Jegyzőkönyv Készült: A Polgármesteri Hivatal Tanácskozótermében Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottságának 2010. május 25-i nyílt üléséről. Jelen vannak: Bizottság részéről: Polgármesteri Hivatal részéről:
mellékelt jelenléti ív szerint Kaszás Tiborné közoktatási ügyintéző
Továbbá: Egyesített Óvoda és Bölcsőde részéről: Vezendi Andrásné intézményvezető Szarvas Endre bizottsági elnök köszönti az ülésen megjelenteket, majd megállapítja, hogy a Bizottság 7 fővel határozatképes. Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottsága 7 igen szavazattal elfogadta a napirendet. 1.
napirend: Az Alföld Szakképző Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. mérlegbeszámolójának elfogadása
Szarvas Endre bizottsági elnök Kérdés, vélemény, hozzászólás van-e? Az országban az egyik legjobban működő szervezet a debreceni Alföld Szakképző. Nyertek 1 milliárd forintot egy új TISZK létesítésére. Ki az, aki elfogadja a mérlegbeszámolót? Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottsága 7 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
30/2010. (V. 25.) sz. IOSB határozat: Az Alföld Szakképző Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. mérlegbeszámolójának elfogadása Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottsága az Alföld Szakképző Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. mérlegbeszámolóját elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek. 2.
napirend: Beszámoló az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény működéséről
Szarvas Endre bizottsági elnök Köszöntöm az intézményvezető asszonyt. Megkérném, hogy pár szóban egészítse ki a beszámolót. Vezendi Andrásné Néhány elemet emelnék ki a beszámolóból, amire mindenképpen kell, hogy fókuszáljunk az intézmény munkájával kapcsolatosan. A gyermeklétszámok tekintetében legszembetűnőbb az a táblázat, ami a statisztikai adatok tükrében került kiemelésre. Egyértelműen azt mutatja ez a statisztikai létszám, hogy ugyan csökken a gyereklétszám, viszont a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, illetve az etnika, SNI gyerekek egyre inkább növekvő
2
arányban és növekvő számban vannak benn az óvodai csoportokban. Viszont szeretném felhívni arra az összevetésre a figyelmet, ami a későbbiekben itt megjelenik, hogy már a február 1-jei létszám 595 fő az óvoda tekintetében, és összevetettem az elmúlt év hasonló időszaki adatával, ami pedig 596 fő volt. Ez tulajdonképpen azt mutatja nekünk, hogy csak a statisztikai adatok tekintetében ilyen a beóvodázási létszám. Ezt követően év közben, mivel folyamatos felvételt biztosít az óvoda, ezek a számadatok még módosulnak és ebben a tekintetben már mást tükröznek. Viszont amit szeretnék kiemelni, a beóvodázási százalékos arányt a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tükrében. Mindenképpen elvárás volt pályázati szempontból is és önmagunkhoz képest is elvárásom, hogy a 15%-os arányszámot a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tekintetében minden óvodánkban tudjuk megjeleníteni. Az integrációs normatívának ugyanis ez az alapfeltétele, amíg nincsenek 15%-ban benn a gyerekek az óvodában, addig nem vagyunk jogosultak ennek az igénybevételére. Nagy öröm volt az számunkra, hogy az elmúlt nevelési évben először ugyan, de elértük ezt a 15%-os arányt, és már ki tudom azzal a gondolattal egészíteni ezt a beszámolót, hogy talán ebben a nevelési évben minden különösebb gond nélkül szintén tartható lesz a 15%-os halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányszáma és az óvodák közötti 25%-os aránytól nem nagyobb eltérés. Nemcsak a gyereklétszámban történtek változások az elmúlt évben, illetve az év folyamán, de az alkalmazotti létszámot tekintve is változások történtek. Ez egyrészről jelent előnyugdíjba vonulást és új kolléganő felvételét, aki gyakornokként kezdte meg a munkáját és gyakornok mellett szakmai segítőt biztosítottunk annak érdekében, hogy ő úgy tudja a munkáját begyakorolni, hogy legyen egy olyan gyakorlott kolléganő mellette, akihez valóban szakmai segítségért tud fordulni. Másrészről egy fő álláshely gyarapodásával tudunk büszkélkedni, hiszen a fejlesztő pedagógus egy olyan nagy segítség az óvónők számára, aki a minőségi munkákat tudja még inkább segíteni. Felhívnám a figyelmet egy számadatra. Amióta itt van nálunk a fejlesztő pedagógus, 190 gyereket vizsgált be, megfigyelés és egyéb módszerrel. Ez a 190 gyerek az a létszám, akik a következő nevelési évben nagycsoportos korú gyerekek lesznek. 133 gyereknél mutatott ki a fejlesztő pedagógus logopédiai fejlesztés szükségességét. Ez valószínű nem minden gyereknél olyan tragikus mértékű, viszont éppen elég az, ha az „r” betűt az „l” betűvel keveri a gyerek, mert már a diszlexiára veszélyeztetett lesz az a gyerek. A következő nevelési évtől a három és négy éves gyerekeknek a további felmérése folytatódni fog annak érdekében, hogy már ne csak a nagycsoportos, iskolába menő gyerekek kapjanak szakszerű fejlesztést, hanem az időbeni fejlesztés megkezdésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az új alkalmazottak a pályáztatási rendszernek megfelelően kerülnek be az intézménybe. Mindenki meghirdetett álláshelyre - pályázat benyújtásával - került alkalmazásra. A továbbképzések tekintetében azt mondhatom el, nemcsak az óvodapedagógusoknak, de minden pedagógusnak nagy érvágást jelentett az, hogy a 2010. évi költségvetésben már nem szerepelt a továbbképzési NAT-os keret, viszont a továbbképzési kötelezettsége ugyanúgy megmaradt az óvodapedagógusnak. Azt mondhatom, hogy ezekben a problémákban is tettünk olyan lépéseket, amivel segíteni tudjuk a kolléganőket, hiszen a TÁMOP 3.1.5. pályázati felhívásra benyújtottuk a pályázatot, ami 12 millió forint összköltségben három kolléganőnek a szakvizsgára való felkészítését támogatná. Ennek még nem tudjuk az eredményét, elbírálás alatt van. A TÁMOP 3.1.4. pályázat, amit a fenntartó elnyert, két óvodában az óvónőknek 120 óra, de van, akinek 150 óra továbbképzést biztosított az elmúlt nevelési évben. A belső hospitálásokra is nagy hangsúlyt fektetünk, mivel átmeneti rendelkezésben megengedett, hogy a már a 70%-át a 2010/2011-es nevelési évben belső hospitálások és szakmai délutánokon való öt órás továbbképzésnek tekintendően elismeri, hogy megszerezte a továbbképzési kötelezettségét a kolléganő. Nagyon jelentős a két épületünk felújítása pályázati forrásból, amit a fenntartó pályázott meg, az egyik a bölcsőde, a másik a Bimbó óvoda. Azt kell, hogy mondjam, hogy ekkora beruházást soha nem tudna az intézmény saját költségvetéséből megvalósítani. A bölcsőde felújításával és a másik pályázattal még a szolgáltatás bővítését is eredményezzük, hiszen ideiglenes gyermekfelügyelet alakítható ki abból a pályázatból. Az intézményi költségvetésünkből az uniós szabványnak megfelelő egy-egy udvari játék beszerzésére, mint szakmai eszköz fejlesztésére volt módunk, illetve az ÁNTSZ felülvizsgálata most már a régi épületekben egyre inkább megjeleníti azokat a
3
problémákat, amiket az elavult padozat, csőrendszer, mosdók nem megfelelő tisztíthatósága eredményez. Ennek érdekében is megtettük az ütemezésünket és a költségvetésnek megfelelően ütemezve igyekszünk ezeket felújítani, illetve kiváltani és már az elmúlt nevelési évben, illetve ebben a nevelési évben is megtörténtek a cserék és a pótlások azokban az esetekben, amit az ÁNTSZ számunkra előírt. A tárgyi felszereltségünkre ezen túlmenően a szakmai eszközfejlesztési pályázatból 2 millió forintot tudtunk fordítani. A TÁMOP 3.1.4. pályázatból a Napsugár és Bimbó óvoda 500-500.000,- Ft értékben fejlesztő játékot szerezhetett be. A szakmai munkánkról elmondható a folyamatos fejlődés, akár a bölcsődét, akár az óvodát nézem. A bölcsődei gondozók és szakgondozók is továbbképzéseken vesznek részt, teljesítik a számukra is előírt kötelező kreditpontok megszerzését, illetve a szakmai programjukat beépítettük az óvoda helyi nevelési programjába, tehát szerves részét képezi, de a szakmai