempontokat súlyozással kell megadni) Részszempont
Súlyszám
Részszempont
1.
6.
2.
7.
3.
8.
4.
9.
5.
10.
Súlyszám
IV.2.2) Elektronikus árlejtést alkalmaznak-e?
igen
nem
Ha igen, további információk az elektronikus árlejtésről (ha szükséges)
IV.3) ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK IV.3.1) Az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási szám (adott esetben)
IV.3.2) Az adott szerződésre vonatkozóan korábbi közzétételre sor került-e?
igen
nem
Igen válasz esetén Előzetes összesített tájékoztató Hirdetmény száma a KÉ-ben:
Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény
/
(KÉ-szám/évszám)
/
A hirdetmény közzétételének dátuma:
/
(év/hó/nap)
Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) Hirdetmény száma a KÉ-ben:
/
A hirdetmény közzétételének dátuma:
(KÉ-szám/évszám)
/
/
(év/hó/nap)
IV.3.3) A dokumentáció beszerzésének feltételei (adott esetben) A dokumentáció beszerzésének határideje Dátum:
2011/00/00 (év/hó/nap )
Időpont: 10:00
68
69 Kell-e fizetni a dokumentációért?
igen
Igen válasz esetén, Ár (arab számokkal): Bruttó 100.000
nem
Pénznem: HUF
A fizetés feltételei és módja: A dokumentáció ára az Áfát tartalmazza. A dokumentáció ellenértékét ajánlatkérő Kaba Város Önkormányzata OTP Banknál vezetett 11738053-15373632-00000000 számú bankszámlára kell teljesíteni. A befizetés kizárólag banki átutalással történhet. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot elegendő, ha az ajánlattevők egyike vásárolja meg a dokumentációt. A dokumentáció megvásárlása és átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 54. § (4) és (6) bekezdésének alkalmazására. IV.3.4) Az ajánlattételi határidő Dátum:
2011/00/00
(év/hó/nap)
Időpont: 10:00
IV.3.5) Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújthatók ES
CS
DA
DE
ET
EL
EN
FR
IT
LV LT
HU MT NL PL PT SK SL
FI
SV
Egyéb:
IV.3.6) Az ajánlati kötöttség minimális időtartama (tárgyalás nélküli eljárás esetén)
/
/
VAGY hónap(ok)ban:
-ig (év /hó/nap ) vagy napokban:
(az ajánlattételi határidő lejártától számítva)
IV.3.7) Az ajánlatok felbontásának feltételei Dátum:
2011/00/00 (év/hó/nap)
Időpont: 10:00
Helyszín : Kaba Város Önkormányzata 4183 Kaba, Szabadság tér 1. tárgyaló Az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosult személyek A Kbt. 80.§. (2) bekezdésében meghatározott szervek és személyek lehetnek jelen az ajánlatok bontásánál külön meghívás nélkül.
69
70 V. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK V.1) A KÖZBESZERZÉS ISMÉTLŐDŐ JELLEGŰ-E? (adott esetben)
igen
nem
Igen válasz esetén a további hirdetmények közzétételének tervezett ideje: V.2) A SZERZŐDÉS EU ALAPOKBÓL FINANSZÍROZOTT PROJEKTTEL ÉS/VAGY PROGRAMMAL KAPCSOLATOS? igen nem Igen válasz esetén kérjük feltüntetni a projekt(ek) és/vagy program(ok) nevét és bármely egyéb hivatkozási alapot: ÉAOP-2010-4.1.1/A/2
V.3) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) V.3.1) Az eredményhirdetés tervezett időpontja: Ajánlatkérő a Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján eredményhirdetést nem tart. Az összegezés megküldésének időpontja várhatóan 2011. ……………., figyelemmel arra, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított 60 napon belül meg kell küldeni ajánlattevőknek. V.3.2) A szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. 00. 00 V.3.3) A tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai, az első tárgyalás időpontja :(kivéve, ha az eljárás tárgyalás nélküli) Ajánlatkérő a Kbt. 128.§ (3) bekezdése alapján egyfordulós tárgyalást kíván az ajánlattevőkkel lebonyolítani. A tárgyalás első fordulójára 2011. ……………...-én 10.00-tól kerül sor Ajánlatkérő székhelyén. Ajánlatkérő ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal. A tárgyalások, az ajánlatok benyújtási időpontjának fordított sorrendjében, egymást követően, azonos napon egy fordulóban kerülnek lebonyolításra. A tárgyalások lezárásáig az ajánlatok módosíthatóak. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. V.3.4.1) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele? (adott esetben) igen
nem
V.3.4.2) A dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információk: (adott esetben) A dokumentáció az ajánlatkérő nevében eljáró személynél munkanapokon 9-13 óra között igényelhető meg. Az ajánlati dokumentáció megvásárlásának feltétele az írásos igénylés személyes leadása vagy telefaxon (52- 502-557) történő megküldése az ajánlatkérő nevében eljáró Matrix Audit Kft. részére. Az igénylés tartalmazza az igénylő cég megnevezését, székhelyét (számla kiállítási címet) és e-mail címét, továbbá a dokumentáció ellenértékének megfizetését igazoló okmányt. Ajánlatkérő a dokumentációt az Ajánlattevők rendelkezésére bocsátja munkanapokon 9:00 és 13:00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 9:00 és 10:00 óra között. V.3.5.1) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:
V.3.5.2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot:
V.6) A III.2.2) és a III.2.3) szerinti feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos
70
71 jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbb(ak)-e? igen
nem
V.7) Egyéb információk: 1.Ajánlatkérő a Kbt. 83.§ szerint biztosít hiánypótlási lehetőséget. 2. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 13. § (4) bekezdése szerint a minősített ajánlattevőknek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságát. 3. Az ajánlatkérő kiköti, hogy személyesen ajánlatot leadni csak munkanapokon 9.00 – 12.00 óráig lehetséges előzetes telefonon történő egyeztetés alapján, azzal, hogy az ajánlattételi határidő lejártának napján 10.00 óráig be kell érkeznie az ajánlatnak. 4. Az ajánlatkérő a Kbt. 91. § (2) bekezdése alapján nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel köti meg a szerződést. 5. Ajánlattevő nyilatkozzon, hogy a felhívás feltételeit elfogadja a Kbt. 70. § (2) bekezdése értelmében valamint nyilatkozzon a Kbt. 72. § tekintetében. 6. Az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg a Kbt. 71. § (1) bekezdés a)-b)-c)-d) pontjai szerinti adatokat. 7. Az ajánlatokat egy eredeti és kettő másolati példányban, példányonként külön fűzve, zárt, sértetlen borítékban kell leadni. Az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás egy része a matricán legyen. Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és a hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást ( p. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) elfogadja, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható. Az ajánlatot az oldalszámokat is tartalmazó tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani. A tartalomjegyzék az ajánlat elején kerüljön becsatolásra. - A csomagolásra rá kell írni: „Kaba, Hétszínvirág óvoda felújítása és korszerűsítése”, valamint „Nem bontható fel az ajánlatok hivatalos bontási eljárásának megkezdése előtt!”. 7. Az ajánlattevőnek a Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint nyilatkoznia kell, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót. 8. Ajánlatkérő a Kbt. 253. § (1) bekezdésnek megfelelően fenn kívánja tartani a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát ,ezért ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén az ajánlattevőknek) és a közbeszerzés értékének 10%át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának nyilatkoznia kell az előző év (2010.) nettó árbevételéről. 9.Ajánlatkérő helyszíni bejárást biztosít az alábbi időpontban 2011. május ….. 10.00 óra, az alábbi helyszínen: Kaba, Batthyány u. 8. 10. Az ajánlatba becsatolandó ajánlattevő – az ajánlat benyújtását megelőző 60 napnál nem régebbi keltű cégkivonata egyszerű másolati példányban – az aláírásra jogosultak megállapítására. 12. Az ajánlatot aláíró cégjegyzésre jogosult(ak) aláírási címpéldánya(i) másolatban. 13.Az ajánlatkérő a Kbt. 48. § (3) bekezdése alapján tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a beruházás forrásainak biztosítására pályázatot nyújtott be. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 48. § (4) bekezdésében foglaltakra.
V.8) E HIRDETMÉNY FELADÁSÁNAK DÁTUMA:
2011/00/00 (év/hó/nap)
71
72
A. MELLÉKLET TOVÁBBI CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK I) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A KÖVETKEZŐ CÍMEKEN ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOKON SZEREZHETŐK BE Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:
Postai irányítószám:
Ország:
Kapcsolattartási pont(ok):
Telefon:
Címzett: E-mail:
Fax:
Internetcím (URL):
II) CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK, AHONNAN A DOKUMENTÁCIÓ BESZEREZHETŐ Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:
Postai irányítószám:
Ország:
Kapcsolattartási pont(ok):
Telefon:
Címzett: E-mail:
Fax:
Internetcím (URL):
III) CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK, AHOVÁ AZ AJÁNLATOKAT KELL BENYÚJTANI Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:
Postai irányítószám:
Ország:
Kapcsolattartási pont(ok):
Telefon:
Címzett: E-mail:
Fax:
Internetcím (URL):
72
73
B. MELLÉKLET A RÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A RÉSZ SZÁMA
MEGHATÁROZÁS
1) A RÉSZ MEGHATÁROZÁSA
2) KÖZÖS KÖZBESZERZÉSI SZÓJEGYZÉK (CPV) Kiegészítő szójegyzék (adott esetben)
Fő szójegyzék
. . . . .
Fő tárgy
További tárgyak
. . . . .
. . . . .
-
-
3) MENNYISÉG VAGY ÉRTÉK
4) A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA VAGY ELTÉRŐ KEZDÉSI/TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ FELTÜNTETÉSE Az időtartam hónap(ok)ban: VAGY
Kezdés
vagy napokban:
/
(a szerződés megkötésétől számítva)
/
(év/hó/nap)
/
(év/hó/nap)
ÉS/VAGY Befejezés
/
5) TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A RÉSZEKRŐL
----------------------(E mellékletből a részek számának megfelelően több példány használandó) ----------------------
73
-
74 Melléklet a 118/2011. (V.19.) Kvt.határozathoz
Alapító okirat Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §. (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a alapján az alábbi ( egységes szerkezetbe foglalt ) alapító okiratot adja ki: 1.) Intézmény neve:
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ
Az intézmény a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás keretében működik, a működés kereteit a Társulási Megállapodás tartalmazza. 2. ) Az intézmény székhelye: Elérhetősége:
Az intézmény telephelyei:
Feladatellátást szolgáló további ingatlanok: Az ellátottak számára nyitvaálló helyiségek:
4183. Kaba, Jókai u. 4. Tel.: 54-522-001 Fax. 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4183 Kaba, Hajdú u. 7.sz. 4161 Báránd, Kossuth tér 4. 4176 Sáp Fő u. 40/A. 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1. 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. 4172 Biharnagybajom, Kossuth u. 28. 4161 Báránd, Kossuth u. 51-55. 4177. Földes, Rákóczi 5.
3.) Alapító szerv neve: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (4183. Kaba, Szabadság tér 1), Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (4161.Báránd, Kossuth tér 1), 4.) Alapítás ideje: 2005. október 1. 5.) Működési köre: Kaba város közigazgatási területe 2005. október 1-től - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás (198 ellátott) - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (26 férőhely) 2006. január 1-től - nappali ellátás – idősek klubja - (30 férőhely) - támogató szolgáltatás 2006. november 30-től - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) 2011. január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (320 készülék) - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) Báránd község közigazgatási területe 2005. október 1-től - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde 2006. január 1-től
74
75 - támogató szolgáltatás 2006. november 30-től - nappali ellátás – idősek klubja - (30 férőhely) - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) 2011. január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Sáp község közigazgatási területe 2005. október 1-től - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde 2006.január 31-től - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - támogató szolgálat - gyermekjóléti szolgáltatás, 2006. március 1-től - nappali ellátás – Idősek klubja- (30 férőhely) 2006. november 30-től - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) 2011. január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Tetétlen község közigazgatási területe 2008. augusztus 29-től gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (12 férőhely) 2009. január 1-től másodlagos feladatellátási hely - szenvedélybetegek közösségi ellátása 2011. január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Földes község közigazgatási területe 2009. január 1-től másodlagos feladatellátási hely - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) 2011. január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Biharnagybajom község közigazgatási területe 2011. január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény, - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény. 2011. június 30-tól - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - idősek nappali ellátását nyújtó intézmény (30 férőhely), - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (26 férőhely), - szenvedélybetegek nappali ellátása (40 férőhelyes telephely). 2011. december 31-től - támogató szolgáltatás, - szenvedélybetegek közösségi ellátása,
75
76 - pszichiátriai betegek közösségi ellátása. Püspökladány város, Bihardancsháza község, Biharnagybajom község, Bihartorda község, Nádudvar város, Nagyrábé község, Sárrétudvari község, Szerep község közigazgatási területe 2011. január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény 6.) Az intézmény fenntartó szerve: Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartási Társulás 4183 Kaba, Szabadság tér 1. A társulás tagjai: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161 Báránd, Kossuth tér 1. Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u. 65. Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. 7.) Irányító szerve: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. 8.) Az intézmény szervezeti egységei: - Étkeztetés, Kabán – és Bárándon 100 - 100 Biharnagybajomban 200 adagos melegítő konyhával - Házi segítségnyújtás (198 ellátott) - Családsegítés - Nappali ellátás (idősek klubja) Kabán, Bárándon, Sápon, Biharnagybajomban 30-30-30-30 férőhellyel - Támogató Szolgálat - Közösségi ellátások - pszichiátriai betegek közösségi ellátása - szenvedélybetegek közösségi ellátása - Gyermekjóléti szolgáltatás - Gyermekek napközbeni ellátása, Kabán 26, Tetétlenen 12, Biharnagybajomban 26 férőhelyes bölcsődével - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (320 készülék) - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Kabán, Biharnagybajomban 40-40 férőhely) 9.) Szervezeti egységek, feladatellátás helye: Étkeztetés 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth u. 51-55. Tel: 54-566-027 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel:54-472-521 E-mail:
[email protected] Házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250
76
77 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027, mobil: 20-514-9383 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 Tel: 20-513-1030 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Családsegítés 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250, mobil: 20-958-9128 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027, mobil: 20-511-1200 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Nappali ellátások Időskorúak nappali ellátása 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Pszichiátriai betegek nappali ellátása 4183. Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] Szenvedélybetegek nappali ellátása 4183. Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected]
77
78 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Közösségi ellátások (pszichiátriai-, szenvedélybetegek) 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp, Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1.sz. (másodlagos feladatellátási hely szenvedélybetegek részére) 4177 Földes, Rákóczi u. 5.sz. (másodlagos feladatellátási hely) Támogató Szolgálat 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250, mobil: E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 E-mail:
[email protected] 4176. Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel:54-472-521 E-mail:
[email protected] Gyermekóléti szolgáltatás 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel.: 20-511-1200 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel:54-472-521 E-mail:
[email protected] Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) 4183 Kaba, Hajdú u. 7.sz. Tel.: 20-510-9787 4184 Tetétlen,.Rákóczi u. 1. Tel.: 54/ 712-109, 06-20-411-9511 4172 Biharnagybajom, Kossuth u. 28. Tel: 54-472-413 E-mail:
[email protected]
78
79 10.) Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Illetékességi területén gondoskodik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III törvény ( továbbiakban: Szt) alapján 1. Étkeztetésről 2. Házi segítségnyújtásról 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról 4. Családsegítésről 5. Nappali ellátásokról - Idősek klubja - Pszichiátriai betegek nappali intézménye - Szenvedélybetegek nappali intézménye 6. Támogató Szolgálatról 7. Közösségi ellátásokról - pszichiátriai betegek közösségi ellátása - szenvedély betegek közösségi ellátása
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI törvény ( továbbiakban: Gyvt) alapján 2. Gyermekjóléti szolgáltatásról 3. Gyermekek napközbeni ellátásáról (bölcsőde) 11.) Szakágazati besorolás: 889900 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 12.) Alaptevékenysége: Alaptevékenységének szakfeladatai 853211 Bölcsődei ellátás 853233 Házi segítségnyújtás 853244 Családsegítés 853255 Szociális étkeztetés 853266 Nappali szociális ellátás 853288 Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás 889900 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás Alaptevékenységének szakfeladatai 2010. október 1-től: 881011-1 Idősek nappali ellátása 889101-1 Bölcsődei ellátás 889201-1 Gyermekjóléti szolgáltatás 889900-1 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás 889911-1 Pszichiátriai betegek nappali ellátása 889912-1 Szenvedélybetegek nappali ellátása 889921-1 Szociális étkeztetés 889922-1 Házi segítségnyújtás 889923-1 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 889924-1 Családsegítés 889925-1 Támogató szolgáltatás 889926-1 Közösségi szolgáltatások Alaptevékenységen belüli főbb tevékenységek: 1. Az Szt 62-ában meghatározott étkeztetés keretében a szociális rászorultaknak, koruk, egészségi állapotuk miatt önmaguk és családjuk étkeztetéséről gondoskodni nem tudóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítása 2. Az Szt 63 §-ában meghatározott házi segítségnyújtás keretében biztosítja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, elhárításában való segítségnyújtás. 3. Az Szt 64 §-ában meghatározott családsegítés keretében biztosítja a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, családgondozást, veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, civil kezdeményezések elősegítését, családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, mediációs programokat, szolgáltatásokat. 4. Az Szt 65. §-ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek
79
80
5.
6.
7.
8.
9.
részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátást. Az Szt. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátások keretében biztosítja a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kisérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatás keretében biztosítja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Az Szt. 65/F. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott nappali ellátás keretében biztosítja a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére a lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint meg kell szervezni az ellátottak napközbeni étkeztetését. A Gyvt 38-40 §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyvt 41-42/A. §-ában meghatározott gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A feladat ellátása napos bölcsőde keretében történik. Időszakos gyermekfelügyelet biztosítása.
13.) Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő. Pénzügyi-, gazdasági feladatait Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala látja el. 14.) A feladatellátást szolgáló vagyon megnevezése: Kaba, Hajdú u. 7. Hrsz: 1514 Báránd község tulajdonában lévő 635 Hrsz-ú ingatlan Báránd, Kossuth tér 4. 635 hrsz. Sáp, Fő u. 26. 331hrsz. Sáp, Fő út 40/A. 338/1 hrsz. Tetétlen, Rákóczi u. 1. 427 hrsz. Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. 644 hrsz. Biharnagybajom, Kossuth u.28. 1549/1 hrsz. 15.) Az intézményi vagyon feletti rendelkezés: A települési önkormányzatok által a feladatellátáshoz átadott vagyon feletti rendelkezési jogot az a képviselő-testület gyakorolja, melynek illetékességi területén a vagyon található. A közös beruházások, fejlesztések révén létrejövő vagyon feletti rendelkezés a Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületét illeti meg a társulási megállapodásban foglaltak szerint. Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek eseti bérbeadására. A tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni 16.) Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: nyilvános pályázat útján Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg a társulási megállapodásban foglaltak szerint, 5 év időtartamra.
80
81 17.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Kaba, 2011. május 19. Szegi Emma Polgármester Záradék: Az alapító okiratot módosítását ( s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) 2011. június 30-ai hatállyal Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. május 19-ei ülésén a …../2011.(V..19.) Kvt. határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a …../2010.(XII…...) Kvt. határozattal elfogadott alapító okiratot.
81
82
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata
Készült: Készítette: Hatályos:
2011. május 2. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető 2011. június 30.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésérõl szóló 1997. évi CXXXV törvény 2., és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális alapszolgáltatással és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény szervezeti felépítését, annak szervezeti ábráját, formáját, belső szervezeti tagozódást, megnevezését, feladatkörét, együttműködésének helyettesítésének rendjét, az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, képviselő-testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: - az intézményvezetőre, - az intézmény vezetőire, - az intézmény dolgozóira, - az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. 4. Az intézmény adatai 4.1. Az intézmény neve:
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Az intézmény a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás keretében működik, a működés kereteit a Társulási Megállapodás tartalmazza.
4.2. Székhelye:
4183 Kaba, Jókai u. 4.
82
83 Tel.: 54-461-250, 54-522-001 Fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected]
4.3. Az intézmény telephelyei:
4183 Kaba, Hajdú u. 7.sz. 4161 Báránd, Kossuth tér 4. 4176 Sáp Fő u.40/A. 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1. 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. 4172 Biharnagybajom, Kossuth u. 28.
Feladatellátást szolgáló további ingatlanok:
4161 Báránd, Kossuth u. 51-55.
Az ellátottak számára nyitva álló helyiségek:
4177 Földes, Rákóczi 5.
4.4. Ellátási területe:
4.5. Az intézmény típusa: 4.6. Szervezeti formája: 4.7. Szakmai egységek működésének formája:
Az intézmény Alapító Okiratában és Működési engedélyeiben meghatározottak szerint szakfeladatonkénti eltérésben Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen, Biharnagybajom, Bihardancsháza, Bihartorda, Földes, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep közigazgatási területe. Szociális intézmény Integrált szervezet Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egységek
4.8. Az intézmény jogállása Önálló jogi személyként működő költségvetési szerv, képviselője az intézményvezető. Az intézményvezető kinevezésének rendje: nyilvános pályázat útján, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg a társulási megállapodásban foglaltak szerint 5 év időtartamra. Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő. Pénzügyi-, gazdasági feladatait Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala látja el. II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Szervezeti egységek, feladatellátás helye, Étkeztetés elérhetősége: 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth u. 51-55. Tel: 54-566-027 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel:54-472-521 E-mail:
[email protected] Házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027, mobil: 20-514-9383 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17.
83
84 Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 Tel: 20-513-1030 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Családsegítés 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250, mobil: 20-958-9128 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027, mobil: 20-511-1200 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Nappali ellátások Időskorúak nappali ellátása 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Pszichiátriai betegek nappali ellátása 4183. Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] Szenvedélybetegek nappali ellátása 4183. Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] Közösségi ellátások (pszichiátriai-, szenvedélybetegek) 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected]
84
85 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp, Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel: 54-472-521 E-mail:
[email protected] 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1.sz. (másodlagos feladatellátási hely szenvedélybetegek részére) 4177 Földes, Rákóczi u. 5.sz. (másodlagos feladatellátási hely) Támogató Szolgálat 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: 54-461-250, mobil: E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel/fax: 54-566-027 E-mail:
[email protected] 4176. Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel:54-472-521 E-mail:
[email protected] Gyermekóléti szolgáltatás 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: 54-461-250 E-mail:
[email protected] 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel.: 20-511-1200 E-mail:
[email protected] 4176 Sáp Fő u. 40/A. Tel: 54-702-005 E-mail:
[email protected] 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Tel:54-472-521 E-mail:
[email protected] Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) 4183 Kaba, Hajdú u. 7.sz. Tel.: 20-510-9787 4184 Tetétlen,.Rákóczi u. 1. Tel.: 54/ 712-109, 06-20-411-9511 4172 Biharnagybajom, Kossuth u. 28. Tel: 54-472-413 E-mail:
[email protected]
1. tkeztetés
Szociális segítők
III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÁBRÁJA Jelzőrendszeres Családsegítés Házi házi segítségnyújtás segítségnyújtás
szociális gondozók
szociális gondozók
85
családgondozók
Támogató szolgáltatás
gépkocsivezető személyi segítők
86 vezető gondozó
vezető gondozó
3.
Gyermekjóléti Szolgáltatás
vezető családgondoz ó
Központi irányítás
vezető
2. ÖLCSŐDE
4. szakmai egységvezető
szakmai vezető
5. NTÉZMÉNYVE
kisgyermeknevelő
gazdasági ügyintéző
családgondozók
vezető
orvos
vezető
vezető
koordinátor koordinátor
szociális gondozók
Idősek klubja
terápiás segítők
Pszichiátriaibetegek nappali ellátása
terápiás segítők
8. ZENVEDÉLY9. IV. FEJEZET
segítők
segítők
orvosi konzultáns
orvosi konzultáns
6. SZICHIÁTRIAIBE TEGEK A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE
Szenvedélybetegek közösségi ellátása
1. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézményvezető gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. 1.1. Központi irányítás - általános irányítás, - gazdálkodási feladatok, - munkáltatói jogok gyakorlása, - munkaügyi és személyzeti feladatok, - szakmai munka vezetése, - belső ellenőrzési feladatok. Étkeztetés - az étkezők körébe felvettek részére napi egyszeri melegétel biztosítása, - ebédeltetéssel kapcsolatos ügyintézés (rendelés, elszámolás).
86
87 Házi segítségnyújtás - a gondozott fizikai, mentális, szociális szükségletének biztosítása, - gondozási tevékenység ellátása, - együttműködés az egészségügyi ellátást vagy személyes gondoskodást nyújtó szolgálatokkal, intézményekkel. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízis helyzetek elhárítása céljából ellátás nyújtása. Családsegítés - családi szociális feszültségek okainak feltárása, - a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás, - életvezetési tanácsadás, vagy annak megszervezése, - az egyének, a családok kapcsolatkészségének javítása, - egyéni-, pár-, és családterápiás tevékenység végzése, vagy annak megszervezése, - krízishelyzetben segítő beavatkozás, - speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése, - természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal. Közösségi ellátások Pszichiátriai- és szenvedélybetegek: - gondozása, - gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Támogató szolgáltatás Fogyatékos személyek részére: - személyi segítő szolgálat, - szállító szolgálat működtetése, - tanácsadás. Nappali ellátások Idősek, pszichiátriai-, szenvedélybetegek részére: - napközbeni tartózkodás, - társas kapcsolatok biztosítása, - alapvető higiéniai szükségletek kielégítése, - igény szerinti étkeztetés. Gyermekjóléti szolgáltatás - a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, -a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, - javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazásához, illetve a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátása, - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása, - helyettes szülői hálózattal kapcsolatos feladatok, - örökbefogadással kapcsolatos feladatok. Bölcsőde - a gyermekek gondozása- nevelése, - harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori sajátosságok figyelembevételével. V. FEJEZET A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK, HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE 1. Együttműködés rendje: Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik a másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.
87
88 Köteles az intézmény együttműködési megállapodást kötni az ellátási területén működő szociális, gyermekjólétigyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a) az otthonápolási szolgálattal, b) a pártfogó felügyelői szolgálattal, c) fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, d) pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.
2. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetén a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézményvezetőnek illetve felhatalmazás alapján a vezetőknek, vagy kijelölt dolgozónak a feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményvezetőt a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának intézményvezetője, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának intézményvezetőjét az idősek nappali ellátásának vezetője, a szakmai egység vezetőket az intézményvezető egyetértésével a szakmai egységért való teljes felelősséggel a megbízott dolgozó helyettesíti. A dolgozók a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Külső helyettesítő csak egy hónapot meghaladó távollét esetén és csak akkor alkalmazható, ha a feladat elvégzése belső helyettesítéssel nem oldható meg. Helyettesítendő és helyettes munkahelyről való egyidejű tartós távolléte nem engedélyezhető. Helyettesítéssel megbízott személy kiválasztása az alábbi sorrend figyelembevételével történik: sorrend szakfeladat munkakör szakképesítés telephely 1. + + + + 2. + + + 3. + + + 4. + + + 5. + + 6. + + 7. + Megjegyzés: A pozitív jel egyenlő az azonossal, míg a negatív jel az eltérővel. 3. Munkakörök átadása Közalkalmazotti jogviszony megszűnése, munkakör, illetőleg munkabeosztás változás esetén az intézményvezető esetében a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának vezetője, a szakmai egységvezetők esetében az intézményvezető a beosztott dolgozók esetében a szakmai egység vezetők kötelesek gondoskodni a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételéről. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - az átadás-átvétel időpontját, - a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, - fontosabb adatokat, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 5 napon belül be kell fejezni. VI. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az intézményvezetés A vonatkozó jogszabályok valamint az önkormányzatok döntésének megfelelően az intézményben az alábbi vezetői beosztások vannak: - Magasabb vezető: - intézményvezető Felette a munkáltatói jogokat Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a polgármester gyakorolja.
88
89 -
Vezetők: -
szakmai vezető (bölcsőde) vezető családgondozó, szakmai egységvezető (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás) vezető (idősek nappali ellátása) intézményvezető (pszichiátriai-, szenvedélybetegek nappali ellátása) aki ellátja az intézményvezető helyettesítését is vezető (támogató szolgáltatás) koordinátor (közösségi ellátások) vezető gondozó (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás)
A belső szervezeti egységek (szakmai egységek) élén állnak, határozatlan időre szóló vezetői megbízásukat az intézményvezetőtől kapják. Egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és a feladatok ellátásában kötelesek együttműködni. 2. Intézményvezető feladatai: - vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, - képviseli az intézményt külső szervek előtt, - tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető - részére előírt feladatokat, - elkészíti, elkészítteti az intézmény SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait. - kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi-, területi- és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, - támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, - folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját, - ellátja a vezetői feladatokat azoknál a szakmai egységeknél, ahol nincs szakmai vezető kinevezve, - a képviselő-testületek által meghatározott szempontok szerint biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, - gondoskodik az új szakmai módszerek megismerésének lehetőségeiről és azok szükség szerinti alkalmazásáról, - kivizsgálja az intézményhez érkező panaszokat, közérdekű bejelentéseket és a vizsgálat eredménye alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, - szervezi és képzési ütemterv alapján irányítja a dolgozók szakmai-, baleset-, és tűzvédelmi képzését, - meghatározza a belső ellenőrzés szervezetét, feladatait és felügyeletet gyakorol annak működtetése felett, - kiadmányozási jogot gyakorol, - kötelezettséget vállal, utalványoz, - véleményezési, felterjesztési jogot gyakorol. 3. Vezetői feladatok: - a jogszabályok, a képviselő-testületek döntései, az intézmény szabályzatai, valamint az intézményvezető utasításai alapján szakmailag önállóan vezeti, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az önálló szervezeti egység munkáját, -
felelős a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, illetve esetenként kapott (jelentkező) feladatok, utasítások szakszerű, határidőbeni végrehajtásáért;
-
gyakorolja az átruházott intézményvezetői hatásköröket, kiadmányozási jogköröket (mindezeket a munkaköri leírások rögzítik), biztosítja a szervezeti egység összehangolt működését, elvégzi a szervezeti egységen belüli, valamint egymással együttműködve a szervezeti egységek
-
89
90
-
közötti szükséges koordinációt, indokolt esetben az intézményvezető segítségét kérve, képviseli a szervezeti egységet, tájékoztatást ad, illetve beszámol annak tevékenységéről, kapcsolatot tart a szervezeti egység munkáját érintő, segítő szervekkel, gondoskodik a szakmai feladatok hatékony ellátásáról, a feladatok arányos elosztásáról a munkatársak között, elkészíti a dolgozók havi munkaidő beosztását, folyamatosan figyelemmel kíséri a túlmunkát és annak szabadidőben való kiadását, elkészíti az irányítása alá tartozó dolgozók munkaköri leírását, gondoskodik a vezetése alá tartozó szervezeti egység gazdaságos és hatékony működtetéséről, a helyettesítések megszervezéséről, tárgyév január 31-ig elkészíti a szabadságolási ütemtervet, figyelemmel kíséri és ellenőrzi a munkahelyi rend és fegyelem betartását és intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetése céljából, szükség esetén a vezetése alá tartozókkal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez, javaslatot tesz jutalmazásra, kitüntetésre, gondoskodik a kötelező nyilvántartások naprakész vezetéséről, folyamatosan ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egység adminisztratív tevékenységét, a jogszabályoknak megfelelő működést, folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt a vezetése alá tartozó egység munkájáról, tárgy év január 15-ig elkészíti a vezetése alá tartozó szervezeti egység munkatervét, tárgy év március 31-ig elkészíti a szakmai egység előző évi munkájáról szóló szakmai beszámolót telephelyenkénti bontásban, a telephelyekre vonatkozó adatokkal, jellemzőkkel, értékeléssel, összegzéssel, javaslattal, tárgyév január 10-ig az éves intézményi költségvetés elkészítéséhez adatokat szolgáltat az intézményvezetőnek és jelzi a működéshez szükséges igényeket, minden hónapot, minden negyed évet, minden évet követő hónap 5. napjáig összesített adatokat szolgáltat az intézményvezetőnek az előző havi , negyedévi, éves ellátási mutatók alakulásáról, részt vesz a vezetői-( a székhelyen minden héten kedden 800-tól), munka-, és egyéb, feladatkörébe tartozó értekezleteken, elkészíti és szolgáltatja a szakfeladatra vonatkozó statisztikai adatokat, segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat, részletes munkaköri feladatát az intézményvezető által elkészített munkaköri leírása tartalmazza.
4. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek, érdekképviselet Az intézmény működésének fontos feltétele az ellátottak és a dolgozók rendszeres tájékoztatása az intézmény működéséről, eredményeiről, hiányosságairól, etikai helyzetéről. Az intézmény működését érintő legfontosabb döntések előtt meg kell ismerni, ki kell kérni az ellátottak és a dolgozók véleményét, javaslatait. Ennek érdekében a vezetők kötelesek megtartani e szabályzatban meghatározott értekezleteket, biztosítani a tanácskozás megtartásához szükséges feltételeket. 4.1. Vezetői értekezlet Az intézményvezető minden kedden, reggel 8 órától vezetői értekezletet tart, amelynek helye az intézményvezető irodája. Amennyiben a keddi nap munkaszüneti nap, úgy a vezetői értekezletre a munkaszüneti napot követő munkanapon kerül sor. A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, együttműködéséről, munkamegosztásról, a munkahelyi légkör alakulásáról, munkafegyelemről.
90
91 Áttekinti: - az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóit, - az intézmény egészét érintő szervezési, működési kérdéseket, - az intézmény éves munkatervét és értékeli annak teljesítését, Jóváhagyja: - az egyes szervezeti egységek számára elkészített munkatervet, - az éves képzési és továbbképzési tervet, - az etikai helyzetet, - továbbá mindazon kérdéseket, amelyeket az intézményvezető, vagy a vezető fontosnak tart. 4.2. Csoportértekezlet A vezetőnek a vezetése alá tartozó egységek részére havonta csoportértekezletet kell tartani. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi dolgozóját, akiknek részvétele kötelező. Az értekezlet megtárgyalja: - a szakmai munka színvonalát, javításának lehetőségét és annak érdekében javaslatot fogalmaz meg az intézményvezető részére, - az elkövetkező időszak feladatait, - a dolgozókat foglalkoztató gondokat, javaslatokat, - áttekinti és értelmezi az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat és annak megfelelően végzi a további feladatokat. Értékeli: - az ellátási mutatókat, és azok javítása érdekében javaslatokat fogalmaz meg az intézményvezető részére, - munkafegyelmet, - etikai helyzetet. 4.3. Dolgozói munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. A részvétel mindenkinek kötelező. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten: - beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, - értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, - értékeli az intézményben dolgozók élet és munkakörülményeinek alakulását, - ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. 4.4. Szülői értekezlet A bölcsődevezető szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal szülői értekezletet tart az ellátásban részesülő gyermekek törvényes képviselői részére. A vezető a szülői értekezleten értékeli a bölcsőde éves munkáját, tájékoztatást ad az elkövetkező időszak feladatairól 4.5. Dolgozói érdekképviselet Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 napon belül az intézményvezetőnek meg kell küldeni szükséges intézkedés és megőrzés végett. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét, időpontját, - a megjelentek nevét, - a tárgyalt napirendi pontokat, - a tanácskozás lényegét,
91
92 - a hozott döntéseket. 4.6. Bölcsőde Érdekképviseleti Fóruma Az intézményi ellátásban részesülők jogait, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. Az ellátottak jogai különösen: napközbeni ellátás, szakszerű gondozás, nevelés, személyes adataik védelme. Az Érdekképviseleti Fórum működésének általános szabályait az intézmény házirendje, részletes szabályait Működési Szabályzat határozza meg. 4.7. Nappali ellátást nyújtó intézmény érdekképviselete Az ellátottak érdekeik közösségben történő képviseletére és közösségi életük megszervezésére - választott képviselőikből - ellátotti önkormányzatot hozhatnak létre. Az ellátotti önkormányzat tevékenysége az ellátottakat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet, így többek között: - átfogja a közösségi életet, - annak minden tagjának támogatást nyújt a jogok gyakorlásában, - szervező és végrehajtó funkciókból eredő felelősség érzetet erősíti, - az intézmény értékeivel való azonosulást elősegíti, - a választás jogának biztosításával az ellátottak számára lehetőséget teremt az intézményi élet alakításába való aktív bekapcsolódásra. Amennyiben az ellátottak létrehozzák az ellátotti önkormányzatot, akkor a részletes feladatukat a házirendnek kell tartalmaznia. 5. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 5.1 A munkaviszony létrejötte A társult településen dolgozó közalkalmazottak, megbízási szerződéssel, tiszteletdíjas szerződéssel, vagy Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak megbízása, kinevezése, felmentése előtt az adott település polgármesterének véleményét ki kell kérni. A vezető jogosult a munkáltatói döntés meghozatala előtt a vezetése alá tartozó dolgozók tekintetében véleményét, javaslatát az intézmény vezetője felé megtenni. Az intézményvezető az alkalmazottak esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásainak megfelelően határozott, vagy határozatlan idejű kinevezéssel létesít közalkalmazotti jogviszonyt, amelyben meghatározza, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. Az intézményvezető megbízási-, illetve munkaszerződéssel is foglalkoztathat dolgozót. Ilyen foglalkoztatásra polgári szolgálatos személy, közhasznú foglalkoztatás, vagy szakember szükséglet kielégítése céljából kerülhet sor. Az intézmény dolgozóit tevékenységük jellegére és az ellátandó feladatra utaló (a közalkalmazotti besorolást nem érintő) munkaköri megnevezéssel kell kinevezni. A dolgozókat az e minőséget tanúsító igazolvánnyal kell ellátni, amely személyi igazolvánnyal együtt érvényes. 5.2 Munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok, a kinevezési okmányban vagy a munkaszerződésben, illetve a munkaköri leírásban rögzítettek szerint történik. A dolgozók munkájukat az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően kötelesek végezni. Kötelesek továbbá a munkakörükbe tartozó munkát képességeik kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal ellátni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozók jogait és kötelezettségeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény - figyelemmel a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényre és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokra - az önkormányzat rendeletei, az intézmény belső szabályzatai és a munkaköri leírások határozzák meg alapvetően. A dolgozók alapvető joga és kötelessége: - az intézmény működésének megismerése, a működési szabályok betartása és betartatása, - a munkához szükséges joganyag megismerése és annak alkalmazása, - a munkavégzéshez szükséges eszközök használata, - a jogszabályok, illetve belső szabályzatok által nyújtott kedvezmények igénybevétele az ahhoz szükséges
92
93 adatszolgáltatással, - a munkahelyi rend betartása és betartatása, - önálló munkavégzés, - együttműködés, - adatvédelem, - érdekvédelem. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Nem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkakörük betöltésével összefüggésben jutott tudomásukra és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek: - az ellátottak személyes adatai, - az ellátottak hozzátartozóinak személyes adatai, - az örökbefogadó, illetve a családba fogadó személyek adatai. A részletes szabályokat az adatvédelmi törvény, az ágazati jogszabályok, és az intézmény adatvédelmi szabályzata valamint a Szociális Munka Etikai Kódexe tartalmazza. Adatot szolgáltatni csak az ezekben foglaltak szerint lehet. Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő (Btk. 177§. (1)) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.(Btk. 178§.) A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
5.3 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, - elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, - a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, - a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézményi titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírére és érdekeire, - nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, - a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, - kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse, - külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. 5.4 Munkaidő beosztás A heti munkaidő 40 óra. A dolgozók munkaidő beosztását az intézményvezető és a vezetők készítik el. A törzsidő mértéke: - családgondozóknál napi 4 óra
93
94 - szociális segítőknél - házi segítségnyújtást ellátó szociális gondozóknál - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást ellátó szociális gondozóknál - nappali ellátást nyújtó szociális gondozóknál, terápiás segítőknél - személyi segítőknél - közösségi gondozóknál - kisgyermeknevelőknél
napi 7 óra napi 1 óra heti 1 óra napi 7 óra napi 7 óra napi 1 óra napi 1 óra napi 7 óra
A törzsidőt az intézmény helyiségeiben kell letölteni, az intézményvezető és a vezetők által meghatározott munka és ügyeleti időben. Az intézmény munkarendje a következő: Hétfő: 7.30 - 16.00 Kedd: 7.30 - 16.00 Szerda: 7.30 - 16.00 Csütörtök: 7.30 - 16.00 Péntek: 7.30 - 13.30 A munkaközi ebédszünet 12,00 órától 30 perc, melyből 30 percet – péntek kivételével – munkaidőben kell kiadni. A családgondozók, a házi segítségnyújtásban dolgozó szociális gondozók, személyi segítők, közösségi gondozók rugalmas munkaidejükre tekintettel, munkaközi szünetre (ebédidőre) nem tarthatnak igényt. A munkarendtől való eltérést az intézményvezető engedélyezheti. Eltérő munkarendben a nappali ellátások dolgozói, Hétfőtől- csütörtökig pénteken
7.30 – 17.00 7.30 – 14.00
valamint a bölcsődei dolgozók dolgoznak. Hétfőtől - péntekig
6.30 - 16.30
Elrendelt túlmunka esetén a dolgozót a ledolgozott órák számának megfelelő szabadidő illeti meg, amely kiadásáról ügyfélfogadási időn kívül - a szakmai vezető gondoskodik. A munkakezdési és befejezési időpontot a dolgozók kötelesek a jelenléti ívbe naponta bejegyezni. Betegség miatt a munkahelyről távol maradó dolgozó betegségét a lehető legrövidebb időn belül köteles munkahelyi vezetőjének bejelenteni. A betegség tényét a jelenléti ívbe be kell jegyezni. Munkaidő alatt a munkahelyet csak a szakmai egység vezetőjének engedélyével lehet elhagyni. Ügyfélfogadási időben eltávozás csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. 5.5. Az intézmény nyitva tartása Kaba, Jókai u. 4.
Báránd, Kossuth tér 4. Sáp, Fő utca 24. sz.
Az idősek klubja , nyitva tartása: Kaba, Báránd, Sáp
Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
7.30 – 17.00 ZÁRVA 7.30 – 15.30 7.30 – 15.30 ZÁRVA
Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
8.00 – 16.30 ZÁRVA ZÁRVA 8.00 – 15.30 8.00 - 13.00
Hétfő:
8.00 – 16.30
94
95
A szenvedélybetegek nappali ellátásának nyitva tartása: Kaba, Biharnagybajom
A pszichiátriai betegek nappali ellátásának nyitva tartása: Kaba,
Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 - 14.00
Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 - 14.00
Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 – 16.30 8.00 - 14.00
Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
6.30-16.30 6.30-16.30 6.30-16.30 6.30-16.30 6.30-16.30
A bölcsőde nyitva tartása: Kaba, Tetétlen, Biharnagybajom
5.6. Az intézmény ügyfélfogadása Az intézményvezető és a kijelölt dolgozók az alábbiak szerint tartanak ügyfélfogadást: Intézményvezető : Kedd:
9.00 - 12.00
Vezetők: Kedd: Családgondozók: Kaba Hétfő, Szerda, Csütörtök: Báránd, Sáp Hétfő: Csütörtök:
9.00 - 12.00
8.00 - 12.00 és 13.00 - 15.30
8.00 –16.30 8.00 –12.00
Szociális segítők: Hétfő: Szerda:
8.00 – 16.30 13.00 – 16.30
Szociális gondozók, terápiás segítők: Hétfő:
13.30 - 15.00
Közösségi gondozók: Hétfő:
13.30 - 15.00
Személyi segítők Hétfő:
13.30 - 15.00
Kisgyermeknevelők (bölcsőde) Időpont egyeztetés utáni egyéni beszélgetés
95
96 Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése, a fogadás rendjének (ideje, helye, stb.) szabályozása az intézményvezető és a vezetők feladata. Ügyfélfogadási időn kívüli munkaidőben is fogadni kell a más településről, valamint a halaszthatatlan ügyben érkezett ügyfelet. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak. 5.7. Szabadság Az intézményvezető és a vezetők az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez - tekintettel a munka törvénykönyv megfelelő rendelkezéseire - minden év január 31-ig ütemtervet készít. Szabadságát csak az a dolgozó kezdheti meg, akinek a szabadság igénylő lapját a vezetője aláírással igazolta, a helyettesítésről megfelelően gondoskodott és szabadságát az intézményvezető engedélyezte. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadság mértékéről nyilvántartást kell vezetni, melyről az intézményvezető gondoskodik. 5.8. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján kinevezési okiratban kell rögzíteni. 5.9. Az intézménnyel szerződéses vagy megbízási jogviszonyban állók díjazása Az intézmény bérkerete erejéig, feladatai maradéktalan ellátása érdekében munka-, vagy megbízási szerződéssel a munka törvénykönyv rendelkezései szerint alkalmazhat munkavállalókat. A munka díjazására vonatkozó megállapodást munka-, vagy megbízási szerződésben kell rögzíteni. Ilyen foglalkozás lehet pl.: közhasznú foglalkoztatott, társadalmi gondozó, szakirányú végzettséggel rendelkező szakember foglalkoztatása. A társadalmi gondozók tiszteletdíjának megállapításánál figyelembe kell venni a hatályos adóügyi jogszabályok rendelkezését. 5.10. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók egyéb jogosultsága A részletes szabályozást az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata tartalmazza. Az intézmény főállású dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozója az ellátottakkal tartási, életjáradéki, öröklési szerződést nem köthet, annak gyámjaként, illetőleg gondnokaként – kivéve a hivatásos gondnok beosztású munkatársat- nem jelölhető ki. 5.11. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a munkavállaló három havi illetménye erejéig felel, amennyiben: - a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy - a kár olyan jogszabályba ütköző utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított munkavállaló előzőleg a figyelmet felhívta. Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezze, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Speciális (leltárhiány) felelősség terheli az anyag-, és készletgazdálkodót, a térítési díjak beszedésével megbízott dolgozót és a házipénztárból - utólagos elszámolásra kötelezett - készpénzt felvevő dolgozót. Vétkességre való tekintet nélkül teljes kártérítésre kötelezhetőek a térítési díjat beszedők és a házipénztárból készpénzt felvevő dolgozók.
96
97 A leltárhiányért való anyagi felelősség megállapításának feltételei: - az intézményvezető, a vezetők a munkakört betöltő dolgozót a munkakör betöltésekor, és a felelősségi szabályok változásakor írásban tájékoztatta az anyagi felelősség formájáról, mértékéről és ezt a dolgozó aláírásával igazolva tudomásul vette, - a készletet kezelésre szabályszerűen átadták és átvették. A készlet és anyaggazdálkodás szabályszerű végrehajtásáért az intézményvezető és a vezetők a felelősek. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig, munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 5.12. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. Az intézmény mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a dolgozó működési körén kívül eső elháríthatatlan magatartása okozta. A dolgozók az intézménybe csak olyan személyi tulajdont képező dolgokat hozhatnak be, amelyek nem képviselnek a szokásosnál nagyobb mértékű értéket és a munkába járáshoz azok feltétlenül szükségesek. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati tárgyakat csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. Személyi tulajdont képező valamint munkaeszközként biztosított közlekedési eszközökért az azokban keletkezett kárért - amennyiben azokat utcán, illetve gondozott lakásán tárolja a dolgozó - az intézmény felelősséget nem vállal. Értékmegőrzést az intézmény nem vállal. 5.13. Munkaterv A vezetők az irányításuk alatt álló szakmai egység feladatainak végrehajtására minden év január 15-ig munkatervet készítenek. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: - a feladatok konkrét meghatározását, - a feladat végrehajtásáért felelősök nevét, - a feladat végrehajtásának határidejét, - a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. A vezetők a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és értékelik. 5.14. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 5.15. A kiadmányozás rendje Az intézmény kiadmányozásának rendjét az intézményvezető szabályozza. Az intézményvezető jogosult kiadmányozni: - az intézmény egészét érintő iratokat (pl. szerződéseket, együttműködési megállapodásokat, stb.) - munkaüggyel kapcsolatos iratokat, - más szervhez történő megkereséseket,
97
98 - önkormányzat részére készített előterjesztéseket, beadványokat, - valamennyi külső szervhez vagy személyhez írt iratot. Az intézményvezető távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója a helyettesítésével megbízott személy. A vezetők jogosultak kiadmányozni a hozzájuktartozó szakmai egység feladat- és hatáskörében keletkezett iratokat. Távollétük esetén az intézményvezető a kiadmányozási jog gyakorlója. A kiadmányozással kapcsolatos egyéb rendelkezéseket az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. 5.16. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény bélyegzőit az intézményvezető köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: - intézményvezető, - vezetők. Az átvevők személyesen felelősek a cégbélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető gondoskodik, illetve a bélyegzők elvesztése esetén az előírások szerint jár el. Az intézmény szervezeti egységei a bélyegzők nyilvántartásában meghatározott alábbi bélyegzőket jogosultak használni. Az intézmény fej- és körbélyegzőjének megnevezése, lenyomata az alábbi: Fejbélyegzők: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel.:(54) 522-001 Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4176. Sáp Fő u. 24. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgáltatása 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: (54) 461-250 Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje 4183 Kaba, Hajdú u. 7. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje 4172 Biharnagybajom, Kossuth u. 28. Körbélyegzők: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba
98
99 Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Báránd Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Sáp Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Biharnagybajom Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgáltatása Kaba Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgáltatása Báránd Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgáltatása Biharnagybajom Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Kaba Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Tetétlen Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Biharnagybajom 5.17. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatait - az önkormányzat belső szabályzatai alapján – Kaba Város Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény vagyonát a mindenkori leltár tartalmazza. A vagyon használatára és rendelkezési jogára az önkormányzati vagyonra és vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelet szabályai az irányadók. 5.18. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magába foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő feladatot. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete.
Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: - az ellenőrzés formáját, - az ellenőrzési területeket, - az ellenőrzés főbb szabályait, - az ellenőrzött időszak meghatározását, - az ellenőrzést végzők megnevezését, - az ellenőrzés időtartamát, - az ellenőrzés tapasztalati értékelésének időpontját és módját. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az intézmény vezetője tájékoztatja az érintetteket, a vizsgált terület vezetőjét, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit. 5.19. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
99
100 A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változás esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért az intézményvezető és a szakmai egységvezetők felelősek.
VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú, Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület ......../2011. (.................)Kvt.h. számú, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület .............../2011. (.............) Kt. számú és Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (.............) Kt. számú határozata alapján 2011. július 1-től lép hatályba. Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központnak a Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010.(XI.18.) sz. határozatával, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 145/2010 (XI.24.) sz. határozatával, Sáp Község Önkormányzat Képviselőtestülete 168./2010 (XI.29) sz. határozatával jóváhagyott SZMSZ-e. A jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a tárgyra vonatkozó jogszabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézményvezető gondoskodik Kaba, 2011. ………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna
intézményvezető Záradék: Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatot Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú, Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú, Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület ......../2011. (.................)Kvt.h. számú, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület .............../2011. (.............) Kt. számú és Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (.............) Kt. számú határozatával jóváhagyta , amely 2011. július 1. napjával lép hatályba. Kaba, 2011. ................................................. .....
Kaba Város Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Község Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Község Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Község Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Község Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ HÁZIRENDJE Az intézményben biztosított ellátások, szolgáltatások: - családsegítés - gyermekjóléti szolgáltatás - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - közösségi ellátások - pszichiátriai - szenvedély betegek részére - támogató szolgálat - nappali intézményi ellátás
100
101 - idősek - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek részére bölcsőde Az ellátás igénybevételének módja: A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központnál a fentiekben felsorolt szolgáltatásokat az ellátásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, helyi rendeletek alapján előírt formanyomtatványokon lehet igénybe venni. Kapcsolattartás módja: személyes találkozás, családlátogatás,telefon, e-mail Panaszjog gyakorlásának módja: A kliens panaszával az intézmény vezetőjéhez, illetve az intézmény fenntartójához Kaba Város Önkormányzat képviselő-testületéhez fordulhat: - az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, - személyi és gyermeki jogok sérelme, - az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézményvezető a panaszt kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. Amennyiben az intézményvezető 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha az érintett a megtett intézkedésekkel nem ért egyet, a fenntartóhoz fordulhat. Magatartási szabályok (intézmény dolgozóinak): - titoktartási kötelezettség - előítélet mentesség, nyitottság - személyiségi-, emberi- és gyermeki jogok védelme és tiszteletben tartása - segítés iránti elkötelezettség, együttműködés - kliens problémái iránti érzékenység - komplexitás - munkatársakkal, kliensekkel szemben az általános magatartási , viselkedési normák, szabályok betartása - berendezési és felszerelési tárgyak épségének megőrzése. Magatartási szabályok (kliensre vonatkozóan) - önkéntesség és együttműködés - nyitottság - az intézmény dolgozóival szemben az általános magatartási, viselkedési normák, szabályok betartása - berendezési és felszerelési tárgyak épségének megőrzése. Nyitvatartási idő: Kaba, Jókai u. 4. Báránd, Kossuth tér 4. Biharnagybajom,Rákóczi utca 17. Hétfő: 7.30 – 16.00 Sáp, Fő utca 24.sz. Kedd: ZÁRVA Hétfő: 8.00 – 16.30 Hétfő: 8.00 – 16.00 Szerda: 7.30 – 16.00 Kedd: ZÁRVA Kedd: Csütörtök: 7.30 – 15.30 Szerda ZÁRVA Szerda: 7.30 – 16.00 Péntek: ZÁRVA Csütörtök: 8.00 – 15.30 Csütörtök: 7.30 – 16.00 Péntek: 8.00 - 13.00 Péntek: ZÁRVA Kaba, 2011. május 2. Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető ZÁRADÉK Ezen házirendet Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a ...................................... számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselőtestülete..................................... számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, ....................................................... Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
101
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
102
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Horgosi-Takács Andrea szakmaiegység vezető Készült: 2011. május 02. Hatályos: 2011. június 30.
I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait.
I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephelyek: 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység
102
103 II. A családsegítés szolgáltatás célja, feladata Célja: Az ellátási körzetben élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzetek megszüntetésének elősegítése. Önszerveződő csoportok, közösségek támogatása. A családsegítés célja az, hogy a segítő és a hozzáforduló közös munkálkodása során a kliens eljusson valamilyen megoldáshoz a problémájában. A munka során a családgondozó segítő támogatással áll a kliens mellett. Feladata: A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával járul hozzá az egyének, családok, valamint közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, ezen túl szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a felmerülő problémák megszüntetése érdekében a családsegítő szolgáltatás keretében az alábbi feladatokat látjuk el: - A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtetünk, együttműködünk egyéb szolgáltatásokat biztosító – különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási – szolgáltatókkal, intézményekkel. - Családsegítés munkafolyamatában családgondozást végzünk: közreműködünk a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésében, ügyintézési nehézségek esetén segítségnyújtásban. Családsegítésnek ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. - Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást biztosítunk. - Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos programokat szervezünk. - Tartós munkanélküliek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek, és családtagjaik részére az önkormányzat határozata alapján együttműködés biztosítása, tanácsadás nyújtása. -Ügyintézés, információnyújtás, tájékoztatás szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, társadalombiztosítási, családtámogatási, munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos ügyvitelben (nyomtatványok, kérelmek kitöltésében, hivatalos iratok, igazolások beszerzésében való közreműködés) - Közüzemi szolgáltatók aktuális kedvezményeiről, szolgáltatásairól a lakosság tájékoztatása, igénybevétel és jogosultság ügyintézésének segítése. - Adománygyűjtés-szervezés (élelmiszer, ruha, egyéb). - Egyéb feladatok.
II. 1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása II.1.1.A családok segítése érdekében megelőző tevékenység körében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Az észlelő és jelzőrendszer működése érdekében: - A jelzésre köteles szervezetek figyelmét felhívjuk a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra. - Tájékoztatjuk az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről. - Fogadjuk a beérkezett jelzéseket, és felkeressük az érintett személyt, illetve a családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében. - A veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet megszüntetése érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket. - Intézkedés tényéről tájékoztatjuk a jelzést tevőt. - Folyamatosan figyelemmel kísérjük az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális ellátások és szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. - Szükség esetén kommunikációs eszközök segítségével általános információkat közlünk a lakossággal az intézmény működéséről, amellyel hozzájárul a lakosság tájékoztatásához. - Szociális és egyéb információs adatok gyűjtünk az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Jelzés alapján az intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét és személyesen felkeresve tájékoztatja a családsegítés céljáról, tartalmáról. A család döntésén múlik, hogy a szolgáltatást igénybe kívánja-e venni. Jelzés esetén a családsegítő szolgálat
103
104 közreműködik a családok külső és belső támogató rendszerének fejlesztésében. A családsegítés során együttműködünk különösen az egészségügyi, szociális, oktatási, foglalkoztatási szolgáltatókkal, intézményekkel. I I .1 .2 . Cs al ád s e gí té s mu n ka fo l ya ma t áb a n vé g ze t t c sa lád go nd o z ás Feladatunk az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek számára szociális és egyéb információs adatok gyűjtése és közzététele. A családokban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése; ügyintézési nehézségek esetén segítségnyújtásban való közreműködés. Családsegítés szolgáltatás keretében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az intézmény a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő tájékoztatása érdekében, amelyek az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak. Családsegítő szolgálataink: - segítséget nyújtanak a családi problémák rendezésében, a család életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, - mentális problémák megoldásában; ennek rendezése érdekében szociális, életvezetési és egyéb tanácsokat nyújtanak és szerveznek. A családgondozás a személyes gondoskodást végző (családsegítő) és a szolgáltatást igénybe vevő személy (kliens) együttes munkafolyamata. Tartalma és menete írásban kerül rögzítésre az esetnaplóban, feltéve, ha a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le. Az esetnapló tartalmazza: a szolgáltatást igénybe vevő személy adatait, hozzátartozók adatait, probléma definícióját, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat – megállapodást. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket. A szociális esetmunkát végző esetfelelős feladata, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy problémája kezeléséhez elérhető szolgáltatásokat nyújtson, illetve más szociális és egyéb szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal és intézményekkel együttműködjön. A családgondozás keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie a szolgáltatást igénybe vevő környezetére is, különösen családjának tagjaira. Mindeközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy az érintett családban kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. I I.1 .3 . Szo ciá li s, é let v e zet é si é s me n t á l hig ié né s t a ná c sa dá s A mentálhigiénés tanácsadást szakember végzi mind a négy településen. Szaktudásával és módszereivel a kliens személyiségének teljes tiszteletben tartása mellett segíti elő annak saját döntéseinek meghozatalát. Szociális életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás technikái: megerősítés, visszatükrözés, átfogalmazás, hiteles reakció, értelmező összefoglalás. Cél, hogy a kliens átlássa, illetve megértse problémája hátterét, eljusson az önismeret egy magasabb fokára. Egyfajta képessé tétel, mely során a kliens az általa kívánt irányba kell, hogy eljusson. Biztosított tanácsadói szolgáltatások formái, rendszeressége a négy településen: Előzetes egyeztetés szerint ingyenesen igénybe vehető: 5. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás: az egyén, a család életében előforduló konfliktusok, működési zavarok esetén, (ügyfélfogadási rend szerint, illetve előzetes egyeztetés alapján) 6. Jogi tanácsadás: szociálisan nehéz helyzetben élők, érdekeiket képviselni nem tudók számára kérelmek, beadványok, fellebbezések szerkesztése 7. Pszichológiai tanácsadás: előzetes egyeztetés alapján, felnőtt pszichológus áll a rendelkezésre 8. Tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküli személyek részére munkavállalási tanácsadás, álláskeresési tanácsadás (ügyfélfogadási rend szerint) Helyi igényeknek megfelelően szervezzük: – képzéssel kapcsolatos tanácsadás: munkanélküliek, képzettség hiányában elhelyezkedni nem tudók részére, (ügyfélfogadási rend szerint) – egészségügyi tanácsadás: egészségkárosodás esetén leszázalékolás, rokkant nyugdíjjal kapcsolatos ügyintézés esetén, (ügyfélfogadási rend szerint) A szociális munka, tanácsadás során alkalmazott módszerek: · Segítő beszélgetés. · Célzott beszélgetés. · Csoportos szociális munka. · T ea m mu n k a, kö zö s me gb e sz él és e k szükség esetén az egyén, a család problémájának megoldása érdekében. A teambe – problémától függően – a jelzőrendszer tagjait hívjuk meg I I.1 .4 . K ö zö s s ég f ej le szt ő , eg y é ni és c so po rt o s t erá p iá s p ro g ra mo k s ze rv ezé se: Klubok, támogató csoportok:
104
105 Hasonló szükségletekkel és problémával küzdő emberekből álló csoportok, önsegítő csoportok támogatása, akik klubszerűen működnek a településeken. A tevékenységhez helyiséget, rendszeres találkozási lehetőséget biztosítanak az intézményeink. A négy településen jellemző, hogy az idősebb korosztály szívesebben vesz részt ilyenfajta csoportokban, leginkább a nők, kézműves és reintegrációt célzó klubokban, csoportokban. Csoportos tevékenység: Felnőttek részére szervezünk probléma-orientált csoportfoglalkozásokat mind a négy településen. Elsősorban a rendszeres szociális segélyezett kliensek, munkanélküliek számára önismereti, személyiségfejlesztő, illetve álláskeresési technikák oktatását szervezzük. Célunk ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy ezen csoport hatékonyabban tudjon részt venni és jelen lenni a munkaerőpiacon. Közösségek fejlesztése: 8. nyári tábor szervezése 6-14 éves korú gyermekeknek szünidőben, a gyermekjóléti szolgálattal közösen, 9. a közösségi, nappali és támogató szolgálattal közösen a családsegítő szolgálat ellátottak számára szervez szabadidős programokat, elsősorban a tavaszi-őszi időszakban, kapcsolati háló bővítése és reintegráció elősegítése érdekében. Az ellátottaink érdeklődést mutatnak ezekre a programokra. Ezen alkalmakkor lehetőségük nyílt ugyanis hasonló problémákkal küzdő személyekkel való találkozásra, ismerkedésre. I I.1 .5 . Ta ná c sa dá s ny ú j t á sa t a rt ó s mu n ka né l kül ie k, il let v e eg y é b szo c iá l i sa n rá s zo r ult sze mé ly e k, és c sa lá dt a g j a i k ré szé re. Az 1993. évi III. törvény 64 § e. pontja értelmében a tartós és fiatal munkanélküli személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását írja elő, a törvény 37/A §-a a nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködési kötelezettséget ír elő. Kaba, Báránd, Sáp és Biharnagybajom települések önkormányzatai helyi rendeletükben szabályozzák az aktív korúak ellátására jogosultak körében: -az együttműködés eljárási szabályait, -a beilleszkedési programok típusait, -az együttműködés megszegésének eseteit, -illetve az együttműködésre kijelölt intézményt.
