JEGYZŐKÖNYV Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 2008. január 21-én a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsággal együttesen megtartott nyilvános rendkívüli üléséről Jelen voltak: Dr. Ferenczi Attila bizottság elnöke Mezei Zsolt bizottsági tag Varga Mihály bizottsági tag Miklós Attila bizottsági tag Fodor Jánosné bizottsági tag Andó Tamás bizottsági tag Távollétét előzetesen jelezte: Majernik László bizottsági tag Napirendi pontja tárgyalásánál jelen volt: Vízművek Zrt. részéről: Csák Gyula, Nagy László és Moskovits Sándor Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság részéről: Fodor Lajos elnök, Baji Lajos, Pap János, Molnár Viktor és Kovács Sándor Vantara Gyula polgármester Molnár László országgyűlési képviselő Hanó Miklós alpolgármester Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző Dr. Kiss Gyula csoportvezető Csiaki Tamás Városüzemeltetési Osztály vezetője Uhrin Nándor Pénzügyi Gazdasági Osztály vezetője Tarné Stuber Éva Pénzügyi Gazdasági Osztály oszt.vez.h. Soczóné Dömény Edit Pénzügyi Gazdasági Osztály munkatársa Bánfi Ádám szakértő Tőgye Ildikó Szociálpolitikai Osztály osztályvezető Pusztai Kincső Szociálpolitikai Osztály csop.vez. Sajben Margit Szociálpolitikai Osztály munkatársa Csernus István Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa Gritta Pál Városüzemeltetési Osztály munkatársa Dr. Fábián Ágnes képviselő Hricsovinyi Tamás képviselő Bartók Viktória Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa Kibédi-Varga Lajos Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa Kozma János Vagyonkezelő Rt. igazgatója Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke: megállapította az ülés határozatképességét.
Üdvözölte a bizottság ülésén megjelenteket,
2
A Bizottság 6 igen egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontot fogadta el: 1. Vízművek Zrt. szabályzatainak módosítása 2. Árpád Fürdő vagyon kivonása 3. Pályázat benyújtása közösségi közlekedés fejlesztésére, pályázat kódszáma: Pályázat kódszáma: DAOP-2007-3.2.1. A Bizottság a meghívóban szereplő „Költségvetési keret biztosítása a szociális bérlakás állomány bővítésére” tárgyú előterjesztést a napirendek közül levette. 1. Vízművek Zrt. szabályzatainak módosítása Beterjesztésre került a Békés Megyei Vízművek Zrt. szabályzatainak módosításáról szóló előterjesztés. Csák Gyula vezérigazgató: Köszöntöm a meghívottakat. Az az előterjesztés, ami Önök előtt van, az január 31-én kerül be a Vízmű Zrt. közgyűlése elé. Gyakorlatilag minden olyan olyan szerződést, alapszabályt találunk benne, ami sejteti azt hiszem, hogy a részvénytársaságnak igen arányú átformálásáról lenne szó ebben a szabályzatban, ebben a csomagban. Hogy mi teszi ezt szükségessé, onnan kellene először kiindulni. A részvénytársaság több mint 60 településben szolgáltat, a tulajdonos településeken döntően, illetve vannak olyan települések, amelyek nem tulajdonosok és egy közvetlen szolgáltatói szerződéssel állunk kapcsolatban velük. Az elmúlt évtizedekben jellemző volt a szolgáltatásra az, hogy maga a működtetés feltételei biztosítottak voltak, viszont két komoly probléma nem volt megoldva, a beruházások finanszírozása és a rekonstrukciós feladatok megoldása. Az ilyen típusú feladatokat alapvetően az önkormányzatok, mindvégig a saját egyéb forrásaikból oldották meg alapvetően. A részvénytársaságtól pedig minimális mértékben tudtak ilyen típusú forrásokhoz jutni. Miért kell erről most beszélnünk? Egyrészt az önkormányzatok olyan helyzetben vannak, hogy az olyan forrásaik, amiket ezekre a célokra tudtak volna fordítani, szűkösen állnak rendelkezésre, másrészt itt van az a probléma, hogy a rekonstrukciókra, annak ellenére, hogy önkormányzatok által bevállalt feladat volt, erre igazán nem tudtak figyelmet és forrást biztosítani. Tehát az üzemeltetési szerződésekben a részvénytársaság azt vállalta és