J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-én 16:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről.

Az ülés helye:

Községháza, Vadna Vadna, Kassai u.25.

Jelen vannak:

5 képviselő-testületi tag:

Bencze Barnóczki Oroszné Várady Hurták Mertus

Péter Katalin Enikő Tiborné Jánosné

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: -

-

az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg

Tibor

Dobos

János

jegyző címzetes főjegyző RNÖ elnök

Lajosné

főelőadó

- jegyzőkönyvvezető: Pál

Bencze Péter polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, az ülés vendégeit. Megállapította, hogy a képviselő-testület 5 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. A képviselő-testület ülését megnyitotta. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület a napirendi javaslatot egyhangú (5 igen) szavazattal elfogadta: NAPIREND : Napirend sorszáma

1.

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

Bencze Péter polgármester

írásban

2

2.

Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

3.

A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Szuhakálló községben végzett 2012. évi tevékenységéről.


írásban

A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Indítványok, javaslatok:


írásban

Bencze Péter

írásban

4.

5.


5.1. Javaslat Vadna község középtávú idősügyi stratégiájának jóváhagyására. 5.2. Javaslat a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet módosítására. 5.3. Javaslat az óvodai feladatellátásra létrehozott intézményfenntartó társulás társulási megállapodásának felülvizsgálatára 5.4 Javaslat maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezésére.

írásban

I. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a képviselő-testület felülvizsgálatára. Rendeletalkotás. Előadó:

Szervezeti

és

Működési

szabályzatának


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, hozzászólások, vélemények nem hangzottak el: A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta:

Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet

3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. §(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vadna községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: Vadna, Kassai u. 25. 2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott. Az önkormányzati jogok 3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot. (2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A képviselő-testület feladat- és hatásköre 4.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Feladat- és hatáskörök 5.§ (1) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) b.) c.) d.)

ellátása nem sérti más települések érdekeit, nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

4 (4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: a.) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről. b.) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról. (5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt. (6) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. A képviselő-testület működése A munkaterv 6.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata. (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: a) valamennyi képviselő-testületi tagtól, b) a képviselő-testület bizottságaitól, c) a jegyzőtől, d) a polgármester által meghatározott szervektől, e) a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) az ülések tervezett időpontját, helyét, b) a napirendek címét, előadóját, c) az előterjesztések előkészítésének határidejét, d) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia, e) a közmeghallgatás időpontját, f) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét. (4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

A képviselő-testület ülései 7.§ (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét. (2) A testületi ülés lehet: a.) b.) c.) d.) e.)

alakuló ülés; rendes ülés; rendkívüli ülés; együttes ülés; közmeghallgatás.

5 A képviselő-testület alakuló ülése 8.§ Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről. Rendes ülés 9.§ A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával. Rendkívüli ülés 10.§ (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni. (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell. Az ülés helye 11.§ A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a Göőz Pál Művelődési Házban. A képviselő - testületi ülés összehívása 12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapjáról (www.vadna.hu) elérhető Önkormányzati Portál menüben. Sikertelen – technikai okokra visszavezethető – kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri - a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre. Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell.

6 (3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is. (4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. (5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: a) az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit; b) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges. (6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: a.) Vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub Egyesület, b.) Vadnai Polgárőr Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület, c.) Vadna Községért Alapítvány, d.) „Községünkért és Egymásért” Alapítvány. (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (8) Az önkormányzati hirdetőtáblán és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendek előterjesztéseit.

Az ülések nyilvánossága 13.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt. (3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. (5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi. (6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. (7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. Az ülés napirendje 14.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

7 (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) b.) c.) d.) e.) f.)

rendeleti döntést igénylő javaslatok, határozati döntést igénylő javaslatok, a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések beszámolók, tájékoztatók kérdések, bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.

(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző beszámol: a.) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; b.) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről; c.) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre. (5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. (6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. (7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt. Az előterjesztések rendje 15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői. (2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi népszavazás és népi kezdeményezés; a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelettervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselő-testület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét. Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést. (3) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12.§-ában foglaltak szerint.

8 (5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyat és a tényállást, b.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c.) az alternatívák indokait, d.) a határozati javaslatot, e.) az önkormányzati rendelet-tervezetét f.) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kérdés 16.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. (2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje 17.§ (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12.§ (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester: a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

9 (6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. A vitavezetés szabályai 18.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében. (2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó. (3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. (4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. (5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el. (6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát. (7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. (8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt. (10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. (11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz. A döntéshozatal szabályai 19.§ (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselőtestület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja. (2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel,

10 helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni. (3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (1a) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket. (4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók. 20.§ (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult. (2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül. A szavazás módja 21.§ (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet. (2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni. Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni. (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás 22.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

11 A névszerinti szavazás 23.§ (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött. (3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás 24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre. (3) A titkos szavazás szavazólappal történik. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete. Határozathozatal 25.§ (1) Minősített többség szükséges: a.) a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához, b.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz, c.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez, d.) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez, e.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához. A képviselő-testület döntései 26. § A képviselő-testület döntései: a.) önkormányzati rendeletek és b.) határozatok (normatív vagy egyedi).

12 A határozat 27. § A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell. (3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati rendelet 28.§ (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet: a.) a polgármester b.) a képviselő; c.) a képviselő-testület bizottsága, d.) a jegyző, e.) a településen működő civil szervezet képviselője. (2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet. A képviselő-testület a.) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, b.) meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, c.) az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, d.) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre, e.) közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről. (5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság – beleértve a kisebbségi javaslatokat is – a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen. (6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. a.) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. b.) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái: a.) plakátokon; b.) szórólapok formájában; c.) az önkormányzat hivatalos honlapján.

13 (7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni a.) a települési képviselőknek, b.) a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek. (8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja. (9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a a.) rendelet számát és címét, b.) kihirdetésének időpontját, c.) hatályba lépésének időpontját. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 29.§ (1) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52.§-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a.) - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés), b.) - mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítése 30.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül. (2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni. (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. Együttes ülés 31.§ (1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről, együttes ülésükön döntenek. (2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a székhely önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni, a Hivatal létrehozására megkötött megállapodásában foglaltak szerint. III. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK A települési képviselő 32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

14 (3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 1-4 §-ában foglaltak az irányadók. A képviselő díjazása 33.§ A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott. Az összeférhetetlenség 34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 5.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja. (3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni. Vagyonnyilatkozat 35.§ (1) A képviselő A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv.10/A.§-a szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság jogállása 36.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja. Állandó bizottságok 37.§ (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: a.) Ügyrendi Bizottság, b.) Szociális és Egészségügyi Bizottság (3) a.) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. b.) A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő. (4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre.

15 (5) Az állandó bizottságok általános feladatai: a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; b.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is; c.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; d.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében; e.) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; f.) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben. (6) A bizottságok elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg. (7) A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (8) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Ideiglenes bizottság 38.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen: a.) b.) c.) d.)

esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése; egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése; társulási megállapodások előkészítése; vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. A bizottságok ülései

39.§ (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el. (4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot: a.) b.) c.) d.)

a képviselő-testület határozatára; a polgármester indítványára; a jegyző indítványára; a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.

16 (5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (6) A bizottság - a polgármester által felfüggesztett – döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre. (7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. V. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A polgármester 40.§ (1) Vadna község polgármestere a megbízatását főállásban látja el. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt. (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A polgármester feladatai 41.§ (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.)

a község fejlődésének elősegítése, a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, a község vagyonának megőrzése és gyarapítása, a községgazdálkodás, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése, a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése. (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei: a.) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. (4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

17 42.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani. 43.§ A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. 44.§ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség 45.§ (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ötv.33/A.§-a állapítja meg. (2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Az alpolgármester 46.§ (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. A jegyző 47.§ (1) A jegyző vezeti a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt. (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: a.) b.)

előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; c.) a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet; (3) A jegyző: a.) b.) c.) d.)

vezeti a Hivatalt; rendszeresen ügyfélfogadást tart; szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét; ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat. (4) a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el.

18 b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését. VI. Fejezet A Közös Önkormányzati Hivatal 48.§ (1) Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (2) A nem hivatali székhely településeken – Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3636 Vadna, Kassai u.25. (3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva: a.) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését; b.) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon; c.) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében. (4) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. (5) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat társulásai 49.§ A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladatés hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

19 Az önkormányzat vagyona, költségvetése 50.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles. (3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. 51.§ (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között. (2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön. (3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról. VIII. Fejezet A HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE Helyi népszavazás 52.§ A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéséket az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozta. Lakossági fórumok 53.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: a.) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, b.) a közvetlen tájékoztatásra, c.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok: a.) közmeghallgatás b.) falugyűlés c.) állampolgári közösségek rendezvényei. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása.

20 Közmeghallgatás 54.§ (1) A képviselő-testület a.) munkaterve b.) eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik. (3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság – véleményével együtt – köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell. (8) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. Falugyűlés 55.§ (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. (3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 56.§ (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2011.(IX.1) önkormányzati rendelet. Bencze Péter polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

21 II. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló helyi szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás. Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, hozzászólások, vélemények nem hangzottak el: A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(VI.5.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Vadna Község Önkormányzat Képviselő-testülete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdésében, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012 (XII.11.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37.§ (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A kéményseprő-ipari közszolgáltató 1. § Vadna község közigazgatási területén a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Termoment Tüzeléstechnikai Kft (továbbiakban: Szolgáltató) jogosult és köteles ellátni. A szolgáltató székhelye: Miskolc, Tárkányi Béla u.15. A közszolgáltató kötelezettségei 2. § (1) A Szolgáltató a kéményseprő ipari tevékenységet a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott szakmai követelményeknek, illetve szabványoknak megfelelően köteles ellátni. (2) A Szolgáltató a kéményseprő ipari közszolgáltatás körébe tartozó sormunkák elvégzését működési területén nem tagadhatja meg.

22 (3) A Szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ingatlan használónak (a továbbiakban: ingatlan használó) szóló értesítéseit szórólapon, vagy a Szolgáltató által kézbesített értesítő útján küldi meg. Az ingatlan használó jogai és kötelezettségei 3. § (1) Az ingatlan használó a közszolgáltatást az 1. §-ban meghatározott Szolgáltatótól köteles igénybe venni. (2) A közszolgáltatás elvégzését az ingatlan használó a tanúsítványon aláírásával köteles igazolni. Díjmegállapítás, díjfizetés 4. § (1) A közszolgáltatás keretében végzett tevékenységért az ingatlan tulajdonos, vagy bejelentése alapján az ingatlan használója díjat köteles fizetni. (2) A Szolgáltató a díjat a munka elvégzését követően azonnal, számla ellenében készpénzben jogosult beszedni. (3) A Szolgáltató minden év október 15-ig kezdeményezheti a következő évre vonatkozóan a díj felülvizsgálatát. (4) A közszolgáltatás ellátásáért fizetendő díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 5. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybe vételéről szóló 4/2004.(II.142.) önkormányzati rendelet; valamint az annak módosításáról szóló 6/2013.(II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a.


Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

III. N A P I R E N D Tárgy: A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója Szuhakálló községben végzett 2012. évi tevékenységéről. Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet.

