1/35 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-2/10/2007.
JEGYZŐKÖNYV Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2007. április 2-án megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről
Készült: 3 példányban Jegyzőkönyvvezető: Horváthné Renáta
Magács
Melinda,
Horváthné
Pécz
2/35
Jelen vannak: Barna Andor, Dr. Bényi Zsolt, Csorba Béla, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Fejér Gyula, Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Dr. Hoffmann Attila, Horváth Tamás, Dr. Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Dr. Morauszky András, Nagy Anikó, Oláh László, Papp Péter Pálné, Dr. Piláth Károly, Riz Levente, Rózsahegyi Péter, Ruthner György, Soltiné Kis Katalin, Virág Mihály (28 fő) Jelen vannak továbbá: Keserű Lajosné aljegyző, Dr. Szajbert Attila ügyvéd, az Adonyi Kft. részéről, Dr. Kováts Sebestyén László ügyvéd, Váradi Eszter sajtóreferens. valamint: Kovács Mónika, a szavazatszámláló gép kezelője, Horváthné Magács Melinda és Horváthné Pécz Renáta jegyzőkönyvvezetők, Székelyiné Vajda Edit; a Képviselő-testületi Iroda vezetője. Riz Levente: köszönöm, hogy ilyen rövid időintervallumon belül mindenki el tudott jönni - egy képviselő kivétellel - erre a mai rendkívüli ülésre. Köszönöm a rugalmasságukat! Riz Levente levezető elnök: megállapítom, hogy a testület határozatképes, jelen van 28 fő, egy fő jelezte távolmaradását. Az ülést 13 óra 15 perckor megnyitom. Szavazásra bocsátom a tárgyalásának indoklását, szükséges.
87/2007. számú előterjesztés rendkívüli melynek elfogadásához minősített többség
90/2007. (IV. 2.) Kt. határozat A Képviselő-testület elfogadja az alábbi előterjesztés rendkívüli tárgyalásának indoklását: 87/2007/04. 02. Rendkívüli előterjesztés Javaslat a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására Előadó: Riz Levente polgármester (19 igen, 6 nem szavazat, 3 tartózkodás) Szavazásra bocsátom a 90/2007. (IV. 2.) Kt. határozat figyelembevételével a 87/2007. számú előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.
3/35 91/2007. (IV. 2.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 90/2007. (IV. 2.) Kt. határozat figyelembevételével felveszi napirendjére az alábbi előterjesztést: 87/2007/04. 02. Rendkívüli előterjesztés Javaslat a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására Előadó: Riz Levente polgármester (20 igen, 4 nem szavazat, 4 tartózkodás) A napirend pontja: 87/2007/04. 02. Rendkívüli előterjesztés Javaslat a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente: mint előterjesztő, szeretnék mindenekelőtt néhány szót szólni. Az előterjesztés, ami most Önök előtt fekszik, egy bátor, határozott lépés. Célja Rákosmente büszkeségének, a Podmaniczky-Vigyázó Kastélynak a megmentése. Őszintén beszélek Önöknek. Meguntuk, elég volt. Eltelt 5 év, amióta az akkori MSZP-SZDSZ vezetés, az MSZP-SZDSZ többség akaratából eladták a kastélyt. Még ha vitatta is akkor az ellenzék, vitattuk mi magunk is ezt a döntést, egy dologban akkor mindenki egyetértett, ha a kerület érdekét ez a lépés szolgálja, ám legyen. Ha a kastély így ismét a régi fényében pompázhat, ám legyen. Ha a kerület a megújult épületben közcélokra helyiséget kap, az egy remek dolog. Drukkoltunk, hogy mindez sikerüljön. S teltek az évek. A kastély nem újult meg. Külső és belső állapota érdemben nem változott. Ha a járókelő ma elsétál előtte akkor nem sok változást lát az épületen. Nekem volt szerencsém nem olyan régen, 2006. szeptember 23-án belülről is látni a kastély épületét, amikor Tarlós főpolgármester jelölttel végigjárhattam belső termeit, szinte a sírás kerülgetett bennünket. Tégláig lepucolt falak fogadtak, mindenütt a bomlás jelei. Ezt a helyzetet elégeltük meg. Álláspontunk szerint a vevő részéről a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesültek. Ez ad lehetőséget a kastély visszavásárlására. Nyilván azt is megkérdezik, hogy miért ez a sürgősséggel összehívott ülés. Többféle jogi álláspont létezett az 5 éves visszavásárlási jog kapcsán. Ezzel összefüggésben az én álláspontom nem lehetett más, a kerület érdekében nem lehet és nem szabad kockáztatni. Nem lehet megengedni, hogy a jogászok különbözőképpen vitassák, s aztán pedig egy elkésett döntéssel örökre lemondjunk róla, épp ezért a mai javaslatnál a lehető legszűkebb időintervallumot vettük alapul. Az 5 évet a szerződés aláírásától számítottuk, a lehető legkorábbi időponttól. Nem lehet más célunk, mint hogy a megfelelő kezekbe kerüljön ez a csodaszép épület. S minél hamarabb a régi pompájában pompázzon, ragyogjon. Arra készülünk, hogy állami, fővárosi segítséget kérve, akár a városvédők segítségét kérve, pályázati lehetőséget kutatunk, korrekt, tisztességes befektetőt keresünk. Ez a dolgunk, ez szolgálja Rákosmente érdekét. Én nagyon bízom abban, hogy itt ma senki nem vitatja cselekedetünk okait, annak jogosságát. Nekünk itt,
4/35 az Önkormányzatban elsősorban a kerület érdekét kell képviselnünk. A régi és az új politika között ez a különbség. Éppen ezért ma mindenkitől összefogást kérek a kerület eme gyönyörű épülete érdekében. Hiszem azt, hogy ezzel a döntéssel a rákosmentiek javát szolgáljuk. Ruthner György: megpróbáltam másfél óra alatt úgy felkészülni, amennyire csak tudtam. Természetesen csak abból az anyagból, amit kaptunk. Ezért számos kérdés merült fel bennem. Remélem most gyorsan ezeket meg tudja nekem válaszolni valaki. Az anyag átvizsgálása során találtam egy olyan 10176/2000. iktatási számú ellenőrzési tervet, illetve egy olyan ellenőrzés iktatási számát, amelyről én nem tudtam, hogy létezik. Azért nem tudhattam, mert november 16-án, amikor a Belső Ellenőrzési Tervet elfogadta a testület, nem szerepelt benne ez az ügy. Felteszem akkor is már lehettek volna ilyen irányú tervek, de ez még nem jelenti azt, hogy ezt nem lehet végrehajtani. Ezen felül viszont az üvegzseb törvény alapján én szerettem volna látni az Anterra Rt. vagy Kft. - majd kiderül gondolom a későbbiekben - megbízó levelét, illetve azt, hogy mire milyen megbízást kapott az Önkormányzattól, illetve a Hivataltól. Ezt sem találtam benne. Ezen felül azért megjegyzem, ha Polgármester úr másfél hónapja egy üggyel foglalkozik ilyen beható módon, és ez ilyen nagy vagyoni ügyeket érint az Önkormányzat, illetve a XVII. kerület életében, akkor miért kellett ezekkel az ügyekkel kapcsolatban a tájékoztatásra a mai napig várni? Első kérdésem ennyi lenne. Riz Levente: mint azt az előbb elmondtam, hogy igen alapos jogászi munka előzte meg a mai előterjesztést. A jogászi munka nagyon sok szálon haladt. Nyilván a felelősségteljes döntés érdekében megalapozott előterjesztést kellett készíteni. Ezért nem volt előzménye Önök előtt ennek az ügynek. Az Anterra Kft., illetve bocsánat, Rt. egy megbízás alapján, megbízási díj nélkül végezte a munkát. Feladata abban korlátozódott, hogy megpróbált egy időpontot kicsikarni a vállalkozótól és egy állapotfelmérést végezni a kastély területén. Ez sajnos nem valósult meg, mert a vállalkozó nem engedte be ennek a cégnek a képviselőjét a kastély területére. Dr. Fachet Gergő: itt két dolgot is említett. Az egyik, hogy megunták ezt a kérdést. Kérdezem én, utolsó nap kell megunni három órával előtte? Illetve említette Polgármester úr, hogy megalapozott jogászi döntés és jogászi munka kellett hozzá. Kérdezem én, megalapozott képviselői döntés nem kell hozzá? Nekünk nem jár a 100 oldalas anyag áttekintése? Kellene hozzá jogtár, kellene mondjuk egy helytörténetész, Tóth Péter, aki az Akadémia irányába is képviselte, a Mauzóleum Bizottsággal ő vezette, átnézte és véleményezte. Miért nem lehet itt? Miért nem tudjuk megkérdezni? Miért az utolsó nap derül ki az igen tisztelt Ügyvédi Irodának, hogy ezt a szűk időpontot valóban érdemes észrevenni? Eddig nem tudta, hogy ez az alternatíva is benne van? Egyszerűen így hogyan várják el, hogy az eskünknek megfelelően egy tisztességes döntéshez adjuk a nevünket vagy a szavazatunkat? A fő gond az volt, hogy egyáltalán ideérjünk, nemhogy egy megalapozott döntést tudjunk hozni. Itt a jogosságát sem tudjuk körbejárni. Az előterjesztésben rengeteg paragrafus, szám található, még az
5/35 oldalszámokat sem ismerem igazán, mert mire megszámolom, már döntést hoz a testület. Én úgy gondolom, hogy ez alapján felelősségteljesen, ha egyáltalán ezt várják az ellenzéktől, ilyen módon nem tudunk dönteni, ilyen mennyiségű anyagban. Miért nem az esti órákban hívtuk össze a testületet, hogy pár órával több idő legyen az anyag megismerésére. Hívtuk, hát hívta Polgármester úr össze a többséggel együtt. Én úgy gondolom, hogy nem teljesen felelősségteljes ez a hozzáállás, bármennyire így akarja feltüntetni Polgármester úr ezt a döntést, illetve az ülés összehívását. Egyszerűen a mennyiség. Én nem is akarok abba belemenni, hogy ez célszerű lenne-e, jó lenne-e. Ezt én nem vitatom, és biztos az anyag tartalmazza. Egyszerűen időben, objektív okok miatt nincs lehetőség ezt áttekinteni. Ez a frakciónk álláspontja. Kiss Lajos: be kell vallanom, nem győzött meg a céggel kapcsolatban. A 3/5 oldal utolsó előtti bekezdésében az szerepel, hogy Anterra Részvénytársaság, ugyanebben a bekezdésben az szerepel, hogy Anterra Kft. és hátul látok egy levelet, amelyikben ZRt. van. Mi igaz ebből? Hogy fordulhat elő, hogy egy előterjesztésben egy céget háromféleképpen neveznek, illetve kétféleképpen neveznek egy előterjesztésben, de egyik sem az igazi? Úgy kell érteni Polgármester úr által mondottat, hogy ezzel a céggel az Önkormányzatnak nincs szerződése, de gondolom valami megbízólevél vagy valami hasonló az van, azt láthatnánk? Vagy ez is szóban történt? Riz Levente: természetesen van megbízólevél, szívesen megmutatom Képviselő úrnak. Most itt nincs a birtokomban, de az ülés után megtekinthető. Kiss Lajos: nem lehetne felhozatni? Riz Levente: nem lehetetlen szerintem. Megkérem kollégáimat, hogy kerítsék ezt elő. Viszont tisztázni szeretném, hogy Anterra Kft., Rt., ZRt. szerintem egyébként nem érdemi kérdés ebben a történetben, de a fejléces papíron szerintem láthatja, hogy Anterra Részvénytársaság. Ez a precíz megfogalmazás. Valószínű, hogy valamilyen nyomdahiba vagy elírás következtében került Kft. bele a szövegbe. Lázár Attila: mérhetetlenül el vagyok keseredve, hogy Kiss Lajos volt alpolgármester úrnak ezzel a témával kapcsolatban ez a legfontosabb kérdése, amit feltehetett. Én azért megkérdezném tőle, mint az elmúlt ciklusban volt alpolgármester, konkrétabb kérdés a Kastéllyal kapcsolatban. Tudja-e a Hivatal, tudja-e Kiss Lajos volt alpolgármester úr, hogy miként lett volna vagy miként lenne felújítva ez a kastély? Látta-e a felújítással kapcsolatos tervdokumentációkat és ha látta ezt a dokumentációt, akkor miért nincs a Hivatalban ezzel kapcsolatban dokumentáció? 4 éven keresztül az elmúlt ciklusban úgy vártuk a teljesítést és úgy próbáltuk a szerződésben leírt kötelezettségeket teljesíttetni, hogy mi magunk nem tudtunk arról semmit, hogy mit is kellene csinálnia az Adonyi Kft-nek, hogyan is kellene neki ezt a kastélyt felújítani? Ha volt Alpolgármester úrnak vannak ezzel kapcsolatos információi, kérem ossza meg velünk.
6/35
Derczbach Istvánné: talán elfogultság nélkül mondhatom azt, hogy talán én vagyok egyedül, aki láttam pompájában még ezt a kastélyt, amikor gimnázium és előtte pedig színházi előadások voltak, valamint tánciskolába járhattam oda. Úgy gondolom, hogy ez a nagy távolság, ami attól az időtől a mai napig eltelt, a kastély életében is rettenetes dolgokat mutat. Rettenetes dolgokat mutat azért is, mert mindig más volt a tulajdonosa ennek a kastélynak. Gondolok itt arra, hogy amikor a Gyermeknevelő Intézmény volt benne, a Fővároshoz tartozott, majd utána a XVII. kerület Önkormányzata vagy Tanácsa megvásárolta. Attól kezdve rohamosan romlott a kastély állapota, nem beszélve arról, amikor a tűz elpusztította azokat az értékes berendezéseket, amik még fellelhetők voltak, illetve megtalálhatók voltak. Én nem akarom ecsetelni azt, hogy Adonyi József, Altziebler József, ő valóban született keresztúri, amikor többszöri pályáztatás után, többszöri eredménytelen pályáztatás után végre megnyerte a pályázatot. Tudniillik Adonyi József elismert vállalkozó volt annak idején a kerületben, egész gázbekötéseket, illetve a gázvezetékek elkészítését végezte a kerületben. Nem hiszem, hogy bárki is tiltakozott volna az ellen, hogy egy jól menő vállalkozó ne tudná rendbe hozni a Kastélyt. Én magam is abban bíztam, hogy nyilvánvaló, hogy van annyi anyagi lehetősége ahhoz, hogy ő mint lokálpatrióta, annak megfelelően fogja a Kastély ügyét kezelni, mint ahogy azt illik. Úgy emlékszem, hogy Rádai úr is foglalkozott a kastély helyreállításával. Sőt, Fejér Gyulával együtt voltunk egyszer egy megbeszélésen a kastély ügyében, amelyet Rádai úr hívott össze és ott Adonyi József is jelen volt, aki ecsetelte azokat a nehézségeket, amelyekbe beleütközik. Gondolok itt a Műemlék Felügyelettel kapcsolatos problémákra. Egy ilyen műemlék jellegű épületnél, műemlék épületnél bizony szögről szögre kell ugyanazokat a dolgokat beépíteni, holott a Műemlék Felügyelet ehhez különösebb anyagi támogatást sohasem nyújt. Ezek után ezt elmondva én gondolom, hogy itt inkább jogi kérdéseket kellene tisztázni akár a szerződést nézzük, akár különböző megjegyzéseket hallunk, mert abból indulok ki, hogy az építési engedély jogerőre emelkedése után ketyeg az óra és ott annak idején az Adonyi úr elmondta azt, hogy az építési engedélyek megszerzése ebben az esetben nem olyan könnyű dolog, hiszen mint ahogy említette, a Műemlék Felügyelet nagyon sokat beleszól ezekbe a kérdésekbe. Én csak abból indulok ki, hogy 2005-re vált jogerőssé ez az építési engedély és ha azt 5 évként számoljuk, akkor én úgy gondolom, hogy most nem látom értelmét, hogy miért vagyunk itt? Azzal együtt, hogy valóban a kastélyon nem sok minden történt, de legalább elindult valami, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt 15 évben, amióta csak a rendszerváltás történt, ki tett valamit is ezért a kastélyért? Ki, az Adonyi Józsefen kívül? Tett valaki valamit? Kérdezem én ezt. Riz Levente: mi tenni szeretnénk a Kastélyért, ezért vagyunk itt. Dr. Bényi Zsolt: egyetértek abban, hogy elég ügyetlen dolog így az utolsó pillanatban dönteni e fontos kérdésről. Ezen most már túl vagyunk, tehát nem firtatnám ennek a felelősségét, elfogadom, hogy túlvagyunk ezen az adott időponton. Most ha kényszerből is, de ennek megfelelően kell meghozni
7/35 döntésünket. Ezzel a továbbiakban nem kívánok foglalkozni, bár mondom, megértem ezt az ellenérzést. Bennem is van ilyen ellenérzés. Fontosabb viszont az, amit mondani akarok, hogy biztos különböző érzésekkel jöttünk a mai ülésre. Volt akiben esetleg még egy kis öröm is volt, volt akiben harag. Elsősorban meghatározó érzésnek a szomorúságot nevezném. Itt azért mégiscsak egy nagy kudarcról illetve kudarcokról van szó. Nemcsak az Önkormányzat kudarca, hiszen ez a szerződés azért hadd vélelmezzem, úgy tűnik, hogy nem valósult meg minden jó szándék ellenére, tételezzük fel. Kudarc ez a vállalkozónak, megint csak azt kell mondani, úgy tűnik, hogy nem valósultak meg. Tételezzük fel, hogy jó szándékú, tisztességes tervei nem valósultak meg. Ezek után azért nincsen nehéz helyzetünk a döntésben egyetértve azzal, hogy ilyenkor pedig egyébként nehéz dönteni ilyen hirtelenjében, mert a javaslat arról szólt csak, hogy abban az esetben vásároljuk vissza, hogy ha a szerződésnek megfelelő lépések nem történtek meg. Ha ez egy egyszerű, a világon a legegyszerűbb jogi helyzet, egy szerződés nem valósul meg, akkor az tulajdonképpen semmisnek tekinthető. Ha megtörténtek és én nagyon örülnék neki, ha a szerződésben foglaltak, az ígéretek megvalósultak volna, akkor boldogan elfogadom azt, hogy ez a törekvés nem tisztességes, hogy visszavenni, lássam azt, aki a szerződésben a kötelezettséget vállalta, az teljesítette ezt. Én kérem, hogy ezt figyelembe véve, ha lehet, akkor a szimpátia, antipátia és az indulati háttér nélkül objektíven próbáljuk végiggondolni, hogy akik arra járnak és voltak már ott, úgy tapasztalják, hogy megvalósult ez a vállalkozói terv vagy sem. Lázár Attila: az előbb feltettem pár kérdést Kiss Lajos volt alpolgármester úrnak. Szeretném, ha - amennyiben lehetősége van rá - válaszoljon erre. Valamint még egy kérdést feltennék. Nem tudom, hogy feltűnt-e képviselőtársaimnak, hogy ezt a szerződést, amit 2002-ben kötött a Polgármesteri Hivatal, ezt a Hivatalnak az akkori ügyvédje, Dr. Nimila László jegyezte ellen, illetve ő készítette a szerződést. Kérdésem lenne volt Alpolgármester úrhoz, hogy miért nem az Önkormányzat vagyonkezelője, a Lakás-17 Kft. - amely egyébként a kastélynak is a kezelője volt - készítette el ezt a szerződést? Oláh László: én egy eléggé partikuláris kérdést vetnék fel, de az ügy szempontjából lehet, hogy fontos. Ha ez a visszavásárlás megtörténik, akkor ez ugye egy egyszeri 37 és fél millió Ft-os összeg, aztán a szerződés szerint a befektetett tőke, illetve egyéb befektetett eszközök 50 %-át kell visszafizetni. Ha a felújítást meg akarjuk oldani és legyünk optimisták, én most ebből a szempontból vizsgálom, lesz rá kiírva Európai Uniós pályázat, akkor ez nagyságrendjét tekintve, ha ez egy 1 milliárdos beruházás, akkor annak az önrésze további 200 millió Ft optimális esetben, ha 80 %-ot finanszíroz az Unió. Ezeket az összegeket, ha összeadom és teljesen optimista vagyok, akkor is mintegy 300 millióval terheli a költségvetésünket. Ezt sikerült végiggondolni és erre mi a válasz? Riz Levente: a beruházási költségek 50 %-át érinti a szerződés, amit esetleg felújításként ráköltött, de ott van egy másik sor, ami arról szól, hogy bizony állagromlás tekintetében szintén érvényesíteni kell egy költséget. Az viszont
8/35 az Önkormányzat felé irányul. Adott esetben még a dolog partiban is lehet. Azt gondolom, hogy állagromlás bizony történt. Tavaly szeptember nem volt annyira régen. Amit én ott láttam, a falig levertek mindent. Borzasztó látvány volt. Azt gondolom, hogy ott igen komoly állagromlás következhetett be. Hiszen nem úgy nézett ki ez a kastély akkor, amikor átadtuk. Az, hogy Uniós pályázat lesz-e vagy nem lesz, ezt jelen pillanatban én nem tudom Önnek megmondani. Több lehetőséget soroltam fel, ez csak az egyik, hogy pályázati úton próbálunk előre lépni a kastély ügyében. Lehet más megoldás is, kb. három vagy négy lehetőséget soroltam fel. Ez az egyik mindössze. Kiss Lajos: először is nagyon el vagyok én is keseredve, hogy Lázár Attila képviselőtársamat elkeserítettem, ez nagyon bánt engem. Akkor néhány gondolatot az előzményekről engedjenek meg. 8 évig voltam alpolgármester, nem négy, az elmúlt négy és az előtte lévő négy év. Én úgy gondolom, hogy néhány gondolatot el kell mondani a kastéllyal kapcsolatban. A kastély iszonyatos állapotban volt, a könnyező házigomba, minden ami rossz, ebben az épületben megtalálható volt. Majd 1996-ban leégett a kastély teteje, új tető került rá, ami természetesen provizórikus, majd erről máskor többet. Az Önkormányzat 1998-ban ezzel az épülettel kezdeni semmit sem tudott. Tudniillik becslések szerint akkor több, mint 1 milliárd forint volt az épület helyreállítási költsége. Pályázatot írtunk ki egyszer, majdnem sikerült. Szerződéskötés előtt állt az Önkormányzat, egy szegedi céggel, 1 milliárdos céggel. Miután többször megnézték az épületet, elálltak a szerződéskötéstől, nem kötöttük meg a szerződést. Megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, Orbán Viktor miniszterelnök úr ideje alatt, beszéltünk a titkárságával, jött levél. Gondolom fellelhetők ezek az anyagok az aktában. Volt egy olyan időszak, amikor a Miniszterelnöki Hivatal talán átveszi az épületet és meg fogja csinálni olyan állapotban, ahogy kell. Ez sem jött össze. Utána újra kiírtunk egy pályázatot és a pályázatra két ajánlattevő jelentkezett. Egy izraeli érdekeltségű cég és Adonyi József. A Képviselő-testület tárgyalta mindkét befektető ajánlatát és először nem Adonyi Józsefről szavazott, hanem a másik cégről. El kell mondanom azt, hogy egyetlen szavazaton múlott, hogy nem az a cég vitte el az épületet. Lázár Attilának megnyugtatásul, én arra a cégre szavaztam. Második körben, a második szavazásnál Adonyi József megkapta a minősített többséget és az Önkormányzat így vele kötötte meg a szerződést. Nem vagyok nyugodt az előterjesztéssel kapcsolatban. Ennek az előterjesztésnek egy lényeges pontja van - kollégáim, képviselőtársaim által elmondottakon kívül -, ez pedig a Ptk. Nem tudom melyik jogász írta le, ha lenne szemüvegem, talán fel is tudnám olvasni, a 4/5 oldalon hivatkozik a Ptk-ra. Írja azt, hogy 5 éven belül, 5 évet lehet kikötni a visszavásárlásra. Ebben a szerződésben 5 év szerepel visszavásárlásra egy feltétel teljesülése esetén. Építési munkát építési engedély nélkül elkezdeni nem lehet. Ezt Önök is tudják, gondolom. Akkor tud elkezdeni dolgozni, ha az építési engedélyt megszerzi. Nincs olyan balga ember, aki tesz egy ajánlatot és a fene tudja mennyi pénzt költ építési engedély dokumentáció elkészítésére, ha pályázik, ha aláírják a szerződést, akkor azonnal el tudja kezdeni. Gondolom ezt Önök is elfogadják, hogy nonszensz. A szerződés megkötése után meg kellett szerezni az építési engedélyt. Az anyagban benne van, hogy mikor szerezte meg az építési engedélyt. A mi véleményünk szerint ez az építési engedély megszerzésének
9/35 időpontjától számít. Mondja meg nekem valamelyik jogász, gondolom vannak néhányan, hogy ez nem így van. Tehát nem jogszerű az, amit mondok, ez hibás. Gondolom el fogják mondani, ha így van. Véleményem szerint a szerződés, amelyiket átnézték nagyon sokan és jónak tartották, a szerint a szerződés szerint ma nem beszélhetünk arról, hogy lejárt az 5 év. Lázár Attila képviselő úrnak mondanám, a Lakás-17 Kft. nem ügyvéd. Ezt a szerződést ügyvédnek kellett ellenjegyezni. Az Önkormányzat ügyvédje Dr. Nimila László volt, és Dr. Nimila László ellenjegyezte a szerződést. A Lakás-17 Kft-nek ehhez jogosítványa nincs. Gondolom ezt tudja. Egyenlőre ennyit. Kovács István: az előterjesztés kapcsán el szeretném mondani, ahogy a nagyobb súlyú ügyekben vagy nagyobb volumenű ügyekben ez idáig ugyanazt a koncepciót hajtják végre. Ugyanúgy rendkívüli előterjesztésként hozzák be, amit idáig, valamilyen fajsúlyos ügy lett volna, azt 10 perccel – jelképesen mondom ezt a 10 percet – a tárgyalás előtt tudtuk meg vagy az előző este. Ezzel most csúcsot döntöttek, mert én 2,5 órával a testületi ülés előtt tudtam meg, ismertem meg azt, hogy ma egyáltalán lesz testületi ülés. Az anyagot az ülés előtt kb. 5 perccel kaptam meg, jutottam hozzá, mivel a szekrénykulcsom sem volt nálam. Az egyik hölgy nyitotta ki. Elolvasni ezt a 79 oldalt már nem volt se erőm, se energiám. Azt gondolom, hogy ennyi idő alatt nem is lehet véleményt formálni. Fel szeretném hívni a sajtó figyelmét, ahogy a költségvetés kapcsán, megint meg fog jelenni az újságban, hogy a testület így döntött. Azt gondolom, hogy Önök már ismerték ezt az előterjesztést, ismerték az anyagot, tudták, hogy mit tartalmaz, tudták, hogy mit akarnak ebből kihozni. Azt nem értem Polgármester úr, hogy Ön mikor fogja saját tanácsadóinak a felelősségét megállapítani, hisz azt gondolom, hogy ezt az anyagot Ön, illetve Önök már több, mint egy hónapja ismerték, ahogy itt elhangzott, hogy közel másfél hónapos története van már ennek az anyagnak. Miért nem tudták rendes időben benyújtani? Ha nem tudták, akkor legalább nekünk miért nem adták meg a lehetőséget arra, hogy megfelelő szinten tájékozódjunk. Polgármester úr, és itt néhány képviselőtársam azt mondta, hogy meg kellene nézni, hogy milyen állapotban van ez a kastély jelen pillanatban és akkor döntse el mindenki, hogy megvalósult-e a beruházás vagy sem. Én most nem tudom megnézni, nem is tudtam megnézni. Valószínűleg be tudtam volna menni, ha tegnap szólnak, el tudtam volna szaladni, hogy megnézzem milyen állapotban van és megfelelő szinten azt mondom, hogy esetleg előkészítetten dönthettem volna. Polgármester urat sajnálom, hogy nem láthatta ezt a kastélyt, amikor átadta, hisz azt sem tudta talán, hogy van ez a kastély. Én azt gondolom, hogy akkor borzalmas állapotban volt ez az épület. Azt gondolom, hogy minden olyan lépés, ami a munkák elkezdésére irányult, hisz az Önkormányzat ezeket a munkákat akkor, abban az időben – egységesek voltunk – nem vállalhattuk fel, nem volt erre megfelelő keretünk. Szerintem ez az én egyéni véleményem, hogy jelen pillanatban sincs erre keretünk és Polgármester úrnak sem lesz kerete erre. Erőt, egészséget kívánok ahhoz, hogy minél több lehetőséget be tudjanak vonni, hisz azt gondolom, mivel most van a testületi ülés elvitathatatlan, hogy meg lesz a döntéshez a többség. Én azt gondolom, hogy az Itthon Rákosmentén Egyesület felelősségteljesen nem tud dönteni és nem is fogunk részt venni ennek az ügynek a szavazásánál.
10/35 Lázár Attila: én úgy gondolom, hogy nem is a képviselőknek kell azt eldönteni, hogy megvalósult-e a szerződésben leírt beruházás megfelelő arányaiban. Ezt szakértőknek kell eldönteni. Sajnos Adonyi úr nem tette lehetővé, hogy a megbízott szakértői cég ezt megtegye. Szomorúan tapasztalom, hogy az anyaghoz nem lett csatolva az átadás-átvételi dokumentáció. Sem a szakértő, sem pedig szerintem Kiss Lajos akkori alpolgármesteren kívül senki más nem tudhatja, hogy milyen állapotban volt ez a kastély, amikor el lett adva Adonyi úrnak. Azt láthatja a szakértő, meg mi is láthatjuk, hogy most milyen állapotban van. De hogy ez milyen összeget takar, hogy a szerződésben leírt kötelezettségeket lefedi-e, ezt nem tudom, hogyan fogjuk megtudni. Kérdésem az lenne Kiss Lajos úrhoz, hogy készült átadás-átvételi dokumentáció, esetleg fényképfelvételekkel is? Van mihez viszonyítanunk a jelenlegi és az elmúlt állapotot? Riz Levente: azt, hogy milyen műszaki állapotban volt ez a kastély, talán Krupánszki Teréz a megmondhatója. Itt ül körünkben ha jól látom és abban az esetben szólhat, ha a testület támogatja az ő felszólalási lehetőségét. Én azt szeretném kérni, hogy adjunk neki szót. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom azon javaslatot, hogy Krupánszki Teréz 5 percben szót kapjon, elfogadásához egyszerű többség szükséges. 92/2007. (IV. 2.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 87/2007. számú „Javaslat a PodmaniczkyVigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására” tárgyú napirendi pont vitájában Krupánszki Teréziának 5 percben szót ad. (27 igen szavazat, 1 tartózkodás) Krupánszki Terézia: a Polgármesteri Hivatal Városigazgatási Irodájának a Magasépítési Csoport vezetőjeként 1992. óta foglalkoztam a PodmaniczkyVigyázó Kastéllyal hivatali feladatkörömből kifolyólag. 1994-ben került végérvényesen az Önkormányzathoz. Valaki előttem azt mondta, hogy megvettük a Fővárostól. Nem megvásárlás történt, hanem megkaptuk. Két ügy futott egymás mellett párhuzamosan. Mi is igényeltük és igényelte volna a Fővárosi Önkormányzat is, így született a döntés, hogy a miénk lett. Aztán voltak olyan történések valóban, hogy csövesek vették be magukat, randalírozások voltak, stb. Aztán megfelelő őrzést kapott a kastély. Állagfelújítási munkákra 24 millió Ft lett elköltve, amelyben természetesen a gombátlanítás, a falak fertőzésének a megszüntetése is benne volt. Az ideiglenes védőtető, ahogy Kiss Lajos képviselő úr mondta, provizórikus, nem egészen provizórikus, mert a Műemlékvédelmi Hivatal tervezőgárdája tervezte és az a tetőszerkezet, amit az Önkormányzat költségvetéséből, illetve pályázati anyagból megépíttettünk, az egy olyan méretezett, tervezett faszerkezet, amely alkalmas a neobarokk tető visszaépítésére. Akkor azért nem került arra sor, mert a díszműbádogos munkák és a díszkémények eléggé megnövelték volna a költségeket. De ácsszerkezet az önkormányzati költségvetésen úgy épült, hogy nagyon minimális változtatással fogadó képes
11/35 a neobarokk tető, a manzard tetőre. Aztán történt ez a sajnálatos tűzeset 1996-ban. A kártalanítás munkálataiban is részt vettem. Az elmúlt évben 2006. őszén valamikor a Vigyázó Társaság Podmaniczky-Vigyázó Kastély látogatásának keretén belül alkalmam volt megnézni belülről is. Döbbenten tapasztaltam, katasztrófa. Tényleg a sírással küszködve jöttem el. Azon a látogatáson Fejér Gyula alpolgármester úr is jelen volt. Én nagyon szánalmasnak tartottam, mert igen is történt nagyon nagy mértékű állagromlás azóta, amióta én 1998-ban láttam belülről az épületet. Az állagromlás természetesen mérhető. Én, mint szakember, építész szakember meg tudom állapítani. 40 éve vagyok a szakmában. Nagyon komoly állagromlásnak van kitéve. A beázások, a nyitott, a beüvegezetlen ablakoktól kezdve a hó, a jég, az eső, minden nedvességnek, párának, az időjárás viszontagságainak évek óta ki van téve az épület. Semmiféle védelem ablakok lefóliázása, fűtés, stb. - nem történt az elmúlt évek téli csapadékai ellen. Nem tudom, hogy valakinek van-e kérdése. Nagyon szívesen válaszolok. Pillanatnyilag ennyit tudtam elmondani. Csorba Béla: érdeklődéssel figyeltem a vitát eleddig. Az eddig elhangzottaknak kb. a 2/3-a azzal foglalkozott, hogy miért ezt, miért most, miért így. Én azt gondolom, hogy szeretném, ha a kastéllyal, a kastély sorsával foglalkoznánk. Én egyetértek részben Derczbach Istvánné képviselőtársam által elmondottakkal. Nem vitatom Adonyi úr jó szándékát, nem vitatom lokálpatriotizmusát, nem vitatom azt sem, hogy az Önkormányzat előtt, amikor ez az adásvételi szerződés létrejött sok más lehetőség nem adódott. Tudjuk jól, hogy nagyon gyakran kényszerpályán vagyunk. Azt azonban igen is vitatom, hogy ha születik valamikor egy döntés, ami a döntés meghozatalakor jónak látszott, jó döntés, de az idő nem igazolja, akkor csak azért, mert akkor úgy döntöttünk, kitartani mellette muszáj lenne. Én úgy gondolom, hogy azt vesszük észre, hogy a kastély állaga negatívan változik és ezt nem lehet nem észrevenni, akkor nekünk kötelességünk - felelősségünk itt van - ezzel foglalkozni. Azzal is egyetértek, amit szintén Derczbach Istvánné mondott, hogy jogászkodjunk egy kicsit. Ha jól csalódom, azt a kifejezést használta, hogy jogi értelemben vizsgáljuk meg. Akkor engem roppantul érdekelne az, hogy az Önkormányzat számára biztosítékot jelentő jelzálogszerződésnél hogy lehet az, hogy egy durván 15 ezer nm belterületi ingatlant egyenértékűnek tüntetünk fel a csere után egy 5580 nm-es külterületi ingatlannal? Ha már jogászkodunk, akkor azt vizsgáljuk meg, hogy ez kinek a felelőssége és milyen kár érte vagy érhette az Önkormányzatot. Kiss Lajos: először Krupánszki Terézia által elmondottakra egyetlen mondatban reagálnék. Mikor azt mondtam, hogy ez a tető ideiglenes, ez valójában egy ideiglenes tető. Emlékezetem szerint úgy készült, hogy azok a faszerkezetek, amik be lettek ide építve, alkalmasak lesznek arra, ha majd valamikor manzárd tető kialakítására sor kerül, felhasználható. De ez egy ideiglenes tető. Aztán, hogy le van verve a vakolat. Ez az épület könnyező házigombával fertőzött volt. Ahhoz, hogy a könnyező házigombát megszüntessük, természetesen a vakolatot le kell verni, lánggal kell kezelni a falazatot annak érdekében, hogy a gomba eltűnjön innen. Könnyező
12/35 házigombával volt fertőződve a fal, gondolom azért van leverve a vakolat, mert gombátlanítottak. Egyetértek Csorba Bélával abban, hogy a kastély sorsával akkor kell majd foglalkozni, ha a kastély tulajdonosa az Önkormányzat lesz. Jelen pillanatban nem az. Most szeretném, ha senki sem értene félre. Számomra nagyon fontos lenne, hogy megérjem, hogy ez a Podmaniczky-Vigyázó Kastély eredeti állapotában látható legyen. Szeretném megérni. Előbb már pedzettem, de most rákérdezek. Gondolom vannak itt jogászok. A kérdésem az, hogy a szerződésben kikötött visszavásárlási idő Ptk. ellenes vagy nem Ptk. ellenes. Ez dönti el. Mert mi beszélhetünk, meg jöhetnek az egyéni érzések, hogy én így látom, én nagyon szeretem, hú de kellene, ennek jelentősége nincsen. Jelentősége annak van, hogy ez a szerződés jogszerűen köttetett, kielégíti-e a Ptk-t vagy sem? Amennyiben Ptk. ellenes, tehát az 5 év most járt le, mert a szerződést 5 éve írtuk alá, az egy dolog, vagy pedig nem járt le még az 5 év, mert akkor lép hatályba, ahogy a szerződésben van és az nem Ptk. ellenes, akkor miről beszélünk? Ezt szeretném megtudni. Kérném a választ, majd utána folytatom még. Riz Levente levezető elnök: ahhoz, hogy a jogász kolléga szót kapjon, ismét szavaznunk kell. Szavazásra bocsátom azon javaslatot, hogy Dr. Kováts Sebestyén szót kapjon 5 percben, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 93/2007. (IV. 2.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 87/2007. számú „Javaslat a PodmaniczkyVigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására” tárgyú napirendi pont vitájában Dr. Kováts Sebestyénnek 5 percben szót ad. (28 igen szavazat, egyhangú) Dr. Kováts Sebestyén: részt vettem a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttesével kapcsolatos jogi kérdések megvitatásában, ebben egyébként több jogász szakértő is részt vett, így a Dr. Gál Ügyvédi Iroda is. Nem magyarázkodni kívánok, de elég sok időt vett igénybe az anyagok összeszedése, mert sajnos elég hiányosan álltak rendelkezésre és igazából a mai napig sem sikerült teljes egészében a helyzetet feltárni. A Képviselő úr kérdésére válaszolva azt tudom elmondani, hogy a Ptk. alapján 5 évre lehet a visszavásárlási jogot kikötni. Ebben vita nincs közöttünk. A problémát az jelenti, hogy amikor a szerződést megkötötték 2002. április 3-án, nem lehetett előre megmondani, hogy mikor fog az építési engedély jogerőre emelkedni. Ezt a felek egyike sem tudta megmondani, azonban csak a vevő volt abban a helyzetben, hogy ráhatással legyen, tehát hogy benyújtsa az építési engedély iránti kérelmet, az esetleges hiánypótlásoknak eleget tegyen. Gyakorlatilag az Önkormányzatnak, mint eladónak semmiféle ráhatása nem volt. Ugyanakkor az Önkormányzat jogosultsága függött ettől a vevői magatartástól. Ki kell térni arra, hogy egy közhiteles ingatlannyilvántartásba került bejegyzésre ez az 5 éves visszavásárlási határidő. Ha valaki megnézi pillanatnyilag az ingatlan tulajdoni lapját, azt látja, hogy 5 év. Nem azt látja, hogy az 5 év csak 3 éve kezdődött el, esetleg 2 éve kezdődött el. Egyébként a vizsgálatok során ez sem volt egyértelműen megállapítható,
13/35 hiszen az építési engedélyt módosítani kellett és a módosítás 2005. októberében lépett hatályba. Éppen az ellentmondásos jogi helyzetre tekintettel még a most felsorolt jogászokon kívül a Pesti Központi Kerületi Bíróság három bíráját is bevontuk ennek a kérdésnek a megvitatásába. Akiknek az egyöntetű véleménye az volt, hogy egy bírósági eljárás során, egy peres eljárás során ez a kikötés nem állna meg, magyarul érvénytelen lenne. Mi nem mondhatjuk azt egy szerződéses kikötésre, azt csak a független bíróság mondatja ki, hogy érvénytelen. De valószínűsíthetjük, hogy érvénytelen. Éppen ezért adtuk azt a javaslatot Polgármester úrnak, hogy próbáljon meg az Önkormányzat addig lépni, amíg ezt jogszerűen megteheti. Nehogy később, mint ahogy Polgármester úr bevezető szavaiban is elmondta, nehogy később az Önkormányzat abba a helyzetbe kerüljön, hogy már ne legyen döntési lehetősége ebben a kérdésben. Kiss Lajos: Ügyvéd úr! Ebben a szerződésben nemcsak az 5 év szerepel, hanem szerepel egy másik is, 90 nap. Az Önkormányzat amikor ezt a szerződést megkötötte, azt mondta, hogy köteles beadni az építési engedély kérelmet x időn belül és utána a megszerzett építési engedélytől számított 5 éven belül köteles azokat a munkákat elvégezni. Én úgy gondolom, hogy az Önkormányzat teljesen korrekt módon járt el ebben az ügyben, és kérdésem még egyszer az, hogy van-e olyan lehetőség a Ptk. – Ön tudja, hogy hányas paragrafus – szerint, hogy az 5 évet valamilyen feltételhez kössék a felek közösen közös akarattal? Van-e lehetőség vagy nincs? Dr. Kováts Sebestyén: önmagában a Ptk. rendszere azt megengedi, hogy a felek különböző jogi aktusoknak, illetve annak az érvényességét feltételhez kössék. Jelen esetben azonban nem lehet eltekinteni attól, amit már említettem, hogy az ingatlan-nyilvántartásban ez a jog bejegyzésre került, még pedig konstitutív hatállyal kerül bejegyzésre. Magyarul, ha nem kerül bejegyzésre, onnantól kezdve harmadik személyekkel szemben erre hivatkozni nem lehet. Most ez a probléma jogbiztonság kérdése. Az előzményekből hallottam, hogy túl sok vásárló nem volt az ingatlanra. De most elméletben ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy akár ezt vagy akár egy másik ingatlant valaki meg kíván vásárolni és az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva azt látja, hogy 5 évre került kikötésre az elővásárlási jog, akkor ő nyilvánvalóan mit tehet? Bízik ebben, kiszámítja, kikér esetleg egy szerződésmásolatot - amennyiben erre a jogosultságot megszerzi - az ingatlan-nyilvántartásból. Látja, hogy a felek 2002. április 3-án kötötték a szerződést, ugyan azt is elolvashatja benne, hogy függővé tették, de nem ismerhető meg számára ez az időpont. Álláspontunk szerint továbbra is azt mondjuk, hogy ez a feltétel úgy lett meghatározva, hogy bizonytalan volt a szerződés megkötésének időpontjában, hogy mikor fog bekövetkezni. Ez a probléma vele és ez volt a probléma a többi jogász kolléga szerint is. Nem mondom azt, hogy ez a vélemény, nyilvánvalóan akkor lesz vélemény, amikor a bíróság azt mondja jogerősen esetleg egy jogvita keretében vagy akár a Legfelsőbb Bíróság egy elvi állásfoglalás keretében, nem mondom azt el, legalábbis kétséges és mi már úgy láttuk, hogy erre az Önkormányzatnak fel kell hívni a figyelmét, nehogy a későbbiekben egy ilyen probléma miatt a joga elenyésszen a visszavásárlásra.
14/35
Kiss Lajos: köszönöm szépen Ügyvéd úr! Tehát akkor mondhatom azt, hogy a szerződés 7. pontja, amely a visszavásárlásról szól, nem Ptk. ellenes. Ugye? Mondhatjuk ezt. Dr. Kováts Sebestyén: nem Ptk. ellenes, ezt mondhatjuk. Kiss Lajos: egyetlen kérdésem van. A Képviselő-testület ma fog dönteni valamit, hogy mit, nem tudom. Van elképzelésem. De majd akkor derül ki, ha ott a szavazó táblán megjelennek a zöldek. Az Önkormányzat dönt. Vélhetően itt nincs vége a történetnek, hanem természetesen folytatódni fog. Majd valamikor egy-két év múlva a független magyar bíróság valamelyike vagy bíróságok fognak hozni egy jogerős ítéletet. Addig ez az épület gondolom így marad, ahogy jelen pillanatban van. Mondjuk nem marad így, hanem az állapota sokkal rosszabb lesz, mert az alatt az 1-2-3 év alatt, amíg jogerős ítélet ezzel kapcsolatban nem születik, ennek az épületnek a műszaki állaga tovább fog romlani. Az Önkormányzat olyan nagyon sokat kezdeni ezzel jelen pillanatban nem tud. Én úgy gondolom, hogy mindenkinek - amikor döntünk - az kell, hogy lebegjen a szeme előtt, hogy olyan döntés szülessen, amely az Önkormányzat számára nem hoz anyagi hátrányt, illetve ennek az épületnek a műszaki állaga nem romlik tovább olyan módon, hogy úgy mondjam jóvátehetetlen, mint ahogy valaki Önök közül mondta. Polgármester úr én megfontolt döntést szeretnék, nagyon sajnálom, hogy nem látom itt Adonyi urat. Lehetett volna talán vele tisztázni vagy netán Önök tárgyaltak-e, behívták-e, nem a ZRt-n vagy Kft-n keresztül, hanem a Polgármesteri Hivatalba behívták Adonyi urat? Tárgyaltak-e vele, hogyan látja ő a kérdést, születhet-e valamilyen megállapodás a felek között, stb.? Riz Levente: nem tartom kizártnak, hogy erről meg lehet állapodni. Úgy látom, hogy itt van az Adonyi Kft. képviselője. Megkérdezném, hogy kíván-e hozzászólni ehhez a vitához? Riz Levente levezető elnök: jelzi, hogy igen. Akkor viszont szavazni kell róla. Szavazásra bocsátom azon javaslatot, hogy Dr. Szajbert Attila szót kapjon 5 percben, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 94/2007. (IV. 2.) Kt. határozat A Képviselő-testület a 87/2007. számú „Javaslat a PodmaniczkyVigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására” tárgyú napirendi pont vitájában Dr. Szajbert Attilának 5 percben szót ad. (28 igen szavazat, egyhangú) Dr. Szajbert Attila, az Adonyi Kft. képviselője: az Adonyi Kft. képviseletében járok el. Az itt felvetettekkel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy 2007. január 22-én Adonyi úr kezdeményezte azt, hogy személyesen is tárgyaljunk erről a kérdésről. Azonban erre nézve semmiféle megkeresés nem érkezett hozzá. Nem volt egy olyan személy, akivel konkrétan le tudott volna ülni tárgyalni a kérdésről. Engem is a mai napon
15/35 kért meg arra, hogy gyorsan – pár órával az ülés előtt – jöjjek el és igazából arról tájékozódjak, hogy most tulajdonképpen miről is van szó. Konkrétan nem tudott leülni senkivel tárgyalni. Természetesen hajlandó arra, hogy leüljön és a kérdésről tárgyaljon. Érdemben szeretnék hozzászólni az előbb elhangzottakhoz. Én úgy látom, hogy jelen pillanatban van itt egy olyan kérdés, hogy meddig is áll fent ez a visszavásárlási jog, illetőleg azt honnan is számoljuk. A szerződés elég egyértelműen kimondja, hogy onnantól kell számolni, amikor jogerőre emelkedett az építési engedély, tehát az 5 év, ami még nem járt le. A kolléga úr felvetette, hogy ez ellentétben áll az ingatlan-nyilvántartással. Valóban úgy szerepel, hogy amikor kérjük a bejegyzést, bejegyzik és onnantól kezdve 5 év. Én igazából nem látok olyan nagy ellentmondást itt. Bármikor van arra lehetőség, hogy közös megegyezéssel a felek módosítsák ezt a határidőt. Ha most a felek leülnek és azt mondják, hogy kezdjük el, írjunk alá, rögzítsük, hogy a határidő ekkor kezdődött és ennek megfelelően az 5 év ekkor jár le, akkor ez a probléma megoldódik. Szerinte ez lenne a logikus lépés ebben a helyzetben. Nem pedig az, hogy akkor a határidő lejárta miatt gyakoroljuk a vételi jogunkat, csak azért, hogy ki ne fussunk belőle. Nekem ez a véleményem. Riz Levente: kiterjedt levelezésben állunk Adonyi úrral. Nem zártuk el magunkat a kommunikáció lehetőségétől. Valóban személyesen nem találkoztunk, viszont leveleztünk egymással több ízben is. Lázár Attila: szeretném megkérdezni Ügyvéd úrtól, hogy többször emlegettük ezt az érvényes építési engedélyt. A jelenleg érvényes építési engedélynek megtudhatnánk a dátumát? Önök mikortól számítják az 5 évet? A kastély egész épületére – nemcsak a kúriára és az istállóra, hanem a főépület külső-belső építésére is – vonatkozik-e az érvényes építési engedély? Dr. Szajbert Attila: mint már említettem, a mai nap kaptam meg a megbízást arra, hogy ide jöjjek. Nem tudom pontosan megmondani. Nem tudtam én sem felkészülni, nem tudom, hogy mikor lett beadva, mikor vált jogerőssé. Riz Levente: gondolom, mint a Kft. jogi képviselője azért arról csak tud, hogy van építési engedélye? Dr. Szajbert Attila: itt volt egy elméleti levezetés, hogyan kell ezt számítani, meddig lehet gyakorolni. Én ezzel az elméleti levezetéssel kapcsolatban vetettem fel azt, hogy nem egyből ajtóstul kell bemenni a házba, hanem van lehetőség arra, hogy határozzuk meg együtt közösen, hogy honnan kezdődik ez a határidő. Ezt most nem tudom megmondani. Nézzük meg és onnantól kezdve mondjuk azt, hogy 5 év és jegyezzük be 5 évre a visszavásárlási jogot. Lázár Attila: akkor jól értem, hogy Adonyi úrnak a képviselője nem tudja pontosan, hogy van-e építési engedély és hogy mikori az építési engedély dátuma? Ez kulcskérdés ennek a szerződésnek a vizsgálatával kapcsolatban.
16/35 Dr. Szajbert Attila: ha most kielégíti a válasz, építési engedély van, de nem tudom napra pontosan megmondani, hogy az mikor emelkedett jogerőre. Nem tudtunk megfelelően felkészülni erre az ülésre. Lázár Attila: többször módosították azt. Építési engedély született 2002-ben, aztán 2003-ban is született egy építési engedély, aztán 2005-ben van egy visszavonása ennek az építési engedélynek. Valós dolgok-e, hogy 2002-ben van egy építési engedély beadva, aztán 2003-ban is és aztán 2005-ben pedig módosítva lett, illetve el lett utasítva az építési engedély? Kiss Lajos figyelmét erre is szeretném felhívni. 2005-ben vissza lett utasítva, el lett utasítva. Dr. Szajbert Attila: miután konkrét tényre kérdez rá, én azt kérném, hogy adjanak lehetőséget arra, hogy ezt meg tudjuk nézni és akkor konkrétan fogunk rá válaszolni. De most így másfél óra alatt sajnos nem tudtuk megnézni. Fohsz Tivadar: én azt a kérdést tenném fel a jogi képviselőnek, hogy az a pár óra, amióta megtudta azt, hogy a testület ma ülésezni fog, ez nem volt arra elegendő, hogy Adonyi úrtól elkérje az építési engedélyeket? Nem tartott volna ez igazán túl hosszú időbe. Ezeknek meg kell lennie nála. El kellett volna ide hozni. Adonyi úr nincs olyan nagyon messze, fél óra elegendő, vagy még akár most is valaki elhozhatná ezeket. Dr. Szajbert Attila: természetesen beszéltem vele és a legfontosabb okiratokat, pl. a szerződést, ide adta. Riz Levente: az nekünk is van. Dr. Szajbert Attila: igazából másfél óra nem elég arra, hogy az ember találkozzon is, ide is jöjjön, plusz úgy átlásson egy ilyen ügyet, hogy tudjon is válaszolni. Most 18 papírra van szükség és akkor ezt készítse el gyorsan az ügyfél erre az ülésre. Még egyszer azt mondom, hogy semmi akadálya nincsen annak, hogy a későbbiekben megismerjük ezeket a dokumentumokat, de egyszerűen nem volt arra idő, hogy most felkészüljünk. Egyébként pedig gondolom, miután nem tudom, hogy ez az Önkormányzat adta-e ki az engedélyeket, de amennyiben… Riz Levente: semmiképp. Dr. Szajbert Attila: mindenképpen be fogjuk szerezni és akkor, ha leülünk és megbeszéljük, megmutatjuk a dokumentumokat. Fohsz Tivadar: akkor még egy kérdésem van. Tudomásom szerint mindig ott kell lennie az érvényes építési engedélynek a helyszínen, az építkezés helyszínén. Ha esetleg egy telefont lehetne Adonyi úr felé megejteni, hogy az építkezés helyszínéről, ami tőlünk még gyalog is 5, maximum 7 percre van, valaki idehozná ezt az építési engedélyt. Annak igazán örülnénk.
17/35 Dr. Szajbert Attila: Megpróbálom felhívni.
kérdésem,
hogy
fel
lehet
hívni
Adonyi
urat?
Kovács István: egy pár kérdés felmerült bennem. Az egyik, hogy kinek a felelőssége – még egyszer kérdezem azt –, hogy ezt az ügyet ma kell tárgyalni? Ez fontos kérdés, mert azt gondolom, hogy itt már elindult egy – Polgármester úr szavaival élve – jogászkodás, ez majd az ügyvédek dolga lesz, hosszú hónapok, esetleg évek történése lesz ez az ügy. Azt gondolom, hogy Fohsz Tivadar alpolgármester úr ismét jelét adta cinizmusának. Sajnálom, hogy Lázár Attila ilyen magas IQ-val rendelkezik. De hát ez az Ön problémája sajnos. Meg szeretném kérdezni azt, hogy egy kicsit mindenki értse, azok az emberek is értsék, akik nem ennél az asztalnál ülnek, vagy éppen nem jogászok. Van itt a kerületben egy vállalkozó, Adonyi Józsefnek hívják, aki nem kevés pénzt fektetett be ebbe a beruházásba. Polgármester úr akkor nem volt itt, mikor bejáráson volt az egész testületnek, akkor megnézhettük, hogy komoly összegeket fordított rá. Én szerintem sok millió forintot fordított erre a beruházásra, erre az építkezésre. Meg szeretném kérdezni, hogy melyik az a vállalkozó, aki nem akarja befejezni vállalkozását, amikor soksok millió, sok-sok tíz millió forintot fektetett be egy beruházásba? Ki az az őrült, aki nem kívánja befejezni. Én nem vitatom, hogy esetleg fennállhat az a helyzet, hogy még nem fejezte be ezt a beruházást. Nem láttam, nem voltam ott, nem tudom. Nem adott senki lehetőséget arra, itt ebben a szakanyagban. Egyáltalán nincs is szakanyag, hol van például Tóth Péter, aki végig kísérte, figyelemmel kísérte ezt az egészet és megint visszatérek, kinek a felelőssége, hogy ma tárgyaljuk? Kinek a felelőssége az, hogy nincs jelen Tóth Péter? Kinek a felelőssége az, hogy hol van Adonyi úr, például, aki egyáltalán megvédhetné a saját álláspontját. Annyival tartozunk bármelyik kerületi vállalkozónak, hogy a testületi ülésen akkor tárgyaljunk egy olyan anyagot, amikor az érintett is jelen tud lenni. Nem másfél, két órával a testületi ülés előtt. Igen is, amit Kiss Lajos is elmondott. Valószínűleg egy hosszú per fog következni. El tudjuk azt képzelni, hogy Adonyi úr következő időszakban egy vasszöget is arrébb fog tenni ezen a területen? Elképzeljük azt, hogy amit beruházott vagy beletett ebbe a beruházásba, azt nem kívánja megtéríttetni? Van-e erre valamiféle felmérés? Van-e arra felmérés, hogy jelen pillanatban mennyibe fog ez kerülni nekünk? Mennyi kártérítést kell majd, vagy esetleg jogtalan haszonszerzés címén mennyi pénzt kell kifizetnünk Adonyi úrnak? Felmérték-e az ügyvéd urak - azon kívül, hogy elmondta itt ügyvéd úr, hogy jelen pillanatban elég szűkösek voltak a határidők és ez egy menekülési útvonal volt jelen pillanatban - azt, hogy be kellett adni, mert esetleg lejárhat a határidő, aztán még lehet akárhogy dönteni. Én nem is az Ügyvéd úr felelősségét, hanem az Önök, a tanácsadók felelősségét kérdezem, hogy miért nem lett ez időben beterjesztve? Miért nem úgy van előkészítve az anyag, hogy ezekre a kérdésekre is választ kaphassunk? Hogy választ kaphassunk arra, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni? Ki tudjuk-e fizetni? Esetleg egy olyan úton, amikor azt mondjuk, hogy valóban nem készült el, de folyamatosan épül, fejlődik, vagy mit tudom én, invesztál bele a vállalkozó és egyszer be fogja fejezni. Át tudjuk-e vállalni annak az ódiumát, hogy ez be lesz fejezve? Csak a telekre van szükségünk esetleg? Mert az elkövetkezendő 3-4-5 évben eljuthatunk egy olyan
18/35 állapothoz, hogy itt már nem lesz mit csinálni ismételten. Én azt gondolom, hogy ezek fontos kérdések. Ezek a lakosság részéről is meg fognak jelenni, hogy miből akarjuk finanszírozni, amikor a sporttól, a sportpályázatoktól elveszünk 3 millió Ft-ot, amikor ilyen összegű beruházásokat akarunk végrehajtani. Először meg kellett volna vizsgálni azt - én úgy gondolom, hogy mindenki számára világos legyen -, hogy be lesz egyáltalán Adonyi úr révén fejezve vagy sem? El tudom fogadni azt a döntést is, amikor azt mondjuk, hogy Adonyi úr nem fogja tudni ezt befejezni. De mi be tudjuk fejezni, Polgármester úr? Riz Levente: szeretném Képviselő úrnak hangsúlyozni, hogy mi, a kerület jelenlegi vezetése a kastélyból kastélyt szeretnénk, felújított, régi pompájában helyreállított kastélyt. Nem egy teniszpályát, nem bevásárlóközpontot, nem lakóparkot szeretnénk azon a területen, hanem kastélyt szeretnénk azon a területen. Úgy gondoljuk, hogy ez a mai körülmények között meglehetősen távoli. Dr. Szajbert Attila: beszéltem Adonyi úrral telefonon. Ő a következő választ adta. Ezeket a határozatokat a Műemlékvédelmi Hatóság megküldte az Önkormányzatnak. Tehát rendelkezésre áll. Egyrészről. Másrészről ő is korábban megküldte, hogy meg legyen valahol. Amennyiben nem lenne itt, szükségük lenne rá, természetesen semmi akadálya nincsen annak, hogy azt mi is odaadjuk. Csak azt ne kérjék tőlünk, hogy most 5 percen belül azonnal ugorjunk. Ez az egyik. A másik pedig, arra kéri a testületet Adonyi úr, hogy nevezzenek ki egy személyt, akivel konkrétan le tudunk ülni tárgyalni és tartsuk a kapcsolatot. Azt gondolom, hogy akkor egyszerűbben tudnak haladni majd a dolgok. Riz Levente: szeretném jelezni, hogy levélben kértük Adonyi urat, hogy az építési engedélyt juttassa el hozzánk. Örülök, hogy most talán arra a belátásra tért, hogy végső soron elküldené. Annyit szeretnék csak a testület figyelmébe ajánlani, hogy az Építéshatósági Csoport vezetője írta le, az Építéshatósági Csoportnál fellelhető iratokban jogerős tervdokumentáció nem található. Nem tudom, hogy ki mit küldött ide, ebben a Házban ilyen nincsen. Dr. Morauszky András: én tagja voltam mind a két Vagyongazdálkodási Bizottságnak az elmúlt 8 évben. Ha emlékeim nem csalnak, ennek a FIDESZ is tagja volt. Nem egy fő, hanem ugyanúgy, ahogy most a Vagyongazdálkodási Bizottság feláll, ugyanúgy 50-50 %-kal tagja volt. Ha jól emlékszem, az első ilyen Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén Havas Henrik és a Szegedi Társaság szerette volna megvásárolni. Volt látványterv, ha jól emlékszem, kongresszusi központ. Mindenben megállapodtunk. Majd utána olyan nagy volt a Kastély költsége, hogy visszaléptek. Ezután szintén konszenzusos volt a döntés – úgy emlékszem –, amikor a Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén Adonyi József kapta meg a Kastélyt. Én nekem a mai nappal egy a bajom, hogy Adonyi úrral nem ültek le tárgyalni. A másik bajom az, hogy itt most tücsköt-békát fogunk egymásra kiabálni, majd az elkövetkezendő 5 évben bíróságra fog az Önkormányzat és az Adonyi
19/35 úr is járni. Ez minimum 100 millió Ft-ba fog kerülni az Önkormányzatnak. Azt gondolom, hogy egy békességes megegyezést kellene valahogy elérni. Azon ne csodálkozzunk Lázár Attila, hogy egy vállalkozót egy órával a testületi ülés előtt - akivel szerződéses jogviszonyban áll az Önkormányzat ugrasztunk és ő egyből itt van, mint a képviselők. Én most már azt várom, hogy az elkövetkezendő testületi ülésre be sem fognak bennünket már engedni, vagy nem is fogják közölni velünk, hogy mikor lesz a testületi ülés. Képviselő úr engem is ugyanúgy megválasztottak, mint ahogy magát ebben a kerületben, és ugyanúgy jogom van ahhoz, hogy megtudjam, hogy mikor lesz a testületi ülés és nem két órával előtte, és igen is jogom van, hogy felkészüljek és jogom van ahhoz, hogy feltegyek kérdéseket. Dr. Hrutka Zsolt: kérdésem lenne a szakértő ügyvéd úrhoz, hogy az Adonyi Kft. kapott-e bármilyen írásos anyagot arról, hogy ma mi lesz a testületi ülésen. Dr. Szajbert Attila: erre így pontosan most nem tudok válaszolni. Riz Levente: én tudok válaszolni. Meghívtuk a testületi ülésre az Adonyi Kftt. Dr. Hrutka Zsolt: kapott anyagot is? Riz Levente: meghívót kapott, tekintettel, hogy nem tanácskozási joggal lett meghívva. Dr. Hrutka Zsolt: a mellékletben hivatkoznak az együttműködési kötelezettségre, Btk-t citálnak elő. Akkor lehet, hogy ebben a kérdésben a testületnek is úgy kellett volna eljárnia, vagy legalábbis az előterjesztést elkészítő tanácsnoknak gondolni kellett volna arra, hogy talán az Önkormányzatot is köti az együttműködési kötelezettség. Dr. Szajbert Attila: annyit tudok, hogy az ülés előtt egy néhány órával jött egy telefon, hogy a mai napon lesz egy testületi ülés, de semmi több. Dr. Hrutka Zsolt: az előterjesztésben az szerepel, hogy a visszavásárlás esetén 37,5 millió Ft-ot kellene az Önkormányzatnak visszafizetnie Önöknek. A szerződésben pedig szerepel egy olyan kitétel, hogy ebben az esetben még azt az összeget, amit ráfordított, annak a 50%-át kellene kifizetnie a vevőnek. Ezt nem igazán láttam az előterjesztés határozati javaslatában. Lehet, hogy én voltam figyelmetlen, vagy rosszul olvastam, mi van ezzel? Riz Levente: benne van az előterjesztésben, olvassa el figyelmesen képviselő úr. Dr. Hrutka Zsolt: lehet, hogy azért mert nem volt rá elég időm. Meg szeretném kérdezni továbbá, hogy tudhatunk-e arról, hogy az Adonyi Kft. hogyan fog viszonyulni ehhez a kérdéshez? Kívánják-e perre vinni? Ha igen, akkor mivel számolhat a Képviselő-testület, mennyibe kerülhet az eljárás és mennyi ideig húzódhat, és ez alatt mi lesz az épülettel?
20/35
Dr. Szajbert Attila: az Adonyi Kft. hozzáállása, hogy a kérdést tárgyaláson kívül kell rendezni. Abban az esetben, ha a megfelelő együttműködést követően mégsem jön létre megállapodás tárgyalásos úton, akkor én azt tanácsolnám az ügyfelemnek, hogy az igazát peres úton védje meg. Nem véletlenül ölt bele ebbe az üzletbe több száz millió Ft-ot idáig. A másik, hogy egy ilyen eljárás bizony elég sok költséggel jár, nem beszélve az illetékről. Több szakértőt kell kirendelni. Egyrészt az állagromlásra, másrészt az elvégzett munkákra. A szakértői díj is elég sok lesz. Igazából összegszerűség tekintetében kérdés, hogy mi lesz a szakértő véleménye, és hogy mennyi ideig fog tartani a per. Ugyanazt el tudom mondani, hogy most már a polgári perrendtartás úgy módosult, hogy bíróságok is igyekeznek tartani magukat ahhoz, hogy évente azért három tárgyalást ki szoktak tűzni. De egy ilyen ügyben szerintem sokkal több tárgyalásra lehet számítani. Az elsőfokú eljárás az kb. 2 év vagy annál is több, mire lezárul. Utána jön egy fellebbezés, ami vagy annyi vagy valamivel kevesebb. És a vége adott esetben még egy felülvizsgálat is lehet, mire vége van az ügynek. Bizonytalan helyzet van, természetesen az egész beruházás meg fog akadni. Ha nem teljesen biztos a befektetőnek az a joga vagy az a lehetősége, hogy ő most ide a továbbiakban is pénzt tegyen be, és ez az övé lesz, akkor megakasztja. Nyilván nem fog bele pénzt tenni addig, amíg nem lesz tiszta a jogi helyzet. Ha a jogi helyzet tiszta – szerintünk most is az -, akkor folytatja a beruházást és határidőre befejezi azt. Ezért én azt tudom mondani az Adonyi Kft. képviseletében, hogy az együttműködésre törekedjünk, és akkor hamarabb lesz a kastély az eredeti állapotába felújítva, mint ezen a peres úton. Riz Levente: melyik határidőre fejezi be a kastély felújítását az Adonyi Kft? Dr. Szajbert Attila: ezt most így nem tudom megmondani. Nem tudtam úgy felkészülni, hogy konkrét dolgokat mondjak. Elviekben tudok nyilatkozni. Tehát egy ilyen jellegű kérdésnél nyilván egyszerűbb lesz közös megegyezéssel haladni előre, mint pereskedéssel. A hosszú per alatt a munkálatok feltehetően állni fognak, az állaga tovább fog romlani. Arra is felhívnám a Képviselő-testület figyelmét, hogy jelen pillanatban ez a kastély az Adonyi Kft. birtokában van. Ahhoz, hogy itt bárki is munkát végezzen, ahhoz jogszerűen át kellene adni a birtokot valakinek. Nyilvánvalóan a mi álláspontunk az, hogy a jogszabályoknak és a szerződésnek megfelelően megyünk, és ha megtámadják a szerződésünket, akkor védekezni fogunk, és amíg el nem dől, hogy itt kinek van igaza, addig nem fogjuk átadni a kastélyt. Tehát nem úgy fog történni, hogy átadjuk, újítsa fel majd pereskedünk, hanem amíg el nem dől, addig tartjuk a pozíciónkat. Lázár Attila: a szerződés 8. oldal 5. pontja a szerződésből eredő esetleges vitás kérdésekkel kapcsolatban az állandó választott bíróság hatáskörét jelöli meg. Kérdésem, hogy ez mit jelent? Dr. Szajbert Attila: ez azt jelenti, hogy a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara mellett működik egy állandó választott bíróság. Ez egy alternatíva a rendes peres eljárásokhoz képest. Azt szokták mondani, hogy ez az eljárás
21/35 valamivel gyorsabb, de sokkal költségesebb. Viszont én abban kételkednék, hogy gyorsabb ez az eljárás. Először meg kell alapítani a bíróságot. Az úgy indul, hogy a felperes kijelöl egy bírót, utána az alperes is jelöl, majd a két bíró alakít egy harmadik bíróságot. Lehet vitatni a hatáskörnek a kifogását. Ha döntés született a bíróság által, akkor meg lehet támadni, az érvénytelenítését lehet kérni. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy egy választott bírósági eljárás hamarabb lezárulna, mint egy rendes polgári peres eljárás. Abban viszont biztos vagyok, hogy körülbelül négyszer annyiba fog kerülni, tudniillik a választott bírók igen neves szakemberek. Fohsz Tivadar: az Ön tapasztalata alapján kb. hány évig húzódik egy ilyen peres eljárás? Dr. Szajbert Attila: konkrétan nem tudom megmondani. Most próbálom felmérni ütemszerűen. Nem lehet előre megmondani, hogy egyáltalán hány tárgyalásra van szükség. Minimum 5 tárgyalásra biztos szükség van, mert részletkérdésekben kell dönteni; szakértői kérdésekben, értékekről, elvégzett munkálatokról. Nem tudjuk, hogy a per folyamán még milyen egyéb kérdések jönnek majd elő. Lehet, hogy most azt gondoljuk, hogy összesen 3 kérdést kell eldöntenünk, és abba kell 5 fajta ténymegállapítást tennünk, és a peres eljárás során kiderül, hogy a 3 helyett mondjuk 12 kell és emiatt megnövekedik a tárgyalások száma. Azt is el tudom képzelni, hogy akár egy tíz tárgyalásra is szükség lehet, hogy döntés szülessen ebben az ügyben. De lehet, hogy sokkal kevesebb. Ez egy bizonytalan dolog. Riz Levente: nagyon sokat beszélünk perről, perekről. Én úgy gondolom, hogy talán törekedni kell arra, hogy a kastély ügyében akár meg is lehet egyezni olyan módon, ahogy itt ebben a döntésben ma a Képviselőtestületnek – a korábbi tulajdonosnak - a szándéka megfogalmazódik. Nem biztos, hogy az Adonyi Kft. érdeke ellen van az, hogy a tulajdonát a XVII. kerület visszakapja. Nyilván lehet róla beszélni, hogy milyen formában, hogyan számolunk el. El kell számolni a ráfordított költséggel, de ugyanúgy el kell számolni az állagromlással, ami hatalmas. Nem biztos, hogy ez Önöket hozza előnyösebb helyzetbe. Sőt! Csorba Béla: amikor Kováts ügyvéd úr először szót kapott, azt mondta, hogy a tulajdoni lapra nem lett bejegyezve a visszavásárlási jog. Ez így van? Dr. Kováts Sebestyén: de be lett jegyezve. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy 5 évre lett bejegyezve. De nem állapítható meg, hogy honnan számítandó ez az 5 év. Én ezt példaként hoztam fel, mert ha egy laikus ember megnézi, akkor azt gondolhatja, hogy talán a bejegyzés időpontjától vagy talán az adásvételi szerződés keltétől számított az 5 év. Nem sejtheti, hogy még csak 1 éve vagy 2 éve indult el az elővásárlási jog. Csorba Béla: ezért elképzelhető, hogy a pontatlanság következtében birtokon kívül kerül az Önkormányzat? Dr. Kováts Sebestyén: igen.