az volt a feladata, és ezt rögzítette az alapszabály is, a hatályos rend szerint ez így működik, a részvénytársaság üzemeltetési feladatot lát el, amennyiben rekonstrukciós igények merülnek fel, azokat az önkormányzatok végzik. Az elmúlt 40-50 évben az önkormányzatok ilyen rekonstrukciós feladatokat nem végeztek el. A rendszer oly mértékben elöregedett, hogy talán arról Önök is tudnak, 30-40 %-os vízveszteséggel kell számolni, egy rendkívül elamortizálódott rendszerrel. Az önkormányzati tulajdonban lévő viziközműrendszernek az éves amortizációja, a számviteli amortizációja meghaladja az 1 milliárd forintot. A Vízművek annak érdekében, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő viziközmű-rendszer használatára valamilyen jogi megalapozottság legyen, bérleti díjat fizet. Bérleti szerződésben használja ezeket, fizet 100-150 millió forint nagyságrendű bérleti díjat, gyakorlatilag az önkormányzatoknak ez az összeg az összességében a több mint 60 önkormányzatnak, ami alapot kellene teremtsen arra, hogy ezeket a feladatokat ellássák, viszont az mindenki számára nyilvánvaló, hogy ilyen mértékben, és ilyen ütemben az elöregedő rendszernél ez a 150 millió forint, ez gyakorlatilag nem elegendő a feladatokra. Azontúl, hogy ez egy probléma, az Uniós változások, az Uniós jogszabályok is nagyon sok kötelezettséget rónak ránk. Például a tiszítótelepeknek a jelentős része, és ez alól nem kivétel a békéscsabai sem, nem felel meg a
3 környezetvédelmi előírásoknak. Békéscsabán várhatóan 4-5 éven belül, amennyiben a tervezett beruházás nem valósul meg, akkor 250-300 millió forintos szennyvízbírságot kellene fizetni. Ezeket a problémákat is meg kell oldanunk, és az Uniós szabályozás kimond egy olyan elvet, miszerint önfinanszírozó, önfenntartó rendszert kell megoldani, tehát a közszolgáltatásoknak egy önfenntartó rendszerben kell tudni működni. Gyakorlatilag az a koncepció ezt a funkciót célozza meg. Mindemellett tartalmaz néhány olyan változtatást is, ami a tulajdonos települések egymáshoz való viszonyán változtat. Ez egyik nagy változás az, hogy ezt az amortizációs díjat, ami a beépítésre kerülne a díjakba, ezt minden település közvetlenül meg fogja kapni, korábban egy kvázi pályázati rendszert működtetett a Vízművek Zrt., amiből 5 % támogatást tudott biztosítani a különböző településeknek, akik időről-időre szennyvízcsatornahálózat-bővítést, vagy valamilyen más beruházást valósítottak meg. Ehelyett funkcionálna ez a díj, emellett kifejezetten Békéscsaba város kezdeményezése volt az, hogy a települések egymással szembeni teherviselését vizsgálják felül a részvénytársaság közgyűlésén. Mit értek ez alatt? Viszonylag kiegyenlített díjrendszer működött a települések között, tehát ha egy településen rendkívül magasak voltak az önköltségek, akkor is egy konszolidált díj mellett voltak a szolgáltatások működtetve. Ezt neveztük el szolidaritásnak. Ezt a szolidaritási elvet változtatja meg ez a rendszer három év alatti leépítése. Ez azt jelenti, hogy a négy-öt nagy település, Orosháza, Szarvas, Békéscsaba, Békés. Gyomaendrőd, néhány ilyen település, akik úgy mond a kis településekkel szemben szolidárisak voltak, ezek ezt a terhet továbbiakban nem kívánják viselni, és kérik, hogy ez a rendszer szünjön meg. Ez a szennyvíz tekintetében van. Az ivóvíz-hálózat tekintetében pedig egy szoros együttműködésre törekednének a települések, ezt rögzíti is a szabályzat. Tekintve az, hogy a települések nagy része is várhatóan az ivóvízminőség javító program eredményeként szinte kivétel nélkül minden település regionális része az egésznek. Hiszen alapvetően a megfelelő ivóvízbázisok a megye déli részén találhatóak, innen kell eljuttatni a megye többi részére. Tehát a települések érdekei az ivóvízhálózat egységes működtetése szempontjából igenis megvan, ezért javasolta többek között Békéscsaba is az egységes víz koncepcióját, és emellett még a településekkel való egyezkedések során jött fel az Árpád Fürdő kérdése, ami szintén a mai ülés napirendi pontja. Az Árpád Fürdő státusza egy rendkívül bonyolult elszámolási rendszerben áll fenn a város és a Vízművek között az elmúlt években. Ha a koncepció napirendre kerül is egyben kiváltotta ezeket a vitákat a strand kapcsán is, ezért is van itt most napirenden. El kell, hogy mondjam, hogy öt észak-békési település a rendkívüli közgyűlésre napirendre kérte az Árpád Fürdő státusza kerüljön tisztázásra és konkrét előterjesztést is tettek. Ennek az előterjesztésnek többlépcsős javaslatot fogalmaztak meg, ennek a többlépcsős javaslatnak a legdrasztikusabb eleme az, hogy döntsön a közgyűlés az Árpád Fürdő bezárásáról. A részvénytársaságon belül egy nagyon erős kohézió működött, amit egyrészt a Árpád Fürdő státusza és a Vízmű általi finanszírozása, másik oldalról viszont Békéscsabának a díjakban vállalt szolidaritása a kis településekkel szemben tartott fenn. Hogy érzékeljük mennyire erős ez a szolidaritás, Békéscsaba díjában több mint 40 Ft van jelenleg olyan díj, mely gyakorlatilag a kis települések szolgáltatási díjait támogatják meg Önök szennyvíz tekintetében. Még egyszer el kell mondani, hogy szennyvízről beszélek, amikor a szolidaritást említem és ha Békéscsabánál 1 Ft lenne a díjban a szolidaritás, a legrosszabb önköltségi viszonyok mellett működő településeken ez az 1 Ft több mint 20 Ft –os segítséget jelent, hiszen Békéscsaba volumene, a lakosság száma egy rossz gazdálkodási viszonyok mellett lévő kis településen, a gazdálkodási viszonyokat most a közműre vonatkozó működtetési feltételekre értem, ott igen nagy segítséget és támogatást jelent. Igaz az az álláspont, hogy gyakorlatilag ez a fajta szolidaritási rendszer nem volt erős ösztönző hatással arra, hogy ezek a kis települések a saját rendszereik ésszerű gazdálkodás szerinti módosítását kieszközöljék, lépéseket tegyenek ebbe az irányba. A rendszer úgy mond elszocializálta a kis
4 településeket. Ez az erős egyensúly azzal, hogy megbomlik, teljesen új játékszabályok fognak felállni a részvénytársaság egész területén. Minden település a saját önköltségi viszonyaihoz igazított díjat fizet meg. Békéscsaba esetében ez egy díjcsökkenés irányába viszik el a folyamatot, ami lehetőséget teremt arra, hogy a városnak olyan tartalékképző funkciót tudjon betölteni, ami megalapozhatja a víziközművek rekonstrukcióját az elmarad feladatok megoldását. Ebből a szempontból a város előnyösebb helyzetbe kerül, mint a többi település, mert a települések döntő többsége, legalább 50 település, azzal kell, hogy számoljanak, hogy a meg is képzik ezeket a pótlási forrásokat, emellett nekik 50-60-70-80, sőt van ahol 100 Ft-tal is nőnek a díjak az elkövetkező három évben. Tehát egy kis település ahol 1.500 ember lakik és van egy szennyvíztisztító rendszere, ott mondjuk az önköltségi ár 6-700 Ft egy m3-re vetítve. Három év van arra, hogy ezek a kis települések karöltve a Vízművekkel olyan változtatásokat eszközöljenek, amivel le lehet szorítani a díjakat. Nyilvánvaló, hogy ebből sosem lesz 200 Ft alatti önköltségi ár, ami egy ekkora városnál, mint Békéscsaba teljesen egyértelmű, hogy biztosítható. Itt azt lehet elérni, hogy ne legyen durván magas az ár, viszont az, hogy a régi viszonyok fenn tudjanak maradni,ahol a 200 Ft környéki, vagy az alatti volt az ár, hogy azon működjenek egy ilyen elosztási rendszerben, már nem lesz biztosítható. Hát nem tudom mennyire volt pár perc alatt ez a tájékoztató kimerítő, igyekeztem rávilágítani az alapvető viszonyokra, problémákra. Vantara Gyula polgármester: Megkapták a polgármesteri előterjesztést ebben az ügyben. Engedjék meg, hogy a vezérigazgató úrhoz kapcsolódva kiegészítést tegyek és Békéscsaba érdekeiről szólni néhány szót. Mindenek előtt a szabályzatok véleményezéséről néhány szót, illetve az abban foglaltakról, amit az előterjesztés tartalmaz. A határozati javaslat azért kéri ezt az irányelvek szerinti képviseletet a polgármester részére, mert ahogy elmondta a vezérigazgató úr is,borzasztó széles és nagy mennyiségű anyagnak a részletes áttanulmányozása lenne ahhoz szükséges, hogy a közgyűlés %-ra, forintra a legrészletesebben belemenve a részletekbe és azok mélységébe, ahogy végignéztük ez nem lehetséges, ezért azt gondolom, hogy az irányelveket írtuk le az előterjesztés során, amiben a Vízművek Zrt. közgyűlésén a polgármestert felhatalmazza a békéscsabai közgyűlés. Mielőtt ebbe belevágnék néhány általános ismertetőt: tartottunk a pártok képviselőivel a zártkörű megbeszélést, aminek a célja az volt, hogy ezt a szolidaritási elvet egyeztessük le. Nyilvánvaló, hogy Békéscsaba polgárainak, a jelenlévők kivételek ez alól, ez egy többletterhet jelent, de nem úgy keletkezett a többletteher, hogy évek óta ez teher a szennyvízfinanszírozás tekintetében fennáll. Miből keletkezett és mi a lényege? Annyit szeretném még előtte elmondani, hogy tavaly vezérigazgató úr azt hiszem, hogy júniusban lépett hivatalba és júliustól elkezdődtek ezek a tárgyalások szakértői szinten, ahol a város szakértőkkel képviseltette magát. A cél akkor az volt, hogy tegyünk rendet bizonyos olyan kérdésekben, amiben nem látunk tisztán. Ezeket az elveket elmondtuk a Vízmű Zrt. vezetésének, amiről most fogok néhány szót szólni. Ezek az egyeztető tárgyalások a mai nap délelőttjén is folytak és nem zárultak le. Miről van tulajdonképpen szó? Kértük a Vízmű Zrt-t alapszabályának olyan értelmű módosítására, hogy kerüljön vissza a Vízmű közgyűlés hatáskörébe a gazdasági társaságok alapításának, megszüntetésének a jogköre, váljon szét a zrt. különböző kft-inek a gazdasági jellegű együttműködése, illetve közös kezelése a Vízmű Zrt-vel, azaz váljanak le a közös gazdasági képviseletről és legyenek önállóak, mutassuk ki a költségeiket és kértük a felhatalmazását a közgyűlésnek arra, hogy a Vízmű Zrt. hosszú távú terveit, a stratégiai terveket és az éves üzleti tervet szintén a közgyűlés hagyja jóvá. Ez rendben van, ez beépült a szabályzattervezetbe. Ezzel nincs gond.
5 Következő kérdéskör, amit vezérigazgató úr is érintett az úgynevezett fejlesztési alap képzése. Ezzel alapvető nézeteltérésünk, véleménykülönbségünk van a Vízművel. A Vízmű Zrt. álláspontja érthető, hiszen ha a kis településekre gondolnak, akkor az így keletkezett alapnak a visszaforgatása a közművagyon fejlesztésére, rekonstrukciójára több, mint kétséges. Gondoljanak itt az olyan kis településekre, ahol ez a képzett alap milyen jól jön nekik és ez nem biztos, hogy erre fordítják. Békéscsaba érvei és szemlélete ebben eltér, mi nem az eddigi gyakorlatot, mely szerint részvényeket kaptunk a bent hagyott bérleti díj konstrukció fejében elvet követnénk, hanem ezt a pénzt kérnénk átutalni, és ebből képezné Békéscsaba a fejlesztési alapját, a rekonstrukciók további hitelei alapját is ez az összeg képezné, amit természetesen erre fordítanánk vissza. Ebben van eltérés, és ez a további napok egyeztetésének az eredménye lesz. A következő kérdés a regionalitás és a szolidaritás elve. Vezérigazgató úr említette, hogy eddig egy keresztfinanszírozás volt az egyes elemek között, tehát a szennyvíz és a víz között keresztfinanszírozás élt. Békéscsaba esetében ez nem, de a Vízmű szintjén ez működött. A másik pedig a szolidaritás és a regionalitás elvének a Békéscsaba részéről kezdeményezett átvizsgálása és módosítása abból adódik, hogy az említett kb. 40 Ft-os többletet nem vagyunk hajlandók tovább fizetni más települések finanszírozására. Mi ennek az oka? Véleményünk szerint ez az elv nem ösztönzött kellőképpen arra, hogy hatékonyan és gazdaságosan működtethető rendszerek hozzanak létre a települések, csak példaként szeretném mondani, hogy az egyik megyei településen 990 Ft lenne a szennyvízdíj. Ilyen helyeken, ahol a megépített mű túlzottnak tűnik, a rákötések aránya 10-20 % körül van, ezeknek a finanszírozása vagy egy másik település, ahol nyomott rendszert használnak a meghibásodása és az üzemeltetési költségével együtt, ami többszöröse egy gravitációs rendszernek, ezeket a településeket a regionalitás elveként, mivel ezek önállóan valósultak meg és önálló egységet képeznek, még egyszer mondom, a szennyvizet, itt ezt nem tartjuk indokoltnak. Az ivóvíznél igen. Itt az okok: a rendszert egyrészt állami beruházásként kapták a víziközmű résztvevői, emlékeznek bizonyára mindannyian az arzénmentes ivóvízprogramra. Az ivóvízbázis védelme közös érdekünk, ennek az üzemeltetése a műtárgyak és az egyéb eszközök üzemeltetése szintén közös érdekünk, tehát ebben az ivóvíz vonatkozásában a regionalitás és a szolidaritás elvével egyetértünk. Szennyvíznél nem, az előbb említett okok miatt. Tehát ilyen formán a jelenlegi egyeztető tárgyalásoknál még nem jutottunk közös nevezőre a többi részvényessel, hiszen hangsúlyozom ez a Vízmű Zrt. és a részvényesek közötti egyeztetéseket folyamatosan maga után vonja. Árpád Fürdővel kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy 2003-ban a Széchenyi Terv keretében valósult meg ez a létesítmény. Durván 500 milllió forint vissza nem térítendő, 250 millió forint saját erő, és kb. 280 millió forint OTP Banki hitelből valósult meg ez a létesítmény és 2003-ban a Vízmű, illetve a város kötött egy olyan szerződést, hogy a beruházás lezárása után a vagyoni kérdéseket tisztázni kell, ki lesz, ki kezeli, hogyan. Ez nem történt meg, ez az első olyan lépésünk, hogy ezt a kérdést tisztázzuk. A második indok az, hogy a kisrészvényesek kötik az ebet a karóhoz. A harmadik eleme pedig az, hogy itt egy kintlévő tisztázatlan vagyona van a városnak 1,3 milliárd forint értékben, amit úgy gondolunk, hogy ezeken előterjesztésben leírt áttételekkel működtetni tudunk. Természetesen leírjuk, hogy a működtetés milyen költségekkel jár, ennek a díja hitel-visszafizetési díja be van építve a vízdíjba, egyéb költségeket pedig pontosan a tisztázások után tudunk meg, amikor lehámozzuk a különböző költségeket a fürdőről. Milyen feltételei vannak? Nyilván az átadás-átvételnek először is a Vízmű Zrt. jóváhagyása szükséges, másodsorban meg kell kapnunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hozzájárulását ahhoz, hogy az eddigi üzemeltető, működtető tulajdonos Vízmű Zrt. helyett a tulajdonossá az önkormányzat válik és ezt a hitelt ezekkel a funkciókkal, célokkal továbbra is vállalja a város működtetni. Az OTP-nek van egy hitelkonstrukciója, amit a város át kell, hogy
6 vállaljon, illetve ha jól tudom májusban lejár majd a Megyei Fejlesztési Tanácstól egy 20 milliós forintos nagyságrendű hitel, a későbbi átvétel során ezzel már nem kell számolni. Meg kell szerezni valamennyi olyan felső hatóság, illetve banki szféra hozzájárulását ehhez a konstrukcióhoz. Ez lehet az alapja az átadás-átvételnek. Még egyszer szeretném elmondani, hogy nincs véleménykülönbség a Vízművek Zrt. vezetése és Békéscsaba vezetése között a tárgyalások során arról, hogy tiszta képet szeretnénk, minden költségről a maga helyén, a keresztfinanszírozások megszüntetéséről, a különböző eddigi vállalati tulajdonú, illetve vegyes tulajdonú gazdasági társaságok letisztításáról, azok költségeinek nyilvántartásáról, és ezeknek a elkülönítéséről szóljon a megállapodásunk. Ebben a javaslatunk a Vízművek Zrt felé ebben a kérdésben a ma délelőtti tárgyalások folyamán arrafelé tolódott el, hogy ha ez a képzési alap alternatívvá válik, magyarul a települések dönthessenek arról, hogy be kívánnak-e ebbe a rendszerbe belépni az itt ismertetésre kerültek szerint, vagy nem; másként értjük az alapot. Itt állt meg a tárgyalások menete, itt kértünk közösen egy egyeztetést. Mi továbbra is a város részéről ezt a két előterjesztésben leírtakat szeretnénk képviselni; amennyiben - még néhány olyan technikai kérdés vizsgálata folyik ami az új áfarendszer és egyéb kapcsolatok lévén előjöhet – nem jön létre esetleg megállapodás most a januári közgyűlésen, akkor ezt a kérdést ki fogjuk tolni, a májusi közgyűlés fog dönteni. Csák Gyula vezérigazgató: Azzal egészíteném ki az elhangzottakat, hogy ha a város úgy dönt, hogy a fürdőt ki kívánja emelni a részvénytársaságból, akkor javaslom majd mérlegelni azt, hogy a strand területén működő Vízgyógyászati Kft. megvásárlását is vizsgálja meg a város. Tehát jelenleg a strand területén a Vízmű kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozásként működik egy olyan cég, amelyet nagyrészt ismernek a bizottsági tagok, amely különböző egészségügyi szolgáltatásokat végez. Ennek a kft-nek az a szerepe, hogy támogatja a szolgáltatásai által, javítja a strand szolgáltatási színvonalát és forgalmát. Később, ha a város tulajdonába kerül a strand, a Vízműveknél még inkább egy idegen test lesz ez a kft., hiszen a Vízművek innentől kezdve érdektelenné válik a kft. működtetésében. A többi településnek igen erős a nyomása arra vonatkozóan, hogy a strand a szolidaritási elv megszűnése esetén kikerüljön a részvénytársaságból. Onnantól kezdve viszont biztos vagyok benne, hogy az rt. Közgyűlése a kft. végelszámolással való megszűnéséről fog dönteni. Ez viszont praktikus lenne, mert szerintem az ott lévő eszközállomány, szolgáltatási volumen inkább a város berkein belül kellene tudni, érdemes megfontolni a város részéről, hogy ezt a kft-t is átvegye. Valószínűnek tartom, ha egy ilyen döntés megszületik, és a közgyűlés is jóváhagyja a fürdő kiemelését, utána ezzel a problémába fog ütközni a város. Ezt mindenképpen érdemes megvizsgálni. Vantara Gyula polgármester: Szó esett az öt észak-békési településről. Az tudni kell, hogy az ő tulajdoni arányaik, azok 5-7 % körül mozognak. Szoktam mondani nekik, hogy irigylem a problémáikat, hogy Békéscsaba problémáival foglalkoznak, és nincsenek sajátjaik. Ez az előterjesztés tartalmazza azt, hogy részvény terhére, Békéscsaba részvényállományának 37,4 % , vegye ki a fürdőt, ezzel maximálisan nem értünk egyet. Térítés nélkül kérjük, tudniillik akkor felmerül az a kérdés, hogy ha a részvények terhére akkor ezt az 1,1 milliárdot megkérnénk az öt békési településtől, ezt legyenek szívesek visszafizetni nekünk. Tehát ennek nincs semmilyen alapja. Annyit még, hogy illeték és ÁFA nem terheli, tehát semmiféle kötelezettség nincs az átvétellel. A szolidaritás elvéről beszéltem. Természetesen ez ki fog kerülni. A békéscsabai közgyűlés előtt kértem a pártok képviselőit, hogy lehetőség szerint erről nyilvános tévévitát nem lenne érdemes tartani. Magunk között vagyok, egyértelmű, hogy Békéscsaba polgárai, regionalitási és
7 szolidaritási elv alapján hozzájárulnak a kis települések ivóvízdíjához az új rendszerben. A szennyvíz vonatkozásában már nem kívánunk ezzel élni a jövőben. Itt az előbb elmondottak az indokok, hogy közös vízbázison vagyunk, kaptuk ezt a beruházást, közös érdekünk a vízbázis védelme, és annak a működtetése. Békéscsabának kb. egyharmad fogyasztása van az össz kb. 2,2 millió köbméterből. Itt mi jelentős mennyiséget fogyasztunk a vízből. Arra kértem a pártok képviselőit, hogy lehetőség szerint a vita hevében sem kellene erről beszélnünk, hiszen ez egy közös érdek,hogy ne fordítsuk Békéscsaba lakosságát a többiek ellen, hiszen ennek nincs értelme, mert akkor nem lehet a szolidaritási, illetve a közös érdekek mentén találni egy olyan pontot, ami mind a 67 településnek egyetértésével találkozik. Hiszen egy szindikátusi szerződést kell aláírnia mind a 67 településnek. Nem tartom szerencsésnek ha ez itt a belső körökön túl, polémiai csúcsok tárgyát képezné a közgyűlésen. Természetesen lehet elvekről, egyebekről beszélni, de ezt ne hegyezzük annyira ki. Miklós