23 Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, hozzászólások, vélemények nem hangzottak el. A képviselők megköszönték a Központ településen végzett 2012. évi munkáját illetve az arról készült beszámolót. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 3 2 / 2 0 1 3 . ( V . 2 9 . ) H A T Á R O Z A T : A sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Vadna községben végzett 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolójáról Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete a sajókazai Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolóját Szuhakálló községben végzett 2012. évi tevékenységéről megismerte, azt elfogadja. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: azonnal, értelemszerűen

IV. N A P I R E N D Tárgy: A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Előadó:


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, hozzászólások, vélemények nem hangzottak el: A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 33/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T A 2012. gyámhatósági tevékenység átfogó értékeléséről

évi

gyermekvédelmi

és

Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

V. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok Előadó:


24

5.1. Javaslat Vadna község középtávú idősügyi stratégiájának jóváhagyására. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Bencze Péter polgármester tájékozatta a képviselő-testületet, hogy 2010. februárban határozott a képviselő-testület a Nyugdíjasok Éve programsorozat elindításáról. Ehhez kapcsolódóan, ennek folytatásaként készült el az Idősügyi Stratégia. Az önkormányzat Dr. Dobos László egyetemi tanár közreműködésével pályázatot nyújt be az „Idősbarát Önkormányzat” cím elnyerésére. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 34/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T

Vadna község idősügyi stratégiájáról

Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete Vadna község középtávú idősügyi stratégiáját a jegyzőkönyv melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

Bencze Péter polgármester indítványozta, hogy az előterjesztés melléklete szerint, az Idősügyi Stratégián alapulva, a képviselő-testület hagyja jóvá Vadna Község Önkormányzata és az Idősügyi Tanács – Idősügyi Információs Kerekasztal 2013. évi munkatervét. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 35/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T Va d n a Község Önkormányzata és az Idősügyi Tanács – Idősügyi Információs Kerekasztal 2013. évi munkatervéről Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete, V adn a Község Önkormányzata és az Idősügyi Tanács – Idősügyi Információs Kerekasztal 2013. évi munkatervét a jegyzőkönyv melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen Bencze Péter polgármester tájlkoztatta a képviselő-testületet, hogy a településeken élő idős, nyugdíjaskorú személyek, önszerveződő közösségeik támogatása, kulturális-, szabadidős és egyéb rendezvényeik összehangolása, a kialakult „jó gyakorlatok” megismerése, átvétele érdekében – tekinettel az települések, önkormányzatok közötti hagyományos jó kapcsolatra – együttműködési megállapodást kötött Sajógalgóc polgármesterével. Elmondta, hogy a megállapodás semmilyen anyagi kötelezettségvállalást, kiadást nem jelent az önkormányzat számára. A jkv. melléklete szerint ismertette a képviselő-testülettel a megállapodást, indítványozta annak jóváhagyását. A képviselő-testület az elhnagzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta:

25 36/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T Va d n a Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött megállapodás jóváhagyásáról Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete, V adn a Község Önkormányzata és Sajógalgóc község Önkormányzata között a településeken élő nyugdíjasok önszerveződő közösségeinek támogatásáról létrejött, a polgármesterek által megkötött megállapodást a jkv. melléklete szerint jóváhagyja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

5.2. Javaslat a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet módosítására. Bencze Péter polgármester tájékozatta a képviselő-testületet, hogy kerti hulladék égetését szabályozó, 2013. március 1-jével hatályba lépett önkormányzati rendelet azon rendelkezéseit, mely szerint „Az avar és kerti hulladék égetése március 15.- április 15. valamint október 15. – november 15. közötti időszakban megengedett.” a lakosság részéről több észrevétel érte, tekintettel a rendkívül csapadékos tavaszi időjárási körülményekre. A polgármester javasolta, hogy a rendelet vitatott rendelkezéseit helyezze hatályon kívül a képviselő-testület, hiszen azok valóban nem minden esetben életszerűek. A képviselő-testület az előterjesztéssel egyetértett és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta. Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(VI.06.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról Vadna Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában és a 48. §. (3) bekezdés b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet módosítását rendeli el: 1.§ A levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet 8.§ (1) bekezdése hatályát veszti. 2.§ (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



26 5.3. Javaslat az óvodai feladatellátásra létrehozott intézményfenntartó társulás társulási megállapodásának felülvizsgálatára Bencze Péter polgármester tájékozatta a képviselő-testületet, hogy az óvodai nevelés kötelező feladatellátásra, 2006. évben Bánhorváti község önkormányzatával létrehozott intézményfenntartó társulás társulási megállapodás felülvizsgálata törvényi kötelezés folytán szükségessé válik. Mivel a megállapodás módosítását a székhely önkormányzat készíti elő, Vadna községnek elsősorban abban a kérdésben kell állástfoglalnia, hogy az óvodai nevelés feladatellátást továbbra is a társulás keretei között kívánja-e megvalósítani. Elmondta, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146. § (1) bekezdése alapján a 2013. január 1. előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületeknek felül kell vizsgálniuk és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítaniuk kell, a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül, azaz 2013. június 30-áig. A köznevelési feladtok ellátása céljára létrehozott társulás kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 84. § (3) bekezdésében foglaltak alapján 2013. július 1-jétől léptetheti hatályba a módosított alapító okiratát és a társulásba ekkortól viheti be a köznevelési feladatot, mivel a fenntartó tanítási évben, továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át. Az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerint a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban. Az intézményfenntartó társulás keretei között működik a Szivárvány Gyermekóvoda Vadnai Tagóvodája. Sem a székhely önkormányzat – Bánhorváti – sem a vadnai önkormányzat részéről eddig nem merült fel a társulás felmondásának lehetősége, megszüntetésének szükségessége; igaz erre jogszerűen már nem is lenne lehetsőég 2013. során. Elmondta, hogy a székhely önkormányzat el fogja készíteni a társulási megállapodás módosítását, esetleg más működési formára – feladatellátási szerződés – vonatkozó javaslatát, melyet a képviselő-testület a következő – szükség szerint, akár rendkívüli ülésén is – tárgyalhat. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta:

37/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T A z óvodai feladatellátásra létrehozott intézményfenntartó társulás társulási megállapodásának felülvizsgálatáról Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az óvodai nevelés feladatellátásra létrehozott Bánhorváti Óvodafenntartó Társulás keretei közötti működést felülvizsgálva nyilatkozza, hogy a társulás keretei közötti közös feladat-ellátást, a társulást fenn kívánja tartani. A képviselő-testület a társulási megállapodás módosítását – a székhely önkormányzat polgármesterének előterjesztésére – jogszabályi határidőn belül napirendre tűzi, arról dönt. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

27 5.5 Javaslat maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezésére. Bencze Péter polgármester ismertette a képviselő-testülettel Szivárvány Gyermekóvoda Vadnai Tagóvodája tagóvodavezetőjének kérelmét, mely a maximális csoportlétszámtól való elérés engedélyezésére irányult. Elmondta, hogy a nemzeti köznevelésról szóló 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő 4. sz. mellékletének rendelkezései szerint, az óvodai csoport maximális létszáma 25 fő. A jelenleg hatályos, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Közoktv.) 3. sz. melléklete szintén így szabályozza a létszámhatárt. Tekintettel a 2013/2014. nevelési év kezdetének időpontjára, illetve az óvodai beiratkozásra, a tagóvoda vezető azzal a kezdeményezéssel fordult a fenntartó Vadna és Bánhorváti önkormányzatok képviselő-testületeihez, hogy a Szivárvány Gyermekóvoda Vadnai Tagóvodájában az Nktv. 25.§ (7) bekezdése illetve a Közoktv. 3. sz. mell. II. 7. pontja értelmében, a maximális csoportlétszám 20%-kal történő átlépését, a nevelési év indítására engedélyezzék. A kezdeményezésem indoka, hogy az egycsoporttal működő tagóvodában a jelenleg óvodai jogviszonnyal rendelkező illetve az új nevelési évre beiratkozott gyermekekre tekintettel a várható csoportlétszám 30 fő. Emellett további felvételi igényeket is jeleztek az intézmény felé. A polgármester elmondta, hogy a fenntartó önkormányzatok – elsősorban Vadna - alapvető érdeke az állami finanszírozás rendszerében a minél magasabb gyermeklétszámmal, kihasználtsággal működő intézmény. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 38/ 201 3.( V.29.) H A T Á R O Z A T való eltérés engedélyezéséről.

Maximális

óvodai

csoportlétszámtól

Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bánhorváti község Önkormányzatával közös fenntartás keretei között működő, Szivárvány Gyermekóvoda Vadnai Tagóvodájában, a 2013/2014. nevelési év indítására a maximális csoportlétszám 20%-kal történő átlépését engedélyezi. Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete a székhely önkormányzat, Bánhorváti község Önkormányzat Képviselő-testülete irányába kezdeményezi a maximális óvodai csoportlétszámtól való eltérés engedélyezését. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

Mivel más indítvány, javaslat nem volt, ezt követően a polgármester a képviselő-testület ülését bezárta. k. m. f.



Borsod-Abaúj-Zemplén megye

VADNA község

Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. május 29-én megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 32; 33; 34, 35; 36; 37; 38 d./ rendelete:12; 13; 14 e./ meghívója. TÁRGYSOROZAT: Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.


írásban

2.


3.



írásban

A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Indítványok, javaslatok: 5.1. Javaslat Vadna község középtávú idősügyi stratégiájának jóváhagyására. 5.2. Javaslat a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet módosítására. 5.3. Javaslat az óvodai feladatellátásra létrehozott intézményfenntartó társulás társulási megállapodásának felülvizsgálatára 5.4. Javaslat maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezésére.


írásban

Bencze Péter

írásban

4.

5.


Vadna, 2013. június 4.


írásban

29

ELŐTERJESZTÉS VADNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2013. MÁJUS 29-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 2490-2/2013.

MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB

II. NAPIREND Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletmódosítás.

Előterjesztő:


A döntés formája: rendelet

Előterjesztést készítette:


Szavazás módja: minősített többség

Melléklet: 1. sz.

Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-jével hatályba lépett rendelkezései, valamint a közös önkormányzati hivatal létrehozása indokolttá tették a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát, a hatályos jogszabályi előírásoknak való összhang megteremtése érdekében. A felülvizsgálat során a 10/2011.(IX.1) önkormányzati rendeletnek nemcsak a jogszabályi változás miatti rendelkezései módosulnak, illetve kerülnek hatályon kívül helyezésre, hanem azok is, amelyeket magasabb szintű jogszabály, törvény szabályoz. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek megfelelően magasabb szintű jogszabály szövege az önkormányzati rendeletben nem ismételhető. A Mötv. rendelékezései szerint az SZMSZ szabályozási területei a következők: „53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;

30 g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól. 43. § (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét… 44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. 45. § ……A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. 48. § (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (3) …... A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. 49. § (2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,…… 51. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. ….. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. 53.§ (2) A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselőtestületet. 57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. (3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

31 59. § (2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. 68. § (2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja. (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. 82.§ 3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. 84. § (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti. Fentieken túlmenően szabályozási kötelezettséget állapít meg: Az önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 9. § (2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. 10/A ( 3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC tv: 83. § (1) A három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és működtet. A nemzetiségek jogaitól szóló 2011. CLXXIX tv.: (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv.: 2.§ (4) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el.

32 13.§ (5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. Az SZMSZ felülvizsgálata mindezen szempontok figyelembe vételével valósul meg. Az SZMSZ-t csak az Mötv. szabályai és az Ötv. még hatályos rendelkezéseivel együtt, azok alapján lehet alkalmazni. Fentiekre tekintettel indítványozom a rendelet-tervezet elfogadását. Vadna, 2013. május 21.

Bencze Péter sk. polgármester

Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. §(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vadna községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) (2) Székhelye: Vadna, Kassai u. 25. 2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott. Az önkormányzati jogok 3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot. (2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A képviselő-testület feladat- és hatásköre 4.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

34 Feladat- és hatáskörök 5.§ (1) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét. (3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha e.) f.) g.) h.)

ellátása nem sérti más települések érdekeit, nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: c.) az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről. d.) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról. (5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt. (6) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. A képviselő-testület működése A munkaterv 6.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata. (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér: f) valamennyi képviselő-testületi tagtól, g) a képviselő-testület bizottságaitól, h) a jegyzőtől, i) a polgármester által meghatározott szervektől, j) a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: g) az ülések tervezett időpontját, helyét, h) a napirendek címét, előadóját, i) az előterjesztések előkészítésének határidejét, j) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia, k) a közmeghallgatás időpontját, l) a községi lakossági fórumok tervezett rendjét. (4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

35 A képviselő-testület ülései 7.§ (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét. (2) A testületi ülés lehet: f.) g.) h.) i.) j.)

alakuló ülés; rendes ülés; rendkívüli ülés; együttes ülés; közmeghallgatás. A képviselő-testület alakuló ülése

8.§ Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről. Rendes ülés 9.§ A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával. Rendkívüli ülés 10.§ (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni. (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell. Az ülés helye 11.§ A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a Göőz Pál Művelődési Házban. A képviselő - testületi ülés összehívása 12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is.

36 Az előterjesztések kézbesítésére elektronikus formában kerül sor, az önkormányzat hivatalos honlapjáról (www.vadna.hu) elérhető Önkormányzati Portál menüben. Sikertelen – technikai okokra visszavezethető – kézbesítés esetén, az előterjesztéseket elektronikus adathordozón CD-n kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az elektronikus úton történő kézbesítés (Önkormányzati Portálban, elektronikus adathordozón) technikai okok miatt nem lehetséges, - illetve annak a képviselőnek, aki azt kifejezetten kéri - a testületi előterjesztések papír alapon kerülnek kézbesítésre. Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell. (3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is. (4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja. (5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: c) az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit; d) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges. (6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit: a.) Vadnai Őszirózsák Nyugdíjas Klub Egyesület, b.) Vadnai Polgárőr Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület, c.) Vadna Községért Alapítvány, d.) „Községünkért és Egymásért” Alapítvány. (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (8) Az önkormányzati hirdetőtáblán és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a napirendek előterjesztéseit.

Az ülések nyilvánossága 13.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt. (3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. (5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi. (6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. (7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

37 szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik. Az ülés napirendje 14.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg. (2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: g.) h.) i.) j.) k.) l.)

rendeleti döntést igénylő javaslatok, határozati döntést igénylő javaslatok, a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések beszámolók, tájékoztatók kérdések, bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.

