J E G Y Z İ K Ö N Y V

VI.1-29/2010.

JEGYZİKÖNYV a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei ülésérıl

2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS

VI.1-29/2010.

JEGYZİKÖNYV Készült Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei ülésérıl

Jelen vannak:

Dr. Balogh Zoltán Baranyai Lırinc Bársony László Dr. Borbás Zoltán Dr. Bozori Endre Gyıri István Dr. Hidas János Kerti Katalin Dr. Konczer Erik Kovács Attila Dr. Laky Zoltán Dr. Lázár Mózes Dr. Mészáros Gyula Michl József Dr. Molnár Attila Pálmai József Papp Károly Popovics György Rohonczi László

Ruchti Róbert Sárfy Péter Sárközi Krisztina Schiller-Kertész Tamás Schunder Tibor Simon Géza Sipos Imre Szaniszló Zoltán Székely Antal Szenes Lajos Sztanyó Imre Talabira Jánosné Tóth Gyızı Turbuk István Turi Bálint Dr. Udvardi Erzsébet Vasas Mihály Dr. Völner Pál

(összesen: 37 fı közgyőlési tag) továbbá:

Dr. Péntek Péter Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Horányi Márton Murányi Ferenc, Vörös István, Kandikó József, Beer Jánosné,

megyei fıjegyzı megyei aljegyzı könyvvizsgáló az Idısügyi Tanács társelnöke a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke a MÜTF rektora az MSZEDDSZ megyei képviselıje

a megyei önkormányzat intézményeinek vezetıi

(16 fı)

a Megyei Önkormányzati Hivatal fıosztályvezetıi, osztályvezetıi, munkatársai

(16 fı)

3 (Az ülés megkezdése elıtt a közgyőlés tagjai a következı anyagokat kapták kézhez: A Pénzügyi Bizottság 2010. február 22-ei ülésén hozott határozatai (A közgyőlés tagjai emailban kapták kézhez.) A meghívón szereplı 1. napirendi ponthoz kiegészítés (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) Sürgısségi indítvány: •

Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.)

A meghívón szereplı 2. napirendi ponthoz könyvvizsgálói jelentés (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) A meghívón szereplı 10. napirendi pont elıterjesztése (A közgyőlés tagjai e-mailban kapták kézhez.) Tájékoztató a 2010. április 21-ére szervezett Paksi Atomerımő látogatásról, a jelentkezés lehetıségérıl Csatolva a jegyzıkönyvhöz.) Dr. Völner Pál köszönti a megjelenteket. Bejelenti, hogy február 25-e, a kommunizmus áldozatainak emléknapja van ma. Kéri a testület tagjait, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek meg az áldozatokról. Ezt követıen megállapítja a határozatképességet, majd az elektronikus formában kiküldött anyagokra hívja fel a figyelmet, amelyek alapján – a kiküldött meghívóhoz képest – módosító javaslatot terjeszt elı. Javasolja, hogy az 1. napirendi pontot követıen tárgyalja a testület a ”Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében” tárgyú sürgısségi indítványt, majd az elıterjesztés napirendre vételérıl testületi döntést kér. (Dr. Bozori Endre eltávozott. Jelen van: 36 fı közgyőlési tag.) Javaslatára a megyei közgyőlés a sürgısségi indítványt elfogadja és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 26/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a sürgısségi indítványt elfogadva napirendre tőzi a „Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében” tárgyú elıterjesztést. Határidı: Felelıs:

azonnal Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

4 A kiküldött meghívó, valamint a sürgısségi indítványról hozott döntés alapján a következı napirend elfogadására tesz javaslatot: 1. Tájékoztató a közgyőlés két ülése közötti idıszak fontosabb eseményeirıl, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl, a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról 2. Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében 3.

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének módosítása

4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 11/2008. (VI.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása 5. Tájékoztató a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája megújulásáról 6. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye 2009. február 1-jétıl megbízott beszámolója vezetıi megbízás idıtartama alatt végzett tevékenységérıl 7. 2010. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának megvalósítására 8. Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi nemzetközi kapcsolatairól 9.

Tájékoztató a Komárom-Esztergom idegenforgalmi feladatairól

Megyei

Önkormányzat

2009-ben

végzett

10. Döntés középfokú oktatásban résztvevı tanulók elhelyezését biztosító kollégium vásárlásáról 11. Alapító okiratok módosítása 12. A Komárom-Esztergom Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzatokkal kötött együttmőködési megállapodások felülvizsgálata 13. Felterjesztés a szociális és munkaügyi miniszter részére „az állami támogatásra jogosultság feltételei a szociális szakosított ellátások területén” tárgyban

Interpelláció - Kérdés Egyéb bejelentés Kérdés, észrevétel, más javaslat nem hangzott el. (Dr. Jónás László megérkezett. Jelen van: 37 fı közgyőlési tag.) Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés a napirendi javaslatot egyhangúlag határozathozatal nélkül - elfogadja.

5 1. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Tájékoztató a közgyőlés két ülése közötti idıszak fontosabb eseményeirıl, beszámoló átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl, a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál négy szavazást rendel el. Elıször a ”Segítı kéz Vértesszılısért” Alapítvány támogatásával kapcsolatban kéri a testület döntését. Indítványára a megyei közgyőlés egyetért a javaslatban foglaltakkal és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 27/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a „Segítı Kéz Vértesszılısért” Alapítvány számára a vértesszılısi templom és orgona felújítására – az elnöki keret terhére 100.000 Ft. támogatást nyújt. Határidı: Felelıs:


Ezt követıen kéri, aki egyetért a Batthyány Mőemlékegyüttes Védelmében Alapítvány támogatásával, az szavazzon. Indítványára a megyei közgyőlés egyetért a javaslatban foglaltakkal és – 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül – a következı határozatot hozza: 28/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Batthyány Mőemlékegyüttes Védelmében Alapítvány számára az André Mészáros Emlékkiállítás megrendezéséhez – az elnöki keret terhére 30.000 Ft. támogatást nyújt. Határidı: Felelıs:


Ezt követıen kéri, aki egyetért a Szent Borbála Kórház behajthatatlan követeléseinek leírásával, az szavazzon. Indítványára a megyei közgyőlés egyetért a javaslatban foglaltakkal és egyhangúlag a következı határozatot hozza:

6 29/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés engedélyezi a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza részére, összesen 1.918.410 Ft. behajthatatlan követelés leírását. Határidı: Felelıs:

azonnal Dr. Kovács József, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórháza fıigazgatója

Végezetül a „Tájékoztató a közgyőlés két ülése közötti idıszak fontosabb eseményeirıl…” tárgyú elıterjesztésrıl kéri a testület döntését. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és – 36 igen és 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül - a következı határozatot hozza: 30/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elfogadja a következı közgyőlési határozatok végrehajtásáról adott jelentést: 4/2010. (I.28.) 6/2010. (I.18.)

10/2010. (I.28.) 11-18/2010. (I.28.)

2. Tudomásul veszi az átruházott hatáskörök gyakorlásáról és az eseményekrıl adott tájékoztatót.

2. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Létszámleépítés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményében Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 31/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elrendeli a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Komárom) engedélyezett létszámának csökkentését 2010. év április hónap 1. nappal 1 fıvel (a szakközépiskolában: 1 fı részmunkaidıben festı elméleti oktatói dolgozó).

7 2. Kijelenti, hogy a létszámleépítés során 1 fı részmunkaidıben foglalkoztatott közalkalmazottnak az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévı üres álláshelyeken, az elıreláthatólag megüresedı álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál az érintett munkavállalók – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának magszakítás nélküli – foglalkoztatására nincs lehetıség. 3. Módosítja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szerv 2010. évre engedélyezett teljes és részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek számát a következık szerint: a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiumában (Komárom) a teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 2010. április 1-jétıl 68 fırıl 68 fıre, a részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 1 fırıl 0 fıre. Ebbıl a kollégiumban teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 16 fırıl 16 fıre, részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 0 fırıl 0 fıre, a szakközépiskolában teljes munkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 52 fırıl 52 fıre és részmunkaidıben foglalkoztatottak álláshelyeinek száma 1 fırıl 0 fıre. 4. Elrendeli 2010 évben a pályázat benyújtását a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésére. Határidı: Felelıs:

2010. április 1. Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

3. napirendi pont:

Elıterjesztı:

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetési rendeletének módosítása Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Gyıri István tájékoztatást ad arról, hogy a Pénzügyi Bizottság egyhangúlag támogatta az elıterjesztés közgyőlés általi elfogadását. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 4/2010. (II.25.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetésérıl szóló 3/2009. (II.26.) számú – többször módosított - önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítésérıl

(A rendelet a jegyzıkönyv melléklete.)


A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 11/2008. (VI.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása

Elıterjesztı:

Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és – 35 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül - a következı rendeletet alkotja: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 5/2010. (II.25.) számú önkormányzati rendelete a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények igénybevételérıl, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 11/2008. (VI.26.) számú önkormányzati rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzıkönyv melléklete.)

5. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Tájékoztató a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája megújulásáról Dr. Kandikó József, a MÜTF rektora Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke

Dr. Völner Pál tisztelettel köszönti a napirendi pont elıterjesztıjét, valamint a fenntartó részérıl Farkas Krisztinát, az EDUTUSZ Nonprofit Közhasznú Zrt. vezérigazgatóját. Dr. Kandikó József és Farkas Krisztina szóbeli kiegészítése a jegyzıkönyv melléklete. (Maszlavér István megérkezett. Jelen van: 38 fı közgyőlési tag.) Ruchti Róbert tájékoztatást ad arról, hogy a Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság az elıterjesztést megtárgyalta, s a fıiskola nagyra törı terveit megismerve azt kívánják, hogy azokból minél több elem, ha lehet, akkor valamennyi valósuljon meg, ezzel is gyakoroljanak jótékony hatást a megyében található középfokú intézményekre. Kérdés nem hangzott el. HOZZÁSZÓLÁS Michl József köszönetet mond az érdekes anyagért, amelynek egy részérıl külön is szólni kíván. Nagy örömmel olvasta a Magyary Zoltán Közigazgatási Intézet létrehozásával kapcsolatos elképzeléseket. Tata polgármestereként különös büszkeséggel töltötte el az, hogy Magyary Zoltán a megyében is segíteni tudja mind azt a fejlesztést, mind azt a tudást, amit a közigazgatás terén meg kellene tenni. Most már nem csak a budapesti Corvinus Egyetemnek lesz Magyary Zoltán Intézete és Szakkollégiuma, hanem a tatabányai fıiskolának is.

9 Ezt követıen közbeesı kérdést tesz fel, amelyre Farkas Krisztina válaszolt. Dr. Hidas János köszönetet mond mindazoknak, akik a közgyőlés elé kerülı igen alapos elıterjesztés készítésében részt vettek. Mint az alapítvány kuratóriumának tagja tájékoztatást ad arról, hogy a kuratóriumi üléseken komoly, az érveket és ellenérveket is felsorakoztató, sokszor az érzelmektıl sem mentes vita folyik, de kijelentheti, valamennyi tagot az vezérli, hogy a legjobb megoldást találják meg a felmerülı problémákra. Az, hogy a kuratórium most egyhangúlag tudott dönteni a fıiskola jövıjérıl, egy komoly összefogást mutat. Ebben a munkában külön kiemeli Bársony László kuratóriumi tag személyét, aki komoly tapasztalatokkal rendelkezik ilyen jellegő munkákban. Ugyancsak kiemeli dr. Kandikó József rektor személyét is, megállapítva azt, hogy kettejük munkája nélkül ma nem lehetne a testület elıtt lévı nagy ívő koncepcióról beszélni. Véleménye szerint a megyei közgyőlésnek is meg van a speciális szerepe és feladata: a fıiskolával, illetve majd az egyetemmel meg kell keresni azokat a közös pontokat, ahol leginkább megfogalmazható az együttmőködés. A közös gondolkodásra, az együttmőködésre komoly garanciát lát a jelenlegi rektor személyében és a jelenlegi fenntartó nyitottságában. Arra kéri a megyei testületet, hogy tegyenek meg mindent, hogy majd a konkrétumokban is megnyilvánuljon az együttmőködés lehetısége. Egyúttal pedig adjanak meg minden támogatást ahhoz, hogy a megfogalmazott koncepció megvalósulhasson a megye települései, közösségei, vállalkozói és elsısorban a fiataljai részére. Befejezésül ismételten megköszöni az eddig elvégzett munkát, a további feladatok elvégzéséhez pedig sok sikert és jó eredményt kíván a fıiskolának. Bársony László megállapítja, hogy a hasonló jellegő tájékoztató anyagokat általában vita és hozzászólás nélkül szokta tudomásul venni a testület. Most viszont élénk érdeklıdés tapasztalható az elıterjesztés iránt, s ezt a közös alapítványi fenntartású fıiskola jövıje váltotta ki. Tájékoztatást ad arról, hogy a fıiskolát – alapítványi fenntartásban - 1992-ben hívták életre. Az elmúlt 18 évben az intézmény nagyon szép ívő pályát futott be, nem csak hazai, de határon túli tagozata révén - nemzetközi hírnevet is kiváltva magának. 18 évvel ezelıtt azt volt az alapító szándéka, hogy tatabányai székhellyel jöjjön létre felsıfokú oktatási intézmény. Az azóta eltelt idıszakban nagyon sok nagy horderejő döntés született az intézmény sorsával kapcsolatban, de a mostanihoz fogható nem. Amikor az alapító amellett döntött, hogy a fenntartói jogot átadja egy magáncégnek, egy Zrt-nek, akkor végig kellett gondolnia néhány fontos kérdést. Az alapvetı cél az volt, hogy ez a felsıfokú intézmény megmaradjon Tatabányán, a megyében. Alternatívaként felmerült, hogy társuljanak más magán vagy alapítványi felsıfokú intézménnyel, de ez azt eredményezte volna, hogy rövid távon megszőnik a fıiskola. Együttmőködést kezdeményeztek más állami egyetemekkel, ami hozhatott volna eredményt, de hosszú távon – pénzügyileg – nem tudták volna a hátteret biztosítani, mivel alapítóként – 3-4 évig, amíg túlélik a többi intézményt - évente 150 M forintot kellett volna bele tenniük a rendszerbe. Ez – ismerve az alapító önkormányzatok anyagi helyzetét – nem volt járható út. Ahogy dr. Hidas János is az elıbb elmondta, nagyon komoly, éles – érzelmektıl sem mentes - viták során az összes lehetıséget megvizsgálták, amelynek a végén hihetetlen gyorsasággal született meg az a konszenzusos döntés, amelyrıl ma tájékoztatást kapott a testület. Meggyızıdése, hogy a legjobb döntést sikerült meghozniuk, amellyel az eredeti célt is elérték, nevezetesen: megmaradt Tatabányán a

10 felsıfokú képzés. Viszont ez a váltás nem elég akkor, ha az alapítók és az alapítókat megtestesítı mindenkori képviselı-testületek nem állnak az ügy mellé. Nem feltétlenül pénzügyi vonatkozásban, hanem – amint már elhangzott – abban, hogy ki-ki a saját eszközrendszerével a településén, a területén népszerősítse ezeket a törekvéseket. (Dr. Laky Zoltán eltávozott. Jelen van: 37 fı közgyőlési tag.) Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 32/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés tudomásul veszi a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája megújulásáról szóló tájékoztatást és köszönetet mond az elıterjesztés elkészítéséért.

Dr. Völner Pál köszönetet mond Farkas Krisztinának és dr. Kandikó Józsefnek az ügy személyes képviseletéért, a testület elé kerülı anyag elkészítéséért. (Dr. Laky Zoltán visszaérkezett. Dr. Hidas János eltávozott. Jelen van: 37 fı közgyőlési tag.)

6. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye 2009. február 1-jétıl megbízott beszámolója vezetıi megbízás idıtartama alatt végzett tevékenységérıl Szabó Mónika mb. fıigazgató

Dr. Völner Pál köszönti a napirendi pont elıterjesztıjét, majd tájékoztatást ad arról, hogy az elıterjesztést az illetékes bizottság megtárgyalta. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 33/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény megbízott vezetıjének az intézmény egy éves mőködésérıl és vezetıi tevékenységérıl adott beszámolóját. Határidı: Felelıs:



Elıterjesztı:

2010. évi intézkedési terv a megye sportkoncepciójának megvalósítására Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Ruchti Róbert a testület elıtt lévı intézkedési tervbıl azoknak a szerepére szeretné a közgyőlés figyelmét felhívni, akik a fogyatkozó pénzügyi muníció mellett – nagyon szerény költségtérítés ellenére - lelkiismeretbıl, lelkesedésbıl és elhivatottságból végzik a munkájukat. Itt azokra a kollégákra, intézményvezetıkre gondol, akik helyet adnak különbözı sportrendezvényeknek. Ezt azért kénytelen külön megemlíteni, mert az elıterjesztésben csupán egy mondat erejéig szerepel az a szomorú tény, hogy létezik ugyan valamiféle sport normatíva, de miután az más – igazgatási, közmővelıdési és egyéb – normatívákkal együtt kerül leutalásra, így jórészt bizony a fenntartó anyagi kondíciójától függhet a sporttámogatás, hiszen számos más – a fenntartó szempontjából – fontosabb dologra is fordíthatja azt a pénzt. Szomorúan állapítja meg azt is, hogy az egy-két évvel ezelıtt megszüntetett diáksport normatívája sajnos nem került vissza a rendszerbe. Ilyen helyzetben, ilyen komisz körülmények között pedig jelentısen felértékelıdik azoknak az embereknek, intézményeknek a szerepe, akik, amelyek át-, illetve felvállalják e nemes tevékenység támogatását. (Dr. Hidas János visszaérkezett. Jelen van: 38 fı közgyőlési tag.) Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál a szavazás elıtt még annyit kíván elmondani, hogy amíg tavaly mintegy 7 M Ft állami forrás érkezett a megye sportjának a támogatására, addig az idei évben semmi. Bejelenti, a tartalékok képzése során – valamilyen szinten – gondoltak erre a feladatra is. Bízik abban, hogy a költségvetés módosításakor lehetıség nyílik a sport támogatására. Ehhez viszont szükség lesz a feszes költségvetés betartására és a jó gazdálkodásra, mert csak e feltételek együttes teljesítése esetén lesz lehetıség – akár csak a kisebbségi ügyeknél – a sport támogatására. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 34/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Sportkoncepció végrehajtására vonatkozó, a határozat mellékletét képezı 2010. évre szóló intézkedési tervét. Határidı:

- folyamatos (2010. december 31-ig) - a 2010. évi intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésére, illetve a 2011. évi feladatok meghatározására: 2011. január

Felelıs:


12 A 34/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat melléklete Komárom-Esztergom Megye Sportkoncepciója végrehajtására vonatkozó intézkedési terv 2010. Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint: „Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erınlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok megteremtése vagy különbözı szintő versenyeken elérendı eredmények céljából.” Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítıje, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetıséget nyújt az egyén önmegvalósítására. A sport, a természeti környezetben történı idıtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében kulturált szabadidı-eltöltési, szórakozási lehetıség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzető csoportok (hátrányos helyzető településeken élı gyerekek és fiatalok, fogyatékossággal élı emberek, nık, romák) felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentısen hozzájárul az életminıség javulásához. A kiemelkedı sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erısítéséhez, ami erısíti a társadalmi kohéziót. Bizonyított, hogy a rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlenül pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, az egészségtelen táplálkozásból és a mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stressz terhelés tünetei (alvászavarok, fejfájás), kevesebb a káros szenvedéllyel élık száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcsere betegségben szenvedı betegek aránya. Cél tehát a népesség egészségi állapotának javítása a sport segítségével: minél szélesebb rétegek mozgósítása, hogy az egészség megırzése érdekében növeljék sportaktivitásukat. Fontos feladat továbbá a már megromlott egészségi állapotúak bevonása rehabilitációs célból. A harmonikus társadalom a meggyengült közösségi kapcsolatok erısítése és az egyén képességeinek és készségeinek fejlıdése, fejlesztése nélkül nehezen képzelhetı el. A sport az egyik legalkalmasabb eszköz a közösségi kohézió erısítésére, kialakult gyakorlata, technikái, metodikája van. Az integrált sport megvalósulása esetén pedig különösen alkalmas lehet a másság, a fogyatékosság széles körő elfogadtatására. A sport közösségi kohéziót erısítı hatását a jövıben kutatni, dokumentálni és tudatosan fejleszteni kell. A Sportstratégiában megfogalmazott jövıképet úgy alakítottuk ki, hogy Magyarország – sportnemzet státuszának megırzése mellett a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva – belátható idın belül sportoló nemzetté is váljon. Cél tehát, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket és ezáltal: • •

javítsuk a magyar polgárok életminıségét; javulást érjünk el a népegészség terén; életvezetési és probléma megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot;

Törölt: -

13 • • •

hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához.

E társadalmi célok elérése érdekében elırébb kell lépni a sport valamennyi részterületén: az iskolai testnevelésben, a rekreációs célú sportban, beleértve a diáksportot, valamint a versenysportban. A Sporttörvény a települési önkormányzatok kötelezı sportfeladatául szabja az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtését, illetve önként vállalt feladatként jelöli meg – a megye számára is – a gyermek-, ifjúsági- és diáksport segítését. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a 2009-ben is kiemelt figyelmet fordított a sport valamennyi területére: ►

►

►

►

►

►

Az egységes pályázati rendszer keretein belül lehetıséget teremtett és támogatást biztosított a megyei sportági szakszövetségek részére versenyrendszerük mőködtetéséhez. 6 millió forintos pályázati keretet biztosított Közgyőlésünk az utánpótlás-nevelési feladatok megvalósításához, a körzeti és megyei bajnokságok/kupák lebonyolításához. Komárom-Esztergom megyei sportági szakszövetségek mőködésének folyamatosságát biztosítva továbbra helyet biztosított a Megyei Önkormányzat hivatali épületében feladataik, programjaik megvalósításához. A nemzetközi sportkapcsolatok terén együttmőködve a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetségével, nemzetközi referens közremőködésével biztosította az információáramlást, a szövetségek és partnereik közötti kapcsolattartást. Tárgyalások folynak Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata és a Rajnai Labdarúgó Szövetség között labdarúgó utánpótlás-nevelési feladatok ellátásáról, térségi edzésközpontok létrehozásáról (mőfüves pályák) A diáksport 2008/09. és a 2009/10. tanévi versenyrendszerének lebonyolítását végzı Komárom-Esztergom Megyei Diáksport Tanáccsal együttmőködve, országosan is elismerve rendezi a diákolimpiai versenyeket. Számos korosztályos országos döntı házigazdája, szervezıje és lebonyolítója megyénk. Új sportágak megismertetésére törekedtünk, újabb versenyprogramok bevonását versenyrendszerünkbe. Sportnapok, az egészséget népszerősítı sportrendezvények, országos korosztályos versenyek koordinálásában, megszervezésében és lebonyolításában közremőködtek sportreferenseink, pl.: - Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton – 2009. október 19-23. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermarathon 20. évfordulója alkalmából a Szervezı Bizottság megkereséssel élt dr. Völner Pál úr, a Megyei Közgyőlés elnöke felé, hogy dr. Szakács Imre úrral, Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlésének elnökével és dr. Szőcs Lajos úrral, Pest Megye Közgyőlésének elnökével csatlakozzanak a rendezvényhez és kerékpáron teljesítsék a saját megyei szakaszukat és a megye határán a szomszéd megye elnökének adja át a stafétabotot. Dr. Hidas János, a Megyei Közgyőlés alelnöke – családjával együtt – október 21-22-én teljesítette a majd 80 km-s megyei szakaszt, az érintett településeken együtt kerekezve a polgármesterekkel és az ıket kísérı iskolás gyerekekkel.

14 1. Az iskolai sporttevékenység és a diáksport feltételeinek javítása érdekében. Az utóbbi évek kedvezı és kedvezıtlen tapasztalatai hazánkban is egyértelmővé tették, hogy a nemzet fizikai állapotromlásának megállítása, az egészségkárosodások megelızése, a káros szenvedélyek elleni eredményes harc, a felnövekvı generáció mozgás gazdag, sportos életvitelének kialakítása csak a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógustársadalomra alapozva valósítható meg. Ezért lehetıvé kell tenni, hogy a testnevelés és a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegırzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erısítése, a közösségi magatartás kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a nemzetek és az országos közötti kapcsolatok fejlesztése, a szabadidı kulturált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen a közoktatás intézményeiben is. Ennek legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett iskolai testnevelés és diáksport. A diáksport-foglalkoztatás és versenyrendszer célja: Azon iskolai tanulók részére, akik a minıségi utánpótlás-nevelési képzésbe – gyengébb sportbeli képességeik miatt – nem tudnak bekerülni, vagy éppen kikerülnek onnan, lehetıséget kell adni a szabadidısport jellegő diáksport-foglalkoztatásra és versenyrendszerében való aktív részvételre. Ki kell bennük alakítani az egészségtudatos magatartás iránti igényt, és fel kell készíteni ıket az egész életpályát kísérı mozgásra, sportolásra. A diáksport szervezeti struktúrája és a versenyrendszere megyénkben igen jól szervezett, országos összehasonlításban is eredményes, elismert. A megyében 9 városi DSB mőködik, felosztva egymás között a megye területét. A DSBk-hez tartozó iskolák száma nem egyenletesen oszlik meg, vannak több iskolával rendelkezı DSB-k és vannak kisebb körzetek. A körzetek versenyeit a DSB-k irányítják, szervezik. Az általános iskolai diákolimpiai versenyek felmenı rendszerben kerülnek megrendezésre, a körzetek legjobbjai jutnak a megyei döntıbe. Természetesen a diákolimpiai versenyeken kívül más sportágakban is vannak rendezvények (pl. tőzharc, judo, kick-box, stb.). A körzeti versenyeket a MDST hangolja össze. A középfokú iskolák versenykiírását a tanács titkára készíti el a sportágfelelısök bevonásával, figyelembe véve, hogy az iskolák érdekeit, teherviselı képességét. Megyénk diáksportjának háromszintő a szervezıdése: 1. Alapszintő foglalkoztatás, versenyek: Ide tartoznak az intézményeken belüli különbözı házi-, vagy iskolai versenyek rendezése, szervezése, a sportági speciális felkészítı tevékenység sportcsoportokban, sportszakkörökben, iskolai „szakosztályok”-ban. E tevékenységi területnek a finanszírozása intézményi feladat, melyhez minden iskolának rendelkezésére áll az un. normatív támogatás, bár a nehéz helyzetben lévı fenntartók nem minden intézmény számára teszik elérhetıvé. Szakmai felelıse az iskolai testnevelı tanár és szabadidı szervezı tanár (ahol van ilyen). 2. A második szint az alapfokú versenyeztetés: Ezt a feladatot látják el a Diáksport Bizottságok, elnökük koordinálásával. Valamennyi DSB tanévi terjedelmő versenynaptárt készít, amelyben az adott terület hagyományokra épülı kiskörzeti versenyeit, az iskolák közötti villámtornákat, kupaversenyeket és a felmenırendszerő Diákolimpiák versenyprogramját találhatjuk meg. Ezeknek a

Törölt:

