JEGYZŐKÖNYV amely készült 2010. május 31-én a Magyar Felső-, és Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógéphálózati Egyesület, rövidített nevén
„HUNGARNET” Egyesület évi rendes Közgyűlésén, az Egyesület székhelyén, 1132 Budapest, Victor Hugo utca 1822., alagsori Tanácstermében. Jelen vannak: a jelenléti ív szerinti tagok képviselői, Dr. Bakonyi Péter, az Egyesület ügyvezető elnöke, a Közgyűlés levezető elnöke Dr. Seres József, az FB elnöke az Elnökség tagjai dr. Vörös Margit, mint felkért jegyzőkönyvvezető Levezető Elnök: A meghívóban meghirdetett kezdési időpontban, 10 óra 30 perckor dr. Bakonyi Péter, az Egyesület ügyvezető elnöke üdvözli a tagok megjelent képviselőit, s bejelenti, hogy dr. Zombory László elnök úr - hivatalos távolléte miatt - őt kérte fel a mai Közgyűlés elnöki teendői ellátására. Bejelenti, hogy a Közgyűlés nem határozatképes. A 599 rendes egyesületi tag közül a meghirdetett kezdési időpontban 31 tag képviselője jelent meg, így az Alapszabály szerinti 50%+1 fő nincs jelen. Bejelenti egyúttal, hogy az Alapszabály rendelkezésének megfelelően az ülést elhalasztja a Meghívóban is meghirdetett 11 órára javasolva, hogy a meghívóban szereplő szakmai előadás az elhalasztott Közgyűlés időpontjáig hangozzék el. Felkéri ezért Ritter Dávid urat, hogy a HUNGARNET Egyesület HUNGASSIST szoftver szupport Pilot rendszeréről szóló tájékoztatóját tartsa meg. Ritter Dávid: A megjelentek üdvözlését követően tájékoztat arról, hogy felkérést kapott a HUNGARNET főtitkárától a tavalyi évben lezajlott un. MENET pályázattal kapcsolatos beszámoló megtartására. Ennek keretében nem annyira magáról a pályázatról, amely sikeresen lezárult, kíván tájékoztatni, hanem inkább annak céljairól és jövőjéről, tekintettel arra, hogy reményeik szerint annak eredményei az egész HUNGARNET közösségét érintik. A pályázat előzményeként említi, hogy részben a felsőoktatásban részt vevő szoftver szállítók, részben pedig az intézmények részéről egyaránt felmerült az az igény tekintettel arra, hogy a szoftverek támogatása nem megoldott, akár a Campus keretei között szállított szoftverre, akár bármilyen más szoftverre gondolunk - foglalkozzanak a szoftverekkel kapcsolatos támogatással. Akár a Campus, akár egyéb szállítók szoftvereire gondolunk, ismeretes azon tény, hogy az eredeti szerződések nem vagy csak korlátozott szupport szolgáltatást biztosítanak, s ezek rendelkezésre állása komoly összegekbe kerül, amellyel kapcsolatos forrásokat az intézmények - bár erre nagy az igény - biztosítani nem tudnak. Így merült fel, hogy a HUNGARNET, illetve a NIIFI mint technikai lebonyolító égisze alatt lehetne esetleg egy ilyen jellegű, a tagintézményeknek szóló szupport szolgáltatás keretein elgondolkodni, illetve annak felépítését megvalósítani. Miután azonban az ehhez szükséges források nem álltak
2 rendelkezésre, a megvalósítás évekig húzódott egészen a tavalyi évig, amikor is a már lezárt, de maradvány pénzből újra megnyíló kisösszegű keretre lehetett pályázni a MENET pályázat keretében, amelyre az Egyesület sikerrel pályázott. A HUNGARNET Egyesület ugyanis elkészítette az erre vonatkozó szakmai pályázatot, s azt benyújtva 21.887 MFt-os támogatást nyert, amely összeg, ha nem is a terv megvalósításához, de a terv alapjai lefektetéséhez lehetőséget adott. A cél az volt, legyen egy olyan, eredendően régiós alapon szerveződő, közvetlen kontakt támogatási szolgáltatást nyújtó szervezet, hálózat, amely tud segíteni a tagintézményeknek abban, hogy a rendelkezésükre álló eszközöket minél hatékonyabban használják, illetve azokat a felmerülő problémákat, amelyeket nem tudnak az intézmények megoldani, illetve nem tudják, hova fordulhatnak azok rendezése érdekében, azokat megfelelő módon lehessen kezelni. Az előzetes tárgyalások során az derült ki, hogy a gyártók, elsősorban a Microsoftra gondol, mert ez volt az elsőszámú target, hajlandónak mutatkoztak arra, hogy a HUNGARNET-es támogató hálózatról, a HUNGASSIST-ről.fogadjon be problémákat, adjon mérnöki támogatást, ha erre szükség van. A modell végiggondolása eredményeként nyilvánvalóvá vált egyrészt, hogy ki szorul támogatásra. Támogatásra szorulna az egész felhasználói közösség, különösen azokban a kisebb intézményekben, ahol a helyi IP kis kapacitású. Egy nagy tudományegyetemen, ahol sok ezer, s a hallgatókat is beleszámítva, több tízezer végfelhasználó van, a végfelhasználói szupportot vagy meg tudja adni maga az egyetem, vagy egy nagy országos központ, amely utóbbira azonban jelenleg ilyen formában nem vagyunk alkalmasak. A másik nyilvánvaló tény a számukra az volt, hogy főleg a kis intézményekben, ahol a bonyolódó technológia egyre inkább kérdőjeleket vet fel, ott rendszergazdai szintű támogatást kell nyújtani, hiszen akár milyen szerver termékre, akár milyen most használt intézményi rendszerre gondolunk, az látszik, hogy a technológia messze túlhaladt a lehetőségeiken. Elég, ha arra gondolunk, hogy egy kis könyvtárban, vagy egy iskolában, kisebb főiskolán az ezzel küzdő IT nem feltétlenül biztos, hogy minden témában annyira kompetens, hogy egyedül meg tudja oldani a kérdést. A pályázat tervezésekor az is látható volt egyrészt, hogy a rendelkezésre álló idő igen rövid, tulajdon képpen öt hónapról volt szó, mert a MENET pályázat, ahogy már említette, maradvány pályázatként futott, s a pályázatot 2009 végéig szakmailag és pénzügyileg is zárni kellett, másrészt pedig a rendelkezésre álló keret első körben arra nem volt alkalmas, hogy egy teljes körű végfelhasználói szupportig terjedő rendszer abból kiépíthető legyen. Arra viszont elegendőnek tűnt a forrás, hogy egy-egy kulcspontot meghatározva, egyes alapköveket lerakva el tudjanak indítani egy olyan rendszert, amely a reményeik szerint a későbbiekben egy önfenntartó és folyamatosan fejlődő rendszer lesz. Ezért döntöttek úgy, legyen ez egy regionálisan szerveződő rendszer. Kezdetben csak három régióközpontban gondolkodtak, erre voltak lehetőségek. Az egyiket Miskolcon, a másikat Győrben, a harmadikat pedig Budapesten telepítették, ahol a meglévő rendszer alkalmas volt arra, hogy bizonyos végpontokat kialakítsanak. Az itt tevékenykedő munkatársakat olyan szintig kiképezték, hogy a megszerzett tudással már kontakt kapcsolat tartás során akár rendszergazdai szintnek is a segítségére tudnak lenni, segítséget tudnak nyújtani. Az elképzelés Microsoft szerver termékekre irányult, azok elég széles portfoliójára, tehát magának a Microsoft szervernek, a 2008 különböző konfigurációs teljesítmény menedzsment biztonsági és
3 egyéb ügyeire, különös tekintettel a virtualizációra, illetve valamilyen mértékben az ezzel definiált Microsoft-os szolgáltatásokra, mint például levelezés, csoportmunka támogatás, tárhely stb. Azért esett a választás elsősorban a Microsoft-ra, mert ezek a termékek minden felsőoktatási intézményben működnek, elterjedtek, másodsorban pedig azért, mert ilyen rövid idő alatt a Microsoft-os képzéseket tudták kiépíteni olyan gyorsan, hogy a pályázat határidőben lezárható legyen. Nagyon szeretnének tovább menni, egyébként hasonló mértékben, valamilyen linux-os irányokban is, de ez a rendszer nem annyira szervezett, hogy ezt ilyen rövid idő alatt meg tudták volna valósítani. Amikor a képzések megtörténtek, párhuzamosan kiépült egy web-site, ez a hungassist.hungarnet.hu, vagy a www.hungassist.hungarnet.hu, amely első körben egy tájékoztató portál, második körben pedig egy nagyon egyszerű, jelenleg még egy egyszerű ticketing rendszerrel, gyakorlatilag kérdés-és hibaszöveg nyitható, ezekre a sedekre válaszol az, aki erre képes, adott esetben a támogató hálózat munkatársai, pillanatnyilag hat munkatárs. Amennyiben a kérdést nem tudják megoldani, arra nem tudnak válaszolni, akkor a kérdés továbbküldhető a gyártó irányába. Ezzel párhuzamosan el kezdtek építeni egy Wikit, ami a www.hungassist.hungarnet.huról elérhető. Ennek az a lényege, hogy egyrészt a triviális ügyeket megpróbálják összegyűjteni, másrészt pedig, hogy abból a hibakezelési sorból, amelyik eddig a tudomásukra jutott, megpróbálnak egy on-line tudásbázist építeni annak érdekében, hogy ha valahol felmerül egy probléma, akkor azokat a párhuzamosan felmerülő problémákat ne kelljen közvetlen kontaktban kezelni, hanem tudjanak adni egy on-line tájékoztatást az érdeklődők számára. Menet közben, tehát a tanfolyamok, az on-line építés, a portálépítés, a Wiki építés közben készítettek a témával kapcsolatos szóró anyagot is. Ezzel kapcsolatban érdeklődik a tagságnál, ismerik-e ezt az anyagot, akár az írott, akár az on-line változatát. Az írásos anyag 300 fölötti példányban került elküldésre a tagintézmények részére, s közel 500 e-mailt küldtek el. Csak kevesek jelzik, hogy ismerik ezeket az anyagokat. Ezért felhívja a figyelmet, hogy a www.hungassist.hungarnet.hu címen találnak erre vonatkozó részletes tájékoztatót. A jövőben azon kívánnak elgondolkodni, hogy milyen további fenntartási lehetőségeket tudnának találni a projektnek, ugyanis a pályázat - amely az alap infrastrukturális elindulás lehetőségét megteremtette - lezárult. A folyamatos fenntartás költségeinek biztosítására - ami főként a régió központokban ezzel foglalkozó, plusz munkában dolgozó munkatársak juttatásait tartalmazza -, most keresik a lehetőségeket, a megoldást arra, hogyan lehetne a továbbiakban a rendszert életben tartani, adott esetben szélesíteni. A fenntartásra látnak bizonyos lehetőségeket, az egyik az, hogy aki ehhez a rendszerhez csatlakozni kíván, az a HUNGARNET-en keresztül egy igen minimális juttatás fejében ezt megtehesse. Úgy gondolják, hogy éves szinten 5-10eFt közötti az az összeg, amelyet, ha a HUNGARNET tagintézmények vállalni tudják, akkor a rendszer már a jelenlegi formájában fenntartható, működtethető, s a hat munkatárssal a rendszert üzemeltetni tudják. Amennyiben erre az elképzelésre nincs fogadó készség, illetve, ha a HUNGARNET közösség úgy gondolja, hogy ilyen támogatásra nincs szükség, a rendszer fenntartására nem lenne lehetőség. Mégis úgy gondolja, hogy abba az irányba
4 feltétlenül érdemes lenne elmozdulni, hogy közösen ezen a felületen, az itt lévő fórumokon keresztül, a Wiki folyamatos feltöltésével, egymás tapasztalatait kicseréljék, illetve az intézmények tudását az eddigieknél szélesebb körben megosszák, a kommunikációt magasabb szintre hozhassák. Gondolkoztak azon, s erre a technikai és a szakmai lehetőség adott, hogy a rendszert a végfelhasználói kapcsolattartás felé is eltolják. Az is látható viszont, hogy ezt a több százezer fős HUNGARNET közösség esetében, ezzel az infrastruktúrával megoldani nem lehet, ezért inkább a felé szeretnének elmozdulni, hogy a helyi kapcsolattartók, helyi rendszergazdák, mint szűrők szolgálhatnak arra, hogy összegyűjtik a user requesteket, s ezekre a requestekre tudnak központi válasz megoldást, javaslatot tenni. Pillanatnyilag ez a helyzet, s szeretné, ha a témával kapcsolatos gondolataikat a tagintézmények megosztanák egymással, hiszen a szórólapok, elektronikus értesítések nehezen jutnak el az érintett szakemberekhez, azok nem jártak a kívánt eredménnyel. Kérdésként teszi fel, mely intézmények érdeklődnek ez irányban, van-e erre, s milyen mértékű fogadókészség, érdeklődés, s hogy a továbbiakban ezen irány felé próbáljanak tovább lépni, illetve a későbbiekben további fejlesztési lehetőségeket találni. Lajber Zoltán: a Wiki kapcsán merült fel benne az a kérdés, hogy kössék össze az Yprojekttel. Ritter Dávid: igen. Amikor ezt az egészet strukturálni próbálták, az látszott, hogy a HUNGARNET közösség nagyon divers. Nem gondolja például, hogy a BME őket hívta volna, hogy hálózatos, vagy bármilyen hasonló jellegű problémája van, viszont az is igaz, még a nagy intézmények esetében is, hogy lehet olyan csatornákat kitalálni, amelyek hasznosak lehetnek a későbbiekben. Őt inkább a kis intézmények problémái foglalkoztatják, hiszen jóval többen vannak, számuk nagyobb, mint a nagy intézményeké. Őket és problémáikat kevéssé ismeri. Földesi Imre MTA Kutatóház: kérdése arra irányul, hogy az elmondottak alapján az ismertetett szolgáltatás, segítség kérése pénzbe kerül-e az intézményeknek. Ritter Dávid: válasza egyértelmű nem. A helyzet az, hogy a pályázatot lezárták, elszámoltak, s attól kezdve forrást a pályázat nem tud biztosítani, de a fejlesztés eredménye él. Ha a jövőben a működtetése rendszeres plusz munkát igényel, akkor hosszú távon, szívességi alapon nem lehet az ebben részt vevő, s már kiképzett kollégákat a pluszmunka elvégzésére kérni. Jelenleg, ahogy az a korábbi kérdése alapján kiderült, a kollégák nagy része nem tudott a lehetőségről, minimális mennyiségű request érkezett be, ennek következtében most szívességi a szolgáltatás, mondhatjuk, közösségi alapon történik. Abban az esetben viszont, ha az érdeklődés meghalad egy bizonyos mértéket, ami már a kollégák számára nem elfogadható, illetve, ami azt mutatja, hogy erre a rendszerre szükség van, s azt be kell indítani, akkor merül fel kérdésként, hogy az ehhez szükséges és megfelelő forrásokat felkutassák. Ha van forrás, lehet SLA-t, szolgáltatást, szerződés stb. megvalósítani a tagintézmények és a támogatói hálózat között, s el lehet majd kezdeni dolgozni. Földesi Imre: véleménye az, hogy a fizetés ténye gátat jelenthet a támogatás alkalmazásában, hiszen a kisebb intézmény azért alkalmaz már rendszergazdát, s fizeti, hogy ezeket a problémákat megoldja. Ha ezen felül még plusz fizetniük kellene a szupportért, akkor az igazgató joggal kérdezheti, miért kell fizetni. Ezt már nem tudják,
5 vagy akarják az intézmények vállalni, illetve nehéz a plusz költség elfogadtatását elérni. Álláspontja szerint továbblépésként az ingyenesség körét kellene bővíteni, illetve kölcsönösségben a tudásbázis körét kellene bővíteni. A másik megjegyzése szerint a kis intézmények többsége nem használ Microsoft szoftvereket, vagy csak keveset, ezért az ingyenes szoftverek szupportálását kellene bővíteni. Ezen a téren több igény lenne. A Szoftver Tanácsban is gyakran felmerült az a kérdés, hogy miért használnak az intézmények drága Microsoft-os szoftvereket, s miért nem preferálják az ingyenes, nyílt forrású szoftvereket. Ritter Dávid: válaszában reagál arra a felvetésre, hogy ezt a projektet kössék össze az Y projekttel, jó felvetés. Az Y egy kicsit másként szerveződik, de beszélni fog Pásztor Miklóssal, hogy az Y-os előadók hajlandóak-e az Y-os tematikákkal a Wiki-t bővíteni, véleménye szerint is ez reális felvetés. A másik felvetésre válaszolva elmondja, hogy ott a kép jóval árnyaltabb. Ahogy azt már bevezetőjében is említette, a szabad forráskörű szoftverek eléggé pregnánsan vannak jelen ebben a közösségben, de van számos hely, majdnem minden egyetemen, ahol például 50-50, vagy 60-40 körüli megoszlásban vagy az egyik, vagy a másik van jelen. Ennek oka például, hogy a tanulmányi rendszerek mind Windows rendszerben működnek, de az intézmény menedzsment egyéb rendszerek jelentős része is. Ez azt vonja magával, hogy közép kategóriájú intézményekben is elkezdenek eléggé homogén környezetet építeni. Arra pedig nincs lehetőség - mert nincs forrás - hogy kialakítsanak például egy Microsof-os szerver-üzemeltető környezetet a tanulmányi rendszerre, a gazdasági rendszerre stb., és a levelezésre, a csoportmunka támogatásra pedig kiépítsenek egy opensource-os másik támogatói környezetet. A nagy egyetemeken, a nagy régióközpontokban ez tud működni, s általában mind a kettőt használják, de kisebb intézményekben ez döntés kérdése. Az is igaz, s mindenki tudja róla, hogy nem szabad-szoftver ellenes, sőt, de például az ELTE-n számos esetben találkoztak azzal a problémába, hogy bizonyos, főként csoportmunka támogatási funkció, nagy intézményekben jelenleg komplikáltan oldhatók meg szabad szoftveres környezetben, s néha egyszerűen a technológia erre fele tolja az embereket. Örülnének, ha ezek a problémák megoldhatóak lennének, annak ellenére, hogy a Microsoft szoftverek nem kerülnek túl sokba, döntés kérdése, hogy ez meddig fog így tartani, meddig lesz ez így. A diverzitás mindenképpen támogatandó, szerették is volna ilyen irányba is elvinni a programot, de egyszerűen a forrás és az időkeret szűkössége azt hozta, hogy megpróbáltak a jelenlegi irányba menni, mert ez a legszabályozottabb cél, amit el tudtak érni. Ha opensource felé indultak volna el, akkor jöhettek volna az ezzel ellentétes irányra vonatkozó kérések. Az egyéb szoftverekkel kapcsolatos szupportot, mint célt nem adták fel, tehát ebbe az irányba el lehet menni. Jónak tartja, és ez céljuk is volt, hogy a rendszer a kezdetekben egy ilyen kis közösség építése formában kezdődjék. Úgy gondolták, hogy nem akarnak nagy szervezetet, adminisztratív vízfejet növeszteni, véleménye szerint szerepe sem lenne egy ilyen szervezetnek, amely inkább katalizátorként működve megpróbálja összekötni az embereket. Ezért indultak rögtön egy Wiki-vel, amelynek a szerkesztő listája tetszés szerint bővíthető, vagy akinek ehhez kedve van, és ideje is engedi, az az általa használhatónak tartott információkat a rendszer rendelkezésére bocsátja. A hálózattal szintén ez a helyzet.
6
A fenntartással kapcsolatban az a véleménye, hogy ingyen semmi nem működik. Még az open szoftverek sem ingyenesek, mert tudjuk, hogy a kód igen jelentős részét nem szabadúszó hobby fejlesztők írják, hanem a nagy cégek. Hozzáértő személy tud segíteni abban, hogy a linux szkerner mennyi része íródik például az IBM-ben. A maguk részéről próbálják fenntartani ezt a rendszert addig, amíg erre a személyes elkötelezettség és a fizikai lehetőség adott. Sajnos pluszforrással senki nem kecsegtetett, akár a HUNGARNET, akár az NIIFI égisze alatt, hogy az évi néhány milliós költséget oda raknák valamilyen költségvetésbe, ezért mondták működtethető modellnek azt, hogy ha ezt a közösség hasznosnak tartja, ezzel élni kíván, s úgy gondolja, hogy ez nem egy nagy teher, akkor erre ilyen jellegű lehetőséget nyitva ezt tudnák fejleszteni. Ezért mondta, hogy egy rendszergazda költsége, ha az igazgató kérdezi, milliós nagyságrend évente. Ahogy említette, ha ezt a rendszert nagyszámú intézmény használja, akkor olyan 10eFt-os nagyságrendes éves összeg, amelyet még egy kis intézmény számára sem elképzelhetetlen megfizetni. Az lehet, hogy esetleg az intézmény nem kíván vele élni. Földesi Imre: véleménye szerint az információ, amelyet ez a rendszer ad, az segítő, de a rendszergazdát nem váltja ki, s így a költségét az intézmény nem spórolja meg, tehát ehhez képest a rendszer igénybe vétele plusz költség, bár valóban nem olyan nagy összegű. Ritter Dávid: azt nem állította, hogy ez a rendszer kiváltaná a rendszergazdát, azt mondta, hogy a rendszer használatának olyan plusz hozadéka lehet, amely a nyereséghez képest forintosítva nem olyan nagy összeg. Azt azonban jelezte, hogy a rendszergazda alkalmazása valóban drága, főleg azokra a dolgokra gondol, hogy ha valaki el kezd egy kicsit konszolidálni, s például virtualizált környezetben dolgozik, akkor ott már olyan komplexitási problémákkal találkozik, amely adott esetben például egy megyei könyvtárban, kisebb intézményben nem biztos, hogy szükséges, egy ilyen magas szintű kompetencia megjelenése. Az általa javasolt esetleges minimális térítéses megoldás csak az egyik ötlet volt, amelyik irányba meg lehetne próbálni elmozdulni, központilag összegyűjtve a javaslatokat, ötleteket ahhoz, hogy olyan információt tudjanak biztosítani, amely helyben tud segíteni, s nem kell drága és időigényes tanfolyamra járni. Hogy ez a tagintézmények számára jó vagy sem, azt maga a tagintézmény tudja eldönti. Természetesen a rendszert senkire nem kívánják ráerőltetni. Holl András: úgy véli, hogy amikor adott egy konkrét pályázat, akkor nagyon határozott struktúrát kell kiépíteni. De amikor nincs ilyen pályázat, miért nem próbálnák meg egy kicsit rugalmasan tovább fejleszteni. Úgy érti, hogy esetleg érdemes körkérdést közzétenni e-mailon, vagy más csatornákon keresztül a tagintézményeknek, amelyben nem csak arról kérdeznének, hogy ők esetleg milyen témában tartanának igényt szupportra, hanem esetleg arról is érdeklődnének, hogy van-e bizonyos szakmai kérdésben járatos olyan kolléga náluk, aki egy adott témában kompetens lenne, s esetleg hajlandó is lenne valamiben segíteni. Ha kiépül egy ilyen tudáshálózat, azaz, hogy ki és hol dolgozik, milyen témában, aki tudna segíteni, akkor mindaddig, amíg ez a valaki kap évente néhány kérdést, nyilván szívesen segít ingyen is, szívességből. Az adatgyűjtés mögött van egy ticketing rendszer, akkor az mutatja, melyek azok a témák, amelyekben van mozgás, kik azok az emberek, akiket viszonylag sokszor vesznek igénybe, akkor egy következő körben, amikor forrást is sikerül szerezni, akkor úgy lehet ezt az összeget elosztani, hogy azok az emberek kapjanak egy kis támogatást, akik az elmúlt években szoftver kérdéseket válaszoltak meg. Egy ilyen rugalmasabb rendszer
7 azt a kérdést is talán megoldaná, hogy Microsoft, Linus vagy egyéb téren fejlesszenek, vagy egyéb olyan témában, ahol ténylegesen kérdés merült fel, igény is van rá, s ezeket a kapacitásokat ki is tudják elégíteni. Akkor a forrásokat is oda lehet koncentrálni. Ritter Dávid: az elhangzott variáció is lehet az egyik modell, de azt látni kell, nulla forrásból üzemszerűen működni nem lehet. Ha az a helyzet, mint most, hogy nulla forrás van, akkor megpróbálnak - a szó nemes értelmében vett - amatőr módon működni. A jelenlegi modell erről szól, s nem kívánnak egy túl hierarchizált központi szervezetet építeni. Ezért is a neve a rendszernek: támogató hálózat, amely ad egy olyan magot, keretet, ami kicsi ugyan, de mégis csak hivatásszerűen tartja karban a rendszert. A tudás maga természetesen nem hat emberből, vagy nyolcból, vagy tizenkettőből fog összeállni. Az volt a cél, hogy a rendszer néhány ezer, vagy néhány százezer emberből jön össze, akik a HUNGARNET közösségben ilyen vagy amolyan módon IT támogatással foglalkozik. A javasolt irány felé eltolhatják a fejlesztést, ezzel egyet ért. Meg fognak próbálni a portálon ilyen irányú kérdéseket feltenni, s reméli, hogy hasonló aktivitás mutatkozik a kérdésfeltevést követően. Dr. Bakonyi Péter: megköszönve a részletes tájékoztatót, az élénk érdeklődést, a tagok aktív vitáját, amelyben értékes észrevételeket kaptak. Bejelenti, hogy a meghívóban is meghirdetett 11 órakor megnyitja az elhalasztott Közgyűlést. Jelzi, hogy a mai Közgyűlést, Dr. Zombory László elnök úr távollétében és felkérésére, mint ügyvezető elnök vezeti le. Bejelenti, hogy a Számvizsgáló Bizottságba Faludi Beatrixet és Springer Ferencet javasolják, s hogy a jegyzőkönyv vezetésére Vörös Margit ügyvédet kérték fel, míg annak hitelesítésére Martos Balázst és Springer Ferencet. Kéri a Közgyűlést a jelölések jóváhagyására. Szavazás: a Közgyűlés nyílt, egyhangú szavazással számvizsgálóknak dr. Faludi Beatrixet és Springer Ferencet, jegyzőkönyv-vezetőnek Vörös Margit ügyvédet, míg jegyzőkönyv hitelesítőknek Martos Balázs és Springer Ferencet megválasztotta. Levezető elnök: felkéri Springer Ferencet, hogy tájékoztassa a Közgyűlést a megjelent tagi képviselők számáról Springer Ferenc: a jelenléti ív szerint a jelenlévő egyesületi tagi képviselők létszáma 56 fő. Levezető elnök: bejelenti, hogy az elhalasztott Közgyűlés - az Alapszabály rendelkezése értelmében - a jelenlévők létszámára tekintet nélkül határozatképes. Ezt követően tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy a meghívókat és a napirend írásos anyagait - az Alapszabálynak megfelelően - az ülést megelőző 15 napon belül kiküldték a tagoknak. Megállapítja, hogy a fentiek alapján a Közgyűlés összehívása szabályszerű volt. Ezt követően ismerteti a napirendi pontokat: 1) Beszámoló a HUNGARNET Egyesület 2009. évi szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról. (Előadók: Nagy Miklós, dr. Faludi Beatrix) 2) Beszámoló a HUNGARNET Egyesület 2009. évi Közhasznúsági jelentéséről. (Előadó: dr. Faludi Beatrix)
8 3) A HUNGARNET Egyesület Felügyelő Bizottságának tájékoztatása az Egyesület 2009. évi szakmai, gazdálkodási és közhasznúsági tevékenységéről. (Előadó: Dr. Seres József) 4) A HUNGARNET Egyesület 2010. évi pénzügyi terve. (Előadó: dr. Faludi Beatrix) 5) A HUNGARNET Egyesület HUNGASSIST szoftver support Pilot rendszeréről (Előadó: Ritter Dávid) 6) Egyebek Szavazásra teszi fel a Közgyűlésnek az ismertetett napirend elfogadását hozzáfűzve, hogy az 5. napirend alatti tájékoztató már elhangzott, annak napirendi sorrendi változását is kéri jóváhagyni. Szavazás: a Közgyűlés nyílt, egyhangú szavazással jóváhagyta a beterjesztett napirendet. Levezető elnök: javasolja, hogy az 1-3) napirendi pontok egymás után kerüljenek ismertetésre, ezt követően kerüljön sor a vitára. A vitát követően napirendi pontonként történjen a szavazás az elhangzottakról. Felkéri Nagy Miklós főtitkár urat, hogy az igen részletes írásbeli beszámoló alapján röviden ismertesse a HUNGARNET 2009. évi tevékenységét, gazdálkodását. Nagy Miklós: a közgyűlés üdvözlését követően tájékoztat arról, hogy a HUNGARNET Egyesület 2009. évi tevékenységéről igen részletes beszámoló készült, s csak röviden térne ki néhány, azt meghatározó kérdésre, eseményre. Ismert azon tény, hogy az Egyesület és az NIIF Intézet, 1991-től, a kezdetektől fogva, igen szoros együttműködésben működött, s ez igaz a 2009-es évre is. Az NIIFI-ről szóló kormányrendelet szerint a HUNGARNET Egyesület elnöke szavazati joggal rendelkező tagja az NIIF Programtanácsnak, így ebben a minőségben is igen szoros az együttműködés. Az Egyesület 2009-ben is kiegyensúlyozott évet zárt, bár a gazdálkodás pénzügyi egyenlege nem pozitív, de a 2.5mFt-os negatívum nem jelent az Egyesület életében súlyos problémát. Természetesen jobban örültek volna az évekkel ezelőtti pozitív eredménynek, de mint ismeretes, a Microsoft-tal való együttműködés licencek terén megszűnt, így ilyen tevékenységből bevétele sincs az Egyesületnek. Az Egyesületnek a tagdíjakból van bevétele, s ezen a téren nagy a javulás, a fizetési morál az elmúlt évben lényegesen javult, amelyért dicséret illeti a tagintézményeket. A tagdíjakból befolyt bevételhez lényegesen nem nyúltak hozzá. Itt utal vissza az előbbi témában elhangzott vitára, amelyben felmerült, miből lehetne olyan tevékenységet finanszírozni, mint a HUNGASSIST, s amelynek pénzügyi vonzata is van. Úgy látja, hogy a tagdíj formájában beérkező bevételhez, ha kis mértékben hozzányúlnának - további tagdíjfizetési fegyelem mellett - a téma tovább működhetne. Az Egyesület szempontjából lényeges változásként jelzi az NIIFI felügyeletében 2010. január 1-től bekövetkezett változást. Az NIIFI 2009. december 31-ig a MEH felügyelete alatt működött. Azonban 2009. közepén az NIIFI költségvetésében bekövetkezett elvonás, továbbá a 2010-es évre vonatkozó költségvetés csökkenése következtében olyan problémák keletkeztek, hogy az NIIFI működését a MEH keretei között nem lehetett volna finanszírozni. Ezért olyan döntés született, hogy az NIIFI felügyelete kerüljön át vagy az Oktatási Minisztériumhoz, vagy az MTA-hoz. Az oktatási tárca,
9 szintén költségvetési megszorítások miatt, nem vállalta a feladatot, ám az Akadémia, némi költségvetési korrekció esetén, vállalta a feladatot, az NIIFI felügyeletének átvételét. A MEH 200 millió plusz támogatást adott az NIIFI-nek 2010-re, s ezzel a kiegészítő támogatással úgy tűnik, ha nem is a megszokott minőségben, de sikerül majd konszolidált évet zárni 2010-ben. Már a 2011-re szükséges előkészítő lépések is megtörténtek annak érdekében, hogy az NIIFI költségvetése visszakerüljön arra a szintre, amely a normális működést lehetővé teszi. Úgy véli, hogy ezzel a felügyeleti változással visszakerültek ahhoz az intézményhez, ahol korábban is voltak, s ahonnan 20 éve, a kezdetekkor elindultak. Az NIIF Program portfoliója 2009-ben, s várhatóan 2010-es kiteljesedéssel, teljesen új fejezetet ír, mert kiemelt programként, ahogy azt már tavaly is bejelentették, 2008-ban elnyerték az UMFT keretében azt a három - a TIOK, a TÁMOK és a KMOP-ban támogatást, amely az elmúlt évek felsőoktatási intézmények fejlesztései között kiemelkedő nagyságrendű volt. 4,7 milliárd forintot nyertek - többek között adathálózat fejlesztésre, szuper-számítástechnikai bővítésre, middle-ware fejlesztésre, és a kollaborációs projektek fejlesztésére. Szándékaik szerint teljesen új minőség fog megjelenni ez év augusztusától egészen a jövő év májusáig folyamatosan, ahogy a közbeszerzési eljárásaik lezárulnak, illetve az újabb és újabb rendszerek bevezetésre kerülnek. Továbbra is jó az Egyesület nemzetközi kapcsolatrendszere úgy a TERENA-val, mind a DANTE-val, illetve azzal, hogy a GEANT3 beindult. A TERENA szerver tanúsítvány szolgáltatása beindult, és hibátlanul működik. Az IPv6 széleskörű bevezetése is jó irányt vett, s nemzetközi színtéren is igen komoly mértékben hozzájárultunk ahhoz, hogy a Közép-keleteurópai országokban is az IPv6-os áttérés akadémiai körben is megtörténjen. Ez egy nagyon fontos lépés, és ez is a szolgáltatási portfoliónk olyan része, amely a piacon nem érhető el, ugyan úgy, mint a szuper-számítástechnikai szolgáltatás, illetve a menedzselt feketeüveg szolgáltatásnak a bevezetése. Ezen szolgáltatások a piacon ma még nem érhetők el, ezért az NIIFI-nek mindig is az volt a célja, hogy olyan új technológiákat és szolgáltatásokat hozzon be az országba, s vezessen be, amelyek azután a későbbiekben a távközlési szektor részéről is átvehetők és bevezethetők, illetve igyekeznek a szolgáltatókat rábírni, hogy ebbe az irányba lépjenek tovább. Fontos dolognak tartják a jövő szempontjából, hogy az Új Generációs Internetettel intenzíven foglalkozzanak. Ezt a feladatot végül is a HUNGARNET keretei között a Regionális Fejlesztési Szakosztály keretében indították el, s ezzel együtt az NIIF Programtanácsa is jóváhagyta ezt a kezdeményezést. Megpróbáltak hazai és nemzetközi szintéren is forrásokat allokálni ehhez a feladathoz, amely egyelőre még nem sikerült, de nagyon bíznak benne, s napirenden tartják a kérdést, hogy az Új Generációs Internet projekt mindenképpen gyökeret verjen, megerősödjön, és a feladatot sikerre vigyék. Kezdő lépések már történtek az ügyben, amely kezdő lépések alatt olyan adathálózati technológiáknak, szegmenseknek a tesztelése kezdődött meg, amely már előre mutat, és ezt a célt, amit kitűztek maguk elé, érinti. De ahhoz, hogy ebben mélyebben el lehessen mélyülni, ahhoz mindenképpen forrásokra lenne szükség. A Regionális Fejlesztési Szakosztály kívül még egy nagyon aktív szakosztálya van a HUNGARNET-nek, s ez a Könyvtári Szakosztály. Sajnálattal tájékoztat arról, hogy a szakosztály vezetője, dr. Kokas Károly betegsége miatt nem vehet részt a Közgyűlésen,
10 de reményét fejezi ki, hogy egészsége helyreálltával ismét körünkben lehet. Azért is sajnálja távollétét, hiszen a Magyar Elektronikus Könyvtár, a MEK, idén ünnepelte létrejöttét, amelynek bölcsője szintén a HUNGARNET, illetve az NIIF keretei között volt, valamikor 1992. és 1994. között, és ezen évforduló alkalmából a Széchenyi Könyvtárban rendezett emlékülésen nagyon részletesen hallhattunk arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a Magyar Elektronikus Könyvtár, a digitalizáció a kultúra területén. Az a cél, amit maguk elé tűztek, azaz hogy a környező országokban, főként a magyar lakta területeken, szervereket helyezzenek el, mégpedig a MEK tükörszervereit, jó és hasznos kezdeményezés volt, s ezt a visszaigazolásokból is tudják. Éppen 2009. második felében helyeztek el Beregszászon is egy újabb szervert, s ezzel már teljes a kör, tehát Szlovákiától egészen Horvátországig mindenhol található a környező országokban egy-egy tükörszerver, s ezt igen fontosnak tartják. A szakosztályi beszámolóban szerepel, hogy csak virtuálisan ülésezik, azaz folyamatosan kapcsolatban vannak a tagok a KATALIST-en keresztül. Az Egyesület oktatási tevékenységével kapcsolatban ismert, hogy ezt a feladatot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Alapítvány vállalta fel, s folyamatosan végzi is ezt a tevékenységet, amelyet a HUNGARNET anyagilag is támogat. Az Alapítvány tavalyi tevékenységével kapcsolatban elmondható, hogy az a forráshiány, az a költségvetési hiány, amely minden intézménynél érzékelhető volt, az visszatükröződött az oktatásra jelentkezők számában is, amelynek következtében csak néhány tanfolyamot tudtak elindítani, a jelentkezők számának csökkenése miatt. Mindösszesen 30 fő vett részt az elmúlt évben a tanfolyamokon, a különböző képzési szekciókban. Bízik abban, hogy a költségvetés javulása lehetővé teszi a résztvevők számának növekedését. Az Egyesület tagintézményeinek száma továbbra is 700 felett van, a pártoló tagintézmények száma közel 30, és a felhasználók száma, a felvett hallgatók számától függően, 600.000 – 650.000 főre tehető. Kiemelkedő esemény volt a tavalyi évben is - az éves rendszerességgel - megrendezett NETWORKSHOP Konferencia, amelynek Szeged adott otthont, s amelyen közel 350400 részvevő ismét több mint 110 előadást hallgathatott meg. Végül jelzi, hogy az érdeklődők kérdéseire készséggel válaszol. Levezető elnök: megköszönve a szóbeli tájékoztatást, javasolja, hogy a szakmai beszámolóval kapcsolatos kérdésekre az Egyesület pénzügyi beszámolója és a 2. napirendi pont, a közhasznúsági jelentéssel kapcsolatos ismertetést követően, az azokhoz kapcsolódó kérdésekkel együtt kerüljön sor. Felkéri dr. Faludi Beatrixet az Egyesület 2009. évi pénzügyi, gazdasági beszámolója rövid ismertetésére. Faludi Beatrix: a megjelent egyesületi tagok üdvözlését követően bejelenti, elkészült az Egyesület 2009. évi mérlegének auditálása, az megtekinthető. Az Egyesület 2009-es évi gazdálkodása mérleg szerinti eredménye –2.618.-eFt volt. A gazdálkodással kapcsolatos tényleges pénzmozgásokat az évente elkészített un. cash-flow kimutatás tartalmazza. E szerint a HUNGARNET Egyesület 2009-es induló, nyitó pénzkészlete 129.376.-eFt volt, míg a 2009-es záró pénzkészlet 111.546.-eFt. Ez azt mutatja, hogy a 2009-es évben az Egyesület pénzkészletében –17.830.-eFt csökkenés következett be. Ennek okai között
11 említi azt az évek óta ismert és tudott tényt, miszerint az Egyesület célszerinti tevékenysége tagdíjbevételei nem fedezik az Egyesület rezsi költségeit, kiadásait, amelyet eddig is a vállalkozási tevékenység támogatott meg. Azonban az Egyesület vállalkozási tevékenységéből befolyó bevétel már évek óta csak a domain név regisztrációból adódik - a Microsoft Select szolgáltatás megszűnése miatt -, amely bevétel nem tudja kompenzálni, ellensúlyozni a célszerinti tevékenység révén előálló hiányt. Emlékeztet arra is, hogy 2009-ben pályázatot nyújtottak be a Miniszterelnöki Hivatal által meghirdetett un. MENET pályázat keretében. Ennek összege a tervkészítés idején még 30mFt volt, s ennek megfelelően állítottak a tervbe, mind a bevételi mind a kiadási oldalon 30-30mFt-ot. Ténylegesen azonban az elnyert összeg 24.319.-eFt volt. Ezen összegből 2.432.-eFt-ot az Egyesület önrészként fizetett, s 21.887.-eFt lett volna a támogatás. Ebből a 21.887.-eFt-ból azonban 2009-ben csak 6mFt érkezett be az Egyesület számlájára, a fennmaradó összeg csak 2010-ben folyt be. Ez a magyarázata a fent ismertetett -17.830eFt-os pénzcsökkenésnek, hiszen az át nem utalt 15mFt-os összeget az Egyesületnek meg kellett előlegeznie. Fentiekből tehát az következik, hogy ha a -17.830eFt-os pénzcsökkenéshez hozzáadjuk a 2009-ben az Egyesületnek át nem utalt támogatás összegét, a csökkenés összege – 1.943eFt. S ha ebből az összegből még a MENET pályázathoz felhasznált önrész 2.432.-eFt-os összegét is levonjuk, akkor kapjuk meg a cash-flow összeállítás „Nettó pénzáramlás MENET pályázat nélkül” során szereplő 489.-eFt pozitív záró pénzkészletet, amely bizonyítja, a pénzcsökkenés valójában nem komoly mértékű. A mérlegben is szereplő –2.618eFt-os mérleg szerinti eredményt is úgy kell értékelni, hogy a könyvelésbe bekönyvelték a 6mFt-os támogatás-részletet, amely 2009-ben befolyt az Egyesülethez, mind a bevételi mind a kiadási oldalon, a számviteli előírások szerint. De lekönyvelték kiadásként a 2.432eFt-os önrészt is, amennyivel ténylegesen csökkent az Egyesület pénzkészlete. A kintlévőségek témában ismerteti, hogy 2008. december 31-én 9.260.316 Ft volt a kintlévőség összege, amely összeg 2009. december 31-re 2.819.896 Ft-ra csökkent, amiből az előző évi, tehát a 2008. évi kintlévőség 1.347.200 Ft volt, tehát majdnem 8mFt-tal csökkentették az Egyesület kintlévőségét. Ezen összegből azonban csak 1.621.-eFt az az összeg, amely ténylegesen befizetésre került, a fennmaradó összeg - a számviteli előírások szerint - hitelezési veszteségként került elszámolásra. A mérlegben sor került 2009-ben is értékvesztés elszámolásra. Az értékvesztéssel 2009. december 31én az Egyesület kintlévősége 1.714.496 Ft. A 2009-es év a HUNGARNET Egyesület „nyolcadik teljes közhasznúság” éve volt, ezért lett volna közhasznú adómegtakarítás is 422.994 Ft összegben, amit azonban nem lehetett érvényesíteni, mivel az Egyesület vállalkozási tevékenysége bevétele nem érte el az össz-bevétel 10%-át. Ezért az Egyesület 2009-ben adómentes volt. Levezető elnök: megköszönve a részletes ismertetést, felkéri Faludi Beatrixet a 2. napirendi pont, a Beszámoló a HUNGARNET Egyesület 2009. évi közhasznúsági jelentése rövid ismertetésére.
12 Faludi Beatrix: az Egyesület közhasznúsági jelentése is elkészült, az a tagoknak szintén megküldésre került. Formáját, tartalmát jogszabály írja elő, így tartalmazza a számviteli beszámolót, mérleget és kiegészítő mellékleteit, de kiegészül a jogszabály előírásával összhangban szöveges kiegészítéssel, és néhány olyan nyilatkozattal, amely az esetleges állami támogatásokra, azok felhasználására, a tisztségviselők javadalmazására stb. vonatkozik. Tartalmazza természetesen a 2009-es évi közhasznúsági jelentés a MENET pályázattal kapcsolatos számszaki adatokat is csakúgy, mint a célszerinti tevékenység bevételei felhasználására vonatkozó adatokat, az állóeszköz-nyilvántartást, valamint a különböző szakosztályok működését tartalmazó beszámolókat. Az Egyesület 2009-ben sem kapott költségvetési támogatást, s a tisztségviselők sem részesültek javadalmazásban, így ezek a nyilatkozatok, táblázatok nemleges választ tartalmaznak. A jelentés két olyan kimutatást is tartalmaz, amely a közhasznú tevékenység bevételeinek felhasználásáról, és a befektetett eszközökről ad számot. A közhasznúsági jelentést minden évben az Egyesület nyilvántartását végző Fővárosi Bíróságnak is megküldik. Levezető elnök: megköszönve a szóbeli ismertetést, javasolja, hogy még hallgassa meg a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság jelentését, amelyet az Egyesület 2009-es évi szakmai, gazdálkodási és pénzügyi tevékenységéről készített, s annak ismeretében kerüljön sor a szavazásra. Felkéri Dr. Seres József urat, a Felügyelő Bizottság elnökét az FB álláspontja ismertetésére. Seres József: a Közgyűlés üdvözlését követően tájékoztat arról, hogy a Felügyelő Bizottság 2010. április 26-án tartott ülésén megtárgyalta a HUNGARNET Egyesület 2009. évi szakmai, pénzügyi tevékenységéről, gazdálkodásáról készült jelentést, amelyet az Egyesület Elnökségének is eljuttattak. Az Elnökség a jelentést a 2010. május 12-i ülésén megtárgyalta, s tudomásul vette. Az FB írásbeli jegyzőkönyvéből csak néhány fontosabb megállapítást, észrevételt, javaslatot emelne ki. A korábbiakban már Nagy Miklós úr és Faludi Beatrix részletesen ismertette az Egyesület 2009-es évi szakmai tevékenységét, illetve gazdálkodását, és annak pénzügyi adatait, így azokat megismételni nem kívánja. Az FB vizsgálata időpontjában a könyvvizsgálói jelentés már rendelkezésükre állt, amellyel összhangban megállapítható volt, hogy az Egyesület gazdálkodása változatlanul átlátható, likviditási probléma nincs. Már elhangzott, hogy az Egyesület tárgyévi eredménye negatív volt, s részletesen ismertetésre kerültek azon tények, amelyek ezt a negatív eredményt okozták. Elhangzott az is, hogy a tartalék is némileg csökkent, jelenleg az Egyesületnek 109mFt-os lekötött tartaléka van, míg 2008-ban ez az összeg 126mFt volt. Az éves kamatbevétel - a kamatok csökkenése ellenére is 9.717.-eFt volt, amely összeg igen jelentős, köszönhetően az Egyesület munkatársai szakszerű munkájának. Örvendetes azon tény is, hogy az Egyesület kintlévőségei – köszönhetően az Egyesületben operatív munkát végző munkatársaknak – tovább csökkentek, s hogy 1.621.-eFt befizetés is történt. Az FB örömmel üdvözölte a vállalkozói tevékenység terén tett újabb erőfeszítéseket, a MENET pályázaton, szoftver szupport témában történő sikeres részvételét az Egyesületnek. A projektet az FB példaértékűnek tartja, s bízik a vállalkozási tevékenység, a szolgáltatás további sikeres kiszélesítésében, amely egyúttal lehetőséget teremtene az Egyesület forrásai bővülésére is
13
Az FB az Egyesület honlapja megújításával kapcsolatban tett korábbi javaslatainak fokozatos megvalósulását is megállapította, hiszen tapasztalható volt, hogy csak a legszükségesebb anyagok kerültek a tagok részére papíralapon kiküldésre, az anyagok többsége elektronikus úton került elküldésre, amely költségtakarékos és egyben gyors megoldás is. Végül a könyvvizsgálói jelentés utolsó mondatát idézi: „A beszámoló a HUNGARNET Egyesület 2009. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”, amely könyvvizsgálói megállapítás szintén igazolja az Egyesület jogszabályokkal összhangban történő gazdálkodását. Levezető elnök: megköszönve a tájékoztatást, s az FB munkáját, várja az elhangzott napirendekkel kapcsolatos kérdéseket. Kérdés nem lévén, szavazásra teszi fel az 1. és 2. napirendi pontokat, kiegészítve azzal, hogy köztudott, az Egyesület a HUNGARNET Díj keretében, a szakmai díj mellett un. menedzser díjat is kiosztott, amely díj kiosztását az Egyesület javasolja a jövőben is kiadni, az arra érdemes személyeknek. A menedzser díjra történő jelölés megegyezik a HUNGARNET Díj kiadása jelölésével és a díj összege is azonos. Ezen menedzser díj kiadása szabályát az SZMSZ HUNGARNET Díj szabályai közé is beépül. Ezért jelzi, hogy a 2009. évi gazdálkodásról készített beszámoló elfogadásával együtt ezen módosításra is szavaznak. Levezető elnök: szavazásra teszi fel a Közgyűlésnek az Egyesület 2009. évi szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót (1. napirendi pont). Szavazás: a Közgyűlés nyílt szavazással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta és elfogadta az Egyesület 2009. évi szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót. Elnök: szavazásra teszi fel a 2. napirendi pontot, a Beszámoló a HUNGARNET Egyesület 2009. évi Közhasznúsági jelentéséről. Szavazás: a Közgyűlés nyílt egyhangú szavazással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta és elfogadta az Egyesület 2009. évi közhasznú tevékenységéről készített Közhasznúsági jelentést. Levezető elnök: megköszönve a tagság bizalmát, továbbá valamennyi közreműködő eredményes munkáját, felkéri Faludi Beatrixet, hogy a 4. napirendi pont keretében röviden ismertesse a HUNGARNET Egyesület 2010. évi pénzügyi tervét. Faludi Beatrix: az Egyesület elkészítette a HUNGARNET 2010. évi pénzügyi tervét, amely szerint az Egyesület nyitó pénzkészlete 111.546.-eFt, s a 2010. december 31-i tervezett záró pénzkészlet 124.673.-eFt. A tervezett nettó pénzáramlás 13.127.-eFt. Ebben a13.127.-eFt összegben azonban benne van az a 15mFt-os összeg is, amely tavaly a MENET pályázat során nem került az Egyesület részére átutalásra. Ezen összeg nélkül a tényleges nettó pénzáramlás –2.760eFt, de reméli, hogy ezen összeg javulni fog az év végére.
14 Levezető elnök: megköszönve az ismertetést, reményét fejezi ki, hogy az idei évi gazdálkodás eredményesebb lehet. Várja a kérdéseket, kérdés nem lévén, szavazásra teszi fel a HUNGARNET Egyesület 2010. évi pénzügyi tervét. Szavazás: a Közgyűlés nyílt szavazással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül jóváhagyta és elfogadta az Egyesület 2010. évi pénzügyi tervét. Levezető elnök: megköszöni ismét Ritter Dávid előadását, s az egyebek napirendi pont kapcsán várja a tagok felvetéseit, javaslatait. Levezető elnök: további kérdés és bejelentés nem lévén, megköszöni a tagság részvételét, és az ülést 12 órakor berekeszti. A Közgyűlés a törvényes előírások betartásával zajlott le, azon semmilyen zavaró esemény nem volt. K.m.f. .................................. (Dr. Bakonyi Péter) ügyvezető igazgató
........................………………. (Martos Balázs) jegyzőkönyv hitelesítő
.............................................. (dr. Vörös Margit) jegyzőkönyvvezető
................................................ (Springer Ferenc) jegyzőkönyv hitelesítő