(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző beszámol: d.) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; e.) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről; f.) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre. (5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá. (6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető. (7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt. Az előterjesztések rendje 15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői. (2) Az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelettervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi népszavazás és népi kezdeményezés; a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelettervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselő-testület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét.

38 Az Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést. (3) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12.§-ában foglaltak szerint. (5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. (6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: g.) a tárgyat és a tényállást, h.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, i.) az alternatívák indokait, j.) a határozati javaslatot, k.) az önkormányzati rendelet-tervezetét l.) és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését. (7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kérdés 16.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. (2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje 17.§ (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12.§ (1) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

39 (4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. (5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester: a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja. (6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. A vitavezetés szabályai 18.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében. (2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó. (3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. (4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez. (5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el. (6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát. (7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. (8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt. (10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. (11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

40 A döntéshozatal szabályai 19.§ (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselőtestület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja. (2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni. (3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (1a) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való résztvételüket. (4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók. 20.§ (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult. (2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül. A szavazás módja 21.§ (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet. (2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni. Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni. (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

41 A nyílt szavazás 22.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A névszerinti szavazás 23.§ (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött. (3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi. A titkos szavazás 24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A titkos szavazást lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre. (3) A titkos szavazás szavazólappal történik. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete. Határozathozatal 25.§ (1) Minősített többség szükséges: f.) a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához, g.) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz, h.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,

42 i.) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez, j.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához. A képviselő-testület döntései 26. § A képviselő-testület döntései: c.) önkormányzati rendeletek és d.) határozatok (normatív vagy egyedi). A határozat 27. § A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell. (3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. Az önkormányzati rendelet 28.§ (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet: f.) a polgármester g.) a képviselő; h.) a képviselő-testület bizottsága, i.) a jegyző, j.) a településen működő civil szervezet képviselője. (2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet. A képviselő-testület f.) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, g.) meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, h.) az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, i.) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre, j.) közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselőtestületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről.

43 (5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság, illetve bizottságok ülésükön megvitatják. A bizottság – beleértve a kisebbségi javaslatokat is – a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen. (6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. c.) A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. d.) A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái: d.) plakátokon; e.) szórólapok formájában; f.) az önkormányzat hivatalos honlapján. (7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni c.) a települési képviselőknek, d.) a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek. (8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja. (9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a d.) rendelet számát és címét, e.) kihirdetésének időpontját, f.) hatályba lépésének időpontját. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 29.§ (1) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52.§-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell: c.) - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés), d.) - mellékletként a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv elkészítése 30.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül. (2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni. (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. Együttes ülés 31.§ (1) A Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről, együttes ülésükön döntenek. (2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a székhely önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési

44 Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni, a Hivatal létrehozására megkötött megállapodásában foglaltak szerint. III. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK A települési képviselő 32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. (3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 1-4 §-ában foglaltak az irányadók. A képviselő díjazása 33.§ A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott. Az összeférhetetlenség 34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv. 5.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja. (3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni. Vagyonnyilatkozat 35.§ (1) A képviselő A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.tv.10/A.§-a szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottság jogállása 36.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet. (3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja.

45 Állandó bizottságok 37.§ (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: c.) Ügyrendi Bizottság, d.) Szociális és Egészségügyi Bizottság (3) a.) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő. b.) A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő. (4) Mivel az önkormányzat lakosságszáma 2000 fő alatti, a képviselő-testület pénzügyi bizottságot nem hoz létre. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények száma 1, így a képviselő-testület oktatási bizottságot sem hoz létre. (5) Az állandó bizottságok általános feladatai: g.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; h.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is; i.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; j.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében; k.) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját; l.) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben. (6) A bizottságok elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg. (7) A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (8) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza. Ideiglenes bizottság 38.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen: e.) f.) g.) h.)

esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése; egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése; társulási megállapodások előkészítése; vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

46 A bizottságok ülései 39.§ (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják. (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el. (4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot: e.) f.) g.) h.)

a képviselő-testület határozatára; a polgármester indítványára; a jegyző indítványára; a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni. (6) A bizottság - a polgármester által felfüggesztett – döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre. (7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. V. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A polgármester 40.§ (1) Vadna község polgármestere a megbízatását főállásban látja el. (2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt. (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A polgármester feladatai 41.§ (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen: k.) a község fejlődésének elősegítése, l.) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése, m.) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása, n.) a községgazdálkodás, o.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása, p.) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, q.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

47 r.) a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása, s.) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése, t.) az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése. (2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése. (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei: b.) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére. (4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon és a közjogi szerveszet egyéb eszközein túl, a képviselő-testület állapíthat meg. 42.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani. 43.§ A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el. 44.§ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség 45.§ (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ötv.33/A.§-a állapítja meg. (2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. Az alpolgármester 46.§ (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. A jegyző 47.§ (1) A jegyző vezeti a Szuhakálói Közös Önkormányzati Hivatalt. (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: d.) e.) f.)

előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket; ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat; a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet;

48 (4)

A jegyző:

e.) f.) g.) h.)

vezeti a Hivatalt; rendszeresen ügyfélfogadást tart; szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét; ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat. (4) a.) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el. b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését. VI. Fejezet A Közös Önkormányzati Hivatal 48.§ (1) Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Sajógalgóc községi Önkormányzat Képviselő-testülete; a Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal. Címe: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. (2) A nem hivatali székhely településeken – Vadna, Sajógalgóc és Sajóivánka – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3636 Vadna, Kassai u.25. (3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva: d.) biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését; e.) biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon; f.) közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében. (4) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét. (5) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

49 VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat társulásai 49.§ A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladatés hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat. Az önkormányzat vagyona, költségvetése 50.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza. (2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles. (3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról. 51.§ (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között. (2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön. (3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról. VIII. Fejezet A HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE Helyi népszavazás 52.§ A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéséket az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozta. Lakossági fórumok 53.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: d.) a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, e.) a közvetlen tájékoztatásra, f.) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre. (2) Fontosabb lakossági fórumok:

50 d.) közmeghallgatás e.) falugyűlés f.) állampolgári közösségek rendezvényei. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása. Közmeghallgatás 54.§ (1) A képviselő-testület c.) munkaterve d.) eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik. (3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságaihoz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. (5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság – véleményével együtt – köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell. (8) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel. Falugyűlés 55.§ (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. (3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51 56.§ (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2011.(IX.1) önkormányzati rendelet. Bencze Péter polgármester


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

I. A polgármesterre átruházott határkörök: 1. A munkaügyi igazgatás területén: Gyakorolja a képviselő-testület alkalmazásában álló, a Munkatörvénykönvye hatálya alá tartozók esetében tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. 2. A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében: a. Dönt az átmeneti segély iránti kérelmek tárgyában. b. Dönt a temetési segély iránti kérelmek tárgyában. c. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek tárgyában. 3. A pénzügyi igazgatás körében: a. Kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére az önkormányzatot követő sorrendben. b. Kiadja a nyilatkozatot az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. 4. Az építésügyi igazgatás körében: a. Dönt a közterület-használati engedély iránti kérelmek tárgyában. II. Bizottságra átruházott hatáskörök: . A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében: a. Dönt a méltányossági ápolási díj ügyekben. b. Dönt az étkeztetés iránti kérelmek tárgyában.

Az állandó bizottságok alapvető feladatai és hatáskörei

1.) Ügyrendi Bizottság a.) Szavazatszámláló bizottságként működve lefolytatja a titkos szavazást; b.) közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, illetve véleményezi azokat, c.) figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, d.) javaslatot tesz a polgármester illetményére, bérfejlesztése mértékére, jutalmazására; e.) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatokat; f.) lefolytatja a képviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárást.

2.) Szociális és Egészségügyi Bizottság 1. A Bizottságra átruházott önkormányzati hatósági hatáskör: Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény által, a képviselő-testület hatáskörébe utalt méltányosságból megállapítható ápolási díjjal, az átmeneti segéllyel, az étkeztetéssel kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. 2. A Bizottság feladatai: A Bizottság feladatkörében közreműködik a képviselő-testület, kötelező, illetőleg fakultatív feladat- és hatáskörét érintő koncepciók kialakításában. A Bizottság tevékenységi körében véleményével, javaslatával látja el a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket (a Bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki). A Bizottság a. figyelemmel kíséri a település közegészségügyi (háziorvos, védőnő, fogászat, orvosi ügyelet) helyzetét, ellátását; b. figyelemmel kíséri az egészségügyi szakember-ellátottság alakulását, c. közreműködik az egészségügy és szociális gondoskodás fejlesztésében; d. figyelemmel kíséri a község foglalkoztatáspolitikai helyzetét, kidolgozza a munkahelyteremtés támogatásának módját és feltételeit. · A Bizottság saját és átruházott hatáskörben hozott döntéseit, azzal kapcsolatos feladatait a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.

1. függelék

A képviselő-testület névsora

Bencze Péter

polgármester

Barnóczki Katalin

alpolgármester

Hurták Tiborné

képviselő

Oroszné Várady Enikő

képviselő

Mertus Jánosné

képviselő

55



IKT. SZ: 2490-2/2013.


II. NAPIREND Tárgy: Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybe vételéről szóló önkormányzati szabályozás felülvizsgálatára. Rendeletalkotás.

Előterjesztő:


A döntés formája: rendelet



Szavazás módja: minősített többség

Melléklet: 1. sz.

Rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő-testület! Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 1995. évi XLII. törvény 2.§-ának felhatalmazása alapján a 4/2002.(II.12.) önkormányzati rendeletével szabályozta a kéményseprő-ipari közszolgáltatások helyi kötelező igénybevételét. 2013. január 1-jével lépett hatályba a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (Ksktv.) mely alapján az önkormányzati rendelet teljes körű felülvizsgálatát a Ksktv. előírásainak való megfelelés érdekében el kell végezni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya 2013. március 18-ai keltezéssel törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz, melyben kezdeményezte a 4/2002.(II.12.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését és a Ksktv. szabályainak megfelelő rendelet megalkotását. Minderre tekintettel javaslom az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti rendelet-tervezet elfogadását. Vadna, 2013. május 21. Bencze Péter s.k. polgármester

A /2013. sz. előterjesztés 1.sz. melléklete

Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013.(VI.5.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Vadna Község Önkormányzat Képviselő-testülete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdésében, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012 (XII.11.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló 2012. évi XC. törvény 13.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37.§ (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A kéményseprő-ipari közszolgáltató 1. § Vadna község közigazgatási területén a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Termoment Tüzeléstechnikai Kft (továbbiakban: Szolgáltató) jogosult és köteles ellátni. A szolgáltató székhelye: Miskolc, Tárkányi Béla u.15. A közszolgáltató kötelezettségei 2. § (1) A Szolgáltató a kéményseprő ipari tevékenységet a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott szakmai követelményeknek, illetve szabványoknak megfelelően köteles ellátni. (2) A Szolgáltató a kéményseprő ipari közszolgáltatás körébe tartozó sormunkák elvégzését működési területén nem tagadhatja meg. (3) A Szolgáltató a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott ingatlan használónak (a továbbiakban: ingatlan használó) szóló értesítéseit szórólapon, vagy a Szolgáltató által kézbesített értesítő útján küldi meg. Az ingatlan használó jogai és kötelezettségei 3. § (1) Az ingatlan használó a közszolgáltatást az 1. §-ban meghatározott Szolgáltatótól köteles igénybe venni. (2) A közszolgáltatás elvégzését az ingatlan használó a tanúsítványon aláírásával köteles igazolni.

57

Díjmegállapítás, díjfizetés 4. § (1) A közszolgáltatás keretében végzett tevékenységért az ingatlan tulajdonos, vagy bejelentése alapján az ingatlan használója díjat köteles fizetni. (2) A Szolgáltató a díjat a munka elvégzését követően azonnal, számla ellenében készpénzben jogosult beszedni. (3) A Szolgáltató minden év október 15-ig kezdeményezheti a következő évre vonatkozóan a díj felülvizsgálatát. (4) A közszolgáltatás ellátásáért fizetendő díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 5. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybe vételéről szóló 4/2004.(II.142.) önkormányzati rendelet; valamint az annak módosításáról szóló 6/2013.(II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a.


Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

58 A 13/2013.(VI.5.) önkormányzat rendelet 1. melléklete

Egységnyi Munkaráfordítás nettó alapja

2013. január 1-től érvényes Új besorolási rendszer S. sz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

Kéménytípus

Mennyiségi egység

Gyakoriság (m.végzés/év)

Munkaráfor-dítás egység

Műszaki felülvizsgálat ME

ENHG ENHG ENHG ENHG ENHG ENHG ENHG ENHS ENHS ENHS ENHS ENHS ENHS ET ET EZTG GNHG GNHG GNHG GNHS GNHS GNHS GT GZTG KNHG KNHG KNHG KNHS KNHS KNHS KNHS KT KZTG KZTS NNHG NNHG NNHG NNHS NNHS NNHS NZTG NZTS

db db db db db db db db db db db db db db db db szint szint szint szint szint szint szint szint fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm fm

1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 2 1 1 1 2 2 2 1 2

0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,30 0,37 0,37 0,37 0,37 0,37 0,37 0,20 0,20 0,34 0,20 0,20 0,20 0,25 0,25 0,25 0,10 0,25 0,14 0,14 0,14 0,20 0,20 0,20 0,20 0,10 0,17 0,24 0,21 0,21 0,21 0,30 0,30 0,30 0,22 0,32

0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,80 0,40 0,40 0,80 0,36 0,36 0,36 0,36 0,36 0,36 0,16 0,44 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,14 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28 0,28

3 200 Ft Munkavégzésen-kénti Nettó egységár 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 600 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 1 504 Ft 960 Ft 960 Ft 1 728 Ft 784 Ft 784 Ft 784 Ft 944 Ft 944 Ft 944 Ft 448 Ft 976 Ft 672 Ft 672 Ft 672 Ft 752 Ft 752 Ft 752 Ft 752 Ft 432 Ft 768 Ft 880 Ft 896 Ft 896 Ft 896 Ft 1 072 Ft 1 072 Ft 1 072 Ft 928 Ft 1 136 Ft

Munkaegységek a törvény 6.§ (2) bekezdésben meghatározott műszaki vizsgálatoknál

KNH KNT KT NNH NNT NT Új égéstermék-elvezetők kivitelezés közbeni, eltakarás előtti vizsgálata ENH ENT ET

EZH EZT

GNH GZH GZT GT

0,84 /db

1,16 /db

0,4 /szint

KZH KZT NZH NZT

2,6 /db

3,4 /db

Újonnan épített vagy szerelt felújított, átalakított, vagy újból használatba vett égéstermékelvezetők üzembe helyezés előtti vizsgálata 1,34 /db

2,0 /db

0,7 /szint

4,0 /db

5,0 /db

Tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere, új tüzelőberendezés üzembe helyezése esetén az üzembe helyezést megelőzően az érintett égéstermék-elvezetők vizsgálata megelőző vizsgálat 0,84 /db

1,16 /db

0,4 /szint

2,6 /db

3,4 /db

Meglévő égéstermék-elvezető bontását, funkciójának megváltoztatását, használaton kívül helyezését, illetve az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítást megelőző helyszíni vizsgálat 0,68 /db Kiszállás

0,92 /db

0,3 /szint

2,1 /db

2,72 /db 1 / fő

Munkaegységek a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálatoknál (mérnökóra díj)

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Egy lakás, illetve rendeltetési egység esetén Kettő–hat lakás, illetve rendeltetési egység esetén Hatnál több lakás, illetve rendeltetési egység esetén épületenként Épület központi kéménnyel 60-140 kW Ipari és kommunális létesítmények esetén 140kW felett Helyszíni szaktanácsadás (további kiszállási díj terheli)

1h 2h 3h 2h 2,5 h 1 h / db

Beszámoló Sajókaza mikrokörzet Vadnán, Sajógalgócon és Sajóivánkán végzett 2012 évi tevékenységéről

„Kezet csak megfogni szabad… Elveszíteni vétek… Ellökni átok… Egymásba simuló kezek tartják össze Az Eget s a Világot.” / Albert Camus/ KÉSZÍTETTE: JUHÁSZ LÁSZLÓNÉ 2013

60

Tisztelt Képviselő-testület! A beszámoló szakfeladatonként, a 2012. évi munkatervben foglalt célkitűzéseknek és a gyakorlatilag megvalósult munka, valamint a rendelkező jogszabályok és a munkáltatói utasítások figyelembe vételével készült. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartójának feladat- és jogkörét „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. tv. 92/A. § és 92/B. § , valamint „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 104. § nevesíti. A fenti rendelkezések alapján a fenntartó ellenőrzi az intézmény működésének feltételeit és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. Az intézmény ellátási területe: Elsődleges ellátási területe Sajókaza Község közigazgatási területén élő, életvitelszerűen tartózkodó lakosokra terjed ki. A Társulási megállapodása szerint Vadna, Sajógalgóc, Sajóivánka, Szuhakálló, Dédestapolcsány, Mályinka községek közigazgatási területe. Házi segítségnyújtást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A szociális étkeztetés esetében az illetékességi terület Sajókaza község közigazgatási területe. A Nappali Szociális Központ feledatai:     

étkeztetés házi segítségnyújtás idősek nappali ellátása családsegítő szolgáltatás gyermekjóléti szolgáltatás

/Sajókazán/ /Mikrotérségi szinten/ /Sajókazán/ /Mikrotérségi szinten/ /Mikrotérségi szinten/

Alkalmazott munkamódszerek: A Szociális Központ által alkalmazott munkamódszerek között megtalálható az egyéni esetkezelés, a csoportos szociális munka, a közösségi szociális munka és a team munka. Mivel az intézmény több szolgáltatást biztosít, a vezető értekezletek alkalmával (havi egy, szükség esetén több alkalommal, ill. a folyamatos kapcsolattartáson keresztül) a munkatársaknak lehetőségük nyílik az aktuális problémák megbeszélésére, azok közös megoldására. Az alábbiakban szakfeladatonként kerül bemutatásra a feladatellátás, az intézményben. Idősellátás HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A házi segítségnyújtás magában foglalja az ellátottak saját lakásukon történő gondozás minden olyan módját és tevékenységeit, melyet az igénylő egészségi állapota, szociális helyzete miatt elvégezni már nem képes. A házi segítségnyújtást megelőzően vizsgálni kell az igénybevevő gondozási szükségletét. A segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi négy órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát 61

meghaladja, az ellátást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézmény igénybevételének lehetőségéről. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, azonban térítésköteles. Az ellátást igénylő kérelmére biztosítjuk. Amennyiben az ellátását igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Tárgyi feltételek Valamennyi gondozó részére biztosítottak a feladatellátásához szükséges eszközök. (vérnyomásmérő, vércukormérő, gumikesztyű). A gondozónők részére Sajókazán számítógép, nyomtató és internetvonal, állnak rendelkezésre. A mikrotérségben az irodai és szakmai munkához az eszközöket a Szociális Központ biztosítja (fénymásolás, fax küldés, stb) A tárgyi feltételek tekintetében nagy figyelmet fordítunk a berendezések állagának megőrzésére. Beszerzésre került egy számítógép és egy multifunkciós nyomtató, valamint egy új mosogató. Személyi feltételek: Szociális gondozók: 6 fő főállású gongozó 4 fő részmunkaidős gondozó 1 fő vezető gondozó. A részmunkaidős gondozókat a kistérségben foglalkoztatjuk. A jogszabályban előírt képesítésnek megfelelő a képzettségük. Gondozott csoportunk általános jellemzőit a következőkben tudom összefoglalni. TELEPÜLÉS

Gondozási naplóban szereplő látogatások száma

Átlag gondozotti létszám/nap

Igénylők száma összesen

Mályinka Dédestapolcsány Szuhakálló Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza

1579 2043 1685 2266 514 7830

6,02 8.10 6.60 8.90 2.40 31.00

7 10 7 10 2 31

Összesen:

15917

63.2

67

2012. évben összesen 70 főt láttunk el, évközben ellátása 24 főnek szűnt meg, az ellátásba 21 fő került be. Az átlag életkor magas 77,03 év, 93 éves a legidősebb ellátottunk a”legfiatalabb” gondozottunk 64 éves ő pszichiátriai beteg, A nemek arányát vizsgálva 15 férfi és 52 női gondozott van. Gondozási szükségletük átlagosan 1,5óra, de találunk közöttük 4 órás gondozásra szorulókat is. Betegségeik a következőképpen alakulnak. Magas vérnyomásban szenvedők aránya 62%, ízületi fájdalom, mozgásszervi problémák 87%, de előfordul másodlagos vakság, cukorbetegség, demencia, depresszió, tumor, agylágyulás, inkontinencia, agyvérzés utáni állapot,amputáció,de magas a szív és érrendszeri elváltozások száma. 62

CSALÁDSEGÍTÉS Az 1993. évi III. szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, kötelező települési önkormányzati feladatként írja elő a Családsegítő Szolgáltatás működtetését. A szolgáltatás biztosítása a Gyermekjóléti Szolgálattal együtt, Sajókaza, Petőfi út.7sz. alatti szépen felújított irodájában heti 3 alkalommal történik. Hétfő-péntek 8-tól 12 óráig,szerdai napokon 8- 12-ig 13-15.30-ig. A kistérségben a szakmai programban meghatározottak szerint nyújtjuk a szolgáltatást. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatait a községek területén 2 fő családgondozó látja el. Az egyik fő a családsegítésben a másik a gyermekjólét területén tevékenykedik Mid két fő szakképzett. A szakmai program és házirend alapján végzi feladatait. A családgondozó a feladatait az Etikai Kódexben foglaltak alapján, valamint az adatvédelmi törvény betartásával végzi. Az ügyfélfogadási napokon túl a felmerülő problémákra igyekszünk minél hamarabb reagálni és megoldást keresni. A kliens körünk jellemzői      

35 év felettiek adják a klienseink zömét ügyfeleink2/3-a 8 osztállyal,vagy kevesebbel rendelkezik A többségük tartós munkanélküli illetve nyugdíjas Jellemző az alacsony jövedelem, eladósodás, elszegényedés Szenvedélybetegség, mentális, pszichés problémák Munkaképesség csökkenése (megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmek benyújtása)  Egyéb egészségügyi problémák  Családi kapcsolatok rendezetlensége A családgondozás igénybevétele önkéntességen alapul, térítésmentes, a település lakói bármilyen problémával fordulhatnak a Családsegítő Szolgálathoz. Ha a kliens problémája helyi szinten nem kezelhető, illetve meghaladja a szociális szakember kompetenciáit egyéb intézménybe, szakemberhez ( pszichológus) való irányítással is segítséget nyújtunk. Az adminisztratív feladatokon túl a családsegítő szolgáltatás összetett feladatokat lát el. Többek között magában foglalja az életvezetési és egyéb tanácsadást, információnyújtást, tájékoztatást az igénybe vehető ellátásokról. A kliens egy adott problémával érkezik hozzánk, ezt osztja meg a családgondozóval. A családgondozás folyamán aztán kiderülhetnek más problémák, illetve az alapprobléma elemzésénél mélyebb okokra lelnek, és azt kell kezelni. Gyakori, hogy egészen más jellegű lesz az esetkezelés, mint amit a hozott probléma alapján várni lehetett volna. Családsegítés 2012. forgalma Esetszám Forgalomszám Rendszeres szociális segélyezettek Ügyintézés Információnyújtás Foglalkoztatással kapcsolatos problémák Anyagi problémák Családi-kapcsolati problémák

569 fő 1856 fő 95 fő 687fő 233fő 180 fő 204 fő 153fő Forrás: Nappali Szociális Központ

Családsegítő szolgálat statisztika 63

A forgalmi napló alapján problématípus szerint visszakövethető, hogy az ügyfelek milyen problémával keresték fel a Családsegítő Szolgálatot. A napi ügyfélforgalom ez évben is jelentős volt. A települések forgalma Vadna

Sajógalgóc

Sajóivánka

Esetszám

3

4

2

Forgalomszám

6

8

2

Ügyintézés

1

2

1

Információ nyújtás

4

3

Foglalkozással kapcsolatos problémák Anyagi problémák Családi - kapcsolati

1 1

2

1

problémák

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti szolgáltatás célja, a gyermekek és fiatalok testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztető tényezők mielőbbi felismerése és a veszélyeztetetés megszüntetése. A legfontosabb cél, amiért a gyermekjóléti szolgáltatás létrejött, a gyermeki jogok védelme. A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében: folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A Gyermekjóléti Szolgálatnak koordináló funkciója van a gyermekekkel kapcsolatban álló intézmények között, illetve fontos szerepe van a prevenció területén. Évente egy alkalommal a törvény által előírtak szerint konferenciát tartunk a jelzőrendszer tagjainak, minimum 6 alkalommal, illetve, ahogy a problémás esetek megoldása kívánja szakmaközi megbeszélést tartottunk. Problémás esetek alkalmával esetkonzultációt és esetkonferenciát hívunk össze az érintett szakemberek, illetve az érintett család részvételével. A gyermekjóléti szolgálat munkája négy fő tevékenységből áll össze: a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének érdekében végzett munka A veszélyeztetettség okainak részletezése:

Gyermeknevelési problémák: Jellemző a csavargás, szülő és gyermek közötti konfliktus, alkohol, cigaretta, drogfogyasztás, valamint a tankötelezettség teljesítésének az elmulasztása. A szülők a megoldási lehetőségeket nem találják, ebben kell segítséget nyújtani számukra, továbbá a helytelen gyermeknevelési módszerek elkerülése érdekében szükséges a családgondozó beavatkozása. Szintén probléma a családban, hogy sok a gyermek, a szülő 64

nem tud kellően oda figyelni az iskoláskorú gyermek iskolai előmenetelére. Nem tudja nyomon követni, gyermeke mivel tölti szabadidejét, mert energiáit leköti a többi, kisebb gyermekek gondozásával járó teendők. Családi konfliktus: A szülők közötti konfliktusok általában családon belül maradnak. A gyermek viselkedésével jelzi a problémát, ami inkább lelki bántalmazás és érzelmi elhanyagolás. Egyre komolyabb probléma, hogy a kiskorú gyermek bántalmazza társait. Agresszív viselkedést mutat iskolában, utcán, otthonában egyaránt. A konfliktusnak ezen formája nem marad rejtve, mert a jelzőrendszer tagjai a probléma megjelenését követően a lehető leghamarabb jeleznek.

Szülő vagy család életvitele, valamint anyagi természetű problémák: Gyakori problémaként jelentkezik a szülők nem megfelelő életvitele. Nagyon sok család küzd a létfenntartást veszélyeztető anyagi problémával, ami elmélyülni látszik, illetve tartóssá válik, ezáltal befolyásolja a gyermekek életminőségét. A szülők helytelen életvitele, a nem megfelelő pénzbeosztás mellett a családok életét nehezíti a meggondolatlan gyermekvállalás is. A szülők nem gondolják át, hány gyermek gondozásáról, neveléséről tudnak megfelelően gondoskodni. Túlzsúfoltak a lakások, szemetesek, elhanyagoltak a lakókörnyezetek.

Egyéb: Egyre nagyobb problémát jelent a tankötelezettség elmulasztása. Sok fiatalkorú nem érzi kötelességének a tanórákon való részvételt. A helyzet megoldásához a szülők együttműködésére is szükség lenne, de ők maguk sok esetben tehetetlenek, esetleg egyetértenek a lógással. Sajnos nem tekintik értéknek a tanulást, szakma megszerzését, sok esetben az általános iskolai tanulmányok befejezését sem tartják fontosnak. A kamaszlányok 14-15 éves korban gyermeket vállalnak, így tanulmányaikat a legtöbb esetben nem folytatják. A gyermekek egyre fiatalabb korban válnak bűnelkövetővé. A deviáns, társadalom ellenes viselkedések már egészen fiatalkorban, a kis kamaszkor elején jelentkeznek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szülők az esetek többségében szintén az agresszív viselkedés tanúsításában látják a problémák, konfliktusok megoldását. STATISZTIKAI ADATOK Alapellátás Védelembe Átmeneti nevelés Utógondozás Bűncselekmény miatt gondozásba kerülők száma Ebből gyermekkorú Összesen:

2012 évben 62 fő 80 fő 27 fő 1 fő 13 fő

5 fő 183 fő

65

Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt problémák típusa szerint: Szolgáltató tevékenység megnevezése Kezelt problémák száma 51 855 13

Anyagi, megélhetési Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar 209 Családi konfliktus 62 Szülők, család életvitele 433 Szülői elhanyagolás 170 Családon belüli bántalmazás 0 Fogyatékosság, retardáció 4 Szenvedélybetegségek 22 Összesen 1819 Forrás: Nappali Szociális Központ Gyermekjóléti szolgálat statisztika A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységének száma a múlt évben: 2567 - Az elmúlt évben az Eu. Gyea. Élelmiszer segély pályázat keretében 2012. 05. 31.-én fejenként 6 liter kakaós tejital kiosztására került sor a rászoruló családok körében. - Nyári gyermek étkeztetés keretében 2012. 06. 18.- 2012- 08. 16.-ig, 535 fő, 6 és 18 év közötti gyermek étkeztetésére került sor. Az étkeztetések alkalmával a gyermekek felügyeletének megoldására is sor került, nyári napközi keretében. Az étkeztetést két helyszínen bonyolítottuk le: Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat épülete, valamint a Sólyom telepi Óvoda épületében. A nyári napközi szervezésére is ezen a két helyszínen került sor. A nyári napköziben részt vevő gyermekek száma naponta változó volt, áltagban 60-70 gyermek részvételéről volt szó. A gyermekek 6-18 év közöttiek. A programok életkori sajátosságaikhoz igazítva, s az egyéni igényeket figyelembe véve szerveződtek. A programok között megtalálhatóak voltak a szabadtéri, sport foglakozások, különböző fejtörők, társasjátékok, kézműves foglalkozások. - Iskolai szociális munka keretében szerveződött november hónaptól kezdődően, heti rendszerességgel 3.-4. osztályos gyermekek számára konfliktuskezelő, illetve bűnmegelőző csoportfoglalkozás. Melyre azért volt szükség, mert a bűnelkövetővé válás egyre fiatalabb korosztályt érint a településen. Természetesen a csoport foglalkozások alkalmával a gyermekek éppen aktuális problémái is megbeszélésre kerülnek, illetve az adott jeles napokra, ünnepekre is kitérünk a foglalkozások alkalmával. A tapasztalat az, hogy a gyerekek szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, elfogadják a csoportvezető véleményét. - Még 2010-ben elindult, de mai napig is működik, egy spontán szerveződött csoport alsós gyermekekkel, akik minden héten, szerdán délután 14. 00 órától - 15. 30-ig a Gyermekjóléti Szolgálatnál találkoznak klubszerűen. A gyermekek rajzolnak, az aktuális ünnepekre készítenek díszeket, dekorációkat, illetve társasjátékkal játszanak. Vannak gyermekek, akik azért jönnek be, hogy matematikai feladatokat gyakorolhassanak, illetve a rendelkezésünkre álló könyvekből olvassanak. - 2012. december. 3.-án a Radvánszky Béla Művelődési Házban került megrendezésre a zenés családi nap, mely már a közelgő télapó, illetve karácsonyi ünnepek hangulatában lelt. 66

A gyermekek többek között játszhattak, táncolhattak, karácsonyi asztaldíszeket készítettek. A játékok, s programok között a kisebbek, illetve a nagyobb gyerekek is találtak kedvükre valót. A családi nap nagyon jó hangulatban, s családias légkörben zajlott le. - 2012. december. 6.-án Szolgálatunkat a Dr. Ámbédkar Gimnázium hívta meg egy zenés télapó ünnepségre. Melyet mi egy klubdélután megszerezésével köszöntünk meg. A foglalkozáson részt vevő fiatalok különböző, fejtörő és szórakoztató társasjátékokat próbálhattak ki. A Gimnáziumban több helység lett berendezve a játékok lebonyolítására, így nem kellett senkinek sorban állni, s unatkozni még mások szórakoztak. Mindenki talált kedvére való elfoglaltságot, ki a csocsót, s tekét részesítette előnyben, de voltak, akik az agytekervényeket megdolgoztató műveltségi társasjátékokat részesítették előnyben. Képzések, továbbképzések Az elmúlt évhez képest a képzések terén elmondható, hogy kevés képzésen tudtunk részt venni melynek legfőbb oka, hogy a továbbképzési normatíva jelentősen lecsökkent. Éppen ezen okból minden ingyenes továbbképzést igyekszünk kihasználni. TÁMOP pályázat részeként WÉK tréning szervezésére nyílt lehetőség, melyen minden alkalmazott részt vett.

A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége települések szerint 2012évben

Sajókaza Sajóivánka Sajógalgóc Vadna Szuhakálló Dédestapolcsány Mályinka

0-2 éves 3 1 0 0

3-5 éves 11 1 0 0

6-13 éves 45 2 2 0

14-17 éves 58 3 1 2

Össz. 117 7 3 2

forrás:Nappali Szoc.Kp.Gyermekjóléti Szolg. statisztika

Az ellátási területen belül Sajókaza községben találkozunk a legtöbb problémás családdal,illetve családok gyermekeivel. Itt a legmagasabba a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma. Vadna és Sajógalgóc településen elenyésző a problémás családok száma, Sajóivánka külterületen egyre többször találkozunk kiskorú elhanyagolásával, veszélyeztetettségével. Sajóivánka külterületének szakmai ellátása sok problémát okoz szolgálatunknak, egy több napos esőzés után megközelíthetetlenek a hétvégi házak. Problémát okoz az is, hogy elszigetelten élnek az ide kiköltöző családok. A gyermekek veszélyeztetettségéről már csak akkor értesülünk ha nagy a baj. Sajóivánka külterületén 2012 -es évben 6 gyermek került átmeneti nevelésbe és 1 gyerek védelembe vételbe. Itt szeretném megköszönni Polgármester Úr segítségét és támogatását, amivel az ügyintézés során segítségünkre volt. Összegzés: Az utóbbi években a szociális feladatokat ellátó intézmény tárgyi feltételei jelentősen javultak, köszönhetően a különböző pályázati lehetőségeknek és az ahhoz biztosított önkormányzati támogatásoknak A tárgyi eszközök tekintetében szinte minden szolgáltatás rendelkezik a legszükségesebb irodai infrastruktúrával, de számítógép, nyomtató, fénymásoló fejlesztése, beszerzése, cseréje mindig szükséges. A beszerzésnek alapvető indoka, hogy a folyamatos jogszabályi változások az adminisztráció 67

terén egyre nagyobb terhet rónak a szolgáltatókra./ TEVADMIN ,kenyszi számítógépes jelentési rendszer bevezetése, minden szolgáltatási területen, térítési díj program átvétele./ A gondozási szükséglet vizsgálatának kérelméhez csatolni kell meghatározott iratok – pl. leletek– másolatát, a szolgáltatásokhoz többféle formanyomtatvány kitöltése, nyilvántartások vezetése szükséges, amelyekhez jelentős segítséget nyújt a számítógépes háttér. Elengedhetetlen továbbá a fénymásoló is, mert a gondozási szükséglet vizsgálatát követően az értékelő adatlap egy másolati példányát az ellátott részére át kell adni. Az intézményben mind az idős ellátások, mind a családsegítés és a gyermekjólét kapcsán nagy figyelmet fordítunk a jó színvonalú, minőségi szolgáltatás közvetítésére, az ellátottak jogainak érvényesítésére, a kistérség lakosainak a szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatására. Összességében elmondható, hogy az intézmény dolgozói a rájuk nehezedő, egyre bővülő feladatokat megfelelő szakmai színvonalon látják el. A jogszabályokban előírtak szerint működünk, elmondható, hogy a jelentős jogszabályi változásokat átvettük, a változtatásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a lehetőségekhez képest a szolgáltatások folyamatos fejlesztésére törekszünk. Az ellenőrzések, a jogszabályi változások és az adminisztrációs terhek sokasága ellenére a szolgáltatások folyamatos működése biztosított. Kérem Önöket a Sajókaza mikrokörzeti beszámoló megvitatására, majd annak elfogadására.

Tisztelettel : Juhász Lászlóné intézményvezető

68

Néhány program képekben

Nosztalgia hurkatöltés

Családi nap

Zenés klubdélután a Dr.Ámbédkar Gimnáziumban

NŐNAP

70

TEREPMUNKA

70

71



IKT. SZ: 2490-5/2013.


IV. NAPIREND Tárgy: Átfogó értékelés Vadna községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról.

Előterjesztő:


A döntés formája: határozat



Szavazás módja: egyszerű többség

Melléklet: 1. sz. 2. sz.

Határozati javaslat Értékelés

Tisztelt Képviselő-testület! A Gyvt. 96.§ (6) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat és állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat, illetve állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.” Az értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet 10. sz. melléklete határozza meg, az alábbiak szerint: I. A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 71

72

3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai) - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Vadna községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról szóló átfogó előterjesztés fenti szempontok alapján kerül a képviselő-testület elé tárgyalásra. Az értékelés során felhasználásra került a közös önkormányzati hivatal gyermekvédelmi- és gyámhatósági tevékenységének dokumentációja, statisztikája; valamint az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben folytatott gyermekvédelmi tevékenység adatai. Fentiek alapján kezdeményezem az előterjesztés mellékletében szereplő határozati javaslat jóváhagyását. Vadna, 2013. május 12. Bencze Péter sk. polgármester

72

Határozati javaslat:

/ 201 3.( V.2 9.) H A T Á R O Z A T A 2012. gyámhatósági tevékenység átfogó értékeléséről

évi

gyermekvédelmi

és

Vadna községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról készített átfogó értékelést megismerte, azt elfogadja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

Átfogó értékelés Vadna községi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról. 1. Vadna község demográfiai mutatói A település lakosságszáma 2012. december 31-én: 644 fő, melyből 336 fő férfi és 309 nő. A lakosság korcsoportos megoszlása:

Év

Fő

0-2 3-5 6-14 15-18 19-60 61-

13 20 60 34 423 94

423; 65% 0-18 19-60

127; 20%

94; 15%

61-

A településen 127 fő 0-18 év közötti lakos élt az értékelés időszakában, (2011. évben 135 fő; 2010 évben 142 fő). 2. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások Az önkormányzat az 1997. évi XXXI. tv. felhatalmazása alapján rendeletében szabályozta a gyermekek védelmének helyi rendszerét. Az önkormányzat az alábbi pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat biztosította 2012-ben: A./ Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; 2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; 3. óvodáztatási támogatás.