A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzatok által kijelölt szervvel kötelesek a rendszeres szociális segélyezett kliensek együttműködni, amelynek keretében: - az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezik a nyilvántartásba vételüket, - a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodnak az együttműködésre kijelölt szervvel, d.) teljesítik a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. Jelenleg mind a négy településen a jegyző határozata alapján a rendszeres szociális segélyezettek teszik ki azon aktív korú nem foglalkoztatottak csoportját, akik számára a kijelölt szervvel, esetünkben a családsegítő szolgálattal való együttműködés kötelező. A segélyezett kliensek nyilvántartásba vétele után, együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor a családsegítő szolgálat és a kliens között, amely magába foglalja: - az intézmény által biztosított szolgáltatások körét, - a kliens kötelezettségeit. Az első interjú készítésének célja: • személyes kapcsolatba kerülni a klienssel, • kapcsolati hálójának megismerése, • egészségi állapotának, szakmai múltjának, álláskeresési szokásainak, tapasztalatainak feltérképezése. A beilleszkedést elősegítő program az egyén szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed: - a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programokban való részvételre, - a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, -a felajánlott munkalehetőség elfogadására. Szervezett beilleszkedést elősegítő programjaink: önismereti és személyiségfejlesztő csoportok szervezése mentálhigiénés szakember bevonásával, álláskeresési technikák oktatása, kommunikációs készség fejlesztése csoportban,
105
106 személyes és munkaerő-piaci hatékonyságot fejlesztő tréning, állásajánlatok, képzések figyelemmel kísérése, ajánlása és közvetítése a célcsoport felé, kreativitás és társas kapcsolatok fejlesztését célzó klub, illetve szabadidős programok. Az együttműködés célja elsősorban a munkaerőpiacra történő visszatérés, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás segítése, a pszichés traumák, hátrányos helyzetből adódó nehézségek leküzdése, önbizalom, önérvényesítő képesség erősítése, izoláció oldása. II.1.6. Ügyintézés, információnyújtás, tájékoztatás Klienseink számára folyamatosan biztosítjuk szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, társadalombiztosítási, családtámogatási, munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos ügyvitelben való segítségnyújtást. Ezek intézéséhez szükséges nyomtatványok, kérelmek mind a négy intézményben rendelkezésre állnak, így válik elérhetővé minden kliens számára. A kitöltésben, szükséges iratok, igazolások beszerzésében közreműködve járulunk hozzá az ügyintézés pontosságához. A családsegítői tevékenység körébe tartozik az ügyintézési nehézségekkel küszködők részére nyújtott segítség, amely egyszeri találkozás alkalmával is biztosítható: pl. nyugdíjazással, családtámogatási ellátások igénybevételével kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, adóbevallások, fellebbezések elkészítése, az adósságkezelési szolgáltatás keretében nem kezelhető adósságok rendezésére részletfizetési kérelmek, egyéb kérelmek megfogalmazása és készítése. II. 1.7. Adománygyűjtés-szervezés Alapszolgáltatási központunk 2009-ben került kapcsolatba a svéd üdvhadsereggel. A kabai szolgálat első alkalommal 2009. február 12-én részesült egy kamionnyi segélyszállítmányban. A családsegítés szolgáltatás során fontosnak tartjuk, hogy lehetőségekhez mérten a rászorulók számára adomány gyűjtésről és szétosztásáról gondoskodjunk. Ismerve a helyi nélkülözéseket, igényeket, a kapott adományt a rászorulók között nemcsak Kaba, Báránd és Sáp települések között osztottuk szét, hanem a sárréti kistérség 13 településén mindenhol. Az adományokból (ruha, játék, textília, háztartási kellékek, illetve orvosi segédeszközök) nemcsak a rászoruló személyek és családok részesültek, hanem értesítés és igényfelmérés által a sárréti kistérség családsegítő szolgálatai, kórházai, gondozóházai, szociális intézményei, óvodák és bölcsődék is. Az adománygyűjtés és szervezés fontos feladatunkká vált, a jó kapcsolatnak köszönhetően pedig folyamatosan tudjuk biztosítani, mint szolgáltatást a rászorulók számára. Az anyagi nehézségekkel küzdők számára pénzbeli, természetbeli ellátásokhoz, továbbá szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése érdekében adományok gyűjtését és továbbítását mind a négy településen folyamatosan szervezünk, intézményeink ruhákat, felajánlott bútorokat folyamatosan fogadnak el és osztanak szét a rászorulók között. Kaba, Báránd és Biharnagybajom évek óta volt szerződésben a Magyar Élelmiszerbankkal. Intézményünk 2010-es évben jelentkezett át a Gyermekétkeztetési Alapítványhoz. Az együttműködésünk vállalásával élelmiszersegélyt juttatunk el a települések legrászorulóbb tagjai számára. Ők azon csoport, akik szociális és pénzügyi rászorultság alapján az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak: −létminimum közelében élők (azon személyek és családok, ahol az egy főre jutó jövedelemszint a létminimumhoz közeli értéket jelent), −kisnyugdíjasok ( azon személyek, akik nyugdíja és és egyéb forrásból származó jövedelme a létminimumhoz közeli értéket jelent), −illetve hátrányos szociális helyzetű gyermekek ( azon kiskorú személyek, akik a települési önkormányzatok rendelkezésére álló információk alapján szociálisan hátrányos helyzetűek. Az EU Élelmiszersegély program célja közös célunk, a nehéz élethelyzetben élő emberek számára történő segítségnyújtás az élelmiszer-adományok segítségével. II.1.8. Egyéb feladatok −Pályázatok figyelemmel kísérése, pályázatok írása, erőforrás - teremtés, −Új, a lakosság élethelyzetében bekövetkezett változásból adódó szolgáltatások bevezetésének kezdeményezése az önkormányzatnál, −Civil kapcsolatok ápolása, együttműködés az ellátási területen, a szolgáltatások bővítése a civil szervezetek bevonásával speciális területeken, −Kapcsolati háló bővítésére való törekvés, −Tereptanári feladatok ellátása főiskolai, egyetemi hallgatók esetén. II.2. Más intézményekkel történő együttműködés módja A szakmai feladatellátás érdekében valamennyi ellátási területen szoros kapcsolatot építettünk ki a módszertani intézményekkel. A munkatársak rendszeresen vesznek részt szakmai napokon, találkozókon, képzéseken, előadásokon is. A Családsegítő Szolgálat a hozzá forduló személyek problémájának megoldása érdekében együttműködik és rendszeres kapcsolatot tart a településen működő hatóságokkal, szociális és egészségügyi szolgáltatókkal, a rendőrséggel és civil szervezetekkel, oktatási – nevelési és kulturális intézményekkel, a jelzőrendszer összes tagjával. Ha a probléma helyi szinten nem oldható meg, az együttműködés kiterjed a közüzemi szolgáltatókra, szociális,
106
107 társadalombiztosítási, családtámogatási ellátást biztosító intézményekre, munkaügyi kirendeltségekre és központokra, alap- és szakosított ellátást nyújtó szociális intézményekre is. III. Az ellátandó célcsoport jellemzői Az ellátandó célcsoport: Nyitott intézményként működik minden településen a családsegítő szolgálat, szolgáltatásait a települések közigazgatási területén élő, problémával küzdők, segítségre szorulók közvetlenül és közvetve (pl.: telefon, postai úton, internet) is igénybe vehetik, különös tekintettel: - krízishelyzetben lévő egyének, családok, - ügyintézési nehézséggel küzdő személyek, - marginális helyzetben élők, - nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében részesülők, - jogi, pedagógiai, mentális, képzési, egészségügyi, munkaügyi, pszichológiai tanácsra szorulók, - fogyatékkal élő, szenvedélybeteg egyének, valamint családtagjaik, - csoportok, közösségek. A szolgáltatásnak- az igénybe vevők személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különös tekintettel családjának tagjaira. Kiskorú személyre akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható. Jellemző problématerületek a szolgálatot felkeresők körében: Megélhetési problémák A jövedelemnélküliség, az alacsony jövedelem a napi működést és életvitelt teszi bizonytalanná. Ennek következménye a hátralékok megjelenése, a különböző fizetési kötelezettségek halasztása, az alapvető szükségletek kielégítésének labilitása. Szorosan összefügg a probléma a foglalkoztatási helyzettel, a megoldást nehezíti az érintettek fokozatosan romló egészségügyi és mentális állapota. Mindez együtt marginalizálódási folyamatot eredményez, a legnehezebb helyzetben lévők nehezen tájékozódnak, illetve igazodnak el a hivatalos ügyek intézésében.. A tájékozatlanság kiszolgáltatottá teszi ezt a hátrányos helyzetű csoportot. Jellemző, hogy érdekeiket gyakran nem az “elfogadott” eszközökkel próbálják érvényesíteni, ezzel konfliktus helyzeteket is teremtenek, amely a negatív megítéléseket erősítheti velük szemben. Foglalkoztatással, munkavégzéssel kapcsolatos problémák
Munkahely elvesztése, munkaügyi problémák, elhelyezkedési nehézségek. A munkaerőpiaci elvárásokhoz nem illeszkedő egyéni tudás, végzettség, mobilitás, a munkaadói oldalról hátrányos megkülönböztetés miatt jellemző erre a csoportra, hogy inaktívakká, passzívvá válnak, elhelyezkedésüket kilátástalannak látják. Tartós munkanélküliként, alapvégzettséggel, szakképzetlenül, a munkaerőpiacon megkövetelt módszerek és eljárások ismerete és alkalmazása nélkül ezen csoportra jellemző mindhárom településen, hogy társult problémákkal válnak kiszolgáltatottá a munkaerő piacon. Kaba, Báránd, Sáp és Biharnagybajom mind a püspökladányi kistérség része, lakossága (KSH 2010-es adatok alapján) összesen 52615 fő, közülük kabai lakos 6421 fő, bárándi lakos 2852 fő, sápi lakos 1052 fő, biharnagybajomi lakos 2970 fő. A népesség elöregedése mind a négy településre jellemző. A mezőgazdasági válság következtében a térségben fokozatosan növekedett a munkanélküliség. A négy település közül Báránd, Biharnagybajom és Sáp társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település, míg Kabára az utolsó hátrány jellemző. A jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. Drasztikusan csökken a 0-3 éves korosztály létszáma. Megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések száma csökken, nő az élettársi kapcsolatok száma. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy a fiatal, diplomás réteg költözik el. Az országos és megyei adatokkal megegyező, hogy nemenkénti és korcsoport bontása alapján különösen magas az 50-54, 60-74 korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya. Az ellátási területünkön az országos átlagtól is magasabb a munkanélküliek száma, illetve az inaktívak aránya az aktív foglalkoztatottakhoz képest. A lakosság többsége alacsony jövedelemmel rendelkezik, vagy szociális transzferből él. A nehéz körülmények, a kilátástalanság következményeképpen magas azoknak a száma, akik valamilyen szenvedély és/vagy pszichiátriai betegségben szenvednek. Mindhárom településen a kisebbséget a romák képviselik.
107
108 Lakhatással kapcsolatos problémák
A lakásfenntartási, lakáskarbantartási gondokkal küzdők problématerülete szorosan összefügg az alacsony jövedelmi helyzettel, de ennél sokkal szélesebb lakossági kör érintett. Az adósságterhekkel küzdők, az a hátralék-felhalmozódás által veszélyeztetett kliensek köre azonos két csoportra bontható a négy településen. Ők elsősorban a bevételcsökkenő háztartásban élők, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, új nyugdíjazottak, GYES-re, GYED-re menők, ápolási díjat igénybevevők.. Másodsorban a kiadásnövelő háztartásban élők, akik fogyasztói áremelkedés, hitel törlesztő részlet emelkedés, család létszámának gyarapodása, tartós betegség elszenvedés, eseti nagy kiadás miatt küzdenek lakhatással kapcsolatos problémákkal.
Kapcsolati problémák – mentálhigiénés problémák
Családon belüli és más személyközi kapcsolati konfliktusok. Kapcsolatok teljes hiánya és az elmagányosodás is ide tartozik. Családi kapcsolati nehézségek érintik a kommunikációs zavarokat, az erőszak megjelenését, a bántalmazást, a gyermeknevelési problémákat. Következményként jellemzően megjelennek az általános beilleszkedési zavarok, lakóközösségi konfliktusok. Egyértelmű, hogy a bizonytalanná váló egzisztenciális helyzet, a környezeti negatív hatás felerősíti a konfliktusokat, gyengíti a kapcsolati kohéziót, ugyanakkor a jól működő kapcsolati háló segít kivédeni a külső veszélyeztető tényezőket. Azt is látjuk, hogy a sérülékenyebb egyének (mentális problémák, erőforrások teljes hiánya) veszélyeztetettebbek, megbirkózási képességük gyengébb, támogató hálózatok nélkül ellehetetlenülnek, végérvényesen kisodródnak a peremre. Az ellátottak ellátási szükségletei, kiemelt problémák: - anyagi, - foglalkoztatással kapcsolatos problémák, - életviteli, - egészségkárosodási, - ügyintézési problémák, - alacsony iskolázottság, - nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, - országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség, - a települési önkormányzatok forráshiánya, - a lakosság alacsony jövedelme miatt, az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, - a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes – kivéve, a nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében részesülők, akik a részére az önkormányzat rendelete együttműködési kötelezettséget ír elő. Ez egyaránt jelenti a személyes jelentkezéssel és kapcsolatfelvétellel, valamint a más intézmény és személyek javaslata alapján felkutatott családok, egyének együttműködését. IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások köre, rendszeressége A szolgáltatást egy szakmaiegység vezető osztott munkakörben és három teljes munkaidőben foglalkoztatott családgondozó, valamint egy fő osztott munkakörű családgondozó látja el. IV.1.A feladatellátásához szükséges alapelvek: Nyitottság elve A szolgáltatások igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Önkéntesség elve A szolgálat klienseivel – kivéve a gyermekvédelem egyes részterületeit, illetve a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségét- az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A szolgálat munkatársai mindenkor kliensei érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve, csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. Személyiségi jogok védelmének elve A Szolgálat munkatársainak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak.
108
109 A Szolgálatot felkereső állampolgárok névtelenségét - kívánság szerint - a Szolgálat munkatársai megtartani kötelesek. Egyenlőség elve A Szolgálat minden ügyfelével nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül köteles érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörébe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni. IV.2. A családsegítő szolgálatok ügyfélfogadási rendje: Kaba
Báránd
Sáp
Biharnagybajom
hétfő
7.30 – 16.00
7.30 – 16.00
7.30 – 16.00
7.30 – 15.30
kedd
Nincs ügyfélfogadás
7.30 – 16.00
7.30 – 16.00
7.30 – 15.30
szerda
7.30 – 16.00
7.30 – 16.00
7.30 – 16.00
7.30 – 15.30
csütörtök
7.30 – 16.00
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
7.30 – 15.30
péntek
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
7.30 – 13.30
IV.4. Biztosított szolgáltatások köre és rendszeressége: 1 . A családok segítése érdekében megelőző tevékenység körében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése Rendszeressége: működése folyamatos, illetve megbeszélések összehívása igény szerint. 2 . Családgondozás Rendszeressége: folyamatos, illetve az ügyintézés, tanácsadás ügyfélfogadási időkben történik. 3. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás Rendszeressége: ügyfélfogadási rend szerint, illetve egyeztetés alapján. 4. Közösségfejlesztő, egyéni és csoportos terápiás programok szervezése: Rendszeressége: 1-2 hetes nyári foglalkoztató tábor évente egy alkalommal kerül megszervezésre, a nyári szünetben. Az ellátottak számára szervezett közös reintegráló programok rendszeressége előzetes egyeztetés alapján valósul meg. Rendszeres szociális segélyezetteink számára szervezett beilleszkedést elősegítő program keretében Kabán 2 hetente, míg Bárándon és Sápon havonta szervezünk mentálhigiénés szakember segítségével olyan csoportfoglalkozásokat, melyek célja a kliensek munkaerő-piaci reintegrációjának, más ellátásba kerülésének, vagy társadalmi reintegrációjának segítése. 5., Tanácsadás nyújtása tartós munkanélküliek, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek, és családtagjaik részére. Rendszeressége: rendszeres szociális segélyezett klienseink számára a reintegráció célzatával csoportfoglalkozásokat Kabán kéthetente, Sápon és Bárándon havonta szervezünk. Ügyfélfogadási időben is lehetőséget nyújtunk tanácsadásra azon klienseink számára, akik számára az együttműködési kötelezettség nem kötelező, hanem önkéntes. 6., Ügyintézés, információnyújtás, tájékoztatás Rendszeressége: ügyfélfogadási rend szerint folyamatos. 7., Adománygyűjtés-szervezés Rendszeressége: Élelmiszeradomány osztása a szerződésünk alapján évente kétszer történik, míg a ruhaosztás, illetve további dologi javak gyűjtése és adományozása folyamatos. V. Az ellátás igénybevételének módja A családsegítés szolgáltatás tevékenység elsődlegesen a személyes kapcsolattartásra épül. A szolgáltatást önként igénybe vevők esetében az első találkozás a szolgáltatónál történik. A további együttműködés, problémamegoldás a szolgáltatónál, az ügyfél lakásán, a problémától függően egyéb helyen történhet. Az észlelő és jelzőrendszeren keresztül jövő jelzés esetében az ügyfél lakásán, aktuális tartózkodási helyén történik az első találkozás. Amennyiben az ügyfél állapota szükségessé teszi, a további gondozás kizárólag tartózkodási helyén is történhet.
109
110 Az együttműködésre kötelezettek esetében a kapcsolatfelvétel, a személyes találkozás színtere a szolgáltató. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, kivéve az együttműködésre kötelezetteket, akik számára az együttműködés kötelező. A szolgáltatás egyének, családok, csoportok számára térítésmentesen, ügyfélfogadási időben vehető igénybe. V.1. A családsegítésben együttműködésre kötelezettek esetén történő ügymenet: Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt határozatban értesíti a segély megállapításáról, és a számára előírt kötelezettségekről. A jegyzői határozat mind a négy településünkön a családsegítő szolgálatot jelölte ki a kötelező együttműködés helyszínéül. A határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a segélyben részesülő kliens köteles megjelenni a szolgálatnál, ott nyilvántartásba vetetni magát, az együttműködésről írásbeli megállapodást kötni. Az együttműködési kötelezettség a kliens személyes adatain kívül a kötelezettségeit és a családgondozó által vállalt feladatokat is tartalmazza, melyek a következők: V.2. A kliens kötelezettségei: - Folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálat családgondozójával - A közösen megbeszélt időpontokban eleget tesz jelentkezési kötelezettségének - A családi körülményeiben történő változásokról tájékoztatja családgondozóját. - Vállalja, hogy az aktuális problémája megoldásához a szükséges intézményekkel kapcsolatot tart. V.3. A családgondozó által vállalt feladatok: - Tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájárulás módjáról. - Életvezetési tanácsadást nyújt - Segítséget nyújt ügyintézésben - Lehetőség és igény szerint természetbeni juttatásokat közvetít. - Rendszeres kapcsolatot tart a klienssel. - A kliens egyéni szükségleteinek megfelelő lelki- mentális támogatást nyújt. - Amennyiben a kliens együttműködési kötelezettségét elmulasztja, annak okát hitelt érdemlően igazolni nem tudja, akkor az igénybe vevő értesítésével egy időben a családgondozó tájékoztatja az Önkormányzat illetékesét a mulasztás tényéről. A Családsegítő szolgálatnál történő megjelenés külön erre a célra rendszeresített „kiskönyv”-ben kerül rögzítésre, ahol a következő jelentkezés dátuma is szerepel. A családsegítő, családgondozói tevékenység három színtéren valósul meg: - az intézményben, - a társintézményekben, szervezetekben, -a területen, a családoknál. A szolgáltatások igénybe vétele az önkéntesség elvén alapul, kivételt képeznek az együttműködési kötelezettséggel rendelkező aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők. A kapcsolattartás az ügyféllel elsősorban személyesen találkozással (családlátogatás, ügyfélfogadás) valósul meg, de levélben, telefonon és e-mailben is történhet a kommunikáció. A kapcsolattartás minden formájára kötelező a titoktartás és az adatvédelem szem előtt tartása.
VI. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A helyi média lehetőséget nyújt számunkra információt nyújtani bevezetésre kerülő szolgáltatásokról, új ellátási formákról, adományosztásról, szervezett programokról, mellyel hozzájárulunk a lakosság naprakész tájékoztatásához. Az intézményen belül található faliújságokon, illetve a helyi intézmények hirdetőfalain szintén biztosított a lakosság naprakész tájékoztatása. VII. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az
110
111 alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Amennyiben ellátása során, azzal kapcsolatos jogsérelem érte, panaszával fordulhat az e területen dolgozó ellátott jogi képviselőhöz. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai: - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,
111
112 - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. - Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult: - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, elérhetősége: +36 20 5458 180, +36 20 4899 530 A szociális szolgáltatást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza.
Megállapodás családsegítés szolgáltatás igénybevételére
Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (4183 Kaba, Jókai utca 4.) családgondozója, mint esetfelelős és Név:........................................................................................................................................ Lánykori név:......................................................................................................................... Szül. hely, idő: ....................................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................ Lakcím:................................................................................................................................... Tartózkodási hely: .................................................................................................................. TAJ szám:................................................................................................................................ mint igénybevevő között a mai napon az alábbi feltételekkel: Az igénybevétel kezdő időpontja: .................................................... Az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatok: ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Az igénybevevő személyes problémái:................................................................................... ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................
112
113 A személyes problémák megoldása érdekében az igénybevevő vállalja:................................ ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Az igénybevevő problémáinak megoldása érdekében az esetfelelős vállaja: ........................ ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. A két fél közötti együttműködés módja: - személyes találkozás alkalmával előre egyeztetett időpontokban - családlátogatás alkalmával - a szolgáltatást nyújtó által szervezett csoportmunka keretében - egyéb:............................................................................................
A két fél találkozásainak rendszeressége: ............................................................................... .................................................................................................................................................. A segítő munkafolyamat várható eredménye: ......................................................................... .................................................................................................................................................. A problémamegoldó folyamatba bevonandó intézmények, személyek: ................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. A családsegítés szolgáltatás igénybevételének lehetséges megszűnési módjai: Az Igénybe vevő/Törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy a jelen megállapodással igénybevett szolgáltatás külön intézkedés nélkül megszűnik az alábbi esetekben: • a Szolgáltatást nyújtó jogutód nélküli megszűnésével, • a jelen megállapodásban meghatározott időtartam lejártával, • a családsegítés szolgáltatást Igénybe vevő halálával. A családsegítés szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője tudomásul veszi, hogy a Szolgáltatást nyújtó a családsegítés szholgáltatást megszünteti: -
ha a családsegítés szolgáltatást Igénybevevő a Szolgáltatást nyújtóval való együttműködést megtagadja, visszautasítja.
Jelen megállapodás módosítására a Szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője közös megegyezése alapján kerülhet sor. _______________________, ____________ év _________________ hónap ________ nap
113
114 __________________________
______________________
Igénybe vevő
Esetfelelős
A segítő folyamat lezárásának időpontja:
______________ év ____________________hónap _________nap
Záró rendelkezések Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp és Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás tervezet. A Szakmai Program Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011.(V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú határozata alapján 2011.június 30-tól lép hatályba. Kaba, 2011. május 2. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
Záradék: A Szakmai Programot Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011.(V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület ......./2011. (..................)Kt. számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............../2011. (.............) Kt. határozatával jóváhagyta, amely 2011. ….... napjával lép hatályba.
Kaba, 2011. …………………………………..
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
114
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
115
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ÉTKEZTETÉSÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Bujákiné Békési Erika Készült: 2011.május 2. Hatályos: 2011. június 30.
I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Székhely: Telephelyek:
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Támogató Szolgálata 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység
115
116
II .A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1.A szolgáltatás célja: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. II.2.Feladata: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 10. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezésről más módon gondoskodni. 11. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét szolgáltatáselemek, tevékenységek
bemutatása,
a
létrejövő
kapacitások,
a
nyújtott
Az étkeztetés biztosítása mind a négy településen folyamatos, hétvégén és ünnepnapokon is biztosított az egyszeri meleg étellel való ellátás. Kabán, Biharnagybajomban és Bárándon melegítőkonyha működik. Az étkeztetés együttműködik a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ többi szociális alapellátásával. Annak az ellátottnak, aki önállóan nem képes étkezni, vagy segítséget igényel a tálalásban és mosogatásban, házi segítségnyújtás vagy támogató szolgáltatás keretében biztosítjuk az étkezés megoldását. Arra törekszünk, hogy az intézmény által ellátott településeken ne legyen olyan ember, aki naponta legalább egyszer nem jut meleg ételhez. Így került be a helyi rendeletekbe az a kitétel, hogy nemcsak a törvényben meghatározott rászorulók (életkora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai- vagy szenvedély-betegsége, illetve hajléktalansága alapján jogosult) részesülhessenek étkeztetésben, hanem azok is akik nem felelnek meg a fenti kritériumoknak (pl.: fiatal, van hol laknia, nem járt szakorvosnál, de képtelen önmagának meleg ételt főzni). Az intézményvezető étkeztetést biztosít azok számára, akiknek ennek hiányában életük és testi épségük veszélyeztetve van.
II.4. Más intézményekkel való együttműködés módja Az étkeztetés ellátója együttműködik: - a házi segítségnyújtásban dolgozókkal, (hiszen ha az ellátott egészségi állapota megköveteli, akkor az ellátást igénybevevőt napközben házi segítségnyújtás, illetve támogató szolgáltatás keretein belül gondozzák) - a támogató szolgáltatást végzőkkel, - a pszichiátriai- és szenvedélybetegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, - az egészségügyi alapellátást nyújtó szakemberekkel - egészségügyi- és szociális szakellátást nyújtó szakemberekkel, - a családsegítő szolgálat családgondozóival, - rendőrséggel, településen működő polgárőrséggel - jelzéseket fogad a civil szervezetek, a lakosság, az egyház, szervezetek, illetve a fentiekben felsoroltak részéről. 1999 óta van együttműködés a 2000. Biztonság és Komfort Kht-val, mely ettől az időponttól működteti a "Kaba-Ház" Idősek Otthonát. Bárándon működik a Pszichiátriai és Értelmi Fogyatékosok Otthona, melyben több kabai és bárándi lakos elhelyezésére került sor. Együttműködik az intézmény a Gróf Tisza István Kórházzal (Berettyóújfalu) illetve a Kenézy Gyula Kórházzal (Debrecen). A kapcsolattartás módja eseti, illetve egyes esetekben megállapodásban rögzített tevékenységekre terjed ki. III. Az ellátandó célcsoport jellemzői:
116
117 A szolgáltatás Kaba város, Báránd, Biharnagybajom és Sáp község közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó személyekre terjed ki. 12. Étkeztetés keretében a helyi rendelet alapján azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 13. 14. Az étkeztetés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) 65 év feletti személy, b.) az a 65 évet be nem töltött személy, - akinek munkaképesség csökkenésének mértéke az OOSZI szakvéleménye szerint 50-100 % mértékű, - akinek egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 %-os vagy azt meghaladó mértékű, - aki átmeneti jelleggel beteg, - aki súlyos fogyatékos, - aki pszichiátriai beteg, - aki szenvedélybeteg, vagy - hajléktalan. A pszichiátriai és szenvedélybetegek közül azokat a helyi lakosokat lehet elsősorban étkeztetésben részesíteni, akik pszichiátriai vagy szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásában részesülnek. Hajléktalan az a személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. A fentieken túl az intézményvezető étkeztetést biztosít azok számára, akiknek ennek hiányában életük és testi épségük veszélyeztetve van. Az étkeztetés igénybe vevőinek megoszlása: Kabán (2010. december 31-én) 74 ellátott részesült étkeztetésben. 3% az intézményben étkezett, 36% elvitellel, 61% kiszállítással igényelte az ellátást. A 38 férfi közül 17 fő, a 36 nő közül 31 fő 65 év feletti. Bárándon (2010. december 31-én) 83 ellátott részesült étkeztetésben. 63% elvitellel, 37% kiszállítással igényelte az ellátást. A 40 férfi közül 20 fő, a 43 nő közül 32 fő 65 év feletti. Biharnagybajomban (2010. december 31-én) 129 ellátott részesült étkeztetésben 70%-uk érte jár az ebédért, vagy az intézményben fogyasztja el. az 52 férfi közül 20 fő, a 77 nő közül 58 fő 65 év feletti. Sápon (2010. december 31-én) 27 ellátott részesült étkeztetésben. 63% elvitellel, 37% kiszállítással igényelte az ellátást. A 13 férfi közül 8 fő, a 14 nő közül 10 fő 65 év feletti. Bárándon jellemzőbb, hogy az ellátott, vagy a hozzátartozója megoldja az étel házhoz szállítását, Kabán és Sápon az ellátottak körülbelül fele nemcsak a kiszállítást, de az étkezésben való segítést is igényli. Az étkezők jövedelmi viszonyainak jellemzői: ellátott jövedelme (2010. évi adat) 28.000.- alatti 28.000.- - 54.000.54.000.- - 68.400.68.400.- - 85.500.85.500.- feletti
Ft/hó
Kaba (%)
Biharnagybajom (%)
15 23 33 16 13
23 19 58
Báránd (%)
Sáp (%)
15 26 42 8 9
8 32 42 18 0
A táblázat adatai alapján jól látható, hogy ellátottaink 73%-ának (177fő) jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 2,5szeresét sem, közülük 116 fő jövedelme 54.000.- Ft alatt van. 2010. december 31-én nyolc ellátottunk volt (ebből Biharnagybajomban 7 fő), aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett, a szolgáltatást igénybe vevők 17%-ának havi jövedelme (88 fő) a nyugdíjminimumot sem érte el. IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége
IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja Intézményvezető közvetlen irányítása alatt álló, önállóan működő szervezeti egység. A szakfeladaton három fő szociális segítő van foglalkoztatva IV.2. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége: Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően az alábbiak szerint van megszervezve: - kiszolgálással egyidejű helyben fogyasztással, - elvitellel,
117
118 - lakásra történő szállítással. V. Az ellátás igénybevételének módja V.1. Igénybevételi eljárás folyamata: A szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli, vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik az 1993. évi III. törvény, az 1/2000. SzCsM rendelete, valamint 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, valamint a helyi önkormányzatok szociális rendelete szerint. Az étkezetést szóban vagy írásban kell kérelmezni a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központban. A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1 sz. melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, az igénylő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz-e valamilyen alapszolgáltatást, valamint a szociális rászorultságról szóló igazolást. Étkeztetés esetében szociális rászorultságot: - az életkor igazolását személyazonosításra alkalmas okmánnyal, - munkaképesség csökkenést OORSZI szakvéleménnyel, - egészségkárosodást ORSZI szakvéleménnyel, - súlyos fogyatékosságot a Szt. 65/C §-ának (6) bekezdése szerinti irattal, - pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményével, vagy az általuk kiadott lelet (amely igazolja a betegség tényét) másolatával, - szenvedélybetegséget addiktológusi szakvéleménnyel, - az átmeneti jellegű betegséget – a betegség megszűnésének várható időpontjának megjelölésével – háziorvos által kiadott igazolással kell igazolni.
A kérelem alapján az intézmény vezetője előkészíti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt. Az ellátás megkezdése előtt írásban megállapodást köt az ellátást igénylőjével, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodás tartalmazza az ellátás kezdetének időpontját, időtartamát, az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, és az ellátás megszüntetésének módjait. Megszervezi az ellátott szükséglete szerinti étkeztetést helyben, vagy elvitelének lehetőségét, illetve a lakásra történő szállítást. A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az előírt személyi adatokat; az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. A szolgáltatás igénybevételéről az ellátott értesítést kap. A jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Az étkeztetés keretében főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosítunk. Igénybe vétel módja történhet: Elvitellel: - Kabán az intézmény székhelyéről (Kaba, Jókai u. 4.) vihető el az étel, 11.30 és 14.00 óra között, a hét minden napján. - Bárándon a telephelyről (Báránd, Kossuth tér 4.) vihető el az étel, 11.30 és 14.00 óra között, a hét minden napján. - Biharnagybajomban a telephelyről (Biharnagybajom, Rákóczi u. 17.) vihető el az étel, 11.30 és 14.00 óra között, a hét minden napján. - Sápon az általános iskola konyhájáról (Sáp, Fő u. 18.) 11.30 és 14.00 óra között. Az ellátottaknak 2 db ételhordóval kell rendelkezniük (ami egy személy esetén minimum két edényből áll). Az étel átvételekor az üres ételhordót az átadószekrényre helyezik az ellátottak.
118
119 Lakásra szállítással: A munkatársaink megbízási szerződés keretében, illetve közcélú foglalkoztatottak szállítják az ebédet az ellátottak lakására. Aki gondozást, (etetést, tálalást, mosogatást, stb.) igényel, annak a házi segítségnyújtáson illetve a támogató szolgáltatáson foglalkoztatott munkatársaink biztosítják az étel kiszállítását is. Ellátottaink az ebédet az általuk rendelkezésünkre bocsájtott ételhordókban kapják meg. A dolgozók kerékpárral és elektromos kerékpárral szállítják ki az ételt 11.00 és 14.00 óra között. Kiosztóhelyen fogyasztással: Kaba, Báránd és Biharnagybajom településeken a nappali ellátás ebédlőjében van lehetőség az étel helyben történő fogyasztására 11.00 – 13.00 óra között. Az igénybe vevők számára evőeszközt, tányért biztosít az intézmény. Az étkezőben van kézmosási lehetőség, valamint nemenként elkülönített illemhely is az ellátott rendelkezésére áll. Az edények, konyhai eszközök mosogatása, a konyha tisztán tartása az intézmény HCCP szabályzata alapján történik.
Térítési díj Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A fizetendő térítési díj mértékét Kaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete rendeletben állapítja meg, a vonatkozó jogszabályi előírások, aktuális rendeletek szerint, a 1993. évi III. Tv, valamint a 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet alapján. A térítési díjat utólag, minden hónap 20. napjáig kell megfizetni. Befizetés módja: Kabán az intézmény székhelyén (Kaba, Jókai u. 4.) hétfői és szerdai napokon 13.00-15.30 óráig. Bárándon a Kossuth tér 4. sz. alatti telephelyen hétfői és szerdai napokon 13.00-15.30 óráig. Biharnagybajomban a Rákóczi u. 17. sz. alatti telephelyen hétfői és szerdai napokon 13.00-15.30 óráig. Sápon a Fő u. 40/A alatti telephelyen hétfői és szerdai napokon 13.00-15.30 óráig. A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat állapít meg, amelyet a megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni. Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a megállapodásban foglaltak szerint be kell jelenteni. A térítési díj megfizetésére köteles: - az ellátást igénybe vevő, - a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, - a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy. A térítési díj befizetése és ellenőrzése A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény házipénztárába. A házipénztár nyitvatartását az intézmény pénzkezelési szabályzata rögzíti, arról az ellátottak vagy törvényes képviselőjük a tájékoztatóból, illetve a házirendből értesül. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. V.2.Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
119
120 -
a jogosult halálával, a határozott időtartam lejártával, akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, aki arról írásban lemond, akinek kéthavi térítési díj hátraléka van, és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel.
Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: V.3. A szolgáltatás alapelvei A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni.
VI.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai:
120
121 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Amennyiben ellátása során, azzal kapcsolatos jogsérelem érte, panaszával fordulhat az e területen dolgozó ellátott jogi képviselőhöz. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai: - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,
121
122 - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. - Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult: - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné elérhetősége: +36 20 5458180 A szociális szolgáltatást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: 4. a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, 5. a családgondozó, 6. a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, 7. a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, 8. az előgondozással megbízott személy, 9. az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
MEGÁLLAPODÁS
1.számú melléklet Sz: …............./20....
Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba, Jókai u. 4. mint szolgáltató, (továbbiakban szolgáltató) másrészről ….................................................................................... (sz.hely:............…............................, sz.idő:
….....................................
an:
…...................................................)
………………………….……,
…........................... u. ….............sz. alatti lakos, mint igénybe vevő (továbbiakban: ellátott) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1) Szolgáltató a 20......év …................................ -én benyújtott személyes gondoskodást nyújtó alapellátás iránti kérelem alapján 20..... év …...........................hó .............. napjától étkeztetést biztosít ellátott részére. 2) Az ellátás időtartama: - határozott idejű, előreláthatólag 20...... év ….................. hó ….... napjáig - határozatlan idejű. Módja:
- elvitellel - lakásra szállítással - kiosztóhelyen fogyasztással
122
123 3) Az étel minden nap 11.30- 14-00 órától közvetlenül az intézményből (…………………………...) elvihető, illetve a rászorulók részére lakásra szállítható. Az étkeztetés biztosítása folyamatos, igény szerint hétvégén és ünnepnapokon is biztosított az egyszeri meleg étellel való ellátás. 4) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezésről más módon gondoskodni. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. 5 ) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megfizetésére köteles: a. az ellátást igénybe vevő, b. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a (c)-(e)) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy. A kötelezettet által fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme a,) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b,) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. A személyi térítési díj felülvizsgálata során a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét. E bekezdés alkalmazásában a napok számaként csak az étkezési napok száma vehető figyelembe. Az étkeztetés intézményi térítési díja aszerint differenciált, hogy az ételt a helyszínen fogyasztják el, vagy az igénybevétel helyére szállítják. A kiosztó helyen, illetve a lakáson történő étkeztetés térítési díja a kiszállításai költséget is tartalmazza. Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani. Az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étkeztetés térítési díját a kötelezett utólag, minden hónap 20. napjáig hétfői és szerdai napokon a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (………………………………….……………………..) 13.00 és 15.30 között köteles befizetni. Amennyiben az ellátást betegség vagy más ok miatt nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőnek legalább két munkanappal korábban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén, a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított harmadik munkanaptól mentesül. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.
123
124 A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralékának behajtásáról az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával. A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti. A fizetendő személyi térítési díj megállapítására Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének …........................ számú rendelete az irányadó. 6) Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek - aki arról írásban lemond - akinek kéthavi térítési díj hátraléka van, és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 7) Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. - Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. - Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. 7 ) Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók. ……………………, ...................................... …................................................... intézményvezető
….......…........................................................... ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
…………. év ………..hó ………….. napján a megállapodás egy példányát átvettem: ...................................................... ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118 /2011 (V.19.) Kvt.h.számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba.
Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék: Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.) Kvt.h.számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület
124
125 92/2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
125
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
126
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata Szakmai program
Készítette: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézmény vezető Horgosi-Takács Andrea szakmai egység vezető Készült: 2011. május 2. Hatályos: 2011. június 30.
Bevezetés I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Támogató Szolgálata Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephelyek: 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ a gyermekjóléti szolgáltatást, a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el feladatát azzal a céllal, hogy szakmailag, szervezetileg egységesebb, szervezettebb legyen, ezáltal hatékonyabban és gazdaságosabban működő ellátást biztosítson a térség lakosainak részére. A négy településen összesen 3078 gyermek él. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult
126
127 veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A családgondozók a feladataikat az Etikai Kódexben foglaltak alapján, valamint az adatvédelmi törvény betartásával végzik. A társult településeken már meglévő szolgáltatások bemutatása: Önkormányzati intézmények, ellátások: Az önkormányzatok tulajdonában álló közintézmények a településeken jól megközelíthetőek az ott lakók számára, mivel azok a települések központjaiban helyezkednek el. Az épületek többségénél az akadálymentesítés megoldott, a hiányokat folyamatosan pótolják. Egészségügyi ellátás: Az önkormányzatok egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak: - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, - a fogorvosi alapellátásról, - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - a védőnői ellátásról, - az iskola-egészségügyi ellátásról. A fenti feladatokat 9 háziorvos, 1 házi gyermekorvos, 3 fogorvos, 9 védőnő és az asszisztencia végzi. Kabán 2010 évben megtörtént az orvosi rendelő felújítása az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. Oktatási intézmények: Kabán a közoktatási feladatokat egy óvoda, egy általános és alapfokú művészeti iskola látja el. Az óvodai nevelés két épületben 175 férőhelyen biztosított, jelenleg182 gyermek került beíratásra Az általános iskolában 500 diák tanul. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéjében Kabán 20 férőhelyes a bölcsőde, Tetétlenen, mely 2008. szeptember 1-jével csatlakozott a társuláshoz 10 férőhelyes. Bárándon egy épületben működik az óvoda, 100 férőhellyel, itt 115 óvodást látnak el. Az iskola férőhelyeinek száma 260, ahol 194 kisdiákot oktatnak. Sápon egy 140 férőhelyes iskolaépület áll az ott tanuló 135 gyermek rendelkezésére, az 50 férőhelyes óvodában 56 kicsit látnak el. Jelenleg folyamatban van egy korszerű óvoda felépítése az Európai Uniós támogatásával. Biharnagybajomban a bölcsödei szolgáltatást 23 gyermek veszi igénybe 2 csoportban. Egy iskola működik a településen ahol 327 diák tanul. A két óvodában pedig 150 férőhelyen 165 gyermeket látnak el. Az oktatási intézmények 2008 évben létrehozták a feladatellátásra irányuló társulást, mely társuláshoz Tetétlen község is csatlakozott. Tetétlenen egy európai uniós színvonalú épületben folyik az oktató-nevelő munka 180 férőhelyen, az iskolában jelenleg 198 tanulót oktatnak. Az óvodai nevelés egy épületben történik 60 férőhellyel. Művelődés, szabadidő eltöltés: Kabán egy művelődési ház és egy könyvtár áll rendelkezésre azok számára, akik szabadidejüket kulturális tevékenységgel kívánják eltölteni. 2010-ben az általános iskola és a művelődési ház ÁMK Sári Gusztáv tagiskolája néven összeolvadt. Bárándon a művelődési ház és a könyvtár mellett évek óta van népfőiskola. A mozi felújítását tervezik, jelenleg kb. havonta egyszer Vándor mozi formájában oldják meg a filmvetítéseket. A művelődési házban teleház működik. Sápon művelődési ház és könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére. Tetétlen községben egy faluház szolgálja ki a helyi lakosság kulturális és szabadidős igényeit. Biharnagybajomban a Szűcs Sándor Művelődési ház a kulturális élet központja. A településen 1 könyvtár van, amely az Általános Iskola épületében található. A Szűcs Sándor Emlékház a Nagy-Sárrét életét, hagyományait mutatja be. Található a településen kovácsmúzeum is. Az udvarán a helyi tűzoltók muzeális gépi eszközei láthatóak. Szociális intézmények: 2005. október 01-től kezdődően a bárándi és kabai, 2005. december 1-től a sápi önkormányzat, 2011-től a biharnagybajomi önkormányzat társulása révén a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátásokat. Az intézmény 7 épületben a következő alapellátási feladatokat látja el: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, támogató szolgáltatás, közösségi ellátás,
127
128 gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása. A hetedik épület jelenleg felújítás alatt áll, ebben az épületrészben működne a szenvedély-és pszichiátriai betegek nappali ellátása. Az intézményen kívül egy magánkézben és egy megyei önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézmény működik a négy településen. A szakmai program célja: Ezen Szakmai Program célja, hogy rögzítse a szolgáltatás céljait, feladatát, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, működésére vonatkozó szervezeti kérdéseket.
A gyermekjóléti szolgáltatás célja, feladata
Cél a családok családmegtartó erejének növelése, amelynek érdekében hangsúlyt helyezünk a prevencióra, családtámogatási módszerek kidolgozására, az alapellátás hatékonyságának növelésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére.
A gyermekjóléti szolgáltatás célja, alapfeladatai a 15/1998. (IV.30) NM rendelet alapján: 9.
a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése
10. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, ill. a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése 11.
javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására 12.
a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok
13.
a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, ill. utógondozása
14.
a helyettes szülői hálózat szervezése
15.
az örökbefogadással kapcsolatos feladatok
A többször módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a gyermekjóléti szolgálat tevékenységi körébe az alábbi feladatok ellátását utalja: 10. a településen élő gyermek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos nyomon követése 11. a veszélyeztetett, illetve védelembe vett gyermek gondozásának – nevelésének segítése és az ezzel kapcsolatos ügyintézés 12. helyettes szülői hálózat kiépítése és működtetése 13. oktatási – nevelési intézmények gyermekvédelmi feladatának segítése 14. felkérésre környezettanulmány készítése 15. a település önkormányzatánál új ellátások bevezetésének kezdeményezése 16. a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit 17. biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiséget 18. részvétel a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában kistérségi szinten 19. a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatása 20. a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást, vagy az ehhez való hozzájutás megszervezése 21. a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásához való hozzájutás megszervezését 22. szabadidős programok szervezése 23. hivatalos ügyek intézésének segítése 24. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében észlelő – jelzőrendszer működtetése 25. rendszeres esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése
128
129 26. tájékoztatás nyújtása a lehetséges támogatásokról, az ezekhez való hozzájutás segítése 27. a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése 28. a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, a válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás 29. elkészíti a védelembe vont gyermekek gondozási – nevelési tervét 30. az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági intézkedés kezdeményezése 31. javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésre, a leendő gondozási helyére, vagy jelenlegi gondozási helyének megváltoztatására 32. családgondozás biztosítása 33. megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítása 34. utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez II. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a nyújtott szolgáltatási elemek, tevékenységek leírása
A gyermekjóléti szolgálat elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja a legfontosabb feladatának. Az olyan társadalmi problémákat, mint iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus, sem hagyja figyelmen kívül a szolgálat, mivel a családon keresztül ezek a problémák kihatnak a gyermekre is. Ennek elősegítése érdekében biztosítjuk a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásról való tájékoztatást, és a támogatáshoz való hozzájutást. Tájékoztatást, tanácsadást (mentálhigiénés, nevelési) nyújtunk, ill. a tanácsadások igénybevételének lehetőségeiről és a segítségnyújtás lehetőségeiről kapnak felvilágosítást, segítjük a hivatalos ügyek intézését, szükség esetén támogatások és ellátások igénybevételét kezdeményezzük. Segítséget és támogatást nyújtunk a szociálisan válsághelyzetben élő várandós anyáknak. A gyermekek számára olyan szabadidős programokat szervezünk, amelyek a családban jelentkező nevelési problémákat, és a hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák meg. A feladatok megvalósulását a komplex családgondozás, információnyújtás, tanácsadás, segítő beszélgetés, hivatalos ügyekben való közreműködés, közvetítés más szolgáltatásokhoz, családlátogatás, felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel, elhelyezési értekezleten való részvétel, mediáció, konfliktuskezelés, esetmegbeszélés, szakmaközi megbeszélés, esetkonferencia, szabadidős programok megvalósításában való részvétel szolgálja. A szolgálat a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyilvántartásokat vezet: forgalmi naplót, esetnaplót és az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézet által kidolgozott adatlap rendszert. 1) A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: -Részt vesz a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. -Felhívja a jelzőrendszer tagjait jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére. - Nyilvántartja, és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat. Az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó - így különösen a jelzőrendszeri tagokbármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az intézkedéséről írásban tájékoztatja a jelzést tevőt. - Részt vesz a gondozása alatt álló családok ügyében tartott esetkonferencián és a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélésen. - Segíti és közreműködik abban, hogy a gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást tartson, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, illetve áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. -Fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében:
A segítő kapcsolat keretében: - Támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében.
129
130 - Segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. - Kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesítenie: - A gondozás megkezdésekor, rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. - A gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismerteti a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel). - A gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. - A családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. - Elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. - Amennyiben a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. - Amennyiben a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, kezdeményezi az ellátás biztosítását. - Ha valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. - Az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására: A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, illetve a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. A javaslatban a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen: - a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, - a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, - a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat, - a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, - a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát. - A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be. A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok: - Ha a jegyző a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 85. §-a alapján - a védelembe vétel mellőzésével - felhívta a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítség adásra, akkor felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. - Lehetőség szerint a gyermekjóléti szolgálat által összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. - A védelembe vételre vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, illetve szükség esetén javaslatot tesz a jegyzőnek másik családgondozó kirendelésére. - A védelembe vétel során a jegyző határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. - A gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyermekvédelmi törvény 68.§-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait. A gondozási-nevelési terv tartalmazza: - a veszélyeztető körülmények megjelölését,
130
131 - a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával, - a család részére szükséges ellátásokat, - a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, • a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt, a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket. A védelembe vétel során feladata: - a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint, - a jegyző tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint – a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. - A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a l5/l998.(IV.30.) NM rendelet 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmaznia. A szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy: - a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében, - a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják a fent megjelölt együttműködést, - a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, - A fentiek alapján sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére. Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges: - írásban jelzi ezt a jegyzőnek, - felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, - javaslatot tesz - Lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. - A védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz: a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, b) a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. 3) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása érdekében: - A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. -Együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. - A nevelésbe vételt követően a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával. A családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti: -személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése, - a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása, - közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében, - a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása, - társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése. - Javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt: - a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, - a szülő életkörülményeinek alakulásáról.
131
132 A családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának, vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatás segítése. Az utógondozás során együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat utógondozójával. 4) A helyettes szülői hálózat szervezése: Közreműködik a településen a gyermek átmeneti gondozását saját háztartásukban helyettes szülőként vállaló személyek, családok felkutatásában, továbbá tájékoztatást ad számukra az átmeneti gondozás keretében ellátandó feladatokról, illetve a helyettes szülői jogviszonyról. 5) Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok: A gyámhivatal megkeresésére: - környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél, - véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e. - Környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről - az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat, az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal megkeresésére. - A gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. - Az általa gondozott családoknak, egyéneknek nyújtott információkért, tanácsokért, azok következményeiért felelősséggel tartozik. - Krízishelyzetben azonnali beavatkozást végez. - Köteles napra kész információkkal, tudással rendelkezni a szociális területet érintő országos és helyi jogszabályokról. Ehhez a Szolgálat biztosítja a lehetőséget. - Munkája során felmerülő szakmai, etikai, jogi, és egyéb problémás esetekben köteles a megfelelő álláspont, döntés, javaslat meghozatala érdekében a vezető családgondozóval, az illetékes szakemberekkel konzultálni, azok észrevételeit figyelembe venni. - Aktívan részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat programjainak szervezésében, rendezvények lebonyolításában, ötleteivel, javaslataival elősegíti a szolgáltatások bővítését, ahhoz szakmai támogatást ad. - A Gyermekjóléti Szolgálat zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a szakmai egységvezető által beosztott ügyeleti rendben dolgozik, a terepmunkát az ügyeleti időn kívül végzi. A terepmunkát lehetőleg megszakítás nélkül kell ellátni. Amennyiben nincs naponta 2 órás területi munka, akkor a fent maradó időt az intézményben tölti el. Az előre meghatározott időpontokban gondoskodik az intézmény nyitásáról és zárásáról. - Napra készen vezeti a kliensekre vonatkozó nyilvántartásokat, családgondozási dokumentációkat, (munkanaplót), környezettanulmányt, adatlapokat stb. - A hetenként megtartásra kerülő munkaértekezleten aktívan vesz részt. - Az intézmény által nyújtott szupervíziós lehetőséget igénybe veszi. - A szakmai fejlődését elősegítendő részt vesz a Szolgálat házi képzésein, illetve egyéb képzéseken, előadásokon, konferenciákon, szakmai folyóiratokat, szakkönyveket olvas. - Az akár szóban, akár írásban reá bízott értékekkel köteles elszámolni, azokért mindenfajta felelősséggel tartozik. Megóvja, és rendeltetésüknek megfelelően használja az intézmény értékeit. - Joga van az ügyeleti beosztáson túli terepmunkát saját maga beosztani, önálló munkavégzést folytatni. - Joga van az évi rendes szabadsága idejét maga beosztani az intézmény vezetőjével és a munkatársakkal való egyeztetés után. e.) Joga van az intézményen belül tapasztalt problémákat, hiányosságokat a vezetőnek jelezni. f.) A családsegítő távollétében ellátja a családsegítő szolgáltatás feladatait, a vezető családgondozó irányítása alapján. g.) Szükség esetén elvégzi mindazon feladatokat, melyek a munka- és feladatkörével összefüggnek és az intézmény vezetője szóban vagy írásban megbízza. III. Más intézményekkel történő együttműködés módja A Gyvt. 1997. évi XXXI. törvény 39.§ (3) a) pontja előírja, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. A törvény szerint az észlelő és jelzőrendszer tagjai a következőek:
-
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók - védőnő, háziorvos
132
133 -
Személyes gondoskodást nyújtó szolgálat – családsegítő szolgálat munkatársa
-
Közoktatási intézmények: bölcsőde, óvoda, iskola, nevelési tanácsadó munkatársa
-
rendőrség
-
az ügyészség
-
a bíróság
-
a pártfogó felügyelői szolgálat
-
az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
-
a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
-
a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok,
-
munkaügyi hatóság
A jelzőrendszer működtetése lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek gyermekekkel. Szervező, koordináló tevékenységgel teszi lehetővé a team munka kialakulását és működését. Ennek célja, hogy a különböző szakemberek a segítő tevékenység során, a maguk területén ellátva feladataikat, egymással konzultálva, egymás munkáját megismerve, támogatva és azt kiegészítve dolgozzanak a közös cél érdekében. A gyermekjóléti szolgálat munkáját döntően meghatározza az, hogy miként működik a jelzőrendszer, milyen a személyes kapcsolat a tagjaival, hisz a tőlük kapott információk alapján nyílik mód a veszélyeztetett, elhanyagolt gyermekek feltérképezésére. A jelzőrendszer tagjai a saját területükön végzett gyermekvédelmi munkájukkal teszik hatékonyabbá a gyermekjóléti szolgálat munkáját, hisz az időben jelzett problémákat eredményesebben, időben lehet kezelni. A jelzőrendszer tagjain kívül a családgondozók a problémák kezelése érdekében egyéb intézményekkel szervezetekkel is kapcsolatot tartanak fenn: A fenntartó Önkormányzatokkal −A térség Polgármesteri Hivatalaival −Egészségügyi Központtal −Módszertani Központokkal −Művelődési Központokkal Segítő civil szervezetekkel szociális, társadalombiztosítási, családtámogatási ellátást biztosító intézményekkel Társszakmák segítő szakembereivel stb.
IV. Az ellátandó célcsoport jellemzői, problématerületek Az ellátandó célcsoportot elsősorban a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek és családjaik alkotják. Az ellátottak köre 0 – 18 éves korosztály és családjaik, ill. utógondozás esetén 18 – 24 éves korig. Kaba, Báránd, Sáp és Biharnagybajom mind a püspökladányi kistérség része, lakossága (KSH 2010-es adatok alapján) összesen 52615 fő. Mind a négy hátrányos helyzetű település.
133
134 Település neve
Állandó lakosok száma
Gyermekek száma
Kaba
6265fő
1471 fő
Báránd
2822 fő
502 fő
Sáp
1040 fő
321 fő
Biharnagybajom
2970 fő
784 fő
Kaba város kivételével a nagyobb városok nehezen megközelíthetőek. A szolgálattal kapcsolatba került családok életszínvonala igen alacsony, szociálisan és gyakran egészségügyileg is hátrányos helyzetben vannak. Nehézséget okoz a jövedelem helytelen beosztása, a pazarló élet, a család céljait szolgáló lakás és más tárgyak gondozatlansága, a munka hiánya. A probléma tehát láthatóan nagyon összetett, hiszen ezek a családok gyakran veszélyeztetettek. Térségünkben alapvető probléma a munkanélküliség, egyre több család kerül válságba. A különböző településeken élő emberek életszínvonala átlagos, de egyre több az átlagon aluli. Az itt élő emberek eltérő színvonalon jutnak alapvető ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez. Nagy különbségek tapasztalhatóak az oktatásban, egészségügyi ellátásokban és munkahelyekben. A munkanélküliség fokozott megjelenésével együtt növekszik a társadalmi feszültség is, hiszen a kistérségekben sokkal kevesebb a munkalehetőség, ezáltal egyre több család kerül kilátástalan helyzetbe. Ennek következményeként, egyre gyakrabban társul a probléma halmazataként az alkoholizmus, mely teljesen felemészti a családot. A fokozódó depriváció mellett megnövekedett a családi konfliktusok száma, az iskolai hiányzások száma és a magatartási problémáról szóló iskolai problémajelzések. Ezek a problémák már egészen kisiskolás korban jelen vannak. Az iskolai igazolatlan hiányzásokhoz sok estben a szülők is partnerek. A tankötelezettség 18. életévre való emelésével, egyre több fiatalkorú gyermek kerül a jelzőrendszer látókörébe. A családok életét nehezíti, hogy a családon belül nem megfelelően működik a kommunikáció. A családmodell, a családi otthon légköre jelentősen meghatározza a gyermek egészséges fejlődését, mely jelentős szerepet játszik abban, hogy a gyermek hasznos tagja lesz–e a társadalomnak. Az ellátásban részesülő családok többsége a gyermekek után járó ellátásokból élnek. Ebből adódóan fokozódik a szülői elhanyagolás, melynek következményeként a problémák tünethordozói a gyermekek lesznek. Térségünkben a veszélyeztetett gyermekek száma nő, ezért is van nagy szükség a még hatékonyabb együttműködésre, közös prevenció, bűnmegelőzési programok szervezésére és a jelzőrendszer további erősítésére. A társulás területén élők számára biztosítani kell azokat a szolgáltatásokat, amelyek megakadályozzák az életminőség továbbromlását, amely valamilyen mértékben befolyásolja az egyén és közösség jólétének alakulását, életmódját és életminőségét. Gyermekjóléti szolgáltatás keretében kezelt problémák: -
gyermeknevelési problémák
-
magatartászavar
-
szülők vagy család helytelen életvitele
-
megélhetési, anyagi problémák
-
beilleszkedési nehézség (intézménybe, társadalomba)
-
családi konfliktusok
-
szülői elhanyagolás, bántalmazás
134
135 -
családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki)
-
fogyatékosság, retardáció, szenvedélybetegség
V. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások rendszeressége A szolgáltatást egy fő osztott munkakörben foglalkoztatott szakmai egységvezető, öt teljes munkakidőben foglalkoztatott családgondozó és két fő osztott munkakörű családgondozó látja el.
A gyermekjóléti szolgálatok ügyfélfogadási rendje: Kaba
Báránd
Sáp
Biharnagybajom
hétfő
8.00 – 15.30
8.00 – 16.30
8.00 – 16.30
8.00 – 15.30
kedd
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
szerda
8.00 – 15.30
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
8.00 – 15.30
csütörtök
8.00 – 15.30
8.00 -12.00
8.00 -12.00
8.00 – 15.30
péntek
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
Nincs ügyfélfogadás
A biztosított szolgáltatások köre: 1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. 2)A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az észlelő és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, 10. tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. 3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c) kezdeményezni ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, cb) szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, cc) egészségügyi ellátások igénybevételét, cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy ce) a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,
135
136 db) a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, dc)a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. 4)A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Ezen túl még: - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv), - szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, - segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, −biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, - részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, −nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. Mindezen szolgáltatások rendszeressége folyamatos, igényeknek megfelelő. VI. Az ellátás igénybevételének módja A gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vehető: - önként, amikor az ügyfél személyesen kéri a segítséget - jelzőrendszeri tagok, vagy más intézmények esetjelző lapon történő jelzése alapján - hatóság által kötelezett formában. A szolgáltató és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja: • A családokkal személyes kapcsolatot tartunk, mely történhet az intézmény helyiségében, vagy a kliens tartózkodási helyén, és telefon igénybevételével ezen alkalmak dokumentálása a forgalmi naplóba és az ügyiratba kerül feljegyzésre. • Történhet írásban, miszerint minden az intézménnyel és az ellátottal kapcsolatos megállapodásról, felülvizsgálatról, stb. írásos dokumentáció készül, melyből egy példányt az ellátott vagy annak törvényes képviselője megkap. VII. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja A helyi média lehetőséget nyújt számunkra információt nyújtani bevezetésre kerülő szolgáltatásokról, új ellátási formákról, adományosztásról, szervezett programokról, mellyel hozzájárulunk a lakosság naprakész tájékoztatásához. Az intézményen belül található faliújságokon, illetve a helyi intézmények hirdetőfalain szintén biztosított a lakosság naprakész tájékoztatása. VIII. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok
136
137 Az elmúlt 10 esztendő gyermekvédelmi szempontból egyik legnagyobb eredménye, hogy törvényi szinten részletesen deklarálásra kerültek a gyermekek jogai. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekjogi képviselő gyermekvédelmi gondoskodásba részesülő gyermekek vonatkozásában lát el jogvédelmet és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt a gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedéseken alapuló ellátást és védelmet kell érteni, így a jegyző jogkörébe tartozó védelembe vételt, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó családba fogadást, ideiglenes hatályú elhelyezést, átmeneti nevelésbe vételt, tartó nevelésbe vételt, utógondozást és az utógondozói ellátást. A gyermekjogi képviselő: Segíti a gyermeket a panasza megfogalmazásában, jogosult kezdeményezni annak kivizsgálását. Segítséget nyújt a gyermeknek az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban. A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat felkérésére eljár, amennyiben az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, illetve a gyermeki jogok sérelme, továbbá – az intézményben elhelyezett gyermek vonatkozásában – az intézmény dolgozója kötelezettségszegése esetén az érdekképviseleti fórum a panaszt érdemben nem vizsgálja meg, vagy a vizsgálat eredményével, a megtett intézkedésekkel nem értenek egyet. Ugyancsak eljár az érdekképviseleti fórum intézkedést kezdeményező megkeresésére, elsősorban a jogsértések feltárása érdekében. Térségünk gyermekjogi képviselője: Rantalné Dr. Szalai Erika Elérhetősége: 06 20 4899 628 A szociális szolgáltatást végzők jogai: A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt..számú,Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatályát veszti a Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 22/2006.(I.26.) határozatával jóváhagyott Szakmai Program. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezetõ Záradék: Ezen Szakmai Programot Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt.számú , Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
137
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
138
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette:
Dr. Kaszásné Sarkai Anna intézményvezető
Kiss Sándorné vezető gondozó Készült: 2011. május 02. Hatályos: 2011. június 30. I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Házi segítségnyújtás Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephelyek: 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység Ellátottak száma: 198 fő II. A szolgáltatás céljának, feladatának bemutatása II.1. Célja: A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás célja az integrált működési rendhez igazodva az idős ember állapotának megfelelő ellátás biztosítása saját otthonában, a szolgáltató központon belüli részegységek közreműködésével. Formája: heti 7 napon,
138
139 maximum 4 óra/ nap/ fő. II.2. Feladata A házi segítségnyújtás saját otthonában a szükséges segítséget nyújtja azoknak a fogyatékkal élő szociális vagy egészségi állapotuk, valamint koruk miatt rászoruló személyeknek, akik az életvitelükhöz, személyi és környezeti tisztaságuk biztosításához, társas kapcsolataik ápolásához, kulturális igényeik kielégítéséhez, érdekeik védelméhez igénylik. A házi segítségnyújtás biztosítja az 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet 25. §-ban meghatározott segítségnyújtásokat, az alapvető gondozási és ápolási feladatok elvégzését, közreműködik és segítséget nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és közvetlen környezete higienés körülményeinek a megtartásában, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában. A házi segítségnyújtás munkanapokon, illetve indokolt esetben hétvégén és ünnepnapokon is igénybe vehető. Indokolt igénybevételnek számít a teljes önellátási képesség hiánya. Kaba, Báránd, Sáp és Biharnagybajom településeken egységes helyi rendelet szerint dolgozunk, egységes iratkezelést, ügyintézést és gondolkodásmódot alakítottunk ki. Minden település helyi szakdolgozókat foglalkoztat. Munkavégzésünk során fontos hangsúlyt helyezünk a szolgáltatói szemlélet kialakítására, az egyénre szabott bánásmódra. A középpontban az ellátást igénybe vevő személy áll, a szakmai munka célja az önállóság erősítése, valamint a szükségletekhez igazodó segítségnyújtás megvalósítása. Kliensközpontúság: A kliensközpontúság azt jelenti, hogy a szakmai normákat, szabályokat a célcsoport számára közérthető nyelven nyilvánossá és elérhetővé kell tenni, hogy ők is meg tudják ítélni a szolgáltatás megfelelőségét, színvonalát, tudják, mit várhatnak a szolgáltatástól. Rugalmasság: Intézményünk rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott gazdasági és jogszabályi környezethez. 2011. április 01-től Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011.(III.18.) Ör.sz. önkormányzati rendelete alapján a házi segítségnyújtás igénybevétele ingyenes, kivéve a mosást és vasalást. II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások A házi segítségnyújtás alapellátás biztosítja, hogy az időskorú lakosság minél tovább, saját otthona nyújtotta biztonságban éljen. A bentlakásos elhelyezés indokoltsága kitolható, illetve elvethető. Ezzel a térség területén működő ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézmények tehermentesülnek, csökken a várakozók létszáma. A kistelepülések többségében az átlagosnál nagyobb mértékű a generációk közötti összetartás, ami a gondozásra szorulók családon belüli ellátását eddig szerencsésen megoldotta. Az aktív korú családtag azonban egyre nehezebben vállalja fel a gondozási feladatokat, mert félti munkahelyét, illetve településétől távol jutott munkához. A gondozási szükséglet vizsgálata során egyre több idős ember került haza, akinek az ellátásáról az önkormányzatoknak kell gondoskodni házi segítségnyújtás keretében. A házi segítségnyújtásba tartozó ellátottak között egyre nő azoknak a száma, akik a házi segítségnyújtás mellett az étkeztetést is igénybe veszik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. (továbbiakban: Szgf.) rendelet 25. §.-ban foglaltak alapján a szociális gondozó feladatai különösen a következők: Szgf. 25.§. (2) bekezdése: A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a.) saját környezetében, b.) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, c.) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztoított legyen. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen: a.) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, Teljesen vagy részlegesen ágyhoz kötött beteg esetén igény szerint etetés, vagy étkeztetés segítése. Otthonápolás megrendelése.