önállóságát biztosítja. Az SNI és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációja hátrány kompenzációján túl még tehetséggondozással is foglalkoznak a kolléganők. Kiemelném a Szigetkert óvodában az énekzene területén a tehetséggondozást, amit pályázati forrásból valósítunk meg, hiszen a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítványból kaptunk támogatást. Egyéb változatos tevékenységeket igyekeznek minden óvodában az óvónők biztosítani a gyerekek számára annak érdekében, hogy a HOP-ban megfogalmazott szakmai egyes elemeket még inkább kiteljesítsék és mindezen változatos tevékenységekhez pályázati forrásokat tudunk felmutatni. A pályázatíró team az elmúlt évben alakult és azt gondolom, nagyon hatékony munkát végez, hiszen számtalan pályázatot nyújtanak be és számtalan pályázatot nyernek. Elmondhatjuk azt, hogy ezek esetenként 50 vagy 100 ezer forintos összeget jelentenek, ami nem túl nagy, viszont amikor összeadódnak ezek a befolyt pénzösszegek, akkor már jelentős, most 1 millió forint, amivel ki tudjuk egészíteni a költségvetésünket. A jó gyakorlatokra vagyunk még nagyon büszkék, amik nem jó gyakorlatokként indultak meg, de végezték az óvónők és folyamatos szakmai fejlődésen ment keresztül, és mára már jó gyakorlatokká fejlődhetett. Azt gondolom, hogy olyan értéket képviselnek ezek az intézményünkben, ami jó, ha megmutatható, jó, ha publikált lehet. Talán ebben a nevelési évben értük el azt, hogy most már a megyéből is akár, de a megyén túl is érdeklődéssel fogadják ezt más óvodák és más óvodapedagógusok. Itt említhetném a kismama klubbot, ami már hét éve működik és teljes mértékben a 32 órájukon túl, a 40 órájukig vesznek részt ebben a kolléganők, annak érdekében, hogy a beóvodázást még inkább segítsük, és az integrációt, illetve a szakmai munkánkat meg tudjuk mutatni. Az óvodának Esélyegyenlőségi Terve van, amit törvény ír elő számunkra az 50 fő feletti foglalkoztatottaknál és ezt folyamatosan karban tartja az esélyegyenlőségi referens, illetve működteti és odafigyel a dolgozók esélyegyenlőségének biztosítására. A beszámolóban utalást tettem arra, hogy a szerkezeti átalakítás, ami jelenleg folyamatban van, segíti az integrációt, illetve az arányos elosztást a beóvodázás tekintetében, illetőleg óvodai és bölcsődei intézményi egységekről beszél, így két intézmény egység vezető kerül megbízásra, illetve a bölcsőde szakmai önállóságát a bölcsőde vezetőjével kívánjuk biztosítani. Nagy Endréné Mi nagyon örülünk ennek az új szakembernek, mert nagyon jó logopédiai munkát fog végezni, nagyon jó szakember, minden logopédiára szoruló gyerekről elmondta a szakmai véleményét. A helyszínen azonnal meg lehet beszélni mindent, segítséget kérhetünk tőle. Rendkívül felkészült szakembernek tartom, biztos, hogy eredményes lesz a munkája. Az alkalmazotti közösségben van egy kis fenntartás azzal kapcsolatban, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket az óvodáztatási támogatás miatt az óvodában kell tartani nyáron is. A dolgozók a szabadságot csak a nyári szünet idején vehetik ki, de ezt nagyon nehéz beosztani, ha nagy létszám lesz az óvodákban. Vezendi Andrásné Az óvodáztatási támogatást minden évben két alkalommal jogosultak azok a szülők igényelni, akik halmozottan hátrányos helyzetben vannak. A gyermekvédelmi törvény eljárásrendje megmondja, hogy mikor kell rendszeres óvodáztatásra gondolnunk. Rendszeres óvodáztatásra
4
akkor kell gondolnunk, ha az összóvodai napok számától 25%-kal kevesebb a gyereknek az óvodai hiányzása és hat órát benn van az óvodában. Az elmúlt időszakban a 108 gyerekből, akinek a szülője igényelte a beóvodázási támogatást, 37 gyerek részére lehetett támogatást folyósítani. Pontosan azért, mert nem jártak ezek a gyerekek nyáron óvodába. Az óvodai nevelés folyamatos, szeptember 1-től kezdődik és augusztus 31-ig tart. Óvodai zárva tartás csak a karbantartás, nyári takarítás és esetlegesen egyéb módon meghatározott időszakokban lehet. Ilyen a mi esetünkben a téli szünet. Az elmúlt évek gyakorlata és a szülők igényének felmérése alapján egyértelműen kinyilvánítható, hogy a karácsony és a szilveszter közötti időszakban nem igénylik az óvodát. Erre az időszakra hagyunk szabadságot az éves szabadság terhére. Eddig ez volt a gyakorlat. Az is gyakorlat volt, hogy főként a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a nyári időszakban nem vették az óvodát igénybe. A beóvodáztatási támogatást pedig éppen akkor jár, ha ők folyamatosan járnak óvodába. Ezért úgy gondolkodtunk, hogy az idén nyáron minden óvodánk nyitva tart, kivéve az egy hónapos karbantartási időszakot, amikor a kötelező felújítási munkálatokat és takarítást el kell, hogy végezzük. Ennek érdekében egyeztetünk a tagóvoda vezetőkkel, kértem a szabadságolási igényeket és a szabadságolási terveket. Azt a visszajelzést kaptam, hogy jól át kell gondolni, alaposan meg kell szervezni, hogy hogyan, hány gyerekkel, hány óvónő lesz, hogyan tudjuk a nyári időszakra is biztosítani a törvényes felügyeletet. Egyébként jogos az aggodalom, mert évek óta nem volt az a gyakorlat, hogy arra ösztönözzük a szülőket, hogy az óvoda azért van nyitva nyáron, hogy a gyerekek ott legyenek, ez most egy olyan változást fog eredményezni, amihez egy alaposan átgondolt szabadságolási tervet kell készíteni, ezért igyekszem a tagóvoda vezetőkkel heti szinten egyeztetni, hogyan is állunk a szabadság kiadásával. Radóczné Bálint Ildikó Az az átalakulás, ami az óvoda életében történik, az egy lényeges dolog. Eddig tagóvoda vezetők voltak, most, hogy egy igazgatótanács felállítása történik, egy kicsit máshogy alakul majd a munkájuk. Úgy tudom, hogy ez többszöri egyeztetés után került elfogadásra. Egy kicsit mérvadó, hogy az óvodai létszám 569 fő, az Egyesített Iskola esetén pedig 1040 gyerek van, ott van egy vezető és három helyettes. Ezt csak tényként mondtam. Érdekelne, hogy ti hogyan oldjátok meg azt, hogy a költségvetésben van egy nagy sarokszám, és mivel hét tagóvoda van, ez egy nagyon nagy odafigyelést igényel, hogy nézni kell, hogy nagyon arányos legyen az elosztás? Pl. ha van egy takarítószer keretösszeg, akkor azt leosztjátok gyerekenként? Vezendi Andrásné A takarítószer keretösszegét csoportra osztom le. Abból indulok ki, hogy a Napsugár óvodától jelenleg nincs nagyobb épülete az intézménynek, ott még két aulát is kell, hogy takarítsanak a dajka nénik, ott nagyon sok kiszolgáló helyiség van, vezetői iroda, titkárság, stb. Ennek ellenére ők is ugyanúgy kapják meg az öt csoportra járó tisztítószer keretüket, mint ahogy a három csoportos óvoda. Külön gazdálkodunk a mosodára vonatkozóan, ugyanis az csak három épületben működik. A Napsugár óvodában van egy mosoda, ott kilenc csoportra mosnak, a Mesevár óvodában is kilenc csoportra mosnak, a bölcsődében szintén kilenc csoportra mosnak. A karbantartás esetében mindig az élvez előnyt, ahol „ég a ház”. Amikor az ÁNTSZ büntetés kiszabásával fenyeget, akkor oda azonnal pénzt kell, hogy juttassunk. Amikor ilyen nincs, akkor az az elsődleges, hogy hogyan tudunk értelmes felújításokat és értelmes beruházásokat megvalósítani. A Bimbó óvodában és a bölcsődében ebben az évben biztos, hogy nem fogok karbantartási pénzt csoportosítani, hiszen ott most van felújítás. Szarvas Endre bizottsági elnök Kérdése van-e még valakinek? Ki az, aki elfogadja a beszámolót?
Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottsága
5
7 igen szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
31/2010. (V. 25.) sz. IOSB határozat: Beszámoló az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény működéséről Balmazújváros Város Önkormányzat Intézményfelügyeleti, Oktatási és Sportbizottsága az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény beszámolóját elfogadásra javasolja a Képviselőtestületnek. Mivel a napirendekhez több kérdés, illetve hozzászólás nem hangzott el, Szarvas Endre bizottsági elnök megköszönte a részvételt, majd az ülést bezárja. K.m.f.
Szarvas Endre bizottsági elnök
Szarvas Zsuzsa jegyzőkönyvvezető