75 2009-ben került sor először – a 2008. évi XXXI. tv. rendelkezései alapján – óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására és az ellátás folyósítására. B./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: 1. gyermekek napközbeni ellátása érdekében intézményfenntartó társulás keretei között működtetett óvoda, 2. gyermekjóléti szolgálat. A.1.) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2006. január 1-jével váltotta, az addigi elsősorban pénzbeli ellátásként működő rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át (2012-ben ez 37.050 Ft.) Ha ezt a határt a jövedelem meghaladja, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át nem (2012-ben ez 39.900 Ft); jogosult a gyermek a kedvezményre, ha o o o

a szülő vagy más törvényes képviselő egyedülállóként gondozza; tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos; nagykorúvá vált és 23 éves koráig vagy közép- vagy felsőfokú nappali tanulmányokat folytat, 25 éves koráig felsőfokú nappali tanulmányokat folytat.

A jogosultság megállapításához mindkét jövedelmi helyzetben vizsgálni kell a család vagyoni körülményeit is. A kedvezményre az a gyermek jogosult, akinek családjában található vagyontárgyak o egy főre jutó értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2012-ben az 570.000 Ft-ot); o illetve együttesen számítva a hetvenszeresét (2012-ben az 1.995.000 Ft-ot). Nem kell vagyonként figyelembe venni azt az ingatlant melyben a szülő vagy más törvényes képviselő lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel tulajdonban lévő gépjárművet. A jövedelmi és vagyoni helyzetre a kérelemben nyilatkozni kell. A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 1 év időtartamra állapítható meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretei között a gyermek kedvezményes étkeztetésre, normatív tankönyvtámogatásra, illetve tárgyév július és november hónapban (ha július 1-jén a jogosultsága fennállt) egyszeri támogatásra (2012-ben 5.800 Ft), valamint egyéb jogszabályban meghatározott esetleges kedvezményekre jogosult. 2012. év során jelentős változás volt, hogy a pénzbeli támogatás helyett november hónapban először, Erzsébetutalvány formájában került a jogosultaknak az ellátás folyósításra, mely kész étel, tanszer és ruházat vásárlására használható fel, az elfogadó helyeken. Az óvodás és általános iskoláskorú gyermekek kedvezményes, vagy ingyenes étkezéseinek szabályrendszerében változás nem következett be 2012. évben, az előző időszakhoz képest. A normatív kedvezményt csak egy jogcímen lehetett igénybe venni.

75

76 Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. A kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2012. december 31-én 56 fő kiskorú, és 5 fő nagykorú, nappali tanulmányokat folytató részesült, összesen: 61 fő. Ez összesen 37 családot érintett. A támogatás megállapítására irányuló kérelmek közül elutasításra nem került sor. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére, egyszeri támogatás (5.800 Ft/főx2 alkalom) jogcímén 2012. év folyamán, 731,- E Ft került kifizetésre, ebből 61 fő részére 354,- E Ft összegben, Erzsébet utalvány formájában. A 2012. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők korcsoportos megoszlása Korcsoport

-6

7-14

15-18

19 -

Összesen

Gyermekek száma

13

28

15

5

61

5; 8% 13; 21% 15; 25%

28; 46% -6

7-14

15-18

76

19 -

77 A 2012. december hó folyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült családok a gyermekek száma szerint Megnevezés Családok száma Ebből: egyedülálló szülő

1

2

3

4 vagy 5

6 vagy annál több

Összesen

19

12

6

0

0

37

16

9

4

0

0

29

A.2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2012. évben nem volt. Vadnán kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény fizetésére 2012. év során 1 család esetében került sor 2 gyermek után 12.540 -/hó összesen 150.480 - Ft/ év összegben A.3) A középiskolai tanulmányokat folytatók, valamint a felsőfokú képzésben részt vevők számára, összességében 7 fő részére; 350 E Ft került kifizetésre, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás jogcímén, önkormányzati saját forrásként. Az általános iskolások esetében az állami normatív tankönyvtámogatás mellett - helyi kiegészítő támogatás nem került megállapításra . Bursa Hungarica támogatásban részesülők számának megoszlása és a ráfordított kiadás

Megnevezés

Bursa Hungarica

Összesen

Fő

7

7

Összeg (E Ft)

350

350

A.4) A Gyvt. 20/C. § (1) bekezdésének 2012. évben hatályos rendelkezései szerint, óvodáztatási támogatásra annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője jogosult, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról Az óvodáztatási támogatás folyósítása a gyermek óvodába történő beíratásának függvényében ba) a tárgyév június hónapjában, vagy bb) a tárgyév december hónapjában történik. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. 77

78 A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő, vagy ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő, a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2012 évben az ellátás összeg nem változott.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (1) bekezdése szerint: Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és a gyermek rendszeres óvodába járásáról. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a) a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és b) a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot júliusaugusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óvodának a rendszeres óvodába járást a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 15-ig, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 15-ig terjedő időszakra kell igazolnia. A jegyző az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy a) a gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év június 1-jéig, valamint december 1-jéig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállításának napjától a tárgyév május 15., illetve november 15. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és b) haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt. A további óvodáztatási támogatás igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni. Óvodáztatási támogatásra jogosultak 2012. évben Június hóban 20.000 Ft összegű támogatás December hóban

1 fő 0 fő

10.000 Ft összegű támogatás

1 fő


fő


1 fő

Folyósított támogatás összesen:

20 E Ft

Az óvoda intézményvezetője valamennyi esetben – megkeresésére – kiállította az óvodai jogviszony létrejöttéről és a rendszeres óvodába járásról szóló igazolást. Az intézmény a határozatok egy-egy példányát megkapta, melyben további kötelezettségeiről tájékoztatásra került.

78

79 B.1) A gyermekjóléti alapellátások biztosítása keretében 21 fő vadnai lakóhelyű óvodás, napközbeni étkező gyermek ellátására került sor. A gyermekétkeztetés esetén, valamennyi törvényi előíráson alapuló kedvezményes étkezési formáját biztosította az önkormányzat a gyermekek részére. Gyermekétkezésben részt vevők száma és megoszlása, az étkezési napok szerinti átlagszámolással Megnevezés

Óvodások

50% kedvezmény

2

100% kedvezmény

12

Teljes díjat fizetők

7

Összesen:

21

0% 100% 50% 15 12

10 5

50%

2

100% 7 0%

0

Nyári gyermekétkeztetés: 2012-ben nyári gyermekétkeztetést nem szervezett az önkormányzat. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121.§ 14. pontja definiálja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát, az alábbiak szerint:

79

80 Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű minősítés, elsősorban a közoktatási intézmények tevékenysége, feladatellátása, az intézményi jogviszonyhoz kapcsolódó egyes kedvezmények elérhetősége terén bír jelentőséggel. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló - 2012.08.31-ig hatályos 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. § (1) szerint: „A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló eljárásban a jegyző tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozó feltételeknek. A szülő által - az adatszolgáltatás önkéntességére vonatkozó tájékoztatást követően - kitöltött, a Korm rendelet 7. számú mellékletnek megfelelően elkészített adatlapok (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján a jegyző megállapítja, az önkormányzat illetékességi területén, hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló él. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2012. szeptembert 1-jével hatályba lépett rendelkezései szerint: „27.§ (1) A szülő gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti. 29. § (1) A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - a minden év október 31-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja. (2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat: e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat.

80

81 A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) vadnai lakóhelyű gyermekek, tanulók létszáma, 2012. október 1-jén. 2012.10.01. óvodás

ált.isk.

Közép Isk.

Össz.

HH

10

15

7

32

ebből HHH

2

18

5

25

A KIR rendszerbe történő adatszolgáltatást megtörtént. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás Vadna községben a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a képviselő-testület döntése alapján intézményfenntartó társulás keretei közötti, 2009. január 1-jétől a Sajókaza székhellyel működő Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat végzi. A Szolgálat 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolót a képviselő-testület önálló napirend keretei között tárgyalta meg.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer A körzeti védőnő A gyermekvédelmi rendszer fontos eleme, a jelzőrendszer megfelelő hatékonyságú működése. A helyi jelzőrendszer tagjai (az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelősei: védőnő, háziorvos, a hivatal ügyintézője, jegyző, családsegítő) törekszenek az együttműködésre. Mivel kis lélekszámú településről van szó, a személyes kapcsolatok nem elhanyagolhatóak. A családokban jelentkező nevelési problémákat legkorábban (a gyermek életkorának megfelelően) a védőnő és az oktatási intézmények észlelik. Kiemelt szerepe és felelőssége van tehát ezen intézmények pedagógusainak, gyermekvédelmi felelőseinek és a védőnőnek. A jelzőrendszer nélkülözhetetlen tagja, a tanköteles kort még be nem töltött gyermekek tekintetében a védőnő. Vadna a sajókazai védőnői körzethez tartozik. Vadnát ellátó védőnő: Köhlerné Soltész Judit. 2012 évben a védőnő által gondozott 0-6 év közötti gyermekek száma 37 fő. Várandós gondozottak száma: 6 fő. Születések száma: 2 fő. A védőnői ellátás körébe tartozik a helyi tagóvoda. Tanácsadás 2 hetente történik. A védőnő tájékoztatása szerint a helyi jelzőrendszer tagjai között mindennapos a kapcsolat. A jelzőrendszer megfelelően működik, nagyobb horderejű problémával nem szembesültek. 2012-ben nem kezdeményezett intézkedést a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa és a családsegítő irányába. 81

82 Véleménye szerint a vadnai lakóhelyű gyermekek, általánosságban ápoltak, ruházatuk tiszta, higiéniájuk megfelelő. 4. Jegyzői hatáskörben foganatosított gyermekvédelmi-, gyámhatósági intézkedések: 2012-ben védelembe vételi eljárás nem indult. Családból való kiemelésre, ideiglenes hatályú elhelyezésre 2012-ben nem került sor. Iskoláztatási támogatás felfüggesztése A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (továbbiakban: Cst.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. törvény (továbbiakban: törvény) 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében „a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt.” (Cst. II. fejezet, 6. § (1) bek.) 2012. évben iskoláztatási támogatás felfüggesztésére 1 esetben került sor; a 10 órát elérő igazolatlan mulasztás miatt, figyelmeztető végzés kibocsátásra 4 esetben került sor. 5. Kazincbarcika városi Gyámhivatal hatósági intézkedései: Kazincbarcika város Gyámhivatala 2012-ben az előző években keletkezett ügyek soros felülvizsgálatát végezte el, egyébként hivatalunkat környezettanulmányok készítése miatt kereste meg. 6. Felügyeleti szervek által végzett ellenőrzések tapasztalatai: A B-A-Z. Megyei kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2012. február 23-án indított szakmai vizsgálatot Vadna-Sajógalgóc-Sajóivánka községek körjegyzőjénél a Gyvt. és végrehajtási rendelete alapján végzett gyámhatósági tevékenység körében, 2011. év vonatkozásában. Az ellenőrzés a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. előírásainak (jogerőre emelkedés, határozat tartalmi elemei) és a Gyvt-ben szabályozott ellátás megállapításának kezdő időpontjára (kérelem benyújtásának napja) vonatkozó szabályok betartására hívta fel a figyelmet. 7. Gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők a településen Vadna bűnmegelőzési programmal nem rendelkezik. Ugyanakkor szoros, élő a kapcsolat a Kazincbarcikai Rendőrkapitánysággal és a Sajókazai Rendőrőrssel. A rendőri szervek tevékenységükről, Vadna község közbiztonsági helyzetéről, mutatóiról évente beszámolnak a képviselő-testületnek. 2012. évben 13 ismertté vált bűncselekményt követtek el a településen, az elkövetők között azonban gyermekkorú és fiatalkorú nem volt, mint ahogyan ezen korosztály terhére elkövetett bűncselekmény sem. 82