139
140 Szgf. 25.§.(3) bekezdés b) pontja:az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, Kapcsolattartás a háziorvossal, információnyújtás a gondozott egészségi állapotára vonatkozóan. Gyógyszeríratás, annak kiváltása, közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés. Szükség szerint beutaló kérése, a beteg szállításának megszervezése (pl. támogató szolgálattal). Ápolási feladatok a háziorvos utasítása, irányítása szerint: sebkezelés, szükség esetén injekció beadása (kizárólag csak subcután- bőr alá pl. véralvadásgátló, inzulin), felfekvés kezelése, gyógyszeradagolás (igény szerint heti illetve napi szinten, napokra, napszakokra lebontva, jól elkülönülten felcímkézve), stoma zsák és alaplap cseréje, kezelése. Szgf. 25.§. (3) bekezdés c) pontja: közreműködés a személyi és a megtartásában
lakókörnyezeti higiéné
Lakókörnyezeti higiéné megtartása érdekében: Kizárólag a gondozott által közvetlenül, naponta használt helyiségek (pl. hálószoba, fürdőszoba, konyha) tisztántartása (pl. sepregetés, porszívózás, portörlés, felmosás), ezen helyiségek nagytakarítása maximum egy évben két alkalommal (pl. ajtó, ablak lemosása, függönymosás, teljes portalanítás, bútorzat lemosása). A gondozott által használt tálalóeszközök, evőeszközök folyamatos tisztántartása, mosogatása. Személyi higiéné megtartása érdekében: Teljesen vagy részlegesen ágyhoz kötött beteg mindennapos ellátása (pelenkázás, fürdetés, mosdatás, bőrvédelem, bőrápolás, fog-és szájápolás), szükség esetén hajmosás, körömápolás. A szükséges bőrápoló és kozmetikai cikkek beszerzése, igény szerint fodrász, pedikűrös, manikűrös házhoz rendelése. Önellátásra részben képes gondozottnál tisztálkodás elősegítése, előkészületekben való részvétel, szükség esetén segítségnyújtás. A gondozott saját ruházatának, az általa használt ágyneműk mosása, vasalása saját otthonában, vagy az intézményben. A szennyes ruha beszállítása az intézménybe, a tiszta ruha visszaszállítása a gondozott otthonába. Szgf. 25.§. (3) bekezdés d) pontja:közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében Kizárólagosan csak a gondozott saját szükségleteinek kielégítése céljából történő vásárlás. Pénzbeosztás segítése, számlák befizetése, szükség esetén ügyintézés. Szgf. 25.§. (3) bekezdés f) pontja:segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában Tüzelő beszerzés, fűtés. Szgf. 25.§. (4) bekezdés: A gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel Kapcsolattartás a kórházak szociális munkásaival, a kórházból hazaérkezés előtt a lakókörnyezet rendbetétele, lakóház felfűtése. - segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban, - részvétel az egyéni és csoportos szabadidős , foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, - az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, - az előgondozást végző személlyel való együttműködés, - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. A házi segítségnyújtás maximum óradíját (intézményi térítési díját) a mindenkori helyi rendelet határozza meg a jogszabályi előírásoknak megfelelően. II.4. Más intézményekkel való együttműködés módja A kapcsolatunk egyes intézményekkel és szervezetekkel : - A települések bentlakásos intézményei - Intézményi szinten a települések más, pl. oktatási intézményei - A települések rendőrei, körzeti megbízottai
140
141 Együttműködési megállapodások rögzítik a kapcsolatrendszert,azokkal akikkel rendzseres együttműködésünk van: A házi segítségnyújtás esetében azonban napi kapcsolatban vagyunk azokkal a szervezetekkel akik naponta találkoznak az időskorú lakossággal. A települések háziorvosai a gondozónőknek szakmai irányítást, utasítást adnak. Azokban az esetekben, amikor az ellátott egészségi állapota megkívánja ápolási tervet készítenek a szociális-, és az egészségügyi szféra munkatársai. Gyógyszeríratás, beutalók írása, segédeszközök beszerzése , közös vizitek jellemzik az együttműködést. Kapcsolatban vagyunk az otthonápolás munkatársaival. Székhelyük Berettyóújfaluban van, a kapcsolattartás leginkább telefonon történik. Konstruktívnak mondható az együttműködésünk a környező kórházak szociális munkásaival, osztályos nővéreivel, akik kórházban tartózkodó ellátottainkról gondoskodnak. A települési önkormányzatok szociális irodáiban dolgozókkal is napi kapcsolatunk van. Hivatalos ügyek intézését, pályázatok írását, statisztikai jelentések elkészítését végezzük együtt. A településeken működő „jelzőrendszer” kialakításában és működtetésében aktívan közreműködünk, hetente cserélünk információt a polgárőrökkel, egyéb civil szervezetekkel. III. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A szolgáltatást egy osztott munkakörben dolgozó vezető gondozó, 10 fő szociális gondozó és 7 fő tiszteletdíjas látja el, illetve közcélú foglalkoztatottak segítik a szakfeladaton dolgozók munkáját. IV.2. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége A szolgáltatást igénylő ellátottaink részt vehetnek az Intézmény más szolgáltatás keretében szervezett programokban, csoportfoglalkozásokon, melyről a szolgáltatást nyújtó munkatársaktól tájékoztatást kapnak: - életmód tanácsadás , szabadidős programok, csoport foglalkozások, - mobilizáció (kondicionáló torna), jogi tanácsadás (kliensek és szakemberek részére) A házi segítségnyújtás keretében, a megszokott környezetből nem kiemelve, otthonában látjuk el az önálló életvitelre nem képes egyént, egyéni szükségletei kielégítésével. Azokról a személyekről gondoskodunk, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. Az ellátást végző és az ellátást igénylő közösen határozzák meg a segítségnyújtás formáját és gyakoriságát az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény lehetőségeit figyelembe véve.. A házi segítségnyújtás munkanapokon, illetve indokolt esetben hétvégén és ünnepnapokon is igénybe vehető. Indokolt igénybevételnek számít a teljes önellátási képesség hiánya. A gondozók feladata többek között: - az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, - az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, - a segítségnyújtás a környezeti és testi higiénia megtartásában, - közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, - mosás, meleg étel biztosítása), - segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, - segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a - kialakult veszélyhelyzet elhárításában, - részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, - az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,
141
142 - az előgondozást végző személlyel való együttműködés. Gondozási feladatok: étkezés segítése, mozgás segítése, ürítési szükségletek kielégítése, közreműködés személyi higiéné megtartásában, közreműködés lakókörnyezeti higiéné megtartásában, közreműködés a háztartás vitelében, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, ápolási feladatok, veszélyhelyzet megelőzése, elhárítása, más szociális ellátásokhoz való hozzájutás megszervezése, szakosított ellátásba való bekerülés segítése, egyéb szolgáltatások Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást (MEP által finanszírozott tevékenység). Házi segítségnyújtás kérelmezését követően az intézmény vezetője elvégzi az egyszerűsített előgondozást és a gondozási szükséglet megállapítását. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. A nyugdíjba vonuló emberek bizonyos ideig saját magukat ellátják, életformájukat fenntartják, de eljön az az idő, amikor az önállóság megtartása mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Sokan vannak, akiknek családja sincs, vagy megözvegyültek, elváltak, magányosak. Családban maradásnak sok egyéb akadálya is van, a fiatalok önállósodási törekvése, a munkahely megtartása, a településről elköltözése. Számtalan esetben a családokban élő idősek ellátása pedig napközben nem megoldott. Nem az a cél, hogy az emberek idősek otthonába kerüljenek, hiszen köztudott, hogy nehezen válnak meg megszokott környezetüktől, amelyhez szeretett emlékek kötik. A megszokott környezetben való megtartás viszonylag kis segítséggel meg is oldható a házi segítségnyújtók segítségével. Az ellátást igénylő a gondozóját beengedi otthonába, megosztja vele személyes dolgait, ezért nagyon fontos az idős ember bizalmának megszerzése és megtartása. A korszerű gondozás szükségessé teszi azt az idős beteg gondozott gondozásával foglalkozó, velük kapcsolatban kerülő személyzet személyisége alkalmas legyen a feladatkörre. A szociális területen dolgozó szakemberek etikus és humánus magatartása alapvető követelmény. A törődés és gondoskodás szakértelemmel és magasrendű etikai szemlélettel ötvöződő természetes készség kell, hogy legyen. A munkakörre előírt szakképesítés elengedhetetlen követelmény. Folyamatos továbbképzés lehetővé teszi, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendeletben előírtak alapján. Az időskorúak ellátását vállaló közösségbe dolgozók egymáshoz való viszonya növeli a munka hatékonyságát. A szakmai vezetők jó munkaszervezéssel, napi események összegzésével, esetenként egyéni megbeszéléssel elősegítik a jó munkatársi kapcsolat kialakítását. A házi segítségnyújtásban dolgozó alkalmazottak munkáltatója a Támasz Szociális Alapszolgáltatási központ intézményvezetője. A házi segítségnyújtás gondozóinak száma az 1/2000 SZCSM rendelet előírásaihoz igazodik, egy fő gondozó legfeljebb 9 fő rászorulót láthat el. A házi segítségnyújtást végző alkalmazottak létszámát folyamatosan- a szakmai előírásokra is tekintettel- az igényekhez kell igazítani. Főállású dolgozóink 100 %-ban szakképzettek. Társadalmi gondozó munkatársaink közül 4 fő szintén rendelkezik megfelelő szakképesítéssel és igyekszünk a közfoglalkoztatásban részt vevők közül is szakképzett embereknek lehetőséget adni. A házi segítségnyújtás közvetlen szakmai irányítója a vezető gondozó. A szakmai vezető minden héten hétfőn Sápon végzi a munkáját, keddenként Kabán, a többi napon Bárándon. A fent említett napokon megbeszélést folytat a telephelyeken a gondozókkal, majd heti rendszerességgel tájékoztatja az intézményvezetőt a szakmai munkáról és a feladatellátásról. Ellátotti dokumentáció: - Egészségi állapotra vonatkozó igazolás - Jövedelemigazolás, jövedelemnyilatkozat - Nyilvántartás - Egyszerűsített előgondozás - Megállapodás - Gondozási szükséglet vizsgálata - Egyéni gondozási terv, ha szükséges, akkor ápolási terv - Gondozási napló - Nyilatkozat - Értesítés a térítési díjról A házi gondozó napi gondozási tevékenységéről külön jogszabályban meghatározottak szerint gondozási naplót vezet. Rendszerességét, módját és formáját a vezető gondozó határozza meg a gondozási tervben leírtak alapján, az ellátott kérésének figyelembevételével. A szolgáltatás a hét öt napján vehető igénybe, napi négy órán át meg nem haladó időtartamban. Ha a gondozási, ápolási igény a napi 4 órát meghaladja, szakosított ellátási formában szükséges gondozni az ellátott igényének megfelelően. A szolgáltatás folyamatos, távollét esetén a Munkaköri leírásban szabályozott módon
142
143 történik a szolgáltatást végzők helyettesítése. A helyettesítés megszervezéséről az intézményvezető és a vezető gondozó az intézményegységek dolgozóinak ideiglenes átcsoportosításával köteles gondoskodni. A házi segítségnyújtás ellátásnál alkalmazott egyéb szabályzatok az intézményi szabályzatok részét képezik.
V. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Az ellátás iránti igény benyújtása 2011. január 1-jétől mind szóban, mind formai kötöttségek nélkül írásbeli alakban is kérelmezhető. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezéséről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. V.1. Igénybevételi eljárás folyamata: A szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik az 1993. évi III. törvény, az 1/2000. SZCSM rendelete, a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló rendelet, és a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, valamint a helyi rendeletek szerint. A házi segítségnyújtás igénybevételéről a Szt. 68/A. § (4) bekezdése szerint vizsgálni kell a gondozási szükségletet. (36/2007. (XII: 22.) SZMM rendelet ). Az ellátás igénybevételét megelőzően az ellátást igénylő családjában az egy főre eső jövedelmet vizsgáljuk. A kérelem alapján a szolgáltatás vezetője előkészíti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt, időpont egyeztetésével egyszerűsített előgondozást végez. Az előgondozás alatt tájékoztatást nyújt a szolgáltatás igénybevételi lehetőségének a módjáról, a szükséges intézkedésekről és a várható térítési díjakról. Ezt követően kezdeményezi a gondozási szükséglet megállapítását. Megszervezi az ellátott szükséglete szerinti gondozási feladatokat, ügyintézéseket. A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az előírt személyi adatokat; az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját, a térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására és a követelés behajtására, valamint elévülésére vonatkozó adatokat. A szolgáltatás igénybevételéről értesítést kap Amennyiben a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Amennyiben ellátása során, azzal kapcsolatos jogsérelem érte, panaszával fordulhat az e területen dolgozó ellátott jogi képviselőhöz. V.2.Térítési díj: Szt. 115. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A térítési díj megállapítása a Szt. 116. § (1) bekezdése szerint, valamint a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletek figyelembe vételével történik. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok: a) a szolgáltatást igénybe vevő személy családjának egy főre eső rendszeres havi jövedelme, b) jövedelemigazolás (Szt. 119/C. § (3) A térítési díj befizetése a helyi szociális rendeletnek megfelelően havonta utólag történik a gondozási naplóban feltüntetett gondozási idő (lakáson eltöltött idő) napi összesítése alapján. Befizetni a tárgy hónapot követő hó 20. napjáig hétfői és szerdai napokon kell 1300-1530-ig A szolgáltatás és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: A szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével kapcsolatot tart. Ennek módja: - személyes kapcsolattartás, mely történhet az intézmény helyiségében, vagy a kliens aktuális tartózkodási helyén,
143
144 telefon igénybevételével, - írásban: minden az intézménnyel és az ellátottal kapcsolatos megállapodásról, értesítésről, térítési díj felülvizsgálatról, esetleges térítési díj fizetésének elmulasztásáról, stb. írásos dokumentáció készül, melynek egy példányát megkapja az ellátott, vagy törvényes képviselője, - üzenetátadással V.3. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel VI.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. 15.
Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai
A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen - az akadálymentes környezet biztosítására, - az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. 16.
Az ellátottjogi képviselő
144
145 Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180.
17.
A szociális szolgáltatást végzők jogai
A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: - a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, - a családgondozó, - a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, - a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, - az előgondozással megbízott személy, - az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve
145
146 A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
1.számú melléklet Sz: …............./20...... MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba, Jókai u. 4. sz. mint szolgáltató, (továbbiakban szolgáltató) másrészről név:…................................................................................ (szh.: ……….......…............................, sz..idő: …........................................
an: …...................................................) ……………………………………..,
…............................... u. ….............sz. alatti lakos, mint igénybe vevő (továbbiakban: ellátott) között a mai napon az alábbi feltételekkel: −Szolgáltató a 20........év …................................ -én benyújtott személyes gondoskodást nyújtó alapellátás iránti kérelem alapján 20.... év …...........................hó .............. napjától házi segítségnyújtást biztosít ellátott részére. Az ellátott részére megállapított gondozási szükséglet …………. óra, melyet a gondozási tervben rögzítettek szerint biztosítunk. −Az ellátás időtartama: - határozott idejű, előreláthatólag 20.. ..év ….................. hó ….... napjáig - határozatlan idejű. 3). Szolgáltató az ellátott részére életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Ennek során a házi gondozó segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete: a, saját környezetében b, életkorának, élethelyzetének ás egészségi állapotának megfelelően c, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. (továbbiakban: Szgf.) rendelet 25. §.-ban foglaltak alapján a szociális gondozó feladatai különösen a következők: -
Teljesen vagy részlegesen ágyhoz kötött beteg esetén igény szerint etetés, vagy étkeztetés segítése. Otthonápolás megrendelése. Kapcsolattartás a háziorvossal, információnyújtás a gondozott egészségi állapotára vonatkozóan. Gyógyszeríratás, annak kiváltása, közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal
146
147
-
-
-
-
-
kapcsolatos ügyintézés. Szükség szerint beutaló kérése, a beteg szállításának megszervezése (pl. támogató szolgálattal). Ápolási feladatok a háziorvos utasítása, irányítása szerint: sebkezelés, szükség esetén injekció beadása (kizárólag csak subcután- bőr alá pl. véralvadásgátló, inzulin), felfekvés kezelése, gyógyszeradagolás (igény szerint heti illetve napi szinten, napokra, napszakokra lebontva, jól elkülönülten felcímkézve), stoma zsák és alaplap cseréje, kezelése. Lakókörnyezeti higiéné megtartása érdekében: Kizárólag a gondozott által közvetlenül, naponta használt helyiségek (pl. hálószoba, fürdőszoba, konyha) tisztántartása (pl. sepregetés, porszívózás, portörlés, felmosás), ezen helyiségek nagytakarítása maximum egy évben két alkalommal (pl. ajtó, ablak lemosása, függönymosás, teljes portalanítás, bútorzat lemosása). A gondozott által használt tálalóeszközök, evőeszközök folyamatos tisztántartása, mosogatása. Személyi higiéné megtartása érdekében: Teljesen vagy részlegesen ágyhoz kötött beteg mindennapos ellátása (pelenkázás, fürdetés, mosdatás, bőrvédelem, bőrápolás, fog-és szájápolás), szükség esetén hajmosás, körömápolás. A szükséges bőrápoló és kozmetikai cikkek beszerzése, igény szerint fodrász, pedikűrös, manikűrös házhoz rendelése. Önellátásra részben képes gondozottnál tisztálkodás elősegítése, előkészületekben való részvétel, szükség esetén segítségnyújtás. A gondozott saját ruházatának, az általa használt ágyneműk mosása, vasalása saját otthonában, vagy az intézményben. A szennyes ruha beszállítása az intézménybe, a tiszta ruha visszaszállítása a gondozott otthonába. Kizárólagosan csak a gondozott saját szükségleteinek kielégítése céljából történő vásárlás. Pénzbeosztás segítése, számlák befizetése, szükség esetén ügyintézés. Tüzelő beszerzés, fűtés. Kapcsolattartás a kórházak szociális munkásaival, a kórházból hazaérkezés előtt a lakókörnyezet rendbetétele, lakóház felfűtése. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, Észrevétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, Az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, Az előgondozást végző személlyel való együttműködés, Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.
4 ) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A gondozási és ápolási tevékenységeket a mosás, vasalás kivételével térítésmentesen biztosítjuk. A térítési díj megfizetésére köteles: a) az ellátást igénybe vevő, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a (c)-(e)) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme a,) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b,) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
147
148 A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. A személyi térítési díj felülvizsgálata során a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, úgy hogy annak összege ne haladja meg a Szociális Törvény 116.§-ának (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani. A házi segítségnyújtás óradíját a kötelezett utólag minden hónap 20. napjáig a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (…………………………………………………………………………….)
13.00-15.30 között köteles
befizetni. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralékának behajtásáról az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával. A személyi térítési díj és a befolyt óradíj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek - aki arról írásban lemond - akinek kéthavi térítési díj hátraléka van, és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. A fizetendő gondozási díj megállapítására Kaba város Képviselő-testületének …....................... számú rendelete az irányadó. 5.) Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók. ………………………, ......................................
…................................................... intézményvezető
A megállapodás egy példányát átvettem:
…................................................................... ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
…................................................ ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.)Kvt.h. számú, Báránd Község
148
149 Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület 92./2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010(.XI.18..) Kvt.h. számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 145/2010 (XI.24..) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 168/2010. (XI.29.) számú határozatával. jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék: Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.-19.) Kvt.h.számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület 92 /2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT IDŐSEK KLUBJÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Készült: Hatályos:
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Hegedűs Zsoltné nappali ellátás vezető 2011. május 02. 2011. június 30.
I. Bevezetés Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait.
149
150 I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubja Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephelyek: 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység Ellátottak száma: 120 fő s székhely és a telephelyek intézményeiben 30-30 ellátott
II .A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1. Célja A saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére napközbeni ellátást biztosítson. II.2. Feladata - az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatás nyújtása, - a helyi igényeknek megfelelő közösségi programok szervezése, valamint hely biztosítása a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, - biztosítsa, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. 18. Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik: - a közösségi együttlétre, - a pihenésre, - a személyi tisztálkodásra, - a személyes ruházat tisztítására, - az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. 19. A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai különösen: - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzá-jutás segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - munkavégzés lehetőségének szervezése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. 20. Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. 21. Szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. 22. Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás. II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek A szakmai program az ellátást igénybe vevők körülményeit, egyéni jellemzőit, szükségleteit figyelembe véve teszi hangsúlyosabbá, célzottabbá, bizonyos szakmai elvek, módszerek megvalósítását.
150
151 Térségünkben a szerény körülmények között élő, a szociálisan hátrányos helyzetű, magányos, beteg emberek száma folyamatos növekedést mutat. Nagyon sok gond forrása a rossz anyagi körülmény, az elmagányosodás, a romló életkörülményekből is fakadó egészség romlás, aminek következtében kapcsolati, életvezetés problémák jelentkeznek. A nappali ellátás az igénybevevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatásokat nyújt. Szociális szolgáltatáshoz való hozzájutás megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: - szociális ügyintézés, - szállítás szervezése igény szerint szolgáltatás elérése érdekében, - tájékoztatás nyújtása az intézmény által nyújtott alapszolgáltatásokról, életkörülményeiben beállt változás esetén szolgáltatás ajánlása, - tájékoztatás és ügyintézés segítése különböző ellátások és kedvezmények igénybevételére. Egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: - szállítás szervezése igény szerint, - felvilágosító előadások megszervezése, - gyümölcsnap tartása, egészséges táplálkozás és életmóddal kapcsolatos felvilágosítás, közös ételkészítés és kóstolás, - vérnyomás és vércukormérés, - háziorvosokkal való kapcsolattartás az ellátottak érdekében, illetve az orvosok által megtartott előadások megszervezése, - hetente gyógytorna, - kirándulások szervezése (évente több alkalommal kerül megszervezésre). Mentális állapotuknak megfelelő gondozás: - hetente mentálhigiénés munkatárs foglalkozik célirányosan a kliensekkel, - a klubban dolgozó munkatársakkal személyes beszélgetés, - mindennapi munka során figyelemmel kísérjük az ellátottak hangulatának változásait, melyben ha változás áll be – mind pozitív, mind negatív – próbáljuk megtudni annak okát, ha segítséget igényel minden tőlünk telhetőt megteszünk a helyzet javítása érdekében. - megemlékezünk a jeles napokról, ünnepekről (mind egyházi, mind nemzeti ünnepekről, névnapok, születésnapok). Klubfoglalkozás keretében megvalósuló célok: A foglalkozás célja a tartalmas időtöltés biztosítása, amely jelenti az energia lekötést, a gondolatterelését és irányítást, szórakozást és új ismeretek átadását. Annak ellenére, hogy az emberek koruk előre haladtával segítségre, gondozásra szorulhatnak, szükségük van tevékenységre, elfoglaltságra. A nappali ellátás fontos szerepet vállal az ellátottak általános testi-lelki állapotának megőrzésében, javításában. A fizikai ellátás keretében biztosított – igény szerint- a személyi tisztálkodás lehetősége, ruházat tisztítása, hivatalos ügyek intézése. Naponta figyelemmel van kísérve a gondozottak általános egészségi állapota, mentális gondozás keretében nagy figyelem és sok idő van fordítva a szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadásra Annak érdekében, hogy klienseink minél inkább második otthonuknak érezzék az intézményt, velük közösen készítjük a klub dekorációit, virágokkal díszítjük közösségi helyiségeinket, tavasszal a Föld napja tiszteletére magunk ültetünk az udvarra virágokat, melyeket egész évben ellátottjaink gondoznak. A közös helyiségeket a kliensek által hímzett drapériákkal díszítjük, nagy gondot fordítunk a hagyományőrzésre, mely során klienseink szívesen emlékeznek vissza a régi- feledésbe merülő hagyományokra, népi kulturális emlékekre, szokásokra. Cél: A fizikai-, egészségi-, mentális állapot megőrzése, javítása a lehetőségekhez mérten. A nappali ellátás keretében megvalósított szakmai program minőségi változást eredményez a gondozottak körében. A klubtevékenységekben való részvétellel elért célok: - hasznos időtöltés, - felesleges energiák lekötése, - problémáiról gondolatainak elterelés, - szórakoztatás, - egészséges személyiség. A foglalkozások eredményei: - aktivitás kiélése, - derűs kedély, jó hangulat, - minden helyzetben megfelelő magatartás, viselkedés, - események reális értékelése,
151
152 - testi és szellemi frissesség megtartása és visszaszerzése, - mindennapok értelme és változatosság. A szolgáltatást igénylők körében – háziorvos által megerősítetten- látványosan változik jó irányba az ellátottak általános állapota. Az új jelentkezők jellemzően súlyosabb fizikai és mentális állapotban vannak, ugyanakkor a közösség és a megfelelő gondozási munkának köszönhetően idővel kedvező irányba változik közérzetük. II.4. Más intézményekkel való együttműködés módja A társulás területén sikerült elérnünk, hogy nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a társintézményekkel. A közösségi programjainkon rendszeresen részt vesznek óvodai csoportok, iskolások. Jó kapcsolatot ápolunk az azonos célcsoportokat tömörítő civilszervezetekkel, közös programokat szervezünk, melyek mindig nagyon sikeresek. Rendszeres kapcsolatot ápolunk az egyházak képviselőivel, kulturális intézményekkel / ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza Kaba, Gonda Ferenc Városi Könyvtár Kaba, Művelődési Házak, Könyvtárak , települési óvodák és iskolák/ III. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Mint életünk minden nagy biológiai vagy társadalmi fordulópontja a megöregedés is alapvetően kihat az ember testi és lelki állapotára egyaránt. Iván László gerontológus professzor a következőket írta néhány éve: „A világot globálisan három nagy robbanás rázkódtatja a XXI. század elejére: a népességrobbanás, a hosszabbéletűség és az információrobbanás. Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte a 60. életévét, arányuk elérte a 20 %ot. Az előrejelzések szerint növekszik az egyedül élő idősek száma. Magyarország az időskorúak és a nyugdíjasok társadalma lett.” Szolgáltatásunk célja: hogy enyhítsük az idősebb korosztályt sújtó elmagányosodást, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését, fizikai és mentális támaszt nyújtsunk mindennapi életükhöz, mindezt úgy, hogy kölcsönös tisztelettel és szeretettel vesszük körül őket. A régiót alkotó megyék közül 100 gyermekkorúra 77 idős ember jut Hajdú-Biharban. A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség változása az utóbbi években negatív előjelű. A települések többségében jelentős elöregedési tendencia figyelhető meg. Gyorsan csökken a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Sáp, Biharnagybajom és Szerep településeken számuk meghaladja meg a 22%-ot. A legtöbb településen 20% körül alakul a 15 év alattiak aránya, csak Bihardancsházán, Bárándon, Földesen és Bihartordán élnek kisebb arányban gyermekkorúak. Mint országosan, kistérségünkben is megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok számának növekedése. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy az egyedül álló fiatal, diplomás réteg, illetve a kisgyermekes családok költöznek el. Az országos és megyei adatok alapján megállapítható, hogy nemenkénti és korcsoportos bontás alapján különösen magas az 50-54, 60-74 korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya. A különböző nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát tekintve a vidéki régiók közül az Észak-Alföldön részesülnek ilyen ellátásokban a legtöbben. Az Észak-Alföldön él továbbá a legtöbb időskorúak járadékában, hozzátartozói nyugdíjban részesülő lakos is. A vidéki régiók közül itt a legmagasabb a korbetöltött és a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma. Kiemelkedően magas a megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők aránya, az egész országban ilyen juttatásban részesülők több mint egynegyede ebben a régióban él. A legtöbb ellátás összege ebben a régióban a legalacsonyabb az országban, tovább nehezítve az időskorúak megélhetését. Az Észak-alföldi régióban nagyon magas azok aránya is, akik korábban nem szereztek megfelelő szolgálati időt - például napszámosként dolgoztak-, ezért nem jogosultak az ellátásokra Kaba Magyarország észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében fekszik. Állandó lakosok száma: 6265 fő. Kaba város 65 év feletti korosztály létszáma: 945 fő Kaba város (2009. évi adat) A népesség elöregedése jellemző a településre. Jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. A kilencvenes évek végétől drasztikusan csökken a születések száma. 1995. évtől a születések száma minden évben 100 fő alatt maradt. 2009. évre vonatkozó, Kaba városban állandó lakcímmel rendelkező 65 év feletti lakosok körében lefolytatott reprezentatív kutatás eredményei: 2009.évben Kaba városban 945 fő állandó bejelentett lakcímmel rendelkező egyén élt, közülük 352 féri (37,2%) és 593 nő (62,8%). A kiválasztott minta (N=100) tagjai jellemzően másodmagával él, saját tulajdonú háztartásban. A megkérdezettek között felülreprezentáltak a nők (65%). A kétszemélyes háztartások 57%-ban mind két együtt lakó 65 év feletti. A válaszolók 35%-a jelenlegi lakhelyén él születése óta. Azok, akik költöztek életük során jellemzően házasságkötés, és
152
153 építkezés miatt tették azt. A minta 47%-a él 50-65 négyzetméteres saját tulajdonú ingatlanban, míg 7% ma is egy szobás otthonban lakik. A lakások 50% valamilyen problémával rendelkezik, amely a benne élők mindennapi életét megnehezíti. A megkérdezettek 79%-a sajátjogú öregségi nyugdíjat kap ellátásként. A minta tagjainak átlagos jövedelme 96. 607 Ft, amely magasabb a 2009. évi országos átlagnál. A válaszolók 5%-a nem tudott valamilyen kötelezettségének eleget tenni 2008. évben, amely minden esetben a lakás kiadásaival volt kapcsolatos. Mindennapi kiadásaikban a nem létfontosságú kiadásoknál spórolnak a válaszolók (pl. biztosítás, autó fenntartás, ruházat). A mintában mindössze 2% jellemezte egészségi állapotát nagyon jónak, 16% rossznak és 3% nagyon rossznak. Ennek ellenére a válaszolók 38%-a egészségesnek vallotta magát. Azok, akik betegnek vallották magukat a következő betegségeket, sorolták fel: cukorbetegség, illetve vércukor probléma (11%), érszűkület (2%), ízületi és reumás megbetegedés (10%), hallás csökkenés (3%), látásromlás (13%), szív- érrendszeri betegségek (5%), magas vérnyomás (18%). Az időskorúak 19%-nak van érzékszervi vagy szervi fogyatékossága. A minta tagjai rendszeresen járnak háziorvoshoz és szakrendelésre (ellenőrzések, gyógyszeríratás), fogorvoshoz a válaszolók 6% jár évente legalább kétszer. A válaszolók 21%-a jár klubba, civil szervezetbe. A helyi idős lakosság ápolja ismerőseivel, szomszédaival, család tagjaival a mindennapi kapcsolatot. Szociális problémájuk, ágyhoz kötöttségük esetén is első és másodsorban családtagjaikra számíthatnak. Segélyezésre szükség van a válaszolók 47% szerint, de úgy ítélik meg, hogy még mindig sokan vannak, akik valós anyagi helyzetüket eltitkolva jutnak anyagi támogatáshoz. A helyi szociális szolgáltatóhoz a minta csaknem fele fordult már segítségért. A kapott szolgáltatással, felvilágosítással minden esetben meg voltak elégedve. Szociális szolgáltatások közül a helyi idősek a város belterületén lévő bentlakásos idősek otthonát hiányolja. Báránd: Állandó lakosai száma 2822 fő, 65 év feletti lakók száma 424 fő, a nők felülreprezentáltak. A teljes lakónépességhez viszonyítva a 60 év feletti lakosok aránya Bárándon 22% fölött van. Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy elöregedett korstruktúrájú településről árulkodik. Ennek következménye, hogy egy egész fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség). Sáp: Állandó lakosainak száma 1040 fő, 65 év feletti lakók száma 125 fő, a nők felülreprezentáltak. A 60 év felettiek aránya a több évtizede tartó elvándorlás, s a csökkenő természetes szaporodás eredményeként több településen meghaladja a kistérségben a 20%-ot. A fiatalosabb korstruktúrájú településeken (például Sápon) éppen csak meghaladja a 17%-ot a 60 év felettiek aránya. Legkevesebb időskorú él a kistérségben Püspökladányban és Sápon ahol arányuk mindössze 17% körüli. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Sáp (0,70), és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe.
Biharnagybajom a megye közepes lakosságú községei közé tartozik, a település állandó lélekszáma 2010. december 31-én 2970 fő. Ez a népesség 61,35 km2 területen él. Lakónépessége az 1950-es évek végén érte el maximumát, azóta csökken. A népesség számának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind az elvándorlás szerepet játszik. A 65 év feletti állandó lakososok száma a vizsgált időszakban 412 fő, nemek szerinti aránya 134 fő férfi és 278 fő nő. A magas öregedési index, a magányosan élők arányának növekedés, a fiatalok elvándorlása a településről, mind azt az igényt erősíti, hogy az ellátás által megcélzott célcsoport mind inkább a szociális szolgáltatások középpontjába kerül.
IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A szolgáltatást egy nappali ellátás vezető, négy fő szociális gondozó látja el. IV.2. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége Fizikai ellátás Célja: a fizikai állapot megőrzése, szinten tartása, ha lehetséges javítása. A kliensek a felkínált és igénybevett szolgáltatásokkal javítsák fizikai állapotukat. Ennek érdekében nyújtott szolgáltatások: - meleg élelem biztosítása, - személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, - igény szerint olyan szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, amely az ellátottak fizikai állapotának megőrzéséhez elengedhetetlen, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - hetenkénti gyógytorna, - közös sétálások városunkban, - mozgáskorlátozott ellátottaknak kerekesszékkel való közlekedés biztosítása gondozónői segítséggel, - évente többszöri kirándulás Magyarország szép tájaira. Egészségügyi ellátás
153
154 Célja: a kliensek egészségi állapotának megőrzése, meglévő betegségeivel való együttélés segítése, tanácsadás, felvilágosítás. Ennek érdekében nyújtott szolgáltatások: - az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, - felvilágosító előadások szervezése, - tanácsadás az egészséges életmódról, - gyógytorna lehetőségének biztosítása, - rehabilitáció segítése, - szépségápolási és kozmetikai tanácsadás, - gyümölcsnapok tartása, - közös főzések keretében olyan ételek elkészítése, amelyek a célcsoport számára elengedhe-tetlen tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket tartalmaznak. Mentális gondozás Célja: Bár az egyéni, sorsszerű tényezők határozzák meg elsősorban, hogy ki milyennek éli meg az öregedést szolgáltatásunk célja, hogy mindezt a természetes folyamatot derűsen, kiegyensúlyozottan éljék meg klienseink. Ennek érdekében nyújtott szolgáltatások: - szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, - segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében, - segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, - izoláció leküzdésének segítése - közösségfejlesztő, önismereti programok, - pszichológiai, jogi tanácsadás, - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése - hetenként mentálhigiénés munkatárs irányításával csoportfoglalkozás, illetve folyamato-san, igény szerint. Foglalkoztatás Célja: Az egészséges élet alapja a rendszeres tevékenység, az ember így érzi magát hasznosnak, ezáltal nő az önbecsülése, amely segíti a szervezet normális működését, így lassítja az öregedés folyamatát. A foglalkoztatás elsődleges célja a szabadidő hasznos eltöltése, társas kapcsolatok erősítése. Ennek érdekében nyújtott szolgáltatások: - szabadidős programok szervezése (könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, rendezvények szervezése), - hagyományőrzés (helyi ételek készítése, éneklés, szövés, csigakészítés, rétes húzás, hímzés) - családon belüli kapcsolatok erősítése (unoka-nagyszülő délután) - munkavégzés lehetőségének szervezése stb. Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok - színház-, kiállítás látogatás, - irodalmi délelőttök, - filmmúzeum, felolvasás, - bibliai órák, - kirándulás, „szomszédolás”, természetjárás, - intézménylátogatás, - ünnepi műsorok szervezése, - névnapok, jeles ünnepek megünneplése, - igény szerint, illetve az éves munkatervhez igazodva V. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Az ellátás iránti igény benyújtása 2011. január 1-jétől mind szóban, mind formai kötöttségek nélkül írásbeli alakban is kérelmezhető. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezéséről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. V.1. Igénybevételi eljárás folyamata:
154
155 - kérelem: szóban, formai kötöttség nélkül írásban is előterjeszthető, A kérelem nyilvántartásba vétele, mely a beérkezés sorrendjében történik, ennek tényéről elegendő a kérelmezőt szóban személyesen vagy telefonon értesíteni. Kivételt képez, ha a kérelem elutasításra került, ezt a tényt írásban kell közölni, melyben meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét, - orvosi igazolás: az ellátás akár írásban, akár szóban van előterjesztve, az igényléskor be kell nyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást. - megállapodás: megkötése létrehozza az intézményi jogviszonyt. Megkötése írásban történik, rögzítésre kerül benne a szolgáltatás kezdő időpontja, időtartama, az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma, az ellátás megszűnésének módja. Az igénybevételt követő egy hónapon belül a gondozást végző személy elkészíti a gondozási tervet. Az ellátásban részesülő személy vagy hozzátartozója, törvényes képviselője nyilatkozik, hogy: - adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, - az ellátott a szolgáltatásról szóló megállapodást, házirendet átvette, tartalmát megértette és a benne foglaltakat tiszteletben tartja, a szóbeli tájékoztatást megértette, - amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, - más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz e más alapszolgáltatást. V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel VI.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 23. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről.
155
156 Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. 24.
Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai
A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen - az akadálymentes környezet biztosítására, - az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. 25.
Az ellátottjogi képviselő
Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180.
26.
A szociális szolgáltatást végzők jogai
A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: - a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, - a családgondozó, - a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, - a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás,
156
157 - az előgondozással megbízott személy, - az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni.
A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza.
A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
1. számú melléklet Sz: …............./20….... MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba, Jókai u. 4. sz. mint szolgáltató, (továbbiakban szolgáltató) másrészről …...................................................................... (név) (sz.hely:............…........................................, sz.idő: …………........................................ an: ….....................................) …….................................(.település neve) …............................... u. ….............sz. alatti lakos, mint igénybe vevő (továbbiakban: ellátott) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1) Szolgáltató 20..... év …...........................hó .............. napjától idősek nappali ellátását biztosítja az ellátott részére. 2) Az ellátás időtartama: - határozott idejű:………..év …………hó……….,napjáig - határozatlan idejű 3) Az intézmény által nyújtott szolgáltatások Fizikai ellátás -meleg élelem biztosítása,
157
158 -személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, -igény szerint olyan szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, amely az ellátottak fizikai állapotának
megőrzéséhez elengedhetetlen, -hivatalos ügyek intézésének segítése
Egészségügyi ellátás -az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, -felvilágosító előadások szervezése, -tanácsadás az egészséges életmódról, -gyógytorna Mentális gondozás -szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, -segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében, -segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, -izoláció leküzdésének segítése -közösségfejlesztő, önismereti programok, -pszichológiai, jogi tanácsadás, -speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése Foglalkoztatás : -szabadidős programok szervezése (könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, rendezvények szervezése), -hagyományőrzés (helyi ételek készítése, kenyérlángos-sütés, szövés) -családon belüli kapcsolatok erősítése (szabadidős programok nyíltak, bárki számára elérhető) -munkavégzés lehetőségének szervezése stb. Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok -színház-, kiállítás látogatás, -irodalmi esték, bibliai órák, -filmmúzeum, felolvasás,
-
kirándulás, „szomszédolás”, természetjárás, ünnepi műsorok szervezése, névnapok, jeles ünnepek megünneplése,
Idősek nappali intézménye biztosítja az ellátottak részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. A szolgáltatást nyitott formában biztosítja, az ellátotti kör és a lakosság részére egyaránt elérhető módon. 4) Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 5) Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180.
158
159 Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK , továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogszabályok az irányadók.
...............20...................................
…………………………............................... intézményvezető
……………………………………………….. ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
A megállapodás egy példányát 201…..............................................-án vettem:
,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,……………… ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület .118/2011 (.V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011 (V..23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 233/2007. (XI.29.) Kvt.h.számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 126./2007. (.XI.9) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 175./2007 (XI.26..) számú határozatával. jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék: Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.)Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
159
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
160
TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT IDŐSEK KLUBJÁNAK HÁZIRENDJE
Jelen házirend a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ nappali intézményei által nyújtott ellátások szabályozását és azok igénybevételének módját kívánja megfogalmazni , a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. 1. Nyitva tartás :
Hétfőtől – csütörtökig : 8.00 – 17.00 Pénteken : 8.00 – 14.00
2. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre: Fizikai ellátás: - meleg élelem biztosítása igény szerint, - személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - igény szerint fodrász, manikűr-pedikűr Egészségügyi ellátás: - az egészségügyi alapellátás megszervezése - felvilágosító előadás megszervezése - tanácsadás az egészséges életmódról - gyógytorna - rehabilitáció segítése - szépségápolási és kozmetikai tanácsadás Mentális gondozás: - szociális és életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás - segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében - segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában - izoláció leküzdésének segítése - közösségfejlesztő és önismereti programok - pszichológiai és jogi tanácsadás - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése Foglalkoztatás: - szabadidős programok szervezése - hagyományőrzés - családon belüli kapcsolatok erősítése - munkavégzés lehetőségének szervezése. Ha az ellátást igénybevevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglakkozásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok: - színház,- kiállítás látogatás - irodalmi esték, filmmúzeum, felolvasás - bibliai órák - pávakör - kirándulás, természetjárás
160
161 -
ünnepi műsorok szervezése névnapok, jeles ünnepek megünneplése
3. Az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírások: Ha az ellátást igénybevevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkozásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. 4. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 5. Az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatások térítési díja: Az intézmény alapfeladatát meghaladó ,közösségi igényre épülő programok és szolgáltatások az ellátottak részére önköltségesek. Kaba, 2011. május 2. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
Záradék: Ezen Házirendet Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
161
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
162
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Kiss Sándorné vezető gondozó Készült: 2011. május 2. Hatályos: 2011. június 30.
I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait.
I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Székhely: Ellátási terület :
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028
162
163 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység Ellátottak száma: 320 fő II. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1. Célja: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Szolgáltatásunk célja, hogy enyhítsük az idősebb korosztályt sújtó elmagányosodást, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését, fizikai és mentális támaszt nyújtsunk mindennapi életükhöz, mindezt úgy, hogy kölcsönös tisztelettel és szeretettel vesszük körül őket. II.2. Feladata A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét szolgáltatáselemek, tevékenységek
bemutatása,
a
létrejövő
kapacitások,
a
nyújtott
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tapasztalatai azt mutatják, hogy az idős emberek, fogyatékos, pszichiátriai betegek bizonyos feltételek megléte esetén biztonsággal gondozhatók otthonukban. E feltételek megvalósulását segíti elő a rendszer a biztonságérzetük fokozásával, illetve azzal, hogy rugalmasan reagál a gondozottak szükségleteire, anélkül, hogy a rászorultság érzését fokozná bennük. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előnye még, hogy az ellátottak nem kerülnek be a költségigényesebb szociális és egészségügyi ellátásokba, illetve a megszokott környezetükben történő gondozásuk mentálisan is előnyösebb számukra. A Sonaris Kft által biztosított Vivago® rendszer krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybevevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra, segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei. A szolgáltatást saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorúak (65 év felettiek), valamint fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek vehetik igénybe. A szolgáltatás helyi megszervezése szinte minden településen más, hiszen a helyi sajátosságok és lehetőségek is változóak. A társult települések modellje – ahogyan a neve is utal rá – több települést érint. Központja egy-egy térségi központ, kisváros. A szolgáltatás a központi településen és a központi települést 20-25 km-es távolságban körbevevő kistelepüléseken indul el. A központi feladat vállalására csak olyan település jöhetett számításba, amely rendelkezik a diszpécserközpont számára alkalmas, 24 órás ügyeletet biztosító intézménnyel, illetve ahol az alapellátás szakmai színvonala ezt lehetővé teszi. A központi felügyeleti rendszer lehetővé teszi a vezetékes és vezeték nélküli segélyhívást, valamint a távolból történő beteg-felügyeletet. Használt műszaki rendszer leírása A Vivago® jelzőrendszer otthoni készüléke két részből áll: - Vivago ® óra - beltéri egység A Vivago® rendszer működéséhez 230V hálózati feszültségnek és analóg telefonvonalnak kell rendelkezésre állnia. Analóg telefonvonal hiányában a berendezés GSM adapterrel is működtethető, ebben az esetben a riasztások és állapotjelzések jutnak el a diszpécser-központhoz, az aktivitási görbék továbbítását a GSM adapter nem támogatja. Az otthoni berendezés érzékeli a gondozott állapotváltozásait és a segélykérő nyomógomb használatát. A telefonvonalon keresztül a riasztást továbbítja a diszpécserközpontba, ahonnan a jelzések az ellátást végző személyhez jutnak. A riasztást követően a Vivago® készülék kihangosított telefonként működik, biztosítva ezzel az automatikus beszédkapcsolat lehetőségét.
163
164 A csuklón elhelyezett órát a gondozott biztonságának érdekében éjjel-nappal viselnie kell. Az eszköz folyamatosan méri a gondozott aktivitási paramétereit, és annak adatait, valamint a riasztási információkat rádiókapcsolaton keresztül továbbítja az átjátszó berendezéshez (beltéri egység). Az átjátszó berendezés az aktivitási adatokat tárolja és folyamatosan elemzi. Az aktuálisan mért értékeket a megelőző négy nap során mért aktivitási értékek átlagához hasonlítja. Amennyiben eltérést érzékel, automatikusan riasztást küld (pl. mozdulatlanság riasztás, passzivitás-riasztás). A csukló érzékelő a beltéri egységtől számított 30 méter sugarú körön belül képes a riasztási és aktivitási adatokat továbbítani. A rádiókapcsolat meglétét a rendszer folyamatosan ellenőrzi és annak megszakadásáról jelzést küld. Az érzékelő ütés és cseppálló, a Vivago® óra ütés és vízálló. A beltéri egység a riasztási adatokat eljuttatja a diszpécserközpont vevőberendezéséhez. Az ügyeleti szoftverrel a gondozottak információi, a riasztási és riasztás továbbítási adatok, beállítások és paraméterek kezelhetők. A személyhívó kisközpont a tárolt adatoknak megfelelően továbbítja a riasztási információkat a gondozók mobiltelefonjaira. A diszpécserközpont által megjelenített, ill. automatikusan továbbított riasztási üzenet tartalmazza a riasztás típusát, a segítséget kérő nevét és címét. A segítségnyújtás folyamata A Vivago® rendszer érzékelője rendelkezik egy nyomógombbal, mely vészhelyzet esetén azonnali jelzés küldését teszi lehetővé. A segélykérőnek a beszédkapcsolat létrehozásához nem kell semmit tennie, a gondozó hívása esetén a készülék automatikusan létrehozza a kapcsolatot, a gondozó hangja megszólal a készülékből. A Vivago® rendszer diszpécserközpontja automatikusan továbbítja a beérkező riasztásokat a segélykérő gondozotthoz tartozó ellátó személy telefonjára. A riasztási üzenet formátuma hangüzenet, SMS, email lehet. A riasztás típusa körülhatárolja a riasztással jelzett problémát. A segélykérés fogadását követően, a gondozónak lehetősége van a gondozottat telefonon visszahívni, ekkor a beltéri egység kézi beavatkozást nem igénylő kihangosított telefonként működik. A riasztási helyzet felderítését célzó telefonkapcsolat létrehozásához a gondozott részéről semmilyen közreműködés nem szükséges. Így a pl. otthoni baleset következtében mozgásképtelenné vált idős ember is kaphat megnyugtatást telefonon keresztül, ill. a gondozó a kivonulást megelőzően tájékozódhat a gondozott állapotáról. A beszédkapcsolatot a gondozó kezdeményezi, vezérli és szakítja meg. Ha a gondozó úgy ítéli meg, hogy ki kell mennie, akkor a riasztást követően 30 percen belül a helyszínre kell érkeznie. A lakásba az ellátottól kapott kulccsal jut be, illetve ha az ellátott nem egyedül él, megkérheti a hozzátartozót, hogy a kaput, ajtót nyissa ki, megkönnyítve a bejutást. Észleléssel megfigyelhető a levegő vétel, szívműködés (emelkediksüllyed a mellkas), légzés: fennáll-e a fulladás veszélye. Tapintással mérhető a pulzus, cukorbeteg esetén a nyirkos bőr utalhat arra, hogy leesett a vércukor. Az ellátottat meg kell próbálni folyamatosan beszéltetni, úgy kell kérdezni, hogy a kérdezést ne vegye észre. Ő válaszoljon, ne a gondozó. Eszméletlen gondozott esetén legfontosabb feladat a légutak felszabadítása, légút szabadon tartása (ha a gondozott állapota megengedi, stabil oldalfekvő helyzetben).Az ellátottal való gondozási folyamat során a gondozó eldönti milyen beavatkozás szükséges. Szükséges-e orvos, mentő kihívása. Betörés esetén értesíti a rendőrséget, a rendőrrel együtt megy ki. Kivonulás esetén a gondozó a helyszínre érkezését a beltéri egységen elhelyezett nyomógomb aktiválásával nyugtázhatja. A gondozó feladata, kötelességei A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében a gondozó segítséget nyújt a krízis helyzet elhárításában információk nyújtásával, tájékoztatással, szükség esetén azonnali vonulással. Biztosítja a szolgáltatást igénybe vevő megfelelő fizikai és mentális állapotát. Alapvető feladata, hogy a segítségnyújtást az ellátott saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően oldja meg. Segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevőt érintő vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában (Orvosi ügyelet, mentő, rendőrség, tűzoltóság stb. hívásával). Feladatát a szakma szabályai szerint, szakmai tudásának megfelelően, kompetencia határokat betartva, a szolgáltatást igénybe vevő meglévő képességeinek fenntartásával és felhasználásával látja el, egészségkárosodást nem okoz. Értesíti a megadott hozzátartozókat, személyeket az ellátott felhatalmazása szerint a segélyhívás tényéről. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban történt segítségkéréseket, a megadott kötelezően használandó dokumentumokon vezeti, szakmai vezetőjének jelenti. A lakásba történő biztonságos bejutás megoldása: - hozzátartozó várja a kulccsal és biztosítja a bejutást, - a gondozónő kulcsot kap, - a szomszédnál, hozzátartozónál, van a kulcs és ő biztosítja a bejutást, - a bejutáshoz segítséget kap (segítő személy neve, elérhetősége)
164
165 A gondozónő a szolgáltatást igénybevevőtől, hozzátartozóiktól ajándékot, pénzt nem fogadhat el, kölcsönt nem kérhet, életjáradéki, eltartási, örökösödési szerződést nem köthet. A gondozónő érdekeit is szem előtt tartva, amennyiben az általa gondozásban részesülő kliens részéről bármilyen atrocitás éri (pl.: zaklatás, fenyegetés akár szóban, vagy tettben, esetleg a gondozott kér pénzt kölcsön), úgy ebben az esetben a gondozó nem kötelezhető a továbbiakban ennek a gondozottnak az ellátására. A hivatali út betartása mellett a gondozás megszüntetése kilátásba helyezhető, és amennyiben nem észlelhető változás az adott körülmények között, az adott helyzetben a gondozás megszüntetése realizálódik. II.4. Más intézményekkel történő együttműködés módja A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik: - a támogató szolgáltatást végzővel, - a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, - a házi segítségnyújtásban dolgozókkal, hiszen az esetek többségében az ellátást igénybevevőt napközben házi segítségnyújtásban gondozzák, - az egészségügyi alapellátást nyújtó szakemberekkel - házi orvosok kérésére rendelőjükben számítógépen látható lesz az ellátott aktivitási görbéje, így az aktivitási görbék folyamatos megfigyelése és az értékelés nyomán foganatosított intézkedések lehetővé teszik a gyógyszerek szedésének optimalizálását, - egészségügyi- és szociális szakellátást nyújtó szakemberekkel, - a családsegítő szolgálat családgondozóival, - rendőrséggel, településen működő polgárőrséggel (lopás, betörések esetén), - jelzéseket fogad a civil szervezetek, a lakosság, az egyház, szervezetek, illetve a fentiekben felsoroltak részéről. 1999 óta van együttműködés a 2000. Biztonság és Komfort Kht-val, mely ettől az időponttól működteti a "Kaba-Ház" Idősek Otthonát. Bárándon működik a Pszichiátriai és Értelmi Fogyatékosok Otthona, melyben több kabai és bárándi lakos elhelyezésére került sor. A püspökladányi Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által működtetett jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik a kistérségben, a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat pályázata alapján 1999-től. Szerződés alapján Kabán 8, Bárándon és Sápon 5-5 jelzőkészülék lett kihelyezve. Ehhez a szolgáltatáshoz Báránd települése 2008-ban csatlakozott. Együttműködik az intézmény a pszichiátriai- és a szenvedélybetegek közösségi ellátásával, ezen belül a Gróf Tisza István Kórházzal (Berettyóújfalu) illetve a Kenézy Gyula Kórházzal (Debrecen). Az egészségügyi intézmény segítséget nyújt a gondozási irány, az alkalmazott módszer meghatározásában, biztosítja a szociális intézménnyel a kapcsolattartást, illetve a konzultáció lehetőségét. A szociális intézmény közösségi ellátásának lehetőségéről értesíti a szolgáltatási területről érkező betegeket, a szociális intézmény munkatársa számára biztosítja a szolgáltatási területről érkező betegekkel való kapcsolatfelvételt a hatékonyabb utógondozás céljából, igény szerint jelzéssel él a szociális intézmény számára a szolgáltatási területről érkezett, az egészségügyi intézményben kezelt betegek távozásáról. A kapcsolattartás módja eseti, illetve egyes esetekben megállapodásban rögzített tevékenységekre terjed ki. III. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Mint életünk minden nagy biológiai vagy társadalmi fordulópontja a megöregedés is alapvetően kihat az ember testi és lelki állapotára egyaránt. Iván László gerontológus professzor a következőket írta néhány éve: „A világot globálisan három nagy robbanás rázkódtatja a XXI. század elejére: a népességrobbanás, a hosszabbéletűség és az információrobbanás. Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte a 60. életévét, arányuk elérte a 20 %ot. Az előrejelzések szerint növekszik az egyedül élő idősek száma. Magyarország az időskorúak és a nyugdíjasok társadalma lett.” A régiót alkotó megyék közül 100 gyermekkorúra 77 idős ember jut Hajdú-Biharban. A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség változása az utóbbi években negatív előjelű. A települések többségében jelentős elöregedési tendencia figyelhető meg. Gyorsan csökken a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Sáp, Biharnagybajom és Szerep településeken számuk meghaladja meg a 22%-ot. A legtöbb településen 20% körül alakul a 15 év alattiak aránya, csak Bihardancsházán, Bárándon, Földesen és Bihartordán élnek kisebb arányban gyermekkorúak.
Mint országosan, kistérségünkben is megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok számának növekedése. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy az egyedül álló fiatal, diplomás réteg, illetve a kisgyermekes családok költöznek el. Az országos és megyei adatok alapján megállapítható, hogy nemenkénti és korcsoportos bontás alapján különösen magas az 50-54, 60-74 korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya.
165
166 A különböző nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát tekintve a vidéki régiók közül az Észak-Alföldön részesülnek ilyen ellátásokban a legtöbben. Az Észak-Alföldön él továbbá a legtöbb időskorúak járadékában, hozzátartozói nyugdíjban részesülő lakos is. A vidéki régiók közül itt a legmagasabb a korbetöltött és a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma. Kiemelkedően magas a megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők aránya, az egész országban ilyen juttatásban részesülők több mint egynegyede ebben a régióban él. A legtöbb ellátás összege ebben a régióban a legalacsonyabb az országban, tovább nehezítve az időskorúak megélhetését. Az Észak-alföldi régióban nagyon magas azok aránya is, akik korábban nem szereztek megfelelő szolgálati időt - például napszámosként dolgoztak-, ezért nem jogosultak az ellátásokra Kaba Magyarország észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében fekszik. Állandó lakosok száma: 6265 fő. Kaba város 65 év feletti korosztály létszáma: 945 fő Kaba város (2009. évi adat) A népesség elöregedése jellemző a településre. Jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. A kilencvenes évek végétől drasztikusan csökken a születések száma. 1995. évtől a születések száma minden évben 100 fő alatt maradt, sőt az utóbbi években nem éri el az 50-et. 2009. évre vonatkozó, Kaba városban állandó lakcímmel rendelkező 65 év feletti lakosok körében lefolytatott reprezentatív kutatás eredményei: 2009.évben Kaba városban 945 fő állandó bejelentett lakcímmel rendelkező egyén élt, közülük 352 féri (37,2%) és 593 nő (62,8%). A kiválasztott minta (N=100) tagjai jellemzően másodmagával él, saját tulajdonú háztartásban. A megkérdezettek között felülreprezentáltak a nők (65%). A kétszemélyes háztartások 57%-ban mind két együtt lakó 65 év feletti. A válaszolók 35%-a jelenlegi lakhelyén él születése óta. Azok, akik költöztek életük során jellemzően házasságkötés, és építkezés miatt tették azt. A minta 47%-a él 50-65 négyzetméteres saját tulajdonú ingatlanban, míg 7% ma is egy szobás otthonban lakik. A lakások 50% valamilyen problémával rendelkezik, amely a benne élők mindennapi életét megnehezíti. A megkérdezettek 79%-a sajátjogú öregségi nyugdíjat kap ellátásként. A minta tagjainak átlagos jövedelme 96. 607 Ft, amely magasabb a 2009. évi országos átlagnál. A válaszolók 5%-a nem tudott valamilyen kötelezettségének eleget tenni 2008. évben, amely minden esetben a lakás kiadásaival volt kapcsolatos. Mindennapi kiadásaikban a nem létfontosságú kiadásoknál spórolnak a válaszolók (pl. biztosítás, autó fenntartás, ruházat). A mintában mindössze 2% jellemezte egészségi állapotát nagyon jónak, 16% rossznak és 3% nagyon rossznak. Ennek ellenére a válaszolók 38%-a egészségesnek vallotta magát. Azok, akik betegnek vallották magukat a következő betegségeket, sorolták fel: cukorbetegség, illetve vércukor probléma (11%), érszűkület (2%), ízületi és reumás megbetegedés (10%), hallás csökkenés (3%), látásromlás (13%), szív- érrendszeri betegségek (5%), magas vérnyomás (18%). Az időskorúak 19%-nak van érzékszervi vagy szervi fogyatékossága. A minta tagjai rendszeresen járnak háziorvoshoz és szakrendelésre (ellenőrzések, gyógyszeríratás), fogorvoshoz a válaszolók 6% jár évente legalább kétszer. A válaszolók 21%-a jár klubba, civil szervezetbe. A helyi idős lakosság ápolja ismerőseivel, szomszédaival, család tagjaival a mindennapi kapcsolatot. Szociális problémájuk, ágyhoz kötöttségük esetén is első és másodsorban családtagjaikra számíthatnak. Segélyezésre szükség van a válaszolók 47% szerint, de úgy ítélik meg, hogy még mindig sokan vannak, akik valós anyagi helyzetüket eltitkolva jutnak anyagi támogatáshoz. A helyi szociális szolgáltatóhoz a minta csaknem fele fordult már segítségért. A kapott szolgáltatással, felvilágosítással minden esetben meg voltak elégedve. Szociális szolgáltatások közül a helyi idősek a város belterületén lévő bentlakásos idősek otthonát hiányolja. Báránd: Állandó lakosai száma 2822 fő, 65 év feletti lakók száma 424 fő, a nők felülreprezentáltak. A teljes lakónépességhez viszonyítva a 60 év feletti lakosok aránya Bárándon 22% fölött van. Az alapvető demográfiai mutatószámok eredményeként az öregedési index egy elöregedett korstruktúrájú településről árulkodik. Ennek következménye, hogy egy egész fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség). Sáp: Állandó lakosainak száma 1040 fő, 65 év feletti lakók száma 125 fő, a nők felülreprezentáltak. A 60 év felettiek aránya a több évtizede tartó elvándorlás, s a csökkenő természetes szaporodás eredményeként több településen meghaladja a kistérségben a 20%-ot. A fiatalosabb korstruktúrájú településeken (például Sápon) éppen csak meghaladja a 17%-ot a 60 év felettiek aránya. Legkevesebb időskorú él a kistérségben Püspökladányban és Sápon ahol arányuk mindössze 17% körüli. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Sáp (0,70), és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe.
Biharnagybajom a megye közepes lakosságú községei közé tartozik, a település állandó lélekszáma 2010. december 31-én 2970 fő. Ez a népesség 61,35 km2 területen él. Lakónépessége az 1950-es évek végén érte el maximumát, azóta csökken. A népesség számának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind az elvándorlás szerepet játszik. A 65 év feletti állandó lakososok száma a vizsgált időszakban 412 fő, nemek szerinti aránya 134 fő férfi és 278 fő nő.
166
167 A magas öregedési index, a magányosan élők arányának növekedés, a fiatalok elvándorlása a településről, mind azt az igényt erősíti, hogy az ellátás által megcélzott célcsoport mind inkább a szociális szolgáltatások középpontjába kerül. IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja: A szolgáltatást egy vezetőgondozó osztott munkakörben, egy főállású dolgozó és a kihelyezett készülékek arányában a törvényi előírásoknak megfelelően tiszteletdíjas gondozók látják el. IV.2. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik segélyhívásokat fogadó diszpécserközponttal. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. A műszaki rendszer körébe tartozik az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készülék, a jelzést továbbító berendezés, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezés, továbbá ügyeleti személyi számítógép ügyeleti szoftverrel. A gondozó saját felszerelése körébe mobiltelefon, készenléti táska, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges kerékpár, esetleg személygépkocsi tartozik. A műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie. V. Az ellátás igénybe vételének módja V.1. Igénybevételi eljárás folyamata: kérelem: szóban, formai kötöttség nélkül írásban is előterjeszthető, A kérelem nyilvántartásba vétele, mely a beérkezés sorrendjében történik, ennek tényéről elegendő a kérelmezőt szóban személyesen vagy telefonon értesíteni. Kivételt képez, ha a kérelem elutasításra került, ezt a tényt írásban kell közölni, melyben meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét, orvosi igazolás: az ellátás akár írásban, akár szóban van előterjesztve, az igényléskor be kell nyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást. Megállapodás: megkötése létrehozza az intézményi jogviszonyt. Megkötése írásban történik, rögzítésre kerül benne a szolgáltatás kezdő időpontja, időtartama, az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma, az ellátás megszűnésének módja. Az igénybevételt követő egy hónapon belül a gondozást végző személy elkészíti a gondozási tervet. Az ellátásban részesülő személy vagy hozzátartozója, törvényes képviselője nyilatkozik, hogy: - adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, - az ellátott a szolgáltatásról szóló megállapodást, házirendet átvette, tartalmát megértette és a benne foglaltakat tiszteletben tartja, a szóbeli tájékoztatást megértette, - amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, - más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz e más alapszolgáltatást. - Nyilatkozik továbbá, hogy amennyiben az általa megadott közeli hozzátartozót riasztás esetén 1 órán belül nem sikerül elérni (minimum fél óránkénti próbálkozással) engedélyezi-e a lakásba bármilyen módon történő bejutást, vagy nem kér további intézkedést. - nyilatkozik továbbá szociális rászorultságáról. Szociális rászorultság kategóriái: - egyedül élő 65 év feletti személy - Egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg* személy - Kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg* személy, és egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását Térítési díj A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért rendeletben szabályozza a térítési díj mértékét, amelyet a megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni.
167
168 A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban kell meghatározni. Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni. A térítési díj megfizetésére köteles: - az ellátást igénybe vevő, - a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, - a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy. A térítési díj befizetése és ellenőrzése A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény házipénztárába. A házipénztár nyitvatartását az intézmény pénzkezelési szabályzata rögzíti, arról az ellátottak vagy törvényes képviselőjük a tájékoztatóból, illetve a házirendből értesül. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése:
-
az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott időtartam lejártával, akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, aki arról írásban lemond, akinek kéthavi térítési díj hátraléka van, és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel.
VI.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez,
168
169 - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai: - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. - Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult: - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné elérhetősége: +36 20 5458180 A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: 11. a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, 12. a családgondozó,
169
170 13. a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, 14. a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, 15. az előgondozással megbízott személy, 16. az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza.
A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
1. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba, Jókai u. 4. sz., mint szolgáltató, (továbbiakban szolgáltató),
másrészről
név:…..........................................................
(szh.:
…...........................,
sz..idő:
…........................................ an: …...................................................) …………..………….., ..…............................... u. ….............sz. alatti lakos, mint igénybe vevő (továbbiakban: ellátott) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1) Szolgáltató 20..... év …...........................hó .............. napjától jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít ellátott részére. 2) Az ellátás időtartama: - határozott idejű, előreláthatólag 20 ....év ….................. hó ….... napjáig - határozatlan idejű. 3) A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ biztosítja, hogy : - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozó 30 percen belül haladéktalanul megjelenik a helyszínen, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap-és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezését. 4) Az ellátásban részesülő vállalja, hogy a térítési díj megfizetése mellett megfizeti az: - nem haláleset miatt történő leszereléssel, átprogramozással járó költségeket. - eseti kisebb javítás elvégzése, helyszíni programozás, térségen belül történő kiszállással, otthoni berendezés átprogramozása, távprogramozással felmerülő költségeket.
170
171 5 ) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megfizetésére köteles: 27. az ellátást igénybe vevő, 28. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, 29. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, 30. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy). A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme a,) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b,) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. A személyi térítési díj felülvizsgálata során a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az ellátásban részesülő jövedelme vehető figyelembe. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a finanszírozási szerződésben meghatározott egy ellátottra jutó állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét. Ennek alkalmazásában napok számaként azok a napok vehetők figyelembe, amelyeken a szolgáltató- működő jelzőkészülék kihelyezésével- jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj azokra az ellátási napokra állapítandó meg, melyeken az igénylő otthonában működő jelzőkészülék található. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az ellátásban részesülő havi jövedelmének 2%-kát. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díját a kötelezett utólag minden hónap 20. napjáig a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (……………………………..) 13.00-15.30 között köteles befizetni. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. A fenntartó az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátralékának behajtásáról az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával. A fizetendő és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti. 6.)Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek kéthavi térítési díj hátraléka van, és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 7) Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester
171
172 Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK , továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogszabályok az irányadók. A fizetendő térítésisi díj megállapítására Kaba város Képviselő-testületének …....................... számú rendelete az irányadó. ……………., ............................................
.................................................... intézményvezető
….................................................................. ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
……………év…………hó………napján a megállapodás egy példányát átvettem:
…................................................ ellátást igénybe vevő (törv.képv.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011. (V.23.) számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010. (.XI.18.) Kvt.h. számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 145 /2010. (XI.24.).) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 168/2010. (XI.29.) számú határozatával. jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék: Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011 (V.23..) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
172
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
173 Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Készült: Hatályos:
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Tóthné Dobi Andrea közösségi koordinátor 2011. május 02. 2011. december 31.
I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés:
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása
Székhely:
4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250
173
174 Telephelyek:
4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005
4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Másodlagos feladatellátási hely: 4177 Földes, Rákóczi u. 5. sz. Intézmény típusa:
Szociális intézmény
Szervezeti formája:
Integrált szervezet
Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység II .A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1. Célja A pszichiátriai betegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. Segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális, mentális gondozásukban és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is bevonva és támogatva. II.2. Feladata A pszichiátriai betegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotá-nak folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. II.3.
A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások
A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2006. november 30-án indult el a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központban a szociális alapszolgáltatások keretében Kaba, Báránd és Sáp településeken. 2009. 01. 01-től a közösségi ellátások finanszírozási feltételei megváltoztak. Intézményünk pályázatot nyújtott be 2008. augusztusban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) által kiírt „Támogató szolgáltatást, a közösségi ellátást és az alacsonyküszöbű szolgáltatást működtető szolgáltatók befogadása és állami támogatása” címmel kiírt pályázatra, melynek keretében a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ pályázata befogadásra került. A pályázat keretében intézményünk felvette ellátási területként 2009. 01. 01-től Földes (közösségi pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása) és Tetétlen (szenvedélybetegek közösségi ellátása) településeket is. 2011. december 31- től Biharnagybajom település pszichiátriai és szenvedélybetegeinek tudunk segítséget nyújtani otthonaikban. Intézményi szinten szervezünk csoportfoglalkozást, szabadidős programot. Ennek hatására állapotuk javul, a kontrollvizsgálatokat nem hanyagolják el. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása által nyújtott szolgáltatások, tevékenységek Személyi feltétel: közösségi gondozók, közösségi koordinátor. A probléma feltárásának fázisa egyszerre a bizalmi kapcsolat kialakításához is fontos lépés, ezt a kapcsolatot, pedig annak kell kialakítania, aki a továbbiakban dolgozni fog az adott családdal. Megfelelő felkészítéssel a közösségi gondozók is képesek az állapotfelmérésre. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja:
174
175 problémaelemzés, problémamegoldás: Segítjük az ellátottat a személyes céljai meghatározásában, feltárjuk a változtatásra motiváló tényezőket, alternatívákat gyűjtünk problémamegoldó beszélgetés során, segítjük céljai elérésében. készségfejlesztés: Életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről, pszicho-szociális rehabilitáció: A munkához való hozzájutás segítése fontos feladatunk, hiszen régiónkban magas a munkanélküliség. A Munkaügyi Kirendeltséggel együttműködve igyekszünk számukra felkutatni a képzési és munkalehetőségeket. Jó kapcsolatot ápolunk a Mozgáskorlátozottak Egyesületével, akik hasznos információkkal segítik a megváltozott munkaképességű kliensek munkához való jutását. Mozgásszervi fogyatékos pszichiátriai betegnek közösen segítünk akadálymentes környezet kialakításában. szabadidő szervezett eltöltése: szabadidős, önsegítő és hozzátartozói csoportokat, programokat szervezünk. Közös kirándulásokat, főzést szervezünk, más szolgáltatásoknak is lehetőséget adunk a bekapcsolódásra. speciális stratégiák: Napi tevékenység megszervezése, szükség esetén az agresszió kezelése, öngyilkosság kockázata esetén annak kezelése. Havi rendszerességgel Pszichiátriai Gondozóba kísérjük az ellátottat, ahol injekció formájában kapja meg gyógyszerét. Rendszeres ellenőrzés mellett megelőzhető, hogy ismét öngyilkosságot kíséreljen meg. Napi rendszerességgel keresi fel gondozóját, aki szükség esetén segítséget nyújt, beszélgetnek, készségfejlesztő feladatokat bíz rá. egyéni esetkezelés: Esetmenedzseri munka, illetve folyamatos gondozói tevékenység az egyéni esetmunka keretei között. szociális munka csoportokkal: Önsegítő, szabadidős és kézműves csoportot működtetünk. A klienst és környezetét is igyekszünk bevonni a csoportok munkájába, valamint a szabadidős programokat is úgy szervezzük, hogy legyen a klienseknek lehetősége elhozni házastársát, gyermekét, esetleg barátját. Kulturális programokon, ismeretterjesztő programokon való részvétel, prevenciós céllal tájékoztatás nyújtása egészségügyi kérdésekről, betegségekről. ügyintézés, információnyújtás: Tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglakoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről. Segítségnyújtás ügyintézésben. A Pszichiátriai betegek közösségi ellátásának tevékenységi formái: megkereső munka: A pszichiátriai betegség egyes típusaiban szenvedőkre jellemző a bizalmatlanság, eltávolodás a külvilágtól, a saját, belső világba való visszavonulás, ami annak is köszönhető, hogy a környezet reakciói a tünetekre általában negatívak. A pszichiátriai gondozóban az orvosok, gondozók kérésünkre javasolják a közösségi ellátást, így betegeik hétköznapi problémáinak megoldásában segítségükre lehetünk. Az egészségügy is kezdi felismerni a közösségi ellátás helyét és szerepét a szociális ellátórendszerben. Mi nem gyógyítani szeretnénk, hanem napi életvitelükben kívánunk támaszt nyújtani, így csökkentve a körülöttük lévő stresszhelyzeteket. Szórólapok hirdetik ellátásunkat a Pszichiátriai Gondozóban, háziorvosi rendelőben. Fogadjuk a jelzéseket a lakosságtól, megkeressük az érintett személyeket, felajánljuk segítségünket. Ezen kívül együttműködünk a védőnőkkel, a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, a Gyámhivatal munkatársaival, így ők is tájékoztatják rászoruló klienseiket a pszichiátriai betegek közösségi ellátásának lehetőségéről. állapotfelmérés: Az állapot és életvitel felmérés célja, hogy megismerjük a kliens és hozzátartozója életének minden területén a működési mechanizmusokat, illetve a működést akadályozó és segítő tényezőket. A kliens és hozzátartozói vonatkozásában a következő tématerületekre fókuszálunk: - A kliens és hozzátartozói személyes céljainak felmérése, rövid távú, reális és örömteli, mindannyiuk által elfogadott gondozási célok közös kimunkálása. - A gondozási célokat akadályozó kulcsproblémák felmérése - A kulcsproblémák elemzése - A gondozási célok teljesülésének tervezett és tényleges időpontja. - Az állapotfelmérés szerves része a társszakmák helyzetfelmérésének ismerete is. Ide tartoznak az orvosi diagnózisok, a pszichopatológiai állapottal kapcsolatos medikális vélemények, a jogi státusz (gondnokság, munkaképesség) stb. Már az állapotfelmérés során szükség van a multidiszciplináris keretek között történő gondolkodásra. - Az állapot és életvitel felmérés során megismerjük/felmérjük többek között az alábbi tényezőket: mindennapi életmód, lakhatás, szociális kapcsolatok, közösségi életben való részvétel, kommunikáció, problémamegoldás, stresszterhelés/kezelés, betegséghez való viszonyulás, betegség ismerete, hozzátartozókhoz való viszonyulás, compliance, kríziskezelés. A közösségi gondozó munkájába bevonja - az ellátott lakókörnyezetében megtalálható önkéntes segítőket, így különösen a családtagokat, szomszédokat és egyéb, az ellátottal kapcsolatban álló önkéntes közreműködőket, - szükség esetén az egészségügyi-, szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményeket. Munkáját részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.
175
176 A közösségi koordinátor - összehangolja a közösségi gondozók munkáját, rendszeres esetmegbeszéléseket szervez, biztosítja a szupervíziót, - szervezi a rehabilitációs célú foglalkoztatási lehetőségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönző programokat dolgoz ki, - szervezi a közösségi gondozók rendszeres szakmai továbbképzését, - közösségi munkacsoportot működtet, - éves jelentést készít a fenntartónak, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre. II.4. Más intézményekkel történő együttműködés módja A közösségi munkacsoportot az ellátottak szükségleteinek megfelelően kell összeállítani, bevonva a gondozási, személyi segítési feladatok hatékony ellátásához szükséges személyeket (gondnok, háziorvos, védőnő, pszichiátriai gondozó, pszichiáter, pszichológus, illetve a szociális alap- és szakellátás, a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a munkaügyi központ, az önsegítő és civil szervezetek, a szabadidős szolgáltatást nyújtó intézmények képviselői). A közösségi munkacsoport tagjaival a közösségi koordinátor együttműködési megállapodást köt. A megállapodásban rögzítik a rendszeres megbeszélések gyakoriságát, egyéb körülményeit, valamint – arra az esetre, ha az egyes ellátottak állapota ezt szükségessé teszi – az eseti megbeszélések összehívásának módját. A pszichiátriai betegek közösségi ellátásában részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. A gondozási terv elkészítésébe be kell vonni a fent megjelölt személyeket, illetve a közösségi munkacsoport tagjait. Együttműködő partnerek: - Gróf Tisza István Kórház, Pszichiátriai Godozó, Osztály és Addiktológia, Berettyóújfalu, - Kenézy Kórház, Felnőtt Pszichiátriai Osztály, - Kaba Városi Gyámhivatal, Dr. Kiss Gyula, Püspökladány Városi Gyámhivatal, - Védőnői Szolgálatok - Háziorvosi Szolgálatok - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ, Földes - Települések helyi önkormányzatainak jegyzői Az együttműködő partnerek mind szakmailag, mind az információt közvetítő szerepkörben képesek segíteni. Ügyfélkörükben megjelennek a pszichiátriai és szenvedélybetegek. A háziorvosok betegeiket tájékoztatják az ellátásról, valamint kihelyezésre kerültek a közösségi ellátás tájékoztatói. Az együttműködés során jó szakmai kapcsolatot ápolunk a területileg illetékes pszichiátriai gondozóval. Jellemző a hatékony együttműködés, kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Havi rendszerességgel konzultáción veszünk részt a Kenézy Kórház Pszichiátriai Gondozójának pszichiáterével, Dr. Balogh Pálmával. Esetmegbeszélés és szakmai segítségnyújtás történik ezen alkalmakkor. Osztályon fekvő betegeinket is meglátogatjuk a konzultációs napokon. Gróf Tisza István Kórház Pszichiátriai Gondozóban havonta keressük fel a a szakembereket, és segítjük kölcsönösen egymás munkáját. Kapcsolatot tartunk a Völgy Alapítvány közösségi pszichiátriai ellátás referenciaintézményével. Szakmai napokon, képzéseken veszünk részt. III. Az ellátandó célcsoport, jellemzői Ellátottak köre Az ellátás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ában megjelöltek szerint, Kaba, Báránd, Sáp, Földes települések közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó személyekre terjed ki. 2011. december 31-ei hatállyal Biharnagybajom településen élő és ott tartózkodó személyre is kiterjed. A KSH adatai szerint 2009-ben 135 pszichiátriai gondozóintézetben 18560 fő új felnőtt beteget vettek gondozásba, a betegforgalom 1186 ezer fő volt a vizsgált évben. Az 1, 2, 3, 4. számú táblázat a 2010-ben az ellátási területen gondozott pszichiátriai betegek számát tartalmazza településenként, korcsoportos felosztásban.
Korosztály 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 64 év 65 – 69 év Összesen:
1. számú táblázat 2010. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Kaba Férfi Nő 2 2 4 10 1 2 1 3 8 17
176
Összesen 4 14 3 4 25
177
Korosztály 40 – 59 év 60 – 64 év 65 – 69 év Összesen:
2. számú táblázat 2010. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Báránd Férfi Nő 3 7 1 3 8
Összesen 10 1 11
Korosztály 18 – 39 év 60 – 64 év 65 – 69 év 75 – 79 év 80 - 89 Összesen:
3. számú táblázat 2010. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Sáp Férfi Nő 2 1 1 1 1 1 5
Összesen 2 1 1 1 1 6
Korosztály 18 – 39 év Összesen:
4. számú táblázat 2010. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Földes Férfi Nő 1 1
Összesen 1 1
2010. évben a BNO kódok alapján a betegségcsoportokba való megosztás: F 20 Schizophrenia: 13 fő F 23 Akut és átmeneti pszichotikus rendellenességek: 4 fő F 25 Schizoaffektiv rendellenességek: 5 fő F 28 Egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek: 1 fő F 29 Nem organikus pszihózis: 1 fő F 32 Depressziós epizód: 15 fő F 41 Egyéb szorongásos rendellenességek: 4 fő Összesen: 43 fő 2009. december 31-én ellátottak száma: Ellátásba vettek: 2010. évben ellátásból kikerültek: 2010. december 31-én ellátottak:
44 fő 6 fő 7 fő 43 fő
A pszichiátriai betegek száma Biharnagybajomban 2009. évben a településen működő házi orvosi szolgálat adatai alapján kb. 25 fő. Életkor szerint kétharmaduk 18 év feletti, egyharmaduk pedig a nyugdíjkorhatárt betöltötte. A közösségi pszichiátriai ellátás célcsoportja: - Elsősorban a saját otthonában élő, nem veszélyeztető állapotú pszichiátriai beteg, akinek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és aki életvitelében valamint szociális helyzetének javításában igényel segítséget. - Szolgáltatás iránt érdeklődő, segítséget kérő, de még pszichiáter szakorvoshoz nem forduló, a családorvostól, vagy egyéb szociális szolgáltatótól a közösségi pszichiátriai szolgálathoz irányított személy, akit a szociális munka eszköztárának alkalmazásával elsősorban abban kell segíteni, hogy a szakszerű orvosi segítséget mielőbb igénybe vegye, elfogadja. -Szociális/egészségügyi intézményi ellátásból kikerülő diagnosztizált pszichiátriai beteg, kórházi kezelés alatt álló pszichiátriai beteg, aki otthonába való visszatérése után stabil hátteret és segítséget igényel abban, hogy a társadalomba visszaintegrálódjon.
177
178 IV.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége
IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A szolgáltatást egy fő közösségi koordinátor és két egész állású, valamint negyed állásban – osztott munkakörben – egy terápiás gondozó látja el. Feladategység, pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott. Feladatmutató, a vállalt, illetve teljesített feladategységek száma. 2009-ben a vállalt feladatmutató 40 fő volt, amit teljesítettünk. 2010-ben a pszichiátriai betegek közösségi ellátásában a vállalt és teljesített feladatmutató szintén 40 fő. 2011-től a teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát. A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen és ingyenesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik.
A közösségi ellátás önálló alapszolgáltatás a szociális szolgáltatások között. Segítséget nyújt: - a pszichiátriai betegek számára a személyes célok meghatározásában, a változtatásra motiváló tényezők feltárásában, - problémamegoldó beszélgetésben, - életvitellel kapcsolatos tréningek szervezésében vagy közvetítésében, - az ahhoz való hozzájutásban, - a szabadidő szervezett eltöltésében, - szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítésében, - egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások területén, - foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételében. Tájékoztatás nyújt a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendőiről. IV.2. A biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége
A pszichiátriai betegek ellátása során elsősorban a napi életvitelhez szükséges segítséget nyújtjuk, ezzel könnyítve a stresszhelyzeteket, mely a betegségük egyik kiváltója. A szorongás, a félelem haragot vált ki, mely agresszióhoz vezet. Ezért fontos a korai beavatkozás. A találkozások gyakorisága függ az ellátott állapotától, problémájától. Szükség esetén napi szinten keressük egymást, alapvetően hetente, más esetben az ellátott igényétől függően. Vannak a pszichiátria betegségnek olyan típusa, pl. a skizofrének, akik tolakodásnak vehetik a közeledést. Személye válogatja, milyen gyakorisággal keressük fel az ellátottat. A részletes feladatellátáshoz gondozási tervet készítünk, melynek elkészítésébe bevonjuk az ellátottat, hozzátartozóját, gondnokát, valamint más intézményeket (pszichiáter, családsegítő, védőnő, háziorvos, stb.). A gondozási tervet szükség szerint, de legalább évente felülvizsgáljuk, értékeljük, majd szükségletfelmérést követően új gondozási tervet készítünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak esetek, amikor már gyermekkorban felfedezhető a későbbi pszichiátriai betegség gyökere. A túlféltő nevelési attitűd, vagy az érzések nélküli kapcsolat a gyermekkel (apátia) előzménye lehet ennek a súlyos betegségnek. Fontos az odafigyelés a családtagunkra, környezetünkben élőkre. Vannak életkori szakaszok, melyek során gyakori pl. az öngyilkosság. Sohasem késő egy alapos beszélgetés, éreztessük, hogy fontos a másik. A stigmatizáció ezen a területen is jelen van. Az emberek félnek a pszichiátriai betegektől. Rendszeres ellenőrzés mellett, gyógyszerszedéssel, injekcióval lehet „normális” életet élni. A pszichiátriai betegeknek is joguk van az egyenlő bánásmódhoz. A célunk, hogy minél tovább legyen a beteg megszokott lakókörnyezetében, elkerülve a bentlakásos elhelyezést. Célunk olyan programok, tevékenységek szervezése, ahol az ellátottak hasznosnak érzik magukat. Meglévő képességeik fejlesztése, önállóságuk kialakítása a szándékunk amellett, hogy közösségre is találnak.
178
179 Kabán heti rendszerességgel, keddi napon csoport foglakozást szervezünk. Önismeret, készségfejlesztés, kreativitás, tolerancia, stressz oldás, közös tevékenység, összetartozás a legfontosabb, melyet szem előtt tartunk a programok szervezése során. Sápon a készségfejlesztés, szabadidős program szervezése az, amit az ellátottak leginkább kedvelnek. Bárándon napi rendszerességgel keresi fel az ellátott gondozóját. Kórházban töltött idő alatt az ellátottakat meglátogatjuk, ezzel is csökkentve az otthonától való távolmaradás okozta feszültséget. A társulás előnye, hogy több település ellátottjainak szervezünk közös programot. Lehetőség van a nappali ellátás igénybevételére pszichiátriai betegek részére. V.
Az ellátás igénybevételének módja
V.1. Igénybe vételi eljárás folyamata A pszichiátriai betegek közösségi ellátásának igénybevétele önkéntes, a közösségi ellátás által szerkesztett kérelem nyomtatványon történik az ellátás igénylése. Közvetlenül felkereshetik mindazok a társulás, valamint a másodlagos ellátási területen élő és tartózkodó 18. életévüket betöltött személyek, akik pszichiátriai betegek, illetve családtagjuk, hozzátartozójuk. Bármely intézmény a szolgáltatóhoz irányíthatja ügyfeleit. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő, valamint az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője megállapodást köt. Az ellátásban részesülő személy vagy hozzátartozója, törvényes képviselője nyilatkozik, hogy: - adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, - az ellátott a szolgáltatásról szóló megállapodást, házirendet átvette, tartalmát megértette és a benne foglaltakat tiszteletben tartja, a szóbeli tájékoztatást megértette, - amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, - más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz e más alapszolgáltatást. A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról. Ha a szolgáltatást igénylő nem rendelkezik szakvéleménnyel, a szolgáltatás részére a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig átmeneti jelleggel biztosítható. V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel VI.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII.
Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok
VII.1. Az ellátottak jogai Az ellátott jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Joga van: - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok
179
180 megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180.
VII.2. A közösségi ellátást végzők jogai A közösségi szolgálat munkatársának joga, hogy a szakmailag elfogadott pszichoszociális intervenciós módszerek közül - a hatályos jogszabályi keretek között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó beavatkozási formát. Joga van megtagadni az ellátást,
180
181 - ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, - az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt, - ha saját egészségügyi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében az ellátásra fizikailag alkalmatlan, - ha az ellátott együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, - ha saját életét és testi épségét a gondozott ellátása veszélyezteti. A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha - ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és - a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében gondoskodik. - jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő - folyamatos továbbfejlesztésére. A szolgálat munkatársa köteles - tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni, - tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését, - figyelembe venni egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit. A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy: - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják, - tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, - munkájukat elismerjék, - valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A közösségi ellátás munkaköreit betöltő személyek közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
181
182
1. számú melléklet Megállapodás Mely létrejött egyrészről a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183 Kaba, Jókai u. 4., mint ellátást nyújtó szolgáltató (továbbiakban Szolgáltató), képviselője Tóthné Dobi Andrea koordinátor, másrészről neve: lakcíme: anyja neve: Születési helye, időpontja: mint szolgáltatást Igénybe vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő törvényes képviselője: neve: értesítési címe: között, a mai napon az alábbi tartalommal. 1. Felek megállapodnak abban, hogy szolgáltatást Igénybe vevő ……… számon nyilvántartásba vett kérelme alapján a Szolgáltató térítésmentes szociális szolgáltatást nyújt az alábbi feltételekkel: 1.1. Az ellátás igénybevételének kezdete: …………………………………… 1.2. Az ellátás időtartama: határozatlan időtartamra Határozott időtartam: ……………………….. 1.3. A szociális szolgáltatás formája: Szoc. tv 65/A.§ közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére 1.4.
1.5.
A szolgáltatás tartalma: 1. Problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések; 2. Készségfejlesztés: · életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, · az önellátásra való képesség javítása és fenntartása; 3. Tájékoztatás a betegséggel, annak kezelésével kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről, 4. Pszicho-szociális rehabilitáció: · a munkához való hozzájutás segítése, · a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, · szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, · tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről. Szolgáltató a folyamatos elérhetőséget, kapcsolattartást az alábbi módokon biztosítja: 1. Közösségi szolgálat telefonszáma hétköznapokon, munkaidőben: 54/461-250 2. Telefonos (24 órás) gondozói ügyelet: 3. Gondozói fogadóóra helyszíne: időpontja: ………………..……. 4. Levelezési cím: 4183 Kaba, Jókai u. 4.
1.6.Szolgáltató vállalja, hogy a szolgáltatásokat munkatársai az ellátást igénybe vevő otthonában illetve lakókörnyezetében személyesen biztosítják vagy közvetítéssel, szervezéssel, tanácsadással segítik hozzájutást. 1.7 Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője nyilatkozik, hogy a közösségi szolgáltatások tartalmáról, módjáról, köréről, az ellátotti jogok és a panaszjog gyakorlására vonatozó szabályokról tájékoztatást, ezzel kapcsolatos valamennyi kérdésére választ kapott.
182
183 2. Adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályok 2.1. Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője nyilatkozik, hogy tudomásul veszi a Szolgáltató Szoc. Tv. 20.§ szerinti nyilvántartási és egyéb jogszabályokban meghatározott szakmai dokumentációs kötelezettségét, adatainak kezeléséhez hozzájárul. 2.2. Szolgáltatást igénybevevőt a részére biztosított közösségi gondozással kapcsolatosan is megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 3. Tájékoztatással, együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője együttműködő, tájékoztatandó családtagként, hozzátartozóként az alábbi személyeket jelöli meg: Név: …………………………………………………… Lakóhely/elérhetőség:………………………………………… Telefonszám:…………………………………………………… Név: …………………………………………………… Lakóhely/elérhetőség:………………………………………… Telefonszám:…………………………………………………… 4. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 5. Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180.
Jelen megállapodás módosítására a Szolgáltató és a szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője közös megegyezése alapján kerülhet sor. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogszabályai az irányadók. …………………………………., 20……………………………
………………………………………………. ellátást igénybe vevő
………………………………………………. szolgáltató
………………………………………………. törvényes képviselő
20........ év ...................... hó .......... napján a megállapodás 1 példányát átvettem: ............................................................... ellátást igénybe vevő (törv. képv.)
183
184 VIII. Záró rendelkezés
Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Földes, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás tervezete. A Szakmai Program Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt. számú Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület ................................................................... számú és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ................................................................... számú határozata alapján 2011. december 31től lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Közösségi Ellátásának a Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 199/2008. (IX.18.) Kvt. határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 100/2008. (IX.15.) határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 169/2008. (IX.22.) határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Intézményvezetõ Záradék: Ezen Szakmai Programot Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ................................................................... számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
184
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Bukoveczky Rita intézményvezető Készült: 2011. május 02. Hatályos: 2011. június 30.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogaitnak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ pszichiátriai betegek nappali ellátása Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Ellátási terület: Kaba, Báránd, Sáp, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen, Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység Ellátottak száma: 40 fő II.A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1.Célja A saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. II.2.Feladata Általános szabályok 35. az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, 36. a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak,
186 37. biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Pszichiátriai betegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok: 38. a pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást, igénybe vevők igényei alapján a kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. 39. a pszichiátriai betegek nappali intézményében olyan programokat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik az ellátást igénybe vevőnek a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedését. Ennek keretében a nappali intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. A nappali intézmény a központtól, buszmegállótól 200 m-re található. Lehetőség van kerékpár tárolására, autó esetén parkoló használatára. A társult településekről a Támogató Szolgálat kisbuszával oldható meg az ellátottak szállítása. 40. a nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében. 41. az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújthat a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére is. II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Indokoltsága A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2006. november 30-a óta működik intézményünkben. Kaba, Báránd Sáp, Földes településeken 2010-ben átlagosan 40 főt gondoztunk. Igényfelmérés, kérdőív során a szabadidős programok szervezését jelölték meg a legtöbben ellátottjaink közül. Mivel a közösségi ellátás elsődlegesen nem csak erről szól, megfogalmazódott szakmai szinten a bővítés igénye. A szociális ellátások közül a pszichiátriai betegek nappali ellátása a kistérségben nem működik. A pszichiátriai gondozóval történt konzultáció során javasolták, hogy valósítsuk meg az adott célcsoport összefogását nappali intézményben. Új ellátás bevezetésével elsősorban a társulás tagjai számára válik elérhetővé a szolgáltatás, valamint a környező településekről is fogadunk ellátottakat.
A nappali ellátás a következő szolgáltatásokat nyújtja: - igény szerint meleg élelem biztosítása, - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - munkavégzés lehetőségének szervezése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. Szabadidős programok szervezésének keretében az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás. A szakmai program megvalósításának várható következményei A pszichiátriai betegek közösségi ellátása 2006. november 30-a óta működik. 2006-ban 14 fő részesült közösségi ellátásban Kaba, Báránd, Sáp településen. 2009-ben 40 pszichiátriai beteg részesült gondozásban, melyhez már Földes település is csatlakozott. A tendencián látható, hogy egyre több pszichés beteg van ellátási területünkön. A közösségi ellátásban jogszabály által meghatározott BNO kódok finanszírozhatóak. Jelentős azoknak a pszichiátriai betegeknek a száma, akik más pszichés betegségben szenvednek, így számukra a nappali ellátásban tudunk segítséget nyújtani. Ezzel a szolgáltatással azok a pszichiátriai betegek is ellátáshoz jutnak, akik a közösségi ellátásban nem finanszírozhatónak minősültek. A szociális ellátás átfogja ezt a területet. A rohanó életmód, az anyagias világunk velejárója a stressz, a feszültség, mely hosszú távon pszichés megbetegedésekhez vezethet. A nappali ellátás által nyújtott szolgáltatásokkal az egyénnek segítünk kulturális, szabadidős programok szervezéséhez való hozzájutásban, ügyintézésben, problémakezelésben, mellyel a
186
187 betegben lévő feszültséget csökkentjük. Jobb közérzete kihat egészségi állapotára is. A kevesebb stresszhelyzet mentális állapotán javít. Kevesebb gyógyszert fogyaszt, gyógyszer mellékhatásai csökkennek. Segítséget nyújtunk munkában való elhelyezkedésükhöz, melynek eredménye a társadalomba való visszailleszkedés. Életminőségük javulását várjuk a pszichiátriai szolgáltatástól. A csoportfoglalkozások keretében folyamatosan készítenek a jeles alkalmakra, jótékonysági bálokra képeslapokat, babákat, teddy bear-t, táskákat. Egymással és a terápiás segítőkkel folytatott beszélgetések segítik őket abban, hogy kevesebb stresszhelyzetnek legyenek kitéve, ezáltal javul mentális állapotuk is. Kevesebb gyógyszert fogyasztanak, problémamegoldó készségük javul. A nők jobban felvállalják a betegségüket, beszélni is jobban szeretnek róla egymás között. A férfiaknak ezzel szemben nincs betegségtudatuk, nem vállalják fel lelki problémáikat.
II.4. Más intézményekkel való együttműködés módja A pszichiátriai betegek nappali ellátást nyújtója együttműködik: - a támogató szolgáltatást végzővel, - a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, - a házi segítségnyújtásban dolgozókkal, hiszen átmenetileg az ellátást igénybevevőt napközben gondozhatják házi segítségnyújtásban, - az egészségügyi alapellátást nyújtó szakemberekkel - egészségügyi- és szociális szakellátást nyújtó szakemberekkel, - a családsegítő szolgálat családgondozóival, - jelzéseket fogad a civil szervezetek, a lakosság, az egyház, szervezetek, illetve a fentiekben felsoroltak részéről. 1999 óta van együttműködés a 2000. Biztonság és Komfort Kht-val, mely ettől az időponttól működteti a "KabaHáz" Idősek Otthonát. Bárándon működik a Pszichiátriai és Értelmi Fogyatékosok Otthona, melyben több kabai és bárándi lakos elhelyezésére került sor. Együttműködik az intézmény a pszichiátriai- és a szenvedélybetegek közösségi ellátásával, ezen belül a Gróf Tisza István Kórházzal (Berettyóújfalu) illetve a Kenézy Gyula Kórházzal (Debrecen). Az egészségügyi intézmény segítséget nyújt a gondozási irány, az alkalmazott módszer meghatározásában, biztosítja a szociális intézménnyel a kapcsolattartást, illetve a konzultáció lehetőségét. A szociális intézmény nappali ellátásának lehetőségéről értesíti a szolgáltatási területről érkező betegeket, a szociális intézmény munkatársa számára biztosítja a szolgáltatási területről érkező betegekkel való kapcsolatfelvételt a hatékonyabb kapcsolattartás kialakítása céljából, igény szerint jelzéssel él a szociális intézmény számára a szolgáltatási területről érkezett, az egészségügyi intézményben kezelt betegek távozásáról. A kapcsolattartás módja eseti, illetve egyes esetekben megállapodásban rögzített tevékenységekre terjed ki. III.Ellátandó célcsoport jellemzői: Földrajzi helyzet A települések Magyarország Észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében találhatóak. A kistérség terülte 955 km2, településeinek száma 13, ebből 3 város, 10 község. Népességi adatok: Állandó lakosok száma: Kaba: 6265 fő Báránd : 2822 fő Sáp: 1040 fő Bihardancsháza: 206 fő Biharnagybajom: 2970 fő Bihartorda 1021 fő Földes 4255 fő Nádudvar 9282 fő Nagyrábé 2276 fő Püspökladány 15593 fő Sárrétudvari 3074 fő Szerep 1599 fő
187
188 Tetétlen
1426 fő
Szociológiai tényezők: A népesség elöregedése minden településre jellemző. A mezőgazdasági válság és a 2008-as válság következtében a térségben fokozatosan növekedett a munkanélküliség. Az adatokból kiderül, hogy ellátási területünkön magas a munkanélküliség aránya. A 13 településen a nyilvántartott álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011. március 20-ai adatai szerint összesen 5445 fő. A kedvezményezett, társadalmi-gazdasági szempontú és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések száma 12. A jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. Drasztikusan csökken a 0-3 éves korosztály létszáma. Megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések száma csökken, nő az élettársi kapcsolatok száma. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy a fiatal, diplomás réteg költözik el. Az országos és megyei adatokkal megegyező, hogy nemenkénti és korcsoport bontása alapján különösen magas a 50-54, 60-74 korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya. Az ellátási területünkön az országos átlagtól is magasabb a munkanélküliek száma, illetve az inaktívak aránya az aktív foglalkoztatottakhoz képest. Az ellátási területen a kisebbséget a romák képviselik. Egészségügyi helyzet A kistérség egészségügyre vonatkozó helyzetének elemzésére nem állnak rendelkezésre területi adatok, ezért a valós helyzet bemutatását csak a KSH Hajdu-Bihar megyére vonatkozó adatai alapján lehet becsülni. Foglalkoztatási helyzet A püspökladányi kistérségben nagyobb foglalkoztató Nádudvaron a KITE és a NAGISZ Zrt, Kabán a Cehave Landbouwbelang Cégcsoport. A többi településen foglalkoztatók a helyi önkormányzatok, illetve nagyobbkisebb vállalkozások, melyek tág profillal működnek. Szociális helyzet A kistérség szociális szolgáltatásokkal alacsony számban rendelkezik. A közösségi alapú ellátások közül évek óta csupán 1 falugondnoki szolgálat es 1 tanyagondnoki szolgálat működik – csökkenő működési költségekkel. Ezenközben folyamatosan növekszik az ételt lakásra szállíttatók száma azok körében, akik étkeztetésben, házi segítségnyújtásban részesülnek. Az elmúlt nyolc év alatt megtízszereződött az étkezést igénybe vevők száma, és meghúszszorozódott a házi segítségnyújtást igénylőké. A lakosság többsége alacsony jövedelemmel rendelkezik, vagy szociális transzferből él. A nehéz körülmények, a kilátástalanság következményeképpen magas azoknak a száma, akik valamilyen szenvedély és/vagy pszichiátriai betegségben szenvednek. A támogató szolgálatok gépkocsi száma 3-ról 5-re növekedett 2006 es 2008 között, miközben az ellátottak száma 229-ről 215-re csökkent (növekvő normatív támogatás mellett!) A Szociális Ágazati Információs Rendszer nyilvántartása szerint a Püspökladányi kistérségben összesen 105 szociális alapszolgáltatás működik, 11 fenntartónál. Az ellátási terület kiemelt problémái: -szülők alacsony iskolázottsága, -nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, -országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség, -a települési önkormányzatok forráshiánya, -a lakosság alacsony jövedelme miatt, az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, -a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora, -nagyarányú a bűnözés, -a megváltozott társadalmi körülményeknek negatív eredménye, hogy folyamatosan nő a mentális-pszichés betegségekkel küzdők száma a térségben, -nő a lakosság eladósodottsága (lakáshitel, közüzemi szolgáltatások), magas az alkoholt
IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A szolgáltatást egy osztott munkakörű intézményvezető, két fő terápiás segítő látja el. IV.2. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége Fizikai ellátás
188
189 42. 43. 44.
meleg élelem biztosítása igény szerint személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítás hivatalos ügyek intézésének segítése stb.
Egészségügyi ellátás 45. az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, szakellátás-sal való kapcsolattartás 46. felvilágosító előadások szervezése, 47. tanácsadás az egészséges életmódról, 48. gyógytorna lehetőségének biztosítása, 49. rehabilitáció segítése stb. Mentális gondozás 50. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, 51. segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében, 52. segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, 53. izoláció leküzdésének segítése 54. közösségfejlesztő, önismereti programok, 55. pszichológiai, jogi tanácsadás, 56. speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése, 57. készülődés az ünnepekre, stb. Foglalkoztatás -szabadidős programok szervezése (sajtótermékek, könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása és rendezvények szervezése révén), -hagyományőrzés -családon belüli kapcsolatok erősítése -munkavégzés lehetőségének szervezése stb. -internet használata -kézműves programok Egyéb programok - színház-, kiállítás látogatás, -irodalmi délutánok, -filmmúzeum, felolvasás, -bibliai órák, -kirándulás, “szomszédolás”, természetjárás, -üzem- és intézménylátogatás, -ünnepi műsorok szervezése, -névnapok, jeles ünnepek megünneplése, -közös sütés-főzés, -saját kiállítás megszervezése, stb. A saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. A nappali ellátásban részesülő személyre a gondozást végző személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követő egy hónapon belül kell elkészíteni. Az egyéni gondozási terv tartalmazza - az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, - az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését, - az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. Az egyéni gondozási tervet kidolgozó munkacsoport, illetve az alapszolgáltatások esetében a gondozási tervet készítő személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.
189
190 V. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központban történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését - a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata, - a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, - a bírói ítélet, - az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Nappali elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető dönt a felvételről, aki az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az alábbiakról gondoskodik: 58. az ellátás igénylésének nyilvántartásba vételéről, mely a beérkezés sorrendjében történik, 59. az ellátott értesítéséről, mely tartalmazza a kérelem nyilvántartásba vételét, a szolgáltatás kezdő időpontját, időtartamát, fizetendő térítési díj összegét a fizetés módját, helyét, időpontját. Az intézményvezető nyilatkoztatja az ellátásban részesülő személyt vagy hozzátartozóját, törvényes képviselőjét, hogy: 60. adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, 61. amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével. Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Az állami fenntartású intézmény esetén az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntésén alapul. Az intézményvezető írásban értesíti döntéséről az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó (önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselő-testülete) határozattal dönt a vitatott kérdésről. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni. A szociális ellátás iránti kérelem A szociális ellátások közül szóban kell kérelmezni a pszichiátriai betegek részére nyújtott nappali ellátást. A szociális ellátások igényléshez szükséges szakvélemények A pszichiátriai betegek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét. Térítési díj A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat állapít meg, amelyet a megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni. A pszichiátriai betegek nappali ellátásának intézményi térítési díját a mindenkori hatályos jogszabályok és azok felhatalmazása által alkotott helyi rendelet határozza meg. A pszichiátriai betegek nappali ellátásánál az étkeztetést igénybe nem vevők részére a szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban kell meghatározni. Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni.
190
191 A térítési díj megfizetésére köteles: - az ellátást igénybe vevő, az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője - a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, - a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy. A térítési díj befizetése és ellenőrzése A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény házipénztárába ( Kaba, Jókai u.4 szám.) A házipénztár nyitvatartását az intézmény pénzkezelési szabályzata rögzíti, arról az ellátottak vagy törvényes képviselőjük a tájékoztatóból, illetve a házirendből értesül. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult: - másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, - a házirendet súlyosan megsérti, - az ellátott vagy törvényes képviselője kérésére. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A felmondási idő, ha a törvény másként nem rendelkezik: Alapszolgáltatás esetén tizenöt nap. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. VI.A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás.
VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.
191
192 - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen - az akadálymentes környezet biztosítására, - az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét
192
193 kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: - a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, - a családgondozó, - a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, - a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, - az előgondozással megbízott személy, - az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni.
A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza.
193
194 1.számú melléklet Sz: …............./20….... MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba, Jókai u. 4. sz. mint szolgáltató, (továbbiakban
szolgáltató)
másrészről
(sz.hely:............…........................................,
…...................................................................... sz.idő:
…………........................................
(név) an:
…...................................................) ………………(település neve) …............................... u. ….............sz. alatti lakos, mint igénybe vevő (továbbiakban: ellátott) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1) Szolgáltató 20..... év …...........................hó .............. napjától pszichiátriai betegek nappali ellátását, ezen belül étkeztetést biztosít az ellátott részére. 2) Az ellátás időtartama: - határozott idejű:………..év …………hó……….napjáig - határozatlan idejű 3) Az intézmény által nyújtott szolgáltatások Fizikai ellátás 31. meleg élelem biztosítása, (ebédidő: 11,30-13,30-ig Támasz ) 32. személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, 33. igény szerint olyan szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, amely az ellátottak fizikai állapotának megőrzéséhez elengedhetetlen, 34. hivatalos ügyek intézésének segítése Egészségügyi ellátás 35. az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, 36. felvilágosító előadások szervezése, 37. tanácsadás az egészséges életmódról, 38. gyógytorna Mentális gondozás 39. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, 40. segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében, 41. segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, 42. izoláció leküzdésének segítése 43. közösségfejlesztő, önismereti programok, 44. pszichológiai, jogi tanácsadás, 45. speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése Foglalkoztatás : 46. szabadidős programok szervezése (könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, rendezvények szervezése), 47. hagyományőrzés (helyi ételek készítése, kenyérlángos-sütés, szövés) 48. családon belüli kapcsolatok erősítése (szabadidős programok nyíltak, bárki számára elérhető) 49. munkavégzés lehetőségének szervezése stb. Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok 50. színház-, kiállítás látogatás, 51. irodalmi esték, bibliai órák, 52. filmmúzeum, felolvasás, - kirándulás, „szomszédolás”, természetjárás,
194
195 -
ünnepi műsorok szervezése, névnapok, jeles ünnepek megünneplése.
4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A pszichiátriai betegek nappali ellátását az étkeztetést igénybe nem vevők részére térítésmentesen kell biztosítani. A térítési díj megfizetésére köteles: a, az ellátást igénybe vevő, b, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre eső jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, d, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban személyi térítési díj) az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme: a, olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, b, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra A személyi térítési díj felülvizsgálata során a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az igénybe vevő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét. Ennek értelmében a napok számaként az ellátási napok száma vehető figyelembe. Az étkeztetés térítési díját a kötelezett utólag minden hónap 20. napjáig hétfői és szerdai napokon a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (Kaba, Jókai u.4.sz.) 13.00 és 15.30 között köteles befizetni. Amennyiben az ellátást betegség vagy más ok miatt nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézményvezetőnek legalább két munkanappal korábban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított harmadik munkanaptól mentesül. Az intézményvezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik -e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról az intézményvezető negyedévente tájékoztatja a fenntartót a térítési díj hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. A pszichiátriai betegek nappali intézménye az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján különösen: -kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési, állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. Az intézmény szolgáltatásai körében egyéni, csoportos, pár-és családterápiákat is szervezhet. -az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújthat a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére is. 5. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával,
195
196 - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 6. Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK , továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogszabályok az irányadók.
Kaba, ................................................
…………………………............................... intézményvezető
……………………………………………….. ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
A megállapodás egy példányát átvettem:
.................................................……………… ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.)Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselőtestület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010. (XI.18.) Kvt.h.számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 145/2010. (XI.24.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 168/2010. (XI.29.) Kt. számú határozatával. jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék: Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község
196
197 Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú, Biharnagybajom Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta.
Községi
Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZENVEDÉLYBETEGEK ÉS PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSAIRA VONATKOZÓ HÁZIRENDJE Jelen házirend a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása által nyújtott ellátások szabályozását és azok igénybevételének módját kívánja megfogalmazni , a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. 1. Nyitva tartás :
Hétfőtől – csütörtökig : 8.00 – 17.00 Pénteken : 8.00 – 14.00 2. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre: Fizikai ellátás: - meleg élelem biztosítása igény szerint, - személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - igény szerint fodrász, manikűr-pedikűr Egészségügyi ellátás: - az egészségügyi alapellátás megszervezése - felvilágosító előadás megszervezése - tanácsadás az egészséges életmódról - gyógytorna - rehabilitáció segítése - szépségápolási és kozmetikai tanácsadás Mentális gondozás: - szociális és életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás - segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében - segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában - izoláció leküzdésének segítése - közösségfejlesztő és önismereti programok - pszichológiai és jogi tanácsadás - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése Foglalkoztatás: - szabadidős programok szervezése - hagyományőrzés - családon belüli kapcsolatok erősítése - munkavégzés lehetőségének szervezése. Ha az ellátást igénybevevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglakkozásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az
197
198 ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok: - színház,- kiállítás látogatás - irodalmi esték, filmmúzeum, felolvasás - bibliai órák - kirándulás, természetjárás - ünnepi műsorok szervezése - névnapok, jeles ünnepek megünneplése 3. Az intézmény által biztosított étkezés igénybevételének rendje: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az intézmény, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen pszichiátriai és/vagy szenvedélybetegségük miatt. Térítési díj Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A fizetendő térítési díj mértékét a települések helyi önkormányzatainak Képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, a vonatkozó jogszabályi előírások, aktuális rendeletek szerint, a 1993. évi III. Tv, valamint a 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet alapján. A térítési díjat utólag, minden hónap 20. napjáig kell megfizetni. Befizetés módja: Kabán az intézmény székhelyén (Kaba, Jókai u. 4.) hétfői és szerdai napokon 13.00-15.30 óráig. 4. Az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírások: Ha az ellátást igénybevevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkozásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. 5. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 6. Az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatások térítési díja: Az intézmény alapfeladatát meghaladó ,közösségi igényre épülő programok és szolgáltatások az ellátottak részére önköltségesek. Kaba, 2011. május 2.
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Házirend Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (VI.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011. (V.23.) Kt.számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010. (XI.18.) Kvt.h.számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 145/2010. (XI.24.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 168/2010. (XI.29.) Kt.számú határozatával jóváhagyott Házirend. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Intézményvezető Záradék:
198
199 Ezen Házirendet Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt.számú , Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselőtestülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZENVEDÉLYBETEGEK KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette:Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Tóthné Dobi Andrea koordinátor Készült: 2011. május 2. Hatályos: 2011. december 31.
199
200
I.
Bevezetés
Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Támogató Szolgálata Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephelyek: 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Másodlagos feladatellátási hely: 4177 Földes, Rákóczi u. 5. sz. 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1. sz. Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység II .A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1. Célja A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva. II.2. Feladata A szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: - a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, - a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, - a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotá-nak folyamatos figyelemmel kísérését, - a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, - az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, - megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások A szenvedély - idegen szóval addikció - gyógyszerek, élvezeti szerek pszichés okú, szokásszerű, folyamatos fogyasztását jelenti, a függőség fogalmával rokonítható. Fontos megjegyezni, hogy bár a köznyelv a szenvedélybetegséget és a függőségeket döntően az alkoholizmussal, dohányzással és a kábítószerezéssel azonosítja, a probléma lényegesen összetettebb ennél.
200
201 A kémiai, illetve szerfüggőségek mellett léteznek egyéb jellegű függőségek is, ilyen például a játékszenvedély. Az utóbbi néhány évtizedben a szenvedélybetegségek köre egy sor – első látásra – ártatlannak tetsző „tevékenységgel”, szokással bővült. A szenvedélyesen dohányzók, az életvitelszerűen italozók, a kábító hatású (pszichoaktív) szert fogyasztók, a különféle altatókat és nyugtatókat szedő „függők” táborát gyarapítják a minden fillérjüket a nyerőautomatákba dobálók, a vásárlási mániások, a munkaalkoholisták, a saját testképükkel elégedetlenek (bulimiások, anorexiások, Adonisz-komplexusos izompacsirták), a szexmániások, a társfüggőségben szenvedők és a folyton a világhálón lógók, a tévé képernyőjéhez tapadók is. A magyar lakosság 10 százaléka absztinens, azaz nem fogyaszt alkoholt. 80 százalék szociális ivó, vagyis alkoholfogyasztása alkalomszerű, kulturált. 10 százalék viszont bizonyíthatóan alkoholfüggő! Magyarország európai és világviszonylatban is az egy főre jutó éves alkoholfogyasztást és az összlakosság számához viszonyított alkoholfüggők arányát figyelembe véve a statisztikák élén szerepel. Ellátottjaink elsősorban alkoholfüggőségben szenvednek. Ez ritkán jár magában, társul mellé játékszenvedély, vagy dohányzás. Alkoholbetegnek azt a személyt tekinthetjük, akinél a testi és/vagy lelki függőség is kialakult. Alkoholizmuson a rendszeres (napi) és/vagy nagy mennyiségben történő alkoholfogyasztást értjük. Eszerint két formája van. Az első a függőség, ami mindennapos, és egyre nagyobb mennyiségű alkoholizálást jelent, és jellemző a napközbeni ivászat is. Nem feltétlen jár részegséggel! A szenvedélybetegek közösségi ellátása Kaba, Báránd, Sáp, Földes, Tetétlen településeken a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egységeként működik. 2012. január 01-től Biharnagybajom település társulásával kibővült a feladatellátási területe. A pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek közösségi ellátása 2006. november 30-án indult el a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központban a szociális alapszolgáltatások keretében Kaba, Báránd és Sáp településeken. 2009. 01. 01-től a közösségi ellátások finanszírozási feltételei megváltoztak. Intézményünk pályázatot nyújtott be 2008. augusztusban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) által kiírt „Támogató szolgáltatást, a közösségi ellátást és az alacsonyküszöbű szolgáltatást működtető szolgáltatók befogadása és állami támogatása” címmel kiírt pályázatra, melynek eredményhirdetése megtörtént, a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ pályázata befogadásra talált. A pályázat keretében intézményünk felvette ellátási területként 2009. 01. 01-től Földes (közösségi pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása) és Tetétlen (szenvedélybetegek közösségi ellátása) településeket is. 2011. december 31-től Biharnagybajom település szenvedélybetegeinek és pszichiátriai betegeinek tudunk segítséget nyújtani otthonaikban. Intézményi szinten szervezünk csoportfoglalkozást, szabadidős programot. Ennek hatására állapotuk, szociális helyzetük javul, környezetével való kapcsolata változik. A szenvedélybetegek közösségi ellátása által nyújtott szolgáltatások, tevékenységek Személyi feltétel: közösségi gondozók, közösségi koordinátor. A probléma feltárásának fázisa egyszerre a bizalmi kapcsolat kialakításához is fontos lépés, ezt a kapcsolatot, pedig annak kell kialakítania, aki a továbbiakban dolgozni fog az adott családdal. Megfelelő felkészítéssel a közösségi gondozók is képesek az állapotfelmérésre. A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja: problémaelemzés, problémamegoldás: Segítjük az ellátottat a személyes céljai meghatározásában, feltárjuk a változtatásra motiváló tényezőket, alternatívákat gyűjtünk problémamegoldó beszélgetés során, segítjük céljai elérésében. készségfejlesztés: Életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, következményekről, kezelési lehetőségekről. pszicho-szociális rehabilitáció: A munkához való hozzájutás segítése fontos feladatunk, hiszen régiónkban magas a munkanélküliség. Önéletrajzírásban tudunk segítséget nyújtani, valamint álláshirdetések megtekintésére is lehetősége van az ellátottnak. Rendszeresen figyelemmel kísérjük a Munkaügyi Kirendeltség honlapját, igyekszünk naprakész információt nyújtani. A Munkaügyi Kirendeltséggel együttműködve képzési lehetőségről tájékoztatjuk az érdeklődőt. Jó kapcsolatot ápolunk a Mozgáskorlátozottak Egyesületével, akik hasznos információkkal segítik a megváltozott munkaképességű kliensek munkához való jutását. szabadidő szervezett eltöltése szabadidős, önsegítő és hozzátartozói csoportokat, programokat szervezünk. Közös kirándulásokat, főzést szervezünk, melyet a célcsoport a legjobban kedvel. Ezeken a programokon lehetőség van az ismerkedésre, a kikapcsolódásra. speciális stratégiák: Napi tevékenység megszervezése, szükség esetén az agresszió kezelése. Havi rendszerességgel Addiktológiai Gondozóba kísérjük az ellátottat. A szakorvos javaslatát figyelembe véve megbeszéljük a további teendőket.
201
202 egyéni esetkezelés: Esetmenedzseri munka, illetve folyamatos gondozói tevékenység az egyéni esetmunka keretei között. szociális munka csoportokkal: Önsegítő, szabadidős és kézműves csoportot működtetünk. A klienst és környezetét is igyekszünk bevonni a csoportok munkájába, valamint a szabadidős programokat is úgy szervezzük, hogy legyen a klienseknek lehetősége elhozni házastársát, gyermekét, esetleg barátját. Kulturális programokon, ismeretterjesztő programokon való részvétel, prevenciós céllal tájékoztatás nyújtása egészségügyi kérdésekről, betegségekről. ügyintézés, információnyújtás: Tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglakoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről. Segítségnyújtás ügyintézésben. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának tevékenységi formái: megkereső munka: Az ellátottaink elsősorban alkohol problémával küzdenek. A szenvedélybetegek elszigetelődésének oka az életmódjuk, ami teljesen beszűkül, fő célja a függőség tárgyának megszerzése. Mivel egész életük e körül forog, ezért gyakorlatilag lehetetlen kiszakadniuk abból a környezetből, ami az alkohol, kábítószer használatára ösztönzi őket. A család és hozzátartozók támogatása kicsi, mivel szenvedélyük miatt általában a bűnbak szerepét osztják rájuk. A betegek emiatt szégyellik betegségüket, rejtőzködnek, nem tudják, hogy kihez fordulhatnak problémáikkal. Arra törekszünk, hogy az érintettek tudomást szerezzenek szolgáltatásunkról és merjenek hozzánk fordulni segítségért. A települések forgalmas helyein (orvosi rendelők, üzletek, intézmények) szórólapokat, plakátokat helyezünk el, valamint a helyi médiában is ismertetjük szolgáltatásunk lényegét. Fogadjuk a jelzéseket a lakosságtól, megkeressük az érintett személyeket, felajánljuk segítségünket. Ezen kívül szorosan együttműködünk az Addiktológiai Gondozókkal, háziorvosokkal, védőnőkkel, a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, a Gyámhivatal munkatársaival, így ők is tájékoztatják rászoruló klienseiket a szenvedélybetegek közösségi ellátásának lehetőségéről. állapotfelmérés: Az állapot és életvitel felmérés célja, hogy megismerjük a kliens és hozzátartozója életének minden területén a működési mechanizmusokat, illetve a működést akadályozó és segítő tényezőket. A kliens és hozzátartozói vonatkozásában a következő tématerületekre fókuszálunk: - A kliens és hozzátartozói személyes céljainak felmérése, rövid távú, reális és örömteli, mindannyiuk által elfogadott gondozási célok közös kimunkálása. - A gondozási célokat akadályozó kulcsproblémák felmérése - A kulcsproblémák elemzése - A gondozási célok teljesülésének tervezett és tényleges időpontja. - Az állapotfelmérés szerves része a társszakmák helyzetfelmérésének ismerete is. Ide tartoznak az orvosi diagnózisok, a pszichopatológiai állapottal kapcsolatos medikális vélemények, a jogi státusz (gondnokság, munkaképesség) stb. Már az állapotfelmérés során szükség van a multidiszciplináris keretek között történő gondolkodásra. - Az állapot és életvitel felmérés során megismerjük/felmérjük többek között az alábbi tényezőket: mindennapi életmód, lakhatás, szociális kapcsolatok, közösségi életben való részvétel, kommunikáció, problémamegoldás, stresszterhelés/kezelés, betegséghez való viszonyulás, betegség ismerete, hozzátartozókhoz való viszonyulás, compliance, kríziskezelés. A közösségi gondozó munkájába bevonja - az ellátott lakókörnyezetében megtalálható önkéntes segítőket, így különösen a családtagokat, szomszédokat és egyéb, az ellátottal kapcsolatban álló önkéntes közreműködőket, - szükség esetén az egészségügyi-, szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményeket. Munkáját részletesen a munkaköri leírás tartalmazza A közösségi koordinátor - összehangolja a közösségi gondozók munkáját, rendszeres esetmegbeszéléseket szervez, biztosítja a szupervíziót, - szervezi a rehabilitációs célú foglalkoztatási lehetőségek igénybevételét, ehhez kapcsolódó ösztönző programokat dolgoz ki, - szervezi a közösségi gondozók rendszeres szakmai továbbképzését, - közösségi munkacsoportot működtet, - éves jelentést készít a fenntartónak, amelyben beszámol az ellátás tapasztalatairól, valamint javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre. II.4.
Más intézményekkel történő együttműködés módja
202
203 A közösségi munkacsoportot az ellátottak szükségleteinek megfelelően kell összeállítani, bevonva a gondozási, személyi segítési feladatok hatékony ellátásához szükséges személyeket (gondnok, háziorvos, védőnő, addiktológiai gondozó, addiktológus, illetve a szociális alap- és szakellátás, a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a munkaügyi központ, az önsegítő és civil szervezetek, a szabadidős szolgáltatást nyújtó intézmények képviselői). A közösségi munkacsoport tagjaival a közösségi koordinátor együttműködési megállapodást köt. A megállapodásban rögzítik a rendszeres megbeszélések gyakoriságát, egyéb körülményeit, valamint – arra az esetre, ha az egyes ellátottak állapota ezt szükségessé teszi – az eseti megbeszélések összehívásának módját. A szenvedélybetegek közösségi ellátásában részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. A gondozási terv elkészítésébe be kell vonni a fent megjelölt személyeket, illetve a közösségi munkacsoport tagjait. Együttműködő partnerek: - Gróf Tisza István Kórház, Pszichiátriai Gondozó, Osztály és Addiktológia, Berettyóújfalu, - Kenézy Kórház, Felnőtt Pszichiátriai Osztály, - Kaba Városi Gyámhivatal, Dr. Kiss Gyula, Püspökladány Városi Gyámhivatal, - Védőnői Szolgálatok - Háziorvosi Szolgálatok - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ, Földes, - Települések helyi önkormányzatainak jegyzői Az együttműködő partnerek mind szakmailag, mind az információt közvetítő szerepkörben képesek segíteni. Ügyfélkörükben megjelennek a pszichiátriai és szenvedélybetegek. A háziorvosok betegeiket tájékoztatják az ellátásról, valamint kihelyezésre kerültek a közösségi ellátás tájékoztatói. Az intézményünkben havi rendszerességgel Dr. Kovács Károly addiktológus tart konzultációt. Havi rendszerességgel, 3-4 ellátottal tart kapcsolatot, részt vesz csoportfoglalkozáson. Esetmegbeszélés során tájékoztatjuk az elmúlt időszakban történtekről, valamint segítséget adunk és kapunk abban, milyen irányban folytatódjon a gondozás. Tájékoztat a betegséggel kapcsolatos pszichológiai háttérről. Lehetőség van családterápiára is. Megbeszélt időpontban ismét találkozik az ellátottal, addig is iránymutatást ad nekik. Új ellátott esetén a koordinátorral közösen meghatározzák a betegségtípust. Jó szakmai kapcsolatot ápolunk a területileg illetékes Addiktológiai gondozóval. Jellemző a hatékony együttműködés, kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Kapcsolataink révén az egészségügyi intézmények segítenek a változásra hajlandó ellátottainknak. 2-3 hetes addiktológiai kezelésen vehetnek részt, ahol gyógyszeres kezeléssel segítenek a leszokásban. Havi rendszerességgel konzultáción veszünk részt a Kenézy Kórház Pszichiátriai Gondozójának pszichiáterével, Dr. Balogh Pálmával, aki maga is gondoz szenvedélybeteget, ellátottunkat. Esetmegbeszélés és szakmai segítségnyújtás történik ezen alkalmakkor. Osztályon fekvő betegeinket is meglátogatjuk a konzultációs napokon. Gróf Tisza István Kórház Addiktológiai Gondozóban havonta keressük fel a szakembereket, segítjük kölcsönösen egymás munkáját. A Forrás Egyesülettel, - mely a szenvedélybeteg ellátás referencia intézménye - kapcsolatot tartunk, és kérdéseinkre mindig választ kapunk. Rendszeresen részt veszünk szakmai napon, képzésen. III. Az ellátandó célcsoport, jellemzői Ellátottak köre Az ellátás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ában megjelöltek szerint Kaba, Báránd, Sáp településeken 2006. november 30-tól, Földes és Tetétlen községekben 2009. január 1jétől a települések közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó személyekre terjed ki. 2012. január 01-től Biharnagybajom településen élő és ott tartózkodó személyre is kiterjed. A táblázatokban 2010-ben az ellátási területen gondozott szenvedélybetegek száma látható településenként, korcsoportos felosztásban. Az addiktológiai gondozóban megjelentek száma, 2008. I. negyedévében Hajdú-Bihar megyében 6562 fő. (Forrás: OEP)
Korosztály 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 64 év 80 - 89 Összesen:
2010. Szenvedélybetegek közösségi ellátása Kaba Férfi Nő 1 10 2 3 1 15 2
203
Összesen 1 12 3 1 17
204
Korosztály 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 64 év Összesen:
2010. Szenvedélybetegek közösségi ellátása Báránd Férfi Nő 1 3 2 5 8 3
Összesen 1 5 5 11
Korosztály 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 64 év 65 – 69 év Összesen:
2010. Szenvedélybetegek közösségi ellátása Sáp Férfi Nő 2 1 6 1 1 9 2
Összesen 3 7 1 11
Korosztály 40 – 59 év Összesen:
2010. Szenvedélybetegek közösségi ellátása Földes Férfi Nő 1 1
Összesen 1 1
Korosztály 18 – 39 év 40 – 59 év Összesen:
2010. Szenvedélybetegek közösségi ellátása Tetétlen Férfi Nő 1 6 7 -
Összesen 1 6 7
2010. évben a BNO kódok alapján a betegségcsoportokba való megosztás: F 10: 47 fő Alkohol okozta mentális- és viselkedészavar az elsődleges probléma az ellátottak életében. 2009. december 31-én ellátottak száma: 44 fő Ellátásba vettek: 11 fő 2010. évben ellátásból kikerültek: 8 fő 2010. december 31-én ellátottak: 47 fő Biharnagybajomban a házi orvosi szolgálatok jelentése alapján 32 fő szenvedélybeteg él, melynek 68%-a aktív korú. Célcsoport: - elsősorban a saját otthonukban élő, nem akut veszélyeztető állapotú addiktív betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget; - tüneteket mutató, de eddig addiktológiai kezelés alatt nem álló, illetve addiktív probléma kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek; - szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedélybetegek, akik lakóhelyükön, tartózkodási helyükön stabil hátteret és kontrollt igényelnek IV.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége
IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja
204
205
A szolgáltatást egy közösségi koordinátor osztott munkakörben, három egész állású és két osztott munkakörű terápiás segítő látja el. Feladategység, a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott. Feladatmutató, a vállalt, illetve teljesített feladategységek száma. 2009-ben a vállalt feladatmutató 40 fő volt, amit teljesítettünk. 2010-ben a szenvedélybetegek közösségi ellátásában a feladatmutatót főigazgatói döntés alapján 45 főre emeltünk.
A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen és ingyenesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik.
A közösségi ellátás önálló alapszolgáltatás a szociális szolgáltatások között. Segítséget nyújt: - a szenvedélybetegek számára a személyes célok meghatározásában, a változtatásra motiváló tényezők feltárásában, - problémamegoldó beszélgetésben, - életvitellel kapcsolatos tréningek szervezésében vagy közvetítésében, - az önellátásra való képesség javításában és fenntartásában, - a munkához való hozzájutásban, - a szabadidő szervezett eltöltésében, - szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok, anonim alkoholisták klubja szerveződé-sének segítésében, - egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások területén, - foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételében.
IV.2. A biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A szenvedélybetegek segítése során nemcsak a klienssel vesszük fel a kapcsolatot, hanem az egész családot bevonjuk a segítés folyamatába. A tüneteket a teljes rendszer funkcióinak tekintjük. Általánosabban fogalmazva ez azt jelenti, hogy a tünetszerű magatartás a szociális rendszerekbe gyökerezik. Magatartásváltozás csak ezen rendszerek megváltoztatásából következhet. A kliens csak egyik része a problémának. A kliens, akárcsak az „egészséges” családtagok, nem kizárólagos áldozat, nem is egyedüli tettes, hanem az olyan rendszer eleme, amely viselkedését alapvetően irányítja. A segítés célpontjába ezért nemcsak a szenvedélybeteg áll, hanem egyszerre az egész család interakcióinak megváltoztatása is. Mivel a segítő folyamat során az egész családot gondozzuk, fény derülhet eddig lappangó problémákra is. Sikeres gondozás esetén pedig nemcsak a szenvedélybeteg állapota rendeződhet, hanem gyermek(ek) esetleges problémái, a szülők közötti kapcsolat is. A család anyagi helyzetében is pozitív változás jöhet létre, társadalmi pozíciója megerősödhet. Célunk a lakosság szemléletének megváltoztatása a szenvedélybetegséggel, a beteggel, annak családjával kapcsolatban. Így elkerülhető lenne az, hogy a család hosszú ideig, akár évekig takargassa egyik tagjának betegségét amiatt, mert fél a társadalom és a szűkebb környezet elítélő magatartásától, a család megbélyegzésétől. A korábban történő segítségkérés hatékonyabban orvosolhatná a családok ilyen jellegű problémáit. Elkerülhetővé válna a tartós kórházi vagy addiktológiai kezelés, kisebb az esély a visszaesésre, mert ott van a közösség a beteg körül, akire számíthat. A szenvedélybetegek körében a legnépszerűbb a szabadidős program szervezése. Havi rendszerességgel tartunk olyan programot, mely nyitott rendezvény. Az ellátottunk elhozhatja családtagját (gyermek, unoka, barát), valamint más szolgáltatások kliensei is szívesen bekapcsolódnak. (családsegítés, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása). Ezzel csökkenthetjük az előítéletet, a társadalmi kirekesztést. A függőséggel küzdők ismét
205
206 hasznosnak érezhetik magukat, pozitív figyelmet kapnak, új élményekkel gazdagodnak. A legnépszerűbb a szabadidős csoportunk, melyben szívesen főznek, kirándulnak az ellátottak. Örömmel osztják fel egymást közt a feladatokat, mely a közösségbe való reintegrálódásukat is segíti. Nagyon szeretnek kirándulni, az új élmények kizökkentik a hétköznapok egyhangúságából. Terveink között szerepel, hogy más elfoglaltságot is kínálunk, (sport, társas játékok, cso-csó, asztaliteniszbajnokság) mely talán a későbbiekben olyan szenvedéllyé növi ki magát, mely leváltja a régi, káros függőségét. További teendőink közé tartozik új ellátottak felvétele. Lehetőség van a nappali ellátás igénybevételére szenvedélybetegek részére. V. Az ellátás igénybevételének módja V.1. Igénybe vételi eljárás folyamata A szenvedélybetegek közösségi ellátásának igénybevétele önkéntes, a közösségi ellátás által szerkesztett kérelem nyomtatványon történik az ellátás igénylése. Közvetlenül felkereshetik mindazok a társulás, valamint a másodlagos ellátási területen élő és tartózkodó 18. életévüket betöltött személyek, akik szenvedélybetegek, illetve családtagjuk, hozzátartozójuk. A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. Kiskorú önálló igénylése esetében a gyermekjóléti szolgálattal háromoldalú megállapodás kerül megkötésre, amellyel a szolgáltatás igénybevételét követő meghatározott időn belül a szülő szolgáltatásba való bevonása jelenik meg, mint cél. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő, valamint az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője megállapodást köt. Az ellátásban részesülő személy vagy hozzátartozója, törvényes képviselője nyilatkozik, hogy: - adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, - az ellátott a szolgáltatásról szóló megállapodást, házirendet átvette, tartalmát megértette és a benne foglaltakat tiszteletben tartja, a szóbeli tájékoztatást megértette, - amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, - más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz e más alapszolgáltatást. V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel VI. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII.
Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VII.1. Az ellátottak jogai Az ellátott jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Joga van: - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését,
206
207 - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. VII.2. A közösségi ellátást végzők jogai Joga van megtagadni az ellátást, - ha az igénylő problémája nem a szolgálat kompetenciájába tartozik vagy az általa kért szolgáltatás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, - az ellátotthoz fűződő személyes kapcsolata miatt,
207
208 - ha saját egészségügyi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében az ellátásra fizikailag alkalmatlan, - ha az ellátott együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, - ha saját életét és testi épségét a gondozott ellátása veszélyezteti. A szolgálat munkatársa a gondozott ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha - ez az ellátott egészségi, pszichés állapotát károsan nem befolyásolja, és - a gondozott ellátásáról más szakember bevonásával, esetátadás keretében gondoskodik. - jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a szakma mindenkori fejlődésével összhangban történő folyamatos továbbfejlesztésére. A szolgálat munkatársa köteles - tevékenységét a hatályos jogszabályok és a szakmai szabályok szerint végezni, - tiszteletben tartani az ellátott személyiségét, méltóságát, jogait és önrendelkezését, - figyelembe venni egyéni igényeit és szükségleteit, aktuális állapotát, életkorát, képességeit és készségeit. A munkaviszonyban álló személyeknek biztosítani kell, hogy: - a munkavégzéssel kapcsolatos megbecsülést megkapják, - tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, - munkájukat elismerjék, - valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. A közösségi ellátás munkaköreit betöltő személyek közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek. A feladat ellátásához szükséges alapelvek:
A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
208
209 1. számú melléklet Megállapodás Mely létrejött egyrészről a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183 Kaba, Jókai u. 4., mint ellátást nyújtó szolgáltató (továbbiakban Szolgáltató), képviselője a közösségi koordinátor, másrészről −neve: −lakcíme: −anyja neve: −Születési helye, időpontja: mint szolgáltatást Igénybe vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő törvényes képviselője: −neve: −értesítési címe: között, a mai napon az alábbi tartalommal. 1. Felek megállapodnak abban, hogy szolgáltatást Igénybe vevő ……… számon nyilvántartásba vett kérelme alapján a Szolgáltató térítésmentes szociális szolgáltatást nyújt az alábbi feltételekkel: 1.1. Az ellátás igénybevételének kezdete: …………………………………… 1.2. Az ellátás időtartama: határozatlan időtartamra Határozott időtaratm:…………………………… 1.3. A szociális szolgáltatás formája: Szoc. tv 65/A. § közösségi ellátás szenvedélybetegek részére 1.4.
1.5.
1.6.
