JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 2015. január 27-én tartott nyilvános üléséről. Helye:
Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló
Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella a bizottság képviselő tagja Filadelfi Szabolcs a bizottság nem képviselő tagja Labos Tibor külsős a bizottság nem képviselő tagja Nagy Sándor a bizottság nem képviselő tagja Prókai Zoltán a bizottság nem képviselő tagja Hrabovszki György a bizottság nem képviselő tagja Dr. Nagy József Mobil Esco Zrt. Vass Lajos Mobil Esco Zrt. Dr. Stündl László Mobil Esco Zrt. Nagy Márk Mobil Esco Zrt. Dr. Duray Balázs SZIE egyetemi docens Réti László osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Varga Melinda osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kozma János vezérigazgató Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Nagy Ferenc alpolgármester Takács Péter képviselő Szántó Zsolt kabinetvezető Sztankó Ilona PIU vezető Wittmann László osztályvezető Tarné Stuber Éva osztályvezető Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Dr. Urbán-Zsilák Klára osztályvezető Veresné Hoffmann Anikó osztályvezető-helyettes Csernus István osztályvezető-helyettes Dr. Sódar Anita csoportvezető Dr. Csernus Ibolya jogász Dr. Bacsa Zoltán jogász Igazoltan távol: Dr. Kerekes Attila a bizottság képviselő tagja Kutyej Pál a bizottság képviselő tagja Miklós Attila a bizottság képviselő tagja Bíró János a bizottság képviselő tagja Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 7 fő bizottsági tag. Javasolta a meghívóban jelzett napirendi pontok megtárgyalását sorrend-módosítással, valamint egy előterjesztés napirendről történő levételével (16.). Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A napirendi pontok elfogadását teszem fel szavazásra a módosításokkal.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az alábbi határozatot hozta: 5/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14. 15. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt Képviselői kérdésre adott válasz véleményezése a volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában Együttműködési megállapodás aláírása a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával A Körösök Völgye Natúrpark létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat Döntéshozatal „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban A Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vállalkozásfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos módosítási kérelme Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése Csabai Jövőért Egyesülettel együttműködési megállapodás kötése Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítása Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjáról A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata Döntés óvodai kapacitás meghatározása vonatkozásában Tájékoztatás és döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási programjairól Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a BÉTHEL Alapítvánnyal Békéscsaba Megyei Jogú Város területén menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési feladatok ellátásáról szóló közszolgáltatási szerződés módosítása MÁV beruházás keretében átépítésre kerülő közlekedési felületek üzemeltetése, forgalmi rendjének jóváhagyása A Békés Airport Kft. használatában lévő eszközök, ingóságok ingyenes megigénylése a Magyar Államtól A Macro-fit kutatási program támogatása A Békéscsaba, 75. hrsz-ú, Gyulai út 29. szám alatti ingatlan bérbeadása Földterület értékesítése a Bojtorján utcában Tájékoztatás az intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséről 2
24. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása 25. Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel 26. Bejelentések
1. napirendi pont Tárgy: Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt Dr. Nagy József, valamint Vass Lajos a Mobil Esco Zrt. képviseletében vetítés keretében tájékoztatták a bizottságot a cég tevékenységi területéről, valamint a Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projektben rejlő lehetőségekről. Hrabovszki György bizottsági tag: A lakossági vagy vállalkozói szektorra kiterjesztik? Vass Lajos: Természetesen. Az a cél, hogy minél szélesebb körben ki tudjuk ezt terjeszteni. Dr. Nagy József: Sok külföldi partnerünk van, a németek részéről volt egy megkeresés. Ők azt mondták, hogy mióta városi erőműveket csinálnak, bevonták a közösséget, igazi közösség fejlődik. Itt is mi azt szeretnénk, hogyha lenne olyan projektgazda, aki kiterjesztené a lehetőséget a városra. Van egy filozófiánk, hogy egy közösség akkor igazi közösség, ha van közös nevező. Amikor végignéztük, hogy milyen lehetőségek vannak, a legjobb üzlet a 21. században a villamos energia termelése, tárolása, és integráció a megújuló városban. Ha úgy dönt az önkormányzat, akkor lakosok, vállalkozók, nonprofit szervezetek, egyházak is részesei lehetnek ennek a nagy projektnek, aminek a végén haszon van. Tekintettel arra, hogy ebben a körben először találkozunk és közben pedig valószínű, hogy a tavasz folyamán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap is megnyílik. Olyan lehetőségek nyílnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, amelyeket véteknek tartanánk kihagyni. A közösségeket arra biztatjuk, hogy gondoljanak arra, hogy hogyan lehet egy olyan nonprofit szervezetet létrehozni, amelyik a helyi élelmiszeripart, a helyi termékeknek a piacra jutását segítik. Ebben a blokkban Békéscsaba élelmiszeripari, energetikai innovációs konzorciumát álmodtuk meg, amelyből lehet egy későbbi együttműködés. Dr. Stündl László Mobil Esco Zrt.: Az élelmiszeripar területén két irányvonal van. Egyik: a kistermelők, családi vállalkozók számára olyan technológiák fejlesztése, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból fontosak. A mezőgazdaságban az alapanyag előállítása mellett a feldolgozás és a helyi ellátásláncok támogatása fontos. A másik élelmiszeripari terület pedig azoknak a magas hozzáadott értékű, különleges minőségű élelmiszereknek a fejlesztése, amelyek valamely betegségcsoportnak a megelőzősére szolgálnak. Ugyancsak egy megújuló energiaforrás, amely mezőgazdasági biomassza hasznosításáról szól, illetve a környezetgazdálkodási vonal pedig arról, hogy a termelés negatív környezeti hatását hogyan lehet csökkenteni, hogy lehet olyan módon termelni, hogy minimális legyen a negatív hatása. Prókai Zoltán bizottsági tag: Említették, hogy vannak mintapéldányok ebben a projektben az öt másik városban. Milyen fázisban tartanak ezek az együttműködések, vagy már konkrét együttműködés van? Biztos vannak már tapasztalati számok arra vonatkozóan, hogy egy 3
Békéscsaba nagyságú városban hol kezdődik az a határ, amikor érdemes beszállni? Mekkora forrásokat igényel? Vass Lajos: Attól függ, mit szeretne a város, akár egy intézmény épületenergetikai felújítása is megéri. Ha a megújuló energiaforrás beruházásokat vesszük alapul, már akár az 1-2 kW-os háztartásméretű kiserőművek felszerelése is megéri. Dr. Nagy József: A paksi önkormányzat 2014. tavaszán úgy döntött, hogy velünk csinál egy projektet. Az ő pályázatuk egy előzetes elbíráláson átment, az egy 12 milliárdos pályázat. Vass Lajos: Főként elektromos közlekedésre irányul a projekt. Elektromos töltőhálózatot kívánnak építeni. Elektromos midi és normál buszokat kívánnak beszerezni. Egy olyan központot kívánnak felépíteni, amely biztosítja a járművek részére az energiát. Hrabovszki György bizottsági tag: Egy irányító központhoz korlátlan csatlakozás létesíthető akár betáplálás, akár kivét vonatkozásában? Mi Békéscsabának az üzlet abban, hogy itt csináljunk egy irányító központot? Vass Lajos: A központ kereskedik, olcsóbban vásárol és drágábban ad el áramot. Olyan rendszerszintű szolgáltatásokat tud nyújtani, ami az energetikai piacon jóval nagyobb haszonnal kecsegtet, mint például maga az energia eladása. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mi az, hogy decentralizált erőmű? Mit takar az Európai Polgármesterek Szövetsége? Mit hozhat ez a városnak? 500 millió forint értékben elkezdtünk Békéscsabán egy LED korszerűsítést a közvilágítás tekintetében. A fürdőnél is 500 tonnával csökkentettük a széndioxid kibocsátást egy energetikai átalakítással. A pályázatok megszerzése, lobbitevékenység témára nem tértek ki részletesen az előterjesztésben. Nem mindegy, hogy olyan partnerekkel állunk kapcsolatban, akik hathatósan tudnak lobbizni, akiknek megvannak azok az uniós kapcsolatai, amin keresztül nagyobb eséllyel lehet majd a pénzre pályázni. A kivetített táblázatban a közbeszerzések 2015. I. félévére vannak ütemezve, de a tervezés 2016-ra. Mibe kerül ez nekünk? Mennyi önerő szükségeltetik hozzá? Kell-e projekttársaságot felállítani, annak mik a költségei? Ki milyen arányban vesz részt ezekben a projektmenedzsmentekben? A haszon hogyan oszlik meg? Dr. Nagy József: A decentralizált erőmű alatt azt értjük, hogy nem egyben van egy több megawattos rendszer telepítve, hanem akár családi házakra, udvarokra, szétszórva. Ezek egy központba futnak össze, ott minden információt látunk. Ezért jeleztük azt, hogy ebben a lakosok is részt vehetnek. Vass Lajos: Az Európai Polgármesterek Szövetsége egy EU által támogatott független szervezet. A belépés önkéntesen zajlik. Az önkormányzatok határozattal léphetnek be. A Polgármesterek Szövetsége azt kéri minden belépő tagtól, hogy a fenntartható energia akciótervet készítse el, amely önkéntes vállalást tartalmaz arra, hogy 2020-ig hány %-ban csökkenti az önkormányzat a település CO2 kibocsátását. Ez a vállalás lehet 1 % is. Belépési díj nincs, tagsági díj nincs. Legnagyobb előnye a lobbitevékenység, amit a Polgármesterek Szövetsége Brüsszelben kifejt. 4
Dr. Nagy József: Az, hogy mit kell beletenni az önkormányzatnak: először is meg kell nézni, hogy melyik területen kezdjünk el együtt dolgozni. Mi javasoljuk a Paksnál bevált forgatókönyvet, ők ebbe a részvénytársaságba beletettek 40 millió forintot és abból kapnak 1,5 millió euró értékű tervet, dokumentációt, engedélyt, tanulmányokat. Hogy ez megtérülő beruházás lesz-e, mikor térül meg, mit érdemes megcsinálni, mit nem, ez „nagyítón” keresztül kerül átvizsgálásra. Erre van 1,5 év. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Módosításként javaslom az Együttműködési megállapodás II/3. pontjához, hogy Tímár Ella képviselő asszony bekerüljön a projekt előkészítő és alkotó bizottságba. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 6/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja, hogy az Együttműködési megállapodás II/3. pontja kerüljön akként módosításra, hogy Tímár Ella képviselő asszony a Projekt Team tagja legyen. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a módosítással. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 7/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a módosítással, hogy Tímár Ella képviselő asszonyt a Projekt Team tagjának javasolja (Együttműködési megállapodás II/3. pontja): 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése szándékát fejezi ki, hogy kezdeményező szerepet vállal a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai elemekre épülő, jelentős CO2 kibocsátás csökkentést eredményező, megújuló és alternatív energia helyi fogyasztást ellátó városi és városkörnyéki tömegközlekedés és közszolgáltatási szállítás modernizációját szolgáló integrált rendszer kialakításában, továbbá a városi közintézmények épületeinek és a helyi nagyfogyasztók energiahatékonysági teljesítményének javításában. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a MOBIL-ESCO Holding Zártkörűn Működő Részvénytársasággal (3554 Bükkaranyos, Nagy-ferenczi tanya) a jelen határozat 1. számú melléklete szerint.
5
3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - a fenntarthatóság, a CO2 kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság elkötelezettjeként – csatlakozni kíván az Európai Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors). 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az együttműködési megállapodás és a csatlakozási dokumentumok aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. március 31. 1. számú melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a MOBIL-ESCO Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 3554 Bükkaranyos, Nagy-ferenczi tanya adószám: 23592779-2-05 statisztikai számjel: 23592779-7010-114-05 képviseli: Vass Lajos igazgatósági elnök (a továbbiakban: MOBIL-ESCO Zrt.), másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata cím: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. törzsszám: 725361 /PIR/ adószám: 15725369-2-04 statisztikai számjel: 15725369-8411-321-04 képviseli: Szarvas Péter polgármester (a továbbiakban: Önkormányzat), között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: I. Az együttműködés célja 1. Az Önkormányzat szándékát fejezi ki, hogy kezdeményező szerepet vállal és intézkedéseket valósít meg a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai elemekre épülő, jelentős CO2 kibocsátás csökkentést eredményező, megújuló és alternatív energiaforrású, decentralizált erőművek együttműködésén alapuló villamos energia helyi fogyasztást ellátó városi és városkörnyéki tömegközlekedés és közszolgáltatási szállítás modernizációját szolgáló integrált rendszer kialakításában, továbbá a városi közintézmények épületeinek és a helyi nagyfogyasztók energiahatékonysági teljesítményének javításában. 2. A fenti célok érdekében az Önkormányzat keresi azon külső forrásbevonási lehetőségeit, amelyek segítségével mindezek megvalósíthatók. Az Önkormányzat 2014-ben elkészítette az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, továbbá kialakította az Energiagazdálkodási Stratégiáját. Mindezen stratégiai dokumentumokkal 6
összhangban hazai és nemzetközi pályázati lehetőségeket keres, előnyben részesítve a magas támogatási intenzitású, vissza nem térítendő támogatásokat. 3. Az Önkormányzat - a fenntarthatóság, a kibocsátás csökkentés és az energiahatékonyság elkötelezettjeként - együtt kíván működni az Európai Polgármesterek Szövetségével (Covenant of Mayors) vállalva ezzel, hogy Fenntartható Energia Akciótervet készít, ezzel megalapozva kapcsolódó intézkedéseit. 4. A villamos energia tárolási alrendszer bázisát a legújabb technológiákkal készült, nagy energiasűrűségű akkumulátorok alkotják. A villamos energia töltési alrendszerében a már ma is használt gyors töltési berendezések alkalmazása a cél. Az értéklánc csúcsa a projekt kiemelt célja - a villamos meghajtású közlekedési eszközök közszolgáltatás célú rendszerbe állítása, elsősorban a városi energiaellátás és a városi és a helyközi közösségi közlekedés céljára. 5. A „Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt” (a továbbiakban: Projekt) megtervezése és megvalósítása teret nyit az energiagazdálkodás és tömegközlekedés modernizációjára, támogatva ezzel nemcsak az „olcsóbb energia – olcsóbb közlekedés” nemzeti törekvésének európai elterjesztését, hanem az emisszió-szegény és energiahatékony településmenedzsment gyakorlati megvalósítását is. II. Az együttműködés tárgya 1. Az Önkormányzatnak a fent kitűzött cél eléréséhez - a saját erőforrásai mellé - külső tudást, tapasztatot kell bevonnia. Az Önkormányzat elsődleges szempontja a hazai és közvetlen Európai Uniós pályázati források felkutatása és pályázatok benyújtása. 2. Az Együttműködési megállapodásban meghatározott célok eléréséhez szükséges létrehozni azt a Projekt Team-et, amely az pályázatok előkészítését és a megvalósítását irányítja, továbbá érvényesíti a város érdekeit az esetleges nemzeti és nemzetközi szintű fejlesztések során. 3. A Projekt Team összetétele: • • • • • • • • •
Hanó Miklós alpolgármester, Tímár Ella képviselő, Opauszki Zoltán tanácsadó, energetikus, városfejlesztő-projektmenedzser, Rapajkó Mihály tanácsadó, Buday-Malik Adrienn tanácsadó, dr. Nagy József tanácsadó, Vass Lajos tanácsadó.
4. A Projekt Team fő feladata a célkitűzésben meghatározott Projekt megtervezésének és végrehajtásának a koordinálása.
7
5. Az Önkormányzat a megtervezendő, majd megvalósítandó Projekt egyes elemeire egyedi megállapodást köt a bevonandó külső szakértőkkel. 6. A MOBIL-ESCO Zrt. fő feladata, hogy a Projekt érdekében feltérképezze az ELENA és a HORIZON 2020 EU támogatási rendszert és a hazai pályázati lehetőségeket. 7. Az egyes pályázatok előkészítésére, fejlesztési javaslatok kidolgozására, a Covenant of Mayors szervezethez való csatlakozás előkészítésére, illetve a Fenntartható Energia Akcióterv elkészítésére az Önkormányzat és a MOBIL-ESCO Zrt. egyedi megállapodást köthet. 8. A felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik. A megállapodást bármelyik fél indokolás nélkül, 30 napos felmondási idővel felmondhatja.
9. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 10. A jelen szerződésből eredő vitáikat a felek elsődlegesen tárgyalásos úton kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetén a szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból eredő valamennyi perben hatáskörtől függően alávetik magukat a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességének. 11. A jelen megállapodás megkötéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a …/2015. (I. 29.) közgy. határozatával döntött.
A Felek a jelen Megállapodást elolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 4 példányban jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2015. …..
…………………………………………………. ……………………………………….. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata MOBIL-ESCO Zrt. képviseli: Szarvas Péter polgármester képviseli: Vass Lajos igazgatósági elnök Ellenjegyzem: ..................................................... Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ..................................................... Tarné Stuber Éva osztályvezető” 8
2. napirendi pont Tárgy: Képviselői kérdésre adott válasz véleményezése a volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A közgyűlés úgy érezte, hogy a kérdésre adott válasz nem teljesen merítette ki a kérdés mélységét, ezért amennyiben a választ nem fogadja el a testület az SZMSZ szerint a bizottság elé kerül tárgyalásra a kérdéskör. Takács Péter képviselő: Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a volt Patyolat Vállalat kármentesítésével kapcsolatos felvetések nem most kezdődtek, hanem 2014. áprilisi közgyűlésen, amikor is az egyik képviselő asszony elkezdett beszélni arról, hogy milyen nagy problémák vannak a Patyolat Vállalat területén, katasztrófa fenyeget. Akkor a képviselők közül néhányan rácsodálkoztunk erre a dologra, mert mi, képviselők úgy tudtuk, hogy ennek a területnek lezajlott a teljes rehabilitációja, oly annyira, hogy még monitoring kutakat is állítottak, amelynek a mérési eredményeit a mi rendelkezésünkre bocsátottak, tudomásunk szerint évenként nézték. Ezzel indult a történet, ettől kezdve elkezdtük mindig folyamatosan nyomon követni, hogy hogyan alakul a folyamat. Többször tettem fel polgármester úrnak képviselői kérdéseket, javaslatot arra, hogy a bizottság, illetve a közgyűlés komplex előterjesztés keretében foglalkozzon ezzel a témával. Ez az elmúlt közgyűlési ciklus volt. A bizottság tagjai emlékeznek rá, hogy egyszer sikerült elérni, hogy még a pályázat beadásának folyamatában, illetve még a pályázat beadása előtt voltunk, amikor itt, a bizottsági ülésen kaptunk egyfajta tájékoztatást arról, hogy milyen ennek a területnek az állapota. Bennem az ragadt meg, hogy a Vandháti úton van olyan kút, amelyből nem ajánlatos inni. Ma már tudjuk mindannyian, hogy több, mint 3 milliárd forintért folyik ennek a területnek a rehabilitációja és rendeztek lakossági fórumokat. Mind a kettőre elmentem, ami idáig volt, a november 5-ei lakossági fórumon az egyik környékbeli lakótól hangzott el az a kérdés, amit azután a közgyűlésen feltettem, mely szerint, amennyiben ezen a területen vannak rákkeltő anyagok, akkor hogyan védik a saját munkatársakat, illetve a lakosságot. Ott a lakossági fórumon elhangzott válasz nem volt túlzottan meggyőző nekem, oly annyira nem, hogy még egyszer megkérdeztem, jól értették-e, hogy a lakó mit kérdezett. A közgyűlésen is feltettem ezt a kérdést. Eddig a képviselői kérdések esetében az történt, hogy ugyan én nem fogadtam el a választ, de közgyűlési többség úgy gondolta, hogy elfogadja. Ez most kivételes eset, ezért került az előterjesztés a bizottság elé. Amiért én nem fogadtam el ezt a válasz, mert úgy gondolom, hogy egy képviselői kérdés esetében - amelyet megkap minden képviselő, amellyel foglalkozik a közgyűlés – ha választ adunk és hivatkozunk mérési jegyzőkönyvre, akkor a mérési jegyzőkönyveket kivonatolva talán érdemes lenne csatolni. Ha választ adunk, akkor azt gondolom, hogy arra kérdésre – vannak-e rákkeltő anyagok azon a szennyezett területen – akkor illene válaszolni, ha vannak, akkor leírva, hogy hogyan védekeznek ellene, ha nincsenek, akkor erről adni tájékoztatást. Amennyiben a tisztelt bizottság úgy gondolja, hogy ez a válasz, amelyet a képviselői kérdésemre kaptam, megfelelő, akkor fogadja el. Amennyiben viszont úgy gondolja, hogy a határozati javaslat B pontját támogatja, akkor a határozati javaslat szövegéhez a következőket javasolnám kiegészítésként: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok
9
végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. Javaslom a bizottságnak, hogy kérje be a szerződést, amelyet a beruházással kapcsolatban kötöttek a megbízók, mert abból is kapnánk egyfajta képet arról, hogy mi folyik a Vandháti úton. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Régebben Réti László úr már tartott részletes prezentációt. Akkor megkérdeztük Réti úrtól, hogy a földcsere alkalmával a kitermelt földet hova viszik. Nem tetszett rá válaszolni, mi pedig nem erőltettük. Azért nem fogadtam el a választ, amit tetszettek adni, mert semmifajta utalás nincs benne, hogy történt-e földcsere. Milyen formában? Réti úr akkor fel is hívta a figyelmet, hogy ha nem történik beavatkozása, akkor a mélyebb rétegekben továbboszlik a káros anyag. Már akkor szóba került, hogy a vasoxidos injektálás nem hoz megoldást, ezért a földcsere szükséges. A lakosság azt is szóvá tette, amit Takács képviselő úr mondott, hogy valójában lassan már el sem hordják onnan a földet, hanem átinjektálják ott helyben. Nem tudom. Ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ kapni. Az irodától arra a kérdésre, hogy a szerződést le tudjuk-e kérni, azt a választ kaptuk, hogy nem. Nem adják ki a szerződést. Tetszenek tudni erről a kérésről? Réti László osztályvezető: Nem. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Wittmann osztályvezető úrtól kérdezem, hogy mi történt? Történt-e ilyen kérés? Wittmann László osztályvezető: Én írtam alá a levelet és az ment el. Réti László osztályvezető: A szerződés a közbeszerzések között van, bármikor megnézhető. Hivatalos levél az igazgató úrhoz nem érkezett. Wittmann László osztályvezető: Elküldtük. Réti László osztályvezető: Én nem kaptam meg a levelet. Hrabovszki György bizottsági tag: Közpénzről van szó, annyiról, amennyi ennek a városnak közel két havi teljes költségvetése. Ez a város, ez a testület megérdemel annyit, hogy korrekten legyen tájékoztatva komolyan véve a feltett kérdést. Én vállalatvezetőként, ha így kapnék választ egy alvállalkozótól, valószínűleg gyorsan megszabadulnék az alvállalkozótól. Ez a válasz semmit mondó és cinikus. Semmit mondó abban az értelemben, hogy semmilyen konkrétumra nem válaszol, hogy az elszállítás közben, azonkívül, hogy meglocsolják a földet, készítenek-e bármilyen egyéb védőfóliázást, ponyvázást, bármi egyebet. Semmi technikai részletre nem válaszol, nem válaszol arra, hogy valóban van-e rákkeltő anyag, vagy sem. Azért merem mondani, hogy cinikus, mert a 15 órára – képtelen időpontra – meghirdetett lakossági fórum az önök levele alapján nagyon nagy sikerű volt, hiszen 16 órakor már el lehetett kezdeni és 17 órára véget ért. Na, ezt mondom cinikusnak. Úgy gondolom, hogy önök, mint közpénzt felhasználó cég, minimum komolyan kellene, hogy vegyék egy megyei jogú város önkormányzatának kérését, egy képviselő kérdését. Lehet, hogy önöknek kínos a kérdés, de akkor is kötelességük, hogy normálisan, nem cinikusan, részletesen megválaszolják. Önök nem ezt tették. Én ebben a bizottságban sem fogom elfogadni a képviselői kérdésre adott választ. 10
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A következőt szeretném felolvasni: a volt Patyolat Vállalat területén egy környezeti kármentesítés helyi önkormányzati közügyet érintő és egyben jelentőségére való tekintettel a helyi lakosság széles körét is érinti. Az önkormányzat alapvető feladata és kötelezettsége a választópolgárok érdekeinek képviselete, érvényesítése. Amennyiben állampolgári megkeresés, jelzés érkezik, az önkormányzat azzal kiemelten foglalkozni köteles. Mindemellett nem elfelejtendő, hogy az önkormányzatnak is van természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettsége. Ezért kekeckedünk mi itt ennyit, nemcsak jó szándékból, hanem mert a képviselőt arra kötelezi a törvény és a lelkiismerete is, hogy amikor megkeresések vannak, azzal foglalkozzon. Azért mondom a Réti úréknak is, hogy ne úgy vegyék, hogy mi okoskodunk. Egyszerűen tájékozódni szeretnénk és tájékoztatni szeretnénk a lakosságot, aki ezt rajtunk keresztül éri el. Engem könnyen elérnek, hogy Réti urat elérik-e azt nem tudom. Réti László osztályvezető: Itt a megkeresés, ami Wittmann úr tollából érkezett arról szól, amit Takács képviselő úr is felvetett. Novemberben tartottunk lakossági fórumot, úgy gondoltuk, hogy a 15 órás kezdés megfelelő időpont lesz. Megtartottuk az előadásokat és minden egyes kérdésre válaszoltunk. A 15 órás kezdést - önök úgy vélték – azért tettük, hogy minél kevesebben legyenek. Ez nem így van. Szeretném a jegyzőkönyvnek, a bizottságnak jelezni, hogy legyenek kedvesek a következő lakossági időpontnak az óráját megválasztani részünkre, hogy 20 órakor legyen, vagy 14, 18 órakor, vagy mikor. Én azt hiszem, hogy ez jelentéktelen, formai kérdés. Hrabovszki György bizottsági tag: Szerintem nem. Réti László osztályvezető: Vagy most döntsük el, hogy a következő 17 órakor legyen, vagy ami önöknek a legmegfelelőbb. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem nekünk, a lakosságnak. Réti László osztályvezető: Lehetett volna konkrétabban megírni a válaszlevelet, de a lényegét tekintve ugyanaz. Készülve a mai ülésre, nem tudom van-e arra idő, hogy bemutassam a légszennyezési adatokat. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Írásban szeretnénk kérni, ha megkérhetem erre, mert át is kell nézni. Réti László osztályvezető: Írásos anyagot most nem készítettünk. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mivel a testület elé márciusban visszahozzák az anyagot, ha elfogadják, mondok időpontot: a februári bizottsági ülésen szívesen meghallgatjuk Önöket. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi hogyan zajlik, hogyan tovább. Mit oldott meg a dolog. Ha elfogadják a javaslatot, februárban egy órával hamarabb kezdjük a bizottsági ülést, és akkor tájékoztatót szeretnénk kapni arra vonatkozóan, hogy mi történt, hogyan történt, és mi a várható eredmény. A lakossági fórum időpontjára fél 5 – 5 óra körül mennek el az emberek véleményem szerint.
11
Réti László osztályvezető: Akkor nemcsak a légszennyezési probléma, hanem a visszaszállítandó anyag minősége is felmerült kérdésként. Tehát komplexebb megvilágítást kérnének. Állunk elébe. Réti László osztályvezető tájékoztatta a bizottságot az emissziós és imissziós mérésekről, azok eredményeiről, a kitermelt föld tisztításáról. Ígéretet tett arra, hogy a következő hónapra ezen kérdésköröket kibontják egy írásos anyagban. Takács Péter képviselő: 15 órakor lakossági fórumot azokkal szemben nem illik meghirdetni, akik 16, 17 óráig dolgoznak. Javaslom, hogy 17 órára hirdessék meg a lakossági fórum időpontját. A felvetett kérdésekre választ kaptak a lakossági fórumon, az egyik kérdező válasz helyett le lett torkolva. Volt, aki szeretett volna fotókat készíteni a munkálatokról. A harmadik pedig a kiértesítés nem történt meg kellő időben, mintha nem lett volna meghívva mindenki. A legközelebbi lakossági fórum előkészítésénél oda kellene figyelni arra, hogy megfelelő időben kapják meg a lakosok a meghívót. Ami pedig a bizottsági ülést illeti: arra való tekintettel, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előző ciklusban és a mai napig annyi tájékoztatást kapott erről, amikor én feltettem a képviselői kérdésemet, ezért fogalmazódott meg az igény, hogy kapjunk egy komplex tájékoztatást erről az egészről. Hrabovszki György bizottsági tag: A földelszállítással kapcsolatban szeretnék érdeklődni: mekkora a közpénz megtakarítása, ha nem szállítják el a földet ártalmatlanításra? Ráér a válasz az írásos anyagban. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a határozati javaslat B pontjának elfogadását Takács Péter képviselő úr által tett kiegészítéssel. Takács Péter képviselő: A határozati javaslat B változata a következőkkel kiegészítve: A volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában feltett képviselői kérdésre adott választ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megvizsgálta, megtárgyalását követően nem tartja elfogadhatónak, és az alábbiakat javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra, az anyag tárgyalására a bizottsági ülést megelőző 1 órában 13.30 órakor kerül sor. A határozati javaslat B pontját teszem fel szavazásra a kiegészítéssel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
12
8/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT A volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában feltett képviselői kérdésre adott választ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megvizsgálta, megtárgyalását követően nem tartja elfogadhatónak, és az alábbiakat javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 24. 3. napirendi pont Tárgy: Együttműködési megállapodás aláírása a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával Dr. Durai Balázs egyetemi docens tájékoztatta a bizottságot pirolizis jelentőségéről, szükségességéről. Elmondta, hogy a kutatásfejlesztési innovációs pályázatok, a projekt tartalmazza azokat a szokásos paneleket, amelyek műszaki technológiai tartalommal bírnak. Területfejlesztési, agrárgazdaság-fejlesztési aspektusai lehetnek a projektnek, erre is szerveződött egy kutató team a projekt elejétől kezdve, amelyben ő maga is érdekelt. A gazdasági és társadalmi vonatkozások: ennek is különböző szintjei vannak: lokális, vidékfejlesztési, településfejlesztési vonatkozások. Az egész folyamatba akkor lesz integrált maga a kutatás, ha a résztvevők egy ilyen projektben egy pirolízis technológiát akarnak létesíteni. A másik dolog: a tudásbázis létrehozása. Az egyetem ezt a kutatást elvégezte, fizikailag az eredmények most születnek meg. Az egyetem a tudást integrálná egyrészt egy szolgáltató funkción keresztül, és katalizátor lenne az érdekeltek közös összefogásában, a további együttműködések generálásában. Az együttműködési megállapodás lényegében egy keret-megállapodásnak is betudható. A továbbiakban tervezett feladatokat szeretnék továbbgerjeszteni, projektgenerálással, együttműködéssel lehetőségek megtalálásához, az előbb említett szereplők összehozását akár konzorciumi keretek között. Prókai Zoltán bizottsági tag: Maga az alapkutatás befejeződött, innentől kezdve megérkezik ez a fajta tudás, ettől kezdve kezdődik az, ami érdekes számunkra. Ugye? Dr. Durai Balázs egyetemi docens: Igen, így van. Az együttműködések egyik köre, ami önkormányzati szférával történik, és próbálunk kapcsolatot kiépíteni a vállalkozásokkal, versenyszférában is, technológia fejlesztő befektetőkkel is megkötésre kerülnek
13
együttműködési megállapodások és a szándék az az, hogy a következő alkalommal ilyen közös gondolkozásban kellene a résztvevőkkel tovább haladni. Prókai Zoltán bizottsági tag: Akkor miért van szükség együttműködési megállapodásra, ha már evidencia, hogy olyan anyag van a kezükben, ami számunkra hasznos? Dr. Durai Balázs egyetemi docens: Az együttműködési megállapodás egy fajta szándéknyilatkozat is. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 9/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával az „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 számú projekt vonatkozásában a partnerségi kapcsolatok erősítése céljából. 2. Az együttműködési megállapodás aláírása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számára nem jelent pénzügyi kötelezettségvállalást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28. Prókai Zoltán bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 6 fő. 4. napirendi pont Tárgy: A Körösök Völgye Natúrpark létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat Prókai Zoltán bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 7 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az előző bizottsági ülésen levettük napirendről az előterjesztést különböző okok miatt, például nem voltak számozott oldalak, jelzem most sincsenek. Az 1. ponton belül a célok megvalósítása érdekében az egyesület feladata rész b) pontja a következőképpen van megfogalmazva: …. továbbá a Natúrpark által összefogott települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztése. Véleményem szerint ez nem a Natúrpark feladata. Ez szuverén joga az önkormányzatnak. 14
Szántó Zsolt kabinetvezető: Ez egy háttéranyag, ami háttér-információt ad az előterjesztéshez és ez egy kicsit pongyolán megfogalmazott anyag, amit nem mi raktunk össze, hanem a települések szövetsége. Az előterjesztés arról szól, hogy ahhoz kell egy szándéknyilatkozat, hogy megkaphassa ez a települések szövetsége a natúrpark nevet. Ez egy háttéranyag, ami nem feltétlenül erre a célra készült, nem ehhez az előterjesztéshez készült, hanem be lett csatolva, hogy háttér-információt szolgáltasson. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A fejlesztése szót a segítése kifejezésre javaslom módosítani. Egyébként szép, jól összefoglalt anyag. Számomra érdekes adatok, tények voltak a háttéranyagban. Ha nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 10/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyet ért azzal, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület kérelmet nyújtson be a földművelésügyi miniszterhez a Körösök Völgye Natúrpark név használata érdekében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozni kíván a Körösök Völgye Natúrparkhoz, és egyetért azzal, hogy a Natúrpark munkaszervezeti feladatait a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) lássa el. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal szándéknyilatkozatot írjon alá Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31.” 5. napirendi pont Tárgy: Döntéshozatal „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógyés Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban Tímár Ella bizottság tag: Az ÖKDB tárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal fogadta el a határozati javaslatot. Kozma János vezérigazgató: Jelen pillanatban is ez a vállalkozó takarítja az Árpád Fürdőt, most 3.200 ezer Ft az ajánlati ára. Amikor rákérdeztünk erre a 20 %-ot meghaladó árra, azt írta, hogy az ő adatai alapján 10 fős létszámra számolta ki az adatokat és úgy küldte meg 15
nekünk, amiben közel 2 millió forint volt a bérköltség. Közben egy másik részben pedig azt írta, hogy a 10 fő, amit ő leírt az ajánlatában nem azt jelenti, hogy 10 fő a létszáma, hanem több. Viszont a szakértő is kiszámolta, hogy azzal az óraszámmal, amit megadott és ami a valós, az egyébként 16-18 fős létszámszükséglet lenne. Ha ezt a Vagyonkezelő Zrt. csinálná, akkor önmagában minimálbérrel számolva, a szabadságokkal, betegszabadságokkal és a minimális cafetériával 2.820 ezer forint lenne a bérköltsége ennek 17-18 embernek. Az ő vállalási díja 3.200 ezer forint + áfa. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs egyéb kérdés, észrevétel, a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 11/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban az EMIL ÉS TÁRSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4027 Debrecen, Füredi út 59. B. ép.) ajánlatát a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti a közbeszerzési eljárás 1. része tekintetében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban az EMIL ÉS TÁRSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4027 Debrecen, Füredi út 59. B. ép.) ajánlatát a közbeszerzési eljárás 2. része tekintetében, a „DIGBUILDPLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) ajánlatát a közbeszerzési eljárás valamennyi része tekintetében érvényesnek minősíti. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárás 1. része nyertes ajánlattevőjének az alábbi ajánlattevőt rendeli el kihirdetni: „DIGBUILD-PLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) Havi ajánlati ár: nettó 2.999.000,- Ft + 809.730,- Ft áfa, azaz bruttó 3.808.730,- Ft. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárás 2. része nyertes ajánlattevőjének az alábbi ajánlattevőt rendeli el kihirdetni: 16
„DIGBUILD-PLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) Havi ajánlati ár: nettó 999.000,- Ft + 269.730,- Ft áfa, azaz bruttó 1.268.730,- Ft. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2015. február 9.” 6. napirendi pont Tárgy: A Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos módosítási kérelme
Szolgáltató
Kft.
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Korábban amikor jóváhagytuk a Galéria Invest Kft. pályázatát, akkor számítógép és egyebek támogatását kérték. Ez egy építőipari cég, a tevékenységükhöz, a fejlődésükhöz mobil táblás kerítéselemekre lenne szükségük. A módosítási kérelem arra vonatkozik, hogy korábbi számítógép, állvány és tartozékai beszerzése helyett a profiljukba és tevékenységbővülésükbe jobban beleillő kerítéselemeket hagyjuk jóvá. Ez a módosítás plusz pénzzel nem jár. Javaslom a kérelem támogatását és a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 12/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 204/2014 (IX. 16.) PGVB határozatát az alábbiak szerint módosítja: A Bizottság a 17/2014. regisztrációs számon nyilvántartott Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére 596.275,- Ft támogatást biztosít az alább felsorolt eszközök vásárlására:
Új eszközbeszerzési terv eszköz neve
nettó értéke
Optikai szintező POL 15 Háromlábú állvány PUA 20 Mérőléc PUA 51 DF Mobil táblás kerítés elem 3500x2000 (40 db) DF Mobil táblás kerítés elem 3500x1200 (35 db) DF Műanyag kerítéstalp (45 db) DF Fém kerítés rögzítő bilincs (45db)
74.986 Ft 42.814 Ft 25.215 Ft 530.600 Ft 360.535 Ft 130.500 Ft 27.900 Ft
Összes nettó érték A Bizottság felhatalmazza Szarvas szerződésmódosítás aláírására. Felelős:
1.192.550 Ft Péter
Szarvas Péter polgármester 17
polgármestert
a
fentieknek
megfelelő
Határidő:
Kozma János vezérigazgató 2015. február 15.
7. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése Hrabovszki György bizottság tag: Alapvetően az anyag tartalmával egyetértek. Ami javaslatom lenne az a munkacsoporttal kapcsolatos. Nem szeretnék senki helyett javasolni, hanem további tagokat javasolok a munkacsoport tagjának. A határozati javaslat 2. pontjához, a munkacsoport további tagjainak javaslom: Sztankó János urat és Antovszki Anikót. Mindketten igen komoly kapcsolatrendszerrel, információval, tapasztalattal rendelkeznek. Szerintem a városnak, az önkormányzatnak mindenképpen előnyére válna, ha az ő tapasztalatukat megpróbálnánk kamatoztatni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra azzal, hogy Sztankó Jánost és Antovszki Anikót is javasoljuk a munkacsoport további tagjának. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 13/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal, hogy a munkacsoport további tagjának javasolja: Sztankó János szakértő urat és Antovszki Anikó szakértő asszonyt. 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése munkacsoportot hoz létre Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése céljából. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.01.31. 2. A Munkacsoport tagjai: 1. Hanó Miklós alpolgármester, 2. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, 3. Fülöp Csaba képviselő, 4. Takács Péter képviselő, 5. Opauszki Zoltán fejlesztési tanácsadó, 6. Dr. Sódar Anita csoportvezető, 7. Borbola István polgármesteri tanácsadó, 8. Alföldi Károly ügyvezető (BOSCH MÁRKABOLT P & A Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság), 9. Kása István Zoltán ügyvezető (Marzek Kner Packaging Kft.), Sztankó János szakértő, Antovszki Anikó szakértő A munkacsoport vezetője: Hanó Miklós alpolgármester. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.01.31. 3. A befektetési kézikönyvet a munkacsoport a 2015. májusi közgyűlés elé terjessze be, tárgyalás és elfogadás céljából. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.05.31.”
18
8. napirendi pont Tárgy: Csabai Jövőért Egyesülettel együttműködési megállapodás kötése Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 14/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező együttműködési megállapodást megismerte és jóváhagyja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015. február 28.” EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Hanó Miklós alpolgármester, a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Csabai Jövőért Egyesület (5600 Békéscsaba, Kastély utca 18., nyilvántartási szám: 04-02-0003239, email:
[email protected], képviseli: Alföldi Károly elnök, a továbbiakban: Egyesület) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: I. Preambulum A szerződő felek kiemelt céljuknak tekintik Békéscsaba gazdasági fejlődésének elősegítését, a vállalkozóbarát önkormányzat megteremtését, a helyi vállalkozások érdekeinek hatékony érvényesítését, valamint a helyi vállalkozásokkal történő folyamatos és érdemi együttműködést. II. Az együttműködés tárgya A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás Preambulumában meghatározott céljuk megvalósítása érdekében kívánnak együttműködni, amelynek sikeressége érdekében indokoltnak tartják partneri viszonyuk fontosabb elemeit, formáit együttműködési megállapodásban rögzíteni. 19
III. Az együttműködés tartalma 1. A szerződő felek az együttműködés során közösen követendő alapelvként határozzák meg az állandó kapcsolat és bizalom kiépítését, fenntartását, valamint a partnerség és átláthatóság elvét. 2. Az Egyesület vállalja a békéscsabai székhelyű vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolattartást, segíti új vállalkozások létrejöttét, vállalkozások gazdasági szerveződését. Az Egyesület a vállalkozások működését elősegítő informális és tevékeny munkát végez. 3. Az Egyesület vállalja, hogy - az Önkormányzat feladatellátását kiegészítendően közreműködik Békéscsaba város vállalkozásaival történő folyamatos kapcsolattartásban, a helyi vállalkozói igények felmérésében, közös feladatmegoldási alternatívák kidolgozásában, a helyi vállalkozók széleskörű tájékoztatásában, eredményes pályázati részvételében. 4. Az Önkormányzat a vállalt feladatainak megvalósítása során Békéscsaba város polgárainak és vállalkozóinak minél szélesebb körét kívánja bevonni a helyzetüket befolyásoló döntések előkészítésébe, ezért partnerségre, együttműködésre, folyamatos kapcsolattartásra törekszik. 5. A szerződő felek megállapodnak, hogy rendszeres egyeztetéseket tartanak, amelyek időpontját közös megegyezéssel kialakított ütemterv szerint határozzák meg, az egyeztetésekről emlékeztetőt készítenek. Az Önkormányzat az egyeztetések során az Egyesület részére tájékoztatást biztosít önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok, koncepciók, költségvetési rendeletek, önkormányzati beruházások, pályázati kiírások tárgyában. 6. Az Önkormányzat az Egyesület részére további egyeztetési lehetőséget biztosít, és kapcsolattartója útján esetileg meghívja a pénzügyi, gazdasági, településfejlesztési témákban megszervezésre kerülő szakmai egyeztetésekre. 7. Az Önkormányzat Békéscsaba város vállalkozói számára pályázati, közbeszerzési témában fórumokat, tájékoztatókat, képzéseket kíván szervezni. IV. A megállapodás hatálya 1. A jelen megállapodást a szerződő felek határozatlan időre kötik. 2. A jelen megállapodást a szerződő felek bármelyike a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal 60 napos határidővel felmondhatja. V. Kapcsolattartás 1. Kapcsolattartó az Önkormányzat részéről: Opauszki Zoltán fejlesztési tanácsadó (
[email protected], +36302393721) 2. Kapcsolattartó az Egyesület részéről: Alföldi Károly elnök (
[email protected], +36309431360) 3. A jelen megállapodással szabályozott jogviszonyban a szerződő felek a hivatalos értesítéseket, valamint a visszaigazolásokat írásban (tértivevényes ajánlott levél, vagy telefax) kötelesek megtenni. A gyorsabb kommunikáció érdekében a hivatalos értesítéseket megelőzheti e-mail. 4. A szerződő felek kikötik, hogy biztosítják az egymás részére küldött, tértivevényes postai küldemények átvételét. Amennyiben bármelyik fél a tértivevényes postai küldemény átvételét megtagadja, vagy a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. 20
VI. Záró rendelkezések 1. A jelen megállapodással szabályozott jogviszonyból esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni. Arra az esetre, ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a felek - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetőleg a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét a jogvita eldöntésére. 2. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak. 3. A jelen megállapodás megkötésével Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a ……/2015. (I.29.) közgy. határozatával döntött. Jelen megállapodást a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2015. ……………. hó ……. nap …………………………………. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Hanó Miklós alpolgármester
…………………………………. Csabai Jövőért Egyesület Képviseli: Alföldi Károly elnök
Ellenjegyzem: …………………. 9. napirendi pont Dr.Kiss Gyula aljegyző Tárgy: Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A késedelmi munkadíj tekintetében először a cég 33.609 ezer forintot kér, ennek a késedelmi kamat 3.520 ezer forint. Megvizsgálva a követelést 27 millió forint többletköltség igényt hagytak jóvá, ennek 3.344 ezer forint a késedelmi kamatigénye. 8 millió forinttal kevesebb a követelés, a késedelmi kamat kb. 176 ezer forinttal csökkent. Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat nem a 35 millió, illetve a 27 millió forintnak a késedelmi kamata, hanem a vállalkozó a végszámláját később tudta benyújtani, június 2-a helyett november 12-én. A 80 millió forintnak a késedelmi kamata ez a közelítően 3 millió forint. A vállalkozó több nappal számolt, mint amennyit jóvá lehetett hagyni és ebből van ez a különbség. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ez a 10. számú napirendi pont anyaga, amit el kezdtünk tárgyalni, nem a 9-esé, ezért akkor most tárgyaljuk a 10. napirendi pontot. 10. napirendi pont
21
Tárgy: „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítása Hrabovszki György bizottsági tag: Jól értem-e, hogy a vállalkozó később állította ki a végszámláját, mert volt csúszás, de az önkormányzat a számla kiegyenlítését azt határidőben elvégezte. Csak késedelmi kamatot számol arra az időszakra, ami az eredeti végszámla határnapja és a tényleges végszámla határnapja közötti időszak. Sztankó Ilona PIU vezető: A szerződéses határidő módosítva lett július 2-áról november 12ére. Hrabovszki György bizottsági tag: Késedelmi kamatot nem számolhatok egy ki nem állított számlára. Sztankó Ilona PIU vezető: Ez a késedelmi kötbér amiatt merült fel, mert ő még július 2-án benyújthatta volna a számláját. Hrabovszki György bizottsági tag: Kötbér vagy kamat? Mert nem mindegy. A késedelmi kamatot csak nem teljesített számlára számolhat el. A kötbér az teljesen más. Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat a késedelmes számlakifizetésre vonatkozik. Ő a végszámláját nem állította ki, mert az volt a szerződésben, hogy csakis akkor nyújthatja be, ha a műszaki átadás-átvétel megtörténik. A munkát elvégezte, mert csak azt a munkát nem tudta elvégezni, ami T23-as átemelőnek az áthelyezéséből adódott. Ezt sérelmezte, hogy ezt a számlát nem tudta benyújtani, neki ebből kvázi kára keletkezett. Tehát ez ebből adódik, nem a 30 millió forint késedelmes kifizetéséből. Tehát ő benyújthatta volna a számláját, ha nincs a T23-as probléma. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Hol van ez a T23-as átemelő? Sztankó Ilona PIU vezető: Fényesen. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Milyen lakossági ellenállás volt? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem engedték, hogy ott megépüljön az átemelő, annak ellenére, hogy több lakossági fórum volt, tervezés közben, kivitelezés közben, és amikor konkrétan odamentek volna és már építettek is csatornát - amelyet el is kellett bontani -, de akkora ellenállás volt, hogy nem lehetett megépíteni az átemelőt. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Miért kell megállapodni a késedelmi kamatról, ha jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Mi alapján fizeti meg akkor az önkormányzat a késedelmi kamatot? Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a késedelmi kamatot a saját költségvetésének terhére fizeti meg. Máshonnan fizetheti?
22
Sztankó Ilona PIU vezető: Máshonnan nem fizetheti. A támogatásból nem fizethető. Kvázi az önkormányzat hibájából merült fel a probléma. De az egyéb költségeket a támogató elfogadta. A vállalkozó benyújtotta követelését 35 millió forintra, mi átnéztük, a bizonylatok alapján úgy ítéltük meg, hogy csak 27 millió forintos nagyságrend van alátámasztva, ezért ezt terjesztettük fel a Közreműködő Szervezetnek jóváhagyásra. Ezt a 27 millió forintot hagyta jóvá a Közreműködő Szervezet. Ez a 27 millió forint abból adódott, hogy a vállalkozónak júliustól novemberig személyzetet, irodát, raktárat, stb. kellett fenntartania, ez neki többletköltséget okozott. Ennek a többletköltsége ez az általunk elfogadásra javasolt 27 millió forint. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A városnak mekkora a többletköltsége, hogy az aknafedők kiállnak úton? Többedjére kértük, hogy oldják már meg ezt a problémát valamilyen formában. Nem tették meg. Francia aknafedő helyett román aknafedők lettek beépítve. Velünk szemben mindenki mindent érvényesít, csak mi nem tudunk senkivel szemben érvényesíteni semmit. Több bizottsági ülésen megkértük, hogy kezeljék le az aknafedők problémáját. Állítólag, azt mondták, hogy semmi nem történt. Már pedig én, ha nagyon bíróságig el akarok menni, akkor azt mondom, hogy nem fizetem ki addig amíg nem csinálják meg, ami ígérnek. Kutyej Pál képviselő urat tolmácsoltam most. Kérdés: miért nem történt intézkedés a korábban felvetett problémákkal kapcsolatosan? Sztankó Ilona PIU vezető: Kutyej úr a Lajta utcai akna fedlapokat említette. A Lajta utcában a vasúti beruházás miatt – bonyolódik le a forgalom. Ott most, ha nekiláttak volna aknafedlapot igazítani, akkor megbénult volna Jaminának a közlekedése. Nagy Sándor bizottsági tag: Az, hogy elhúzódnak a munkák, megfizetjük a költségeit, ez a 27 millió forint, ha jól értem. A számlát határidőre kifizettük. De késedelmi kamatot akkor fizetünk, ha nem fizetünk ki időben egy számlát. Megfizetjük azt a 27 millió forintot, mert továbbtartott a beruházás, de a kiállított számlát időben fizettük ki. Nagy Ferenc alpolgármester: Több panasz merült fel, amelyet a Városüzemeltetési Osztály továbbít a PIU szervezet részére. Csiaki Tamás osztályvezető: Azokat a panaszokat, amelyek visszavezethetőek a szennyvízberuházásra, átküldjük a PIU szervezetnek. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontjának szerződésmódosításból történő törlését. A bizottság nem ért egyet azzal, hogy a késedelmesen benyújtott számla, de pontosan megtörtént kifizetés miatt késedelmi kamatot kelljen fizetni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 15/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja azt a javaslatot, mely szerint a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontja kerüljön törlésre.
23
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a módosítással. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 16/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának I. pontját támogatja azzal a módosító javaslattal, hogy a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontja kerüljön törlésre. I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítását elfogadja és felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. A szerződésmódosítás a határozat mellékletét képezi.
Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: az I. pont vonatkozásában 2015. február 10. , a II. pont esetében 2015. február 26. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának II. pontját nem támogatja, mert nem ért egyet a késedelmi kamat fizetésével.
4. számú SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS a csatornahálózat fejlesztése 2. részére vonatkozóan a 3/M. számú vállalkozói követelés alapján
amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, telefonszáma: +36 66 452 252, telefax száma: +36 66 523 872) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő),
másrészről a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (székhelye: 1117 Budapest, Budafoki út 7274., képviseli: Tomosi Károly ügyvezető, bankszámlaszáma: BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe 13100007-02507600-00463489, cégjegyzékszáma: 01-09-680188, telefonszáma: +36 1 205 6078, telefax száma: +36 1 205 6065) mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) (a továbbiakban együtt: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1.
Előzmények:
24
1.1.
A Szerződő Felek között – nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – 2010. február 5-én az „Építési Munkák Szerződéses Feltételei Megrendelő Által Megtervezett Magas- és Mélyépítési Munkákhoz (a továbbiakban: FIDIC) második átdolgozott magyar nyelvű kiadás 2005.” alapján szerződés jött létre a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú kivitelezési munkák 2. része tekintetében (a továbbiakban: Szerződés).
1.2.
A Vállalkozó a FIDIC Általános Feltételek 2.1. alcikkelyre (A Helyszínre való bejutás joga) és a FIDIC Általános Feltételek 4.12. alcikkelyre (előre nem látható helyszíni körülmény) figyelemmel, a FIDIC Általános Feltételek 20.1. alcikkely (A Vállalkozó követelései) alapján 2012. június 14-i keltezéssel a mérnöknek benyújtotta a kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3. számú közbenső és 2012. szeptember 17-én 3. számú végső vállalkozói követelést.
1.3.
A követelésekkel kapcsolatos, 2014. február 21-én megtartott koncepcionális egyeztetésen elhangzottak szerint a Vállalkozó 2014. április 23-án benyújtotta átdolgozott követelését – további bizonylatszerű alátámasztás pótlása – amely követelést a mérnök véleményezett és azt 2014. június 16-án juttatta el a Megrendelőnek.
2.
A 3/M. számú vállalkozói követelés indoka és leírása:
2.1.
A Vállalkozó a T23 átemelő munkaterületén (17288 helyrajzi számú ingatlan területén) a kivitelezési munkákat nem tudta megkezdeni, mert lakossági ellenállás és tiltakozás miatt az átemelőt át kellett helyezni a 17219 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú területre, amely érdekében a vízjogi létesítési engedélyt módosítani kellett. A módosított engedély megszerzése miatt a Vállalkozó a kivitelezési munkák megkezdésében jelentős késedelmet szenvedett, mely késedelem érinti a Szerződés teljesítési határidejét is.
2.2.
A T23 jelű átemelő áthelyezésével kapcsolatos engedélymódosítás megszerzésének késedelme miatt a Vállalkozó benyújtotta 12. számú változtatási javaslatát és 3. számú Vállalkozó közbenső követelését a határidőmódosítás és az áthelyezés megvalósítása miatt felmerült többletköltség érvényesítése tekintetében, mely változtatási javaslat, illetve követelés nem tartalmazta a Vállalkozó határidőmódosítás miatti többletköltség igényét. A fenti követelésben és változtatási javaslatban szereplő határidőmódosítás, illetve áthelyezés miatti többletköltség igény rendezése a 2. rész 3. számú szerződésmódosításával megtörtént.
2.3.
A Vállalkozó elvégezte a T23 jelű átemelő kivitelezését a 3. számú szerződésmódosításban jóváhagyott T23 jelű átemelő áthelyezésére vonatkozó jogerős vízjogi létesítési engedély mérnök által történő kézbesítésétől számított 140 napon belül, amely megvalósítási időtartam meghosszabbítására többletköltség igénnyel élt.
2.4.
A kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3/M. számú vállalkozói végső követelés szerint a jelen szerződésmódosítás 2.3. pontjában említett többletköltség igénynek - a mérnök véleményét is figyelembe véve - a Megrendelő által – a FIDIC 20.1 alcikkely alapján – jogosnak tartott és a Megrendelő által elfogadott része nettó 27.095.848,- Ft.
25
2.5.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a végszámla benyújthatóságának időbeli késedelme miatt esedékessé váló, a végszámlát terhelő 3.344.231,- Ft késedelmi kamatot a Megrendelő a saját költségvetésének terhére fizeti meg a Vállalkozó számára.
2. 6.
A Megrendelő a 4. számú szerződésmódosítást a ……… közgy. határozattal elfogadta.
2.7.
A Szerződő Felek a Szerződés egyösszegű, átalányáras jellegére és arra figyelemmel, hogy a vállalkozói követelést a FIDIC 20.1. alcikkely alapján a Megrendelő jogosnak ítéli meg, megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3/M. számú vállalkozói követelés indokolt többletköltségének a 100 %-át (azaz nettó 27.095.848,- Ft-ot) számolhatja el a tartalékkeret (feltételes összeg) terhére.
3.
A 2.4. és 2.5. pontban meghatározott költségek tartalékkeretként (feltételes összegként), illetve saját költségvetési forrásként történő felhasználására, illetve elszámolására csak a Szerződés, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 303. § (1) bekezdése szerinti módosításával kerülhet sor.
4.
A Szerződés jelen szerződésmódosítással érintett részei:
4.1.
A Szerződés 3. pontjának (Ellenszolgáltatás összege és fizetési feltételek) 3.1. alpontja az alábbi bekezdéssel egészül ki: „A tartalékkeretből, a 2014. április 23-án benyújtott 3/M. számú vállalkozói követelés alapján – – –
a FIDIC Általános Feltételek 20.1 alcikkelye [A Vállalkozó követelései], a FIDIC Általános Feltételek 2.1 alcikkelyre [A Helyszínre való bejutás joga] a FIDIC Általános Feltételek 4.12 alcikkelye [Előre nem látható helyszíni körülmények],
jogcímein 27.095.848,- Ft, azaz huszonhétmillió-kilencvenötezernyolcszáznegyvennyolc forint használható fel. A 4. számú szerződésmódosítás következtében a tartalékkeretből a továbbiakban 116.927.375,- Ft, azaz száztizenhatmillió-kilencszázhuszonhétezer-háromszázhetvenöt forint használható fel. ” 4.2.
Jelen szerződésmódosítás 2.5. pontjában meghatározott többletköltség, késedelmi kamat, azaz 3.344.231,- Ft Megrendelő által történő megfizetése nem érinti a Szerződés 4.1. pontjában meghatározott szerződéses árat és a tartalékkeret (feltételes összeg) összegét. A Vállalkozó a Megrendelő által jelen szerződésmódosításban elismert késedelmi kamat összegét a végszámlában nem érvényesítheti, arról, a jogcím pontos megjelölésével külön számlát nyújt be a Megrendelőhöz.
5.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak.
6.
A szerződés mellékletei: − Megrendelői vélemény és mellékletei, − KSZ műszaki-szakmai állásfoglalása, − KFF jogi állásfoglalása,
26
− Vállalkozói követelés. A jelen megállapodást, amely hat egymással szó szerint megegyező példányban készült, a Szerződő Felek elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Békéscsaba, 2015. év …………….. hó ……... nap
…………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Szarvas Péter polgármester Megrendelő
…………………………………………… SADE Magyarország Mélyépítő Kft. képviseli: Tomosi Károly ügyvezető Vállalkozó
Ellenjegyzem: …………………………………………… Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi ellenjegyzés: …………………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető
9. napirendi pont Tárgy: Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Akkor ismét visszatérünk a 9. napirendi ponthoz. Sztankó Ilona PIU vezető: A decemberi közgyűlésen tájékoztatást adtunk a projekt állásáról, az azóta eltelt időszakról számolunk be most. Az első a támogatási szerződés módosítása; kezdeményeztük a támogatónál 2014. október 1jéről 2014. szeptember 30-ra történő módosítását, amit jóvá hagytak és közgyűlési felhatalmazás alapján a polgármester úr alá is írta a támogatási szerződés-módosítást. A szennyvíztisztító telepnek fejlesztésével kapcsolatban 2014. november 6-án a műszaki átadásátvétel megtörtént. Azóta garanciális időszakban van. Vannak hibák, problémák. Leginkább gépészeti berendezések meghibásodásokról van szó. Ezt az üzemvitelt, az üzemeltetést nem zavarja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezek milyen hibák egy vadonatúj szennyvíztisztító telepnél? Sztankó Ilona PIU vezető: Leég a motor, meghibásodik a szivattyú. Az irányítástechnikában probléma merült fel. Nem olyan hibák ezek, amelyek az üzletvitelt zavarta volna. Ezek elhárításra kerülnek. 27
Hrabovszki György bizottsági tag: Az 1. számú követelésben azt írják, hogy talajmechanikai problémák voltak. Igaz, hogy 80 millió forintba fog kerülni, de rendben van. De a 2/A követelés azt mondja, hogy a rendkívül csapadékos időjárás miatt ő kér 87 nappal történő meghosszabbítást, mi ehhez hozzájárulunk, ezért még 72 millió forintot fizetünk. Ez a 2/B követelés, ami a 2/A-nak a folyománya. A 3. követelés azt mondja, hogy a belső telepi utak a rendkívüli időjárás következtében tönkrementek, melyeket helyre kellett állítani, teljesen normális, nem kalkulált ilyen helyreállításokat. Ugyanakkor a hőségriadó meghosszabbítása miatt (10 nap) nekünk megint 10 millió forintba kerül, amikor nem dolgozott senki. Ha valami vis maior, akkor az nem az időjárás? Vállaltunk mi olyan, hogy mindig jó idő lesz? Nem folytatom tovább, értitek az alapvető problémát. Sztankó Ilona PIU vezető: Oda is van írva, hogy ezek nincsenek még elbírálva. Az, hogy le van írva, nem jelenti azt, hogy minden el is lesz fogadva. Ezt csak tájékoztatásul közöltük, hogy ezekkel a követelésekkel él a vállalkozó. Mindegyikhez odaírtam, ami már elutasításra került, és azt, hogy még vizsgálat alatt van. Természetesen, amiről mi úgy gondoljuk, hogy támogatható, azért még át kell menjen a Közreműködő Szervezeten, illetve a Közbeszerzési FF vonalán is, mert az ő nyilatkozatuk nagyon fontos, mert akkor támogatható, ha azt a KFF is elfogadja. Amit a KFF nem támogat, azt mi is mindig elutasítjuk. Amit úgy ítél meg a támogató, hogy számára elfogadható, az a támogatásból fizethető. Ami fontos, hogy az önkormányzatnak, a Közreműködő Szervezetnek, a támogatónak mindig azt kell vizsgálni, hogy előre látható volt-e a szerződés megkötésekor és a felek érdekét sértie. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor kapásból elutasítják. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Tetszene arra válaszolni, amit Hrabovszki úr kérdezett, hogy a vállalkozó kéri a megvalósítási időtartam meghosszabbítását, és ő kér 72 millió forintot. Hogy van ez? Sztankó Ilona PIU vezető: A közbeszerzési törvényből és a szerződésünkből is az adódik, hogy amit nem tud határidőben teljesíteni, a szerződéskötést követően merült fel, az a tényező, ami miatt nem tudott teljesíteni. Nagy Sándor bizottsági tag: Amikor kérte, hogy 87 nappal hosszabbítsuk meg a megvalósítási időtartamot, akkor jelezte, hogy ez többletköltséggel is jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Igen. Nagy Sándor bizottsági tag: És ezt elfogadtuk? Sztankó Ilona PIU vezető: Ez még nincs elfogadva. Nagy Sándor bizottsági tag: Akkor azt azért hosszabbítottuk meg, mert tudtuk, hogy az többletköltséggel jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem azért hosszabbítottuk meg. Azért hosszabbítottuk meg, mert az a tény, ami miatt beállt az a körülmény, hogy 87 nappal meg kell hosszabbítani a szerződés határidejét, az fennállt. Az, hogy ő utána még milyen költségekre tart igényt, azt majd benyújtja alátámasztott dokumentumokkal, amit vagy alá tud támasztani megfelelően, vagy nem tud. Csak dokumentumokkal alátámasztott költségeket lehet elfogadni. 28
Nagy Ferenc alpolgármester: A közgyűlés döntött erről. Amikor a közgyűlés döntött erről, hogy meghosszabbítja, tisztában volt azzal, hogy ennek majd többletköltsége lesz? Hrabovszki György bizottsági tag: A közgyűlés előtt nem volt, hogy ez a határidőhosszabbítás többletköltséggel jár. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Van olyan költség, ami a város költségvetését terheli? Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat fizetése terheli a város költségvetését. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezek az anyagok jönnek közgyűlés elé? Sztankó Ilona PIU vezető: Mind a két előterjesztés beterjesztésre kerül a csütörtöki közgyűlésre. Nagy Ferenc alpolgármester: Ezek a dolgok vagy a rossz szerződésből erednek, vagy a rossz ellenőrzésből erednek, vagy a vállalkozó mohóságából ered. Ha nem figyeltünk eddig olyan részletekre, amik felvetődtek, ezután figyelni kell. Dr. Sódar Anita csoportvezető: Ezen esetekben nagyon speciális szerződéstípusról van szó. Nem a Ptk. alapján megkötött szerződésről van szó, hanem nagyon komoly sárga és piros FIDIC könyv szerinti szerződéses feltételekről. Véleményem szerint, amit alpolgármester úr említett, inkább a harmadik lehetőség áll fenn, amikor a vállalkozó egy kicsit mohó és próbálkozik. Hiszen a FIDIC szerződéses feltételek lehetővé teszik azt, hogy bármikor követelésekkel élhetnek. Ezek lehetnek határidő-módosítások, lehetnek többletköltségek. Ezek a kérések mindig több szűrőn átmennek. Nagyon sok követelés nem is került a bizottság, közgyűlés elé, mert már rögtön a nulladik lépésben a PIU szervezet nem támogatta. Az pedig, hogy a KFF bizonyos összegeket jóváhagy, ez pedig azt feltételezi, hogy a legfelsőbb szinteken ezt műszakilag megvizsgálták, közbeszerzésileg és jogilag is helyesnek tartották. Nagy Ferenc alpolgármester: A késedelmi kamat, amin az előbb vitatkoztunk, azt is a KFF hagyja jóvá? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem, azt nem vizsgálja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom az előterjesztés szöveges részének 3/M. számú követelés késedelmi kamatra vonatkozó része kerüljön törlésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 17/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT
29
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja azt a javaslatot, mely szerint az előterjesztés szöveges részének 3/M. számú követelés késedelmi kamatra vonatkozó része kerüljön törlésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 18/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a módosító javaslattal, hogy az előterjesztés szöveges részében a II. szerződéses rész fejezetben a Követelések címszó alatt szereplő 3/M. számú követelés pontjának 3.344.231,- Ft késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó része kerüljön törlésre. 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt keretében a békéscsabai szennyvíztisztító telepen elbontott műtárgyak selejtezéséről szóló tájékoztatót elfogadja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29.” 11. napirendi pont Tárgy: Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Régebben a bizottság a közgyűlést megelőző héten csütörtökön ülésezett. Mód és lehetőség volt arra, hogy azt megelőző pénteken kiküldjék az anyagokat. Most a közgyűlés hetében kedden ülésezünk. Előfordul, mint most is, hogy 60-70 oldalas anyagok kerülnek kiküldésre. Ezt az anyagot mindenki véleményezte minket kivéve. A kérésem az, hogy ne a bizottság előtti pénteken kerüljenek a terjedelmesebb előterjesztések kiküldésre, hanem egy héttel hamarabb, hiszen ebben nincs újdonság, nincs például három nappal előtti információ az anyagba szerkesztve. Bár vállaltuk, hogy ebben a giga bizottságban dolgozunk, de ilyen terjedelmű anyagok olvasására nincs idő. Lehetnek két napos bizottsági ülések is, például csütörtök és kedd. Úgy gondolom meg tudjuk ezt oldani, csak ha ilyen nagy anyag van, vagy azt kérem, hogy kivonatos két oldalas összefoglaló készüljön az anyagról. Mivel érdekes és hasznos az anyag, ha ilyen terjedelmű anyag van, legalább egy héttel előtte kerüljön kiküldésre, hogy átnézhető legyen. Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 19/2015. (I. 27.) PGVB 30
HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező, Békéscsaba Megyei Jogú Város 2014 – 2019 időszakra szóló Környezetvédelmi Programját megismerte és jóváhagyja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29.”
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014 - 2019
31 2014 BÉKÉSCSABA
32
A környezetvédelmi program készítője: Selemoncsák Ferenc környezetvédelmi szakértő Együttműködő szervezetek A környezetvédelmi program elkészítésében részt vevő, adatot szolgáltató szervezetek: ALFÖLDVÍZ Regionális- víziközmű Szolgáltató ZRT. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Békéscsabai Városüzemeltetési Kft Békés- Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. TAPPE Hulladékgazdálkodási és Köztisztasági Kft. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2014 2019 dokumentációt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége 94582-002/2014. ikt. számú tájékoztatásában véleményezte a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése alapján. A környezetvédelmi törvény 48/F. (1) alapján a környezetvédelmi programot a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 466-2/2014/VV ikt. számú szakvéleményében, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.014-19/2014. ügyiratszámon véleményezte. Az előzőekben felsorolt szervezetek javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került.
Fotók Saját
33
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................... 36 Békéscsaba Megyei Jogú Város bemutatása ................................................ 37 1. A környezeti elemek állapotának bemutatása ..................................... 41 1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 41 1.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 43 1.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME45 1.3.1. Felszíni vizek ............................................................................. 45 1.3.2. Felszín alatti vizek ..................................................................... 48 1.3.3. Vízbázis védelem ........................................................................ 49 1.3.4. Vezetékes ivóvízellátás ............................................................... 51 1.3.5. A Békés Megyei Ivóvízminőség- javító program ...................... 52 1.3.6. Szennyvízelvezetés ..................................................................... 54 1.3.7. Szennyvíztisztítás ....................................................................... 54 1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 58 1.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 60 1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ................................... 64 1.7. TERMÉSZET- ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELEM, TÁJVÉDELEM . 65 1.8. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 70 1.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZEREPE A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELMÉBEN ..................................................................................... 72 1.10. A BÉKÉSCSABAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR ....................... 73 1.11. ENERGIAELLÁTÁS ................................................................... 74 1.12. INFRASTRUKTÚRA ................................................................... 75 2. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok meghatározása .................................................................................. 77 2.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 77 2.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 77 34
2.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME77 2.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 78 2.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 78 2.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM .............................................. 78 2.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 78 2.8. ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................... 78 2.9. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 78 3. A célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedések 79 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 79 3.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 80 3.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME80 3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 80 3.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 81 3.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM .............................................. 81 3.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 81 3.8. ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................... 81 3.9. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 81 4.A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei ...................................................................................................................... 82 5. Az intézkedések végrehajtásának költségigénye, ütemezése .............. 82 Mellékletek 1.sz.: A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 2013. évi mérési eredményei 2. sz.: A műemléki védelem alatt álló épületek jegyzéke 3. sz.: A helyi védelem álló épületek jegyzéke 4. sz.: Fényképdokumentáció
35
Bevezetés A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kt.) IV. fejezete írja elő a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A Kt.46. § (1) alapján a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő- testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A környezetvédelem tervezési rendszere Kt.48/A. § (1) alapján az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel, a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. A Kt. 48. (3) alapján a települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
36
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2014 - 2019 dokumentációt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége 94582002/2014. ikt. számú tájékoztatásában véleményezte a Kt. 48. § (3) bekezdése alapján.
Az I. fokú környezetvédelmi hatóság javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került. Továbbá a Kt. 48/F. § (1) alapján a területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes - környezetvédelmi hatóságnak, - ingatlanügyi hatóságnak és - egészségügyi államigazgatási szervnek, - a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), - és a vízügyi hatóságnak véleményezésre megküldi. Előzőeknek megfelelően a környezetvédelmi programot a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 466-2/2014/VV ikt. számú szakvéleményében, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.014-19/2014. ügyiratszámon véleményezte. Az előzőekben felsorolt szervezetek javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került. A Kt. 48/F. § (3) alapján a települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.
A települési önkormányzat a továbbiakban gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
Békéscsaba Megyei Jogú Város bemutatása A város határából előkerült régészeti leletek tanúsága szerint, a terület már évezredekkel ezelőtt lakott volt. A város alapítása a 900-as évek végéhez köthető, amikor Csaba település első temploma épült. Az írásos emlékek kilenc falu nevét említik a mai Békéscsaba területén. Gerlán, - a kilenc település egyikén – egy 30 m hosszú, kéttornyos templom épült a középkorban. Ezen kívül ugyanott volt egy plébánia templom, és egy apátság. Ezek alapján Gerla az Árpád-kor legjelentősebb települése volt Békés Megyében. Békéscsabát először az 1332-37-es pápai tizedlajstrom említi templomos faluként, neve az Árpád-korban már használt Csaba személynévből ered. A falu a fennmaradt források szerint 1383-ban a gerlai Ábránfy család (Vata utódai) birtoka. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya. Ez a kastély bástyatoronnyal és fallal körülvett erődítmény volt, amelynek kapuja a mai Dózsa György utca és Szabadság tér felé nézett, hozzá csapóhíd vezetett. Buda eleste után a gyulai várkapitány 1556-ban szabályosan megostromolta, majd felégette a csabai kastélyt. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy a török hódoltság idején is 37
folyamatosan lakott volt a falu. Időről-időre természetesen megbújtak a rabló-fosztogató bandák elől, s előfordult az is, hogy időlegesen elköltöztek az itt élők, ám az adójegyzékek azt mutatják, hogy ők is visszatértek. Mivel a török kiűzése során elnéptelenedett város újratelepítése a 17. század végén kezdődött. Békés megye területét a felső-ausztriai származású Harruckern János György kapta meg királyi adományként, hadiérdemeinek elismeréseképpen. A honosítása után bárói rangot nyert birtokos betelepítésekkel népesítette újra a megyét és – többek között – a felvidéken indított propaganda hadjáratnak köszönhetően nagyszámú szlovákságot telepített Csabára, Mezőberénybe, Szarvasra és Tótkomlósra. Az anyanyelvét, kultúráját és szokásait magával hozó szlovákság egy olyan sajátos, a környező magyarsággal csak lassan „elkeveredő”, magyarosodó közösséget hozott léte, amelynek eredete ma is – látható és láthatatlan módon – meghatározza a város képét, hangulatát. E néprajzi, etnikai szempontból is rendkívül érdekes asszimilációs folyamatot, a néprajzi kutatást, adatgyűjtést, történetírást kedvelő csabaiak előszeretettel tanulmányozták és jegyezték le, köztük Dedinszky Gyula (1905-1994) csabai evangélikus lelkész és néprajzkutató, aki így ír az újjátelepült Békéscsaba életének kezdeti nehézségeiről: A törökdúlás utáni Békéscsabát újjáalapító lakosság több megyéből s több mint száz közösségből gyűlt össze. Érthető módon ahány helyről jöttek, annyi felé húztak, egymással is, vezetőikkel is örökösen civakodtak. Az első lelkészeknek is sok bajuk volt a csabaiakkal s belefáradva a küzdelembe hamarosan tovább is álltak. Az 1744-ben lelkésszé avatott Tessedik Sámuel idejében is még zúgó, forrongó méhkashoz hasonlított Csaba népe. Tessedik azonban vaskézzel rendet teremtett, a sokféle néptöredékből egy egységes népet formált, amint Haan Lajos (békéscsabai evangélikus lelkész 1855-től 1891-ig. – a szerk.) szellemesen megjegyezte: „Tessedik a sok fejet egy kalap alá szorította”. (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Mondhatni tehát, hogy a csabai nép, egységesítéssé formálását az egyházi vezetőknek, lelkészeknek, tanítóknak köszönheti, akik a hosszú időn át abszolút többségben lévő evangélikus hívők életének legmeghatározóbb személyeiként, azok állandó figyelmében álltak. E mindig központban lévő hitélet a hétköznapok szerves részeként töltötte ki a csabaiak mindennapjait, emlékezetes, sokszor derűs momentumokat hagyva az utókorra. Panasz érkezett az egyházhoz Hrasko harangozó ellen, hogy a gazdagoknak hosszabban „versel”, mint a szegényeknek. Ott tehát a vádlott a presbitérium színe előtt, s méltatlankodva védekezik: – „Uraim! Aki engem azzal vádol, hogy a gazdagoknak hosszabban verselek, mint a szegényeknek, az hazudik! Mert én mindenkire, szegényre-gazdagra egyformán huszonötöt húzok rá” (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) A nehézségek ellenére a község látványos fejlődésnek indult. A 19. század elejére az evangélikus kistemplom mellé új nagytemplom épült. A nagytemplomra a pénzt a hívek adták össze ráadásul kétszer mert a napóleoni háborúk alatti pénz elértéktelenedett és a teljes összeget újra össze kellett gyűjteni. A nagytemplom Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Magassága egy 30 emeletes házénak felel meg, 4000 hívőt tud befogadni és a falai 2 méter szélesek az alapoknál.
38
A kistemplom harangja az ország egyik legnagyobb harangja. Az első világháború alatt nem vitték el ágyút önteni belőle, mert nem tudták lehoznia toronyból. A vasút építésekor a gyulaiak a helyi birtokosok, a békésiek a lovas fuvarozó lobbi miatt nem engedték keresztül a vasutat. A csabaiak felismerve ennek a lehetőségeit nem csak beengedték a vasutat a városba, hanem közpénzen állomást is építettek. Az egyébként általában konzervatív gondolkodásúnak jellemzett paraszti közösség Csabán a vasút ügyében kezdettől ráérzett arra, hogy sorskérdésről van szó. Az első gőzmozdony 1858. Október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A Békéscsabai Jókai Színház az Alföld egyik legrégebbi kőszínháza. Ős Lajos építette meg 1909-ben az első helikoptert, Békéscsabán (Asbóth-ék csak 1928-ban). Modelje a Közlekedési Múzeumban látható. Az Élővíz-csatorna révén a körösi vízrendszerbe kapcsolt Csaba a század közepére a térség legnépesebb településévé vált. A század második felében felgyorsult fejlődés eredményeképpen, a 20. század elejéig emelt számos impozáns intézményi-, polgári- és gazdasági épülete ma a városkép meghatározó elemei. Bár Békéscsaba már 1841-ben megszerezte a mezővárosi címet és az 1858-ban megépült Pest-Arad, majd az 1871-ben épült Nagyvárad-Fiume vasútvonal révén regionális szerepkörű településsé vált, a városi rangot csak az első világháború után, 1919. január 1-től nyerte el.
Békéscsaba hosszú időn át nem csak hazánknak, de egész Európának legnagyobb faluja, községe volt. Hiszen pl. 1910-ben már 42.599 volt lakosainak száma, s még mindig csak egyszerű nagyközségként a községi bíró és a községi főjegyző jogara alatt élte az életét. (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Még a 20. század utolsó évtizedeiben is megszokott „utcahang” volt Békéscsabán, ahogy idősebbek egymással szlovákul beszélgetnek, időnként magyarosan helyettesítgetve őseik új hazában megkopott nyelvének szókészletét. Régebben e furcsa „keverékbeszéd” jelentette a csabaiak, magyar és szlovák fülnek sokszor egyaránt mulatságosnak hangzó anyanyelvét. Két tót legény vándorol együtt. Mikor egy magyar faluhoz érkeznek, elhatározzák, hogy nyelvgyakorlás céljából azután egymás között is csak magyarul beszélnek. Nos, amint letelepszenek az árokparton, hogy harapjanak valamit, megszólal az egyik: – „Hocide aszt a tanyirszát!” A másik helyreigazítja akarva, oktatólag rászól: – „Ugyan, ne magyarázz – hadarázz itt össze-vissza, mongyál ki csisztán: Ta-szir-nya”! (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Bár Békéscsaba nagy ütemben fejlődött, városias mérete és lélekszáma ellenére sokáig őrizte a falusi életformát, amelyet e kiváló termőtalajú vidék nagyban meghatározott. Csabai embernek a föld, a belevetett termény, az állattartás a napi betevőt, az élet egészének értelmét jelentette. A dolgos hétköznapok mellett az ünnepet, szórakozást az egyházi események, a vásárok, a hosszú téli estéken mondott mesék, a családot egész évre élelemmel ellátó disznótorok jelentették.
39
A II. világháború után újjászervezett megyerendszerben Békéscsaba 1950-ben Békés megye székhelye lett. Érdemi fejlődése – amely javarészt átalakította az addigi életformát és szokásokat – azonban késéssel, csak az 1960-as évek közepén indult meg. A település immár a csabaiak életformája szerint is kezdett városias jelleget ölteni. Az egykori szlovák telepesek alkotta családokból, közösségekből és a környező magyarságból mára több mint hatvanezer lelket számláló városi lakosság formálódott. Az 1990-ben elnyert megyeszékhelyi rangjához méltóan – különösen az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően – felzárkózott hazánk kulturális élvonalába és mind az itt élők, mind az ide látogatók számára sokszínű, élménydús helyszínné vált. Magyarország tizenhatodik legnépesebb településeként, nagyvárosias kontúrjai mellett azonban megőrizte egykori falusias békéjét, istentiszteletre hívó harangszóval ékes csöndes vasárnapjait, ahol a hagyományok, a szokások, az egykori „óriásfalu” híres-neves polgárai és a kedvesen mosolygó csabai arcok minduntalan „ránkköszönnek".
A Csabai kolbász Békéscsaba nevének hallatán a legtöbbeknek a csabai kolbász ugrik be elsőként. Aligha véletlenül. „Békéscsaba, a kolbász fővárosa” – mondja a szlogen, s ebben semmi túlzás nincs. A csabai kolbász világhírű hungarikum, az Európai Unió által földrajzi árujelzővel védett élelmiszer. A megyeszékhely első számú exportcikke világszerte ismert, ízét ismerik, szeretik. Méltán büszkék rá a csabaiak. Ahogy azt Dedinszky Gyula írja A Csabai Kolbász c. könyvében: „A csabai kolbász paprikával fűszerezett, sertéshúsból készült, nem morzsolódó, de nem is kemény, zaftos, erős, élénkpiros színű, enyhén füst ízű, tartósan elálló kolbászcsemege.” Az eredeti, igazi Csabai kolbász hagyományos, népi termék. A csabai élet sajátos tartozéka, amelyhez népi munkafolyamatok, népi szokások is kapcsolódnak. A Csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány, mely több mint száz éve, generációkon keresztül szinte semmit sem változott. A Csaba Park A város határában fekvő 51 hektáros parkerdő területén található Csaba Park, a Csabai kolbász hírnevére épülő szórakoztató- és rendezvényközpont. A komplexum a csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejleszti, megteremti az ellenőrzötten prémium minőségű hagyományos Csabai kolbász készítésének bázisműhelyét és segíti a Csabai kolbászt előállítókat a piacra jutásban. A kolbász-imázs ápolásán túl a Csaba Park szórakozási, kirándulási és pihenési lehetőséget is biztosítani fog az ide látogató belföldi és külföldi turistáknak egyaránt. Megfelelő infrastruktúrával ellátott helyszíne lesz fesztiváloknak, nagyrendezvényeknek, koncerteknek és sport rendezvényeknek. A Csabagyöngye szőlő Békéscsaba igen gazdag gasztronómiája nem merül ki a csabai kolbász, a szlovák ételek és a jóféle pálinka kínálatában. A hungarikum aspiráns Csabagyöngye szőlőfajta szintén 40
békéscsabai kötődésű, amelyet Békéscsabán nemesített Stark Adolf, a 19. század végén. Európa egyik legismertebb, az északi félteke legkorábban érő csemegeszőlőjeként szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Munkácsy Mihály Munkácsy Mihály fiatal festőpalántaként indult Csabáról, majd évek múltán a város egyik legismertebb, leghíresebb polgárává vált. A nemzetközi hírű magyar festőművész fiatalkorát töltötte Békéscsabán, emlékét egyedülálló módon őrzi a város. A világ legnagyobb Munkácsygyűjteménye található a városban. A festő használati tárgyai, asztalosmunkái, díjai, a róla elnevezett tér, utca, híd, emléktáblák tanúskodnak arról, hogy Munkácsy valaha a város polgára volt.
1. A környezeti elemek állapotának bemutatása 1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján "légszennyezettségi agglomeráció, légszennyezettségi zónák, kijelölt városok és az ország többi területe" zónakategóriák kerültek kijelölésre. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján Békéscsaba "kijelölt város" szennyező anyag szerinti zónacsoportba tartozik az alábbiak szerint. 1. sz. táblázat Szennyező anyag megnevezése Kén- dioxid Nitrogén- dioxid Szén- monoxid PM10 Benzol Talajközeli ózon PM10 arzén PM10 kadmium PM10 nikkel PM10 ólom PM1 benz(a)- pirén
Zóna típusa F F F B F O-I F F F F D
41
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai - A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. - B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve a rendelet 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.
-
-
-
C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, a rendelet 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.
Békéscsaba levegőszennyezettség szempontjából kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségek közé sorolható. A megye sajátosságából adódóan a levegő minősége a por miatt kedvezőtlen, ugyanis településünk fő szennyező anyaga a szálló por (PM10) , amely leginkább helyi, mezőgazdasági és közlekedési eredetű. Békéscsabán a légszennyező anyagok mérése az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) Pásztor u. 70. és Berényi út 130. alatti manuális mérőállomásain NO2 légszennyező anyag folyamatos mérésével történik. A mérőállomásokat a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség üzemelteti. A Berényi úti mérőállomás jellemzően ipari környezetben, a Pásztor utcai mérőállomás lakótelepi környezetben található. Ennek megfelelően a mérőállomások a terület használatára jellemző adatokat rögzítenek, jól reprezentálva a városrész légszennyezettségi állapotát. 42
A 2013. év nitrogén- dioxid légszennyező anyag mérési eredményeit a környezetvédelmi program 1. sz. mellékletének diagramja szemlélteti. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit, célértékeit, hosszú távú célkitűzéseit. A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 24 órás határértéke 85 µg/m3, éves határértéke 40 µg/m3. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a Pásztor utcai mérőállomás nitrogéndioxid légszennyező anyag vizsgálati eredményei alacsonyabbak a Berényi úton mért értékeknél, ami az ipari jellegű területhasználatból adódik.
A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 85 µg/m3-es 24 órás határértékét az év folyamán egyik mérőállomás vizsgálati eredménye sem lépte túl, és még a fűtési félévben sem közelítette meg azt. A 40 µg/m3-es éves határérték tekintetében a Berényi úti mérőállomás vizsgálati eredményei a 2013. augusztus 01- 2013. december 31. időszakban néhány esetben, míg a Pásztor utcai mérőállomáson mért értékek csak két alkalommal történt határérték túllépés. A megyében még Gyulán a Megyeház u. 5-7. sz., illetve Orosházán a Szabadság tér 4. sz. alatt működő manuális mérőállomás történik a NO2 légszennyező anyag folyamatos mérése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság- védelmi Referenciaközpontja működteti az OLM adatközpontját, ellátja a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatokat és felel az OLM minőségirányításáért.
A belváros közlekedésből adódó levegőterhelése a várost É-i irányban elkerülő 44 sz. út, illetve a belváros rehabilitáció során megvalósult új forgalmi rend és új kerékpár útvonalak kialakítása révén jelentősen csökkent. Levegőtisztaság- védelmi szempontból problémát okoz az érintett lakosság számára az allergén növények által termelt pollen. Bár szigorú rendeletek szabályozzák például a parlagfő irtását, ennek ellenére vannak olyan, főleg külterületi erdők, legelők, műveletlen mezőgazdasági területek, ahol még nagy egyedszámban fellelhető a parlagfű. A városi fásítási tervben szerepel az allergizáló fafajok folyamatos kiváltása. 1.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
43
Békéscsaba közigazgatási területén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: - épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjárműmotorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám- piackutatás, építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység, - a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, - a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, - valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén. Ezen ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége gyakorolja. A felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört - az előzőekben felsoroltakon kívül minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az előzőekben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, - valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, - a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendeletének (a továbbiakban: Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata) VI. fejezete az alábbiak szerint rendelkezik a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem tekintetében: -
-
A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj határértékek túllépését okozza. A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni. A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni 44
-
-
-
-
védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek. Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó. Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél. Energia termelési célú szélerőmű létesítése o csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén, o sak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen o sak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében, o sak a szabályozási terv megfelelő módosításával engedélyezhető. Azoknál az épületeknél, amelyek a vasúti pályáknál előírt védőtávolságon belül valósulnak meg, a zaj és rezgésvédelmet olyan épületszerkezetekkel kell biztosítani, melyek alkalmasak a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos határértékek biztosítására.
Az előző, preventív elemeket is tartalmazó előírások betartásával a város lakosságát érintő zajterhelés minimálisra csökkentése biztosított. A belvárost érő közlekedésből adódó zajterhelés a várost É-i irányban elkerülő 44 sz. út, illetve a belváros rehabilitáció során megvalósult új forgalmi rend és új kerékpár útvonalak kialakítása révén jelentősen csökkent. 1.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME 1.3.1. Felszíni vizek Az Élővíz- csatorna kialakulása a XVIII. századra nyúlik vissza, ugyanis egyrészt Gyula és Vesze, illetve Sikkony és Békés között a Fehér-Körös felhagyott medre, másrészt Sikkony és Vesze között az 1777-ben mesterségesen ásott csatornából tevődik össze. 45
-
-
-
-
1777-ben Csaba város megépíttette a Fehér-Körös Veszénél kiágazó – Csabát érintő – Sikkonynál a Körösbe betorkolló ásott csatornát, ezzel a munkával Csaba is élővízhez jut. 1856-58 között elkészült a Gyula-Békés, ma Kettős-Körös nagycsatorna 20 km-es hosszúságban. Az árvízveszély megszűnt, viszont elmaradt a városok élővízellátása. 1894-ben a Gyulai Folyammérnöki Hivatalban elkészítették az Élővízcsatorna komplex fejlesztési tervét, melyben kidolgozták a térség bel- és élővizeinek elvezetését, valamint az öntözővíz biztosítását. 1895-96 között megépítették a tápzsilipet a Fehér-Körös gátjába és a Poirée-keretes tűsgátat is beüzemelték. 1900-ban megépítették a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1942-48. Gyula I. diesel üzemű szivattyútelep építése. 1952-60. Békés II. elektromos szivattyútelep építése. 1976-80. Békés III. elektromos szivattyútelep építése. 1998. az 1995. évi árvíz okozta károk miatt új tápzsilipet építettek a Fehér-Körös gátjába és a régi tűsgát helyébe egy modern tömlősgátat építettek.
Alapvető vízgazdálkodási jellemzője, hogy természetes vízhozammal nem rendelkezik, kivéve a belvíz bevezetést. A mesterséges vízpótlás alapműve a Fehér-Körösön üzembeállított új tömlősgát, a téli vízellátást megoldó fenékgáttal. A vízbetáplálás tehát a gyulai tápzsilipen keresztül történik a Fehér-Körös vízjárásától függően. A kivezetés Kettős-Körös vízjárásától függően szivattyús, vagy gravitációs. A betáplálás a kivezetés módjának függvénye, ugyanis a vízminőség-javító szivattyús kivezetés költségviselése nem megoldott. 1955-ben volt először példa vízminőségi kárelhárítási jelleggel a torkolati szivattyúzás végzésére, ugyanis a betáplálás szüneteltetése néhány napon belül – különösen melegben – kritikus állapotot jelenthet. Vízpótló rendszerek Szeregyházi úszó vízkivételi mű A Gerlai-holtág élővilágának fenntartása érdekében Veszénél a vízhozamot meg kell felezni, és ezért mire az Élővíz- csatorna vize eljut a békéscsabai Nagyrétre, mindössze 300 liter víz csordogál a 2 m3 helyett.
E probléma áthidalására létesítették a szeregyházi vízkivételi művet, amely a Fehér-Körösből kiindulva a Csíkosér- Élővíz összekötő csatornán keresztül 0,5 m3/s vízpótlására alkalmas. Dánfoki- éri szivornya A harmadik betáplálási pont, melynek köszönhetően Békés belterületén 10-12- szer nagyobb mennyiségű víz halad át, mint a szivornyák üzembe helyezése előtt. Az 1987-88-ban létrehozott vízpótló mű 2,2 m3/s víz betáplálását biztosítja a békési duzzasztó üzemétől függően. (További bővítéssel ez 3,4 m3/s-ra növelhető.)
46
Mindezeket a viszonyokat csak addig lehet fenntartani, amíg a Romániából érkező hozamok a rendelkezésre állnak. (Nyári, hosszantartó, aszályos időszakban a naponta érkező vízmennyiség drasztikusan csökken, ennek vonzata a mérsékelt gyulai betáplálás.) Az Élővíz- csatorna funkciója Mivel három város tengelyén folyik keresztül, hasznosítási funkciói sokrétűek. Mezőgazdasági vízhasznosítás Az egyik legősibb funkciója a mezőgazdasági vízszolgáltatás. A gyepek öntözése hazánkban itt kezdődött el a legelsők között. Átlagosan 1.500 ha terület öntözésére van lehetőség. Árvízvédelmi funkció Az árvízvédelmi töltések megfelelő kiépítettsége, s az árvízvédelmi szükségtározók kialakítása után ez a funkciója háttérbe szorult. Ennek ellenére a városok körüli körtöltések és a körgáti zsilipek üzemképességét célszerű fenntartani, habár a városok helyenként túlnőttek a körtöltéseken. Belvízi funkció Az Élővízcsatorna egyben a belvízrendszer befogadója, mely két öblözetből áll: gyulai öblözet: 57,7 km2 békés öblözet: 665,3 km2 A belvizek lefolyását segítő csatornák: Csíkos-éri csatorna, Kígyósi főcsatorna, GyulaKispél- Eleki csatorna. Ipari vízellátás Minden korszakban jelentős szerepe volt az ipari vízellátásban. Folyamatos vízszinttartást igényel. Intézmények, vállalatok vízzel való ellátását szolgálja. Környezetformáló és természetvédelmi szerepkör Vitathatatlan, hogy a csatorna természetvédelemben, környezetvédelemben, városkép alakításában meghatározó szerepet tölt be, hozzátartozik az itt élők mindennapjaihoz, a város legnagyobb közjóléti zöld- és vízfelülete. A vízpótlás növelésével és kiegyenlítettebbé tételével, a vízminőség javításával, a környezetrendezéssel rekreációs hatása fokozható.
Megoldásként: - „zöld folyosó” szerepkör, ezen a tájon élő őshonos flóra és fauna számára összekötő kapocsként való hasznosulása és menedékhelye, - városképformáló hatás, mely idegenforgalmi szempontból is kétségkívül vonzó, - széles körű propagandával elérhető, hogy az Élővíz- csatorna megismerése, megvédése közös lakossági érdekké váljon, - bármiféle rehabilitáció, parkosítás mellett a mindenkori mederstabilizáció is tájba illő legyen. Csapadékvizek elvezetése
47
Békéscsaba csapadékvíz elvezető rendszere Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának kezelésében van. Az elvezetett csapadékvizek befogadója az Élővíz- csatorna. A csapadékvíz elvezető rendszer fő elemei: - átemelő telep: 21 db - nyílt árok hossza: 107.000 fm - zárt csatorna hossza: 150.000 fm Tavak Felszíni vizeinket gazdagítják a városunk D-i részén található bányatavak, melyek közül a Fás- tó (45,2 ha) és a Csaba- tó (25 ha) a legnagyobb kiterjedésű. A tavak külszíni fejtésű agyagbánya nyerőhelyek helyén alakultak ki, melyek ma sok horgász számára biztosítanak rekreáció formájában pihenési és sportolási lehetőséget. 1.3.2. Felszín alatti vizek Talajvíz A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Békéscsaba "érzékeny" felszín alatti vízminőség- védelmi területen lévő település. A Békéscsabán megvalósult szennyvízberuházás következményeként minimálisra csökkennek, illetve megszűnnek a talajvizet érő, a nem közművel összegyűjtött települési folyékony szennyvíz talajvízbe szivárgásából kialakuló szennyező hatások, melynek eredményeként javul a talajvíz minősége, csökken a talajvíz szintje, ezáltal a belvízveszély. A termálvíz hasznosítása A Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvizű fürdő. A fürdő 76 Celsius és 40 Celsius fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség. Belső medencék I. sz. kút kataszteri száma: B-252 Létesítés éve: 1959 Talpmélység: 1974 méter Kifolyó víz hőmérséklete: 76,0 Celsius fok
. . . . .
Kültéri medencék II. sz. kút kataszteri száma: B-1018 Létesítés éve: 1978 Talpmélység: 800 méter Kifolyó víz hőmérséklete: 40,0 Celsius fok
A 21. század feladata a korszerű energiagazdálkodás megteremtése. Magyarország sokat tehet a probléma megoldása érdekében. Valamennyi, a hő- (és hűtési) energiaigények kielégítést célzó megújuló energiaforrás alkalmazása támogatható. Ez hozzájárul az üvegházhatású gázok
48
kibocsátásának, a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a hőfogyasztók energia-költségcsökkentését eredményezi. A Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő a KEOP-2011-4.2.0/B kódszámú „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázat keretében felújításra került. A beruházás rövid műszaki tartalma: - termál kutak fúrása, - gáztalanító létesítmény építése, - szivattyúk telepítése,500 m távvezeték építése, - hőcserélők beépítése, - légtechnikai egységek korszerűsítése, -
radiátorok cseréje, kazánok illesztése, a fűtés teljes erősáramú rendszerének korszerűsítése, új vezérlő rendszer kialakítása.
A termálenergia felhasználásával csökkenteni lehet a gázfelhasználást: - a medencék fűtésénél, - a központi fűtésnél, - a használati melegvíz előállításánál, - a légfűtésnél a sátorban, illetve a Jázmin Centerben. A beruházással megvalósult a primer oldalon a két kútból nyert vízzel történő hőenergia előállítása, illetve a termálmedencék elfolyó, illetve leeresztett vizéből a hőenergia visszanyerése. Így a jelenlegi gázfogyasztás legalább 70%-a megtakarítható. Jelentős vízmennyiség takarítható meg továbbá a termálvízhez hűtési célból kevert ivóvíz csökkentésével. 1.3.3. Vízbázis védelem A Közép-Békési Regionális Vízmű két üzemelő vízbázisból, a Kevermes-Lökösháza és a Medgyesbodzás vízbázisokból kapja a vizet. Ellátott települések: Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Dévaványa, Doboz, Gyomaendrőd, Kamut, Kétegyháza, Kétsoprony, Körösladány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Medgyesbodzás, Mezőberény, Méhkerék, Murony, Okány, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Tarhos, Telekgerendás, Újkígyós, Újszalonta, Vésztő.
49
Forrás: www.alfoldviz.hu A vízbázisok környezetében az ivóvíz bázisok védelme, megfigyelése céljából figyelő kutak kerültek kialakításra. A figyelő kutak mintavételezési előírásait az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, és vízügyi hatóság határozza meg a vízbázis adottságainak figyelembevételével. 50
Vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül: a) dögkút, hulladék- lerakóhely létesítése nem engedélyezhető, b) létesítmények szennyvize nem szikkasztható, c) szennyvíztisztító telep üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba és a talajon keresztül a talajvízbe, d) hulladékégető üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba, e) kizárólag hobbi-, őrző- védő és csak a saját szükségletet kielégítő mennyiségű kisállatok tarthatók; sem kishaszonállat (pl.: sertés), sem (nagy) haszonállat (pl.: szarvasmarha) nem tartható. 1.3.4. Vezetékes ivóvízellátás Békéscsaba közigazgatási területén az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. látja el a lakossági és ipari fogyasztókat vezetékes ivóvízzel. A település vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 94 %. A város területén az elosztó hálózat hossza (bekötővezetékek nélkül) 356.208 km. A hálózatban rendelkezésre álló vízmennyiség 3.549.851 m3. 2013-ban a szolgáltató 2.840.008 m3 vizet értékesített a fogyasztók számára. A Békéscsabai víztorony A Békéscsabai víztorony építését 1957-ben kezdték meg és 1962-ben fejezeték be. A víztorony két fő részből áll: függőleges részből (csövek, lépcsők) és tölcsérszerű részből (víztér). A tölcsér részét a talajszinten rakták össze, majd a víztorony oldalán található menet segítségével függőlegesen felemelték. A torony tetején fordítottak a süvegen, amit így a menet tart a magasban. A víztorony 47,9 m magas. A víz magasba emelése után a víztoronyból a közlekedőedények elve alapján mozog tovább, hogy ellássa ivóvízzel a környező emeletes házak lakóit. A gravitáció révén kialakuló 470 kPa hidrosztatikai nyomás elegendő a hálózat működéséhez. A Békéscsabai víztorony teteje két gyűrűből áll, egy külső és egy belső gyűrűből, melyek nincsenek rekeszekre felosztva. A víztér 2.000 m3 kapacitású. Békéscsaba napi átlagos vízfogyasztása 6.000 m3, így a toronyban tárolt víz teljes egésze naponta cserélődik. A víztorony vizét évente két alkalommal leeresztik takarítás, átvizsgálás, karbantartás céljából. A szolgáltatott ivóvíz minőségi paramétereit a 2. sz. táblázat mutatja be a 2012. január 01 2012. december 31. időszakra vonatkozóan. 2. sz. táblázat Vízminőségi jellemző pH ammónium (mg/l) arzén (µg/l)
Érték 8,21 0,65 6,58 51
Határérték* 6,5-9,5 0,5 10
vas (µg/l) mangán (µg/l) összes aktív klór (mg/l) összes keménység (mg/l CaO) Fajlagos elektromos vezetőképesség (µS/cm) KOIps (mg/l) bór (mg/l) cianid (µg/l) fluorid (mg/l) nátrium (mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) bromoform (µg/l) dibróm- klór- metán (µg/l) diklór- bróm- metán (µg/l) kloroform (µg/l) összes trihalometán (µg/l) összes szerves szén (TOC) (mg/l) m- lúgosság (mmol/l) p- lúgosság (mmol/l) klorid (mg/l) higany (µg/l) kadmium (µg/l) összes króm (µg/l) ólom (µg/l) nikkel (µg/l) antimon (µg/l) szelén (µg/l) benzo(k) fluorantén (µg/l) benzo(b) fluorantén (µg/l) benzo(g, h, i)-perilén (µg/l) indeno(1, 2, 3-c, d)-pirén (µg/l) benzol (µg/l) alumínium (µg/l) benzo(a)-pirén (µg/l) EPH (µg/l) fenol index (µg/l) réz (mg/l)
51,27 81,50 0,06 62,27 373,86 1,55 0,09 0,00 0,07 68,35 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,10 0,00 1,56 4,04 0,02 14,91 0,00 0,00 0,00 1,65 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
200 50 50-350 2.500 5 1 50 1,5 200 0,5 50 trihalometánok összetevői, összesített határérték: 50
50 nincs szokatlan változás 1 5 50 10 20 5 10 policiklikus aromás szénhidrogének összetevői, összevont határérték: 0,1 1 200 0,01 2
*: az ivóvíz minőséi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint Forrás: www.alfoldviz.hu
1.3.5. A Békés Megyei Ivóvízminőség- javító program A „Békés Megyei Ivóvízminőség- javító Program” című KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009 azonosító számú projekt célja a fejlesztés kapcsán érintett települések vonatkozásában a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben 52
rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezet- Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján. A megkötött Vállalkozási szerződés elsődleges célkitűzése, hogy a jóváhagyott KEOP Pályázati Dokumentációban és a Támogatási Szerződésben foglalt, Vállalkozó teljesítésére vonatkozó vízminőség- javító megoldások, intézkedések megvalósítása (megtervezése, kivitelezése, üzembe helyezéséhez szükséges Vállalkozói dokumentumok biztosítása) eredményeképpen a szerződés tárgyát képező közüzemi vízellátó rendszereken a szolgáltatott ivóvíz minősége a vízigények, valamint az elosztóhálózat hidraulikai követelményeinek kielégítése mellett feleljen meg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete A.) és B.) táblázatában foglalt előírásoknak, továbbá a vas, a mangán és az ammónium tekintetében a C.) táblázatban foglalt előírásoknak, továbbá egyéb jellemzők esetében nem romolhat a munkák megvalósítását megelőzőhöz képest, ez alól kivételt jelentenek az adszorbeálható szerves halogénezett vegyületek, ahol az elfogadhatóság (technikai küszöbérték): 50 mg Cl/L AOX), továbbá feleljen meg a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletben foglalt előírásoknak. Funkcionális célok: -
megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz eljuttatása az ivóvízelosztó hálózatra csatlakozó fogyasztók részére, új gépészeti és elektromos rendszerek, illetve a meglévők felújítása, központi irányítási rendszer és ezzel kompatibilis helyi irányítástechnikai rendszerek kiépítése, automata üzemeltetésű vízellátó rendszer létrehozása.
A projekt keretében a regionális vízellátó rendszerről ellátandó települések jelenleg 2 térségi rendszerre, a Közép-békési regionális vízellátó rendszerre és az Orosházi Kistérségi vízellátó rendszerre kapcsolódnak, illetve több kisebb helyi vízbázisra alapozott települési vízellátó rendszerről kerülnek ellátásra. A Békés Megyei Regionális Vízellátó Rendszer vízbázis oldala a Közép-békési Regionális Vízellátó Rendszer és az Orosházi Kistérségi Vízellátó Rendszer termelő telepeinek rekonstrukciójával és bővítésével, valamint két új víztermelő telep (Kunágota, Kaszaper) létesítésével alakul ki. A szolgáltatásra alkalmas minőségű víz biztosítása érdekében tiszítástechnológia telepítése szükséges 3 db meglévő (Lőkösháza- Kevermes, Csanádapáca, Újkígyós) és 1 db új kialakítású termelőtelepen (Kaszaper). A létesítmények az Alföldvíz Zrt. üzemeltetésében állnak, amely szervezet feladat- és felelősségi körét, kötelezettségeiket a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet határozza meg. Nagyon fontos elem a települési hálózati rekonstrukció megvalósítása, ez által biztosítva a regionális vezetéken eljutatott megfelelő minőségű víz biztosítása a települési hálózaton keresztül a fogyasztóknak. Összefoglalva a projekt keretében megvalósul az önálló rendszerek összekapcsolása, valamint a programban részt vevő településeken, így Békéscsabán is a hálózat rekonstrukciója. A rekonstrukció munkálatok a következők: 53
- ivóvíz bekötővezetékek cseréje, - meglévő utcai gerincvezetékek cseréje a hozzátartozó bekötésekkel együtt, - tűzcsapok cseréje, - földalatti csomópontok kiépítése, - aknák építése, melyekben kialakításra kerülnek a szivacslövedékes hálózat mosatáshoz szükséges mosató idomok, - a meglévő hálózat végek összekötése, ezzel is a legjobb minőségű víz biztosítása a lakossági fogyasztok számára. A házi bekötővezetékek cseréje Békéscsabán 1.593 db háztartást érint.
1.3.6. Szennyvízelvezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 pályázat keretében nyert támogatást a város meglévő csatornahálózatának bővítésére és az üzemelő szennyvíztisztító telep fejlesztésére vonatkozóan. A projekt teljes költsége 17.751.542.000,Ft. A szennyvízcsatorna hálózat beruházás keretében 2013. januárjára összesen több mint 174 km új gerinccsatorna és nyomóvezeték épült meg, emellett sor került 9.436 db bekötőcsatorna, 31 db új átemelő megépítésére és 34 db meglévő átemelő rekonstrukciójára. A csatornahálózat lefedettsége 95 %. A városi csatornahálózat elválasztott rendszerű – külön szennyvíz és külön csapadékvíz elvezetés – gravitációs hálózat. A település területén keletkező szennyvizek a hálózatba kerülve gravitációsan jutnak a szennyvíz öblözeteknek megfelelő átemelőbe. Ezek az átemelők elhelyezkedésüktől és teljesítményüktől függően fő- és közbenső átemelők. A város szennyvize 3 végátemelő segítségével jut el a technológiájában megújult szennyvíztisztító telepre. Azokról a területekről, amelyek nem kerültek csatornázásra, a szennyvíz, szippantó kocsikkal jut a szennyvíztelep speciálisan erre a célra megépített műtárgyaira. A csatornázatlan területeken a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatást az ALFÖLDVÍZ Zrt. látja el. 1.3.7. Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telep korszerűsítése a mechanikai tisztítás és a biológiai tisztítás műtárgyainak teljes kőrű cseréjével valósul(t) meg a 2014. évben 3,7 milliárd Forintból. A biológiai tisztítás átalakítása mellett korszerű iszapkezelési technológia került kiépítésre, amely az iszapelhelyezés lehetőségeit bővíti. A korszerűsítés révén, világszínvonalú technológia alkalmazásával az egyik legmodernebb hazai, a szennyvizek komplex kezelését biztosító létesítmény jött létre. Az új rendszer összességében kiváló tisztítási hatásfokot tesz lehetővé, miközben a tisztítótelep energiafelhasználása is kedvezővé válik. A szennyvíztisztító telep a Békéscsaba, külterület 0574, 0575, 0582/6, 0584, 0570/14 hrsz. található. A telep Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában van, üzemeltetője az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. 54
A korszerűsített szennyvíztisztító telep tervezési adatai Napi tervezett szennyvízmennyiség (csatornán érkező+szippantott): Mechanikai tisztítás max. hidraulikai kapacitása: Biológiai tisztítás max. hidraulikai kapacitása: Átlagos szennyvízmennyiség:
20.000 m3/d 4.650 m3/h 2.500 m3/h 833 m3/h
Szippantott szennyvíz mennyiség a napi szennyvízmennyiségen belül Technológiai csurgalékok (belső terhelés) - Technológiai saját szennyvíz: - Összes napi hidraulikai terhelés:
max. 1.000 m3/d 21.005 m3/d
A szennyvíztisztító telep külső biológiai terhelése: A telepen keletkező csurgalékvíz: A szennyvíztisztító telep teljes mértékadó terhelhetősége:
133.333 LE. 6.435 LE. 139.768 LE
330 m3/d
A szennyvíztisztító telep főbb technológiai egységei: • Új Mechanikai tisztítás, melyek műtárgyai az alábbiak: - Gépi tisztítású finomrácsok (3 db 3 mm résméretűek, kapacitása: 1 550 m3/h/rács, szintvezérléssei + tartalékként: l db kézirács, 10 mm pálcaközzel), - Levegőztetett hosszanti átfolyású homok- és zsírfogók (3 db vb. műtárgy, L= 15,3 m), - Szippantott szennyvíz fogadó (5 mm-es gépi finomráccsal, 21 m3 -es vb. átemelő medence), • Meglévő előülepítők (2 db) felújítva, előülepített szennyvíz átemelő • Osztó- és csapadékvíz árapasztó művek • •
Új biológiai tisztitóműtárgyak (4 db C-TECH medence, Vhaszn= 5 150 m3 /medence), Új utótisztítás, melynek részei: - Utószűrők (4 db 40 11m szűrőszövetes forgódobos szűrő, kapacitás: 625 m3/h /berendezés), - UV fertőtlenítő (nyitott vb. csatornában, 13 x 14 x 2,4 m). • Új anaerob iszapkezelés gázhasznosítással és komposztálással, melynek főbb technológiai egységei: - nyers és fölösiszap elvétel, - iszap homogenizáló medence a nyers és a fölösiszap összekeverésére, - gépi iszap elő sűrítés, - anaerob mezofll rothasztás, - biogáz hasznosítás biogáz/földgáz kazánban és gázmotorban, - rothasztott iszap tárolás, - rothasztott iszap víztelenítés, - iszapvíztelenítésből származó csurgalékvíz kontrollált visszatáplálása a technológia elejére, - víztelenített szennyvíz iszap komposztálás. 55
A tisztítási technológia ismertetése A teljes szennyvíztisztítási folyamatot folyamatirányító számítógéphez csatlakoztatott 6 db, multimaster üzemmódban működő PLC- állomást tartalmazó irányítástechnika vezérli.
A telepre a város irányából nyomóvezetékeken érkező, továbbá a kihordásos szennyvizet épületben elhelyezett - gépi rácsokon megszűrik. Innen a szennyvíz a hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogókba folyik. A műtárgyban a homokfogók mellett hosszanti irányban futó válaszfallal kialakított zsírfogókban történik a felúszó zsírréteg eltávolítása. A homokfogókból elfolyó szennyviz a biológiai osztóműbe jut, ahonnan biológiai tisztításra kerül max. 2.500 m3 /h szennyvíz. Az osztóműről az előülepítőkre vezetett szennyvíz átemelő műtárgyon keresztül jut a változó vízszinttel üzemelő C-TECH medencékbe, amelyekben a szerves anyagok lebontása mellett a nitrifikáció, denitrifikáció, és biológiai foszforeltávolítás is megtörténik, ez utóbbi fokozására szükség szerinti vegyszeres kezelést [vas(IlI)- szulfát oldat] alkalmaznak. Ezt követően a szennyvíz az utószűrőkre, majd a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahonnan a szennyvizet gravitációsan, zárt vezetéken a befogadóba vezetik. A tisztított szennyvíz befogadója az Élővíz-csatorna balpart 14+140 km szelvénye. A nyers és fölösiszapot összekeverés után gépi sűrítőkre vezetik, polielektrolit alkalmazása mellett. Az így kezelt iszap a sűrített iszaptározóba folyik, míg a gépi sűrítés csurgalékvizeit visszaszivattyúzzák a technológia elején lévő rácsra. A szennyvíziszapból biogázt állítanak elő, mely elégetésével villamos- és hőenergia termelődik, amit a telep létesítményeinek fűtésére fognak használni. A rothasztott iszapok centrifugás víztelenítésekor keletkező csurgalékvizeket (azok magas ammónia és foszfortartalma miatt) gyűjtik, majd programozottan adják fel a finomrácsokhoz. Az utóérlelő- komposztáló terület szennyezett vizeit gyűjtést követően a prizmákra, vagy a telepi szennyvízhálózatba szivattyúzzák. Az elfolyó tisztított szennyvíz előírt minőségi paramétereit a 3. sz. táblázat tartalmazza. 3. sz. táblázat Komponens pH KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) ammónia- ammónium- nitrogén (mg/l) összes nitrogén (mg/l) összes foszfor (mg/l) összes lebegőanyag (mg/l) szerves oldószer extrakt (SZOE) (mg/l) összes arzén (mg/l) összes higany (mg/l) összes kadmium (mg/l)
Kibocsátási határérték 6,5-9,0 75 25 5 10 20 1 35 5 0,5 0,01 0,05 56
Megjegyzés Te Te Te Te E: V. 1. - XI. 15. E:XI. 16. - IV. 30. E E Te* E E E
összes kobalt (mg/l) összes nikkel (mg/l) összes ólom (mg/l) összes ón (mg/l) összes króm (mg/l) összes réz (mg/l) összes cink (mg/l)
1,0 1,0 0,2 0,5 1,0 2,0 5
E E E E E E E
Jelmagyarázat: Te: a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. 2. sz. melléklet "időszakos vízfolyás befogadó" területi kategória határértéke E: egyedi határérték *: állati/növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros
A teljes szennyvízberuházás eredményeként: - Békéscsaba szennyvize többé nem szennyezi a környezetet, - javul az Élővíz-csatorna és közvetve a Kettős-Körös vízminőségi állapota, - jelentősen csökken a sok problémát okozó talajvíz szennyezettsége, - csökken a talajvíz szintje, ezáltal mérséklődik a belvízveszély, - megszűnnek a tisztítatlan szennyvizek okozta közegészségügyi kockázatok, a fertőzés- és járványveszély, - a környezet állapotával együtt javul a békéscsabaiak életminősége, - növekszik az újonnan csatornázott ingatlanok komfortfokozata, értéke, - az érintettek számára kényelmesebbé válnak a mindennapok, - a város közel teljes körű csatornázásával megvalósul a különböző településrészek közötti esélyegyenlőség. A projekt megvalósulása tehát hozzájárul a szennyvíztisztítási tevékenységek környezetterhelő hatásainak minimalizálásához és a környezetszennyezés megelőzéséhez, ezáltal biztosítja a környezet védelmét, elősegíti egy tisztább, zöldebb, élhetőbb Békéscsaba megteremtését.
57
1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A települési szilárd hulladék begyűjtése- elszállítása Békéscsaba közigazgatási területén a települési szilárd hulladék (EWC 20 03 01) közszolgáltatás keretében történő begyűjtését- és elszállítását a közszolgáltató Békés- Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásainak megfelelően közszolgáltatói hulladékgazdálkodási engedély és OHÜ minősítés birtokában végzi a 2014. évben. A 2015. évtől a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el a közszolgáltatási tevékenységet a rendelkezésre álló információk alapján. A közszolgáltató a hulladék begyűjtését és elszállítását ütemterv alapján a hét meghatározott munkanapján a város adott területein végzi. A hulladékelszállítás munkarendje 0600-2200 időszak. A begyűjtésre kerülő hulladék a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Műbe kerül beszállításra. A 2013. évben 13.811,672 tonna települési szilárd hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. Évente 2 alkalommal, tavasszal és ősszel lomtalanítási napot szervez az Önkormányzat, mely keretében a lakosság által közterületre kihelyezett lom hulladék (EWC 20 03 07) elszállításra kerül a közszolgáltatás keretében. A 2013. évben 195,160 tonna lom hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. Közterületi zárható hulladéktárolók kialakítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakossági szilárd kommunális hulladék szállítási közszolgáltatáshoz használt gyűjtőedények zárható térben történő elhelyezéséhez vissza nem térítendő támogatási pályázatot hirdetett. A lakóközösségekkel megkötött támogatási szerződések a rendelkezésre álló pénzügyi keret, valamint a kukatárolók zárhatóvá tételre előírt 2014. december 31-ei teljesítési határidő figyelembevételével ütemezetten kerültek megkötésre. A nyertes pályázók közterületen a zárható hulladéktárolót az ún. „TRESPA-BLOKK” nevű terv alapján valósíthatják meg, mely kielégíti a városesztétikai, higiéniai és a használhatósági követelményeket. A pályázat meghirdetése óta a lakóközösségeknek kifizetett támogatási összegeket az alábbi táblázat szemlélteti. 4. sz. táblázat Év Összeg 2009. 10.533.353,-Ft. 2010. 20.937.061,-Ft. 2011. 10.986.416,-Ft. 2012. 23.248.659,-Ft. 2013. 24.197.565.-Ft.
Támogatott háztartás (db) 766 1.689 733 1.612 1.840*
* Az Áchim lakótelepen 2013 évben indult a zárható kukatárolók kivitelezése, amely 2014-ben fog befejeződni. Így az itt található 260 lakás mindkét évben szerepel
58
Szelektíven gyűjtött hulladék elszállítása Békéscsaba város közigazgatási területén a szelektív hulladékgyűjtés 1998-ban kezdődött 7 db hulladékgyűjtő sziget kialakításával. Jelenleg 29 db lakossági szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemel a közszolgáltatás keretében a város területén. A szelektíven összegyűjtött papír (EWC 20 01 01) és üveg (EWC 20 01 02) hulladék elszállítása hetente egy alkalommal, a műanyag (EWC 20 01 39) hulladék nyári időszakban hetente két alkalommal, az év többi időszakában heti egy alkalommal történik a gyűjtőszigetekről. Az így összegyűjtött és további kezelésre alkalmas hulladékok megfelelő engedéllyel rendelkező hasznosítónak kerülnek átadásra. A 2013. évben 41,94 tonna papír- és karton, 94,24 tonna üveg, és 40,47 tonna műanyag hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. A zöldhulladék (EWC 20 02 01) elszállítása az április 01. és november 30. időszakban a szerdai munkanapokon történik. A szolgáltatás ezen időszakban folyamatosan működik - gyakorlati tapasztalatok alapján - egy nyár eleji és egy ősz végi vegetációs csúcsidőszakkal. Ezen csúcsidőszakokban a lakosság által közterületre kihelyezett zöldhulladék mennyisége közel a duplájára emelkedik a csúcsidőszakon kívüli átlagosan kihelyezett hulladék mennyiséghez képest. A 2013. évben 3.396,8 tonna zöldhulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A hulladékkezelő mű a Békéscsaba, 0763/24 hrsz.-ú területen került kialakításra 1996-ban a Mezőberényi főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén. A hulladéklerakó eredetileg 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütemű depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei, a komposztáló tér. Az eredetileg 4 ütemre tervezett depónia területéből 3 ütem lesz megvalósítva (a 2. ütem ezen belül két lépcsőben). A 4. ütem területe kivált a Hulladékkezelő Mű területéből, ahol DAREH beruházás keretében megvalósításra kerül a regionális válogató és komposztáló. Ennek megépültét és beüzemelését követően már csak a válogatóműből kikerülő, hasznosításra alkalmatlan hulladékok fognak a lerakóba kerülne végleges elhelyezésre. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. Az I. ütemű depónia aljzatszigetelésének védelmére a megfelelő talajvízszint tartása érdekében 2 db talajvízszint szabályozó kút került kialakításra. A hulladéklerakó I. ütemének átmeneti felső- záró réteg kialakítása megtörtént. A végleges felső- záró réteg rendszer kialakítására előírt határidő 2019. december 31. A II/B ütem kialakítása a 2014. évben megtörtént, feltöltésére a II/A ütemű depónia telítődését követően 2014. nyár végén megkezdődött. A Békéscsabai Hulladékkezelő Központ 59
A Békéscsabai Hulladékkezelő Központ a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű közvetlen környezetében kerül kialakításra a tervek szerint a meglévő tevékenység kiegészítéseként. A Központ egy válogatóműből és egy biológiai kezelő telepből fog állni, melynek területe 58.514 m2. Szerepe a begyűjtött települési szilárd hulladék nagy hatásfokú kezelése a nagy mértékű hasznosítás érdekében, illetve a maradék hulladék ártalmatlanítása. A válogatómű kapacitása 120.000 tonna/év,melyből a feldolgozást, válogatást követően anyagában hasznosításra kerül legalább a beérkezett hulladék 25- 30 %-a. A vegyesen gyűjtött kommunális hulladékból a leválogatott szerves anyag biológiailag stabilizálásra kerül, majd ezt követően a depónián kerül hasznosításra takaróanyagként. A tervezett biológiai kezelő telep kapacitása 30.000 tonna/év. A zöldhulladék külön kerül begyűjtésre és komposztálásra. A komposzt talajerő utánpótló anyagként kerül felhasználásra. A Kétegyházi úti rekultivált szilárdhulladék lerakó telep A 2012. évben a felhagyott hulladéklerakó rekultivációs kivitelezési munkái megvalósultak, mely során a depónia rétegrendje kialakításra került, a műszaki létesítmények (gázszivárgó kőrakatok, övárok, kerítés) kiépítésre kerültek, a véderdő telepítésre került. A rekultivált hulladéklerakó utógondozási időszaka a 2013. évben megkezdődött. Állati hulladék elhelyező telep A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek vannak elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy- két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. 1.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Békéscsabai a Békési- sík kistáj területén fekszik. A kistáj Békés és Jász- Nagykun- Szolnok megye területén helyezkedik el, területe 1.250 km2. Domborzati adatok.
A kistáj 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalékkúp-síkság peremi része. Kis átlagos relatív reliefű (2—3 m/km2), ÉNy-on 5 m/km2 feletti. Egyhangúságát a DK-i részen mélyen bevágódott Hajdú-völgy kanyargós medre, valamint a Kondoros környéki elhagyott medermaradványok csökkentik. A kistáj az alacsony ármentes síkságok orográfiai domborzattípusába sorolható; felszínén mozaikszerűen néhány rossz lefolyású alacsony síksági típus is azonosítható. Horizontálisan gyengén szabdalt. Jellemző formái fluviális- fluvioeolikus genetikájúak Földtani adottságok. A változatos felszín közeli pleisztocén- holocén üledéksor aljzata pliocén-pannóniai, 60
jelentősebb mennyiségű szénhidrogén kincset tartalmazó (Szarvas, Endrőd mintegy 8 Mt CH egyenérték) rétegsor. A felszíni infúziós löszös, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi ill. a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, ill. azok közén rakódtak le. Ezekhez az üledékekhez jelentős hasznosítható nyersanyag előfordulások kapcsolódnak: cserép- és vázkerámiai agyag (Békéscsaba 11 Mm3), téglaagyag (Mezőberény 6,5 Mm3, Gyoma 0,5 Mm3), falazó és vakoló homok (Kondoros, Endrőd, Csárdaszállás, Kamut, Örménykút). Termőföld védelem A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. Békéscsaba közigazgatási területe 19.393,2746 ha, melyből - belterület: 3.082,2427 ha, - külterület: 16.057,8963 ha, - zártkert: 253,1356 ha. A mezőgazdasági területek művelési ágankénti megoszlását az 1. sz. diagram szemlélteti. 1. sz. diagram
A szántó művelésű ágú termőföldek AK átlaga a 2014. december 10. napi állapot szerint 38,70 AK/ha. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § alapján más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelmének érvényesítése 61
érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Ezzel összhangban a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A termőföldről szóló törvény 11. § szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni törekedve a takarékos, a várható és tényleges igényekkel összhangban lévő igénybevételre. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A termőföld védelme érdekében, valamint az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez betartandóak a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben előírt „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszer előírásai. 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye; c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, kivéve a vetőmag célra termesztett hibridkukorica; d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
62
5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. 10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 11. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások: 11.1. Nem juttatható ki a) műtrágya a MePAR- ban grafikusan megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban; b) szervestrágya ba) a MePAR- ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban, bc) a MePAR- ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban, azzal, hogy a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. 11.2. A 11.1. pont b) alpontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. 12. Állandó legelők védelmére vonatkozó előírások: amennyiben a területet nem legeltetik rendszeresen, a területen tárgyév szeptember 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni.
63
1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni. A városban a műemléki védelem alatt álló épületek jegyzékét Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 1. a) sz. függeléke tartalmazza, amely a környezetvédelmi program 2. sz. mellékletében található. Békéscsaba helyi védelem alatt álló építményeinek felsorolását Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 1. b) sz. függeléke tartalmazza, melyet a környezetvédelmi program 3. sz. melléklete szemléltet. Fejlesztések Belváros rehabilitáció I. ütem A beruházás keretében a 2013. évben megvalósult: - Szent István tér revitalizációja, - Szent István tér – Szeberényi tér – Kossuth téri csomópont fejlesztése, - Luther utca fejlesztése az Irányi utca – Kossuth tér között, - Irányi Dániel utca felújítása, - Szabadság téri buszforduló és buszmegállók átalakítása, - Andrássy út - a Szent István tér és az Irányi utca közötti szakasz felújítása, - Homlokzat felújítások a Városháza, a Szent István tér 8. és 10. sz. alatt, - a Belváros Parkolóház megépítése. Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac A 2014. évben a zöldségpiac megújult. A zöldségpiac területén az összes árusító asztal újra cserélése megtörtént, a térrész lefedésre került. A Trefort utcán kerékpártárolókat építettek a bevásárolni kerékpárral érkezők számára. Csaba Park A város határában fekvő 51 hektáros parkerdő területén található Csaba Park, kolbász hírnevére épülő szórakoztató- és rendezvényközpont. A komplexum kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejleszti, megteremti az ellenőrzötten minőségű hagyományos Csabai kolbász készítésének bázisműhelyét és segíti kolbászt előállítókat a piacra jutásban.
A Csabagyöngye Kulturális Központ
64
a Csabai a csabai prémium a Csabai
Az Agóra projekt keretében egy modern, 6.154 m² hasznos alapterületű, multifunkcionális közösségi, közművelődési központ kerül megépítésre Békéscsabán. A projekt központi elemét a Békéscsabán Ifiházként ismert, 1967-ben átadott művelődési, kulturális, szórakoztató, oktatási és igazgatási funkcióknak is helyt adó épület részleges bontása, illetve felújítása, bővítése, és a fent felsorolt funkciók megvalósítását szolgáló eszközök beszerzése jelenti. A volt Ifiház központi szerepet töltött be nemcsak Békéscsaba, hanem az egész megye szórakozni-kikapcsolódni vágyó lakosságának az életében az elmúlt négy évtizedben, azonban az épület állaga, felszereltsége, térkapcsolatai, főbb helységeinek a kialakítása alkalmatlan tette egy modern kulturális- szórakoztató központtal szemben támasztott követelményeknek való megfelelésre. A projekt az önkormányzat hosszú távú belváros megújítási programjának részeként kerül megvalósításra. A beruházás révén nem csak a helyi közösségi- közművelődési- kulturális élet központi épülete kerül megépítésre, hanem a megyeszékhely térszerkezetében az elmúlt két évtizedben végbement kedvezőtlen folyamatok kerülnek megállításra. A belváros fejlesztését célzó további beruházásokkal, a városközpont ingatlanjainak és közterületeinek felújításával Békéscsaba belvárosa ismét alkalmassá válik a klasszikus városközponti funkciók betöltésre és megtartására. Kórház utcai stadion rekonstrukció A támogatásból az előzetes tervek szerint az alábbi műszaki tartalom kerül megvalósításra: - küzdőtér dréncsövezése, automata öntözőrendszerrel és fűtőrendszerrel történő ellátása, - a stadion északnyugati oldalán meglévő régi lelátó helyén új lelátó építése 2400 ülőhely kialakításával, a földszinten a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) előírásainak megfelelő öltözők és kiszolgáló helyiségeik, vizesblokkok, bírói öltözők, dopping ellenőrző és egészségügyi helyiségek, valamint nézői vizesblokkok kialakításával, - a meglévő, Kórház utca felőli lelátó végeinek elbontása, a megmaradó rész szerkezeti megerősítése, majd az új lelátóval megegyező módon történő lefedése, - az új lelátó északkeleti oldalán zárt parkoló kialakítása, - a meglévő pályavilágítási eszközöket korszerűsítése, valamint két világítási tartóoszlopot átkell helyezni a megfelelő fényviszonyok elérése érdekében, - beléptető-, biztonsági-, hangosítási rendszerek kialakítása és módosítása az MLSZ előírásainak megfelelően, - eredményjelző beszerzése és kihelyezése. 1.7. TERMÉSZET- ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELEM, TÁJVÉDELEM Zöldterület nagysága: Park felület nagysága: Erdő területek nagysága:
2.426 ha 97 ha 150 ha
NATURA 2000 területek
65
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Békéscsaba az alábbiak szerint érintett: -
különleges természet megőrzési területek: Körösközi erdők (HUKM20011): 01221, 01237, 01238, 01239, 01240, 01242, 01269/2, 01269/3, 01269/4, 01269/5, 01270, 01286, 01299, 01300, 01301/1, 01301/3, 01302, 01303/1, 01303/2, 01305, 01308, 01309, 01310, 01311/1, 01314/10, 01314/12, 01314/13, 01314/14, 01314/15, 01314/18, 01314/19, 01314/20, 01314/21, 01314/22, 01314/23, 01314/4, 01314/8, 01314/9, 01315/9, 01322, 01324, 01325, 01326/1, 01367
-
kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Gyula- Szabadkígyósi gyepek (HUKM20010): 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149, 0150, 0151, 0152, 0153, 0154, 0155/1, 0156, 0158, 0159, 0160, 0161, 0170/1, 0170/2, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0175/6, 0175/7, 0176, 0177, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187/1, 0187/2, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0205, 065/6
Kunhalmok A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése rendelkezik. A Tvt. a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. Békéscsaba határában, Póstelek mellett található a Veszei- domb kunhalom. Helyi jelentőségű természeti területek A város közigazgatási területén belül a helyi természeti területeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 3. sz. függeléke tartalmazza, melyet az 5. sz. táblázat szemléltet. 5. sz. táblázat Megnevezés Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke Negyedik kerületi belvíztározó és környéke Parkerdő Fürjesi vadkörtés és ősgyepmaradvány Ó-gerlai Kovácsi-erdő Gönci (gerlai) platán fasor Gerlai védgát és kubikjának növényzete Öntözött rét
Hrsz. 7480 6103/1, 6103/3, 6169/2, 6169/5, 6169/7, 6273/1, 6173/2, 6174, 6197, 6198, 6199, 6200, 6201 0282/1, 0283, 0284/14, 1498/26, 1508, 1509/1, 1512/5 0954 01206, 01208 0318 01262, 01263, 01369, 01370, 18263, 18372 0141, 0144, 0145, 0146, 0147, 0149, 0150, 0151, 0153, 0154, 0156, 0157, 0158, 0159, 0160, 0161, 0168, 0169, 0170/2, 0173, 0175/4, 0176, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198,
66
Békéscsaba-Nagyrét, Élővíz-csatorna mellett lévő 3 db fehérnyár (Bandikafa) Békéscsaba-Nagyrét, Élővíz-csatorna mellett lévő fehérnyár (Cimborafa) Pósteleki Génrezervátum Pósteleki kastélypark Békéscsaba, Fiala Tölgyfa-csárda mellett lévő idős kocsányostölgyek Fényes Tanya, 1365 sz. alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Nagyrét Tanya, 2316 sz. alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Élővíz-csatorna partján, a Sikonyi dűlővel párhuzamosan, a Sikonyi gátőrházig egyedileg és sorfaként előforduló 35 db öreg fűz Békéscsaba, Lencsési úti tölgyfasor Békéscsaba, Széchenyi liget a csatlakozó izraelita temetővel együtt Békéscsaba, Kórházkert Békéscsaba, Deák utcai hársfasor Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár utcai 50-60 éves nyírfák Békéscsaba, Gyóni Géza u. 19 db ezüstjuharfa Békéscsaba, Árpád sor az Árpád ligettel együtt Békéscsaba, a volt Híd- és Vízmű Technikum kertjében lévő faegyedek Békéscsaba, Élővíz-csatorna két oldala Veszelytől Sikonyig, a gerlai Ó-Körös és Élővíz csatorna találkozási pontjáig I. világháborús hősi temető a Szarvasi úti híd mellett Békéscsaba, Kinizsi u. japánakác fasor Gerlai Kastélypark
0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0206/2, 0207/2 0478 0479 01341/2 01305 0824 11311 0553/5 1706
1706 809 795 101 209 3645 30-31/2, 18-20 48/2 0304-0312-0414-1410
4647/2 3792 18005
67
Élővilág védelem Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának VI. fejezete az alábbiak szerint rendelkezik az élővilág védelem tekintetében: -
-
-
-
-
-
A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése. Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában, vagy egyéb okból, úgy a pótlást a Polgármesteri Hivatal által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli. A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó erdőterületekre, ahol a fakitermelési és erdősítési munkákat az Erdőgazdálkodási üzemterv alapján, és az erdészeti hatóság engedélye és előírásai szerint lehet végezni. Üzemtervezett erdő végleges felszámolása esetén viszont a fapótlás kötelező. A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor- fejlesztési terv készítendő, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintő út és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető. A beépítésre nem szánt területek élővilága (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetve funkcióit nem veszélyezteti. A külterületi közutak mentén a tájképi és az ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése és fenntartása szükséges.
A Csaba gyöngye projekt megvalósítása 2010. év tavaszán kereste meg a BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Kecskeméti Kutató Állomását Békéscsaba Megyei Jogú város azzal a tervvel, hogy a város neves polgárához, Stark Adolf nevéhez fűződő Csaba gyöngye (Bronnerstraube x Ottonel muskotály keresztezés) fajta méltó elismerést kapjon Békéscsabán. Ez annál is fontosabb, mivel a fajta adhatja a "város borát", ami újabb presztízsértékű lehetőséget jelent. A projekt koncepciója egyrészt ültetvény létesítése ebből, illetve más szőlőfajtákból, amelyek így bemutathatókká válnak az érdeklődőknek és azoknak a szakembereknek, akik a térségben szőlőtermesztéssel kívánnak foglalkozni. Emellett - a termőre fordulás után - lehetőség nyílik az ültetvény termésének hasznosítására is, ami friss csemegeszőlőként, borként, szőlőléként, mustként vagy pálinkaként is lehetséges. 68
A projekt több elemből áll: - szőlőültetvény létesítése és működtetése - feldolgozó, tároló, bemutató épület létesítése és működtetése az ültetvény mellett - bemutató gyümölcsös létesítése és működtetése A beruházások a források rendelkezésre állásának és a szakmai kívánalmaknak megfelelően több lépcsőben valósulnak meg. A kecskeméti intézmény a megkeresés alapján ajánlásokat tett a fajtaszerkezet, a telepítés kivitelezésének és működtetésének kialakítására, valamint szerződés alapján tanácsadói és szaporítóanyag-szállítói feladatokat is vállalt. Az szőlőültetvény kialakítása során több szempontot kellett figyelembe venni: - a terület ökológiai jellemzői - a kijelölt terület elhelyezkedése, megközelíthetősége - a terület többcélú hasznosítása (szőlő, gyümölcs, épület) - a művelhetőség szempontjai - a termés felhasználásának lehetőségei A fentiek alapján készült el a telepítés tervezete, illetve a termőre fordulásig végzendő munkák terve. A telepítéssel kapcsolatos engedélyeztetések feladatait a Város végezte el. A terület előkészítése 2011. év folyamán megkezdődött (mélyforgatás, tápanyagfeltöltés) és a telepítés megkezdéséig folyamatos gyommentesítés. Az ültetvény létesítését megelőzően vagyonvédelmi és vadkár-elhárítási okok miatt - megtörtént a terület teljes bekerítése. Az egyik legfontosabb kérdés a fajtaajánlás elkészítése volt. Szakmai szempontból a teljes (kb. 2 ha) terület Csaba gyöngye fajtával történő telepítése nem javasolt. Elsősorban a fajta betegségekkel szembeni viszonylag kisebb ellenállósága és a téli faggyal szembeni érzékenysége miatt, mivel a terület viszonylag kis tengerszint feletti magasságon, viszonylag kitett helyen, sík területen fekszik. Ugyancsak fontos, hogy a termés felhasználása is nehezebb az egyszerre történő szüret miatt. A javaslat alapján az ültetvény két részre, egy kb. 1 ha -os borszőlő és egy kisebb 0,5 ha-os csemegeszőlő telepítésre oszlik meg. A borszőlő területének kb. 50 %-a a Csaba gyöngye, a másik fele pedig egyéb borszőlő fajtákból áll (Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér, Rajnai rizling). Ezek részben illatos, több célra is alkalmas fajták, amelyek az érési sorban is követik a korai Csaba gyöngyét. Így a szüreti időszak valamennyire elnyújtható. A fajtalista tartalmazza a Csaba gyöngyén kívül, annak felhasználásával nemesített két másik borszőlőt, az Irsai Olivért és a különösen elterjedt Cserszegi fűszerest is. Így a fajtagyűjtemény bemutatja a Csaba gyöngye fontosságát a szőlőnemesítés területén is. A csemegeszőlők esetén a fő szempont olyan fajták telepítése volt, amelyek egyrészt tetszetősek, másrészt nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek, illetve megfelelő érési sorba állíthatók a folyamatos szüret érdekében. Az ajánlott fajták a kecskeméti Állomás által nemesített fajtasorból állnak: Angela, Esther, Fanny, Flóra, Lidi, Lilla, Nero, Palatina, Teréz. A kötött talaj miatt a telepítés mindkét fajtakör esetében csak oltványokkal végezhető.
69
A telepítés másik fontos kérdése a telepítési rendszer kialakítása. A viszonylag keskeny (kb. 60 méter széles, észak-déli tájolású) földrészleten, figyelembe véve a gépi művelés lehetőségét, 22 sor került kijelölésre. A borszőlő esetében 2,4 x 0,8 m, a csemegeszőlőnél kicsit nagyobb, 2,4 x 1,2 m sor és tőtávolság került meghatározásra. Az ültetvény egyik kulcskérdése a művelésmód megválasztása. Ehhez a környezeti viszonyok mellett figyelembe kell venni a telepített fajták sajátosságait, valamint azt, hogy az ültetvény művelhetősége hogyan biztosítható. Ennek alapján a javasolt művelésmód az ernyő. Ez viszonylag könnyen metszhető, művelhető, növény-egészségügyi szempontból megfelelő lombfal kialakítását teszi lehetővé, ami a termésérést és a szüretet is elősegíti. A telepítés lebonyolítása - az elmúlt évjáratok kedvezőtlen időjárásának (szárazság) és a szaporítóanyag-hiány miatt - két lépcsőben történt meg. Az első ütem megvalósítására 2012. április elején, a második ütemére 2012. november közepén került sor, ahol a tavaszi fagy miatti hiányok is pótlásra kerültek. A telepítések során 5.280 db bor- és 1.224 db csemegeszőlő oltvány került eltelepítésre. A támberendezés kiépítése a 2013. évben megtörtént. A 2014. évben az ültetvény területére bevezetésre kerül az áram, illetve egy kút fúrása, valamint az ehhez kapcsolódó csepegtető öntözőrendszer kiépítése fog megvalósítani. A vegetációs időszakban az ápolási munkák mellett a folyamatos mechanikai gyomirtás, talajés növényvédelmi munkák elvégzése, valamint szükség esetén a tőkék öntözése a feladat. Emellett elvégzendő még a fajtaazonosság ellenőrzése, az állomány szelekciója, valamint az esetlegesen elpusztult oltványok pótlása is. 1.8. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából, e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Amennyiben a környezethasználat során a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve jelentős, mérhető kedvezőtlen változás következik be, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, módon jelentősen leromlik, környezetkárosodásról beszélünk. A helyreállítási intézkedés olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Békéscsabán a 2014. évben megkezdődött a "Patyolat kármentesítése" a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság lebonyolításában.
70
A Békés Megyei Patyolat Vállalat 1973-tól kezdte meg tevékenységét a Vandháti út 1. sz. alatti, ahol ruhák vegytisztítását végezte. A vegytisztításához során felhasznált vegyszereket és azok vákuum desztillációs úton visszanyert maradékait is telephelyen tárolták, 1985-óta. A Patyolat Vállalat 1991. év végig egyéb telephelyről származó klórozott vegyszermaradékokat is fogadott. A nem megfelelően , - fólia zsákokba csomagolva, vagy fém hordókban - tárolt anyag a talajba és talajvízbe jutott, jelentős környezetkárosodást okozva. 1991. évben megkezdődött a Patyolat Vállalat felszámolása, amely 1995-ig tartott. A területen lévő környezetkárosodás megszüntetésére a felszámolási eljárás során nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. Ekkor került a környezeti kármentesítés állami felelősségi körbe. A szennyeződés megszüntetése érdekében már 1996 novemberében ún. gyorsintézkedés keretében közel 1.200 tonna szennyezett talaj és mosóvíz került elszállításra a területről. A kármentesítés második ütemében tényfeltárás történt, mely a terület felső 5,5 m rétegének szennyezőségének feltárására korlátozódott. Ekkor létesült a volt Patyolat Vállalat területén 7 db a talajvíz figyelő monitoring kútból álló rendszer, amely szennyeződés terjedésének nyomon követését szolgálta. Ezen talajvíz figyelő monitoring kutakból vett vízminták vizsgálata, valamint a környező utcák (Vandháti u., Csiki u., Dobozi u. Tünde u.) közeli magánházas egyes telkein található ásott kutakból származó vízminták labor analitikai vizsgálata is megvalósult tényfeltárás során. Az eredmények alapján - több humán receptor felvételi utat is figyelembe véve megállapításra került, hogy a szennyezett talajvíz abban az esetben jelent kockázatot az emberi egészségre, amennyiben ivóvízként fogyasztják. Tekintettel arra, hogy a vizsgált terület közműellátással rendelkezik, az ásott, illetve fúrt kutakból ivóvíz kivétel nem szükséges, azok korlátozása megoldható. 1997-2001 között talajvíztisztítás történt a területen, melynek üzemi tapasztalatai alapján megállapításra került, hogy a szennyezés lehatárolására figyelemmel a műszaki beavatkozás folytatása indokolt. 2003-ban újabb 15 db figyelőkút került létesítésre, melynek célja a szennyeződés tovább terjedésének megállapítása volt. A 2004 – 2005 években. a további intézkedések megalapozása érdekében újabb részletes tényfeltárás került elvégzésre. 2006. január 1-től a vonatkozó Kormányrendelet alapján a környezeti kármentesítési projektek a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok feladatai közé kerültek átsorolásra, így került a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatósához a volt Patyolat környezeti kármentesítési feladatai. A 2008. évben műszaki beavatkozási és kármentesítési monitoring tervek készültek. Azonban tervek kivitelezésére nem állt rendelkezésre az azok elvégzéséhez szükséges pénzügyi forrás. A kármentesítés mielőbbi elvégzése érdekében az Igazgatóság kétfordulós KEOP pályázatot nyújtott be 2009. évben. A pályázat 1. fordulója során, a projekt előkészítést követően, július hónapban pedig megkezdődött az aktualizáló tényfeltárás és az in situ modellkísérletek kerültek elvégzése, valamit a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) készült. 2011 novemberében az I. fokú környezetvédelmi hatóság a benyújtott Műszaki Beavatkozási Terv (MBT) alapján kiadta kármentesítésre szóló kötelező határozatát. A 2013. évben az I. fokú környezetvédelmi hatóság jogerős határozata alapján a tartós környezetkárosodás ténye
71
feljegyzésre került a Békéscsabai Járási Földhivatalnál azon ingatlanokra amelyeken a szennyeződés kimutatásra került. 1.9.
A
KÖRNYEZETI
NEVELÉS
SZEREPE
A
KÖRNYEZETI
ELEMEK
VÉDELMÉBEN Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik az oktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel. A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében. A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja - az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint - az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit, - a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
és
A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudományökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie. Az előbb felsorolt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében — szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával — támogatja. A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába 72
tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját. A város közoktatási intézményeinek pedagógiai programja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény és a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a környezeti nevelés programját. A közoktatási környezeti nevelési program színterei: 1. Tanórai oktatás keretén belül kiemelt fontosságú: - a természettudományi tárgyak (környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia) oktatása, - az egyes tantárgyak oktatásánál a témának megfelelő, a hétköznapi élettel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások hozzárendelése, - osztályfőnöki órák keretében belül környezetvédelmi témájú interaktív témák feldolgozása. 2. Tanórai oktatáson kívül: - iskolai szakkörök indítása, - vetélkedők, versenyek szervezése jeles környezetvédelmi napokhoz kötődően, - környezetvédelmi, természetvédelmi pályázatokon való iskolai részvétel, - tanulmányi kirándulások szervezése. 1.10. A BÉKÉSCSABAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR Az országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. A törvény a vázát adja annak a rendszernek, amelyen keresztül megvalósulhat a nemzeti értékek körének felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése. A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése, védelme többszörösen összetett rendszerben történik az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában. Helyben a települési értéktár bizottság gyűjti össze az értékek leírását, munkájába bevonhatja a közművelődési intézményeket, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó szakmai és civil szervezeteket is, de a települési értéktárba a nemzeti értékek felvételét bárki kezdeményezheti. A Csabai kolbász immáron hungarikum. A Csabai kolbász hungarikummá történő nyilvánítása kapcsán Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő testülete rendeletet is alkotott. Ha Békéscsaba bármely polgára úgy véli, hogy a környezetében van olyan kulturális érték, épület, terület, termék, fa vagy bármi más, ami különleges helyi értéket képvisel, értesítheti a 73
települési bizottságot. Javaslatot a megfelelő adatlap kitöltésével lehet benyújtani az értéknek gondolt dolog leírásával, adataival. A bizottság ezekből az adatokból állítja össze a helyben fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat. Ezt megküldik a megyei értéktár bizottságnak, az itt összegyűjtött országos vagy nemzetközi jelentőségű értékeket küldik tovább a Hungarikum Bizottságnak, amely ebből a széles körből választja ki a hungarikumokat. Magyar nemzeti értéknek számít a magyar kultúrához, hagyományokhoz kötődő, nemzetünk történelme során, vagy a közelmúltban felhalmozott keletkezett, megőrzött egyedi, különleges szellemi, anyagi, természeti érték vagy termék, amely a magyarságra jellemző, közismert. A hungarikum pedig olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével a magyarság csúcsteljesítménye. . 1.11. ENERGIAELLÁTÁS Földgáz Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%ban van vezetékes gázellátás. A város földgázellátását az Égáz- Dégáz Földgázelosztó Zrt. végzi, amelynek feladata a város földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Elektromos áram A város villamosenergia ellátását az EDF- Démász Zrt. végzi. Feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg megfelelően biztosítja, a várható igények a rendszer bővítésével biztosíthatók. A középfeszültségű villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségű a villamos légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db transzformátor állomáson keresztül történik. Energiagazdálkodási fejlesztések Előre székház A projekt kapcsán a 2014. évben a székházban megvalósult a külső nyílászárók cseréje, a homlokzati hőszigetelés, új, két körös kondenzációs kazán került beépítésre körönkénti időjárás követő fűtésszabályozóval, valamint megvalósult a radiátorok cseréje.
74
Sportcsarnok A felújítás kapcsán a 2014. évben megvalósul a külső nyílászárók cseréje, a homlokzat és a tető hőszigetelése. A létesítmény fűtése leválasztásra került a kórházi hőszolgáltatásról. Az új fűtési rendszer abszorpciós hőszivattyúk és kondenzációs kazán beépítésével valósul meg. Az épületben hővisszanyerős szellőzés kerül beépítésre. Az elavult fénycsöves lámpatestek helyett korszerű, jó hatásfokú fénycsöves, ill. kompakt fénycsöves lámpák kerülnek beszerelésre. A tetőre napelemes rendszer kerül telepítésre (DC 48 kW). 1.12. INFRASTRUKTÚRA Közúti közlekedés Békéscsabát Budapest – Kecskemét – Szarvas irányából a nagy tranzitforgalmat lebonyolító 44. sz. főúton lehet elérni, melyen továbbhaladva Gyula felé a román határhoz lehet eljutni. Szeged irányából Debrecen felé haladva a 47. sz. főúton közelíthető meg a város. A 44. sz. főút északi elkerülő útja az áthaladó tranzitforgalom nagy részétől tehermentesíti a városközpontot. A környező településekkel az alábbi országos közutak kötik össze: - Mezőberény 4643 sz. út - Doboz 4239 sz. és a 4234 sz. utak - Szabadkígyós 4433 sz. és 4431 sz. utak - Csanádapáca 4432 sz. út Békéscsaba közigazgatási területén 207,546 km közút van, melyből 193,174 km belterületi közút, 14,372 km külterületi közút. A belterületi utakon belül 8,389 km hosszan van 2. rendű út, 32,305 km a gyűjtőút és 152,480 km a kiszolgáló és lakóút. Tervezés alatt van a 47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése Békéscsaba – Orosháza közötti 132+921 – 167+332 km szelvények közötti szakaszokon, párhuzamos kerékpárút építéssel. Parkolás A Békéscsabai belváros parkoló övezeteiben díjfizetéses parkolási rendszert üzemeltet a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A parkolójegyet az egyes övezetekben lévő parkolójegy automatáknál, illetve mobiltelefonon elérhető díjfizetési módon lehet megvásárolni. Egyéb parkolási konstrukciók megvásárlására az üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában van lehetőség. A belvárosban fedett helyen a Csaba Centerben lévő, illetve az Irányi utcában lévő parkolóházban lehet parkolni. Tömegközlekedés
75
Békéscsaba utasforgalmát a helyi autóbusz-közlekedés biztosítja, melyet a Körös Volán Rt. lát el. A helyközi közlekedést szintén a Körös Volán Rt. bonyolítja le, a távolsági közlekedés ellátásában részt vesznek a Tisza, a Hajdú, a Kunság, a Zala és az Agria Volán autóbuszai. Úgynevezett távolsági körök szerint menetrendszerű járatok indulnak a következő városokba: Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, Miskolc, Eger, Budapest, Baja, Pécs, Zalaegerszeg, Siófok, Hajdúszoboszló.
Vasúti közlekedés Békéscsaba két vasútvonal, az északnyugat-délkelet irányú Budapest – Lökösháza (Arad) IV. sz. TEN korridor, valamint az erre merőlegesen haladó, délnyugat-északkelet irányú Szeged – Kötegyán – Nagyszalonta - Nagyvárad vonalak találkozásánál fekszik. A két vasútvonal Békéscsaba belterületén fekvő szakasza 5,24 km, illetve 4,47 km hosszú. A vasúti személy és teherszállításban a városnak meghatározó szerepe van. Állami beruházásban valósul meg a Budapest- Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés eredményeként 160km/óra sebességű vasúti pálya épül, amely lehetővé teszi a teher-és személyszállítás további gyorsítását. A beruházói feladatokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja el. A projekt kivitelezése során megvalósul: - vasúti pálya korszerűsítése, - a Mezőmegyeri kerékpáros- gyalogos aluljáró létesítése, - Mokry utcai vasúti átjáró átépítése, - a Szerdahelyi úti személygépkocsi – kerékpáros- gyalogos aluljáró megépítése, - Ihász utcai gyalogos felüljáró átépítése, - békéscsabai vasútállomás és a vasútállomás előtti tér rekonstrukciója, - az Orosházi úti felüljáró 2x2 sávosra bővítése, gyalog- és kerékpárút átvezetése - Gyár utca, Kereki utca (4432 és 4433-as számú közút) korszerűsítése, kerékpárút létesítése. Légi közlekedés A Békéscsabán található közforgalmú repülőtér az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - aszfalt kifutó 1300m x 30m, - repülőgép parkolási lehetőség egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára, - fogadóképesség 2000 km-ről érkező, 50-60 utaslétszámú gépek számára. Kihasználtsága még nem optimális. A régió gazdasági, kereskedelmi fejlődése, fejlesztései magával hozhatják a légi közlekedés fejlődését is. Kerékpáros közlekedés A kerékpárral való közlekedés ma már nem csak egy közlekedési forma, hanem egyfajta életmód, sportolási lehetőség. A városban lévő kerékpárutak hossza 34,831 km.
76
A belvárosban megvalósult az Andrássy út Szent István tér és Petőfi utca szakasza között, illetve a Justh Gyula utca és Csaba köz útvonalon a kerékpáros sávok kialakítása. Folytatódnak a szomszédos városokat összekötő kerékpárutak építése (Békés, Gyula, Kondoros). A 44. sz. főút mentén a közút 116+125 - 119+101 km szelvényei közötti szakaszon (a Fília Alapítvány Idősek Otthona bekötő útjától az elkerülő út Szarvasi úti körforgalmú csomópontjáig) hivatásforgalmi kerékpárút építését tervezi az Önkormányzat. A projekt megvalósításával – 2015 év végére – létrejön egy egységes kerékpáros útvonal Kondoros és Békéscsaba 44., 47. sz. főutak egyesített körforgalma között. Ezen szakasz megépítésével lehetővé válik Békéscsaba, Kétsoprony, Kondoros, Csabacsűd, Szarvas, Békésszentandrás települések között a nagy forgalmú 44. számú főközlekedési út mentén folyamatosan kerékpárúton közlekedni. A 47. sz. főközlekedési út felújításával egy időben megépülő 25,4 km kerékpárút igénybevételével az említett településeken túl a kerékpárúton lehet megközelíteni Telekgerendást, Csorvást és Orosházát is. Gyalogos közlekedés A város területén 351,283 km hosszú gyalogút és járda van, ami jól biztosítja a gyalogosok számára a mindennapi közlekedést a településen.
2. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok meghatározása 2.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM -
A légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A jó levegőminőség fenntartása, a város levegő minőségének a további javítása, különösen a szálló por, valamint az allergiát okozó növényi pollenek vonatkozásában.
2.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM -
A lakosság nyugalmának biztosítása az esetleges határérték feletti zajterhelések feltárásával, megszüntetésével az ipari- és szolgáltató, szabadidős, közlekedési létesítmények környezetében.
2.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME -
A város vízkészleteinek megőrzése és a fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása. Az ivóvíz minőségének javítása.
77
-
A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése, a vízkészleteket pazarló és a többletköltségekkel járó hálózati veszteségek csökkentése.
2.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS -
-
Hulladékképződés megelőzése, csökkentése. Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a hasznosítás növelése. A nem hasznosítható hulladék szakszerű ártalmatlanítása. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése (2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer létrehozása a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában). Az újrahasználat és a hasznosítás növelése (2020-ig a háztartásokból származó, illetve az ahhoz hasonló papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni).
2.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME -
A talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termékenységének hosszú távú fenntartása.
2.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM -
A lakosság számára kedvező élettér biztosítása. A város zöldterületeinek megőrzése, bővítése.
2.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS -
A környezetszennyezés megelőzése. A szennyezett területek kármentesítése.
2.8. ENERGIAELLÁTÁS -
A folyamatos energiaellátás biztosítása. Energiamegtakarítás elérése a környezeti szempontok figyelembevételével.
2.9. INFRASTRUKTÚRA -
A közúthálózat,vasúthálózat, kerékpárút hálózat fejlesztése.
78
3. A célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedések 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Önkormányzat - A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok (jogszabályalkotás, hatósági feladatok) teljes körű ellátása. - Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült levegőminőségi tervek ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). - Szennyezés nélküli vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó korszerű technikai megoldások előnyben részesítése, engedélyezése a közlekedés- és iparfejlesztést, valamint területrendezést érintő önkormányzati döntések, fejlesztések során. - A lakossági (szilárd) tüzelésből eredő kibocsátások mérséklésének elősegítése. - Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. - A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása), a lakosság folyamatos és hatékony tájékoztatása. - A lakosság évenkénti tájékoztatása a település levegőminőségének állapotáról. - Városi kerékpárút hálózat további fejlesztése. - A várost D-i irányban elkerülő út kiépítésének előkészítése. - Az önkormányzati területeken a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása. A lakosság és a földhasználók figyelmének fokozott felhívása a gyom irtására. A parlagfű és az ellene való védekezési kötelezettség elmulasztásának felderítése, a kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása. - A megye, valamint a város mezőgazdasági jellegéből, a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar és állattartás tevékenységből adódóan a levegő minősége por és bűzhatás tekintetében gyakran kedvezőtlen. Az állattartás, különös tekintettel a belterületi állattartás szabályozása érdekében a helyi építési szabályzat és szabályozási terv felülvizsgálata is indokolt. Gazdálkodó szervezetek - A kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása és fejlesztése a tudományos-műszaki fejlődésnek megfelelően Lakosság - Háztartási tüzelőberendezések (pl. kályhák, kazánok, konvektorok) és kémények rendszeres karbantartása. - Fűtéskorszerűsítés, energiatakarékosságot célzó fejlesztések. - Gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása, javítása. - A parlagfű elleni védekezés elvégzése és a parlagfű- mentes állapot fenntartása.
79
3.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Önkormányzat - A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. - Terület- és településrendezési tervek kialakítása során a zajvédelmi szempontok figyelembe vétele. - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások jövőbeni lebonyolítása esetlegesen zajvédelmi szempontú panaszokra adhat okot a helyi lakosság körében. A beruházásokra vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával, valamint azok körültekintő, megfontolt lebonyolításával és a lakosság időbeli tájékoztatásával az esetleges panaszok jelentős mértékben elkerülhetőek. Gazdálkodó szervezet - A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés megelőzése, csökkentése. 3.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME Önkormányzat - Az ivóvízminőség- javítási beruházás előkészítése és megvalósítása. - Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtése. - A szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep működtetése. - A belvíz védekezési tervek rendszeres felülvizsgálata, karbantartása. Lakosság: - Takarékos ivóvíz használat, víztakarékos eszközök használata. - Bekötés a meglevő települési csatornahálózatba. - Egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata. 3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Önkormányzat - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos, maga színvonalú biztosítása a lakosság számára. - A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén tervezett hulladékkezelő központ megépítése. Gazdálkodó szervezet, lakosság - A hulladék keletkezés megelőzésében, a keletkező hulladék szelektív gyűjtésében történő aktív részvétel. 80
3.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Gazdálkodó szervezet - A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). Földhasználó: - A talajvédő gazdálkodás megvalósítása és a talaj- degradációs tényezők megelőzése, mérséklése. 3.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Önkormányzat - A városi zöldfelületek, parkok, ligetek folyamatos ápolása, gondozása. - Az allergén fafajok kiváltása őshonos fafajokkal. - Mezővédő erdősávok telepítése a dűlőutakon és csatornapartokon. 3.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS Önkormányzat - A Patyolat kármentesítési feladatok elvégzése. - A Kétegyházi úti rekultivált hulladéklerakó telepen az utógondozási monitoring végzése. - A Békéscsabai szennyvíztisztító telep hidegrothasztó medencéiben és a felhagyott iszaptároló medencéjében lévő mintegy 100.000 m3 korábban előkezelt, víztelenített és tartós tároláson átesett szennyvíziszap végleges kezelésének és elhelyezésének megoldása. 3.8. ENERGIAELLÁTÁS Önkormányzat - A település energiaellátásának biztosítása. - Energiakorszerűsítési beruházások támogatása. Gazdálkodó szervezet, lakosság - Az intézményi és lakossági energiahatékonyság javítása energiakorszerűsítési beruházások elvégzésével. 3.9. INFRASTRUKTÚRA
81
Önkormányzat - A belterületi úthálózat korszerűsítése, a karbantartások folyamatos elvégzése. -
A tranzitforgalom elterelésének megoldása a városközpontból az új elkerülő útszakasz fokozottabb igénybevételével. Javasolt a várost D-i irányban elkerülő útszakasz megépítése. A kerékpárút-hálózat bővítése belterületen és a külterületi szakaszokon. A vasút korszerűsítési beruházás megvalósítása.
4. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Kt.48/E. § (3) alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. A lakosság tájékoztatása a környezetvédelmet érintő ügyekben folyamatosan biztosított: - a város honlapján a környezetvédelemmel kapcsolatos információk, tervek folyamatosan megjelennek, elérhetők. - A helyi médiában (TV, rádió, sajtó, internet) a híradások, beszámolók, háttérbeszélgetések adnak információt környezetvédelem aktuális kérdéseiről. - A város rendszeresen tart környezetvédelmi fórumokat, ahol tájékoztatja a lakosságot a környezetvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban.
5. Az intézkedések végrehajtásának költségigénye, ütemezése 6. sz. táblázat Beruházás Költség (Ft) Vízminőség javítás Békés Megyei Ivóvíz- minőség 32.000.000.000,Javító Program Szennyvíztisztítás A Békéscsabai szennyvíztisztító tervezés alatt telep régi hidegrothasztó medencéiben és a felhagyott iszaptároló medencében (1 db) lévő mintegy 100.000 m3 korábban előkezelt, víztelenített és tartós tároláson átesett szennyvíziszap végleges kezelése és elhelyezése Hulladékgazdálkodás Békéscsabai Hulladékkezelő 7.239.000.000,Központ - válogató mű - komposztáló Infrastruktúra 82
Forrás
Határidő
KEOP-1.3.0/09-112012-0009
2015
tervezés alatt
2014. 12. 31. (környezetvé delmi engedély előírása alapján)
KEOP-1.1.1/2F/0911
2015
Kerékpárút építése, a Békéscsaba, 487.000.000,44 sz. főút jobb oldalában, a 104+147 – 116+127 km szelvények között, azaz 11,980 km hosszban, 2,25 m koronaszélességben fog megépülni, ami a valóságban Kétsopronytól a Csabatáj Tsz bejáratáig tart. Vasútfejlesztés 35.000.000.000,47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése Békéscsaba – Orosháza közötti szakaszokon, párhuzamos kerékpárút építéssel Épített környezet Belváros rehabilitáció II. ütem A Kórház utcai stadion rekonstrukciója Kármentesítés A volt Patyolat vállalat területének kármentesítése
KÖZOP- 3.2.0/C08-11-2011
2014
KÖZOP 2.3.0-082008-0001 KÖZOP- 3.4.0-092009-0038
2015
740.000.000,800.000.000,-
DAOP-S. l.2.1C-14. sportlétesítményfejlesztési támogatás
2015 2015
3.155.615.203,-
KEOP. 7.2.4.0/092009
2015
1.946.739.816,-
2015
12. napirendi pont Tárgy: A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 20/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat felülvizsgálta, és – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel – a jelen határozat mellékletét képező megállapodástervezet szerint, módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megállapodásokat aláírja. 83
Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Szarvas Péter polgármester; székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; adószáma: 15725369-2-04; KSH száma: 15725369-8411-321-04; törzsszáma: 725361, a továbbiakban: Önkormányzat) és Békéscsaba Megyei Jogú Város …….. Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: ……. elnök; székhelye: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.; adószáma: ……..; KSH száma: ………..; törzsszáma: ………., a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) az általuk Békéscsabán, 2014. …………….. hó … napján kötött együttműködési megállapodást a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálták, és – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásoknak megfelelő – módosításokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadják el: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala térítésmentesen gondoskodik. A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a fenti feladatok ellátásával összefüggő szabályokat, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítandó működési feltételeket. 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Pénzügyi és Gazdasági Osztálya útján a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével áttekinti a Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható kiadásait és bevételi forrásait. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetés-tervezetét – a költségvetés készítésére vonatkozó szabályok szerint – a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. Az elnök a költségvetés-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek, amelynek határidejéről a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya tájékoztatja az elnököt. Középtávú tervezés A Nemzetiségi Önkormányzat legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 45. § (1) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 2. A költségvetés módosításának rendje 84
A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt. A Nemzetiségi Önkormányzat - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetést. A költségvetés-módosítást a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. 3. A költségvetési gazdálkodás 3.1. A költségvetés végrehajtása A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el, amelyek a papíralapú dokumentálás mellett a Forrás SQL integrált pénzügyi gazdasági rendszerben is rögzítésre kerülnek. 3.1.1. A kötelezettségvállalás A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kell. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán (szerződés, megrendelő, illetve Kötelezettségvállalási bizonylat) a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, a Jegyző által írásban kijelölt megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő aláírásával kell igazolni. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely - pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, - a jogszabályban meghatározott összeghatár alatt, vagy - jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnek minősül, - a fizetési számláról a számlavezető által leemelt díj, juttatás kifizetéséhez kapcsolódik.
85
A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásával kapcsolatos összeférhetetlenségi és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandóak. 3.1.2. Szakmai teljesítés igazolása A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését. A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan a kötelezettségvállaló (elnök) írásban jelöli ki. A teljesítésigazolást a fizetésre jogosító számlán vagy egyéb írásbeli megrendelésen kell elvégezni. 3.1.3. Érvényesítés Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a jogszabályi előírásokat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Érvényesítésre a Jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője jogosult. 3.1.4. Utalványozás A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. 3.2. A Nemzetiségi Önkormányzat számlája A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja le. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya gondoskodik. 3.3. Pénzellátás Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi képviselő) a
86
kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat a pénzfelvételt megelőző 2 munkanappal korábban a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya felé leadja. A Nemzetiségi Önkormányzat pénztárára vonatkozó részletes működési szabályokat a Nemzetiségi Önkormányzat Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 4.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya gondoskodik. Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetését úgy fogadja el, és erről információt úgy szolgáltat, hogy a Jegyző a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek határidőben eleget tudjon tenni. A Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésében megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elkészíti az elemi költségvetést. Az elemi költségvetésről a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentését és időközi mérlegjelentését a jogszabályokban meghatározott határidők szerint a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti el. 4.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje A Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetési beszámolójának összeállítását a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya végzi. Az éves beszámoló tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének időarányos teljesítéséről. A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadási határozat-tervezetét a zárszámadás készítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. Az így előkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé terjeszti, és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról. A zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé. A képviselőtestület a zárszámadásról határozatot hoz. 87
4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat önálló könyvvezetési kötelezettségének eleget tesz. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya kezeli és őrzi. A Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya vezet. A leltározásért, selejtezésért illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős. A vagyonkezelés egyéb szabályait a Nemzetiségi Önkormányzat vagyonkezelési szabályzata tartalmazza. 5. Működéssel kapcsolatos szabályok Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat önkormányzati feladatainak ellátásához ingyenes helyiséghasználatot biztosít az 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. szám alatti ingatlanban. A Jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat működése kapcsán gondoskodik: a) a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); b) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról; c) a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról. A Hivatal költségvetése terhére kerülnek elszámolásra a fenti feladatok ellátásához kapcsolódó költségek, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével. A Jegyző vagy annak - a Jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A szerződő felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik azzal, hogy a megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. Békéscsaba, 2015. január………... .........................................................
.........................................................
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Szarvas Péter polgármester
Békéscsaba Megyei Jogú Város …….Nemzetiségi Önkormányzata Képviseli: ……….elnök 88
Ellenjegyzem:
Pénzügyi ellenjegyzés:
……………………….. Dr. Kiss Gyula aljegyző
……………………........ Tarné Stuber Éva osztályvezető”
13. napirendi pont Tárgy: Döntés óvodai kapacitás meghatározása vonatkozásában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 21/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. augusztus 1. napjától, azaz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) 84. § (3) bekezdésében átszervezésre meghatározott időszakban, az Önkormányzat fenntartásában működő óvodák vonatkozásában a feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszámot – a Köznev. tv. 4. mellékletében meghatározott csoportonkénti maximális létszámra figyelemmel - az alábbiak szerint határozza meg: Lencsési Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 375 fő (ebből a Pásztor utca 91. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő, a Lencsési út 15. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Pásztor utca 70. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő). Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő (ebből a Kölcsey utca 15. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Ligeti sor 16. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Kertvárosi Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 225 fő (ebből a Szegfű utca 8789. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Szegfű utca 11. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Fő utca 8. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ: Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő (ebből a Hajnal utca 12. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Lenkey utca 12. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Jázmin utca 3/1. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 320 fő (ebből a Szigligeti utca 3. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő, a Tábor utca 4. szám alatti feladatellátási helyen: 170 fő). 89
Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 175 fő (ebből a Penza lakótelep 19. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Dr. Becsey Oszkár utca 25. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő). Mackó-Kuckó Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 175 fő (ebből az Orosházi út 56. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, az Orosházi út 2. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő). Százszorszép Művészeti Bázisóvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő. II. A I. pontban foglaltaknak megfelelően 2015. június 30. napjáig az intézmények alapító okiratának módosítását elő kell készíteni és a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Kiss Tibor alpolgármester Határidő: 2015. augusztus 1. 14. napirendi pont Tárgy: Tájékoztatás és döntés közfoglalkoztatási programjairól
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 22/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közfoglalkoztatás 2014. évi programjairól szóló tájékoztatót megismerte és elfogadta. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2015. évben - a tárgyévi költségvetésben a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított előirányzat erejéig - az aktív korúak részére meghirdetett közfoglalkoztatási programokban részt kíván venni. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az önkormányzati fenntartású intézmények, önkormányzati feladatot ellátó intézmények és önkormányzati feladatot az önkormányzattal kötött megállapodás keretében ellátó civil szervezetek közfoglalkoztatását - a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított költségvetési előirányzat terhére - az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bér- és járulékköltsége önrészének 40 %-ával támogatja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 90
4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert - az önkormányzat költségvetésében közfoglalkoztatásra meghatározott költségvetési előirányzat erejéig - a közfoglalkoztatási programok megvalósításához szükséges megállapodások, dokumentációk és kérelmek aláírására és benyújtására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31.” 25. napirendi pont Tárgy: Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 5 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 23/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 302/2014. (XII. 18.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem köt együttműködési szándéknyilatkozatot a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel (5900 Orosháza, Justh Zsigmond u. 21.). Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. 15. napirendi pont Tárgy: Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a BÉTHEL Alapítvánnyal Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 4 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 24/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT
91
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 302/2014. (XII. 18.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - „Civil Információs Centrum” cím elnyerése érdekében - együttműködési szándéknyilatkozatot köt a BÉTHEL Alapítvánnyal (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2.) a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal. Jelen határozat alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatást nem nyújt a pályázó szervezet részére. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. melléklet
Együttműködési szándéknyilatkozat Amely létrejött egyrészről a BÉTHEL Alapítvány (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2., nyilvántartási szám: 04-01-0002163, képviseli: Kovács Edina, a továbbiakban: pályázó), másrészről a Békéscsaba Megye Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, a továbbiakban: együttműködő partner) között a mai napon és az alábbiak szerint: 1. A felek rögzítik, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Civil Információs Centrum címpályázat nyertese (jelen nyilatkozatban: pályázó) a partner számára tájékoztatást nyújt a civil információs centrum által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről és részleteiről. 2. Az együttműködésben partneri félként szereplő szervezet vállalja, hogy amennyiben a pályázó által nyújtott lehetőségekkel élni kíván, úgy azt a pályázóval szoros együttműködésben valósítja meg. 3. Az együttműködő partnerek kijelentik, hogy a program megvalósítása során rendszeresen információt cserélnek egymással az esetleges tapasztalatokról, továbbá kijelentik, hogy a projektben a legjobb tudásuknak megfelelően közreműködnek. 4. Az együttműködés tagjai a megvalósítandó cél érdekében a következő feladatokat vállalják: • • •
A pályázó projektben vállalt konkrét feladatai: együttműködő szervezetek tájékoztatása a pályázati programról, célcsoport toborzása, kiválasztása, együttműködő partnerek tájékoztatása, szórólapok elkészítése és eljuttatása az együttműködő partnerekhez,
92
•
• • •
tanácsadások (pl.: jogi, közhasznúsági, forrásteremtési, pénzügyi, partnerségi, stb.), programok, rendezvények (pl.: civil információs napok, képzések stb.) megszervezése, együttműködő partnerek értesítése, kapcsolattartás. A partner által vállalt konkrét feladatok: a településen tevékenykedő civil szervezet számára információk nyújtása, a szórólapok, tájékoztatók kihelyezése, lehetőség szerint részvétel a pályázó által szervezett rendezvényeken, programokon.
5. Ezen megállapodás kifejezi a felek azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a jövőben is együttműködnek és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját eszközeikkel is biztosítják. 6. Az együttműködési szándéknyilatkozat megkötéséről átruházott döntési jogkörben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a …../2015. (…….) PGVB határozatával döntött. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után aláírták. Kelt: Békéscsaba, 2015. január ……
……………………………… BÉTHEL Alapítvány
………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Ellenjegyzem: (együttműködő partner) ……………………… képviseli: Szarvas Péter Dr. Kiss Gyula aljegyz polgármester
(pályázó) képviseli: Kovács Edina
17. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedési feladatok ellátásáról szóló közszolgáltatási szerződés módosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 25/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 93
„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Körös Volán Zrt. által Békéscsabán, 2012. december 21-én megkötött, a menetrend szerinti helyi közforgalmú autóbusz-közlekedési hálózat működtetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést érintő jogutódlásról (jogutód szolgáltató: DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.), a 2015. évre vonatkozó önkormányzati ellentételezés összegének módosításáról és a szolgáltató részére 2015. január 31-ig esedékes önkormányzati ellentételezés II. részletének nagyságrendjéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az önkormányzati ellentételezés 2015. január 1-jétől hatályos összegére (172.820.024,- Ft) vonatkozó szerződésmódosítás előkészítésére és aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 20.” 18. napirendi pont Tárgy: MÁV beruházás keretében átépítésre kerülő közlekedési felületek üzemeltetése, forgalmi rendjének jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Erről a témáról szeretnénk egy diás vetítést kérni. Szeretnénk tudni, hogy hogyan állnak, látványképeket… Amikor lesz a volt Patyolat Vállalat előterjesztése a jövő havi bizottsági ülésünkön, akkor egy negyedórás prezentációt a vasútfejlesztésről is szeretnénk kérni. Lesz egy olyan időszak, amikor a híd sem fog üzemelni, az aluljáró is le lesz zárva és a repülőhíd is el lesz bontva. Február 3-ei vagy február 10-ei – keddi - napon vasútberuházás bejárás lesz. Wittmann László osztályvezető: Február 3-én, vagy 10-én vasútberuházás bejárás lesz fél 3tól, akit érdekel és el tud menni, részt vehet rajta. A képviselőknek kiment a meghívó, eddig 5 visszajelzést kaptunk, nekik a február 10-ei időpont felelt meg. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A jövő havi bizottsági ülésre egy prezentációt kérünk, dátumokkal, egy összefoglalást a beruházás állásáról. Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 26/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja:
94
„1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbiakban felsorolt helyszínrajzokon feltüntetett kezelői lehatárolásokat jóváhagyja azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat kezelésébe kerülő területeknek és létesítményeknek a végleges forgalomba helyezési eljárás lezárásáig, a telekalakítást követően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kell kerülnie: - „Állomás előtti tér kezelői lehatárolási helyszínrajz” 2014. novemberi dátummal, 31.13.205 tervszámmal, 08-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Kereki utca kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz”, 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Gyár utca kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 0+120 – 0+750 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 0+750 – 1+330 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 1+330 – 1+915.26 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-03 rajzszámmal ellátott helyszínrajz. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az üggyel kapcsolatos írásos nyilatkozattételre, illetve szerződés aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbiakban felsorolt helyszínrajzokon feltüntetett forgalomtechnikai kialakítást jóváhagyja: - „Állomási előtér tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2014. augusztusi dátummal, 31.13.205 tervszámmal, 03-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Kereki út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Gyár utca tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza I.”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 03 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza II.”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 04 rajzszámmal ellátott helyszínrajz. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31.” 19. napirendi pont Tárgy: A Békés Airport Kft. használatában lévő eszközök, ingóságok ingyenes megigénylése a Magyar Államtól Nagy Ferenc alpolgármester: A veszély nem az, hogy megkérjük, hanem az, hogy nem adják ide az eszközöket, ingóságokat. Ha nem adják ide búcsút is mondhatunk a reptérnek és mindenféle hasznosításnak. 95
Nagy Sándor bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 6 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 27/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-a, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kérelmezi a Békés Airport Kft. (5600 Békéscsaba, Repülőtér 0296/8/A hrsz., adószám.: 12857689-2-04) használatában lévő, a jelen határozat mellékletében felsorolt eszközöket, ingóságokat. 2. Az ingatlanokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott településfejlesztés, településrendezés feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és használni. A feladatrendszeren belül a helyi kisvállalkozások támogatása, gazdaságfejlesztés, logisztikai bázis, közösségi sportok és repülősportok támogatása felhasználási cél kerül meghatározásra. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését és az egyéb, törvényben meghatározott szerződési feltételeket. 4. Az igényelt ingóságok nem állnak (örökségvédelmi/természetvédelmi/helyi/Natura 2000) védettség alatt. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy 1-4. pontban meghatározottak szerint az eszközök, ingóságok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi szükséges nyilatkozatot megtegyen és a tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. december 31.
Melléklet 96
Repülőtéri eszközök Főkönyviszla.szám 131123
Költséghelymegnevezése CARRY AYDM SUPER 205 Permetező
Szobaszám
Használó
Megnevezés(intézmén)
Azonosítók
Repülőtér: CARRY AYDM SUPER205 permetező
Leltáriszám117
Nyilvántartásba vétel ideje 2011-04-01
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
71 917.00
52 137.00
19 780.00
2011-04-01
195 000.00
140 289.00
54 711.00
2011-04-01
79 083.00
57 331.00
21 752.00
2011-04-01
4 276 711.00
1 447 521.00
2 829 190.00
2011-04-01
2 293 750.00
2 293 750.00
0.00
2011-04-01
1 240 625.00
1 240 625.00
0.00
2011-04-01
585 000.00
585 000.00
0.00
2011-04-01
1 061 250.00
1 061 250.00
0.00
2011-04-01
1 155
1 155 000.00
0.00
Gyáriszám0296
131123
Poroltó
Repülőtér: Poroltó
Okmány számII-117/2011 Leltáriszám123 Gyáriszám0296
131123
Porszívó
Repülőtér: MAKITA 446L porszívó
Okmány számII-123/2011 Leltáriszám116 Gyáriszám0296
131123
szekrény, térelválasztó, szerszámok szalagfüggöny, reluxa
Repülőtér: Kiszolgáló létesítmény
1311923
1-es jelű bútor
Repülőtér: 1-es jelű bútor
1311923
2-es jelű bútor
Repülőtér: 2-es jelű bútor
Okmány számII-116/2011 Leltáriszám122 Gyáriszám0296 Okmány számII-122/2011 Leltáriszám104 Gyáriszám0296 OkmányszámII-104/2011 Leltáriszám105 Gyáriszám0296
1311923
2-es ülő
Repülőtér: 2-es ülő
Okmány számII-105/2011 Leltáriszám82 Gyáriszám0296
1311923
3-as jelű bútor
Repülőtér: 3-as jelű bútor
Okmány számII-82/2011 Leltáriszám106 Gyáriszám0296
1311923
3-as ülő
Repülőtér: 3-as ülő
Okmány számII-106/2011 Leltáriszám80
97
000.00 Gyáriszám0296
1311923
4-es ülő
Repülőtér: 4-es ülő
Okmány számII-80/2011 Leltáriszám81
2011-04-01
262 500.00
262 500.00
0.00
2011-04-01
159 265.00
159 265.00
0.00
2011-04-01
151 443.00
151 443.00
0.00
2011-04-01
298 620.00
298 620.00
0.00
2011-04-01
129 403.00
129 403.00
0.00
2011-04-01
113 800.00
113 800.00
0.00
2011-04-01
116 131.00
116 131.00
0.00
2011-04-01
142 200.00
142 200.00
0.00
2011-04-01
106 650.00
106 650.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
6 kg-os poroltó
Repülőtér: 6 kg poroltó
Okmány számII-81/2011 Leltáriszám89 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (60*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-89/2011 Leltáriszám59 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (60*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-59/2011 Leltáriszám60 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (80*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-60/2011 Leltáriszám68 Gyáriszám0296
1311923
Asztal
Repülőtér: Asztal
Okmány számII-68/2011 Leltáriszám112 Gyáriszám0296
1311923
Asztal ( csomagmérleg alá )
Repülőtér: Asztal (csomagmérleg alá)
Okmány számII-112/2011 Leltáriszám113 Gyáriszám0296
1311923
Asztal 100*100
Repülőtér: Asztal 100*100
Okmány számII-113/2011 Leltáriszám74 Gyáriszám0296
1311923
CO oltó 2 kg
Repülőtér: CO oltó 2 kg
Okmány számII-74/2011 Leltáriszám90
98
Gyáriszám0296
1311923
Csomag mérleg
Repülőtér: Csomag mérleg
Okmány számII-90/2011 Leltáriszám109
2011-04-01
1 876 568.00
1 876 568.00
0.00
2011-04-01
875 000.00
875 000.00
0.00
2011-04-01
580 650.00
580 650.00
0.00
2011-04-01
840 000.00
840 000.00
0.00
2011-04-01
20 738.00
20 738.00
0.00
2011-04-01
398 160.00
398 160.00
0.00
2011-04-01
119 448.00
119 448.00
0.00
2011-04-01
49 770.00
49 770.00
0.00
2011-04-01
796 327.00
796 327.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Digitális adatrögzítő
Repülőtér: Digitális adatrögzítő
Okmány számII-109/2011 Leltáriszám50 Gyáriszám0296
1311923
Dohányzóasztal
Repülőtér: Dohányzóasztal
Okmány számII-50/2011 Leltáriszám83 Gyáriszám0296
1311923
Egyedi mukaasztal
Repülőtér: Egyedi munkaasztal
Okmány számII-83/2011 Leltáriszám55 Gyáriszám0296
1311923
Falióra
Repülőtér: Falióra
Okmány számII-55/2011 Leltáriszám84 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (40*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 40*40*80
Okmány számII-84/2011 Leltáriszám61 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (60*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 60*40*80
Okmány számII-61/2011 Leltáriszám66 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (60*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 60*40*80
Okmány számII-66/2011 Leltáriszám65 Gyáriszám0296
1311923
Gurulós íróasztalfiók
Repülőtér: Gurulós
Okmány számII-65/2011 Leltáriszám58
99
1311923
szabványméret, 3 fiók (zárható)
íróasztalfiók szab mé
Gáztűzhely
Repülőtér: Gáztűzhely
Gyáriszám0296 Okmány számII-58/2011 Leltáriszám98
2011-04-01
125 100.00
125 100.00
0.00
2011-04-01
64 966.00
64 966.00
0.00
2011-04-01
556 863.00
556 863.00
0.00
2011-04-01
367 200.00
367 200.00
0.00
2011-04-01
348 388.00
348 388.00
0.00
2011-04-01
129 403.00
129 403.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Görgős karfás irodai szék
Repülőtér: Görgős, karfás irodai szék
Okmány számII-98/2011 Leltáriszám69 Gyáriszám0296
1311923
Görgős karfás irodai szék
Repülőtér: Görgős, karfás irodai szék
Okmány számII-69/2011 Leltáriszám70 Gyáriszám0296
1311923
Hűtőszekrény (60 liter)
Repülőtér: Hűtőszekrény 60 liter
Okmány számII-70/2011 Leltáriszám76 Gyáriszám0296
1311923
Iratszekrény 80*40*160
Repülőtér: Iratszekrény 40*40*160
Okmány számII-76/2011 Leltáriszám64 Gyáriszám0296
1311923
Iratszekrény 80*40*160
Repülőtér: Iratszekrény 80*40*160
Okmány számII-64/2011 Leltáriszám63 Gyáriszám0296
1311923
1311923
Iratszekrény 80*40*160 felső részben vitrin nyilt üres Kerekasztal
Repülőtér: Iratszekrény
Okmány számII-63/2011 Leltáriszám62Gyáriszám0296Okmány számII-62/2011
2011-04-01
169 218.00
169 218.00
0.00
Repülőtér: Kerek asztal
Leltáriszám78
2011-04-01
61 435.00
61 435.00
0.00
2011-04-01
113 760.00
113 760.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Kerti szék
Repülőtér: Kerti szék
Okmány számII-78/2011 Leltáriszám77 Gyáriszám0296
100
1311923
Kárpitos szék
Repülőtér: Kárpitos szék
Okmány számII-77/2011 Leltáriszám71
2011-04-01
1 403 865.00
1 403 865.00
0.00
2011-04-01
497 700.00
497 700.00
0.00
2011-04-01
290 325.00
290 325.00
0.00
2011-04-01
35 325.00
35 325.00
0.00
2011-04-01
10 800.00
10 800.00
0.00
2011-04-01
136 875.00
136 875.00
0.00
2011-04-01
56 700.00
56 700.00
0.00
2011-04-01
38 680.00
38 680.00
0.00
2011-04-01
14 470.00
14 470.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Kárpitos tárolós heverő
Repülőtér: Kárpitozott tárolós heverő
Okmány számII-71/2011 Leltáriszám73 Gyáriszám0296
1311923
Kárpitos tárolós heverő
Repülőtér: Kárpitozott tárolós heverő
Okmány számII-73/2011 Leltáriszám72 Gyáriszám0296
1311923
Kávéfőző
Repüllőtér: Kávéfőző
Okmány számII-72/2011 Leltáriszám100 Gyáriszám0296
1311923
Kávéspohár
Repülőtér: Kávéspohár
Okmány számII-100/2011 Leltáriszám102 Gyáriszám0296
1311923
Kültéri habbal oltó
Repülőtér: Kültéri habbal oltó
Okmány számII-102/2011 Leltáriszám44 Gyáriszám0296
1311923
Mikrohullámú sütő
Repülőtér: Mikrohullámú sütő
Okmány számII-44/2011 Leltáriszám99 Gyáriszám0296
1311923
Napernyő
Repülőtér: Napernyő
Okmány számII-99/2011 Leltáriszám79 Gyáriszám0296
1311923
Páncélkazetta
Repülőtér: Páncélkazetta
Okmány számII-79/2011 Leltáriszám95 Gyáriszám0296
101
1311923
Szalagfüggöny
Repülőtér: Szalagfüggöny
Okmány számII-95/2011 Leltáriszám111
2011-04-01
3 437 500.00
3 437 500.00
0.00
2011-04-01
56 880.00
56 880.00
0.00
2011-04-01
19 575.00
19 575.00
0.00
2011-04-01
724 316.00
724 316.00
0.00
2011-04-01
3 512 500.00
3 512 500.00
0.00
2011-04-01
79 633.00
79 633.00
0.00
2011-04-01
88 169.00
88 169.00
0.00
2011-04-01
213 300.00
213 300.00
0.00
2011-04-01
230 930.00
230 930.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Szemetes kosár
Repülőtér: Szemetes kosár
Okmány számII-111/2011 Leltáriszám87 Gyáriszám0296
1311923
Teafőző
Repülőtér: Teaföző
Okmány számII-87/2011 Leltáriszám101 Gyáriszám0296
1311923
Terelő oszlop szalaggal
Repülőtér: Terelő oszlop szalaggal
Okmány számII-101/2011 Leltáriszám108 Gyáriszám0296
1311923
Tsgáz kialakítás
Repülőtér: Fogház kialakítás
Okmány számII-108/2011 Leltáriszám107 Gyáriszám0296
1311923
sarokelem 70 cm nyílással
Repülőtér: Sarokelem 70cm nyílással
Okmány számII-107/2011 Leltáriszám67 Gyáriszám0296
1311923
Álló hamuzó
Repülőtér: Álló hamuzó
Okmány számII-67/2011 Leltáriszám88 Gyáriszám0296
1311923
Álló ruhafogas
Repülőtér: Álló ruhafogas
Okmány számII-88/2011 Leltáriszám75 Gyáriszám0296
1311923
Íróasztal 70/120 klaviatúra tartóval
Repülőtér: Íróasztal 70/120 klav tartó
Okmány számII-75/2011 Leltáriszám114 Gyáriszám0296
102
1311923
Íróasztal 70/140 klaviatúra tartóval
Repülőtér: Íróasztal 70/140 kl. tartóval
Okmány számII-114/2011 Leltáriszám56
2011-04-01
692 790.00
692 790.00
0.00
2011-04-01
1 125 000.00
1 125 000.00
0.00
2011-04-01
22 500.00
22 500.00
0.00
32 619 175.00
29 693 742.00
2 925 433.00
Gyáriszám0296
1311923
Íróasztal klaviatúratartóval
Repülőtér: Íróasztal (rajz sz.) kl.tart.
Okmány számII-56/2011 Leltáriszám57 Gyáriszám0296
1311923
Üditőspohár
Repülőtér: Üdítőspohár
Okmány számII-57/2011 Leltáriszám103 Gyáriszám0296 Okmány számII-103/2011
Békéscsaba,2013.03.1 1
103
Főkönyvi- Költséghely szla.szám megnevezése
Szobaszám
Repülőtéri járművek Megnevezés Használó (intézményi)
Azonosítók Leltáriszám43
Nyilvántartásba vétel ideje
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
Gyáriszám0296 132113
Elektromos hosszú járműszerelvény
Repülőtér: Elektromos hosszú szerelvény
Okmány számII-43/2011 Leltáriszám41
2011-04-01
3 517 000.00
3 516 997.00
3.00
2011-04-01
13 925 666.00
13 925 666.00
0.00
2011-04-01
48 786 000.00
48 786 000.00
0.00
2011-04-01
65 000 000.00
65 000 000.00
0.00
2011-04-01
781 967.00
566 923.00
215 044.00
2011-04-01
14 890 000.00
10 795 250.00
4 094 750.00
146 900 633.00
142 590 836.00
4 309 797.00
Gyáriszám0296 132193
Tarálykocsi
Repülőtér: Tartálykocsi
Okmány számII-41/2011 Leltáriszám40 Gyáriszám0296
132193
Tűzoltó autó
Repülőtér: Tűzoltó autó
Okmány számII-40/2011 Leltáriszám42 Gyáriszám0296
132193
UNIMOG
Repülőtér: UNIMOG
131123
Fűnyíró traktor MTD W RZT - 50
Repülőtér: Fűnyíró traktor MTD W RZT-50
131123
GPU vontató, vonókészülék szett
Repülőtér: GPU vontató.vonókész. szett
Okmány számII-42/2011 Leltáriszám115 Gyáriszám0296 Okmány számII-115/2011 Leltáriszám118 Gyáriszám0296 Okmány számII-119/2011
Békéscsaba,2013.03.11 .
104
Repülőtéri Berendezések Főkönyviszla.szá m
Költséghely megnevezése
Szobaszám
Használó
Megnevezés (intézményi)
Azonosítók Leltáriszám119
Nyilvántartásba vétel ideje
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
Gyáriszám0296 131123
Repsávos torony rádió
Repülőtér: Repsávos torony rádió
Okmány számII-119/2011 LeltáriszámG05
2011-04-01
550 000.00
398 747.00
151 253.00
2011-10-01
245 295.00
245 295.00
0.00
2011-10-01
2 312 500.00
2 312 500.00
0.00
2011-10-01
90 000.00
90 000.00
0.00
2011-10-01
885 195.00
885 195.00
0.00
Okmány számIV-G01/2011 LeltáriszámG08
2011-10-01
126 625.00
126 625.00
0.00
Gyáriszám.
2011-10-01
367 000.00
367 000.00
0.00
Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296 1311913
Fekete-fehét nyomtató lézer
Repülőtér: feketefehér nyomtató lézer
Okmány számIV-G05/2011 LeltáriszámG03 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Komlett számítógép hálózat
Repülőtér: Komplett számítógép hálózat
Okmány számIV-G03/2011 LeltáriszámG07 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Monitorok
Repülőtér: monitorok
Okmány számIV-G07/2011 LeltáriszámG06 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Másológép
Repülőtér: másológép A/3
Okmány számIV-G06/2011 LeltáriszámG01 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Repülőtér: Telefax
Repülőtér: Telefax
1311913
Számítógépek
Repülőtér: számítógépek
105
Helyrajzi sz.0296 Okmány számIV-G08/2011 LeltáriszámG04 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296 1311913
Színes nyomtató tintasugaras
Repülőtér: színes nyomtató tintasugaras
Okmány számIV-G04/2011 LeltáriszámG09
2011-10-01
106 650.00
106 650.00
0.00
2011-10-01
38 000.00
38 000.00
0.00
2011-04-01
31 995.00
31 995.00
0.00
2011-04-01
6 250 000.00
6 250 000.00
0.00
2011-04-01
18 475 000.00
18 475 000.00
0.00
2011-04-01
479 925.00
479 925.00
0.00
2011-04-01
75 000.00
75 000.00
0.00
2011-04-01
112 500.00
112 500.00
0.00
Gyáriszám.
Szünetmentes tápegység 2 db
Repülőtér: szünetmentes tápegység
Asztali számítógép
Repülőtér: Asztali számológép
1311923
Fénytechnikai vezérlő
Repülőtér: Fénytechnikai vezérlő
1311923
HI-SCAN 5030 csomagvizsgáló, fémkereső kapu, kézi fémkereső + 2 asztal
Repülőtér: HI-SCAN 5030 csomagvizsgáló
1311923
Hordozható telefonkészülék
1311913
Helyrajzi sz.0296 Okmány számIV-G09/2011 Leltáriszám94 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-94/2011 Leltáriszám46 Gyáriszám0296 Okmány számII-46/2011 Leltáriszám110 Gyáriszám0296 Okmány számII-110/2011 Leltáriszám92
Gyáriszám0296 Repülőtér: Hordozható telefonkészülék Okmány számII-92/2011 Leltáriszám54 Gyáriszám0296
1311923
Kézi UHR rádió
Repülőtér: Kézi UHR rádió
Kézi rep.sávos rádió
Repülőtér: Kézi rep. sávos rádió
Okmány számII-54/2011 Leltáriszám52 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-52/2011
106
Leltáriszám53 Gyáriszám0296 1311923
Marker adó
Repülőtér: Marker adó
Okmány számII-53/2011 Leltáriszám47
2011-04-01
1 125 000.00
1 125 000.00
0.00
1311923
Repülőtér: Meteorológiai műholdvevő
Gyáriszám0296
Meterológiai műholdvevő
2011-04-01
1 875 000.00
1 875 000.00
0.00
1311923
Mini meteorológiai állomás
Repülőtér: Mini meteorállomás
2011-04-01
1 625 000.00
1 625 000.00
0.00
2011-04-01
10 937 500.00
10 937 500.00
0.00
2011-04-01
131 535.00
131 535.00
0.00
2011-04-01
96 695.00
96 695.00
0.00
2011-04-01
252 000.00
252 000.00
0.00
2011-04-01
650 000.00
650 000.00
0.00
Okmány számII-93/2011 Leltáriszám51
2011-04-01
58 658.00
58 658.00
0.00
Gyáriszám0296
2011-04-01
500 000.00
500 000.00
0.00
Okmány számII-47/2011 Leltáriszám48 Gyáriszám0296 Okmány számII-48/2011 Leltáriszám45 Gyáriszám0296
1311923
NDB Jeladó
Repülőtér: NDB jeladó
Okmány számII-45/2011 Leltáriszám91
Repülőtér: Programozható memóriás tel
Gyáriszám0296
1311923
Programozható memóriás telefon készülék
Rádiójellel vezérelt óra
Repülőtér: Rádiójellel vezérelt óra
Okmány számII-91/2011 Leltáriszám85 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-85/2011 Leltáriszám96 Gyáriszám0296
1311923
Színes TV
Repülőtér: Színes TV
Okmány számII-96/2011 Leltáriszám49
1311923
Repülőtér: Szünetmentes áramforrás
Gyáriszám0296
Szünetmentes áramforrás
1311923
Telefonkészülék
Repülőtér: Telefonkészülék
1311923
Torony rádió
Repülőtér: Torony rádió
Okmány számII-49/2011 Leltáriszám93 Gyáriszám0296
107
Okmány számII-51/2011 Leltáriszám86 Gyáriszám0296 1311923
Távvevő
Repülőtér: Távvcső
Videómagnó
Repülőtér: Videómagnó
Consu GL 100 fax
Repülőtér: Consu GL 100 fax
Consu szett
Repülőtér: Consu kézibeszélő szett
Okmány számII-86/2011 Leltáriszám97
2011-04-01
136 513.00
136 513.00
0.00
2011-04-01
101 700.00
101 700.00
0.00
2011-04-01
54 000.00
39 153.00
14 847.00
2011-04-01
6 900.00
5 001.00
1 899.00
47 696 186.00
47 528 187.00
167 999.00
Gyáriszám0296 1311923
Okmány számII-97/2011 Leltáriszám121 Gyáriszám0296
131123
Okmány számII-121/2011 Leltáriszám120 Gyáriszám0296
131123
Okmány számII-120/2011
Békéscsaba,2013.03.1 1
108
20. napirendi pont Tárgy: A Macro-fit kutatási program támogatása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 28/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a Marco-fit kutatási projektet támogató levél kiadásával. 2. A jelen határozat alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem nyújt anyagi támogatást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a támogató levél aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28.” Nagy Sándor bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 7 fő. 21. napirendi pont Tárgy: A Békéscsaba, 75. hrsz-ú, Gyulai út 29. szám alatti ingatlan bérbeadása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslat A pontját teszem fel szavazásra azzal a módosítással, hogy a bérlőnek 2015. február 10-éig kell kiegyenlítenie a korábbi bérleti jogviszonyból eredő tartozását, valamint 2 havi díjelmaradás rendkívüli felmondási oknak tekintendő. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 29/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdésében biztosított hatásköre alapján az alábbi döntést hozza:
109
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata bérbe adja a Stamina Invest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (5940 Tótkomlós, Béla király utca 11., adószám: 14733356-2-04) számára a békéscsabai 75. hrsz-ú, 906 m2 alapterületű, beépítetlen terület művelési ágú ingatlant személygépkocsi, tehergépkocsi és utánfutó bérbeadási tevékenység végzése céljára. 2. A bérlő az általa bérelt földrészletért mindösszesen nettó 34.252,- Ft/hó, azaz harmincnégyezer-kettőszázötvenkettő forint/hó (bruttó 43.500,- Ft/hó, azaz negyvenháromezer-ötszáz forint/hó) bérleti díjat köteles előre, minden hónap 10-éig megfizetni. Ezen kötelezettség megszegése 2 havi díjelmaradás esetén rendkívüli felmondási oknak tekintendő. 3. A bérlő a területen csak 30 napon belül elbontható és elszállítható létesítményeket helyezhet el. 4. A szerződéskötésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő a szerződéskötésig, de legkésőbb 2015. február 10-ig kiegyenlíti a korábbi bérleti jogviszonyból eredő tartozását. A bérleti szerződést határozott időre, 2015. december 31-ig kell megkötni azzal a feltétellel, hogy a bérlő köteles megfizetni a 2015. január 1. és a bérleti szerződés megkötése közötti átmeneti időszakra vonatkozó bérleti díjat is, tekintettel arra, hogy a korábbi bérleti szerződés megszűnése óta az ingatlant folyamatosan, megszakítás nélkül használja. 5. A bérlő köteles saját költségén a teljes ingatlant és környékét karbantartani, tisztántartani és az őrzéséről gondoskodni. 6. A bérbevett ingatlan működéséhez és az ott ellátott tevékenységekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése a bérlő feladata és költsége. 7. A bérlő az ingatlan átvételekor készített átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapot visszaállítására köteles. 8. A földrészlet értékesítése esetén az önkormányzat kártalanítás megfizetése nélkül felmondhatja a bérleti szerződést. 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a fentieknek megfelelően a bérleti szerződést aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28. 22. napirendi pont Tárgy: Földterület értékesítése a Bojtorján utcában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 30/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a 24. § alapján az alábbi döntést hozza:
110
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szabályozási Terv módosítását és a telekalakítást követően a Békéscsaba, Bojtorján utca 2. szám alatti, 10842 hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonosai számára versenyeztetés nélkül értékesít 54 m2 területet a békéscsabai 1709/128 hrsz.-ú ingatlanból, az alábbi feltételekkel: -
-
Az Önkormányzat az 1709/128 hrsz.-ú földrészletből leválasztásra kerülő kb. 54 m2 terület értékesítése fejében bruttó 237.536,- Ft, azaz kettőszázharminchétezerötszázharminchat forint vételárat határoz meg. A bruttó vételár meghatározása során a földterület fajlagos vételára bruttó 3.784,- Ft/m2, a teljes vételár tartalmazza az értékbecslés, valamint a tulajdonjog bejegyeztetésének költségét is. Amennyiben az 54 m2 terület nagysága a megosztás során változik, a bruttó vételárat a fajlagos vételárnak megfelelően korrigálni kell. Az 1. pontban leírt vételárat az adásvételi szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell kifizetni. A megosztási vázrajz elkészíttetése, hatósági engedélyeztetése a 10842 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosainak feladata és költsége. A Szabályozási Terv módosításával kapcsolatban felmerülő költség a 10842 hrsz.ú ingatlan tulajdonosainak a költsége.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a fent írt feltételekkel az adásvételi szerződést aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 23. napirendi pont Tárgy: Tájékoztatás az intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséről Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 31/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a 2014. évi intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból támogatásban részesült intézmények – 76/2014. (XII. 16.) PGVB határozat szerint készült – beszámolóiról adott tájékoztatást elfogadja. Felelős: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke Határidő: 2015. január 27. 24. napirendi pont 111
Tárgy: A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 32/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatát, amellyel egyidejűleg a 81/2014. (III. 25.) PGVB határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Felelős: Dr. Kiss Gyula aljegyző Uhljár Erik igazgató Határidő: 2015. január 27.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2015.
A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a 32/2015. (I. 27.) PGVB határozatával jóváhagyta. 112
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya felülvizsgálatának rendje 1. 2.
3. 3. 4. 4.
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény saját bevételei 1.1. 2. Az ellenőrzés rendje 3. Az intézmény egyéb jellemzői
5. 5. 6. 6.
III. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény feladata Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre A gazdasági vezető jogköre és hatásköre Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
6. 7. 8. 8. 9. 10.
IV. BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény szervezeti egységei A karbantartási részlegvezető feladatai A gazdasági csoport feladatai A karbantartó csoport feladatai A telephelyi kapcsolattartók feladatai Munkaköri leírások
11. 11. 12. 12. 12. 13.
V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE 1. 2. 3. 4. 5.
A belső kapcsolattartás A külső kapcsolattartás Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény dolgozóinak képviselete A helyettesítés rendje
13. 14. 14. 14. 14.
VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek Az intézményen belüli minősítési rend Az intézményi hivatali titkok 113
14. 15. 21. 21.
5. Dokumentumok kiadásának szabályai 6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 7. Munkakörök átadása 8. Az intézmény dolgozóinak továbbképzése 9. Az intézmény ügyiratkezelése 10. Kiadmányozás rendje 11. Adózással kapcsolatos elszámolások 12. Az ellenőrzési tevékenység 13. Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. A helyiségek rendje 2. A berendezések használata
22. 22. 22. 22. 23. 23. 23. 23. 23.
24. 24.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése
25.
IX. MELLÉKLET
26. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy a felügyeleti szerv által jóváhagyott Alapító Okirat értelmében rögzítse és részletezze az intézmény adatait, feladatait, azok jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, működési szabályait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2000.évi C. törvény a számvitelről, 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 77/1993. (V.12.) Korm. rendelet a KJT végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményekről, 114
370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről, 4/2013. (I.11) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok Számviteli Politika • Leltározási és leltárkészítési, valamint a felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata • Eszközök és források értékelési szabályzata • Önköltség-számítási szabályzat • Pénzkezelési szabályzat Bizonylati rend és bizonylati album Számlarend és egységes rovatrend Gazdasági szervezet ügyrendje Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata HACCP rendszer szerinti technológiai utasítás Szabályzat a nemdohányzók védelméről Gépjármű üzemeltetési szabályzat Az üdülők működtetési szabályzata Uszodai működési szabályzatok Belső szabályzat a konyhai dolgozók kedvezményes munkahelyi étkezéséről A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata Kiküldetési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Reprezentációs kiadások szabályzata Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya, felülvizsgálatának rendje Az SZMSZ időbeli hatálya: - az SZMSZ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba, határozatlan időre szól. A SZMSZ személyi hatálya: - kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, 115
kiterjed mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az SZMSZ területi hatálya: - kiterjed a Békéscsabai Intézményellátó Centrum működési területeire, - kiterjed az intézmény képviselete szerinti, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ felülvizsgálata: - az intézményvezetői ciklus első évében, - ha az intézmény működési rendjében változás történik, - jogszabály által előírt esetben. -
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézményi alapadatokat az Alapító Okirat tartalmazza, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hagy jóvá. 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény pénzügyi szabályzatait a gazdasági vezető készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A szabályzatok frissítését, aktualizálását a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdasági vezető végzi. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint az intézmény ellenőrzési nyomvonalát (tervezési, pénzügyi, lebonyolítási, ellenőrzési folyamatok táblázatba foglalt szöveges, valamint folyamatábrákkal szemléltetett leírását) „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. A gazdálkodási, pénzügyi tevékenységek ellenőrzési feladatainak végrehajtásáért az igazgató felelős. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer; a feladatellátás folyamata és kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma: - Az önkormányzati támogatást a fenntartó finanszírozási ütemezéssel biztosítja. - Az intézmény saját bevételei számla kibocsátás ellenében realizálódnak. A kötelezettségvállalás az igazgató kompetenciája. - Minden beérkező számla először az igazgató által utalványozásra kerül, a gazdasági vezető ellenjegyzi. Ezt követően a könyvelő nyilvántartásba veszi az adatokat és aláírja a rögzítés tényét. - Az intézmény éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést a keretszámok ismeretében a gazdasági vezető készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. - Az évközi változások kezelése előirányzat módosítással történik. A fenntartó felé negyedévente forgalmi jelentés és mérlegjelentés, félévkor és év végén pénzügyi beszámoló készül. A jelentés és a beszámoló készítésének módja a Számviteli Politika, illetve a Gazdasági Szervezet Ügyrendje keretében szabályozott. 1.1. Az intézmény saját bevételei 116
- Központi, irányítószervi támogatás, - ingatlan bérbeadás bérleti díja, - sportlétesítmények bérleti díja, - uszodai szolgáltatás díja, - üdülő szálláshely szolgáltatási díja, - intézményi ellátási díjak. 2. Az ellenőrzés rendje Az intézmény ellenőrzését a Békés Megyei Kormányhivatal, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja és egyéb - jogszabály alapján erre feljogosított - szervezetek végezhetik. 3. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata Hosszú bélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum 5600 Békéscsaba, Pásztor u. 17. OTP 11733003-15802891 Adószám. 15802891-2-04
Körbélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum Békéscsaba (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével)
Az intézmény valamennyi cégszerű aláírása az intézményvezető és a gazdasági vezető együttes aláírásából tevődik össze. Cégbélyegző használata minden cégszerű aláírásnál kötelező. A bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést és jogról való lemondást jelent. A bélyegzők kezelését, annak használatára való jogosultságot az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
Az intézmény logója Telefon:
06-66-647237
E-mail:
[email protected]
Honlap:
www.bicenter.hu III.
AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1.
Az intézmény feladata 117
Az intézmény feladata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az önkormányzat, mint működtető részére meghatározott feladatok ellátása, azaz az ingóés ingatlanvagyon működtetése, tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatok biztosítása, valamint közreműködés a gyermekétkeztetési feladatok ellátásában. Az ingatlanok rendeltetésüknek megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerinti üzemeltetése, karbantartása. Feladata gondoskodni az ingatlanok vagyonvédelméről. Köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanokban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Feladata a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmények alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. Feladata a köznevelési intézmények épületének állagmegóvása. Feladata a Békéscsaba belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel, valamint önkormányzati tulajdonú üdülők működtetése. Feladata, a város elfogadott költségvetési koncepciója alapján, az önkormányzat fenntartásában álló költségvetési szervek; óvodák, bölcsődék részére karbantartási, esetenként felújítási feladatok elvégzése. Feladta az együttműködés, a BIC - nél meglévő létszámkapacitás felhasználása az óvodák és bölcsődék feladatellátásában. 2.
Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású dolgozók: • • •
Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettes
Vezető beosztású dolgozó •
Karbantartási részlegvezető
Gazdasági vezető irányítása alá tartozó munkakörök: -
Csoportvezető Személyzeti-munkaügyi főelőadók Gazdasági főelőadók Pénztáros Gazdasági előadó
Igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó munkakörök 118
-
Karbantartási részlegvezető Üdülési és bérbeadási koordinátor Adminisztrátor Kapcsolattartók Takarítók Konyhai kisegítők Portások
Karbantartási részlegvezető irányítása alá tartozó munkakörök -
Anyagbeszerző Karbantartók Villanyszerelők Egyéb képesített fizikai dolgozók Udvarosok Uszodagépészek Technikus
Az intézmény szervezeti rendszerét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény élén Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által megbízott igazgató áll. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a feladatokat az intézmény a leghatékonyabban, zökkenőmentesen lássa el a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az alkalmazottaknak a közvetlen együttműködést úgy kell megoldaniuk, hogy a feladatok ellátása zavartalan és a lehető leggyorsabb ügymenet szerinti legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 3.
Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatója a szervezeti egységek megbízott vezetőinek - gazdálkodás tekintetében a gazdasági vezető, szakmai területen az igazgatóhelyettes - közvetlen irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása mellett irányítja az intézmény szakmai és gazdálkodási feladatainak a végrehajtását a meghatározó szabályzatokon keresztül. Munkáltatói feladatok ellátása: munkáltatói jogkör gyakorlása, a munkavégzéshez szükséges körülmények biztosítása, a munkaköri leírások karbantartása. Az intézmény gazdálkodásának biztosítása: felelős a szabályzatok, illetve az intézményi dokumentumok elkészítéséért, folyamatos aktualizálásáért, a szabályzatok alapján az intézmény működtetése, külső, belső adatszolgáltatás, pénzeszközök biztosítása, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése, vagyongazdálkodás biztosítása és ellenőrzése, a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések számonkérése, adatszolgáltatások határidőben történő elkészíttetése, a belső ellenőrzés működésének biztosítása, a munkavégzéshez szükséges feltételek, technikai eszközök biztosítása.
4.
Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét és felelősségét az államháztartási törvény, valamint a fenntartó határozza meg.
119
Ellátja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetését. Az intézmény tevékenységi körébe tartozó ügyekben – a hatályos jogszabályi keretek között – önállóan, egyéni felelősséggel dönt. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, képviselője. Kiemelt feladatai • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • •
Vezeti az intézményt, felelős annak működéséért, szakmai hatékonyságáért és gazdálkodásáért. Képviseli az intézményt. Gondoskodik az intézmény anyagi, szellemi erőforrásainak hatékony felhasználásáról, gyarapításáról. Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja a rendelkezésre álló, jóváhagyott költségvetésen belül. Megteremti és biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. Irányítja a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkáját. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét. Megszervezi és működteti az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, biztosítja a tulajdon védelmét. Az intézmény tevékenységére és gazdálkodására vonatkozólag kockázatelemzést végez, és kockázatkezelési rendszert működtet. Elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. Kapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel, a fenntartóval, helyi és területi szakmai szervezetekkel. Munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol. Elvégzi a törvény által előírt időközönként és formában az érintett dolgozók minősítését. Vizsgálja a kötelezettségvállalást ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget, valamint ellenőrzi dokumentumainak tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét. Elkészíti az intézmény SZMSZ-ét és Ügyrendjét. Gondoskodik azok megfelelő aktualizálásáról. Folyamatosan értékeli az intézmény munkáját, tevékenységét. A bankszámla feletti aláírásra a banknál bejelentett módon jogosult. Felelős az üzemeltetési körébe tartozó intézmények funkcionális feladat ellátásért. Éves karbantartási tervet készít az intézmény gondozásában lévő épületek, eszközök tervszerű karbantartása érdekében. Biztosítja az információáramlást az irányító szerv felé. Az előterjesztések készítéséhez adatokat szolgáltat, a feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést készít.
Kiemelt felelősségi területek • •
Felelős a szakszerű és törvényes munkáért. Felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 120
• •
Felelős a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért. • Felelős a használatba adott, üzemeltetett vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az igazgató hatásköre az intézmény szakmai- gazdálkodási feladatai végrehajtásának megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére terjed ki. 5.
A gazdasági vezető jogköre és hatásköre A gazdasági vezető az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Közvetlenül irányítja a pénzügyi, számviteli csoportot. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény gazdasági működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok • • • • • •
•
Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt. Kialakítja és szervezi az intézmény pénzügyi, könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási rendszerét. Elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámolóit és jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról. Folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági szabályzatait. Ellenjegyzési jogkört gyakorol az intézményvezető kötelezettségvállalásai és utalványozása esetén. Vizsgálja az ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget és a célszerűségi eljárás meglétét, valamint ellenőrzi a gazdasági személyekhez kapcsolódó dokumentumok tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét.
Kiemelt felelősségi területek • •
6.
Felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi és számviteli fegyelem megtartásáért Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is.
Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatóhelyettes az intézmény szakmai működésével kapcsolatos feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Az intézmény igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az igazgatóhelyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amit a 121
fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz, kivéve a gazdasági és pénzügyi feladatokat, valamint a munkaviszony létesítését és megszüntetését. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Segíti a tervezés, szervezés, ellenőrzés, elemzés, értékelés munkájában. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény szakmai működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok •
Az igazgatóval együttműködve segíti az intézményi döntéshozatalok előkészítését, információk, vélemények gyűjtését. Közreműködik az intézményi dokumentumok elkészítésében, jogszabályok szerinti aktualizálásában, a szakmai beszámolók elkészítésében. Kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel, a Megyei Tankerülettel, a felmerülő problémák rögzítését és azok megoldásának nyomon követését ellenőrzi. Figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények szakmai munkáját, az intézményi költségvetés elkészítéséhez adatokat, információkat szolgáltat. Kialakítja és működteti a közvetlen irányítása alá tartozó területeken a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést. Irányítja a nyári karbantartási munkálatokat, elkészíti a hozzá kapcsolódó beszámolókat. Irányítja és ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját, a technikai dolgozók szabadságolását, helyettesítését. Közreműködik az irányítása alá tartozó dolgozók munkájának minősítésében, értékelésében. Az információs és szervezeti rendre, személyzeti munkára vonatkozóan javaslatot, módosítási javaslatot tesz. Részt vesz a beruházások előkészítésében, lebonyolításában, javaslatot tesz a fejlesztésekre.
• • • • • • • • •
Kiemelt felelősségi területek • • •
Felelős az intézmény szakmai tevékenységéért, a kitűzött célok megtartásáért. Az igazgató távollétében felelős az intézmény szabályszerű működtetéséért. Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is. IV.
BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. Az intézmény szervezeti egységei: • • •
Gazdasági csoport, Karbantartó csoport, Intézményi telephelyek – kapcsolattartók.
2. A karbantartási részlegvezető feladatai: 122
A karbantartási részlegvezető az igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa, feladatait az igazgatóhelyettes közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Távolléte alatt az intézmény igazgatóhelyettesét teljes hatáskörrel helyettesíti. A karbantartási részlegvezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. • • • • • • • • • • •
3.
Együttműködik a köznevelési intézményeknél dolgozó kapcsolattartókkal, gondoskodik a megfelelő információ átadásról. Szervezi és ellenőrzi az irányítása alá tartozó dolgozók munkáját. Összegyűjti a karbantartási, javítási igényeket, szervezi, irányítja és ellenőrzi a munkálatokat. Az aktuálisan jelentkező karbantartási, felújítási, illetve egyéb feladatokhoz begyűjti a munkaerő igényléseket a kapcsolattartóktól, és biztosítja a megfelelő munkaerőt a feladat elvégzéséhez. Tervezi, szervezi és ellenőrzi a nyári karbantartási munkálatokat, előkészíti a hozzá kapcsolódó beszámolókat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyeket. Ellátja az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságával, helyettesítésével kapcsolatos feladatokat. Tárgyalásokat folytat a vállalkozókkal, kivitelezőkkel, bekéri az árajánlatokat, részt vesz az elbírálásban, előkészíti az új szerződéseket. Közreműködik a leltározási feladatok végrehajtásában, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a selejtezési munkálatokat a telephelyeken. Részt vesz a munkaköréhez kapcsolódó adatszolgáltatások, statisztikák készítésében. Összegyűjti a köznevelési intézmények havi irodaszer, tisztítószer és egyéb anyagigényét, részt vesz az elbírálásukban, megszervezi a beszerzéseket.
A gazdasági csoport feladatai: Ellátja a gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat • a tervezéssel, • az előirányzat-felhasználással, • a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, • az üzemeltetéssel, • fenntartással, • működtetéssel, • beruházással, • a vagyon használatával, • hasznosításával, • a munkaerő-gazdálkodással, • a készpénz kezelésével, • a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, • az adatszolgáltatással, • munkaügyekkel és bérgazdálkodással, • az élelmezéssel kapcsolatban.
4. A karbantartó csoport feladatai: 123
•
üzemeltetésre átvett intézmények üzemeltetési, karbantartási, fenntartási feladatainak teljes körű ellátása, • üzemeltetésre átvett intézmények kisjavítási feladatainak ellátása, • nagyobb munkaerő létszámot igénylő feladatok /pl. iskolai rendezvények/ technikai ellátása, • a belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel. Vezeti a karbantartási részlegvezető, aki irányítja, szervezi és ellenőrzi munkájukat. 5. A telephelyi kapcsolattartók feladatai: • • •
ellátják az étkeztetéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a térítési díjak beszedését, elszámolnak a Gyermekélelmezési Intézmény felé, rendszeres kapcsolatot tartanak az igazgatóhelyettessel és a karbantartási részlegvezetővel, jelentéseket készítenek, adatokat szolgáltatnak, ellátják az intézmény és az állandó, illetve eseti bérlők közötti kapcsolattartó feladatokat.
6.Munkaköri leírások A Békéscsabai Intézményellátó Centrum dolgozóinak részletes feladatait, hatáskörét és felelősségi területeit névre szólóan a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások elkészítéséért és azok aktualizálásáért az intézményvezető, a gazdasági csoporton belül a gazdasági vezető, egyéb dolgozók körében az igazgatóhelyettes a felelős. Az intézményvezető felelőssége, hogy a munkaköri leírásokban foglaltak az intézmény számára előírt feladatokat a jogszabályi előírások és a szabályzatok figyelembe vételével teljes egészében lefedjék. A munkaköri leírásokban foglaltak, illetve a munkakörökben, személyekben történt változások esetén a módosításokat 15 napon belül végre kell hajtani. A munkakörök átadása esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az átadás időpontját, a munkakörrel kapcsolatos információkat, adatokat, folyamatban lévő ügyeket, eszközöket és egyéb észrevételeket. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell. A jegyzőkönyv elkészítéséért a felettes vezető a felelős. V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE, ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás hatékony és eredményes megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését az intézményvezető iránytó tevékenysége, valamint a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a vezetői értekezlet, valamint a csoport értekezlet is segítik. Az intézmény szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes részlegek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és a magasabb vezetők közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményen belül az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség is megtalálható, a 124
szervezeti ábrában rögzítettek alapján. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az alapszolgáltatást végző szakmai egység feladatai egymásba kapcsolódnak, ezért ezen egység vezetői és munkavállalói személyes kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartás során minden esetben a szakmai etika elveit szem előtt tartják. Az alkalmazottaknak a szakmai együttműködést úgy kell megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan legyen. A szakmai egységek vezetői kötelesek egymásnak minden információt és dokumentációt átadni. 1.
A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amely másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző egyeztetések, értekezletek, fórumok: - kéthetente vezetőségi értekezletek, melyeken részt vesz az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője, igazgatóhelyettese és üzemeltetési-beszerzési csoportvezetője, - fórum évente 1 alkalommal az intézmény valamennyi dolgozójának részvételével.
2.
A külső kapcsolattartás Az intézmény egyéb más szervezetekkel való kapcsolatát az intézményvezető hangolja össze, és irányítja. Az intézmény együttműködési megállapodásokat köthet az eredményes és hatékony működés érdekében. A kapcsolattartáshoz szükséges értekezletek során jegyzőkönyv vezetése, annak hitelesítése kötelező.
3.
Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó önkormányzat irodáival, valamennyi intézményével. Az intézmény rendszeres és szoros kapcsolatot tart a Békéscsabai Tankerülettel annak érdekében, hogy a vonatkozó törvények szerint biztosítsa az ingatlanokban a köznevelési feladatok megfelelő színvonalú és biztonságos ellátását. Az intézmény kapcsolatot létesíthet más intézménnyel, vállalkozással, mely a dolgozók számára tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít. A kapcsolatfelvétel csak az igazgatón keresztül történhet.
4.
Az intézmény dolgozóinak képviselete Az intézmény közalkalmazottai Közalkalmazotti Tanácsot hoznak létre, melynek működését az intézmény vezetése támogatja. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató közti kapcsolatrendszert a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Az intézmény együttműködik minden olyan törvényes dolgozói szervezettel, mely az alkalmazottak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.
5.
A helyettesítés rendje
125
Az intézményben folyó munkát a dolgozók átmeneti vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban rögzítjük. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető gyakorolja valamennyi foglalkoztatott esetében a kinevezést, az átsorolást, a kinevezés módosítást, a jogviszony megszüntetést és a fegyelmi felelősségre vonást, dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről. - Utasítást csak a közvetlen felettes adhat konkrét feladat ellátására, a végrehajtás módjára. Más csoport vezetője csak rendkívüli helyzetben utasíthatja azokat a dolgozókat, akik nem tartoznak az irányítása alá. Az igazgató a nem közvetlenül alá rendelt dolgozónak adhat utasítást, de gondoskodnia kell arról, hogy erről az utasításról a dolgozó közvetlen felettesét is értesítse.
2.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelességek A munkaviszony Foglalkoztatási jogviszonyok az intézményben: • közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerint, • megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, • munkajogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint, • a prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint, • a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvény hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. A munkaviszony létesítése
126
A munkaviszony létesítése során a munkáltató az Mt. 42-49. §-aiban és a Kjt. 20-24. §aiban foglaltak szerint köteles eljárni. A munkaviszony közalkalmazotti kinevezéssel, megbízási szerződéssel, vagy munkaszerződéssel (a továbbiakban: munkaszerződés) jön létre. A munkaszerződés alapján • a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, • a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót • a napi munkaidőről, • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, • a munkakörbe tartozó feladatokról, • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ez alatt az időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Általános magatartási követelmények •
• •
•
•
A munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. 127
•
•
•
• •
•
•
• •
•
A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
A munkáltató kötelességei • •
A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. 128
• •
•
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
A munkavállaló kötelességei A munkavállaló köteles • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, • munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, • munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, • a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, • munkatársaival együttműködni. A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A munkaidő, az intézmény munkarendje A munkáltató biztosítja az Mt. 86-91. §-aiban foglaltak betartását. Az alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működésének biztosítását szem előtt tartva. A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását az Mt. 92. § (1)-(2), (5), 93-94. §, 96100. §, 113. § (1)-(3), (5), 134. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a Kjt. 59. §-ában meghatározott szabályok figyelembe vételével köteles megállapítani. Az intézményben a közalkalmazottak foglalkoztatása az alábbi munkarendben történik: • az intézményben a heti munkaidő-keret 40 óra, • a heti munkaidő hétfőtől péntekig teljesül, • a zavartalan működés érdekében a pontos munkaidő beosztást az intézményvezető határozza meg, • kötetlen munkaidő beosztásúnak minősül az intézményvezető, a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkaköre, 129
•
a munkaközi szünet, illetve a pihenőidő tekintetében az Mt. 103-106. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak, • a munkaközi szünet időtartama alkalmanként 20 perc, • az alkalmazottaknak munkaidejük kezdetére, a munka felvételére készen kell állniuk, az előírt helyen és munkára képes állapotban kell megjelenniük, • az alkalmazottaknak az esetleges távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt, illetve a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest a munkaidő kezdetéig - ettől eltérni csak indokolt esetben, az indoklás utólagos megtételével lehet, • az intézmény központi irányításának hivatalos munkarendje hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig tart, pénteken 7.30 órától 13.30-ig, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is, • a pénztár külső ügyfelek felé hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00 óra között, pénteken 8.00-12.00 óra között tart nyitva, • a karbantartók, takarítók, konyhai kisegítők, portások, udvarosok, egyéb munkakörben dolgozók munkarendjét, munkaközi szünet idejét a munkaköri leírások tartalmazzák, • a rendkívüli munkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén a munkáltató az Mt. 107-109. §, valamint 113. § szerint jár el, • az intézmény közalkalmazottainak helyettesítési rendjét az intézményvezető - a gazdasági vezetővel vagy az igazgatóhelyettessel egyeztetve - határozza meg. Az igazgató átütemezheti a munkaidőt, ha a munka természete, a munkaszervezés, a munkaeszközök vagy a munkaidő ésszerűbb kihasználása ezt szükségessé teszi. Az összmunkaidő ebben az esetben sem lehet hosszabb egy naptári évben a teljes munkaidőnél. Munkaidő átütemezés esetében a heti munkaidő nem lehet hosszabb 60 óránál. A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 10 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállaló nőnek a terhessége idején és a három évnél fiatalabb gyermek szülőjének a munkaidejét csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával lehet átütemezni. Szabadság A munkáltató a munkavállalót megillető évi rendes szabadság kiadása során az Mt. 122125. § szerint jár el. A szabadság igénybevétele az éves szabadságolási terv alapján történik. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.), valamint az Mt.- ben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a személyzetimunkaügyi főelőadók, valamint a kapcsolattartók felelősek. A munkaszerződéstől eltérő alkalmazás A munkáltató a munkaszerződéstől eltérő alkalmazás esetén az Mt. 53.§ (1)-(5) bekezdésekben, valamint a Kjt. 24. § (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, illetve munkahelyen foglalkoztatni. A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy 130
háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az utasítás teljesítésének megtagadása A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól • keresőképtelensége, • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, • hozzátartozója halálakor két munkanapra, • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkáltató a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló 131
személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetésére az Mt. 63-70. §-ok és a Kjt. 25-38. §-ok rendelkezései vonatkoznak. A munkaviszony megszüntethető • közös megegyezéssel • felmondással • azonnali hatályú felmondással. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt: • a várandósság • a szülési szabadság • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének – de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti: • a felszámolási- vagy csődeljárás alatt • a munkavállaló képességére alapított okból vagy • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés felmondását legalább 15 nappal korábban írásban köteles közölni. A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor munkakörét köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkaviszony felmondással történő megszűnésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. 3.
Az intézményen belüli minősítési rend A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményvezető köteles gondoskodni a dolgozók minősítéséről. A dolgozók minősítése az intézményvezető feladata. A 132
gazdasági-pénzügyi csoporton belül egyes minősítési ügyeket az intézményvezető átadhat a gazdasági vezetőnek, egyéb dolgozók körében pedig az igazgatóhelyettesnek. Az elkészített minősítési lapot a dolgozónak lehetősége van megismerni és véleményezni. A minősítési lap a személyi anyag részét képezi és más dolgozók előtt titkosnak minősül. Az intézményvezető béremelések és jutalmazások során a minősítési lap információit mérlegeli. 4.
Intézményi hivatali titkok: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - a személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok, - levéltitok, magántitok, üzleti titok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Hivatali titok közlését az intézmény valamennyi dolgozója csak az intézményvezető engedélyével teheti meg.
5.
Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok kiadása csak az intézmény igazgatójának az engedélyével történhet.
6.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: - a televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül, - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adására az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, - elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, - a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, - a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire, az ellátottak személyiségi jogaira, - nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, - a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, - kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse, - külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.
133
7.
Munkakörök átadása
A vezető állású dolgozók, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - az átadás- átvétel időpontját, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és az átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást, a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 8.
Az intézmény dolgozóinak továbbképzése Az intézmény dolgozóival szemben megfogalmazódott egyik legfontosabb elvárás a magas szakmai képzettség és a folyamatosan változó törvényi háttér alapos ismerete, annak gyakorlatban történő alkalmazása. Ennek értelmében ahhoz, hogy az intézmény a fenntartó által kitűzött célokat a megfelelő színvonalon teljesíteni tudja, dolgozóinak számára folyamatos továbbképzést kell biztosítania. Az intézményvezető köteles gondoskodni az éves költségvetés tervezése folyamán a megfelelő mértékű továbbképzéshez szükséges pénzügyi háttérről. A tanulmányt folytatóval tanulmányi szerződés köthető, amennyiben munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a megszerzett képesítés, tudásanyag és a költségvetésben a fedezet biztosított rá. A tanulmányi szerződés tartalmazza a költségekhez való hozzájárulás mértéke mellett a dolgozó időszakonkénti beszámolási és igazoltatási kötelezettségét is.
9.
Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az intézmény Iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell végezni. Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik.
10.
Kiadmányozás rendje Az intézményben bármilyen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult, mely a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti az aláírási jogosultságnak megfelelően a kiadmány kézi vagy digitális aláírásával. Távolléte esetén a kiadmányozási jog a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest illeti.
11.
Adózással kapcsolatos elszámolások Az intézmény az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az intézmény nyilvántartási kötelezettségét számítástechnikai program segítségével végzi. Az elszámolás és nyilvántartás részletes ügyviteli teendőit a Bizonylati rend tartalmazza. 134
12.
Az ellenőrzési tevékenység A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) során a pénzügyi döntések dokumentumainak ellenőrzését, az előzetes pénzügyi kontrollt és a gazdasági események könyvelését megfelelően el kell különíteni és azokat dokumentálni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés legfontosabb alapelve a vezető elszámoltathatósága, ez alapján az intézményvezető köteles a belső kontroll rendszert kiépíteni, dokumentálni, működtetni és arról beszámolni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos pénzügyi rendszer teljes kiépítésének és működtetésének szabályozását „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért és rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős. A belső kontroll rendszere magába foglalja az intézményben folyó szakmai és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves terv alapján történnek, melynek jóváhagyása az intézményvezető feladata.
13.
Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás Kötelezettségvállalásra és utalványozásra intézményi szinten az intézményvezető jogosult. Az intézményre vonatkozó ellenjegyzési joggal az intézmény gazdasági vezetője bír. Az ellenjegyző a kötelezettségvállalás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás szabályszerűségét. Az ellenjegyző az utalványozás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés meglétét. Az intézmény a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, a szakmai teljesítésigazolás formai követelményeit a Gazdasági szervezet ügyrendjében leírtak szerint köteles végezni. VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE
1.
A helyiségek rendje Minden dolgozó köteles a helyiségeket és berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Minden dolgozó és az intézmény területén tartózkodó látogató köteles a tisztaságot megőrizni, tevékenységével a folyamatos munkát nem zavarhatja. A tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi rendszabályokat mindenkinek be kell tartani. A dolgozók a szabályzatokat kötelesek megismerni és azt aláírásukkal igazolni.
2. A berendezések használata Az intézmény nagy értékű berendezéseinek használata körültekintést igényel a dolgozók részéről. A számítástechnikai eszközök helyi és hálózati módosítását csak szakember végezheti az intézményvezető engedélyével.
135
Egyéb nagy értékű eszközök használata csak a kezelési utasításnak megfelelően történhet. Az intézmény szigorú, személyes felelősségvállalási rendet köteles kialakítani a vagyonvédelem érdekében. Szándékosságból vagy felelőtlenségből okozott kárt kivizsgálás után a károkozónak meg kell téríteni. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg a 81/2014. (III.25.) PGVB határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Az SZMSZ mellékletét képezi az intézmény mindenkor hatályos Alapító okirata. Az SZMSZ további módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - az intézmény igazgatója, - közalkalmazotti tanács. Az SZMSZ mellékletének naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Az SZMSZ mellékleteinek módosítására sor kerülhet a Szabályzat módosítása nélkül is.
136
X. MELLÉKLET 1. sz. melléklet: Szervezeti felépítés 2. sz. melléklet: Az intézmény Alapító okirata Az SZMSZ melléklet naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.
Békéscsaba, 2015. február 1.
_____________ Uhljár Erik igazgató
137
138
26. napirendi pont Tárgy: Bejelentések Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A „Bejelentések” között szeretne-e valaki valamilyen bejelentést, észrevételt tenni? Amennyiben nem, köszönöm a megjelenést, a bizottsági ülést befejezettnek nyilvánítom.
kmf.
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök
Tímár Ella bizottsági tag
139
JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 2015. január 27-én tartott nyilvános üléséről. Helye:
Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló
Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella a bizottság képviselő tagja Filadelfi Szabolcs a bizottság nem képviselő tagja Labos Tibor külsős a bizottság nem képviselő tagja Nagy Sándor a bizottság nem képviselő tagja Prókai Zoltán a bizottság nem képviselő tagja Hrabovszki György a bizottság nem képviselő tagja Dr. Nagy József Mobil Esco Zrt. Vass Lajos Mobil Esco Zrt. Dr. Stündl László Mobil Esco Zrt. Nagy Márk Mobil Esco Zrt. Dr. Duray Balázs SZIE egyetemi docens Réti László osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Varga Melinda osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kozma János vezérigazgató Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Nagy Ferenc alpolgármester Takács Péter képviselő Szántó Zsolt kabinetvezető Sztankó Ilona PIU vezető Wittmann László osztályvezető Tarné Stuber Éva osztályvezető Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Dr. Urbán-Zsilák Klára osztályvezető Veresné Hoffmann Anikó osztályvezető-helyettes Csernus István osztályvezető-helyettes Dr. Sódar Anita csoportvezető Dr. Csernus Ibolya jogász Dr. Bacsa Zoltán jogász Igazoltan távol: Dr. Kerekes Attila a bizottság képviselő tagja Kutyej Pál a bizottság képviselő tagja Miklós Attila a bizottság képviselő tagja Bíró János a bizottság képviselő tagja Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 7 fő bizottsági tag. Javasolta a meghívóban jelzett napirendi pontok megtárgyalását sorrend-módosítással, valamint egy előterjesztés napirendről történő levételével (16.). Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A napirendi pontok elfogadását teszem fel szavazásra a módosításokkal.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az alábbi határozatot hozta: 5/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14. 15. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt Képviselői kérdésre adott válasz véleményezése a volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában Együttműködési megállapodás aláírása a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával A Körösök Völgye Natúrpark létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat Döntéshozatal „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban A Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vállalkozásfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos módosítási kérelme Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése Csabai Jövőért Egyesülettel együttműködési megállapodás kötése Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítása Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjáról A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata Döntés óvodai kapacitás meghatározása vonatkozásában Tájékoztatás és döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási programjairól Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a BÉTHEL Alapítvánnyal Békéscsaba Megyei Jogú Város területén menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési feladatok ellátásáról szóló közszolgáltatási szerződés módosítása MÁV beruházás keretében átépítésre kerülő közlekedési felületek üzemeltetése, forgalmi rendjének jóváhagyása A Békés Airport Kft. használatában lévő eszközök, ingóságok ingyenes megigénylése a Magyar Államtól A Macro-fit kutatási program támogatása A Békéscsaba, 75. hrsz-ú, Gyulai út 29. szám alatti ingatlan bérbeadása Földterület értékesítése a Bojtorján utcában Tájékoztatás az intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséről 2
24. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása 25. Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel 26. Bejelentések
1. napirendi pont Tárgy: Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt Dr. Nagy József, valamint Vass Lajos a Mobil Esco Zrt. képviseletében vetítés keretében tájékoztatták a bizottságot a cég tevékenységi területéről, valamint a Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projektben rejlő lehetőségekről. Hrabovszki György bizottsági tag: A lakossági vagy vállalkozói szektorra kiterjesztik? Vass Lajos: Természetesen. Az a cél, hogy minél szélesebb körben ki tudjuk ezt terjeszteni. Dr. Nagy József: Sok külföldi partnerünk van, a németek részéről volt egy megkeresés. Ők azt mondták, hogy mióta városi erőműveket csinálnak, bevonták a közösséget, igazi közösség fejlődik. Itt is mi azt szeretnénk, hogyha lenne olyan projektgazda, aki kiterjesztené a lehetőséget a városra. Van egy filozófiánk, hogy egy közösség akkor igazi közösség, ha van közös nevező. Amikor végignéztük, hogy milyen lehetőségek vannak, a legjobb üzlet a 21. században a villamos energia termelése, tárolása, és integráció a megújuló városban. Ha úgy dönt az önkormányzat, akkor lakosok, vállalkozók, nonprofit szervezetek, egyházak is részesei lehetnek ennek a nagy projektnek, aminek a végén haszon van. Tekintettel arra, hogy ebben a körben először találkozunk és közben pedig valószínű, hogy a tavasz folyamán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap is megnyílik. Olyan lehetőségek nyílnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, amelyeket véteknek tartanánk kihagyni. A közösségeket arra biztatjuk, hogy gondoljanak arra, hogy hogyan lehet egy olyan nonprofit szervezetet létrehozni, amelyik a helyi élelmiszeripart, a helyi termékeknek a piacra jutását segítik. Ebben a blokkban Békéscsaba élelmiszeripari, energetikai innovációs konzorciumát álmodtuk meg, amelyből lehet egy későbbi együttműködés. Dr. Stündl László Mobil Esco Zrt.: Az élelmiszeripar területén két irányvonal van. Egyik: a kistermelők, családi vállalkozók számára olyan technológiák fejlesztése, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból fontosak. A mezőgazdaságban az alapanyag előállítása mellett a feldolgozás és a helyi ellátásláncok támogatása fontos. A másik élelmiszeripari terület pedig azoknak a magas hozzáadott értékű, különleges minőségű élelmiszereknek a fejlesztése, amelyek valamely betegségcsoportnak a megelőzősére szolgálnak. Ugyancsak egy megújuló energiaforrás, amely mezőgazdasági biomassza hasznosításáról szól, illetve a környezetgazdálkodási vonal pedig arról, hogy a termelés negatív környezeti hatását hogyan lehet csökkenteni, hogy lehet olyan módon termelni, hogy minimális legyen a negatív hatása. Prókai Zoltán bizottsági tag: Említették, hogy vannak mintapéldányok ebben a projektben az öt másik városban. Milyen fázisban tartanak ezek az együttműködések, vagy már konkrét együttműködés van? Biztos vannak már tapasztalati számok arra vonatkozóan, hogy egy 3
Békéscsaba nagyságú városban hol kezdődik az a határ, amikor érdemes beszállni? Mekkora forrásokat igényel? Vass Lajos: Attól függ, mit szeretne a város, akár egy intézmény épületenergetikai felújítása is megéri. Ha a megújuló energiaforrás beruházásokat vesszük alapul, már akár az 1-2 kW-os háztartásméretű kiserőművek felszerelése is megéri. Dr. Nagy József: A paksi önkormányzat 2014. tavaszán úgy döntött, hogy velünk csinál egy projektet. Az ő pályázatuk egy előzetes elbíráláson átment, az egy 12 milliárdos pályázat. Vass Lajos: Főként elektromos közlekedésre irányul a projekt. Elektromos töltőhálózatot kívánnak építeni. Elektromos midi és normál buszokat kívánnak beszerezni. Egy olyan központot kívánnak felépíteni, amely biztosítja a járművek részére az energiát. Hrabovszki György bizottsági tag: Egy irányító központhoz korlátlan csatlakozás létesíthető akár betáplálás, akár kivét vonatkozásában? Mi Békéscsabának az üzlet abban, hogy itt csináljunk egy irányító központot? Vass Lajos: A központ kereskedik, olcsóbban vásárol és drágábban ad el áramot. Olyan rendszerszintű szolgáltatásokat tud nyújtani, ami az energetikai piacon jóval nagyobb haszonnal kecsegtet, mint például maga az energia eladása. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mi az, hogy decentralizált erőmű? Mit takar az Európai Polgármesterek Szövetsége? Mit hozhat ez a városnak? 500 millió forint értékben elkezdtünk Békéscsabán egy LED korszerűsítést a közvilágítás tekintetében. A fürdőnél is 500 tonnával csökkentettük a széndioxid kibocsátást egy energetikai átalakítással. A pályázatok megszerzése, lobbitevékenység témára nem tértek ki részletesen az előterjesztésben. Nem mindegy, hogy olyan partnerekkel állunk kapcsolatban, akik hathatósan tudnak lobbizni, akiknek megvannak azok az uniós kapcsolatai, amin keresztül nagyobb eséllyel lehet majd a pénzre pályázni. A kivetített táblázatban a közbeszerzések 2015. I. félévére vannak ütemezve, de a tervezés 2016-ra. Mibe kerül ez nekünk? Mennyi önerő szükségeltetik hozzá? Kell-e projekttársaságot felállítani, annak mik a költségei? Ki milyen arányban vesz részt ezekben a projektmenedzsmentekben? A haszon hogyan oszlik meg? Dr. Nagy József: A decentralizált erőmű alatt azt értjük, hogy nem egyben van egy több megawattos rendszer telepítve, hanem akár családi házakra, udvarokra, szétszórva. Ezek egy központba futnak össze, ott minden információt látunk. Ezért jeleztük azt, hogy ebben a lakosok is részt vehetnek. Vass Lajos: Az Európai Polgármesterek Szövetsége egy EU által támogatott független szervezet. A belépés önkéntesen zajlik. Az önkormányzatok határozattal léphetnek be. A Polgármesterek Szövetsége azt kéri minden belépő tagtól, hogy a fenntartható energia akciótervet készítse el, amely önkéntes vállalást tartalmaz arra, hogy 2020-ig hány %-ban csökkenti az önkormányzat a település CO2 kibocsátását. Ez a vállalás lehet 1 % is. Belépési díj nincs, tagsági díj nincs. Legnagyobb előnye a lobbitevékenység, amit a Polgármesterek Szövetsége Brüsszelben kifejt. 4
Dr. Nagy József: Az, hogy mit kell beletenni az önkormányzatnak: először is meg kell nézni, hogy melyik területen kezdjünk el együtt dolgozni. Mi javasoljuk a Paksnál bevált forgatókönyvet, ők ebbe a részvénytársaságba beletettek 40 millió forintot és abból kapnak 1,5 millió euró értékű tervet, dokumentációt, engedélyt, tanulmányokat. Hogy ez megtérülő beruházás lesz-e, mikor térül meg, mit érdemes megcsinálni, mit nem, ez „nagyítón” keresztül kerül átvizsgálásra. Erre van 1,5 év. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Módosításként javaslom az Együttműködési megállapodás II/3. pontjához, hogy Tímár Ella képviselő asszony bekerüljön a projekt előkészítő és alkotó bizottságba. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 6/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja, hogy az Együttműködési megállapodás II/3. pontja kerüljön akként módosításra, hogy Tímár Ella képviselő asszony a Projekt Team tagja legyen. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a módosítással. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 7/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a módosítással, hogy Tímár Ella képviselő asszonyt a Projekt Team tagjának javasolja (Együttműködési megállapodás II/3. pontja): 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése szándékát fejezi ki, hogy kezdeményező szerepet vállal a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai elemekre épülő, jelentős CO2 kibocsátás csökkentést eredményező, megújuló és alternatív energia helyi fogyasztást ellátó városi és városkörnyéki tömegközlekedés és közszolgáltatási szállítás modernizációját szolgáló integrált rendszer kialakításában, továbbá a városi közintézmények épületeinek és a helyi nagyfogyasztók energiahatékonysági teljesítményének javításában. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a MOBIL-ESCO Holding Zártkörűn Működő Részvénytársasággal (3554 Bükkaranyos, Nagy-ferenczi tanya) a jelen határozat 1. számú melléklete szerint.
5
3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - a fenntarthatóság, a CO2 kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság elkötelezettjeként – csatlakozni kíván az Európai Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors). 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az együttműködési megállapodás és a csatlakozási dokumentumok aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. március 31. 1. számú melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a MOBIL-ESCO Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 3554 Bükkaranyos, Nagy-ferenczi tanya adószám: 23592779-2-05 statisztikai számjel: 23592779-7010-114-05 képviseli: Vass Lajos igazgatósági elnök (a továbbiakban: MOBIL-ESCO Zrt.), másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata cím: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. törzsszám: 725361 /PIR/ adószám: 15725369-2-04 statisztikai számjel: 15725369-8411-321-04 képviseli: Szarvas Péter polgármester (a továbbiakban: Önkormányzat), között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: I. Az együttműködés célja 1. Az Önkormányzat szándékát fejezi ki, hogy kezdeményező szerepet vállal és intézkedéseket valósít meg a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai elemekre épülő, jelentős CO2 kibocsátás csökkentést eredményező, megújuló és alternatív energiaforrású, decentralizált erőművek együttműködésén alapuló villamos energia helyi fogyasztást ellátó városi és városkörnyéki tömegközlekedés és közszolgáltatási szállítás modernizációját szolgáló integrált rendszer kialakításában, továbbá a városi közintézmények épületeinek és a helyi nagyfogyasztók energiahatékonysági teljesítményének javításában. 2. A fenti célok érdekében az Önkormányzat keresi azon külső forrásbevonási lehetőségeit, amelyek segítségével mindezek megvalósíthatók. Az Önkormányzat 2014-ben elkészítette az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, továbbá kialakította az Energiagazdálkodási Stratégiáját. Mindezen stratégiai dokumentumokkal 6
összhangban hazai és nemzetközi pályázati lehetőségeket keres, előnyben részesítve a magas támogatási intenzitású, vissza nem térítendő támogatásokat. 3. Az Önkormányzat - a fenntarthatóság, a kibocsátás csökkentés és az energiahatékonyság elkötelezettjeként - együtt kíván működni az Európai Polgármesterek Szövetségével (Covenant of Mayors) vállalva ezzel, hogy Fenntartható Energia Akciótervet készít, ezzel megalapozva kapcsolódó intézkedéseit. 4. A villamos energia tárolási alrendszer bázisát a legújabb technológiákkal készült, nagy energiasűrűségű akkumulátorok alkotják. A villamos energia töltési alrendszerében a már ma is használt gyors töltési berendezések alkalmazása a cél. Az értéklánc csúcsa a projekt kiemelt célja - a villamos meghajtású közlekedési eszközök közszolgáltatás célú rendszerbe állítása, elsősorban a városi energiaellátás és a városi és a helyközi közösségi közlekedés céljára. 5. A „Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt” (a továbbiakban: Projekt) megtervezése és megvalósítása teret nyit az energiagazdálkodás és tömegközlekedés modernizációjára, támogatva ezzel nemcsak az „olcsóbb energia – olcsóbb közlekedés” nemzeti törekvésének európai elterjesztését, hanem az emisszió-szegény és energiahatékony településmenedzsment gyakorlati megvalósítását is. II. Az együttműködés tárgya 1. Az Önkormányzatnak a fent kitűzött cél eléréséhez - a saját erőforrásai mellé - külső tudást, tapasztatot kell bevonnia. Az Önkormányzat elsődleges szempontja a hazai és közvetlen Európai Uniós pályázati források felkutatása és pályázatok benyújtása. 2. Az Együttműködési megállapodásban meghatározott célok eléréséhez szükséges létrehozni azt a Projekt Team-et, amely az pályázatok előkészítését és a megvalósítását irányítja, továbbá érvényesíti a város érdekeit az esetleges nemzeti és nemzetközi szintű fejlesztések során. 3. A Projekt Team összetétele: • • • • • • • • •
Hanó Miklós alpolgármester, Tímár Ella képviselő, Opauszki Zoltán tanácsadó, energetikus, városfejlesztő-projektmenedzser, Rapajkó Mihály tanácsadó, Buday-Malik Adrienn tanácsadó, dr. Nagy József tanácsadó, Vass Lajos tanácsadó.
4. A Projekt Team fő feladata a célkitűzésben meghatározott Projekt megtervezésének és végrehajtásának a koordinálása.
7
5. Az Önkormányzat a megtervezendő, majd megvalósítandó Projekt egyes elemeire egyedi megállapodást köt a bevonandó külső szakértőkkel. 6. A MOBIL-ESCO Zrt. fő feladata, hogy a Projekt érdekében feltérképezze az ELENA és a HORIZON 2020 EU támogatási rendszert és a hazai pályázati lehetőségeket. 7. Az egyes pályázatok előkészítésére, fejlesztési javaslatok kidolgozására, a Covenant of Mayors szervezethez való csatlakozás előkészítésére, illetve a Fenntartható Energia Akcióterv elkészítésére az Önkormányzat és a MOBIL-ESCO Zrt. egyedi megállapodást köthet. 8. A felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik. A megállapodást bármelyik fél indokolás nélkül, 30 napos felmondási idővel felmondhatja.
9. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 10. A jelen szerződésből eredő vitáikat a felek elsődlegesen tárgyalásos úton kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetén a szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból eredő valamennyi perben hatáskörtől függően alávetik magukat a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességének. 11. A jelen megállapodás megkötéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a …/2015. (I. 29.) közgy. határozatával döntött.
A Felek a jelen Megállapodást elolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 4 példányban jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2015. …..
…………………………………………………. ……………………………………….. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata MOBIL-ESCO Zrt. képviseli: Szarvas Péter polgármester képviseli: Vass Lajos igazgatósági elnök Ellenjegyzem: ..................................................... Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ..................................................... Tarné Stuber Éva osztályvezető” 8
2. napirendi pont Tárgy: Képviselői kérdésre adott válasz véleményezése a volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A közgyűlés úgy érezte, hogy a kérdésre adott válasz nem teljesen merítette ki a kérdés mélységét, ezért amennyiben a választ nem fogadja el a testület az SZMSZ szerint a bizottság elé kerül tárgyalásra a kérdéskör. Takács Péter képviselő: Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a volt Patyolat Vállalat kármentesítésével kapcsolatos felvetések nem most kezdődtek, hanem 2014. áprilisi közgyűlésen, amikor is az egyik képviselő asszony elkezdett beszélni arról, hogy milyen nagy problémák vannak a Patyolat Vállalat területén, katasztrófa fenyeget. Akkor a képviselők közül néhányan rácsodálkoztunk erre a dologra, mert mi, képviselők úgy tudtuk, hogy ennek a területnek lezajlott a teljes rehabilitációja, oly annyira, hogy még monitoring kutakat is állítottak, amelynek a mérési eredményeit a mi rendelkezésünkre bocsátottak, tudomásunk szerint évenként nézték. Ezzel indult a történet, ettől kezdve elkezdtük mindig folyamatosan nyomon követni, hogy hogyan alakul a folyamat. Többször tettem fel polgármester úrnak képviselői kérdéseket, javaslatot arra, hogy a bizottság, illetve a közgyűlés komplex előterjesztés keretében foglalkozzon ezzel a témával. Ez az elmúlt közgyűlési ciklus volt. A bizottság tagjai emlékeznek rá, hogy egyszer sikerült elérni, hogy még a pályázat beadásának folyamatában, illetve még a pályázat beadása előtt voltunk, amikor itt, a bizottsági ülésen kaptunk egyfajta tájékoztatást arról, hogy milyen ennek a területnek az állapota. Bennem az ragadt meg, hogy a Vandháti úton van olyan kút, amelyből nem ajánlatos inni. Ma már tudjuk mindannyian, hogy több, mint 3 milliárd forintért folyik ennek a területnek a rehabilitációja és rendeztek lakossági fórumokat. Mind a kettőre elmentem, ami idáig volt, a november 5-ei lakossági fórumon az egyik környékbeli lakótól hangzott el az a kérdés, amit azután a közgyűlésen feltettem, mely szerint, amennyiben ezen a területen vannak rákkeltő anyagok, akkor hogyan védik a saját munkatársakat, illetve a lakosságot. Ott a lakossági fórumon elhangzott válasz nem volt túlzottan meggyőző nekem, oly annyira nem, hogy még egyszer megkérdeztem, jól értették-e, hogy a lakó mit kérdezett. A közgyűlésen is feltettem ezt a kérdést. Eddig a képviselői kérdések esetében az történt, hogy ugyan én nem fogadtam el a választ, de közgyűlési többség úgy gondolta, hogy elfogadja. Ez most kivételes eset, ezért került az előterjesztés a bizottság elé. Amiért én nem fogadtam el ezt a válasz, mert úgy gondolom, hogy egy képviselői kérdés esetében - amelyet megkap minden képviselő, amellyel foglalkozik a közgyűlés – ha választ adunk és hivatkozunk mérési jegyzőkönyvre, akkor a mérési jegyzőkönyveket kivonatolva talán érdemes lenne csatolni. Ha választ adunk, akkor azt gondolom, hogy arra kérdésre – vannak-e rákkeltő anyagok azon a szennyezett területen – akkor illene válaszolni, ha vannak, akkor leírva, hogy hogyan védekeznek ellene, ha nincsenek, akkor erről adni tájékoztatást. Amennyiben a tisztelt bizottság úgy gondolja, hogy ez a válasz, amelyet a képviselői kérdésemre kaptam, megfelelő, akkor fogadja el. Amennyiben viszont úgy gondolja, hogy a határozati javaslat B pontját támogatja, akkor a határozati javaslat szövegéhez a következőket javasolnám kiegészítésként: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok
9
végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. Javaslom a bizottságnak, hogy kérje be a szerződést, amelyet a beruházással kapcsolatban kötöttek a megbízók, mert abból is kapnánk egyfajta képet arról, hogy mi folyik a Vandháti úton. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Régebben Réti László úr már tartott részletes prezentációt. Akkor megkérdeztük Réti úrtól, hogy a földcsere alkalmával a kitermelt földet hova viszik. Nem tetszett rá válaszolni, mi pedig nem erőltettük. Azért nem fogadtam el a választ, amit tetszettek adni, mert semmifajta utalás nincs benne, hogy történt-e földcsere. Milyen formában? Réti úr akkor fel is hívta a figyelmet, hogy ha nem történik beavatkozása, akkor a mélyebb rétegekben továbboszlik a káros anyag. Már akkor szóba került, hogy a vasoxidos injektálás nem hoz megoldást, ezért a földcsere szükséges. A lakosság azt is szóvá tette, amit Takács képviselő úr mondott, hogy valójában lassan már el sem hordják onnan a földet, hanem átinjektálják ott helyben. Nem tudom. Ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ kapni. Az irodától arra a kérdésre, hogy a szerződést le tudjuk-e kérni, azt a választ kaptuk, hogy nem. Nem adják ki a szerződést. Tetszenek tudni erről a kérésről? Réti László osztályvezető: Nem. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Wittmann osztályvezető úrtól kérdezem, hogy mi történt? Történt-e ilyen kérés? Wittmann László osztályvezető: Én írtam alá a levelet és az ment el. Réti László osztályvezető: A szerződés a közbeszerzések között van, bármikor megnézhető. Hivatalos levél az igazgató úrhoz nem érkezett. Wittmann László osztályvezető: Elküldtük. Réti László osztályvezető: Én nem kaptam meg a levelet. Hrabovszki György bizottsági tag: Közpénzről van szó, annyiról, amennyi ennek a városnak közel két havi teljes költségvetése. Ez a város, ez a testület megérdemel annyit, hogy korrekten legyen tájékoztatva komolyan véve a feltett kérdést. Én vállalatvezetőként, ha így kapnék választ egy alvállalkozótól, valószínűleg gyorsan megszabadulnék az alvállalkozótól. Ez a válasz semmit mondó és cinikus. Semmit mondó abban az értelemben, hogy semmilyen konkrétumra nem válaszol, hogy az elszállítás közben, azonkívül, hogy meglocsolják a földet, készítenek-e bármilyen egyéb védőfóliázást, ponyvázást, bármi egyebet. Semmi technikai részletre nem válaszol, nem válaszol arra, hogy valóban van-e rákkeltő anyag, vagy sem. Azért merem mondani, hogy cinikus, mert a 15 órára – képtelen időpontra – meghirdetett lakossági fórum az önök levele alapján nagyon nagy sikerű volt, hiszen 16 órakor már el lehetett kezdeni és 17 órára véget ért. Na, ezt mondom cinikusnak. Úgy gondolom, hogy önök, mint közpénzt felhasználó cég, minimum komolyan kellene, hogy vegyék egy megyei jogú város önkormányzatának kérését, egy képviselő kérdését. Lehet, hogy önöknek kínos a kérdés, de akkor is kötelességük, hogy normálisan, nem cinikusan, részletesen megválaszolják. Önök nem ezt tették. Én ebben a bizottságban sem fogom elfogadni a képviselői kérdésre adott választ. 10
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A következőt szeretném felolvasni: a volt Patyolat Vállalat területén egy környezeti kármentesítés helyi önkormányzati közügyet érintő és egyben jelentőségére való tekintettel a helyi lakosság széles körét is érinti. Az önkormányzat alapvető feladata és kötelezettsége a választópolgárok érdekeinek képviselete, érvényesítése. Amennyiben állampolgári megkeresés, jelzés érkezik, az önkormányzat azzal kiemelten foglalkozni köteles. Mindemellett nem elfelejtendő, hogy az önkormányzatnak is van természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettsége. Ezért kekeckedünk mi itt ennyit, nemcsak jó szándékból, hanem mert a képviselőt arra kötelezi a törvény és a lelkiismerete is, hogy amikor megkeresések vannak, azzal foglalkozzon. Azért mondom a Réti úréknak is, hogy ne úgy vegyék, hogy mi okoskodunk. Egyszerűen tájékozódni szeretnénk és tájékoztatni szeretnénk a lakosságot, aki ezt rajtunk keresztül éri el. Engem könnyen elérnek, hogy Réti urat elérik-e azt nem tudom. Réti László osztályvezető: Itt a megkeresés, ami Wittmann úr tollából érkezett arról szól, amit Takács képviselő úr is felvetett. Novemberben tartottunk lakossági fórumot, úgy gondoltuk, hogy a 15 órás kezdés megfelelő időpont lesz. Megtartottuk az előadásokat és minden egyes kérdésre válaszoltunk. A 15 órás kezdést - önök úgy vélték – azért tettük, hogy minél kevesebben legyenek. Ez nem így van. Szeretném a jegyzőkönyvnek, a bizottságnak jelezni, hogy legyenek kedvesek a következő lakossági időpontnak az óráját megválasztani részünkre, hogy 20 órakor legyen, vagy 14, 18 órakor, vagy mikor. Én azt hiszem, hogy ez jelentéktelen, formai kérdés. Hrabovszki György bizottsági tag: Szerintem nem. Réti László osztályvezető: Vagy most döntsük el, hogy a következő 17 órakor legyen, vagy ami önöknek a legmegfelelőbb. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem nekünk, a lakosságnak. Réti László osztályvezető: Lehetett volna konkrétabban megírni a válaszlevelet, de a lényegét tekintve ugyanaz. Készülve a mai ülésre, nem tudom van-e arra idő, hogy bemutassam a légszennyezési adatokat. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Írásban szeretnénk kérni, ha megkérhetem erre, mert át is kell nézni. Réti László osztályvezető: Írásos anyagot most nem készítettünk. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mivel a testület elé márciusban visszahozzák az anyagot, ha elfogadják, mondok időpontot: a februári bizottsági ülésen szívesen meghallgatjuk Önöket. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi hogyan zajlik, hogyan tovább. Mit oldott meg a dolog. Ha elfogadják a javaslatot, februárban egy órával hamarabb kezdjük a bizottsági ülést, és akkor tájékoztatót szeretnénk kapni arra vonatkozóan, hogy mi történt, hogyan történt, és mi a várható eredmény. A lakossági fórum időpontjára fél 5 – 5 óra körül mennek el az emberek véleményem szerint.
11
Réti László osztályvezető: Akkor nemcsak a légszennyezési probléma, hanem a visszaszállítandó anyag minősége is felmerült kérdésként. Tehát komplexebb megvilágítást kérnének. Állunk elébe. Réti László osztályvezető tájékoztatta a bizottságot az emissziós és imissziós mérésekről, azok eredményeiről, a kitermelt föld tisztításáról. Ígéretet tett arra, hogy a következő hónapra ezen kérdésköröket kibontják egy írásos anyagban. Takács Péter képviselő: 15 órakor lakossági fórumot azokkal szemben nem illik meghirdetni, akik 16, 17 óráig dolgoznak. Javaslom, hogy 17 órára hirdessék meg a lakossági fórum időpontját. A felvetett kérdésekre választ kaptak a lakossági fórumon, az egyik kérdező válasz helyett le lett torkolva. Volt, aki szeretett volna fotókat készíteni a munkálatokról. A harmadik pedig a kiértesítés nem történt meg kellő időben, mintha nem lett volna meghívva mindenki. A legközelebbi lakossági fórum előkészítésénél oda kellene figyelni arra, hogy megfelelő időben kapják meg a lakosok a meghívót. Ami pedig a bizottsági ülést illeti: arra való tekintettel, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előző ciklusban és a mai napig annyi tájékoztatást kapott erről, amikor én feltettem a képviselői kérdésemet, ezért fogalmazódott meg az igény, hogy kapjunk egy komplex tájékoztatást erről az egészről. Hrabovszki György bizottsági tag: A földelszállítással kapcsolatban szeretnék érdeklődni: mekkora a közpénz megtakarítása, ha nem szállítják el a földet ártalmatlanításra? Ráér a válasz az írásos anyagban. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a határozati javaslat B pontjának elfogadását Takács Péter képviselő úr által tett kiegészítéssel. Takács Péter képviselő: A határozati javaslat B változata a következőkkel kiegészítve: A volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában feltett képviselői kérdésre adott választ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megvizsgálta, megtárgyalását követően nem tartja elfogadhatónak, és az alábbiakat javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra, az anyag tárgyalására a bizottsági ülést megelőző 1 órában 13.30 órakor kerül sor. A határozati javaslat B pontját teszem fel szavazásra a kiegészítéssel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
12
8/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT A volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában feltett képviselői kérdésre adott választ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megvizsgálta, megtárgyalását követően nem tartja elfogadhatónak, és az alábbiakat javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 24. 3. napirendi pont Tárgy: Együttműködési megállapodás aláírása a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával Dr. Durai Balázs egyetemi docens tájékoztatta a bizottságot pirolizis jelentőségéről, szükségességéről. Elmondta, hogy a kutatásfejlesztési innovációs pályázatok, a projekt tartalmazza azokat a szokásos paneleket, amelyek műszaki technológiai tartalommal bírnak. Területfejlesztési, agrárgazdaság-fejlesztési aspektusai lehetnek a projektnek, erre is szerveződött egy kutató team a projekt elejétől kezdve, amelyben ő maga is érdekelt. A gazdasági és társadalmi vonatkozások: ennek is különböző szintjei vannak: lokális, vidékfejlesztési, településfejlesztési vonatkozások. Az egész folyamatba akkor lesz integrált maga a kutatás, ha a résztvevők egy ilyen projektben egy pirolízis technológiát akarnak létesíteni. A másik dolog: a tudásbázis létrehozása. Az egyetem ezt a kutatást elvégezte, fizikailag az eredmények most születnek meg. Az egyetem a tudást integrálná egyrészt egy szolgáltató funkción keresztül, és katalizátor lenne az érdekeltek közös összefogásában, a további együttműködések generálásában. Az együttműködési megállapodás lényegében egy keret-megállapodásnak is betudható. A továbbiakban tervezett feladatokat szeretnék továbbgerjeszteni, projektgenerálással, együttműködéssel lehetőségek megtalálásához, az előbb említett szereplők összehozását akár konzorciumi keretek között. Prókai Zoltán bizottsági tag: Maga az alapkutatás befejeződött, innentől kezdve megérkezik ez a fajta tudás, ettől kezdve kezdődik az, ami érdekes számunkra. Ugye? Dr. Durai Balázs egyetemi docens: Igen, így van. Az együttműködések egyik köre, ami önkormányzati szférával történik, és próbálunk kapcsolatot kiépíteni a vállalkozásokkal, versenyszférában is, technológia fejlesztő befektetőkkel is megkötésre kerülnek
13
együttműködési megállapodások és a szándék az az, hogy a következő alkalommal ilyen közös gondolkozásban kellene a résztvevőkkel tovább haladni. Prókai Zoltán bizottsági tag: Akkor miért van szükség együttműködési megállapodásra, ha már evidencia, hogy olyan anyag van a kezükben, ami számunkra hasznos? Dr. Durai Balázs egyetemi docens: Az együttműködési megállapodás egy fajta szándéknyilatkozat is. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 9/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával az „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 számú projekt vonatkozásában a partnerségi kapcsolatok erősítése céljából. 2. Az együttműködési megállapodás aláírása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számára nem jelent pénzügyi kötelezettségvállalást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28. Prókai Zoltán bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 6 fő. 4. napirendi pont Tárgy: A Körösök Völgye Natúrpark létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat Prókai Zoltán bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 7 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az előző bizottsági ülésen levettük napirendről az előterjesztést különböző okok miatt, például nem voltak számozott oldalak, jelzem most sincsenek. Az 1. ponton belül a célok megvalósítása érdekében az egyesület feladata rész b) pontja a következőképpen van megfogalmazva: …. továbbá a Natúrpark által összefogott települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztése. Véleményem szerint ez nem a Natúrpark feladata. Ez szuverén joga az önkormányzatnak. 14
Szántó Zsolt kabinetvezető: Ez egy háttéranyag, ami háttér-információt ad az előterjesztéshez és ez egy kicsit pongyolán megfogalmazott anyag, amit nem mi raktunk össze, hanem a települések szövetsége. Az előterjesztés arról szól, hogy ahhoz kell egy szándéknyilatkozat, hogy megkaphassa ez a települések szövetsége a natúrpark nevet. Ez egy háttéranyag, ami nem feltétlenül erre a célra készült, nem ehhez az előterjesztéshez készült, hanem be lett csatolva, hogy háttér-információt szolgáltasson. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A fejlesztése szót a segítése kifejezésre javaslom módosítani. Egyébként szép, jól összefoglalt anyag. Számomra érdekes adatok, tények voltak a háttéranyagban. Ha nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 10/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyet ért azzal, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület kérelmet nyújtson be a földművelésügyi miniszterhez a Körösök Völgye Natúrpark név használata érdekében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozni kíván a Körösök Völgye Natúrparkhoz, és egyetért azzal, hogy a Natúrpark munkaszervezeti feladatait a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) lássa el. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal szándéknyilatkozatot írjon alá Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31.” 5. napirendi pont Tárgy: Döntéshozatal „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógyés Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban Tímár Ella bizottság tag: Az ÖKDB tárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal fogadta el a határozati javaslatot. Kozma János vezérigazgató: Jelen pillanatban is ez a vállalkozó takarítja az Árpád Fürdőt, most 3.200 ezer Ft az ajánlati ára. Amikor rákérdeztünk erre a 20 %-ot meghaladó árra, azt írta, hogy az ő adatai alapján 10 fős létszámra számolta ki az adatokat és úgy küldte meg 15
nekünk, amiben közel 2 millió forint volt a bérköltség. Közben egy másik részben pedig azt írta, hogy a 10 fő, amit ő leírt az ajánlatában nem azt jelenti, hogy 10 fő a létszáma, hanem több. Viszont a szakértő is kiszámolta, hogy azzal az óraszámmal, amit megadott és ami a valós, az egyébként 16-18 fős létszámszükséglet lenne. Ha ezt a Vagyonkezelő Zrt. csinálná, akkor önmagában minimálbérrel számolva, a szabadságokkal, betegszabadságokkal és a minimális cafetériával 2.820 ezer forint lenne a bérköltsége ennek 17-18 embernek. Az ő vállalási díja 3.200 ezer forint + áfa. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs egyéb kérdés, észrevétel, a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 11/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban az EMIL ÉS TÁRSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4027 Debrecen, Füredi út 59. B. ép.) ajánlatát a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti a közbeszerzési eljárás 1. része tekintetében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban az EMIL ÉS TÁRSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4027 Debrecen, Füredi út 59. B. ép.) ajánlatát a közbeszerzési eljárás 2. része tekintetében, a „DIGBUILDPLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) ajánlatát a közbeszerzési eljárás valamennyi része tekintetében érvényesnek minősíti. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárás 1. része nyertes ajánlattevőjének az alábbi ajánlattevőt rendeli el kihirdetni: „DIGBUILD-PLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) Havi ajánlati ár: nettó 2.999.000,- Ft + 809.730,- Ft áfa, azaz bruttó 3.808.730,- Ft. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárás 2. része nyertes ajánlattevőjének az alábbi ajánlattevőt rendeli el kihirdetni: 16
„DIGBUILD-PLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) Havi ajánlati ár: nettó 999.000,- Ft + 269.730,- Ft áfa, azaz bruttó 1.268.730,- Ft. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2015. február 9.” 6. napirendi pont Tárgy: A Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos módosítási kérelme
Szolgáltató
Kft.
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Korábban amikor jóváhagytuk a Galéria Invest Kft. pályázatát, akkor számítógép és egyebek támogatását kérték. Ez egy építőipari cég, a tevékenységükhöz, a fejlődésükhöz mobil táblás kerítéselemekre lenne szükségük. A módosítási kérelem arra vonatkozik, hogy korábbi számítógép, állvány és tartozékai beszerzése helyett a profiljukba és tevékenységbővülésükbe jobban beleillő kerítéselemeket hagyjuk jóvá. Ez a módosítás plusz pénzzel nem jár. Javaslom a kérelem támogatását és a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 12/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 204/2014 (IX. 16.) PGVB határozatát az alábbiak szerint módosítja: A Bizottság a 17/2014. regisztrációs számon nyilvántartott Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére 596.275,- Ft támogatást biztosít az alább felsorolt eszközök vásárlására:
Új eszközbeszerzési terv eszköz neve
nettó értéke
Optikai szintező POL 15 Háromlábú állvány PUA 20 Mérőléc PUA 51 DF Mobil táblás kerítés elem 3500x2000 (40 db) DF Mobil táblás kerítés elem 3500x1200 (35 db) DF Műanyag kerítéstalp (45 db) DF Fém kerítés rögzítő bilincs (45db)
74.986 Ft 42.814 Ft 25.215 Ft 530.600 Ft 360.535 Ft 130.500 Ft 27.900 Ft
Összes nettó érték A Bizottság felhatalmazza Szarvas szerződésmódosítás aláírására. Felelős:
1.192.550 Ft Péter
Szarvas Péter polgármester 17
polgármestert
a
fentieknek
megfelelő
Határidő:
Kozma János vezérigazgató 2015. február 15.
7. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése Hrabovszki György bizottság tag: Alapvetően az anyag tartalmával egyetértek. Ami javaslatom lenne az a munkacsoporttal kapcsolatos. Nem szeretnék senki helyett javasolni, hanem további tagokat javasolok a munkacsoport tagjának. A határozati javaslat 2. pontjához, a munkacsoport további tagjainak javaslom: Sztankó János urat és Antovszki Anikót. Mindketten igen komoly kapcsolatrendszerrel, információval, tapasztalattal rendelkeznek. Szerintem a városnak, az önkormányzatnak mindenképpen előnyére válna, ha az ő tapasztalatukat megpróbálnánk kamatoztatni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra azzal, hogy Sztankó Jánost és Antovszki Anikót is javasoljuk a munkacsoport további tagjának. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 13/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal, hogy a munkacsoport további tagjának javasolja: Sztankó János szakértő urat és Antovszki Anikó szakértő asszonyt. 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése munkacsoportot hoz létre Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése céljából. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.01.31. 2. A Munkacsoport tagjai: 1. Hanó Miklós alpolgármester, 2. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, 3. Fülöp Csaba képviselő, 4. Takács Péter képviselő, 5. Opauszki Zoltán fejlesztési tanácsadó, 6. Dr. Sódar Anita csoportvezető, 7. Borbola István polgármesteri tanácsadó, 8. Alföldi Károly ügyvezető (BOSCH MÁRKABOLT P & A Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság), 9. Kása István Zoltán ügyvezető (Marzek Kner Packaging Kft.), Sztankó János szakértő, Antovszki Anikó szakértő A munkacsoport vezetője: Hanó Miklós alpolgármester. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.01.31. 3. A befektetési kézikönyvet a munkacsoport a 2015. májusi közgyűlés elé terjessze be, tárgyalás és elfogadás céljából. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.05.31.”
18
8. napirendi pont Tárgy: Csabai Jövőért Egyesülettel együttműködési megállapodás kötése Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 14/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező együttműködési megállapodást megismerte és jóváhagyja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015. február 28.” EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Hanó Miklós alpolgármester, a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Csabai Jövőért Egyesület (5600 Békéscsaba, Kastély utca 18., nyilvántartási szám: 04-02-0003239, email:
[email protected], képviseli: Alföldi Károly elnök, a továbbiakban: Egyesület) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: I. Preambulum A szerződő felek kiemelt céljuknak tekintik Békéscsaba gazdasági fejlődésének elősegítését, a vállalkozóbarát önkormányzat megteremtését, a helyi vállalkozások érdekeinek hatékony érvényesítését, valamint a helyi vállalkozásokkal történő folyamatos és érdemi együttműködést. II. Az együttműködés tárgya A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás Preambulumában meghatározott céljuk megvalósítása érdekében kívánnak együttműködni, amelynek sikeressége érdekében indokoltnak tartják partneri viszonyuk fontosabb elemeit, formáit együttműködési megállapodásban rögzíteni. 19
III. Az együttműködés tartalma 1. A szerződő felek az együttműködés során közösen követendő alapelvként határozzák meg az állandó kapcsolat és bizalom kiépítését, fenntartását, valamint a partnerség és átláthatóság elvét. 2. Az Egyesület vállalja a békéscsabai székhelyű vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolattartást, segíti új vállalkozások létrejöttét, vállalkozások gazdasági szerveződését. Az Egyesület a vállalkozások működését elősegítő informális és tevékeny munkát végez. 3. Az Egyesület vállalja, hogy - az Önkormányzat feladatellátását kiegészítendően közreműködik Békéscsaba város vállalkozásaival történő folyamatos kapcsolattartásban, a helyi vállalkozói igények felmérésében, közös feladatmegoldási alternatívák kidolgozásában, a helyi vállalkozók széleskörű tájékoztatásában, eredményes pályázati részvételében. 4. Az Önkormányzat a vállalt feladatainak megvalósítása során Békéscsaba város polgárainak és vállalkozóinak minél szélesebb körét kívánja bevonni a helyzetüket befolyásoló döntések előkészítésébe, ezért partnerségre, együttműködésre, folyamatos kapcsolattartásra törekszik. 5. A szerződő felek megállapodnak, hogy rendszeres egyeztetéseket tartanak, amelyek időpontját közös megegyezéssel kialakított ütemterv szerint határozzák meg, az egyeztetésekről emlékeztetőt készítenek. Az Önkormányzat az egyeztetések során az Egyesület részére tájékoztatást biztosít önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok, koncepciók, költségvetési rendeletek, önkormányzati beruházások, pályázati kiírások tárgyában. 6. Az Önkormányzat az Egyesület részére további egyeztetési lehetőséget biztosít, és kapcsolattartója útján esetileg meghívja a pénzügyi, gazdasági, településfejlesztési témákban megszervezésre kerülő szakmai egyeztetésekre. 7. Az Önkormányzat Békéscsaba város vállalkozói számára pályázati, közbeszerzési témában fórumokat, tájékoztatókat, képzéseket kíván szervezni. IV. A megállapodás hatálya 1. A jelen megállapodást a szerződő felek határozatlan időre kötik. 2. A jelen megállapodást a szerződő felek bármelyike a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal 60 napos határidővel felmondhatja. V. Kapcsolattartás 1. Kapcsolattartó az Önkormányzat részéről: Opauszki Zoltán fejlesztési tanácsadó (
[email protected], +36302393721) 2. Kapcsolattartó az Egyesület részéről: Alföldi Károly elnök (
[email protected], +36309431360) 3. A jelen megállapodással szabályozott jogviszonyban a szerződő felek a hivatalos értesítéseket, valamint a visszaigazolásokat írásban (tértivevényes ajánlott levél, vagy telefax) kötelesek megtenni. A gyorsabb kommunikáció érdekében a hivatalos értesítéseket megelőzheti e-mail. 4. A szerződő felek kikötik, hogy biztosítják az egymás részére küldött, tértivevényes postai küldemények átvételét. Amennyiben bármelyik fél a tértivevényes postai küldemény átvételét megtagadja, vagy a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. 20
VI. Záró rendelkezések 1. A jelen megállapodással szabályozott jogviszonyból esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni. Arra az esetre, ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a felek - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetőleg a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét a jogvita eldöntésére. 2. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak. 3. A jelen megállapodás megkötésével Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a ……/2015. (I.29.) közgy. határozatával döntött. Jelen megállapodást a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2015. ……………. hó ……. nap …………………………………. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Hanó Miklós alpolgármester
…………………………………. Csabai Jövőért Egyesület Képviseli: Alföldi Károly elnök
Ellenjegyzem: …………………. 9. napirendi pont Dr.Kiss Gyula aljegyző Tárgy: Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A késedelmi munkadíj tekintetében először a cég 33.609 ezer forintot kér, ennek a késedelmi kamat 3.520 ezer forint. Megvizsgálva a követelést 27 millió forint többletköltség igényt hagytak jóvá, ennek 3.344 ezer forint a késedelmi kamatigénye. 8 millió forinttal kevesebb a követelés, a késedelmi kamat kb. 176 ezer forinttal csökkent. Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat nem a 35 millió, illetve a 27 millió forintnak a késedelmi kamata, hanem a vállalkozó a végszámláját később tudta benyújtani, június 2-a helyett november 12-én. A 80 millió forintnak a késedelmi kamata ez a közelítően 3 millió forint. A vállalkozó több nappal számolt, mint amennyit jóvá lehetett hagyni és ebből van ez a különbség. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ez a 10. számú napirendi pont anyaga, amit el kezdtünk tárgyalni, nem a 9-esé, ezért akkor most tárgyaljuk a 10. napirendi pontot. 10. napirendi pont
21
Tárgy: „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítása Hrabovszki György bizottsági tag: Jól értem-e, hogy a vállalkozó később állította ki a végszámláját, mert volt csúszás, de az önkormányzat a számla kiegyenlítését azt határidőben elvégezte. Csak késedelmi kamatot számol arra az időszakra, ami az eredeti végszámla határnapja és a tényleges végszámla határnapja közötti időszak. Sztankó Ilona PIU vezető: A szerződéses határidő módosítva lett július 2-áról november 12ére. Hrabovszki György bizottsági tag: Késedelmi kamatot nem számolhatok egy ki nem állított számlára. Sztankó Ilona PIU vezető: Ez a késedelmi kötbér amiatt merült fel, mert ő még július 2-án benyújthatta volna a számláját. Hrabovszki György bizottsági tag: Kötbér vagy kamat? Mert nem mindegy. A késedelmi kamatot csak nem teljesített számlára számolhat el. A kötbér az teljesen más. Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat a késedelmes számlakifizetésre vonatkozik. Ő a végszámláját nem állította ki, mert az volt a szerződésben, hogy csakis akkor nyújthatja be, ha a műszaki átadás-átvétel megtörténik. A munkát elvégezte, mert csak azt a munkát nem tudta elvégezni, ami T23-as átemelőnek az áthelyezéséből adódott. Ezt sérelmezte, hogy ezt a számlát nem tudta benyújtani, neki ebből kvázi kára keletkezett. Tehát ez ebből adódik, nem a 30 millió forint késedelmes kifizetéséből. Tehát ő benyújthatta volna a számláját, ha nincs a T23-as probléma. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Hol van ez a T23-as átemelő? Sztankó Ilona PIU vezető: Fényesen. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Milyen lakossági ellenállás volt? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem engedték, hogy ott megépüljön az átemelő, annak ellenére, hogy több lakossági fórum volt, tervezés közben, kivitelezés közben, és amikor konkrétan odamentek volna és már építettek is csatornát - amelyet el is kellett bontani -, de akkora ellenállás volt, hogy nem lehetett megépíteni az átemelőt. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Miért kell megállapodni a késedelmi kamatról, ha jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Mi alapján fizeti meg akkor az önkormányzat a késedelmi kamatot? Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a késedelmi kamatot a saját költségvetésének terhére fizeti meg. Máshonnan fizetheti?
22
Sztankó Ilona PIU vezető: Máshonnan nem fizetheti. A támogatásból nem fizethető. Kvázi az önkormányzat hibájából merült fel a probléma. De az egyéb költségeket a támogató elfogadta. A vállalkozó benyújtotta követelését 35 millió forintra, mi átnéztük, a bizonylatok alapján úgy ítéltük meg, hogy csak 27 millió forintos nagyságrend van alátámasztva, ezért ezt terjesztettük fel a Közreműködő Szervezetnek jóváhagyásra. Ezt a 27 millió forintot hagyta jóvá a Közreműködő Szervezet. Ez a 27 millió forint abból adódott, hogy a vállalkozónak júliustól novemberig személyzetet, irodát, raktárat, stb. kellett fenntartania, ez neki többletköltséget okozott. Ennek a többletköltsége ez az általunk elfogadásra javasolt 27 millió forint. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A városnak mekkora a többletköltsége, hogy az aknafedők kiállnak úton? Többedjére kértük, hogy oldják már meg ezt a problémát valamilyen formában. Nem tették meg. Francia aknafedő helyett román aknafedők lettek beépítve. Velünk szemben mindenki mindent érvényesít, csak mi nem tudunk senkivel szemben érvényesíteni semmit. Több bizottsági ülésen megkértük, hogy kezeljék le az aknafedők problémáját. Állítólag, azt mondták, hogy semmi nem történt. Már pedig én, ha nagyon bíróságig el akarok menni, akkor azt mondom, hogy nem fizetem ki addig amíg nem csinálják meg, ami ígérnek. Kutyej Pál képviselő urat tolmácsoltam most. Kérdés: miért nem történt intézkedés a korábban felvetett problémákkal kapcsolatosan? Sztankó Ilona PIU vezető: Kutyej úr a Lajta utcai akna fedlapokat említette. A Lajta utcában a vasúti beruházás miatt – bonyolódik le a forgalom. Ott most, ha nekiláttak volna aknafedlapot igazítani, akkor megbénult volna Jaminának a közlekedése. Nagy Sándor bizottsági tag: Az, hogy elhúzódnak a munkák, megfizetjük a költségeit, ez a 27 millió forint, ha jól értem. A számlát határidőre kifizettük. De késedelmi kamatot akkor fizetünk, ha nem fizetünk ki időben egy számlát. Megfizetjük azt a 27 millió forintot, mert továbbtartott a beruházás, de a kiállított számlát időben fizettük ki. Nagy Ferenc alpolgármester: Több panasz merült fel, amelyet a Városüzemeltetési Osztály továbbít a PIU szervezet részére. Csiaki Tamás osztályvezető: Azokat a panaszokat, amelyek visszavezethetőek a szennyvízberuházásra, átküldjük a PIU szervezetnek. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontjának szerződésmódosításból történő törlését. A bizottság nem ért egyet azzal, hogy a késedelmesen benyújtott számla, de pontosan megtörtént kifizetés miatt késedelmi kamatot kelljen fizetni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 15/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja azt a javaslatot, mely szerint a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontja kerüljön törlésre.
23
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a módosítással. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 16/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának I. pontját támogatja azzal a módosító javaslattal, hogy a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontja kerüljön törlésre. I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítását elfogadja és felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. A szerződésmódosítás a határozat mellékletét képezi.
Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: az I. pont vonatkozásában 2015. február 10. , a II. pont esetében 2015. február 26. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának II. pontját nem támogatja, mert nem ért egyet a késedelmi kamat fizetésével.
4. számú SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS a csatornahálózat fejlesztése 2. részére vonatkozóan a 3/M. számú vállalkozói követelés alapján
amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, telefonszáma: +36 66 452 252, telefax száma: +36 66 523 872) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő),
másrészről a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (székhelye: 1117 Budapest, Budafoki út 7274., képviseli: Tomosi Károly ügyvezető, bankszámlaszáma: BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe 13100007-02507600-00463489, cégjegyzékszáma: 01-09-680188, telefonszáma: +36 1 205 6078, telefax száma: +36 1 205 6065) mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) (a továbbiakban együtt: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1.
Előzmények:
24
1.1.
A Szerződő Felek között – nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – 2010. február 5-én az „Építési Munkák Szerződéses Feltételei Megrendelő Által Megtervezett Magas- és Mélyépítési Munkákhoz (a továbbiakban: FIDIC) második átdolgozott magyar nyelvű kiadás 2005.” alapján szerződés jött létre a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú kivitelezési munkák 2. része tekintetében (a továbbiakban: Szerződés).
1.2.
A Vállalkozó a FIDIC Általános Feltételek 2.1. alcikkelyre (A Helyszínre való bejutás joga) és a FIDIC Általános Feltételek 4.12. alcikkelyre (előre nem látható helyszíni körülmény) figyelemmel, a FIDIC Általános Feltételek 20.1. alcikkely (A Vállalkozó követelései) alapján 2012. június 14-i keltezéssel a mérnöknek benyújtotta a kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3. számú közbenső és 2012. szeptember 17-én 3. számú végső vállalkozói követelést.
1.3.
A követelésekkel kapcsolatos, 2014. február 21-én megtartott koncepcionális egyeztetésen elhangzottak szerint a Vállalkozó 2014. április 23-án benyújtotta átdolgozott követelését – további bizonylatszerű alátámasztás pótlása – amely követelést a mérnök véleményezett és azt 2014. június 16-án juttatta el a Megrendelőnek.
2.
A 3/M. számú vállalkozói követelés indoka és leírása:
2.1.
A Vállalkozó a T23 átemelő munkaterületén (17288 helyrajzi számú ingatlan területén) a kivitelezési munkákat nem tudta megkezdeni, mert lakossági ellenállás és tiltakozás miatt az átemelőt át kellett helyezni a 17219 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú területre, amely érdekében a vízjogi létesítési engedélyt módosítani kellett. A módosított engedély megszerzése miatt a Vállalkozó a kivitelezési munkák megkezdésében jelentős késedelmet szenvedett, mely késedelem érinti a Szerződés teljesítési határidejét is.
2.2.
A T23 jelű átemelő áthelyezésével kapcsolatos engedélymódosítás megszerzésének késedelme miatt a Vállalkozó benyújtotta 12. számú változtatási javaslatát és 3. számú Vállalkozó közbenső követelését a határidőmódosítás és az áthelyezés megvalósítása miatt felmerült többletköltség érvényesítése tekintetében, mely változtatási javaslat, illetve követelés nem tartalmazta a Vállalkozó határidőmódosítás miatti többletköltség igényét. A fenti követelésben és változtatási javaslatban szereplő határidőmódosítás, illetve áthelyezés miatti többletköltség igény rendezése a 2. rész 3. számú szerződésmódosításával megtörtént.
2.3.
A Vállalkozó elvégezte a T23 jelű átemelő kivitelezését a 3. számú szerződésmódosításban jóváhagyott T23 jelű átemelő áthelyezésére vonatkozó jogerős vízjogi létesítési engedély mérnök által történő kézbesítésétől számított 140 napon belül, amely megvalósítási időtartam meghosszabbítására többletköltség igénnyel élt.
2.4.
A kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3/M. számú vállalkozói végső követelés szerint a jelen szerződésmódosítás 2.3. pontjában említett többletköltség igénynek - a mérnök véleményét is figyelembe véve - a Megrendelő által – a FIDIC 20.1 alcikkely alapján – jogosnak tartott és a Megrendelő által elfogadott része nettó 27.095.848,- Ft.
25
2.5.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a végszámla benyújthatóságának időbeli késedelme miatt esedékessé váló, a végszámlát terhelő 3.344.231,- Ft késedelmi kamatot a Megrendelő a saját költségvetésének terhére fizeti meg a Vállalkozó számára.
2. 6.
A Megrendelő a 4. számú szerződésmódosítást a ……… közgy. határozattal elfogadta.
2.7.
A Szerződő Felek a Szerződés egyösszegű, átalányáras jellegére és arra figyelemmel, hogy a vállalkozói követelést a FIDIC 20.1. alcikkely alapján a Megrendelő jogosnak ítéli meg, megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3/M. számú vállalkozói követelés indokolt többletköltségének a 100 %-át (azaz nettó 27.095.848,- Ft-ot) számolhatja el a tartalékkeret (feltételes összeg) terhére.
3.
A 2.4. és 2.5. pontban meghatározott költségek tartalékkeretként (feltételes összegként), illetve saját költségvetési forrásként történő felhasználására, illetve elszámolására csak a Szerződés, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 303. § (1) bekezdése szerinti módosításával kerülhet sor.
4.
A Szerződés jelen szerződésmódosítással érintett részei:
4.1.
A Szerződés 3. pontjának (Ellenszolgáltatás összege és fizetési feltételek) 3.1. alpontja az alábbi bekezdéssel egészül ki: „A tartalékkeretből, a 2014. április 23-án benyújtott 3/M. számú vállalkozói követelés alapján – – –
a FIDIC Általános Feltételek 20.1 alcikkelye [A Vállalkozó követelései], a FIDIC Általános Feltételek 2.1 alcikkelyre [A Helyszínre való bejutás joga] a FIDIC Általános Feltételek 4.12 alcikkelye [Előre nem látható helyszíni körülmények],
jogcímein 27.095.848,- Ft, azaz huszonhétmillió-kilencvenötezernyolcszáznegyvennyolc forint használható fel. A 4. számú szerződésmódosítás következtében a tartalékkeretből a továbbiakban 116.927.375,- Ft, azaz száztizenhatmillió-kilencszázhuszonhétezer-háromszázhetvenöt forint használható fel. ” 4.2.
Jelen szerződésmódosítás 2.5. pontjában meghatározott többletköltség, késedelmi kamat, azaz 3.344.231,- Ft Megrendelő által történő megfizetése nem érinti a Szerződés 4.1. pontjában meghatározott szerződéses árat és a tartalékkeret (feltételes összeg) összegét. A Vállalkozó a Megrendelő által jelen szerződésmódosításban elismert késedelmi kamat összegét a végszámlában nem érvényesítheti, arról, a jogcím pontos megjelölésével külön számlát nyújt be a Megrendelőhöz.
5.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak.
6.
A szerződés mellékletei: − Megrendelői vélemény és mellékletei, − KSZ műszaki-szakmai állásfoglalása, − KFF jogi állásfoglalása,
26
− Vállalkozói követelés. A jelen megállapodást, amely hat egymással szó szerint megegyező példányban készült, a Szerződő Felek elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Békéscsaba, 2015. év …………….. hó ……... nap
…………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Szarvas Péter polgármester Megrendelő
…………………………………………… SADE Magyarország Mélyépítő Kft. képviseli: Tomosi Károly ügyvezető Vállalkozó
Ellenjegyzem: …………………………………………… Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi ellenjegyzés: …………………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető
9. napirendi pont Tárgy: Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Akkor ismét visszatérünk a 9. napirendi ponthoz. Sztankó Ilona PIU vezető: A decemberi közgyűlésen tájékoztatást adtunk a projekt állásáról, az azóta eltelt időszakról számolunk be most. Az első a támogatási szerződés módosítása; kezdeményeztük a támogatónál 2014. október 1jéről 2014. szeptember 30-ra történő módosítását, amit jóvá hagytak és közgyűlési felhatalmazás alapján a polgármester úr alá is írta a támogatási szerződés-módosítást. A szennyvíztisztító telepnek fejlesztésével kapcsolatban 2014. november 6-án a műszaki átadásátvétel megtörtént. Azóta garanciális időszakban van. Vannak hibák, problémák. Leginkább gépészeti berendezések meghibásodásokról van szó. Ezt az üzemvitelt, az üzemeltetést nem zavarja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezek milyen hibák egy vadonatúj szennyvíztisztító telepnél? Sztankó Ilona PIU vezető: Leég a motor, meghibásodik a szivattyú. Az irányítástechnikában probléma merült fel. Nem olyan hibák ezek, amelyek az üzletvitelt zavarta volna. Ezek elhárításra kerülnek. 27
Hrabovszki György bizottsági tag: Az 1. számú követelésben azt írják, hogy talajmechanikai problémák voltak. Igaz, hogy 80 millió forintba fog kerülni, de rendben van. De a 2/A követelés azt mondja, hogy a rendkívül csapadékos időjárás miatt ő kér 87 nappal történő meghosszabbítást, mi ehhez hozzájárulunk, ezért még 72 millió forintot fizetünk. Ez a 2/B követelés, ami a 2/A-nak a folyománya. A 3. követelés azt mondja, hogy a belső telepi utak a rendkívüli időjárás következtében tönkrementek, melyeket helyre kellett állítani, teljesen normális, nem kalkulált ilyen helyreállításokat. Ugyanakkor a hőségriadó meghosszabbítása miatt (10 nap) nekünk megint 10 millió forintba kerül, amikor nem dolgozott senki. Ha valami vis maior, akkor az nem az időjárás? Vállaltunk mi olyan, hogy mindig jó idő lesz? Nem folytatom tovább, értitek az alapvető problémát. Sztankó Ilona PIU vezető: Oda is van írva, hogy ezek nincsenek még elbírálva. Az, hogy le van írva, nem jelenti azt, hogy minden el is lesz fogadva. Ezt csak tájékoztatásul közöltük, hogy ezekkel a követelésekkel él a vállalkozó. Mindegyikhez odaírtam, ami már elutasításra került, és azt, hogy még vizsgálat alatt van. Természetesen, amiről mi úgy gondoljuk, hogy támogatható, azért még át kell menjen a Közreműködő Szervezeten, illetve a Közbeszerzési FF vonalán is, mert az ő nyilatkozatuk nagyon fontos, mert akkor támogatható, ha azt a KFF is elfogadja. Amit a KFF nem támogat, azt mi is mindig elutasítjuk. Amit úgy ítél meg a támogató, hogy számára elfogadható, az a támogatásból fizethető. Ami fontos, hogy az önkormányzatnak, a Közreműködő Szervezetnek, a támogatónak mindig azt kell vizsgálni, hogy előre látható volt-e a szerződés megkötésekor és a felek érdekét sértie. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor kapásból elutasítják. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Tetszene arra válaszolni, amit Hrabovszki úr kérdezett, hogy a vállalkozó kéri a megvalósítási időtartam meghosszabbítását, és ő kér 72 millió forintot. Hogy van ez? Sztankó Ilona PIU vezető: A közbeszerzési törvényből és a szerződésünkből is az adódik, hogy amit nem tud határidőben teljesíteni, a szerződéskötést követően merült fel, az a tényező, ami miatt nem tudott teljesíteni. Nagy Sándor bizottsági tag: Amikor kérte, hogy 87 nappal hosszabbítsuk meg a megvalósítási időtartamot, akkor jelezte, hogy ez többletköltséggel is jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Igen. Nagy Sándor bizottsági tag: És ezt elfogadtuk? Sztankó Ilona PIU vezető: Ez még nincs elfogadva. Nagy Sándor bizottsági tag: Akkor azt azért hosszabbítottuk meg, mert tudtuk, hogy az többletköltséggel jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem azért hosszabbítottuk meg. Azért hosszabbítottuk meg, mert az a tény, ami miatt beállt az a körülmény, hogy 87 nappal meg kell hosszabbítani a szerződés határidejét, az fennállt. Az, hogy ő utána még milyen költségekre tart igényt, azt majd benyújtja alátámasztott dokumentumokkal, amit vagy alá tud támasztani megfelelően, vagy nem tud. Csak dokumentumokkal alátámasztott költségeket lehet elfogadni. 28
Nagy Ferenc alpolgármester: A közgyűlés döntött erről. Amikor a közgyűlés döntött erről, hogy meghosszabbítja, tisztában volt azzal, hogy ennek majd többletköltsége lesz? Hrabovszki György bizottsági tag: A közgyűlés előtt nem volt, hogy ez a határidőhosszabbítás többletköltséggel jár. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Van olyan költség, ami a város költségvetését terheli? Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat fizetése terheli a város költségvetését. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezek az anyagok jönnek közgyűlés elé? Sztankó Ilona PIU vezető: Mind a két előterjesztés beterjesztésre kerül a csütörtöki közgyűlésre. Nagy Ferenc alpolgármester: Ezek a dolgok vagy a rossz szerződésből erednek, vagy a rossz ellenőrzésből erednek, vagy a vállalkozó mohóságából ered. Ha nem figyeltünk eddig olyan részletekre, amik felvetődtek, ezután figyelni kell. Dr. Sódar Anita csoportvezető: Ezen esetekben nagyon speciális szerződéstípusról van szó. Nem a Ptk. alapján megkötött szerződésről van szó, hanem nagyon komoly sárga és piros FIDIC könyv szerinti szerződéses feltételekről. Véleményem szerint, amit alpolgármester úr említett, inkább a harmadik lehetőség áll fenn, amikor a vállalkozó egy kicsit mohó és próbálkozik. Hiszen a FIDIC szerződéses feltételek lehetővé teszik azt, hogy bármikor követelésekkel élhetnek. Ezek lehetnek határidő-módosítások, lehetnek többletköltségek. Ezek a kérések mindig több szűrőn átmennek. Nagyon sok követelés nem is került a bizottság, közgyűlés elé, mert már rögtön a nulladik lépésben a PIU szervezet nem támogatta. Az pedig, hogy a KFF bizonyos összegeket jóváhagy, ez pedig azt feltételezi, hogy a legfelsőbb szinteken ezt műszakilag megvizsgálták, közbeszerzésileg és jogilag is helyesnek tartották. Nagy Ferenc alpolgármester: A késedelmi kamat, amin az előbb vitatkoztunk, azt is a KFF hagyja jóvá? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem, azt nem vizsgálja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom az előterjesztés szöveges részének 3/M. számú követelés késedelmi kamatra vonatkozó része kerüljön törlésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 17/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT
29
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja azt a javaslatot, mely szerint az előterjesztés szöveges részének 3/M. számú követelés késedelmi kamatra vonatkozó része kerüljön törlésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 18/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a módosító javaslattal, hogy az előterjesztés szöveges részében a II. szerződéses rész fejezetben a Követelések címszó alatt szereplő 3/M. számú követelés pontjának 3.344.231,- Ft késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó része kerüljön törlésre. 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt keretében a békéscsabai szennyvíztisztító telepen elbontott műtárgyak selejtezéséről szóló tájékoztatót elfogadja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29.” 11. napirendi pont Tárgy: Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Régebben a bizottság a közgyűlést megelőző héten csütörtökön ülésezett. Mód és lehetőség volt arra, hogy azt megelőző pénteken kiküldjék az anyagokat. Most a közgyűlés hetében kedden ülésezünk. Előfordul, mint most is, hogy 60-70 oldalas anyagok kerülnek kiküldésre. Ezt az anyagot mindenki véleményezte minket kivéve. A kérésem az, hogy ne a bizottság előtti pénteken kerüljenek a terjedelmesebb előterjesztések kiküldésre, hanem egy héttel hamarabb, hiszen ebben nincs újdonság, nincs például három nappal előtti információ az anyagba szerkesztve. Bár vállaltuk, hogy ebben a giga bizottságban dolgozunk, de ilyen terjedelmű anyagok olvasására nincs idő. Lehetnek két napos bizottsági ülések is, például csütörtök és kedd. Úgy gondolom meg tudjuk ezt oldani, csak ha ilyen nagy anyag van, vagy azt kérem, hogy kivonatos két oldalas összefoglaló készüljön az anyagról. Mivel érdekes és hasznos az anyag, ha ilyen terjedelmű anyag van, legalább egy héttel előtte kerüljön kiküldésre, hogy átnézhető legyen. Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 19/2015. (I. 27.) PGVB 30
HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező, Békéscsaba Megyei Jogú Város 2014 – 2019 időszakra szóló Környezetvédelmi Programját megismerte és jóváhagyja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29.”
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014 - 2019
31 2014 BÉKÉSCSABA
32
A környezetvédelmi program készítője: Selemoncsák Ferenc környezetvédelmi szakértő Együttműködő szervezetek A környezetvédelmi program elkészítésében részt vevő, adatot szolgáltató szervezetek: ALFÖLDVÍZ Regionális- víziközmű Szolgáltató ZRT. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Békéscsabai Városüzemeltetési Kft Békés- Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. TAPPE Hulladékgazdálkodási és Köztisztasági Kft. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2014 2019 dokumentációt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége 94582-002/2014. ikt. számú tájékoztatásában véleményezte a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése alapján. A környezetvédelmi törvény 48/F. (1) alapján a környezetvédelmi programot a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 466-2/2014/VV ikt. számú szakvéleményében, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.014-19/2014. ügyiratszámon véleményezte. Az előzőekben felsorolt szervezetek javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került.
Fotók Saját
33
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................... 36 Békéscsaba Megyei Jogú Város bemutatása ................................................ 37 1. A környezeti elemek állapotának bemutatása ..................................... 41 1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 41 1.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 43 1.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME45 1.3.1. Felszíni vizek ............................................................................. 45 1.3.2. Felszín alatti vizek ..................................................................... 48 1.3.3. Vízbázis védelem ........................................................................ 49 1.3.4. Vezetékes ivóvízellátás ............................................................... 51 1.3.5. A Békés Megyei Ivóvízminőség- javító program ...................... 52 1.3.6. Szennyvízelvezetés ..................................................................... 54 1.3.7. Szennyvíztisztítás ....................................................................... 54 1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 58 1.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 60 1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ................................... 64 1.7. TERMÉSZET- ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELEM, TÁJVÉDELEM . 65 1.8. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 70 1.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZEREPE A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELMÉBEN ..................................................................................... 72 1.10. A BÉKÉSCSABAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR ....................... 73 1.11. ENERGIAELLÁTÁS ................................................................... 74 1.12. INFRASTRUKTÚRA ................................................................... 75 2. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok meghatározása .................................................................................. 77 2.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 77 2.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 77 34
2.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME77 2.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 78 2.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 78 2.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM .............................................. 78 2.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 78 2.8. ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................... 78 2.9. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 78 3. A célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedések 79 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 79 3.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 80 3.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME80 3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 80 3.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 81 3.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM .............................................. 81 3.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 81 3.8. ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................... 81 3.9. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 81 4.A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei ...................................................................................................................... 82 5. Az intézkedések végrehajtásának költségigénye, ütemezése .............. 82 Mellékletek 1.sz.: A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 2013. évi mérési eredményei 2. sz.: A műemléki védelem alatt álló épületek jegyzéke 3. sz.: A helyi védelem álló épületek jegyzéke 4. sz.: Fényképdokumentáció
35
Bevezetés A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kt.) IV. fejezete írja elő a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A Kt.46. § (1) alapján a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő- testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A környezetvédelem tervezési rendszere Kt.48/A. § (1) alapján az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel, a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. A Kt. 48. (3) alapján a települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
36
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2014 - 2019 dokumentációt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége 94582002/2014. ikt. számú tájékoztatásában véleményezte a Kt. 48. § (3) bekezdése alapján.
Az I. fokú környezetvédelmi hatóság javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került. Továbbá a Kt. 48/F. § (1) alapján a területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes - környezetvédelmi hatóságnak, - ingatlanügyi hatóságnak és - egészségügyi államigazgatási szervnek, - a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), - és a vízügyi hatóságnak véleményezésre megküldi. Előzőeknek megfelelően a környezetvédelmi programot a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 466-2/2014/VV ikt. számú szakvéleményében, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.014-19/2014. ügyiratszámon véleményezte. Az előzőekben felsorolt szervezetek javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került. A Kt. 48/F. § (3) alapján a települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.
A települési önkormányzat a továbbiakban gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
Békéscsaba Megyei Jogú Város bemutatása A város határából előkerült régészeti leletek tanúsága szerint, a terület már évezredekkel ezelőtt lakott volt. A város alapítása a 900-as évek végéhez köthető, amikor Csaba település első temploma épült. Az írásos emlékek kilenc falu nevét említik a mai Békéscsaba területén. Gerlán, - a kilenc település egyikén – egy 30 m hosszú, kéttornyos templom épült a középkorban. Ezen kívül ugyanott volt egy plébánia templom, és egy apátság. Ezek alapján Gerla az Árpád-kor legjelentősebb települése volt Békés Megyében. Békéscsabát először az 1332-37-es pápai tizedlajstrom említi templomos faluként, neve az Árpád-korban már használt Csaba személynévből ered. A falu a fennmaradt források szerint 1383-ban a gerlai Ábránfy család (Vata utódai) birtoka. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya. Ez a kastély bástyatoronnyal és fallal körülvett erődítmény volt, amelynek kapuja a mai Dózsa György utca és Szabadság tér felé nézett, hozzá csapóhíd vezetett. Buda eleste után a gyulai várkapitány 1556-ban szabályosan megostromolta, majd felégette a csabai kastélyt. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy a török hódoltság idején is 37
folyamatosan lakott volt a falu. Időről-időre természetesen megbújtak a rabló-fosztogató bandák elől, s előfordult az is, hogy időlegesen elköltöztek az itt élők, ám az adójegyzékek azt mutatják, hogy ők is visszatértek. Mivel a török kiűzése során elnéptelenedett város újratelepítése a 17. század végén kezdődött. Békés megye területét a felső-ausztriai származású Harruckern János György kapta meg királyi adományként, hadiérdemeinek elismeréseképpen. A honosítása után bárói rangot nyert birtokos betelepítésekkel népesítette újra a megyét és – többek között – a felvidéken indított propaganda hadjáratnak köszönhetően nagyszámú szlovákságot telepített Csabára, Mezőberénybe, Szarvasra és Tótkomlósra. Az anyanyelvét, kultúráját és szokásait magával hozó szlovákság egy olyan sajátos, a környező magyarsággal csak lassan „elkeveredő”, magyarosodó közösséget hozott léte, amelynek eredete ma is – látható és láthatatlan módon – meghatározza a város képét, hangulatát. E néprajzi, etnikai szempontból is rendkívül érdekes asszimilációs folyamatot, a néprajzi kutatást, adatgyűjtést, történetírást kedvelő csabaiak előszeretettel tanulmányozták és jegyezték le, köztük Dedinszky Gyula (1905-1994) csabai evangélikus lelkész és néprajzkutató, aki így ír az újjátelepült Békéscsaba életének kezdeti nehézségeiről: A törökdúlás utáni Békéscsabát újjáalapító lakosság több megyéből s több mint száz közösségből gyűlt össze. Érthető módon ahány helyről jöttek, annyi felé húztak, egymással is, vezetőikkel is örökösen civakodtak. Az első lelkészeknek is sok bajuk volt a csabaiakkal s belefáradva a küzdelembe hamarosan tovább is álltak. Az 1744-ben lelkésszé avatott Tessedik Sámuel idejében is még zúgó, forrongó méhkashoz hasonlított Csaba népe. Tessedik azonban vaskézzel rendet teremtett, a sokféle néptöredékből egy egységes népet formált, amint Haan Lajos (békéscsabai evangélikus lelkész 1855-től 1891-ig. – a szerk.) szellemesen megjegyezte: „Tessedik a sok fejet egy kalap alá szorította”. (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Mondhatni tehát, hogy a csabai nép, egységesítéssé formálását az egyházi vezetőknek, lelkészeknek, tanítóknak köszönheti, akik a hosszú időn át abszolút többségben lévő evangélikus hívők életének legmeghatározóbb személyeiként, azok állandó figyelmében álltak. E mindig központban lévő hitélet a hétköznapok szerves részeként töltötte ki a csabaiak mindennapjait, emlékezetes, sokszor derűs momentumokat hagyva az utókorra. Panasz érkezett az egyházhoz Hrasko harangozó ellen, hogy a gazdagoknak hosszabban „versel”, mint a szegényeknek. Ott tehát a vádlott a presbitérium színe előtt, s méltatlankodva védekezik: – „Uraim! Aki engem azzal vádol, hogy a gazdagoknak hosszabban verselek, mint a szegényeknek, az hazudik! Mert én mindenkire, szegényre-gazdagra egyformán huszonötöt húzok rá” (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) A nehézségek ellenére a község látványos fejlődésnek indult. A 19. század elejére az evangélikus kistemplom mellé új nagytemplom épült. A nagytemplomra a pénzt a hívek adták össze ráadásul kétszer mert a napóleoni háborúk alatti pénz elértéktelenedett és a teljes összeget újra össze kellett gyűjteni. A nagytemplom Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Magassága egy 30 emeletes házénak felel meg, 4000 hívőt tud befogadni és a falai 2 méter szélesek az alapoknál.
38
A kistemplom harangja az ország egyik legnagyobb harangja. Az első világháború alatt nem vitték el ágyút önteni belőle, mert nem tudták lehoznia toronyból. A vasút építésekor a gyulaiak a helyi birtokosok, a békésiek a lovas fuvarozó lobbi miatt nem engedték keresztül a vasutat. A csabaiak felismerve ennek a lehetőségeit nem csak beengedték a vasutat a városba, hanem közpénzen állomást is építettek. Az egyébként általában konzervatív gondolkodásúnak jellemzett paraszti közösség Csabán a vasút ügyében kezdettől ráérzett arra, hogy sorskérdésről van szó. Az első gőzmozdony 1858. Október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A Békéscsabai Jókai Színház az Alföld egyik legrégebbi kőszínháza. Ős Lajos építette meg 1909-ben az első helikoptert, Békéscsabán (Asbóth-ék csak 1928-ban). Modelje a Közlekedési Múzeumban látható. Az Élővíz-csatorna révén a körösi vízrendszerbe kapcsolt Csaba a század közepére a térség legnépesebb településévé vált. A század második felében felgyorsult fejlődés eredményeképpen, a 20. század elejéig emelt számos impozáns intézményi-, polgári- és gazdasági épülete ma a városkép meghatározó elemei. Bár Békéscsaba már 1841-ben megszerezte a mezővárosi címet és az 1858-ban megépült Pest-Arad, majd az 1871-ben épült Nagyvárad-Fiume vasútvonal révén regionális szerepkörű településsé vált, a városi rangot csak az első világháború után, 1919. január 1-től nyerte el.
Békéscsaba hosszú időn át nem csak hazánknak, de egész Európának legnagyobb faluja, községe volt. Hiszen pl. 1910-ben már 42.599 volt lakosainak száma, s még mindig csak egyszerű nagyközségként a községi bíró és a községi főjegyző jogara alatt élte az életét. (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Még a 20. század utolsó évtizedeiben is megszokott „utcahang” volt Békéscsabán, ahogy idősebbek egymással szlovákul beszélgetnek, időnként magyarosan helyettesítgetve őseik új hazában megkopott nyelvének szókészletét. Régebben e furcsa „keverékbeszéd” jelentette a csabaiak, magyar és szlovák fülnek sokszor egyaránt mulatságosnak hangzó anyanyelvét. Két tót legény vándorol együtt. Mikor egy magyar faluhoz érkeznek, elhatározzák, hogy nyelvgyakorlás céljából azután egymás között is csak magyarul beszélnek. Nos, amint letelepszenek az árokparton, hogy harapjanak valamit, megszólal az egyik: – „Hocide aszt a tanyirszát!” A másik helyreigazítja akarva, oktatólag rászól: – „Ugyan, ne magyarázz – hadarázz itt össze-vissza, mongyál ki csisztán: Ta-szir-nya”! (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Bár Békéscsaba nagy ütemben fejlődött, városias mérete és lélekszáma ellenére sokáig őrizte a falusi életformát, amelyet e kiváló termőtalajú vidék nagyban meghatározott. Csabai embernek a föld, a belevetett termény, az állattartás a napi betevőt, az élet egészének értelmét jelentette. A dolgos hétköznapok mellett az ünnepet, szórakozást az egyházi események, a vásárok, a hosszú téli estéken mondott mesék, a családot egész évre élelemmel ellátó disznótorok jelentették.
39
A II. világháború után újjászervezett megyerendszerben Békéscsaba 1950-ben Békés megye székhelye lett. Érdemi fejlődése – amely javarészt átalakította az addigi életformát és szokásokat – azonban késéssel, csak az 1960-as évek közepén indult meg. A település immár a csabaiak életformája szerint is kezdett városias jelleget ölteni. Az egykori szlovák telepesek alkotta családokból, közösségekből és a környező magyarságból mára több mint hatvanezer lelket számláló városi lakosság formálódott. Az 1990-ben elnyert megyeszékhelyi rangjához méltóan – különösen az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően – felzárkózott hazánk kulturális élvonalába és mind az itt élők, mind az ide látogatók számára sokszínű, élménydús helyszínné vált. Magyarország tizenhatodik legnépesebb településeként, nagyvárosias kontúrjai mellett azonban megőrizte egykori falusias békéjét, istentiszteletre hívó harangszóval ékes csöndes vasárnapjait, ahol a hagyományok, a szokások, az egykori „óriásfalu” híres-neves polgárai és a kedvesen mosolygó csabai arcok minduntalan „ránkköszönnek".
A Csabai kolbász Békéscsaba nevének hallatán a legtöbbeknek a csabai kolbász ugrik be elsőként. Aligha véletlenül. „Békéscsaba, a kolbász fővárosa” – mondja a szlogen, s ebben semmi túlzás nincs. A csabai kolbász világhírű hungarikum, az Európai Unió által földrajzi árujelzővel védett élelmiszer. A megyeszékhely első számú exportcikke világszerte ismert, ízét ismerik, szeretik. Méltán büszkék rá a csabaiak. Ahogy azt Dedinszky Gyula írja A Csabai Kolbász c. könyvében: „A csabai kolbász paprikával fűszerezett, sertéshúsból készült, nem morzsolódó, de nem is kemény, zaftos, erős, élénkpiros színű, enyhén füst ízű, tartósan elálló kolbászcsemege.” Az eredeti, igazi Csabai kolbász hagyományos, népi termék. A csabai élet sajátos tartozéka, amelyhez népi munkafolyamatok, népi szokások is kapcsolódnak. A Csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány, mely több mint száz éve, generációkon keresztül szinte semmit sem változott. A Csaba Park A város határában fekvő 51 hektáros parkerdő területén található Csaba Park, a Csabai kolbász hírnevére épülő szórakoztató- és rendezvényközpont. A komplexum a csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejleszti, megteremti az ellenőrzötten prémium minőségű hagyományos Csabai kolbász készítésének bázisműhelyét és segíti a Csabai kolbászt előállítókat a piacra jutásban. A kolbász-imázs ápolásán túl a Csaba Park szórakozási, kirándulási és pihenési lehetőséget is biztosítani fog az ide látogató belföldi és külföldi turistáknak egyaránt. Megfelelő infrastruktúrával ellátott helyszíne lesz fesztiváloknak, nagyrendezvényeknek, koncerteknek és sport rendezvényeknek. A Csabagyöngye szőlő Békéscsaba igen gazdag gasztronómiája nem merül ki a csabai kolbász, a szlovák ételek és a jóféle pálinka kínálatában. A hungarikum aspiráns Csabagyöngye szőlőfajta szintén 40
békéscsabai kötődésű, amelyet Békéscsabán nemesített Stark Adolf, a 19. század végén. Európa egyik legismertebb, az északi félteke legkorábban érő csemegeszőlőjeként szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Munkácsy Mihály Munkácsy Mihály fiatal festőpalántaként indult Csabáról, majd évek múltán a város egyik legismertebb, leghíresebb polgárává vált. A nemzetközi hírű magyar festőművész fiatalkorát töltötte Békéscsabán, emlékét egyedülálló módon őrzi a város. A világ legnagyobb Munkácsygyűjteménye található a városban. A festő használati tárgyai, asztalosmunkái, díjai, a róla elnevezett tér, utca, híd, emléktáblák tanúskodnak arról, hogy Munkácsy valaha a város polgára volt.
1. A környezeti elemek állapotának bemutatása 1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján "légszennyezettségi agglomeráció, légszennyezettségi zónák, kijelölt városok és az ország többi területe" zónakategóriák kerültek kijelölésre. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján Békéscsaba "kijelölt város" szennyező anyag szerinti zónacsoportba tartozik az alábbiak szerint. 1. sz. táblázat Szennyező anyag megnevezése Kén- dioxid Nitrogén- dioxid Szén- monoxid PM10 Benzol Talajközeli ózon PM10 arzén PM10 kadmium PM10 nikkel PM10 ólom PM1 benz(a)- pirén
Zóna típusa F F F B F O-I F F F F D
41
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai - A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. - B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve a rendelet 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.
-
-
-
C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, a rendelet 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.
Békéscsaba levegőszennyezettség szempontjából kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségek közé sorolható. A megye sajátosságából adódóan a levegő minősége a por miatt kedvezőtlen, ugyanis településünk fő szennyező anyaga a szálló por (PM10) , amely leginkább helyi, mezőgazdasági és közlekedési eredetű. Békéscsabán a légszennyező anyagok mérése az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) Pásztor u. 70. és Berényi út 130. alatti manuális mérőállomásain NO2 légszennyező anyag folyamatos mérésével történik. A mérőállomásokat a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség üzemelteti. A Berényi úti mérőállomás jellemzően ipari környezetben, a Pásztor utcai mérőállomás lakótelepi környezetben található. Ennek megfelelően a mérőállomások a terület használatára jellemző adatokat rögzítenek, jól reprezentálva a városrész légszennyezettségi állapotát. 42
A 2013. év nitrogén- dioxid légszennyező anyag mérési eredményeit a környezetvédelmi program 1. sz. mellékletének diagramja szemlélteti. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit, célértékeit, hosszú távú célkitűzéseit. A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 24 órás határértéke 85 µg/m3, éves határértéke 40 µg/m3. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a Pásztor utcai mérőállomás nitrogéndioxid légszennyező anyag vizsgálati eredményei alacsonyabbak a Berényi úton mért értékeknél, ami az ipari jellegű területhasználatból adódik.
A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 85 µg/m3-es 24 órás határértékét az év folyamán egyik mérőállomás vizsgálati eredménye sem lépte túl, és még a fűtési félévben sem közelítette meg azt. A 40 µg/m3-es éves határérték tekintetében a Berényi úti mérőállomás vizsgálati eredményei a 2013. augusztus 01- 2013. december 31. időszakban néhány esetben, míg a Pásztor utcai mérőállomáson mért értékek csak két alkalommal történt határérték túllépés. A megyében még Gyulán a Megyeház u. 5-7. sz., illetve Orosházán a Szabadság tér 4. sz. alatt működő manuális mérőállomás történik a NO2 légszennyező anyag folyamatos mérése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság- védelmi Referenciaközpontja működteti az OLM adatközpontját, ellátja a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatokat és felel az OLM minőségirányításáért.
A belváros közlekedésből adódó levegőterhelése a várost É-i irányban elkerülő 44 sz. út, illetve a belváros rehabilitáció során megvalósult új forgalmi rend és új kerékpár útvonalak kialakítása révén jelentősen csökkent. Levegőtisztaság- védelmi szempontból problémát okoz az érintett lakosság számára az allergén növények által termelt pollen. Bár szigorú rendeletek szabályozzák például a parlagfő irtását, ennek ellenére vannak olyan, főleg külterületi erdők, legelők, műveletlen mezőgazdasági területek, ahol még nagy egyedszámban fellelhető a parlagfű. A városi fásítási tervben szerepel az allergizáló fafajok folyamatos kiváltása. 1.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
43
Békéscsaba közigazgatási területén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: - épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjárműmotorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám- piackutatás, építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység, - a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, - a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, - valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén. Ezen ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége gyakorolja. A felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört - az előzőekben felsoroltakon kívül minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az előzőekben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, - valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, - a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendeletének (a továbbiakban: Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata) VI. fejezete az alábbiak szerint rendelkezik a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem tekintetében: -
-
A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj határértékek túllépését okozza. A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni. A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni 44
-
-
-
-
védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek. Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó. Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél. Energia termelési célú szélerőmű létesítése o csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén, o sak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen o sak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében, o sak a szabályozási terv megfelelő módosításával engedélyezhető. Azoknál az épületeknél, amelyek a vasúti pályáknál előírt védőtávolságon belül valósulnak meg, a zaj és rezgésvédelmet olyan épületszerkezetekkel kell biztosítani, melyek alkalmasak a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos határértékek biztosítására.
Az előző, preventív elemeket is tartalmazó előírások betartásával a város lakosságát érintő zajterhelés minimálisra csökkentése biztosított. A belvárost érő közlekedésből adódó zajterhelés a várost É-i irányban elkerülő 44 sz. út, illetve a belváros rehabilitáció során megvalósult új forgalmi rend és új kerékpár útvonalak kialakítása révén jelentősen csökkent. 1.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME 1.3.1. Felszíni vizek Az Élővíz- csatorna kialakulása a XVIII. századra nyúlik vissza, ugyanis egyrészt Gyula és Vesze, illetve Sikkony és Békés között a Fehér-Körös felhagyott medre, másrészt Sikkony és Vesze között az 1777-ben mesterségesen ásott csatornából tevődik össze. 45
-
-
-
-
1777-ben Csaba város megépíttette a Fehér-Körös Veszénél kiágazó – Csabát érintő – Sikkonynál a Körösbe betorkolló ásott csatornát, ezzel a munkával Csaba is élővízhez jut. 1856-58 között elkészült a Gyula-Békés, ma Kettős-Körös nagycsatorna 20 km-es hosszúságban. Az árvízveszély megszűnt, viszont elmaradt a városok élővízellátása. 1894-ben a Gyulai Folyammérnöki Hivatalban elkészítették az Élővízcsatorna komplex fejlesztési tervét, melyben kidolgozták a térség bel- és élővizeinek elvezetését, valamint az öntözővíz biztosítását. 1895-96 között megépítették a tápzsilipet a Fehér-Körös gátjába és a Poirée-keretes tűsgátat is beüzemelték. 1900-ban megépítették a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1942-48. Gyula I. diesel üzemű szivattyútelep építése. 1952-60. Békés II. elektromos szivattyútelep építése. 1976-80. Békés III. elektromos szivattyútelep építése. 1998. az 1995. évi árvíz okozta károk miatt új tápzsilipet építettek a Fehér-Körös gátjába és a régi tűsgát helyébe egy modern tömlősgátat építettek.
Alapvető vízgazdálkodási jellemzője, hogy természetes vízhozammal nem rendelkezik, kivéve a belvíz bevezetést. A mesterséges vízpótlás alapműve a Fehér-Körösön üzembeállított új tömlősgát, a téli vízellátást megoldó fenékgáttal. A vízbetáplálás tehát a gyulai tápzsilipen keresztül történik a Fehér-Körös vízjárásától függően. A kivezetés Kettős-Körös vízjárásától függően szivattyús, vagy gravitációs. A betáplálás a kivezetés módjának függvénye, ugyanis a vízminőség-javító szivattyús kivezetés költségviselése nem megoldott. 1955-ben volt először példa vízminőségi kárelhárítási jelleggel a torkolati szivattyúzás végzésére, ugyanis a betáplálás szüneteltetése néhány napon belül – különösen melegben – kritikus állapotot jelenthet. Vízpótló rendszerek Szeregyházi úszó vízkivételi mű A Gerlai-holtág élővilágának fenntartása érdekében Veszénél a vízhozamot meg kell felezni, és ezért mire az Élővíz- csatorna vize eljut a békéscsabai Nagyrétre, mindössze 300 liter víz csordogál a 2 m3 helyett.
E probléma áthidalására létesítették a szeregyházi vízkivételi művet, amely a Fehér-Körösből kiindulva a Csíkosér- Élővíz összekötő csatornán keresztül 0,5 m3/s vízpótlására alkalmas. Dánfoki- éri szivornya A harmadik betáplálási pont, melynek köszönhetően Békés belterületén 10-12- szer nagyobb mennyiségű víz halad át, mint a szivornyák üzembe helyezése előtt. Az 1987-88-ban létrehozott vízpótló mű 2,2 m3/s víz betáplálását biztosítja a békési duzzasztó üzemétől függően. (További bővítéssel ez 3,4 m3/s-ra növelhető.)
46
Mindezeket a viszonyokat csak addig lehet fenntartani, amíg a Romániából érkező hozamok a rendelkezésre állnak. (Nyári, hosszantartó, aszályos időszakban a naponta érkező vízmennyiség drasztikusan csökken, ennek vonzata a mérsékelt gyulai betáplálás.) Az Élővíz- csatorna funkciója Mivel három város tengelyén folyik keresztül, hasznosítási funkciói sokrétűek. Mezőgazdasági vízhasznosítás Az egyik legősibb funkciója a mezőgazdasági vízszolgáltatás. A gyepek öntözése hazánkban itt kezdődött el a legelsők között. Átlagosan 1.500 ha terület öntözésére van lehetőség. Árvízvédelmi funkció Az árvízvédelmi töltések megfelelő kiépítettsége, s az árvízvédelmi szükségtározók kialakítása után ez a funkciója háttérbe szorult. Ennek ellenére a városok körüli körtöltések és a körgáti zsilipek üzemképességét célszerű fenntartani, habár a városok helyenként túlnőttek a körtöltéseken. Belvízi funkció Az Élővízcsatorna egyben a belvízrendszer befogadója, mely két öblözetből áll: gyulai öblözet: 57,7 km2 békés öblözet: 665,3 km2 A belvizek lefolyását segítő csatornák: Csíkos-éri csatorna, Kígyósi főcsatorna, GyulaKispél- Eleki csatorna. Ipari vízellátás Minden korszakban jelentős szerepe volt az ipari vízellátásban. Folyamatos vízszinttartást igényel. Intézmények, vállalatok vízzel való ellátását szolgálja. Környezetformáló és természetvédelmi szerepkör Vitathatatlan, hogy a csatorna természetvédelemben, környezetvédelemben, városkép alakításában meghatározó szerepet tölt be, hozzátartozik az itt élők mindennapjaihoz, a város legnagyobb közjóléti zöld- és vízfelülete. A vízpótlás növelésével és kiegyenlítettebbé tételével, a vízminőség javításával, a környezetrendezéssel rekreációs hatása fokozható.
Megoldásként: - „zöld folyosó” szerepkör, ezen a tájon élő őshonos flóra és fauna számára összekötő kapocsként való hasznosulása és menedékhelye, - városképformáló hatás, mely idegenforgalmi szempontból is kétségkívül vonzó, - széles körű propagandával elérhető, hogy az Élővíz- csatorna megismerése, megvédése közös lakossági érdekké váljon, - bármiféle rehabilitáció, parkosítás mellett a mindenkori mederstabilizáció is tájba illő legyen. Csapadékvizek elvezetése
47
Békéscsaba csapadékvíz elvezető rendszere Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának kezelésében van. Az elvezetett csapadékvizek befogadója az Élővíz- csatorna. A csapadékvíz elvezető rendszer fő elemei: - átemelő telep: 21 db - nyílt árok hossza: 107.000 fm - zárt csatorna hossza: 150.000 fm Tavak Felszíni vizeinket gazdagítják a városunk D-i részén található bányatavak, melyek közül a Fás- tó (45,2 ha) és a Csaba- tó (25 ha) a legnagyobb kiterjedésű. A tavak külszíni fejtésű agyagbánya nyerőhelyek helyén alakultak ki, melyek ma sok horgász számára biztosítanak rekreáció formájában pihenési és sportolási lehetőséget. 1.3.2. Felszín alatti vizek Talajvíz A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Békéscsaba "érzékeny" felszín alatti vízminőség- védelmi területen lévő település. A Békéscsabán megvalósult szennyvízberuházás következményeként minimálisra csökkennek, illetve megszűnnek a talajvizet érő, a nem közművel összegyűjtött települési folyékony szennyvíz talajvízbe szivárgásából kialakuló szennyező hatások, melynek eredményeként javul a talajvíz minősége, csökken a talajvíz szintje, ezáltal a belvízveszély. A termálvíz hasznosítása A Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvizű fürdő. A fürdő 76 Celsius és 40 Celsius fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség. Belső medencék I. sz. kút kataszteri száma: B-252 Létesítés éve: 1959 Talpmélység: 1974 méter Kifolyó víz hőmérséklete: 76,0 Celsius fok
. . . . .
Kültéri medencék II. sz. kút kataszteri száma: B-1018 Létesítés éve: 1978 Talpmélység: 800 méter Kifolyó víz hőmérséklete: 40,0 Celsius fok
A 21. század feladata a korszerű energiagazdálkodás megteremtése. Magyarország sokat tehet a probléma megoldása érdekében. Valamennyi, a hő- (és hűtési) energiaigények kielégítést célzó megújuló energiaforrás alkalmazása támogatható. Ez hozzájárul az üvegházhatású gázok
48
kibocsátásának, a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a hőfogyasztók energia-költségcsökkentését eredményezi. A Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő a KEOP-2011-4.2.0/B kódszámú „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázat keretében felújításra került. A beruházás rövid műszaki tartalma: - termál kutak fúrása, - gáztalanító létesítmény építése, - szivattyúk telepítése,500 m távvezeték építése, - hőcserélők beépítése, - légtechnikai egységek korszerűsítése, -
radiátorok cseréje, kazánok illesztése, a fűtés teljes erősáramú rendszerének korszerűsítése, új vezérlő rendszer kialakítása.
A termálenergia felhasználásával csökkenteni lehet a gázfelhasználást: - a medencék fűtésénél, - a központi fűtésnél, - a használati melegvíz előállításánál, - a légfűtésnél a sátorban, illetve a Jázmin Centerben. A beruházással megvalósult a primer oldalon a két kútból nyert vízzel történő hőenergia előállítása, illetve a termálmedencék elfolyó, illetve leeresztett vizéből a hőenergia visszanyerése. Így a jelenlegi gázfogyasztás legalább 70%-a megtakarítható. Jelentős vízmennyiség takarítható meg továbbá a termálvízhez hűtési célból kevert ivóvíz csökkentésével. 1.3.3. Vízbázis védelem A Közép-Békési Regionális Vízmű két üzemelő vízbázisból, a Kevermes-Lökösháza és a Medgyesbodzás vízbázisokból kapja a vizet. Ellátott települések: Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Dévaványa, Doboz, Gyomaendrőd, Kamut, Kétegyháza, Kétsoprony, Körösladány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Medgyesbodzás, Mezőberény, Méhkerék, Murony, Okány, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Tarhos, Telekgerendás, Újkígyós, Újszalonta, Vésztő.
49
Forrás: www.alfoldviz.hu A vízbázisok környezetében az ivóvíz bázisok védelme, megfigyelése céljából figyelő kutak kerültek kialakításra. A figyelő kutak mintavételezési előírásait az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, és vízügyi hatóság határozza meg a vízbázis adottságainak figyelembevételével. 50
Vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül: a) dögkút, hulladék- lerakóhely létesítése nem engedélyezhető, b) létesítmények szennyvize nem szikkasztható, c) szennyvíztisztító telep üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba és a talajon keresztül a talajvízbe, d) hulladékégető üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba, e) kizárólag hobbi-, őrző- védő és csak a saját szükségletet kielégítő mennyiségű kisállatok tarthatók; sem kishaszonállat (pl.: sertés), sem (nagy) haszonállat (pl.: szarvasmarha) nem tartható. 1.3.4. Vezetékes ivóvízellátás Békéscsaba közigazgatási területén az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. látja el a lakossági és ipari fogyasztókat vezetékes ivóvízzel. A település vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 94 %. A város területén az elosztó hálózat hossza (bekötővezetékek nélkül) 356.208 km. A hálózatban rendelkezésre álló vízmennyiség 3.549.851 m3. 2013-ban a szolgáltató 2.840.008 m3 vizet értékesített a fogyasztók számára. A Békéscsabai víztorony A Békéscsabai víztorony építését 1957-ben kezdték meg és 1962-ben fejezeték be. A víztorony két fő részből áll: függőleges részből (csövek, lépcsők) és tölcsérszerű részből (víztér). A tölcsér részét a talajszinten rakták össze, majd a víztorony oldalán található menet segítségével függőlegesen felemelték. A torony tetején fordítottak a süvegen, amit így a menet tart a magasban. A víztorony 47,9 m magas. A víz magasba emelése után a víztoronyból a közlekedőedények elve alapján mozog tovább, hogy ellássa ivóvízzel a környező emeletes házak lakóit. A gravitáció révén kialakuló 470 kPa hidrosztatikai nyomás elegendő a hálózat működéséhez. A Békéscsabai víztorony teteje két gyűrűből áll, egy külső és egy belső gyűrűből, melyek nincsenek rekeszekre felosztva. A víztér 2.000 m3 kapacitású. Békéscsaba napi átlagos vízfogyasztása 6.000 m3, így a toronyban tárolt víz teljes egésze naponta cserélődik. A víztorony vizét évente két alkalommal leeresztik takarítás, átvizsgálás, karbantartás céljából. A szolgáltatott ivóvíz minőségi paramétereit a 2. sz. táblázat mutatja be a 2012. január 01 2012. december 31. időszakra vonatkozóan. 2. sz. táblázat Vízminőségi jellemző pH ammónium (mg/l) arzén (µg/l)
Érték 8,21 0,65 6,58 51
Határérték* 6,5-9,5 0,5 10
vas (µg/l) mangán (µg/l) összes aktív klór (mg/l) összes keménység (mg/l CaO) Fajlagos elektromos vezetőképesség (µS/cm) KOIps (mg/l) bór (mg/l) cianid (µg/l) fluorid (mg/l) nátrium (mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) bromoform (µg/l) dibróm- klór- metán (µg/l) diklór- bróm- metán (µg/l) kloroform (µg/l) összes trihalometán (µg/l) összes szerves szén (TOC) (mg/l) m- lúgosság (mmol/l) p- lúgosság (mmol/l) klorid (mg/l) higany (µg/l) kadmium (µg/l) összes króm (µg/l) ólom (µg/l) nikkel (µg/l) antimon (µg/l) szelén (µg/l) benzo(k) fluorantén (µg/l) benzo(b) fluorantén (µg/l) benzo(g, h, i)-perilén (µg/l) indeno(1, 2, 3-c, d)-pirén (µg/l) benzol (µg/l) alumínium (µg/l) benzo(a)-pirén (µg/l) EPH (µg/l) fenol index (µg/l) réz (mg/l)
51,27 81,50 0,06 62,27 373,86 1,55 0,09 0,00 0,07 68,35 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,10 0,00 1,56 4,04 0,02 14,91 0,00 0,00 0,00 1,65 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
200 50 50-350 2.500 5 1 50 1,5 200 0,5 50 trihalometánok összetevői, összesített határérték: 50
50 nincs szokatlan változás 1 5 50 10 20 5 10 policiklikus aromás szénhidrogének összetevői, összevont határérték: 0,1 1 200 0,01 2
*: az ivóvíz minőséi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint Forrás: www.alfoldviz.hu
1.3.5. A Békés Megyei Ivóvízminőség- javító program A „Békés Megyei Ivóvízminőség- javító Program” című KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009 azonosító számú projekt célja a fejlesztés kapcsán érintett települések vonatkozásában a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben 52
rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezet- Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján. A megkötött Vállalkozási szerződés elsődleges célkitűzése, hogy a jóváhagyott KEOP Pályázati Dokumentációban és a Támogatási Szerződésben foglalt, Vállalkozó teljesítésére vonatkozó vízminőség- javító megoldások, intézkedések megvalósítása (megtervezése, kivitelezése, üzembe helyezéséhez szükséges Vállalkozói dokumentumok biztosítása) eredményeképpen a szerződés tárgyát képező közüzemi vízellátó rendszereken a szolgáltatott ivóvíz minősége a vízigények, valamint az elosztóhálózat hidraulikai követelményeinek kielégítése mellett feleljen meg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete A.) és B.) táblázatában foglalt előírásoknak, továbbá a vas, a mangán és az ammónium tekintetében a C.) táblázatban foglalt előírásoknak, továbbá egyéb jellemzők esetében nem romolhat a munkák megvalósítását megelőzőhöz képest, ez alól kivételt jelentenek az adszorbeálható szerves halogénezett vegyületek, ahol az elfogadhatóság (technikai küszöbérték): 50 mg Cl/L AOX), továbbá feleljen meg a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletben foglalt előírásoknak. Funkcionális célok: -
megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz eljuttatása az ivóvízelosztó hálózatra csatlakozó fogyasztók részére, új gépészeti és elektromos rendszerek, illetve a meglévők felújítása, központi irányítási rendszer és ezzel kompatibilis helyi irányítástechnikai rendszerek kiépítése, automata üzemeltetésű vízellátó rendszer létrehozása.
A projekt keretében a regionális vízellátó rendszerről ellátandó települések jelenleg 2 térségi rendszerre, a Közép-békési regionális vízellátó rendszerre és az Orosházi Kistérségi vízellátó rendszerre kapcsolódnak, illetve több kisebb helyi vízbázisra alapozott települési vízellátó rendszerről kerülnek ellátásra. A Békés Megyei Regionális Vízellátó Rendszer vízbázis oldala a Közép-békési Regionális Vízellátó Rendszer és az Orosházi Kistérségi Vízellátó Rendszer termelő telepeinek rekonstrukciójával és bővítésével, valamint két új víztermelő telep (Kunágota, Kaszaper) létesítésével alakul ki. A szolgáltatásra alkalmas minőségű víz biztosítása érdekében tiszítástechnológia telepítése szükséges 3 db meglévő (Lőkösháza- Kevermes, Csanádapáca, Újkígyós) és 1 db új kialakítású termelőtelepen (Kaszaper). A létesítmények az Alföldvíz Zrt. üzemeltetésében állnak, amely szervezet feladat- és felelősségi körét, kötelezettségeiket a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet határozza meg. Nagyon fontos elem a települési hálózati rekonstrukció megvalósítása, ez által biztosítva a regionális vezetéken eljutatott megfelelő minőségű víz biztosítása a települési hálózaton keresztül a fogyasztóknak. Összefoglalva a projekt keretében megvalósul az önálló rendszerek összekapcsolása, valamint a programban részt vevő településeken, így Békéscsabán is a hálózat rekonstrukciója. A rekonstrukció munkálatok a következők: 53
- ivóvíz bekötővezetékek cseréje, - meglévő utcai gerincvezetékek cseréje a hozzátartozó bekötésekkel együtt, - tűzcsapok cseréje, - földalatti csomópontok kiépítése, - aknák építése, melyekben kialakításra kerülnek a szivacslövedékes hálózat mosatáshoz szükséges mosató idomok, - a meglévő hálózat végek összekötése, ezzel is a legjobb minőségű víz biztosítása a lakossági fogyasztok számára. A házi bekötővezetékek cseréje Békéscsabán 1.593 db háztartást érint.
1.3.6. Szennyvízelvezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 pályázat keretében nyert támogatást a város meglévő csatornahálózatának bővítésére és az üzemelő szennyvíztisztító telep fejlesztésére vonatkozóan. A projekt teljes költsége 17.751.542.000,Ft. A szennyvízcsatorna hálózat beruházás keretében 2013. januárjára összesen több mint 174 km új gerinccsatorna és nyomóvezeték épült meg, emellett sor került 9.436 db bekötőcsatorna, 31 db új átemelő megépítésére és 34 db meglévő átemelő rekonstrukciójára. A csatornahálózat lefedettsége 95 %. A városi csatornahálózat elválasztott rendszerű – külön szennyvíz és külön csapadékvíz elvezetés – gravitációs hálózat. A település területén keletkező szennyvizek a hálózatba kerülve gravitációsan jutnak a szennyvíz öblözeteknek megfelelő átemelőbe. Ezek az átemelők elhelyezkedésüktől és teljesítményüktől függően fő- és közbenső átemelők. A város szennyvize 3 végátemelő segítségével jut el a technológiájában megújult szennyvíztisztító telepre. Azokról a területekről, amelyek nem kerültek csatornázásra, a szennyvíz, szippantó kocsikkal jut a szennyvíztelep speciálisan erre a célra megépített műtárgyaira. A csatornázatlan területeken a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatást az ALFÖLDVÍZ Zrt. látja el. 1.3.7. Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telep korszerűsítése a mechanikai tisztítás és a biológiai tisztítás műtárgyainak teljes kőrű cseréjével valósul(t) meg a 2014. évben 3,7 milliárd Forintból. A biológiai tisztítás átalakítása mellett korszerű iszapkezelési technológia került kiépítésre, amely az iszapelhelyezés lehetőségeit bővíti. A korszerűsítés révén, világszínvonalú technológia alkalmazásával az egyik legmodernebb hazai, a szennyvizek komplex kezelését biztosító létesítmény jött létre. Az új rendszer összességében kiváló tisztítási hatásfokot tesz lehetővé, miközben a tisztítótelep energiafelhasználása is kedvezővé válik. A szennyvíztisztító telep a Békéscsaba, külterület 0574, 0575, 0582/6, 0584, 0570/14 hrsz. található. A telep Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában van, üzemeltetője az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. 54
A korszerűsített szennyvíztisztító telep tervezési adatai Napi tervezett szennyvízmennyiség (csatornán érkező+szippantott): Mechanikai tisztítás max. hidraulikai kapacitása: Biológiai tisztítás max. hidraulikai kapacitása: Átlagos szennyvízmennyiség:
20.000 m3/d 4.650 m3/h 2.500 m3/h 833 m3/h
Szippantott szennyvíz mennyiség a napi szennyvízmennyiségen belül Technológiai csurgalékok (belső terhelés) - Technológiai saját szennyvíz: - Összes napi hidraulikai terhelés:
max. 1.000 m3/d 21.005 m3/d
A szennyvíztisztító telep külső biológiai terhelése: A telepen keletkező csurgalékvíz: A szennyvíztisztító telep teljes mértékadó terhelhetősége:
133.333 LE. 6.435 LE. 139.768 LE
330 m3/d
A szennyvíztisztító telep főbb technológiai egységei: • Új Mechanikai tisztítás, melyek műtárgyai az alábbiak: - Gépi tisztítású finomrácsok (3 db 3 mm résméretűek, kapacitása: 1 550 m3/h/rács, szintvezérléssei + tartalékként: l db kézirács, 10 mm pálcaközzel), - Levegőztetett hosszanti átfolyású homok- és zsírfogók (3 db vb. műtárgy, L= 15,3 m), - Szippantott szennyvíz fogadó (5 mm-es gépi finomráccsal, 21 m3 -es vb. átemelő medence), • Meglévő előülepítők (2 db) felújítva, előülepített szennyvíz átemelő • Osztó- és csapadékvíz árapasztó művek • •
Új biológiai tisztitóműtárgyak (4 db C-TECH medence, Vhaszn= 5 150 m3 /medence), Új utótisztítás, melynek részei: - Utószűrők (4 db 40 11m szűrőszövetes forgódobos szűrő, kapacitás: 625 m3/h /berendezés), - UV fertőtlenítő (nyitott vb. csatornában, 13 x 14 x 2,4 m). • Új anaerob iszapkezelés gázhasznosítással és komposztálással, melynek főbb technológiai egységei: - nyers és fölösiszap elvétel, - iszap homogenizáló medence a nyers és a fölösiszap összekeverésére, - gépi iszap elő sűrítés, - anaerob mezofll rothasztás, - biogáz hasznosítás biogáz/földgáz kazánban és gázmotorban, - rothasztott iszap tárolás, - rothasztott iszap víztelenítés, - iszapvíztelenítésből származó csurgalékvíz kontrollált visszatáplálása a technológia elejére, - víztelenített szennyvíz iszap komposztálás. 55
A tisztítási technológia ismertetése A teljes szennyvíztisztítási folyamatot folyamatirányító számítógéphez csatlakoztatott 6 db, multimaster üzemmódban működő PLC- állomást tartalmazó irányítástechnika vezérli.
A telepre a város irányából nyomóvezetékeken érkező, továbbá a kihordásos szennyvizet épületben elhelyezett - gépi rácsokon megszűrik. Innen a szennyvíz a hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogókba folyik. A műtárgyban a homokfogók mellett hosszanti irányban futó válaszfallal kialakított zsírfogókban történik a felúszó zsírréteg eltávolítása. A homokfogókból elfolyó szennyviz a biológiai osztóműbe jut, ahonnan biológiai tisztításra kerül max. 2.500 m3 /h szennyvíz. Az osztóműről az előülepítőkre vezetett szennyvíz átemelő műtárgyon keresztül jut a változó vízszinttel üzemelő C-TECH medencékbe, amelyekben a szerves anyagok lebontása mellett a nitrifikáció, denitrifikáció, és biológiai foszforeltávolítás is megtörténik, ez utóbbi fokozására szükség szerinti vegyszeres kezelést [vas(IlI)- szulfát oldat] alkalmaznak. Ezt követően a szennyvíz az utószűrőkre, majd a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahonnan a szennyvizet gravitációsan, zárt vezetéken a befogadóba vezetik. A tisztított szennyvíz befogadója az Élővíz-csatorna balpart 14+140 km szelvénye. A nyers és fölösiszapot összekeverés után gépi sűrítőkre vezetik, polielektrolit alkalmazása mellett. Az így kezelt iszap a sűrített iszaptározóba folyik, míg a gépi sűrítés csurgalékvizeit visszaszivattyúzzák a technológia elején lévő rácsra. A szennyvíziszapból biogázt állítanak elő, mely elégetésével villamos- és hőenergia termelődik, amit a telep létesítményeinek fűtésére fognak használni. A rothasztott iszapok centrifugás víztelenítésekor keletkező csurgalékvizeket (azok magas ammónia és foszfortartalma miatt) gyűjtik, majd programozottan adják fel a finomrácsokhoz. Az utóérlelő- komposztáló terület szennyezett vizeit gyűjtést követően a prizmákra, vagy a telepi szennyvízhálózatba szivattyúzzák. Az elfolyó tisztított szennyvíz előírt minőségi paramétereit a 3. sz. táblázat tartalmazza. 3. sz. táblázat Komponens pH KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) ammónia- ammónium- nitrogén (mg/l) összes nitrogén (mg/l) összes foszfor (mg/l) összes lebegőanyag (mg/l) szerves oldószer extrakt (SZOE) (mg/l) összes arzén (mg/l) összes higany (mg/l) összes kadmium (mg/l)
Kibocsátási határérték 6,5-9,0 75 25 5 10 20 1 35 5 0,5 0,01 0,05 56
Megjegyzés Te Te Te Te E: V. 1. - XI. 15. E:XI. 16. - IV. 30. E E Te* E E E
összes kobalt (mg/l) összes nikkel (mg/l) összes ólom (mg/l) összes ón (mg/l) összes króm (mg/l) összes réz (mg/l) összes cink (mg/l)
1,0 1,0 0,2 0,5 1,0 2,0 5
E E E E E E E
Jelmagyarázat: Te: a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. 2. sz. melléklet "időszakos vízfolyás befogadó" területi kategória határértéke E: egyedi határérték *: állati/növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros
A teljes szennyvízberuházás eredményeként: - Békéscsaba szennyvize többé nem szennyezi a környezetet, - javul az Élővíz-csatorna és közvetve a Kettős-Körös vízminőségi állapota, - jelentősen csökken a sok problémát okozó talajvíz szennyezettsége, - csökken a talajvíz szintje, ezáltal mérséklődik a belvízveszély, - megszűnnek a tisztítatlan szennyvizek okozta közegészségügyi kockázatok, a fertőzés- és járványveszély, - a környezet állapotával együtt javul a békéscsabaiak életminősége, - növekszik az újonnan csatornázott ingatlanok komfortfokozata, értéke, - az érintettek számára kényelmesebbé válnak a mindennapok, - a város közel teljes körű csatornázásával megvalósul a különböző településrészek közötti esélyegyenlőség. A projekt megvalósulása tehát hozzájárul a szennyvíztisztítási tevékenységek környezetterhelő hatásainak minimalizálásához és a környezetszennyezés megelőzéséhez, ezáltal biztosítja a környezet védelmét, elősegíti egy tisztább, zöldebb, élhetőbb Békéscsaba megteremtését.
57
1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A települési szilárd hulladék begyűjtése- elszállítása Békéscsaba közigazgatási területén a települési szilárd hulladék (EWC 20 03 01) közszolgáltatás keretében történő begyűjtését- és elszállítását a közszolgáltató Békés- Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásainak megfelelően közszolgáltatói hulladékgazdálkodási engedély és OHÜ minősítés birtokában végzi a 2014. évben. A 2015. évtől a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el a közszolgáltatási tevékenységet a rendelkezésre álló információk alapján. A közszolgáltató a hulladék begyűjtését és elszállítását ütemterv alapján a hét meghatározott munkanapján a város adott területein végzi. A hulladékelszállítás munkarendje 0600-2200 időszak. A begyűjtésre kerülő hulladék a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Műbe kerül beszállításra. A 2013. évben 13.811,672 tonna települési szilárd hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. Évente 2 alkalommal, tavasszal és ősszel lomtalanítási napot szervez az Önkormányzat, mely keretében a lakosság által közterületre kihelyezett lom hulladék (EWC 20 03 07) elszállításra kerül a közszolgáltatás keretében. A 2013. évben 195,160 tonna lom hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. Közterületi zárható hulladéktárolók kialakítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakossági szilárd kommunális hulladék szállítási közszolgáltatáshoz használt gyűjtőedények zárható térben történő elhelyezéséhez vissza nem térítendő támogatási pályázatot hirdetett. A lakóközösségekkel megkötött támogatási szerződések a rendelkezésre álló pénzügyi keret, valamint a kukatárolók zárhatóvá tételre előírt 2014. december 31-ei teljesítési határidő figyelembevételével ütemezetten kerültek megkötésre. A nyertes pályázók közterületen a zárható hulladéktárolót az ún. „TRESPA-BLOKK” nevű terv alapján valósíthatják meg, mely kielégíti a városesztétikai, higiéniai és a használhatósági követelményeket. A pályázat meghirdetése óta a lakóközösségeknek kifizetett támogatási összegeket az alábbi táblázat szemlélteti. 4. sz. táblázat Év Összeg 2009. 10.533.353,-Ft. 2010. 20.937.061,-Ft. 2011. 10.986.416,-Ft. 2012. 23.248.659,-Ft. 2013. 24.197.565.-Ft.
Támogatott háztartás (db) 766 1.689 733 1.612 1.840*
* Az Áchim lakótelepen 2013 évben indult a zárható kukatárolók kivitelezése, amely 2014-ben fog befejeződni. Így az itt található 260 lakás mindkét évben szerepel
58
Szelektíven gyűjtött hulladék elszállítása Békéscsaba város közigazgatási területén a szelektív hulladékgyűjtés 1998-ban kezdődött 7 db hulladékgyűjtő sziget kialakításával. Jelenleg 29 db lakossági szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemel a közszolgáltatás keretében a város területén. A szelektíven összegyűjtött papír (EWC 20 01 01) és üveg (EWC 20 01 02) hulladék elszállítása hetente egy alkalommal, a műanyag (EWC 20 01 39) hulladék nyári időszakban hetente két alkalommal, az év többi időszakában heti egy alkalommal történik a gyűjtőszigetekről. Az így összegyűjtött és további kezelésre alkalmas hulladékok megfelelő engedéllyel rendelkező hasznosítónak kerülnek átadásra. A 2013. évben 41,94 tonna papír- és karton, 94,24 tonna üveg, és 40,47 tonna műanyag hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. A zöldhulladék (EWC 20 02 01) elszállítása az április 01. és november 30. időszakban a szerdai munkanapokon történik. A szolgáltatás ezen időszakban folyamatosan működik - gyakorlati tapasztalatok alapján - egy nyár eleji és egy ősz végi vegetációs csúcsidőszakkal. Ezen csúcsidőszakokban a lakosság által közterületre kihelyezett zöldhulladék mennyisége közel a duplájára emelkedik a csúcsidőszakon kívüli átlagosan kihelyezett hulladék mennyiséghez képest. A 2013. évben 3.396,8 tonna zöldhulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A hulladékkezelő mű a Békéscsaba, 0763/24 hrsz.-ú területen került kialakításra 1996-ban a Mezőberényi főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén. A hulladéklerakó eredetileg 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütemű depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei, a komposztáló tér. Az eredetileg 4 ütemre tervezett depónia területéből 3 ütem lesz megvalósítva (a 2. ütem ezen belül két lépcsőben). A 4. ütem területe kivált a Hulladékkezelő Mű területéből, ahol DAREH beruházás keretében megvalósításra kerül a regionális válogató és komposztáló. Ennek megépültét és beüzemelését követően már csak a válogatóműből kikerülő, hasznosításra alkalmatlan hulladékok fognak a lerakóba kerülne végleges elhelyezésre. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. Az I. ütemű depónia aljzatszigetelésének védelmére a megfelelő talajvízszint tartása érdekében 2 db talajvízszint szabályozó kút került kialakításra. A hulladéklerakó I. ütemének átmeneti felső- záró réteg kialakítása megtörtént. A végleges felső- záró réteg rendszer kialakítására előírt határidő 2019. december 31. A II/B ütem kialakítása a 2014. évben megtörtént, feltöltésére a II/A ütemű depónia telítődését követően 2014. nyár végén megkezdődött. A Békéscsabai Hulladékkezelő Központ 59
A Békéscsabai Hulladékkezelő Központ a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű közvetlen környezetében kerül kialakításra a tervek szerint a meglévő tevékenység kiegészítéseként. A Központ egy válogatóműből és egy biológiai kezelő telepből fog állni, melynek területe 58.514 m2. Szerepe a begyűjtött települési szilárd hulladék nagy hatásfokú kezelése a nagy mértékű hasznosítás érdekében, illetve a maradék hulladék ártalmatlanítása. A válogatómű kapacitása 120.000 tonna/év,melyből a feldolgozást, válogatást követően anyagában hasznosításra kerül legalább a beérkezett hulladék 25- 30 %-a. A vegyesen gyűjtött kommunális hulladékból a leválogatott szerves anyag biológiailag stabilizálásra kerül, majd ezt követően a depónián kerül hasznosításra takaróanyagként. A tervezett biológiai kezelő telep kapacitása 30.000 tonna/év. A zöldhulladék külön kerül begyűjtésre és komposztálásra. A komposzt talajerő utánpótló anyagként kerül felhasználásra. A Kétegyházi úti rekultivált szilárdhulladék lerakó telep A 2012. évben a felhagyott hulladéklerakó rekultivációs kivitelezési munkái megvalósultak, mely során a depónia rétegrendje kialakításra került, a műszaki létesítmények (gázszivárgó kőrakatok, övárok, kerítés) kiépítésre kerültek, a véderdő telepítésre került. A rekultivált hulladéklerakó utógondozási időszaka a 2013. évben megkezdődött. Állati hulladék elhelyező telep A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek vannak elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy- két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. 1.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Békéscsabai a Békési- sík kistáj területén fekszik. A kistáj Békés és Jász- Nagykun- Szolnok megye területén helyezkedik el, területe 1.250 km2. Domborzati adatok.
A kistáj 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalékkúp-síkság peremi része. Kis átlagos relatív reliefű (2—3 m/km2), ÉNy-on 5 m/km2 feletti. Egyhangúságát a DK-i részen mélyen bevágódott Hajdú-völgy kanyargós medre, valamint a Kondoros környéki elhagyott medermaradványok csökkentik. A kistáj az alacsony ármentes síkságok orográfiai domborzattípusába sorolható; felszínén mozaikszerűen néhány rossz lefolyású alacsony síksági típus is azonosítható. Horizontálisan gyengén szabdalt. Jellemző formái fluviális- fluvioeolikus genetikájúak Földtani adottságok. A változatos felszín közeli pleisztocén- holocén üledéksor aljzata pliocén-pannóniai, 60
jelentősebb mennyiségű szénhidrogén kincset tartalmazó (Szarvas, Endrőd mintegy 8 Mt CH egyenérték) rétegsor. A felszíni infúziós löszös, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi ill. a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, ill. azok közén rakódtak le. Ezekhez az üledékekhez jelentős hasznosítható nyersanyag előfordulások kapcsolódnak: cserép- és vázkerámiai agyag (Békéscsaba 11 Mm3), téglaagyag (Mezőberény 6,5 Mm3, Gyoma 0,5 Mm3), falazó és vakoló homok (Kondoros, Endrőd, Csárdaszállás, Kamut, Örménykút). Termőföld védelem A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. Békéscsaba közigazgatási területe 19.393,2746 ha, melyből - belterület: 3.082,2427 ha, - külterület: 16.057,8963 ha, - zártkert: 253,1356 ha. A mezőgazdasági területek művelési ágankénti megoszlását az 1. sz. diagram szemlélteti. 1. sz. diagram
A szántó művelésű ágú termőföldek AK átlaga a 2014. december 10. napi állapot szerint 38,70 AK/ha. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § alapján más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelmének érvényesítése 61
érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Ezzel összhangban a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A termőföldről szóló törvény 11. § szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni törekedve a takarékos, a várható és tényleges igényekkel összhangban lévő igénybevételre. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A termőföld védelme érdekében, valamint az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez betartandóak a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben előírt „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszer előírásai. 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye; c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, kivéve a vetőmag célra termesztett hibridkukorica; d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
62
5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. 10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 11. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások: 11.1. Nem juttatható ki a) műtrágya a MePAR- ban grafikusan megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban; b) szervestrágya ba) a MePAR- ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban, bc) a MePAR- ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban, azzal, hogy a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. 11.2. A 11.1. pont b) alpontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. 12. Állandó legelők védelmére vonatkozó előírások: amennyiben a területet nem legeltetik rendszeresen, a területen tárgyév szeptember 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni.
63
1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni. A városban a műemléki védelem alatt álló épületek jegyzékét Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 1. a) sz. függeléke tartalmazza, amely a környezetvédelmi program 2. sz. mellékletében található. Békéscsaba helyi védelem alatt álló építményeinek felsorolását Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 1. b) sz. függeléke tartalmazza, melyet a környezetvédelmi program 3. sz. melléklete szemléltet. Fejlesztések Belváros rehabilitáció I. ütem A beruházás keretében a 2013. évben megvalósult: - Szent István tér revitalizációja, - Szent István tér – Szeberényi tér – Kossuth téri csomópont fejlesztése, - Luther utca fejlesztése az Irányi utca – Kossuth tér között, - Irányi Dániel utca felújítása, - Szabadság téri buszforduló és buszmegállók átalakítása, - Andrássy út - a Szent István tér és az Irányi utca közötti szakasz felújítása, - Homlokzat felújítások a Városháza, a Szent István tér 8. és 10. sz. alatt, - a Belváros Parkolóház megépítése. Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac A 2014. évben a zöldségpiac megújult. A zöldségpiac területén az összes árusító asztal újra cserélése megtörtént, a térrész lefedésre került. A Trefort utcán kerékpártárolókat építettek a bevásárolni kerékpárral érkezők számára. Csaba Park A város határában fekvő 51 hektáros parkerdő területén található Csaba Park, kolbász hírnevére épülő szórakoztató- és rendezvényközpont. A komplexum kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejleszti, megteremti az ellenőrzötten minőségű hagyományos Csabai kolbász készítésének bázisműhelyét és segíti kolbászt előállítókat a piacra jutásban.
A Csabagyöngye Kulturális Központ
64
a Csabai a csabai prémium a Csabai
Az Agóra projekt keretében egy modern, 6.154 m² hasznos alapterületű, multifunkcionális közösségi, közművelődési központ kerül megépítésre Békéscsabán. A projekt központi elemét a Békéscsabán Ifiházként ismert, 1967-ben átadott művelődési, kulturális, szórakoztató, oktatási és igazgatási funkcióknak is helyt adó épület részleges bontása, illetve felújítása, bővítése, és a fent felsorolt funkciók megvalósítását szolgáló eszközök beszerzése jelenti. A volt Ifiház központi szerepet töltött be nemcsak Békéscsaba, hanem az egész megye szórakozni-kikapcsolódni vágyó lakosságának az életében az elmúlt négy évtizedben, azonban az épület állaga, felszereltsége, térkapcsolatai, főbb helységeinek a kialakítása alkalmatlan tette egy modern kulturális- szórakoztató központtal szemben támasztott követelményeknek való megfelelésre. A projekt az önkormányzat hosszú távú belváros megújítási programjának részeként kerül megvalósításra. A beruházás révén nem csak a helyi közösségi- közművelődési- kulturális élet központi épülete kerül megépítésre, hanem a megyeszékhely térszerkezetében az elmúlt két évtizedben végbement kedvezőtlen folyamatok kerülnek megállításra. A belváros fejlesztését célzó további beruházásokkal, a városközpont ingatlanjainak és közterületeinek felújításával Békéscsaba belvárosa ismét alkalmassá válik a klasszikus városközponti funkciók betöltésre és megtartására. Kórház utcai stadion rekonstrukció A támogatásból az előzetes tervek szerint az alábbi műszaki tartalom kerül megvalósításra: - küzdőtér dréncsövezése, automata öntözőrendszerrel és fűtőrendszerrel történő ellátása, - a stadion északnyugati oldalán meglévő régi lelátó helyén új lelátó építése 2400 ülőhely kialakításával, a földszinten a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) előírásainak megfelelő öltözők és kiszolgáló helyiségeik, vizesblokkok, bírói öltözők, dopping ellenőrző és egészségügyi helyiségek, valamint nézői vizesblokkok kialakításával, - a meglévő, Kórház utca felőli lelátó végeinek elbontása, a megmaradó rész szerkezeti megerősítése, majd az új lelátóval megegyező módon történő lefedése, - az új lelátó északkeleti oldalán zárt parkoló kialakítása, - a meglévő pályavilágítási eszközöket korszerűsítése, valamint két világítási tartóoszlopot átkell helyezni a megfelelő fényviszonyok elérése érdekében, - beléptető-, biztonsági-, hangosítási rendszerek kialakítása és módosítása az MLSZ előírásainak megfelelően, - eredményjelző beszerzése és kihelyezése. 1.7. TERMÉSZET- ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELEM, TÁJVÉDELEM Zöldterület nagysága: Park felület nagysága: Erdő területek nagysága:
2.426 ha 97 ha 150 ha
NATURA 2000 területek
65
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Békéscsaba az alábbiak szerint érintett: -
különleges természet megőrzési területek: Körösközi erdők (HUKM20011): 01221, 01237, 01238, 01239, 01240, 01242, 01269/2, 01269/3, 01269/4, 01269/5, 01270, 01286, 01299, 01300, 01301/1, 01301/3, 01302, 01303/1, 01303/2, 01305, 01308, 01309, 01310, 01311/1, 01314/10, 01314/12, 01314/13, 01314/14, 01314/15, 01314/18, 01314/19, 01314/20, 01314/21, 01314/22, 01314/23, 01314/4, 01314/8, 01314/9, 01315/9, 01322, 01324, 01325, 01326/1, 01367
-
kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Gyula- Szabadkígyósi gyepek (HUKM20010): 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149, 0150, 0151, 0152, 0153, 0154, 0155/1, 0156, 0158, 0159, 0160, 0161, 0170/1, 0170/2, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0175/6, 0175/7, 0176, 0177, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187/1, 0187/2, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0205, 065/6
Kunhalmok A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése rendelkezik. A Tvt. a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. Békéscsaba határában, Póstelek mellett található a Veszei- domb kunhalom. Helyi jelentőségű természeti területek A város közigazgatási területén belül a helyi természeti területeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 3. sz. függeléke tartalmazza, melyet az 5. sz. táblázat szemléltet. 5. sz. táblázat Megnevezés Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke Negyedik kerületi belvíztározó és környéke Parkerdő Fürjesi vadkörtés és ősgyepmaradvány Ó-gerlai Kovácsi-erdő Gönci (gerlai) platán fasor Gerlai védgát és kubikjának növényzete Öntözött rét
Hrsz. 7480 6103/1, 6103/3, 6169/2, 6169/5, 6169/7, 6273/1, 6173/2, 6174, 6197, 6198, 6199, 6200, 6201 0282/1, 0283, 0284/14, 1498/26, 1508, 1509/1, 1512/5 0954 01206, 01208 0318 01262, 01263, 01369, 01370, 18263, 18372 0141, 0144, 0145, 0146, 0147, 0149, 0150, 0151, 0153, 0154, 0156, 0157, 0158, 0159, 0160, 0161, 0168, 0169, 0170/2, 0173, 0175/4, 0176, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198,
66
Békéscsaba-Nagyrét, Élővíz-csatorna mellett lévő 3 db fehérnyár (Bandikafa) Békéscsaba-Nagyrét, Élővíz-csatorna mellett lévő fehérnyár (Cimborafa) Pósteleki Génrezervátum Pósteleki kastélypark Békéscsaba, Fiala Tölgyfa-csárda mellett lévő idős kocsányostölgyek Fényes Tanya, 1365 sz. alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Nagyrét Tanya, 2316 sz. alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Élővíz-csatorna partján, a Sikonyi dűlővel párhuzamosan, a Sikonyi gátőrházig egyedileg és sorfaként előforduló 35 db öreg fűz Békéscsaba, Lencsési úti tölgyfasor Békéscsaba, Széchenyi liget a csatlakozó izraelita temetővel együtt Békéscsaba, Kórházkert Békéscsaba, Deák utcai hársfasor Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár utcai 50-60 éves nyírfák Békéscsaba, Gyóni Géza u. 19 db ezüstjuharfa Békéscsaba, Árpád sor az Árpád ligettel együtt Békéscsaba, a volt Híd- és Vízmű Technikum kertjében lévő faegyedek Békéscsaba, Élővíz-csatorna két oldala Veszelytől Sikonyig, a gerlai Ó-Körös és Élővíz csatorna találkozási pontjáig I. világháborús hősi temető a Szarvasi úti híd mellett Békéscsaba, Kinizsi u. japánakác fasor Gerlai Kastélypark
0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0206/2, 0207/2 0478 0479 01341/2 01305 0824 11311 0553/5 1706
1706 809 795 101 209 3645 30-31/2, 18-20 48/2 0304-0312-0414-1410
4647/2 3792 18005
67
Élővilág védelem Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának VI. fejezete az alábbiak szerint rendelkezik az élővilág védelem tekintetében: -
-
-
-
-
-
A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése. Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában, vagy egyéb okból, úgy a pótlást a Polgármesteri Hivatal által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli. A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó erdőterületekre, ahol a fakitermelési és erdősítési munkákat az Erdőgazdálkodási üzemterv alapján, és az erdészeti hatóság engedélye és előírásai szerint lehet végezni. Üzemtervezett erdő végleges felszámolása esetén viszont a fapótlás kötelező. A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor- fejlesztési terv készítendő, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintő út és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető. A beépítésre nem szánt területek élővilága (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetve funkcióit nem veszélyezteti. A külterületi közutak mentén a tájképi és az ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése és fenntartása szükséges.
A Csaba gyöngye projekt megvalósítása 2010. év tavaszán kereste meg a BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Kecskeméti Kutató Állomását Békéscsaba Megyei Jogú város azzal a tervvel, hogy a város neves polgárához, Stark Adolf nevéhez fűződő Csaba gyöngye (Bronnerstraube x Ottonel muskotály keresztezés) fajta méltó elismerést kapjon Békéscsabán. Ez annál is fontosabb, mivel a fajta adhatja a "város borát", ami újabb presztízsértékű lehetőséget jelent. A projekt koncepciója egyrészt ültetvény létesítése ebből, illetve más szőlőfajtákból, amelyek így bemutathatókká válnak az érdeklődőknek és azoknak a szakembereknek, akik a térségben szőlőtermesztéssel kívánnak foglalkozni. Emellett - a termőre fordulás után - lehetőség nyílik az ültetvény termésének hasznosítására is, ami friss csemegeszőlőként, borként, szőlőléként, mustként vagy pálinkaként is lehetséges. 68
A projekt több elemből áll: - szőlőültetvény létesítése és működtetése - feldolgozó, tároló, bemutató épület létesítése és működtetése az ültetvény mellett - bemutató gyümölcsös létesítése és működtetése A beruházások a források rendelkezésre állásának és a szakmai kívánalmaknak megfelelően több lépcsőben valósulnak meg. A kecskeméti intézmény a megkeresés alapján ajánlásokat tett a fajtaszerkezet, a telepítés kivitelezésének és működtetésének kialakítására, valamint szerződés alapján tanácsadói és szaporítóanyag-szállítói feladatokat is vállalt. Az szőlőültetvény kialakítása során több szempontot kellett figyelembe venni: - a terület ökológiai jellemzői - a kijelölt terület elhelyezkedése, megközelíthetősége - a terület többcélú hasznosítása (szőlő, gyümölcs, épület) - a művelhetőség szempontjai - a termés felhasználásának lehetőségei A fentiek alapján készült el a telepítés tervezete, illetve a termőre fordulásig végzendő munkák terve. A telepítéssel kapcsolatos engedélyeztetések feladatait a Város végezte el. A terület előkészítése 2011. év folyamán megkezdődött (mélyforgatás, tápanyagfeltöltés) és a telepítés megkezdéséig folyamatos gyommentesítés. Az ültetvény létesítését megelőzően vagyonvédelmi és vadkár-elhárítási okok miatt - megtörtént a terület teljes bekerítése. Az egyik legfontosabb kérdés a fajtaajánlás elkészítése volt. Szakmai szempontból a teljes (kb. 2 ha) terület Csaba gyöngye fajtával történő telepítése nem javasolt. Elsősorban a fajta betegségekkel szembeni viszonylag kisebb ellenállósága és a téli faggyal szembeni érzékenysége miatt, mivel a terület viszonylag kis tengerszint feletti magasságon, viszonylag kitett helyen, sík területen fekszik. Ugyancsak fontos, hogy a termés felhasználása is nehezebb az egyszerre történő szüret miatt. A javaslat alapján az ültetvény két részre, egy kb. 1 ha -os borszőlő és egy kisebb 0,5 ha-os csemegeszőlő telepítésre oszlik meg. A borszőlő területének kb. 50 %-a a Csaba gyöngye, a másik fele pedig egyéb borszőlő fajtákból áll (Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér, Rajnai rizling). Ezek részben illatos, több célra is alkalmas fajták, amelyek az érési sorban is követik a korai Csaba gyöngyét. Így a szüreti időszak valamennyire elnyújtható. A fajtalista tartalmazza a Csaba gyöngyén kívül, annak felhasználásával nemesített két másik borszőlőt, az Irsai Olivért és a különösen elterjedt Cserszegi fűszerest is. Így a fajtagyűjtemény bemutatja a Csaba gyöngye fontosságát a szőlőnemesítés területén is. A csemegeszőlők esetén a fő szempont olyan fajták telepítése volt, amelyek egyrészt tetszetősek, másrészt nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek, illetve megfelelő érési sorba állíthatók a folyamatos szüret érdekében. Az ajánlott fajták a kecskeméti Állomás által nemesített fajtasorból állnak: Angela, Esther, Fanny, Flóra, Lidi, Lilla, Nero, Palatina, Teréz. A kötött talaj miatt a telepítés mindkét fajtakör esetében csak oltványokkal végezhető.
69
A telepítés másik fontos kérdése a telepítési rendszer kialakítása. A viszonylag keskeny (kb. 60 méter széles, észak-déli tájolású) földrészleten, figyelembe véve a gépi művelés lehetőségét, 22 sor került kijelölésre. A borszőlő esetében 2,4 x 0,8 m, a csemegeszőlőnél kicsit nagyobb, 2,4 x 1,2 m sor és tőtávolság került meghatározásra. Az ültetvény egyik kulcskérdése a művelésmód megválasztása. Ehhez a környezeti viszonyok mellett figyelembe kell venni a telepített fajták sajátosságait, valamint azt, hogy az ültetvény művelhetősége hogyan biztosítható. Ennek alapján a javasolt művelésmód az ernyő. Ez viszonylag könnyen metszhető, művelhető, növény-egészségügyi szempontból megfelelő lombfal kialakítását teszi lehetővé, ami a termésérést és a szüretet is elősegíti. A telepítés lebonyolítása - az elmúlt évjáratok kedvezőtlen időjárásának (szárazság) és a szaporítóanyag-hiány miatt - két lépcsőben történt meg. Az első ütem megvalósítására 2012. április elején, a második ütemére 2012. november közepén került sor, ahol a tavaszi fagy miatti hiányok is pótlásra kerültek. A telepítések során 5.280 db bor- és 1.224 db csemegeszőlő oltvány került eltelepítésre. A támberendezés kiépítése a 2013. évben megtörtént. A 2014. évben az ültetvény területére bevezetésre kerül az áram, illetve egy kút fúrása, valamint az ehhez kapcsolódó csepegtető öntözőrendszer kiépítése fog megvalósítani. A vegetációs időszakban az ápolási munkák mellett a folyamatos mechanikai gyomirtás, talajés növényvédelmi munkák elvégzése, valamint szükség esetén a tőkék öntözése a feladat. Emellett elvégzendő még a fajtaazonosság ellenőrzése, az állomány szelekciója, valamint az esetlegesen elpusztult oltványok pótlása is. 1.8. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából, e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Amennyiben a környezethasználat során a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve jelentős, mérhető kedvezőtlen változás következik be, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, módon jelentősen leromlik, környezetkárosodásról beszélünk. A helyreállítási intézkedés olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Békéscsabán a 2014. évben megkezdődött a "Patyolat kármentesítése" a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság lebonyolításában.
70
A Békés Megyei Patyolat Vállalat 1973-tól kezdte meg tevékenységét a Vandháti út 1. sz. alatti, ahol ruhák vegytisztítását végezte. A vegytisztításához során felhasznált vegyszereket és azok vákuum desztillációs úton visszanyert maradékait is telephelyen tárolták, 1985-óta. A Patyolat Vállalat 1991. év végig egyéb telephelyről származó klórozott vegyszermaradékokat is fogadott. A nem megfelelően , - fólia zsákokba csomagolva, vagy fém hordókban - tárolt anyag a talajba és talajvízbe jutott, jelentős környezetkárosodást okozva. 1991. évben megkezdődött a Patyolat Vállalat felszámolása, amely 1995-ig tartott. A területen lévő környezetkárosodás megszüntetésére a felszámolási eljárás során nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. Ekkor került a környezeti kármentesítés állami felelősségi körbe. A szennyeződés megszüntetése érdekében már 1996 novemberében ún. gyorsintézkedés keretében közel 1.200 tonna szennyezett talaj és mosóvíz került elszállításra a területről. A kármentesítés második ütemében tényfeltárás történt, mely a terület felső 5,5 m rétegének szennyezőségének feltárására korlátozódott. Ekkor létesült a volt Patyolat Vállalat területén 7 db a talajvíz figyelő monitoring kútból álló rendszer, amely szennyeződés terjedésének nyomon követését szolgálta. Ezen talajvíz figyelő monitoring kutakból vett vízminták vizsgálata, valamint a környező utcák (Vandháti u., Csiki u., Dobozi u. Tünde u.) közeli magánházas egyes telkein található ásott kutakból származó vízminták labor analitikai vizsgálata is megvalósult tényfeltárás során. Az eredmények alapján - több humán receptor felvételi utat is figyelembe véve megállapításra került, hogy a szennyezett talajvíz abban az esetben jelent kockázatot az emberi egészségre, amennyiben ivóvízként fogyasztják. Tekintettel arra, hogy a vizsgált terület közműellátással rendelkezik, az ásott, illetve fúrt kutakból ivóvíz kivétel nem szükséges, azok korlátozása megoldható. 1997-2001 között talajvíztisztítás történt a területen, melynek üzemi tapasztalatai alapján megállapításra került, hogy a szennyezés lehatárolására figyelemmel a műszaki beavatkozás folytatása indokolt. 2003-ban újabb 15 db figyelőkút került létesítésre, melynek célja a szennyeződés tovább terjedésének megállapítása volt. A 2004 – 2005 években. a további intézkedések megalapozása érdekében újabb részletes tényfeltárás került elvégzésre. 2006. január 1-től a vonatkozó Kormányrendelet alapján a környezeti kármentesítési projektek a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok feladatai közé kerültek átsorolásra, így került a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatósához a volt Patyolat környezeti kármentesítési feladatai. A 2008. évben műszaki beavatkozási és kármentesítési monitoring tervek készültek. Azonban tervek kivitelezésére nem állt rendelkezésre az azok elvégzéséhez szükséges pénzügyi forrás. A kármentesítés mielőbbi elvégzése érdekében az Igazgatóság kétfordulós KEOP pályázatot nyújtott be 2009. évben. A pályázat 1. fordulója során, a projekt előkészítést követően, július hónapban pedig megkezdődött az aktualizáló tényfeltárás és az in situ modellkísérletek kerültek elvégzése, valamit a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) készült. 2011 novemberében az I. fokú környezetvédelmi hatóság a benyújtott Műszaki Beavatkozási Terv (MBT) alapján kiadta kármentesítésre szóló kötelező határozatát. A 2013. évben az I. fokú környezetvédelmi hatóság jogerős határozata alapján a tartós környezetkárosodás ténye
71
feljegyzésre került a Békéscsabai Járási Földhivatalnál azon ingatlanokra amelyeken a szennyeződés kimutatásra került. 1.9.
A
KÖRNYEZETI
NEVELÉS
SZEREPE
A
KÖRNYEZETI
ELEMEK
VÉDELMÉBEN Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik az oktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel. A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében. A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja - az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint - az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit, - a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
és
A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudományökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie. Az előbb felsorolt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében — szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával — támogatja. A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába 72
tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját. A város közoktatási intézményeinek pedagógiai programja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény és a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a környezeti nevelés programját. A közoktatási környezeti nevelési program színterei: 1. Tanórai oktatás keretén belül kiemelt fontosságú: - a természettudományi tárgyak (környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia) oktatása, - az egyes tantárgyak oktatásánál a témának megfelelő, a hétköznapi élettel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások hozzárendelése, - osztályfőnöki órák keretében belül környezetvédelmi témájú interaktív témák feldolgozása. 2. Tanórai oktatáson kívül: - iskolai szakkörök indítása, - vetélkedők, versenyek szervezése jeles környezetvédelmi napokhoz kötődően, - környezetvédelmi, természetvédelmi pályázatokon való iskolai részvétel, - tanulmányi kirándulások szervezése. 1.10. A BÉKÉSCSABAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR Az országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. A törvény a vázát adja annak a rendszernek, amelyen keresztül megvalósulhat a nemzeti értékek körének felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése. A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése, védelme többszörösen összetett rendszerben történik az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában. Helyben a települési értéktár bizottság gyűjti össze az értékek leírását, munkájába bevonhatja a közművelődési intézményeket, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó szakmai és civil szervezeteket is, de a települési értéktárba a nemzeti értékek felvételét bárki kezdeményezheti. A Csabai kolbász immáron hungarikum. A Csabai kolbász hungarikummá történő nyilvánítása kapcsán Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő testülete rendeletet is alkotott. Ha Békéscsaba bármely polgára úgy véli, hogy a környezetében van olyan kulturális érték, épület, terület, termék, fa vagy bármi más, ami különleges helyi értéket képvisel, értesítheti a 73
települési bizottságot. Javaslatot a megfelelő adatlap kitöltésével lehet benyújtani az értéknek gondolt dolog leírásával, adataival. A bizottság ezekből az adatokból állítja össze a helyben fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat. Ezt megküldik a megyei értéktár bizottságnak, az itt összegyűjtött országos vagy nemzetközi jelentőségű értékeket küldik tovább a Hungarikum Bizottságnak, amely ebből a széles körből választja ki a hungarikumokat. Magyar nemzeti értéknek számít a magyar kultúrához, hagyományokhoz kötődő, nemzetünk történelme során, vagy a közelmúltban felhalmozott keletkezett, megőrzött egyedi, különleges szellemi, anyagi, természeti érték vagy termék, amely a magyarságra jellemző, közismert. A hungarikum pedig olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével a magyarság csúcsteljesítménye. . 1.11. ENERGIAELLÁTÁS Földgáz Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%ban van vezetékes gázellátás. A város földgázellátását az Égáz- Dégáz Földgázelosztó Zrt. végzi, amelynek feladata a város földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Elektromos áram A város villamosenergia ellátását az EDF- Démász Zrt. végzi. Feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg megfelelően biztosítja, a várható igények a rendszer bővítésével biztosíthatók. A középfeszültségű villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségű a villamos légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db transzformátor állomáson keresztül történik. Energiagazdálkodási fejlesztések Előre székház A projekt kapcsán a 2014. évben a székházban megvalósult a külső nyílászárók cseréje, a homlokzati hőszigetelés, új, két körös kondenzációs kazán került beépítésre körönkénti időjárás követő fűtésszabályozóval, valamint megvalósult a radiátorok cseréje.
74
Sportcsarnok A felújítás kapcsán a 2014. évben megvalósul a külső nyílászárók cseréje, a homlokzat és a tető hőszigetelése. A létesítmény fűtése leválasztásra került a kórházi hőszolgáltatásról. Az új fűtési rendszer abszorpciós hőszivattyúk és kondenzációs kazán beépítésével valósul meg. Az épületben hővisszanyerős szellőzés kerül beépítésre. Az elavult fénycsöves lámpatestek helyett korszerű, jó hatásfokú fénycsöves, ill. kompakt fénycsöves lámpák kerülnek beszerelésre. A tetőre napelemes rendszer kerül telepítésre (DC 48 kW). 1.12. INFRASTRUKTÚRA Közúti közlekedés Békéscsabát Budapest – Kecskemét – Szarvas irányából a nagy tranzitforgalmat lebonyolító 44. sz. főúton lehet elérni, melyen továbbhaladva Gyula felé a román határhoz lehet eljutni. Szeged irányából Debrecen felé haladva a 47. sz. főúton közelíthető meg a város. A 44. sz. főút északi elkerülő útja az áthaladó tranzitforgalom nagy részétől tehermentesíti a városközpontot. A környező településekkel az alábbi országos közutak kötik össze: - Mezőberény 4643 sz. út - Doboz 4239 sz. és a 4234 sz. utak - Szabadkígyós 4433 sz. és 4431 sz. utak - Csanádapáca 4432 sz. út Békéscsaba közigazgatási területén 207,546 km közút van, melyből 193,174 km belterületi közút, 14,372 km külterületi közút. A belterületi utakon belül 8,389 km hosszan van 2. rendű út, 32,305 km a gyűjtőút és 152,480 km a kiszolgáló és lakóút. Tervezés alatt van a 47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése Békéscsaba – Orosháza közötti 132+921 – 167+332 km szelvények közötti szakaszokon, párhuzamos kerékpárút építéssel. Parkolás A Békéscsabai belváros parkoló övezeteiben díjfizetéses parkolási rendszert üzemeltet a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A parkolójegyet az egyes övezetekben lévő parkolójegy automatáknál, illetve mobiltelefonon elérhető díjfizetési módon lehet megvásárolni. Egyéb parkolási konstrukciók megvásárlására az üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában van lehetőség. A belvárosban fedett helyen a Csaba Centerben lévő, illetve az Irányi utcában lévő parkolóházban lehet parkolni. Tömegközlekedés
75
Békéscsaba utasforgalmát a helyi autóbusz-közlekedés biztosítja, melyet a Körös Volán Rt. lát el. A helyközi közlekedést szintén a Körös Volán Rt. bonyolítja le, a távolsági közlekedés ellátásában részt vesznek a Tisza, a Hajdú, a Kunság, a Zala és az Agria Volán autóbuszai. Úgynevezett távolsági körök szerint menetrendszerű járatok indulnak a következő városokba: Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, Miskolc, Eger, Budapest, Baja, Pécs, Zalaegerszeg, Siófok, Hajdúszoboszló.
Vasúti közlekedés Békéscsaba két vasútvonal, az északnyugat-délkelet irányú Budapest – Lökösháza (Arad) IV. sz. TEN korridor, valamint az erre merőlegesen haladó, délnyugat-északkelet irányú Szeged – Kötegyán – Nagyszalonta - Nagyvárad vonalak találkozásánál fekszik. A két vasútvonal Békéscsaba belterületén fekvő szakasza 5,24 km, illetve 4,47 km hosszú. A vasúti személy és teherszállításban a városnak meghatározó szerepe van. Állami beruházásban valósul meg a Budapest- Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés eredményeként 160km/óra sebességű vasúti pálya épül, amely lehetővé teszi a teher-és személyszállítás további gyorsítását. A beruházói feladatokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja el. A projekt kivitelezése során megvalósul: - vasúti pálya korszerűsítése, - a Mezőmegyeri kerékpáros- gyalogos aluljáró létesítése, - Mokry utcai vasúti átjáró átépítése, - a Szerdahelyi úti személygépkocsi – kerékpáros- gyalogos aluljáró megépítése, - Ihász utcai gyalogos felüljáró átépítése, - békéscsabai vasútállomás és a vasútállomás előtti tér rekonstrukciója, - az Orosházi úti felüljáró 2x2 sávosra bővítése, gyalog- és kerékpárút átvezetése - Gyár utca, Kereki utca (4432 és 4433-as számú közút) korszerűsítése, kerékpárút létesítése. Légi közlekedés A Békéscsabán található közforgalmú repülőtér az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - aszfalt kifutó 1300m x 30m, - repülőgép parkolási lehetőség egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára, - fogadóképesség 2000 km-ről érkező, 50-60 utaslétszámú gépek számára. Kihasználtsága még nem optimális. A régió gazdasági, kereskedelmi fejlődése, fejlesztései magával hozhatják a légi közlekedés fejlődését is. Kerékpáros közlekedés A kerékpárral való közlekedés ma már nem csak egy közlekedési forma, hanem egyfajta életmód, sportolási lehetőség. A városban lévő kerékpárutak hossza 34,831 km.
76
A belvárosban megvalósult az Andrássy út Szent István tér és Petőfi utca szakasza között, illetve a Justh Gyula utca és Csaba köz útvonalon a kerékpáros sávok kialakítása. Folytatódnak a szomszédos városokat összekötő kerékpárutak építése (Békés, Gyula, Kondoros). A 44. sz. főút mentén a közút 116+125 - 119+101 km szelvényei közötti szakaszon (a Fília Alapítvány Idősek Otthona bekötő útjától az elkerülő út Szarvasi úti körforgalmú csomópontjáig) hivatásforgalmi kerékpárút építését tervezi az Önkormányzat. A projekt megvalósításával – 2015 év végére – létrejön egy egységes kerékpáros útvonal Kondoros és Békéscsaba 44., 47. sz. főutak egyesített körforgalma között. Ezen szakasz megépítésével lehetővé válik Békéscsaba, Kétsoprony, Kondoros, Csabacsűd, Szarvas, Békésszentandrás települések között a nagy forgalmú 44. számú főközlekedési út mentén folyamatosan kerékpárúton közlekedni. A 47. sz. főközlekedési út felújításával egy időben megépülő 25,4 km kerékpárút igénybevételével az említett településeken túl a kerékpárúton lehet megközelíteni Telekgerendást, Csorvást és Orosházát is. Gyalogos közlekedés A város területén 351,283 km hosszú gyalogút és járda van, ami jól biztosítja a gyalogosok számára a mindennapi közlekedést a településen.
2. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok meghatározása 2.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM -
A légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A jó levegőminőség fenntartása, a város levegő minőségének a további javítása, különösen a szálló por, valamint az allergiát okozó növényi pollenek vonatkozásában.
2.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM -
A lakosság nyugalmának biztosítása az esetleges határérték feletti zajterhelések feltárásával, megszüntetésével az ipari- és szolgáltató, szabadidős, közlekedési létesítmények környezetében.
2.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME -
A város vízkészleteinek megőrzése és a fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása. Az ivóvíz minőségének javítása.
77
-
A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése, a vízkészleteket pazarló és a többletköltségekkel járó hálózati veszteségek csökkentése.
2.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS -
-
Hulladékképződés megelőzése, csökkentése. Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a hasznosítás növelése. A nem hasznosítható hulladék szakszerű ártalmatlanítása. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése (2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer létrehozása a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában). Az újrahasználat és a hasznosítás növelése (2020-ig a háztartásokból származó, illetve az ahhoz hasonló papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni).
2.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME -
A talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termékenységének hosszú távú fenntartása.
2.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM -
A lakosság számára kedvező élettér biztosítása. A város zöldterületeinek megőrzése, bővítése.
2.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS -
A környezetszennyezés megelőzése. A szennyezett területek kármentesítése.
2.8. ENERGIAELLÁTÁS -
A folyamatos energiaellátás biztosítása. Energiamegtakarítás elérése a környezeti szempontok figyelembevételével.
2.9. INFRASTRUKTÚRA -
A közúthálózat,vasúthálózat, kerékpárút hálózat fejlesztése.
78
3. A célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedések 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Önkormányzat - A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok (jogszabályalkotás, hatósági feladatok) teljes körű ellátása. - Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült levegőminőségi tervek ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). - Szennyezés nélküli vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó korszerű technikai megoldások előnyben részesítése, engedélyezése a közlekedés- és iparfejlesztést, valamint területrendezést érintő önkormányzati döntések, fejlesztések során. - A lakossági (szilárd) tüzelésből eredő kibocsátások mérséklésének elősegítése. - Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. - A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása), a lakosság folyamatos és hatékony tájékoztatása. - A lakosság évenkénti tájékoztatása a település levegőminőségének állapotáról. - Városi kerékpárút hálózat további fejlesztése. - A várost D-i irányban elkerülő út kiépítésének előkészítése. - Az önkormányzati területeken a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása. A lakosság és a földhasználók figyelmének fokozott felhívása a gyom irtására. A parlagfű és az ellene való védekezési kötelezettség elmulasztásának felderítése, a kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása. - A megye, valamint a város mezőgazdasági jellegéből, a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar és állattartás tevékenységből adódóan a levegő minősége por és bűzhatás tekintetében gyakran kedvezőtlen. Az állattartás, különös tekintettel a belterületi állattartás szabályozása érdekében a helyi építési szabályzat és szabályozási terv felülvizsgálata is indokolt. Gazdálkodó szervezetek - A kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása és fejlesztése a tudományos-műszaki fejlődésnek megfelelően Lakosság - Háztartási tüzelőberendezések (pl. kályhák, kazánok, konvektorok) és kémények rendszeres karbantartása. - Fűtéskorszerűsítés, energiatakarékosságot célzó fejlesztések. - Gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása, javítása. - A parlagfű elleni védekezés elvégzése és a parlagfű- mentes állapot fenntartása.
79
3.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Önkormányzat - A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. - Terület- és településrendezési tervek kialakítása során a zajvédelmi szempontok figyelembe vétele. - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások jövőbeni lebonyolítása esetlegesen zajvédelmi szempontú panaszokra adhat okot a helyi lakosság körében. A beruházásokra vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával, valamint azok körültekintő, megfontolt lebonyolításával és a lakosság időbeli tájékoztatásával az esetleges panaszok jelentős mértékben elkerülhetőek. Gazdálkodó szervezet - A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés megelőzése, csökkentése. 3.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME Önkormányzat - Az ivóvízminőség- javítási beruházás előkészítése és megvalósítása. - Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtése. - A szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep működtetése. - A belvíz védekezési tervek rendszeres felülvizsgálata, karbantartása. Lakosság: - Takarékos ivóvíz használat, víztakarékos eszközök használata. - Bekötés a meglevő települési csatornahálózatba. - Egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata. 3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Önkormányzat - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos, maga színvonalú biztosítása a lakosság számára. - A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén tervezett hulladékkezelő központ megépítése. Gazdálkodó szervezet, lakosság - A hulladék keletkezés megelőzésében, a keletkező hulladék szelektív gyűjtésében történő aktív részvétel. 80
3.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Gazdálkodó szervezet - A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). Földhasználó: - A talajvédő gazdálkodás megvalósítása és a talaj- degradációs tényezők megelőzése, mérséklése. 3.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Önkormányzat - A városi zöldfelületek, parkok, ligetek folyamatos ápolása, gondozása. - Az allergén fafajok kiváltása őshonos fafajokkal. - Mezővédő erdősávok telepítése a dűlőutakon és csatornapartokon. 3.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS Önkormányzat - A Patyolat kármentesítési feladatok elvégzése. - A Kétegyházi úti rekultivált hulladéklerakó telepen az utógondozási monitoring végzése. - A Békéscsabai szennyvíztisztító telep hidegrothasztó medencéiben és a felhagyott iszaptároló medencéjében lévő mintegy 100.000 m3 korábban előkezelt, víztelenített és tartós tároláson átesett szennyvíziszap végleges kezelésének és elhelyezésének megoldása. 3.8. ENERGIAELLÁTÁS Önkormányzat - A település energiaellátásának biztosítása. - Energiakorszerűsítési beruházások támogatása. Gazdálkodó szervezet, lakosság - Az intézményi és lakossági energiahatékonyság javítása energiakorszerűsítési beruházások elvégzésével. 3.9. INFRASTRUKTÚRA
81
Önkormányzat - A belterületi úthálózat korszerűsítése, a karbantartások folyamatos elvégzése. -
A tranzitforgalom elterelésének megoldása a városközpontból az új elkerülő útszakasz fokozottabb igénybevételével. Javasolt a várost D-i irányban elkerülő útszakasz megépítése. A kerékpárút-hálózat bővítése belterületen és a külterületi szakaszokon. A vasút korszerűsítési beruházás megvalósítása.
4. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Kt.48/E. § (3) alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. A lakosság tájékoztatása a környezetvédelmet érintő ügyekben folyamatosan biztosított: - a város honlapján a környezetvédelemmel kapcsolatos információk, tervek folyamatosan megjelennek, elérhetők. - A helyi médiában (TV, rádió, sajtó, internet) a híradások, beszámolók, háttérbeszélgetések adnak információt környezetvédelem aktuális kérdéseiről. - A város rendszeresen tart környezetvédelmi fórumokat, ahol tájékoztatja a lakosságot a környezetvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban.
5. Az intézkedések végrehajtásának költségigénye, ütemezése 6. sz. táblázat Beruházás Költség (Ft) Vízminőség javítás Békés Megyei Ivóvíz- minőség 32.000.000.000,Javító Program Szennyvíztisztítás A Békéscsabai szennyvíztisztító tervezés alatt telep régi hidegrothasztó medencéiben és a felhagyott iszaptároló medencében (1 db) lévő mintegy 100.000 m3 korábban előkezelt, víztelenített és tartós tároláson átesett szennyvíziszap végleges kezelése és elhelyezése Hulladékgazdálkodás Békéscsabai Hulladékkezelő 7.239.000.000,Központ - válogató mű - komposztáló Infrastruktúra 82
Forrás
Határidő
KEOP-1.3.0/09-112012-0009
2015
tervezés alatt
2014. 12. 31. (környezetvé delmi engedély előírása alapján)
KEOP-1.1.1/2F/0911
2015
Kerékpárút építése, a Békéscsaba, 487.000.000,44 sz. főút jobb oldalában, a 104+147 – 116+127 km szelvények között, azaz 11,980 km hosszban, 2,25 m koronaszélességben fog megépülni, ami a valóságban Kétsopronytól a Csabatáj Tsz bejáratáig tart. Vasútfejlesztés 35.000.000.000,47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése Békéscsaba – Orosháza közötti szakaszokon, párhuzamos kerékpárút építéssel Épített környezet Belváros rehabilitáció II. ütem A Kórház utcai stadion rekonstrukciója Kármentesítés A volt Patyolat vállalat területének kármentesítése
KÖZOP- 3.2.0/C08-11-2011
2014
KÖZOP 2.3.0-082008-0001 KÖZOP- 3.4.0-092009-0038
2015
740.000.000,800.000.000,-
DAOP-S. l.2.1C-14. sportlétesítményfejlesztési támogatás
2015 2015
3.155.615.203,-
KEOP. 7.2.4.0/092009
2015
1.946.739.816,-
2015
12. napirendi pont Tárgy: A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 20/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat felülvizsgálta, és – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel – a jelen határozat mellékletét képező megállapodástervezet szerint, módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megállapodásokat aláírja. 83
Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Szarvas Péter polgármester; székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; adószáma: 15725369-2-04; KSH száma: 15725369-8411-321-04; törzsszáma: 725361, a továbbiakban: Önkormányzat) és Békéscsaba Megyei Jogú Város …….. Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: ……. elnök; székhelye: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.; adószáma: ……..; KSH száma: ………..; törzsszáma: ………., a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) az általuk Békéscsabán, 2014. …………….. hó … napján kötött együttműködési megállapodást a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálták, és – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásoknak megfelelő – módosításokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadják el: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala térítésmentesen gondoskodik. A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a fenti feladatok ellátásával összefüggő szabályokat, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítandó működési feltételeket. 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Pénzügyi és Gazdasági Osztálya útján a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével áttekinti a Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható kiadásait és bevételi forrásait. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetés-tervezetét – a költségvetés készítésére vonatkozó szabályok szerint – a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. Az elnök a költségvetés-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek, amelynek határidejéről a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya tájékoztatja az elnököt. Középtávú tervezés A Nemzetiségi Önkormányzat legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 45. § (1) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 2. A költségvetés módosításának rendje 84
A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt. A Nemzetiségi Önkormányzat - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetést. A költségvetés-módosítást a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. 3. A költségvetési gazdálkodás 3.1. A költségvetés végrehajtása A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el, amelyek a papíralapú dokumentálás mellett a Forrás SQL integrált pénzügyi gazdasági rendszerben is rögzítésre kerülnek. 3.1.1. A kötelezettségvállalás A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kell. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán (szerződés, megrendelő, illetve Kötelezettségvállalási bizonylat) a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, a Jegyző által írásban kijelölt megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő aláírásával kell igazolni. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely - pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, - a jogszabályban meghatározott összeghatár alatt, vagy - jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnek minősül, - a fizetési számláról a számlavezető által leemelt díj, juttatás kifizetéséhez kapcsolódik.
85
A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásával kapcsolatos összeférhetetlenségi és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandóak. 3.1.2. Szakmai teljesítés igazolása A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését. A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan a kötelezettségvállaló (elnök) írásban jelöli ki. A teljesítésigazolást a fizetésre jogosító számlán vagy egyéb írásbeli megrendelésen kell elvégezni. 3.1.3. Érvényesítés Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a jogszabályi előírásokat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Érvényesítésre a Jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője jogosult. 3.1.4. Utalványozás A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. 3.2. A Nemzetiségi Önkormányzat számlája A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja le. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya gondoskodik. 3.3. Pénzellátás Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi képviselő) a
86
kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat a pénzfelvételt megelőző 2 munkanappal korábban a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya felé leadja. A Nemzetiségi Önkormányzat pénztárára vonatkozó részletes működési szabályokat a Nemzetiségi Önkormányzat Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 4.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya gondoskodik. Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetését úgy fogadja el, és erről információt úgy szolgáltat, hogy a Jegyző a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek határidőben eleget tudjon tenni. A Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésében megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elkészíti az elemi költségvetést. Az elemi költségvetésről a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentését és időközi mérlegjelentését a jogszabályokban meghatározott határidők szerint a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti el. 4.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje A Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetési beszámolójának összeállítását a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya végzi. Az éves beszámoló tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének időarányos teljesítéséről. A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadási határozat-tervezetét a zárszámadás készítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. Az így előkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé terjeszti, és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról. A zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé. A képviselőtestület a zárszámadásról határozatot hoz. 87
4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat önálló könyvvezetési kötelezettségének eleget tesz. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya kezeli és őrzi. A Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya vezet. A leltározásért, selejtezésért illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős. A vagyonkezelés egyéb szabályait a Nemzetiségi Önkormányzat vagyonkezelési szabályzata tartalmazza. 5. Működéssel kapcsolatos szabályok Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat önkormányzati feladatainak ellátásához ingyenes helyiséghasználatot biztosít az 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. szám alatti ingatlanban. A Jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat működése kapcsán gondoskodik: a) a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); b) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról; c) a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról. A Hivatal költségvetése terhére kerülnek elszámolásra a fenti feladatok ellátásához kapcsolódó költségek, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével. A Jegyző vagy annak - a Jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A szerződő felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik azzal, hogy a megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. Békéscsaba, 2015. január………... .........................................................
.........................................................
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Szarvas Péter polgármester
Békéscsaba Megyei Jogú Város …….Nemzetiségi Önkormányzata Képviseli: ……….elnök 88
Ellenjegyzem:
Pénzügyi ellenjegyzés:
……………………….. Dr. Kiss Gyula aljegyző
……………………........ Tarné Stuber Éva osztályvezető”
13. napirendi pont Tárgy: Döntés óvodai kapacitás meghatározása vonatkozásában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 21/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. augusztus 1. napjától, azaz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) 84. § (3) bekezdésében átszervezésre meghatározott időszakban, az Önkormányzat fenntartásában működő óvodák vonatkozásában a feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszámot – a Köznev. tv. 4. mellékletében meghatározott csoportonkénti maximális létszámra figyelemmel - az alábbiak szerint határozza meg: Lencsési Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 375 fő (ebből a Pásztor utca 91. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő, a Lencsési út 15. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Pásztor utca 70. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő). Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő (ebből a Kölcsey utca 15. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Ligeti sor 16. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Kertvárosi Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 225 fő (ebből a Szegfű utca 8789. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Szegfű utca 11. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Fő utca 8. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ: Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő (ebből a Hajnal utca 12. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Lenkey utca 12. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Jázmin utca 3/1. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 320 fő (ebből a Szigligeti utca 3. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő, a Tábor utca 4. szám alatti feladatellátási helyen: 170 fő). 89
Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 175 fő (ebből a Penza lakótelep 19. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Dr. Becsey Oszkár utca 25. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő). Mackó-Kuckó Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 175 fő (ebből az Orosházi út 56. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, az Orosházi út 2. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő). Százszorszép Művészeti Bázisóvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő. II. A I. pontban foglaltaknak megfelelően 2015. június 30. napjáig az intézmények alapító okiratának módosítását elő kell készíteni és a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Kiss Tibor alpolgármester Határidő: 2015. augusztus 1. 14. napirendi pont Tárgy: Tájékoztatás és döntés közfoglalkoztatási programjairól
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 22/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közfoglalkoztatás 2014. évi programjairól szóló tájékoztatót megismerte és elfogadta. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2015. évben - a tárgyévi költségvetésben a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított előirányzat erejéig - az aktív korúak részére meghirdetett közfoglalkoztatási programokban részt kíván venni. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az önkormányzati fenntartású intézmények, önkormányzati feladatot ellátó intézmények és önkormányzati feladatot az önkormányzattal kötött megállapodás keretében ellátó civil szervezetek közfoglalkoztatását - a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított költségvetési előirányzat terhére - az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bér- és járulékköltsége önrészének 40 %-ával támogatja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 90
4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert - az önkormányzat költségvetésében közfoglalkoztatásra meghatározott költségvetési előirányzat erejéig - a közfoglalkoztatási programok megvalósításához szükséges megállapodások, dokumentációk és kérelmek aláírására és benyújtására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31.” 25. napirendi pont Tárgy: Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 5 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 23/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 302/2014. (XII. 18.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem köt együttműködési szándéknyilatkozatot a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel (5900 Orosháza, Justh Zsigmond u. 21.). Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. 15. napirendi pont Tárgy: Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a BÉTHEL Alapítvánnyal Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 4 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 24/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT
91
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 302/2014. (XII. 18.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - „Civil Információs Centrum” cím elnyerése érdekében - együttműködési szándéknyilatkozatot köt a BÉTHEL Alapítvánnyal (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2.) a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal. Jelen határozat alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatást nem nyújt a pályázó szervezet részére. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. melléklet
Együttműködési szándéknyilatkozat Amely létrejött egyrészről a BÉTHEL Alapítvány (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2., nyilvántartási szám: 04-01-0002163, képviseli: Kovács Edina, a továbbiakban: pályázó), másrészről a Békéscsaba Megye Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, a továbbiakban: együttműködő partner) között a mai napon és az alábbiak szerint: 1. A felek rögzítik, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Civil Információs Centrum címpályázat nyertese (jelen nyilatkozatban: pályázó) a partner számára tájékoztatást nyújt a civil információs centrum által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről és részleteiről. 2. Az együttműködésben partneri félként szereplő szervezet vállalja, hogy amennyiben a pályázó által nyújtott lehetőségekkel élni kíván, úgy azt a pályázóval szoros együttműködésben valósítja meg. 3. Az együttműködő partnerek kijelentik, hogy a program megvalósítása során rendszeresen információt cserélnek egymással az esetleges tapasztalatokról, továbbá kijelentik, hogy a projektben a legjobb tudásuknak megfelelően közreműködnek. 4. Az együttműködés tagjai a megvalósítandó cél érdekében a következő feladatokat vállalják: • • •
A pályázó projektben vállalt konkrét feladatai: együttműködő szervezetek tájékoztatása a pályázati programról, célcsoport toborzása, kiválasztása, együttműködő partnerek tájékoztatása, szórólapok elkészítése és eljuttatása az együttműködő partnerekhez,
92
•
• • •
tanácsadások (pl.: jogi, közhasznúsági, forrásteremtési, pénzügyi, partnerségi, stb.), programok, rendezvények (pl.: civil információs napok, képzések stb.) megszervezése, együttműködő partnerek értesítése, kapcsolattartás. A partner által vállalt konkrét feladatok: a településen tevékenykedő civil szervezet számára információk nyújtása, a szórólapok, tájékoztatók kihelyezése, lehetőség szerint részvétel a pályázó által szervezett rendezvényeken, programokon.
5. Ezen megállapodás kifejezi a felek azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a jövőben is együttműködnek és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját eszközeikkel is biztosítják. 6. Az együttműködési szándéknyilatkozat megkötéséről átruházott döntési jogkörben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a …../2015. (…….) PGVB határozatával döntött. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után aláírták. Kelt: Békéscsaba, 2015. január ……
……………………………… BÉTHEL Alapítvány
………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Ellenjegyzem: (együttműködő partner) ……………………… képviseli: Szarvas Péter Dr. Kiss Gyula aljegyz polgármester
(pályázó) képviseli: Kovács Edina
17. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedési feladatok ellátásáról szóló közszolgáltatási szerződés módosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 25/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 93
„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Körös Volán Zrt. által Békéscsabán, 2012. december 21-én megkötött, a menetrend szerinti helyi közforgalmú autóbusz-közlekedési hálózat működtetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést érintő jogutódlásról (jogutód szolgáltató: DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.), a 2015. évre vonatkozó önkormányzati ellentételezés összegének módosításáról és a szolgáltató részére 2015. január 31-ig esedékes önkormányzati ellentételezés II. részletének nagyságrendjéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az önkormányzati ellentételezés 2015. január 1-jétől hatályos összegére (172.820.024,- Ft) vonatkozó szerződésmódosítás előkészítésére és aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 20.” 18. napirendi pont Tárgy: MÁV beruházás keretében átépítésre kerülő közlekedési felületek üzemeltetése, forgalmi rendjének jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Erről a témáról szeretnénk egy diás vetítést kérni. Szeretnénk tudni, hogy hogyan állnak, látványképeket… Amikor lesz a volt Patyolat Vállalat előterjesztése a jövő havi bizottsági ülésünkön, akkor egy negyedórás prezentációt a vasútfejlesztésről is szeretnénk kérni. Lesz egy olyan időszak, amikor a híd sem fog üzemelni, az aluljáró is le lesz zárva és a repülőhíd is el lesz bontva. Február 3-ei vagy február 10-ei – keddi - napon vasútberuházás bejárás lesz. Wittmann László osztályvezető: Február 3-én, vagy 10-én vasútberuházás bejárás lesz fél 3tól, akit érdekel és el tud menni, részt vehet rajta. A képviselőknek kiment a meghívó, eddig 5 visszajelzést kaptunk, nekik a február 10-ei időpont felelt meg. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A jövő havi bizottsági ülésre egy prezentációt kérünk, dátumokkal, egy összefoglalást a beruházás állásáról. Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 26/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja:
94
„1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbiakban felsorolt helyszínrajzokon feltüntetett kezelői lehatárolásokat jóváhagyja azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat kezelésébe kerülő területeknek és létesítményeknek a végleges forgalomba helyezési eljárás lezárásáig, a telekalakítást követően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kell kerülnie: - „Állomás előtti tér kezelői lehatárolási helyszínrajz” 2014. novemberi dátummal, 31.13.205 tervszámmal, 08-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Kereki utca kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz”, 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Gyár utca kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 0+120 – 0+750 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 0+750 – 1+330 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 1+330 – 1+915.26 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-03 rajzszámmal ellátott helyszínrajz. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az üggyel kapcsolatos írásos nyilatkozattételre, illetve szerződés aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbiakban felsorolt helyszínrajzokon feltüntetett forgalomtechnikai kialakítást jóváhagyja: - „Állomási előtér tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2014. augusztusi dátummal, 31.13.205 tervszámmal, 03-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Kereki út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Gyár utca tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza I.”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 03 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza II.”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 04 rajzszámmal ellátott helyszínrajz. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31.” 19. napirendi pont Tárgy: A Békés Airport Kft. használatában lévő eszközök, ingóságok ingyenes megigénylése a Magyar Államtól Nagy Ferenc alpolgármester: A veszély nem az, hogy megkérjük, hanem az, hogy nem adják ide az eszközöket, ingóságokat. Ha nem adják ide búcsút is mondhatunk a reptérnek és mindenféle hasznosításnak. 95
Nagy Sándor bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 6 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 27/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-a, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kérelmezi a Békés Airport Kft. (5600 Békéscsaba, Repülőtér 0296/8/A hrsz., adószám.: 12857689-2-04) használatában lévő, a jelen határozat mellékletében felsorolt eszközöket, ingóságokat. 2. Az ingatlanokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott településfejlesztés, településrendezés feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és használni. A feladatrendszeren belül a helyi kisvállalkozások támogatása, gazdaságfejlesztés, logisztikai bázis, közösségi sportok és repülősportok támogatása felhasználási cél kerül meghatározásra. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését és az egyéb, törvényben meghatározott szerződési feltételeket. 4. Az igényelt ingóságok nem állnak (örökségvédelmi/természetvédelmi/helyi/Natura 2000) védettség alatt. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy 1-4. pontban meghatározottak szerint az eszközök, ingóságok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi szükséges nyilatkozatot megtegyen és a tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. december 31.
Melléklet 96
Repülőtéri eszközök Főkönyviszla.szám 131123
Költséghelymegnevezése CARRY AYDM SUPER 205 Permetező
Szobaszám
Használó
Megnevezés(intézmén)
Azonosítók
Repülőtér: CARRY AYDM SUPER205 permetező
Leltáriszám117
Nyilvántartásba vétel ideje 2011-04-01
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
71 917.00
52 137.00
19 780.00
2011-04-01
195 000.00
140 289.00
54 711.00
2011-04-01
79 083.00
57 331.00
21 752.00
2011-04-01
4 276 711.00
1 447 521.00
2 829 190.00
2011-04-01
2 293 750.00
2 293 750.00
0.00
2011-04-01
1 240 625.00
1 240 625.00
0.00
2011-04-01
585 000.00
585 000.00
0.00
2011-04-01
1 061 250.00
1 061 250.00
0.00
2011-04-01
1 155
1 155 000.00
0.00
Gyáriszám0296
131123
Poroltó
Repülőtér: Poroltó
Okmány számII-117/2011 Leltáriszám123 Gyáriszám0296
131123
Porszívó
Repülőtér: MAKITA 446L porszívó
Okmány számII-123/2011 Leltáriszám116 Gyáriszám0296
131123
szekrény, térelválasztó, szerszámok szalagfüggöny, reluxa
Repülőtér: Kiszolgáló létesítmény
1311923
1-es jelű bútor
Repülőtér: 1-es jelű bútor
1311923
2-es jelű bútor
Repülőtér: 2-es jelű bútor
Okmány számII-116/2011 Leltáriszám122 Gyáriszám0296 Okmány számII-122/2011 Leltáriszám104 Gyáriszám0296 OkmányszámII-104/2011 Leltáriszám105 Gyáriszám0296
1311923
2-es ülő
Repülőtér: 2-es ülő
Okmány számII-105/2011 Leltáriszám82 Gyáriszám0296
1311923
3-as jelű bútor
Repülőtér: 3-as jelű bútor
Okmány számII-82/2011 Leltáriszám106 Gyáriszám0296
1311923
3-as ülő
Repülőtér: 3-as ülő
Okmány számII-106/2011 Leltáriszám80
97
000.00 Gyáriszám0296
1311923
4-es ülő
Repülőtér: 4-es ülő
Okmány számII-80/2011 Leltáriszám81
2011-04-01
262 500.00
262 500.00
0.00
2011-04-01
159 265.00
159 265.00
0.00
2011-04-01
151 443.00
151 443.00
0.00
2011-04-01
298 620.00
298 620.00
0.00
2011-04-01
129 403.00
129 403.00
0.00
2011-04-01
113 800.00
113 800.00
0.00
2011-04-01
116 131.00
116 131.00
0.00
2011-04-01
142 200.00
142 200.00
0.00
2011-04-01
106 650.00
106 650.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
6 kg-os poroltó
Repülőtér: 6 kg poroltó
Okmány számII-81/2011 Leltáriszám89 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (60*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-89/2011 Leltáriszám59 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (60*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-59/2011 Leltáriszám60 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (80*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-60/2011 Leltáriszám68 Gyáriszám0296
1311923
Asztal
Repülőtér: Asztal
Okmány számII-68/2011 Leltáriszám112 Gyáriszám0296
1311923
Asztal ( csomagmérleg alá )
Repülőtér: Asztal (csomagmérleg alá)
Okmány számII-112/2011 Leltáriszám113 Gyáriszám0296
1311923
Asztal 100*100
Repülőtér: Asztal 100*100
Okmány számII-113/2011 Leltáriszám74 Gyáriszám0296
1311923
CO oltó 2 kg
Repülőtér: CO oltó 2 kg
Okmány számII-74/2011 Leltáriszám90
98
Gyáriszám0296
1311923
Csomag mérleg
Repülőtér: Csomag mérleg
Okmány számII-90/2011 Leltáriszám109
2011-04-01
1 876 568.00
1 876 568.00
0.00
2011-04-01
875 000.00
875 000.00
0.00
2011-04-01
580 650.00
580 650.00
0.00
2011-04-01
840 000.00
840 000.00
0.00
2011-04-01
20 738.00
20 738.00
0.00
2011-04-01
398 160.00
398 160.00
0.00
2011-04-01
119 448.00
119 448.00
0.00
2011-04-01
49 770.00
49 770.00
0.00
2011-04-01
796 327.00
796 327.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Digitális adatrögzítő
Repülőtér: Digitális adatrögzítő
Okmány számII-109/2011 Leltáriszám50 Gyáriszám0296
1311923
Dohányzóasztal
Repülőtér: Dohányzóasztal
Okmány számII-50/2011 Leltáriszám83 Gyáriszám0296
1311923
Egyedi mukaasztal
Repülőtér: Egyedi munkaasztal
Okmány számII-83/2011 Leltáriszám55 Gyáriszám0296
1311923
Falióra
Repülőtér: Falióra
Okmány számII-55/2011 Leltáriszám84 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (40*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 40*40*80
Okmány számII-84/2011 Leltáriszám61 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (60*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 60*40*80
Okmány számII-61/2011 Leltáriszám66 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (60*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 60*40*80
Okmány számII-66/2011 Leltáriszám65 Gyáriszám0296
1311923
Gurulós íróasztalfiók
Repülőtér: Gurulós
Okmány számII-65/2011 Leltáriszám58
99
1311923
szabványméret, 3 fiók (zárható)
íróasztalfiók szab mé
Gáztűzhely
Repülőtér: Gáztűzhely
Gyáriszám0296 Okmány számII-58/2011 Leltáriszám98
2011-04-01
125 100.00
125 100.00
0.00
2011-04-01
64 966.00
64 966.00
0.00
2011-04-01
556 863.00
556 863.00
0.00
2011-04-01
367 200.00
367 200.00
0.00
2011-04-01
348 388.00
348 388.00
0.00
2011-04-01
129 403.00
129 403.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Görgős karfás irodai szék
Repülőtér: Görgős, karfás irodai szék
Okmány számII-98/2011 Leltáriszám69 Gyáriszám0296
1311923
Görgős karfás irodai szék
Repülőtér: Görgős, karfás irodai szék
Okmány számII-69/2011 Leltáriszám70 Gyáriszám0296
1311923
Hűtőszekrény (60 liter)
Repülőtér: Hűtőszekrény 60 liter
Okmány számII-70/2011 Leltáriszám76 Gyáriszám0296
1311923
Iratszekrény 80*40*160
Repülőtér: Iratszekrény 40*40*160
Okmány számII-76/2011 Leltáriszám64 Gyáriszám0296
1311923
Iratszekrény 80*40*160
Repülőtér: Iratszekrény 80*40*160
Okmány számII-64/2011 Leltáriszám63 Gyáriszám0296
1311923
1311923
Iratszekrény 80*40*160 felső részben vitrin nyilt üres Kerekasztal
Repülőtér: Iratszekrény
Okmány számII-63/2011 Leltáriszám62Gyáriszám0296Okmány számII-62/2011
2011-04-01
169 218.00
169 218.00
0.00
Repülőtér: Kerek asztal
Leltáriszám78
2011-04-01
61 435.00
61 435.00
0.00
2011-04-01
113 760.00
113 760.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Kerti szék
Repülőtér: Kerti szék
Okmány számII-78/2011 Leltáriszám77 Gyáriszám0296
100
1311923
Kárpitos szék
Repülőtér: Kárpitos szék
Okmány számII-77/2011 Leltáriszám71
2011-04-01
1 403 865.00
1 403 865.00
0.00
2011-04-01
497 700.00
497 700.00
0.00
2011-04-01
290 325.00
290 325.00
0.00
2011-04-01
35 325.00
35 325.00
0.00
2011-04-01
10 800.00
10 800.00
0.00
2011-04-01
136 875.00
136 875.00
0.00
2011-04-01
56 700.00
56 700.00
0.00
2011-04-01
38 680.00
38 680.00
0.00
2011-04-01
14 470.00
14 470.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Kárpitos tárolós heverő
Repülőtér: Kárpitozott tárolós heverő
Okmány számII-71/2011 Leltáriszám73 Gyáriszám0296
1311923
Kárpitos tárolós heverő
Repülőtér: Kárpitozott tárolós heverő
Okmány számII-73/2011 Leltáriszám72 Gyáriszám0296
1311923
Kávéfőző
Repüllőtér: Kávéfőző
Okmány számII-72/2011 Leltáriszám100 Gyáriszám0296
1311923
Kávéspohár
Repülőtér: Kávéspohár
Okmány számII-100/2011 Leltáriszám102 Gyáriszám0296
1311923
Kültéri habbal oltó
Repülőtér: Kültéri habbal oltó
Okmány számII-102/2011 Leltáriszám44 Gyáriszám0296
1311923
Mikrohullámú sütő
Repülőtér: Mikrohullámú sütő
Okmány számII-44/2011 Leltáriszám99 Gyáriszám0296
1311923
Napernyő
Repülőtér: Napernyő
Okmány számII-99/2011 Leltáriszám79 Gyáriszám0296
1311923
Páncélkazetta
Repülőtér: Páncélkazetta
Okmány számII-79/2011 Leltáriszám95 Gyáriszám0296
101
1311923
Szalagfüggöny
Repülőtér: Szalagfüggöny
Okmány számII-95/2011 Leltáriszám111
2011-04-01
3 437 500.00
3 437 500.00
0.00
2011-04-01
56 880.00
56 880.00
0.00
2011-04-01
19 575.00
19 575.00
0.00
2011-04-01
724 316.00
724 316.00
0.00
2011-04-01
3 512 500.00
3 512 500.00
0.00
2011-04-01
79 633.00
79 633.00
0.00
2011-04-01
88 169.00
88 169.00
0.00
2011-04-01
213 300.00
213 300.00
0.00
2011-04-01
230 930.00
230 930.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Szemetes kosár
Repülőtér: Szemetes kosár
Okmány számII-111/2011 Leltáriszám87 Gyáriszám0296
1311923
Teafőző
Repülőtér: Teaföző
Okmány számII-87/2011 Leltáriszám101 Gyáriszám0296
1311923
Terelő oszlop szalaggal
Repülőtér: Terelő oszlop szalaggal
Okmány számII-101/2011 Leltáriszám108 Gyáriszám0296
1311923
Tsgáz kialakítás
Repülőtér: Fogház kialakítás
Okmány számII-108/2011 Leltáriszám107 Gyáriszám0296
1311923
sarokelem 70 cm nyílással
Repülőtér: Sarokelem 70cm nyílással
Okmány számII-107/2011 Leltáriszám67 Gyáriszám0296
1311923
Álló hamuzó
Repülőtér: Álló hamuzó
Okmány számII-67/2011 Leltáriszám88 Gyáriszám0296
1311923
Álló ruhafogas
Repülőtér: Álló ruhafogas
Okmány számII-88/2011 Leltáriszám75 Gyáriszám0296
1311923
Íróasztal 70/120 klaviatúra tartóval
Repülőtér: Íróasztal 70/120 klav tartó
Okmány számII-75/2011 Leltáriszám114 Gyáriszám0296
102
1311923
Íróasztal 70/140 klaviatúra tartóval
Repülőtér: Íróasztal 70/140 kl. tartóval
Okmány számII-114/2011 Leltáriszám56
2011-04-01
692 790.00
692 790.00
0.00
2011-04-01
1 125 000.00
1 125 000.00
0.00
2011-04-01
22 500.00
22 500.00
0.00
32 619 175.00
29 693 742.00
2 925 433.00
Gyáriszám0296
1311923
Íróasztal klaviatúratartóval
Repülőtér: Íróasztal (rajz sz.) kl.tart.
Okmány számII-56/2011 Leltáriszám57 Gyáriszám0296
1311923
Üditőspohár
Repülőtér: Üdítőspohár
Okmány számII-57/2011 Leltáriszám103 Gyáriszám0296 Okmány számII-103/2011
Békéscsaba,2013.03.1 1
103
Főkönyvi- Költséghely szla.szám megnevezése
Szobaszám
Repülőtéri járművek Megnevezés Használó (intézményi)
Azonosítók Leltáriszám43
Nyilvántartásba vétel ideje
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
Gyáriszám0296 132113
Elektromos hosszú járműszerelvény
Repülőtér: Elektromos hosszú szerelvény
Okmány számII-43/2011 Leltáriszám41
2011-04-01
3 517 000.00
3 516 997.00
3.00
2011-04-01
13 925 666.00
13 925 666.00
0.00
2011-04-01
48 786 000.00
48 786 000.00
0.00
2011-04-01
65 000 000.00
65 000 000.00
0.00
2011-04-01
781 967.00
566 923.00
215 044.00
2011-04-01
14 890 000.00
10 795 250.00
4 094 750.00
146 900 633.00
142 590 836.00
4 309 797.00
Gyáriszám0296 132193
Tarálykocsi
Repülőtér: Tartálykocsi
Okmány számII-41/2011 Leltáriszám40 Gyáriszám0296
132193
Tűzoltó autó
Repülőtér: Tűzoltó autó
Okmány számII-40/2011 Leltáriszám42 Gyáriszám0296
132193
UNIMOG
Repülőtér: UNIMOG
131123
Fűnyíró traktor MTD W RZT - 50
Repülőtér: Fűnyíró traktor MTD W RZT-50
131123
GPU vontató, vonókészülék szett
Repülőtér: GPU vontató.vonókész. szett
Okmány számII-42/2011 Leltáriszám115 Gyáriszám0296 Okmány számII-115/2011 Leltáriszám118 Gyáriszám0296 Okmány számII-119/2011
Békéscsaba,2013.03.11 .
104
Repülőtéri Berendezések Főkönyviszla.szá m
Költséghely megnevezése
Szobaszám
Használó
Megnevezés (intézményi)
Azonosítók Leltáriszám119
Nyilvántartásba vétel ideje
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
Gyáriszám0296 131123
Repsávos torony rádió
Repülőtér: Repsávos torony rádió
Okmány számII-119/2011 LeltáriszámG05
2011-04-01
550 000.00
398 747.00
151 253.00
2011-10-01
245 295.00
245 295.00
0.00
2011-10-01
2 312 500.00
2 312 500.00
0.00
2011-10-01
90 000.00
90 000.00
0.00
2011-10-01
885 195.00
885 195.00
0.00
Okmány számIV-G01/2011 LeltáriszámG08
2011-10-01
126 625.00
126 625.00
0.00
Gyáriszám.
2011-10-01
367 000.00
367 000.00
0.00
Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296 1311913
Fekete-fehét nyomtató lézer
Repülőtér: feketefehér nyomtató lézer
Okmány számIV-G05/2011 LeltáriszámG03 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Komlett számítógép hálózat
Repülőtér: Komplett számítógép hálózat
Okmány számIV-G03/2011 LeltáriszámG07 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Monitorok
Repülőtér: monitorok
Okmány számIV-G07/2011 LeltáriszámG06 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Másológép
Repülőtér: másológép A/3
Okmány számIV-G06/2011 LeltáriszámG01 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Repülőtér: Telefax
Repülőtér: Telefax
1311913
Számítógépek
Repülőtér: számítógépek
105
Helyrajzi sz.0296 Okmány számIV-G08/2011 LeltáriszámG04 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296 1311913
Színes nyomtató tintasugaras
Repülőtér: színes nyomtató tintasugaras
Okmány számIV-G04/2011 LeltáriszámG09
2011-10-01
106 650.00
106 650.00
0.00
2011-10-01
38 000.00
38 000.00
0.00
2011-04-01
31 995.00
31 995.00
0.00
2011-04-01
6 250 000.00
6 250 000.00
0.00
2011-04-01
18 475 000.00
18 475 000.00
0.00
2011-04-01
479 925.00
479 925.00
0.00
2011-04-01
75 000.00
75 000.00
0.00
2011-04-01
112 500.00
112 500.00
0.00
Gyáriszám.
Szünetmentes tápegység 2 db
Repülőtér: szünetmentes tápegység
Asztali számítógép
Repülőtér: Asztali számológép
1311923
Fénytechnikai vezérlő
Repülőtér: Fénytechnikai vezérlő
1311923
HI-SCAN 5030 csomagvizsgáló, fémkereső kapu, kézi fémkereső + 2 asztal
Repülőtér: HI-SCAN 5030 csomagvizsgáló
1311923
Hordozható telefonkészülék
1311913
Helyrajzi sz.0296 Okmány számIV-G09/2011 Leltáriszám94 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-94/2011 Leltáriszám46 Gyáriszám0296 Okmány számII-46/2011 Leltáriszám110 Gyáriszám0296 Okmány számII-110/2011 Leltáriszám92
Gyáriszám0296 Repülőtér: Hordozható telefonkészülék Okmány számII-92/2011 Leltáriszám54 Gyáriszám0296
1311923
Kézi UHR rádió
Repülőtér: Kézi UHR rádió
Kézi rep.sávos rádió
Repülőtér: Kézi rep. sávos rádió
Okmány számII-54/2011 Leltáriszám52 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-52/2011
106
Leltáriszám53 Gyáriszám0296 1311923
Marker adó
Repülőtér: Marker adó
Okmány számII-53/2011 Leltáriszám47
2011-04-01
1 125 000.00
1 125 000.00
0.00
1311923
Repülőtér: Meteorológiai műholdvevő
Gyáriszám0296
Meterológiai műholdvevő
2011-04-01
1 875 000.00
1 875 000.00
0.00
1311923
Mini meteorológiai állomás
Repülőtér: Mini meteorállomás
2011-04-01
1 625 000.00
1 625 000.00
0.00
2011-04-01
10 937 500.00
10 937 500.00
0.00
2011-04-01
131 535.00
131 535.00
0.00
2011-04-01
96 695.00
96 695.00
0.00
2011-04-01
252 000.00
252 000.00
0.00
2011-04-01
650 000.00
650 000.00
0.00
Okmány számII-93/2011 Leltáriszám51
2011-04-01
58 658.00
58 658.00
0.00
Gyáriszám0296
2011-04-01
500 000.00
500 000.00
0.00
Okmány számII-47/2011 Leltáriszám48 Gyáriszám0296 Okmány számII-48/2011 Leltáriszám45 Gyáriszám0296
1311923
NDB Jeladó
Repülőtér: NDB jeladó
Okmány számII-45/2011 Leltáriszám91
Repülőtér: Programozható memóriás tel
Gyáriszám0296
1311923
Programozható memóriás telefon készülék
Rádiójellel vezérelt óra
Repülőtér: Rádiójellel vezérelt óra
Okmány számII-91/2011 Leltáriszám85 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-85/2011 Leltáriszám96 Gyáriszám0296
1311923
Színes TV
Repülőtér: Színes TV
Okmány számII-96/2011 Leltáriszám49
1311923
Repülőtér: Szünetmentes áramforrás
Gyáriszám0296
Szünetmentes áramforrás
1311923
Telefonkészülék
Repülőtér: Telefonkészülék
1311923
Torony rádió
Repülőtér: Torony rádió
Okmány számII-49/2011 Leltáriszám93 Gyáriszám0296
107
Okmány számII-51/2011 Leltáriszám86 Gyáriszám0296 1311923
Távvevő
Repülőtér: Távvcső
Videómagnó
Repülőtér: Videómagnó
Consu GL 100 fax
Repülőtér: Consu GL 100 fax
Consu szett
Repülőtér: Consu kézibeszélő szett
Okmány számII-86/2011 Leltáriszám97
2011-04-01
136 513.00
136 513.00
0.00
2011-04-01
101 700.00
101 700.00
0.00
2011-04-01
54 000.00
39 153.00
14 847.00
2011-04-01
6 900.00
5 001.00
1 899.00
47 696 186.00
47 528 187.00
167 999.00
Gyáriszám0296 1311923
Okmány számII-97/2011 Leltáriszám121 Gyáriszám0296
131123
Okmány számII-121/2011 Leltáriszám120 Gyáriszám0296
131123
Okmány számII-120/2011
Békéscsaba,2013.03.1 1
108
20. napirendi pont Tárgy: A Macro-fit kutatási program támogatása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 28/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a Marco-fit kutatási projektet támogató levél kiadásával. 2. A jelen határozat alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem nyújt anyagi támogatást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a támogató levél aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28.” Nagy Sándor bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 7 fő. 21. napirendi pont Tárgy: A Békéscsaba, 75. hrsz-ú, Gyulai út 29. szám alatti ingatlan bérbeadása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslat A pontját teszem fel szavazásra azzal a módosítással, hogy a bérlőnek 2015. február 10-éig kell kiegyenlítenie a korábbi bérleti jogviszonyból eredő tartozását, valamint 2 havi díjelmaradás rendkívüli felmondási oknak tekintendő. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 29/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdésében biztosított hatásköre alapján az alábbi döntést hozza:
109
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata bérbe adja a Stamina Invest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (5940 Tótkomlós, Béla király utca 11., adószám: 14733356-2-04) számára a békéscsabai 75. hrsz-ú, 906 m2 alapterületű, beépítetlen terület művelési ágú ingatlant személygépkocsi, tehergépkocsi és utánfutó bérbeadási tevékenység végzése céljára. 2. A bérlő az általa bérelt földrészletért mindösszesen nettó 34.252,- Ft/hó, azaz harmincnégyezer-kettőszázötvenkettő forint/hó (bruttó 43.500,- Ft/hó, azaz negyvenháromezer-ötszáz forint/hó) bérleti díjat köteles előre, minden hónap 10-éig megfizetni. Ezen kötelezettség megszegése 2 havi díjelmaradás esetén rendkívüli felmondási oknak tekintendő. 3. A bérlő a területen csak 30 napon belül elbontható és elszállítható létesítményeket helyezhet el. 4. A szerződéskötésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő a szerződéskötésig, de legkésőbb 2015. február 10-ig kiegyenlíti a korábbi bérleti jogviszonyból eredő tartozását. A bérleti szerződést határozott időre, 2015. december 31-ig kell megkötni azzal a feltétellel, hogy a bérlő köteles megfizetni a 2015. január 1. és a bérleti szerződés megkötése közötti átmeneti időszakra vonatkozó bérleti díjat is, tekintettel arra, hogy a korábbi bérleti szerződés megszűnése óta az ingatlant folyamatosan, megszakítás nélkül használja. 5. A bérlő köteles saját költségén a teljes ingatlant és környékét karbantartani, tisztántartani és az őrzéséről gondoskodni. 6. A bérbevett ingatlan működéséhez és az ott ellátott tevékenységekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése a bérlő feladata és költsége. 7. A bérlő az ingatlan átvételekor készített átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapot visszaállítására köteles. 8. A földrészlet értékesítése esetén az önkormányzat kártalanítás megfizetése nélkül felmondhatja a bérleti szerződést. 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a fentieknek megfelelően a bérleti szerződést aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28. 22. napirendi pont Tárgy: Földterület értékesítése a Bojtorján utcában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 30/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a 24. § alapján az alábbi döntést hozza:
110
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szabályozási Terv módosítását és a telekalakítást követően a Békéscsaba, Bojtorján utca 2. szám alatti, 10842 hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonosai számára versenyeztetés nélkül értékesít 54 m2 területet a békéscsabai 1709/128 hrsz.-ú ingatlanból, az alábbi feltételekkel: -
-
Az Önkormányzat az 1709/128 hrsz.-ú földrészletből leválasztásra kerülő kb. 54 m2 terület értékesítése fejében bruttó 237.536,- Ft, azaz kettőszázharminchétezerötszázharminchat forint vételárat határoz meg. A bruttó vételár meghatározása során a földterület fajlagos vételára bruttó 3.784,- Ft/m2, a teljes vételár tartalmazza az értékbecslés, valamint a tulajdonjog bejegyeztetésének költségét is. Amennyiben az 54 m2 terület nagysága a megosztás során változik, a bruttó vételárat a fajlagos vételárnak megfelelően korrigálni kell. Az 1. pontban leírt vételárat az adásvételi szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell kifizetni. A megosztási vázrajz elkészíttetése, hatósági engedélyeztetése a 10842 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosainak feladata és költsége. A Szabályozási Terv módosításával kapcsolatban felmerülő költség a 10842 hrsz.ú ingatlan tulajdonosainak a költsége.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a fent írt feltételekkel az adásvételi szerződést aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 23. napirendi pont Tárgy: Tájékoztatás az intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséről Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 31/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a 2014. évi intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból támogatásban részesült intézmények – 76/2014. (XII. 16.) PGVB határozat szerint készült – beszámolóiról adott tájékoztatást elfogadja. Felelős: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke Határidő: 2015. január 27. 24. napirendi pont 111
Tárgy: A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 32/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatát, amellyel egyidejűleg a 81/2014. (III. 25.) PGVB határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Felelős: Dr. Kiss Gyula aljegyző Uhljár Erik igazgató Határidő: 2015. január 27.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2015.
A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a 32/2015. (I. 27.) PGVB határozatával jóváhagyta. 112
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya felülvizsgálatának rendje 1. 2.
3. 3. 4. 4.
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény saját bevételei 1.1. 2. Az ellenőrzés rendje 3. Az intézmény egyéb jellemzői
5. 5. 6. 6.
III. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény feladata Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre A gazdasági vezető jogköre és hatásköre Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
6. 7. 8. 8. 9. 10.
IV. BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény szervezeti egységei A karbantartási részlegvezető feladatai A gazdasági csoport feladatai A karbantartó csoport feladatai A telephelyi kapcsolattartók feladatai Munkaköri leírások
11. 11. 12. 12. 12. 13.
V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE 1. 2. 3. 4. 5.
A belső kapcsolattartás A külső kapcsolattartás Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény dolgozóinak képviselete A helyettesítés rendje
13. 14. 14. 14. 14.
VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek Az intézményen belüli minősítési rend Az intézményi hivatali titkok 113
14. 15. 21. 21.
5. Dokumentumok kiadásának szabályai 6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 7. Munkakörök átadása 8. Az intézmény dolgozóinak továbbképzése 9. Az intézmény ügyiratkezelése 10. Kiadmányozás rendje 11. Adózással kapcsolatos elszámolások 12. Az ellenőrzési tevékenység 13. Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. A helyiségek rendje 2. A berendezések használata
22. 22. 22. 22. 23. 23. 23. 23. 23.
24. 24.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése
25.
IX. MELLÉKLET
26. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy a felügyeleti szerv által jóváhagyott Alapító Okirat értelmében rögzítse és részletezze az intézmény adatait, feladatait, azok jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, működési szabályait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2000.évi C. törvény a számvitelről, 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 77/1993. (V.12.) Korm. rendelet a KJT végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményekről, 114
370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről, 4/2013. (I.11) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok Számviteli Politika • Leltározási és leltárkészítési, valamint a felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata • Eszközök és források értékelési szabályzata • Önköltség-számítási szabályzat • Pénzkezelési szabályzat Bizonylati rend és bizonylati album Számlarend és egységes rovatrend Gazdasági szervezet ügyrendje Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata HACCP rendszer szerinti technológiai utasítás Szabályzat a nemdohányzók védelméről Gépjármű üzemeltetési szabályzat Az üdülők működtetési szabályzata Uszodai működési szabályzatok Belső szabályzat a konyhai dolgozók kedvezményes munkahelyi étkezéséről A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata Kiküldetési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Reprezentációs kiadások szabályzata Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya, felülvizsgálatának rendje Az SZMSZ időbeli hatálya: - az SZMSZ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba, határozatlan időre szól. A SZMSZ személyi hatálya: - kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, 115
kiterjed mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az SZMSZ területi hatálya: - kiterjed a Békéscsabai Intézményellátó Centrum működési területeire, - kiterjed az intézmény képviselete szerinti, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ felülvizsgálata: - az intézményvezetői ciklus első évében, - ha az intézmény működési rendjében változás történik, - jogszabály által előírt esetben. -
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézményi alapadatokat az Alapító Okirat tartalmazza, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hagy jóvá. 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény pénzügyi szabályzatait a gazdasági vezető készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A szabályzatok frissítését, aktualizálását a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdasági vezető végzi. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint az intézmény ellenőrzési nyomvonalát (tervezési, pénzügyi, lebonyolítási, ellenőrzési folyamatok táblázatba foglalt szöveges, valamint folyamatábrákkal szemléltetett leírását) „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. A gazdálkodási, pénzügyi tevékenységek ellenőrzési feladatainak végrehajtásáért az igazgató felelős. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer; a feladatellátás folyamata és kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma: - Az önkormányzati támogatást a fenntartó finanszírozási ütemezéssel biztosítja. - Az intézmény saját bevételei számla kibocsátás ellenében realizálódnak. A kötelezettségvállalás az igazgató kompetenciája. - Minden beérkező számla először az igazgató által utalványozásra kerül, a gazdasági vezető ellenjegyzi. Ezt követően a könyvelő nyilvántartásba veszi az adatokat és aláírja a rögzítés tényét. - Az intézmény éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést a keretszámok ismeretében a gazdasági vezető készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. - Az évközi változások kezelése előirányzat módosítással történik. A fenntartó felé negyedévente forgalmi jelentés és mérlegjelentés, félévkor és év végén pénzügyi beszámoló készül. A jelentés és a beszámoló készítésének módja a Számviteli Politika, illetve a Gazdasági Szervezet Ügyrendje keretében szabályozott. 1.1. Az intézmény saját bevételei 116
- Központi, irányítószervi támogatás, - ingatlan bérbeadás bérleti díja, - sportlétesítmények bérleti díja, - uszodai szolgáltatás díja, - üdülő szálláshely szolgáltatási díja, - intézményi ellátási díjak. 2. Az ellenőrzés rendje Az intézmény ellenőrzését a Békés Megyei Kormányhivatal, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja és egyéb - jogszabály alapján erre feljogosított - szervezetek végezhetik. 3. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata Hosszú bélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum 5600 Békéscsaba, Pásztor u. 17. OTP 11733003-15802891 Adószám. 15802891-2-04
Körbélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum Békéscsaba (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével)
Az intézmény valamennyi cégszerű aláírása az intézményvezető és a gazdasági vezető együttes aláírásából tevődik össze. Cégbélyegző használata minden cégszerű aláírásnál kötelező. A bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést és jogról való lemondást jelent. A bélyegzők kezelését, annak használatára való jogosultságot az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
Az intézmény logója Telefon:
06-66-647237
E-mail:
[email protected]
Honlap:
www.bicenter.hu III.
AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1.
Az intézmény feladata 117
Az intézmény feladata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az önkormányzat, mint működtető részére meghatározott feladatok ellátása, azaz az ingóés ingatlanvagyon működtetése, tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatok biztosítása, valamint közreműködés a gyermekétkeztetési feladatok ellátásában. Az ingatlanok rendeltetésüknek megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerinti üzemeltetése, karbantartása. Feladata gondoskodni az ingatlanok vagyonvédelméről. Köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanokban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Feladata a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmények alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. Feladata a köznevelési intézmények épületének állagmegóvása. Feladata a Békéscsaba belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel, valamint önkormányzati tulajdonú üdülők működtetése. Feladata, a város elfogadott költségvetési koncepciója alapján, az önkormányzat fenntartásában álló költségvetési szervek; óvodák, bölcsődék részére karbantartási, esetenként felújítási feladatok elvégzése. Feladta az együttműködés, a BIC - nél meglévő létszámkapacitás felhasználása az óvodák és bölcsődék feladatellátásában. 2.
Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású dolgozók: • • •
Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettes
Vezető beosztású dolgozó •
Karbantartási részlegvezető
Gazdasági vezető irányítása alá tartozó munkakörök: -
Csoportvezető Személyzeti-munkaügyi főelőadók Gazdasági főelőadók Pénztáros Gazdasági előadó
Igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó munkakörök 118
-
Karbantartási részlegvezető Üdülési és bérbeadási koordinátor Adminisztrátor Kapcsolattartók Takarítók Konyhai kisegítők Portások
Karbantartási részlegvezető irányítása alá tartozó munkakörök -
Anyagbeszerző Karbantartók Villanyszerelők Egyéb képesített fizikai dolgozók Udvarosok Uszodagépészek Technikus
Az intézmény szervezeti rendszerét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény élén Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által megbízott igazgató áll. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a feladatokat az intézmény a leghatékonyabban, zökkenőmentesen lássa el a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az alkalmazottaknak a közvetlen együttműködést úgy kell megoldaniuk, hogy a feladatok ellátása zavartalan és a lehető leggyorsabb ügymenet szerinti legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 3.
Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatója a szervezeti egységek megbízott vezetőinek - gazdálkodás tekintetében a gazdasági vezető, szakmai területen az igazgatóhelyettes - közvetlen irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása mellett irányítja az intézmény szakmai és gazdálkodási feladatainak a végrehajtását a meghatározó szabályzatokon keresztül. Munkáltatói feladatok ellátása: munkáltatói jogkör gyakorlása, a munkavégzéshez szükséges körülmények biztosítása, a munkaköri leírások karbantartása. Az intézmény gazdálkodásának biztosítása: felelős a szabályzatok, illetve az intézményi dokumentumok elkészítéséért, folyamatos aktualizálásáért, a szabályzatok alapján az intézmény működtetése, külső, belső adatszolgáltatás, pénzeszközök biztosítása, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése, vagyongazdálkodás biztosítása és ellenőrzése, a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések számonkérése, adatszolgáltatások határidőben történő elkészíttetése, a belső ellenőrzés működésének biztosítása, a munkavégzéshez szükséges feltételek, technikai eszközök biztosítása.
4.
Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét és felelősségét az államháztartási törvény, valamint a fenntartó határozza meg.
119
Ellátja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetését. Az intézmény tevékenységi körébe tartozó ügyekben – a hatályos jogszabályi keretek között – önállóan, egyéni felelősséggel dönt. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, képviselője. Kiemelt feladatai • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • •
Vezeti az intézményt, felelős annak működéséért, szakmai hatékonyságáért és gazdálkodásáért. Képviseli az intézményt. Gondoskodik az intézmény anyagi, szellemi erőforrásainak hatékony felhasználásáról, gyarapításáról. Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja a rendelkezésre álló, jóváhagyott költségvetésen belül. Megteremti és biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. Irányítja a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkáját. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét. Megszervezi és működteti az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, biztosítja a tulajdon védelmét. Az intézmény tevékenységére és gazdálkodására vonatkozólag kockázatelemzést végez, és kockázatkezelési rendszert működtet. Elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. Kapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel, a fenntartóval, helyi és területi szakmai szervezetekkel. Munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol. Elvégzi a törvény által előírt időközönként és formában az érintett dolgozók minősítését. Vizsgálja a kötelezettségvállalást ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget, valamint ellenőrzi dokumentumainak tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét. Elkészíti az intézmény SZMSZ-ét és Ügyrendjét. Gondoskodik azok megfelelő aktualizálásáról. Folyamatosan értékeli az intézmény munkáját, tevékenységét. A bankszámla feletti aláírásra a banknál bejelentett módon jogosult. Felelős az üzemeltetési körébe tartozó intézmények funkcionális feladat ellátásért. Éves karbantartási tervet készít az intézmény gondozásában lévő épületek, eszközök tervszerű karbantartása érdekében. Biztosítja az információáramlást az irányító szerv felé. Az előterjesztések készítéséhez adatokat szolgáltat, a feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést készít.
Kiemelt felelősségi területek • •
Felelős a szakszerű és törvényes munkáért. Felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 120
• •
Felelős a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért. • Felelős a használatba adott, üzemeltetett vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az igazgató hatásköre az intézmény szakmai- gazdálkodási feladatai végrehajtásának megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére terjed ki. 5.
A gazdasági vezető jogköre és hatásköre A gazdasági vezető az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Közvetlenül irányítja a pénzügyi, számviteli csoportot. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény gazdasági működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok • • • • • •
•
Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt. Kialakítja és szervezi az intézmény pénzügyi, könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási rendszerét. Elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámolóit és jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról. Folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági szabályzatait. Ellenjegyzési jogkört gyakorol az intézményvezető kötelezettségvállalásai és utalványozása esetén. Vizsgálja az ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget és a célszerűségi eljárás meglétét, valamint ellenőrzi a gazdasági személyekhez kapcsolódó dokumentumok tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét.
Kiemelt felelősségi területek • •
6.
Felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi és számviteli fegyelem megtartásáért Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is.
Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatóhelyettes az intézmény szakmai működésével kapcsolatos feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Az intézmény igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az igazgatóhelyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amit a 121
fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz, kivéve a gazdasági és pénzügyi feladatokat, valamint a munkaviszony létesítését és megszüntetését. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Segíti a tervezés, szervezés, ellenőrzés, elemzés, értékelés munkájában. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény szakmai működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok •
Az igazgatóval együttműködve segíti az intézményi döntéshozatalok előkészítését, információk, vélemények gyűjtését. Közreműködik az intézményi dokumentumok elkészítésében, jogszabályok szerinti aktualizálásában, a szakmai beszámolók elkészítésében. Kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel, a Megyei Tankerülettel, a felmerülő problémák rögzítését és azok megoldásának nyomon követését ellenőrzi. Figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények szakmai munkáját, az intézményi költségvetés elkészítéséhez adatokat, információkat szolgáltat. Kialakítja és működteti a közvetlen irányítása alá tartozó területeken a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést. Irányítja a nyári karbantartási munkálatokat, elkészíti a hozzá kapcsolódó beszámolókat. Irányítja és ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját, a technikai dolgozók szabadságolását, helyettesítését. Közreműködik az irányítása alá tartozó dolgozók munkájának minősítésében, értékelésében. Az információs és szervezeti rendre, személyzeti munkára vonatkozóan javaslatot, módosítási javaslatot tesz. Részt vesz a beruházások előkészítésében, lebonyolításában, javaslatot tesz a fejlesztésekre.
• • • • • • • • •
Kiemelt felelősségi területek • • •
Felelős az intézmény szakmai tevékenységéért, a kitűzött célok megtartásáért. Az igazgató távollétében felelős az intézmény szabályszerű működtetéséért. Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is. IV.
BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. Az intézmény szervezeti egységei: • • •
Gazdasági csoport, Karbantartó csoport, Intézményi telephelyek – kapcsolattartók.
2. A karbantartási részlegvezető feladatai: 122
A karbantartási részlegvezető az igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa, feladatait az igazgatóhelyettes közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Távolléte alatt az intézmény igazgatóhelyettesét teljes hatáskörrel helyettesíti. A karbantartási részlegvezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. • • • • • • • • • • •
3.
Együttműködik a köznevelési intézményeknél dolgozó kapcsolattartókkal, gondoskodik a megfelelő információ átadásról. Szervezi és ellenőrzi az irányítása alá tartozó dolgozók munkáját. Összegyűjti a karbantartási, javítási igényeket, szervezi, irányítja és ellenőrzi a munkálatokat. Az aktuálisan jelentkező karbantartási, felújítási, illetve egyéb feladatokhoz begyűjti a munkaerő igényléseket a kapcsolattartóktól, és biztosítja a megfelelő munkaerőt a feladat elvégzéséhez. Tervezi, szervezi és ellenőrzi a nyári karbantartási munkálatokat, előkészíti a hozzá kapcsolódó beszámolókat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyeket. Ellátja az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságával, helyettesítésével kapcsolatos feladatokat. Tárgyalásokat folytat a vállalkozókkal, kivitelezőkkel, bekéri az árajánlatokat, részt vesz az elbírálásban, előkészíti az új szerződéseket. Közreműködik a leltározási feladatok végrehajtásában, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a selejtezési munkálatokat a telephelyeken. Részt vesz a munkaköréhez kapcsolódó adatszolgáltatások, statisztikák készítésében. Összegyűjti a köznevelési intézmények havi irodaszer, tisztítószer és egyéb anyagigényét, részt vesz az elbírálásukban, megszervezi a beszerzéseket.
A gazdasági csoport feladatai: Ellátja a gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat • a tervezéssel, • az előirányzat-felhasználással, • a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, • az üzemeltetéssel, • fenntartással, • működtetéssel, • beruházással, • a vagyon használatával, • hasznosításával, • a munkaerő-gazdálkodással, • a készpénz kezelésével, • a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, • az adatszolgáltatással, • munkaügyekkel és bérgazdálkodással, • az élelmezéssel kapcsolatban.
4. A karbantartó csoport feladatai: 123
•
üzemeltetésre átvett intézmények üzemeltetési, karbantartási, fenntartási feladatainak teljes körű ellátása, • üzemeltetésre átvett intézmények kisjavítási feladatainak ellátása, • nagyobb munkaerő létszámot igénylő feladatok /pl. iskolai rendezvények/ technikai ellátása, • a belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel. Vezeti a karbantartási részlegvezető, aki irányítja, szervezi és ellenőrzi munkájukat. 5. A telephelyi kapcsolattartók feladatai: • • •
ellátják az étkeztetéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a térítési díjak beszedését, elszámolnak a Gyermekélelmezési Intézmény felé, rendszeres kapcsolatot tartanak az igazgatóhelyettessel és a karbantartási részlegvezetővel, jelentéseket készítenek, adatokat szolgáltatnak, ellátják az intézmény és az állandó, illetve eseti bérlők közötti kapcsolattartó feladatokat.
6.Munkaköri leírások A Békéscsabai Intézményellátó Centrum dolgozóinak részletes feladatait, hatáskörét és felelősségi területeit névre szólóan a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások elkészítéséért és azok aktualizálásáért az intézményvezető, a gazdasági csoporton belül a gazdasági vezető, egyéb dolgozók körében az igazgatóhelyettes a felelős. Az intézményvezető felelőssége, hogy a munkaköri leírásokban foglaltak az intézmény számára előírt feladatokat a jogszabályi előírások és a szabályzatok figyelembe vételével teljes egészében lefedjék. A munkaköri leírásokban foglaltak, illetve a munkakörökben, személyekben történt változások esetén a módosításokat 15 napon belül végre kell hajtani. A munkakörök átadása esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az átadás időpontját, a munkakörrel kapcsolatos információkat, adatokat, folyamatban lévő ügyeket, eszközöket és egyéb észrevételeket. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell. A jegyzőkönyv elkészítéséért a felettes vezető a felelős. V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE, ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás hatékony és eredményes megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését az intézményvezető iránytó tevékenysége, valamint a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a vezetői értekezlet, valamint a csoport értekezlet is segítik. Az intézmény szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes részlegek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és a magasabb vezetők közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményen belül az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség is megtalálható, a 124
szervezeti ábrában rögzítettek alapján. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az alapszolgáltatást végző szakmai egység feladatai egymásba kapcsolódnak, ezért ezen egység vezetői és munkavállalói személyes kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartás során minden esetben a szakmai etika elveit szem előtt tartják. Az alkalmazottaknak a szakmai együttműködést úgy kell megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan legyen. A szakmai egységek vezetői kötelesek egymásnak minden információt és dokumentációt átadni. 1.
A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amely másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző egyeztetések, értekezletek, fórumok: - kéthetente vezetőségi értekezletek, melyeken részt vesz az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője, igazgatóhelyettese és üzemeltetési-beszerzési csoportvezetője, - fórum évente 1 alkalommal az intézmény valamennyi dolgozójának részvételével.
2.
A külső kapcsolattartás Az intézmény egyéb más szervezetekkel való kapcsolatát az intézményvezető hangolja össze, és irányítja. Az intézmény együttműködési megállapodásokat köthet az eredményes és hatékony működés érdekében. A kapcsolattartáshoz szükséges értekezletek során jegyzőkönyv vezetése, annak hitelesítése kötelező.
3.
Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó önkormányzat irodáival, valamennyi intézményével. Az intézmény rendszeres és szoros kapcsolatot tart a Békéscsabai Tankerülettel annak érdekében, hogy a vonatkozó törvények szerint biztosítsa az ingatlanokban a köznevelési feladatok megfelelő színvonalú és biztonságos ellátását. Az intézmény kapcsolatot létesíthet más intézménnyel, vállalkozással, mely a dolgozók számára tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít. A kapcsolatfelvétel csak az igazgatón keresztül történhet.
4.
Az intézmény dolgozóinak képviselete Az intézmény közalkalmazottai Közalkalmazotti Tanácsot hoznak létre, melynek működését az intézmény vezetése támogatja. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató közti kapcsolatrendszert a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Az intézmény együttműködik minden olyan törvényes dolgozói szervezettel, mely az alkalmazottak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.
5.
A helyettesítés rendje
125
Az intézményben folyó munkát a dolgozók átmeneti vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban rögzítjük. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető gyakorolja valamennyi foglalkoztatott esetében a kinevezést, az átsorolást, a kinevezés módosítást, a jogviszony megszüntetést és a fegyelmi felelősségre vonást, dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről. - Utasítást csak a közvetlen felettes adhat konkrét feladat ellátására, a végrehajtás módjára. Más csoport vezetője csak rendkívüli helyzetben utasíthatja azokat a dolgozókat, akik nem tartoznak az irányítása alá. Az igazgató a nem közvetlenül alá rendelt dolgozónak adhat utasítást, de gondoskodnia kell arról, hogy erről az utasításról a dolgozó közvetlen felettesét is értesítse.
2.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelességek A munkaviszony Foglalkoztatási jogviszonyok az intézményben: • közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerint, • megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, • munkajogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint, • a prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint, • a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvény hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. A munkaviszony létesítése
126
A munkaviszony létesítése során a munkáltató az Mt. 42-49. §-aiban és a Kjt. 20-24. §aiban foglaltak szerint köteles eljárni. A munkaviszony közalkalmazotti kinevezéssel, megbízási szerződéssel, vagy munkaszerződéssel (a továbbiakban: munkaszerződés) jön létre. A munkaszerződés alapján • a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, • a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót • a napi munkaidőről, • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, • a munkakörbe tartozó feladatokról, • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ez alatt az időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Általános magatartási követelmények •
• •
•
•
A munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. 127
•
•
•
• •
•
•
• •
•
A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
A munkáltató kötelességei • •
A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. 128
• •
•
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
A munkavállaló kötelességei A munkavállaló köteles • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, • munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, • munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, • a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, • munkatársaival együttműködni. A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A munkaidő, az intézmény munkarendje A munkáltató biztosítja az Mt. 86-91. §-aiban foglaltak betartását. Az alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működésének biztosítását szem előtt tartva. A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását az Mt. 92. § (1)-(2), (5), 93-94. §, 96100. §, 113. § (1)-(3), (5), 134. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a Kjt. 59. §-ában meghatározott szabályok figyelembe vételével köteles megállapítani. Az intézményben a közalkalmazottak foglalkoztatása az alábbi munkarendben történik: • az intézményben a heti munkaidő-keret 40 óra, • a heti munkaidő hétfőtől péntekig teljesül, • a zavartalan működés érdekében a pontos munkaidő beosztást az intézményvezető határozza meg, • kötetlen munkaidő beosztásúnak minősül az intézményvezető, a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkaköre, 129
•
a munkaközi szünet, illetve a pihenőidő tekintetében az Mt. 103-106. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak, • a munkaközi szünet időtartama alkalmanként 20 perc, • az alkalmazottaknak munkaidejük kezdetére, a munka felvételére készen kell állniuk, az előírt helyen és munkára képes állapotban kell megjelenniük, • az alkalmazottaknak az esetleges távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt, illetve a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest a munkaidő kezdetéig - ettől eltérni csak indokolt esetben, az indoklás utólagos megtételével lehet, • az intézmény központi irányításának hivatalos munkarendje hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig tart, pénteken 7.30 órától 13.30-ig, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is, • a pénztár külső ügyfelek felé hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00 óra között, pénteken 8.00-12.00 óra között tart nyitva, • a karbantartók, takarítók, konyhai kisegítők, portások, udvarosok, egyéb munkakörben dolgozók munkarendjét, munkaközi szünet idejét a munkaköri leírások tartalmazzák, • a rendkívüli munkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén a munkáltató az Mt. 107-109. §, valamint 113. § szerint jár el, • az intézmény közalkalmazottainak helyettesítési rendjét az intézményvezető - a gazdasági vezetővel vagy az igazgatóhelyettessel egyeztetve - határozza meg. Az igazgató átütemezheti a munkaidőt, ha a munka természete, a munkaszervezés, a munkaeszközök vagy a munkaidő ésszerűbb kihasználása ezt szükségessé teszi. Az összmunkaidő ebben az esetben sem lehet hosszabb egy naptári évben a teljes munkaidőnél. Munkaidő átütemezés esetében a heti munkaidő nem lehet hosszabb 60 óránál. A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 10 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállaló nőnek a terhessége idején és a három évnél fiatalabb gyermek szülőjének a munkaidejét csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával lehet átütemezni. Szabadság A munkáltató a munkavállalót megillető évi rendes szabadság kiadása során az Mt. 122125. § szerint jár el. A szabadság igénybevétele az éves szabadságolási terv alapján történik. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.), valamint az Mt.- ben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a személyzetimunkaügyi főelőadók, valamint a kapcsolattartók felelősek. A munkaszerződéstől eltérő alkalmazás A munkáltató a munkaszerződéstől eltérő alkalmazás esetén az Mt. 53.§ (1)-(5) bekezdésekben, valamint a Kjt. 24. § (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, illetve munkahelyen foglalkoztatni. A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy 130
háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az utasítás teljesítésének megtagadása A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól • keresőképtelensége, • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, • hozzátartozója halálakor két munkanapra, • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkáltató a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló 131
személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetésére az Mt. 63-70. §-ok és a Kjt. 25-38. §-ok rendelkezései vonatkoznak. A munkaviszony megszüntethető • közös megegyezéssel • felmondással • azonnali hatályú felmondással. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt: • a várandósság • a szülési szabadság • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének – de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti: • a felszámolási- vagy csődeljárás alatt • a munkavállaló képességére alapított okból vagy • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés felmondását legalább 15 nappal korábban írásban köteles közölni. A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor munkakörét köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkaviszony felmondással történő megszűnésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. 3.
Az intézményen belüli minősítési rend A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményvezető köteles gondoskodni a dolgozók minősítéséről. A dolgozók minősítése az intézményvezető feladata. A 132
gazdasági-pénzügyi csoporton belül egyes minősítési ügyeket az intézményvezető átadhat a gazdasági vezetőnek, egyéb dolgozók körében pedig az igazgatóhelyettesnek. Az elkészített minősítési lapot a dolgozónak lehetősége van megismerni és véleményezni. A minősítési lap a személyi anyag részét képezi és más dolgozók előtt titkosnak minősül. Az intézményvezető béremelések és jutalmazások során a minősítési lap információit mérlegeli. 4.
Intézményi hivatali titkok: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - a személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok, - levéltitok, magántitok, üzleti titok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Hivatali titok közlését az intézmény valamennyi dolgozója csak az intézményvezető engedélyével teheti meg.
5.
Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok kiadása csak az intézmény igazgatójának az engedélyével történhet.
6.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: - a televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül, - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adására az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, - elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, - a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, - a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire, az ellátottak személyiségi jogaira, - nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, - a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, - kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse, - külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.
133
7.
Munkakörök átadása
A vezető állású dolgozók, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - az átadás- átvétel időpontját, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és az átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást, a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 8.
Az intézmény dolgozóinak továbbképzése Az intézmény dolgozóival szemben megfogalmazódott egyik legfontosabb elvárás a magas szakmai képzettség és a folyamatosan változó törvényi háttér alapos ismerete, annak gyakorlatban történő alkalmazása. Ennek értelmében ahhoz, hogy az intézmény a fenntartó által kitűzött célokat a megfelelő színvonalon teljesíteni tudja, dolgozóinak számára folyamatos továbbképzést kell biztosítania. Az intézményvezető köteles gondoskodni az éves költségvetés tervezése folyamán a megfelelő mértékű továbbképzéshez szükséges pénzügyi háttérről. A tanulmányt folytatóval tanulmányi szerződés köthető, amennyiben munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a megszerzett képesítés, tudásanyag és a költségvetésben a fedezet biztosított rá. A tanulmányi szerződés tartalmazza a költségekhez való hozzájárulás mértéke mellett a dolgozó időszakonkénti beszámolási és igazoltatási kötelezettségét is.
9.
Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az intézmény Iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell végezni. Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik.
10.
Kiadmányozás rendje Az intézményben bármilyen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult, mely a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti az aláírási jogosultságnak megfelelően a kiadmány kézi vagy digitális aláírásával. Távolléte esetén a kiadmányozási jog a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest illeti.
11.
Adózással kapcsolatos elszámolások Az intézmény az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az intézmény nyilvántartási kötelezettségét számítástechnikai program segítségével végzi. Az elszámolás és nyilvántartás részletes ügyviteli teendőit a Bizonylati rend tartalmazza. 134
12.
Az ellenőrzési tevékenység A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) során a pénzügyi döntések dokumentumainak ellenőrzését, az előzetes pénzügyi kontrollt és a gazdasági események könyvelését megfelelően el kell különíteni és azokat dokumentálni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés legfontosabb alapelve a vezető elszámoltathatósága, ez alapján az intézményvezető köteles a belső kontroll rendszert kiépíteni, dokumentálni, működtetni és arról beszámolni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos pénzügyi rendszer teljes kiépítésének és működtetésének szabályozását „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért és rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős. A belső kontroll rendszere magába foglalja az intézményben folyó szakmai és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves terv alapján történnek, melynek jóváhagyása az intézményvezető feladata.
13.
Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás Kötelezettségvállalásra és utalványozásra intézményi szinten az intézményvezető jogosult. Az intézményre vonatkozó ellenjegyzési joggal az intézmény gazdasági vezetője bír. Az ellenjegyző a kötelezettségvállalás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás szabályszerűségét. Az ellenjegyző az utalványozás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés meglétét. Az intézmény a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, a szakmai teljesítésigazolás formai követelményeit a Gazdasági szervezet ügyrendjében leírtak szerint köteles végezni. VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE
1.
A helyiségek rendje Minden dolgozó köteles a helyiségeket és berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Minden dolgozó és az intézmény területén tartózkodó látogató köteles a tisztaságot megőrizni, tevékenységével a folyamatos munkát nem zavarhatja. A tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi rendszabályokat mindenkinek be kell tartani. A dolgozók a szabályzatokat kötelesek megismerni és azt aláírásukkal igazolni.
2. A berendezések használata Az intézmény nagy értékű berendezéseinek használata körültekintést igényel a dolgozók részéről. A számítástechnikai eszközök helyi és hálózati módosítását csak szakember végezheti az intézményvezető engedélyével.
135
Egyéb nagy értékű eszközök használata csak a kezelési utasításnak megfelelően történhet. Az intézmény szigorú, személyes felelősségvállalási rendet köteles kialakítani a vagyonvédelem érdekében. Szándékosságból vagy felelőtlenségből okozott kárt kivizsgálás után a károkozónak meg kell téríteni. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg a 81/2014. (III.25.) PGVB határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Az SZMSZ mellékletét képezi az intézmény mindenkor hatályos Alapító okirata. Az SZMSZ további módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - az intézmény igazgatója, - közalkalmazotti tanács. Az SZMSZ mellékletének naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Az SZMSZ mellékleteinek módosítására sor kerülhet a Szabályzat módosítása nélkül is.
136
X. MELLÉKLET 1. sz. melléklet: Szervezeti felépítés 2. sz. melléklet: Az intézmény Alapító okirata Az SZMSZ melléklet naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.
Békéscsaba, 2015. február 1.
_____________ Uhljár Erik igazgató
137
138
26. napirendi pont Tárgy: Bejelentések Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A „Bejelentések” között szeretne-e valaki valamilyen bejelentést, észrevételt tenni? Amennyiben nem, köszönöm a megjelenést, a bizottsági ülést befejezettnek nyilvánítom.
kmf.
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök
Tímár Ella bizottsági tag
139
JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 2015. január 27-én tartott nyilvános üléséről. Helye:
Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló
Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella a bizottság képviselő tagja Filadelfi Szabolcs a bizottság nem képviselő tagja Labos Tibor külsős a bizottság nem képviselő tagja Nagy Sándor a bizottság nem képviselő tagja Prókai Zoltán a bizottság nem képviselő tagja Hrabovszki György a bizottság nem képviselő tagja Dr. Nagy József Mobil Esco Zrt. Vass Lajos Mobil Esco Zrt. Dr. Stündl László Mobil Esco Zrt. Nagy Márk Mobil Esco Zrt. Dr. Duray Balázs SZIE egyetemi docens Réti László osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Varga Melinda osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kozma János vezérigazgató Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Nagy Ferenc alpolgármester Takács Péter képviselő Szántó Zsolt kabinetvezető Sztankó Ilona PIU vezető Wittmann László osztályvezető Tarné Stuber Éva osztályvezető Dr. Tőgye Ildikó osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Dr. Urbán-Zsilák Klára osztályvezető Veresné Hoffmann Anikó osztályvezető-helyettes Csernus István osztályvezető-helyettes Dr. Sódar Anita csoportvezető Dr. Csernus Ibolya jogász Dr. Bacsa Zoltán jogász Igazoltan távol: Dr. Kerekes Attila a bizottság képviselő tagja Kutyej Pál a bizottság képviselő tagja Miklós Attila a bizottság képviselő tagja Bíró János a bizottság képviselő tagja Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 7 fő bizottsági tag. Javasolta a meghívóban jelzett napirendi pontok megtárgyalását sorrend-módosítással, valamint egy előterjesztés napirendről történő levételével (16.). Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A napirendi pontok elfogadását teszem fel szavazásra a módosításokkal.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az alábbi határozatot hozta: 5/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el: 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14. 15. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt Képviselői kérdésre adott válasz véleményezése a volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában Együttműködési megállapodás aláírása a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával A Körösök Völgye Natúrpark létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat Döntéshozatal „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban A Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vállalkozásfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos módosítási kérelme Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése Csabai Jövőért Egyesülettel együttműködési megállapodás kötése Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítása Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjáról A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata Döntés óvodai kapacitás meghatározása vonatkozásában Tájékoztatás és döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási programjairól Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a BÉTHEL Alapítvánnyal Békéscsaba Megyei Jogú Város területén menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési feladatok ellátásáról szóló közszolgáltatási szerződés módosítása MÁV beruházás keretében átépítésre kerülő közlekedési felületek üzemeltetése, forgalmi rendjének jóváhagyása A Békés Airport Kft. használatában lévő eszközök, ingóságok ingyenes megigénylése a Magyar Államtól A Macro-fit kutatási program támogatása A Békéscsaba, 75. hrsz-ú, Gyulai út 29. szám alatti ingatlan bérbeadása Földterület értékesítése a Bojtorján utcában Tájékoztatás az intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséről 2
24. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása 25. Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel 26. Bejelentések
1. napirendi pont Tárgy: Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt Dr. Nagy József, valamint Vass Lajos a Mobil Esco Zrt. képviseletében vetítés keretében tájékoztatták a bizottságot a cég tevékenységi területéről, valamint a Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projektben rejlő lehetőségekről. Hrabovszki György bizottsági tag: A lakossági vagy vállalkozói szektorra kiterjesztik? Vass Lajos: Természetesen. Az a cél, hogy minél szélesebb körben ki tudjuk ezt terjeszteni. Dr. Nagy József: Sok külföldi partnerünk van, a németek részéről volt egy megkeresés. Ők azt mondták, hogy mióta városi erőműveket csinálnak, bevonták a közösséget, igazi közösség fejlődik. Itt is mi azt szeretnénk, hogyha lenne olyan projektgazda, aki kiterjesztené a lehetőséget a városra. Van egy filozófiánk, hogy egy közösség akkor igazi közösség, ha van közös nevező. Amikor végignéztük, hogy milyen lehetőségek vannak, a legjobb üzlet a 21. században a villamos energia termelése, tárolása, és integráció a megújuló városban. Ha úgy dönt az önkormányzat, akkor lakosok, vállalkozók, nonprofit szervezetek, egyházak is részesei lehetnek ennek a nagy projektnek, aminek a végén haszon van. Tekintettel arra, hogy ebben a körben először találkozunk és közben pedig valószínű, hogy a tavasz folyamán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap is megnyílik. Olyan lehetőségek nyílnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, amelyeket véteknek tartanánk kihagyni. A közösségeket arra biztatjuk, hogy gondoljanak arra, hogy hogyan lehet egy olyan nonprofit szervezetet létrehozni, amelyik a helyi élelmiszeripart, a helyi termékeknek a piacra jutását segítik. Ebben a blokkban Békéscsaba élelmiszeripari, energetikai innovációs konzorciumát álmodtuk meg, amelyből lehet egy későbbi együttműködés. Dr. Stündl László Mobil Esco Zrt.: Az élelmiszeripar területén két irányvonal van. Egyik: a kistermelők, családi vállalkozók számára olyan technológiák fejlesztése, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból fontosak. A mezőgazdaságban az alapanyag előállítása mellett a feldolgozás és a helyi ellátásláncok támogatása fontos. A másik élelmiszeripari terület pedig azoknak a magas hozzáadott értékű, különleges minőségű élelmiszereknek a fejlesztése, amelyek valamely betegségcsoportnak a megelőzősére szolgálnak. Ugyancsak egy megújuló energiaforrás, amely mezőgazdasági biomassza hasznosításáról szól, illetve a környezetgazdálkodási vonal pedig arról, hogy a termelés negatív környezeti hatását hogyan lehet csökkenteni, hogy lehet olyan módon termelni, hogy minimális legyen a negatív hatása. Prókai Zoltán bizottsági tag: Említették, hogy vannak mintapéldányok ebben a projektben az öt másik városban. Milyen fázisban tartanak ezek az együttműködések, vagy már konkrét együttműködés van? Biztos vannak már tapasztalati számok arra vonatkozóan, hogy egy 3
Békéscsaba nagyságú városban hol kezdődik az a határ, amikor érdemes beszállni? Mekkora forrásokat igényel? Vass Lajos: Attól függ, mit szeretne a város, akár egy intézmény épületenergetikai felújítása is megéri. Ha a megújuló energiaforrás beruházásokat vesszük alapul, már akár az 1-2 kW-os háztartásméretű kiserőművek felszerelése is megéri. Dr. Nagy József: A paksi önkormányzat 2014. tavaszán úgy döntött, hogy velünk csinál egy projektet. Az ő pályázatuk egy előzetes elbíráláson átment, az egy 12 milliárdos pályázat. Vass Lajos: Főként elektromos közlekedésre irányul a projekt. Elektromos töltőhálózatot kívánnak építeni. Elektromos midi és normál buszokat kívánnak beszerezni. Egy olyan központot kívánnak felépíteni, amely biztosítja a járművek részére az energiát. Hrabovszki György bizottsági tag: Egy irányító központhoz korlátlan csatlakozás létesíthető akár betáplálás, akár kivét vonatkozásában? Mi Békéscsabának az üzlet abban, hogy itt csináljunk egy irányító központot? Vass Lajos: A központ kereskedik, olcsóbban vásárol és drágábban ad el áramot. Olyan rendszerszintű szolgáltatásokat tud nyújtani, ami az energetikai piacon jóval nagyobb haszonnal kecsegtet, mint például maga az energia eladása. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mi az, hogy decentralizált erőmű? Mit takar az Európai Polgármesterek Szövetsége? Mit hozhat ez a városnak? 500 millió forint értékben elkezdtünk Békéscsabán egy LED korszerűsítést a közvilágítás tekintetében. A fürdőnél is 500 tonnával csökkentettük a széndioxid kibocsátást egy energetikai átalakítással. A pályázatok megszerzése, lobbitevékenység témára nem tértek ki részletesen az előterjesztésben. Nem mindegy, hogy olyan partnerekkel állunk kapcsolatban, akik hathatósan tudnak lobbizni, akiknek megvannak azok az uniós kapcsolatai, amin keresztül nagyobb eséllyel lehet majd a pénzre pályázni. A kivetített táblázatban a közbeszerzések 2015. I. félévére vannak ütemezve, de a tervezés 2016-ra. Mibe kerül ez nekünk? Mennyi önerő szükségeltetik hozzá? Kell-e projekttársaságot felállítani, annak mik a költségei? Ki milyen arányban vesz részt ezekben a projektmenedzsmentekben? A haszon hogyan oszlik meg? Dr. Nagy József: A decentralizált erőmű alatt azt értjük, hogy nem egyben van egy több megawattos rendszer telepítve, hanem akár családi házakra, udvarokra, szétszórva. Ezek egy központba futnak össze, ott minden információt látunk. Ezért jeleztük azt, hogy ebben a lakosok is részt vehetnek. Vass Lajos: Az Európai Polgármesterek Szövetsége egy EU által támogatott független szervezet. A belépés önkéntesen zajlik. Az önkormányzatok határozattal léphetnek be. A Polgármesterek Szövetsége azt kéri minden belépő tagtól, hogy a fenntartható energia akciótervet készítse el, amely önkéntes vállalást tartalmaz arra, hogy 2020-ig hány %-ban csökkenti az önkormányzat a település CO2 kibocsátását. Ez a vállalás lehet 1 % is. Belépési díj nincs, tagsági díj nincs. Legnagyobb előnye a lobbitevékenység, amit a Polgármesterek Szövetsége Brüsszelben kifejt. 4
Dr. Nagy József: Az, hogy mit kell beletenni az önkormányzatnak: először is meg kell nézni, hogy melyik területen kezdjünk el együtt dolgozni. Mi javasoljuk a Paksnál bevált forgatókönyvet, ők ebbe a részvénytársaságba beletettek 40 millió forintot és abból kapnak 1,5 millió euró értékű tervet, dokumentációt, engedélyt, tanulmányokat. Hogy ez megtérülő beruházás lesz-e, mikor térül meg, mit érdemes megcsinálni, mit nem, ez „nagyítón” keresztül kerül átvizsgálásra. Erre van 1,5 év. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Módosításként javaslom az Együttműködési megállapodás II/3. pontjához, hogy Tímár Ella képviselő asszony bekerüljön a projekt előkészítő és alkotó bizottságba. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 6/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja, hogy az Együttműködési megállapodás II/3. pontja kerüljön akként módosításra, hogy Tímár Ella képviselő asszony a Projekt Team tagja legyen. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a módosítással. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 7/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a módosítással, hogy Tímár Ella képviselő asszonyt a Projekt Team tagjának javasolja (Együttműködési megállapodás II/3. pontja): 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése szándékát fejezi ki, hogy kezdeményező szerepet vállal a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai elemekre épülő, jelentős CO2 kibocsátás csökkentést eredményező, megújuló és alternatív energia helyi fogyasztást ellátó városi és városkörnyéki tömegközlekedés és közszolgáltatási szállítás modernizációját szolgáló integrált rendszer kialakításában, továbbá a városi közintézmények épületeinek és a helyi nagyfogyasztók energiahatékonysági teljesítményének javításában. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a MOBIL-ESCO Holding Zártkörűn Működő Részvénytársasággal (3554 Bükkaranyos, Nagy-ferenczi tanya) a jelen határozat 1. számú melléklete szerint.
5
3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - a fenntarthatóság, a CO2 kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság elkötelezettjeként – csatlakozni kíván az Európai Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors). 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az együttműködési megállapodás és a csatlakozási dokumentumok aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. március 31. 1. számú melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a MOBIL-ESCO Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely: 3554 Bükkaranyos, Nagy-ferenczi tanya adószám: 23592779-2-05 statisztikai számjel: 23592779-7010-114-05 képviseli: Vass Lajos igazgatósági elnök (a továbbiakban: MOBIL-ESCO Zrt.), másrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata cím: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. törzsszám: 725361 /PIR/ adószám: 15725369-2-04 statisztikai számjel: 15725369-8411-321-04 képviseli: Szarvas Péter polgármester (a továbbiakban: Önkormányzat), között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: I. Az együttműködés célja 1. Az Önkormányzat szándékát fejezi ki, hogy kezdeményező szerepet vállal és intézkedéseket valósít meg a piacon elérhető legkorszerűbb technológiai elemekre épülő, jelentős CO2 kibocsátás csökkentést eredményező, megújuló és alternatív energiaforrású, decentralizált erőművek együttműködésén alapuló villamos energia helyi fogyasztást ellátó városi és városkörnyéki tömegközlekedés és közszolgáltatási szállítás modernizációját szolgáló integrált rendszer kialakításában, továbbá a városi közintézmények épületeinek és a helyi nagyfogyasztók energiahatékonysági teljesítményének javításában. 2. A fenti célok érdekében az Önkormányzat keresi azon külső forrásbevonási lehetőségeit, amelyek segítségével mindezek megvalósíthatók. Az Önkormányzat 2014-ben elkészítette az Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, továbbá kialakította az Energiagazdálkodási Stratégiáját. Mindezen stratégiai dokumentumokkal 6
összhangban hazai és nemzetközi pályázati lehetőségeket keres, előnyben részesítve a magas támogatási intenzitású, vissza nem térítendő támogatásokat. 3. Az Önkormányzat - a fenntarthatóság, a kibocsátás csökkentés és az energiahatékonyság elkötelezettjeként - együtt kíván működni az Európai Polgármesterek Szövetségével (Covenant of Mayors) vállalva ezzel, hogy Fenntartható Energia Akciótervet készít, ezzel megalapozva kapcsolódó intézkedéseit. 4. A villamos energia tárolási alrendszer bázisát a legújabb technológiákkal készült, nagy energiasűrűségű akkumulátorok alkotják. A villamos energia töltési alrendszerében a már ma is használt gyors töltési berendezések alkalmazása a cél. Az értéklánc csúcsa a projekt kiemelt célja - a villamos meghajtású közlekedési eszközök közszolgáltatás célú rendszerbe állítása, elsősorban a városi energiaellátás és a városi és a helyközi közösségi közlekedés céljára. 5. A „Békéscsabai Fenntartható Energiagazdálkodási és Mobilitási Komplex Projekt” (a továbbiakban: Projekt) megtervezése és megvalósítása teret nyit az energiagazdálkodás és tömegközlekedés modernizációjára, támogatva ezzel nemcsak az „olcsóbb energia – olcsóbb közlekedés” nemzeti törekvésének európai elterjesztését, hanem az emisszió-szegény és energiahatékony településmenedzsment gyakorlati megvalósítását is. II. Az együttműködés tárgya 1. Az Önkormányzatnak a fent kitűzött cél eléréséhez - a saját erőforrásai mellé - külső tudást, tapasztatot kell bevonnia. Az Önkormányzat elsődleges szempontja a hazai és közvetlen Európai Uniós pályázati források felkutatása és pályázatok benyújtása. 2. Az Együttműködési megállapodásban meghatározott célok eléréséhez szükséges létrehozni azt a Projekt Team-et, amely az pályázatok előkészítését és a megvalósítását irányítja, továbbá érvényesíti a város érdekeit az esetleges nemzeti és nemzetközi szintű fejlesztések során. 3. A Projekt Team összetétele: • • • • • • • • •
Hanó Miklós alpolgármester, Tímár Ella képviselő, Opauszki Zoltán tanácsadó, energetikus, városfejlesztő-projektmenedzser, Rapajkó Mihály tanácsadó, Buday-Malik Adrienn tanácsadó, dr. Nagy József tanácsadó, Vass Lajos tanácsadó.
4. A Projekt Team fő feladata a célkitűzésben meghatározott Projekt megtervezésének és végrehajtásának a koordinálása.
7
5. Az Önkormányzat a megtervezendő, majd megvalósítandó Projekt egyes elemeire egyedi megállapodást köt a bevonandó külső szakértőkkel. 6. A MOBIL-ESCO Zrt. fő feladata, hogy a Projekt érdekében feltérképezze az ELENA és a HORIZON 2020 EU támogatási rendszert és a hazai pályázati lehetőségeket. 7. Az egyes pályázatok előkészítésére, fejlesztési javaslatok kidolgozására, a Covenant of Mayors szervezethez való csatlakozás előkészítésére, illetve a Fenntartható Energia Akcióterv elkészítésére az Önkormányzat és a MOBIL-ESCO Zrt. egyedi megállapodást köthet. 8. A felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik. A megállapodást bármelyik fél indokolás nélkül, 30 napos felmondási idővel felmondhatja.
9. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 10. A jelen szerződésből eredő vitáikat a felek elsődlegesen tárgyalásos úton kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetén a szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodásból eredő valamennyi perben hatáskörtől függően alávetik magukat a Békéscsabai Járásbíróság, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességének. 11. A jelen megállapodás megkötéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a …/2015. (I. 29.) közgy. határozatával döntött.
A Felek a jelen Megállapodást elolvasták, és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 4 példányban jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2015. …..
…………………………………………………. ……………………………………….. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata MOBIL-ESCO Zrt. képviseli: Szarvas Péter polgármester képviseli: Vass Lajos igazgatósági elnök Ellenjegyzem: ..................................................... Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi ellenjegyzés: ..................................................... Tarné Stuber Éva osztályvezető” 8
2. napirendi pont Tárgy: Képviselői kérdésre adott válasz véleményezése a volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A közgyűlés úgy érezte, hogy a kérdésre adott válasz nem teljesen merítette ki a kérdés mélységét, ezért amennyiben a választ nem fogadja el a testület az SZMSZ szerint a bizottság elé kerül tárgyalásra a kérdéskör. Takács Péter képviselő: Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a volt Patyolat Vállalat kármentesítésével kapcsolatos felvetések nem most kezdődtek, hanem 2014. áprilisi közgyűlésen, amikor is az egyik képviselő asszony elkezdett beszélni arról, hogy milyen nagy problémák vannak a Patyolat Vállalat területén, katasztrófa fenyeget. Akkor a képviselők közül néhányan rácsodálkoztunk erre a dologra, mert mi, képviselők úgy tudtuk, hogy ennek a területnek lezajlott a teljes rehabilitációja, oly annyira, hogy még monitoring kutakat is állítottak, amelynek a mérési eredményeit a mi rendelkezésünkre bocsátottak, tudomásunk szerint évenként nézték. Ezzel indult a történet, ettől kezdve elkezdtük mindig folyamatosan nyomon követni, hogy hogyan alakul a folyamat. Többször tettem fel polgármester úrnak képviselői kérdéseket, javaslatot arra, hogy a bizottság, illetve a közgyűlés komplex előterjesztés keretében foglalkozzon ezzel a témával. Ez az elmúlt közgyűlési ciklus volt. A bizottság tagjai emlékeznek rá, hogy egyszer sikerült elérni, hogy még a pályázat beadásának folyamatában, illetve még a pályázat beadása előtt voltunk, amikor itt, a bizottsági ülésen kaptunk egyfajta tájékoztatást arról, hogy milyen ennek a területnek az állapota. Bennem az ragadt meg, hogy a Vandháti úton van olyan kút, amelyből nem ajánlatos inni. Ma már tudjuk mindannyian, hogy több, mint 3 milliárd forintért folyik ennek a területnek a rehabilitációja és rendeztek lakossági fórumokat. Mind a kettőre elmentem, ami idáig volt, a november 5-ei lakossági fórumon az egyik környékbeli lakótól hangzott el az a kérdés, amit azután a közgyűlésen feltettem, mely szerint, amennyiben ezen a területen vannak rákkeltő anyagok, akkor hogyan védik a saját munkatársakat, illetve a lakosságot. Ott a lakossági fórumon elhangzott válasz nem volt túlzottan meggyőző nekem, oly annyira nem, hogy még egyszer megkérdeztem, jól értették-e, hogy a lakó mit kérdezett. A közgyűlésen is feltettem ezt a kérdést. Eddig a képviselői kérdések esetében az történt, hogy ugyan én nem fogadtam el a választ, de közgyűlési többség úgy gondolta, hogy elfogadja. Ez most kivételes eset, ezért került az előterjesztés a bizottság elé. Amiért én nem fogadtam el ezt a válasz, mert úgy gondolom, hogy egy képviselői kérdés esetében - amelyet megkap minden képviselő, amellyel foglalkozik a közgyűlés – ha választ adunk és hivatkozunk mérési jegyzőkönyvre, akkor a mérési jegyzőkönyveket kivonatolva talán érdemes lenne csatolni. Ha választ adunk, akkor azt gondolom, hogy arra kérdésre – vannak-e rákkeltő anyagok azon a szennyezett területen – akkor illene válaszolni, ha vannak, akkor leírva, hogy hogyan védekeznek ellene, ha nincsenek, akkor erről adni tájékoztatást. Amennyiben a tisztelt bizottság úgy gondolja, hogy ez a válasz, amelyet a képviselői kérdésemre kaptam, megfelelő, akkor fogadja el. Amennyiben viszont úgy gondolja, hogy a határozati javaslat B pontját támogatja, akkor a határozati javaslat szövegéhez a következőket javasolnám kiegészítésként: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok
9
végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. Javaslom a bizottságnak, hogy kérje be a szerződést, amelyet a beruházással kapcsolatban kötöttek a megbízók, mert abból is kapnánk egyfajta képet arról, hogy mi folyik a Vandháti úton. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Régebben Réti László úr már tartott részletes prezentációt. Akkor megkérdeztük Réti úrtól, hogy a földcsere alkalmával a kitermelt földet hova viszik. Nem tetszett rá válaszolni, mi pedig nem erőltettük. Azért nem fogadtam el a választ, amit tetszettek adni, mert semmifajta utalás nincs benne, hogy történt-e földcsere. Milyen formában? Réti úr akkor fel is hívta a figyelmet, hogy ha nem történik beavatkozása, akkor a mélyebb rétegekben továbboszlik a káros anyag. Már akkor szóba került, hogy a vasoxidos injektálás nem hoz megoldást, ezért a földcsere szükséges. A lakosság azt is szóvá tette, amit Takács képviselő úr mondott, hogy valójában lassan már el sem hordják onnan a földet, hanem átinjektálják ott helyben. Nem tudom. Ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ kapni. Az irodától arra a kérdésre, hogy a szerződést le tudjuk-e kérni, azt a választ kaptuk, hogy nem. Nem adják ki a szerződést. Tetszenek tudni erről a kérésről? Réti László osztályvezető: Nem. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Wittmann osztályvezető úrtól kérdezem, hogy mi történt? Történt-e ilyen kérés? Wittmann László osztályvezető: Én írtam alá a levelet és az ment el. Réti László osztályvezető: A szerződés a közbeszerzések között van, bármikor megnézhető. Hivatalos levél az igazgató úrhoz nem érkezett. Wittmann László osztályvezető: Elküldtük. Réti László osztályvezető: Én nem kaptam meg a levelet. Hrabovszki György bizottsági tag: Közpénzről van szó, annyiról, amennyi ennek a városnak közel két havi teljes költségvetése. Ez a város, ez a testület megérdemel annyit, hogy korrekten legyen tájékoztatva komolyan véve a feltett kérdést. Én vállalatvezetőként, ha így kapnék választ egy alvállalkozótól, valószínűleg gyorsan megszabadulnék az alvállalkozótól. Ez a válasz semmit mondó és cinikus. Semmit mondó abban az értelemben, hogy semmilyen konkrétumra nem válaszol, hogy az elszállítás közben, azonkívül, hogy meglocsolják a földet, készítenek-e bármilyen egyéb védőfóliázást, ponyvázást, bármi egyebet. Semmi technikai részletre nem válaszol, nem válaszol arra, hogy valóban van-e rákkeltő anyag, vagy sem. Azért merem mondani, hogy cinikus, mert a 15 órára – képtelen időpontra – meghirdetett lakossági fórum az önök levele alapján nagyon nagy sikerű volt, hiszen 16 órakor már el lehetett kezdeni és 17 órára véget ért. Na, ezt mondom cinikusnak. Úgy gondolom, hogy önök, mint közpénzt felhasználó cég, minimum komolyan kellene, hogy vegyék egy megyei jogú város önkormányzatának kérését, egy képviselő kérdését. Lehet, hogy önöknek kínos a kérdés, de akkor is kötelességük, hogy normálisan, nem cinikusan, részletesen megválaszolják. Önök nem ezt tették. Én ebben a bizottságban sem fogom elfogadni a képviselői kérdésre adott választ. 10
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A következőt szeretném felolvasni: a volt Patyolat Vállalat területén egy környezeti kármentesítés helyi önkormányzati közügyet érintő és egyben jelentőségére való tekintettel a helyi lakosság széles körét is érinti. Az önkormányzat alapvető feladata és kötelezettsége a választópolgárok érdekeinek képviselete, érvényesítése. Amennyiben állampolgári megkeresés, jelzés érkezik, az önkormányzat azzal kiemelten foglalkozni köteles. Mindemellett nem elfelejtendő, hogy az önkormányzatnak is van természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettsége. Ezért kekeckedünk mi itt ennyit, nemcsak jó szándékból, hanem mert a képviselőt arra kötelezi a törvény és a lelkiismerete is, hogy amikor megkeresések vannak, azzal foglalkozzon. Azért mondom a Réti úréknak is, hogy ne úgy vegyék, hogy mi okoskodunk. Egyszerűen tájékozódni szeretnénk és tájékoztatni szeretnénk a lakosságot, aki ezt rajtunk keresztül éri el. Engem könnyen elérnek, hogy Réti urat elérik-e azt nem tudom. Réti László osztályvezető: Itt a megkeresés, ami Wittmann úr tollából érkezett arról szól, amit Takács képviselő úr is felvetett. Novemberben tartottunk lakossági fórumot, úgy gondoltuk, hogy a 15 órás kezdés megfelelő időpont lesz. Megtartottuk az előadásokat és minden egyes kérdésre válaszoltunk. A 15 órás kezdést - önök úgy vélték – azért tettük, hogy minél kevesebben legyenek. Ez nem így van. Szeretném a jegyzőkönyvnek, a bizottságnak jelezni, hogy legyenek kedvesek a következő lakossági időpontnak az óráját megválasztani részünkre, hogy 20 órakor legyen, vagy 14, 18 órakor, vagy mikor. Én azt hiszem, hogy ez jelentéktelen, formai kérdés. Hrabovszki György bizottsági tag: Szerintem nem. Réti László osztályvezető: Vagy most döntsük el, hogy a következő 17 órakor legyen, vagy ami önöknek a legmegfelelőbb. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Nem nekünk, a lakosságnak. Réti László osztályvezető: Lehetett volna konkrétabban megírni a válaszlevelet, de a lényegét tekintve ugyanaz. Készülve a mai ülésre, nem tudom van-e arra idő, hogy bemutassam a légszennyezési adatokat. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Írásban szeretnénk kérni, ha megkérhetem erre, mert át is kell nézni. Réti László osztályvezető: Írásos anyagot most nem készítettünk. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mivel a testület elé márciusban visszahozzák az anyagot, ha elfogadják, mondok időpontot: a februári bizottsági ülésen szívesen meghallgatjuk Önöket. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi hogyan zajlik, hogyan tovább. Mit oldott meg a dolog. Ha elfogadják a javaslatot, februárban egy órával hamarabb kezdjük a bizottsági ülést, és akkor tájékoztatót szeretnénk kapni arra vonatkozóan, hogy mi történt, hogyan történt, és mi a várható eredmény. A lakossági fórum időpontjára fél 5 – 5 óra körül mennek el az emberek véleményem szerint.
11
Réti László osztályvezető: Akkor nemcsak a légszennyezési probléma, hanem a visszaszállítandó anyag minősége is felmerült kérdésként. Tehát komplexebb megvilágítást kérnének. Állunk elébe. Réti László osztályvezető tájékoztatta a bizottságot az emissziós és imissziós mérésekről, azok eredményeiről, a kitermelt föld tisztításáról. Ígéretet tett arra, hogy a következő hónapra ezen kérdésköröket kibontják egy írásos anyagban. Takács Péter képviselő: 15 órakor lakossági fórumot azokkal szemben nem illik meghirdetni, akik 16, 17 óráig dolgoznak. Javaslom, hogy 17 órára hirdessék meg a lakossági fórum időpontját. A felvetett kérdésekre választ kaptak a lakossági fórumon, az egyik kérdező válasz helyett le lett torkolva. Volt, aki szeretett volna fotókat készíteni a munkálatokról. A harmadik pedig a kiértesítés nem történt meg kellő időben, mintha nem lett volna meghívva mindenki. A legközelebbi lakossági fórum előkészítésénél oda kellene figyelni arra, hogy megfelelő időben kapják meg a lakosok a meghívót. Ami pedig a bizottsági ülést illeti: arra való tekintettel, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az előző ciklusban és a mai napig annyi tájékoztatást kapott erről, amikor én feltettem a képviselői kérdésemet, ezért fogalmazódott meg az igény, hogy kapjunk egy komplex tájékoztatást erről az egészről. Hrabovszki György bizottsági tag: A földelszállítással kapcsolatban szeretnék érdeklődni: mekkora a közpénz megtakarítása, ha nem szállítják el a földet ártalmatlanításra? Ráér a válasz az írásos anyagban. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a határozati javaslat B pontjának elfogadását Takács Péter képviselő úr által tett kiegészítéssel. Takács Péter képviselő: A határozati javaslat B változata a következőkkel kiegészítve: A volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában feltett képviselői kérdésre adott választ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megvizsgálta, megtárgyalását követően nem tartja elfogadhatónak, és az alábbiakat javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra, az anyag tárgyalására a bizottsági ülést megelőző 1 órában 13.30 órakor kerül sor. A határozati javaslat B pontját teszem fel szavazásra a kiegészítéssel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:
12
8/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT A volt Patyolat Vállalat területének környezeti kármentesítése tárgyában feltett képviselői kérdésre adott választ Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megvizsgálta, megtárgyalását követően nem tartja elfogadhatónak, és az alábbiakat javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2015. március 26-án tartandó ülésének napirendjén szerepel a volt Patyolat Vállalat területének kármentesítése. A bizottság felkéri az előterjesztőket, hogy az anyagban külön térjenek ki arra, hogy a területen a munkálatok végzésekor hogyan akadályozzák meg a szennyeződések terjedését, különös tekintettel a rákkeltő elemekre. A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kéri, hogy 2015. február 24-ei ülésére kerüljön a tájékoztató benyújtásra. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 24. 3. napirendi pont Tárgy: Együttműködési megállapodás aláírása a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával Dr. Durai Balázs egyetemi docens tájékoztatta a bizottságot pirolizis jelentőségéről, szükségességéről. Elmondta, hogy a kutatásfejlesztési innovációs pályázatok, a projekt tartalmazza azokat a szokásos paneleket, amelyek műszaki technológiai tartalommal bírnak. Területfejlesztési, agrárgazdaság-fejlesztési aspektusai lehetnek a projektnek, erre is szerveződött egy kutató team a projekt elejétől kezdve, amelyben ő maga is érdekelt. A gazdasági és társadalmi vonatkozások: ennek is különböző szintjei vannak: lokális, vidékfejlesztési, településfejlesztési vonatkozások. Az egész folyamatba akkor lesz integrált maga a kutatás, ha a résztvevők egy ilyen projektben egy pirolízis technológiát akarnak létesíteni. A másik dolog: a tudásbázis létrehozása. Az egyetem ezt a kutatást elvégezte, fizikailag az eredmények most születnek meg. Az egyetem a tudást integrálná egyrészt egy szolgáltató funkción keresztül, és katalizátor lenne az érdekeltek közös összefogásában, a további együttműködések generálásában. Az együttműködési megállapodás lényegében egy keret-megállapodásnak is betudható. A továbbiakban tervezett feladatokat szeretnék továbbgerjeszteni, projektgenerálással, együttműködéssel lehetőségek megtalálásához, az előbb említett szereplők összehozását akár konzorciumi keretek között. Prókai Zoltán bizottsági tag: Maga az alapkutatás befejeződött, innentől kezdve megérkezik ez a fajta tudás, ettől kezdve kezdődik az, ami érdekes számunkra. Ugye? Dr. Durai Balázs egyetemi docens: Igen, így van. Az együttműködések egyik köre, ami önkormányzati szférával történik, és próbálunk kapcsolatot kiépíteni a vállalkozásokkal, versenyszférában is, technológia fejlesztő befektetőkkel is megkötésre kerülnek
13
együttműködési megállapodások és a szándék az az, hogy a következő alkalommal ilyen közös gondolkozásban kellene a résztvevőkkel tovább haladni. Prókai Zoltán bizottsági tag: Akkor miért van szükség együttműködési megállapodásra, ha már evidencia, hogy olyan anyag van a kezükben, ami számunkra hasznos? Dr. Durai Balázs egyetemi docens: Az együttműködési megállapodás egy fajta szándéknyilatkozat is. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 9/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karával az „Alapkutatás fejlesztés a Szent István Egyetem Pirolízis Technológiai Kutatóközpontjában” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 számú projekt vonatkozásában a partnerségi kapcsolatok erősítése céljából. 2. Az együttműködési megállapodás aláírása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata számára nem jelent pénzügyi kötelezettségvállalást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28. Prókai Zoltán bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 6 fő. 4. napirendi pont Tárgy: A Körösök Völgye Natúrpark létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat Prókai Zoltán bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 7 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Az előző bizottsági ülésen levettük napirendről az előterjesztést különböző okok miatt, például nem voltak számozott oldalak, jelzem most sincsenek. Az 1. ponton belül a célok megvalósítása érdekében az egyesület feladata rész b) pontja a következőképpen van megfogalmazva: …. továbbá a Natúrpark által összefogott települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztése. Véleményem szerint ez nem a Natúrpark feladata. Ez szuverén joga az önkormányzatnak. 14
Szántó Zsolt kabinetvezető: Ez egy háttéranyag, ami háttér-információt ad az előterjesztéshez és ez egy kicsit pongyolán megfogalmazott anyag, amit nem mi raktunk össze, hanem a települések szövetsége. Az előterjesztés arról szól, hogy ahhoz kell egy szándéknyilatkozat, hogy megkaphassa ez a települések szövetsége a natúrpark nevet. Ez egy háttéranyag, ami nem feltétlenül erre a célra készült, nem ehhez az előterjesztéshez készült, hanem be lett csatolva, hogy háttér-információt szolgáltasson. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A fejlesztése szót a segítése kifejezésre javaslom módosítani. Egyébként szép, jól összefoglalt anyag. Számomra érdekes adatok, tények voltak a háttéranyagban. Ha nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 10/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése egyet ért azzal, hogy a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület kérelmet nyújtson be a földművelésügyi miniszterhez a Körösök Völgye Natúrpark név használata érdekében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozni kíván a Körösök Völgye Natúrparkhoz, és egyetért azzal, hogy a Natúrpark munkaszervezeti feladatait a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) lássa el. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal szándéknyilatkozatot írjon alá Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31.” 5. napirendi pont Tárgy: Döntéshozatal „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógyés Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban Tímár Ella bizottság tag: Az ÖKDB tárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal fogadta el a határozati javaslatot. Kozma János vezérigazgató: Jelen pillanatban is ez a vállalkozó takarítja az Árpád Fürdőt, most 3.200 ezer Ft az ajánlati ára. Amikor rákérdeztünk erre a 20 %-ot meghaladó árra, azt írta, hogy az ő adatai alapján 10 fős létszámra számolta ki az adatokat és úgy küldte meg 15
nekünk, amiben közel 2 millió forint volt a bérköltség. Közben egy másik részben pedig azt írta, hogy a 10 fő, amit ő leírt az ajánlatában nem azt jelenti, hogy 10 fő a létszáma, hanem több. Viszont a szakértő is kiszámolta, hogy azzal az óraszámmal, amit megadott és ami a valós, az egyébként 16-18 fős létszámszükséglet lenne. Ha ezt a Vagyonkezelő Zrt. csinálná, akkor önmagában minimálbérrel számolva, a szabadságokkal, betegszabadságokkal és a minimális cafetériával 2.820 ezer forint lenne a bérköltsége ennek 17-18 embernek. Az ő vállalási díja 3.200 ezer forint + áfa. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs egyéb kérdés, észrevétel, a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 11/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban az EMIL ÉS TÁRSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4027 Debrecen, Füredi út 59. B. ép.) ajánlatát a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. 74. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti a közbeszerzési eljárás 1. része tekintetében. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárásban az EMIL ÉS TÁRSAI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (4027 Debrecen, Füredi út 59. B. ép.) ajánlatát a közbeszerzési eljárás 2. része tekintetében, a „DIGBUILDPLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) ajánlatát a közbeszerzési eljárás valamennyi része tekintetében érvényesnek minősíti. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárás 1. része nyertes ajánlattevőjének az alábbi ajánlattevőt rendeli el kihirdetni: „DIGBUILD-PLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) Havi ajánlati ár: nettó 2.999.000,- Ft + 809.730,- Ft áfa, azaz bruttó 3.808.730,- Ft. 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésében lévő Árpád Gyógy- és Strandfürdő, valamint a Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac területén takarítási feladatok ellátása vállalkozási szerződés keretében” tárgyú uniós értékhatárt elérő, nyílt közbeszerzési eljárás 2. része nyertes ajánlattevőjének az alábbi ajánlattevőt rendeli el kihirdetni: 16
„DIGBUILD-PLUSZ” Konzorcium (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.) Havi ajánlati ár: nettó 999.000,- Ft + 269.730,- Ft áfa, azaz bruttó 1.268.730,- Ft. Felelős: Kozma János vezérigazgató Határidő: 2015. február 9.” 6. napirendi pont Tárgy: A Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos módosítási kérelme
Szolgáltató
Kft.
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Korábban amikor jóváhagytuk a Galéria Invest Kft. pályázatát, akkor számítógép és egyebek támogatását kérték. Ez egy építőipari cég, a tevékenységükhöz, a fejlődésükhöz mobil táblás kerítéselemekre lenne szükségük. A módosítási kérelem arra vonatkozik, hogy korábbi számítógép, állvány és tartozékai beszerzése helyett a profiljukba és tevékenységbővülésükbe jobban beleillő kerítéselemeket hagyjuk jóvá. Ez a módosítás plusz pénzzel nem jár. Javaslom a kérelem támogatását és a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 12/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 204/2014 (IX. 16.) PGVB határozatát az alábbiak szerint módosítja: A Bizottság a 17/2014. regisztrációs számon nyilvántartott Galéria Invest Ingatlanértékesítési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére 596.275,- Ft támogatást biztosít az alább felsorolt eszközök vásárlására:
Új eszközbeszerzési terv eszköz neve
nettó értéke
Optikai szintező POL 15 Háromlábú állvány PUA 20 Mérőléc PUA 51 DF Mobil táblás kerítés elem 3500x2000 (40 db) DF Mobil táblás kerítés elem 3500x1200 (35 db) DF Műanyag kerítéstalp (45 db) DF Fém kerítés rögzítő bilincs (45db)
74.986 Ft 42.814 Ft 25.215 Ft 530.600 Ft 360.535 Ft 130.500 Ft 27.900 Ft
Összes nettó érték A Bizottság felhatalmazza Szarvas szerződésmódosítás aláírására. Felelős:
1.192.550 Ft Péter
Szarvas Péter polgármester 17
polgármestert
a
fentieknek
megfelelő
Határidő:
Kozma János vezérigazgató 2015. február 15.
7. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése Hrabovszki György bizottság tag: Alapvetően az anyag tartalmával egyetértek. Ami javaslatom lenne az a munkacsoporttal kapcsolatos. Nem szeretnék senki helyett javasolni, hanem további tagokat javasolok a munkacsoport tagjának. A határozati javaslat 2. pontjához, a munkacsoport további tagjainak javaslom: Sztankó János urat és Antovszki Anikót. Mindketten igen komoly kapcsolatrendszerrel, információval, tapasztalattal rendelkeznek. Szerintem a városnak, az önkormányzatnak mindenképpen előnyére válna, ha az ő tapasztalatukat megpróbálnánk kamatoztatni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra azzal, hogy Sztankó Jánost és Antovszki Anikót is javasoljuk a munkacsoport további tagjának. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 13/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal, hogy a munkacsoport további tagjának javasolja: Sztankó János szakértő urat és Antovszki Anikó szakértő asszonyt. 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése munkacsoportot hoz létre Békéscsaba Megyei Jogú Város Befektetési Kézikönyve elkészítése céljából. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.01.31. 2. A Munkacsoport tagjai: 1. Hanó Miklós alpolgármester, 2. Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, 3. Fülöp Csaba képviselő, 4. Takács Péter képviselő, 5. Opauszki Zoltán fejlesztési tanácsadó, 6. Dr. Sódar Anita csoportvezető, 7. Borbola István polgármesteri tanácsadó, 8. Alföldi Károly ügyvezető (BOSCH MÁRKABOLT P & A Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság), 9. Kása István Zoltán ügyvezető (Marzek Kner Packaging Kft.), Sztankó János szakértő, Antovszki Anikó szakértő A munkacsoport vezetője: Hanó Miklós alpolgármester. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.01.31. 3. A befektetési kézikönyvet a munkacsoport a 2015. májusi közgyűlés elé terjessze be, tárgyalás és elfogadás céljából. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015.05.31.”
18
8. napirendi pont Tárgy: Csabai Jövőért Egyesülettel együttműködési megállapodás kötése Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 14/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező együttműködési megállapodást megismerte és jóváhagyja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Hanó Miklós alpolgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős: Hanó Miklós alpolgármester Határidő: 2015. február 28.” EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Hanó Miklós alpolgármester, a továbbiakban: Önkormányzat), másrészről a Csabai Jövőért Egyesület (5600 Békéscsaba, Kastély utca 18., nyilvántartási szám: 04-02-0003239, email:
[email protected], képviseli: Alföldi Károly elnök, a továbbiakban: Egyesület) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: I. Preambulum A szerződő felek kiemelt céljuknak tekintik Békéscsaba gazdasági fejlődésének elősegítését, a vállalkozóbarát önkormányzat megteremtését, a helyi vállalkozások érdekeinek hatékony érvényesítését, valamint a helyi vállalkozásokkal történő folyamatos és érdemi együttműködést. II. Az együttműködés tárgya A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás Preambulumában meghatározott céljuk megvalósítása érdekében kívánnak együttműködni, amelynek sikeressége érdekében indokoltnak tartják partneri viszonyuk fontosabb elemeit, formáit együttműködési megállapodásban rögzíteni. 19
III. Az együttműködés tartalma 1. A szerződő felek az együttműködés során közösen követendő alapelvként határozzák meg az állandó kapcsolat és bizalom kiépítését, fenntartását, valamint a partnerség és átláthatóság elvét. 2. Az Egyesület vállalja a békéscsabai székhelyű vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolattartást, segíti új vállalkozások létrejöttét, vállalkozások gazdasági szerveződését. Az Egyesület a vállalkozások működését elősegítő informális és tevékeny munkát végez. 3. Az Egyesület vállalja, hogy - az Önkormányzat feladatellátását kiegészítendően közreműködik Békéscsaba város vállalkozásaival történő folyamatos kapcsolattartásban, a helyi vállalkozói igények felmérésében, közös feladatmegoldási alternatívák kidolgozásában, a helyi vállalkozók széleskörű tájékoztatásában, eredményes pályázati részvételében. 4. Az Önkormányzat a vállalt feladatainak megvalósítása során Békéscsaba város polgárainak és vállalkozóinak minél szélesebb körét kívánja bevonni a helyzetüket befolyásoló döntések előkészítésébe, ezért partnerségre, együttműködésre, folyamatos kapcsolattartásra törekszik. 5. A szerződő felek megállapodnak, hogy rendszeres egyeztetéseket tartanak, amelyek időpontját közös megegyezéssel kialakított ütemterv szerint határozzák meg, az egyeztetésekről emlékeztetőt készítenek. Az Önkormányzat az egyeztetések során az Egyesület részére tájékoztatást biztosít önkormányzati rendeletek, képviselő-testületi határozatok, koncepciók, költségvetési rendeletek, önkormányzati beruházások, pályázati kiírások tárgyában. 6. Az Önkormányzat az Egyesület részére további egyeztetési lehetőséget biztosít, és kapcsolattartója útján esetileg meghívja a pénzügyi, gazdasági, településfejlesztési témákban megszervezésre kerülő szakmai egyeztetésekre. 7. Az Önkormányzat Békéscsaba város vállalkozói számára pályázati, közbeszerzési témában fórumokat, tájékoztatókat, képzéseket kíván szervezni. IV. A megállapodás hatálya 1. A jelen megállapodást a szerződő felek határozatlan időre kötik. 2. A jelen megállapodást a szerződő felek bármelyike a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal 60 napos határidővel felmondhatja. V. Kapcsolattartás 1. Kapcsolattartó az Önkormányzat részéről: Opauszki Zoltán fejlesztési tanácsadó (
[email protected], +36302393721) 2. Kapcsolattartó az Egyesület részéről: Alföldi Károly elnök (
[email protected], +36309431360) 3. A jelen megállapodással szabályozott jogviszonyban a szerződő felek a hivatalos értesítéseket, valamint a visszaigazolásokat írásban (tértivevényes ajánlott levél, vagy telefax) kötelesek megtenni. A gyorsabb kommunikáció érdekében a hivatalos értesítéseket megelőzheti e-mail. 4. A szerződő felek kikötik, hogy biztosítják az egymás részére küldött, tértivevényes postai küldemények átvételét. Amennyiben bármelyik fél a tértivevényes postai küldemény átvételét megtagadja, vagy a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. 20
VI. Záró rendelkezések 1. A jelen megállapodással szabályozott jogviszonyból esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket a felek megpróbálják megegyezés útján rendezni. Arra az esetre, ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a felek - hatáskörtől függően - kikötik a Békéscsabai Járásbíróság, illetőleg a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét a jogvita eldöntésére. 2. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak. 3. A jelen megállapodás megkötésével Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a ……/2015. (I.29.) közgy. határozatával döntött. Jelen megállapodást a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Békéscsaba, 2015. ……………. hó ……. nap …………………………………. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Hanó Miklós alpolgármester
…………………………………. Csabai Jövőért Egyesület Képviseli: Alföldi Károly elnök
Ellenjegyzem: …………………. 9. napirendi pont Dr.Kiss Gyula aljegyző Tárgy: Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A késedelmi munkadíj tekintetében először a cég 33.609 ezer forintot kér, ennek a késedelmi kamat 3.520 ezer forint. Megvizsgálva a követelést 27 millió forint többletköltség igényt hagytak jóvá, ennek 3.344 ezer forint a késedelmi kamatigénye. 8 millió forinttal kevesebb a követelés, a késedelmi kamat kb. 176 ezer forinttal csökkent. Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat nem a 35 millió, illetve a 27 millió forintnak a késedelmi kamata, hanem a vállalkozó a végszámláját később tudta benyújtani, június 2-a helyett november 12-én. A 80 millió forintnak a késedelmi kamata ez a közelítően 3 millió forint. A vállalkozó több nappal számolt, mint amennyit jóvá lehetett hagyni és ebből van ez a különbség. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ez a 10. számú napirendi pont anyaga, amit el kezdtünk tárgyalni, nem a 9-esé, ezért akkor most tárgyaljuk a 10. napirendi pontot. 10. napirendi pont
21
Tárgy: „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítása Hrabovszki György bizottsági tag: Jól értem-e, hogy a vállalkozó később állította ki a végszámláját, mert volt csúszás, de az önkormányzat a számla kiegyenlítését azt határidőben elvégezte. Csak késedelmi kamatot számol arra az időszakra, ami az eredeti végszámla határnapja és a tényleges végszámla határnapja közötti időszak. Sztankó Ilona PIU vezető: A szerződéses határidő módosítva lett július 2-áról november 12ére. Hrabovszki György bizottsági tag: Késedelmi kamatot nem számolhatok egy ki nem állított számlára. Sztankó Ilona PIU vezető: Ez a késedelmi kötbér amiatt merült fel, mert ő még július 2-án benyújthatta volna a számláját. Hrabovszki György bizottsági tag: Kötbér vagy kamat? Mert nem mindegy. A késedelmi kamatot csak nem teljesített számlára számolhat el. A kötbér az teljesen más. Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat a késedelmes számlakifizetésre vonatkozik. Ő a végszámláját nem állította ki, mert az volt a szerződésben, hogy csakis akkor nyújthatja be, ha a műszaki átadás-átvétel megtörténik. A munkát elvégezte, mert csak azt a munkát nem tudta elvégezni, ami T23-as átemelőnek az áthelyezéséből adódott. Ezt sérelmezte, hogy ezt a számlát nem tudta benyújtani, neki ebből kvázi kára keletkezett. Tehát ez ebből adódik, nem a 30 millió forint késedelmes kifizetéséből. Tehát ő benyújthatta volna a számláját, ha nincs a T23-as probléma. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Hol van ez a T23-as átemelő? Sztankó Ilona PIU vezető: Fényesen. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Milyen lakossági ellenállás volt? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem engedték, hogy ott megépüljön az átemelő, annak ellenére, hogy több lakossági fórum volt, tervezés közben, kivitelezés közben, és amikor konkrétan odamentek volna és már építettek is csatornát - amelyet el is kellett bontani -, de akkora ellenállás volt, hogy nem lehetett megépíteni az átemelőt. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Miért kell megállapodni a késedelmi kamatról, ha jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Mi alapján fizeti meg akkor az önkormányzat a késedelmi kamatot? Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a késedelmi kamatot a saját költségvetésének terhére fizeti meg. Máshonnan fizetheti?
22
Sztankó Ilona PIU vezető: Máshonnan nem fizetheti. A támogatásból nem fizethető. Kvázi az önkormányzat hibájából merült fel a probléma. De az egyéb költségeket a támogató elfogadta. A vállalkozó benyújtotta követelését 35 millió forintra, mi átnéztük, a bizonylatok alapján úgy ítéltük meg, hogy csak 27 millió forintos nagyságrend van alátámasztva, ezért ezt terjesztettük fel a Közreműködő Szervezetnek jóváhagyásra. Ezt a 27 millió forintot hagyta jóvá a Közreműködő Szervezet. Ez a 27 millió forint abból adódott, hogy a vállalkozónak júliustól novemberig személyzetet, irodát, raktárat, stb. kellett fenntartania, ez neki többletköltséget okozott. Ennek a többletköltsége ez az általunk elfogadásra javasolt 27 millió forint. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A városnak mekkora a többletköltsége, hogy az aknafedők kiállnak úton? Többedjére kértük, hogy oldják már meg ezt a problémát valamilyen formában. Nem tették meg. Francia aknafedő helyett román aknafedők lettek beépítve. Velünk szemben mindenki mindent érvényesít, csak mi nem tudunk senkivel szemben érvényesíteni semmit. Több bizottsági ülésen megkértük, hogy kezeljék le az aknafedők problémáját. Állítólag, azt mondták, hogy semmi nem történt. Már pedig én, ha nagyon bíróságig el akarok menni, akkor azt mondom, hogy nem fizetem ki addig amíg nem csinálják meg, ami ígérnek. Kutyej Pál képviselő urat tolmácsoltam most. Kérdés: miért nem történt intézkedés a korábban felvetett problémákkal kapcsolatosan? Sztankó Ilona PIU vezető: Kutyej úr a Lajta utcai akna fedlapokat említette. A Lajta utcában a vasúti beruházás miatt – bonyolódik le a forgalom. Ott most, ha nekiláttak volna aknafedlapot igazítani, akkor megbénult volna Jaminának a közlekedése. Nagy Sándor bizottsági tag: Az, hogy elhúzódnak a munkák, megfizetjük a költségeit, ez a 27 millió forint, ha jól értem. A számlát határidőre kifizettük. De késedelmi kamatot akkor fizetünk, ha nem fizetünk ki időben egy számlát. Megfizetjük azt a 27 millió forintot, mert továbbtartott a beruházás, de a kiállított számlát időben fizettük ki. Nagy Ferenc alpolgármester: Több panasz merült fel, amelyet a Városüzemeltetési Osztály továbbít a PIU szervezet részére. Csiaki Tamás osztályvezető: Azokat a panaszokat, amelyek visszavezethetőek a szennyvízberuházásra, átküldjük a PIU szervezetnek. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontjának szerződésmódosításból történő törlését. A bizottság nem ért egyet azzal, hogy a késedelmesen benyújtott számla, de pontosan megtörtént kifizetés miatt késedelmi kamatot kelljen fizetni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 15/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja azt a javaslatot, mely szerint a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontja kerüljön törlésre.
23
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra a módosítással. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 16/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának I. pontját támogatja azzal a módosító javaslattal, hogy a 4. számú szerződésmódosítás 2.5 pontja kerüljön törlésre. I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú szerződés 4. számú módosítását elfogadja és felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. A szerződésmódosítás a határozat mellékletét képezi.
Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: az I. pont vonatkozásában 2015. február 10. , a II. pont esetében 2015. február 26. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának II. pontját nem támogatja, mert nem ért egyet a késedelmi kamat fizetésével.
4. számú SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS a csatornahálózat fejlesztése 2. részére vonatkozóan a 3/M. számú vállalkozói követelés alapján
amely létrejött egyrészről Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, telefonszáma: +36 66 452 252, telefax száma: +36 66 523 872) mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő),
másrészről a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (székhelye: 1117 Budapest, Budafoki út 7274., képviseli: Tomosi Károly ügyvezető, bankszámlaszáma: BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe 13100007-02507600-00463489, cégjegyzékszáma: 01-09-680188, telefonszáma: +36 1 205 6078, telefax száma: +36 1 205 6065) mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) (a továbbiakban együtt: Szerződő Felek) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1.
Előzmények:
24
1.1.
A Szerződő Felek között – nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – 2010. február 5-én az „Építési Munkák Szerződéses Feltételei Megrendelő Által Megtervezett Magas- és Mélyépítési Munkákhoz (a továbbiakban: FIDIC) második átdolgozott magyar nyelvű kiadás 2005.” alapján szerződés jött létre a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt keretében megvalósuló csatornahálózat fejlesztése, vezeték-átépítés és felújítás” tárgyú kivitelezési munkák 2. része tekintetében (a továbbiakban: Szerződés).
1.2.
A Vállalkozó a FIDIC Általános Feltételek 2.1. alcikkelyre (A Helyszínre való bejutás joga) és a FIDIC Általános Feltételek 4.12. alcikkelyre (előre nem látható helyszíni körülmény) figyelemmel, a FIDIC Általános Feltételek 20.1. alcikkely (A Vállalkozó követelései) alapján 2012. június 14-i keltezéssel a mérnöknek benyújtotta a kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3. számú közbenső és 2012. szeptember 17-én 3. számú végső vállalkozói követelést.
1.3.
A követelésekkel kapcsolatos, 2014. február 21-én megtartott koncepcionális egyeztetésen elhangzottak szerint a Vállalkozó 2014. április 23-án benyújtotta átdolgozott követelését – további bizonylatszerű alátámasztás pótlása – amely követelést a mérnök véleményezett és azt 2014. június 16-án juttatta el a Megrendelőnek.
2.
A 3/M. számú vállalkozói követelés indoka és leírása:
2.1.
A Vállalkozó a T23 átemelő munkaterületén (17288 helyrajzi számú ingatlan területén) a kivitelezési munkákat nem tudta megkezdeni, mert lakossági ellenállás és tiltakozás miatt az átemelőt át kellett helyezni a 17219 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú területre, amely érdekében a vízjogi létesítési engedélyt módosítani kellett. A módosított engedély megszerzése miatt a Vállalkozó a kivitelezési munkák megkezdésében jelentős késedelmet szenvedett, mely késedelem érinti a Szerződés teljesítési határidejét is.
2.2.
A T23 jelű átemelő áthelyezésével kapcsolatos engedélymódosítás megszerzésének késedelme miatt a Vállalkozó benyújtotta 12. számú változtatási javaslatát és 3. számú Vállalkozó közbenső követelését a határidőmódosítás és az áthelyezés megvalósítása miatt felmerült többletköltség érvényesítése tekintetében, mely változtatási javaslat, illetve követelés nem tartalmazta a Vállalkozó határidőmódosítás miatti többletköltség igényét. A fenti követelésben és változtatási javaslatban szereplő határidőmódosítás, illetve áthelyezés miatti többletköltség igény rendezése a 2. rész 3. számú szerződésmódosításával megtörtént.
2.3.
A Vállalkozó elvégezte a T23 jelű átemelő kivitelezését a 3. számú szerződésmódosításban jóváhagyott T23 jelű átemelő áthelyezésére vonatkozó jogerős vízjogi létesítési engedély mérnök által történő kézbesítésétől számított 140 napon belül, amely megvalósítási időtartam meghosszabbítására többletköltség igénnyel élt.
2.4.
A kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3/M. számú vállalkozói végső követelés szerint a jelen szerződésmódosítás 2.3. pontjában említett többletköltség igénynek - a mérnök véleményét is figyelembe véve - a Megrendelő által – a FIDIC 20.1 alcikkely alapján – jogosnak tartott és a Megrendelő által elfogadott része nettó 27.095.848,- Ft.
25
2.5.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a végszámla benyújthatóságának időbeli késedelme miatt esedékessé váló, a végszámlát terhelő 3.344.231,- Ft késedelmi kamatot a Megrendelő a saját költségvetésének terhére fizeti meg a Vállalkozó számára.
2. 6.
A Megrendelő a 4. számú szerződésmódosítást a ……… közgy. határozattal elfogadta.
2.7.
A Szerződő Felek a Szerződés egyösszegű, átalányáras jellegére és arra figyelemmel, hogy a vállalkozói követelést a FIDIC 20.1. alcikkely alapján a Megrendelő jogosnak ítéli meg, megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a kivitelezési munkák 2. részéhez tartozó 3/M. számú vállalkozói követelés indokolt többletköltségének a 100 %-át (azaz nettó 27.095.848,- Ft-ot) számolhatja el a tartalékkeret (feltételes összeg) terhére.
3.
A 2.4. és 2.5. pontban meghatározott költségek tartalékkeretként (feltételes összegként), illetve saját költségvetési forrásként történő felhasználására, illetve elszámolására csak a Szerződés, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 303. § (1) bekezdése szerinti módosításával kerülhet sor.
4.
A Szerződés jelen szerződésmódosítással érintett részei:
4.1.
A Szerződés 3. pontjának (Ellenszolgáltatás összege és fizetési feltételek) 3.1. alpontja az alábbi bekezdéssel egészül ki: „A tartalékkeretből, a 2014. április 23-án benyújtott 3/M. számú vállalkozói követelés alapján – – –
a FIDIC Általános Feltételek 20.1 alcikkelye [A Vállalkozó követelései], a FIDIC Általános Feltételek 2.1 alcikkelyre [A Helyszínre való bejutás joga] a FIDIC Általános Feltételek 4.12 alcikkelye [Előre nem látható helyszíni körülmények],
jogcímein 27.095.848,- Ft, azaz huszonhétmillió-kilencvenötezernyolcszáznegyvennyolc forint használható fel. A 4. számú szerződésmódosítás következtében a tartalékkeretből a továbbiakban 116.927.375,- Ft, azaz száztizenhatmillió-kilencszázhuszonhétezer-háromszázhetvenöt forint használható fel. ” 4.2.
Jelen szerződésmódosítás 2.5. pontjában meghatározott többletköltség, késedelmi kamat, azaz 3.344.231,- Ft Megrendelő által történő megfizetése nem érinti a Szerződés 4.1. pontjában meghatározott szerződéses árat és a tartalékkeret (feltételes összeg) összegét. A Vállalkozó a Megrendelő által jelen szerződésmódosításban elismert késedelmi kamat összegét a végszámlában nem érvényesítheti, arról, a jogcím pontos megjelölésével külön számlát nyújt be a Megrendelőhöz.
5.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés jelen szerződésmódosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak.
6.
A szerződés mellékletei: − Megrendelői vélemény és mellékletei, − KSZ műszaki-szakmai állásfoglalása, − KFF jogi állásfoglalása,
26
− Vállalkozói követelés. A jelen megállapodást, amely hat egymással szó szerint megegyező példányban készült, a Szerződő Felek elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt írják alá. Békéscsaba, 2015. év …………….. hó ……... nap
…………………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseli: Szarvas Péter polgármester Megrendelő
…………………………………………… SADE Magyarország Mélyépítő Kft. képviseli: Tomosi Károly ügyvezető Vállalkozó
Ellenjegyzem: …………………………………………… Dr. Kiss Gyula aljegyző Pénzügyi ellenjegyzés: …………………………………………… Tarné Stuber Éva osztályvezető
9. napirendi pont Tárgy: Tájékoztató a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Akkor ismét visszatérünk a 9. napirendi ponthoz. Sztankó Ilona PIU vezető: A decemberi közgyűlésen tájékoztatást adtunk a projekt állásáról, az azóta eltelt időszakról számolunk be most. Az első a támogatási szerződés módosítása; kezdeményeztük a támogatónál 2014. október 1jéről 2014. szeptember 30-ra történő módosítását, amit jóvá hagytak és közgyűlési felhatalmazás alapján a polgármester úr alá is írta a támogatási szerződés-módosítást. A szennyvíztisztító telepnek fejlesztésével kapcsolatban 2014. november 6-án a műszaki átadásátvétel megtörtént. Azóta garanciális időszakban van. Vannak hibák, problémák. Leginkább gépészeti berendezések meghibásodásokról van szó. Ezt az üzemvitelt, az üzemeltetést nem zavarja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezek milyen hibák egy vadonatúj szennyvíztisztító telepnél? Sztankó Ilona PIU vezető: Leég a motor, meghibásodik a szivattyú. Az irányítástechnikában probléma merült fel. Nem olyan hibák ezek, amelyek az üzletvitelt zavarta volna. Ezek elhárításra kerülnek. 27
Hrabovszki György bizottsági tag: Az 1. számú követelésben azt írják, hogy talajmechanikai problémák voltak. Igaz, hogy 80 millió forintba fog kerülni, de rendben van. De a 2/A követelés azt mondja, hogy a rendkívül csapadékos időjárás miatt ő kér 87 nappal történő meghosszabbítást, mi ehhez hozzájárulunk, ezért még 72 millió forintot fizetünk. Ez a 2/B követelés, ami a 2/A-nak a folyománya. A 3. követelés azt mondja, hogy a belső telepi utak a rendkívüli időjárás következtében tönkrementek, melyeket helyre kellett állítani, teljesen normális, nem kalkulált ilyen helyreállításokat. Ugyanakkor a hőségriadó meghosszabbítása miatt (10 nap) nekünk megint 10 millió forintba kerül, amikor nem dolgozott senki. Ha valami vis maior, akkor az nem az időjárás? Vállaltunk mi olyan, hogy mindig jó idő lesz? Nem folytatom tovább, értitek az alapvető problémát. Sztankó Ilona PIU vezető: Oda is van írva, hogy ezek nincsenek még elbírálva. Az, hogy le van írva, nem jelenti azt, hogy minden el is lesz fogadva. Ezt csak tájékoztatásul közöltük, hogy ezekkel a követelésekkel él a vállalkozó. Mindegyikhez odaírtam, ami már elutasításra került, és azt, hogy még vizsgálat alatt van. Természetesen, amiről mi úgy gondoljuk, hogy támogatható, azért még át kell menjen a Közreműködő Szervezeten, illetve a Közbeszerzési FF vonalán is, mert az ő nyilatkozatuk nagyon fontos, mert akkor támogatható, ha azt a KFF is elfogadja. Amit a KFF nem támogat, azt mi is mindig elutasítjuk. Amit úgy ítél meg a támogató, hogy számára elfogadható, az a támogatásból fizethető. Ami fontos, hogy az önkormányzatnak, a Közreműködő Szervezetnek, a támogatónak mindig azt kell vizsgálni, hogy előre látható volt-e a szerződés megkötésekor és a felek érdekét sértie. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor kapásból elutasítják. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Tetszene arra válaszolni, amit Hrabovszki úr kérdezett, hogy a vállalkozó kéri a megvalósítási időtartam meghosszabbítását, és ő kér 72 millió forintot. Hogy van ez? Sztankó Ilona PIU vezető: A közbeszerzési törvényből és a szerződésünkből is az adódik, hogy amit nem tud határidőben teljesíteni, a szerződéskötést követően merült fel, az a tényező, ami miatt nem tudott teljesíteni. Nagy Sándor bizottsági tag: Amikor kérte, hogy 87 nappal hosszabbítsuk meg a megvalósítási időtartamot, akkor jelezte, hogy ez többletköltséggel is jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Igen. Nagy Sándor bizottsági tag: És ezt elfogadtuk? Sztankó Ilona PIU vezető: Ez még nincs elfogadva. Nagy Sándor bizottsági tag: Akkor azt azért hosszabbítottuk meg, mert tudtuk, hogy az többletköltséggel jár? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem azért hosszabbítottuk meg. Azért hosszabbítottuk meg, mert az a tény, ami miatt beállt az a körülmény, hogy 87 nappal meg kell hosszabbítani a szerződés határidejét, az fennállt. Az, hogy ő utána még milyen költségekre tart igényt, azt majd benyújtja alátámasztott dokumentumokkal, amit vagy alá tud támasztani megfelelően, vagy nem tud. Csak dokumentumokkal alátámasztott költségeket lehet elfogadni. 28
Nagy Ferenc alpolgármester: A közgyűlés döntött erről. Amikor a közgyűlés döntött erről, hogy meghosszabbítja, tisztában volt azzal, hogy ennek majd többletköltsége lesz? Hrabovszki György bizottsági tag: A közgyűlés előtt nem volt, hogy ez a határidőhosszabbítás többletköltséggel jár. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Van olyan költség, ami a város költségvetését terheli? Sztankó Ilona PIU vezető: A késedelmi kamat fizetése terheli a város költségvetését. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Ezek az anyagok jönnek közgyűlés elé? Sztankó Ilona PIU vezető: Mind a két előterjesztés beterjesztésre kerül a csütörtöki közgyűlésre. Nagy Ferenc alpolgármester: Ezek a dolgok vagy a rossz szerződésből erednek, vagy a rossz ellenőrzésből erednek, vagy a vállalkozó mohóságából ered. Ha nem figyeltünk eddig olyan részletekre, amik felvetődtek, ezután figyelni kell. Dr. Sódar Anita csoportvezető: Ezen esetekben nagyon speciális szerződéstípusról van szó. Nem a Ptk. alapján megkötött szerződésről van szó, hanem nagyon komoly sárga és piros FIDIC könyv szerinti szerződéses feltételekről. Véleményem szerint, amit alpolgármester úr említett, inkább a harmadik lehetőség áll fenn, amikor a vállalkozó egy kicsit mohó és próbálkozik. Hiszen a FIDIC szerződéses feltételek lehetővé teszik azt, hogy bármikor követelésekkel élhetnek. Ezek lehetnek határidő-módosítások, lehetnek többletköltségek. Ezek a kérések mindig több szűrőn átmennek. Nagyon sok követelés nem is került a bizottság, közgyűlés elé, mert már rögtön a nulladik lépésben a PIU szervezet nem támogatta. Az pedig, hogy a KFF bizonyos összegeket jóváhagy, ez pedig azt feltételezi, hogy a legfelsőbb szinteken ezt műszakilag megvizsgálták, közbeszerzésileg és jogilag is helyesnek tartották. Nagy Ferenc alpolgármester: A késedelmi kamat, amin az előbb vitatkoztunk, azt is a KFF hagyja jóvá? Sztankó Ilona PIU vezető: Nem, azt nem vizsgálja. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Javaslom az előterjesztés szöveges részének 3/M. számú követelés késedelmi kamatra vonatkozó része kerüljön törlésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 17/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT
29
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága támogatja azt a javaslatot, mely szerint az előterjesztés szöveges részének 3/M. számú követelés késedelmi kamatra vonatkozó része kerüljön törlésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 18/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja azzal a módosító javaslattal, hogy az előterjesztés szöveges részében a II. szerződéses rész fejezetben a Követelések címszó alatt szereplő 3/M. számú követelés pontjának 3.344.231,- Ft késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó része kerüljön törlésre. 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt keretében a békéscsabai szennyvíztisztító telepen elbontott műtárgyak selejtezéséről szóló tájékoztatót elfogadja. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című projekt állásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29.” 11. napirendi pont Tárgy: Döntés Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programjáról Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Régebben a bizottság a közgyűlést megelőző héten csütörtökön ülésezett. Mód és lehetőség volt arra, hogy azt megelőző pénteken kiküldjék az anyagokat. Most a közgyűlés hetében kedden ülésezünk. Előfordul, mint most is, hogy 60-70 oldalas anyagok kerülnek kiküldésre. Ezt az anyagot mindenki véleményezte minket kivéve. A kérésem az, hogy ne a bizottság előtti pénteken kerüljenek a terjedelmesebb előterjesztések kiküldésre, hanem egy héttel hamarabb, hiszen ebben nincs újdonság, nincs például három nappal előtti információ az anyagba szerkesztve. Bár vállaltuk, hogy ebben a giga bizottságban dolgozunk, de ilyen terjedelmű anyagok olvasására nincs idő. Lehetnek két napos bizottsági ülések is, például csütörtök és kedd. Úgy gondolom meg tudjuk ezt oldani, csak ha ilyen nagy anyag van, vagy azt kérem, hogy kivonatos két oldalas összefoglaló készüljön az anyagról. Mivel érdekes és hasznos az anyag, ha ilyen terjedelmű anyag van, legalább egy héttel előtte kerüljön kiküldésre, hogy átnézhető legyen. Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 19/2015. (I. 27.) PGVB 30
HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező, Békéscsaba Megyei Jogú Város 2014 – 2019 időszakra szóló Környezetvédelmi Programját megismerte és jóváhagyja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29.”
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014 - 2019
31 2014 BÉKÉSCSABA
32
A környezetvédelmi program készítője: Selemoncsák Ferenc környezetvédelmi szakértő Együttműködő szervezetek A környezetvédelmi program elkészítésében részt vevő, adatot szolgáltató szervezetek: ALFÖLDVÍZ Regionális- víziközmű Szolgáltató ZRT. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Békéscsabai Városüzemeltetési Kft Békés- Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. TAPPE Hulladékgazdálkodási és Köztisztasági Kft. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2014 2019 dokumentációt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége 94582-002/2014. ikt. számú tájékoztatásában véleményezte a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése alapján. A környezetvédelmi törvény 48/F. (1) alapján a környezetvédelmi programot a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 466-2/2014/VV ikt. számú szakvéleményében, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.014-19/2014. ügyiratszámon véleményezte. Az előzőekben felsorolt szervezetek javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került.
Fotók Saját
33
Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................... 36 Békéscsaba Megyei Jogú Város bemutatása ................................................ 37 1. A környezeti elemek állapotának bemutatása ..................................... 41 1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 41 1.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 43 1.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME45 1.3.1. Felszíni vizek ............................................................................. 45 1.3.2. Felszín alatti vizek ..................................................................... 48 1.3.3. Vízbázis védelem ........................................................................ 49 1.3.4. Vezetékes ivóvízellátás ............................................................... 51 1.3.5. A Békés Megyei Ivóvízminőség- javító program ...................... 52 1.3.6. Szennyvízelvezetés ..................................................................... 54 1.3.7. Szennyvíztisztítás ....................................................................... 54 1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 58 1.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 60 1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ................................... 64 1.7. TERMÉSZET- ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELEM, TÁJVÉDELEM . 65 1.8. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 70 1.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZEREPE A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELMÉBEN ..................................................................................... 72 1.10. A BÉKÉSCSABAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR ....................... 73 1.11. ENERGIAELLÁTÁS ................................................................... 74 1.12. INFRASTRUKTÚRA ................................................................... 75 2. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok meghatározása .................................................................................. 77 2.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 77 2.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 77 34
2.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME77 2.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 78 2.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 78 2.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM .............................................. 78 2.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 78 2.8. ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................... 78 2.9. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 78 3. A célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedések 79 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM.............................................. 79 3.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM....................................................... 80 3.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME80 3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS..................................................... 80 3.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME ............................................. 81 3.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM .............................................. 81 3.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS ............................................ 81 3.8. ENERGIAELLÁTÁS ..................................................................... 81 3.9. INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 81 4.A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei ...................................................................................................................... 82 5. Az intézkedések végrehajtásának költségigénye, ütemezése .............. 82 Mellékletek 1.sz.: A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 2013. évi mérési eredményei 2. sz.: A műemléki védelem alatt álló épületek jegyzéke 3. sz.: A helyi védelem álló épületek jegyzéke 4. sz.: Fényképdokumentáció
35
Bevezetés A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kt.) IV. fejezete írja elő a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. A Kt.46. § (1) alapján a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő- testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A környezetvédelem tervezési rendszere Kt.48/A. § (1) alapján az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel, a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. A Kt. 48. (3) alapján a települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
36
A Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2014 - 2019 dokumentációt a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége 94582002/2014. ikt. számú tájékoztatásában véleményezte a Kt. 48. § (3) bekezdése alapján.
Az I. fokú környezetvédelmi hatóság javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került. Továbbá a Kt. 48/F. § (1) alapján a területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes - környezetvédelmi hatóságnak, - ingatlanügyi hatóságnak és - egészségügyi államigazgatási szervnek, - a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), - és a vízügyi hatóságnak véleményezésre megküldi. Előzőeknek megfelelően a környezetvédelmi programot a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 466-2/2014/VV ikt. számú szakvéleményében, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.014-19/2014. ügyiratszámon véleményezte. Az előzőekben felsorolt szervezetek javaslatainak megfelelően jelen környezetvédelmi program kiegészítésre került. A Kt. 48/F. § (3) alapján a települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.
A települési önkormányzat a továbbiakban gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
Békéscsaba Megyei Jogú Város bemutatása A város határából előkerült régészeti leletek tanúsága szerint, a terület már évezredekkel ezelőtt lakott volt. A város alapítása a 900-as évek végéhez köthető, amikor Csaba település első temploma épült. Az írásos emlékek kilenc falu nevét említik a mai Békéscsaba területén. Gerlán, - a kilenc település egyikén – egy 30 m hosszú, kéttornyos templom épült a középkorban. Ezen kívül ugyanott volt egy plébánia templom, és egy apátság. Ezek alapján Gerla az Árpád-kor legjelentősebb települése volt Békés Megyében. Békéscsabát először az 1332-37-es pápai tizedlajstrom említi templomos faluként, neve az Árpád-korban már használt Csaba személynévből ered. A falu a fennmaradt források szerint 1383-ban a gerlai Ábránfy család (Vata utódai) birtoka. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya. Ez a kastély bástyatoronnyal és fallal körülvett erődítmény volt, amelynek kapuja a mai Dózsa György utca és Szabadság tér felé nézett, hozzá csapóhíd vezetett. Buda eleste után a gyulai várkapitány 1556-ban szabályosan megostromolta, majd felégette a csabai kastélyt. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy a török hódoltság idején is 37
folyamatosan lakott volt a falu. Időről-időre természetesen megbújtak a rabló-fosztogató bandák elől, s előfordult az is, hogy időlegesen elköltöztek az itt élők, ám az adójegyzékek azt mutatják, hogy ők is visszatértek. Mivel a török kiűzése során elnéptelenedett város újratelepítése a 17. század végén kezdődött. Békés megye területét a felső-ausztriai származású Harruckern János György kapta meg királyi adományként, hadiérdemeinek elismeréseképpen. A honosítása után bárói rangot nyert birtokos betelepítésekkel népesítette újra a megyét és – többek között – a felvidéken indított propaganda hadjáratnak köszönhetően nagyszámú szlovákságot telepített Csabára, Mezőberénybe, Szarvasra és Tótkomlósra. Az anyanyelvét, kultúráját és szokásait magával hozó szlovákság egy olyan sajátos, a környező magyarsággal csak lassan „elkeveredő”, magyarosodó közösséget hozott léte, amelynek eredete ma is – látható és láthatatlan módon – meghatározza a város képét, hangulatát. E néprajzi, etnikai szempontból is rendkívül érdekes asszimilációs folyamatot, a néprajzi kutatást, adatgyűjtést, történetírást kedvelő csabaiak előszeretettel tanulmányozták és jegyezték le, köztük Dedinszky Gyula (1905-1994) csabai evangélikus lelkész és néprajzkutató, aki így ír az újjátelepült Békéscsaba életének kezdeti nehézségeiről: A törökdúlás utáni Békéscsabát újjáalapító lakosság több megyéből s több mint száz közösségből gyűlt össze. Érthető módon ahány helyről jöttek, annyi felé húztak, egymással is, vezetőikkel is örökösen civakodtak. Az első lelkészeknek is sok bajuk volt a csabaiakkal s belefáradva a küzdelembe hamarosan tovább is álltak. Az 1744-ben lelkésszé avatott Tessedik Sámuel idejében is még zúgó, forrongó méhkashoz hasonlított Csaba népe. Tessedik azonban vaskézzel rendet teremtett, a sokféle néptöredékből egy egységes népet formált, amint Haan Lajos (békéscsabai evangélikus lelkész 1855-től 1891-ig. – a szerk.) szellemesen megjegyezte: „Tessedik a sok fejet egy kalap alá szorította”. (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Mondhatni tehát, hogy a csabai nép, egységesítéssé formálását az egyházi vezetőknek, lelkészeknek, tanítóknak köszönheti, akik a hosszú időn át abszolút többségben lévő evangélikus hívők életének legmeghatározóbb személyeiként, azok állandó figyelmében álltak. E mindig központban lévő hitélet a hétköznapok szerves részeként töltötte ki a csabaiak mindennapjait, emlékezetes, sokszor derűs momentumokat hagyva az utókorra. Panasz érkezett az egyházhoz Hrasko harangozó ellen, hogy a gazdagoknak hosszabban „versel”, mint a szegényeknek. Ott tehát a vádlott a presbitérium színe előtt, s méltatlankodva védekezik: – „Uraim! Aki engem azzal vádol, hogy a gazdagoknak hosszabban verselek, mint a szegényeknek, az hazudik! Mert én mindenkire, szegényre-gazdagra egyformán huszonötöt húzok rá” (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) A nehézségek ellenére a község látványos fejlődésnek indult. A 19. század elejére az evangélikus kistemplom mellé új nagytemplom épült. A nagytemplomra a pénzt a hívek adták össze ráadásul kétszer mert a napóleoni háborúk alatti pénz elértéktelenedett és a teljes összeget újra össze kellett gyűjteni. A nagytemplom Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Magassága egy 30 emeletes házénak felel meg, 4000 hívőt tud befogadni és a falai 2 méter szélesek az alapoknál.
38
A kistemplom harangja az ország egyik legnagyobb harangja. Az első világháború alatt nem vitték el ágyút önteni belőle, mert nem tudták lehoznia toronyból. A vasút építésekor a gyulaiak a helyi birtokosok, a békésiek a lovas fuvarozó lobbi miatt nem engedték keresztül a vasutat. A csabaiak felismerve ennek a lehetőségeit nem csak beengedték a vasutat a városba, hanem közpénzen állomást is építettek. Az egyébként általában konzervatív gondolkodásúnak jellemzett paraszti közösség Csabán a vasút ügyében kezdettől ráérzett arra, hogy sorskérdésről van szó. Az első gőzmozdony 1858. Október 25-én pöfögött be a csabai "indóházba". A Békéscsabai Jókai Színház az Alföld egyik legrégebbi kőszínháza. Ős Lajos építette meg 1909-ben az első helikoptert, Békéscsabán (Asbóth-ék csak 1928-ban). Modelje a Közlekedési Múzeumban látható. Az Élővíz-csatorna révén a körösi vízrendszerbe kapcsolt Csaba a század közepére a térség legnépesebb településévé vált. A század második felében felgyorsult fejlődés eredményeképpen, a 20. század elejéig emelt számos impozáns intézményi-, polgári- és gazdasági épülete ma a városkép meghatározó elemei. Bár Békéscsaba már 1841-ben megszerezte a mezővárosi címet és az 1858-ban megépült Pest-Arad, majd az 1871-ben épült Nagyvárad-Fiume vasútvonal révén regionális szerepkörű településsé vált, a városi rangot csak az első világháború után, 1919. január 1-től nyerte el.
Békéscsaba hosszú időn át nem csak hazánknak, de egész Európának legnagyobb faluja, községe volt. Hiszen pl. 1910-ben már 42.599 volt lakosainak száma, s még mindig csak egyszerű nagyközségként a községi bíró és a községi főjegyző jogara alatt élte az életét. (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Még a 20. század utolsó évtizedeiben is megszokott „utcahang” volt Békéscsabán, ahogy idősebbek egymással szlovákul beszélgetnek, időnként magyarosan helyettesítgetve őseik új hazában megkopott nyelvének szókészletét. Régebben e furcsa „keverékbeszéd” jelentette a csabaiak, magyar és szlovák fülnek sokszor egyaránt mulatságosnak hangzó anyanyelvét. Két tót legény vándorol együtt. Mikor egy magyar faluhoz érkeznek, elhatározzák, hogy nyelvgyakorlás céljából azután egymás között is csak magyarul beszélnek. Nos, amint letelepszenek az árokparton, hogy harapjanak valamit, megszólal az egyik: – „Hocide aszt a tanyirszát!” A másik helyreigazítja akarva, oktatólag rászól: – „Ugyan, ne magyarázz – hadarázz itt össze-vissza, mongyál ki csisztán: Ta-szir-nya”! (Dedinszky Gyula: Vidám Csaba) Bár Békéscsaba nagy ütemben fejlődött, városias mérete és lélekszáma ellenére sokáig őrizte a falusi életformát, amelyet e kiváló termőtalajú vidék nagyban meghatározott. Csabai embernek a föld, a belevetett termény, az állattartás a napi betevőt, az élet egészének értelmét jelentette. A dolgos hétköznapok mellett az ünnepet, szórakozást az egyházi események, a vásárok, a hosszú téli estéken mondott mesék, a családot egész évre élelemmel ellátó disznótorok jelentették.
39
A II. világháború után újjászervezett megyerendszerben Békéscsaba 1950-ben Békés megye székhelye lett. Érdemi fejlődése – amely javarészt átalakította az addigi életformát és szokásokat – azonban késéssel, csak az 1960-as évek közepén indult meg. A település immár a csabaiak életformája szerint is kezdett városias jelleget ölteni. Az egykori szlovák telepesek alkotta családokból, közösségekből és a környező magyarságból mára több mint hatvanezer lelket számláló városi lakosság formálódott. Az 1990-ben elnyert megyeszékhelyi rangjához méltóan – különösen az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően – felzárkózott hazánk kulturális élvonalába és mind az itt élők, mind az ide látogatók számára sokszínű, élménydús helyszínné vált. Magyarország tizenhatodik legnépesebb településeként, nagyvárosias kontúrjai mellett azonban megőrizte egykori falusias békéjét, istentiszteletre hívó harangszóval ékes csöndes vasárnapjait, ahol a hagyományok, a szokások, az egykori „óriásfalu” híres-neves polgárai és a kedvesen mosolygó csabai arcok minduntalan „ránkköszönnek".
A Csabai kolbász Békéscsaba nevének hallatán a legtöbbeknek a csabai kolbász ugrik be elsőként. Aligha véletlenül. „Békéscsaba, a kolbász fővárosa” – mondja a szlogen, s ebben semmi túlzás nincs. A csabai kolbász világhírű hungarikum, az Európai Unió által földrajzi árujelzővel védett élelmiszer. A megyeszékhely első számú exportcikke világszerte ismert, ízét ismerik, szeretik. Méltán büszkék rá a csabaiak. Ahogy azt Dedinszky Gyula írja A Csabai Kolbász c. könyvében: „A csabai kolbász paprikával fűszerezett, sertéshúsból készült, nem morzsolódó, de nem is kemény, zaftos, erős, élénkpiros színű, enyhén füst ízű, tartósan elálló kolbászcsemege.” Az eredeti, igazi Csabai kolbász hagyományos, népi termék. A csabai élet sajátos tartozéka, amelyhez népi munkafolyamatok, népi szokások is kapcsolódnak. A Csabai kolbász készítése ma is élő néphagyomány, mely több mint száz éve, generációkon keresztül szinte semmit sem változott. A Csaba Park A város határában fekvő 51 hektáros parkerdő területén található Csaba Park, a Csabai kolbász hírnevére épülő szórakoztató- és rendezvényközpont. A komplexum a csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejleszti, megteremti az ellenőrzötten prémium minőségű hagyományos Csabai kolbász készítésének bázisműhelyét és segíti a Csabai kolbászt előállítókat a piacra jutásban. A kolbász-imázs ápolásán túl a Csaba Park szórakozási, kirándulási és pihenési lehetőséget is biztosítani fog az ide látogató belföldi és külföldi turistáknak egyaránt. Megfelelő infrastruktúrával ellátott helyszíne lesz fesztiváloknak, nagyrendezvényeknek, koncerteknek és sport rendezvényeknek. A Csabagyöngye szőlő Békéscsaba igen gazdag gasztronómiája nem merül ki a csabai kolbász, a szlovák ételek és a jóféle pálinka kínálatában. A hungarikum aspiráns Csabagyöngye szőlőfajta szintén 40
békéscsabai kötődésű, amelyet Békéscsabán nemesített Stark Adolf, a 19. század végén. Európa egyik legismertebb, az északi félteke legkorábban érő csemegeszőlőjeként szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Munkácsy Mihály Munkácsy Mihály fiatal festőpalántaként indult Csabáról, majd évek múltán a város egyik legismertebb, leghíresebb polgárává vált. A nemzetközi hírű magyar festőművész fiatalkorát töltötte Békéscsabán, emlékét egyedülálló módon őrzi a város. A világ legnagyobb Munkácsygyűjteménye található a városban. A festő használati tárgyai, asztalosmunkái, díjai, a róla elnevezett tér, utca, híd, emléktáblák tanúskodnak arról, hogy Munkácsy valaha a város polgára volt.
1. A környezeti elemek állapotának bemutatása 1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján "légszennyezettségi agglomeráció, légszennyezettségi zónák, kijelölt városok és az ország többi területe" zónakategóriák kerültek kijelölésre. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján Békéscsaba "kijelölt város" szennyező anyag szerinti zónacsoportba tartozik az alábbiak szerint. 1. sz. táblázat Szennyező anyag megnevezése Kén- dioxid Nitrogén- dioxid Szén- monoxid PM10 Benzol Talajközeli ózon PM10 arzén PM10 kadmium PM10 nikkel PM10 ólom PM1 benz(a)- pirén
Zóna típusa F F F B F O-I F F F F D
41
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a zónák típusai - A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. - B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve a rendelet 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.
-
-
-
C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, a rendelet 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.
Békéscsaba levegőszennyezettség szempontjából kevésbé problémás, viszonylag tisztább levegőjű térségek közé sorolható. A megye sajátosságából adódóan a levegő minősége a por miatt kedvezőtlen, ugyanis településünk fő szennyező anyaga a szálló por (PM10) , amely leginkább helyi, mezőgazdasági és közlekedési eredetű. Békéscsabán a légszennyező anyagok mérése az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) Pásztor u. 70. és Berényi út 130. alatti manuális mérőállomásain NO2 légszennyező anyag folyamatos mérésével történik. A mérőállomásokat a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség üzemelteti. A Berényi úti mérőállomás jellemzően ipari környezetben, a Pásztor utcai mérőállomás lakótelepi környezetben található. Ennek megfelelően a mérőállomások a terület használatára jellemző adatokat rögzítenek, jól reprezentálva a városrész légszennyezettségi állapotát. 42
A 2013. év nitrogén- dioxid légszennyező anyag mérési eredményeit a környezetvédelmi program 1. sz. mellékletének diagramja szemlélteti. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit, célértékeit, hosszú távú célkitűzéseit. A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 24 órás határértéke 85 µg/m3, éves határértéke 40 µg/m3. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a Pásztor utcai mérőállomás nitrogéndioxid légszennyező anyag vizsgálati eredményei alacsonyabbak a Berényi úton mért értékeknél, ami az ipari jellegű területhasználatból adódik.
A nitrogén- dioxid légszennyező anyag 85 µg/m3-es 24 órás határértékét az év folyamán egyik mérőállomás vizsgálati eredménye sem lépte túl, és még a fűtési félévben sem közelítette meg azt. A 40 µg/m3-es éves határérték tekintetében a Berényi úti mérőállomás vizsgálati eredményei a 2013. augusztus 01- 2013. december 31. időszakban néhány esetben, míg a Pásztor utcai mérőállomáson mért értékek csak két alkalommal történt határérték túllépés. A megyében még Gyulán a Megyeház u. 5-7. sz., illetve Orosházán a Szabadság tér 4. sz. alatt működő manuális mérőállomás történik a NO2 légszennyező anyag folyamatos mérése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság- védelmi Referenciaközpontja működteti az OLM adatközpontját, ellátja a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatokat és felel az OLM minőségirányításáért.
A belváros közlekedésből adódó levegőterhelése a várost É-i irányban elkerülő 44 sz. út, illetve a belváros rehabilitáció során megvalósult új forgalmi rend és új kerékpár útvonalak kialakítása révén jelentősen csökkent. Levegőtisztaság- védelmi szempontból problémát okoz az érintett lakosság számára az allergén növények által termelt pollen. Bár szigorú rendeletek szabályozzák például a parlagfő irtását, ennek ellenére vannak olyan, főleg külterületi erdők, legelők, műveletlen mezőgazdasági területek, ahol még nagy egyedszámban fellelhető a parlagfű. A városi fásítási tervben szerepel az allergizáló fafajok folyamatos kiváltása. 1.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
43
Békéscsaba közigazgatási területén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: - épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjárműmotorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám- piackutatás, építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység, - a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, - a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, - valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén. Ezen ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége gyakorolja. A felügyelőség gyakorolja az első fokú hatósági jogkört - az előzőekben felsoroltakon kívül minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az előzőekben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, - valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, - a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2006. (I. 26.) önk. rendeletének (a továbbiakban: Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata) VI. fejezete az alábbiak szerint rendelkezik a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem tekintetében: -
-
A település területén nem helyezhető el olyan új építmény, amely a területhasználatra vonatkozóan megengedett zaj határértékek túllépését okozza. A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi jogszabály határértékeit. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem elhárítás módját az illetékes környezetvédelmi hatósággal történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni. A tervezett utak és vasútvonalak térségében a közlekedésből eredő zaj elleni 44
-
-
-
-
védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó határértékek a védendő létesítmény (pl. lakóépület) falától mért 2m-es távolságban betarthatók legyenek. Amennyiben a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés védőberendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhető, úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helységhasználattól függően meghatározott határértékek betartása biztosítandó. Az összefüggő lakóterületeken külön önkormányzati rendeletben meghatározott csendvédelmi övezetek alakíthatók ki. A csendvédelmi övezetekben maximum 5dB’A’-val szigorúbb határértékek írhatók elő a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban előírt határértékeknél. Energia termelési célú szélerőmű létesítése o csak a város külterületének Békéscsaba - Budapest illetve Békéscsaba Kétegyháza vasútvonaltól nyugatra eső részén, o sak annak határától mérve minden irányban legalább 1000 m szélességű, az építtető által kialakított védőterülettel körülvett, főúttól legalább 1,1 szeres dőléstávolságra kialakított üzemi területen o sak akkor, ha várossziluett vizsgálat igazolja, hogy a létesítmény egyik közúti és vasúti megközelítési irányból sem jelenik meg a városközpont sziluettjében, o sak a szabályozási terv megfelelő módosításával engedélyezhető. Azoknál az épületeknél, amelyek a vasúti pályáknál előírt védőtávolságon belül valósulnak meg, a zaj és rezgésvédelmet olyan épületszerkezetekkel kell biztosítani, melyek alkalmasak a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos határértékek biztosítására.
Az előző, preventív elemeket is tartalmazó előírások betartásával a város lakosságát érintő zajterhelés minimálisra csökkentése biztosított. A belvárost érő közlekedésből adódó zajterhelés a várost É-i irányban elkerülő 44 sz. út, illetve a belváros rehabilitáció során megvalósult új forgalmi rend és új kerékpár útvonalak kialakítása révén jelentősen csökkent. 1.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME 1.3.1. Felszíni vizek Az Élővíz- csatorna kialakulása a XVIII. századra nyúlik vissza, ugyanis egyrészt Gyula és Vesze, illetve Sikkony és Békés között a Fehér-Körös felhagyott medre, másrészt Sikkony és Vesze között az 1777-ben mesterségesen ásott csatornából tevődik össze. 45
-
-
-
-
1777-ben Csaba város megépíttette a Fehér-Körös Veszénél kiágazó – Csabát érintő – Sikkonynál a Körösbe betorkolló ásott csatornát, ezzel a munkával Csaba is élővízhez jut. 1856-58 között elkészült a Gyula-Békés, ma Kettős-Körös nagycsatorna 20 km-es hosszúságban. Az árvízveszély megszűnt, viszont elmaradt a városok élővízellátása. 1894-ben a Gyulai Folyammérnöki Hivatalban elkészítették az Élővízcsatorna komplex fejlesztési tervét, melyben kidolgozták a térség bel- és élővizeinek elvezetését, valamint az öntözővíz biztosítását. 1895-96 között megépítették a tápzsilipet a Fehér-Körös gátjába és a Poirée-keretes tűsgátat is beüzemelték. 1900-ban megépítették a Békés I. gőzüzemű szivattyútelepet. 1942-48. Gyula I. diesel üzemű szivattyútelep építése. 1952-60. Békés II. elektromos szivattyútelep építése. 1976-80. Békés III. elektromos szivattyútelep építése. 1998. az 1995. évi árvíz okozta károk miatt új tápzsilipet építettek a Fehér-Körös gátjába és a régi tűsgát helyébe egy modern tömlősgátat építettek.
Alapvető vízgazdálkodási jellemzője, hogy természetes vízhozammal nem rendelkezik, kivéve a belvíz bevezetést. A mesterséges vízpótlás alapműve a Fehér-Körösön üzembeállított új tömlősgát, a téli vízellátást megoldó fenékgáttal. A vízbetáplálás tehát a gyulai tápzsilipen keresztül történik a Fehér-Körös vízjárásától függően. A kivezetés Kettős-Körös vízjárásától függően szivattyús, vagy gravitációs. A betáplálás a kivezetés módjának függvénye, ugyanis a vízminőség-javító szivattyús kivezetés költségviselése nem megoldott. 1955-ben volt először példa vízminőségi kárelhárítási jelleggel a torkolati szivattyúzás végzésére, ugyanis a betáplálás szüneteltetése néhány napon belül – különösen melegben – kritikus állapotot jelenthet. Vízpótló rendszerek Szeregyházi úszó vízkivételi mű A Gerlai-holtág élővilágának fenntartása érdekében Veszénél a vízhozamot meg kell felezni, és ezért mire az Élővíz- csatorna vize eljut a békéscsabai Nagyrétre, mindössze 300 liter víz csordogál a 2 m3 helyett.
E probléma áthidalására létesítették a szeregyházi vízkivételi művet, amely a Fehér-Körösből kiindulva a Csíkosér- Élővíz összekötő csatornán keresztül 0,5 m3/s vízpótlására alkalmas. Dánfoki- éri szivornya A harmadik betáplálási pont, melynek köszönhetően Békés belterületén 10-12- szer nagyobb mennyiségű víz halad át, mint a szivornyák üzembe helyezése előtt. Az 1987-88-ban létrehozott vízpótló mű 2,2 m3/s víz betáplálását biztosítja a békési duzzasztó üzemétől függően. (További bővítéssel ez 3,4 m3/s-ra növelhető.)
46
Mindezeket a viszonyokat csak addig lehet fenntartani, amíg a Romániából érkező hozamok a rendelkezésre állnak. (Nyári, hosszantartó, aszályos időszakban a naponta érkező vízmennyiség drasztikusan csökken, ennek vonzata a mérsékelt gyulai betáplálás.) Az Élővíz- csatorna funkciója Mivel három város tengelyén folyik keresztül, hasznosítási funkciói sokrétűek. Mezőgazdasági vízhasznosítás Az egyik legősibb funkciója a mezőgazdasági vízszolgáltatás. A gyepek öntözése hazánkban itt kezdődött el a legelsők között. Átlagosan 1.500 ha terület öntözésére van lehetőség. Árvízvédelmi funkció Az árvízvédelmi töltések megfelelő kiépítettsége, s az árvízvédelmi szükségtározók kialakítása után ez a funkciója háttérbe szorult. Ennek ellenére a városok körüli körtöltések és a körgáti zsilipek üzemképességét célszerű fenntartani, habár a városok helyenként túlnőttek a körtöltéseken. Belvízi funkció Az Élővízcsatorna egyben a belvízrendszer befogadója, mely két öblözetből áll: gyulai öblözet: 57,7 km2 békés öblözet: 665,3 km2 A belvizek lefolyását segítő csatornák: Csíkos-éri csatorna, Kígyósi főcsatorna, GyulaKispél- Eleki csatorna. Ipari vízellátás Minden korszakban jelentős szerepe volt az ipari vízellátásban. Folyamatos vízszinttartást igényel. Intézmények, vállalatok vízzel való ellátását szolgálja. Környezetformáló és természetvédelmi szerepkör Vitathatatlan, hogy a csatorna természetvédelemben, környezetvédelemben, városkép alakításában meghatározó szerepet tölt be, hozzátartozik az itt élők mindennapjaihoz, a város legnagyobb közjóléti zöld- és vízfelülete. A vízpótlás növelésével és kiegyenlítettebbé tételével, a vízminőség javításával, a környezetrendezéssel rekreációs hatása fokozható.
Megoldásként: - „zöld folyosó” szerepkör, ezen a tájon élő őshonos flóra és fauna számára összekötő kapocsként való hasznosulása és menedékhelye, - városképformáló hatás, mely idegenforgalmi szempontból is kétségkívül vonzó, - széles körű propagandával elérhető, hogy az Élővíz- csatorna megismerése, megvédése közös lakossági érdekké váljon, - bármiféle rehabilitáció, parkosítás mellett a mindenkori mederstabilizáció is tájba illő legyen. Csapadékvizek elvezetése
47
Békéscsaba csapadékvíz elvezető rendszere Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának kezelésében van. Az elvezetett csapadékvizek befogadója az Élővíz- csatorna. A csapadékvíz elvezető rendszer fő elemei: - átemelő telep: 21 db - nyílt árok hossza: 107.000 fm - zárt csatorna hossza: 150.000 fm Tavak Felszíni vizeinket gazdagítják a városunk D-i részén található bányatavak, melyek közül a Fás- tó (45,2 ha) és a Csaba- tó (25 ha) a legnagyobb kiterjedésű. A tavak külszíni fejtésű agyagbánya nyerőhelyek helyén alakultak ki, melyek ma sok horgász számára biztosítanak rekreáció formájában pihenési és sportolási lehetőséget. 1.3.2. Felszín alatti vizek Talajvíz A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Békéscsaba "érzékeny" felszín alatti vízminőség- védelmi területen lévő település. A Békéscsabán megvalósult szennyvízberuházás következményeként minimálisra csökkennek, illetve megszűnnek a talajvizet érő, a nem közművel összegyűjtött települési folyékony szennyvíz talajvízbe szivárgásából kialakuló szennyező hatások, melynek eredményeként javul a talajvíz minősége, csökken a talajvíz szintje, ezáltal a belvízveszély. A termálvíz hasznosítása A Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvizű fürdő. A fürdő 76 Celsius és 40 Celsius fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség. Belső medencék I. sz. kút kataszteri száma: B-252 Létesítés éve: 1959 Talpmélység: 1974 méter Kifolyó víz hőmérséklete: 76,0 Celsius fok
. . . . .
Kültéri medencék II. sz. kút kataszteri száma: B-1018 Létesítés éve: 1978 Talpmélység: 800 méter Kifolyó víz hőmérséklete: 40,0 Celsius fok
A 21. század feladata a korszerű energiagazdálkodás megteremtése. Magyarország sokat tehet a probléma megoldása érdekében. Valamennyi, a hő- (és hűtési) energiaigények kielégítést célzó megújuló energiaforrás alkalmazása támogatható. Ez hozzájárul az üvegházhatású gázok
48
kibocsátásának, a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a hőfogyasztók energia-költségcsökkentését eredményezi. A Békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő a KEOP-2011-4.2.0/B kódszámú „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázat keretében felújításra került. A beruházás rövid műszaki tartalma: - termál kutak fúrása, - gáztalanító létesítmény építése, - szivattyúk telepítése,500 m távvezeték építése, - hőcserélők beépítése, - légtechnikai egységek korszerűsítése, -
radiátorok cseréje, kazánok illesztése, a fűtés teljes erősáramú rendszerének korszerűsítése, új vezérlő rendszer kialakítása.
A termálenergia felhasználásával csökkenteni lehet a gázfelhasználást: - a medencék fűtésénél, - a központi fűtésnél, - a használati melegvíz előállításánál, - a légfűtésnél a sátorban, illetve a Jázmin Centerben. A beruházással megvalósult a primer oldalon a két kútból nyert vízzel történő hőenergia előállítása, illetve a termálmedencék elfolyó, illetve leeresztett vizéből a hőenergia visszanyerése. Így a jelenlegi gázfogyasztás legalább 70%-a megtakarítható. Jelentős vízmennyiség takarítható meg továbbá a termálvízhez hűtési célból kevert ivóvíz csökkentésével. 1.3.3. Vízbázis védelem A Közép-Békési Regionális Vízmű két üzemelő vízbázisból, a Kevermes-Lökösháza és a Medgyesbodzás vízbázisokból kapja a vizet. Ellátott települések: Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Dévaványa, Doboz, Gyomaendrőd, Kamut, Kétegyháza, Kétsoprony, Körösladány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Medgyesbodzás, Mezőberény, Méhkerék, Murony, Okány, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Tarhos, Telekgerendás, Újkígyós, Újszalonta, Vésztő.
49
Forrás: www.alfoldviz.hu A vízbázisok környezetében az ivóvíz bázisok védelme, megfigyelése céljából figyelő kutak kerültek kialakításra. A figyelő kutak mintavételezési előírásait az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, és vízügyi hatóság határozza meg a vízbázis adottságainak figyelembevételével. 50
Vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül: a) dögkút, hulladék- lerakóhely létesítése nem engedélyezhető, b) létesítmények szennyvize nem szikkasztható, c) szennyvíztisztító telep üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba és a talajon keresztül a talajvízbe, d) hulladékégető üzemeltetése során szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajba, e) kizárólag hobbi-, őrző- védő és csak a saját szükségletet kielégítő mennyiségű kisállatok tarthatók; sem kishaszonállat (pl.: sertés), sem (nagy) haszonállat (pl.: szarvasmarha) nem tartható. 1.3.4. Vezetékes ivóvízellátás Békéscsaba közigazgatási területén az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. látja el a lakossági és ipari fogyasztókat vezetékes ivóvízzel. A település vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 94 %. A város területén az elosztó hálózat hossza (bekötővezetékek nélkül) 356.208 km. A hálózatban rendelkezésre álló vízmennyiség 3.549.851 m3. 2013-ban a szolgáltató 2.840.008 m3 vizet értékesített a fogyasztók számára. A Békéscsabai víztorony A Békéscsabai víztorony építését 1957-ben kezdték meg és 1962-ben fejezeték be. A víztorony két fő részből áll: függőleges részből (csövek, lépcsők) és tölcsérszerű részből (víztér). A tölcsér részét a talajszinten rakták össze, majd a víztorony oldalán található menet segítségével függőlegesen felemelték. A torony tetején fordítottak a süvegen, amit így a menet tart a magasban. A víztorony 47,9 m magas. A víz magasba emelése után a víztoronyból a közlekedőedények elve alapján mozog tovább, hogy ellássa ivóvízzel a környező emeletes házak lakóit. A gravitáció révén kialakuló 470 kPa hidrosztatikai nyomás elegendő a hálózat működéséhez. A Békéscsabai víztorony teteje két gyűrűből áll, egy külső és egy belső gyűrűből, melyek nincsenek rekeszekre felosztva. A víztér 2.000 m3 kapacitású. Békéscsaba napi átlagos vízfogyasztása 6.000 m3, így a toronyban tárolt víz teljes egésze naponta cserélődik. A víztorony vizét évente két alkalommal leeresztik takarítás, átvizsgálás, karbantartás céljából. A szolgáltatott ivóvíz minőségi paramétereit a 2. sz. táblázat mutatja be a 2012. január 01 2012. december 31. időszakra vonatkozóan. 2. sz. táblázat Vízminőségi jellemző pH ammónium (mg/l) arzén (µg/l)
Érték 8,21 0,65 6,58 51
Határérték* 6,5-9,5 0,5 10
vas (µg/l) mangán (µg/l) összes aktív klór (mg/l) összes keménység (mg/l CaO) Fajlagos elektromos vezetőképesség (µS/cm) KOIps (mg/l) bór (mg/l) cianid (µg/l) fluorid (mg/l) nátrium (mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) bromoform (µg/l) dibróm- klór- metán (µg/l) diklór- bróm- metán (µg/l) kloroform (µg/l) összes trihalometán (µg/l) összes szerves szén (TOC) (mg/l) m- lúgosság (mmol/l) p- lúgosság (mmol/l) klorid (mg/l) higany (µg/l) kadmium (µg/l) összes króm (µg/l) ólom (µg/l) nikkel (µg/l) antimon (µg/l) szelén (µg/l) benzo(k) fluorantén (µg/l) benzo(b) fluorantén (µg/l) benzo(g, h, i)-perilén (µg/l) indeno(1, 2, 3-c, d)-pirén (µg/l) benzol (µg/l) alumínium (µg/l) benzo(a)-pirén (µg/l) EPH (µg/l) fenol index (µg/l) réz (mg/l)
51,27 81,50 0,06 62,27 373,86 1,55 0,09 0,00 0,07 68,35 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,10 0,00 1,56 4,04 0,02 14,91 0,00 0,00 0,00 1,65 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
200 50 50-350 2.500 5 1 50 1,5 200 0,5 50 trihalometánok összetevői, összesített határérték: 50
50 nincs szokatlan változás 1 5 50 10 20 5 10 policiklikus aromás szénhidrogének összetevői, összevont határérték: 0,1 1 200 0,01 2
*: az ivóvíz minőséi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint Forrás: www.alfoldviz.hu
1.3.5. A Békés Megyei Ivóvízminőség- javító program A „Békés Megyei Ivóvízminőség- javító Program” című KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009 azonosító számú projekt célja a fejlesztés kapcsán érintett települések vonatkozásában a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben 52
rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezet- Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján. A megkötött Vállalkozási szerződés elsődleges célkitűzése, hogy a jóváhagyott KEOP Pályázati Dokumentációban és a Támogatási Szerződésben foglalt, Vállalkozó teljesítésére vonatkozó vízminőség- javító megoldások, intézkedések megvalósítása (megtervezése, kivitelezése, üzembe helyezéséhez szükséges Vállalkozói dokumentumok biztosítása) eredményeképpen a szerződés tárgyát képező közüzemi vízellátó rendszereken a szolgáltatott ivóvíz minősége a vízigények, valamint az elosztóhálózat hidraulikai követelményeinek kielégítése mellett feleljen meg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete A.) és B.) táblázatában foglalt előírásoknak, továbbá a vas, a mangán és az ammónium tekintetében a C.) táblázatban foglalt előírásoknak, továbbá egyéb jellemzők esetében nem romolhat a munkák megvalósítását megelőzőhöz képest, ez alól kivételt jelentenek az adszorbeálható szerves halogénezett vegyületek, ahol az elfogadhatóság (technikai küszöbérték): 50 mg Cl/L AOX), továbbá feleljen meg a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletben foglalt előírásoknak. Funkcionális célok: -
megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz eljuttatása az ivóvízelosztó hálózatra csatlakozó fogyasztók részére, új gépészeti és elektromos rendszerek, illetve a meglévők felújítása, központi irányítási rendszer és ezzel kompatibilis helyi irányítástechnikai rendszerek kiépítése, automata üzemeltetésű vízellátó rendszer létrehozása.
A projekt keretében a regionális vízellátó rendszerről ellátandó települések jelenleg 2 térségi rendszerre, a Közép-békési regionális vízellátó rendszerre és az Orosházi Kistérségi vízellátó rendszerre kapcsolódnak, illetve több kisebb helyi vízbázisra alapozott települési vízellátó rendszerről kerülnek ellátásra. A Békés Megyei Regionális Vízellátó Rendszer vízbázis oldala a Közép-békési Regionális Vízellátó Rendszer és az Orosházi Kistérségi Vízellátó Rendszer termelő telepeinek rekonstrukciójával és bővítésével, valamint két új víztermelő telep (Kunágota, Kaszaper) létesítésével alakul ki. A szolgáltatásra alkalmas minőségű víz biztosítása érdekében tiszítástechnológia telepítése szükséges 3 db meglévő (Lőkösháza- Kevermes, Csanádapáca, Újkígyós) és 1 db új kialakítású termelőtelepen (Kaszaper). A létesítmények az Alföldvíz Zrt. üzemeltetésében állnak, amely szervezet feladat- és felelősségi körét, kötelezettségeiket a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet határozza meg. Nagyon fontos elem a települési hálózati rekonstrukció megvalósítása, ez által biztosítva a regionális vezetéken eljutatott megfelelő minőségű víz biztosítása a települési hálózaton keresztül a fogyasztóknak. Összefoglalva a projekt keretében megvalósul az önálló rendszerek összekapcsolása, valamint a programban részt vevő településeken, így Békéscsabán is a hálózat rekonstrukciója. A rekonstrukció munkálatok a következők: 53
- ivóvíz bekötővezetékek cseréje, - meglévő utcai gerincvezetékek cseréje a hozzátartozó bekötésekkel együtt, - tűzcsapok cseréje, - földalatti csomópontok kiépítése, - aknák építése, melyekben kialakításra kerülnek a szivacslövedékes hálózat mosatáshoz szükséges mosató idomok, - a meglévő hálózat végek összekötése, ezzel is a legjobb minőségű víz biztosítása a lakossági fogyasztok számára. A házi bekötővezetékek cseréje Békéscsabán 1.593 db háztartást érint.
1.3.6. Szennyvízelvezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 pályázat keretében nyert támogatást a város meglévő csatornahálózatának bővítésére és az üzemelő szennyvíztisztító telep fejlesztésére vonatkozóan. A projekt teljes költsége 17.751.542.000,Ft. A szennyvízcsatorna hálózat beruházás keretében 2013. januárjára összesen több mint 174 km új gerinccsatorna és nyomóvezeték épült meg, emellett sor került 9.436 db bekötőcsatorna, 31 db új átemelő megépítésére és 34 db meglévő átemelő rekonstrukciójára. A csatornahálózat lefedettsége 95 %. A városi csatornahálózat elválasztott rendszerű – külön szennyvíz és külön csapadékvíz elvezetés – gravitációs hálózat. A település területén keletkező szennyvizek a hálózatba kerülve gravitációsan jutnak a szennyvíz öblözeteknek megfelelő átemelőbe. Ezek az átemelők elhelyezkedésüktől és teljesítményüktől függően fő- és közbenső átemelők. A város szennyvize 3 végátemelő segítségével jut el a technológiájában megújult szennyvíztisztító telepre. Azokról a területekről, amelyek nem kerültek csatornázásra, a szennyvíz, szippantó kocsikkal jut a szennyvíztelep speciálisan erre a célra megépített műtárgyaira. A csatornázatlan területeken a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatást az ALFÖLDVÍZ Zrt. látja el. 1.3.7. Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telep korszerűsítése a mechanikai tisztítás és a biológiai tisztítás műtárgyainak teljes kőrű cseréjével valósul(t) meg a 2014. évben 3,7 milliárd Forintból. A biológiai tisztítás átalakítása mellett korszerű iszapkezelési technológia került kiépítésre, amely az iszapelhelyezés lehetőségeit bővíti. A korszerűsítés révén, világszínvonalú technológia alkalmazásával az egyik legmodernebb hazai, a szennyvizek komplex kezelését biztosító létesítmény jött létre. Az új rendszer összességében kiváló tisztítási hatásfokot tesz lehetővé, miközben a tisztítótelep energiafelhasználása is kedvezővé válik. A szennyvíztisztító telep a Békéscsaba, külterület 0574, 0575, 0582/6, 0584, 0570/14 hrsz. található. A telep Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában van, üzemeltetője az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű- szolgáltató Zrt. 54
A korszerűsített szennyvíztisztító telep tervezési adatai Napi tervezett szennyvízmennyiség (csatornán érkező+szippantott): Mechanikai tisztítás max. hidraulikai kapacitása: Biológiai tisztítás max. hidraulikai kapacitása: Átlagos szennyvízmennyiség:
20.000 m3/d 4.650 m3/h 2.500 m3/h 833 m3/h
Szippantott szennyvíz mennyiség a napi szennyvízmennyiségen belül Technológiai csurgalékok (belső terhelés) - Technológiai saját szennyvíz: - Összes napi hidraulikai terhelés:
max. 1.000 m3/d 21.005 m3/d
A szennyvíztisztító telep külső biológiai terhelése: A telepen keletkező csurgalékvíz: A szennyvíztisztító telep teljes mértékadó terhelhetősége:
133.333 LE. 6.435 LE. 139.768 LE
330 m3/d
A szennyvíztisztító telep főbb technológiai egységei: • Új Mechanikai tisztítás, melyek műtárgyai az alábbiak: - Gépi tisztítású finomrácsok (3 db 3 mm résméretűek, kapacitása: 1 550 m3/h/rács, szintvezérléssei + tartalékként: l db kézirács, 10 mm pálcaközzel), - Levegőztetett hosszanti átfolyású homok- és zsírfogók (3 db vb. műtárgy, L= 15,3 m), - Szippantott szennyvíz fogadó (5 mm-es gépi finomráccsal, 21 m3 -es vb. átemelő medence), • Meglévő előülepítők (2 db) felújítva, előülepített szennyvíz átemelő • Osztó- és csapadékvíz árapasztó művek • •
Új biológiai tisztitóműtárgyak (4 db C-TECH medence, Vhaszn= 5 150 m3 /medence), Új utótisztítás, melynek részei: - Utószűrők (4 db 40 11m szűrőszövetes forgódobos szűrő, kapacitás: 625 m3/h /berendezés), - UV fertőtlenítő (nyitott vb. csatornában, 13 x 14 x 2,4 m). • Új anaerob iszapkezelés gázhasznosítással és komposztálással, melynek főbb technológiai egységei: - nyers és fölösiszap elvétel, - iszap homogenizáló medence a nyers és a fölösiszap összekeverésére, - gépi iszap elő sűrítés, - anaerob mezofll rothasztás, - biogáz hasznosítás biogáz/földgáz kazánban és gázmotorban, - rothasztott iszap tárolás, - rothasztott iszap víztelenítés, - iszapvíztelenítésből származó csurgalékvíz kontrollált visszatáplálása a technológia elejére, - víztelenített szennyvíz iszap komposztálás. 55
A tisztítási technológia ismertetése A teljes szennyvíztisztítási folyamatot folyamatirányító számítógéphez csatlakoztatott 6 db, multimaster üzemmódban működő PLC- állomást tartalmazó irányítástechnika vezérli.
A telepre a város irányából nyomóvezetékeken érkező, továbbá a kihordásos szennyvizet épületben elhelyezett - gépi rácsokon megszűrik. Innen a szennyvíz a hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogókba folyik. A műtárgyban a homokfogók mellett hosszanti irányban futó válaszfallal kialakított zsírfogókban történik a felúszó zsírréteg eltávolítása. A homokfogókból elfolyó szennyviz a biológiai osztóműbe jut, ahonnan biológiai tisztításra kerül max. 2.500 m3 /h szennyvíz. Az osztóműről az előülepítőkre vezetett szennyvíz átemelő műtárgyon keresztül jut a változó vízszinttel üzemelő C-TECH medencékbe, amelyekben a szerves anyagok lebontása mellett a nitrifikáció, denitrifikáció, és biológiai foszforeltávolítás is megtörténik, ez utóbbi fokozására szükség szerinti vegyszeres kezelést [vas(IlI)- szulfát oldat] alkalmaznak. Ezt követően a szennyvíz az utószűrőkre, majd a fertőtlenítő műtárgyba jut, ahonnan a szennyvizet gravitációsan, zárt vezetéken a befogadóba vezetik. A tisztított szennyvíz befogadója az Élővíz-csatorna balpart 14+140 km szelvénye. A nyers és fölösiszapot összekeverés után gépi sűrítőkre vezetik, polielektrolit alkalmazása mellett. Az így kezelt iszap a sűrített iszaptározóba folyik, míg a gépi sűrítés csurgalékvizeit visszaszivattyúzzák a technológia elején lévő rácsra. A szennyvíziszapból biogázt állítanak elő, mely elégetésével villamos- és hőenergia termelődik, amit a telep létesítményeinek fűtésére fognak használni. A rothasztott iszapok centrifugás víztelenítésekor keletkező csurgalékvizeket (azok magas ammónia és foszfortartalma miatt) gyűjtik, majd programozottan adják fel a finomrácsokhoz. Az utóérlelő- komposztáló terület szennyezett vizeit gyűjtést követően a prizmákra, vagy a telepi szennyvízhálózatba szivattyúzzák. Az elfolyó tisztított szennyvíz előírt minőségi paramétereit a 3. sz. táblázat tartalmazza. 3. sz. táblázat Komponens pH KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) ammónia- ammónium- nitrogén (mg/l) összes nitrogén (mg/l) összes foszfor (mg/l) összes lebegőanyag (mg/l) szerves oldószer extrakt (SZOE) (mg/l) összes arzén (mg/l) összes higany (mg/l) összes kadmium (mg/l)
Kibocsátási határérték 6,5-9,0 75 25 5 10 20 1 35 5 0,5 0,01 0,05 56
Megjegyzés Te Te Te Te E: V. 1. - XI. 15. E:XI. 16. - IV. 30. E E Te* E E E
összes kobalt (mg/l) összes nikkel (mg/l) összes ólom (mg/l) összes ón (mg/l) összes króm (mg/l) összes réz (mg/l) összes cink (mg/l)
1,0 1,0 0,2 0,5 1,0 2,0 5
E E E E E E E
Jelmagyarázat: Te: a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. 2. sz. melléklet "időszakos vízfolyás befogadó" területi kategória határértéke E: egyedi határérték *: állati/növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros
A teljes szennyvízberuházás eredményeként: - Békéscsaba szennyvize többé nem szennyezi a környezetet, - javul az Élővíz-csatorna és közvetve a Kettős-Körös vízminőségi állapota, - jelentősen csökken a sok problémát okozó talajvíz szennyezettsége, - csökken a talajvíz szintje, ezáltal mérséklődik a belvízveszély, - megszűnnek a tisztítatlan szennyvizek okozta közegészségügyi kockázatok, a fertőzés- és járványveszély, - a környezet állapotával együtt javul a békéscsabaiak életminősége, - növekszik az újonnan csatornázott ingatlanok komfortfokozata, értéke, - az érintettek számára kényelmesebbé válnak a mindennapok, - a város közel teljes körű csatornázásával megvalósul a különböző településrészek közötti esélyegyenlőség. A projekt megvalósulása tehát hozzájárul a szennyvíztisztítási tevékenységek környezetterhelő hatásainak minimalizálásához és a környezetszennyezés megelőzéséhez, ezáltal biztosítja a környezet védelmét, elősegíti egy tisztább, zöldebb, élhetőbb Békéscsaba megteremtését.
57
1.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A települési szilárd hulladék begyűjtése- elszállítása Békéscsaba közigazgatási területén a települési szilárd hulladék (EWC 20 03 01) közszolgáltatás keretében történő begyűjtését- és elszállítását a közszolgáltató Békés- Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásainak megfelelően közszolgáltatói hulladékgazdálkodási engedély és OHÜ minősítés birtokában végzi a 2014. évben. A 2015. évtől a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el a közszolgáltatási tevékenységet a rendelkezésre álló információk alapján. A közszolgáltató a hulladék begyűjtését és elszállítását ütemterv alapján a hét meghatározott munkanapján a város adott területein végzi. A hulladékelszállítás munkarendje 0600-2200 időszak. A begyűjtésre kerülő hulladék a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Műbe kerül beszállításra. A 2013. évben 13.811,672 tonna települési szilárd hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. Évente 2 alkalommal, tavasszal és ősszel lomtalanítási napot szervez az Önkormányzat, mely keretében a lakosság által közterületre kihelyezett lom hulladék (EWC 20 03 07) elszállításra kerül a közszolgáltatás keretében. A 2013. évben 195,160 tonna lom hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. Közterületi zárható hulladéktárolók kialakítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakossági szilárd kommunális hulladék szállítási közszolgáltatáshoz használt gyűjtőedények zárható térben történő elhelyezéséhez vissza nem térítendő támogatási pályázatot hirdetett. A lakóközösségekkel megkötött támogatási szerződések a rendelkezésre álló pénzügyi keret, valamint a kukatárolók zárhatóvá tételre előírt 2014. december 31-ei teljesítési határidő figyelembevételével ütemezetten kerültek megkötésre. A nyertes pályázók közterületen a zárható hulladéktárolót az ún. „TRESPA-BLOKK” nevű terv alapján valósíthatják meg, mely kielégíti a városesztétikai, higiéniai és a használhatósági követelményeket. A pályázat meghirdetése óta a lakóközösségeknek kifizetett támogatási összegeket az alábbi táblázat szemlélteti. 4. sz. táblázat Év Összeg 2009. 10.533.353,-Ft. 2010. 20.937.061,-Ft. 2011. 10.986.416,-Ft. 2012. 23.248.659,-Ft. 2013. 24.197.565.-Ft.
Támogatott háztartás (db) 766 1.689 733 1.612 1.840*
* Az Áchim lakótelepen 2013 évben indult a zárható kukatárolók kivitelezése, amely 2014-ben fog befejeződni. Így az itt található 260 lakás mindkét évben szerepel
58
Szelektíven gyűjtött hulladék elszállítása Békéscsaba város közigazgatási területén a szelektív hulladékgyűjtés 1998-ban kezdődött 7 db hulladékgyűjtő sziget kialakításával. Jelenleg 29 db lakossági szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemel a közszolgáltatás keretében a város területén. A szelektíven összegyűjtött papír (EWC 20 01 01) és üveg (EWC 20 01 02) hulladék elszállítása hetente egy alkalommal, a műanyag (EWC 20 01 39) hulladék nyári időszakban hetente két alkalommal, az év többi időszakában heti egy alkalommal történik a gyűjtőszigetekről. Az így összegyűjtött és további kezelésre alkalmas hulladékok megfelelő engedéllyel rendelkező hasznosítónak kerülnek átadásra. A 2013. évben 41,94 tonna papír- és karton, 94,24 tonna üveg, és 40,47 tonna műanyag hulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. A zöldhulladék (EWC 20 02 01) elszállítása az április 01. és november 30. időszakban a szerdai munkanapokon történik. A szolgáltatás ezen időszakban folyamatosan működik - gyakorlati tapasztalatok alapján - egy nyár eleji és egy ősz végi vegetációs csúcsidőszakkal. Ezen csúcsidőszakokban a lakosság által közterületre kihelyezett zöldhulladék mennyisége közel a duplájára emelkedik a csúcsidőszakon kívüli átlagosan kihelyezett hulladék mennyiséghez képest. A 2013. évben 3.396,8 tonna zöldhulladék került begyűjtésre Békéscsaba közigazgatási területén a közszolgáltatás keretében. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A hulladékkezelő mű a Békéscsaba, 0763/24 hrsz.-ú területen került kialakításra 1996-ban a Mezőberényi főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén. A hulladéklerakó eredetileg 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütemű depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei, a komposztáló tér. Az eredetileg 4 ütemre tervezett depónia területéből 3 ütem lesz megvalósítva (a 2. ütem ezen belül két lépcsőben). A 4. ütem területe kivált a Hulladékkezelő Mű területéből, ahol DAREH beruházás keretében megvalósításra kerül a regionális válogató és komposztáló. Ennek megépültét és beüzemelését követően már csak a válogatóműből kikerülő, hasznosításra alkalmatlan hulladékok fognak a lerakóba kerülne végleges elhelyezésre. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. Az I. ütemű depónia aljzatszigetelésének védelmére a megfelelő talajvízszint tartása érdekében 2 db talajvízszint szabályozó kút került kialakításra. A hulladéklerakó I. ütemének átmeneti felső- záró réteg kialakítása megtörtént. A végleges felső- záró réteg rendszer kialakítására előírt határidő 2019. december 31. A II/B ütem kialakítása a 2014. évben megtörtént, feltöltésére a II/A ütemű depónia telítődését követően 2014. nyár végén megkezdődött. A Békéscsabai Hulladékkezelő Központ 59
A Békéscsabai Hulladékkezelő Központ a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű közvetlen környezetében kerül kialakításra a tervek szerint a meglévő tevékenység kiegészítéseként. A Központ egy válogatóműből és egy biológiai kezelő telepből fog állni, melynek területe 58.514 m2. Szerepe a begyűjtött települési szilárd hulladék nagy hatásfokú kezelése a nagy mértékű hasznosítás érdekében, illetve a maradék hulladék ártalmatlanítása. A válogatómű kapacitása 120.000 tonna/év,melyből a feldolgozást, válogatást követően anyagában hasznosításra kerül legalább a beérkezett hulladék 25- 30 %-a. A vegyesen gyűjtött kommunális hulladékból a leválogatott szerves anyag biológiailag stabilizálásra kerül, majd ezt követően a depónián kerül hasznosításra takaróanyagként. A tervezett biológiai kezelő telep kapacitása 30.000 tonna/év. A zöldhulladék külön kerül begyűjtésre és komposztálásra. A komposzt talajerő utánpótló anyagként kerül felhasználásra. A Kétegyházi úti rekultivált szilárdhulladék lerakó telep A 2012. évben a felhagyott hulladéklerakó rekultivációs kivitelezési munkái megvalósultak, mely során a depónia rétegrendje kialakításra került, a műszaki létesítmények (gázszivárgó kőrakatok, övárok, kerítés) kiépítésre kerültek, a véderdő telepítésre került. A rekultivált hulladéklerakó utógondozási időszaka a 2013. évben megkezdődött. Állati hulladék elhelyező telep A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek vannak elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy- két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. 1.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Békéscsabai a Békési- sík kistáj területén fekszik. A kistáj Békés és Jász- Nagykun- Szolnok megye területén helyezkedik el, területe 1.250 km2. Domborzati adatok.
A kistáj 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalékkúp-síkság peremi része. Kis átlagos relatív reliefű (2—3 m/km2), ÉNy-on 5 m/km2 feletti. Egyhangúságát a DK-i részen mélyen bevágódott Hajdú-völgy kanyargós medre, valamint a Kondoros környéki elhagyott medermaradványok csökkentik. A kistáj az alacsony ármentes síkságok orográfiai domborzattípusába sorolható; felszínén mozaikszerűen néhány rossz lefolyású alacsony síksági típus is azonosítható. Horizontálisan gyengén szabdalt. Jellemző formái fluviális- fluvioeolikus genetikájúak Földtani adottságok. A változatos felszín közeli pleisztocén- holocén üledéksor aljzata pliocén-pannóniai, 60
jelentősebb mennyiségű szénhidrogén kincset tartalmazó (Szarvas, Endrőd mintegy 8 Mt CH egyenérték) rétegsor. A felszíni infúziós löszös, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi ill. a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, ill. azok közén rakódtak le. Ezekhez az üledékekhez jelentős hasznosítható nyersanyag előfordulások kapcsolódnak: cserép- és vázkerámiai agyag (Békéscsaba 11 Mm3), téglaagyag (Mezőberény 6,5 Mm3, Gyoma 0,5 Mm3), falazó és vakoló homok (Kondoros, Endrőd, Csárdaszállás, Kamut, Örménykút). Termőföld védelem A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. Békéscsaba közigazgatási területe 19.393,2746 ha, melyből - belterület: 3.082,2427 ha, - külterület: 16.057,8963 ha, - zártkert: 253,1356 ha. A mezőgazdasági területek művelési ágankénti megoszlását az 1. sz. diagram szemlélteti. 1. sz. diagram
A szántó művelésű ágú termőföldek AK átlaga a 2014. december 10. napi állapot szerint 38,70 AK/ha. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § alapján más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelmének érvényesítése 61
érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Ezzel összhangban a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A termőföldről szóló törvény 11. § szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni törekedve a takarékos, a várható és tényleges igényekkel összhangban lévő igénybevételre. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A termőföld védelme érdekében, valamint az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez betartandóak a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben előírt „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszer előírásai. 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről. 2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében. 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye; c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, kivéve a vetőmag célra termesztett hibridkukorica; d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. 4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
62
5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. 10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 11. Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások: 11.1. Nem juttatható ki a) műtrágya a MePAR- ban grafikusan megjelölt felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban; b) szervestrágya ba) a MePAR- ban grafikusan megjelölt állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban, bc) a MePAR- ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méteres sávban, azzal, hogy a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű. 11.2. A 11.1. pont b) alpontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be. 12. Állandó legelők védelmére vonatkozó előírások: amennyiben a területet nem legeltetik rendszeresen, a területen tárgyév szeptember 30-ig legalább egyszer tisztító kaszálást kell végezni.
63
1.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni. A városban a műemléki védelem alatt álló épületek jegyzékét Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 1. a) sz. függeléke tartalmazza, amely a környezetvédelmi program 2. sz. mellékletében található. Békéscsaba helyi védelem alatt álló építményeinek felsorolását Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 1. b) sz. függeléke tartalmazza, melyet a környezetvédelmi program 3. sz. melléklete szemléltet. Fejlesztések Belváros rehabilitáció I. ütem A beruházás keretében a 2013. évben megvalósult: - Szent István tér revitalizációja, - Szent István tér – Szeberényi tér – Kossuth téri csomópont fejlesztése, - Luther utca fejlesztése az Irányi utca – Kossuth tér között, - Irányi Dániel utca felújítása, - Szabadság téri buszforduló és buszmegállók átalakítása, - Andrássy út - a Szent István tér és az Irányi utca közötti szakasz felújítása, - Homlokzat felújítások a Városháza, a Szent István tér 8. és 10. sz. alatt, - a Belváros Parkolóház megépítése. Békéscsabai Vásárcsarnok és Piac A 2014. évben a zöldségpiac megújult. A zöldségpiac területén az összes árusító asztal újra cserélése megtörtént, a térrész lefedésre került. A Trefort utcán kerékpártárolókat építettek a bevásárolni kerékpárral érkezők számára. Csaba Park A város határában fekvő 51 hektáros parkerdő területén található Csaba Park, kolbász hírnevére épülő szórakoztató- és rendezvényközpont. A komplexum kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejleszti, megteremti az ellenőrzötten minőségű hagyományos Csabai kolbász készítésének bázisműhelyét és segíti kolbászt előállítókat a piacra jutásban.
A Csabagyöngye Kulturális Központ
64
a Csabai a csabai prémium a Csabai
Az Agóra projekt keretében egy modern, 6.154 m² hasznos alapterületű, multifunkcionális közösségi, közművelődési központ kerül megépítésre Békéscsabán. A projekt központi elemét a Békéscsabán Ifiházként ismert, 1967-ben átadott művelődési, kulturális, szórakoztató, oktatási és igazgatási funkcióknak is helyt adó épület részleges bontása, illetve felújítása, bővítése, és a fent felsorolt funkciók megvalósítását szolgáló eszközök beszerzése jelenti. A volt Ifiház központi szerepet töltött be nemcsak Békéscsaba, hanem az egész megye szórakozni-kikapcsolódni vágyó lakosságának az életében az elmúlt négy évtizedben, azonban az épület állaga, felszereltsége, térkapcsolatai, főbb helységeinek a kialakítása alkalmatlan tette egy modern kulturális- szórakoztató központtal szemben támasztott követelményeknek való megfelelésre. A projekt az önkormányzat hosszú távú belváros megújítási programjának részeként kerül megvalósításra. A beruházás révén nem csak a helyi közösségi- közművelődési- kulturális élet központi épülete kerül megépítésre, hanem a megyeszékhely térszerkezetében az elmúlt két évtizedben végbement kedvezőtlen folyamatok kerülnek megállításra. A belváros fejlesztését célzó további beruházásokkal, a városközpont ingatlanjainak és közterületeinek felújításával Békéscsaba belvárosa ismét alkalmassá válik a klasszikus városközponti funkciók betöltésre és megtartására. Kórház utcai stadion rekonstrukció A támogatásból az előzetes tervek szerint az alábbi műszaki tartalom kerül megvalósításra: - küzdőtér dréncsövezése, automata öntözőrendszerrel és fűtőrendszerrel történő ellátása, - a stadion északnyugati oldalán meglévő régi lelátó helyén új lelátó építése 2400 ülőhely kialakításával, a földszinten a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) előírásainak megfelelő öltözők és kiszolgáló helyiségeik, vizesblokkok, bírói öltözők, dopping ellenőrző és egészségügyi helyiségek, valamint nézői vizesblokkok kialakításával, - a meglévő, Kórház utca felőli lelátó végeinek elbontása, a megmaradó rész szerkezeti megerősítése, majd az új lelátóval megegyező módon történő lefedése, - az új lelátó északkeleti oldalán zárt parkoló kialakítása, - a meglévő pályavilágítási eszközöket korszerűsítése, valamint két világítási tartóoszlopot átkell helyezni a megfelelő fényviszonyok elérése érdekében, - beléptető-, biztonsági-, hangosítási rendszerek kialakítása és módosítása az MLSZ előírásainak megfelelően, - eredményjelző beszerzése és kihelyezése. 1.7. TERMÉSZET- ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELEM, TÁJVÉDELEM Zöldterület nagysága: Park felület nagysága: Erdő területek nagysága:
2.426 ha 97 ha 150 ha
NATURA 2000 területek
65
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Békéscsaba az alábbiak szerint érintett: -
különleges természet megőrzési területek: Körösközi erdők (HUKM20011): 01221, 01237, 01238, 01239, 01240, 01242, 01269/2, 01269/3, 01269/4, 01269/5, 01270, 01286, 01299, 01300, 01301/1, 01301/3, 01302, 01303/1, 01303/2, 01305, 01308, 01309, 01310, 01311/1, 01314/10, 01314/12, 01314/13, 01314/14, 01314/15, 01314/18, 01314/19, 01314/20, 01314/21, 01314/22, 01314/23, 01314/4, 01314/8, 01314/9, 01315/9, 01322, 01324, 01325, 01326/1, 01367
-
kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Gyula- Szabadkígyósi gyepek (HUKM20010): 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149, 0150, 0151, 0152, 0153, 0154, 0155/1, 0156, 0158, 0159, 0160, 0161, 0170/1, 0170/2, 0171, 0172, 0173, 0174, 0175/2, 0175/3, 0175/4, 0175/5, 0175/6, 0175/7, 0176, 0177, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187/1, 0187/2, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0205, 065/6
Kunhalmok A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése rendelkezik. A Tvt. a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja. Békéscsaba határában, Póstelek mellett található a Veszei- domb kunhalom. Helyi jelentőségű természeti területek A város közigazgatási területén belül a helyi természeti területeket Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának 3. sz. függeléke tartalmazza, melyet az 5. sz. táblázat szemléltet. 5. sz. táblázat Megnevezés Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke Negyedik kerületi belvíztározó és környéke Parkerdő Fürjesi vadkörtés és ősgyepmaradvány Ó-gerlai Kovácsi-erdő Gönci (gerlai) platán fasor Gerlai védgát és kubikjának növényzete Öntözött rét
Hrsz. 7480 6103/1, 6103/3, 6169/2, 6169/5, 6169/7, 6273/1, 6173/2, 6174, 6197, 6198, 6199, 6200, 6201 0282/1, 0283, 0284/14, 1498/26, 1508, 1509/1, 1512/5 0954 01206, 01208 0318 01262, 01263, 01369, 01370, 18263, 18372 0141, 0144, 0145, 0146, 0147, 0149, 0150, 0151, 0153, 0154, 0156, 0157, 0158, 0159, 0160, 0161, 0168, 0169, 0170/2, 0173, 0175/4, 0176, 0178/1, 0178/2, 0179, 0180, 0181, 0182, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198,
66
Békéscsaba-Nagyrét, Élővíz-csatorna mellett lévő 3 db fehérnyár (Bandikafa) Békéscsaba-Nagyrét, Élővíz-csatorna mellett lévő fehérnyár (Cimborafa) Pósteleki Génrezervátum Pósteleki kastélypark Békéscsaba, Fiala Tölgyfa-csárda mellett lévő idős kocsányostölgyek Fényes Tanya, 1365 sz. alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Nagyrét Tanya, 2316 sz. alatt 1 db kocsányostölgy Békéscsaba, Élővíz-csatorna partján, a Sikonyi dűlővel párhuzamosan, a Sikonyi gátőrházig egyedileg és sorfaként előforduló 35 db öreg fűz Békéscsaba, Lencsési úti tölgyfasor Békéscsaba, Széchenyi liget a csatlakozó izraelita temetővel együtt Békéscsaba, Kórházkert Békéscsaba, Deák utcai hársfasor Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár utcai 50-60 éves nyírfák Békéscsaba, Gyóni Géza u. 19 db ezüstjuharfa Békéscsaba, Árpád sor az Árpád ligettel együtt Békéscsaba, a volt Híd- és Vízmű Technikum kertjében lévő faegyedek Békéscsaba, Élővíz-csatorna két oldala Veszelytől Sikonyig, a gerlai Ó-Körös és Élővíz csatorna találkozási pontjáig I. világháborús hősi temető a Szarvasi úti híd mellett Békéscsaba, Kinizsi u. japánakác fasor Gerlai Kastélypark
0200, 0201, 0202, 0203, 0204, 0206/2, 0207/2 0478 0479 01341/2 01305 0824 11311 0553/5 1706
1706 809 795 101 209 3645 30-31/2, 18-20 48/2 0304-0312-0414-1410
4647/2 3792 18005
67
Élővilág védelem Békéscsaba Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának VI. fejezete az alábbiak szerint rendelkezik az élővilág védelem tekintetében: -
-
-
-
-
-
A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatal fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése. Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell. Amennyiben a pótolandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában, vagy egyéb okból, úgy a pótlást a Polgármesteri Hivatal által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli. A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó erdőterületekre, ahol a fakitermelési és erdősítési munkákat az Erdőgazdálkodási üzemterv alapján, és az erdészeti hatóság engedélye és előírásai szerint lehet végezni. Üzemtervezett erdő végleges felszámolása esetén viszont a fapótlás kötelező. A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor- fejlesztési terv készítendő, illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érintő út és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető. A beépítésre nem szánt területek élővilága (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetve funkcióit nem veszélyezteti. A külterületi közutak mentén a tájképi és az ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése és fenntartása szükséges.
A Csaba gyöngye projekt megvalósítása 2010. év tavaszán kereste meg a BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Kecskeméti Kutató Állomását Békéscsaba Megyei Jogú város azzal a tervvel, hogy a város neves polgárához, Stark Adolf nevéhez fűződő Csaba gyöngye (Bronnerstraube x Ottonel muskotály keresztezés) fajta méltó elismerést kapjon Békéscsabán. Ez annál is fontosabb, mivel a fajta adhatja a "város borát", ami újabb presztízsértékű lehetőséget jelent. A projekt koncepciója egyrészt ültetvény létesítése ebből, illetve más szőlőfajtákból, amelyek így bemutathatókká válnak az érdeklődőknek és azoknak a szakembereknek, akik a térségben szőlőtermesztéssel kívánnak foglalkozni. Emellett - a termőre fordulás után - lehetőség nyílik az ültetvény termésének hasznosítására is, ami friss csemegeszőlőként, borként, szőlőléként, mustként vagy pálinkaként is lehetséges. 68
A projekt több elemből áll: - szőlőültetvény létesítése és működtetése - feldolgozó, tároló, bemutató épület létesítése és működtetése az ültetvény mellett - bemutató gyümölcsös létesítése és működtetése A beruházások a források rendelkezésre állásának és a szakmai kívánalmaknak megfelelően több lépcsőben valósulnak meg. A kecskeméti intézmény a megkeresés alapján ajánlásokat tett a fajtaszerkezet, a telepítés kivitelezésének és működtetésének kialakítására, valamint szerződés alapján tanácsadói és szaporítóanyag-szállítói feladatokat is vállalt. Az szőlőültetvény kialakítása során több szempontot kellett figyelembe venni: - a terület ökológiai jellemzői - a kijelölt terület elhelyezkedése, megközelíthetősége - a terület többcélú hasznosítása (szőlő, gyümölcs, épület) - a művelhetőség szempontjai - a termés felhasználásának lehetőségei A fentiek alapján készült el a telepítés tervezete, illetve a termőre fordulásig végzendő munkák terve. A telepítéssel kapcsolatos engedélyeztetések feladatait a Város végezte el. A terület előkészítése 2011. év folyamán megkezdődött (mélyforgatás, tápanyagfeltöltés) és a telepítés megkezdéséig folyamatos gyommentesítés. Az ültetvény létesítését megelőzően vagyonvédelmi és vadkár-elhárítási okok miatt - megtörtént a terület teljes bekerítése. Az egyik legfontosabb kérdés a fajtaajánlás elkészítése volt. Szakmai szempontból a teljes (kb. 2 ha) terület Csaba gyöngye fajtával történő telepítése nem javasolt. Elsősorban a fajta betegségekkel szembeni viszonylag kisebb ellenállósága és a téli faggyal szembeni érzékenysége miatt, mivel a terület viszonylag kis tengerszint feletti magasságon, viszonylag kitett helyen, sík területen fekszik. Ugyancsak fontos, hogy a termés felhasználása is nehezebb az egyszerre történő szüret miatt. A javaslat alapján az ültetvény két részre, egy kb. 1 ha -os borszőlő és egy kisebb 0,5 ha-os csemegeszőlő telepítésre oszlik meg. A borszőlő területének kb. 50 %-a a Csaba gyöngye, a másik fele pedig egyéb borszőlő fajtákból áll (Cserszegi fűszeres, Generosa, Irsai Olivér, Rajnai rizling). Ezek részben illatos, több célra is alkalmas fajták, amelyek az érési sorban is követik a korai Csaba gyöngyét. Így a szüreti időszak valamennyire elnyújtható. A fajtalista tartalmazza a Csaba gyöngyén kívül, annak felhasználásával nemesített két másik borszőlőt, az Irsai Olivért és a különösen elterjedt Cserszegi fűszerest is. Így a fajtagyűjtemény bemutatja a Csaba gyöngye fontosságát a szőlőnemesítés területén is. A csemegeszőlők esetén a fő szempont olyan fajták telepítése volt, amelyek egyrészt tetszetősek, másrészt nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek, illetve megfelelő érési sorba állíthatók a folyamatos szüret érdekében. Az ajánlott fajták a kecskeméti Állomás által nemesített fajtasorból állnak: Angela, Esther, Fanny, Flóra, Lidi, Lilla, Nero, Palatina, Teréz. A kötött talaj miatt a telepítés mindkét fajtakör esetében csak oltványokkal végezhető.
69
A telepítés másik fontos kérdése a telepítési rendszer kialakítása. A viszonylag keskeny (kb. 60 méter széles, észak-déli tájolású) földrészleten, figyelembe véve a gépi művelés lehetőségét, 22 sor került kijelölésre. A borszőlő esetében 2,4 x 0,8 m, a csemegeszőlőnél kicsit nagyobb, 2,4 x 1,2 m sor és tőtávolság került meghatározásra. Az ültetvény egyik kulcskérdése a művelésmód megválasztása. Ehhez a környezeti viszonyok mellett figyelembe kell venni a telepített fajták sajátosságait, valamint azt, hogy az ültetvény művelhetősége hogyan biztosítható. Ennek alapján a javasolt művelésmód az ernyő. Ez viszonylag könnyen metszhető, művelhető, növény-egészségügyi szempontból megfelelő lombfal kialakítását teszi lehetővé, ami a termésérést és a szüretet is elősegíti. A telepítés lebonyolítása - az elmúlt évjáratok kedvezőtlen időjárásának (szárazság) és a szaporítóanyag-hiány miatt - két lépcsőben történt meg. Az első ütem megvalósítására 2012. április elején, a második ütemére 2012. november közepén került sor, ahol a tavaszi fagy miatti hiányok is pótlásra kerültek. A telepítések során 5.280 db bor- és 1.224 db csemegeszőlő oltvány került eltelepítésre. A támberendezés kiépítése a 2013. évben megtörtént. A 2014. évben az ültetvény területére bevezetésre kerül az áram, illetve egy kút fúrása, valamint az ehhez kapcsolódó csepegtető öntözőrendszer kiépítése fog megvalósítani. A vegetációs időszakban az ápolási munkák mellett a folyamatos mechanikai gyomirtás, talajés növényvédelmi munkák elvégzése, valamint szükség esetén a tőkék öntözése a feladat. Emellett elvégzendő még a fajtaazonosság ellenőrzése, az állomány szelekciója, valamint az esetlegesen elpusztult oltványok pótlása is. 1.8. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS A természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából, e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Amennyiben a környezethasználat során a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve jelentős, mérhető kedvezőtlen változás következik be, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, módon jelentősen leromlik, környezetkárosodásról beszélünk. A helyreállítási intézkedés olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Békéscsabán a 2014. évben megkezdődött a "Patyolat kármentesítése" a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság lebonyolításában.
70
A Békés Megyei Patyolat Vállalat 1973-tól kezdte meg tevékenységét a Vandháti út 1. sz. alatti, ahol ruhák vegytisztítását végezte. A vegytisztításához során felhasznált vegyszereket és azok vákuum desztillációs úton visszanyert maradékait is telephelyen tárolták, 1985-óta. A Patyolat Vállalat 1991. év végig egyéb telephelyről származó klórozott vegyszermaradékokat is fogadott. A nem megfelelően , - fólia zsákokba csomagolva, vagy fém hordókban - tárolt anyag a talajba és talajvízbe jutott, jelentős környezetkárosodást okozva. 1991. évben megkezdődött a Patyolat Vállalat felszámolása, amely 1995-ig tartott. A területen lévő környezetkárosodás megszüntetésére a felszámolási eljárás során nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet. Ekkor került a környezeti kármentesítés állami felelősségi körbe. A szennyeződés megszüntetése érdekében már 1996 novemberében ún. gyorsintézkedés keretében közel 1.200 tonna szennyezett talaj és mosóvíz került elszállításra a területről. A kármentesítés második ütemében tényfeltárás történt, mely a terület felső 5,5 m rétegének szennyezőségének feltárására korlátozódott. Ekkor létesült a volt Patyolat Vállalat területén 7 db a talajvíz figyelő monitoring kútból álló rendszer, amely szennyeződés terjedésének nyomon követését szolgálta. Ezen talajvíz figyelő monitoring kutakból vett vízminták vizsgálata, valamint a környező utcák (Vandháti u., Csiki u., Dobozi u. Tünde u.) közeli magánházas egyes telkein található ásott kutakból származó vízminták labor analitikai vizsgálata is megvalósult tényfeltárás során. Az eredmények alapján - több humán receptor felvételi utat is figyelembe véve megállapításra került, hogy a szennyezett talajvíz abban az esetben jelent kockázatot az emberi egészségre, amennyiben ivóvízként fogyasztják. Tekintettel arra, hogy a vizsgált terület közműellátással rendelkezik, az ásott, illetve fúrt kutakból ivóvíz kivétel nem szükséges, azok korlátozása megoldható. 1997-2001 között talajvíztisztítás történt a területen, melynek üzemi tapasztalatai alapján megállapításra került, hogy a szennyezés lehatárolására figyelemmel a műszaki beavatkozás folytatása indokolt. 2003-ban újabb 15 db figyelőkút került létesítésre, melynek célja a szennyeződés tovább terjedésének megállapítása volt. A 2004 – 2005 években. a további intézkedések megalapozása érdekében újabb részletes tényfeltárás került elvégzésre. 2006. január 1-től a vonatkozó Kormányrendelet alapján a környezeti kármentesítési projektek a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok feladatai közé kerültek átsorolásra, így került a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatósához a volt Patyolat környezeti kármentesítési feladatai. A 2008. évben műszaki beavatkozási és kármentesítési monitoring tervek készültek. Azonban tervek kivitelezésére nem állt rendelkezésre az azok elvégzéséhez szükséges pénzügyi forrás. A kármentesítés mielőbbi elvégzése érdekében az Igazgatóság kétfordulós KEOP pályázatot nyújtott be 2009. évben. A pályázat 1. fordulója során, a projekt előkészítést követően, július hónapban pedig megkezdődött az aktualizáló tényfeltárás és az in situ modellkísérletek kerültek elvégzése, valamit a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) készült. 2011 novemberében az I. fokú környezetvédelmi hatóság a benyújtott Műszaki Beavatkozási Terv (MBT) alapján kiadta kármentesítésre szóló kötelező határozatát. A 2013. évben az I. fokú környezetvédelmi hatóság jogerős határozata alapján a tartós környezetkárosodás ténye
71
feljegyzésre került a Békéscsabai Járási Földhivatalnál azon ingatlanokra amelyeken a szennyeződés kimutatásra került. 1.9.
A
KÖRNYEZETI
NEVELÉS
SZEREPE
A
KÖRNYEZETI
ELEMEK
VÉDELMÉBEN Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik az oktatásért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel. A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében. A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja - az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint - az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit, - a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
és
A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudományökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie. Az előbb felsorolt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében — szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával — támogatja. A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába 72
tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját. A város közoktatási intézményeinek pedagógiai programja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény és a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően tartalmazza a környezeti nevelés programját. A közoktatási környezeti nevelési program színterei: 1. Tanórai oktatás keretén belül kiemelt fontosságú: - a természettudományi tárgyak (környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia) oktatása, - az egyes tantárgyak oktatásánál a témának megfelelő, a hétköznapi élettel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások hozzárendelése, - osztályfőnöki órák keretében belül környezetvédelmi témájú interaktív témák feldolgozása. 2. Tanórai oktatáson kívül: - iskolai szakkörök indítása, - vetélkedők, versenyek szervezése jeles környezetvédelmi napokhoz kötődően, - környezetvédelmi, természetvédelmi pályázatokon való iskolai részvétel, - tanulmányi kirándulások szervezése. 1.10. A BÉKÉSCSABAI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR Az országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt. A törvény a vázát adja annak a rendszernek, amelyen keresztül megvalósulhat a nemzeti értékek körének felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése. A nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése, védelme többszörösen összetett rendszerben történik az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában. Helyben a települési értéktár bizottság gyűjti össze az értékek leírását, munkájába bevonhatja a közművelődési intézményeket, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó szakmai és civil szervezeteket is, de a települési értéktárba a nemzeti értékek felvételét bárki kezdeményezheti. A Csabai kolbász immáron hungarikum. A Csabai kolbász hungarikummá történő nyilvánítása kapcsán Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő testülete rendeletet is alkotott. Ha Békéscsaba bármely polgára úgy véli, hogy a környezetében van olyan kulturális érték, épület, terület, termék, fa vagy bármi más, ami különleges helyi értéket képvisel, értesítheti a 73
települési bizottságot. Javaslatot a megfelelő adatlap kitöltésével lehet benyújtani az értéknek gondolt dolog leírásával, adataival. A bizottság ezekből az adatokból állítja össze a helyben fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat. Ezt megküldik a megyei értéktár bizottságnak, az itt összegyűjtött országos vagy nemzetközi jelentőségű értékeket küldik tovább a Hungarikum Bizottságnak, amely ebből a széles körből választja ki a hungarikumokat. Magyar nemzeti értéknek számít a magyar kultúrához, hagyományokhoz kötődő, nemzetünk történelme során, vagy a közelmúltban felhalmozott keletkezett, megőrzött egyedi, különleges szellemi, anyagi, természeti érték vagy termék, amely a magyarságra jellemző, közismert. A hungarikum pedig olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a történelmi vagy a mai Magyarországra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével a magyarság csúcsteljesítménye. . 1.11. ENERGIAELLÁTÁS Földgáz Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%ban van vezetékes gázellátás. A város földgázellátását az Égáz- Dégáz Földgázelosztó Zrt. végzi, amelynek feladata a város földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Elektromos áram A város villamosenergia ellátását az EDF- Démász Zrt. végzi. Feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg megfelelően biztosítja, a várható igények a rendszer bővítésével biztosíthatók. A középfeszültségű villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségű a villamos légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db transzformátor állomáson keresztül történik. Energiagazdálkodási fejlesztések Előre székház A projekt kapcsán a 2014. évben a székházban megvalósult a külső nyílászárók cseréje, a homlokzati hőszigetelés, új, két körös kondenzációs kazán került beépítésre körönkénti időjárás követő fűtésszabályozóval, valamint megvalósult a radiátorok cseréje.
74
Sportcsarnok A felújítás kapcsán a 2014. évben megvalósul a külső nyílászárók cseréje, a homlokzat és a tető hőszigetelése. A létesítmény fűtése leválasztásra került a kórházi hőszolgáltatásról. Az új fűtési rendszer abszorpciós hőszivattyúk és kondenzációs kazán beépítésével valósul meg. Az épületben hővisszanyerős szellőzés kerül beépítésre. Az elavult fénycsöves lámpatestek helyett korszerű, jó hatásfokú fénycsöves, ill. kompakt fénycsöves lámpák kerülnek beszerelésre. A tetőre napelemes rendszer kerül telepítésre (DC 48 kW). 1.12. INFRASTRUKTÚRA Közúti közlekedés Békéscsabát Budapest – Kecskemét – Szarvas irányából a nagy tranzitforgalmat lebonyolító 44. sz. főúton lehet elérni, melyen továbbhaladva Gyula felé a román határhoz lehet eljutni. Szeged irányából Debrecen felé haladva a 47. sz. főúton közelíthető meg a város. A 44. sz. főút északi elkerülő útja az áthaladó tranzitforgalom nagy részétől tehermentesíti a városközpontot. A környező településekkel az alábbi országos közutak kötik össze: - Mezőberény 4643 sz. út - Doboz 4239 sz. és a 4234 sz. utak - Szabadkígyós 4433 sz. és 4431 sz. utak - Csanádapáca 4432 sz. út Békéscsaba közigazgatási területén 207,546 km közút van, melyből 193,174 km belterületi közút, 14,372 km külterületi közút. A belterületi utakon belül 8,389 km hosszan van 2. rendű út, 32,305 km a gyűjtőút és 152,480 km a kiszolgáló és lakóút. Tervezés alatt van a 47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése Békéscsaba – Orosháza közötti 132+921 – 167+332 km szelvények közötti szakaszokon, párhuzamos kerékpárút építéssel. Parkolás A Békéscsabai belváros parkoló övezeteiben díjfizetéses parkolási rendszert üzemeltet a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A parkolójegyet az egyes övezetekben lévő parkolójegy automatáknál, illetve mobiltelefonon elérhető díjfizetési módon lehet megvásárolni. Egyéb parkolási konstrukciók megvásárlására az üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában van lehetőség. A belvárosban fedett helyen a Csaba Centerben lévő, illetve az Irányi utcában lévő parkolóházban lehet parkolni. Tömegközlekedés
75
Békéscsaba utasforgalmát a helyi autóbusz-közlekedés biztosítja, melyet a Körös Volán Rt. lát el. A helyközi közlekedést szintén a Körös Volán Rt. bonyolítja le, a távolsági közlekedés ellátásában részt vesznek a Tisza, a Hajdú, a Kunság, a Zala és az Agria Volán autóbuszai. Úgynevezett távolsági körök szerint menetrendszerű járatok indulnak a következő városokba: Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, Miskolc, Eger, Budapest, Baja, Pécs, Zalaegerszeg, Siófok, Hajdúszoboszló.
Vasúti közlekedés Békéscsaba két vasútvonal, az északnyugat-délkelet irányú Budapest – Lökösháza (Arad) IV. sz. TEN korridor, valamint az erre merőlegesen haladó, délnyugat-északkelet irányú Szeged – Kötegyán – Nagyszalonta - Nagyvárad vonalak találkozásánál fekszik. A két vasútvonal Békéscsaba belterületén fekvő szakasza 5,24 km, illetve 4,47 km hosszú. A vasúti személy és teherszállításban a városnak meghatározó szerepe van. Állami beruházásban valósul meg a Budapest- Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés eredményeként 160km/óra sebességű vasúti pálya épül, amely lehetővé teszi a teher-és személyszállítás további gyorsítását. A beruházói feladatokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja el. A projekt kivitelezése során megvalósul: - vasúti pálya korszerűsítése, - a Mezőmegyeri kerékpáros- gyalogos aluljáró létesítése, - Mokry utcai vasúti átjáró átépítése, - a Szerdahelyi úti személygépkocsi – kerékpáros- gyalogos aluljáró megépítése, - Ihász utcai gyalogos felüljáró átépítése, - békéscsabai vasútállomás és a vasútállomás előtti tér rekonstrukciója, - az Orosházi úti felüljáró 2x2 sávosra bővítése, gyalog- és kerékpárút átvezetése - Gyár utca, Kereki utca (4432 és 4433-as számú közút) korszerűsítése, kerékpárút létesítése. Légi közlekedés A Békéscsabán található közforgalmú repülőtér az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - aszfalt kifutó 1300m x 30m, - repülőgép parkolási lehetőség egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára, - fogadóképesség 2000 km-ről érkező, 50-60 utaslétszámú gépek számára. Kihasználtsága még nem optimális. A régió gazdasági, kereskedelmi fejlődése, fejlesztései magával hozhatják a légi közlekedés fejlődését is. Kerékpáros közlekedés A kerékpárral való közlekedés ma már nem csak egy közlekedési forma, hanem egyfajta életmód, sportolási lehetőség. A városban lévő kerékpárutak hossza 34,831 km.
76
A belvárosban megvalósult az Andrássy út Szent István tér és Petőfi utca szakasza között, illetve a Justh Gyula utca és Csaba köz útvonalon a kerékpáros sávok kialakítása. Folytatódnak a szomszédos városokat összekötő kerékpárutak építése (Békés, Gyula, Kondoros). A 44. sz. főút mentén a közút 116+125 - 119+101 km szelvényei közötti szakaszon (a Fília Alapítvány Idősek Otthona bekötő útjától az elkerülő út Szarvasi úti körforgalmú csomópontjáig) hivatásforgalmi kerékpárút építését tervezi az Önkormányzat. A projekt megvalósításával – 2015 év végére – létrejön egy egységes kerékpáros útvonal Kondoros és Békéscsaba 44., 47. sz. főutak egyesített körforgalma között. Ezen szakasz megépítésével lehetővé válik Békéscsaba, Kétsoprony, Kondoros, Csabacsűd, Szarvas, Békésszentandrás települések között a nagy forgalmú 44. számú főközlekedési út mentén folyamatosan kerékpárúton közlekedni. A 47. sz. főközlekedési út felújításával egy időben megépülő 25,4 km kerékpárút igénybevételével az említett településeken túl a kerékpárúton lehet megközelíteni Telekgerendást, Csorvást és Orosházát is. Gyalogos közlekedés A város területén 351,283 km hosszú gyalogút és járda van, ami jól biztosítja a gyalogosok számára a mindennapi közlekedést a településen.
2. A fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célok meghatározása 2.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM -
A légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A jó levegőminőség fenntartása, a város levegő minőségének a további javítása, különösen a szálló por, valamint az allergiát okozó növényi pollenek vonatkozásában.
2.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM -
A lakosság nyugalmának biztosítása az esetleges határérték feletti zajterhelések feltárásával, megszüntetésével az ipari- és szolgáltató, szabadidős, közlekedési létesítmények környezetében.
2.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME -
A város vízkészleteinek megőrzése és a fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása. Az ivóvíz minőségének javítása.
77
-
A közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése, a vízkészleteket pazarló és a többletköltségekkel járó hálózati veszteségek csökkentése.
2.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS -
-
Hulladékképződés megelőzése, csökkentése. Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a hasznosítás növelése. A nem hasznosítható hulladék szakszerű ártalmatlanítása. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése (2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer létrehozása a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában). Az újrahasználat és a hasznosítás növelése (2020-ig a háztartásokból származó, illetve az ahhoz hasonló papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni).
2.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME -
A talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termékenységének hosszú távú fenntartása.
2.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM -
A lakosság számára kedvező élettér biztosítása. A város zöldterületeinek megőrzése, bővítése.
2.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS -
A környezetszennyezés megelőzése. A szennyezett területek kármentesítése.
2.8. ENERGIAELLÁTÁS -
A folyamatos energiaellátás biztosítása. Energiamegtakarítás elérése a környezeti szempontok figyelembevételével.
2.9. INFRASTRUKTÚRA -
A közúthálózat,vasúthálózat, kerékpárút hálózat fejlesztése.
78
3. A célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedések 3.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Önkormányzat - A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok (jogszabályalkotás, hatósági feladatok) teljes körű ellátása. - Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült levegőminőségi tervek ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). - Szennyezés nélküli vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó korszerű technikai megoldások előnyben részesítése, engedélyezése a közlekedés- és iparfejlesztést, valamint területrendezést érintő önkormányzati döntések, fejlesztések során. - A lakossági (szilárd) tüzelésből eredő kibocsátások mérséklésének elősegítése. - Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. - A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása), a lakosság folyamatos és hatékony tájékoztatása. - A lakosság évenkénti tájékoztatása a település levegőminőségének állapotáról. - Városi kerékpárút hálózat további fejlesztése. - A várost D-i irányban elkerülő út kiépítésének előkészítése. - Az önkormányzati területeken a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása. A lakosság és a földhasználók figyelmének fokozott felhívása a gyom irtására. A parlagfű és az ellene való védekezési kötelezettség elmulasztásának felderítése, a kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása. - A megye, valamint a város mezőgazdasági jellegéből, a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar és állattartás tevékenységből adódóan a levegő minősége por és bűzhatás tekintetében gyakran kedvezőtlen. Az állattartás, különös tekintettel a belterületi állattartás szabályozása érdekében a helyi építési szabályzat és szabályozási terv felülvizsgálata is indokolt. Gazdálkodó szervezetek - A kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása és fejlesztése a tudományos-műszaki fejlődésnek megfelelően Lakosság - Háztartási tüzelőberendezések (pl. kályhák, kazánok, konvektorok) és kémények rendszeres karbantartása. - Fűtéskorszerűsítés, energiatakarékosságot célzó fejlesztések. - Gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása, javítása. - A parlagfű elleni védekezés elvégzése és a parlagfű- mentes állapot fenntartása.
79
3.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Önkormányzat - A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. - Terület- és településrendezési tervek kialakítása során a zajvédelmi szempontok figyelembe vétele. - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások jövőbeni lebonyolítása esetlegesen zajvédelmi szempontú panaszokra adhat okot a helyi lakosság körében. A beruházásokra vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával, valamint azok körültekintő, megfontolt lebonyolításával és a lakosság időbeli tájékoztatásával az esetleges panaszok jelentős mértékben elkerülhetőek. Gazdálkodó szervezet - A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó zaj- és rezgésterhelés megelőzése, csökkentése. 3.3. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME Önkormányzat - Az ivóvízminőség- javítási beruházás előkészítése és megvalósítása. - Indokolt esetekben az átmeneti ivóvízellátás biztosításához szükséges feltételek megteremtése. - A szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep működtetése. - A belvíz védekezési tervek rendszeres felülvizsgálata, karbantartása. Lakosság: - Takarékos ivóvíz használat, víztakarékos eszközök használata. - Bekötés a meglevő települési csatornahálózatba. - Egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata. 3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Önkormányzat - A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos, maga színvonalú biztosítása a lakosság számára. - A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén tervezett hulladékkezelő központ megépítése. Gazdálkodó szervezet, lakosság - A hulladék keletkezés megelőzésében, a keletkező hulladék szelektív gyűjtésében történő aktív részvétel. 80
3.5. A FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Gazdálkodó szervezet - A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). Földhasználó: - A talajvédő gazdálkodás megvalósítása és a talaj- degradációs tényezők megelőzése, mérséklése. 3.6. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Önkormányzat - A városi zöldfelületek, parkok, ligetek folyamatos ápolása, gondozása. - Az allergén fafajok kiváltása őshonos fafajokkal. - Mezővédő erdősávok telepítése a dűlőutakon és csatornapartokon. 3.7. KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS Önkormányzat - A Patyolat kármentesítési feladatok elvégzése. - A Kétegyházi úti rekultivált hulladéklerakó telepen az utógondozási monitoring végzése. - A Békéscsabai szennyvíztisztító telep hidegrothasztó medencéiben és a felhagyott iszaptároló medencéjében lévő mintegy 100.000 m3 korábban előkezelt, víztelenített és tartós tároláson átesett szennyvíziszap végleges kezelésének és elhelyezésének megoldása. 3.8. ENERGIAELLÁTÁS Önkormányzat - A település energiaellátásának biztosítása. - Energiakorszerűsítési beruházások támogatása. Gazdálkodó szervezet, lakosság - Az intézményi és lakossági energiahatékonyság javítása energiakorszerűsítési beruházások elvégzésével. 3.9. INFRASTRUKTÚRA
81
Önkormányzat - A belterületi úthálózat korszerűsítése, a karbantartások folyamatos elvégzése. -
A tranzitforgalom elterelésének megoldása a városközpontból az új elkerülő útszakasz fokozottabb igénybevételével. Javasolt a várost D-i irányban elkerülő útszakasz megépítése. A kerékpárút-hálózat bővítése belterületen és a külterületi szakaszokon. A vasút korszerűsítési beruházás megvalósítása.
4. A kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Kt.48/E. § (3) alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. A lakosság tájékoztatása a környezetvédelmet érintő ügyekben folyamatosan biztosított: - a város honlapján a környezetvédelemmel kapcsolatos információk, tervek folyamatosan megjelennek, elérhetők. - A helyi médiában (TV, rádió, sajtó, internet) a híradások, beszámolók, háttérbeszélgetések adnak információt környezetvédelem aktuális kérdéseiről. - A város rendszeresen tart környezetvédelmi fórumokat, ahol tájékoztatja a lakosságot a környezetvédelem aktuális kérdéseivel kapcsolatban.
5. Az intézkedések végrehajtásának költségigénye, ütemezése 6. sz. táblázat Beruházás Költség (Ft) Vízminőség javítás Békés Megyei Ivóvíz- minőség 32.000.000.000,Javító Program Szennyvíztisztítás A Békéscsabai szennyvíztisztító tervezés alatt telep régi hidegrothasztó medencéiben és a felhagyott iszaptároló medencében (1 db) lévő mintegy 100.000 m3 korábban előkezelt, víztelenített és tartós tároláson átesett szennyvíziszap végleges kezelése és elhelyezése Hulladékgazdálkodás Békéscsabai Hulladékkezelő 7.239.000.000,Központ - válogató mű - komposztáló Infrastruktúra 82
Forrás
Határidő
KEOP-1.3.0/09-112012-0009
2015
tervezés alatt
2014. 12. 31. (környezetvé delmi engedély előírása alapján)
KEOP-1.1.1/2F/0911
2015
Kerékpárút építése, a Békéscsaba, 487.000.000,44 sz. főút jobb oldalában, a 104+147 – 116+127 km szelvények között, azaz 11,980 km hosszban, 2,25 m koronaszélességben fog megépülni, ami a valóságban Kétsopronytól a Csabatáj Tsz bejáratáig tart. Vasútfejlesztés 35.000.000.000,47. számú főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése Békéscsaba – Orosháza közötti szakaszokon, párhuzamos kerékpárút építéssel Épített környezet Belváros rehabilitáció II. ütem A Kórház utcai stadion rekonstrukciója Kármentesítés A volt Patyolat vállalat területének kármentesítése
KÖZOP- 3.2.0/C08-11-2011
2014
KÖZOP 2.3.0-082008-0001 KÖZOP- 3.4.0-092009-0038
2015
740.000.000,800.000.000,-
DAOP-S. l.2.1C-14. sportlétesítményfejlesztési támogatás
2015 2015
3.155.615.203,-
KEOP. 7.2.4.0/092009
2015
1.946.739.816,-
2015
12. napirendi pont Tárgy: A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 20/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat felülvizsgálta, és – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel – a jelen határozat mellékletét képező megállapodástervezet szerint, módosításokkal egységes szerkezetben elfogadja. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt megállapodásokat aláírja. 83
Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (képviseli: Szarvas Péter polgármester; székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; adószáma: 15725369-2-04; KSH száma: 15725369-8411-321-04; törzsszáma: 725361, a továbbiakban: Önkormányzat) és Békéscsaba Megyei Jogú Város …….. Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: ……. elnök; székhelye: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.; adószáma: ……..; KSH száma: ………..; törzsszáma: ………., a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) az általuk Békéscsabán, 2014. …………….. hó … napján kötött együttműködési megállapodást a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálták, és – az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásoknak megfelelő – módosításokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadják el: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C § (2) bekezdés b) pontja alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala térítésmentesen gondoskodik. A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a fenti feladatok ellátásával összefüggő szabályokat, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítandó működési feltételeket. 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Pénzügyi és Gazdasági Osztálya útján a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével áttekinti a Nemzetiségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható kiadásait és bevételi forrásait. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetés-tervezetét – a költségvetés készítésére vonatkozó szabályok szerint – a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. Az elnök a költségvetés-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek, amelynek határidejéről a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya tájékoztatja az elnököt. Középtávú tervezés A Nemzetiségi Önkormányzat legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 45. § (1) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 2. A költségvetés módosításának rendje 84
A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt. A Nemzetiségi Önkormányzat - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetést. A költségvetés-módosítást a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. 3. A költségvetési gazdálkodás 3.1. A költségvetés végrehajtása A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el, amelyek a papíralapú dokumentálás mellett a Forrás SQL integrált pénzügyi gazdasági rendszerben is rögzítésre kerülnek. 3.1.1. A kötelezettségvállalás A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. Kötelezettséget vállalni pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kell. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán (szerződés, megrendelő, illetve Kötelezettségvállalási bizonylat) a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, a Jegyző által írásban kijelölt megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő aláírásával kell igazolni. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely - pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, - a jogszabályban meghatározott összeghatár alatt, vagy - jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnek minősül, - a fizetési számláról a számlavezető által leemelt díj, juttatás kifizetéséhez kapcsolódik.
85
A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásával kapcsolatos összeférhetetlenségi és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandóak. 3.1.2. Szakmai teljesítés igazolása A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését. A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan a kötelezettségvállaló (elnök) írásban jelöli ki. A teljesítésigazolást a fizetésre jogosító számlán vagy egyéb írásbeli megrendelésen kell elvégezni. 3.1.3. Érvényesítés Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a jogszabályi előírásokat megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Érvényesítésre a Jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője jogosult. 3.1.4. Utalványozás A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. 3.2. A Nemzetiségi Önkormányzat számlája A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja le. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya gondoskodik. 3.3. Pénzellátás Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke (vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi képviselő) a
86
kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat a pénzfelvételt megelőző 2 munkanappal korábban a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya felé leadja. A Nemzetiségi Önkormányzat pénztárára vonatkozó részletes működési szabályokat a Nemzetiségi Önkormányzat Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. 4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 4.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya gondoskodik. Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetését úgy fogadja el, és erről információt úgy szolgáltat, hogy a Jegyző a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek határidőben eleget tudjon tenni. A Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésében megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elkészíti az elemi költségvetést. Az elemi költségvetésről a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság). A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentését és időközi mérlegjelentését a jogszabályokban meghatározott határidők szerint a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti el. 4.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje A Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetési beszámolójának összeállítását a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya végzi. Az éves beszámoló tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének időarányos teljesítéséről. A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadási határozat-tervezetét a zárszámadás készítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya készíti elő. Az így előkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé terjeszti, és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról. A zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé. A képviselőtestület a zárszámadásról határozatot hoz. 87
4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya a Nemzetiségi Önkormányzat önálló könyvvezetési kötelezettségének eleget tesz. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya kezeli és őrzi. A Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztálya vezet. A leltározásért, selejtezésért illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős. A vagyonkezelés egyéb szabályait a Nemzetiségi Önkormányzat vagyonkezelési szabályzata tartalmazza. 5. Működéssel kapcsolatos szabályok Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat önkormányzati feladatainak ellátásához ingyenes helyiséghasználatot biztosít az 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. szám alatti ingatlanban. A Jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat működése kapcsán gondoskodik: a) a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); b) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról; c) a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról. A Hivatal költségvetése terhére kerülnek elszámolásra a fenti feladatok ellátásához kapcsolódó költségek, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével. A Jegyző vagy annak - a Jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A szerződő felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik azzal, hogy a megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. Békéscsaba, 2015. január………... .........................................................
.........................................................
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Szarvas Péter polgármester
Békéscsaba Megyei Jogú Város …….Nemzetiségi Önkormányzata Képviseli: ……….elnök 88
Ellenjegyzem:
Pénzügyi ellenjegyzés:
……………………….. Dr. Kiss Gyula aljegyző
……………………........ Tarné Stuber Éva osztályvezető”
13. napirendi pont Tárgy: Döntés óvodai kapacitás meghatározása vonatkozásában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 21/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: I.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. augusztus 1. napjától, azaz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) 84. § (3) bekezdésében átszervezésre meghatározott időszakban, az Önkormányzat fenntartásában működő óvodák vonatkozásában a feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszámot – a Köznev. tv. 4. mellékletében meghatározott csoportonkénti maximális létszámra figyelemmel - az alábbiak szerint határozza meg: Lencsési Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 375 fő (ebből a Pásztor utca 91. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő, a Lencsési út 15. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Pásztor utca 70. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő). Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő (ebből a Kölcsey utca 15. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Ligeti sor 16. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Kertvárosi Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 225 fő (ebből a Szegfű utca 8789. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Szegfű utca 11. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Fő utca 8. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ: Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő (ebből a Hajnal utca 12. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Lenkey utca 12. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő, a Jázmin utca 3/1. szám alatti feladatellátási helyen: 50 fő). Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 320 fő (ebből a Szigligeti utca 3. szám alatti feladatellátási helyen: 150 fő, a Tábor utca 4. szám alatti feladatellátási helyen: 170 fő). 89
Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 175 fő (ebből a Penza lakótelep 19. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, a Dr. Becsey Oszkár utca 25. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő). Mackó-Kuckó Óvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 175 fő (ebből az Orosházi út 56. szám alatti feladatellátási helyen: 100 fő, az Orosházi út 2. szám alatti feladatellátási helyen: 75 fő). Százszorszép Művészeti Bázisóvoda: Felvehető maximális gyermeklétszám: 200 fő. II. A I. pontban foglaltaknak megfelelően 2015. június 30. napjáig az intézmények alapító okiratának módosítását elő kell készíteni és a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: Kiss Tibor alpolgármester Határidő: 2015. augusztus 1. 14. napirendi pont Tárgy: Tájékoztatás és döntés közfoglalkoztatási programjairól
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 22/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a közfoglalkoztatás 2014. évi programjairól szóló tájékoztatót megismerte és elfogadta. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 29. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2015. évben - a tárgyévi költségvetésben a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított előirányzat erejéig - az aktív korúak részére meghirdetett közfoglalkoztatási programokban részt kíván venni. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az önkormányzati fenntartású intézmények, önkormányzati feladatot ellátó intézmények és önkormányzati feladatot az önkormányzattal kötött megállapodás keretében ellátó civil szervezetek közfoglalkoztatását - a közfoglalkoztatási előirányzatban biztosított költségvetési előirányzat terhére - az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bér- és járulékköltsége önrészének 40 %-ával támogatja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 90
4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert - az önkormányzat költségvetésében közfoglalkoztatásra meghatározott költségvetési előirányzat erejéig - a közfoglalkoztatási programok megvalósításához szükséges megállapodások, dokumentációk és kérelmek aláírására és benyújtására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31.” 25. napirendi pont Tárgy: Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 5 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 23/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 302/2014. (XII. 18.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem köt együttműködési szándéknyilatkozatot a Jótékonysági Nőegylet Egyesülettel (5900 Orosháza, Justh Zsigmond u. 21.). Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. 15. napirendi pont Tárgy: Együttműködési szándéknyilatkozat megkötése a BÉTHEL Alapítvánnyal Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 4 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 24/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT
91
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a 302/2014. (XII. 18.) közgy. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi döntést hozza: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - „Civil Információs Centrum” cím elnyerése érdekében - együttműködési szándéknyilatkozatot köt a BÉTHEL Alapítvánnyal (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2.) a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal. Jelen határozat alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatást nem nyújt a pályázó szervezet részére. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31. melléklet
Együttműködési szándéknyilatkozat Amely létrejött egyrészről a BÉTHEL Alapítvány (5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2., nyilvántartási szám: 04-01-0002163, képviseli: Kovács Edina, a továbbiakban: pályázó), másrészről a Békéscsaba Megye Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., képviseli: Szarvas Péter polgármester, a továbbiakban: együttműködő partner) között a mai napon és az alábbiak szerint: 1. A felek rögzítik, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a Civil Információs Centrum címpályázat nyertese (jelen nyilatkozatban: pályázó) a partner számára tájékoztatást nyújt a civil információs centrum által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről és részleteiről. 2. Az együttműködésben partneri félként szereplő szervezet vállalja, hogy amennyiben a pályázó által nyújtott lehetőségekkel élni kíván, úgy azt a pályázóval szoros együttműködésben valósítja meg. 3. Az együttműködő partnerek kijelentik, hogy a program megvalósítása során rendszeresen információt cserélnek egymással az esetleges tapasztalatokról, továbbá kijelentik, hogy a projektben a legjobb tudásuknak megfelelően közreműködnek. 4. Az együttműködés tagjai a megvalósítandó cél érdekében a következő feladatokat vállalják: • • •
A pályázó projektben vállalt konkrét feladatai: együttműködő szervezetek tájékoztatása a pályázati programról, célcsoport toborzása, kiválasztása, együttműködő partnerek tájékoztatása, szórólapok elkészítése és eljuttatása az együttműködő partnerekhez,
92
•
• • •
tanácsadások (pl.: jogi, közhasznúsági, forrásteremtési, pénzügyi, partnerségi, stb.), programok, rendezvények (pl.: civil információs napok, képzések stb.) megszervezése, együttműködő partnerek értesítése, kapcsolattartás. A partner által vállalt konkrét feladatok: a településen tevékenykedő civil szervezet számára információk nyújtása, a szórólapok, tájékoztatók kihelyezése, lehetőség szerint részvétel a pályázó által szervezett rendezvényeken, programokon.
5. Ezen megállapodás kifejezi a felek azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a jövőben is együttműködnek és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját eszközeikkel is biztosítják. 6. Az együttműködési szándéknyilatkozat megkötéséről átruházott döntési jogkörben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a …../2015. (…….) PGVB határozatával döntött. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után aláírták. Kelt: Békéscsaba, 2015. január ……
……………………………… BÉTHEL Alapítvány
………………………………… Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Ellenjegyzem: (együttműködő partner) ……………………… képviseli: Szarvas Péter Dr. Kiss Gyula aljegyz polgármester
(pályázó) képviseli: Kovács Edina
17. napirendi pont Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedési feladatok ellátásáról szóló közszolgáltatási szerződés módosítása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 25/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 93
„Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Körös Volán Zrt. által Békéscsabán, 2012. december 21-én megkötött, a menetrend szerinti helyi közforgalmú autóbusz-közlekedési hálózat működtetésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést érintő jogutódlásról (jogutód szolgáltató: DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt.), a 2015. évre vonatkozó önkormányzati ellentételezés összegének módosításáról és a szolgáltató részére 2015. január 31-ig esedékes önkormányzati ellentételezés II. részletének nagyságrendjéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az önkormányzati ellentételezés 2015. január 1-jétől hatályos összegére (172.820.024,- Ft) vonatkozó szerződésmódosítás előkészítésére és aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 20.” 18. napirendi pont Tárgy: MÁV beruházás keretében átépítésre kerülő közlekedési felületek üzemeltetése, forgalmi rendjének jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Erről a témáról szeretnénk egy diás vetítést kérni. Szeretnénk tudni, hogy hogyan állnak, látványképeket… Amikor lesz a volt Patyolat Vállalat előterjesztése a jövő havi bizottsági ülésünkön, akkor egy negyedórás prezentációt a vasútfejlesztésről is szeretnénk kérni. Lesz egy olyan időszak, amikor a híd sem fog üzemelni, az aluljáró is le lesz zárva és a repülőhíd is el lesz bontva. Február 3-ei vagy február 10-ei – keddi - napon vasútberuházás bejárás lesz. Wittmann László osztályvezető: Február 3-én, vagy 10-én vasútberuházás bejárás lesz fél 3tól, akit érdekel és el tud menni, részt vehet rajta. A képviselőknek kiment a meghívó, eddig 5 visszajelzést kaptunk, nekik a február 10-ei időpont felelt meg. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A jövő havi bizottsági ülésre egy prezentációt kérünk, dátumokkal, egy összefoglalást a beruházás állásáról. Amennyiben nincs kérdés, észrevétel a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 26/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja:
94
„1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbiakban felsorolt helyszínrajzokon feltüntetett kezelői lehatárolásokat jóváhagyja azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat kezelésébe kerülő területeknek és létesítményeknek a végleges forgalomba helyezési eljárás lezárásáig, a telekalakítást követően Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kell kerülnie: - „Állomás előtti tér kezelői lehatárolási helyszínrajz” 2014. novemberi dátummal, 31.13.205 tervszámmal, 08-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Kereki utca kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz”, 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Gyár utca kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 0+120 – 0+750 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-01 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 0+750 – 1+330 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út kezelői-, üzemeltetői helyszínrajz” 1+330 – 1+915.26 km szelvények között” 2015. januári dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-03 rajzszámmal ellátott helyszínrajz. A Közgyűlés felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert az üggyel kapcsolatos írásos nyilatkozattételre, illetve szerződés aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az alábbiakban felsorolt helyszínrajzokon feltüntetett forgalomtechnikai kialakítást jóváhagyja: - „Állomási előtér tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2014. augusztusi dátummal, 31.13.205 tervszámmal, 03-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Kereki út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04-02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „Gyár utca tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 02 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza I.”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 03 rajzszámmal ellátott helyszínrajz, - „4433. jelű út tervezett állapot forgalomtechnikai helyszínrajza II.”, 2011. májusi dátummal, 13.09.220 tervszámmal, 04. 04 rajzszámmal ellátott helyszínrajz. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. január 31.” 19. napirendi pont Tárgy: A Békés Airport Kft. használatában lévő eszközök, ingóságok ingyenes megigénylése a Magyar Államtól Nagy Ferenc alpolgármester: A veszély nem az, hogy megkérjük, hanem az, hogy nem adják ide az eszközöket, ingóságokat. Ha nem adják ide búcsút is mondhatunk a reptérnek és mindenféle hasznosításnak. 95
Nagy Sándor bizottsági tag elhagyta az üléstermet, a bizottság létszáma 6 fő. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 27/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-a, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kérelmezi a Békés Airport Kft. (5600 Békéscsaba, Repülőtér 0296/8/A hrsz., adószám.: 12857689-2-04) használatában lévő, a jelen határozat mellékletében felsorolt eszközöket, ingóságokat. 2. Az ingatlanokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott településfejlesztés, településrendezés feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni és használni. A feladatrendszeren belül a helyi kisvállalkozások támogatása, gazdaságfejlesztés, logisztikai bázis, közösségi sportok és repülősportok támogatása felhasználási cél kerül meghatározásra. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését és az egyéb, törvényben meghatározott szerződési feltételeket. 4. Az igényelt ingóságok nem állnak (örökségvédelmi/természetvédelmi/helyi/Natura 2000) védettség alatt. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy 1-4. pontban meghatározottak szerint az eszközök, ingóságok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos eljárás során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé teljes jogkörben eljárjon, valamennyi szükséges nyilatkozatot megtegyen és a tulajdonba adásra vonatkozó megállapodást aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2016. december 31.
Melléklet 96
Repülőtéri eszközök Főkönyviszla.szám 131123
Költséghelymegnevezése CARRY AYDM SUPER 205 Permetező
Szobaszám
Használó
Megnevezés(intézmén)
Azonosítók
Repülőtér: CARRY AYDM SUPER205 permetező
Leltáriszám117
Nyilvántartásba vétel ideje 2011-04-01
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
71 917.00
52 137.00
19 780.00
2011-04-01
195 000.00
140 289.00
54 711.00
2011-04-01
79 083.00
57 331.00
21 752.00
2011-04-01
4 276 711.00
1 447 521.00
2 829 190.00
2011-04-01
2 293 750.00
2 293 750.00
0.00
2011-04-01
1 240 625.00
1 240 625.00
0.00
2011-04-01
585 000.00
585 000.00
0.00
2011-04-01
1 061 250.00
1 061 250.00
0.00
2011-04-01
1 155
1 155 000.00
0.00
Gyáriszám0296
131123
Poroltó
Repülőtér: Poroltó
Okmány számII-117/2011 Leltáriszám123 Gyáriszám0296
131123
Porszívó
Repülőtér: MAKITA 446L porszívó
Okmány számII-123/2011 Leltáriszám116 Gyáriszám0296
131123
szekrény, térelválasztó, szerszámok szalagfüggöny, reluxa
Repülőtér: Kiszolgáló létesítmény
1311923
1-es jelű bútor
Repülőtér: 1-es jelű bútor
1311923
2-es jelű bútor
Repülőtér: 2-es jelű bútor
Okmány számII-116/2011 Leltáriszám122 Gyáriszám0296 Okmány számII-122/2011 Leltáriszám104 Gyáriszám0296 OkmányszámII-104/2011 Leltáriszám105 Gyáriszám0296
1311923
2-es ülő
Repülőtér: 2-es ülő
Okmány számII-105/2011 Leltáriszám82 Gyáriszám0296
1311923
3-as jelű bútor
Repülőtér: 3-as jelű bútor
Okmány számII-82/2011 Leltáriszám106 Gyáriszám0296
1311923
3-as ülő
Repülőtér: 3-as ülő
Okmány számII-106/2011 Leltáriszám80
97
000.00 Gyáriszám0296
1311923
4-es ülő
Repülőtér: 4-es ülő
Okmány számII-80/2011 Leltáriszám81
2011-04-01
262 500.00
262 500.00
0.00
2011-04-01
159 265.00
159 265.00
0.00
2011-04-01
151 443.00
151 443.00
0.00
2011-04-01
298 620.00
298 620.00
0.00
2011-04-01
129 403.00
129 403.00
0.00
2011-04-01
113 800.00
113 800.00
0.00
2011-04-01
116 131.00
116 131.00
0.00
2011-04-01
142 200.00
142 200.00
0.00
2011-04-01
106 650.00
106 650.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
6 kg-os poroltó
Repülőtér: 6 kg poroltó
Okmány számII-81/2011 Leltáriszám89 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (60*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-89/2011 Leltáriszám59 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (60*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-59/2011 Leltáriszám60 Gyáriszám0296
1311923
Akasztós ruhaszekrény (80*40*160)
Repülőtér: Akasztós ruhásszekrény
Okmány számII-60/2011 Leltáriszám68 Gyáriszám0296
1311923
Asztal
Repülőtér: Asztal
Okmány számII-68/2011 Leltáriszám112 Gyáriszám0296
1311923
Asztal ( csomagmérleg alá )
Repülőtér: Asztal (csomagmérleg alá)
Okmány számII-112/2011 Leltáriszám113 Gyáriszám0296
1311923
Asztal 100*100
Repülőtér: Asztal 100*100
Okmány számII-113/2011 Leltáriszám74 Gyáriszám0296
1311923
CO oltó 2 kg
Repülőtér: CO oltó 2 kg
Okmány számII-74/2011 Leltáriszám90
98
Gyáriszám0296
1311923
Csomag mérleg
Repülőtér: Csomag mérleg
Okmány számII-90/2011 Leltáriszám109
2011-04-01
1 876 568.00
1 876 568.00
0.00
2011-04-01
875 000.00
875 000.00
0.00
2011-04-01
580 650.00
580 650.00
0.00
2011-04-01
840 000.00
840 000.00
0.00
2011-04-01
20 738.00
20 738.00
0.00
2011-04-01
398 160.00
398 160.00
0.00
2011-04-01
119 448.00
119 448.00
0.00
2011-04-01
49 770.00
49 770.00
0.00
2011-04-01
796 327.00
796 327.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Digitális adatrögzítő
Repülőtér: Digitális adatrögzítő
Okmány számII-109/2011 Leltáriszám50 Gyáriszám0296
1311923
Dohányzóasztal
Repülőtér: Dohányzóasztal
Okmány számII-50/2011 Leltáriszám83 Gyáriszám0296
1311923
Egyedi mukaasztal
Repülőtér: Egyedi munkaasztal
Okmány számII-83/2011 Leltáriszám55 Gyáriszám0296
1311923
Falióra
Repülőtér: Falióra
Okmány számII-55/2011 Leltáriszám84 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (40*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 40*40*80
Okmány számII-84/2011 Leltáriszám61 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (60*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 60*40*80
Okmány számII-61/2011 Leltáriszám66 Gyáriszám0296
1311923
Felső iratszekrény (60*40*80)
Repülőtér: Felső iratszekrény 60*40*80
Okmány számII-66/2011 Leltáriszám65 Gyáriszám0296
1311923
Gurulós íróasztalfiók
Repülőtér: Gurulós
Okmány számII-65/2011 Leltáriszám58
99
1311923
szabványméret, 3 fiók (zárható)
íróasztalfiók szab mé
Gáztűzhely
Repülőtér: Gáztűzhely
Gyáriszám0296 Okmány számII-58/2011 Leltáriszám98
2011-04-01
125 100.00
125 100.00
0.00
2011-04-01
64 966.00
64 966.00
0.00
2011-04-01
556 863.00
556 863.00
0.00
2011-04-01
367 200.00
367 200.00
0.00
2011-04-01
348 388.00
348 388.00
0.00
2011-04-01
129 403.00
129 403.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Görgős karfás irodai szék
Repülőtér: Görgős, karfás irodai szék
Okmány számII-98/2011 Leltáriszám69 Gyáriszám0296
1311923
Görgős karfás irodai szék
Repülőtér: Görgős, karfás irodai szék
Okmány számII-69/2011 Leltáriszám70 Gyáriszám0296
1311923
Hűtőszekrény (60 liter)
Repülőtér: Hűtőszekrény 60 liter
Okmány számII-70/2011 Leltáriszám76 Gyáriszám0296
1311923
Iratszekrény 80*40*160
Repülőtér: Iratszekrény 40*40*160
Okmány számII-76/2011 Leltáriszám64 Gyáriszám0296
1311923
Iratszekrény 80*40*160
Repülőtér: Iratszekrény 80*40*160
Okmány számII-64/2011 Leltáriszám63 Gyáriszám0296
1311923
1311923
Iratszekrény 80*40*160 felső részben vitrin nyilt üres Kerekasztal
Repülőtér: Iratszekrény
Okmány számII-63/2011 Leltáriszám62Gyáriszám0296Okmány számII-62/2011
2011-04-01
169 218.00
169 218.00
0.00
Repülőtér: Kerek asztal
Leltáriszám78
2011-04-01
61 435.00
61 435.00
0.00
2011-04-01
113 760.00
113 760.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Kerti szék
Repülőtér: Kerti szék
Okmány számII-78/2011 Leltáriszám77 Gyáriszám0296
100
1311923
Kárpitos szék
Repülőtér: Kárpitos szék
Okmány számII-77/2011 Leltáriszám71
2011-04-01
1 403 865.00
1 403 865.00
0.00
2011-04-01
497 700.00
497 700.00
0.00
2011-04-01
290 325.00
290 325.00
0.00
2011-04-01
35 325.00
35 325.00
0.00
2011-04-01
10 800.00
10 800.00
0.00
2011-04-01
136 875.00
136 875.00
0.00
2011-04-01
56 700.00
56 700.00
0.00
2011-04-01
38 680.00
38 680.00
0.00
2011-04-01
14 470.00
14 470.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Kárpitos tárolós heverő
Repülőtér: Kárpitozott tárolós heverő
Okmány számII-71/2011 Leltáriszám73 Gyáriszám0296
1311923
Kárpitos tárolós heverő
Repülőtér: Kárpitozott tárolós heverő
Okmány számII-73/2011 Leltáriszám72 Gyáriszám0296
1311923
Kávéfőző
Repüllőtér: Kávéfőző
Okmány számII-72/2011 Leltáriszám100 Gyáriszám0296
1311923
Kávéspohár
Repülőtér: Kávéspohár
Okmány számII-100/2011 Leltáriszám102 Gyáriszám0296
1311923
Kültéri habbal oltó
Repülőtér: Kültéri habbal oltó
Okmány számII-102/2011 Leltáriszám44 Gyáriszám0296
1311923
Mikrohullámú sütő
Repülőtér: Mikrohullámú sütő
Okmány számII-44/2011 Leltáriszám99 Gyáriszám0296
1311923
Napernyő
Repülőtér: Napernyő
Okmány számII-99/2011 Leltáriszám79 Gyáriszám0296
1311923
Páncélkazetta
Repülőtér: Páncélkazetta
Okmány számII-79/2011 Leltáriszám95 Gyáriszám0296
101
1311923
Szalagfüggöny
Repülőtér: Szalagfüggöny
Okmány számII-95/2011 Leltáriszám111
2011-04-01
3 437 500.00
3 437 500.00
0.00
2011-04-01
56 880.00
56 880.00
0.00
2011-04-01
19 575.00
19 575.00
0.00
2011-04-01
724 316.00
724 316.00
0.00
2011-04-01
3 512 500.00
3 512 500.00
0.00
2011-04-01
79 633.00
79 633.00
0.00
2011-04-01
88 169.00
88 169.00
0.00
2011-04-01
213 300.00
213 300.00
0.00
2011-04-01
230 930.00
230 930.00
0.00
Gyáriszám0296
1311923
Szemetes kosár
Repülőtér: Szemetes kosár
Okmány számII-111/2011 Leltáriszám87 Gyáriszám0296
1311923
Teafőző
Repülőtér: Teaföző
Okmány számII-87/2011 Leltáriszám101 Gyáriszám0296
1311923
Terelő oszlop szalaggal
Repülőtér: Terelő oszlop szalaggal
Okmány számII-101/2011 Leltáriszám108 Gyáriszám0296
1311923
Tsgáz kialakítás
Repülőtér: Fogház kialakítás
Okmány számII-108/2011 Leltáriszám107 Gyáriszám0296
1311923
sarokelem 70 cm nyílással
Repülőtér: Sarokelem 70cm nyílással
Okmány számII-107/2011 Leltáriszám67 Gyáriszám0296
1311923
Álló hamuzó
Repülőtér: Álló hamuzó
Okmány számII-67/2011 Leltáriszám88 Gyáriszám0296
1311923
Álló ruhafogas
Repülőtér: Álló ruhafogas
Okmány számII-88/2011 Leltáriszám75 Gyáriszám0296
1311923
Íróasztal 70/120 klaviatúra tartóval
Repülőtér: Íróasztal 70/120 klav tartó
Okmány számII-75/2011 Leltáriszám114 Gyáriszám0296
102
1311923
Íróasztal 70/140 klaviatúra tartóval
Repülőtér: Íróasztal 70/140 kl. tartóval
Okmány számII-114/2011 Leltáriszám56
2011-04-01
692 790.00
692 790.00
0.00
2011-04-01
1 125 000.00
1 125 000.00
0.00
2011-04-01
22 500.00
22 500.00
0.00
32 619 175.00
29 693 742.00
2 925 433.00
Gyáriszám0296
1311923
Íróasztal klaviatúratartóval
Repülőtér: Íróasztal (rajz sz.) kl.tart.
Okmány számII-56/2011 Leltáriszám57 Gyáriszám0296
1311923
Üditőspohár
Repülőtér: Üdítőspohár
Okmány számII-57/2011 Leltáriszám103 Gyáriszám0296 Okmány számII-103/2011
Békéscsaba,2013.03.1 1
103
Főkönyvi- Költséghely szla.szám megnevezése
Szobaszám
Repülőtéri járművek Megnevezés Használó (intézményi)
Azonosítók Leltáriszám43
Nyilvántartásba vétel ideje
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
Gyáriszám0296 132113
Elektromos hosszú járműszerelvény
Repülőtér: Elektromos hosszú szerelvény
Okmány számII-43/2011 Leltáriszám41
2011-04-01
3 517 000.00
3 516 997.00
3.00
2011-04-01
13 925 666.00
13 925 666.00
0.00
2011-04-01
48 786 000.00
48 786 000.00
0.00
2011-04-01
65 000 000.00
65 000 000.00
0.00
2011-04-01
781 967.00
566 923.00
215 044.00
2011-04-01
14 890 000.00
10 795 250.00
4 094 750.00
146 900 633.00
142 590 836.00
4 309 797.00
Gyáriszám0296 132193
Tarálykocsi
Repülőtér: Tartálykocsi
Okmány számII-41/2011 Leltáriszám40 Gyáriszám0296
132193
Tűzoltó autó
Repülőtér: Tűzoltó autó
Okmány számII-40/2011 Leltáriszám42 Gyáriszám0296
132193
UNIMOG
Repülőtér: UNIMOG
131123
Fűnyíró traktor MTD W RZT - 50
Repülőtér: Fűnyíró traktor MTD W RZT-50
131123
GPU vontató, vonókészülék szett
Repülőtér: GPU vontató.vonókész. szett
Okmány számII-42/2011 Leltáriszám115 Gyáriszám0296 Okmány számII-115/2011 Leltáriszám118 Gyáriszám0296 Okmány számII-119/2011
Békéscsaba,2013.03.11 .
104
Repülőtéri Berendezések Főkönyviszla.szá m
Költséghely megnevezése
Szobaszám
Használó
Megnevezés (intézményi)
Azonosítók Leltáriszám119
Nyilvántartásba vétel ideje
Bruttóérték
Érték-csökkenés
Nettóérték
Gyáriszám0296 131123
Repsávos torony rádió
Repülőtér: Repsávos torony rádió
Okmány számII-119/2011 LeltáriszámG05
2011-04-01
550 000.00
398 747.00
151 253.00
2011-10-01
245 295.00
245 295.00
0.00
2011-10-01
2 312 500.00
2 312 500.00
0.00
2011-10-01
90 000.00
90 000.00
0.00
2011-10-01
885 195.00
885 195.00
0.00
Okmány számIV-G01/2011 LeltáriszámG08
2011-10-01
126 625.00
126 625.00
0.00
Gyáriszám.
2011-10-01
367 000.00
367 000.00
0.00
Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296 1311913
Fekete-fehét nyomtató lézer
Repülőtér: feketefehér nyomtató lézer
Okmány számIV-G05/2011 LeltáriszámG03 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Komlett számítógép hálózat
Repülőtér: Komplett számítógép hálózat
Okmány számIV-G03/2011 LeltáriszámG07 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Monitorok
Repülőtér: monitorok
Okmány számIV-G07/2011 LeltáriszámG06 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Másológép
Repülőtér: másológép A/3
Okmány számIV-G06/2011 LeltáriszámG01 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296
1311913
Repülőtér: Telefax
Repülőtér: Telefax
1311913
Számítógépek
Repülőtér: számítógépek
105
Helyrajzi sz.0296 Okmány számIV-G08/2011 LeltáriszámG04 Gyáriszám. Helyrajzi sz.0296 1311913
Színes nyomtató tintasugaras
Repülőtér: színes nyomtató tintasugaras
Okmány számIV-G04/2011 LeltáriszámG09
2011-10-01
106 650.00
106 650.00
0.00
2011-10-01
38 000.00
38 000.00
0.00
2011-04-01
31 995.00
31 995.00
0.00
2011-04-01
6 250 000.00
6 250 000.00
0.00
2011-04-01
18 475 000.00
18 475 000.00
0.00
2011-04-01
479 925.00
479 925.00
0.00
2011-04-01
75 000.00
75 000.00
0.00
2011-04-01
112 500.00
112 500.00
0.00
Gyáriszám.
Szünetmentes tápegység 2 db
Repülőtér: szünetmentes tápegység
Asztali számítógép
Repülőtér: Asztali számológép
1311923
Fénytechnikai vezérlő
Repülőtér: Fénytechnikai vezérlő
1311923
HI-SCAN 5030 csomagvizsgáló, fémkereső kapu, kézi fémkereső + 2 asztal
Repülőtér: HI-SCAN 5030 csomagvizsgáló
1311923
Hordozható telefonkészülék
1311913
Helyrajzi sz.0296 Okmány számIV-G09/2011 Leltáriszám94 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-94/2011 Leltáriszám46 Gyáriszám0296 Okmány számII-46/2011 Leltáriszám110 Gyáriszám0296 Okmány számII-110/2011 Leltáriszám92
Gyáriszám0296 Repülőtér: Hordozható telefonkészülék Okmány számII-92/2011 Leltáriszám54 Gyáriszám0296
1311923
Kézi UHR rádió
Repülőtér: Kézi UHR rádió
Kézi rep.sávos rádió
Repülőtér: Kézi rep. sávos rádió
Okmány számII-54/2011 Leltáriszám52 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-52/2011
106
Leltáriszám53 Gyáriszám0296 1311923
Marker adó
Repülőtér: Marker adó
Okmány számII-53/2011 Leltáriszám47
2011-04-01
1 125 000.00
1 125 000.00
0.00
1311923
Repülőtér: Meteorológiai műholdvevő
Gyáriszám0296
Meterológiai műholdvevő
2011-04-01
1 875 000.00
1 875 000.00
0.00
1311923
Mini meteorológiai állomás
Repülőtér: Mini meteorállomás
2011-04-01
1 625 000.00
1 625 000.00
0.00
2011-04-01
10 937 500.00
10 937 500.00
0.00
2011-04-01
131 535.00
131 535.00
0.00
2011-04-01
96 695.00
96 695.00
0.00
2011-04-01
252 000.00
252 000.00
0.00
2011-04-01
650 000.00
650 000.00
0.00
Okmány számII-93/2011 Leltáriszám51
2011-04-01
58 658.00
58 658.00
0.00
Gyáriszám0296
2011-04-01
500 000.00
500 000.00
0.00
Okmány számII-47/2011 Leltáriszám48 Gyáriszám0296 Okmány számII-48/2011 Leltáriszám45 Gyáriszám0296
1311923
NDB Jeladó
Repülőtér: NDB jeladó
Okmány számII-45/2011 Leltáriszám91
Repülőtér: Programozható memóriás tel
Gyáriszám0296
1311923
Programozható memóriás telefon készülék
Rádiójellel vezérelt óra
Repülőtér: Rádiójellel vezérelt óra
Okmány számII-91/2011 Leltáriszám85 Gyáriszám0296
1311923
Okmány számII-85/2011 Leltáriszám96 Gyáriszám0296
1311923
Színes TV
Repülőtér: Színes TV
Okmány számII-96/2011 Leltáriszám49
1311923
Repülőtér: Szünetmentes áramforrás
Gyáriszám0296
Szünetmentes áramforrás
1311923
Telefonkészülék
Repülőtér: Telefonkészülék
1311923
Torony rádió
Repülőtér: Torony rádió
Okmány számII-49/2011 Leltáriszám93 Gyáriszám0296
107
Okmány számII-51/2011 Leltáriszám86 Gyáriszám0296 1311923
Távvevő
Repülőtér: Távvcső
Videómagnó
Repülőtér: Videómagnó
Consu GL 100 fax
Repülőtér: Consu GL 100 fax
Consu szett
Repülőtér: Consu kézibeszélő szett
Okmány számII-86/2011 Leltáriszám97
2011-04-01
136 513.00
136 513.00
0.00
2011-04-01
101 700.00
101 700.00
0.00
2011-04-01
54 000.00
39 153.00
14 847.00
2011-04-01
6 900.00
5 001.00
1 899.00
47 696 186.00
47 528 187.00
167 999.00
Gyáriszám0296 1311923
Okmány számII-97/2011 Leltáriszám121 Gyáriszám0296
131123
Okmány számII-121/2011 Leltáriszám120 Gyáriszám0296
131123
Okmány számII-120/2011
Békéscsaba,2013.03.1 1
108
20. napirendi pont Tárgy: A Macro-fit kutatási program támogatása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 28/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatát támogatja: 1. „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja a Marco-fit kutatási projektet támogató levél kiadásával. 2. A jelen határozat alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem nyújt anyagi támogatást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert a támogató levél aláírására. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28.” Nagy Sándor bizottsági tag bekapcsolódott a bizottság munkájába, a bizottság létszáma 7 fő. 21. napirendi pont Tárgy: A Békéscsaba, 75. hrsz-ú, Gyulai út 29. szám alatti ingatlan bérbeadása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslat A pontját teszem fel szavazásra azzal a módosítással, hogy a bérlőnek 2015. február 10-éig kell kiegyenlítenie a korábbi bérleti jogviszonyból eredő tartozását, valamint 2 havi díjelmaradás rendkívüli felmondási oknak tekintendő. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 29/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdésében biztosított hatásköre alapján az alábbi döntést hozza:
109
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata bérbe adja a Stamina Invest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (5940 Tótkomlós, Béla király utca 11., adószám: 14733356-2-04) számára a békéscsabai 75. hrsz-ú, 906 m2 alapterületű, beépítetlen terület művelési ágú ingatlant személygépkocsi, tehergépkocsi és utánfutó bérbeadási tevékenység végzése céljára. 2. A bérlő az általa bérelt földrészletért mindösszesen nettó 34.252,- Ft/hó, azaz harmincnégyezer-kettőszázötvenkettő forint/hó (bruttó 43.500,- Ft/hó, azaz negyvenháromezer-ötszáz forint/hó) bérleti díjat köteles előre, minden hónap 10-éig megfizetni. Ezen kötelezettség megszegése 2 havi díjelmaradás esetén rendkívüli felmondási oknak tekintendő. 3. A bérlő a területen csak 30 napon belül elbontható és elszállítható létesítményeket helyezhet el. 4. A szerződéskötésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlő a szerződéskötésig, de legkésőbb 2015. február 10-ig kiegyenlíti a korábbi bérleti jogviszonyból eredő tartozását. A bérleti szerződést határozott időre, 2015. december 31-ig kell megkötni azzal a feltétellel, hogy a bérlő köteles megfizetni a 2015. január 1. és a bérleti szerződés megkötése közötti átmeneti időszakra vonatkozó bérleti díjat is, tekintettel arra, hogy a korábbi bérleti szerződés megszűnése óta az ingatlant folyamatosan, megszakítás nélkül használja. 5. A bérlő köteles saját költségén a teljes ingatlant és környékét karbantartani, tisztántartani és az őrzéséről gondoskodni. 6. A bérbevett ingatlan működéséhez és az ott ellátott tevékenységekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése a bérlő feladata és költsége. 7. A bérlő az ingatlan átvételekor készített átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a bérleti szerződés megszűnésekor az eredeti állapot visszaállítására köteles. 8. A földrészlet értékesítése esetén az önkormányzat kártalanítás megfizetése nélkül felmondhatja a bérleti szerződést. 9. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a fentieknek megfelelően a bérleti szerződést aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. február 28. 22. napirendi pont Tárgy: Földterület értékesítése a Bojtorján utcában Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 30/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a 24. § alapján az alábbi döntést hozza:
110
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szabályozási Terv módosítását és a telekalakítást követően a Békéscsaba, Bojtorján utca 2. szám alatti, 10842 hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdonosai számára versenyeztetés nélkül értékesít 54 m2 területet a békéscsabai 1709/128 hrsz.-ú ingatlanból, az alábbi feltételekkel: -
-
Az Önkormányzat az 1709/128 hrsz.-ú földrészletből leválasztásra kerülő kb. 54 m2 terület értékesítése fejében bruttó 237.536,- Ft, azaz kettőszázharminchétezerötszázharminchat forint vételárat határoz meg. A bruttó vételár meghatározása során a földterület fajlagos vételára bruttó 3.784,- Ft/m2, a teljes vételár tartalmazza az értékbecslés, valamint a tulajdonjog bejegyeztetésének költségét is. Amennyiben az 54 m2 terület nagysága a megosztás során változik, a bruttó vételárat a fajlagos vételárnak megfelelően korrigálni kell. Az 1. pontban leírt vételárat az adásvételi szerződés aláírásától számított 15 napon belül kell kifizetni. A megosztási vázrajz elkészíttetése, hatósági engedélyeztetése a 10842 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosainak feladata és költsége. A Szabályozási Terv módosításával kapcsolatban felmerülő költség a 10842 hrsz.ú ingatlan tulajdonosainak a költsége.
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága felhatalmazza Szarvas Péter polgármestert, hogy a fent írt feltételekkel az adásvételi szerződést aláírja. Felelős: Szarvas Péter polgármester Határidő: 2015. december 31. 23. napirendi pont Tárgy: Tájékoztatás az intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítéséről Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 31/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a 2014. évi intézményi, kommunális beruházási és működési jellegű céltartalék előirányzatból támogatásban részesült intézmények – 76/2014. (XII. 16.) PGVB határozat szerint készült – beszámolóiról adott tájékoztatást elfogadja. Felelős: Dr. Ferenczi Attila, a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke Határidő: 2015. január 27. 24. napirendi pont 111
Tárgy: A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 7 igen, egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: 32/2015. (I. 27.) PGVB HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében biztosított döntési hatáskörében eljárva a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatát, amellyel egyidejűleg a 81/2014. (III. 25.) PGVB határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Felelős: Dr. Kiss Gyula aljegyző Uhljár Erik igazgató Határidő: 2015. január 27.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2015.
A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság a 32/2015. (I. 27.) PGVB határozatával jóváhagyta. 112
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya felülvizsgálatának rendje 1. 2.
3. 3. 4. 4.
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény saját bevételei 1.1. 2. Az ellenőrzés rendje 3. Az intézmény egyéb jellemzői
5. 5. 6. 6.
III. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény feladata Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre A gazdasági vezető jogköre és hatásköre Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
6. 7. 8. 8. 9. 10.
IV. BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Az intézmény szervezeti egységei A karbantartási részlegvezető feladatai A gazdasági csoport feladatai A karbantartó csoport feladatai A telephelyi kapcsolattartók feladatai Munkaköri leírások
11. 11. 12. 12. 12. 13.
V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE 1. 2. 3. 4. 5.
A belső kapcsolattartás A külső kapcsolattartás Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény dolgozóinak képviselete A helyettesítés rendje
13. 14. 14. 14. 14.
VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek Az intézményen belüli minősítési rend Az intézményi hivatali titkok 113
14. 15. 21. 21.
5. Dokumentumok kiadásának szabályai 6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére 7. Munkakörök átadása 8. Az intézmény dolgozóinak továbbképzése 9. Az intézmény ügyiratkezelése 10. Kiadmányozás rendje 11. Adózással kapcsolatos elszámolások 12. Az ellenőrzési tevékenység 13. Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 1. A helyiségek rendje 2. A berendezések használata
22. 22. 22. 22. 23. 23. 23. 23. 23.
24. 24.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése
25.
IX. MELLÉKLET
26. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy a felügyeleti szerv által jóváhagyott Alapító Okirat értelmében rögzítse és részletezze az intézmény adatait, feladatait, azok jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, működési szabályait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó fő jogszabályi előírások és dokumentumok 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2000.évi C. törvény a számvitelről, 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésről, 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 77/1993. (V.12.) Korm. rendelet a KJT végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményekről, 114
370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről, 4/2013. (I.11) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, 3. Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok Számviteli Politika • Leltározási és leltárkészítési, valamint a felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezési szabályzata • Eszközök és források értékelési szabályzata • Önköltség-számítási szabályzat • Pénzkezelési szabályzat Bizonylati rend és bizonylati album Számlarend és egységes rovatrend Gazdasági szervezet ügyrendje Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata HACCP rendszer szerinti technológiai utasítás Szabályzat a nemdohányzók védelméről Gépjármű üzemeltetési szabályzat Az üdülők működtetési szabályzata Uszodai működési szabályzatok Belső szabályzat a konyhai dolgozók kedvezményes munkahelyi étkezéséről A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata Kiküldetési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Reprezentációs kiadások szabályzata Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje 4. Az SZMSZ hatályba lépése, hatálya, felülvizsgálatának rendje Az SZMSZ időbeli hatálya: - az SZMSZ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba, határozatlan időre szól. A SZMSZ személyi hatálya: - kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, 115
kiterjed mindazokra, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az SZMSZ területi hatálya: - kiterjed a Békéscsabai Intézményellátó Centrum működési területeire, - kiterjed az intézmény képviselete szerinti, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ felülvizsgálata: - az intézményvezetői ciklus első évében, - ha az intézmény működési rendjében változás történik, - jogszabály által előírt esetben. -
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézményi alapadatokat az Alapító Okirat tartalmazza, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése hagy jóvá. 1. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény pénzügyi szabályzatait a gazdasági vezető készíti el, az igazgató hagyja jóvá. A szabályzatok frissítését, aktualizálását a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gazdasági vezető végzi. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint az intézmény ellenőrzési nyomvonalát (tervezési, pénzügyi, lebonyolítási, ellenőrzési folyamatok táblázatba foglalt szöveges, valamint folyamatábrákkal szemléltetett leírását) „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. A gazdálkodási, pénzügyi tevékenységek ellenőrzési feladatainak végrehajtásáért az igazgató felelős. A kiadásokat és bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer; a feladatellátás folyamata és kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai tartalma: - Az önkormányzati támogatást a fenntartó finanszírozási ütemezéssel biztosítja. - Az intézmény saját bevételei számla kibocsátás ellenében realizálódnak. A kötelezettségvállalás az igazgató kompetenciája. - Minden beérkező számla először az igazgató által utalványozásra kerül, a gazdasági vezető ellenjegyzi. Ezt követően a könyvelő nyilvántartásba veszi az adatokat és aláírja a rögzítés tényét. - Az intézmény éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetést a keretszámok ismeretében a gazdasági vezető készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. - Az évközi változások kezelése előirányzat módosítással történik. A fenntartó felé negyedévente forgalmi jelentés és mérlegjelentés, félévkor és év végén pénzügyi beszámoló készül. A jelentés és a beszámoló készítésének módja a Számviteli Politika, illetve a Gazdasági Szervezet Ügyrendje keretében szabályozott. 1.1. Az intézmény saját bevételei 116
- Központi, irányítószervi támogatás, - ingatlan bérbeadás bérleti díja, - sportlétesítmények bérleti díja, - uszodai szolgáltatás díja, - üdülő szálláshely szolgáltatási díja, - intézményi ellátási díjak. 2. Az ellenőrzés rendje Az intézmény ellenőrzését a Békés Megyei Kormányhivatal, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja és egyéb - jogszabály alapján erre feljogosított - szervezetek végezhetik. 3. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata Hosszú bélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum 5600 Békéscsaba, Pásztor u. 17. OTP 11733003-15802891 Adószám. 15802891-2-04
Körbélyegző:
Békéscsabai Intézményellátó Centrum Békéscsaba (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével)
Az intézmény valamennyi cégszerű aláírása az intézményvezető és a gazdasági vezető együttes aláírásából tevődik össze. Cégbélyegző használata minden cégszerű aláírásnál kötelező. A bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést és jogról való lemondást jelent. A bélyegzők kezelését, annak használatára való jogosultságot az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
Az intézmény logója Telefon:
06-66-647237
E-mail:
[email protected]
Honlap:
www.bicenter.hu III.
AZ INTÉZMÉNY FELADATA, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK LEÍRÁSA 1.
Az intézmény feladata 117
Az intézmény feladata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az önkormányzat, mint működtető részére meghatározott feladatok ellátása, azaz az ingóés ingatlanvagyon működtetése, tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási feladatok biztosítása, valamint közreműködés a gyermekétkeztetési feladatok ellátásában. Az ingatlanok rendeltetésüknek megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerinti üzemeltetése, karbantartása. Feladata gondoskodni az ingatlanok vagyonvédelméről. Köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanokban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Feladata a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmények alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. Feladata a köznevelési intézmények épületének állagmegóvása. Feladata a Békéscsaba belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel, valamint önkormányzati tulajdonú üdülők működtetése. Feladata, a város elfogadott költségvetési koncepciója alapján, az önkormányzat fenntartásában álló költségvetési szervek; óvodák, bölcsődék részére karbantartási, esetenként felújítási feladatok elvégzése. Feladta az együttműködés, a BIC - nél meglévő létszámkapacitás felhasználása az óvodák és bölcsődék feladatellátásában. 2.
Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású dolgozók: • • •
Igazgató Gazdasági vezető Igazgatóhelyettes
Vezető beosztású dolgozó •
Karbantartási részlegvezető
Gazdasági vezető irányítása alá tartozó munkakörök: -
Csoportvezető Személyzeti-munkaügyi főelőadók Gazdasági főelőadók Pénztáros Gazdasági előadó
Igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó munkakörök 118
-
Karbantartási részlegvezető Üdülési és bérbeadási koordinátor Adminisztrátor Kapcsolattartók Takarítók Konyhai kisegítők Portások
Karbantartási részlegvezető irányítása alá tartozó munkakörök -
Anyagbeszerző Karbantartók Villanyszerelők Egyéb képesített fizikai dolgozók Udvarosok Uszodagépészek Technikus
Az intézmény szervezeti rendszerét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény élén Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése által megbízott igazgató áll. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy a feladatokat az intézmény a leghatékonyabban, zökkenőmentesen lássa el a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az alkalmazottaknak a közvetlen együttműködést úgy kell megoldaniuk, hogy a feladatok ellátása zavartalan és a lehető leggyorsabb ügymenet szerinti legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 3.
Az intézmény irányítása Az intézmény igazgatója a szervezeti egységek megbízott vezetőinek - gazdálkodás tekintetében a gazdasági vezető, szakmai területen az igazgatóhelyettes - közvetlen irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása mellett irányítja az intézmény szakmai és gazdálkodási feladatainak a végrehajtását a meghatározó szabályzatokon keresztül. Munkáltatói feladatok ellátása: munkáltatói jogkör gyakorlása, a munkavégzéshez szükséges körülmények biztosítása, a munkaköri leírások karbantartása. Az intézmény gazdálkodásának biztosítása: felelős a szabályzatok, illetve az intézményi dokumentumok elkészítéséért, folyamatos aktualizálásáért, a szabályzatok alapján az intézmény működtetése, külső, belső adatszolgáltatás, pénzeszközök biztosítása, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése, vagyongazdálkodás biztosítása és ellenőrzése, a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések számonkérése, adatszolgáltatások határidőben történő elkészíttetése, a belső ellenőrzés működésének biztosítása, a munkavégzéshez szükséges feltételek, technikai eszközök biztosítása.
4.
Az intézmény igazgatójának feladata, felelőssége és hatásköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét és felelősségét az államháztartási törvény, valamint a fenntartó határozza meg.
119
Ellátja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetését. Az intézmény tevékenységi körébe tartozó ügyekben – a hatályos jogszabályi keretek között – önállóan, egyéni felelősséggel dönt. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, képviselője. Kiemelt feladatai • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • •
Vezeti az intézményt, felelős annak működéséért, szakmai hatékonyságáért és gazdálkodásáért. Képviseli az intézményt. Gondoskodik az intézmény anyagi, szellemi erőforrásainak hatékony felhasználásáról, gyarapításáról. Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja a rendelkezésre álló, jóváhagyott költségvetésen belül. Megteremti és biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. Irányítja a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkáját. Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét. Megszervezi és működteti az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, biztosítja a tulajdon védelmét. Az intézmény tevékenységére és gazdálkodására vonatkozólag kockázatelemzést végez, és kockázatkezelési rendszert működtet. Elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. Kapcsolatot tart a köznevelési intézményekkel, a fenntartóval, helyi és területi szakmai szervezetekkel. Munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört gyakorol. Elvégzi a törvény által előírt időközönként és formában az érintett dolgozók minősítését. Vizsgálja a kötelezettségvállalást ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget, valamint ellenőrzi dokumentumainak tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét. Elkészíti az intézmény SZMSZ-ét és Ügyrendjét. Gondoskodik azok megfelelő aktualizálásáról. Folyamatosan értékeli az intézmény munkáját, tevékenységét. A bankszámla feletti aláírásra a banknál bejelentett módon jogosult. Felelős az üzemeltetési körébe tartozó intézmények funkcionális feladat ellátásért. Éves karbantartási tervet készít az intézmény gondozásában lévő épületek, eszközök tervszerű karbantartása érdekében. Biztosítja az információáramlást az irányító szerv felé. Az előterjesztések készítéséhez adatokat szolgáltat, a feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztést készít.
Kiemelt felelősségi területek • •
Felelős a szakszerű és törvényes munkáért. Felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 120
• •
Felelős a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért. • Felelős a használatba adott, üzemeltetett vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az igazgató hatásköre az intézmény szakmai- gazdálkodási feladatai végrehajtásának megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére terjed ki. 5.
A gazdasági vezető jogköre és hatásköre A gazdasági vezető az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Közvetlenül irányítja a pénzügyi, számviteli csoportot. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény gazdasági működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok • • • • • •
•
Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt. Kialakítja és szervezi az intézmény pénzügyi, könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási rendszerét. Elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámolóit és jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról. Folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági szabályzatait. Ellenjegyzési jogkört gyakorol az intézményvezető kötelezettségvállalásai és utalványozása esetén. Vizsgálja az ellenjegyzés előtt, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatos kiadási előirányzat biztosít-e fedezetet, vizsgálja a gazdasági szabályszerűséget és a célszerűségi eljárás meglétét, valamint ellenőrzi a gazdasági személyekhez kapcsolódó dokumentumok tartalmát. Az utalványozás ellenjegyzése előtt az előbbieken túlmenően vizsgálja a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek meglétét.
Kiemelt felelősségi területek • •
6.
Felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi és számviteli fegyelem megtartásáért Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is.
Az igazgatóhelyettes jogköre és hatásköre
Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatóhelyettes az intézmény szakmai működésével kapcsolatos feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Az intézmény igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az igazgatóhelyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja mindazon jogokat, amit a 121
fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz, kivéve a gazdasági és pénzügyi feladatokat, valamint a munkaviszony létesítését és megszüntetését. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Segíti a tervezés, szervezés, ellenőrzés, elemzés, értékelés munkájában. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény szakmai működésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Kiemelt feladatok •
Az igazgatóval együttműködve segíti az intézményi döntéshozatalok előkészítését, információk, vélemények gyűjtését. Közreműködik az intézményi dokumentumok elkészítésében, jogszabályok szerinti aktualizálásában, a szakmai beszámolók elkészítésében. Kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel, a Megyei Tankerülettel, a felmerülő problémák rögzítését és azok megoldásának nyomon követését ellenőrzi. Figyelemmel kíséri a köznevelési intézmények szakmai munkáját, az intézményi költségvetés elkészítéséhez adatokat, információkat szolgáltat. Kialakítja és működteti a közvetlen irányítása alá tartozó területeken a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést. Irányítja a nyári karbantartási munkálatokat, elkészíti a hozzá kapcsolódó beszámolókat. Irányítja és ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját, a technikai dolgozók szabadságolását, helyettesítését. Közreműködik az irányítása alá tartozó dolgozók munkájának minősítésében, értékelésében. Az információs és szervezeti rendre, személyzeti munkára vonatkozóan javaslatot, módosítási javaslatot tesz. Részt vesz a beruházások előkészítésében, lebonyolításában, javaslatot tesz a fejlesztésekre.
• • • • • • • • •
Kiemelt felelősségi területek • • •
Felelős az intézmény szakmai tevékenységéért, a kitűzött célok megtartásáért. Az igazgató távollétében felelős az intézmény szabályszerű működtetéséért. Felelős munkájában a jogszabályok ismeretéért és betartásáért az intézményre vonatkozólag is. IV.
BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE ÉS FELADATKÖRE 1. Az intézmény szervezeti egységei: • • •
Gazdasági csoport, Karbantartó csoport, Intézményi telephelyek – kapcsolattartók.
2. A karbantartási részlegvezető feladatai: 122
A karbantartási részlegvezető az igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa, feladatait az igazgatóhelyettes közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Távolléte alatt az intézmény igazgatóhelyettesét teljes hatáskörrel helyettesíti. A karbantartási részlegvezető feladat- és hatásköre, valamint felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában megjelölt területekre. • • • • • • • • • • •
3.
Együttműködik a köznevelési intézményeknél dolgozó kapcsolattartókkal, gondoskodik a megfelelő információ átadásról. Szervezi és ellenőrzi az irányítása alá tartozó dolgozók munkáját. Összegyűjti a karbantartási, javítási igényeket, szervezi, irányítja és ellenőrzi a munkálatokat. Az aktuálisan jelentkező karbantartási, felújítási, illetve egyéb feladatokhoz begyűjti a munkaerő igényléseket a kapcsolattartóktól, és biztosítja a megfelelő munkaerőt a feladat elvégzéséhez. Tervezi, szervezi és ellenőrzi a nyári karbantartási munkálatokat, előkészíti a hozzá kapcsolódó beszámolókat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyeket. Ellátja az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságával, helyettesítésével kapcsolatos feladatokat. Tárgyalásokat folytat a vállalkozókkal, kivitelezőkkel, bekéri az árajánlatokat, részt vesz az elbírálásban, előkészíti az új szerződéseket. Közreműködik a leltározási feladatok végrehajtásában, szervezi, koordinálja és ellenőrzi a selejtezési munkálatokat a telephelyeken. Részt vesz a munkaköréhez kapcsolódó adatszolgáltatások, statisztikák készítésében. Összegyűjti a köznevelési intézmények havi irodaszer, tisztítószer és egyéb anyagigényét, részt vesz az elbírálásukban, megszervezi a beszerzéseket.
A gazdasági csoport feladatai: Ellátja a gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatokat • a tervezéssel, • az előirányzat-felhasználással, • a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, • az üzemeltetéssel, • fenntartással, • működtetéssel, • beruházással, • a vagyon használatával, • hasznosításával, • a munkaerő-gazdálkodással, • a készpénz kezelésével, • a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, • az adatszolgáltatással, • munkaügyekkel és bérgazdálkodással, • az élelmezéssel kapcsolatban.
4. A karbantartó csoport feladatai: 123
•
üzemeltetésre átvett intézmények üzemeltetési, karbantartási, fenntartási feladatainak teljes körű ellátása, • üzemeltetésre átvett intézmények kisjavítási feladatainak ellátása, • nagyobb munkaerő létszámot igénylő feladatok /pl. iskolai rendezvények/ technikai ellátása, • a belváros rehabilitáció pályázattal érintett területen a rendezvények lebonyolításában való részvétel. Vezeti a karbantartási részlegvezető, aki irányítja, szervezi és ellenőrzi munkájukat. 5. A telephelyi kapcsolattartók feladatai: • • •
ellátják az étkeztetéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, a térítési díjak beszedését, elszámolnak a Gyermekélelmezési Intézmény felé, rendszeres kapcsolatot tartanak az igazgatóhelyettessel és a karbantartási részlegvezetővel, jelentéseket készítenek, adatokat szolgáltatnak, ellátják az intézmény és az állandó, illetve eseti bérlők közötti kapcsolattartó feladatokat.
6.Munkaköri leírások A Békéscsabai Intézményellátó Centrum dolgozóinak részletes feladatait, hatáskörét és felelősségi területeit névre szólóan a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások elkészítéséért és azok aktualizálásáért az intézményvezető, a gazdasági csoporton belül a gazdasági vezető, egyéb dolgozók körében az igazgatóhelyettes a felelős. Az intézményvezető felelőssége, hogy a munkaköri leírásokban foglaltak az intézmény számára előírt feladatokat a jogszabályi előírások és a szabályzatok figyelembe vételével teljes egészében lefedjék. A munkaköri leírásokban foglaltak, illetve a munkakörökben, személyekben történt változások esetén a módosításokat 15 napon belül végre kell hajtani. A munkakörök átadása esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az átadás időpontját, a munkakörrel kapcsolatos információkat, adatokat, folyamatban lévő ügyeket, eszközöket és egyéb észrevételeket. A jegyzőkönyvet hitelesíteni kell. A jegyzőkönyv elkészítéséért a felettes vezető a felelős. V. A SZERVEZETI EGYSÉGEK SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE, ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás hatékony és eredményes megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését az intézményvezető iránytó tevékenysége, valamint a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a vezetői értekezlet, valamint a csoport értekezlet is segítik. Az intézmény szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes részlegek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és a magasabb vezetők közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményen belül az alá- és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség is megtalálható, a 124
szervezeti ábrában rögzítettek alapján. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az alapszolgáltatást végző szakmai egység feladatai egymásba kapcsolódnak, ezért ezen egység vezetői és munkavállalói személyes kapcsolatot tartanak egymással. A kapcsolattartás során minden esetben a szakmai etika elveit szem előtt tartják. Az alkalmazottaknak a szakmai együttműködést úgy kell megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan legyen. A szakmai egységek vezetői kötelesek egymásnak minden információt és dokumentációt átadni. 1.
A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amely másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző egyeztetések, értekezletek, fórumok: - kéthetente vezetőségi értekezletek, melyeken részt vesz az intézmény igazgatója, gazdasági vezetője, igazgatóhelyettese és üzemeltetési-beszerzési csoportvezetője, - fórum évente 1 alkalommal az intézmény valamennyi dolgozójának részvételével.
2.
A külső kapcsolattartás Az intézmény egyéb más szervezetekkel való kapcsolatát az intézményvezető hangolja össze, és irányítja. Az intézmény együttműködési megállapodásokat köthet az eredményes és hatékony működés érdekében. A kapcsolattartáshoz szükséges értekezletek során jegyzőkönyv vezetése, annak hitelesítése kötelező.
3.
Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó önkormányzat irodáival, valamennyi intézményével. Az intézmény rendszeres és szoros kapcsolatot tart a Békéscsabai Tankerülettel annak érdekében, hogy a vonatkozó törvények szerint biztosítsa az ingatlanokban a köznevelési feladatok megfelelő színvonalú és biztonságos ellátását. Az intézmény kapcsolatot létesíthet más intézménnyel, vállalkozással, mely a dolgozók számára tapasztalatszerzési lehetőséget biztosít. A kapcsolatfelvétel csak az igazgatón keresztül történhet.
4.
Az intézmény dolgozóinak képviselete Az intézmény közalkalmazottai Közalkalmazotti Tanácsot hoznak létre, melynek működését az intézmény vezetése támogatja. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató közti kapcsolatrendszert a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. Az intézmény együttműködik minden olyan törvényes dolgozói szervezettel, mely az alkalmazottak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el.
5.
A helyettesítés rendje
125
Az intézményben folyó munkát a dolgozók átmeneti vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban rögzítjük. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó szabályok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezető gyakorolja valamennyi foglalkoztatott esetében a kinevezést, az átsorolást, a kinevezés módosítást, a jogviszony megszüntetést és a fegyelmi felelősségre vonást, dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről. - Utasítást csak a közvetlen felettes adhat konkrét feladat ellátására, a végrehajtás módjára. Más csoport vezetője csak rendkívüli helyzetben utasíthatja azokat a dolgozókat, akik nem tartoznak az irányítása alá. Az igazgató a nem közvetlenül alá rendelt dolgozónak adhat utasítást, de gondoskodnia kell arról, hogy erről az utasításról a dolgozó közvetlen felettesét is értesítse.
2.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelességek A munkaviszony Foglalkoztatási jogviszonyok az intézményben: • közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerint, • megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, • munkajogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint, • a prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint, • a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvény hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. A munkaviszony létesítése
126
A munkaviszony létesítése során a munkáltató az Mt. 42-49. §-aiban és a Kjt. 20-24. §aiban foglaltak szerint köteles eljárni. A munkaviszony közalkalmazotti kinevezéssel, megbízási szerződéssel, vagy munkaszerződéssel (a továbbiakban: munkaszerződés) jön létre. A munkaszerződés alapján • a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, • a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót • a napi munkaidőről, • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, • a munkakörbe tartozó feladatokról, • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Ez alatt az időtartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Általános magatartási követelmények •
• •
•
•
A munkaszerződés teljesítése során úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. 127
•
•
•
• •
•
•
• •
•
A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.
A munkáltató kötelességei • •
A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. 128
• •
•
A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.
A munkavállaló kötelességei A munkavállaló köteles • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, • munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, • munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, • a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, • munkatársaival együttműködni. A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A munkaidő, az intézmény munkarendje A munkáltató biztosítja az Mt. 86-91. §-aiban foglaltak betartását. Az alkalmazottak munkarendjét a vonatkozó jogszabályok alapján az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működésének biztosítását szem előtt tartva. A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását az Mt. 92. § (1)-(2), (5), 93-94. §, 96100. §, 113. § (1)-(3), (5), 134. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a Kjt. 59. §-ában meghatározott szabályok figyelembe vételével köteles megállapítani. Az intézményben a közalkalmazottak foglalkoztatása az alábbi munkarendben történik: • az intézményben a heti munkaidő-keret 40 óra, • a heti munkaidő hétfőtől péntekig teljesül, • a zavartalan működés érdekében a pontos munkaidő beosztást az intézményvezető határozza meg, • kötetlen munkaidő beosztásúnak minősül az intézményvezető, a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettes munkaköre, 129
•
a munkaközi szünet, illetve a pihenőidő tekintetében az Mt. 103-106. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadóak, • a munkaközi szünet időtartama alkalmanként 20 perc, • az alkalmazottaknak munkaidejük kezdetére, a munka felvételére készen kell állniuk, az előírt helyen és munkára képes állapotban kell megjelenniük, • az alkalmazottaknak az esetleges távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt, illetve a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest a munkaidő kezdetéig - ettől eltérni csak indokolt esetben, az indoklás utólagos megtételével lehet, • az intézmény központi irányításának hivatalos munkarendje hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig tart, pénteken 7.30 órától 13.30-ig, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is, • a pénztár külső ügyfelek felé hétfőtől csütörtökig 8.00-14.00 óra között, pénteken 8.00-12.00 óra között tart nyitva, • a karbantartók, takarítók, konyhai kisegítők, portások, udvarosok, egyéb munkakörben dolgozók munkarendjét, munkaközi szünet idejét a munkaköri leírások tartalmazzák, • a rendkívüli munkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén a munkáltató az Mt. 107-109. §, valamint 113. § szerint jár el, • az intézmény közalkalmazottainak helyettesítési rendjét az intézményvezető - a gazdasági vezetővel vagy az igazgatóhelyettessel egyeztetve - határozza meg. Az igazgató átütemezheti a munkaidőt, ha a munka természete, a munkaszervezés, a munkaeszközök vagy a munkaidő ésszerűbb kihasználása ezt szükségessé teszi. Az összmunkaidő ebben az esetben sem lehet hosszabb egy naptári évben a teljes munkaidőnél. Munkaidő átütemezés esetében a heti munkaidő nem lehet hosszabb 60 óránál. A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 10 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállaló nőnek a terhessége idején és a három évnél fiatalabb gyermek szülőjének a munkaidejét csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával lehet átütemezni. Szabadság A munkáltató a munkavállalót megillető évi rendes szabadság kiadása során az Mt. 122125. § szerint jár el. A szabadság igénybevétele az éves szabadságolási terv alapján történik. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.), valamint az Mt.- ben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a személyzetimunkaügyi főelőadók, valamint a kapcsolattartók felelősek. A munkaszerződéstől eltérő alkalmazás A munkáltató a munkaszerződéstől eltérő alkalmazás esetén az Mt. 53.§ (1)-(5) bekezdésekben, valamint a Kjt. 24. § (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, illetve munkahelyen foglalkoztatni. A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy 130
háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az utasítás teljesítésének megtagadása A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól • keresőképtelensége, • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, • hozzátartozója halálakor két munkanapra, • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkáltató a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló 131
személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetésére az Mt. 63-70. §-ok és a Kjt. 25-38. §-ok rendelkezései vonatkoznak. A munkaviszony megszüntethető • közös megegyezéssel • felmondással • azonnali hatályú felmondással. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt: • a várandósság • a szülési szabadság • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének – de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti: • a felszámolási- vagy csődeljárás alatt • a munkavállaló képességére alapított okból vagy • ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés felmondását legalább 15 nappal korábban írásban köteles közölni. A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor munkakörét köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkaviszony felmondással történő megszűnésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. 3.
Az intézményen belüli minősítési rend A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményvezető köteles gondoskodni a dolgozók minősítéséről. A dolgozók minősítése az intézményvezető feladata. A 132
gazdasági-pénzügyi csoporton belül egyes minősítési ügyeket az intézményvezető átadhat a gazdasági vezetőnek, egyéb dolgozók körében pedig az igazgatóhelyettesnek. Az elkészített minősítési lapot a dolgozónak lehetősége van megismerni és véleményezni. A minősítési lap a személyi anyag részét képezi és más dolgozók előtt titkosnak minősül. Az intézményvezető béremelések és jutalmazások során a minősítési lap információit mérlegeli. 4.
Intézményi hivatali titkok: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, - a személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok, - levéltitok, magántitok, üzleti titok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Hivatali titok közlését az intézmény valamennyi dolgozója csak az intézményvezető engedélyével teheti meg.
5.
Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok kiadása csak az intézmény igazgatójának az engedélyével történhet.
6.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató szervek munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: - a televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül, - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adására az intézményvezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult, - elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, - a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, - a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire, az ellátottak személyiségi jogaira, - nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, - a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, - kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse, - külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az intézményvezető engedélyével adható.
133
7.
Munkakörök átadása
A vezető állású dolgozók, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - az átadás- átvétel időpontját, - a folyamatban lévő konkrét ügyeket, - az átadásra kerülő eszközöket, - az átadó és az átvevő észrevételeit, - a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást, a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 8.
Az intézmény dolgozóinak továbbképzése Az intézmény dolgozóival szemben megfogalmazódott egyik legfontosabb elvárás a magas szakmai képzettség és a folyamatosan változó törvényi háttér alapos ismerete, annak gyakorlatban történő alkalmazása. Ennek értelmében ahhoz, hogy az intézmény a fenntartó által kitűzött célokat a megfelelő színvonalon teljesíteni tudja, dolgozóinak számára folyamatos továbbképzést kell biztosítania. Az intézményvezető köteles gondoskodni az éves költségvetés tervezése folyamán a megfelelő mértékű továbbképzéshez szükséges pénzügyi háttérről. A tanulmányt folytatóval tanulmányi szerződés köthető, amennyiben munkaköri feladatainak ellátásához szükséges a megszerzett képesítés, tudásanyag és a költségvetésben a fedezet biztosított rá. A tanulmányi szerződés tartalmazza a költségekhez való hozzájárulás mértéke mellett a dolgozó időszakonkénti beszámolási és igazoltatási kötelezettségét is.
9.
Az intézmény ügyiratkezelése Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az intézmény Iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell végezni. Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik.
10.
Kiadmányozás rendje Az intézményben bármilyen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult, mely a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti az aláírási jogosultságnak megfelelően a kiadmány kézi vagy digitális aláírásával. Távolléte esetén a kiadmányozási jog a gazdasági vezetőt vagy az igazgatóhelyettest illeti.
11.
Adózással kapcsolatos elszámolások Az intézmény az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Az intézmény nyilvántartási kötelezettségét számítástechnikai program segítségével végzi. Az elszámolás és nyilvántartás részletes ügyviteli teendőit a Bizonylati rend tartalmazza. 134
12.
Az ellenőrzési tevékenység A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) során a pénzügyi döntések dokumentumainak ellenőrzését, az előzetes pénzügyi kontrollt és a gazdasági események könyvelését megfelelően el kell különíteni és azokat dokumentálni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés legfontosabb alapelve a vezető elszámoltathatósága, ez alapján az intézményvezető köteles a belső kontroll rendszert kiépíteni, dokumentálni, működtetni és arról beszámolni. A folyamatba épített, előzetes és utólagos pénzügyi rendszer teljes kiépítésének és működtetésének szabályozását „A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata” tartalmazza. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért és rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős. A belső kontroll rendszere magába foglalja az intézményben folyó szakmai és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves terv alapján történnek, melynek jóváhagyása az intézményvezető feladata.
13.
Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és utalványozási eljárás Kötelezettségvállalásra és utalványozásra intézményi szinten az intézményvezető jogosult. Az intézményre vonatkozó ellenjegyzési joggal az intézmény gazdasági vezetője bír. Az ellenjegyző a kötelezettségvállalás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás szabályszerűségét. Az ellenjegyző az utalványozás ellenjegyzése előtt köteles megvizsgálni a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés meglétét. Az intézmény a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, a szakmai teljesítésigazolás formai követelményeit a Gazdasági szervezet ügyrendjében leírtak szerint köteles végezni. VII. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE
1.
A helyiségek rendje Minden dolgozó köteles a helyiségeket és berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Minden dolgozó és az intézmény területén tartózkodó látogató köteles a tisztaságot megőrizni, tevékenységével a folyamatos munkát nem zavarhatja. A tűz- és balesetvédelmi, munkavédelmi rendszabályokat mindenkinek be kell tartani. A dolgozók a szabályzatokat kötelesek megismerni és azt aláírásukkal igazolni.
2. A berendezések használata Az intézmény nagy értékű berendezéseinek használata körültekintést igényel a dolgozók részéről. A számítástechnikai eszközök helyi és hálózati módosítását csak szakember végezheti az intézményvezető engedélyével.
135
Egyéb nagy értékű eszközök használata csak a kezelési utasításnak megfelelően történhet. Az intézmény szigorú, személyes felelősségvállalási rendet köteles kialakítani a vagyonvédelem érdekében. Szándékosságból vagy felelőtlenségből okozott kárt kivizsgálás után a károkozónak meg kell téríteni. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg a 81/2014. (III.25.) PGVB határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. Az SZMSZ mellékletét képezi az intézmény mindenkor hatályos Alapító okirata. Az SZMSZ további módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - az intézmény igazgatója, - közalkalmazotti tanács. Az SZMSZ mellékletének naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Az SZMSZ mellékleteinek módosítására sor kerülhet a Szabályzat módosítása nélkül is.
136
X. MELLÉKLET 1. sz. melléklet: Szervezeti felépítés 2. sz. melléklet: Az intézmény Alapító okirata Az SZMSZ melléklet naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik.
Békéscsaba, 2015. február 1.
_____________ Uhljár Erik igazgató
137
138