83 Szabálysértési eljárás fiatalkorúval szemben 2012. április 15-ig nem indult hatóságomnál. Igazolatlan iskolai mulasztások – a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegés szabálysértés elkövetése - miatt, 2 esetben került szabálysértési eljárás lefolytatásra hatóságomnál. A helyi közoktatási intézményből, igazolatlan mulasztások miatt, hatóságom felé jelzés, szabálysértési feljelentés nem érkezett. Fentiek ellenére, fokozott figyelmet igényel a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, a rendőri szervek részéről, a fiatalkorú bűnelkövetés prevenciója, megelőzése. A megélhetési problémák, a jövedelmi helyzet romlása, illetve a gyermekkorhoz kapcsolódó felelősségrevonás hiánya, eredményezheti a községben is az érintett korosztály által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések számának növekedését. 8. Jövőre vonatkozó, célok, elképzelések, javaslatok Az önkormányzat jelenlegi gazdálkodási, finanszírozási körülményei között a gyermekjóléti alapellátások körét bővíteni, a törvényi kötelező feladatok megvalósításán túl, nem tudja. Cél a meglévő alapellátási formák biztosítása, szinten tartása. A gyermekjóléti alapellátásra fordított, ahhoz kapcsolódó költségek: Megnevezés E Ft Összesen Önkormányzat 2012. évi összes működési kiadása

Gyermekvédelmi kedvezmény

Bursa Hungarica

Étkeztetés

Óvodáztatási támogatás

881

350

7.512

20

8.763 126.088

Működési kiadások Gyermekjóléti kiadások

8763; 7% 117325; 93%

A településen Polgárőr Egyesület működik. A bűnmegelőzés terén az Egyesülettel való együttműködés a feladatellátás során új lehetőségeket jelentett; az Egyesület alapszabályában 83

84 rögzített módon, kiemelt figyelmet fordíthat a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetés lehetőségének megelőzésére. A községben működő civilszervezetek- elsősorban Vadna községért Alapítvány - által szervezett programok, megvalósított pályázatok, az civilszervezetek tagjainak személyes közreműködése hozzájárul ahhoz, hogy a település gyermekkorú lakossága szervezetten töltse el szabadidejét, részt vegyen az egészséges életmódra, a közösségi életre irányuló nevelés folyamatában. Fontos feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának növelése, mely elsősorban a szereplők szakmai felkészültségének, együttműködésének, hozzáállásának, tenni akarásának függvénye. Szuhakálló, 2013. május 22. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

84

85

KÖZÉPTÁVÚ IDŐSÜGYI STRATÉGIA (2013 – 2016.)

Vadna Község Önkormányzata

- 2013 -

85

86

Európai és hazai helyzetkép: Az aktív időskor, az aktív idősödés fogalmát a WHO és az ENSZ Egészségügyi Szervezete vezette be. Az aktív időskor egyénre és egy-egy társadalom idősödő populációjára egyaránt vonatkozhat. Jelenti egységben a fizikai, szellemi és mentális kapacitások birtokában megélt időskort. Az aktivitás fogalma nem – vagy csak megfelelő feltételek esetén, részben – mosható össze a munkaerő-piaciaktivitással, ez elsősorban kulturális, gazdasági, társadalmi, közéleti, családi aktivitást jelent. Az ENSZ által 1991.-ben Idősek Világnapjává nyilvánított október 1.-jét. 1999. év volt az idősek Nemzetközi Éve, melynek üzenetei minden korosztálynak kedvező négy fő területet határozott meg: - az élethosszig tartó fejlődés lehetősége - a generációk közötti kapcsolatok biztosítása - az idős emberek helyzete - a társadalom elöregedésének kezelése 2012. – Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás Európai Éve célja volt, hogy rámutasson, milyen értékes hozzájárulást nyújtanak az idősebbek a társadalomnak. Arra sarkallta a döntéshozókat és a különböző szinteken fellépő érintetteket, hogy teremtsenek jobb lehetőségeket az aktív idősödés számára és erősítsék meg a nemzedékek közötti szolidaritást! Vadna Község Önkormányzata éves programjában segítette, támogatta a több mint 100 fő nyugdíjas korú lakosát a tevékenykedő-differenciát aktív időskor megélésében. Az aktív idősödés 2012.-ben azt jelenti – és a további években is – hogy az életkor előrehaladtával az emberek a társadalom teljes értékű tagjaként, jó egészségi állapotban, a munkával megelégedve, a mindennapi élet feladatait önállóbban ellátva töltik az időskort, aktív szerepe játszanak a társadalomban, a kis és nagy közösségekben a generációk együttműködésével. Az aktív idősödés Európai Éve üzenetei voltak, melyek továbbra is élnek: - nő a várható élettartam Európában, nő a nyugdíjkorhatár is – lehetőség a munkaerő-piacon az idősebb munkavállalóknak – foglalkozatás lehetőségei, tevékenykedtetés, önkéntes munka. - a társadalmi szerepvállalás: az idősebbek támaszként szolgálhatnak a társadalomban más személyek számára (önkéntesség), családon belüli segítés „sokszínűsége”. - Az önálló életvitel: az időskorral együtt jár – differenciáltan – az egészségi állapot romlása, a leépülés ellen azonban sok minden tehető – az aktivitás azt is jelenti, hogy az idős személyek – amilyen sokáig csak lehet – kezükben tartsák saját életüket, lehetőség a méltóságteljes időskor megélésére. 2010. november 11.-én az európai Parlament elfogadta „A demográfiai kihívásról és a nemzedékek közötti szolidaritásról” című állásfoglalását, amelyben felhívta a tagállamokat – így hazánkat is – hogy az aktív idősödés kérdését tegyék az elkövetkező évek egyik prioritásává! Ez az állásfoglalás ugyancsak kiemelte azt, hogy „hangsúlyozni kell az idősek hozzájárulását a társadalomhoz”, valamint „lehetőségeket kell biztosítani a nemzedékek szolidaritás, együttműködés és megértés erősítésére”. 86

87

Az Európai év fő célkitűzései közül kiemelve (2012): - „valamennyi szinten az összes érintett politika napirendjén kiemelt helyet foglaljon ….. és nagyobb szerepet, elismerést kapjon az idősek hasznos szerepe a társadalomban - „többet tenni az idősekben rejlő lehetőségek kiaknázásáért és lehetővé tenni számukra egy független életvezetést” - „ösztönözni minden szinten a vitát, az információ cserét és fejleszteni az egymástól tanulást …” - „külön hangsúlyt fektetve a tájékoztatási stratégiák előmozdítására …” - „előmozdítani az olyan tevékenységeket, amelyek segítenek az életkoron alapuló megkülönböztetés és az életkorral kapcsolatos sztereotípiák leküzdésében, valamint az – különösen a foglalkoztatást érintő – akadályok leküzdésében” - „az aktív idősödést népszerűsítő kampányok a multimédia felhasználásával …” - „az idősebbek és a fiatalabbak közös kezdeményezésekben való részvételének támogatása …” - „a célkitűzés elérése érdekében figyelembe venni a határokon átnyúló regionális és helyi szintű tevékenységekben rejlő lehetőségeket” Az Európai Unió átlagéletkora jelenleg körülbelül 40 év, azonban 2060-ra 47 évre nő! Az EU 27-es tagállamokban az 55 évet betöltöttek és az 55 év felettiek népességi aránya az 1990-ben jegyzett 25 %-ról 2010-re 30 %-ra nőtt! Becslése szerint 2060-ra eléri a 40 %-ot! Ez a tendencia valamennyi EU országban számos problémát vet fel: a szociális rendszerek teljes átstrukturálására van szükség, a nyugdíjrendszer, az egészségügyi hálózat szintén strukturális váltás előtt áll. Nagyobb szerepet kell kapniuk a családoknak, a „családon belüli gondozásnak”, a házi ellátásnak. Fontos szerepet kell vállalniuk a civil szervezeteknek az idősek klubjainak szervezésében, program biztosításában! Magyarország népességének 2050-re közel 30 %-a lesz 65 éves vagy idősebb. Ez a tendencia egyik oldalról korunk egyik legnagyobb vívmánya, hiszen növekszik a születéskor várható átlagos élettartam. Másrészt azonban a demográfiai öregedés következtében az eltartottak száma nő, míg a munkaképes korúak aránya csökken, amely komoly kihívást jelent a mai társadalmaknak. Magyarország az EU átlagához képest a születéskor várható élettartamot tekintve még nem zárkózott fel, de emelkedő tendenciát mutat. A WHO által kiadott Világ Egészség Statisztika 2010 adatai alapján hazánkban a születéskor várható élettartam nők esetében 78 év, férfiaknál 70 év. Vadna Község statisztikai adatai: Általános – de községünkben is tapasztaljuk – hogy az időskorú emberek nem alkotnak egyetlen homogén csoportot. Fontos, hogy az időskorú személyek részére tervezett stratégiánkban is ezt a tényt vegyük figyelembe. Lényeges gyakorlati tapasztalatunk, hogy a tervezésnél az időskorúak tudását, tapasztalataikat, bölcsességüket, életismeretüket messzemenően figyelembe vegyük! Különböző stratégiák kidolgozására van szükség az idősödő lakosság életminőségének, aktivitásának javítására és fenntartására, hiszen az egészség, a szellemi, a mentális képesség – az idősek egészsége és aktivitása is – a gazdasági növekedés és a versenyképesség egyik meghatározó tényezője lehet.

87

88 A fenti gondolatokat alapul véve Vadna Község szintjén is szükséges egy középtávú idősügyi stratégia kidolgozása és elfogadása. A 2013-2016. évre elfogadott Idősügyi Stratégia hatályon kívül helyezi a 2010. évben elfogadott Idősügyi Koncepciót és feladatokat. Kiemelt stratégiai célok (2013-2016) Vadna Községben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A születéskor várható élettartam közelítése az európai uniós átlaghoz. Az egészségben eltöltött évek számának növelése – aktív időskor feltételeinek fokozatos kialakítása. Az aktív élet fenntartása, az egyén közreműködésének előtérbe helyezése. A társadalmi, közösségi integráció erősítése, közügyekbe való bevonás, „bölcsek tanácsa – kerekasztal” A különböző, helyi időseket ellátó szolgáltatások összehangolása az idősödők és idősek szükségleteinek és érdekeinek megfelelően, alakítása. Az idősek életen át tartó tanulásának támogatása, a tanuláshoz való hozzáférés és lehetőségek javítása, helyi és településen kívüli lehetőségek kihasználásával. Az aktív idősödés – testi, szellemi, mentális területeken – feltételeinek erősítése – beleértve a társadalmi, kulturális, sport és civil életben való aktív részvételt is. Az idősödés folyamat felismerésének és „menedzsmentjének” elterjesztése már a fiatalabb korosztályokban is, nagyobb figyelemmel a generációk szolidaritására! Társadalmi szemléletváltás – az aktív, minőségi időskor – mind a gazdasági, mind az idősödés társadalmi megítélésében. A helyi – a község - társadalmi életben az idősek számára is biztosítani kell a részvételre, az önmegvalósításra és az egyén védelmére való lehetőséget. Olyan helyi gazdasági, társadalmi környezet kialakítása, melyben az idősödő és az idős emberek meg tudják őrizni társadalmi aktivitásukat, részvételüket, lehetőségeinek belül. A helyi szemlélet olyan irányú kialakítása, amellyel biztosítható, növelhető az időskor presztízse és az idős emberek iránti szolidaritás – „nemzedékek együttműködése”. Fontos cél az időskorra való felkészülés, az aktív társadalmi részvétel igényének erősítése, az egyes ember nagyobb felelőssége a méltó időskor megteremtéséhez. A stratégiai célok erősítése érdekében is fontos a már eddig is kialakult és eredményes helyi, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése, és a lehetőségeken, adottságainkon belüli gyakorlati megvalósítása. A társadalmi nyilvánosság megteremtése, bővítése, az „idősügyi kerekasztal résztvevőinek szélesítése „idősügyi kérdésekben”. A stratégia céljaival azonos helyi, hazai és EU-s önkormányzat pályázatok általi támogatása, együttműködések, partnerség erősítése nyugdíjas szervezetekkel Az időskori aktivitás megőrzésének érdekében a helyi társadalmi és kulturális, sport, művelődési (IKTSZ), egészségügy, szociális ellátás minden területén az időskori önkéntes programok erősítése, önkéntesek bevonása és megbecsülésük erősítése. Az idősödő és idős emberek, valamint a fiatalok között meglévő szakadék csökkentése, együttműködés erősítése, az együttműködésben lévő erőforrások kihasználása. Az „információs szakadék” csökkentése és egyre több idősödő és időskorú ember felkészítése, bekapcsolása a tényleges internet használók körébe – a helyi IKTSZ bevonásával. Az idősek média megjelenésének helyi - testületi, regionális - elősegítése, gyakorlásaok bemutatása.

88

89 Cselekvési terv (2013-2016) Vadna 1.

Tájékoztatás és érdekképviselet az Önkormányzat részéről: a. Az évi Önkormányzati költségvetésben „Pénzügyi alap” biztosítása az idősügyi szervezet tevékenységének támogatására. A jó és eredményes – idősekkel foglalkozó módszerek elterjesztése falusi szinten – menedzselése. b. Rendszeres fórumok szervezése, az Idősügyi Tanács - kerekasztal beszélgetés - a nyugdíjasokat érintő területek közötti információáramlás elősegítése érdekében

2.