A szolgáltatás tartalma: 1. Problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve – függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére 2. Készségfejlesztés: · életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, · az önellátásra való képesség javítása és fenntartása; 3. Pszicho-szociális rehabilitáció: · a munkához való hozzájutás segítése, · a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, · szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, · tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről. Szolgáltató a folyamatos elérhetőséget, kapcsolattartást az alábbi módokon biztosítja: 1. Közösségi szolgálat telefonszáma hétköznapokon, munkaidőben: 54/461-250 2. Telefonos (24 órás) gondozói ügyelet: 3. Gondozói fogadóóra helyszíne: …………………… időpontja: ………………..……. 4. Levelezési cím: 4183 Kaba, Jókai u. 4. sz. Szolgáltató vállalja, hogy a szolgáltatásokat munkatársai az ellátást igénybe vevő otthonában illetve lakókörnyezetében személyesen biztosítják vagy közvetítéssel, szervezéssel, tanácsadással segítik hozzájutást.
1.7 Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője nyilatkozik, hogy a közösségi szolgáltatások tartalmáról, módjáról, köréről, az ellátotti jogok és a panaszjog gyakorlására vonatozó szabályokról tájékoztatást, ezzel kapcsolatos valamennyi kérdésére választ kapott. 2. Adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályok 2.1. Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője nyilatkozik, hogy tudomásul veszi a Szolgáltató Szoc. Tv. 20.§ szerinti nyilvántartási és egyéb jogszabályokban meghatározott szakmai dokumentációs kötelezettségét, adatainak kezeléséhez hozzájárul. 2.2. Szolgáltatást igénybevevőt a részére biztosított közösségi gondozással kapcsolatosan is megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 3. Tájékoztatással, együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője együttműködő, hozzátartozóként az alábbi személyeket jelöli meg:
209
tájékoztatandó
családtagként,
210 Név: …………………………………………………… Lakóhely/elérhetőség:………………………………………… Telefonszám:…………………………………………………… Név: …………………………………………………… Lakóhely/elérhetőség:………………………………………… Telefonszám:…………………………………………………… 4. A szolgáltatás megszűnése, megszüntetése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 5) Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. Jelen megállapodás módosítására a Szolgáltató és a szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője közös megegyezése alapján kerülhet sor. A megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják megrendezni. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogszabályai az irányadók. …………………………………., 20…………………………… ………………………………………………. ellátást igénybe vevő
………………………………………………. szolgáltató
………………………………………………. törvényes képviselő 20........ év ...................... hó .......... napján a megállapodás 1 példányát átvettem: ............................................................... ellátást igénybe vevő (törv. képv.)
210
211 VIII. Záró rendelkezés
Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Földes, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás tervezete. A Szakmai Program Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt. számú Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület ................................................................... számú és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselőtestület ................................................................... számú határozata alapján 2011. december 31től lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Közösségi Ellátásának a Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 199/2008.(IX.18.) Kvt.h. határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 100/2008. (IX.15.) határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 169/2008. (IX.22.) Kt. határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Intézményvezetõ Záradék: Ezen Szakmai Programot Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h.számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ................................................................... számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
211
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
212
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Bukoveczky Rita nappali ellátás vezető Készült: 2011. május 02. Hatályos: 2011. június 30.
I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait.
I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogaitnak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szenvedélybetegek Nappali Ellátása Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephely: 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Ellátási terület: Kaba, Báránd, Sáp,Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Nádudvar, Nagyrábé, Püspökladány, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen, Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység Ellátottak száma: 40-40 fő II. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II.1. Célja A saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az
212
213 alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. A szenvedélybetegek, valamint közvetlen környezetük minél szélesebb körének elérése, fogadása. A szerhasználatnak, valamint járulékos ártalmainak csökkentése (ártalomcsökkentés), a változás elindítása és segítése. Az életmód, életvitel váltásának ösztönzése, az utógondozás, illetve a visszaesés megelőzése. A pszichoszociális ellátás: Komplex segítői tevékenység, mely a rendszerszemlélet elméleti alapjaira épülve arra irányul, hogy az egyének, a családok, a csoportok és a társadalom részéről rendelkezésre álló lehetőségeket úgy mozgósítsuk, hogy a személy magatartásában és helyzetében kedvező változásokat érjünk el oly módon, hogy az ember saját normáin és céljain belül, valamint társadalmi lehetőségeit figyelembe véve megelégedéssel éljen és lássa el családi és társadalmi feladatait. Célja: ismeretek átadása, az önértékelés erősítése, az életvitel, magatartás, a kapcsolatok, kapcsolatrendszerek megváltoztatása, az erőforrások feltárása. Jellemzői: - a pszichoszociális munka, a megelőző munkát és a kezelést az egyén, a családok és a csoportok szemszögéből nézve foglalja magába ; - több személy bevonásával működik az érintett környezetéből; - problémaorientált szemlélet; - nyíltság; - központban áll a jelen és jövő; - multidiszciplináris team; II.2. Feladata Általános szabályok 62. az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, 63. a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, 64. biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. A szenvedélybetegek nappali intézményére vonatkozó különös szabályok: - a szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok szervezését és lebonyolítását, valamint alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatást nyújt. - a szenvedélybetegek nappali intézményében olyan programokat kell szervezni, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését. Ennek megfelelően a nappali intézmény programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személy számára is hozzáférhetőek. - a szenvedélybetegek nappali intézményének nem feladata az alkohol-, drog- és egyéb függőségi problémával küzdő személyek egészségügyi gondozása, azonban az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekedni kell az életmód-változtatás ösztönzésére, a visszaesés megelőzésére, illetve az intézményben dolgozó szociális munkás révén szükség szerint kapcsolatot kell tartani az ellátott kezelőorvosával, vagy az egészségügyi gondozást végző szakemberrel, továbbá a hozzátartozókkal.
II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Indokoltsága A szenvedélybetegek közösségi ellátása 2006. november 30-a óta működik intézményünkben. Kaba, Báránd, Sáp, Földes és Tetétlen településeken 2010-ben átlagosan 45 főt gondoztunk. Igényfelmérés, kérdőív során a szabadidős programok szervezését jelölték meg a legtöbben ellátottjaink közül. Mivel a közösségi ellátás elsődlegesen nem csak erről szól, megfogalmazódott szakmai szinten a bővítés igénye. A szociális ellátások közül a szenvedélybetegek nappali ellátása a kistérségben nem működik. Az addiktológiai osztályok orvosaival történt konzultáció során javasolták, hogy valósítsuk meg az adott célcsoport összefogását nappali intézményben.
213
214 Új ellátás bevezetésével elsősorban a társulás tagjai számára válik elérhetővé a szolgáltatás, valamint a környező településekről is fogadunk ellátottakat.
A nappali ellátás a következő szolgáltatásokat nyújtja: - igény szerint meleg élelem biztosítása, - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - munkavégzés lehetőségének szervezése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Az igényelt napi egyszeri meleg étkezésről a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni. Szabadidős programok szervezésének keretében az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez. Az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás. A szakmai program megvalósításának várható következményei A szenvedélybetegek közösségi ellátása 2006. november 30-a óta működik. 2006-ban 14 fő részesült közösségi ellátásban Kaba, Báránd, Sáp településen. 2009-ben 40 pszichiátriai beteg részesült gondozásban, melyhez már Földes és Tetétlen település is csatlakozott. A tendencián látható, hogy a romló életkörülmények, kilátástalanság miatt egyre több ember menekül az alkoholizmusba. A szociális ellátások közül a szenvedélybetegek nappali ellátása a kistérségben nem működik. Az addiktológiai gondozóval történt konzultáció során támogatták terveinket, mely szerint valósítsuk meg az adott célcsoport összefogását nappali intézményben. Egészségügyi szempontból elgondolásunkat az is indokolja, hogy az addiktológiai osztályon lecsökkentették a kórházi ágyak számát, így lerövidítették a kezelések idejét, valamint várólista alakult ki. Ezt úgy próbálják orvosolni, hogy a gondozóba sűrűbben hívják vissza a függőségben szenvedő beteget. A gondozók túlterheltségét eredményezik az adott intézkedések, kevesebb idő jut a páciensekre. Szociális segítséget nem tudnak adni ebben a kis időben, ami rendelkezésükre áll. Nappali ellátás keretében egy új alternatívát kívánunk nyújtani a szenvedélybeteg célcsoportnak, ami meglévő függőségükben segítséget nyújt napi életvitelükben, szabadidejük hasznos eltöltésében. Szabadidős programok szervezésében a kliensek kezdeményezéseit, igényeit figyelembe véve állítjuk össze a felkínálandó programokat, illetve lehetőség szerint bevonjuk őket a szervezésbe. A programok elsődleges célja a kliens számára „üres idő”-ként megélt időtartam strukturálása.
Az új ellátás bevezetésével elsősorban a társulás tagjai számára válik elérhetővé a szolgáltatás, valamint a környező településekről is fogadunk ellátottakat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnálatos módon a nők „zugivóként” kezdik, nyugtatóként isszák meg az alkoholt, de ezt problémaként nem vállalják fel, mindig mást (családtagot, külső körülményeket) hibáztatnak elsősorban, nem önmagukat, a férfiak hamarabb felvállalják szenvedélybetegségüket. A nappali ellátásban nagy igény van a szabadtéri programokra, illetve a kártyajátékokra, ugyanakkor a gondozottak bevonhatóak az intézmény udvarának a felújítási munkájába.
Egymással és a terápiás segítőkkel folytatott beszélgetések segítik őket abban, hogy kevesebb stresszhelyzetnek legyenek kitéve, ezáltal javul mentális állapotuk, problémamegoldó készségük is.
II. 4.Más intézményekkel való együttműködés módja
214
215
A szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtója együttműködik: - a támogató szolgáltatást végzővel, - a szenvedélybetegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, - a házi segítségnyújtásban dolgozókkal, hiszen átmenetileg az ellátást igénybevevőt napközben gondozhatják házi segítségnyújtásban, - az egészségügyi alapellátást nyújtó szakemberekkel - egészségügyi- és szociális szakellátást nyújtó szakemberekkel, - a családsegítő szolgálat családgondozóival, - jelzéseket fogad a civil szervezetek, a lakosság, az egyház, szervezetek, illetve a fentiekben felsoroltak részéről. 1999 óta van együttműködés a 2000. Biztonság és Komfort Kht-val, mely ettől az időponttól működteti a "KabaHáz" Idősek Otthonát. Bárándon működik a Pszichiátriai és Értelmi Fogyatékosok Otthona, melyben több kabai és bárándi lakos elhelyezésére került sor. Együttműködik az intézmény a pszichiátriai- és a szenvedélybetegek közösségi ellátásával, ezen belül a Gróf Tisza István Kórházzal (Berettyóújfalu) illetve a Kenézy Gyula Kórházzal (Debrecen). Az egészségügyi intézmény segítséget nyújt a gondozási irány, az alkalmazott módszer meghatározásában, biztosítja a szociális intézménnyel a kapcsolattartást, illetve a konzultáció lehetőségét. A szociális intézmény nappali ellátásának lehetőségéről értesíti a szolgáltatási területről érkező betegeket, a szociális intézmény munkatársa számára biztosítja a szolgáltatási területről érkező betegekkel való kapcsolatfelvételt a hatékonyabb kapcsolattartás kialakítása céljából, igény szerint jelzéssel él a szociális intézmény számára a szolgáltatási területről érkezett, az egészségügyi intézményben kezelt betegek távozásáról. A kapcsolattartás módja eseti, illetve egyes esetekben megállapodásban rögzített tevékenységekre terjed ki. III. Ellátandó célcsoport jellemzői: Földrajzi helyzet A települések Magyarország Észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében találhatóak. A kistérség terülte 955 km2, településeinek száma 13, ebből 3 város, 10 község. Népességi adatok: Állandó lakosok száma:
Kaba:
6265 fő Báránd : Sáp: Bihardancsháza: 206 fő Biharnagybajom: Bihartorda Földes Nádudvar Nagyrábé Püspökladány Sárrétudvari Szerep Tetétlen 1426 fő
2822 fő 1040 fő 2970 fő 1021 fő 4255 fő 9282 fő 2276 fő 15593 fő 3074 fő 1599 fő
Szociológiai tényezők: A népesség elöregedése minden településre jellemző. A mezőgazdasági válság és a 2008-as válság következtében a térségben fokozatosan növekedett a munkanélküliség. Az adatokból kiderül, hogy ellátási területünkön magas a munkanélküliség aránya. A 13 településen a nyilvántartott álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011. március 20-ai adatai szerint összesen 5445 fő. A kedvezményezett, társadalmi-gazdasági szempontú és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések száma 12. A jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. Drasztikusan csökken a 0-3 éves korosztály létszáma. Megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések száma csökken, nő az élettársi kapcsolatok száma. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy a fiatal, diplomás réteg költözik el. Az országos és megyei adatokkal megegyező, hogy nemenkénti és korcsoport bontása alapján különösen magas a 50-54, 60-74 korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya. Az ellátási területünkön az országos átlagtól is magasabb a munkanélküliek száma, illetve az inaktívak aránya az aktív foglalkoztatottakhoz képest.
215
216 Az ellátási területen a kisebbséget a romák képviselik. Egészségügyi helyzet A kistérség egészségügyre vonatkozó helyzetének elemzésére nem állnak rendelkezésre területi adatok, ezért a valós helyzet bemutatását csak a KSH Hajdu-Bihar megyére vonatkozó adatai alapján lehet becsülni. Foglalkoztatási helyzet A püspökladányi kistérségben nagyobb foglalkoztató Nádudvaron a KITE és a NAGISZ Zrt, Kabán a Cehave Landbouwbelang Cégcsoport. A többi településen foglalkoztatók a helyi önkormányzatok, illetve nagyobbkisebb vállalkozások, melyek tág profillal működnek. Szociális helyzet A kistérség szociális szolgáltatásokkal alacsony számban rendelkezik. A közösségi alapú ellátások közül évek óta csupán 1 falugondnoki szolgálat es 1 tanyagondnoki szolgálat működik – csökkenő működési költségekkel. Ezenközben folyamatosan növekszik az ételt lakásra szállíttatók száma azok körében, akik étkeztetésben, házi segítségnyújtásban részesülnek. Az elmúlt nyolc év alatt megtízszereződött az étkezést igénybe vevők száma, és meghúszszorozódott a házi segítségnyújtást igénylőké. A lakosság többsége alacsony jövedelemmel rendelkezik, vagy szociális transzferből él. A nehéz körülmények, a kilátástalanság következményeképpen magas azoknak a száma, akik valamilyen szenvedély és/vagy pszichiátriai betegségben szenvednek. A támogató szolgálatok gépkocsi száma 3-ról 5-re növekedett 2006 es 2008 között, miközben az ellátottak száma 229-ről 215-re csökkent (növekvő normatív támogatás mellett!) A Szociális Ágazati Információs Rendszer nyilvántartása szerint a Püspökladányi kistérségben összesen 105 szociális alapszolgáltatás működik, 11 fenntartónál. Az ellátási terület kiemelt problémái: -szülők alacsony iskolázottsága, -nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, -országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség, -a települési önkormányzatok forráshiánya, -a lakosság alacsony jövedelme miatt, az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, -a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora, -nagyarányú a bűnözés, -a megváltozott társadalmi körülményeknek negatív eredménye, hogy folyamatosan nő a mentális-pszichés betegségekkel küzdők száma a térségben, -nő a lakosság eladósodottsága (lakáshitel, közüzemi szolgáltatások), -magas az alkoholt és drogot fogyasztók száma, a betegek átlagéletkora.
IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A szolgáltatást egy, osztott munkakörű intézményvezető, négy fő terápiás segítő látja el. IV.2. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége Fizikai ellátás 65. meleg élelem biztosítása igény szerint 66. személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítás 67. hivatalos ügyek intézésének segítése stb. Egészségügyi ellátás 68. az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, szakellátás-sal való kapcsolattartás 69. felvilágosító előadások szervezése, 70. tanácsadás az egészséges életmódról, 71. gyógytorna lehetőségének biztosítása, 72. rehabilitáció segítése stb. Mentális gondozás
216
217 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80.
szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében, segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, izoláció leküzdésének segítése közösségfejlesztő, önismereti programok, pszichológiai, jogi tanácsadás, speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése, készülődés az ünnepekre, stb.
Foglalkoztatás -szabadidős programok szervezése (sajtótermékek, könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása és rendezvények szervezése révén), -hagyományőrzés -családon belüli kapcsolatok erősítése -munkavégzés lehetőségének szervezése stb. -internet használata -kézműves programok Egyéb programok -színház-, kiállítás látogatás, -irodalmi délutánok, -filmmúzeum, felolvasás, -bibliai órák, -kirándulás, “szomszédolás”, természetjárás, -üzem- és intézménylátogatás, -ünnepi műsorok szervezése, -névnapok, jeles ünnepek megünneplése, -közös sütés-főzés, -saját kiállítás megszervezése, stb. V. Az ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Az ellátás iránti igény benyújtása 2011. január 1-jétől mind szóban, mind formai kötöttségek nélkül írásbeli alakban is kérelmezhető. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezéséről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. V.1. Igénybevételi eljárás folyamata: A szociális ellátás iránti kérelem A szociális ellátások közül szóban kell kérelmezni a szenvedélybetegek részére nyújtott nappali ellátást. - kérelem: szóban, formai kötöttség nélkül írásban is előterjeszthető. A kérelem nyilvántartásba vétele, mely a beérkezés sorrendjében történik, ennek tényéről elegendő a kérelmezőt szóban személyesen vagy telefonon értesíteni. Kivételt képez, ha a kérelem elutasításra került, ezt a tényt írásban kell közölni, melyben meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét, orvosi igazolás: az ellátás akár írásban, akár szóban van előterjesztve, az igényléskor be kell nyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást. megállapodás: megkötése létrehozza az intézményi jogviszonyt. Megkötése írásban történik, rögzítésre kerül benne a szolgáltatás kezdő időpontja, időtartama, az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma, az ellátás megszűnésének módja. Az igénybevételt követő egy hónapon belül a gondozást végző személy elkészíti a gondozási tervet. Az ellátásban részesülő személy vagy hozzátartozója, törvényes képviselője nyilatkozik, hogy: - adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, - az ellátott a szolgáltatásról szóló megállapodást, házirendet átvette, tartalmát megértette és a benne foglaltakat tiszteletben tartja, a szóbeli tájékoztatást megértette,
217
218 - amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, - más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz e más alapszolgáltatást. Térítési díj A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat állapít meg, amelyet a megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni. A szenvedélybetegek nappali ellátásának intézményi térítési díját a mindenkori helyi rendelet határozza meg a hatályban lévő jogszabályok figyelembevételével. A szenvedély- betegek nappali ellátásánál az étkeztetést igénybe nem vevők részére a szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani. A személyi térítési díj mellett eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirendben és a megállapodásban kell meghatározni. Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni. A térítési díj megfizetésére köteles: - az ellátást igénybe vevő, az ellátást igénybe vevő törvényes képviselője - a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, - a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy. A térítési díj befizetése és ellenőrzése A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény házipénztárába ( Kaba, Jókai u.4 szám.) A házipénztár nyitvatartását az intézmény pénzkezelési szabályzata rögzíti, arról az ellátottak vagy törvényes képviselőjük a tájékoztatóból, illetve a házirendből értesül. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.
V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel
VI .A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén
218
219 szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen - az akadálymentes környezet biztosítására, - az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.
219
220 Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni. Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: - a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, - a családgondozó, - a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, - a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, - az előgondozással megbízott személy, - az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni.
A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza.
A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza.
220
221
1. számú melléklet Sz: …............./20….... MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaba, Jókai u. 4. sz. mint szolgáltató, (továbbiakban
szolgáltató)
másrészről
(sz.hely:............…........................................,
…...................................................................... sz.idő:
…………........................................
(név) an:
…...................................................) ………………(település neve) …............................... u. ….............sz. alatti lakos, mint igénybe vevő (továbbiakban: ellátott) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1) Szolgáltató 20..... év …...........................hó .............. napjától szenvedélybetegek nappali ellátását, ezen belül igény szerinti étkeztetést biztosít az ellátott részére. 2) Az ellátás időtartama: - határozott idejű:………..év …………hó……….napjáig - határozatlan idejű 3) Az intézmény által nyújtott szolgáltatások Fizikai ellátás 53. meleg élelem biztosítása, (ebédidő: 11,30-13,30-ig Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 54. személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, 55. igény szerint olyan szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése, amely az ellátottak fizikai állapotának megőrzéséhez elengedhetetlen, 56. hivatalos ügyek intézésének segítése Egészségügyi ellátás 57. az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, 58. felvilágosító előadások szervezése, 59. tanácsadás az egészséges életmódról, 60. gyógytorna Mentális gondozás 61. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, 62. segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében, 63. segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában, 64. izoláció leküzdésének segítése 65. közösségfejlesztő, önismereti programok, 66. pszichológiai, jogi tanácsadás, 67. speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése Foglalkoztatás : 68. szabadidős programok szervezése (könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, rendezvények szervezése), 69. hagyományőrzés (helyi ételek készítése, kenyérlángos-sütés, szövés) 70. családon belüli kapcsolatok erősítése (szabadidős programok nyíltak, bárki számára elérhető) 71. munkavégzés lehetőségének szervezése stb. Ha az ellátást igénybe vevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkoztatásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok 72. színház-, kiállítás látogatás, 73. irodalmi esték, bibliai órák,
221
222 74. -
filmmúzeum, felolvasás, kirándulás, „szomszédolás”, természetjárás, ünnepi műsorok szervezése, névnapok, jeles ünnepek megünneplése.
A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján különösen: 75. felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési, átképzési állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakossági és családi programok, találkozók szervezését, lebonyolítását. 76. szenvedélybetegek nappali intézménye olyan programokat szervez, melyek elősegítik az ellátást igénybe vevő rehabilitációját, a társadalomba, korábbi közösségébe való visszailleszkedését, valamint a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérését.
4. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A szenvedélybetegek nappali ellátását az étkeztetést igénybe nem vevők részére térítésmentesen kell biztosítani. A térítési díj megfizetésére köteles: a, az ellátást igénybe vevő, b, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre eső jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, d, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban személyi térítési díj) az intézmény vezetője az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme: a, olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, b, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra A személyi térítési díj felülvizsgálata során a fentieket értelemszerűen alkalmazni kell. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az igénybe vevő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét. Ennek értelmében a napok számaként az ellátási napok száma vehető figyelembe. Az étkeztetés térítési díját a kötelezett utólag minden hónap 20. napjáig hétfői és szerdai napokon a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (Kaba, Jókai u.4.sz.) 13.00 és 15.30 között köteles befizetni. Amennyiben az ellátást betegség vagy más ok miatt nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézményvezetőnek legalább két munkanappal korábban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított harmadik munkanaptól mentesül. Az intézményvezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik -e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról az intézményvezető negyedévente tájékoztatja a fenntartót a térítési díj hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. 5. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával,
222
223 - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 6. Panaszjog gyakorlása: Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Fenntaró : Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szegi Emma polgármester Cím: Kaba, 4183 Szabadság tér 1. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458-180. Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK , továbbá a szociális szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori jogszabályok az irányadók.
Kaba, ................................................
…………………………............................... intézményvezető
……………………………………………….. ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
A megállapodás egy példányát átvettem:
.................................................……………… ellátást igénybe vevő (törv.képv.)
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V..19.) Kvt.h.számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010. (XI.18.) Kvt.h. számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 145/2010. (XI.24.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 168/2010. (XI.29.) Kt. számú határozatával. jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék:
223
224
Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.)Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor Polgármester
TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT SZENVEDÉLYBETEGEK ÉS PSZICHIÁTRIAI BETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSAIRA VONATKOZÓ HÁZIRENDJE Jelen házirend a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása által nyújtott ellátások szabályozását és azok igénybevételének módját kívánja megfogalmazni , a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. 1. Nyitva tartás :
Hétfőtől – csütörtökig : 8.00 – 17.00 Pénteken : 8.00 – 14.00 2. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre: Fizikai ellátás: - meleg élelem biztosítása igény szerint, - személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - igény szerint fodrász, manikűr-pedikűr Egészségügyi ellátás: - az egészségügyi alapellátás megszervezése - felvilágosító előadás megszervezése - tanácsadás az egészséges életmódról - gyógytorna - rehabilitáció segítése - szépségápolási és kozmetikai tanácsadás Mentális gondozás: - szociális és életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás - segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítésében - segítségnyújtás a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában - izoláció leküzdésének segítése - közösségfejlesztő és önismereti programok - pszichológiai és jogi tanácsadás - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése Foglalkoztatás: - szabadidős programok szervezése - hagyományőrzés - családon belüli kapcsolatok erősítése - munkavégzés lehetőségének szervezése.
224
225 Ha az ellátást igénybevevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglakkozásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. Egyéb programok: - színház,- kiállítás látogatás - irodalmi esték, filmmúzeum, felolvasás - bibliai órák - kirándulás, természetjárás - ünnepi műsorok szervezése - névnapok, jeles ünnepek megünneplése 3. Az intézmény által biztosított étkezés igénybevételének rendje: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az intézmény, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen pszichiátriai és/vagy szenvedélybetegségük miatt. Térítési díj Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A fizetendő térítési díj mértékét a települések helyi önkormányzatainak Képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, a vonatkozó jogszabályi előírások, aktuális rendeletek szerint, a 1993. évi III. Tv, valamint a 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet alapján. A térítési díjat utólag, minden hónap 20. napjáig kell megfizetni. Befizetés módja: Kabán az intézmény székhelyén (Kaba, Jókai u. 4.) hétfői és szerdai napokon 13.00-15.30 óráig. 4. Az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírások: Ha az ellátást igénybevevők foglalkoztatását a nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítja, a foglalkozásból származó, a ráfordítás összegével csökkentett bevétel legalább ötven százalékát az ellátást igénybe vevő részére ki kell adni. A bevétel ki nem fizetett részét közösségi célra kell felhasználni. 5. Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel. 6. Az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatások térítési díja: Az intézmény alapfeladatát meghaladó ,közösségi igényre épülő programok és szolgáltatások az ellátottak részére önköltségesek. Kaba, 2011. május 2.
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Házirend Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011. (V.23.) Kt.számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 268/2010. (XI.18.) Kvt.h. számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 145/2010. (XI.24.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 168/2010. (XI.29.) Kt.számú határozatával jóváhagyott Házirend. Kaba, ................................................ Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Intézményvezető Záradék:
225
226 Ezen Házirendet Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h.számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt.számú , Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselőtestülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, ....................................................... Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT TÁMOGATÓ SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette:
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Szilágyi Jánosné szolgálat vezető Készült: 2011. május 02. Hatályos: 2011. december 30.
Általános rendelkezések I. Bevezetés Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43.§.(1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. és 8.§-ában kapott felhatalmazás alapján a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot azért hozta létre, hogy általa ellássa a számára jogszabályokban meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatait. I.1. A Szakmai Program célja A Szakmai Program (továbbiakban: SZP) célja, hogy rögzítse az intézmény céljait, feladatát, különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitásokat, nyújtott szolgáltatáselemeket, tevékenységeket illetve más intézményekkel történő együttműködés módját, az ellátandó célcsoport jellemzőit. Az SZP meghatározza továbbá a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét az ellátás igénybevételének módját, a helyben szokásos szolgáltatásról szóló tájékoztatás módját, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat. I.2. Szolgáltatásra vonatkozó adatok Megnevezés: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Támogató Szolgálata Székhely: 4183 Kaba, Jókai utca 4. szám tel.: 54-461-250 Telephelyek: 4161 Báránd, Kossuth tér 4. szám tel.: 54-566-027vagy 028
226
227 4176 Sáp, Fő út 40/a szám tel.: 54-702-005 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 17. tel.: 54-472-521 Intézmény típusa: Szociális intézmény Szervezeti formája: Integrált szervezet Szakmai egység működésének formája: Önálló szakmai irányítás alatt álló szervezeti egység II. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA II. 1. A szolgáltatás célja A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése elsődlegesen a lakáson kívüli szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A Támogató Szolgálat elsődleges, minden tevékenységét meghatározó feladata a prevenció, az önálló életvezetés támogatása, igazodva az igénylő életkorához, fogyatékossága típusához, mértékéhez, élethelyzetéhez és képességeihez. II.2. A szolgáltatás feladata A Szolgálat speciális alapellátási feladatot lát el Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom települések közigazgatási területein. A fogyatékosság jellegének megfelelően az általános egészségi állapotot figyelembe véve végzi a következő feladatokat:
1. 2. 3.
Személyi segítés Információ nyújtás, tanácsadás Szállítás
II.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom tekintetében a támogató szolgáltatás rendkívül hasznosnak bizonyul, a fogyatékkal élő emberek biztonsággal maradhatnak otthonaikban, nem szükséges bentlakásos intézményi elhelyezésükről gondoskodni. Fogyatékosságukhoz igazodó ellátásban részesítjük őket otthonaikban, legyen szó akár fizikai, akár mentális gondozásukról. Ennek hatására állapotuk javul, a kontrollvizsgálatokat nem hanyagolják el, egészségi állapotuk fokozottabb figyelmet kap. Három településen 2006. januártól működik támogató szolgálat, 2011. december 31-től Biharnagybajom településen ahol folyamatosan ellátjuk a szociálisan rászorult, és a szociálisan nem rászorult fogyatékos személyeket ( pl. mozgásukban akadályozott, I. fokú orvosi szakvéleménnyel rendelkezőket), akik a személyi segítővel kiépített bizalmas kapcsolatot továbbra is igénylik. Az ellátás további folyamatos biztosítása az elkövetkező években mind a négy településen emelné a fogyatékkal élő emberek ellátásának színvonalát, elérhetőbbé válik számukra az egészségügyi szolgáltatásokhoz, szabadidős programokhoz, információkhoz való hozzájutás. A támogató szolgálat munkájának köszönhetően elindult egy pozitív, segítő, folyamat, melynek köszönhetően enyhül vagy megszűnik a fogyatékos személyek szegregáltsága, izolációja, a magány és bezártság miatt kialakuló pszichiátriai betegség kialakulásának esélye A szállító szolgálat munkájának összehangolása következtében rövidül a szakrendelésekre a beutazási idő, nem késő este jutnak haza. Kényelmesen háztól-házig utazhatnak, igény szerint szakképzett személyi segítő kíséretében. A személyi segítő segítséget nyújt a fogyatékos ember fizikai, mentális, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítésében. A szállító szolgálat munkáját nemcsak a különböző szolgáltatásokhoz való hozzájutás ( egészségügyi, kulturálisművelődési intézmények, posta), érdekében veszik igénybe a fogyatékos személyek, hanem különböző csoport programokra, kirándulásokra, távoli rokonok felkeresésére. A fogyatékos személyek segítése során nemcsak vele vesszük fel a kapcsolatot, hanem családját is megpróbáljuk bevonni a személyi segítés folyamatába. A támogató szolgáltatás feladata, hogy a fogyatékkal élő ember a lehető leghosszabb ideig maradjon saját lakókörnyezetben és segítségünkkel ott teljes életet éljen. A támogató szolgáltatás által nyújtott szolgáltatások, tevékenységek 1. Személyi segítés szervezésével és működtetésével segítséget nyújt: - a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez (pl.: alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása) - vészhelyzetek kialakulásának megelőzése, annak elhárítása - otthoni felügyelet ellátása
227
228 - segítségnyújtás az otthoni higiénia megtartásában - közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében. 2. Információ nyújtás, tanácsadás, ügyintézés, jogi problémák megoldásának segítése. Információs hálózat működtetése. 3. Szállító szolgáltatáshoz való hozzájutás megszervezése pl.: szűrővizsgálatokra történő szállítás. 4. Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében való részvétel, önsegítő csoportok támogatása, készség- és képességfejlesztés megszervezése. 5. Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, a fogyatékos ember „én” tudatának megerősítése. 6. Érdek képviseleti szervekkel való kapcsolattartás. 7. Segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása. 8. Gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás segítése. 9. A közösségi és szabadidős programokban való egyenjogú részvétel elősegítése. 10. A társadalmi integráció elősegítése. 11. Munkavállalást, munkavégzést, képzést segítő szolgáltatások hozzáférésének megteremtése. 12.A fogyatékkal élő személy általános egészségi állapotának és a fogyatékossága jellegének megfelelő egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. II.4. Más intézményekkel való együttműködés módja Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. A szakmai feladatellátás érdekében valamennyi ellátási területen szoros kapcsolatot építettünk ki az intézmény fenntartójával. Az intézményfenntartóval való együttműködés többoldalú. Kiterjed a költségvetési, így pénzügyi és gazdasági tevékenységre, e tevékenység ellenőrzésére,szakmai feladatellátás nyomon követésére, ellenőrzésére,a szakmai program szerinti működésre stb. A szolgálat munkatársai kapcsolatot tartanak, melynek módja: - személyes kapcsolattartás, amely vagy a Támogató szolgálat helyiségében ( a települések korábban már megnevezett helyiségeiben) vagy az ügyfél lakásán történik - telefon igénybevételével. - írásban. Belső kapcsolat: A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ más szervezeti egységében dolgozó munkatársakkal az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében egymással szoros kapcsolatban áll., Külső kapcsolat: - háziorvosi szolgálattal - körzeti ápolónőkkel - Egészségügyi intézmények (kórházak) munkatársaival - Személyes gondoskodást nyújtó ellátást, illetve szakosított ellátást nyújtó intézményekkel, - Gyógyászati segédeszközök gyártójával, forgalmazójával, - Fogyatékos személyek érdekképviseleteivel, civil szervezetekkel. A más hasonló intézménnyel való együttműködés során az intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk szerzett tapasztalatokról, az alkalmazott új módszerekről, eredményeikről stb. Az együttműködés célja a szociális ellátórendszer rugalmas együttműködése, mely megvalósul a kölcsönös párbeszédben, szakmai ismeretátadásban, az ellátottaknak legjobban megfelelő szociális intézményi elhelyezés megkeresésében. A munkatársak rendszeresen vesznek részt szakmai napokon, találkozókon, képzéseken, előadásokon is. III. Az ellátandó célcsoport jellemzői: Közel 60 éve fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a fogyatékos embereket ugyanazon jogok illetik meg, mint ép társaikat. Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemleges Nyilatkozatát, melynek fő gondolata: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van.Az 1997-ben újrafogalmazott WHO fogyatékosság értelmezés óta már nem ok-okozati következmények egy vonalon mozgó összefüggéséről, egyféle sorsszerű végkifejletről szól, hanem - jelentős szemléletbeli változást tükrözve - a károsodás és a társadalmi részvétel közötti kölcsönhatásokról, amely pontosan jelzi, hogy a károsodásból adódó hátrányok mértéke és megítélése (de akár az állapot rosszabbodása is) jelentős mértékben függ a társadalmi elfogadottságtól, a társadalom által nyújtott mozgástértől, lehetőségektől.
228
229 Ez az értelmezés már azt fogalmazza meg, hogy nem a fogyatékos személyben van a hiba; az akadályozottság egyszerre személyes (egyéni) és környezeti (társadalmi). A fogyatékosság tehát nem pusztán egy tény, hanem viszony és érték – ez utóbbiak szemléletétől függ, hogy a jelenséget fogyatékosságként értelmezi egy adott társadalom, vagy sem. A szolgáltatás Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom közigazgatási területén élő, életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékossággal élő személyekre terjed ki. Fogyatékosság típusai: - hallássérült - látássérült - értelmileg akadályozott - mozgáskorlátozott - autisták - beszédben akadályozott - halmozottan sérült - teljesítmény és viselkedészavarral küzdő
A támogató szolgáltatásban részesülő személyek településenként, évenként, és fogyatékosság típusaként lebontva: Kaba: 2010. márciusban
2011. márciusban
Összes ellátott:
35 fő
36 fő
neme
16 fő férfi
19 fő nő
16 fő férfi
20 fő nő
mozgás
9 fő
10 fő
9 fő
9 fő
látás
4 fő
5 fő
4 fő
6 fő
hallás
-
-
-
-
értelmi Év közben megszűnt:
3 fő 4 fő
4 fő
3 fő
5 fő
sérülése
Báránd: 2010. márciusban
2011. márciusban
Összes ellátott:
15 fő
12 fő
neme
6 fő férfi
9 fő nő
3 fő férfi
9 fő nő
mozgás
4 fő
6 fő
2 fő
4 fő
látás
1 fő
2 fő
1 fő
5 fő
hallás
-
-
-
-
0 fő
0 fő
sérülése
értelmi 1 fő 1fő Év közben megszűnt: 6 fő Sáp: 2010.márciusban
2011. márciusban
Összes ellátott:
3 fő
5 fő
neme
1 fő férfi
2 fő nő
2 fő férfi
3 fő nő
-
-
-
1 fő
sérülése mozgás
229
230 látás
-
2 fő
-
2 fő
hallás
-
-
-
-
értelmi
1 fő
-
2 fő
-
Év közben megszűnt: 1 fő I. fokú orvosi szakvéleménnyel rendelkezők ellátása: Kabán 2009. március hóban az ellátottak száma 37 fő, 2010. év márciusában 29 fő, 2011-ben 34fő, év közben megszűnt: 16 fő Bárándon 2009–ben 16 fő, 2010-ben 25 fő ellátott, 2011-ben 27 fő, év közben megszűnt:13 fő Sápon 2009-ben 1 fő, 2010-ben is egy fő, 2011-ben-ben is egy fő. Fontos feladat az elkövetkező időben is minél több kliens megnyerése a szolgáltatás igénybevételére. Biharnagybajom településen élő fogyatékosok közül a legnagyobb számban a mozgásfogyatékosok élnek (48 fő), ők az összes fogyatékkal élő 44%-át alkotják. Jelentős létszámú csoport az értelmi fogyatékosok csoportja is, akik a célcsoport 42%-át alkotják.
IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége IV.1. A feladatellátás szakmai tartalma, módja A szolgáltatást egy fő szolgálatvezető, egy fő gépkocsivezető és három fő személyi segítő látja el. Feladatellátás módja: - megkereső munka: a fogyatékossággal élő emberek elszigetelődésének egyik oka adódhat állapotukból. Arra törekszünk, hogy az érintettek tudomást szerezzenek szolgáltatásunkról és merjenek hozzánk fordulni segítségért. A támogató szolgáltatás hangsúlyt helyez a fogyatékossággal élők folyamatos felkeresésére, az egész lakosság tájékoztatására (helyi kábeltévék, szórólapok stb.) - állapot, illetve igényfelmérés: célja, hogy megismerjük a fogyatékossággal élő és környezet helyzetét, életvitelét, az általuk elérni kívánt célokat. Igényfelmérő kérdőívek segítségével megismerjük az általuk igényelt szolgáltatásokat stb. IV2. A biztosított ellátás formái, köre, rendszeressége Személyi segítés : A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A Támogató Szolgálat Vezetője és a személyi segítők a fogyatékos személlyel, vagy a hozzátartozójával, törvényes képviselőjével közösen a fogyatékos személy állapotának és igényeinek megfelelően állapítják meg az ellátás módját, tartalmát. A személyi segítő a feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek. A részletes feladatellátáshoz gondozási tervet készítünk, melynek megvalósulásait a Gondozási lapon vezetjük és amelyre a gondozással kapcsolatos eseményeket feljegyezzük. Az ellátás térítésköteles, azonban kizárólag csak a mosás és vasalásért kell fizetni. Tanácsadás, információ nyújtás: A feladatot a szolgálat vezetője végzi, illetve az útmutatásai alapján valamennyi dolgozó, aki kapcsolatba kerül a fogyatékos személlyel, vagy képviselőjével. A tanácsadás kiterjed a fogyatékkal élő személyeket érintő eseményekre, szolgáltatásokra, juttatásokra, információt szolgáltat a folyamatosan bővülő adatbázisunkból. Munkatársunk szükség szerint ügyintézést, tanácsadást végez, pl.: fogyatékossági támogatás intézése, gyógyászati segédeszköz beszerzése, stb. Amennyiben a szolgálat nem tud segítséget nyújtani, úgy az ügyfél részére biztosítja az illetékes szakemberrel történő kapcsolatfelvételt. Munkánk az Alapszolgáltatási Központ egyéb feladatellátásának (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, mentálhigiénés munkatárs) segítségével végezhető. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Szállítás: A feladatot a gépkocsivezető végzi. Alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében áll a fogyatékkal élők szolgálatában. Ennek céljára igénybe vehető a mobil rámpával és kerekes szék rögzítéséhez alkalmas szerkezettel kiegészített 9 személyes szállító gépjármű. Célja a fogyatékkal élők szállítása, orvosi ellátáshoz, szolgáltatásokhoz, társadalmi élet helyszíneihez való hozzájuttatás, közösségbe való szállítás. Az ellátás térítésköteles.
230
231 Adománygyűjtés-szervezés Alapszolgáltatási központunk 2009-ben került kapcsolatba a svéd üdvhadsereggel. A kabai szolgálat első alkalommal 2009. február 12-én részesült egy kamionnyi segélyszállítmányban. A családsegítés szolgáltatás során fontosnak tartjuk, hogy lehetőségekhez mérten a rászorulók számára adomány gyűjtésről és szétosztásáról gondoskodjunk. Ismerve a helyi nélkülözéseket, igényeket, a kapott adományt a rászorulók között nemcsak Kaba, Báránd és Sáp települések között osztottuk szét, hanem a sárréti kistérség 13 településén mindenhol. Az adományokból (ruha, játék, textília, háztartási kellékek, illetve orvosi segédeszközök) nemcsak a rászoruló személyek és családok részesültek, hanem értesítés és igényfelmérés által a sárréti kistérség családsegítő szolgálatai, kórházai, gondozóházai, szociális intézményei, óvodák és bölcsődék is. Az adománygyűjtés és szervezés fontos feladatunkká vált, a jó kapcsolatnak köszönhetően pedig folyamatosan tudjuk biztosítani, mint szolgáltatást a rászorulók számára. A biztosított szolgáltatások rendszeressége személyi segítés, szállítás Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom közigazgatási területén élő fogyatékos személyek részére igény szerinti rendszerességgel tanácsadás Kaba területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére munkanapokon 8-16 óráig személyesen, valamint telefonon az intézmény Jókai u. 4 sz. alatti telephelyén lévő irodában 54/461250-es telefonszámon. Szükséges esetben munkatársaink otthonában keresik fel a segítségre szoruló személyt. Báránd területén élő élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére munkanapokon 8-16 óráig személyesen, valamint telefonon az intézmény Kossuth tér 4 sz. alatti telephelyén lévő irodában a 54/566-027-es telefonszámon. Szükséges esetben munkatársaink otthonában keresik fel a segítségre szoruló személyt. Sáp területén élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére munkanapokon 8-16 óráig személyesen, valamint telefonon a Fő u.40/a sz. alatti telephelyén lévő irodában az 54/702005-ös telefonszámon. Szükséges esetben munkatársaink otthonában keresik fel a segítségre szoruló személyt. Biharnagybajom településen élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozójuk részére munkanapokon 8-16 óráig személyesen a Rákóczi u. 17. szám alatt, az 54-472-026-os telefonszámon. Szükséges esetben munkatársaink otthonában keresik fel a segítségre szoruló személyt. Egyéb esetekben mind a négy településen előre megbeszélt időben történik a segítségnyújtás, annak módjának előzetes egyeztetésével. Az elérhetőségről a szolgáltatás kezdetén minden ellátott számára tájékoztatást kell adni. A támogató szolgálat más szolgáltatás ellátottaival közösen szervez az ellátottak számára szabadidős programokat, kapcsolati háló bővítése és reintegráció elősegítése érdekében. Ezen alkalmakkor lehetőségük nyílik hasonló problémákkal küzdő személyekkel való találkozásra, ismerkedésre. Lakáson történő segítés: Személyi segítés, információszolgáltatás, tanácsadás, vérnyomásmérés, mentális segítségnyújtás,a rehabilitációt szolgáló személyi segítés (járás segítése) Lakáson kívül történő segítés: Segédeszköz beszerzése (kerekesszék kölcsönzés), ügyintézés (hivatali, egyéb), irodai fogadónap heti három alkalommal, aki mozgásában nem korlátozott, azt várják kérdéseivel, foglalkoztatás elősegítése, munkaerőpiaci szolgáltatás, pályaorientációs szolgáltatás, munkahely közvetítés, oktatási és kulturális szolgáltatás, szállítószolgálat a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi, szociális, oktatási és művelődési, valamint fogyatékossággal összefüggő egyéb szolgáltatásokhoz hozzáférés érdekében (pl. munkahelyre szállítás, kulturális és szabadidős programokra). A szolgálat az ellátottak részére ünnepségeket szervez, a résztvevők számára biztosítják a szállítást és a kísérőt. Biztosított szolgáltatások formái, köre és rendszeressége: Fizikai ellátás célja: Létfontosságú személyi szükségletek kielégítése, személyi és környezeti higiéné biztosítása A fogyatékkal élő emberek saját otthonukban megnyugtató módon egyedül csak akkor maradhatnak ha biztosítjuk számukra a megfelelő életfeltételeket, illetve a szükséges felügyeletet (pl.: lakás fűtése, takarítás, a fogyatékosság jellegéből adódó szükségletek kielégítése). Mentális gondozás célja: A fogyatékkal élő emberek személyiségének, szokásainak, az esetleges lelki sérüléseinek megfelelő gondozása. Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban. A krízishelyzet kialakulásának megelőzése. Az izoláció veszélyének elkerülése. Egészségügyi ellátás feladata: Betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás. Fekvőbeteg esetén ápolási-gondozási feladatok ellátása. Az ellátott látásának, hallásának stb. állapotának figyelemmel kísérése, romlásuk esetén a szakorvosi vizsgálatok megszervezése. Az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása rendszeres tanácsadással.
231
232 Foglalkoztatás célja: A testi lelki egészség érdekében a gondozott állapotának megfelelő elfoglaltság biztosítása. Gondoskodni kell az ellátott állapotától függően fizikai, és érdeklődésének megfelelő szellemi tevékenységéről is. Ennek biztosít teret az intézmény keretein belül, három telephelyen a Nappali ellátás keretében működő idősek klubjának közösségi programja. V. Az ellátás igénybevételének módja Az ellátások igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve a törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelem benyújtása az intézmény vezetőjénél történik. A kérelem előterjeszthető szóban vagy írásban egyaránt. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem kérdésében vita van, arról a Megyei Szociális és Gyámhivatal dönt. Az előgondozás során a szolgálatvezető felméri, hogy jelenleg a kliens milyen képességekkel rendelkezik. (Önellátó képesség, nagymozgás és térbeli tájékozódás, finommozgás és taktilis érzékelés, kognitív képességek, megismerő tevékenységek, szociális képességek, mentális állapot, szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdések). Mindezeket követően a szolgálatvezető egy egyéni gondozási tervet dolgoz ki (tanácskozva és kikérve az illetékes szakemberek véleményét), mely során meghatározza milyen gondozási módszereket lát hatékonynak, mit kíván elérni egy év leforgása alatt. Személyi segítés igénybevétele esetén: A személyi segítés igénybevételét az intézményvezető döntése alapozza meg a benyújtott kérelem és az egyszerűsített előgondozás alapján, aki az intézményi jogviszony létesítését megelőzően az alábbiakról gondoskodik: - A kérelem nyilvántartásba vételéről, mely a beérkezés sorrendjében történik, - Az ellátott értesítéséről, mely tartalmazza az egyszerűsített előgondozás időpontját, a kérelem nyilvántartásba vételét, a szolgáltatás kezdő időpontját, időtartamát, fizetendő térítési díj összegét a fizetés módját, helyét, időpontját. - A megállapodás megkötéséről. Az intézmény vezetője nyilatkoztatja az ellátásban részesülő fogyatékkal élő személyt a vagy hozzátartozóját, törvényes képviselőjét a következőkről: Az ellátásban részesülő személy vagy hozzátartozója, törvényes képviselője nyilatkozik, hogy: -
adatokat szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, az ellátott a szolgáltatásról szóló megállapodást, házirendet átvette, tartalmát megértette és a benne foglaltakat tiszteletben tartja, a szóbeli tájékoztatást megértette, amennyiben a szociális ellátásra jogosultság feltételei és a jogosult, a hozzátartozója, vagy a törvényes képviselője személyes adataiban változás történik, azt haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével, más szolgáltatónál, intézménynél igénybe vesz e más alapszolgáltatást.
Személyi segítés esetében keletkezett dokumentumok: -
értesítés, egyszerűsített előgondozási adatlap( a szolgálatvezető megállapítja, hogy milyen ellátásra lenne szüksége a kérelmezőnek), megállapodás, személyi nyilvántartó lap, szabadidős tevékenységekre vonatkozó kérdezési adatlap, mentális állapot felmérésére vonatkozó adatlap, önellátó képesség felmérésére vonatkozó adatlap, minden a gondozottra vonatkozó a rokkantságot, fogyatékosságot igazoló dokumentum, jövedelemigazolások, határozatok a gondnokságról, egyéni gondozási terv, (elkészítése 1 évre lebontva, majd 2 év után értékelik és újabb gondozási terv készül), gondozási naplót kell készíteni a gondozási órákat összesítve, személyenként- a személyiségi jogok megtartása érdekében elszámolás a gondozási órákról, melyen havonta történik térítési díj nyilvántartás.
Tanácsadás, információ nyújtás esetén: Intézményi jogviszony létesítése nélkül lehet igénybe venni. Ezt a szolgáltatást a Támogató Szolgálat munkatársa
232
233 végzi az adatbázisból.
Szállítás: Intézményi jogviszony keretében vehető igénybe. A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat a hatályban lévő helyi rendelet szabályozza. Dokumentumok: - Megrendelő kitöltése annak a személynek a részéről, aki igénybe akarja venni a szolgáltatást, mely tartalmazza, hogy ki, mikor és hova kéri a szállítást. - Együttműködési megállapodás a szolgálatot igénybe vevő és a szolgáltató között. - Szállítási ütemterv, mely a sofőr részére készül, mely tartalmazza, hogy mikor és hová kell mennie. - Menetlevél, melyet a sofőr a szolgáltatást igénybe vevő aláírásával hitelesít, hogy a szolgáltatás megtörtént. - Térítési díj nyilvántartás. V.2. Az intézményi jogviszony megszűnése - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - a határozott időtartam lejártával, - akinek a jogosultsági feltételei megszűnnek, - aki arról írásban lemond, - akinek ellátása saját kérésére 6 hónapot meghaladóan szünetel VI .A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja: A helyben szokásos módon történik: szórólap, plakát, helyi írott sajtó és helyi televíziós közvetítés útján, falu- és város gyűlések alkalmából. Intézményi, települési hirdető tábla, intézményi web oldal, telefon, személyes tájékoztatás. VII. Az ellátottak és a szociális szolgáltatásokat végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. - A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. - Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza - az intézmény működési költségének összesítését, - az intézményi térítési díj havi összegét, - az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel - az élethez, emberi méltósághoz, - a testi épséghez, - a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges
233
234 segítségnyújtás céljából. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen - az akadálymentes környezet biztosítására, - az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására,a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. Az ellátottjogi képviselő Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. Az ellátottjogi képviselő feladatai - megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, - segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, - segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, - a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál, és ennek során írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, - az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, - intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, - észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, - amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, - a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. Az ellátottjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátottjogi képviselő jogosult - a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, - a vonatkozó iratokba betekinteni, - a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni.
Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Területileg illetékes ellátottjogi képviselő: Hajdú Lajosné, tel: 06-20-5458180. A szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: - a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, - a családgondozó,
234
235 - a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, - a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, - az előgondozással megbízott személy, - az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs. A feladat ellátásához szükséges alapelvek: A nyitottság elve Az ellátás igénybevétele feltételhez nem köthető. Egyének, csoportok, közösségek vagy közvetlenül keresik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolhatják a kapcsolatfelvételt, illetve a szolgálat ajánlja fel segítségét a kliensnek. Kizárólag olyan szolgáltatások nyújthatók, amelyekre a kliens a szolgálat által feltárt lehetőségek közül igényt tart. Az intézmény jogosult elzárkózni a további segítségnyújtás elől, ha a kliens együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve A közösségi koordinátor és közösségi gondozó az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. A klienssel történő együttműködés alapja a közösen megfogalmazott célok megvalósítása. A munkatársak mindenkor klienseik érdekeit képviselve tevékenykednek. Súlyos veszélyeztetés esetét kivéve csak az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult intézkedni. A személyiségi jogok védelmének elve A munkatársak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására, kezelésére kötelezőek az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Etikai Kódexében foglaltak. Az egyenlőség elve Az ellátásban dolgozó munkatársak minden ügyféllel nemre, fajra, felekezetre, családi állapotra, korra tekintet nélkül kötelesek érdemben foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó vagy azt meghaladó ügyekben szükséges felvilágosítást adni. A dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza.
A panaszjogok gyakorlásának módját a Házirend tartalmazza. 1.számú mellélet Nyilvántartási szám:....................
Megállapodás Támogató szolgálat igénybevételére Amely létrejött egyrészről Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ (Kaba, 4183 Jókai u.4.) Támogató Szolgálata, mint ellátást biztosító - képviseletében eljáró személy, ….........................................................................................(továbbiakban Szolgálatvezető) másrészt:
Név:___________________________________________________________________________ Leánykori név:__________________________________________________________________ Anyja neve:_____________________________________________________________________ Születési hely, idő: ______________________________________________________________ Lakcím:_______________________________________________________________szám (továbbiakban Ellátott), illetve a nevében eljáró törvényes képviselő,
235
alatti
lakos
236
Név:___________________________________________________________________________ Leánykori név:__________________________________________________________________ Anyja neve:_____________________________________________________________________ Születési hely, idő:________________________________________________________________ Lakcím:________________________________________________________________________ (továbbiakban törvényes képviselő) mint ellátást kérelmező között, az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: Szociálisan rászorult
Szociálisan nem rászorult
A szolgáltatás igénybevételéről Az Ellátott, illetve törvényes képviselője által, 20____ ____________hó _____ napján beadott kérelme alapján a szolgálatvezető biztosítja a kérelmező részére a Támogató szolgálat, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás igénybevételének lehetőségét. A szolgáltató a jelen szerződésben biztosítja az Ellátott részére az alábbi szolgáltatást, szolgáltatásokat): személyi segítés
szállító szolgálat
A felek megállapodnak abban, hogy a szolgáltatás kezdetének időpontja: Az ellátás időtartama határozott időtartamú, 20________ év _______________ hó _____ napjáig. Az ellátás időtartama határozatlan idejű. A szolgáltatást munkanapokon: Kabán hétfőn, szerdán, csütörtökön 7.30-15.30 óra között, Bárándon és Sápon hétfőn 8.00-16.30, csütörtökön 8.00-15.30, pénteken 8.00-13.00 óra között, Biharnagybajomban veheti igénybe. A szolgáltatás munkaidőn túl, munkaszüneti napokon előzetes egyeztetéssel, a Szolgálatvezető egyedi elbírálása alapján vehető igénybe.
A szolgáltatás igazolásáról Az igénybe vett szolgáltatást az Ellátott, az Ellátott törvényes képviselője, vagy az általa mellékletben megjelölt személy/személyek aláírásával igazolja. Név:____________________________________________________________________________ Leánykori név:___________________________________________________________________ Anyja neve:______________________________________________________________________ Születési hely, idő:________________________________________________________________ Lakcím:_________________________________________________________________________ Térítési díj fizetéséről Az Ellátott a Támogató Szolgálat igénybevételéért térítési díjat köteles fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját(továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg. ...................................-től a fizetendő térítési díj megállapítására Kaba Város Képviselő-testületének ..............................................számú rendelete az irányadó. Személyszállítás személyi térítési díja: _____________ Ft/km A szállító szolgálat térítési díja a teljesített kilométerek és a kilométerdíj szorzata. Személyi segítés személyi térítési díja: _____________ Ft/óra. A gondozási és ápolási tevékenységeket a mosás, vasalás kivételével mindhárom településen térítésmentesen kell biztosítani.
236
237 A személyi segítés térítési díja a gondozásra fordított, órában kifejezett idő és az óradíj szorzata. A térítési díj megállapításához az ellátott által aláírt jövedelemigazolás szükséges. Személyi segítés esetén az ellátott, illetve törvényes képviselője a személyi segítés keretében végzett tevékenységet minden nap a személyi segítő által dokumentált gondozási naplóban aláírásával igazolja. A gondozási napló képezi az ellátásért fizetendő térítési díjak számításának alapját. Személyi szállítás esetén a térítési díj megállapításakor minden megkezdett kilométer képezi a térítési díj alapját. A szolgáltatást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője a személyi szállítás teljesülését minden alkalommal a gépkocsivezető által vezetett menetlevélen, illetve szállítási elszámoló adatlapon aláírásával igazolja. (Azon esetekben ahol, és amennyiben az aláírás az ellátott által nem megvalósítható, úgy a megállapodáshoz csatolni kell egy meghatalmazást, amely tartalmazza azon személyek nevét és aláírását, akik a teljesítést igazolhatják.) A térítési díj fizetése készpénzbefizetéssel utólag történik. Folyamatos ellátás esetén a térítési díjat az ellátottal egyeztetve egy összegben kell kifizetni a teljesített naptári hónap lezárását követő hónap 20. napjáig, vagy a szolgáltató és az ellátott által közös megegyezéssel megállapított határidőig. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a szociálisan rászorult szolgáltatást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át, kiskorú igénybe vevő esetén a közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 20 %-át. A Szolgálatvezető a mindenkori térítési díjakról, illetve azok változásairól írásos értesítést küld az Ellátott részére. A térítési díjat fizető személy az Ellátott, az Ellátott törvényes képviselője: Név:____________________________________________________________________________ Cím:___________________________________________________________________________
Adatváltozások bejelentéséről Az Ellátott köteles a szolgáltatásra vonatkozó jogosultsági feltételekben és a jövedelmi viszonyaiban beállt változásról 15 napon belül a szolgálatvezetőt értesíteni. Megállapodás megszűnéséről és megszüntetéséről Jelen megállapodás alapján az ellátás megszűnik: Az intézményi jogviszony azonnali hatállyal és automatikusan megszűnik, ha: • Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával. • A Támogató Szolgálat jogutód nélküli megszűnésével. • A szolgáltatást igénybe vevő halálával. A megállapodás megszüntetésének feltételei • •
Jelen megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével. A szolgáltatást igénybe vevő, illetve kötelezett a megállapodás felmondását írásban, indoklás nélkül kezdeményezheti. A szolgálatvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha: • a szolgáltatást igénybe vevő részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn, • a szolgáltatást igénybe vevő számára másik intézménybe történő elhelyezés indokolt, • a szolgáltatást igénybe vevő kéthavi térítési díjjal hátralékba esik, feltéve ha a szolgálatvezető felszólítására 15 napon belül azt nem teljesíti, • a szolgáltatást igénybe vevő a megállapodásban nem rögzített szolgáltatásokat végeztet, • a szolgáltatást igénybe vevő veszélyezteti a támogató szolgálat munkatársának egészségét és testi épségét, • a szolgáltatást igénybe vevő elköltözik az ellátási területről. • A megállapodás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában 15 nap felmondási idővel szűnik meg. • Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a bíróságtól a megállapodás jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a bíróság jogerős határozatot nem hoz. • A megállapodás megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, amely ügylet
237
238 kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik. Ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét: A jogviszony megszüntetéséről a szolgálat vezetője írásos értesítés küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve ha az Ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott idő ponttól kéri a jogviszony megszüntetését. Ha a szolgálat által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ebben az esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítjuk, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A megállapodás megszüntetésekor a felek elszámolnak, mely magába foglalja a térítési díj fizetését, az átadott és átvett tárgyi eszközök visszaadására, visszavételezésére. Panaszok kezeléséről Az igénylő (vagy törvényes képviselője) panaszával a támogató szolgálat vezetőjéhez fordulhat. Amennyiben a szolgálat vezetője a panasz írásos benyújtásától számított 15 napon belül nem vizsgálja ki a panaszt, úgy az igénylő a szolgálat fenntartójához fordulhat. A Megállapodást aláíró felek kijelentik, hogy vitás kérdéseiket elsődlegesen tárgyalás útján kívánják rendezni. Ha a panaszt ezt követően sem sikerül tisztázni, az ellátott a támogató szolgáltatás működési területe szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat vagy/és panaszai kivizsgálásában az ellátottjogi képviselő segítheti. A terület ellátottjogi képviselője: Hajdú Lajosné 06-20-5458-180 Személyes adatok kezeléséről A szolgáltató az ellátott adatit az 1993. évi III. törvény rendelkezései alapján nyilvántartja. Az adatokat az 1992. évi LXIII. (személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló) törvény előírásainak megfelelően titkosan kezeli. Egyéb rendelkezések A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., továbbá az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló és azokhoz kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók. Alulírott, szolgáltatást igénybe vevő, illetve kötelezett kijelentem, hogy a biztosított támogató szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, tartalmáról; a vezetett nyilvántartásokról; a házirendről; a fizetendő térítési díjról, a teljesítés feltételeiről, illetve a mulasztás következményeiről; a szolgáltatást igénybe vevő jogairól és kötelezettségeiről; a panaszjog gyakorlásának módjáról; az ellátottjogi képviselőről és elérhetőségéről; a megszűnés eseteiről szóló tájékoztatást megkaptam, és azt tudomásul vettem. Alulírott, szolgáltatást igénybe vevő, illetve kötelezett a mai napon a megállapodás egy példányát átvettem, és a benne foglaltakat tudomásul vettem. Alulírottak a jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Kaba, 20______ __________________ hónap ____ napján. ___________________________________ Ellátott / Ellátott törvényes képviselője
__________________________________ Támogató szolgálat vezető P.H.
_______________________ Tartásra kötelezett személ
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp, Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás.
238
239 A Szakmai Program Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.) Kvt.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 199/2008. (IX.18) Kvt.h. számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 100/2008. (IX.15.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 169/2008. (IX.22.) Kt. számú határozatával. jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, 2011. ……………………………………. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Záradék: Ezen Szakmai Programot Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011 (V.19.) Ktv.h. számú, Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testület ............/2011 (.................) számú Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011 (V.23.) Kt. számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............./2011 (.................) számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2011. .........................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
239
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
240
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT BIHARNAGYBAJOMI BÖLCSŐDÉJÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette:
Dr.Kaszásné
Sarkadi
Anna
intézményvezető Készült: Hatályos:
77.
Zsófiné Dede Marianna bölcsődevezető 2011. 05. 02. 2011.június 30.
A BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ ADATOK
Bölcsőde neve: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Feladat ellátási hely: 4172 Biharnagybajom Kossuth u. 28 Az intézmény típusa: integrált intézmény 78. Szervezeti működése: többcélú, önálló szervezeti és szakmai egységeként működő, közös igazgatású intézmény Jellege: napos bölcsőde Külön szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet Férőhely: 26 fő Csoportszám: 2 Csoportlétszám: 12 illetve 14 fő Szakmai vezető: Zsófiné Dede Marianna Intézményvezető: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna 79. ELLÁTÁSI TERÜLET BEMUTATÁSA 80. 81. Földrajzi helyzet Biharnagybajom község Hajdú-Bihar megye délnyugati részében, a Nagy-Sárrrét szívében, megyeszékhelytől 60 kilométerre található. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető. Püspökladánytól 16 kilométer távolságban, Berettyóújfalutól 25 kilométer távolságban érhető el. 82. 83. Népességi adatok Állandó lakosok száma: 2970 fő 0- 3 éves korosztály létszáma: 113 fő 84. Szociológiai tényezők A népesség elöregedése és csökkenése jellemző a településre. Ez a folyamat változó intenzitású, de folyamatos. 1960-hoz viszonyítva a lakónépesség száma több, mint 40%-kal csökkent. A 15-60 életévű korcsoportok tekintetében a közel 20 éves időszakban 7%-os létszámcsökkenés tapasztalható. A létszámcsökkenés legnagyobb arányú a 15-20 életévűek, 36-40. életévűek valamint a 50-55. életévűek körében. A házasságkötések száma az elmúlt 10 évben változó mértékű volt. Az 1990-es évekhez viszonyítva a 2000-es években a házasságkötések száma több, mint 20%-kal csökkent. A településen a cigány nemzetiségű lakosság becsült száma eléri a 600 főt. Közülük az aktív korúak kb. 90%-a munkanélküli. A marginalizálódott helyzetben egyre gyakoribb a nem roma lakosság kárára elkövetett bűnelkövetés, ezek miatt egyre nehezebben tolerálja a lakosság a cigányság ezen cselekedeteit. Az Önkormányzat igyekszik segíteni a romák helyzetén pénzbeli ellátásokkal, de a támogatások folyósításával az alapvető problémák nem oldódnak meg. A munkahely-keresés és a munkavállalás
240
241 lehetőségeit alapvetően befolyásolja a megszerzett iskolai végzettség. A teljes lakónépesség 61% 8 általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. 85. Az ellátási terület kiemelt problémái −szülők alacsony iskolázottsága, −nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, −országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség −a települési önkormányzat forráshiánya, −a lakosság alacsony jövedelme miatt az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, −nagy arányú bűnözés. 86.
A BIHARNAGYBAJOMI BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK
A Biharnagybajomi Bölcsőde rövid bemutatása Biharnagybajomban már 1958-ban üzemelt ún. „idény” bölcsőde egy nagy családi házban, mely csak a nyári mezőgazdasági munkák idején volt nyitva. Pár évvel később, a MASZOLAJ betelepülése után, az ostyagyár idetelepítésével már egész évben szükségessé vált a dolgozó anyák gyermekeinek az ellátása. 1979-ben a Gyermekév alkalmával az akkori Községi Tanács megvásárolt egy nagy családi házat nagy udvarral, és az akkori kor követelményeinek megfelelően átalakították bölcsődévé. 2006-ban a Terület Fejlesztési Tanács pályázatán 26 millió forintot nyert a Községi Önkormányzat az épület teljes körű felújítására. A jelenlegi szakmai létszámmal és tárgyi feltételekkel a bölcsőde 26 fős működési engedélyt kapott. A bölcsőde helyiségei: A gyermekek által használt épületrész: 2 csoportszoba, 1 fürdőszoba, 1 átadó, 1 előtér. Egyéb helyiségek: iroda, személyzeti öltöző-ebédlő, WC-k, melegítőkonyha és helyiségei, mosókonyha, szárító-vasaló, raktárak. A játszóudvaron a napos és az árnyékos, illetve a füves és betonos rész aránya megfelelő. A zöld területen fák, bokrok vannak ültetve. A bölcsődénkben elhelyezett gyermekek 10-20 %-ának szülei munkavégzésük vagy tanulmány folytatási miatt kéri a szolgáltatás biztosítását, 80-90 % közötti azon gyermekek száma, akik hátrányos helyzetük miatt lettek az intézményben elhelyezve. Személyi feltételek A kinevezett dolgozók létszáma: 4 fő, kisgyermeknevelői munkakörben van foglalkoztatva. A kisegítő munkakörben foglalkoztatottak száma: 2fő, akik közcélú foglalkoztatottként dolgoznak. Ezen kívül háziorvos megbízási szerződés alapján látja el feladatát. A dolgozói létszám megoszlása munkakör szerint: 1 fő szakmai vezető (Kaba-Tetétlen-Biharnagybajom vonatkozóan azonos személy a szakmai vezető) 4 fő kisgyermeknevelő 1 fő orvos 1 fő takarítónő 1 fő mosónő
ellátási
helyekre
Bölcsődekép Szemléletmódunk lényege: emberszámba vesszük a nevelésünkre-gondozásunkra bízott gyermeket, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra. „Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a meleg szobában. Aki hideg szobából lép ki, az az utcán is fázik.” /Hermann Alice: Emberré nevelés/
241
242 Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége. A Biharnagybajomi Bölcsőde erősségei: - jó megközelíthetőség, - felújított épület, nagy területű játszóudvar, - jó kapcsolat a szülőkkel - kialakult és működő kapcsolatrendszer, - együttműködés más bölcsődékkel, a Regionális Módszertani Bölcsődével. Gyengeségei, fejlesztésre váró területek: - benti és kinti játékok mennyisége, - készségfejlesztő eszközök mennyisége, - alaptevékenységen túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások hiánya, illetve kezdetleges szintje,
A BÖLCSŐDÉKRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A bölcsődei gondozás-nevelés célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Feladata A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottaknak megfelelően: A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Ellátottak köre A szolgáltatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. §-ban megjelöltek szerint Kaba város, Báránd, Sáp, Tetétlen és Biharnagybajom község közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó 20 hetesnél idősebb, de 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosítja. Célcsoport Azon gyermekek számára kell az ellátást biztosítani, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Különösen az olyan gyermeket kell ellátni: - akinek fejlődéséhez állandó napközbeni ellátás szükséges, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, - kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül- , - akinek az ellátásáról a család szociális helyzete miatt nem tudnak gondoskodni. 87. A felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
242
243 88. 89. Az ellátás igénybevételének módja, feltételei A gyermek bölcsődei felvételét írásban kérheti: 1. a szülő, 2. a törvényes képviseleti joggal rendelkező (gyám), 3. illetve hozzájárulásukkal : - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos vagy háziorvos, - a szociális-, illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődei felvétel iránti kérelemhez csatolni kell: - A házi gyermekorvos vagy háziorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. - Nyilatkozatot arról, hogy a családban hány 16 év alatti kiskorú gyermek van. Munkaviszonyban állók esetén munkáltatói igazolás a jogviszony fennállásáról. - Jövedelem nyilatkozatot a gyermek személyi térítési díjának megállapításához. - Nyilatkozatot arról, hogy a gyermek távozáskor kinek adható át / 14. év alatti gyermek nem jelölhető meg/. - Nyilatkozat arról, hogy a gyermek szenved e valamilyen tartós betegségben, allergiában. A bölcsődei tartózkodása alatt megbetegedő gyermeknek milyen gyógyszer adható. Amennyiben a fenti 3. pontban megjelölt hatóságok kezdeményezik a gyermek bölcsődei ellátását, úgy az erre irányuló szakvéleményt , indoklást mellékelni kell . A jogviszony megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. ÁLTALÁNOS RÉSZ A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei -
A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve vesz részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Feladatunk: a családi nevelés megismerése, értékeinek átültetése a bölcsődei gyakorlatba, a szülők számára lehetővé tenni, hogy megismerjék és bekapcsolódjanak a bölcsőde életébe. Megbeszéléseken, értekezleteken a nevelési-gondozási elvek és gyakorlat átadása a két nevelői szintér között.
- Gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye és ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Feladatunk: a gyermek bölcsődei nevelése-gondozása alatti kompetenciák fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartásával. - Egyéni bánásmód elve: - A gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Cél a gyermek egyéni kompetenciájának fejlesztése. Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot a fejlettségi szintben, jelentős individuális variabilitás tapasztalható az azonos életkorú csoportban is. A bölcsődei nevelésben-gondozásban kezelni kell a naptári kor és a funkcionális
243
244 kor közötti diszkrepanciákat, az egyes gyermekek sajátos egyéni igényeit figyelembe kell venni, ugyanakkor az egészséges és a problémás fejlődésmenetek közötti különbséget a bölcsődei szakembernek fel kell ismernie. - A biztonság és a stabilitás elve: - A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását. Feladatunk: saját kisgyermeknevelő rendszer, felmenő rendszer, csoportállandóság, fokozatos beszoktatás biztosítása. - A nevelés és a gondozás egységének elve: - A bölcsődében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, de a nevelés nem korlátozódik a gondozásra. Feladatunk: a gyermek bevonása a gondozás menetébe, biztosítsuk a próbálkozás lehetőségét számára. A gondozást, az együtt töltött időt élvezze a gyermek és a felnőtt is. - Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve: - A gyermeki próbálkozások elismerő, támogató segítése, a gyermek felé irányuló figyelem és elfogadó szeretet fokozzák az aktivitást. Feladataink: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozások bátorítása, az egyéni kompetenciának megfelelő döntési lehetőség biztosítása, az egyes élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. - Az egységes nevelői hatások elve: - A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek alapvető nevelési elveiket egyeztessék, nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. - A pozitívumokra támaszkodás elve: - A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. - A rendszeresség elve: - Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. - A fokozatosság elve: - A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segítse alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai - Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: - A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. - Az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása. - Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. - Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: - Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. - Szoros személyes kapcsolat kialakítása a kisgyermeknevelővel. - Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése. - Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. - Közös élmények szerzésének támogatása. - Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása).
244
245 - Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése többletfigyelem ráfordításával, szükség esetén szakember bevonásával. - A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: - Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. - A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetmegoldási minták biztosítása. - Az önállóság és a kreativitás támogatása. - Az önálló választás képességének támogatása. - Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése.
A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, - üzenőfüzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A kisgyermeknevelő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozó-nevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: - a szakmai vezető és a kisgyermeknevelő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit - a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele - a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét legyen - a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen
245
246 - a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a kisgyermeknevelő ezeket megfigyelhesse - a gyermek együttműködésétől függően a kisgyermeknevelő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/ - a harmadik-negyedik naptól a kisgyermeknevelő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket - a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából - az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában - célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó kisgyermeknevelő összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt - egy kisgyermeknevelőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni - a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat - a beszoktatás során a kisgyermeknevelőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie.
"Saját kisgyermeknevelő" - rendszer A "saját kisgyermeknevelő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy kisgyermekgondozóhoz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A kisgyermeknevelő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő jelen van idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját kisgyermeknevelő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője, (felmenőrendszer). A "saját kisgyermeknevelő"-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" kisgyermeknevelő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma 12-14 fő. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelő, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy kisgyermeknevelő max. 6 "saját" gyermeket láthat el. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma 6 gyermek. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, (integráltan) helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.
246
247 A kisgyermeknevelők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS
A feladatellátás szakmai tartalma, módja 90. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozásnevelés feltételeit, így különösen: 4). a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, 5). a megfelelő textíliát és bútorzatot, 6). a játéktevékenység feltételeit, 7). a szabadban való tartózkodás feltételeit, 8). az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 91. gondozás-nevelés feladatai: 9). a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése.
A
bölcsődei
92. testi fejlõdés elősegítéséhez kapcsolódó feladatok: 3)egészséges és biztonságos környezet megteremtése, 4)primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, 5)egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető szokások kialakulásának segítése.
Az egészséges
kultúrhigiénés
93. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítéséhez kapcsolódó feladatok: derűs légkör biztosítása, a közösségbe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése , csökkentése, a gyermekek segítése átélt nehézségeik feldolgozásában, a kisgyermeknevelő - gyermek között szeretetteljes kapcsolat kialakulásának segítése, az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése, a társas kapcsolatok alakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadtatása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. 94. A megismerési folyamatok fejlődésének segítéséhez kapcsolódó feladatok: a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, ismeretnyújtás, a gyermek tevékenységének támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése.
A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás (öltözködés, tisztábatétel, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Gondozás „Bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a gyermek között, melynek elsődleges célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése.” A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt
247
248 megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelő a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. Cél: -primer szükségletek kielégítése -kultúrhigiénés szokások kialakítása -önállósodási törekvések támogatása Területei: • etetés • fürdetés • tisztábatevés • öltözés Fürdetés, tisztábatevés Cél: h.) a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során i.) az együttlét örömet jelentsen j.) kultúrhigiénés szokások kialakítása k.) a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése l.) testséma kialakítása m.) szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Kisgyermeknevelői feladat dci)tárgyi és személyi feltételek biztosítása dcii)derűs, nyugodt légkör megteremtése dciii)a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kialakításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Kisgyermeknevelői feladat: -támogató együttműködés a gyermekkel -bátorítás, megerősítés -a lehetőség felkínálása – a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével – szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során -elegendő idő biztosítása – kivárás Etetés: Cél: −korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése −önállósodás támogatása −kultúrhigiénés szokások kialakítása −az önálló étkezés kialakulásának elősegítése Kisgyermeknevelői feladat: • étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése • gondozási sorrend kialakítása a gyermekek fejlettségét figyelembe véve • a gondozási sorrend következetes betartása • az önálló étkezés elősegítése „kétkanalas” módszer alkalmazásával • tárgyi feltételek biztosítása • elegendő idő biztosítása az étkezésekhez Öltöztetés: Cél: a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve önállósodási törekvések támogatása
248
249 Kisgyermeknevelői feladat: 5)tárgyi, személyi feltételek biztosítása 6)bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel 7)elegendő idő biztosítása – kivárás Mozgás A mozgás a kisgyermek lételeme, a mozgásos tapasztalatok jelentik számukra az igazán érthető és feldolgozható információt, a világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervimozgásos sémákon keresztül történik. A mozgásfejlődés fiziológiás menetének minden lépése a gyermek belső késztetésén alapul. Nincs szükség arra, hogy a fejlődés menetébe gyakoroltatással, bizonyos fejlettebb helyzetekbe helyezéssel, tanítással beavatkozzunk. Az, hogy a fejlődés menetébe nem avatkozunk be, nem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink a feltételek biztosításával kapcsolatban. A felnőttnek nem az a feladata, hogy kedvet csináljon a mozgáshoz, hanem az, hogy nyújtsa mindazt, ami a gyermek jó közérzetéhez, biztonságérzetéhez, fejlődéséhez szükséges. Fő feladatok: - Széleskörű mozgáslehetőség biztosításával a mozgástapasztalatok megszerzésének segítése. - A kötetlen szabad mozgástevékenység feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz), csoportszobában és a játszóudvaron egyaránt: csúszda, alagutak, tricikli, pad, ugráló labdák, pónik, stb. - Az eszközök használata a gyermek saját belső késztetésén, igényén alakuljon, azokkal bármikor játszhasson a gyermek a kialakított szokásokon belül. - A nagymozgások fejlődésnek biztosítása mellet a finommotorika fejlődéshez is feltételeket kell biztosítani a csoportban és a szabadban egyaránt. - Közös játékos mozgással örömforrást, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára. - A nagymozgások és finommotorika fejlesztése, a játékos lábtorna a lábboltozat kialakítását előnyösen befolyásolja. - A mozgásos játékok mindig a természetes mozgásformákra épüljenek. - A rendelkezésre álló tér kitágítása: az udvari pavilon alatt esős időben olyan mozgásos tevékenységre is sor kerülhet, amire a csoportszobában nincs lehetőség. - A szabadban való mozgást minden évszakban biztosítani kell az épületben és az udvaron egyaránt. Játék A játék a kisgyermekkor legjellemzőbb tevékenységi formája, elsődleges szerepe van a gyermek fejlődésében, játékban történik az élményfeldolgozás, a megértés folyamata. A játékban nyilvánulnak meg az érzelmek, jelzi az adott fejlettségi szintet. Tehát a nevelésben a játék a fejlődés-fejlesztés legfőbb biztosítéka. A játék kiemelt jelentőségének a bölcsőde napirendjében is meg kell jelennie! Szakmai programunkban a játék helye, szerepe az Alapprogram szellemiségét tükrözi. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki játék védelmére, a feltételek megfelelő alakítására, az öntevékeny szabad játék megnyilvánulásainak tiszteletben tartására. Fő feladatok: - Szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A belső késztetésből induló szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A játék feltételein értjük mindazon tényezőket, amelyek a játék kibontakozására, menetére hatással vannak. A játék szabadsága azt jelenti, hogy szabadon választja és külső kényszertől mentesnek éli meg, a gyermek önként vesz részt a játékban, maga választja meg mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel játszik. - Eszközök biztosítása: Alapvető feltétele a szabad játéktevékenységnek. Különböző játékfajták biztosítása formában, színben, anyagban, méretben, funkcióban. Bölcsődei csoportban az azonos játékeszközökből legalább a csoport 2/3 résznek elegendő mennyiség biztosítása szükséges (konfliktusok elkerülése). A játék egyes színterei eltérő játékkészletet feltételeznek (csoportszoba, udvar). A játékeszközöket nyitott polcon kell elhelyezni. A játékokat célszerű csoportosítani, mert a gyermekek így könnyebben megtanulják, hogy az egyes játékok hol találhatók, azokkal hol tudnak
249
250 legzavartalanabbul tevékenykedni, kialakít bennük bizonyos rendszerességet. A csoportban játéksarkokat, pihenésre, elkülönülésre alkalmas „puha sarkokat kell kialakítani. A készen vásárolható játékokon kívül ötletes játékok készíthetők házilag is, s ennek lehetőségével a kisgyermeknevelőnek élni kell (bábok, kiegészítők, stb.) Az alapjátékokat minden csoportban biztosítani kell évszaktól függetlenül. Jó a játékkészlet, ha: - megfelel a gyermekek életkorának, fejlettségének érdeklődésének, - többféle, gazdag tevékenységre ad lehetőséget, - aktivitásra, szabad választásra lehetőséget nyújt. - Elegendő idő biztosítása: A rugalmas folyamatos napirendet úgy kell megszervezni, hogy minden olyan időt, amit a gondozás nem foglal el, szabad játékkal tölthessék a gyermekek. Akkor elegendő a játékidő, ha minél hosszabb, összefüggő idő áll rendelkezésre, ha az indokolatlanul nincs megszakítva. - Nyugodt, biztonságos környezet biztosítása: A gyermeket feltétel nélkül elfogadó, védő-támogató környezet, a szoros személyi kötődés az őt nevelőgondozó felnőtthöz biztosítja azt az érzelmi háttért, ami szükséges az önfeledt szabad játéktevékenységhez. A kisgyermekek képesek hosszú percekig elmélyülten játszani, de igénylik és nagyon élvezik, amikor a felnőtt együtt játszik velük. Ez a közös tevékenység kellemes élmény a gyermek számára. A közös játék már egészen fiatal kortól a „jó együtt” élményét adják a gyermek és felnőtt számára (ölbeli játékok: tapsoltatók, lovagoltatók, tenyeresdik, táncoltatók…) Bár a felnőtt közelségét később is igénylik a bölcsődés korú gyermekek, de a szimmetrikus kapcsolatok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A másokkal való játszás során megtanulja a gyermek a társas együttlét szabályait, megtanul másokhoz alkalmazkodni, saját akaratának érvényesítésében tapasztalatokat szerez. - A felnőtt részvétele a gyermek játékában: A bölcsődei nevelésben, a gyermek játékában a felnőttnek szerepet kell kapnia, hiszen odafigyelése, esetenként ötletek, viselkedési és helyzetmegoldási minták adása a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek pillanatnyi igényéhez igazodó részvétele a játékban erősíti a játék örömét. A felnőtt sokféleképpen kapcsolódhat a gyermek tevékenységébe, de optimális határok között. A játékban való részvétel formái: - kezdeményezés, - együttjátszás, - megerősítés, - segítségnyújtás, - ötletadás, - konfliktusok megoldás. - A csoporthelyzet kezelése: A bölcsődei életben gyakori jelenség, hogy egy gyermekkel folytatott játék felkelti más gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy minden gyermek saját érdeklődésének, igényeinek megfelelően vehessen részt az adott játékban. Fontos az egymás iránti figyelem, tapintat felkeltése, a társas kapcsolatok fejlődését pozitív irányba befolyásolják. Vers, mese, mondóka, ének Az érzelmi biztonság kialakulásában, az anyanyelvi nevelésben egyaránt fontos szerepe van a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt, mondókáknak, énekeknek, verseknek. A kisgyermek korai életszakasztól szívesen hallgatja a rövid meséket, történeteket, énekeket, mondókákat. Feladatok: - A magyar zenei nevelés alapja az éneklés, a gyermek élvezi a dallamát, ritmusát, hangulatát. - Amikor csak lehet, énekeljen a kisgyermeknevelő, az ének, zene személyiségfejlődésre gyakorolt hatása mással nem pótolható. A kisgyermeknevelő éneke – még ha nem is tiszta az énekhangja – többet ér minden gépi zenénél. - A gyermek szívesen énekel együtt a kisgyermeknevelővel, társakkal, de figyelni kell a hangterjedelemre (5 hang). Fő cél a zene iránti érzékenység felkeltése. - Használjon a kisgyermeknevelő hangszert, jó ha a gyermek is próbálkozhat azzal
250
251 -
Csendes énekléssel, dúdolgatással az érzelmi állapot pozitívan befolyásolható. Elalvás előtt nyugtató hatású a megfelelő, igényes „bébimuzsika” halk lejátszása. Ének, vers, zene bármilyen játékhelyzethez kapcsolódhat, a különböző alkalmakhoz illő éneket válasszunk. A mondóka, ritmikus szövegek egyben mozgásos játékok is. A gyermekeket a mondókában a hangzás, a hangulat és a hozzá kapcsolódó ritmikus mozgások ragadják meg. A vers, mondóka játék a nyelvvel – mondani kell és nem tanítani. A mesélés, képeskönyv nézegetés az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésre nagy hatással van, gazdagodik ismeret anyaga, könnyebben tud eligazodni az őt körülvevő világban, önmagáról szóló történetek hatására könnyebben feldolgozza saját élményeit. A mesélést a gyermek érdeklődésére, aktivitására építsük. A mesét soha ne kérdezzük vissza, annak hatását a gyermek játékában, viselkedésében, beszédében mérheti le a gondozónő. A meséléshez „mesefüzet” szerkesztése jól hasznosítható zsebes megoldással, pálcikabábokkal kiegészítve. Kezdetben célszerű a hónap meséihez elkészíteni, később egyéb mesékkel is bővíthető. A versek, énekek, mondókák és a mesék köré a csoportra jellemző szokások kialakítása (mesesarok, mesezsák, stb).
Ismeretek szerzése, tanulás Az ismeretek, tapasztalatok megszerzése iránti vágy belső motívum, a gyermek abban örömét leli, magában a folyamatban és annak eredményében egyaránt. A bölcsődében a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, átszövi a bölcsődei élet egészét. A spontán tanulás fenntartói: - a kíváncsiság, - a kompetenciára törekvés, - a mintakövetés. Feladatok: - Elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése, amely alap ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődéssel forduljon a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. - Optimálisan inger-gazdag környezet kialakítása, ezen belül a megfelelő játékkészlet biztosítása. - Az élményszerzés lehetőségének biztosítása, az egyes helyzetek átláthatóvá tétele. - Minta és modell nyújtása a gyermek számára, amit követhet. - A tapasztalatok feldolgozásának segítése (a helyzethez és a gyermek fejlettségéhez igazodó magyarázat, a próbálkozások bátorítása, elismerése, segítség adása). - A helyes szabadság biztosítása: kényszer nélkül történjen, csak annyit segítsen a felnőtt, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. A helyes tanulási-tanítási folyamat során a gyermek saját aktivitására épülő tevékenysége útján sajátítja el a szükséges tudást. Amit kerülni kell: - Erőltetett, direkt ismeretnyújtás (elveszi a spontán tanulás örömét). - A spontán, felnőtt nélküli tanulás mítosza: a felnőtt jelenléte a környező világ megismerésében a gyermek számára nélkülözhetetlen.
A nevelő-gondozó munka tervezése A bölcsődében a nevelés-gondozás tervezése hosszú múltra tekint vissza, mégis a tervezés az egyik legvitatottabb kérdése szakmai munkánknak: kell-e és milyen tartalommal kell tervezni a nevelési munkát. A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete segíti a nevelési munkát, csökkenti az „ad hoc” jellegű megoldásokat. A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ.
251
252 A programkészítéshez egy hónapra kell meghatározni a fő nevelési célokat, azok megvalósítását segítő módszereket, eszközöket (mozgás, finommotorika, alkotó tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek) Feladatok: - A legkisebbek gyermekeknél a tervezés azoknak a tevékenységeknek (játékos mozgásoknak, mondókáknak, énekeknek) a számba vétele, amelyek az adott csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlettségi szintjének megfelelnek. - A nagyobb gyermekeknél is a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik a programok tervezése. - A programokra a kisgyermeknevelőknek fel kell készülni (anyagok, eszközök, módszerek) - A havi, ezen belül heti bontásban készített programtervet októbertől májusig készítjük. Az összeállítás ideje a tárgyhót megelőző hónap utolsó péntekje. A programtervek készítése előtt célszerű az előző havi terv megvalósulását áttekinteni. - A programot nem szabad mereven kezelni, annak rugalmas változtatása a gyermekek igényétől függően szükséges. - Fontos, hogy a programtervek sokféle élmény, tapasztalat és ismeret nyújtására adjanak lehetőséget. Minden évszak sajátos tevékenységet kínál, ezt a programkészítésnél fel kell használni. - A játszóudvaron sem elég a felügyeletet biztosítani, ötletekkel az udvari játékot is színesebbé lehet és kell tenni. - A havi nevelési célkitűzés készítésénél célszerű meghatározni azokat az énekeket, mondókákat, verseket, amelyeket az évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazodva többször szándékozunk ismételni. - Minden hónapra határozzuk meg a hónap meséjét, s a feldolgozás módját is (képek, bábok, stb.) A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hisz a pszichoszomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Egy-egy korosztályban azonban általában megfigyelhetőek bizonyos életkori sajátosságok, amelyek az adott populáció többségét jellemzik. Ha ezeket nem kezeljük merev kategóriákként, akkor segíthetnek a fejlettségi színt megítélésében. Bölcsődés kor végére: - Sok területen önálló a gyermek: egyedül vagy kis segítséggel étkezik, öltözködik, tisztálkodik. - Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is. - Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget. - Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. - Elsősorban verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde nyelvtani struktúrája kialakulóban van. - Többségük megbízhatóan szobatiszta. - Szomatikus fejlettség.
A BIHARNAGYBAJOMI BÖLCSŐDE JELLEMZŐ SAJÁTOS TEVÉKENYSÉG MEGFOGALMAZÁSA
A bölcsőde sajátos arculata A sajátos arculat kialakítása nem történt meg a korábbi években bölcsődénkben. Nagyon igyekszünk és szeretnénk ezen változtatni. A Biharnagybajomi bölcsődei csoport összetétele igen sajátos, mert két szülői réteg gyermekeit öleli fel. Egyrészt egyre több szociálisan hátrányos helyzetű gyermek, akik rossz anyagi helyzetű családokból jönnek, és sokszor testileg és érzelmileg is elhanyagoltak. Ezeknek a gyermekeknek az ellátása, szocializációjuk elősegítése, fejlődésbeni lemaradásuk leküzdése igen sok terhet ró a mai gondozónőkre. Erre ad útmutatást a Biztos Kezdet modellprogram, amely alapelveket mi is beépítjük a mindennapi munkánkba. Ezen gyermekekkel lépésről lépésre lehet haladni. A másik szülői réteg
252
253 gyermekeinél adott a kornak megfelelő fejlettség, nincsenek leküzdendő hátrányok. Ezen gyermekeknél az alkotó tevékenységre, a környezet megismerésére szeretnénk hangsúly fektetni. A mostani vezetés feladatának tartja, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és ezzel egyidejűleg a magasabb rendű szükségletek kielégítését is. A kollektívának is fontos, mert segíti a közös célokkal való azonosulást, a megvalósításért vállal felelősséget, erősíti az „így csináljuk mi” érzését. A sajátos arculatban meghatározó szerepe van a Szakmai Programnak, az abban meghatározott kiemelt tevékenyégi formának. Bölcsődénkben az általános nevelési és gondozási feladatokon túl kiemelt figyelmet szánunk a Biztos Kezdet modellprogramnak, amit átültetünk a helyi adottságokra és az alkotó tevékenység kialakításának, a szűkebb és tágabb természeti környezetünk megismerésének.
A Biztos Kezdet modellprogram alapelvei. Az egyedi gyermek alapelv: A fejlődés bár univerzális menetet követ, mégis minden gyermek a rá jellemző módon és ritmusban fejlődik. A kicsi gyerekek is rendelkeznek csak rájuk jellemző sajátosságokkal, temperamentummal. Vérmérsékletük meghatározza azt a módot, ahogy a világot megismerik, ahogy kapcsolataikat alakítják, ahogy az őket ért hatásokra reagálnak. Mindenkinek, aki kisgyermekkel foglalkozik ismernie kell, és tiszteletben kell tartani az egyéni sajátosságokat. A gyermekek belső, egyéni fejlődési adottságait nem tudjuk drámai módon befolyásolni, de a fejlődési folyamat lefutását optimalizálni tudjuk az egyéni szükségletek megértésével, figyelembe vételével. Bármennyire is segítő a környezet, a fejlődés nem képzelhető el a nehéz helyzetekkel való önálló megküzdés, erőfeszítés nélkül. A kihívások értékesek, de ahhoz, hogy építő és önbizalom erősítő hatása lehessen elengedhetetlenül szükséges a támogató, értő felnőtt jelenléte. Pozitív kapcsolatok alapelv: A gyerekek nem izoláltan, hanem kapcsolati hálókban fejlődnek. Az optimális fejlődést erős, megbízható kapcsolatok biztosítják. Saját érzéseiket az emberi kapcsolatok tükrében tanulják meg felismerni. Mások társaságában érzékenyen figyelik az általuk kiváltott érzelmi reakciókat, és törekszenek azokat megérteni, sőt másolni, reprodukálni. Biztonságos kötődési viszonyok között a kicsi gyerek szabadon kifejezheti akaratát, ellenséges érzéseit is. Ezek a gyermeki heves negatív reakciók intenzívek, ijesztőek lehetnek, mégis fontos, hogy megértsük és elfogadjuk. A környezetnek segíteni a gyermekek először megérteni, majd később szabályozni is saját viselkedését. A pozitív, támogató kapcsolat a világ megismerése szempontjából is alapvető jelentőségű. A kisgyerekek csak akkor indulnak az őket körülvevő, még ismeretlen világ felfedezésére, ha biztonságban érzik magukat. Támogató környezet alapelv: A gyermeket körülvevő személyzet, a fizikai tér, az eszközök kiemelt fontosságúak a kicsi gyermek fejlődésének alakulása szempontjából. A gyereket körülvevő felnőttek dolga ezt a fizikai teret úgy alakítani, hogy az a tanulást elősegítő izgalmas, kihívásokkal teli, a gyermek fejlettségéhez igazodó, de mégis biztonságos legyen. Fontos, hogy a felnőtt ismerje és értékelje a gyermek aktuális érdeklődését. Fejlődés és tanulás alapelv: A gyermekek eltérő tempóban, és módon fejlődnek. Bár a gyermekek fejlődése komplex egész, fontos , hogy differenciálni tudjuk az egyes fejlődési területeket. Hat fejlődési részterületet különböztetünk meg: - személyes, szociális és érzelmi fejlődés, - kommunikáció, nyelv, írásbeliség, - problémamegoldás, ok-okozati összefüggés, számolás, - a világ megértése, - a testi fejlődés, - kreatív fejlődés. A részterületek egymással szoros összefüggésben fejlődnek. Ezt a fejlődés több tényező befolyásolja (biológiai, családi és szociális tényezők egyaránt). A legfontosabb fejlődést támogató tényező a kapcsolati: a gyermeknek kell, hogy legyen legalább egy fontos kötődési kapcsolata, akire támaszkodhat, és aki számára ő is kiemelten fontos személy. Ezen alapelveken túl fontos ismernünk a magyarországi cigányság kultúráját, íratlan törvényeiket, szabályaikat, hogy minél hatékonyabban tudjunk a szülőkkel kommunikálni és közeledésünk, segítésnyújtásunk a szülők számára ne kioktatás legyen.
253
254 -
A cigányok a társadalmi átlaghoz képest korábban kötnek házasságot vagy élettársi kapcsolatot, és magasabb a szülések száma is. - A cigányoknál éppen azért van sok gyermek, mert gyermekszeretőek a maguk módján és a gyermekáldást szerencsének tartják, és attól cigány a cigány, hogy sok gyermeke van. - A legtöbb cigánycsalád ott és olyan módon él, ahol számára a társadalom és szűk, saját lehetőségei teret mutattak. Általában vizes, fűtetlen, zsúfolt, rossz minőségű lakásokban laknak. Bútoraik alig vannak, azok jobbára fekhelyekre korlátozódnak. A lakásokban a víz esetleg csak udvaron belül van, de többnyire még az udvarra sincs bevezetve, ezáltal a tisztálkodási lehetőségek sem igazán adottak. - A táplálkozási szokásaikra a rendszertelenség, az ínségeledelek fennmaradása és nemritkán az egyoldalú étkezés jellemző. Sajnos sokszor az éhezés is. Nem alakult ki az étkezések szigorú rendje, az együttétkezéseknek nincs náluk jelentősége, rituáléja. Nyáron és ősszel ritkán kínozza őket éhség, mert legalább gyümölcsöt szedhetnek, gombászhatnak. Táplálkozásukban jelentős szerepe van a természetes úton elhunyt állatoknak is. - Öltözködésük anyagi helyzetüktől függően szegényes. Ezen ismeretek tudatában a bölcsődébe bekerülő cigány gyerekeknél nem a magasabb rendű szükségletek kielégítése kerül előtérbe, hanem lépésről lépésre haladva az alapvető szükségletek kielégítését kell megalapozni, megerősíteni, stabilizálni. A Maslow-féle szükségletelmélet kimondja, hogy a fiziológiás szükségletek a legerősebben jelentkező, legdominánsabb szükségletek. Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve, akkor minden egyéb szükséglet háttérbe szorul vagy megszűnhet. Ha például valaki éhezik, számára egy cél létezik az élelemszerzés.
Alkotó tevékenység A firkálás (rajzolás), a festés, a plasztikai ábrázolás kezdeti formái fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlődésének. E tevékenységek a kisgyermeknevelő által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva a képi-plasztikai kifejezőképesség kialakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, a képi gondolkodás kialakulását és fejlődését, esztétikai érzékenységük, a szépség iráni fogékonyságuk kialakulását és fejlődését szolgálja. - A rajzfejlődés szakaszai bölcsődés korban: - Motívum szakasz: 2 éves kor körül jellemző: a gyermek rájön arra, hogy az eszközökkel nyomot hagyhat, az alapfirkák begyakorlása folyik, s ezt a funkció gyakorlást funkcióöröm kíséri. (kb. húsz alapfirkát különböztethetünk meg). - Kezdetben a rajzolás inkább motoros tevékenység, amelyben az egész testrészt vesz, de alapja azoknak a próbálkozásoknak, amellyel valamit ábrázolni akar. - 25-27 hónapos korban megjelennek a zárt firkák, ami egybeesik az én-tudat kialakulásával, a gyermek önmagát perceptuálisan elhatárolja a külvilágtól. - Forma szakasz: a harmadik életévben kezdi kombinálni a gyermek az alapfirkákat, kezdetben csak kettőt kapcsol össze, majd több firka összekapcsolásából kialakulnak a kombinátumok. - Kompozíciós szakasz: a 3. életév betöltése körül kezdődik, de csak óvodás korban teljesedik ki. A kombinátumokból egyre bonyolultabb alakzatokat hoz létre, ezek az „olyan mintha…” alkotások. A gyermek lassan megtanulja, hogy az ábrázolathoz jelentés is tartozik, először csak utólag ad jelentést a rajznak- s ez a jelentés önkényes, többször módosíthatja-, majd rajzolás közben megnevezi alkotását. - A plasztikai ábrázolás fejlődése bölcsődés korban: - Ábrázolás előtti szakasz: 1,5-2 éves kor között a gyurmányok időszaka. Már az első ujjnyomatok a gyurmában jelentős élménnyel ajándékozzák meg a gyermeket, felismeri az anyag formálhatóságát. Élvezettel gyúrja, gyömöszöli az anyagot, ismerkedik az anyag tulajdonságaival. Maga az alakítás és nem az alakzat létrehozása az öröm, ezért azonnal szét is rombolja, amit létrehozott. - Az első emberi figurák időszaka: általában az első jelentéssel bíró figura a plasztikai ábrázolásban az ember. A spontán megjelenő figurák hosszú fejlődésen mennek át, a teljes emberfigura kialakítása az iskolás korra alakul ki. A plasztikai ábrázolás során sem késztetjük a gyermeket a kész minta követésére. Fejlesztési célok, feladatok:
254
255 -
Alkotó tevékenységgel, művészeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken részvétel. Tapasztalatcseréken szerzett ötletek hasznosítása. A gyermek környezetének ízléses berendezésével a szép iránti fogékonyság fejlesztése. Közös alkotó délutánok szervezése a család bevonásával. A gyermeki alkotásokból legalább évente egy alkalommal házi kiállítás szervezése: „Bölcsi Galéria”, amelyre meghívjuk a szülőket, testvéreket, nagyszülőket. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap folyamán szabadon rajzolhassanak, festhessenek, ragaszthassanak és gyurmázhassanak. A feltételek biztosításánál figyelembe vesszük a csoportba tartozó gyermekek fejlettségi szintjét. E tevékenység során a felnőtt óvó-segítő figyelmét kell biztosítani. A kisgyermeknevelő a technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot megmutatja, de soha nem mondja meg, hogy mit alkossanak. A felnőtt nem ösztönzi a mintakövetést, kész vizuális panelek másolására nem késztetjük a gyermeket. Az alkotó tevékenységhez minden lehetséges anyagot és eszközt felhasználunk: ceruza, ecset, dugó, szivacs, kréta, zsírkréta, fa, kő, termény, különböző színű és minőségű papír. A tevékenységek kezdeményezésénél alkalmazkodunk az aktualitásokhoz (ünnepek, évszakok). A gyermeki alkotásokat tiszteletben tartjuk, a kis „alkotó” dönt annak sorsáról: kiteszi az alkotások közé vagy hazaviszi.
A környezet tevékeny megismerése A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amelynek a gyermeki személyiség fejlődésére rendkívül nagy hatása van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt. A bölcsődés gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik, érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat, testi közelségbe is szívesen kerülnek velük, pl. bátran megfognak férgeket, rovarokat (az azoktól való utálkozás már felnőttől tanult viselkedés). A növények élőlényként való elfogadása a bölcsődés korú gyermek számára még nem egyszerű, de egy csírázó mag, egy rügyező ág megfigyelése felkelti érdeklődésüket, ismereteket szerezhetnek az évszakok szerint változó természetről. A természeti jelenségek megfigyelése is érdekes tapasztalatot jelenthet. Az élettelen környezettel a gyermekek kapcsolata sokrétű. A föld, a víz a levegő természetes módon jelen van életükben. A rögös föld, a száraz és vizes homok tapintása, markolászása, a kavicsok gyűjtögetése lehetőséget ad a környezet megismerésére. Az így megszerzett ismeretekre lehet alapozni a későbbi környezeti nevelést. A természet megismertetésével a gyermekek élmény és fantáziavilága gazdagodik, kialakul az esztétikum iránti érzékenységük, fejlődik kommunikációjuk, tág teret kap a belülről fakadó motiváció, kreativitás, kialakul bennük a természet szeretete (nem tördelik le az ágakat, nem tépdesik a virágokat, nem tapossák el a bogarakat stb. ) fejlődik én-tudatuk, nyitottabbá, érdeklődővé válnak környezetükkel szemben. Elősegítik azt is, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást és tájékozódást, tapasztalatokat szerezzenek. Célunk, hogy játszva tanulják meg érteni és elfogadni az őket körülvevő világot, szeretni és kímélni a környezetüket.
Fejlesztési célok, feladatok: - A bölcsőde udvarán madarak, rovarok, csigák megfigyelése (külső tulajdonságok, mozgás, hang), a bölcsőde kerítésén túli állatok, kutyák, macskák megfigyelése. - Képeken a szabadban látott állatok keresése, hangjuk utánzása, képeskönyv nézegetése közben énekek mondókák az állatokhoz kapcsolódva. - Állat bábokkal tevékenység közben a tapasztalatok felidézése, hangutánzás. - Ismerkedés a háziállatokkal, vadállatokkal képekről.
255
256 -
Madarak etetése télen. Rügyező, virágzó ágak megfigyelése. Lombkorona kialakulás, a levelek sokfélesége, lomhullás megfigyelése az udvaron. Virágok megfigyelése, locsolása, gyűjtése, azokkal a csoportszobák díszítése. Bab, kukorica csíráztatása. Zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedés (szín, forma, nagyság, íz, illat) - zöldség és gyümölcsnapok. Virágok, levelek préselése, ragasztása. Levél gereblyézése, talicskába gyűjtése. Kavicsok, termények gyűjtögetése, megfigyelése. Homokkal, vízzel tevékenykedés, ismerkedés tulajdonságaikkal, kölcsönhatásaikkal. Időjárás megfigyelése (szél, csapadék különböző formái, napsütés, zivatar). Hódombépítés, hólapátolás. Jég keresése. Nyomhagyás a hóban, annak megfigyelése, összehasonlítás más nyomokkal. Olvadás a meleg szobában. A gondozónők természetismeretének gyarapítása Megfelelő minta adás a természet lényeinek elfogadásával kapcsolatban. A taktilis információ szerzés lehetőségének biztosítása, óvó-vigyázó felügyelet és higiénés szabályok betartásával. A természet változásából adódó ismeretszerzés lehetőségének jobb kihasználása, nem a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés kielégítését kell feleslegesen akadályozni, hanem megfelelő felügyelet mellett támogatni a tapasztalatok szerzését. Szeles játékok (szélforgó készítése és megfigyelése, szappanbuborék fújása) Keresni kell a bölcsőde kapuinak nyitását: kisebb séták, közös kirándulások szervezése a családdal.
Hagyományok ápolása A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok átadására van lehetőség, a gyermekek számára megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebben éltet a család. Csak élet közeli ünnepek és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más. Hagyományos ünnepeink: - Születésnap szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a kisgyermeknevelő által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. - Mikulás szervezeti keret: gondozási egységenként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap. - Farsang szervezeti keret: gondozási egységenként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ - Húsvét
256
257
-
-
szervezeti keret: a gondozási egység együtt ünnepel. Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a kisgyremeknevelők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. Anyák napja szervezeti keret: gondozási egységenként az anyák és a nagymamák meghívásával történik (egyéni meghívót ad minden gyermek az anyának). Rövid megemlékezés, közös ének, vers, amelyet vendéglátás követ. Gyermeknap szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. Ballagás szervezeti keret: családdal közös rendezvény, közös ének, vers, vendéglátás, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek.
Fejlesztési célok, feladatok: - Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. - Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak. - Néphagyományok ápolása, jeles napok megtartása-hagyományőrzés, ünnepi jelképek készítése. Sokunk gyermekkora felejthetetlen élménye a szőlőskert: az érett szőlőfürtök, a végtelennek tűnő tér a maga ezernyi tapasztalatával, a szüretek, a must illata. A mai gyermekek csak egy része tapasztalhatja meg ezeket. A bölcsődében is tervezhető szüreti program, amely keretében gyümölcsöket, terményeket gyűjthetünk, díszíthetünk azokkal, szőlőt szemezgethetnek a gyermekek, amelyhez énekek, mondókák kapcsolhatók. Megkóstolhatják a kipréselt szőlő ízét. - Segítheti a napi munkát, ha a gondozási egységben az év elején „ünneplapozót” készítenek a kisgyermeknevelők, amelyben felsorolják hónapokra bontva a jeles napokat, ünnepeket, amelyről meg akarnak emlékezni, felsorolni az azokhoz kapcsolódó énekeket, mondókákat, meséket. - A felvételre jelentkező gyermekek szülei számára bemutatkozó füzetet adunk, ennek frissítése a bölcsődei jelentkezések előtt fontos feladat. Környezet kialakítása A sajátos arculatban fontos szerepe van a környezet kialakításának, a tárgyi felszereltségnek. A bölcsődei környezet berendezésével, felszerelésével az intézményre jellemző ízlésvilágot közvetítünk. A csoportszobák berendezése és a dekoráció mindig visszatükrözi a kisgyermeknevelők esztétikai értékrendjét. Fejlesztési célok, feladatok: - A tartós berendezési tárgyak legyenek tartósak, célszerűek és színben visszafogottak. - A játékok elhelyezése nyitott polcon történik, de a tároló eszközök cseréjénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint természetes anyagból készült, küllemre összeillő tároló edényeket vásároljunk. - A csoportszobák díszítése igazodik az évszakokhoz, aktualitásokhoz, de fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben arra, hogy a vizuális ingerek tömege zavaró a kisgyermek számára. - Az alaphangulat kialakításában a burkolatok és a meglevő bútorok stílusa és színe mellett figyelni kell a textíliák (szőnyegek, függönyök, párnák, terítők) színére, amik lehetnek színesek, de nem harsányak, harmonizáljanak az egyéb berendezéssel, mert csak így varázsolható „fészek-meleggé” a bölcsődei környezet. - A csoportszobák díszítésénél törekedni kell a természetes anyagok használatára, amelyek egyszerűségükben szépek és esztétikusak. Nem lehet minden természetes anyagból, de kellemes világot teremthetünk a gyermekek számára, ha a különböző anyagokat jól válogatjuk össze.
ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Időszakos gyermekfelügyelet A bölcsődékkel szemben támasztott társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapfeladatokon túli szolgáltatások.
257
258 Amennyiben a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde, térítési díj ellenében külön szolgáltatást biztosíthat a gyermek 6. életévének betöltéséig. Az intézmény 2011. június 30. napjától időszakos gyermekfelügyelet biztosít azoknak a szülők, (gondozók) gyermekeinek részére akik elfoglaltságuk miatt nem tudják gyermekük felügyeletlét biztosítani. A szolgáltatás a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban nyújtható a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. Az időszakos gyermekfelügyeletben részesülő gyermek nem rendelkezhet ellátotti jogviszonnyal, így ellátására állami normatív támogatás sem igényelhető. A szolgáltatás térítésköteles (óradíj + étkezés igénybevétele esetén étkezési térítési díj), amit az igénybevételt követően be kell fizetni a házipénztárba. A szolgáltatás iránti igényt legalább az igénybevételt megelőző nap a szakmai vezetőnek kell jelezni, aki dönt, hogy tudják-e vállalni a gyermekfelügyeletet. Külön nyilvántartás szolgál a felügyeletet igénybevevő gyermekek számára, amelyben a szakmai vezető, illetve a kisgyermeknevelő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát (mettől-meddig) az igénybe vett étkeztetéseket és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Ezek az adatok képezik a szolgáltatás térítési díját, amit a szülő a gyermek távozásakor aláírásával igazol. Az időszakos gyermekfelügyelet biztosításakor a személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a kisgyermek gondozás-nevelés elveit és gyakorlatát kell követni, figyelembe véve a szolgáltatás eltérő jellegét. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a kisgyermeknevelőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel. A kisgyermeknevelő feladatai, munkarendje a bölcsődei gondozás-nevelés elvei és a napi gyakorlat alapján szervezendő. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szolgáltatásokat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet.
BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ
A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése Alapdokumentumok: −A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja (továbbiakban Alapprogram), amely szakmai munka szabályozásának legmagasabb színtű dokumentuma, iránymutatást ad a helyi programok elkészítéséhez, az egységes nevelés-gondozási elvek érvényesítéséhez. - Az Alapprogam a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít, és keretjelleggel határozza meg a nevelés-gondozás fő céljait, helyzeteit, feladatait. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programja, amely rögzíti az intézmény célját, feladatát, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, az intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdéseket. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, amely tartalmazza az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait. - A fenti dokumentumra épülve dolgoztuk ki a helyi szakmai programot, amely a Biharnagybajomi Bölcsődére jellemző. A program készítésénél figyelembe vettük a korábbi szakmai program megvalósításának tapasztalatait, a változó környezet igényeit, az igénybe vevők szociokultúrális hátterét, a működés tárgyi és személyi feltételeit. A saját program készítésénél átvettük az Alapprogram egyes elemeit, bár cél a sajátos arculat kialakítása, de vannak olyan nevelés-gondozási elvek, amelyet minden bölcsődének be kell tartania munkája során. A helyi program célja: −sajátos, csak a Biharnagybajomi Bölcsődére jellemző arculat kialakítása, −változatos, az életkorhoz igazodó tevékenység, −játék feltételeinek megteremtése, −a kezdeményezések támogatása,
258
259 −a pozitívumok elismerése, −a felfedező, a külső kényszer nélküli ismeretszerzés biztosítása. A bölcsődei nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermekek fejlődését, azt dokumentálni kell. A kisgyermeknevelő által vezetett dokumentációk: -
Csoportnapló: a gyermekcsoport napi életének fő történéseit rögzíti, abba be kell írnia mindkét kisgyermeknevelőnek. Tartalmazza a hiányzók nevét, az aktuális eseményeket a gyermekcsoportban, minden olyan történést, ami az egyes gyermek, vagy a csoport életét befolyásolta. Beszoktatós füzet: Első lapjain rögzíti a kisgyermeknevelő a családlátogatás tapasztalatait. A beszoktatás ideje, de legalább tíz nap történéseit tartalmazza az adott gyermekre vonatkozóan. A beszoktatás végén röviden össze kell foglalni a beszoktatás tapasztalatait. Gyermekegészségügyi törzslap: A beszoktatási idő végén, később három havonta, valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a kisgyermeknevelő a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait. Üzenő füzet: A család és a bölcsőde kapcsolttartásának egyik írásos formája. A szülőket tájékoztatja a gyermek bölcsődei életének történéseiről, fejlődéséről. Igazából nem egyirányú bejegyzések adják igazi tartalmát, jó ha a szülő is válaszol, informálja a kisgyermeknevelőt a gyermekek otthoni életének történéseiről. Vezetése rendszeresen történik, ha olyan esemény volt, amiről a szülőt tájékoztatni kell/illik, de három havonta össze kell foglalni a gyermek fejlődését is.
A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása A gyermeki személyiség fejlettségét az alábbi területeken figyelhetjük meg (a felsorolt területek csak elméletileg, a nyomon követés szempontjából választhatók szét, a személyiség fejlődésében szorosan összefüggnek): - mozgásfejlettség, - az érzelmi-akarati élet fejlettsége, - szociális érettség, - értelmi fejlettség. Feladatok: - A 12-36 hónapos gyermek fejlődését három havonta kell dokumentálni, természetesen ennél rövidebb időszakonként fellelhetők változások, amit célszerű rögzíteni, mert csak így valósulhat meg a fejlődés folyamatos nyomon követése. - A személyiségfejlődés egyes területeinek pontos leírása szükséges, azt kell leírni, hogy az adott területen hol tart a gyermek. - A gyermek fejlettsége tevékenységében és viselkedésében figyelhető meg - miután a játék a legjellemzőbb tevékenységi formája - a legtöbb információt ezen keresztül kaphatjuk. - Célszerű megfigyelési szempontsort összeállítani, ami megkönnyíti a fejlettségi szint dokumentálását. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás eredményességének feltétele a család és a bölcsőde kapcsolata. Csak megfelelő szintű és folyamatos kapcsolattartás biztosítja a személyre szóló nevelési-gondozási módszerek érvényesülését. - A család és a bölcsőde kapcsolatának középpontjában mindig a gyermeknek kell állnia. - Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a kisgyermeknevelő között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatos tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. - Az együttműködésben mellérendelt szerepnek kell kialakulni, ez a partneri viszony alapja.
259
260 -
A nevelési tapasztalatokat kölcsönösen ki kell cserélni. Nevelési tanácsokat soha ne direkt formában adjon a kisgyermeknevelő, megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyből a szülő választhat.
Kapcsolattartási formák -
szülővel történő beszoktatás, családlátogatás, szülői értekezletek, fogadó óra, napi beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, időpont egyeztetés után személyes beszélgetés, üzenőfüzet, hirdetőtábla, közös rendezvények. SAJÁTOS FELADATOK
Gyermekvédelem a bölcsődében A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. tv. illetve a végrehajtás tárgyában kiadott A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményben: - A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. - A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése. A felismerést segítő jelek: - külső jelek, sérülések, - a fejlődés elmaradás, - a gyermek inadekvát viselkedése, - elhanyagolásra utaló szülői magatartás. - A családtámogatási formák megismertetése. Minőségi munkavégzés a bölcsődében A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. Feladatok: - A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés ( Alapprogram, az intézmény szakmai programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok). - Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja. - A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése. - A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése. - A dolgozók érdekeltté tétele a minőségi munkavégzésben. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak megállapítására hatályban lévő önkormányzati rendeletek az irányadóak. A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Alapellátás
260
261 A bölcsődében fizetendő intézményi térítési díjat a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díjat az intézményvezető jogszabályban meghatározott mértékű normatív kedvezmény figyelembevételével állapítja meg. A normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett - 16 éven aluli, - 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint - súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben. Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díjat legfeljebb egy havi időtartamra előre kell fizetni.
Időszakos gyermekfelügyelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a bölcsőde és hetes bölcsőde alapellátáson túli gyermeknevelést segítő szolgáltatásáért (speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel stb.) legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető. A térítési díj óradíjból (minden megkezdett óra egy óra) és étkeztetés igénybevétele esetén az alapellátással megegyező étkeztetési térítési díjból (nyersanyagköltség) tevődik össze. A szülő (gondozó) a szolgáltatásért minden igénybevétel befejezését követően a házipénztárba fizeti be a térítési díjat. Tájékoztatási kötelezettség A bölcsődei ellátás feltételeiről, a házirendről az elhelyezés iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.
261
262
1. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183 Kaba Jókai u. 4. sz., mint szolgáltató, másrészről ….................................................................................... (sz.hely:............…............................, sz.idő: …........................................ an: …...................................................) Település: …............................ u. ….............sz. alatt élő törvényes képviselő (továbbiakban: törvényes képviselő) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1.) Szolgáltató a 20.......év …................................ -én benyújtott gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) iránti kérelem alapján 20….. év …...........................hó .............. napjától bölcsődei ellátást biztosít …………………………………………..…………. sz.idő: ………………………………., sz. alatt élő kiskorú részére.
(sz.hely: …………………………………………… ,
an: …………………………….) Település:…………………… u. ………….
2.) Az ellátás kezdetének időpontja: …………………………………………………………….… Az ellátás időtartama: −határozott idejű, előreláthatólag 20 ..…...év ……………................. hó ….... napjáig 3.) Az intézmény által nyújtott szolgáltatás A szolgáltató feladata a gyermekek húsz hetes korától három éves koráig történő gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően a szolgáltató biztosítja gondozás-nevelés feltételeit, így különösen −a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, −megfelelő textíliát és bútorzatot, −a játéktevékenység feltételeit, −a szabadban való tartózkodás feltételeit, −a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit, −az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 4.) A térítési díj fizetésére kötelezett személy neve: ………………………………………………………….. Lakcíme: ……………………………………………………………………………………………………. 5.) A személyi térítési díj összege: …………Ft/nap 6.) Az ellátás megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri.
262
263 Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók.
20....................................................
…................................................... Szakmai vezető kiadvány hiteléül
…………………………………….. az ellátást igénybevevő gyermek törvényes képviselője
A megállapodás egy példányát átvettem: ………………………………………
…................................................ az ellátást igénybevevő gyermek törvényes képviselője ZÁRÓ RENDELKEZÉS
Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp,Tetétlen és Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt..számú,Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ......................................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselőtestülete ................................................ számú határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezetõ Záradék: Ezen Szakmai Programot Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Tetétlen Községi Képviselő-testülete .........................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
263
264
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Biharnagybajomi Bölcsődéjének HÁZIRENDJE Az intézményvezető neve: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna Telefonszáma: (54)-461-250 A szakmai vezető neve: Zsófiné Dede Marianna A bölcsőde címe: 4172 Biharnagybajom Kossuth u. 28 Telefonszáma: (54)-472-413 A szakmai vezető helyettes: Kiss Zoltánné A bölcsőde a hét 5 munkanapján, napos bölcsődeként működik. 1.) A bölcsőde naponta reggel 6.30-tól 8.00-óráig fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8-8.30 között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermekek hazavitelére délután 16.30-ig van lehetőség. 2.) A bölcsődéből a gyermekeket csak a szülők vagy az általuk írásban megbízott személy viheti el. 14 éven aluli gyermek e feladattal nem bízható meg. 3.) A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön jellel ellátott szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényben, mert a bölcsődében hagyott, illetve a gyermek személyes tárgyaiért felelősséget vállalni nem tudunk. 4.) A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében a lázas (37,5 0C és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsődét és vezetőjét értesíteni kell. A gyermek gyógyszer vagy gyógyhatású készítményt kap, vagy ételérzékenység áll fenn, arról a szülő írásban köteles tájékoztatni a gyermek kisgyermeknevelőjét. 5.) Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelője értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a szülők vagy a hozzátartozók napközbeni elérhetőségének címe és telefonszáma. Kérjük, hogy ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermekük hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. 6.) Betegség miatt hiányzó gyermeket, gyógyulása után, csak (Egészséges, közösségbe mehet, dátum, hogy mettől meddig hiányzott) orvosi igazolással tudunk fogadni. A megtörtént kötelező védőoltásokról folyamatosan kérjük a tájékoztatást. 7.) Amennyiben a szülő a gyermekét betegség vagy egyéb ok miatt nem hozza a bölcsődébe, a távolmaradás tényét be kell jelenteni a bölcsődevezetőnél reggel 9 óráig. Abban az esetben, ha szülő nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének a térítési díj elszámolásánál csak a következő naptól tudjuk a gyermek hiányzását figyelembe venni. 8.) Kérjük, hogy a havi térítési díjat előre, csak a jelzett időpontban fizessék be. Fizetési és egyéb gondjaik esetén keressék a bölcsődevezetőt, aki felvilágosítással és segítőkészséggel áll szíves rendelkezésükre. 9.) Az üzenőfüzetbe történő bejegyzéseket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkozik. 10.) A bölcsőde területén és a bölcsőde udvarán dohányzás szigorúan tilos! 11.)A bölcsőde ünnepnapokon és hivatalos napokon zárva tart. A nyári és a téli zárást, a szülők igényeihez igazodva a fenntartó állapítja meg.
Érdekképviseleti Fórum működése: A bölcsőde Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, a dolgozók és az Önkormányzat képviselője vesz részt. A Fórum szükség szerint, de évi legalább egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményez az Önkormányzatnál, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeténél, és más hatáskörrel rendelkező szerveknél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. Az Intézményvezető haladéktalanul értesíti az Érdekképviseleti Fórum Elnökét a panasz benyújtásáról. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az elnök hívja össze. A panasztevőt az ülésen meg kell hallgatni. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az ülésről Jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Érdekképviseleti Fórum Elnöke a panasz Intézményvezetőnél történt benyújtásától számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről.
264
265 A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A házirend betartását köszönjük. Dátum: 2011. 05. 05. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Intézményvezető
Zsófiné Dede Marianna Szakmai vezető
Záradék: Ezen Házirendet Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Tetétlen Községi Képviselő-testülete .........................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
265
266
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT KABAI BÖLCSŐDÉJÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA
Készítette: Készült:
95.
Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Zsófiné Dede Marianna szakmai vezető 2011. május 2.
A BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ ADATOK
Bölcsőde neve: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Feladat ellátási hely: 4183 Kaba, Hajdú utca 7. szám tel: 06-20-510-9787 Az intézmény típusa: integrált intézmény 96. Szervezeti működése: többcélú, önálló szervezeti és szakmai egységeként működő, közös igazgatású intézmény Jellege: napos bölcsőde Külön szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet Férőhely: 26 fő Csoportszám: 2 Csoportlétszám: 12 illetve 14 fő Szakmai vezető: Zsófiné Dede Marianna Intézményvezető: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna
97. ELLÁTÁSI TERÜLET BEMUTATÁSA 98. 99. Földrajzi helyzet Kaba Magyarország észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében fekszik. 100. 101. Népességi adatok Állandó lakosok száma: 6339 fő 0- 3 éves korosztály létszáma: 149 fő 102. Szociológiai tényezők A népesség elöregedése jellemző a településre. Jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. A kilencvenes évek végétől drasztikusan csökken a születések száma. Míg 2000 előtt 90-100 gyermek született évente, addig az utóbbi 4-5 évben már csak 50. Mint országosan itt is megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok számának növekedése. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy az egyedül álló fiatal, diplomás réteg, illetve a kisgyermekes családok költöznek el. Az országos és megyei adatokkal megegyező, hogy nemenkénti és korcsoportos bontás alapján különösen magas az 50-54, 60-74 korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya. A településen a kisebbséget a romák képviselik. Integrált oktatásban jelenleg 148 gyermek részesül, ennek 24%-a tartozik a kisebbségez. 103. Az ellátási terület kiemelt problémái −szülők alacsony iskolázottsága, −nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, −országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség (16 %-ot meghaladó), −a települési önkormányzat forráshiánya,
266
267 −a lakosság alacsony jövedelme miatt az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, Kabán az utóbbi években egy nemkívánatos szegregációs folyamat indult meg azzal, hogy „cigánytelep” jött létre a település egyik külső utcáján. Ezzel a környezet rendezetlenné vált, az infrastruktúra nem megfelelő. Az itt élők többsége nagycsaládos, szegények, ezen belül is a legszegényebbek közé tartozó. Jövedelmüket a gyermekek után járó ellátások és szociális juttatások képezik. −a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora, −nagy arányú bűnözés. 104.
A KABAI BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK
A Kabai Bölcsőde rövid bemutatása Bölcsőde 1953-tól kezdődően működik Kabán, ugyan abban az épületben A férőhelyek száma az elhelyezési igény változásához igazodva többször módosult, jelenleg 26 férőhellyel működik. A szolgáltatást nyújtó épület életveszélyessé válása miatt 2007-ben teljesen fel lett újítva. 2009-ben pedig új játszóudvart kaptak a gyermekek. A bölcsőde helyiségei: A gyermekek által használt épületrész: 2 csoportszoba, 1 fürdőszoba, 1 átadó, 2 előtér. Egyéb helyiségek: iroda, személyzeti öltöző-ebédlő, WC-k, főzőkonyha és helyiségei, mosókonyha, szárítóvasaló, raktárak. A játszóudvaron a napos és az árnyékos, illetve a füves és betonos rész aránya megfelelő. A zöld területen fák, bokrok, fűszernövények vannak ültetve. Az udvaron történő alvást, levegőztetést, illetve asztal melletti tevékenységet egy 40 m2 nagyságú pavilon szolgálja. A bölcsődénkben elhelyezett gyermekek 80-90 %-ának szülei munkavégzésük vagy tanulmány folytatási miatt kéri a szolgáltatás biztosítását, 10-20 % közötti azon gyermekek száma, akik hátrányos helyzetük miatt lettek az intézményben elhelyezve. Személyi feltételek A kinevezett dolgozók létszáma: 5 fő, közülük 1 fő vezetői, és 4 fő kisgyermeknevelő munkakörben van foglalkoztatva. A kisegítő munkakörben foglalkoztatottak száma: 5 fő, akik közcélú foglalkoztatottként dolgoznak. Ezen kívül az élelmezésvezető és az orvos megbízási szerződés alapján látja el feladatát. A dolgozói létszám megoszlása munkakör szerint: 1 fő szakmai vezető 4 fő kisgyermeknevelő 1 fő orvos 1 fő élelmezésvezető 2 fő konyhai dolgozó 1 fő takarítónő 1 fő mosónő 1 fő udvari munkás Bölcsődekép Szemléletmódunk lényege: emberszámba vesszük a nevelésünkre-gondozásunkra bízott gyermeket, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra. „Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a meleg szobában. Aki hideg szobából lép ki, az az utcán is fázik.” /Hermann Alice: Emberré nevelés/ Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége.
267
268 A Kabai Bölcsőde erősségei: - jó megközelíthetőség, - felújított épület, - saját főzőkonyha, - újonnan kialakított, nagy területű játszóudvar, - nagyterületű udvari pavilon, - több fajhoz tartozó növényzet (fák, bokrok, fűszernövények), - működő alapítvány, - kialakult és működő kapcsolatrendszer, - együttműködés más bölcsődékkel, a Regionális Módszertani Bölcsődével. Gyengeségei, fejlesztésre váró területek: - benti játékok mennyisége és minősége, - készségfejlesztő eszközök hiánya, - alaptevékenységen túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások kezdetleges szintje, - internet hiánya (bekötése folyamatban), - szennyvízcsatorna hiánya (kiépítése folyamatban), - az épület nem akadálymentesített. A BÖLCSŐDÉKRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A bölcsődei gondozás-nevelés célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Feladata A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottaknak megfelelően: A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Ellátottak köre A szolgáltatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. §-ban megjelöltek szerint Kaba város, Báránd Sáp és Tetétlen község közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó 20 hetesnél idősebb, de 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosítja.
Célcsoport Azon gyermekek számára kell az ellátást biztosítani, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Különösen az olyan gyermeket kell ellátni: - akinek fejlődéséhez állandó napközbeni ellátás szükséges, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, - kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül- , - akinek az ellátásáról a család szociális helyzete miatt nem tudnak gondoskodni.
268
269 105. A felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 106. 107. Az ellátás igénybevételének módja, feltételei A gyermek bölcsődei felvételét írásban kérheti: 1. a szülő, 2. a törvényes képviseleti joggal rendelkező (gyám), 3. illetve hozzájárulásukkal : - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos vagy háziorvos, - a szociális-, illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődei felvétel iránti kérelemhez csatolni kell: - A házi gyermekorvos vagy háziorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. - Nyilatkozatot arról, hogy a családban hány 16 év alatti kiskorú gyermek van. Munkaviszonyban állók esetén munkáltatói igazolás a jogviszony fennállásáról. - Jövedelem nyilatkozatot a gyermek személyi térítési díjának megállapításához. - Nyilatkozatot arról, hogy a gyermek távozáskor kinek adható át / 14. év alatti gyermek nem jelölhető meg/. - Nyilatkozat arról, hogy a gyermek szenved e valamilyen tartós betegségben, allergiában. A bölcsődei tartózkodása alatt megbetegedő gyermeknek milyen gyógyszer adható. Amennyiben a fenti 3. pontban megjelölt hatóságok kezdeményezik a gyermek bölcsődei ellátását, úgy az erre irányuló szakvéleményt , indoklást mellékelni kell . A jogviszony megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. ÁLTALÁNOS RÉSZ A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei -
A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve vesz részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Feladatunk: a családi nevelés megismerése, értékeinek átültetése a bölcsődei gyakorlatba, a szülők számára lehetővé tenni, hogy megismerjék és bekapcsolódjanak a bölcsőde életébe. Megbeszéléseken, értekezleteken a nevelési-gondozási elvek és gyakorlat átadása a két nevelői szintér között.
- Gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye és ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Feladatunk: a gyermek bölcsődei nevelése-gondozása alatti kompetenciák fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartásával. - Egyéni bánásmód elve:
269
270 - A gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Cél a gyermek egyéni kompetenciájának fejlesztése. Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot a fejlettségi szintben, jelentős individuális variabilitás tapasztalható az azonos életkorú csoportban is. A bölcsődei nevelésben-gondozásban kezelni kell a naptári kor és a funkcionális kor közötti diszkrepanciákat, az egyes gyermekek sajátos egyéni igényeit figyelembe kell venni, ugyanakkor az egészséges és a problémás fejlődésmenetek közötti különbséget a bölcsődei szakembernek fel kell ismernie. - A biztonság és a stabilitás elve: - A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását. Feladatunk: saját gondozónő rendszer, felmenő rendszer, csoportállandóság, fokozatos beszoktatás biztosítása. - A nevelés és a gondozás egységének elve: - A bölcsődében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, de a nevelés nem korlátozódik a gondozásra. Feladatunk: a gyermek bevonása a gondozás menetébe, biztosítsuk a próbálkozás lehetőségét számára. A gondozást, az együtt töltött időt élvezze a gyermek és a felnőtt is. - Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve: - A gyermeki próbálkozások elismerő, támogató segítése, a gyermek felé irányuló figyelem és elfogadó szeretet fokozzák az aktivitást. Feladataink: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozások bátorítása, az egyéni kompetenciának megfelelő döntési lehetőség biztosítása, az egyes élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. - Az egységes nevelői hatások elve: - A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek alapvető nevelési elveiket egyeztessék, nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. - A pozitívumokra támaszkodás elve: - A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. - A rendszeresség elve: - Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. - A fokozatosság elve: - A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segítse alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.
A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai - Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: - A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. - Az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása. - Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. - Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: - Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. - Szoros személyes kapcsolat kialakítása a gondozónővel.
270
271 - Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. - Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. - Közös élmények szerzésének támogatása. - Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása). - Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése többletfigyelem ráfordításával, szükség esetén szakember bevonásával. - A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: - Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. - A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetmegoldási minták biztosítása. - Az önállóság és a kreativitás támogatása. - Az önálló választás képességének támogatása. - Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése.
A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, - üzenőfüzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gondozónő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozó-nevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei:
271
272 - a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit - a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele - a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább
2 hét
legyen - a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen - a beszoktatás első hetében ugy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő ezeket megfigyelhesse - a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/ - a harmadik-negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket - a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából - az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában - célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó gondozónők összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt - egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni - a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat - a beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie.
"Saját kisgyermeknevelő" - rendszer A "saját kisgyermeknevelő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét gondozónő jelen van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője, (felmenőrendszer). A "saját gondozónő"rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma maximum 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában maximum 14 fő. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy gondozónő max. 6-7 "saját" gyermeket láthat el. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma 6 gyermek. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, (integráltan) helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer
272
273 legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS
A feladatellátás szakmai tartalma, módja 108. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozásnevelés feltételeit, így különösen: 10). a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, 11). a megfelelő textíliát és bútorzatot, 12). a játéktevékenység feltételeit, 13). a szabadban való tartózkodás feltételeit, 14). az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 109. gondozás-nevelés feladatai: 15). a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése.
A
bölcsődei
110. testi fejlõdés elősegítéséhez kapcsolódó feladatok: 6)egészséges és biztonságos környezet megteremtése, 7)primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, 8)egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető szokások kialakulásának segítése.
Az egészséges
kultúrhigiénés
111. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítéséhez kapcsolódó feladatok: derűs légkör biztosítása, a közösségbe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése , csökkentése, a gyermekek segítése átélt nehézségeik feldolgozásában, a gondozónő- gyermek között szeretetteljes kapcsolat kialakulásának segítése, az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése, a társas kapcsolatok alakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadtatása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. 112. A megismerési folyamatok fejlődésének segítéséhez kapcsolódó feladatok: a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, ismeretnyújtás, a gyermek tevékenységének támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése.
A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei
273
274 A gondozás (öltözködés, tisztábatevés, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Gondozás „Bensőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése.” A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. Cél: -primer szükségletek kielégítése -kultúrhigiénés szokások kialakítása -önállósodási törekvések támogatása Területei: • etetés • fürdetés • tisztábatevés • öltözés Fürdetés, tisztábatevés Cél: n.) a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során o.) az együttlét örömet jelentsen p.) kultúrhigiénés szokások kialakítása q.) a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése r.) testséma kialakítása s.) szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Gondozónői feladat dciv)tárgyi és személyi feltételek biztosítása dcv)derűs, nyugodt légkör megteremtése dcvi)a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kialakításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Gondozónői feladat: -támogató együttműködés a gyermekkel -bátorítás, megerősítés -a lehetőség felkínálása – a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével – szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során -elegendő idő biztosítása – kivárás Etetés: Cél: −korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése −önállósodás támogatása −kultúrhigiénés szokások kialakítása −az önálló étkezés kialakulásának elősegítése Gondozónői feladat: • étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése • gondozási sorrend kialakítása a gyermekek fejlettségét figyelembe véve
274
275 • • • •
a gondozási sorrend következetes betartása az önálló étkezés elősegítése „kétkanalas” módszer alkalmazásával tárgyi feltételek biztosítása elegendő idő biztosítása az étkezésekhez
Öltöztetés: Cél: a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve önállósodási törekvések támogatása Gondozónői feladat: 8)tárgyi, személyi feltételek biztosítása 9)bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel 10)elegendő idő biztosítása – kivárás Mozgás A mozgás a kisgyermek lételeme, a mozgásos tapasztalatok jelentik számukra az igazán érthető és feldolgozható információt, a világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervimozgásos sémákon keresztül történik. A mozgásfejlődés fiziológiás menetének minden lépése a gyermek belső késztetésén alapul. Nincs szükség arra, hogy a fejlődés menetébe gyakoroltatással, bizonyos fejlettebb helyzetekbe helyezéssel, tanítással beavatkozzunk. Az, hogy a fejlődés menetébe nem avatkozunk be, nem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink a feltételek biztosításával kapcsolatban. A felnőttnek nem az a feladata, hogy kedvet csináljon a mozgáshoz, hanem az, hogy nyújtsa mindazt, ami a gyermek jó közérzetéhez, biztonságérzetéhez, fejlődéséhez szükséges. Fő feladatok: - Széleskörű mozgáslehetőség biztosításával a mozgástapasztalatok megszerzésének segítése. - A kötetlen szabad mozgástevékenység feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz), csoportszobában és a játszóudvaron egyaránt: csúszda, alagutak, tricikli, pad, ugráló labdák, pónik, stb. - Az eszközök használata a gyermek saját belső késztetésén, igényén alakuljon, azokkal bármikor játszhasson a gyermek a kialakított szokásokon belül. - A nagymozgások fejlődésnek biztosítása mellet a finommotorika fejlődéshez is feltételeket kell biztosítani a csoportban és a szabadban egyaránt. - Közös játékos mozgással örömforrást, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára. - A nagymozgások és finommotorika fejlesztése, a játékos lábtorna a lábboltozat kialakítását előnyösen befolyásolja. - A mozgásos játékok mindig a természetes mozgásformákra épüljenek. - A rendelkezésre álló tér kitágítása: az udvari pavilon alatt esős időben olyan mozgásos tevékenységre is sor kerülhet, amire a csoportszobában nincs lehetőség. - A szabadban való mozgást minden évszakban biztosítani kell az épületben és az udvaron egyaránt. Játék A játék a kisgyermekkor legjellemzőbb tevékenységi formája, elsődleges szerepe van a gyermek fejlődésében, játékban történik az élményfeldolgozás, a megértés folyamata. A játékban nyilvánulnak meg az érzelmek, jelzi az adott fejlettségi szintet. Tehát a nevelésben a játék a fejlődés-fejlesztés legfőbb biztosítéka. A játék kiemelt jelentőségének a bölcsőde napirendjében is meg kell jelennie! Szakmai programunkban a játék helye, szerepe az Alapprogram szellemiségét tükrözi. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki játék védelmére, a feltételek megfelelő alakítására, az öntevékeny szabad játék megnyilvánulásainak tiszteletben tartására. Fő feladatok: - Szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A belső késztetésből induló szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A játék feltételein értjük mindazon tényezőket, amelyek a játék kibontakozására, menetére hatással vannak. A játék szabadsága
275
276 azt jelenti, hogy szabadon választja és külső kényszertől mentesnek éli meg, a gyermek önként vesz részt a játékban, maga választja meg mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel játszik. - Eszközök biztosítása: Alapvető feltétele a szabad játéktevékenységnek. Különböző játékfajták biztosítása formában, színben, anyagban, méretben, funkcióban. Bölcsődei csoportban az azonos játékeszközökből legalább a csoport 2/3 résznek elegendő mennyiség biztosítása szükséges (konfliktusok elkerülése). A játék egyes színterei eltérő játékkészletet feltételeznek (csoportszoba, udvar). A játékeszközöket nyitott polcon kell elhelyezni. A játékokat célszerű csoportosítani, mert a gyermekek így könnyebben megtanulják, hogy az egyes játékok hol találhatók, azokkal hol tudnak legzavartalanabbul tevékenykedni, kialakít bennük bizonyos rendszerességet. A csoportban játéksarkokat, pihenésre, elkülönülésre alkalmas „puha sarkokat kell kialakítani. A készen vásárolható játékokon kívül ötletes játékok készíthetők házilag is, s ennek lehetőségével a gondozónőknek élni kell (bábok, kiegészítők, stb.) Az alapjátékokat minden csoportban biztosítani kell évszaktól függetlenül. Jó a játékkészlet, ha: - megfelel a gyermekek életkorának, fejlettségének érdeklődésének, - többféle, gazdag tevékenységre ad lehetőséget, - aktivitásra, szabad választásra lehetőséget nyújt. - Elegendő idő biztosítása: A rugalmas folyamatos napirendet úgy kell megszervezni, hogy minden olyan időt, amit a gondozás nem foglal el, szabad játékkal tölthessék a gyermekek. Akkor elegendő a játékidő, ha minél hosszabb, összefüggő idő áll rendelkezésre, ha az indokolatlanul nincs megszakítva. - Nyugodt, biztonságos környezet biztosítása: A gyermeket feltétel nélkül elfogadó, védő-támogató környezet, a szoros személyi kötődés az őt nevelőgondozó felnőtthöz biztosítja azt az érzelmi háttért, ami szükséges az önfeledt szabad játéktevékenységhez. A kisgyermekek képesek hosszú percekig elmélyülten játszani, de igénylik és nagyon élvezik, amikor a felnőtt együtt játszik velük. Ez a közös tevékenység kellemes élmény a gyermek számára. A közös játék már egészen fiatal kortól a „jó együtt” élményét adják a gyermek és felnőtt számára (ölbeli játékok: tapsoltatók, lovagoltatók, tenyeresdik, táncoltatók…) Bár a felnőtt közelségét később is igénylik a bölcsődés korú gyermekek de a szimmetrikus kapcsolatok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A másokkal való játszás során megtanulja a gyermek a társas együttlét szabályait, megtanul másokhoz alkalmazkodni, saját akaratának érvényesítésében tapasztalatokat szerez. - A felnőtt részvétele a gyermek játékában: A bölcsődei nevelésben, a gyermek játékában a felnőttnek szerepet kell kapnia, hiszen odafigyelése, esetenként ötletek, viselkedési és helyzetmegoldási minták adása a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek pillanatnyi igényéhez igazodó részvétele a játékban erősíti a játék örömét. A felnőtt sokféleképpen kapcsolódhat a gyermek tevékenységébe, de optimális határok között. A játékban való részvétel formái: - kezdeményezés, - együttjátszás, - megerősítés, - segítség nyújtás, - ötletadás, - konfliktusok megoldás. - A csoporthelyzet kezelése: A bölcsődei életben gyakori jelenség, hogy egy gyermekkel folytatott játék felkelti más gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy minden gyermek saját érdeklődésének, igényeinek megfelelően vehessen részt az adott játékban. Fontos az egymás iránti figyelem, tapintat felkeltése, a társas kapcsolatok fejlődését pozitív irányba befolyásolják. Vers, mese, mondóka, ének Az érzelmi biztonság kialakulásában, az anyanyelvi nevelésben egyaránt fontos szerepe van a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt, mondókáknak, énekeknek, verseknek.
276
277 A kisgyermek korai életszakasztól szívesen hallgatja a rövid meséket, történeteket, énekeket, mondókákat. Feladatok: - A magyar zenei nevelés alapja az éneklés, a gyermek élvezi a dallamát, ritmusát, hangulatát. - Amikor csak lehet, énekeljen a gondozónő, az ének, zene személyiségfejlődésre gyakorolt hatása mással nem pótolható. A gondozónő éneke – még ha nem is tiszta az énekhangja – többet ér minden gépi zenénél. - A gyermek szívesen énekel együtt a gondozónővel, társakkal, de figyelni kell a hangterjedelemre (5 hang). Fő cél a zene iránti érzékenység felkeltése. - Használjon a gondozónő hangszert, jó ha a gyermek is próbálkozhat azzal - Csendes énekléssel, dúdolgatással az érzelmi állapot pozitívan befolyásolható. - Elalvás előtt nyugtató hatású a megfelelő, igényes „bébimuzsika” halk lejátszása. - Ének, vers, zene bármilyen játékhelyzethez kapcsolódhat, a különböző alkalmakhoz illő éneket válasszunk. - A mondóka, ritmikus szövegek egyben mozgásos játékok is. A gyermekeket a mondókában a hangzás, a hangulat és a hozzá kapcsolódó ritmikus mozgások ragadják meg. - A vers, mondóka játék a nyelvvel – mondani kell és nem tanítani. - A mesélés, képeskönyv nézegetés az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésre nagy hatással van, gazdagodik ismeret anyaga, könnyebben tud eligazodni az őt körülvevő világban, önmagáról szóló történetek hatására könnyebben feldolgozza saját élményeit. - A mesélést a gyermek érdeklődésére, aktivitására építsük. A mesét soha ne kérdezzük vissza, annak hatását a gyermek játékában, viselkedésében, beszédében mérheti le a gondozónő. - A meséléshez „mesefüzet” szerkesztése jól hasznosítható zsebes megoldással, pálcikabábokkal kiegészítve. Kezdetben célszerű a hónap meséihez elkészíteni, később egyéb mesékkel is bővíthető. - A versek, énekek, mondókák és a mesék köré a csoportra jellemző szokások kialakítása (mesesarok, mesezsák, stb).
Ismeretek szerzése, tanulás Az ismeretek, tapasztalatok megszerzése iránti vágy belső motívum, a gyermek abban örömét leli ,magában a folyamatban és annak eredményében egyaránt. A bölcsődében a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, átszövi a bölcsődei élet egészét. A spontán tanulás fenntartói: - a kíváncsiság, - a kompetenciára törekvés, - a mintakövetés. Feladatok: - Elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése, amely alap ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődéssel forduljon a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. - Optimálisan inger-gazdag környezet kialakítása, ezen belül a megfelelő játékkészlet biztosítása. - Az élményszerzés lehetőségének biztosítása, az egyes helyzetek átláthatóvá tétele. - Minta és modell nyújtása a gyermek számára, amit követhet. - A tapasztalatok feldolgozásának segítése (a helyzethez és a gyermek fejlettségéhez igazodó magyarázat, a próbálkozások bátorítása, elismerése, segítség adása). - A helyes szabadság biztosítása: kényszer nélkül történjen, csak annyit segítsen a felnőtt, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. A helyes tanulási-tanítási folyamat során a gyermek saját aktivitására épülő tevékenysége útján sajátítja el a szükséges tudást. Amit kerülni kell: - Erőltetett, direkt ismeretnyújtás (elveszi a spontán tanulás örömét). - A spontán, felnőtt nélküli tanulás mítosza: a felnőtt jelenléte a környező világ megismerésében a gyermek számára nélkülözhetetlen.
277
278
A nevelő-gondozó munka tervezése A bölcsődében a nevelés-gondozás tervezése hosszú múltra tekint vissza, mégis a tervezés az egyik legvitatottabb kérdése szakmai munkánknak: kell-e és milyen tartalommal kell tervezni a nevelési munkát. A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete segíti a nevelési munkát, csökkenti az „ad hoc” jellegű megoldásokat. A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ. A programkészítéshez egy hónapra kell meghatározni a fő nevelési célokat, azok megvalósítását segítő módszereket, eszközöket (mozgás, finommotorika, alkotó tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek) Feladatok: - A legkisebbek gyermekeknél a tervezés azoknak a tevékenységeknek (játékos mozgásoknak, mondókáknak, énekeknek) a számba vétele, amelyek az adott csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlettségi szintjének megfelelnek. - A nagyobb gyermekeknél is a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik a programok tervezése. - A programokra a gondozónőknek fel kell készülni (anyagok, eszközök, módszerek) - A havi, ezen belül heti bontásban készített programtervet októbertől májusig készítjük. Az összeállítás ideje a tárgyhót megelőző hónap utolsó péntekje. A programterv írásban (számítógéppel) készül 3 példányban, 1 példány a csoportban marad, egy kifüggesztésre kerül az átadóban, egy példány a szakmai program melléklete. - A programtervek készítése előtt célszerű az előző havi terv megvalósulását áttekinteni. - A programot nem szabad mereven kezelni, annak rugalmas változtatása a gyermekek igényétől függően szükséges. - Fontos, hogy a programtervek sokféle élmény, tapasztalat és ismeret nyújtására adjanak lehetőséget. Minden évszak sajátos tevékenységet kínál, ezt a programkészítésnél fel kell használni. - A játszóudvaron sem elég a felügyeletet biztosítani, ötletekkel az udvari játékot is színesebbé lehet és kell tenni. - A havi nevelési célkitűzés készítésénél célszerű meghatározni azokat az énekeket, mondókákat, verseket, amelyeket az évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazodva többször szándékozunk ismételni. - Minden hónapra határozzuk meg a hónap meséjét, s a feldolgozás módját is (képek, bábok, stb.) A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hisz a pszichoszomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Egy-egy korosztályban azonban általában megfigyelhetőek bizonyos életkori sajátosságok, amelyek az adott populáció többségét jellemzik. Ha ezeket nem kezeljük merev kategóriákként, akkor segíthetnek a fejlettségi színt megítélésében. Bölcsődés kor végére: - Sok területen önálló a gyermek: egyedül vagy kis segítséggel étkezik, öltözködik, tisztálkodik. - Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is. - Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget. - Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. - Elsősorban verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde nyelvtani struktúrája kialakulóban van. - Többségük megbízhatóan szobatiszta. - Szomatikus fejlettség.
278
279 A KABAI BÖLCSŐDE JELLEMZŐ SAJÁTOS TEVÉKENYSÉG MEGFOGALMAZÁSA
A bölcsőde sajátos arculata A sajátos arculat kialakítása nem történt meg a korábbi években bölcsődénkben. Az alkotó tevékenységre, a környezet megismerése nem volt hangsúly fektetve. A mostani vezetés azonban elsődleges feladatnak tartja, hogy ezeknek a tevékenységeknek a megerősítésével sajátos arculata legyen az intézménynek. A kollektívának is fontos, mert segíti a közös célokkal való azonosulást, a megvalósításért vállal felelősséget, erősíti az „így csináljuk mi” érzését. A sajátos arculatban meghatározó szerepe van a Szakmai Programnak, az abban meghatározott kiemelt tevékenyégi formának. Bölcsődénkben az általános nevelési és gondozási feladatokon túl kiemelt figyelmet szánunk az alkotó tevékenységnek és a környezet tevékeny megismerésének. Alkotó tevékenység A firkálás (rajzolás), a festés, a plasztikai ábrázolás kezdeti formái fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlődésének. E tevékenységek a gondozónő által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva a képi-plasztikai kifejezőképesség kialakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, a képi gondolkodás kialakulását és fejlődését, esztétikai érzékenységük, a szépség iráni fogékonyságuk kialakulását és fejlődését szolgálja. - A rajzfejlődés szakaszai bölcsődés korban: - Motívum szakasz: 2 éves kor körül jellemző: a gyermek rájön arra, hogy az eszközökkel nyomot hagyhat, az alapfirkák begyakorlása folyik, s ezt a funkció gyakorlást funkcióöröm kíséri. (kb. húsz alapfirkát különböztethetünk meg). - Kezdetben a rajzolás inkább motoros tevékenység, amelyben az egész testrészt vesz, de alapja azoknak a próbálkozásoknak, amellyel valamit ábrázolni akar. - 25-27 hónapos korban megjelennek a zárt firkák, ami egybeesik az én-tudat kialakulásával, a gyermek önmagát perceptuálisan elhatárolja a külvilágtól. - Forma szakasz: a harmadik életévben kezdi kombinálni a gyermek az alapfirkákat, kezdetben csak kettőt kapcsol össze, majd több firka összekapcsolásából kialakulnak a kombinátumok. - Kompozíciós szakasz: a 3. életév betöltése körül kezdődik, de csak óvodás korban teljesedik ki. A kombinátumokból egyre bonyolultabb alakzatokat hoz létre, ezek az „olyan mintha…” alkotások. A gyermek lassan megtanulja, hogy az ábrázolathoz jelentés is tartozik, először csak utólag ad jelentést a rajznak- s ez a jelentés önkényes, többször módosíthatja-, majd rajzolás közben megnevezi alkotását. - A plasztikai ábrázolás fejlődése bölcsődés korban: - Ábrázolás előtti szakasz: 1,5-2 éves kor között a gyurmányok időszaka. Már az első ujjnyomatok a gyurmában jelentős élménnyel ajándékozzák meg a gyermeket, felismeri az anyag formálhatóságát. Élvezettel gyúrja, gyömöszöli az anyagot, ismerkedik az anyag tulajdonságaival. Maga az alakítás és nem az alakzat létrehozása az öröm, ezért azonnal szét is rombolja, amit létrehozott. - Az első emberi figurák időszaka: általában az első jelentéssel bíró figura a plasztikai ábrázolásban az ember. A spontán megjelenő figurák hosszú fejlődésen mennek át, a teljes emberfigura kialakítása az iskolás korra alakul ki. A plasztikai ábrázolás során sem késztetjük a gyermeket a kész minta követésére. Fejlesztési célok, feladatok: - Alkotó tevékenységgel, művészeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken részvétel. - Tapasztalatcseréken szerzett ötletek hasznosítása. - A gyermek környezetének ízléses berendezésével a szép iránti fogékonyság fejlesztése. - Közös alkotó délutánok szervezése a család bevonásával. - A gyermeki alkotásokból legalább évente egy alkalommal házi kiállítás szervezése: „Bölcsi Galéria”, amelyre meghívjuk a szülőket, testvéreket, nagyszülőket.
279
280 -
A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap folyamán szabadon rajzolhassanak, festhessenek, ragaszthassanak és gyurmázhassanak. A feltételek biztosításánál figyelembe vesszük a csoportba tartozó gyermekek fejlettségi szintjét. E tevékenység során a felnőtt óvó-segítő figyelmét kell biztosítani. A gondozónő a technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot megmutatja, de soha nem mondja meg, hogy mit alkossanak. A felnőtt nem ösztönzi a mintakövetést, kész vizuális panelek másolására nem késztetjük a gyermeket. Az alkotó tevékenységhez minden lehetséges anyagot és eszközt felhasználunk: ceruza, ecset, dugó, szivacs, kréta, zsírkréta, fa, kő, termény, különböző színű és minőségű papír. A tevékenységek kezdeményezésénél alkalmazkodunk az aktualitásokhoz (ünnepek, évszakok). A gyermeki alkotásokat tiszteletben tartjuk, a kis „alkotó” dönt annak sorsáról: kiteszi az alkotások közé vagy hazaviszi.
A környezet tevékeny megismerése A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amelynek a gyermeki személyiség fejlődésére rendkívül nagy hatása van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt. A bölcsődés gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik, érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat, testi közelségbe is szívesen kerülnek velük, pl. bátran megfognak férgeket, rovarokat (az azoktól való utálkozás már felnőttől tanult viselkedés). A növények élőlényként való elfogadása a bölcsődés korú gyermek számára még nem egyszerű, de egy csírázó mag, egy rügyező ág megfigyelése felkelti érdeklődésüket, ismereteket szerezhetnek az évszakok szerint változó természetről. A természeti jelenségek megfigyelése is érdekes tapasztalatot jelenthet. Az élettelen környezettel a gyermekek kapcsolata sokrétű. A föld, a víz a levegő természetes módon jelen van életükben. A rögös föld, a száraz és vizes homok tapintása, markolászása, a kavicsok gyűjtögetése lehetőséget ad a környezet megismerésére. Az így megszerzett ismeretekre lehet alapozni a későbbi környezeti nevelést. A természet megismertetésével a gyermekek élmény és fantáziavilága gazdagodik, kialakul az esztétikum iránti érzékenységük, fejlődik kommunikációjuk, tág teret kap a belülről fakadó motiváció, kreativitás, kialakul bennük a természet szeretete (nem tördelik le az ágakat, nem tépdesik a virágokat,, nem tapossák el a bogarakat stb. ) fejlődik én-tudatuk, nyitottabbá, érdeklődővé válnak környezetükkel szemben. Elősegítik azt is, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást és tájékozódást, tapasztalatokat szerezzenek. Célunk, hogy játszva tanulják meg érteni és elfogadni az őket körülvevő világot, szeretni és kímélni a környezetüket. A bölcsődénk új udvarát 2009-ben adták át. Az udvar kialakításának tervezésében és annak építésében kertészek vettek részt, akik figyelemmel voltak a szakmai előírások betartására. Ennek köszönhetően több fajta fa, cserje, fűszernövény lett telepítve, amelyek folyamatosan fejlődnek, hajtanak, virágoznak, termést hoznak, illetve ősszel hullajtják levelüket. A sok növény vonzza a bogarakat, rovarokat, a fából épített pavilon tetőszerkezetébe már madarak építettek fészket, a későbbiekben pedig a növekedő fák reményeink szerint még több madarat csalnak ide. Fejlesztési célok, feladatok: - A bölcsőde udvarán madarak, rovarok, csigák megfigyelése (külső tulajdonságok, mozgás, hang), a bölcsőde kerítésén túli állatok, kutyák, macskák megfigyelése. - Képeken a szabadban látott állatok keresése, hangjuk utánzása, képeskönyv nézegetése közben énekek mondókák az állatokhoz kapcsolódva. - Állat bábokkal tevékenység közben a tapasztalatok felidézése, hangutánzás. - Ismerkedés a háziállatokkal, vadállatokkal képekről. - Madarak etetése télen.
280
281 -
Rügyező, virágzó ágak megfigyelése. Lombkorona kialakulás, a levelek sokfélesége, lomhullás megfigyelése az udvaron. Virágok megfigyelése, locsolása, gyűjtése, azokkal a csoportszobák díszítése. Bab, kukorica csíráztatása. Zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedés (szín, forma, nagyság, íz, illat) - zöldség és gyümölcsnapok. Virágok, levelek préselése, ragasztása. Levél gereblyézése, talicskába gyűjtése. Kavicsok, termények gyűjtögetése, megfigyelése. Homokkal, vízzel tevékenykedés, ismerkedés tulajdonságaikkal, kölcsönhatásaikkal. Időjárás megfigyelése (szél, csapadék különböző formái, napsütés, zivatar). Hódombépítés, hólapátolás. Jég keresése. Nyomhagyás a hóban, annak megfigyelése, összehasonlítás más nyomokkal. Olvadás a meleg szobában. A gondozónők természetismeretének gyarapítása Megfelelő minta adás a természet lényeinek elfogadásával kapcsolatban. A taktilis információ szerzés lehetőségének biztosítása, óvó-vigyázó felügyelet és higiénés szabályok betartásával. A természet változásából adódó ismeretszerzés lehetőségének jobb kihasználása, nem a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés kielégítését kell feleslegesen akadályozni, hanem megfelelő felügyelet mellett támogatni a tapasztalatok szerzését. Szeles játékok (szélforgó készítése és megfigyelése, szappanbuborék fújása) Keresni kell a bölcsőde kapuinak nyitását: kisebb séták, közös kirándulások szervezése a családdal.
Hagyományok ápolása A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok átadására van lehetőség, a gyermekek számára megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebben éltet a család. Csak élet közeli ünnepek és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más. Hagyományos ünnepeink: - Születésnap szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a gondozónők által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. - Mikulás szervezeti keret: gondozási egységenként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap. - Farsang szervezeti keret: gondozási egységenként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ. (a bölcsőde rendelkezik saját jelmeztárral, abból is választhat a szülő és a gyermek, de otthonról hozott jelmezben is érkezhetnek). - Húsvét
281
282
-
-
szervezeti keret: a gondozási egység együtt ünnepel. Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a gondozónők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. Anyák napja szervezeti keret: gondozási egységenként az anyák és a nagymamák meghívásával történik (egyéni meghívót ad minden gyermek az anyának). Rövid megemlékezés, közös ének, vers, amelyet vendéglátás követ. Gyermeknap szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. Ballagás szervezeti keret: családdal közös rendezvény, közös ének, vers, vendéglátás, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek.
Fejlesztési célok, feladatok: - Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. - Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak. - Néphagyományok ápolása, jeles napok megtartása-hagyományőrzés, ünnepi jelképek készítése. Sokunk gyermekkora felejthetetlen élménye a szőlőskert: az érett szőlőfürtök, a végtelennek tűnő tér a maga ezernyi tapasztalatával, a szüretek, a must illata. A mai gyermekek csak egy része tapasztalhatja meg ezeket. A bölcsődében is tervezhető szüreti program, amely keretében gyümölcsöket, terményeket gyűjthetünk, díszíthetünk azokkal, szőlőt szemezgethetnek a gyermekek, amelyhez énekek, mondókák kapcsolhatók. Megkóstolhatják a kipréselt szőlő ízét. - Segítheti a napi munkát, ha a gondozási egységben az év elején „ünneplapozót” készítenek a gondozónők, amelyben felsorolják hónapokra bontva a jeles napokat, ünnepeket, amelyről meg akarnak emlékezni, felsorolni az azokhoz kapcsolódó énekeket, mondókákat, meséket. - A felvételre jelentkező gyermekek szülei számára bemutatkozó füzetet adunk, ennek frissítése a bölcsődei jelentkezések előtt fontos feladat. Környezet kialakítása A sajátos arculatban fontos szerepe van a környezet kialakításának, a tárgyi felszereltségnek. A bölcsődei környezet berendezésével, felszerelésével az intézményre jellemző ízlésvilágot közvetítünk. A csoportszobák berendezése és a dekoráció mindig visszatükrözi a gondozónők esztétikai értékrendjét. Fejlesztési célok, feladatok: - A tartós berendezési tárgyak legyenek tartósak, célszerűek és színben visszafogottak. - A játékok elhelyezése nyitott polcon történik, de a tároló eszközök cseréjénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint természetes anyagból készült, küllemre összeillő tároló edényeket vásároljunk. - A csoportszobák díszítése igazodik az évszakokhoz, aktualitásokhoz, de fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben arra, hogy a vizuális ingerek tömege zavaró a kisgyermek számára. - Az alaphangulat kialakításában a burkolatok és a meglevő bútorok stílusa és színe mellett figyelni kell a textíliák (szőnyegek, függönyök, párnák, terítők) színére, amik lehetnek színesek, de nem harsányak, harmonizáljanak az egyéb berendezéssel, mert csak így varázsolható „fészek-meleggé” a bölcsődei környezet. - A csoportszobák díszítésénél törekedni kell a természetes anyagok használatára, amelyek egyszerűségükben szépek és esztétikusak. Nem lehet minden természetes anyagból, de kellemes világot teremthetünk a gyermekek számára, ha a különböző anyagokat jól válogatjuk össze.
ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Időszakos gyermekfelügyelet A bölcsődékkel szemben támasztott társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapfeladatokon túli szolgáltatások.
282
283 Amennyiben a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde, térítési díj ellenében külön szolgáltatást biztosíthat a gyermek 6. életévének betöltéséig. Az intézmény 2009. szeptember 1. napjától időszakos gyermekfelügyelet biztosít azoknak a szülők (gondozók) gyermekeinek részére akik elfoglaltságuk miatt nem tudják gyermekük felügyeletlét biztosítani. A szolgáltatás a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban nyújtható a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. Az időszakos gyermekfelügyeletben részesülő gyermek nem rendelkezhet ellátotti jogviszonnyal, így ellátására állami normatív támogatás sem igényelhető. A szolgáltatás térítésköteles (óradíj + étkezés igénybevétele esetén étkezési térítési díj), amit az igénybevételt követően be kell fizetni a házipénztárba. A szolgáltatás iránti igényt legalább az igénybevételt megelőző nap a bölcsőde vezetőjének kell jelezni, aki dönt, hogy tudják-e vállalni a gyermekfelügyeletet. Külön nyilvántartás szolgál a felügyeletet igénybevevő gyermekek számára, amelyben a bölcsődevezető, illetve a gondozónő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát (mettől-meddig) az igénybe vett étkeztetéseket és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Ezek az adatok képezik a szolgáltatás térítési díját, amit a szülő a gyermek távozásakor aláírásával igazol. Az időszakos gyermekfelügyelet biztosításakor a személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a kisgyermek gondozás-nevelés elveit és gyakorlatát kell követni, figyelembe véve a szolgáltatás eltérő jellegét. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a gondozónőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel. A gondozónő feladatai, munkarendje a bölcsődei gondozás-nevelés elvei és a napi gyakorlat alapján szervezendő. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szolgáltatásokat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik azt igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet. BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése Alapdokumentumok: −A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja, amely szakmai munka szabályozásának legmagasabb színtű dokumentuma, iránymutatást ad a helyi programok elkészítéséhez, az egységes nevelésgondozási elvek érvényesítéséhez. - Az Alapprogam a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít, és keretjelleggel határozza meg a nevelés-gondozás fő céljait, helyzeteit, feladatait. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programja, amely rögzíti az intézmény célját, feladatát, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, az intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdéseket. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, amely tartalmazza az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait. - A fenti dokumentumra épülve dolgoztuk ki a helyi szakmai programot, amely a Kabai Bölcsődére jellemző. A program készítésénél figyelembe vettük a korábbi szakmai program megvalósításának tapasztalatait, a változó környezet igényeit, az igénybe vevők szociokultúrális hátterét, a működés tárgyi és személyi feltételeit. A saját program készítésénél átvettük az alapprogram egyes elemeit, bár cél a sajátos arculat kialakítása, de vannak olyan nevelés-gondozási elvek, amelyet minden bölcsődének be kell tartania munkája során. A helyi program célja: −sajátos, csak a Kabai Bölcsődére jellemző arculat kialakítása, −változatos, az életkorhoz igazodó tevékenység, −játék feltételeinek megteremtése, −a próbálkozások támogatása, −a pozitívumok elismerése, −a felfedező, a külső kényszer nélküli ismeretszerzés biztosítása.
283
284
A bölcsődei nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermekek fejlődését, azt dokumentálni kell. A kisgyermeknevelő által vezetett dokumentációk: -
Csoportnapló: a gyermekcsoport napi életének fő történéseit rögzíti, abba be kell írnia mindkét gondozónőnek. Tartalmazza a hiányzók nevét, az aktuális eseményeket a gyermekcsoportban, minden olyan történést, ami az egyes gyermek, vagy a csoport életét befolyásolta. Beszoktatós füzet: Első lapjain rögzíti a gondozónő a családlátogatás tapasztalatait. A beszoktatás ideje, de legalább tíz nap történéseit tartalmazza az adott gyermekre vonatkozóan. A beszoktatás végén röviden össze kell foglalni a beszoktatás tapasztalatait. Gyermekegészségügyi törzslap: A beszoktatási idő végén, később három havonta, valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gondozónő a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait. Üzenő füzet: A család és a bölcsőde kapcsolttartásának egyik írásos formája. A szülőket tájékoztatja a gyermek bölcsődei életének történéseiről, fejlődéséről. Igazából nem egyirányú bejegyzések adják igazi tartalmát, jó ha a szülő is válaszol, informálja a gondozónőt gyermekek otthoni életének történéseiről. Vezetése rendszeresen történik, ha olyan esemény volt, amiről a szülőt tájékoztatni kell/illik, de három havonta össze kell foglalni a gyermek fejlődését is.
A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása A gyermeki személyiség fejlettségét az alábbi területeken figyelhetjük meg (a felsorolt területek csak elméletileg, a nyomon követés szempontjából választhatók szét, a személyiség fejlődésében szorosan összefüggnek): - mozgásfejlettség, - az érzelmi-akarati élet fejlettsége, - szociális érettség, - értelmi fejlettség. Feladatok: - A 12-36 hónapos gyermek fejlődését három havonta kell dokumentálni, természetesen ennél rövidebb időszakonként fellelhetők változások, amit célszerű rögzíteni, mert csak így valósulhat meg a fejlődés folyamatos nyomon követése. - A személyiségfejlődés egyes területeinek pontos leírása szükséges, azt kell leírni, hogy az adott területen hol tart a gyermek. - A gyermek fejlettsége tevékenységében és viselkedésében figyelhető meg - miután a játék a legjellemzőbb tevékenységi formája - a legtöbb információt ezen keresztül kaphatjuk. - Célszerű megfigyelési szempontsort összeállítani, ami megkönnyíti a fejlettségi szint dokumentálását. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás eredményességének feltétele a család és a bölcsőde kapcsolata. Csak megfelelő szintű és folyamatos kapcsolattartás biztosítja a személyre szóló nevelési-gondozási módszerek érvényesülését. - A család és a bölcsőde kapcsolatának középpontjában mindig a gyermeknek kell állnia. - Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a gondozónő között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatos tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. - Az együttműködésben mellérendelt szerepnek kell kialakulni, ez a partneri viszony alapja. - A nevelési tapasztalatokat kölcsönösen ki kell cserélni.
284
285 -
Nevelési tanácsokat soha ne direkt formában adjon a gondozónő, megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyből a szülő választhat.
Kapcsolattartási formák -
szülővel történő beszoktatás, családlátogatás, szülői értekezletek, fogadó óra, napi beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, időpont egyeztetés után személyes beszélgetés, üzenőfüzet, hirdetőtábla, közös rendezvények. SAJÁTOS FELADATOK
Gyermekvédelem a bölcsődében A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. tv. illetve a végrehajtás tárgyában kiadott A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményben: - A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. - A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése. A felismerést segítő jelek: - külső jelek, sérülések, - a fejlődés elmaradás, - a gyermek inadekvát viselkedése, - elhanyagolásra utaló szülői magatartás. - A családtámogatási formák megismertetése. Minőségi munkavégzés a bölcsődében A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. Feladatok: - A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés ( Alapprogram, az intézmény szakmai programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok). - Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja. - A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése. - A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése. - A dolgozók érdekeltté tétele a minőségi munkavégzésben. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak megállapítására hatályban lévő önkormányzati rendeletek az irányadóak. A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Alapellátás A bölcsődében fizetendő intézményi térítési díjat a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg.
285
286 A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díjat az intézményvezető jogszabályban meghatározott mértékű normatív kedvezmény figyelembevételével állapítja meg. A normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett - 16 éven aluli, - 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint - súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben. Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díjat legfeljebb egy havi időtartamra előre kell fizetni. Időszakos gyermekfelügyelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a bölcsőde és hetes bölcsőde alapellátáson túli gyermeknevelést segítő szolgáltatásáért (speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel stb.) legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető. A térítési díj óradíjból (minden megkezdett óra egy óra) és étkeztetés igénybevétele esetén az alapellátással megegyező étkeztetési térítési díjból (nyersanyagköltség) tevődik össze. A szülő (gondozó) a szolgáltatásért minden igénybevétel befejezését követően a házipénztárba fizeti be a térítési díjat. Tájékoztatási kötelezettség A bölcsődei ellátás feltételeiről, a házirendről az elhelyezés iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.
286
287 1.számú melléklet MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183 Kaba Jókai u. 4. sz., mint szolgáltató, másrészről ….................................................................................... (sz.hely:............…............................, sz.idő: …........................................ an: …...................................................) Település: …............................ u. ….............sz. alatt élő törvényes képviselő (továbbiakban: törvényes képviselő) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1.) Szolgáltató a 20.......év …................................ -én benyújtott gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) iránti kérelem alapján 20….. év …...........................hó .............. napjától bölcsődei ellátást biztosít …………………………………………..…………. sz.idő: ………………………………., sz. alatt élő kiskorú részére.
(sz.hely: …………………………………………… ,
an: …………………………….) Település:…………………… u. ………….
2.) Az ellátás kezdetének időpontja: …………………………………………………………….… Az ellátás időtartama: −határozott idejű, előreláthatólag 20 ..…...év ……………................. hó ….... napjáig 3.) Az intézmény által nyújtott szolgáltatás A szolgáltató feladata a gyermekek húsz hetes korától három éves koráig történő gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően a szolgáltató biztosítja gondozás-nevelés feltételeit, így különösen −a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, −megfelelő textíliát és bútorzatot, −a játéktevékenység feltételeit, −a szabadban való tartózkodás feltételeit, −a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit, −az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 4.) A térítési díj fizetésére kötelezett személy neve: ………………………………………………………….. Lakcíme: ……………………………………………………………………………………………………. 5.) A személyi térítési díj összege: …………Ft/nap 6.) Az ellátás megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók.
287
288
20....................................................
…................................................... Szakmai vezető kiadvány hiteléül
…………………………………….. az ellátást igénybevevő gyermek törvényes képviselője
…................................................
A megállapodás egy példányát átvettem: ………………………………………
az ellátást igénybevevő gyermek törvényes képviselője
113.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt..számú,Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ......................................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete .242/2010. (X.28.) Kvt.h.számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 132/2010.(XI.24.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .148/2010.(X.28.) Kt...számú határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezetõ
Záradék: Ezen Szakmai Programot Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a .118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Tetétlen Községi Képviselő-testülete .........................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
288
289
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Kabai Bölcsődéjének HÁZIRENDJE Az intézményvezető neve: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna Telefonszáma: (54)-461-250 A szakmai vezető neve: Zsófiné Dede Marianna A bölcsőde címe: 4183. Kaba, Hajdú u.7.sz. Telefonszáma: 06 20/510-9787 A szakmai vezető helyettes: Kiss Zoltánné A bölcsőde a hét 5 munkanapján, napos bölcsődeként működik. 1.) A bölcsőde naponta reggel 6.30-tól 8.00-óráig fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8.00-8.30 között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermekek hazavitelére délután 16.30-ig van lehetőség. 2.) A bölcsődéből a gyermekeket csak a szülők vagy az általuk írásban megbízott személy viheti el. 14 éven aluli gyermek e feladattal nem bízható meg. 3.) A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön jellel ellátott szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényben, mert a bölcsődében hagyott, illetve a gyermek személyes tárgyaiért felelősséget vállalni nem tudunk. 4.) A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében a lázas (37,5 0C és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsődét értesíteni kell. Amennyiben a gyermek gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt kap, vagy ételérzékenysége van, a szülő írásban köteles tájékoztatni a gyermek gondozónőjét. 5.) Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a gondozónő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a szülők vagy a hozzátartozók napközbeni elérhetőségének címe és telefonszáma. Kérjük, hogy ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermekük hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. 6.) Betegség miatt hiányzó gyermeket, gyógyulása után, csak (egészséges, közösségbe mehet) orvosi igazolással tudunk fogadni. A megtörtént kötelező védőoltásokról folyamatosan kérjük a tájékoztatást. 7.) Amennyiben a szülő a gyermekét betegség vagy egyéb ok miatt nem hozza a bölcsődébe, a távolmaradás tényét be kell jelenteni a bölcsődevezetőnél reggel 9 óráig. Abban az esetben, ha szülő nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének a térítési díj elszámolásánál csak a következő naptól tudjuk a gyermek hiányzását figyelembe venni.
8.) Kérjük, hogy a havi térítési díjat előre, csak a jelzett időpontban fizessék be. Fizetési és egyéb gondjaik esetén keressék a bölcsődevezetőt, aki felvilágosítással és segítőkészséggel áll szíves rendelkezésükre. 9.) Az üzenőfüzetbe történő bejegyzéseket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkozik. 10.) A bölcsőde területén és a bölcsőde udvarán dohányzás szigorúan tilos! 11.)A bölcsőde ünnepnapokon és hivatalos napokon zárva tart. A nyári és a téli zárást, a szülők igényeihez igazodva a fenntartó állapítja meg. Érdekképviseleti Fórum működése: A bölcsőde Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, a dolgozók és az Önkormányzat képviselője vesz részt. A Fórum szükség szerint, de évi legalább egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményez az Önkormányzatnál, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeténél, és más hatáskörrel rendelkező szerveknél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. Az Intézményvezető haladéktalanul értesíti az Érdekképviseleti Fórum Elnökét a panasz benyújtásáról. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az elnök hívja össze. A panasztevőt az ülésen meg kell hallgatni. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az ülésről Jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Érdekképviseleti Fórum Elnöke a panasz Intézményvezetőnél történt benyújtásától számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről.
289
290 A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A házirend betartását köszönjük. Dátum: 2011.05.02.
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
Zsófiné Dede Marianna szakmai vezető
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp,Tetétlen és Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Házirend Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselőtestület 92/2011. (V.23.) Kt..számú,Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ......................................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete .242/2010.(X.28.) Kvt.h...számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete.132/201.(XI.24.). számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .148/2010.(X.28.) Kt.számú határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezetõ Záradék: Ezen Házirendet Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a .118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Tetétlen Községi Képviselő-testülete .........................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
290
291
A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT TETÉTLENI BÖLCSŐDÉJÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA
Készült: Hatályos:
114.
Készítette: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Zsófiné Dede Marianna bölcsődevezető 2011. 05. 02. 2011.június 30.
A BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ ADATOK
Bölcsőde neve: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Feladat ellátási hely: 4184 Tetétlen, Rákóczi utca 1. szám tel: 06-20-411-9511 Az intézmény típusa: integrált intézmény 115. Szervezeti működése: többcélú, önálló szervezeti és szakmai egységeként működő, közös igazgatású intézmény Jellege: napos bölcsőde Külön szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet Férőhely: 12 fő Csoportszám: 1 Szakmai vezető: Zsófiné Dede Marianna Intézményvezető: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna 116. ELLÁTÁSI TERÜLET BEMUTATÁSA 117. 118. Földrajzi helyzet Tetétlen Magyarország észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében fekszik. 119. 120. Népességi adatok Állandó lakosok száma: 1420 fő 0- 3 éves korosztály létszáma: 50 fő 121. Szociológiai tényezők A népesség elöregedése jellemző a településre. Jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. A kilencvenes évek végétől drasztikusan csökken a születések száma. Míg 2000 előtt 20-25 gyermek született évente, addig az utóbbi 4-5 évben már csak 8-10. Mint országosan itt is megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok számának növekedése. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy az egyedül álló fiatal, diplomás réteg, illetve a kisgyermekes családok költöznek el, az idősek, a cigányok, a hátrányos helyzetű fiatalok maradnak a településen. A munkanélküliségi ráta többszöröse az országosénak. 122. Az ellátási terület kiemelt problémái −szülők alacsony iskolázottsága, −nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, −országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség
291
292 −a települési önkormányzat forráshiánya, −a lakosság alacsony jövedelme miatt az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, −a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora, −nagy arányú bűnözés. 123.
A TETÉTLENI BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK
A Tetétleni Bölcsőde rövid bemutatása Bölcsőde 2005-től kezdődően működik Tetétlenen az óvoda épületén belül. A férőhelyek száma ekkor 20 fő volt, jelenleg 12 fő. 2009. augusztus 29-től csatlakozott a bölcsőde a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központhoz. A bölcsőde helyiségei: A gyermekek által használt épületrész: 1 csoportszoba, fürdőszobából külön rész van kialakítva a bölcsődések számára, 1 átadó, 1 előtér. Egyéb helyiségek: személyzeti öltöző, WC-k, mosókonyha, szárító-vasaló, raktárak.(A gyermekek számára a tetétleni központi konyha főz, ami szorosan kapcsolódik az óvoda épületével. A bölcsődés gyermekek számára szükséges ételkészítéshez minden tárgyi feltételt biztosított a fenntartó, a konyha igyekezett egy külön területet elkülöníteni ezen ételek elkészítéséhez.) A játszóudvaron a napos és az árnyékos, illetve a füves és betonos rész aránya megfelelő. A talaj egyenetlenségének javítása és fák, bokrok telepítése szükséges még ahhoz, hogy a gyermekek szebb, baleset mentesebb, ingerdúsabb környezetben nőjenek fel. A bölcsődénkben elhelyezett gyermekek 10-20 %-ának szülei munkavégzésük vagy tanulmány folytatási miatt kéri a szolgáltatás biztosítását, 80-90 % közötti azon gyermekek száma, akik hátrányos helyzetük miatt lettek az intézményben elhelyezve. Személyi feltételek A kinevezett dolgozók létszáma: 2 fő, gondozói munkakörben vannak foglalkoztatva. A kisegítő munkakörben foglalkoztatottak száma: 1 fő, akik közcélú foglalkoztatottként dolgoznak. Ezen kívül az orvos megbízási szerződés alapján látja el feladatát. . A dolgozói létszám megoszlása munkakör szerint: A szakmai vezető osztott munkakörben látja el vezetői feladatát 2fő kisgyermeknevelő 1 fő orvos 1 fő kisegítő személy Bölcsődekép Szemléletmódunk lényege: emberszámba vesszük a nevelésünkre-gondozásunkra bízott gyermeket, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra. „Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a meleg szobában. Aki hideg szobából lép ki, az utcán is fázik /Hermann Alice: Emberré nevelés/ Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége. A Tetétleni Bölcsőde erősségei: - jó megközelíthetőség, - felújított épület, - újonnan kialakított csoportszoba, - újonnan kialakított játszóudvar, - felújított fürdőszoba és wc,
292
293 -
megkönnyíti a bölcsőde-óvoda átmenetet, főként a szokásrendszer gyermekismeret révén, könnyebb és folyamatosabb kapcsolattartás a szülőkkel, kialakult és működő kapcsolatrendszer, együttműködés más bölcsődékkel, a Regionális Módszertani Bölcsődével.
összehangolása
és
a
Gyengeségei, fejlesztésre váró területek: - benti játékok mennyisége és minősége, - készségfejlesztő eszközök hiánya, - alaptevékenységen túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások hiánya, illetve kezdetleges szintje, - szennyvízcsatorna hiánya, - az épület nem akadálymentesített, - fürdőszoba, wc, mosdó közelebbi kialakítása. A BÖLCSŐDÉKRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A bölcsődei gondozás-nevelés célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Feladata A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottaknak megfelelően: A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Ellátottak köre A szolgáltatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. §-ban megjelöltek szerint Kaba város, Báránd, Sáp és Tetétlen község közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó 20 hetesnél idősebb, de 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosítja.
Célcsoport Azon gyermekek számára kell az ellátást biztosítani, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Különösen az olyan gyermeket kell ellátni: - akinek fejlődéséhez állandó napközbeni ellátás szükséges, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, - kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül- , - akinek az ellátásáról a család szociális helyzete miatt nem tudnak gondoskodni. 124. A felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 125. 126. Az ellátás igénybevételének módja, feltételei A gyermek bölcsődei felvételét írásban kérheti: - a szülő, - a törvényes képviseleti joggal rendelkező (gyám),
293
294 - illetve hozzájárulásukkal : - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos vagy háziorvos, - a szociális-, illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődei felvétel iránti kérelemhez csatolni kell: - A házi gyermekorvos vagy háziorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. - Nyilatkozatot arról, hogy a családban hány 16 év alatti kiskorú gyermek van. Munkaviszonyban állók esetén munkáltatói igazolás a jogviszony fennállásáról. - Jövedelem nyilatkozatot a gyermek személyi térítési díjának megállapításához. - Nyilatkozatot arról, hogy a gyermek távozáskor kinek adható át / 14. év alatti gyermek nem jelölhető meg/. - Nyilatkozat arról, hogy a gyermek szenved e valamilyen tartós betegségben, allergiában. A bölcsődei tartózkodása alatt megbetegedő gyermeknek milyen gyógyszer adható. Amennyiben a fenti 3. pontban megjelölt hatóságok kezdeményezik a gyermek bölcsődei ellátását, úgy az erre irányuló szakvéleményt , indoklást mellékelni kell . A jogviszony megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. ÁLTALÁNOS RÉSZ A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei -
A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve vesz részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Feladatunk: a családi nevelés megismerése, értékeinek átültetése a bölcsődei gyakorlatba, a szülők számára lehetővé tenni, hogy megismerjék és bekapcsolódjanak a bölcsőde életébe. Megbeszéléseken, értekezleteken a nevelési-gondozási elvek és gyakorlat átadása a két nevelői szintér között.
- Gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye és ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Feladatunk: a gyermek bölcsődei nevelése-gondozása alatti kompetenciák fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartásával. - Egyéni bánásmód elve: - A gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Cél a gyermek egyéni kompetenciájának fejlesztése. Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot a fejlettségi szintben, jelentős individuális variabilitás tapasztalható az azonos életkorú csoportban is. A bölcsődei nevelésben-gondozásban kezelni kell a naptári kor és a funkcionális kor közötti diszkrepanciákat, az egyes gyermekek sajátos egyéni igényeit figyelembe kell venni, ugyanakkor az egészséges és a problémás fejlődésmenetek közötti különbséget a bölcsődei szakembernek fel kell ismernie.
294
295 - A biztonság és a stabilitás elve: - A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását. Feladatunk: saját gondozónő rendszer, felmenő rendszer, csoportállandóság, fokozatos beszoktatás biztosítása. - A nevelés és a gondozás egységének elve: - A bölcsődében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, de a nevelés nem korlátozódik a gondozásra. Feladatunk: a gyermek bevonása a gondozás menetébe, biztosítsuk a próbálkozás lehetőségét számára. A gondozást, az együtt töltött időt élvezze a gyermek és a felnőtt is. - Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve: - A gyermeki próbálkozások elismerő, támogató segítése, a gyermek felé irányuló figyelem és elfogadó szeretet fokozzák az aktivitást. Feladataink: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozások bátorítása, az egyéni kompetenciának megfelelő döntési lehetőség biztosítása, az egyes élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. - Az egységes nevelői hatások elve: - A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek alapvető nevelési elveiket egyeztessék, nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. - A pozitívumokra támaszkodás elve: - A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. - A rendszeresség elve: - Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. - A fokozatosság elve: - A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segítse alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai - Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: - A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. - Az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása. - Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. - Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: - Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. - Szoros személyes kapcsolat kialakítása a gondozónővel. - Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. - Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. - Közös élmények szerzésének támogatása. - Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása). - Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése többletfigyelem ráfordításával, szükség esetén szakember bevonásával. - A megismerési folyamatok fejlődésének segítése:
295
296 - Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. - A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetmegoldási minták biztosítása. - Az önállóság és a kreativitás támogatása. - Az önálló választás képességének támogatása. - Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, - üzenőfüzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok.
Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gondozónő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozó-nevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: - a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit - a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele - a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább legyen - a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen - a beszoktatás első hetében ugy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő ezeket megfigyelhesse
296
2 hét
297 - a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/ - a harmadik-negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket - a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából - az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában - célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó gondozónők összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt - egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni - a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat - a beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie. "Saját kisgyermeknevelő" - rendszer A "saját kisgyermeknevelő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét gondozónő jelen van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője, (felmenőrendszer). A "saját kisgyermeknevelő"- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.
Gyermekcsoportok szervezése Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma maximum 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában maximum 14 fő. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy gondozónő max. 6-7 "saját" gyermeket láthat el. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma 6 gyermek. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, (integráltan) helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A kisgyermeknevelők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.
297
298
A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS A feladatellátás szakmai tartalma, módja 127. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozásnevelés feltételeit, így különösen: 16). a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, 17). a megfelelő textíliát és bútorzatot, 18). a játéktevékenység feltételeit, 19). a szabadban való tartózkodás feltételeit, 20). az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 128. gondozás-nevelés feladatai: 21). a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése.
A
bölcsődei
129. testi fejlõdés elősegítéséhez kapcsolódó feladatok: 9)egészséges és biztonságos környezet megteremtése, 10)primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, 11)egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető szokások kialakulásának segítése.
Az egészséges
kultúrhigiénés
130. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítéséhez kapcsolódó feladatok: derűs légkör biztosítása, a közösségbe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése , csökkentése, a gyermekek segítése átélt nehézségeik feldolgozásában, a gondozónő- gyermek között szeretetteljes kapcsolat kialakulásának segítése, az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése, a társas kapcsolatok alakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadtatása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. 131. A megismerési folyamatok fejlődésének segítéséhez kapcsolódó feladatok: a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, ismeretnyújtás, a gyermek tevékenységének támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás (öltözködés, tisztábatevés, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Gondozás „Bensőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése.” A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására.
298
299 Cél: -primer szükségletek kielégítése -kultúrhigiénés szokások kialakítása -önállósodási törekvések támogatása Területei: • etetés • fürdetés • tisztábatevés • öltözés Fürdetés, tisztábatevés Cél: t.) a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során u.) az együttlét örömet jelentsen v.) kultúrhigiénés szokások kialakítása w.) a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése x.) testséma kialakítása y.) szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Gondozónői feladat dcvii)tárgyi és személyi feltételek biztosítása dcviii)derűs, nyugodt légkör megteremtése dcix)a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kialakításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Gondozónői feladat: -támogató együttműködés a gyermekkel -bátorítás, megerősítés -a lehetőség felkínálása – a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével – szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során -elegendő idő biztosítása – kivárás Etetés: Cél: −korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése −önállósodás támogatása −kultúrhigiénés szokások kialakítása −az önálló étkezés kialakulásának elősegítése Gondozónői feladat: • étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése • gondozási sorrend kialakítása a gyermekek fejlettségét figyelembe véve • a gondozási sorrend következetes betartása • az önálló étkezés elősegítése „kétkanalas” módszer alkalmazásával • tárgyi feltételek biztosítása • elegendő idő biztosítása az étkezésekhez Öltöztetés: Cél: a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve önállósodási törekvések támogatása Gondozónői feladat: 11)tárgyi, személyi feltételek biztosítása 12)bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel 13)elegendő idő biztosítása – kivárás
299
300 Mozgás A mozgás a kisgyermek lételeme, a mozgásos tapasztalatok jelentik számukra az igazán érthető és feldolgozható információt, a világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervimozgásos sémákon keresztül történik. A mozgásfejlődés fiziológiás menetének minden lépése a gyermek belső késztetésén alapul. Nincs szükség arra, hogy a fejlődés menetébe gyakoroltatással, bizonyos fejlettebb helyzetekbe helyezéssel, tanítással beavatkozzunk. Az, hogy a fejlődés menetébe nem avatkozunk be, nem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink a feltételek biztosításával kapcsolatban. A felnőttnek nem az a feladata, hogy kedvet csináljon a mozgáshoz, hanem az, hogy nyújtsa mindazt, ami a gyermek jó közérzetéhez, biztonságérzetéhez, fejlődéséhez szükséges. Fő feladatok: - Széleskörű mozgáslehetőség biztosításával a mozgástapasztalatok megszerzésének segítése. - A kötetlen szabad mozgástevékenység feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz), csoportszobában és a játszóudvaron egyaránt: csúszda, alagutak, tricikli, pad, ugráló labdák, pónik, stb. - Az eszközök használata a gyermek saját belső késztetésén, igényén alakuljon, azokkal bármikor játszhasson a gyermek a kialakított szokásokon belül. - A nagymozgások fejlődésnek biztosítása mellet a finommotorika fejlődéshez is feltételeket kell biztosítani a csoportban és a szabadban egyaránt. - Közös játékos mozgással örömforrást, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára. - A nagymozgások és finommotorika fejlesztése, a játékos lábtorna a lábboltozat kialakítását előnyösen befolyásolja. - A mozgásos játékok mindig a természetes mozgásformákra épüljenek. - A rendelkezésre álló tér kitágítása: az udvari pavilon alatt esős időben olyan mozgásos tevékenységre is sor kerülhet, amire a csoportszobában nincs lehetőség. - A szabadban való mozgást minden évszakban biztosítani kell az épületben és az udvaron egyaránt. Játék A játék a kisgyermekkor legjellemzőbb tevékenységi formája, elsődleges szerepe van a gyermek fejlődésében, játékban történik az élményfeldolgozás, a megértés folyamata. A játékban nyilvánulnak meg az érzelmek, jelzi az adott fejlettségi szintet. Tehát a nevelésben a játék a fejlődés-fejlesztés legfőbb biztosítéka. A játék kiemelt jelentőségének a bölcsőde napirendjében is meg kell jelennie! Szakmai programunkban a játék helye, szerepe az Alapprogram szellemiségét tükrözi. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki játék védelmére, a feltételek megfelelő alakítására, az öntevékeny szabad játék megnyilvánulásainak tiszteletben tartására. Fő feladatok: - Szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A belső késztetésből induló szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A játék feltételein értjük mindazon tényezőket, amelyek a játék kibontakozására, menetére hatással vannak. A játék szabadsága azt jelenti, hogy szabadon választja és külső kényszertől mentesnek éli meg, a gyermek önként vesz részt a játékban, maga választja meg mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel játszik. - Eszközök biztosítása: Alapvető feltétele a szabad játéktevékenységnek. Különböző játékfajták biztosítása formában, színben, anyagban, méretben, funkcióban. Bölcsődei csoportban az azonos játékeszközökből legalább a csoport 2/3 résznek elegendő mennyiség biztosítása szükséges (konfliktusok elkerülése). A játék egyes színterei eltérő játékkészletet feltételeznek (csoportszoba, udvar). A játékeszközöket nyitott polcon kell elhelyezni. A játékokat célszerű csoportosítani, mert a gyermekek így könnyebben megtanulják, hogy az egyes játékok hol találhatók, azokkal hol tudnak legzavartalanabbul tevékenykedni, kialakít bennük bizonyos rendszerességet. A csoportban játéksarkokat, pihenésre, elkülönülésre alkalmas „puha sarkokat kell kialakítani. A készen vásárolható játékokon kívül ötletes játékok készíthetők házilag is, s ennek lehetőségével a gondozónőknek élni kell (bábok, kiegészítők, stb.) Az alapjátékokat minden csoportban biztosítani kell évszaktól függetlenül.
300
301 Jó a játékkészlet, ha: -
megfelel a gyermekek életkorának, fejlettségének érdeklődésének, többféle, gazdag tevékenységre ad lehetőséget, aktivitásra, szabad választásra lehetőséget nyújt.
- Elegendő idő biztosítása: A rugalmas folyamatos napirendet úgy kell megszervezni, hogy minden olyan időt, amit a gondozás nem foglal el, szabad játékkal tölthessék a gyermekek. Akkor elegendő a játékidő, ha minél hosszabb, összefüggő idő áll rendelkezésre, ha az indokolatlanul nincs megszakítva. - Nyugodt, biztonságos környezet biztosítása: A gyermeket feltétel nélkül elfogadó, védő-támogató környezet, a szoros személyi kötődés az őt nevelőgondozó felnőtthöz biztosítja azt az érzelmi háttért, ami szükséges az önfeledt szabad játéktevékenységhez. A kisgyermekek képesek hosszú percekig elmélyülten játszani, de igénylik és nagyon élvezik, amikor a felnőtt együtt játszik velük. Ez a közös tevékenység kellemes élmény a gyermek számára. A közös játék már egészen fiatal kortól a „jó együtt” élményét adják a gyermek és felnőtt számára (ölbeli játékok: tapsoltatók, lovagoltatók, tenyeresdik, táncoltatók…) Bár a felnőtt közelségét később is igénylik a bölcsődés korú gyermekek de a szimmetrikus kapcsolatok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A másokkal való játszás során megtanulja a gyermek a társas együttlét szabályait, megtanul másokhoz alkalmazkodni, saját akaratának érvényesítésében tapasztalatokat szerez. - A felnőtt részvétele a gyermek játékában: A bölcsődei nevelésben, a gyermek játékában a felnőttnek szerepet kell kapnia, hiszen odafigyelése, esetenként ötletek, viselkedési és helyzetmegoldási minták adása a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek pillanatnyi igényéhez igazodó részvétele a játékban erősíti a játék örömét. A felnőtt sokféleképpen kapcsolódhat a gyermek tevékenységébe, de optimális határok között. A játékban való részvétel formái: - kezdeményezés, - együttjátszás, - megerősítés, - segítség nyújtás, - ötletadás, - konfliktusok megoldás. - A csoporthelyzet kezelése: A bölcsődei életben gyakori jelenség, hogy egy gyermekkel folytatott játék felkelti más gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy minden gyermek saját érdeklődésének, igényeinek megfelelően vehessen részt az adott játékban. Fontos az egymás iránti figyelem, tapintat felkeltése, a társas kapcsolatok fejlődését pozitív irányba befolyásolják. Vers, mese, mondóka, ének Az érzelmi biztonság kialakulásában, az anyanyelvi nevelésben egyaránt fontos szerepe van a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt, mondókáknak, énekeknek, verseknek. A kisgyermek korai életszakasztól szívesen hallgatja a rövid meséket, történeteket, énekeket, mondókákat. Feladatok: - A magyar zenei nevelés alapja az éneklés, a gyermek élvezi a dallamát, ritmusát, hangulatát. - Amikor csak lehet, énekeljen a gondozónő, az ének, zene személyiségfejlődésre gyakorolt hatása mással nem pótolható. A gondozónő éneke – még ha nem is tiszta az énekhangja – többet ér minden gépi zenénél. - A gyermek szívesen énekel együtt a gondozónővel, társakkal, de figyelni kell a hangterjedelemre (5 hang). Fő cél a zene iránti érzékenység felkeltése. - Használjon a gondozónő hangszert, jó ha a gyermek is próbálkozhat azzal - Csendes énekléssel, dúdolgatással az érzelmi állapot pozitívan befolyásolható. - Elalvás előtt nyugtató hatású a megfelelő, igényes „bébimuzsika” halk lejátszása. - Ének, vers, zene bármilyen játékhelyzethez kapcsolódhat, a különböző alkalmakhoz illő éneket válasszunk.
301
302 -
A mondóka, ritmikus szövegek egyben mozgásos játékok is. A gyermekeket a mondókában a hangzás, a hangulat és a hozzá kapcsolódó ritmikus mozgások ragadják meg. A vers, mondóka játék a nyelvvel – mondani kell és nem tanítani. A mesélés, képeskönyv nézegetés az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésre nagy hatással van, gazdagodik ismeret anyaga, könnyebben tud eligazodni az őt körülvevő világban, önmagáról szóló történetek hatására könnyebben feldolgozza saját élményeit. A mesélést a gyermek érdeklődésére, aktivitására építsük. A mesét soha ne kérdezzük vissza, annak hatását a gyermek játékában, viselkedésében, beszédében mérheti le a gondozónő. A meséléshez „mesefüzet” szerkesztése jól hasznosítható zsebes megoldással, pálcikabábokkal kiegészítve. Kezdetben célszerű a hónap meséihez elkészíteni, később egyéb mesékkel is bővíthető. A versek, énekek, mondókák és a mesék köré a csoportra jellemző szokások kialakítása (mesesarok, mesezsák, stb).
Ismeretek szerzése, tanulás Az ismeretek, tapasztalatok megszerzése iránti vágy belső motívum, a gyermek abban örömét leli ,magában a folyamatban és annak eredményében egyaránt. A bölcsődében a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, átszövi a bölcsődei élet egészét. A spontán tanulás fenntartói: - a kíváncsiság, - a kompetenciára törekvés, - a mintakövetés. Feladatok: - Elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése, amely alap ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődéssel forduljon a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. - Optimálisan inger-gazdag környezet kialakítása, ezen belül a megfelelő játékkészlet biztosítása. - Az élményszerzés lehetőségének biztosítása, az egyes helyzetek átláthatóvá tétele. - Minta és modell nyújtása a gyermek számára, amit követhet. - A tapasztalatok feldolgozásának segítése (a helyzethez és a gyermek fejlettségéhez igazodó magyarázat, a próbálkozások bátorítása, elismerése, segítség adása). - A helyes szabadság biztosítása: kényszer nélkül történjen, csak annyit segítsen a felnőtt, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. A helyes tanulási-tanítási folyamat során a gyermek saját aktivitására épülő tevékenysége útján sajátítja el a szükséges tudást. Amit kerülni kell: - Erőltetett, direkt ismeretnyújtás (elveszi a spontán tanulás örömét). - A spontán, felnőtt nélküli tanulás mítosza: a felnőtt jelenléte a környező világ megismerésében a gyermek számára nélkülözhetetlen. A nevelő-gondozó munka tervezése A bölcsődében a nevelés-gondozás tervezése hosszú múltra tekint vissza, mégis a tervezés az egyik legvitatottabb kérdése szakmai munkánknak: kell-e és milyen tartalommal kell tervezni a nevelési munkát. A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete segíti a nevelési munkát, csökkenti az „ad hoc” jellegű megoldásokat. A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ. A programkészítéshez egy hónapra kell meghatározni a fő nevelési célokat, azok megvalósítását segítő módszereket, eszközöket (mozgás, finommotorika, alkotó tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek) Feladatok:
302
303 -
-
A legkisebbek gyermekeknél a tervezés azoknak a tevékenységeknek (játékos mozgásoknak, mondókáknak, énekeknek) a számba vétele, amelyek az adott csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlettségi szintjének megfelelnek. A nagyobb gyermekeknél is a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik a programok tervezése. A programokra a gondozónőknek fel kell készülni (anyagok, eszközök, módszerek) A havi, ezen belül heti bontásban készített programtervet októbertől májusig készítjük. Az összeállítás ideje a tárgyhót megelőző hónap utolsó péntekje. A programterv írásban (számítógéppel) készül 3 példányban, 1 példány a csoportban marad, egy kifüggesztésre kerül az átadóban, egy példány a szakmai program melléklete. A programtervek készítése előtt célszerű az előző havi terv megvalósulását áttekinteni. A programot nem szabad mereven kezelni, annak rugalmas változtatása a gyermekek igényétől függően szükséges. Fontos, hogy a programtervek sokféle élmény, tapasztalat és ismeret nyújtására adjanak lehetőséget. Minden évszak sajátos tevékenységet kínál, ezt a programkészítésnél fel kell használni. A játszóudvaron sem elég a felügyeletet biztosítani, ötletekkel az udvari játékot is színesebbé lehet és kell tenni. A havi nevelési célkitűzés készítésénél célszerű meghatározni azokat az énekeket, mondókákat, verseket, amelyeket az évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazodva többször szándékozunk ismételni. Minden hónapra határozzuk meg a hónap meséjét, s a feldolgozás módját is (képek, bábok, stb.)
A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hisz a pszichoszomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Egy-egy korosztályban azonban általában megfigyelhetőek bizonyos életkori sajátosságok, amelyek az adott populáció többségét jellemzik. Ha ezeket nem kezeljük merev kategóriákként, akkor segíthetnek a fejlettségi színt megítélésében. Bölcsődés kor végére: - Sok területen önálló a gyermek: egyedül vagy kis segítséggel étkezik, öltözködik, tisztálkodik. - Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is. - Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget. - Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. - Elsősorban verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde nyelvtani struktúrája kialakulóban van. - Többségük megbízhatóan szobatiszta. - Szomatikus fejlettség. A TETÉTLENI BÖLCSŐDE JELLEMZŐ SAJÁTOS TEVÉKENYSÉG MEGFOGALMAZÁSA A bölcsőde sajátos arculata A sajátos arculat kialakítása nem történt meg a korábbi években bölcsődénkben. Fő célunk, hogy változtassunk ezen. A tetétleni bölcsődei csoport összetétele zömében halmozottan hátrányos helyzetű (kb.:80%-a) gyerekekből tevődik össze. A szakemberek felismerték, hogy a mély szegénységben élők, iskolázatlan, gyakran munkanélküli szülők által nevelt kicsi gyerekeknek elérhető külső segítség nélkül igen kevés esélyük van az egészséges fejlődéshez, a későbbi iskolai, majd munkaerőpiacon való helytálláshoz. Mit tehet, és azt hogyan tegye a kicsi gyerekekkel hivatásszerűen dolgozó szakember? Erre ad útmutatást a Biztos Kezdet modellprogram, amely alapelveket mi is beépítjük a mindennapi munkánkba és ezen alapelveket átültetjük a helyi adottságokra. Ezen gyermekekkel lépésről lépésre lehet haladni. A gyerekek többsége nem csak, hogy hátrányos helyzetű, de cigány gyermek is, ez maga után vonja a kultúrák tiszteletben tartását, toleranciáját, a családok fokozottabb mentális, érzelmi és szociális támogatását. A bölcsőde küldetési nyilatkozata: „ Ha a gyerekek kritizálva élnek,
303
304 Megtanulnak megbélyegeztettek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni: Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. „ Dorothy Law Noltte A Biztos Kezdet modellprogram alapelvei. Az egyedi gyermek alapelv: A fejlődés bár univerzális menetet követ, mégis minden gyermek a rá jellemző módon és ritmusban fejlődik. A kicsi gyerekek is rendelkeznek csak rájuk jellemző sajátosságokkal, temperamentummal. Vérmérsékletük meghatározza azt a módot, ahogy a világot megismerik, ahogy kapcsolataikat alakítják, ahogy az őket ért hatásokra reagálnak. Mindenkinek, aki kisgyermekkel foglalkozik ismernie kell, és tiszteletben kell tartani az egyéni sajátosságokat. A gyermekek belső, egyéni fejlődési adottságait nem tudjuk drámai módon befolyásolni, de a fejlődési folyamat lefutását optimalizálni tudjuk az egyéni szükségletek megértésével, figyelembe vételével. Bármennyire is segítő a környezet, a fejlődés nem képzelhető el a nehéz helyzetekkel való önálló megküzdés, erőfeszítés nélkül. A kihívások értékesek, de ahhoz, hogy építő és önbizalom erősítő hatása lehessen elengedhetetlenül szükséges a támogató, értő felnőtt jelenléte. Pozitív kapcsolatok alapelv: A gyerekek nem izoláltan, hanem kapcsolati hálókban fejlődnek. Az optimális fejlődést erős, megbízható kapcsolatok biztosítják. Saját érzéseiket az emberi kapcsolatok tükrében tanulják meg felismerni. Mások társaságában érzékenyen figyelik az általuk kiváltott érzelmi reakciókat, és törekszenek azokat megérteni, sőt másolni, reprodukálni. Biztonságos kötődési viszonyok között a kicsi gyerek szabadon kifejezheti akaratát, ellenséges érzéseit is. Ezek a gyermeki heves negatív reakciók intenzívek, ijesztőek lehetnek, mégis fontos, hogy megértsük és elfogadjuk. A környezetnek segíteni a gyermekek először megérteni, majd később szabályozni is saját viselkedését. A pozitív, támogató kapcsolat a világ megismerése szempontjából is alapvető jelentőségű. A kisgyerekek csak akkor indulnak az őket körülvevő, még ismeretlen világ felfedezésére, ha biztonságban érzik magukat. Támogató környezet alapelv: A gyermeket körülvevő személyzet, a fizikai tér, az eszközök kiemelt fontosságúak a kicsi gyermek fejlődésének alakulása szempontjából. A gyereket körülvevő felnőttek dolga ezt a fizikai teret úgy alakítani, hogy az a tanulást elősegítő izgalmas, kihívásokkal teli, a gyermek fejlettségéhez igazodó, de mégis biztonságos legyen. Fontos, hogy a felnőtt ismerje és értékelje a gyermek aktuális érdeklődését. Fejlődés és tanulás alapelv: A gyermekek eltérő tempóban, és módon fejlődnek. Bár a gyermekek fejlődése komplex egész, fontos , hogy differenciálni tudjuk az egyes fejlődési területeket. Hat fejlődési részterületet különböztetünk meg: - személyes, szociális és érzelmi fejlődés, - kommunikáció, nyelv, írásbeliség, - problémamegoldás, ok-okozati összefüggés, számolás, - a világ megértése,
304
305 - a testi fejlődés, - kreatív fejlődés. A részterületek egymással szoros összefüggésben fejlődnek. Ezt a fejlődés több tényező befolyásolja (biológiai, családi és szociális tényezők egyaránt). A legfontosabb fejlődést támogató tényező a kapcsolati: a gyermeknek kell, hogy legyen legalább egy fontos kötődési kapcsolata, akire támaszkodhat, és aki számára ő is kiemelten fontos személy. Ezen alapelveken túl fontos ismernünk a magyarországi cigányság kultúráját, íratlan törvényeiket, szabályaikat, hogy minél hatékonyabban tudjunk a szülőkkel kommunikálni és közeledésünk, segítésnyújtásunk a szülők számára ne kioktatás legyen. - A cigányok a társadalmi átlaghoz képest korábban kötnek házasságot vagy élettársi kapcsolatot, és magasabb a szülések száma is. - A cigányok igaz, hogy „szaporák”, de éppen azért van sok gyermek, mert gyermekszeretőek a maguk módján és a gyermekáldást szerencsének tartják, és attól cigány a cigány, hogy sok gyermeke van. - A legtöbb cigánycsalád ott és olyan módon él, ahol számára a társadalom és szűk, saját lehetőségei teret mutattak. Általában vizes, fűtetlen, zsúfolt, rossz minőségű lakásokban laknak. Bútoraik alig vannak, azok jobbára fekhelyekre korlátozódnak. A lakásokban a víz esetleg csak udvaron belül van, de többnyire még az udvarra sincs bevezetve, ezáltal a tisztálkodási lehetőségek sem igazán adottak. - A táplálkozási szokásaikra a rendszertelenség, az ínségeledelek fennmaradása és nemritkán az egyoldalú étkezés jellemző. Sajnos sokszor az éhezés is. Nem alakult ki az étkezések szigorú rendje, az együttétkezéseknek nincs náluk jelentősége, rituáléja. Nyáron és ősszel ritkán kínozza őket éhség, mert legalább gyümölcsöt szedhetnek, gombászhatnak. Táplálkozásukban jelentős szerepe van a természetes úton elhunyt állatoknak is. - Öltözködésük anyagi helyzetüktől függően szegényes. Ezen ismeretek tudatában a bölcsődébe bekerülő cigány gyerekeknél nem a magasabb rendű szükségletek kielégítése kerül előtérbe, hanem lépésről lépésre haladva az alapvető szükségletek kielégítését kell megalapozni, megerősíteni, stabilizálni. A Maslow-féle szükségletelmélet kimondja, hogy a fiziológiás szükségletek a legerősebben jelentkező, legdominánsabb szükségletek. Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve, akkor minden egyéb szükséglet háttérbe szorul vagy megszűnhet. Ha például valaki éhezik, számára egy cél létezik az élelemszerzés. Célkitűzésünk: -
Az előbb felsorolt alapelveket figyelembevéve egyénre szabott gondozás-nevelés folytatása. Zavartalan testi-lelki fejlődés kibontakoztatása, úgy hogy először is a testi, fiziológiás szükségletek megerősítése, stabilizálása a cél, mert ezek tudatában tudunk csak építkezni és magasabb szükségleteket is kibontakoztatni. - A családi élet erősítése. - Törekszünk a családokkal aktívan együttműködni, őket támogatva részt venni a gyerekek személyiségének formálásában. - Tiszteljük az embert minden gyermekben és megbízunk benne. - Igyekszünk minden gyermeket minél mélyebben megismerni és megérteni. - Megtanítjuk a gyerekeket egymás tiszteletére és arra, hogy alkalmazkodjanak, megismerjék és elismerjék egymás értékeit. - Szeressék és védjék a természetet. - Szeressék a szép meséket, verseket, dalokat, zenét. Véleményünk szerint a mese, vers, ének talán a legfontosabb nevelési eszköz a bölcsődés korú gyermek számára. Az érzelmi biztonság nyújtásának, és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze. Pozitívan hatnak a gyermekek értelmi fejlődésére, gondolkodására, a szókincsre, segíti a gyermek egyéniségének kibontakoztatását. Fő feladatunk az érdeklődés felkeltése. - Hagyományok ápolása A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok átadására van lehetőség, a gyermekek számára megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebben éltet a család.
305
306 Csak élet közeli ünnepek és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más. Hagyományos ünnepeink: - Születésnap szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a gondozónők által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. - Mikulás szervezeti keret: gondozási egységenként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap. - Farsang szervezeti keret: gondozási egységenként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ. (a bölcsőde rendelkezik saját jelmeztárral, abból is választhat a szülő és a gyermek, de otthonról hozott jelmezben is érkezhetnek). - Húsvét szervezeti keret: a gondozási egység együtt ünnepel. Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a gondozónők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. - Anyák napja szervezeti keret: gondozási egységenként az anyák és a nagymamák meghívásával történik (egyéni meghívót ad minden gyermek az anyának). Rövid megemlékezés, közös ének, vers, amelyet vendéglátás követ. - Gyermeknap szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. - Ballagás szervezeti keret: családdal közös rendezvény, közös ének, vers, vendéglátás, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. Fejlesztési célok, feladatok: - Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. - Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak. - Néphagyományok ápolása, jeles napok megtartása-hagyományőrzés, ünnepi jelképek készítése. Sokunk gyermekkora felejthetetlen élménye a szőlőskert: az érett szőlőfürtök, a végtelennek tűnő tér a maga ezernyi tapasztalatával, a szüretek, a must illata. A mai gyermekek csak egy része tapasztalhatja meg ezeket. A bölcsődében is tervezhető szüreti program, amely keretében gyümölcsöket, terményeket gyűjthetünk, díszíthetünk azokkal, szőlőt szemezgethetnek a gyermekek, amelyhez énekek, mondókák kapcsolhatók. Megkóstolhatják a kipréselt szőlő ízét. - Segítheti a napi munkát, ha a gondozási egységben az év elején „ünneplapozót” készítenek a gondozónők, amelyben felsorolják hónapokra bontva a jeles napokat, ünnepeket, amelyről meg akarnak emlékezni, felsorolni az azokhoz kapcsolódó énekeket, mondókákat, meséket. - A felvételre jelentkező gyermekek szülei számára bemutatkozó füzetet adunk, ennek frissítése a bölcsődei jelentkezések előtt fontos feladat. Környezet kialakítása A sajátos arculatban fontos szerepe van a környezet kialakításának, a tárgyi felszereltségnek. A bölcsődei környezet berendezésével, felszerelésével az intézményre jellemző ízlésvilágot közvetítünk. A csoportszobák berendezése és a dekoráció mindig visszatükrözi a gondozónők esztétikai értékrendjét. Fejlesztési célok, feladatok:
306
307 -
-
A tartós berendezési tárgyak legyenek tartósak, célszerűek és színben visszafogottak. A játékok elhelyezése nyitott polcon történik, de a tároló eszközök cseréjénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint természetes anyagból készült, küllemre összeillő tároló edényeket vásároljunk. A csoportszobák díszítése igazodik az évszakokhoz, aktualitásokhoz, de fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben arra, hogy a vizuális ingerek tömege zavaró a kisgyermek számára. Az alaphangulat kialakításában a burkolatok és a meglevő bútorok stílusa és színe mellett figyelni kell a textíliák (szőnyegek, függönyök, párnák, terítők) színére, amik lehetnek színesek, de nem harsányak, harmonizáljanak az egyéb berendezéssel, mert csak így varázsolható „fészek-meleggé” a bölcsődei környezet. A csoportszobák díszítésénél törekedni kell a természetes anyagok használatára, amelyek egyszerűségükben szépek és esztétikusak. Nem lehet minden természetes anyagból, de kellemes világot teremthetünk a gyermekek számára, ha a különböző anyagokat jól válogatjuk össze.
ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK Időszakos gyermekfelügyelet A bölcsődékkel szemben támasztott társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapfeladatokon túli szolgáltatások. Amennyiben a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde, térítési díj ellenében külön szolgáltatást biztosíthat a gyermek 6. életévének betöltéséig. Az intézmény 2009. szeptember 1. napjától időszakos gyermekfelügyelet biztosít azoknak a szülők (gondozók) gyermekeinek részére, akik elfoglaltságuk miatt nem tudják gyermekük felügyeletlét biztosítani. A szolgáltatás a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban nyújtható a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. Az időszakos gyermekfelügyeletben részesülő gyermek nem rendelkezhet ellátotti jogviszonnyal, így ellátására állami normatív támogatás sem igényelhető. A szolgáltatás térítésköteles (óradíj + étkezés igénybevétele esetén étkezési térítési díj), amit az igénybevételt követően be kell fizetni a házipénztárba. A szolgáltatás iránti igényt legalább az igénybevételt megelőző nap a bölcsőde vezetőjének kell jelezni, aki dönt, hogy tudják-e vállalni a gyermekfelügyeletet. Külön nyilvántartás szolgál a felügyeletet igénybevevő gyermekek számára, amelyben a bölcsődevezető, illetve a gondozónő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát (mettől-meddig) az igénybe vett étkeztetéseket és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Ezek az adatok képezik a szolgáltatás térítési díját, amit a szülő a gyermek távozásakor aláírásával igazol. Az időszakos gyermekfelügyelet biztosításakor a személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a kisgyermek gondozás-nevelés elveit és gyakorlatát kell követni, figyelembe véve a szolgáltatás eltérő jellegét. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a gondozónőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel. A gondozónő feladatai, munkarendje a bölcsődei gondozás-nevelés elvei és a napi gyakorlat alapján szervezendő. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szolgáltatásokat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik azt igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet. BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése Alapdokumentumok: −A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja, amely szakmai munka szabályozásának legmagasabb színtű dokumentuma, iránymutatást ad a helyi programok elkészítéséhez, az egységes nevelésgondozási elvek érvényesítéséhez.
307
308 -
Az Alapprogam a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít, és keretjelleggel határozza meg a nevelés-gondozás fő céljait, helyzeteit, feladatait. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programja, amely rögzíti az intézmény célját, feladatát, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, az intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdéseket. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, amely tartalmazza az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait. - A fenti dokumentumra épülve dolgoztuk ki a helyi szakmai programot, amely a Kabai Bölcsődére jellemző. A program készítésénél figyelembe vettük a korábbi szakmai program megvalósításának tapasztalatait, a változó környezet igényeit, az igénybe vevők szociokultúrális hátterét, a működés tárgyi és személyi feltételeit. A saját program készítésénél átvettük az alapprogram egyes elemeit, bár cél a sajátos arculat kialakítása, de vannak olyan nevelés-gondozási elvek, amelyet minden bölcsődének be kell tartania munkája során. A helyi program célja: −sajátos, csak a Tetétleni Bölcsődére jellemző arculat kialakítása, −változatos, az életkorhoz igazodó tevékenység, −játék feltételeinek megteremtése, −a próbálkozások támogatása, −a pozitívumok elismerése, −a felfedező, a külső kényszer nélküli ismeretszerzés biztosítása. A bölcsődei nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermekek fejlődését, azt dokumentálni kell. A gondozónők által vezetett dokumentációk: -
Csoportnapló: a gyermekcsoport napi életének fő történéseit rögzíti, abba be kell írnia mindkét gondozónőnek. Tartalmazza a hiányzók nevét, az aktuális eseményeket a gyermekcsoportban, minden olyan történést, ami az egyes gyermek, vagy a csoport életét befolyásolta. Beszoktatós füzet: Első lapjain rögzíti a gondozónő a családlátogatás tapasztalatait. A beszoktatás ideje, de legalább tíz nap történéseit tartalmazza az adott gyermekre vonatkozóan. A beszoktatás végén röviden össze kell foglalni a beszoktatás tapasztalatait. Gyermekegészségügyi törzslap: A beszoktatási idő végén, később három havonta, valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gondozónő a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait. Üzenő füzet: A család és a bölcsőde kapcsolttartásának egyik írásos formája. A szülőket tájékoztatja a gyermek bölcsődei életének történéseiről, fejlődéséről. Igazából nem egyirányú bejegyzések adják igazi tartalmát, jó ha a szülő is válaszol, informálja a gondozónőt gyermekek otthoni életének történéseiről. Vezetése rendszeresen történik, ha olyan esemény volt, amiről a szülőt tájékoztatni kell/illik, de három havonta össze kell foglalni a gyermek fejlődését is.
A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása A gyermeki személyiség fejlettségét az alábbi területeken figyelhetjük meg (a felsorolt területek csak elméletileg, a nyomon követés szempontjából választhatók szét, a személyiség fejlődésében szorosan összefüggnek): - mozgásfejlettség, - az érzelmi-akarati élet fejlettsége, - szociális érettség, - értelmi fejlettség. Feladatok: - A 12-36 hónapos gyermek fejlődését három havonta kell dokumentálni, természetesen ennél rövidebb időszakonként fellelhetők változások, amit célszerű rögzíteni, mert csak így valósulhat meg a fejlődés folyamatos nyomon követése. - A személyiségfejlődés egyes területeinek pontos leírása szükséges, azt kell leírni, hogy az adott területen hol tart a gyermek.
308
309 -
A gyermek fejlettsége tevékenységében és viselkedésében figyelhető meg - miután a játék a legjellemzőbb tevékenységi formája - a legtöbb információt ezen keresztül kaphatjuk. Célszerű megfigyelési szempontsort összeállítani, ami megkönnyíti a fejlettségi szint dokumentálását.
A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás eredményességének feltétele a család és a bölcsőde kapcsolata. Csak megfelelő szintű és folyamatos kapcsolattartás biztosítja a személyre szóló nevelési-gondozási módszerek érvényesülését. - A család és a bölcsőde kapcsolatának középpontjában mindig a gyermeknek kell állnia. - Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a gondozónő között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatos tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. - Az együttműködésben mellérendelt szerepnek kell kialakulni, ez a partneri viszony alapja. - A nevelési tapasztalatokat kölcsönösen ki kell cserélni. - Nevelési tanácsokat soha ne direkt formában adjon a gondozónő, megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyből a szülő választhat.
Kapcsolattartási formák -
szülővel történő beszoktatás, családlátogatás, szülői értekezletek, fogadó óra, napi beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, időpont egyeztetés után személyes beszélgetés, üzenőfüzet, hirdetőtábla, közös rendezvények.
SAJÁTOS FELADATOK Gyermekvédelem a bölcsődében A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, 1997. évi XXXI. tv. illetve a végrehajtás tárgyában kiadott A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményben: - A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. - A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése. A felismerést segítő jelek: - külső jelek, sérülések, - a fejlődés elmaradás, - a gyermek inadekvát viselkedése, - elhanyagolásra utaló szülői magatartás. - A családtámogatási formák megismertetése. Minőségi munkavégzés a bölcsődében A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. Feladatok:
309
310 -
A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés ( Alapprogram, az intézmény szakmai programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok). Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja. A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése. A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése. A dolgozók érdekeltté tétele a minőségi munkavégzésben. TÉRÍTÉSI DÍJ
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak megállapítására hatályban lévő önkormányzati rendeletek az irányadóak. A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Alapellátás A bölcsődében fizetendő intézményi térítési díjat a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díjat az intézményvezető jogszabályban meghatározott mértékű normatív kedvezmény figyelembevételével állapítja meg. A normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett - 16 éven aluli, - 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint - súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben. Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díjat legfeljebb egy havi időtartamra előre kell fizetni. Időszakos gyermekfelügyelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a bölcsőde és hetes bölcsőde alapellátáson túli gyermeknevelést segítő szolgáltatásáért (speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel stb.) legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető.
310
311 A térítési díj óradíjból (minden megkezdett óra egy óra) és étkeztetés igénybevétele esetén az alapellátással megegyező étkeztetési térítési díjból (nyersanyagköltség) tevődik össze. A szülő (gondozó) a szolgáltatásért minden igénybevétel befejezését követően a házipénztárba fizeti be a térítési díjat. Tájékoztatási kötelezettség A bölcsődei ellátás feltételeiről, a házirendről az elhelyezés iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni.
1.számú melléklet MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183 Kaba Jókai u. 4. sz., mint szolgáltató, másrészről ….................................................................................... (sz.hely:............…............................, sz.idő: …........................................ an: …...................................................) Település: …............................ u. ….............sz. alatt élő törvényes képviselő (továbbiakban: törvényes képviselő) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1.) Szolgáltató a 20.......év …................................ -én benyújtott gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) iránti kérelem alapján 20….. év …...........................hó .............. napjától bölcsődei ellátást biztosít …………………………………………..…………. sz.idő: ………………………………., sz. alatt élő kiskorú részére.
(sz.hely: …………………………………………… ,
an: …………………………….) Település:…………………… u. ………….
2.) Az ellátás kezdetének időpontja: …………………………………………………………….… Az ellátás időtartama: −határozott idejű, előreláthatólag 20 ..…...év ……………................. hó ….... napjáig 3.) Az intézmény által nyújtott szolgáltatás A szolgáltató feladata a gyermekek húsz hetes korától három éves koráig történő gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően a szolgáltató biztosítja gondozás-nevelés feltételeit, így különösen −a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, −megfelelő textíliát és bútorzatot, −a játéktevékenység feltételeit, −a szabadban való tartózkodás feltételeit, −a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit, −az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 4.) A térítési díj fizetésére kötelezett személy neve: …………………………………………………………..
311
312
Lakcíme: ……………………………………………………………………………………………………. 5.) A személyi térítési díj összege: …………Ft/nap 6.) Az ellátás megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. Jelen szerződés által nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók.
20....................................................
…................................................... Szakmai vezető kiadvány hiteléül
…………………………………….. az ellátást igénybevevő gyermek törvényes képviselője
A megállapodás egy példányát átvettem: ………………………………………
…................................................ az ellátást igénybevevő gyermek törvényes képviselője
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp,Tetétlen és Biharnagybajom önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény szervezeti és működési szabályzata, a házirend, és az ellátás biztosításáról szóló megállapodás. A Szakmai Program Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület .............................. számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület 118/2011.(V.19.) Kvt.h.számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület 92/2011. (V.23.) Kt..számú,Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ......................................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testület ............................................. számú határozata alapján 2011. június 30-tól lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 243/2010.(X.28.) Kvt.h..számú határozatával, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 132/2010.(XI.24.) számú határozatával és Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 147/2010.(X.28.) Kt..számú határozatával és Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 124/2010. (XI.9.)ÖKT. számú határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, ................................................. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezetõ Záradék:
312
313
Ezen Szakmai Programot Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Tetétlen Községi Képviselő-testülete .........................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Tetétleni Bölcsődéjének HÁZIRENDJE
Az intézményvezető neve: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna Telefonszáma: (54)-461-250 A szakmai vezető neve: Zsófiné Dede Marianna A bölcsőde címe: 4184 Tetétlen, Rákóczi utca 1. Telefonszáma: 06-20-411-9511 A szakmai vezető helyettes: Kiss Zoltánné A bölcsőde a hét 5 munkanapján, napos bölcsődeként működik. 1.) A bölcsőde naponta reggel 6.30-tól 8.00-óráig fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8-8.30 között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermekek hazavitelére délután 16.30-ig van lehetőség. 2.) A bölcsődéből a gyermekeket csak a szülők vagy az általuk írásban megbízott személy viheti el. 14 éven aluli gyermek e feladattal nem bízható meg. 3.) A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön jellel ellátott szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényben, mert a bölcsődében hagyott, illetve a gyermek személyes tárgyaiért felelősséget vállalni nem tudunk. 4.) A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egészsége érdekében a lázas (37,5 0C és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsődét és vezetőjét értesíteni kell. A gyermek gyógyszer vagy gyógyhatású készítményt kap, vagy ételérzékenység áll fenn, arról a szülő írásban köteles tájékoztatni a gyermek gondozónőjét. 5.) Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a gondozónő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a szülők vagy a hozzátartozók napközbeni
313
314 elérhetőségének címe és telefonszáma. Kérjük, hogy ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermekük hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. 6.) Betegség miatt hiányzó gyermeket, gyógyulása után, csak (Egészséges, közösségbe mehet, dátum, hogy mettől meddig hiányzott) orvosi igazolással tudunk fogadni. A megtörtént kötelező védőoltásokról folyamatosan kérjük a tájékoztatást. 7.) Amennyiben a szülő a gyermekét betegség vagy egyéb ok miatt nem hozza a bölcsődébe, a távolmaradás tényét be kell jelenteni a bölcsődevezetőnél reggel 9 óráig. Abban az esetben, ha szülő nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének a térítési díj elszámolásánál csak a következő naptól tudjuk a gyermek hiányzását figyelembe venni. 8.) Kérjük, hogy a havi térítési díjat előre, csak a jelzett időpontban fizessék be. Fizetési és egyéb gondjaik esetén keressék a bölcsődevezetőt, aki felvilágosítással és segítőkészséggel áll szíves rendelkezésükre. 9.) Az üzenőfüzetbe történő bejegyzéseket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkozik. 10.) A bölcsőde területén és a bölcsőde udvarán dohányzás szigorúan tilos! 11.)A bölcsőde ünnepnapokon és hivatalos napokon zárva tart. A nyári és a téli zárást, a szülők igényeihez igazodva a fenntartó állapítja meg. Érdekképviseleti Fórum működése: A bölcsőde Érdekképviseleti Fórumot működtet, melynek munkájában a szülők, a dolgozók és az Önkormányzat képviselője vesz részt. A Fórum szükség szerint, de évi legalább egy alkalommal ülésezik. Az Érdekképviseleti Fórum dönt az elé terjesztett intézményi panaszokról, intézkedéseket kezdeményez az Önkormányzatnál, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeténél, és más hatáskörrel rendelkező szerveknél. Az Érdekképviseleti Fórumnak címzett panaszt az Intézményvezetőnél kell benyújtani. Az Intézményvezető haladéktalanul értesíti az Érdekképviseleti Fórum Elnökét a panasz benyújtásáról. Az Érdekképviseleti Fórum ülését az elnök hívja össze. A panasztevőt az ülésen meg kell hallgatni. A panasztevőt az Elnök értesíti az ülés időpontjáról azzal, hogy távolmaradása az ülés megtartását és a panasz kivizsgálását nem akadályozza. Az ülésről Jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Érdekképviseleti Fórum Elnöke a panasz Intézményvezetőnél történt benyújtásától számított 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője, vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A házirend betartását köszönjük. Dátum: 2011. 05. 05. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Intézményvezető
Zsófiné Dede Marianna Szakmai vezető
Záradék: Ezen Házirendet Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a ................................ számú, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.h. számú Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 92/2011. (V.23.) Kt. számú , Tetétlen Községi Képviselő-testülete .........................................................számú, Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete .............................. számú határozatával jóváhagyta. Kaba, .......................................................
Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Szitó Sándor polgármester
314
315
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Közalkalmazotti Szabályzata
Készült: 2011.május 13. Készítette: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Hatályos: 2011. június 30.
Kaba Város Önkormányzat Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője, mint munkáltató (a továbbiakban munkáltató), valamint az intézménynél közalkalmazottként foglalkoztatottak közalkalmazotti képviselői, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) és a végrehajtásáról rendelkező 257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet, 1/2000. (I.7.) SzCsM. valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, egyes rendelkezéseinek helyi alkalmazására vonatkozó helyi szabályokat a következőkben állapítja meg.
I. fejezet Általános rendelkezések 1.
2.
3. 4.
A közalkalmazotti szabályzat a Kjt. 2. §. (1) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak minősül, ennek megfelelően személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, beleértve az intézmény vezetőjét is. A szabályzat tervezetét a munkáltató készíti elő és azt követően a közalkalmazotti képviselőknek átadja, akik kötelesek az intézmény közalkalmazotti közösségének véleményét kikérni. A véleményezést követően kerül sor a szabályzat aláírására. A szabályzat módosítását bármelyik fél kezdeményezheti, illetve a módosítása kötelező a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó jogszabály változás esetén. A szabályzat felmondását bármelyik fél 30 napos határidővel kezdeményezheti. Nem alkalmazható ez a szabály a megkötéstől számított hat hónapon belül.
II. fejezet A közalkalmazotti képviselők és a munkáltató kapcsolattartása 1. 2.
3. 4. 5. 6.
7.
A közalkalmazotti képviselők előre egyeztetett időpontban és témakörben megbeszélést tarthatnak a munkáltatóval az intézmény közalkalmazottait érintő lényeges kérdésekben. A közalkalmazotti képviselők írásos állásfoglalást, véleményt, javaslatot stb. nyújthatnak be a munkáltatóhoz jogosultsági körükben. A munkáltató köteles 15 napon belül írásban választ adni a képviselők kérdéseire. A felek között felmerülő vitás kérdéseket egyeztetési eljárásban kell rendezni. A munkáltató az intézmény sorsát érintő lényeges kérdésekben a képviselőkkel egyeztet. A képviselőket egyetértési jog illeti meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, a munka- és védőruha biztosítása tekintetében. Az éves költségvetés készítése során a munkáltató véleményezteti az illetmény előmeneteli rendszer fedezetéül szolgáló tervezetet, illetve a közalkalmazottakat érintő intézkedés tervezetét, a munkarend kialakítását, az éves szabadságolási tervet, és a dolgozók képzésével kapcsolatos terveket. A munkáltató tervezett intézkedésének tartalmát köteles a képviselőkkel ismertetni. Az egyetértési jogukat a képviselők 5 munkanapon belül gyakorolhatják. A határidő túllépése esetén a tervezetet részükről elfogadottnak kell tekinteni.
315
316 A képviselők az egyetértési és véleményezési joguknak gyakorlásával összefüggésben a munkáltató nyilvántartásaiba betekinthetnek. A munkáltatótól tájékoztatást kérhetnek a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdésekben. Tájékoztatni kell munkáltatójukat az intézmény közalkalmazottainak részvételével tervezett értekezletek, megbeszélések időpontjáról. 8. A vitás kérdések rendezésére az egyeztetési eljárás szolgál. Az egyeztetésen a munkáltató és a közalkalmazotti képviselők vesznek részt, melynek időpontját a felek közösen állapítják meg. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
-
A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: az egyeztetés helyét és idejét, az egyeztetésben résztvevő személyek nevét, a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét, az egyeztetés során elhangzott nyilatkozatokat, a megkötött egyezség pontos szövegét, vagy a kifogás esetleges visszavonását, az esetleges eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot, a résztvevők aláírását. III. fejezet Munkaidő, munkavégzés
1. Munkaidő A heti munkaidő 40 óra. A dolgozók munkaidő beosztását az intézményvezető és a vezetők készítik el. A törzsidő mértéke: családgondozóknál napi 4 óra szociális segítőknél napi 7 óra házi segítségnyújtást ellátó szociális gondozóknál napi 1 óra jelzőrendszeres házi segítségnyújtást ellátó szociális gondozóknál heti 1 óra nappali ellátást nyújtó szociális gondozóknál, napi 7 óra terápiás segítőknél napi 7 óra személyi segítőknél napi 1 óra közösségi gondozóknál napi 1 óra kisgyermeknevelőknél napi 7 óra
A törzsidőt az intézmény helyiségeiben kell letölteni, az intézményvezető és a vezetők által meghatározott munka és ügyeleti időben. 2. Munkarend Az intézmény munkarendje a következő: Hétfő: 7.30 - 16.00 Kedd: 7.30 - 16.00 Szerda: 7.30 - 16.00 Csütörtök: 7.30 - 16.00 Péntek: 7.30 - 13.30 A munkaközi ebédszünet 12,00 órától 30 perc, melyből 30 percet – péntek kivételével – munkaidőben kell kiadni. A családgondozók, a házi segítségnyújtásban dolgozó szociális gondozók, személyi segítők, közösségi gondozók rugalmas munkaidejükre tekintettel, munkaközi szünetre (ebédidőre) nem tarthatnak igényt. A munkarendtől való eltérést az intézményvezető engedélyezheti. Eltérő munkarendben a nappali ellátások dolgozói, Hétfőtől- csütörtökig 7.30 – 17.00
316
317 pénteken
7.30 – 14.00
valamint a bölcsődei dolgozók dolgoznak. Hétfőtõl - péntekig
6.30 - 16.30
Elrendelt túlmunka esetén a dolgozót a ledolgozott órák számának megfelelő szabadidő illeti meg, amely kiadásáról - ügyfélfogadási időn kívül - a szakmai vezető gondoskodik. A munkakezdési és befejezési időpontot a dolgozók kötelesek a jelenléti ívbe naponta bejegyezni. Betegség miatt a munkahelyről távol maradó dolgozó betegségét a lehető legrövidebb időn belül köteles munkahelyi vezetőjének bejelenteni. A betegség tényét a jelenléti ívbe be kell jegyezni. Munkaidő alatt a munkahelyet csak a szakmai egység vezetőjének engedélyével lehet elhagyni. Ügyfélfogadási időben eltávozás csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. 3. Nyitvatartási rend A nyitvatartási rendre a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata az irányadó. 4. Szabadság Az intézményvezető és a vezető az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez - tekintettel a munka törvénykönyv megfelelő rendelkezéseire - minden év január 31-ig ütemtervet készít. Szabadságát csak az a dolgozó kezdheti meg, akinek a szabadság igénylő lapját a vezetője aláírással igazolta, hogy a helyettesítésről megfelelően gondoskodott és szabadságát az intézményvezető engedélyezte. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadság mértékéről az intézményvezetőnek nyilvántartást kell vezetni. IV. fejezet Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat kinevezési okiratban kell rögzíteni a Kjt. alapján. V. fejezet Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók egyéb jogosultsága 1. Illetménypótlék Az intézmény dolgozóit a Kjt., az ágazati miniszter által kiadott jogszabályok, és a képviselő-testület döntése alapján illetik meg pótlékok. 2.Illetményelőleg A közalkalmazott évente szükség szerint illetményelőleg felvételére jogosult, melynek összege a havi bruttó illetmény 150%-ig terjedhet, és maximum 6 hónapi törlesztő részletre adható. Egy havi törlesztő részlet nem lehet több a nettó illetmény 33%-nál. Nem engedélyezhető illetményelőleg annak a dolgozónak, akinek az intézmény felé bármilyen tartozása áll fenn. Kifizetését az intézményvezető engedélyezi. Az egyszerre kifizetett illetményelőleg összege nem haladhatja meg az intézmény éves béralapjának 5%-át. 3. Költségtérítés A kiküldetésben lévő dolgozót napi díj, szállás és utazási, valamint egyéb költségtérítés illeti meg a vonatkozó jogszabályok alapján, amennyiben a kiküldetést az intézményvezető előzetesen engedélyezte. Belföldi hivatalos kiküldetés vagy állandó munkavégzés céljára saját gépkocsit csak az intézményvezető előzetes engedélyével használhat a közalkalmazott. 4. Védő-, és munkaruha Az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét az „Egyéni védőeszközök munkaköri meghatározása” című dokumentum szabályozza. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókat a képviselő-testület döntésének megfelelő összegű munkaruha juttatás illeti meg. A juttatást a dolgozók az önkormányzat éves költségvetésének jóváhagyása után vehetik igénybe. A ruházati költségtérítés felhasználását a közalkalmazott a juttatást követő 30 napon belül számlával köteles igazolni.
317
318 A munkaruha juttatásból a dolgozók az alább felsorolt ruházati termékeket vásárolhatják. A támogatásból a védőeszközökben részesülők a munkakörükhöz tartozó védőeszköznek minősülő termékeket nem vásárolhatnak. Munkaruha megnevezése köpeny kötény
Mennyiség (db,pár) 1 1 kendő, fityula, élelmiszeripari fehér sapka 2 védőcipő 1 papucs vagy klumpa 1 gumicsizma 1 esőköpeny 2 kabát, széldzseki, dzseki 1 szoknya vagy nadrág 1 póló 2 blúz vagy ing 1 kosztüm vagy öltöny 1 sapka 1 kesztyű 1 sál 1 utcai cipő 2 táska 1
Kihordási idő (év) 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Juttatásban az a közalkalmazott részesül, akinek közalkalmazotti jogviszonya az intézménynél hat hónapja fenn áll. Azok a dolgozók, akik tárgyévben nem álltak 12 hónapig közalkalmazotti jogviszonyban csak időarányosan jogosultak munkaruha juttatásra. A használati idő leteltével a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a munkaruha kihordási idejének letelte előtt 6 hónapot meghaladóan szűnik meg, a dolgozó a munkaruha időarányos pénzbeli megváltására köteles, kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a dolgozó halála miatt szűnik meg. A munkaruha használati idejébe nem számítható be: - a tanulmányi szabadság és iskolába járás idő egy hónapon túli teljes időtartama, - táppénzes állomány, szülési szabadság egy hónapon túli időtartama. A munkaruha tisztításáról és javításáról a közalkalmazott gondoskodik. A használati idő lejárta előtt új munkaruha csak akkor illeti meg a közalkalmazottat, ha a munkaruha üzemi baleset, elemi csapás, vagy a dolgozó hibáján kívül egyéb esemény miatt válik használhatatlanná. A közalkalmazott köteles munkája során a részére biztosított munka-, és védőruha viselésére, az annak hiánya miatt bekövetkezett balesetekért és káresetekért az intézmény felelősséget nem vállal. 5. Közlekedési eszköz használat Azoknak a közalkalmazottaknak, akik legalább 6 hónapja jogviszonyban állnak az intézménnyel, és területi munkát végeznek, az intézmény kerékpár használatot biztosít. A kerékpár kihordási ideje 6 év, melyet a kerékpár használatba vételének napjától kell számítani. Új kerékpárt a munkáltató csak a kihordási időt követően, annak használhatatlan állapota miatt biztosít. A karbantartási és javítási költségek az intézményt terhelik, ha az a rendeltetésszerű használat ellenére vált szükségessé. Egyéb esetekben a javítási költségek teljes egészében a dolgozót terhelik. Amennyiben a dolgozó hibájából (pl. nem gondoskodott a kerékpár biztonságos tárolásáról) a kerékpár elveszett, a kihordási idő letelte után tarthat csak igényt új kerékpárra. A kerékpárt a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, illetve a munkakör változásakor a munkáltatónak vissza kell szolgáltatni. A leadott használhatatlan kerékpárokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja a selejtezési szabályoknak megfelelően leselejtezi és értékesíti. 6.Étkezési hozzájárulás
318
319 Az intézmény közalkalmazottai az éves költségvetésben jóváhagyott ékezési hozzájárulásra jogosultak, közvetlenül fogyasztható élelmiszervásárlásra jogosító étkezési-, ebédcsekk vagy a melegkonyhás étkezést igénybe vevőknek nyújtható természetbeni juttatás formájában.
-
Nem illeti meg az étkezési hozzájárulás: törthónapra (akinek munkavégzése nem egész hónapra terjed ki- közalkalmazotti jogviszony kezdete, vége, TGYS, GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság esetén-) aki TGYS-en, GYES-en, vagy GYED-en van, aki fizetés nélküli szabadságon van.
7. Tanulmányi szerződés Az intézményvezető tekintettel a vezető javaslatára tanulmányi szerződést köthet az intézmény szakemberszükségletének kielégítése érdekében. A tanulmányi szerződés tartalmát a felek szabadon, egyező akaratukkal határozhatják meg. Tanulmányi szerződést elsősorban azokkal a kiemelkedő szakmai munkát végző munkatársakkal lehet kötni, akik munkakörükben legalább egy éve dolgoznak az intézményben. A közalkalmazottak esetenkénti szakmai továbbképzését a költségvetés keretein belül az intézményvezető engedélyezi. VI. fejezet Törzsgárda szabályok Az intézménnyel hosszabb ideje közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó hűsége elismeréseként törzsgárda jutalomra jogosult. 10 év jogviszony után bruttó 50.000.-Ft 20 év jogviszony után bruttó 100.000.-Ft 25 év jogviszony után bruttó 150.000.-Ft 30 év jogviszony után bruttó 200.000.-Ft 40 év jogviszony után bruttó 250.000.-Ft illetmény fizetendő ki. A törzsgárda jutalomra jogosító időtartam számításánál az intézménynél illetve annak jogelődjeinél megszerzett közalkalmazotti jogviszonyt lehet figyelembe venni. Nyugdíjba vonuláskor a dolgozó 30 év fölött eltöltött törzsgárda idő esetén a következő fokozat szerint járó illetmény felvételére jogosult. Az a közalkalmazott, aki 35 év törzsgárdatagság után vonul nyugdíjba a felmentési idő teljes időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
VII. fejezet Kötelező intézményi étkeztetés Azok az étkeztetés szakfeladaton foglalkoztatott munkatársak, akiknek feladatellátási helyük főzőkonyhán van, kötelesek igénybe venni az intézményi étkeztetést. A dolgozók az étkeztetésért személyi térítési díjat fizetnek, melynek alapját a munkaidőre eső étkezések száma határozza meg. Azoknál a dolgozóknál, akik a munkáltatói étkezési hozzájárulást természetbeni juttatás formájában igényelték, a havi személyi térítési díj összegét csökkenteni kell a mindenkori költségvetésben jóváhagyott természetbeni juttatás összegével. Az adott hónapban fel nem használt természetbeni juttatás a következő hónapra nem vihető át.
VIII. fejezet Záró rendelkezések
319
320 Jelen Közalkalmazotti Szabályzat 2011. június 30-től lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti az 2010. december 1-től hatályos Közalkalmazotti Szabályzat. Jóváhagyta: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 118/2011. (V.19.) Kvt.határozatával A szabályzat egy példányával el kell látni a közalkalmazotti képviselőket, valamint folyamatosan biztosítani kell a közalkalmazottak hozzáférési lehetőségét. Kaba, 2011. május 13.
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető
Lisztes Gyuláné közalkalmazotti képviselő
Molnár Piroska közalkalmazotti képviselő
Kaba, Báránd települések 2005. október1-től létrehozták a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulást, aminek keretében biztosítják a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény alapján az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást, támogató szolgáltatást, közösségi ellátást, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekjóléti szolgáltatást és gyermekek napközbeni ellátását(bölcsőde). A társuláshoz 2006. január 1-jei hatállyal csatlakozott Sáp község. A társulás tagjai a társulási megállapodás 10.1. pontjában meghatározták a társuláshoz csatlakozás feltételeit, amely feltételek teljesülése esetén a csatlakozni szándékozónak a tagok biztosítják a társuláshoz csatlakozást. Tetétlen Község Önkormányzata 2008. szeptember 1-től jelezte csatlakozási szándékát a bölcsődei ellátás területén. Ezt követően a felek lefolytatták a jogszabályban és a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodásában előírt eljárást, és megállapították, hogy a csatlakozásnak nincs akadálya. A társulás tevékenységi köre 2011. január 1. napjától a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásával bővül. Biharnagybajom Község Önkormányzata 2011. június 30. nappal jelezte csatlakozási szándékát a társuláshoz. Ezt követően felek lefolytatták a jogszabályban és a társulási megállapodásban előírt eljárást, és megállapították, hogy a csatlakozásnak nincs akadálya. Fentiek alapján felek az alábbi egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodást kötik.
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS mely létrejött Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (4183.Kaba, Szabadság tér 1) képviseli Szegi Emma polgármester, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (4161.Báránd, Kossuth tér 1) képviseli Kiss Sándor polgármester között a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §. (1) bekezdése valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV törvény 2., és 8.§-a alapján önkéntes és szabad elhatározásból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján 2005. szeptember 1-től határozatlan időre szólóan intézményfenntartó társulás létrehozására:
I fejezet Általános rendelkezések 1. A társulás neve: Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás A társulás székhelye:4183. Kaba, Szabadság tér 1.
320
321 Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe 2. A társulás tagjainak neve, székhelye : Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183.Kaba, Szabadság tér 1, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161.Báránd, Kossuth tér 1. 2006. január 1-től Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. 2008. szeptember 1-től Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u. 65. 2011. június 30-tól Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4172 Biharnagybajom, Rákóczi u. 5. 3. A társulás célja: 3.1. A társult önkormányzatok közös összefogásával a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 62-65/A.§., 65/C.§. és 65/F. (1) bek. a-b.) pontjában foglalt szociális alapellátási feladataikat magas szakmai és ellátási színvonalon tudják megvalósítani. 3.2. Ugyanezen cél érdekében a közös intézmény szervezetén belül, önálló szervezeti egységként működtetik a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39-42. §-aiban elrendelt gyermekjóléti szolgáltatási feladatok teljesítését. 3.3. A közös feladatmegvalósítás lehetővé teszi, hogy a fenntartással járó fajlagos költségek csökkenjenek azáltal, hogy az állami költségvetésből a társulás kiegészítő normatív állami hozzájárulásra válik jogosulttá. 3.4. Az e megállapodás 2.) pontjában felsorolt társult önkormányzatok kinyilvánítják, hogy a fenntartói minőségben vállalt szerepük e szerződés elveinek maradéktalan elfogadásával történik. Tudomásul veszik, hogy a feladatellátás szakmailag indokolt színvonalának biztosítása az ahhoz rendelt megfelelő költségek terhét rója a társulás tagjaira. Fentiek érdekében a működéssel kapcsolatosan felmerülő költségkihatásokat, amennyiben abban változás áll elő, a társult önkormányzatok jegyzőik útján egyeztetik. Az egyeztetés elsődleges célja társult település önkormányzata által közös intézménytől igényelt ellátás – az önkormányzatok által igényelt ellátások felsorolását az 1.sz. melléklet tartalmazza – a jogszabálynak megfelelő és jó szakmai színvonalú működés biztosítása. 4. A közös feladat, hatáskör, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletalkotási jogkörrel és egyéb felügyeleti jogkörrel megbízott neve, székhelye: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. 5.1 A társulás által közösen fenntartott intézmény neve, székhelye: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 4183. Kaba, Jókai u. 4.
321
322 5.2 Feladat ellátást szolgáló vagyon: Kaba, Hajdú u. 7. Hrsz: 1514 Báránd, Kossuth tér 4. 635 hrsz. Sáp, Fő u. 26. 331hrsz. Sáp, Fő út 40/A. 338/1 hrsz. Tetétlen, Rákóczi u. 1. 427 hrsz. Biharnagybajom, Rákóczi u. 17. 644 hrsz. Biharnagybajom, Kossuth u. 28. 1549/1 hrsz.
Az intézmény szervezeti egységei: - Házi segítségnyújtás - Étkeztetés - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Családsegítés - Támogató szolgálat - Nappali ellátás - idősek nappali ellátása - pszichiátriai betegek nappali ellátása - szenvedélybetegek nappali ellátása - Közösségi ellátás - pszichiátriai - szenvedély betegek ellátása - Gyermekjóléti szolgáltatás - Gyermekek napközbeni ellátása /bölcsőde/ 6. A társulás által fenntartott intézmény tevékenységi köre: 6.1. A társulás az abban részt vevő települések – a társult önkormányzat ellátásra vonatkozó igénye szerint – illetékességi területére kiterjedően gondoskodik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény alapján a(z): étkeztetésről házi segítségnyújtásról jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítésről támogató szolgáltatásról nappali ellátásról: idősek nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali ellátása szenvedélybetegek nappali ellátása közösségi ellátásról - pszichiátriai - szenvedély betegek ellátása, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján a: - gyermekjóléti szolgáltatásról - gyermekek napközbeni ellátásáról 6.2 A társulás által fenntartott intézmény feladat ellátási szerződés alapján a társulásban résztvevő önkormányzatok illetékességi területén kívül is elláthat olyan szociális feladatot, amelyet a társult tagok illetékességi területén is biztosít. 6.3. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ működése során folyamatosan biztosítani kell a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/20099.(XII.29.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről rendelkező 1/2000.(I.7.) SzCsM. rendelet, a gyermekjóléti és
322
323 gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyre vonatkozó 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet ( illetve a mindenkori hatályos jogszabályi feltételek) érvényesítését. 7. A társulás által fenntartott intézmény jogállása: 7.1. Önálló jogi személyként működő költségvetési szerv, képviselője az intézményvezető. A költségvetési szerv gazdálkodásának megszervezési módját tekintve: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 7.2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: pályázat útján, Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg 5 év határozott időtartamra, menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat Kaba város polgármestere gyakorolja. 7.3 A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetői álláshelyének betöltéséhez a társult települések polgármesterei véleményének figyelembevételével teszi(k) meg javaslat(uk)at Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületének illetékes bizottsága(i). 7.4. Munkáltatói jogok gyakorlása: Munkavégzés helyétől függetlenül a közösen fenntartott intézmény munkatársai fölötti munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. 7.5 Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályokkal és az alapító fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal és hatáskörökkel. 8. A társulás pénzügyi, vagyoni alapja 8.1. A társulás működésének és feladati ellátásának fedezetét a társulás tagjai - A települési önkormányzat által ellátott feladat után a társulás által igényelhető normatív állami hozzájárulásból, - Saját bevételből, a települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásaiból - Központi költségvetési pénzeszközből - Egyéb bevételekből biztosítják. 8.2. A társulás működésének, az intézmény közös fenntartásának fedezeteként elsődlegesen a mindenkori hatályos költségvetési törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok megvalósításához nyújtott normatív állami hozzájárulás, továbbá – a társulás révén történő feladatmegoldásra tekintettel – a kiegészítő állami hozzájárulás szolgál. A társult önkormányzatok az intézmény működéséhez szükséges költségek fedezetét – az állami normatíván felüli részt – adott évi költségvetési rendeletükben a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatoknál biztosítják. 8.3. A társulás működésének és feladatellátásának biztosításához az önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának megállapítása az alábbiak figyelembe vételével kerül meghatározásra: - az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző személyi juttatása társult településeket lakosságszám arányában terheli, - a településen hány fő biztosítja teljes és részmunkaidőben az ellátásokat. Ez alapján kell kiszámolni a személyi juttatások településre eső részét, amennyiben a biztosított ellátás után a költségvetési törvényben a normatíva feladatellátásra vagy lakosságszám arányában kerül megállapításra.
323
324 - dologi kiadások mértékének meghatározásánál az önkormányzatok az intézmény működését nem veszélyeztethetik, a dologi kiadások azt az önkormányzatot terhelik, amelynél azok felhasználásra kerülnek, - a működéshez szükséges – nem az ingatlanhoz kötődő – felújítási és beruházási költségeket a közös intézmény költségvetésében kell szerepeltetni, - feladatellátást szolgáló ingatlanhoz kötődő felújítási és beruházási költségek nem képezik részét a közös intézmény költségvetésének, azt a tulajdonos önkormányzat saját költségvetésébe építi be. 8.4. A pénzügyi hozzájárulás társult településre eső 1/12 részét az érintett önkormányzat havi bontásban minden hó 15-ik napjáig Kaba Város Önkormányzatának 11738053-15373632 számú számlaszámára utalja át. 8.5. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ – mint közös fenntartású intézmény – költségvetése és zárszámadása Kaba város éves költségvetési, illetve zárszámadási rendeletébe épül be. Az intézmény költségvetésének elfogadásához, illetve a költségvetés év közbeni módosításához a társult önkormányzatok képviselő-testületének egyetértése szükséges. A társult önkormányzatok költségvetési rendeleteikben az általuk 8.2. pont szerint biztosítandó előirányzatot szerepeltetik. A fenntartói jogokat Kaba Város Képviselő-testülete gyakorolja. 8.6. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ előirányzatai tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Kaba Város Polgármesteri Hivatala látja el. 8.7. A társult önkormányzatok a társulás működését évenként értékelik, melyet megelőzően pénzügyi bizottságuk elnökei útján a költségek felhasználásának módját közösen ellenőrzik. A polgármesterek a képviselő-testületnek évenként, a költségvetési beszámoló keretében adnak számot a társulás tevékenységéről, a pénzügyi helyzetről, a társulási cél megvalósulásáról. A 2005. évi költségek közös viselésének megállapítása a 3.4. pontban foglaltak szerinti jegyzői egyeztetés alapján kerül meghatározásra. 8.8. Kaba Város Önkormányzata abban az esetben, ha a 8.2. pontban rögzített normatív bevételek nem fedezik a társult tag közigazgatási területén működő intézmény működésével kapcsolatban felmerülő kiadásokat, jogosult a társult önkormányzattól kérni a közigazgatási területén működő intézmény finanszírozásában jelentkező tényleges, a kabai önkormányzat által kifizetendő többletkiadások fedezetét. 8.9. Amennyiben bármely társult tag az előírt határidőre nem teljesíti fizetési kötelezettségét, úgy lejárt tartozását az 1959. évi IV. törvényben (Ptk. 232. §.(1) bek.,) meghatározott mértékű kamattal növelten kell megfizetnie. 8.10. A 8.8. pontban meghatározott finanszírozási különbözet megfizetésére kötelezett önkormányzat kérelmére Kaba város polgármestere – a társulás által fenntartott intézmény vezetőjének tájékoztatása mellett – a finanszírozási különbözet éves összegének 1/12-ed részének megfelelő összeghatárig kérelmező önkormányzat részére egy hónap fizetési haladékot adhat, ha a fizetési haladékot kérő kérelem a fizetési kötelezettség lejárta előtt legalább 5 nappal megérkezik a kérelem elbírálására jogosulthoz és kérelmezőnek nincs lejárt határidejű tartozása. Fizetése haladék engedélyezése esetén is köteles kérelmező önkormányzat a 8.9. pontban meghatározott mértékű kamatot megfizetni. 8.11. Ha a társult tag önkormányzat fizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a fizetési határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési felszólítást küld, amelyben felszólítja az adóst a tartozás 8 napon belül történő rendezésére. Amennyiben adós önkormányzat a megadott határidőn belül nem egyenlíti ki tartozását, Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a lejárt idejű tartozás kamattal növelt összegének megfelelő inkasszót nyújt be az adós önkormányzat költségvetési számlájára. Ezen eljárást kell alkalmazni a 8.10. pontban előírt kérelem késedelmes beérkezése esetében is.
324
325 8.12. A társult tagok ezen megállapodás alapján felhatalmazzák az éves finanszírozási különbözetnek megfelelő összeghatárig Kaba Város Önkormányzatát inkasszó benyújtására. Az önkormányzatok nyilatkozata, felhatalmazása ezen megállapodás mellékletét képezi. 9. Szerződő felek megállapítják, hogy a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ székhelyén található helyiségek, berendezések és tárgyi eszközök Kaba Város Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezik. 9.1. Az intézmény alapfelszerelését, berendezéseit ( egyéb ellátottságát) az alapító Kaba Város Önkormányzat biztosítja. 9.2. A társulás megszűnése esetén a társulás létrehozásakor ismert vagyoni-tulajdoni állapot változatlanul marad. 9.3. A társult önkormányzatok által a társulás érvényes működése alatt üzemeltetésre átadott eszközöket, illetve tárgyi berendezéseket, az elhasználódás szokásos mértékét figyelembevevő állapotban, vagy könyvi amortizációnak megfelelő értékben kell visszaszolgáltatni. 9.4. A feladatellátást szolgáló ingatlanok egyéb berendezései, melyek működéshez tartozók, illetve melyeket a fenntartói jogokat gyakorló önkormányzat költségvetésében fejlesztésként biztosít, megszűnést követően az intézményi vagyoni körben maradnak, tulajdonosa az ingatlantulajdonos önkormányzat. 9.5. Társult Önkormányzatok fejlesztési hozzájárulása esetén az előzetesen ( a fejlesztési költség átutalását megelőzően) kötött külön megállapodás szerint kell a tulajdont rendezni a fejlesztéssel létrehozott vagyonérték tekintetében. 9.6. Társult Önkormányzatok tudomásul veszik, hogy a társulással szemben fennálló követelések a tagokat a lakosságszám arányában terhelik és azt a társulás megszűnésekor, illetve az abból történő kiváláskor, kizáráskor figyelembe kell venni. 10. A társuláshoz történő csatlakozás 10.1. A társult Képviselő-testületek a csatlakozást kizárólag azon önkormányzatok képviselő-testületei részére teszik lehetővé, melyek - elfogadják a társulás céljait, - hatékonyan közreműködnek a kötelező feladatok költségkímélő megvalósításában - vállalják a költségek – így az esetleges többlet költségek – viselésének a 8.) pontban rögzített módját, továbbá - jelen megállapodásban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 10.2. A csatlakozni kívánó önkormányzat képviselő-testületének a 10.1. pontban foglaltakra vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó határozatát a társult képviselő-testületekhez kell megküldeni. 10.3. A csatlakozni kívánó önkormányzat csatlakozásához való hozzájárulás megadása vagy megtagadása kérdésében a társult önkormányzatok képviselő-testületei döntenek minősített többséggel. 11. A társulás tagsági jogviszony megszűnése: 11.1. Jelen társulási megállapodás – társulás – megszűnik: a.) a társulásban résztvevő képviselő-testületek közös megegyezésével történő megszüntetésével, b.) bíróság jogerős döntése alapján.
325
326 11.2. A társulási megállapodást a tagnak felmondani a naptári év utolsó napjával – december 31-i hatállyal – lehet, melyet tartalmazó minősített többséggel meghozott képviselő-testületi határozatot 3 hónappal korábban kell meghozni, s a társult képviselő-testületekkel közölni. 11.2.1. A társuláshoz csatlakozó önkormányzat a csatlakozás évében mentesül a 11.2. pontban meghatározott felmondási szabály alól, így tárgyév ( csatlakozás éve) december 31-ig jogosult 90 napos felmondási határidővel a társulásból kilépni. 11.3. A társulás megszűnik az 1997. évi CXXXV. tv. 6.§. (1) bekezdése esetén. A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. 11.4.Az intézményi társulás megszűnése esetén a megszűnés napját követő 3 hónapon belül köteles Kaba Város Önkormányzata, mint gesztor elszámolni a kivált önkormányzattal az éves költségvetési rendeletben előzetesen jóváhagyott kiadások és bevételek teljesítésével a normatív bevételeken túli támogatások időarányos felhasználását és a kiegészítő támogatásokat figyelembe véve. Az elszámolás benyújtását követő 1 hónapon belül a társult önkormányzatok egymással szembeni kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni. 11.5. A társulás megszűnésekor, illetve a társulásból történő kilépéskor a társulás létrejöttekor meglévő arányban és összetételben részesülnek a települések az összdolgozói létszámból. 11.6. A társulás megszűnésének egyéb kérdéseiben a társulások működését szabályozó jogszabályok szerint kell eljárni. 12. A társulás ellenőrzésének rendje 12.1. A társulás pénzügyi ellenőrzését az Állami Számvevőszék végezheti, valamint a társulásban résztvevő önkormányzatok belső ellenőrzésével történik. 12.2. A társulás szakmai felügyeletére az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat jogosult. Törvényességi ellenőrzés a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a területileg illetékes módszertani intézmény feladata . 12.3. Az intézményvezető az intézmény szakmai munkájáról évente a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testülete előtt beszámol. 13.A kiadmányozás rendje A kiadmányozási jogkört a közösen fenntartott intézmény vezetője gyakorolja. A személyes adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő tárolásáról, kezeléséről, felhasználásáról az intézményvezető gondoskodik. 14. Vegyes és záró rendelkezések 14.1. A szakmai társulás részletes szakmai feladatait az Alapító okiratban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, Szakmai Programban leírtak tartalmazzák. 14.2. A működési engedélyezési eljárást Kaba Város Önkormányzat kezdeményezi. Minden társult település az illetékességi területén az engedélyezési eljáráshoz szükséges feltételeket előzetesen köteles biztosítani. 14.3. A társulás működése során felmerülő vitás kérdésekben a társulásban résztvevő önkormányzatok polgármesterei egyeztetés útján próbálják az esetleges nézeteltéréseket rendezni. Amennyiben ez
326
327 nem vezetne eredményre, a vitás kérdésekben a Püspökladányi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 14.4. E megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV törvény rendelkezései az irányadók. Kaba, 2011. május 19.
Záradék: A Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei a társulási megállapodást az alábbi határozataikkal jóváhagyták, az abban foglaltakat önmagukra nézve kötelező rendelkezésként elfogadták: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete: 118/2011. (V.18.) Kvt.h. Báránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete: …………………………… Sáp Község Önkormányzat Képviselő-testülete: 92/2011. (V.23.) Kt. Tetétlen Község Önkormányzat Képviselő-testülete: …………………………… Biharnagybajom Község Önkormányzat Képviselő-testülete:……………………………
Kaba Városi Önkormányzat képviseletében Szegi Emma polgármester
Báránd Községi Önkormányzat képviseletében Kiss Sándor polgármester
Sáp Községi Önkormányzat Képviseletében Karacs Imre polgármester
Tetétlen Községi Önkormányzat képviseletében Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester
Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviseletében Szitó Sándor polgármester 1.sz. melléklet A társult települések önkormányzata által a közös intézménytől igényelt ellátásokról Kaba Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2011. január 1-től Családsegítés Nappali ellátások: - időskorúak nappali ellátása 2006. január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátása 2011. január 1-től - szenvedélybetegek nappali ellátása 2011. január 1-től Támogató szolgálat 2006. január 1-től Közösségi ellátások 2006. november 30-től - pszichiátriai - szenvedély betegek Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása
327
328 Báránd Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2011. január 1-től Családsegítés Nappali ellátások: - időskorúak nappali ellátása 2006. november 30-tól - pszichiátriai betegek nappali ellátása 2011. január 1-től - szenvedélybetegek nappali ellátása 2011. január 1-től Támogató szolgálat Közösségi ellátások 2006. november 1-től - pszichiátriai - szenvedély betegek Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása Sáp Étkeztetés 2006. január 31-től Házi segítségnyújtás 2006. január 31-től Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2011. január 31-től Családsegítés 2006. január 31-től Nappali ellátások: - időskorúak nappali ellátása 2006. március 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátása 2011. január 1-től - szenvedélybetegek nappali ellátása 2011. január 1-től Támogató szolgálat 2006. január 31-től Közösségi ellátások: 2006. november 30-tól - pszichiátriai - szenvedély betegek Gyermekjóléti szolgáltatás 2006. január 31-től Gyermekek napközbeni ellátása 2005. október 1-től Tetétlen Gyermekek napközbeni ellátása 2008. augusztus 29-től 2009. január 1-től másodlagos feladatellátási hely: szenvedélybetegek közösségi ellátása 2011. január 1-től: pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Biharnagybajom 2011. január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátása, - szenvedélybetegek nappali ellátása, 2011. június 30-tól: - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - idősek nappali ellátása, - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, - szenvedélybetegek nappali ellátása 2011. december 31-től: - támogató szolgáltatás, - szenvedélybetegek közösségi ellátása, - pszichiátriai betegek közösségi ellátása.
328
329
329
