1 Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése 01/10-19/2011.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Győrött, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 2011. október 19-én tartott rendkívüli üléséről. Az ülés kezdődött: 14,30 órakor, véget ért 15,20 órakor Jelen vannak: Aller Imre, Bognár Sándor, Grubits Ferenc, dr. Gulyás Zoltán, Hámori György, Horváth Ferenc, Kara Ákos, Kóczán Zoltán, dr. Kovács Tamás, Kövecses Tímea, Mák Ferenc, Méri Attila, Molnár Rita Noémi, dr. Szakács Imre, Szalay Imre, Takács Krisztián, Török Katalin, Valiczkó Mihály. Részt vesznek még a közgyűlésen: Dr. Kovács Béla megyei főjegyző, dr. Kovács Krisztián aljegyző, Debreczeniné Pócza Márta, a Szervezési, Jogi és Közbeszerzési Osztály vezetője, Feketéné Murányi Lívia, a Pénzügyi Osztály vezetője, S. Encsyné dr. Nánási Ágnes, a Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály vezetője, dr. Horváth István, a Humánerő Szervező Csoport vezetője, Szabóné Illés Ibolya, az Ellenőrzési Csoport vezetője, Pék Gáborné könyvvizsgáló, a Szervezési, Jogi és Közbeszerzési Osztály dolgozói, az intézmények vezetői, a sajtó képviselői és érdeklődők. AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Köszöntötte a közgyűlés tagjait, a meghívottakat és minden résztvevőt. Megállapította, hogy a közgyűlés megnyitásakor a 21 fő képviselőből 18 fő képviselő van jelen, tehát a közgyűlés határozatképes. Az egyszerű szótöbbséghez legalább 10 szavazat, a minősített szótöbbséghez legalább 11 szavazat szükséges. Köszönetét fejezte ki a közgyűlés tagjainak, amiért a rövid határidővel kiküldött meghívó ellenére nagy számban megjelentek a közgyűlésen. Dr. Krisch Róbert, dr. Molnár Csaba és Kolonics Zoltán képviselők előzetesen jelezték, hogy egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak részt venni a rendkívüli közgyűlésen. A közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata 14. § (6) bekezdése értelmében a rendkívüli közgyűlésre szóló meghívó csak a rendkívüli közgyűlésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, és a közgyűlés csak a tárgysorozatban szereplő napirendet tárgyalhatja meg. Az ülésre javasolt napirendi pontokat tartalmazó meghívót a képviselők megkapták. Megkérdezte, hogy van-e valakinek napirendet módosító javaslata?
2 Aller Imre frakcióvezető Javasolta, hogy a közgyűlés mindhárom napirendi pontot vegye le a napirendi javaslatok közül. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy a közgyűlés vegye le a napirendi javaslatok közül „A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló 10/1995.(XII.15.) önkormányzati rendelet módosítása” című előterjesztést. A közgyűlés 2 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy a közgyűlés vegye le a napirendi javaslatok közül „A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (Hivatal és intézményei) bankszámla vezetésével kapcsolatos intézkedések megtétele” című előterjesztést. A közgyűlés 2 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy a közgyűlés vegye le a napirendi javaslatok közül „A Magyar Köztársaság Kormánya és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közötti együttműködési szándéknyilatkozat” című előterjesztést. A közgyűlés 2 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a napirendi javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a következő napirendet fogadta el: 1.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló 10/1995.(XII.15.) önkormányzati rendelet módosítása. Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
2.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (Hivatal és intézményei) bankszámla vezetésével kapcsolatos intézkedések megtétele. Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
3.
