J e g y z ő k ö n y v

Jegyzőkönyv

Készült Letenye Város Képviselő-testületének 2013. december 19-én 14,00 órai kezdettel – a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal emeleti tanácskozótermében – tartott üléséről. Jelen vannak: Halmi Béla polgármester, Rózsás Imre alpolgármester, Dömők József, Farkas Szilárd és Dr. Szabó Ilona képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Keresztesi Tímea jegyző, Gál Zsuzsanna aljegyző, Pusztai Klára pénzügyi osztályvezető, Simonyai Imre műszaki osztályvezető, Vlasicsné Hermán Gabriella a Kolping Otthon Letenye vezetője, Schvarcz Éva a Kolping Adatszolgáltatási Központ vezetője, Sebőkné Tarsoly Anett belső ellenőr, Kustor Ferenc ÉKKÖV Kft. ügyvezető Halmi Béla: Tisztelettel köszöntöm a Képviselő-testület tagjait és meghívott vendégeinket. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, a Képviselő-testület 5 tagja az ülésen megjelent. Bedő Ildikó képviselő asszony és Somogyi András képviselő úr jelezte, hogy később érkezik. Javaslom az írásban kiküldött napirendi tárgyalását. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. Javasolt napirendi pontok: 1./ Polgármesteri beszámoló 2./ Beszámoló a Kolping Alapszolgáltatási Központ szakmai munkájáról Előadó: Vlasicsné Hermán Gabriella intézményvezető 3./ A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Halmi Béla polgármester 4./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Halmi Béla polgármester 5./ A közterület-használat szabályairól szóló 8/2006. (V.10.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Halmi Béla polgármester 6./ A Képviselő-testület 2014. évi munkaterve Előadó: Halmi Béla polgármester 7./ A 2014. évi belső ellenőrzési munkaterv megtárgyalása Előadó: Halmi Béla polgármester 8./ Haszonbérleti díjak megállapítása Előadó: Halmi Béla polgármester

2

9./ Beszámoló a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal 2013. évi munkájáról Előadó: Dr. Keresztesi Tímea jegyző 10./ Tájékoztató a 2013. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról Előadó: Dr. Keresztesi Tímea jegyző 11./ ÉKKÖV Kft-vel kötött szerződések meghosszabbítása Előadó: Halmi Béla polgármester 12./ ÉKKÖV Kft. 2014. évi üzleti terve Előadó: Kustor Ferenc ügyvezető 13./ ÉKKÖV Kft. hitelfelvételéhez jelzálogjog engedélyezése Előadó: Kustor Ferenc ügyvezető 14./ Egyebek A Képviselő-testület a javasolt napirenddel 5gen szavazattal, egyhangúlag egyetértett.

1./ Polgármesteri beszámoló Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! A polgármesteri beszámoló a szokásostól eltérően nem lesz hosszú, hiszen a közmeghallgatáson sok dologról beszámoltunk, tájékoztattuk a lakosságot. Örömmel tájékoztatok mindenkit, hogy a Leaderben közel 3 millió forintot sikerült elnyernünk a Murahídi vásár jövő évi megrendezéséhez. Ez örvendetes, mert a vásár kezd ismertté válni a térségben, akik megfordultak ott, azoknak mind pozitív véleményük volt az elmúlt időszakban is. Városunk jövőre 25 éves jubileumát fogja ülni, a Murahídi vásárt is ennek a jegyében fogjuk megtartani. Kérdezem a képviselőket, hogy kívánják-e kiegészíteni a tájékoztatót? Dömők József: Nem nagy összeg, de számunkra 100.000.- Ft is pénz. Az „Itthon vagy Magyarország” múzeumi kulturális kiállítóhely vonalon szakmai feladatra 100.000.- Ft-ot nyertünk. Rózsás Imre: Azt szeretném kérni, hogy két órakor ne tartsunk se bizottsági ülést, se testületi ülést, mert nem tudok ideérni. Halmi Béla: A mai ülés rendkívüli alkalom, mivel az év utolsó testületi ülésére kerül sor. Kérés volt, hogy délután 2 órakor tartsuk, hiszen utána egy kis összejövetelre is sor kerül. Van-e még kérdés? Nincs. Kérem, aki a polgármesteri beszámolót a kiegészítésekkel együtt elfogadja, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület a polgármesteri beszámolót 5 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.

3

2./ Beszámoló a Kolping Alapszolgáltatási Központ szakmai munkájáról Előadó: Vlasicsné Hermán Gabriella intézményvezető (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Köszöntöm Vlasicsné Hermán Gabriella intézményvezetőt és Schvarcz Éva alapszolgáltatási központ vezetőt. Tisztelt Képviselő-testület! Mindnyájan tudjuk, hogy a Gondozási Központnak a tevékenységéről, a munkájáról lesz szó, amelyet annak idején átszerveztünk és a Kolping keretén belül működik tovább Letenyén. Összehasonlításban a 2012. és 2013. évben történteket tartalmazza az anyag, amely elég részletes. A feladatok minden egyes szegmensén tartalmazza a tájékoztatást. Az átadott Gondozási Központot a Kolping továbbra is nagyon jó színvonalon tudja működtetni. Úgy láttam, hogy a segítségre szoruló embereknél, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik nagy ingadozás nincsen. Idős emberekről van szó, az elhalálozás, vagy egyéb más ok miatt a fogyás azért látszik. Tudjuk, hogy Letenye település is az elöregedő települések sorában van. A szolgáltatások szerteágazóan felölelik mindazt, amit eddig is megtett a Gondozási Központunk. Szeretném megkérdezni a vezető asszonyt, illetve az alapszolgáltatás vezetőjét, hogy szóban kívánnak-e kiegészítést tenni. Vlasicsné Hermán Gabriella: Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Alapszolgáltatási Központunk tárgyi eszköz fejlesztésében mindenképpen számítanánk az Önkormányzat támogatására, különösen az épület energetikai megújítására gondolnánk. Az Alapszolgáltatási Központban az ablakok már nagyon-nagyon elöregedtek. Akkor, amikor az építkezés volt, ezek az ablakok nem lettek kicserélve, így jelentős az energiafelhasználás a Gondozási Központban. Ha az Önkormányzatnak lehetősége nyílna arra, hogy energetikai pályázatot nyújtson be, ennek nagyon örülnénk. Amennyiben segítségünket kérik, akkor nagyon szívesen közreműködünk egy ilyen pályázatban, hogy az Alapszolgáltatási Központunknak is megfelelő legyen az energetikai ellátása. Dömők József: Ez a beszámoló nem ismeretlen számunkra, hiszen évről-évre visszatérő anyag, minden évben képet kapunk az ott folyó munkáról. A véleményem az anyagot látva a korábbi évekhez képest nem változott, pozitív a kép. Új, pozitív irányú kezdeményezések is vannak az intézmény életében. Örömmel láttam az Örömhír kórus fellépéséről a tájékoztatást. Dicséretesek ezek a kezdeményezések. Az ottani kollektíva felkészült, szorgalmas, birtokában van mindazoknak a készségeknek és képességeknek, amelyekkel ezeket az idős embereket megfelelő módon tudják ellátni, a sorsukat irányítani. Pozitív az én vélekedésem, ez nem változott az idei évben sem. Dr. Szabó Ilona: Részt szoktam venni a Kolpingban a szentmiséken és látom az öregeket - a bentlakó gondozottakra gondolok itt -, hogy nagyon rossz állapotban vannak a beutaltak. Évről évre sokkal gyengébbek, elesettebbek, kiszolgáltatottabbak, igen is szükség van a gondozásukra. Szükség van arra, hogy jó és szívbeli, szeretetteljes ápolónők legyenek az otthonban. Ez rendkívül fontos. A beszámolónak van egy kis statisztikai íze, mert sok felsorolás van benne, de ez lélekkel legyen megtöltve. Utal az anyag a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázatára, ezekre nagy szükség van. Az ott élő embereknek szüksége van arra, hogy valaki rájuk nézzen, egy emberi szót szóljon. Mindegyiknek sérelme van, nyilván azért is kerül el a családi otthonból, mert van egy kis természet is hozzá. Mindegyiknek van családi sérelme, vagy egyéb sérelme, azokat viszont nagyon nehéz orvosolni. Szeretetteljes gondoskodásra van szükségük, ami rendkívül megsegíti az utolsó napjaikat. Ez kötelező feladat, én arról beszéltem, amit láttam.

4

Rózsás Imre: Szeretném megkérdezni, hogy az engedélyezett létszám feletti igények léteznek-e? Ha magasabb lenne az engedélyezett létszám, akkor azt lehetne teljesíteni? Vlasicsné Hermán Gabriella: A működési engedélyünkben meghatározott számok bennünket kötnek. Amennyiben további ellátás iránti kérelmek érkeznek be hozzánk, ezeket sorba kell rakni és a beérkezés sorrendjében kell teljesíteni a kérelmeket. Mivel egyházi intézmény vagyunk, ha azt látjuk, hogy a tél beálltával, vagy egyébként is nagyon súlyos krízisben van az igénylő, akkor azon vagyunk, hogy segítsünk neki akár a szociális ügyintézésben, akár az ellátás biztosításában. Fel tudjuk vállalni azt, hogy két hétig, három hétig térítésmentesen adjuk az ételt, de ez nem lehet rendszeres. Ehhez nekem a fenntartótól engedélyt kell kérni, hogy ezeket megtegyük. Ezeket mindig felvállaljuk karitatív szempontból is, de nem ez az elsődleges szempontunk. Tudjuk, hogy minden kérelem mögött egy ember áll, és ezt az embert kell, hogy nézzük. Valóban statisztikai íze van az anyagnak. Én azt gondolom, hogy a statisztika nagyon fontos a fenntartó Önkormányzat számára. Többnyire az Idősek Klubjában valósulnak meg ezek a szolgáltatási formák, amelyeket a közvélemény is láthat. Azt a munkát, amit a házi segítségnyújtásban és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban végeznek a kolléganőim, azokat nem tudjuk kitenni az ablakba és nem tudjuk látványossá tenni. Azok a szolgáltatások, azok az emberi gesztusok, amivel megsimogatják az ellátásra szoruló fejét, azok mind a saját környezetében valósulnak meg, és ez valóban nagy elhivatottságot és empátiát igényel. Ezért is figyelünk oda arra, hogy a dolgozóinkat folyamatosan továbbképzésekre küldjük, folyamatosan olyan képzéseket biztosítsunk a számukra, ami az ő szakmai fejlődésüket is elősegíti. Azokat a rendezvényeket, amelyekről Önök is tudnak és értesülnek róla, ezeket nem véletlenül szervezzük meg, hanem azért, hogy egy olyan erős és ütőképes csapatot tudjunk összekovácsolni, amely képes és alkalmas arra, hogy Letenye városában és a környező településeken azokat a feladatokat ellássák, ami nekünk kötelezően előírás. Halmi Béla: Szeretném megerősíteni, hogy amiről most tárgyalunk, az a volt Gondozási Központnak a munkája. Gyakorlatilag négy dolgot látnak el, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az Idősek Klubját. Ez nekünk kötelező feladat, az Önkormányzatunk átadta ezt a szolgáltatást a Kolpingnak, aki bennünket kötelező jelleggel tájékoztat, beszámol az ott lévő munkáról. Ez véleményem szerint nem rosszabb, mint ahogy mi láttuk el önállóan. Arra is figyelmeztetném a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy mi is normatívából dolgoztunk és a normatíva az nagyon minimális volt, mindig veszteséget hozott nekünk. Igaz, hogy volt 10 fős bent fekvő részleg is, itt 1 évig lehetett maradni, de volt, hogy két évig is ott voltak. Ez a részleg ilyen formában megszűnt, de a többi rész nagyon jól működik. A Kolping Otthon 180 ember számára nyújt megfelelő elhelyezést, megfelelő ápolást, segítségnyújtást és nem utolsósorban a helyieknek munkalehetőséget biztosít. A Kárpáti utcai Kolping Otthon felújításra került. Az előbb felvett nyílászáró cserével kapcsolatban nézzünk közösen megoldási lehetőséget. A konferencián idén én is részt vettem, volt alkalmam megköszönni azt a munkát, amit a bent lakók felé elvégeznek, akár szakmai, akár emberi hozzáállással. Fizikai és lelki erőt kell a dolgozóktól elvárni és ezt nap, mint nap megtenni, ez borzasztóban nehéz terület. Több szektorban a béremelések megtörténtek, ebben a szektorban is nagyon fontos, hogy a béremelés az ott dolgozók számára meglegyen. Úgy tűnik, hogy itt is elkezdődik egyfajta bérfelzárkóztatás. Köszönettel tartozunk azért, hogy március 14-én a téli katasztrófahelyzetben, a nagy hóesésben nyugodtan fordulhattam a Kolpinghoz, mintegy állandó készenlétben lévő egységhez, hogy forró teát készítsenek és nekünk csak ki kellett szállítani a kint rekedt autósok számára. Azt gondolom, hogy nyugodt szívvel tarthatjuk ott ezt a négy szolgáltatást a

5

Kolpingnál. Remélhetőleg nem kerül vissza hozzánk, mert nem vonják meg a normatívát. Bízunk abban, hogy erre nem kerül sor, mert a Kormányzat támogatja ilyen formában. Dr. Szabó Ilona: Az Önkéntes Pont egy mondatban van megemlítve. A nyár folyamán Bázakerettyén egy hatalmas nagy találkozó volt az Önkéntes Pont megnyitásával, illetve most a zárásán is részt vettünk, ahol polgármester úr is jelen volt. Ez egy új lehetőség arra, hogy kibővüljön a négy vállalt tevékenységi kör, ebben Letenye Bázakerettyéhez képest kicsit lemaradásban van. Ennek következtében, hogy Önkéntes Pont székhely lett Bázakerettye, folyamatos kapcsolatban van a Szombathelyi Egyházmegyével és az Egyházmegyei Karitásszal, ahonnan rendszeresen jelentős adományt kapnak. Tárgybani adományt, ami fontos lenne, mert itt is nagyon sokan kérdezgetik, hogy milyen csomagokat fognak kapni. Várható-e a szélesítése az Önkéntes Pontnak? Hol lehet jelentkezni? Szép ez a mondat, hogy „Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.” Szép idézet került az anyag végére. Gratulálok! Vlasicsné Hermán Gabriella: Az Önkéntes Pontot pályázat alapján nyitottuk meg, Letenyén konzorciumi partnerként tudtunk csak részt venni ebben. A pályázatunkban 100 fő önkéntes munkáját vállaltuk egy év alatt, ebből 70 főt teljesítettünk, ebből Letenyén 30 főt. Szeretném elmondani, hogy a letenyei térség jelentős mértékben kivette a szerepét. Közreműködtünk, nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal és egyéb olyan szervezetekkel, akik az önkéntesek munkáját segítették, segítettek bennünket a koordinálásban. Vállalt kötelezettségünk a pályázatban, hogy három évig kötelezően fenntartjuk az Önkéntes Pontot. Ezt mindenféle kötelezettségvállalás nélkül is nagyon szívesen megtesszük és tervezzük azt, hogy a 2014. egy olyan év lesz, ahol ezt az Önkéntes Pontot, illetve az önkéntes munkát is szeretnénk kiemelni. Ez nekünk is a tanulás éve volt, 2012. végén kértük meg az engedélyt arra, hogy önkéntesekkel foglalkozhassunk és 2013. elején jött a pályázat. Szép lassú folyamat, ami azt gondolom, hogy 2014-ben ki fog teljesedni. Remélem, hogy a következő évben már arról is tudunk számot adni, hogy adventi vásárt tudtunk tartani az önkéntesekkel. Ehhez nem elég egy hónap munka, többhónapos előkészítő munkára lesz szükség, de kiváló kolléganőim vannak, akik szakképzettek. Ebben számítunk az Önök segítségére is. Meg fogjuk keresni azt a lehetőséget, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy hol lehet jelentkezni, és milyen feladatokat lehet végezni. Dömők József: A bázakerettyei pályázathoz el kell mondani, hiteles forrásból tudom, hogy a munka dandárját ott is a főállású szociális gondozók végezték. Halmi Béla: Kérem, aki elfogadja a beszámolót, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

95/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Kolping Alapszolgáltatási Központ szakmai munkájáról szóló beszámolót elfogadja. (Megérkezett Somogyi András képviselő úr, a továbbiakban a Képviselő-testület 6 tagja van jelen.)

6

3./ A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Felkérem a Humán és Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy részleteiben ismertesse az anyagot. Dömők József: A legfontosabb dolog, ebből a rendelet tervezetből kiderült számunkra, hogy az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összefonásra kerül. Külön-külön megmaradnak, de ezek önkormányzati segély címszó alatt fognak szerepelni. Ennek a jogosultságai bent vannak az anyagban, hogy milyen alapon lehet ezt igénybe venni. A Humán és Ügyrendi Bizottság a kiadott anyaggal kapcsolatosan egy lényeges változtatást javasol a Képviselő-testületnek. Törvényi kötelezettség a 15 napos elbírálási idő. Ez lerövidíti alapvetően a rászorulóknak a várakozási idejét, ami érthető is, hiszen előbb hozzájutnak a rászorulók a gyors segítséghez. Ennek kapcsán úgy döntött a Humán és Ügyrendi Bizottság, hogy ezt nem a polgármesterre kívánja átruházni, ráruházni, hanem a Humán és Ügyrendi Bizottság vállalja azt a plusz munkát és terhet, ami adott esetben azt jelenti, hogy havonta nem egyszer, hanem kétszer is ülésezik, amikor a segélyezési napirendek indokolttá teszik ezt és így biztosan tartva lesz a törvényi határidő. Bizottságunk egyértelműen úgy foglalt állást, hogy vállalja ennek az ódiumát. Úgy gondolja, hogy a mindenkori polgármesternek bőven van olyan tevékenysége, ami a munkaidejét és az energiáit lefoglalja. A Humán és Ügyrendi Bizottság továbbra is fenntartja ezt a hatáskörébe tartozó tevékenységet, akár a temetési segély ügyében is. (Megérkezett Bedő Ildikó képviselő asszony, a továbbiakban a Képviselő-testület 7 tagja van jelen.) Farkas Szilárd: A Humán és Ügyrendi Bizottság ülésén egyéb elfoglaltság miatt nem tudtam részt venni. Örömmel hallom, amit a bizottság elnöke most a Képviselő-testület elé tárt. Személy szerint támogatom az ötletet, hiszen a rászorulóknak fontos az, hogy időben megkapják az ellátást, fontos a gyorsaság. Dr. Szabó Ilona: Én menet közben felhívtam a Humán és Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy van egy nagyon komoly krízishelyzetben lévő család. Nem tudom, hogy ez ügyben történt-e megoldás. Halmi Béla: Igen. Dr. Szabó Ilona: Kap támogatást? Halmi Béla: Igen. Dr. Szabó Ilona: Nem tudtak tüzelni. Halmi Béla: Ezek a támogatások személyeket érintenek, ezért zárt ülés keretében zajlik.

7

Farkas Szilárd: Néztem más önkormányzatok rendeleteit, ők említést tettek a szociális tűzifa kérdéséről is. Jegyző asszonyt kérdezem, hogy ez mi okból történhetett. Most elég sokat hallani a különböző médiákban, híradókban is a szociális tűzifa kérdésről. Dr. Keresztesi Tímea: Két dologról beszélünk. Önkormányzati segély, vagy ami jelenleg még működik december 31-ig az átmeneti segély. Ez adható természetben és pénzben is, akár tűzifa formájában is, illetve adható havi rendszerességgel, vagy egyedi alkalommal. Ezen ez a rendelet nem változtat. Amiről képviselő úr beszél az az idei évben jött be, egy teljesen új dolog, hogy az önkormányzatok bizonyos feltételek teljesítése után pályázhattak szociális tűzifa támogatásra a Belügyminisztériumhoz. Odaítélési feltétel, hogy a kötelező önkormányzati rendelettől függetlenül erről rendeletet kellett alkotni, vagy úgy, hogy a meglévő rendeletbe integrálták, vagy úgy, ahogy a szomszéd kistelepülésen Kistolmácson tettük, hogy erre az egy esetre alkottunk egy rendeletet. Ez egy új forma, erre Letenye egyenlőre nem pályázott, mert a feltételei nem voltak eleinte ismertek. Úgy tűnik, hogy ezt a Kormányzat jövő évben is meg kívánja hagyni és akkor itt is lehet pályázni, csak itt az esetleges ellátotti létszám miatt nagyon komoly koordinációt jelent, mert csak és kizárólag a fa árának egy részére pályázathatnak az önkormányzatok, a kiszállításról, illetve a tárolásról, az önkormányzatoknak kell gondoskodni. Esetleg 100 fős nagyságrendben, ha Letenye méreteit nézzük, egyrészt komoly költséget, másrészt nagyon komoly logisztikát igényelne. Ha ez a lehetőség jövőre is működik, akkor ezzel ismételten foglalkozunk. Halmi Béla: A 12. oldalon található, hogy az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokhoz mi tartozik. Az előbb tárgyaltuk, hogy a Kolping mit tesz meg. A c) pontban van a családsegítés, ez is egy olyan fontos dolog, amit elláttatunk. A családsegítést nem az Önkormányzatunk látja el, hanem a Muramenti Társulás, az irodájuk a volt kistérségi épületben van. A térségben ők látják el a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást is. Én örülök, hogy nem a polgármesternek kell dönteni, mert az egyszemélyes döntés, lehet, hogy szűk látást jelent. Az anyagot a szociális területen dolgozók állították össze. Ha ez visszakerül a Humán és Ügyrendi Bizottsághoz, akkor legalább két alkalommal kell havonta ülésezni a 15 nap miatt. Ha ők ezt bevállalják, a mindenkori polgármester örülni fog neki, hogy így szélesebb körben tudnak gondolkodni, kevésbé lesz leterhelt. A tűzifa kérdéssel tavaly is megpróbálkoztunk támogatás nélkül. Az erdészeti közmunkások szedték össze a fát és azt a rendelkezésünkre bocsátották. Nem ingyen kaptuk meg, volt egy bizonyos ára, azt tudtuk szétosztani a rászorulóknak. Ki kellett menni mindegyik házhoz és megnézni, hogy valóban üres-e a tároló. Amikor a költségvetést állítjuk össze, erre majd ki kellene térni. Rózsás Imre: Nekem is az a véleményem, hogy jobb, ha az önkormányzati segély kérdése a Humán és Ügyrendi Bizottság kezében marad. A másik egy nyelvhelyességi kérdés lenne. Önkormányzati segélyt nyújt, vagy nyújthat. A nyújt az számomra tény, a nyújthat pedig lehetőség. A nyújthat feltételes mód. Dr. Szabó Ilona: Az egyik kötelező, a másik nem. Dr. Keresztesi Tímea: A törvény szerint nyújt, tehát a szociális törvényben úgy van bent, hogy nyújt. Vizsgálja azt, hogy az indok, amire kérik az fennáll-e vagy sem, illetve milyen mértékben áll fenn. Ami kötelezően adandó nem is ebben a körben van, mint például az alanyi jogon járó közgyógyellátás, vagy éppen az FHT, vagy ezek a dolgok, az egy másik kategória. Itt mérlegelési jogkör van, de a törvény úgy rendelkezik, hogy nyújt, és ez alatt azt kell érteni, hogy köteles a rendeletben olyan szabályokat alkotni, ami alapján ezek az önkormányzati segélyezési formák működnek, és továbbra is működni fognak, ez azt takarja.

8

Rózsás Imre: Pont ebből a megfontolásból gondoltam azt, hogy a helyén való kifejezés a nyújthat. Dr. Keresztesi Tímea: A törvény így rendelkezik. Dr. Szabó Ilona: Rögzíteni kellene, hogy adott évben mennyi az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke. Most 28.800.- Ft, de amikor tárgyalásra kerül a rendelet, mellé kellene tenni egy táblázatot. Láttam én ezt Csörnyeföldön és láttam Becsehelyen is, hogy mellé volt írva. Nagyon sok szociálisan rászoruló ember van. Ha a fánál maradunk, én magam javasoltam és az Erdészet megvalósította. Mérjük fel, hogy a zártkertben milyen ingatlanaink vannak, és van-e rajta fa. Ezt gyűjtsük össze, és ilyenkor osszuk ki a rászorulóknak. Amikor a temetőben is kitermeltük az elöregedett tujasort, akkor is mondtam, hogy raktározzuk el és osszuk szét. Azok, akik nem voltak rászorulva elkérték, és nem használhattuk fel. A szociális rászorultság mérhető. Lehet, hogy sokkal szegényebb az, aki ezeknek a matematikai számoknak megfelel. Nem mindenáron kell szociális segélyért fordulni. Mondom a felnőtt lakosságnak, hogy gondoskodjunk magunkról. Az öngondoskodás rendkívül fontos, nem feltétlenül intézményhez kell fordulni segítségért. Van, aki rászoruló és magam is támogatom. Szeretnék szólni arról, hogy az egyházi karitász keretén belül januárban lesz az uniós csomagosztás, mert ezt mindenki kérdezi tőlem. Halmi Béla: A Humán és Ügyrendi Bizottság javasolt egy módosító indítványt. Kérem, aki egyetért azzal, hogy ne a polgármester döntsön, hanem a Humán és Ügyrendi Bizottság, kézfelemeléssel jelezzen. (7 igen szavazat) Kérem, aki a módosítással együtt a rendelet megalkotásával egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi rendeletet alkotta:

9/2013. (XII.30.) önkormányzati r e n d e l e t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2013. (XII.30.) önkormányzati rendeletét a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról a melléklet szerint megalkotja.

4./ Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! Egy óriási anyag van a kezünkben az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról, amely törvényi módosítás miatt van itt. Ennek van egy folyamata, ez szabályozza a tevékenységünket, hogy hogyan működjünk. Gratulálok annak, aki végigolvasta ezt a nagy anyagot. Véleményt kérek, hogy miben kellene esetleg módosítani, a hatásköri átruházások mind szerepelnek benne.

9

Dömők József: Tisztelt Képviselő-testület! A Humán és Ügyrendi Bizottság ezt a részletes anyagot átbeszélte, tárgyalt róla részleteiben. Több részlet nagyon nagy mélységig került elemzésre, például a polgármester, alpolgármester akadályoztatása, a bizottság esetében a bizottsági elnökök akadályoztatása. Ennek kapcsán merült fel, hogy a bizottsági elnökök akadályoztatása esetében a bizottsági elnökök helyett a korelnök vezesse a bizottsági üléseket. Dr. Szabó Ilona: Nincs beleírva. Dömők József: Ez egy módosító javaslat volt, a többi jogszabályi változás pedig folyamatában bedolgozásra került. A Humán és Ügyrendi Bizottság elfogadásra javasolta az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát ezzel a módosítással. Farkas Szilárd: Három apró javaslatom lenne. A 4. oldalon a 21. § (3) bekezdése szabályozza azt, hogy a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülésekre szóló meghívókat hol kell nyilvánossá tenni, közzétenni. Javasolnám ennek a helyi kábeltelevízióval történő kiegészítését. A meghívóval kapcsolatban én jelenleg nem kapok olyan utasítást, hogy ez a honlapra felkerüljön. Dr. Keresztesi Tímea: Ez 2014. január 1-jétől él majd, a jelenlegi alapján nem él ezen kötelezettség. A kábeltelevízió bent volt a korábbi rendeletben, ide is beletesszük. Farkas Szilárd: A 13. oldalon a 48. §-nál, titkos szavazást, ott a „t” betű hiányzik, hogy helyes legyen a kör. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatosan, az Önkormányzat gazdasági alapjaihoz a 23. oldalon a 81. §-nál. Én végigolvastam pár olyan önkormányzati szervezeti és működési szabályzatot, ahol az önkormányzat rendelkezett 100 %-os tulajdonú gazdasági társasággal, és ott ebben a részben szabályozásra került egy bekezdésben a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság legfőbb szervének a kérdése. Dr. Keresztesi Tímea: Ezt törvény, magasabb szintű jogszabály rendezi. A vagyongazdálkodási rendeletünk módosítása folyamatban van, illetve ott is új rendelet megalkotására kerül sor, ott ezekről mindenképpen szó lesz. A Szervezeti és Működési Szabályzatban csak az alapelvek kerülnek rögzítésre. Konkrétan a vagyongazdálkodásról külön rendelet van, abban nem csak a 100 %-os tulajdonban lévő gazdasági társaságra kell kitérni, hanem arra is, amelyben részesedéssel rendelkezik az Önkormányzat, például a Vízmű is ilyen gazdasági társaság. Itt csak az alapokat kell minimálisan rendezni, mert így teljes a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata. A törvény kimondja, hogy ilyen esetben a 100 %-os tulajdonban lévő gazdasági társaságnál a Képviselő-testület gyakorolja a legfőbb szervnek a hatásköreit. Farkas Szilárd: Rendben. Köszönöm. Dr. Szabó Ilona: Érdekes az ülés rendjének a megzavarása, át van másolva a törvényből. Én nem tudom mikor volt olyan, hogy a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmeztetni kellett, ismétlődő esetben megvonni tőle a szót. Dr. Keresztesi Tímea: Ez nincsen a törvényben bent. Dr. Szabó Ilona: Van az Országgyűlésben is ilyen. Dr. Keresztesi Tímea: Az az Országgyűlés saját Szervezeti és Működési Szabályzata.

10

Dr. Szabó Ilona: A rendzavarás esetén figyelmeztetni a rendzavarót, illetve ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezni. Ezt kicsit durvának tartom, ilyen szűk körben bármikor lehet valamilyen indulati dolog, és ezt így lereagálni. Dr. Keresztesi Tímea: Ez az elnökön múlik. Dr. Szabó Ilona: De, ha az elnök olyan, akkor erre sor kerülhet. Nézzük az interpellációt. Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte. Már majdnem volt ilyen eset és akkor is meg lett tárgyalva. Ezt nem lehet megtárgyalni. Halmi Béla: Nem volt ilyen. Dr. Szabó Ilona: Volt egy előterjesztés, ami meg lett tárgyalva, holott nem volt jelen. Halmi Béla: Az napirendi pont volt. Dr. Szabó Ilona: Volt erre is példa. A személyi kérdésben több jelöltről való döntésnél miden képviselőnek csak egy igen szavazata van. Azt a jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, aki - adott esetben a minősített többséget igénylő döntésre figyelemmel – a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ez is egy fontos dolog. Az alakuló ülésnél most nincs korelnök, hanem a polgármester vezeti. Ugyanakkor volt már olyan helyzet, hogy nem volt polgármester és arra az esetre nem szól. Dr. Keresztesi Tímea: Bent van. A törvény szabályozza, hogy kötelező mindenhol alpolgármestert választani. Ha a polgármester nincsen, akkor az alpolgármester helyettesíti, ha mind a kettő akadályoztatva van, akkor a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult összehívni, illetve levezetni az ülést. Dr. Szabó Ilona: Én az alakuló ülésről beszélek. Az nincsen benne. Az alakuló ülésnél arra nem számol, hogy nincs polgármester. Dr. Keresztesi Tímea: A törvény szintén kimondja az alakuló ülésnek a szabályait. Mivel magasabb szintű jogszabály rendezi, az új jogalkotási normák alapján, annak szövegét nem lehet megismételni. A törvény rendezi, hogy mi van az alakuló ülésen. Itt egyedül, amit mi szabályozunk, az alakuló ülés napirendi pontjait. Erre van hatásköre a Képviselő-testületnek, egyébként mindent a törvény alapján kell végrehajtani az alakuló üléssel kapcsolatos dolgokat. Dr. Szabó Ilona: Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Arra nem készül, ha nincs érvényesen megválasztott polgármester. Dr. Keresztesi Tímea: Akkor nincs Képviselő-testület. Dr. Szabó Ilona: Dehogy nincs! A Képviselő-testületet - ebben a szituációban, ami volt 2010-ben, hogy nem volt polgármester - össze kellett hívni, mert le kellett tenni az esküt. Dr. Keresztesi Tímea: Az új törvényben már nem így van. Dr. Szabó Ilona: Erre kell gondolni, mert ilyen is volt már.

11

Dr. Keresztesi Tímea: A Möt törvény már ezt az eshetőséget nem ismeri. Dr. Szabó Ilona: Pedig van ilyen az életben. Dr. Keresztesi Tímea: Új alakuló ülés itt már nem lehet, csak az új választások után. A Möt törvény a képviselő-testület tagjaira vonatkozó szabályokat a 2014. évi önkormányzati választások napjával megváltoztatja, azután ezeket a szabályokat a törvény fogja kimondani. Ez majd 2014-ben a választások napjával fog hatályba lépni, és ott sok szabály változni fog ebben a tekintetben. Dr. Szabó Ilona: Felolvasom, mert itt van nálam a 2011. évi CVIIIIX. törvény. A képviselőtestület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül megtartja. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze. A képviselő-testület az alakuló vagy azt követő ülésen a törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. A polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságokat, a bizottság tagjait, alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról. A képviselő-testület szükség szerint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének a kezdeményezésére. Dr. Keresztesi Tímea: Ez eddig is bent volt. Dr. Szabó Ilona: Miért mondja jegyző asszony azt, hogy ebben bent van, ha ilyen helyzet van? Dr. Keresztesi Tímea: Nincs ilyen helyzet, mert megváltoznak az egész választásnak a szabályai. Dr. Szabó Ilona: A választást követő 15 napon belül. Dr. Keresztesi Tímea: Most már olyan nincs, hogy nem választanak polgármestert. Dr. Szabó Ilona: Érvényes volt itt is a szavazás és a bíróságon meg lett támadva, és ilyenkor fel van függesztve a dolog. Somogyi András: Mivel nincs polgármester, nem hívhatja össze az ülést. Dr. Szabó Ilona: A törvény szerint kötelező. Dr. Keresztesi Tímea: De csak a polgármester hívhatja össze, más nem hívhatja össze a törvény alapján. Farkas Szilárd: Képviselő-testület sincs addig. Dr. Keresztesi Tímea: Nincs addig képviselő-testület, amíg annak összes tagját meg nem választják. Dr. Szabó Ilona: Ugyanaz a szabály, mint korábban volt. A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.

12

Dr. Keresztesi Tímea: Itt bent van, hogy a polgármester hívja össze, most ennyiben változott. Dr. Szabó Ilona: De nincs érvényes polgármester. Dr. Keresztesi Tímea: Nincsen addig képviselő-testület. Dr. Szabó Ilona: Én nem értek egyet vele, de mindegy. Halmi Béla: Megszavazták, innentől kezdve nem lehet mit tenni. Dr. Szabó Ilona: Attól, hogy megszavaztuk, még lehet törvénytelen. Halmi Béla: Nem mi szavaztuk meg. Dr. Keresztesi Tímea: Annyiban változik, hogy a választás egyfordulós lesz, nincs érvényességi küszöb, magyarul nem lesz Magyarországon olyan település, ahol nem lesz polgármester. Az egy dolog, hogy valaki megóvja, vagy megtámadja, de addig nem áll fel a teljes képviselő-testület, amíg az összes tagját meg nem választják. Dr. Szabó Ilona: Ebben az van, hogy feláll, én vitatkozom akkor. Somogyi András: Én végigolvastam a rendeletet. Én mindig a gyakorlati oldalról olvasom az ilyen típusú törvényeket. Úgy gondolom ahhoz, hogy az Önkormányzat működjön ez a rendelet tisztességes, sőt túlszabályozás is van. Ezzel a Szervezeti és Működési Szabályzattal az Önkormányzat tisztességgel tud működni. Dr. Keresztesi Tímea: A mai ülésen a szociális rendelet előbbre lett rakva – logikailag ezt kellett volna előbb -, de tudtuk, hogy ott hatásköri dolgok is lesznek. A Humán és Ügyrendi Bizottság hatáskörei miatt értelemszerűen változnak a mellékletben mind a polgármester, mind a Humán és Ügyrendi Bizottság hatáskörei. Az átruházott hatáskörök ebben változtatást jelentenek, mivel ezt már el is fogadta a Tisztelt Képviselő-testület. Halmi Béla: A Humán és Ügyrendi Bizottságnak volt egy javaslata, hogy a bizottsági ülést, amennyiben az elnök akadályoztatva van, a korelnök hívja össze és vezeti le. Farkas Szilárd képviselő úr javaslata volt, hogy a meghívó a kábeltelevízióban is kerüljön közzétételre. Kérem, aki a két módosítást elfogadja, kézfelemeléssel jelezzen. (7 igen szavazat) Kérem, aki az elfogadott módosításokkal együtt az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotásával egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi rendeletet alkotta:

10/2013. (XII.30.) önkormányzati r e n d e l e t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 10/2013. (XII.30.) önkormányzati rendeletét az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a melléklet szerint megalkotja.

13

5./ A közterület-használat szabályairól szóló 8/2006. (V.10.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Az anyagot tárgyalta a Gazdasági Bizottság. Megkérem elnök asszonyt, hogy röviden tájékoztasson az ott történtekről. Dr. Szabó Ilona: Valóban tárgyalta a Gazdasági Bizottság, bár csak beszélgettünk, mert már nem volt határozatképes. Végigmentünk az előterjesztésen. Nagyon szűkszavú az előterjesztés, mert az alaprendeletet kellett volna csatolni hozzá. Én elkértem ezt és behoztam. Nekem feltűnik, hogy mindösszesen 1 millió forint a befizetett összeg és ez háromféle reklámból tevődik össze. Pavilonból 355 ezer forint, reklámtáblából 450 ezer forint, árusítás vendéglátó előkertekben 150 ezer forint bevétel érkezett. Az alaprendelet 2006-os rendelet, ezt módosítani kellene. A rendelet módosítás A változata 10 %-os, a B változata 5 %-os díjemelést tartalmaz. Nincs beszámoló, hanem számokat közöl. Számomra ez nagyon szűk körű, annál is inkább, mert nekem komoly konfliktusom van a kihelyezett reklámtáblákkal kapcsolatban. Az elmúlt időben reklámtáblára adtak ki engedélyt a sűrűn lakott kertvárosi lakóövezetben. A 314/2012. Korm. rendeletnek van egy melléklete, hogy a reklámokat hogyan helyezzük el. Javaslom, hogy a településképi véleményezési eljárásról alkosson a Képviselő-testület önkormányzati rendeletet. Ez a Korm. rendelet a polgármesterre bízza, és azt fogalmazza meg, hogy a polgármesternek kell előre bejelenteni, hogy milyen táblákat akar elhelyezni valaki. Tisztázni kell, hogy a kertvárosi lakóövezetben, sűrűn lakott utca oldalfrontján is lehet-e ilyet elhelyezni. Fontosnak tartom, hogy ezeket a dolgokat szabályozzuk ebben a körben. Egészítsük ki ezt a rendeletet, vagy készüljön egy új rendelet. Ez nem előterjesztés, mert ehhez kell tudni, hogy miről szól a dolog, 2006. már nagyon régen volt. Ez három számnak a közlése, és így fogadjuk el. Én nem tudom elfogadni, csak a településképi véleményezési eljárással együtt tudom elfogadni, ez legyen mellétéve. Nekem ez volt a javaslatom. Nem volt érdemi állásfoglalás, mert akkorra már 3 bizottsági tag maradt és nem volt határozatképes a Gazdasági Bizottság ülése. Nagyon kevésnek tartom az 1 millió forintot, számtalan táblája van ma is kint embereknek. Nyilvánvaló, hogy nem fizetik meg, csak nyomkodjuk ki a táblákat és engedélyt sem kérünk. Be sem jelentjük és a formai megjelenés sem egyforma. A településképi véleményezésben a polgármesternek előre meg kell mutatni, hogy milyen legyen a táblája, ez hogyan nyúlhat be a közterületre, milyen magasnak és milyen szélesnek kell lennie, és hány tábla kerüljön elhelyezésre. Javaslom, hogy ezzel a rendelettel egészítsük ki ezt a rendeletet. Én ennek a szellemében tudom csak elfogadni. Azt nem tudom elfogadni, hogy három számot írunk és az egy beszámoló, az nem beszámoló. Halmi Béla: Ez a díjemelésről szól, hogy emeljük, vagy ne emeljük a díjakat, ez egy rendelet módosítás. Somogyi András: A rendelet melléklete kerül módosításra. Dr. Szabó Ilona: Én azzal tudom elfogadni, hogy a településképi véleményezési eljárással kapcsolatos rendeletet a jegyző készíttesse el és a polgármester pedig legyen a végrehajtója. Somogyi András: Én nem erről az oldalról közelíteném meg ezt a kérdést, hiszen minden esztendőben megtárgyalja ezt a Képviselő-testület. Ez bevételt jelent, sajnos most már csak 1

14

millió forint a bevétel, ez korábban több volt. Ez attól függ, hogy a gazdaság hogyan működik, egyáltalán van-e mit reklámoznunk. Sajnos egyre kevesebb a reklámtábla, sőt változni fog még ez a dolog, mert lesznek még olyan vállalkozások, amelyek megszűnnek. Én megnéztem a számadatokat. Tudom, hogy kevés a pénz, de én nem tudom elképzelni, hogy 5 vagy 10 %-ot is emeljünk. A jövő évi inflációs előrejelzés maximum 2,5 %-ban gondolkodik. Én azt mondom, hogy emeljünk díjat, de maximum 2,5 %-ot tudok elképzelni. Ha ez nem kap lehetőséget, akkor inkább a nullát. Én 5 %-ot nem tudok elképzelni, a vállalkozások ezért szólni fognak, mert az inflációs ráta ezt nem teszi lehetővé. Bedő Ildikó: Mielőtt még vállalkozás ellenesnek lenne bárki nyilvánítva, én is azt támogatom, hogy ne legyen jelentős emelkedés, hiszen nem valami könnyen élnek a vállalkozók sem. Nagyon fontosnak tartom a szabályozást és annak a betartását, hogy hol és milyen tábla kerülhet kihelyezésre. Nekem is vesszőparipám, hogy hová helyezek el és főleg balesetveszélyes táblákat. Nem akarok mutogatni senkire, de amikor az Andrássy Gyula Általános Iskola sarkán a tábla kidőlt. Sorolhatnám, hogy még hány helyen meg vannak dőlve ezek a táblák. Fordítsunk inkább erre nagyobb szempontot és mondjuk azt, hogy az Önkormányzat inkább jelképesen jár el. Én nem tudom, hogy mennyivel több bevétel várható, én úgy gondolom, hogy nem nagy jelentőségű. Kérdésem lenne. Számomra nem világos, hogy a táblázatban a 4. pontnál van a) és egy b) egyéb sor. Közterület bontás díja. A közterületet bontom, vagy mit bontok? Dr. Keresztesi Tímea: Ez akkor van, amikor a közműszolgáltatók cserét vagy javítást végeznek. Ők bontják fel a közterületet, és ennek a díjairól van szó. Nekik ezért fizetni kell, mert igénybe veszik a közterületet. Bedő Ildikó: Most már a Műszaki Osztályon is elég szép létszámot engedélyezett a Képviselő-testület. Gondolom, hogy ellenőriznek is, hiszen a munkatársakkal én is találkoztam úgy az utcán, hogy ellenőrizni voltak. A hosszú ideig tárolt tűzifa, vagy építőanyag, az árkot eltorlaszoló hulladék, ezek mibe tartoznak. Ez nagy lakossági probléma, már többször jelezték nekem is, de gondolom, hogy a képviselőtársaimnak is, hogy jön egy heves eső és az árokban lévő fa vagy törmelék eltorlaszolja a víz útját. Ezt meg lehet érteni, de nem úgy, hogy áprilistól a következő év júniusáig ott vannak ezek a dolgok. Köszönöm szépen. Biztos, hogy megkapom rá a megfelelő választ. Halmi Béla: Így igaz. Bedő Ildikó: És minden rendben van. Halmi Béla: A képviselő asszony bizonyára látta a Szent Imre herceg utcában a tűzifát. Dr. Szabó Ilona: Én is láttam, és a temető mögött is minden évben ott vágják fel a fát és hónapokig tárolják. Halmi Béla: A fa lerakatot többszöri felszólítás után a tulajdonos megszüntette. Ebben a rendeletben ez szabályozva van. Ki kell menni a Műszaki Osztályról, az időtartamok meg vannak határozva a rendeletben. Dr. Keresztesi Tímea: A rendeletben vannak kivételek, például 72 óráig tárolhatja a tűzifát, mert ez időbe telik, mire behordják. Volt már több írásbeli és szóbeli felszólítás is, ennek eleget tettek a tulajdonosok. Össze kell hangolni a rendeleteinket. A köztisztasági rendeletünk

15

is szabályoz bizonyos dolgokat, mint például a csapadékcsatorna tisztántartása, ami összefügg ezzel is. Több rendelet fog folyamatosan bejönni a Képviselő-testület elé. Egyrészt a közösségellenes magatartások miatt, amikor szankciót is kivetünk, hogy valaki nem tartja be a szabályokat, másrészt pedig hangolni kell a jogszabályokhoz a rendeleteket. Mi azokra a közterületekre tudunk hatással lenni, ami a mi tulajdonunkban van. Mi csak azok után a közterületek után tudunk díjat szedni, illetve korlátozást bevezetni, ami a miénk. A Bajcsy-Zs. utca nem a mi tulajdonunkban van, az ott lévő tábláknak a kérdése problematikus, mert a közútkezelő a saját területére megadja az engedélyeket. Ettől függetlenül az zavaró lehet, illetve belóghat az önkormányzati területre. Ott van egy járda, amely önkormányzati terület, ott esetleg meg tudjuk tenni a szükséges lépéseket. Egyébként a bevétel csökkenést az is okozza, hogy nagyon sok tábla bevételre, illetve leszerelésre került. Ha jól emlékszem 2009-ben emelt utoljára díjat a Képviselő-testület, ezzel így teljes a kép. Folyamatosan ellenőrzést végzünk. El kell mondani, hogy akiknek engedélye van a közterület-használatra, azok egy-két kivétellel tisztességesen befizetik a díjakat, vagy pedig felszólítás után, de rendezik a tartozásokat, általában kis problémáink vannak ezzel. Simonyai Imre: Én csatlakoznék a jegyző asszonyhoz. Ezért is van a határozati javaslatban bent, hogy a közterület-használati rendeletet a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal ismételten a Képviselő-testület elé akarja terjeszteni. Teljes egészében új alapokra kell helyezni, a jelenlegi kor kihívásainak megfelelően kell szabályozni. Ez szorosan kapcsolódik a köztisztasági rendelettel. Február 28-ig szabtuk meg a határidőt a határozati javaslatban, hogy a Képviselő-testület elé tárjuk az új rendeletet. Bedő Ildikó: Lehetne úgy motiválni, hogy árat csökkentünk. A főutcán lévő vállalkozók felé adjunk engedményt a díjakból, amennyiben szép portált, kirakatot vagy utcafrontot készít. Halmi Béla: Köszönöm a felvetést, a vállalkozók élnek ezzel. Többször bejöttek már, hogy ők csinosítják a küllemet. A Gerő cukrászda előtt a bérlő térkövet akar lerakatni, illetve a homlokzati részt fel akarja újítani. Eltávolítottuk már a főútról a fákat, egységesen magas növésű rózsák kerülnek kiültetésre, mintegy 40 darab, a kettő között zöld felület is lesz. Ez lesz egy utcaképi rész, ami tavasszal fog megvalósulni. Elmondtam a közmeghallgatáson is, hogy azokat a vállalkozásokat és magánembereket is ki kell emelni, meg kell dicsérni, akik tesznek valamit, mert nem csak negatívum van Letenyén. Számosan figyelnek oda a portájukra, és ez egyre több lesz. A központban is lehet látni, hogyan nyitnak az új üzletek, amelyek adnak a külcsínre is. Az idelátogatók láthatják, hogy a település nem elhanyagolt, hanem szép. Ez élhető település, és ennek a folyamatába illeszkedik bele a röpke kis megújítás. Hogy a galambok mit tesznek a főtéren, azt nem nagyon tudjuk megoldani, különféle riasztórendszerek léteznek. Ezt a vállalkozásnak be kellene oda építeni. Az egyedutai kápolnában is rengeteg galamb volt, de felújítás után kizártuk őket, nem tudnak bemenni. Kerestek más helyet, és jelenleg ezt a helyet találták meg, voltak itt elhanyagolt épületek, ahova beköltöztek. Ezeket meg kell oldani. Le kellene zárni a vitát és meg kellene állapítani, hogy mennyi legyen az adott köztéren a díjbefizetés. Az elmúlt időszakban szinte nem is volt emelés, mert azt mondtuk, hogy ebben a válságos időszakban a vállalkozókat ne sújtsuk. Az másik kérdés, hogy milyen táblákat és hogyan kell elhelyezni ezen túl a köztereken. Dr. Szabó Ilona: Itt van a rendelet, és hónapokig tűzifa van az utcán, ez nincs szabályozva. 48 óra van a költözködésnél, az építési anyagoknál pedig 72 óra. A közútkezelőé az útnak a fenntartása. Amikor volt a Letenye rovásírásos tábla kihelyezése, akkor én ennek ellenére nagyon hosszas telefonálásokat folytattam és érdeklődtem, hogy hogyan lehet táblákat

16

kihelyezni. Sajnos ez egy szabályozatlan a terület. A közútkezelő is azt mondta, hogy összevissza vannak a táblák kihelyezve. Annak idején még levelezést is folytatott a korábbi jegyző a tábla ügyében. Azzal hárították el, hogy a közútkezelő nem avatkozik bele, de miután az Önkormányzat szabályozza az életét, a környezetét, akkor azért legyen szabad beleavatkozási lehetősége. A magánterületen elhelyezett reklámokat is vegyük bele a szabályozásba. Dr. Keresztesi Tímea: Külön rendeletben. Dr. Szabó Ilona: Megkerestem a polgármestert és indítványoztam a településképi eljárásról szóló szabályozást. Ez rendkívül fontos, hogy legyen. A magánterületről egyáltalán nincs szó a reklámban. Félreértelmezés van, és ezt a perben fel kívánom használni. Ha valaki februárban átdolgoz valamit, akkor teljesen felesleges, hogy most is tárgyaljon róla. Dr. Keresztesi Tímea: A díjakról van szó, mivel jön egy új költségvetési év. Dr. Szabó Ilona: A költségvetési évben az 1 millió forint semmit sem jelent. Dömők József: Már most jelzem előre, hogy ne csak a magánterületeken elhelyezett táblákat, hanem a magánterületek végében lévő önkormányzati területeken lévő állapotokat is vizsgáljuk meg. A központi helyeken nézzük meg az árusító helyeket is. Településünkön jó pár olyan helyszín van, amelynek az eleje magánterület, a vége önkormányzati terület és azt magáncélra használja a polgár. Semmi gond nincs, csak nézzük meg az aktuális közterülethasználati díjat. Ezt is vegyük figyelembe. Szóba került a galambkérdés. Én örülök neki, hogy jelen pillanatban van olyan sajtóorgánum, amely szerint Letenyének ez a legnagyobb problémája. Ha ez a legnagyobb probléma, akkor szerintem jó irányban vagyunk. Rózsás Imre: Én a 0 %-os emelést javaslom. Halmi Béla: A határozati javaslat rendelet módosítást terjeszt elő, amelyre az itt elhangzottak alapján fogják az előterjesztést megtenni. Képviselőtársaim is mondták, hogy nem szerencsés emelni a díjakat, mivel ez akkora tételt nem fog jelenteni. Maradjanak a 2013. évi díjak, ez az én javaslatom is. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. (7 igen szavazat) Nem kerül sor a rendelet módosítására, mivel maradnak a 2013. évi díjak. Dr. Szabó Ilona: Akkor új rendelet legyen. Halmi Béla: Kérem, aki egyetért a közterület-használat szabályairól szóló rendelet felülvizsgálatával, valamint a településképi véleményezésről szóló rendelet-tervezet előkészítésével, ezek Képviselő-testület elé terjesztésével, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

96/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a jegyzőt, hogy vizsgálja felül a közterület-használat szabályáról szóló rendeletet, és a szükséges rendeletmódosítást vagy módosításokat terjessze a Képviselő-testület elé.

17

Továbbá a Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a településképi véleményezésről, illetve a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló rendelet-tervezetet terjessze a Képviselő-testület elé. Határidő: 2014. február 28. Felelős: Dr. Keresztesi Tímea jegyző Operatív végrehajtásért felelős: Simonyai Imre műszaki és építéshatósági osztályvezető

6./ A Képviselő-testület 2014. évi munkaterve Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! Minden évben bekérjük a következő évi munkatervhez a javaslatokat a különféle társszervektől. Vannak kötelező jellegű napirendek, ezek főleg a gazdasági működéssel függenek össze, ezeket mindig be kell tervezni. Dömők József: Tisztelt Képviselő-testület! Elhangzott már, hogy vannak kötelezőségek az éves munkatervben, ezeket tartalmazza az anyag. A Humán és Ügyrendi Bizottság egy apróságot szeretne módosítani. A januárra beütemezett közművelődési intézmény beszámolót februárra javasoltuk átvinni, mivel januárban derülnek ki azok a számadatok, amelyeket a beszámolóban alkalmazni fogunk. Jövőre 25 éves lesz a kisvárosunk. A Humán és Ügyrendi Bizottság úgy látja jónak, hogy a várossá válás napján, március 1-jén kellene nekünk egy kiemelkedő napot rendezni és egy ünnepi testületi ülést is beiktatni. Március 1-jére a Humán és Ügyrendi Bizottság egy jubileumi, ünnepi testületi ülés beiktatását javasolja. A munkaterv egészét az előbb említett módosításokkal együtt bizottságunk elfogadásra javasolja. Halmi Béla: Örülünk annak, hogy ez bekerült. 1989. március 1-jén vált várossá Letenye és a jövő évben a 25. évfordulóba lép. Dr. Szabó Ilona: A munkatervvel kapcsolatosan nekem van álláspontom. Miért terheljük le a decemberi ülést ilyen nagy napirendekkel? Miért nem arányosan osztjuk el? Halmi Béla: Lesznek rendkívüli esetek, amelyeket év közben be kell építeni, ha tetszik, ha nem, például a pályázatokkal kapcsolatosan. A Humán és Ügyrendi Bizottság, mivel 1989. március 1-jén lett város Letenye, és jövőre 25 éves jubileum lesz, ezért ünnepi testületi ülést javasol március 1-jére. A közművelődési intézmény beszámolóját, pedig januárról februárra javasolják áttenni. Bedő Ildikó: Ha jubileumi ülésről van szó, akkor erre az ünnepi ülésre a korábbi képviselőtestületek tagjait is meg kellene hívni. Halmi Béla: Kérem, aki a javasolt módosításokkal együtt a 2014. évi munkatervet elfogadja, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

18

97/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Képviselő-testület 2014. évi munkatervét a Humán és Ügyrendi Bizottság által javasolt módosításokkal együtt a melléklet szerint elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: Halmi Béla polgármester

7./ A 2014. évi belső ellenőrzési munkaterv megtárgyalása Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Köszöntöm a belső ellenőrünket, Sebőkné Tarsoly Anettet, aki nemcsak Letenye, hanem 27 önkormányzatnak a belső ellenőrzési feladatát látja el ettől az évtől. Az önkormányzatok támogatják ezt a tevékenységet. Nem mindegyik önkormányzatnál azonos feladatokat vizsgálnak a belső ellenőrök, hanem az adott önkormányzat kérésének megfelelően végzik a munkájukat, illetve iránymutatást is kapnak, hogy mire fókuszáljanak. Sebőkné Tarsoly Anett: Már sokszor elhangzott itt az új önkormányzati törvény, én is erre hivatkoznék. A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről. A belső ellenőrzés szabályait magába foglaló kormányrendelet szerint én köteles vagyok minden évben a következő évre vonatkozó éves tervet összeállítani. Tekintettel arra, mivel 27 településen végzem az ellenőrzési feladatokat, igényfelmérő lapokat küldtem ki a közös önkormányzati hivatal jegyzőinek, amiben ők jelezhették számomra, hogy jövő évre mikor és milyen területen kívánják ezeket a belső ellenőrzési feladatokat elvégeztetni. November 21-én részt vettem Zalaegerszegen egy értekezleten, ahol az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője előadást tartott és beszédében kiemelte azokat az ellenőrzési területeket, amelyeket ők a helyszíni ellenőrzések során kiemelten fontosnak tartanak és folyamatosan előnybe részesítenek. A jegyző asszonnyal és a pénzügyi osztályvezető asszonnyal mi ezeket megbeszéltük. Ennek eredményeként megszületett a döntés, hogy jövőre a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatalnál, az Önkormányzatnál, valamint az Önkormányzat intézményeinél szeretnénk a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlását, annak időrendbeliségét vizsgálni, tekintettel a teljesítésigazolásra, a kötelezettségvállalásra, az érvényesítésre, az utalványozásra. Ha egy számla beérkezik, azt teljesítés igazolni kell, aztán érvényesíteni, hogy annak tartalmi, formai elemei megvannak-e, aztán ellenjegyezni, hogy a fedezet rendelkezésre áll. Utalványozni kell a legvégén. Erre szeretném a hangsúlyt fektetni, mivel ez általában kiemelt ellenőrzési terület. November 30-ig nekem vissza kellett küldenem az előzetes igényfelmérés alapján összeállított 27 településre vonatkozó ellenőrzési tervet. Nagyon fontos, hogy ezt december 31-ig a Képviselő-testületnek jóvá kell hagyni. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2014. évi belső ellenőrzési tervet a melléklet szerint elfogadni szíveskedjen. Halmi Béla: Elég részletes volt a szóbeli tájékoztató. Kívánnak-e hozzászólni? Kérem, aki elfogadja a 2014. évi belső ellenőrzési tervet, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

19

98/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési tervét a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja. Határidő: 2014. december 31. Felelős: Dr. Keresztesi Tímea jegyző

8./ Haszonbérleti díjak megállapítása Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! Vannak olyan területeink, amelyek haszonbérben kerülnek kiadásra. Mezőgazdasági területekről van szó. Régebb óta nem volt már megemelve a díj, így most a díj megemelésről kellene döntenünk. Dr. Szabó Ilona: A Gazdasági Bizottság ennél a napirendi pontnál már nem volt határozatképes. Sajátos véleményt tudok csak megfogalmazni. Járatos vagyok a földügyekben, már 31 éve vagyok jogász, 21 éve pedig ügyvédként nagyon sok ingatlannyilvántartási ügyben veszek részt. Ezek a számok számomra kicsit alatta vannak a gyakorlatnak, mert ma már nem 20 kg/aranykoronában beszélünk, hanem 35 kg/aranykoronában és ez reálisnak tartható. Kellene egy listát idetenni a földekről, és arról is, hogy mennyit adunk bérbe zártkerti és belterületi vonatkozásban. A belterületi földnek nincs aranykoronája, arról nem beszélhetünk. Ott bérleti díjat állapítunk meg, de az is nagyon alacsony, 60-80 fillér m2/év. A zártkerti földekre 30-40 fillér, és ezek az árak már túlmentek. Valójában nem látom, hogy mekkora területek vannak kiadva és mennyi a bevétele. Ilyen számokat elő kellene adni, de csak a szűk körű számok vannak. Én az aranykoronához értek, de maradjon így, ahogy az előterjesztésben van, hogy 2014. évben 35 kg malmi búza legyen az aranykorona meghatározó számítási módja. A másik kettőben pedig nincs változás tulajdonképpen. Dr. Keresztesi Tímea: A belterületi földek is változnak, csak ott meghatározza, hogy a földek átlagos aranykorona értékéhez. Dr. Szabó Ilona: A belterületnek nincsen aranykoronája. Dr. Keresztesi Tímea: De ahhoz viszonyítunk, úgy határozza meg. Ott is emelkedés történik, meg a külterületi szántók tekintetében is. Dr. Szabó Ilona: A határozati javaslat a mezőgazdasági hasznosításra bérbe adott földek haszonbérleti díját 2014. évtől 35 kg malmi búza/aranykorona szeptember havi átlagárában határozza meg azzal, hogy a belterületi földek esetében a település külterületében lévő földek átlagos aranykorona értéke legyen figyelembe véve. Csak nem tudom, hogy hogyan tudja azt figyelembe venni, amikor nincs ott aranykorona.

20

Dr. Keresztesi Tímea: Itt egy hektár 13 aranykorának felel meg, azt beszorozza a malmi búza értékével és visszaosztja a területre. Dr. Szabó Ilona: Nekem hiányos a beszámoló. Dr. Keresztesi Tímea: Ez nem beszámoló. Dr. Szabó Ilona: Mellé kellene tenni, hogy az Önkormányzatnak van 5 hektár földje, abból kettő hektár van belterületben, kettő hektár van zártkertben, 3 hektár van külterületben. Somogyi András: Mondja meg valaki, hogy mennyi ez a földterület! Dr. Szabó Ilona: És mennyi a bevétel? Simonyai Imre: Bent van az előterjesztésben, hogy 300-450 ezer forint. Dr. Szabó Ilona: Mi az, hogy 300-450 ezer forint? Dr. Keresztesi Tímea: A tőzsdei ártól függ. Simonyai Imre: Ennyire változó a díj. Dr. Szabó Ilona: Most 2013. évről beszélünk, ez konkrét szám. Nem fogadom így el. Simonyai Imre: A terület a vagyonrendeletben nyilván van tartva. Dr. Szabó Ilona: Éppen azért kellene behozni. Simonyai Imre: Amennyiben kéri a képviselőasszony, akkor behozzuk a következő testületi ülésre. Dr. Szabó Ilona: Már most itt kellett volna lennie. Halmi Béla: Az éves bevételt meg tudjuk mondani. Dr. Szabó Ilona: Mennyi az éves bevétel? Dr. Keresztesi Tímea: 300-450 ezer forint, a tőzsdei áraktól függően. Ha magas a tőzsdei ár, akkor több a bevétel, ha alacsonyabb, akkor kevesebb. Dr. Szabó Ilona: Ez egy tól-ig szám, ilyen nincs a költségvetésben. Ott pontos számok vannak. Dr. Keresztesi Tímea: Az mindig december 31-én derül ki. Somogyi András: Miért van kiemelve a zártkertnél a Kurtahegy? Dr. Keresztesi Tímea: Így született meg a 65/1995. számú határozat. Somogyi András: Elfogadom nincs ebben semmi, csak csodálkozom, hogy ki van emelve.

21

Halmi Béla: Kérem, aki a határozati javaslatban foglaltakkal egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:

99/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : 1. Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hatályon kívül helyezi az önkormányzati földterületek hasznosítása tárgyában hozott 65/1995. (X.4.) számú határozatát. 2. Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a mezőgazdasági hasznosításra bérbe adott földterületek haszonbérleti díját 2014. évtől 35 kg malmi búza/Ak szeptember havi átlagárában határozza meg azzal, hogy a belterületi földek esetében település külterületén lévő földek átlagos aranykorona értéke (12,93 Ak/ha) legyen figyelembe véve. A Képviselő-testület felkéri Letenyei közös Önkormányzati Hivatalt, hogy 2014. évtől érvényesítse az új haszonbérleti díjakat a már megkötött szerződések esetében is. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármester a haszonbérleti szerződések aláírására. Határidő: azonnal a haszonbérleti szerződések módosításának határideje: 2013.02.28 Felelős: Halmi Béla polgármester Operatív végrehajtásért felelős: Dr. Keresztesi Tímea jegyző Simonyai Imre műszaki és építéshatósági osztályvezető Pusztai Klára pénzügyi osztályvezető

9./ Beszámoló a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal 2013. évi munkájáról Előadó: Dr. Keresztesi Tímea jegyző (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztésben visszatükröződnek az önkormányzati rendszerben meglévő feladatok, akár az oktatásról, akár a köztemetésről, vagy az építészeti hatóságról legyen szó. A nemzetiségi önkormányzatok dolgairól is áttekintést kapunk. A mi üléseink ugyanúgy szerepelnek az anyagban. Előkészületi munkák minden területen vannak. Van, akinek több és van, akinek kevesebb munkája van. Ez a mindenkori hivatalnak a szerkezetétől, az osztály szerkezetétől is függ, hogy hogyan tevődik össze ez a rendszer. Én az anyagból azt emelném ki elsősorban, hogy a 2013-as évben milyen döntéseket hozott a Kormány. Minden nagy átalakuláskor ezeket nyomon kell követni, és le kell fektetni az alapokat. A rendeleteket is át kell majd dolgozni, de elsősorban az Önkormányzat

22

hivatalának a szerkezetét kellett új formába önteni. Ez óhatatlanul nagyobb feladatot ró a köztisztviselőkre. Nagyon jó, hogy Letenye település járási székhely lett. Az itteni osztályszerkezet megbomlott, feladatok kerületek át más szervekhez, illetve az Önkormányzatnak a feladat alapú finanszírozásra kellett átállni. Azokat a feladatokat kellett előkészíteni, amivel mi is szeretnénk polgármesterként, képviselőként dolgozni, ami egyébként kirótt feladat. Legyenek munkahelyek, legyenek normális útfelületek, járdák, stb., ezeknek a hátterét kell megteremteni, vagy a szociális szektornak a dolgait kell az asztalra letenni. Mi ebben döntünk, ezekben kell a döntéshozó munkáját segíteni a hivatalnak. Ez az előterjesztés részletesen elemzi, hogy melyik osztálynak mi a feladata. Egységes szerkezetnek nyelvezetileg ilyenkor nem fontos lenni. Én azt gondolom, hogy ez az anyag megfelel, és nyugodt szívvel lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni. Én köszönöm ezt a munkát, amit kifejtettek az osztályok dolgozói az osztályvezetők segítségével. Azt óhatatlanul el kell mondani, aki dolgozik, az hibázik. Ez egy mérőszám, ezt a jövőben lehet jobbítani. Az előterjesztés felett a vitát megnyitom. Dr. Szabó Ilona: Tisztelt Képviselő-testület! Én felírtam, hogy mi a véleményem erről a beszámolóról. Ez egy óriási oldalszámú anyag, ami eleve maga után vonja, hogy nem alkalmas arra, hogy érdemben tárgyalja a Képviselő-testület, mert egy kis szakdolgozatnak felel meg. Hasonlít szerkezetében és a statisztikai dolgoknak az ismétlésében a rendőrségi beszámolóhoz. Az előbbi egy erőszakszervezet, az utóbbi pedig egy közszolgálati intézmény. A fő hangsúlyt a szolgálatra kellett volna helyezni. A beszámoló nem tartalmazza, hogy milyen okból kellett elkészíteni, nem hivatkozik a törvényre. A 2011. évi CVIIIIX. törvény 81. § f) pontja írja, hogy a jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről. Ebből kellett volna kiindulni. Az anyag két évet elemez, mert a 2012-es beszámoló el is maradt. Panasszal kezdődik, arra hivatkozunk, hogy nehéz körülmények voltak, hiszen most alakult ki a járás. Ez álláspontom szerint politikai kérdés és nem szakmai kérdés. Nincs a beszámolóban lélek. Felsorolja az ügyiratszámokat, majd azok tükrében szól, hogy milyen feladatok tartoznak hozzá. Statisztikát másol egy az egyben. Az osztályok leírják a munkaköröket, hogy mit kell elvégezni. Nem a munkakört kell leírni, hanem elemezni kell, hogyan végezték a dolgukat. Minden osztály leírta, hogy mit kell dolgoznia és belekeveredett egy kis panaszkodás is. Például a hagyatéknál újszerű ügyek jelentkeznek. Ez egyáltalán nem lehet gond, ezt meg se szabadna jegyezni. A nyomtatvány elbírja, az okiratokat pedig mellé kell csatolni a hagyatéki leltárhoz. Panasz van a Műszaki és Építéshatósági Osztály részéről is. Arról azonban nem írnak, hogy a munkát hogyan osztja meg az osztályvezető. Érdekből nem osztja ki a feladatokat, hanem kisajátítja, nehogy más is el tudjon járni azokban az ügyekben. Összességében emberi, ügyfélbarát hivatalról nincs szó, ez nem jelenik meg a beszámolóban. Az ügyfelekkel való bánásmódról, a hivatalon belüli munkamegosztásról, az empatikus, szolgáló, alázatos ügyintézésről nincs szó. Nem tartalmazza a beszámoló a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését, erről is lehetett volna szólni. Alulfizetettek, ezért is érdemben fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy a lakosság ismerje meg. Ezek tették volna személyessé a beszámolót, a szolgálat erről szól, ez a hivatása a hivatalnak. A beszámoló nem a szakemberekhez kell, hogy szóljon, hanem a laikus állampolgárokhoz, akiket nem az érdekel, hogy milyen gond volt, hogy elmentek az ügyintézők. Ez nem is fedi a valóságot, hiszen csak kettő ment el, az iktató és a rendszergazda. Nem tartozik már ide a gyámügy, nem lehet parancsolni az okmányirodának sem, és nem lehet beleszólni az oktatás dolgába. A beszámoló ismétli a munkaköri leírásokat. Fölényes, nem életszerű, nincs benne szerénység, nincs utalás arra, hogyan javítják a kapcsolatot az állampolgárok kiszolgálására, milyen hatásfokú volt az elsőfokú ügyintézés, milyen elsőfokú döntés volt, ezeket hányszor támadták meg és II. fokon milyen döntések születtek. Ezt a feladatot össze kellett volna foglalni, és bele kellett volna írni. Ez lett volna, ami személyessé teszi a beszámolót. Én ennek ellenére

23

megdicsérem a jegyzőt, hiszen nincs tapasztalata. Olyan helyről érkezett, ahol neki nem volt szakmai tapasztalata. Úgy tudja az ember megtanulni az államigazgatást, hogy megtanulja alulról felfelé, hogy hogyan épül fel. Nem volt tapasztalata. A tapasztalat hiányában pedig a munkatársaira van hagyatkozva, ezért nem tűnik ki az a fajta alázat ebből a beszámolóból. Én azt kérem a jövőben a jegyzőtől, hogy legyen sokkal szerényebb, legyen alázatos, legyen elfogadó, és ne kapja fel a vizet, mert még nagyon a pálya elején van, még nagy türelemmel kell neki odafigyelni. Az egyenlő bánásmód elvét kell érvényesíteni akkor is, ha valakinek vagy nagyon egyszerű, vagy nagyon nehéz ügye van. Ha nehéz ügy van, vagy ismétlődő ügy van, ott nagyon elszakad a cérna, de ott is türelmesnek kell lenni. Ez a közigazgatási törvényben van bent, hogy milyen elvek szerint kell a közigazgatást gyakorolni. Összességében ezt a beszámolót én így elemzem, és a magam részéről nem fogadom el. Halmi Béla: Két dolgot elfelejtettem ebből az előterjesztésből ismertetni. Az Önkormányzatra, illetve a hivatali dolgozókra hárult a Dél-Zala Murahíd Térségi Társulás ügyeinek az intézése. Az összes tevékenységet, a hátramaradt anyagokat át kellett venni. Rengeteg tisztázatlan dolog volt, nekünk ingyen és bérmentve kellett az osztályok között szétosztani a szakmai feladatokat. A mai napig is sok munka van ezzel kapcsolatban, a törvény ránk testálta. Az átalakulásnál az intézmények, az iskolák, az óvodák a nyakunkon maradtak és pénzügyileg is meg kellett felelni. Az ügyfélközpontúsággal kapcsolatban. Ki van írva a bejáratnál, hogy ettől-eddig van ügyfélfogadás. Én úgy gondolom, hogy a mi Önkormányzatunk hivatala nem igazán tartja be az ügyfélfogadást, mert mindig jöhetnek hozzánk az ügyfelek. Látom, hogy fogadjuk azokat az embereket, akik hozzánk fordulnak. Ez egy tanulóév, mert egy épületben vagyunk a régi munkatársakkal, akik más fennhatóság alá kerültek. Az embereknek, az ügyfeleknek szokni kell, hogy hova menjek. Kicsit az ügyfél is elkallódott, de a tájékoztató tábla útbaigazít. Úgy látom, hogy a kollégák helyt álltak a szervezet átállításban. Dömők József: A Humán és Ügyrendi Bizottság véleményét tudom tolmácsolni, ami több esetben egyezik a saját véleményemmel is. Izgalmas és szép anyag, amely teljes joggal generál vitákat. Összességében mi úgy ítéltük meg, hogy a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal jól vezényelte le az idei évben a közigazgatási változások kapcsán szükséges járási székhely település szerkezeti változásokat. A Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal a három kistelepülés hivatali teendőit is ellátja, bonyolítja a három kisebbségi önkormányzat feladatait, és az itt maradó társulási feladatokat is. Ezek tükrében összességében jónak mondható a bizonyítvány. Nyilván akadnak és akadtak bökkenők, azért hangzanak el ezek a kritikai észrevételek. A mi esetünkben is elmondtuk, hogy ezeket az anomáliákat ki kell küszöbölni, illetve minimalizálni, alacsonyabb szintre kell szorítani. Elhangzott a Humán és Ügyrendi Bizottság ülésén, hogy a Műszaki és Építéshatósági Osztálytól többet várt volna a hozzászóló képviselőtársunk. Elképzelhető, hogy igaza is van sok esetben. Lényeges dolog és itt is elhangzott, hogy mindenkinek más a leterheltsége. Feladat van bőven, de vannak, akik túlterheltek és maximális odaadással, lelkiismeretesen, tudásuk legjavát nyújtva tekernek, mint az „őrült”, hogy a feladataikat el tudják határidőre látni patent módon, ahogy kell és elvárja a helyi lakosság, vagy éppen a hivatal vezetése. Ezzel párhuzamban, vannak köztisztviselők, akik könnyebben vannak. Nem azt mondom, hogy „ellüttyögnek”, mert ez nem igaz, de kényelmesen elvagyunk a nap 8 órájában és összességében teljesíti azt, amit kell. Ez is teljes joggal igaz ebben a formában. A kérés az volt a jegyző asszony felé, hogy kellő rálátással most már a közigazgatásra és a helyi dolgokra is, ezen a jövőben fog tudni változtatni. A feladatok elosztásában észre fogja venni azokat a pontokat, amelyekről most beszélünk. Személyekről nem esett szó a Humán és Ügyrendi Bizottság ülésén. Most nem személyekről beszélünk, hanem jelenségről, amely mögött személyek vannak. Ez olyan

24

terület, amelyen a jövőben javítani kell. Nem voltak a vizsgálatok során olyan ügyeink, ami azt mondta volna, hogy nem jól dolgozik a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal. Ez azt jelenti, hogy jól dolgoznak összességében. Kritikaként el kell, hogy mondjam - ez megosztotta a képviselőtársaimat a bizottsági ülésen, de egyetértettek ezzel is -, hogy sokkal nagyobb lojalitást várna el a lakosság is és mi is a köztisztviselőktől a települési rendezvényeken való részvétel tekintetében. Becsehelyen az önkormányzati hivatal dolgozói minden rendezvényen ott vannak. Az Önkormányzatnak van kulturális intézménye, tiszta sor, de én nem ezekről a rendezvényekről beszélek csupán. A nemzeti ünnepeinkről beszélek, amikor a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal részéről látom a jegyzőt és az aljegyzőt. Az ember teljes joggal várná el, ez már nem a szakmaiságról szól, hanem a lojalitásról, és arról, hogy az ember hogyan áll hozzá az adott település életéhez, aminek ő az alkalmazottja, a dolgozója. Szívesen láttuk volna nagyobb létszámmal ott a hivatali apparátust. A jövőben ezt is valamilyen formában helyre kellene rakni, valamint ezzel együtt az ezeken való aktivitást is. Nem zárja ki semmi azt, hogy a település közösségi megmozdulásaiban a civil szervezeteken kívül a hivatali dolgozók is részt vegyenek. A szemétgyűjtéskor a Művelődési Ház dolgozóin, a pedagógusokon és a gyerekeken kívül a hivatali dolgozók is mehettek volna példát mutatni. A lakosság lássa, hogy a közösségi életből is kiveszik a részüket azok a szakemberek, akik a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatalban dolgoznak. Ezek a kritikai észrevételek, amelyek ezt a képet árnyalják. Összességében a Humán és Ügyrendi Bizottság jónak ítéli meg a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal munkáját és elfogadásra javasolja. Somogyi András: Amikor én belenéztem a napirendi pontokba, az volt az érzésem, hogy decemberre óriási anyagmennyiséget kapott a Képviselő-testület, amit igazán megtárgyalni, jól végiggondolni reménytelen. Nem akartam elmondani, de a munka elosztása kapcsán olyan érzésem van, mintha az elmúlt időszakban nem nagyon történt volna semmi, és most év végére odateszünk sok mindent. Nyilván ez nem igaz, én is azt mondom, hogy nem igaz, de most így jelent meg. Fontos a Kolping beszámoló, az SZMSZ, a közterület-használat, a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról a beszámoló, a 2014. évi munkaterv. Egyetértek vele fontos, de meggyőződésem, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot nem is lett volna kötelező most behozni, csak a következő ülése. Dr. Keresztesi Tímea: A hivatali Szervezeti és Működési Szabályzatot. Somogyi András: Nem akarom ragozni, csak olyan érzéseim vannak, hogy el kell osztani a feladatot úgy, hogy ne legyenek leterhelve az emberek, mert ők is le voltak terhelve december végére. Nem tud kijönni belőle se egy egységes vonalvezetés, semmi olyan, amit én személy szerint is elvárok. Volt olyan anyag, amit nem olvastam el, egyszerűen reménytelen volt. A munka elosztása. Vannak olyan dolgok, amelyeket el lehet tolni egy hónapot előre vagy hátrébb és akkor senki nincsen leterhelve. Biztos, hogy sokat dolgoztak a hivatal dolgozói, és a jegyző asszony számon kéri őket, ez fontos szempont. Meg kell próbálni a különböző dolgokat jobban elosztani egy kicsit. Én így látom kívülről. Rózsás Imre: Egy kicsit talán könnyedebb stílusban kezdeném. Az én számomra ez nem volt izgalmas olvasmány. Sok mindennel egyetértve, nyilván amit mondott, de akkor emeltessék már ki az is, hogy rendezvényeinken legnagyobb számban az Andrássy Gyula Általános Iskola dolgozói és diákjai vettek részt. Nekem két kérdésem lenne. A 11. oldalon van ilyen, hogy anyakönyvi események számokban. Születési alapbejegyzés egyik településen sem történt. Mit jelent ez konkrétan? A folyamatban lévő három peres eljárás esetében az utóbbival kapcsolatban kérdezném, hogy mi a jelenlegi helyzet.

25

Dr. Keresztesi Tímea: Születési alapbejegyzésre azért nem került sor a településen, mert a gyermekeket azon a településen anyakönyvezik, ahol születtek. Erre általában Nagykanizsán, vagy Zalaegerszegen kerül sor. A peres ügyekre visszatérve. Én már azt többször említettem, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatósággal szemben peres eljárást indítottunk, mert a tavalyi évben a területünkön - konkrétan a határon komoly összegű hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki. A törvény alapján a kiszabott és befizetett hulladékgazdálkodási bírság után 30 % illeti meg az Önkormányzatot. Ennek egy részét közel egy éves késéssel fizette meg a Főigazgatóság, és több mint 7,5 millió forinttal tartozik egy másik perből. Nemrég voltam tárgyaláson, de mivel nem jött el a második tárgyalásra az alperes, ezért elhalasztották a tárgyalást. Folytatásra kerül sor, illetve fel lett szólítva az alperes, hogy a nyilatkozatait tegye meg határidőre. Van nekünk egy környezetvédelmi alapunk és a törvény alapján ezek az összegek ennek a bevételét képezik. Van róla rendeletünk is, hogy hogyan használhatjuk fel, csak környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási célokra lehet felhasználni. Ismeretes a Képviselő-testület előtt, hogy nyertünk a KEOP pályázatban, és annak az önrészére ezt fel tudnánk használni. Ebben az alapban már van befizetett összeg, és ezzel együtt, ha nyerünk a BM Önerő Alap pályázaton, akkor hitelfelvétel nélkül meg tudnánk oldani a KEOP pályázatot. Decemberben miért ilyen sok az előterjesztés? Ennek több oka is van. Az egyik ok, hogy kötelező feladatok vannak december 31-ig, amit nem tudunk megtenni előbb. Az adóztatásról a tájékoztatót nem tudom megtenni júniusban, mert nincs értelme, és ugyanez vonatkozik az összes beszámolóra. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatosan. Ami január hónapban szerepel a 2014. évi munkatervben az a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata. Ezt csak az után tudjuk tárgyalni, miután a Képviselő-testület elfogadta az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az már nem rendelet lesz, hanem egy határozat. A közterület-használati díjak azért merültek fel, mert egy éves díjtételekről van szó. A belső ellenőrzési tervnél törvénymódosítás történt, eddig november 30-ig hoztuk a Képviselő-testület elé. Most a jogszabály szerint november 30-ig csak javaslatot kell tenni, és december 31-ig kell eldönteni az adott önkormányzatnak, hogy elfogadja-e így, vagy sem. A többi napirendi pont felmerült időközben. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy a kritikát a hirtelen természetemből adódóan rosszul viselem. Ez nem igaz, én kifejezetten örülök neki, mert minden egyes kritikával épülök, és nem csak én, remélem a hivatalom is. Azt gondolom, hogy minden egyes észrevételből tanulok, igyekszem korrigálni. Nem biztos, hogy egyetértek vele, de igyekszem ezen az úton elindulni. Azt gondolom, hogy a Humán és Ügyrendi Bizottság jogosan várja el ezeket a részvételeket, viszont régi köztisztviselőként nehezen tudnám jó szívvel kötelezni a dolgozókat arra, hogy ezeken a rendezvényeken részt vegyenek. Nem csak itt szokott ez probléma lenni, hanem nagyobb városban is ez a probléma többször felmerült. Ott az volt az álláspontja a hivatalvezetésnek, hogy ő a vezetőitől elvárja, hogy részt vegyenek, de az ügyintézőitől nem. Erről beszélgetünk majd a hivatalon belül, hogy ki az, aki ezen az úton el tud velünk indulni. Én a magam részére kötelezőnek érzem, mindig jó szívvel veszek részt, és hol meghatódok, hol pedig okulok abból, ami egy ilyen rendezvényen elhangzik. Azt gondolom, hogy ezzel más ügyintéző is így járhat. Ez a munka nem az én beszámolóm. Nem a jegyző személye kell, hogy beszámolódjon egy ilyen anyagban, hanem a hivatalnak a munkája. A hivatalnak a munkáját elsősorban a számok mutatják meg, másodsorban pedig a problémáink. Ezt a Képviselő-testület is érezte az előző évben, mert az átalakítások miatt nagyon gyakran kellett a Képviselő-testület is összehívni rendkívüli ülésre. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok megalakítása óta a legnagyobb átalakítást véghezvinni és erről tájékoztatni a Képviselő-testületet ez az anyagnak része kell, hogy legyen. Ez még nem teljesen fejeződött be, még mindig vannak az átalakítással kapcsolatos dolgok, problémák, amellyel meg kell küzdeni, ez a hivatali munka fő részét az elmúlt két évben kitette. Félnaponként kellett adatot szolgáltatnunk, az intézményeinktől adatot kérni,

26

amit ők is határidőre teljesítettek. A Dél-Zala Murahíd Térségi Társulás átvétele mind jogászi, mind pénzügyi, mind hivatali szempontból megterhelő volt. Bízom benne, hogy ennek a pénzügyi zárómérlege december 31-én az Önkormányzatunkra nézve nem jelent negatív pénzügyi következményeket. Ennek is a fellege mindig ott lógott felettünk és ezt a Pénzügyi Osztállyal közösen meg szoktuk tudni oldani. Javítani természetesen lenne mit, minden folyamatnak van javítanivalója és kell is rajta folyamatosan javítani. A Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal feladati és szakemberi szempontból is heterogén, amit időnként nehéz egységes irányba terelni. Nem azért, mert nem akarják, hanem az emberi természet ilyen, hogy különbözőek vagyunk. Az előterjesztésen is látni kell, hogy a különböző osztályok, különböző jellegű, különböző stílusú problémákkal, gondokkal küszködnek. A számokat is fontos látni. Van nekünk másik három településünk is, ahol ugyanezeket a feladatokat meg kell tennünk. Öt nemzetiségi önkormányzatunk is van, akik időnként még sűrűbben üléseznek, mint a képviselő-testületek. Az Építéshatóság tekintetében a bevezetett új ÉTDR rendszer eszköz és hardver igényben nagy problémát okoz, arról nem is beszélve, hogy a rendszer a mai napig akadozik. Bevezetésre került az E-építési napló, ami fejlesztési igényeket vet fel a hivatal részéről. Amennyiben a Képviselő-testület részéről elvárás, a jövő évben egységesítjük a szempontokat, amit ide terjesztünk és igyekszünk személyesebb hangvételt megütni. Ez nem egyes embereknek, egyes osztályoknak a beszámolója, hanem egy összesség. Én szeretném a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal minden munkatársának megköszönni a kétévi megfeszített munkát, és azt kérem tőlük, hogy a jövőben még jobban teljesítsük a ránk rótt feladatokat és szolgáljuk azt a négy települést, aki megtisztelte a hivatalunkat a bizalmával. Halmi Béla: Van-e még kérdés, észrevétel? Nincs. Kérem, aki az előterjesztést elfogadja, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:

100/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal 2013. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja.

10./ Tájékoztató a 2013. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról Előadó: Dr. Keresztesi Tímea jegyző (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! Ki kell hangsúlyoznom, hogy mi vagyunk az az Önkormányzat, ahol nagyon kevés adót vetünk ki a lakosságra és a vállalkozók felé is. Nagyon sok adónemet bevezethetne az Önkormányzat, de erről nem döntöttünk az idén sem és jövőre is hasonló módon kerülnek kivetésre az adók, mint amit ez az anyag tartalmaz. Az az érvágás, hogy 40 % marad itt a gépjárműadóból, ez nem egy önkormányzatot rengetett meg. Van, ahol helyi iparűzési adó sincs, ezek mind az ott lévő vállalkozásokat próbálják helyben tartani. Az idegenforgalmi adó nagyon ingadozik nálunk, kevésbé mutatkozik meg. Örvendetes és az anyagból a számok alapján is látjuk, hogy az iparűzési adó a tervezettnél jóval magasabb összeget jelentett. A gépjárműadónál pedig ez a sajnálatos tény volt. Sokan a

27

talajterhelési díjat nem igazán jó szemmel nézik. Ez azt jelenti, hogy be kellene kötni a hálózatba a szennyvizet, mert akkor olcsóbb. Összességében az adóbevételek alakulása, annak ellenére, hogy az érvágásokat megkaptuk, jónak mondható. Az adóval foglalkozó kolléga jegyzői, illetve képviselői ráhatásokra is jóval szigorúbban veszi a hátralékokat, és igyekeznek mindent megtenni azért, hogy ezek befolyjanak. Kérdezem, hogy van-e kiegészítés? Dr. Szabó Ilona: Nem tárgyalta az anyagot a Gazdasági Bizottság, mert itt is már határozatképtelenek voltunk. A helyi iparűzési adó most már nem választott adó, hanem kötelező. A kisadózó 50 ezer forint adót köteles megfizetni, 2 % az adó. Az idegenforgalmi adó, pedig olyan adó, aki bemegy a kempingbe és az itt eltöltött napok alapján kell ezt megfizetni. A gépjárműadóról szólt polgármester úr, ez országos tendencia, elveszik. A talajterhelési díjnak pedig az a megoldása, hogy rá kell kötni a csatornára, akkor nem kell fizetni. Ez felmerült, hogy a temetőnél nincs csatorna, ha meglesz a vizesblokk, akkor ugyanúgy kellene talajterhelési díjat fizetni. Az egyéb idegen bevételek pedig szabálysértésekből, közigazgatási bírságokból eredő bevételek. Ezek tényszámok, amelyeket el kell fogadni. Dömők József: Múltkor a közmeghallgatás előtt a rendőrség munkájáról hallottunk tájékoztatót. A rendőrkapitány egy mondatában mondta, hogy a közigazgatási bírságból további idegen bevételek, adóbevételek várhatóak. A park helyi természeti védettsége kapcsán jött ez szóba. Ha kitesszük oda a táblát, hogy kismotorral és egyebekkel nem lehet behajtani, akkor teljes joggal jár el a szolgálatban lévő rendőr, vagy a polgárőr, vagy esetlegesen majd a közterület felügyelő. Akkor ezeknek a közigazgatási bírságoknak a 40 %-a itt marad és ez által tudjuk majd megvédeni a parkunkat. Dr. Keresztesi Tímea: A 100 %-a itt marad. Rózsás Imre: 2013. november 30-ig szerepel adat, hogy mennyi folyt be az egyes adónemekből. Még mennyi folyhat be az év hátralévő részében? Van az anyagban egy hátralék szám, ez durván 8 millió forint. Ha jól tudom, ennyi önrész kellett volt a műfüves pályához. Milyen súlyos, ha ekkora hátralék halmozódik fel. Ha nincs ilyen hátralék, akkor lett volna műfüves pálya. Az idegen bevételek címszó alatt szerepelnek a közigazgatási bírságok. Írja az anyag, hogy az elkövetők között sok a fiatalkorú, akiket jövedelem hiányában nem lehet szankcionálni. Létezik-e olyan, hogy mégis valamilyen úton-módon ezt be lehet hajtani? A fiatalkora ne adjon neki felmentést az elkövetett tevékenység alól. Hogyan lehet szankcionálni ezeket a fiatalokat? Dr. Szabó Ilona: A törvényes képviselő felel a fiatalkorúért. Dr. Keresztesi Tímea: A hátralékra szerettem volna mondani, hogy a helyi iparűzési adóból már azóta is több mint 1 millió forint folyt be, illetve körülbelül 3 millió forint az olyan felszámolás alatt lévő cégeknek a tartozása, amelynél a behajtásra nincs esély, de még nem zárult le a felszámolási eljárás és addig nem lehet törölni. Ezeknek a cégeknek általában nincs vagyona, ezért nem érdemes fizetni a bejelentkezésért. Azért már nem ennyi ez az összeg és körülbelül 3 millió forint az, amelynek a behajtására esély sincsen, mert felszámolás alatt van az adott gazdasági társaság. A gépjárműadónál is történt már azóta bevétel. A gépjárművek forgalomból kivonására elég jól reagálnak, magyarul befizetik az adójukat a forgalomból történő kivonással érintett autók tulajdonosai vagy üzembentartói. Az idegen bevételekkel kapcsolatban mi csak a végrehajtást tesszük meg. Mi az ügyre se ráhatással, se rálátással nem vagyunk. Általában rendőrségi közigazgatási bírságok behajtásáról van szó. Ezeket az adózás

28

rendjéről szóló törvény alapján behajtjuk, ennyi a mi feladatunk. Ha valaki ilyen bírságot kap, az hiába is fordul az Önkormányzathoz, hogy le akarja dolgozni, közérdekű munkát akar tenni, ezt nem lehet megtenni. Ráadásul egy részét a kiszabó hatóság sem tudja átváltoztatni. A fiatalkorú maga felel a cselekményeiért, általában ők még iskolába járnak 16 évesen. Dr. Szabó Ilona: 18 az életkor a fiatalkorúságnál. Dr. Keresztesi Tímea: 14 és 18 év között saját maga felel a cselekményeiért. Dr. Szabó Ilona: A bűnügyi esetekben. Dr. Keresztesi Tímea: Ez bűnügyi. Dr. Szabó Ilona: Nem felel, mert nincs keresménye. Most leszállították a gyermekkort 12 évre, és 18 évig fiatalkorú. Nagykorú lesz 18 évesen. Ne beszéljünk félre! Dr. Keresztesi Tímea: Nem kiskorú személyekről beszélünk ezekben az esetekben. Oda van írva, hogy fiatalkorú, magyarul 14. évet betöltött személyek. Velük szemben a rendőrség jogszerűen kiszabott közigazgatási bírságot, ezt nekünk be kell hajtani. Ezeknek a fiatalkorúaknak nincsen saját jövedelmük. Ezeket az összegeket ingatlan végrehajtás útján nem lehet érvényesíteni, csak a nagyobb összegeket. Kicsit csökkent egyébként az elmúlt évekhez képest az idegen bevételek hozzánk küldött aránya a közérdekű munkára való átváltoztatás miatt, de ezt csak a kiszabó hatóság teheti meg. Ennek a 40 %-a szép összegeket szokott jelenteni. Elkerült tőlünk a hulladékszállítási díjnak a behajtása, bár ennek a 40 %-a nem bennünket illetett. Ezt 2013. január 1-je óta a NAV hajtja be. Az idegenforgalmi adóval kapcsolatban végeztünk ellenőrzést, nem a mi cégünknél, hanem más szálláshely vendéglátással foglalkozó cégeknél. Ez a 2012-es évre esett, mivel a Müllernél építkezők foglaltak szálláshelyet, ott nem lehetett idegenforgalmi adót kivetni, mert a törvény alapján, aki adott településen dolgozónak adja ki a szálláshelyet, ott nem lehet felszámolni idegenforgalmi adót. Egyébként a 10 éves adatokhoz képest visszaesett a kemping forgalma, sokkal kevesebb a látogató. Egyébként eredményesek a behajtások. Halmi Béla: Köszönöm. Más észrevétel van-e? Kérem, aki a tájékozatót elfogadja, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

101/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról szóló tájékoztatót elfogadja.

11./ ÉKKÖV Kft-vel kötött szerződések meghosszabbítása Előadó: Halmi Béla polgármester (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.)

29

Halmi Béla: Köszöntöm Kustor Ferenc ügyvezető urat. Tisztelt Képviselő-testület! Minden évben meg szoktuk tárgyalni ezeket a szerződéseket. Jelen esetben két szerződés van előttünk. Az egyik a határállomás parkfenntartása, a másik pedig a parkgondozás és köztisztaság ellátása a településünk központjában. Az első negyedévre megállapított összeget tartalmazza a határozati javaslat, három hónapról beszélünk, benne van a forint összeg is. Ezek az összegek a 2013-as évnek megfelelő összegek, majd áprilistól új megállapításra fog sor kerülni. A határállomás parkfenntartásához állami forrást kap Önkormányzatunk, ennek a teljes összegét megkapja az ÉKKÖV Kft. az év során, míg az összes többire az Önkormányzat külön szerződést köt. Kérem, hogy fogadjuk el ezen számadatokat, amelyek ebben szerepelnek. Van egy javaslat is, kérem, hogy ezt a Tisztelt Képviselő-testület fogadja el és támogassa. A következő napirendek is bizonyos feladatokat tárgyalnak az ÉKKÖV Kft. területén, mivel 100 %-os önkormányzati tulajdonú cégről van szó. Nagyon jól tudjuk, hogy aki az építőiparban dolgozik, a mai világban eléggé nehéz anyagi körülmények közé kerülhet a lánctartozások miatt. Ezért a két előterjesztésben szereplő összeget megelőlegezett összegként adjuk oda. A munkákat természetesen számon kérjük, ezt le kell adni a Műszaki Osztályra írásban, ők leigazolják, hogy a munkákat elvégezték. Segítésképpen mind a két szerződésben foglaltaknak az összegét előre utaljuk át az ÉKKÖV Kft-nek, hogy átsegítsük bizonyos nehézségeken. Ez egy javaslat, erről beszélgettünk a Gazdasági Bizottság ülésén is. Erről a pénzügyi osztályvezetővel, a jegyző asszonnyal, az ügyvezető úrral és a Gazdasági Bizottság elnök asszonyával is beszélgettünk és ilyen javaslattal élünk a Képviselő-testület felé. Mindkét szerződésről külön fogunk szavazni. Dr. Szabó Ilona: Az ÉKKÖV Kft-vel kötött szerződések meghosszabbításáról van szó. A határállomás parkfenntartására és köztisztasági feladataira, valamint a települési parkgondozásra és köztisztaságra kötött első negyedéves szerződésekről beszélünk. Az első negyedévre kell megkötni a szerződéseket, mert az Országgyűlés még nem határozta meg a költségvetés számait, ezért tárgyaljuk áprilisban majd újra. Egyetértetünk azzal, hogy a határállomásra a leosztott összegek, a parkgondozásra pedig a korábbi megállapított havi 400 ezer forint. A Gazdasági Bizottság javasolta elfogadni ezeket a szerződéseket. Köszönöm. Somogyi András: Egyben kifizetjük? Halmi Béla: Igen, január 2-án kívánjuk átutalni, hogy az átmeneti nehézségeken segítsünk. Az előbb mondtam, hogy a munkákat el kell végezni, ezt le kell igazolni és számon is fogjuk kérni. Kérem, aki Letenye központja parkfenntartási és közterület tisztítási feladatainak ellátásával kapcsolatban a határozati javaslattal, és a januári átutalással egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

102/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Letenye központjának parkfenntartási és közterület tisztítási feladatainak ellátására vonatkozó Letenye Város Képviselő-testületének 32/2013. (III. 20.) számú határozata alapján 2013. március 28-án megkötött vállalkozási szerződés hatályának 2014. január 1-jétől 2014. március 31-ig történő meghosszabbításával egyetért, és felhatalmazza a polgármestert, hogy a szerződést az ÉKKÖV Kft-vel havi bruttó 400.000.- Ft vállalkozási díj ellenértéken megkösse.

30

Felkéri továbbá a Polgármestert, hogy a szerződés felülvizsgálatát 2014. március 31-ig a Képviselő-testület elé terjessze be. A Képviselő-testület jóváhagyja, hogy a március 31-ig esedékes díjakat egyösszegben előre, januárban utalja át az Önkormányzat a Kft-nek. Határidő: hosszabbítás megkötésére: 2013. december 31. szerződés felülvizsgálatára: 2014. március 31. Felelős: Halmi Béla polgármester Operatív végrehajtásért felelős: Dr. Keresztesi Tímea jegyző Simonyai Imre műszaki és építéshatósági osztályvezető Pusztai Klára pénzügyi osztályvezető Halmi Béla: Kérem, aki a határállomás parkfenntartásával kapcsolatban a határozati javaslattal, és a januári átutalással egyetért, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:

103/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a letenyei határállomás parkgondozási és közterület tisztítási feladatainak ellátására vonatkozó Letenye Város Képviselő-testületének 33/2013.(IV.15.) számú határozata alapján 2013. április 15-én megkötött vállalkozási szerződés hatályának 2014. január 1-jétől 2014. március 31-ig történő meghosszabbításával egyetért, és felhatalmazza a polgármestert, hogy a szerződést az ÉKKÖV Kft-vel bruttó 1.144.750.- Ft vállalkozási díj ellenértékért megkösse. Felkéri továbbá a Polgármestert, hogy a szerződés felülvizsgálatát 2014. március 31-ig a Képviselő-testület elé terjessze be. A Képviselő-testület jóváhagyja, hogy a március 31-ig esedékes díjakat egyösszegben előre, januárban utalja át az Önkormányzat a Kft-nek. Határidő: 2013. december 31. Felelős: Halmi Béla polgármester Operatív végrehajtásért felelős: Dr. Keresztesi Tímea jegyző Simonyai Imre műszaki és építéshatósági osztályvezető Pusztai Klára pénzügyi osztályvezető

12./ ÉKKÖV Kft. 2014. évi üzleti terve Előadó: Kustor Ferenc ügyvezető (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.)

31

Halmi Béla: Az ügyvezető úr kívánja-e szóban kiegészíteni az előterjesztést? Kustor Ferenc: Tisztelt Képviselő-testület! Szeretnék Önöknek beszámolni az elmúlt másfél évről. 2012. áprilisában kerültem az ÉKKÖV Kft-hez, azóta úgy gondolom, hogy az elkészült üzleti terveknek megfelelően végeztük a dolgunkat és sikerült a cégnek a helyzetét rendezni. Elsősorban az volt a cél, hogy a dolgozói létszámot tartsuk meg. Örömmel mondom, hogy a cégnek a létszámát megtartottuk, sőt bizonyos projektek esetében 5-8 fővel, meghatározott időtartamig tartó szerződéssel még növeltük is a létszámot. Jelen pillanatban a cég dolgozóinak létszáma 23 fő. Kitűzött feladat volt a saját tőke rendezése, nagyon fontos volt, hogy a saját tőkénket tudjuk rendezni, ugyanis a saját tőke negatívba ment át és ilyen helyzetben a hitelfelvétel és a pályázatokon való részvétel teljesen kizárt volt. Ezt a 2012-es és a 2013-as évben sikerült rendezni. Ez annyit jelent, hogy 2013. végére a jegyzett tőke és a saját tőke aránya 100 % közelébe került. Jelen pillanatban az ÉKKÖV Kft-nek a jegyzett tőkéje 17.100.000.- Ft. Két év alatt tulajdonképpen ezt az összeget visszatöltjük. Harmadik kitűzött célunk az ÉKKÖV Kft. eszközállományának a megújítása. Amikor átvettem a céget több alkalommal jeleztem, hogy 22 éves autókkal közlekedtünk és volt olyan év, amikor több millió forintot költöttünk javításra. A Képviselő-testület támogatásával sikerült ezen is változtatni, sikerült új autókat beszerezni. Vettünk egy kisteherautót, és két héttel ezelőtt megérkezett az új hullaszállító autó is. A következő nagy feladatunk volt az ÉKKÖV Kft. pénzügyi helyzetének a rendezése. Arról szeretném tájékoztatni a Képviselő-testületet, hogy az Önkormányzattól kölcsön kapott 2 millió forintot sikerült visszafizetnünk a kamataival együtt. Az Önkormányzatnak a tagi kölcsönnel nem tartozunk. Mellette a korábbi ügyvezetés által felvett 9 millió forintos hitelt sikerült visszafizetnünk teljes egészében. Az ÉKKÖV Kft. ingatlanjairól töröltettük a banki jelzálogjogokat. Összességében ez a tervünk is megvalósult. A két beszerzett autónak az önrésze közel 3 millió forint volt. Az elmúlt másfél évben effektíven pénzben több mint 12-13 millió forintot tudtunk ilyen célra fordítani. Amikor átvettem ezt a céget, úgy láttam és éreztem, ahhoz, hogy a cég a piacon jól tudjon működni egy arculatot kell kialakítani. Sikerült egy honlapot készíttetnünk a képviselő úrral és mellette a környezetünket meg kell változtatni. Első lépésként áthelyeztük a kegyeleti kellékeket árusító helyiségünket, azt gyönyörűen felújítottuk, berendeztük. Megkezdtük az irodaházon az energetikai megújításokat, hőszigeteléseket, nyílászáró cseréket, valójában itt is egy nagy értéknövekményt hoztunk létre. A Gazdasági Bizottság ülésén került szóba, hogy ezeknek az ingatlanoknak a korábbi értéke mekkora volt és most mekkora lett. Hihetetlenül nagy értéknövekedés jött létre ezekkel a beruházásokkal. Valójában szükség volt rá mindenképpen, mert szeretnénk a járás legjobb építőipari cége lenni. Azt gondolom, hogy ehhez jó úton járunk. Ennyit szerettem volna az előzményekről elmondani. A 2014. évi üzleti tervnél részletesen nem mennék végig a tevékenységi körökön. Szerényen terveztünk. Egy dolgot szeretnék kérni, hogy a városi park gondozás területét próbáljuk növelni, hogy nagyobb összegeket kapjunk. A terveink között szerepel a temetkezési terület kibővítése. Most már van olyan eszközünk, hogy elegánsan meg tudunk jelenni máshol is. Az építőipar fejlesztése is cél. Örömmel hallottam, hogy Letenye Város Önkormányzata pályázatokat nyert, és mi mint építőipari cég ezekben a munkákban szeretnénk részt venni és természetesen nagyobb bevételt produkálni. A 2014. évi tervünk legfőképpen az, hogy a cég pénzügyi helyzetét stabilizáljuk, egy 5-10 millió forint forgótőkét tudjunk felhalmozni, hogy olyan helyzetekben, amikor hosszú fizetési határidővel fizetik a munkát, ne legyen problémánk. Példaként említeném a Petőfi utcai beruházást, annak idején nagy örömmel számoltam be a Képviselő-testületnek, hogy sikerült munkát vállalnunk ott. Megkötöttük a szerződést és a szerződés tartalma arról szólt, hogy júniusban és júliusban lesz részszámla, a végszámla pedig augusztusban. Sajnos ebből semmi nem valósult meg. Elkezdtünk május 27-én dolgozni és november 11-én kaptuk meg az első számla értéket. Valójában a 2 millió forint tagi hitelre is ezért volt szükség. Jelen

32

pillanatban ez a jellemző a piacra. Abban az esetben, ha a normális kerékvágásban mennének a dolgok és 8, 15, 30 napon belül kifizetnék a munkáinkat, akkor pénzügyileg is sokkal stabilabb helyzetben lennénk. Az építőipari tevékenységet szeretnénk bővíteni és az építőipar területén nem biztos, hogy nagyobb árbevételt szeretnénk, hanem eredményesebb gazdálkodást. Ha az építőiparban a 2012-es és a 2013-as üzleti év árbevételeit nézzük, az idei évben kevesebb volt az árbevétel, de sokkal több anyag nélküli munkát végeztünk és így is tudtuk az eredményünket hozni. Összességében azt szeretnénk, ha eredményes évet zárnánk és a pénzügyeinkben a forgótőkénket ki tudjuk alakítani, hogy ne küszködjünk állandóan likviditási problémákkal. Köszönöm szépen. Dömők József: Nem emlékszem, hogy 2012-ben mennyi volt az árbevétel. Kustor Ferenc: Összességében 2013. évben a munkáinknak több, mint az 50 %-a anyagmentes volt. Példákat említenék, itt a Petőfi utcában dolgoztunk, hidakat építettünk. Az anyagköltség része a vállalási árnak kicsi volt. Dömeföldén hasonló módon árkokat, hidakat építettünk, ott a beruházó adta az anyagot. Ez volt a jellemező a letenyei csapadékvíz elvezetésre, ahol alvállalkozóként dolgoztunk és itt is a beruházó adta az anyagot. Somogyi András: Mi volt az a 13 millió forint, amit visszafizettek? Nem emlékszem pontosan, ne haragudjon, hogy visszakérdezek. Kustor Ferenc: Az ÉKKÖV Kft-nek 9 millió forint hitele volt, ezt visszafizettük a bank felé és a két autóra önrészként fizettünk 3 millió forintot. Somogyi András: Az elmúlt időszak építőipari dolgait ismerve nekem ez pozitív meglepetés. Az irodaház is épülget. Miből tudják ezt finanszírozni, ha forgóeszköz hitelek kellenek? Hogyan működik ez a felújítás? Kustor Ferenc: Párhuzamot szeretnék vonni a korábban elhangzottakhoz, ez a dolgozóknak a részvétele bizonyos feladatokban. Nagyon sok esetben társadalmi munkában készülnek dolgok és nekünk csak az anyagot kell megvenni. Tulajdonképpen a közösségépítésnek ez az egyik legfontosabb része, az embereket meggyőzni arról, hogy az a cél, amit szeretnénk megvalósítani az fontos az ő számára is. Lényeges, hogy lojális legyen a dolgozó a cégével kapcsolatban. A mi esetünkben ez sokkal hatékonyabban érvényesül, mint a közszféránál, ugyanis nekünk munkát kell vállalni, el kell végezni a munkát és a pénzt be kell hajtani. Mindenki jobban érzi azt, hogy arra a helyre, aki az én kenyéradó gazdám, arra jobban oda kell figyelni és valóban teljes mellszélességgel ki kell állni. Somogyi András: Ez az irodaház felújítás mennyibe fog konkrétan kerülni? Kustor Ferenc: Nem mondanék szívesen számokat, mert megdöbbenne a Képviselő-testület és nem szeretném. Ott volt az a hely, ahol most a kegyeleti kellékeket árusítjuk. Olyan helyiség volt, ahol már a vakolat lefolyt, gyönyörűen elkészítettük és százezres nagyságrendből. Halmi Béla: Az építőiparban lehet látni, hogy a tervezésben pozitívum lesz. A beruházásokat tőlünk is várja az ÉKKÖV Kft., hogy az elnyert pályázatoknál kapjon lehetőséget és máshol is pályáznak. Kustor Ferenc: Én megfordítanám a sort. Úgy gondolnám, hogy mint tulajdonosnak az ÉKKÖV Kft. felé kell terelni a két pályázati munkának a kivitelezését. Én kérném a

33

Képviselő-testülettől, hogy ott az ÉKKÖV Kft. vállalkozhasson, sőt, ha lehet már a szerződések megkötése előtt nyerő pozícióba kerüljünk, ha lehet ne megint negyedik alvállalkozók legyünk. Dr. Keresztesi Tímea: Itt közbeszerzésekről beszélgetünk. Halmi Béla: Ez nem így működik. Kustor Ferenc: Jelen pillanatban a petriventei Kultúrház felújításán dolgozunk, ezt márciusban fogjuk befejezni, a téli időszakot ott fogjuk eltölteni. Halmi Béla: Nem csak ránk támaszkodjon 100 %-ban az ÉKKÖV Kft., mert a parknak a tér nyerése is arra vonatkozik, hogy minél többet kellene az Önkormányzatnak az ÉKKÖV Kft-re áldozni. Kérem, aki egyetért az ÉKKÖV Kft. 2014. évi üzleti tervével, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:

104/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ÉKKÖV Kft. 2014. évi üzleti tervét elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: Kustor Ferenc ügyvezető

13./ ÉKKÖV Kft. hitelfelvételéhez jelzálogjog engedélyezése Előadó: Kustor Ferenc ügyvezető (Az előterjesztés a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Kustor Ferenc: Szívesebben venném, ha nem kamerák előtt történne ez a beszélgetés, zárt ülést szeretnék kérni. Dömők József: Nem sérti ez a cég üzleti érdekeit? Dr. Szabó Ilona: Semmit nem sért. Halmi Béla: Nem sérti. Kérem, aki nyilvános ülés tartását kéri, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 5 igen szavazattal; 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:

105/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az „ÉKKÖV Kft. hitelfelvételéhez jelzálogjog engedélyezése” című napirend tárgyalása során nyílt ülést tart.

34

Halmi Béla: A határozati javaslatot mindenki ismeri. A Gazdasági Bizottság tárgyalta a napirendet. Korábbi testületi ülésünkön ezzel kapcsolatban már született döntés. A határozat szerint abban az esetben vissza kellett hozni kérdést a Képviselő-testület elé, amennyiben jelzálogot kér a bank. Döntött a Képviselő-testület már arról, hogy 20 millió forint hitelt az OTP Bank Nyrt-től igénybe tudjanak venni az előbb említettek miatt. Ha számlájuk van, akkor megelőlegezésként megkapnák, és ezt engedi csak a bank forgatni. A bank ehhez még kéri az ÉKKÖV Kft. irodaházát jelzálogjoggal megterhelni. Kustor Ferenc: Amiről beszélünk ez nem hitel. Ezt a pénzügyi szakemberek úgy fogalmazzák meg, hogy számla faktorálás. A számla faktorálásnak egy olyan módját választjuk, amely jelen pillanatban nem megy, nincs még. Itt a bank is biztonságban lenne és mi is. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt nem hitelről van szó. A hitel annyit jelent, ha azt rendelkezésre bocsátják, az szabad felhasználású, arra használom, amire szeretném. Itt nem erről van szó. A bank 20 millió forintos keretet bocsát rendelkezésre, amit egy elkülönített számlán kezel. Az elkülönített számláról mi abban az esetben hívhatunk le pénzt, ha egy megrendelőnek elvégeztük a munkát, kiállítjuk a számlát és a megrendelő a teljesítés igazolást aláírta. Időben megelőlegezi azt az összeget, amiért mi megdolgoztunk. Érdekessége a dolognak, hogy nem teljes egészében, hanem csak 80 %-át, mi mindig kevesebbet kapunk, mint ami járna. Miért lenne ez lényeges számunkra? Említettem, hogy 20, 30, 50, van olyan eset, hogy 90 napos fizetési határidők vannak. Ezt az időszakot kell nekünk átvészelni. Általában ezek a munkák fordított Áfásak, ez annyit jelent, hogy Áfa nélkül kapjuk az összeget, ellenben, ha anyagot vásárolok, az Áfát ki kell fizetnem. Ez is sújtja a céget. A folyamatban a bank ragaszkodik ahhoz, hogy a számlámat engedményezzem rá, az engedményezett számla értéke csak az elkülönített számlára mehet és majd ő annak az ellenértékét ideadja. Ez nem egy hitel, csak a megfogalmazás szerepel így, hogy hitel. Ez a faktorálás egyik válfaja. Azért nem faktorálásról beszélünk, mert a pénzügyi világban, ha faktorálásról beszélünk és faktorálják a számlát és a számlának a fizetési határideje lejárt, a másik cégtől pedig nem érkezik meg a pénz, ha faktorszerződést kötök, akkor tőlem azt behajthatják. Valóban a bank ezért kérné az ingatlan fedezetet, ha netán x ideig az a másik cég neki nem fizeti ki, a bank tőlem nem fog pénzt elvenni, mert ingatlan fedezetet adtunk. Ha az a cég nem fogja neki időre kifizetni, akkor fedezetként legyen biztonságban. Felhívtam az úriembert, aki ezt az ajánlatot küldte, mert tegnap az egyik képviselő részéről felvetődött, hogy miért nincs itt a bankos. Ő nagyon szívesen eljönne elmondani. A tegnapi parázs vita lehet, hogy jó volt, elkezdenek gondolkodni. Mondtam, hogy abban az esetben vagyok hajlandó tárgyalni, ha jelzálog nélkül ajánlanak dolgokat. Jelen pillanatban ez a folyamat zajlik. Összességében erről a pénzügyi műveletről ennyit szeretnék elmondani. Hozzáteszem, hogy az ÉKKÖV Kft. számára ez nem előnyös, mert a pénzeinknek a 80 %-ához jutunk hozzá, és ha nagy összegekről beszélünk, az sokat jelenthet. Tegnap felvetődött, lehet kicsit ingerültebben szóltam, de azért elnézést kérek, hogy jobban örülnék, ha a tulajdonos Önkormányzat áll be mögénk és ezeket az időszakokat közösen valamilyen módon át tudnánk vészelni és nem lenne szükség itt hitelre, faktorálásra, semmi egyébre. Én most is azt javasolnám, hogy keressük azt a megoldást, hogy a tulajdonossal együttműködve próbáljuk ezeket a likviditási problémákat folyamatosan megoldani. Somogyi András: Kustor úr mondja, hogy az Önkormányzattal együttműködve kellene ezt megoldani. Egyetértek vele, de az Önkormányzat nem tud az ÉKKÖV Kft-nek ilyen értelemben hitelt biztosítani, mert nincs miből. Az Önkormányzat csak meghatározott feladatra kap pénzt, ezt finanszírozzák. Az Önkormányzat nem tud pénzt adni. Az ÉKKÖV Kft. önállóan működő gazdasági társaság. Folyik az irodaház felújítása. 30 millió forint

35

értékben kér biztosítékot az OTP Bank Nyrt., ha jól értem én ezt. Az ÉKKÖV Kft-nek nincs jelen pillanatban 30 millió forint értékű vagyona. Pusztai Klára: Az ingatlan értéke jelen pillanatban 17.000.000.- Ft-on van nyilvántartva. A banknak minimum 48 millió forintra kellene értékelni azt az ingatlant, hogy ő 30 millió forint jelzálogot be tudjon jegyezni. Általában 60 % az az összeg, amire jelzálogot kell bejegyezni. Arról volt szó, hogy pár százezer forint beruházás volt. Ennek következményeként 20 millió forint értéknövekedés történt az épületnél? Somogyi András: Ez az Önkormányzat vagyona. Dr. Keresztesi Tímea: Egy törvényességi észrevételt szeretnék tenni. Amikor az Önkormányzat pénzt ad ki, akkor a legfontosabb dolog az, hogy a kötelező feladatait nem veszélyeztetheti. Az ÉKKÖV Kft., amit ellát, annak egy része kötelező feladat (köztisztaság, stb.), a bérleménygazdálkodás önként vállalt, de azért kell vállalni, mert van bérlakás. Ha ezt támogatjuk, akkor ezzel a mi kötelező feladatainkat, amit a törvény előír, nem veszélyeztethetjük. Ez a Képviselő-testületnek a kötelező kiindulási alapja. Ha minden kötelezettségét teljesítette és afölött marad az Önkormányzatnak pénze, akkor tud ilyen jellegű tagi kölcsönt nyújtani. A 2 millió forintnál erre megvolt a fedezet, mert volt tartalék a költségvetésben, illetve egy kicsit hozzá kellett tenni. Somogyi András: Ha az OTP Bank kötözködik, akkor el kell menni másik bankhoz. Halmi Béla: Tegnap ez felvetődött. Ugyanezt mondta a Gazdasági Bizottság is. Rózsás Imre: Semmiféle jelzálog bejegyzést nem támogatok. Egyszer már aláfutottunk ennek, hogy az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kellett helyt állni, többször nem. A bank tökéletesen levédi magát. Ahogy jegyző asszony mondta, nem veszélyeztethetünk önkormányzati kötelező feladatot. Dr. Szabó Ilona: A Gazdasági Bizottság ezt a kérdést megvitatta. A határozati javaslatot elemeztük. Ilyen nincs, hogy az ÉKKÖV Kft. beíratja az ingatlan-nyilvántartásba, hogy 30 millió forintig és 1 évig, ilyet nem írnak be. Aki adja, az íratja be, ilyet nem lehet. Hiteles értékbecslésnek kell lenni, ezt én felvetettem tegnap és ebből egy nagy vita kerekedett. Nincs értékbecslés, mert ide kellene tenni az értékbecslést, hogy ennyit ér ez az ingatlan. A pénzintézet akkor adja ki a törlést, amikor észleli, hogy befejeződött. Nem biztos, hogy 1 évbe belefér. Én elmondtam tegnap is, a legnagyobb ellenállás az én személyemet érintette. Nem haragszom érte, de egy kicsit kemény, mert én nagyon sokat tettem az ÉKKÖV Kft-ért, függetlenül attól, hogy fordítva jön le. Nekem köszönheti, hogy életben van, mert a Felügyelőbizottság részéről le lett írva, hogy 13 munkást még 2011. évben bocsássanak el. Én álltam ki, azt mondtam, hogy legyen egy átmeneti megoldás, az emberek böjtöljék ki a telet fél munkaidőben. Én ezt most is javasoltam, erre az volt a reakció, hogy rengeteg munka van és kellenek az emberek. Azt nem értem, ha rengeteg munka van, akkor miért nincs pénz. Ingyen dolgozunk? Ez nagyom komoly dolog, családokat kell eltartani, a családoknak meg kell élni. Olyan ellentmondás van, hogy nagyon sok munka van, pénz meg nincs. A Gazdasági Bizottság határozatában az van, hogy a Gazdasági Bizottság javasolja Letenye Város Képviselő-testületének, hogy az ÉKKÖV Kft. hitelfelvétele ügyében a jelzálogjog bejegyzéshez való hozzájárulásról a döntést napolja el. Az ÉKKÖV Kft-től kérjen új javaslatot a likviditási problémák megoldására. Nem támogatjuk, mert akármilyen faktorálásnak is nevezzük, az Önkormányzat kezesként áll helyt és ezért kéri a jelzálogot. Én

36

nagyon sajnálom a munkásokat, én akarom a munkásokat. Elmondtam személyesen is, nyilvánosan is, kiállok a munkások munkájáért. Fontos dolognak tartom, hogy megtartsuk a munkahelyeket. Fontos dolognak tartottam 2011-ben és most is. Fontos, hogy a munkások tudjanak dolgozni. Halmi Béla: Most a jelzálogról van szó. Dr. Szabó Ilona: Összefügg a kettő. Fontos, hogy a munkások tudjanak pénzt keresni. A jelzálogjog egy nagyon komoly jogintézmény. Én nem támogatom. Farkas Szilárd: A Kustor úr említette, hogy a mai napon felvette a bank képviselőjével a kapcsolatot. Mi lett ennek az eredménye? Hajlandó eltekinteni a bank a jelzálogjog bejegyzéstől? Ha hajlandó, akkor nincs miről vitázni. Kustor Ferenc: Válaszolni fognak majd. Halmi Béla: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy kirajzolódnak azok a vonalak, amely mellett döntünk. Kustor Ferenc: Én szeretnék pontosítani dolgokat. Alpolgármester úr beszélt a korábbi jelzálogról. Az ÉKKÖV Kft. dolgozói fizették vissza a 9 millió forintos hitelt és mellette beruházni tudtak még 3 millió forintot, majdnem havi 1 millió forintot ilyen célra tudtak fordítani. Tulajdonképpen ott van a pénz. Mi erőn felül megmentettük az Önkormányzat, illetve az ÉKKÖV Kft. vagyonát egy jelzálogtól. Ilyen vélemények mellett újfent rosszul érzem magam, mint tegnap. Felesleges volt nekünk küzdeni és dolgozni, maradt volna rajt a jelzálogjog még 20 évig. Mi megtettük azért, mert úgy gondoltunk, hogy olyan cégben szeretnénk dolgozni, aki a piacon meg tud jelenni pályázatokban és minden egyébben. Ezt elértük, a törzstőkét rendeztük, a jelzálog megszűnt, most arról van szó, hogy ebből és a piac helyzetéből adódóan likviditási problémáink vannak. A fizetést mindig megkapták a dolgozók, a szállítókkal szemben vagyunk elmaradásban. Ezt szeretnénk rendezni, hogy valóban én is nyugodtan tudjak aludni. A Somogyi úrnak válaszolnám. Keret jelzálogról beszélünk. Somogyi András: A múltkori testületi ülésen a Képviselőt-testület a 20 millió forintos hitelkeretet jóváhagyta. Keresni kell olyan bankot, aki jelzálog nélkül ad 20 millió forintot rulírozó hitelnek. Kustor Ferenc: A képviselő asszony említette az értékbecslést, mint értéknövekményt. Belül és kívül is átalakítottuk az épületet, de nem én készíttettem az értékbecslést, hanem a bank, ez egy belső ügyük. Ha kérjük kiadják, de nekem nincs a kezemben értékbecslés. Rózsás Imre: Én azt mondtam, hogy az Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kell helyt állni. Én nem támogatom a jelzálogjogot. Kustor Ferenc: A bank megmutatja, hogy ki az úr a házban, visszaél a monopol helyzetével. Képviselő asszonynak szeretnék válaszolni. Igen, sok munka van, a petriventei Kultúrház felújításán dolgozunk. Befejeztük a letenyei szennyvíztelepen a két épület felújítását. A megrendelőkkel tárgyaltam. Azt mondták, hogy a számlák felét ki fogják fizetni, a másik felét pedig január végén, február elején. Én valós helyzeteket mondok, amiben én vagyok. Amikor jön a 10-e a gyomrom görcsben van, hogy miből lesz a dolgozóknak fizetése. Eddig sikerült

37

megoldani, mindig megkapták a fizetést a dolgozók, de én sem szeretnék belepusztulni ebbe a feladatba. Nekem az is rosszul esik, hogy tegnap és ma sem hangzott el senki szájából, hogy valóban az ÉKKÖV Kft. ebben a másfél évben keményen dolgozott és nagy dolgot tett. Én úgy gondolom, hogy a munkatársaimnak és nekem is nagyon jól esne, ha azt mondanák, hogy igen valóban elindultunk egy olyan úton, de idő kell mindenhez. Halmi Béla: Probléma, hogy nem látjuk, hogy mekkorák a kintlévőségek, és kinek szól ez a tartozás. Kustor Ferenc: Itt van leírva. Halmi Béla: Nem látom, nekem ilyen anyagom nincs. Dr. Szabó Ilona: Mi nem kaptuk meg. Kustor Ferenc: Le vannak írva a kintlévőségeink és a szállítói tartozásaink. Halmi Béla: Az ÉKKÖV Kft-nek mennyivel tartoznak? Többel? Kustor Ferenc: Sokkal többel tartoznak, mint amennyivel mi tartozunk. Somogyi András: Azon a papíron rajt van. Kustor Ferenc: Nem akarom mondani, mert nyílt ülés van és ez üzleti titok. Halmi Béla: Az előbb nem véletlenül mondtuk azt, hogy január 2-án előrehozzuk annak az összegnek a kifizetését, amelyről szerződésünk van. Ez gyakorlatilag jogos, ilyen volt már egyszer az idén szeptemberben, hogy a munkák kifizetését megelőlegeztük. A munkák el lettek végezve december 31-ig és most ez ugyanarról szól. Mi ekkora összeggel tudjuk támogatni az ÉKKÖV Kft-t. Igazgató úr elmondta, hogy a bank, amikor meghallotta, hogy a Képviselő-testület nem fog jelzálogot engedni, akkor ő már másképpen állt hozzá, illetve más bankot is meg kell keresni, most már tiszta a cég, mert letörölték a jelzálogot. Az ember erre azt mondja, hogy jó gratulál, hiszen ettől a hiteltől megszabadult a cég. Az Önkormányzatunk támogatta az ÉKKÖV Kft-t, akár a modernizációt, akár az előbb említettet vagy a jövő évre valót. Akkora összegeket tudunk forrásként áttenni, ami jogos, amit megtehetünk. Ez a lényege a mondandómnak. Bedő Ildikó: Én kívülről szemléltem a dolgokat, a Gazdasági Bizottságnak és a Felügyelőbizottságnak sem vagyok tagja. Többször kifejtettem azt a véleményemet, hogy nem szívesen lennék a Kustor úr helyében. A feladatokkal, amelyekkel átvette a céget, megküzdött és azt látjuk, hogy visszafizetésre került a hitel, és újul meg az épület. Én azt gondolom, hogy ezzel a céggel szemben sokszor türelmetlen az Önkormányzat, bármennyire is azt mondjuk, hogy ismerjük a helyzetet és válság van, de bizony türelmetlenek vagyunk. A vezetőnek főhet a feje, mivel gazdasági társaság, hogy miből is fizessen. Azt is tudjuk, hogy a pályázati rendszerek sajnos olyanok, hogy fél vagy háromnegyed évet kell várni arra, amíg egy-egy elszámolás elfogadásra kerül és a pénzek visszaosztásra kerülnek. Én örülök annak, hogy a cég ilyen szempontból tiszta, hogy megújult a gépkocsiparkja ennyi idő alatt. Kustor úrnak ez úgy tűnik most, hogy néhányan bántják, ezt vegye úgy, hogy ez nem hálátlanság, de hálát se várjon. Mennyi az a határidő, amíg lehet várni? A cég meddig bírja ki? Ahogy máskor sem, most sem szabad azt mondani, hogy itt van, odadobjuk és egyedül vigyétek el a

38

felelősséget. Valóban meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezt a likviditási problémát meg lehet oldani. Köszönöm szépen. Dr. Szabó Ilona: Nem tudom, hogy miért mondja a Kustor úr, hogy nem lett megdicsérve, én folyamatosan megdicsértem. Mindig meg volt dicsérve, ezt a nagy érzékenységet le kell vetkőzni. Nem igaz, hogy nem mondtam, hogy dicséretes a munkája. Halmi Béla: Köszönöm szépen. Eléggé kiveséztük az előterjesztést. Önkormányzati cégről van szó. Mindenki tudja, hogy egy önkormányzatnak nagyon óvatosnak kell lennie a mai világban, nem lehet nagyon mellényúlni. A segítő szándék megvolt, az előbb elmondtam már, hogy hol volt meg a segítő szándék. Arról már nem kell döntetünk, amiről döntöttünk, megvan a 20 millió forintos hitelkeret, mi csupán ehhez a jelzáloghoz nem járulunk hozzá. Kérjük azt, hogy további tárgyalásokat tegyen meg a Kustor úr és amennyiben sikerül egy olyan bankot találni, akkor rajta. Kustor Ferenc: Válaszolni szeretnék a képviselő asszonynak, hogy mennyi az az időtartam, amíg ezt csúsztatni lehet. Én ma reggel a polgármester úrnak és a jegyző asszonynak küldtem egy e-mailt, leírtam két számot, ha azt megkapjuk, akkor február elejéig rendben volnánk. Halmi Béla: Kérem, aki egyetért azzal, hogy a jelzálogjog bejegyzéshez a Képviselő-testület ne járuljon hozzá, kézfelemeléssel jelezzen. A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:

106/2013. (XII.19.) számú h a t á r o z a t : Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ÉKKÖV Kft. törzsvagyonába tartozó Letenye, Szabadság tér 10. szám alatt található épület jelzálogjoggal való megterheléséhez nem járul hozzá. Határidő: azonnal Felelős: Halmi Béla polgármester felkérésre: Kustor Ferenc ÉKKÖV Kft. ügyvezető

14./ Egyebek Dömők József: Az év vége kapcsán össze kellene nézni a megmaradt pénzeinket, és a temetői buszváró kérdését rendezni kellene. 600 ezer forintot csak össze tudunk szedni a költségvetésben. Úgy gondolom, hogy a galamb guanó kérdésben igen egyszerű a megoldás. Súgjuk meg a vállalkozónak, hogy az ÉKKÖV Kft-nek vannak olyan ragyogó dolgozói, vagy akár a közmunkások között is, akik külön megegyezés alapján azt a 3 m x 20 cm-es területet naponta vagy kétnaponta tudják takarítani, vagy akár a saját bérleményében dolgozó emberek is képesek erre. Dr. Keresztesi Tímea: A galamb ürülékkel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy elfogadott a Képviselő-testület közel 2 évvel ezelőtt egy köztisztasági rendeletet, amiben feketén-fehéren bent van, hogy az üzlet tulajdonosok, illetve azok bérlői az üzletek portája előtti területet kötelesek rendbe tenni. A lomb, a hulladék és az ürülék összetakarítása is ebbe a körbe

39

tartozik. Ez minden üzlettulajdonosra vonatkozik. Ott két üzletről beszélünk, mert összeér a két üzlet. A nagyobbik üzlet bérlőjével szóban és írásban is felvettük a kapcsolatot, elmondtuk a javaslatainkat, illetve ő időközönként össze is takarítja, viszont másnapra ez újra ott van. Jeleztük felé, hogy működnek elektronikus galambriasztók is, viszont ahhoz a tulajdonostól hozzájárulást kell beszerezni. Köteles minden üzlettulajdonos a nyitás előtt rendbe tenni az üzlete előtti részt. Halmi Béla: Tisztelt Képviselő-testület! Az ünnepek közeledtével az elmúlt időszakban beszélgettünk díszpolgárokkal, nevezetesen Josip Cikač és Ivan Cikač urakkal, valamint Rudolf Mataković úrral. Jártunk kint náluk és láttuk, hogy milyen szép betlehemet faragtak és ezt több helyütt kiállították. Szerettük volna már tavaly is elkérni tőlük ezt az ünnepekre. Azt mondták, hogy ők már előre le vannak szerződve az ottani városokkal vagy falvakkal. Most a rendelkezésünkre tudták bocsátani és már itt van Letenyén, sikerült a szállítást megoldani. Vasárnap felállításra kerül a templom előtt a betlehem. Josip Cikač és annak kedves felesége, valamint Rudolf Mataković úr is jelen lesz. Plébános úrral megbeszéltük, hogy 11,00 órakor felszenteli a betlehemet, amely az ünnepek végéig itt lesz. Ez egy nemes gesztus és felajánlás volt a díszpolgárok részéről. Szeretettel várom a képviselőket és hozzátartozóikat a 10,00 órakor kezdődő szentmisére és az azt követő szentelésre. Szeretném mindenkinek megköszönni az éves munkáját, a Képviselő-testületnek, a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak, hogy sikeres évet fogunk várhatóan zárni. Kedves Letenyeiek! Önöknek áldott, békés karácsonyt és sikerekben, eredményekben gazdag új évet kívánok! Dr. Szabó Ilona: Szeretnék én is köszönetet mondani, legelőször a Mindenhatónak, hogy életben tartott. Köszönöm szépen, hogy tudtam végezni a magán és a közmunkámat, köszönöm, hogy elviseltek és én el tudtam viselni másokat. Én is szeretnék nagyon boldog karácsonyt, gazdag, békés és boldog új évet kívánni. Köszönöm szépen. Halmi Béla: Mivel több napirendi pont nincs, az ülést 18,10 órakor bezárom.

K.m.f.

A jegyző megbízásából:

Halmi Béla polgármester

Gál Zsuzsanna aljegyző