Jegyzőkönyv 10-19/2009. Készült: Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 26-án tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Zrinszki István alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Bényei Péterné, Csikós Sándor, Dr. Erdélyi Béla, Fedor László, Fercsákné Tomán Ildikó, Pappné Kórik Judit, Tomán Ferenc, Tölgyesi Attiláné képviselők (A jelenléti ív a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Tanácskozási joggal megjelent: Mező József jegyző, Csikósné Juhász Erika aljegyző, Hagymási József pénzügyi irodavezető, Janzsó Tamás Gömze Sándor: Köszöntöm a mai ülésünkön megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, 14 fő képviselőből 11 fő jelen van. A meghívóban kiküldött napirendi pontokat szeretném, ha felcserélnénk, és a 4. napirend előre kerülne. Aki a meghívóban kiküldött napirendi pontok tárgyalásával és a cserével egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület a meghívóban feltüntetett napirendi pontok tárgyalását 11 egyhangú igen szavazattal elfogadta. Tárgy: (1.tsp.) Tájékoztató az Ipari Park pályázathoz kapcsolódó további teendőkről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Régi téma ez már, de egyre inkább aktuálisabb, az önkormányzati Ipari Park ügye. Elérkeztünk odáig, hogy az önkormányzati Ipari Park cím pályázatunkkal kapcsolatban a közeljövőben döntés születik. Ennek azért van jelentősége, mert mint önkormányzat már most is pályázhatunk ipari terület infrastrukturális fejlesztésére, de van olyan pályázati kiírás, ami kimondottan az Ipari Park Cím-mel rendelkezőknek van kiírva. Lesz, és jelenleg is van kiírva olyan pályázat, amelyre ha a leghátrányosabb kistérségből pályáznak, akkor 50-70%-os támogatási intenzitással bír. Ezáltal olyan pénzeszközök szabadulhatnak fel, vagy maradhatnak meg, amelyek a további fejlesztések alapját képezhetik. Célszerű, és ez a gyakorlat is, hogy Ipari Park-, Településfejlesztési Kft-ket, hoznak létre az önkormányzatok, itt is erről volna szó. Találkoztunk már anyagokkal, amelyeket a jogászunk is véleményezett, ilyenről legutóbb a június 29-i ülésünkön esett szó. Egy ilyen Ipari Park Kft-t létrehozni bizonyos anyagi terhekkel jár és üzemeltetni, fenntartani szintén, de a befektetők irányába mozdulni kell, ha azt szeretnénk, hogy a kötvény eredményt hozzon, akkor mire kiírják a pályázatokat, akkorra nekünk már rendelkeznünk kell olyan kilátásokkal, amelyek az előrelépést hordozzák magukban, akár már a befektetőket is ide kell vonzani. Ezt lehet amatőr módon, és lehet profi módon csinálni. Be kell fektetnünk azért, hogy később bevételt termelhessünk. Az autópálya közelsége esetleg előrébb viheti a dolgainkat, Mi ezt egyedül nem tudjuk véghezvinni, mert itt szakmaiságra és kapcsolatokra van szükség. Legutóbb, mikor ezzel az anyaggal találkoztunk, mindenkit mellbevágott, hogy egy ilyen stábnak milyen magas költségvetése van egy évre vetítve. Úgy gondolom, hogy erről kellene most beszélgetnünk, ezért megkérem Janzsó Tamás Urat, hogy mondja el, miért van szükség a Kft megalapítására.
1
Janzsó Tamás: Köszönöm a meghívást. Azok a települések, amelyek még időben ki tudják alakítani azokat az eszközöket, amelyek a munkahelyteremtő beruházáshoz szükségesek, mint az Ipari Park, a fejlesztési területek, inkubátor házat a vállalkozások számára, azok a települések előnyben vannak a térségben a többihez képest, és a vállalkozások is átmennek egyik településről a másikra, hiszen a szükséges feltételeket megkapják. A legkényesebb rész valóban a kiadás része, és az ilyen jellegű kiadásokra a költségvetésben el kell különíteni jelentős összeget ilyen jellegű kiadásokra. A közműveket meg kell terveztetni egy közmű-tervező céggel, az is kiadás, de a mi cégünknél van tervező, aki szintén el tudja készíteni a szükséges terveket, és így költséget lehet megtakarítani. Az Ipari Park menedzsmentet is fizetni kell, fenn kell tartani az irodát, rezsiköltség van, stb. ez mind kiadás, de ez minimális költség, egyfajta befektetés, amit meg kell tenni azért, hogy a jövőben az Ipari Park működhessen, és befektetőket fogadjon. Ez a 20 hektáros Ipari Park a fejlesztésekkel, közművesítve 4-5 ezer Ft/m2 áron adható el, és ebben szeretnénk mi partnerei lenni az önkormányzatnak, és az eddigi tapasztalatainkat és tudásunkat, mint munkát felajánlani, díj ellenében, amit más cégeknek szintén ki kellene hogy fizessenek. A részesedésünk sikerdíjas, tehát ha a kft sikeres lesz, akkor a siker részéből fogunk mi nyereséget termelni, addig csak a munkánk lesz kifizetve. Ez a mi együttműködési ajánlatunk. A testület kompetenciája minden döntés, hiszen mi csak 30%-ban lennénk tulajdonosok, csak tanácsot adhatunk, de a döntést a testület hozza meg minden kérdésben. Gömze Sándor: Ha az együttműködésről beszélünk, ne ragadjunk le az Ipari Park témakörnél, hiszen a közép-, és hosszú távú stratégia több lábon kell, hogy álljon, és mi már beszélgettünk turisztikai fejlesztésekről, funkcióbővítő város-rehabilitációs elképzelésekről, és a kft ebben is tudna segíteni, közre tudna működni. Megkérlek, hogy mondd el a rakamazi példát, amihez már neked is volt közöd. Janzsó Tamás: Igen, volt hozzá közöm, de mivel üzleti titoknak minősül, és titokvédelmi nyilatkozat köt, nem tehetem meg nyílt ülés keretében. Fedor László: Természetesen bennem is van félelem, de ennek ellenére én első perctől kezdve híve vagyok mindenféle fejlesztésnek, mert én hiszem azt, hogy „segélyből”, azaz az állami normatívákból nem lehet élni, csak vegetálni, de saját bevételre van szükségünk a fejlődéshez. Egyedül nem tudjuk csinálni, ezt tudom, hiszen sem a testületben, sem a hivatal apparátusában nincs meg a megfelelő szakértelem, nem rendelkezünk kellő kapcsolatrendszerrel ahhoz, hogy komolyan és eredményesen tudjuk ezt a majdani kft-t működtetni. A képviselő-testület soha nem mondta azt, hogy szakítsuk meg a kapcsolatot, és majd mi egyedül létrehozzuk és működtetjük ezt a kft-t, csak ott szürkült el ez a dolog, amikor megkaptuk az anyagot az általatok megfogalmazott feltételekről, mert azokat kicsit igazságtalannak tartottuk, mert olyan feltételek voltak benne, amelyek az önkormányzatra nézve hátrányosak voltak. Megfogalmaztuk a mi szemszögünkből, hogy lenne az önkormányzat számára is előnyös ez az együttműködés, és a tárgyalás itt megakadt. Hasonló a helyzet magával a kft-vel is, hogy legyen vagy, ne legyen, hiszen önálló vezető kell az élére, fizetések kifizetésével jár, költség vonzata van, és jött a félelem, hogy létrejön a kft, folyósítjuk a fizetést, és változatlanul nem történik semmi, akkor ez kidobott pénz részünkről. A kivitelezésnél az inkubátor ház nélkül is 160 millió Ft körüli összegre volt tervezve, hogy a közművek, körforgalom, stb. Tehát kimegy az erre szánt pénzünknek a fele, és bevétel továbbra sincs, és csak várjuk, hogy majd lesz valami. Ez volt ami megakasztotta a további tárgyalásokat, a mi félelmeink, és az, hogy nekünk mindenképp fizetnünk kell, akkor is, ha nem történik semmi. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell és úgy menni tovább. Janzsó Tamás: A 30%-os díj egy minimális díj, mert az a veszély fönn áll, hogy ha az önkormányzat ingyen adja oda a földterületet, a nullának a 30%-a is nulla. Ezért mondtuk azt, hogy azért, hogy a mi együttműködésünk X Ft-os díja ki lesz számolva. Szerintem ezekben a kérdésekben meg tudunk állapodni. A mi együttműködésünk a múltban is jól látszik, hogy nem 2
arról szól, hogy ki mennyit fog keresni, hanem az együttműködésről, és a részletekben - mivel ez jogi kérdés - a munkadíj és a sikerdíj. Az infrastrukturális fejlesztéseket meg kell tenni, mert egyébként nincs esélyünk sem arra, hogy megfelelő árat kapjunk a területekért. A beruházásokhoz képest ezek a költségek mindig a legkisebbek. Gömze Sándor: A fejlesztések vissza nem térítendő költségei vissza nem térítendő támogatás formájában elérhetőek, vagy esetleg 50%-a. Janzsó Tamás: Közbeszerzéseket írnak ki, jönnek a cégek, adják az ajánlatokat, ezeket a folyamatokat így lehet jól menedzselni. Zrinszki István: Én tudom, hogy nem az a célod, hogy egyszeri bevételhez juss a kft-ből, hanem hosszú távon gondolkozol és mi messzemenőleg támaszkodunk a véleményedre, és kérünk, hogy olyan tanácsokat adjál nekünk, hogy bátran döntsünk. Ezt a kft-t sajnos létre kell hozni, de a tanácsaid többi részére várok, hogy tudjuk ezt megoldani, hogy lehet minimális költségvetéssel létrehozni a Kft-t, mert egy ésszerűségi határt kell szabni. Janzsó Tamás: A menedzsment díja 300-500 eFt + ÁFA általában. Mi már megegyeztünk, hogy 300 eFt-ért biztosítjuk a menedzsment apparátusát, a kapcsolatrendszerével együtt. Ebbe beletartozik: - a project menedzselése, - könyvelő, - jogi képviselet, - rezsi költségek, - iroda helyiség, Nekünk egy lojális ügyvezető kinevezésére lenne szükségünk, aki egy kontakt-személy lenne, ő mindent tud, mi egy héten egyszer jövünk, átbeszéljük vele a feladatokat, tennivalókat, ő pedig helyben koordinálna. A minimális költsége egy ilyen apparátusnak 400 eFt/hó, ezzel szemben áll a mi ajánlatunk. A fejlesztéseket azért kell elkezdeni, mert szeptemberben kerülnek kiírásra a pályázatok, október vége, november eleje a beadási határidő, tehát 60 napunk van rá, hogy készítsünk egy inkubátorház előzetes tervdokumentációt és megcsináljuk az összes infrastrukturális tervet. Ha lecsúszunk a beadásról, akkor a következő 2010-ben esedékes, de közben még lesz egy választás, és nem lehet tudni, hogy mi lesz, mikor kerülnek a pályázatok kiírásra. Nekünk most kell a pályázatot kihasználnunk, mert azt látom, hogy a pénzeket még most le akarják kötni, ebben az évben. Én úgy számoltam, hogy márciusban kezdjük az együttműködést. Az Ipari Park fejlesztési kft egyben egy településfejlesztési Kft-t is, amibe az összes településfejlesztéssel kapcsolatos projectet bele lehet integrálni. A turizmusfejlesztéstől kezdve a városfejlesztési projectig, amire mindre különböző pályázati lehetőségek vannak, tehát ez a cég lehetne egy vagyonkezelő, hasznosító cég, mindezt 70%-os önkormányzati tulajdonnal, tehát minden döntés a testület kezében van, és mi csak ha van nyereség, akkor fogunk belőle részesedni. Mező József: Azt tudni kell mindenkinek, hogy napi gondokkal küzdünk, és mindent megteszünk azért, hogy fennmaradjunk, a kötelezettség állományunk óriási. Rengeteg ipari park van az országban, ahol nem történik semmi. Van egy elképzelés, ami arról szól, hogy valamilyen irányba el kell mozdulnunk, de én azt mondom, hogy ezt a fejlesztéshez kapcsolódóan meglehet úgy is oldani, hogy mi magunknak megcsináljuk a kft-t, és kössünk egy megállapodást ezzel a céggel, a menedzselésről, meg a sikerdíjról. Szerintem így is működhet a dolog, és lényegesen szolidabbak lesznek a kiadások, ami a jelenlegi helyzetben nem egy utolsó szempont. Ha azt mondjuk, hogy máris indítsuk el a fejlesztéseket, akkor a terveket el kell készíteni, de szerintem magát a folyamatot akkor célszerű elindítani, amikor már itt van három cég, és azt mondják, hogy fél év múlva jövünk, mi pedig azt mondjuk, hogy jó, megvan a terv, akkor elkezdjük végrehajtani. 3
Fercsákné Tomán Ildikó: Amikor Janzsó Úr közreműködésével beadtuk az Ipari Park pályázatunkat, ami nem nyert, én elvártam volna, hogy személyesen közölje velünk, hogy miért nem úgy alakultak a dolgok, ahogy vártuk, hiszen nem kevés pénzt adtunk ki rá. Én azt kérném, hogy szorosabb kapcsolat legyen közöttünk, ha megalakul a Kft, szorosabb együttműködést várok el. Gömze Sándor: Azt a pályázatot mi, mint önkormányzat adtuk be, és kaptunk is róla tájékoztatást. Meg is indokolták, hogy miért nem támogattak bennünket. Volt egy formai hiba, aminek a javítása nem sikerült. Bede-Tóth Attila: Ha nem lépünk, akkor még elkeseredettebben fogunk itt ülni. Az önkormányzatoknak önfenntartóvá kell válniuk. Meg kell alapítani a Kft-t, mert pályázatoktól eshetünk el, ha tétovázunk. Csikós Sándor: A bérköltség-csökkentéssel kapcsolatban: míg nincs bevétele az ipari parknak, addig a vezetője a városüzemeltetési kft-nek is a vezetője Rakamazon, így plusz kiadással nem jár. Ezt itt is lehet alkalmazni. Dr. Erdélyi Béla: Ha mi magunk nem tudjuk a dolgot megcsinálni, akkor szükségünk van egy hozzáértő emberre, vagy cégre, aki megmondja, hogy kell és együtt dolgozva kell boldogulni. Az én kérésem is az, hogy segítsetek, mert ide valóban kellenek a kapcsolatok, a hozzáértés, és az is biztos, hogy az ügyvezetőnek több feladatot kell ellátnia, nem csak a kft-vel való kapcsolattartást. Nem látok más megoldást, a terveket be kell adni, jövőképre szükségünk van. Zrinszki István: Javaslom, hogy mutass egy céget, amit idehozol, és ami idevonzza a többit. Arra kérlek, hogy ebben segíts, mert ha ez megvan, akkor sokkal könnyebben tudunk majd dönteni. Végül is már tettél erre ígéretet, kérlek, hogy ezt tartsd be. Pappné Kórik Judit: Akkor ez úgy lesz, hogy itt lesz egy iroda, amiben az általunk ajánlott személy fog dolgozni, a Zrt. pedig hetente kijön és kiadja neki a teendőket. Mi jogosan elvárhatjuk-e azt, hogy te a kapcsolataidat felhasználva különféle cégeket hoznál ide? Mert akkor emelném nyugodtan a kezemet, ha ezt tudnád garantálni, mert nekünk nincs olyan kapcsolatrendszerünk, hogy ebben a kérdésben tehetnénk valamit. Tehát mi mindent megteszünk amit tudunk, helyiséget biztosítunk, olyan szakembert keresünk, aki maximálisan eltudja látni a feladatokat, ennek fejében hozod ide a vállalkozásokat. Nekem ez lenne az elvárásom. Janzsó Tamás: Sok olyan település van – sajnos – ahol semmi más nem történik, csak van egy szűk körű beszélgetés, ahol én elmondom a teendőket, lehetőségeket, és maguktól, a további segítségem nélkül, saját belátásuk szerint bonyolítják a tennivalókat. Vannak korrekt emberek és inkorrekt emberek, nem mindegy milyen a vezetés. Nekem is fontos az, hogy ez a project sikeres legyen, az én referenciámat is erősíti, és emellett nekem is van nyereségem, mert nyereség nélkül nem éri meg nekem sem eljárni ide és segíteni. Van olyan település is, ahova hívtak, de megmondtam, hogy nincs rá lehetőség, hogy megvalósuljanak az elképzeléseik. Itt van rá esély, csak okosan és hozzáértően kell cselekedni. Gömze Sándor: Mi az a legkésőbbi időpont, mire létre kell hozni a Kft-t, hogy elinduljon és működjön? Janzsó Tamás: A pályázatok kiírása a jövő héten megtörténik. A pályázati kiírást követően el kell kezdeni egyeztetni a tervezővel, aki megtervezi az infrastruktúrát. Aki pályázik, az kapja meg a pénzt. Akár az önkormányzat, akár a Kft. Az elvekben meg lehet állapodni, lehet őket rögzíteni. 4
Utána lehet kidolgozni a befektetési stratégiát, lehet indítani egy fejlesztést, sajtótájékoztatót, az eladó területekről, tehát akkor már lesz miről beszélni különböző médiákban. De amíg nem történik semmi, addig felelőtlenség bármiről beszélni, mert még nincs a kezünkben semmi, csak az elképzelések. Gömze Sándor: Nekünk szeptember 24-én lesz rendes ülésünk, addig vannak olyan feladatok, amelyeket már el kell kezdeni, elő kell készíteni. Janzsó Tamás: Ha a képviselő-testület tud egy olyan döntést hozni, hogy elvi hozzájárulását adja, hogy a munkák előkészítése elkezdődhessen. Gömze Sándor: Akkor arról kell határozatot hoznunk, amit Jegyző Úr ismertet. Mező József: Az előzetes koncepció jövő hét kedden végleges formába kerülhet a megállapodás, és annak nincs akadálya, hogy a rá következő héten, tehát szeptember 7-én ebben az egy témában összehívunk egy testületi ülést, ha ez így megfelel. Dr. Erdélyi Béla: Az inkubátor házzal kapcsolatban kérdezem, hogy 150 millióba kerülne, jól értettem? Janzsó Tamás: Inkább 200 millióba. Amire nekünk van mintánk, az egy 2000 m2-es, 7,5 m-es belmagasságú, vasbeton vázas csarnoképület, kamionbeállókkal, 4 részre osztva, 4 vállalkozásnak kiadhatóan. Ez a 2000 m2 110.000 Ft +ÁFA/m2 áron épül meg. Mivel a pályázat úgy szól, hogy a pályázható összeg 200 millió Ft, 50% intenzitással, jobb lenne kihasználni a pályázat szempontjából. Ha elnyerjük a pályázatot, nem kell azonnal megépíteni. Infrastruktúrafejlesztésre is pályázunk, annál szintén 50% vissza nem térítendő támogatás van. Mező József: A határozat pedig a következő legyen: „A képviselő-testület elvi hozzájárulását adja a Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt-vel közösen létrehozandó Ipari Park Kft megalapításához. Ezzel kapcsolatban az önkormányzat jogászával valón végleges megállapodás-tervezet ismeretében 2009. szeptember 7-i rendkívüli ülésén dönt a megállapodás végleges formájáról.” További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki az elhangzott határozat-tervezettel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 109/2009. (VIII.26.) számú határozata Ipari Park Kft alapításáról A Képviselő-testület elvi hozzájárulását adja a Nemzeti Ipari Park Fejlesztő Zrt-vel közösen létrehozandó Ipari Park Kft megalapításához.
5
Ezzel kapcsolatban az önkormányzat jogászával valón végleges megállapodás-tervezet ismeretében 2009. szeptember 7-i rendkívüli ülésén dönt a megállapodás végleges formájáról. Fedor László képviselő 15.00-kor elhagyta az üléstermet, a képviselők száma 10 fő. Tárgy: (2.tsp.) A 108/2009.(VIII.06.) számú határozat (autóbusz vásárlás) visszavonása és új határozat-hozatal autóbusz vásárlásról. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Megkaptuk a záhonyi önkormányzat határozatát, mely szerint nem nekünk adják el az autóbuszt. Én személyesen elmentem Polgármester Úrral megbeszéltem ezt az ügyet. Ő elnézést kért, ugyanis az a helyzet állt elő – ami mögött sumákságot látok -, hogy pénteki napon volt a Pénzügyi Bizottságuk ülése, ahol akkor 5 beérkezett pályázatot bíráltak volna, mindegyik pályázat 3 millió Ft + ÁFA összeget tartalmazott. A polgármester azt mondta, hogy valószínűleg nem adják bérbe vállalkozónak, hanem ha már van két önkormányzat, akkor inkább az egyiknek odaadják. Ehhez képest az ülés előtt fél órával benyújtottak még egy pályázatot, mely 3.150.000 Ftról szólt, 8 napon belüli készpénzfizetéssel. Én kifejeztem csalódottságomat, ő pedig megígérte, hogy szétnéz, és ajánl nekünk valami jó buszt. Azóta megnéztünk még két buszt és a debreceni ajánlat, amit idehoztunk tűnt a legjobbnak. Ez egy 1991-es Csepel-Union márkájú busz, kiváló esztétikai állapotban, hűtővel, tévével, nagy csomagtérrel, hosszú élettartamú 290 lóerős amerikai motorral, 940 km van benne. Ami szimpatikus volt, hogy mindent megmutatott rajta, pótalkatrészeket, és még 5 felnit abroncsokkal is felajánlott 4 millió Ft + ÁFA vételárért és garantálja, hogy 2010. április 26-ig nem kell hozzányúlni, szerelni, mert addig van műszakija a busznak. Dr. Erdélyi Béla: Javaslom, hogy nézessük meg egy független szervízzel, mert így lehet a legtöbbet megtudni egy járműről. Sokallom a közel 1 millió km-t. Zrinszki István: Én mentem el megnézni Polgármester Úrral, értek is hozzá egy keveset, és én is azt mondom, hogy nagyon jó állapotban van, érdemes beruházni rá. Csikós Sándor: Vehettünk volna egy fiatalabbat 3 millióért, most veszünk egy idősebbet 4 millióért? Jó lesz az iskolásoknak egy ilyen kiránduló busz? Máskülönben meg, nem tudtuk májusban hogy másik buszra lesz szükségünk, miért kellett az utolsó pillanatra hagyni a vásárlást? Pályázatokat is írtak ki iskolabuszokra, arra miért nem pályáztunk? Gömze Sándor: Más kategória a két busz. Ebben benne rejlik az a lehetőség is, hogy bérbe adjuk majd alkalomadtán, hogy lesz rá lehetőség. Nem hagytuk az utolsó pillanatra, csak a záhonyi buszra nagyon számítottunk, és mivel nem jött össze, azért kellett mást keresni. Csak akkor tudtunk volna pályázni, ha társulási formában tartanánk fenn intézményt, mi magunk nem pályázhattunk. Bényei Péterné: Első tulajdonos ez az úri ember? Gömze Sándor: Nem első tulajdonos. Pappné Kórik Judit: Én csak azt kérem, hogy olyan ember üljön rá, aki megbecsüli és karbantartja a buszt, legyen jó gazdája.
6
Tomán Ferenc: Egy független szervizben meg kell nézetni, független műszaki szakértői állapotfelmérést mindenképpen készíteni kell, közlekedés biztonsági szempontból. Garanciát kell kérni arra, hogy a műszaki vizsgáig ingyen megjavítja, ha valami baja van. Bede-Tóth Attila: Én a szervizelést nem úgy értem, mintha egy magánember vásárolna járművet, mert itt önkormányzat vásárol gyermekek szállítására alkalmas buszt, és elszámolással tartozunk az emberek, a szülők felé. Független állapotfelmérésre van szükség, jelentés legyen róla. Mindenképp szükségünk van a buszra. Nekem csak azzal van bajom, hogy már megint az utolsó pillanatban foglalkozunk egy ilyen fontos kérdéssel. Gömze Sándor: Jó akkor én felveszem a kapcsolatot az eladóval, megmondom neki, hogy milyen feltételekkel vásároljuk meg a buszt, mégpedig úgy, hogy ha egy független szakszervízben megvizsgálják, és azt állapítják meg, hogy a műszaki állapota jó. Bede-Tóth Attila: Az a kérdésem, hogy honnan vesszük elő a vételárat? Mező József: Vagy a kötvényből, vagy a felszabaduló 16 millióból. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a szóbeli kiegészítésekkel együtt elfogadja a határozat-tervezetet, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 110/2009. (VIII.26.) számú határozata Autóbusz vásárlásról A Képviselő-testület a Záhony Városi Önkormányzat értesítése alapján a tulajdonában lévő autóbusz megvásárlására hozott 108/2009.(VIII.06.) számú határozatát visszavonja. Egyúttal az alábbiakról dönt: Megvásárolja a Kiss László, 4034 Debrecen, Hármashegy utca 37. szám lakos tulajdonában lévő CSEPEL-UNION típusú 1991-es évjáratú HSB-294 forgalmi rendszámú autóbuszt 4.000.000 Ft +ÁFA vételár ellenében. Mielőtt az üzlet létrejön, egy független szakértővel műszaki állapotfelmérést kell készítetteni. Az adásvételi szerződés megkötését, a vételár kiegyenlítését 2009. augusztus 31-ig kell lebonyolítani. Felhatalmazza Gömze Sándor polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Felelős: Gömze Sándor polgármester Hagymási József pénzügyi irodavezető Határidő: 2009. augusztus 31.
7
Tárgy: (3.tsp.) Határozat-hozatal turisztikai célú pályázathoz beadásáról, valamint az ehhez kapcsolódó megállapodás megkötéséről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása pályázatról van szó. Megújult a pályázat, 85%-os támogatási intenzitással él, és 15% önerőt igényel. Ebben van lehetőség, és még lesz feladatunk, mert az idegenforgalmi adó beszedése is feltétele hogy működjön. Bede-Tóth Attila: A pályázat 37 millió Ft, és azt írja, hogy a pályázatban résztvevő önkormányzatok közösen biztosítják a 15% önerőt. A pályázatban 12 település vesz részt, és közöttük az önerő a lélekszám arányában oszlik meg? Mert úgy igazságos, és 5 millió Ft-ról van szó. Még elég kiforratlannak tűnik ez a dolog, mivel még csak most indul. A finanszírozása történhet: - egyesületi tagdíjakból, - központi támogatásból, (önkormányzati és állami) - adományokból, (alapítványoktól, szponzoroktól, magánszemélyektől) - pályázatokból, - idegenforgalmi adó visszaforgatásából, amit nekünk feltétlenül be kell vezetni. Gömze Sándor: Itt jön be az állam, mert minden 1 Ft IFA után ad 2 Ft-ot. Bede-Tóth Attila: A támogatások szakmai feltétele is le van írva. A vállalkozások és az önkormányzatok együttműködnek, tehát a vállalkozásokat feltétlenül be kell vonni, mert nélkülük ez az egész nem működhet. A gesztor, tehát Rakamaz feladata lenne, a koncepció és stratégiával együtt a térség irányítása. Gömze Sándor: Itt ugyanúgy közgyűlések vannak, ahol minden település képviselteti magát, együtt fogalmazzuk meg a szándékokat, elképzeléseket. Rakamazon, Tiszadobon és Tiszalökön egy turisztikai iroda jönne létre egy-egy foglalkoztatottal, akinek az volna főállásban a feladata, hogy javítsa a település arculatát. Illetve ez a térség Tiszadobtól Gávavencsellőig tudna közös idegenforgalmi programot és közös kiadványt összeállítani – ami költségcsökkentő tényező -, és együtt tudnánk működni, programokat szervezni. A pályázati összeg attól függ, hogy egy-egy kistérség mennyi vendégéjszakára tud pályázni. Minél több, annál nagyobb a támogatás összege. Ebből a rendelkezésre álló összegből szűkösen, de meg lehet oldani. Elő kell készíteni ezeket a lépéseket. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki az előterjesztéssel kiküldött 3 db határozat-tervezetet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 11 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 111/2009.(VIII.26.) számú határozata
8
Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása (kódszám: EAOP-2008.2.1.3.)” elnevezésű pályázat benyújtása és megvalósítása A Képviselő-testület 1. Hozzájárul ahhoz, hogy Rakamaz Város Önkormányzata – gesztorságával – Balsa, Gávavencsellő, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári Önkormányzataival közösen az Észak-alföld Operatív Program keretében meghirdetett „Turisztikai Desztináció Menedzsment támogatása (kódszám: EAOP-2008.2.1.3)” elnevezésű, Helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet létrehozása címmel pályázatot benyújtja és megvalósítja. 2. Megállapítja, hogy a megvalósítani kívánt pályázat teljes összköltsége 37 M Ft, melyből a saját forrást, a támogatási igény 15 %-át a pályázatban résztvevő önkormányzatok – Balsa, Gávavencsellő, Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári – közösen biztosítják. 3. A támogatás elnyerése esetén a résztvevő önkormányzatok együttesen vállalják, hogy a szervezet kiszámítható működésének biztosítása érdekében a projekt megvalósításának időtartamára és a projekt befejezésétől számított 5 éven keresztül a Turisztikai Desztináció Menedzsment munkaszervezet kötelezően előírt minimális éves szakmai és működési forrásainak legalább 65 %-át biztosítják. 4. Felhatalmazza Rakamaz Város Polgármesterét, hogy gondoskodjon a pályázat elkészítéséről és határidőben történő benyújtásáról. TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 112/2009. (VIII.26.) számú határozata Középtávú Együttműködési Megállapodás kötése A Képviselő-testület Dönt arról, hogy Tiszalök Város Önkormányzata (4450 Tiszalök, Kossuth u. 67.) csatlakozik a „VERITAS” Vállalkozók Egyesületével (4465 Rakamaz, Szent István út 116.) a „Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozása” pályázat támogatása esetén Középtávú Együttműködési Megállapodást köt az alábbi tartalommal: 1.) Tiszalök Város Önkormányzata vállalása a Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet (továbbiakban: HTDMSZ) fenntartásához: az önkormányzatok számára előírt szakmai és működési költségek 65.%-ának ….....%-a. 2.) Tiszalök Város Önkormányzata hozzájárul ahhoz, hogy •
a turisztikai információs-szolgáltatás (Tourinform Iroda, turisztikai információs pontok) szakmai irányítását és koordinációját a HTDMSZ végezze;
•
a HTDMSZ szakmai koordinátorként részt vegyen a desztinációs szintű települési és térségi marketing feladatok ellátásában; 9
•
a HTDMSZ szakmai koordinátorként részt vegyen a desztinációs szintű rendezvény- és programszervezési feladatok ellátásában;
•
a desztinációs honlap üzemeltetési, fejlesztési és tartalom-menedzsmentjéhez tartozó kompetenciák a HTDMSZ-hez kerüljenek;
•
az informatikai fejlesztésben az alapvetően turisztikai információszolgáltatási céllal kialakított desztinációs webfelületeket a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment (továbbiakban: TDM) szerkessze, üzemeltesse és fejlessze;
•
a település web-portálja átlinkeléssel biztosítsa a desztinációs turisztikai TDM IT rendszerhez való közvetlen hozzáférést;
•
a turizmust érintő döntések előterjesztéseit a HTDMSZ számára véleményezésére megküldje és a TDM szervezet javaslatait döntéseik meghozatalánál figyelembe vegye;
•
a szervezet megfelelő működése esetén, a HTDMSZ-ben résztvevő önkormányzatokkal a pályázatban és a Támogatási Szerződésben előírt időn belül és módon átadják az irodák működési és fenntartási jogosítványait a TDM Szervezetnek, továbbá biztosítják a feladatok végrehajtásához, ellátásához szükséges infrastruktúrát és forrásokat. TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 113/2009. (VIII.26.) számú határozata „VERITAS” Vállalkozók Egyesületéhez csatlakozás A Képviselő-testület dönt arról, hogy Tiszalök Város Önkormányzata (4450 Tiszalök, Kossuth u. 67.) csatlakozik a „VERITAS” Vállalkozók Egyesületéhez (4465 Rakamaz, Szent István út 116.) Dr. Erdélyi Béla képviselő 15.38-kor elhagyta az üléstermet, a képviselők száma 9 fő. Tárgy: (4.tsp.) Tájékoztató az önkormányzat kötelezettségeiről. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: Megterveztük a költségvetésünket 39 millió Ft-os forráshiánnyal, ez most a gyakorlatban realizálódik, és most az év 2/3-nál 53 millió Ft, és ebben már benne van minden nemű kötelezettségünk. Beterveztünk bizonyos adóbevételt, ami látszik, hogy már nem fog realizálódni, az okokat tudjuk, hogy miért nem. Úgy gondolom, hogy reális volt a költségvetésünk elfogadása, és a számok is a helyén voltak. Iskola tartozása: 9.546.041 Ft Önkormányzat tartozása: 30.544.373 Ft Összes kötelezettség: 129.062.000 Ft 2009-ben. Bede-Tóth Attila: Az iskola tartozását mindenképp ki kell fizetni, mivel ki akarjuk adni a közétkeztetést. Súlyozni kell azokat a tételeket, amelyek feltétlenül fontosak. Bényei Péterné: Összesen mennyi bevétel várható még? 10
Hagymási József : Összesen közel 30 millió Ft. Mező József: Az iparűzési adót szeptember 24-ig kell bejelentenünk, amivel szintén küzdeni fogunk. Minden reggel azzal indul, hogy megnézzük a legsürgetőbb fizetnivalókat és azokat rendezzük. Most több normatív támogatást kaptunk, talán számlára is fog jutni belőle. Megvannak a kötelező felújítások az intézményekben, két rendezvényt is finanszíroztunk, de még megoldható a helyzetünk. Az Állami Számvevőszék a rendes kétéves vizsgálatát végzi a hivatalban, hetente kétszer jönnek. Csikós Sándor: Javaslom, hogy az októberi ülésen kapjunk egy újabb táblázatot a kötelezettségek akkori alakulásáról. Gömze Sándor: Szeretném tisztázni, hogy sem én sem az alpolgármester nem vettünk fel sem nagy, sem kis összegű jutalmat augusztus 20. alkalmából. Zrinszki István: Szeretném megköszönni mindenkinek, aki részt vett a véradáson az Ifjúsági Alkotóházban. Összesen 54 fő adott vért, ebből 33 fő az onkológiai osztály javára. Csikós Sándor: Köszönöm a testületnek a részvétnyilvánítást, és külön köszönöm azoknak, akik a temetésen is részt vettek. Köszönöm. A napirendek megtárgyalása után további kérdés, hozzászólás nem hangzott el, Gömze Sándor polgármester az ülést 16:15-kor bezárta.
k.m.f.
Gömze Sándor polgármester
Mező József jegyző
11
