J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 20-án, 14:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt üléséről. Az ülés helye:

Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7.

Jelen vannak:

5 képviselő-testületi tag: Dávid István Bukovenszki Józsefné Dr. Herczegné Ruszkai Edit Kiss András Suga László

polgármester képviselő képviselő képviselő képviselő

Mertusné Varga Katalin Csorba Tibor Zoltán

alpolgármester képviselő

Távol maradt:

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: Dr. Herczeg

Tibor

jegyző, címzetes főjegyző

- az 1. napirendi ponthoz: Dr. Toldi Tóth Gábor Bácsik Sándor Tóth Szabolcs Ferenc

kapitányságvezető mb. őrsparancsnok mb.kmb

Pollákné Nagy Beáta

ügykezelő

Jegyzőkönyvvezető:

Dávid István polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait. Megállapította, hogy a képviselő-testület 5 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban szereplő napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú (5 igen) szavazattal elfogadta, az alábbiak szerint: NAPIREND :

Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

1.

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság beszámolója Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről

Dávid István polgármester

írásban

2.

A Polgárőr Egyesület elnökének beszámolója az Egyesület 2013. évi tevékenységéről.


írásban

3.

Javaslat a helyi népszavazásról szóló rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás


írásban

4.

Javaslat az önkormányzat által biztosított óvodai és iskolai gyermekétkeztetés térítési díjainak felülvizsgálatára.


írásban

5.

Javaslat az önkormányzat által biztosított szociális étkezés térítési díjának felülvizsgálatára.


írásban


írásban


írásban


írásban

6.

7.

8.

9.

Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatalára: 1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás társulási megállapodásának módosítására. 2. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. 3.Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyására. 4. Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási kötelező feladat-ellátás elmaradása miatti törvényességi felhívásáról. A 2013. évben pályázati úton elnyert forrásokból megvalósításra került beruházások részletes elszámolása. Beszámoló a 2013. évi Start-munkaprogram végrehajtásáról. 1. A 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások elszámolása. 2. Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek kimutatása. 3. 2013. évben a startmunka keretében foglalkoztatottak üzembalesetet szenvedők kimutatása, a balesetet okozók kivizsgálása- zárt ülés. Indítványok, javaslatok

I. N A P I R E N D Tárgy: A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság beszámolója Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről Előterjesztő: Dávid István polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dr. Toldi Tóth Gábor rendőrkapitány ismertette a képviselő-testülettel a rendőrség szervezeti rendszerében bekövetkezett változásokat, valamint az egységes segélyhívó-rendszer bevezetésének lényegét, működésének kezdeti tapasztalatit. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy a helyi tagiskola vezetőjeként szinte napi kapcsolatban állt a körzeti megbízottal. Bármilyen – legyen az a legkisebb – gond, probléma esetén a körzeti megbízott segítségükre, rendelkezésükre állt, a megoldást, annak a lehetőségét keresi. Köszönte ezt a tevékenységet, hozzáállást illetve ezen keresztül a Sajókazai Rendőrőrs, a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság munkáját. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy átfogó, részletes tájékoztatást kaptak. Értékes, tartalmas és nehéz munkát végeznek, az őket érő különböző hatások mellett, ellenére. Dávid István polgármester megköszönte a rendőrkapitánynak, hogy lehetőségeik határain belül, illetve azok ellenére át tudták szervezni a körzeti megbízotti rendszert úgy, hogy az kifejezetten jól és hatékonyan működik. Elmondta, hogy nagyon jó volt a polgárőrséggel is, a község lakosságával is a kapcsolata a körzeti megbízottnak. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság beszámolójának vitáját Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 1 5/ 2 01 4.( I I I . 2 0 .) H A T Á R O Z A T A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság beszámolójának elfogadásáról Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről szóló beszámolóját, melyet a jegyzőkönyv melléklete szerint elfogad. Felelős. polgármester Határidő: értelemszerűen II. N A P I R E N D Tárgy: A Polgárőr Egyesület elnökének beszámolója az Egyesület 2013. évi tevékenységéről. Előterjesztő: Dávid István polgármester

A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő a napirendi ponttal kapcsolatban elmondta, hogy az előterjesztésben a mobiltelefonok használata 94 ezer Ft-os összegben szerepel, míg az elnök beszámolójában, csak 72 E Ft ez az összeg. Kérdezte, hogy mi lehet a különbség oka? Véleménye szerint, össze kellene hangolni a beszámolót és az előterjesztést. Dávid István polgármester válaszában elmondta, hogy szerinte az előfizetési díj változása lehet az ok, a telefonok csak annyi ideig vannak használva, amíg bejelentkeznek rajta a polgárőrök. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy valószínűleg a 2012 évi előfizetési díjjal, a 3.175.Ft/hó/előfizetés összeggel számolhatott polgárőr egyesület elnöke. 2013. szeptember 30-ig 3.622.-Ft/hó volt az előfizetési díj, októbertől pedig 4.892.-Ft-ra növekedett ez az összeg. Suga László képviselő kérdezte, hogy szükség van-e mind a két telefonkészülékre. Javasolta, hogy amikor letelik a hűségidő, egy olcsóbb szolgáltatást kellene igénybe venniük. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy amikor a Vodafone Nyrt-vel szerződést kötött az önkormányzat 2001-2002-ben, a piacon az egyik legelőnyösebb szolgáltatást nyújtotta a távközlési cég. Ahogyan azt, minden érintettel írásban közölte, a távközlési szektort érintő külön adó miatt, a szolgáltató lényegesen emelte a szolgáltatás díját 2012-ben, melynek elkerülése érdekében plusz két éves hűségidőt kellett vállalni. Múlt év októberében újabb díjemelést hajtottak végre, amit csak újabb két éves hűségidőszak vállalásával lehetett volna elkerülni, de ezt a két éves hűségidőt már nem vállalták az önkormányzat részéről. Ez év június vagy júliusban fog a hűségidő letelni. Tekintettel az elmúlt hónapokban az önkormányzati intézményeknél alkalmazottak közül egyesek megnyilvánulásaira, a hűségidőszak leteltét követően azt javasolja, hogy mindenki oldja meg a telefonálását úgy, ahogy akarja. Nem biztos, hogy az önkormányzatnak kell biztosítania ezek után, akár az alkalmazottak és családtagjaik részére is ennek a szolgáltatásnak az igénybevehetőségét, azt hogy az önkormányzaton belüli flottában telefonáljanak. Jelenleg 51 előfizetés van az önkormányzatnál. Valószínűleg minden érintettnek ki fog küldeni egy nyilatkozatot arról, hogy mi a szándéka a jövőre tekintettel, kívánja-e továbbra is igénybe venni ezt a szolgáltatást. Ha igen, akkor az azzal jár, hogy újabb hűségidőt kell vállalni a kedvezményes díjfizetés érdekében. Ugyanakkor, ha jelentős mértékben fog csökkeni az előfizetők száma, akkor a kondíciók is romlani fognak, más lesz pl. a percdíj, más lesz a lebeszélhetőség aránya. Úgy gondolja, hogy az lesz a leghelyesebb megoldás, ha 2014. második félévétől mindenki úgy oldja meg a telefonálását saját magának, ahogyan szimpatikusnak tartja. A Polgárőr Egyesület elnökének beszámolójának vitáját az Egyesület 2013. évi tevékenységéről a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

1 6/ 2 01 4.( I I I . 2 0 .) H A T Á R O Z A T A Polgárőr tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.

Egyesület

2013.

évi

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta Szuhakállói Polgárőr Egyesület 2013. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolót, valamint az önkormányzat által 2013. év során biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról szóló pénzügyi beszámolót.

A Képviselő-testület mind a szakmai, mind a pénzügyi beszámolót elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

III. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a helyi népszavazásról szóló rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztő: Dávid István polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma, a választójogra jogosultak 20%-a a rendelet-tervezetben. Az előterjesztés szerint 815 fő választásra jogosult van Szuhakállóban, így soknak tűnik a 20%-os határ. Javasolta a 15%-os mértékű szabályozást. Suga László képviselő véleménye szerint, maradjon a 20 %. Ugyanakkor a képviselőtestület negyede, ami 2 főt jelent is kezdeményezhet népszavazást. Ha olyan népi kezdeményezés van, ahol bármely kettő képviselőt nem sikerül meggyőzni, akkor kelljen a 160 aláírás. Maradjon a 20%, hiszen így van értelme megtartani a népszavazást. Ahhoz, hogy össze tudjanak szedni 160 aláírást, meg kell szólítani legalább 300 embert. Kiss András képviselő véleménye szerint sem sok a 20%, ha még volna is igény a népszavazásra, akkor legyen valamilyen súlya. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy neki jó a 20% és a 15% is. Nem tudja, hogy volt-e Szuhakállóban népszavazás kezdeményezés valamikor. A hulladék-elhelyezés kérdésében volt 450 fő körüli aláírásuk, de nem akartak népszavazást kezdeményezni. Dr. Herczeg Tibor jegyző válaszában elmondta, hogy a törvény szerint 10% és 25% közötti határban kell megállapítani a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választójoggal rendelkezők számát. A rendelet-tervezet szerint, ahhoz, hogy helyi népszavazást lehessen kezdeményezni, 20%, vagyis jelenleg minimum 160 érvényes aláírást leadni. A képviselőtestületnek kettő vagy három szempontot kell szem előtt tartania a rendeletalkotás során. Az egyik szempont az, hogy a népszavazás a választópolgárok részéről a hatalomgyakorlás közvetlen formája, kellő súllyal és felelősséggel kell rendelkeznie, ezért 10% (80 fő) közelében nem érdemes meghatározni a kezdeményezők számát. Minden kérdésben, ami képviselő-testületi hatáskörbe tartozik, és törvény nem zárja ki a népszavazási kezdeményezést, lehet népszavazást kezdeményezni. A népszavazás minden költsége az önkormányzatot terheli, arra nem kap költségvetési támogatást. Másik szempont pedig az, hogy olyan számban érdemes meghatározni a kezdeményezők számát, hogy azzal indokolatlanul ne akadályozza a képviselő-testületet, ha van ilyen lakossági szándék. Ebből a szemszögből lehet, hogy a (160 fő) 20% magasnak tűnik, értelemszerűen ezt a képviselőtestületi tagoknak kell mérlegelniük. Információként annyit elmondott, hogy a 800 fő körüli választópolgárból, általában 500 fő körüli az a választópolgár, akik meg szoktak jelenni a különböző választási eljárásokon. Elmondta, hogy amióta a településen dolgozik, formális népszavazás nem volt. Aláírásgyűjtés igen, amely nem ment el a népszavazás irányába. Akár a gázvagyon értékesítése során a vételár

visszaosztásnál, akár a hulladékgazdálkodással kapcsolatban 100-150 fő körüli aláírások gyűltek össze. Dávid István polgármester elmondta, hogy ő nem igazán látja soknak a 20%-ot, pontosan azért, hogy az egyik szempontból, nagyon egyszerűen össze tudják szedni a 80 aláírást, míg a másik szempont pedig az, hogy nagy igény nincs is települési szinten a népszavazásra, így nem sok a 160 fő. A népszavazásnak a költsége az önkormányzatot terheli. Szerinte fontos, hogy minél nyomatékosabb ügyben lehessen népszavazást kezdeményezni. A helyi népszavazásról szóló rendelet-tervezet vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület a módosító javaslatot 2 igen és 3 nem szavazattal nem fogadta el. A képviselő-testület az előterjesztés szerinti rendelet-tervezet tárgyában 3 igen és 2 nem szavazattal döntött. Dr. Herczeg Tibor jegyző felhívta a képviselő-testület figyelmét, hogy a rendeletalkotáshoz minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint felének azonos szavazat szükséges. Dávid István polgármester a döntéshozatal érdekében, ismételten szavazásra bocsátotta az előterjesztés szerinti rendelet-tervezetet. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés szerinti rendelet-tervezet tárgyában 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, alábbi rendeletet alkotta: Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (III.31.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról Szuhakálló Önkormányzatának Képviselő-testülete a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1 . § A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte. 2 . § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 3 . § Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) VIII. Fejezetének címe helyébe az alábbi cím lép: „A lakossági fórumok rendje”. 4 . § ( 1 ) Hatályát veszti Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 10/2001. (IV.10.) önkormányzati rendelete. (2) Hatályát veszti a R. VIII. Fejezetének alcímében a „ Helyi népszavazás" szövegrész. (3) Hatályát veszti a R. 20.§ (2) bekezdésében a „ népi kezdeményezés" szövegrész.

(4) Hatályát veszti a R. 67.§-a. Dávid István polgármester

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

IV. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat az önkormányzat által biztosított óvodai és iskolai gyermekétkeztetés térítési díjainak felülvizsgálatára. Előterjesztő: Dávid István polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy a 2014-es évben szereplő árak, a 27%-os áfával vannak-e csak növelve. A start-munkaprogramban megtermelt konyhakerti növényekből volt-e a nyáron többlettermés és az eladásra kerülte-e. Kérdezte továbbá, hogy ebből mennyi lett a bevétel és ez az összeg hová lett felhasználva. Az uborka egy része is értékesítésre került és ennek mennyi volt az összege. Szerinte, ha a közeljövőben lesz ilyen értékesítés, akkor a lakosok számára is lehetővé kellene tenni a vásárlást. A befolyó bevételt pedig vissza lehetne forgatni a konyhai működésbe. Dávid István polgármester elmondta, hogy uborkából csak egy pár kiló került értékesítésre. Az élelmezésvezető 1 Ft 70 fillérért számolta el a zöldbabot, ez az összeg befizetésre került a pénzügyesnek. 700 ezer Ft összegre emlékszik, hogy annyi volt a betermelt zöldség mennyiség, ez került átadásra a konyha részére. Az értékesítésből pár száz forint bevétele származott az önkormányzatnak. Töktermésből lehetett volna értékesíteni, de nem vásárolta meg senki. Az uborka, annyi volt, amennyi kellett az óvodának. Ami eladásra került az be lett fizetve a pénzügyesnek. Számla nélkül nem tud értékesíteni az önkormányzat. A lakosság részére szeretett volna több mindent értékesíteni, de nem tudja, hogyan lehetne ezt törvényesen megoldani. Vállalkozási tevékenységet kellene folytatni, de nem biztos, hogy a befolyt összeg annyit fedezne, hogy megérné-e ezt a tevékenységet végezni. Hogyha készen lesz a fóliasátor, akkor talán több bevétele származhatna az önkormányzatnak, de meg kellene találni azt a formát, ami valamilyen szinten hivatalos. Kurityánban is több tonna paradicsomot eladtak a piacon, nem hiszi, hogy ott is állítottak ki számlát. Ahhoz, hogy kettős könyvvitelt vezessen az önkormányzat, egy plusz embert kellene, hogy felvegyenek, az úgy nem éri meg. Az sem törvényszerű, hogy a lakosok az alapítvány számlájára fizessenek. Nem találtak megfelelő formát, hogy ez megvalósuljon. A jegyző megkérte az állásfoglalásokat ezekre a dolgokra, és azt mondja, hogy ez így nem jogszerű. Nem tudja, hogy milyen formában lehetne megvalósítani az eladást. Szerinte biztos, hogy a többi önkormányzat sem a szabályok betartásával értékesíti a megtermelt, előállított termékeket. Erre a legjobb példa a Múcsonyi Startmunka Kiállítás és Vásár volt, ahol árult mindenki, mindent nyugta, számla nélkül, úgy hogy a Munkaügyi Hivatal vezetői is ott voltak. Nem érti, ha ott lehet, akkor itt miért nem.

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a polgármester részéről visszatérő kérdés ez a problémafelvetés. Lehet hivatkozni arra, hogy más településeken mit, hogyan csinálnak, de az nem ad felmentést szabálytalan, a jogszabályoknak meg nem felelő eljárásokra. Ezeknek a településeknek a polgármesterei tudatosan, vagy anélkül felvállalták ezt az értékesítési módot, az azzal járó felelősséget. Ha a polgármester azt követendő példának tartja – amellett, hogy több alkalommal szóban és írásban is közölte vele, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási helyettes Államtitkára állásfoglalásában is rögzítette az értékesítés szabályait – hozza meg a döntést, és azt vállalja fel. Dávid István polgármester elmondta, hogy ő ezt nem vállalja fel. Suga László képviselő elmondta, hogy az állásfoglalás végén az szerepel, hogy nem lehet rá hivatkozni, így az semmit nem ér. Dr. Herczeg Tibor jegyző hozzászólásában elmondta, hogy ebben a kérdésben első perctől kezdve rossz volt a megközelítés. A mezőgazdasági közfoglalkoztatásban is meghatározott célokra adta, adja be a pályázatot az önkormányzat. Nem az volt a cél, hogy lakossági értékesítésre és haszonszerzés céljából állítson elő az önkormányzat mezőgazdasági termékeket, hanem a cél az, hogy az óvodai konyha és közétkeztetés alapanyagát pótolják. A múlt évben a munkaügyi központ vezetője megküldte azt az egyértelmű tájékoztatást az önkormányzatok számára, hogy a többletterméket hogyan lehet értékesíteni, a számviteli szabályok betartásával. Minden állásfoglalásban, ami felsőbb szervtől érkezik, az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) határozata értelmében feltüntetik, hogy az szakmai vélemény, kötelező jogi erővel nem bír, nem tekinthető a jogalkalmazók számára kötelező jogi iránymutatásnak, vagy állásfoglalásnak, arra bíróság előtt, vagy más eljárásban érvényesen hivatkozni nem lehet. Az állásfoglalások célja egy tisztázatlan, nem egyértelmű - vagy mint jelen esetben kétségbe vont jogi helyzet, jogszabály-értelmezés eldöntése. Véleménye szerint, valamennyi önkormányzatnak, önkormányzati vezetőnek saját érdeke, hogy egy a Kormányhivatal vagy egy a Belügyminisztérium által kiadott szakmai állásfoglalást elfogadjon, az abban foglaltakat betartsa. Dávid István polgármester elmondta, hogy meg kell nézni a tavaly Munkaügyi Központ által kiküldött állásfoglalást. Következő ülésen tájékoztatja a képviselőket ennek a tartalmáról. A fennmaradt termékeket a startmunkások között lehetett szétosztani 2013-ban. Elmondta, hogy annyi mennyiséget termeltek tavaly, ami az óvodának elegendő volt. Az, hogy hogyan sikerül az idei termelés nem tudni, mivel a mezőgazdaság az időjárás függvénye. Előre nem tudják, hogy mennyit fognak betakarítani. Túltermelés biztosan nem lesz, majd esetleg akkor, ha beindul a 200 tojóállomány. Települések között a barter üzlettel lehetne talán elindulni. Javasolta az előterjesztés elfogadását. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy az előterjesztés táblázatában, a 2013 évi térítési díj került feltüntetésre, 2014 évnél pedig az a norma, amit a képviselő-testület decemberben az élelmezésvezető a kimutatása alapján elfogadott. Akkor az volt az álláspont, hogy a magasabb norma biztosítása mellett nem emeli a képviselő-testület a gyermekétkeztetés térítési díját. A rendelet-tervezetben azért nem írt összegeket, hogy a testület javasolja a díjak mértékét. A norma és térítési díj között eltérésre azért nyílhat lehetőség, mert a startmunkában megtermelendő alapanyagok biztosíthatják a kettő közötti különbözetet. Dávid István polgármester elmondta, hogy az óvodai gyermekétkeztetésre 265 Ft, a menzára 233 Ft, illetve a napközis ellátásnál 388 Ft a térítési díj javaslat. A start-munkaprogramban már az idén is azt kellett volna eszközölni, hogy a tavaly megtermelt javak ellenértékét, vissza kellett volna fordítani a mezőgazdasági startmunkába.

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy kerekítve kell az intézményi térítési díjat megállapítani az 1 és 2 forintosok kivezetése miatt, ahogyan azt az előterjesztésben is jelezte. Az óvodai és iskolai gyermekétkeztetés térítési díjai felülvizsgálatának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(III.31.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/1999. (VIII.3.) önkormányzati rendelet módosításáról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el: 1.§ (1) A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/1999. (VIII.3.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 14. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 14.§. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díja: a.) b.) c.)

Napközi otthonos óvodában: Iskolai napközi otthonos étkeztetés: Iskolai menzai étkeztetés

265.-Ft/nap;; 390.-Ft/nap;; 235-Ft/nap

(2) A rendelet 2014. április 1-jével lép hatályba. Dávid István polgármester


V. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat az önkormányzat által biztosított szociális étkezés térítési díjának felülvizsgálatára. Előterjesztő: Dávid István polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el:

Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy a szociális étkezésben részesülők között, van-e olyan, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Dr. Herczeg Tibor jegyző válaszában elmondta, hogy nincs olyan személy, aki eleve ingyenesen étkezne, de ha jövedelemmel nem rendelkező ellátott lenne, akkor a törvény erejénél fogva az önkormányzat köteles lenne ingyenesen biztosítani részére az ellátást. Dávid István polgármester kiegészítésképpen elmondta, hogy egy megbeszélésen vett részt Sajókazán, ott hoztak egy olyan döntést, hogy akik ilyen ellátást igényelnek, azoknak térítésmentes lesz az ellátása. Ha több ember étkezne, a normatívával tudnák fedezni a nappali szociális segítségnyújtást, akkor az 1.500.-Ft körüli térítési díjat nem kellene fizetni. A gondozók fel fogják mérni azokat az igényeket, amik településszinten előfordulnak. Megkérdezte a település gondozóját, Szuhakállóban 2 fő van, aki gondolkodik rajta, hogy igénybe kívánja-e venni a szolgáltatást, de minimális az ellátás. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő hozzászólásában elmondta, hogy mivel minimális a szociális étkezés iránti igény, lehet, hogy azt a magas a térítési díj összege az 500-Ft is befolyásolja. Javasolta a díj 100-Ft-tal való csökkentést, mivel a 100-Ft-os csökkentés az önkormányzat számára nem jelentős bevétel kiesését jelentene, de az ellátásban részesülőknek viszont nagy segítséget. Dávid István polgármester válaszában elmondta, hogy teljes mértékben a képviselő-testülettől függ ez a döntés. Ha csökkenteni szeretné a testület a térítési díjat, talán még többen is igénybe vennék ezt a szolgáltatást. Bukovenszki Józsefné képviselő hozzászólásában elmondta, hogy az ő véleménye szerint is csökkenteni lehetne a díjat, hiszen akkor az ellátásban részesülők is részesülhetnének a startmunkaprogramban megtermelt javakból, mint ahogyan az intézmények gyermekei is. A szociális étkezés térítési díja felülvizsgálatának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

17/ 2014.(III.20.) HATÁROZ AT önköltségének megállapításáról.

Az

étkeztetési

szolgáltatási

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 62.§ (1) bekezdése alapján biztosított étkeztetés, 2014. évre érvényes, szolgáltatási önköltségét 1.570 Ft/ételadag összegben állapítja meg. A szolgáltatási önköltség és az állami támogatás egy adagra jutó különbözete: 1.350 Ft. Felelős: polgármester, jegyző élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen

A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta:

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(III.31.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet módosításáról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (1) bekezdésének, 115.§ (3) bekezdésének és a 132 § (4) bekezdésének a)-g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el:

1.§ (1) A helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 12.§ (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 12.§ (10) Az étkeztetés térítési díja: 400 Ft/nap. (2) A R. 12.§ (12) bekezdésével megállapított 7. melléklete helyébe, a rendelet 1. melléklete lép. 2.§ Hatályát veszti a R. 3.§ (7) és (8) bekezdésében az „ügyintézője” szövegrész. 3.§ A rendelet 2014. április 1-jén lép hatályba. Dávid István polgármester


VI. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatalára. Előterjesztő: Dávid István polgármester 1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás társulási megállapodásának módosítására. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István polgármester hozzászólásában elmondta, hogy a települések helyesbítését tartalmazza ez a napirendi pont. Dr. Herczeg Tibor jegyző kiegészítésképpen tájékoztatta a képviselőket, hogy társulási megállapodásban, a vastag, fekete, dőlt betűs szöveg a Kormányhivatal törvényességi észrevételére átvezetett korrekciót tartalmazza. Suga László képviselő változik.

hozzászólásában elmondta, hogy akkor csak a három településnév

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a társulási megállapodás – melyet az előterjesztés melléklete szerint megismerhettek a képviselők – jóval több helyen módosul és tartalmi kérdésekben is, mint a három település adatai. Ahhoz, hogy a társulási megállapodás módosítása hatályba lépjen, a társulás valamennyi képviselő-testületének minősített többséggel el kell azt fogadnia. Bukovenszki Józsefné képviselő hozzászólásában elmondta, hogy a társult önkormányzatok polgármesterei előzőleg már úgy is elfogadták, megtárgyalták a megállapodást. Dávid István polgármester elmondta, hogy el kell fogadni a napirendi pontot, hogy a Zöld Völgy Nonprofit Kft. az engedélyeket be tudja szerezni, hogy az üzemeltetése működhessen. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás társulási megállapodás módosításának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 18/ 2014.(III.20.) Hat ározat A Sajó-Bódva Völgye és Körn yék e Hu llad ékk ezelési Ö nk ormán yzat i Társu lás társulási megállapodása módosításának jóváhagyásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete - a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa által, 2014. 02. 19. napján, a 8/2014. (II.19) számú határozatával elfogadott – a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítását, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a jegyzőkönyv mellékletét képező társulási megállapodás elfogadásával, jóváhagyja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen 2. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő hozzászólásában elmondta, hogy akiket önkormányzat, azok képviselik a községek lakosait, bízik benne, hogy jó irányban.

delegál

az

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy erre a döntésre azért van szükség, mert 2013. július 1-től az új önkormányzati törvény, új alapokra helyezte a társulások működésének a rendjét. 2013. július 1-től nem él az az automatizmus, hogy a társulási tanácsokban az adott települések polgármesterei képviselik az önkormányzatokat. Erről a kérdésről az önkormányzatok képviselőtestületeinek kell döntenie, mint ahogy ilyen döntést hozott a testület a Nappali Szociális Központ intézményfenntartó társulása kapcsán, Sajókazán. Erre a kérdésre a Sajó-Bódva Völgye Társulás munkaszervezete nem helyezett elég hangsúlyt, a Kormányhivatal hívhatta fel a figyelmüket arra, hogy jelenleg nem jogszerű a társulási tanács működése. Az önkormányzatok 100 %-ban a polgármestert delegálják a társulási tanácsba, de erről a képviselő-testületnek döntést kell hoznia, illetve ha a polgármester akadályoztatva van, a

polgármester helyettesítésére egy másik személyt kell meghatározni, de nem előírás, hogy az a személy az alpolgármester legyen, lehet bármelyik képviselő-testületi tag. Dávid István polgármester elmondta, hogy a helyettesítésre nem minden alkalommal kell külön határozatot hozni, hanem az visszavonásig érvényes. Bukovenszki Józsefné képviselő hozzászólásában elmondta, hogy mindenhol a polgármestereket delegálják, de akadályoztatása során az alpolgármestert, vagy valaki mást válasszanak helyettesnek. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy az előterjesztés szerinti javaslat az alpolgármester személyére vonatkozik, ha nincs más személyre javaslat, akkor eszerint döntsön a testület. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálásának, a delegált tag helyettesítésének vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 19/ 2014.(III.20.) Hat ározat A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hu llad ékk ezelési Ö nkormán yzati Társulásba t áru lási t an ácsáb a t ört énő d elegálásról, d elegált tag h elyett esít éséről. 1. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába tagként delegálja Dávid István polgármestert. 2. A Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába delegált Dávid István polgármester akadályoztatása esetén, a Társulási Tanácsban Mertusné Varga Katalin alpolgármester helyettesíti. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

3.Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyására. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István polgármester tájékoztatásképpen elmondta, hogy a Zöld Völgy Nonprofit kft. Sajókaza külterületéhez tartozik. A Kft-nél még nincs senki munkavállalóként alkalmazva, az ügyvezető igazgató úr nem intézte a postánál, hogy a neki címzett leveleket hová postázzák. Két olyan levél volt, amit nem tudtak kézbesíteni, visszaküldték, hogy a címzett ismeretlen. A cégbíróság kezdeményezte az adószám visszavonását, közben ezt lerendezték, a cégbíróság a határozatát visszavonta, így a Zöld Völgy Nonprofit Kft. újra visszakapta az adószámát, ezután hozzákezdett az engedélyek beszerzéséhez. Bukovenszki Józsefné képviselő észrevétele szerint, három szám van, ami eltér az előterjesztésben: a társult önkormányzatok száma 125, a kiszolgált telephelyek száma 127 és az

ellátási körzet 119. Kérdezte, hogy mi az oka az eltérésnek. Kérdezte, hogy a 6 település hogyan fogja megoldani az ellátást. Dávid István polgármester a kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Sajó-Bódva Társulás 125 tagból áll, az ellátást pedig 119 település veszi igénybe. A 6 település kivált a Sajó-Bódva Társulásból, ezek a települések másképpen fogják megoldani ezt az ellátást. A múltkori testületiülésen már elmondta, hogy az a lényeg, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön elhelyezésre a lerakóban. A Sajó-Bódva Völgye Társulás foglalkoztatott egy tanácsadó testületet, akik vizsgálják a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne csökkenteni a szemét mennyiségét. Cecén volt egy bemutatón ahol bemutatásra került egy magyar találmány, ami a kommunális hulladék 100 %-át dolgozza fel, a kijövő termékből pedig bevételre is szert tehet az a település, aki él ezzel a lehetőséggel. Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy a zsákos szelektív hulladékgyűjtő szolgáltatás fog-e működni a 2000 fő alatti településeken, vagy csak a hulladékgyűjtő sziget. Szuhakállóban csak egy hulladékgyűjtő sziget van, véleménye szerint a településen érdemes lenne máshol is elhelyezni legalább még egy szigetet. A lomtalanításról csak egy alkalommal van szó a tervezetben, kérdezte, hogy erre ősszel, vagy tavasszal kerül-e sor. Az előző testületi ülésen azt mondta a polgármester, hogy a szemétszállítási díj egyforma lesz a településeken, mindenhol 1.910-Ft. De többen azt mondják a lakosok közül, hogy ez nem így van. A települések polgármesterei döntötték el, hogy mennyi szemétszállítási díjat kell fizetni. Úgy kellene megállapítani a szemétszállítási díjat, hogy az minden településen egyforma legyen. Dávid István polgármester elmondta, hogy a zsákos hulladékgyűjtés nagyon jól működött, a lakosság is nagyon szerette ezt a szolgáltatást. Mivel ez a szolgáltatás megszűnt, kérte két hulladékgyűjtő sziget elhelyezését, de ehhez pályázni kellene az önkormányzatnak, vagy a saját költségvetése terhére kellene megoldani ezt a szolgáltatást. 4 db konténert kellene elhelyezni egy hulladékgyűjtő szigetre, melynek nagy lenne a költsége. A lomtalanítást sok település egyáltalán nem is veszi igénybe, de úgy gondolja, hogy az kivitelezhető lesz. Elmondta, hogy a jelenlegi szemétszállítási díjról van szó amikor egyezőségről beszélnek, a kijelölt szolgáltatónak kell 1.910-Ft-ot fizetnie a lakosságnak. Szeretettek volna Múcsony polgármesterével egy tájékoztatót tartani a lakosság számára, ahová meghívásra került 4-5 település polgármestere, az ÉHG Zrt., a Katasztrófavédelem illetékesei, de senki nem jött el a meghívásra. Szerették volna elkészíteni a TV felvételt, hogy tájékoztatni tudták volna a lakosságot, hogy a szemétszállítási díj minden településen egyformán 1.910.-Ft összegben van megállapítva. Az ÉHG Zrt. dolgozott egy bizonyos összeggel, ennek megfelelően számolta ki a tanácsadó cég az anyagban a szolgáltatás önköltségét, amelynek település leosztása főre van feltüntetve, nem ingatlanra. Többször kérte már, hogy mondják el neki, hogy lesz ebből díjfizetés, de nem kapott olyan választ, ami érthetően elmagyarázta volna hogy ebből hogyan lesz lakás utáni fizetés, így azt ő sem tudja. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a Társulási Tanács a 2013. novemberi ülésén fogadta el a közszolgáltatás díjpolitikájának elvi meghatározását. Az abban foglaltak szerint a közszolgáltató részletes díjkalkulációt készített a Társulás számára, a közszolgáltatás ellátása önköltségi árának meghatározása érdekében, a 2014. évre várható költségek vonatkozásában. A 2014. évi önköltségi ár meghatározása során a közszolgáltató figyelembe vette a vonatkozó jogszabály által meghatározott szükséges műszaki tartalmat, illetve a hatályos rendelkezések alapján figyelembe vette az adott tagönkormányzat települési szilárdhulladék kezelési

közszolgáltatás ellátását fedező, rendeletben vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározott a rezsicsökkentést is figyelembe vevő maximális díját. A közszolgáltató számítása alapján meghatározásra került a Társulás területén az egy ingatlantulajdonosra eső átlagos éves közszolgáltatási díj. Emlékei szerint az önköltség a Társulás területen 1.4-1.5 Mrd Ft, mely a Társulás területén élő összlakosság figyelembe vételével került a települések között szétosztásra. Ez 7 E Ft/lakos/év körüli fajlagos önköltséget jelent, mely alapján Szuhakálló esetében 7.5 M Ft körüli fizetési kötelezettséget keletkezik 2014. év folyamán. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj azonban nem ennek alapján kerül meghatározásra. A rezsicsökkentési rendelkezések alapján a 2012. év áprilisi díjhoz képest kell meghatározni a közszolgáltatás díját, egészen 2014.12.31-ig. Ez a díj ingatlanokra vonatkozik, nem a településeken élő lakosok számára. Mivel a közszolgáltató által kimutatott, a Társulási Tanács által jóváhagyott, rezsicsökkentett lakos által fizetett díj nem fedezi a hulladékgazdálkodás területén jelentkező költségeket, így az önkormányzatoknak kompenzációt kell biztosítania a feladat ellátásához a közszolgáltató részére. A kompenzáció lényege, hogy az adott településre eső éves önköltségi közszolgáltatási díjhoz képest vizsgálják a rezsicsökkentett díjat. Amennyiben az önköltségi ár kisebb, mint a rezsicsökkentett díj, úgy az adott önkormányzat megtéríti a Társulás számára a különbözetet. Amennyiben az éves díj meghaladja az önköltségi árat, úgy a Társulás az adott önkormányzat számára elszámolja a különbözetet. Az önköltség teljes összegének a szolgáltató felé be kell folynia. Ez Szuhakálló esetében – a jelenlegi rezsicsökkentett díjon - azt feltételezi, hogy 323 háztartásnak kellene, rendszeresen, hátralékmentesen fizetni 12 hónapon keresztül, melynek teljesülése kizárt. A különbözetet az önkormányzatnak kell megfizetnie. Kiss András képviselő kérdezte, hogy a nem lakott ingatlanok szemétszállítási díját is az önkormányzatnak kell-e megfizetnie. Dr. Herczeg Tibor jegyző a kérdésre válaszolva elmondta, hogy az önkormányzat képviselőtestülete 2013. decemberében elfogadta a hulladékgazdálkodási rendeletét, abban van lehetőség arra, hogy a nem lakott ingatlanokra bizonyos idő elteltével mentességet kérhetnek az ott lakók. A nem lakott ingatlanok után, és azok után, akik nem fizetik a szemétszállítási díjat viszont csökken a bevétel, a településre megállapított szolgáltatási költség azonban fix, így ezt a különbözetet az önkormányzatnak kell pótolnia. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy az idősebbek panaszkodtak neki, hogy kevés mennyiségű hulladék gyűlik nekik össze, kérdezték, hogy nem-e tudna számukra biztosítani az önkormányzat valamilyen kedvezményt. Elmondta az idősebbeknek, hogy sajnos az önkormányzatnak sincs pénze arra, hogy a különbözetet kifizesse, ezt meg kellene érteniük. Dávid István polgármester elmondta, hogy sok településen élnek egyedülállóak illetve, ahol egy háztartásban kettő fő lakik és kéthetente csak fél kuka hulladék gyűlik össze, ezeknek az embereknek biztosítani kellene, hogy 120 l-es hulladékgyűjtő edény helyett csak 60 l–es hulladékgyűjtő edényt kapnának. Bonyodalmat jelentene a településen belül, hogy egy páran megkapnák, mások pedig nem. Suga László képviselő elmondta, hogy a kommunális adó, ami jelenleg van, fedezi a különbözetet, de majd ha meglátják, hogy hogyan alakul a költségvetés, vagy a jövő évi, akkor a csökkentése felmerülhet, mivel ez az összeg most kicsit sok. Dávid István polgármester válaszában elmondta, hogy jelenleg a kommunális adó fedezi a különbözetet. A jövő év attól függ, hogy hogyan áll majd fel a Zöld Völgy Nonprofit Kft. Az ő véleménye szerint nem az adó csökkentésben kell gondolkodni, hiszen jövőre 12 E Ft lesz a

lerakási adó. Meg kell oldani, hogy minél kevesebb szemét kerüljön lerakásra, és minél többet tudjanak hasznosítani, vagy értékesíteni. A nagy problémát az fogja jelenteni, ha nem lesz elég a kommunális adó összege és a plusz pénzt is ki kell fizetnie az önkormányzatnak. Olyan megoldást kell keresni, hogy minél nagyobb részben feldolgozásra kerüljön a hulladék, ezáltal kevesebb adót kelljem befizetni negyedévente, ha nem fizet az önkormányzat a NAV inkasszóval leemeli a számláról. Dr. Herczeg Tibor jegyző hozzászólásában elmondta, hogy amikor a szemétszállítási díj és a kommunális adó összefüggéséről beszélnek, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy azok akik rendesen kifizetik a kommunális adót és az 1.910-Ft/hó szemétszállítási díjat, egy évben pontosan 14.000 Ft-tal fizetnek többet, mint amennyibe a szemétszállítás kerül. Szuhakálló községben, a lakosság 2002. január 1-jétől 2012. december 31-éig szemétszállítási díjat nem fizetett, annak megfizetése alól a képviselő-testület teljes mentességet biztosított. Az önkormányzat a magánszemélyek kommunális adója bevétel terhére – jelentős önkormányzati forrás kiegészítéssel – fizette meg a közszolgáltató felé, a szemétszállítás teljes településre eső díját. A magánszemélyek kommunális adójának alapja az építmény, beépítetlen földterület tulajdonjoga illetve használata. Az adóbevétel nemcsak a szemétszállítás költségeit hivatott fedezni, hanem általános településüzemeltetési feladatokat, illetve önkormányzati fejlesztések, beruházások önrészeként is funkcionálnia kellene. 2012. december 31-ig - de még 2013 évben - sem volt azonban így. Az adóbevétel nem fedezte még a szemétszállítás költségeit sem. A képviselő-testület ezt a körülményt mérlegelve döntött a 2013. február 14-i ülésén a díjfizetés alóli mentesség részleges megszüntetéséről. A megváltozott jogszabályi előírásoknak eleget téve, a képviselő-testület a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 14/2013. (XII.10.) önkormányzati rendeletével állapította meg a közszolgáltatás helyi szabályait. A megváltozó feladat-ellátási módra tekintettel a lakosság díjkedvezményt a képviselő-testület 2013. december 31-ével megszüntette. 2012-ig a kommunális adóból fedezte az önkormányzat a hulladékszállítás költségeit, vállalva az önkormányzatot terhelő a különbözetet. Ennek a pótlására szüntette meg a testület 2013-ban a díjmentességet és szedte az 1.000.-Ft-os havi összegű díjat, a kommunális adó mellett. A díjhoz mentesség, kedvezmény 2014. január 1-jétől nem társul, tehát aki rendesen kifizeti az 1.910-Ft-os havi hulladékgazdálkodási díjat, az a kommunális adó formájában, a hulladékgazdálkodási díjon túlmenően is fizet az önkormányzatnak. A jelenlegi formában a hátralékosok, nem fizetők helyett tulajdonképpen a rendesen fizetők állják a szolgáltatás költségeit, jelentős többletterhet viselve. Dávid István polgármester elmondta, hogy törvény alapján a kijelölt szolgáltatónak a kintlévőséget az állam vissza tudná téríteni, viszont a szolgáltató nem hajlandó ezzel foglalkozni, attól tart, hogy a lakosságtól nem tud pénzt beszedni, viszont az önkormányzattól be tudja hajtani az összeget, így az a lehetőség elvész, hogy a kintlévőség beszedhető legyen. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási terve jóváhagyásának vitáját a képviselőtestület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

20/ 2014.( III.20.) Határozat A Sajó-Bódva Völgye és K ö r n y é k e H u l l a d é k k e z e l é s i Ö n k o r m á n y z a t i T á r s u l á s ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat Képviselőtestülete a „ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv” című előterjesztést megtárgyalta, megismerte és az annak részét képező a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási tervét elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen 4. Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási kötelező feladat-ellátás elmaradása miatti törvényességi felhívásáról. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István polgármester elmondta, hogy a Társulás elnökétől kapott tájékoztatás alapján, bízik benne, hogy a kötelező feladat-ellátás megvalósítását a ZV Zöld Völgy Kft hamarosan megkezdi, mellyel megszűnik az önkormányzati törvénysértés. Elmondta, hogy a hulladékszállítás az ideiglenes szolgáltató által, akadálytalanul, problémamentesen megvalósul, azt a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hetente, a helyszínen ellenőrzi. Jelenleg a díjfizetés módja körül vannak még tisztázatlan kérdések, anomáliák. Elmondta, hogy Boros Béla két héttel ezelőtt volt a hivatalban, tárgyaltak, egyeztettek, de megállapodás nem jött létre köztük. Ha az önkormányzatnak kellene számláznia, az óriási befektetést jelentene, és a számlát jogszerűen az önkormányzat más nevére nem állíthatja ki. Törvényességi felhívást kaptak az önkormányzatok a Kormányhivataltól, azért, hogy nehogy kényszerszolgáltatót jelöljenek ki a településeken. Ha B.-A.-Z. megyében kényszerszolgáltató lenne kijelölve, akkor az adott településen is megszűnne a polgármester és a képviselői tisztség. A hulladékszállítás kötelező feladatellátás, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a szolgáltatás működjön. Ez a Szuhakálló részéről már megtörtént, hiszen aláírásra került az ideiglenes szerződés aláírása. Eddig nyugtával szedte az önkormányzat a szemétszállítási díjat a lakosságtól, mivel számlát nem állíthat ki, jobb lenne, ha az ÉHG Zrt. számlázna. Az önkormányzat egy összegben előlegszámlára fizeti az ÉHG Zrt.-nek a szemétszállítási díjat. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a törvényességi felhívás nem a díjfizetési problémákról szól, hanem arról, hogy az önkormányzatnak 2014. január 1-től állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság keretein belül kellene gondoskodnia a közszolgáltatásról. Az önkormányzat, illetve a társulás, amelyhez az önkormányzat is tartozik nem gondoskodott a feladat-ellátásról időben, a Zöld Völgy Nonprofit Kft. nem tudta időben megszerezni az engedélyeket, melyeket alapján a tevékenységét el tudta volna végezni, ezért jelölt ki a Katasztrófavédelmi Igazgatóság ideiglenes szolgáltatót. Minden önkormányzat - ahol ideiglenes szolgáltató működik - nem tett eleget a kötelező feladatellátásának, éppen ezért került az ideiglenes szolgáltató kijelölésére;; mely miatt a Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezdeményezte a Kormányhivatalnál, hogy próbálja a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel – melynek első formája a törvényességi felhívás – az

önkormányzatoknál elérni, hogy a lehető leghamarabb lássák el a feladatukat. Ráadásul nem lehet arra hivatkozni, hogy nem volt rá idő annak a megvalósítására, hiszen, az ország más részein már működik az új típusú közszolgáltatási forma, B-A-Z. megyében is a zempléni térségben. Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy miért csak 30 nappal hosszabbították meg, több időt nem lehetett volna kérni. Kérdezte, hogy egyik községben sem ismerik-e a számlakiállítás módját. Izsófalván hulladékgyűjtő edény után kell a szemétszállítási díjat fizetni, 5 hétre 2.250.-Ft-ot fizettek, de nem kérdezte meg, hogy milyen formában történt a kifizetés. Dr. Herczeg Tibor jegyző a kérdésre válaszolva elmondta, hogy az önkormányzat kérte a határidő hosszabbítást a Kormányhivataltól, tekintettel a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra. Mindezek mellett is nem valószínű, a Zöld Völgy Nonprofit Kft. ezalatt is meg tudja kezdeni a működését. Ez nem csak Szuhakálló problémája, hanem a többi településé is. Az önkormányzat egyfajta kényszerből fizet az egész településre vonatkozóan, az ÉHG Zrt-nek szemétszállítási díjat, de mind a mai napig nem tudja senki, hogy az önkormányzatok hogyan fognak a lakosságnak számlázni. Az ideiglenes szolgáltató kijelölése óta (Cirkont Zrt.) az önkormányzat saját nevére nem is állíthat ki számlát, nem végezhet ilyen közszolgáltatást. Ezeket a számlákat milyen tartalommal kell kiállítani, nem tudja megmondani senki. A gond az, hogy az önkormányzatnak hónapról-hónapra ki kell fizetnie az ÉGH. Zrt-nek az 500-600 E Ft-ot. Szuhakállóban is hulladékgyűjtő edény után fizeti a lakosság a díjat, az egy heti díj került felszorozásra az évi 52 héttel és az így megkapott összeg került visszaosztásra 12 hónappal, így mindenki minden hónapban az 1.910-Ft-ot fizeti, nem hetenkénti szállítással van számolva. Dávid István polgármester elmondta, hogy nincsen hajlandóság a szolgáltató részéről, hogy bármilyen kedvezményt biztosítani az önkormányzatok számára. A hulladékgazdálkodási kötelező feladat-ellátás elmaradása miatti törvényességi felhívás vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 21/ 2014.(III.20.) Hat ározat Hulladékkezelési k özszolgált at ás ellátására vonatkozó t örvén yességi felhívásról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya 2014. február 24-ei keltezésű, BO/13/2160-1/2014 ügyiratszámú törvényességi felhívását megismerte. Szuhakálló községi Önkormányzat képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. § (1) bekezdésébe foglalt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása érdekében, a törvény által előírt kötelezettségeinek a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban lévő tagságán keresztül tesz eleget. A kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében a Társuláson belül számos tevékenység, ügyintézés folyamatban van. A képviselő-testület minderre tekintettel – érdemi álláspontja kialakíthatósága érdekében - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályánál, a határidő 30 nappal történő meghosszabbítását kezdeményezi. Felelős: polgármester Határidő: 2014.március 31-ig

VII. N A P I R E N D Tárgy: A 2013. évben pályázati úton elnyert forrásokból megvalósításra került beruházások részletes elszámolása. Előterjesztő: Dávid István polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Bukovenszki Józsefné képviselő véleménye szerint, nagy összegű pályázati pénzt vesznek fel egyes emberek, cégek, kérdezte, hogy ennek így kell-e lennie, ez-e a szokás. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő a Bajcsy-Zsilinszky úti járda és az Állomás út beruházásnál a reklám és Pr tevékenységről, annak tartalmáról kérdezett. Dávid István polgármester a kérdésre válaszolva elmondta, hogy ezek az összegek a pályázati költségvetésben szerepelnek és el is számolhatóak. Elmondta, hogy ez a tevékenység is a pályázat része. A reklám és Pr tevékenységnél meg van határozva, hogy milyen beruházások után mennyi %-ot lehet reklám és Pr tevékenységre elszámolni. Ez a pályázatnál egy kicsit megcsúszott, senki nem vállalta el ezt a tevékenységet, végül a pályázat író hozta azt a céget, aki elkészítette a táblákat és megjelentette az újságcikket. Ő is rákérdezett, mert mindenhol azt látta, hogy ahol ilyen beruházás van, óriásplakát méretű táblákat helyeznek ki, De itt azt a választ kapta, hogy ennél a beruházásnál, csak azok a méretű táblák a kötelezőek, amelyek kihelyezésre kerültek az Állomás és a Bajcsy-Zsilinszky úton. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő kérdezte, hogy a 3-4 db, 50x80 cm-es tábla és az újságcikk elkészítése került akkor 500 E Ft-ba, és ezért a díjért ne, történt semmilyen más tevékenység, szolgáltatás. Dávid István polgármester elmondta, hogy ezért az összegért ez a teljesítés történt, ennyi van benne a pályázatban elszámolható költségként. Suga László képviselő

elmondta, hogy fizettek az újságcikkért.