Attila bizottsági tag: Azt szeretném megkérdezni, hogy az eddigi felújítási beruházások a Vízműveknél valamilyen vetésforgóban, vagy valamilyen kiforgásos rendszerben történtek meg különböző területeken. Ha jól tudom ebben az évben Békéscsaba lenne az alapján az elgondolás alapján soros. Békéscsaba ezt a támogatást meg fogja kapni, vagy nem? Csák Gyula vezérigazgató: Bővebben kell válaszoljak, mint azt, hogy igen vagy nem. Visszatérnék oda, hogy milyen rendszer működött. A települések bérleti díjat számoltak fel a részvénytársaságnak. Említettem, hogy ez a bérleti díj éves szinten 150 millió forintot tett ki. Ezt a bérleti díjat nem kapták meg a települések, hanem a részvénytársaságnál hagyták olyan formában, hogy a bérleti díj értékének megfelelően részvényt kaptak, tehát törzstőkét emeltek a települések. Ez a fajta volumen képzett az igazgatóság kezében egy olyan összeget, amelyre vonatkozóan évente az önkormányzatok beruházásait tudta támogatni. Olyan formában, erre van egy hatályos szabályzat, hogy a szennyvízberuházások esetében maximum 5 %-ig, ivóvízberuházások esetében maximum 40 %-ig a Vízművek hozzájárult a települések önerejéhez. Tehát ezt a forrást így forgatta vissza. Nem rotációról kell ebben az kérdésben beszélni, hanem arról, hogy melyik település mikor kezdett bele egyik beruházási projektbe. Tehát amikor valaki pályázott és megnyerte, megkereste a részvénytársaságot és az az évi 150 millió forintos osztották fel a települések között. Amennyiben az 5 %-os igények egymás mellé téve meghaladták a 150 millió forintos arányt, akkor esetleg arra kényszerült a részvénytársaság, hogy a támogatás arányát csökkentse. Még egy tételről kell beszélni. A részvénytársaság a díjbevételből nemcsak a saját üzemeltetői vagyonán végzett beruházásokat. Teszek egy kitérőt: a részvénytársaságnak egyrészt vannak saját tulajdonú vagyontárgyai, ezek azok a mosatóautók, az ingatlanok, a telephelyek, ott különböző eszközök, gépek, berendezések, amivel a közműrendszer fenntarthatóságát biztosítja. Van egy általa bérleti jogviszony alapján kezelt közművagyon, ami az önkormányzatok tulajdona. A részvénytársaság a működési díjából saját belátása szerint végrehajtott beruházásokat, rekonstrukciókat. Kb. 2-300 millió forint értékben. Tehát a saját vagyonával szemben nem arra, hanem az önkormányzatok vagyonára fordította. Ugyanis a rekonstrukciók feladata alapvetően az önkormányzatok feladata, de mivel az önkormányzatok nem tettek eleget ennek a feladatnak, idővel a Vízművekre testálták íratlan szokások alapján a települések azt, hogy a Vízművek hajtsa végre ezeket a rekonstrukciókat. Ilyenek voltak, amikor én ideérkeztem a részvénytársasághoz, több településen a hidroglobuszok rendbetétele történt. El kell, hogy mondjam, hogy ez porszem. Tehát ez a 2-300 millió forintos nagyságrend, ez elhanyagolható, jelentéktelen. Azt is kell mondjam, hogy a részvénytársaság igyekezett ezt úgy tenni, hogy a szükséges igényeket, a
8 felmerült szükségletek alapján egy prioritási sort állított fel és aszerint igyekezett ezt tenni. Én elfogadom, hogy támadhatták, nekem ebből a székből nem tisztem kritizálni azt, hogy adott esetben miért úgy döntött a részvénytársaság akkori vezetője, hogy ezt vagy azt a települést részesítette előnyben. Az új rendszerben, amiről most beszélünk, és idekerült önök elé, gyakorlatilag tiszta helyzetet teremtünk, minden település egy nyilvántartott összeggel rendelkezne, azt minden település részére közvetlen fizetjük ki, nem kell az igazgatóság elé járulni támogatási céllal. Viszont azt az elvet is megszüntetjük, hogy be lehet telefonálni a vezérigazgató úrnak, és akkor szólni neki, hogy jó lenne a x fasor mellett azt a 400 m vezetéket kicserélni. Ebben az esetben, ha az egyik települést előnyben részesítem, gyakorlatilag a másik település kárára teszem, megkérdőjelezhetik önök azt, hogy milyen jogcímen gondolom én azt, hogy ezzel felhatalmazottsággal élek. Gondoljanak bele csak jogilag is, ez olyan, mint ha látják a szomszéd házán beszakadt az eresz és átmennek és megcsinálják. Beruházást, rekonstrukciót megvalósítani csak a tulajdonos tudtával és akaratával lehet, ezt az elvet szeretnénk végigvinni, tehát minden település amit megtermelt fogyasztói által azt forgatnánk vissza. Az a tavalyi évi döntés, tavalyi évben mivel a régi rendszer működött, Békéscsaba részére van egy pozitív döntés, a részvénytársaság aszerint jár el, egyébként ennek a megvalósítása folyamatban van. Ez a 80 millió forintos beruházás. Ezeket a pénzeket megkapta a város, hozzá kell tennem, hogy a megye többi települése viszont nem igazán tudott ebből meríteni a tavalyi évben, ugyanis nem sikerültek azok a pályázatok, amiket a többi település beadott szennyvízberuházásokra. Békéscsabán kívül még volt 5-6 településnek bent igénye, ami el is lett fogadva, de nem nyertek. Tavalyi évben csak Békéscsabának van olyan igénye, ami meg is tudott valósulni. 9/2008. (I.21.) VKMB határozata 4 igen 2 tartózkodó szavazattal 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békés Megyei Vízművek Zrt. 2008. január 31-én esedékes rendkívüli közgyűlésén a Zrt. előterjesztéseinek tárgyalásakor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát a jelen előterjesztés alapján meghatározott irányelvek szerint képviselje. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a Közgyűlésnek, hogy hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert, hogy amennyiben a Békés Megyei Vízművek Zrt. 2008. január 31-én esedékes rendkívüli közgyűlésén az előterjesztésben meghatározott irányelvekhez képest más kerül elfogadásra, úgy a részvényesek együttműködési szerződését, ill. a közművagyon vagyonkezelési és üzemeltetési szerződését ne írja alá. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2008. június 31.
9
2. Árpád Fürdő vagyonkivonása 10/2008. (I.21.) VKMB határozata Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 6 igen egyhangú szavazattal javasolja a közgyűlésnek, hogy hatalmazza fel Vantara Gyula polgármestert, hogy a Békés Megyei Vízművek Zrt. közgyűlésén az Árpád Fürdőnek a Békés Megyei Vízművek Zrt. vagyonköréből térítésmentesen történő kivonása és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonba adása tárgyában az önkormányzatot képviselje. A Bizottság kéri továbbá, hogy az Árpád Fürdővel kapcsolatban készüljön vagyon értékelés ill. költséghaszon-elemzés, mely kerüljön ismét a közgyűlés elé. Határidő: áprilisi közgyűlés Felelős: Vantara Gyula polgármester Az Árpád Fürdő vagyonkivonásával kapcsolatos előterjesztésben szereplő 1-7 határozati javaslat 2 igen 3 tartózkodó szavazattal nem kapott többséget.
3. Pályázat benyújtása közösségi közlekedés fejlesztésére. Pályázat kódszáma: DAOP-20073.2.1.
11/2008. (I.21.) VKMB határozata 6 igen egyhangú szavazattal 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a közgyűlésnek pályázat benyújtását a Dél-alföldi Operatív Program keretében „Közösségi közlekedés fejlesztése” című DAOP-2007-3.2.1. kódszámú felhívásra. 2. A pályázaton Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a békéscsabai autóbusz pályaudvar felújítására igényel támogatást. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága javasolja a közgyűlésnek, hogy kérje fel Dr. Benedek Mária jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal felelős szervezeti egységével készíttesse el a pályázat benyújtásához szükséges műszaki és pénzügyi dokumentációkat. A Közgyűlés a 2008. februári ülésén dönt a szükséges önerő vállalásáról. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2008. február 28.
10
A Bizottság elnöke megköszönte a megjelenést, az ülést befejezettnek nyilvánította.
Kmf.
Bondárné Viczián Anikó Bizottsági titkár
Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke
