81
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 1. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: dr. Botka László polgármester
Beszámoló az egészségügyi integrációról Előterjesztő: Szegedi Tudományegyetem
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A Szegedi Tudományegyetem és Szeged Megyei Jogú Város között kötött egészségügyi feladatellátási szerződés – intergrációs szerződés – keretében minden évben tájékoztatót hallgatnak meg az egyetem képviseletében az egységes szegedi egészségügyi ellátás helyzetéről, nehézségeiről, feladatairól. Köszönti prof. dr. Pál Attilát, a Klinikai Központ elnökét. A professzor által előkészített és az Egyetemi Szenátus által jóváhagyott tájékoztatót a képviselők megkapták. A professzor 6 percben kiegészíti az írásban kiküldött anyagot, majd ezt követően egy prezentációt tekintenek meg az újklinika építésének a helyzetéről. Ezt követően nyit vitát a napirendről.
Prof. dr. Pál Attila: Miután végighallgatta a délelőtti közgyűlési vitát, kimenvén az épületből szembe találkozott a Széchenyi téri hangulattal, zenével. Azon tűnődött, hogy délután esetleg kissé meg kellene nyitni az ablakokat. Minden évben azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy a betegforgalom az előző év azonos időszakához képest 3,8 %-kal csökkent (járóbeteg-forgalom), illetve a krónikus betegek ellátása 8-8,1 %-kal csökkent. Ennek oka, hogy később jönnek a betegek az orvoshoz. Az OEP bevételük ennek ellenére 9 %-kal emelkedett, amit fontos hangsúlyozni, mert rendkívül nehéz anyagi körülmények között végzik a munkájukat. Módosulások a járóbeteg-ellátásban: a gyermekszám csökkenése miatt a körzetek száma 10-ről 8-ra csökkent. A járóbeteg-ellátásban Hódmezővásárhely onkológiai részlegét 10 szakorvosi órával integrálták. Ugyanígy a fekvőbeteg-ellátásban a hódmezővásárhelyi onkológiai részleg 15 ágyát vették át. Minden évben elmondta, és sajnos ugyanehhez kell tartania magát továbbra is, hogy a humánerőforrás-gazdálkodásban létszámemelést sehol nem tudtak végrehajtani. Csak a fluktuáció miatt üres helyeket töltötték be, ami, ha a szakmai minimumfeltételeket nézik, akkor időnként nagyon komoly gondot jelent. A klinikai központban 2003 óta működik egy kórházi informatikai rendszer, melynek felújítása, új informatikai rendszer kialakítása a fő céljuk jelenleg. Sok gondjuk közül a kórház higiéniájával kapcsolatban kiemeli, hogy a volt II. Kórház területén vannak a krónikus ágyak, ahol sajnos sok multirezisztens kórokozó van, amelynek kezelése jelentősen megterheli őket. A zilált anyagi helyzetüket a térítéses betegellátással próbálják kompenzálni, ezért a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő Egészségcentrum Kft.-t létrehozták, amely kapcsán abban bíznak, hogy a külföldi fizetős betegek valamilyen módon kibillentik a nem túl rózsás helyzetükből. Keretgazdálkodás van a Klinikai Központban, ami azt jelenti, hogy a klinikák pontosan tudják azt, hogy mennyi pénzt használhatnak fel egy-egy hónapban. A HBCS az OEP támogatást jelenti. 1 HBCS 150 ezer forint. Amennyiben 100 %-ot termel a klinika, akkor megkapja a 150 ezer forintját, ha 100-110 % között teljesít akkor már csak 47 ezer forintot kap egy pontért és 110 % fölött nem kap a klinika egyetlen fillért sem. Adott esetben egy traumatológiai klinika forgalma nem
82 kiszámítható, nem lehet tervezni, így az esetek többségében majdnem minden klinikánál teljesítménytúllépés történik, mert a betegforgalmat nem tudják igazából irányítani. Folyamatos monitorizálása történik mind a szakmai, mind pedig az anyagi teljesítményeknek. A Konszolidációs Bizottság - külső pénzügyi és elemző tanácsadókat bevonva - hetente ülésezik. Folyamatosan látják, hogy mi történik a Klinikai Központban és a tanszékvezetők ezen konszolidációs ülések eredményeként létrejövő múlt havi teljesítményeket folyamatosan megkapják, így mindenki képben van. Már eljutottak addig, hogy az Egészségügyi Biztosítási Igazgatóságnak napi jelentést kell küldeniük a klinikai igazgatóknak, tehát a klinikai igazgatók naprakészen tudják, hogy klinikájuk hogy teljesített. Amin spórolni tudtak, azok a szerződések voltak. Mind a takarítás, betegélelmezés, gyógyszer, textiltisztítás, műszaki szolgáltatás esetén jelentős kiadáscsökkentést tudtak elérni. Központilag nem kompenzált személyi jellegű kiadásokat kell biztosítani az egészségügyben, ami kb. 7 %-os plusz bérkiáramlást jelentett. Olyan mérvű volt a megszorítás az egész Klinikai Központ területén belül, hogy a vízművek megjelentek náluk, hogy az elmúlt időszakhoz képest 10 %-kal csökkent a vízfogyasztás és megvizsgálták a mérőórákat. Megítélése szerint igen éles helyzet alakult ki. Nagyon megnehezíti a helyzetüket, hogy november 7-én a Tudományegyetem 814 millió forintos zárolást kapott, melyből kb. 300 millió forint esik a Klinikai Központra, amit nagyon nehéz lesz az idén kispórolniuk.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Köszönti Tapasztó Sándort, akinek az előadásában tájékoztatást kapnak a jelenlévők a Klinikai Központ építéséről.
Tapasztó Sándor: Két pályázatról kíván beszélni, amely jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjának a legnagyobb, egybevont projektje, a TIOP-2.2.7-es és a TIOP-2.2. projektek. Tavaly arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a projektekre már a kivitelezési közbeszerzési eljárást lefolytatták, azonban jogorvoslati eljárások voltak folyamatban. Három jogorvoslati eljárás zajlott le, három tárgyalás volt, melyet követően egy 4 hónapos procedúra után tudtak szerződést kötni a munkálatokra. Ez év januárjában tudták a kivitelezőnek a munkaterületet átadni. Ezt követően kezdődhettek el a területelőkészítési munkálatok. A területelőkészítéseknél minden a közművekkel kezdődik. A közmű munkálatoknál szedett össze a projekt kb. egy két hónapos csúszást, de azóta a projekt ütemesen halad. Áprilisban az alapozási munkálatok folyamatosan zajlottak és május végén az épület már kezdett kiemelkedni a földből. A nyár folyamán a szerkezetépítési munkálatok ütemesen zajlottak és ezzel párhuzamosan a kivitelező – lentről felfelé – elkezdte a belső falazási munkálatokat, gépészeti, elektromos alapszerelési munkálatokat. Aki mostanában jár a Semmelweis utcában az láthatja, hogy az épület vasbeton szerkezete elkészült. Ma már a nyílászárók behelyezése is folyamatosan zajlik, a kivitelező készül a télre, hogy télen a belső munkálatokat – amely kívülről már annyira nem látványos – folyamatosan, zavartalanul végezni tudják. Cél az akutellátások többségének közös struktúrába, egy tömbbe való telepítése. A jelenleg érvényes határidő, az új 265 ágyas klinikának a megépítésére, befejezésére 2013. augusztus 31. Amikor ez megtörténik és a szükséges költözésekre is sor kerül az új épületbe, akkor lehet befejezni a jelenlegi 410 ágyas új klinikai tömbben az átépítések befejezését. A jelenlegi műtőrendszer, sterilizáló átépítését foglalja magába a munka. A megvalósítás tervezett dátuma: 2014. február 26. A projekt elszámolható összköltsége 12,3 milliárd forint, melynek az unió a 90 %-át adja, az egyetem pedig 10 %-ot finanszíroz. Bár az idén lehetőség volt az önerő alapból erre is támogatást kérni, melyet a mostani számlákra megkapott az egyetem. Maga a projekt 12,3 milliárd forint, melyből a megkötött szerződések mintegy 8,9 milliárd forintot tesznek ki, ami azt jelenti, hogy szerződéses állományilag a projekt ¾-e leszerződött állapotban van. A másik kapcsolódó, de ugyanolyan fontos projekt, maga a magkórház koncepció ezzel az épületszárnnyal lesz teljes a sürgősségi osztály kialakítása, amely jelenleg szintén a szerkezetépítési munkálatok végén tart. A helikopter leszálló is elkészült már, amelyet a különböző műszaki előírásoknak megfelelően repülőtérként kell kezelni és ennek megfelelően kellett a kiépítését kialakítani. Ezzel sok munkája volt a projektmenedzsmentnek és a kivitelezőnek is. A projekt összköltsége 676 millió forint, szintén ugyanolyan támogatással, mint a másik projekt. A szakmai tartalom egy 19 ágyas SO1 szintű sürgősségi osztály kialakítása, a kapcsolódó, szükséges orvostechnológiai eszközbeszerzéssel és a szükséges informatikai háttérrel. A projekt tervezett
83 befejezési dátuma: 2013. szeptember 30. Bízik abban, hogy másfél év múlva a Klinikai Központ elmondhatja, hogy ezek a pályázatok megvalósultak, a szükséges költözések megtörténtek és az új épületegyüttes – a beköltöző szakmákkal együtt – szolgálni tudja a betegek gyógyulását.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb jelentőségű egészségügyi beruházása zajlik, amelynek az előkészítését közösen 5-6 évvel ezelőtt kezdték meg, és amelynek egyik előfeltétele volt, hogy 2006-2007-ben megvalósították az egészségügyi integrációt, az országban példamutató módon. Mindazoknak, akik évekig telekürtölték a várost, hogy az önkormányzat elveszíti a kórházait, jelzi, hogy azóta – mint ismert – a Kormány államosított minden kórházat Magyarországon, tehát ebből a szempontból teljesen egyértelmű volt a racionalitása a 2006-os döntésnek. Szeged Város Önkormányzata a klinikaépítést nem csak elvi támogatásával segítette. Több mint 700 millió forintnyi infrastruktúra kiépítését valósították meg mind a Semmelweis utca, mind a környező utcák kiszélesítésével, átépítésével. A tömegközlekedési nagyprojektben a 10-es trolibuszjárat tervezésével, bevezetésével segítették azt, hogy a várható nagy betegforgalom valóban meg is tudja közelíteni a kórházat. Örömmel látják, hogy most már a befejező szakaszához közelít az építkezés. Sok beruházást valósítottak már meg és el tudja képzelni, hogy ez a beruházás minden, csak nem egyszerű.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Sokszor elmondják, hogy mennyire egymásra vannak utalva, a város és az egyetem és sokszor elmondják, hogy a város nem létezik az egyetem nélkül és az egyetem sem a város nélkül, és ennek keretében működtek együtt hosszú éveken keresztül. Most jelentős változások előtt állnak. Egyrészt a kormányzat szorítja az önkormányzatokat, az államosítás és a forráselvonások következtében nem igazán tudják, hogy hogyan tervezzék a jövő évi költségvetést. A Kormány nem csak az önkormányzatokat szorongatja és hozza lehetetlen helyzetbe, hanem az egyetemeket is és forrásokat von el, ami kihat az egészségügyre is. E kettő hogyan fog hatni Szeged iskolaváros jellegére és az egyetemi létesítmények kihasználására, az egészségügyi létesítmények hasznosítására?
Dr. Kozma József képviselő: Úgy is szól, mint az önkormányzat ez ügyben működő szakbizottsága, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, amely bizottság a héten – a professzor kiegészítését követően – szintén foglalkozott az integrációs beszámolóval és néhány olyan kérdéssel, amelyek nyilván nem véletlenül, hanem nagyon is szándékosan elő kell, hogy kerüljenek. Ezek közül néhányat dr. Szentgyörgyi Pál képviselő feszegetett is, mégis ott kívánja kezdeni, hogy köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik Szegeden a betegellátás e magas szintjén helyt állnak. A magas szintet kétféleképpen is értik: a progressziónak a magasabb szintjén, a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, de egyébként is kétségbevonhatatlanul Szegeden és környékén – éppen az integráció eredményeinek is köszönhetően – az itt lakók a legmagasabb szintű ellátást kaphatják meg, ha rászorulókká válnak. Nyilván nem véletlen, hogy felmerült ez a kérdés, hogyha csökkent a betegforgalom. Megkérdezték a bizottsági ülésen is a jelenlévő alapellátási szervezetek képviselőit, hogy az alapellátásban a háziorvosokhoz fordulók számával mi a helyzet. Kiderült, hogy amit a professzor is előzetesen, röviden jelzett, az valóban fennáll, azaz emberek a háziorvosokhoz fordulnak, akkor sem fordulnak a fekvőbeteg intézménybe, amikor az már csak a legsúlyosabb és drasztikus beavatkozásokat teszi szükségesség. Konkrét kérdések is felmerülnek, amelyekhez bizottsági határozat is született. A bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapellátás, és a járó-, fekvőbeteg-ellátás Szegeden és környékén továbbra is megmaradó, elválaszthatatlan kapcsolódása miatt évről-évre szívesen látják, sőt várják is az egyetem képviselőit, hogy adjanak tájékoztatást az alapellátókkal együtt a szegedi betegellátási, egészségügyi helyzetről, hogy a bérhelyzet mostani állása következtében – vagy ezzel együtt – milyen a szakmai merítési bázis, milyen a feltöltési lehetősége az egyetemnek és az egyes klinikáknak, milyen a szakember-ellátás, milyen a szakmai kisegítő személyzettel való ellátás. A korábban és most jelenleg is klinikaként működő épületek – minden reményük szerint és erre számíthatnak is – továbbra is az oktatás és a betegellátás szolgálatában maradnak, s ha lehet, akkor még komfortosabb körülmények között lehet szolgálni az oktatás feltételeit. Lát-e arra esélyt prof. dr. Pál Attila, hogy a megjavuló tárgyi – beleértve a korszerű műszerezettségi – feltételeket is a Szegedi Tudományegyetem vonzereje
84 – és ezen belül is az orvosképzés – talán nőni tud, azzal együtt, hogy a hallgatók és a családok részére ez most már tetemes költségeket jelent. A már említett 814 millió forintos zárolás nagy része a Centrumra jut, mégis ilyen körülmények között hogyan tudják tervezni a következő évet? Világos, hogy nagyon nehéz év elé néznek, mégis a nehéz tervezésben vannak-e bármiféle stabil pontjaik?
Dr. Révész Mihály képviselő: Első kérdése – ami részben kapcsolódik dr. Kozma József képviselő hozzászólásához –, hogy az idegen nyelvű orvos-, illetve gyógyszerészképzés távlatai milyennek látszanak, hiszen ez is egy bevételi forrása az egyetemnek. Nyilvánvalóan ez is hozzátartozik a működéshez. Másik kérdése a magyar nyelvű képzéshez kapcsolódik, hogy az egyébként még jelenleg is folyó egyetemi átalakításban látszik-e az, hogy maradhat ezen a létszámszinten az orvosképzés vagy esetleg még növekszik, vannak-e tervek a háziorvos-képzés intenzitásának növelésére?
Prof. dr. Pál Attila: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő kérdésére elmondja, hogy ugyan nem közgazdász, de ha egy intézménynek van 10 egységnyi pénze, akkor abból 7 egységet tud fizetésre fordítani, 2 egységet energiára és 1 egységet szakmai anyagra, gyógyszerre. Az energia vonatkozásában már említette, hogy elmentek a végső határig, a szakmaiaknál is a végső határnál vannak, a betegeket el kell látni, marad a bér. Alapelv, hogy nem szeretnének embereket utcára juttatni, de ilyen módon tudnak bért megspórolni. A készenléti díjakat drasztikusan csökkentették – kb. 50 5-kal –, az emeritus professzorok eddig fizetést kaptak, nagy valószínűséggel január 1-je után nem fognak kapni, mindenfajta pótlékot meg kell vonniuk, amely pótlékok a törvényben úgy vannak megfogalmazva, hogy adható, akkor azt nem adják. Ez a nővérek fizetését nagyon érinti és nyilvánvalóan mindenféle utalványt is meg fognak vonni. Dr. Kozma József képviselőnek a szakmai személyzettel kapcsolatos felvetésére elmondja, hogy komoly gond a kollegák létszáma. Jelentős számú tehetséges kolléga vállal az Európai Unió más országában munkát, a 28-38 éves korosztályt keresni kell a Klinikai Központban. A stabil pontot a 40 év fölötti korosztály jelenti, ami hosszú távon nem túl megnyugtató. Dr. Révész Mihály képviselő felvetésére elmondja, hogy valóban nagyon jó bevételi forrásról van szó és ha pl. Svédországból érkeznek fiatalok tanulni és sokat fizetnek félévenként, ahhoz az egyetemnek nyújtania kell. Ha emelik a létszámot, akkor ahhoz oktatási helyet, bonctermet, mikroszkópot kell biztosítani. Jó befektetésről van szó, bár a befektetéshez szükséges pénz hiánya ezt nehezíti. Arra, hogy az orvosi létszám hogyan alakul a Klinikai Központban, nagyon nehéz válaszolni, mert a 40 év felettiek a stabilak, a korábbiakról nem tud szólni. Információi szerint a háziorvosok átlag életkora 56 év országosan, ami kevésbé bíztató.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az önkormányzatok jogfosztásáról szóló törvény január 1jétől hatályba lépő rendelkezése értelmében megszűnik a köztük lévő integrációs szerződés, hiszen az oktatási feladatok mellett a Kormány elvonja az önkormányzatoktól és a megyei jogú státusszal bíró városoktól is a járó- és fekvőbeteg-ellátási feladatot. Az integrációs szerződés értelmében a város szerződést kötött az egyetemmel, hogy ezt a feladatot a város nevében az egyetem végezze el. Megköszöni prof. dr. Pál Attilának az elmúlt években végzett korrekt együttműködést, illetve az évenkénti tájékoztatást, bár ez volt az utolsó ilyen tájékoztató, de később is szeretettel várják a testületi ülésekre. A ma délelőtt kialakult helyzetet a közgyűlés igen gyakran tudja produkálni és ettől függetlenül szerencse, hogy a város még működik. Azon vannak – jogfosztott állapotukban is –, hogy mindenben segítsék azt, hogy a szegedi egészségügy – amelynek a fejlesztéséért sokat tettek és ami közös érdek – talpon tudjon maradni, illetve az új beruházások hozzák azt a minőségi változást, amit sok munkával, energiával és pénzzel valósítanak meg. Megköszöni a professzor és kollégái mai tájékoztatóját és további jó munkát kíván részükre.
85 1. Adórendeletek felülvizsgálata Előterjesztő: polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Világosan látszik az a kormányzati szándék, hogy az önkormányzatoktól való forráskivonás mellett folyamatosan új adókkal, majd pedig a helyi adók emelésével próbálják ezt az űrt betölteni. Az elmúlt 2,5 évben az adócsökkentés kormánya több mint 30 új adót vezetett be. Az is tendencia Magyarországon, hogy a települések döntő többsége most már rendelkezik és sok település az elmúlt időszakban vezetett be lakosságot terhelő új adókat (kommunális adót vagy lakóépületek után fizetendő adót). Hódmezővásárhely is fizetett be a lakóingatlanok után lakossági adót, több mint 1,5 milliárd forintot szed be az említett város a lakosságtól az ingatlanjaik után. Szegeden arra törekednek – és erről szól a 2013. év is – hogy mindenféle kormányzati nyomás ellenére közvetlen lakossági önkormányzati adó ingatlanok, kommunális szolgáltatások után ne legyen. Ennek megfelelően állították össze a javaslatot a jövő évi helyi adókról. A kormányzati pénzelvonás ott is megjelenik, hogy a korábbi években 100 %-ban önkormányzatnál maradó gépjárműadónak a 40 %-át fogják államosítani az új adótörvények és a költségvetés értelmében 2013-tól. Szóba került már a mai vitában, de meg kívánja említeni, hogy kormányzati ígéret volt, hogy a kieső tömegközlekedési normatívát fogják pótolni egy új adóval, ami a közműadó, vagyis a településeken a belterületen lévő közművek, vezetékek, légvezetékek utáni adót ígérte önkormányzati adónak a Kormány. Valamennyien tudják, hogy ezeket az ágazatokra terhelt adókat végül is a fogyasztó fogja fizetni. Szeged esetében úgy küldték ki a rendeletet-tervezetet, hogy az ezt tartalmazta (méterenként 100 Ft-ot), melyből kb. 450-500 millió forintnyi bevétele lett volna a városnak, ami közel pótolta volna a kieső tömegközlekedési állami támogatást. Egyik napról a másikra a Kormány úgy döntött, a Parlament megszavazta, hogy ezt az adót bevezeti és nem 100, hanem 125 Ft-os méterenkénti árral, de nem önkormányzati, hanem állami bevétel lesz, ráadásul kiterjesztették az önkormányzati tulajdonú vezetékekre is, tehát nem csak, hogy elvettek a várostól ígért 500 millió forintot, hanem a vízművek és a hőszolgáltató is fizetni fogja ezt az adót. A vízművek esetében a nyereséget – vagyis a városnak járó osztalékot – fogja csökkenteni ez a teher, illetve a lakosságra lesz áthárítva. Azért küldtek kiegészítő anyagot, hogy felejtsék el az általa két héttel ezelőtt kiküldött adórendeletet, ami a közmű adót önkormányzati adóként rögzítette volna. Olyan gyorsan változik az élet, hogy két héttel ezelőtt ami volt, az ma már nincs, így értelemszerűen erről nem kell állást foglalniuk. Az adórendeletekhez jelzi, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság módosító javaslatát előterjesztőként elfogadja, az beépül a javaslatba, arról nem fognak külön szavazni. Mindannyian érzékelik, hogy igazából olyan szűk mozgásterük van, hogy vagy a meglévő adóikat emelik vagy pedig nem ússzák meg, hogy Szegeden is legyen lakossági adó, pedig azon ritka városok közé tartozik Szeged, ahol ilyesmi nincs és ha rajta múlik, akkor nem is lesz.
2. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester
2.1. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló 19/2012. (V. 08.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése Előterjesztő: címzetes főjegyző
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Törvényt kell átvezetni a vagyonrendeleten, valamint az is egy nagyszerű jogalkotói, törvényhozói, kormányzati döntés, hogy megvonták – az önkormányzatok
86 jogfosztásával – az önkormányzatok azon jogát, hogy helyi rendeletben tényállásokat szabálysértésnek tudjanak minősíteni. Létrehozták a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló törvény, melynek keretében a központi jogszabály által szabálysértésnek nem minősített korábbi tényállásokat besorolták egy új rendeletbe, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette az erre vonatkozó törvényi felhatalmazást, tehát a városnak is meg kell semmisítenie azt a rendeletet, amelyet nem is olyan régen hoztak, ami a kisebb baj, a nagyobb baj, hogy több olyan, közösséget zavaró tényállás, ami eddig tiltva volt Szegeden – és Magyarország valamennyi településén – az ettől kezdve szabályozás nélkül marad. Megjegyzi, hogy lehet a napirendről vitázni, bár annak semmi értelme nincs, mert törvényt és alkotmánybírósági döntést kell átvezetni a helyi rendeleteken.
Szentistványi István képviselő: Nem vitatkozni szeretne a javaslatról, mert tisztában van a törvényi átvezetéssel, de egy másik oldalát is ki szeretné emelni a dolognak, mint, amit a polgármester az imént említett. A tiltott, közösségellenes magatartásról szóló helyi rendelet, ami országos szinten működésbe lépett és amelynek egészen extrém példáit tapasztalták országszerte – így Szegeden is – olyan széles spektrumon próbálta meg a különféle tevékenységeket szankcionálni, hogy gyakorlatilag nem lehet látni a végét, mert hogy semmi határ nem lett szabva. Szegeden viszonylag belátható keretek között maradtak ezek a tevékenységek, de országosan – és akár a megyében is – olyanokat tapasztaltak, hogy a játszóterek használatát, a görkorcsolyásokat, gördeszkásokat tiltottak el, az állatok etetését a legkülönbözőbb szempontok miatt, hogy melyik település mit bélyegez kirívóan közösségellenes magatartásnak, ami önmagában eléggé abszurd, hogy kategóriákba lehetett ezeket beleszorítani. A főjegyző is nyilatkozott a helyi napilapban, amikor megjelent az ezzel kapcsolatos cikk, hogy Szegeden az elmúlt évben közel 11 millió forintos bírságot szabtak ki a rendelet következtében, ő pedig az ellátó szakmában tapasztalta és az ottani szociális munkások említették, tény, hogy a közterületeket nem rendeltetésszerűen használók körében ez a szankcionálás egészen elképesztő módon kezdett működni. A bírságolástól kezdve, a közmunka és az elzáráson keresztül ez a legtöbb olyan szerencsétlen lakót érintette, akiknek éppen nem volt hogyan megoldani másként a tartózkodását, s mélységesen emberellenes módja volt a rendeletnek a gyakorlati alkalmazása, ami nem Szegedre volt elsősorban jellemző, hanem országos szinten. Üdvözli, hogy ez nem tud továbbmenni, de ez nem azt jelenti, hogy semmilyen módon ne lehessen szabályozni az ilyen típusú tevékenységeket, de ami az utóbbi időben elharapózott, az teljességgel vállalhatatlan.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Érdeklődéssel hallhatták képviselőtársa előadását, hogy az országban milyen szörnyűségek történnek, de jelezni kívánja, hogy Szegeden 12 tevékenység volt ezen szabályozás alatt és ennek több mint a fele zöldterület-védelmet jelentett (pl. hogy ne lehessen autóval a fűre állni). Ettől kezdve vitatkozhatnak arról, hogy hogyan fogják megbünteti azt, aki ennek ellenére rááll a gyepre. Hiányozni fog a szabályozás.
Hüvös László tanácsnok: A napirend előtti vitában egy esetben pontatlanul fogalmazott, amelyért elnézést kér és kéri a pontosítást, tekintettel arra, hogy dr. Pászti Ágnest annak idején a közokirathamisítás bűntettének kísérletében marasztalták el és ez az ügy összefüggésben volt a 2002. évi országgyűlési választásokkal és az ügy pontossága mindenképpen igényli a korrekciót.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hogy ez a téma most, hogy került ide, a fantáziájukra bízza a választ. Kérdése, hogy ezek szerint a Fidesz Frakció dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő ügyében újabb szavazást kér, mert hogy ez volt a nagyszerű indok, hogy miért nem gondolták, hogy méltatlan a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének.
Haág Zalán képviselő: Meg szeretné erősíteni a Hüvös László képviselő által elmondottakat, hogy valóban dr. Pászti Ágnest jogerősen elítélték közokirat-hamisítás kísérletéért. Ahogyan a szocialisták akkor viselkedtek az helytálló, mint ahogyan azt Hüvös László képviselő elmondta.
87
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Akkor sem érti, hogy a téma hogyan került ide. A Fidesz Frakció minden tagjának oka van gyónni a délelőtt után. Ha esetleg még valaki bűnbánatot szeretne gyakorolni, akkor azt még most tegye meg. Amit délelőtt műveltek, ahhoz jóval többet kell még tenni, hogy Szeged lakossága ezt megbocsássa számukra. Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
88
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 1. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
3. A 2012. évi önkormányzati költségvetés soron következő módosítása Előterjesztő: polgármester
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: indítvány és törvényességi észrevétel érkezett.
Az előterjesztéshez kiegészítő anyag, módosító
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A költségvetés módosítása kapcsán igazából röviden is szólni lehetne, de ismét helyzet van, hiszen mindenféle módosítások érkeztek a költségvetéshez. Igyekeznek a költségvetést helyre tenni. Látszik, hogy viszonylag kevés fejlesztési lehetőség van, beszűkültek a dolgok, de azért még most is vannak indított fejlesztések (pl. óvodafejlesztésre nyertek 80 millió forintos pályázatot 100 %-os támogatással, amit most beépítenek a költségvetésbe, melyből mintegy 24 millió forint beruházásra, a többi pedig oktatási programokra fog elmenni). A Deák Ferenc Gimnázium színháztermének felújítását rendezik 5 millió forinttal. Szintén nyertek egy beruházást a századfordulós ékkövek pályázat keretében, az előirányzat mintegy 57 millió forint. Elkezdenek előkészíteni egy következő évben benyújtandó pályázatot, szociális városrehabilitációra Odessza városrészben, hasonlóan Tarján városrészhez, melynek előkészítésére csoportosítanak át a fejlesztések előkészítési keretből 20 millió forintot. Azért, hogy a láthatóan kieső bevételekkel arányosan visszavágják a kiadásokat és az egyensúlyt továbbra is fenn tudják tartani, sok kiadási és bevételi előirányzat visszavágása történik. Az ingatlanok értékesítése esetén – úgy, ahogyan erről a szeptemberi közgyűlésen erről tájékoztatást is adtak – még jobban látszik, hogy december végéig nem fog teljesülni az az ingatlanértékesítési terv, amit a költségvetés tárgyalásakor felpumpált a Fidesz Frakció. Most 237 millió forinttal szeretnék ezt a bevételi előirányzatot visszavágni. Csökkentenek hitelfelvételt is, mert láthatóan vannak olyan fejlesztéseik – pl. a városrehabilitáció II., amely meg fog ugyan valósulni, egy hónapos csúszást engedélyeztek a bizottságok – így a kifizetések, a műszaki befejezés átadás-átvétel és a pénzügyi lebonyolítás is áthúzódik a következő évre. Ennek megfelelően az erre rendelkezésre álló fejlesztési hitelkeretet most le tudják szűkíteni, bár jövőre ezt be kell tenni. Vannak megtakarítások a hitelkamatoknál, hiteleknél 10 milliós nagyságrendekben. Ezek árfolyamnyereségből adódó megtakarítások a devizahiteleknél. Volt egy árfolyam, amivel a költségvetést tervezték, ami ehhez képest összességében kedvezőbben alakult és vannak fejlesztések, ahol megtakarítások érvényesültek, pl. Agóránál, a városrehabilitáció I-nél, a színház energetikai korszerűsítésénél. Összességében kb. 6-700 millió forintos visszavágás van mind a forrásoknál, mind a kiadásoknál annak érdekében, hogy helyrehozhassák a pénzügyi egyensúlyt és a beszámolókor egyfajta egyensúlyi állapotról tudjanak beszámolni. Időközben módosítások érkeztek. A Petőfi Sándor Művelődési Ház bővítésével kapcsolatban az előterjesztők ésszerűen azt javasolták, hogy ne mostani önkormányzati forrásból oldják meg ezt a feladatot, hanem keressenek rá pályázatot. Ebben az évben ez a költségvetést nem érinti. Ugyanakkor jelentősen érinti két önkormányzati cégre vonatkozó póttámogatási igény a költségvetést: a Sport és Fürdők Kft. póttámogatása 44 millió forinttal, illetve a
89 Szegedi Közlekedési Társaság – már jól kitárgyalt – póttámogatási igénye 153 millió forinttal. A Fidesz javasolja az IKV Zrt. osztalékbefizetését erről az évről átvinni a következő évre, vagyis ebben a költségvetésben ez 75 millió forint csökkenést fog jelenteni. Összességében ez – annak ellenére, hogy visszavágták a bevételeket/kiadásokat az előbb említett tartalommal – ismét tönkre teszi a költségvetés egyensúlyát, ha megszavazzák a képviselők a javaslatot. Ez összességében mintegy 272 millió forintos veszteséget, hiányt fog képezni az ez évi költségvetésben. Kéri és javasolja, hogy ne szavazzák meg ezeket a módosításokat.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Annál is inkább ne szavazzák meg ezeket a módosításokat, mert mindegyik alaptalan, semmi olyan tényt, adatot nem tudtak bemutatni a javaslattevők egyik cégnél sem, ami alátámasztaná, hogy egyrészt az önkormányzat mondjon le a költségvetési bevételi igényéről vagy többlettámogatást adjon a cégeknek. Egyes esetekben a cégvezető saját maga mond le szerződésben rögzített bevételi lehetőségéről annak érdekében, hogy ne kelljen pl. az önkormányzatnak a tagi kölcsönét visszafizetni és majd több támogatást kérhessen, más esetben pedig a cégvezető gondatlan gazdálkodása állítja elő azt a helyzetet – illetve a közgyűlési többség által elfogadott üzleti terv –, hogy többlettámogatási igény merüljön fel. Az IKV Zrt. osztalékbefizetéséről teljesen felesleges beszélni, hiszen a cég számláján ott van az összes pénz, a cégvezető nyugodtan befizethetné a pénzt, de többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó ezt megtenni, sőt most utólag, két hónappal később a Fidesz-től kéri igazoltatni azt, hogy ezt ne is kelljen megtennie. Ez még mindig minden, csak nem felelős gazdálkodás. A Fidesz-Jobbik képviselői nem az önkormányzat érdekeit nézik, hanem céglobbistákként ülnek bent a közgyűlésben és nyilvánvalóan azoknak az igényeknek próbálnak eleget tenni. A főjegyzőnek törvényességi észrevétele van több módosító indítványhoz, amelyet majd ismertetni fog.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A Szocialista Párt részéről végig azok a vádak hangoznak el és az ősi kommunista módszerrel végigsúlykolják, hogy hátha elhiszik az emberek, hogy milyen rosszul gazdálkodnak a cégvezetők. Kiemeli a Sport és Fürdők Kft.-t és nem tudja, hogy hova tartozik: gondatlan gazdálkodás, stb. 2010-ben –64 millió forint mérleggel zárt a társaság, – amelyet még a korábbi cégvezető okozott –, 2011-ben ugyanakkora támogatással az ügyvezető úgy zárt –64 ezer forinttal, hogy közben 79 millió forintot kifizetett Lengyel József részére egy bukott per miatt, amelyet a város végig erőltetett, bár az anyagokban több egyezkedési kísérlet volt. Politikailag végig ahhoz ragaszkodott a város, hogy ne fizessenek semmit, holott az elején tudta mindenki, hogy ez egy bukott per lesz. Nem kívánja minősíteni azt, aki ilyen tartalmú szerződést kötött.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Kéri képviselőtársát, hogy minősítsen.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A Bartha-időszakban kötötték ezt a szerződést, de akkor is át lehetett volna gondolni, hogy eleve nekimennek-e egy bukó pernek hosszú évekig úgy, hogy egyre többet fizetnek. Jelenleg 120 millió forintnál tartanak. Ha egy ügyvezető ugyanannyi támogatás mellett kifizet –70 millió forintot és kihoz egy céget 64 ezer forintra, akkor az előző ügyvezető, aki nem fizetett semmit és –64 milliót hozott ki, akkor ezt a 140 millió forintot mire költötte, hiszen nem lát minőségi romlást a Sport és Fürdők vonatkozásában. Az idén az üzleti terv elfogadásánál jelezték, hogy újabb 50 millió forint körüli összeget kell, hogy kifizessenek Lengyel Józsefnek és legfelsőbb szinten is bukott lett a per. Ha nem lett volna per, akkor ezt az összeget nem kellett volna kifizetni, de a város ragaszkodott a felülvizsgálati kérelemhez. 2011-ben még úgy ért el az ügyvezető –64 ezer forintos hiányt, hogy 20 millió forintot a rulírozó hitelbe visszatörlesztett, amit még az előző ügyvezetés alatt vettek fel 2006 környékén. Most 2012 szeptemberében a Raiffeisen Bank felmondta ezt a rulírozó hitelszerződést, s havonta újabb 5 millió forintot kell visszatörlesztenie a cégnek. Ki is lett fizetve a fennmaradó összeg, miután az alpolgármester rendkívül kedvesen áttolta az ügyvezetőnek. A városvezetés magatartása, a felelőtlen gazdálkodás oda vezetett, hogyha ezt nem pótolják vissza, akkor vagy fizetést nem tud előbb-utóbb adni a Sport és Fürdők vagy valamelyik
90 egységet be kell zárni. Véleménye szerint itt nem lehet felelőtlen gazdálkodásról beszélni. Ez az eleve bukott per vezetett erre a helyzetre. Az üzleti tervben jelzett –41 millió forintot előbb-utóbb nem többlettámogatásként, hanem a városvezetés magatartása miatt és eddig folytatott tevékenysége miatt kénytelenek lesznek visszapótolni vagy pedig ezekkel a következményekkel kell számolniuk.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Javasolja beszélni arról a mintegy 20 millió forintos többletbevételről, ami év közben jelentkezhet a cégnél a TAO támogatásos rendszerből. Erről képviselőtársa nem szólt. Ennek a 41 millió forintot kellene, hogy csökkentse. Szólni kell arról a néhány 10 millió forintról is, amelyről az igazgató lemondott, miután az értékesített vendéglő adásvételi szerződését önhatalmúlag meghosszabbította és a fizetési kötelezettséget elengedte 2 éves időtartamra a vevőnek. Ez jogos gazdasági vezetői magatartás?
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Neki is az volt a gondja, amit az ülésvezető elmondott a kéréssel kapcsolatban és ugyanez a helyzet az SZKT-val kapcsolatban is. Fidesz-es képviselőtársai kiragadnak egy-két tételt és abból levezetik a pótforrás-igényt. Meg kell nézni az SZKT előterjesztését. Nem abban a rendszerben építették fel, mint ahogyan általában el szokták számoltatni a cégeket, ahol végig veszik a bevételeket, és a kiadásokat, és annak különbözetén tudják meghatározni a hiányt, hanem kiemelnek néhány sort, de az, hogy ez összességében a cég egyéb bevételeit, egyéb kiadásait hogyan érinti és ennek mi az eredője, ezt nem látják. Ebben az esetben is ez a probléma, az eredőt nem látják. Meg kellene mutatni, hogy hogyan változott azóta a bevételi-kiadási oldal. Lehet, hogy ezek egyensúlyozzák egymást. Elengedtek egy követelést, amihez nem kapott sem bizottsági, sem közgyűlési felhatalmazást. Nem számoltak be arról, hogy a TAO-s bevételekből milyen bevételeket tud produkálni. Nyilvánvalóan egy tulajdonosi döntés következménye az, hogy többletköltség merül fel, bár a jogi értelmezés nem egészen tisztázott. Megjegyzi, hogy ő nem lett volna bátor kifizetni ezt az összeget, ha ügyvezető lett volna a cégnél, mert nem volt egyértelmű a megszövegezés. Ha a pofátlan végkielégítésekről beszélnek, akkor ez a dolog pofátlan végkielégítés. Ezt lehetett volna orvosolni akkor, amikor a Fidesz-kormány bevezette az extra adót a végkielégítésekre. Vonatkozott erre a kifizetésre is, erre a pofátlan végkielégítésre is és vonatkozott azokra a pofátlannak minősülő nagy összegű végkielégítésekre, amit azért kellett kifizetni a cégeknél veszteséget okozva, mert a Fidesz azonnal felmondott a cégvezetőknek. Ez rengeteg pénzbe került - amelyről már beszámoltak korábban -, bár ők nem jártak jól, mert 98 % adót kellett fizetni utána, kivéve az említett személyet, ami alól a törvény utólag egy törvénymódosítással, egy lex szabállyal kivette ezeket az embereket, akik nem 2006 után kaptak végkielégítést és pereltek. 10 éve folyik ez a per és oda-vissza vagy az önkormányzatnak vagy a személynek adtak igazat. Úgy véli, hogy oda kellett volna figyelni ennél a törvényi szabályozásnál, hogyha már az előző polgármester pofátlan módon odaadta ezt a pofátlan nagy összegű végkielégítést, akkor vissza kellett volna vágni törvényi szabályozással.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Miután a napirend megállapításakor lényegében a mondanivalója elhangzott, így csak rövid hozzászólást kíván tenni. Felhívja a figyelmet, hogy a mai közgyűlésen több napirendhez több indítvány is érkezett abban a tárgyban, hogy egyik-másik cég valamekkora összeggel többet kapjon, mint amennyit a korábbi döntések hoztak. Kiemeli ebben az ügyben és más ügyekben is, hogy a Sport és Fürdők Kft. esetében a most javaslatba hozott 44.033 ezer forinttal az is baj, hogy végrehajthatatlan, mert nincs rá fedezet, illetve szembemegy az SZMSZ szabályaival is, amely szerint – nagyon helyesen –, ha valaki költségvetési módosító indítványt tesz a költségvetéshez, akkor azt forrásmegjelöléssel kell tennie. Ebben az esetben és több más ügyben is mindez elmaradt, ezért végrehajthatatlan a javaslat forráshiányában és megjelölt fedezet hiányában is. Emiatt ezt és a többi hasonló ügyet se támogassák, mert az nem törvényes és nem is végrehajtható.
Póda Jenő tanácsnok: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő a költségvetés általános helyzetéről szólt. Reagálni szeretne a stabilitás megtartása kérdéskörre, s azon belül is rávilágítani az imént elhangzottak kapcsán, hogy az árfolyamkérdések jobban alakulnak ebben az évben, mint ahogyan azt a költségvetés
91 tervezésekor a városvezetés gondolta és betervezte. Ez egy nagyon fontos mondat és nagyon jelentős kiindulópont, ami azt jelenti, hogy olyan pénzforrások is rendelkezésre állhatnak az utolsó egy hónapban, amelyekkel korábban nem számoltak, igaz, hogy más oldalon viszont ezeknek helye van, tehát ez semmiképpen sem jelentheti a költekezés időszakát. Ez egy nagyon jelentős elmozdulás és azért kell erről szólni, mert két éve mást sem hallhattak, mint a folyamatosan romló külső feltételeket és a makroszintű romlást. Ez elsőrendűen érinti a várost, hiszen a kötvények – amelyek 5 milliárdos nagyságrendet képviselnek – nem forintban kibocsátott kötvények, tehát az árfolyamkockázat különösen jelentősen érinti a várost és persze egyéb beszerzések kapcsán is nagyon fontos, hogy a forint árfolyama más fizetőeszközökhöz viszonyítva hogyan áll. Mivel a következő hónapokban/években további erősödésre is lehet számítani – ahogyan a magyar gazdaság stabilizációs folyamatai beindulnak, illetve első jelei szerint már zajlanak –, ettől kezdve további javulásra és kiegyensúlyozottságra is számítani lehet, amelyet mindenképpen érdemes figyelembe venni, amikor a következő évi költségvetést tervezik. A fő probléma a költségvetés év végi beállítása kapcsán is a város adóssághelyzete. A napirend előtti hozzászólásában már jelezte, hogy ez az adósságkezelés azért nagyon jelentős, mert nagyon jelentős az adósság. Az az adósságszolgálat, amit egy évben teljesítenek 2034-ig évente 1-1,5-2,-2,5 milliárd forint változó nagyságban sok pénzt jelent és mivel a másik oldalon ezeknek a pénzeknek az elköltésekor alig vagy semmi olyan helyzet nem keletkezett, ami a bevételeket növelné vagy ami a gazdálkodást javítani, ezért van, hogy sokat kérdőjelezik meg a pénzek elköltését, de mindenképpen ontják azt a bizonyos egyenleget és lehetőséget. Ismét utalni kíván arra, hogy az eladósodásnak ez a szintje – ami a 30-40 milliárd forint közé tehető sok minden függvényében lehet pontosan meghatározni – nem az éves költségvetéshez mérendő elsősorban, hanem azokhoz az adóbevételekhez, amelyek mindenképpen a rendelkezésükre állnak és amelyek szabadon elkölthető pénzként jelennek meg. Nem lehet azt gondolni, hogy az állami forrásokhoz lehet, illetve kell ezeket az adósságokat mérni, hanem ahhoz a 8-9-10 milliárd forinthoz, amit a helyi adóbevételekből gondolhatnak, mint ahogyan országos szinten is az eladósodás mértékég a GDP-hez mérik. Magas volt 2010-ben átvett örökség, több mint 90 % fölött volt ez az arány, ami most lassan elkezdett csökkenni. Önkormányzati szinten, ha ehhez a 8-10 milliárd forinthoz mérik ezt a 30-40 milliárd forint közötti adósságot – amibe bele kell érteni az önkormányzati cégek adósságát is, mert konszolidált mérleg szerint tekintve azok is önkormányzati adósságok, akár tetszik, akár nem –, akkor nagyon jelentős a város eladósodása és ezért jelentős az a 8-10 milliárd forintnyi, 40 %-nyi összeg, amit a Kormány át fog vállalni a néhány hét múlva megkezdődő tárgyalások eredményeként, legalábbis remélik, hogy ezek a tárgyalások eredményre fognak vezetni, ugyanis a tárgyaláson nagyon jelentős a hangsúly, tehát nem automatikus ez a folyamat. Bizonyos paraméterek szempontjából igen, de hogy azon belül milyen mozgásteret ér el a város, az nagyon függ a tárgyaló személyétől, illetve a tárgyalási stratégiától is, hiszen nem mindegy, hogy mit fog átvállalni adott esetben az Állam és adott esetben azt sem, hogy mekkora összeget. Ennek objektív kritériumai vannak, de feltétlenül fontos a szubjektív elemeket is hangsúlyozni. Ha a városvezetés részéről sértegetik a tárgyalófelet, ez - az álmoskönyv szerint - bizonyára nem jó ahhoz, hogy megfelelő tárgyalási eredményt lehessen elérni. A városvezetés felelőssége itt is túl nagy és nagyon is fontos lenne, hogy az öncélú érdekek helyett a város érdekeit részesítsék előnyben. Azért hangsúlyozza ezt ilyen mértékben, mert az elmúlt években látták már, hogy tárgyalástechnikában voltak olyan esetek, amelyek kimondottan hátrányosan érintették a várost, hisz bizonyos nagy beruházástervező cégek tárgyalási szándékai kapcsán nem találtak meghallgatásra és kellő együttműködésre. Ez a kérdés nagyon is fontos és fontos, hogy a városvezetés visszatérjen egy teljesen korrekt és technokrata megközelítésre a sok szubjektív vagdalkozás helyett.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Póda Jenő képviselő maga mondta ki, hogy objektív kritériumok alapján történik az adósság átvállalása. Ez jogszabályban le van fektetve, és ha képviselőtársa ennyire jártas az ügyben, akkor nyilvánvalóan azt elolvasta. Örömhír, hogy Póda Jenő legalább ilyenekről tud, mert néhány nappal ezelőtt a bizottsági üléseken még azt mondta, hogy a teljes hitelt átvállalja a Kormány, most már szerencsére nem mondott ilyet és hogy mennyivel csökkent az önkormányzat jövő évi kötelezettsége. Ezt már nagyban kikerülte. Úgy tűnik, legalább elolvasta az anyagot. A felelős gazdálkodás és az önkormányzat gazdasági helyzete az nagyban múlik a Fidesz-en. A Fidesz folyamatosan mindenféle forrásmegjelölés nélküli többletkiadási igényeket hoz
92 be – mint, ahogyan a mostani költségvetési módosítás is tartalmazza –, amelyeket bátran megszavaznak, majd mutogatniuk mindenki másra, hogy nincs meg a fedezet, amelyhez hitelt kell felvenni. A felelős gazdálkodás abból is áll, hogy a kiadásoknak a bevételi oldalát is meg próbálják teremteni.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Technikai bejelentést kíván tenni. A hozzászólások között visszafelé mér az óra. Az óra jó, csak amit jelez, az nem pontos. A kollégák dolgoznak a probléma elhárításán.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Póda Jenő képviselő az állami költségvetésről is szólt. A közelmúltban olvasta, hogy 2 %-kal csökkent az államadósság a GDP-hez képest. Így két dolognak kell változnia: a tartozásnak és a GDP mértékének. Most csak az adósság mértéke csökkent, a GDP véleménye szerint nem javult. Bár a Kormány erre az évre 3 – 3,6 %-os növekedést kalkulált, amikor a konvergencia programot letette 2011-ben, majd a költségvetés előterjesztésekor 0,1 %-os növekedést kalkuláltak, tudomása szerint most 1,6 %-os recessziónál tartanak, tehát valamit tenni kell az államadóssággal, hogy javuljon, ha csökken a GDP, mert az arány romlik. Nagyon egyszerű trükköt csináltak, törvényileg változtatták az árfolyamot, amilyen módon nyilvántartják az adósság deviza részét. Eddig mindig a piaci áron, hó végén megmondták, hogy nemzeti banki árfolyamon éppen mennyi az adósság, most úgy gondolták, hogy ez nagyon ingadozó és így nem lehet követni, ezért legegyszerűbb, ha törvényt hoznak arról, hogy abban az évben milyen árfolyamon kell figyelembe venni a devizaadósságot. Ezt az árfolyamot most csökkentették, oly mértékben csökkentették a devizaérték meghatározó euró árfolyamot, hogy 2 %-kal csökkent a GDP-hez képest az adósság. Érjék el az országgyűlési képviselők, hogy a helyi önkormányzatok az euróban fennálló hiteleik árfolyamát tetszőlegesen határozzák meg, így akkor nagyon kedvezően tudják alakítani az adósságállományukat. Jelentek már meg adatok arra vonatkozóan, hogy melyik önkormányzatnak mekkora az a hitelállománya – 2011. decemberben –, amelyeket konszolidálni akarnak. Ez Pécsett 43, Miskolcon 35, Debrecenben 29, Szegednél a III. negyedéves beszámolóból láthatók a pontos adatok, bár Kalmár Ferenc képviselő mindig el szokta játszani az informálatlant, hogy mennyi az adósság. Most is 30 milliárd forintról hallhattak. Nézzék meg az előterjesztést, abban szerepel, hogy 24,6 milliárdról van szó és ez a szeptemberi állomány. A kormányelőterjesztés szerint, ha nem változtatták meg – mert akármikor változtathatják és nem tudják, hogy mikor kerül törvénybe, mert még nincs törvényi szabályozása – a 2012. szeptember 30-i állományt kívánják konszolidálni, tehát ennek a 40-50 %-áról lehet majd szó, melyből kb. 14-15 milliárd forint az, amiről beszélhetnek. A többi olyan MFB-s hitel, amelyet nem szabadna visszafizetni, mert olyan kedvező kamatkondíciója van és olyan hosszú távú, hogy szó sem lehet, hogy azokat visszafizessék. Amikor arról beszélnek, hogy ne nőjön az adósság és kezeljék az adósságot, ne csináljanak hiányt, akkor azt terjesztik elő, hogy 75 millió forintról mondjanak le. Most biztosan erről fognak beszélni.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ha a Kormány nem csinálta volna meg ezt a kis trükköt, akkor kiderült volna, hogy véletlenül nő az államadósság, ami ugye az Orbán-kormány idején megengedhetetlen, az magával valami eredendő bűnnel érne fel. Világnemzet lévén valószínűleg majd értesítik a Föld többi országát is, hogy Magyarországon ennyi az euró-árfolyam, legyen szíves mindenki ehhez ragaszkodni és ennek megfelelően dolgozni és eljárni.
Póda Jenő tanácsnok: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő tulajdonképpen megerősítette azt, amit kifejtett korábbi hozzászólásában, hogy szubjektív elemeken és tárgyalástechnikán is múlik az, hogy a város esetében a konszolidáció mit fog jelenteni, éppen ezért indokolt és nyomatékos annak az ismételt felemlítése, hogy úgy készüljenek szubjektív és objektív módon is erre a tárgyalásra, hogy nagyon nagy városi érdek múlik ezen. Azért emeli ki ezt, mert sajnos rossz tapasztalataik vannak. Az IKV Zrt. 75 millió forintjával kapcsolatban elmondja, hogy nincs szó arról, hogy nem kell befizetni. Azt szeretnék elérni, hogy ne idén, hanem jövőre és ez nagy különbség és az ilyen apró csúsztatásoktól
93 hemzseg az a kommunikáció, amit az ülésvezetői székből folytatva – kontrol és viszontválasz lehetősége nélkül – tesznek.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Akkor majd jövőre adnak pénzt a cégeknek is. Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
94
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 1. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Póda Jenő tanácsnok: Ez a történet az IKV Zrt. kapcsán végigment. Ha ezt az utolsó részletet is elvonja a közgyűlés, akkor gyakorlatilag forgóeszköz nélkül marad a cég. Ez abból származik, hogy a két tulajdonosi döntés, ami meghatározza ezt a keretet – a költségvetés és az üzleti terv elfogadása – jelentős ellentmondásokat tartalmaz. Ilyen üzleti körülmények között nem lehet mindkettőnek megfelelni és éppen ezért a felügyelőbizottság elnökeként – tavasszal újratárgyalásra visszaadva – csak egy olyan üzleti terv elfogadásához járult hozzá a felügyelőbizottság, amely ebből a szempontból végrehajtható, de ez jelentősen ütközik a közgyűlési határozattal. Javasolja a polgármesternek, hogy hallgassák meg a vezérigazgatót, mert egy nagyon lényeges kérdésről van szó és sajnos nem tényszerű az a kommunikáció, amit a városvezetés ebben folytat.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Deszkázzák be az ablakokat? Legyenek takarékosak? Vigyázzanak a város minden fillérjére? Póda Jenő képviselő ezt már megmondta 5 évvel ezelőtt is. Ehhez képest mást sem csinál több mint két éve, mint hogy lobbizik a cégekért, megszavaz minden önkormányzati cégtámogatást és kezdeményez és megszavaz minden olyan előterjesztést, ami azt szolgálja, hogy az önkormányzati cégek a korábban a várostól kapott pénzüket, az előző vezetés alatt felhalmozott nyereségüket ne fizessék vissza. Kérdezi Póda Jenő képviselőt, hogy ez a bedeszkázás? Az IKV Zrt. esetében arról a 300 millió forintról van szó, amit az IKV Zrt. nem a normális működése során szerzett, hanem egyszeri bevételként kapott az önkormányzattól az Agóra-telek megvásárlásáért. Ezt a pénzt szeretné a város 2,5 éve visszakapni az IKV Zrt.-től. A Fidesz ezt akadályozza megállás nélkül. Borítékolja, hogy márciusban azzal fognak előjönni ismét, hogy továbbra se fizesse be az IKV Zrt. ezt a pénzt.
Póda Jenő tanácsnok: A polgármester már sok mindent borítékolt, ami nem vált be.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem tudja, hogy ez most milyen műfaj, mert nem adott szót képviselőtársának, mert nem jelentkezett be hozzászólásra. Akkor tette a hozzászólását, amikor már Póda Jenő képviselő leült.
Póda Jenő tanácsnok: Véleménye szerint az üléselnök beleszólt a hozzászólásába.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Természetesen nem szokása és nem is szólt bele Póda Jenő felszólalásába.
Póda Jenő tanácsnok: Kifogásolja, hogy a polgármester a hozzászólási idejét használja.
95 (Zaj az ülésteremben. )
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Póda Jenő képviselő kezdeményezte az IKV Zrt. vezérigazgatójának a meghallgatását. Megérti, hogy csak műsort tudnak a Fidesz-es képviselők csinálni, mert tartalmilag nem tudják cáfolni azt, hogy egyébként sok száz millió forintnyi kárt okoztak eddig a város működésében.
Nagy Sándor képviselő: Póda Jenő képviselő másodszor fejtette ki, hogy milyen tárgyalástechnikát javasolna a városnak, de úgy tűnik, hogy nagyon elnagyoltak ezek a tanácsok. A képviselők megkapták tételesen, hogy milyen hitelei vannak a városnak, 20 évre előre kimutatva azt, hogy milyen tőke- és kamattörlesztési kötelezettséggel járnak ezek. Nagyon nem bánná, ha képviselőtársa – egyszer életében – konkrét tanácsot is adna, mert az számon kérhető lenne. Képviselőtársa rendszeresen metaforák szintjén szokott a költségvetésről nyilatkozni és ezt látják már több év óta, a deszkázzák be az ablakokat és hasonló kiszólásokkal. Addig soha nem merészkedett, hogy olyan konkrét javaslatot tegyen, ami esetleg számon kérhető lenne. Amiről látják, hogy számon kérhető, az pedig éppen arról szól, hogy kifelé megy a költségvetésből a pénz, aminek forrása nincs. Ezt nem érzi szerencsés gyakorlatnak, a képviselői felelősség ennél tovább terjed.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Lehet, hogy bedeszkázzák az ablakokat, de a betört ajtón talicskázzák kifelé a pénzt. A piac nem fizette vissza azt a 150 millió forintot, amit a város előlegezett meg és a felépült Mars téri nagycsarnok üzlethelyiségeinek bérleti díj értékesítéséből felhalmozott, hanem fél év alatt elköltötték ezt a pénzt. A Ritek Zrt. további haladékot kért arra, hogy visszafizesse azt a pénzt, amit a korábbi menedzsment összegyűjtött és egy európai uniós nagyprojekt önrésze lett volna, amit lefújtak, az IKV Zrt. pedig nem akarja visszaadni a 300 millió Ft önkormányzati pénz következő részletét, amelyet egyébként a várostól kapott egy IKV tulajdonú ingatlan megvásárlásáért, ami tehát plusz bevétel volt. Ezek szerint ez a Fidesz ablakbedeszkázása. Amennyiben az IKV Zrt. képviselője hozzá kíván szólni, akkor ezt 3 percben megteheti.
Nagy Ferenc, az IKV Zrt. vezérigazgatója: Köszöni a hozzászólási lehetőséget. Nem vitázni szeretne vagy vitát kezdeményezni, hanem csak az osztalék befizetésével kapcsolatban kíván hozzászólni. Nyilvánvalóan a tulajdonosnak jogában áll osztalékkifizetést eszközölni a saját tulajdonában lévő céggel szemben. Ezzel nincs is probléma. Az IKV Zrt. még az ő időszakát megelőzően is jelezte mindenféle fórumon, majd amikor április 1-jével bekerült a pozícióba, ő is jelezte minden fórumon, ha az IKV Zrt.-nek a 300 millió forintos osztalékkifizetését véghez kell vinnie, akkor az IKV Zrt. likviditási gondokkal küszködhet. Ez jelen pillanatban – a prognosztizált adatok szerint – ha a 75 millió forint utolsó, negyedik részletét befizették volna, akkor gyakorlatilag a cég fizetésképtelenné vált volna. Azzal a kritériummal fogadta el az üzleti tervüket a közgyűlés, hogy 75 millió forint hitelt terveztek be, amelyről ő maga azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó felvenni. Az IKV Zrt. életében nem csak az osztalékkifizetés az egyedi – mert soha ilyen még nem volt – és a polgármester is említette, hogy 2,5 éve próbálják behajtani ezt a pénzt, s érdekes módon éppen 2011. év végén jutott ez az eszükbe, előtte nem. Ezt nem érti. Sok támadás éri őket, véleménye szerint indokolatlanul. Teszik a dolgukat és nem azzal van a probléma, hogy be kell fizetniük az összeget, azzal egyetért, mert ha osztalékkifizetésre van lehetőség, akkor be kell fizetni az osztalékot, de ő, mint mindenkori elnökvezérigazgató a cég életét kell, hogy figyelemmel kísérje, a cég életét kell, hogy elsődlegesen szempontként figyelembe vegye. Sajnos jelen pillanatban a gazdasági körülményeket is beleértve nem áll módjukban kifizetni a 75 millió forintot. Fél évkor megbeszélték és az üzleti terv elfogadása kapcsán kiderült, hogy fél évkor tárgyalást kell kezdeményezniük - melyben az alpolgármesterrel meg is egyeztek -, de sajnálatos módon a találkozót nem tudták megvalósítani mindkettőjük feszes időbeosztása miatt, ezért levelet írtak a polgármesternek és az alpolgármesternek. Kéri, hogy ne nevessen ezen az alpolgármester, mert ez így volt. Felajánlottak egy időpontot az alpolgármesternek, ami nem volt jó az alpolgármesternek, illetve kabinetének, a következő időpont viszont neki nem volt
96 jó. Ezen nem kíván vitatkozni. Levélben többször tájékoztatták a várost arról, hogy kérik az osztalék kifizetésének az átütemezését, de ez sajnálatos módon nem történt meg. Előterjesztést senki nem készített, kifogás volt, hogy miért most került beterjesztésre a 75 millió forintos 4. részlet átütemezése. Azért, mert senki nem tette meg az előterjesztést.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Arra nem kíván reagálni, hogy a szegedi önkormányzat 100 %-os tulajdonú cége, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója kinevezése óta nem ér rá találkozni a polgármesterrel és az alpolgármesterrel. Ennyire elfoglalt emberről van szó, de az a morbiditás csúcsa, amit elmondott. 2010 végén Szeged város önkormányzata fizette ki ezt a 300 millió forintot az IKV Zrt.-nek, mert az uniós pályázat szerint nem fogadták el, hogy cégtulajdonban legyen a terület, ahova az Agórát építették. Át kellett tenniük önkormányzati tulajdonba azzal, hogy 2011-ben az IKV Zrt. ezt majd kifizeti az önkormányzatnak. Most a vezérigazgató arra hivatkozik, hogy nem tudja ezt az egyszeri bevételt visszafizetni a tulajdonosának, mert elköltötte. A piacnál ugyanez volt a helyzet. Megmondták, hogy Szeged város önkormányzata megelőlegezi a Mars téri piaccsarnok építésének az önrészét, amit majd vissza fognak fizetni az ottani üzlethelyiségek bérleti díjából, mint egyszeri bevételből, tehát nem az üzleti tevékenységéből származó szokásos bevételből. Azt mondták, hogy haladékot kérnek, és fél év alatt elköltötték az említett pénzt, majd felállt a piac igazgatója és közölte, hogy értsék már meg, hogy nem tudja visszafizetni, hiszen nincs pénze. Persze, hogy nem volt pénze, mert elköltötték. Ez két olyan bevétel volt, ami nem kötődik az IKV és a piac tevékenységéhez, mert egyszeri önkormányzati bevétel volt, amit azzal adott az önkormányzat, hogy a cégek majd visszafizetik. A piac már elköltötte a pénzt, az IKV Zrt. pedig márciusig kér határidőt, biztos abban, hogy márciusban jönni fog az újabb módosító indítvány, hogy nem fizetik vissza. Ezek a bevételek be voltak állítva a költségvetésbe. Ez a város pénze, amit a saját cégeiktől kérnek vissza.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő említette a hitelállományt és ismét őt említette. Több szám látott napvilágot. A szegedi sajtóban 27 milliárdról beszéltek az elmúlt időszakban. Dr. Szentgyörgyi Pál 24 milliárdról szól, de ő látott olyan szakértői anyagot, ami egy tavalyi költségvetési beszámoló alapján készült, ami 42 milliárd forintról szólt. Ma a polgármester fejenként 165 ezer forintot említett. Ha ezt az összeget szorozzák a szegedi lakossággal, akkor az 28 milliárdot eredményez. Ki mond akkor igazat? A polgármester, a sajtó vagy ki?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kalmár Ferenc képviselő, aki 16 éve képviselő ezt nem tudja, pedig minden egyes döntést ő is meghozott. Kéri, hogy számolja össze képviselőtársa az elmúlt 16 évben hozott döntéseit és abból egészen biztosan ki tudja számolni ezt az összeget. 24,5 milliárd forintról van szó a szeptember 30-i adatok szerint.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A háromnegyedéves beszámoló mérlegében pontosan látható, hogy mennyi a hitelállomány és az is le van vezetve szövegesen, hogy mennyi a rövid és hosszú lejáratú hitel és hogyan változtak ezek, melyiknél mennyi törlesztés és igénybevétel volt. Valóban csökkent a hitelállomány az év elejéhez képest, mintegy 3 milliárd forinttal. Szeptember végére ugyanis mindig a befolyó iparűzési adó miatt nem kell igénye venni a folyószámlahitelt, mert ez valóban mozgó folyószámlahitel-keret. Ezt az állományt fogja majd tekintetbe venni a miniszter. A legutóbbi bejelentés szerint december 20-án érkezik a külügyminiszter. Martonyi János miniszter biztosan ismeri a város hitelállományát, biztosan kézhez kapta ezt a 24,6 milliárd forintról szóló anyagot és majd igazolják, hogy ennek hány %-át fogja javasolni konszolidálni. Ezt majd meg fogják mutatni képviselőtársuknak is, így végre ismerni fogja a hitelállományt. Meglepte az IKV Zrt. vezérigazgatójának a hozzászólása. Tisztában van azzal, hogy az IKV Zrt. által kimutatott eredmények egy része nem valós eredmény, pénzügyileg nem tud realizálni, hiszen közel 800 milliós kintlévőségük van. A bevételeket ettől függetlenül lekönyvelik akkor is, ha pénzügyileg nem realizálódik. Az igazgató nem lehet annyira tudatlan, hogy nem tudta, hogy az a pénz, aminek az osztalékát kéri, az egy csengő forint volt, amit az önkormányzat fizetett az IKV Zrt.-nek. Ez nem egy
97 elúszott, behajthatatlan követelés, az egy önkormányzat által befizetett pénz volt és előre megbeszélték a korábbi igazgatóval, hogy azt neki vissza kell fizetnie, mert ez hiányzik az önkormányzat költségvetéséből. Ha nincs ott a számlán a pénz, akkor elköltötték a pénzt. Nem az ez évi eredményről beszél, hanem arról a korábbi évi eredményről, ami csengő forintban ott volt a számlájukon. Meg is látszott az egyenlegen. Furcsának tartja, hogy kritizálja az alpolgármester véleményalkotását a cég gazdálkodásáról. Az IKV igazgatója is a levelező tagozatba lépett be, mint az SZKT igazgatója. Egyetlen egy számot nem cáfolt meg az igazgató, azt, hogy csökkenő a bevétele, hogy növekvő a költsége, azt, hogy 30 millió forintot fordított jogászokra, de azt elmondta, hogy minősíthetetlen, ahogyan írnak a cégről és rontják a hírnevét. Melyik számot cáfolta meg? Egyiket sem és azt nyilatkozta, hogy igaz, hogy van közel 170 millió forint a számlájukon, de ebből a 75 milliót nem lehet kifizetni, mert akkor tönkre fognak menni. Ez a pénz soha nem volt a cég forgótőkéje, ez mindig a város pénze volt. Arról beszél az igazgató, hogyha levonja a befizetendő pénzt, akkor 30 millió forintja marad szeptember 30-án. Miért nem beszél arról, hogy van még 3 hónap és annak is vannak bevételei, nem csak kiadásai. Itt is az látszik, hogy nem komplexen gondolkodnak, hanem kiragadnak egyetlen egy számot és mindig azt a számot ragadják ki, ami az önkormányzat számára hátrányos, az ő részükre pedig előnyös. Miért nem lehet ezen gazdasági dolgokban ideológiamentesen, tényleg szakmailag megalapozottan nyilatkozni?
Haág Zalán képviselő ügyrendi hozzászólása: Számos vád elhangzott az IKV Zrt. elnökvezérigazgatójával kapcsolatban. Szeretné, hogyha ő és a piac vezetője is elmondhatná az álláspontját. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Már elmondta az álláspontját, de elmondhatja ismét minden további nélkül. Az üzleti terveknél mindenki elmondhatja a véleményét. Az összes cégvezető felszólalása azt bizonyítja, hogy tényszerűen igazat állít a város, és sajnos elúszik a város pénze.
Dr. Solymos László alpolgármester: Nem az önkormányzat és nem a városvezetés találta ki, hogy milyen ütemben kérik befizetni az IKV Zrt.-től az osztalékot, amelyet tavaly odaadtak. Az igazgató elődje volt az, aki megjelölte, hogy ilyen ütemezésben tudja a cég biztosítani a forrást. Kéri, hogy beszélgessen el elődjével az igazgató, nézzék meg, hogy miért tett vállalhatatlan, be nem tartható ígéreteket. Az pedig végképp megdöbbentette, amikor az igazgató azt mondta, hogy a közgyűlési döntéssel ellentétben ő úgy gondolta, hogy nem engedi a hitelfelvételt. Volt egy határozott tulajdonosi döntés, be kellett volna fizetni szeptember 30-ig a számlán lévő összeget, majd ezt követően elkezdhetett volna gondolkodni, de nem erről.
Nagy Ferenc, az IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója: Továbbra is le kívánja szögezni, hogy nem kíván vitatkozni, nem azért van itt, hogy vitatkozzon erről. Lehet, hogy nem megfelelő módon lett lekommunikálva pro és kontra az eset és azzal nem kíván foglalkozni, hogy az elődje, hogy döntötte el, hogyan legyen befizetve, ne kérjenek számon tőle az elődeitől származtatott információkat. A 300 millió forinttal van most probléma, nem pedig azzal, hogy osztalékot kell fizetni. Az összeg az, ami pillanatnyilag a cég életét tönkreteszi, ha a kifizetés megtörténik. Elhangzottak számadatok, de tudniuk kell, hogy valós pénzkészlet sajnálatos módon nem annyi van az IKV Zrt. kasszájában, mint ami a háromnegyedéves beszámolóban papíron látható, hiszen nem történtek meg a teljesítések. A valós pénzkészlet nem ugyanannyi, hiszen még nem jártak le a számlák, a partnerek még nem fizették be a szükséges összeget, és ez okozza számukra a problémát. Meg volt beszélve, hogy fél évkor újratárgyalják az ügyet. Opcionálisan lett felvetve azon lehetőség, hogy hitelfelvételre szoruljon a társaság. Úgy próbálták a gazdálkodásukat összeállítani kollégáival, hogy ne kelljen hitelt felvenniük. Nem azt vitatja, hogy osztalékot kell fizetniük, hanem segítséget kért a tulajdonostól, hogy adjon lehetőséget és nem a felelőtlen gazdálkodás, hanem a jelenlegi gazdasági körülményekre tekintettel. Elhangzott a 850 milliós kintlévőség-állomány, amit görgetnek maguk előtt – gyakorlatilag több évtizede –, ami folyamatosan nőni fog, bármilyen jól is végzik a dolgukat. Abban kért segítséget, hogy legyenek konstruktívak, bár tisztában van azzal, hogy ez a költségvetést befolyásolni tudja, de év eleje óta mindannyian arról beszélnek, hogy a 300 millió forint, mint összeg az, ami problémát jelent. Az
98 összeg meghatározása nem biztos, hogy szerencsés volt. Nem kíván bírálni senkit, hogy miért döntötték el, hogy a 300 millió forintot vissza kell fizetni egy összegben – bármilyen ütemezéssel is –, ő átütemezést kért, hogy ne okozzon problémát a cég életében ez a befizetés. Ismét hangsúlyozza, hogy nem az összeget vitatja, azt be fogják fizetni, átütemezést kértek, hogy ez ne okozzon likviditási gondot a cég életében. A gazdálkodásuk működik, rendben van, a számokat fogják hozni, a tervszámok teljesülni fognak. Azt kérték, hogy segítsen a tulajdonos, hogy ne kerüljenek likviditási gondba.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: 2010 végén az önkormányzatnak technikailag át kellett, hogy adjon 300 millió forintot az IKV Zrt.-nek, mert le kellett játszaniuk egy ingatlanértékest. Azzal adták át az összeget, hogy azt majd 2011-ben adja vissza. Azóta, amióta a Fidesz által kinevezett igazgatók vannak, erre nem képesek. Nem az IKV Zrt. tevékenységéből származó nyereséget akarják elvenni, hanem azt az egyszeri, önkormányzat által átadott pénzt. Azt mondja az igazgató, hogy nincs ennyi készpénzállományuk. Kéri, hogy tisztelje meg most azzal – ha már annyira elfoglalt, hogy nem jutott be Szeged polgármesteréhez az elmúlt fél évben – hogy egyetlen percig figyeljen rá. Azt mondta, hogy nincs ennyi pénz a cégnél. A cégvezetői beszámoló alapján a készpénzállománya a társaságnak 163 millió forint. Mi az, hogy ez az adat nem valós? Az igazgató által benyújtott beszámolóban készpénz-állományként van feltüntetve ez az összeg. Erre feláll itt a közgyűlés előtt és azt mondja, hogy ezek nem valódi bevételek? Akkor mikor mond igazat? Most vagy amikor benyújtotta a beszámolót?
Haág Zalán képviselő ügyrendi hozzászólása: Továbbra is meg kívánja erősíteni, hogy a Vásár és Piac Kft. ügyvezetője is kapjon szót, mert olyan valótlan állítások hangoztak el, amelyekre muszáj lenne reagálnia.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Örömmel hallgatja a piac igazgatóját is. Ezek szerint valótlan az, hogy a piac elköltötte a nagycsarnok üzlethelyiségeinek bérleti díj bevételét, amit a város önkormányzata megelőlegezett a piac számára. Örömmel adja meg a szót az igazgatónak, remélve azt, hogy bejelenti, hogy megtalálja az eltűnt 150 millió forintot és átutalja az igazgató a városnak.
Erdei Péter, a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatója: Van egy fennálló tagi kölcsönük, amely tagi kölcsönt mindenképpen rendezniük kell, de addig, amíg jogilag nem teheti meg, hogy ezt rendezze, mert van egy korábban fennálló Erste Bank kölcsönük és a bank engedélye kell hozzá, addig nem tudja megtenni. Amint az Erste Bank írásos anyagát megkapja, hogy ez lehetséges, akkor igyekszik ezt a lehető leggyorsabban megtenni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A lényeg az, hogy a piac sem fizet. A közgyűlés eldöntötte, hogy a társaságoknak fizetniük kell, de hónapok óta a piac sem fizet. Az Erste Banktól pedig megvan a papírja.
Erdei Péter, a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatója: 2006-ban az elődje, Pusztai Lajos megkötött egy szerződést, amely szerződésben teljesen egyértelműen le volt írva, hogy mindenképpen szükséges az Erste Bank hozzájárulása újabb hitel kölcsönügylethez. Ez nem történt meg. A közgyűlés valószínűleg nem tudta, hogy feltétellel kellett volna adnia, ezért így tudta adni. Azért, hogy később ne legyen ebből baj és később az Erste Bank ne mondja fel ezt a szerződést, ezért megkérte az Erste Bank írásos hozzájárulását. Amint ezt megkapja, akkor azonnal teljesítenek.
99 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Természetesen nem erről van szó, hanem arról, hogy 150 millió forint ott volt a cég számláján és alig háromnegyedév alatt a Fidesz által kinevezett cégvezetés ezt az egyszeri bevételt elköltötte. Majd fél évnyi – meglehetősen dühös vita után – a közgyűlésen átment az, hogy havi 2 millió forintjával megkezdik a törlesztést egy hosszabb lejáratban, de ezt sem tette meg az igazgató és ekkor találta ki ezt az Erste Bankos történetet az ügyvezető, aminek a valóságalapját dr. Szentgyörgyi Pál képviselő ismertetni fogja.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Az igazgató nem igazán arra válaszolt, hogy hova tűnt a 150 millió forint. Ő akkor igazgató-helyettes volt, amikor ez a pénzt eltűnt. A bérleti jogok értékesítéséből származó bevétel 2010 decemberében ott volt a cég számláján, 2011-ben pedig elköltötték. A tagi kölcsön törlesztése nagyon érdekes téma, hogy valamennyit befizettek 2 millió forintonként és egyszer csak eszükbe jutott – nem tudja, hogy ki világosíthatta fel –, hogy meg lehet akadályozni a befizetést, valaki súgott az igazgatónak – mert mindenki tud súgni, hogy hogyan lehet kárt okozni az önkormányzatnak. (Megjegyzi, hogy a kultúrember fogja be kissé a hozzászólni valóját, amíg más beszél.) Fel lett kérve az igazgató, hogy kérje be a Erste Banktól ezt az engedélyt. Eltelt fél év. A bank írt egy levelet, amelyben tudomásul vette a dolgot, és azt kéri, hogy adjon a város egy nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat semmi másról nem szólt, mint arról, amit ehhez a hitelhez korábban egyfajta komfortlevél formájában a város kiadott. Az önkormányzat írt a banknak, amelyben kijelentették, hogy tudomásul veszik, hogy szeretnék ezt megerősíteni. A közgyűlés döntött a komfortlevélről, hogy továbbra is fenntartják maguknak a jogot. A levélben az is le volt írva, hogy tudomásul veszik. Kéri az igazgatót, hogy fizessenek, ezt követően teljesen tiszta lesz a jogi helyzet.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ettől függetlenül a 150 millió forintot 2011-ben elköltötte a cég.
Juhász Gyula képviselő: A város 950 millió forint tagi kölcsönt adott az uniós pályázati pénzből megvalósuló beruházás érdekében. A Vásár és Piac Kft. 620 millió forintot ebből a tagi kölcsönből visszafizetett részben az uniós pályázatból befolyó támogatásokból és részben a nagycsarnok bérleti jogainak az értékesítéséből. A probléma alapvetően abból eredt, hogy a város egy 320-330 millió forintos árbevételű cégnek úgy adott 950 millió forint tagi kölcsönt, hogy abból sem a 150 millió forintos egyszeri bevétele, sem az éves 300 millió forint körüli nettó árbevétele nem nyújtott fedezetet. A város egy fedezet nélküli tagi kölcsönt adott a piacnak, amit azért tudnak nagyon nehezen visszafizetni, mert sem egyszeri bevételi lehetősége, sem az éves folyó árbevétele nem ad rá lehetőséget az egyösszegben történő visszafizetésre, illetve van a CIB Banknál fennálló hitelszerződése, amit 2006-ban kötöttek, és ezt a tagi kölcsön nyújtásánál már lehet, hogy figyelembe kellett volna venni és adott esetben nehézséget okozhat a fennálló tagi kölcsön tartozás visszafizetése. Ez a probléma és nem az, hogy az ügyvezető nem akar fizetni vagy be akar tartani, vagy kárt akar okozni a városnak. Van egy fennálló szerződéses helyzet, amit megörökölt a cég az elődeitől, aminek a tudatában kellett volna annak idején dönteni. Ebben az időben a gazdasági alpolgármester dr. Szentgyörgyi Pál volt, a fejlesztési alpolgármester pedig Nagy Sándor. Nekik kellett volna annak idején a tagi kölcsönre vonatkozó előterjesztés megírásakor figyelembe venniük ezt a meglévő hitelszerződést. Most lehet ezeket a felelősségeket átkenni az ügyvezetőre és ráterelni a figyelmet, de azt kell mondani, hogy a korábbi alpolgármesteri pozícióból álló felelősség sem kenhető el.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A korábbi felelősség arra terjed ki, hogy nem számoltak azzal az eshetőséggel, hogy a Fidesz kinevezi a haverjait cégvezetőknek, akik fél – egy év alatt elköltik azokat a pénzeket, amiket az önkormányzat átadott az önkormányzati cégeknek. Hangsúlyozza, hogy 450 millió forintról van szó: 300 az IKV Zrt. és 150 millió forint a piac esetében. Ez nem az IKV Zrt. és a piac tevékenységéből származó nyereség, hanem egyszeri, önkormányzattól kapott tranzakció. 150 millió forintot költött el a piac, ami 2010 decemberében egyszeri bevételként
100 még megvolt. Jelezni kívánja, hogy revíziót rendelt el a piacnál. Van egy erős gyanúja a beérkező számokból, hogy nagyon részletes tájékoztató anyagot fognak kapni a piac esetében, a „Hova tűnt a pénz?” címmel a következő közgyűlésre.
Dr. Solymos László alpolgármester: Képviselőtársa belépett a piac lobbistái közé, aminek nyilvánvalóan egyetlen indoka van: képviselői körzete is jelentős támogatásban részesült a piactól. Alaptevékenységébe nem tartozó támogatásokat osztott a piac a képviselői körzetben megrendezett rendezvényekre. Az lett volna a leghelyesebb, ha érintett képviselőtársa inkább csendben maradt volna az ügyben és nem szólal meg a piac ügyében, hiszen ő volt az, aki részben a saját körzetében használta fel a városi bevételeket a piactól.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jelzi, hogy átfogó jelentést és tájékoztatást készítenek a piac működéséről. Meg fogják látni, hogyan van a piac kirabolva és hova tűnik a város pénze. Ha már a piacot felhozta Haág Zalán képviselő, akkor a következő közgyűlésen nagyon részletes téma lesz a Vásár és Piac Kft. működése. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
4. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti tervének módosítása Előterjesztő: polgármester 4.1. Településfejlesztési döntések Előterjesztő: polgármester
Szentistványi István képviselő: A napirendhez módosító javaslatot nyújtott be, melyet az illetékes két bizottság megtárgyalt, ahol olyan határozat született, hogy módosító javaslatát az eredeti indítvánnyal együtt javasolják tárgyalásra és itt elvileg lehetőség van a módosító javaslat befogadására. A SZÉSZ módosítás kapcsán a volt Árpád Nevelőotthon területének az ingatlanjáról van szó, melyre átsorolás készült. Nem ezt a lényegi részét érinti a módosító javaslat, hanem ennek csak egy kis részletét, méghozzá annak a nagyszámú lakossági levél és megkeresés hatására, amelyet csatoltak mellékletként. Ennek érdekében gondolta, hogy célszerű olyan esetben a lakóközösség véleményét is figyelembe venni – ha már a tervezési folyamatban ez nem sikerült – itt és most, ha már nem sürgeti őket az idő, s az egy-két hónapos folyamatot még végig tudják járni. Ez azt jelenti, hogy a telek hátsó kert növényzetét – amelyet az előkészítő tervanyag nem tartalmaz –, a megtartandó fasort minősítenék át, így kerülne bele a szabályozási tervbe. Ezt a megléphető gesztust - ami szerinte kötelessége a városnak, amit egy korábbi fázisban is figyelembe kellett volna venni – az ott élők számára biztosítani tudják. Szó sincs arról, hogy az egyébként a terület hasznosítását ilyen értelemben bárki – amellyel a lakók 95 %-a tisztában van – bármi módon meg akarná torpedózni. Lassan át kellene állniuk arra a működési logikára, hogy még időben, a tervezési folyamatban azoknál az igényeknél, amelyek úgy látszik nem akasztanak meg semmilyen fontos fejlesztési folyamatot, viszont mégis az ott élők életminőségét, hangulatát pozitívan befolyásolják, ezen esetekben a város nagyvonalúságot tanúsít, még akkor is, ha egyébként a törvényileg garantált minimum helyett esetleg egy korábbi körben, a tervezési folyamatban lehet konzultálni. Kéri – tekintettel arra, hogy az újszegedi képviselők is kint voltak a lakossági fórumon és tapasztalhatták az igényeket és kénytelenek voltak meg is ígérni, hogy ezeket figyelembe fogják venni és akceptálni fogja a közgyűlés – a Fidesz Frakciót, hogy ezt a minimális módosítást támogassák a közvetlenül érintettek érdekében.
101
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez a minimális módosítás azt jelentené, hogy újrakezdődik a teljes szabályozás és több hónapos csúszás várható.
Pocsai Blanka képviselő: A mai közgyűlést, bárki, aki látja, hogy akik itt ülnek az ülésteremben, Szeged város közgyűlésében ilyen hangnemet, stílust és az ügyek mentén történő ilyen hozzáállást tanúsítanak, - komolyan szégyenletes.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Minden oka megvan rá.
Pocsai Blanka képviselő: Azt hitte sokszor, hogy lehet más a politika és sok-sok év alapján mindig hitt abban, hogy lehet ügyek mentén haladni, mint ez a tényszerű dolog, ami most napirenden van – az Árpád Nevelőotthon átminősítésének ügye, melynek kapcsán Szentistványi István képviselő elmúlt időszak jelenéseit kissé sérelmezi. Egyéni képviselőként a lakosság megkeresése után, hogy problémáik vannak a terület beépítésével, átminősítésével kapcsolatban, mert hogy a tervek a lehető legnagyobb terhelésre, egy bevásárló központra készültek, vagyis nyilván a terület hasznosítása szempontjából a legnagyobb kihasználtság és a legtöbb részletkérdést, problémát vitató dologról volt szó. Jelezték, hogy a kifüggesztés idejében ezeket a lakossági észrevételeket eljuttatták a Főépítészi Irodához. Az iroda a főépítésszel, tervezővel érkezett ki az általa szervezett lakossági fórumra, ahol gyakorlatilag egy közös megbeszélés, átgondolás történt. Ezen a lakossági fórumon nagyon sok minden kiderült a tervező és a főépítész pontosítása kapcsán, hogy nyilvánvalóan a lakosok sok mindennel nem voltak tisztában vagy egyféle módon értették. Ez egy kiváló alkalom volt arra, hogy a felmerülő kérdésekre közösen keressék meg a választ. Szentistványi István képviselő módosító javaslata néhány fára vonatkozik. Nyilvánvalóan elolvasta azt a lakossági jegyzőkönyvet, ami csatolásra került. Ezen a lakossági fórumon – az ő kérésére – részletes jegyzőkönyv készült és ennek az előterjesztésnek a mellékletét képezi ez a bizonyos jegyzőkönyv, hogy nem csupán erről a néhány fáról volt szó, hanem több olyan lakossági észrevétel is elhangzott, amelyekre vonatkozóan maga a tervező mondta el, hogy lehet formálni és a terület beépítésekor ennek a rugalmas alakítására lesz mód. Tehát nem kövület, ami a tervekben szerepel. Szentisványi István képviselő, ha jelen lett volna a fórumon, akkor mindezeket hallotta volna és nem biztos abban, hogy ebben a témában LMP-s sajtótájékoztatóra lett volna szükség – tovább hergelve a lakosságot – és sérelmezi azt is, hogy amikor erre a témára lakossági fórumot hívott össze, akkor képviselőtársa a módosító javaslatával két bizottsági ülésre elfelejtette meghívni a terület képviselőjét. Beszélt képviselőtársával, hogy jegyzőkönyvbe került az, hogy a terület egyéni képviselője legyen ott, csak az a baj, hogy a jegyzőkönyv nem hívta meg őt egyik olyan bizottsági ülésre sem, ahol a képviselő indítványa előkerült. Képviselőtársa viszont a lakosságot - tovább hergelve - meghívta ezekre a bizottsági ülésekre. Nem hiszi és nem gondolja, hogy ez a követendő példa, arról nem is beszélve, hogy egy nagyon speciális és nagyon érdekes helyzet az Árpád Nevelőotthon és egy lehetséges bevásárló központ ügye. Nem csupán a Borostyán utcáról, hanem Újszeged nagy részéről szól ez a tervezett beruházás. Sokan vannak Újszegeden, akik azért kérik őket, mint egyéni képviselőket, hogy tegyenek lépéseket azért, hogy végre Újszeged ne egy ellátatlan terület legyen. Miután a tervezővel és a főépítésszel egyeztettek, úgy véli, nem zárult le teljesen a lehetőség. Ha valóban meglesz a tényleges befektető – bár információi szerint nincs 100 %-os érdeklődő a területre –, véleménye szerint ez rugalmasan alakítható. Kéri, hogy amikor egy komoly választókört, egy egész Újszegedet érintő kérdésről van szó, akkor képviselőtársai ne használják politikai tőkekovácsolásra az ilyen komoly és a lakosságot nagymértékben érintő kérdéseket.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A hozzászólás tartalmával egyetért, a hozzászólás elejével kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy őszintén örül, hogy van olyan Fidesz-es képviselő, aki
102 szégyenkezik. Pocsai Blanka képviselőasszony is megszavazta a Szegedi Szabadtéri Játékokat érintő szörnyű politikai önkényt és pedagógus léte ellenére is támogatta, hogy a garázda Jobbik-os képviselő továbbra is a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke legyen, de bíztatónak tartja a mai nap után, hogy van Fidesz-es képviselő, akinek a szégyenkezés jut eszébe a mai közgyűlés után.
Szentistványi István képviselő: Szívesen elment volna az említett lakossági fórumra, de sajnos nem kapott meghívást, bár akkor már a Főépítészi Irodán ebben az ügyben előtte már több kört is futottak. Utána a bizottsági ülésre – és ezt a jegyzőkönyv is tartalmazza – meghívták képviselőtársát – hiszen ez számára segítség lett volna, mert egy ilyen döntést egyedül ebben a testületben nem tud keresztül vinni – és számított a Fidesz Frakcióra, illetve hangsúlyozza, hogy nem politikai célra használta ezt fel, hanem kizárólag a bizottság profiljából adódóan és szervezetük profiljába is nagymértékbe illeszkedve. Az ilyen típusú lakossági kezdeményezéseket általában fel szokták karolni, ami arra irányul, hogy a lehetőségek adta keretek között igen is éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a lakóközösségnek tudnak nyújtani. Amit a lakossági fórumról említett képviselőtársa, ott csakugyan elhangzik mindenféle ígéret a lakók felé, de ennek a gyakorlatban, a közzététel után semmilyen jelentősége nincs, mert utána automatikusan mindegyik levélre jött az elutasító válasz. Ezt ismerik a lakók és olvasták, de most is olvasható a honlapon. Mind a 10 levélre ugyanaz a sematikus, automatikus válasz érkezett. Onnantól kezdve beépítésre – az ígéretekkel ellentétben – semmi nem került. Egyedüli tény, hogy az érintett fasor – amely 6 fából, hanem 6 + 8-10 fából áll a hátsó sorban – és egyfajta védelmet jelentene, ha ott ténylegesen bevásárló központ épül. Legalább azt a fajta védelmet az utca felé a meglévő fasor továbbra is biztosítani tudja a lakóknak. A hátsó kertben semmiféle építési terület nincs, az parkolónak sincs kijelölve, tehát egyedül az lenne a funkciója ennek a hátsó kertnek kijelölt területnek, hogy biztosítsa ezt a védelmet. Ennyi lett volna a kérése, de erre ilyen értelemben nincs lehetőség. Szerette volna felhívni a figyelmet arra, hogy az a fajta logikát, amit ilyenkor rendszeresen gyakorolnak, hogy majd később azt mondják a lakóknak egy bizony pontig, hogy ráérnek, mert majd lesz a közzététel és akkor majd hozzá tudnak szólni és lakossági fórumot szerveznek, eljátsszák, hogy még ténylegesen van szavuk, holott mindannyian pontosan tudják, hogy ilyenre már nincs lehetőség, hanem automatikus elutasítás lesz a sorsuk. Ebből a logikából szerette volna, ha kilépnek azzal, hogy ilyenkor, amikor nincs tét és a város nem szenved veszteséget, akkor ezt a két hónapot – amit a polgármester is említett – áldozzák fel annak a célnak, hogy a fasort megtartásra javasolják és így a lakossági elégedetlenségeket leszerelik. Erről szólt a javaslata.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Képviselőtársa szerint felelőtlenül hergelik a lakosságot, ezért megvárta a törvényes határidő lejártát és utána kezdte el a lakosságot hergelni. Megjegyzi, hogy képviselőtársa átlépett a következő napirendre, mert a fák sorsa a következő rendelethez tartozik.
Pocsai Blanka képviselő: Úgy ítéli meg, hogy felnőtt emberek ülnek a közgyűlésben, egy tisztségviselőnek le kell vonnia a szükséges konzekvenciát abban az esetben, ha egy lejátszott történet, egy bírósági ítélet születik. Abban az esetben ő – és a markáns értékeket képviselő mögötte lévő párt – le fogja vonni a következtetéseket. Elmondta ezt az elmúlt közgyűlésen is. Nem berángatható, nem kötélen rángatható, nem híve annak, hogy bárki ebből a közgyűlésből valakit megrágalmazzon, felfújjon egy ügyet és felszólítsák képviselőtársaikat lemondásra. Véleménye szerint ez rossz vért szül. Minden esetben várják meg az elmarasztalást és abban az esetben mindenkinek le kell vonnia a következtetéseket. Szentistványi István képviselőtársának elmondja, hogy az említett módosítás valóban elgondolkodtató, csak az a nagy probléma, hogy a lakosok által felvetett kérések, módosítások sokkal szélesebb kört ölelnek fel, de ezt Szentistványi István képviselőtársával már megbeszélték. Ez valóban csak egy csepp a tengerben. Abban egyetért, hogy egy gesztus, talán egy lehetőség, de nagyon érdekes az élet. Került már a választókörében – pl. a Töltés utcával kapcsolatban – ilyen helyzetbe. Most ebben az esetben, a Borostyán utcában telket vásárolók nagyon jól tudták, hogy ez egy olyan terület, ahol változás, beépítés, Újszegedet kiszolgálható újítás várható. Ezek az emberek, amikor itt telket vásároltak, nem zsákba macskát vásároltak. Ennek függvényében a telkeiket nem is újszegedi telekárakon vásárolták. Az igazsághoz nagyon sok minden hozzátartozik és ezért is mondta
103 képviselőtársának, hogy féligazságok és kiragadott szeletek mentén felesleges belelépni egy témába. Ennek ellenére képviselőtársa módosító javaslatát akceptálja.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A témához nem tartozó ügyben képviselőtársa logikájában van egy bukfenc, ugyanis annak a tisztségnek az elvételéről volt szó – méltatlanság címen –, amit a garázda, Jobbik-os képviselő Pocsai Blanka képviselőasszony szavazatával kapott, a jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsági elnökségről. Képviselői mandátumától a közgyűlés és egyik képviselő senkit nem foszthat meg. A közgyűlés nem dönthet úgy, hogy valakit megfoszt a képviselői mandátumától. Az előterjesztés – amit képviselőasszony nem támogatott – azt célozta, hogy a garázda, Jobbik-os képviselőt váltsa le a közgyűlés azon magas tisztségeiből – többek között a jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsági elnöki pozíciójából –, ami tisztséget képviselőtársától kapott. Véleménye szerint nem ugyanaz, mint amiről a képviselőasszony beszélt. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
104
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 1. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
5. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester 5.1. Szeged város helyi jelentőségű építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester Szentistványi István képviselő: A napirendnek összesen 5 része van, amely fellelhető az előterjesztések között. Három mindenképpen üdvözlendő, amelyek azt célozzák, hogy konkrét ipartörténeti és építészeti emlékeket soroljanak védelem alá. A negyedik is egy kompromisszumos megoldás gyümölcse, ahogyan a Tervtanácson és különböző egyeztetési körökben ez tapasztalható volt. Felhívja a figyelmet – hisz sajnálatos, hogy ebbe az irányba mennek el – a villamos végállomásnál lévő telephely védettségének a szűkítésére. Már csak a főépületre fog vonatkozni ez a védettség és egy nagyon értékes terület – ami szintén közlekedéstörténetileg fontos relikviát, emléket tartalmaz, amit manapság a legtöbb város védelem alá helyez és ezeket egyre nagyobb becsben tartják – védelmét oldják fel és kizárólag a főépület védelméről beszélnek ettől kezdve. Nyilvánvaló, hogy egy remíz vagy hasonló típusú komplexum esetében nem az volt a cél, nem az épület értékéről volt szó, hanem magának a telephelynek az értékéről. Ez a fajta szűkítést sajnálatosnak tart.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
105
6. Szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 58/2006. (XII.14.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester 6.1. Utógondozói ellátás férőhelyszámának módosítása Előterjesztő: alpolgármester 6.2. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon fogyatékos személyek otthona vonatkozásában szakmai terv elfogadása Előterjesztő: alpolgármester
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Reggel is jelezte a napirend elfogadásánál, hogy több kiegészítő anyag került kiküldésre az elmúlt napokban, hiszen a jogszabályok folyamatosan változtak. A beterjesztett jogszabály a zárószavazás előtti pillanatokban is módosult. Itt szintén egy államosításnak lehetnek a tanúi. A dr. Waltner Károly Otthont január 1-jétől állami fenntartásba vonják az ingatlanvagyonnal, mindennel együtt. Az elmúlt napok fejleményei, hogy a zárószavazás előtti jogszabályból már kikerült a dr. Waltner Károly intézmény egyik részének – a fogyatékos otthonnak – az állami fenntartásba vétele. Jelen pillanatban értetlenül állnak az ügy előtt, hiszen egyedüli fogyatékos otthon fenntartóként Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az, amelynek a fogyatékos otthonát a Kormány nem akarja elvenni. Minden más fogyatékos otthont államosítanak az országban, Szegedét nem, miközben az eredetileg beterjesztett jogszabályban ez szerepelt. Nem értik a helyzetet, ugyanis januártól állami feladatként definiálja az összes jogszabály ezt a feladatellátást, ami azt jelentheti, hogy az önkormányzat nem kap hozzá normatív finanszírozást, illetve állami támogatást, hogy ezt az intézményét fenntartsa. Az államtitkárnak ma reggel írtak egy levelet, amelyben tájékoztatást kérnek, ha már itt marad a feladat, akkor mégis milyen finanszírozást nyújt hozzá az állam. Jelen pillanatban így látják a helyzetet. Ma reggel egy kiegészítés került kiküldésre, orvosolni próbálva a Kormánynak ezt a felelőtlen döntését. Az intézmény feladatellátási körét próbálják megosztani kifejezetten úgy, hogy állami, illetve önkormányzati feladatok elkülönítésre kerüljenek, amennyiben mégis meggondolná magát az Állam és belátja azt, hogy nem lehet – csakúgy, mint az egészségügyi fekvőbeteg-ellátásban – két fenntartó az országban. Bíznak abban, hogy itt is meg fogja gondolni magát a Kormány és adott esetben az egész intézmény egy kézbe kerül, legyen az akár önkormányzat vagy állami, de legalább egy kézben legyen az intézmény. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
7. Az egészségügyi alapellátás körzeteinek meghatározásáról szóló 35/2002. (IX.13.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: polgármester Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Védőnői körzethatár pontosítások és átalakítások vannak, illetve új utcaelnevezések kapcsán a házi orvosi körzetekbe való bevonások. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
106
8. A fizető parkolási rendszerről szóló 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: SZKT ügyvezető igazgató 8.1. Szeged helyi közforgalmú közlekedésében 2013. január 1-től érvényes díjak meghatározása, közszolgáltatási szerződés módosítása Előterjesztő:
Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója SZKT ügyvezető igazgatója
8.2. Menetrend-módosítás Előterjesztő: Fejlesztési Iroda vezetője 8.3. Csatolt T6A2 típusú villamos szerelvények közlekedtetése a 4es villamosvonalon Előterjesztő: SZKT ügyvezető igazgatója
8.4. A személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról szóló 39/1999. (VII.28.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője
8.5. A Tápéi komp közlekedés 2013. január 1-től történő üzemeltetéséről szóló tájékoztatás Előterjesztő: Városüzemeltetési Iroda vezetője
Juhász Gyula képviselő: A tápéi komppal kapcsolatos előterjesztéshez kíván hozzászólni. Az előterjesztéshez módosító indítvány és városüzemeltetési irodai észrevétel készült. Jelzi, hogy nem ideológiai vagy politikai vita van a kérdésről, hanem teljesen szakmai jellegű vitaként, egyeztetési folyamatként zajlott a komppal kapcsolatos üzemeltetési feladatok megoldásának a kérdése. A főjegyző törvényességi észrevételt tett, amit a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság az ő javaslatára elfogadott módosító indítványával kapcsolatban tett. Az a módosító javaslat, amit még tegnap beterjesztett, úgy tűnik ezeket a törvényességi problémákat kiküszöbölte. A hatásköri részt úgy kell érteni, hogy az önkormányzati törvényből és az önkormányzatok hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvényből nem vezethető le a tápéi komppal kapcsolatos önkormányzati feladat, mint kötelező feladat. Ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak önként vállalt feladatellátási lehetősége van. A Városüzemeltetési Iroda által beterjesztett változat szerint vegyenek igénybe a tápéi komp üzemeltetőjétől működési szolgáltatást, hogy a Tápéi réten lakók át tudjanak járni a komppal. Ez és az általa beterjesztett módosító indítvány is alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a Tápéi réten élőknek a közlekedési lehetősége maradjon meg és ezzel együtt azoknak a helyi lakosoknak a közlekedési lehetősége is, akik a réti oldalon földműveléssel foglalkoznak vagy gazdasági tevékenységgel folytatnak. A szakiroda javaslata arról szól, hogy a réti lakosoknak vegyenek szolgáltatást 6,5 millió forint értékben, amelyben kis bizonytalansági tényező van, hiszen az üzemeltető nem adta meg, hogy a bérleti árak összege bruttó vagy nettó összeg. Rosszabb esetben ehhez még hozzájöhet egy 27 %-os ÁFA + az az adófizetési kötelezettség (51 %, amit jelzett is az iroda), így az önkormányzat fizetési kötelezettsége valamivel 10 millió forint fölött lenne. Az általa beterjesztett javaslat azon helyzettel számol, ami a Városüzemeltetési Iroda javaslatának a gyenge pontja, mely azt feltételezi, hogy van
107 egy olyan kompüzemeltető, aki piaci alapon az önkormányzat működési támogatása nélkül is képes valamiképpen fenntartani a kompot. Volt a belső ellenőrzésnek egy eléggé átfogó vizsgálata, melyből ő és a belső ellenőrzés is azt a következtetést vonta le, hogy likviditási problémákkal küzd a komp, ami részben felróható az ügyvezető hibájának is, de részben abból is fakad, hogy a működési támogatás nagyjából fedezi azokat a költségeket, amelyek a komp üzemeltetésével kapcsolatban fennállnak. Ebből az látszik, hogy működési támogatás nélkül nem tud fennmaradni a szolgáltató. A jelenlegi üzemeltetővel szemben erőteljesen lecsökkent a bizalom, a Városüzemeltetési Iroda, mint felügyeleti szerv áll közvetlenebb kapcsolatban a komp üzemeltetőjével és úgy tűnik, hogy a szakiroda munkatársaiban alakult ki egy olyan érzés, hogy a komp üzemeltetője nem mindig és nem mindenben őszinte a hivatallal. Az ő indítványa arra tesz javaslatot, hogy milyen lehetőség lenne arra, hogy a komp működése fennmaradjon. Úgy tűnik, hogy ez működési támogatás nélkül nem megoldható. A szolgáltató személye – amelyet a főjegyző kifogásolt és az eredeti javaslat szerint a szakiroda készítette volna elő a szerződést – pályáztatás nélkül úgy tűnik nem megoldható, a közbeszerzési törvény ezt koncesszióköteles szolgáltatásnak tartja, ha közszolgáltatás, tehát pályázatot kell kiírni, ezen kell a szolgáltatót kiválasztani és ezt követően lehet a finanszírozás részleteit pontosan meghatározni. A közszolgáltatási szerződésnek vannak előnyei. Mindig a megrendelő állapítja meg az elismert költséget. Ha az önkormányzat a megrendelő, akkor a testület mondja meg, hogy a komp üzemeltetésével kapcsolatban milyen költségelemeket ismer el (személyi jellegű, üzemanyag ráfordítás, egyéb költségek). Van más előnye is: a közgyűlés mondja meg a szolgáltatási díjakat is. A testület határozhatja meg, hogy a komp igénybevételéért milyen díjat kell az utazóknak kifizetniük. Előny az is, hogy a szolgáltatási kedvezmények után járó állami támogatást ebben az esetben igénybe vehetik. Ha működési támogatást kell adni a kompnak, akkor az az ÁFA-fizetési kötelezettség, amit jelenleg az üzemeltetési szerződés alapján a kompnak be kell fizetnie és ami számításai szerint leginkább a likviditási problémát okozzák, ezeket is adott esetben megspórolhatják. Úgy véli, hogy a komp üzemeltetése így megoldható.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A kompközlekedést a Tápé és a Tápéi rét között jelen pillanatban egy magántulajdonban lévő vállalkozás folytatja a magántulajdonában lévő eszközökkel, amelyhez az önkormányzat hosszú évek óta üzemeltetési szerződés keretében támogatást biztosít. Ezen üzemeltetési támogatásnak az ellentételezése az, hogy a Tápéi réten lévő lakosok, illetve ott tartózkodási hellyel bírók ingyen közlekedhetnek a kompon, hiszen ezt kérték, illetve az önkormányzat díjmeghatározó szerepben van, hiszen a testület állapítja meg a viteldíjakat. Juhász Gyula szerint a közszolgáltatási szerződésnek lennének előnyei. Elismert költségeket tudnának mondani, hogy mi az, amit finanszíroznak. Látszik a belső ellenőrzési anyagból, hogy durván az 1/3 lenne finanszírozható annak az igénynek, mint amit a kompot üzemeltető társaság ügyvezetője a jövő évre támaszt. Kevésbé tartja valószínűnek, hogyha a város azt mondja, hogy a város az általa kért pénznek csak az 1/3-át adja, akkor boldogan belemegy, a második előnyként felsorolt tételként, a díjmegállapításnál is azt mondják, hogy ne legyen brutális piaci ár, hanem normális, kedvezményes, a tápéiaknak valamilyen szolid díjat biztoson a tápéi komp, hiszen az önkormányzat nem vállalja magára azt a felelősséget, hogy egy magas, a piaci díjat elérő vagy a piaci díjat adott esetben meghaladó viteldíjat állapítsanak meg csak azért, hogy a cég veszteségeit valamilyen formában kompenzálni lehessen. Ezzel ismét hibát követnének el, ha ebbe az utcába sétálnának be. A Városüzemeltetési Iroda több más települést is megkérdezett, hogy hogyan működik náluk az a komp, ami nem önkormányzati, hanem magántulajdonban van és milyen a finanszírozási konstrukció. Semelyik önkormányzat nem ad támogatást a komp működéséhez, fenntartásához, a magánvállalkozó piaci díjon, piaci alapon működtetni tudja a kompot. A Városüzemeltetési Iroda javaslata azt szolgálná, hogy a felmerült 5-6 lehetséges változatból ne azt válassza a közgyűlés, ami elviszi a bevételt a tápéi komptól, hanem mondják ki azt, hogy a kompra vesznek bérletet – bruttó áron – a tápéi réten lakóknak, akiknek valóban jogos igényük lehet, hogy állandó lakóhelyükre közlekedni tudjanak, majd ha ezt megveszik, ez a bevétel a komp üzemeltetőjénél fog lecsapódni, és az önkormányzat cserébe nem kéri azt, hogy megállapíthassák a viteldíjakat. A komp tulajdonosa ezek után megállapíthatja a gazdálkodóknak, a kombájnnal, traktorral és egyéb haszonjárművekkel közlekedőknek a viteldíját szabadon, piaci alapon és megmondhatja, hogy milyen árat szeretne azért kérni, hogy a saját kompján átjuthassanak a Tisza túloldalára a gazdálkodók. Véleménye szerint ez a
108 legtisztább megoldás. A városnak nem egy magánvállalkozást kell fenntartania, nem a kompot üzemeltető cég ügyvezetőjének bérét kell kifizetniük, a városnak azt kell mondania, hogy az önkormányzat pénzével, az önkormányzat anyagi lehetőségei között okosan és takarékosan gazdálkodva az ott lakók számára legjobb megoldást kell megtalálni, illetve a tápéi komp lehetőségeit is felszabadító módot kell biztosítaniuk. Ez véleménye szerint az egyedüli megoldás, amelyet a szakiroda előterjesztett. Felhívja a figyelmet, hogy ezen napirendi pontok között tárgyalják a csatolt járművek közlekedtetése tárgyú javaslatot, ahol az ügyvezető leírta az előterjesztésében, hogy ez a jövő évre 66 millió forintos többletköltséget jelent a cégnek. Amikor ez az anyag beérkezett, ugyanezen a napon egy 180 millió forintos költséget jelentő anyag érkezett a társaságtól. Ebből is látható a megalapozottsága a cégvezető által közölt számoknak. Egy napon belül 66 és 180 millió forintos költségtételű anyagot küldött be.
Juhász Gyula képviselő: A belső ellenőrzés által elkészített anyag próbálta összeszedni azokat az elismert költségeket, amelyek (személyi jellegű ráfordítás, az üzemanyag ráfordítás és egyéb költségek) felmerülnek a komp üzemeltetésével, számításaik szerint kb. 19 millió forint/év jött ki. Megpróbálták meghatározni, hogy mennyi lehet az a bérnagyság, ami elismerhető. A cég nettó árbevétele 2011-ben 3,2 millió forint volt. Tehát a 19 millió forintos működési költség és a nettó árbevétel között 15,8 millió forintos a különbözet. A Városüzemeltetési Iroda javaslata arról szól, hogy vegyenek 6,5 millió forint mínusz ÁFA szolgáltatást és az üzemeltetésben fennálló 15,8 millió forint különbözetet oldja meg a cég, ahogy tudja. Ezt problematikusnak tartja. A fenntartáshoz szükséges költség és a várható árbevétel – még ha 100 %-kal emelik is meg a díjat, és mindenki igénybe veszi – akkor is 6,4 millió forint lesz a cég bevétele. Ha a város vásárol 4 millió forintnyi szolgáltatást, még mindig ott marad 5 millió forint körüli finanszírozási hiány. Ez azt jelenti, hogy a kompüzemeltető nemet fog mondani erre a szolgáltatásvásárlási igényre. Nem egyezik bele abba az elismert költségtételbe, amit a város mond, vagy ami a közszolgáltatási szerződésből járhat. Erre is mondhat természetesen nemet. De mivel van egy pályázati lehetőség, a pályázatban vállalt feltételek valamilyen szinten kötni fogják. Ebből a szempontból is az általa benyújtott változat némi biztonságot jelene a városnak a jövőben és a közszolgáltatási szerződésre nézve. Mindkét változatra mondhatja a jelenlegi üzemeltető, hogy nem pályázik és mondhatja a Városüzemeltetési Iroda javaslatára is, hogy ennyiért nem ad szolgáltatást. Akkor ugyanott vannak és ismét arról kell dönteniük, hogy mi van akkor, ha nem működik a komp. Úgy érzi, hogy javaslatának a kockázata némileg kisebb, mint az iroda javaslata, mert ott láthatóan van egy 5 millió forint körüli működési költséghiány.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ha a cég gazdálkodásáról beszélnek, akkor néhány dolgot el kell mondani, hogy mindenki ismerje meg. A belső ellenőrzési anyagból kiderült, hogy a cégvezető idén tavasszal kivett 3 millió forintot a cégből. A cégvezető a saját fizetését felemelte néhány százezer forinttal az idei év vonatkozásában. Miért kell ezt a céget a cégvezető igényeinek megfelelően támogatni? Miért nem mondhatják azt, hogy a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőket támogatják, azoknak az embereknek biztosítják a szolgáltatás elérhetőségét és nem azt a cégvezetőt támogatják, aki szemmel láthatóan nem is nagyon foglalkozik azzal, hogy mennyi kiadása van, majd az önkormányzat úgyis finanszírozni fogja az egészet. Ez a cégvezető két évvel ezelőtt, amikor 30-40 millió forintos éves bevétele volt – mert akkor az M43-as autópálya építése kapcsán többletbevételre, sőt nyereségre tehetett szert – nem kopogott sem a polgármesterhez, a képviselők ajtaján sem, hogy olyan sok a bevétele, hogy az üzemeltetési támogatásról, amit idén adnának lemondana, hanem majd térjenek vissza akkor, amikor esetleg rosszabbul megy a vállalkozás. A cégvezető minden önkormányzati támogatást lekért, most amikor rosszabbul megy a vállalkozás és már saját magánvállalkozását sem tudja fenntartani, akkor zsaroló pozícióba helyezkedik az önkormányzattal szemben és többlettámogatást – 32 millió forintot – követel a jövő évre. Szeged városának és közgyűlésének be kell dőlnie egy magánvállalkozó igényének? Nem lesz más pályázó. Ő lesz az egyedüli pályázó. Az ő tulajdonában vannak azok az eszközök, amellyel ott közlekedtetni lehet a kompot. Mitől lesz az jobb helyzet, ha pályázatot írnak ki? Ki tud még pályázni és azt mondani, hogy ő majd ott kompot közlekedtet? Ő az egyedüli, ő majd benyújtja az árajánlatát 32 millió forintra. Majd
109 nézhetnek, hogy mit fognak akkor csinálni. Úgy látja Fidesz-es képviselőtársain, hogy számos érdemi információt sikerül mondania számukra. Juhász Gyula képviselő: A 19 millió forint nem az a költségtétel, ami a cég költségvetésében, mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenik. Ez egy jóval magasabb költség, 23-24 millió forint körüli költséggel dolgozik a cég. Ez a letisztított költség, ami kifejezetten a komp üzemeltetésével összefügg (üzemanyag, személyi jellegű ráfordítás, stb.). A belső ellenőrzés azt mondta, hogy az ügyvezető fizetésében nem ismeri el a 340 ezer forintos béremelést, azt mondták, hogy a bruttó bérben a 230 ezer forintos bérszínvonalat tartják elfogadhatónak. Ennek a költségnek az 50 %-át tartják elfogadható mértékűnek, ami lefinanszírozható. Továbbra is azt mondja, hogy a jelenlegi üzemeltető mondhatja a pályázatra is, hogy nem, de ott az önkormányzat írja ki a feltételeket. Annak vagy meg tud felelni vagy nem nyújt be pályázatot, és akkor nincs üzemeltető. Akkor arról kell majd beszélniük, hogy hogyan tovább, de az a félelme – és ismét nem az üzemeltető miatt aggódik, hanem a réti lakosok miatt –, hogy arra a szolgáltatásvásárlási igényre fogja azt mondani, hogy ez kevés, ezt nem tartja elegendőnek, főleg úgy, hogy az önkormányzat a működtetésbe már nem is akar beszállni. Ott marad a réti oldalon sok ember, akik nem fognak tudni átjárni semmilyen formában Szegedre. Sajnos akármennyire szomorú is ez, vannak olyan réti lakosok, akiknek nem hogy autóra, motorkerékpárra nem telik, de kerékpárra is alig. Azok az emberek nem fognak tudni sem a 47-esen, sem az autópályán átjönni Szegedre. Olyan emberekről beszélnek, akiket a munkájuk ide köt, olyan gyerekekről, akik ide járnak iskolába. A mezőgazdasági dolgozókat még nem is említette, pedig ők sem fogják tudni megközelíteni a réti területen lévő földjeiket, ha a komp nem üzemel. A Városüzemeltetési Iroda is azt látja, hogy az a jó megoldás, ha valamilyen formában a komp működik, mert akkor nem zárnak ki senkit a szolgáltatásból. A megoldásban van némi különbség a két javaslat között.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: 41 főről van szó. A komp tulajdonosa 32 millió forint támogatást kér a következő évre.
Dr. Révész Mihály képviselő: A 4-es villamos csatolt szerelvényeire vonatkozó előterjesztéshez kíván hozzászólni. A 4-es villamos vonalán közlekedni szokott és azt tapasztalja, hogy ezek a szerelvények 6-8-10 utassal közlekednek. Nem hiszi, hogy ez egy megalapozott javaslat. Véleménye szerint ezt a javaslatot a közgyűlés ne fogadja el, hanem egy differenciáltabb megközelítésre kérje fel az ügyvezető igazgatót. Budapesten ilyen esetekben különböző betétjáratokkal oldják meg a helyzetet. Emlékezete szerint sokkal rosszabb körülmények között voltak már betétjáratok Szegeden is, tehát ez szervezés kérdése, hogyha tényleg nagy tömegek vannak – 30-40 fő lemaradásáról beszél az igazgató, bár információi szerint nem nagyon látszik ez a szám valósnak – és a 2013. költségvetési évre van utalás az előterjesztésben. Ha jósnők, akkor fogadják el a javaslatot, bár nem azok.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Bíznak abban, hogy változik a tendencia és az igazgató által eddig csökkenőnek mondott utasszám ezek szerint elkezdett növekedni és szükség van a többletjáratokra. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
110
9. Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet módosítása Előterjesztő: címzetes főjegyző
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Két előterjesztői kiegészítés és egy visszavonás készült.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Írásban az anyag kiküldésre került. Véleménye szerint a hulladéktörvény alakváltozásainak mindennapi megállapítása felér a legbonyolultabb sakkrejtvény megfejtésével. Január 1-jétől hatályban lesz, hogy egy évben egyszer lehet hulladékdíjat megállapítani, ezért a szilárd hulladékra vonatkozó részt vissza kellett vonnia. Ez összhangban van a kormányrendelettel, ami a törvény végrehajtási rendeletének felel meg. Fenntartotta a szennyvíz begyűjtésére vonatkozó előterjesztést, a szilárd hulladék vonatkozásában pillanatnyilag nincs lehetősége az önkormányzat testületének díjmegállapítási döntést hozni. A törvény ezt a közszolgáltatást ellátó szervezetre bízza, egészen addig, amíg az erre vonatkozó miniszteri rendelet meg nem jelenik. Az előterjesztés fele nincs, a másik feléről kéri a testület döntését.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy az igazgató a napirendhez nem kíván kiegészítést tenni, napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs és átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek.
Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
111
Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 1. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
10. Tájékoztató a 2012. évi önkormányzati költségvetés I-III. negyedévi teljesítéséről Előterjesztő: Polgármester
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: A ¾-ed éves beszámoló igazából az a költségvetési előterjesztés, amely esetében felhívná mindenkinek a figyelmét, aki érdeklődik az önkormányzat szeptember 30-i hitelállományának összetételére az évközben bekövetkezett változásokra, hitelcsökkenésekre, törlesztésekre, új hitelkeretek felvételére, stb. Már tavaly is ilyenkor figyelmeztette a közgyűlés résztvevőit, hogy ezek a számok sajnos torzítóak. Torzítóak azért, mert az államháztartási törvény szerint az önkormányzat rövidlejáratú hitelállományának a mozgása, nevesen a folyószámla-hitel felvétele, visszafizetése, újból felvétele, tehát ez a rulíroztatás, ez halmozottan jelentkezik, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, ezért a teljesítési számok egy kicsit magasabbak, mint a tényleges számok. Az előterjesztésben precízen benne van, hogy hány milliárd forinttal kellene korrigálni mind a bevételeket, mind a kiadásokat. Összességében azonban a bevételek jobban nőttek, mint a kiadások, tehát pénzügyi egyenleg van ezzel kapcsolatban. Mint említette az önkormányzat szeptember 30-i hitelállománya – még most úgy gondolják, hogy ez lesz a hitelkonszolidáció alapja – 24 milliárd 643 millió forint. Ez az év elejihez képest, a 2011. december 31-i állapothoz képest 2 milliárd 567 millió forinttal, majdnem 3 milliárd forinttal csökkent, ez alapvetően, mint említette már a korábbi hozzászólásában, azért következett be, mert a folyószámla-hitelállomány, ami tavaly december végén fennállt, az szeptember végén nem állt fenn, mert az iparűzési adóbevétel miatt vissza lehetett fizetni a folyószámla-hitelt. Most pillanatnyilag folyamatosan nő a hitelszámlán a hitelösszegük, a folyószámla miatt, tehát decemberig újból növekedni fog ez az állomány, de ezt az állományt már nem fogják figyelembe venni a hitelkonszolidációban, mert kell egy biztos pont, amihez számolnak. De, nem is akarják a folyószámla-hitelkeretet megszüntetni, mert épp a mozgása miatt erre a kiadások/bevételek áthidalása miatt folyamatosan szüksége van az önkormányzatnak, tehát a tartós hitelek csökkentésére fognak majd javaslatot tenni, -bizonyára jó tárgyalási pozícióval. Nem azt szeretnék, ha jó tárgyalási pozícióik lennének, hanem azt szeretnék, ha ezek az eljárások objektívek lennének. Objektívek lennének, amit törvény szabályoz, amit mindegyik önkormányzat számon kérhet a Kormánytól, vagy mindegyik önkormányzattal a Kormány hasonló módon és színvonalon járna el, és nem tesz különbséget attól függően, hogy szimpatikus, vagy nem szimpatikus, ne legyenek szubjektív dolgok, mint a jövő évi normatív támogatásokat helyettesítő ún. feladatfinanszírozási támogatásoknál, mert előrelátható, hogy az önkormányzatok által kiszámíthatatlan, és a minisztériumok hatáskörébe utalt számítási metódusokkal nem lehet tudni, hogy melyik önkormányzat jár jól és melyik nem. A ¾-ed éves beszámolónál, ugyanúgy, mint a korábbi években tisztán látható, hogy a működési kiadások/bevételek időarányosan teljesülnek. A fejlesztésekkel kapcsolatos kiadások és bevételek együttmozognak, hiszen a fejlesztések többsége vagy hitel, vagy uniós támogatási forrásokból mozog – nyilván annyi uniós támogatás, vagy annyi fejlesztési hitellehívás történik, mint amennyi tényleges fejlesztési kifizetés van. Itt lemaradás van. Ugyanakkor szeretne tájékoztatni arról is, hogy a mostani, már meglévő folyószámla kihasználásukban, majdnem 1 milliárd forintnyi olyan hitel van, ami uniós
112 támogatásokat előz meg. A beszámoló részletesen tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyeknél várják az uniós támogatások kifolyósítását és sajnos a többségénél az van megjegyezve, hogy át fog folyni, át fog csorogni a következő évre. Addig az önkormányzatnak folyószámla-hitel felvételével és ennek a kamatfizetésével kalkulálva kell finanszírozni ezeket a beruházási kifizetéseket, ezért van az, hogy a költségvetési koncepcióban az a javaslatuk, hogy amennyiben a további időben bármiféle pályázatot (uniós pályázatot) nyernek, akkor eleve a szállítói kifizetés-konstrukciót favorizálják, mert ott abban az esetben nem folyik át az önkormányzaton, nem kell finanszírozniuk, hanem a támogató szervezet közvetlenül a szállítót fizeti ki a beérkezett számlákkal kapcsolatban. Mindenképpen fontos elmondania a bevételek között azt, hogy a ¾-ed éves adatok alapján befolyt adóbevételt (ez még gépjárműadóval van, majd jövőre már csak ennek a 40 %-ával kalkulálhatnak) 9 milliárd 409 millió forint. Tavalyi évben – igaz, hogy egy adónemnél az építményadónál adómérték változás történt – ugyanebben az időszakban 8,8 milliárd forint, kb. 500 millió forinttal több adó folyt be, azonban ez nem szabad, hogy túl optimistának állítsa be őket, mert az év végi, december 20-ig történő elszámolásig ez korrigálódhat, hiszen nagyon sokan az előző évi árbevételük alapján kénytelenek befizetni az árbevételt és az ez évben történő bármiféle gazdasági hatások, árbevétel csökkenések korrigáló hatása majd decemberben fogja éreztetni hatását. Az objektivitás végett szeptember végi pénzkészlet állománya az önkormányzatnak 3 milliárd forint.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megnyitja a vitát. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
11. Az önkormányzati költségvetés 2013. évi koncepciója Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az államháztartási törvény szerint a Kormány által az Országgyűlésnek beterjesztett költségvetési törvényjavaslat alapján kell az önkormányzatoknak november 30-ig elkészíteni, és a közgyűléseknek benyújtani a következő évi költségvetési koncepciót. Meglehetősen érdekes és meglehetősen groteszk jelenetnek voltak tanúi, hogy a Kormány előrehozta a jövő évi költségvetési törvény benyújtását – még a nyár előtt – kora nyárra. Az I. negyedéves számokból próbált a Kormány 2013-as költségvetést összeállítani. Utána ez újra szeptemberben, ősszel a Parlament asztalára került, természetesen javított változatban, majd ezt követően a parlamenti vitában, sőt a módosító javaslatok szavazásánál – végszavazás előtt vannak – pedig egyik napról a másikra változtak fő számok. Lehetetlenség volt ebből egy reálisan megalapozott, konkrét számokat tartalmazó költségvetést készíteni. Erre egyébként nem volt még példa az elmúlt 22 esztendőben, mióta így működik a világ, hogy ilyen mértékben lehetetlenség legyen előreszámítani konkrét összegeket. Ennek természetesen nem csak a költségvetés tárgyalási menetrendje volt az oka, hanem az is, hogy a 2013-as évben az önkormányzatok közjogi alkotmányos jogfosztása után bekövetkezik a pénzügyi jogfosztás is. Egy dolog világosan látszik, hogy több mint 400 milliárd forinttal csökkenti jövőre a központi költségvetés, a Kormány, az önkormányzatok támogatását, s mint ahogy elhangzott, jóval kevesebb feladatot államosít. Ez Szeged esetében – a jelenlegi számítások szerint – közel 3 milliárd forintnyi különbséget jelent. Tehát ez azt jelenti, hogy ennyivel több pénzt vonnak el a várostól, mint amennyi feladatot. Ráadásul megszűnik az önkormányzatok kiszámítható normatív finanszírozása. Eddig ugye a központi költségvetés normatívákat tartalmazott feladatokhoz kötötten, ebből minden önkormányzat kiszámíthatta, hogy neki mennyi jár. Bevezetik a tanácsrendszerből ismert feladat-finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a Kormány kereteket határoz meg a költségvetési törvényben, s leginkább a miniszterekre bízza, hogy ezen kereteket hogyan osztja el, milyen szabály alapján. A különböző települések és önkormányzatok között. Felhívja a figyelmet, mert ugye megkezdik a jövő év elején, értelemszerűen a jövő évi költségvetési rendelet előkészítését, hogy nemcsak ez a pénzügyi korlát, aminek ugye alapvetően az az oka, hogy a Kormány gazdaságpolitikája
113 a régióban egyedülálló módon recesszióba hajszolta a magyar gazdaságot. Tehát, nemhogy stagnál a magyar gazdaság, hanem csökken. Nemcsak a kialakult gazdasági, pénzügyi helyzet miatt vár az önkormányzatokra rendkívüli helyzet 2013-ban, hanem azért is, mert az önkormányzati költségvetésre vonatkozó egyéb szabályok is változnak. Ebből a legnagyobb változás, hogy a jövő évi költségvetést úgy kell elkészíteniük, hogy az önkormányzati törvényben kötelező önkormányzati feladatként rögzített feladatokat kell lefinanszírozni és egyéb önként vállalt feladatokat pedig, csak a megmaradt saját bevétel terhére lehet vállalni. Miután a saját bevétele az önkormányzatnak, amit jelentősen csökkentenek, miután elvonják a gépjárműadónak a 40 %-át, egyéb adóbevételeket, és saját bevételeket, így ennek megfelelően ezek a bevételek, ezek a kötelező feladatok finanszírozását fogják szolgálni nagyrészt, tehát meglehetősen kevés marad az ún. nem kötelező önkormányzati feladatokra. Néhány példa arra, hogy mi a nem kötelező önkormányzati feladat: nincs törvényi kötelezettség szabadtéri játékokat, szimfonikus zenekart fenntartani, nincs kötelezettség sport-, kulturálistámogatást nyújtani, legkevésbé sem törvényi kötelezettség alapokat, képviselői alapokat működtetni és sorolhatná hosszan ezt a sort. Olyan tevékenységek, amelyeket az önkormányzati törvény nem rögzít kötelező feladatnak, azok értelemszerűen önként vállalt feladatnak tekinthetőek. Az adósságátvállalásról már volt szó. A mostani információk szerint június végéig állapodnak meg a településekkel az adósság átvállalásáról, szeptember 30-ra módosította a Kormány, vagyis 2012. szeptember 30-i adósságállományt vesznek figyelembe. Azért tették szeptember 30-ra a határnapot, mert ugye szeptemberben érkezik az iparűzési adóbevétel az önkormányzatoknál. Szeged város esetében akkor a folyószámla-hitel nem, hogy nem volt kihasználva, hanem volt egy 3 milliárd forintos pénzbetét – egyébként az eredeti terv júniusra tette volna ezt a határnapot, amikor értelemszerűen más a likviditási helyzet az önkormányzatoknál. Feltehetően ezzel a módosítással csökkenteni akarta az önkormányzatok részéről a Kormány azt az összeget, aminek a konszolidációjához hozzá kíván járulni. Ha valaki azt gondolná, hogy milliárdoktól szabadítja meg az önkormányzatot a Kormány, ez a jövő évi tervek szerint kb. 260 millió forintnyi adósságszolgálatcsökkentést jelent. Cudar nehéz év lesz 2013-ban. A polgármester keze is meg van kötve, hiszen a jogszabályok nem igazán teszik lehetővé, hogy ebben mozgástér legyen. A kötelező feladatok finanszírozását kell biztosítani. Ennél nagyobb probléma, hogy az állam által elvont feladatok finanszírozására sem látszik a költségvetésben fedezet. 100 milliárd forintos lyuk van a közoktatási intézmények finanszírozásának fedezésére, és fejlesztési források is jelentősen korlátozottan állnak rendelkezésre. Ez a kiindulópont 2013-as költségvetés tervezésekor. Ki van az önkormányzat szolgáltatva annak is, hogy a különböző kereteknél a miniszterek mikor hozzák meg a döntést. Magyarul a Kincstár mikor fogja konkrétan megmondani, hogy mennyi pénzből fognak tudni gazdálkodni az önkormányzatok. Ez alapján tudják elkészíteni a helyi költségvetési rendeletet. Itt egyébként a szabályok nem változtak, tehát február végéig természetesen be lesz nyújtva, és a közgyűlés megtárgyalhatja, és el tudja fogadni. Arra is újabb szigorú szabályok vannak, hogy mi történik, ha ezt egy önkormányzat nem teszi; akkor a Kincstár felfüggeszti a finanszírozást és legrosszabb esetben pedig, az önkormányzat feloszlatására is sor kerülhet. Ebben a helyzetben mindenkinek azt javasolja, hogy a következő hetekben tanulmányozza a központi költségvetést, tanulmányozza a vonatkozó jogszabályokat, amelyek hatályba fognak lépni január elsejétől, és legkevésbé sem higgyék azt, hogy valami csoda folytán itt a Kormány elő fog teremteni forrást. Amennyire látja a Nemzeti Bank kirablásának szándékán kívül egyéb gazdasági élénkítő célt nem tudnak felmutatni.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Nagyon komikus a mostani előterjesztés helyzete, jogi szituációja, ugyanis az elfogadott törvény szerint nem kellene költségvetési koncepciót gyártani, mert belátta a Parlament, belátta a Kormány, hogy nincs olyan helyzet, hogy bárki, bármelyik város költségvetési koncepciót tudjon előállítani. Az államháztartási törvényre vonatkozó 17767. számú törvényjavaslatot elfogadta a Parlament, csak a Köztársasági Elnök még nem írta alá, ezért nem lépett életbe, ezért végül is valamit kellett készíteni. Körbenézett az országban a fideszes vezetésű városoknál olyan 5-10 oldalas anyagot írtak. Nyilván nagyon jónak találják az államosítást. Nyilván nagyon jónak találják az adóbevezetéseket. Nyilván nagyon jónak találják, tartják a forráselvonásokat, tehát nagyon szőrénszálán érintik a dolgokat. Ők kicsit bátrabbak voltak, mivel több mint 10 oldalon leírták azokat a júliusban elfogadott keretszabályokat, illetve alapszámokat, amelyeket a 2013-as költségvetéssel
114 kapcsolatban elfogadtak. Ahhoz képest melyik hónapban, hány alkalommal, milyen új adójogszabályt vezettek be, azt hogy módosították, majd ezt is, végül megint hogyan módosították. Aztán jött 1-es, 2es csomag és jött egy 3-as csomag is, tehát ha átnézik, hogy mi történt azóta, mióta ez az anyag kiment, akkor az tragédia. Ez a félév is tragédia volt. Az újabb két csomag után bejött a harmadik megszorító csomag. Az évközi recesszió mértéke folyamatosan romlott a megítélésük szerint és a Kormány jóváhagyásával is. A jövő évre vonatkozó szint úgy romlott, hogy jövőre ugyanazt a mértéket javasolják, vagy vették figyelembe, mint az ez évit , a jelenlegi, csak az előjel más, mert most 1,6 %-os recesszió, jövőre meg +1,6 %-ot terveztek be. Az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) épp most jelezte, hogy - 0,1 % a reális. Elakadtak az uniós támogatásokkal kapcsolatos tárgyalások. Emiatt teljesen bizonytalanná vált a következő évi fejlesztések dolga. Emelték a tranzakciós adó mértékét. Továbbra is fenntartják a bankadót. Konszolidációt úgy akarják végrehajtani, hogy diszkont értéken, ezzel totál elveszítették a finanszírozó bankok bizalmat, és ilyen szempontból nagyon nehéz helyzetben vannak. Közműadóval kapcsolatban a kalandos történetet már említette dr. Botka László polgármester. Először szűkült, majd bővült a fizetők köre, majd 100 Ft-ról 125 Ft-ra emelték, aztán állami adó lett, aztán nem, hogy kapnak, hanem fizetniük kell. Érdekes a Waltner Károly Gyermekotthonnal kapcsolatos változások is. Először államosítani akarták, aztán kivették a törvénytervezetből, aztán megint visszaemelték, most jelen pillanatban úgy tervezték, hogy kieső kiadás, hiszen ez a legdrágább intézményük, több száz millió forinttal kell támogatni, mert nagyon minimális a hozzákapcsolódó ez évi normatíva. Most visszarakták. Kimondottan csak Szeged van benne erre az intézményi típusra, tehát ehhez a városnak 500 millió forintot hozzá kellene adni. Nem tudja, hogy sikerül-e ezen változtatni, de a normatívát azt természetesen megszüntették ezzel kapcsolatban. Az a szám, amit dr. Botka László polgármester mondott évi 500 millió forinttal romlott, mert tételesen naponta figyelik, hogy mi változik, mert kénytelen naponta figyelni, mert naponta változik az illetékek, az átengedett adók összege, a közlekedési, az igazgatási, a szociális intézményi normatívák összege, az iskolákkal kapcsolatos normatíva teljes kiesése, kivéve az óvodákét. Ez több mint 10 milliárd forint. A mai számítása szerint 10 milliárd 861 millió forint a 2002-es költségvetés számadatai, tervszámai alapján. Ehhez képest kell összevetni a hitelállomány-csökkenést, mert ugye nem ajándékba fogják kapni, hanem a Kormány is rájött, hogy valamilyen kompenzáció kell az önkormányzatoknak ekkora jövedelem és bevétel kieséssel kapcsolatban, mert ami feladat kiesik, az köszönő viszonyban sincs ezzel a számmal. Mint említette eddig 3,5 milliárd forintot számoltak, de ha a Waltner Károly Otthon benne marad ebben a törvényben, megszavazta a Parlament benne van, nem tudja azt, hogy tudják-e módosítani, vagy nem módosítják és egyébként nem állami, hanem önkormányzati feladatként van megjelölve, akkor az összeg 500 millió forinttal emelkedik. Kommunikálni ilyen értelemben kell ezeket a dolgokat. Van még néhány változás és folyamatos módosulás. Elfogadták ugyan az oktatási intézmények államosításáról szóló törvényt, de még nem lépett hatályba -december 15-ig kellene lebonyolítaniuk – de egy olyan törvényt, ami még nem lépett hatályba, azt nem tudja, hogy akkor hogyan lehet lebonyolítani. Nincs még törvényi szabályozás szakképző intézmények átvételéről. Nem tudják mi történik a TISZK jövőjével kapcsolatban. Az marad, vagy nem marad? Ez pedig a szakmunkásképzéshez kapcsolódik és, hogy egy új dolgot is mondjon, a közétkeztetés megmarad önkormányzati szociális feladatként, de nemcsak azokra az intézményekre is vonatkozik az önkormányzat kötelezettsége, amelyeket átadnak, a saját tulajdonú oktatási intézményekre, hanem azokra az intézményekre, amelyek odakerülnek a Klebelsberg Kuno Intézethez, az itteni tankerülethez, tehát a megyei önkormányzattól a megyei intézményfenntartóhoz kerülő intézmények (a hallássérültek, a vakok intézete, stb.), azoknak a közétkeztetését a város költségvetéséből kell finanszírozni támogatás nélkül.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az iskolákról kíván tájékoztatást adni. Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő már mondta, hogy nem lépett hatályba még az a törvény, ami alapján 20 nap múlva 3200 iskolát, - benne valamennyi szegedi iskolát, - 1,5 millió diákot, 150.000 pedagógust államosítanak. A héten találkozott az állami intézmény-fenntartó központnak a vezetőjével, aki mind a 3200 iskolát fenn fogja tartani és az intézmény-fenntartó központnak a tankerület vezetőjével is találkozott, akit Békés megyéből helyeztek Szegedre, mondván, hogy Szegeden ilyen szakember nincs. A törvény alapján december 15-ig kellene megállapodást kötni az iskolák átadásáról, de még megállapodás-tervezet
115 sincs, még kihirdetett törvény sincs, hatályba lépett törvény sincs. December 15-ig kellene megállapodni, sem törvény nincs hatályba lépve és még megállapodás-tervezetet sem tudott az intézmény-fenntartó központ vezetője produkálni. Jelen pillanatban itt tartanak és 20 nap múlva Szeged város valamennyi iskolája egy létre sem jött tankerület fenntartásába fog kerülni. Az összes önkormányzattól a fenntartói jog át fog kerülni a tankerületen keresztül az állami intézményfenntartóhoz és 20 munkanappal előtte nem hogy megállapodás-tervezet nincs, hanem a törvény olyanokat tartalmaz, hogy minden iskolába meg kell valósítani a leltárt, az ingóságok számbavételét. Ezt néhány napon belül fogják elvégezni? Ez egészen elképesztő. Még ezt a szörnyű államosítást sem tudták véghezvinni.
Póda Jenő tanácsnok: Nagyon rövid lesz a hozzászólása, mielőtt a lényegi részre térne egy személyes megjegyzést kíván hozzáfűzni, ami részben kapcsolódik, az elmúlt 10-12 percben hallottakhoz. Mielőtt valaki megtépné magát és végső elkeseredésében a Tiszának menne – az élmény 1996-ra nyúlik vissza. A Parlamentben akkor ellenzéki képviselő volt. Akkor az volt a törvény, hogy november 30-ra kellett volna minden jogszabálynak megszületnie (adó, költségvetés, önkormányzati keretjogszabályokról van szó) a két ünnep, mármint karácsony és újév között december 28-29-30-án, 3 nap éjjel/nappal szavazták a törvényeket és a hatálybalépés, január 1. napja előtt 1,5 nappal született meg a költségvetés, a teljes önkormányzati törvény, az összes adótörvény, beleértve a gazdasági szférára, a magánszférára vonatkozó törvényeket és mégis talpon maradt az ország és működött. Bokros Lajosnak hívták akkor a pénzügyminisztert. Ezt a személyes élményét csak azért mondta el, hogy vannak ilyan helyzetek egy állam életében – ez a példa mutatja, hogy volt – most úgy tűnik van, és bizonyára lesz még a jövőben is. Ettől még az élet nem fog megállni és működni is fog minden. Az a feladatuk, hogy erre megtalálják a megoldást, és meg is lehet találni erre vonatkozóan a megoldást. Ez a szubjektív része a dolognak. Ami az érdemi része, ugyancsak végighallgatva 12 percben a mérhetetlen sok problémát, ezért szeretne idézni abból az előterjesztésből, amit dr. Botka László polgármester jegyzett, ennek a 23. oldalról idéz. „Bizonytalan a költségvetési sarokszám. Az önkormányzat általános támogatását meghatározó módszer és ezekből következően az önkormányzatra jutó jövő évi bevétel.” Magyarul ek költségvetés egyik fele teljes egészében bizonytalan. Két mondattal később azt írja a polgármester, hogy a „2013. évi költségvetés az emberek helyi érdekeit képviselő önkormányzatok gazdasági tönkretételét készíti elő.” Bizonyára ezzel egyetértenek. Azért olvasta fel az előző mondatot is, mert szocialisták elmondásából is csak a bizonytalanságról volt szó, de azért levonták belőle a következtetést és ezt így explicit. Azt a következtetést vonták le, hogy a 2013. évi költségvetés az emberi helyi érdekeit képviselő önkormányzatok gazdasági tönkretételét készíti elő. Ez ugyan az, mint amikor Brüsszelben a jövő évek költségvetését vizsgálva a növekmény kapcsán 2014-re megállapította a brüsszeli magas testület, hogy 3 % fölötti lesz a költségvetési hiány Magyarországon, és ezért nem engedi el az országot a túlzott deficit eljárásból és ezt tette úgy – hogy mindenki csak áll és néz, - hogy nincs még arra vonatkozó költségvetés előterjesztés 2014. évre vonatkozóan. Értelemszerűen nem is lehet. Hát, hogyan lehet akkor egy nem létező valamiből egy olyan következtetést levonni, amit ők ott levontak és itt ugyanez a helyzet, hogy a szocialisták levontak bizonytalanságból, sok minden ellentmondásból és az elmúlt hónapok változásából levontak egy olyan egyértelmű és végletes, végleges kijelentést, ami teljesen megalapozatlan és indokolhatatlan és érvelhetetlen módszertani oldalról. Legalább várták volna meg a december 31-ét, amikor egy ilyen kijelentés talán megengedhető módszertani oldalról, tartalmilag nyilvánvalóan nem. Ezek után az előtte levő 22 oldalról nem érdemes részletesen beszélni – higgyék el. Nincs itt ennek sem az ideje, sem a módja, a mai nap ezt alátámasztotta és bebizonyította. Értelemszerűen azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ezt az előterjesztést ne fogadja el. Hemzseg az olyan politikai megállapításoktól, amelyek teljesen megalapozatlanok, ezekbe bekeveredve némely szakmai, egyébként bizonyos értékes szakmai megjegyzések és teljesen komolytalan várakozások, vagy jóslatok. Azt tanácsolja, hogy ezt az anyagot a közgyűlés ne fogadja el. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A módszertanról annyit, hogy Póda Jenő mögött ülő Kalmár Ferenc és dr. Bohács Zsolt képviselők már megszavazták a fő számokat a Parlamentben, tehát nem találgatás, hogy mi vár az önkormányzatokra és ezek a főszámok 40 %-kal csökkentik az
116 önkormányzatok finanszírozását. Jóval több forrást vonnak el, mint amennyi feladatot. Ez már sajnos nemcsak félelem, ez már sajnos valóság, mert a Parlament elfogadta ezeket a számokat.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Bizonyára tudják, hogy a költségvetés még vissza fog kerülni a Parlament elé és lesz majd még szavazás. Teljes mértékben egyetért Póda Jenő képviselőtársa által elmondottakkal. Egy másik aspektusra kívánja felhívni a figyelmet. Évek óta mondják és látszik, hogy Szeged gyakorlatilag egy költségvetési város. Szeged város önkormányzata is az államtól kapott normatívákból, támogatásokból él. Ez azt jelenti, hogy nem úgy mint más városok, ahol törekedtek arra, hogy a munkahelyek hozzanak befektetőket a városba, jöjjenek létre munkahelyek. Itt ez a városban nem volt téma. Ezt a polgármester nem tartotta fontosnak, sőt még olyanokat is kijelentett rádióban, hogy örül annak, hogy nem ipari város Szeged, ezért 2008-ban kirobbant pénzügyi válság okán Szegeden nem kell leépíteni ipari létesítményeket, hiszen leépültek azok már korábban nyilvánvaló és nem tettek értük semmit. Nem hoztak újakat azt bizonyára a polgármester is tudja, hogy a 90-es években a város 10.000 munkahelyet veszített és a polgármester 10 éve alatt Kecskemét pl. megkapta a Mercédesz-beruházást, pedig ellenzéki polgármester volt Zombor Gábor fideszes polgármester és a miniszterelnököt pedig Gyurcsány Ferencnek hívták. A Richter jött Szegedre tárgyalni. Nem voltak hajlandóak tárgyalni velük, elmentek Debrecenbe és most a legújabb, nem tudja, hogy a polgármester értesült-e róla, hogy a Raiffeisen Bank operációs központot akart létesíteni. Három város volt a terítéken: Miskolc, Nyíregyháza és Szeged. Nyíregyházát választották. Itt is több mint 300 munkahelyről lett volna szó tudomása szerint. Mit jelent az iparűzési adó ezt a polgármester is tudja, hiszen, ha Borkai Zsolttal, Győr polgármesterével beszélt – persze ez egy kirívó eset, mert Győr kirívóan nagyon pozitív helyzetben van, de háromszor akkora az iparűzési adója, mint Szegednek, pedig a város kisebb kb. 120.000 lakosú. Úgy gondolja, ha ez az elmúlt években központi téma lett volna Szegeden, hogy munkahelyeket teremtsenek, beruházókat hozzanak Szegedre, akkor azt a 3 milliárd forintot, amit a polgármester mond, azt most játszva tudták volna fizetni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Azon gondolkodott Kalmár Ferenc képviselő szokásos szövegét hallgatva, hogy vajon Kalmár Ferenc képviselő, aki immáron 2,5 éve kormánypárti országgyűlési képviselő tudna-e 3 percet arról beszélni, hogy mit tett ő Szegedért, mint kormánypárti országgyűlési képviselő, egy olyan párt országgyűlési képviselőjeként, aki a munkahelyteremtést hirdette meg a választási programban legfőbb célként. 2,5 éve a Fidesz kormányoz. A 2013-as költségvetés a harmadik költségvetése a Fidesz Kormánynak, Kalmár Ferencnek és ezek után feláll és rajta kéri számon a gazdasági recessziót, amibe ők taszították 2,5 év alatt. Egyedül a régióban Magyarországon van gazdasági recesszió.
(Hangzavar a háttérben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A régióban egyedül Magyarországon van gazdasági recesszió. A szomszédos országokban GDP növekedés van. Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban is. Szeretné, ha Kalmár Ferenc képviselő azt a 3 percet, amire újra bejelentkezett kivételesen arra használná fel, hogy elmondaná a szegedieknek, hogy 2,5 éve kormánypárti képviselőként, de akár 6 percet is kaphat, de fél percet sem tud arról beszélni, hogy konkrétan milyen hasznot hozott Szeged városának, mert 2,5 éve kormánypárti képviselőként továbbra is őt kritizálja, ráadásul, ha Magyarország bajaiért kritizálja, az meglehetősen röhejes. 2,5 év alatt, 2010-12-ig 1,5 %kal, több mint 50.000 fővel csökkent Magyarországon a valódi foglalkoztatottak száma. A munkahelyi statisztikában azzal operálnak, hogy 200.000 közmunkást alkalmaznak, csak csökkentették a munkabért és a munkaidőt 47.000 Ft-ra, mint ahogy tudják egy fideszes képviselő nagyszerűen meg tud élni. Kívánja egyébként, hogy próbálják ezt ki. Egyébként 50.000 fővel csökkent a valódi foglalkoztatottak száma. A tőke és a beruházások pedig menekülnek Magyarországról. Megjegyzi Szeged város saját adóbevétele a magyarországi nagyvárosok közül kiemelkedően magas, több mint 10 milliárd forint, ezzel bőven az első felébe tartozik a magyarországi nagyvárosoknak arányaiban is,
117 és azt állítani, hogy nincs szegedi gazdaság, és ezt mondja Kalmár Ferenc képviselő is. 16 éve nem tudja milyen munkahelyet teremtett itt. Ebből a szempontból Kalmár Ferenc képviselő nem mond igazat. Arról nem is beszélve, hogy Szeged város lakossága az elmúlt 6 évben több, mint 6.000 fővel nőtt, tehát több mint 5000-en csatlakoztak a nagy gazdasági agóniában. Ettől függetlenül a tények valósak, gazdasági válság van Magyarországon. A befektetők nem, hogy jönnének, az elmúlt negyedévben több külföldi tőkét vontak ki ebből az országból, mint amennyi pénzre szükség lenne az eddigi beruházások amortizációjának fedezetére. Nem tudja, hogy érthető-e, hogy mi történik? A Fidesz kormányának gazdasági politikája miatt menekül mindenki, aki teheti ebből az országból. Több mint 400.000 magyar van kint külföldön magyar munkavállalóként. Ez még 6 évvel ezelőtt az 50.000et is alig haladta meg. Úgy gondolja, hogy ezekről a tényekről beszélhetnek. Azt röhejesnek tartja, hogy ha Kalmár képviselőnek és a Fidesznek az a stratégiája, hogy a szegedieknek beadják, hogy ezen bajoknak az okozója a polgármester, akkor meglehetősen kevés választói támogatást fognak szerezni. Ténykérdés az, hogy Kalmár Ferencnek majd el kell számolni a megszavazott parlamenti törvények miatt, nem lesz Szegeden sporttámogatás, nem lesznek alapok, nem lesz kultúratámogatás, és még a meglévő intézményeket sem tudják majd fenntartani.
Dr. Solymos László alpolgármester: Póda Jenő és Kalmár Ferenc képviselők is beszéltek 3 percig a semmiről. Póda képviselő próbált megint felelősség nélkül tanácsokat adni, illetve mondatokat kiragadni a koncepcióból. Egy dolog látszik, hogy nem tájékozott. A koncepciót elolvasta az összes többi jogszabályi környezetből adódó törvényt és egyéb rendeletet, ami ide vonatkozik, nem olvasta el. Viszont ő felolvas a képviselőnek: „Jelenleg a 2013. évi költségvetést illetően sem a bevételi oldalt, sem a kiadási, kötelezettségvállalási oldalt tervezni nem lehet. A megyei jogú városok esetében a bekért számítások alapján a 23 önkormányzatból 13 esetben lett a beszámítás miatt a támogatás mínuszos előjelű. A próbaszámítás nem egyezik az NGM-es adatokkal, az ő számításuk szerint mindenki támogatott lenne a jövő évben.” Azt olvasta fel Póda képviselő, hogy nem tudják, hogy mi lesz a bevételi forrás jövő évben az önkormányzatoknál. A felolvasott részt pedig Debrecen polgármestere írta le a koncepciójukban. Ezek szerint nemcsak Szeged város számai nem adottak, vagy nem ismertek, hanem ő sem tud tervezni, a költségvetési fogalmakkal valószínűleg ő sincs tisztában, kizárólag csak Póda képviselő – ezek szerint. Még egy mondatot idéz: „Tekintettel arra, hogy a 2013. évi költségvetést megalapozó koncepció elkészítéséhez nincsenek meg a jogszabályi feltételek és ez esetben csak felvetésekre lehet támaszkodni, a koncepció csupán tájékoztatást ad a jelenlegi helyzetről.” Ugyanezt csinálták Szegeden, ugyanezt csinálja Debrecen polgármestere is. Nemcsak Szeged polgármestere, nemcsak Szeged város vezetése nem tud tervezni, az ország egyik önkormányzata sem tud tervezni. A Fidesz alelnöke sem tud tervezni. Bár lehet, hogy Póda Jenő képviselő jobban ismeri a helyzetet, de kétli, hogy sok-sok városvezetőnél tájékozottabb lenne.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: December 1. van és a jövő évről beszélnek és Póda Jenő szerint az normális, ha senki nem tudja, hogy mi történik. Ennél rosszabb a helyzet. Már tudják, hogy mi történik a 2 héttel ezelőtthöz képest, mert a Parlamentben Kalmár Ferenc és dr. Bohács Zsolt képviselők megszavazták a módosító javaslatokat, tehát ez a költségvetés, amire ez a koncepció épül ez már sajnos nem fog változni.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Az előterjesztett költségvetési törvénynek a 2. sz. melléklete foglalkozik az önkormányzati támogatásokkal. Amit, Póda Jenő képviselő említett, az egy támogatási forma, a normatív támogatások megszűnnek. Néhány ágazathoz kapcsolódóan, így az óvodához, a szociális pénzügyi ellátásokhoz, és a kultúrához kapcsolódik konkrétan nevesített támogatás, de az önkormányzat kötelező feladatkörének ellátására vonatkozó eddigi támogatások megszűnnek, ami eddig több millió forint támogatás volt. Ezzel kapcsolatban van egy ún. általános működési támogatási normatíva, amelynek négy alfaja van: zöldterület-, temető-, utak fenntartása és a negyedikre nem emlékszik, valami pitiáner dolog, amit nem lehet kiszámolni, mert valami statisztikai adatok átlagához és annak is településkategóriánként számított átlagát kell majd nézni. Megpróbálták úgy számolni, hogy ők az átlag, akkor kijött egy 1,3 milliárd forintos támogatás – ezekre a dolgokra - , de jött egy b.)
118 pont, ami érdekes módon nem támogatási elem volt, hanem beszámítási elem, vagyis azt mondta, hogy igen, de amely önkormányzatnak van iparűzési adója – és miért ne lenne egy megyei jogú városnak – az adóalap 0,05 %-a, ami az adóbevételnek a 25 %-a azt le kell ebből vonni. A város iparűzési adóbevétele 25 % az 1,8 milliárd forint, tehát ebből adódóan kompenzálja azt a támogatást, amit kapnának, vagyis nem kapnak támogatást, de ha ezt két év viszonyában nézik, akkor egy milliárdos veszteségük van ennél a támogatási formánál, amit azt mondtak, hogy olyan általános önkormányzati működési támogatás, ami a kötelező feladatok finanszírozásához kapcsolódik. Mindig csodálattal hallgatja Kalmár Ferenc képviselőt. Akkor, amikor 2 hónappal ezelőtt ugyanezt elmondta, mint a mostani hozzászólásában elhangzott, akkor még olvasta a brossúrát, és hibázott is benne kétszer. Szóvá is tette felé, hogy nem az van leírva. Megtanulta. Ugyanazt mondta el, jegyzőkönyvileg utána lehet nézni, de ha most felszólal, akkor ugyanezt el fogja mondani harmadjára.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem hiszi, mert most arról fog beszélni, hogy mit tett az elmúlt 2,5 évben Szegedért.
Nagy Sándor képviselő: Ezt maga is kérni szerette volna Kalmár képviselőtől, hiszen számos alkalommal hallották ezeket a felszólításokat, de hát 2,5 éve országgyűlési képviselője a városnak és látja, hogy dr. Bohács Zsolt hiányolja, hogy őt nem szólították meg. Ő is képviselője a városnak és nem tapasztalták azt, hogy elmondta volna bármelyik országgyűlési képviselő az elmúlt 2,5 évben, hogy ő ezt a beruházást hozta Szegedre, vagy olyan pályázati támogatásért lobbizott, amit megnyertek. Nem történt ilyen. Egyáltalán. Egyetlen egy eset nem volt ilyen. Emellett természetesen a makrókörnyezetet már emlegették, hogy az erősen befolyásolja a város lehetőségeit, azért emlékeztetné a képviselőket arra, hogy van egy közös cégük a Richterrel, a kamarával, négyesben alakítottak egy céget, azért, hogy egy innovációs központot hozzon létre Szegeden. Úgy tudja, hogy a Richternek döntése van, hogy Magyarországon nem ruház be. Nem keletkezik olyan eredménye a Richternek, amit be tudna ruházni Magyarországon, mert elvették adóban, mert jelenleg a gyógyszeripar elég durván adóztatva van. Akkor még tegyék hozzá, hogy Demján Sándor közli, hogy ők nem ruháznak be Magyarországon. Nem a külföldi tőkéről beszélnek. Ez már a magyar tőke, amely menekül Magyarországról. Nem kell azon csodálkozni akkor, hogy a beruházási ráta nem éri makró szinten az amortizáció szintjét. A termelőeszközök megújítása nem történik meg jelenleg Magyarországon. Ezért mondhatja azt az Európai Bizottság, hogy látják megvan a makró pálya, látják, hogy mi lesz ebből. Jövőre sem lesz növekedés. Mínusz nulla egész valamennyi és plusz nulla egész valamennyi között mozognak a becslések a jövő évre vonatkozóan. A legjobb eset az, ha lapos lesz ez a vonal. Nem lesz növekedés. Ez az a makró pálya, amit elért a Fidesz kormány. Ebből kell most főzni. Egyébként teljesen egyetért Póda Jenő képviselővel, ez a költségvetési tervkoncepció nem tudja megmondani azt, hogy milyen lesz a jövő év. Az elmúlt években azért az volt a gyakorlat, hogy június-július táján elkezdtek jönni a Pénzügyminisztériumból a leiratok, hogy mi várható a következő évben, merre mozdul ez a költségvetés. Most az történt, hogy júniusban elfogadott a költségvetés kapcsán bizonyos keretszámokat a Parlament, majd egyébként szeptember környékén közölték, hogy hol van az már kezit csókolom, az már nem számít, nem ér, úgy van, illetve úgy lesz, de még az sincs, ami majd lesz. Így állnak. Ebből kellene valahogy tervezni és nem véletlen az, hogy Debrecen ugyanabban a helyzetben van, mint ők és nyilvánvalóan az összes megyei jogú város, akár mondhatják azt is, hogy a 3200 magyar önkormányzat abban a helyzetben van, mint Szeged. Nem tudtak tervezni. Nincs mire. Egy olyan makró pálya mellett mozognak, amelyre azt mondhatják, hogy bizony a saját bevételeik, amely még megmaradt, amit még az állam nem tekint a nemzeti vagyon részeként a sajátjának esetleg, ami korábban az önkormányzat bevétele volt azt sem tudják megmondani. Mit lehet egy stagnáló recesszióban lévő gazdaságban tervezni helyi iparűzési adóba? Csökkenést lehet tervezni. Az idei csökkenés fog a jövő évi iparűzési adóba beépülni. Ezen a pályán mozognak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megjegyzi, hogy azért picit jobb a helyzet Szeged városában, mert az elmúlt 3 évben mióta kitört a világgazdasági válság, vagy 4 éve nem csökkent Szegeden jelentősen az iparűzési adóbevétel - ennyit a szegedi gazdaság haldoklásáról – de nem is
119 nőtt. Ez azt jelenti, hogy természetesen gazdasági növekedés itt sincs és azt is korrigálná, hogy szerencsére nincsenek abban a helyzetben, mint Debrecen. Debrecen városában a tanévnyitó előtt, ősszel kikapcsolták az áramot és a gázt az iskolákban, mert ugye nem voltak kifizetve a szolgáltatók. Szegeden ez a helyzet nincs. Tervezési szempontból természetesen ez a helyzet, de a valóságban azért nem. Nagy tisztelettel Szeged város nevében megadja a szót Kalmár Ferenc országgyűlési képviselőnek, aki beszámol az elmúlt 2,5 évben Szeged városért végzett munkájáról.
Kalmár Ferenc tanácsnok: Elsősorban dr. Botka László és dr. Kozma László képviselőknek a szavazataival az elmúlt 8 évben a Parlamentben olyan helyzetet teremtettek, hogy ez az ország ide jutott, ahová jutott. Saját véleménye szerint legalább két ciklus kell ahhoz, hogy egy elfogadható szintre lehessen hozni a magyar gazdaságot. A Richter, mellyel dr. Botka László nem volt hajlandó tárgyalni...
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nem igaz. Ez egyszerűen nem igaz.
Kalmár Ferenc tanácsnok: …továbbá a Mercédeszt, amikor az ITD Hungary írt egy levelet, hogy kérnek ajánlatot földterületre azt válaszolták, hogy ilyen nincs, földterületet Szeged nem tud felajánlani.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Honnan veszi ezeket a baromságokat?
Kalmár Ferenc tanácsnok: Ilyen tárgyalási stílusra, ilyen viselkedésre, modorra bizony nagyon nehéz építeni és nagyon nehéz segíteni a várost. Bizonyára dr. Botka László polgármester is tudja, hogy általában a lakosoknak, az embereknek az ügyeivel szokott foglalkozni. Mennek is hozzá országos és helyi problémákkal, melyet felkarol, és melyekben vannak is sikerek. Ha már kérdezik, ami a legutóbbi időszakban történt az ősz folyamán, ilyen pl. az ELI kérdése. (Nevetés, hangoskodás a teremben.)
Kalmár Ferenc tanácsnok: Az ELI projektben nemcsak ő, hanem nyilvánvalóan a többi szegedi országgyűlési képviselő is dolgozott és lobbizott annak érdekében, hogy az ügyek menjenek tovább. Az ügyek mentek is tovább, és menni is fognak tovább.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ebben egy érdemleges van és javasolja a közgyűlésnek, hogy tapsolják meg, Kalmár Ferenc és dr. Bohács Zsolt képviselők megvédték az ELI-t saját maguktól. Ezt köszönik szépen. Elismerésük. Egyébként pedig hazugságait leghatározottabban visszautasítja. A Richterrel 4 évvel ezelőtt, amikor megkereste a várost, akkor személyesen tárgyalt Bogsch Erikkel (gyógyszervegyész, a Richter vezérigazgatója), Budapesten és Szegeden is többször tárgyaltak. Ennek eredményeként megállapodtak abban, hogy egy kis termelőüzemet létesítenek Debrecenben és a Richter kutatóintézetet létesít Szeged városában, amelyre létre is hoztak – ahogy Nagy Sándor képviselő is említette – egy közös céget. Ezek után, a kormányváltás után a Richter bejelentette, hogy Magyarországon nem hajlandó tovább fejleszteni és beruházni. Azt a hazugságot is visszautasítja, hogy bármilyen ITD-s megkeresésre, amikor beruházáshoz területet és segítséget kért volna, Szeged város nemmel válaszolt. Kalmár Ferenc hazudik. Ez nem mentesíti azt, hogy egyébként nem tud beszámolni arról, hogy az elmúlt 2,5 évben semmi érdemlegeset nem tett Szeged város érdekében.
120 Póda Jenő tanácsnok: Elhallgatva ezt a vitát, tényleg azt kell mondani, hogy így 50-en túl már nem érik ilyen meglepetések, de ezt a cinizmust tapasztalva egy csomó kérdésben nincs miről beszélni, annyira másként látják az elmúlt évtized történését, de egy-két apróságot azért mégis megemlít. Mindennel nem lehet vitatkozni, és egyszerűen nem lehet mindent cáfolni. Azt mondta Nagy Sándor, hogy minden önkormányzat ilyen helyzetben van és ezt a 3.600-3.700-as számot használta. Megnézte 57 olyan város – tehát 5000 fölötti város, ami a konszolidáció szempontjából érdekes szám - van Magyarországon, amelynek nincs adóssága. Hogyan lenne már mindenki ebben a helyzetben, mint Szeged. Az a probléma, hogy nem ismerik a kamatos kamatot, pedig ezt általános iskolában tanítják. A kamatos kamatnak óriási jelentősége van, mert a kamatos kamat az adósság-szolgálatnak az alapja, és aki tudja, hogy a kamatos kamat mit jelent és hogyan nő exponenciálisan a visszafizetési kötelezettség, az megérti, hogy miről szól ez a dolog. 2008-2009-ben, mire a gazdasági világválság ideért, addigra közel 10 %-os visszaesés volt Magyarországon. Tényleg azt hiszik, hogy erre nem emlékeznek. Tényleg azt hiszik, hogy a nézők, a hallgatók erre nem emlékeznek. Tényleg azt hiszik, hogy mindenki elfelejti, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva 90 % fölé vitték az államadósságot. Olyan adósságszolgálati kötelezettsége van ennek az országnak, hogy beledöglik. Tényleg ezt itt most elhiszik maguknak is, hogy ezt 2 év alatt akár meg lehetett volna fordítani – pláne azt, hogy ezt valaki 2 év alatt előállította, vagy elő tudta állítani. Egyszerűen nem tudja, hiszen felnőtt, komoly családos embereket lát itt. Egyszerűen nem hiszi el, hogy ezt komolyan gondolják. Akkor viszont csak az jut eszébe, amit már a felszólalásának első mondataiban mondott, hogy a háttérben nem a dolgok nemtudása, hanem valami egészen más áll. Azt gondolja és indítványozza is, hogy zárják le ezt a vitát. Ez két teljesen különböző világ, különböző megközelítés.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez egészen biztos. Számukra teljesen érthetetlen Póda Jenő és a Fidesz világa, aki félórával ezelőtt amellett érvelt, hogy miért ne fizessék vissza az önkormányzati tulajdonú cégek azt a 450 millió forintot, amit két évvel ezelőtt az önkormányzattól kaptak. Szó szerint erről szólt a vita félórával ezelőtt és most feláll Póda képviselő és azt mondja, hogy Szeged város tehet azért, mert nehéz pénzügyi helyzet van és nincsenek bevételek. Számára Póda Jenő ezen világa teljesen érthetetlen, viszont volt egy ügyrendi javaslat. Abszolút megérti, és feltehetően a jövőben sok ilyennel találkoznak, amikor a Fidesz számára kellemetlen a vita, mert nem tudnak mást csinálni a harmadik költségvetésük tervezésekor – ugyanis 2013-as költségvetés Orbán kormányának harmadik költségvetése lesz – minthogy visszafelé mutogatnak.
(Póda Jenő képviselő: Mikrofonon kívül – költői javaslat volt, nem ügyrendi javaslat.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most már érti Póda képviselőt, azt hitte, hogy gazdasághoz értő szakemberként fogalmazza meg a véleményét, de most, hogy közölte, hogy költőként viselkedik, így természetesen sok minden érthető a korábbi hozzászólásaiból. Egy költőnek sokkal több mindent szabad.
Dr. Solymos László alpolgármester: Való igaz, hogy Póda képviselő eddig csak tankönyv ízű bemondásokat tudott tenni a költségvetés tervezésekor, meg költségvetési koncepció kapcsán. Úgy tűnik, hogy megragadt ő is az általános iskolai tananyagoknál közgazdaságtanban. Kalmár Ferenc képviselő és az ELI típusú lobbizással kapcsolatosan kénytelen elmondani, mert nagyon jó példa, hogy mindösszesen mit intézett Kalmár Ferenc képviselő az elmúlt 2,5 évben Szeged város érdekében. Az ELI ügyben történt lobbizása, miután a Kormány 1,5 évig nem csinált semmit a lézerközpont építése kapcsán, annyiban merült ki Kalmár képviselőnek a lobbizása, hogy idén nyár végén valamikor augusztus vége felé, amikor elmentek 3 napos frakcióülésre, akkor felhívta őt és megkérdezte, hogy „te Laci, mi is van ezzel az ELI üggyel, mert nem tudom, hogy hogy állunk?” Majd utána bevallotta, hogy jó akkor majd megkérdezi a miniszterasszonyt a frakcióülésen, hogy állnak, mert úgy tudja, hogy támogatja. Ennyit az ELI lobbizásáról.
121 Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Szóba került az IMF, és Brüsszel 2014-re vonatkozó prognosztizálása, ami előtt értetlenkedett képviselőtársa, ő meg rajta értetlenkedik. 2004 óta, mióta az Unióban vannak, azóta van eljárás Magyarország ellen a hiány miatt és minden évben ún. konvergencia programot kell készíteni 3 évre. Úgy, hogy nincs költségvetés 3 évre. Egyszer volt 2 évre költségvetés, akkor tudtak előre becsülni 2 évet. Képviselőtársa nem tudja, hogy a hitelminősítő intézetek, a Világbank, az OECD, az összes gazdasági szervezet prognózisokat készít és nem 1 évre, hanem 3 évre előre és abból indul ki, hogy annak a kormánynak mi a gazdaságpolitikája, milyen törvényeket hozott és a gazdasági folyamatokból milyen változások várhatóak. Egyszerűen kiszámolták, ha 2014-ben az folytatódik, amit 2013-ban ez a kormány a költségvetési törvényben meghatározott, akkor nagy baj lesz, mert ha csak azt nézik, hogy azt ígérte, hogy kivezeti a bankadót, ami önmagában 100 milliárd forint, és azt ígérte, hogy ki fog még fizetni 100 milliárd forintot a pedagógusok életpályájára, akkor ez 200 milliárd forint mínusz a GDP-ből. 200 milliárd forint a költségvetésből. Nem olyan nehéz kiszámolni, hogy nem csökkenni fog a hiány, hanem növekedni fog a hiány. Nem véletlenül hozta a Kormány azt a döntést, hogy dögöljenek meg a bankok, rögzítik, állandósítják a kivetett bankadót, hogy aztán mit csinálnak a pedagógusok életpályájával azt még nem tudja, mert azért 100 milliárd forintot nem olyan könnyű beépíteni a 2013-as éves költségvetésbe. Emlékezzenek vissza, hogy milyen politikát folytatott a Fidesz a Gyurcsány időszak alatt. Azt mondták, hogy nincs világgazdasági válság. Nincs világgazdasági válság. Rossz gazdaságpolitika van. Semmi mást nem kell csinálni, le kell váltani a kormányt, annak lesz egy új gazdaságpolitikája, és azonnal megváltozik Magyarországon minden és hirdetik, hogy tudják pontosan mit kell csinálni, hogy áll az ország és ennek megfelelően fognak majd gazdálkodni. Erre bevezették a személyi jövedelemadót, ahol 500 milliárd forintot kidobtak a költségvetésből, és azóta nyelik a békát és nyelik a rosszat, és nem tudják helyreállítani a költségvetést és most, hogy már rájöttek, hogy nem tudják helyreállítani, most kitalálták, hogy mégiscsak az uniós világgazdasági válság teszi tönkre Magyarországot. Milyen logika ez? Tessék már következetesnek lenni gazdasági kérdésekben, ne pedig találgatásokba fogjanak. Tudja, hogy az elfogultság sokat jelent a véleménynyilvánításban, de azért legyenek már a realitások talaján.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az való igaz, hogy minden lényeges gazdasági mutató Magyarországon rosszabb 2012 végén, mint volt 2010-ben.
Nagy Sándor képviselő: Tapasztalatuk szerint nagyjából a közgazdász szakma az két csoportra osztható. Az egyikben van Matolcsy György, a másik csoport a többi végzett közgazdász. Nagyjából, amit mondtak eddig a növekedés megítélését illetően a szakmának ugye viszonylag jelentős konszenzusa a magyar gazdaságnövekedésre vonatkozóan az, amit elmondott már előző hozzászólásában. A közgazdászszakma másik meghatározó csoportjának, miszerint Matolcsy Györgynek jelenleg ott tart a munkássága, hogy ugye a magyar gyerekek 30 %-ának a fenekén piros pötty van. Ezt tette hozzá Matolcsy György a közgazdaságtudományhoz.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Jegyezzék meg azt, hogy 2,5 év alatt ez a legértelmesebb gondolata volt.
Nagy Sándor képviselő: Ez kétségtelenül jelentős…. Nem tudja, hogy ezt a Fidesz frakcióban ellenőrizték-e egymás közt, ezt a feature, ezt a jellemzőt, statisztikailag esetleg. Mindenesetre, azért az feltűnt az embernek, hogy ezek szerint 1/3-os többségben vannak a magyarok Magyarországon belül, hogy ha 30 % a felső határa a pöttyös gyereknek. Van egy miniszterük, és nem merne nagy összegű fogadásokat kötni arra, hogy ki van a négy kereke. Ennek az embernek a jelenlegi munkásságára alapozzák a jövőjüket, illetve az ország jövőjét. Neki ez furcsa. Nekik meg erre kellene alapozni a város költségvetését, ami meg ugye látják, hogy lehetetlen.
122 Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nem tudja Nagy Sándor, hogy a férfi, és a fiú fenekek vizsgálata nem a közgyűlésnek a Fidesz-KDNP frakciójában divat, de ugye erről évek óta beszél a város, hogy hol divat ez. Az előbb azzal vádolták meg Póda Jenő képviselőt, hogy tankönyv ízűen vázolta a helyzetet. Akkor ő megpróbálja egyszerűbben. Az MSZP-SZDSZ kormány, az ezt a kormányt támogató képviselők dr. Botka László polgármester, az előző ciklusban dr. Kozma László képviselő is a szavazataival támogatták azt, hogy ötször annyi hitelt vegyen fel az ország, mint a Kádár-rendszer. Ötször annyi hitelt. Mindezt úgy, hogy 2014-ig kell visszafizetni. Éves szinten 1000 milliárd forint felett áll az ország törlesztési kötelezettsége. Az MSZP-SZDSZ kormány, valamint, aki azt támogatta, kiürítették a kasszát. A kormányváltáskor néhány napra elegendő valutatartalék volt a Nemzeti Bankban. (Zúgolódás, hangoskodás a háttérben.)
Dr. Gyimesi László képviselő: Itt helyben Tisztelt MSZP, Tisztelt volt SZDSZ megötszörözték 2002től számítva a város adósságállományát. Érdekes egyébként a párhuzam. Itt is megötszörözték, és ott is megötszörözték. Beruházásokat hiányol a polgármester az elmúlt időszakban. Mi volt 8 évig, milyen termelő beruházás érkezett a városba? Sajnos nem érkezett értékelhető mennyiségű termelő beruházás a városba, amíg a szomszédos településekre vagy más magyarországi városokba igen. Debrecenbe 3 héttel ezelőtt jelentettek be egy 5 milliárd forintos infrastruktura-fejlesztési programot, ami 25 milliárd forintot mozgat meg. Szegeden díszburkolatot vettek ennyiért, meg villamost. Ebből nem él meg senki a városban. Nagyon szép a villamos. Debrecen is vásárol villamost, de mint mondta, ott gondolnak arra, hogy akik a villamoson utaznak, azok tudjanak valahol dolgozni is. Felgyújtották a házat és most meg akarják magyarázni, hogy hogyan kell eloltani. Úgy gondolja, hogy a választók erre nem kíváncsiak.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Gyimesi úr mondanivalója és tartalma is mérhetetlenül szánalmas emberileg is és politikusként is, azt tudja mondani, és őszintén nagyon szánja, ha fiatalemberként ilyen szintre süllyed, mint, amit most itt előadott.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A szájából vette ki a szót, a stílusuk megengedhetetlen és főleg azokban a pozíciókban, amelyekben vannak úgy, mint polgármester és úgy mint alpolgármester is. Megengedhetetlen. Nem gondolta volna, hogy ilyen mélyre süllyed Szeged közgyűlése, hogy ilyen szavakat használnak, és egyáltalán ilyen stílusban tárgyalnak. Ami pedig az ELI-t illeti, ha igaz az, amit Solymos alpolgármester mondott, mert ő nem emlékszik rá, hogy beszélt volna vele ebben az ügyben, de több csatornáról volt szó és a legfőbb csatorna az egyetem volt – gondolhatja, ahonnan tájékozódott, hogy mi az aktuális helyzet. Persze, mint ahogy megígérte neki, beszélt a nemzeti fejlesztési miniszterrel és szintén ebben az ELI ügyben tárgyaltak. Mindenesetre az, amit az egész mai napban hiányol az a korrektség, a stílus…..
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Mi is.
Kalmár Ferenc tanácsnok: ….. a minimális úriemberség, ami abszolút a másik oldalban nincs meg. Ezt most dr. Botka Lászlónak és dr. Solymos Lászlónak mondja, ha volt egy többé-kevésbé normális viszony köztük, akkor ez a mai nap befolyásolni fogja a következő év viszonyát.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt azután mondja, hogy Kalmár Ferenc képviselő megszavazta Kohári Nándor előterjesztését, hogy az 1950-es éveket idéző módon bánjanak a magyar kultúrával, amikor mind a négy színházvédelmi szervezet tiltakozik, még a Vidnyánszky által vezetett teátrumi társaság is. Amikor megszavazzák azt, hogy egy garázda jobbikos képviselő legyen a Jogi,
123 Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke, akkor beszélnek stílusról? Kalmár Ferenc képviselő személyével kapcsolatban egyetlen kérdés volt. Miután megállás nélkül kritizálta őt, és a tevékenységét, azt a kérdést tette fel Kalmár képviselőnek, hogy 2,5 év képviselőség után mesélje már el, hogy mit tett Szeged városáért. Erre nem tudott válaszolni. Ez volt a provokatív kérdés. A másik oldal beszél személyeskedésről, meg durvaságról.
Dr. Révész Mihály képviselő: Igyekszik korrekt lenni, mint az általa képviselt oldal is mindig igyekszik korrekt lenni. Egyszer már elmondta a másik oldalnak és elég idős ahhoz, hogy tapasztalatból mondhassa, hogy az, amit csinálnak az a bolsevizmus. Abszolút…..
(Zúgolódás, hangoskodás a teremben.)
(Haág Zalán képviselő: Mikrofonon kívül– tényleg tapasztalatból beszél.)
Dr. Révész Mihály képviselő: abszolút. Egyrészt, lehet, hogy Haág Zalán történész, akkor jó lenne utána nézni, mert a bolsevizmus arról szól, ha egy kicsit is többen vannak, akkor minden az övéké. Hogy gondolják ezt? A 48 %-é akkor mi? Most nem a politikai oldalra gondol, hanem a város választópolgáraira. Itt „tulajdonom” kifejezés hangzott el két szájból is, egyes szám első személyben. Dr. Botka László kifogásolta, hozzá tette, hogy még csak nem is a „mi tulajdonunk”, hanem az egész város tulajdona. Póda Jenő emlegette a kamatos kamatot, akkor tessék megnézni, hogy jelenleg nem vesznek fel egyébként hiteleket, dehogynem minden nap vesznek fel hiteleket, az államkötvényeket 68-9 %-kal, és csak a 6 %-kal számolt és 6 év alatt a 6 %-os államkötvényért 1 milliárd forintért 1,34 milliárd forintot, tehát 100 helyett 134 milliárdot kell visszafizetni kamatos kamattal. Talán tanultak matematikát. Volt országos matematikai versenyen 6. helyezett középiskolás korában. Meg lehet nézni a dokumentumokat. Jól számolta ki. A másik oldal beszél arról, hogy eladósították a várost. Ha az IMF-fel 1 évvel ezelőtt megállapodik a kormány, akkor 3 %-on kapta volna ugyanezeket a hiteleket. Erre gondoljanak és akkor utána lehet röhögcsélni. Rohannak lefele a lejtőn.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Igaza van dr. Révész Mihály képviselőnek, hogy a szabadságharc évente több száz milliárd forintba kerül, mert ennyivel többért lehet a piacon eladni a magyar állampapírt, mint egy IMF hitel esetén. Ügyrendi javaslatra jelentkezik dr. Gyimesi László képviselő?
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Kérdés szeretne az irodavezetőnek feltenni?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ügyrendi gombot nyomott.
(Zúgolódás a háttérben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Rendes hozzászólás is lehet, csak az ügyrendi gomb megnyomása azt jelenti, hogy az ügyrendhez szól hozzá valaki értelemszerűen, mert ez a neve.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Már több idő ment el ezzel az egésszel, mint amit meg akart kérdezni. 2010-ben mennyi volt a város adósságállománya és ma mennyi a város adósságállománya? Erre szeretne választ kapni, mert itt az előbb az hangzott el, hogy ebben a két évben nőtt meg drasztikusan.
124
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ilyet senki nem mondott. A magyar államadósságról volt szó.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nem, a szegediről.
(Zúgolódás, hangoskodás a háttérben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Elrabolták 3 millió ember nyugdíj megtakarítását, ehhez képest 80 %-on áll az államadósság, mint korábban. Dr. Révész Mihály képviselő arról beszélt, hogy IMF megállapodás elleni szabadságharc évente több száz milliárd forint kiadást jelent, mert ennyivel drágábban értékesítik a piacon a magyar állampapírt. Felhívja a figyelmet, hogy a jövő évi önkormányzati költségvetési koncepcióról beszélnek, melynek a lényege az, hogy az állam több pénzt visz el, mint feladatot, tehát kevesebb pénz marad a megmaradt feladatok ellátására, mint korábban. Erről szól a költségvetési koncepció.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Szeretne választ kapni a kérdésére.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Nézzen akkor utána. Megkapja a választ egyébként.
Haág Zalán képviselő: Természetesen 5 milliárd forintról nőtt 26 vagy 42 milliárdra, röpködnek a számok, de mindenképpen a sokszorosára. Másrészt köszönik szépen, itt már a Fidesz és a KDNP képviselői ülnek, azon pártok képviselői, ugye a kereszténydemokrata néppártot, mind a nyilasok, mind a bolsevikok, a Fidesz-t az életkora miatt nyilván elsősorban a bolsevikok üldözték, gumibotozták, ugye a KDNP-sekkel ennél csúnyább dolgokat is műveltek és akkor felállnak, lenácizzák, lebolsevikozzák őket volt párt-tisztségviselők, KISZ-titkárok, stb., álljon már meg a menet. Ennél egy kicsit nagyobb önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, nem akarja megint azt a Szolzsenyicin idézetet mondani, hogy a hatalmát vesztett kommunista az ugye nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt, és akkor a szabadtéri játékok miről szól? Miről szól? Természetesen persze a kultúráról és a szabadságról. Ugyan már.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Senki sem nácizta le, de ha a Jobbik-ra illetett jelzőt magára veszi, azon nem lepődik meg, ugyanis a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság elnökeként ugye két dologról híresült el Szegeden, ezenkívül nem is tett mást Szegeden a kultúráért. Egyrészt, hogy Horthy szobrot követelt, másrészt pedig kiállt a magyar fajelmélet atyja, Gömbös Gyula a nyilasok hatalomátvételek előkészítője mellett.
Haág Zalán képviselő: Soha nem állt ki mellette.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Konkrétan megvédte. A mai napig Gömbös Gyula Szeged város díszpolgára ezt Haág Zalán a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke javasolta. Ez konkrétan így történt, de ha még valaki mind emellett még gyáva is, akkor az még emberileg is minősíti.
125 Haág Zalán képviselő: Ez hazugság. Ezt dr. Botka László polgármester is tudja. Ez mind nem igaz. (Egyszerre beszél dr. Botka László polgármester és Haág Zalán képviselő.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szégyelljék magukat. A költségvetési koncepcióról szól a történet. A költségvetési koncepcióban tényszerűen az szerepel, hogy a kormány több pénzt vesz el a várostól.
(Haág Zalán képviselő: Egyszerre beszél dr. Botka Lászlóval és nem lehet érteni az általa mondottakat.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Hagyja ezt abba Haág képviselő.
Haág Zalán képviselő: Folyamatos SZMSZ sértést hajt végre a polgármester, a címzetes főjegyző a törvényesség őre….
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: …mondja Haág Zalán, aki ül a széken, és ülve beszél. Ez Szeged város…..
Haág Zalán képviselő: A polgármester is ülve beszél, de mindegy.
(Nevetés, hangoskodás a háttérben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez Szeged város közgyűlésének díszterme. Az teljesen egyértelmű, hogy Haág Zalán képviselő nem idevaló, de ha már itt van, akkor mindenképpen fontos lenne, hogy betartsa a szabályokat, és ne rombolja tovább Szeged város érdekeit.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Nem akarja megválaszolatlanul hagyni dr. Gyimesi László képviselőt, meg a többi Fidesz-es képviselőt, aki folyamatosan a hitelállomány felől érdeklődik. Kéri őket, hogy vegyék elő, forgassák az éves zárszámadási rendeletet, hasonlítgassák össze a számokat, és utána mondjanak véleményt, ne pedig kérdezzenek és eljátsszák azt, hogy valóban nincsenek tisztában az önkormányzat hitelállományával. Mindig mondanak valami számot, amiből az derül ki számára, hogy el sem olvassák a közgyűlési előterjesztéseket, a költségvetéssel kapcsolatos anyagokat. Tessék elolvasni és akkor nem kell kérdezni.
Dr. Gyimesi László tanácsnok Az imént feltett egy kérdést, és kéri a választ.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most kapott választ. Ügyrendi gombot nyomott dr. Gyimesi László.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: A címzetes főjegyzőt kéri fel, hogy magyarázza el a közgyűlés számára az SZMSZ 30. § (1) bekezdését.
126
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Vigyázzon főjegyző úr vizsgáztatják, tehát megfelelően viselkedjen. Ilyen magasan képzett jogász megengedheti magának, mint Gyimesi képviselő. Gyimesi képviselő rákérdez egy olyan szereplő adatra, amit természetesen ő is megkapott és rendelkezésre áll. Egyébként abszolút megérti a másik oldalt, mert amikor a jövő évi költségvetési koncepciót tárgyalják, amiből kiderül, hogy a kormányuk több milliárd forinttal több pénzt von el, mint feladatot, akkor természetesen megérti, hogy ezt a méltatlan és most már minősíthetetlen műbalhét adják elő a szegedi közgyűlésben. Ettől még a helyzet szörnyű és ezzel szembesülni fog minden szegedi a jövő évben.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Gyimesi képviselő a kérdésről kérdez. Ez a szakasz azzal foglalkozik, hogy a közgyűlést megelőző nap 9 óráig, ha valaki kérdést tesz fel, akkor hogyan kap választ erre. Végigvezetheti a jogszabályt. A dolog lényege, hogy Gyimesi képviselőnek nincs joga itt kérdést feltenni egy másik képviselőnek, akinek ezt kötelező lenne megválaszolni.
(Dr. Gyimesi László tanácsnok: Mikrofonon kívül – az irodavezetőt kérdezte.)
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Ebben az értelemben így sincs jog.
(Nevetés, zúgolódás a háttérben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Lezárva a 2013-as költségvetési koncepcióra vonatkozó előterjesztés vitáját megjegyzi, hogy cudar nehéz év elé néznek. Gyimesi képviselő még folytatni kívánja? Parancsoljon, akkor csinálja még. Megint elnökválasztás lesz a Fidesz-ben, mert akkor szoktak ilyen dolgok lenni.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: A vonatkozó szakasz úgy szól, hogy a képviselő a közgyűlésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, az irodavezetőhöz, - mint ahogy ebben az esetben is előfordult – önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése céljából kérdést tehet fel. A kérdésre azonnal szóban, vagy a közgyűlés hozzájárulásával 5 napon belül írásban kell válaszolni.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Így van.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Akkor vagy kap azonnal választ a kérdésre, vagy pedig szavaznak arról, hogy 5 nap múlva kap választ.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Gyimesi képviselő feltesz egy kérdést, amit megválaszoltak a túloldalról és azt is elmondták, hogy hol található meg. Megjegyzi, ha olyan kérdést tesz fel, ami ebben a pillanatban több évre visszamenőleg adat nincs jelen, nincs kéznél, akkor nem tudja, hogy hogyan várja el a választ. Feltette a kérdését, azt mondta, hogy nincs most joga abban az értelemben itt most erre választ kapni, ami az előterjesztésben nem szerepel. Egyébként számtalan más kérdést is feltett, amire szintén nincs itt adat. Erről beszéltek a tisztségviselők.
127 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Egyébként Szeged város elmúlt 6 évének hitelfelvételéről Gyimesi képviselő folyamatosan szavazott, tehát számolja össze a szavazatait, hiszen megszavazott minden beruházást és fejlesztést és egyetlen egy dologra nem emlékszik, amire nemet mondott volna. Abszolút megérti ezt a stílust és a felháborodást, hiszen szembesülnek vele, - sajnos a jövő évben minden szegedi szembesülni fog ezzel – hogy több pénzt visz el a kormány, mint feladatot, tehát a megmaradó feladatokra kevesebb pénzük lesz, vagyis sok olyan feladatot, amit az önkormányzat el tudott látni, nem fog tudni ellátni. Ráadásul ezt törvény is ki fogja zárni. Ezt szerette volna jelezni, hogy erre készüljenek februárban a költségvetési rendelet vitájában. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
12. Ingatlanok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
12.1. Preferált szervezetek bérbe adás iránti kérelmei Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Előterjesztői kiegészítés készült. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
12.2. Szeged MJ Város Önkormányzata, (mint Gesztor Ajánlatkérő) Polgármesteri Hivatala, Szegedi Kistérség Többcélú Társulása, egyes 100 %-os tulajdonában levő gazdasági társaságai és fenntartása alatt álló intézményei felhasználási helyei számára biztosítandó földgáz áruszállítás 2013-2014. földgázévre vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolítása Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
128
12.3. Sürgősségi indítvány: Tájékoztató a Csongrád Megyei Kormánymegbízott Szegedi Járási Hivatal kialakítása érdekében hozott VI-B-001/5189-82/2012. számú határozatáról és döntés a határozat végrehajtás érdekében szükséges intézkedésekről Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Létrehozza a teljesen felesleges járási kormányhivatalokat, amelynek kapcsán két feladatot vesz el az önkormányzattól, az okmányirodát és a gyámhivatalt. Törvény szerint október végéig lehetett megállapodni. Rendkívüli közgyűlésen foglalkoztak ezzel a kérdéssel és a közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy nem fogadják el a kormányhivatal vezetőjének azt az ajánlatát, amelynek alapján a teljes Huszár utcai épületet vitte volna a járási kormányhivatal kialakítására. Két nagyirodát, az összesen 103 fős Adóirodát és a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát kirakta volna. Mindenki emlékszik arra is, hogy ezt a feladatot az önkormányzat hivatalában 88 fő köztisztviselő látja el jelen pillanatban, a kormányhivatal 138 álláshelyet vont el, egyébként 22 személyt nem fogadott el, tehát 22 személy felmentéséről és végkielégítéséről kell gondoskodnia az önkormányzatnak Hangsúlyozza, hogy amit eddig Szegeden 88-an láttak el feladatot, azt most 138-an fogják. A járásban 108-an, mert 20 falusi ügyintéző is csatlakozik hozzájuk. A kormányhivatal engedélyezett létszáma 187. A közgyűlés nagyon bölcsen nem fogadta el a kormányhivatal vezetőjének a javaslatát. Két hét múlva a törvény alapján egyoldalú döntést hozott, mert ebben az új nemzeti együttműködés rendszerében, ha a két fél nem állapodik meg, akkor az egyik fél egyoldalú döntéssel tudja ezt megtenni. Az egyoldalú döntés arról szól, hogy a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát rakják ki csak a Huszár utcából, tehát az Adóiroda marad. Ez azt jelenti, hogy nem 103 köztisztviselőt, hanem a 44 fős Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát kell elhelyezni. Ebből a 138 köztisztviselőből többen a szürke házban, a szomszédos épületben dolgoznak, ezért a legköltséghatékonyabb megoldást megnézték, hogy ki tudják-e alakítani a szürke házban a 44 fős Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda fogadását. Ennek elméletileg van esélye. A tájékoztató azt tartalmazza, hogy ez az egész történet mennyibe kerül a városnak. Amennyire emlékeznek rá a korábbi megállapodás-tervezet 350 millió forintba került volna, tehát, ha egy új épületben hozzák létre a két irodát. Ez most 121 millió forintba kerül, tehát a 350 millió helyett. A bizottsági vitában az is felmerült, hogy miért kell irodabútorokat vásárolni. Szeretné a helyzet morbiditását érezve hangsúlyozni, hogy nemcsak arról van szó, hogy embereket és épületeket visznek el, hanem 138 emberhez tartozó íróasztalt, széket és számítógépet, vagyis a 44 fős Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát úgy teszik ki a Huszár utcából, hogy a 44 fő számítógépe, széke, asztala ott marad a Huszár utcában és a szürke házból elvont embereket pedig úgy viszik, hogy a bútorokat is vinni kell magukkal. A lényeg az, hogy 138 főnyi íróasztalt, bútort visznek, tehát nemcsak a helyiségeket kell kialakítani az új funkciónak, hanem az informatikát is és a berendezést is meg kell valósítania a helyiségekben, továbbá fizetni kell a 22 személynek a végkielégítését, ez kerül 121 millió forintba. Áprilisig adott haladékot a kormányhivatal vezetője, tehát a februári költségvetési rendeletben legkésőbb ezt a 121 millió forintot, – amit a Közgazdasági Iroda figyelmébe ajánlj, hogy külön soron szerepeltesse a költségvetésben, mielőtt még azt gondolnák, hogy hivatali költségnövekedés, ami egy kormány döntés, kormányhivatali döntés alapján épül be, amelyet szeretne, ha megjelenítenének. Mindenki levonhatja a következtetést, véleménye szerint ez pl. arra jó, hogy adott esetben a város érdekeit képviselik, akkor talán – azt nem mondja, hogy valami haszna van, mert haszna nincs, mert így is elvonnak 121 millió forintot, de kisebb kár éri az önkormányzatot. Nem tudja, hogy mekkora fejmosást kaptak a fideszes képviselők, hogy a város érdekét szolgálták, de ebben az esetben kivételesen jól döntöttek, mert a vége az jobb lett. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Szeretné megvédeni a közgyűlést a kormánymegbízott mindenféle nyilatkozataitól és érdeklődéssel várja a kormánymegbízott 30 napja késő törvényességi észrevételét, amelyet megígért, ugyanis azt mondta, hogy súlyos törvénysértő döntés született Szeged önkormányzatánál, ennek megfelelően majd törvényességi észrevételt, vagy ennek megfelelő dorgálást ad. Ez eddig nem történt meg. Olyan félkész kontrával fogják elintézni a dolgot, de eddig még nem sikerült leírni. Egy-két dolgot kíván elmondani, amit még életében nem kifogásolt. A Szeged Városi
129 TV, – amely percekkel ezelőtt a közvetítést befejezte – lényegében a kormánymegbízott szócsöveként üzemelt ebben az ügyben. Egyetlen egy másodpercig nem tartotta fontosnak, hogy akár a város vezetői, akár a frakciók, akár ő a szakmai érveiket elmondják, hogy miért született az a döntés, amely született, hangsúlyozza még egyszer törvényes volt. Törvényes volt annyiban, hogy joga volt a hatáskör-telepítő döntést követően a kormánymegbízottnak 88 ember álláshelyét és személyét a kormányhivatal járáshivatalába átvezényelni, az azon felüli igénye pedig törvénytelen és mai napig is állítja. Annyira megharagudott a kormánymegbízott a döntésre, hogy gyorsan nagyot visszalépett és kb. felét annak az ingatlannak, amit elvinni tervezett nem vitt el. Azt mondta Szabó Erika államtitkár és a kormánymegbízott is, hogy nincsenek szakmai érvek a döntés mögött. Válasza, hogy szakmai érveket a szakemberek meg szokták érteni. Ez most itt nem sikerült. A döntés személyi részét érintően tájékoztatja a közgyűlést, hogy miután Szeged várostól annyi létszámot vontak el, amennyit, 191 fővel lesz Debrecen apparátusa nagyobb, mint Szegedé. Szeretné a kollégái nevében megvédeni azt a szakmai munkát, amely nagyon magas színvonalon zajlott. A kormánymegbízott számtalan fórumon, sajtóban, tévében, mindenütt elmesélte, hogy milyen szörnyű az a gyámhivatali ügyintézés, ami Szegeden van. Egy egész évet hoz fel példaként. 2011-ből 5175 döntés született. Ebből az 5175 döntésből 4, azaz négy került másodfokon megváltoztatásra, nem is megsemmisítésre, tehát mérlegelési jogkörben 5.175 döntésből négyet kellett megváltoztatni, ez 0,077. Kívánja a járási hivatalnak, hogy őrizze meg ezt a fantasztikusan „rossz” szakmai arányszámot. Tart tőle, hogy nem sikerül, bár mindent megtesz azért, hogy a hivatali működés - gyámhivatal, okmányiroda, és minden más szinten is – megmaradjon. Meg kell védenie az apparátust. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Sajnos címzetes főjegyző úr képtelen kilépni abból a szerepből, ami a közigazgatást szakmának fogja fel. Több évtized óta a közigazgatást közigazgatási szakemberek irányították, ráadásul ez egy tudományág is volt. A kormányhivatal vezetője egy fideszes országgyűlési képviselő, politikus, aki soha nem dolgozott közigazgatásban. Ennek megfelelően miután Magyarországon nem közigazgatás, hanem politikai igazgatás van, természetes és rendes dolog az, hogy elmondja a címzetes főjegyző, de véleménye szerint nem gondolja, hogy ennek bármiféle foganatja van. Kohári Nándor képviselő: Az előttük lévő sürgősséginek címzett javaslat valójában folytatása a kormányhivatali átszervezéssel kapcsolatos eddigi politikai hangulatkeltésnek, ha úgy tetszik, akkor a polgármester országos pártpolitikai kampányának, amelyben itt Szeged városát eszközül és ürügyül igyekszik felhasználni. Az előttük lévő előterjesztésben olyan tételekre hivatkozik, mint irodabútor vásárlás 11,5 millió forint értékben, irattári kapacitás bővítése közel 15 millió forint értékben. Ha itt a korábbiakban ecsetelt drámainak tekintett igazgatás-átszervezés zajlik, amikor a kormányhivatalok veszik át a megfelelő igazgatási funkciókat eszközökkel, személyi állománnyal együtt, akkor a kevesebb iratmennyiség miért igényel irattári bővítést. 44 fő számára 36 szoba költöztetése, kialakítása szerepel 21 millió 8 ezer forintos értékkel. Emlékezteti a közgyűlést és minden jelenlévőt arra, hogy amikor a múltkori több száz millió forintos szintén hasonló komolyságú számokkal, adatokkal alátámasztott számsorozatban olyan tételek szerepeltek pl. informatikai bővítés esetén, amely tételeket, ha pályázati úton próbálnák meg megpályázni, akkor, mint valótlant és fiktívet a fejlesztési ügynökség a saját szabályai értelmében elutasítana. Miről is van szó? A legutóbbi, a polgármester által is hivatkozott állítólagosan 300 millió forintos anyagban, és tételben szerepelt az, hogy hivatali állomáshelyenként több mint 2 millió forintba került volna a papíron leírt számsorozat szerint az új hivatali állomáshelyekhez kapcsolódó informatikai kiadások. Hangsúlyozza, hogy a fejlesztési ügynökségnél 2 millió forint feletti dolgozó/és munkahelyi állomáshelyes informatikai fejlesztéseket hivatalból lenulláznak, illetve érvénytelennek minősítenek, hiszen ezek teljesen fiktív adatok. Fiktív adatok annál is inkább, hiszen bizonyos informatikai és egyéb hálózatok jelen pillanatban is kialakításra kerültek. Fiktívnek tekinthető az is, ahogy már a főjegyző is mondta, hogy 88 fő kerül át a kormányhivatalhoz és ezzel szemben 44 fő jön át az önkormányzat használatában is megmaradó épületállományba. 22,5 millió forintot tüntetnek fel új telefonközpontként, ami valóban szükséges, de amiatt szükséges, mert mint ismeretes és a főjegyző tudja legjobban – cáfolja meg, ha téved – hogy a Siemens-szel az eddigi telefonközpont-bérlés megszűnik, lejár, tehát 2013. január 1-től mindenképpen új telefonközpontra, és ezzel kapcsolatos új eljárásra van szükség, tehát ez a költség pl. teljesen független az aktuális hivatali átszervezésektől. Azt gondolja, hogy az előterjesztés magyarázatának az a része valóban valós, hogy a kiadások felmérésének befejezése után a pontos adatokat a soron
130 következő ülésre kell a közgyűlés elé terjeszteni és valóban ezeket az adatokat nem tudják pontosnak tekinteni. Nem tekintheti pontosnak annak hiányában sem, hogy nem látják, hogy jelen pillanatban a hivatalnak, akár irodabútor, akár számítógép tekintetében esetlegesen milyen tartalékai, milyen leltára van, ami alapján esetleg ezek a feladatok bizonyos átcsoportosításokkal, ezek az állítólagos számok mérsékelhetők lennének. Kb. ez a 120 millió forint éppen annyira komoly, éppen annyira sajnos komolytalan, mint az a 300 millió forint volt, amikor a múltkor a Fidesz frakció is nemet mondott és csak igazolt költségek beszámítását kérték. Most is akkori álláspontjukat tartva kérik az előterjesztőt, illetve a polgármestert, valamint a mögötte lévő hivatalt is, hogy itt ne politikai hangulatkeltésre használják fel a közigazgatás jelenlegi átszervezését, hanem valódi számokkal és valódi alátámasztott számításokkal álljanak a közgyűlés elé. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A tény, ettől még tény. A járási kormányhivatal kialakításának teljes költségét az önkormányzatra terhelik. Elviszik az önkormányzat ingatlanjait, elviszik a létszámkeretet, közben a 138 elvitt létszámból 22 embert az utcára tesznek, az önkormányzatnak kell fizetnie a végkielégítést, a több mint 100.000 ügyet intéző Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 44 munkatársát úgy rakják ki a Huszár utcából, hogy minden számítógépet, íróasztalt, széket, minden munkaeszközt ott kell hagyniuk az épületben és át kell költözniük a szürke házba, ahonnan meg úgy viszik el az embereket, hogy mindenkinek vinnie kell magával a széket, asztalt, számítógépet, mert ugye benne vannak a 138 főben. (Kohári Nándor képviselő mikrofonon kívül beszél, mely nem érthető.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ki kell alakítani egy több mint évi 100.000 ügyet szolgáló teljes szociális irodát. Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nem gondolta, hogy a legutóbbi közgyűlési vita ebben a tekintetben folytatódik, de azt szeretné a leghatározottabban leszögezni, hogy a múltkori számítások is és a jelenlegi számítások is szakemberek által összeállított – megjegyezve azt, hogy minimum összege, amit akkor is mondtak. Nem biztos benne, hogy ez a 121 millió forint, amit első becslésre összeraktak úgy, hogy ezt szakemberek számolták ki, hogy ez egyáltalán elég lesz. Közel sem biztos ebben. Természetesen a számítási alapokat megtekinthetik. Nem érti, hogy miért vádolják, akár a városvezetést, vagy akár személy szerint őt is azzal, hogy hangulatot keltenek a kormány és a kormányhivatal járási hivatal kiépítése kapcsán. Le kell szögeznie, hogy a 88 fő feletti létszám és vagyon elvétele törvénytelen. Ebből következően nem is érti, hogy mit vitatkoznak egymással akkor, amikor a saját vagyonuk, a saját apparátusuk tűnik el, amelyet itt helyben pótolni kell. Néhány bizottsági ülésen elmondta, vannak nagyon nagyszerű javaslatok arra nézve, hogy hogyan fejlesszék a hivatal munkáját. Be kell jelentenie, hogy nem fejlesztésről van szó, hanem visszafejlesztésről lesz szó ilyen létszámadatok mellett. Ezt vegyék komolyan. Ezek az adatok valósak. Meg kell védenie az összes műszaki, informatikai, stb. kollégát, aki ezeknek az összeállításában közreműködött. Boldog lenne, ha ez nem lenne több mint a jelenleg becslésen alapuló szám. Szó nincs arról, hogy itt bárki támadná a kormányhivatalt, legfeljebb abban értetlenek, hogy hogyan engedi meg magának azt, hogy törvénysértő módon járjon el egy olyan szerv, aki egyébként a törvényességi felügyeletet gyakorolja a hivatal felett. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ettől függetlenül a tény az tény, és arról tárgyalnak, hogy kb. 121 millió forintba kerül, amelyben benne van a 22 ember végkielégítése is és hangsúlyozza, hogy a 44 fős Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodát úgy rakják ki a Huszár utcából, hogy minden munkaeszközt, berendezést, bútort, számítógépet ott kell hagyni és szürke házba pedig üres irodákat hagynak, mert az onnan elvont létszámot pedig eszközökkel együtt viszik. 138 embert visznek el. 138 embernek való széket, asztalt, számítógépet visznek el.
131 Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nem tud mást mondani, mint hogy 138 fő az 50 fővel több, mint kellene. Előtte vannak az adatok. Irattári kapacitásban tudják-e, hogy hány km, iratfolyóméter van? 8,5 km. Ennek közel fele kimozog a Huszár utcából. 4,5 km-nyi iratot hol fognak elhelyezni, mert ebben a pillanatban még halvány fogalma sincs. Meg fogják oldani természetesen, de ha nagyon sokáig nem kapnak rá pénzt, akkor nem március végéig, hanem nem is tudja megmondani meddig nem tudnak kimenni a házból. Ennek a hivatalnak január 2-án is működni kell, mint ahogy az állam is azt szeretné, hogy a járáshivatalok működjenek. Ebben közös a felelősségük, de ha most egymással azon vitatkoznak, hogy nem túlzó-e az az igény, amit más vett el tőlük és amit az önkormányzatnak pótolnia kell. A hangját azért hallatja, mert a hivatali működés van veszélyben. Ha a hivatal nem jól működik, akkor az azonnal meglátszik az önkormányzat működésén is. Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A megyei kormányhivatal vezetője azt mondta neki, hogy a központi költségvetés a járási hivatalok számára egy fillért nem biztosított, tehát ennek megfelelően mind az épületet, mind az eszközöket, számítógépet, bútort, mindent az önkormányzatoktól vonják el. Azt látja, hogy ebben a döntésben ez jelenik meg. Hangsúlyozza, hogy akár még hálásak is lehetnek egymásnak, ha képesek Szeged érdekeit kiemelni, akkor nem 350 millió forintba kerül, hanem csak 121 millióba. Tényszerű, hogy nem 103 embert raknak ki mindenféle eszköz nélkül a Huszár utcából, hanem 44 főt. Az ülés vezetését átadja dr. Solymos László alpolgármesternek. Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
132 Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 01. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Haág Zalán képviselő: Amit a Városi Televízióval kapcsolatban dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző elmondott arra kíván reagálni. A Városi Televízió beszámol a híradásaiban a közgyűlésről. Számos alkalommal megnézhették a televízió nézői és a mai napig megnézhetik a TV videós hírportálján a városvezetés álláspontját. Az, hogy a kormánymegbízott is kapott néhány percet, hogy kifejtse a saját álláspontját az a kiegyensúlyozottságnak tudható be. A Gyámhivatallal kapcsolatosan senki nem vonta kétségbe a munkájukat. Nyilvánvalóan, hogy a túlóráztatásuk, vagy a túlóráik ki nem fizetése az fennálló probléma lehetett és az, hogy most több létszámmal látják el a különböző hivatali ügyeket a kormányhivatalnál, az valószínűleg az ott dolgozók érdekében is történhet. A címzetes főjegyző szakmai tisztességét nem kétségbe vonva és a polgármester megjegyzésére annyit elmondana, hogy a címzetes főjegyző a korábbiakban az SZDSZ-nek volt képviselőjelöltje, ha az megengedhető, akkor azt gondolja, hogy nem szabad azt sem problémának tekinteni, hogy egy kormánymegbízott a Fidesz frakcióban foglal helyet. Amúgy pedig, amit költségszámítás címén benyújtottak, az teljesen légből kapott számokat tartalmaz. Lehet, hogy igaz az, hogy megalapozottak, de erre nem láttak semmit. Az, hogy odaírják, hogy 11,5 millió, valamint 22,5 millió forint és semmiféle pontos kifejtését ennek nem látják, azzal nem tudnak mit kezdeni. 265 főben határozza meg majd a 100.000 és a 205.000 lakos szám közötti városok önkormányzatainak a hivatali dolgozói létszámát az új jogszabály. Ennek hatására nyilván kevesebben fognak a hivatalban dolgozni. Nyilvánvalóan ilyen értelemben felszabadulnak bútorok és számítógépek. Lehet, hogy ez most rosszul hangzik, de akkor is így van. Nyilvánvalóan az, hogy új számítógépeket kell vásárolni 14 millió forintért, ez nem tűnik túl hihetőnek. A telefonközpontra utalt Kohári Nándor képviselő, hogy a telefonközpontos szerződés megújításának semmi köze nincs a kormányhivatallal történt meg nem állapodáshoz. Semmi köze a két dolognak egymáshoz. Az önkormányzatnak egyébként is szüksége van telefonközpontra, az erre vonatkozó szerződés lejár, azt meg kell újítani. Ide belecsempésztek egy olyan 22,5 millió forintos költséget, ami nyilvánvalóan nem kötődik a kormányhivatalhoz, de egy magasabb támogatásból szeretnék, hogy működjön a hivatal és ilyen módon ezt az összeget szerepeltetik. Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Haág Zalán a Városi Televízió gazdáját és felelős szerkesztőjét hallották a műsorpolitikáról.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Kénytelen nagyobb szerepet vállalni, mint ami a tisztjéből következne. Rögzíteni szeretné, hogy egyetlen egy ilyen típusú vitát a TV nem közvetített. Emellett pedig az, hogy összeállítást közöl, majd kb. folytatásos sorozatokban hol a kormánymegbízottat, hol a munkatársait megnyilatkoztatják, mindannyiszor őket tévesen tájékoztató kollégáik adataival élve a hivatal működéséről – ezt a leghatározottabban visszautasítja, hogy annak egyetlen mondata is igaz lett volna. Szó sincs itt semmiféle ki nem fizetett túlórákról, 8-10 hónapos ügyintézési késedelemről. Elmondta azt a számot, hogy milyen fantasztikus mutatókkal működött a Gyámhivatal, amellyel egyébként végigtúrázták a várost és a TV-n keresztül az összes nézőt, legalább 8-10 ismétlésben – amit ő maga is látott -, hogy egyszer megkérdezték volna a hivatalt, hogyan működik, melyik részlege, milyen létszámmal, milyen ügyterheléssel, milyen adatokkal. Mindannyiszor kifogás tárgyát tette, amikor ez a testület létszámcsökkentő döntéseket hozott sorba. Felírták, hogy melyik évben milyen döntést. Egyetlen egyszer sem értett vele egyet és mindannyiszor elmondta, hogy ez a szakmai munka rovására megy. Amit Haág Zalán képviselő a létszámmal kapcsolatban említett, sajnos rosszabb híre
133 van ezzel kapcsolatban, mert az elismert létszám Szeged esetében nem 266 fő, hanem a számítások szerint 226 fő, de ez nem azt jelenti, hogy ekkora létszámú apparátust kellene működtetni, mert akkor ebben a házban egyszerűen a közigazgatás önkormányzati ága összeomlik. Itt ennyit finanszíroznak mindösszesen, amely messze-messze nem elég sem itt, sem másik városban. Megjegyzi, hogy a mindenkori kormány soha nem finanszírozta eléggé az apparátust, eztán sem fogja, de ez nem azt jelenti, hogy ilyen létszámú apparátusnak kellene működni. Azt kell mondja, hogy ez az 50-es létszám, amit elvonnak, már ez is a működőképtelenségig viszi el a hivatalt. Ha ezt még a Fidesz elgondolása szerint úgy gondolja, hogy a következő költségvetésben tovább lecsökkenti a létszámot, akkor egész nyugodtan bezárhatja a város az önkormányzat kapuját. Nem fog működni. Sem a hatósági terület, sem a bizottságok, sem a testület, mert akkor már nincs rá erő. Ezt vegyék komolyan. Ezeket a számokat pedig kéri, hogy akiknek kételyei vannak, menjenek el, beszélhetnek a szakembereikkel, melyhez joguk van: Nézzék meg, hogyan álltak össze ezek a számok. Miről van szó? Egy gyorsan kiadott anyag, amelyben azt mondták, hogy becslés van és azt is elmondták, hogy a következő közgyűlésre, ami idén decemberben lesz, költségvetési igénnyel fognak fellépni, bemutatva, levezetve azt, hogy mire van szükség. Januárra a hivatalnak akkor is működnie kell, ha bármelyik épületből bárhová kidobják az embereket, mert olyan valós hatásköröket gyakorolnak, irodánként több 10.000 üggyel, amelyet nem lehet veszélynek kitenni. Határidők, felelősök, ügyfelek vannak, akiknek az ügyét el kell intézni. Ez a rettentő nagy létszámmozgás hihetetlen nagy munkát adott már eddig is nekik, leltár anyag felvétele, stb. és a viták, amelyeket a kormányhivatallal folytatni kellett. Rögzíteni szeretné, hogy egyetlen adat sem igaz, amit a kormánymegbízott szájába adtak, amelyre ő hivatkozott, akár az ügyintézés színvonalára, akár a költségeire, vagy bármire. Egyszerűen, tényszerűen tudná cáfolni, ha egyszer is fórumot adtak volna arra, akár TV-ben, rádióban, vagy bárhol, hogy egyszer is megszólalhattak volna. Nem adtak.
Kalmár Ferenc tanácsnok: A kormányhivatal főigazgatója azt mondta, hogy úgy állapodtak meg, hogy bútorok nem mozognak. Az azt jelenti, hogy a bútor itt marad. Ez az egyik. A másik pedig, ami a felmentéseket illeti, ott pedig lehetőség van a központi költségvetésből megpályázni és nagy valószínűséggel meg is kapják.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Félév múlva visszakapják.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Kalmár Ferenc képviselőt rosszul tájékoztatták. A 15 fős Gyámhivatal 17 főre való felszerelésével együtt megy ki a házból. A jegyzői gyámhatóság további 9 fővel megy ki a házból, és a megürülő szobákba átjönnek üresen, felszerelés nélkül a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda munkatársai, akiknek bútort, számítógépet és minden más eszközt venni kell. A megállapodás szóban hangzott el. Ilyen típusú megállapodás nincs, ennek a vagyoni eszköznek mozognia kell. Nagyon bízik minden állami pályázatban csak december 31-ét követően, január 2-án a hivatalnak valahol működnie kell. Szó sincs arról, hogy itt bármilyen gyors lefolyású állami pályázattal, bármilyen eszközhöz lehetne jutni, ha lehetőség lett volna, akkor már beadták volna a pályázatot. Nincs más lehetőség, mint vásárolni, és működésbe helyezni azt a hivatalt, amelyre egyébként kötelezettségük van. Neki is, és a képviselőknek is.
Nagy Sándor képviselő: Az előző közgyűlésen emlékezete szerint felhívta a figyelmet, hogy ez az átszervezés, ez bizony 50 fős létszámleépítést jelent a szegedi polgármesteri hivatalban, ami lényegében a legnagyobb létszámleépítés, ami az elmúlt 10 évben történt, és hozzáadódik azokhoz a létszámleépítésekhez, amelyek az elmúlt években történtek. Ez a megítélése szerint is konkrétan akadályozni fogja a hivatali munkát. Nyilván a hatósági ágat kevésbé tudja megítélni, de az önkormányzati testületek, a bizottságok munkájában bizony ennek a hatása meglesz. Meglesz a hatása annak, akkor, amikor Szeged polgára kér valamit, ha úgy tetszik valamire választ szeretne kapni, legegyszerűbb ügyről beszél, pl. egy megállni tilos tábla kihelyezéséről, vagy elvételéről, vagy egy pad áthelyezésére, akkor bizony a hivatal válaszideje meg fog nőni. Nem fog tudni úgy reagálni a
134 polgármesteri hivatal, mint eddig. Van abban valami morbid, amely helyzet most kialakul, vagy kialakult, mert hiszen az elmúlt közgyűlésen legalább abban egyetértettek, hogy ez az átszervezés az anyagi veszteséggel jár a város szempontjából. Azt megérti, hogy a Fidesz nem kívánt akkor konkrét összegszerű határozatot hozni, de mégis csak született egy döntés, ami azt jelentette, hogy Szeged Megyei Jogú Város nem kíván egy olyan méretű terhet bevállalni, ami akkor, az akkori előterjesztés alapján látszott és nyugodtan lehet vitatni, de ő is úgy gondolja, hogy az a 350 millió forint +/-50 millió nyugodtan lehetett. Bizonyos értelemben nincs jelentősége. A nagyságrend az egészen biztos, hogy helytálló volt. Véleménye szerint ez valamilyen módon közös sikere volt a közgyűlésnek, a mai napon érdemes erről ilyen módon megemlékezni, együtt szavazott a Fidesz velük és egy olyan határozat született, amelynek az eredményeként mégis csak jobb helyzetben jött ki ebből a történetből a város. Ez a jobb helyzet, persze nem egy jó helyzet. Azt látják, hogy ez még mindig pénzbe fog kerülni, és megint azt kell mondja, hogy +/-20-30 millió forintos tűréssel 80-140 millió forintig valahol meg fog állni ez a történet. Nincs jelentősége, bizonyos értelemben el kell indítani ezt a folyamatot, és a közgyűlésnek látni kell, hogy igen, ez pénzbe fog kerülni. Erre allokálni kell valamennyi pénzt és nem evidens, hogy honnan fogják ezt a pénzt előkeríteni. Mindannyian látják, hogy morbid helyzet jön létre, hiszen a kormányhivatal az önkormányzat ingatlanában fog működni, és továbbvíve ezt a gondolatot, az önkormányzat ingatlanában fognak működni az iskolák is, ahol ők fizetik a villanyszámlát, de egyébként semmilyen hatásuk nem lesz arra, hogy lekapcsolják-e a villanyt. Miközben az állam odaadja az önkormányzatnak a múzeumot, vagy az önkormányzat fogja az állam ingatlanában működtetni a múzeumot, ami egyéként az állami lett, mert 2 évvel ezelőtt magához vonta, és most fantasztikus keresztbe-viszonyok jönnek létre. Mindez annak jegyében, amit korábban elmagyaráztak, hogy mindez a nemzeti vagyon része, úgyhogy különbség sincs az állami és az önkormányzati vagyon között, amiről az jutott az eszébe, hogy az ő autója is, meg dr. Bohács Zsolt Mercédesz autója is a nemzeti vagyon része és szívesen felajánlja neki, hogy a Bohács képviselő Mercédeszét ő használná, Bohács képviselő meg használja az Astra Classic autóját. A nemzeti együttműködést ilyen módon nagyon tudná pártolni, de a másik fél fizetné a benzinszámláját egyébként. Kb. egy ilyen helyzet alakul ki, ami tényleg nevetséges helyzet.
(Haág Zalán képviselő: Mikrofonon kívül – Ez elég nevetséges.)
Nagy Sándor képviselő: Tényleg nevetséges ugye? Ezt törvénybe iktatva elszenvedheti Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ez a mai nap, ezen a ponton fordulhatott volna kicsit jobbra is, hiszen arról van szó, hogy Szeged mégis csak egy jobb pozíciót ért el ahhoz képest, amit a kormánymegbízott rá kívánt oktrojálni, ún. megállapodás keretében, hiszen ott akkor meg az önkormányzat hivatala működhetett volna az állam ingatlanában a változatosság kedvéért, egy olyan ingatlanban, amit megígért, de nem volt felette rendelkezési joga. Tényleg össze volt minden szedve, amit lehetett. Tulajdonképpen lehetett volna ez egyfajta sikertörténet is, ha a Fidesz be meri vállalni azt, hogy együtt szavazott a másik oldallal és elért egy jobb pozíciót ahhoz képest, ami egy hónappal ezelőtt kinézett a város szempontjából. Most úgy tűnik elszégyellte magát, hogy kiállt a város érdeke mellett és megpróbálja a mostani becslések nagyságát kétségbe vonni, vagy ilyen módon föllépni ebben a vitában. Nem ez a dolog lényege. Mégis csak egy jobb helyzetet értek el, 1/3-ába fog kerülni ez az állami átszervezés ahhoz képest, ami egy hónappal ezelőtt kinézett, de bizony még ez is sok pénz lesz.
Dr. Kozma József képviselő: Elhallgatva ezt a vitát és különösen most a lassan elfogyó jobboldali képviselőtársaira gondol. Egészen komolyan kezdte nem érteni, hogy hol vannak. Kezdte úgy érezni, hogy ez nem Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése. Ez a kormányhivatal lobbistáinak a találkozója. Azt gondolja, hogy itt, ha valamihez a feltételeket meg kell teremteni, az a működés, amelynek érdekében az önkormányzat és az önkormányzat hivatala szolgálni tudja, szolgáltatásaival kiszolgálni a legmagasabb színvonalon a szegedieket és a Szeged környékieket. Mi más szempont merülhet itt fel? Az, hogy a kormányhivatal hogyan akar takarékoskodni Szegeden, miközben beígéri a hatékonyabb, jobb közigazgatási közszolgáltatásokat, közigazgatási szolgáltatásokat és Szeged város meg kínlódjon
135 azért, hogy valahogy fenn tudja tartani talán a korábbi közigazgatási színvonalat és még ezt is megkérdőjelezik, hogy oktalanul akar ennyit rákölteni? Szerinte próbáljanak visszahelyezkedni abba a szerepbe, hogy Szeged Megyei Jogú Város képviselői és próbálják az önkormányzat érdekeit képviselni.
Kohári Nándor képviselő: Sajátos módon Szeged az egyetlen, amely sajátos, külön véleményeket fogalmaz meg itt a megyei jogú városok sorából, ki tudja mi okból kifolyólag. Éppen erre is tekintettel egy határozati javaslat módosításra tesz javaslatot. Korábban is említette – a polgármester beszámolójában található adatvéleményeket nem tekinti teljesen egzaktnak és korrektnek. A tekintetben egyébként egyik frakció között sincs a jelek szerint vita, hogy a számok pedig pontatlanok, vagy pontosításra szorulnak. Éppen ezért a határozati javaslat 1.) pontjából azt a félmondatot, hogy miután „Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi a Csongrád Megyei Kormánymegbízott Szeged Járási Hivatal kialakítása érdekében hozott …. számú határozatát” ezt változatlanul hagyná és az ezt követő részt az 1.) pont további részét, hogy „a polgármester tájékoztatását is tudomásul veszik” ezt törölni kívánja. A további pontokat változatlan formában javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. A módosító javaslata az, hogy a polgármester politikai pamfletjét ne fogadják el, a többi szakmai és indokolt rész maradjon.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ezt érdemi módosító javaslatnak szánja Kohári képviselő? Érdeminek? Úgy látszik, akkor a tényekkel mégsem tud vitatkozni – ezek szerint.
(Kohári Nándor képviselő: Mikrofonon kívül beszél – nem érthető, hogy mit mond.)
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Amire nem tért ki. Valamennyi sajtó hír és az érintettek, akik nyilatkoztak, mindig azt mondták, hogy érthetetlen Szeged álláspontja. Tudják miért? Mert az országban a legnagyobb számú és arányú elvonás Szegeden következett be. Nézzék meg az adatokat. Makó esetében, ami konkrét példa: 4 emberrel vettek el többet, mint amennyi a számítások szerint járt volna. Makó egyéb más ingatlannal úgy járt jobban, hogy olyan épületet kapott egyébként, amit nem sikerült addig irodaházként belakni, tehát ilyen értelemben kompenzálták őket. Értsék meg, hogy az önkormányzatnál nincsenek 50-nel többen, mint kéne. Nincsenek, ezért emelt szót a város vezetése és emelt szót ő is, amit egyébként a képviselők érdekében is tett, ugyanis el kell, hogy mondja, hogy ha ez megvalósul, akkor messze nem lesz olyan hivatali működés, mint ami volt eddig, beleértve a bizottsági titkárok tevékenységét is, és számtalan mást is. Értsék meg nincs elég munkaerő. Ezt kívánja kiemelni. Ami miatt Szeged minden fórumon ellene szólt az ügynek az az, hogy Szegedet kopasztják meg a legjobban. Még egyszer említi, hogy Debrecen városában, ami picikével nagyobb mint Szeged 191 fővel nagyobb az apparátus, mint Szegeden. Tudják ez mennyi?
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: A politikai pamflet, amit legalább Kohári Nándor annak minősített, az nem más, mint egy tényszerű tájékoztatás, hogy mi történt az elmúlt időszakban, milyen lépéseket kell megtenni. Kohári Nándor tudja egyébként, arra válaszolva, hogy összességében Szeged városa az egyedüli, amely valamilyen módon külön utat próbált meg járni, épp a közgyűlés napján más is bátorságot kapott, hogy elmondja a véleményét, így Hajdúszoboszló polgármestere volt az, aki kiállt a nyilvánosság elé és elmondta, hogy a kormánypárti parlamenti képviselők megzsarolták, hogy lesz szíves aláírni a megállapodást, különben a járásközpontot viszik el a városából. Ez a demokrácia. Ez a Fidesz kormánypárti többségnek az eljárása, a nemzeti együttműködés rendszere nyilván.
Kohári Nándor képviselő: Kiegészítés a címzetes főjegyző szavaihoz, hogy a költségvetési törvény szerint a 100.000-205.000 fő közötti lakosságszámmal rendelkező városokat, és így Szegedet, és
136 Debrecent is azonos kategóriába helyezi a hivatali apparátusi létszám szempontjából is, amely ugyebár egységes felső plafont állapít meg. Tehát ekként, amit a címzetes főjegyző említ a létszámadatok tekintetében, az az adott esetben Debrecen törvénytelen működését vázolja.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Nincs joga senkinek sem törvényesen, sem más úton megállapítani valakinek a létszámát. Ez egy költségvetési hozzájárulási szám, mint ahogy a tömegközlekedést sem finanszírozza az állam, vagy mint ahogy a színházat sem finanszírozza az állam és számtalan más önkormányzati feladatot még nem finanszíroz. Ne gondolják azt, hogy ez a létszám akkor meghatározott létszám. Ha, most eljátszanak a gondolattal, és reméli nem veszi Kohári képviselő komolyan az elmondottakat. Szeged esetében, emlékezete szerint a 200-280 között van még egy képlet, amiből talán 226 körüli szám jön ki, de erre sem elég az a fedezet, amit nyújtanak. Kiszámolták, ahhoz kettőszázvalahány ember bruttó 110 ezer forintos fizetéssel kellene, hogy itt dolgozzon a hivatalban. A költségvetés arra ad fedezetet. Hangsúlyozza, hogy eddig sem adott teljes fedezetet, mert nem arról van szó, hogy létszámot határoznak meg, hanem egy költségvetési hozzájárulást állapítanak meg, és ezt azért mondja több alkalommal is, nehogy valakiben megüljön az, hogy még mindig többen vannak a hivatalban 80 fővel. Ez ténykérdés, hogy nem igaz.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Bízik benne, hogy oszlott a homály Kohári Nándor képviselő fejében. Legjobb tudomása szerint összességében ez a létszám finanszírozásos rész is alapvetően az önkormányzat finanszírozási egyenlegébe beleszámított negyedik tétel emlékezete szerint – dr. Szentgyörgyi Pál erősítse, vagy cáfolja meg ebben. Ugye ez is az a tétel, amelynek folyósításánál figyelembe veszik az önkormányzat adóerő-képességét, tehát amennyiben az adóerőképességben meghaladják azt a szintet, amit elvár a kormány, akkor még ennek a 200 ember finanszírozását sem fogják megkapni.
(Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Mikrofonon kívül – így van, mert létszámhoz van kötve.)
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs. Szünetet rendel el.
( 18,07 órától 18,28 óráig s z ü n e t ) Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
137 Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 01. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
13. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi Közbeszerzési Tervének módosítása Előterjesztő: polgármester
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Vitára bocsátja a napirendet. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
14. A 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságok 2012. évi I-III. negyedéves beszámolója Előterjesztő: alpolgármester
14.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések Előterjesztő: alpolgármester
14.2. Tulajdonosi döntést igénylő cégvezetői javaslatok Előterjesztő: gazdasági társaságok vezetői
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Együttesen bocsátja vitára a napirendeket. A 14.1. napirendi pont alatt az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések tárgyú előterjesztéshez készült egy előterjesztői kiegészítés és egy törvényességi észrevétel is. A cégek I-III. negyedéves beszámolójával kapcsolatosan összesítve kívánja véleményét ismertetni. Nyilván majd egyenként mindegyik céget kivesézik. Mindegyik cég gazdasági tevékenységéről az elmúlt ¾ évről összehasonlításban az előző évekkel, illetve a tervvel kapcsolatban el fognak majd hangozni adatok. A 14 100 %-ban önkormányzati gazdasági társaságnak a nettó árbevétele összességében 7,8 %, majdnem 8 %-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Mindössze 3 társaságnál nőtt az árbevétel, és 10 cégnél csökkent ez az adat. Az összes bevétel esetében csak 5 %-
138 kal a bevételcsökkenés. Ez a bevétel tartalmazza az önkormányzat működési támogatását is. Az anyagi jellegű ráfordítások 7 %-kal nőttek összességében a cégeknél. A személyi jellegű ráfordítások 4 %-kal nőttek a cégek esetében, míg az üzemi tevékenységek 2 év összehasonlításában 83 %-kal csökkentek a kiválóan gazdálkodó cégvezetők tevékenységének eredményeként, miközben a veszteséges vállalkozások száma nem változott, továbbra is 5 társaság termel veszteséget, vagy legalább is az I-III. negyedéves beszámolójából úgy tűnik, hogy 5 társaságnak lesz talán veszteséges a 2012-es éve. A mérleg szerinti eredmény 2 év összehasonlításában pedig 87 %-ban csökkent a cégeknél. Mindegyik cégnél általánosságban elmondható, hogy nőttek azok a kiadások, amelyek nem tartoznak szorosan és szigorúan véve a cég gazdálkodásához, így a reklám és hirdetési költségek. Nőttek a jogászokra, az ügyvédekre fordított költségek, illetve nőttek azon egyéb szolgáltatásra vonatkozó megrendelések költségek, amelyek értelemszerűen nem kellene, hogy a cégek alaptevékenységéhez tartozzanak, de nyilvánvalóan vannak olyan üzlettársak, vannak olyan kapcsolatoknak, amelyeknek szükségessége ezt diktálja, hogy legyenek ilyen kiadások a cégeknél.
Ménesi Imre képviselő: Nem először hivatkozik már vissza, de nem lehet elégszer elmondani. Két évvel ezelőtt, amikor a cégvezetőket leváltotta a Fidesz-Jobbik mutyi-koalíció, akkor az volt az indok, hogy a cégeknél óriási tartalékok vannak, és ezért a tartalékokat valamilyen formán ki kellene aknázni, természetesen itt gazdaságosabb ügyvezetésre gondolt mindenki. A mostani beszámolókból látszik, hogy valóban voltak tartalékok a cégeknél és most elsősorban a Vásár és Piac Kft.-ről kíván beszélni, ahol láthatják, hogy olyan tartalék volt a cégben, hogy a hirdetési költségek 2010-hez viszonyítva a harmincszorosára emelkedtek, de még a 2011-es évhez képest is három és félszeres a növekedés. Az év első 9 hónapjában már 7,5 millió forintot költött hirdetésre a piac. Úgy látszik ebből, hogy akkor tényleg volt tartalék, csak valószínűleg nem a hirdetésekre kellett volna költeni. A cég ügyvédekre, jogászokra 1,2 millió forintot költött, ez hétszeres a 2010-es évhez képest. Az egyéb szolgáltatások összege meghaladta a 40 millió forintot, amely még a tavalyi évhez képest is 17 %-os emelkedés. Ez az összeg már most meghaladja az egész évre tervezettet. A beszámoló 40 millió forint elköltéséről nem tartalmaz semmilyen részletes adatot. A tagi kölcsönnel kapcsolatosan 24 millió forintról szól a határozat, amelyet vállalt a cégvezetés, hogy vissza fog fizetni, havi 2 millió forinttal, ez odáig teljesült, hogy 3 hónap alatt 6 millió forintot visszafizetett az önkormányzatnak és jelen pillanatban 12 millió forinttal tartozik. Egy mondvacsinált ürüggyel nem hajlandó az ügyvezető igazgató ezt az önkormányzatnak visszafizetni. Úgy tudja, ha más normális helyen, vagy esetleg a versenyszférában a tulajdonos utasítását az ügyvezető nem hajtja végre, akkor nem, hogy ügyvezető lehetne, hanem a sorompót sem kezelhetné a parkoló bejáratánál. Azt a sorompót, amelynek üzembe helyezését kétszer fizették ki. Nem tudja, hogy kinek volt ez az érdeke, amikor jelen pillanatban a parkoló bevételéről semmilyen információt nem tartalmaz a beszámoló. Több ismerősét kérdezte már. Fizetnek, nem fizetnek, van aki azt mondja, fizetni kell, valaki azt mondja, hogy nem, van aki azt mondja, hogy le sincs csukva a sorompó. Véleménye szerint az ügyvezető igazgatónak, aki nem hajlandó teljesíteni a közgyűlési határozatot kellene odaállni a sorompóhoz és inkább ezt a sorompót kellene kezelnie.
Kónya Gábor képviselő: Azt mondta egy képviselőtársa, hogy a céges beszámolóknál mondjon jót is, hát megpróbál jót is mondani. A SZINT Kft. I-III. negyedéves beszámolójáról kíván beszélni. Jó az, hogy a cég nem veszteséges. Jó az is, hogy a mérleg szerinti eredménye nem nőtt 45 millió forintra, de igen ám milyen áron? Mi van emögött? A vállalt összbevétele 535 millió forint, de ebből az önkormányzati támogatás 473 millió forint. A nettó árbevétel 48 millió forint, ami csökkent 4,6 %-kal. A likviditási helyzete a cégnek nagyon jó. Ez a likviditási mutató, ami a forgóeszközök, rövid lejáratú kötelezettségek között állít fel összefüggést. Ez abból adódik, hogy a cég forgóeszköz állománya jelentősen megnőtt erre az évre. A forgóeszköz állománynak az összetétele gyakorlatilag jelenleg 20 millió forint értékpapírban és 32,5 millió forint bankszámla, tehát ott pihen a pénz a bankszámlán. Szumma 52,5 millió forint áll rendelkezésre – természetesen ez is jó. A hirdetési kiadások meglehetősen nagyok, ez is jó valakinek, valószínűleg a fideszes tulajdonú, illetve nem fideszes, hanem volt Fidesz elnök és volt polgármester jelölt tulajdonában álló online média szolgáltató portál tulajdonosának. Sajnos ezek a hirdetések azon túl, hogy magas a költségük (eddig 2,1 millió forint), nem túl hatékonyak, mert egyetlen új vállalati piaci partnert nem tudott szerezni a hirdetések révén a cég. Valahol gond lehet a munka minőségével is? Meg elvesztették egy állandó - ráadásul
139 önkormányzati - partner, az Anna fürdő takarítási lehetőségeit. Nem tudja, hogy a minőséggel volt a baj, vagy az árral, mindenesetre a fürdő talált egy olcsóbb megoldást, a volt fideszes polgármester üzlettársának a cégét. A jogi képviselet díja 54 %-kal nőtt, jelenleg 2,4 millió forint és az ügyvezető igazgatónak tanácsadóra is szüksége van. A tanácsadói díjra is növekedés mutatható ki, 1,7 millió forintot költöttek rá. Olyan tanácsadói céget alkalmaztak, amely ellen éppen a Nemzeti Adó és Vámhivatal végrehajtási eljárása folyik. Új autót is kapott a cégvezető. A cég üzemeltetési költsége 40 %-kal nőtt, természetesen nem feltételezi, hogy az igazgató autózna. Összefoglalva: A cég azzal együtt, hogy jól likviditási helyzetben, jó pénzügyi helyzetben van, rendkívül túlfinanszírozottnak látszik. Túlfinanszírozott és nem érti azt, hogy miért kérnek további támogatást. Nem érti azt, hogy miért kaptak eddig is ilyen nagy indokolatlanul magas önkormányzati támogatást akkor, amikor azt látják, hogy a városi pénzek egyáltalán nem hatékonyan vannak felhasználva, túlköltekezés folyik. Sokkal finomabban fogalmazott, de sokkal-sokkal takarékosabb gazdálkodást javasolna.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ennél a cégnél a legfontosabb az, hogy 47 millió forintos vállalkozási tevékenységből hogy lehet 50 millió forint nyereséget elérni. Ezek szerint az önkormányzat mégis csak túlfinanszírozza a céget.
Kormos Tibor képviselő: Az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-ről kíván beszélni. A Kft. nettó árbevétele évek óta csökken. A ¾ éves teljesítés nem éri el az előirányzati adatot. Jót is hadd mondjon, így a mozi üzemeltetésének árbevétele valamelyest nőtt, de ehhez hozzá kell tenni, hogy nem éri el a 2011es szintet. Ugyanakkor a mozi esetében számottevő bevétel lemaradás van, a bérbeadással és a terembérlettel is. Az eredmény-beszámolóban szereplő adatok szerint az anyagi jellegű ráfordítások összességében 8,3 %-kal magasabbak a tervnél és az előző évhez képest is 14,5 %-kal nőttek a költségek. A Kft.-nél rendkívül magas a hirdetés, reklámköltsége, mint hallották ez más helyzetekben is előfordul és a saját üzleti terv adatát is túllépte 6,3 millió forinttal. A személyi jellegű ráfordítások területén is túllépték 13 %-kal a tervezett összeget és az előző évhez képest 23 millió forinttal költöttek többet, miközben 7 fővel csökkent az állandó és a közalkalmazotti létszám. A társaság a korábbi évekhez képest jelentősen megemelt önkormányzati támogatás miatt, illetve mellett is veszteséges. A tervhez képest romlott a mérleg szerinti eredmény. A tervezett 1,1 millió forint helyett 14,2 millió veszteség keletkezett. Beszéljenek egy kicsit a Szegedi Ifjúsági Napokról. A Szegedi Ifjúsági Napok kapcsán érdekes történet alakult ki, miután a tervezett és tényleges bevételi és kiadási számok nincsenek bemutatva a rendezvény értékelését az önkormányzat mindez ideig nem tudta elvégezni. A gazdasági adatokról ugyanis a Kft. nem volt hajlandó a közgyűlés részére adatokat szolgáltatni, miközben bizottsági jóváhagyással az önkormányzati támogatás éves költségvetés önkormányzati támogatását 165.000 millió forintot teljes egészében leírhatta. A 2010-es évvel és az azt megelőző évekkel összehasonlítva nullás, vagy pozitív eredménye volt a Szegedi Ifjúsági Napoknak. Az Ifjúsági Ház hivatalos tájékoztatása szerint 109 millió forint folyt be jegyeladásból, 2010-ben ez 147 millió forint volt. Ezután a sajtóban kommunikált 70.000 nézőszámra azt kell, hogy mondják, hogy erősen túlzás. A fesztiválra mindösszesen információi szerint 3.700 bérletet és 6.000 napijegyet adtak el. Ami a legmegdöbbentőbb, hogy feladatellátási és tiszteletbeli belépőkből 3.934 db-ot osztottak ki, tehát az összbevétel 65 %-a ingyenbérlet. Összességében meg lehet állapítani, hogy a 2010-es évhez képest a jegybevétel közel 40 millió forinttal lett kevesebb, miközben több mint 25 %-os áremelést hajtottak végre. A nézőszám folyamatosan csökken az ingyenes igénybe vett jegyek, és bérletek száma pedig megsokszorozódott.
140
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Átadja az ülés vezetését dr. Botka László polgármesternek. Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
141 Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 1. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Üléselnök: Dr. Botka László polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csak, hogy mindenki világosan lássa, hogy mi vár a Szegedi Szabadtéri Játékokra.
Haág Zalán képviselő: Kormos Tibor Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, ha a szabadtéri látogatottságának drasztikus visszaeséséről van szó, akkor mindig széttárja a karját, és azt mondja, hogy minden fesztiválnak csökken a látogatottsága, majd ugyanezt vádpontként megfogalmazza a Szegedi Ifjúsági Napokkal kapcsolatban egy másik szerepet játszva. Elnézést kér az újságíróktól, hogy kicsit akadozva sikerül felolvasniuk az MSZP-s képviselőknek a felszólalásukat, de a szocialista frakció az úgy működik, hogy kiosztják a témákat, megírják előre a szöveget, vagy megadják a támpontokat és ezt felolvassák, és ha nem gyakorolják eléggé, akkor nem sikerül mindig minden mondatot elsőre felfogni és felolvasni...
(Zúgolódás, hangoskodás a teremben.)
Haág Zalán képviselő: … Egyébként az Ifjúsági Házzal kezdené. Korábban sem volt szétválasztva a Szegedi Ifjúsági Napoknak a költségvetése, erre vonatkozóan semmilyen számadatot nem tudott megtalálni a cég ügyvezetése és erről a hivatalnál sincs, a szakbizottság sem kapott semmilyen külön tájékoztatást. Most azt kérik számon a cég vezetőjétől, amit korábbi cégvezetőtől sem kértek számon. Egyébként az is világos, hogy a tiszteletjegyet és tiszteletbérletet csak Szeged város önkormányzatának tisztségviselői, vagy maga a hivatal kapott és amennyiben Szeged városa kifizeti ezt az összeget, ez szerepelt is az Ifjúsági Ház egyik közleményében, akkor máris nem jelentkezik veszteség a Szegedi Ifjúsági Napok kapcsán. Tudomása szerint volt egy olyan lehetősége a pártok politikai ifjúsági szervezetének, hogy megjelenjenek a Szegedi Ifjúsági Napokon az MSZP ifjúsági szervezete igényelte a legtöbb belépőt, ezzel szemben őket alig lehetett látni a saját standjuknál, tehát nyilván esetleg magyarázatot adhatnának arra, hogy mi történt ezekkel a jegyekkel, bérletekkel, de ezt nem tőlük kellene megkérdezni, hanem a saját ifjúsági szervezetüktől. Ami a Vásár és Piac Kft.-t illeti valóban fordított pénzt marketingre, aminek oka az, hogy a multikkal szemben nyilvánvalóan fel kell venni a verseny és az nem egy egyszerű feladat, és ami a pénzügyi részt illeti arra korábban válaszolt az igazgató, ha Ménesi Imre képviselő nem figyelt, vagy korábban írták meg neki a felszólalását akkor ezért nem tudott rá reagálni. Amíg az Ersté Bank nem ad neki felhatalmazást arra, hogy visszafizesse ezt a tagi kölcsönt, hiszen korábban ilyen szerződést kötöttek, akkor nem teheti ezt meg, hiszen ezzel jogsértést követne el. A sorompó problémára azt tudja mondani, hogy számos helyen lekommunikálta a Vásár és Piac Kft. Hétfőnként, amikor legalacsonyabb volt a forgalma a piacnak, akkor mindig nyitva van a sorompó és hétfőnként ingyenes a parkolás a piacon. Ha Ménesi Imre képviselő szeretne friss zöldséget, vagy gyümölcsöt vásárolni, és oda nem érvényes az ingyenes önkormányzati parkoló bérlete, akkor hétfőnként járjon vásárolni a piacra, és akkor ingyen meg tud ott állni. Azon kívül a SZINT kapcsán felmerült politikai vádaskodás, hogy milyen párti egykori politikushoz közelálló céggel kötött szerződést a SZINT Kft. Megkérdezi Kónya Gábor képviselőt, hogy mondja meg azt, hogy ki volt az az MSZP-s önkormányzati képviselő, aki most is itt ül a teremben, akinek a
142 számítástechnikai cégével szerződést kötött a korábbi igazgató, amelyet a mostani igazgató bontott fel és ez egy olyan fantasztikusan fontos tevékenység lehetett, hogy azóta ennek a helyére nem kellett más szerződést kötni, mert a cég saját alkalmazottja, aki korábban is alkalmazottja volt, számítástechnikusként ellátja ezt a munkát. Nevet kér. Ki az az MSZP-s képviselő, akinek a cégével önkormányzati képviselőként szerződést kötött a SZINT Kft.? A SZINT Kft.-t illetően a tavalyi évben volt, hogy 10 év óta a legsikeresebb évet zárta, a legmagasabb nyereséget, 32 millió forintot tudta garantálni, változatlan támogatás mellett. Összehasonlításképpen 2009-ben ez a szám 8 millió forint volt, pont az ¼-e. Ebből is látszik, hogy mi a helyzet. A korábbi közgyűlésen felvetődött, hogy a vállalkozás hogyan működik a cégnél, megéri-e vállalkozási tevékenységet folytatni. Sajnos ezt a kérdést nem tették fel 2010 előtt és azért nagy probléma, mert ha feltették volna ezt a kérdést, akkor talán nem úgy alakult volna a helyzet. 2009-ben a cég vállalkozási eredményessége –8,2 millió forint volt. 2010-ben –8,9 millió forint, aztán megtörtént 2011.elején az ügyvezető váltás és a hatékony munkaszervezéssel sikerült elérni azt érni, hogy + 2,5 millió forint volt, most pedig az I-III. negyedéves adat szerint is közelíti a 2 millió forintot, tehát most is valószínűleg sikerül hozni ezt a vállalkozásból származó bevételt. Így aztán a cégvezetőtől kért tájékoztatást, és ha a városvezetés is kért volna tájékoztatást, akkor nyilván megadták volna. Gyakorlatilag 10 millió forintot spórolt a városnak, a köznek a SZINT Kft. azzal, hogy a vállalkozó egy veszteséges vállalkozási üzletágat nyereségessé tette. Ezek a konkrét számok, erről kell beszélni, nem az előre megírt felszólalást elmondani, hanem megmondani, hogy mik a számok, mik a tények, és ilyen módon kell minősíteni az egyes cégvezetők munkáját.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ezt a gátlástalanságot, tehát amikor kiderül, hogy több ingyenjegyet adtak ki az Ifjúsági Napokon, mint amit eladtak pénzért, akkor feláll Haág Zalán képviselő és azt mondja, hogy a Polgármesteri Hivatal kapta ezeket. Irodavezetők mennyit kaptak irodánként? Kapott valaki? Komolyan mondja ez egészen elképesztő.
Tóth Károly képviselő: Abban megállapodhatnak, hogy mellébeszéléssel minden határon túl mégsem lehet a szegedieket megtéveszteni, tehát értik ez volt a mai taktika, amikor Kalmár és Bohács képviselők megkérdezték, és minden alkalommal meg fogják kérdezni konkrétan. Meg fogják találni a módját, hiszen a szegedieket képviselik valamennyien, tehát tessék gyűjteni a gondolatokat, hogy, mivel szolgálták eredményesebben Szeged várost az elmúlt 2,5 évben, mint az elmúlt 8 évben dr. Botka László polgármester. Azokat a tényeket viszonylag könnyű lesz összehozni. Készüljenek. Miután erre nincs válasz, ezért aztán jön a mellébeszélés. Javasolja a főjegyzőnek és a polgármesternek, hogy a hosszú karácsonyi szünetet használják fel, hogy nézzék meg, hogy itt a padlózat és a mennyezet rendben van-e, mert vagy megnyílik a föld, vagy pedig leszakad a csillár. Természetesen, ha az állításaik tényekkel nem találkoznak ugye, akkor, jaj a tényeknek. Két évvel ezelőtt, amikor a cégvezetőket leváltották, akkor az volt az általános ígéret, hogy majd az új cégvezetők magasabb színvonalon és hatékonyabb gazdálkodással fogják vezetni a cégeket és ma is az egyetlen ésszerűnek tűnő indok a szabadtéri igazgatójának a leváltására az volt, hogy lám-lám nem elég hatékonyan gazdálkodik. Kellő muníciót fognak kapni arra, hogy kezdeményezzék jó néhány cégvezető indokokkal történő felmentését. Konkrétan a következő gazdálkodó szervezet esetében, a Szegedi Városi Televízió esetében annyit szeretne megjegyezni, hogy ez a cég 100 millió forintos önkormányzati működési támogatást használ fel, miközben közel ekkora 97,3 millió forintos bankbetéttel rendelkezik. Természetesen ezt nem az új cégvezetők, hanem a leváltott cégvezetők halmozták fel. A felelős gazdálkodás elvárható lenne valamennyi cégvezetőtől, így a Szegedi Városi Televíziótól is, de még inkább elvárható lenne a közpénzen működő Városi Televíziótól a kiegyensúlyozottságra törekedjen. Olymértékű elfogultság, mint amit a főjegyző említett az példanélküli. Az természetesen nem kiegyensúlyozottság, hogy egy órában szidják a város polgármesterét, és egy órában dicsérik a Fideszt. Ugyanakkora a szocialista párt támogatottsága a 2010-es választásokon, mint a Fidesz-é. Javasolja, nézzék meg, hogy a beszámoló alapján mennyire tekinthető a Szeged Városi Televízió közszolgálati tevékenysége valóban közszolgálatinak, milyen mértékben torzít a szegedi közéletről szóló tudósítása. A gazdasági tevékenysége sem éppenséggel eredményes.
143
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Többször hangsúlyozta, hogy neki és nekik politikailag sokkal jobb, ha Haág és Kohári képviselők szerepelnek a tévében, mert akkor legalább látják a szegedi népek, hogy mitől kell tartózkodniuk és az elmúlt 10 évben ezt meg is tették.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Bizottsági üléseken kifogásolták, hogy most nem kerültek kiküldésre ilyen zagyvásított, összevető, a cégbeszámolóból kivágott, rövidített tájékoztató anyagok. Ennek az a magyarázata, ahogy az anyag is leírja, hogy idáig állandóan kifogásolták, hogy az igazgatók mást szerettek volna látni az összevágott anyagban, ezért az volt a javaslat, hogy mindenki elérheti az interneten ezeket a beszámolókat, amelyek arra is jó, hogy mindenki eldöntse magában, hogy ha ezeket egyáltalán megnézi, akkor lássa melyek azok a cégek, amelyek komolyan gondolják, hogy a közgyűlésnek a tulajdonosnak egy normális beszámolót, egy normális számszaki levezetést és egy normális szöveges indoklást adjanak és melyek azok a cégek, melyek komolytalanul veszik ezt a dolgot, feleslegesnek tartják, eltitkolják ezeket az adatokat, képtelenek megfogalmazni a saját tevékenységükkel kapcsolatos értékelést és hülyének nézik a közgyűlést azzal, hogy nem adnak magukról információkat és adatokat. Meg lehet nézni. Ebben élen jár a Szegedi Vásár és Piac Kft., valamint az Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Néhány elemet kíván kiemelni, a kedvenc témáit csak, így egyik a Vásár és Piac Kft., amelynek a parkoló üzletágával kapcsolatban korábban is voltak kérdései, melyre nem kapott választ. Az egyik képviselő már említette ezt a dolgot. Nem tudják, hogy mennyi a bevétel a parkoló üzletágból. Azt viszont tudják, hogy évente 16 millió forintot fordít kiadásként, megrendelt szolgáltatásként két vagy három cégnek, akik a parkolót üzemeltetik. Ezzel a költséggel, hogy számol el, azt nem tudják. Lehet, hogy több a bevétel, lehet, hogy nem, de talán ők is tisztán szeretnének látni. Miért nem vall színt ez a kft., és mondja meg, hogy ezzel a 16 millió forintos kiadással mennyi a bevétele. Ugyanígy problémázott már a SZINT Kft. vállalkozási tevékenységével, amellyel kapcsolatban hallottak most adatot, hogy nyereséges 2 millió forinttal, de ezt nem tette közzé a beszámolójában, valamiért nem kíván erről nyilatkozni. Azonnal tud következtetést levonni ebből a bejelentett 2 millió forint nyereségből. A ¾ éves nyereség ugyanis 50 millió forint, ha levonja a vállalkozói tevékenységből származó 2 millió forintot, akkor a 48 millió forint ¾-es nyeresége ennek a kft.-nek abból származik, hogy az önkormányzat az összes többi tevékenységhez rengeteg, több száz millió forintos támogatást nyújt, vagyis ebből a támogatásból van eredménye a cégnek, ami egy olyan cég, mely önkormányzati intézményeket takarít, azért kicsit túlzás, hogy ennyi pénzt adjanak neki.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Önkormányzati cég, önkormányzati pénzből, önkormányzati intézményeket takarít, az értelemszerűen azt jelenti, hogy túl van finanszírozva.
Nagy Sándor képviselő: Mivel szeretnek árnyalt képet kialakítani a cégekről, azért hadd jegyezzék meg azt, hogy miközben minden céget egyformát sújt a válság, meg a makrokörnyezet, hogy ismét ezt a kifejezést használja. Minden céget egyformán súlyt a Kormány számos intézkedése a minimálbérrel, a bérminimummal, a nettósítással, az egykulcsos adóval, illetve az adójóváírás visszapótlásával kapcsolatban, ami ugye a nagyobb cégeknél sok tízmilliós tételt jelent. Mivel ezek a tételek egyformán érintenek minden céget, ezért úgy gondolja, hogy érdemes elmondani, hogy nem egyformán viselik a cégek ezeket a különböző problémákat. Érdemes elmondani, hogy miközben az SZKT póttámogatásért jön a városhoz ismét, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. nem fordult a városhoz ilyen igénnyel, noha tudják azt, hogy az év elején ismét csak törvénykezési csiki-csuki kapcsán bizony nagyon kellemetlenül érintette bevételi szempontból az, amit a kormány művelt hulladékdíjak kapcsán. Ez egy nagyon jelentős árbevétel kiesést jelentett a cég szempontjából, amit a cég végül is lekezelt anélkül, hogy az önkormányzathoz többlet-támogatásért fordult volna. Tulajdonképpen ilyen szempontból, ha azt nézik, hogy válság idején, akár kulturális produkciókat nehezebb eladni, de úgy gondolja, hogy a szabadtéri játékok pont kiemelésre érdemes. Képviselőtársai nem olvasták el végig a beszámolót, mert ott van a beszámoló végén, hogy az év végéig várható bevételekkel a cég nulla körüli eredményt fog hozni. Ez benne van a beszámolóban. Nagyon szomorúnak tartja. Az árbevétel-csökkenést is nézzék meg. Egész egyszerűen nem igaz, amit a másik
144 oldal állít. Nagyon furcsának tartja, hogy ilyen beállításban került ide ez a történet. A szabadtéri beszámolójából egész egyszerűen az derül ki, hogy annak ellenére, hogy nyilvánvalóan egy válság idején sokkal nehezebb szabadtéri jegyeket eladni, ennek ellenére a cég kezelte ezt a helyzetet, mint ahogy egyébként tavalyi évben is kezelte és költségoldalon le tudta kezelni a problémákat. Egész egyszerűen látható az, hogy vannak cégek, amelyek tudnak reagálni a helyzetre és vannak cégek, melyek nem. Mivel nem szeretné kihagyni, mert hiányérzete lenne a Szegedma tudósítójának, ezért ismét szeretné elmondani, hogy a Szegedma kitüntetett szereplője a szegedi hirdetési piacnak az önkormányzati cégek szempontjából, hiszen pl. a Szegedi Közlekedési Társaság, amely éppen 150 millió forintért fáradt be a közgyűlés elé, rendkívül szellemes „Utazzon velünk” hirdetést jelentette meg a Szegedma címlapján és ott látható mellette egyébként a városnak nem befizető Vásár és Piac Kft., a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Szegedi Környezetgazdálkodási Kft., vagy akár a rendkívül eredményes RITEK Zrt., amely szintén nem fizette be az önkormányzatnak a pénzt és a SZINT Kft., amely hatalmas nyereséget termelt. Több tízmilliós ez a tétel, ha összeszámolják.
Kónya Gábor képviselő: Az előbb elhangzott Haág Zalán képviselő szájából egy kérdés és nem szeretné, hogy ez a kérdés ne legyen megválaszolva. Ő az a képviselő, akire Haág képviselő célzott, csak óriási csúsztatások voltak benne. Ez nem volt sportszerű, vagy mondhatják úgy is, hogy korrekt. Ugyanis az a cég, akinek ő alvállalkozójaként 11-12 évvel ezelőtt megkötött szerződéssel havi kb. 20 ezer forint általány díjért javította a számítástechnikáját a Vásár és Piac Kft.-nek, úgy hogy sem a kiszállási költséget nem számította, az anyagokat ingyen adta és 1 hónapig dolgoztott kb. 20 ezer forintért egy alvállalkozói szerződéssel. Ez egy olyan cég, amelynek a tulajdonosa Haág képviselő frakciótársa. Mindkettejük számára enyhítő körülmény, hogy amikor ez a szerződés megköttetett, egyikük sem volt szegedi önkormányzati képviselő. Ez a szerződés 7-8 éve megszűnt.
Haág Zalán képviselő: Elnézést kér Kónya Gábortól, ha vádlottként érezte magát és enyhítő körülményt próbált volna felhozni, de nem a Vásár és Piac Kft.-re gondolt, hanem egy másik kft.-re, de teljesen mindegy. A Városi Televízióval kapcsolatban az is nagyon érdekes, hogy pont Tóth Károly nyilatkozik arról, hogy mennyire kiegyensúlyozatlan ez a televízió, aki hetente megszólal ebben a tévében.
(Tóth Károly képviselő: Mikrofonon kívül – Összetéveszti valakivel.)
Haág Zalán képviselő: Hetente megszólal kandeláber, egyéb ügyben.
(Zúgolódás, hangoskodás a háttérben.)
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ennél a napirendnél Haág képviselő feladata a provokáció, mert tényekről nem akarnak beszélni. Szeretné kérni, hogy ne dőljenek be neki. Mindenki csendben hallgassa.
Haág Zalán képviselő: Igyekszik konkrétumokat is elmondani, mert Tóth képviselő már nem tudott. Bizonyára Tóth képviselő figyelmét elkerülte, hogy 2010-ben a Városi Televízió Nonprofit Kft. 112 millió forint támogatásban részesült Szeged városától és fele annyi műsorpercet sugárzott, - saját és vásárolt – lényeg az, hogy ugyanannyi műsort sugárzott, mint amennyit most a Városi Televízió sugároz. 100.000 millió forintos, azóta infláció volt, stb., kötelező béremelés, 100.000 millió forintos támogatásból 112 millió támogatás volt, most 100 millió forint. Össze kell hasonlítani. 2006-2010 között a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság alelnökeként, önkormányzati képviselőként egyszer sem kapott meghívást a Városi Televízió stúdiójába. A
145 polgármestert tudomása szerint többször próbálták becsalogatni az elmúlt 2 évben a televízióba, de nem volt erre hajlandó. Biztos benne, ha a polgármester jelzi azt, hogy részt venne egy interjún, akkor örömmel és tárt karokkal fogadnák, hiszen ő a város polgármestere. Arról, hogy ki milyen választási eredményt ért el pl. Szegeden. Az országgyűlési választások úgy alakultak, hogy három országgyűlési választókerületből hármat nyert meg a Fidesz-KDNP, a húsz önkormányzati körzetből pedig tizenegyet nyert meg a Fidesz-KDNP frakció és kilencet az MSZP és szövetségesei. A mérleg egy bizonyos irányba billen, ettől függetlenül az összes MSZP-s képviselő vagy kapott meghívást, vagy kapott lehetőséget, amennyiben a meghívást elfogadta, hogy kifejtse az álláspontját a Városi Televízióban. Ez a korábbi időszakban nem így működött. Volt olyan eset, amikor a Keresztény Demokrata Néppárt országos elnöke Szegedre a szegedi KDNP-s székház avatására lett meghívva és ott tartott egy sajtótájékoztatót és a Városi Televízió akkor azzal utasította el azt, hogy tudósítson erről az eseményről, hogy ennek nincs szegedi vonatkozása. Ezt csak példaként szerette volna felhozni. A SZINT Kft.-t illetően érdekes, hogy az a probléma, hogy sok pénzt spórol a városnak, és sok pénzt takarít meg ez a cég. Akkor, amikor ugyanennyi támogatás mellett csak 8 millió forint nyereséget produkált és 8 millió forintos veszteséges vállalkozást vezetett, akkor az nem volt probléma. Most akkor nyilván azt mondja dr. Szentgyörgyi Pál, hogy a mostani cégvezetőnek több pénzt kellene költenie, el kellene herdálnia a város vagyonát és ebben az esetben megdicsérnék.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Most, hogy így lendületbe jött Haág képviselő mindenki számára világos, hogy véletlen sem avatkozik bele a Városi Televízió műsorpolitikájába és távol tartja magát az önkormányzati cégek irányításától, hiszen tudja nagyon jól, hogy Magyarországon konkrétan bűncselekmény, ha egy önkormányzati képviselő utasításokat ad a cégvezetőknek, és a kedves cégvezetők pedig gondolja, hogy tudják, hogy a következő átvizsgáló bizottságig kevesebb van, mint amennyi eltelt az előző óta, egészen biztos, hogy odafigyelnek arra, hogy ilyen kényszer rajtuk ne legyen. Ráadásul nem olyan jól fogják csinálni, mint dr. Gyimesi László képviselő, aki a következő hozzászóló.
Dr. Gyimesi László képviselő: Érezte a perverz kéjt a polgármester szavain. Tájékoztatja a közgyűlést, noha elhangzottak olyan kijelentések, hogy a Polgármesteri Hivatal, vagy az MSZP frakció, vagy maga a polgármester nem tud a cégek működéséről, mert a cégvezetők elbújnak. Idén a Sport és Fürdők Kft.-nél egyszer, a SZINT Kft.-nél 6 héten, a Szegedi Közleketési Kft.-nél egyszer 1 hónapon, a Városkép Kft.-nél egyszer 1,5 hónapon keresztül, az IKV Zrt.-nél 2 alkalommal, a RITEK Zrt.-nél jelenleg is és hetek óta, valamint a Környezetgazdálkodási Kht.-nál 3 alkalommal vizsgálódott és végezte munkáját a Polgármesteri Hivatal által kiküldött revizor. Ez az állítás, ha finoman fogalmazna, akkor azt mondja, hogy csúsztatás.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Csöpögtetik az információkat, nincs beszámoló. Utasította, mint a munkáltatói jogok gyakorlója a cégvezetőket, hogy rendszeresen számoljanak be, ennek egykét cégvezető tesz pusztán csak eleget. Kimennek a revizorok, 1 hét, míg a cégvezetők hajlandóak őket fogadni. Egyébként minden rendelkezésre álló eszközzel odafigyelnek, hogy Szeged város lakosságának vagyonának nagy részét kezelő cégek hatékonyan és jól működjenek, a Fidesz aktív befolyása ellenére.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Meg volt a félelme, hogy ezt a választ fogja kapni Haág Zalántól annak kapcsán, hogy megemlítette, hogy feleslegesen kiutalt önkormányzati támogatásból állott, majdnem 50 millió forint nyereségnek megfelelő összeg; hogy ezt a következtetést vonja le, hogy akkor az a teendő, hogy el kell költeni és akkor fél, hogy el is fogják, pedig nincs szüksége a cégnek rá. Nem szabadna elköltenie, sőt jeleznie kellene, hogy nincs erre a pénzre szüksége, és esetleg lehetne SZKT támogatásra fordítani, át kellene csoportosítani. Szeretné bejelenti, hogy a költségvetési koncepció kapcsán felmérés készült arra vonatkozóan hogy az önkormányzati cégeknek mekkora támogatási igénye van. A költségvetési koncepció azt írta, hogy kötelező önkormányzat feladat
146 finanszírozás lesz az önkormányzati cégeknél is, az is maximum 80 %-ban. A Fidesz ráérzett erre, mert valóban van valami racionalitás, mert felemelte ezt 90 %-ra a határozati javaslatában. 1 milliárd forinttal kérnek többet, mint 2012-ben kapnak. 1 milliárd forinttal kérnek többet, mint amit 2012-ben folyósít a város. Nem tudja mi a teendője – fordul a polgármesterhez – mert kapott egy meghívást december 4-ére a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-re egy évzáró vacsorára, hogy most elmenjen, vagy ne? Kérjen számlát, vagy ne kérjen számlát. Az Ifjúsági és Sportbizottság elnökeként Haág Zalán teljesen elbizonytalanította.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Természetesen ne menjen el, hiszen a cég most kér 44 millió forintnyi plusztámogatást. Most mondott le egy követelésről egy korábban kötött szerződés alapján, teljesen érthetetlen módon, melyről a mai nap folyamán többször volt szó és arról is volt szó, hogy milyen teljesen érthetetlen lépései voltak a cégnek.
Ménesi Imre képviselő: Újra megnézte a beszámolót a Vásár és Piac Kft.-vel kapcsolatban és szomorú hírt kell közölnie Haág Zalán képviselőtársának, hogy egyetlen mondat nincs a parkoló üzemeltetésével kapcsolatosan, valamint egyetlenegyszer sem szerepel az Erste Bankra való hivatkozás. Ez nem csak neki új hír, hanem Kalmár képviselőnek is, aki nemrég egy előző közgyűlésen jelezte, hogy utána fog nézni, hogy a Vásár és Piac Kft. miért nem teljesíti a közgyűlési döntést. Az Ertse Bank egy csodálatos cég lehet, hogy a másik oldalnak ilyen jó kapcsolata van vele, de legalább írta volna le az ügyvezető igazgató. Szóljanak már az ügyvezető igazgatónak, hogy írja már le. Látta, hogy kézi vezérléssel próbálkoznak, de nem hiszi, hogy ez volna a cégvezetésnek a módja. Az egyéb szolgáltatásoknál le van írva, hogy a korábbi pavilon bontási perek költségei. Tudomása szerint minden pert megnyertek. A Legfelsőbb Bíróság is az önkormányzatnak adott igazat. Nem tudja, hogy milyen költségek lennének még azon kívül, hogy még folyamatosan növelik a jogi szolgáltatások díját. Jelen pillanatban ez az összeg havi 1,2 millió forint. Nem tudja hivatkoznak olyan költségekre, mely nem is létezik és nincs is.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Egy dolgot kérdez a címzetes főjegyzőtől, hogy itt szerződések elfogadásáról is van szó, mégpedig a Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. István, a király produkció vonatkozásában és a többi cégvezetés is itt van, és nem tudja, hogy mi arról a véleményük, hogy a még alá nem írt szerződést nem hagyták jóvá a tulajdonosok, de már árulják a jegyeket, hogy ez mennyire jogszerű ez a dolog. Ez mennyire jogszerű? Ennek vonatkozásában kérdezi, hogy februárban már át kell utalni 15 millió forintot, egyrészt szerinte a név már megváltozott, a megbízó neve, a másik pedig az, hogy az ÁFA nélküli jegybevétel bruttó jegybevétel 8 %-a plusz Áfa. Mit akar jelenteni az, hogy Áfa nélküli bruttó jegybevétel és ez mekkora összeget jelent, ha mindegyiknél teltház van? Szeretné megbecsülni a szerződés összegét, illetőleg azt, hogy 15 millió forintot kell kifizetni november 29-ig, ami már elmúlt, és nincs arról sem szó, hogy a díszlet utána kié lesz?
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez szép dolog. Több órával ezelőtt Keresztúri Farkas Csaba döntő szavazatával kirúgták az igazgatót, és most feláll, és kérdéseket tesz fel. Siessen, hátha még eléri Bátyai Edinát, mert nincs már munkaideje, mert döntése alapján éjfélkor megszűnik a munkaviszonya. Szeged jövője érdekében is, - még, ha nincs is tévé közvetítés, de legalábbis a jegyzőkönyv számára – mint ugye Szeged történetének a ciklus felében a legszörnyűbb közgyűlésén hangsúlyoznia kell csak ezért, hogy az utókor soha ne essen ebbe a hibába. Annak a rendszernek, amit a Fidesz kitalált, és működtet ebben a városban, melynek az a lényege, hogy a jobbikos képviselővel összefogva tudják a közgyűlési többséget biztosítani, amiért természetesen mindenki megkapja az árát. Négy önkormányzati cég élére a jobbikos képviselő jelölt vezetőt, és a Fidesz-KDNP képviselők nagy része – tisztelet az egy-két kivételnek, aki talán ebben nem volt benne, - pedig a saját ismerősét, barátját nevezte ki cégvezetőnek. Ennek a rendszernek az a tragédiája, hogy az önkormányzati cégvezetők egyre kevésbé adva a látszatra, nem Szeged városát, és nem a közgyűlést tekintik tulajdonosnak, hanem természetesen azon személyhez kötődnek, akitől a kinevezését kapták. Ez egy tragikus helyzet,
147 és látszik a számokból, azok a cégek, akiktől nyereséget várnának – kevés ilyen van, sok beruházást valósítottak meg, tehát a nyereség is legfeljebb visszahozná az önkormányzat ráfordítását, - azokat a nyereségeket nem fizetik ki, elköltik, ahol pedig önkormányzati támogatásból élnek, csak eggyel foglalkoztak az elmúlt két évben, hogy ezt az önkormányzati támogatást növelni tudják. Egy dologra kíváncsi – fordul a másik oldal 15 képviselőjéhez. Azt gondolják, hogy Szeged város ezt nem látja? Azt gondolják, hogy a szegediek ezt nem fogják számon kérni? Gondolkodjanak el ezen egy picit. Természetesen ennek a felelősségét viselni fogják. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
15. Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Kiegészítő anyag került kiküldésre.
Szentistványi István képviselő: A pályázatok című napirendi ponthoz módosító javaslatot nyújtott be, amely annak 11. számú határozatához kapcsolódik, mely az elővárosi közösségi közlekedéshez kapcsolatos közmeghallgatást javasolja, valószínűleg a december 21-i közgyűlés napjára. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyi Bizottság már tett egy kiegészítő javaslatot, amely arra vonatkozott, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatban is legyen egy ilyen tematikus blokk, mármint a közmeghallgatás részeként, amely az ő javaslatában is szerepel, illetve egy további pontot is hozzátett, amely azt célozza, hogy a közmeghallgatáson nevesítsék is azt, hogy a közmeghallgatás az valójában egy olyan intézmény, amelyet egy évben csak egyszer, a minimálisan szükséges legkevesebb alkalommal biztosítanak, de akkor ne tűnjön úgy a város lakossága és a közvélemény számára, hogy ez kizárólag egy témakörhöz kapcsolódik és a többi kérdésben nem tudnak az őket leginkább ténylegesen foglalkoztató kérdésekben hozzászólni. Emlékeznek tavaly, amikor pontosan ez történt, amikor az ELI volt megjelölve témaként és a polgármester volt a legjobban meglepődve, amikor azt tapasztalta, hogy volt, aki más témához is hozzá szeretett volna szólni. Ezt a helyzetet úgy tudnák korrekt módon orvosolni, hogy ez a bizonyos közmeghallgatás, ami talán december 21-re lesz kiírva, már eleve tartalmazná a két kitüntetett témát és ezt az általános lehetőséget, hogy a közmeghallgatás egyéb, a lakosságot ténylegesen érintő kérdésekhez is kapcsolódik. Ehhez még hozzáteszi, azt is, hogy mivel a közmeghallgatás nem egy beszámoló-képviselő testület általi meghallgatása, ahogy pl. tavaly is tűnt, az egész Ötv.-ből következő szellemiség nem ezt célozza. Nyilván ennek az időpontját is úgy célszerű megválasztani, hogy lehetősége legyen a város lakosságának ténylegesen eljönni a közgyűlésre, még ha közgyűlés napjára is teszik ezt, vagy akár közgyűlési napirendi pontra silányítják le ezt az intézményt és itt elő tudja adni ezeket a dolgokat a lakosság. Ez azt jelenti, hogy nem reggel 9 órára kellene tenni, de nem is feltétlen 13 órára, hanem a délután folyamán kellene beiktatni, ha mindenáron ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a közgyűlés napirendjét képezze. Egyébként 2 évvel ezelőtt még tényleg az volt a rend, akkor még úgy történt, hogy délután volt egy ilyen közmeghallgatás. Igaz, hogy akkor is konkrétan megadott téma volt, akkor a partfal rekonstrukciós tervek szerepeltek. Ott mással kapcsolatban nem is hangzott el semmi más kérdés, de legalább ez egy külön esemény volt. Kéri, hogy ebbe az irányba tegyenek lépéseket. A módosító javaslata is ezt célozza.
148 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Szentistványi István képviselő tudja mi változott, az előző két ciklus szerint a polgármester feladata volt a közmeghallgatás összehívása. Minden évben rendesen megtette, nem az év utolsó heteiben, hanem rendesen, szeptember/október/november hónapban, hét közben, délután, megadott témában. Jelzi, hogy a közmeghallgatás lényegéből adódóan mindig volt egyebek napirend is, ha bárki mással kapcsolatosan kérdést tesz fel, az természetesen része a közmeghallgatásnak. Szentistványi István által is támogatott SZMSZ módosítás közgyűlési hatáskörbe utalta a közmeghallgatás napirendjének és témájának a megállapítását. December 1-ig várt, Szentistványi képviselőre is. December 1-ig a közgyűlésnek egyetlen egy tagjának eszébe nem jutott a közmeghallgatás, ezért ő pótolta és beterjesztette a közgyűlés elé és meglehetősen furcsa, ha számon kéri ennek a jogintézménynek a működését rajta. Tett volna inkább javaslatot. Megjegyzi, hogy a közmeghallgatás intézménye régi jogintézmény a magyar önkormányzati rendszerben, de egy 170.000 lakosú nagyvárosnál nem a közmeghallgatás, ami konkrétan jogilag közgyűlés, a legjobb formája a lakossági kapcsolattartásnak, ezért vannak választókörzetek és megválasztott képviselők, hogy ott lakossági fórum és fogadóóra keretében találkozzanak a néppel, ha a közmeghallgatás lenne a lakossági kapcsolattartás legjobb eszköze, akkor feltehetően az elődök nem ilyen pici városházát építettek volna, hanem jóval nagyobbat, amelybe a 170.000 lakos jelentős része beférne. Szentistványi István által benyújtott módosító javaslatot támogatja, valamint azt, hogy a közfoglalkoztatás témáját is napirendre tűzzék. Természetesen, ha a lakosság megjelenik, akkor kérdést tehet fel. A tavalyi közmeghallgatáskor dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora is megtisztelte részvételével az ELI ügyben. Kéri, hogy az LMP-s nagypárti stratégiájában ne az legyen már, hogy a közmeghallgatást tekinti annak az áttörésnek, amikor majd támogatókat szerez, mert az összes aktivistái itt volt a közmeghallgatáson és nem éppen szerencsés módon folyt a dolog. Bízik benne, hogy a tavalyi tapasztalat alapján nem erre fognak törekedni.
Szentistványi István képviselő: Ezzel a hozzászólásával nem húzta túlságosan az időt, tekintettel arra, hogy az előző napirendeknél a riposztozás, és az ugyanannak a témának a többszöri ismétlése eléggé komoly méreteket öltött. Reagálnia kell arra, hogy igaz, hogy van képviselői fogadóóra, ő ezt pl. az utóbbi időben rendszeresen gyakorolja is, valamint számtalan más módja is van, hogy konkrét közösségeket megcélozzon egy képviselő, amelyben szintén ő is és a kollégái is, akik ezt a szervezetet képviselik elég komolyan részt vesznek, de ezzel együtt az az intézmény, amelyet közmeghallgatásnak neveznek, erre mindenhol Európa-szerte és hazai gyakorlatban is rendkívül sok nagyon jó gyakorlat van, de az egészen más funkciót szolgál, mint amit a képviselői fogadóóra tud nyújtani itt Szegeden is. Nagyon jó példák vannak arra, hogy Budapesten, kerületekben az egész apparátus, a hivatalok képviselői ott ülnek, gyakorlatilag az erre vonatkozó kérdéseket feljegyzik, amit később megválaszolnak. Teljesen más az egésznek a funkciója, az intézményrendszer, mert ott érzik a lakók, hogy komolyan vannak véve. Ott van az egész hivatali apparátus, a döntéshozók, ami nem helyettesíthető be egy képviselői fogadóórával. Egy évvel ezelőtt is a polgármester ezzel riposztozott, hogy egyébként ott vannak a fogadóórák, stb. A képviselői demokrácia arról szól, hogy egy lakó elmehet a kerületileg illetékes képviselőjéhez, és ott elsírhatja a panaszait, az akkor vagy meghallgatásra talál, vagy sem. Ez nem pótolja a közmeghallgatás intézményét. Ezt a két dolgot teljesen felesleges egymással versenyeztetni.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ebben igaza van, de Szentistványi képviselő megszólalása hitelesebb lenne akkor, ha évente nemcsak egyszer jutna eszébe a közmeghallgatás fontossága, amikor épp előterjesztette, hogy mikor és milyen témája legyen, hanem évközben. Az általa is támogatott SZMSZ módosítás kivette a polgármester hatásköréből, de miután ez Szentistványi képviselőnek nem jut magától eszébe, csak akkor, amikor kivárva az utolsó pillanatot pótolva képviselőtársainak mulasztását, javaslatot tesz év legvégére egy közmeghallgatásra, akkor Szentistványi István is rádöbben, hogy ez milyen fontos, majd, ha egyszer önmagától is rádöbben ennek a fontosságára, akkor talán lesz hitele a szavainak.
149 Dr. Solymos László alpolgármester: A legutóbbi rendes közgyűlésen, szeptember végén Juhász Gyula képviselő kapott egy interpellációt, mint a közfoglalkoztatásért is felelős bizottság elnöke, amelyet a közgyűlés végül nem fogadott el, mint megadott választ, ezért a vonatkozó hatályos szabályok értelmében a következő közgyűlésen tárgyalni kell a közfoglalkoztatás témáját. A lejárt határidejű közgyűlési határozatokban jelzik, hogy sajnos a Munkaügyi Központ nem adott számukra megfelelő adatot és megfelelő mennyiségű felvilágosítást, ezért a mostani közgyűlésre ezt a tájékoztatást nem tudták behozni, de a következő közgyűlésen ezt pótolni fogják, tehát a következő közgyűlés rendes napirendi pontjai között a közfoglalkoztatás, mint téma szerepelni fog az általuk beszerezhető és általuk rendelkezésre bocsátott adatok alapján megvitatható a téma.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
16. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói munkakörére kiírt pályázati felhívás elfogadása Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Bizottságok megtárgyalták. Vitára bocsátja az előterjesztést. (Haág Zalán képviselő: Mikrofonon kívül – jelzi, hogy módosító javaslat készült az előterjesztéssel kapcsolatban.) Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Igen, van módosító indítvány a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság részéről. Haág képviselő a nagyvonalú, aki tudja, hogy egy kultúra egy közösséget össze kell, hogy kössön, javaslat alapján a területért felelős alpolgármester nem lesz tagja a bíráló bizottságban. Köszöni szépen nagyvonalúságát, európai gondolkodás, szívből gratulálnak hozzá. Legyen ettől boldog. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
17. A 2012/2013. tanév indításának tapasztalatai, a szükséges korrekciók meghatározása Előterjesztő: alpolgármester
17.1. Az óvodák nyitva tartásának felülvizsgálata Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
150
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együttesen bocsátja vitára az előterjesztéseket. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
18. A Százszorszép Gyermekház alapító okiratának módosítása Előterjesztő: alpolgármester
Dr.
Botka
László
polgármester,
üléselnök:
Vitára
bocsátja
az
előterjesztést.
Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
19. Döntés a Móra Ferenc Múzeum átvételéről és az ehhez kapcsolódó intézmények alapító okiratainak módosításáról (előterjesztői kiegészítés készült) Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Az, hogy a jó állam megszervezése Fidesz-es módra milyen végig gondolt módon történik ugye, ez a múzeum kalandos életéből látszik. A megyék fenntartásában működő múzeumokat tavaly év végén, amikor lényegében felszámolták a megyei önkormányzati rendszert Magyarországon, állami fenntartásba helyezték már január elsejétől. Idén áprilisban megszületett az a kormányhatározat, hogy át kell adni a városoknak. Ez meg is történik a következő év január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy a megyei múzeum intézményét szétszedik. A szegedi múzeum kerül az önkormányzat fenntartásába, és a kapcsolt múzeumok pedig az ottani településen fenntartásába kerülnek. A kormányhivatal, mint jó gazda egyetlen dolgot tett, az állami támogatásból elvett 40 millió forintot a Móra Ferenc Múzeumtól, tehát ennyi volt a hozzájárulása ebben az évben az államnak, a kormányhivatalnak a szegedi múzeum fenntartásával kapcsolatban. Természetesen teljesítették a jogszabályokat. Ennek megfelelően a megállapodás-tervezet van a közgyűlés előtt és miután Szeged meghatározó intézményéről van szó, hogy épp miből még nem tudja, de mindent megtesznek, hogy a múzeumot fent tudják tartani.
Dr. Solymos László alpolgármester: Azt jelezni kell, és tudnia kell minden szegedinek, illetve szegedi képviselőnek, hogy ez a megállapodás-tervezet és ez a jogi szabályozás számos bizonytalanságot, elsősorban gazdasági bizonytalanságot tartalmaz az önkormányzat, mint leendő fenntartó számára. A mostani megállapodás-tervezetből és jogszabályi háttérből egyértelműen nem derül ki, hogy honnan lesz pénz a múzeumban foglalkoztatottak decemberi bérére, amit január elején kell kifizetni. Nem egyértelmű az, hogy ezt a Magyar Államnak, mint jelenlegi fenntartónak biztosítani kell az
151 önkormányzat számára. Adott esetben előfordulhat, hogy Szeged városa már rögtön a múzeumi fenntartás elején pénzt kell, hogy fordítson a múzeum működésére, a múzeum dolgozóinak a bérrendezésére. Nem egyértelmű az sem és ez az összes megyei jogú város esetében előfordul – körkérdés is elindult a héten, amit Eger polgármestere indított el – hogy a szállítói tartozásokat, ami az idei évben felhalmozódik, kifizeti-e a megyei intézményfenntartó központ ezen múzeumi egységek esetében. Jelen pillanatban arra vonatkozóan nincs biztos információ, hogy a szegedi múzeum nem rendelkezik szállítói tartozásokkal. Eger esetében a polgármester egyértelműen jelezte, hogy több tízmillió forintos tartozást kell majd a múzeummal átvállalnia Eger városának. Bíznak benne, hogy jelen esetben Szegeden a kormányhivatal ezt a tartozásállományt nem fogja Szeged város nyakába varrni. Azzal az ígérettel kapták meg a múzeumot, hogy a múzeumok bevételét jelentős részben kitevő régészeti feltárási feladatok továbbra is a múzeumoknál fognak maradni, melynek megfelelően a Csongrád megyei ásatásokat, feltárásokat a szegedi székhelyű Móra Ferenc Múzeum kell, hogy végezze majd és ebből jelentős bevétele származhat a múzeumnak. huzamosan, hogy elfogadták ezt az önkormányzatok részére történő feladat-átadásról szóló törvényt, hirtelen bekerült egy kormányzati törvényjavaslat, ami azt tartalmazza, hogy lehet, hogy mégsem kellene kötelezővé tenni az ilyen típusú régészeti feltárásokat, el kell azon gondolkodni, hogy egy járási hivatali alkalmazott dönthesse el, hogy az ilyen megelőző feltárások kötelezőek-e, szükségesek-e vagy sem. Vagy pedig, ha ez a döntés megszületik, akkor adott esetben nem is biztos, hogy annak a megyei illetékességű múzeumnak kell a régészeti munkát ellátnia, hanem az ország másik részéről is idejöhet bármely múzeum. Egyszóval. A megyei múzeumok fenntartásának és a működési költségeinek finanszírozására szolgáló, jelentős régészeti bevételeket próbálja most a kormányzat kihúzni ebből az ágazatból. Ez Szeged városa esetében azt jelentheti a jövő évi tervekkel számolva, hogy a 350-380 millió forintos költségvetési főösszegű múzeum esetében 130 millió forint, amit állami támogatásként kaphatnak, az összes többi, az régészeti bevételből jön. Egyenlőre megkötött szerződések. A jövőben, ha nem lesz kötelező régészkedni, akkor ez a bevétel nyilvánvalóan hiányozni fog a múzeumi költségvetésből.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A múzeum fő költségvetése, amit átvesznek az 380 millió forint és ebből 130 millió forintot fedez az állam. A többit feltehetően, ha nem lesz régészkedés, akkor az elvont 3 milliárd forintból fogják finanszírozni. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
20. Együttműködési megállapodások fenntartói jóváhagyása (előterjesztői kiegészítés készült) Előterjesztő: Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője
20.1. Együttműködési megállapodás a Szegedi Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal Előterjesztő: polgármester
152 20.2. Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar működésére vonatkozó együttműködési megállapodás Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Együttesen bocsátja vitára az előterjesztéseket. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
21. Közfoglalkoztatást érintő együttműködési megállapodások Előterjesztő: polgármester
Ménesi Imre képviselő: A szeptemberi közgyűlésen interpellációt nyújtott be a közfoglalkoztatás tárgyában. Az eredményt azt látták, lehangoló. Országosan a közfoglalkoztatottak száma legalábbis olvashatják mindenféle médiában, hogy 700.000 főre emelkedett a közfoglalkoztatottak szám, addig Szegeden fokozatosan csökken. 2010-ben még átlagosan 710 fő fölött foglalkoztattak a cégek, 2012ben már csak 270-et. Ráadásul ez a létszám a jogosultaknak a 20 %-át jelenti. Ennek az lesz a következménye, hogy sokan nem tudják teljesíteni a kötelező 30 napos munkát és jövőre nem lesznek jogosultak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra. Itt nem hogy 48.000 forintot nem keresnek, hanem a kecskét sem kapják meg, amit az állam ígért nekik, meg a gombaszedés lehetőségét sem. Még olyan problémája is lesz a rászorultaknak, hogy kiesnek a 22.800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásból is. Kérte a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságot, hogy szólítsák fel a cégek vezetőit a foglalkoztatásra, hisz ez nemcsak a rászorulóknak volna jó, hanem a foglalkoztatónak is, hisz szinte ingyen munkaerőt tudna foglalkoztatni. Ezúton is köszöni a bizottság támogatását. A határozat elkészült, melyet a cégvezetők megkaptak. Most itt látják az eredményét. Két cég jelezte, hogy együttműködési megállapodást kötne, tehát összesen kettő önkormányzati cég jelezte, hogy pályázni fog és részt vesz a közfoglalkoztatásban. Ebből az egyik cég, mint látható az előterjesztésben 1 főt vállal, a másik tudomása szerint 10 főt tervez majd foglalkoztatni, azt is csak tavasszal. Ez azt jelenti, hogy a cégvezetők nem foglalkoznak a tulajdonosi döntésekkel és nem törődnek a szegedi emberekkel. Felháborító, hogy a bizottsági felszólítást semmibe veszik és egyáltalán méltatlanok, a továbbiakban is láthatják az előterjesztések tárgyalásakor, hogy igényt tartanak különböző pénzekre, premizálási módokra és úgy gondolja, hogy alkalmatlanok nemcsak a prémiumra, hanem még a cégek vezetésére is.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: A közfoglalkoztatási programokkal munka van. Ez az, amikor 3 évvel ezelőtt még 700-800 embert alkalmaztak a cégeknél, akkor határozott elvárás volt a cégvezetők felé, hogy ez legyen, ami most lecsökkent néhány tucatra. Ez azt jelenti, hogy a leginkább rászoruló szegediek nem tudnak elhelyezkedni, tehát meglehetősen furcsa. Akinek van ráhatása, az a cégvezetőknek szóljon már, hogy esetleg talán ezt fontos lenne csinálni.
153 Juhász Gyula képviselő: Ménesi Imre képviselő interpellációjának, illetve a közgyűlési döntésnek megfelelően fogadták, illetve megjelent a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság azon ülésén, ahol a szakbizottság amint a közgyűlés után először összeült. Természetesen napirendre tűzte a szakbizottság a közfoglalkoztatás kérdését és Ménesi Imre képviselő kérésének megfelelően felszólították a cégvezetőket, hogy amennyiben értelmes munkalehetőséget látnak a cégnél, akkor csatlakozzanak ahhoz az együttműködési megállapodáshoz, amelyhez több önkormányzati cég is csatlakozott, szálljanak be, csatlakozzanak ehhez a közfoglalkoztatási programhoz. Itt a határozat szerint valóban két cég élt ezzel a lehetőséggel. A Szeged Városi Televízió Nonprofit Kft. és a Testamentum Kft. ezenkívül pedig a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, valamint a Katedra Alapítványi Szakképző Iskola, akik nem önkormányzati tulajdonban vannak. Eddig ez az eredmény. Őszintén reméli, hogy nem zárult le még ez a folyamat és lesznek még csatlakozók, ehhez az együttműködési megállapodáshoz és azt kéri a közgyűléstől, hogy ezeket a cégeket, melyek esetében úgy tűnik, hogy csatlakozni kívánnak az együttműködéshez, támogassák.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez elég gyér, ahhoz képest, hogy több száz foglalkoztatottról volt szó jó néhány évvel ezelőtt. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
22. A 2013. évi éves belső ellenőrzési terv Előterjesztő: polgármester
Dr.
Botka
László
polgármester,
üléselnök:
Vitára
bocsátja
az
előterjesztést.
Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
23. Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megszüntetése Előterjesztő: polgármester
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ha nincsenek önkormányzatok, akkor minek társulás, minek területfejlesztés. Vitára bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
154
24. Lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató Előterjesztő: címzetes főjegyző
Dr.
Botka
László
polgármester,
üléselnök:
Vitára
bocsátja
az
előterjesztést.
Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban észrevétel, hozzászólás nincs.
25. Szeged Megyei Jogú Város részvételéről az Európai Unió CIVITAS kezdeményezésének magyar nemzeti hálózatában (CIVINET) való részvételről Előterjesztő: Juhász Gyula és Nagy Sándor önkormányzati képviselők
Nagy Sándor képviselő: Látja a polgármester örömét, mert most kitör a béke egy pillanatra a közgyűlés tagjai között. A CIVITAS egy nemzetközi szervezet, ami a városi közlekedéssel foglalkozik és tulajdonképpen a városok közötti tapasztalatcserét igyekszik elősegíteni. Ez jellemzően angol nyelven folyó diskurzust jelent, viszont az elmúlt években elkezdtek az Unió támogatásával nemzeti hálózatok alakulni, aminek az a célja, hogy nyilván nemzeti nyelveken is elérhetővé váljon az az információ, ami már összegyűlt az elmúlt évtizedben a városi közlekedés területén különböző városokban és ennek a magyar hálózatnak a létrehozására van most egy pályázati lehetőség, amelyben való részvételt javasolják Juhász Gyula képviselőtársával és ezt szeretnék, ha a testület is akceptálná és Szegednek ezt a fajta szerepvállalását támogatná.
Juhász Gyula képviselő: Valóban arról van szó, amit Nagy Sándor képviselőtársa elmondott. Ez a CIVITAS szervezet mindenféle városi közlekedés, nemcsak közösségi közlekedés, hanem kerékpáros, gyalogos, stb. közlekedés területén az innovációra helyezi a hangsúlyt. A városok által megvalósított innovatív fejlesztéseket támogatja, illetve biztosít forrásokat és cserélik ki a tapasztalatokat az egyes városok együttműködése során, illetve ezen a hálózaton keresztül. Érdemes tudni a szervezetről, hogy nagyon sok település használja meglehetősen kreatívan ezt az innovációs forrás lehetőséget. Úgy látják és képviselőtársával az az álláspontjuk, hogy a magyarországi középméretű városok is komolyan profitálhatnának a tapasztalatból, hogy hogyan lehet innovációs forrásokhoz jutni a városi közösségi és nem közösségi közlekedések fejlesztésére, és hogyan lehet ezeket a tapasztalatokat is bevinni a rendszerbe. Ebben véleményük szerint a magyar nyelvű hálózat létrejötte, ennek a menedzselése, ha ezt a menedzselést Szeged város végzi, nemcsak a magyar nyelvet használó, magyar nyelven kommunikáló városoknak, hanem kifejezetten Szegednek is kifejezetten előnyös. Kérik a közgyűlést, hogy ezt a kifejezetten előnyös és semmilyen hátránnyal nem járó előterjesztést támogassák.
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
155
25.1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI. 2.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő
Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Ez vonatkozik arra, hogy minden képviselő kapja meg CD lemezen az összes bizottsági ülés hanganyagát. Ezt akarják este hallgatni?
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Kéri, hogy Keresztúri képviselő ezt az elképzelését és javaslatát vonja vissza. Megindokolja, hogy miért jutott erre a következtetésre. Ennek nincsenek meg sem a létszámbeli, sem a technikai feltételei. Emellett azt is hozzá szeretné tenni, hogy ütközik az SZMSZ azon részével, hogy az ún. külső bizottsági tagok nem elektronikus formában kapják meg az előterjesztéseket, ennek sem technikai, sem egyéb más, gépbeli feltételei sincsenek meg. Nem győzi hangsúlyozni, amit már a bizottsági ülésen is elmondott, hogy nincs a hivatal abban a helyzetben, hogy apparátusi munkát bővítendő valamilyen szolgáltatást nyújtsanak, továbbá adatvédelmi problémák is felmerülnek azért, tehát azok a nem képviselő bizottsági tagok, akik ilyen adatot igényelnének – nyilvánvalóan nagy számban – nem tudják hová juttassák el, a honnan/hová, emellett a bizottsági munkában sem olyan típusú hangfelvevő eszközök vannak, amelyek azonnal digitalizált formában rögzítik a jeleket. Azért kérte a képviselőt, hogy vonja vissza javaslatát és egy későbbi időpontban térjenek vissza, ugyanis egyéb más, a munkát fejlesztő, korszerűsítő elképzelések vannak függőben, és azzal ezt az ügyet együtt lehetne kezelni, végig gondolni és a későbbiekben vissza lehetne rá térni. A másik javaslatcsomag, amelyről beszél az 10 pontból áll, javasolja, hogy együtt kezeljék az egészet.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: Az, hogy a hangfelvételek elektronikusan megjelenjenek, az nem fordul elő, hogy törlődik egy hangfelvétel, mint ez egy konkrét példa volt az LMP esetében. A bizottság a feladatköreibe utalt megkereséstől számított 3 munkanapon belül értesüljön, szerinte ez nem egy áthidalhatatlan probléma, illetőleg felhívná a főjegyző figyelmét, hogy továbbra is, mint bizottsági tag valamennyi közbeszerzésről és más hasonló témáról email útján értesül, ha ez problémát okoz, akkor miért folyamatos a korábbi beterjesztése óta is. Amikor egy közbeszerzés anyagából, ami ráadásul zárt ülés anyaga, ugyanúgy email-ben kapja meg az anyagokat. Szerinte nem egy áthidalhatatlan technikai problémáról van szó. Természetesen amennyiben nincs meg a feltétele, akkor a 4.) alpontját módosíthatja a bizottságok belső tagjaira, és ők kapják meg a jegyzőkönyvet és a határozatot, valamint a hangfelvételek másolatát. Szerinte az, hogy egy hangfelvétel másolatát elektronikus úton, email-ben elküldjék, ez a mai világban már elég könnyen megoldható. Dr. Gyimesi László képviselő módosító indítványát befogadja.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: A bizottságok egy része nem digitális formában rögzítik a hangfelvételeket, ami további munkát igényel, hogy ilyen értelemben kiküldjék a képviselőknek, a külső bizottsági tagok papír alapon értekeznek a hivatallal. Jelen pillanatban sem gépi, sem informatikai feltételei nem állnak fenn. Nem tudja teljesíteni. Kapacitáshiány áll fenn, még akkor is, ha megszavazzák. Nem tudja végrehajtani jelen pillanatban.
156 Dr. Botka László polgármester, üléselnök: Átadja az ülés vezetését dr. Solymos László alpolgármesternek.
Kmf.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
157 Jegyzőkönyv
Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. december 01. napján tartott soros (nyílt) üléséről
Ülésvezető: Dr. Solymos László alpolgármester
Szentistványi István képviselő: Dr. Gyimesi tanácsnok módosító javaslatával kapcsolatban kíván szólni. A módosító javaslat arra vonatkozik, hogy a napirendről folytatott vitát szüntessék meg. Annak idején, amikor 2010-ben felállt ez a közgyűlés, akkor voltak, akik értetlenkedtek azzal kapcsolatban, hogy miért lenne szükség a napirend kapcsán vitára. Az utóbbi hónapokban ez pontosan kiderült, hogy a napirendről folytatott vita mely esetekben, nyilván extrém esetekben nyer értelmet. Pl. a mai napon is látták ezt, de az elmúlt években nagyon sokszor, amikor olyan, általában a zárt ülésben tárgyalt napirendi pontok levételét tervezi a közgyűlési többség, amelynek napirendről levétele nem indokolt, senki számára nem látható, vagy átlátható, hogy ne tárgyalja a közgyűlés. Ugyanez igaz fordítva is, amikor pedig az utolsó pillanatban sürgősségivel betolt javaslatot, adott esetben zárt ülésen tárgyalnak és ezt sem tudja megindokolni senki, hogy mi indokolja a sürgősséget és az utolsó pillanatban történő napirendre vételét. Ezzel együtt ezeket ugye, ha nem lesz a napirendről vita, akkor pillanat alatt a közgyűlés meg tudja szavazni. Ilyen helyzetben a szegedi közgyűlésben volt az átláthatóságnak egy valamifajta lehetősége, garanciája, hogy ha valami nagyon méltatlan történt, akkor legalább arról egy minimális nyilvánossággal a közvélemény is értesülhetett. Innentől kezdve nem lesz, hanem valaki azt fogja mondani, hogy a zárt ülésen tárgyalandó 27-es pontot vegyék le a napirendről, amiről szavazni fog a közgyűlés és onnantól kezdve ez nem lesz napirenden, vagy megfordítva és erről a közvélemény semmit nem fog tudni, vagy értesülni, pláne nem ennek az okairól. Ez a szegedi demokráciát és a nyilvánosságnak a még tovább zsugorítását, vagy szűkítését célozza.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ez a nemzeti együttműködés rendszere. Kezdik felismerni.
Dr. Keresztúri Farkas Csaba képviselő: A technikai probléma áthidalása végett a 4.) pont módosítását kivenné, illetve visszavonja, ami a jegyzőkönyvek és határozatok, valamint a hangfelvételek megküldését illeti, és egy későbbi időpontban visszatérnek erre. A 3.) pontot pedig továbbra is fenntartja és dr. Gyimesi László módosító indítványát befogadja.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Több hozzászólót nem lát. Véget vet a Fidesz annak a kis demokráciának is, ami úgy tűnik, hogy az általuk még írt SZMSZ-ben maradt a közgyűlésben, hogy még vitatkozni lehessen. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
158
25.2. Petőfi Sándor Művelődési Ház bővítése a Negyvennyolcas utca 9/B. szám ingatlannal Előterjesztő: Kosik Dénes Pál és Mihálffy Béla önkormányzati képviselők
Kosik Dénes Pál képviselő: A kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház bővítésére tettek javaslatot. A Petőfi Sándor Művelődési Ház közelében lévő eddig kihasználatlan, évek óta üres helyiséggel szeretnék bővíteni az intézményt. Az indoka az, hogy a művelődési ház kicsi, pl. állandó kiállító termet nem tudnak berendezni, valamint a másik cél az pedig, hogy a halmozottan hátrányos gyerekeknek egy tanodát szeretnének ebben az épületben kialakítani. Az előterjesztés után készült a Városüzemeltetési Iroda részéről egy felmérés, amely ennek az ingatlannak a felújítását, nagyjából 30 millió forintra taksálta. Természetesen ezzel a költséggel nem szeretné Szeged városának 2013. évi költségvetését terhelni, ezért az eredeti határozati javaslatot módosították, melynek lényege az, hogy felkérik a Fejlesztési Irodát, hogy a nevezett ingatlan felújítására keressen pályázati lehetőséget és a közgyűlés tagjaitól, a képviselőtársaitól azt kéri, hogy a pályázathoz szükséges forrást biztosítsa a közgyűlés, ami lényegesen alacsonyabb, mint az eredeti elképzelés volt. A módosítás másik részeként becsatolták a művelődési ház egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Minden bizottságon elmondta észrevételét és a megjegyzéseit. Akkor az a tisztességes, ha itt is elmondja. Az a két cél, amiért megjelölték az ingatlan bővítését, illetve a művelődési ház új telephellyel való bővítését, azt gondolja méltányolandó lehet. A tanodával kapcsolatos véleménye és bízik benne, hogy egyik képviselőnek sincs problémája, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek tanodát kívánnak létesíteni. A cél az nemes. Feltételezi, hogy a tanoda létrehozása nem önkormányzati forrásból, nem költségvetési forrásból, hanem a leendő és megnyílt pályázati forrásokból történne. Ez teljesen rendben van. Az állandó helytörténeti kiállításnak nyilvánvalóan van jelentősége és lehet is helye egy épületben, de véleménye szerint egy 350 m2-es házat bővíteni újabb 600 m2-es ingatlannal az egy kicsit felül lövése az igényeknek, úgy sejti, hogy a jelenlegi anyagi, és gazdasági helyzetben nem biztos, hogy indokolt egy ilyen méretű bővítése a dorozsmai művelődési háznak. Az méltányolandó, hogy egy pályázati forrásból szeretnék a felújítást megvalósítani ennek az ingatlannak, hogy használható, hasznosítható legyen. Az már másik kérdés, hogy ennek ellenére a működési költségek biztosítása hosszabb távon az önkormányzatra hárulna, illetve az önkormányzati költségvetésből kellene biztosítani, a költségvetési koncepció vitájánál elhangzott, hogy nyilvánvalóan nem lehet garantálni, hogy ez a forrás rendelkezésre fog állni. Nemcsak a dorozsmai művelődési házról beszél, hanem összességében a jövő évi költségvetés vonatkozásában. Összességében ezt a lépést, hogy azt sem tudják, hogy van-e pályázati forrás, hogy azt ingatlan használható, hasznosítható legyen, az már megelőző lépés, hogy már odacsatolják a művelődési házhoz ezt az ingatlant, kicsit gyors, ha úgy tetszik, elhamarkodott lépésnek tartja ebben a költségvetési helyzetben. Bízik benne, hogy nem szeretnék addig hasznosítani, illetve használni az ingatlant, amíg a felújítás nem történik meg. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
159 26. A 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak, vezérigazgatóinak 2012. évi prémiumfeladat meghatározása Előterjesztő: Dr. Farkas László, a Pénzügyi Bizottság elnöke
Dr. Farkas László képviselő: Elég régen elkészültek ezek az anyagok, szeptember 20-án a Városüzemeltetési Iroda összeállította mind a két anyagot, tehát azt is, amit a Pénzügyi Bizottság javaslatára készített, illetve ezt véleményezte a Jegyzői Iroda is. Ez az anyag lényegében már szeptember 20-án a Városüzemeltetési Irodától részükre is megküldésre került. Tulajdonképpen a mostani előterjesztés mind a két anyagot tartalmazza. A Pénzügyi Bizottságnak az volt a véleménye, hogy a cégek által, azok felügyelőbizottsága által összeállított javaslatokat vegye figyelembe a közgyűlés és ez alapján állapítsa meg a város cégeinek, cégvezetőinek a prémiumát. Valójában részletesen, egyes tételekkel, egyes cégekkel nem kíván foglalkozni. Mindenki előtt ismert, hiszen ez már a harmadik közgyűlésre került előterjesztés, azóta nem változott, nem történt egyéb előterjesztés a város vezetése részéről. A cégek felügyelőbizottságainak anyagát tartja a Pénzügyi Bizottság elfogadhatónak, ezt javasolja elfogadásra.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Szűk 1,5 percben sikerült ezt a borzasztó előterjesztést indokolni, illetve felvezetnie. Azt azért tegyék hozzá, hogy megdöbbentő, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke ezt az előterjesztést hajlandó volt a nevére venni, és hajlandó volt jegyezni, hiszen, mint ahogy Farkas képviselő is elmondta a felügyelőbizottságok által összeállított és emlékezete szerint 13 oldalas törvényességi észrevétellel megtámasztott előterjesztésről van szó. A felügyelőbizottságokban pedig tegyék hozzá, hogy javarészt a Fidesz, illetve a Fidesz által delegált céglobbisták ülnek, tehát korántsem arról van szó, hogy ezek a prémiumkitűzések az önkormányzat érdekét, az önkormányzat gazdasági érdekét, vagy esetleg a jogszabályokat próbálták volna figyelembe venni, hanem adott esetben jogszabálysértő módon, az önkormányzat gazdasági érdekeivel ellentétes célkitűzéseket tettek. A cégvezetőknek pár ezer, pár tízezer forintos teljesítésekért, több száz ezres, adott esetben milliós prémiumokat kívánnak kifizetni a cégvezetőknek. Mindezt az üzleti év végén, december elsején meghatározva. Gratulál Farkas képviselőnek, hogy nevére vette ezt az előterjesztést, és mindenki láthatja, hogy mennyire gondolkodik felelősen az önkormányzat gazdasági helyzetéről a Pénzügyi Bizottság elnöke.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Két törvényt és a joggyakorlatot is elemezve részletes törvényességi észrevételt tett cégenként, amelyet a hosszú formájában nem ismertetne. Az, amire utalni szeretne még a 2009. évi CXXII. törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társasági takarékosabb működéséről szól. Ennek egyik bekezdése azzal foglalkozik, hogy kötelező szabályzatot alkotni a tisztségviselők javadalmazására. Jelen közgyűlés eleget tett 2010-ben, melyből a lényeget emelné ki. Prémiumfeladatként olyan feladat határozható meg, amely a cégvezetők munkaköre, elvárható szakértelemmel, és gondossággal való elvégzése mellett túlmutató, konkrét, mérhető és objektíven meghatározható, tehát túlmutató, konkrét, mérhető, objektíven meghatározható. Idézi a Munka Törvénykönyvet is, amely a prémiumot kiegészítő teljesítménybérezési formaként határozza meg egyezően a joggyakorlattal is, amely előre meghatározható, ösztönző, három kulcsszóval jellemezhető. Ennek a kritériumnak kellene vagy kell, hogy eleget tegyen valamennyi prémium kitűzés. Igen nehéz helyzetben van az előterjesztő, ha erre a gazdasági évre szólóan december elsején sikerül tárgyalni ezt az ügyet, ugyanis túlmutató, objektív, mérhető nem nagyon lesz, ha az év 12 hónapjából 11 hónap már eltelt. A cégenként, egyenként nem ismerteti a konkrét törvényességi észrevételeket, azonban összegezve el szeretné azt mondani, hogy zömében már teljesült feladatokat tűz ki célul, ami fogalmilag kizárt, tehát olyan rendezvények tartása, ami már megtörtént, vagy olyan
160 bevételek beszedése, ami már megvan, az a jövőre nézve feladatként természetesen törvényellenes lenne, hogy kitűzessék. Ugyancsak problémás egy másik hibacsokor, ami alultervezett bevételeket teljesített túl, ami az önkormányzati érdekekkel nincs összhangban, törvénysértő. A gondos ügyvezetői feladatellátás feladatkörébe tartozó kell, hogy legyen a feladat, de ha ez nem túlmutató, akkor ennek a kritériumnak nem felel meg. Az egyik legfőbb probléma sok cég esetében a kitűzött feladatteljesítés esetén az aránytalan juttatás is. Most a cégeket nem kiemelve, mert számszerűen a képviselőknél megvan, ha valaki túlteljesített egy tervet 205.000 Ft értékben, akkor 1 millió 72 ezer forint prémiumot kaphat érte, ami nyilvánvalóan nem lehet érdeke a tulajdonosnak, hogy ilyen feladatokat tűzzön ki. Másik példa szerint elég a cégvezetőnek 165.000 forint teljesítményt nyújtani, hogy 1 millió 237 ezer prémiumot kapjon hozzá. További cég esetében 55.000 forint elég ahhoz, hogy 2 millió 144 ezer forintos prémiumot kapjon. Ezt a sort nem folytatja tovább, mert minden le van írva. A típushibákat ismertette. Annyit még az előterjesztésről, hogy annak a prémiumelőlegre vonatkozó részét pedig értelmezni sem tudja december elsején, amikor most tűzik ki a prémiumot és prémium előlegről is beszélnek, amelyről szól az előterjesztés és a határozati javaslat is, ez a törvénysértésen túl még értelmezhetetlen is. Ebben a formában az egész előterjesztést minden cégre vonatkozóan törvénysértőnek tartja.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az önkormányzat és a tulajdonos érdekét valóban nem szolgálja, hogy pár tízezer forintos teljesítésért milliós nagyságrendű prémiumot lehessen kiosztani. A cégek gazdáinak, a cégek lobbistáinak, a Fidesz-Jobbik képvisselőinek nyilván szolgálja az érdekét. Ennek megfelelően gyanítja, hogy ezért ülnek ilyen csendben, és nem mernek, nem kívánnak hozzászólni ehhez az előterjesztéshez, mert nem tudják védeni a védhetetlent.
(Haág Zalán képviselő: Mikrofonon kívül – egész nap erről volt szó.)
Ménesi Imre képviselő: Ha az emlékezete nem csal, akkor a közgyűlési döntés úgy szólt, hogy a Pénzügyi Bizottság készítse el a prémiumfeltételeket. Jelzi, hogy valamennyi pénzügyi bizottsági ülésen ott volt és egyetlenegy alkalommal nem készítettek prémiumfeltételeket. Azt kapták meg, amit a felügyelőbizottságok beküldtek. Ha jól emlékszik, akkor a közgyűlési döntésben az volt, hogy ez pont fordítva kellene, hogy legyen, hogy a Pénzügyi Bizottság készítse el és majd utána véleményezze a felügyelőbizottság, ezért szeretné jelezni a jegyzőkönyv miatt is, hogy külön véleményt fogalmaz meg és a bizottsági ülésen is jelezte, hogy ezt soha nem szavazta meg egyetlenegy alkalommal sem. Most is nevetségesnek és felháborítónak tartja, hogy decemberben tűznek ki 2012-re prémiumfeltételeket.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Majd elszámolnak a képviselőtársaik a lelkiismeretükkel, hogy szerintük jogos-e, illetve erkölcsös-e ilyenkor decemberben meghatározott prémiumfeltételek után még több millió forintot az általuk kinevezett cégvezetőknek kifizetni. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
161 26.1. Sürgősségi indítvány: Biztosítási alkuszi szolgáltatás beszerzése Előterjesztő: dr. Gyimesi László tanácsnok
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Ez egy újabb szép előterjesztés. Ismerteti a módosító indítványát. Gyimesi képviselő előterjesztése az önkormányzat számára egy teljesen előnytelen szerződés megkötését tűzné ki célul, teljesen érthetetlen módon valamiért nagyon ragaszkodik ehhez a céghez, ehhez a biztosítási alkuszhoz, amely a szerződés-tervezet alapján egyértelműen nem látná el azokat a feladatokat, amelyekre az önkormányzatnak szüksége van ahhoz, hogy a biztosítási tevékenysége szakszerűen legyen ellátva. Az önkormányzati vagyon biztosítása ebben a formában nem teljesítő cég kezéhez kerülne. A cég nem vállal felelősséget azért, hogy a kárrendezési eljárásban az önkormányzat helyett eljárjon. Az önkormányzat leendő, kiírandó közbeszerzési, biztosító kereső közbeszerzési eljárásában nem vállal aktív tevékenységet, csak kifejezetten tanácsadás az önkormányzat részére, ugyanakkor viszont nyilvánvalóan majd a későbbiekben a jutalékot, amelyet mint adott esetben alkusz a biztosítótól szerezhet, azt természetesen beszedné, illetve megkapná. Összességében anyagilag, gazdaságilag és jogilag is jelentős kockázatot rejt ez a szerződéses konstrukció. Gyimesi képviselő egyébként Keresztúri képviselő által elnökölt Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság pályáztatására hivatkozik, hogy az ott elbírált ajánlatok alapján kellene megkötni a szerződést ezzel a céggel. Ez a szerződés köszönő viszonyban nincs az ottani ajánlatokkal. Nagyon rossz ajánlatot adott a cég, de még abból is sikerült kivenni az értelmesebbnek tűnő pontokat. Mindenféle kötelezettség nélküli szerződést jelentene ez a biztosítási alkusszal, amely az önkormányzat számára beláthatatlan következményekkel, illetve károkkal járna.
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző: Megjegyzése a sürgősségi indítványra vonatkozik. Gyimesi képviselő a beadványában sürgősségként azt az okot hozza fel, hogy a vagyonbiztonsághoz fűződő fokozott érdek miatt szükséges. Jelzi, hogy biztosítási alkusz jelenleg is van, aki dolgozik, tehát ebben a pillanatban nem kiürült a feladat. A véleménye a közgyűlés döntéséről, bár napirendre vette sürgősségi indítványként, melynek a feltételei nem állnak meg. Jelezte már a napirend megállapításakor, hogy gyakori a sürgősségi indítványoknál, hogy nem a sürgősségi oknak megfelelő indokok alapján a testület igen gyakran napirendre vesz dolgokat. Ez az SZMSZ sérelmét jelenti. Jelzi, hogy vagy fogalmazzák át a sürgősségi indítvány fogalmát, vagy arra kéri a testületet, hogy tartsa be a saját SZMSZ-ét.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Nem érdekli a képviselőket a törvényesség, még a látszatra sem kívánnak adni.
Dr. Szentgyörgyi Pál képviselő: Arra gondolt, hogy felesleges hozzászólni, látszik, hogy leosztották a lapot és ugyanúgy, ahogy a prémiumkitűzésnél a szakszerűtlenség, a hozzá nem értés dominál. Legalább tisztességes prémiumot adnának azoknak a szerencsétlen cégvezetőknek, amit meg lehet védeni és nem ilyen bagatel, ügyetlen, ügyefogyott, szakszerűtlen dolgokat kiengedni a kezükből. Nevetséges és vérlázító. Ugyanúgy, mint ez a napirend. Nyilván nem szólnak hozzá, mert ők is tudják, hogy olyan szerződést nyújtottak be, amelyben nincsenek benne a kötelmek, nem számon kérhető semmi sem. Az önkormányzat ebből veszteséggel fog kikerülni. Teljesen felesleges ezt a szerződést megkötni, mert nem fognak kapni semmit, és nem is fogják tudni számon kérni e szerint a szerződés alapján. Szégyenletesnek tartja, hogy így megy. Megint egy Fidesz közeli cégnek akarnak bevételt szerezni, és utána majd újraosztják a pénzt, főleg az a lobbista, aki ennyit mászott ez után az ügylet után.
162
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
26.2. Sürgősségi indítvány: A Szegedi Közlekedési Kft. 2012. évi üzleti tervének módosítása Előterjesztő: dr. Gyimesi László tanácsnok
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Az előterjesztőnek adja meg a szót.
Dr. Gyimesi László tanácsnok: Nem kíván hozzászólni.
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Nem kíván hozzászólni.
(Mikrofonon kívül – Napirend előtt már megtárgyalták.)
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Szeged közvéleménye, Szeged nyilvánossága ennyit érdemel 150 millió forint sorsáról. Nincs hozzászólás?
(Dr. Gyimesi László tanácsnok: Mikrofonon kívül – a sajtónak mondja, hogy reggel ezt már megtárgyalták.)
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Hamis számok alapján, valótlan indokok alapján adjanak 150 millió forintot az SZKT-nak, csak azért, mert a cégvezető nem tud gazdálkodni. Előterjesztő nem kívánta megerősíteni az előterjesztését. Megállapítja, hogy a napirenddel kapcsolatban más észrevétel, hozzászólás nincs.
163
Dr. Solymos László alpolgármester, ülésvezető: Szavazás előtt szünetet rendel el.
( 20,01 órától 20,20 óráig s z ü n e t.)
Kmf.
Dr. Solymos László alpolgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
Vecsernyés Irén jegyzőkönyvvezető
Póda Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő
Ménesi Imre jegyzőkönyv-hitelesítő
164 2012. decmeber 01. soros (nyílt) ülés – Tartalomjegyzék BESZÁMOLÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTEGRÁCIÓRÓL .......................................................... 81
1. ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATA.............................................................................. 85
2. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONA FELETTI RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 25/2003. (VI.27.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA.................................................................................................. 85 2.1. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló 19/2012. (V. 08.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése ............................................................................................. 85
3. A 2012. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS SORON KÖVETKEZŐ MÓDOSÍTÁSA.................................................................................................................................... 88
4. SZEGED MJV ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA .......................................................................................................... 100 4.1. Településfejlesztési döntések ........................................................................................... 100
5. SZEGED VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI TERÜLETEINEK ÉS EMLÉKEINEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 35/2009. (XI.11.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................................................................................. 104 5.1. Szeged város helyi jelentőségű építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása ............................................................................................................... 104
6. SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL ÉS AZOK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL, VALAMINT A FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 58/2006. (XII.14.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ............................ 105 6.1. Utógondozói ellátás férőhelyszámának módosítása .......................................................... 105 6.2. SZMJVÖ Dr. Waltner Károly Otthon fogyatékos személyek otthona vonatkozásában szakmai terv elfogadása...................................................................................................................... 105
7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS KÖRZETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL SZÓLÓ 35/2002. (IX.13.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA.................................................... 105 8. A FIZETŐ PARKOLÁSI RENDSZERRŐL SZÓLÓ 25/2010. (VI.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA........................................................................................................... 106 8.1. Szeged helyi közforgalmú közlekedésében 2013. január 1-től érvényes díjak meghatározása, közszolgáltatási szerződés módosítása .................................................................................... 106 8.2. Menetrend-módosítás...................................................................................................... 106
165
8.3. Csatolt T6A2 típusú villamos szerelvények közlekedtetése a 4es villamosvonalon ............. 106 8.4. A személytaxi-szolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról szóló 39/1999. (VII.28.) Kgy. rendelet módosítása......................................................................................... 106 8.5. A Tápéi komp közlekedés 2013. január 1-től történő üzemeltetéséről szóló tájékoztatás ...... 106
9. AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 53/2004. (XI.30.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA................................................................................................ 110
10. TÁJÉKOZTATÓ A 2012. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I-III. NEGYEDÉVI TELJESÍTÉSÉRŐL................................................................................................. 111
11. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS 2013. ÉVI KONCEPCIÓJA ......................... 112
12. INGATLANOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI .................................. 127 12.1. Preferált szervezetek bérbe adás iránti kérelmei .............................................................. 127
12.2. SZEGED MJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, (MINT GESZTOR AJÁNLATKÉRŐ) POLGÁRMESTERI HIVATALA, SZEGEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA, EGYES 100 %-OS TULAJDONÁBAN LEVŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGAI ÉS FENNTARTÁSA ALATT ÁLLÓ INTÉZMÉNYEI FELHASZNÁLÁSI HELYEI SZÁMÁRA BIZTOSÍTANDÓ FÖLDGÁZ ÁRUSZÁLLÍTÁS 2013-2014. FÖLDGÁZÉVRE VONATKOZÓ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSA .................................................................... 127 12.3. Sürgősségi indítvány: Tájékoztató a Csongrád Megyei Kormánymegbízott Szegedi Járási Hivatal kialakítása érdekében hozott VI-B-001/5189-82/2012. számú határozatáról és döntés a határozat végrehajtás érdekében szükséges intézkedésekről ..................................................... 128
13. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA .......................................................................................................... 137
14. A 100%-OS ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ TÁRSASÁGOK 2012. ÉVI I-III. NEGYEDÉVES BESZÁMOLÓJA.................................................................................................. 137 14.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések ......... 137 14.2. Tulajdonosi döntést igénylő cégvezetői javaslatok .......................................................... 137
15. PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEI ................................. 147
16. A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ FŐIGAZGATÓI MUNKAKÖRÉRE KIÍRT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ELFOGADÁSA ................................................................................... 149
166
17. A 2012/2013. TANÉV INDÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI, A SZÜKSÉGES KORREKCIÓK MEGHATÁROZÁSA.......................................................................................... 149 17.1. Az óvodák nyitva tartásának felülvizsgálata.................................................................... 149
18. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÁSA......... 150
19. DÖNTÉS A MÓRA FERENC MÚZEUM ÁTVÉTELÉRŐL ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK ALAPÍTÓ OKIRATAINAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (ELŐTERJESZTŐI KIEGÉSZÍTÉS KÉSZÜLT) ......................................................................... 150
20. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁSA (ELŐTERJESZTŐI KIEGÉSZÍTÉS KÉSZÜLT) ......................................................................... 151 20.1. Együttműködési megállapodás a Szegedi Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal ............... 151 20.2. Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar működésére vonatkozó együttműködési megállapodás
............................................................................................................................................ 152 21. KÖZFOGLALKOZTATÁST ÉRINTŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK .. 152
22. A 2013. ÉVI ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV............................................................... 153
23. SZEGED ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS MEGSZÜNTETÉSE ......................................................................................................................... 153
24. LEJÁRT HATÁRIDEJŰ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ................................................................................................................ 154 25. Szeged Megyei Jogú Város részvételéről az Európai Unió CIVITAS kezdeményezésének magyar nemzeti hálózatában (CIVINET) való részvételről ....................................................... 154 25.1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI. 2.) önkormányzati rendelet módosítása ........................................................................................ 155
25.2. Petőfi Sándor Művelődési Ház bővítése a Negyvennyolcas utca 9/B. szám ingatlannal ............................................................................................................................................ 158 26. A 100 %-OS ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓINAK, VEZÉRIGAZGATÓINAK 2012. ÉVI PRÉMIUMFELADAT MEGHATÁROZÁSA ............................................................................... 159 26.1. Sürgősségi indítvány: Biztosítási alkuszi szolgáltatás beszerzése ..................................... 161
167
26.2. Sürgősségi indítvány: A Szegedi Közlekedési Kft. 2012. évi üzleti tervének módosítása.......................................................................................................................... 162
168 2012. decmeber 01. soros (nyílt) ülés – Tartalomjegyzék rendeletekről 1. ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATA.............................................................................. 85 2. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONA FELETTI RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 25/2003. (VI.27.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA.................................................................................................. 85 2.1. A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról szóló 19/2012. (V. 08.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése ............................................................................................. 85 3. A 2012. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS SORON KÖVETKEZŐ MÓDOSÍTÁSA.................................................................................................................................... 88 4. SZEGED MJV ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA .......................................................................................................... 100 5. SZEGED VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI TERÜLETEINEK ÉS EMLÉKEINEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 35/2009. (XI.11.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ............................................................................................................................................................. 104 5.1. Szeged város helyi jelentőségű építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet módosítása ............................................................................................................... 104 6. SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOKRÓL ÉS AZOK IGÉNYBEVÉTELÉRŐL, VALAMINT A FIZETENDŐ INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL SZÓLÓ 58/2006. (XII.14.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA ............................ 105
7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS KÖRZETEINEK MEGHATÁROZÁSÁRÓL SZÓLÓ 35/2002. (IX.13.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA.................................................... 105 8. A FIZETŐ PARKOLÁSI RENDSZERRŐL SZÓLÓ 25/2010. (VI.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA........................................................................................................... 106
9. AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ 53/2004. (XI.30.) KGY. RENDELET MÓDOSÍTÁSA................................................................................................ 110
25.1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI. 2.) önkormányzati rendelet módosítása ........................................................................................ 155