Közösségi terek biztosítása a településen: a. Generációs kapcsolatok lehetőségének kiépítése, erősítése, biztosítása támogatás érdekében, „nyitott kapuk óvodái (Eu program minden év április 29.-én) az időskorúak előtt” mozgalom elindítása. Az idősek klubjainak befogadására!

3.

Az idősek saját otthonaikban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése a településen: a. Az önálló életvezetés megtartása érdekében, elősegíteni az időskorúak házi gondozását – intézményes és önkéntes segítőkkel történő bővítését.

4.

Az idősek biztonságának javítása, balesetvédelem a. Az időskorúak személyi és vagyonvédelme, közbiztonság szempontjából veszélyeztetett időskorúak preventív tájékoztatása, előadások tartása a megelőzés módszereiről, eszközeiről. A segítés formáinak kiterjesztése az időskorúak áldozatvédelmére, áldozatsegítését szolgáló felvilágosító munkára is! IKTSZ bevonása a munkába és a helyi Polgárőrség bevonása a munkában. b. A biztonságosabb közlekedés érdekében utak, átjárók akadálymentesítése, rámpák kihelyezése - biztonságosabbá tétele.

5.

Az idős emberek erőforrásként való alkalmazása a. Az időskorúak önkéntes munkára való felkészítése, a település közösségi munkáiba való szervezett bevonásuk – generációk együttműködése. b. A falusi élet, a falusi népszokások felelevenítése, hagyományok átadása. A növény és állattartással kapcsolatos „családi hagyományok” összegyűjtése, nemzedékek közötti megismertetése. c. Az idős emberek „tudás többletének” átadása a fiatalabb generáció részére szervezett formákban, pl.: „mester és tanítványa” klub mozgalom. „A tudás fája” klub mozgalom indítása a helyi IKTSZ keretei között. d. „Az aktív idősödés” folyamatában a 40-50 évesek felkészítése a foglalkoztathatóság megtartására, az időskorúak „visszafoglalkoztatása”. e. A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány közreműködésével „érzékenyítő” beszélgetések, tanfolyamok, tréningek szervezése

6.

Egészségfejlesztés, egészségnevelés – „A karosszéket most hagyjuk el …” a. Fizikai egészség megőrzése: Aktív időskor fenntartását célzó programok - Szépkorúak sportprogramjai különböző sportágakban, pl.: sakk, túrák, séták, asztalitenisz stb. Játékos sportnapok szervezése – rendszeresen. b. Egészségmegőrzés időskorban is! Preventív jellegű előadások tartása a témában, kiadványok eljuttatása az érintettek részére 89

90 -

c.

d.

Szűrővizsgálatok rendszeresítése – lakóhelyhez közel! (pl.: közművelődési intézmények) A mentális egészség megőrzése: - Idősek lelki egészsége: Tájékoztatás, előadások – külső szakemberek segítségével szervezése, kiadványok megjelentetése (együttműködések bővítése). - Segítő szervezetek támogatása a lelki gondozásban: Vöröskereszt, Málta - Az érzelmi hiány és többlet egészséges levezetése, gyakorlati megvalósítása a „nemzedékek mindennapi találkozásának” elősegítésével (pl.: „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt nagyi” helyi programjának bővítése) Szépkorúak túra, kirándulás iránti tevékenységének támogatása.

7.

Önkormányzati szolgáltatások igénybevételének támogatása a. Az alacsony jövedelmű, egyedül élő idősek számára adható díjfizetési kedvezmények körének – lehetséges – bővítésének kezdeményezése. b. Egészségügyi ellátás Ingyenes szűrővizsgálatok biztosítása az idős korosztály számára, prevenció erősítése, szükség esetén szakorvosi ellátáshoz való jutás elősegítése, közreműködés. c. Idősbarát szolgáltatás helyi kialakítása, bővítése, a családi otthonban tartás elősegítése.

8.

Kulturális szolgáltatások Kulturális lehetőségek biztosítása idősek számára a. A kedvezményt nyújtó kulturális intézmények körének – településen kívüli – bővítése, színház- és hangversenybérletek, könyvtári és múzeumi kedvezmények IKTSZ bevonásával. b. Az IKTSZ-el együttműködve kiállítás aktív, szépkorú alkotók munkáiból - „Szépkorú alkotók kiállítása” címmel. Hagyomány teremtés, „mester és tanítványa” bemutatók, alkotói vásár. c. Idősek kulturális rendezvényei az aktív idősödés szellemében és gyakorlati megvalósításában: „Idősek Világnapja”, „Költészet napja”. Hagyomány teremtés, egymásra épülő, a bemutatókat rendszerbe foglaló, egyéni „színezetet” kialakító, sokoldalú részvételi lehetőséget biztosító rendezvények (IKTSZ). d. Önkormányzati támogatással idősek családias jellegű rendezvényei: pl.: Húsvét (Nagyi-buli – Ovi-nyuszi), Anyák napja, Gyermeknap, Mikulás, Karácsony, Idősek Napja, stb.

9.

Felnőttképzés-oktatás – életen át tartó tanulás (LLL) – időskorban is: a. Sikeres öregedés, szellemi aktivitás, frissesség megőrzése, tudás többlet átadás – új ismeretek, kompetenciák szerzése – generációk együttműködése – IKTSZ együttműködéssel. Élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása – informatikai képzés, nyelvtanulás Az idősek számára hozzáférhető képzések felkutatása, gyakorlati megvalósítása: pl.: „Szépkorúak a neten”, „Net Nagyi – Net Papi”, „Digitális esélyegyenlőség” – IKTSZ epont, további pályázatok, középiskolások önkéntes munka. b. „Vadna az én községem” – Aktuális témák, lokálpatriotizmus erősítése, generációk együttműködése, hagyományok ápolása, kialakítása – honismeret, szülőföld – szakköri gyűjtő munka.

10. Érdekképviselet és információáramlás elősegítése a település idősödő és időskorú lakosságának körében 90

91 c.

b. c. d.

Az idősek érdekképviselete A helyi döntések előkészítésében való részvétel lehetőségének biztosítása. Információs csatornák kialakítása, amelyeken keresztül az információk, javaslatok eljutnak az Idősekhez, „Idősügyi kerekasztal” résztvevőihez – havonta. Kistelepülések tapasztalatcsere látogatása, egymás rendezvényeinek látogatása, együttműködési megállapodások kezdeményezése, kötése, közös pályázatok, hazai és külföldi kapcsolatok időskorú szervezetekkel. Határokon átnyúló szakmai kapcsolatok kialakítása. Együttműködések kezdeményezése. Európai Uniós pályázatokon közös részvétel. Időseket érintő aktuális jogszabályi változások figyelemmel kísérése illetve megismertetése az érintettekkel, közérthető formában. Az időskorúakat érintő legfontosabb jogszabályi területeken személyes találkozások szervezése az érintett intézmények, hatóságok szakembereivel (pl.: fogyasztóvédelem, bűnmegelőzés, áldozatsegítés, nyugdíj és segélyek, támogatások rendszere, stb.). Együttműködés a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával.

11. A Vadnai képviselő testület Idősügyi Stratégiája alapján minden év december 10.-ig elfogadásra kerül a „stratégia prioritásai” alapján az éves feladatterv (munkaterv) konkrét felelősökkel, határidőkkel, forrás megjelöléssel. A stratégia cselekvési tervében meghatározott feladatok eredményes megvalósítása feltételezi, szükségessé teszi Vadna község Vezetésének, intézményeinek, egyházi, civil és társadalmi szervezeteinek, kis-, középvállalkozásainak, polgárainak gyakorlati együttműködését, összefogását. Fontos, hogy a mindennapok gyakorlatává váljanak a „nemzedékek” szolidaritása, együttműködése, a két-három generációs – egyes esetekben négy – összetartozás érzéseinek erősítése.

Vadna, 2013. május 29. Előzetes közös egyetértéssel elfogadják:

………………………………….. Idősügyi Tanács – Idősügyi Információs Kerekasztal vezetője PH

91

……………………………. polgármester PH

Vadna Község Önkormányzata

MUNKATERVE 2013. évre

Készült: Vadna Község Önkormányzata Középtávú Idősügyi Stratégia (2013-2016.) alapján

Elfogadta: A községi Önkormányzat képviselő-testülete 2013. május 29-i testületi ülésén

93

Vadna 2013. május Vadna Község Önkormányzata Idősügyi Tanács – Idősügyi Információs Kerekasztal 2013. évi munkaterve

Sor sz. 1. 2.

Időpont 2013. január – február 2013. március április

Témák „Ügyes kezek mesterségei”, kosárfonás, rongyszőnyegszövés „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi”: Program megismerése, gyakorlati megvalósítása „Költészet Napja” Térségi – megyei rendezvény

3.

2013. április 11.

4-

2013. május - június

„Idősbarát Önkormányzat” pályázat előkészítése, elküldése

5.

2013. június 12.

6.

2013. június – július - augusztus

7.

2013. szeptember október

„III. Miskolci Nemzetközi Gerontológiai Szimpózium” – rendezvényen részvétel „Érték az egészség” – megőrizzük! Napfény – víz – levegő programok: „Ha végre itt a nyár és meleg az idő” Vadnai-tó, Kazincbarcikai Uszoda látogatások „Szépkorúak a világhálón” „informatikai szakadék” csökkentése – digitális esélyegyenlőség biztosítása, Epont működtetése nyugdíjasok részére

8.

2013. október

„Egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel” – játékos sport, sorversenyek, sakk, túrák, kirándulások „Generációs csapatok” Nagyik – Szülők - Unokák

93

Felelősök, megvalósítók Vadna Önkormányzata Vadna Nyugdíjas Klub Vadna Nyugdíjas Klub Vadnai Óvoda Vezetése IKTSZ Vadna Vadna Képviselő testülete - Vadna Nyugdíjas Klub - Életet az Éveknek Alapítvány -? Idősügyi Tanács – Idősügyi Információs Kerekasztal tagjai Vadna Önkormányzata Vadna Idősek Klubja Vadna Község Önkormányzata Vadna Nyugdíjas Klub Életet az Éveknek Alapítvány Vadnai Önkormányzat Idősügyi Tanács Vadna Harmadik Kor Egyeteme

Vadna Község Önkormányzata Vadna Idősügyi Tanács - Idősügyi Információs Kerekasztal tagjai Középfokú iskolák (önkéntesek) Kazincbarcika, Sárospatak, Encs IKTSZ Vadna 3.Kor Egyeteme Miskolc Vadna Község Önkormányzata Vadna Idősügyi Tanács- Idősügyi Információs Kerekasztal Vadna óvodásai Vadna Nyugdíjas Klub

94

9.

2013. október

10.

2013. november december eleje

11.

2013. november december

12.

2013. december vége – 2014. év eleje

„Idősek hónapja” Körzeti és helyi rendezvények Idősek Világnapja Kulturális találkozó Vidám délutánok időseknek Télapó várás Nagyival, Papával Közös Mikulás ünnep Köszöntés „nemzedékek együtt” – „meglepetések” készítése oda-vissza „Advent Nagyival” – „Ügyes kezek” együttes alkotásai. Készülés Karácsonyra! Természetes anyagokból karácsonyi ajándék Ó-év Búcsúztató – Új Év Köszöntő „Fogj egy sétapálcát s légy vidám ……” vagy „Szeressük egymást gyerekek”

94

Körzeti Önkormányzatok Nyugdíjasok Klubjai IKTSZ Vadna

Vadna Község Önkormányzata Vadna Nyugdíjas Klub Vadna Óvoda Vadna IKTSZ

Vadna Község Önkormányzata Vadna Nyugdíjas Klub Vadna Óvoda Vadna IKTSZ Vadna Község Önkormányzata Vadna Nyugdíjas Klub IKTSZ vezetése

95

95

96

Vadna Községi Önkormányzat Polgármesterétől ======================================== Ikt. sz.: 2490/2013 Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. május 29-én (szerdán) 16:00 órától munkaterv szerinti nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Községháza, Vadna Napirendi javaslat Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatának felülvizsgálatára. Rendeletmódosítás.


írásban

2.


3.



írásban

A 2012. évi gyermekvédelmi és gyámhatósági tevékenység átfogó értékelése Indítványok, javaslatok: 5.1. Javaslat Vadna község középtávú idősügyi stratégiájának jóváhagyására. 5.2. Javaslat a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló7/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelet módosítására. 5.3. Javaslat az óvodai feladatellátásra létrehozott intézményfenntartó társulás társulási megállapodásának felülvizsgálatára 5.4. Javaslat maximális csoportlétszámtól való eltérés engedélyezésére.


írásban

4.

5.



írásban

szóban

Vadna, 2013. május 20. Tisztelettel B e n c z e Péter sk. polgármester

96

JELENLÉTI ÍV

Vadna Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-én 16:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents