J E G Y Z İ K Ö N Y V

Szám:

59 / 2011 – KE MTT 3-49 / 2011 – GyMS MTT 5-70 / 2011 – SzTFT

Melléklet: 1. KE MTT jelenléti ív 2. GyMS MTT jelenléti ív 3. SzTFT jelenléti ív 4. ÉDUKÖVIZIG elıadás 5. GyMS MTT kieg. jegyzıkönyv 6. SzTFT kieg. jegyzıkönyv JEGYZİKÖNYV

a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács (KE MTT), a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács (GyMS MTT) és a „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács (SzTFT) Komáromban, 2011. október 14-én tartott együttes ülésérıl Jelen voltak: A csatolt jelenléti ívek szerint (1-3. számú mellékletek). Popovics György, a házigazda Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke köszöntötte mindhárom testület tagjait. Külön is üdvözölte a napirendi pontok elıadóit és minden megjelentet. Elmondta, hogy az együttes ülés megszervezését közös ügyeink indokolták. Hasonló egyeztetésekre a késıbbiekben is szükség lesz, hiszen a területfejlesztési célok és tervek összehangolása révén érhetı el, hogy harmonikus is kiegyensúlyozott fejlıdési pályát járhasson be térségünk: nem kioltva egymás törekvéseit, hanem erısítve azokat. Köszöntötte a vendéglátó Varga Istvánt, a Monostori Erıd Hadkultúra Központ ügyvezetıjét, akinek a vezetésével az ülést követıen megtekinthetı az erıd.

Jelenlét megállapítása Popovics György: Kérem a munkaszervezetek vezetıit, hogy a jelenléti ív alapján tájékoztassanak a testületek határozatképességrıl. Székely Imre: A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanácsnak (az írásos meghatalmazással és a választott póttagként érkezett 3 személlyel együtt) 5 tagja jelen van, a testület tehát határozatképes. Az akadályoztatása miatt távollévı dr. Szakács Imre és Borkai Zsolt tanácstagokat Székely Imre és Révi Zsolt képviselik, Ferenczy Zsolt tanácstagot pedig Török Sándor póttag helyettesíti. A Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanácsnak (az írásos meghatalmazással és a választott póttagként érkezett 4 személlyel együtt) 7 tagja jelen van, a testület tehát határozatképes. Az akadályoztatása miatt távollévı dr. Szakács Imre, Borkai Zsolt, dr. Árvay István és Fazekas Zoltán tanácstagokat Székely Imre, Révi Zsolt, Pollhammer Jenı és Török Zsolt Sándor képviseli. Petrik Molnár Erika: A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács tagjai közül jelen van 7 fı, a testület határozatképes.

A napirend elfogadása Popovics György: A tanácsok határozatképesek. A testületek munkaszervezetei a javasolt napirendi pontok írásos elıterjesztéseit elektronikus úton eljuttatták a testületek tagjaihoz. Van-e valakinek további javaslata a megtárgyalandó témákon kívül? Miután nem volt több témajavaslat mindhárom testület egyhangúan elfogadta az ülés napirendjét: 1

1. A területfejlesztés jövıje Elıadó: Nagyházi György, az NFM Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelıs Államtitkárság Terület- és Várospolitikai Osztálya referense 2. A Felsı-Duna menti térségben folyó és tervezett jelentısebb vízgazdálkodási fejlesztések Elıadó: Janák Emil, az ÉDUKÖVIZIG igazgatója 3. Duna-Limes projekt bemutatása Elıadó: Tóth János Attila, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 4. Komárom és Révkomárom városok fejlesztésének összehangolása Elıadó: Siklósi József, Komárom város fıépítésze 5. A térségben uniós támogatással megvalósuló határon átnyúló hulladékos projektek Elıadó: dr. Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke 6. Közös hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése (az RFÜ-k HU-SK projektje – felkérés társult partneri közremőködésre) Elıadó: Kigyóssy Gábor, vezetı tervezı, KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 7. Egyebek (tájékoztatók a két ülés közötti eseményekrıl és intézkedésekrıl) Popovics György: Az elfogadott napirend szerint az ülés elsı 6 napirendi pontjának témái azonosak. Tartalmilag pedig a 7. napirendi pontnál vannak eltérések. Ezeket az „Egyebek” között elıterjesztendı témákat csak a két érintett testület – a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács és a „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács – fogja külön-külön megtárgyalni, miután a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács ma ugyanitt 8.30-kor már megtartotta saját ülését.

A napirend megtárgyalása 1. (KEM TT-GyMS MTT-SzTFT közös) napirendi pont: A területfejlesztés jövıje Popovics György: Üdvözlöm Nagyházi György urat, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében tart tájékoztatót a mindegyik testületet érintı és érdeklı témáról. A Parlament még nem döntött az önkormányzati törvény módosításáról, a kapcsolódó ágazati jogszabályokról, ismert azonban, hogy azt napjainkban tárgyalják meg. A megyei közgyőlések és az összes önkormányzatok jövıjével kapcsolatos elképzeléseket tartalmazó koncepció természetesen a területfejlesztési tanácsokra is kihatással van. Elıadónk nincs könnyő helyzetben, de érdeklıdéssel várjuk tájékoztatóját. Nagyházi György „A megye lehetséges fejlesztési szerepe” címő elıadásában ismertette az elnöki bevezetıben is említett tervezettó változások éppen aktuális verzióját. Beszélt a jelenlegi rendszer szereplıinek mőködésérıl: • a fıváros és kerületek, valamint a fıvároshoz tartozó agglomeráció • a megyei önkormányzatok mőködése • a megyei önkormányzat és megyei jogú város közötti viszony • az alacsony lélekszámú települések • a jelenlegi társulási rendszer Megfogalmazta azokat a strukturális problémákat, amelyek az elmúlt évek alatt egyre csak halmozódtak és bonyolódtak. • Több mint 1700 település lakosságának száma nem éri el az 1000 fıt. Az ország népességének nem éri el az ¼-ét az itt élık száma. • A községgé nyilvánítás feltételeként meghatározott 300 fıs lakosságszám következtében számos olyan község jött létre, amely önállóan nem képes a közszolgáltatások biztosítására, népessége stagnál, vagy inkább fogy • Nem kellıen megalapozott várossá nyilvánítási gyakorlat. • A korábban tradicionálisan erıs megyei szint a jelenlegi önkormányzati rendszerben tudatos politikai döntések következtében került az intézményfenntartó súlytalanság állapotába.

2

Felvázolta azokat az elégtelen megoldásokat, amelyekrıl már kiderült, hogy nem állták ki az idı próbáját • az önkormányzatok önkéntes társulási rendszerének, vagy közös hivatali szervezet mőködtetésének ösztönzése nem hozott komoly eredményt, • nem tudott kialakulni az egyes közszolgáltatások ellátásának optimális mőködési mérete, • az eltérı társulási hajlandóság miatt vállalhatatlan különbségek alakultak ki az egyes területek szolgáltatási színvonalában. A sokszínőség, a sokféleség - többféle fejlesztési eljárás és mód befogadására alkalmas struktúrát igényel. Rögzítette, hogy folytatódik a falvak népességszámának csökkenése és egyes térségekben a roma népesség számának egyre dominánsabbá válása. Megállapította, hogy a települések optimális hálózati kapcsolatrendszerének kialakulását és mőködését nehezíti a rossz közúti és vasúti elérhetıség. A területfejlesztés megújításával kapcsolatban kitért arra, hogy • Magyarország megújítása csak úgy képzelhetı el, ha a fejlesztéspolitikán belül a térségi- és a megyei területfejlesztést teljesen újjászervezzük. • A területfejlesztési politika és az önálló területfejlesztési intézményrendszer súlya a hazai fejlesztéspolitikában meglehetısen szerény és koordinálatlan volt. • A fejlesztési források felhasználása alapvetıen az ágazati logikát követte és a regionális szint megerısítése, és a decentralizáció nem valósult meg. • Az egy régióba tartozó megyék fejlesztési elképzelései harmonizált és koordinált egészet kell, hogy képezzenek • Olyan intézményrendszerre van szükség, amely hosszabb távon is garantálhatja a fejlesztési ráfordítások gazdaságos és hatásos hasznosulását • Vissza kell helyezni a megyei önkormányzatokat a területfejlesztésbe, hiszen ık tudnak hatékonyan stratégiát alkotni a saját térségükben zajló fejlesztésekrıl. • Komplex integrált jogi tervezési rendszer kialakítására van szükség. • A fejlesztési stratégiai kérdéseknek és a területrendezési technikai lehetıségeknek rendszerszerően igazodniuk kell egymáshoz. • Ez szükségszerően a szabályozás újragondolásával is jár, de ennek részletes kidolgozása folyamatban van. Rendszerproblémaként mutatkozik • a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok viszonya • a megyei jogú városok nélkül „lyukas” a megye (GyMS megyében ráadásul kétlyukú) • a legnépesebb és legfontosabb városok nélkül nem lehet megyei területfejlesztésrıl beszélni A területfejlesztés megújításának kulcskérdése ennek a bizonytalan helyzetnek a rendezése. Az intézményrendszer központi szervezeténél is jellemzı volt a bizonytalanság, a stabilitás hiánya: 1996 óta átlagosan héthavonta átszervezték a területfejlesztés vezetı szintjét (KTM, FVM, OTH, NTH, stb., ..., NFGM, NFM). Mindezek eredményeként az ágazati szemlélet messze erısebb, és az ágazati források nagyságrendekkel meghaladják az átfogó területfejlesztés súlyát és pénzügyi lehetıségeit. A tapasztalat szerint ennek ellenére a regionális operatív program mőködése jobb és forrásfelhasználása hatékonyabb, mint az ágazati programoké. Popovics György: A jelenlévık fogalmazzák meg kérdéseiket, észrevételeiket az elıadóhoz. Székely Imre kérdezi, hogy mikorra várható a területfejlesztési törvény módosítása. Nagyházi György: Sokféle jogszabály módosítását „össze kell várni” hozzá. Ilyen például a megyék helyzetének a meghatározása, valamint magának az önkormányzati törvénynek a módosítása. Ezek fogják adni azokat a keretfeltételeket, amelyekhez igazítva a módosított területfejlesztési törvény elıkészíthetı lesz. Popovics György: Az elkövetkezı két évben mi lehet konkrétan a megyei önkormányzatoknak a feladata? Továbbá módosul-e a közremőködı szervezetek rendszere, feladata 2013 után? Nagyházi György: Az uniós forrásokat kezelı, Brüsszelben akkreditált közremőködı szervezeteknek (pl. RFÜ-knek) – a jelenlegi programozási idıszakhoz kapcsolódóan – legalább 2015-ig kötelezıen ellátandó feladataik lesznek, és ezek a munkák másra át nem ruházhatók. Azt, hogy milyen közremőködı szervezeti rendszer alakul a késıbbiekben jelenleg 3

nem tudja megmondani. Bizonyosan elvárás lesz azonban: az egyszerősítés, a költséghatékonyság és a pályázó szempontjából gördülékenyebb ügyintézés. A megyéknek a 2014-2020-as programozási idıszak elıkészítésében lehet szerepük. A területi tervezés kifejezetten megyei feladat. Továbbá miután az önkormányzati törvényt a Parlament majd elfogadja, a jövı év elsı negyedében a területfejlesztés jogi kereteinek „rendbetétele” is várható. Már most zajlik a tervezés támogató rendszerének a kialakítása a minisztériumban: keretjogszabályok, módszertani útmutatók kidolgozása, a tervezés támogató környezetének kialakítása. A hatályos 218/2009-es jogszabály újragondolása is lehetséges. Az EU 2020 stratégia szerint az eddigiekhez képest máshol vannak/lesznek a hangsúlyok: alapvetıen a humánerıforrás fejlesztés a fı vezérfonal. Ebbıl kiindulva kell eldönteni, hogy mi legyen területi kompetencia és mi legyen ágazati. Popovics György: A felvázoltak azt jelentik-e, hogy a megyék fogják összegyőjteni, összefogni az összes települési igényt, és azokat koordinálva beilleszteni az országos tervekbe? Nagyházi György: Véleménye szerint ez egy nagyon fontos dolga lenne a megyéknek. A területi koordináció alapvetı megyei feladat. Kell egy szint, ahol a fejlesztési elképzelések legalább összenézhetık. Popovics György: Az új önkormányzati rendszer kialakulásáig a területfejlesztési tanácsok biztosítják az átmenetet? Nagyházi György: Az önkormányzati törvény nyomán létrehozni kívánt új önkormányzati szerkezet csak a 2014-es önkormányzati választásokat követıen lép életbe. Valóban a köztes idıszakban a megyei területfejlesztési tanács az a fórum, ahol mind a megye, mind a megyei jogú város képviselettel rendelkezik. Székely Imre: Miután még nem ismerjük a mozgásteret, hogyan lehet a jövı évet megalapozó tervezési munkát (pl. a költségvetési koncepció kidolgozását) elkezdeni? Nagyházi György: A mozgástér rögzítéséhez néhány elızményen túl kell esni. Ilyenek például az Ötv. és a megyék helyzetének a kérdése. Petrikné Molnár Erika a kezdetben a megyénél, majd késıbb a régiónál kezelt, de jelenleg ott is szüneteltetett hazai decentralizált területfejlesztési források „sorsáról” érdeklıdött. Nagyházi György: Tény, hogy 2008 körül „elvitte a macska” a hazai területfejlesztési forrásokat. Ezek sajnos függnek a költségvetési kondíciótól és konszolidációtól. Hosszútávon nem megkerülhetı a kérdés, de 2012-ben valószínőleg még nem lesznek hazai decentralizált források. A jelenleg mőködı EU-s pályázati logika (valaki dönt, és más valaki végzi az adminisztrációját) átültetése várható a majdani hazai pályázati rendszerben is. Popovics György az elhangzottakat összegezve elmondta, hogy a Parlament döntése a közeljövıben megszületik. Felvetette, hogy bárhogy is alakul a területfejlesztés intézményrendszere, a politikusoknak és a szakembereknek is az a feladatuk, hogy lehetıségeik keretei között továbbra is együttmőködjenek, a közös gondolkodást serkentsék a fejlesztési célok megvalósítása érdekében. Tájékoztató jellegő elıadást hallottunk, határozathozatal nem szükséges.

2. (KEM TT-GyMS MTT-SzTFT közös) napirendi pont: A Felsı-Duna menti térségben folyó és tervezett jelentısebb vízgazdálkodási fejlesztések Popovics György köszöntötte Janák Emil urat, az Észak dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetıjét. Ismertette, hogy a tanácstagok elızetesen megkapták a VIZIG által összeállított írásos tájékoztatót. Janák Emil vetítettképes elıadásában (4. számú melléklet) vázolta a Felsı-Duna menti térségben folyó és tervezett vízgazdálkodási fejlesztéseket: • Duna-projekt • Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja • Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése • Gyır-Gönyő OKK mőködtetés • Nagy-Pándzsa vízgyőjtı revitalizációja • Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása 4

•

Folyamatban lévı Komárom-Esztergom megyét érintı projektek

Bıvebben szólt a Gyır-Gönyő OKK tervezett továbbfejlesztésének javasolt tartalmáról 1. medencés kikötıvé alakítás a Mosoni-Duna torkolat áthelyezésével, torkolati mőtárggyal 2. összekötı út az 1. és a 19. sz. fıutak között 3. kikötıbıvítés új hajóállásokkal, terminálokkal; továbbá, hogy miként áll a projekt: • 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat • 2005.11.25. támogatási szerzıdés • 2009.02.06. 1. munkarészre AD STATUA K. szerzıdéskötés • 2009.11.16. tervezés felfüggesztése • Elutasított KÖZOP pályázatok (2010., 2011.) • Kikötı fejlesztése leállt a további lépésekrıl nincs információ Ismertette a folyamatban lévı Komárom-Esztergom megyét érintı projektek • Tát, Kenyérmezei- és Únyi-patak visszatöltésezése • Komárom-Almásfüzitı árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása • A Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja Szólt a 2014-tıl megvalósítani javasolt vízügyi fejlesztési elképzelésekrıl: 1. Mosoni-Duna torkolati szakaszának hajózási feltételeinek javítása 2. 01.07 Védelmi szakasz új fıvédvonal építés Mecsér térségében 3. Cuhai Bakonyér rekonstrukciója, Cuha völgy árvízvédelmi fejlesztése 4. Répce-völgyi árvízvédelmi beavatkozások 5. Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése 6. 01.01. Tát-Esztergomi árvízvédelmi szakasz esztergomi gátırjárás árvízi biztonságának javítása 7. Rábaköz, Tóköz többcélú vízgazdálkodási fejlesztése 8. Vízbázisok diagnosztikája 9. Holt-Marcal és mellékágainak revitalizációja, vizes élıhelyek rekonstrukciója 10. Rába vízgyőjtı-gazdálkodási terv végrehajtása 11. Duna jobb parti mellékágának rehabilitációja 12. Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja II. ütem 13. 01.13. Mórichida-Sárvár árvízvédelmi szakasz árvízi biztonságának javítása 14. 01.12. Koroncó – Mórichida árvízvédelmi szakasz árvízi biztonságának javítása 15. Kis-Rába ökológiai potenciájának, átjárhatóságának javítása, rekonstrukciója (a kivetített dián tévesen 2015-tıl szerepel) Popovics György megköszönte a tájékoztatót és biztatta a megjelenteket: tegyék fel kérdéseiket és fogalmazzák meg észrevételeiket. Babos Attila: Megdöbbenéssel hallotta a tájékoztatóban, hogy a már biztosnak vélt mosoni-dunai rehabilitációt, valamint az alsó-szigetközi vízpótlást eredményezı fejlesztések jóváhagyása lekerült a Kormány legutóbbi ülésének napirendjérıl. A témáról többször tárgyalt már a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács és a „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács is. Mindkét testület maximálisan támogatta, hogy az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések kérdéseire kerüljön végre pont. A kedvezıtlen fejlemény miatt indokolt, hogy a két testület elnöke keresse meg közösen az érintett országgyőlési képviselıket, hogy tájékozódjanak a miniszterelnöknél a döntés indokairól. A két testület egyhangú szavazással (a GyMS MTT 5 igen, az SzTFT 7 igen) meghozta döntéseit: 15/2011 (X. 14.) MTT számú határozat A Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanács 1. sajnálattal értesült arról, hogy az elmúlt napokban levették a kormányülés napirendjérıl - a „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” és - a „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” címő, a KEOP irányító hatósága által már (kétfordulós eljárás keretében) elfogadott és támogatásra érdemesnek minısített kiemelt projektek végsı jóváhagyásának témáját; 5

2.

reményét fejezi ki, hogy Kormány a – közel két évtizede önhibáján kívül folyamatosan kárt szenvedı – térség rehabilitációja és fejlıdése számára nagyon fontos két nagyberuházás indításához szükséges jóváhagyó határozatát a lehetı legrövidebb idın belül meghozza; 3. megbízza elnökét, hogy kérje fel a térség országgyőlési képviselıit: sürgessék a miniszterelnöknél a „MosoniDuna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” és a „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” címő, a KEOP irányító hatósága által már elfogadott és támogatásra érdemesnek minısített kiemelt projektek Kormány általi haladéktalan jóváhagyását. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal

18/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna menti” Térségi Fejlesztési Tanács 1. sajnálattal értesült arról, hogy az elmúlt napokban levették a kormányülés napirendjérıl - a „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” és - a „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” címő, a KEOP irányító hatósága által már (kétfordulós eljárás keretében) elfogadott és támogatásra érdemesnek minısített kiemelt projektek végsı jóváhagyásának témáját; 2. reményét fejezi ki, hogy Kormány a – közel két évtizede önhibáján kívül folyamatosan kárt szenvedı – térség rehabilitációja és fejlıdése számára nagyon fontos két nagyberuházás indításához szükséges jóváhagyó határozatát a lehetı legrövidebb idın belül meghozza; 3. megbízza elnökét, hogy kérje fel a térség országgyőlési képviselıit: sürgessék a miniszterelnöknél a „MosoniDuna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” és a „Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése” címő, a KEOP irányító hatósága által már elfogadott és támogatásra érdemesnek minısített kiemelt projektek Kormány általi haladéktalan jóváhagyását. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: azonnal Lakatos Béla: Hiányérzete van a 2015-ig tervezett vízügyi fejlesztésekkel kapcsolatban. A Szigetköz – Felsı-Duna mente FT és a vízfolyásokkal érintett megyék fejlesztési és vízgazdálkodási tanácsai elnökei januárban (a Bakonyér és a Concó melletti települések érdekeit képviselve) közös levéllel fordultak a miniszterhez. Azóta azonban a Concó mederrendezése nem látható a fejlesztési tervek között. Ezért ı azért lobbizna, hogy a Concó medrének rendbetétele is szerepeljen a vízügyi fejlesztések között. Janák Emil: A rendbetétel és a projekt/fejlesztés az két külön dolog. A Concó ugyan nem szerepel az anyagban, de ez nem azt jelenti, hogy a medre jobb állapotban volna, mint a Bakony-érnek. Csupán azt, hogy a Concón (ellentétben a Bakony-érrel) nem tervezik víztározók építését. A Vízügynek olyan projektekkel kellett elıállnia, aminek van már elıkészítettsége, és ez a feltétel csak a Bakony-érnél adott, ahol tehát a fenntartási munkákon túlmutató tározóépítést is terveznek. Véleménye szerint a Concón a jó állapotba hozásához nincs szükség építéssel járó beruházásra, ott elég volna a medret jól karbantartani, illetve jó karba helyezni. Lakatos Béla: Számíthatnak-e az Ács környékén élık és azok, akik a 2010-es esztendıben elmaradt karbantartási munkálatok miatt vis maior helyzetnek voltak kitéve a karbantartási munkákra? Janák Emil: Pénzhiány miatt most nem. Popovics György: Ács polgármesterét kérdezve érdeklıdik, hogy segítene-e, ha a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács e témában hozna egy határozatot, melyben a vidékfejlesztési miniszterhez fordul segítségért? Lakatos Béla: Legalább a mederkotrás elvégzése mindenképpen indokolt a térségben. Janák Emil: Azért volt olyan határozott a „nem”, mert látja hogyan alakul a következı év költségvetése. A VIZIG átkerül a KIM-hez és 2012-ben csökkenni fognak a pénzügyi forrásai. Az állami mővek fenntartására is kevesebb pénz lesz. Ráadásul eltőnt az az 5 mrd Ft, amit ebben az évben még adott a tárca a vizi közmő társulatoknak. A társulati mővekre jövıre 0 központi forrás lesz. Pedig a mővek egy részét a VIZIG-nek vissza kell vennie. Növekedni fognak a csatornák hosszai, miközben az anyagi lehetıségek szőkülnek.

6

Popovics György: Kéri Petrikné Molnár Erika munkaszervezet vezetıt, hogy fogalmazzon meg egy határozati javaslatot, amelyben a KE MTT tolmácsolja Ács polgármesterének kérését. A KE MTT egyhangú szavazással (7 igen) meghozta döntését: 13/2011 (X.14.) sz. TT határozat A Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Tanács 1. sajnálattal állapítja meg, hogy • a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, • a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács, • a Szigetköz - Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács, • a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, • az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács és • a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnökeivel közös, a Cuhai-Bakony-ér és Concó-völgyi településeket ért káresemények utáni beavatkozásokat sürgetı, a vidékfejlesztési miniszternek címzett levelére érkezett államtitkári válasz ellenére a Concó esetében érdemi intézkedés a közeljövıben nem tervezett; 2. álláspontja szerint a Concó-völgyi településeket 2010-ben ért sorozatos káresemények ismeretében és a hasonló károk megelızése érdekében indokolt sürgısen elvégezni a Concó patak legkritikusabb szakaszain a kármegelızı beavatkozásokat, a meder jó karba helyezését; 3. kezdeményezi, hogy a szaktárca biztosítsa a Concó patakon történı halaszthatatlan beavatkozások elvégzéséhez szükséges, továbbá a 2015-ig elvégzendı mőszaki intézkedések elıkészítéséhez szükséges forrást. 4. megbízza elnökét, hogy álláspontja ismertetésével és a kezdeményezéssel forduljon a vidékfejlesztési miniszterhez, továbbá – támogatásukat kérve – tájékoztassa az érintett térség országgyőlési képviselıit is, kérve segítségüket. Felelıs: Popovics György, a Tanács elnöke Határidı: 2011. november 15. Babos Attila: Az SzTFT elnöke korábban ebben a témában már levélben fordult a miniszterhez, így ez a testület is hozhat a Komárom-Esztergomi határozattal megegyezı tartalmú, azt erısítı határozatot. Az SzTFT egyhangú szavazással (7 igen) meghozta döntését: 19/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna menti” Térségi Fejlesztési Tanács 1. sajnálattal állapítja meg, hogy • a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács, • a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács, • a Szigetköz - Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács, • a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, • az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács és • a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnökeivel közös, a Cuhai-Bakony-ér és Concó-völgyi településeket ért káresemények utáni beavatkozásokat sürgetı, a vidékfejlesztési miniszternek címzett levelére érkezett államtitkári válasz ellenére a Concó esetében érdemi intézkedés a közeljövıben nem tervezett; 2. álláspontja szerint a Concó-völgyi településeket 2010-ben ért sorozatos káresemények ismeretében és a hasonló károk megelızése érdekében indokolt sürgısen elvégezni a Concó-patak legkritikusabb szakaszain a kármegelızı beavatkozásokat, a meder jó karba helyezését; 3. kezdeményezi, hogy a szaktárca biztosítsa a Concó patakon történı halaszthatatlan beavatkozások elvégzéséhez szükséges; továbbá a 2015-ig elvégzendı mőszaki intézkedések elıkészítéséhez szükséges forrást. 4. megbízza elnökét, hogy álláspontja ismertetésével és a kezdeményezéssel forduljon a vidékfejlesztési miniszterhez, továbbá – támogatásukat kérve – tájékoztassa az érintett térség országgyőlési képviselıit is, kérve segítségüket. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: 2011. november 15. 7

Popovics György: A közmunkaprogram irányításával lehet-e segíteni ezt az ügyet Ács környékén? Janák Emil: A VIZIG mindent megtesz, hogy a közmunka program hatékonyan mőködjön. Azonban ez ott hatékony, ahol egy „mozgás elıtti munkafázist” csinálnak (pl. aljnövényzet tisztítás), de tuskók kézi kiszedése nem lehetséges. Jövıre még több közmunkást tudnak foglalkoztatni, de ennek a programnak vannak határai. Ilyen az üzemanyag dologi költségként történı elszámolásának lehetısége. Ezért az egész programot át kellene strukturálni. Másik megoldás a társulatok megfelelı mőködtetése. Petrikné Molnár Erika: nagy probléma, hogy hosszú évek óta a VIZIG-ek a kötelezı vízgazdálkodási (és egyben kármegelızési) tevékenységük ellátásához egyre kevesebb forrást kapnak. Az így elmaradt munkák miatt viszont a vis maior kifizetések óriási terheket rónak a központi költségvetésre. Jobb lenne megelızni a káreseményeket, és megfelelı állapotba hozni a védmőveket, vízelvezetı árkokat, befogadókat. Miután a vízgazdálkodási társulatoknál megszőnt a társulati hozzájárulás befizetésének kötelezettsége, lehetséges-e valahonnan ennek az összegnek a pótlása? Janák Emil: A kormányzati döntés értelmében, amit korábban a társulások szedtek össze, idén 5 mrd Ft-os állami támogatás váltotta ki, amit a központi költségvetés finanszírozott. 2011-ben ezt az összeget a társulatok el is költhették az állami mővek fenntartására. A 2012-es költségvetés tervezetében azonban ilyen tétel már nem szerepel. Popovics György: A feladatokat pedig a VIZIG-nek kell átvennie? Janák Emil: Nem, csak azt a részét, ami állami, ezért tiszta tulajdoni viszonyokat kellene teremteni. A társulatoknál ne legyen állami tulajdonú mő, csak azok melyek a tagok érdekeit szolgálják közvetlenül. A VIZIG-hez visszajön, amit az elızı Orbán-kormány idején áttettek a társulatokhoz. Ez nem éri el a mederhosszak 20%-át sem. Tehát a társulatok feladata effektíve csökken, de nem látszik a költségvetésbıl, hogy az eddigi támogatás hol van. Popovics György: Lehetséges-e, hogy a kistérségek munkagépekkel segítenek ebben a munkában? Hornig Rudolfné (Komárom város alpolgármestere): Jelenleg a komáromi társulatnál is azzal küzdenek, hogy feladat lenne rengeteg, de – tekintettel arra, hogy nincs hozzájárulás – meg kell gondolni, mi legyen az emberekkel és az eszközökkel. Holott a megfelelı tudás és eszközpark rendelkezésre áll. Félı, hogy a társulatok a várható forráshiány miatt mőködésképtelenné válnak (mivel az érdekeltek, látva az állami támogatás elmaradását, önkéntes hozzájárulást nem fognak fizetni). Janák Emil: Arra készültünk, hogy az állami szerepvállalás nıni fog, azonban ennek forrásait jelenleg nem látni a költségvetésben. Popovics György: Miután látszik, hogy mi várható a költségvetésben, egyáltalán mit lehet tenni? Szorgalmazni kellene a társulati tagoknak, hogy – nem kötelezı módon – de járuljanak hozzá a társulatok fenntartásához? Esetleg az országgyőlési képviselıkhöz is lehetne fordulni, hogy kezdeményezzék: a társulatok legalább 2010. évi nagyságrendő támogatását. Janák Emil: Ellenszenv is mutatkozik a társulatokkal szemben. Sok „kisembertıl” beszedték ugyanis a hozzájárulásokat, és azt nem arra fordították, amire a befizetık számítottak. Ráadásul ezekrıl a pénzekrıl általában csak egy szők kör dönthetett. Az óriási taglétszámú társulások közgyőlésére lehetetlen mindenki (akár ezer ember) mozgósítása. Továbbra is úgy látja, hogy csak belülrıl lehet megtisztítani és újjászervezni a társulatokat. Ez pedig fontos lenne, mert jól mőködı társulatok nélkül az ország mederhálózatát nem lehet karban tartani. Érdekelté kell tenni a tagokat, az embereket, hogy tartsák jó karban a medreket. Hornig Rudolfné: A tagságnak kell elérnie, nyomást gyakorolva az igazgatókra és vezetıségekre, hogy hatékonyabb legyen a társulások munkája. A társulások területén azonban sok esetben állami medrek is vannak. Az nem fog mőködni, hogy az állam hozzájárulás nélkül „elvárja” a társulatoktól a megfelelı mőködést és a rendszeres karbantartást is. Amennyiben nincs kötelezı hozzájárulás, akkor nem fognak mőködni a társulások. Janák Emil: Szükség volna az állami hozzájárulás biztosítására is, ugyanis csak így lenne számon-kérhetı. Érdekelté kell tenni az embereket abban, hogy ha a társulásba befizetnek 1 Ft-ot akkor legalább 2-ıt (vagy 1-et) még az állam is ad melléje. Jelenleg ez a pénz nem jelenik meg a központi költségvetésben.

8

Popovics György: Ebben a helyzetben mit tehetünk? Mi feltudjuk hívni a figyelmet és meg tudunk fogalmazni igényeket. Két javaslata van: egyrészt a társulatoktól visszakerülı mederszakaszok karbantartásához a költségvetés biztosítson anyagi forrásokat, másrészt ösztönözze az állam az önkéntes befizetéseket. A három testület ilyen tartalmú javaslatát egy közös levélben kellene eljuttatni a szakminiszterhez, valamint a parlamenti képviselık közremőködésével a költségvetés készítıihez. Horváthi Lóránt javasolja, hogy a levélben hangsúlyosan jelenjen meg: az állami hozzájárulások nélkül újra elıállhat az a helyzet, ami 2 évvel ezelıtt országos szinten is. Akkor minden egyes intenzív esızés problémát okozott. Ennek az anyagi következménye (vis maiorok által) sokkal súlyosabbak, mintha az állam támogatja a vízi társulat mőködtetését, ami meg tudná elızni a bajt. Amennyiben ez a pénz nem jelenik meg a költségvetésben, akkor az merénylet a társulatok önkormányzati tagjai ellen is. Problémamentességrıl csak akkor beszélhetünk, ha nem lesz csapadékos idıszak, azonban ez szerencse kérdése, és nem a tudatos felkészülésé. Popovics György: Mindenre nincsen pénz. Nem lehet 2-3 év alatt az összes vízgazdálkodási problémát megoldani. Ígéretet tesz arra, hogy abban a levélben, amelyben a szakminiszterhez és a költségvetés készítıihez fordul, az elhangzottaknak megfelelıen hangsúlyozni fogja. Egyéb kérdés, észrevétel nem volt, a három testület egyhangú szavazással (a KE MTT 7 igen, a GyMS MTT 5 igen, a TFT 7 igen) meghozta döntéseit: 14/2011 (X.14.) sz. TT határozat A Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Tanács 1. álláspontja szerint – tekintettel az utóbbi években tapasztalt vis maior események gyakoriságára, a keletkezett károk nagyságára, továbbá arra, hogy egyre sürgetıbb feladat a vízfolyások rendezése, a medrek és a mőtárgyak karbantartása – indokolt, hogy a vízgazdálkodási társulatoktól állami kezelésbe visszakerülı mederszakaszok karbantartásához a költségvetés biztosítson anyagi forrásokat (a 2012 évre vonatkozóan az idei 5 mrd Ft-ot), 2. kezdeményezi, hogy a vízgazdálkodási társulati tagok (a hatályos szabályok szerint) önkéntes társulási hozzájárulás fizetési hajlandóságát oly módon ösztönözze az állam, hogy minden befizetett tagi forinthoz garantáltan biztosítson valamennyi (pl. 2 Ft) állami kiegészítı forrást. 3. megbízza elnökét, hogy álláspontja ismertetésével és a kezdeményezésével forduljon a vidékfejlesztési miniszterhez, továbbá – támogatásukat kérve – a javaslatról tájékoztassa a megye országgyőlési képviselıit. Felelıs: Popovics György, a Tanács elnöke Határidı: 2011. október 31. 16/2011 (X. 14.) MTT számú határozat A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács 1. álláspontja szerint – tekintettel az utóbbi években tapasztalt vis maior események gyakoriságára, a keletkezett károk nagyságára, továbbá arra, hogy egyre sürgetıbb feladat a vízfolyások rendezése, a medrek és a mőtárgyak karbantartása – indokolt, hogy a vízgazdálkodási társulatoktól állami kezelésbe visszakerülı mederszakaszok karbantartásához a költségvetés biztosítson anyagi forrásokat (a 2012 évre vonatkozóan az idei 5 mrd Ft-ot), 2. kezdeményezi, hogy a vízgazdálkodási társulati tagok (a hatályos szabályok szerint) önkéntes társulási hozzájárulás fizetési hajlandóságát oly módon ösztönözze az állam, hogy minden befizetett tagi forinthoz garantáltan biztosítson valamennyi (pl. 2 Ft) állami kiegészítı forrást. 3. megbízza elnökét, hogy álláspontja ismertetésével és a kezdeményezésével forduljon a vidékfejlesztési miniszterhez, továbbá – támogatásukat kérve – a javaslatról tájékoztassa a megye országgyőlési képviselıit. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: 2011. október 31.

20/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A Szigetköz – Felsı-Duna menet Térségi Fejlesztési Tanács 1. álláspontja szerint – tekintettel az utóbbi években tapasztalt vis maior események gyakoriságára, a keletkezett károk nagyságára, továbbá arra, hogy egyre sürgetıbb feladat a vízfolyások rendezése, a medrek és a mőtárgyak 9

karbantartása – indokolt, hogy a vízgazdálkodási társulatoktól állami kezelésbe visszakerülı mederszakaszok karbantartásához a költségvetés biztosítson anyagi forrásokat (a 2012 évre vonatkozóan az idei 5 mrd Ft-ot), 2. kezdeményezi, hogy a vízgazdálkodási társulati tagok (a hatályos szabályok szerint) önkéntes társulási hozzájárulás fizetési hajlandóságát oly módon ösztönözze az állam, hogy minden befizetett tagi forinthoz garantáltan biztosítson valamennyi (pl. 2 Ft) állami kiegészítı forrást. 3. megbízza elnökét, hogy álláspontja ismertetésével és a kezdeményezésével forduljon a vidékfejlesztési miniszterhez, továbbá – támogatásukat kérve – a javaslatról tájékoztassa a térség országgyőlési képviselıit. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: 2011. október 31. Popovics György: Megköszöni Janák Emil igazgató úrnak a tájékoztatót. Kéri továbbá, hogy az apparátus vizsgálja meg, hogy a medrekben nıtt fatuskók kiszedését mi módon tudná támogatni a KE MTT, mert néhány millió Ft-ot a testület erre tudna áldozni.

3. (KEM TT-GyMS MTT-SzTFT közös) napirendi pont: Duna-Limes projekt Popovics György: Köszöntötte Tóth János Attilát, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnök asszonya által delegált munkatársat, aki a Limes projektben a KÖH részérıl ellátja a régészeti szakmai vezetés feladatait. A tanácsok tagjai postai úton elızetesen megkapták a KÖH munkatársának két korábbi cikkét és a mai ülésen tartandó elıadása vázlatát.. Tóth János Attila szóbeli tájékoztatójában elmondta, hogy régész, és ilyen minıségében kapcsolódott be a projektbe. A Ripa Pannonica, a Római Birodalom Duna menti határerıdítési rendszere különálló régészeti lelıhelyek láncolatából áll, mely hazánk Duna menti területeit, településeit is érinti. A „Central Europe” program keretében megvalósuló Limes Projekt vezetıje a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A program az örökségvédelem egyik legnagyobb hazai programja, és az egyik legnagyobb kulturális hozzájárulása az Európai Unió „DunaMakro-régió” stratégiájához. Részletesen beszámolt a Central Europe projektrıl: • 121 helyszín, Limes-út, ırtornyok, erıdök, • mintegy 2 millió eurós támogatás, • projektvezetı dr. Fejérdy Tamás, KÖH, • a projekt zárása: 2011. december 31., • terepi ellenırzés, a helyszínek a tulajdonosokkal és az önkormányzatokkal egyeztetve. A Világörökségi pályázattal kapcsolatban felvázolta, hogy • a „tentatív lista” kész, • az UNESCO-hoz a kormányzat adja be a dokumentációt, • a ICOMOS bevonásával UNESCO dönt, • kezelıszervezet felállítása szükséges, és legalább egy év mőködést kell bizonyítani, • elhúzódó bírálat várható, a nemzeti védelem alapvetıségérıl, • a jelölési dokumentáció kész, és egyeztették külföldi szakértıkkel, • miként áll a kezelési terv vitájának folyamata. A gyakorlati kérdések keretében megemlítette a kapcsolódást a Duna Stratégiához (amelynek a Limes bemutatása az egyik zászlóshajó projektje lehet). Szólt a tervezett kezelıszervezetrıl, a projekt költségvetésérıl. Ismertette, hogy melyek lennének a következı idıszak feladatai, és felhívta a figyelmet a téma fogadatlan prókátoraira. Popovics György: Megköszönte a tájékoztatót és kérte a megjelenteket, hogy fogalmazzák meg kérdéseiket, észrevételeiket. Révi Zsolt (Gyır város): Az UNESCO nem támogat Disneyland-et, sıt kifejezetten bünteti. Miért büntetik, ha önkormányzatként igyekszik bemutatni valamit, ami egyben a köz javát is szolgálhatja? A Limeshez hasonló jellegő turisztikai attrakciókat önmagában bemutatni minden esetben garantáltan deficites vállalkozás. Csak „kárenyhítés” lehet, ha ebbıl érdemi turisztikai bevétel is származik. A Limes projekt kulturálisan és filozófiailag nagyon lelkesítı, de mint önkormányzat nem tudunk lelkesedni azért, ha be akarunk valamit mutatni és netalántán megbüntetnek érte. A megoldás az integrált örökségvédelem lehet, amiben jól megfér és kiegészíti egymást az örökségvédelem és a turisztika.

10

Tóth János Attila: A helyszínek azért értékesek, mert eredetiek, 1600 éve léteznek. Ha például egy római ırtorony rekonstrukciója a cél, akkor az ne eredeti helyen, a régi cölöpök földbe döngölésével épüljön meg, hanem az eredetitıl távolabb, szemléltetı és élményszerzı eszközként. Minden rekonstrukciónál fenn áll a veszély, hogy eredetileg nem is úgy nézett ki, ahogy azt a rekonstruáló „megálmodta” (pl. Szombathely, Iseum). Mit védünk ilyenkor? Egy római emlék nem hiteles helyreállítása esetén egy kései kor letőnt szemléletének maradványait? Lehetıvé kell tenni a következı nemzedékek számára is a kutathatóságot, mert nem biztos, hogy ahogy most gondolkodunk valamirıl, az úgy is volt. Minden helyszín és minden lelet más. Nem lehet egy kaptafára venni a régészeti dolgokat. Székely Imre: A szeptember 16-án megalakult „Danube Limes” munkacsoport megkezdte a munkáját. Itt van az ülésen dr. Darabos Ferenc, akit a – megyék és kistérségeink által delegált személyek részvételével létrejött – munkacsoport az elnökévé választott. Ez a testület a világörökségi cím elnyerését elısegítı csapatként, az ügyet támogató és összekötıkoordinációs szerepet kíván betölteni az Örökségvédelmi Hivatal és a felsı-dunai térség római kori helyszíneinek önkormányzatai között. Popovics György: megköszönve az elıadást és az észrevételeket, a témát lezárta és szünetet rendelt el. Szünet Székely Imre a szünet után tájékoztatta a jelenlévıket, hogy a szünetben • a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács és • a Szigetköz – Felsı-Duna menet Térségi Fejlesztési Tanács külön-külön megtárgyalta a 7. „Egyebek (tájékoztatók a két ülés közötti eseményekrıl és intézkedésekrıl)” címő napirendi pont adott testületre vonatkozó írásos elıterjesztéseit. A két testület az írásos elıterjesztésekben szereplı határozati javaslatokat egyhangú szavazással elfogadta. A részleteket GyMS MTT és az SzTFT közös jegyzıkönyve tartalmazza (5-6. számú mellékletek).

4. (KEM TT-GyMS MTT-SzTFT közös) napirendi pont: Komárom és Révkomárom városok fejlesztésének összehangolása Popovics György: A következı két napirend jó példákkal ismertet meg bennünket. Olyan kezdeményezéseket ismerhetünk meg, melyek a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében, annak anyagi támogatásával valósulhatnak meg. Siklósi József, Komárom város fıépítésze tájékoztatást adott a Dunával és országhatárral elválasztott a két Komárom együttmőködésérıl, az egyre szorosabb kapcsolatról, amely a fejlesztési, városüzemeltetési elképzeléseik összehangolását és megvalósítását célozza. A magyar-oldali Dél-Komárom és a szlovák-oldali Észak-Komárom adottságairól, közös ügyeirıl és közös jövıképérıl a tanácstagok elızetesen megküldött írásos anyagot kaptak. Az ezeket az információkat kiegészítı vetítettképes elıadás ismertette a két város fejlesztési dokumentumainak összehangolását célzó projetet: A kiinduló pont: jelenleg nincs koordinált közös tervezés. Cél a területrendezési és fejlesztési dokumentumok összehangolása, a közös érdekek elfogadása és megértése, valamint a két város hosszú távú együttmőködésének és integrált fejlıdésének támogatása. Specifikus célok: Stratégiai tervezés összehangolása és az ezt követı közös projekt készítése, valamint a tapasztalatok cseréje (konferenciák, vitanapok, workshopok). A tervezett konkrét tevékenységek: - 2 konferencia - Közös projekt-team találkozók, külsı szakértık részvételével (területtervezés, regionális fejlesztés) - Közös Stratégiai Fejlesztési Dokumentum elkészítése – A és B rész (amely alapdokumentumként fog szolgálni mindkét partner területrendezési dokumentumának és fejlesztési programjának aktualizációjához) - Képviselıtestület megismertetése a Közös Stratégiai Fejlesztési Dokumentum tartalmával - Közös Stratégiai Fejlesztési Dokumentum elkészítése – A (közös stratégia) és B rész (a szlovák és a magyar partner területrendezési terv módosításának javaslataival és kidolgozásával foglalkozik) 11

Kígyóssy Gábor: Milyen ütemezés várható a pályázatban? Siklósi József: Az ütemterv szerint 2011. július 1-tıl 2012. június 30-ig, azaz kereken egy évig tart a projekt, melynek költségvetése 116.355 euró (ebbıl az ERDF támogatás 85%) Petrikné Molnár Erika: Minden uniós projektnek van fenntartási idıszaka, mit vállalt fel a két város ezen idıszakra? Siklósi József elmondása szerint készül egy soron kívüli rendezési terv módosítás mindkét fél részérıl. Most zajlik a magyarról szlovákra fordítás, illetve a szlovákról magyarra fordítás. Hornig Rudolfné: Tárgya lehet-e az együttmőködésnek egy új Duna-híd kérdése? Siklósi József: A közlekedési fejezet egyik legfontosabb eleme lesz az új Duna-híd. A szlovákiai részen az elızetes tervek tulajdonosa Észak-Komárom városa és nem a szlovák állam. A Nyitra megyei és az észak-komáromi rendezés tervekben a mai napig 2 db Duna-híd szerepel még, ami talán nagy luxus, de tény. Popovics György megköszönte a tájékoztatót, amelyrıl határozathozatal nem szükséges.

5. (KEM TT-GyMS MTT-SzTFT közös) napirendi pont: A térségben uniós támogatással megvalósuló határon átnyúló hulladékos projektek Popovics György: A testületek tagjai elızetesen megkapták „Az Alsó-szigetközi települések és Nagymegyer közös hulladékmentesítése” címő írásos anyagot, amely a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program támogatásával megvalósított fejlesztésekrıl ad tájékoztatást. Elıadónk, dr. Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke sajnos nem tudott az ülésre eljönni. Amennyiben valakinek kérdése vagy észrevétele van, fogalmazza meg, hogy azt a téma gazdájának tolmácsolhassuk. Kérdés, észrevétel nem volt ezt a napirendi pontot az elnök úr lezárja.

6. (KEM TT-GyMS MTT-SzTFT közös) napirendi pont: Közös hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése (az RFÜ-k HU-SK projektje – felkérés társult partneri közremőködésre) Popovics György: Körünkben van Kígyóssy Gábor, a KDRFÜ vezetı tervezıje, aki az írásban kiküldött anyaghoz főz még néhány szót. Kígyóssy Gábor: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., partnereivel • a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, • a Nyitra Kerületi Önkormányzattal, • a Nyitrai Fejlesztési Ügynökséggel, • a Nagyszombat Kerületi Önkormányzattal és • a Galgóci (Hlohoveci) Fejlesztési Ügynökséggel közösen „Magyar-szlovák Közös Kapacitásfejlesztés a Jövıbe” (HUSKI II) címmel pályázatot szándékozik benyújtani. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Programból támogatást remélı projekt célja • egyrészt, hogy a projekttervezési- és végrehajtási kapacitások fejlesztése által hozzájáruljon a még rendelkezésre álló források hatékony felhasználásához, és egyúttal a program sikeréhez, a térség fejlıdéséhez; • másrészt a következı tervezési és programozási idıszakra való felkészülés, a térségi szereplık aktív bevonása, közös tervezıi kapacitások kiépítése, mőködtetése a projekt futamideje alatt, melyek fennmaradnak a fenntartási idıszakban is, amikor már az új periódus végrehajtását fogják segíteni. A projekt elızményeként a Nyugat-dunántúli RFÜ (Nyitrával és Nagytapolcsánnyal együttmőködve) 2009-2010-ben megvalósította a „HUSKI – Magyarország-Szlovákia Kezdeményezés egy Fenntartható Hálózati Együttmőködés” címő projektjét. Ennek keretében elkezdıdött a határtérség közös projekttervezési, irányítási és végrehajtási kapacitásainak fejlesztése (3-3 napos HU-SK specifikus képzések 30-30 fı részvételével). Ezzel párhuzamosan megindult a programtérséget érintı közös gondolkodást és cselekvést, közös problémák és megoldási javaslatok (projektek) 12

definiálását elısegítı rendszeres mőhelyfoglalkozások (összesen 250 fı részvételével), egyéni megbeszélések szervezése és webes környezet kialakítása. A tervezett új projekt továbbra is ingyenes képzést szeretne biztosítani a térség pályázóinak és kedvezményezetteinek, hogy sikeresen induljanak a további pályázati kiírásokon, illetve az elnyert támogatásokat hatékonyan használják fel térséget érintı fejlesztési céljaik megvalósítására. A térségben továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a pályázati lehetıségekrıl a térség érintettjei elsı kézbıl tájékozódjanak, és fejlesztési elképzeléseikhez partnerekre találjanak a pályázati információs nap és partnerkeresı fórum szervezésével. A projekt új irányaként, a következı tervezési és programozási periódusra (2014-2020) szeretnénk felkészülni egy határon átnyúló aktív tervezıi hálózat létrehozásával, egy jövıbeni határon átnyúló fejlesztési stratégia elkészítésének megalapozására. A tervezıi hálózat részeként összegyőjtjük a rendelkezésre álló szakértıi kompetenciákat, megvizsgáljuk a meglévı fejlesztési dokumentumokat, az elérhetı statisztikai adatok körét, javaslatot készítünk elı a térséget érintı programok egyértelmő lehatárolására vonatkozóan, közös jövıkép kialakítása érdekében kerek-asztal beszélgetéseket szervezünk, fejlesztési trendekhez igazodó (EU2020 és Duna Statégia) stratégiai projekteket definiálunk. A projekt eredményeihez közvetlen hozzáférést biztosítunk és számítunk a Gyır-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat részvételére és szakmai támogatására a projekt keretében szervezett közös jövıkép kialakítását célzó kerekasztal-beszélgetéseken. A projekt célterülete: Gyır-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Nagyszombat Kerület, Nyitra Kerület, futamideje: 2012. szeptember – 2013. augusztus Célcsoportok: települési és megyei önkormányzatok, gazdasági kamarák, helyi közigazgatási szervek, projektgazdák, vállalkozások, a régió lakossága fejlesztı szervezetei és civil szervezetei. Popovics György: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, valamint a Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke már írásos nyilatkozattal támogatta a projekt pályázat benyújtását, és társult partnerként részt vesz a megvalósításban is. Úgy gondoljuk, hogy a projekt hozadékaként a térség fejlıdését hatékonyan szolgáló fejlesztések körvonalazódhatnak, javulhat a fejlesztések elıkészítettsége, a pályázatok minısége, növekedhet a számuk. Tájékoztató jellegő elıadást hallottunk, határozathozatal nincs. Popovics György megköszönte az elıadók tájékoztatóit és a megjelentek aktivitását. Megállapítása szerint nagy érdeklıdésre számot tartó és komoly szakmai színvonalú konferenciát sikerült összehozni. Reményét fejezte ki, hogy az elhangzottakat mindenki hasznosítani tudja a napi munkájában, majd mindhárom tanács ülését bezárja.

A tanácskozást követıen Az érdeklıdık megtekinthették a Monostori Erıdöt és annak kiállításait. k.m.f. A jegyzıkönyvet készítette:

Petrikné Molnár Erika

Székely Imre

A jegyzıkönyv hiteles:

Popovics György a KE MTT elnöke

dr. Szakács Imre at GyMS MTT elnöke

13

Babos Attila aTFT elnöke

u,

tO)

N

!ol

J o tD> (jÉ

!ii HF FO

*E Ée '6.E

:E

E{

ZotO >-Y

\

qij

E g:$ zFÚ, ul 6o üPP -oFfiF oo r+=

E0 {str E .at 3ű tE

,-

::{ üb

9ö.Y

o

{l

:E

= É

i

{o

!)

2.sz. melléklet

14

3.sz. melléklet

15

A Felsı-Duna menti térségben folyó és tervezett vízgazdálkodási fejlesztések

Folyamatban lévı Gyır-Moson-Sopron megyét érintı projektek Duna projekt (KEOP 7.2.1.1.-2008-0022) Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-7.2.2.1-2008-0002) A Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése projekt (KEOP-7.2.2.1-20080001) A Gyı Gyır-Gönyő nyő Orszá Országos Kö Közforgalmú zforgalmú Kikö Kikötı fejleszté fejlesztése (KÖ (KÖZOP ?) Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása (KEOP-7.2.1.1/2008-0014) Nagy-Pándzsa vízgyőjtı revitalizációja (NYDOP-4.2.1/A-20070002)

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Janák Emil igazgató

A Rajka-Mohács közötti Duna-szakasz árvízvédelmi létesítményeinek fejlesztésére a Környezeti és Energetika Operetív Programon (KEOP) belüli Duna projekt keretében kerül sor.

Becsült beruházási költség: 12,474 milliárd ÉDUKÖVIZIG területén

Projektgazda: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Elkészült tervrészek vízjogi létesítési engedélyezési tervek készítése megvalósíthatósági tanulmány készítése érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezı tervek felülvizsgálata tendertervek készítése

Duna-projekt Jelenlegi állás 2009 évben elkészültek az engedélyezési és tendertervek, valamint a részletes megvalósíthatósági tanulmány A megvalósításra 2010. február 26-án aláírt támogatási szerzıdés áll rendelkezésre Támogatás mértéke 30.099.810.274 Ft A munkák megkezdésének feltétel a projekt Európai Uniós jóváhagyása Jaspers, 2010. decemberében kiadásra került Completion Note

Duna-projekt Európai Közösségek Bizottságának kérdései A projektelemek többsége esetében nem készült elızetes vizsgálat A tervezett beavatkozások kumulatív hatásainak figyelembevétele NATURA 2000 terület igénybevétele miatt kompenzációs intézkedések felülvizsgálata

Európai Közösségek Bizottságának jóváhagyásának hiánya A régészeti feltárás a projektben érintett bejegyzett lelıhelyen már lezárult. A területszerzés nyílt közbeszerzési eljárás Ajánlati Felhívása megjelent A kiviteli munkák 2012 évben indulhatnak meg. A munkák tervezett befejezési határideje 2014 év vége.

HRSZ alapú kijelölés Beruházás kiemelt közérdekbıl – az emberi élet és épített környezete védelme miatt valósul meg

Változatelemzés (emberi élet és az épített környezet védelme, a termıföld védelme, a teret a folyónak elv alkalmazása, mőszaki és domborzati adottságok, a NATURA 2000 területek élıhelyeinek védelme)

NATURA 2000 hatásbecslés elvégzésének részbeni hiánya

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék és jéglevezetési feltételek javítása mosonmagyaróvári duzzasztó városképi és vízpótlási célú rekonstrukciója, az ökológiai és turisztikai átjárhatóság biztosítása partrendezések, burkolat átalakítások és építsek a lakosság igényeinek figyelembe vételével Mosoni-Duna Lajta torkolat és Kimle közötti szakaszán árvízi levezetési viszonyok javítása Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja holtágak rehabilitációja lefőzıdött mellékágak, folyó menti laposok, kubikgödrök, nedves élıhelyek, ívóhelyek rehabilitációja a fokgazdálkodás elveit figyelembe vételével szigetek és szigetek mellékágainak rehabilitációja élı kapcsolat, átjárhatóság biztosítása a mellékvízfolyásokkal, belvízcsatornákkal elı kapcsolat, átjárhatóság biztosítása a betorkolló folyókkal, torkolati szakasz rendezése Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja belterületi szakaszának partrendezési feladatai Lajta, Mosonmagyaróvári duzzasztó felújítása duzzasztó ökológiai átjárhatósága biztosítása Mosoni-Duna Püspökerdei-holtág beeresztı zsilip átépítése A projekt becsült költsége: 6.306,- millió Ft. A projekt elıkészítésének költsége: 291,5- millió Ft

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Jelenlegi állás

Alsó-Szigetközi mentett oldali vízpótló rendszer

Elkészültek az engedélyezési és tendertervek, valamint a részletes megvalósíthatósági

Áttekintı helyszínrajz

tanulmány A II. fordulós pályázat 2010. december 6-án beadásra került 2011 augusztus 3-ánmegérkezett az értesítés, hogy az Irányítható Hatóság a pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte. Támogatás mértéke 6.306.025.943 Ft A támogatási szerzıdés elıkészítésre került

A támogatási szerzıdés aláírási feltétele a Kormány döntése a projekt támogatásáról? A kiviteli munkák 2012 év tavaszán indulhatnak meg. A munkák tervezett befejezési határideje 2014 év vége.

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése Jelenlegi állás Elkészültek az engedélyezési és tendertervek, valamint a részletes megvalósíthatósági

Hullámtéri vízpótló rendszer, az Ásványi-ágrendszer alsó szakaszának, a Bagaméri és a Patkányosi mellékágrendszer rehabilitációja: Az Alsó-Szigetközi vízpótlás vízigényének biztosítása a Szivárgó csatornából történı vízkivétel felhasználásával Az Alsó-Szigetközi vízpótlás vízigényének biztosítása a Dunaremetei vízkivételi lehetıség maximális kihasználásával Felszíni vízpótlás biztosítása a Duna irányából a hullámtéri Ásványi ágrendszer alsó részének, a Bagaméri mellékágrendszer, és a Patkányosi mellékágrendszer rehabilitálását követıen Az Alsó-szigetközi mentett oldali többcélú belvízrendszer mederhálózatának rekonstrukciója a vízszintszabályozást, vízkormányzást biztosító létesítmények építése. A belvízvédelmi koncepció felülvizsgálata, veszélyeztetett belterületek védelme

tanulmány A II. fordulós pályázat 2010. december 6-án beadásra került 2011 augusztus 3-ánmegérkezett az értesítés, hogy az Irányítható Hatóság a pályázatot támogatásra érdemesnek ítélte. Támogatás mértéke 6.255.574.070 Ft A támogatási szerzıdés elıkészítésre került

A támogatási szerzıdés aláírási feltétele a Kormány döntése a projekt támogatásáról? A kiviteli munkák 2012 év tavaszán indulhatnak meg.

A projekt becsült költsége: 6.255.- millió Ft. A projekt elıkészítésének költsége: 359.- millió Ft

A munkák tervezett befejezési határideje 2014 év vége.

Gyır-Gönyő OKK vasútüzem A vasúti infrastruktúra • 18,9 km hosszú pályahálózat, 5 vágányú átadó-átvevı állomás, vasúti biztosítóberendezés, távközlés • Mőködik, üzemel!!! Üzemeltetés • 1. NFM döntés (2009.) a vasúti infrastruktúra közbeszerzési eljárás keretében szolgáltatási koncesszióba adásáról • 2. NFM döntés (2011.) a vasúti infrastruktúra MÁV üzemeltetésbe / vagyonkezelésbe adásáról • Átadás-átvétel megkezdıdött, folyamatban van • Addig a vasútüzemet az ÉDUKÖVIZIG biztosítja • Az ÉDUKÖVIZIG a kikötıre vonatkozó vagyonkezelıi szerzıdés felbontását kezdeményezte

Gyır-Gönyő OKK mőködtetés

• • • • •

Kikötı tulajdonosa: Magyar Állam Kikötı vagyonkezelıje: ÉDUKÖVIZIG Kikötı státusza: OKK Jelenlegi mőködtetı: ÉDUKÖVIZIG Jövıbeni mőködtetı: NFM és MNV Zrt. által alapítandó kikötımőködtetı társaság • Kikötıi területek hasznosítása: hosszútávú bérleti- és földhasználati szerzıdések útján • Víziúti kiszolgálást a Gyır-Gönyő Kikötı Zrt. biztosítja

Gyır-Gönyő OKK továbbfejlesztése

Nagy-Pándzsa vízgyőjtı revitalizációja Mit tartalmaz? 1. Medencés kikötıvé alakítás a Mosoni-Duna torkolat áthelyezésével, torkolati mőtárggyal 2. Összekötı út az 1. és a 19. sz. fıutak között 3. Kikötıbıvítés új hajóállásokkal, terminálokkal Hogy áll a projekt? • 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat • 2005.11.25. TSz kötése • 2009.02.06. 1. munkarészre AD STATUA K. szerzıdéskötés • 2009.11.16. tervezés felfüggesztése • Elutasított KÖZOP pályázatok (2010., 2011.) • Kikötı fejlesztése leállt a további lépésekrıl nincs információ

A Nyugat-dunántúli Operatív Program keretén belül, a NYDOP 2007/4.2.1.A Felszíni vizek minıségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése tárgyú felhívás alapján Azonosító szám: NYDOP-4.2.1./A-2008-0002 Beruházás értéke: 1,037 milliárd Ft

Nagy-Pándzsa vízgyőjtı revitalizációja

Projekt megvalósulása A Támogatási Szerzıdés 2008.december 18-án aláírásra került. Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztásra került a kivitelezı, a mőszaki ellenır és a PR tevékenységet végzı vállalkozó. Nyitórendezvény a kivitelezés megkezdésére 2009. november 25-én. Munkák megindítása 2009. november vége. Befejezés 2010. november 31., 2011. szeptember 30. A projekt lezárása 2011. január 31., 2011. december 18.

Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Marcal jobb parti védvonal fejlesztése Sokoróaljai Bakony-ér jobb parti védvonal fejlesztése Sokoróaljai Bakony-ér bal parti védvonal fejlesztése A meglévı védvonal árvízvédelmi elıírásoknak megfelelı fejlesztése figyelembe véve a jelenlegi mértékadó árvízszintet Keresztezı mőtárgyak felújítása, átépítése Magasépítési létesítmények felújítása Hírközlés fejlesztése A projekt becsült költsége: 3.947.157.949.- millió Ft. A projekt elıkészítésének költsége: 187,47.- millió Ft A II. fordulós pályázat beadásának idıpontja: 2011. március 10. A második fordulós pályázat elbírálása folyamatban van Kiviteli munkák várhatóan 2012 év ıszén kezdıdhetnek meg A munkák várható befejezési határideje 2014 év

Folyamatban lévı Komárom-Esztergom megyét érintı projektek Tát, Kenyérmezei- és Únyi-patak visszatöltésezése

Tokod-Tát elkerülı út és árvízvédelmi töltés I. ütem kiépült

Komárom-Almásfüzitı árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása A Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja

Tervezett árvízvédelmi töltés II. ütem

Unyi-patak

Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, Tát, Kenyérmezei- és Únyi-patak visszatöltésezése Únyi-patak visszatöltésezése a bal parton Kiépítettség (MÁSZ+1,20, magaspart MÁSZ+0,50+ mobil gát) 2 db árvízvédelmi zsilip, csapadékvíz bevezetés Únyi-patak visszatöltésezése a jobb parton Kiépítettség (MÁSZ+1,20, magaspart MÁSZ+0,50) 1 db árvízvédelmi zsilip, 1 db szivornya Kenyérmezei-patak visszatöltésezése a bal parton Árvízvédelmi töltés 448 fm hosszban MÁSZ+1,20 Gátırház felújítása Vízmérce kiépítése (távjelzés)

Új védvonal létesítése

Kenyérmezei-patak bal parti töltés II. ütem

Tát (01.01. árvízvédelmi szakasz)

Komárom-Almásfüzitı (01.02. árvízvédelmi szakasz)

Meglévı védvonal megerısítése

A projekt becsült költsége: 2.040.877.495.- millió Ft. A II. fordulós támogatási szerzıdés megkötésének idıpontja: 2011. március 23. A kivitelezı kiválasztása érdekében az eljárást megelızı ajánlati felhívás elküldésre került. Kiviteli munkák várhatóan 2012 év elején kezdıdhetnek meg A munkák várható befejezési határideje 2013 év

Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések kétfordulós, meghívásos pályázati konstrukció:

Komárom-Almásfüzitı árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása A meglévı védvonal árvízvédelmi elıírásoknak megfelelı fejlesztése Új védvonal kiépítése 4630 fm hosszban Keresztezı mőtárgyak felújítása, átépítése Magasépítési létesítmények felújítása Hírközlés fejlesztése

A projekt becsült költsége: 7.077.915.194.- Ft.

A Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja

A Közép-dunántúli Operatív Program keretén belül, Helyi és Térségi jelentıségő vízrendszerek rekonstrukciója komponens Azonosító szám: KDOP- 4.1.1/D-2008-0001

Beruházás értéke: 1,37 milliárd Ft

A II. fordulós pályázat beadásának idıpontja: 2011. március 10. A második fordulós pályázat elbírálása folyamatban van Kiviteli munkák várhatóan 2012 év ıszén kezdıdhetnek meg A munkák várható befejezési határideje 2014 év

Fejlesztési elképzelések 2015-tıl

A Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja

A megvalósulás eredményei A Támogatási Szerzıdés 2009. június 03.-án aláírásra került. Közbeszerzési eljárás keretében a kivitelezı, a mőszaki ellenır és a PR tevékenységet végzı vállalkozó kiválasztásra került. Munkák várható befejezés 2012. április 30. A projekt lezárása 2012. május 31.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

MOSONI-DUNA TORKOLATI SZAKASZÁNAK HAJÓZÁSI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA 01.07 VÉDELMI SZAKASZ ÚJ FİVÉDVONAL ÉPÍTÉS MECSÉR TÉRSÉGÉBEN CUHAI BAKONY-ÉR REKONSTRUKCIÓJA, CUHA VÖLGY ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÉPCE-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI BEAVATKOZÁSOK AZ IKVA-VÖLGY ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE 01.01. TÁT-ESZTERGOMI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ ESZTERGOMI GÁTİRJÁRÁS ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA RÁBAKÖZ, TÓKÖZ TÖBBCÉLÚ VÍZGAZDÁLKODÁSI FEJLESZTÉSE VÍZBÁZISOK DIAGNOSZTIKÁJA HOLT-MARCAL ÉS MELLÉKÁGAINAK REVITALIZÁCIÓJA, VIZES ÉLİHELYEK REKONSTRUKCIÓJA RÁBA VÍZGYÜJTİGAZDÁLKODÁSI TERV VÉGREHAJTÁSA DUNA JOBB PARTI MELLÉKÁGAK REHABILITÁCIÓJA TATAI ÖREG-TÓ ÉS ÁLTAL-ÉR VÍZGYŐJTİ REHABILITÁCIÓJA II. ÜTEM 01.13. MÓRICHIDA-SÁRVÁR ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ ÁZVÍZI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA 01.12. KORONCÓ – MÓRICHIDA ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA KIS-RÁBA ÖKOLÓGIAI POTENCIÁJÁNAK, ÁTJÁRHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA, REKONSTRUKCIÓJA

2015 utáni projektjavaslat

MOSONI-DUNA TORKOLATI SZAKASZÁNAK HAJÓZÁSI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Mosoni-Duna torkolati vízszintszabályozó mőtárgy építése (2,800 fkm) 40 szélességő fenékküszöb koronaszintje kb. 107,80 (~ 108,00 mBf.) Koronaszélessége 8,0 m. Alvízoldali lejtése 1:15, a felvízoldali 1:3. Hajózsilip A zsilipkamra hasznos alapterülete 12 x 40 m A hajózsilip küszöbszintje: 105,00, ill. 103,60 mBf. A kamrafalak és pillérek magassága: 114,00 mBf. A szegmensek felsı szintje: 112,30 mBf. Kiemelt állapotban az alsó él szintje: 118,20 mBf. Biológiai folyosó kiépítése Csónakátemelı létesítése Parti kiszolgáló létesítmények építése Alvízi mederkotrás

Köszönöm figyelmüket!

Becsült beruházási költség 4,7 milliárd Ft



MOSONI-DUNA TORKOLATI SZAKASZÁNAK HAJÓZÁSI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA Mosoni-Duna torkolati vízszintszabályozó mőtárgy építése (2,800 fkm) 40 szélességő fenékküszöb koronaszintje kb. 107,80 (~ 108,00 mBf.) Koronaszélessége 8,0 m. Alvízoldali lejtése 1:15, a felvízoldali 1:3. Hajózsilip A zsilipkamra hasznos alapterülete 12 x 40 m A hajózsilip küszöbszintje: 105,00, ill. 103,60 mBf. A kamrafalak és pillérek magassága: 114,00 mBf. A szegmensek felsı szintje: 112,30 mBf. Kiemelt állapotban az alsó él szintje: 118,20 mBf. Biológiai folyosó kiépítése Csónakátemelı létesítése Parti kiszolgáló létesítmények építése Alvízi mederkotrás Becsült beruházási költség 4,7 milliárd Ft

01.07 VÉDELMI SZAKASZ ÚJ FİVÉDVONAL ÉPÍTÉS MECSÉR TÉRSÉGÉBEN

Új elsırendő töltés építése a 30+569 és a 34+737 tkm szelvények között Magasparti szakasz kialakítása a 34+737 és a 35+654 tkm között Mecsér-Lickói zsilip létesítés Ivóvízvezeték keresztezés kialakítása a 34+495 szelvényben

Becsült beruházási költség 1 131 183 709 milliárd Ft +Áfa

Fejlesztési elképzelések 2015-tıl Cuhai Bakony-ér rekonstrukciója, Cuha völgy árvízvédelmi fejlesztése Fı célkitőzés:

Fejlesztési elképzelések 2015-tıl Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése Fı célkitőzés:

• a Cuhai Bakony-ér és egyes társulati csatornák eredeti vízszállító képességének visszaállítása, az árvízi biztonság megoldása helyi vízvisszatartás figyelembe vételével. Beruházás becsült értéke: 1 700 000 000,- Ft

• a víz okozta károk megelızése, illetve csökkentése vízlevezetı képesség helyreállításával, árvízi biztonság megoldása helyi vízvisszatartás figyelembe vételével, • vízfolyás és térségének hasznosítása, • természetvédelem, tájvédelem. Beruházás becsült értéke: 4 291 000 000,- Ft


01.01. Tát-Esztergomi ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ ESZTERGOMI GÁTŐRJÁRÁS ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA Új nyomvonalon elsırendő árvízvédelmi mő építése (~5,2 km), szükséges tulajdonrendezéssel Prímás –szigeti dunaág keresztezésénél árvízkapu építése (2db) Nyomvonalat érintı vízfolyások mederkorrekciója, mőtárgyépítése Egyéb létesítmények, töltéstartozékok létesítése Gép- és eszközbeszerzés

Fejlesztési elképzelések 2015-tıl

Rábaköz, Tóköz többcélú vízgazdálkodási fejlesztése Fı célkitőzés: • meglévı belvízrendszer vízgyőjtıterületén, medreiben jelenleginél hatékonyabb vízkészlet gazdálkodás feltételrendszerének a megteremtése, a vízkárokat csökkentı mederrendezések végrehajtása, • terület külsı vízpótlásának a biztosítása. Beruházás becsült értéke: 4 811 000 000,- Ft

Becsült beruházási költség 7,7milliárd Ft


Fejlesztési elképzelések 2015-tıl Holt-Marcal és mellékágainak revitalizációja, vizes élıhelyek rekonstrukciója Fı célkitőzés: • az elöregedési folyamat megállítása, Holt-Marcal és mellékágainak revitalizációja, • korábbi vizes élıhelyek vízellátása, • a Holt-Marcal mellett számos lefőzıdött, nagymértékben feltöltıdött mellékág bekapcsolása a rendszerbe. Beruházás becsült értéke: 1660 000 000,- Ft

RÁBA VÍZGYÜJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV VÉGREHAJTÁSA Holtágak és mellékágak rehabilitációja, vízpótlásukhoz szükséges művek létesítése, folyó menti laposok, anyagödrök összenyitása a folyóval Hallépcsők létesítése Főmederi beavatkozások (uszadéktorlódásra alkalmas helyek megszüntetése, veszélyt jelentő partszakaszokon erózió elleni partbiztosítás) Árvízvédelmi beavatkozások (árvízlevezető vápák készítése, árvízlevezető sávok kialakítása, művelési ág váltás, Szany térségében a meglévő elsőrendű árvízvédelmi töltés mintegy 2,2 km hosszban történő áthelyezésével a hullámtér bővítése, további lokális beavatkozások szükségesek a szűkületek, hidak környezetében, ahol nem megfelelő az áteresztő képesség) Komplex természetvédelmi rekonstrukció (Rábagyarmat) Nicki duzzasztómű felújítása Becsült beruházási költség 10,9 milliárd Ft


DUNA JOBB PARTI MELLÉKÁGAK REHABILITÁCIÓJA Duna jobb parti mellékágak rehabilitációja Gönyő-Szob között mellékágak mederrehabilitációja megfelelı vízpótlás biztosítása (mellékági mővek átépítése) Duna szabályozási mőveinek átépítése 1811-1708 között Szabályozási mővek átalakításánál ökológiai szempontokat is figyelembe vesz Sekélyvíző élıhelyek visszanyerése Esztergom-pilismarót térségében a Duna vízszállító képességének javítása Gépek és monitoringeszközök beszerzése

Fejlesztési elképzelések 2015-tıl Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja II. ütem Fı célkitőzés: • aTatai-tó árvízi tározó kapacitás növelése, illetve ehhez kapcsolódóan a tóban lévı iszap vizsgálata, • a vízrendszeren lévı Környei-tó vízminıségének javítása. Beruházás becsült értéke: 850 000 000,- Ft



01.13. MÓRICHIDA-SÁRVÁR ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ ÁZVÍZI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A Pápóc alatti Rába jobb parti védvonal megerősítése, az árvízvédelmi előírások szerinti kiépítése, burkolt töltéskorona kialakítása Meglévő töltést keresztező műtárgyak átépítése Szükségtározó területén a településeket védő körtöltések kiépítése (Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápóc, Kemenesszentpéter) Szükségtározó megnyitási hely átépítése, zsilipes szabályozható vízkivezető műtárgy építése Szükségtározó visszavezetési hely átépítése (Pápóci zsilip), zsilipes szabályozható vízvisszavezető műtárgy építése Szükségtározó alsó szakaszán a meglévő töltések megerősítése, kereszttöltés építése Átvezetési lehetőség kiépítése a Marcal-völgy irányában Magasépítési létesítmények felújítása


Fejlesztési elképzelések 2015-tıl Kis-Rába ökológiai potenciájának, átjárhatóságának javítása, rekonstrukciója Fı célkitőzés: • az ökológiai potenciál javítása, • az átjárhatóság biztosítása, • mőtárgyfelújítások az átjárhatóság és vízpótlás javítása érdekében, •a vízfolyás és térségének hasznosítása. Beruházás becsült értéke: 1 075 000 000,- Ft


01.12. KORONCÓ - MÓRICHIDA ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA Marcal bal parti védvonal megerısítése, árvízvédelmi elıírások szerinti kiépítése (19253 fm) Marcal bal parti védvonalat keresztezı mőtárgyak átépítése Rába jobb parti védvonal megerısítése, árvízvédelmi elıírások szerinti kiépítése (18628 fm) Rába jobb parti védvonalat keresztezı mőtárgyak átépítése Gátırházak korszerősítése


Szám: 3-52/2011 5. sz. melléklet a KM MTT, a GyMS MTT és a SzTFT együttes ülésének közös jegyzıkönyvéhez Csatolmányok: 1. Duna Limes Munkacsoport alakuló ülésének emlékeztetıje 2. Az MTT 2011. évi költségvetésének idıarányos (januárszeptember) teljesítése JEGYZİKÖNYV KIEGÉSZÍTÉS

a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács (GyMS MTT) Komáromban, 2011. október 14-én tartott ülésérıl Jelen voltak: Az alapjegyzıkönyvhöz csatolt 2. sz. melléklet szerint.

7. napirendi pont: Egyebek Székely Imre: A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács tagjai megkapták azokat az írásos elıterjesztéseket, amelyeket az Tanács elnöke az „Egyebek” közötti megtárgyalásra javasolt: 1. Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekrıl és intézkedésekrıl 2. Az MTT 2011. évi költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése 3. Dunaszeg-Kunsziget településközi út és Mosoni-Duna hídja 7.1. GyMS MTT napirendi pont: Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekrıl és intézkedésekrıl Székely Imre Az írásos anyagból kiemelte, hogy 2011. szeptember 16-án megalakult a Duna Limes Munkacsoport (1. sz. csatolmány). Észrevétel, kérdés nem volt. A Tanács 5 igen szavazattal, egyhangúan meghozta döntéseit: 7.2. GyMS MTT napirendi pont: Az MTT 2011. évi költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése Székely Imre: Az írásos elıterjesztés a bevételek és kiadások elsı háromnegyed éves alakulásáról tájékoztat, és a Tanács elnöke kezdeményezi a költségvetés módosítását (2. sz. csatolmány). Észrevétel, kérdés nem volt. A Tanács 5 igen szavazattal, egyhangúan meghozta döntéseit: 17/2011. (X.14.) MTT számú határozat Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa tudomásul veszi a 2011. évi mőködési költségvetésének idıarányos, az elsı háromnegyed éves (január-szeptember) teljesítésérıl készített tájékozatót. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 18/2011. (X.14.) MTT számú határozat Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa módosítja a 2011. évi mőködési költségvetését, és annak fıösszegét – a bevételek és kiadások 74-74 ezer Ft-os csökkentésével – 38.065 eFt-ban állapítja meg Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal

7.3. GyMS MTT napirendi pont: Dunaszeg-Kunsziget településközi út és Mosoni-Duna hídja Székely Imre: A forgalmas Dunaszeg-Kunsziget út Mosoni-Dunát keresztezı mőtárgya mára nagyon rossz és rendkívül balesetveszélyes állapotba került. A községek évtizedekkel ezelıtt csupán megörökölték az egykori kisvasút nyomvonalát és annak Mosoni-Dunán átívelı mőtárgyát, a Bolgányi hidat. A töltés azóta szilárd burkolatú településközi úttá alakult, de jelenleg is MÁV (azaz állami) terület például az a Dunaszeg felöli útszakasz, amely a Bolgányi hídhoz csatlakozik. Miután az MTT korábban már többször tárgyalt a Dunaszeg-kunszigeti útról és a Bolgányi hídról, indokolt, hogy most ismét állást foglaljon. 19/2011. (X.14.) MTT számú határozat Gyır-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa 1. támogatja a térségi jelentıségő Dunaszeg-Kunsziget településközi út és mőtárgya a Mosoni-Dunán átívelı „Bolgányi híd” felvételét az országos közúthálózatba; 2. sürgeti a kritikus állapotba került folyami híd haladéktalan felújítását; 3. jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy elnöke támogató nyilatkozat formájában igazolta a kezdeményezı levélben leírtak valóságtartalmát, indokoltságát és a testület e témában hozott korábbi állásfoglalásainak megerısítését Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal Az elnök – miután több észrevétel nem volt – az ülést bezárta. Gyır, 2011. október 18.

A jegyzıkönyvet készítette:

Székely Imre

A jegyzıkönyv hiteléül:

dr. Szakács Imre

1. sz. csatolmány EMLÉKEZTETİ a Danube Limes Munkacsoport 2011. szeptember 16-án a gyıri megyeháza Gobelin termében tartott alakuló ülésérıl Jelen voltak: a munkacsoport tagjai, a csatolt jelenléti ív szerint. Székely Imre: tolmácsolta az ülést összehívó dr. Szakács Imre úr (a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke) üdvözletét, aki Babos Attilával (a Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács elnökével) együtt felkarolta azt a kezdeményezést, amely elvezetett a munkacsoport megalakuláshoz. Megköszönte Lendvai Ivánné kunszigeti polgármesternek a közös gondolkodás és fellépés ötletét. Köszönet illeti az összefogáshoz csatlakozó kistérségeknek, illetve azok delegáltjainak, akik vállalták a munkacsoport-tagságságot. Megállapította, hogy a testület 12 tagja közül 10 jelen van. Hivatali akadályoztatása miatt nem tud itt lenni Pohmüllner József és Számadó Emese a Komárom-bábolnai kistérségbıl, de ugyanonnan eljött egy „plusz” személy, Bekéné Magyar Melinda, az almásfüzítıi polgármester úr kíséretében. Ismertette a munkacsoporttá alakulás elıtti folyamatot, vázolva az ülés elızményeit. A munkacsoport ezután tagjai közül elnökké választotta dr. Darabos Ferenc tanszékvezetıt, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara Turizmus Intézetének igazgatóját (a gyıri kistérség delegáltját). A munkacsoport a titkári teendık ellátására Székely Imrét kérte fel. Bíró Szilvia tájékoztatást adott a világörökségi nevezés pályázatáról. Elmondta, hogy a nevezési listára felkerülı helyszínek véglegesítése ez évben lezárul, és várhatóan 2013-ban bírálják el hazánk Limes pályázatát. Beszámolt a világörökségi listára történı felvétel bonyolult folyamatáról és azokról a szigorú feltételekrıl, amelyeknek meg kell felelniük minden kiválasztott helyszínnek. Elmondta, hogy a helyszín-kiválasztás során más-más szempontok dominálnak, attól függıen, hogy volt-e már ott kutatás vagy sem, mit mutat a légi felvétel, történt-e terepbejárás. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jellemzıen csak a hozzá beérkezett anyagok érdemi elbírálást tudta elvégezni. Lendvai Ivánné arról tájékoztatott, hogy Kunsziget község már a 2006-os dunaszekcsıi tanácskozáson csatlakozott a Limes Szövetséghez. Székely Imre emlékeztetett arra, hogy a különbözı helyekrıl beszerzett szöveges és térképi dokumentumokat továbbította a munkacsoportba delegált tagoknak. A tılük és a kistérségektıl érkezett – további települések szerepeltetését sürgetı – javaslatokat pedig elküldte Bíró Szilviához és a KÖH-be. Németh Alajos és Balsay Zsuzsanna sajnálattal állapította meg, hogy a térségükbıl javasolt Rajka, Bezenye (Büdöskúti szántó) és Kimle nem került fel e a világörökségi listára korábban javasolt, de még fel nem vett helyszíni bejárását. Tekintettel arra, hogy a Hansági Múzeumban több olyan dokumentum van, amely az e helyszíneken végzett kutatások eredményeit rögzíti, indokolt a bejárás keretében ezeket is áttekinteni.

Darabos Ferenc megállapította, hogy a munkacsoport egyetért a rajkai, bezenyei és kimlei helyszínek mielıbbi bejárásával. Megbízta Bíró Szilviát, hogy azon vegyen részt, eredményérıl pedig tájékoztassa az elnököt, illetve a munkacsoport következı ülésén számoljon be. Az elnök egyetértett a meghívóban javaslatként felvázolt, a munkacsoport-ülésein a jövıben megtárgyalandó/elvégzendı lehetséges feladatokkal. A kézhez kapott munkatervet – kisebb kiegészítések után – elfogadásra elıterjesztette, az alábbiak szerint: 1. világörökségi nevezésben a térségbıl rögzíteni javasolandó helyszínek kiválasztása és beazonosítása (településenként helyrajzi számokkal, részletes térképekkel, területtulajdonos nevesítésével); 2. a kiválasztott helyszíneken eddig végzett feltárások számbavétele, illetve javasolt kutatások kezdeményezése; 3. az egyes reménybeli világörökségi helyszínek kezelési tervei kidolgozásának sürgetése (pl. a már mőködı világörökségi helyszínek hasonló dokumentumaiból merített ötletek alapján); 4. a kiválasztott helyszínek megközelíthetıségét és ismertté tételét szolgáló feladatok rögzítése; 5. már világörökséggé nyilvánított limes-szakaszok esetében sikeresen alkalmazott legjobb gyakorlatok megismerése és bemutatása; 6. A római emlékekhez kapcsolódó egyéb – egy Duna menti kulturális útvonal létrehozását eredményezı – egyéb fejlesztések. (pl. a már megvalósult és tervezett kerékpárút hálózat, illetve vízi turisztikai létesítmények) nevesítése. 7. közremőködés a világörökségi nevezési dokumentáció elkészítésében, 8. a térségünket érintı helyszínek népszerősítése (médiákban, szakmai rendezvényeken, kiadványokban, honlapon, egyéb marketing tevékenység) 9. a lehetséges helyszínek közelében történı (folyamatban lévı, vagy tervezett) fejlesztések keretében illetve azokhoz kapcsolódóan Limes-es projektelem megvalósításának szorgalmazása (pl. a KEOP támogatást elnyert Mosoni-Duna projekt nyomán mind több folyó-közeli római emléket lehessen valamiképp „láthatóvá tenni”). Rögzítette, hogy a komplexitásra törekevés mindenkor fontos szempont legyen, azaz a Limes-re „felfőzve” egyéb turisztikai termékeket is kínálni kell. Követendı példaként említette az osztrák Petronel-Carnuntum helyszínen tapasztalható, a turisták kíváncsiságát és minden igényét kielégítı gazdag kínálatot. Indokolt lenne ezt az ausztriai római bázist Pozsonyon keresztül a magyarországi Limes helyszínekkel összekötni. Kulcskérdésnek tartja az optimális hazai csatlakozási pont kijelölését és jól átgondolt „felépítését” (pl. vonzó, látványos látogatóközpont kialakításával), mert itt lehet majd elıször kínálni a határon belépı érdeklıdı számára az egész magyarországi Limesszakasz attrakcióit. Több hozzászóló elmondta, hogy az osztrák és szlovák limes szakaszokhoz Rajkán, a hármas határpont térségében, illetve a Duna töltésen vezetett kerékpárútnál lehetne csatlakozni. Mosonmagyaróvár környéki limes-szakasz. Darabos Ferenc megjegyezte, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen 2012. április 23-án rendezendı turisztikai konferencia alkalmas fórum lenne egy vagy több a limes-szel kapcsolatos elıadásnak. Szerencsésnek tartaná, ha Bíró Szilvia bemutatná a nyugat-európai limes szakaszokon készített fotóit és beszámolna a tapasztalatairól. Karánsebesy Lukács bemutatta a témában jártas munkatársát, Bekéné Magyar Melindát. Beszámolt arról, hogy a csak ipari városként elkönyvelt Almásfüzitı komoly kulturális és szabadidı központtá vált az elmúlt években. Dr. Horváth Friderika vezetésével 10 éve kutatják a római katonai tábor, Azaum emlékeit. A Duna túloldalán fekvı Izsa község a bal parti erıdjével (a Leányvár dülıben római maradványokkal) és Almásfüzitı a maga római emlékeivel közös pályázata támogatást nyert

a magyar-szlovák határ menti programban. A település két másik projektje pedig – az Azaum-park (cölöpvár és ırtorony rekonstrukció), valamint a Fı tér rendezése – rövidesen elkészül. Megjegyezte, hogy a Duna vonalát követı EuroVelo projekttel sok problémájuk van, így pl. a fıvárostól induló szakaszt megvalósító legutóbbi pályázatból is kimaradtak. Nem tartja szerencsésnek azt a tendenciát sem, hogy a Duna közeli települések az összefogás helyett több, gyakran párhuzamosan mőködı (vegetáló) szervezetnek is tagjai. Az érintettek összefogással és egyetlen erıs szervezıdéshez sokkal eredményesebben tudnák érdekeiket képviselni és érvényesíteni. Végh Csaba a rajkai csatlakozási pont indokoltságát két kapcsolódó projekttel is alátámasztotta: a magyar-szlovák programban nyertes és a megvalósíthatósági tanulmánnyal már elindított Dunabusz projekttel, valamint a vallási kerékpáros turizmusra építı SacraVelo projekttel (ez utóbbinak a szlovák oldali elemei gyengébben elıkészítettek, de a magyar oldali hálózati és táblázási terve már elkészült). Székely Imre utalt a Lébényben rendezett „Szent Jakab út” egyeztetı fórumra. Ennek az európai jelentıségő gyalogos zarándokútnak a közép-európai szakasza szintén a Dunát (és így a Limes-t) követi. Kitley Tibor a Mosonmagyaróvárról az osztrák és szlovák határ felé induló nemzetközi kerékpárutak készültségi fokáról számolt be. A Szlovákia felé vezetı irány már Bezenyéig meglévı szakaszát tovább építik Rajkán át egészen Oroszvárig. Németh Alajos a Quadrata Baráti Kör megalakulását említve a Lébény-bartátföldi római tábor rekonstrukcióját támogató lépésekrıl adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a közelben álló üres házak egyikét turisztikai bázis kialakításának szándékával szeretnék megszerezni. Székely Imre szólt a „Folyóparti kulturális örökség Gyırben, a vizek, a római limes és a történelmi belváros mentén” címő projektötletrıl, amelyet a megyeszékhely önkormányzata – a tervek szerint és sikeres pályázat esetén – a Rába és Mosoni-Duna összefolyásánál, az uszoda környezetének funkcióbıvítı, turisztikai célú hasznosításával valósítana meg. A budapesti Március 15-e téren (Erzsébet híd pesti hídfıjénél) kialakított új térkı-burkolat megjeleníti a limest: duplavonalas vésettel a Dunát és mellette fekete táblákon a folyó menti jelentısebb települések római és mai nevét. Az Arrabona-Gyır tábal azonban hiányzik, bár kétszer is jeleztük. Az EU Duna Makro-régió stratégiában zászlóshajó-projektként szerepel a dunai limes Bíró Szilvia a régészeti lelıhelyek és az ott (rajtuk) vagy közelükben felépítendı létesítmények lehetıségérıl és konfliktushelyzetérıl szólt. Jelezte, hogy e témában több fotóval rendelkezik, amelyeket a Limes tılünk nyugatra fekvı szakaszain készített. Pengı Julianna mint mőemléki szak-fıépítész hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a mőemlékvédelem korábbi merev (minden új építés eleve kizárását elıíró) szemlélete enyhülni látszik. Darabos Ferenc ehhez kapcsolódva ismét az osztrák Petronel-Carnuntum területén alkalmazott komplex megoldások példáját említette. Német Alajos megjegyezte, hogy Petronel-Carnuntumot egy gladiátor iskola projekttel teszik vonzóbbá az ilyesmire fogékony vendégkör (például az amerikai turisták) számára. Elmondta, hogy

a térségük leletanyagát és dokumentumait néhány évvel ezelıtt Németh Patrícia rendezteadminisztrálta a Hansági Múzeumban (aki egyébként azóta a soproni múzeum munkatársa lett). ötletét osztotta meg a munkacsoporttal. Székely Imre arról tájékoztatott, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács és a „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2011. október 14-én együttes ülést tart. A szervezık nevében hívja a munkacsoport elnökét a Monostori Erıd Hadkultúra Központjában (Komárom) rendezendı tanácskozásra, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselıje bemutatja a Limes projektet. Darabos Ferenc a munkacsoport tagokkal folytatott konzultáció után kijelölte a következı munkacsoport ülések idıpontjait: 2011. október 27. (csütörtök) 8 óra 30 perc és 2011. december 2. (péntek) 8 óra 30 perc. Mindkét tanácskozás a gyıri Megyeházán lesz. Gyır, 2011. szeptember 19. Az emlékeztetıt összeállította: Székely Imre

2008 Gyır, 2010. december 16. Gyır, 2010. december 16.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az elnyert uniós támogatással megkezdte a limes projekt kidogozását. megindul a munka SzTFT ülés (napirendjén Hirschberg Attila és Bíró Szilvia „Római limes...” címő elıadása) A tanácsülés után: Elnöki körlevél a TFT tagjainak és a mőködési terület polgármestereknek

Budapest, 2011. január 13.

Danube Limes konferencia (tájékoztatás

Gyır, 2011. március 25.

SzTFT elnöki levél Bíró Szilviának

Gyır, 2011. április közepe

Bíró Szilvia válasza

Gyır, 2011. április 20.

Bíró Szilvia válaszlevelének továbbítása az általa nevesített 12 település polgármesterének Az SzTFT elnöke és a GyMS MTT elnöke közös levele Bíró Szilviának (4 település helyszíneinek a jelölési listára „felvételét”kérését... Értesítés a települési egyeztetésekrıl Bíró Szilviától

Gyır, 2011. április 21 és 27. Gyır, 2011. április 22. Kunsziget, 2011. május 2. Érintett települések, 2011. áprilisjúnius Dunakeszi, 2011. május 17.

Gyır, 2011. május 23. Gyır, 2011. június 9. Gyır, 2011. július 25. Mosonmagyaróvár, 2011. augusztus Gyır, 2011. szeptember 2011. augusztus-szeptember

Lendvai Ivánné polgármester kezdeményezı levele nevezési listára felkerülı helyszínekkel rendelkezı területek közigazgatási egyeztetı eljárásai GyMS megyében (KE megyében korábban megtörtént) Hirschberg Attila tájékoztató levele + mintadokumentumai + ajánlása: be a Magyar Limes Szövetségbe tájékoztató a készülı világörökségi törvényrıl (azóta elfogadva) Bíró Szilvia válasza: 24 lelıhely Ácstól Bezenyéig Jegyzıkönyv a gyıri limes-egyeztetésrıl Darabos Ferenc javaslatai Hansági Múzeum javaslatai (szöveg+térkép) Gyır városi limes-pályázati ötlet Egyeztetés a KÖH és az KüM dunai titkárság munkatársaival

• kiküldött anyagok (2 körben) a nevezési listára eddig felkerült területek térképei a Hansági Múzeumtól kapott térképek (a lista-zárás határideje 2011 december 13?) • kiosztott anyagok az elmúlt hetek alatt a KÖH-tıl begyőjtött és feldolgozott dokumentumok

2. sz. csatolmány A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács 2011. évi mőködési költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése adatok eFt-ban

BEVÉTELEK Központi költségvetési szervtıl (NFM-tıl)

Eredeti elıirányzat

Módosított elıirányzat

Teljesítés 2011.09.30.

4.474

4.400

4.400

17.726

17.726

17.864

5.000

5.000

30

Kiszámlázott termékek és szolg. ÁFA-ja

Mőködési célú támogatás-értékü bevétel

Önkormányzati költségvi szer-vektıl (tagdíjak)

Szolgáltatások ellenértéke



Beruházás

1.300

1.300

Mőködési c. pénzeszköz átadás

1.050

1.050

1.000

KIADÁSOK

Teljesítés 2011.09.30. -

2.500

Személyi juttatások

19.893

19.893

10.366

30

17

Munkaadókat terhelı járulékok

5.138

5.138

2.698

1.260

1.260

630

Dologi kiadások

7.522

7.522

3.422

Elızı évi pénzmaradvány

9.649

9.649

9.649

Tartalék elıirányzat

3.236

3.162

Bevételek mindösszesen

38.139

38.065

38.139

38.065

Egyéb bevételek

Alkalmazottak térítése

35.060

Kiadások mindösszesen 2011. 09.30-i pénzmaradvány

-

-

17.486 17.574

Szám: 5-75/2011 6. sz. melléklet a KM MTT, a GyMS MTT és a SzTFT együttes ülésének közös jegyzıkönyvéhez Csatolmányok: 1. Duna Limes Munkacsoport alakuló ülésének emlékeztetıje 2. A Térségi Fejlesztési Tanács 2011. évi költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése JEGYZİKÖNYV KIEGÉSZÍTÉS

a Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi fejlesztési Tanács Komáromban, 2011. október 14-én tartott ülésérıl Jelen voltak: Az alapjegyzıkönyvhöz csatolt 3. sz. melléklet szerint.

7. napirendi pont: Egyebek: Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekrıl és intézkedésekrıl Babos Attila: A Szigetköz – Felsı-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács tagjai megkapták azokat az írásos elıterjesztéseket, amelyeket az Tanács elnöke az „Egyebek” napirendi pont keretében megtárgyalásra javasolt:

1. 2. 3. 4.

Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekrıl és intézkedésekrıl Az SzTFT alelnökének megválasztása Az SzTFT 2011. évi költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése Dunaszeg-Kunsziget településközi út és Mosoni-Duna hídja

7.1. SzTFT napirendi pont: Tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekrıl és intézkedésekrıl Babos Attila: A 7 oldal terjedelmő és 2 mellékletet tartalmazó írásos elıterjesztést a Térségi Fejlesztési Tanács tagjai megkapták. Az egyik melléklete a gönyői kikötıfejlesztéssel kapcsolatos szeptember végi gyıri egyeztetés emlékeztetı, a másik melléklet egy 5 dokumentumból álló friss brüsszeli vitaanyag, amely a következı (2014-2020) hétéves ciklust vázolja. Székely Imre az írásos anyagból kiemelte, hogy 2011. szeptember 16-án megalakult a Duna Limes Munkacsoport (1. sz. csatolmány). Babos Attila: Tájékoztató volt, határozathozatal nem szükséges. 7.2. SzTFT napirendi pont:

Az SzTFT alelnökének megválasztása Babos Attila: Az írásos elıterjesztést a Térségi Fejlesztési Tanács tagjai megkapták. Az elıterjesztés két határozati javaslattal zárul. Kérdés, észrevétel nem volt. A testület egyhangúlag (7 igen) meghozta döntését: 21/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács módosítja a 4/2011. (I. 26.) SzTFT számú határozatát: • nem kívánja létrehozni a társelnöki tisztséget, • a tervezett társelnöki tisztség alapítása helyett az alelnöki tisztségi betöltését kezdeményezi. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 22/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács Majthényi Tamást a testület alelnökévé választja. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: azonnal

7.3. SzTFT napirendi pont: A Térségi Fejlesztési Tanács 2011. évi költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése Babos Attila: Az írásos elıterjesztés a bevételek és kiadások elsı háromnegyed éves alakulásáról tájékoztat és kezdeményezi a költségvetés módosítását (2. sz. csatolmány). Kérdés, észrevétel nem volt. A testület egyhangúlag (7 igen) meghozta döntéseit: 23/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács elfogadja a 2011. évi mőködési költségvetésének idıarányos, az elsı háromnegyed éves (január-szeptember) teljesítésérıl készített tájékozatót. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 24/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács módosítja a 2011. évi mőködési költségvetését, és annak fıösszegét – a bevételek és kiadások 1,5-1,5 millió Ft-os csökkentésével – 21.909 eFt-ban állapítja meg. Felelıs: Babos Attila, a Tanács elnöke Határidı: azonnal 7.4. SzTFT napirendi pont: Dunaszeg-Kunsziget településközi út és Mosoni-Duna hídja Babos Attila: A forgalmas Dunaszeg-Kunsziget út Mosoni-Dunát keresztezı mőtárgya mára nagyon rossz és rendkívül balesetveszélyes állapotba került. A községek évtizedekkel ezelıtt csupán megörökölték az egykori kisvasút nyomvonalát és annak Mosoni-Dunán átívelı mőtárgyát, a Bolgányi hidat. A töltés azóta szilárd burkolatú településközi úttá alakult, de jelenleg is MÁV (azaz állami) terület például az a Dunaszeg felöli útszakasz, amely a Bolgányi hídhoz csatlakozik. Miután a „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács korábban már többször tárgyalt a Dunaszeg-kunszigeti útról és a Bolgányi hídról, indokolt, hogy most ismét állást foglaljon. Kérdés, észrevétel nem volt. A testület egyhangúlag (7 igen) meghozta döntését: 25/2011 (X. 14.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. támogatja a térségi jelentıségő Dunaszeg-Kunsziget településközi út és mőtárgya a Mosoni-Dunán átívelı „Bolgányi híd” felvételét az országos közúthálózatba; 2. sürgeti a kritikus állapotba került folyami híd haladéktalan felújítását; 3. megbízza alelnökét, hogy támogató nyilatkozat formájában igazolja a kezdeményezı levélben leírtak valóságtartalmát, indokoltságát és a testület e témában hozott korábbi állásfoglalásainak megerısítését Felelıs: Majthényi Tamás, a Tanács alelnöke Határidı: 2011. október 18. Az elnök – miután több észrevétel nem volt – az ülést bezárta. Gyır, 2011. október 18. A jegyzıkönyvet készítette:

Székely Imre

A jegyzıkönyv hiteléül:

Babos Attila

1. sz. csatolmány EMLÉKEZTETİ a Danube Limes Munkacsoport 2011. szeptember 16-án a gyıri megyeháza Gobelin termében tartott alakuló ülésérıl Jelen voltak: a munkacsoport tagjai, a csatolt jelenléti ív szerint. Székely Imre: tolmácsolta az ülést összehívó dr. Szakács Imre úr (a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke) üdvözletét, aki Babos Attilával (a Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács elnökével) együtt felkarolta azt a kezdeményezést, amely elvezetett a munkacsoport megalakuláshoz. Megköszönte Lendvai Ivánné kunszigeti polgármesternek a közös gondolkodás és fellépés ötletét. Köszönet illeti az összefogáshoz csatlakozó kistérségeknek, illetve azok delegáltjainak, akik vállalták a munkacsoport-tagságságot. Megállapította, hogy a testület 12 tagja közül 10 jelen van. Hivatali akadályoztatása miatt nem tud itt lenni Pohmüllner József és Számadó Emese a Komárom-bábolnai kistérségbıl, de ugyanonnan eljött egy „plusz” személy, Bekéné Magyar Melinda, az almásfüzítıi polgármester úr kíséretében. Ismertette a munkacsoporttá alakulás elıtti folyamatot, vázolva az ülés elızményeit. A munkacsoport ezután tagjai közül elnökké választotta dr. Darabos Ferenc tanszékvezetıt, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara Turizmus Intézetének igazgatóját (a gyıri kistérség delegáltját). A munkacsoport a titkári teendık ellátására Székely Imrét kérte fel. Bíró Szilvia tájékoztatást adott a világörökségi nevezés pályázatáról. Elmondta, hogy a nevezési listára felkerülı helyszínek véglegesítése ez évben lezárul, és várhatóan 2013-ban bírálják el hazánk Limes pályázatát. Beszámolt a világörökségi listára történı felvétel bonyolult folyamatáról és azokról a szigorú feltételekrıl, amelyeknek meg kell felelniük minden kiválasztott helyszínnek. Elmondta, hogy a helyszín-kiválasztás során más-más szempontok dominálnak, attól függıen, hogy volt-e már ott kutatás vagy sem, mit mutat a légi felvétel, történt-e terepbejárás. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jellemzıen csak a hozzá beérkezett anyagok érdemi elbírálást tudta elvégezni. Lendvai Ivánné arról tájékoztatott, hogy Kunsziget község már a 2006-os dunaszekcsıi tanácskozáson csatlakozott a Limes Szövetséghez. Székely Imre emlékeztetett arra, hogy a különbözı helyekrıl beszerzett szöveges és térképi dokumentumokat továbbította a munkacsoportba delegált tagoknak. A tılük és a kistérségektıl érkezett – további települések szerepeltetését sürgetı – javaslatokat pedig elküldte Bíró Szilviához és a KÖH-be. Németh Alajos és Balsay Zsuzsanna sajnálattal állapította meg, hogy a térségükbıl javasolt Rajka, Bezenye (Büdöskúti szántó) és Kimle nem került fel e a világörökségi listára korábban javasolt, de még fel nem vett helyszíni bejárását. Tekintettel arra, hogy a Hansági Múzeumban több olyan dokumentum van, amely az e helyszíneken végzett kutatások eredményeit rögzíti, indokolt a bejárás keretében ezeket is áttekinteni. Darabos Ferenc megállapította, hogy a munkacsoport egyetért a rajkai, bezenyei és kimlei helyszínek mielıbbi bejárásával. Megbízta Bíró Szilviát, hogy azon vegyen részt, eredményérıl pedig tájékoztassa az elnököt, illetve a munkacsoport következı ülésén számoljon be.

Az elnök egyetértett a meghívóban javaslatként felvázolt, a munkacsoport-ülésein a jövıben megtárgyalandó/elvégzendı lehetséges feladatokkal. A kézhez kapott munkatervet – kisebb kiegészítések után – elfogadásra elıterjesztette, az alábbiak szerint: 1. világörökségi nevezésben a térségbıl rögzíteni javasolandó helyszínek kiválasztása és beazonosítása (településenként helyrajzi számokkal, részletes térképekkel, területtulajdonos nevesítésével); 2. a kiválasztott helyszíneken eddig végzett feltárások számbavétele, illetve javasolt kutatások kezdeményezése; 3. az egyes reménybeli világörökségi helyszínek kezelési tervei kidolgozásának sürgetése (pl. a már mőködı világörökségi helyszínek hasonló dokumentumaiból merített ötletek alapján); 4. a kiválasztott helyszínek megközelíthetıségét és ismertté tételét szolgáló feladatok rögzítése; 5. már világörökséggé nyilvánított limes-szakaszok esetében sikeresen alkalmazott legjobb gyakorlatok megismerése és bemutatása; 6. A római emlékekhez kapcsolódó egyéb – egy Duna menti kulturális útvonal létrehozását eredményezı – egyéb fejlesztések. (pl. a már megvalósult és tervezett kerékpárút hálózat, illetve vízi turisztikai létesítmények) nevesítése. 7. közremőködés a világörökségi nevezési dokumentáció elkészítésében, 8. a térségünket érintı helyszínek népszerősítése (médiákban, szakmai rendezvényeken, kiadványokban, honlapon, egyéb marketing tevékenység) 9. a lehetséges helyszínek közelében történı (folyamatban lévı, vagy tervezett) fejlesztések keretében illetve azokhoz kapcsolódóan Limes-es projektelem megvalósításának szorgalmazása (pl. a KEOP támogatást elnyert Mosoni-Duna projekt nyomán mind több folyó-közeli római emléket lehessen valamiképp „láthatóvá tenni”). Rögzítette, hogy a komplexitásra törekevés mindenkor fontos szempont legyen, azaz a Limes-re „felfőzve” egyéb turisztikai termékeket is kínálni kell. Követendı példaként említette az osztrák Petronel-Carnuntum helyszínen tapasztalható, a turisták kíváncsiságát és minden igényét kielégítı gazdag kínálatot. Indokolt lenne ezt az ausztriai római bázist Pozsonyon keresztül a magyarországi Limes helyszínekkel összekötni. Kulcskérdésnek tartja az optimális hazai csatlakozási pont kijelölését és jól átgondolt „felépítését” (pl. vonzó, látványos látogatóközpont kialakításával), mert itt lehet majd elıször kínálni a határon belépı érdeklıdı számára az egész magyarországi Limesszakasz attrakcióit. Több hozzászóló elmondta, hogy az osztrák és szlovák limes szakaszokhoz Rajkán, a hármas határpont térségében, illetve a Duna töltésen vezetett kerékpárútnál lehetne csatlakozni. Mosonmagyaróvár környéki limes-szakasz. Darabos Ferenc megjegyezte, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen 2012. április 23-án rendezendı turisztikai konferencia alkalmas fórum lenne egy vagy több a limes-szel kapcsolatos elıadásnak. Szerencsésnek tartaná, ha Bíró Szilvia bemutatná a nyugat-európai limes szakaszokon készített fotóit és beszámolna a tapasztalatairól. Karánsebesy Lukács bemutatta a témában jártas munkatársát, Bekéné Magyar Melindát. Beszámolt arról, hogy a csak ipari városként elkönyvelt Almásfüzitı komoly kulturális és szabadidı központtá vált az elmúlt években. Dr. Horváth Friderika vezetésével 10 éve kutatják a római katonai tábor, Azaum emlékeit. A Duna túloldalán fekvı Izsa község a bal parti erıdjével (a Leányvár dülıben római maradványokkal) és Almásfüzitı a maga római emlékeivel közös pályázata támogatást nyert a magyar-szlovák határ menti programban. A település két másik projektje pedig – az Azaum-park (cölöpvár és ırtorony rekonstrukció), valamint a Fı tér rendezése – rövidesen elkészül. Megjegyezte, hogy a Duna vonalát követı EuroVelo projekttel sok problémájuk van, így pl. a fıvárostól induló szakaszt megvalósító legutóbbi pályázatból is kimaradtak. Nem tartja

szerencsésnek azt a tendenciát sem, hogy a Duna közeli települések az összefogás helyett több, gyakran párhuzamosan mőködı (vegetáló) szervezetnek is tagjai. Az érintettek összefogással és egyetlen erıs szervezıdéshez sokkal eredményesebben tudnák érdekeiket képviselni és érvényesíteni. Végh Csaba a rajkai csatlakozási pont indokoltságát két kapcsolódó projekttel is alátámasztotta: a magyar-szlovák programban nyertes és a megvalósíthatósági tanulmánnyal már elindított Dunabusz projekttel, valamint a vallási kerékpáros turizmusra építı SacraVelo projekttel (ez utóbbinak a szlovák oldali elemei gyengébben elıkészítettek, de a magyar oldali hálózati és táblázási terve már elkészült). Székely Imre utalt a Lébényben rendezett „Szent Jakab út” egyeztetı fórumra. Ennek az európai jelentıségő gyalogos zarándokútnak a közép-európai szakasza szintén a Dunát (és így a Limes-t) követi. Kitley Tibor a Mosonmagyaróvárról az osztrák és szlovák határ felé induló nemzetközi kerékpárutak készültségi fokáról számolt be. A Szlovákia felé vezetı irány már Bezenyéig meglévı szakaszát tovább építik Rajkán át egészen Oroszvárig. Németh Alajos a Quadrata Baráti Kör megalakulását említve a Lébény-bartátföldi római tábor rekonstrukcióját támogató lépésekrıl adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a közelben álló üres házak egyikét turisztikai bázis kialakításának szándékával szeretnék megszerezni. Székely Imre szólt a „Folyóparti kulturális örökség Gyırben, a vizek, a római limes és a történelmi belváros mentén” címő projektötletrıl, amelyet a megyeszékhely önkormányzata – a tervek szerint és sikeres pályázat esetén – a Rába és Mosoni-Duna összefolyásánál, az uszoda környezetének funkcióbıvítı, turisztikai célú hasznosításával valósítana meg. A budapesti Március 15-e téren (Erzsébet híd pesti hídfıjénél) kialakított új térkı-burkolat megjeleníti a limest: duplavonalas vésettel a Dunát és mellette fekete táblákon a folyó menti jelentısebb települések római és mai nevét. Az Arrabona-Gyır tábal azonban hiányzik, bár kétszer is jeleztük. Az EU Duna Makro-régió stratégiában zászlóshajó-projektként szerepel a dunai limes Bíró Szilvia a régészeti lelıhelyek és az ott (rajtuk) vagy közelükben felépítendı létesítmények lehetıségérıl és konfliktushelyzetérıl szólt. Jelezte, hogy e témában több fotóval rendelkezik, amelyeket a Limes tılünk nyugatra fekvı szakaszain készített. Pengı Julianna mint mőemléki szak-fıépítész hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a mőemlékvédelem korábbi merev (minden új építés eleve kizárását elıíró) szemlélete enyhülni látszik. Darabos Ferenc ehhez kapcsolódva ismét az osztrák Petronel-Carnuntum területén alkalmazott komplex megoldások példáját említette. Német Alajos megjegyezte, hogy Petronel-Carnuntumot egy gladiátor iskola projekttel teszik vonzóbbá az ilyesmire fogékony vendégkör (például az amerikai turisták) számára. Elmondta, hogy a térségük leletanyagát és dokumentumait néhány évvel ezelıtt Németh Patrícia rendezteadminisztrálta a Hansági Múzeumban (aki egyébként azóta a soproni múzeum munkatársa lett). ötletét osztotta meg a munkacsoporttal.

Székely Imre arról tájékoztatott, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács, a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács és a „Szigetköz - Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2011. október 14-én együttes ülést tart. A szervezık nevében hívja a munkacsoport elnökét a Monostori Erıd Hadkultúra Központjában (Komárom) rendezendı tanácskozásra, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselıje bemutatja a Limes projektet. Darabos Ferenc a munkacsoport tagokkal folytatott konzultáció után kijelölte a következı munkacsoport ülések idıpontjait: 2011. október 27. (csütörtök) 8 óra 30 perc és 2011. december 2. (péntek) 8 óra 30 perc. Mindkét tanácskozás a gyıri Megyeházán lesz. Gyır, 2011. szeptember 19. Az emlékeztetıt összeállította: Székely Imre

2008 Gyır, 2010. december 16. Gyır, 2010. december 16.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az elnyert uniós támogatással megkezdte a limes projekt kidogozását. megindul a munka SzTFT ülés (napirendjén Hirschberg Attila és Bíró Szilvia „Római limes...” címő elıadása) A tanácsülés után: Elnöki körlevél a TFT tagjainak és a mőködési terület polgármestereknek

Budapest, 2011. január 13.

Danube Limes konferencia (tájékoztatás

Gyır, 2011. március 25.

SzTFT elnöki levél Bíró Szilviának

Gyır, 2011. április közepe

Bíró Szilvia válasza

Gyır, 2011. április 20.

Bíró Szilvia válaszlevelének továbbítása az általa nevesített 12 település polgármesterének Az SzTFT elnöke és a GyMS MTT elnöke közös levele Bíró Szilviának (4 település helyszíneinek a jelölési listára „felvételét”kérését... Értesítés a települési egyeztetésekrıl Bíró Szilviától

Gyır, 2011. április 21 és 27. Gyır, 2011. április 22. Kunsziget, 2011. május 2. Érintett települések, 2011. áprilisjúnius Dunakeszi, 2011. május 17.

Gyır, 2011. május 23. Gyır, 2011. június 9. Gyır, 2011. július 25. Mosonmagyaróvár, 2011. augusztus Gyır, 2011. szeptember 2011. augusztus-szeptember

Lendvai Ivánné polgármester kezdeményezı levele nevezési listára felkerülı helyszínekkel rendelkezı területek közigazgatási egyeztetı eljárásai GyMS megyében (KE megyében korábban megtörtént) Hirschberg Attila tájékoztató levele + mintadokumentumai + ajánlása: be a Magyar Limes Szövetségbe tájékoztató a készülı világörökségi törvényrıl (azóta elfogadva) Bíró Szilvia válasza: 24 lelıhely Ácstól Bezenyéig Jegyzıkönyv a gyıri limes-egyeztetésrıl Darabos Ferenc javaslatai Hansági Múzeum javaslatai (szöveg+térkép) Gyır városi limes-pályázati ötlet Egyeztetés a KÖH és az KüM dunai titkárság munkatársaival

• kiküldött anyagok (2 körben) a nevezési listára eddig felkerült területek térképei a Hansági Múzeumtól kapott térképek (a lista-zárás határideje 2011 december 13?) • kiosztott anyagok az elmúlt hetek alatt a KÖH-tıl begyőjtött és feldolgozott dokumentumok

2. sz. csatolmány

A „Szigetköz – Felsı-Duna menete” Térségi Fejlesztési Tanács 2011. évi mőködési költségvetésének idıarányos (január-szeptember) teljesítése

adatok eFt-ban Bevételek Tagdíjak kormányzati költségvetési szervtıl

Mőködési célú támogatásértékü Tagdíjak önkormányzati költségvetési szervektıl bevétel Tagdíjak non-profit szervezetektıl (fejlesztési tanácsoktól)







5.000

3.500

3.500

Támogatásértékü mük.kiadás**

5.000

4.000

-

5.241

5.241

5.229

Személyi juttatások

1.850

1.850

58

1.750

1.750

1.750

Munkaadókat terhelı járulékok

500

500

23

-

180

180

-

-

Üzemeltetési szolgáltatások

1.605

1.605

604

Különféle dologi kiadások**

6.550

6.450

3.130

7.724

7.324

-

23.409

21.909

3.815

Kiadások

Készletbeszerzés Kiszáml.termékek és szolg. ÁFÁ-ja

Dologi kiadások* Központi költségvetési támogatás Elızı évi pénzmaradvány Bevételek összesen

-

-

-

11.418

11.418

11.418

23.409

21.909

21.897

Tartalék ** Kiadások összesen 2011.09.30-i pénzmaradvány

-

18.082

Megjegyzések: * a TFT-nek a – Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gazdasági- Mőszaki Ellátó Szervezetével és a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanáccsal kötött – megállapodásai alapján **: Az NFM-nek 2011. február 21-én postára adott 2011. évi költségvetésben az eredeti elıirányzat összegei az alábbi rovatokon tévesen szerepeltek: Támogatásértékő mőködési kiadás 4.000 eFt (5.000 helyett) Különféle dologi kiadások: 6.450 eFt (6.550 helyett) Tartalék 8.824 eFt (7.724 helyett)

J E G Y Z İ K Ö N Y V

Recommend Documents