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közötti együttműködési szándéknyilatkozat. Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke
3 A NAPIREND TÁRGYALÁSA
1. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló 10/1995.(XII.15.) önkormányzati rendelet módosítása. Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Az előterjesztést a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság és az Ügyrendi Bizottság a közgyűlés ülése előtt megtárgyalta és változtatás nélkül javasolják a közgyűlés elé terjesztését. Több éve kialakult az a gyakorlat, hogy az intézményi kezelésben lévő azon ingatlanokat, amelyek az intézmények nem használnak és feladatellátásukhoz nem szükségesek, központi vagyonkezelésbe vonja a megyei önkormányzat. A gyakorlat fordítva is működik, központi vagyonkezelésben lévő, de az intézmények számára szükségessé váló ingatlanok átadására is sor kerül, így például a múzeum kérte, hogy az ásatásokból származó leletanyagok elhelyezésére a volt Vadász-laktanya egyik épületét igénybe vehesse, mivel nincs lehetősége a leletek megfelelő tárolására. Takács Krisztián képviselő Javasolta, hogy a közgyűlés név szerinti szavazással döntsön a rendelet-tervezet elfogadásáról. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetről történő név szerinti szavazást. A közgyűlés 18 igen egyhangú szavazattal elfogadta a rendelet-tervezetről történő név szerinti szavazást. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Felkérte Dr. Kovács Béla megyei főjegyzőt a név szerinti szavazás levezetésére. Dr. Kovács Béla, megyei főjegyző Az SZMSZ 19.§ (9) bekezdésében foglaltak szerint név szerinti szavazás esetén a szavazatokat névsor szerint kell leadni. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a főjegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A közgyűlés elnöke utoljára szavaz. A névsor szerint egyenként felkérte a képviselőket a szavazásra. (A név szerinti szavazásról készült, a közgyűlési tagok nyilatkozatait tartalmazó irat a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 3 ellenszavazattal megalkotta a 18/2011.(X.20.) önkormányzati rendeletét. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva)
4
2. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (Hivatal és intézményei) bankszámla vezetésével kapcsolatos intézkedések megtétele. Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Az előterjesztést a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság, valamint az Ügyrendi Bizottság a közgyűlés ülése előtt megtárgyalta, és változtatás nélkül javasolják a közgyűlés elé terjesztését. A megyei önkormányzat költségvetési hiányának fedezetét jelentős részben a folyószámlahitel jelenti. A jogszabály szerint folyószámlahitel-szerződést egy évre lehet kötni. A megyei önkormányzat legutóbb 2010. októberében kötött folyószámlahitelszerződést számlavezető pénzintézetével, az OTP Bankkal, ez a szerződés 2011. október 28án lejár. A megyei önkormányzat anyagi helyzete nem tette lehetővé a folyószámlahitel visszafizetését, így a további működéshez újabb hitelfelvételre van szükség. A hitel felvételéhez közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni, ajánlattételre az OTP Bank Nyrt. került felkérésre. Az OTP által tett első ajánlat nem felelt meg a közbeszerzési kiírásban foglaltaknak, ugyanis a bank meghosszabbította volna a 2010-ben kötött hitelszerződést, ezt azonban a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé, így új szerződést kellett kötni. A tárgyalások a közgyűlést megelőző napon eredményesen zárultak le a pénzintézettel. Ha az OTP-vel nem történt volna megegyezés, október 29-én a megyei önkormányzatnak egy lejárt, 1,5 milliárd forintos folyószámlahitelt kellett volna visszafizetnie, ami a bérek kifizetését, az intézmények működését jelentősen veszélyeztette volna. Az OTP a megállapodás alapján 2011. október 29-től 2011. december 31-ig lényegében a korábbi feltételekkel megegyező hitelkonstrukciót ajánlott, a kamatok mértékét minimálisan, 0,35%kal emelte meg. A hitelszerződés megkötéséhez a pénzintézet jelzálogfedezetet kér, ezért szükséges a megyei önkormányzat költségvetési rendletét módosítani. Aller Imre frakcióvezető A Kormány és a megyei önkormányzat között létrejött megállapodásban a 2011. szeptember 1-i állapotot rögzítette a vagyon átadására a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és a megyei közgyűlés elnöke. Eszerint a megyei önkormányzat 2011. szeptember 1-jét követően vagyonát nem terhelheti meg, illetve kötelezettséget nem vállalhat. Ehhez képest az előterjesztésében a hitel fedezeteként ingatlanok kerültek megjelölésre. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke A megállapodás alapján a területileg illetékes kormánymegbízott jóváhagyásával lehet kötelezettséget vállalni. A 2010. évben megkötött folyószámlahitel-szerződésben – ahogy az új szerződésben is – feltételként szabta az OTP az ingatlanfedezet biztosítását. A folyószámlahitel fedezetéül ugyanazok az ingatlanok szolgálnak, mint az elmúlt évben, tehát jelenleg is megterhelt ingatlanokról van szó. A kormánymegbízott ellenjegyzésére a közgyűlés döntése után után kerül sor. Takács Krisztián képviselő Javasolta, hogy a közgyűlés név szerinti szavazással döntsön a rendelet-tervezet elfogadásáról. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetről történő név szerinti szavazást.
5
A közgyűlés 18 igen egyhangú szavazattal elfogadta a rendelet-tervezetről történő név szerinti szavazást. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Felkérte Dr. Kovács Béla megyei főjegyzőt a név szerinti szavazás levezetésére. Dr. Kovács Béla, megyei főjegyző A névsor szerint egyenként felkérte a képviselőket a szavazásra. (A név szerinti szavazásról készült, a közgyűlési tagok nyilatkozatait tartalmazó irat a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 3 ellenszavazattal megalkotta a 19/2011.(X.19.) önkormányzati rendeletét. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
3. napirendi pont A Magyar Köztársaság Kormánya és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közötti együttműködési szándéknyilatkozat. Előadó: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke A szándéknyilatkozat szövege a közgyűlés előtt kiosztásra került. Az előterjesztést a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság a közgyűlés ülése előtt megtárgyalta és változtatás nélkül javasolja a közgyűlés elé terjesztését. A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és valamennyi megyei közgyűlési elnök 2011. október 3-án szándéknyilatkozatot írtak alá a megyei önkormányzatok és intézményeik konszolidációjának előkészítéseként. A megállapodásnak nincs jogi kötőereje, azt bíróság előtt nem lehet megtámadni. A megállapodás elsősorban arra szolgál, hogy megnyugtassa azokat a beszállítókat és közüzemi szolgáltatókat, amelyekkel szemben bizonyos megyei önkormányzatok jelentős mértékű hátralékot halmoztak fel. A Pest Megyei Önkormányzatnál, de más megyei önkormányzatoknál is előfordult, hogy a hosszú ideje lejárt tartozások miatt bizonyos szolgáltatásokat már nem biztosított a szolgáltató a megyei önkormányzatnak és intézményeinek. Az így kialakult helyzet mindenképpen rendezésre szorult. A megyei önkormányzatok konszolidációja egybeesik a közigazgatás és az egész önkormányzati rendszer átalakításával. A megállapodás a Miniszterelnök és a megyei közgyűlési elnökök július 14-i tárgyalásán elhangzottakkal összhangban készült és az volt a célja, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknál rá lehessen venni a beszállítókat arra, hogy biztosítsák a közüzemi szolgáltatásokat, élelmezést, gyógyszereket a megyei önkormányzati intézmények számára a hosszabb ideje kifizetetlen számlák ellenére is, mivel az állam 2012. január 1-jével a megyei önkormányzatok teljes adósságállományát is átvállalja. A megállapodásban lefektetett elvek megvalósításához szükség van a megfelelő jogszabályi háttér megteremtésére. Az egészségügyi, valamint az egyéb önkormányzati vagyon átadásáról szóló törvényt a kormány már benyújtotta az Országgyűlésnek. A vagyonátadás folyamata tehát jogi keretek között, a törvény, valamint a végrehajtására kiadásra kerülő Kormány- és miniszteri rendeletek alapján fog lezajlani. A költségvetési törvény tervezetéből látható, hogy sem a normatívák, sem az egyéb, önkormányzatokat érintő finanszírozási rendszer nem változik, ezért, ha nem történik változás 2012-ben a megyei önkormányzat az intézményekkel szemben további megszorításra, vagy jelentős
6 mértékű hitelfelvételre kényszerülne. A megyei önkormányzatok a jövőben a területfejlesztés és a területrendezés területén kapnak nagyobb feladatokat, ami az egész megye fejlődését szolgálhatja. Egy kézbe kerül a megyei fejlesztési koncepció, a hozzá tartozó tervek elkészítése, a hosszú távú fejlesztési célok meghatározása, ami jelentősebb feladat, mint az intézményfenntartói szerep. dr. Kovács Tamás képviselő A Kormány a 2010-es választási ígéreteiben a megyei, valamint a települési önkormányzatok konszolidációjára törekedett, ám ez a mai napig nem történt meg. A konszolidációra országos szinten 120 milliárd forintot ígértek a megyei és a városi önkormányzatoknak, ehhez képest 2010-ben és 2011-ben is 100 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodnak az önkormányzatok. Ezen elvonások következtében az önkormányzatok mindenhol hitelfelvételre kényszerültek. Az Európai Unió tagállamaiban rendkívül nagy súlya van az alsó és a középszintű közigazgatásnak, ezzel szemben Magyarországon a tervezett átalakításokkal a megyék és a városok elvesztik közigazgatási súlyukat. Az önkormányzati törvény tervezetéből az látható, hogy mind a városok, mind pedig a megyék ki fognak üresedni, meg fog szűnni a városi, a helyi, illetve a középszintű közigazgatás. Sérelmezte, hogy sem a meghívóval együtt, sem pedig kérésre nem került kiküldésre a szándéknyilatkozat szövege, holott az már más forrásból elérhető. A megállapodás célkitűzései között a Széll Kálmán-tervre és más kormányzati programokra hivatkozik, amelyek az emberek számára újabb megszorításokat, szigorításokat jelentenek. A megállapodást a közgyűlés felhatalmazása, jóváhagyása nélkül írta alá a közgyűlés elnöke. Véleménye szerint a megállapodást a közgyűlésnek előzetesen meg kellett volna vitatnia, ehhez szükség lett volna egy olyan kimutatásra, hogy milyen vagyontárgyakat vesz át az állam. A megállapodásban olyan dátumok is szerepelnek, amelyek már lejártak, ez elfogadhatatlan a közgyűlés előzetes tájékoztatása nélkül. A közgyűlés a megállapodást felelősen csak akkor hagyhatja jóvá, ha számszakilag is ismert, hogy mi az ami átadásra, átvételre kerül. Úgy véli, a vagyontárgyak, intézmények átadásával a megye teljesen el fogja veszteni súlyát a régióban. Aller Imre frakcióvezető Ilyen mértékű vagyonátadást megelőzően el kell végezni a vagyonértékelést, amit a képviselők, illetve a nyilvánosság tudomására kellene hozni, hogy mit ad át a megyei önkormányzat a konszolidáció fejében. A megállapodás aláírásával – amivel véleménye szerint dr. Szakács Imre túllépte hatáskörét, hiszen nem a közgyűlés felhatalmazásával került sor a megállapodás aláírására –vagyonukra, hatáskörökre és politikai súlyukra vonatkoztatva megtörtént a megyék teljes kifosztása. A szocialista frakció véleménye szerint, aki egy ilyen megállapodást – aminek tartalma azt jelenti, hogy egy épület sem lesz a megyei önkormányzat tulajdonában, ahová a megye zászlaját ki lehetne tenni – aláír, illetve szavazatával támogat, megszegi képviselői esküjét és méltatlanná válik feladatára. A megállapodás és az abban foglaltak végrehajtására megindult törvényalkotási folyamat a megyei önkormányzat számára teljes vagyonvesztést idéz elő, valamint a megyei önkormányzatiság teljes felszámolását jelenti. A szocialista frakció tagjai úgy döntöttek, hogy ehhez a folyamathoz nem kívánnak jelenlétükkel sem asszisztálni, ezért kivonulnak a közgyűlésről. Aller Imre és dr. Kovács Tamás képviselők kivonultak az ülésteremből. Takács Krisztián képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt hozzászólást tette.
7
Szalay Imre frakcióvezető Mindhárom ellenzéki képviselő a megyei önkormányzat vagyonának kiárusításáról, elkótyavetyéléséről beszélt. Az első napirendi pontban a vagyonrendelet módosításának célja a feladattal terhelt és az intézmények feladatellátásához nem szükséges vagyon elkülönítése volt, hogy ezáltal a feladattal nem terhelt vagyon központi kezelésbe kerüljön és a megyei önkormányzat tulajdonában maradjon. Az ellenzéki képviselők, akik a vagyon elherdálását kérik számon, a vagyonrendelet módosítására nemmel szavaztak, ennek fényében álságos a mostani hozzászólásuk. A megyei önkormányzat nem közigazgatási szerv, intézményfenntartó, koordináló szerepe van ezért a közigazgatási funkció elvesztéséről sem lehet beszélni. A jövőben a megyei önkormányzat területfejlesztési funkciója fog erősödni, és ezáltal közelebb kerül az emberekhez, a valós igényekhez a fejlesztési források elosztásáról való döntés. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján eddig is történtek intézményátadások, ahol a feladatellátáshoz szükséges vagyon is átadásra került, ilyen volt például a tavasszal a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum átadása. A megállapodásban foglaltak politikai szándéknyilatkozatnak felelnek meg, az átadás-átvétel konkrét szabályait jogszabályok fogják meghatározni. Dr. Kovács Béla megyei főjegyző A megállapodás szándéknyilatkozat jellegéből az következik, hogy a vagyonátadás részletes szabályait – törvény, kormányrendelet, ágazati szintű rendeletek – jogszabályok határozzák meg, amelynek kidolgozása folyamatban van. Az átadásra kerülő vagyoni kört is jogszabály, illetve külön megállapodás fogja meghatározni. A jogalkalmazók feladata, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségüknek megfelelően tegyék meg a vagyonátadást, amely az intézmények átadásával együtt a megyei önkormányzatok konszolidációját hivatott szolgálni. Kóczán Zoltán, a közgyűlés alelnöke Az ellenzéki képviselőknek a megyei önkormányzati vagyon kiárusításáról szóló hozzászólása érthetetlen annak fényében, hogy a vagyonrendelet módosítására és a folyószámlahitel igénybevételére is nemmel szavaztak. A folyószámlahitelre azért van szükség, hogy az évből hátralévő két hónap likviditási szempontból kezelhető és az intézményi dolgozók munkabére biztosított legyen. Győr-Moson-Sopron megyében a többi megyéhez képest kezelhető mértékű a hiány, a Kormány azonban valamennyi megyére kiterjedően felvállalta az önkormányzatok konszolidációját. Az intézmények működéséhez szükséges vagyont mindenképpen át kell adni az államnak, a központi kezelésbe vett vagyonelemeket pedig várhatóan 2012-től is megtarthatja a megyei önkormányzat. 2012-től a területfejlesztés lesz a megyei önkormányzat legfőbb feladata. Nemes feladat volt a 19 intézmény fenntartása, a területfejlesztés esetében viszont 183 települést közvetlenül érintő feladatokról van szó, ami által a megyei önkormányzat közelebb kerülhet a településekhez, az ott élő emberekhez. Takács Krisztián képviselő Kóczán Zoltán alelnök hozzászólására reagálva megjegyezte, hogy a Jobbik részéről az egész folyamathoz nem kíván hozzájárulni. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke A megyei önkormányzatnak van vagyonértékelése, ugyanis az államháztartásról szóló törvény szerint a zárszámadási rendelet mellékletét kell, hogy képezze a vagyonértékelés, ami nyilvános. Téves az a logika, hogy a megyei önkormányzat által átadott vagyonért
8 cserébe adósságot vesz át az állam, ugyanis feladatátvételről van szó. A feladatellátáshoz nyilvánvalóan szükség van az épületekre a felszerelésekkel, munkatársakkal együtt. A nem feladathoz kötött, forgalomképes vagyon könyv szerinti értéke 800 millió forint, ám döntően olyan ingatlanokról van szó, amelyeket hosszabb ideje nem tud értékesíteni a megyei önkormányzat. Az állam által átveendő hiányt és a forgalomképes ingatlanok értékét összehasonlítva megállapítható, hogy az ingatlanok értéke nem fedezi a hiányt. A megyei önkormányzatnak 2012. január 1-jén is lesz székhelye, ahova megyezászlót ki lehet majd tűzni. A konszolidációról szóló törvényjavaslat 2.§ (2) bekezdése tartalmazza, hogy az állam és az önkormányzat külön megállapodása alapján bármelyik vagyonelem, amely egyébként az államnak átadásra kerülne, az önkormányzat tulajdonában maradhat. Az első napirendi pontban szereplő ingatlan átsorolások is azt a célt szolgálják, hogy olyan ingatlanokról lehessen tárgyalni az állammal, amelyek nem feladattal terheltek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat pozícióját az is javítja, hogy amíg van olyan önkormányzat, amely 20 milliárd forint adósságot ad át az államnak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a kórház adósságállományával együtt is ennél jóval kevesebbet, 6 milliárd forintot. Az IMF-ről beszélni jó politikai ütőkártya, de a megyei önkormányzatok konszolidációjának szándéka már jóval korábban, július 14-én megfogalmazódott, amikor még nem volt szó arról, hogy a kormány tárgyalni fog az IMF-fel. Az IMF hitel nélkül a nyugdíjak, a közszolgálatban dolgozók bérének kifizetése nem lett volna biztosítható. Magyarországot jól láthatóan nem lehet a 2010. előtti rendszerben működtetni, az egész rendszert át kell alakítani. Ez nehézségekkel jár – olyan, mint amikor az ember lakottan újítja fel a lakását, amikor rossz, hogy bent is kell lakni a lakásban, de a mesterembereknek is végezni kell a munkájukat – de ha a kormánynak sikerül megfelelő átalakításokat véghezvinnie, 20122013-tól nem kell az IMF segítségét igénybe venni és az ország tud alkalmazkodni azokhoz a kihívásokhoz, amelyek a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság nyomán jelentkeztek és különösen az eurózóna tagállamait sújtják. A megállapodás alapján egy bizottság jön létre a vagyonátadás koordinálására, amelyben a kormányhivatal, a megyei önkormányzat, az államkincstár és más szervezetek képviselői vesznek részt. A megyei önkormányzatnak az a célja, hogy mindazon vagyonelemek biztosítva legyenek, amelyek a feladatellátáshoz szükségesek, 2012. január 1-től pedig a kormányhivatal irányítása alatt lévő megyei intézményfenntartó központ fogja az intézmények ügyeit intézni. Az intézmények dolgozóinak nincs félnivalója, az eddig megszokott napi működés vélhetően változatlanul fog folyni január 1. után is. Minden átalakítás zavarokkal, nehézségekkel jár, a lakás átalakításról szóló példát folytatva „lehet, hogy eltűnik néhány könyv, de az is előfordulhat, hogy a mesterember otthagyja a kalapácsát.” Takács Krisztián képviselő Javasolta, hogy a közgyűlés név szerinti szavazással döntsön a határozati javaslatról. dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatról történő név szerinti szavazást. A szavazáskor 16 fő képviselő van jelen. Az egyszerű szótöbbséghez legalább 9 szavazat, a minősített szótöbbséghez legalább 11 szavazat szükséges. A közgyűlés 16 igen egyhangú szavazattal elfogadta a határozati javaslatról történő név szerinti szavazást.
9
dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Felkérte Dr. Kovács Béla megyei főjegyzőt a név szerinti szavazás levezetésére. Dr. Kovács Béla, megyei főjegyző A névsor szerint egyenként felkérte a képviselőket a szavazásra. (A név szerinti szavazásról készült, a közgyűlési tagok nyilatkozatait tartalmazó irat a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A közgyűlés 15 igen szavazattal és 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozta: 207/2011. (X.19.) KH 1./ Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Magyar Köztársaság Kormánya és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat között aláírt „Megállapodás” elnevezésű szándéknyilatkozatot megismerte és támogatólag jóváhagyja. 2./ Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése felkéri elnökét és a megyei főjegyzőt, hogy a megyei önkormányzat és intézményei pénzügyi-gazdasági, munkaerő és vagyonjogi helyzetére vonatkozó, valamint az intézmények fenntartásával kapcsolatos egyéb adatokat bocsássa a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal rendelkezésére. 3./ Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy a szándéknyilatkozat alapján a megalkotásra kerülő jogszabályoknak megfelelően folytassa le a tárgyalásokat az illetékes központi állami szervekkel és ha szükséges, az intézmények átadás-átvételével kapcsolatban tegyen előterjesztést a közgyűlés elé. Határidő: 2011. október 19., illetve folyamatos Felelős: dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke dr. Kovács Béla megyei főjegyző dr. Szakács Imre, a közgyűlés elnöke Megköszönte a részvételt, az ülést bezárta. Győr, 2011. október 26.
dr. Kovács Béla megyei főjegyző
dr. Szakács Imre a közgyűlés elnöke