15 programoknak a teljesítéséhez egy-egy polgármesteri hivatal, egy-egy iskola járul hozzá anyagi támogatást nyújtva, míg a felmenırendszerő versenyek megrendezéséhez a DST biztosítja a rendezési költségeket. 3. A DST éves versenynaptárában elfogadott program teljesítése: E program gerincét a különbözı sportágak diákolimpiai megyei döntıinek megrendezése, a felvállalt országos elıdöntık és országos döntık lebonyolítása alkotják. A MDST egyik legnagyobb feladata a megyei döntık megszervezése, lebonyolítása, a diákolimpiai sportágakban (asztalitenisz „B” kategória, atlétika, duatlon, grundbirkózás, játékos sportversenyek, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, leány labdarúgás, terem labdarúgás, röplabda, torna „B” kategória, úszás, szellemi diákolimpia). Ez évente 60-70 rendezvény lebonyolítását jelenti, ahol biztosítani kell a versenypályát, bírókat, orvost stb. A MDST arra törekszik, hogy a megyei versenyeket minél több DSB bevonásával a megye különbözı városaiban rendezze meg, próbálva így az iskolák utazási költségeinek csökkentését. Helyszínek - többek között: Tatabánya, Tata, Esztergom, Dorog, Oroszlány, Komárom, Kisbér, Ács. A megyei versenyeken kívül a MDST feladatai közé tartozott azoknak a területi, országos versenyeknek a szervezése is, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség felkérése alapján vállalt el. Az elmúlt tanévek alatt 5 országos döntıje és 20 selejtezı, illetve területi rendezvénye volt az elnökségnek. Ezeket fıleg szellemi diákolimpia, kézilabda, kosárlabda, röplabda, játékos sportvetélkedı és atlétika sportágban szerveztük. A visszajelzések alapján minden rendezvény mind az országos vezetık, mint pedig a résztvevı csapatok vezetıinek körében elismerést váltott ki. 2008-ban Komárom-Esztergom megye volt a rendezıje az alábbi országos versenyeknek: Országos döntı: - Atlétika II. korcsoport Országos elıdöntık: - Kézilabda V. korcsoport - Kosárlabda IV. korcsoport - Labdarúgás V. korcsoport - Lábtenisz III-IV. korcsoport - Lábtenisz V-VI. korcsoport - Röplabda III. korcsoport - Torna I-II-III-IV. korcsoport 2008-2009. tanévben kiemelkedı sport teljesítményt nyújtott és kiváló eredményeket ért el, ezáltal országos elismerésben részesült a dorogi Eötvös József Általános Iskola és a tatai Eötvös József Gimnázium. Az iskolai testnevelés és diáksport területén cél a gyermekek jó testi, lelki és szellemi egészségének, fizikai erınlétének elérése a mindennapos elegendı testedzésen keresztül, a testmozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Ezek eredményeként hatékonyan elızhetı meg az egészségkárosító viselkedések kialakulása. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális és szakmai feltételek megteremtése. A sportiskolai rendszer célja: - Évfolyamos képzési rendszer, amely két irányban fejleszthetı: egyfelıl a közoktatási típusú intézményrendszer létrehozása, másfelıl az egyesületi típusú sportiskolai hálózat kiépítése irányába.

16 - A sportiskolai rendszer korszerősítésének folyamatában súlyozottan a közoktatás típusú sportiskolák jogi és tartalmi mőködési feltételeinek megteremtése a cél. A közoktatás típusú sportiskolák mőködéséhez szükséges igazítani az azonos képzési célt megvalósító egyesületi típusú sportiskolák képzési rendjét is. Komárom-Esztergom megyébıl e programban résztvevı iskolák: - Tata: Kıkúti Általános Iskola – Eötvös József Gimnázium - Tatabánya: Dózsa György Általános Iskola – Tatabányai Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium ► A Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a diáksport szervezettségének megırzését, az alapfokú és felmenı rendszerő versenyek feltételeinek megteremtését; ► figyelmet fordít a diáksport infrastrukturális feltételeinek, valamint a sportreferensek közremőködésével a diáksport személyi feltételeinek biztosítására, a költségvetés lehetıségeinek függvényében anyagi támogatására. 2. Sportirányítás, sportági szakszövetségek, sportegyesületek A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia egyik legfontosabb célkitőzése a többcélú kistérségi társulások önkéntes részvételének erısítése a sporttal kapcsolatos feladatok ellátásában. Kistérségi szinten könnyebben biztosítható a szükséges infrastrukturális és pénzügyi háttér, létesítmény-szám, könnyebb az üzemeltetés, kiszőrhetıek a felesleges párhuzamosságok. Különösen fontos feladat az állami sportigazgatás számára, hogy a sporttudománnyal és a sportvállalkozásokkal együttmőködve és a kialakítandó Nemzeti Sportinformációs Rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és a tapasztalatok segítségével innovatív kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban. Az új, regionális és kistérségi közigazgatáshoz igazodó sportigazgatás kialakításáig és mőködésének megkezdéséig tartó átmeneti idıszakban kezdeményezı szerepet kell vállalnia, különös figyelmet fordítva a területi kiegyenlítıdésre; ágazati egyeztetésekre, a humán területekkel való kapcsolattartásra; a sporttörténeti értékeink megırzésére; valamint a szabadidı-gazdaság fejlesztésének támogatására. A helyi önkormányzatok nagyfokú önállósággal alakítják sportszervezetük rendszerét. A megyei önkormányzattal való kapcsolatuk alapja a jövıben a szorosabb együttmőködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információ-áramlás kölcsönös biztosítása kell legyen. A területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak információ-közvetítı, összegyőjtı, valamint a sportéletet koordináló szerepe van. A szövetségek egy része mindennapi mőködési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli mőködés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A szervezeti struktúra alsó szintjén a sportolás valódi színterét képezı egyesületek találhatók. Itt valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között, hiszen léteznek olyan egyesületek, melyek egyaránt otthont adnak a diáksportnak, az utánpótlás-nevelésnek, illetve a versenysport mellett a rekreációs sportnak is. A fogyatékos sportolók integrációjának kérdése a legkevésbé megoldott.

17

► Ösztönözni kell azt, hogy a települési önkormányzatok többcélú társulásai az alapító okiratukban vállalt közösen ellátandó közszolgáltatási feladataik között a sport területét – mint a társadalompolitikai célkitőzések megvalósításának egyik eszközét – is szerepeltessék. ► A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti a megyében mőködı sportági szakszövetségekkel történı együttmőködést. ► Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata minden évben „Sportgála” keretében díjazza az elmúlt esztendıben kiemelkedı teljesítményt nyújtott sportolókat és sportvezetıket, valamint odaítéli a 2009. évben alapított: „Komárom-Esztergom Megyei Sportdíja”-t, a megye legmagasabb sportkitüntetését. ► Az elmúlt évekhez hasonlóan a szövetségek mőködéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítja. ► A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság és a sportreferensek bevonásával, az éves költségvetés figyelembe vételével pályázati lehetıséget biztosít (anyagi támogatást nyújt), valamint folyamatos kapcsolatot tart a szakszövetségekkel. 3. Utánpótlás-nevelés A magyar fiatalok nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsısorban a XX. Század végén megjelenı szociokulturális okokra vezethetı vissza. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidı-eltöltési lehetıség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.) A verseny-, élsport minıségi utánpótlás-nevelés céljainak széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban – országosan – 70-75 ezer gyermek vesz rész. A tehetséggondozásra létrehozott Héraklész Bajnok Programnak, valamint Héraklész Csillag Programnak megyénk kiemelt tehetségő ifjú sportolói is tagjai. ► A Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekinti az utánpótlás-nevelési programok megvalósítását ► Együttmőködik a megyei sportegyesületekkel, sportszövetségekkel a feladatok megvalósítása érdekében. 4. Fogyatékkal élık sportja A fogyatékossággal élık sportja eszköz kell, hogy legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékos személyek és az épek egyaránt. A fogyatékossággal élık sportjában két fı irány van kibontakozóban: egyrészt a versenyorientált, elitsport jellegő, másrészt a szabadidısport jellegő, de nemzetközi eseményeket is rendezı egyéb sérülésspecifikus mozgalmak. A fogyatékos emberek hazai versenyeit többnyire fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik, egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek fogyatékos sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékos személyek rekreációs célú sporttevékenységének támogatása eddig háttérbe szorult a nagy költségvetéső nemzetközi versenyek támogatása mellett. A társadalmi célok elérése érdekében, az eddigi támogatási gyakorlattól eltérıen, a hangsúlyt a fogyatékos személyek sportba történı tömeges bevonására kell helyezni.

18 A fogyatékos emberek sportjának szervezeti és megvalósulási oldala jelenleg fogyatékossági típusok szerint jelenik meg a sport színterein. A fogyatékos személyek sportjában a fejlıdés a sportági integráció útján valósulhat meg azokon a területeken, ahol az lehetséges. ► Az országos irányelvekkel és a jogszabályi feltételekkel összhangban, valamint a Megyei Önkormányzat és az országos sport fıhatóság együttmőködési megállapodásában foglaltak alapján kívánja elvégezni a vállalt feladatokat. ► A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével – együttmőködve a Fogyatékkal Élık Komárom-Esztergom Megyei Sportszervezetével mőködésükhöz segítséget nyújt, a megállapodásban foglaltak szerint anyagi támogatást biztosít. 5. Nemzetközi ifjúsági és sportkapcsolatok Világjelenség napjainkban, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyik eleme a sport is. Sok esetben jelent nyitást, a kontaktus felvételének elıszobáját, s ezután más területek következnek, illetve következhetnek. Megyénk nemzetközi kapcsolatai már korábban, széles körben kialakultak. Közülük sok az élı, rendszeres találkozó. A Komárom-Esztergom megyében mőködı sportszövetségek 50 %-nak vannak nemzetközi sportkapcsolatai. Kiemelendı terület a németországi RajnaPfalz Tartomány sportszövetségei, valamint a szlovákiai Galánta és Nyitra járással fennálló kapcsolatok. A sporttörvény a települési önkormányzatoknak lehetıségként ajánlja a helyi sportszervezetek támogatási módjaként az adottságaiknak megfelelı részvételt a nemzetközi kapcsolatokban, illetve közremőködést a nemzetközi sport népszerősítésében. Az Európai Unió forrásokkal közvetlenül a sportot nem támogatja, azonban támogat olyan társadalmi célokat, melyek eléréséhez a sport eszközként felhasználható (mint esélyegyenlıség, társadalmi kohézió, stb.) ► A Megyei Önkormányzat elismeri a partnerkapcsolatok értékeit és az együttmőködések folytatásában érdekelt. ► Az Önkormányzat vezetése a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Rajna-Pfalz Tartományi Sportszövetsége közötti sportkapcsolatot fontosnak ítéli, támogatja további partnerkapcsolatok kialakítását, a folyamatban lévı programok megvalósítását. ► A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság a sportreferensek közremőködésével a költségvetés ismeretében a partnerkapcsolatban résztvevık számára támogatást biztosít. 6. Szabadidısport A szabadidısport szervezésének, az emberek mozgósításának a megvalósításban kiemelt szerepe van az önkormányzatoknak, a helyi civil szervezeteknek, az önkénteseknek, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti közösségeknek és az egyénnek. A rekreációs sporttevékenységet végzık (szabadidı sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között, hanem egyénileg, családban, valamint baráti társaságban, illetve létesítményhez nem kötötten, közterületen, a szabadban, valamint otthon a lakásban szokott mozogni. Jelenleg még a népesség alacsony hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlıdésnek indult specializálódott szolgáltatók (pl. fitness terem, squasch pálya) által nyújtott sportolási lehetıségeket.

19 A szabadidısport, rekreációs sport célja a bıvítés a kereslet növelése által, mely a kínálat élénkülését is indukálja. A kereslet növelése érdekében tehát cél a népesség aktív sport iránti beállítódásának kialakítása. Ennek érdekében szükséges egyrészt egy, a sportolásra ösztönzı pénzügyi kedvezményrendszer kialakítása, másrészt az egészséges, a mozgásgazdag életmód szemléletének és igényének elterjesztése. Szintén szükséges a sportolási terek (multifunkcionális szabadidıközpontok, szabadidıparkok) fejlesztése, a lehetıségek javítása. Meg kell találni annak a formáját, hogy a munkahelyi sportolási lehetıségeket biztosító ösztönzı rendszer kialakításra kerüljön. ► A Megyei Önkormányzat szabadidısportban betöltött szerepe elsısorban a koordinációban és a különbözı akcióknál, rendezvényeknél a lakosság tájékoztatásában van szerepe, ezért a Komárom-Esztergom Megyei Szabadidısport Szövetséggel és a társszervezetekkel együttmőködve végzi tevékenységét. ► A Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság döntése alapján egyedi, kiemelt szabadidısport rendezvények támogatási lehetıségeit megvizsgálja. 7. Sportegészségügy A sportegészségügy, ennek részeként a sportorvoslás a fizikai aktivitást, illetve a sport tudományos és gyakorló orvosi vonatkozását jelenti. Egyik meghatározó funkciója a magas szintő fizikai aktivitást rendszeresen végzı versenysportolók, ezen belül az élsportolók egészségügyi ellátása, gondozása. A sportegészségügy fejlesztésével kapcsolatos feladatok: ► A primer prevenciós egészségfenntartó tevékenységek orvosi és vizsgálati hátterének biztosítása. ► A sportorvosi hálózatban dolgozóknak különösen kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fogyatékossággal élı sportolókra. 8. Sportszakember képzés, tanfolyamok A magyar sport társadalmi funkciója betöltésének egyik legfontosabb záloga a korszerő, jól szervezett sportélet. Nagy figyelmet kell fordítani a képzések korszerősítésére, az edzık és pedagógusok szakmai-módszertani felkészültségének folyamatos gazdagítására, illetve megújítására. A sportszakember-képzés és – továbbképzés (sportoktató, sportedzı, szakedzı, sportmenedzser, sportvezetı) esetében tartalmi-módszertani megújításra van szükség, a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek átvételére és elterjesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az edzık továbbképzésében kiemelkedı fontosságú egyrészt az edzık folyamatos képzése, tudásának állandó modernizálása, melynek felelısei a felsıoktatási intézmények, szakmai felügyelıi a sportági szövetségek, másrészt szintén a szövetségek a felelısei az edzık gyakorlati képzésének és továbbképzésének, melynek során a fiatalok gyakorlott edzık mellett tanulhatnak. A szakképzések korszerősítésének részeként kezdeményezni és ösztönözni kell – az új szakképzési dokumentumokhoz igazodó – tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek kiadását. Ennek részeként ki kell fejleszteni az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagokat, kezdeményezni és segíteni kell a képzésben részt vevı oktatók továbbképzését. A játékvezetık, versenybírók alapfokú képzése helyi szinten történik. Ezen feladat ellátását a megyei sportági szakszövetségek végzik.

Törölt: -

20 Évtizedekre visszatekintı hagyománya van az alap- és középfokú edzıi tanfolyamok szervezésének és lebonyolításának. Megyénknek is fontos szerepe van abban, hogy a sportvezetık, edzık részére szőkebb hazájukban kapjanak lehetıséget az ismeretek megszerzésére, továbbképzésekre. A tanfolyamok önköltségesek. A szervezést a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképzı Intézetével kötendı megállapodás alapján a sportreferensek végzik. ► A Megyei Önkormányzat támogatja a sportoktatói, illetve a sportedzıi tanfolyamok lebonyolításának lehetıségeit a jelentkezık függvényében. ► Lehetıségeihez mérten teret biztosít és együttmőködik az önkormányzat a sportági szakszövetségekkel a játékvezetı, versenybíró képzésben, továbbképzésekben 9. Nemzeti Sportinformációs Rendszer A Nemzeti Sportinformációs Rendszer létrehozásának célja az volt, hogy a benne foglalt adatbázissal segítséget nyújtson a döntés-elıkészítéshez, ellenırzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez, a pályáztatás központi, elektronikus kezeléséhez, továbbá számos szolgáltatást, közérdekő információt nyújt a sport területén mőködı társadalmi szervezetek, illetve a sport iránt érdeklıdık részére. ► A Megyei Önkormányzat szorgalmazza és elısegíti a megyei sportegyesületek, sportszövetségek és sportszakemberek (edzık, sportvezetık) Nemzeti Sportinformációs Rendszerben történı regisztrálását, ezáltal elısegítve egy egységes adatbázis létrehozását. 10.

Sportlétesítmények helyzete. Új építése, sporttevékenység koordinálása érdekében.

a meglévık

fejlesztése

az

iskolai

Általánosságban kijelenthetjük, hogy a települések, illetve a sportágak nagy része jelentıs létesítménygondokkal küzd. A sportszféra szereplıinek egyöntető véleménye, hogy Magyarországos a sportlétesítmény-ellátottság – mind a létesítmények számát, mind állapotát tekintve – nagyon rossz helyzetben van, ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása. Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén, másik nagy problémát az uszodák hiánya jelenti. A sportélet a sportlétesítmények hiánya miatt a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított. Tervezett létesítményfejlesztések (2008-2013.) • Multifunkcionális létesítmények – „Varázskapu” Program: 2008. és 2013. között a cél a sportolás és egészségmegırzés centrumai köré szervezve, 1 db pilot jellegő regionális, 4 db kistérségi komplex szolgáltatást nyújtó épületegyüttes létrehozása. Fenntartható, környezetbarát, új lokális együttmőködéseket fejlesztı, a civil szervezıdéseknek teret adó, a szabadidı-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminıség javulását lehetıvé tevı komplex centrumokra van szükség. A komplex funkciók egy új, XXI. Századi fenntarthatósági modell hazai kialakítását célozzák, mert a létesítmények nemcsak színterei a szabadidısportnak, az egészségmegırzésnek és az életminıség javításának, de szinterei a szabadidı-gazdaság, a sportipar fejlesztésének is.

21 •

•

• • • • • •

Sport a kistelepüléseken program: e program célja a vidék sportjának fejlesztése, esélyegyenlıség biztosítása az alacsony költségvetéssel gazdálkodó kistelepüléseken élıknek. A program központi költségvetési forrásokból, pályázati úton nyújt támogatást – elsı körben – a 2500 fınél kevesebb lakosú kistelepüléseken lévı sportpályák állapotának javítására. Az „Élet a vizeinken” program az ország nyílt vizei által biztosított lehetıségek környezettudatos kihasználását tőzi ki célul Korszerő, környezetbarát, szabályozott mőködtetéssel rendelkezı, komplex szolgáltatást nyújtó vízi sporttelepek létrehozásával, a megújulási folyamatokat – kistérségi és regionális szinten egyaránt – jelentısen segíti a program. Szabadidısport fejlesztését szolgáló szabadidıparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak, a jelzett turistaút-hálózat, erdei tornapályák, körséta utak, városi futópályák fejlesztésére irányuló programok beindítása. Jégpálya-, jégcsarnok-építési program Olimpiai központok fejlesztése Sportág specifikus létesítményfejlesztési program Tornaterem-építési program Tanuszoda-építési program

A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények vonatkozásában: ► A meglévı sportlétesítmények hatékony mőködtetéséhez szükséges fedezetet az önkormányzat a költségvetési rendeletében biztosítja. ► A szabadtéri sportlétesítmények állagmegóvásához, bıvítéséhez rendelkezésre álló saját források növeléséhez minden pályázati lehetıséget meg kell ragadni. 11. Kapcsolattartás társszervezetekkel: A Megyei Önkormányzat a sportreferenseken keresztül biztosítja az állandó kapcsolatot a társszervezetek, országos sportszervezetek és az önkormányzat vezetısége, valamint a bizottságok között.

► Folyamatos kapcsolattartás az országos szakmai fıhatóságokkal (Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, minisztériumok, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Olimpiai Akadémia, stb), a társmegyék sport szakigazgatási szerveivel, valamint a képzések terén a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával ► Kistérségi társulásokkal történı együttmőködés megyénket érintı tervek megvalósításában, feladatok elvégzésében történı közremőködés ► A Magyar Olimpiai Bizottság szakmai iránymutatásai alapján megyei olimpiai mőhelyek kialakítása és kiemelt támogatása, az olimpiai eszme népszerősítése ► A sportfeladatok elvégzése, megvalósítása érdekében együttmőködés a KomáromEsztergom megyében mőködı sportági szakszövetségekkel, valamint érdekvédelmi szervezeteikkel ► Támogatás, kapcsolattartás a megyében mőködı sportegyesületekkel, sport klubokkal a szabadidısport, verseny- és élsport, valamint a diáksport valamennyi területén ► Közremőködés a lakossági szemlélet formálásában, a sporttémájú pályázatok népszerősítésében, elkészítésében


Elıterjesztı:

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009. évi nemzetközi kapcsolatairól Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Turi Bálint tájékoztatást ad arról, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság az elıterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag javasolja annak a megyei közgyőlés általi elfogadását.

Kijelenti, hogy a szőkös anyagi lehetıségek ellenére a megye nemzetközi kapcsolatai kiegyensúlyozottan és tartalmasan mőködnek. Elsırendő célként azt tőzték ki maguk elé, hogy olyan megyei fiatalokat juttassanak ismerkedési, illetve fellépési lehetıséghez, akik erre korábbi tevékenységükkel – elsısorban sportolók, zenészek, táncosok – rászolgáltak, így eljutottak fiataljaink Németországba, Olaszországba és Skóciába.

Végezetül arra kívánja a figyelmet felhívni, hogy idén októberben a megye feladata lesz a Sportfesztivál lebonyolítása. Kéri a testületet, hogy fogadja el a tájékoztatót.

Székely Antal kérdésére dr. Völner Pál és Turi Bálint válaszolt. Hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál a kérdésben rejlı érdeklıdés alapján elképzelhetınek tartja, hogy a Nyitra megyei kapcsolat elmúlt négy évi alakulásáról, a bekövetkezett eseményekrıl készítenek egy tájékoztatót. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 35/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elfogadja a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatairól szóló tájékoztatót. Határidı: azonnal Felelıs:


2. Meglévı nemzetközi kapcsolatait a partnerekkel egyetértésben továbbfejleszti. Határidı: folyamatos Felelıs:

Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke, Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke, Turi Bálint, a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke

23 3. A nemzetközi kapcsolatokat elısegítı pénzügyi fedezetet a KEM Önkormányzat 2010. évi költségvetésében megtervezi. Határidı: 2010. évi költségvetési rendelet jóváhagyása Felelıs:

Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke, Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı, Turi Bálint, a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke

9. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009-ben végzett idegenforgalmi feladatairól Dr. Hidas János, a közgyőlés alelnöke

Turi Bálint tájékoztatást ad arról, hogy a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság az elıterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag javasolja annak a megyei közgyőlés általi elfogadását.

Szóbeli kiegészítésében kijelenti, hogy a reális céljuk nem lehet más, mint a szinten tartás, fıleg azok után, hogy a 2010. évben egy millió forinttal kevesebbıl kell gazdálkodniuk. Ennek ellenére kijelenti, hogy elégséges szinten eleget tettek (pl.: az UTAZÁS Kiállítás Regionális standján vagy éppen egy németországi vásáron), illetve eleget fognak tenni a feladataiknak.

Visszautalva az elızı napirendi pont tárgyalására bejelenti, hogy az új lengyel kapcsolatnak köszönhetıen a megyei önkormányzat meghívást kapott a Krakkói Nemzetközi Idegenforgalmi Vásárra, amely meggyızıdése szerint elısegíti a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolat fejlıdését.

Befejezésül arra emlékezteti a testület tagjait, hogy 2009. tavaszán került egyhangú szavazással elfogadásra az az ötéves idegenforgalmi stratégia, amit reményei szerint sikerül majd megvalósítani.

Dr. Mészáros Gyula kérdésére dr. Hidas János és Turi Bálint válaszolt. Hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál véleménye szerint a tevékenységet felügyelı alelnök, a bizottság, a hivatal dolgozói együttes munkájukkal, a megye településeivel, szakmai szervezeteivel összefogva, az energiákat egyesítve, a mai helyzetben elérhetı maximumot hozták ki ezen a területen. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza:

24 36/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a 2009. évben végzett idegenforgalmi feladatokról készült tájékoztatót. Határidı:

azonnal

Felelıs:


10. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Döntés középfokú oktatásban résztvevı tanulók elhelyezését biztosító kollégium vásárlásáról Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Kérdés nem hangzott el.

HOZZÁSZÓLÁS

Gyıri István röviden tájékoztatást ad arról, hogy a Pénzügyi Bizottság egyhangúlag - 6 igen szavazattal – támogatta a komplexum megvásárlására vonatkozó ajánlatot. Úgy gondolja, mindenki elıtt köztudott, hogy miért került vissza a közgyőlés elé ez a napirend, hiszen közbeszerzést kellett meghirdetni, s annak az eredményét láthatja a testület az elıterjesztésben. Elmondja, hogy a testületi szavazás fogja lezárni a közbeszerzést és a döntést követıen az eredményhirdetés is megtörténik. Kijelenti, hogy az ingatlanvásárlás – azon túl, hogy Esztergom térségében megfelelı kollégiumi ellátást fog biztosítani – vagyonnövekedést is jelent az önkormányzat számára, mivel a vagyonértékelés lényegesen magasabb összeget hozott ki, mint amennyit a vételárként ki kell fizetni az ingatlanért. Ennek megfelelıen pénzügyi szempontból mindenféleképpen hasznosnak ítélték a vásárlást. Ezen túl természetesen abban is reménykednek, hogy megfelelı tartalommal is sikerül megtölteni az intézményt, s megtalálják azt a mőködtetési keretet is, amely szükséges lesz az intézmény késıbbi fenntartásához. Popovics György bejelenti, hogy részt vett a Pénzügyi, majd a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság ülésén is. Mindkét bizottság teljes körően megismerhette az elképzeléseket, az eltervezett vásárlást, s miután kötelezı feladatellátásról van szó, ráadásul a vételár is annyira megfelelınek tőnt, hogy még vagyonnövekedéssel is jár a vásárlás, így a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az elıterjesztést. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és – 35 igen és 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül - a következı határozatot hozza:

25 37/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja az Oktáv Továbbképzı Zrt. bruttó 50.250.000.- Ft-os ajánlatát az EsztergomKertváros 167/2 hrsz-ú ingatlanra és felhatalmazza a közgyőlés elnökét, hogy az ajánlattevıvel a közbeszerzési eljárást lezáró eredményhirdetést követıen, az adásvételi szerzıdést aláírja. Határidı: Felelıs:


11. napirendi pont: Elıterjesztı:

Alapító okiratok módosítása Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatokat hozza: 38/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma 192/2009. (IX. 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontban módosítja: Az alapító okirat 12. pontja „Szakfeladatai: 2010. január 1-jétıl” bekezdése a következıképpen módosul: Az „Alap” kiegészül a következıkkel: 853122-1 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853132-1 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853212-1 Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

26 855922-1 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése A bekezdés kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra

vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók”

A módosítás 2010. január 1-jén lép hatályba. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı

39/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskolája Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskolája 196/2009. (IX. 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontban módosítja: Az alapító okirat 10. pontja „Szakfeladatai: 2010. január 1-jétıl” bekezdése kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra

visszavezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók”


27 40/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye 197/2009. (IX. 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontokban módosítja: Az alapító okirat 1. 12. pontja „Szakfeladatai 2010. január 1-jétıl” bekezdése a következıképpen módosul: Az „Alap” kiegészül a következıvel: 879014-1 Különleges gyermekotthoni ellátás (gyermekotthoni különleges szakfeladat ellátás) A „Kisegítı” kiegészül a következıkkel: 478900-3 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme 479909-3 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem A bekezdés kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - testi, érzékszervi, súlyos középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók” 2. 16. pontja „Vezetıjének kinevezési, megbízási rendje” bekezdése a következıképpen módosul: „Vezetıjének kinevezési, megbízási rendje: Az intézmény vezetıjét a KEM Közgyőlés pályázat útján, határozatlan idıre nevezi ki a magasabb vezetıi munkakörbe a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történı végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet alapján.”


28 41/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Jávorka Sándor Élelmiszeripari Szakközépiskolája és Szakiskolája és Kollégiuma

Mezıgazdasági

és

Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolája és Szakiskolája és Kollégiuma 267/2009. (XI. 26.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontban módosítja: Az alapító okirat 11. pontja „Szakfeladatai: 2010. január 1-jétıl” bekezdése a következıképpen módosul: A „Kisegítı” kiegészül a következıvel: 712109-3

Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett mőszaki vizsgálat, elemzés (elektromos halászgép minısítési-üzembehelyezési vizsgáztatás)

A bekezdés kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - beszédfogyatékos, a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének

organikus okokra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók”


42/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat Komárom-Esztergom Szakiskolája

Megyei

Önkormányzat

Kultsár

István

Szakközépiskolája

és

Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom

29 Megyei Önkormányzat Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája 200/2009. (IX. 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontban módosítja: Az alapító okirat 10. pontja „Szakfeladatai: 2010. január 1-jétıl” bekezdése kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza

nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók” A módosítás 2010. január 1-jén lép hatályba. Határidı: Felelıs:

azonnal Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı


Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Mentalhygienes és Rehabilitációs Intézménye Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Mentalhygienes és Rehabilitációs Intézménye 202/2009. (IX. 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontban módosítja: Az alapító okirat 14. pontja „Vezetıjének kinevezési, megbízási rendje” bekezdése a következıképpen módosul: „Vezetıjének kinevezési, megbízási rendje: Az intézmény vezetıjét a KEM Közgyőlés pályázat útján, határozatlan idıre nevezi ki a magasabb vezetıi munkakörbe a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történı végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet alapján.”

A módosítás 2010. január 1-jétıl hatályos. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı

30 44/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskolája Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskolája 207/2009. (IX 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontban módosítja: Az alapító okirat 10. pontja „Szakfeladatai: 2010. január 1-jétıl” bekezdése a következıképpen módosul: Az „Alap” kiegészül a következıkkel: 853122-1 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853212-1 Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon A bekezdés kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók” A módosítás 2010. január 1-jén lép hatályba. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı


Komárom-Esztergom Megyei Informatikai Szakközépiskolája

Önkormányzat

Zsigmondy

Vilmos

Gimnáziuma

és

Módosító okirat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 10. § (11) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom

31 Megyei Önkormányzat Zsigmondy Vilmos Gimnáziuma és Informatikai Szakközépiskolája 210/2009. (IX. 24.) számú határozatával elfogadott alapító okiratát a következı pontokban módosítja: Az alapító okirat 1. 10. pontja „Szakfeladatai: 2010. január 1-jétıl” bekezdése a következıképpen módosul: Az „Alap” „Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon” elnevezéső szakfeladatának száma 853212-1. „Kiegészítı” bekezdése törlésre kerül. A „Kisegítı és vállalkozási: nem folytat” szövegrész helyébe a „Kiegészítı, kisegítı és vállalkozási: nem folytat” szövegrész kerül. A bekezdés kiegészül a következıvel: „Fogyatékosság típusa: - érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók, - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra

visszavezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók - a megismerı funkció, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra

vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók” 2. 12. pontja „Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója” bekezdésébıl törlésre kerül: „és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye”


12. napirendi pont:

Elıterjesztı:

A Komárom-Esztergom Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzatokkal kötött együttmőködési megállapodások felülvizsgálata Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Dr. Völner Pál tisztelettel köszönti Vörös Istvánt, a Komárom-Esztergom Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét.

32 Kérdés nem hangzott el. HOZZÁSZÓLÁS Vörös István bejelenti, hogy a Cigány Területi Önkormányzat – megköszönve a megyei önkormányzat eddig segítségét is - elfogadta a testület elıtt lévı együttmőködési megállapodás-tervezetet. Sajnálatos módon e megállapodásban nem lehetett rögzíteni azon kérésüket, amely a Regionális Munkaügyi Központ támogatásával valósulhat meg. A tervezett projektben mintegy 50 fı képzése, foglalkoztatása történne meg két éves idıtartamban. Területi önkormányzatuk régi terve, hogy a megye területén egy olyan aktíva hálózatot hozzanak létre, amely napi szinten ismeri, közvetíti és kezeli a kisebbségükkel kapcsolatos problémákat. Ezen túl szeretnék a települési önkormányzatok különbözı intézményeiben – elsısorban óvodákban, iskolákban, szociális intézményekben – elhelyezni az erre alkalmas embereiket e program keretében. Bízik abban, hogy e személyek jó munkavégzésének köszönhetıen, két év eltelte után is igénylik majd az intézmények a munkavégzést. A program 90 %-os támogatottságú, ezért az önrész biztosítása a kérésük tárgya. A közgyőlés elnöke erre lehetıséget látott, ezért azt kéri, hogy a program várható indulását – május – követıen a megyei testület is támogassa a kezdeményezésüket. Baranyai Lırinc tájékoztatást ad arról, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság a múlt heti ülésén megtárgyalta az elıterjesztést. Tudomásul vették, hogy a költségvetési rendelettel összhangban a területi kisebbségi önkormányzatok részére csupán 1-1 M forintos támogatás szerepel, de ismételten arra kéri a közgyőlést, hogy az anyagi lehetıség függvényében próbálják legalább a tavalyi támogatási szintet – 1,5 M forint – elérni. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a májusi nemzetiségi felnıtt találkozó megrendezésével kapcsolatban is problémák merültek fel. A Szomorra tervezett esemény elıkészítése során olyan anyagi problémák merültek fel, amely veszélyezteti a rendezvény megtartását. Kéri, ezért a testület nyújtson anyagi segítséget. Befejezésül kijelenti, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság – az elıbbi kérések megnyugtató megoldása mellett – az elıterjesztést egyhangúlag támogatta. Dr. Völner Pál megismétli amit a sportkoncepció tárgyalása során is elmondott: kedvezı gazdálkodás eredményeként a tartalékok mozgósítása során reméli, hogy jut ezekre a feladatokra is a megyei költségvetésbıl. Ugyanakkor nem tagadja, hogy vannak olyan tételek is – pl.: illetékbevételek – amelyek az optimista megközelítés ellen hatnak. Összességében kijelenti, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy legalább a korábbi szintnek megfelelı támogatást biztosítsanak e feladatok ellátásához. Javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és egyhangúlag a következı határozatot hozza: 46/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a Komárom-Esztergom Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzatok és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat együttmőködését rögzítı - melléklet szerinti –

33 együttmőködési megállapodást, és egyben felhatalmazza a közgyőlés elnökét az együttmőködési megállapodások aláírására. Határidı: Felelıs:

azonnal Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke

A 46/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat melléklete

MEGÁLLAPODÁS A KOMÁROM - ESZTREGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI …………... KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŐKÖDÉSÉRE

2010.

EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, és 68. § (3) bekezdése alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (továbbiakban: megyei önkormányzat) és a Komárom-Esztergom Megyei Területi ………….. Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) együttmőködésük legfontosabb szabályait az alábbiak szerint állapítják meg:

I. A megállapodás célja A jelen megállapodással a megyei önkormányzat biztosítani kívánja a kisebbségi önkormányzat testületi mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és a rendelkezésére álló szellemi és anyagi kapacitások függvényében segíteni akarja a kisebbségi önkormányzatot kisebbségi közfeladatai ellátásában.

34

II. A kisebbségi önkormányzat testületi mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

1. A megyei önkormányzat költségtérítéssel biztosítja a kisebbségi önkormányzat testületi szerveinek mőködési feltételeit. 2. A költségtérítés összegét a megyei közgyőlés évente, a tárgyévi költségvetési rendeletében határozza meg. Ezen összeg a következı év költségvetésének elfogadásáig biztosítja a kisebbségi önkormányzat testületi mőködésének pénzügyi feltételeit. A költségtérítés összegét 2010. évre a megyei közgyőlés 1.000.000 forintban határozza meg. 3. A kisebbségi önkormányzatot kisebbségi közfeladatai ellátásában a fıjegyzı által kijelölt nemzetiségi referens segíti.

III. A kisebbségi önkormányzat költségvetése

1. A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat képviselıtestülete, annak szabályszerőségéért a kisebbségi önkormányzat elnöke felelıs. 2. A kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A megyei önkormányzat költségvetési rendeletébe a kisebbségi önkormányzat költségvetése a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján, elkülönítetten épül be. A megyei önkormányzat közgyőlése a kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. A megyei önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült kisebbségi önkormányzati elıirányzatok kizárólag a kisebbségi önkormányzat határozatai alapján módosíthatók, e módosítások a megyei önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi elıirányzatain átvezetendık. A kisebbségi önkormányzat képviselıtestülete a költségvetési határozatában általa jóváhagyott elıirányzatok átcsoportosítási jogát bizottságaira és a kisebbségi önkormányzat elnökére átruházhatja. 3.

A megyei önkormányzat a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási elıirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelısséggel nem tartozik.

4. A megyei önkormányzatnak a kisebbségi önkormányzat költségvetését is tartalmazó költségvetési rendelete, illetve a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata a költségvetésen belül a mőködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási elıirányzatokat egymástól elkülönítetten tartalmazza.

35 5. A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. 6. A kisebbségi önkormányzat költségvetési elıirányzatai terhére kizárólag a kisebbségi önkormányzat elnöke, vagy az általa meghatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselı vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult utalványozásra. A kötelezettségvállalás elıtt a kötelezettséget vállalónak meg kell gyızıdnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt elıirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalásra csak írásban kerülhet sor. A kötelezettségvállalásokról a Hivatal elkülönített analitikus nyilvántartást vezet. 7. A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a kisebbségi önkormányzat képviselıtestületének felhatalmazása alapján a kisebbségi önkormányzat testületének tagja jogosult. A kötelezettségvállalást (utalványozást) és az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. Nem jogosult a kisebbségi önkormányzat az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Testületi tag ellenjegyzési megbízásának hiányában az ellenjegyzési jogkör gyakorlására a fıjegyzı (távollétében aljegyzı), mint a kisebbségi önkormányzat gazdálkodási feladatait végrehajtó megyei önkormányzati hivatal vezetıje jogosult. Az ellenjegyzés csak az elıirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerőségének ellenırzésére irányul. 8. A szakmai teljesítés igazolására a kisebbségi önkormányzat elnöke, vagy az általa megbízott kisebbségi képviselı jogosult. 9. Az érvényesítést a Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítéső dolgozója végzi. Az utalványozás feltétele az érvényesítés. 10. A megyei közgyőlés elnöke véleményezésre megküldi a kisebbségi önkormányzat részére a megyei önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét. 11. A kisebbségi önkormányzat kérésére a fıjegyzı, illetve az általa megbízott köztisztviselı készíti elı a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a kisebbségi önkormányzat képviselıtestülete elé. A kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a megyei önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a megyei közgyőlés elnöke részére. A megyei közgyőlés költségvetési rendeletében együttesen hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában beépíti a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. 12. A kisebbségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a Hivatal költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó – külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott alszámlán köteles lebonyolítani, más pénzintézetnél bankszámlát nem nyithat. 13. Készpénz a Hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethetı ki, ha a kisebbségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (a kisebbségi önkormányzat képviselıtestületének határozata, szerzıdés, számla) bemutatja és a

36 készpénz felvételére irányuló szándékát a pénzfelvételt megelızı 8 napon belül a Hivatal Gazdasági Fıosztályánál jelzi. 14. A Hivatal a kisebbségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a Hivatal nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. IV. Záró rendelkezések 1. A kisebbségi önkormányzat esetleges megszőnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszőnt kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezı összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékő jog a megyei önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépı azonos értékő vagyon. 2. A jelen együttmőködési megállapodást évente a költségvetési rendelet elfogadását követı 15 napon belül kell felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani. A fıjegyzı a megállapodásnak a vonatkozó jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a megyei és a kisebbségi önkormányzatnak köteles jelezni.

V. Egyéb rendelkezések A közgyőlés és bizottságai döntéshozatalában való részvétel: 1. A megyei önkormányzat biztosítja a kisebbségi önkormányzat törvényen alapuló egyetértési, véleményezési, megkeresési és kezdeményezési jogosultságai gyakorlását: -

kikéri a kisebbségi önkormányzat véleményét az általa képviselt kisebbséget e minıségben érintı önkormányzati rendeletek tervezetérıl; a kisebbséget érintı elıterjesztések elkészítésében közremőködési, konzultációs, illetve véleményezési lehetıséget biztosít.

2. A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a közgyőlés és a kisebbségi ügyekkel foglalkozó Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottság ülésein. A meghívót, elıterjesztéseket részére a hivatal megküldi. A kisebbségi önkormányzat tevékenységének szakmai segítése: 1. A megyei önkormányzat a hivatal szakmai apparátusán keresztül segíti a kisebbségi önkormányzat tevékenységét, igény esetén közremőködik döntéseik, szabályzataik elıkészítésében, a felterjesztési, kezdeményezési jog gyakorlásában.

2. A kisebbségi önkormányzat vállalja, hogy: -

a testületi ülésekrıl készült jegyzıkönyveket határidıben, az ülést követı 15 napon belül megküldi a megyei fıjegyzınek;

37 -

a megyei önkormányzat közgyőlése és bizottságai napirendjén szereplı, a kisebbségekkel kapcsolatos elıterjesztésekrıl – a meghatározott határidıkhöz igazodva - megfelelı idıben kialakítja álláspontját, és azt írásban eljuttatja a megyei fıjegyzı részére.

Tatabánya, 2010. február ..

…………… a területi …….. kisebbségi önkormányzat elnöke

Dr. Völner Pál a megyei közgyőlés elnöke

A fenti megállapodást ellenjegyzem

Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı

13. napirendi pont:

Elıterjesztı:

Felterjesztés a szociális és munkaügyi miniszter részére „az állami támogatásra jogosultság feltételei a szociális szakosított ellátások területén” tárgyban Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Dr. Völner Pál rövid szóbeli kiegészítésében rámutat az elıterjesztés lényegére. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Völner Pál javaslatára a megyei közgyőlés elfogadja az elıterjesztést és – 35 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül - a következı határozatot hozza: 47/2010. (II. 25.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. él a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101.§ (1) bekezdés a) és b) pontján alapuló felterjesztési jogával, kéri a szociális és munkaügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a Magyar Államkincstár Igazgatóságai – 2009. évben a szociális intézményekben tartott - helyszíni ellenırzéseinek vizsgálati szempontjait, az ellátási területen kívülrıl bekerült ellátottak utáni normatíva lehívásra jogosultsággal összefüggı álláspontját, továbbá gondoskodjon a vizsgálat eredményétıl függıen szükségessé váló jogszabály módosításról.

38 2. Felhatalmazza a közgyőlés elnökét a felterjesztés elkészítésére, és a szociális és munkaügyi miniszternek történı megküldésére. Határidı: 2010. március 5. Felelıs: Dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke

Interpelláció nem hangzott el.

EGYÉB BEJELENTÉS Sipos Imre – a Környezetvédelmi Bizottság elnöke – bejelenti, hogy az ülés elıtt mindenki kapott egy egyoldalas tájékoztatást arról, hogy 2010. április 21-én látogatást szerveznek a paksi atomerımőbe. (A tájékoztató levél a jegyzıkönyv végén megtalálható.) A közgyőlési tagokon túl tisztelettel meghívja a bizottságok nem közgyőlési tag tagjait is, ezért arra kéri a bizottságok elnökeit, hogy ıket is tájékoztassák errıl a lehetıségrıl. Röviden szól a látogatás fontosságáról, megemlítve, hogy Magyarország villamosenergiaellátásának közel 40 %-át Paks adja. Az Országgyőlés a közelmúltban döntött arról, hogy az atomenergia felhasználását bıvíteni fogja, így Paks is fejlıdhet. Befejezésül kéri, hogy minél többen éljenek a csoportos látogatás lehetıségével. Dr. Völner Pál ezt követıen mindenkinek megköszöni a testületi ülésen való részvételt és – miután egyéb kérdés, észrevétel nem hangzott el – az ülést berekeszti.

Kmf.

Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı

Dr. Völner Pál a közgyőlés elnöke

Dr. Kandikó József szóbeli kiegészítése az 5. napirendi ponthoz

Tisztelt Megyei Közgyőlés!

Egyrészt szeretném megköszönni azt a lehetıséget, hogy a fıiskola a közgyőlésnek bemutatkozhatott. Ebben a formában még nem találkoztunk itt Önökkel és éppen az elmúlt években elég jelentıs átalakulás indult el a fıiskolán, és errıl szól ez a beszámoló is. Talán, ha megengedik két-három mondatban ennek a lényegét kiemelném.

Az a demográfiai hullám, ami a felsıoktatásban jelentkezık számának a csökkentését jelentette, a felvételi jelentkezési rendszer megváltoztatása, amely az elmúlt években a magyar felsıoktatásban kialakult, valamint a versenynek az erısödése miatt az elmúlt években a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája komoly létszámgondokkal, nehézséggel küzdött. Látható volt, hogy az, amivel elindítottuk a munkát, hogy csak gazdasági területen folyik képzés, ez ma már nem elégséges. Éppen ezért egy olyan bıvítési-fejlesztési terület iránt indult el - egy új fenntartónak a támogatásával és koncepciója alapján - a fıiskolának a fejlesztése, hogy a zöld fıiskolából - hiszen eddig is színeinkben is zöldek voltunk és a filozófiánkban is pl. az elsı felsıoktatási intézmény volt, amelyik a saját épületeiben a szelektív hulladékgyőjtést bevezette - egy öt éves távlatban öko egyetemmé váljunk. Az, hogy egyetem legyen egy felsıoktatási intézmény az azt jelenti, hogy több tudomány területen kell képzést végeznie és ez azt jelenti, hogy a gazdaság-tudományi terület mellett a mőszaki tudományok területén és a közigazgatási területen kívánunk képzéseket indítani. Az, hogy öko egyetem ez pedig elsısorban a fenntarthatósággal összefüggı kérdéseket illeti. A fenntartható mőködést is mind az egyetem részére, mint a felsıoktatási intézmény részére, mint pedig, hogy olyan fiatalokat képezzünk, akik a szemléletükben a nemzet fenntartásának, a környezet fenntartásának a lehetıségét magukban hordják. Ezért kívánunk építkezni azokra az értékekre, amelyeket a fıiskola már korábban kialakított – pl.: gyakorlatorientált gazdasági képzést nyújt -, ezért kívánjuk a mőszaki képzésekben az alkalmazott tudományokat hangsúlyozni és a közigazgatási területen pedig azt a szabályozási környezetet minél gyorsabban megteremteni, ami az innovációk végrehajtását elı tudja segíteni. Az elıterjesztésünkben úgy gondolom, hogy elég részletesen írtunk ezekrıl a dolgokról és szívesen válaszolunk kérdéseikre.

Farkas Krisztina szóbeli kiegészítése az 5. napirendi ponthoz

Farkas Krisztina vagyok az EDUTUSZ Nonprofit Közhasznú Zrt. vezérigazgatója. Ilyen minıségemben a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolájának fenntartóját képviselem.

Szeptember 1-jével vettük át a fıiskola fenntartási feladatait egy teljesen új koncepció mentén próbáltuk az elmúlt hat hónapban segíteni a fıiskola újjászervezıdését. Rengeteg programot indítottuk, széles körő stratégiai megállapodásokat kötöttünk felsıoktatási intézménnyel, vállalatokkal, külföldi intézményekkel. Azt tudom ígérni Önöknek - nem szeretném soká szaporítani a szót -, hogy a fenntartó minden eddigi szakmai tapasztalatával, tudásával, kapcsolatrendszerével és forrásszerzı képességével, illetve forrásaival azon van, hogy 2015-ig a Modern Üzleti Tudományok Fıiskolájából egy modern alkalmazott tudományok egyetemét hozzunk létre. Azt gondoljuk, hogy ez a városnak, az egész megyének, illetve a régióknak is nagyon jelentıs dolog lenne. Mindenképpen ez a fı célunk. Olyan együttmőködéseket és olyan megállapodásokat kötünk, amelyek a régió, illetve a megye vállalkozásai számára is jók. Olyan projekteket készítünk elı, mind a mőszaki területen, mind az innováció területén, mind az ipari parkokkal és egyéb vállalatokkal való együttmőködésben, amely azt gondoljunk, hogy azon kívül, hogy a felsıoktatási intézmény számára és a hallgatók, illetve szüleik, családjaik számára fontos elırejutatást eredményez, a megye vállalkozói számára is eredményeket fog hozni. Megpróbálunk olyan forrásszerzési kompetencia központot létrehozni ebbıl a fıiskolából, amely a közösség szolgálatában mőködik és ezeket a forrásokat, amely a helyi gazdaság fejlesztéséhez szükséges, mi minden erınkkel azon vagyunk, hogy ide koncentráljuk és hatékonyan fel tudjuk használni. Azok a koncepciók, amelyek a megyében, illetve a városban is a környezettudatosság, a klímavédelem és az öko gondolatköré épülnek, azok a fıiskolán is fontosak, tehát azt gondoljuk, hogy ezek megtermékenyítı hatásúak lesznek és mindenki megelégedésére tudunk elırejutni.

Köszönöm szépen.

J E G Y Z İ K Ö N Y V

Recommend Documents