Dávid István polgármester elmondta, hogy így történt. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy félmillió forintért nem 4 db olyan táblát kellene kihelyezni, melyeknek az összköltsége az 50.000 Ft-ot sem haladja meg, egy újságcikk megjelentetése pedig 30.000 Ft. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy véleménye szerint a műszaki ellenőr is nagy összeget vett fel a munkájáért, amit valójában nem végzett el. Úgy gondolja, hogy egy műszaki ellenőrnek az a feladata, hogy még a kivitelezés alatt ellenőriznie kellett volna a járda beruházásnál, hogy minden jó minőségű-e, nem utólag kellett volna visszabontani többször a már elkészült szakaszokat, a munkájáért vállalnia kell a felelősséget. Dávid István polgármester elmondta, hogy a képviselő olyan dologról beszél, ami a pályázatnak része volt, és a pályázatban elszámolható volt. Műszaki ellenőrnek lennie kell, ez kötelező feladat;; megfelelő végzettséggel rendelkező személy végezheti el ezt a feladatot. 3 ajánlatot bírált el a képviselő-testület, azok közül választotta ki a műszaki ellenőrt. A képviselő valószínűleg nem jól emlékszik a dolgokra, vagy félreértelmezi azokat. Jegyzőkönyv készült a hiányosságokról. A kivitelező annak ellenére tovább folytatta a munkát, de amit nem jól csinált meg, utána helyre kellett hoznia. Ezért kellett kétszer visszabontani egy-egy szakaszt. Ezek

szerint nem kellett volna, úgy kellett volna hagyni, ahogy volt. Mivel nem volt jó a minőség, épp a műszaki ellenőr ráhatására bontották vissza. Elmondta, hogy nem tudja, hogy mi a baja a képviselőnek a műszaki ellenőrrel, hiszen valamikor épp a képviselő mondta, hogy lehetőleg minden munkát helyi vállalkozónak, lakosnak kell adni. A műszaki ellenőr nem helyi már, de innen, erről a településről származik. A képviselő ennek ellenére a kezdet kezdetétől a műszaki ellenőrbe köt bele. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy amikor azt tette szóvá, hogy helyi vállalkozásoktól kell vásárolni, árut beszerezni, az nem erről szólt. Olyan vállalkozásokról, akik itt működnek, akik ide fizetik az adójukat, ami az önkormányzatnak is jó. A műszaki ellenőrzés más. Nincs baja a műszaki ellenőr személyével, ha elvégzi rendesen a munkáját, de az egész folyamatot végig kellett volna ellenőriznie. Dávid István polgármester elmondta, hogy a kivitelezés során jelen volt a műszaki ellenőr, hetente hétfőnként voltak a megbeszélések, de az nem várható el, hogy ennyi pénzért naprólnapra itt legyen. Úgy véli, hogy mindez meddő vita a képviselővel. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy épp ez a felháborító, hogy ezért a pénzért nem volt a kivitelezés folyamata rendesen felügyelve, azért kellett többször is visszabontani, ami így elkészült annak a minőségéről is lehetne beszélni. Dr. Herczeg Tibor jegyző jelezte, hogy már a legutóbbi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvezése is nehéz feladat elé állította őt és kollégáit. Kérte, hogy a testületi ülésen, legalább az ülés vezetésének a minimális szabályit tartsák be a képviselői hozzászólások és az azokra adott válaszok során, hiszen párbeszédeket jegyzőkönyvezni nem lehet. Az így elhangzottakból a lényeget kiszűrni és azt jegyzőkönyvezni, ráadásul úgy, hogy az a hozzászólók elvárásainak is megfeleljen, szinte lehetetlen. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy számára aránytalanul soknak tűnik a nyilvánosság tájékoztatására kifizetett összeg. Szeretne egy tájékoztatást kérni arról, hogy egy tábla, abban a minőségben, ahogyan ki van helyezve, mennyibe kerül ténylegesen. Meg kellene nézni a szerződést, az abban vállaltakat és azt, hogy a kifizetések nagysága a pályázatban megfogalmazott feltételeknek megfelel-e. Dávid István polgármester elmondta, hogy mindenről van számla, a NORDA részéről is megtörtént a lezárás, mindent tételesen átnéztek és rendben találtak. A pályáztatással az elvégzett munkákért nagyságrendekkel több pénzt kérnek el, mint anélkül. A Pr tevékenységnek sok értelme nincs, de lennie kell, ennek ez az ára. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy mindezt megérti, tudomásul veszi. De azt nem tudja elfogadni, hogy egy el nem végzett tevékenységért fizetnek, vagy aránytalanul sokat fizetnek, a pályázatban elismert költségektől függetlenül. Ezért a felelősséget valakinek vállalnia kell, vagy le kell vonni a következtetést, hogy ha egy cég ilyen módon dolgozik, akkor az a jövőben nem kap megrendelést. Dávid István polgármester elmondta, hogy lehet ezt így is értelmezni, de a soron következő beruházásnál majd egy másik cég sem fog többet csinálni. Lehet, hogy beruházás volumene nagyobb lesz, ezért nagyobb táblát rak ki. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy mindezt így is fel lehet fogni, de azért legalább az ellenértéknek közelíteni kellene a valósághoz. A kivitelezés többi területe eleve ellenőrizhetetlen, itt viszont szembe tűnő az eltérés. Dávid István polgármester elmondta, hogy elmondta, hogy a NORDA részéről is megtörtént a lezárás, mindent tételesen átnéztek és rendben találtak.

Kiss András képviselő ennyit kellett elkölteni.

elmondta, hogy ha ennyi pénzt adtak erre a tevékenységre, akkor

Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő a fajta aránytalanság.

elmondta, hogy ennek ellenére sem elfogadható ez

A 2013. évben pályázati úton elnyert forrásokból megvalósításra került beruházások elszámolásának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 22/ 2014.( III.20.) Határozat A 2013. évb en pályázati források ból megvalósít ott b eruh ázások elszámolásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. évben pályázati forrásokból megvalósított beruházások részletes pénzügyi elszámolását elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

VIII. N A P I R E N D Tárgy: Beszámoló a 2013. évi Start-munkaprogram végrehajtásáról. Előterjesztő: Dávid István polgármester 1. A 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások elszámolása. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dávid István polgármester a kazánprogrammal kapcsolatban elmondta, hogy Miskolcról jött ki ellenőrizni egy kéményseprő vállalattól az átvevő. Javítási dolgok merültek fel a hivatali kazánnál szellőzési problémák, az óvodai kazánnál, pedig a tároló helyiség csak 1,20 cm és a kazán felől tűzgátló falat kell készíteni, közben elkészült az automata adagoló is. Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy a két kazánt egy vállalkozó készítette-e, az egyik kazán 98 kw-os ez drágább, mint, a másik kazán, ami 115 kw-os, ennek mi lehet az oka. Mielőtt kereskedelmi forgalomba került ez a kazán ki lett-e próbálva, mivel nem tudja megfelelően befűteni az épületeket. Kérdezte, hogy a kazánprogramokban nem kellet volna az épületek belső fűtésrendszerét is felújítani, kicserélni a vezetékeket, a radiátorokat, mert véleménye szerint ez lenne a normális megoldás, nem csak a kazánok cseréje. Dávid István polgármester válaszában elmondta, hogy a kazánprogramon belül csak 4-5fajta tevékenység kerülhetett elszámolásra, a kazánvásárlás, tervezés, kéményépítés, engedélyeztetés és tároló építés. Más eszközöket, gépészeti berendezéseket nem vásárolhatott az önkormányzat pályázati összegből. Az első kazánprogramot 2013. december 20-ára már működtetni kellett volna. A pályázat elkészítésére 2 hét volt, a pályázatot ő állította össze. Ért ugyan valamilyen szinten a műszaki részhez, de nem kazángyártó. A kazánprogramoknál csak azokat a költségeket

lehetett elszámolni, amelyek a pályázatban szerepeltek, azokat tételesen fel kellett volna tételesen sorolni, hogy hány méter cső, patent ív stb. szükséges, de ezekre a pályázat összeállításánál nem gondolt, igaz idő sem volt rá. Az egyik kazánprogramra 5.300 E Ft, a másikra pedig 6.300 E Ft támogatást kapott az önkormányzat. A megvásárolt eszközöket tételesen fel kellett sorolni az elszámolásnál. A hivatalnál fel kellett építeni a kéményt, az óvodánál ki kellett fúratni és ki kellett bélelni a kéményt, a Simon-udvarban meg kellett tervezni a tároló tervezni és meg kellett építeni a tárolót. A tárolóra 1 M Ft volt. A hivatal kazánját 5 hónap után találta meg interneten, mivel magyar gyártmányú kazánt lehetett beszerelni. A legolcsóbb kazán 2.4 E Ft +áfa kazán lett volna, amit kereskedőnél talált, az is csak 46 kW-os volt, tehát egyik helyre sem volt jó. A startmunkások építették fel a tárolót;; a hivatal és az egészségház fűtését két darab távhő vezetékkel kellett összekötni. Ebbe a pályázati összegbe a radiátorok és a radiátorcsövek ára már nem fért volna bele. Az elszámolás időpontja is meg volt határozva, addigra a számlákat be kellett szereznie, hogy el lehessen számolni a Munkaügyi Központ felé. Nem tudta másképp megoldani a programok megvalósítását. Kurityánban a mai napi nincs kész ugyanez a program, Sajóivánkán a 2 tároló még meg sincs építve. Ez nem egyedi, nem helyi probléma, a Start-munkaprogramon belül meg van kötve a kezük. Amikor szembesült a problémákkal, 3 igazoló jelentést is írt a Munkaügyi Központnak, azzal, hogy ha abba nem mennek bele, hogy halasztják, csúsztatják a megvalósítást, akkor inkább visszaadja a támogatást. Időbe telik mire a kazánokat be tudják üzemelni, ki tudják tapasztalni a működésüket. Azt a képviselő többször is volt ellenőrizni. Most jól fűtenek, de nincs hideg. Majd a télen derül ki, hogy megfelelően fognak-e működni, ha nem akkor lehet, hogy újra alakítani kell a rendszeren. A 115 kW-os kazán a hivatal és az egészségház fűtését hellyel-közzel megtudja oldani az óvodai 98 kW-os kazán pedig tökéletesen működik. Ettől jobb lehetőséget nem talált. Lehet, hogy a számlákon a 2 kazán ára fel lett cserélve. A kazánok sorozatgyártással készülnek, bárki megveheti, megnézhető az interneten. Az, hogy az épületekben hideg volt, kivitelezési, gépészeti probléma. A kivitelező nem a terv szerint építette meg a rendszert, a tervező elmondása szerint. A problémás szakaszt kivágatta a rendszerből, azóta működik a fűtés. A hivatali kazánházat is meg kellett építeni, arra nem kaptak támogatást. Kiss András képviselő hozzászólásában elmondta, hogy ő úgy gondolja, hogy azért magasabb összegű a kisebb kw-os kazán, mivel azt még át kellett alakítani, mert nem fért be a helyiségbe. Dr. Herczegné Ruszaki Edit képviselő kérdezte, hogy ha az óvodánál kéménybélelés történt, akkor, hol található az a szerelt kémény, amelyik a kimutatásán szerepelt. Az apríték-égető rendszerről kérdezett, hogy annak annyi-e a végleges összege, mint amennyi az előterjesztésben szerepel, vagy még várható kifizetés. Dávid István polgármester válaszában elmondta, hogy a hivatali kémény a szerelt kémény. Az óvodai meglévő kéményt ki kellett fúratni, ki kellett bélelni. A hivatalban lévő kazánnak szerelt kéménye van, azt a tervező nem tervezte meg, még két helyen meg kell rögzíteni. Dr. Herczegné Ruszaki Edit képviselő elmondta, hogy akkor ezek szerint, ebben az esetben is rossz helyen került ez is elszámolásra. Kérdezte, hogy akkor a hivatalnál is történt-e kéménybélelés, mert ott viszont az szerepel az elszámolásban. Kiss András képviselő elmondta, hogy össze lett cserélve a kettő program. Az óvodánál van kéménybélelés, a hivatalnál pedig szerelt kémény.

Dr. Herczegné Ruszaki Edit képviselő elmondta, hogy az elszámolás szerint óvodánál fizettek egy kéménybélelésért és egy kéményszerelésért is, míg a hivatalnál egy kéménybélelésért. 1.5 M Ft került kifizetésre a két kéménybélelésre. Az óvodánál az előbb elmondottak szerint pedig csak egy bélelt kémény van, a hivatalnál pedig egy szerelt kémény. Dávid István polgármester elmondta, hogy a valóban egy szerelt kémény került építésre, és egy kéménybélelés, illetve annak a fúrása történt meg. Valószínűleg a számlák vannak összecserélve. A két kéményre 1-1 M Ft volt betervezve, külön-külön. Aki az óvodai kéményt csinálta, nem vállalta a hivatalnál a szerelt kémény építését. Az apríték-égető rendszerért már nem kell többet fizetni, a teljes ellenérték kiegyenlítésre került. A csigás rendszert azonban cserélni kell, mert a rendelkezésre álló, rossz minőségű aprítékkal nem működik. Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy a mezőgazdasági programon belül vásárolt védőitalok, az egyik helyen sokkal kevesebbe kerültek, akkor miért onnan került beszerzésre az egész, akkor lehetett volna némi összeget megtakarítani az önkormányzatnak. Kérdezte továbbá, hogy miért nem lehetet környéken fellelhető üzletekben megvásárolni a védőitalokat, miért kellet olyan messziről elhozni. Kérdezte, a szilárd hulladék szállítás elszállításával kapcsolatban hol halmozódott fel az építési hulladék. Kérdezte, hogy a programokhoz szükséges anyagokat, mint pl: cement, mész stb. miért nem lehetett a környéken megvásárolni. Kérdezte, hogy a közút programon belül megvásárolt eszközök, szerszámok nyilvántartásba, illetve leltárba vannak-e véve. Dávid István polgármester elmondta, hogy azért volt megosztva a védőital vásárlás, mert mindig csak az éppen engedélyezett tételeket lehetet megvenni. A Metro-ban azért vásároltak, mert épp akciós volt az ásványvíz, sikerült így fél áron megvásárolni, mint máshol. A járda építésnél keletkezett hulladék egy részét számlákkal igazolva elszállították, egy részét a mezőgazdasági utakon lévő nagyobb lyukak tömítésére használták fel, valamint egy kisebb részét az Izsó Miklós út sarkán található telephely tulajdonosa kérte. A cement, sóder esetében is az volt a döntő, hogy a környéken található vállalkozások, sokkal drágábban szállították volna ki a kellő mennyiségeket. A szerszámok nyilvántartásban megvannak, csak a leltárba vétel nem történt még meg. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy valamennyi kis- és nagyértékű tárgyieszköz leltárba vétele megtörtént, csak a helyszíni leltározás nem valósult meg. A hivatalban dolgozók minden leltárkörzetben (hivatal, iskola, óvoda, konyha), elvégezték a leltározást, csak a Simon-udvar valamint a műhely maradt ki, ehhez azonban legalább 1-2 nap kellene, amikor ott senki nem dolgozik, onnan semmilyen eszköz, szerszám nincs használva. Végig kell gondolni, mikor lenne alkalmas időpont. Át kell tekinteni melyek azok az eszközök amelyek selejtezendők , melyek azok amelyek esetlegesen még javíthatók, ha nem javítható akkor arra szakvéleményt kell kérni, illetve ha a javítás költsége nem gazdaságos akkor a selejtezésről döntést kell hozni polgármesternek vagy a képviselő testületnek, értékhatártól függően. Hosszadalmas munka lesz, de mindezt rendbe kell tenni. A megfelelő időpont az, ami kérdéses, hiszen az óvoda, konyha illetve iskola esetében a tanítási szünetben könnyen megoldható volt a leltározás. A Simon- udvarban és a műhelyben vagy munkaszüneti napon kell elvégezni a leltározást, vagy legalább 2 napig biztosítani kell, hogy ott ne legyen a leltározókon kívül senki. Bukovenszki Józsefné képviselő bizonyos ideig meg kell őrizni.

elmondta, hogy tudomása szerint a selejtezet eszközöket is

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a képviselő-testületnek kell döntenie arról, hogy a selejtezésre került eszközöket alkatrésznek meghagyják, eladják, vagy esetlegesen bizonyos idő eltelte után megsemmisítik. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy a projektek elszámolásainál mindenhol visszafizetések jelentkeztek a bértámogatásoknál. Kérdezte, hogy azok terhére nem lehetett volna akkor több embert foglalkoztatni. Dávid István polgármester elmondta, hogy előre nem lehetett látni hányan maradnak, hányan mennek el a foglalkoztatások során, nem volt egyszerű folyamatosan feltölteni a megüresedett helyeket, hogy a létszám meglegyen. Emellett sok volt az igazolt hiányzások, a táppénzes állomány időtartama, melyre a támogatás nem vehető igénybe. Valóban 2.1 M Ft volt a 2014. év elején visszafizetett összeg. Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte hogy akik tavaly dolgoztak, azok közül sokan nem lettek visszavéve közmunkára, ennek mi az oka. Elmondta továbbá, hogy szerinte nem a múcsonyi lakosokat kellet volna alkalmazni, hanem szuhakállói is lett volna aki szívesen dolgozott volna. Van olyan szuhakállói lakos akit nem érti, miért nem lehetet visszavenni, hiszen két iskolás gyereke is van és az élettársának sincs munkája. Tudomása szerint nem csak ez az érintett személy volt az, volt az akinél sok volt a hiányzás. Kérdezte, hogy kik az irányítók jelenlegi programoknál. Dávid István polgármester elmondta, hogy idén csak olyan emberek nem lettek visszavéve, akiknél nagyon sok volt a hiányzás. Az irányítókkal beszélte meg, kik azok az emberek, akik alkalmazásra kerültek Személy szerint ő nem tud mindig kit lenni a közfoglalkoztatottak között, de az irányítokkal heti 1-2 alakalommal megbeszéléseket tart, ahol átbeszélnek mindent. A 2014 01.01.-el indult téli-átmeneti munka programnál 2 fő irányító van, név szerint Csiklya András és Simon Imre, a 2014.03.01 indult mezőgazdasági programnak pedig Csiklya Andrásné az irányítója. 2013. évben minden programban függetlenül a létszámtól csak 1 fő irányító volt. Tavaly a mezőgazdasági projektben összesen 20 fő volt alkalmazva, abból 1 férfi és 19 nő. Idén csak 18 fővel engedélyezték mezőgazdasági program indulását, amiből 4 férfi és 14 nő. A férfi létszám növelésére a gépek üzemeltetése miatt volt szükség. 2014-ben, májusban indul még értékteremtő program, amely 46 főből fog állni, de azt is csak 5 hónapig, azaz szeptember 30-ig. Sajnos a többi program nem valósul meg, mert nem támogatják azokat. Januártól a támogatások mind megváltoztak, 1 embert egy évben csak 11 hónapon keresztül lehet foglalkoztatni. Bukovenszki Józsefné képviselő tudnak vele végezni.

kérdezte, hogy az árokásó gép hol van, és milyen munkákat

Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő kérdezi, hogy a szilárd hulladék elhelyezésére az ÉHG Zrt. telephelyén került sor, mely után a számlázás mennyiségi kimutatással történt, . További 2 alakalommal viszont, egy másik cég nevezetesen a Cirkont Zrt. állította kia számlákat, ahol már csak ami már alkalom volt feltüntetve ahol egyszer 64.000 Ft másik alakalommal pedig 232.000 Ft-ot kellett fizetni. Az ÉHG Zrt. által kiállított párezer forintos számlához képest ez jelentős eltérés. Kérdezte, hogy miért változott ez meg – egyáltalán ki az a cég, amelyik a sajókazai lerakás helyett számlázott - mi az oka ennek a különbségnek. Dávid István polgármester elmondta, hogy az árokásó gép a műhely területén van elhelyezve, most épp használva van a Simon-udvar beállójánál. Egyébként csak akkor van kihozva, ha olyan jellegű munkát végeznek, amihez szükség van a gép használatára.

Elmondta, hogy az ÉHG Zrt. és a Cirkont Zrt. ugyan az a cég, A Cirkont Zrt. belül az ÉHG Zrt. felszámolás alatt volt, és ezért a Cirkont Zrt. állította ki a számlákat, amihez az elszámolások miatt volt szükség. Bukovenszki Józsefné képviselő kérdezte, hogy ha a gépjárművek és kisgépek fenntartási illetve üzemanyag költségei a start-munkaprogramhoz kötődnek és ott is kerültek elszámolásra, akkor miért jelentkeznek az önkormányzat költségvetése terhére is kiadások. Dávid István polgármester elmondta, hogy a programokon belül csak azokat lehet megvalósítani amire engedélyt kap az önkormányzat, illetve előre tételesen fel kellett sorolni mire lesz szükség. Amit lehet, az megpróbálják a start-munkaprogramon keresztül megoldani, de vannak dolgok amiket sajnos nem lehet másképp, ha szükség van rá akkor meg kell venni az önkormányzati költségvetés terhére. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy az önkormányzatot gépjárművek éves felelősség biztosítása díja terheli.

a tulajdonában

lévő

Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki vizsga díjain és az éves kötelező biztosítás díjit nem lehet csökkenteni, de az üzemanyagon lehetne spórolni az önkormányzatnak. Dávid István polgármester elmondta, hogy a gépjárművek illtetve kis gépek üzemanyag költségeit - amennyire a start-munkaprogram engedi - lehetőség szerint abból próbálják megoldani 100%-ban. A Suzukit sem ő, illetve a jegyző sem használja. Időnként Suzukit a polgárőrség veszi igénybe járőrözés céljából. Bukovenszki Józsefné képviselő

kérdezte, hogy a kifizetett kártérítése miből adódtak.

Dávid István polgármester elmondta, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül elvégzett fűnyírásból adódóan kavics felverődés miatt keletkezett kár a gépjárműveken. Hiába volt a védő rámpa átrepült felette a kavics. A 2013. évben a településen megvalósult beruházások, felújítások, startmunka keretében, a költségek elszámolásának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 23/ 2014.( III.20.) Határozat munkaprogram k eret éb en b eru házások elszámolásáról.

A

2013. megvalósult

évi Startb eszerzések,

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások részletes pénzügyi elszámolását elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen 2. Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek kimutatása. A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el:

Az önkormányzat tulajdonában lévő autó, mezőgazdasági gépek, munkagépek 2013. évi fenntartásának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 24/ 2014.( III.20.) Határozat Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gép ek 2013. évi fen nt artási k öltségin ek elszámolásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek részletes pénzügyi elszámolását elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

IX. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok Előterjesztő: Dávid István polgármester Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a 2013. évben augusztusszeptember környékén írták ki a működőképesség megőrzését szolgáló pályázatot. A benyújtott támogatási igény alapján, 6.600 E Ft támogatást kapott az önkormányzat. A támogatási igényben a legjelentősebb tétel, a tagóvodai működéshez szükséges, a székhely önkormányzat által kimutatott finanszírozási igény volt, 5.206 E Ft összegben. A GESZ vezetője – jelen ülés kezdete előtt kb. másfél órával - megküldte a 2013. évi óvodai feladatellátás elszámolását, amely 1.080 E Ft többlettel zárult a tervezett és a 2013. év folyamán, illetve a mai napig 5.206 E Ft hiánnyal szemben. Mindez nagyon jól hangzik, és akár még örömre, bizakodásra is adhatna okot, de felvet egy jelentős problémát miszerint lehet, hogy az önkormányzat nem fog tudni elszámolni működőképesség megőrzésére kapott támogatással. Az önkormányzat 6.600 E Ft-ból 5.000 E Ftot az óvodai hiány finanszírozására kapott, amely mint bebizonyosodott tényszerűen nincs. Emellett 2013. év folyamán Szuhakálló nem is adott át pénzeszközt Kazincbarcikának a feladatellátásra. A GESZ vezetője arról tájékoztatta, hogy a 2013. évi költségvetés tervezése során, nem a megváltozott feladatmutatós finanszírozással számoltak, hanem a 2012. évi normatív támogatással. 2013. év februárjában azt a költségvetést küldték meg Szuhakállónak, amely a 2012. évi állami támogatási adatokat tartalmazta, de az állami támogatás összege közel 6 M Ft-al magasabb volt, mint amit ők bemutattak. Ezek után nem tudni, hogy a 2014. évi költségvetés, melyben szintén 5.206 E Ft hiányt hoztak ki, mennyire megalapozott. Tekintettel a Zöld Titkok Kastély Tagóvoda 2013. évi költségvetésben tervezett hiány mértékére (-5.206 E Ft) és az elszámolás eredményére (+1.080) részletes írásbeli tájékoztatást kért a 6.286 E Ft-nyi különbözet okára, a költségvetési tervezés megalapozottságára, különös tekintettel a 2014. évi tervezési folyamatokra is.

9.1. A Mozgáskorlátozottak Kazincbarcikai Egyesületének támogatás iránti kérelme Dávid István polgármester ismertette a képviselő-testülettel Kazincbarcikai Egyesülete elnökének a támogatás kérő levelét.

a

Mozgáskorlátozottak

Elmondta, hogy személy szerint nem javasolja a támogatást, de mint magánszemély fog némi támogatást részükre befizetni. Az önkormányzat a polgárőrségnek sem adott támogatást az évben, akkor nem hiszi, hogy külső szervezetnek adni kellene. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy szerinte igen is kellene az önkormányzatnak legalább 10.000 Ft-tal támogatni a Mozgáskorlátozottak Egyesületét, mivel a Szuhakállóban is élnek mozgáskorlátozott emberek, akik érdekképviseletét ez a barcikai székhelyű egyesület látja el, pl. a gépjármű szerzési támogatások, vagy a lakások akadálymenetesítésének támogatása során. Az Egyesület ezekben az esetekben javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Suga László képviselő elmondta, hogy ezeknél a támogatásoknál együttműködési szerződést kell kötni a szervezetekkel. Elmondta továbbá, hogy az óvodai költségvetésre visszatérve, hogy az önkormányzatnak nagyon nem lesz jó ha azt az 5.000.000 Ft-ot vissza kell fizetnie, így nem lesz pénz. Kiss András képviselő elmondta, hogy ő személy szerint csak arra ad ki pénzt, ahhoz adja a támogatást, ahol tudja, hogy hová, mire kerül a pénz. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy képviselőtársának ez a véleménye további kérdéseket vet fel épp az előző napirendi pontok során tárgyaltak, az ott elhangzott álláspontja alapján. A Mozgáskorlátozottak Kazincbarcikai Egyesületének támogatás iránti kérelmének vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján 3 igen és 2 nem szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 2 5 / 2 0 1 4 . ( I I I . 2 0 . ) H A T Á R O Z A T Civilszervezetek 2014. évi működésének támogatásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat képviselő-testülete a Mozgáskorlátozottak Kazincbarcikai Egyesülete részére, 2014. évben anyagi támogatást nem biztosít. Felelős: polgármester Határidő: 15 napon belül

9.2. Helyi Választási Bizottság póttagjának megválasztása Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékozatta a képviselő-testületet, hogy az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán a szavazatszámláló bizottság feladatait – mivel Szuhakálló egy szavazókörös település – a Helyi Választási Bizottság látja el. A HVB – időközi lemondás miatt jelenleg nem rendelkezik csak 5 taggal és 1 póttaggal, így legalább 1 póttag megválasztása szükséges. A Ve. 23. §-a értelmében, a helyi választási bizottság póttagját a települési önkormányzat képviselő-testülete választja meg;; személyére a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

A jegyző, mint a HVI vezetője, Vargáné Harangozó Erzsébet Magdolna Szuhakálló. Állomás u.16. sz. alatti lakosra tett javaslatot. A döntéshozatali eljárásban 5 fő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta: 26/2014.(III.20.) HATÁROZAT Helyi Bizot tság p ótt agján ak megválaszt ásáról.

Választ ási

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Szuhakálló Helyi Választási Bizottságába póttagként megválasztja Vargáné Harangozó Erzsébet Magdolna Szuhakálló, Állomás u.16. sz. alatti lakost. A póttag eskütételéről a polgármester gondoskodjon. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen. 9.3. Javaslat a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló 2014. évi kiegészítő támogatására vonatkozó igény benyújtására. Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.), valamint a megyei önkormányzati tartalékból nyújtott támogatásokról és a rendkívüli önkormányzat támogatásokról szóló 7/2014. (I. 31.) BM rendelet alapján az önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében támogatási igény benyújtására nyílt lehetőség. Kvtv. 4. melléklet 1. pont IV. alpontja szerinti rendkívüli támogatás a települési önkormányzat működőképességének megőrzéséhez, vagy feladatának ellátását veszélyeztető helyzet elhárításához igényelhető. A rendkívüli támogatás iránti kérelmet az ebr42 önkormányzati információs rendszerben kitöltött és kinyomtatott két eredeti és egy másolati példányának a kincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) az év során bármikor, legkésőbb 2014. szeptember 30-áig történő megküldésével lehet papír alapon benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kizárólag papír alapon benyújtott támogatási kérelem érvénytelen. A támogatási kérelemhez csatolni kell a támogatási kérelem benyújtásáról szóló képviselő-testületi határozat másolatát, és kizárólag elektronikus formában a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletet, ennek hiányában a 2013. évi költségvetési rendelet 2013. december 31-én hatályos állapotát, és a 2014. évi költségvetési rendelet támogatási kérelem benyújtásakor hatályos állapotát, ennek hiányában a 2014. évi költségvetési rendelet tervezetét. Az Igazgatóság a felülvizsgált támogatási kérelmek egy eredeti példányát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: miniszterek) részére a támogatási kérelem, illetve a hiánypótlás beérkezését követő 8 napon belül véleményével együtt továbbítja. Ha a támogatási kérelem a helyi önkormányzat által foglalkoztatottak nettó munkabérei vagy az általa teljesítendő szociális segélyek határidőben történő kifizetését veszélyeztető esemény

elhárításához kapcsolódóan kerül benyújtásra, a felülvizsgálatot az Igazgatóság haladéktalanul lefolytatja és a kérelemről, valamint véleményéről soron kívül tájékoztatja a minisztereket. A helyi önkormányzat a megyei támogatást, illetve a rendkívüli támogatást a folyósítást követő 3 hónapon belül használhatja fel, az ezt követően felhasznált támogatás összege az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 57/A. § (1) bekezdés d) pontja szerint jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A rendkívüli támogatást a támogatási szerződésben meghatározottak szerint kell felhasználni és azzal elszámolni. A támogatási igény benyújtását indokolja, hogy az önkormányzat a 2014. évi költségvetésének tervezése és a költségvetési rendeletének elfogadása során figyelembe vette és alkalmazta a Mötv. 111.§ (4) bekezdését, tekintettel a 115.§ (1) bek-ben foglaltakra és a (2) bek-ben meghatározott következményekre. Így a 2014. évi költségvetési rendeletben a működési hiány elkerülése érdekében költségvetés kiadási oldala rendkívül módon alultervezetten készült, az egyensúly biztosítása érdekében pedig a bevételek – főleg a saját bevételek – elvárt teljesülése esetenként irracionálisan magas összegben került meghatározásra;; a 2013. évi költségvetés pénzmaradványa a kötelezettséggel, a 2014. évi működési hiány fedezetére nem használható fel. Fentiek mellett elmondta, hogy a tagóvodai költségvetés 2014. évi megalapozottságával felmerült kételyek alapján, megfontolandó lehet a támogatási igény jelenlegi benyújtása. Kérte a képviselő testület tagjainak döntsenek, hogy jelen időpontban vagy inkább később kerüljön benyújtásra a pályázat. A képviselők a támogatási igény jelen március- áprilisi benyújtása mellett foglaltak állást. A működőképessége megőrzését szolgáló 2014. évi kiegészítő támogatására vonatkozó igény benyújtásának vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 27/ 201 4.( I I I .1 8.) Ha t á roza t Az ön k ormá n yza t mű k öd ők ép es s ége megőrz és ét s zolgá ló 201 4. év i k iegés zít ő t á moga t á s á ra v on a tk ozó igén y b en yú jt ás á ról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény, valamint a megyei önkormányzati tartalékból nyújtott támogatásokról és a rendkívüli önkormányzat támogatásokról szóló 7/2014. (I. 31.) BM rendelet alapján az önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében támogatási igény benyújtásáról dönt a belügyminiszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

9.4. Javaslat az ÉMOP-2011-3.2.1/D kódszámú pályázati kiírás keretében megvalósuló „Szuhakálló Község környezetbiztonságának növelése, az ár- belvíz és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további káresemények megelőzése céljából” elnevezésű beruházás elnevezésű beruházás közbeszerzési eljárásában a Bíráló Bizottság tagjainak megválasztására.

Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a fenti közbeszerzési eljárás lebonyolításához szükséges a Közbeszerzési Szabályzat szerint, a Bíráló Bizottság tagjainak megválasztása. A Bizottságot a Kbt. és a helyi szabályzat rendelkezései alapján kell létrehozni, mely nem az Ötv. szerinti bizottság. Javasolta a Bizottság tagjai sorába: Dr. Jancsurák Sándor közbeszerzési szakértőt, Tóth Tamásné költségvetési ügyintézőt. Kérte, hogy a polgármester a műszaki szakértelemmel rendelkező személyére tegyen javaslatot. Dávid István polgármester az engedélyes és kiviteli tervdokumentációt készítő Keviterv Plusz Kft. tervezőjére, Szekrényesi Annára tett javaslatot. A képviselő-testület a javaslatokkal egyetértett, és az elhangzottak alapján, egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi határozatot hozta 28/ 201 4.( I I I .20.) H A T Á R O Z A T A z ÉM O P - 201 1 - 3.2.1 / D k ód s zá mú p á lyá za t i k ií rá s k eret éb en megv a lós u ló „S zu h a k á lló K özs ég k örn yezet b izt on s á gá n a k n öv elés e, a z á r - b elv íz és h elyi v ízk á r v es zél ye zt et et t s égén ek cs ö k k en t és e, a t ov á b b i k á res emén yek meg előzés e céljá b ól” eln ev e zés ű b eru h á zá s eln ev ez és ű b eru h á zá s k özb es zerz és i eljá rá s á b a n a B írá ló B izot t s á g t a gja in a k megv á la s zt á s á ról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az ÉMOP-2011-3.2.1/D kódszámú pályázati kiírás keretében megvalósuló „Szuhakálló Község környezetbiztonságának növelése, az ár- belvíz és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további káresemények megelőzése céljából” elnevezésű beruházás közbeszerzési eljárásában a Bíráló Bizottság tagjait az alábbiak szerint választja meg: Dr. Jancsurák Sándor közbeszerzési szakértő Tóth Tamásné költségvetési ügyintéző Szekrényesi Anna műszaki szakértő A bizottság tagjainak megbízásának kiadásáról, a képviselő-testület döntése alapján, a polgármester gondoskodjon. Felelős:polgármester Határidő: értelemszerűen.

Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselőket, hogy az első félévi adóbevételek, határidőre, arányosan nem jól teljesültek. A 2014. évi kommunális adó, gépjármű adó illetve iparűzési adók I. félévi befizetéseiből arányosan alacsony összeg valósult meg. Első félévben a magánszemélyek kommunális adójából és az iparűzési adóból 3.300.000 Ft helyett 1.500.000 Ft érkezett be az önkormányzat számlájára. A gépjárműadónál 2.371.000 Ft-ból 1.400.000 Ft lett befizetve. Eddig még soha se volt ilyen nagy arányú az eltérés. Tájékoztatta továbbá a képviselőket, hogy megnyílt a lehetőség a helyi szervezési intézkedésekhez – létszámcsökkentés – kapcsolódó támogatás igénylésére. Az aljegyzői álláshely megszüntetése miatti jogviszony megszűnés kapcsán, 2014. február 28-ig, valamennyi juttatás az aljegyző részére, határidőben, maradéktalanul folyósításra került. Ehhez lehet most a támogatást igényelni.

POLGÁRMESTERI JELENTÉS TÁRGYALÁSA: A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, hozzászólások, vélemények hangzottak el: Dávid István polgármester tájékoztatja a képviselő testületet, hogy levélben érkezett hozzá a következő felajánlás, melyet Herceg József Krisztián küldött az önkormányzat részére. Leírja, hogy 2012.07.12 napján a Hársfa út 16. szám alatti ingatlanból hivatalosan is kijelentkezett Szeretné, a tulajdon részét az önkormányzatnak megvételre felajánlani. Valamint részére minden évbe kiküldik a magánszemélyek kommunális adóját az ingatlan után és szeretné, ha ezt a többi tulajdonosnak részarányosan ugyan így megküldené az önkormányzat. Javasolja, hogy ne fogadja el a képviselő testület a felajánlást, mert az ingatlanon sok a tartozás, és így nem érné meg az önkormányzatnak. A képviselő-testület az elhangzottak alapján az ingatlanvásárlási ajánlatot nem fogadta el. Dávid István polgármester elmondta, hogy a start-munkaprogram keretein belül nem támogatják a területvásárlást, viszont a mezőgazdasági programhoz be lett írva 200 db-os tojóállomány, amihez sajnos nincs terület. Érkezet egy ajánlat az egyik lakostól, miszerint a Simon-udvarral szomszédos területet 40.000 Ft-ért átadná az önkormányzatnak. Kérdezte, hogy a képviselő testületnek mi a véleménye erről, és mit javasolnak ez ügyben. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy ha jól érti, a start-munkaprogramon belül tojóállományt kíván a polgármester beállítani. Elmondta, hogy csak ő 3 olyan családról tud a településen, akik részben abból élnek, hogy tojótyúkokat tartanak. Kérdezte, hogy nem fogja-e ezeket a családokat hátrányosan érinteni, az egzisztenciájukat rontani, ha az önkormányzat ilyen jellegű tevékenységet fog végezni, melyhez mivel támogatás is társul, jóval olcsóbban fogja tudni árulni a tojást. Dávid István polgármester elmondta, hogy az már 2013-ban sem a helyi vállalkozóktól lett a tojás megvéve az óvodai menzai étkezéshez. Múcsonyból 25 Ft/db-ért lehet a tojást megvásárolni, helyben pedig 30 Ft alá nem vitték volna az árát. Rakaczki Jánosné elmondta, hogy neki nem éri meg 30 Ft alatt eladni Szuhakállónak, hiszen máshol drágábban is elviszik tőle. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy 15 évvel ezelőtt a településen már volt állattartásból adódóan probléma a lakosság részéről, ezt követően fel is kellet számolni az állatállományt. Dávid István polgármester elmondta, hogy csak olyan dolgokba érdemes az önkormányzatnak belekezdenie, amelyek önfenntartóak. A mezőgazdasági program úgy néz ki, hogy hosszútávon is fog működni, azt továbbra is támogatni fogják. Az állattartással kapcsolatban pedig legyen az baromfi vagy sertés, a szalmonella miatt szerződést kell kötni egy állatorvossal, aki majd ellenőrizni fogja az állattartási körülményeket, valamit előtte az MVH –nál kell egy kódot kérni hozzá. A baromfinak két oldali hasznosítása van, először kitojatják utána pedig levágják a tyúkokat. A sertésnél már más a helyzet. Az állatok etetését is meg lehetne oldani, ha a 9 hektáros terültet búzával beültetnénk, később pedig bebálázás után a fűtéshez is jó lenne. Ezekkel a lehetőségekkel önállósodni tudna az önkormányzat. Az állatorvos elmondta, hogy a ketreces állattartás helyett a mélyalmosat állattartást javasolja Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy az állattarásnak a legjelentősebb problémája a megfelelő helyszín kiválasztása. Dávid István polgármester elmondta, hogy a tyúktartás tervezett helyszíne a Kossuth u.5. sz. alatt lenne, ehhez lehetne megvásárolni azt a területrészt, a szomszédos ingatlanból, amely egyszer kb. 2 évvel ezelőtt szóba került. A vásárlás az össze járulékos költséggel megoldható lenne.

Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő elmondta, hogy az előzőekben meghozott döntés során az volt a támogatási kérelem elutasításának egyik indoka, hogy nincs rá pénz. Úgy látszik ez most nem számít, erre van. Emellett a helyszín az állattartásra is eléggé problémás: egyrészt a falu közepében van, másrészt épp az ott lakóktól loptak már el több alkalommal baromfit. Dávid István polgármester elmondta, hogy a mélyalmos tartás során nem lesz olyan szag, ami zavarná a környezetben lakókat. Az adásvételhez szükséges fedezetet, pedig majd előteremti. A vita lezárása után a döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján 3 igen és 2 nem szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 29/ 2014.(III.20.) Határozat felhatalmazásról

Ingatlanvásárlásra

irán yuló

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatáshoz, a Szuhakálló Kossuth u. 5. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlannal szomszédos, Szuhakálló BajcsyZsilinszky u. 1. sz. alatti ingatlanból, a tulajdonos által vételre felajánlott ingatlanrész tulajdonjogát az önkormányzat részére, adásvétel keretei között megszerezze. Az adásvételre és az annak kapcsán felmerülő költségek biztosítására a képviselő-testület 100.000 Ft előirányzatot biztosít. Felelős:polgármester Határidő: értelemszerűen. Dávid István polgármester tájékoztatja a képviselő testület tagjait arról, hogy nemrégiben kapott egy telefonhívást a /4-es pályázattal kapcsolatban, ami tavaly lett benyújtva az elektromos áram kiváltása napkollektoros rendszere, úgy néz ki ez sikerülni fog. Dr. Herczegné Ruszkai Edit képviselő kérdezi, hogy mennyi lenne az önrésze az önkormányzatnak, ami ehhez a pályázathoz szükséges. Dávid István polgármester elmondta, hogy nincs önrész, a pályázat teljes mértékben fedezi a költségeket. Elmondta továbbá, hogy az önkormányzatnak önállósodnia kellene szövetkezet vagy valamilyen nonprofit formában, mert az állam egyre kevésbé fogja támogatni ezeket a dolgokat. Bukovenszki Józsefné képviselő elmondta, hogy az elmúlt hetekben számos kritikai észrevételt kapott, kérdést kapott a lakosságtól, az EU-s élelmiszersegély kiosztása kapcsán. Sokan panaszolták, hogy nem ugyanolyan csomagot kaptak, mint mások. Dávid István polgármester elmondta, hogy az EU élelmiszersegéllyel a legnagyobb gond az volt, hogy egyes élelmiszerfajtákból – pl. étolaj- kevés mennyiség állt rendelkezésre, nem lehetett minden rászorulónak juttatni. Elmondta, hogy a Kormányhivatalhoz küldött lakossági jelzés alapján, jelenleg vizsgálat folyik az ügyben. Felolvasta a képviselő-testületnek a jegyző által a tárgyban a Kormányhivatalnak írt válaszlevelet, melyhez az információkat ő szolgáltatta az alábbiak szerint: „Szuhakálló községben az év során, 2014. február 3-a és február 5-e között került sor élelmiszersegély kiosztására, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége által, a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettől igényelt, EU Élelmiszersegély Program keretei között.

