J E G Y Z Ő K Ö N Y V

4/2014 nyílt

Tárnok Nagyközség Önkormányzatának

Közmeghallgatás 2014. május 6.

JEGYZŐKÖNYV

JEGYZŐKÖNYV Készült: Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 6-án 17.00 órai kezdettel megtartott üléséről.

Helye: Tárnoki Művelődési Ház és Könyvtár Tárnok, Fő utca 43.

Jelen vannak:

Szolnoki Gábor Károly Radics Ernő dr. Bánovics István Bökönyi Endre Dr. Gergely István Hegedűs Márta Éva Klemné Zabó Ágnes Zombori Ferenc

polgármester alpolgármester

Távolmaradók: Halas Gábor

Később érkezett:

-

Tanácskozási joggal jelen van: dr. Simon Mária dr. Jenei-Kiss Gergely

Jegyző Aljegyző

Jelen vannak:

Pajter-Szivák Zsuzsa

Jegyzőkönyvvezető

Vendégek:

Dr. Mihályiné Opéczy Mária, Dr. Mihályi Ferenc, Szabó Miklósné, Rompos Károly, Tamók Gyula, Simonné Kovács Szilvia, Hosszú Lajos, Tibenszky Tibor, Németh Ferenc, Gál János, Vida János, Bánki László 2

Szolnoki Gábor polgármester: köszönti a képviselőket, a hivatal dolgozóit, és a megjelent lakosságot. Elmondja, hogy 8 fővel határozatképes a képviselő-testület. Halas Gábor képviselő úr jelezte, hogy késni fog, és a Klemné Zabó Ágnes képviselő asszonynak korábban el kell mennie. Elmondja, hogy az Mötv. 54. § alapján a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatokra, kérdésekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. Elmondja, hogy mindig megkérdezik a közmeghallgatás előtt, hogy miért kell előre megadni a kérdéseket, és miért írásban. Ennek oka, hogy a törvény ezt képviselő-testületi ülésként tartja számon, ennek pedig törvényi előírásai vannak. Ahogy a képviselő-testületi ülésre is előterjesztések készülnek, és ahogy a képviselő-testület, a lakosság részére is ezek a törvények az irányadók, tehát közérdekű kérdést előre kell megfogalmazni. Elmondja, hogy ez állandó problémát okoz a közmeghallgatáson, hiszen a nem előre feltett kérdésre a képviselő-testület nem tud válaszolni. Hozzáteszi, hogy olyan kérdés nem hangozhat el a lakosságtól, amire nem születik válasz, azonban a közmeghallgatás keretein belül azokra a kérdésekre születik válasz, amiket a lakosok a törvényeknek megfelelően előre feltettek. A mai közmeghallgatásra 12 sorszámmal 58 kérdés érkezett, és ami eddig nem volt, 25 témát vetettek fel, de mivel a témákban kérdést nem tettek fel, azért a téma szerint fog majd választ adni, majd a közmeghallgatás végén, ha valakinek kérdése van, arra is választ fog kapni. Elmondja, hogy a kérdések előtt egy beszámolóval kezdi a közmeghallgatást. Bánki András: kérdezi, hogy készíthetnek-e videofelvételt? Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nincs akadálya. A beszámoló kezdetén szeretne néhány gondolat erejéig megemlékezni az országgyűlési választásokról. Április 6-án az országgyűlési választások napján két fontos esemény történt. Lezárult egy négy éves kormányzati ciklus és elindult a következő négy esztendő. Sok izgalmat okozott a választás, különösen az utolsó néhány hétben, de ma már vége van, és érdemes előre tekinteni. Tárnok számára a legfontosabb eredmény az, hogy az elmúlt négy esztendőben kialakított parlamenti, kormányzati kapcsolatokat nem kell újra kiépíteni, megtorpanás nélkül tudnak tovább dolgozni a következő években. 2010-től, a Fidesz-KDNP kormányzásának kezdetétől új lendületet kapott az önkormányzat is, olyan négy esztendő van mögöttük, amire nem volt példa az elmúlt évtizedekben a helyi fejlesztésekben és beruházásokban. A kormányzati intézkedésekkel együtt Tárnok nagyközség gazdasági helyzete biztos lábakon áll, ezért az elkövetkezendő 15-20 év fejlesztési terveit is kidolgozták a lakossággal együttműködve. Jövőt tervezni csak úgy lehet, ha a kormányzat partnerként tekint a településre, ez a partneri viszony jelenleg megvan. Megtörtént az egyeztetés is az új parlamenti képviselővel, Aradszki András országgyűlési képviselő egyértelműen kinyilvánította, hogy minden település önkormányzatát ugyanolyan erővel fogja képviselni. Elmondja, hogy május 25-én Európai Parlamenti választások lesznek, mindenkit arra kér, hogy az Európai Parlamenti választáson is éljen állampolgári jogaival. Elmondja, hogy az Európai beruházási alapok és Európai Unióval való kapcsolattartás Tárnok előnyére válik. Fontos elvárás minden választópolgár részéről, hogy olyan parlamenti képviselete legyen az Európai Unióban, ami a nemzeti érdekeket képviseli. Hiszen csak akkor tudnak valamit elérni, ha erős és határozott magyar képviselőik vannak. A 2006. október 1-jei önkormányzati választások eredményeként a településen az Otthon Tárnokon Választási Szövetség (OTVSZ) alakított képviselő-testületet. Ezt megerősítették a 2010-es önkormányzati választás alkalmával is, most pedig – az új választások előtt – röviden szeretné áttekinteni, az elmúlt két ciklus eredményeit. 3

Az elmúlt négy év önkormányzatot érintő változásai a rendszerváltás idején bekövetkezett változásokhoz hasonlíthatók. Az elmúlt 22 év alatt egyre több feladatot és egyre kevesebb központi finanszírozást kaptak az önkormányzatok. Az elmúlt 22 év tapasztalatai, előnyei és hibái alapján a 2012-es évben a kormányzat nekifogott az önkormányzat reformjának. Az elmúlt években gyakorlatilag 20 törvényi változás történt, az Alaptörvénytől kezdve, az önkormányzatokról szóló törvény, a nemzeti vagyonról, közszolgálati tisztviselőkről, szabálysértési nyilvántartási rendszerről, államháztartásról, nemzeti köznevelésről, állatok védelméről, nemzetiségek jogairól, katasztrófavédelemről, alkotmánybíróságról, kéményseprőipari közszolgáltatásról, járások kialakításáról, Magyarország gazdasági stabilitásáról, viziközmű szolgáltatásáról, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, hogy csak a legfontosabbakat sorolja. Mindezek a változások pedig érintették az önkormányzat, a képviselő–testület rendeletalkotási munkáját is, ebben a ciklusban ezek folyamatos követése, a változások helyi rendeleti követése, az új rendeletek megalkotása nagyon sok feladatot adott, és ad folyamatosan. Ebben a ciklusban történt meg az, ami a parlamentben éppen most megtörtént, a képviselői szám csökkentése. Ezzel kapcsolatban pedig kiemeli azt, hogy az előbb sorolt változások és a továbbiakban ismertetett hatalmas fejlesztési munkák mellett a kisebb létszámú testület, kevesebb számú bizottságokkal, illetve a Polgármesteri Hivatal és az intézmények munkatársai a legnagyobb hatékonysággal dolgoztak. Az előző év januárjától működő járási rendszerrel az államreform, a közigazgatási reform harmadik szakasza kezdődött meg. A reform a kormányhivatalok megalakulásával folytatódott, és a most kialakított járási hivatalokkal vált teljessé. 2013. január 1-jével az államigazgatási feladatok egy része átkerült a járási hivatalokhoz, a helyi ügyek azonban megmaradtak az önkormányzatoknál. A járási hivatalok végzik az okmányirodai, gyermekvédelmi, gyámügyi, egyes szociális és támogatási feladatokat. A kormányhivatalok kialakítása megtörtént ország minden településén, így Tárnokon is. Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a Pest Megyei Kormányhivatallal kötött megállapodása alapján az átadott ügyeken túl a tárnoki Polgármesteri Hivatal 5 fő köztisztviselőt és 3 irodát, az ahhoz kapcsolódó felszerelési és berendezési tárgyakkal együtt, adott át az érdi járásnak. Ennek megfelelően a Polgármesteri Hivatal „A” épületének 3 irodájában 2013. január 1-jétől a Kormányhivatal munkatársai dolgoznak. Az elmúlt időszakban ezért mérhetetlen sok feladat szakadt a Polgármesteri Hivatal, és a Képviselő-testület nyakába. Azon kívül, hogy a településfejlesztésben, a fizikai munkákban is jeleskednek (csatornát kell építeni, korszerűsíteni kellett az intézményeket), azon kívül gyakorlatilag nincs olyan része az életüknek jogszabályi tekintetben, ami ne változott volna meg. Ekkora változás az önkormányzatiság léte óta nem érintette az önkormányzatokat. Ma már látszik, hogy ezt a feladatot jól végezték el, a megváltozott világban felkészülten tudnak dolgozni. Elmondja, hogy nagy türelemre volt szükségük az elmúlt években, mert azon kívül, hogy feltúrták az utcájukat, azon kívül (amit a lakosság kevésbé tud), „feltúrták” a közéletüket is, és minden átalakult körülöttük. Lehet az új rendszert kritizálni, lehet szeretni vagy nem szeretni, a törvények és szabályok betartása azonban hivatásbeli és választott tisztségviselői kötelességük. Csak a törvények és szabályok megértése és elfogadása, azok tiszteletben tartása jelenthet biztos alapot a jövőbeli munkáknak. De e változások közepette természetesen helyi munkavégzés sem lassult le, sőt, igen nagy lendületet kapott mind a tárnoki, mind a térségi munka. Itt is szeretné megköszönni minden képviselőtársának, az intézményvezetőknek és dolgozóinak, a Polgármesteri Hivatal munkatársainak, a lakosság résztvevő közösségének az elmúlt években végzett munkáját, mert azt látja, hogy ilyen kemény ciklus, ilyen kemény évek az önkormányzat életében nem voltak az utóbbi évtizedekben. A feszített munka során pedig természetesen kialakultak feszültségek, előtérbe kerültek aggodalmak és félelmek, de ezzel kapcsolatban csak azt a gondolatot ismételné meg, ami elhangzott a csatornázási lakossági fórumon. Ez a hatalmas változás próbára teszi közösséget. A 4

változás alól kibújni, azt kikerülni nem lehet, egy lehetőség van, haladni vele és a lehetőségeik szerint mindent a település hasznára kell fordítani. Ha a közösség erős, ha méltó a jövőre, akkor ezekből a változásokból sokkal nagyobb erővel tud kikerülni. Elmondja még, hogy a nagy változás küszöbén számára ez az egyetlen alternatíva: bízik képviselőtársaiban, a települési vezetésben, az intézményvezetőkben, a köztisztviselőkben és közalkalmazottakban, valamennyi önkormányzati dolgozóban és leginkább Tárnok lakosságában. Nélkülük a később felsoroltak nem történhettek volna meg. Úgy tűnik, hogy a válság közepette, és a változások közepette sikeres településként működik Tárnok. Elmondja, hogy ebben az évben, ebben a ciklusban sem adtak sem az önkormányzatnak, sem az embereknek semmit egyszerűen és könnyen. Gazdasági, társadalmi válság közepette minden tervet átírt valami új szabály, minden fogaskerék közé kerültek homokszemek, az önkormányzatok munkájával kapcsolatban minden átalakult, megváltozott. De mindezek ellenére a település fejlődik. Ezek a változások legnagyobb áldozatot a lakosságtól kérték, nincs ma településen olyan lakos, akit a nagyberuházások valamelyik része ne érintett volna közvetlenül vagy közvetve. A ma üzenete azonban az, hogy meg kell becsülni, mindent, ami előre visz, ami épít, ami a közösség fejlődését segíti, azért dolgozni kell. Fizikailag lehetetlen dolog az, hogy ilyen nagy munkák során ne sérüljenek egyéni érdekek. Még egy családi ház építését sem lehet megúszni gondok nélkül, hát még olyan nagy munkákat, mint amik mögött vannak. Ezek a munkák tízezer embert érintetek, sokszor konfliktusokkal. Beszámol róla, hogy 2006-ban, az önkormányzati váltáskor csőd közeli pénzügyi helyzetben volt Tárnok önkormányzata, és a jövőkép hiánya jellemezte a települést. A csőd közeliség pedig azt jelentette, hogy két hónappal az önkormányzati váltás után kiderült, hogy év végén még a munkabérek kifizetése is gondot okozott. Kiderült, hogy a vállalások meghaladják a rendelkezésre álló kereteket. Sokszor szeretnék ezt elfelejteni, de szeretné tisztázni a helyzetet. Azért volt ez a helyzet megdöbbentő, mert az önkormányzati váltásra készülve voltak terveik, úgy gondolták, hogy ha vannak tervek és elképzelések, akkor amögött vannak pénzügyi tartalékok. Végül jó szakmai döntéssel a „Jövő záloga” kötvény kibocsátásával teremtették meg a fejlesztések anyagi alapját úgy, hogy a csőd közeli állapot ellenére sem a lakosságnak, sem pedig az önkormányzatnak nem kellett többlet terheket vállalnia. 2008-ban a kötvény kibocsátásakor végzett számítások, a kötelező auditálás, az akkori gazdasági körülmények között megalapozottan alátámasztották, hogy a megváltoztatott, szigorú és takarékossá tett működés, illetve a tervezett, bevételt termelő beruházások alapján rendelkeznek a visszafizetés pénzügyi feltételeivel. 2007 óta szigorú költségvetési gazdálkodást folytattak. A fejlesztések mellett működésre hitelt nem vettek fel, az addigi gyakorlattal ellentétben likvid hitel felvételére sem kényszerültek. Tehát a ma eredményei alapján mindenki láthatja: jól döntöttek, ez tény. A választások után tehát sikerült megerősíteni csőd közeli helyzetben átvett pénzügyeket, szigorú, törvényes, átlátható és takarékos pénzügyi politikát valósítottak meg, több tízmilliós működési hiányt dolgoztak le. Átalakították intézményeket és megszüntették a működésképtelen, pénzfaló részeket. Az önkormányzat ma hatékonyabban és gazdaságosabban látja el feladatait, átlátható, világos és törvényes rendszerben. Hozzáteszi, hogy hiteles könyvvizsgáló céget szerződtettek, mely folyamatosan vizsgálja az önkormányzatot, az intézmények munkáját pedig belső ellenőrrel vizsgáltatják. Előteremtették a működéshez szükséges pénzt anélkül, hogy ehhez vagyontárgyat kellett volna értékesíteni. Beszámol róla, hogy a lakosság tájékoztatása részben a Tárnokhír újságon keresztül valósul meg, részben lakossági fórumokon keresztül. A Tárnokhírt 2007-től ingyenessé tették, közben pedig elindítottak egy új települési hírportált. Ez egyébként épp a napokban újult meg teljesen. Ilyen megújulás előtt áll az önkormányzati honlap is. Hozzáteszi, hogy az önkormányzati döntéseken, rendeletalkotásokon kívül a csatorna pályázat uniós határozata alapján átalakították az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV), 5

működését, megalakították és elindították az új csatorna-szolgáltató céget, az Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft-t (ÉTCS). További két új, térségi önkormányzati céget is alapítottak, az Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulást (ÉTSZH) és az Érd Térségi Hulladékgazdálkodási Kft-t (ÉTH). A fejlesztések tekintetében elmondja, hogy 1,5 milliárd forint értékben kötvényt bocsátottak ki, ez jelentette a fedezetet napjainkig a különböző pályázati önerőknek. Az elmúlt években programjuknak megfelelően az óvodákat 91 férőhellyel bővítették, így az induló 307 férőhelyről 398-ra nőtt ezekben az intézményekben az elhelyezhető gyermekek száma. Sikeresen működik emellett az önkormányzat által kialakított Családi Napközi is. A bölcsőde elkészültével pedig még tovább, 127-re emelkedik a férőhely bővítések száma, ez a térségben egyedülálló módon több, mint 30%-os férőhelybővülést eredményezett. Ezek a fejlesztések eddig 12 új munkahely létesítését eredményezték, a bölcsődeépítés végére pedig ez a szám eléri a 24-et. Emellett elkészült a Rákóczi úton, illetve a Fő utcában egy-egy játszótér, valamint Okmányiroda nyílt a településen. Tájékoztatásul elmondja, hogy a környezetvédelmi és közbiztonsági kérdésekben az Öreghegy volt az első, aminek neki kellett ugrani 2006-ban. Tevékenységük eredményeképpen jelentősen csökkent a keletkező illegális hulladékmennyiség, évi 900 tonnáról néhány év alatt 100 tonna alá csökkent. 2008-ban indult el a szervezett lakossági szemétszállítás ezen a területen. Elkészült a régi szemétbánya rekultivációja. 2009 őszén elindították a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, ez bevezetésre került Tárnok összes intézményében és a hivatalban is, folyamatosak az iskolai papírgyűjtési akciók és lehetőség van az építési törmelék elhelyezésére is a Tárnoki Kőtörőben. Ezen kívül minden év szeptemberében megszervezik az elektronikai hulladékgyűjtési napot is. Telepített automata esővízszivattyúk kerültek kiépítésre és beüzemelésre Tárnokliget leginkább érintett részén, melyek közvetlenül a Benta-patakba nyomják az esővizet. Kiemeli, hogy természetesen a legnagyobb környezetvédelmi beruházást a teljes települési csatornahálózat megépítése jelenti, erről külön is szeretne szólni. Az első ciklusban elindították a mezőőrséget és a közterület-felügyeletet, környezetvédelmi, közbiztonsági munkájuknak ezek az emberek, illetve hatóságok jelentik az alapjait. A közterületfelügyelet a belterületen látja el feladatait, a mezőőrség pedig elsősorban a külterületi mezőgazdasági földterületek őrzésében, a gazdálkodás rendjének fenntartásában működik közre. 2013 szeptemberében együttműködési megállapodást kötöttek a Pest Megyei Rendőrkapitánysággal, a helyi rendészeti szerv működtetésére. Mindezeken felül a rendőrség által szervezett közbiztonsági akciókban – a rendőrség irányításával, közreműködésével és támogatásával – közösen is részt vesznek ezen rendészeti szerv tagjai. A bűnüldözés, bűncselekmény felderítés azonban nem feladatuk, arra jogszabályi lehetőségük sincsen, de mindent megtesznek, hogy támogassák a rendőrség munkáját. Elmondja, hogy önként vállalt feladatként kiemelkedően sokat tesznek a közbiztonság javításáért. A rendőrség, a polgárőrség anyagi támogatása – nem irányítása –, a helyi rendőrőrs épületének biztosítása, infrastrukturális működtetése, lakástámogatás, gépjárművek vásárlása, üzemanyagköltségük biztosítása, külön rendőri szolgálat finanszírozása, a közterület-felügyelet, a mezőőrség működtetése és a térfigyelő rendszer telepítése mind ide tartozik. Hozzáteszi, hogy minden évben folyamatosan bővítik a közvilágítási hálózatot a beérkező igények alapján. 2006 októbere után azonnal megkezdték az évek óta szünetelő csatornaépítéseket, az uniós pályázat beadásáig a Zrínyi és a Deák utcák Benta-patak felőli szakaszán, a Hatvani, Szigetvári, Debreceni utcák, valamint a Jókai utca Benta utcától az Egyenlőség utcáig terjedő szakaszán építettek lakossági és önkormányzati önerővel közösen csatornát. Természetesen a legnagyobb beruházás a teljes települési csatornázás megépítése volt. Ennek az óriási közművesítési, környezetvédelmi beruházásnak az a mottója, hogy „Jobbá tesszük életünket”. Valóban így van. Élhetőbb, értékesebb, tisztább környezetben élhetnek mostantól. Külön öröm számára az, hogy a kezdetektől fogva nagy az érdeklődés a beruházás 6

iránt. Ez pedig nem csak abban nyilvánult meg, hogy a projekt kezdetén az érintett lakosság döntő többsége akarta ennek megvalósítását, Tárnokon az érintett lakosság több, mint 80 %-a mondott igent a közműtársulat alakulására, hanem a beruházás alatt, illetve annak mostani befejezésekor is számos kérdést fogalmaznak meg az érintettek. De ez teljesen természetes dolog, hiszem ilyen méretű, ennyi embert érintő beruházásra az elmúlt 25 évben nem került sor, 25 év alatt pedig sok kérdés fogalmazódott volna meg, így tehát sokkal nagyobb az érdeklődés, sokkal több a megválaszolandó kérdés. A csatornázással kapcsolatban az emberek kérése, felhatalmazása és bizalma egyértelműen megnyilvánult az OTVSZ Egyesület felé, ez a legfontosabb része lett a programjuknak, és megvalósították. Ez a bizalom teremtett Tárnokon is óriási értéket. Ezért köszönet jár mindenkinek, aki ebben részt vett, különösen minden érintett lakosnak. Elmondja továbbá, hogy egy esztendő alatt 23 kilométer csatorna-gerincvezetéket építtettek – többet, mint Tárnok addigi történetének összes gerincvezeték építése -, továbbá 16 kilométer házi bekötővezeték épült, 6 db szennyvíz átemelő, és természetesen egy új szennyvíztisztító mű is elkészült, ami fogadni képes három település teljes szennyvízmennyiségét. A tárnoki beruházás értéke meghaladta a 3 milliárd forintot. Ehhez 23 kilométernyi utat kellett felbontani és helyreállítani, a befejezésre tervezett 1700 újonnan közművesített háztartásban több mint 5 ezer embert közvetlenül, de a munkák természeténél fogva szinte minden tárnoki embert érintett ez a munka. Hiszen itt élnek, itt közlekednek, és minden lakosnak viselni kellett az óriási építéssel járó óriási felfordulást, forgalomtereléseket, zajt, sarat vagy éppen port… szóval mindent, ami ezzel járt. Mindent, amit 25 évre lehetett volna elosztani. Nagy próba volt ez mindannyiuk számára, és nem szabad elfelejteni, hogy nem csak a csatornaépítéssel kapcsolatban. Hiszen választási programjuk alapján más terveket is készítettek, ezek közül pedig a csatornaépítés idejére esett nyolc önkormányzati ingatlan teljes energetikai korszerűsítése, amely érintett minden pedagógust, minden iskolás gyermeket és szüleiket, rengeteg óvodás gyermeket és szüleiket. Ha pedig ez még nem lett volna elég, másfél esztendeig készült közben az új vasútállomás, közvetlenül azután, mikor befejeződött a településen a Bentapatak teljes mederrekonstrukciója. Visszatérve a csatornázásra, óriási lehetőség volt jobbá, szebbé és élhetőbbé tenni a települést. Várható eredményei a zöldebb környezet, a termőföldek minőségének javulása és az ingatlanok értékének növekedése. Abban a szerencsés helyzetben volt a tárnoki embereknek jelentős része, hogy az addigi szabályozások gyengesége miatt nem rendelkezett zárt emésztővel. 100 liternyi befolyó szennyvízből 10 liternyi távozott igazoltan. Attól kezdve, hogy a csatornázás elindul, valóban óriási környezetvédelmi változás történik. Az értéknövekedésről kicsit kevesebbet hallani, pedig érdemes átgondolni és megérteni, hogy minden egyes résztvevő ingatlan milliós értéknövekedést könyvelhet el. Tárnok „értéke” is szintén nagyot nő, mind az itt lakók, mind az ide vágyó emberek, illetve gazdaság fejlesztésében érdekelt befektetők részére is. De nem csak csatornát építettek, hanem számos egyéb fejlesztést, korszerűsítést végeztek el, a végén szeretné ezeket összegezni. Az egészségvédelem és szociális ellátás terén megemlíti a HPV elleni oltás ingyenes bevezetését a 13 éves lány korosztály részére. Elmondja, hogy minden évben több alkalommal egészségnapot, véradást és tüdőszűrést szerveznek. Biztosított a 24 órás orvosi ügyelet, megtörtént az Egészségház komplex felújítása is, a képviselő-testület pedig épp a napokban döntött arról, hogy önkormányzati támogatással valamennyi iskoláskorú gyermek részére egészségkártyát készíttet, ami a szakmai adatok alapján megnyugtató, biztonságos adminisztratív segítséget adhat nekik különböző, az egészségüket érintő esetekben és helyzetekben. Hozzáteszi, hogy az önkormányzat folyamatosan biztosítja a rászoruló emberek támogatását, a hivatal szakmai munkatársai, illetve Szociális Bizottság munkájával a megfelelő célú önkormányzati segélyeken és programokon keresztül. Oktatás és nevelés kérdésében elmondja, hogy a tavalyi évtől kezdődően az iskola állami kezelésben van. A Klebelsberg Intézményfenntartó központ vezetője elmondta, hogy Tárnok olyan szempontból példaértékű, hogy ugyan az állam végzi az oktatást és ő gondozza az épületet, 7