22/35
Hatvani Zoltán: 27 perce jelentkeztem hozzászólásra, azóta sok mindenre lehetne reagálnom, de ami miatt a gombot megnyomtam, az Kiss Lajos frakcióvezető úrnak szólt volna, aki felhívta a figyelmünket, hogy az Önkormányzat érdekeit is vegyük figyelembe és eszerint döntsünk. Arra szeretettem volna kérni a Képviselő-testületet, hogy ne csak az Önkormányzat érdekét vegyük figyelembe, hanem a kastély érdekét is. Új képviselőként ezzel az üggyel most találkozom először, de Krupánszki Terézia elmondása alapján az elmúlt 10 évben a kastély olyan állapotromláson ment keresztül, hogy ezzel sürgősen kezdenünk kell valamit. Itt egy lehetőség, amikor is az Önkormányzat visszaveheti, visszakaphatja ezt a kastélyt, és elindulhat esetleg a megújulás útján az épület. Hogy most ez 1 év vagy 2 év, azt nem lehet tudni előre. 5 éve adta el az Önkormányzat igen méltatlanul alacsony áron, és az elmúlt 5 évben én, mint kívülálló, az utcán sétáló, nem látok semmi változást, semmi fejlődést. Kovács István képviselő-társam szavai is egy kicsit megdöbbentettek. Nem az, amit Lázár Attilának mondott, hanem hogy az Itthon Rákosmentén Egyesület majd nem kíván részt venni a szavazásban. Akkor mi van azokkal a civilekkel, akiket ők képviselnek? Azoknak a civileknek, illetve az ő frakciójuknak nincs véleményük a kastéllyal kapcsolatosan? Nagy Anikó: egy nagy értékű ingatlanról van szó, ami a kerület közkincse, közékessége lehetne. Én kívülről is azt látom, hogy tovább romlik a kastély. Szeptemberben belülről is meg tudtam nézni, amikor Tarlós úr itt volt és belül is borzasztó állapotok vannak. Ezek után néhány kérdést szeretnék feltenni Kiss Lajos volt alpolgármester úrnak, aki két cikluson keresztül volt korábban alpolgármester, és látjuk is a keze nyomát a kerületen. Mint gondos gazda odafigyeltek a szerződés megkötése után, hogy a nagy értékű ingatlannal mi lesz, megvalósulnak-e a szerződésben rögzített dolgok. Bár azok sem voltak igazán mindig úgy rögzítve, hogy utána az ember megfelelő lépéseket tehessen, ha probléma van. Első kérdésem,; ugye tudja, hogy az építési engedély mikor született meg, ki adta ki és jelen pillanatban az Önkormányzat épületében hol található? Szeretném az időpontot és annak a szervnek a nevét megtudni, aki kiadta ezt az építési engedélyt. A második kérdésem azzal kapcsolatos, hogy az adásvételi szerződéseken pecséteket látok, a felülvizsgálatok időpontjait. Nagyon helyes, hogy az Önkormányzat időnként egy ilyen szerződést felülvizsgál, és megállapítja, hogy valóban nem kell-e lépéseket tenni, hogy megvalósultak-e a szerződésben foglaltak, hogy időben lépjünk, még mielőtt összeomlik a kastély. Ez jogos. Kérdezném, hogy a felülvizsgálatot ki végezte, mikor végezte, készült-e róla írásos anyag és ez hol van? Szeretnénk ezeket elolvasni. A harmadik, hogy milyen lépéseket terveztek az elmúlt években? Mert kívülállóként is elmenve a kastély előtt, látszik, hogy az állapota hogyan romlik. Ezt látva, az előző Önkormányzat milyen lépéseket tett, hogy ezt megakadályozza, hogy a kastélyt megmentse és a szerződésben foglaltaknak érvényt szerezzen?
23/35 Az én véleményem szerint azoknak a felelőssége, hogy jelen pillanatban ilyen sürgősen kell dönteni, akik hagyták, hogy ilyen állapotba kerüljön a kastély és nem tettek korábban lépéseket. Az új önkormányzati vezetés még csak fél éve működik, fél év alatt ennyire volt képes. Az előző Önkormányzat 8 év alatt pedig arra volt képes, hogy elherdálja ezt a nagy értéket. Kovács István (ügyrendi): Hatvani Zoltán képviselő úr hozzászólása frakciónkat érintette, megszólíttatott minket. Nagyon köszönöm képviselő-társamtól, hogy végre komolyan vesz minket, azokat is, akiket mi képviselünk. Sajnálom, hogy a bizottsági helyek elosztásánál ez soha nem merült fel Önben. Én megtisztelem Önöket folyamatosan azzal, hogy csöndben vagyok, mikor bárki bármilyen sületlenséget beszél esetleg. Önök is megtisztelhetnének azzal, hogy nem provokálnának folyamatosan. 3-4 ember folyamatosan beszél az alatt az idő alatt. Aki jelen van a testületi ülésen, az tudja. Képviselő-társaink tudják, az állandó vendégek tudják. Én kérem Önöket, hogy tiszteljenek meg azzal, hogy ha én beszélek, akkor Önök ne beszéljenek. Az a 3-4 ember – amit itt említett, hogy Lázár Attila -, aki folyamatosan beszél, megjegyzéseket tesz. Én nagyon szívesen válaszolok mindenre. Én meg tudom Önöket tisztelni ezzel, akkor Önök is tiszteljenek meg engem. Nagy Anikó (ügyrendi): annyit szeretnék kérni, hogy a szavazáskor név szerint döntsünk. Lázár Attila (ügyrendi): Kovács István képviselő úrnak annyiban szeretnék reagálni, hogy jó lenne, ha mindenki magából indulna ki. Itt vagyunk a teremben, mindenki pontosan hallja, hogy ki hogyan reagál egyes hozzászólásokra. Ha magából indul ki képviselő úr, akkor megkapja ugyanazt a tiszteletet, amit ő maga meg fog adni. Mihelyst megadod azt a tiszteletet, hogy nem beszélsz, nem duruzsolsz, amikor itt a bal oldaladon megszólalnak, te is meg fogod kapni a tiszteletet. Riz Levente levezető elnök: kérem, hogy ne generálják tovább ezt a vitát. Kovács István (ügyrendi): azt gondolom, hogy amikor a testületi ülésen bárki, aki a mikrofont a kezébe veszi, én nem nagyon szoktam beleszólni. Gondolom, hogy ezzel elismerte képviselő-társam, hogy Önök ezzel próbálnak engem büntetni. Köszönöm, akkor próbálok majd úgy viselkedni, jó?! Riz Levente: én cáfolnám Kovács István úr ezen véleményét, de lépjünk ezen tovább. Soltiné Kis Katalin (ügyrendi): kérem, hogy beszéljünk a kastélyról, és őrizzük meg a méltóságunkat. Barna Andor (ügyrendi): kérem, hogy tiszteljük meg egymást azzal, hogy ügyrendi hozzászólás gyanánt ügyrendi hozzászólások történjenek. Felkérem a levezető elnököt, hogy csak a valóban ügyrendi hozzászólásokra adjon lehetőséget.
24/35
Kiss Lajos: egészen le vagyok döbbenve. Az Önök belső ellenőrzése levelezik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Ír egy levelet, és kéri a dokumentációt, hogy milyen dokumentáció alapján újítják fel a kastélyt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közli levélben, hogy 2003-ban az Önkormányzat részére a dokumentációt megküldte. Önök tovább folytatják a levelezést, de egy hang nincs arról, hogy az építési engedélyt küldjék meg. Nem kérték Polgármester Úr! Az Ön belső ellenőrzése ezt nem kérte. Nem baj, de nekik tudni kellett volna. Nagy Anikó Képviselő Asszony, ha elolvasta volna az anyagot – nem tudom, hogy volt-e rá ideje -, akkor látná, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak kell az építési engedélyt megadni. Úgyhogy erre választ adtam. Annak nagyon örülök, hogy Ön olyan képességekkel rendelkezik, hogy kívülről is meg tudja állapítani, hogy az épület milyen állagromlást szenved. Úgy gondolom, hogy az tudja megállapítani, hogy milyen állagromlás történik ebben az épületben, aki ismeri az épületet mondjuk 1994-95 óta, bemegy most és megnézi, hogy mi történt. Nagyon sok munka elvégzésre került az épületen belül. Nem most, már az Adonyi úr előtt is. Mint Krupánszki Terézia említette, gombátlanítás volt, új tető építésére került sor. Hogy az Adonyi úr mit csinált, arra nem tudok választ adni. Felülvizsgálat. Ebben a szerződésben különböző határidők voltak. A különböző határidők lejárta után itt vannak a szignók, hogy kik voltak azok, akik felülvizsgálták ezt a szerződést. Van egy szerződés, amit megkötött az Önkormányzat. Szerencsés, nem szerencsés, de a szerződés jelen pillanatban hatályos. A szerződésnek van egy pontja, amely kimondja azt, hogy mikorra kell a vállalkozónak a munkálatokkal elkészülni. Hallottunk itt véleményt arról, hogy Ptk. szerint 5 év lehet és hallottunk olyat is, hogy nem Ptk. ellenes az, ha feltételhez kötik és a feltétel teljesülésekor ellenőrzik a felek, hogy hogyan, miképp. Horváth Tamás: ahogy Kiss Lajos képviselő-társam is mondta, időpontok és lejárt határidők. A szerződés 3. pontja első bekezdésének a végén az szerepel, hogy „a vevő jelen szerződéssel kötelezettséget vállal arra, hogy a teljes épületegyüttest a szerződésben szabályozott módon 5 éven belül felújítja. Most vitatkozunk itt az 5 éven, de én semmilyen utalást nem találok arra, hogy az építési engedélyeknek a megadása eltolja ezt a határidőt. A felújítást nem végezte el 5 éven belül, tehát a szerződést nem teljesítette. Dr. Fachet Gergő: szóba került, hogy az egyesület nevében miért nem szavazunk. Én úgy gondolom, hogy a felelősség a miénk és a mi döntésünk alapján lesz esetleg az Önkormányzat alperes. Bár hallhatunk itt többféle jogi véleményt, állásfoglalást, egyebet, de ahogy az 1987. évi XI. jogalkotási törvény, amely a központi állami szervekről származó iránymutatásokkal kapcsolatban kimond az Alkotmánybíróság a 60/92. november 17-ei határozatában egy véleményt, úgy ez alapján levezethető a mi ügyünkre is. Ott pontosan megmondja, hogy jogi iránymutatást tartalmazó leirat, körlevél, iránymutatás, állásfoglalás és egyéb informális jogi értelmezés kiadása és
25/35 ezekkel való irányítás gyakorlása alkotmányellenes. Meghallgathatjuk, de a felelősség a miénk. A saját nevemben mindenképpen azt tudom mondani, hogy ezen anyag alapján felelősségteljesen dönteni nem tudok, mert nem lehet és mások mögé sem lehet bújni. Nemcsak az Alkotmánybíróság határozata és a jogalkotásról szóló 87’ évi XI. törvény alapján, hanem semmi alapján. Ez nem azt jelenti, hogy nem képviseljük azokat, akik ide delegáltak a szavazataik alapján a testületbe, hanem egyszerűen ennyi idő nem áll rendelkezésre, és ezt ők nagyon pontosan meg tudják érteni. Csorba Béla: én nagyon örülök annak, hogy Kiss Lajos velem értett egyet, bár én nem azt mondtam, amit ő idézett. Én nem arról beszéltem, hogy akkor vagyunk felelősek, ha ismét a tulajdonunkba kerül, hanem én általában beszéltem felelősségről. Én ezt tartom is, hogy nekünk a jó gazda gondosságával kell az ügyeinket kezelni. Ismételten felteszem a kérdésem, amire nem kaptam választ. Volt alpolgármester úr ebbéli minőségében írta alá a jelzálogszerződést? Az Ön véleménye szerint nem érte hátrány az Önkormányzatot azzal, hogy egy nagy területű belterületi ingatlant kicserélt egy jóval kisebb területű külterületi ingatlanra? Mindkettőt 572 millió Ft-ra állapították meg. Erre nem kaptam választ. Kiss Lajos: a Képviselő-testület ezt a jelzálogszerződést három alkalommal tárgyalta. Testületi döntés alapján került sor az egyik ingatlanról a másik ingatlanra. Hogy én írtam alá, az egy dolog. Volt aláírási jogom. A Képviselőtestület döntése alapján történt a jelzálog egy másik ingatlanra történő átvitele. Riz Levente: Ön egyetértett ezzel a döntéssel? Kiss Lajos: én egyetértettem, mert megnyomtam az igen gombot. Egyetlen dolog volt fontos, hogy az az ingatlan ér-e 572 millió Ft-ot vagy annál többet. Mert, ha itt olyan helyzet van, az az ingatlan szolgál fedezetként az Önkormányzat számára. Nem a külterület és nem a belterület határozta meg, hanem az, hogy annak az ingatlannak mi a valós forgalmi értéke. Erről értékbecslések voltak. Sőt! A testület úgy döntött, hogy a Lakás17 Kft. csináljon értékbecsléseket, és az alapján döntöttünk, az alapján lett a jelzálogszerződés módosítva. Derczbach Istvánné: a kastély területének rendezésénél – már az eladás után - derült ki, hogy közművezeték húzódik a jelenlegi Adonyi féle területen. Csatorna. Amennyiben helyreállításra kerül a kastély épülete, nem tudom, hogy ezt ki kell-e váltani. Vagy, ha átkerül újra a mi tulajdonunkba, akkor a kiváltása hogyan történik meg. Ez nem filléres dolog. Ha már erről beszélünk, akkor erről is beszélni kell. A másik dolog, hogy dicséretes dolog, hogy itt működik a Fővárosi Önkormányzat Szociális Otthona, de nem emlékszem arra, hogy annak a területnek a kárpótlására kapott-e valamit a XVII. kerület. Hiszen a kastély területe valamikor a Gyökér utcáig húzódott. Nem tudom, hogy érdemes-e erről beszélni, de engem mindig foglalkoztatott ez a gondolat. Arra szeretnénk most elsősorban választ kapni, hogy a közmű kiváltása milyen formában történhet meg? Ez sem kis összeg.
26/35
Riz Levente: nyilván, ha az Önkormányzat tulajdonában lesz, akkor érdemben is foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel. Most nem tudok erre választ adni. Dr. Fenke Ferenc: 21 éve dolgozom a kerületben, és 21 éve nézem naponta többször a Podmaniczky-kastélyt. Az érzelmeimről nem óhajtok beszélni ezzel kapcsolatosan, hisz már sokan megtették előttem. Bizonyára arra is emlékeznek képviselő-társaim, hogy 2003-2004-ben többször szóvá tettem a Podmaniczky-kastély ügyét. Napirend előtti felszólalásom is szólt erről. Úgyhogy a véleményemet ismerik a képviselőtársak és az érdeklődők ezzel kapcsolatban. Botrányosnak tartottam az eladását, és ha jól emlékszem úgy fogalmaztam 2003-ban, hogy a 2002-ben regnáló Önkormányzat elévülhetetlen bűne ez a tranzakció. Mint ahogyan az új tulajdonos elévülhetetlen bűne az, hogy milyen állapotban található jelenleg a kastély. Nekem nem kell 1 percnél több ahhoz, hogy eldöntsem mit óhajtok dönteni. Teljesen mindegy, hogy mikor kaptam az előterjesztést. Egyébként ugyanakkor kaptam, amikor a képviselő-társaim. Én tudom, hogy milyen ügyet szolgálok, és ezt tartom szem előtt és nem a fiskális, jogi és egyéb csűrcsavarokat. Tulajdonképpen nem is csodálkozom az MSZP képviselőin, miért csodálkoznék, ismerem őket. Azonban csodálkozom az SZDSZ rendkívül korrekt és konstruktív hozzáállásán és köszönöm szépen. Amit pedig az Itthon Rákosmentén Egyesület két képviselője nyújt, azt nem hiszem, hogy szabad szó nélkül hagynom. Arra szeretném kérni őket, hogy függesszék fel ezt a fajta hozzáállást és ne viselkedjenek úgy, mint az MSZP által kilőtt, gellert kapott gumilövedék. Dunai Mónika: bár úgy érzem magam, mintha vakon, sötétben tapogatóznánk, és erről eszembe jut az, hogy vakon úgy is lehet tapogatózni, ha kint tényleg sötét van. De úgy is, ha szándékosan becsukja az ember a szemét. Azt gondolom, hogy itt egy teljesen egyszerű értelmezésről van szó. Azt vitathatjuk ugyan, hogy az 5 év letelt-e és annak a keletkezési dátuma mikortól áll fent és mikor fog lejárni, de azt nem lehet vitatni, hogy a mai napon a visszavásárlási jog az Önkormányzatot megilleti. Ma dönthet úgy a Képviselő-testület, amennyiben úgy látja, hogy a szerződésben foglalt évi ütemezésnek az ott meghatározott összeg, munka és ráfordításnak nem felel meg az eddigi munkálatok elvégzése, akkor azok a képviselők, akik úgy gondolják, majd meg fogják szavazni a határozati javaslatot. Azok, akik úgy gondolják, hogy minden a szerződésben foglalt ütemezésnek felel meg, nyilván nem fogják megszavazni a határozati javaslatot, vállalva a saját egyszemélyi felelősségüket. Kovács István tette fel a kérdést egymás után, hogy kinek a felelőssége? Lehetne folytatni azzal, amit később Csorba Béla mondott, hogy az kinek a felelőssége, hogy ha a tulajdoni lapon történt malőr miatt birtokon kívül marad az Önkormányzat. Illetve az kinek a felelőssége, hogy a Polgármesteri Hivatalban eltűnt az elmúlt néhány évben az a néhány szükséges irat, amelyet itt ma többen is kerestek és kértek számon.
27/35 Dr. Hrutka Zsolt (ügyrendi): röviden szeretnék reagálni Dr. Fenke Ferenc hozzászólására. A Szocialista Párt XVII. kerületi frakciója nevében visszautasítom azt, hogy így bélyegezze meg a szocialista politikusokat. Mi nem minősítettük egyszer sem a FIDESZ-KDNP-MIÉP-LUNGODROM választási szövetség színeiben győzelmet aratott képviselőket. Megkérném Dr. Fenke Ferencet, hogy ő se tegyen. Megjegyzem, hogy a fiskális és a jogi szempontok boncolgatása elengedhetetlen ezen előterjesztés kapcsán. Sőt, azért ülünk itt, hogy minden szempontból megközelítsük az adott előterjesztést. Nem az a dolgunk, hogy bejöjjünk és érzelmileg szívünket felvágva, hogy különféle esküt tegyünk, hogy így vagy úgy és vágyakat fogalmazzunk meg. Arra kaptunk felhatalmazást a választópolgároktól, hogy észérvek alapján. Bizonyos esetekben bizony érzelmet is bele lehet vinni a dologba, de észérvek alapján hozzunk meg döntéseket, amelyekért később felelősséggel tartozik majd a testület. Ha ezt a felelősséget akarják most átplántálni korábbi testületekre, akkor ezt úgy tegyék, hogy tudatában legyenek annak, hogy ennek a testületnek is lesz majd felelőssége. Nem biztos, hogy ez a testület fogja majd kimondani, de ezt igenis tudomásul kell venni. Nagy Anikó: értettem Kiss Lajos úr építési engedéllyel kapcsolatos válaszát, azt nem hallottam, hogy hol található ez az irat az épületben. A másik a felülvizsgálattal kapcsolatban. Valóban szignálva van a szerződés, de én nem ezt kérdeztem. Azt kérdeztem, hogy hol van a felülvizsgálat eredménye, ki végezte, hol rögzítették, mikor rögzítették írásban, hol található meg ez az anyag? Azt mondta nekem, hogy kívülről egy laikus nem tudja megállapítani azt, hogy milyen állapotban van a kastély, de Önök biztos szakértőkkel ezt a felülvizsgálat során megvizsgáltatták és írásba foglalták, hogy ez egy dokumentum legyen arra nézve, hogy később milyen lépéseket kell tenni. A harmadik kérdésem volt, hogy milyen lépéseket tervezett az Önkormányzat azzal kapcsolatban, ha nem valósulnak meg a szerződésben foglaltak? Én már azt láttam és azt érzékelem a szerződésben is, hogy állagmegőrzésre nincsen kikötve semmi. Hogy az építési engedély 1 év, 2 év, utána még 5 év, az összesen 7 év. 7 évig az állagmegőrzésre lett-e valami kikötés a szerződésben megfogalmazva, hogy addig se omoljon össze a kastély? Egyébként én belülről is láttam ezt a kastélyt, és csupasz téglákat láttam, leverve róla a vakolatot. Ehhez nem kell igazán szakértőnek lenni, hogy ez nem építés, ez rombolás. Fohsz Tivadar: ha jól emlékszem, valamikor 2005 tavaszán járt a Képviselőtestület a kastélyban, Adonyi úr hívott meg minket. Akkor már hasonló kép fogadott minket, ugyanígy le volt verve a vakolat. Ezek szerint már az építési engedély akkor jogerős volt? Vagy nem? Mert akkor milyen munkákat végzett. Illetve 2005-ig milyen munkákat végzett Adonyi úr cége, mert azóta igazából túlzottan sok mindent nem. Amikor ezen a bejáráson voltunk, akkor már ugyanez az állapot fogadott minket, ami azóta is a kastélyt meghatározza.
28/35 Úgy gondolom, hogy mivel 5 év alatt nem igazán történt semmi, és még 2-3 évet adunk egy jogerős döntésnek, akkor sem leszünk túlzottan távolabb a jelenlegi állapottól és nem hiszem, hogy Adonyi úr közelebb vitt volna minket az elkövetkezendő 3 évben. Dr. Fachet Gergő: igazán sajnálom, hogy Dr. Fenke Ferenc nem érti, hogy mi a problémánk oka, mert az életet jogszabályok szabályozzák és addig, amíg ezek vannak, addig kénytelen vagyok ezeknek megfelelni. Mert ha nem, akkor ezek ódiumát fel kell vállalni. Higgye el nem én találom ki az alkotmánybírósági határozatokat, én csak idézem. De ha kéri akkor kiadjuk, és a testület ennek a tudatában nem dönt, nem tud róla és akkor a felelősséget felvállaljuk. Én csak elmondtam, az Önök felelőssége az, hogy milyen döntést hoznak. Úgy gondolom, hogy ilyen horderejű kérdés megérdemel annyit, hogy időben tájékozódjunk róla. De ezzel korábban Ön is egyetértett, amikor a korábbi testület pár órával a döntés előtt nem hozott anyagot. De volt olyan is, amikor szándékosan ezért nem szavaztunk, mert nem voltunk az információk teljese birtokában. Akkor Ön is tiltakozott, legalábbis nem nyomott gombot. Most ezen túllépne szívesen, holott úgy gondolom, hogy a kastély mindkettőnknek illetve az egész kerületnek fontos. Én is látom a problémát, de ha jogilag nincs körüljárva és ezzel hibát okozunk, akkor anyagi kárt okozunk az Önkormányzatnak. Kérdezem én, hogy Ön ezt befizeti? Nem. Én úgy gondolom, hogy járjuk körbe rendesen és a jogilag körülbástyázott álláspontunkat képviseljük és az alapján döntsünk. Ha az sziklaszilárdan áll, akkor teljes mértékben ki tudunk állni akármilyen ügyvédi hadsereg előtt. Ha kárt okozunk az Önkormányzatnak, akkor meg vigye el az a balhét, aki ezt okozza. Én ezt ennyi idő alatt nem merem felvállalni. 88 oldal, ismeret és bejárás nélkül. Nem tudom, hogy ezzel mi a problémája Dr. Fenke Ferenc képviselő úrnak. Egyébként Dr. Bényi Zsolt képviselő úr intelligens módon felhívta erre a figyelmet. Ezen érdemes lenne túllépni. Az elvi okát nem is vitatom és egyben köszönöm, hogy intelligensen, tisztességesen csomagolta, mert ezzel előreviszi a vitát. Fenke dr. úrtól egy durvább megfogalmazást hallhattunk. Ám legyen, de ezzel együtt nem tudok egyet érteni az érvelésével, mert a jogi kérdéseken nem lehet csak úgy túllépni. Ameddig ellenvélemény lesz és azt nem tárgyaljuk meg és nem tisztázzuk, azzal valakinek el kell vinni a balhét, felelősség lesz. Emlékezzünk vissza, hogy hány jogi kérdés van, amit a mai napig is emlegetünk és még politikailag is következménye van. Akarja ezt bárki? Nem. Én, mint képviselő, és az egyesület képviselője, azt mondom, hogy ez többet érdemel, járjuk körbe és a jogilag megalapozott legjobb döntést hozzuk meg. Ha kell, akkor ne 1 perc alatt döntsünk, hanem akár órák alatt. Dr. Dombóvári Csaba: többször elhangzott a kérdés, hogy jogerős-e az építési engedély. Ha jól olvasom Adonyi úr válaszát – amely a 3. számú melléklet -, akkor 2003. augusztus 4. napján. Nem pedig 2005-ben. A másik kérdés pedig azzal kapcsolatos, hogy igazából teljesen mindegy az ügy lényeges szempontjából, hogy mikor indult az 5 év, mert ma ez a visszavásárlási jog fennáll. Az eltelt időszakban folyamatosan fennállt oly módon, hogy időről-időre és évről-évre megnyílt, vagy legalábbis a megnyílás lehetőségét vizsgálni kellett vagy kellett volna. Ha a 2003. augusztus 4.
29/35 napját tekintjük az építési engedély jogerőre emelkedése napjának, akkor a szerződés érdekében 2003. augusztus 4-e és 2004. augusztus 4-e között 100 millió Ft-ot kellett volna Adonyi úrnak ráfordítania a kastélyra. Azt követően pedig 2005. augusztus 4-ig a fennmaradó összeg 25%-át és 2006. augusztus 4-ig a fennmaradó felújítási összeg 25%-át. Ha azt veszem alapul, hogy az előterjesztéshez csatolt költségvetés közel 1,2 milliárd Ft-os összeg, akkor az első évben 100 millió, a második, harmadik évben pedig a fennmaradó összeg 25-25%-a. Tehát durván 650 millió Ft körül van az az összeg, amelyet tavaly augusztus 4-ig rá kellett volna a kastélyra fordítani. Felvetődött az is, hogy tudható-e most, hogy végül is mennyit fordított rá. Azt gondolom, hogy ha tudható lenne, akkor lehet, hogy ma nem ülnénk itt. Ha tudható lenne, akkor az kétfajta eredményre vezetett volna. Vagy arra, hogy határidőre ráfordította azt az összeget, amennyit a szerződésben vállalt, vagy nem fordította rá. Amennyiben nem, akkor megáll illetve újólag megnyílik a visszavásárlási jogunk. A gond az, amint az a csatolt iratokból is látszik, hogy nincs az Önkormányzat azon adatok és információk birtokában, amely alapján dönthetnénk arról, hogy valóban a szerződésben foglalt összegeket arányokban és összegszerűen ráfordította-e a kastélyra. Ezért áll meg az, hogy az együttműködési kötelezettségét e tekintetben nem teljesítette. Abba a kérdésbe nem akarok belemenni, hogy kötelessége lett volna-e a jogerős építési engedélyt nekünk megküldeni, mert szerintem nem ez a releváns kérdés. A releváns kérdés az, hogy amennyit vállalt, annyit beletette a kastélyba abban az ütemezésben, amit a szerződés tartalmaz, vagy sem. Miután nem válaszolt a kérdésre, azt feltételezem, hogy nem tett bele semennyit sem. Majd neki kell bizonyítania, ha egy olyan döntés megszületik, amit az előterjesztő javasol, hogy amennyiben valóban beletett már 650 millió Ft-ot, akkor azt igazolnia kell tudni. Ha valóban beletett már 650 millió Ft-ot, akkor nem nyílt meg a visszavásárlási jogunk e tekintetben. Őszintén remélem, hogy Kiss Lajos alpolgármester úr nem arra akart kilyukadni, hogy ha ebben a megfogalmazásban Ptk. ellenes a visszavásárlás kikötése, akkor mint jogellenes kikötés amblok semmis az egész kikötés és akkor jelenleg nem is áll fenn sem így, sem úgy a visszavásárlási jogunk. Mert ez eléggé messzemenő következtetésekre vezetne kezdve attól a ponttól, hogy az akkori polgármester vajon valós tényállításokat fogalmazott-e meg, és nem vezette-e meg a Képviselő-testületet, amikor erről döntést hozott. Az Adonyi Kft. képviselője fogalmazott úgy, hogy ha hosszú peres eljárásnak nézünk elébe, akkor az állaga tovább fog romlani. Azt gondolom, hogy a mindenkori tulajdonosnak, birtokosnak nem szerződéses, hanem jogszabályi kötelezettsége az, hogy legalább az állagot megóvja. Ha perre kerül a sor, és a birtokos az állagmegóvás során elmulasztja a gondoskodást, akkor azért később kártérítéssel fog tartozni felénk. A Választott Bíróság előnyeiről és hátrányairól hadd idézzem 2002. február 21-ei jegyzőkönyvből dr. Nimila László szavait, aki akkor úgy fogalmazott megvédve a szerződés ezen kikötését: „… egyértelműen az álláspontom az, hogy bármennyire is egyfokozatú és megfellebbezhetetlen döntéseket hozó bíróság egy alávetéses bíróság, mint
30/35 egy kamarai választott bíróság, mindenféleképpen óriási előnyökkel járhat. Először is a költségvonzata alig 1-2 töredék %-kal magasabb, a másik, hogy meggyőződésem, hogy igen is elő lehet készíteni úgy egy kamarai bírósági eljárást, hogy teljes megelégedésünkre záruljon le az első fokozattal befejeződött per is.” Annak idején az Önkormányzat jogi képviselője ezen szavakkal ajánlotta a Képviselő-testület figyelmébe a szerződés azon kikötését, hogy miért célszerűbb választott bíróságot létrehozni a rendes eljárás helyett. Dr. Hrutka Zsolt (ügyrendi): Dr. Dombóvári Csaba hozzászólására szeretnék reagálni. Nem igazán értem. Hogy is mondta, hogy irreleváns az, hogy milyen időpontot veszünk? Riz Levente levezető elnök: ez nem ügyrendi hozzászólás. Dr. Hrutka Zsolt (ügyrendi): a rendkívüli előterjesztésnek az az indokolása, hogy a visszavásárlási jog gyakorlásának utolsó határideje 2007. április 2. napja, ezért haladéktalanul indokolt intézkedni az Önkormányzat érdekeinek érvényesítése érdekében. Nem mondhatjuk azt, hogy irreleváns. Akkor a rendkívüli előterjesztés indokolása nem áll meg, és egy nyitott kérdés. Riz Levente levezető elnök: ez akkor sem ügyrendi kérdés. Dr. Hrutka Zsolt (ügyrendi): de. Riz Levente levezető elnök: nem. Papp Péter Pálné: csatlakozom Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester úrhoz. A visszavásárlási jog szerintem is életben van ma és életben lesz egy jó darabig. Az előzőekben ugyanis elhangzott, hogy a szerződésben az erre vonatkozó pont illetve az erre vonatkozó kikötés nem jogszabályellenes. Az előterjesztésben nem találom egzaktul megfogalmazva, hogy a szerződés melyik pontját szegte meg a szerződő partner. Mi az, amiért élni akarunk a visszavásárlás jogunkkal? Miután még nem járt le ez a határidő a mai nappal, célszerű talán egyeztetni és valóban nem a sötétbe ugrani egy ilyen horderejű előterjesztés esetében. Dr. Bényi Zsolt: Kiss Lajos úr is többször visszakérdezett Kováts ügyvéd úrtól, hogy lehetséges-e, hogy a szabályozás a visszavásárlási jogról valamilyen módon megfogalmazásra kerüljön. Ugyanakkor, amikor Csorba Béla úr kérdezte meg, hogy van-e jogvesztés, akkor is egyértelműen igennel válaszolt. Számomra ez a kulcsmondat, hogy fennáll-e a jogveszély vagy nem. Én őszintén megmondom, ha ez az egy mondat nem lenne, akkor én nem foglalkoznék ezzel az üggyel. Valószínűleg a jelen értelmezés szerint mindkét lehetőség fennáll. Annak a lehetősége, amit Kiss Lajos úr illetve Papp Péter Pálné is visszakérdezett, annak semmiféle veszélye nincsen ha igaz. Annak viszont komoly veszélye van, ha jogveszély történik.
31/35 Kiss Lajos: nagyon szépen köszönöm Dr. Dombóvári Csaba hozzászólását. Úgy gondolom, hogy ha az előterjesztésben ez lett volna leírva – sajnálom, hogy nem ő készítette -, ebben az esetben nem lenne közöttünk vita. Tökéletesen igaza van, a visszavásárlási jog fennáll. Nemcsak most, jövőre is. A jogerős építési engedélytől számított 5 év. Ha nem készítette el a munkát, vissza lehet venni. Azonban mi nem tudjuk eldönteni, hogy mennyit tett bele, 50 millió Ft-ot vagy 100 millió Ft-ot. Én nem tudom eldönteni. Polgármester Úr, én gondolom, hogy célszerű lenne a határozati javaslatot módosítani. Annak kellene szerepelnie, amit Alpolgármester úr elmondott. Abban az esetben ezt támogatni tudnánk. Így, ezzel a határozati javaslattal meg van a lehetőségünk, hogy beleszaladjunk egy olyan perbe, aminek nem látjuk a végét és az eredményét sem. Ismételten hangsúlyozom, ha könnyező házigomba van, le kell verni a vakolatot és lánggal kell gombátlanítani a falat. Ez a munkálat megkezdődött, ezért égett le egyébként a tető is. Dr. Dombóvári Csaba: a szerződés III. fejezet 6. a), b) pontjait sértette meg a vevő, amire az iménti hozzászólásomban is utaltam. 2006. augusztus 4. napjáig 650 millió Ft-ot kellett volna a kastélyra fordítania. Nincsen arról tudomásunk, hogy 2006. augusztus 4-ét követően bármifajta jelzéssel élt volna, hogy ez a fajta ráfordítás kellő határidőre megtörtént-e vagy sem. Polgármester Úr részéről március elején ment el egy levél, amelyre ő március 14-ei keltezéssel válaszolt, amely március 20-án érkezett. Ebből a szempontból is kötelességünk erről a kérdésről most dönteni, mert ha elolvassuk a III. fejezet 6. pontjának a), b), c) pontjait követő bekezdését, akkor láthatjuk, hogy az úgy rendelkezik, hogy a visszavásárlási jogot az eladó a vevőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolja az azt megalapozó tény vagy körülmény tudomására jutásától számított 15 napon belül. Az a tudomásra jutás, mely szerint nem volt hajlandó Adonyi úr nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy mennyit tett ő bele a kastélyba, milyen ráfordításokat eszközölt az elmúlt időszakban, ez 2007. március 20-án jutott az Önkormányzat vezetése tudomására. 15 napot hozzáadva április 4-én a határidő lejár. A visszavásárlási jog kikötése ma fennáll, ebben egyetértünk mindannyian. Hogy holnap is fennáll-e, ez már vitatott. Valaki szerint nem, valaki szerint fennáll. Ha a szerződésnek érvényességi feltétele lett volna annak idején az, hogy a kastély felújítására a vevő a jogerős építési engedélyt megkapja, akkor sokkal megalapozottabban lehetne azt az érvelést szorgalmazni, hogy a jogerőre emelkedéstől számít az 5 év. Akkor ilyen kikötés esetén maga a szerződés is csak az építési engedély jogerőre emelkedésének napján lépett volna érvénybe. De miután nem így van a szerződéses konstrukció kialakítva, a szerződés az létrejött érvényesen, függetlenül attól, hogy a vevő megkapta-e vagy sem és mikori a jogerős építési engedélyt, ebből következően magam is úgy gondolom, hogy sokkal több érv szól a mellett, hogy a visszavásárlási jog lehetősége a mai napon lejár.
32/35 Riz Levente: mi nem tehetjük meg, hogy kockáztatunk. Nyilván a legkisebb kockázatot kell ebben a kérdésben megcélozni. Fohsz Tivadar: műszaki végzettségű emberként én úgy látom, hogy az a bekerülési költség, amely itt 1,2 milliárd Ft-ról szólt, biztos, hogy az évek során felfelé módosul és mozdulhatott el. Mindenképpen én is úgy gondolom, hogy az elmúlt több mint két évben több mint a felét kellett volna, hogy ráköltse erre a beruházásra. Ez pedig kevésbé szakértői szemmel is látható, hogy nem történt meg. Dr. Fenke Ferenc: köszönöm, hogy szólhatok, úgyis, mint a Lungodrom képviselője. Szeretném megkövetni Dr. Hrutka Zsoltot és az MSZP frakciót abban az esetben, hogy ha a mondandóm nyomán kollektív bűnösség keresztjét vették volna magukra, akkor elnézést kérek. Kovács István: szánalmas ahogy Dr. Fenke Ferenc próbál minket balra sorolni. 10 éve ismerjük egymás. Akkor is tudta, hogy hol vagyunk. Mindenki nagyon jól tudja, hogy az előző ciklusban melyik oldalon ültünk. Tőlem jobbra nagyon jól tudják, hogy mennyit kritizáltam az előző 4 éves ciklusban őket. Önnek pedig nem tudom, hogyan fér rá ez az arcára. Riz Levente levezető elnök: megkérem képviselő urat, hogy intelligensebb módon vegyen részt a Képviselő-testület ülésén. Kiss Lajos (frakcióvezetői): elolvasva az Ön március 9-én kelt levelét, nekem ezzel kapcsolatban egyetlen egy gondom van. Nem azt kérdezte ebben a levélben, ami a szerződésben feltételként szerepel a visszavásárlással kapcsolatban. Önnek azt kellett volna kérnie Adonyi Józseftől, hogy ha a szerződést ekkor megkötötték, a jogerős építési engedély ekkor kelt, akkor az első évben 100 millió Ft, a második és harmadik évben 25%. Itt van a költségvetés mellékelve. Nem érdekel, hogy milyen áremelkedés volt a szerződés megkötése óta, 1,2 milliárd Ft a beadott költségvetés értéke. Ebből 50%-át, 600 millió Ft-ot nevesítsen meg, hogy ez mit takar. Amennyiben nem, az Önkormányzat élni kíván visszavásárlási jogával. Ezt kellett volna leírni, hogy ebben az esetben mit reagál Adonyi úr. Ha azt mondja, hogy nem, akkor a Képviselő-testületnek mindenképpen joga van ahhoz, hogy kezdeményezze a szerződés felbontását. Számlák? Kivitelezői számlák? Nem érdekel. Mi történik akkor, ha volt egy olyan munka, aminél 100%-os áremelkedés volt, akkor azt fogadjuk el? Nem érdekel. Van egy költségvetés, ezeket a munkákat kell elvégezni ilyen összegben, nem valorizáljuk. Amit Dr. Dombóvári Csaba elmondott, az helytálló. Véleményem szerint erről kellene nekünk dönteni, így mi is tudnánk támogatni. Ha erre sem adja meg az ezzel kapcsolatos választ, az Önkormányzatnak minden további nélkül joga van a visszavételre. Ha megadja, akkor meg lehet ellenőrizni, hogy valóse vagy sem. Riz Levente levezető elnök: ez egy módosító javaslat az Ön részéről?
33/35 Kiss Lajos (ügyrendi): szerintem Dr. Dombóvári Csaba alpolgármester úr ezt a módosító indítványt meg tudná csinálni. Ez egy teljesen korrekt dolog lenne, és szerintem az MSZP frakció is tudná támogatni. Nagy Anikó: megkérdezném Kiss Lajos volt alpolgármester úrtól, hogy amiket most ő itt számon kér tőlünk, ő miért nem tette meg, miért nem ment utána ezeknek a dolgoknak? Véleményem szerint itt egy ámokfutás volt kastély ügyében, és továbbra is ezt szeretnék folytatni. Mi nem ezt szeretnénk. Végre szeretnénk a kastélyt rendben felújítva látni minél előbb. Riz Levente levezető elnök: úgy látom, hogy ez egy költői kérdés marad. További hozzászólás hiányában a vitát lezárom. Szavazásra bocsátom Nagy Anikó ügyrendi javaslatát a névszerinti szavazásra vonatkozóan, melynek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 95/2007. (IV. 2.) Kt. határozat A Képviselő-testület (Nagy Anikó javaslatára) úgy dönt, hogy a 87/2007. számú „Javaslat a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttes és a hozzá tartozó földterület visszavásárlására” tárgyú napirendi pont határozati javaslatáról név szerinti szavazást tart. (24 igen szavazat, 2 tartózkodás) Dr. Hrutka Zsolt: az MSZP frakció nevében 5 perc frakciószünetet szeretnék kérni. Riz Levente levezető elnök: a frakciószünetet elrendelem. FRAKCIÓSZÜNET Riz Levente levezető elnök: Ismertetem és szavazásra bocsátom a határozati javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 96/2007. (IV. 2.) Kt. határozat 1.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az Önkormányzat a visszavásárlási jogát az Adonyi Gépészeti és Szolgáltató Kft-vel 2002. április 3. napján kötött adásvételi szerződés III. fejezetének 6/b. pontja alapján gyakorolja, és a Budapest, XVII. kerületi 125392/6 helyrajzi számú, természetben 1173 Budapest, Pesti út 115. szám alatti, 9.677 m² területet, valamint az azon található 1.283,6 m² hasznos alapterületű, műemléki védelem alatt álló Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttest visszavásárolja. 2.) A Képviselő-testület úgy dönt, hogy az Önkormányzat az Adonyi Gépészeti és Szolgáltató Kft-vel 2002. április 3. napján kötött adásvételi szerződés II. részének 4. pontjában meghatározott bruttó 37.500.000,-Ft összegű vételárat visszafizeti az Adonyi Gépészeti és Szolgáltató Kft. részére.
34/35
3.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az Önkormányzat nevében a visszavásárlási jog érvényesítésére vonatkozó 1-2. pontban meghatározott tartalmú jognyilatkozatot adja ki az Adonyi Kft. részére. 4.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy az Önkormányzat nevében szólítsa fel az Adonyi Gépészeti és Szolgáltató Kft.-t a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdésében, valamint a 277. § (4) bekezdésében megfogalmazott együttműködési kötelezettség teljesítésére. 5.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy külső szakértő bevonásával mérje fel az Adonyi Gépészeti és Szolgáltató Kft. szerződésszegő magatartása által a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttest ért kárt, az esetleges állagromlást, és erről készítsen jelentést a Képviselő-testület részére. 6.) A Képviselő-testület a 2. pontban foglalt döntés végrehajtása érdekében 37.500.000,- forint összeget biztosít a 2007. évi költségvetésében a hitelfelvételi előirányzat terhére. 7.) A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a 6. pontban foglalt döntésének megfelelően gondoskodjon a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezet elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről. Felelős: Riz Levente polgármester Határidő: azonnal, a Podmaniczky-Vigyázó Kastély épületegyüttes állagromlásának felmérésére: 2007. április 30. napja, a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezet benyújtására: a Képviselő-testület májusi rendes ülése Barna Andor tartózkodás Dr. Benkő Péter távol Dr. Bényi Zsolt igen Csorba Béla igen Derczbach Istvánné tartózkodás Dr. Dombóvári Csaba igen Dunai Mónika igen Dr. Fachet Gergő nem vesz részt a szavazásban Fejér Gyula igen Dr. Fenke Ferenc igen Fohsz Tivadar igen Hatvani Zoltán igen Dr. Hoffmann Attila tartózkodás Horváth Tamás igen Dr. Hrutka Zsolt tartózkodás Kiss Lajos tartózkodás Koszorúsné Tóth Katalin tartózkodás Kovács István nem vesz részt a szavazásban
35/35 Lázár Attila Dr. Morauszky András Nagy Anikó Oláh László Papp Péter Pálné Dr. Piláth Károly Riz Levente Rózsahegyi Péter Ruthner György Soltiné Kis Katalin Virág Mihály (15 igen, 11 tartózkodás)
igen tartózkodás igen tartózkodás tartózkodás igen igen igen tartózkodás tartózkodás igen
Riz Levente levezető elnök: köszönöm szépen a részvételt, további kellemes délutánt kívánok mindenkinek. Az ülést 15 óra 44 perckor bezárom. K. m. f.
Dr. Nagy István jegyző helyett Keserű Lajosné s.k. aljegyző
Riz Levente s.k. polgármester