„ A kiosztott élelmiszersegély mennyisége: 1.010 kg liszt, 315 kg durum metélt tészta, 108 db melegszendvics konzerv, 390 kg kristálycukor és 45 kg étolaj. Az élelmiszersegélyből a település valamennyi háztartása részesült, jövedelemtől, rászorultságtól függetlenül (a segélyben azok nem részesültek, akik azt nem fogadták el). Az élelmiszersegély szétosztásának feltételeiről a település polgármestere döntött. A segélyezés során a háztartások különböző összetételben, átlag 5 kg-os csomagokat vehettek át. Az átvételről a bizonylatok a polgármesternél rendelkezésre állnak. A segélycsomagokat a település lakói részére, Kiss András karbantartó (önkormányzati képviselő), Zelena Judit és Zsarnai Karina közfoglalkoztatottak szállították ki az önkormányzat tulajdonában álló gépjárművel.” Elmondta, hogy nem érti, hogy egyeseknek mi ezzel a problémája. 4 éve így csinálja, amióta polgármester. Nem tartja helyesnek, hogy mindig ugyanaz a 15 cigánycsalád kapjon mindent, a többiek meg semmit. Az SZBTSZ részéről Nagy Tibor is áttekintette az ügyet, azt mondta, hogy ebből nem lehet baj, minden rendben van. A polgármesteri jelentés vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 5 fő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés és az elhangzottak alapján egyhangú (5 igen) szavazással az alábbi rendeletet alkotta:

30/ 2014.(III.20.) Határozat

A p olgármesteri jelentésről

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az ülések között történt fontosabb eseményekről készített jelentést, a tájékoztatást tudomásul vette és azt elfogadta. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

Mivel további indítvány, javaslat nem volt a polgármester a képviselő-testület ülését bezárta. k. m. f.



Borsod-Abaúj-Zemplén megye

SZUHAKÁLLÓ község

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. március 20-án megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 15;; 16;; 17;; 18;; 19;; 20;; 21;; 22, 23;; 24, 25;; 26;; 27;; 28;; 29;; 30 d./ rendelete: 3;; 4;; 5 e./ meghívója TÁRGYSOROZAT: Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.



írásban

2.



írásban

3.



írásban

4.



írásban

5.



írásban

6.

Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatalára: 1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás társulási megállapodásának módosítására. 2. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. 3.Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyására. 4. Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási kötelező feladat-ellátás elmaradása miatti törvényességi felhívásáról.


írásban

7.

8.

9.

A 2013. évben pályázati úton elnyert forrásokból megvalósításra került beruházások részletes elszámolása. Beszámoló a 2013. évi Start-munkaprogram végrehajtásáról. 1. A 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások elszámolása. 2. Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek kimutatása. 3. 2013. évben a startmunka keretében foglalkoztatottak üzembalesetet szenvedők kimutatása, a balesetet okozók kivizsgálása- zárt ülés.


írásban


írásban

Indítványok, javaslatok

Szuhakálló, 2014. április 4.


ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2014. MÁRCIUS 20-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 749-2/2014/Sz.

MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB

I. NAPIREND Tárgy: A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság beszámolója Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről. Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet:

Dávid István polgármester Bácsik Sándor Dr. Herczeg Tibor jegyző r.őrnagy címzetes főjegyző mb.őrsparancsnok 1. sz. Határozati javaslat 2.sz. Beszámoló

A döntés formája: határozat

Szavazás módja: egyszerű többség

Tisztelt Képviselő-testület! A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 8. §-ának rendelkezései szerint: „(4) A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. …. (5) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetőleg a megyei (fővárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, a megyei (fővárosi) önkormányzat közgyűlése az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetőleg az országos rendőrfőkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendőri vezető felelősségét, illetőleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az országos rendőrfőkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni.” Fenti jogszabályi kötelezettség értelmében, a Kazincbarcika Városi Rendőrkapitányság vezetője, az előterjesztés melléklete szerinti beszámolót, felkérésre elkészítette, mely a Rendőrkapitányság és a Sajókazai Rendőrőrs tevékenységéről, valamint Szuhakálló község közbiztonsági helyzetéről nyújt információt. Szuhakálló, 2014. március 18. Dávid István sk. polgármester

A 749-2/2014/Sz. számú előterjesztés 1. sz. mellélet

Határozati javaslat:

/ 2 01 3.( I V .1 8.) H A T Á R O Z A T A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság beszámolójának elfogadásáról Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Szuhakálló község 2013. évi közbiztonsági helyzetéről szóló beszámolóját, melyet a jegyzőkönyv melléklete szerint elfogad. Felelős. polgármester Határidő: értelemszerűen

TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET!

A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzati feladatok körében nevesíti a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást. Egyfelől ez a körülmény, másfelől pedig a belső rend és a közbiztonság védelmének a rendőrség által ellátandó kizárólagos állami feladatként definiálása szükségessé teszi a két szerv folyamatos kapcsolatát egyes rendvédelmi feladatok ellátása terén. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete is foglalkozik a települési önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatával. A hivatkozott törvény 8.§.(4). bekezdése alapján: "a rendőrkapitány személyesen, vagy képviselője útján évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és azzal kapcsolatos feladatokról". A közbiztonság helyzete olyan összetett kérdés, amelyet a Rendőrség komplexen lát, s amely nemcsak a bűnözést, bűnüldözést foglalja magában, hanem a bűnmegelőzést és az azzal összefüggő, sok esetben azon túlmutató kérdéseket is. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság állománya az elmúlt években is a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően és a belső normákban meghatározottak szerint látta el tevékenységét, figyelemmel a Rendőr-főkapitányság és a kapitányság célkitűzéseiben meghatározott feladatokra, az önkormányzat részéről megfogalmazott elvárásokra, illetve a helyben jelentkező, a lakosság szubjektív biztonságérzetét befolyásoló körülményekre. A korábbi önértékelési és lakossági felmérések eredményeire is támaszkodva próbáltunk munkánkat úgy végezni, hogy az a lakosság megelégedettségét szolgálja. Folyamatos, jó együttműködés mellett végeztük feladatainkat a területünkön működő települési önkormányzatokkal és a polgárőr szervezetekkel. Fontosnak tartottuk, hogy a mindennapi életünket erősen befolyásoló médiát felhasználjuk a lakossággal való kapcsolattartás terén. Továbbra is korrekt viszonyt tartunk fenn a helyi média képviselőivel, melynek eredményeként a lakosság aktuális és hiteles információkhoz jut. Egyik fő célkitűzésünk volt a lakossági bizalom helyre állítása, erősítése is. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság illetékességi területéhez jelenleg 40 település tartozik, melyek közül Kazincbarcika, Sajószentpéter és Rudabánya rendelkezik városi címmel, míg a további 37 település nagyközségi, valamint községi címmel bír. Szuhakálló község és 10 környező település tartozik a Sajókazai Rendőrőrs működési területéhez 192,13 km2 területtel, közel 14.500 fős összlakossággal. A településeken gazdaságilag kiemelt objektum nem található, nagyobb forgalmat átengedő út a 26. számú főközlekedési út. A mezőgazdasági területek és erdők nagysága jelentős, ezért a lakó és ipari területeket kivéve szinte mindenhol erdő- és mezőgazdasági tevékenység folyik. A terület mindegyik pontja viszonylag jól megközelíthető a rendelkezésünkre álló járművekkel. A térségben a közrend-közbiztonságot a sajókazai székhelyű, osztály jogállású rendőrőrs biztosítja.

A foglalkoztatási gondok, az elszegényedő rétegek magas aránya, a kedvezőtlen társadalmi struktúra az országos átlagnál nagyobb volumennel jelennek meg illetékességi területünkön, amelynek hatásai a mindennapokban jelentős terhet rónak az állami intézményekre is. A hazánkat is sújtó „gazdasági válság” tovább mélyítette a problémákat. Szuhakállóban és a környező településeken is munkahelyek szűntek meg, hiteleik által sokan kerültek csapdába a már egyébként is megélhetési gondokkal küzdők közül. A bajba került, elszegényedett emberek körében még inkább felértékelődött a prevenciós tevékenység. Meg kell akadályoznunk, hogy a már megszokott életvitel fenntartásához más kiutat nem látva, bűncselekmény elkövetéséből származó anyagi javakkal biztosítsák a fedezetet. Munkánk során figyelmet kellett fordítani arra is, hogy az itt élő emberek szegénységük, valamint a térség szerény gazdasági és munkalehetőségei miatt érzékenyebbé váltak arra, ha a sérelmükre bűncselekményt követtek el. Több olyan cselekmény miatt is gyakran tettek bejelentést, melyek sem a szabálysértés, sem a bűncselekmény kategóriáját nem merítették ki, de a lakosságban az előbbi okok miatt valamiért „félelmet” keltettek. A napi megélhetési gondok a kiszolgáltatottság érzetét nagymértékben növelték a becsületes, jogkövető állampolgárok körében. Ezen hatások enyhítése, valamint a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítására a Polgárőr Egyesület tagjaival, valamint a Készenléti Rendőrség állományával a napi szolgálati feladatokon felül megerősített, folyamatos járőrszolgálatot láttunk el. Az elmúlt év szeptemberétől a Készenléti Rendőrséggel közösen az úgy nevezett 5.24 projekt keretében naponta folyamatosan megjelenünk a településeinken. Lefolytattuk a hatáskörünkbe utalt, és illetékességi területünkön történt bűncselekményekben a nyomozásokat, végrehajtottuk a szakirányítással megbízott szervek által meghatározott feladatokat, közigazgatási eljárás keretén belül kivizsgáltuk a rendkívüli haláleseteket, illetve az eltűnt személyekkel valamint az intézetekből megszökött kiskorúakkal kapcsolatos bejelentéseket. Intézkedtünk az állampolgári bejelentések és panaszok tárgyában, valamint részt vettünk a központilag és helyileg szervezett akciókban. I. Szuhakálló község közbiztonsági helyzetének értékelése I.1. A bűnügyi helyzet ( 1. számú melléklet ) Az előző év értékelésénél, ami a számadatokat illeti, nem az ügyviteli programunk (a továbbiakban: RZS Neo) adatbázisának adatait vesszük alapul, hanem az Egységes

Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikát (a továbbiakban: ENYÜBS). A kettő közötti lényegi különbség, az adatfeltöltés időszerűsége. Amíg az ügyviteli programunk gyakorlatilag naprakész adatokat tükröz, mivel gyakorlatilag egy ügy indításakor már rögtön adatokat nyerhetünk belőle, addig az ENYÜBS rendszerébe csak jelentős késéssel kerülnek be az adatok, amikor már egy eljárás - ügyészi - befejezésére sor kerül. Az objektív tájékoztatás miatt meg kell említeni, hogy a 2013. évi bűnügyi helyzet értékelésénél az ENYÜBS adatokba bekerültek a 2012. évben elrendelt, de a nyomozás időszerűsége miatt a tavalyi évben lezárt bűncselekmények is.

Az egyes bűncselekményi kategóriákat elemezve megállapítható, hogy csökkent a „vagyon elleni” bűncselekmények száma Szuhakálló településen, annak ellenére, hogy ide tartozik az "uzsorázással" összefüggő jogosulatlan pénzügyi tevékenység végzése, a zsarolás és az uzsora bűncselekmény is. Az ide sorolható lopások száma ugyancsak csökkent, melyeket főleg a kisebb vagyoni kárt okozó elkövetések jellemeznek. Míg korábban azt állapítottuk meg, hogy az idényjelleg volt meghatározó egyes jellemző cselekmények, így a falopások, színesfém lopások számának időszakos emelkedésében, addig azt kell megállapítanunk az értékelt időszakra vonatkozóan, hogy ettől függetlenül az év során már nem volt folyamatos a lopási cselekmények elkövetése. A lopások közül az úgynevezett „trükkös” lopásokat szeretném kiemelni, amelyek veszélyére leginkább a jól megközelíthető kisebb falvak és községek idősorú lakosai vannak kitéve. Ez a bűncselekménytípus azért érdemel külön figyelmet, mert nagy számban fordul elő és az elkövetési módok, magatartások is egyre kifinomultabbakká váltak. Az elkövetők, akik különböző módszerekkel - például díjbeszedőnek, hatóság, hivatal, közüzem alkalmazottjának, rendőrnek, majd 2013. évben a leginkább a díjbeszedőnek kiadva magukat - férkőznek a későbbi sértettek bizalmába, vagy árusként bejutva a családi házakba a sértett figyelmetlenségét kihasználva, figyelmét elterelve eltulajdonítják a néhány ezertől esetenként milliós nagyságrendig terjedő pénzösszeget. Az ilyen típusú bűncselekményekről a helyi rádióadásban naponta, az egyéb médiában lehetőségeink szerinti gyakorisággal tájékoztatást adunk és bűnmegelőzési tanácsokkal szolgálunk, ennek ellenére időnként előfordulnak ilyen bűncselekmények. Tapasztalataink szerint ezeknek a trükkös lopásoknak a felderítése, de leginkább a terheltek bűnösségének a bizonyítása rendkívül nehéz, melynek legfőbb oka az, hogy az idős sértettek szinte egyik esetben sem képesek felismerni a sérelmükre bűncselekményt elkövető személyeket még röviddel a cselekményt követően sem. Az elkövetők úgy választják ki a bűncselekmény sértettjét és helyszínét, hogy a sértetten kívül más tanú csak a legritkább esetben fordul elő és minden esetben csak készpénzt tulajdonítanak el, melynek egyedi azonosítására nincs mód. Az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésére nagyobb hangsúlyt fordítottunk, mely során széleskörű propaganda,- és figyelemfelhívó tevékenységet folytattunk a településeken élő időskorú személyek körében. A zseblopás, gépjárművek utasteréből való lopások, és gépkocsi feltörések nem jellemző elkövetési módok a településen, sem a bázis évben, sem a 2013. évben nem történt ilyen. A mobiltelefonok elterjedésével, számottevően növekedett az ezt birtokló személyek, de leginkább a fiatalok sérelmére elkövetett mobiltelefon lopás. Az elkövetők helyzetét megkönnyíti, a sértettek hanyagsága, felelőtlensége. A mobiltelefon tulajdonosok - ezen belül is a gyermek és fiatalkorúak - a korábbi években több esetben rablás áldozatává is ezért váltak, de ez tavaly nem volt jellemző. Külön figyelmet érdemel a bűncselekmények közül a legdurvább és legsúlyosabb bűncselekmény, a rablás. Jellemző, hogy az áldozatok magatartása sok esetben megkönnyíti, esetenként elősegíti a cselekmény elkövetését. A sértetti oldalon gyakorta megfigyelhető az alkoholos befolyásoltság és az, hogy ennek hatására védtelenné váltak a későbbi áldozatok. Minden olyan rablásról, amely szórakozóhelyről indult ki, vagy annak elhagyása után történt, a sértett alkoholos befolyásoltság állapotában volt. Az innen kiinduló rablásokra ugyancsak jellemző a sértettek helytelen magatartása, amikor feltűnően mutogatják a náluk lévő értékeiket. Nyugtalanító, hogy több esetben fordult elő olyan rablás más településeken, amikor ismeretlen, arcukat maszkkal álcázó, zárt ruházatot, kesztyűt viselő személyek – jellemzően három elkövető – az éjszaka leple alatt hatol be idős, egyedül élő sértettek házába és élet, testi

épség ellen irányuló fenyegetéssel, bántalmazással szerzik meg a lakásban tárolt készpénzt. Ezekben az ügyekben a bizonyítás rendkívül nehéz, mivel a helyszínek nyomszegények, tanúk nem állnak rendelkezésre, gyakorlatilag a biológiai anyagmaradványokon elvégezhető DNS vizsgálatok jelenthetnek bizonyítékot az elkövetőkkel szemben. A bizonyításnak ez a módja rendkívül költséges és időigényes, a nyomozások akár évekig is húzódnak emiatt. Ki kell emelni, hogy idős- és gyermekkorú személy sérelmére nem követtek el ilyen bűncselekményt. Szuhakálló községben az elmúlt években rablás nem történt. Ezen cselekmény ellen leghathatósabban úgy tudunk fellépni, ha minden ilyen jellegű cselekményt kiemelten kezelünk és igyekszünk felderíteni. Fokozott figyelemmel kell lennünk az időskorú, főként egyedülálló személyekre, mert az elkövetők az idős korúakat előszeretettel választják ki cselekményük alanyául, tekintve, hogy egyedül élnek, könnyen megtéveszthetőek, megfelelőképpen védekezni nem tudnak. A gépkocsival rendelkező elkövetők az ország távolabbi pontjaira is elutaznak, mivel a helyi lakosok és a helyi hatóságok előtt többnyire ismeretlenek, ezért felderítésük rendkívül nehéz. A bűncselekmények elkövetői az elkövetéshez modernebb, hatékonyabb technikai eszközöket használnak, megkönnyítendő a cselekmény elkövetését, a helyszínről történő menekülést, megnehezítendő a felderítést. A bűnelkövetők a bűncselekmények elkövetésének elősegítése érdekében szerveződnek, tevékenységük szervezettebbé vált. Sajnos nagyon sok esetben a sértettek hanyagsága, felelőtlensége is hozzájárul a cselekmények bekövetkezéséhez, amikor vagyontárgyaikat őrizetlenül hagyják, értékeik megóvására a legalapvetőbb biztonsági intézkedéseket sem teszik meg, és ezzel mintegy felkínálják a lehetőséget a tetteseknek. A közrendvédelmi és bűnügyi munkatársak felkészültségének köszönhetően az ismeretlen tettesekkel szemben indított, vagyonelleni deliktumok többségét eredményesen, vádemelési javaslattal fejeztük be. Testi sértés bűncselekmény a településen 1-1 alkalommal történt mindkét évben. Garázdaság bűncselekmény a bázis évben 3 esetben, míg tavaly 1 esetben történt a községben. Ezen bűncselekmények esetében a megelőzés, tettenérés nehézségekbe ütközik a speciális körülményekből adódóan. Ezen cselekményeket a spontaneitás jellemzi. A családon belüli konfliktusok, a túlzott italfogyasztás, mint fő kiváltó okok, amelyek a hatóság által nem befolyásolhatók. A megelőzés rendőri szempontból igen nehéz, itt az állampolgárok jogkövető magatartása jelentené a megoldást. Mint említettem, a bűncselekmények nagy százaléka családi konfliktusokra vezethető vissza, azok egy részéről a lakosság csak hallomásból értesülhetett, így a közbiztonsági helyzetet ténylegesen nem befolyásolták, a lakosság biztonság érzetén nem rontottak. Igyekszünk folyamatosan fellépni a kábítószer terjedése ellen. Természetesen tisztában vagyunk a társadalmi elvárásokkal, de továbbra is úgy gondoljuk, hogy eredményes felvilágosító, megelőző kampányokon keresztül, a drogok iránti kereslet csökkenésével lehet tartós sikert elérni ezen a területen. A visszaélés kábítószerrel (terjesztői magatartás) bűncselekmény feltárása nem történt a bázis évben és az értékelt időszakban sem Szuhakálló községben. Családon belüli erőszaknál, a sértettek védelme érdekében, több esetben zaklatás vétségének elkövetése miatt kezdeményeztünk büntetőeljárást és a lehetőségeken belül szorgalmazzuk a

távoltartás jogintézményét. Eredményesen éltünk a hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazandó távoltartás és ennek megszegése esetén a szabálysértési őrizet jogintézményével. A kiemelt bűncselekmény elkövetőinek tettenérése során 72 órás bűnügyi őrizetbe vesszük az elkövetőt és velük szemben a bíróság elé állítás intézményével élünk. A lakosságot sokkoló, súlyos bűncselekménynek minősülő emberölés 2013. évben nem történt. A statisztikai adatokban szerepel ugyan egy emberölés, amely cselekmény kísérleti szakban maradt. A cselekmény 2012-ben történt, de az eljárás a tavalyi évben fejeződött be , így szerepel az előző év adatai között. A bűncselekmény vizsgálatát egyébként a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya végezte. A településen az elmúlt évben sem történt terror jellegű cselekmény, illetve köznyugalmat megzavaró bűncselekmény.

I.2. A regisztrált bűncselekmények száma ( 1. számú melléklet ) Szuhakálló község területét érintően 18 bűncselekmény kapcsán került sor nyomozás befejezésére, míg a bázis évben ez a szám 40 volt. Jól látható, hogy jelentős mértékű a csökkenés.

Tényként állapíthatjuk meg, hogy a regisztrált bűncselekmények jelentős részét (kb. 75 %-át) minden évben a lopás bűncselekmények alkotják a településen. Pozitívumként értékelhető azonban az, hogy a lopás bűncselekmények száma a település tekintetében 30-ról 13-ra csökkent, ebből a lakásbetörés a községben a bázis évben 9 míg 2013. évben már csak 3 esetben fordult elő.

Garázdaság bűncselekmény a bázis évben 3 esetben, míg a 2013. évben egy esetben történt a községben.

Szuhakálló község viszonylatában összefoglalva és a kiemelt bűncselekményeket elemezve megállapítható volt, hogy az emberölés bűncselekmények száma 0-ról 1- re változott (emberölés kísérlete), a testi sértés bűncselekmény mindkét évben 1-1 esetben történt, garázdaság bűncselekmény száma 3-ról 1-re , a lopások száma pedig 30-ról 13-ra csökkent. A kiemelt bűncselekménynek számító kiskorú veszélyeztetése, embercsempészés, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele bűncselekmények sem a bázisévben, sem a 2013. évben nem fordultak elő. I.3. A közterületen elkövetett, regisztrált bűncselekmények száma Szuhakálló településen 2012. évhez képest 10-ről 3-ra csökkent a közterületen elkövetett ismerté vált bűncselekmények száma. A tavalyi évben az egyik fő célkitűzésünk az erőszakos-garázda jellegű bűncselekmények visszaszorítása volt. Megpróbáltuk a közterületi erőinket azokra a helyszínekre koncentrálni, ahol korábban garázda jellegű megnyilvánulások fordultak elő. Ez irányú munkánkat nagymértékben segítette az aktív polgárőrség.

I.4. A bűnüldözési munka értékelése A felderítő munka minőségét, mértékét nagyban befolyásoló okok között szerepelnek továbbra is a nyomszegény helyszínek, illetve az idő is befolyásoló tényező, hiszen a nem napi rendszerességgel lakott ingatlanokba történt betörés vagy behatolás idejét a felfedezéskor – hetekkel, hónapokkal később – nem lehet egyértelműen meghatározni, így az adatgyűjtés eredménye is kétséges, a forrónyomon üldözés lehetősége pedig szinte teljesen kizárt. A megelőzés keretében tehető intézkedésekre – társszervek, önkormányzatok stb. bevonása mellett – nagy gondot fordítottunk és ez a jövőre nézve is kiemelt feladat. A felderítésben alkalmazott erők, eszközök és módszerek tekintetében a korábban már bevált és használt, többségében eredményt hozó intézkedéseket, fogásokat részesítjük előnyben. Azon kell lennünk, hogy az elsősorban durva, erőszakos módon bűncselekményt elkövetők felderítésére minél nagyobb élő erőt vonjunk be, és soron kívül kezdjük meg a nyomozást. Az un. kiemelt bűncselekmények felderítésében eredményességünk jónak mondható. Az ismeretlen tettesek felderítését továbbra is nehezíti az állampolgárok, esetenként egyes sértettek nem kellő segítőkészsége, mivel tartanak attól, hogy a nyomozási szakban történő tanúkihallgatásukat követően az elkövetők őket megfenyegetik, valamint a későbbiek folyamán a bírósági tárgyalásra beidézik. Az információszegény feljelentések száma továbbra is nagy, a sértettek nagy része még mindig a rendőrhatóság kizárólagos feladatának tekinti a bűncselekmények megelőzését és felderítését. A sértettek továbbra sem tesznek meg mindent a vagyonbiztonságuk érdekében, az erőszakos cselekmények esetén ittasságuk miatt sok esetben semmilyen információval nem tudják segíteni a nyomozást. Az elmúlt évben más települések vonatkozásában számos esetben rendeltünk el nyomozást uzsora bűncselekmény és más ehhez kapcsolódó jogsértés elkövetése miatt. Ezekben az ügyekben megállapítható, hogy a sértettek az eljárás elején közreműködőek, mivel így látják a kiutat a súlyos adósággal terhelt helyzetükből, később azonban a korábbi vallomásokat legtöbbször megváltoztatják, és nem akarnak közreműködni a nyomozó hatósággal. A fenti helyzet megváltoztatása érdekében minden információs csatornát kihasználunk, hogy a lakosság hozzáállásán változtassunk. I.6. A tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos tapasztalatok, adatok. A szabálysértések vonatkozásában jelentős változás következett be 2012. április 15-én. Ekkor lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, mely jelentősen megváltoztatta a jogsértő magatartások körét, törvényi tényállásukat, a lehetséges elkövetési magatartásokat és ami még fontosabb, az elzárással sújtható szabálysértések esetén, azok vizsgálatának módját. A leggyakrabban előforduló, ebbe a kategóriába eső szabálysértések: tulajdon elleni (lopás, rongálás), rendzavarás, garázdaság. Amíg korábban a feljelentés megtételét követően továbbítottuk azt az illetékes bíróságnak, addig 2012. április 15-től bírósági előkészítő eljárást folytatunk le, melyet leginkább egy nyomozáshoz lehet hasonlítani. 2012. év során a településen összesen 4 esetben folytattunk szabálysértési előkészítő eljárást míg a 2013. évben 8 esetben. A településre jellemző elkövetési magatartás a lopás és a rongálás. A fenti számok arányairól tudni kell, hogy kapitányságunkon külön csoport végzi az őrizetbe vétel mellett végzett vizsgálatokat, így a tetten ért elkövetőkkel szemben a közterületi szolgálat csak az elsődleges intézkedéseket hajtja végre, ezt követően már a külön erre a célra létrehozott csoport jár el. I.7. A közlekedésbiztonsági helyzet

2012. évben 3 sérüléses közlekedési baleset, míg tavaly 1 sérüléses közlekedési baleset történt a község területén. A balesetek bekövetkezésének főbb okai általában továbbra is a figyelmetlenség, a sebesség abszolút vagy relatív túllépése, az út és látási viszonyok helytelen megítélése. A településen baleseti gócpont nincs. Bár statisztikai adatokból nem tűnik ki, de a mindennapos tapasztalat azt mutatja, hogy problémák jelentkeznek a gyalogosok és kerékpárosok közlekedési kultúrájában, ami az úttesten való átkelés helyének szabálytalan megválasztásában, a láthatóság biztosításának mellőzésében nyilvánul meg. Ezek ellenőrzésére, illetve a hiányosságok megszüntetésére a jövőben is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. I.8. Az illegális migráció Ki kell még emelnem a hazánkat nagymértékben érintő illegális migráció problémáját is. Bár régiónk sem mint cél, sem mint tranzit terület nem kiemelkedő ebből a szempontból, azonban a napi szolgálatellátás során mindent megtettünk az ilyen jellegű cselekmények megszakítására, felderítésére. A migráció megelőzése érdekében a településen többször végeztünk mélységi ellenőrzést. I.9. A határrendészeti tevékenység A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság – magyar-szlovák - viszonylatban rendelkezik 9,1 km- es ún. schengeni belső határszakasszal, de ezzel összefüggő feladatok a már említett mélységi ellenőrzés kivételével a településen nem jelentkeztek. II. A közbiztonság érdekében tett intézkedések és azzal kapcsolatos feladatok II.1. Közterületi jelenlét A legfontosabb célkitűzése a folyamatos közterületi jelenléttel, a közterületek rendjének biztosítása - illetve a társadalom folyamatos elvárásának megfelelve - az állampolgári bejelentésére történő gyors és hatékony reagálás biztosítása volt. A körzeti megbízottak szolgálattervezése úgy történik, hogy egymás területét képesek közös ellenőrzésekkel megerősíteni, ezáltal a körzetekben található településeken a közbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzések nagyobb rendőri létszámmal kerülnek végrehajtásra. A közterületek rendjének magasabb szintű biztosítását a látható rendőrség szlogenjeinek megfelelően igyekeztünk megvalósítani. Állandó rendőri jelenlét biztosítására törekedtünk a nagyközségbe is, valamint azokon a helyeken, ahol a lakosság nagyobb számban jelent meg. A települések polgárőr egyesületeivel (ahol működik) folyamatos kapcsolatban állunk és havi szinten közös szolgálatot szervezünk azzal a céllal, hogy egyszerre több helyen jelen tudjunk lenni, és a lakossági igényeket teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. A polgárőrségekre a jövőben is támaszkodni kívánunk, mivel az ő jelenlétük is emeli a lakosság szubjektív biztonságérzetét. A rendőrkapitányság munkatársainak előző évi tevékenységét alapvetően meghatározta a bűnügyi-közbiztonsági helyzet javítása, megfelelő színvonalú közbiztonság szolgáltatása, illetve a jogkövető lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése. Ebből a célból folytattuk - a már 2011. évben indított - a „lakosság szubjektív biztonságérzetét – a települési, illetve

kistérségi szinten mutatkozó igényekre figyelemmel – leginkább javító, a prevenciót előtérbe helyező program”-ot, melynek keretén belül a napi szolgálat részére meghatározott külön feladatokon túl, egy külön csoport végzett, kifejezetten rendészeti célú ellenőrzéseket a veszélyeztetett településeken, a Készenléti Rendőrséggel karöltve. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően – a közúti közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében - magas óraszámban végeztünk közlekedési ellenőrzéseket, szervezett akciókat, illetve az előző év során lényeges szempont volt a fémlopások visszaszorítása, ennek érdekében is számos akciót szerveztünk és hajtottunk végre. Ez utóbbi feladatok kapcsán emelném ki a fémhulladék átvevő helyeken értékesítő személyek helyszíni ellenőrzését, mely nagyban hozzájárult számos jogsértés utólagos felderítéséhez. A rendőrkapitányság közterületi szolgálatot ellátó állománya a településen 2012. évben 172 fővel 318 óra míg 2013. évben 362 fővel 670 óra szolgálatot látott el. Közterületen folyamatosan jelen voltak a megerősítő erők is. II.2. A közrendvédelmi szolgálatteljesítése gyakorlata A rendőrkapitányság állomány a korábbi évek gyakorlatának megfelelően jelentős mértékben járult hozzá a terület bűnügyi, közbiztonsági helyzetének jó szinten tartásához. A hatékony közterületi szolgálat eredményeként növekedett a közterületen felfedett bűncselekmények száma.

A közrendvédelmi mutatók tekintetében megállapítható, hogy az állomány nagy hangsúlyt fektetett a terület bűnügyi és közbiztonsági helyzetének javítására, a rend fenntartására.

A szabálysértési feljelentéseknél meg kell említeni, hogy a tulajdonelleni szabálysértések vonatkozásában, tettenérés esetén a cselekmények döntő többségében őrizetbe vettük az elkövetőket, ezzel is fokozva a generális és speciális prevenciót egyaránt. A családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében a jogszabályi feltételek fennállása esetén mindig éltünk az ideiglenes megelőző távoltartás jogintézményével. A távoltartott fél magatartásának megfelelő bűncselekményi alakzat minősítését követően feljelentést készítettünk. II.3. A veszélyeztetett települések Az illetékességi területünkön található településeket közbiztonsági értelemben vett veszélyeztetettségi fokuknak megfelelően három kategóriába soroltuk be, kiemelten veszélyeztetett, veszélyeztetett és nem veszélyeztetett. Jelenleg kiemelten veszélyeztetett kategóriába tartozó település nincs, veszélyeztetett kategóriába pedig 4 település tartozik. A legmagasabb kategóriába sorolt településeken folyamatos rendőri jelenlétet, míg a középső kategóriában heti háromszori, az utolsó fokozatban, amelybe Szuhakálló is tartozik heti egyszeri jelenlétet kell legalább biztosítani. Kapitányságunk rendészeti állomány azonban minden nap minden településen legalább egyszer megjelenik. II.4. A rendezvénybiztosítások A településen megtartott rendezvényeket rendőri beavatkozás nélkül biztosítottuk.

II.5. Az esetleges rendkívüli, illetve veszélyhelyzettel kapcsolatban végrehajtott rendőri feladatok A településen rendkívüli illetve veszélyhelyzettel kapcsolatos feladat nem hajtottunk végre. II.6. A körzeti megbízotti státuszok Célunk, az ideálishoz közelítő, mindenki számára elfogadható közbiztonság, közrend biztosítása. A körzeti megbízott a településen történő folyamatos jelenlétét biztosítottjuk, és a polgármesteri hivatalba a körzeti megbízott a fogadóórákat rendszeresen megtartotta. Tevékenysége során nagyobb hangsúlyt fektettek a tudatos és célirányos, problémamegoldó és segítőkész hozzáállásra, valamint a lakossággal történő kapcsolattartás szorosabbra fűzésére, illetve az információszerzésre. Sajnálatos tény hogy a körzeti megbízott 2013. novemberétől huzamosabb ideig betegszabadságon van. Megfelelő pótlásáról gondoskodtunk. II.7. Az ügyeleti tevékenység, a tevékenység-irányítási központ A Tevékenységi-irányítási Központ felállításával megszűnt a kapitányságon az ügyeleti szolgálat és szolgálatirányító parancsnoki rendszer került kialakításra. A segélyhívások a hívásfogadó központon keresztül érkeznek a tevékenység-irányítási központba, és innen közvetlenül irányítják a közterületi szolgálatot ellátó munkatársainkat. Ezen túl természetesen továbbra is elérhető a Sajókazai Rendőrőrs szolgálati mobiltelefonján az éppen szolgálatban lévő rendészeti munkatárs. Ennek a hívószáma: 06-30/535-4016. II.8. Az igazgatásrendészeti tevékenység Az igazgatásrendészeti tevékenység elsősorban a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők illetve azt kérelmezőkkel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységben nyilvánul meg. A tavalyi évben ilyen típusú ellenőrzést 9 esetben végeztünk, melynek során rendellenességet nem tapasztaltunk. II.9. A bűn- és baleset-megelőzés A tavalyi évben is folytattuk a széleskörű bűnmegelőző tevékenységünket. Az iskolarendőrök folyamatosan tartják az osztályfőnöki órákon a közlekedésbiztonsági felvilágosító előadásokat, főleg az alsó tagozatos kisiskolásoknak. A felső tagozatba járó gyerekek figyelmét az internettel kapcsolatos veszélyekre hívtuk fel, illetve nagy hangsúlyt fektettünk az áldozattá válás megelőzésére. Ezeket a felvilágosító és megelőző intézkedéseket az időskorú személyek körében is elvégeztük a településeken szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak által, ami során a hangsúlyt a „trükkös” lopások során tanúsított elkövetői magatartásokra helyeztük. A preventív felvilágosító előadások általában az időskorú, egyedül élő személyek lakásán történtek, de nagyobb közösségben is tartottunk előadásokat (idősek estjén, egyházi intézményekben). Az előző évben is folytattuk a már hagyományosnak mondható prevenciós előadásokat az egyházak segítségével. Ennek eredményeként számos eszközt szereztek be és

új, hasznos ismeretekkel gazdagodtak az időskorúak a későbbi áldozattá válás elkerülése érdekében. A bűncselekmények áldozatai között vannak azok az idős, egyedül élő emberek, akiket gyerekeik, rokonaik nem látogatnak, velük kapcsolatot nem tartanak, ezért olyan, a társadalom perifériáján élő munkanélküli személyekkel végeztetnek alkalmi munkát, akik később visszatérnek és sérelmükre bűncselekményeket követnek el. Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogai a büntetőeljárás során maximálisan érvényesültek. Az áldozattá válás elkerülésének segítése, a közvetlen lakossági tájékoztatás, a veszélyeztetett, önhibáján kívül magatehetetlen, kiszolgáltatott csoportok és korosztályok bűnözéstől való megvédése elsődleges feladat. A társadalmi bűnmegelőzés területén mindenekelőtt az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sértő vagy veszélyeztető, ún. hagyományos bűncselekmények csökkentését előtérbe helyezve elsődleges feladat növelni a bizalmat, ösztönözni a közös fellépést, ezáltal alkalmas eszközt teremtve a bűnözéstől való félelem mérséklésére, az állampolgárok biztonságérzetének növelésére. A bűnmegelőzés keretében folyamatosan elemezzük a bűncselekmények szerkezetét, területi megoszlását, az újabb elkövetési magatartásokat, s a levont következtetések alapján kidolgozzuk a legmegfelelőbb, és leghatékonyabb módszereket. A bűncselekmények megszakítása, felderítése, megelőzése, a közbiztonság javítása érdekében gyakran szervezünk komplex akciókat, bűnügyi figyelő szolgálatokat. Törekszünk arra, hogy egyre gyakrabban teljesítsenek gyalogos szolgálatot körzeti megbízottaink, járőreink, növekedjen a közterületi órák száma. A közterületi szolgálat ellátása során továbbra is prioritást élvez az iskolák, közlekedési csomópontok, a „diszkók”, a szórakozóhelyek, trafikok valamint pénzintézetek folyamatos, visszatérő ellenőrzése. Határozottan fellépünk a rendbontókkal, a köznyugalmat megzavarókkal és a közbotrányt kezdeményezőkkel szemben. A szórakozó helyek környékén a rendezvények ideje alatt, ha szükséges mozgóőri szolgálatot működtetünk. Kiemelt feladatként kezeljük továbbra is a fiatalok, a gyermekkorúak, az idősek és egyedül élők fokozott védelmét. Felmértük a veszélyeztetettek körét, s a körzeti megbízottak valamint a nyomozók feladata a kapcsolattartás. Az állampolgárok által kitöltött un. lakossági kérdőíveket folyamatosan értékeljük és egy bűnügyi térképet dolgoztunk ki az illetékességi területünkön található településekre a megvalósult, illetve az állampolgárokat irritáló bűncselekmények alapján. A felmérés célja az is volt, hogy megismerje hatóságunk a lakosság véleményét a rendőrség munkájáról. Szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy az átlag állampolgár mit gondol a munkánkról, annak minőségéről, a közvélemény szerint mik azok a területek, amelyeket erősíteni kell. A legfertőzöttebb területek bejárása folyamatos, ezért azokon illetékes körzeti megbízott napi szolgálatán kívül jelen vannak a járőrök, valamint a tervezett és ütemezett közlekedési és közbiztonsági fokozott ellenőrzéseket végzők. II.10. Együttműködés

Munkánk során hatékony együttműködést alakítottunk ki az önkormányzatokkal, a társszervekkel, a területünkön működő polgárőr szervezettekkel, és más társadalmi- és civil és rendészeti szervezetekkel. Minden törvényes eszközzel azon dolgozunk, hogy az itt élők és ide érkezők számára stabil közrendet, biztonságot és nyugodt környezetet tartsunk fenn. II.10.1. A helyi önkormányzatokkal Feladatrendszerünkben az együttműködés az illetékességi területünk valamennyi önkormányzatával, jegyzőjével és képviselő testületével továbbra is elsődleges prioritást élvez. Az adott település közbiztonságáért való felelősségében a rendőrség és az önkormányzat egymásrautaltsága nyilvánvaló. Úgy az önkormányzati, mint a rendőrségi törvény számos lehetőséget ad a két szerv együttműködésére. Az elmúlt évben a körzeti megbízott folyamatosan kereste a kapcsolatot a polgármesterrel, zömében sikeresen. A polgármester elfoglaltsága vagy távolléte esetén a település jegyzőjével tartotta a kapcsolatot. A Sajókazai Rendőrőrs parancsnoka szükség szerint, de legalább havonta, míg a rendőrkapitányság vezetője szükség szerint, de legalább negyedévente konzultált a település vezetőjével. A teendők egyeztetésére jó lehetőséget biztosított korábban a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Önkormányzati Kistérségi társulás ülése, melyen a kapitányságvezetője minden esetben ismertette a térség közbiztonsági helyzetét, illetve azonnal reagálni tudott a felvetésekre. A közigazgatás átalakulásával azonban ez a lehetőség elveszett. II.10.2. A bírósággal és ügyészséggel A rendőrkapitányságnak a helyi Járási Ügyészséggel és Járásbírósággal való együttműködése, kapcsolata napi szintű, a szervek közötti információáramlás, információátadás és felhasználás kölcsönös és folyamatos. II.10.3. Az oktatási intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel Hatékony együttműködést alakítottunk ki a településeken lévő oktatási intézményekkel, egyházakkal és a civil szervezetekkel. Munkánk megítélése szempontjából nagyon fontos számunkra a statisztikai mutatókon túl, a lakossági és civilszféra, illetve az önkormányzatok véleménye is. Az általános iskolában működtetjük az „iskola rendőre” programot. A tavalyi évben is rendszeresen tartottunk bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági előadásokat. Részt vettünk a tanévnyitó és évzáró ünnepségeken, valamint az iskolában megtartott rendezvényeken. II.10.4 A polgárőr egyesületekkel A településen a Polgárőr Egyesület számára oktatásokat szerveztünk, azzal a céllal, hogy tagjaik tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, feladataikkal, érezzék, hogy számítunk a segítségükre, hogy az együttműködés valójában nekünk fontos. A tavalyi évben - az előző évekhez hasonlóan - jelentős segítséget kaptunk a területünkön és a településen működő polgárőr egyesülettől, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. II.10.5. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó szervekkel, személyekkel

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak és más szerveknek, hogy rendészeti feladatokat ellátó ( közterület felügyelő, mezőőr, stb. ) személyeket alkalmazzon. Szuhakállóban sem önkormányzati, sem más szervezet nem alkalmaz ilyen személyt. Szoros együttműködés kialakítására törekedtünk a területünkön található társadalmi,- és civil szervezetekkel, rendészeti feladatokat ellátó szervekkel illetve vagyonvédelmi feladatok megbízásával foglalkozó gazdasági szervekkel. Havi szinten több közös szolgálatot, illetve akciót szerveztünk ezen szervezetek tagjaival, amiket a jövőben is folytatni kívánunk. III. Összegzés, kitűzött feladatok a következő időszakra Ebben az évben felkészülünk az országgyűlési, európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokra. A választások napjára a szolgálatokat úgy szerveztük, hogy a szavazóhelyiségek környékén a közterületi jelenlét biztosított legyen, és szükség esetén ezen objektumok a lehető legrövidebb időn belül elérhetőek legyenek. A választások zavartalan lebonyolítása érdekében. Részt veszünk az iskolákba a tankönyvek zavartalan kiszállításának előkészítésében. A jelen esztendőre az alábbi célokat fogalmaztuk meg: - a vagyon elleni bűncselekmények számának visszaszorítása, a kármegtérülési mutatók növelése - biztosítani kell, hogy a végrehajtói állomány és lakossági kapcsolattartása tovább javuljon - a szabálysértési őrizetek és a bíróság elé állítások alkalmazásának emelkedő tendenciáját fenn kell tartani - a látható rendőrség szellemében a rendőri jelenlét fokozása, módszereinek kidolgozása, a közterületi intézkedés dokumentálási feltételeinek javítása - ittas járművezetők forgalomból történő kiszűrése, illetve ittas állapotban okozott balesetek számának csökkentése, megelőzése -a lakossági vélemények alapján készült bűnügyi ponttérkép széleskörű alkalmazása a bűnmegelőzés érdekében - a kábítószer-bűnözés elleni hatékony fellépés, mind a felderítés, mind a fiatalokat célzó felvilágosító, megelőző munka terén - magas színvonalú kommunikációs tevékenység a terület lakosságát érintő információk - médián keresztül történő - továbbítása érdekében Ebben az évben is mindent megteszünk annak érdekében, a lakosság szubjektív biztonságérzetét tovább növeljük, a közrendet, a közbiztonságot a lehető legmagasabb színvonalon garantáljuk a teljes lakosság számára. Kérem Szuhakálló község önkormányzatát, hogy a jövőre nézve továbbra is segítsék munkánkat, támogassanak minket közös céljaink megvalósítása érdekében. Sajókaza, 2014. március 17. Bácsik Sándor r. őrnagy

mb. őrsparancsnok

1. számú melléklet A regisztrált bűncselekmények alakulása bűncselekmény kategóriánként Szuhakálló község területén Megnevezés Bűncselekmények száma Szuhakálló község 2012. év 2013. év 40 18 Ismertté vált bűncselekmények száma 0 1 - emberölés - kísérlet 0 1 1 1 - testi sértés - súlyos testi sértés 0 1 - halált okozó súlyos testi sértés 0 0 0 0 - kiskorú veszélyeztetése 0 0 - embercsempészés 3 1 - garázdaság 0 0 - önbíráskodás 0 0 - visszaélés kábítószerrel (terjesztői magatartás) 30 13 - lopás - személygépkocsi lopás 0 0 - zárt gépjármű feltörés 0 0 - lakásbetörés 9 3 0 0 - rablás 0 0 - kifosztás 0 0 - zsarolás 0 0 - rongálás 0 0 - orgazdaság 0 0 - jármű önkényes elvétele - ittas vezetés 0 0 - erőszakos közösülés 0 0 - hivatalos személy elleni erőszak 0 0 - pénzhamisítás 0 0

Forrás: ENYÜBS

2. sz. melléklet Közrendvédelmi statisztika 2013. évben RZS Neo adatok alapján Intézkedések

2012. év 2013. év Elfogás 3 4 Tettenérés 2 3 Körözés 1 1 Előállítás 11 17 Szabálysértési feljelentés 26 29 Helyszíni bírság 70/601.000 61/520.000 Közterületi fő/óra 172/318 362/670




II. NAPIREND Tárgy: A Polgárőr Egyesület elnökének beszámolója az Egyesület 2013. évi tevékenységéről. Dávid István polgármester

Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet:

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. 2. sz. 3. sz.