azonban az önkormányzat mindent megtett, hogy a tárnoki iskolába járó gyermekek számára komfortosabb, biztonságosabb, kényelmesebb épületet tudjanak átadni. Elmondja, hogy elindították továbbá a sportiskolává való átalakítást. Ebbe a témakörbe tartozik még a Bursa Hungarica ösztöndíj, óvodafejlesztés illetve bölcsődeépítés, Családi Napközi kialakítása. Természetesen nem szűnt meg a kapcsolat iskolával sem. Kultúra, sport és szabadidő szervezése tekintetében az elmúlt két ciklus alatt a kétszázat is meghaladja azoknak az önkormányzati rendezvényeknek a száma, ahol emlékezhetett, ünnepelhetett vagy éppen szórakozhatott a tárnoki lakosság. A sport és szabadidő szervezése az ebben munkálkodó civil és sportszervezetek folyamatos és kiemelt támogatásával valósul meg, akik mindezen felül már rendszeres alakítói és résztvevői a települési rendezvényeknek. 2006-ban öt civil szervezet működött Tárnokon, mára már meghaladja számunk a harmincat. A civil szervezetek számának növekedésének alapja a civil pályázati rendszer kidolgozása volt, amin keresztül átláthatóan és törvényesen biztosítható e szféra segítése, támogatása. Kiegészíti azzal, hogy megalapították a „Tárnok Kiváló Fiatal Sportolója” díjat, elindult a Fiatalok Klubja az Ifjúsági Ház épületben, ahol 4 millió forint értékben játszóteret is építettek, a Tárnok KSK és a Bolha Foci Tanoda pedig kiemelt támogatást is kap. Hozzáteszi, hogy „Tárnokért díj”, illetve „Radetzky díj” adományozásáról szóló rendeletet fogadtak el, előbbiben a kitüntetésben évente öt, utóbbiban egy ember részesül. 2009 szeptemberétől az élsportolók támogatására ösztöndíj program indult, melynek keretén belül minden évben három tárnoki sportoló részesül havi ösztöndíjban. Az előzőekben utalt arra, hogy összegezni szeretné a megvalósult pályázati és önerős fejlesztéseket. 2006. október 1-je óta 15 eredményes pályázaton vannak túl, melyek a következők:  Ifjúsági Pont pályázat 1,5 millió Ft  Bérlakásépítés pályázat 30 millió Ft  ÁROP 3.A.1/A/2008-0028 „Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szervezési – működési fejlesztése” 15 millió Ft  KMOP 3.3.4/A -2009-0003 „ Szemléletformáló és tényfeltáró kampány az agglomerációs környezeti problémák enyhítésére – Regionális kampány Budapest agglomerációs területek környezeti problémák bemutatására Tárnok és Törökbálint mintaterületen  7/2011. (III.9.) BM rendelet iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra – fejlesztésére, felújításra. (Tornaterem felújítása) Teljes költség: 19.690.588 Ft.  KMOP-5.2.1/A-09-2009-0035 „Tárnok Kulturális intézmény, közösségi szolgáltatás és településközpont fejlesztés” Teljes költség: 138.416.414,-Ft  KMOP-3.3.2-09-2010-008 „Tárnok Nagyközség területén lévő volt kommunális hulladéklerakó rekultivációja” Teljes költség: 107.315.383,-Ft  Csatorna pályázat: teljes beruházási költség meghaladja a 3 milliárd forintot,  Csatorna önerő pályázat, - KEOP-5.3.0/A/09 -2010-0360 „Tárnok nagyközség Önkormányzati Intézményeinek energetikai korszerűsítése” Teljes költség: 190.853.787,-Ft  KMOP-4.5.2-11-2012-0025 „Tárnok bölcsőde építése” Teljes költség: 166.658.179,-Ft,  4/2014.(I.31.) BM rendelet a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatása. (Pitypang tagóvoda felújítása) teljes költség eléri a 35 millió forintot,  Bölcsőde önerő pályázat,  ASP pályázat – integrált önkormányzati kommunikációs rendszer – ennek részeként újul meg az önkormányzati honlap,  Köz-Ért Kft. utcabútor pályázata 4 millió Ft. 8

Összegzi, hogy az elmúlt időszakban tehát 15 pályázaton szerepeltek eredményesen. Az tényekhez még az is hozzátartozik, hogy sikeres pályázatot nyújtottak be iskolaépítésre is, azonban az akkori állami forráshiány miatt nem tudták megvalósítani. Hozzáteszi, hogy jelenleg kész pályázati anyaggal rendelkeznek egy új óvoda építésére, a Művelődési Ház felújításának további, befejező ütemére, a Fő utcának a Kegyeleti Parktól való megújítására, illetve benyújtották a következő, 2014-20-ig tartó uniós támogatási periódusra a tárnoki fejlesztési terveket, ami ezeket is tartalmazza. Ami már biztos, hogy a pályázatok által megvalósult tárnoki fejlesztések értéke mára meghaladta a 3,7 milliárd forintot, ez pedig gazdasági, beruházási sikertörténete Tárnoknak. Az EU önerő pályázatok végleges elszámolására még várnak, de ma már látszik, hogy annak végeztével több százmillió forintos támogatást realizálhat az önkormányzat. Elmondja, hogy a felújítások, építések, korszerűsítések az elmúlt két ciklusban az alábbiakat érintették: Egészségház, 10 lakásos önkormányzati bérlakás, Művelődési Ház, Marton utcai iskolaépület, alsós iskola, annak tornaterme, felsős iskola, a felsős iskola tornaterme, KSK új sportöltöző, Templom utcai óvoda, Hétszínvirág óvoda, Ifjúsági Ház, a hivatal „A” épület, két új játszótér, Idősek Otthona épülete és parkja, templomtér, családi napközi kialakítása, teljes útépítés az Álmos és Tass valamint a Halász utcában, a Kossuth utca Marton utca és Ulicska utca közötti részén, és a Köz-Ért Kft. épületének elkészítése. Ez utóbbiról pedig azt kell tudni, hogy saját erős önkormányzati tulajdonú épület építésére az elmúlt évtizedekben nem került sor. A lakossággal, szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítették Tárnok hosszú távú fejlesztési koncepcióját, melynek legfőbb irányai a települési műszaki infrastruktúra további fejlesztése és a szétszakadt településrészek egyesítése. Ez egy új településközpont kialakításával valósítható meg a jelenleg beépítetlen Odlúk területén. Ennek folytatásaként futna át a település új átkötő utcája a Vereckei utca nyomvonalán, a Dózsa György út és a Sóskúti út között. A települést kettévágó Benta-völgy az ökoháló részét képezi, tehát védelem alatt áll. Itt beépítés nem valósítható meg, de egy jól használható parkként értelmezhető a településközpontban, új nevén: Ökopart, természet közeli zöld- és vízfelületek kialakításával Tárnok szerves részévé válhat, tanösvényeknek, szabadidős tevékenységeknek, turisztikai célpontoknak adhat helyet. A Bentára nézve, az ökofolyosó határára fordulva alakítandó ki egy térfal. Ez a Benta két oldalán új utcákat, sétányokat jelenthet. Itt valósítható meg egy új, az ifjúság részére kialakítandó sportés szabadidő központ. Az egyre növekvő lakosságszám befogadására szükség van ütemezett lakóterület-fejlesztésre is: ez az Odlúk, a Berki területén, illetve a Dózsa György út mentén valósítható meg. Turisztikai fejlesztésekhez Tárnoknak rendkívül jó lehetőségei vannak: Ófalu - Benta-völgy Kőfejtő vonala, Horgásztó. Az Ófalu történelmi jellegének megőrzésével, múzeumok, kulturális intézmények kialakítása, a Fő utca vegyes-használatú utcaként történő kialakítása díszburkolattal, terekkel, találkozóhelyekkel. A Benta mentén a fent említett Ökopart kiépítése, sétányokkal, sportolási lehetőséggel. A Kőfejtő és az öreg-hegyi borospincék hasznosítása vendéglátói célokra. A fejlesztésekhez kapcsolódóan szálláslehetőségek biztosítása az idelátogatók számára. A Sóskúti út átmenő forgalma nagy teher mindenkinek, ezért ennek kihasználására kereskedelmi szolgáltatások kiépítése, termelői áruk értékesítése kerülhet előtérbe, helyi vállalkozásokkal telephelyek megvalósítása önkormányzati segítséggel. Elmondja, hogy a jelenleg is folyó mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése fontos, akár primőrtermelés megvalósításával. Az M7 autópálya mentén - a sóskúti ipari terület folytatásaként – ipari, gazdasági fejlesztés megvalósítása betelepülő vállalkozásokkal és adópolitikai támogatással. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan feldolgozó üzemek létesítése az elképzelés a 9

mezőgazdasági területek határán. Az üzemekhez vezető feltáró út építése a Dózsa György úttal párhuzamosan. Tárnok teljes területén közlekedést és az infrastruktúrát továbbra is fejleszteni kell, akár átkötő utak létesítésével a településen a Dózsa György út és a Sóskúti út között - így összekapcsolva a szétszakadó településrészeket. Az Öreghegyen elkezdődött szegregáció megakadályozására infrastruktúra-fejlesztés és útépítés. Továbbá a teljes településfejlesztésre vonatkozóan megújuló technológiákat kell alkalmazni a fejlesztés összes szintjén. Az összegzésben megfogalmazott „infrastruktúrafejlesztés” alatt elsősorban az intézményrendszer folyamatos fejlesztését érti – bölcsődei, óvodai férőhelyek létesítése, utak korszerűsítése és a külterület közművesítési fejlesztése. Ez jelenti ma a település hosszú távú településfejlesztési koncepcióját. Visszatérve a csatornaépítéssel kapcsolatos beszámolóhoz, a csatornaépítéssel tehát befejeződött a belterület teljes közművesítése. Most indulhat a következő fejlesztési periódus, a teljes település úthálózatának szilárd burkolattal való ellátása, és ezzel párhuzamosan a 2010-ben elkezdett tervezés alapján a belvízelvezetést szolgáló vízelvezető árokrendszer felújítása. A 2014-es költségvetés elfogadásával útépítési programjuk első üteméhez már megindult a gyakorlati előkészítési munka, a tervezésre, kivitelezésre szóló ajánlatok bekérése. Illetve Érddel és Diósddal ismét összefogva egyéb kormányzati, illetve pályázati források bevonását indították el. A csatornaépítési munkák befejezésével tehát tovább folytathatják az infrastruktúrafejlesztéseket. Nagyon fontos további lépése ez a csatornázásnak, hiszen ezek a beruházások biztosítják nagyrészt, hogy a csatornarendszer biztonságosan működjön, ne kerüljön bele talajvíz, illetve csapadékvíz, hanem vízelvezető árkokon keresztül jusson el a megfelelő helyre. Emellett pedig természetesen az aszfaltburkolat létesítése jelentősen növeli az érintett lakosság komfortérzetét. Jelenleg 43 utca szerepel a fejlesztési listán, valamennyi nem szilárd burkolatú belterületi út, illetve útszakasz. Ezzel együtt megtörténik az Öreghegyen a Szőlőhegyi út folytatásaként az Újhegyi út földhivatali-térképészeti kimérése, ami az első lépés ahhoz, hogy a burkolat korszerűsítése megkezdődjön. Továbbá a végéhez közeledik már a Szőlőhegyi út Tárnok közigazgatási határáig történő felújítása is. Visszatérve a belterületi utakra, megtörtént valamennyi út állapotának rendszerszerű felmérése, ezek hossza eléri a 11 kilométert. Mára elkészült az a lista is, amely megmutatja, melyik utcák esetében mi az aktuális feladat. Ahol már készítettek építési terveket, ott a kivitelezés költsége, ahol nem, ott emellett a tervezés költsége is megállapításra került. Kialakult a teljes, ma megbecsülhető költségigény, majd a munkák sorrendje. A sorrenddel kapcsolatban, azoknak az utcáknak a korszerűsítése indulhat el, ahol a teljes közművesítés már évekkel ezelőtt megtörtént, tehát teljesen konszolidáltnak tekinthető. Az útépítési program a teljes település valamennyi útját érinti. A ma becsült teljes költség meghaladja a 600 millió forintot, ez pedig több éves programot jelent. Ez azonban már része az Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület (OTVSZ) 2014-2020 közötti településfejlesztési programjának. Ráadásul megmutatja azt is, hogy mennyi dolog van közműfejlesztés vagy infrastruktúra fejlesztés területén. A gyakorlati munkálatok megrendelésére nyár elején kerülhet sor, és meg is kezdődnek a munkák. Az eddig elsorolt, megvalósult fejlesztéseken kívül ma már a gyakorlatban is elindult a mintegy két hektár területű Ifjúsági Centrum terveinek készítése, a teljes belterületi úthálózat szilárd burkolattal való ellátásának tervezése, a KSK új vizesblokkjának építése, a Marton utcai óvoda felújításának munkálatai és Tárnok első bölcsődéjének építése. Ez utóbbival kapcsolatban fontos megemlékezni arról, hogy 25 éves szünet után ez lesz Tárnok első zöldmezős intézményfejlesztési beruházása, az Ifjúsági Centrummal kapcsolatban pedig arról, hogy oda egy olyan komplex létesítményt terveznek, ami a legszélesebb körben biztosítja majd a fiatalok sport- és szabadidős igényeinek kielégítését csodálatos környezetben és a lakosság legkisebb zavarásával. 10

Végezetül a sok építés, felújítás mellett szeretné hangsúlyozni, hogy az elmúlt két ciklusban nem csak hatalmas méretű fejlesztések és beruházások történtek, nem csak a közelebbi és távolabbi jövő gyakorlati munkáinak tervezése történt meg, de számos olyan, az Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület (OTVSZ) által indított, illetve támogatott kezdeményezés is, melyek más módon érintik, más módon határozzák meg mindennapi életüket, és ma már részesei Tárnok mindennapi életének. Egy részükről már említést tett a beszámolóban. Ilyen döntések, ünnepek, rendeletek és programok, melynek kialakításában részt vettek: Tárnokért díj, Idősek világnapja, Fiatalok Karácsonya, Pörköltfőző fesztivál. (2003-tól), Falusi disznóvágás és táncház, Kiváló Fiatal Sportoló Díj, Sportolói ösztöndíj, óvodapedagógusi díj, állandó környezetvédelmi rajzpályázat, Anyatejes világnap, Költészet Napja, Nyárbúcsúztató Lecsófőző Fesztivál és Sportnap, elektronikus hírportál, havi Tárnokhír, Falukarácsony, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, „Takarítsuk ki Tárnokot!” köztisztasági akciónap, elektronikai hulladékgyűjtés, Szent Mihály napi sokadalom, Középiskolások Ösztöndíja pályázat, Radetzkyek napja, Radetzky díj, Anyák Napja, évvégi sportgála, HPV elleni védőoltás, hosszú távú településfejlesztési koncepció, civilek támogatási pályázata, hogy csak a legfontosabbakat sorolja fel. Összegzésképpen elmondja, hogy munkával teli nyolc esztendő van mögöttük, évtizedes tervek pedig előttük, ami azt mutatja, hogy érdemes és szükséges dolgozni Tárnokért. Elmondja, hogy most következik a közmeghallgatásnak az a része, melyben a szabályok alapján a feltett kérdésekre adja meg a válaszokat. Mint már az elején említette, ennek törvény által szabályozott rendje van, ez alapján pedig csak kérdésekre tud választ adni a közmeghallgatás keretében, a közben felmerülő kérdésekre pedig a közmeghallgatás után fognak választ kapni. Elmondja, hogy 12 sorszámmal 58 kérdés és 25 téma érkezett, melyekben téma szerinti tájékoztatást fog adni. Hozzáteszi, hogy a lakosságon múlik, hogy mennyire tudják tartani a törvény által előírt rendet. Nyomatékosítja, hogy minden feltett kérdésre válaszol, ahol pedig témát jelöltek meg, ott téma szintű választ tud adni, és a közmeghallgatás végén valamennyi kérdésre válaszolni fog. 1. sorszámmal Dr. Mihályiné Opéczy Mária három témát jelölt meg. Az első: hulladékszállítás és szemétszállítási díj. Ezzel kapcsolatban azt a választ tudja adni, hogy Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2001-ben közszolgáltatási szerződést kötött a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.vel a települési szilárd (kommunális) hulladék elszállítására és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátására. Az FKF Zrt.-vel kötött 10 éves szerződés 2011-ben lejárt. A 2011-ben kiírt közbeszerzési pályázat eredménytelen lett, de az FKF Zrt. 2012-ben továbbra is ellátta Tárnokon a lakossági kommunális hulladék gyűjtését és szállítását. Az FKF Zrt. a 2001ben kötött – Tárnok számára nagyon előnyös – közszolgáltatási szerződés alapján a hulladékszállítási díjat hosszú éveken keresztül nem emelte. 2012-ben a FKFV rendezni kívánta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, de kormányzati döntés alapján a szükséges emelést nem tudta végrehajtani. Az FKF Zrt. ezért 2012-ben is a 2011. évi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fenntartása mellett látta el a közszolgáltatást a településen. Tárnok Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete 2012-ben Diósd Község és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzataival közösen megalapította az Érd és Térsége Hulladékgazdálkodási Társaságot. Dr. Mihályiné Opéczy Mária (1. sorszám): megköszönné, ha ezt befejezné. Szolnoki Gábor polgármester: szeretné megadni a témakörben a tájékoztatást. Dr. Mihályiné Opéczy Mária: nem kéri a tájékoztatást, mert abszolút értelmetlen, mert a Tárnokhírben nem ez jelent meg.

11

Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatja, hogy a közmeghallgatásnak, mint képviselő-testületi ülésnek évtizedek óta szabálya van. Ha az emberek kérdéseket fogalmaznak meg, arra születnek válaszok, ha valaki témakört jelölt meg, mint Ön is, akkor mivel ebben a témakörben semmiféle kérdés nem érkezett, azt a tájékoztatást meg tudja adni a képviselő-testület nevében, amit a hulladékszállítással kapcsolatban ma képviselő-testületi álláspontként képviselni tud. Minden egyéb olyan vita, amire csak a közmeghallgatás végén van mód. Dr. Mihályiné Opéczy Mária: köszöni, de akkor eláll ettől a három témakörtől, mert a Tárnokhírben nincs arról szó, hogy kérdést vagy témakört kell megjelölni. Kérdezi, hogy hol van a lakosság értesítve arról, hogy kérdéseket tegyen fel. Szolnoki Gábor polgármester: megismétli, hogy a képviselő-testület munkáját a törvények és szabályok határozzák meg. Az önkormányzat rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, mely nyilvános és ismerhető, a közmeghallgatásra való felhívás pedig erre hivatkozva mindig rögzíti, hogy kérdéseket írásban előre kell feltenni, legkésőbb a közmeghallgatás előtt egy órával. Dr. Mihályiné Opéczy Mária: köszöni, de akkor eláll ezektől a témaköröktől. Holló Szilvia: javasolja, hogy ne álljon el. Dr. Mihályiné Opéczy Mária: közli, hogy akkor tessék elmondani mind a hármat. Szolnoki Gábor polgármester: a második téma az adósságkonszolidáció, ezzel folytatná Dr. Mihályiné Opéczy Mária: válasza, hogy rendben van. Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatásul elmondja, hogy a 2008-ban kibocsátott 9.555.000 CHF névértékű kötvény tőketörlesztését 2013-ban kezdte meg önkormányzat. Az eredeti szerződés szerint 2013. április 15-én volt esedékes az első, 300.000 CHF értékű tőketörlesztés. A Képviselő-testület 38/2013. (III. 25.) számú önkormányzati határozata alapján a törlesztés prolongálva lett 2013. július 15-ig, amikor a törlesztést teljesítették. Az elmúlt két esztendő legnagyobb hatású változását az önkormányzat adósságkonszolidációja jelentette. A fejlesztési kötvény kibocsátása kapcsán ez Tárnokot is érintette. Ilyen hatású, ilyen horderejű, az önkormányzatokat érintő kormánydöntésre nem került sor a rendszerváltás óta. Az első ütemben maximum 70%-os adósságkonszolidációról volt szó, második ütemben pedig az adósság teljes részét konszolidálták. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások 2013januárjában kezdődtek, az adósságrendezés mértéke Tárnok esetében 65% lett. A háromoldalú szerződést (önkormányzat, állam, bank) 2013. június 2-án írták alá a felek. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján a Magyar Állam átvállalta a kötvénytartozásunk 65 %-át. 2013. szeptember 16-án az aláírt háromoldalú szerződés alapján a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. törölt az önkormányzat számlájáról 6.818.000 CHF névértékű kötvényt. Az óvadékként kezelt 500.000 millió forint 65%-át (325 millió Ft) a törvény értelmében az Államkincstár részére átutalták. Döntött a képviselő-testület a fel nem használt kötvényrész visszaváltásáról, 175 millió forintot váltottak vissza 2013áprilisában, ezzel a teljes futamidőre vetített adósságszolgálat a 2013. évben 70%-kalcsökkent. A 2013. év végén döntött az állam az önkormányzatok teljes hitelállományának átvállalásáról. 2014 februárjában született meg a döntés a képviselő-testület részéről. A teljes önkormányzati kötvény- és egyéb hitelállomány átvállalása megtörtént az állam részéről 2014. január 1-jével. A harmadik téma a Meteor körüli talajmunkálatok, ezzel kapcsolatban sok kérdés érkezett már, tájékoztatásul elmondja, hogy az M7 Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő területen folynak – mint magánterületen – talajrendezési munkálatok. Lakossági bejelentésre megkeresték a járási 12

kormányhivatalt, mint illetékes építéshatóságot, hogy vizsgálják ki az ott folyó munkálatokat. A kormányhivatal az ellenőrzés során jogszabályellenes magatartást nem állapított meg. Az anyagot kivizsgálásra továbbította Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. E vizsgálat eredményéről nem érkezett jelzés. 2. sorszámmal két témát jelölt meg Dr. Mihályi Ferenc a csapadékvíz-elvezetéssel, illetve az utak aszfaltozásával kapcsolatban. Csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban csak azt tudja megerősíteni, amit eddig elmondott: a csatorna közművesítés befejezése után, az útépítésekkel együtt ezeket a munkálatokat is el kell végezni minden utca esetében. 2011-ben készült el a teljes település vízrendezéséről szóló terv, ez alapján kívánják megvalósítani, nem egy év alatt, hanem folyamatosan, ahogy haladnak az utak felújításával. Az utak aszfaltozásával kapcsolatban, ahogy korábban elmondta, az egész települést érintően elindult a tervezés. Hozzáteszi, hogy értelemszerűen sor kell, hogy kerüljön a régen közművesített és megromlott állapotú utak karbantartására is. Az útépítéseket itt kell elkezdeni és folyamatosan haladni. Ennek költségbecslése még nem készült el, hogy mit jelentene a teljes település már aszfaltos útjainak karbantartása. Dr. Mihályi Ferenc (2. sorszám): megköszöni a választ, de szeretné néhány dologgal kiegészíteni. A csatornaépítéskor felhívták Polgármester úr figyelmét, hogy itt az idő, meg lehet kezdeni a csapadékvíz elvezetést is, amiről régen szó volt. Polgármester úr azt mondta „mikor, ha nem most?” Véleménye szerint a kérdésben benne van a válasz: nem most. Ez azt jelenti, hogy a szavahihetősége bizonyos mértékig megkérdőjelezhető. Folytatja azzal, hogy a csatornaépítés folyamán az utcájukban 20 méteres szakaszon kétszer bontották fel a csatornát. A csatorna 35 méter mélyen fut, az történt, hogy nagyon szakszerűtlenül rakták le a csatornát. Kérdezi, hogy mikor volt utoljára a Duna utcában gyalog? Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy kb. három héttel ezelőtt. Dr. Mihályi Ferenc: javasolja, hogy menjen el újra és nézze meg, mert kb. fél méteres lyukak éktelenkednek, és meglehetősen veszélyes. Szolnoki Gábor polgármester: szeretné mederben tartani a beszélgetést, lesz még csatornával kapcsolatos kérdés, ahol általánosan érinteni fogják. Elmondja, hogy a mostani felhőszakadások kapcsán a 23 km felbontott út esetében ő maga a tegnapi napon 12 olyan helyet talált, ahol változás történt például a tömörítésben, amit garanciális kötelezettséggel a csatornaépítőknek meg kell javítani. Minden egyes garanciális munkát el kell végezniük. Addig nyugodt, amíg azok a bontások, ahol hibákat találnak, megtörténnek, mert ez azt jelenti, hogy megtalálták a hibát, és ki akarják javítani. Elmondja, hogy akkor van baj, ha olyan „aknák” kerülnek elő, amikre senki nem számított, ilyenről pedig egyelőre nem tudnak. Dr. Mihályi Ferenc: elmondja még, hogy az építők az utakat átadták a csatornaépítés befejezése után, ahol a technológiai fegyelmet maximálisan nem tartották be, ennek okai a hibák, és azt mondták, hogy ez olyan minőségű út, hogy akár aszfaltozni is lehetne. Ha megnézi az utakat, arra lehet aszfaltozni, de nem érdemes. Hozzáteszi, hogy négyéves garanciát adtak a csatornaépítők, de ha ilyen rossz munkát végeztek, akkor sok helyen várható hasonló hiba, mint ami náluk. Kérdezi, hogy megkockáztatják-e azt, hogy amikor az utak már aszfaltozva vannak, akkor jönnek elő a csatornaépítés hibái, és akkor bonthatják az aszfaltot, bonthatják a csatornát. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy ez nem egészen így van, aszfaltozni azokat az utakat lehet, amelyek konszolidálódtak. Azok az utak pedig, amiket most csatornáztak, majd akkor válnak konszolidálttá, ha a szakemberek kijelentik. Dr. Mihályi Ferenc: szerint akkor sokáig fognak várni. 13

Szolnoki Gábor polgármester: véleménye szerint nem kell sokáig várni. A következő kérdező Szabó Miklósné, két témakört adott le, az egyik a beszámoló, kéri magyarázza el, hogy ez mire vonatkozik. Szabó Miklósné (3. sorszám): véleménye szerint Polgármester úr elvi tévedésben van, ez a rendszer, hogy írásban kell bejelenteni, ez nem egy évtizede, csak azóta van, mióta ő polgármester. Megalázónak tartja és korlátozza a szólásszabadságot, mert Polgármester úr beszámolójához nem lehet hozzászólni, mert nem tudják előre, hogy miről szól. Azért jelölte meg így az egyik témát, hogy beszámoló, a másik nagy téma pedig a csatornázás, amely 3500 embert érint. Hozzáteszi, hogy az önkormányzat adófizető állampolgárok pénzéből gazdálkodik, minden fillér, amit költenek, az ő pénzük. Idős, öreg nyugdíjasok a férjével, évi 600.000 Ft. áfa és különböző adó, amit levonnak tőlük, tehát jogosnak érzi azt a lehetőséget, hogy feltegyenek olyan kérdéseket is, amire nem tudtak előre jelentkezni. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy azt, hogy kérdést lehet-e feltenni egy közmeghallgatáson, a törvény mondja ki. Hozzáteszi, hogy minden évben egy óra után úgy dönt a képviselő-testület, hogy tehetnek fel még kérdéseket, aminek az az eredménye, hogy 4-5 óra után felállnak az emberek és hazamennek, mert elindul egy parttalan vita és azt nem veszik tudomásul, hogy ez egy képviselő-testületi ülés. Szabó Miklósné: 24 éve volt a rendszerváltás. Kérdezi, hogy akkor még nem volt érvényben ez a törvény? Mert akkor nem így volt, feltehették a kérdéseiket. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem tehették fel, és nem kaptak rá választ. Szabó Miklósné: kinek a kötelessége, mióta megszűntek a közmunkások, a buszmegállók takarítása? Szolnoki Gábor polgármester: tudomása szerint még mindig dolgoznak közmunkások. Szabó Miklósné: kéri, hogy vizsgálják felül, mert a régi orvosi rendelő előtti buszmegállóban van egy hatalmas aprószemű sárga szilvafa, tavaly is három hónapig szagolták a bűzt, a cefreszagot. A járdán nem lehetett közlekedni, a buszmegállóban nem lehetett megmaradni a bűztől három hónapig. Már most kezd potyogni, beleragad a cipőtalpába is. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a Köz-Ért. Kft feladata lesz majd ennek ellátása Szabó Miklósné: javasolja, hogy vagy takarítsák fel, vagy vágják ki. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy lehet, hogy csak a kivágás jelent megoldást, meg fogja nézetni. Szabó Miklósné: rátér a csatornázásra. A közműtársulás, ami alakult 2008-ban. Szolnoki Gábor polgármester: az a közmű társulat. Szabó Miklósné: folytatja, hogy a mandátumuk lejárt, és szeretné tudni mikor volt vagy lesz új vezetőség választás, lakossági küldöttválasztás, mert nem szeretné, ha úgy zajlana, mint legutóbb. Ragaszkodik hozzá, hogy olyan közgyűlés legyen, ahol a lakosok jelölik ki a képviselőket, akik a vezetőségben részt vesznek. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy továbbítja a közműtársulat felé a kérést. Az önkormányzat ebben a kérdésben sem nem adatkezelő, se nem szervezetkezelő. 14

Szabó Miklósné: megjegyzi, hogy akkor is az önkormányzat vezette le az ülést. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy ebben van egy kis tévedés, a szervezőbizottságban részt vett az önkormányzat, de nincs már szervezőbizottság, és nincs önkormányzati beleszólás. Ezért mondta, hogy a jelzést továbbítani fogja a társulat felé. Hozzáteszi, hogy nem tud dönteni a társulat ügyeiben, mert az önálló jogi személy. Szabó Miklósné: várja az értesítést, hogy mikor hívják össze a közgyűlést. Elmondja, hogy van nála egy kimutatás a csatornaépítés költségeiről, az önkormányzati önrész 22,1 %, az EU-s támogatás 77,9 %, ez 100 % költség. Tudomása szerint a lakossági befizetések 460 millió Ft feletti összeget tesznek ki. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem tudja megmondani, hogy a társulat részére mennyit fizettek be. Szabó Miklósné: folytatja, hogy ha vásárol valamit, számlát kell kapnia. Szolnoki Gábor polgármester: akinek LTP-je van, annak kell kapnia minden évben elszámolást. Szabó Miklósné: közli, hogy egy összegben fizette be, és nem kapott számlát. Dr. Simon Mária: kérdezi, hogy miért kellene erről számlát kapnia? Elmagyarázza, hogy nem fognak róla számlát kapni, mivel nem vállalkozásként csinálja társaság az érdekeltségi hozzájárulás beszedését, a csekkel bizonyítják, hogy befizették. Szabó Miklósné: elmondja, hogy van nála egy számla, utólagos befizető, nettó 81.000 Ft-ot fizetett be. Kérdezi, hogy létezik ez, mikor ők 250.000 Ft-ot fizettek be Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy mikor fizette be? Szabó Miklósné: nem tudja, átadja a számlát. Szolnoki Gábor polgármester: véleménye szerint, ha jól értelmezi a számlát, ezt az ÉTV részére fizette meg valaki közműfejlesztési hozzájárulásként. Dr. Simon Mária: elmagyarázza, hogy ez az ÉTV Kft. számlája, amely kft. a vizet és a csatornát szolgáltatja, ő számlaköteles. Szabó Miklósné: tehát nekik nem jár számla. Szolnoki Gábor polgármester: véleménye szerint, ez már a meglévő csatornára való rákötést jelenti, azt nem a társulat intézi. Szabó Miklósné: kérdezi, hogy az hogyhogy ilyen kevésbe kerül? Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem tudja megmondani, hogy ő mit fizetett be előtte. A számlán az áll, hogy 2010. 7. hónapban utólagos csatlakozási díjként fizetett meg valaki 101.200 Ft-ot. Hozzáteszi, hogy ezért kell a kérdéseket előre feltenni. Ha valaki közérdekű adatot kér egy közszereplőtől, akkor ő a közérdekű adatért felel. Elmondja, hogy mindig ide jutnak el, mindig elindul egy demokratikus játék, hogy lehet szétzilálni a képviselő-testület ülését, és mindig hatványozottabb a választás évében. Senki nem fogja tudni megmondani, hogy azt a számlát 2010-ben valaki miért, milyen feltételekkel, és hogy fizette be.

15

Szabó Miklósné: egy mondattal még térjenek vissza a csatorna-kérdésre. Reméli, hogy össze fogják hívni a közgyűlést, ahol meg tudnak mindent, ami rájuk tartozik, és tisztázni fogják a dolgokat. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy továbbítani fogja a kérdést. Kiegészítésként elmondja a csatornázással kapcsolatban – bár a Tárnokhírben ezek az adatok már olvashatók voltak -, hogy a képviselő-testület 2008-ban a Tárnok területén megépülő csatornahálózat EU-s pályázatának benyújtásához szükséges önerőt a víziközmű társulat által vállalt lakossági érdekeltségi hozzájárulás, valamint az azt kiegészítő önkormányzat által kibocsátott kötvény (saját erő) fedezettel kívánta biztosítani az akkor ismert adatok és számok tükrében. A törvény által megalakult vízgazdálkodási társulat tagjai döntöttek az érdekeltségi hozzájárulás mértékéről. A befizetendő összeget nem az önkormányzat, hanem a társulat veti ki, törvény alapján neki kell behajtani, illetve, ha nem fizetik meg, azt adók módjára kell behajtania. A társulat az alapító okirata és az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a jóváhagyott összeget átutalja az önkormányzat részére, melyet addig – ez alatt az öt éves periódus alatt – az önkormányzat megelőlegezett, illetve jelenleg is megelőlegez. A társulat a lakossági fedezetet – kb. 330 millió Ft – hitelfelvétellel biztosította volna, azzal a feltétellel, hogy annak kamatfizetési kötelezettségét – ami akkor kb. 85 millió Ft volt - az önkormányzat fizeti ki. Azonban a testület 2012 februárjában úgy döntött, hogy a társulat részére megelőlegezi a teljes önerőt a kötvény terhére, így a társulatnak nem kell majd hitelt felvennie, értelemszerűen az önkormányzatnak se kell majd kamatot fizetnie. Tájékoztatásul elmondja, hogy a beruházási költségek, tervezési előkészítési és egyéb költségek meghaladják a 150 millió Ft-ot, a tárnoki vonalas létesítmények 2,6 milliárd forintba kerülnek, a szennyvíztisztító-mű tárnoki része kb. 400 millió Ft-ba kerül, az önkormányzati költségek pedig 2014 januárjában már meghaladták a 400 millió Ft-ot. A költségek a projekt előkészítésétől kezdve kizárólag önkormányzati forrásból származtak. Hozzáteszi, hogy sokan érdeklődtek ezzel kapcsolatban: valamennyi a beruházással kapcsolatos szám és költség adat, mint adatsor tájékoztató jellegű, hiszen minden költségelem pontos meghatározására csak a projekt teljes befejezésekor, a hivatalos zárás után kerülhet sor, amikor minden projektelemre minden kötelezettség kifizetésre kerül, illetve az EU záró ellenőrzése alapján nem változik meg a támogatási intenzitás. Ugyanígy igaz ez az LTP-s befizetésekre is, mert az, hogy mennyit, kik fizettek, és milyen rendszerességgel, az csak akkor derül majd ki, amikor lejár a szerződésük, és megkapják a tájékoztatást, hogy milyen összegek kerültek befizetésre. Tamási Katalin: kérdezi, hogy a csatornázáshoz lehet-e hozzászólni. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy lesz még csatornával kapcsolatos kérdés, javasolja, hogy várják meg. Tamási Katalin: elmondja, hogy már egy éve vár, és senkitől nem kap választ. Ugyan nincs sorszáma, de Jegyző asszonynak akart átadni valamit. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy Jegyző asszony, most nem fog jogi kérdésben választ adni. Tamási Katalin: elmondja, hogy egy évvel ezelőtt kezdődött a problémája patkányokkal, bűzzel él együtt az egész utcával. Szolnoki Gábor polgármester: megjegyzi, hogy azt állította, hogy nem kapott rá választ, de tudomása szerint közigazgatási eljárás is folyik az ügyben. Tamási Katalin: közli, hogy mégse történik semmi.

16

Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy azért, mert a szomszéd nem hajlandó bizonyos dolgokat megtenni. Tamási Katalin: problémája, hogy Polgármester úr a talajterhelési díjat, hatszázvalahány ezer forintot elengedett ennek a nőnek, ők meg szagolják a bűzét, a döglegyeket meg a patkányokat. Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatja, hogy a polgármester nem enged el talajterhelési díjat. Van kedvezmény a testület döntése alapján, amely szociális alapon van. De a lakosság kezdeményezheti, hogy szűnjön meg a szociális alapú talajterhelési kedvezmény, ha ez a lakossági igény. Tamási Katalin: közli, hogy a szegénység nem egyenlő a mocsokkal, két lakos van az utcában és olyan koszban élnek, hogy ez már elviselhetetlen. Megjegyzi, hogy ha most nem kap választ, akkor felsőbb szervekhez fordul. Szolnoki Gábor polgármester: tudomása szerint az ÁNTSZ is volt kint kétszer. Dr. Simon Mária: felhívja rá a figyelmet, hogy hatósági ügyről beszélnek közmeghallgatáson. Szolnoki Gábor polgármester: javasolja, hogy ne is beszéljenek róla tovább. Tamási Katalin: elmondja, hogy amennyiben most nem kap választ, bírósághoz fordul. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy nem tud választ kapni most hatósági ügyben. Hosszú Lajos: kéri, hogy lépjenek tovább a négyes sorszámra. Szolnoki Gábor polgármester: jelzi, hogy mással szemben is türelmesek voltak. Hosszú Lajos: kérdezi, hogy a hölgy a négyes sorszámú-e. Tamási Katalin: válasza, hogy nem, mert nem tudott róla. Hosszú Lajos: elmondja, hogy ők beadták a kérdéseket és sorszámot kaptak. Szolnoki Gábor polgármester: következő 4. sorszámmal, Rompos Károly tett fel kérdéseket. Első kérdése: „A tárnoki rendőrök a túlórás szolgálati idejükben hány bűnözőt fogtak el, illetve milyen intézkedéseket foganatosítottak és milyen óraszámban”. Válaszában elmondja, hogy az önkormányzat nem célfeladatra ad támogatást, és nincs is számonkérési joga. Megteheti a rendőrség, hogy kiadja az adatot, hogy abban az időben, amikor abból az összegből valamilyen szolgálatot elláttak elfogtak-e valakit, de nem fogják megtenni, mert önkormányzati szinten nem lehet „fejvadászatra” pénzt adni. Elmondja, hogy nem lehet a rendőrt az önkormányzatnak felelősségre vonni. Dönthet úgy az önkormányzat, hogy támogatja a rendőrség munkáját, de a rendőrségnek bűnüldözési, bűnfelderítési feladata van, az önkormányzatnak pedig a helyi közbiztonság segítése bizonyos feltételekkel. Rompos Károly: kérdezi, hogy akkor mire fizetnek? Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy többlet jelenlétre. Rompos Károly: ha valakinek valamit fizet, akkor azért valami értéket vár el. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy az önkormányzat támogatást ad a rendőrségnek. 17

Rompos Károly: kéri, hogy akkor neki is adjanak támogatást. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy sok lakos kap támogatást megfelelő feltételekkel. Rompos Károly: kérdezi, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy kapjon. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy olyan szociális helyzetbe kellene kerülnie. Rompos Károly: ezzel kapcsolatban kéri, hogy ne töröljék a cikket, amit ír a Tárnokhírbe. Szolnoki Gábor polgármester: rendben. Következő kérdése: „mi lett az eredménye az Ön honlapján meghirdetett közbiztonsági ötletelésnek, melyeket valósította meg az önkormányzat?” Válasza, hogy amit a honlapra feltett, azt a Belügyminisztériumtól kapta, mert elindult egy olyan igényfelmérés, amiben tesztelték Magyarország valamennyi önkormányzatát és ebben kérték a polgármesterek segítségét. Tudomása szerint érkezett Tárnokról három vagy négy olyan javaslat, ami mint tárnoki lakossági/önkormányzati javaslat elkerült a Belügyminisztériumhoz, hogy abból mi lett, azt nem tudja megmondani. Következő kérdése: „szeretné megtudni, hogy miért nem lehetséges Tárnokon is Közbiztonságért díjat alapítani?” Válasza, hogy lehet közbiztonságért díjat alapítani, de ezzel kapcsolatban még igény, javaslat, ötlet nem érkezett. A kérdés második fele: „Szerintem az évi 100 ezer Ft-ot ki tudná gazdálkodni az önkormányzat”. Tájékoztatja, hogy azon vitatkozhatnának, hogy egy díjért jár-e pénz vagy sem, társadalmi elismerésért, mint például Tárnokért díjért nem jár. Rompos Károly: javasolja, hogy a támogatásból, amit nem tudnak ellenőrizni, csípjenek le 2300.000 Ft-ot és adják oda annak, aki közbiztonságért díjat kap. Szolnoki Gábor polgármester: közbiztonságért díjat nem biztos, hogy rendőr kapja. Rompos Károly: bárki kaphat, akit a plénum úgy ítél meg. Szolnoki Gábor polgármester: pozitívnak tartja a javaslatot. Következő kérdése: „Kíváncsi lennék mi lett az alpolgármester Úr által beharangozott közbiztonsági szakértő munkájának eredménye? Vagy csak porhintés volt az egész?” Válaszában elmondja, hogy valóban megkerestek egy közbiztonsági szakértőt, aki ígéretet tett arra, hogy budapesti minta alapján letesz egy olyan tervet az asztalra, amiben integráltan lehet alkalmazni a közterület-felügyeletet, a mezőőrséget, a rendőrséget és a polgárőrséget, ez az anyag azonban azóta sem érkezett meg, közöttük pedig nincsen olyan közbiztonsági szakértő, aki ezt össze tudná fogni. Radics Ernő: elmondja, hogy a második körös oktatás folyik a II. kerületben, és május végén zárul az összevont vizsga, és akkor áll majd össze az a szakmai anyag, amit majd Belügyminiszter úr jóváhagy és alkalmazásra javasolja a települések számára. Szolnoki Gábor polgármester: utolsó témája: „Szeretnék javaslatot tenni, hogy a közmunkaprogram keretében alkalmazott postás juttassa el a Tárnokhírt a családokhoz.” Tájékoztatásul elmondja, hogy ezt akkor lehet megoldani, ha a közmunkaprogram keretében postást küldenek, ugyanis nagyon szigorú a rendszer, ha például kazánkovácsot küldenek, akkor nem lehet másra alkalmazni. Elmondja, hogy nem lehet közmunka program keretében postaszolgálatot elláttatni. Rompos Károly: tudomása szerint az adó-értesítéseket egy közmunkás viszi ki.

18

Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem, egy hivatali dolgozó viszi ki. Most se a posta látja el. Ha jelzés van, hogy valahova nem jut el, a Köz-Ért Kft. felel a terjesztésért. Megköszöni a jelzést, abban kér segítséget, hogy jelezzék, ha valahova nem jut el, és továbbítja. 5. sorszámmal Tamók Gyula tett fel kérdéseket: „A sportpályák szinte káosza miért alakult így? A Rozbora-stadion fejlesztése miért nem történik meg? A jelenlegi sportpálya használhatósága megkérdőjelezhető a bölcsőde közelsége miatt. Egy település, három széttagolt sportlétesítmény.” Válaszában elmondja, hogy valóban így van, a település az elmúlt évtizedekben úgy gondolkozott, úgy tervezett, hogy így kívánják megvalósítani. Hozzáteszi, hogy az elképzelésük az, hogy hosszútávon valószínűleg a nagyobb sportrendezvényeknek jó lenne a település majdani zöldközpontjába, az úgynevezett Rozbora-stadionba kerülni. A bizottságok már tárgyalták, hogy a harmadik pálya, ami az Egészségháznál van, mivel az magántulajdonban van, a magántulajdonos úgy gondolta, hogy 15 év után szeretné a vagyonát valamire hasznosítani. Ez a feladat még megoldásra vár. A sportpálya mellett pedig, az edzőpályán huszonvalahány éve intézményi területként iskola, vagy óvodaépítésre kijelölt terület volt, amíg az nem valósul meg, a Községi Sportkör edzésekre használhatta. Hozzáteszi, hogy a bölcsőde pályázat alapja az volt, hogy mindenképpen önkormányzati, közintézmény építésére alkalmas terület legyen a bölcsőde helye, más ilyen terület a helyi építési szabályzatban kijelölve nem volt, ezért került oda. Tamók Gyula: véleménye szerint nem a kérdésre válaszolt. Szolnoki Gábor polgármester: javasolja, hogy akkor beszéljék át. Tamók Gyula: elmondja, hogy a mostani vezetés meghirdette, hogy fel fogják építeni, és az előző önkormányzat hagyta lepusztulni. Úgy tudja, hogy el lett adva magánembernek, egy befektetőnek. Ami pedig a bölcsődét illeti, nem a bölcsődét kritizálja, hanem a bölcsődének régen ki volt jelölve, a Hazatérők útján egy saroktelek, amire a társasházat építették, az volt kijelölve, ezt biztosan tudja. Az aggodalma az, hogy így is siralmas a sportpálya környéke, és most odakerül a bölcsőde, akkor egymást fogják zavarni, nézők befogadására nem nagyon lesz lehetőség. A bevezetőhöz hozzáteszi, hogy miért alakult ki ez a helyzet, nem először van így, tavaly ugyanez volt, hogy cirkusz lett a közmeghallgatásból, mert a csatornázást előrevette, holott a csatornázásról egy teljesen külön fórumot kellene tartani. Az utóbbi években ezek a fórumok megszűntek, a csatornázás sokakat érint, arról mélyebb részletességgel kellene beszélni. Várja a további válaszokat. Szolnoki Gábor polgármester: a csatornázásra visszautalva, azok az emberek, akik az elmúlt két csatornafórumon feltették a kérdéseiket, azok azt tanúsítják, hogy volt csatornafórum. Akik viszont valóban kérdeznek, azok naponta kérdeznek. Az az ember, aki meg akarja tudni, hogy az utcájában lévő problémával mit kell tenni, általában nem vár egy évet, hanem bemegy a hivatalba és intézkedik. A közmeghallgatáson a közt érdeklő kérdés, hogy például miért épül a bölcsőde erre a helyre. A következő kérdése: „ A közlekedési táblák zavarosak. Miért?” Erre válaszolva elmondja, hogy kb. másfél éve indult el egy párbeszéd közöttük is, melynek eredményeképpen valamennyi olyan területen a közlekedési táblák meghatározásra és kijelölésre kerültek, ami az embereket érinti és zavarja. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy erre költségvetési keretet a 2014. évi zárszámadásban tudnak biztosítani. Ez megtörtént, a KRESZtáblák megrendelése elindult, az eddig beérkezett igények, illetve a közútkezelő hatóság szakmai javaslatai alapján. Tamók Gyula: legutóbb azt mondta Polgármester úr, hogy áprilisban ki fognak kerülni. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy pénz nélkül nem kerülhetnek ki, a költségvetésben most már szerepelnek a közlekedési táblák, és ha befárad a hivatalba, megnézheti a komplett anyagot. Következő kérdése: „A Dózsa György úton kifelejtett csatornaépítés mennyibe kerül, ki ezért a felelős? Mikorra lesz meg?” Válaszában elmondja, 19

hogy tavaly ugyanezt a kérdést feltették és ugyanúgy meg lett válaszolva, mint ahogy most is megteszi. Elmondja, hogy a Dózsa György úton néhány ház kimaradt az uniós csatornapályázatból, azért mert a tervezéskor azt látták a tervezők, hogy az ellenkező oldalon húzódik csatorna, és az ott is van, hiszen a túloldalon lévő házaknak a csatorna ellátását nem a belső utcákból látták el, hanem kihozták az útra, és ez szerepel a terveken. A tervezők azt látták, hogy ott van csatorna és kimaradt. Amikor kiderült, akkor az önkormányzat úgy döntött, hogy ezt pótolni kell, így 5 millió Ft-os keretet biztosítottak arra, hogy önkormányzati és lakossági erőből megvalósítják a csatornát. Egyszerű tervezési hiba volt, amit korrigálni fognak. Következő kérdése: „A településközpont építése mikor kezdődik meg?” Nem tudja megmondani, a tervek elkészültek, kialakult az odluki területnek az a fejlesztési koncepciója, ami alapján egységes rendbe van foglalva az egész. Akár ütemezetten is megkezdhetik vállalkozások az építkezéseket, ha van igény rá. Következő kérdés: „Miből tevődik össze a 11 km-es aszfaltos út megvalósítása, mely utcákat érinti?” Kérdezi, hogy felsorolja-e, vagy elég a válasz, hogy mindet. Tamók Gyula: kérdezi, hogy elérhető-e valahol írásban. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy magával hozta. Mindegyik utca szerepel rajta, amin van közmű, és nincs aszfalt, szerepelnek közte azok az utcák, amik négy évvel ezelőtt lettek befejezve és szerepelnek azok az utcák is, amik most lettek befejezve. Sorolja: Tisza, Duna, Siklósi, Pápai, Ceglédi, Győri, Egri, Szegedi, Debreceni, Szigetvári, Hatvani, Szolnoki, Fehérvári stb. minden olyan utca szerepel benne, ami csatornázott. Folytatódik a lista még másfél oldalon keresztül. Tamók Gyula: elmondja, hogy neki a lista bármikor jó. Szolnoki Gábor polgármester: folytatja, hogy volt még egy közbevetése, ami a Nyár utca siralmas állapotáról szól. Elmondja, hogy befejezték a csatornázást, el kell indulnia az aszfaltozásnak, aztán eljutnak oda, hogy el kell indulni azoknak az utaknak a javításával, amelyek régen lettek csatornázva. Ha megnézik a Fő utca templomnál lévő zsákutcáját látja, hogy ott is előfordul olyan, hogy egy 15 évvel ezelőtt fektetett csatorna nyomvonala megsüllyed, meg kell majd javítani, ez is a következő ciklusok feladata, hogy ezt fenntartsa és továbbfejlessze. Utolsó kérdése: „Az elmúlt évben ígéretet kaptam a Dózsa György úton járda építésére, mikor valósul meg?” Válasza, hogy ebben az évben szintén a felszabaduló fejlesztési források terhére ennek megindul a tervezése, a zárszámadásban ez jóváhagyásra került. Első ütemben folytatódik a Hétszínvirág óvodától a Rákóczi útig történő járdaépítés, illetve felújításra kerül az Odlúk előtti járda, azért csak felújításra, mert ott mindenképpen fejlesztések valósulnak meg. Továbbá tervben van a Benta utca végén, a hídon való átkelés biztosítása, hogy akik Ligetről mennek az iskola felé, azok fel tudjanak menni a hídra és el tudjanak menni a sportcentrum előtt. A 6. sorszám Simonné Kovács Szilviáé, az első témája „Helyi vállalkozók” nem tudja mit ért ez alatt. Simonné Kovács Szilvia: kérdezi, hogy akkor tehet-e fel ezzel kapcsolatban kérdést. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy kérdezzen, de ha számszaki adatszolgáltatási válasz kell rá, az nehéz lesz. Simonné Kovács Szilvia: kérdezi, hogy az elmúlt nyolc évben a 3,7 milliárdból, akik ide adóznak helyben, ebből ők mennyit kaptak. Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatja, hogy az adózókról nincs ilyen információja, ez adótitok. Legutóbb küldtek a vállalkozásoknak levelet, hogy ilyen adatok közölhetők-e, de nem járultak hozzá. 20

Simonné Kovács Szilvia: elmondja, hogy ez közadat, és ő nem kapott ilyen levelet. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy ha megmondja, hogy mennyit adózik, akkor szívesen közli, ha felhatalmazza erre. Simonné Kovács Szilvia: elmondja, hogy nem az iparűzési adóról beszél, hanem a beruházások 3,7 milliárdjából mennyi megrendelést kaptak a helyi vállalkozók. Szolnoki Gábor polgármester: nem tudja megmondani, meg kellett volna kérdeznie közérdekű adatigényléssel. Simonné Kovács Szilvia: kérdezi, hogy milyen megállapodás történt az önkormányzat és a hulladék-feldolgozó között Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatja, hogy hulladék-feldolgozó nem létesül Tárnokon, és semmilyen megállapodás nem létesült közöttük. Elmondja, hogy egy elvi döntés született, hogy ha egy vállalkozás ide akar települni, a törvényeknek és a szabályoknak megfelel, mivel magánterületről van szó, megteheti. Nyomatékosítja, hogy nem épül semmiféle hulladékfeldolgozó, hulladék-égető pedig különösen nem. Tárnoki lakos: kérdezi, hogy akkor ez a projekt leállt-e. Szolnoki Gábor polgármester: mivel nem indult el, így nem tudja mi állt le, viszont önkormányzat megállapodást semmilyen céggel nem kötött. Egy dolog történt: egy elvi döntést hozott az önkormányzat, amelyet éppúgy meghozott minden idetelepülő vállalkozás esetében. Megerősíti, hogy semmi nem jön, szemétégető nem is jött volna, és nem jön hulladék-feldolgozó sem. Simonné Kovács Szilvia: közli, hogy az jött volna. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem jött volna. Simonné Kovács Szilvia: elmondja, hogy akkor az önkormányzat intézett egy megbeszélést, hívott meg szakértőket is. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy volt egy elvi döntés, amely arról szól, hogy ha valamely technológia, vagy bármi létesülni akar magánterületen, és amire a hatóság azt mondja, hogy lehet, akkor abba az önkormányzat nem tudna beleszólni, legfeljebb tiltakozni tudna, mert nincs építéshatósági jogköre sem. Simonné Kovács Szilvia: véleménye szerint egy népszavazás elsöpörhetné. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nincs mit elsöpörni. Hozzáteszi, hogy ha hulladékégető akar Tárnokra jönni, akkor az első népszavazási aláírási gyűjtő íven az a név lesz, hogy Szolnoki Gábor Károly. Tárnoki lakos: kérdezi, hogy akkor az EU-hoz sincs benyújtva semmilyen pályázat és semmi nem fog-e elindulni. Simonné Kovács Szilvia: hozzáteszi, hogy a megyén megjelent a hír, hogy Tárnokon ilyen fog épülni.

21

Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy ami megjelent a megyében az volt, hogy volt egy terv, amit szerettek volna az Unióban támogattatni, de nincs ilyen. Vita, közhangulatkeltés van, de nincs miről, mert nincs hulladék-feldolgozó, nem épül hulladék-égető, és nem is fog. Tamók Gyula: kéri, hogy Radics Ernő nyilatkozzon az ügyben. Radics Ernő: elmondja, hogy volt az országgyűlési képviselő urak jelenlétében egy komoly vita. Azt megígérte, hogy abban az esetben, ha a Tárnokon élő fizikusok, kémikusok, vegyészgépészek és szakmabeliek szakmai vitát akarnak lefolytatni a tervezővel, a feltalálóval és a műszaki igazgató úrral, annak a lehetőségét biztosítja. Ez az összejövetel létre is jött, de a szakmai vitából megint politikai vita lett, és eredmény nélkül zárult. Egy kifejezetten új és nagyszerű szabadalom és találmány, ami gazdasági kitörési pontja lehetett volna Tárnoknak, elálltak a tárnoki megvalósítástól. Simonné Kovács Szilvia: megköszöni a választ. Szeretné még megkérdezni, hogy több tárnoki földtulajdonossal van alpolgármester úrnak pere. Nem erről akar beszélni, hanem arról, hogy az önkormányzat anno, amikor a megállapodások történtek milyen részt vállalt ebben. dr. Simon Mária: válasza, hogy semmilyet. Simonné Kovács Szilvia: tudomása szerint önkormányzati épületben volt az aláírás. Dr. Simon Mária: válasza, hogy ez semmit nem jelent, nem vett benne részt az önkormányzat. Simonné Kovács Szilvia: legutolsó kérdése, hogy mindenki tudja, hogy május 1-jétől új földtörvény van, és meg kellett volna alakulnia a földbizottságnak, amit a gazdálkodók összehívásával kellett volna jegyző asszonynak lefolytatni. Hozzáteszi, hogy Érden ez megtörtént. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy lehet, hogy hiba volt, hogy megtörtént. Hozzáteszi, hogy Bánki úrnak is van ezzel kapcsolatban kérdése, úgyhogy egyben azt is megválaszolja. Elmondja, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi törvény 68. § (6) bekezdése szerint a helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését. Tájékoztatja, hogy még mindig nem jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján ezt meg lehet tenni. Elmondja, hogy meg lehet tenni kormányrendelet nélkül törvénytelenül, és ha szerencséjük van, akár törvényes is lehet. Azonban mivel nincs kormányrendelet és megalakultak, és esetleg úgy alakultak meg, ahogy a kormányrendelet nem szabályozza, akkor újra kell alakulniuk. Simonné Kovács Szilvia: kérdezi, hogy azzal mi lesz, aki most földet akar venni Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy azt nem vállalhatja fel egy jogi képviselő, hogy törvényelleneset végez. Hozzáteszi, hogy ha ez alapján egy üzlet létrejön és kiderül, hogy a megalakításban törvénytelenségek voltak, akkor a türelmesebbek fognak-e jól járni, vagy azok, akik elkövették azt a hibát, hogy kormányrendelet nélkül döntöttek arról, amit kormányrendelet alapján kellett volna. Következő témája a helyi beruházások. Simonné Kovács Szilvia: elmondja, hogy ez az első kérdés lett volna. Nincs több kérdése. Szolnoki Gábor polgármester: következő kérdező Hosszú Lajos 7. sorszámmal. Első kérdése, hogy a Testvériség utcai vízelvezető árok mikor lesz kitakarítva, amit a csatorna-készítők tettek tönkre. Válaszában elmondja, hogy tudomása szerint a felvételek alapján, amit készítettek a 22

munka előtt, aszerint nincs rosszabb állapotban a vízelvező árok, mint a csatornaépítés elején. Hozzáteszi, hogy folyamatosan eldugul az áteresznél. Hosszú Lajos: elmondja, hogy a Testvériség utca a vasúttól a Rákóczi útig tart, mert addig megcsinálták. Onnan, ahol a nagy gödrök vannak, ott nem csinálták meg. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem a Rákóczi útig tart. Tájékoztatja, hogy az utak kereszteződésében a csatorna építőknek a garanciális munkálatokat el kell végezni. Komoly vitájuk van a kivitelezővel, mert minden utcáról kamerafelvétellel rendelkeznek, és úgy néz ki, hogy néhány utcarészlet közben ment tönkre. Hosszú Lajos: elmondja, hogy iszapot hoztak bele a csatornások. Nem tudja, hogy ki csinálja, hogy egy gereblyével kiküld egy embert, és ezt a zöld nyálkát meg a szemetet kirakja a járdára, a Jegyző nő pedig kötelezi az ott lakót, hogy rendben tartsa a járdát. Szolnoki Gábor polgármester: tudomása szerint az árkot a ház előtt tulajdonosnak kell rendben tartani. Hosszú Lajos: közli, hogy majd, amikor az, aki tönkre tette, az kitakarítja, utána majd megcsinálja ő is. Szolnoki Gábor polgármester: megjegyzi, hogy zöld nyálkát nem a csatornások tették oda, az szaporodik a melegben. Hosszú Lajos: elmondja, hogy iszap van, sóder van, és az átfolyók el vannak dugulva. Kérdezi, hogy mikor lesz kitakarítva. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a Kft-től kapott információ szerint ebben az évben már kétszer kitakarították. Hosszú Lajos: véleménye szerint ez hazugság. Szolnoki Gábor polgármester: kéri, hogy bánjon óvatosan a kijelentésekkel. Elmondja, hogy minden lakosnak saját maga előtt kell a vízelvezető árkot kitakarítani. Ez egy olyan árokszakasz, amiben ha van közmunkás kapacitás, akkor az önkormányzat segítséget nyújt a lakóknak, de nem végzi el az ároktakarítást senki előtt. Hosszú Lajos: elmondja, hogy nem ő tette tönkre. Elmondja továbbá, hogy 2009-ben a Testvériség utcára 8 millió Ft-ot szavazott meg a testület járdaépítésre. Se járda, se pénz. Kérdezi, hogy mikor lesz belőle valami. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy Képviselő Úr kérésére 2009-ben az akkori becslések alapján 7,2 millió Ft-ot biztosítottak. Tekintettel arra, hogy amikor a kivitelezés felmérésre került, kiderült, hogy jelentősen meghaladja a 10 millió Ft-os összeget, és akkor már nem volt arra fejlesztési fedezet, ezért annak egy része testületi döntés alapján a vízrendezési koncepcióra került átcsoportosításra. Hosszú Lajos: szerint ez nem így van. Elmondja, hogy Csima László lett ezzel megbízva és 6,2 millió Ft-ért megtervezte volna az egyik oldalon a járdát. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy hivatali dolgozó volt, nem hiszi, hogy ő tervezte volna meg. Hosszú Lajos: válasza, hogy ő számolta ki. 23

Szolnoki Gábor polgármester: tehát kiszámolta, hogy kb. mennyire van szükség a tervekre. Hosszú Lajos: kérdezi, hogy miért harmadrendű állampolgár a ligeti ember. Ligeten az Egészségház, iskola, óvoda van, de utak nincsenek. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy nem harmadrendű állampolgár. Csatorna beruházás tekintetében kilométerre a legnagyobb mennyiségben vesznek részt, belvízelvezetésben az első ciklus első felében foglalkoztak azzal, hogy belvízmentesítsék. Épp úgy részesülnek minden fejlesztésből. Hozzáteszi, hogy Tárnokliget nem maradt ki a felújításból, se a csatornaépítésből és az útépítésből sem fog kimaradni. Épp az előbb említett egy járdaépítési beruházást, ami ott fog megvalósulni. Hosszú Lajos: Következő kérdése, hogy a temetőn megígért kerítés, tisztaság, illemhelység még ma is úgy van, mint 7 évvel ezelőtt, lesz-e valaha olyan vállalkozó, aki ezt becsülettel csinálja. Szolnoki Gábor polgármester: az utóbbi években a törvényi változások értelmében – amiről tudnia kell, mert részt vett benne - a szolgáltatónak kötelessége ezeket a feladatokat ellátni. Megteheti az önkormányzat, hogy az érkező panaszok alapján úgy dönt, hogy ezzel a szolgáltatóval nem szolgáltat, de szolgáltatót mindenképpen választania kell. Felmerült annak a lehetősége, hogy az önkormányzat vegye kézbe a temetőt, azonban a törvényi változások értelmében ma már nem úgy működik, hogy egy közmunkást odaállít, hanem halottszállító autóval kell rendelkezni, sírásóval kell rendelkezni és eszközökkel. Mivel az önkormányzat nem végez olyan tevékenységet, mint sok ilyen szolgáltató, hogy a temető fenntartásán keletkezett veszteséget kegytárgyak értékesítéséből és különböző temetési szolgáltatásokból fedezi, így gyakorlatilag 10 milliós veszteséget jelentene az önkormányzatnak. Ez nem jelenti azt, hogy ez nem lehet egyszer egy alternatíva. Hosszú Lajos: elmondja, hogy 1993-ban testvéreivel megalapítottak egy temetkezési céget és még ma is ugyanúgy működik, mint akkor. Szolnoki Gábor polgármester: megjegyzi, hogy az a cég szolgáltatást végez. Kérdezi, hogy temetőt üzemeltető cég-e? Hosszú Lajos: válasza, hogy igen. Dr. Simon Mária: kérdezi, hogy nem szolgáltat? Nem temetnek? Hosszú Lajos: válasza, hogy dehogynem. Dr. Simon Mária: elmagyarázza, hogy az temető szolgáltatás és nem üzemeltetés. Aki temet, az szolgáltat, az üzemeltetése a temetőnek az más. Hosszú Lajos: elmondja, hogy sok tárnokitól azt hallja, hogy milyen jól jövedelmez a föld biznisz, a csatorna biznisz, valahol az építési biznisz, hát ő nem tud ilyenről, de ha meghall valamit, szívesen elmondaná neki. Szolnoki Gábor polgármester: 8. sorszámmal Tibenszki Tibor tett fel kérdéseket, első kérdése az 1,5 milliárdos kötvény felhasználásának tételes ismertetése szóban és írásban. Kérdezi, hogy ezt valóban így gondolja-e? Tibenszki Tibor szerint a tételes ismertetés nem tart sokáig. Olyasmire gondolt, hogy az önrészek felsorolása a kötvényből. 24

Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy nála van a kötvénnyel kapcsolatos összes döntés, mikor történtek kifizetések, mire. Tibenszki Tibor: erre gondolt, de ha olyan sok, akkor nem kell. Szolnoki Gábor polgármester: ez négy év adata, minden egyes döntés. Tibenszki Tibor: akkor írásban kéri a választ. Szolnoki Gábor polgármester kéri, hogy ebben az esetben közérdekű adatként kérje meg. Tibenszki Tibor: rendben. Vagy lehetne ezeket az adatokat közölni a Tárnokhírben. Szolnoki Gábor polgármester: Egyszer már megpróbáltak a kötvénnyel kapcsolatban számokat közölni. Tibenszki Tibor: Egyszerűbb dologra gondolt. Az energetikai pályázaton 58 millió forint volt az önrész. A sportöltöző 16 millió forintba került. Ilyen számokra gondolt. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ez mind ilyen szám, csak sok van belőle. Illetve nem egyszerre történtek a kifizetések, nem egy összegben. Ezért szeretné pontosítani a kérdést, hiszen ezek mind állandóan ismertetett nyilvános adatok, amik szerepelnek az önkormányzat …. Tibenszki Tibor elmondja, hogy amiket felsorolt, mind megjelent a testületi ülésen, a Tárnokhírben, és ő most egyben szerette volna látni, de akkor kéri írásban, közérdekű adatként megkéri. dr. Simon Mária elmondja, hogy nem kell megkérnie közérdekű adatként, megkapja válaszként a közmeghallgatáson feltett kérdésére. Szolnoki Gábor polgármester: a következő kérdés: „A Benta-patak medrének a Rákóczi út és a 7-es út közötti részének állapotára milyen önkormányzati intézkedés történt? Ha történt, ennek időbeli felsorolása, az utógondozás a kivitelező feladata?” Válaszában elmondja, hogy természetesen a Benta meder kizárólag a vízügy által gondozható. Ami tudható róla, hogy amikor a hidat, illetve a vasúti műtárgyat építették a vasútépítés kapcsán, akkor történt a Benta medernek egy olyan felduzzasztása, ami laikus vélemény szerint okozott egy nagyobb üledékképződést. Ezzel kapcsolatban tudomása szerint, mivel kérdéssel fordultak a vízügyi hatósághoz, vita van a DSE Konzorcium és vízügy között, mert a vízügy szerint történt iszapolódás, a DSE szerint pedig nem. Az biztos, hogy ha történt olyan dolog a vasútépítés kapcsán, ami miatt ez a szakasz nagyobb ülepedésnek lett kitéve, akkor azt helyre fogják vele hozatni. Az önkormányzat lakossági jelzésre megkereste a vízügyet, és kért tőlük tájékoztatást, ennyit kaptak. Tibenszki Tibor: elmondja, hogy 2012-ben írt már ebben az ügyben a hatóságnak, a vízkár elhárítás és vízrendezési osztálynak. Már akkor megírta nekik, hogy ezzel a duzzasztással mi fog történni. Ez megtörtént. Azóta is levelezésben áll velük. Tehát tulajdonképpen semmit nem csinálnak, a medret nem kotorják ki. Szolnoki Gábor polgármester: információi szerint olyan engedélyt kapott a vasút, aminek nem lehetett következménye a meder károsodása. Ha egy munka kapcsán a meder károsodott, akkor a vízügy ezt le fogja rajtuk verni. Tibenszki Tibor: elmondja, hogy ez már két éve tart. Hány levelet írt az önkormányzat ezzel kapcsolatban? 25

Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy egy levelet írtak, mert nincs közük hozzá. Tibenszki Tibor szerint jó gazda módjára elnézi, hogy a faluban… Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy nem nézi el, de a vízügy területe vízügyi terület. Ha ott valami problémát észlelnek, akkor jelzik a hatóság felé, a hatóság pedig megköszöni a jelzést, és intézkedik, de nincs jogviszony közöttük. Tibenszki Tibor: megérti ezt, de ha jön egy komolyabb felhőszakadás, akkor árvíz lesz a faluban. Szolnoki Gábor polgármester: véleménye szerint nem lesz, mivel úgy csinálták meg a medret. Tibenszki Tibor: elmondja, hogy most egy pillanat alatt egy méteres víz volt. Szolnoki Gábor polgármester hozzáteszi, hogy az a mederrekonstrukció előtt másfél méterrel lett volna magasabb. Ezek szerint jól szuperál, különösen a betonozott rész, ami a legnagyobb sebességgel tudja elvinni. Egyébként a nagy víz több üledéket is visz el magával. De ő nem ért ehhez. Tibenszki Tibor elmondja, hogy igazi, rendes árvízveszély szokott Tárnokon lenni. Szolnoki Gábor polgármester emlékei szerint, amikor a Benta mederrekonstrukció volt, akkor egyszer volt még az átépítés előtt a meder koronaszintjén víz, azért történt meg a Benta meder rekonstrukciója is. Akkor volt egy biai mizéria, halastóra leengedés, nagy felhőszakadás, akkor csúcsra volt járatva a meder, akkor ha jól emlékszik évszázados rekordmennyiségű víz folyt le, és a Benta le tudta vezetni. Ez nagyon jó. Tibenszki Tibor elmondja, hogy úgy tudta levezetni, hogy az ártéri területek tele voltak vízzel. Szolnoki Gábor polgármester szerint nem így volt. Tibenszki Tibor elmondja, hogy tele voltak vízzel. Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy az ártér, mivel a neve is az, legyen tele vízzel, a Benta meg vezesse le, az a dolga. Hozzáteszi, hogy nemrég járt Tárnokon egy környezetvédő, aki szerette volna megnézni a kővel burkolt részben az önkormányzat kérésére kialakított halbölcsőt. Azt mondta, hogy látja ugyan a problémát, de ilyen szép élővilágot, ami ott van, ő még nem látott. Őt személy szerint az élővilág szempontjából nem zavarja, és amíg a vízügy azt az információt adja, hogy így jó, addig minden hónapban írnak nekik levelet, hogy nem jó. De ettől nem tudnak bemenni a patakba, és engedély nélküli munkát végezni. Szerinte a meder bírja a terhelést, különösen az a része, ahol betonkockákkal lett kiburkolva, hiszen a csökkenő súrlódás miatt nagyobb mennyiségű vizet tud átengedni. Kérdezi, hogy van-e még ezzel kapcsolatban kérdés. Tibenszki Tibor: elmondja, hogy a bölcsődeépítéssel kapcsolatos a következő kérdése: a bölcsődeépítés helymeghatározásának szempontjai. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a bölcsődeépítés helyének megválasztásának az volt a szempontja, hogy olyan területen lehetett bölcsődét építeni, ami közintézmény építésére jogilag alkalmas. Ilyen pedig a belterületen ez az egy volt azért, mert elődeink ezzel kapcsolatban úgy döntöttek, hogy ezen a területen közintézmény létesüljön. Első időszakban iskolát terveztek, utána jött egy óvoda elképzelés, most pedig egy bölcsőde azon a pályán, amit pályának mondanak, de önkormányzati intézményi terület, saját tulajdonú, semmit nem kellett 26

vele csinálni, csak felépíteni a bölcsődét. Lehetett volna azon gondolkodni egyébként, hogy a helyi építési szabályzatban megkeresni egy másik területet, megvásárolni mondjuk egy magánterületet, ismerve a helyi segítő hozzáállást, néhány tízmillió forintért, majd átminősíttetni, és öt év múlva azt mondani, hogy sajnos lemaradtak a pályázatról. Ez nem ment. Oda lehetett építeni, ahol tervezve volt közintézmény. Tibenszki Tibor: kiegészítené egy pár aprósággal azt, hogy a bölcsődét oda építik. Nincs mindenkinek autója, és ha van egy iskoláskorú gyereke, meg egy óvodáskorú gyerek, és esetleg egy bölcsődés korú gyereke is… Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy meg egy egyetemista fia, aki Pestre jár… Tibenszki Tibor: folytatja, hogy akkor az be fog jönni ide a Faluba gyalog vagy busszal, leadja a gyerekét, aztán leadja a gyerekét az iskolába, és elmegy dolgozni. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ez egy létező alternatíva. De például gyógyszertárért is innen át kell menni a másik oldalra. Tibenszki Tibor: szerint a Faluban kevesebb gyerek lesz mindig is, mint ami ott van. Szolnoki Gábor polgármester: cáfolja. Tibenszki Tibor kérdezi, hogy nem lehetett volna az önkormányzati tulajdonban lévő „gödörbe” építeni. Szolnoki Gábor polgármester: A „gödörbe”? Tibenszki Tibor: Az állomásnál. Szolnoki Gábor polgármester: Az nem közintézményi terület. dr. Simon Mária: közli, hogy más a besorolása. Tibenszki Tibor: nem a besorolásra, hanem a józan észre gondolt. Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy józan ésszel elindíthatták volna az átminősítést, és nem építettek volna bölcsődét, mert pályázaton kellett indulni. Sok mindent lehet. Bár véleménye szerint ott szívesebben várnának egy játszótérre, illetve a terület közparknak való megtartását. Tibenszki Tibor elmondja, hogy ott van parkolási lehetőség, az állomás, az iskola, az óvoda, az Egészségház, a pékség, minden egy helyen van. Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy a hosszú távú tervekben pedig Odlúkban településközpont szerepel. Tibenszki Tibor szerint ez távoli. Szolnoki Gábor polgármester: szerint foglalkozni kell azzal is, hogy mi lesz száz év múlva. Tibenszki Tibor: kérdezi, hogy a gyakorlatban hogyan fog ez beválni? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy négy helyen van jelenleg óvoda, és a négy helyre mindenhonnan járnak emberek, sőt vannak, akik Pestre viszik be az óvodás gyereküket. 27

Megoldják az emberek. Ő maga öt gyermekkel megoldotta, hol sikerült, hol nem. Kérdezi, hogy központot képzelnek el vagy szétszórt intézményeket? Jó kérdés. Olyan helyet, hogy mindenki, mindenhez közel legyen, fizikailag lehetetlen elképzelni. Tibenszki Tibor: szerint nem a Faluban van a központ, hanem Ligeten. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ez nem a központban épül, hanem egy intézményi területen épül. Tibenszki Tibor: szerint a bölcsődének a központban kellene épülnie, a központ pedig Ligeten van. Szolnoki Gábor polgármester megköszöni a javaslatot, a következő bölcsőde építésénél megnézik, hogy a „gödörbe” lehet-e építkezni. 9. sorszámmal Németh Ferenc a következő kérdező, első kérdése: „Hol van az Idősek Otthonából a Ceragem-ágy? Ki vette? Ki a tulajdonosa?” Válaszában elmondja, hogy nem tudja, hogy jelenleg hol van a Ceragem-ágy, mert nem az önkormányzaté volt, nem ők vették, nem tudja ki a tulajdonosa. Az az ágy egy olyan barterszolgáltatás keretében kerülhetett az Idősek Otthonába, hogy úgy gondolta egy vállalkozás – számítva a tárnoki fizetőképes keresletre –, hogy felállít néhány kávé-, ital-automatákat, és annak bevételéből egyébként fedezi annak a szolgáltatásnak az értékét. Sajnos nem fogyasztottak annyi kávét, úgyhogy másfél évig csinálta, és utána nem volt hajlandó jó pénzért sem itt hagyni, mert ha jól tudja, ez talán egy céges belső marketing-filozófia volt, hogy ő központokban dolgoznak, ezért maradt meg végül egy érdi Ceragem-központ, ahová lehet ingyenesen bejelentkezni. Bár nem tudja megmondani, hogy ez most üzemel-e, lehet, hogy már az is abbamaradt. Németh Ferenc: elmondja, hogy üzemel, több helyen üzemel az országban, nagyon jó buli volt. Azért kérdezte ezt, mert a Tárnokhírben megjelent egy hír, és azt úgy értelmezte, hogy ez az ágy a Polgármesteri Hivatalé. Szolnoki Gábor polgármester: Nem. Egyébként se lehetne a hivatalé. dr. Simon Mária: elmondja, hogy mivel az Idősek Otthonában van, ők használták, legfeljebb az övék lehetne. Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy ez három vagy négy évvel ezelőtt volt. Németh Ferenc: elmondja, hogy annyit közöltek, mikor a tüdőszűrés volt, hogy elromlott, elvitték javítani, és azóta nem került vissza. Szolnoki Gábor polgármester: szerint ők jobban tudják ennek a sorsát. A következő kérdése, hogy Tárnokon a jelenlegi csatornázás során hány bekötés történik, és a pályázat során hányra történt pályázat? Bizonyos kérdések nehezen értelmezhetők, de röviden elmondja azt a körülbelüli két számot, amit ma tudnak. Amikor elindult a tárnoki csatornázás, akkor a maximálisan tervezhető szám a körülbelül 1700 volt. Ezernégyszáz valamennyivel indult el az első ütemben azért, mert az akkori fejlesztési elképzelések szerint megkötött megállapodás volt a Meteor-terület fejlesztőjével arra, hogy a terület fejlesztése kapcsán meg kell építenie a saját szennyvízelvezetéséhez képest azt a falusi átemelőt, ami alapján, ha már megcsinálja, el kell látnia a Falut is vezetékes hálózattal, és rá kell kötni a lakosokat. Ez a megállapodás anno megtörtént, aztán őket is kiforgatta a válság a saját pénzügyi elképzeléseikből, és miután ők ezt nem voltak hajlandók megtenni, ezért megemelkedett akkor száz valamennyivel ezeknek a száma, azért fogalmaztam így a bevezetőben, a mai terveink alapján körülbelül 1700 az a szám, ami megvalósul majd bekötésként. A pontos számot azért nem lehet most megmondani, mert sok 28

ingatlan esetében vannak azok a viták, hogy hány ingatlantulajdonos, hány csatorna, összevonja, nem vonja össze, társas, nem társas. Körülbelül 1700 lehet a vége. Németh Ferenc köszöni, de nem tartja elég precíznek a választ. Az a rajz, amivel dolgoztak, minősíthetetlen rajz. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy kik? Németh Ferenc elmondja, hogy a csatornások. A műszaki rajzon úgy lehet aláírni valamit, hogy olvashatóan nyomtatott nagy betűkkel ott van elől a neve, aztán az aláírás, aztán ha van engedélyszáma, akkor mögé írja. Ezeken a rajzokon semmi ilyen nem volt, ami kint volt náluk. És egy csomó ház volt, ami fejjel lefelé állt, 16 ember ellenőrizte, jóváhagyta, lepecsételte. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy nem kötötték be a csatornát? Németh Ferenc: elmagyarázza, hogy rossz rajzokkal jöttek ki. Elmondta már ezt polgármester úr, nem akarja még egyszer taglalni, jártak emberek, akik lerajzolták, hogy hová kerül a bekötés. Elmondja, hogy ha nincs otthon, akkor a garázsában viszik be a csatornát, ez volt rajta. Szolnoki Gábor polgármester: Hogy a garázsban kell menni? Németh Ferenc: Igen. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy ki hagyta azt jóvá lakosként? Németh Ferenc: elmondja, hogy le volt bélyegezve, az utolsó bélyeg rajta volt… Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy amikor az utcában jöttek a csatornaépítők, akkor nem járták végig, hogy egyeztessék a rajzokat? Nem volt ilyen? Németh Ferenc: Nem. Elmondja, hogy odamentek, ha nincs otthon, elkezdtek ásni befelé a garázsbejáróba, ennyit erről. Ez volt a rajzon. A tárnoki csatornázáson 1547 bekötés van, a Tárnokhír 1600 bekötés van, a Tárnoki Víziközmű Társulat pedig 1720-as számot adott meg. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy úgy tűnik, hogy az a maximum, most ez körülbelül jó szám. Németh Ferenc: szerint jó lenne, ha valahol pontosan le lenne írva. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy majd akkor, ha minden csatorna bekötésre kerül, akkor lesz pontos, még csak tervek vannak. Németh Ferenc: kérdezi, hogy a tervező nem tudja megmondani, hogy hány beállás van? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ma egy olyan ingatlan esetében, ahol három tulajdonos van, egy beállás van, de három csatornabekötés lesz, és az háromszor szerepel a nyilvántartásban, jogilag az például így van. Ráadásul véleményem szerint, hogy ha érintenek 1700 ingatlant, lehet, hogy tévednek. Itt az előbb az a kérdés hangzott el, hogy hogy lehet az, hogy öt ház nem került bele anno a tervbe? Németh Ferenc: ahogy a terverő rábökött. Szolnoki Gábor polgármester: Rendben van. Megérti a problémát. 29

Németh Ferenc: elmondja, hogy ő elmondta nekik. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy mit mondtak? Németh Ferenc: elmondja, hogy ugyanazt, mint amikor kijöttek a reklamációra, hogy mit akar, van három út előtte, nem aszfalt út ez. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy nem kötötték be jó helyre a csatornát? Németh Ferenc: elmondja, hogy mivel kiment, jó helyre kötötték. Szolnoki Gábor polgármester: Akkor rendben. Németh Ferenc: hozzáteszi még, hogy azért jött el, hogy elmondja, hogy a Győri utcában az összes háznak a rajza mind rossz volt, úgy kellett külön alkudozni mindegyiken, minden lakóval meg kellett beszélni, hogy legyen otthon vasárnap, hogy jó helyre rakják be. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy náluk is így volt. Németh Ferenc: elmondja, hogy ő szólt mindenkinek. és azt mondták neki, hogy miért reklamál, mi köze hozzá, hogy a szomszédnál mi van. Aztán mikor megtalálta őket, hogy jöjjenek és csinálják meg, megkérte az urakat, hogy sötét este jöjjenek egy utcával föntről le, ott a töltésen végig. Szolnoki Gábor polgármester: javasolja, hogy lépjenek tovább. Következő kérdése: „Megjelent egy hír, hogy sikeresen pályázott az önkormányzat az EU Önerő Alapra. Ez mit jelent? Mire vonatkozik az önerős pályázat? Mekkora összegre pályáztak?” Válaszában elmondja, hogy Érddel, Diósddal közösen pályázott Tárnok a Társuláson keresztül a csatornázás önkormányzat által biztosított önerejére. A jelenleg ismert szám 74.957.000 Ft., ennyit ítéltek meg. Az önerő pályázatot úgy kell elképzelni, hogy egy adott keretre lehetett benyújtani a pályázatot, és folyamatosan bírálják felül, hogy megfelelő-e a számlázás és a kivitelezés, és a keret szerint. Úgy fogalmazott a bevezetőben, hogy a mai becslések alapján több százmillió forint lehet a vége, amit megítélnek, ehhez azonban le kell zárulnia a projektnek, tehát az Uniónak is áment kell mondani a támogatási intenzitásra, akkor derül ki, hogy ahhoz képest mennyit kell az önkormányzatoknak hozzátenni. Nem tud most pontos adatot mondani, csak azt, ami már megvan. Németh Ferenc: elmondja, hogy a Tárnokhír 2013. decemberi számában jelent meg ez, és van egy mondat, amivel nem ért egyet: „A tervezés és kivitelezés folyamatosságát tartja szem előtt a településfejlesztésben az Otthon Tárnokon Választási Szövetség Egyesület.” Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy ez csatornázás-e? Németh Ferenc elmondja, hogy ez ugyanarról a pályázatról szól, ez a Tárnokhír 2013. decemberi száma. Ő személy szerint nehezményezi, hogy az úgynevezett faluközpont tervezése már másodszor történt meg. Ő ezt a két tervezést úgy ítéli meg magánemberként, hogy ez eddig kidobott pénz, mert még nem tudni, hogy fog történni az élet. Valahol burkolt reklámnak érzi. Elnézést kér, ha valakit ezzel megbántott. Szolnoki Gábor polgármester: Nem, Isten ments! Ők vállalják ezt a nevet, így indultak, nem is tagadják. Németh Ferenc: folytatja, hogy átadták a csatornát Diósdon. 30

Szolnoki Gábor polgármester: Ez tény. Németh Ferenc kérdezi, hogy olvassa-e a kérdést? Szolnoki Gábor polgármester kéri, hogy olvassa, mert nem tudta értelmezni, bár nagyon sokáig próbálta, de nem ment. Németh Ferenc kérdése: A projektben mintegy 500 km csatorna lefektetése történt meg, miközben 360 km utat bontottak fel. Összességében 32 milliárd forintos európai uniós támogatással megvalósult a program. A kérdésnek az volt a lényege, hogy mennyibe került? Az újságcikk a Tárnokhírben jelent meg 2014.03.08-án. Lejjebb egy másik nyilatkozatban az szerepel, hogy „31 milliárdból megvalósult a fejlesztés”. Később pedig „Tények és számok a fejlesztésről: a beruházás értéke 32 milliárd”. Itt egymilliárd forint egyik nyilatkozó szerint ennyi, a másik nyilatkozó szerint annyi. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy a nyilatkozókkal van-e probléma? Németh Ferenc elmondja, hogy nem, hanem az újság miért ír le ilyet? Szolnoki Gábor polgármester: Mert ezt nyilatkozzák. Egyébként azért nem értette a kérdést, mert nem is érti, hogy lehet Diósdon 500 km csatornát építeni? Németh Ferenc: Ez benne van az újságban. Szolnoki Gábor polgármester: Hol? Németh Ferenc: Tárnokhír, 2014.03.08. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy nem véletlenül a miniszter asszony vagy Spéth Géza azon nyilatkozatát idézték, hogy megépült Diósdon a csatorna, és a térségben összesen mennyi csatorna épült. Németh Ferenc: de azt, igen. Németh Lászlóné volt az egyik nyilatkozó, aztán a polgármester volt a másik nyilatkozó. 500 km csatornát fektettek le, ehhez 360 km utat bontottak fel. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy mit csináljon ezzel? Elmondja, hogy tényleg így van. Németh Ferenc: szerint ez hülyeség. Szolnoki Gábor polgármester: meg kell írni a miniszter asszonynak… Németh Ferenc: Nem ő, hanem a diósdi polgármester volt. Szolnoki Gábor polgármester: Majdnem azt mondta, hogy neki írják meg, de nem akar tiszteletlen lenni. Különböző emberek, különböző időben nyilatkoztak… Németh Ferenc elmondja, hogy egyszerre nyilatkoztak. Ott volt polgármester úr és alpolgármester úr is. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy ő is nyilatkozott-e? Reméli, hogy nem. Németh Ferenc azt a részt már nem olvasta. Szolnoki Gábor polgármester már tudja, ez a diósdi projektzárón volt. 31

Halmos Ágnes hozzáteszi, hogy ez sajtóközlemény volt, amit a diósdiak adtak ki. Németh Ferenc szerint az a gond csak, hogy egymilliárd forint vagy itt van, vagy ott van, vagy amott van. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy mi van, ha az egyik felfelé kerekít, a másik lefelé kerekít? Németh Ferenc: Jó, de 360 km meg 500 km között azért különbség van. Szolnoki Gábor polgármester idézi, hogy „500 km csatorna építése történt meg, miközben 360 km utat bontottak fel.” Kérdezi, hogy mindenhol az utat bontották fel a csatornához? Németh Ferenc kérdezi, hogy akkor hogy rakja le a csatornát? Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy valahol az árokba fektették le. Lehet, hogy az egyik a beállásokkal együtti szám, a másik meg a vonalas szám. Németh Ferenc elnézést kér, de elmondja, hogy ő műszaki ember, ő mikronban szokott dolgozni… Szolnoki Gábor polgármester: Hála Istennek! Véleménye szerint elég nehéz lehet úgy csatornát építeni, de megértette, elnézést kér. Németh Ferenc következő kérdése: Bitó Sándorné panaszkodott személyesen a polgármester úrnál, amire az alábbiakat írta. „Hamis panaszokkal elmentek Brüsszelbe, a magyar bíróságra és mindenhová, ahová csak lehetett.” Szeretné megtudni, hogy ki volt az a nagyon ügyes ember, aki elment Brüsszelig panaszkodni? Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy nem fogja megtudni. Németh Ferenc folytatja: el tudott menni. Szolnoki Gábor polgármester: Igen. Brüsszelig bárki eljuthat, simán eljuthat. Nincs messze Brüsszel. Vannak szervezetek, akik ezzel foglalkoznak. Különböző híreket felkapnak, és csinálnak belőle valamit. Németh Ferenc: Tehát itt egy akárki… Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy hol az az itt? És ki az az akárki? Németh Ferenc elmondja, hogy Tárnokon. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy úgy van leírva, hogy itt egy akárki elment? Németh Ferenc folytatja, hogy Tárnokon. Az van leírva, kedves Polgármester úr, ön írta. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy mit írt? Kéri, hogy szó szerint beszéljenek. Németh Ferenc: Jó, idézi szó szerint. „Hamis panaszokkal elmentek Brüsszelbe, a magyar bíróságra és mindenhová, ahova csak lehetett.” Ez van leírva. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy a tárnoki szót idézte az előbb, az hol van? 32

Németh Ferenc: elmondja, hogy a Civilek a Közéletért Fórumon megjelent… Szolnoki Gábor polgármester felhívja a figyelmet, hogy Németh Ferenc tőle idézett, és hozzátett egy-két szót. Németh Ferenc kérdezi, hogy ő? Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy Németh Ferenc úgy nyilatkozott, hogy ő azt mondta, hogy tárnoki ember ment el. Németh Ferenc: Igen? Szolnoki Gábor polgármester elmagyarázza, hogy erre mondta azt, hogy nem fogja megtudni, mert nem tartozik ide. Sok ember szaladgál sokfelé. Németh Ferenc: megköszöni a tájékoztatást, azért megpróbálja megtudni. Ha nem hadi titok. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy abszolút nem hadi titok. Ha megadható információ, megkaphatja bárki. Németh Ferenc: következő kérdése, hogy mikor került aláírásra az állam által az adósság átvállalása? Ehhez képest a Tárnokhír ezt mikor közölte? Szolnoki Gábor polgármester: szerint ez egy nagyon jó kérdés. Köszöni a kérdést, de nem tudja megmondani a választ. Azt meg tudja mondani, hogy mikor írták alá, de hogy mikor közölték, azt nem tudja, de meg fogja nézni egy Tárnokhírben. Valamikor közölték. Valamelyikben benne van. Az első ütem 2013. június 2., a második ütem 2014. február. Az például nem került még aláírásra csak elektronikus úton, illetve a miniszterelnök úr adott egy igazolást arról, hogy jóvá van írva. Elmondja, hogy az első ütemben volt az, amikor háromoldalú megállapodást kötöttek, az állam, a bank és az önkormányzat megállapodott, hogy a banknál lévő kötvényállomány egy részét az állam közreműködésével az önkormányzattól elveszi. Ez volt az első, a 65%-os adósságkonszolidáció. Illetve volt a három hónapos halasztás, tavaly is elhangzott ez a kérdés, és tavaly is megválaszolta, semmi pénzükbe nem került ez a halasztás. Elfogadta a bank, hogy halasztani szeretnék a törlesztést. Németh Ferenc: elmondja, hogy ezt a választ, akkor mondta, hogy elfogadja, mint választ, de maradjanak annyiban, hogy nem. Megkérdezte már egy közmeghallgatáson, hogy az Érdi Vízmű miért vásárolt Citroen C1-es gépjárműveket, akkor azt a választ kapta polgármester úrtól, hogy nem tudja, de megkérdezi. Szolnoki Gábor polgármester: válaszában elmondja, hogy meg is kérdezte. A válaszának volt akkor egy első része, ami arra vonatkozott, hogy nincs köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy egy kft. milyen autót vásárol, de kíváncsivá tette a kérdés, megkérdezte. Németh Ferenc: elmondja, hogy benne vannak abban a kft.-ben… Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy semmi közük nincsen a menedzsment döntéseihez. Most is benne van az önkormányzat tulajdonosként, és bizonyos adatokhoz hozzájuthat. Az akkori adatok alapján a leghatékonyabban és legköltségkímélőbben azzal a céggel tudtak megállapodni, aki azokat az autókat forgalmazta. Lehet, hogy a francia érdekeltség is közrejátszott egyébként, de nem tudja megmondani. Vagy lehet, hogy csak szimpatikus nekik a Citroen. Nem tudja, megmondani. Nincs jogi ráhatásuk arra, hogy mit vásárolnak. 33

Németh Ferenc elmondja, hogy mi a problémája ezzel. A C1-es kocsiból kettő darabot vettek. Az egyiket egy hölgy használja. Átalakították a C1-et teherautónak, hogy az áfát vissza lehessen igényelni. Miután a C1 a világon sehol nincsen ebbe a kategóriába besorolva, Európában meg különösen nem, tehát ez egy sima, mezei áfa-visszaigénylés volt, nem szeretne semmit mondani rá. Ez törvénytelen. Szolnoki Gábor polgármester szerint be kell jelenteni, ha törvénytelen. Állampolgári kötelesség, hogy ne hagyja. Azt viszont nem szabad. Németh Ferenc elmondja, hogy még nincs vége a történetnek, és innen kezdődik a magánemberkénti felháborodása. Ez a hölgy a két gyerekét viszi… Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy hová? Németh Ferenc: Óvodába. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy onnan hova megy? dr. Simon Mária: kérdezi, hogy közérdekű kérdésként a testületnek mi köze ehhez? Németh Ferenc szerint hogy ha benne vannak ebben a cégben, akkor egy pici közük, egy pici rálátásuk, egy pici emberségük legyen. A két óvodás gyerek hátitáskával a hátán áll az anyósülésnél, mert ugye teherautónak van leminősítve, tehát hátulra nem tud beszállni a gyerek. Szolnoki Gábor polgármester szerint ezt azonnal be kell jelenteni, ha ilyet látott. Németh Ferenc kérdezi, hogy kinek jelentse be? Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy az ÉTV Kft.-nek. dr. Simon Mária: elmondja, hogy az ügyvezetőnek. Szolnoki Gábor polgármester szeretne értesülni arról, hogy milyen választ kapott. Németh Ferenc szólni fog majd. Szolnoki Gábor polgármester megköszöni. Folytatja a következő kérdés a vízórákkal kapcsolatos: „A vízórákat folyamatosan kicserélik olyan helyen, ahol állandóan magas a talajvíz még télen is, és műanyagházas, török gyártmányú órákra cserélték az előző rézházas vízórákat. Miért?” Nem tudja megmondani a választ, hogy az ÉTV miért török műanyag… Németh Ferenc elmondja, hogy két dolog történhet: vagy előtte, vagy mögötte az első komoly fagynál el fog törni az a műanyag ház, ezt már Szegeden ugyanígy eljátszották. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy kik? Németh Ferenc elmondja, hogy Szegeden ugyanezeket a török akármiket építették be az előző ősszel, és eltörtek sorba. Szolnoki Gábor polgármester szerint ezt a szolgáltatónak saját költségén javítania kell. Németh Ferenc elmagyarázza, hogy ha az óra után törik el, a belépő részen, onnantól a lakos fizeti. 34

Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy tehát rátesznek valami olyat, ami minden háztartásban az óra után eltörik? Németh Ferenc elmondja, hogy ha az óra előtt törik el, akkor csak árvíz lesz, meg csőtörés van, meg feltúrják az utcákat. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy az óra törik-e el? dr. Simon Mária szerint a cső nem törik el. Németh Ferenc elmondja, hogy műanyag házban van benne, aminek 1,2 mm-es a felső része. Szolnoki Gábor polgármester nem tud ehhez hozzászólni, de meg fogja kérdezni, hogy miért műanyag. Egyébként ebben a kérdésben is, mivel nem képviselő-testületi ügy, nyugodtan az ÉTV-hez lehet fordulni. Megígéri, mint ahogy az előző ügyben is, hogy ha ilyen odafordulás van, szeretne tudni róla. Köszöni a hozzászólást. Pici türelmet szeretne kérni mindannyiuk részére, mert az elején így indultak el, tartsanak ki a végéig, mert még van sok kérdés. Németh Ferenc a csatornaépítéssel kapcsolatban egyszer ugyan már elmondta, de a csapvíz… Szolnoki Gábor polgármester ismerteti a kérdést: a csatornaépítés mellékhatásaként a csapvíz rendszeresen szennyezett. Bocsánatot kér, de ez akkor azt jelentené, hogy fekália van benne, ugye? Németh Ferenc: Nem. Szolnoki Gábor polgármester: Akkor jó, már megijedt. Németh Ferenc elmondja, hogy mechanikusan szennyezett. Szolnoki Gábor polgármester elmagyarázza, hogy az nem lehet a csatornaépítéstől. Tárnoki lakos: elmondja, hogy semmi köze a csatornához. Évek óta az Arany János utcában rajzolni lehet a kádban, számtalanszor kihívták az ÉTV-t, ez a csatornaépítés előtti probléma. Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy ez más terület. Kérdezi, hogy milyen a vezeték hálózat ott? Azért kérdezi, mert most méretik fel az ÉTV-vel, hogy hol van még olyan régi eternit vezeték, ami gyakorlatilag ma már semmire se jó. Nem-e véletlenül a régi vezeték miatt van. Tárnoki lakos: elmondja, hogy a vízmű nem nyilatkozott erről, pedig négyszer-ötször kint voltak. Ez különösen nyáron, locsolási szezonban fordul elő, télen nem. Este beindul a locsolás, már rajzolni lehet a kád alján. Szolnoki Gábor polgármester: szerint az mondjuk lehetséges, hogy ha nagyobb mennyiségű víz áramlik át a régi vezetéken, de nem vagyok vízügyi szakember. Ha viszont ott van, akkor ő inkább a folyamatos vízóracserékre tippelne, mert nem tudja elképzelni, és nagyon nagy tragédia lenne, és egy egyszerű vízvizsgálattal be lehet bizonyítani, hogy csatornához köthető szennyeződés ivóvízhálózatba nem mehet bele. Németh Ferenc: megjegyzi, hogy mechanikus szennyeződésről beszélt.

35

Simon János: hozzáteszi, hogy a vízhálózat egy zárt rendszer, a csatorna meg nyitott. Az egyik túlnyomásos, a másik gravitációs. Németh Ferenc: elmondja, hogy ő konkrétan homokról beszél. Az a problémája, hogy amikor csőtörések vannak, meg vízóracsere van, utána ki kellene nyitni a tűzcsapot, hogy ott kirántsa a mocskot. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy ez nem történik meg? Németh Ferenc: elmondja, hogy ez nem történik meg. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy biztos ez? Németh Ferenc: szerint ez egészen biztos. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ha kötelesek megcsinálni, akkor meg kell csinálniuk. Németh Ferenc: elmondja azt a történetet, hogy amikor átvették a Győri utcát 10 órakor, 12 órakor áthelyezték a tűzcsapot a másik oldalra, erről már beszéltek. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy miért nem kéne kinyitni a tűzcsapot, ráadásul az önkormányzat fizeti a vízszámlát. Miért ne nyitnák ki, ha kötelesek, nem az ő költségük, mi magyarázná meg, hogy nem az ő költségük, és tudják jól, hogy erre megindul a lakosok panaszáradata az ÉTV-hez, mert egyébként ő a szolgáltató. Németh Ferenc: elmondja, hogy megint elmegy hozzájuk panaszra, egyszer már volt az ügyintézőnél, aki két és fél óra múlva volt hajlandó szóba állni vele. Elég gyors volt. Szolnoki Gábor polgármester: nem tudja megmondani, hogy ez miért volt. Németh Ferenc: hozzáteszi, hogy ott ült két és fél órán keresztül. Köszöni a válaszokat. Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy a következő kérdező Gál János 10. sorszámmal. Részéről a következő témák kerültek meghatározásra: „Öreghegy közbiztonsága, kamerarendszer kiépítése, úthálózat, miért van megkülönböztetés az Öreghegyen élők és a falusiak között”. Darabonként igyekszik válaszolni. Gál János: az Öreghegy közbiztonságával kapcsolatban visszautalna a 4. sorszámú kérdezőre, mert úgy érzi, hogy egy kicsit csúsztatás volt, amikor a rendőrséget próbálják számon kérni, hogy mit teljesítettek. Azt mondják, hogy erre nincsen rálátásuk a rendőröknek meg… Nem tudja, hogy lehet ezt kimutatni, hogy mi eredménye van ennek az egésznek. Az, hogy az önkormányzat pénzt fektetett oda, az, hogy mi az, ami teljesült, és mi az, amit még kéne tenni. Ezért gondolt a kamera-rendszer kiépítésére. Szolnoki Gábor polgármester: így már érti. A rendőrség egy évben egyszer kell, hogy beszámolót tartson, így írja elő a törvény. Ezt megteszi, bizottsági meghallgatás van, testületi meghallgatás van. Le vannak bontva az ügyek bűncselekményfajtákra, ha jól tudja, tehát hogy ennyi lopás, ennyi betörés, gépjárműfeltörés történt, de területi bontásban nem kötelesek megadni. Megkérdezhetik, ha arra az adatra van szükség, hogy az Öreghegyen mennyi betörés történt. Számon kérni nem tudják őket ebben a kérdésben, de a számot meg lehet szerezni. A kamerarendszerrel kapcsolatban az felvetődött már többször, hogy most ez a rendszer kiépült, és még jelzi, mert ez állandó kérdést vet föl, hogy még mindig tesztüzemben működik. Ezek után, hogy hogy történik ennek a fejlesztése, az már egy településfejlesztési kérdés. Egyébként 36

pont a mai napon egyeztettek jegyző asszonnyal és dr. Mihályi Ferenccel a Pest megyei rendőrkapitánnyal azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehetne még hatékonyabbá tenni, mi a rendőrség hozzáállása a működtetéséhez, hogy lehetne integrálni a rendszert, hogy lehetne hatékonyabbá tenni, és milyen módon, milyen törvények alapján lehetne például azt elindítani, azon kívül, hogy ez önkormányzati költségvetési kérdés, hogy például van most már 8, akkor legyen 9, 10, 11, 12. Ez egy szakmai kérdés. Az Öreghegyen például jó lenne, ha a kamerák tovább mennének fölfelé szépen a hegyen. Gál János: elmondja, hogy az Öreghegyen egy sincsen. Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy a kereszteződésben van az utolsó kamera. A település sok részén… Gál János: jelzi, hogy ha most meg lett csinálva – nagyon jó ötletként – az út Érd felé, az nyilvánvaló, azt mindenki tudja, hogy az Öreghegy egy gócpontja bűnügyileg az egész településnek, és oda mindenképpen kellene az útkereszteződésbe tenni valamit, mert onnan jönnek ezek a bűnöző bandák. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy két nagyon komoly probléma van a heggyel kapcsolatban, és a lakosoktól mindig két probléma jön, amit így szoktak megfogalmazni, hogy lezárni a hegyet, megnyitni a hegyet. Azt sajnos ma már nem lehet elképzelni, hogy a 21. században egy terület, ami egyébként nagyon sok egyéb tehertől szenved, hermetikusan elzárva legyen. Gál János: nem ezt mondta. Szolnoki Gábor polgármester: csak tájékoztatni akarja, hogy mivel szembesülnek nap, mint nap. A másik rész pedig azt mondja, hogy az jelenti a fejlődést - ami egyébként hoz magával ilyen káros mellékhatásokat - hogy minél jobban megközelíthető, minél jobb közlekedése legyen, mert akkor indulhat el a területnek valamilyen szintű fejlesztése, sőt nem is lehet addig közműfejlesztésben gondolkodni, míg minden egyes adott út és utca – nagyon nagy feladat előtt áll az az egész rész – helyrajzi szám szerint kijelölésre nem kerül, és nem lehet meghatározni, hogy hol lehet közműveket fejleszteni. Nagyon nagy munka. Az most tisztába került a Szőlőhegyi útnak a folytatása, most az Újhegyi út térképészeti felmérése történik. Az első jelzések fájdalmasak. Gál János: kérdezi, hogy miért? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy nem ott van semmi, ahol lennie kellene. És hogy hol van, az egy érdekes kérdés. Na, most ez ma már azért probléma, mert nem lehet például önkormányzati pénzt fordítani magánterület útépítésére. Vagy például pályázaton nem lehet utat építeni csak akkor, ha az helyrajzi szám szerint centire ki van jelölve. A legnagyobb tortúra előtt állnak még például Érd, Tárnok és Diósd viszonylatában, amikor jönnek az európai uniós ellenőrök, és bizony láttak már – képletesen - sublerrel utcán csatorna helyreállítás aszfaltszélességet mérni. Azért fontos, hogy ki kell jelölni. Gál János: elmondja, hogy ők a hatóság, ők tudják, hogy mik azok a szabályok, amiket be kell tartani. Szolnoki Gábor polgármester: csak azért mondta el, hogy tudják, hogy elindult ennek a felmérése, és tudjanak majd tovább haladni. Gál János: kérdezi, hogy ténylegesen mi az, amit bevállal az önkormányzat, hogy tényleg valami változzon azon a részen, dátumokra szeretne rákérdezni. 37

Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy neki bárki megmondja, hogy most például az Újhegyi út felmérése kapcsán hány olyan ügyet fognak találni, ami jog problémát okoz, és mikor tudnak megállapodni abban, na, akkor fog elkezdődni az útépítés. Gál János: szerint egy külön fórumot kellene betervezni, hogy az ottani lakókat informálják. Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy ehhez előtte fel kell méretni, mert a lakó önmaga nem fog egy utcát felméretni, ez most indul. Gál János: örül, hogy ez most elindul. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a Szőlőhegyi út könnyebb volt, mert végig önkormányzati terület volt, megfelelő szélességű volt. Gál János: szerint ez rendben van, de van az a másik, a Zalagyöngye út, ami sokkal rosszabb állapotban van, van itt egy hölgy, aki ott lakik. Szolnoki Gábor polgármester: tudja, szépen lassan mennek fölfelé. Az első lépés az volt, ha a hegyről beszélnek, van is ezzel kapcsolatban kérdés, majd akkor megválaszolja. Elindult a hegy rendezési terve, el is készült, és lakóközösségek a rendezési terv alapján összeállhatnak, és az adott területrészt, az is úgy lett kitalálva… Gál János: szerint ez fikció. Szolnoki Gábor polgármester: Nem. Miért? Gál János: elmondja, hogy a tervező asztal mellől eldöntik egyesek, hogy keresztbe vágják az összes területet úgy, hogy utat csinálnak olyan helyre, ahol effektív házak vannak. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy az elvi szabályozás azt jelenti, hogy mik a lehetőségek. De ott vannak most már olyan településtömb részek, ezért indult meg például, sikeresen lehetett betenni a legalsó részt a csatornázási programba. Sikeresen lehetett a másik oldalt is belterületbe vonatni. Följebb is lehet haladni. Vannak olyan utcák, ahol nincsen olyan rendetlenség, csak a lakóközösségnek kell összeállni ugyanúgy, ahogy a belterületen. Gál János: kérdezi, hogy mi a módja – visszautalva a beszámolójára – hogy meg kellene szüntetni ott a szegregációt, akkor valami pénzt kellene oda költeni, hogy az infrastruktúra meglegyen. Akkor talán ki fognak szivárogni azok az elemek, akik ott keresetlenek. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ez úgy működik mindenhol a világon és a belterületen is, hogy minden lakos beszáll egy költséggel mondjuk a csatornázásba, vagy a gázközműbe, a villanyba, és az önkormányzat mellé áll, és segíti. Gál János: szerint ez így nem működik. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy most is így működik. A belterületen is a vízhálózat kiépítése a lakók saját költségén történt meg, 1972-ben. Gál János: elmondja, hogy nem lakik ott. De azért van itt, mert az az optimista látása, hogy érdemes valamiért kiállni, mert azok, akiket képvisel, azt mondták, hogy semmi értelme ide jönni, mert a polgármester az csak ígérget, és semmit nem tart be, és meg akarja nézni, hogy ez nem így van. 38

Szolnoki Gábor polgármester: megköszöni. Folytatja, hogy azzal van a legnagyobb probléma, és ezt különösen választások idején szeretik az emberek kihasználni - hogy azt mondják, hogy a hegyet fejleszteni kell, és elfelejtik azt, hogy minden belterületi fejlesztésbe beszálltak a lakók. A vizet maguk vitték be, a telefont maguk vezették be, a gázt társulaton keresztül maguk fejlesztették. Sőt, ami most a legnagyobb öröm, vagy vita, a teljes belterületi csatornázás. Bármikor, hogy ha a lakók egy társulatot össze tudnak állítani, ebben partner az önkormányzat, melléjük tud állni. Gál János: szerint azt kellene megbeszélni, mi az, amit most tudnak vállalni, az utakat megcsinálni, és utána lehetne tovább lépni. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy elindult az útfejlesztés, a Szőlőhegyi út most elkészült egy olyan állapotra, ami hosszú éveken keresztül biztosítja a jó közlekedést. Az Újhegyi út, ami szintén főközlekedési út, visz föl a hegytetőre, annak most történik a kimérése, hogy ott is el tudják kezdeni. Más utca egyébként egyelőre most ebben az ütemben nem szerepel. De bármelyik utca bekerülhet. A tavalyi évben volt egyébként pontosan a hegyen egy olyan lakóközösség, akik azt mondták, hogy szeretnék az utcájukat megcsinálni. Erre azt mondták, hogy fogjanak össze, megalakították a kis társulásukat, nem jogi személyként. Beszálltak az egyik részébe, az önkormányzat hozzátette a másikat, és megcsinálták az utat. Ez így történt. Ebben partner az önkormányzat, csak nem lehet rákényszeríteni az emberekre. Gál János: szeretne visszautalni a beszélgetésükre, amikor azt mondta, hogy akár aláírásgyűjtéseket lehetne csinálni, hogy az ott lakók is beszálljanak ebbe anyagilag. Persze tudja, hogy a pénzen múlik minden. Szolnoki Gábor polgármester: szerint a szervezésen és a pénzen. Gál János: kéri, hogy határozza meg a módját annak, hogy ha valamiben… Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy van egy konkrét kérdés. Íme, itt van a Kertbarátok útjának innen és innen tartó szakasza, és ezen a területen szeretnének vezetni vizet, mert nincsen. Rendben van, akkor csináljanak egy társulatot, terveztessék meg, az önkormányzat segít, induljon el a vízvezeték építése. Van egyébként pont a vízvezeték építéssel kapcsolatban két olyan helyszín, ahol már tervezés folyik. Vagy gázt szeretnének bevezetni. Nehéz összefogni, mert a lakókat mondjuk, nem lehet, ki kéne méretni az utcát. Költségvetési kérdés, a testületnek kell dönteni róla, de szerinte támogatható, csak konkrét, határozott kérés legyen, abban tudnak lépni. Gál János: Rendben van. Az a kérése, hogy polgármester úr… Szolnoki Gábor polgármester: javasolja, hogy találkozzanak, nézzék meg, mi a probléma, és lesz ember, aki ezzel foglalkozik. Gál János: köszöni. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy 11. sorszámmal Vida János tett fel két témát. Az egyik a csatornázás utáni helyreállítási munkálatok, a másik a lomtalanítás. Vida János: elmondja, hogy három téma a csatornázás és a garancia külön van, csak valaki egybe írta. Szolnoki Gábor polgármester: elismétli a kérdést: csatornázás, és az az utáni helyreállítási munkálatok. 39

Vida János: elmondja, hogy örömére szolgál, hogy elhangzott egy kijelentés polgármester úrtól, hogy a garanciális munkálatokat mindig mindenkinek el kell végezni. Kérdezi, hogy a Jókai utcában 3 évvel ezelőtt nagyobb részt az ő pénzükből, kisebb részt az önkormányzat pénzéből, de az önkormányzat műszaki vezetésével megvalósult utca felújítás megtörtént garanciális bejárása alapján miért nem végezte el mind a mai napig a kivitelező a garanciális javításokat annak ellenére, hogy most fogja tizenkettedszer személyesen megígérni neki, hogy eljár az ügyben. Ez volt az első kérdés, erre szeretne majd konkrét választ kapni. Illetőleg nem is kér választ, hanem gépet kér oda. Szolnoki Gábor polgármester: szerint már ne küldjenek oda munkagépet. Vida János: nem ért egyet. Küldjenek oda gépet, mert a 30 cm-s gödrökbe még mindig ki kell fizetni az önkormányzatnak, ha valakinek kitörik a kereke. Szerinte küldjenek oda gépet. Nem az ő költségük, hanem a kivitelező költsége, mert egy garanciális javítás költsége nem az önkormányzat költsége, már egyszer kifizették az árát, de a garanciális munkákat nem végezte el a Tárnoki Kőtörő. Ez volt a garancia témakör. A másik a csatorna. Megmondja őszintén, hogy kissé tudathasadásos állapotnak tartja, hogy miközben a csatornázás ideje alatt állandó és parázs vita folyt az éppen aktuális csatorna közvetítő meg a lakosság között, ugyanakkor Polgármester úr heroikus küzdelemként jellemezte a kormányzatnak a ténykedését a csatornázásban. Szerinte az volna a korrekt, ha megmondanák, hogy túl sokat nem tudtak tenni az ügyben, mert volt egy kivitelező cég, volt egy projektlebonyolító cég, és aztán éppen, hogy ha kedve volt, akkor meghallgatta az önkormányzatot, ha nem volt kedve, akkor nem hallgatta meg. Ennek a levét isszák az önkormányzattal együtt, mert Polgármester úr se tud sokkal többet tenni. Csak jó volna ezt korrekt módon kijelenteni, és nem hülyíteni 1200 családot. Szerinte így volna korrekt. Mert egyébként a kutya nem várja ezt egy önkormányzattól, hogy európai uniós projektben, mondjuk, egy mélyépítésben, egy szennyvíztisztítóban, satöbbiben szakember legyen, és szakmailag ugyanúgy megállja a helyét, mint egy erre hivatott cég, akit meg is bízott a csatornatársulás azzal, hogy ezt a beruházást lebonyolítsa. Az ő felelősségük. Ugyanezt tudná mondani a vasútra. A vasútnál még mindig nincsenek – egyébként átadták már lassan két éve a vasutat – de még mindig nem üzemel a jó része, maradjunk annyiban. De a vasúttal kapcsolatos garanciális tevékenységet se látja, mert jó néhány utca nem lett kijavítva. Egyébként ezt megint a polgármesteren fogják elverni, mert a lakosság kihez forduljon? Mondják meg! Könnyű azt mondani, hogy menjenek a csatornához, menjenek a vasúthoz. Nem! Amikor valakit megválasztanak, azért választják meg, hogy képviseljék az érdekeiket. El kell menni és képviselni az érdekeiket. És mindenkinek jogos bármilyen felvetése. Véleménye szerint az megint egy tudathasadásos állapot, hogy ha valaki bármilyen akár megkérdőjelezhető vagy éppen nem megkérdőjelezhető stílusban adathalmazt kér, egy számsort kér, vagy magyarázatot kér az önkormányzat által kiadott ötféle számsor közötti antagonisztikus ellentétre, akkor az a válasz rá, hogy beperelik becsületsértésért. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy nincs becsületsértés. Vida János: Jó, bocsánat, akkor miért jár perre? Csak a garanciával kapcsolatban azt szeretné, hogy a vasútnál, a csatornánál, satöbbi el kellene hatékonyan járni. Itt van a Tibi, elmondja, ő szakember, nem a hülyeségről beszél két éve. Az a Benta-patak úgy nem jó. A két cintányér közt a levegőt játssza az önkormányzat? Az nem fog menni. Valakinek oda kell menni valamilyen hatósághoz, vagy valahova, vagy a vízügyi hatósághoz. Ez volt a másik kérdés. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy válaszolhat-e? Vida János: még egy dolgot szeretne, és utána kéri a választ. Nem tudja, ki találta ki ezt a lomtalanítást. Ment egy 100méteres kört, aztán egy 200méteres kört is, mire talált 5 vagy 6 családot, aki képes arra, hogy a kijelölt hulladéklerakóba elszállítsa a lomot. Kérdezi, hogy mi 40

lesz a többivel? Mert azért akárhogy nézik, van egy bizonyos felelősség is, meg kötelezettség is. Az évi egyszeri lomtalanítás az mindig, mindenhol benne van. Nem csak a szokás, hanem meg kell nézni a vonatkozó törvényeket, ennek alapján jogosan elvárja azt a lakosság, hogy legyen lomtalanítás. Elnézést kér, tudja, hogy a pénz beszél, de ne legyen már elsősorban anyagi kérdés. Mert, ha nem tudják megoldani, akkor utána anyagi kérdés lesz, mert tele lesz, nagyon jól tudja Polgármester úr, tele lesz az összes környékbeli… Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy hogyan lesz tele, ha nem tudják kivinni a bútort? Vida János: szerint oda ki fogják vinni. Szolnoki Gábor polgármester: köszöni szépen. Vida János: elmondja, hogy el fog jönni a szegregáció, hogy majd ő elviszi a lakostól, és a sarokig fogja elvinni, és ott fogja eldobálni. Az a véleménye, hogy egyrészt a közzétételnek az elemi feltételei nincsenek meg. Bocsánat, de ezt szeretné megkérdezni mind a tízezer lakostól Tárnokon, hogy ki jár a netre? Legalább egy A/4-es papírt be lehetett volna dobni a postaládába. Szolnoki Gábor polgármester: a lomtalanítással kapcsolatban elmondja, hogy a nagyon jó törvényeknek próbálnak megfelelni. Amikor megrendelték a lomtalanítást attól a cégtől, akit a katasztrófavédelem kijelölt, azt mondták, hogy a jogszabály értelmében nem kötelesek ellátni. Ez volt az első döbbenet. És be is bizonyították, mivel egy éves szolgáltatáshoz köti a törvény értelmezője a lomtalanítást, ők pedig 9 hónapra kaptak kijelölést. Elkezdtek alkudni, nagyon szívesen eljöttek volna, 5 millió körüli ajánlat volt az első. Közben megtörtént már a következő közbeszerzés kiírása a következő szolgáltató részére, mivel szeptembertől újnak kell jönnie, és az a döntés született, hogy a szigetes megoldás lesz az első lépés, és amennyiben az új szolgáltató megjön, de még nem tudja megmondani, hogy ki által, nem tudja megmondani, hogy honnan, nem tudja megmondani, milyen felhatalmazással, jön a következő lomtalanítás. Ha jön, mindenképpen meg kell szervezni, és ez valóban jelent most ilyen szempontból gondot, hogy ha nem tudják az emberek elvinni. Bár az eddigi lomtalanítási tapasztalatok azt mutatták, hogy a lomoknak a döntő többsége ma már semmi újrahasznosítható anyagot nem tartalmaz, fa, műanyag, fém, papír nem nagyon kerül bele, mert általában szelektíven gyűjtik az emberek. Általában a szemét jelentett a legtöbbet, meg kell oldani ezt a problémát, és ezt megpróbálják megoldani. A vasúttal kapcsolatban elmondja, hogy minden olyan útszakasz felújításra kerül, ahol a vasút kárt okozott. Van, amelyik már felújításra került, és van, ahol még most is három jogászcsapat bevonásával megy a vita, mert szeretnének kibújni a kötelezettségük alól, de meg fognak állapodni. A vége pedig az lesz, hogy ha van olyan útszakasz, ami bizonyíthatóan nem az ő munkájuk alatt sérült meg, és mégis balesetveszélyes helyzetet jelent, azt meg fogják javítani. Nem tudja, mennyire érzékelték a tárnoki emberek, hogy a csatornázáson kívül az elmúlt hónapokban több, mint 50 millió forint értékű aszfaltjavítási munkák zajlottak a település különböző pontján, a Határ úttól kezdve a ligeti részen, és a faluban folyamatosan haladnak ezek a munkák. Reméli, hogy egyszer a végére érnek, de lehet, hogy lesz, amiben vitatkozni fognak. A következő kérdező Bánki László 12. sorszámmal. Bánki László: a kérdésekkel kapcsolatban előrebocsátja, hogy a kérdéssor a Civilek Fórumának kérdéseit tartalmazza. Nem feltétlenül ő fog mindegyikre választ adni, illetve visszakérdezni. dr. Simon Mária: tájékoztatja, hogy a képviselőnek van ehhez joga. Bánki László: válasza, hogy nem baj, akkor is így fogják csinálni. Szolnoki Gábor polgármester: Az jó. 41

Bánki László: elmondja, hogy az 1. kérdés kiesett, erről már szó volt. A 8. kérdésnél már szó volt az öreghegyi rendezési tervről. Szolnoki Gábor polgármester: jelzi, hogy nála nem úgy van sorszámozva, kérdezi, hogy mi a következő? Bánki László: elmondja, hogy elkészült a tárnoki Öreghegy rendezési terve, erre megkapták a választ. A Földbizottság témaköréről is beszéltek, elfogadják a választ, köszönik szépen. A többi kérdés viszont itt van. Ha polgármester úr megengedi, ő interpretálja a kérdést, és választ is kér rá. Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy mindenre születik válasz. Bánki László: kérdezi, hogy jelenleg hány perben képviselteti magát a polgármester felperesként. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy egyben sem. Bánki László: Igen? Szolnoki Gábor polgármester: Igen. Bánki László megköszöni a választ. Szolnoki Gábor polgármester hozzáteszi, hogy a pontos kérdésre ez a pontos válasz. Bánki László kérdezi, hogy mikor követhetik nyomon a helyi TV-ben rendszeresen az önkormányzati testületi üléseket, mert ugye annak idején az OTVSZ-nek egyik választási ígérete volt? Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy ha meg tudják csinálni a helyi TV-t. Bánki László kérdezi, hogy mikor? Szolnoki Gábor polgármester elmondja, ha meg tudják csinálni a helyi TV-t. Egy dátumról beszéljünk? Bánki László: Igen. Szolnoki Gábor polgármester: szerint lehet játszadozni a demokráciával, majd ha lesz TV, akkor. Akkor, hogy ha lesz önkormányzati TV. Addig nem lehet közvetítetni, amíg nincs TV. Bánki László: következő kérdése: Mi az oka annak, hogy az M7-es másik oldalán található sóskúti ipari parkban gombamód növekednek az új vállalkozások, tehát oda nagyon sokan települnek be, ezzel szemben a tárnoki ipari park területén egyedül a METEOR van még ez idáig? Szolnoki Gábor polgármester: válaszában elmondja, hogy valamennyi ipari terület kis földrészletek kivételével magántulajdonban van, és a magántulajdonosok valami módon nem tudnak megállapodni azokkal a befektetőkkel, akik néha erre járnak. Egyébként most nagyon jó példa ez a Kludi, bár szerinte nem a Kludi megy most oda, hanem a Kerox. Azért érdekes ez a Kerox-kérdés, mert a Kerox egy diósdi nagyvállalkozás, aki ha jól tudja, 500 főt foglalkoztat, és elhatározta, hogy ha már ilyen jó viszonyban van a diósdiakkal, akkor fejlesztésbe kezd. Hát, nagy pechjére ez a választási kampánnyal egy időbe esett, mellé állt a politika, és azt mondta, hogy nem hogy fejlesztését nem csinálja meg, hanem az egész üzemét úgy, ahogy van, átviszi 42

Sóskútra. Egyébként, csak, hogy mindenki tudja, a panasz lényege ott az volt, a politikailag felfújt panasz lényege az volt, hogy egészségkárosító tevékenységet végez. Csak azért mondta el, mert ez egy igazi tanmese a térségnek. Ez a cég, aki egyébként nagyon profi technológiával, úgy emlékszik, hogy országgyűlési képviselő úr is érintette ezt a diósdi kérdést. Ez szomorú. Ott talált annyiért területet, amennyiért egy komplett 5-600 főt foglalkoztató vállalkozást oda tud vinni. Tárnokon is egyébként két helyszínen érdeklődtek, mind a két helyszín esetében mind a két tulajdonosi körrel összekötötte az érdeklődőket. Érdeklődtek még a százhalombattai ipari parkban. A legkedvezőbb ingatlanárat, legalábbis ő úgy gondolja, mert nem lát bele az üzletbe, Sóskúton tudták elérni. Az a megnyugtató számukra, hogy ide nem települ ilyen zavaró tevékenység. Át tudnak menni majd dolgozni. Tibenszki Tibor: szerint ez szégyen Tárnok lakosságára nézve, hogy … Bánki László: jelzi, hogy ez az ő kérdéssora. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy el kell adni a földeket. Bánki László: szerint el kell gondolkodni ezen, hogy miért nem jönnek ide. Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatja, hogy már elgondolkodtak rajta, és nagyon sok válaszuk is van. A Helyi építési szabályzat alapján a képviselő-testület ezeket a területeket gazdasági, fejlesztési övezetben tartja még mindig. Azaz bárki, aki ott ilyen tevékenységet végeztetni akar, megtalálja a befektetőt, értékesíti számára a földjét, és már mehet is minden, ami szabad. Például az első fecskeként anno még a karácsonyfadísz-készítőüzem, utána pedig 2007ben a Meteor. Azóta egyelőre pihenés van. Kovács Zoltán: kérdezi, hogy Sóskúton ez másként van-e? Ott nem magánszemélyek területére van-e ez lebontva? Szolnoki Gábor polgármester: úgy gondolja, hogy Sóskúton mások a piaci árak. Mivel nincs önkormányzati ipari fejlesztési terület, ezért nem tudja megmondani, hogy mit csinálnának akkor. Ma az önkormányzat azt tudja, nincs ebben egyezség, de mindenki támogatja, hogy ha lenne önkormányzati terület, a mai gazdasági válságban ingyen kellene adni a befektetőknek. Azért, mert az ingyen befektető adóbevételt hoz. Sóskút esetében ez több mint 150 millió forintot jelent majd a következő évben, a munkahelyekről nem is beszélve. Hogyne, ha az önkormányzatnak lenne területe, akkor a gazdasági válságban ingyen kellene adni. Azt viszont nem lehet elvárni a magántulajdonosoktól, hogy ezt megtegyék. De hogy mit tegyenek a magántulajdonosok azért, hogy a saját földjeiken ezek az egyébként szabályozás alapján létrehozható dolgok megvalósuljanak, ez magánügy. Teljesen magánügy. Tényleg magánügy. Bánki László: megköszöni a választ. A következő kérdésük az volt, hogy meghosszabbítják-e a rákötési engedélyeket azokon a helyeken, ahol nem lehetséges megfelelően rákötni a csatornahálózatra csak átemelő szivattyúval? Mennyi idővel? Mit tesz az Önkormányzat az elmaradt csatorna és vasút építési helyreállításokkal kapcsolatban? Ki lesz ennek a felelőse? Ezt a kérdést most nem kívánja feltenni, csak felolvasta. Egy kérdése van ehhez kapcsolódóan, nagyon sokan érintették a csatorna témáját. Hol van a Cseresnyés Attila? Miért nincs itt? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ha kell, felhívja telefonon, nem tudja megmondani, hol van. Bánki László: kérdezi, hogy miért nincs itt? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy azért, mert nem testületi tag. Miért kellene itt lennie? 43

Bánki László: szerint attól még itt lehetne, hiszen ő koordinálta az egészet. Szolnoki Gábor polgármester: elmagyarázza, hogy ő a társulat elnöke még most is, de ez nem társulati meghallgatás. Bánki László: tudja, hogy nem az. Csak a kérdést tette fel, nem kér választ. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a talajterhelési díjra van válasza. Azokon a helyeken, ahol nem lehet rákötni, van önkormányzati rendelet, ami alapján mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól… Bánki László: megismétli, hogy nem kér erre választ. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ebben az önkormányzat döntött, nem a társulat. Bánki Lászlót: csak az érdekli, hogy miért nincs itt Cseresnyés Attila, aki igazán autentikus választ tudott volna adni az összes olyan kérdésre, ami felmerül. Szolnoki Gábor polgármester: szerint az elsőre kizárólag ők tudnak autentikus választ adni, mert a talajterhelési díjjal kapcsolatos rendelkezés önkormányzati feladat. Az önkormányzat hozta azt a rendeletet, hogy ahol csak kis átemelővel lehet megoldani a rákötést, jelenleg mentesül a talajterhelési díj fizetése alól. Sárosi Tamás: elmagyarázza polgármester úrnak a Bánki László által elmondottakat. Erre a részre nem kérnek választ. Csak arra kértek választ, hogy hol van a Cseresnyés Attila? Bánki László: következő kérdése: Milyen közlekedési koncepciója van a településnek hosszútávon az egész települést érintően? Mikorra készül el a Vadlúd utca- Zámori út kereszteződésében a kerékpárúttal kiegészített körforgalom? Milyen stádiumban van így 8 év után, ha már annak idején kerékpárút nélküli kivitelezési engedélyek és az anyagi fedezet is rendelkezésre állt, ennek ellenére nem sikerült ennyi idő alatt ezt a problémát orvosolni? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a közlekedési koncepció egy részét az elején ismertette. Tehát gyakorlatilag a településfejlesztési koncepcióban szerepel az, hogy hogyan lehet tehermentesíteni, és megoldani a keresztirányú forgalmat az újonnan létesülő településrészek között. A 2014-es zárszámadásnál pedig külön költségvetési soron szerepel a teljes települési közlekedési koncepció kialakítása, ami az egész települést érinti. A tavalyi évben született arról döntés, hogy erre igény van, ennek a tervezése megtörténik. Kovács Zoltán: kérdezi még, hogy a 8 évbe beletartozik nagyon sok peres időszak, mindenféle egyéb olyan időszak, amikor közmeghallgatáson erről szó volt. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ez a körforgalom témája, de odáig még nem jutott el válaszában. A körforgalommal kapcsolatban két dolog történt, az egyik az, hogy a határozottan, egyértelműen és bizonyíthatóan a Bajnai-féle megszorító csomag alapján, akkor a kormányzat által támogatott döntés mögül kivették a fejlesztési pénzt. Ez fizikailag bizonyítható tény. Ami történt utána: a tervek tovább folytatása, országgyűlési képviselő úr pedig, aki itt bemutatkozott a lakosságnak, azt mondta, hogy prioritásként szerepel. Első ütemben most a térség közlekedésfejlesztési koncepciójában az M7 autópályának Érdet és Törökbálintot érintő felhajtójának teljes rekonstrukciója történik meg. ha jól emlékszik, szó szerint azt mondta, hogy Lázár úr asztalán van a körforgalommal kapcsolatos koncepció is. Reméli, hogy megvalósul hamarosan. Abban a pillanatban, amikor költségvetési pénzt tesznek mellé, hiszen állami beruházás. Ezt tudja mondani erről. 44

Bánki László: megköszöni a választ. Következő kérdése, hogy melyik évben tervezi a településvezetés elnyerni az ország legvirágosabb települése címet, melyre szomszédos településeink rendszeresen pályáznak. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy történt egy háttérbeszélgetés ezzel kapcsolatban, ahogy Sóskút megnyeri, Tárnok lesz a következő. Bánki László: szerint belátható, hogy Tárnok jelen pillanatban nagyon nem virágos település. Szolnoki Gábor polgármester: javasolja, hogy akkor ezzel kapcsolatban kérdezzenek, mert ez csak egy beszélgetésre jó. Tehát több virágosításra van szükség. Bánki László: elhibázott lépésnek érzi a „Fogadj örökbe egy közterületet” akciót, mert nem kell örökbe fogadni azt, ami a miénk, hanem gondozni kellene. Konkrétan a Köz-Ért Kft.-nek, ami részben ezért is jött létre. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy nagyon sok olyan településen, ahol kifejezetten erős a virágosítási mozgalom, kifejezetten erős a civil szervezetek ilyen területi részvétele, nagyon erős. Azokon a területeken lehet rendesen virágosítani, nem ahol az önkormányzat pénzt öl bele, hanem ahogy az önkormányzat pénzt ad mellé, és a helyi szakmai közösségek szintén partnerek. Azt mondja, hogy alapvetően önkormányzati feladatként kell tekinteni a virágosításra, de nagyon jó ötletnek tartja azt, hogy ebbe bekapcsolódjanak civil szervezetek is, meg magánszemélyek is. Az önkormányzat pedig biztosítsa hozzá a virágot. Ráadásul ezt magánszemélyek kezdeményezték, hogy induljon el valami ilyesmi. Ő maga nagyon boldogan virágosít, neki nagyon jól esik. Bánki László: megköszöni a választ. A következő kérdése: kik ellenőrzik és kik figyelik a településen elhelyezett térfigyelő kamera rendszert? Milyen hatékonysággal működik? Milyen értéke van ennek a rendszernek egy esetleges bizonyítási eljárásban? Szolnoki Gábor polgármester: válaszában elmondja, hogy jelenleg, akik ellenőrizhetik, azok a közterület-felügyelet munkatársai. „Milyen hatékonysággal működik?” A településen 8 kamera van kiépítve, amiből a település mind a négy bejárati pontján éjjellátó készülékkel ellátott rendszámfelismerő kamera működik folyamatos rögzítéssel, ami minden olyan esetben, amikor szükség van arra, hogy megnézzék, hogy adott időszakban, amikor például valahol történt valami, akkor például a településen ki járt bent, az ellenőrizhető. Erre az adatkezelésre a rendőrség jogosult. Az egyéb kamerák esetében pedig, hogy az forgatható legyen, ugye mert olyan kamerákról van szó, amik be vannak állítva egy jellemző felületre, de egyébként forgathatók, azt jelenleg a közterület-felügyelet intézheti. Amint már említette, éppen a mai napon tárgyaltak a Pest megyei rendőrkapitánnyal arról, hogyan lehetne ezt nagyobb integrációban, jobban bevonva a rendőrség operatív napi munkáját is. Vannak ezzel kapcsolatban javaslatok. „Milyen értéke van ennek a rendszernek egy esetleges bizonyítási eljárásban?” Úgy tudja, hogy kamerafelvételek alapján már fogtak el bűnözőket. Kovács Zoltán: kérdezi, hogy volt-e már lakossági megkeresés, hogy szeretnék bizonyítási eljárásba bevonni a kamerarendszert? dr. Simon Mária: A rendőrségen keresztül igen. Bánki László: kérdezi, hogy ezt éjszaka is figyelik-e? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy két kameráról beszélnek. Vannak az éjjellátó kamerák, amik éjjel is látnak, azok a település bevezető útjain vannak. Vannak a másik típusú 45

kamerák, amiket köztéri kamerának ismernek, ami teljes sötétségben nem lát. Tehát 8 helyen, 8 kamera, plusz még 4 helyen rendszámfelismerő, tehát összesen 12 kamera 8 helyszínen, mert a település 4 bejáratánál nem csak a nappali figyelő kamera van, hanem az éjjeli figyelő kamera is. Egyébként ezzel kapcsolatban, ahogy az előbb már felmerült, vannak már elképzelések, hogy hogyan lehetne továbblépni. A legtökéletesebb az lenne, ha sokkal szorosabb együttműködésben tudnának a rendőrséggel dolgozni, de meg kell várni, amíg lezárul ennek a tesztüzeme, míg megtörténik minden munka ezzel kapcsolatban. Jelenleg az önkormányzat üzemelteti. Bánki László: megköszöni a választ. Kérdezi, hogy a Köz-Ért Kft. gazdálkodása mikor lesz átlátható és nyereséges? Milyen feltételek teljesülése esetén kapja meg a megszavazott 25 millió forintot? Szolnoki Gábor polgármester: tudomása szerint a Köz-Ért Kft. gazdálkodása átlátható és nyereséges, legalábbis a legutóbbi beszámolóban ez a szám volt látható. A keretet a képviselőtestület hagyta jóvá a 2014. évi költségvetésének módosítása során, zöldterület felújításra, karbantartásra. Ezt az összeget a kft. az önkormányzat konkrét megrendelései alapján számlázhatja ki a megrendelt és az elvégzett munka függvényében. Mivel a kft.-nek az önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződés alapján kötelessége a zöldterület, -felület karbantartása, ezért erre neki megfelelő keretet biztosítani kell, ez alapján fog dolgozni. Kovács Zoltán: kérdezi, hogy ez mondjuk kaszálásra, meg fűnyírásra, és egyéb dolgokra vonatkozik-e. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy a zöldterület karbantartásban nagyon sok minden benne van. Benne van a kaszálás, benne van bizonyos közterületek esetében a bokrok nyírása, az avar eltávolítása. Minden, ami zöldfelület karbantartásban és működtetésben benne van. dr. Simon Mária: hozzáteszi, hogy az intézményi zöldfelület karbantartás és parkosítás is. Bánki László: kérdezi, hogy az Kft. üzleti terve látható-e. dr. Simon Mária: elmondja, hogy májusban fogadja el a Képviselő-testület. Bánki László: következő kérdése, hogy mi az oka annak, hogy nem kommunikál az önkormányzat a lakossággal? Itt arra gondolnak, mint ahogy itt is már többször elhangzott, hogy nem igazán jó a kommunikáció az önkormányzat és a lakosság között. Ez sajnos megnyilvánul az újságban is, ahol nem igazán beszélgetnek a lakosokkal, hanem kinyilatkoztatnak. Lehetne ezen javítani. Mi ennek az oka egyáltalán? Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy tavaly volt a közmeghallgatás után egy kísérlet az ott felvetett kérdés alapján. A kérdés az volt, hogy miért nem kommunikál az önkormányzat a Tárnokhír hasábjain keresztül például képviselő-testületi döntések ügyében a lakossággal? Erre betették 3200 példányba a felhívást, hogy várják azoknak a lakosoknak a jelentkezését, akik igénylik ezt. Számára az volt a tragédia, hogy az az ember sem jelentkezett, aki feltette ezt a kérdést. Nem tudja ugyanis pontosan, hogy milyen kommunikációról beszélnek. Amikor közmeghallgatás van, akkor azt tudják mondani, hogy nincs párbeszéd a lakossággal. Ő azt tudja, hogy a hivatalba, és sajnos ebben néha összetűzésbe is kerül jegyző asszonnyal, minden nap jönnek be emberek a problémáikkal és a gondjaikkal. Az, hogy a Tárnokhír hasábjain miért nem írnak arról, hogy szétrágta az ürgecsapat a gátat, és baj van, ezt nem tudja megmondani. Viszont ha kérdés érkezik, problémát vetnek fel, arra megpróbálnak választ adni. tekintettel arra, hogy a Tárnokhír – és kritizálni lehet, nagyon fontos, sőt szükséges is – minden háztartásba eljut, arra lehet reflektálni. Az elektronikus portál, amit az emberek egy része leszól, másik része pedig azt mondja, hogy még inkább kellene fejleszteni. És most történik meg két ilyen fejlesztés, az is interaktivitást jelent. Nem tudja, milyen problémája van az embereknek a kommunikációval, 46

mert a polgármesteri hivatal titkárságára, az önkormányzat hatóságaihoz állandóan jönnek megkeresések. Minden egyes problémára válasz születik, itt is elhangzott, hogy van, amikor sikeres, van, amikor nem. Csinált egy olyan összesítést, hogy hány olyan lakossági rendezvény volt, ami lakosság kérése alapján jött. Ez egy jó szám. De mond még valamit: Hála Istennek, hogy demokrácia van, és vannak olyan lelkes lakosok, akik segítve civilként az önkormányzatot, 2000 szórólapot szórtak szét a közmeghallgatásra. Azt meg lehet kérdezni az önkormányzattól, hogy ő ugyanezt miért nem tette meg, ez egy jó kérdés. Azért, mert ők más rendszerben hirdettek, de ő nem vonná meg az ő munkájuktól a bizalmat, nagyon jól csinálták. Aki kíváncsi, akit érdekelnek a dolgok, azok eljönnek ide, és mindig van a tízezer lakosból néhány ember, aki nem értesül valamiről. Nincsen olyan település, ahol minden kommunikáció, minden téren a legtökéletesebbnek tudható. A kommunikáció sokrétű és jó. Hogy tökéletes, azt nem mondja. Hogy hagy-e maga után kívánnivalót, azt se mondja. De egy sajtótermék mindig fog hagyni kívánnivalót maga után. Tárnoki lakos: Tisztelt Polgármester úr és Jegyzőnő. Ezt a kérdést ő tette fel, hogy mi az oka annak, hogy nem kommunikál az önkormányzat a lakossággal. Ugyanis hat alkalommal szeretett volna beszélni a Jegyzőnővel, kapott ígéretet, hogy visszahívja, de egyszer sem történt meg. Szolnoki Gábor polgármester: tájékoztatja, hogy most önkormányzatról van szó. Tárnoki lakos: önkormányzatról. Szolnoki Gábor polgármester: jogi formákról beszélnek. Tehát Jegyzőnővel nem sikerült beszélnie? Tárnoki lakos: nem sikerült vele beszélni, holott ígérte a titkárnő és Jegyzőnő is, hogy visszahívja. Dr. Simon Mária: válasza, hogy ő biztos nem ígérte meg, mert vele nem beszélt. Tárnoki lakos: nem tudtak beszélni, mert a titkárnője mindig azt mondta, hogy vissza fog hívni. Dr. Simon Mária: kéri, hogy mutatkozzon be. Rózsahegyi Tibor: bemutatkozik. Dr. Simon Mária: a válasza, hogy megmondták, hogy melyik kollégát keresse, aki az ügyben illetékes, és a kolléga vissza is hívta. Rózsahegyi Tibor: de szeretett volna Jegyzőnővel beszélni. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy visszahívta-e a kolléga? Dr. Simon Mária: visszahívta a kolléga. Rózsahegyi Tibor: a földbizottság összehozásában Jegyzőnő lett volna az illetékes személy, nem a Nagy Gyula Dr. Simon Mária: a kolléga az illetékes, mert ő intézi, ő volt a meghatalmazott ügyintéző. Rózsahegyi Tibor: elmondja, hogy Nagy Gyula kerek három hete ígérte meg pénteken, hogy holnap visszahívja, ez három hete nem történt meg. Dr. Simon Mária: elmondja, hogy beszéltek egymással. 47

Rózsahegyi Tibor: de Gyula megígérte, hogy visszahívja ebben az ügyben, és a mai napig nem történt meg. Dr. Simon Mária: nem hiszi el, mivel beszéltek Nagy Gyulával. Rózsahegyi Tibor: ő meg tudja. Dr. Simon Mária: rá fog kérdezni. Rózsahegyi Tibor: nem tenné meg ezt a bejelentést, ha ez nem történt volna meg Dr. Simon Mária: elmondja, hogy beszélni fog a kollégával. Rózsahegyi Tibor: a másik, hogy szeretné a Tárnoki Kőtörőt megvédeni, ugyanis valóban azt mondta Jegyzőnő, hogy mindig kijelöl valakit arra, hogy végrehajtson feladatokat, mert ugye nem hajt végre mindent. Amikor helyre kellett állítani a csatornázás utáni munkákat azt mondta, hogy Halmos Ágnest bízták meg ezzel, ő kommunikálja le ezt a dolgot. Dr. Simon Mária: megjegyzi, hogy nem beszéltek egymással. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy ilyet nem is mondhatott, mert nincs ilyen feladata az önkormányzatnak. Rózsahegyi Tibor: kérdezi, hogy akkor kinek az alkalmazottja a Halmos Ágnes? Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy a Kft. alkalmazottja, ezt a feladatot azonban a társulás megbízása alapján látja el. Ő a társulás részmunkaidős helyi panaszfelvevője. Rózsahegyi Tibor: kérdezi, hogy milyen segítséget kapott a Halmos Ágnes az önkormányzattól, ha már ide tették, hogy ő ezt az egész problémát fel tudja mérni, vagy kezelni. Azért kérdezi, mert a Pusztazámor Kft. a Berki út mellett azért nem tudott árut fogadni, mert akkora árok van ott. Ágnes tudja, mert ideállt kocsival és körbevitte megmutatta, miről van szó. Szolnoki Gábor polgármester: elmondja, hogy tud róla. Rózsahegyi Tibor: amikor kiléptek abból a kötelékből, hogy bevonják az önkormányzatot és egyenesben tudtak tárgyalni a kivitelezővel, megvédi a Tárnoki Kőtörőt, mert két órán belül megoldotta a problémát. Nem kellett e-mailezni ide-oda, amoda. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy ő volt a garanciális kötelezettség teljesítésére kijelölve. Rózsahegyi Tibor: nem arról beszél, hogy ki volt megbízva, hanem hogy milyen hosszú idő telik el a probléma feltárásától a megoldásig. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy különböző. Rózsahegyi Tibor: csak nem mindegy, hogy amiatt gazdasági események múlnak el, vagy károkat okoz. A másik, hogy elvitte a hölgyet körbe, mert neki kocsit nem biztosított senki, így meg nehéz azért ellenőrizni. Szolnoki Gábor polgármester: megjegyzi, hogy mekkora botrány lett volna belőle. 48

Halmos Ágnes: hozzáteszi, hogy nem is feladata az ellenőrzés. Rózsahegyi Tibor: kérdezi, hogy akkor kinek a feladata. Szolnoki Gábor polgármester: kérdezi, hogy minek az ellenőrzése. Rózsahegyi Tibor: a csatornázás utáni munkák helyreállításának. Szolnoki Gábor polgármester: válasza, hogy ha közutat érint, akkor a közútkezelőé, amíg a csatornázás le nem zárul, addig a kivitelező feladata. Ahogy egy adott terület konszolidáltnak tekinthető, és átadták és például a közút kezelője Tárnok Nagyközség Önkormányzata, akkor az övé. Sóskút esetében például, ha a közutat érinti, akkor az Állami Közútkezelőé. Rózsahegyi Tibor: úgy gondolja, hogy a tárnoki lakosságért az önkormányzat tesz. Ilyen problémák, mint a csatorna utáni helyreállítási munkák, egyebek, abban gyakorlatilag köszöni, hogy megbízták a Halmos Ágnest erre, csak a lehetőséget nem adták meg annak, hogy tegyen is valamit, ez nagy hiba volt, mert amikor egyenesben tudtak tárgyalni a kivitelezővel két órán belül megoldotta a Tárnoki Kőtörő a problémát. Szolnoki Gábor polgármester: azért nem érti ezt a felvetést, mert amikor ő maga észlelte, hogy a háza előtt a csatorna megsüllyedt, nem ment Halmos Ágneshez, hanem átsétált a Polgárok Házába és bejelentette. Kellett várnia vagy három hetet, de megcsinálták. Rózsahegyi Tibor: ezt mondja ő is, hogy önállóan intézte el, de nem kapott választ egy darabig, hogy kivel tudja ezt intézni. Halmos Ágnes: elmondja, hogy amióta megbízták ezzel a feladattal, azóta minden egyes olyan cikk, ami megjelent a csatornázással kapcsolatban, a végén ott van a telefonszáma és a [email protected] e-mail cím. Rózsahegyi Tibor: elmondja, hogy ő maga azt tapasztalta, hogy amikor választ vár az önkormányzattól, nem kapta meg, legyen az a Nagy Gyula, Jegyzőnő vagy bárki. Dr. Simon Mária: elmondja, hogy szembesíteni fogja Nagy Gyulával, és ha kiderül, hogy nem ő hazudott, hanem Rózsahegyi úr nem mond igazat, akkor közhírré fogja tenni. Hozzáteszi, hogy beszélt a Gyulával, aki elmondta, hogy visszahívta és megbeszélték, hogy a bizottságot miért nem lehet felállítani. Ez nem három hete volt, ez kb. két héttel ezelőtt volt, vagyis a lejárat előtt egy-két nappal, azóta nem kereste a Gyulát. Rózsahegyi Tibor: elmondja, hogy folytatták a beszélgetést Gyulával, méghozzá azért hívta fel, mert az Újházi Miklós úr megalakította a bizottságot, ő kommunikált a Gyulával. Dr. Simon Mária: elmondja, hogy Miklós vele kommunikált. Elmondta, hogy szerinte szabálytalan, de megoldják így. Rózsahegyi Tibor: a Gyula kérte meg, hogy adja át az anyagot. Dr. Simon Mária: megismétli, hogy Újházi Miklós úrral ő beszélt, aki elmondta, hogy ő se tartja szabályosnak, de megbeszélte a gazdákkal, hogy ha nem lesz szabályos, tudni fogják, hogy szabálytalanul döntöttek. Felvállalták ezt a következményt. Rózsahegyi Tibor: várja az időpontot, amikor Nagy Gyulával szembesítik, köszöni szépen.

49

Sárosi Tamás: a kommunikációhoz kapcsolódóan lenne hozzáfűznivalója. Azt tapasztalja a településen, hogy bárkihez lehet szólni, aki majd szól valakinek, nem gondolja, hogy ez a XXI. században bevált jó kommunikációs csatorna. Polgármester úr Vida úrnak utalt arra, hogy ki ne használna ma már internetet, hát akkor élni kellene ezzel a lehetőséggel. Több, akár Tárnoknál kisebb településnek a website-ját, ha megnézik, az önkormányzati döntések, előterjesztések, akár Hész esetén, van egy olyan menüpont, hogy társadalmi vitára és párbeszédre bocsátott kérdések. Ahol az emberek elolvashatják, véleményezhetik, és egy későbbi döntési folyamatba, ízlése szerint az adott képviselő-testület beillesztheti. Az nem működik, hogy XXI. századi elveket kérünk számon a lakosságon, amikor az internet hőskorát meghazudtoló website-ja van Tárnoknak. Véleménye szerint ellentmondás van, paradox a helyzet, ezt fel kellene oldani. Szolnoki Gábor polgármester: válaszában elmondja, hogy ez a kommunikáció nem így van, nem sikkadnak el az ügyek, átküldi az elmúlt nyolc év el nem sikkadt történéseit, amiket nem az ujjából szopott ki a képviselő-testület, hanem lakossági jelzések, kérések alapján kerültek tervezésre. Lehet, hogy nem történik meg elektronikusan ma még – egyébként nagyon jó ötlet – de mond egy konkrét példát: középtávú településfejlesztési koncepció, ami másfél éven keresztül zajlott, több lakossági fórumon keresztül, emellett pont ez a koncepció volt az, ami teljes terjedelmében megjelent a település honlapján, az igaz, hogy az a menüpont hiányzott, ahogy ott azonnal véleményezhesse is. Hozzáteszi, hogy Tárnoknál nagyobb városokban sincs mindenhol ugyanaz, ami egyébként néha kisebb településeken is megvan, mindkét állítás igaz. Sárosi Tamás elmondja, hogy félreértés ne legyen, ő Tárnokról beszél. Ő hozott pozitív mintát. Szolnoki Gábor polgármester: szerint támogatni kell. Sárosi Tamás: folytatja azzal, hogy szóhagyomány alapján ő majd szól, polgármester úr majd szól, ezt polgármester úr megcáfolta. Szolnoki Gábor polgármester: Igen. Sárosi Tamás: folytatja, hogy ő direkt hallgatott erről az egész dologról eddig, mert személyeskedésnek érezné. Elmondja most a példát. Ha jól emlékszik, 2009-ben e-mail-en javasolta a polgármesternek azt, hogy – sajnos már későn – a következő évben a helyi vállalkozók, ha tudnak fiatalokat, diákokat foglalkoztatni, akkor csináljanak leegyszerűsített szóval a helyi vállalkozók között egy castingot, és ezek a vállalkozók ingyen és bérmentve jelentethessék meg azt akár a Tárnokhír újságban, akár ha jól emlékszik, akkor még csak a tarnok.hu oldalon, hogy ezek és ezek a helyi vállalkozások diákmunkára várnak fiatalokat. Azt a határozott választ kapta a polgármestertől, hogy „Kedves Tamás! Nagyon jó az ötlet, nem fogjuk elfelejteni, a jövő évben ezt meg fogjuk tenni.” Ő azóta várja. Szolnoki Gábor polgármester viszont arra emlékszik, hogy a helyi vállalkozók külön kérésére egy saját maguknak szóló olyan webes felületet létesítettek, ami úgy szól, hogy tarnokivallalkozok.hu, ami gyakorlatilag nulla működéssel működik, mert még azok az emberek sem… Sárosi Tamás: szerint ez nem az ő problémája. Szolnoki Gábor polgármester: szerint a helyi vállalkozókat nem kellene belekeverni. Megteremtették sok helyen a lehetőséget, amivel mind a két helyen élni kell. Az, hogy a tárnoki vállalkozókat az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal fogja össze úgy, hogy kiválogassa, kik azok, akik alkalmasak erre a munkára, az nem vállalható. Sárosi Tamás: elmondja, hogy nem erről van szó. 50

Szolnoki Gábor polgármester: hozzáteszi, hogy akkor félreértette. Sárosi Tamás: akkor megpróbálja újra feltenni a kérdést. Gyakorlatilag eljutottak oda, hogy elkezdték a dinnyét a cseresznyével összehasonlítani. Szolnoki Gábor polgármester: szerint ezért kellene előre kérdéseket feltenni. Most szeretné hallani azt a kérdést itt a képviselő-testület nyilvánossága előtt, ami például a most következő nyári munka szezonra képviselő-testületi feladatként összefoghatja a helyi vállalkozókat úgy, hogy egy castingot tartsanak, és időben meg tudják jelentetni a honlapon és a Tárnokhírben azt, hogy mely tárnoki vállalkozók akarnak tárnoki … Rendben van. Kérdezi, hogy hogyan induljanak el? Mi a következő lépés? Sárosi Tamás: javasolja, hogy jelentessék meg a Tárnokhír hasábjain akár májusban. Szolnoki Gábor polgármester: Rendben. Halmos Ágnes: közli, hogy a májusi lapszámnak április 15. volt a lapzártája. Szolnoki Gábor polgármester: Rendben. A következőt kéri, minden világos, ezt a felkérést el kell juttatni minden egyes tárnoki háztartásba, hogy a vállalkozók tudjanak róla. Ez csodálatos. Így kell működni a közmeghallgatásnak. Kovács Zoltán: még egy újsággal kapcsolatos megjegyzést szeretne tenni. Ott volt a csatornázási bekötésre vonatkozó beszélgetésen, ez a háromhetes intervallum ott is elhangzott a polgármester úr részéről. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy mely háromhetes intervallumra gondol? Kovács Zoltán elmondja, hogy amikor bejelentette, hogy az előtte lévő útszakaszon … Ugyanúgy elmondta, hogy itt a szomszédban ezt meg lehet tenni. Sajnos nem olvasta a Tárnokhír hasábjain. Vélhetően nagyon sok tárnoki polgár nem szaladgálna feleslegesen a polgármesteri hivatalba, nem szaladgálna össze-vissza keresve Cseresnyés Attilát, vagy bárkit. Hanem elolvasta volna, hogy ez az épület az. Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy amikor magánemberként úgy döntött, hogy inkább arról ad tudósítást, hogy az elsők között kötött rá, mert ez sokkal fontosabb feladat. És a panasz vagy a probléma egyébként a legnagyobb beruházást érinti, talán kevésbé érinti az embereket. De ha arról szól a történet, hogy minden panaszt állandóan közölni kell, az szerinte nem vezet sehová. Kovács Zoltán szerint az nekik is segítség, hogy ha minden útszakasz beszakad, és ők tudnak róla, és kezelik, az az ő érdekük. Ahogy nézik minden szomszédjuk háza ajtaját, hogy nyitva, hogy szóljunk neki, hogy zárja be, ugyanúgy közös probléma, hogy beszakad-e az útfelület. Szolnoki Gábor polgármester kérdezi, hogy hát nem jelzik az emberek ezeket a problémákat nap, mint nap? De jelzik. Mindenki jelzi a problémát. Kivéve, aki nem jelzi, azt meg nem tudják, hogy nem jelzi, mert nem jelzi. Kéri megnézni, hogy hány alkalommal jelent meg a Tárnokhírben elektronikusan és nyomtatottan, hogy a csatornázással kapcsolatos panaszbejelentéseket hol, milyen telefonszámon, milyen rendszerben kell megtenni. Ez évek óta megy. Ő el tudja fogadni, hogy a kommunikációval vannak problémák. Kovács Zoltán jelzi, hogy javaslata volt a témával kapcsolatban. Szolnoki Gábor polgármester utána fog nézetni. Még van egy kérdés. 51

Szabó Miklósné felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság legalább 50%-a nem használ internetet, tehát szükség van az írott sajtóra is. Nem is lesz, mert nagyon sok idős ember él Tárnokon, és annak már nincs internetre pénze. Ezt nem lehet így elkönyvelni. Sárosi Tamás teljes mértékben egyetért. Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy elérkeztek ahhoz a pillanathoz, amikor mindenki megérzi, hogy mit jelent a döntéshozatal. Van ugyanis egy A verzió és van egy B verzió, majd a döntésért valakinek felelnie kell. Ez most nagyon szép volt, beszélhetnek arról, hogy erre szükség van, másik érdekkör beszélhet arról, hogy erre nincs szükség, aztán lehet egy közös megoldással erre valamit kitalálni. Az 57. kérdés következik. Bánki László kérdezi, hogy miért kell az Orbán napi ünnepséget két helyszínen megrendezni ugyanabban az időben? Nincs-e esetleg emögött egy olyan ki nem mondott gondolat, hogy nem tetszik esetleg az önkormányzatnak, vagy esetleg személy szerint a polgármesternek, hogy ők a Civil Fórum részéről ott vannak a Gergely István pincéjénél? Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy nincs ilyen. Három évvel ezelőtt leültek az ottani tulajdonosokkal egy beszélgetésre, amiben azt próbálták vázolni, hogy a terület tulajdonproblémái miatt eléggé nehéz az a helyzet. Elmondja most, hogy abban nem tudnak ott megállapodni az emberek, hogy hogyan legyen vízvezetékük, amit az ÉTV működtethet, mert a 12 tulajdonos nem képes egy akaratra jutni. Nem tudja, hogy mennyien tudják a jelenlévők, de az a terület nem egy út, hanem pincék magánterülete, amit szóban, semmi jogkötelezettséggel a köz rendelkezésére bocsátottak. És valami furcsa, biztos jó ötlettől vezérelve, vállalkozói adakozásból magánterületre felépítették a közösség színpadát. Azóta úgy megváltozott a világ, hogy ha a közösség színpadára egy doboz festéket jóvá kéne hagyatni, nagyon nagy bajban lennének, mert nem tehetik meg, mert nem az ő területükön van, és mint kiderült, nem az ő tulajdonuk. Ezért elindult egy olyan párbeszéd az ottani emberekkel, az öregekkel, hogy jelenthet-e ez hosszú távon problémát, mert ez komoly tulajdonjogi probléma. Ma úgy tűnik egyébként, hogy megoldhatatlan. Ma mindenki abban bízik, hogy ami rend kialakult 20 évvel ezelőtt, az lesz 40 év múlva is. Nem biztos benne, de nem bocsátkozik jóslatokba. Ez volt az az ok, ami miatt elindultak az emberekkel beszélgetni. Azt mondták, hogy az lehet segítség, hogy ha felkérik a hegyen lévő más embereket is, akik ott valamilyen módon érintettek, hogy próbálják szélesíteni a programot azzal a feltétellel, - és az egy idő az ilyen szempontból csak naptárilag igaz, időben nem -, hogy márpedig az Orbán-napi ünnepség hagyományosan, a tárnoki emberek hagyományai alapján ott történik meg. És egyébként, ha valaki nyitni akar, és ilyen volt elsőként a Kőfejtő, akkor rendezhet programokat. De az Orbán-napi ünnepség, a borverseny, a színpadi fellépők az ott történik, ahol azt a tárnokiak kitalálták. Mond egy nagyon csúnya példát: mit tesz abban az esetben bármelyik önkormányzat, ha bármilyen ügyből kifolyólag a tulajdonba nem lehet bemenni? Mit tesz akkor az önkormányzat, ha ez egyszer csak előadódik? Megoldásként felvetették, hogy megtehetnék az ottani tulajdonosok, ami egyébként egy nagyon szép és előremutató gesztus lenne, hogy mindannyian a szolgalmi jogról, ha már ez ilyen csodálatosan és szépen alakult, lemondanak az önkormányzat javára. Azt a területet szolgalmi jogkezelés szempontjából átengedik a mindenkori tárnoki önkormányzat javára, és akkor nagyon sokáig rend lesz, hiszen joguk lesz ott füvet nyírni, joguk lesz ott színpadot karbantartani, ha lehet, öltözőt építeni. Bár minden magánterület, minden centije. Egyszerű volt a kérdés, bonyolult volt a válasz. Az Orbán-napi ünnepség ott marad. Volt már egyébként a Zapánszkiból is jelentkezés, hogy csinálnának valamit, rendben van, de a központi ünnepség ott marad. Nincs probléma azzal, hogy nekik ott pincéjük van, szívük joga, hogy ott legyenek, bár kicsit szűkös a hely a székekkel. Úgy gondolja, hogy akár közösen felkarolhatnák a szolgalmi jog megszerzésének ügyét. Bánki László: megköszöni a választ. 52

Szolnoki Gábor polgármester elmondja, hogy a végére értek a kérdéseknek, a képviselőtestületi ülésnek vége, de ő szívesen, marad tovább, ameddig szükséges, és minden további kérdést feltehetnek. Megköszöni a részvételt és az ülést berekeszti.

Kmf.

Szolnoki Gábor Polgármester

dr. Simon Mária Jegyző

53