A döntés formája: határozat Lénárt Imre elnök Határozati javaslat Beszámoló Elszámolás


Tisztelt Képviselő-testület!

Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az önkormányzat 2013. évi költségvetésének terhére biztosította az önkormányzat tulajdonát képező Suzuki W R+ típusú személyautó használatát a polgárőr szolgálatok időtartamában, a polgármester által meghatározott közlekedési útvonal mennyiségének mértékéig. Fentiek mellett az önkormányzat költségvetése terhére, 2 db mobiltelefon használatához tartozó előfizetés is biztosításra került az önkormányzat 2013. évi költségvetése terhére, 94. 704 Ft összegben (2013. szeptember 30-ig: 2x3.622 Ft/hó;; 2013. október 1 – december 31: 2x4.892 Ft.) Az Egyesület elnöke, az előterjesztés melléklete szerinti szakmai és pénzügyi beszámolót készítette el a képviselő-testület részére. Fentiekre tekintettel kezdeményezem az előterjesztés mellékletében szereplő határozati javaslat jóváhagyását. Szuhakálló, 2014. március 17. Dávid István sk. polgármester

A 749-3/2014/Sz.számú előterjesztés 1. sz. mellélete


/ 2 01 4.( …. .) H A T Á R O Z A T A Polgárőr Egyesület elnöke beszámolójának elfogadásáról az Egyesület 2013. évi tevékenységéről. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta Szuhakállói Polgárőr Egyesület 2013. évi tevékenységéről szóló szakmai beszámolót, valamint az önkormányzat által 2013. év során biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról szóló pénzügyi beszámolót. A Képviselő-testület mind a szakmai, mind a pénzügyi beszámolót elfogadja. Felelős. polgármester Határidő: értelemszerűen

A 749-3/2014/Sz.számú előterjesztés 2. sz. mellélete Beszámoló a Szuhakállói Polgárőr Egyesület 2013 éves tevékenységéről 2013 évben az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján végeztük munkánkat, melyből kiragadnék pár dolgot. Az elmúlt év elején vásárolt kerékpárnak köszönhetően már nem csak gyalogosan, hanem javarészt kerékpárral láttunk el szolgálatot. Ez megkönnyítette a lehetőségeinket, hisz így már nem csak egyszer tudtuk végigjárni a területünket, hanem többször is egy szolgálat alatt. Illetve a szolgálat szervezésének köszönhetően „kiszámíthatatlanok” lettünk azáltal, hogy nincs előre leírt útirány. Mindig az adott járőrpáros dönti el mikor és merre mennek. A havi szolgálatok szervezése minden hónap utolsó hetében kerül megbeszélésre állománygyűlés formájában. Itt megbeszélésre kerülnek a szolgálatszervezésen felül az aktuális személyi, jogi változások illetve a mindenkit érintő problémák. Továbbá a szolgálatok során tapasztalt események. 2013. január 01.-től az Egyesület működéséhez szükséges pénzügyi könyvelői munkák elvégzését Lehóczkiné Irmus Szuhakálló, Iskola út 3 szám alatti lakos vette át. 2013. április hónapban 1 fő, majd július hónaptól szintén 1 fő jelezte tagfelvételi szándékát az egyesületbe. Ezen személyek a 3 hónapos tanulóidő után a szolgálat ellátásához szükséges jogszabályismeretekből vizsgát tettek, melyből 1 fő nem felelt meg. Így csak 1 főt véglegesítettünk. Valamint július hónapban még 2 fő nő jelentkezett tagnak, akik már az első szolgálat után többször nem is jöttek. 2013. május 1.-én családos kikapcsolódást szerveztünk a község óvoda kertjében, melyen szép számmal vettünk részt. 2013. augusztus 17.-én került megrendezésre a megyei Polgárőrnap Szerencsen, melyen 2 család vett részt közülünk. Itt lehetőség nyílt különböző társszervek bemutatóin kívül a szomszédos települések polgárőreivel és a megyei valamint az országos vezetéssel való kötetlen beszélgetésre is. 2013. szeptember hónapban a helyi általános iskola előtt teljesítettünk rendszeresen szolgálatot a reggeli órákban az iskolakezdések idejében, ezzel segítve az iskolába járók közlekedését, vigyázva testi épségükre. Valamint a község bányásznapi megemlékezésén vettünk részt koszorúzás illetve forgalom irányítási feladatokkal. 2013. november 1.-én a halottak napja és mindenszentek ünnepre való tekintettel a helyi temető környékén láttunk el megerősített szolgálatot az oda látogatók biztonságának érdekében. Ahol rendfenntartó és szükség esetén forgalomirányító tevékenységet láttunk el.

20

2013.01.01.- 2013.12.31. ig terjedő időben 552 órát töltöttünk közterületen. 4 alkalommal 19 órányi időt fordítottunk rendezvény biztosításra, Oktatás, képzésre 24 órányi időt Irodai munkára 48 órányi időt Rendőrséggel közös szolgálat 20 alkalommal, összesen 36 órányi időt fordítottunk. Taglétszámunk év végén 21 fő. A Megyei Polgárőr Szövetségtől kapott 150.000.-Ft támogatási összegből ruházatot és egyéb technikai eszközöket vásároltunk, melyek megkönnyítik a mindennapi szolgálatot. Egyesületünk a jogszabályban előírtaknak megfelelően javarészt önállóan lát el szolgálatot a község területén. Munkánk során fontosnak tartjuk a községben lévő lakatlak épületek fokozott ellenőrzését, idősek védelmét, a lakosság anyagi javainak megóvását. A szolgálat ellátása során észlelt jogsértéseket -ha szükséges volt- jelentettük a K.barcikai Rendőrkapitányság ügyeletére, akik megtették a megfelelő lépéseket. A helyi önkormányzattal napi kapcsolatban vagyunk, kik támogatnak bennünket, hogy jobbá és könnyebbé tegyék munkánkat. Köszönhető ez annak is, hogy a polgármester úr és 2 képviselő testületi tag is tagjai egyesületünknek, így jobban átlátják mindennapi gondjainkat. Úgy érzem, hogy megalakulásunk óta javult a község közbiztonsága, lakosainak biztonságérzete, nagymértékben köszönhető mindez az egyesület tagjainak lelkiismeretes munkájának. Lakossági visszajelzések alapján szükség van munkánkra és jó szemmel, bizalommal és segítő szándékkal fordulnak felénk. A rendelkezésünkre álló 2 db „szolgálati” mobiltelefonon szolgálat ellátása során több esetben is érkezett segélykérés, ezért a hívásokat szolgálati időn kívül átirányítottuk 2 másik telefonra, hogy a nap 24 órájában elérhető legyen ! Megköszönöm az Önkormányzat és a képviselő testület mindennemű támogatását a magam és a Polgárőr Egyesület nevében. Mivel egyesületünk közhasznú társaság és nem végez vállalkozói tevékenységet, így csak pályázatok és egyéb támogatásokból kapott összegekből tud gazdálkodni, ezért a 2014 évben is számítunk mindennemű anyagi segítségre. Tisztelettel: Lénárt Imre elnök

Szuhakállói Polgárőr Egyesület 3731 Szuhakálló Kossuth u.7.

A 749-3/2014/Sz.számú előterjesztés 3. sz. mellélete

felhasználásáról.

Tárgy: Elszámolás támogatás

Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testülete Tisztelt Cím! A Szuhakállói Polgárőr Egyesület nevében, az önkormányzat által 2013. évben nyújtott támogatásról a következőképpen számolok el: A képviselő-testület döntése értelmében a Polgárőr Egyesület tagjai szolgálat teljesítés közben használták az önkormányzat tulajdonát képező Suzuki Wagon R+ típusú személyautót. 2013.04.01. és 2014.02.31. között (a rendelkezésre álló adatok szerint) 57 alkalommal, összesen 630 km futásteljesítménnyel került a jármű igénybe vételre. A havonta megtett távolságok, a hatályos üzemanyagárak és a fogyasztási norma szerint, a gépjárműhasználatból adódó, az önkormányzat által biztosított üzemanyagköltség: 22 214.- Ft. Az Önkormányzat fentieken túlmenően 2 db mobiltelefon előfizetést és készüléket biztosított az Egyesületnek. A készülékek havi előfizetési díja 3.175 Ft (előfizetésenként), így a 2013 évben a 2 készülék előfizetési díja 2 x 3175 = 6350.-Ft Összesen: 12 x 6350 = 76200.- Ft

Az Egyesület tagjai nevében ezúton is köszönöm a képviselő-testület támogatását.

Szuhakálló, 2014. március 17. Tisztelettel Lénárt Imre elnök


2014. MÁRCIUS 20-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 749-4/2014/Sz.


III. NAPIREND

Tárgy: Javaslat a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet:

Dávid István polgármester Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Rendelet-tervezet

A döntés formája: rendelet

Szavazás módja: Minősített többség

Tisztelt Képviselő-testület! 2013. december 23-án kihirdetésre került a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.). Az Nsztv. - egyebek mellett - rögzíti a helyi népszavazás kezdeményezésére (III. Fejezet) és a helyi népszavazási eljárásra (VI. Fejezet) vonatkozó szabályokat. A népi kezdeményezés jogintézménye megszűnik. Az Nsztv. az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása kitűzésének napján (2014. január 18. napján) lép hatályba, míg VI. Fejezete – a helyi népszavazási eljárásról - 2014. október 1. napján lép hatályba, azzal az átmeneti rendelkezéssel, mely szerint az október 1-jét megelőzően kitűzött helyi népszavazási eljárásban, a kitűzéskor alkalmazandó rendelkezéseket kell alkalmazni. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 349. § (1) bekezdés c) pontja szerinti átmeneti rendelkezés alapján, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (régi Ve.) rendelkezéseit kell alkalmazni az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre. Az Nsztv. többek között hatályon kívül helyezte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) helyi népszavazásra és népi kezdeményezésére vonatkozó szabályait, illetve az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényt is. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályaira vonatkozó önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazás az Ötv. 50. § (2) bekezdésének hatályvesztésével megszűnt, egyúttal

azt az Nsztv. 92. §-a a népszavazási kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának az Nsztv-ben meghatározott törvényi korlátok közötti meghatározására szűkítette.

„92. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát. A helyi népszavazás tárgya :

32. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. (2) Nem lehet helyi népszavazást tartani a) a költségvetésről és a zárszámadásról, b) a helyi adókról, c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, d) a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. 33. § A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.

34. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, b) a képviselő-testület bizottsága, c) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. (2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.” Az Nsztv. az alábbiak szerint szabályozza a helyi népszavazás kötőerejét: „59. § A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 60. § (1) A képviselő-testület – ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet – köteles a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni. (2) Az érvényes és eredményes helyi népszavazással hozott döntés a képviselő-testületre a helyi népszavazás napjától – ha a helyi népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet, a rendelet kihirdetésétől – számított egy évig kötelező.” Fentiek alapján Szuhakálló Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 10/2001.(IV.10.) önkormányzati rendeletét hatályon kívül kell helyezni, és az Nsztv. 92. §-a szerinti felhatalmazáson alapuló új rendelet megalkotása válik szükségessé. Szuhakállóban a választójoggal rendelkezők száma – az előterjesztés készítésének időpontjában : 815 fő. A kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát - a hatályos rendelettel egyező módon, figyelemmel a törvényi keretekre (10-25%) - javaslom a választópolgárok 20%-ában megállapítani. Mindezekkel egyidejűleg az SZMSZ érintett rendelkezései is módosítandók. A 2014. október 1-jét megelőzően kitűzött helyi népszavazás esetén az anyagi jogi szabályokat az Nsztv. és az új önkormányzati rendelet, az eljárási szabályokat a régi Ve., a 2014. október 1-jét

követően kitűzött népszavazás esetén pedig az irányadó rendelkezéseket egységesen az Nsztv. és az új önkormányzati rendelet tartalmazza. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI RÉSZ 1. Várható társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások: A helyi népszavazásra vonatkozó, eddig több központi- és helyi jogszabályból (Ötv., régi Ve.,10/2010.(IV.10.) rendelet) kiolvasható joganyagot 2014. október 1-jétől egységesen új központi jogszabály (az Nsztv.) tartalmazza, mely megkönnyíti a jogalkalmazást. Az új Nsztv. szabályait - a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának (arányának) meghatározása tárgyában - az új önkormányzati rendelet egészíti ki. 2. Várható környezeti és egészségi következmények: Környezeti és egészségi következmények nem várhatók. 3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nem várhatók. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei: Az Ötv. helyi népszavazás (és népi kezdeményezés) részletes szabályaira vonatkozó felhatalmazó rendelkezése hatályvesztésével párhuzamosan az önkormányzati rendeletet is hatályon kívül kell helyezni. 2014. január 17. napjától a származékos helyi jogalkotás lehetősége az Nsztv. 92. §-a alapján a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számának meghatározására szűkül. Az új felhatalmazás egyben rendeletalkotási kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, melynek elmaradása a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárását és aktuspótlását vonhatja maga után. 5. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az alkalmazás személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételeket nem követel meg. Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István s.k. polgármester .

Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../2014. (...) önkormányzati rendelete a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról Szuhakálló Önkormányzatának Képviselő-testülete a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1 . § A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte. 2 . § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 3 . § Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) VIII. Fejezetének címe helyébe az alábbi cím lép: „A lakossági fórumok rendje”. 4 . § ( 1 ) Hatályát veszti Szuhakálló községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 10/2001. (IV.10.) önkormányzati rendelete. (2) Hatályát veszti a R. VIII. Fejezetének alcímében a „ Helyi népszavazás" szövegrész. (3) Hatályát veszti a R. 20.§ (2) bekezdésében a „ népi kezdeményezés" szövegrész. (4) Hatályát veszti a R. 67.§-a.






IV. NAPIREND

Tárgy: Javaslat az önkormányzat által biztosított óvodai és iskolai gyermekétkeztetés térítési díjainak felülvizsgálatára. Előterjesztő:


Előterjesztést készítette:


Melléklet: 1.sz. Rendelet-tervezet


Szavazás módja: minősített többség

Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiért fizetendő térítési díj megállapításának a szabályait. „29. § (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.

146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. (2) Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ….fizeti meg. 147. § (4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg. (4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. (5) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli döntésében foglaltak szerint

csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. (8) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére. (9) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg. 151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni b) az óvodában, e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, nyújtott étkeztetésre. (2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon b) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, ……biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. (2e) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (2f) Ha a (2), a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg. (3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. A képviselő-testület a 73/2013.(XII.09) határozatával állapította meg az Önkormányzat által fenntartott Óvodai Konyha által biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó nyersanyagnormákat, 2014. január 1-jei hatállyal, az alábbiak szerint: 1. Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 296 Ft, melyből: tízórai: ebéd: uzsonna

71 Ft 177 Ft 48 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

2. Iskolai napközis étkeztetés napi nyersanyag normája 401 Ft, melyből: tízórai: ebéd:

96 Ft 240 Ft

uzsonna 65 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. 3. Iskolai menzai étkeztetés napi nyersanyag normája 240 Ft, melyből: ebéd:

240 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

Óvodai gyermekétkeztetés (napi háromszori) Menza Napközis ellátás (háromszori étkezés)

2013. évi térítési díj

2014. évi norma

265

296

233

240

388

401

A Startmunka Programban megtermelt és megtermelendő konyhakerti növényekre tekintettel javasolt a térítési díjak felülvizsgálata. Mivel az intézményi térítési díjat a 29/1993.(II.17.) Korm. r. 3.§ (4) bekezdése értelmében kerekítve kell megállapítani, a 2012. 01.01-től hatályos díjak felülvizsgálata indokolt. A térítési díjra vonatkozó szabályozást a képviselő-testület rendeletalkotás során hagyhatja jóvá. Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István sk. polgármester

1. sz. melléklet a 749-5/2014/Sz. számú előterjesztéshez Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./2014.(…….) önkormányzati rendelete egyes gyermekvédelemi és szociális tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében;; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el: 1.§ (1) A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 10/1999. (VIII.3.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 14. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 14.§. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díja: d.) e.) f.)

Napközi otthonos óvodában: Iskolai napközi otthonos étkeztetés: Iskolai menzai étkeztetés

.-Ft/nap;; .-Ft/nap;; .-Ft/nap

(2) A rendelet 2014. április 1-jével lép hatályba. 2.§ Hatályát veszti helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet 3.§ (7) és (8) bekezdésében az „ügyintézője” szövegrész. Dávid István polgármester



2014. MÁRCIUS 20-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 749-7/2013.


VI. NAPIREND

Tárgy: Javaslat az önkormányzat által biztosított szociális étkezés térítési díjának felülvizsgálatára.

Előterjesztő:




Melléklet: 1.sz. Határozati javaslat 2.sz. Rendelet-tervezet

A döntés formája: határozat, rendelet

Szavazás módja: egyszerű többség minősített többség

Tisztelt Képviselő-testület! A többszörösen módosított, szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza a szociális étkeztetés és az intézményi térítési díj megállapításának szabályait: „62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

„115. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) – a 88. § (1) bekezdése szerinti intézmények kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének, támogató szolgáltatás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. (9) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (10) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. „

A tervezett szolgáltatási önköltség 2014. évben: 2014. évi költségvetés (szociális étkezés korm. funkció)

E Ft

Rendszeres személyi juttatás

1.436

Szociális hozzájárulási adó

388

Dologi kiadások

540

Összesen

2.364

2014. évben várhatóan 1.506 (6 főx251 étkezési nap) ételadag kerül kiosztása a szociális étkezés körében. Az egy adagra jutó költség: 2.364.000:1.506= 1.570 Ft. Az állami normatív támogatás összege: 332.000 Ft Az egy adagra jutó állami normatív támogatás összege: 220 Ft. A szolgáltatási önköltség és az állami támogatás egy adagra jutó különbözete: 1.350 Ft A jelenleg hatályos térítési díj összege: 500 Ft Az Sztv. egyéb térítési díjra vonatkozó rendelkezései:

„114. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, „115.§ (2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. (3) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. (6) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(7) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.”

116. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a) a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres jövedelmét, c) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. (3) A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem a) 30%-át étkeztetés …..esetében.” A képviselő-testület a 75/2013.(XII.09.) határozatával állapította meg, az étkezési forma, 2014. évre érvényes nyersanyagnormáját, mely a 60. év alatti étkezők esetében 368 Ft;; a 60. év feletti étkezők esetében pedig 357 Ft. 2009. évtől a szociális étkezést igénybevevők száma, a kiosztott ételadagok mennyisége jelentősen – folyamatosan - csökkent. Év

Térítési díj Ft(+áfa)

Mennyiség (adag)

2009

512-553-620*

4.049

2010

694

2.353

2011

720

1.680

2012.

551

1.680

2013.

500

1.255

* A hatályos jogszabályok szerint, jövedelemtől függő 3 kategóriában kellett a térítési díjat megállapítani Jelenleg a napi rendszerességgel étkezők száma 6-7 fő, mely a 2013. évi ellátotti adatoknak felel meg. Az alapdíjból kiindulva, a képviselő-testület az ellátásban részesülő saját jövedelmének nagyságára tekintettel (Sz.116.§ (1). a. pont) állapított meg kedvezményeket, a személyi térítési díj csökkentése érdekében. Jövedelem alapján biztosított személyi térítési díj csökkentés egyedülélő ellátott esetében

Öregségi nyugdíj 150 %-a alatt

80 %

A személyi térítési díj megállapításánál az intézményi térítési díj %-a 20 % (100 Ft)

Öregségi nyugdíj 150 -180 %-áig

70 %

30 % (150 Ft)


60 %

40 % (200 Ft)


50 %

50 % (250 Ft)

Öregségi nyugdíj 250 - 300 %-áig

30 %

70 % (350 Ft)

Öregségi nyugdíj 300 %-a felett

0%

100 % (500 Ft)

Ellátásban részesülő saját rendszeres jövedelme

Az intézményi térítési díjból biztosított kedvezmény %

Jövedelem alapján biztosított személyi térítési díj csökkentés családban élők esetében


60 %

A személyi térítési díj megállapításánál az intézményi térítési díj %-a 40 % (200 Ft)


50 %

50 % (250 Ft)


40 %

60 % (300 Ft)


30 %

70 % (350 Ft)


20 %

80 % (400Ft)


10 %

90 % (450Ft)


0%

100 % (500Ft)

Egy főre eső jövedelem

Az intézményi térítési díjból biztosított kedvezmény %

Az intézményi térítési díj összegét az étkezési forma normájára, a hatályos térítési díj mértékére, a Startmunka program keretei között előállítani tervezett alapanyagokra, a csökkenő ellátotti igényre tekintettel célszerű megállapítani. A képviselő-testület fentiek figyelembe vételével, állapítja meg az ellátási forma szolgáltatási önköltségét, intézményi térítési díját és a személyi térítési díj csökkentésénél biztosítandó kedvezményeket. Szuhakálló, 2014.március 3. Dávid István sk. polgármester

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2014.(…..) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet módosításáról Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (1) bekezdésének, 115.§ (3) bekezdésének és a 132 § (4) bekezdésenek a)-g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el:

1.§ (1) A helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 12.§ (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 12.§ (10) Az étkeztetés térítési díja: Ft/nap. (2) A R. 12.§ (12) bekezdésével megállapított 7. melléklete helyébe, a rendelet 1. melléklete lép. 2.§ Hatályát veszti a R. 3.§ (7) és (8) bekezdésében az „ügyintézője” szövegrész. 3.§ A rendelet 2014. április 1-jén lép hatályba.

Dávid Istvá polgármester

Dr.Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

1. melléklet az 5/2014.(III.31.) önkormányzati rendelethez Jövedelem alapján biztosított személyi térítési díj csökkentés egyedülélő ellátott esetében Az intézményi térítési díjból biztosított kedvezmény %

A személyi térítési díj megállapításánál az intézményi térítési díj %-a


80 %

20 % (80 Ft)


70 %

30 % (120 Ft)


60 %

40 % (160 Ft)


50 %

50 % (200 Ft)


30 %

70 % (280 Ft)


0%

100 % (400 Ft)

Ellátásban részesülő saját rendszeres jövedelme

Jövedelem alapján biztosított személyi térítési díj csökkentés családban élők esetében Az intézményi térítési díjból biztosított kedvezmény %

A személyi térítési díj megállapításánál az intézményi térítési díj %-a


60 %

40 % (160 Ft)


50 %

50 % (200 Ft)


40 %

60 % (240 Ft)


30 %

70 % (280 Ft)


20 %

80 % (320Ft)


10 %

90 % (360 Ft)


0%

100 % (400Ft)

Egy főre eső jövedelem


/2014.(III…..) HATÁROZAT önköltségének megállapításáról.

Az

étkeztetési

szolgáltatási

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 62.§ (1) bekezdése alapján biztosított étkeztetés, 2014. évre érvényes, szolgáltatási önköltségét 1.570 Ft/ételadag összegben állapítja meg. A szolgáltatási önköltség és az állami támogatás egy adagra jutó különbözete: 1.350 Ft. Felelős: polgármester, jegyző élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen


2014. MÁRCIUS 20-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 749-7/2014/Sz..


VI. NAPIREND Tárgy: Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatalára Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet:



Dr. Herczeg Tibor Társulás munkaszervezete jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Határozati javaslat 2. sz. Határozati javaslat 3. sz. Határozati javaslat 4. sz. Határozati javaslat 5. sz. Megállapodás 6. sz. ZV Kft. közszolgáltatói hull.gazd-i terve

Szavazás módja: Minősített többség

6.1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás társulási megállapodásának módosítására. Tisztelt Képviselő-testület! A Társulás munkaszervezetének tájékoztatása szerint, a társulási megállapodás módosítását az alábbiak indokolják: „A 2014. február 19. napján tartott Társulási Ülésen a 8/2014. (II.19.) számú határozatával elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodásban az alábbi technikai módosítások kerültek átvezetésre a Megállapodás 1.3.1. pontja Társult tagok vonatkozásában: - Ládbesenyő polgármestere Horváth Róbert helyett, Fedor Attila szerepeljen - Onga Község Önkormányzata helyett, Onga Város Önkormányzata szerepeljen - Szalonna Község székhelye: 3754 Szalonna, Petőfi út 5. helyett, 3754 Szalonna, Tanácsház tér 1.szerepeljen.” Fentieken túlmenően a Kormányhivatal törvényességi észrevételei és a kormányzati funkciókódok kerültek átvezetésre a megállapodásban. A változások vastag, dőlt betűvel szerepelnek. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti határozati javaslat elfogadását. Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István sk. polgármester

2. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 94. § (2) bekezdése a Társulási Tanács tagjait alkotó önkormányzatok képviseletét az alábbi módon szabályozza: „A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják,..." A Társulási Tanács tagjait alkotó önkormányzatok képviseletét általánosan ellátó polgármesterek képviseleti jogát a képviselő-testület határozatával szükséges megerősíteni, mivel az Mötv. szerint a polgármester általános képviseleti jogából nem vezethető le a társulási tanácsban való részt vétele. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ülésein a határozatképesség biztosítása érdekében a delegált helyettesítéséről is gondoskodni kell. A képviselő-testület a delegálásról és delegált tag helyettesítéséről a képviselő-testület határozatával dönt. A képviselő-testület a Társulási Tanácsba csak képviselő-testületi tagot delegálhat és a delegált tag helyettesítésre is ugyanezen szabályok vonatkoznak. A delegálás és a helyettesítő személy megbízása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti határozati javaslat elfogadását. Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István sk. polgármester

3.Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyására.

A 2014. február 19. napján tartott Társulási Ülésen a Társulási Tanács elfogadta a ZV Zöld Völgy Kft. közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervét. A hulladékgazdálkodási terv hatályosulásához szükséges a társult önkormányzatok képviselőtestületeinek jóváhagyása. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés 3. sz. melléklete szerinti határozati javaslat elfogadását. Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István sk. polgármester

4. Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási kötelező feladat-ellátás elmaradása miatti törvényességi felhívásáról. Tisztelt Képviselő-testület! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya, 2014. február 26-ai érkezéssel, törvényességi felhívással élt a hulladékgazdálkodási kötelező önkormányzati feladat ellátásának elmaradása miatt. A Kormányhivatal törvényességi felhívása az előterjesztés sz. melléklete. A törvényességi felhívásával összefüggésben a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás elnöke, Szitka Péter az alábbi tájékoztatást küldte meg, a társult önkormányzatok számára a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése terén végzett munkával kapcsolatban: „A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás (továbbiakban Társulás) Tagönkormányzatai 100%-os tulajdonában lévő ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. tevékenységének megkezdéséhez számos engedély megszerzése szükséges, melyek a következők: − nem veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó hulladékkezelési engedély − telepengedély − közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv − az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által kiadandó közszolgáltatói engedély − Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség minősítése A Közszolgáltató működéséhez szükséges környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) engedélyezési eljárások megindításra kerültek. Közszolgáltató a hatályos szabályozás értelmében telepengedélyezési eljárás megindítását kezdeményezte az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, a kérelmet Sajókaza Község Önkormányzatánál, mint területileg illetékes Önkormányzatnál terjesztette elő az előírásoknak megfelelően. Tekintettel arra, hogy Sajókaza a Társulás Tagönkormányzata és ezáltal a ZV Nonprofit Kft. egyik tulajdonosa, összeférhetetlenségi okokból új eljáró hatóságot kellett kijelölnie a BAZ

Megyei Kormányhivatalnak a 2004. évi CXL Tv. alapján. A Kormányhivatal az eljárás lefolytatására Encs Város Önkormányzatát jelölte ki. Encs Város Önkormányzata az eljárást a kijelölést követően 2013. december 9-én indította meg (4964/2013 számú eljárás). A Hatóság jogsegéllyel fordult Kazincbarcika Város Önkormányzatához, hogy megvizsgálja, Sajókaza 082/15 és 082/16 hrsz. (Sajókaza Hulladékkezelő Centrum) területén a vonatkozó szabályozási terv alapján hulladékkezelési tevékenység folytatható-e. Kazincbarcika Város Önkormányzata a jogsegély kérelemre azonnal választ adott, a jelenlegi szabályozási terv alapján – értelemszerűen – folytatható hulladékgazdálkodási tevékenység a kérdéses ingatlanon, tekintettel arra, hogy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező regionális hulladékkezelő központ működik a két ingatlanon. Encs Polgármesteri Hivatal Jegyzője a 213-10/2013 sz. határozatával a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. kérelmére 3720 Sajókaza, Külterület 082/15. és 082/16. hrsz. alatti, telephelyre „Nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása” tevékenységre a telepengedélyt 2014. február 25-ei dátummal megadta. A ZV Nonprofit Kft. nem veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó engedélyt kapott, a 19391-6/2013 ÉMI-KTVF számú határozat 2013. december 19-én emelkedett jogerőre. A szállítási engedéllyel párhuzamosan előkészítésre került 2012. évi CLXXXV. Törvény (továbbiakban Ht.) 78. § (1) ill. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 11.§ (1) szerinti közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervezet a Társulás 2014.február 19-i Tanácsülésén fogadta el. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervvel párhuzamosan előkészítésre került az OKTF-nek benyújtandó közszolgáltatói engedélykérelem, a kérelem benyújtására március 7- ig kerül sor. A 2013. évi CXXV a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről alapján A/I. vagy B/I. minősítési kérelmet kívánunk előterjeszteni, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséghez (OHÜ). A kérelem előterjesztés nem lehetséges az OKTF által kiadásra kerülő közszolgáltatói engedély jogerőre emelkedéséig. A közszolgáltatói tevékenység tényleges ellátása A ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. az ügyvezetőt leszámítva jelenleg nem rendelkezik személyi állománnyal. A Társulási Tanács felhatalmazása alapján a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárást indított a gyűjtés-szállítási feladatok ellátására, hogy a szükséges engedélyek rendelkezésre állását követően a településeken bevezetett ideiglenes ellátását a lehető leghamarabb le tudjuk zárni. A közbeszerzési eljárásra egy ajánlat érkezett, az ajánlat érvényes volt, de az eljárás az ajánlati ár alapján eredménytelen lett, a becsült értéket meghaladta Ajánlattevő ajánlata. A Társulási Tanács döntése alapján – figyelemmel a 2011. évi CVIII Tv. a közbeszerzésekről vonatkozó előírásai adta lehetőségekre – a közbeszerzési eljárás folytatásaként hirdetmény közzététele nélküli eljárás lefolytatására kerül sor, mellyel a megismétlendő közbeszerzési eljárás lefolytatásának ideje csökkenthető. A hulladékkezelési közszolgáltatás fenntartható ellátásához szükséges a felmerülő költségek fedezetének rendelkezésre állása. A Társulási Tanácsba delegált tagönkormányzatok

folyamatosan egyeztetnek a közszolgáltatás díjpolitikájáról, az érintettek számára elfogadható megoldás keresése folyamatban van. A Társulás Elnöke tájékoztatja a tagönkormányzatokat, hogy a közszolgáltatás ellátásához szükséges engedélyek megszerzése bár az ideiglenes ellátás lezárásához vezet jogi értelemben, de a közszolgáltatás fenntartható biztosításához szükséges fedezet hiányában a közszolgáltatás ellátása nem garantálható a tagönkormányzatok területén, mely szélsőséges esetben a 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet szerinti szükségellátás bevezetéséhez vezethet. Ennek elkerülése minden tagönkormányzat közös érdeke, ezért álláspontunk szerint ebben a kérdésben csak felelős és megfontolt döntések hozhatók, mindenkor figyelembe véve a Tagönkormányzatok hosszú távú érdekeit. A Társulás Elnökeként tájékoztatom a tagönkormányzat képviselő-testületét, hogy a Társulás közös projektjei – kiemelten a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0005 projektre – a Tagönkormányzatok együttműködése valósítható csak meg. A megvalósítási szakaszban lévő beruházás a közös közszolgáltatás színvonalának emelését szolgálja, a beruházás megvalósítását követően az új hulladékgazdálkodási rendszer a Társulás keretén belül megszervezett közszolgáltatást feltételez. A projekt végrehajtására a tagönkormányzatok képviselő-testületei kötelezettséget vállaltak. Fel kívánom hívni figyelmüket, hogy a 2012. évi CLXXXV Tv. a hulladékról 34.§ (2) alapján „(2) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet.” A hulladékok ártalmatlanítása – hulladéklerakón történő elhelyezése – hulladékkezelési közszolgáltatásnak minősül, tekintettel arra, hogy a Társulási Tagönkormányzatok Sajókaza Hulladékkezelő Centrum területén található hulladéklerakó tulajdonosai. A hulladéklerakó létesítésére ISPA/KA források felhasználásával került sor, a hulladéklerakó közszolgáltatási céllal került kialakításra, a hulladéklerakó üzemeltetése a 2012. évi CLXXXV Tv. 42.§ (1) f) szakasza ill. a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1§ (2) bekezdésének b) alapján közszolgáltatás, ezért a Tagönkormányzatok a törvényi előírások betartása esetén nem köthetnek hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést a lerakó üzemeltetőjétől eltérő szervezettel. A Tagönkormányzatok a közös tulajdonban lévő hulladéklerakó üzemeltetésére Önkormányzatonként önállóan nem jogosultak üzemeltetési / közszolgáltatási közbeszerzési tender lefolytatására, a lerakó üzemeltetésének tendereztetését csak a Társulási Tanács indíthatja meg. A 2012. évi CLXXXV Tv. a hulladékról hatályos rendelkezései a Társulási tulajdonú hulladéklerakóra tekintettel nem teszik lehetővé, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatást a tagönkormányzatok önállóan, eltérő szolgáltatókkal kössék meg. „

Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés 4. sz. melléklete szerinti határozati javaslat elfogadását. Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István sk. polgármester

749-7/2014/Sz. számú előterjesztés 1. sz. melléklete


/2014.(…...) Határozat A Sajó-Bód va Völgye és Körn yék e Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás társulási megállapodása módosításának jóváhagyásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete - a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa által, 2014. 02. 19. napján, a 8/2014. (II.19) számú határozatával elfogadott – a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának módosítását, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a jegyzőkönyv mellékletét képező társulási megállapodás elfogadásával, jóváhagyja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen



/ 2014.( …...) Hat ározat A Sajó-Bód va Völgye és Körn yék e Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásba tárulási t an ácsáb a t ört én ő delegálásról, delegált tag h elyett esít éséről. 1. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába tagként delegálja Dávid István polgármestert. 2. A Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába delegált Dávid István polgármester akadályoztatása esetén, a Társulási Tanácsban Mertusné Varga Katalin alpolgármester helyettesíti. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen



/ 2014.( …...) Hat ározat A Sajó-Bód va Völgye és Körn yék e H u l l a d é k k e z e l é s i Ö n k o r m á n y z a t i T á r s u l á s ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat Képviselőtestülete a „ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv” című előterjesztést megtárgyalta, megismerte és az annak részét képező a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási tervét elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen



/2014.(…...) Határozat Hulladékkezelési k özszolgált at ás ellát ására von atk ozó t örvén yességi felh ívásról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztálya 2014. február 24-ei keltezésű, BO/13/2160-1/2014 ügyiratszámú törvényességi felhívását megismerte. Szuhakálló községi Önkormányzat képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. § (1) bekezdésébe foglalt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása érdekében, a törvény által előírt kötelezettségeinek a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban lévő tagságán keresztül tesz eleget. A kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében a Társuláson belül számos tevékenység, ügyintézés folyamatban van. A képviselő-testület minderre tekintettel – érdemi álláspontja kialakíthatósága érdekében - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályánál, a határidő 30 nappal történő meghosszabbítását kezdeményezi. Felelős: polgármester Határidő: 2014.március 31-ig


Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Társulási Megállapodása A 2001. október 9., 2002. december 19., 2003. április 14., 2005. november 4., 2006. július 5., 2008. január 28., 2011. május 31., 2013. augusztus 09., 2013. november 06., 2013. december 11. 2014. február 19. napján Történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

46

Az alábbi felsorolt Önkormányzatok Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontjában valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. §-ában meghatározott társulási jog alapján, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 36 § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a hulladékgazdálkodási feladatok korszerű, hatékonyabb és célszerűbb megoldása érdekében, az alábbi társulási megállapodást kötik. 1. A Társulás neve, székhelye, tagjai, működési területe: 1.1. Neve: Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 1.2. Székhelye: Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. 1.3. A társulás önkormányzati tagjainak neve székhelye: 1.3.1. Társult tagok: Önkormányzat neve és címe Lakosságszám Képviseli 1. Abod Község Önkormányzata 3753. Abod, 215 Magyar út 42.

Restyánszki Gábor polgármester

2. Aggtelek Község Önkormányzata 3759. 635 Aggtelek, Kossuth L. út 8.

Horkay István polgármester

3. Alacska Község Önkormányzata 3779. 824 Alacska, Dózsa Gy. út.7.

Ujlaki Béla polgármester

4. Alsódobsza Község Önkormányzata 3717. 327 Alsódobsza, Rákóczi F. út 44.

Bűdi Károly polgármester

5. Alsószuha Község Önkormányzata 3727. 463 Alsószuha, Dózsa Gy. út 3.

Hevesi István polgármester

6. Alsótelekes Község Önkormányzata 3735. 170 Alsótelekes, Béke út 36.

Bodnár Tibor polgármester

7. Alsóvadász Község Önkormányzata 3811. 1580 Alsóvadász, Fő út 63.

Kiss Lászlóné polgármester

8. Arló Nagyközség Önkormányzata 3663. 3920 Arló, Ady E. út 162.

Dr. Vámos Istvánné polgármester

9. Arnót Község Önkormányzata 3713. Arnót, 2616 Petőfi S. út 120.

Dr. Üveges István polgármester

10. Balajt Község Önkormányzata 3780. 465 Balajt, Fő út 55.

Szabó Zoltán polgármester

11. Bánhorváti Község Önkormányzata 3642. 1474

Demeter Zoltán

47

Bánhorváti, Szabadság út 32.

polgármester

12. Berzék Község Önkormányzata 3575. 1071 Berzék, Petőfi S. út 42.

Farkas László polgármester

13. Borsodnádasd Város Önkormányzata 3324 3671. Borsodnádasd, Alkotmány út 3.

Kormos Krisztián polgármester

14. Bőcs Község Önkormányzata 3574. Bőcs, 2808 Hősök út 2.

S. Nagy László polgármester

15. Dédestapolcsány Község Önkormányzata 1612 3643. Dédestapolcsány, Petőfi S. út 21.

Lukács László polgármester

16. Dövény Község Önkormányzata 3721. 294 Dövény, Rákóczi F. út 11

Szentgyörgyi Veronika polgármester

17. Edelény Város Önkormányzata 3780. 10298 Edelény, István Király útja 52.

Molnár Oszkár polgármester

18. Égerszög Község Önkormányzata 3757. 54 Égerszög, Béke út 15.

Pozsgai István polgármester

19. Farkaslyuk Község Önkormányzata 3608. 1899 Farkaslyuk, Jószerencsét tér 1.

Gábor Dezső polgármester

20. Felsőkelecsény Község Önkormányzata 387 3722. Felsőkelecsény, Szabadság út 16.

Nagy Albert polgármester

21. Felsőnyárád Község Önkormányzata 3721. 1046 Felsőnyárád, Alkotmány út 8.

Kirila Ferenc polgármester

22. Felsőtelekes Község Önkormányzata 3735. 762 Felsőtelekes, Fő út 64.

Fecske Sándor polgármester

23. Gesztely Község Önkormányzata 3715. 2809 Gesztely, Szabadság tér 2.

Simon István polgármester

24. Gömörszőlős Község Önkormányzata 83 3728. Gömörszőlős, Kassai út 38.

É.Kovács Judit Éva polgármester

25. Hangony Község Önkormányzata 3626. 1669 Hangony, Rákóczi F. út 138.

Hangonyi László polgármester

26. Hernádkak Község Önkormányzata 3563. 1779 Hernádkak, Fő út 50.

Hajdu János polgármester

27. Imola Község Önkormányzata 3725. 91 Imola, Rákóczi F. út 48.

Osváth Katalin polgármester

28. Izsófalva Nagyközségi Önkormányzata 1854 3741. Izsófalva, Izsó M. út 64.

Fodor Albert polgármester

29. Jákfalva Község Önkormányzata 3721. 560 Jákfalva, Dózsa Gy. út 12.

Vilcsek Ernő polgármester

30. Járdánháza Község Önkormányzata 3644. 1918 Járdánháza, IV. Béla út 27.

Kovács Gábor polgármester

31. Jósvafő Község Önkormányzata 3758. 279 Jósvafő, Petőfi S. út 33.

Garan Béla polgármester

48

32. Kazincbarcika Város Önkormányzata 28965 3700. Kazincbarcika, Fő tér 4.

Szitka Péter polgármester

33. Kánó Község Önkormányzata 3735. Kánó, 171 Széchényi út 7.

Gyenesné Garan Edina polgármester

34. Kelemér Község Önkormányzata 3728. 523 Kelemér, Tompa M. út 17.

Kovács László Csaba polgármester

35. Kissikátor Község Önkormányzata 3627. 336 Kissikátor, Szabadság út 4.

Kocsik László Csaba polgármester

36. Kondó Község Önkormányzata 3775. 641 Kondó, Szabadság út 34.

Lovas Bertalan polgármester

37. Kurityán Község Önkormányzata 3732. 1678 Kurityán, Kossuth L. út 36.

Sziráczki Sándor polgármester

38. Ládbesenyő Község Önkormányzata 3780. 302 Ládbesenyő, Kossuth L. út 64.

Fedor Attila polgármester

39. Mályi Község Önkormányzata 3434. 4131 Mályi, Széchényi I. út 12.

Viszokai István polgármester

40. Mályinka Község Önkormányzata 3645. 497 Mályinka, Rákóczi F. út 5.

Mihály Ferenc polgármester

41. Meszes Község Önkormányzata 3754. 200 Meszes, Fő út 39.

Rozgonyi Tibor polgármester

42. Múcsony Nagyközség Önkormányzata 3211 3744. Múcsony, Fő út 2.

Viszlai Viktor polgármester

43. Nagycsécs Község Önkormányzata 3598. 832 Nagycsécs, Apponyi út 9.

Gulyás Ottó polgármester

44. Nyékládháza Város Önkormányzata 3433. 4992 Nyékládháza, Vasút út 16.

Urbán Sándorné polgármester

45. Onga Város Önkormányzata 3562. Onga, 4899 Rózsa F. út 18.

Madzin Tibor polgármester

46. Ormosbánya Község Önkormányzata 1675 3743. Ormosbánya, Petőfi tér 1.

Sike Ferencné polgármester

47. Ózd Város Önkormányzata 3600. Ózd, 36044 Városház tér 1.

Fürjes Pál polgármester

48. Parasznya Község Önkormányzata 3777. 1232 Parasznya, Rákóczi F. út 23.

Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó polgármester

49. Perkupa Község Önkormányzata 3756. 877 Perkupa, Kossuth L. út 12.

Molnár Zoltán polgármester

50. Putnok Város Önkormányzata 3630. 7016 Putnok, Kossuth L. út 5.

Tamás Barnabás polgármester

51. Radostyán Község Önkormányzata 3776. 634 Radostyán, Rákóczi F. út 40.

Kelemen József polgármester

52. Ragály Község Önkormányzata 3724. 697

id Dusza László

49

Ragály, Rákóczi F. út 16.

polgármester

53. Rudolftelep Község Önkormányzata 3742. 758 Rudolftelep, József A. út 43.

Rozlozsnik Jánosné polgármester

54. Sajóbábony Város Önkormányzata 3792. 2919 Sajóbábony, Bocskai I. út 2.

Nagy Imre polgármester

55. Sajóecseg Község Önkormányzata 3793. 1089 Sajóecseg, Széchenyi I. út 27.

Rabi József polgármester

56. Sajógalgóc Község Önkormányzata 3636. 366 Sajógalgóc, Táncsics M. út 4.

Bartus József polgármester

57. Sajóivánka Község Önkormányzata 3720. 636 Sajóivánka, Kossuth L. út 38.


58. Sajókaza Község Önkormányzata 3720. 3403 Sajókaza, Petőfi S. út 11.

Stefán László Mihály polgármester

59. Sajókápolna Község Önkormányzata 3773. 391 Sajókápolna, Szabadság tér 25.

Vass Lajos polgármester

60. Sajókeresztúr Község Önkormányzata 1553 3791. Sajókeresztúr, Rákóczi f. út 40.

Kollár Miklós polgármester

61. Sajólászlófalva Község Önkormányzata 434 3773. Sajólászlófalva,Vörösmarty út 15.

Rácz Lajos polgármester

62. Sajóvelezd Község Önkormányzata 3656. 854 Sajóvelezd, Rákóczi F. út 10.

Pál Katalin polgármester

63. Serényfalva Község Önkormányzata 3729. 1059 Serényfalva, Kossuth L. út 63.

Szerna Csaba polgármester

64. Sóstófalva Község Önkormányzata 3716. 255 Sóstófalva, Kossuth L. út 36.

Sztrakon Béla polgármester

65. Szalonna Község Önkormányzata 3754. 1079 Szalonna, Tanácsház tér 1.

Balogh Zsolt polgármester

66. Szendrőlád Község Önkormányzata 3751. 1938 Szendrőlád, Fő út. 63.

Vadászi Béla polgármester

67. Szikszó Város Önkormányzata 3800. 5699 Szikszó, Kálvin tér 1.

Füzesséri József polgármester

68. Szögliget Község Önkormányzata 3762. 647 Szögliget, Kossuth L. út 57.

Tóthné Mihalik Katalin polgármester

69. Szőlősardó Község Önkormányzata 3757. 134 Szőlősardó, Széchényi út 10.

Holló István polgármester

70. Szuhafő Község Önkormányzata 3726. 170 Szuhafő, Petőfi S. út 4.

Szalóczy Gyuláné polgármester

71. Szuhakálló Község Önkormányzata 3731. 1027 Szuhakálló, Kossuth L. út 7.


72. Tardona Község Önkormányzata 3644. 1099 Tardona, Kossuth L. út 32.

Danada János polgármester

50

73. Teresztenye Község Önkormányzata 3757. 30 Teresztenye, Rákóczi F. út 18.

Brogli Attila polgármester

74. Trizs Község Önkormányzata 3724. Trizs, 230 Petőfi S. út 19.KÖZSÉGI Ön.

Mácsi Istvánné polgármester

75. Újcsalános Község Önkormányzata 3716. 889 Újcsanálos, Hősök tere 1.

Perge István polgármester

76. Vadna Község Önkormányzata 3636. 658 Vadna, Kassai út 25.

Bencze Péter polgármester

77. Varbó Község Önkormányzata 3778. 1157 Varbó, Rákóczi F. út 41.

Üveges Géza polgármester

78. Varbóc Község Önkormányzata 3756. 54 Varbóc, Dózsa Gy. út 18.

Ifj Molnár László polgármester

79. Zádorfalva Község Önkormányzata 3726. 462 Zádorfalva, Nagy út 16.

Ruszó Zorán polgármester

80. Zubogy Község Önkormányzata 3723. 579 Zubogy, Szabadság út 1.

Pozsgai Viktor polgármester

81. Csokvaomány Község Önkormányzata 843 3647. Csokvaomány, Széchenyi út 1.

Mustos Tibor polgármester

82. Damak Község Önkormányzata 3780. 258 Damak, Szabadság út 14.

Baranyay Barnabás polgármester

83. Debréte Község Önkormányzata 3825. 23 Debréte, Petőfi út 3.

Kelemen József Gyula polgármester

84. Hegymeg Község Önkormányzata 3786. 125 Hegymeg, Petőfi út 20.

Varga Zoltánné polgármester

85. Hidvégardó Község Önkormányzata 3768. 629 Hidvégardó, Tornai út 106.

Matusz Tamás polgármester

86. Komjáti Község Önkormányzata 3765. 246 Komjáti, Petőfi út 13.

Bárczi László polgármester

87. Lak Község Önkormányzata 3786. Lak, 673 Kossuth út 1. v 2.

Garai Bertalan polgármester

88. Lénárddaróc Község Önkormányzata 287 3648. Lénárddaróc, Dózsa Gy. út 66.

Bárdos István Gusztávné Bolega Mariann polgármester

89. Nekézseny Község Önkormányzata 3646. 824 Nekézseny, Kossuth L. út 1.

Varga Béla polgármester

90. Rakaca Község Önkormányzata 3825. 845 Rakaca, Petőfi út 92.

Kiss Béla polgármester

91. Rakacaszend Község Önkormányzata 390 3826. Rakacaszend, Fő út 13.

Lukács Attiláné polgármester

92. Sajómercse Község Önkormányzata 3656. 227 Sajómercse, Petőfi S. út 27.

Kovács Zoltán polgármester

93. Sajóvámos Község Önkormányzata 3712. 2209

Komjáthy Lajosné

51

Sajóvámos, Munkácsy út 2.

polgármester

94. Sáta Község Önkormányzata 3659. Sáta, 1037 Széchényi I. út 19.

Bakos Péter polgármester

95. Selyeb Község Önkormányzata 3809. 466 Selyeb, Hunyadi J. út 21./1.

Taskó Béla polgármester

96. Tomor Község Önkormányzata 3787. 234 Tomor, Kossuth út 75.

Szilvai Attila polgármester

97. Tornabarakony Község Önkormányzata 19 3765. Tornabarakony, Dózsa Gy. út 34.

Dr. Szilágyi Ferenc polgármester

98. Tornanádaska Község Önkormányzata 696 3767. Tornanádaska, Kossuth út 44.

Beri Tamás polgármester

99. Tornaszentandrás Község Önkormányzata 225 3765. Tornaszentandrás, Hunyadi út 4.

Krajnyák Dénes polgármester

100. Tornaszentjakab Község Önkormányzata 229 3769. Tornaszentjakab, Rákóczi út 23.

Kondásné Galkó Mónika polgármester

101. Uppony Község Önkormányzata 3622. 309 Uppony, Széchényi út 65.

Balogh Béla polgármester

102. Viszló Község Önkormányzata 3825. 75 Viszló, Fő út 70/a

Répási Mihály polgármester

103. Hangács Község Önkormányzata 3795. 573 Hangács, Szabadság út 21.

Hajdú Zoltán polgármester

104. Nyomár Község Önkormányzata 3795. 327 Nyomár, Szabadság út 45.

Bártfai Attila polgármester

105. Becskeháza Község Önkormányzata 3903. 41 Becskeháza, Fő út 10.

Székely Jenő polgármester

106. Bélapátfalva Város Önkormányzata 3346. 2996 Bélapátfalva, IV. Béla út.70.

Ferencz Péter polgármester

107. Borsodbóta Község Önkormányzata 3658. 962 Borsodbóta, Széchényi út 32.

Gulyás János polgármester

108. Bódvalenke Község Önkormányzata 3768. 206 Bódvalenke, Petőfi S. út 1.

Tóth János polgármester

109. Boldva Község Önkormányzata 3794 2331 Boldva, Széchenyi út 50.

Csabai Gyula polgármester

110. Borsodszirák Község Önkormányzata 3796 1199 Borsodszirák, Bartók B. út 48.

Tóth Attila polgármester

111. Bánréve Község Önkormányzata 3654 1271 Bánréve, Kossuth L. u. 158. hrsz.

Hajdu Gábor József polgármester

112. Berente Község Önkormányzata 3704. 1183 Berente, Esze Tamás út 18.

Juhász József polgármester

113. Bódvarákó Község Önkormányzata 3764. 93 Bódvarákó, Szabadság út 22.

Farkas Árpád polgármester

52

114. Bódvaszilas Község Önkormányzata 3763. 1174 Bódvaszilas, Kossuth út 21.

Fülöp József polgármester

115. Domaháza Község Önkormányzata 3627. 876 Domaháza, Petőfi S. u. 9.

Elek István polgármester

116. Galvács Község Önkormányzata 3752. 96 Galvács, Bereg út 10.

Slezsák József polgármester

117. Martonyi Község Önkormányzata 3755. 471 Martonyi, Fő út 52

Vécsei István polgármester

118. Muhi Község Önkormányzata 3552. Muhi, 520 Rákóczi út 1.v 2.

Czinglérné Tóth Gizella polgármester

119. Nagybarca Község Önkormányzata 3641. 956 Nagybarca, Kossuth út 32.

Vadnai Zoltán Géza polgármester

120. Rudabánya Város Önkormányzata 3733. 2741 Rudabánya, Gvadányi út 47.

Szobota Lajos polgármester

121. Szendrő Város Önkormányzata 3752. 4259 Szendrő, Hősök tere 1.

Tomorszki István polgármester

122. Szin Község Önkormányzata 3761. Szin, 818 Szabadság út 18.

Ötvös Bálint polgármester

123. Szinpetri Község Önkormányzata 3761. 264 Szinpetri, Dózsa Gy. 58.

Doszpoly Károly polgármester

124. Szuhogy Község Önkormányzata 3734. 1258 Szuhogy, József A. út 52.

Fóris Sándor polgármester

125. Tornakápolna Község Önkormányzata 22 3757. Tornakápolna, Dózsa Gy. 31

Doszpoly Loránd polgármester

1.4. Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe 1.5. Törvényességi felügyeletet ellátó szerv: az Mötv.127. §-a szerint a székhely szerint illetékes kormányhivatal. 1.6. Költségvetésének felügyeleti rendje: a Társulás költségvetési felügyeletét Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő Testülete látja el 1.7. Törzskönyvi azonosító szám: 549989 2. A Társulás időtartama: A Társulás határozatlan időre jött létre. 3. A Társulásra átruházott önkormányzati feladat – és hatáskörök, tevékenységi köre: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§-a alapján helyi önkormányzati feladat a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);; biztosítása illetve a lakás- és helyiséggazdálkodás, és hulladékgazdálkodás megoldása. A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 36.§-a alapján a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással társulhatnak.

53

A Társulás célja a tagoknak a Mötv.13. § (1) bekezdésének 19. pontjában foglaltak szerinti kötelező hulladékgazdálkodási feladatai ellátásának biztosítása, továbbá hatékony, térségi szintű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint e célkitűzések alapján igénybe vehető Európai Uniós és hazai támogatások elérése, igénybevétele érdekében a szükséges jogi és pénzügyi előfeltételek megteremtése, különös tekintettel a KEOP1.1.1/C/13 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése tárgyú programra. Mindezek figyelembevételével a Tagok saját forrásaik kiegészítése, hulladékgazdálkodási feladataik megfelelő szinten történő ellátása és fejlesztése céljából, a szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása, a folyamatos közszolgáltatás biztosítása céljából továbbá a megfogalmazott célok megvalósítása, a már megvalósított hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése, bővítése és működtetése érdekében Önkormányzati Társulás keretei között szervezik kötelezően ellátandó közfeladataikat. A kötelezően ellátandó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási feladatok közül a tagok a Társulásra ruházzák át a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos alábbi feladat és hatásköröket: 3.1. A Társulás feladata a társult önkormányzatok közigazgatási területén a hulladékgazdálkodás körébe tartozó eszközök, létesítmények, berendezések üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatás megszervezése összehangolt fejlesztése, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a Sajó-Bódva völgye és környékén korszerű, az EU konform regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, a meglévő rendszert fenntartsák és fejlesszék, és a térségben elősegítsék a felhagyott korszerűtlen és illegális hulladéklerakók felszámolását, környezetvédelmi projektet dolgozzanak ki, a megvalósításhoz nemzetközi pénzügyi alap támogatásának elnyerésére, valamint a társulás feladatainak megvalósításához szükséges egyéb belföldi pályázatot készítsenek és nyújtsanak be az önkormányzatok és szakmai befektetők közreműködésével. Ennek megfelelően a Társulás feladata a társulás közigazgatási területén a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adminisztratív, tervezési és jogszabály előkészítési feladatok ellátása, így különösen: a hulladék keletkezésének megelőzésére, mennyiségének és veszélyességének csökkentésére, szelektív gyűjtésére vonatkozó tervezési és ellenőrzési, valamint kapcsolódó szaktanácsadási és oktatási feladatok ellátása és a Társulás közigazgatási területére vonatkozó egységes hulladékgazdálkodási terv készítése. Fentieken túlmenően a Társulás feladata a Társulásban résztvevő önkormányzatok és szakmai befektetők kölcsönös együttműködésével az önkormányzatok közigazgatási területeit átfogó, térségi, regionális, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék szelektív gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését. A fentiekhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítása, az eszközök beszerzése, a szükséges beruházások megvalósítása, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkái, hulladékhasznosításának iránymeghatározása és megvalósítása is a Társulás feladatát képezi. A megvalósítandó regionális hulladékgazdálkodási rendszernek alkalmasnak kell lenni, a magas technikai és műszaki infrastrukturális előírások megvalósítására a Ht. rendelkezéseire figyelemmel, valamint ennek működtetésére és szolgáltatás nyújtására az előbbi feltételeknek megfelelően.

54

A Társulás a KEOP projekt megvalósítása során, ellátja a projektgazdai feladatokat 3.2. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében a Társulás és a Társulási tagok feladatai: 3.2.1. A Társulás területén létrehozandó térségi – regionális hulladékgazdálkodási rendszer felépítéséhez szükséges projekt kidolgozása – illetőleg ilyen jellegű projektek begyűjtése, összefogása. Az esetlegesen már megvalósított rendszer bővítésének fejlesztésének lehetőségeinek felmérése és ennek megfelelően bővítése fejlesztése, jogszabályoknak megfelelő keretek közötti fenntartásának és működtetésének megszervezése. 3.2.2. Pályázat benyújtása a program pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében EU támogatások elnyerése (ISPA, KEOP stb.). 3.2.3. A társult önkormányzatok és képviselő-testületeik tevékenységük során figyelembe veszik a Társulási Megállapodásban megfogalmazott érdekazonosságot és ennek megfelelően segítik a projekt megvalósulását és a felépült rendszer üzemeltetését. 3.2.4. A társult önkormányzatok társadalmi-, gazdasági- és tájképi környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a térség menedzselése, a jövedelem termelésének a bel- és külföldi befektetések gazdasági és környezeti feltételeinek segítése, kapcsolat kiépítése más bel- és külföldi térségekkel. 3.2.5. A társult önkormányzatok érdekeinek összehangolása, információcsere, kölcsönös tájékoztatás, valamint szakmai tanácsadás. 3.2.6. A Társulás tagjai kötelesek minden rendelkezésükre álló eszközzel közreműködni a Projektek megvalósításában és működtetésében. Ennek során kötelesek: - a Projekt megvalósításához szükséges döntéseket, határozatokat kellő időben, módon és tartalommal meghozni, hozzájárulásokat megadni - a szükséges hatósági engedélyek kiadásáról gondoskodni, - a Projekt megvalósításához szükséges önkormányzati rendeleteket kellő időben, módon és tartalommal megalkotni és elfogadni, - a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni a Projekt megvalósulásáról, - a megvalósult projektek üzemeltetéséről gondoskodni, - az előírt pénzügyi kötelezettségeket határidőben teljesíteni. 3.3. A Társulás feladatainak ellátása során megvalósítandó Sajó-Bódva regionális szilárdhulladék gazdálkodási rendszer az alábbi konkrét létesítmények létrehozását, illetve feladatok teljesítését tűzte ki célul: 1. Hulladékkezelő és feldolgozó telep kialakítása Sajókaza külterületén hulladékválogató, hulladékkomposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemrészekkel, 2. Regionális települési szilárdhulladék lerakó telephely és lerakó tér kialakítása kiszolgáló és működtető létesítményekkel Sajókaza térségében meglévő Regionális Hulladékkezelő Központ részeként, 3. Hulladékátrakó telepek létesítése, 4. A projekt területén szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása és fejlesztése, 5. A projekt területén megtűrt, környezetet veszélyeztető hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja

55

6. A hulladékkezelő, hulladék feldolgozó telephelyre vezető – a településeket - (Szuhakálló, Múcsony) elkerülő - útszakasz megépítése. 7. Egyéb környezetvédelmi beruházások, fejlesztések végrehajtása. 3.4. Szakmai befektetők bevonása A Társulási Megállapodás aláírásával az alapító önkormányzatok felhatalmazták a Társulást, hogy a társult önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott elvek alapján külön megállapodást kössön a Projekt megvalósítása érdekében szakmai befektetőkkel (továbbiakban: Szakmai Konzorcium), amelyben részletesen meghatározzák, hogy a Szakmai Konzorcium milyen, és mekkora mértékű támogatást nyújtson a Társulás javára, illetve részletesen meghatározták a felek jogait és kötelezettségeit. 3.5 A Társulás jogszabályban meghatározott közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a alapján helyi önkormányzati feladat a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);; biztosítása illetve a lakás- és helyiséggazdálkodás, és hulladékgazdálkodás megoldása. A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 36. §-a alapján a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása. 3.6. A társulás alaptevékenységi szakágazata 382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3.7. Kormányzati funkciókódok 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással 013350 kapcsolatos feladatok 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek 051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek 051020 válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 4. A Társulás jogállása, társult tagok: 4.1.A Társulás a Mötv.87. §-ában foglalt rendelkezésnek és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 7.§-ának megfelelően jogi személyiséggel rendelkezik, működése során – külön törvényben foglaltak szerint - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Társulás gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait jelen megállapodásban meghatározott keretek között, az Áht. 27.§ (4) bekezdése alapján az Áht. valamint az államháztartásról szóló 051030

56

törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Kormány rendeletben (továbbiakban: Ávr.) foglaltak szerint látja el. 4.2. A Társulás alapító tagjai alapítói jogkörükben, képviselő-testületeiknek határozattal történő felhatalmazása alapján meghatározták a Társulás szervezeti rendszerét. 4.3. A Társulás vállalkozási tevékenységet nem folytat. 5. A Társulás vagyona, gazdálkodása: A Társulás gazdálkodására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Kormány rendelet,, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai alkalmazandók. A Társulás feladatainak ellátását szolgáló – a Társulás tulajdonát képező - vagyont a vagyonleltár tartalmazza. A Társulás adószáma: 15549989-2-05 A Társulás KSH statisztikai számjele: 15549989-3821-322-05 A Társulás bankszámlaszáma: 11734152-15549989-00000000 5.1. A Társulás vagyona a tulajdonából és a Társulást megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek a Társulás céljainak megvalósítását szolgálják. A társulás által célul tűzött projekt keretében megvalósuló, beszerzésre kerülő vagyontárgyak a Társulás saját tulajdonába kerülnek. A Társulás, a jelen megállapodásban meghatározott keretek között, önállóan jogosult a tulajdonába kerüli vagyontömeg hasznosítására, a Társulás működésének időtartama alatt. A Társulás megszűnése esetén, a tagokat a Társulás vagyonából, a KEOP projekthez biztosított saját forrásuk/lakosságszám-arányában illeti meg tulajdoni részesedés. 5.2. A Társulás bevételei: 5.2.1. A tagok pénzügyi hozzájárulása A Társulás tagjait képező települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulást kötelesek fizetni. A pénzügyi hozzájárulás mértéke egy gazdasági évben a Társulás tagjait képező önkormányzatonként lakosságarányosan 100 Ft-/fő, azaz Száz forint/fő. A pénzügyi hozzájárulás alapját képező lakosság létszámának megállapítása az Mötv. 146. § (3) bekezdése alapján történik. A pénzügyi hozzájárulás a Társulás működési költségeinek fedezetére szolgál. A gazdasági év megegyezik a rendes naptári évvel.

57

A költségek ismeretében a Társulási Tanács jogosult ettől eltérő mértékben a pénzügyi hozzájárulást megállapítani a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek elfogadásával. A Társulási tagok a Mötv.93. § 9. pontja alapján rögzítik, hogy az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen beszedési megbízást bocsátanak ki, melyhez a jelen Társulási megállapodásban foglaltak alapján a tagok hozzájárulnak továbbá felhatalmazásukat adják. Ugyanez vonatkozik a fejlesztési, beruházási célra vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítés esetére az ott írt szabályozási mód szerint. A Társulásban résztvevő önkormányzati tagok első ízben a megalakulást követő 30 napon belül, majd évente folyamatosan minden év szeptember 30-ig kötelesek a pénzügyi hozzájárulást megfizetni. Szerződő felek a megfizetés módját banki átutalásban határozzák meg. A Társulás tevékenységi körének ellátásához az évenkénti működési költséget (tagok pénzügyi hozzájárulása) költségvetési rendeleteikben biztosítják. 5.2.2. A Társulás tagjai részéről nyújtott önköltségi árkompenzáció A jelen társulási megállapodás 1. számú mellékletét képezi a 2014. évre vonatkozó önköltségi árkalkuláció táblázata, melyet a tagok kifejezetten elfogadnak és felhatalmazást adnak a társulási tanács részére, hogy az önköltségi árkalkulációt minden év december hónapjában felülvizsgálja és szükség szerint a következő tárgyév vonatkozásában módosítsa, első alkalommal a 2015. év vonatkozásában A módosításhoz a társulási tanács minősített többséggel meghozott határozata szükséges. Az önköltségi árkalkuláció a jogszabályi szempontokat figyelembe vevő olyan számítás, amely a társulás tagönkormányzatai számára a folyamatos jogszabályoknak megfelelő közfeladat ellátás biztosításához szükséges önköltségi árat tartalmazza a lakosságszám és a közfeladat ellátásából származó bevételek alapján. A tagok rögzítik, hogy azon önkormányzatok, amelyek az éves önköltségi árhoz képest az 1. számú melléklet szerint bevételi hiánnyal rendelkeznek a társulás részére 2 részletben kötelesek a hiány összegét teljesíteni a tárgyév március 15. napjáig, valamint a második részlet tekintetében szeptember 15. napjáig, pénzügyi hozzájárulás címén. A Társulás az ezáltal keletkezett esetleges többletbevételt kizárólag a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásra fordíthatja, azzal, hogy az a rendszer fejlesztésére, a közfeladat ellátására kijelölt nonprofit, a társulás kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság működésének és likviditásának biztosítására használható fel. A Társulási tanács minden év december hónapjában minősített többséggel döntést hoz a megelőző tárgyévet követően, az esetlegesen fennmaradó és fel nem használt többlet tekintetében, megállapítja annak mértékét. Az e bekezdés szerinti többlet lakosságszám- arányosan visszafizetésre kerül a társulás tagönkormányzatai számára az erről meghozott társulási tanács döntést követő 30 napon belül. 5.2.3. Nemzetközi és belföldi támogatások

58

Jelen szerződés 3.1. pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a 3.3.2. pontban meghatározott ISPA támogatást pályázta meg a Társulás, mely teljes egészében a Társulás bevételét képezi, melyet csak a 3.1. pontban meghatározott feladataira használhatja fel. Ugyanez vonatkozik a KEOP projekt keretében megvalósuló beszerzésre kerülő vagyontárgyakra is, melyek a beruházási szakasz lezárultával a Társulás tulajdonába kerülnek. 5.2.4. Egyéb bevételek a.) a Társulási célok elérése érdekében kifejtett gazdasági tevékenységből származó saját bevételek, b.) a jogi személyek és természetes személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai, c.) alapítványok, pályázatok bevételei. 5.3. Az Elnök a Munkaszervezettel együttműködve a Társulás bevételeit és kiadásait elkülönített számlán köteles nyilvántartani, amelyről a kimutatást a Társulás tagjainak kérelmére köteles bármikor a tagok rendelkezésére bocsátani. A Társulás jogszabályszerű költségvetési működésének ellenőrzéséről a Társulás tagjai a pénzügyi bizottság útján gondoskodnak. További szakmai ellenőrzésre a Társulási Tanács erre szakosodott ellenőrt is felkérhet. 5.4. Intézmény, más szervezet közös alapítására, az alaptói jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezések A Társulás a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenység ellátására kizárólag a saját részvételével, a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9.§ (1) bekezdés k) pont előírásainak megfelelő, egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat. A Társulás által alapított gazdasági társaságra továbbá annak létesítő okiratára a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései megfelelően alkalmazandók A Társulás által alapított gazdasági társaság a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozik.

59

6. A Társulás szervezete

TÁRSULÁSI TANÁCS

SZAKMAI KONZORCIUM

TÁRSULÁS ELNÖKE

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

MUNKASZERVEZET

6.1. Társulási Tanács: A Társulási Tanács a Mötv.94. §-a alapján Társulás legfőbb szerve, mely a Társulás tagjait képező önkormányzatok képviselő-testületei által delegált képviselőinek az összességéből áll. Határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelezőek. Valamennyi Társult önkormányzat egy tagot delegál a Társulási Tanácsba. A Társulási Tanács dönt a jelen szerződésben meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok által meghatározott saját feladat és hatáskörben. Szavazni személyesen, vagy a Társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet. A Társulási Tanács tagjai – képviselő – testületeiknek beszámolnak a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről. A Társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.

60

A Társulás Tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását. 6.1.1. A Társulási Tanács tagjaiból elnököt és alelnököt választ. 6.1.2. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörbe tartozik: a/ döntés minden olyan – a Projekt célok megvalósításán kívül – jogügylet megkötéséről, amelyben a Társulás 10.000.000,- Ft-ot, azaz Tízmillió forintot meghaladó mértékben vállalna pénzügyi kötelezettséget, b/ a Pénzügyi Bizottság, a Társulási Tanács elnökének, alelnökének a megválasztása és visszahívása. A felsoroltak feladataikat díjazás nélkül látják el. c/ a tagokat terhelő díj és egyéb kötelezettség megállapítása d/ a tag kizárásának, új tag felvételének elhatározása, e/ a Társulás költségvetésének, év végi beszámolójának és éves mérlegének elfogadása, g/ a 3.4. pontban foglaltak szerinti megállapodás jóváhagyása f/ a jelen megállapodásban meghatározott további esetek A c-d/ pontokban meghatározottak érvényességéhez Társulási Tanács minősített többségű (Mötv.94. § (7) bekezdés.) döntése szükséges. A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. A Társulás tagjai mindegyikének minősített többségű döntése szükséges, az alábbi esetekben. a/ jelen Társulási megállapodás jóváhagyása és módosítása, b/ a Társulás megszüntetésének elhatározása c/ az Mötv.50. §-ában foglaltakra nézve az Mötv. 95. § (3) bekezdésére tekintettel 6.1.3. A Társulási Tanács ülését szükség szerint, de legalább évente hat alkalommal, a Tanács elnöke által meghatározott időpontban kell összehívni. A Tanács ülését minden esetben össze kell hívni, amennyiben jelen szerződés 6.1.2. pontjában meghatározott kérdésben dönteni kell, ha azt bármelyik tag a napirend egyidejű megjelölésével indítványozza, illetve ha a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva, azt a törvényességi felügyeleti jogokat a Mötv. 127. §-ban foglaltak alapján gyakorló Kormányhivatal kezdeményezi. 6.1.4. A Társulási Tanácsot az ülés napját legalább 8 nappal megelőzően a Tanács elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze írásban. 6.1.5. A Társulási Tanács tagjait alkotó Önkormányzatok képviselője a Társulási Tanácsban egy szavazattal rendelkezik. 6.1.6. A Társulási Tanács határozatképes, ha a 6.1.5. pont alapján meghatározott szavazati joggal rendelkező képviselők vagy azok szabályszerűen meghatalmazott helyettes-képviselője több, mint fele az ülésen jelen van. A Társulási Tanács érvényes döntéséhez a legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.

61

A Tanács határozatképtelensége esetén az eredeti időpontot követő 7. napra, illetve a meghívóban megjelölt időpontra kell a Tanácsot ismételten összehívni. (Mötv.94. § (8) bekezdés) A Társulás tagja által a helyettesítésre adott meghatalmazás visszavonásig érvényes, melynek hatálya kiterjed a határozatképtelenség miatt megismételt tanácsülésre is. 6.1.7. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelező érvényűek. 6.1.8. A Társulási Tanács ülésének napirendjét az Elnök határozza meg, azonban köteles a napirendjére venni azt az indítványt, amit bármely tag írásban napirendként tárgyalni kér. 6.1.9. A Szakmai Konzorcium tagjai a Társulási Tanács ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Indítványtételi joguk van, és bármely napirendhez hozzászólhatnak, illetve hozzá kell szólniuk, ha bármely képviselő azt kéri. 6.1.10. A Társulási Tanács üléséről jelenléti ívet, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeire és megküldésére vonatkozóan az Mötv.52. § (1)-(2) bekezdései irányadóak, az Mötv.95. § (3) bekezdésére tekintettel. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács Elnöke és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet az Elnök a törvényességi felügyeleti jogokat a Mötv.127. §-ban foglaltak alapján gyakorló Kormányhivatalnak 15 napon belül megküldi. 6.1.11. A társulás tagjai a társulás működését – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – célszerűségi és gazdasági szempontból jogosultak ellenőrizni. A Társulási Tanács tagjai félévente egy alkalommal kötelesek képviselő-testületeiknek beszámolni a Társulás működéséről, szakmai tevékenységéről, mellyel együtt történik a 6.3. pontban foglalt pénzügyi ellenőrzés eredményének értékelése is. 6.2. Az Elnök, a Társulás képviselete: 6.2.1. A Társulási Tanács Elnökét a Társulási Tanács választja meg a 6.1.2. és 6.1.6. pontban foglaltaknak megfelelően. Az Elnök megbízatása az önkormányzatnál betöltött tisztségének, megbízatásának megszűnéséig tart. A Társulást az Elnök képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A Társulási Tanács tagjai sorából alelnököt választ. Az alelnök segítik az Elnök munkáját és teljes jogkörrel helyettesítik az Elnököt. Megbízatásuk időtartamára a 6.2.1. pontban megfogalmazott, az Elnökre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. 6.2.2. Az Elnök ellátja a Társulás ügyeinek intézését. A Társulási Tanács a társulás gazdasági feladatainak ellátására Munkaszervezetet hoz létre, amely nem költségvetési szerv. 6.2.3. A Társulási Tanács jogosult az Elnök visszahívására, valamint az új Elnök megválasztására. A korábbi Elnök köteles a választástól számított 30 napon belül az ügyek intézését az újonnan megválasztott Elnökének átadni, és teljes elszámolást készíteni.

62

6.2.4. A Munkaszervezeten keresztül az Elnök: a/ irányítja a Társulás gazdálkodását, b/ gondoskodik a Társulás mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről, c/ gondoskodik a Társulás könyveinek szabályszerű vezetéséről, d/ évente legalább egyszer jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, a Társulás feladatainak megvalósításáról. Továbbá az Elnök ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a Társulási Megállapodás, illetve a Társulási Tanács előír számára. 6.2.5. Az Elnök az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével a Társulásnak okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. 6.2.6. Az Elnök a Társulás bevételeivel a Pénzügyi Bizottság, valamint a Társulási Tanács ellenőrzése mellett a Munkaszervezettel együttműködve, önállóan, a Társulási Tanács hatáskörét nem sértve a törvényi szabályoknak megfelelően gazdálkodik, a működéssel járó költségeket a pénzügyi hozzájárulástagok pénzügyi hozzájárulásának terhére abból fedezi. 6.2.7. Az Elnök jogosult megbízatásáról lemondani. Az új Elnök megválasztásáig köteles a Társulási Tanács Elnöki megbízatásával járó kötelezettségeit ellátni, köteles a Társulási Tanács ülését a lemondástól számított 15 napon belül összehívni, aki megválasztja az új Elnököt. Az Elnök lemondásával az Alelnök megbízatása nem szűnik meg. 6.2.8. Az Elnök feladatainak ellátásához szakértőt is igénybe vehet a Társulás költségén. Az Elnök az aktuális feladatok kapcsán szükség szerint koordinációs értekezletet tart az Alelnökkel és a hulladékkezelési centrumnak helyt adó település polgármesterével. 6.2.9. Az Elnök köteles jelen szerződés 5.2.2. pontjában meghatározott pályázatok benyújtására. Képviseli a Társulást a közbeszerzési eljárás folyamatában a Közvetítői Szervezet (KSZ) és a Közbeszerzések Tanácsa felé. Aláírja a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégekkel kötendő szerződéseket. Az Alelnökre egyebekben az Elnökre vonatkozó szabályok az irányadóak. 6.2.10. Az elnök megbízása megszűnik: - önkormányzati tisztségének megszűnésével, - az őt delegáló önkormányzat által történő visszahívással, - a Társulás Tanács által történő visszahívással, - lemondással, - elhalálozással A Tanács alelnökének megbízatási időtartamára az elnökre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A Tanács alelnöke az elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén – a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési rendben teljes jogkörrel helyettesíti.

63

6.3. Pénzügyi Bizottság 6.3.1. A Társulási Tanács tagjai közül az Elnök javaslata alapján 9 tagú Pénzügyi Bizottságot választ. A Pénzügyi Bizottság 1 tagját a Társulási Tanács a Pénzügyi Bizottság elnökének választja meg. A Pénzügyi Bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz a hulladékkezelési centrumnak helyt adó település polgármestere. A Pénzügyi Bizottság gondoskodik a Társulás jogszabályszerű költségvetési működésének ellenőrzéséről. A Pénzügyi Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Elnök gazdasági szervezeten keresztül történő gazdálkodását, jogosult a Társulás könyveibe betekinteni, a Társulás pénztárát, áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja. A Pénzügyi Bizottság feladatköre továbbá, hogy a Társulás költségvetését, év végi beszámolóját, mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá a Társulási Tanács elé terjesztett minden más jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírásoknak megfelelősége szempontjából köteles megvizsgálni és erről a Társulási Tanácsnak jelentést előterjeszteni. A Pénzügyi Bizottság köteles a Társulási Tanács haladéktalan összehívását kezdeményezni, ha jogszabályba, Társulási szerződésbe ütköző vagy a Társulás érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal. A Pénzügyi Bizottság tagja nem lehet az Elnök, valamint az Alelnök. 6.3.2. A Pénzügyi Bizottság évente egyszer köteles a Társulás tevékenységéről készített beszámolót valamennyi képviselő-testületnek megküldeni. A Társult önkormányzatok 10%- ának indítványára a Pénzügyi Bizottság köteles az indítványban meghatározott ellenőrzést lefolytatni. 6.4. Szakmai Konzorcium A Társulás jelen szerződés 3. pontjában meghatározásra került feladatainak teljesítése érdekében Szakmai Konzorcium segítségét veszi igénybe, melynek tagjai: 1. ÉHG Hulladékgazdálkodási Zrt. képviselője 2. CIRKONT Hulladékgazdálkodási Zrt. képviselője 3. Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft. képviselője A Társulási Tanács, valamint a Szakmai Konzorcium tagjai a Társulási megállapodás 3. pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során valamennyi lényeges kérdést egyeztet, megvitat, határozati javaslatukat véleményezi. A projektek megvalósításával elkészítendő létesítmények üzemeltetésével felmerülő valamennyi lényeges kérdésben a Tanács köteles a Szakmai Konzorcium támogató szakvéleményét beszerezni. 6.5. Munkaszervezet

64

A társulás munkaszervezeti feladatait a társulás székhelyönkormányzata, Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el, mely feladatok ellátására 3 fő külön kijelölésre kerül. A Munkaszervezet az Elnök felügyelete mellett készíti elő a Társulás működésével, fenntartásával, üzemeltetésével, előirányzat felhasználásával, előirányzat-módosításával, vagyonának használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, beszámolási kötelezettséggel, beruházással kapcsolatos feladatokat. A Munkaszervezet 3 tagból áll: - gazdasági, műszaki vezető, valamint adminisztrátor A Társulás alkalmazottainak jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, továbbá azzal összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény egyes rendelkezései az irányadók. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. A társulás alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a társulás elnöke jogosult, azzal, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 207§ (2) bekezdésében foglaltak tekintetében is a Társulás Elnöke gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 6.6. Költségvetési Irányító Szerv A Társulás tagjait képező önkormányzatok jelen megállapodás elfogadásával a Társulás költségvetési felügyeleti szerveként - Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő Testületét jelölik ki A felügyeleti szerv köteles államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Kormány rendeletrendelkezéseiben foglalt kötelezettségeinek eleget tenni. 7. A Társulásra átruházott önkormányzati döntési jogkör A Társulás tagjait képező önkormányzatok képviselő-testületei – szükség szerint az önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett – figyelemmel a Mötv.42. §-ára is – a Társulásra ruházzák az alábbi feladat és hatásköröket: a) jelen szerződés 3.4. pontjában meghatározott Szakmai Konzorciummal való megállapodás megkötése, a Társulási Tanács jóváhagyása esetén b) jelen szerződés 3. pontjában meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatos üzemeltetői szerződések megkötése, c) jelen szerződésben a Társulás feladatainak ellátása érdekében a Társulási Tanácsra átruházott valamennyi feladat és hatáskör. 8. A Társuláshoz való csatlakozás 8.1. A Társulás tagja lehet a térség és a térségbe tartozó településekkel területi és gazdasági kapcsolatban álló települési önkormányzat, amelynek képviselő-testülete a Mötv 89 § (2) bekezdésében foglaltak szerint minősített többséggel a Társulásba való belépés mellett dönt

65

és a Társulási Megállapodásban foglaltakat önkormányzatra vonatkozóan magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Társulás munkájában, a tagdíjat költségvetésében tervezi, és azt befizeti a Társulás részére. 8.2. A Társuláshoz történő csatlakozásról a Társulási Tanács határoz és hagyja azt jóvá, kizárólag hulladékkezelés és környezetvédelmi feladatok ellátása érdekében csatlakozni kívánó azon – megyei avagy megyehatáron túli – önkormányzatok képviselő-testületei számára, akikkel a műszaki kapcsolat már megvan, illetve az kialakítható, és akik jelen szerződést magukra nézve teljes mértékben kötelezőnek ismerik el. A Társulásban részt vevő képviselőtestületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz. A Társulás jogosult az ország határain túl, külföldi országok önkormányzataival a 3. pontban meghatározott feladatok teljesítése érdekében megállapodást kötni. 8.3. A Társuláshoz csatlakozni a naptári év első napjával lehet. A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó képviselő-testület 6 hónappal korábban minősített többséggel meghozott határozata szükséges, melyről a Társulási tanácsot értesíteni kell. A határozatban kötelezően rögzítést nyer, hogy a testület elfogadja a társulás céljait, a feladat megvalósításához ráeső költségvetési hozzájárulást biztosítja. A csatlakozás teljes elfogadása esetén a társulási megállapodást a tagok körére vonatkozóan módosítani kell és a változást MÁK-hoz be kell jelenteni. 9. A Társulás, tagsági viszony megszűnése 9.1. A Társulási Megállapodás módosításának feltételei A Társulási Tanács által meghozott döntést a Társulás minden tagjának képviselő-testületi határozattal el kell fogadnia. A Társulás tagjai kötelesek a zavartalan működés biztosítása végett a Társulási Tanács ülésén készült jegyzőkönyv megküldését követően tartandó képviselő-testületi ülésre elő terjesztenie a Társulási Tanács által meghozott döntést, és a meghozott határozatot megküldeni a munkaszervezet részére. 9.2. Jelen Társulási Megállapodás megszűnik: a.) a tagok mindegyikének minősített többséggel hozott döntésével b.) ha a tagok száma egy főre csökken, c.) bíróság jogerős döntése alapján, d.) ha a társulás jelen szerződésben meghatározott feladatát teljesítette, e.) az önkormányzati és egyéb vonatkozó jogszabályban meghatározott esetben. 9.3. A Társulás megszűnése esetén a tagok elszámolni kötelesek. A megszűnés esetére vonatkozó elszámolás tekintetében a tagok az alábbiak szerint állapodnak meg. A Társulás megszűnése esetén a Társulás tulajdonában álló vagyon - a Szakmai Konzorciummal, illetve üzemeltetőkkel történő elszámolás után – a társult tagok lakosságarányosan számított tulajdoni hányadok szerinti osztatlan közös tulajdonába kerül. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért a tagok a pénzügyi hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel.

66

9.4. A Társulásból kiválni a naptári negyedév utolsó napjával – december 31-i hatállyal – lehet. A Mötv.89.§ (2) bekezdése alapján a kiválásról szóló, minősített többséggel hozott döntést a képviselő-testület legalább hat hónappal korábban köteles meghozni, és a Társulási Tanáccsal közölni. Kiválás esetén a kiváló tag által nyújtott pénzügyi hozzájárulás a Társulás tulajdonában marad. Kiválás esetén a tag köteles a tárgyévi pénzügyi hozzájárulásnak megfizetésére és köteles a kiválásával a Társulásnak jogellenesen okozott kár teljes körű megtérítésére. A kiváló tag döntése meghozatalakor köteles a támogatási szerződések (pl: ISPA) ide vonatkozó pontjait figyelembe venni. 9.5. A Társulási Tanács legalább hat hónappal korábban minősített többséggel, hozott határozatával a naptári év utolsó napjával – december 31-i hatállyal – kizárhatja azt a tagot, aki a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget. Ilyen fontos oknak minősül például, ha a tag a megállapodásban vállalt pénzügyi hozzájárulását nem fizeti meg. A kizárást megelőzően az Elnök két alkalommal köteles a teljesítési határidő megállapításával felhívni az érintett képviselő-testületet. A tag kiválására vonatkozó szabályokat a tag kizárása esetén is értelemszerűen alkalmazni kell. 10. Egyéb rendelkezések Jelen megállapodás a minden tag által történő aláírásának napján, - ha ez nem egy időben történik – a legkésőbbi aláírás napján lép hatályba. Az Elnök köteles a Társulási megállapodást a törvényességi felügyeletet gyakorló Kormányhivatalhoz történő benyújtást követően a Magyar Államkincstárhoz benyújtatni törzskönyvi nyilvántartásba vétel érdekében. A Társulás bélyegzője: körbélyegző a társulás nevének feltüntetésével, melynek közepén a társulás emblémája van. A Tagok vitás kérdéseiket elsősorban tárgyalásos úton, egymás közötti egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, ennek sikertelensége esetén a Tagok között a társulás működése során felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt a Mötv.92.§-a alapján. Az egymás közötti egyeztetésekbe Tagok kötelesek bevonni a felügyeletet ellátó szervet. Egyeztetéseik során a Tagok jogosultak mediátor (közvetítő) szolgáltatását igénybe venni. Jelen Társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben elsősorban Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, illetve az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011 (XII. 31.) Kormány rendelet az irányadó.

67

A fentiek szerint a jelen Társulási megállapodást a tagok képviselői – a tag önkormányzatok képviselő testületeinek minősített többségű határozattal hozott jóváhagyó és felhatalmazó döntése alapján eredeti példányban jóváhagyólag aláírták a döntés dátumának és határozatszámának feltüntetésével és csatolásával. 1. számú melléklet KSH 2011. évi Településre jutó Sorszám Település népszámlálás önköltség 2014. alapján (fő) 1. Abod 215 1 529 655 2. Aggtelek 635 4 517 819 3. Alacska 824 5 862 493 4. Alsódobsza 327 2 326 499 5. Alsószuha 463 3 294 095 6. Alsótelekes 170 1 209 495 7. Alsóvadász 1580 11 241 187 8. Arló 3920 27 889 528 9. Arnót 2616 18 611 991 10. Balajt 465 3 308 324 11. Bánhorváti 1474 10 487 032 12. Becskeháza 41 291 702 13. Berente 1183 8 416 661 14. Berzék 1071 7 619 817 15. Bódvalenke 206 1 465 623 16. Bódvarákó 93 661 665 17. Bódvaszilas 1174 8 352 629 18. Borsodbóta 962 6 844 318 19. Borsodnádasd 3324 23 649 181 20. Bőcs 2808 19 978 009 21. Csokvaomány 849 6 040 360 22. Damak 258 1 835 586 23. Debréte 23 163 638 24. Dédestapolcsány 1612 11 468 857 25. Domaháza 876 6 232 456 26. Dövény 294 2 091 715 27. Edelény 10298 73 266 928 28. Égerszög 54 384 192 29. Farkaslyuk 1899 13 510 769 30. Felsőkelecsény 387 2 753 379 31. Felsőnyárád 1046 7 441 951 32. Felsőtelekes 762 5 421 383 33. Galvács 96 683 009 34. Gesztely 2809 19 985 124 35. Gömörszőlős 83 590 518 36. Hangony 1669 11 874 393

68

Sorszám 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.

Település Hegymeg Hernádkak Hidvégardó Imola Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Kánó Kazincbarcika Kelemér Kissikátor Komjáti Kondó Kurityán Ládbesenyő Lak Lénárddaróc Mályi Mályinka Martonyi Meszes Múcsony Muhi Nagybarca Nagycsécs Nekézseny Nyékládháza Onga Ormosbánya Ózd Parasznya Perkupa Putnok Radostyán Ragály Rakaca Rakacaszend Rudabánya Rudolftelep Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza

KSH 2011. évi Településre jutó népszámlálás önköltség 2014. alapján (fő) 125 889 334 1779 12 657 008 629 4 475 131 91 647 435 1854 13 190 608 560 3 984 218 1918 13 645 948 279 1 984 994 171 1 216 610 28965 206 076 576 523 3 720 975 336 2 390 531 246 1 750 210 641 4 560 507 1678 11 938 426 302 2 148 632 673 4 788 177 287 2 041 912 4131 29 390 725 497 3 535 994 471 3 351 012 200 1 422 935 3211 22 845 223 520 3 699 631 956 6 801 630 832 5 919 410 824 5 862 493 4992 35 516 460 4899 34 854 795 1675 11 917 081 36044 256 441 364 1232 8 765 280 877 6 239 570 7016 49 916 563 634 4 510 704 697 4 958 929 845 6 011 901 390 2 774 723 2741 19 501 326 758 5 392 924 2919 20 767 738 1089 7 747 882 366 2 603 971 636 4 524 934 391 2 781 838 3464 24 645 236

69

Sorszám

Település

83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.

Sajókeresztúr Sajólászlófalva Sajómercse Sajóvámos Sajóvelezd Selyeb Serényfalva Sóstófalva Szalonna Szendrő Szendrőlád Szikszó Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Tardona Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Trizs Újcsanálos Vadna Varbó Varbóc Viszló Zádorfalva Zubogy Összesen

KSH 2011. évi Településre jutó népszámlálás önköltség 2014. alapján (fő) 1553 11 049 091 434 3 087 769 227 1 615 031 2209 15 716 318 854 6 075 933 466 3 315 439 1059 7 534 441 255 1 814 242 1079 7 676 735 4259 30 301 403 1938 13 788 241 5699 40 546 536 818 5 819 805 264 1 878 274 647 4 603 195 134 953 367 170 1 209 495 1027 7 306 772 1258 8 950 262 1099 7 819 028 30 213 440 234 1 664 834 19 135 179 22 156 523 696 4 951 814 225 1 600 802 229 1 629 261 230 1 636 375 889 6 324 947 658 4 681 456 1157 8 231 680 54 384 192 75 533 601 462 3 286 980 579 4 119 397 201 938 1 436 723 344

70


2014. MÁRCIUS 20-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 749-8/2014/Sz. SZÁMA: 1 DB

MELLÉKLETEK

VII. NAPIREND

Tárgy: A 2013. évben pályázati úton elnyert forrásokból megvalósításra került beruházások részletes elszámolása.

Előterjesztő:




Melléklet: 1.sz. Határozati javaslat



Tisztelt Képviselő-testület! Az Észak-Magyarországi Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője, az önkormányzat ÉMOP-3.1.3-11-2012-0038 jelű, „Útfelújítás és járdaépítés Szuhakálló községben” című pályázatát, támogatásra alkalmasnak ítélte. A 45.803.437 Ft elszámolható összköltségű projekthez, 94,999814 % támogatási intenzitás mellett, 43.513.180 Ft pályázati támogatás társult. A projekt keretein belül, megvalósult az Állomás- Vörösmarty utak felújítása (aszfaltozás), valamint a Bajcsy-Zsilinszky úton járda létesítése. A képviselő-testület a 2013. február 25-i ülésén - közbeszerzési eljárás eredményeképpen kiválasztotta a beruházás kivitelezőjét, a berentei székhelyű KV Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t, melynek képviselőjével a polgármester a vállalkozási szerződést 2013. március 21-én megkötötte. A beruházás néhány fontosabb jellemzője: Vállalkozói díj: bruttó 40.197.538 Ft. A kivitelezés kezdete 2013. április 3.;; eredetileg tervezett befejezése: 2013. június 30. (A befejezési időpont két alkalommal is módosult, előbb 2013. szeptember 30-ára, majd október 31-ére.) Az Állomás és a Vörösmarty úton megvalósult fejlesztés: az útszakasz teljes hosszában (692 m, 3.753 m2) – legtöbb helyen annak meglévő szélessége szerint - 5 cm vastagságú aszfalttal került burkolásra, padkarendezéssel. A meglévő árkok, átereszek mindét oldalon tisztításra kerülnek.

71

Bajcsy-Zsilinszky úton járda építés és vízelvezetés: A járda az úttest jobb oldalán került megépítésre, a meglévő aszfaltozott járdaszakasz végétől indulva, 660,25 m hosszan, a temető bekötő útjáig. A gyalogos járda 1,5 m szélességgel, homokos kavicságyazatba elhelyezett, 4 cm vastagságú térkőből épült meg. A kivitelezés során részben nyílt, burkolt vízelvezető árkok kerültek megépítésre, ahol erre a helyszűkösség miatt nem nyílt lehetőség, zárt szelvényű csatornák létesültek. Az árkok előregyártott mederelemekkel kerültek burkolásra, illetve a zárt csatorna D315mm átmérőjű csatornacsőből készül, 5 db tisztítóaknával. Az ingatlanok előtti kapubejáróknál átereszek kerülnek elhelyezésre. A tényleges kivitelezés során, előbb az Állomás út aszfaltozására került sor, majd május 13-án a Bajcsy-Zsilinszky úti járdaépítés is elkezdődött. A munkálatokat a változékony, csapadékos időjárás nehezítette. Az Állomás út felújítása során, az aszfaltozás kapcsán több probléma, nem megfelelő műszaki megoldás is felmerült, melyeket mind a helyben lakók, mind a műszaki ellenőr észrevételeztek. Így, a volt vasútállomás deltájánál vékony lett az aszfaltréteg az alákerült kiegyenlítés miatt, néhány helyen leszakadt az úttest széle;; a Vörösmarty út és Hársfa út kereszteződésénél a kivitelező teherautói nyomták szét a friss aszfaltot. Gond adódott az úttest és az útpadka közötti szinteltérésekkel is. Ezeket a hibákat a kivitelező kijavította. A Bajcsy-Zsilinszky úti járdaépítés során is több problémával szembesült a kivitelező és a beruházó önkormányzat egyaránt. A szükséges közműegyeztetések elmaradtak, az érintett közművek által előírt egyeztetések és követelmények nem kerültek átvezetésre a kiviteli tervbe. A csapadékvíz-elvezető árok vízjogi engedélye 2013.05.31-én lejárt, újra be kellett nyújtani a módosított vízjogi engedélyes tervet. A kiviteli tervek átdolgozása is szükségessé vált, melyet a nyomvonal földmérő általi kitűzése tett indokolttá. Minderre tekintettel a kivitelező KV Kft. kezdeményezte az önkormányzatnál vállalkozási szerződés, az önkormányzat pedig az irányító hatóságnál - a NORDA-nál - a támogatási szerződés meghosszabbítását. A kivitelezései munkálatok október utolsó napjaiban zárultak le. A műszaki átadás 2013. október 24-én elkezdődött, melynek alkalmával a Magyar Közút Kht. képviselője még hiányosságokat, hibákat észrevételezett, melyek kijavítására október 31-ig kapott határidőt a kivitelező. A javításokat elvégezték. A munkálatok eredetileg június 30-ai, majd szeptember 30-ai tervezett befejezését, több tényező is befolyásolta, akadályozta. A kivitelezésbeli hiányosságok mellett (a járda– és a vízelvezető árok egyes szakaszai többször is visszabontásra kerültek) a tervezés és az engedélyezés során is számos késleltető tényező merült fel. Így pl. az ÉMIKTVF, a módosított vízjogi létesítési engedélyt, nem a tervben szereplő adatokkal adta ki, elírás miatt. Az engedély helyesbítéséig a műszaki átadásátvételi eljárás nem volt lezárható. A járda-és az vízelvezető árok használatbavételi engedélyezési (üzembe helyezési) eljárása 2014. február 28-án kezdődött meg. A járda forgalomba helyezési engedélyét 2013. március 12-i érkezéssel adta ki a Kazincbarcikai Járási Hivatal.

72

A NORDA helyszíni ellenőrzésére 2014. március 12-én került sor. Az ellenőrzés hiányosságot nem tárt fel. A 45.803.437 Ft elszámolható összköltségű projekthez 43.513.180 Ft pályázati támogatás társult. A beruházás végül 45.574.439 E Ft teljes költséggel valósult meg. A beruházás néhány fontosabb jellemzője: 1. Kivitelező: KV Kft. (Kazincbarcika) Vállalkozói díj: bruttó 40.197.538 Ft. 2. Tervező: Mélyépítő és Tervező Kft. (Miskolc) Tervezői díj: 2.895.600 Ft. 3. Műszaki ellenőr: TBM Tervező, Beruházó, Mérnökiroda Kft. (Budapest). Vállalkozói díj: bruttó 717.000 Ft. 4. Pályázati bonyolító: Nord Tender Kft (Miskolc) Vállalkozói díj: bruttó 889.000 Ft 5. Közbeszerzési bonyolító: ENS REAL Kft. (Tiszaújváros). Vállalkozói díj: bruttó 380.000 Ft.. 6. Reklám, PR tevékenység: YGK Kft (Miskolc) Vállalkozói díj: bruttó 495.300 Ft. Az önkormányzati saját forrás csökkentése érdekében a képviselő-testület pályázatot nyújtott be a 19/19/2013 (V.22.) BM rendelet alapján a projekt EU Önerő alapból történő támogatás elnyerésére. Az önkormányzat az igényelt támogatásban részesült, melynek összege: 1.217.234 Ft. A támogatásból 647.675 Ft került folyósításra.

73

Állomás út felújítása, Bajcsy-Zs. úti csapadékvíz-elvezetés és járda

Ssz.

Szállító/szolgáltató/kivitelező megnevezése

Megnevezés

1

Mélyépítő és Tervező Kft.

tervezés

2

ENS REAL Kft. (Tiszaújváros

3

Támogatási szerződés szerinti (nettó)

Összesen (nettó+ ÁFA)

Önerő

Támogatás

2 280 000

615 600

2 895 600

144 785

2 750 815

közbeszerzés

299 213

80 788

380 001

19 001

361 000

Nord Tender Kft (Miskolc)

projekt-menedzsment

700 000

189 000

889 000

44 452

844 548

4

KV Kft. (Kazincbarcika)

kivitelezés

31 651 605

8 545 933

40 197 538

2 009 952

38 187 587

5

TBM Tervező, Beruházó, Mérnökiroda Kft. (Budapest).

564 567

152 433

717 000

35 851

681 149

6

YGK Kft (Miskolc)

390 000

105 300

495 300

24 766

470 534

műszaki ellenőr PR, reklám, marketing Összesen

Áfa

35 885 385

9 689 054

45 574 439

2 278 807

43 295 632

Az önkormányzat által elnyert másik pályázati támogatásból, az ÉMOP-2011-3.2.1/D kódszámú pályázati kiírás keretében megvalósuló „Szuhakálló Község környezetbiztonságának növelése, az ár- belvíz és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további káresemények megelőzése céljából” elnevezésű projekt megvalósítása során szintén nem várt nehézségek léptek fel. A Szuha-patakon megvalósuló árvízvédelmi munkák megkezdéséhez, a lassan 3 éve tartó tervezési és engedélyeztetési folyamat ellenére nem állt időben rendelkezésre a vízjogi létesítési engedély, így a beruházás megvalósítására, a projekt költségvetésének terhére kifizetésre, nem került sor 2013. év során. A beruházáshoz kapcsolódó előkészítő költségek, melyek az önkormányzati költségvetést terhelték: Igazgatási szolg.díj.

360.000.-

2011.04.20.

Határvonal geod.kitűzése

76.200.-

2012.08.27.

Bérleti díj 121, 142,0192 hrsz-ú Szuha-patak

1.000.-

2013.04.19.

Földhivatali eljárás (Dr.Kovács János)

40.000.-

2013.10.14

Vételár (98/1. hrsz. kivett árok)

54.000.-

2013.10.14

Telekalakítás eljárási díja Összesen:

42.000.573.200.-

2013.10.14

Szuhakálló, 2014. március 3. Dávid István sk. polgármester


2014. MÁRCIUS 20-AI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 749-9/2014/Sz. SZÁMA: 1 DB

MELLÉKLETEK

VIII. NAPIREND

Tárgy: Beszámoló a 2013. évi Start-munkaprogram végrehajtásáról. 1. A 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások elszámolása. 2. Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek kimutatása. Előterjesztő:




A döntés formája: határozat Paizsné Ablonczy Emőke főelőadó Tóth Tamásné főmunkatárs

Melléklet:


1.sz. Határozati javaslat 2. sz. Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! A 2013. évi Start-munkaprogram projektjeinek tervezéséről részletes tájékoztatást kapott a képviselő-testület a 2012. november 29-ei ülésen, a polgármesteri jelentés keretei között. 2013. év során a testületi üléseken, a polgármesteri jelentések alkalmával a projektek megvalósításáról a polgármester több alkalommal nyújtott információt a képviselőknek, legutóbb – részletesen – 2013. november 4-ei ülésen. A projektek pénzügyi- és szakmai elszámolása a Kazincbarcikai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége felé megtörtént. A projektek főbb pénzügyi jellemzőit az előterjesztés melléklete tartalmazza. Fentiekre tekintettel kezdeményezem az előterjesztés melléklete szerinti határozati javaslat jóváhagyását. Szuhakálló, 2014. március 12. Dávid István s.k. polgármester

76

A 749-9/2014/Sz. előterjesztés 1. sz. melléklete Határozati javaslat: / 2014.( III.20.) Hat ározat munkaprogram k eret éb en b eru házások elszámolásáról.

A

2013. megvalósult

évi Startb eszerzések,

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások részletes pénzügyi elszámolását elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen A 749-9/2014/Sz. előterjesztés 2. sz. melléklete Határozati javaslat: / 2014.( III.20.) Hat ározat Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gép ek 2013. évi fen nt artási k öltségin ek elszámolásáról. Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek részletes pénzügyi elszámolását elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

77

Hivatali kazánprogram Ssz. Szállító megnevezése

Vásárolt eszköz, szolgáltatás 1000 l-es Puffertartály

Jacsó József vállalkozó Mezőkövesd

1.

Ellenérték/bruttó ár 165100

Kéménybélés

1000000

115KW Kazán

1121093

2.

GEOBARV Földmérési és Térképészeti Kft Edelény

Geodéziai felmérés, telekalakítási helyszínirajz és megosztási munkarészek elkészítése a 395. hsz.

88900

3.

Tóth Zoltán Múcsony

Tervezői szerződés, Szuhakálló Kossuth út 7. melléképület bővítés

300000

4.

ÖKOGÁZPROJEKT KFT. Budapest

115KW-es Automata apríték égető rendszer

1539240

5.

Edelényi Járási Hivatal

395.hsz Telekalakítási eljárás ig. szolg.díj

6.

M.T.M Kft. Sajószentpéter

Cement (300 zsák), fenyőgerenda46m (2,7 m3), fenyő fűrészárú 2.6m (1,5 m3) tégla MT30NF (1280db), mész (100 zsák)

Összesen

28000

1057667 5300000

78

Óvodai kazánprogram Ssz. Szállító megnevezése Jacsó József vállalkozó Mezőkövesd

1.

Vásárolt eszköz, szolgáltatás

Ellenérték/bruttó ár

Hőcserélés 1000 l puffertartály

241300

Szerelt kémény

400000

98KW Kazángyártás

1809536

2.

BORSODKOMM KFT. Miskolc

2013. évi égéstermék elv. ell./tiszt.

22570

3.

KAMINEO Kéménytechnika Kft. Miskolc

Zöld Titok Óvoda Kéménybélelés marással

577215

4.

Ökogáz Projekt Kft. Budapest

98KW-os Automata apríték égető rendszer

1437640

M.T.M. Kft. Sajószentpéter

Zártszelvény 60x40x2(300m), zártszelvény 40x20x2 6m-es(40db), zártszelvény 80x80x3(60m)

456108

Zártszelvény 40x20x2 6m-es(5db)

15281

Piros lemeztető (288 m2), lemez kupa (7db), lemez csavar (1000db)

535600

Lemez T8piros (110m2), lemez csavar(500db)

199500

5.

Barkácsbolt Tóth Zoltán Múcsony

6.

7.

Tóth Sándorné vállalkozó Vas- Edénybolt Kazincbarcika

8.

Thermo ' 93 Épületgépész Centrum Kft. Miskolc

Összesen

Dübel (30db)

5250

Tervezés

300000

Kémény engedélyeztetés

300000 6300000

79

Mezőgazdasági

2. 3.

kisértékű

1.

nagyértékű

Ssz.

dologi

4.

Szállító megnevezése Vásárolt eszköz, szolgáltatás Kelet-Argo Kft Traktor Fonton Europad Nyíregyháza

Mennyiség Ellenérték/bruttó ár 1 db

3810076

Kápolnai Kft.

Whirlpool fagyasztóláda 454l

1 db

119800

Villás kapa nyéllel

4 db

5334

Virág cserép

10 db

7200

Fehérakác csemete Rachelzsák(300db), sárgarépa100g(150cs.), petrezselyem100g(150cs.), uborka50g(50cs.), vöröshagyma100g(30cs.),dughagyma(40kg),borsócsalád(20kg), saláta7g(50cs.), bab fehér/tarka(40kg),csemege kukorica(100cs), vetőburgonya(105cs), virágföld50L(110db)

28200 db

Barkácsbolt Tóth Zoltán Múcsony Dávid és Társa Építőipari és Szolgáltató KFT. Szuhakálló

AGROPARK KFT. Felsőkelecsény

Műtrágya50kg(15db), Pendigan gyomírtó(10cs), Actara rovarölő(20cs), Nonit tapadószer(20cs)Arvalin(35cs) Petunia gradflóra(250db), jegecske(100db), salvia(100db), bojtocska(50db), mézvirág(50db), triloli muskátli(50db), pistike(25db), előnevelt muskátli(110cs.)

5.

80

752094 595437

626479

402585

6.

BENZ-OÁZIS BT. Múcsony

7.

Hejőkút Kft. Múcsony M.T.M Kft. Sajószentpéter

8.


10. 11.

munkavédelem

9.

NITECH Gép- és Szerszámkereskedelm Kazincbarcika METRO Kereskedelmi Kft. Miskolc Lidl Magyarország BT.

12.

95-ös benzin Gázolj 95-ös benzin Gázolj

139,13 l 15,01 l 254,35 l 515,57 l

57184 6228 104819 217345

Fenyőfűrészárú (1,6m3), fenyőgerenda 6-9m(2,3m3)

275128

Kesztyű

70 db

63475

Gumicsizma

4 pár

14722

Védőital 1,5l (1csomag/6db)

84 csomag

25283

Védőital 1,5l (1csomag/6db) Védőital 1,5l Védőital 1,5l Védőital 1,5l Védőital 1,5l

124 csomag 30 db 50 db 1054 db 620 db

50582 1410 24696 51646 30380

Összesen

Mezőgazdasági projekt 2013.03.012013.12.31.

7241903

Visszafizetés bértámogatásból 519.429 Ft

81

Belvíz Szállító megnevezése


Barkácsbolt Tóth Zoltán Múcsony

Lapát nyéllel(10db), csákány nyéllel(5db), villa nyéllel(6db)

Mennyiség


1.

kisértékű

nagyértékű

Ssz.

2.

NITECH Gép- és Szerszámkereskedelm Kazicbarcika

3.

Contus Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. Miskolc

4. 5.

dologi

ÉHG. ZRT. Kazincbarcika Cirkont Zrt. Miskolc

Sthill adalék

69076 8l

Flex korong(100db), Betonvágó Korong(5db) KGEM cső 400/5 fm Települési szilárd hulladék szállítás,elhelyezés 2013.04.hó Települési szilárd hulladék szállítás, elhelyezés 2013.05.hó Települési szilárd hulladék szállítás, elhelyezés

83344 20 db

904113

4,42 t

16840

1,32 t

5029

1 alkalom

6.

3B Speciál Kft. Hernákak-Belegrád

Cement (100q), sóder 024-es (200m3), homok 04-es (20m3)

7.


Fenyőgerenda 4-6m(4m3), cement (600 zsák)

8.

AGROMIR 97 BT. Sajószentpéter

Bálazsineg

10 db

9.

Hejőkút Kft. Múcsony

Gázolaj

665,67 l

82

46726

64237 1077468 775190 36200 281820

10.

munkavédelem


Kesztyű

35 pár

Összesen

31737

3391780

Belvíz projekt 2013.03.11.-2013.12.31.


83

Közút Szállító megnevezése


Mennyiség


nagyértékű

Ssz.

1. 2.

kisértékű

SOTOX KFT. Miskolc

3. 4.

322787

Barkácsbolt Tóth Zoltán Múcsony NITECH Gép- és Szerszámkereskedelm Kazicbarcika Cirkont Zrt. Miskolc

Csákány nyéllel

5 db

22670

Fűkaszához damilfej

15 db

196425

Hulladék elszállítása, elhelyezése

1 alkalom

232029


Burkolókő(500m2), raklap használati díj(55db), cement(280zsák)

5. dologi

Bosch laposvéső(5db), Norton Super Asphalt-EVO aszfalvágókorong(3db)

Cement Cement

1978157 400 zsák 10 q

328798 33338


Homok04-es(16,5m3), kavics024-es(100m3) Sóder 026-es(22m3), homok 04-es(7,5m3)

397184 102347

7.

Dávid 2000 Kft. Szuhakálló

0-24(28m3), sóder0-4(6m3)

116550

8.


Sthil adalék

6.

12 l

84

70089

Hejőkút Kft. Múcsony

95-ös benzin

378,59 l

159181

Gázolj

279,3 l

118015


Kesztyű

150 pár

136017

Dávid és Társa Építőipari és Szolgáltató KFT. Szuhakálló

Láthatósági mellény

15 db

10.

11.

munkavédelem

9.

Összesen

4242391

Közút projekt 2013.03.11.-2013.12.31.

28804


85

Mezőgazdasági földút

4. 5.

6.

kisértékű

3.

dologi

2.

munkavédelem

1.

nagyértékű

Ssz.

Szállító megnevezése


Mennyiség


Árokásó Foerd Lewis Badger

1 db


Lapát nyéllel(5db), kapa nyéllel(5db), oltókapa nyéllel(5db), gereblye(5db) ágvágó(2db)

Bató Motors BENZ-OÁZIS BT. Múcsony

3175000

68596

Damilfej

3 db

95-ös benzin Gázolaj

311.5 l 307.54 l

NITECH Gép- és Szerszámkereskedelm Kazincbarcika

Sthill adalék

5l

29204


Kesztyű

60 pár

54407

Összesen

39300 127196 127181

3620884

Mezőgazdasági út projekt 2013.03.11.-2013.12.31.



86

Téli értékteremtő Szállító megnevezése


Mennyiség



Vastagoló gyalú

1db

95-ös benzin

65.56 l

28473


Sthil adalék Szalagcsiszoló(1 db), betonvágó korong(5 db), flex korong(100 db)

15 l

87611

KÖL-SZER Kft. Kazincbarcika

Csiszolóvászon

40 db

413385

kisértékű

1.

nagyértékű

Ssz.


2.

4.

dologi

3.

165888 24000

06-os Kapupánt csavar+anya(2389 db), ecset(5 db)

705999

Héra falfesték 16 l(12 db), Düfa kültéri alapozó15 l(10 db), Düfa kültéri mélyalapozó 5 l (4 db) lazúr festék 0,75l (65 db)

396275

Barkácsbolt Tóth Zoltán Múcsony 5.

87

M.T.M Kft. Sajószentpéter 6. Jacsó József vállalkozó Mezőkövesd

7.

12.

343376 333375 56007 333375

95-ös benzin

207.38 l

84831


Kesztyű

30 pár

27203


Bőrkötény(5db), porálarc(20cs)

Q.P. KFT./GAZEK munkavédelem Pécsvárad

Alkoholteszter


munkavédelem

11.

Tábla lemez megmunkálása 100 m3 10 m3 100 q

8.

10.

1035223

024-es kavics 01-es homok cement


9.

Zártszelvény 40x20x2 6cm(83 db), fenyőfűészárú 1(1 m3), fenyőfűrészárú 2 (1,1m3), fenyőgerenda 46m (1,9m3), zártszelvény 60x40x2 (300m), Basic piros alapcserép(700db)

98413

1db

32140

Összesen

Téli projekt 2013.03.01-2013.12.31.

4165574


88

Járművek, gépek fenntartási költségei 2013-ban

Üzemanyagag Startmunka Önkormányzati Suzuki

Kenőanyag Startmunka Önkormányzati

Javítás/szervíz Önkormányzati

Startmunka

215754

műszaki vizsga, kerékcsere 87810

Tarktor1 (Régi)

7550

Tarktor 2( Új)

16200

bordástengely

IVECO 1312273

215555

233630

Árokásó

Fűnyírók, bozótvágók, fűrészek Összesen

431309

233630

23750

17780

munkahenger, esztergálás, gumijavítás

138080

0

Önkormányzati összesen: 1.070.109 Ft A biztosítási díj a traktorok pótkocsival együtt. Homokfutó biztosítási díja: 10242.Kártérítés Gergely Judit: 26200.- (2013. 05. 30.) Kártérítés Halász István:59435.- (2012.12.19.)

89

Startmunka

Egyéb Önkormányzati

Összesen

22154

Cégautó adó, autóalkatrészek

157560

483278

13834

motorolaj szűrő, golyóscsapágy

13340

1811422

13059

29259

51933

69713

138080 Fűkasza és egyéb alkatrészek, hépjárműben okozott 235725 kár kártérítése

45280 304190

Startmunka összesen: 1.781.628 Ft

15240

autóvill.szerelés

Kapálógép jav., bozótvágó jav.

1312273

Biztosítás Startmunka Önkormányzati

0

100980

235725

38980

319985

209880

2851737

SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Ikt. sz.: 749/2014/Sz. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. március 20-án (csütörtökön) 14:00 órától munkaterv szerinti nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal tanácsterme Napirendi javaslat Napirend sorszáma

Napirend tárgya

Előterjesztő


1.



írásban

2.



írásban

3.



írásban

4.



írásban

5.



írásban

6.

Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatalára: 1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás társulási megállapodásának módosítására. 2. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. 3.Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási tervének jóváhagyására. 4. Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási kötelező feladat-ellátás elmaradása miatti törvényességi felhívásáról.


írásban

7.

8.

9.

A 2013. évben pályázati úton elnyert forrásokból megvalósításra került beruházások részletes elszámolása. Beszámoló a 2013. évi Start-munkaprogram végrehajtásáról. 1. A 2013. évi Start-munkaprogram keretében megvalósult beszerzések, beruházások elszámolása. 2. Az önkormányzati tulajdonban lévő járművek, gépek 2013. évi fenntartási költséginek kimutatása. 3. 2013. évben a startmunka keretében foglalkoztatottak üzembalesetet szenvedők kimutatása, a balesetet okozók kivizsgálása-zárt ülés Indítványok, javaslatok


írásban


írásban

Szuhakálló, 2014. március 13. Dávid István polgármester

______________________________________________________ 3731 SZUHAKÁLLÓ KOSSUTH U.7. ℡/ : 48/352-081;; e-mail: [email protected] www.szuhakallo.hu 91

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016


1 / 52


Tartalomjegyzék A KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTŐJÉNEK ALAPADATAI .............................................................................................. 3 ELŐZMÉNYEK ............................................................................................. 3 A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI ................................................. 3 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLKITŰZÉSEK .................................................... 4 1. A TERVKÉSZÍTŐ ADATAI ÉS AZ ELLÁTÁSI KÖRZET BEMUTATÁSA ................. 7 1.1. A TERVKÉSZÍTŐ ADATAI ................................................................................ 7 1.2. AZ ELLÁTÁSI KÖRZET BEMUTATÁSA ................................................................ 8

2. KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ............................... 13

2.1. ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉKGYŰJTÉS ÖSZTÖNZÉSE ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS .......13 2.1.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................13 2.1.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................14 2.2. BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA ...............16 2.2.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................16 2.2.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................16 2.3. A HÁZTARTÁSBAN KÉPZŐDŐ VESZÉLYES HULLADÉK GYŰJTÉSE .........................17 2.3.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................17 2.3.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................17 2.4. HÁZHOZMENŐ GYŰJTÉSI RENDSZER ..............................................................18 2.4.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................18 2.4.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................20 2.5. HULLADÉK ÚJRAHASZNÁLATRA TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS AZ ÚJRAHASZNÁLATI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSE ...................................................................................23 2.5.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................23 2.5.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................23 2.6. HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI ARÁNYAINAK NÖVELÉSE .........................................24 2.6.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................24 2.6.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................25 2.7. A HULLADÉKLERAKÓKRA JUTÓ SZERVES ANYAG MENNYISÉGÉNEK CSÖKKENTÉSE ........................................................................................................................27 2.7.1. Jelenlegi helyzet bemutatása .....................................................................27 2.7.2. Fejlesztési lehetőségek .............................................................................27 1. MELLÉKLET: IRÁNYELVEK, TÖRVÉNYEK, RENDELETEK, ORSZÁGOS TERVEK ...........30 2. MELLÉKLET: TELEPÜLÉSEK GYŰJTŐPONTJAI .......................................................32 3. MELLÉKLET: GYŰJTŐSZIGETEK JELLEMZŐI .........................................................34 4. MELLÉKLET: HULLADÉKUDVAROK JELLEMZŐI .....................................................35 5. MELLÉKLET: KOMPOSZTÁLÓ TELEP BEMUTATÁSA ...............................................39 6. MELLÉKLET: A HULLADÉKLERAKÓ BEMUTATÁSA .................................................41 7. MELLÉKLET: HULLADÉKVÁLOGATÓ CSARNOK BEMUTATÁSA .................................42 8. MELLÉKLET: AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ BEMUTATÁSA ............43 9. MELLÉKLET: A MECHANIKA-BIOLÓGIAI KEZELŐMŰ RÉSZLETES LEÍRÁSA ...............45 10. MELLÉKLET KÖZSZOLGÁLTATÁS JÁRMŰVEI ......................................................51

2 / 52


A KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTŐJÉNEK ALAPADATAI Tervkészítő neve Székhelye Statisztikai számjele Adószáma Cégjegyzékszáma KÜJ Képviselője Telefonszáma Faxszáma

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. 3720 Sajókaza, Külterület 082/15. 24708018-3811-572-05 24708018-2-05 05-09-026137 103 212 667 Sztupák Péter ügyvezető 06-48-514-721 06-48-514-721

Telephelye Székhelye KTJ Levelezési címe

3720 Sajókaza, Külterület 082/15 3720 Sajókaza, Külterület 082/15 102 451 862 3700, Kazincbarcika. Pf.20

ELŐZMÉNYEK A 2013. január 1-én hatályba lépett a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény (továbbiakban Ht.), amelynek 78. § (1) bekezdése előírja közszolgáltatók számára legalább háromévente - hulladékgazdálkodási terv készítését. A terv részletes tartalmi elemeit a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése tartalmazza.

A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI 438/2012. (XII. 29.) a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről Korm. rendeletnek megfelelően a Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése az alábbiakban bemutatottak alapján történik: 8. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv 11. § (1) A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv a Ht. 78. § (2) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel legalább az alábbiakat tartalmazza: a) az elkülönített hulladékgyűjtésre történő ösztönzés és szemléletformálás, továbbá az ezek érdekében tervezett intézkedések – így különösen a lakossági tájékoztatás módjának – részletes leírását, továbbá azt, hogy a hatékonyabb és szélesebb körű lakossági tájékoztatás lehetőségei hogyan bővíthetők;; b) a biológiailag lebomló hulladék nagyobb arányú gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó részletes tervet, továbbá azt, hogy a közszolgáltatással érintett településeken a meglévő biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos gyűjtési és hasznosítási lehetőségek hogyan bővíthetők;; c) a háztartásban képződő veszélyes hulladék nagyobb arányú gyűjtésére vonatkozó részletes tervet, továbbá azt, hogy a háztartásban képződő veszélyes hulladék gyűjtése és átvétele hogyan és milyen módon tehető hatékonyabbá, a hatékonyság növeléséhez a közszolgáltató milyen további feltételek biztosítását tartja szükségesnek;;

3 / 52


d) a házhoz menő gyűjtési rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó részletes tervet, továbbá a gyűjtési rendszer működtetésének eszközeit, módját, fejlesztésének további lehetőségeit bemutató részletes tervet; e) a hulladék nagyobb arányú újrahasználatra történő előkészítésének és az újrahasználati központok kiépítésének lehetőségeit bemutató részletes tervet, továbbá azt, hogy az újrahasználati központok kiépítéséhez a közszolgáltató milyen feltételek biztosítását tartja szükségesnek;; f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék hasznosítási arányainak növelését bemutató részletes tervet, továbbá azt, hogy a nagyobb arányú hasznosításhoz a közszolgáltatással érintett településeken a közszolgáltató milyen feltételek biztosítását tartja szükségesnek, és ezek a feltételek hogyan bővíthetők, figyelemmel az önellátás és a közelség elvére;; g) a hulladéklerakókra jutó szerves anyag mennyiségének csökkentése érdekében tervezett intézkedések leírását, módját, továbbá azt, hogy a szerves anyag mennyiség csökkentéséhez a közszolgáltató milyen feltételek biztosítását tartja szükségesnek, figyelemmel a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elvére.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLKITŰZÉSEK A ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás kizárólagos, 100%-os önkormányzati tulajdonában álló nonprofit társaság, melynek feladata a Társulási Tagönkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatási feladatainak ellátása. A ZV Nfkt.-t alapító Társulás alapadatait a következő táblázatban mutatjuk be. A Társulás Törzskönyvi alapadatai Törzskönyvi azonosító szám (PIR):

Adószám:

549989 SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 3700 Kazincbarcika, Eszperantó utca 2. 382100 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 15549989-2-05

KSH statisztikai számjel:

15549989-3821-327-05

Vezető:

Szitka Péter

Kinevezés kezdete:

2008.01.28

Megye:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9201 Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

Elnevezés: Székhely: Alaptevékenység államháztartási szakágazata: Alaptevékenység fő TEÁOR kódja:

Pénzügyi körzet:

A célkitűzések irányadójaként az EU-s irányelvek, a környezetvédelemi és a hulladéktörvény, egyéb rendeletek és országos tervek szolgálnak (1. számú melléklet). A jelen terv 2. fejezete tartalmazza a Ht. 78. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően mindazon intézkedések tervét, amelyeket a közszolgáltató az elkövetkező időszakban meg kíván valósítani, hogy teljesítse a környezet védelme érdekében megfogalmazott célokat.

4 / 52


A Ht. 92. § alapján a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. tevékenységét érintő célok: „(1) 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni. (2) A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget - a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni. A Társulás KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0005 kódszámú pályázata keretén belül kerül sor a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A KEOP-1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció céljai: hulladék keletkezés megelőzése a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségének növelése, a hulladékok hasznosítása (anyagában történő és energetikai hasznosítás), a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése A pályázat számszerűsített hulladékkezelési céljait az alábbi táblázatok ismertetik: 1. táblázat Eredménymutatók (2010, 2016) KEOP-1.1.1/2F pályázat alapján Kiindulási A mutató megnevezése Mértékegység Dátum Célérték érték Eredménymutatók Lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya az összes keletkező hulladék mennyiségéhez képest Hasznosított, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék aránya a keletkező összes csomagolási hulladék mennyiségéhez képest A lerakásra nem kerülő szerves hulladék aránya az összes keletkező szerves hulladék mennyiségéhez képest

%

96%

2010

54%

2016

%

3%

2010

39%

2016

%

6%

2010

53%

2016

2. táblázat Indikátorok (2010, 2015) KEOP-1.1.1/2F pályázat alapján

Kiindulási Célérték 2016. A mutató megnevezése érték Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított 11,31 67,57 (komposztáltat is beleértve) Energetikailag hasznosított 0,00 65,96 Égetett Lerakott nélkül)

0,00 (biológiai

Dátum

előkezelés 279,59

5 / 52

0,00 156,37


3. táblázat: A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban KEOP-1.1.1/2F pályázat alapján

Hulladékáram

Projekt célkitűzése

Támogatási stratégia célkitűzése

22%

22%

36%

38 %*

0%

38%

54%

21%

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest (lásd még MT útmutató) Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott

4. táblázat A hasznosított és a lerakással ártalmatlanított hulladékmennyiségek a KEOP pályázattal megvalósított fejlesztések eredményeként 1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék 2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Komposztálás 3.1. zöldhulladék komposztálása 3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4. Vegyes gyűjtés 4.1. papír 4.2. műanyag 4.3. üveg 4.4. fém 4.5. biohulladék 4.6. egyéb 5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék 7. Égetett vegyes hulladék 8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 9.1. stabilizált hulladék

2012 0,0

2013 0,0

2014 1000,0

2015 1000,0

2016 1000,0

2447,6 121,1 48,5 128,6

2448,7 121,7 48,8 129,1

13403,3 2084,1 759,1 2548,4

13423,9 2094,5 763,7 2558,6

13444,6 2105,0 768,2 2568,8

128,6 188,8 188,8 2,0 2,0 1420,0

129,1 188,8 188,8 2,0 2,0 1420,0

2306,5 1014,9 784,8 425,7 255,7 6743,1

2318,1 1014,9 784,8 425,7 255,7 6743,1

2329,7 1014,9 784,8 425,7 255,7 6743,1

44,2

44,2

589,7

589,7

589,7

1375,8

1375,8

2653,5

2653,5

2653,5

587,1 1420,0

587,1 1420,0

587,1 6743,1

587,1 6743,1

587,1 6743,1

1420,0

1420,0

3243,1

3243,1

3243,1

0,0

0,0

3500,0

3500,0

56 862,3 4 464,2 7 094,7 1 502,7 1 417,0 16 640,1 25743,7

57 157,7 4 486,6 7 123,0 1 502,7 1 417,0 16 459,5 26169,0

45 501,2 2 547,2 4 732,8 676,6 993,3 9 957,6 26593,8

45 780,1 2 559,9 4 751,7 676,6 993,3 9 780,6 27018,0

3500,0 46 060,4 2 572,7 4 770,7 676,6 993,3 9 605,3 27441,8

19015,3

19114,1

18921,3

19037,2

19153,8

0,0

0,0

45501,2

45780,1

46060,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

56862,3

57157,7

0,0

0,0

0,0

0,0 0,0

0,0 0,0

13998,0 0,0

14081,7 0,0

14165,8 0,0

6 / 52

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016 2012 2013 2014 2015 2016 9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra 0,0 0,0 13501,4 13585,0 13669,1 9.3. fém hasznosításra 0,0 0,0 496,6 496,6 496,6 10. Lerakott kezelési maradékok 25,2 25,3 32009,0 32206,3 32404,6 10.1. komposztálási maradék 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10.2. válogatási maradék 25,2 25,3 505,8 507,9 509,9 10.2.1. papír 0,0 0,0 151,7 152,4 153,0 10.2.2. műanyag 5,0 5,1 101,2 101,6 102,0 10.2.3. fém 0,0 0,0 25,3 25,4 25,5 10.2.4. egyéb 20,1 20,2 227,6 228,5 229,5 10.3. égetési maradék 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 0,0 0,0 31503,2 31698,4 31894,6 11. Összes lerakás (8+10) 56887,5 57183,0 32009,0 32206,3 32404,6

1. A TERVKÉSZÍTŐ ADATAI ÉS AZ ELLÁTÁSI KÖRZET BEMUTATÁSA 1.1. A TERVKÉSZÍTŐ ADATAI

Tervkészítő neve Székhelye Statisztikai számjele Adószáma Cégjegyzékszáma KÜJ Képviselője Telefonszáma Faxszáma

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. 3720 Sajókaza, Külterület 082/15. 24708018-3811-572-05 24708018-2-05 05-09-026137 103 212 667 Sztupák Péter ügyvezető 06-48-514-721 06-48-514-721

Telephelye Székhelye KTJ Levelezési címe

3720 Sajókaza, Külterület 082/15 3720 Sajókaza, Külterület 082/15 102 451 862 3700, Kazincbarcika. Pf.20

A Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.)előírásai alapján a közszolgáltatás ellátását végző szervezetnek 2014. január 1-től az alábbiakban ismertetett feltételeknek kell megfelelnie: az állam vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás többségi tulajdonában van, és nonprofit jelleggel működik, hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) által kiadott minősítő okirattal rendelkezik, és mindezen feltételek teljesítését követően közszolgáltatási szerződést kötött a települési önkormányzattal. A Társulás tagönkormányzatai a Társulási Megállapodásban a közszolgáltatással kapcsolatos valamennyi feladat- és hatáskör ellátását a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás részére átadták. A Mötv. 90 § (1) bekezdésén alapuló felhatalmazás alapján a Társulás egyedüli alapító tagként, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot hozott létre a társulás feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására. A Közszolgáltató cégbejegyzése 2013. szeptember 24. napján megtörtént, a közszolgáltató megnevezése: ZV Zöld Völgy 7 / 52


Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, amely a Társulás kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9 § k) pont ka) alpontja alapján a Kbt. kivételi körébe esik, melynek alapján a Ht. 33 § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a közszolgáltatási szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kerül sor. 1.2. AZ ELLÁTÁSI KÖRZET BEMUTATÁSA Az ellátási körzetet a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban résztvevő tagönkormányzatok közigazgatási területe alkotja. A települések listáját az 5. táblázat mutatja be, a közszolgáltatásba bevont lakosság számmal egyetemben. 5. táblázat: Ellátási körzet települései

Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma 229 521 755 316 467 145 1552 3656 2583 475 1359 40 1119 1098 3027 866 3037 172 108 1041 2799 849 239 18 1436 827 289 10101 45 1739 371 1017 697 92

Település neve Abod Aggtelek Alacska Alsódobsza Alsószuha Alsótelekes Alsóvadász Arló Arnót Balajt Bánhorváti Becskeháza Berente Berzék Bélapátfalva Borsodbóta Borsodnádasd Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bőcs Csokvaomány Damak Debréte Dédestapolcsány Domaháza Dövény Edelény Égerszög Farkaslyuk Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Galvács 8 / 52


Ssz. 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma 2792 74 1482 96 1671 545 93 1732 519 1790 240 28909 171 527 326 263 607 1657 607 270 295 392 4126 474 153 536 3165 1097 802 744 4991 4800 1673 34395 1196 825 6743 597 651 727 346 2511 711 2813 1015 379 613 3464 411 1505

Település neve Gesztely Gömörszőlős Hangony Hegymeg Hernádkak Hidvégardó Imola Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Kazincbarcika Kánó Kelemér Kissikátor Komjáti Kondó Kurityán Lak Ládbesenyő Lénárddaróc Martonyi Mályi Mályinka Meszes Muhi Múcsony Nagybarca Nagycsécs Nekézseny Nyékládháza Onga Ormosbánya Ózd Parasznya Perkupa Putnok Radostyán Ragály Rakaca Rakacaszend Rudabánya Rudolftelep Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza Sajókápolna Sajókeresztúr 9 / 52


Ssz. 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma 426 220 2213 820 1048 496 978 254 1027 4119 2022 5395 741 216 607 103 146 971 1223 1018 21 217 15 23 640 197 200 211 885 611 1085 50 68 480 575 198927

Település neve Sajólászlófalva Sajómercse Sajóvámos Sajóvelezd Sáta Selyeb Serényfalva Sóstófalva Szalonna Szendrő Szendrőlád Szikszó Szin Szinpetri Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Tardona Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Trizs Újcsanálos Vadna Varbó Varbóc Viszló Zádorfalva Zubogy

Összesen: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2011

A közszolgáltatás ellátása keretében a Közszolgáltató kötelezettségét képezi a jogszabályokban illetőleg a Közszolgáltatási szerződés tervezetében rögzített feltételek szerint: 1) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtés céljára gyártott hulladékgyűjtő zsákban gyűjtött települési hulladék ingatlanhasználóktól történő összegyűjtése és elszállítása - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is -, 2) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladék ingatlanhasználóktól történő összegyűjtése, illetve átvétele és elszállítása, 3) a Közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjtése és elszállítása, 10 / 52


4) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtése, elszállítása és gondoskodás a hulladék kezeléséről, 5) gondoskodás az 1-4 pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről és ártalmatlanításáról, és 6) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmények eszközök és berendezések üzemeltetetése (beleértve a rekultivált hulladéklerakó esetében a rekultivációt követő utógondozási feladatok ellátását) 7) A közszolgáltató által használt szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen és az ingatlanokon vegyesen összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott a települési szilárd hulladék ártalmatlanítás céljára rendszeresített gyűjtő edényzetben – vagy egyedi, a jelen szerződésben meghatározott esetekben köztisztasági zsákokban - elhelyezett hulladék rendszeres és alkalmi gyűjtése és elszállítása az ártalmatlanítási helyre a Közszolgáltató feladata. 8) A begyűjtés és szállítás során kiszóródó hulladék összegyűjtése a közszolgáltató feladata. A begyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt meg kell különböztetni az egyéb gyűjtő edényektől. 9) Közszolgáltató az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtésére, elszállítására és az így begyűjtött hulladék kezelésére a Társulás tagönkormányzatainak külön megrendelése alapján külön díjazás fejében köteles. 10)A közszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a szolgáltatás igénybevevői külön díjazás ellenében gyűjtőedényeztet bérelhessenek, vagy vásároljanak a közszolgáltatótól. A közszolgáltató által bérlet útján biztosított gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata miatt keletkezett kárt a szolgáltatás igénybevevője köteles a közszolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni, adott esetben megtéríteni és a gyűjtőedény közszolgáltató általi pótlásáról, kicseréléséről, javításáról gondoskodni. 11)Amennyiben az ingatlanhasználó saját maga által megvásárolt, a közszolgáltatási szerződésben rögzítettektől eltérő méretű, formájú hulladéktárolót alkalmaz, de a hulladéktároló a gépi ürítésre alkalmas, a közszolgáltató a szolgáltatást elvégzi, díjszámlázás azonban az ingatlanhasználó által alkalmazott hulladéktárolóhoz legközelebb álló, felajánlott tárolóedény (gyűjtőedény) méret alapján történik. 12)A gyűjtőedényben a közszolgáltató által okozott kárt a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, vagy a gyűjtőedényt kicserélni, ha a károkozás neki, vagy az érdekkörében eljáró személyeknek felróható okból következett be. A közszolgáltató köteles a javítási munka időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. 13)A közszolgáltató az ürítés, a szállítás és a gyűjtés napjairól a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni köteles. A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát a települési önkormányzatok Képviselőtestületének önkormányzati rendeletei határozzák meg, az alábbiak szerint: 14)Az ürítési napok és az ürítési gyakoriság az alábbiak szerint alakul: a. A tömbházas beépítésű lakóterületeken, társasházak, lakásszövetkezetek esetén minimum: heti két alkalommal. b. A családi házas, sorházas, kertvárosi területeken, magánházaknál és vidéken: minimum heti egy alkalom. 15)Közszolgáltató jogosult az útvonal és az önkormányzatok rendeleteiben meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont változik, arról a közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, a lakosságot értesítenie. Amennyiben a járatnapok munkaszüneti napra esnének, a szolgáltató jogosult a járatokat átszervezni a szolgáltatás pótlása érdekében. 16)Szerződő Felek rögzítik, hogy a közszolgáltatás területének közigazgatási határain belül elhelyezett, szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek (gyűjtőpontok) fenntartására és üzemeltetésére a közszolgáltatási szerződés kiterjed. Közszolgáltató a közterületen további szelektív hulladékgyűjtésre 11 / 52


alkalmas gyűjtőedényt is elhelyezhet. A Közszolgáltató az általa üzemeltetett szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigeteken (gyűjtőpontok) elhelyezett hulladék elszállításáról szükség szerint, de a. a tömbházas beépítésű lakóterületeken, társasházak, lakásszövetkezetek esetén legfeljebb: heti két alkalommal, b. a családi házas, sorházas, kertvárosi területeken, magánházaknál és vidéken: minimum heti egy alkalommal gondoskodik. 17)A szelektíven gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az illetékes önkormányzat gondoskodik. 18)Felek megállapodnak, hogy a hulladékgyűjtő udvarok üzemeltetése során a Közszolgáltató legalább heti két napon köteles nyitva tartást biztosítani. 19)A közszolgáltató a közszolgáltatás területén háztartásonkénti biohulladék gyűjtést is végez. A biohulladék körébe tartozó hulladékokról köteles megfelelő, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló módon értesíteni az érintett ingatlanhasználókat. 20)Karácsony után a hulladékká vált fenyőfák térítésmentes összegyűjtését és ártalmatlanításra történő elszállítását a közszolgáltató oly módon köteles elvégezni, hogy a lakossági gyűjtő edényzet mellé kihelyezett fenyőfákat külön díj felszámolása nélkül köteles elszállítani minden év január 31-ig. 21)A lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot a Közszolgáltató évente egy alkalommal szállítja el. A lomtalanítás körébe tartozó hulladékról a Közszolgáltató köteles megfelelő, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló módon értesíteni az érintett ingatlanhasználókat. 22)A közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletek - az üdülőövezetekre, illetve az egyes üdülő-ingatlanhasználókra - a közszolgáltatás általános tartalmától eltérő rendelkezéseket tartalmazhat az ingatlanhasználat speciális jellegével összefüggésben. 23)Amennyiben az esedékes közszolgáltatást a Közszolgáltató munkavállalói vagy alvállalkozói, teljesítési segédei akadályoztatása miatt nem tudja elvégezni, úgy a Közszolgáltató köteles gondosodni arról, hogy a közszolgáltatást arra engedéllyel és kapacitással rendelkező személy végezze el. Amennyiben a közszolgáltatás nyújtása a szolgáltatási napon elmarad, arról a Közszolgáltató haladéktalanul értesíteni köteles a Társulást, valamint az érintett önkormányzatot/önkormányzatokat, de ez nem mentesíti a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményei alól. Ez esetben az érintett önkormányzat jogosult a Közszolgáltató költségére a közszolgáltatás elvégzéséről gondoskodni, mely esetben jogosult az ezzel felmerülő költségeket és kárát a Közszolgáltató felé érvényesíteni. Amennyiben az önkormányzat a közszolgáltatást nem végezte le, úgy a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő legközelebbi szolgáltatási napon a szolgáltatás szünetelése idején felgyűlt hulladékot is köteles elszállítani. 24)A Közszolgáltató köteles a Társulás tagönkormányzatainak területéről begyűjtött hulladékot a Társulás tulajdonában lévő, vagy a jövőben tulajdonába kerülő létesítményekben kezelni.

12 / 52


2. KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

2.1. ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉKGYŰJTÉS ÖSZTÖNZÉSE ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS 2.1.1. Jelenlegi helyzet bemutatása A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás hulladékkezelő infrastruktúráját ISPA/KA projekt keretén belül, Európai Uniós források felhasználásával építették ki. (továbbiakban ISPA projekt) A Társulás önálló honlapot (www.sajobodva.hu) üzemeltet, amelyen a projektinformációkon túl a települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentését, veszélyességének mérséklését célzó tájékoztató anyagok is elhelyezésre kerültek, továbbá az oldalon keresztül elérhető ügyfélszolgálat szaktanácsadást is tud nyújtani. A honlap a lakosságnak tájékoztatást nyújt többek közt a szelektív hulladékgyűjtésről, a veszélyes hulladékokról, a csökkentési lehetőségekről. Az iskoláskorúaknak, külön menüpontokban, megfelelő nyelvezetben ad tájékoztatást, valamint végez szemléletformálást az oldal. A közszolgáltatási területen az ISPA projektnek köszönhetően összesen 78 településen működik szelektív szigetes hulladék gyűjtés. A szelektív szigetes hulladékgyűjtésben érintett települések listáját a 2 számú. melléklet tartalmazza. A jelenlegi rendszer továbbfejlesztését KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0005 kódszámú projekt (továbbiakban KEOP projekt) keretén belül végzi el a Társulás. A projekt beruházásait a következő táblázatban tekintjük át. A projekt részeként sor kerül: szelektív hulladékgyűjtő rendszer fejlesztésére – házhoz menő zsákos gyűjtéshez szükséges járművek beszerzése zöldhulladék gyűjtéséhez szükséges konténerek járművek beszerzése maradék hulladékok mechanikai előkezelését (tüzelőanyag előállítás) biztosító kezelőmű kiépítése – Sajókaza Hulladékkezelő Centrum területén) 3 db új hulladékudvar létesítése (Ózd II, Borsodnádasd, Bélapátfalva) Új átrakóállomás létesítése a logisztikai rendszer optimalizálására (Szendrő) Új komposztáló kialakítása (a begyűjtendő és lerakótól eltérítendő szerves hulladékok hasznosítására Sajókaza Hulladékkezelő Centrum területén) házi komposztálás ösztönzése (6000 db házi komposztáló beszerzése és kiosztása) gyűjtőszigetes gyűjtés fokozása, meglévő lefedettség sűrítése 4 x 62 db új gyűjtőedény beszerzése gyűjtőszigetek kialakításához

13 / 52

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016 Beruházási költség (eFt) Beruházási tételek Gyűjtés Hulladékszállító jármű (lomtalanítás) Hulladékszállító jármű (szigetre és házhoz menőre) Szelektív szigetek Hulladékgyűjtő szigetek alapozása 1.100 l-es konténerek Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása (alapozás) az iskoláknál 1.100 l-es konténerek Hulladékudvarok és újrahasználati központok Bélapátalva Ózd Borsodnádasd Átrakó állomás Szendrő Görgőskonténer szállító jármű Települési zöldhulladék gyűjtése Zöldhulladék aprító célgép (utánfutó, saját motor, pneumatikus) Darus fix platós tehergépkocsi aprítógép vontatásához emelőhátfalas Görgős konténer az aprított zöldhulladék szállításához (30 m3) A komposztálótér bővítése, a technológia fejlesztése Komposztér bővítés (tartalék terület) Komposztrakodó kerekes MBH 1 db 50.000 t/év kapacitás MBH rakodó Házi Komposztáló Temetői zöldhulladék gyűjtése Felül nyitott konténer 5 m3 Zárt konténer 5 m3 Konténerszállító jármű Nettó beruházási költség összesen: Nettó beruházási költség összesen:

építés

Pótlási idő (év)

eszköz,gép

építés

Max. 70% Max. 85% támogatott- támogatott- eszköz,gép ságú ságú 0 0 0 10 0 100 000

0 0

0 100 000

0 0

0

540 000

0

10

0

540 000

0 2 851 0

0 0 3 840

0 50 0

0 10

0 0 0

0 2 851 3 840

11 850

0

50

0

0

11 850

0

16 000

0

10

0

16 000

0

0

0

0

0

0

39 405 42 167 30 370 0 99 444 0 0

9 176 9 031 8 659 0 46 180 72 000 0

50 50 50 0 50

20 20 20 0 20 10 0

0 0 0 0 145 624 72 000 0

48 581 51 198 39 029 0 0 0 0

0

36 000

10

0

36 000

0

39 600

0

10

0

39 600

0

9 504

0

10

0

9 504

0

0

0

0

0

0

139 166 0 523 809 0 0 0 0 0 0 889 061

0 28 000 982 249 52 000 52 800 0 31 020 9 820 72 000 2 117 879 3 006 940

50 0 50 0 0 0 0 0 0

0 10 15 10 10 0 10 10 10

166 000 057 000 0 0 0 0 0 1 942 847

0 0 0 0 800 0 020 820 000 093

FIDIC mérnök (műszaki ellenőrzés) Közbeszerzések Projekt Menedzsment Műszaki tartalék (előre nem látott többletkiadások) PR, szemléletformálás, ismeretterjesztés Tájékoztatás, nyilvánosság Összesen nettó: ÁFA Összesen bruttó:

74 852 10 000 24 800 53 200 104 206 19 000 3 292 999 823 250 4 116 248

0

139 28 1 506 52

48 6 16 34

Összesen nettó Elszámolható Nem elszámolható

364 461 024 374 0 12 276 2 060 346 2 060 346 0

52 31 9 72 1 064

26 489 3 539 8 776 18 826 104 206 6 724 1 232 653 1 232 653 0

2.1.2. Fejlesztési lehetőségek Cél a lakosság minél nagyobb hányadának bevonása az elkülönített hulladékgyűjtésbe. A szemléletformálási célkitűzés a lakosság 100%-nak elérése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányú elkülönített gyűjtés valósuljon meg. További cél a hulladék keletkezés megelőzés különböző formáinak megismertetése a lakossággal, mint a házi komposztálás vagy az újrahasználati központok használata. 1, Szemléletformálás A KEOP pályázat kapcsán bevezetésre kerülő házi komposztálás, valamint az újfajta szelektív hulladékgyűjtési módok (házhoz menő szelektív zöld- és csomagolási hulladékgyűjtés) sikeressége a lakosság hozzáállásától és a programban való részvételtől függ. Annak érdekében, hogy a lakosság megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, széleskörű ismeretterjesztés és a szemlélet formálása, a környezettudatosság erősítése szükséges. Az ismeretterjesztés, tudatformálás céljai: - házi komposztálás megismertetése a lakossággal, pontos tájékoztatás, hogy mit és hogyan lehet komposztálni, az elkészült komposzt hasznosíthatósága 14 / 52


-

-

a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés ismertetése a lakossággal, a szelektíven gyűjthető anyagok ismertetése, a hulladék sorsának ismertetése a gyűjtéstől, válogatáson át a hasznosításig. El kell oszlatni a kétségeket azzal kapcsolatban, hogy nem fajtánként kerül begyűjtésre a szelektív hulladék, illetve ismertetni, hogy miért van szükség a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megfelelő használatára is a teljes hulladékgazdálkodási rendszer pontos megismerése, hogy a lakosok érezzék ők is fontos részei a projektnek és a célok teljesítéséhez közös munkára van szükség

Az ismeretterjesztés, tudatformálás megvalósítása A már meglévő mellett az új hulladékgazdálkodási rendszer elemek használatának és hasznosságának ismertetése a cél az alábbi program elemekkel: - rendezvények szervezése - a projektterületen található iskolákban a tanulók és tanárok részére történő ismeretterjesztés, gyakorlati alkalmazás bemutatása - ismeretterjesztő anyagok, kiadványok készítése 1) Házi komposztálás A háztartási szemét jelentős részét zöld hulladék alkotja. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok jelentős része jelenleg a kukákba kerül, pedig számos szempontból jobb lenne, ha a lenyírt fű, gyümölcshéj, növényszárak, konyhai szerves hulladékok komposztálás révén visszajutnának az élő környezet körforgásába. Kevesebb szerves – tehát a növények számára hasznossá alakítható – anyagot nyelnének el az égetők és a lerakók, műtrágya helyett természetes tápanyag utánpótláshoz jutnának a növények, csökkenne a hulladék mennyisége és elkerülhető lenne az ősszel tömegesen jelentkező avarégetés is. Társulás területén a háztartások 25%-a bérház, társasház, a maradék 75%-ban van lehetőség a házi komposztálás elterjesztésére. A lakossági hajlandóság ~10%. Így komposztáló használatára a háztartások kb. 7,5%-ban van lehetőség. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés nem költséghatékony a 2000 fő alatti településeken, mivel nagy távolságokról, csak kis mennyiségű hulladék gyűjthető be, ezért elsősorban a 2000 fő alatti településeken tervezett a keletkező zöldhulladék házi komposztálása. Azonban a házi komposztálók kiosztása során figyelembe kell venni a lakossági igényeket, hiszen a házi komposztálás csak abban az esetben lehet eredményes, ha a lakosság használja is ezeket a komposztálókat. A lakossági igények függvényében nagyobb (2000 fő feletti) településeken is kiosztható lenne komposztáló keret, de csak olyan település részeken, ahol házhoz menő gyűjtést a Közszolgáltató nem tervez. A házi komposztálással a társulás területén ~1.000 t/év szerves hulladék kezelhető. A házi komposztálással kezelt anyagot nem kell elszállítani, ártalmatlanítani ezért kezelési költsége mindössze a komposztálók egyszeri beszerzésére korlátozódik. A projektterületen 6.000 db házi komposztáló kerül kiosztásra, elsősorban a 2000 fő alatti településeken, melyek nem kerülnek bevonásra a zöld- és biohulladék házhoz menő gyűjtésbe. 2) Szelektív gyűjtőszigetek telepítése A KEOP-1.1.1/2F/09-11 projekt célja, hogy minden település minden lakosa számára elérhetővé tegye a szelektív hulladékgyűjtést. Ehhez a Társulás területén további 62 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül kihelyezésre azokon a településeken, ahol eddig egyáltalán nem volt szelektív gyűjtés, illetve a projektterületen található iskolák közelében, mivel ezek segíthetik a gyermekek környezettudatos gondolkodásának kialakulását. A szelektív gyűjtőszigetek további kialakítását indokolja egyes településeken a magas lakos/gyűjtősziget arány. A lakosság körében végzett felmérések szerint a szelektív 15 / 52


hulladékgyűjtéstől elzárkózók legnagyobb hányada is a gyűjtőszigetek távolságára hivatkozik. 12 db sziget azokon a településeken lesz kialakítva, ahol eddig egyáltalán nem volt elérhető ez a szolgáltatás (ld. 6. táblázat), illetve 50 db sziget a projektterületen elszórtan iskolák közvetlen környezetében, melyek legfőbb célja a szemléletformálás, környezeti nevelés a gyerekek, fiatalok körében. Az új szigetek, a meglévőkhöz hasonlóan, 3 frakció gyűjtésére alkalmasak, szigetenként pedig négy darab 1,1, m3-es edényből állnak. A szigetek a papír-karton, műanyag, illetve a fehér és színes üvegek gyűjtésére alkalmasak. Összesen 62 db új szelektív hulladékgyűjtő sziget, összesen 248 db gyűjtő edénnyel kerül beszerzésre és kihelyezésre, ezzel teljessé téve a közszolgáltatási területen a szelektív gyűjtőszigetes gyűjtést. 2.2. BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA 2.2.1. Jelenlegi helyzet bemutatása A zöldhulladékok szelektív gyűjtése is megindult a térségben, elsősorban közterületekről származó zöldhulladékok kerültek begyűjtésre és kezelésre 2010-ben. Ezt megelőzően a projektterületen zöldhulladék gyűjtésére nem került sor. 2.2.2. Fejlesztési lehetőségek A cél, hogy a biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét 2016-ra az 1995. évi ugyanilyen típusú hulladék mennyiségének 35%-ra csökkentsük a lerakott hulladék mennyiségében. E mellett a KEOP hulladékgazdálkodás fejlesztési pályázatainak feltétele a lerakott hulladék mennyiségének a jelentős csökkentése is, a pályázatban bemutatott 2011-2012. évi keletkezett összes lerakott hulladékmennyiség maximum 59%-a rakható le 2016. évtől kezdve. A biológiailag lebomló hulladékok kezelése több szinten történik a közszolgáltatási területen a KEOP pályázatok megvalósítása során. 1) Biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása Begyűjtés A zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtésére a projekt terület 35.000 háztartásban kerül sor, a zöldhulladék gyűjtésnél bővebb anyagtípusokkal. A gyűjtésbe a 2000 fő feletti települések lakosai kerülnek bevonásra, hasonlóan a házhoz menő csomagolási hulladék gyűjtésénél. A bio-hulladék gyűjtésbe bevont háztartások külön edényekben (szintén 120 l-esek) gyűjthetik a zöldhulladékot és egyéb komposztálható hulladékot, amelyek ürítését 20 m3-es tömörítőlapos felépítményű hulladékgyűjtő gépjárművek végzik előre rögzített járatprogram szerint (minimum hetente egyszer a bomlási folyamatok miatt). Az összegyűjtött biohulladék az újonnan épülő komposztálóba kerül, míg a zöldhulladék a már meglévő komposztáló téren kerül kezelésre. Hasznosítás Komposztáló bővítés A komposztáló bővítése indokolt, mivel a jelenleg üzemelő, az ISPA/KA forrásokból épült komposztálón elsősorban szennyvíziszap, illetve egyéb nem települési szilárd hulladékok komposztálását végzik. Maximum 4.000 tonna/év mennyiségű zöldhulladékot tud fogadni a komposztáló, mely a projekt során begyűjtésre is kerül (~3.700 tonna/év). A nem zöld, hanem egyéb a háztartásoktól begyűjtött biológiailag lebomló hulladékok számára kerül megépítésre a komposztáló bővítése. Ennek terület igénye 9.000 m2 és 3.500 tonna/év hulladék komposztálására válik alkalmassá. 16 / 52


A komposztálóhoz ~1000 m2-en csurgalékvíz gyűjtő medence is kialakításra kerül, amelyen a komposztálási folyamatból származó csurgalékvizek kerülnek összegyűjtésre. A vizet visszalocsolással hasznosítják. A komposztálási technológia leírása Nyitott rendszerű forgatásos prizmakomposztálás A komposztálás legősibb módszere, amelynek jellemzője, hogy a nyersanyagokat háromszög vagy trapéz keresztmetszetű prizmákba rakják és meghatározott rendszerességgel átforgatják. Az átforgatással keverik, homogenizálják az anyagot, így biztosítva az aerob feltételeket, a “csapdázott” hő, a vízgőz és a gázok eltávozását. A prizmákban a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat folyamatosan ellenőrizik az átforgatás pontos időpontjának meghatározása céljából. Ennél a módszernél nagyon fontos a komposztálandó anyag mennyisége, hiszen a tömeg a felülethez képest kicsi, ezért a környezeti tényezők hatására a prizma szélső zónája esetenként nem éri el a higiénizációhoz szükséges hőmérsékletet. Ennek a technológiának is nagy a helyigénye, mert a legtöbb forgatógép-típus csak kis méretű prizmák átforgatására alkalmas, az érlelés a forgatás gyakoriságától és a nyersanyagok típusától függően pedig minimum 8-12 hétig tart. A komposztálók részletes leírását a 5. számú melléklet tartalmazza.

2.3. A HÁZTARTÁSBAN KÉPZŐDŐ VESZÉLYES HULLADÉK GYŰJTÉSE 2.3.1. Jelenlegi helyzet bemutatása Veszélyes hulladék gyűjtésére a jelenleg üzemelő hulladékudvarokon van lehetőség. Az ózdi hulladékudvaron, mely az ózdi bezárt hulladéklerakó, 2009 óta pedig a helyén létesített átrakóállomás mellett kapott helyet, az alábbi technológiai egységek találhatóak: - 7 db 5,5-30 m3-es konténer nem veszélyes hulladékok gyűjtéséhez - 2 db kb. 30 m3-es, rekeszekre osztott veszélyes hulladékgyűjtő konténer - 200 kg-os méréshatárú mérleg A hulladékudvaron gyűjthető hulladékok listája az 4. számú mellékletben található. 2.3.2. Fejlesztési lehetőségek Az ISPA/KA fejlesztés keretében épült 6 db hulladékudvaron további lehetőség nyílik a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére. Továbbá a KEOP-1.1.1./2F pályázat során újabb 3 db hulladékudvar (Bélapátfalva, Ózd II, Borsodnádasd) építésére nyert támogatást a Társulás az érintett közszolgáltatási területen. Hulladékudvarok az alábbi táblázatban bemutatott településeken lesznek elérhetőek. 6. táblázat: Közszolgáltatási területen átadásra/építésre kerülő hulladékudvarok

Település Kazincbarcika I. (ISPA) Kazincbarcika II. (ISPA) Nyékládháza (ISPA) Ózd I. (ISPA) Putnok (ISPA)

Hulladékudvarok száma [db] 1 1 1 1 1

17 / 52


Szendrő (ISPA) Szikszó (ISPA) Bélapátfalva KEOP-1.1.1 Borsodnádasd KEOP-1.1.1 Ózd II. - KEOP-1.1.1 Összesen

1 1 1 1 1 10

2.4. HÁZHOZMENŐ GYŰJTÉSI RENDSZER 2.4.1. Jelenlegi helyzet bemutatása Vegyes hulladék begyűjtése Települési szilárd hulladékszállítási közszolgáltatás A ZV Nonprofit Kft. fő feladata a közszolgáltatás keretében ellátott 119 település szilárd hulladékának összegyűjtése, elszállítása és ártalom-mentes elhelyezése. A rendszeres hulladékszállítás, és a hulladékok ártalommentes elhelyezése, a területen 100%-os lefedettségű. A hulladékszállítás területén elsődleges cél, hogy a keletkezett hulladékot közvetlen a termelőtől, környezetszennyezés nélkül, a megfelelő - 110-120 l-es 240 l-es és – 1100 l-es edényzetből ürítsék, majd korszerű, nagy tömörítő kapacitású gépekkel a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központba szállítsák, ahol a hulladék ártalmatlanítása történik. A szolgáltatás díjköteles, a költsége a gyűjtőedényzet űrtartalmától függ. A közszolgáltatás járműveinek bemutatása a 10. számú mellékletben olvasható. Elkülönített hulladékgyűjtés A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés már megkezdődött a közszolgáltatási területen. A 7. táblázatban mutatjuk be, mely településeken van lehetőség a műanyag házhoz menő gyűjtéssel történő begyűjtésére. 7. táblázat: Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a közszolgáltatási területen

Település

Zsákos hulladékgyűjtés

1.

Abod

van

2.

Aggtelek

van

3.

Alsószuha

van

4.

Arnót

van

5.

Balajt

van

6.

Bánhorváti

van

7.

Borsodbóta

van

8.

Damak

van

9.

Dövény

van

10.

Edelény

van

11.

Felsőkelecsény

van

12.

Felsőnyárád

van

13.

Galvács

van

14.

Gesztely

van

15.

Gömörszőlős

van

16.

Hernádkak

van

17.

Jákfalva

Van 18 / 52


Település

Zsákos hulladékgyűjtés

18.

Jósvafő

van

19.

Kazincbarcika

van

20.

Kelemér

van

21.

Kurityán

van

22.

Ládbesenyő

van

23.

Martonyi

van

24.

Mályi

van

25.

Meszes

van

26.

Múcsony

van

27.

Nagybarca

van

28.

Nekézseny

van

29.

Nyékládháza

van

30.

Onga

van

31.

Ózd

van

32.

Putnok

van

33.

Ragály

van

34.

Sajóbábony

van

35.

Sajóecseg

van

36.

Sajógalgóc

van

37.

Sajóivánka

van

38.

Sajókaza

van

39.

Sajókeresztúr

van

40.

Sajómercse

van

41.

Sajóvámos

van

42.

Sajóvelezd

van

43.

Sáta

van

44.

Serényfalva

van

45.

Szalonna

van

46.

Szendrő

van

47.

Szendrőlád

van

48.

Szikszó

van

49.

Szuhafő

van

50.

Szuhakálló

van

51.

Tardona

van

52.

Trizs

van

53.

Vadna

van

54.

Zádorfalva

van

55.

Zubogy

van

Összesen:

55 településen

A házhoz menő gyűjtés jelenleg csak a műanyag PET palackokra terjed ki, a begyűjtés hatékonyságának javítása a KEOP-1.1.1/2F projekt megvalósításával növekedhet. 19 / 52


2.4.2. Fejlesztési lehetőségek Vegyes hulladék gyűjtése A Társulás KEOP-1.1.1/C pályázat keretén belül az ISPA/KA projektben beszerzett járműpark bővítését tervezi. A korábbi ISPA/KA pályázat során Társulási tulajdonba került járművek a közel 81.000 háztartást nem tudják kiszolgálni, a háztartásokat a jelenlegi közszolgáltató cégek további 24 db magántulajdonú jármű alkalmazásával látják el. A közszolgáltatásban történő változás indokolja, hogy a Társulás saját tulajdonába történő beszerzéssel fejlessze jelenlegi járműparkját. A beszerzés egyben fejlesztés is, hiszen a járműpark korszerűsítését vonja maga után, valamint új informatikai rendszer kiépítésével, amely szintén a pályázat részét képezi, a begyűjtés megszervezését és az adatok széleskörű rögzíthetőségét teszi lehetővé. Kevert települési hulladékok gyűjtéséhez az alábbi eszközök kerülnek beszerzésre. 5 db 22 m3-es tömörítőlapos gyűjtő jármű 4 db 15 m3-es forgódobos gyűjtő jármű 6 db 16 m3-es tömörítőlapos gyűjtő jármű 1 db kompakt gyűjtő jármű 2 db mosófelépítménnyel is rendelkező gyűjtő jármű 3519 db 60 literes EN 840 gyűjtőedény 39373 db 120 literes EN 840 gyűjtőedény 615 db 770 literes EN 840 gyűjtőedény 865 db 1100 literes EN 840 gyűjtőedény Informatikai rendszer fejlesztése részeként, edényazonosító rendszer kiépítésére kerülne sor, illetve sor kerülne a járatok optimalizációjára is informatikai módszerek felhasználásával. A. Edényazonosító rendszer A rendszer általánosan a következő elemekből áll: RFID antenna a gyűjtő autóra szerelve. Ez az antenna érzékeli az edényekre szerelt chipek által kibocsátott jelet RFID chip az edényekre szerelve. Új szabványos edények esetében az edényt chip tartóval ellátva is lehet kérni. Régi edények esetén öntapadó chipet alkalmaznak. (kb. egy nagyobb sebtapaszhoz hasonló) A chip ún. passzív chip, azaz kizárólag egy azonosító jelet tud sugározni. Az RFID érzékelő által felfogott jel alapján (kulcsmezők összekapcsolása) előre definiált adatbázisból azonosítható az ügyfél és annak egyéb adatai. (cím, díj, ürítési gyakoriság, GPS adatok stb.) kiegészítő matrica: az RFID chipen kívül a rendszer kiegészíthető matricával, mely a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát jelzi a gyűjtést végző személyzetnek. fedélzeti számítógép: a mérőcella és az RFID azonosító antenna jeleit dolgozza fel és regisztrálja. Az adatokat vagy a saját memóriába tárolja le, vagy GPRS, 3G vagy egyéb szabvány alapján továbbítja vezeték nélküli módszerrel a központba. Központi számítógép: a begyűjtött adatok fogadására alkalmas gép Szoftver: a beérkező adatokat dolgozza fel. A projekt keretén belül szükséges a jelenlegi adatbázisok és számlázási rendszerek összekapcsolása az RFID rendszerrel. kézi jelolvasó (kb. mint egy kézi vonalkód leolvasó gép): csak egyes gyártóknál. Feladata új edények kihelyezése esetén a chip első aktiválása. (pl. lakos elköltözik, edényméret változtatása stb.)

20 / 52


B. Járatoptimalizálás

A járatok optimalizálásának módszere a térinformatika, a GPS technológiák és a gráfok és mátrixok számításának informatikai modelljeivel jelentős megtakarítási lehetőségeket jelenthet a nagy kiterjedésű gyűjtő rendszerek tekintetében. A változat keretén belül szolgáltatási szerződés megkötése tervezett, melynek keretén belül a szakvállalat a kiállási helyek térinformatikai feldolgozásával (lakos és intézmények címei) ill. az egyéb figyelembe veendő szempontok alapján (pl. egyirányú utca, ürítési nap, depó távolság, szállítható tömeg, műszakrend stb.) elvégzi a járatok optimalizálását a teljes hulladékgazdálkodási rendszerre. A járatoptimalizálás keretén belül új járattervek kialakítására kerül sor, mellyel a gyűjtő járművek által megtett éves futásteljesítmény csökkenése várható, kellően felkészült szakvállalat %-os megtakarítást is garantál. A járatoptimalizálás elvégzésétől a logisztikai költségek csökkenését várjuk, ezáltal a teljes rendszer költséghatékonysága növelhető. A járatoptimalizálás keretén belül a kiállási címek és a peremfeltételek megadását követően a szakvállalat térinformatikai adatbázist készít. A térinformatikai adatbázis felépítését követően matematikai módszerek segítségével optimalizációs eljárásokat végeznek, és új járatterv modellt készítenek. A járatterv átadását követően az optimalizált járatterv tesztelésére kerül sor, melynek eredményeit követően a járatterveket véglegesítik és az új járattervek bevezetésére kerül sor. A legfontosabb adatok a járatoptimalizálás elvégzéséhez: Szolgáltatási terület (szerződött ügyfelek címei és edényzetméret) Gyűjtési időpont Optimalizálhatóság szabadságfoka: szabadon -, konzultáció alapján -, vagy egyáltalán nem optimalizálható Gyűjtési gyakoriság Átvételi végpontok, depóniák haszonanyag feldolgozók, komposztálók, előkezelők Géppark jellemzői Területi sajátosságok (jellemzően magasság-, szélesség- és súlykorlátozások) Egyéb adatok: edényzet átlagos telítettsége (múltbéli adatok) A KEOP-1.1.1/C pályázat elbírálása jelenleg folyamatban van, a vegyes hulladék gyűjtése, ill. az informatikai fejlesztések – a szükséges források hiányában – kizárólag támogat megítélése esetén valósíthatók meg. Elkülönítetten gyűjtött hulladék A KEOP-1.1.1/2F pályázatnak köszönhetően kiépülhet a közszolgáltatási területen a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer. A KEOP-1.1.1/2F pályázatban elvártlegalább 22% szelektív hulladékgyűjtési arány elérése az összes keletkező települési szilárdhulladékhoz viszonyítva feltétlenül szükségessé teszi e gyűjtési forma bevezetését. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiterjed a csomagolási hulladékokra, valamint a kerti zöldhulladékokra. 1)

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés (csomagolási hulladék)

A projektterületen jelenleg 55 településen tartanak fenn a szolgáltatók házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert, mely inkább csak kísérleti jelleggel működik, a begyűjtött mennyiségek egyelőre még elhanyagolhatóak. A háztartásoknál keletkező hulladék több, mint 17%-a csomagolási hulladék. A jogszabályi és EU előírások teljesítése érdekében szükséges a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése, mivel a gyűjtőszigetekkel a keletkező csomagolási hulladékok 21 / 52


maximum 20%-a gyűjthető be szelektív gyűjtő szigetek segítségével 15000 lakosságszám feletti települések 20 km-es körzetében. Mivel a projekt terület lakosságának jelentős része ezeken a területeken kívül esik, így a szelektív gyűjtőszigetekkel ez a 20% sem teljesíthető. A házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés során az alábbi hulladékok kerülnek begyűjtésre az erre a célra a lakosságnak kiosztott 120 literes gyűjtőedényekben: - (csomagolási)papír - (csomagolási)fém - (csomagolási)műanyag A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés jellemzően a 2000 lakosszám feletti települések családiházas, társasházi lakóövezeteiben kerül bevezetésre. A házhoz menő gyűjtésben csomagolási hulladék szelektív gyűjtésére szolgáló zsákok kerülnek kiosztásra a 8. táblázatban bemutatott településeken. A szelektív gyűjtéshez összesen 12 db gyűjtőjármű kerül beszerzésre, ezek végzik az újonnan épülő szelektív gyűjtőszigetek és a házhoz menő (csomagolási) hulladék gyűjtést. 2) A zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtése A zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtésére a projekt terület 35.000 háztartásban kerül sor, a zöldhulladék gyűjtésnél bővebb anyagtípusokkal. A gyűjtésbe a 2000 fő feletti települések lakosai kerülnek bevonásra, hasonlóan a házhoz menő csomagolási hulladék gyűjtésénél, a bevonható háztartások számát a 8. táblázat szemlélteti. A bio-hulladék gyűjtésbe bevont háztartások külön edényekben (szintén 120 l-esek) gyűjthetik a zöldhulladékot és egyéb komposztálható hulladékot, amelyek ürítését 20 m3-es tömörítőlapos felépítményű hulladékgyűjtő gépjárművek végzik előre rögzített járatprogram szerint (minimum hetente egyszer a bomlási folyamatok miatt). Az összegyűjtött biohulladék az újonnan épülő komposztálóba kerül, míg a zöldhulladék a már meglévő komposztáló téren kerül kezelésre. A zöld hulladékok gyűjtésére összesen 6 db gyűjtőjármű kerül beszerzésre. Ezek hivatottak a házhoz menő zöldhulladék és a közterületi zöldhulladékok gyűjtésére. A 8. táblázatban azokat a településeket ismertetjük, ahol gazdaságosan bevezethető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. 8.táblázat Házhoz menő szelektív gyűjtés bevonható háztartások száma Település Lakásszám (belterület) Házhoz menő szelektív gyűjtés (db)

bevonható háztartások száma

Arló

1154

1154

Arnót

809

809

Borsodnádasd

1371

1371

Bőcs

953

953

Edelény

3568

3211

Gesztely

861

861

Járdánháza

650

650

Kazincbarcika

12620

5679

Kurityán

605

605

Mályi

1369

1232 22 / 52


Település

Lakásszám (belterület)

Házhoz menő szelektív gyűjtés

(db)

bevonható háztartások száma

Múcsony

1206

1206

Nyékládháza

1713

1542

Onga

1529

1529

Ormosbánya

689

689

Ózd

14931

6271

Putnok

2575

2060

Rudabánya

1149

1149

Sajóbábony

1143

1143

Sajókaza

1054

1054

Sajóvámos

770

770

Szendrő

1413

1413

Szendrőlád

436

436

Szikszó

2214

1771

Összesen:

80827

38713

2.5. HULLADÉK ÚJRAHASZNÁLATRA TÖRTÉNŐ ÚJRAHASZNÁLATI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSE

ELŐKÉSZÍTÉSE

ÉS

AZ

2.5.1. Jelenlegi helyzet bemutatása Jelenleg a közszolgáltatás keretében nem történik újrahasználatra történő előkészítés. Újrahasználati központokat sem üzemeltet a közszolgáltató. 2.5.2. Fejlesztési lehetőségek A KEOP-1.1.1/2F pályázat lehetőséget adott az újrahasználati lehetőségek ismertetésére és azok bevezetésére egyaránt. A pályázat megvalósítása során a hulladékudvarokon kapnak helyet a közszolgáltatás keretében üzemeltetett újrahasználati központok. A szelektív gyűjtési rendszer sajátos, azt kiegészítő elemei a hulladékudvarok. A hulladékudvarok segítenek a szelektív gyűjtés lakosság általi elfogadtatásában, szelektív gyűjtéshez történő hozzászoktatásban, iniciáló erőt jelentve a lakossági együttműködés biztosításában. Az udvarokban a lakosság a szelektíven gyűjtött újrahasználható, szelektíven gyűjtött csomagolási és egyéb, valamint veszélyes hulladékait adhatja le díjmentesen. Szélesebb körű funkciókkal rendelkezik, mint a lakóházaknál, vagy a gyűjtőszigeteken telepített szelektív gyűjtés, azt komplexebbé, teljesebbé teszi. Funkciói a következők: a lakosság (esetleg intézmények) által behordott hulladékok átvétele, az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően), a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyekre. A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre:

23 / 52


másodnyersanyagként hasznosítható alkotók (papír, üveg, műanyag flakonok, fólia, fémhulladékok, alumínium italos dobozok, vashulladékok, fahulladék, textilhulladék);; termékdíj törvény hatálya alá tartozó hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény);; darabos hulladékok (háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok) lakossági körből származó veszélyes hulladékok (pl.: szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék-és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer maradékok, fénycső és izzó). A háztartásokban továbbra is képződik olyan hulladék, amelyet a gyűjtőszigetek nem tudnak befogadni, ezeknek a hulladékoknak a mennyisége évről évre növekszik. A növekvő igények kiszolgálására és mivel a szelektív gyűjtésért valóban tenni akaró lakosság sem hajlandó túl nagy távolságokat megtenni, ezért szükséges további hulladékudvarok létrehozása a társulás területén. A hulladékudvarokon az ismeretterjesztésnek és szemléletformálásnak köszönhetően a szelektíven gyűjtött üveg, és üveg csomagolási hulladék mennyisége fog megnőni. Az üveg hulladékok nem gyűjthetőek be a házhoz menő hulladékgyűjtés keretében, ezért fontos a lakosok számára megfelelően bemutatni, hogy a hulladékudvarokon és a szigeteken tudják ezeket a hulladékokat leadni. A 3 db KEOP-1.1.1/2F projekt keretében újonnan kialakítandó hulladékudvar, melyek egyben újrahasználati központként is funkcionálnak majd az alábbi településeken létesülnek: - Borsodnádasd, - Ózd II. hulladékudvar - Bélapátfalva Az újrahasználati központokban használt cikkek más lakosnak történő átadására van ehetőség. Ezzel csökkentve a keletkező hulladékok mennyiségét és az új termékek vásárlását. A projekt során a kialakításra tervezett hulladékgyűjtő udvarokon, az udvartól elzárt területen valósulnának meg az újrahasználati központok. Az újrahasználat érdekében a 2 hulladékudvar mindegyikében külön zárt konténerben nyílna lehetőség a még funkciójában használható, de a tulajdonos által már megunt bútorok, háztartási eszközök, ruhaneműk (külön speciális 0,5 m3-es konténerben) leadására. Ezáltal a hulladékudvarok egyben újrahasználati központok funkcióját is be tudják tölteni, nagyobb beruházás nélkül. 2.6. HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI ARÁNYAINAK NÖVELÉSE 2.6.1. Jelenlegi helyzet bemutatása A hulladék hasznosítása jelenleg a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint komposztálásra korlátozódik. Ezen gyűjtési formák bemutatására az előző fejezetekben már sor került. A jelenleg a közszolgáltatás keretében hasznosításra kerülő hulladék aránya az összes keletkező hulladékhoz képest a 9. táblázat szerint alakult.

24 / 52


9.táblázat: Hasznosításra kerülő hulladék az összes keletkező hulladékhoz képest (csak TSzH)

2010 Hasznosításra kerülő 3,88% hulladék aránya az összes keletkező hulladékhoz képest

2011 4,91%

2012 5,00%

Jelenleg csak anyagában történő újrahasznosítás történik a közszolgáltatás területén, a KEOP-1.1.1/2F projekt megvalósításával épül ki az energetikai hasznosítás infrastruktúrája (tüzelőanyag előállítás – RDF/SRF) 2.6.2. Fejlesztési lehetőségek A hasznosítási arány növelését célozza az előző pontokban már bemutatott szelektív hulladékgyűjtés és kezelés. Továbbá a KEOP-1.1.1/2F pályázatnak köszönhetően a Sajókazai Hulladékkezelő Központban lehetőség nyílik a fogadott települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai előkezelésére. Ennek lényege, hogy a beérkező vegyesen gyűjtött hulladékból további hasznosítható hulladék frakció kerüljön leválasztásra. Ezzel a vegyes gyűjtésű hulladék 30%-a válik hasznosíthatóvá azáltal, hogy a leválasztott magas fűtőértékű frakció fűtőanyagként kerül hasznosításra arra alkalmas égetőműben, mint például a cementművek. Mechanikai biológiai hulladék előkezelőben történő hasznosítás A vegyesen gyűjtött hulladék 100%-ban átesik mechanikai előkezelésen, és a fennmaradó hulladék pedig biológiai stabilizálás nélkül kerül lerakással ártalmatlanításra. A mechanikai kezeléshez új csarnok kerül kialakításra. A mechanikai kezelőművekbe (összesen 46,5 et/év mechanikai kapacitással) kerül a vegyesen gyűjtött hulladék, valamint a válogatóműből kikerülő maradék hulladék. 2016ban a hulladékgazdálkodási rendszer településein keletkező szerves hulladékból több mint 11.000 tonnát el kell téríteni a hulladéklerakótól. Ehhez a célhoz is segítséget a 46,5 et/év mechanikai kapacitású a kezelőmű. A mechanikai kezelés során a hulladék aprításra kerül, majd a könnyű, magas fűtőértékű frakció kerül leválasztásra (a vegyes gyűjtésű hulladék körülbelül 30%-a). A magas fűtőértékű frakció hulladékégetőben vagy cementműben hasznosítható energetikai célokra. A mechanikai-biológiai előkezelő részletes leírását a 9. számú melléklet tartalmazza. A közszolgáltatás során kezelt hulladék anyagáramai 2016-ban a KEOP-1.1.1./2F pályázat alapján a következőképpen alakulnak.

25 / 52


10. táblázat: A KEOP-1.1.1/2F projekt megvalósítását követően várható hasznosítási arányok

Hasznosításra kerülő hulladék az összes keletkező hulladékhoz képest

46,4%

Ebből: Megelőzés (házi komposztálás)

1,7%

Anyagában hasznosított csomagolási hulladék Anyagában hasznosított biológiailag bomló szerves hulladék (komposztálás)

11,1%

Energetikailag hasznosított hulladék (MBH)

22,6%

26 / 52

11,1%


A nem veszélyes építési-bontási hulladékok hasznosítására mobil feldolgozó sor (törő, osztályozó) áll rendelkezésre, bemutatására a 8. számú mellékletben kerül sor.

2.7. A HULLADÉKLERAKÓKRA JUTÓ SZERVES ANYAG CSÖKKENTÉSE

MENNYISÉGÉNEK

2.7.1. Jelenlegi helyzet bemutatása Begyűjtés Gyűjtőszigetes papírgyűjtés A lakosság a papírhulladékaitól (újságpapír, hullámpapír, kartondoboz (hungarocell nélkül), szóróanyagok, csomagolópapír, tönkrement könyvek, prospektusok, elhasznált füzetek) a gyűjtőszigetek nyújtotta díjmentes szolgáltatás által is megszabadulhat. A szigetekről a szelektíven gyűjtött papírhulladék külön gyűjtőjárattal a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központ Válogató Üzemébe kerül. Hulladékudvarokon végzett begyűjtés (papír és zöldhulladék) Azon településeken, ahol van hulladékudvar kialakítva, ott a lakosság számára lehetőség van többek között a keletkező biológiailag lebomló zöld hulladék és a papírhulladék elhelyezésére. Közterületi zöldhulladék gyűjtés A közterületeken fűnyírásból, fanyesésből és virágágyásokból származó zöldhulladék a Sajókazai Hulladékkezelő Központ komposztáló üzembe kerül hasznosításra. Előkezelés Válogatás A beszállított papírhulladék a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központ Válogató Üzemébe kerül. Hasznosítás Zöldhulladékból komposzt előállítása A begyűjtött zöldhulladékok kezelését, hasznosítását a gyűjtési körzet központját képező hulladéklerakókon üzemelő komposztáló telepen végezik. 2.7.2. Fejlesztési lehetőségek Fejlesztési lehetőségek a már előzőekben bemutatott KEOP-1.1.1/2F pályázatnak köszönhetően az alábbiak szerint alakul: Megelőzés - házi komposztálás Begyűjtés Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés - zsákos rendszerű házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés során a bevont lakosságtól a papír hulladékok a begyűjtést követően a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központ Válogató Üzemébe kerül.

27 / 52


-

a zöldhulladékok házhoz menő gyűjtése során a bevont lakosságtól a kerti és konyhai zöldhulladék a begyűjtést követően a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központ komposztáló üzemébe kerül.

Hulladékudvarok Minden újonnan átadásra kerülő hulladékudvaron lehetőség lesz a papír hulladékok, valamint a zöldhulladékok leadására is. Összesen 9 db hulladékudvar fogja szolgálni a lakosságot, az itt begyűjtött hulladék a Sajókazai Regionális Hulladékkezelő Központ válogató és komposztáló üzemébe kerül. Szelektív szigetes gyűjtés A szigetszám bővítésre kerül, a papír hulladékok begyűjtése a jelenlegivel azonos módon fog történni. A várható hulladékáramban a szigetes gyűjtésben papír esetén legjobb esetben is csak kismértékben emelkedhet a házhoz menő gyűjtés bevezetésének köszönhetően. Közterületi zöldhulladék gyűjtés A közterületi zöldhulladékok begyűjtése során jelentős javulás várható a KEOP-1.1.1/2F pályázatnak köszönhetően. A közterületeken összegyűjtött hulladékot az újonnan beszerzett mobil aprítóval, gyűjtőjárművekkel történik, valamint a temetői zöldhulladékok begyűjtésére beszerzendő gyűjtőedényekkel. A keletkező közterületi zöldhulladék 60%-nak begyűjtése a cél. Hasznosítás Komposztáló bővítése A komposztáló bővítése indokolt, mivel a jelenleg üzemelő, az ISPA/KA forrásokból épült komposztálón elsősorban szennyvíziszap, illetve egyéb nem települési szilárd hulladékok komposztálását végzik. maximum 4.000 tonna/év mennyiségű zöldhulladékot tud fogadni a komposztáló, mely a projekt során begyűjtésre is kerül (~3.700 tonna/év). A nem zöld, hanem egyéb a háztartásoktól begyűjtött biológiailag lebomló hulladékok számára kerül megépítésre a komposztáló bővítése. Ennek terület igénye 9.000 m2 és 3.500 tonna/év hulladék komposztálására válik alkalmassá. A komposztálóhoz ~1000 m2-en csurgalékvíz gyűjtő medence is kialakításra kerül, amelyen a komposztálási folyamatból származó csurgalékvizek kerülnek összegyűjtésre. A vizet visszalocsolással hasznosítják. Mechanikai-biológiai előkezelés A beérkező vegyesen gyűjtött hulladékból további hasznosítható hulladék frakció kerüljön leválasztásra. Ezzel a vegyes gyűjtésű hulladék 30%-a válik hasznosíthatóvá azáltal, hogy a leválasztott magas fűtőértékű frakció fűtőanyagként kerül hasznosításra arra alkalmas égetőműben, mint például a cementművek. A leválasztott magas fűtőértékű anyag jelentős hányadát a papír adja, a vegyes hulladékban maradó papír, az összes keletkező papír hulladék körülbelül fele. Ennek közel 80%-a hasznosulhat a leválasztott frakció égetőbe szállításával.

28 / 52


MELLÉKLETEK

29 / 52


1. MELLÉKLET: IRÁNYELVEK, TÖRVÉNYEK, RENDELETEK, ORSZÁGOS TERVEK Törvény, rendelet, irányelv, országos tervek Hulladék Keretirányelv

Leírás

h)

Az Európai Unió Hulladék Keretirányelv átfogóan szabályozza a hulladékgazdálkodás témakörét. Az Uniós szabályozás a hulladékgazdálkodás három területére terjed ki: ártalmatlanítás, szállítás, egyes speciális hulladékáramok kezelése. A lakosságnál képződő elkülönítetten gyűjthető hulladékok elhelyezésére a válogatóművek, illetve a hulladékudvarok szolgálnak, ahol ezek a speciális hulladékáramok előfordulhatnak. • A szelektív hulladékgyűjtéssel, illetve a szelektíven gyűjtött hulladék válogatóműben történő ipari előkészítésével hozzájárulunk a lakosságnál keletkező csomagolóanyagok anyagában történő hasznosításához a 2004/12/EK előírásainak megfelelően. • A hulladékudvarok lehetőséget biztosítanak a lakosság részére a veszélyes hulladékok, az elektromos és elektronikai hulladékok, illetve az akkumulátorok és szárazelemek elhelyezésére. 6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. (2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A hulladékokról szóló törvény 3.§-a az alábbi alapelveket fogalmazza meg: az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve kiterjesztett gyártói felelősség elve az önellátás elve a közelség elve a szennyező fizet elve a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve keresztfinanszírozás tilalmának elve.

a) b) c) d) e)

A Törvény 7. §-a a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi elsőbbségi sorrendben lévő tevékenységeket írja elő (hulladék hierarchia): a hulladékképződés megelőzése a hulladék újrahasználatra előkészítése a hulladék újrafeldolgozása a hulladék egyéb hasznosítása – különösen energetikai hasznosítás a hulladék ártalmatlanítása

1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályairól

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról a) b) c) d) e) f) g)

Ht. 92. § (1) 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.

30 / 52


442/2012. (XII. Kormányrendelet

29.)

Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020, elfogadva a 2055/2013. (XII.31.) Korm. határozattal

A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 9. § (2) előírja, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 24. §-a szerinti átvételi és visszavételi kötelezettség alapján el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 55%-át, de legfeljebb 80%-át anyagában hasznosítsák, és legalább 60%-át egyéb módon hasznosítsák úgy, hogy ez az arány a hulladékot alkotó egyes anyagok tekintetében legalább a következő legyen: a) üveg esetében 60%, b) papír és karton esetében 60%, c) fém esetében 50%, d) fa esetében 15%, e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel. Megelőzés: . a házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása Az újrahasználat növelése, az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése, illetve a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása Széles körű, a hulladék keletkezésének megelőzésével és az újrahasználat jelentőségével kapcsolatos szemléletformálás Hasznosítás: Az elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság számára A 2020-as cél teljesítéséhez szükséges elkülönített hulladékgyűjtési rendszereknek 2015-re ki kell épülniük, amihez az elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása szükséges a lakosság 100%-a számára. Komposztáló és biogáz üzemek létesítése szükséges, a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával egyidejűleg. 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésétnek és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni Ártalmatlanítás: A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 40% alá csökkentése Az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése A biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni

20/2006 rendelet

(IV.

5.)

KvVM

Az 5.§ (1) alapján lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a Rendelet 2. számú melléklet 2.1.–1. táblázatában felsorolt inert hulladékokat, valamint azokat a hulladékot, amelyeknek előkezelés nélkül történő lerakását – olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét – a Felügyelőség engedélyezte.

. 31 / 52


2. MELLÉKLET: TELEPÜLÉSEK GYŰJTŐPONTJAI Szelektív hulladékgyűjtő szigetek a közszolgáltatás által érintett területen. Gyűjtőszigetek száma

Település 1.

Aggtelek

2

2.

Alacska

1

3.

Alsódobsza

1

4.

Alsóvadász

1

5.

Arló

2

6.

Arnót

2

7.

Bánhorváti

2

8.

Bélapátfalva

3

9.

Berente

1

10.

Berzék

1

11.

Borsodbóta

1

12.

Borsodnádasd

2

13.

Bódvaszilas

1

14.

Bőcs

2

15.

Csokvaomány

1

16.

Dédestapolcsány

1

17.

Domaháza

1

18.

Edelény

8

19.

Farkaslyuk

2

20.

Felsőnyárád

1

21.

Gesztely

2

22.

Hangony

3

23.

Hegymeg

1

24.

Hernádkak

1

25.

Hidvégardó

2

26.

Izsófalva

2

27.

Járdánháza

2

28.

Jósvafő

2

29.

Kazincbarcika

42

30.

Kissikátor

1

31.

Kondó

1

32.

Kurityán

3

33.

Lak

1

34.

Lénárddaróc

1

35.

Mályi

3

36.

Mályinka

1 32 / 52


Gyűjtőszigetek száma

Település 37.

Muhi

1

38.

Múcsony

2

39.

Nagybarca

1

40.

Nagycsécs

1

41.

Nekézseny

1

42.

Nyékládháza

4

43.

Onga

3

44.

Ormosbánya

1

45.

Ózd

54

46.

Parasznya

1

47.

Perkupa

1

48.

Putnok

5

49.

Radostyán

1

50.

Ragály

1

51.

Rudabánya

3

52.

Rudolftelep

1

53.

Sajóbábony

2

54.

Sajóecseg

1

55.

Sajógalgóc

1

56.

Sajóivánka

1

57.

Sajókaza

3

58.

Sajókápolna

1

59.

Sajókeresztúr

1

60.

Sajólászlófalva

1

61.

Sajóvámos

2

62.

Sáta

1

63.

Selyeb

1

64.

Serényfalva

1

65.

Sóstófalva

1

66.

Szalonna

1

67.

Szendrő

4

68.

Szendrőlád

1

69.

Szikszó

14

70.

Szuhakálló

1

71.

Szuhogy

1

72.

Tardona

1

73.

Tomor

1

74.

Trizs

1

75.

Újcsanálos

2

76.

Vadna

1

33 / 52


Gyűjtőszigetek száma

Település 77.

Varbó

1

78.

Zubogy

1

Összesen:

232 db

3. MELLÉKLET: GYŰJTŐSZIGETEK JELLEMZŐI

Hulladék típusa Papír hulladék (gyűjtőszigetek kék jelzéssel ellátott edényeiben)

Műanyag hulladék (gyűjtőszigetek sárga jelzéssel ellátott edényeiben)

Fém hulladék (gyűjtőszigetek szürke jelzéssel ellátott edényeiben) Üveg hulladék (gyűjtőszigetek zöld jelzéssel ellátott edényeiben)

Gyűjtőszigeten elhelyezhető Újságpapír, hullámpapír, kartondoboz lapjára hajtogatva (hungarocell nélkül), szórólapok, csomagolópapír, tönkrement könyvek, prospektusok, elhasznált füzetek. Üdítős- és ásványvizes flakonok (PET palack), PP+HDPE flakonok (kozmetikai flakonok), nylon szatyor és zacskó, többrétegű italos karton (üdítős és tejes dobozok). Fém csomagolási hulladékok (üdítős, energiaitalos és alkoholos italos dobozok, konzerv dobozok). Tiszta, ép, vagy törött fehér és színes (zöld, barna, fekete, sárga) italos üveghulladék, befőttes üveg (tető és kupak nélkül).

34 / 52

Gyűjtőszigeten nem elhelyezhető Használt papír zsebkendő, szalvéta, egyéb szennyezett papír (pl.: zsíros, olajos papírok, csokis papírok, jégkrémes papírok stb.) műanyag borító, matrica. Hungarocell, vajas, tejfölös, joghurtos, stb. műanyag dobozok (kimosva sem), műanyag poharak, evőeszközök, egyéb szennyezett műanyag. Olajos, festékes, vegyszeres fém dobozok, és egyéb fémhulladékok. Ablaküveg, tükör, szélvédő, kerámia, villanykörte, vegyszerrel, gyógyszerrel és egyéb veszélyes anyaggal szennyezett üveg.


4. MELLÉKLET: HULLADÉKUDVAROK JELLEMZŐI

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 10259-4/2009. számon, az ÓHG Kft. részére kiadott veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtésének és előkezelésének engedélye. Az engedélyben meghatározásra kerültek az Ózdi hulladékudvaron gyűjthető hulladékok fajtái. A hulladékudvarokban gyűjthető nem veszélyes hulladékok listája EWC kód

Hulladék megnevezése

02 01 04

08 01 18

műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től festék- vagy lakk hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től

08 03 18

hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től

09 01 07

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és papír

02 01 09 03 01 05 08 01 12

09 01 08 09 01 10 09 01 12

egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladékok

15 01 02

műanyag csomagolási hulladékok

15 01 03

fa csomagolási hulladékok

15 01 04

fém csomagolási hulladékok

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladékok

15 01 09

üveg csomagolási hulladékok

16 01 15

fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től

16 01 17

Vasfémek

16 01 18

nem vas fémek

16 01 19

Műanyagok

16 01 20

16 02 16

üveg használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től

16 06 04

lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03)

16 06 05

egyéb elemek és akkumulátorok

17 01 01

Beton

17 01 02

Téglák

17 01 03

cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

16 02 14

17 01 07

35 / 52

Begyűjthető mennyiség 10 000 t/év


EWC kód


17 02 01

Fa

17 02 02

Üveg

17 02 03

Műanyag

17 04 01

vörösréz, bronz, sárgaréz

17 04 02

Alumínium

17 04 03

Ólom

17 04 04

Cink

17 04 05

vas és acél

17 04 06

Ón

17 04 07

Fémkeverék

17 05 04

föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól

17 06 04 17 08 02

Begyűjthető mennyiség

17 09 04

gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

19 08 01

Rácsszemét

20 01 01

papír és karton

20 01 02

Üveg

20 01 10

Ruhanemű

20 01 11

Textíliák

20 01 25 20 01 28

étolaj és zsír festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től

20 01 30

mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től

20 01 32

20 01 36

gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33tól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

20 01 39

Műanyagok

20 01 40

Fémek

20 01 41

kéményseprésből származó hulladékok

20 02 01

biológiailag lebomló hulladékok

20 02 02

talaj és kövek

20 03 07

lom hulladék

20 01 34

A hulladékudvarokban gyűjthető veszélyes hulladékok listája EWC kód 02 01 08* 08 01 11*

Hulladék megnevezése veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok 36 / 52

Begyűjthető mennyiség 300 t/év


EWC kód


08 01 17*

festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok

08 01 21* 08 03 17*


13 02 05*

veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 06*

szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 07*

15 01 11*

biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázas palackokat

16 01 07*

Olajszűrők

16 01 11*

azbesztet tartalmazó surlódó betétek

16 01 14*

16 02 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07-től 16 01 11-ig tartó, valamint a 16 01 13 és a 16 01 14 alatt felsoroltaktól klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HCF) tartalmazó használatból kivont berendezések veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12ig felsorolt tételektől

16 06 01*

Ólomakkumulátorok

16 06 02*

nikkel-kadmium elemek

16 06 03*

17 02 04*

higanyt tartalmazó elemek veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa

17 04 09*

veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok

17 06 01* 17 06 03*

azbeszttartalmú szigetelő anyagok egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák

17 06 05*

azbesztet tartalmazó építőanyagok

17 08 01*

veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyagok

20 01 13*

Oldószerek

20 01 14*

Savak

20 01 15*

Lúgok

08 04 09* 08 04 10* 09 01 11*

15 01 10*

16 01 21* 16 02 11*

17 01 06*

37 / 52


EWC kód


20 01 17*

fényképészeti vegyszerek

20 01 19*

növényvédő szerek

20 01 21*

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések

20 01 23* 20 01 26*


20 01 27*

olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták

20 01 29*

veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek

20 01 31*

20 01 35*

citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 06 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

20 01 37*

veszélyes anyagokat tartalmazó fa

20 01 33*

38 / 52


5. MELLÉKLET: KOMPOSZTÁLÓ TELEP BEMUTATÁSA 1) Jelenleg üzemelő, az ISPA/KA projekt keretében megépült komposztáló bemutatása A komposztáló mű várható teljesítmény igénye 10.000 t/év összhulladék. A komposztálási rendszer a reaktoros-konténeres rendszer, melynek nagy előnye a relatíve kis komposztálási időtartama és a nagyfokú logisztikai rugalmassága. A komposztáló műhöz érkező hulladékokat dobszitára adagoljuk. A dobszita alsó frakciója a szállítószalagon keresztül a komposztáló konténerbe kerül. A szállítószalag fölött az acéltárgyak leválasztása céljából mágneses szalagszeparátor van elhelyezve. A dobszita felső terméke egy válogatószalagra kerül, ahol a fajtaidegen anyagot kézzel kiválogatják, majd a rotoros nyíróaprítógép után az aprított anyag ugyancsak a komposztáló konténerreaktorba kerül. A két fajta szerves hulladék optimális keverési arányának betartása, esetlegesen bizonyos hányadú készkomposzt hozzákeverése a komposztálási folyamat fontos technológiai feltétele. A feltöltött konténert a konténer-szállító gépkocsi az intenzív komposztálási telepre szállítja, ahol kompresszorra ill. biofilterre való rákapcsolásuk történik. Az intenzív komposztálási fázis 10-14 napig tart. A fáradt levegő nagy hatásfokú bioszűrése a tiszta, atmoszférába kibocsátható levegőt biztosítja. Az előállított nyerskomposztot az érlelési telepre szállítják, ahol szabad levegőn halmokban történik egy-másfél hónapig tartó utóérlelése a biológiai degradációs folyamatok teljes végbemenete érdekében. A kész komposzt a felhasználástól függően egy újabb dobszitával finom (< 15 mm-es), közepes (15-25 mm-es) és durva (> 25mm-es) frakciókra választható szét.

39 / 52


2) A KEOP-1.1.1/2F pályázat keretében megépítendő komposztáló bemutatása Megépítendő létesítmény: Hulladék komposztálótér - Telek területe: 291 668 m2 - Beépített terület nagysága: 11 353 m2 - Beépítettség: 4 % - Beton térburkolat: 7996 m2 - Csurgalékvíz-medence: 735 m3 - Tisztító akna: 3 db - Rácsos folyóka: 2x56 m - Víznyelő akna: 2 db - Burkolt csapadékvz elvezető árok: 318 fm - Aszfalt bekötőút: 87 m2 - Visszalocsoló rendszer aknával A komposztáló terület helyszínen készülő, egyoldali lejtésű betonfelület, mely egyszerre szolgál előkezelő térként, komposztáló térként és utóérlelő területként. Mérete: 7996 m2. Az alkalmazott technológia: forgatásos prizmakomposztálás. A burkolat teljes hossza 141,04 m. Az É-i irányból kiindulva 131,04 m hosszan a burkolat 3%-os eséssel rendelkezik, mely a mélypontot követően 10 m hossza 5%-os emelkedővel folytatódik. A földmunkák során a bevágás maximális rézsűmeredeksége 1:2.5, a feltöltésé 1:2 lehet. A kialakított vápára azért van szükség, hogy egy esetleges nagyobb esőzés, elvezető cső eldugulása esetén puffertárolóként funkcionáljon. A csapadékvizek elkülönítésére a komposztálótér betonfelülete köré kiemelt szegély épül. A kiemelt szegély a vápa körül alacsony lenne, így mindkét oldalán 27,15 m hosszan 15 cm széles vízzáró vasbetonfal építése szükséges. Amennyiben ez a tér is megtelne vízzel, megtervezésre került egy úgynevezett túlfolyó, mely a csurgalékvíz medencével köti össze a területet. A víz egy nyíltszíni, vízzáró árokban gravitációs úton jut a medencébe. A területre hulló esővizek külön kerülnek gyűjtésre. A burkolatot keresztbe rácsos folyókák osztják 3 egyenlő részre. A rácsos folyóka alja K-Ny-i irányú eséssel vezeti a vizet a komposztáló Ny-i oldalban található (föld alatti) gyűjtőcsőbe, ahonnan a víz a komposztálótér D-i végébe tervezett csurgalékvíz medencébe juttatja. A DN 250 KPE csövek fagyhatár alatt épülnek meg, és tisztító aknákkal lesznek ellátva. A komposztáló tér beton burkolata vízzáró kell, hogy legyen.

40 / 52


6. MELLÉKLET: A HULLADÉKLERAKÓ BEMUTATÁSA

A Sajókazai Hulladékkezelő Centrum 2004-ben kapta meg az egységes környezethasználati engedélyt. Az engedély száma: 6124-33/2003 és az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adta ki, az engedély 2029. január 31-ig érvényes. -

A telephely helyrajzi száma: 082/3, 0101/2, 082/14 A telephely teljes alapterülete: 66 ha 9300 m2 A hulladékdepónia területe: 11 ha

A hulladéklerakó aljzatszigetelésének műszaki leírása alulról felfelé haladva: -

3x25 cm vastagságú, a tömörítés után k≤10-9 m/s szivárgási tényezőjű természetes anyagú ásványi szigetelő réteg geoelektromos mérőrendszer 2,5 mm vastag HDPE geomembrán (átlapolással fektetve, hőkötéssel végtelenítve) geotextília (egységsúly: 200 gr/m2) 50 cm vastag felületi szivárgóréteg dréncsővel (k≥10-3 m/s szivárgási tényezőjű 16-32 vagy 24-40 szemszerkezetű osztályozott mosott kavics) geotextília

A depónia teljes kapacitása: 2.140.000 m3, a lerakandó hulladék mennyisége alapján várhatóan csak 2044-ben telik be.

41 / 52


7. MELLÉKLET: HULLADÉKVÁLOGATÓ CSARNOK BEMUTATÁSA

A létesítményben szelektíven gyűjtött, illetve előválogatott hulladékok kezelése történik. A hulladék válogatóműben történő előkezelésre az Észak Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség az 1667-3/2010 számú határozatában adott engedélyt. Az előkezelhető hulladékok mennyisége az engedély alapján 30.000 tonna/év (névleges kapacitás). A létesítmény főbb technológiai egységei az alábbiak: -

zsáktépő berendezés feladó- illetve továbbító szalagok dobszita válogatószalag illetve válogatókabin bálázóberendezés

A hulladékkezelési tevékenység a következő lépésekből áll: -

mérlegelés, számítógépes adatfelvétel a szállítmány ürítése és hulladékok gyűjtőhelyen történő betárolása a hulladék zsáktépő berendezésbe történő adagolása homlokrakodóval a zsákok feltépése és a hulladékok leválasztása a dobszitán a 40-60 mm-nél kisebb méretű hulladékok leválasztása a dobszitán az újrahasznosítható hulladékok kézi erővel (10 fő/műszak) történő válogatása a válogatókabinban a válogatószalag végén a mágnesezhető fémek leválasztása mágnesszeparátorral a leválogatott frakciók bálázása, átcsomagolása a leválogatott frakciók további kezelés helyszínére történő kiszállítása

A Sajókazán működő válogatómű kapacitása 30.000 tonna/év. Az ISPA program keretében épült válogatómű a lakosságtól begyűjtött hulladék mellett a termelői illetve ipari szektorban gyűjtött szelektív hulladékot is kezeli. A Szolgáltatói adatok szerint a válogatómű kihasználtsága alacsony, a KEOP-1.1.1. projekt során kiépítendő begyűjtési kapacitással (házhoz menő gyűjtés, új szigetek, udvarok) begyűjthető hulladék mennyiség is kezelhető lesz, ezért bővítésre nem lesz szükség.

42 / 52


8. MELLÉKLET: AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ BEMUTATÁSA

A hulladékhasznosító központba létesítésre javasolt építési hulladék-feldolgozó üzem építési bontási törmelék, beton-hulladék és munkahelyi építési hulladék egyidejű fogadására és feldolgozására alkalmas A tervezett rendszer felépítését és elrendezését az alábbi ábra szemlélteti.

A hulladékhasznosító központba javasolt építési hulladékfeldolgozó rendszer

E hulladékokat a telephelyen külön-külön kell letárolni és a tárolóból kell a rendszert táplálni. A javasolt technológiai rendszerben a építés-munkahelyi hulladék feladása külön soron történik, ahol elsőként az e hulladék esetében gyakran nehézfémekkel is szennyezett (ezért veszélyes anyagnak minősülő!) a finom részt egy dobszitával leválasztják, majd a válogató szalagon a nem ásványi anyagokat kiválogatják: a nagyobb méretű könnyű szennyezőket (fa, műanyagok, esetleg papír) és a fémeket. Az megmaradt ásványi anyagokban dús részt a másik sorhoz kapcsoljuk, amelyeken a bontási törmelék és a beton feldolgozása történik. Ez utóbbi technológiai soron a finom és szennyezettebb (az esetben elsősorban talajanyagával) rész profilrácson valóleválasztását követően az előtörés a vasbetonok aprítására is alkalmas ütő-hengeres törővel megy végbe, a töretet pedig a munkahelyi hulladék ásványos részével egyesítve mágneses szeparálásnak vetjük alá. Ezt követően a mozgatott adagoló-rácson „portalanított” anyagot egy vibrátorral zárt körfolyamatban üzemelő röpítő-törőn 43 / 52


leaprítjuk, ill. a végtermékeket kiszitáljuk. Végezetül a végtermék-szemcsefrakciókat <4, 4/16,16/32 mm - légáramkészülékkel megtisztítjuk.

A rendszer fő műszaki és gazdasági adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

44 / 52


9. MELLÉKLET: A MECHANIKA-BIOLÓGIAI KEZELŐMŰ RÉSZLETES LEÍRÁSA

A mechanikai kezelőművekbe (összesen 46,5 et/év mechanikai kapacitással) kerül a vegyesen gyűjtött hulladék, valamint a válogatóműből kikerülő maradék hulladék. 2016ban a hulladékgazdálkodási rendszer településein keletkező szerves hulladékból több mint 11.000 tonnát el kell téríteni a hulladéklerakótól. Ehhez a célhoz is segítséget a 46,5 et/év mechanikai kapacitású a kezelőmű. A mechanikai kezelés során a hulladék aprításra kerül, majd a könnyű, magas fűtőértékű frakció kerül leválasztásra (a vegyes gyűjtésű hulladék körülbelül 30%-a). A magas fűtőértékű frakció hulladékégetőben vagy cementműben hasznosítható energetikai célokra. A könnyű frakció energetikai hasznosítását külső égetőműbe vagy más energetikai hasznosítóhoz történő szállítással oldanák meg, amelyre Pályázó rendelkezik befogadó nyilatkozattal, melyet a Pályázat mellékleteként csatolunk. A szétválasztás során a ferro-fémeket (vas, acél) mágneses szeparátorral szintén leválasztják. A mechanikai hulladékkezelés csökkenti az ártalmatlanításra kerülő települési szilárd hulladék környezeti veszélyeit (depóniagáz, csurgalékvíz, stb.), magas fűtőértékű tüzelőanyag előállítását teszi lehetővé, és nem utolsósorban jelentősen megnöveli a hulladéklerakók élettartamát. A mechanikai előkezelő főbb paraméterei: - 45.000-50.000 t/év vegyes települési szilárdhulladék mechanikai előkezelése - évi 250 munkanap, napi 2x7 óra munkaidő, 200 t/nap, 14,3 t/h - mechanikai kezelés során a vegyes hulladékból a lehető legnagyobb mennyiségű – a bemenő anyag tömegének kb. 30%-a – másodnyersanyag kiválogatása Az Mechanikai előkezelés fázisai A mechanikai hulladékkezelés technológiai fázisai a következők: 1. A hulladék beérkezése, mérlegelés 2. A hulladék átmeneti tárolása 3. Előaprítás 3. Mágneses leválasztás 4. Méret szerinti osztályozás (rostálás) 5. Fajsúly szerinti szeparálás (légáram osztályozás) 6. Finom aprítás 7. Tömörítés 8. A hulladék elszállítása, mérlegelés A beszállított hulladék fogadása A beszállított települési szilárd hulladékok mennyiségének regisztrálása és minőségének ellenőrzése a hulladékkezelő központ hídmérlegén történik. A mérlegkezelő irodában (szoc. ép.) történik a beérkező szállítmányok adatainak rögzítése egy erre alkalmas szoftverrel. A mérlegelésnél minimálisan a következő adatok kerülnek rögzítésre: beérkezés időpontja, szállító adatai szállító jármű adatai, beszállított hulladék mennyisége és a frakció megnevezése, származási hely, megjegyzések, észrevételek. 45 / 52


A beszállított hulladék ürítése a mechanikai kezelő csarnokban A mechanikai hulladékkezelő csarnokon belül a hulladék ürítési helyét a homlokrakodó gépkezelője határozza meg. A hulladék fogadására és átmeneti tárolására megfelelő területet terveztünk. A tároló méretezése 2 napi tárolására készült, arra az esetre, ha az aprítógép esetleges meghibásodása miatt a feldolgozás szünetelne. A hulladék fedett térbe kerül, csapadékvízzel tehát nem érintkezik. Ennek ellenére elsősorban nyári időszakban lehet olyan nedves a hulladék (pl. gyümölcsök, dinnyelé, stb.), hogy nem zárható ki, hogy ne keletkezzen némi csurgalékvíz. Ennek összegyűjtésére a tárolótéren zsomp kerül kialakításra, melyből a csurgalékvizet a csurgalékvíz elvezető rendszerrel a csurgalékvíz tároló medencébe juttatjuk. Előaprítás A tervezett hulladékkezelő műben a hulladékok durva aprítása (0-100 mm) un. lassú forgású, késes aprítógéppel történik, amely alkalmas a feldolgozásra szánt kommunális hulladékok hatékony előaprítására nagy kapacitással. Mágneses szeparálás Az aprítógép kihordó szalagja fölé mágneses szeparátor kerül, mellyel a mágnesezhető fémhulladék kerül leválasztásra. A hulladékot konténerbe gyűjtik. Annak megtelése után a hulladékot a telepen elhelyezett, a telepről kiszállításra alkalmas gyűjtőkonténerbe ürítik. Mechanikai kezelés első fázisa a rostálás A mechanikai kezelés első lépcsője a rostálás, un. dobrostán keresztül. A rostán fennmaradó frakció a durva frakció, amely a további műveletek és utóaprítást követően energetikai hasznosításra kerülhet. A rostán áteső finomfrakció az ún. „finom frakció”. Ez az anyag a csarnok melletti komposztáló téren történő biológiai stabilizálást követően a Hulladékkezelő telep nemveszélyes-hulladéklerakóján rekultivációs rétegként kerül Felhasználásra takarórétegként. Légáram osztályozó szeparátor A termikus hasznosításhoz leginkább alkalmas, könnyű frakciót légáram osztályozóval választjuk le. A ballisztikus szeparátor fajsúly szerinti osztályozása után az un. nehéz frakció konténerbe kerül és a hulladék a hulladéklerakón kerül elhelyezésre, illetve újra a rendszer elejére visszavezethető. A könnyű frakció tovább halad az utóaprítás felé. Utóaprítás A termikus hasznosításhoz szükséges 0-30 mm-es szemcseméretet az utóaprító készíti el a ballisztikus szeparátoron átkerülő könnyű halmazsűrűségű hulladékból. Az aprítógép kihordó szalagja a finom műanyag és papír frakciót a présfej garatjába üríti. Az apríték előkészítés szállításra: Az apríték a présfej garatjába kerül, majd onnan a hidraulikus présfej a konténerbe préseli. A konténerek megtelése után ezek a présfejről ledokkolhatóak, és multiliftes járművekkel az újrahasznosítókhoz szállíthatók. A mechanikai előkezelőben telepítésre kerülő gépek részletes bemutatása:

46 / 52

Ssz.

1.

2.

2.1

2.2.

2.3

2.4

3.

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016 Műszaki adatok Aprítógép Egytengelyes lassúfordulatú aprító, elektromos hidromotor meghajtással. Kommunális hulladék aprítására alkalmas. Teljesítmény: 160 kW Kapacitás: max. 45 t/h Szállítószalag a dobszitához Hossza: 15,5 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: max. 18°döntés Sebesség: v=0,6 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 500/4, 5/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 5,5 kW Szállítószalag a 2. sz. szállítószalagra Hossza: 6,0 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: max. 18°döntés Sebesség: v=0,6 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 500/4, 5/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 3,0 kW Szállítószalag a 2. sz. szállítószalagra Hossza: 8,0 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: max. 18°döntés Sebesség: v=0,6 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 500/4, 5/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 3,0 kW Szállítószalag a 2. sz. szállítószalagra Hossza: 42,0 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: max. 18°döntés Sebesség: v=0,6 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 500/4, 5/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 5,5 kW Szállítószalag a 2. sz. szállítószalagra Hossza: 8,0 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: max. 18°döntés Sebesség: v=0,6 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 500/4, 5/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 3,0 kW Dobszita Dob átmérője: 2100 mm Dob hossza: 5400 mm Peroráció: 80 mm Felületkezelés: szín/rétegvast.: RAL 5015 100μm Hajtási mód: direkt hajtás dörzskerékkel, SEW felt.kúpk.hajtómű Motor teljesítménye: 15 kW Dob fordulatszáma: 11-19 1/min

47 / 52

Mennyiség (db) 1

1

1

1

1

1

1

Ssz.

3.1

3.2

3.3

4.

4.1.

5.

6.

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016 Műszaki adatok Gyűjtőszalag a dobszita alatt Hossza: 6,5 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület. Teljesítmény: 1,5 kW Kihordószalag a 80 mm alatti hulladéknak Hossza: 12,0 m Szélessége: 1200 mm Oldalfalmagasság: 400 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló lapos szíjas szállítószalag. Teljesítmény: 4,0 kW Alternáló szalag a 80 mm alatti hulladéknak Hossza: 2,2 m Szélessége: 1200 mm Oldalfalmagasság: 400 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s mindkét irányból tud anyagot szállítani. Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló lapos szíjas szállítószalag. Teljesítmény: 1,5 kW Mágnes leválasztó Szállítási sebesség: 1,8 m/s Szélessége: 1200 mm Dobtávolság: 3025 mm Hajtódob átmérő: 270 mm Motor teljesítménye: 4,0 kW Kihordószalag Hossza: 12,0 m Szélessége: 1200 mm Oldalfalmagasság: 400 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló lapos szíjas szállítószalag. Teljesítmény: 4,0 kW Szállítószalag a nem vas leválasztóra Hossza: 10,8 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=0,3 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 3,0 kW Nem vas leválasztó Mechanikusan állítható szétválasztó lap Rázó feladógarat motor: min. 2x0,5 kW Feladógarat mérete: (L) 1500 x (B) 950 mm

48 / 52

Mennyiség (db)

1

2

2

2

1

1

1

Ssz.

6.1

7.

8.

9.

10.

11.

12.

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016 Műszaki adatok Kihordószalag Hossza: 12,0 m Szélessége: 1200 mm Oldalfalmagasság: 400 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló lapos szíjas szállítószalag. Teljesítmény: 4,0 kW Nehézanyag leválasztó Kapacitása: min. 9 t/h Levegőmennység: min. 14500 m3/h Levegőfúvó hajtómű teljesítmény: min. 22 kW Bevezető szalag méret: (L) 3000 x (B) 1000 mm Bevezető szalag hajtómű teljesítmény: min. 3,0 kW Leválasztó dob hajtómű teljesítmény: min. 1,5 kW Hajtómű teljesítmény: min. 4,0 kW A gép mérete: (L) 3500 x (B) 1400 x (H) 1300 mm Szállítószalag a finom aprítóhoz Hossza: 10,8 m Szélessége: 1400 mm Oldalfalmagasság: 600 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=0,3 – 1 m/s fokozatmentesen állítható frekvenciaváltóval Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület, láncszalagos szállítószalag menesztővel. Teljesítmény: 3,0 kW Alternáló szalag a finomaprító felett Hossza: 2,2 m Szélessége: 1200 mm Oldalfalmagasság: 400 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s – mindkét irányból tud anyagot szállítani Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló lapos szíjas szállítószalag Teljesítmény: 1,5 kW Finomaprító Kapacitás: 9 t/h Szemcseméret: 35 és 60 mm Hatómű teljesítmény: min. 250 kW Adagolás csigával Hajtása: 3 x 7,5 kW Aprító henger szélessége: min. 1300 mm Aprító henger átmérője: min. 900 mm A gép mérete: (L) 4300 x (B) 2600 x (H) 2700 mm Szállítószalag a bálázógépre Szállítási sebesség: 0,1 – 0,3 m/s Szállítási szög fokban: 30° Dobok tengelytávolsága: 21,0 m Heveder szélessége: 1600 mm Heveder típusa: EP 400/4, 3/2, B15 MOR Hajtólánckerék: 320 mm Hajtási mód: SEW Motor teljesítménye: 7,5 kW Bálázógép Teljesítmény: 8-10 t/h Préselési erő: 500 kN Energiaigény: min. 45kW Bálaméret: 750 x 1000 mm, hossza állítható Kötöző típusa: huzalos vagy zsineges A berendezés fel van szerelve automatikus csatornaállítással, automatikus kötöző berendezéssel

49 / 52

Mennyiség (db)

1

1

1

1

1

1

1

Ssz.

13.

14.

15.

16.

17.

ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terve 2014-2016 Műszaki adatok Kihordószalag a eldolgozó épületben Hossza: 14,0 m Szélessége: 1200 mm Oldalfalmagasság: 400 mm Elhelyezése: vízszintes Sebesség: v=1 m/s Feszítési mód: csavarorsós A szalag DIN szerint minősége: EP 400/3, 4/2 zsíroknak, olajoknak, savaknak ellenálló felület Teljesítmény: 3,0 kW Csarnokon kívüli résznél burkolt kivitelű, így a közlekedőútra való lepergés, valamint a szél általi lefújás meg van akadályozva. A szalag úgy van kialakítva, hogy alatta a gépjármű forgalmat nem akadályozza. A kihordószalag önhordó szerkezetű kivitelben készül. a szalag alátámasztásának módja, kialakítása helyszínenként egyedileg készül és a technológia részét képezi. Felhordószalag az előválogatóra Szállítási sebesség: 0,1 – 0,3 m/s Szállítási szög fokban: 30° Dobok tengelytávolsága: 22,6 Heveder szélessége: 1200 mm Heveder típusa: EP 400/4, 3/2 B15 MOR Hajtólánckerék: 320 mm Hajtási mód: SEW Motor teljesítménye: 5,5 kW Feszítési mód: csavarorsós Előválogató szalag Szállítási sebesség: 0,1 – 0,3 m/s Szállítási szög fokban: 0 Dobok tengelytávolsága: 7,5 m Heveder szélessége: 1200 mm Heveder típusa: EP 400/3, 3/2 B15 MOR Vázkonstrukció: C260 Felületkezelés: szín/rétegvast.: RAL 5015 100μ +/- 10μm Hajtódob: 336 mm Hajtási mód: SEW Motor teljesítménye: 1,5 kW Feszítődob átmérő: 320 mm Feszítési mód: csavarorsós Szállítószalag az aprítóba Szállítási sebesség: 0,3 – 0,6 m/s Szállítási szög fokban: 18° Dobok tengelytávolsága: 8,0 m Heveder szélessége: 1200 mm Heveder típusa: EP 400/4, 3/2 B15 MOR Hajtólánckerék: 320 mm Hajtási mód: SEW Motor teljesítménye: 3,0 kW Feszítési mód: csavarorsós Előválogató fülke Hossza: 6,0 m Szélessége: 5,0 m Fülke magasság: 2,7 m Válogatóhely mérete: 750 x 1400 mm Válogatóhelyek száma: 4 db Oldalfal és tető 70 mm szendvicspanelből készül. A kabinon 2 db 2100 x 900 mm méretű hőszigetelt ipari ajtó 600 x 600 mm betekintő ablakkal és 4 db 900 x 1200 mm méret ablakokkal, dupla üvegezéssel kerül kialakításra. A padozat csúszásmentes, hőszigetelt kialakítású. A kabin világítással ellátott. A válogatókabin tartószerkezetét a kabin alatt kialakított acél tartók adják, melynek kialakítása a kabinnak megfelelő. A klímaberendezés a válogatófülkében 20-24°C közötti hőmérsékletet tart termosztát segítségével. A klimatizált levegő befúvása a válogatófülkébe horganyzott légcsatornán keresztül anemosztátokon keresztül történik. A légcsatorna a válogató szalag fölé van függesztve. Az elszívás a válogatószalag alatti légcsatornába épített anemosztátokon keresztül történik. Légcsere: 10-szeres Levegőmennyiség: 900 m3/h Légszűrés: F5 minőségű szűrővel Vezérlés automatika: beállított hőmérséklet biztosítása, vezérlése

50 / 52

Mennyiség (db)

1

2

2

2

2


10. MELLÉKLET KÖZSZOLGÁLTATÁS JÁRMŰVEI

Forrás: KEOP-1.1.1/C pályázati dokumentáció, Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány: KEOP-1.1.1/2F projekt keretében beszerzésre kerülő, elkülönített hulladékgyűjtésre szolgáló járművek KEOP-1.1.1/2F projekt keretén belül beszerésre kerülő eszközök Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) Gyűjtő jármű 22 m3-es háromtengelyes tömörítőlapos Gyűjtő jármű - kéttengelyes forogva tömörítő 15 m3 Gyűjtő jármű - kéttengelyes tömörítőlapos 16 m3 Multiliftes / görgős konténeres teherépjármű Kétkaros konténeres jármű Fix platós kéttengelyes emelőhátfalas

Típus MAN MAN MAN MAN MAN MAN

+ MUT + MUT + MUT + MUT + MUT

Állapot Új Új Új Új Új Új

Mennyis ég (db)

Életkor Még nem Még nem Még nem Még nem Még nem Még nem

Névleges Kapacitás (t/év)

2 3 9 2 2 1

Kezelt hulladék mennyiség

Kiszolgált települések száma és Társulás szelektív gyűjtés Társulás szelektív gyűjtés Társulás szelektív gyűjtés Társulás szelektív gyűjtés Társulás szelektív gyűjtés Társulás szelektív gyűjtés

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Aktiváláskori érték 51 47 43 37 29 37

629 415 005 870 169 021

582 675 912 474 137 885

Könyv szerinti érték

Amortizáció (%) 10,00% 10,00% 10,00% 10,00% 10,00% 10,00%

még nem aktivált

ISPA/KA projekt keretében beszerzett, a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló járművek Gyűjtő járm űvek Társulási tulajdonban Renault Prémium 2070.19-MUT Variopress 211/16,0+2,0 Renault Prémium 2070.19-MUT Rotopress 205/15,0 Renault Prémium 2070.19-MUT Variopress 211/16,0+2,0 Renault Prémium 2070.19-MUT Variopress 211/16,0+2,0 Renault Kerax 370.26 - MUTMeiller RK 20.65 Renault Midlum 220.14/D-MUT-SKH 6500 ATT Renault Midlum 220.14/D-MUT-SKH 6500 ATT

Renault Prémium 2070.19-MUT Variopress 211/16,0+2,0/ Renault Prémium 2070.19-MUT Rotopress 205/15,0 Renault Kerax 370.26 - MUTMeiller RK 20.65 +Schwartzmüller 2/ZJ-AR

Tömörítőlapos kommunális gyűjtőjármű Forgódobos kommunális gyűjtőjármű Tömörítőlapos kommunális gyűjtőjármű Tömörítőlapos kommunális gyűjtőjármű Görgős konténerszállító Konténerszállító Konténerszállító Tömörítőlapos kommunális gyűjtőjármű Forgódobos kommunális gyűjtőjármű Görgős konténerszállító + pótkocsi

Renault Midlum 220.14/D-MUT-SKH 6500 ATT

Renault Prémium 2070.19-MUT Variopress 211/16,0+2,0 Renault Prémium 2070.19-MUT Rotopress 205/15,0 Renault Prémium 2070.19-MUT Variopress 211/16,0+2,0 Renault Kerax 370.26 - MUTMeiller RK 20.65 + Schwartzmüller 2/ZJ-AR Renault Midlum 220.14/D-MUT-SKH 6500 ATT

Konténerszállító Tömörítőlapos kommunális gyűjtőjármű Forgódobos kommunális gyűjtőjármű Tömörítőlapos kommunális gyűjtőjármű Görgős konténerszállító + pótkocsi Konténerszállító

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

31 949 173

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

34 134 683

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

32 079 663

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

32 079 660

kielégítő kielégítő

7 7

1 1

Társulás 100% Társulás 100%

127 127

203349 203349

27 452 327 19 423 970

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

19 423 970

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

32 079 660

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

34 134 683

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

33 119 004

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

19 423 970

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

31 949 173

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

34 134 683

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

31 949 173

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

33 119 004

kielégítő

7

1

Társulás 100%

127

203349

19 423 970

51 / 52

0

20%

0

20%

0

20%

0 0 0

20% 20% 20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

0

20%

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents