JEGYZŐKÖNYV
Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 01-jén a polgármesteri hivatal polgármesteri irodájában megtartott nyilvános üléséről.
Jelen vannak: Gyalogné Lovas Irén polgármester Dr. Horváth József alpolgármester Dr. Komoróczy Péter képviselő Marozsán Mihály képviselő Piskolczi Géza képviselő Taskó Miklós képviselő
Meghívottak: Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző Szálku Tibor bizottsági tag Konstenszkyné Lévai Erzsébet bizottsági tag
1
NAPIRENDJE
1./ Polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 2./ A hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló rendelet megalkotása Előadó: Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző 3./ A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló rendelet megtárgyalása, elfogadása Előadó: Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző 4./ Bököny Község Önkormányzat Esélyegyenlőségi Program megtárgyalása Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 5./ 2014. évi közbeszerzési terv megtárgyalása Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 6./ A helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló rendelet megtárgyalása, elfogadása Előadó: Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző Véleményezi: Egészségügyi-, Oktatási-, Szociális- és Sport Bizottság 7./ Pályázat benyújtása a szociális földprogramok megvalósításának támogatására Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 8./ Szociális földprogram megvalósítására rendelet megalkotása, és az SZMSZ elfogadása Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 9./ Roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására pályázat benyújtása Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 10./ KEOP-6.2.0/A/11-2011-0198 azonosító számú, Házi komposztálás Bököny településen elnevezésű projekt rendezvényszervezésével kapcsolatos projektelem megvalósítására beérkezett árajánlatok megtárgyalása Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 11./ Barnucz Tibor Petőfi u. 9. szám alatti lakos kérelmének megtárgyalása Előadó: Gyalogné Lovas Irén polgármester 12./ Egyebek
2
JEGYZŐKÖNYV
Gyalogné Lovas Irén polgármester köszönti a Képviselő-testület tagjait, és a megjelenteket, az ülést megnyitja. Jelen vannak: Gyalogné Lovas Irén polgármester Dr. Horváth József alpolgármester Dr. Komoróczy Péter képviselő Marozsán Mihály képviselő Piskolczi Géza képviselő Taskó Miklós képviselő Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző Szálku Tibor bizottsági tag Konstenszkyné Lévai Erzsébet bizottsági tag
Megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes. Papp Csaba képviselő úr jelezte, hogy nem tud részt venni a képviselő-testületi ülésen. Jegyzőkönyv hitelesítőknek javasolta Marozsán Mihály és Taskó Miklós képviselőket. A javaslatot a Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. Gyalogné Lovas Irén polgármester javaslatot tett az ülés napirendjére a meghívóban felsorolt napirendi pontok szerint. A javaslatot a Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSA 1./ Polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról Gyalogné Lovas Irén polgármester: Tisztelt Képviselő-testület! 2014. március 1-től a Start program keretében a mezőgazdasági projekt kapcsán újabb 24 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő kezdett el dolgozni. A támogatás bruttó összege 23.519.288 Ft. Ami tartalmaz több nagy értékű tárgyi eszköz beszerzését mégpedig: kombinátort, kultivátort, turbinás öntöződobot összesen: közel 1.900.000 Ft értékben, egyéb dologi kiadás pl.: gázolaj, benzin, műtrágya, dughagyma, vetőmagok, étkezési napraforgó vetőmag, növényvédő szer összesen: 1.524.000 Ft és a többi bér és járulékai, ami 20.095.288 Ft. 2014. március 7-én a Start munkaprogram keretében tervezésre került a mezőgazdasági program, aminek segítségével újabb 50 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő kerülhet közfoglalkoztatásba. Még aznap délután 14-től a községi nőnapi műsoron vettem részt. 2014. március 8-án a megyei polgárőrnapon vettem részt. 2014. március 11-én a Kreatívan Bökönyben pályázat monitoring ellenőrzése volt. Feltártuk és elmondták Szálkuné és Bobikné a pályázattal kapcsolatos problémáit, hogy amióta a Művelődési ház szakfeladatként működik, azóta a pályázat megvalósítása áll. Ennek megoldására próbált a revizor segítséget nyújtani. 2014. március 13-án két fő állampolgársági esküt tett előttem. 2014. március 14-én a Bököny PÖTE megyei támogatás elszámolását készítettük el. ( A megyei szövetségtől kapott 259.000 Ft elszámolása történt meg). 3
Ugyanezen a napon a március 15-ei ünnepséget tartottuk meg délután 14 órakor. 2014. március 19-én a Belügyminisztériumból jöttek ellenőrizni a szociális földprogram pályázat megvalósítását, továbbá a művelődési házban foglalkoztatott közművelődési munkatársak személyi anyagát, mindennapi tevékenységeit. Mindent rendben találtak. Megmondom őszintén, szeretem ezeket az ellenőrzéseket, hiszen ha valamit mégsem jól csinálnánk, akkor jó gyakorlati tanáccsal látnak el minket. 2014. március 25-én Hornyák Gyula falugazdász bejelentette, hogy már nem fog községünkben falugazdászi feladatokat ellátni. Előre láthatólag 26-án Kerezsiné Judit fog jönni. Tudni kell, hogy a falugazdászi szolgáltatás az Agrárkamara fennhatósága alá került és átszervezés alatt van. Én felhívtam Rácz Imre Urat a Sz.-Sz.-B. Megyei Agrárkamara elnökét és kértem, hogy a településünkre egy gyakorlattal rendelkező szakembert biztosítson. Hiszen a sok kis őstermelő igényt tart az ő segítségükre. S kértem azt is, hogy egy héten legalább kettő nap álljon a termelők rendelkezésére. Megígérte, hogy mindent megtesz ennek érdekében. 2014. március 27-én koordinációs értekezletet tartottunk a szennyvízberuházással kapcsolatosan. A következő dolgok hangzottak el: A KEVIÉP Kft. kb. 70%-os készültségben van a gerinchálózattal. A szennyvíztelepre vezető út készül. A szennyvíztelepre még nem kapta meg a társulás az építési engedélyt. Azt gondolom, hogy az is a napokban már meg lesz. A telep áram ellátásával kapcsolatban a társulásnak 15.000.000 Ft hozzájárulást kell adni az E-ON részére. Ezt a tartalékkeretből tudjuk finanszírozni. A KEVIÉP kft. terve, hogy áprilisban a gerinchálózatot be kívánja fejezni. Az akna fedlapokat gallérozzák és utána kezdik el az utak, járdák helyreállítását. 2014. március 25-én Jegyző asszony megtette a bejelentést a Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Osztályára a községünkben lévő elviselhetetlen bűz miatt. Ennek kapcsán 28-án ki is jöttek személyesen a Kormányhivatalból ellenőrizni a bejelentést. Pont akkor nem szórták a gazdák a folyékony műtrágyát. Körbejárták a települést, vettek talajmintát, s majd értesítenek az eljárás lefolytatásáról minket. Azt mondták, hogy Újfehértón is már több esetben voltak kinn, de igazából nem tudtak mit kezdeni az üggyel, mert aki ezt a dolgot permetezi a földjére, az a szükséges engedélyekkel rendelkezik. Tehát tűrni vagyunk kötelesek ezt a bűzt. 2014. március 28-án Marozsán Miklós pénzügyes kollegával a Nagykállói Polgármesteri Hivatalba mentünk, hogy a Bökönyi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ elszámolását készítsük el. Az elmúlt évi normatíva alapján a Társulásnak 12.508.992 Ft, míg az önkormányzatnak 2.024.886 Ft visszafizetési kötelezettsége van a Magyar Államkincstár felé. Ezt a zárszámadáskor érvényesíteni kívánjuk. S kérjük a társulástól, mert ennek fizetési kötelezettsége minket terhel, de a társulás ezt meg kell, hogy térítse. 2014. március 28-án és 31-én kihelyezett tüdőszűrés volt a településünkön, melyen nagyon sokan megjelentek. Ezen a napon nagy megtiszteltetésben volt részünk görög katolikusoknak, hiszen Fülöp Püspök úr személyes látogatást tett településünkre. Püspöki látogatásának célja elsősorban az egyház anyagi és személyi dolgainak vizsgálata, de látogatást tett hátrányos helyzetű családoknál, öreg, beteg lakóknál, intézményeknél. S személyesen is fogadta azokat a csoportokat és személyeket, akik személyesen is szerettek volna vele találkozni és beszélgetni. S ezt egy előszenteltek miséjével zárta péntek este. Örvendetes volt hallani, hogy zárszóként azt mondta, hogy szívesen volt községünkben. Nagyon jól érezte magát körünkben. Látja, hogy itt nagyon sok jóakaratú ember él. Akik buzgón imádkozva, segítve egymást és az egyházat akar a jó úton haladni. 2014. március 29-én a Békemeneten vettem részt. Nagyon szépen, felkészülten történtek az események. S megható volt Orbán Viktor miniszterelnök úr beszéde. 2014. március 30-án pedig immár harmadik alkalommal a falusi keresztutat jártuk meg Szokira János görög katolikus parochus úrral és Szűcs József római katolikus plébános úrral. A Jó Isten nagyon kegyes volt hozzánk gyönyörű időben és szép számban voltunk jelen. A község minden intézménye képviseltette magát. Közösen görög, római katolikusok, sőt még Geszterédről is jöttek jó néhányan, hogy végigjárjuk a keresztutat. A mai naptól újabb 15 fő közmunkás került felvételre köztisztasági feladatokra. A beruházásokról néhány szót: A sportöltöző felújítása már majdnem teljesen kész. Még a TIGÁZ részéről van egy kis munka. A piac rekonstrukciója is folyamatban van. Még néhány fát és padokat szeretnénk elhelyezni, no meg az árusító helyeket. Aztán egy kis tereprendezés következik. Az egészségház is folyamatosan készül. A sportpálya felújítására is beadott a Sportegyesület 4
pályázatot, melyet a TAO bírál el hamarosan. Még egy műfüves pálya van kilátásban, amit a kispályára szeretnénk benyújtani. A múlt hét pénteken történt, hogy közbeszereztettük a kisbuszt, megnyertünk egy 10 millió Ft-os pályázatot. 1 ajánlat érkezett be az Autó Széles Kft-től. Az ajánlata nettó 10.709.000 Ft, bruttó 13.563.980 Ft. A törvényben meghatározott dolgok szerepelnek az alapfelszereltségben. Még néhány dolgot szerettünk volna pluszban, azért haladta meg a 10.000.000 Ft-ot. Hozzászólások: Piskolczi Géza képviselő: Az előző testületi ülésen szó volt az élelmiszeradomány, a tüzifa és a szaloncukor osztásáról. Szeretném megnézni a névsort, hogy kik kaptak az adományból. Gyalogné Lovas Irén polgármester: Itt marad képviselő úr, és a rendelkezésére bocsátom a névsort.
A Képviselő-testület 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 26/2014. (IV. 01.) önkormányzati határozata a polgármester tájékoztatójáról
A Képviselő-testület a polgármester tájékoztatóját a lejárt határidejű határozatokról elfogadta.
2./ A hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló rendelet megalkotása /írásbeli előterjesztés az 1. számú mellékletben/ Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző: Tisztelt Képviselő-testület! A rendelet felülvizsgálata aktuálissá vált. A Kormányhivatal jelzése alapján a rendeletet e hónap végéig felül kell vizsgálni. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvény megváltozott. Kikerültek a Képviselő-testület hatásköréből a hulladék szállítás megállapítására vonatkozó díjtételek, és minden egyéb díjtétel megállapítása. Illetve az előző rendelet tartalmazott szabálysértési tényállást, amit ma már nem tartalmazhat. Ezért kellett a rendeletet átdolgozni. A rendelet a hulladék szállításra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A Hulladékgazdálkodási Közhasznú Társaság végzi a hulladék elszállítását Bököny településen. A díjtételek behajtása végett adatszolgáltatási kötelezettsége van a hivatalnak. Ha valaki nem fizeti meg az elszállítás díját, akkor nekünk adatot kell szolgáltatni a szolgáltató felé, aki az Apeh-on keresztül hajtsa be a tartozását. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Az Önkormányzatnak nem kell helytállni a lakos helyett? 5
Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző: Az előző szolgáltatónál kellett, de már nem. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2014. (IV.02.) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról
Bököny Községi Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§. A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján: a Térségi Hulladék – Gazdálkodási Kft. 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22. szám alatti gazdálkodó szervezet (továbbiakban: szolgáltató).
1. A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei 2.§. (1) Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás kötelező igénybevételének ténye hozza létre. (2) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette. (3) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a közszolgáltatási szerződés tartalmazza. 3.§. (1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt köteles igénybe venni. (2) Gazdálkodó szervezet és a szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt szerződés megkötésével jön létre. (3) Az ingatlantulajdonos köteles írásban, 3 nappal korábban bejelenteni a szolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéshez, elszállításhoz alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt, illetve más gyűjtőeszközt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani és a többletszolgáltatást teljesíteni. 4.§. (1) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási 6
napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. (2) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni tilos. 2. Lomtalanítás
5.§. (1) A birtokosa számára tovább nem használható, használhatatlanná vált anyagok, nagyobb méretű berendezési tárgyak (háztartási eszköz, ágy, ágybetét, stb.) szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról a szolgáltató évente egy alkalommal – előre meghatározott időpontban, külön díj felszámítása nélkül- gondoskodik. (2) A hulladékot az ingatlantulajdonos a szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.
3. Közszolgáltatási díj
6.§. (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett. (2) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére - a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében- negyedéves bontásban, utólag köteles megfizetni. 4. A közszolgáltatás szünetelése
7.§. (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki nem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. (2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak, legalább 15 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt. (3) A (2) bekezdéstől eltérő bejelentés csak rendkívüli helyzet esetén lehet, ilyen például ha valaki hirtelen 30 napnál hosszabb kórházi kezelésre szorul. 8.§. (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.
5. Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 9. §. (1) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok tekintetében jogosult. (2) A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok: a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. (3) A közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonos személyes adatainak kezelésével összefüggésben a mindenkori hatályos adatvédelmi rendelkezéseket betartani és gondoskodni az adatok 7
biztonságáról. (4) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az igénybevevő azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, a díjhátralékok behajtására használhatja fel. 6. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 10.§. (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák. (2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Bököny Nonprofit Kft. útján gondoskodik. (3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. (4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed. (5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. (6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. (7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát fel kell hinteni, a síkosságát meg kell szüntetni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. (8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. 11. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! 12. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen. (4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 5 napon belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
8
(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen. 13. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést, sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani. (2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 14. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (2)A település területén lévő belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos! (3)A település központjában folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása.
7. Záró rendelkezések 15. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetése 2014.04.04. (2) Hatályát veszti a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 17/2010. (XII.28.) önkormányzati rendelet.
Gyalogné Lovas Irén polgármester
Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző
INDOKOLÁS BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
4/2014.(IV.02.) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról Általános indokolás Az elmúlt időszakban lezajlott jogszabályváltozások miatt szükségessé vált a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Fentiek alapján célszerű a 17/2010. (XII.28.) számú rendeletet hatályon kívül helyezni.
9
Részletes indokolás az 1. §-hoz A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző személy adatait tartalmazza. a 2-5. §-okhoz A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, valamint a lomtalanítás gyakoriságát állapítja meg. a 6. §-hoz A közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díj rendjét határozza meg. a 7-8. §-okhoz A közszolgáltatás szünetelésére, valamint a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályozást állapítja meg. a 9. §-okhoz Az adatkezelés szabályait tartalmazza, mely szerint a közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok tekintetében jogosult Az ingatlanhasználó jogait és kötelezettségeit határozza meg. a 10-14. §-hoz Az ingatlanok és közterületek tisztántartását tartalmazza.
a 15. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést, és a korábbi rendeletek hatályon kívül helyezését tartalmazza.
ELŐZETESES HATÁSVIZSGÁLATI LAP BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK
4/2014.(IV.02.) önkormányzati rendelete a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről 1. A jogszabály-tervezet hatásai 1.1 Társadalmi hatások A településen keletkezett szilárd hulladék elszállításának biztosítása. A rendelet a közigazgatási területen élő, szolgáltatást igénybevevő fogyasztókat érinti, számukra kötelezettséget ír elő. 1.2 Gazdasági, költségvetési hatás Gazdasági, költségvetési hatásai nem mérhetőek. 10
1.3 Környezeti, egészségi hatások A közszolgáltatás igénybevételét a köztisztaság és településtisztaság megőrzése, valamint a környezet védelme teszi szükségessé. 1.4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A közszolgáltató rendelkezik a közszolgáltatáshoz szükséges feltételekkel. Az önkormányzat gondoskodott a kötelező közszolgáltatás megszervezéséről, melyet a közigazgatási területen élő ingatlantulajdonosok, használók kötelesek igénybe venni. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható hatásai A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-a határozza meg, hogy az önkormányzati rendeletnek mit kell tartalmaznia. A jogalkotás elmaradása a Kormányhivatal törvényességi felhívását vonhatja maga után. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A kötelező közszolgáltatáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a közszolgáltatónál rendelkezésre állnak.
3./ A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatásról szóló rendelet megtárgyalása, elfogadása /írásbeli előterjesztés a 2. számú mellékletben/
kezelésével
kapcsolatos
Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző: Az előző rendelet több mint 10 éves volt. Bököny településen a folyékony hulladékot a Bököny Nonprofit Kft. szállítja el. Kötelező az Önkormányzatnak rendeletet alkotni, mivel aki nem köt rá a szennyvíz hálózatra, annál is keletkezik szennyvíz. Köteles az Önkormányzat közszolgáltatási szerződés alapján gondoskodni a szennyvíz elhelyezéséről és elszállításáról. A szabályokat rendeletben kell rögzíteni. Valószínű, hogy a jövő évben fog beüzemelni a szennyvízrendszer, még idő mire a lakosság erre rácsatlakozik.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta:
Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (IV.02.) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról Bököny Község Önkormányzat Képviselő-testülete a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében, 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Bököny Község közigazgatási területén található ingatlanokon keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanító helyen történő elhelyezésére. 11
2. § A képviselő-testület az időlegesen használt ingatlanokra eltérő szabályozást nem állapít meg, azokra e rendelet szabályait kell alkalmazni.
2. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3. § Bököny Község közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (a továbbiakban: háztartási szennyvíz) begyűjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését (a továbbiakban: közszolgáltatás) az önkormányzat a Bököny Non-Profit KFT-vel (4231 Bököny, Kossuth u. 3.) kötött szerződés alapján látja el. 4. § Bököny Község közigazgatási területén lévő ingatlanokon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Hajdúhadházi Vízműtelep által üzemeltetett, 4242 Hajdúhadház Dorogi u. 1. szám alatt található szennyvízfogadó műtárgyában kell elhelyezni. 3. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja 5. § (1) Bököny Község közigazgatási területén lévő ingatlan tulajdonosa, használója az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezéséről az e rendeletben meghatározott módon, a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni. (2) A közszolgáltatás tekintetében az önkormányzat feladata: a.) a közszolgáltatás körébe tartozó, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése, b.) a közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatóval a szerződés megkötése. (3) A közszolgáltatás az ingatlanon keletkezett nem közművel összegyűjtött, és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott háztartási szennyvíz ártalmatlanítás céljából történő rendszeres elszállítására és a megfelelő engedéllyel rendelkező fogadó műben való lerakására terjed ki.
6. § (1) A képviselőtestület a közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatóval szerződést köt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szerződés tartalmazza a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII.törvény 44/F - 44/G. §-ában foglaltakat. 4. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei 7. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása kizárólag erre a célra készített zárt rendszerű olyan járművel és úgy végezhető, hogy az teljes mértékben megfeleljen a mindenkor érvényes jogszabályoknak. (2) A háztartási szennyvíz szállítását úgy kell végezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. Amennyiben a közszolgáltatás teljesítéséből eredően szennyezés keletkezik, a közszolgáltató maradéktalanul köteles a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni. (3) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatást a bejelentéstől számított 48 órán belül - az igénylővel egyeztetett időpontban - elvégezni. (4) A közszolgáltató az ingatlantulajdonostól a háztartási szennyvizet az ingatlantulajdonos előzetes bejelentése alapján veszi át és gondoskodik annak elszállításáról.
12
(5)A közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve ha szippantandó anyagról érzékszervi megállapítás alapján, vagy egyéb módon feltételezhető, hogy közcsatornába a vonatkozó jogszabályi megállapítás alapján nem engedhető. 5. Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei 8. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a háztartási szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy mások testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja. (2) Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz tekintetében a közszolgáltatást igénybe venni és a közszolgáltatási díjat e rendeletben foglaltak szerint megfizetni. (3) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását az ingatlantulajdonosnak kell a közszolgáltatást ellátó közszolgáltatótól megrendelni. (4) Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét szállítójármű számára oly módon, hogy az akadálytalanul elvégezhesse a feladatát. (5) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását ingatlantulajdonos arra jogosulatlan személlyel nem végeztetheti.
(6) Az ingatlantulajdonos köteles megfelelő rendszerességgel és időben elvégeztetni a közszolgáltatást és az elvégzéséhez a szükséges feltételeket biztosítani. (7) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatás elvégzése érdekében a közszolgáltatóval együttműködni és részére a szükséges információkat megadni.
6. A közszolgáltatás díja 9. § (1) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatásért közszolgáltatási díjat köteles fizetni. A közszolgáltatási díj egytényezős. (2) A díj mértékét a rendelet 1.melléklete tartalmazza. (3) A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a szolgáltatás elvégzését követően azonnal, számla alapján jogosult beszedni. A közszolgáltatásra vonatkozó számlát a magánszemélyek készpénzben a szolgáltatás teljesítésekor a nem magánszemélyek pedig utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek kiegyenlíteni. 7. Személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 10. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok tekintetében jogosult. (2) A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok: a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. (3) A közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonos személyes adatainak kezelésével összefüggésben a mindenkori hatályos adatvédelmi rendelkezéseket betartani és gondoskodni az adatok 13
biztonságáról. (4) A közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az igénybevevő azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, a díjhátralékok behajtására használhatja fel.
8. Záró rendelkezések 11. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetése 2014.04.04. (2) Hatályát veszti a település folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 24/2004. (XII.28.) önkormányzati rendelet.
Gyalogné Lovas Irén polgármester
Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző
Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 5/2014.(IV.02.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének kötelező közszolgáltatása igénybevételéért fizetendő díj:
Közintézménytől szennyvíz szállítás: 1.500 Ft/m3 (a díj az áfát is tartalmazza) Lakosságtól szennyvízszállítás díja: 1.500 Ft/m3 (a díj az áfát is tartalmazza) Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 5 /2014.(IV.02.) önkormányzati rendelet INDOKOLÁS Általános indokolás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2013. január 1. napjától hatályon kívül helyezte a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, amely meghatározta a települési
14
folyékony hulladékkezelés kötelező közszolgáltatás szabályait. A Ht. módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely IX/A. fejezetében új szabályozást alakított ki 2013. január 1‐jétől. Az új szabályozás a települési folyékony hulladék fogalma helyett bevezette a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogalmát. Az önkormányzatnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kötelezően ellátandó közszolgáltatást kell szervezni és fenntartani. A fentiekben ismertetett jogszabály változás miatt szükségessé vált az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd és folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 24/2004. (XII.28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata egyes rendelkezésének módosítása, vagy hatályon kívül helyezése és a Vgtv. új 44/C.§ (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő önkormányzati rendelet megalkotása. A Vgtv. 44/C.§ (2) bekezdése meghatározza az önkormányzati rendelet tartalmi követelményeit, amelyek beépítésre kerültek beterjesztett önkormányzati rendelet paragrafusaiba. Részletes indokolás
1 -2. § Ezen szakaszok tartalmazzák a közszolgáltatás területi határát. Az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozóan külön szabályokat nem állapít meg, azokra e rendelet szabályait kell alkalmazni. 3 - 4. § Ezen szakaszok tartalmazzák Bököny Község közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó közszolgáltatást végző személy adatait, valamint a szennyvízfogadót nevezi meg. 5 - 6. § Az 5 §-ban az önkormányzat feladatai kerülnek meghatározásra, miszerint az önkormányzat feladata a közszolgáltatás körébe tartozó, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése, a közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatóval a szerződés megkötése. A 6 §. a közszolgáltatói szerződés tartalmát határozza meg. Nem terjeszkedik túl a törvényi felhatalmazáson.
7 – 8. § A törvényi és a szakágazati jogszabályok ugyan megállapítják az ingatlantulajdonosok és a közszolgáltatók főbb jogait és kötelességeit, a közszolgáltatási szerződés megkötésének kötelezettségét, azonban a vonatkozó helyi szabályokat az önkormányzati rendeletben kell rögzíteni. Ezen szakaszok tartalmazzák a szabályozandó kérdések részletszabályait.
9. § A közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke került meghatározásra e §-ban. A díjat az igénybevevő köteles megfizetni. 10. § Az adatkezelés szabályait tartalmazza, mely szerint a közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok tekintetében jogosult. A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok: a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, 15
születési helye és ideje, anyja neve. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
11. § A hatályba léptető rendelkezést, és a korábbi rendeletek hatályon kívül helyezését tartalmazza.
Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 5/2014.(IV.02.) önkormányzati rendelete ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT Rendelet-tervezet címe: a nem közművel összegyűjtött szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen Társadalmi, gazdasági hatás: A magasabb szintű jogszabályokkal összhangban a közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének helyi szabályai aktualizálásra kerülnek. Költségvetési hatás: nincs Környezeti, egészségügyi következmények: A magasabb szintű jogszabályokban előírt elvárásoknak megfelelően a helyi szabályozás elősegíti a környezetvédelmi és egészségügyi előírások érvényesítését. Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: nincs Egyéb hatás: nincs A rendelet megalkotása szükséges, mert: A Vgtv. 45. §. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletben kell megállapítania a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére vonatkozó szabályokat. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: Mulasztásos törvénysértést követünk el. A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek: Személyi: Rendelkezésre állnak. Szervezeti: Rendelkezésre állnak. Tárgyi: Rendelkezésre állnak. 16
Pénzügyi: Rendelkezésre állnak.
4./ Bököny Község Önkormányzat Esélyegyenlőségi Program megtárgyalása /írásbeli előterjesztés a 3. számú mellékletben/ Gyalogné Lovas Irén polgármester: A tavalyi évben elfogadásra került már egy esélyegyenlőségi program, de az nagyon szűk tartalmú volt, és a központi előírásoknak nem felelt meg. A településre jellemző adatokkal fel kellett tölteni. Csak akkor pályázhat az önkormányzat, ha rendelkezik esélyegyenlőségi programmal. Budapestre kell felküldenünk, és ott feltöltik egy központi adattárba. Ha pályázatot nyer az Önkormányzat vagy valamely intézménye, és rendelkezik ezzel a programmal, akkor támogatásban részesül, de ha nem, akkor a támogatás megvonható. 2 évente felül kell vizsgálni, és a módosításokat el kell végezni. Tartalmaz határidőket, amiket figyelni kell, és folyamatosan módosítani, hogy aktuálisak legyenek. A lakosság összetételéről, egészségi állapotáról, iskola óvoda megbontásában kell nyilatkozni.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata Bököny Község Önkormányzat Esélyegyenlőségi Program megtárgyalásáról
Bököny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a beterjesztett Bököny Község Helyi Esélyegyenlőségi Programját elfogadja. Megbízza a polgármestert a program végrehajtásával.
17
Helyi Esélyegyenlőségi Program Bököny Község Önkormányzata
2014. március 10.
18
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ..................................................................................................................20 Bevezetés.......................................................................................................................................................
20 20 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................... 27 Célok ............................................................................................................................................................. 27 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................................................ 29 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................................. 29 2. Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................................................. 29 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................................................ 31 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................................................. 44 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................................................. 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................................... 55 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .......................................................................................... 63 A település bemutatása ...................................................................................................................................
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ....................................................................................................................................... 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................................................
67 71 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................................... 72 3. Megvalósítás ...........................................................................................................................................
19
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bököny Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A község már Zalán bolgár fejedelem alatt település volt, ez időben Bukodnak hívták, az akkori szláv elnevezés szerint. A név vallási kifejezést tartalmaz. A tatárjárás az egész települést feldúlta, nem maradt meg a régi faluból csak a templom, az is romokban. A nép pusztatemplomnak nevezte el, és még a mai napig is e dűlőt pusztatemplomi dűlőnek hívják. A tatárok kiverésénél az utolsó csatát egy Bökényi Dénes nevezetű magyar vezér vívta meg, róla nevezték el a községet Bökönynek. A tatárok elvonulása után a megmaradt nép nem tért vissza a régi település helyére, mert azt szerencsétlennek tartotta, és e helytől kb. 3 km‐re keletre a homokdombos oldalon kezdett új életet. Ezekhez csatlakoztak a IV. Béla által a hegyekből ide telepített ruszinok és oláhok. A község első okleveles említése 1291‐ből származik, amikor a Gutkeled nembeli Pál bán itteni birtokrészét átadta a rokon Hodos ispánnak. Hodos leszármazottai, a rokon Szokoly Péter pap rokonai nevében egyezséget kötött, hogy a közeli Micskét és Kisbököny felét cserébe majd birtokért Hodos leszármazottainak átadják. Ettől kezdve mintha nyoma veszett volna, csak 100 év múlva említik újra egy jobbágyszökés kapcsán, ebből úgy tűnik, mintha a Kállay család egy ágának is lett volna birtokrésze benne. Egy keltezés nélküli, de Pálóczi László országbíró (XIV. század közepe) által kiadott oklevélben bökönyi Farkas István és Ambrus ellen Pető Ders fiai határt járattak. A határjáró oklevélben szomszédaiként egy Petrid nevű puszta és Poroszlótelke voltak megnevezve, az előbbi Balkány határába beolvadt Aba ‐ pusztával, az utóbbi Hajdúhadházhoz tartozó puszta. Az említett Farkas család 1510‐ben és 1551‐ben is birtokosa. A XVI. század végén jelentős hely, 4 dézsmafizető jobbágy alapján 220‐225 lakója lehetett. Ekkor már sok birtokosa volt, de ezek közül sem öröklődött meg mígnem a Rákóczi család révén, valamint Seledy Boldizsár meg nem szerezték. 1584‐ben már a királyi Ficusnak is volt itt részbirtoka és a tokaji várhoz tartozott. Egy 1768‐as tanúvallomás melléklete szerint a XVI. század végén állt Farkas Jakab és Szelindy László kúriája; 32 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
20
jobbágyházuk volt a pusztává lett faluban. Elnéptelenedése a XVII. század első évtizedében mehetett végbe, 1613‐ban már pusztának mondják és az is maradt közel másfél évszázadig. Mint pusztának, sok kisebb nagyobb nemes család volt a birtokosa, azok adták‐vették. 1632‐ben negyedét Rákóczi Zsigmond szerezte meg, más része a XVII. században a királyi fiscus birtokába jutott, s az 1666‐1713 között megtelepült hajdúvárosok használták legelőnek, néha földesúri engedély nélkül is. Az 1728‐ban keletkezett összeírás szerint is lakatlan puszta, a közeli Sámson lakói használták. Egészen lakatlanná azért nem vált, mert az 1720‐as évektől kezdve a királyi kincstárnak csárdája és kerülője volt a pusztán, a többi birtokos pedig részben saját maga tartott itt teleltető szállásokat, részben az árendás tőzsérek pásztorai éltek a pusztán. Az 1767‐ben történt vizsgálat szerint egynegyedét a királyi kamara bírta, másik negyedét a Rákóczi‐jusson Aspremont gróf és a báró Meskó család, a harmadik negyedén egyenlő arányban a br. Horváth család, a közeli Újfehértón birtokos Somossyak és acsicseri Ormos család, a negyedik negyedén pedig a Gencsy család osztozott. A XVIII. század végén a kincstár a részét eladta, a Rákóczi‐Aspremont‐rész is eladásra került és a földesurakból álló nemesi középbirtokosság közös megegyezéssel zselléreket telepített ide. 1828‐ban 117 házában 107 házas és 10 házatlan zsellér lakott. A 48‐as szabadságharc idejében már szervezett község volt, és a szabadságharcban már a község lakossága is aktívan részt vett. A szabadságharc bukása után a községben továbbra is a feudális élet maradt fenn, néhány új vonással, amit a kapitalizmus kialakulása hozott magával. A jobbágyfelszabadulás táján jelentékeny birtokosai voltak a bökönyi Bakk, gr. Erdődy, a Jármy, a Gencsy, a Somossy és a Kálmánczhelyi családok. 1850 körül 2.164 lakosa volt, nagyrészt betelepített görög katolikusok. A község a 67‐es kiegyezés után kezdett népesedni. A környező nagybirtokokra minden évben a felvidékről Tóthok és ruszinok jöttek aratást vállalni, akik közül itt sokan letelepedtek, és igen nehéz munka mellett szereztek némi kis földet, és ezen kívül még az uradalmaknál is zsellérkedtek. 1870‐ben 294 házban élt a 2.198 lakosa, 1910‐ben 443 házban 2.646 lakos; területe 6.165 kat. Holdat tett ki. Az 1930‐as összeírás szerint 3.420 a lakóinak száma, valamennyien magyar anyanyelvűek. A lakóházak száma 716. Felekezeti megoszlásuk: 310 római katolikus, 2.788 görög katolikus, 206 református, 6 evangélikus, 110 izraelita vallású. Közoktatásügyét 1 községi, 1 görög katolikus és 1 református elemi népiskola, valamint 1 községi, 1 görög katolikus általános továbbképző szolgálta. A lakosság fő foglalkozása a földművelés volt. Határa főként kis‐ és törpebirtokosok között oszlott meg. Az I. világháborúban 680 lakosa vett részt, hősi halottainak száma 402. Közigazgatásilag korábban, 1860‐tól a Nádudvari járáshoz, 1870‐től a Nádudvari középjáráshoz tartozott. A XX. század elejétől már ismét Szabolcs megye, a Nagykállói járás része. 1985‐ től Nyíregyháza városkörnyék községe. Önálló tanácsú volt. 1989. FEBRUÁR 1‐től közvetlen megyei igazgatású majd 1989. július 1‐től Nyíregyháza megyei város és környéke községe. Az 1995‐ös közigazgatási beosztás szerint község. TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, ADOTTSÁGAI Bököny a Közép‐Nyírségben, Nyíregyházától délre 35 km távolságban található település. A 4‐es főút közelsége miatt jól megközelíthető. A község Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megye déli csücskében a nagykállói járásban terül el, közvetlen Hajdú‐Bihar megye szomszédságában. Délről és nyugatról Hajdúhadház és Téglás, keleten és északon Érpatak, Újfehértó és Geszteréd községekkel határos. Felszíne: A község határának nagy része homok. A község észak‐keleti és keleti részén nagyobb területen futóhomok, míg a nyugati részén kisebb területen található. Éghajlata: Északi fekvése miatt hűvösebb mint a belső‐alföldi tájaké. Évi középhőmérséklete 9‐9.5C között változik. Tele hideg, január havi középhőmérséklete ‐3 és ‐5 C között változik. A tavaszodás későn indul meg, a tavaszi fagyok gyakran ismétlődnek és komoly károkat okoznak. A nyár enyhébb, mint az Alföld többi területén.
21
Csapadék: Átlagosan 500‐600 mm között változik. Gyakran előfordul, hogy a falu keleti vagy nyugati része kap csapadékot, míg a többi része nem. Szél: A gyakori szél északi, észak‐keleti, így a buckák iránya északi‐déli. Több helyről az erős szél elhordta a homokot és a lehullott csapadék ide fut össze. Tavasszal és ősszel még ma is víz alatt vannak e területek. Növényzet: Évtizedekkel ezelőtt vágták ki az évszázados terebélyes tölgyeket, s szántókká hagyták a földjüket, vagy akácosok foglalták el helyüket. A buckák virágait ekeföldek váltották fel, s az egykori lápok helyett ma gabona hullámzik. Állatvilága: A növényvilág helyhez kötöttsége a nagyobb ellenálló képesség folytán aránylag jól megőrizte eredetiségét. Az állatvilág sínylette meg legjobban a természet ősi állapotát oly nagymértékben pusztító változásokat, amelyek a népesség az utóbbi években egyre szaporodó munkálkodását kísérték. Elsősorban a víz lecsapolások, erdőirtások nyomán szántóföldekké alakultak. A hófehér kócsagtoll, a nagytestű gödénytől lakott címeres nádrengetegek örökre eltűntek. A farkas ma már csak kóborlásból vetődik erre a tájra. A halak, apró emlősök, rovarok, puhatestűeknek csak a száma csökkent. A nyírfajd és a nemeskócsag a vadászat, üldözés miatt kipusztult. Apró madarak élnek nagy tömegben: magevő énekesek, pinty‐félék, vetési varjak, kék vércsék, gerle, szarka, kisőrgébic, fogoly, egyre kevesebb fácán. A veszprémi erdő madárállománya igen gazdag: 30‐41 pár holló fészkel, költ a barna kánya, az egerészölyv, fekete harkály. A vizek mentén nádi poszáták, vörösgém, barna réti héja, tőkésréce, bíbic, böjtiréce. Nagyobb vadak: róka, vaddisznó, őzek, nyulak. Gazdaság: A térség természetföldrajzi adottságaiból adódóan jellemző a mezőgazdaság a térségben, azon belül is a szántóföldi gazdálkodás. Főbb termesztett növények: búza, borsó, napraforgó, kukorica, burgonya. Az állattenyésztést jellemzően nagyobb gazdaságokban végzik: juh, liba, szarvasmarha. A településhez közeli Tégláson, illetve Nyíregyházán működő gyárak jelentenek még munkalehetőséget, illetve az önkormányzat intézményei valamint a közmunkaprogram és egyéb pályázati lehetőségek, valamint a településen működő mikro és kisvállalkozások. A településen posta működik. Az egészségügyi ellátást 2 háziorvos, fogorvos, védőnő és gyógyszertár biztosítja. Vallás: A település vallási megoszlására jellemző a görög katolikusok többsége. Mellettük élnek még róma katolikusok, reformátusok és a Jehova tanúi. 2 templom és 1 imaház működik a településen. Kultúra, sport: A település kulturális életének központja a helyi művelődési ház, valamint az általános iskola és az óvoda is hozzájárul ehhez műsoraival, programjaival: Márton nap, anyák napja, nőnap, Mihály nap, Május 1., ballagás, évzáró. Jelentősebb rendezvényeink közé tartozik a falunap, a szüreti és farsangi bál, állami ünnepségek. Nyugdíjas klub is működik, akik rendszeresen fellépnek programjainkon. Működik a művelődési házon belül könyvtár és számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtó teleház is, ahol mindenki számára biztosított a számítástechnikai estközökhöz való hozzáférés, hisz sok család nem engedheti ezt meg magának, viszont a gyermekek számára ma már nélkülözhetetlenek ezek az eszközök. Ezzel biztosítja az önkormányzat, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen ez a szolgáltatás is. Több egyesület és alapítvány működik a településen: Dr. Barota Mihály Alapítvány, Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó egyesület, Bököny Sport Egyesület, Diák Sport Egyesület, Bököny Községért Településfejlesztési Közalapítvány. Ahol szintén érvényesülnek az esélyegyenlőség szempontjai, hisz az alapítványok a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek támogatását vállalták feladataik között valamint segítik az oktatás, nevelés feltételeinek javításét, az egyesületek pedig bárki számára nyitottak.
22
Lakossági adatok: 1. számú táblázat ‐ Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)
3276 fő
2008 (fő)
3272 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő)
99,8 % 3279 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő)
100 % 3225 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő)
98 % 3168 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő)
98 % 3221 fő
Lakónépesség számának változása (%)
101 %
Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR
Lakónépesség 3290 3280 3270 3260 3250 3240 3230 3220 3210 3200 3190 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
23
2. számú táblázat ‐ Állandó népesség 2012. állandó népesség száma 3346 fő 1702 fő nő 51% 1644 fő férfi 49% 98 fő 0‐2 évesek 3% 295 fő 0‐14 éves nők 9% 302 fő 0‐14 éves férfiak 9% 92 fő 15‐17 éves nők 3% 98 fő 15‐17 éves férfiak 3% 809 fő 18‐54 éves nők 24% 1010 fő 18‐59 éves férfiak 30% 109 fő 60‐64 éves nők 3% 85 fő 60‐64 éves férfiak 2% 292 fő 65 év feletti nők 9% 149 fő 65 év feletti férfiak 4% Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR
24
3. számú táblázat ‐ Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 430 2008 426 2009 428 2010 430 2011 429 2012 441 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR
0‐14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 740 727 708 673 618 597
Öregedési index (%) 58 58 60 64 70 74
Öregedési index (%) 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR
106 95 76 43 49
elvándorlás
egyenleg
90 81 73 81 52
16 14 3 ‐38 ‐3
25
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 20 10 0 ‐10
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
‐20 ‐30 ‐40 ‐50
26
5. számú táblázat ‐ Természetes szaporodás Élve születések száma 2008 37 2009 31 2010 30 2011 30 2012 39 Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR
halálozások száma 43 36 48 50 40
természetes szaporodás (fő) ‐6 ‐5 ‐18 ‐20 ‐1
természetes szaporodás (fő) 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
‐5 ‐10
‐15 ‐20 ‐25
2012‐ben a település lakónépessége 3221 fő. Az 1990‐es évek második felében a születések száma drámain csökkent a településen. Ez a tendencia az utóbbi években megállni látszik. 2007 és 2012 között a népesség kismértékbe csökkent. Az állandó népesség körében közel azonos a férfiak és nők aránya. A korosztályi megosztást tekintve több a felnőtt. A természetes szaporodást tekintve magasabb a halálozások, mint a születések száma. A népesség csökkenésének másik oka a magasa elvándorlás, ami 2011‐ben nőtt meg jelentős mértékben. Jellemző, hogy a fiatal szakképzett réteg elvándorol a településről és szociálisan hátrányos helyzetűek költöznek a településre. Az önkormányzat ennek megállítására vezette be az első lakáshoz jutók támogatását, a fiatalok helyben tartása érdekében valamint a továbbtanuló fiatalok számára a Bursa Hungarica ösztöndíjat, hogy támogassa a helyi fiatalokat, illetve a települést fejlesztve különböző pályázati lehetőségek útján igyekszik vonzóvá és megtartóvá tenni infrastruktúrális fejlesztések és kulturális, sport programok által egyaránt.
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Bököny továbbra is olyan település maradhasson, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetést sem közvetlen, sem közvetett módon védett tulajdonságai alapján. Olyan települést szeretnénk ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve és az egyenlő hozzáférés a önkormányzat intézményeihez és szolgáltatásaihoz. Az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés megteremtése mellett fontosnak tartjuk, hogy egyes társadalmi csoportokat támogató lépéseket is megtegyünk esélyegyenlőségük elősegítésére.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
27
Bököny Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés‐értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
28
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Településfejlesztési koncepció, területrendezési koncepció, szociális rendelet jelenleg átdolgozás alatt van.
2. Stratégiai környezet bemutatása Bökönyben nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat – nők, romák, fogyatékkal élők, mélyszegények, gyermekek, idősek‐ érintő helyi szabályozás, ezért a HEP mint legfőbb iránymutató dokumentum fog működni. 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció: a közfoglalkoztatás esetében nagy hangsúlyt fektetünk a nők, csökkent munkaképességűek, anyagilag hátrányos helyzetben élők előnyben részesítésére Pályázataink során az esélyegyenlőség biztosítása a legfontosabb tartalmi elemek között jelenik meg 2012. június 01. – 2014. november 30. Támop 5.1.3. Komplex program a mélyszegénységben élők integrációjáért pályázat gazdasági koncepció gazdasági programunkban kiemelt cél a közintézményeink akadálymentessé, mindenki számára hozzáférhetővé tétele
29
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Bököny község önkormányzata a Dél‐Nyírségi Kistérségi társulás tagja.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi programunk megalkotásához a 2/2012 EMMI rendeletnek megfelelően a TeIR, a KSH‐TSTAR és a helyi önkormányzat adatait vettük alapul.
30
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység fogalmát a Társadalmi Megújulás Operatív Program (későbbiekben: TÁMOP) „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” című pályázati felhívás bizonyos része írja le pontosan. Eszerint: „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amelyek között az alacsony képzettség és foglalkoztatottság, az ebből következő súlyos megélhetési zavarok szerepelnek, ami ezáltal kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az egészségi állapotra is és hosszabb távon kirekesztéshez vezethet. Ezekben a térségekben a születéskor várható élettartam is lényegesen alacsonyabb. Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek területével. Ezek a települések főként Szabolcs‐ Szatmár‐ Bereg, illetve Borsod‐ Abaúj‐ Zemplén megyében található. A kitörés nagyon nehéz ebből a helyzetből, önerőből szinte lehetetlen. Ezért is tartotta fontosnak az önkormányzat a Támop 5. 1.3 pályázatán elindítani a Komplex program a mélyszegénységben élők integrációjáért pályázatot, amelyben településünkön kívül még 10 település összesen 75 családjára terjed ki Szabolcs – Szatmár‐ Bereg és Hajdú‐ Bihar megyéből. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Mivel a mélyszegénység megállapításához szükséges adatok elsősorban a háztarások vizsgálatával megállapíthatóak és az önkormányzatnak erre vonatkozóan, valamint a háztartások jövedelmeiről nincsenek adatai, ezért a rendelkezésünkre álló adatok a munkanélküliség, a szociális rászorultságra vonatkoznak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv‐ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő‐piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.
a, foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat ‐ Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15‐64 évesek száma 15‐64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 1102 1017 2119 172 15 203 20 375 17 2009 1135 1008 2143 204 18 269 27 473 22 2010 1109 1013 2122 187 17 242 24 429 20 2011 1121 1000 2121 196 18 258 26 454 21
31
2012 1152 1031 2183 220 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
19
246
24
466
21
Álláskeresők aránya 30,0%
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0% 2008
2009
2010
2011 nők 2012 férfiak 2013
összesen 2014 2015
2016
3.2.2. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 375 473 429 száma összesen fő 25 28 31 20 éves és fiatalabb % 6 6 7 fő 52 77 54 21‐25 év % 14 16 12 fő 55 55 43 26‐30 év % 15 11 10 fő 64 75 69 31‐35 év % 17 16 16 fő 70 78 82 36‐40 év % 19 17 19 fő 64 76 66 41‐45 év % 17 16 15 fő 37 58 53 46‐50 év % 10 12 12 fő 31 41 37 51‐55 év % 8 9 8 fő 16 17 24 56‐60 év % 4 3 5 fő 1 4 3 61 év felett % 0,2 0,8 0,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2017
2011
2012
454
466
23 5 68 15 51 11 51 11 75 16 69 15 60 13 44 9 23 5 3 0,6
33 7 65 13 50 10 56 12 72 15 64 13 59 13 45 9 26 5 2 0,4
3.2.3. számú tábla ‐ A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli fő fő %
32
nő férfi összesen 2008 172 203 375 2009 204 269 473 2010 187 242 429 2011 196 258 454 2012 220 246 466 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 121 110 114 95 143
férfi 122 152 135 110 120
összesen 243 262 249 205 263
Nő 49 42 46 46 54
férfi 51 58 54 54 46
összesen 100 100 100 100 100
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011 nők 2012 férfiak 2013
összesen 2014 2015
2016
2017
3.2.4. számú táblázat ‐ Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18‐29 éves népesség száma nemenként év 18‐29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 72 63 135 18 25 14 22 32 24 2009 74 69 143 23 31 20 14 43 30 2010 76 61 137 12 16 27 44 39 28 2011 81 62 143 24 30 26 42 50 35 2012 73 65 138 35 48 28 43 63 37 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
33
Pályakezdő álláskeresők száma 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012 nők 2013férfiak 2014
2015
2016
2017
A táblázatból nyert adatok (országos és területi adatokkal való összevetésben) egy fontos munkaerő‐piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Az adatok, különösen az országos és térségi adatokkal összevetésben rámutatnak arra, hogy az egyes korosztályokat tekintve elégséges‐e a meglévő problémakezelés vagy további beavatkozásokat szükséges tervezni. Bökönyben 2008 és 2012 között nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A községet az átlagosnál nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség. A nyilvántartott álláskeresők száma 2012‐ben 466 fő. A regisztrált és regisztrálatlan lakosság többsége szakképzetlen, de 8 általános iskolai végzettsége legalább nagy részének meg van. Szakképzetlenségük miatt azonban szinte lehetetlen. Számukra a megoldás a területileg illetékes munkaügyi központtal együttműködve a szakképzés, a felnőttoktatás, valamint a közmunkaprogram, illetve a helyi vállalkozásokat tájékoztatva vállalkozói fórumokon a pályázati lehetőségekről új munkahelyek létrehozásának támogatása. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat ‐ Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15‐X éves legalább általános év száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 2910 1503 1407 1862 917 945 2011 2644 1302 1342 2153 1074 1079 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15‐x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 1048 36 586 39 462 33 491 23 228 21 263 24
3.2.6. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2008 415 57 227 2009 509 67 271 2010 462 61 256 2011 467 68 249 2012 472 63 258 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
34
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
3.2.7. számú táblázat ‐ Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
fő Fő 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
% 0 0 0 0
3.2.8. számú táblázat ‐ Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 39 18 46 0 0 21 54 2011 99 70 70 0 0 29 30 2012 37 23 62 0 0 14 38 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen a táblázatokból látható, hogy a lakosság nagy része legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, viszont a szakképzettség hiánya komoly problémát jelent elhelyezkedésük esetében, ezért az önkormányzat fontosnak tartja a területileg illetékes munkaügyi központtal együttműködve a szakképzésüket, valamint a helyi általános iskola helyet biztosít egy felnőttképző intézmény képzései számára, hogy itt helyben is megoldható legyen a tanulás, hisz sok esetben az eljárás is nagy nehézséget jelent anyagilag és a család szempontjából is. c, közfoglalkoztatás A településen a helyi foglalkozatás elősegítésnek fontos eszköze a közmunka program, melybe lehetőségeinkhez mérten minél több embert próbálunk évről évre bevonni.
35
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A munkaügyi központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatást előmozdítani, az elhelyezkedést támogatni (képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás a foglalkoztatáshoz. A településen a legnagyobb szerepet az önkormányzat és intézményei játsszák a foglalkozatásban: polgármesteri hivatal, óvoda, nonprofit szolgáltató kft, bentlakásos idősotthon és a közfoglalkozatásba bevontak. Emellett a településen működő vállalkozások, melyek nagy része családi mikrovállalkozás, mely 1‐2 ember számára biztosít munkalehetőséget. Sajnos kevés az olyan nagy vállalkozás a településen és a térségben, ami nagyobb számú munkaerőt tudna foglalkoztatni. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Erre vonatkozóan nincsenek adataink és a térségben nem tudunk ilyen programokról. f) munkaerő‐piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő‐piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Munkaerő piaci integrációt segítő szervezetek a területileg illetékes munkaügyi központon kívül nincsenek a településen. Felnőttképző intézmény termet bérel a helyi általános iskolában, megoldva ezzel helyben a képzés lehetőségét. Helyi foglalkoztatási program a szociális földprogram és a start munkaprogram mely 2013‐ban indult településünkön. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben közfoglalkozatás keretében biztosítja ezt munkafelajánlással. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkoztatási diszkrimináció a településen nincs. Mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat ‐ Álláskeresési segélyben részesülők száma
2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2009. átlag 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév 2010. 4. negyedév
Nyilvántartott álláskeresők száma 384 340 347 375
segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 30 7 16 4 24 7 36 10
416 391 433 473
31 18 35 43
7 5 8 10
499 405 422 429
47 22 70 38
9 5 16 9
36
2010. átlag 2011. 1. negyedév 500 2011. 2. negyedév 498 2011. 3. negyedév 541 2011. 4. negyedév 454 2011. átlag 2012. 1. negyedév 567 2012. 2. negyedév 427 2012. 3. negyedév 413 2012. 4. negyedév 466 2012. átlag Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
49 13 20 6
10 3 4 1
1 1 1 1
0,1 0,2 0,2 0,2
Ezeket az adatokat szükséges összevetni a munkanélküliségi adatokkal, hogy láthatóvá váljon, hogy a rendszeres jövedelem nélkül élők hozzájutnak‐e támogatáshoz. 3.3.2. számú táblázat ‐ Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 375 43 11 2009 473 59 12 2010 429 31 7 2011 454 36 8 2012 466 16 3 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
3.3.3. számú táblázat‐ Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől rendszeres szociális helyettesítő nap munkaviszonyt nem helyi önkormányzati segélyben támogatás tudtak igazolni és az FHT rendelet alapján (álláskeresési részesülők jogosultságtól elesett megvonták a támogatást támogatás) 15‐64 munkanélküliek fő fő évesek %‐ában %‐ában 2008 255 12 210 56 2009 75 3 215 45
37
2010 43 2 203 47 2011 46 2 214 47 2012 28 1 227 48 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő‐piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Önmagában az adat nem értelmezhető, szükséges összevetni az aktív korúak (3.2.1 tábla ‐ 15‐64 évesek száma) és a munkanélküliek számával (3.2.1 tábla ‐ nyilvántartott álláskeresők száma). Az elemzés során ki kell emelni, hogy a szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Figyelembe kell venni, hogy 2011 január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28 500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra.
Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2012‐ben 1 főre csökkent a 466 nyilvántartott álláskereső között. Bár nőtt 2008 és 2012 között a nyilvántartott álláskeresők száma az álláskeresési járadékra jogosultaké csökkent. Rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást 2011‐ben 214 fő, míg 2012‐ben 227 fő kapott. Ezeket a szociális ellátásokat a rászorultság mértékétől, okától függően vehetik igénybe. A juttatásokkal az emberek helyzetéből adódó hátrányokat hivatottak kompenzálni.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás‐állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A település lakásállomány 2008‐ban 1267, 2012‐ben 1204. Tehát a lassú csökkenés figyelhető meg. Ennek csökkentésére szolgál az első lakáshoz jutók támogatása.
3.4.1. számú táblázat ‐ Lakás állomány db
összes lakásállomány
szociális
egyéb lakáscélra használt
38
bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
lakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008 1267 0 7 2009 1271 0 7 2010 1271 0 7 2011 1270 0 7 2012 1204 0 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
0 0 0 0 0
nem lakáscélú ingatlanok
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
3.4.3. számú táblázat ‐ Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 376 2009 342 2010 404 2011 386 2012 362 Forrás: TeIR, KSH Tstar
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0
a) bérlakás‐állomány Az önkormányzat 7 bérlakással rendelkezik melyek mindegyike jó állapotú, lakhatásra teljes mértékben alkalmas. b) szociális lakhatás A település szociális lakásokkal nem rendelkezik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt ingatlan nincs a település tulajdonában. d, Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság: Elégtelen lakhatási körülmények között nincs lakás, de a tulajdonosok számára a lakhatás a családon belül megoldott. Hajléktalan nincs a községben. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.1. számú táblázat ‐ Lakás állomány db
összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
bérlakás állomány
szociális lakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008 1267 0 7 2009 1271 0 7 2010 1271 0 7 2011 1270 0 7 2012 1204 0 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
0 0 0 0 0
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
39
3.4.3. számú táblázat ‐ Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 376 2009 342 2010 404 2011 386 2012 362 Forrás: TeIR, KSH Tstar
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0
Bököny Község Önkormányzata 2012‐ben az 1993. évi III. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében 362 családnak nyújtott lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatást. Ezzel megakadályozva a súlyosabb eladósodást, a közszolgáltatások kikapcsolását, a lakások elvesztését, a hajléktalanná válást. Ezt a támogatást jellemzően a közüzemi díjak, hátralékok fizetéséhez használják fel. 2012‐ben 362 család részesült lakásfenntartási támogatásban, adósságcsökkentési támogatásban senkit nem részesítettünk.
f) eladósodottság A településnek az eladósodásra vonatkozóan nincsenek adatai. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben nincs lakás. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások arány 100%, a szennyvíz beruház 2014. decemberére zárul le, a vezetékes gázhálózatba bevont lakások aránya 70%, telefonnal a lakások 25% rendelkezik. Villamos energia minden házban van. 1995 óta működik a telefonhálózat, bár a mobil telefonok miatt az előfizetők száma csökken. A közvilágítást az elmúlt években korszerűsítették, a település nagy része járdával ellátva.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Az a, b, c, pont Bököny esetében nem releváns. Nincs a településnek szegregált területe. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet‐egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv előírja kötelező feladatként az önkormányzatok számára az egészségügyi alapellátás biztosítását. Ennek megfelelően: háziorvos, házi gyermekorvos,
40
fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet, védőnő, iskola egészségügyi ellátás biztosítása kötelező 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 2 2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0
A településen 2 orvosi rendelő van: Dr. Horváth József, Bököny Kossuth u. 6. és Dr. Komoróczy Péter Bököny Árpád utca 10. Nincs betöltetlen orvosi praxis a községben, az iskolaorvosi és gyermekorvosi feladatokat is a körzeti orvos látja el Rendelési idő: Dr Horváth József: Hétfő 13.00‐ 17.00 Kedd 8.00‐ 12.00 Szerda 13.00‐ 17.00 Csütörtök 8.00‐ 12.00 Péntek 8. 00‐ 12. 00 Dr Komoróczy Péter: Hétfő 8.00‐ 12.00 Kedd 13.00‐ 17.00 Szerda 8.00‐ 12.00 Csütörtök 13.00‐ 17.00 Péntek 8. 00‐ 12. 00
Fogorvos: Dr. Neuwirth Gábor Gyógyszertár működik a településen hétfőtől péntekig 8.00‐tól 17.00‐ig. Az orvosi ügyelet központilag Balkányban van hétköznapokon 16.00‐tól 8.00‐ig, és hétvégén 24 órában. Szakellátás Nagykállóban, illetve Nyíregyházán biztosított. 3.6.2. számú táblázat ‐ Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 285 2009 131 2010 159 2011 118 2012 178 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat ‐ Ápolási díjban részesítettek száma
2008 2009
ápolási díjban részesítettek száma 24 22
41
2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
23 24 22
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramok Nagykállóban és Nyíregyházán a szakellátást végző kórházakban elérhetőek. Ezek mellett a védőnő és a körzeti orvosok is közreműködnek ebben. A védőnő évente ingyenes mammográfiai vizsgálatot szervez a 40 év feletti nők számára Nyíregyházára, illetve egy tanfolyam elvégzése után lehetőség van itt helyben méhnyakrák szűrés elvégzésére is. A védőnő és havonta egyszer kijáró gyermekorvos végzi a koragyermekkori kötelező szűréseket, valamint rendszeresen vizsgálja az óvodás és általános iskolás gyerekeket. A körzeti orvosoknál lehetőség van vérképvizsgálatra. Emellett évente van tüdőszűrés és egy évben kétszer véradás is a településen. c, fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs programokra a 35 km távolságra lévő Nyíregyházán a Jósa András Oktató kórházban van lehetőség. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Napjainkban egyre több szó esik az egészséges étkeztetésről, amit főleg a hátrányos helyzetű családok körében nehéz megoldani. Ezért az önkormányzat az óvodai, iskolai közétkeztetés, a szociális étkeztetés keretein belül biztosítja az egészséges ételekhez, zöldségekhez, gyümölcsökhöz való hozzájutást, amit vagy saját maga termel Mezőgazdasági program keretében vagy helyi termelőktől szerez be. Emellett a körzeti orvos hetente jóváhagyja a következő heti étlapot az egészséges táplálkozás szempontjai alapján. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A település rendelkezik egy füves futballpályával, egy betonozott kispályával és egy kosárlabda pályával, valamint az általános iskola és az óvoda is saját tornateremmel. Nagyon népszerű a futball a településen, ami az általános iskola alsó tagozatától a Bozsik program lévén segít a tehetséges gyerekek támogatásában, továbbfejlesztésében. Felnőtt futballcsapatunk is működik. Ezek mellett aerobic, zumba és más mozgásformák is hozzáférhetőek. Működik egy diáksport egyesület, mely a birkózásra ad lehetőséget és asztalitenisz szakosztály is. Az önkormányzat igyekszik támogatni, hogy minél többen be tudjanak kapcsolódni ezekbe, illetve falunapok, majálisok alkalmával a programok között mindig szerepel a sport is. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Falu és tanyagondnoki szolgálat nincs a településen. A házi segítségnyújtást, a szociális étkeztetést, a családsegítést és a gyermekjóléti feladatokat a 2013.06.30‐ig a Dél‐ Nyírségi Többcélú Társuláshoz tartozó Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat látja el, ezt követően pedig visszakerül az önkormányzathoz. Emellett 2 házi segítségnyújtást végző intézmény is működik a településen a görög katolikus és a baptista egyház fenntartásában g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem fordult elő a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkriminációra vonatkozó adatokról a szociális és egészségügyi ellátórendszer keretin belül nem rendelkezünk. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
42
a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színtere az óvoda, általános iskola, művelődési ház, könyvtár, futballpálya, ahol megrendezésre kerülnek a falunapok, majálisok, nemzeti ünnepeink és nemzeti emléknapjaink, kiállítások, jeles napokhoz tartozó ünnepek, nőnap, karácsony és az azt megelőző adventi gyertyagyújtás. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Az önkormányzat és az intézmények rendezvényeit bárki látogathatja, mindenki számára nyitottak. Ezek jó hangulatú, nyugodt légkörben zajló események, ahol nem jellemzőek az etnikai vagy másfajta konfliktusok. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A településen működik a Bököny Községért Településfejlesztési Közalapítvány, mely feladatai között szerepel a karitatív tevékenység. Emellett évente többször szervezünk ruhaosztást, az Élelmiszer bank programjai által élelmiszer csomagot adományozunk. A településen működő vállalkozások is szívesen nyújtanak segítséget, adományt egy‐egy rendezvény lebonyolításához. Önkéntes munkára is lehetőség van, például a minden szeptemberben és júniusban megrendezett Teszedd programban. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen 2010 óta működik újra Roma Nemzetiségi Önkormányzat, mely a települési önkormányzattal együttműködve fejti ki esélyegyenlőségi tevékenységét.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Alacsony iskolázottság
Szorosabb kapcsolat kialakítása a területileg illetékes munkaügyi központtal, a képzésekről információ továbbítása tájékoztatók, szórólapok segítségével A munkaügyi központtal folyamatos kapcsolattartás, pályázati lehetőségek nyomon követése, tájékozatók tartása a munkahelyteremtő pályázatoktól a helyi vállalkozók számára, Start munkaprogram folytatás és lehetőség szerint bővítése
Magas a munkanélküliek száma
43
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Már a születés pillanatától esélyegyenlőtlenség áll fenn, hisz nem mindegy ki hová születik, régió, település, családi körülmények mind szerepet játszanak ebben. Így a szociális törvények és különböző intézkedések mind fontos szerepet kapnak benne, hogy a születéstől kezdődően létező esélyegyenlőtlenség minél kevésbé érvényesüljön és hasson a gyerekek életére. 2. számú táblázat ‐ Állandó népesség 2012. állandó népesség száma nő férfi 0‐2 évesek 0‐14 éves nők 0‐14 éves férfiak 15‐17 éves nők 15‐17 éves férfiak 18‐54 éves nők 18‐59 éves férfiak 60‐64 éves nők 60‐64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
3346 fő 1702 fő 51% 1644 fő 49% 98 fő 3% 295 fő 9% 302 fő 9% 92 fő 3% 98 fő 3% 809 fő 24% 1010 fő 30% 109 fő 3% 85 fő 2% 292 fő 9% 149 fő 4%
Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR A fenti táblázatban a településen élő felnőttek és gyermekek száma látható korosztályi megoszlás tekintetében.
44
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
4.1.1. számú táblázat ‐ Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 Veszélyeztetett kiskorú száma a száma a 18 év alatti év alattiak száma gyermekek száma népességben védelembe vettek közül 587 2008 20 13 37 563 2009 15 21 34 510 2010 10 11 30 470 2011 12 7 16 456 2012 15 3 15 Forrás: TeIR, KSH Tstar A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője ‐ a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével ‐ védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan ‐ magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Amennyiben a gyermek veszélyeztetett és azt az alapellátások önkéntes igénybevételével nem lehet megszüntetni, de alaposan feltételezhető hogy segítségnyújtással a családi környezetben való fejlődés tovább biztosítható, akkor a jegyző védelembe veszi és a családsegítő és gyermekjóléti szolgákat családgondozójával kötelezi az együttműködést. A családgondozó feladatát egyéni gondozási‐nevelési terv alapján látja el. A védelembe vétel okai változóak a leggyakoribb a tankötelezettség elmulasztása vagy a kiskorú nem megfelelő viselkedése. A védelembe vételt évnet kell felülvizsgálni. Védelembe vett gyerekek száma 2012‐ben 15, veszélyeztetettek száma 15. 2008 óta folyamatosan csökken mindkét adat.
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat ‐ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2008 639 4 0 2009 655 5 0 2010 631 3 0 2011 622 4 0 2012 541 5 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
45
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az elemzés során az eljárás objektív és szakmai standardoknak történő megfelelését javasolt szövegesen is értékelni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1‐én, illetve november 1‐én fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény. Az intézményi és önkormányzati adatszolgáltatás és adatnyilvántartás működő kontrollja biztosított. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, melynek számát a 4.1.2‐ os számú táblázat mutatja. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai ‐ iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1‐8. jogosultak száma 1‐ évfolyam 13. évfolyam 2008 88 187 5 2009 90 175 7 2010 98 169 7 2011 92 165 7 2012 86 143 10 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes tankönyv‐ ellátásban részesülők száma
Nyári Óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma
187 175 169 165 143
46 44 45 42 10
0 210 240 360 450
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem él a településen magyar állampolgársággal nem rendelkező gyerek.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs a településen szegregált, telepszerű lakókörnyezet, így ez nem releváns esetünkben. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma
46
2008 2 2009 2 2010 2 2011 2 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
240 216 195 163 397
A településen 2012 óta 1 védőnő dolgozik. A jogszabály szerint a védőnő maximum 250 gyereket láthat el. A védőnői gondozás formái: családlátogatás önálló védőnői tanácsadás tanácsadás orvossal fogadóóra nővédelem egészségnevelés b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Gyermekorvos nincs a településen. A gyermekek ellátását is a körzeti orvosok végzik, valamint havonta egyszer Nyíregyházáról a Jósa András Oktatókórházból jár egy gyermekorvos és a 10 km‐re lévő Balkányban van a legközelebb lehetőség gyermekorvosi ellátás igénybevételére. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi‐szociális‐oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0‐7 éves korúak körében egészségügyi, oktatási problémák nem jelentkeztek. Szociális téren a nehéz anyagi helyzet jelent problémát néhány családnál.
d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás feladatait a 2013. július 01. óta az önkormányzathoz tartozó Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat látja. 4.4.1. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
1
Hány településről járnak be a gyermekek
1
Óvodai férőhelyek száma
110
Óvodai csoportok száma
4
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h‐tól ...h‐ig):
7.00‐16.30
A nyári óvoda‐bezárás időtartama: ()
Augusztus
Személyi feltételek
Hiányzó létszám
Fő
Óvodapedagógusok száma
8
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
7
0
47
Gyógypedagógusok létszáma
1
0
Dajka/gondozónő
4
0
Kisegítő személyzet
1
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai 3. Óvodai Óvodai Óvodai Óvodai Óvodába beírt gyermek‐ gyógypedagógi férőhelyek feladat‐ellátási gyermekek csoportok ai csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 124 4 125 1 121 0 2009 120 4 121 1 121 0 2010 123 4 118 1 118 0 2011 114 4 115 1 115 0 2012 110 4 113 1 113 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3‐6 éves korú gyermekek száma
4.4.7. számú táblázat ‐ Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1‐4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 169 2011/2012 157 2012/2013 145 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskola 5‐8 évfolyamon tanulók száma fő 230 205 169
általános iskolások száma fő 399 362 314
napközis tanulók száma fő % 133 33 120 33 115 37
48
Általános iskolai tanulók (fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50
20 10 /2 01 1 20 11 /2 01 2 20 12 /2 01 3 20 13 /2 01 4 20 14 /2 01 5 20 15 /2 01 6 20 16 /2 01 7
0
általános iskolai tanulók száma
napközisek szááma
4.4.8. számú táblázat ‐ Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma 1‐4 5‐8 összesen évfolyamon évfolyamon 2010/2011 8 9 17 2011/2012 8 9 17 2012/2013 8 8 16
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1‐4 évfolyamon 0 0 0
5‐8 évfolyamon 0 0 0
összesen 0 0 0
általános iskolai feladat‐ ellátási helyek száma db 1 1 1
4.4.12. számú táblázat ‐ A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 60 2011/2012 52 2012/2013 69 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással. A településen 1 óvoda és 1 általános iskola működik. Az óvodában 4 csoport van és 8 óvodapedagógus. Az általános iskolának 2012/2013‐as tanévben 16 osztály volt, a 8. osztályt eredményesen befejezettek aránya 69%. Az óvodás és általános iskolás gyerekek száma csökkenő tendenciát mutat.
49
e) gyermekvédelem Bököny községben a gyermekvédelem feladatait a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás formájában a szociális munka módszereivel és eszközeivel a gyermekek családban való fejlődését , nevelését elősegítve.
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nyújt szolgáltatást szociális és mentális problémák, egyéb krízis helyzetek kezelésére, személyek vagy családok számára a krízis helyzet megszüntetésére, az életvezetési képesség megőrzésére. g) egészségfejlesztési, sport‐, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen az óvoda, általános iskola, művelődési ház és a családsegítő szolgálat szervez programokat a gyermekek számára segítve ezzel szabadidejük hasznos eltöltését. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetést a 2013 szeptemberétől az önkormányzathoz tartozó konyha végzi az óvodások és iskolások körében egyaránt. A nyári iskolai szünet folyamán a településen élő a szociálisan rászoruló gyermekek számára 0‐tól 18 éves korig biztosít ellátást. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem észlelhető. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkriminációra vonatkozó adatokról az ellátórendszer keretein belül az önkormányzat nem rendelkezik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Bökönyben egy óvoda és egy általános iskola van a gyerekek napközbeni ellátásának biztosítására. Az óvodát az önkormányzat önállóan működteti, az általános iskola állami fenntartású. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel pszichológus, gyógypedagógus és logopédus foglalkozik heti egy alkalommal. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Egy logopédus, egy pszichológus és egy gyógypedagógus jár hetente a Balkányban működő központból. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregácó nem fordul elő. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában nem mutatkoznak eltérések
50
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkriminációra vonatkozó adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
veszélyeztetett gyermekek magas száma
családok helyzetének javítása a többi intézkedés által
51
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény 12.§ rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmódot meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításához a munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképesítést, a fizikai vagy szellemi erőfeszítést, a tapasztalatot, a felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az EBKTV megfogalmazza mi a közvetett és közvetlen diszkrimináció. Ez alapján az adott személy olyan tulajdonsága alapján kerül hátrányba más összehasonlítható helyzetben lévő személyhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságnak nevezi meg a törvény a nemet, a családi állapotot, a terhességet és az anyaságot. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat ‐ Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak Munkanélküliek korúak száma férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 1017 1102 ‐ ‐ 203 172 2009 1008 1135 ‐ ‐ 269 204 2010 1109 1013 ‐ ‐ 242 187 2011 1008 1121 ‐ ‐ 258 196 2012 1031 1152 ‐ ‐ 246 220 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Bököny községben a nők körében alacsonyabb a munkanélküliség. Nincs pontos adatunk, hogy hány foglalkoztatott van a településen.
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
munkanélküliek
2013
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nincs az önkormányzatnak adat erre vonatkozóan. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A közfoglalkoztatással igyekszik az önkormányzat javítani a nők elhelyezkedési esélyeit.
52
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs az önkormányzatnak adat erre vonatkozóan.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen nem működi bölcsőde és családi napközi. Az óvoda minden óvodáskorú gyerek számára biztosít férőhelyet, minden hétköznap 7.00‐tól 16.30‐ig. Az általános iskola 16.00‐ig van nyitva. az önkormányzat intézményeiben biztosítja a rugalmas munkaidőt és a családias munkakörnyezetet. 4.3.3. számú táblázat ‐ Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Bölcsődék száma
Bölcsődébe beírt gyermekek száma
Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés
4.3.4. számú táblázat ‐ Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes Családi napközeiben gondozott engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma gyermekek száma száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat ‐ Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe védőnők száma 0‐3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 2 105 53 2009 2 106 53 2010 2 110 55 2011 2 96 48 2012 1 108 108 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától.
53
A településen minden 0‐3 éves gyermek hozzájut a védőnői szolgáltatáshoz. A védőnő terhes gondozást végez, anyaságra készít fel, tanácsadásokat szervez, prevenciós és felvilágosító órákat tart, szűrővizsgálatokat végez. Figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését az iskoláskorig, majd azt követően is szűrővizsgálatokat végez.
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Az önkormányzatnak nincs adata és tudomása ilyen esetekről. Amennyiben előfordul az a családon belül marad, sem a rendőrség, sem a családsegítő szolgálat nem szerez róla tudomást. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nincs anyaotthon és családok átmeneti otthona. A legközelebb Balkányban vehető igénybe ez a szolgáltatás. Mivel az ilyen típusú intézményekben általában hosszú várólista van a bekerülésre várók között, így fontos a megfelelő tájékoztatás, információ nyújtása az ilyen nők számára. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az azonos jogok érvényesítéséhez fontos a nők részvétele a közéletben. Részvételükre azért van szükség, mert ez szolgálja leginkább a közös érdekek érvényesülését. A település képviselő testületében 2010 óta a polgármesteren kívül nincs más nő, viszont a település intézményeinek vezetésében a nők vannak többségben. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A településen nem jellemző hogy lenne a nőket helyi szinten érintő probléma. Fontos hogy az intézmények, civil szervezetek, egyházak közreműködésével feltérképezzük a nőket helyi szinten érintő problémákat és feloldásukra közösen koncepciókat dolgozzunk ki. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nincs adat a nők közéletben betöltött szerepéről, helyi szintű problémáiról.
A településen élő nők helyzetének, problémáinak feltárása, adatbázis létrehozása
54
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban összes nyugdíjas részesülő férfiak száma részesülő nők száma 2008 424 602 1026 2009 405 590 995 2010 401 577 978 2011 380 550 930 2012 363 545 908 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Nyugdjasok száma (fő) 1200
1000
800
600
400
200
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete
a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 6.2.1. számú táblázat ‐ Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 2.5.1. Az 55–64 éves idősebbek foglalkoztatása (2000–2011) Az 55–64 évesek foglalkoztatási rátája: az 55–64 éves foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A határozott idejű szerződéssel dolgozó alkalmazottak aránya az 55–64 éves foglalkoztatottakon belül: a mutató az 55–64 éves foglalkoztatottakon belül a határozott időre szóló szerződéssel dolgozó alkalmazottak arányát jelzi. A szóbeli megállapodás határozott idejű szerződésnek minősül. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 55–64 éves foglalkoztatottakon belül: az önbesorolás alapján részmunkaidőben foglalkoztatott 55–64 évesek aránya az 55–64 éves foglalkoztatottakon belül. A nem-alkalmazottak aránya a foglalkoztatottakon belül: nem alkalmazottaknak számítanak: a szövetkezeti tagok, az egyéni és társas vállalkozások tagjai, valamint a segítő családtagok. A mutató az említett csoportok együttes számának foglalkoztatottakon belüli arányát jelzi az 55–65 éves foglalkoztatottak körében. Az 55–64 éves egy évvel korábban nem foglalkoztatottak közül foglalkoztatottá válók aránya : a mutató az 55–64 éves, önbesorolás alapján az előző évben nem foglalkoztatottak közül azok arányát adja meg, akik a referencia időszakra önbesorolás alapján foglalkoztatottá váltak.
55
Mutató /dimen zió 2.5.1.1. Az 55–64 évesek foglalkoztat ási rátája, % Nemek szerint férfi nő Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkás képző Gimnáziu m Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Régiók szerint KözépMagyarorsz ág Közép‐ Dunántúl Nyugat‐ Dunántúl Dél‐ Dunántúl Dunántúl Észak‐ Magyarorsz ág Észak‐ Alföld Dél‐Alföld
2 0 0 0
2 0 0 1
2 0 0 2
2 0 0 3
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 7
2 0 0 8
2 0 0 9
2 0 1 0
2 0 1 1
21,9
23,5
25,6
29,0
31,1
33,0
33,6
33,1
31,4
32,8
34,4
35,8
32,8 13,1
34,1 14,9
35,5 17,6
37,9 21,8
38,4 25,0
40,6 26,7
41,4 27,1
41,7 26,2
38,5 25,7
39,9 27,0
39,6 30,1
39,8 32,4
6,1
5,5
3,9
5,6
7,0
6,5
4,9
5,0
5,5
5,1
5,6
6,0
13,5
13,7
13,0
14,2
14,8
16,7
17,1
17,1
18,0
18,9
20,6
22,3
37,4
39,8
42,6
40,4
39,1
40,7
40,4
36,4
30,9
32,6
34,7
34,9
21,0
23,5
25,9
31,5
34,2
34,2
33,2
34,4
31,8
30,7
29,2
31,9
28,9 42,3 62,5
30,3 42,2 66,2
34,3 46,3 61,5
38,0 49,1 67,0
39,4 49,9 70,7
39,2 53,7 66,9
39,2 49,2 63,1
38,3 48,2 62,7
39,1 42,4 58,8
38,8 46,4 59,0
38,7 47,6 62,2
39,7 51,2 63,3
28,0
29,6
31,9
34,9
39,3
42,6
40,4
39,4
39,3
40,7
39,9
41,2
19,0
21,3
26,3
32,6
33,2
34,0
35,6
34,9
30,8
31,9
33,8
37,3
27,4
30,9
32,5
32,8
33,4
34,6
38,0
38,6
33,6
35,7
36,7
36,5
17,9 21,3
18,4 23,3
19,2 26,0
22,7 29,5
25,7 30,9
27,7 32,2
28,5 34,1
25,7 33,1
21,9 28,8
26,9 31,5
32,4 34,3
32,6 35,5
16,0
16,4
19,8
24,6
23,5
23,5
27,6
27,8
26,9
27,5
29,8
30,1
16,7 21,1
17,0 23,7
18,1 23,5
24,6 23,2
25,7 25,3
26,3 28,4
27,8 28,0
26,6 30,3
26,5 29,3
27,3 28,6
28,7 32,5
31,0 34,5
56
Mutató /dimen zió Alföld és Észak 2.5.1.2. A határozott idejű szerződéssel dolgozó alkalmazott ak aránya az 55–64 éves foglalkoztat ottakon belül, % Nemek szerint férfi nő Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkás képző Gimnáziu m Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Régiók szerint KözépMagyarorsz ág Közép‐ Dunántúl Nyugat‐ Dunántúl Dél‐ Dunántúl
2 0 0 0
2 0 0 1
2 0 0 2
2 0 0 3
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 7
2 0 0 8
2 0 0 9
2 0 1 0
2 0 1 1
17,9
19,1
20,5
24,1
24,9
26,2
27,8
28,2
27,5
27,8
30,3
31,9
5,6
5,2
4,8
4,6
3,8
3,8
3,6
4,1
4,0
4,5
5,5
5,0
4,8 7,4
5,1 5,4
4,8 4,7
4,2 5,1
4,0 3,5
3,9 3,7
3,6 3,6
4,3 4,0
3,7 4,3
3,9 5,2
5,3 5,6
4,8 5,1
9,1
4,6
4,0
18,6
15,0
12,9
23,7
25,1
16,8
23,8
33,1
24,5
6,6
6,0
5,3
7,2
5,3
5,6
5,6
6,8
9,1
9,6
9,9
8,0
4,3
5,1
4,4
3,9
4,3
3,6
4,4
5,0
4,1
4,2
5,5
5,7
9,0
6,1
4,7
2,2
1,0
2,8
4,0
3,0
1,9
1,8
3,3
4,1
5,4 4,0 4,4
4,7 4,7 4,4
3,8 5,5 5,4
3,2 4,2 5,0
2,3 3,7 4,6
2,9 3,9 3,3
1,3 3,6 2,9
2,7 3,1 3,0
3,0 3,2 1,2
3,9 4,0 1,8
5,0 3,5 3,8
3,7 3,6 3,9
5,1
5,6
5,4
4,1
4,0
2,8
2,4
2,5
2,2
2,6
3,7
3,7
6,8
5,6
4,9
3,7
2,0
4,1
3,4
2,2
2,6
2,9
3,9
2,0
6,8
5,8
3,8
4,7
5,0
4,0
3,9
3,4
3,2
4,0
5,1
4,9
5,7
5,7
3,8
4,9
3,2
5,3
5,5
5,4
6,0
7,3
9,8
8,0
57
Mutató /dimen zió Dunántúl Észak‐ Magyarorsz ág Észak‐ Alföld Dél‐Alföld Alföld és Észak 2.5.1.3. A részmunkai dőben foglalkoztat ottak aránya az 55–64 éves foglalkoztat ottakon belül, % Nemek szerint férfi nő Régiók szerint KözépMagyarorsz ág Közép‐ Dunántúl Nyugat‐ Dunántúl Dél‐ Dunántúl Dunántúl Észak‐ Magyarorsz ág Észak‐ Alföld Dél‐Alföld Alföld és Észak 2.5.1.4. A nemalkalmazott
2 0 0 0
2 0 0 1
2 0 0 2
2 0 0 3
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 7
2 0 0 8
2 0 0 9
2 0 1 0
2 0 1 1
6,5
5,7
4,2
4,4
3,4
4,4
4,1
3,5
3,6
4,5
6,1
4,7
5,0
5,1
5,9
7,0
4,5
5,2
5,4
7,0
6,6
5,9
6,5
6,2
5,8 5,5
3,6 4,3
4,8 3,4
4,6 4,9
4,4 3,0
4,5 3,9
4,0 4,5
6,5 6,1
6,0 6,0
6,1 7,2
7,2 6,3
7,0 5,9
5,5
4,3
4,6
5,4
4,0
4,5
4,6
6,5
6,2
6,4
6,6
6,4
11,6
10,7
9,3
10,7
11,4
9,9
8,7
9,2
11,0
10,8
10,2
10,4
7,3 20,2
6,8 18,0
6,2 14,3
8,2 14,1
8,8 14,7
7,7 12,8
6,3 11,7
6,6 12,5
8,0 14,8
7,4 14,9
7,3 13,3
7,6 13,2
9,4
9,2
7,5
8,8
10,4
8,4
6,3
7,8
8,6
9,2
8,5
9,2
9,5
10,1
13,3
11,5
11,6
10,4
7,8
6,2
8,8
9,2
6,0
7,6
9,5
9,0
7,7
9,4
10,5
5,8
7,1
7,1
8,5
9,2
9,5
8,5
13,8 10,7
11,2 10,0
10,7 10,4
12,0 10,9
9,9 10,7
12,4 9,4
9,8 8,0
10,0 7,5
8,3 8,6
9,9 9,4
13,4 9,4
14,4 9,9
10,7
12,9
11,3
11,4
13,0
9,3
10,0
10,7
14,1
12,1
11,2
10,3
17,9 15,4
16,5 10,6
11,8 8,6
12,5 13,7
15,3 11,3
14,4 12,8
15,7 10,2
15,0 11,0
17,8 15,1
15,6 13,7
12,3 14,0
12,0 13,0
14,8
13,1
10,4
12,5
13,2
12,4
12,1
12,3
15,7
13,9
12,6
11,9
21,0
21,6
21,5
18,7
20,8
20,4
19,2
18,7
19,3
19,2
18,7
18,2
58
Mutató /dimen zió ak aránya az 55–64 éves foglalkoztat ottakon belül, % Nemek szerint férfi nő Iskolai végzettség szerint 8 általánosnál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkás képző Gimnáziu m Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Régiók szerint KözépMagyarorsz ág Közép‐ Dunántúl Nyugat‐ Dunántúl Dél‐ Dunántúl Dunántúl Észak‐ Magyarorsz ág Észak‐ Alföld Dél‐Alföld
2 0 0 0
2 0 0 1
2 0 0 2
2 0 0 3
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 7
2 0 0 8
2 0 0 9
2 0 1 0
2 0 1 1
22,9 17,1
24,3 16,7
24,8 16,0
22,9 12,9
26,1 14,2
25,6 13,8
23,8 13,5
22,7 13,6
23,2 14,6
24,0 13,3
24,2 12,6
23,9 12,3
19,9
18,3
22,8
19,8
9,3
5,1
2,2
2,2
3,5
1,4
–
–
23,8
23,9
23,7
16,5
15,4
14,4
13,4
10,9
9,9
7,8
6,3
6,4
17,1
19,3
21,6
16,7
21,7
19,5
18,1
17,6
17,6
18,9
18,1
17,8
19,1
18,6
16,0
15,7
19,6
17,9
14,5
19,1
17,7
14,9
17,6
14,7
23,3 15,6 20,6
24,3 11,8 25,1
21,1 14,9 26,1
18,9 19,4 25,2
22,9 19,9 24,8
23,1 21,4 26,3
21,8 17,5 29,5
18,8 19,4 29,2
21,1 20,1 31,7
23,6 19,2 28,0
22,8 18,6 27,3
23,4 17,8 26,3
17,9
18,4
19,6
18,4
21,5
21,3
21,4
19,2
18,6
19,6
19,8
18,7
19,9
18,4
21,7
14,7
16,6
18,5
17,8
16,2
17,6
14,7
14,6
15,2
17,9
20,3
17,5
12,4
14,8
16,6
13,1
15,6
18,7
19,6
18,0
16,8
27,9 21,3
23,4 20,5
19,6 19,5
17,6 14,6
21,3 17,2
21,1 18,5
14,5 15,3
21,4 17,3
20,3 18,7
20,5 18,1
18,1 16,8
22,8 17,9
18,1
18,0
15,0
16,2
19,3
16,5
17,5
18,0
16,4
16,4
13,8
12,6
19,7 33,2
24,7 32,9
26,9 32,5
24,7 27,5
24,3 26,0
21,2 23,8
22,2 21,3
20,2 19,9
19,7 24,7
21,7 20,5
19,3 23,7
18,3 21,8
59
Mutató /dimen zió
2 0 0 0
2 0 0 1
2 0 0 2
2 0 0 3
2 0 0 4
2 0 0 5
2 0 0 6
2 0 0 7
2 0 0 8
Alföld és Észak 24,4 26,3 25,5 22,9 23,4 20,8 20,5 19,4 20,5 2.5.1.5. Az 55-64 éves egy évvel korábban nem foglalkoztat ottak közül foglalkoztat ottakká válók aránya (önbesorolá s alapján), % 0,9 1,0 0,8 1,0 1,1 1,6 1,3 1,4 1,3 Nemek szerint férfi 1,5 1,6 1,3 1,4 1,3 2,1 2,0 2,3 1,7 nő 0,6 0,6 0,5 0,8 1,0 1,2 0,8 0,9 1,1 Régiók szerint KözépMagyarorsz ág 1,2 1,1 0,9 0,9 1,3 1,4 0,9 1,6 1,4 Közép‐ Dunántúl 1,5 1,6 2,0 1,1 1,1 2,1 1,8 1,7 1,2 Nyugat‐ Dunántúl 0,7 1,3 0,9 1,4 0,9 1,6 2,1 2,1 1,5 Dél‐ Dunántúl 0,5 0,4 0,5 0,9 1,2 1,5 1,2 1,0 1,0 Dunántúl 0,9 1,1 1,2 1,1 1,1 1,7 1,7 1,5 1,2 Észak‐ Magyarorsz ág 0,6 0,6 0,7 1,2 1,1 1,4 1,4 1,5 1,9 Észak‐ Alföld 0,5 0,8 0,8 0,8 0,9 1,8 1,5 1,2 1,2 Dél‐Alföld 1,2 0,9 0,3 1,1 1,0 1,5 0,9 1,0 1,2 Alföld és Észak 0,7 0,8 0,6 1,0 1,0 1,6 1,3 1,2 1,4 Forrás: Ksh Bököny az Észak‐Alföldi régióban található, a táblázat ide vonatkozó adati az önkormányzatnak nincs külön a településre vonatkozó ilyen jellegű adata.
2 0 0 9
2 0 1 0
2 0 1 1
19,7
19,2
17,9
1,4
1,9
2,0
1,8 1,1
2,1 1,8
2,2 1,8
1,7
1,9
1,3
1,5
1,4
2,2
1,2
1,9
1,4
1,3 1,3
2,7 2,0
3,0 2,2
1,4
1,9
1,5
1,1 1,2
2,1 1,5
2,6 2,6
1,2
1,9
2,3
iránymutatóak. Az
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nem releváns
60
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs erre vonatkozó adat az önkormányzatnak. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat ‐ 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % 2008 492 20 4 2009 475 20 4 2010 471 20 4 2011 462 20 4 2012 441 20 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére: A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. A bentlakásos idősek otthonában lehetőség van az idősek számára bejárni a foglalkozásokra, beszélgetésékre, egyházi szertartásokra. Nyugdíjas klub működik a településen, akik fellépéseikkel, műsoraikkal színesítik ünnepségeinket, programjainkat. Külön idősek számára tartott rendezvényeink: idősek napja, farsang, május 1., szüreti mulatság, illetve bekapcsolódnak az óvoda, iskola programjaiba is. 6.3.2. számú táblázat ‐ Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 8 2009 9 2010 7 2011 7 2012 8 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése
61
Az idősek egészségügyi ellátását a körzeti orvosok végzik. A házi gondozást 2013..‐ig a Nagykállói Többcélú Önkormányzati Társulás bentlakásos idősotthona végzi, majd ezt a feladatot az önkormányzat veszi át. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A könyvtár, a művelődési ház és a település valamennyi kulturális programja nyitva áll az idősek számára is. Ezeknek az alkalmaknak a programjait mindig úgy állítjuk össze, hogy az idősebb korosztály is találjon kedvére való időtöltést. c) idősek informatikai jártassága A településen élő idősek szinte minimális része jártas az informatikában. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősek számára étezési lehetőséget biztosít az önkormányzat, amit igény szerint házhoz is szállítanak. Két házi segítségnyújtást végző intézmény van a településen a görög katolikus és a babtista egyház fenntartásában, ami a gyógyszer felíratásban, a téli tüzelő behordásában, a csekkek befizetésében, a mindennapi bevásárlásban is segítséget nyújt. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Idősek informatikai jártasságának javítása
Tanfolyamok, képzések szervezése az idősebb korosztály számára
62
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok számára, köztük a fogyatékkal élő emberek számára az élet minden területén megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén. Kiemelt prioritás a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Ehhez a fogyatékkal élők számára megfelelő ellátó rendszer kialakítás szükséges a közintézmények, civil szervezetek, valamennyi állami és nem állami szereplő között. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményi szolgáltatások hozzáférésével, az intézmények étalakítása, korszerűsítése által. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006 december 13.‐ án egyhangúlag fogadta el a Fogyatékossággal élők jogairól szóló Fakultatív jegyzőkönyvet. Hazánk volt az első állam, ami ezt ratifikálta 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint” fogyatékossággal élő minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerep vállalását.” Az egyenlőség, az egyenlőtlenség kérdése szinte valamennyi személyt érint ma hazánkban, de külön figyelmet érdemel a fogyatékosok csoportja, akik világszerte a legsérülékenyebbek ilyen tekintetben. Magyarországon a 2007‐es népszámlálás adatai alapján 577 ezer fogyatékos ember él, az aktív korú megváltozott munkaképességűek száma 700 ezer fő. A fogyatékkal élők között megtalálható a testi fogyatékos és mozgássérült emberek, vak és gyengénlátók, hallás és beszédzavar fogyatékosság, egyéb fogyatékosság. A fogyatékos ügy legfontosabb elve, hogy a fogyatékosság kérdése nem csupán szociális kérdés. Az esélyegyenlőségi terveknek nagy szerepe van a fogyatékkal élők elfogadtatásában a többségi társdalommal.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat ‐ Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2008 223 2009 205 2010 190 2011 210 2012 299 Forrás: TeIR, KSH Tstar
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 12 12 14 14 15
63
szociális ellátásban részesülők száma (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
megváltozott munkaképességű
2014
2015
2016
2017
egészségkárosodott
7.1.2. számú táblázat ‐ Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. A település civil és egyházi intézményeivel mindenképpen szükséges a kapcsolatfelvétel, az ellátásban kialakult arányok és a nem állami szolgáltatók jövőbeni tervei együttesen alakítják az elérhető szolgáltatás adott és jövőbeni minőségét. Fontos szempont, hogy a civil és egyházi fenntartók más települések lakosait is ellátják, tehát a helyi esélyegyenlőségi tervben a településen lakókat célszerű szerepeltetni. Feltehetően korábban létrejött és folyamatos együttműködést és a fejlesztések összehangoltságát tapasztalják a szakértők.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen 1 vállalkozás foglalkozik fogyatékos munkavállalók foglalkoztatásával, de nincs arra vonatkozó adatunk, hogy hány embert foglalkoztatnak jelenleg. Védett foglalkoztatás nincs a településen. A közfoglalkozatás keretében nem alkalmazunk fogyatékos munkavállalót. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs erre vonatkozó adat az önkormányzatnak. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen 2012‐ben 299 megváltozott munkaképességű személy volt. Foglalkoztatásukról nincsenek az önkormányzatnak adatai. Hátrányos megkülönböztetésükről nincs tudomásunk. A házi gondozást végző egyházi intézmények nyújtanak számukra szolgáltatásokat.
64
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Nincs erre vonatkozó adata az önkormányzatnak. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A Polgármesteri hivatal épülete és a Művelődési ház akadálymentesített. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A Művelődési ház akadálymentesített, viszont a könyvtár és a teleház esetében ez még nem megoldott. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzat épülete és a posta akadálymentesített, az óvoda és az orvosi rendelő részben, az általános iskola nem akadálymentes. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az akadálymentesítés ezen a téren még nem történt meg. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Speciális közlekedési megoldás és fogyatékosok nappali intézménye nincs a településen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzatnak nincs erre vonatkozó adata.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Akadálymentesítés megoldása
Pályázati lehetőségek kihasználásával az akadálymentesítés megoldása Adatbázis létrehozása
Fogyatékossággal élők problémáiról az önkormányzat nem rendelkezik adatokkal
65
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Dél‐Nyírségi Térségi Többcélú Önkormányzati társulással és a helyi egyházakkal b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen a polgárőrség és önkéntes tűzoltóság mellett nincs jelentős civil szervezet. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A térségben lévő önkormányzatokkal jó az együttműködés, jellemző a kölcsönös előnyökkel járó partneri kapcsolatok felkutatása, pályázatokban való együttműködés. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Roma Nemzetiségi Önkormányzaton kívül nincs más nemzetiségi önkormányzat a településen. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen működő civil szervezetek hozzájárulnak a közösségi összetartozás érzésének erősítéséhez, a hagyományok őrzéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez: Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Bököny Sport Egyesület, Dr. Barota Mihály Alapítvány, Bököny Községért Településfejlesztési Közalapítvány f) for‐profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Az önkormányzat a helyi vállalkozásokkal jó kapcsolatot tart fenn. A vállalkozók szívesen járulnak hozzá adományokkal a különböző települési rendezvényekhez.
66
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A települési esélyegyenlőségi program az önkormányzat tevőleges bevonásával készült. A táblázatokban található adatok alapozták meg a program intézkedési tervét. Az adatgyűjtés kiterjedt az önkormányzat többi intézményére, az oktatási intézményekre egyaránt. Az összegyűjtött adatok elemzésekor megfogalmazódtak a településen élők problémái, az esélyegyenlőséget biztosító megoldások. Az elkészült dokumentum a helyben szokásos módon Bököny község honlapjára www.bokony.hu kerül fel, valamint az önkormányzat hirdető táblájára és a könyvtárba kerül egy‐egy nyomtatott példány, hogy a településen élők megismerhessék és véleményezhessék azt. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A képviselhető testület által elfogadott esélyegyenlőségi tervet a község honlapján bárki megtekintheti, ezt követően a monitoring az érintett személyek, intézmények, civil szervezetek és az önkormányzat munkatársainak bevonásával történik.
67
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
B C D E A A célkitűzés helyzetelemzés Az összhangja Az intézkedés következtetése intézkedéssel egyéb Intézkedés Az intézkedés címe, iben feltárt elérni kívánt stratégiai sorszáma tartalma megnevezése esélyegyenlősé dokumentumo cél gi probléma kkal megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Adatbázis 1 A tanulás alacsony Kapcsolattartá készítése, elősegítése a iskolázottság, s a munkaügyi településen élő szakképzettség központtal, képzések szervezése, felnőttek tájékoztatás, hiánya szórólapok a számára koordinálása képzési lehetőségekről, képzések szervezése 2 Munkanélkülis Munkanélkülie Kapcsolattartá Start ég csökkentése k magas száma s a munkaügyi munkaprogram központtal, a ok nyomon Bökönyben célcsoportok követése, tájékoztatás, pályázatok meglévő Start elkészítése és munkaprogram beadása, Start megtartása, munkaprogram bővítése. megkezdése. Munkahely Helyi teremtő vállalkozók segítése, beruházások támogatása II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 védelembe vett Magas a Családsegítő Munkahelytere gyerekek településen a és mtés, számának védelembe vett gyermekjóléti iskolázottság gyerekek szolgálat javítása, nők csökkentése
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges Az intézkedés eredményesség eredményeinek megvalósításá erőforrások ét mérő fenntarthatósá (humán, nak határideje indikátor(ok) ga pénzügyi, technikai)
polgármester
2014.11.30
A célcsoport Pénzügyi megismeri a forrás, humán képzéseket, erőforrás aktív részvétel a képzéseken, képzettség megszerzése
polgármester
2014.11.30.
Munkaügyi Pénzügyi központ humán tájékoztatása a erőforrás pályázatokról, célcsoportok tájékoztatása és megismertetés e a lehetséges pályázatokkal. Elnyert pályázatok
polgármester
2016.04.01-ig folyamatos
Családsegítő szolgálat bevonása, családok
pénzügyi, humán erőforrás
A lehetséges képzések felderítése, nyomon követése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal
és Pályázatok folyamatos nyomon követése és elkészítése. Szoros kapcsolat a Munkaügyi központtal.
Családok folyamatos nyomon követése,
68
III. A nők esélyegyenlősége 1 A nők esélyegyenlősé gének, gazdasági szerepének, közéletben való részvételének feltérképezése, adatbázis létrehozása
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Idősek informatikai jártasságának javítása Bökönyben
száma
bevonásával, illetve a HEPben felsorolt egyéb intézkedések által javítani a családok helyzetét
helyzetének feltérképezése
adathiány a nők esélyegyenlősé gben, gazdaságban betöltött szerepéről (foglalkoztatás , alacsony iskolai végzettség, hátrányos megkülönbözt etés, nőket érő erőszak, családon belüli erőszak)
Adatgyűjtés, adatok feldolgozása, adtabázis létrehozása
Kérdőív polgármester elkészítése, célcsoporthoz való eljuttatása, kitöltése, begyűjtése, feldolgozása, következtetése k levonása, adatbázis létrehozása és folyamatos nyomon követése
2014. 30.
Idősek informatikai jártasságának alacsony szintje
Informatikai képzés szervezése az 50 év felettiek számára
Tanfolyam polgármester megszervezése , meghirdetése, jelentkezők összegyűjtése, képzés lebonyolítása.
2014.03.30.
Tanfolyam sikeres beindítása, tanfolyamon részvevők tudása
Pénzügyi humán erőforrás
és Lehetőség a tanfolyam elvégzése után nyomonköveté sére.
Akadálymente sítésre szoruló épületek feltérképezése. Az
Pályázati lehetőségek keresése, folyamatos követése.
2016.04.01-ig folyamatos
Felmérés és pénzügyi, tervek humán elkészülése. erőforrás Akadálymente sítés
A léthozott akadálymentes ítést segítő eszközök karbantartása.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Akadálymente A sítés közterületek, középületek Bökönyben akadálymentes ítésének
helyzetének nyomon követése, illetve a többi intézkedéshez kapcsolódó feladatok
polgármester
problémáik megoldása, mélyszegénysé ghez, illtev a nők helyzetéhez kötődő intézkedések.
Pénzügyi május Kérdőívek kitöltése és humán sikeres erőforrás begyűjtése. Kérdőívek kiértékelése. Elkészült adatbázis és az adatbázis folyamatos nyomon követése.
és Folyamatos nyomon követés, évente adatgyűjtés. Folyamatos kommunikáció az érintett intézményekke l.
69
megoldatlansá ga
2
akadálymentes ítéshez szükséges anyagi, dologi eszközök beszerzése. Akadálymente sítés megvalósítása A fogyatékkal A fogyatékkal Adatgyűjtés, élő élő személyek adatok személyekről sajátos feldolgozása, felmérés problémáiról, adtabázis készítése, településen létrehozása adtabázis való helyzetükről létrehozása nincsenek az önkormányzat nak adatai
Pályázatok elkészítése, beadása. Terv készítése, vállalkozók felkeresése, akadálymentes ítés kivitelezése Kérdőív polgármester elkészítése, célcsoporthoz való eljuttatása, kitöltése, begyűjtése, feldolgozása, következtetése k levonása, adatbázis létrehozása és folyamatos nyomon követése
megvalósulása . Egyenlő hozzáférés biztosítása, megvalósulása
2014. 30.
május Kérdőívek Pénzügyi kitöltése és humán sikeres erőforrás begyűjtése. Kérdőívek kiértékelése. Elkészült adatbázis és az adatbázis folyamatos nyomon követése.
és Folyamatos nyomon követés, évente adatgyűjtés. Folyamatos kommunikáció az érintett intézményekke l
70
3. Megvalósítás
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT‐ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
71
4. Elfogadás módja és dátuma I. A Bököny község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Bököny község képviselő‐testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a 27/2014. (IV.01.) számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Gyalogné Lovas Irén Dátum: 2014.04.01. címzetes főjegyző
Pisákné Páll Ilona
polgármester
5./ 2014. évi közbeszerzési terv megtárgyalása /írásbeli előterjesztés a 4. számú mellékletben/ Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző: A közbeszerzési törvény folyamatosan változik. Legutóbb a múlt év végén változott. Minden évben a képviselő-testületnek közbeszerzési tervet kell elfogadni. A közbeszerzési terv arról szól, hogy az adott településen az Önkormányzat milyen beruházást kíván megvalósítani. Az nem probléma, ha valamilyen beruházás elmarad vagy nem nyer a pályázat, de a tervben március 31-ig fel kell sorolni a terveket. Az előterjesztésben van egy tájékoztató, hogy a közbeszerzési törvény az adott évre meghatározza a közbeszerzési értékhatárokat. Van hazai értékhatár, van uniós értékhatár eszközbeszerzésre, beruházásra. Euróban és forintban is meg vannak határozva összegek. A tervben két beruházás szerepel. A Bentlakásos Idősek Otthona és az Óvoda-konyha bővítése. A terv bármikor bővíthető a Képviselő-testület által. Kötelező a közbeszerzési tervet feltölteni a honlapra.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
72
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata
A 2014. évi közbeszerzési terv elfogadása A Képviselő testület
Az Önkormányzat 2014. évi közbeszerzési tervét jelen határozat 1. mellékletének megfelelően fogadja el. Határidő: folyamatos Felelős: jegyző 1. melléklet:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2014. évi összesített közbeszerzési terve
Közbeszerzés tárgya
Építési beruházás Bentlakásos Idősek Otthona bővítése Óvoda-konyha korszerűsítése
CPV kód
Irányadó eljárásrend
Tervezett eljárási típus
88.189 eFt.
nemzeti eljárási rend
Általános, egyszerű eljárás
26.246 eFt.
nemzeti eljárási rend
Sor kerülIdőbeli ütemezés e vagy sor a közbeszerzési a került-e az szerződés eljárás adott megindításának teljesítésé közbeszerz tervezett nek éssel időpontja várható összefüggé időpontja sben vagy a előzetes szerződés időtartam összesített tájékoztat a ó közzétételé re?
2014. II. negyedév
2014. III. negyedév
nem
Általános, 2014. II. negyedév 2014. III. nem egyszerű negyedév eljárás Bököny Község Önkormányzata a 2014. évi költségvetési évben nem tervez az előírt közbeszerzési értékhatárt elérő értékű árubeszerzést, szolgáltatásrendelést.
73
6./ A helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló rendelet megtárgyalása, elfogadása /írásbeli előterjesztés az 5. számú mellékletben/ Gyalogné Lovas Irén polgármester: Az Egészségügyi-, Oktatási-, Szociális, és Sport Bizottság tárgyalta a napirendi pontot. Átadom a szót Piskolczi Géza képviselő úrnak. Piskolczi Géza képviselő: A bizottság megtárgyalta a rendelet tervezetet és elfogadásra javasolja.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
Bököny Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló l997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Mkktv.) 77. §-ában foglalt felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: I. A rendelet hatálya, a közművelődési feladatok ellátásának alapelvei 1. § A rendelet hatálya kiterjed a közművelődési tevékenységben résztvevőkre, a közművelődési szervezetekre, a közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevőkre, azok fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira, mindazokra, akik az önkormányzat közművelődési feladatellátásban részt vesznek vagy abban részesülnek. 2. § Bököny Község minden polgárának és közösségének joga, hogy a. igénybe vegye az önkormányzati fenntartású telephelyek szolgáltatásait, b. műveltségét, készségeit gyarapítsa, közösségi művelődési jogainak érvényesítését az önkormányzat által fenntartott telephelyekben közösségi színtereken gyakorolhassa és azoktól szakmai segítséget kapjon.
74
II. Az önkormányzat közművelődési feladatai 3. § Bököny Község Önkormányzata feladatának tekinti, hogy a településen kialakult művelődési hagyományokra, a településfejlesztési koncepcióra az intézmények, civil szervezetek és a polgárok öntevékenységére alapozva a közművelődés sajátos eszközrendszerével segítse: 1. az iskolarendszeren kívüli, az öntevékeny és önképző formák, az életminőséget és az életesélyt javító, tanulási, felnőttképzési lehetőségek megteremtését, 2. az iskolai képzést kiegészítő tevékenységek közül a nyelvi, a számítástechnikai és a képességfejlesztő formák szervezését, 3. a település kulturális értékeinek hagyományainak feltárását, ápolását és bemutatását, a település kiemelkedő személyiségei értékteremtő tevékenységének megismertetését a lokálpatriotizmus erősítése és a szellemi vonzerő növelése érdekében, 4. a gyermekek és a fiatalok közösségi, művelődési, művészeti érdeklődésének felkeltését és ezzel kapcsolatos igényeik kielégítését, 5. a hátrányos helyzetű rétegek kulturális felzárkóztatását, 6. az időskorú lakosság művelődésének, közösségi életének támogatását, 7. a környezeti és faluesztétikai kultúra fejlesztését, 8. az együttműködés kialakítását a közművelődés és a helyi művészeti élet mecénásaival, 9. a hagyományos ünnepek közismertté tételét, 10. kapcsolat építését a határon túli magyarság művelődési közösségeivel, testvértelepülések kulturális intézményeivel, egyesületeivel, 11. az ismeretszerző, az amatőr alkotó és művelődő közösségek tevékenységének támogatását, 12. a település környezeti, természeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tételét helytörténeti, településismertető kiadványok megjelentetésének segítése, kiállítások szervezésével; a lokálpatriotizmus erősítésének érdekében a helyi értékeket védő, gazdagító összefogások ösztönzését, 13. az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más nemzetiségi kultúrák megismertetését, bemutatását, gyarapítását, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítését és fenntartását, 14. a szabadidő kulturált és művelődési célú eltöltéséhez a célnak megfelelő esztétikus környezet biztosítását, 15. a helyi hagyományokon alapuló nagyrendezvények szervezését, az ünnepek kultúrájának gondozását, (pl.: Márton nap, gyereknap, falunap) 16. a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat, 17. az egyéb művelődési lehetőségeket vagy művelődési formákat, különösen a nyilvános könyvtári ellátás működését, 18. a helyi művelődés-szociológiai kutatásokat.
75
III. A közművelődési feladatok támogatása, ellátásuk szervezeti keretei 4. § Az önkormányzat a helyi közművelődés támogatását a) közösségi színtér biztosításával, b) könyvtári szolgáltatás fenntartásával, c) költségvetés kereti között kulturális rendezvények, szervezetek támogatásával, valamint d) pályázati lehetőségek kihasználásával és az ehhez szükséges önrész rendelkezésre bocsátásával biztosítja. 5. § (1) Az önkormányzat a helyi közművelődési tevékenységhez közösségi színtérként biztosítja az alábbi épületeket, ingatlanokat: Művelődési Ház és Könyvtár Barota Mihály Óvoda Barota Mihály Általános Iskola Sportpálya Étkezde Bentlakásos Idősek Otthona IFI tanya (2) Az önkormányzat által fenntartott közművelődési telephelynek minden év január 31-ig be kell küldeni Bököny Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához az e rendelet 3. §-a alapján összeállított éves munkatervét, amely az előző év értékelését és a tárgyév munkaprogramját tartalmazza. A testület 30 napon belül dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha a Képviselő-testület 3o napon belül nem dönt, a beadott munkaterv érvénybe lép. 6. § (1) Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásában együttműködik: a) a településen működő Barota Mihály Óvodával és a Barota Mihály Általános Iskolával b) kulturális tevékenységet is végző társadalmi, civil szervezetekkel, 76
c) egyházakkal, d) hasonló feladatokat ellátó országos, szervezetekkel, más önkormányzatokkal.
regionális,
térségi
intézményekkel,
civil
7. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat által fenntartott közművelődési telephely által el nem látható feladatok elvégzésére közművelődési megállapodást köthet jogi és természetes személyekkel. Ezen feladatok körét a képviselő-testület határozza meg. (2) Közművelődési feladat megállapodás keretében csak akkor látható el, ha azt az önkormányzat által fenntartott telephely nem tudja ellátni. Ezért először az önkormányzati szervezeti feladatellátás lehetőségeit kell megvizsgálni, s csak annak negatív eredménye után lehet megállapodást kötni. (3) A közművelődési megállapodással ellátandó feladatra a helyben szokásos módon nyilvános pályázatot kell kiírni a pályázati és a megállapodási feltételek pontos megjelölésével. A pályázati és az elbírálási határidő egyaránt 30 nap. A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el. A közművelődés finanszírozása 8. § Az önkormányzat közművelődési feladatait költségvetéséből finanszírozza, melynek forrása a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív támogatás, a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, alapítványi forrásokból pályázati úton elnyert összeg. 9. § Az Önkormányzat a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról minden évben megjelenő rendelet alapján történő pályázathoz minden évben vállal saját erőként pályázati önrészt. 10. § Az önkormányzat az Mkktv. 76. § (2) bekezdése szerinti közművelődési formákat a helyi sajátosságok és rendelkezésre álló anyagi eszközei figyelembevételével az alábbiak szerint támogatja: 1. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés a) pontja körében: Az önkormányzat lehetőséget és helyet biztosít iskolarendszeren kívüli önképző, szakképző, képességfejlesztő tanfolyamok, bemutatók tartására. Az önkormányzat - döntése szerint - közreműködhet ezek népszerűsítésében, meghirdetésében. 2. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés b) pontja körében: a) Az önkormányzat támogatja a hagyományos kézműves kultúra megőrzését. 77
b) Az önkormányzat ápolja a helyi kézműves kultúra kialakítását, támogatja az ezzel kapcsolatos rendezvények szervezését. 3. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés c) pontja körében: a) Az önkormányzat a nemzeti ünnepeket a településen lévő oktatási és nevelési intézmények és a helyi közösség bevonásával és részvételével rendezi meg, azokhoz közösségi teret biztosít. b) Az önkormányzat kiállítási lehetőséget biztosít művészeti alkotások számára, közösségi színteret bocsát rendelkezésre zenei rendezvényekhez. 4. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés d) pontja körében: a) Az önkormányzat lehetőséget és helyet biztosít művelődési és alkotó célú helyi közösségek, gyűjtőkörök, szakkörök, kulturális célú közös tevékenységek, összejövetelek számára. b) Az önkormányzat támogatja a helyi gyermekekből álló iskolai művészeti, és tánc csoportok fellépését rendezvényeken, a művészeti és zeneoktatásban szerzett ismeretek bemutatásához közösségi színteret biztosít, a közösségi rendezvényeket meghirdeti. c) Az önkormányzat művelődési célú pályázatok készítésében, más pályázó részére való segítségnyújtásban részt vesz. 5. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés e) pontja körében: Az önkormányzat közösségi színteret biztosít a nyugdíjasok és ifjúság számára. 6. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés f) pontja körében: Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatokat alakíthat ki, melynek keretében a testvértelepülések nemzeti kultúrájának kölcsönös megismertetésére, a jó kapcsolat kialakítására törekszik. 7. Az Mkktv. 76. § (2) bekezdés g) pontja körében: Az önkormányzat könyvtári szolgáltatásokat helyben és ingyenesen biztosít, itt az elektronikus információs társadalom követelményeinek megfelelve lehetőséget teremt internet-hozzáféréshez.
Beszámolás a közművelődési feladatok teljesítéséről 11. § A közművelődési feladatok ellátásával megbízott szakember, vagy vezető a közművelődési feladatok ellátásáról, valamint a közművelődési megállapodásban résztvevők a
78
közművelődési megállapodásban rögzített feladatok teljesítéséről évente beszámolnak a képviselő-testületnek. Záró rendelkezések 12. § 1. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetése: 2014.04.04. 2. Hatályát veszti a 3/2007. (III. 01.) önkormányzati rendelet, a Bököny község közművelődéséről és könyvtári ellátásáról. Bököny, 2014. április 01. Gyalogné Lovas Irén
Pisákné Páll Ilona
polgármester
címzetes főjegyző
INDOKOLÁS BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Általános indokolás Az elmúlt időszakban lezajlott jogszabályváltozások miatt szükségessé vált a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló önkormányzati rendelet újraszabályozása. Fentiek alapján célszerű a 3/2007. (III.02.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezni. Részletes indokolás az 1-2. §-hoz Szabályozza azt, hogy kire terjed ki a rendelet hatálya és meghatározza a joggyakorlás helyét. a 3-7. §-okhoz A közművelődési feladatokat, ellátásának rendjét és módját, a színterek helyét állapítja meg. a 8-10. §-hoz A közművelődés finanszírozásának rendjét, és forrását határozza meg.
a 11. §-hoz A közművelődésért felelős beszámolását határozza meg.
79
a 12. §-hoz A hatályba léptető rendelkezést, és a korábbi rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazza.
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről 1. A jogszabály-tervezet hatásai 1.1 Társadalmi hatások A rendelet meghatározza a településen élőknek a közművelődéshez kapcsolódó lehetőségeit, az önkormányzat által biztosított ellátásokat. 1.2 Gazdasági, költségvetési hatás Gazdasági, költségvetési hatásai nem mérhetőek. 1.3 Környezeti, egészségi hatások A különböző előadások, tájékoztatók pozitívan hathatnak mindkét területre. 1.4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások Az önkormányzat intézményrendszere rendelkezik feltételekkel.
a
feladat
ellátásához szükséges
2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható hatásai A 2014. évről szóló költségvetési törvény valamint a 4/2014. (II.20.) NKÖM rendelet szabályozza a támogatás igénylés és elszámolás rendjét. Szabályozás hiányában támogatás nem igényelhető. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A feladat ellátásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek e önkormányzatnál rendelkezésre állnak.
7./ Pályázat benyújtása a szociális földprogramok megvalósításának támogatására /írásbeli előterjesztés a 6. számú mellékletben/ Gyalogné Lovas Irén polgármester: Az elmúlt években is sor került a pályázat benyújtására. A maximális összeget szeretnénk megpályázni. Tavaly 2.876.000 Ft-ot kaptunk, 21 főt foglalkoztattunk. Most két hektár krumpli van ültetve ebben a programban. Mezőgazdasági programban veszünk részt, így
80
termőföldre nem pályázhatunk. Vagy eszközbeszerzésre, vagy állatállományra fogunk pályázni. Piskolczi Géza képviselő: Eszközbeszerzésre kellene pályázni.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata Pályázat benyújtása a szociális földprogramok megvalósításának támogatására
Bököny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot nyújt be az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt Szociális Földprogram 2014. pályázat 4.4.”C” – komponens: Kertkultúra és kisállattartási alprojekt kiírásra. Az önkormányzat a programba 30 családot kíván bevonni. A pályázat összege 1.200.000 Ft. A testület megbízza a polgármestert a pályázat benyújtásával.
8./ Szociális földprogram megvalósítására rendelet megalkotása, és az SZMSZ elfogadása Gyalogné Lovas Irén polgármester: A pályázat benyújtásának feltétele, hogy az Önkormányzat megalkossa a szociális földprogramról szóló rendeletet. Kérem a testületet a rendelet tervezet alapján fogadja el a rendeletet. A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta:
Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete A szociális földprogramról Bökön y község Önkormán yzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III törvén y 47. §(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Mag yarország hel yi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX törvén y 13. §(1) bekezdés 8. pontjában meghatározott 81
feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. § Bökön y község Önkormán yzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális rászoruló személ yek részére természetbeni ellátásként szociális földprogramot indít. A szociális földprogram célja a szociálisan hátrán yo s hel yzetű emberek megélhetését segíteni, életminőséget javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni. 2. § A szociális földprogrammal kapcsolatos hatáskört a polgármester g yakorolja, aki döntésre jogosult az ellátás megállapítása és megszüntetése, valamint a szociális földprogramban való részvétel iránti kérelem elutasítása vonatkozásában. 3. § Szociális földprogramban az a személ y vehet részt, akinek legalább eg y éve bejelentett lakóhelye van Bökön y községben, állattartásra alkalmas feltételekkel és udvarral rendelkezik, valamint a) rendszeres szociális segél yben, vag y b) foglalkoztatást hel yettesítő támogatásban, vag y c) rendszeres g yermekvédelmi kedvezmén yb en részesül, vag y d) álláskereső, regisztrált munkanélküli, vagy e) ol yan megváltozott munkaképességű, akinek egészségüg yi állapota a programban való részvételét lehetővé teszi f) azon n yugdíjszerű ellátásban részesülő személ y, akinek a családjában az eg y főre jutó havi nem haladja meg az öregségi n yugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. (2) A szociális földprogramban a közös háztartásban élő személ yek közül eg y személ y vehet részt. (3) A szociális földprogramban részt vevők önkéntes alapon, megállapodást megkötésével vállalhatják a részvételt. 4. § A Képviselő-testület a szociális földprogram megvalósításához szükséges szaktanácsadást külső megbízottal történő megállapodás alapján biztosítja. 5. § (1) A szociális földprogramban való részvételi szándékot a rendelet 1. melléletét képező kérelem alapján a Bökön y Polgármesteri Hivatalhoz lehet ben yújtani 2014. június hó 01. napjáig. A Polgármesteri Hivatal a kérelmeket, a körn yezettanulmán yt követően vélemén yével eg yütt elbírás céljából továbbítja a polgármesternek. (2) A programban résztvevőkkel a megállapodás 2015. április 30 napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre. (3) A részvételi kérelem abban az esetben utasítható el, ha: a) Bökön y Község Önkormán yzatának az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatást kezelő által, ,,a szociális földprogram megvalósításának támogatására” közzé tett pál yázati felhívásra ( a pál yázat kódja: SZOC-FP-14.). a 82
,,C” komponens: Kertkultúra és megvalósítására benyújtott nem részesül b) a kérelmező nem felel meg a feltételeknek, c) a szociális földprogram rendelkezésre álló pénzüg yi fedezet már a kérelem teljesítésére.
kisállat alprojekt támogatásban. 3. §-ban szereplő végrehajtásához nem ad lehetőséget
az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatást kezelő által, „ szociális földprogramok megvalósításának támogatására” közzé tett pál yázati felhívásra (a pál yázat kódja: SZOC-FP14), a „C” komponens: Kertkultúra és kisállattartási alprojekt megvalósítására a pál yázat ben yújtásakor. 6. § (1) Bökön y Község Önkormán yzat a szociális földprogramban résztvevő számára biztosít: a) kishaszonállatot, b) a szociális földprogram működéséhez szükséges tápot, darakeveréket, orvosságot, fertőtlenítőszert, c) fol yamatos szaktanácsadást (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti támogatás értéke jogosultanként a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg. (3) A szociális földprogram keretében megtermelt hús és tojás menn yiség továbbá a kishaszonállatok szaporulata teljes egészében a szociális földprogramban résztvevőt illeti meg. (4) A támogatottsági jog, valamint az abból származó bármel y más előn y másra át nem ruházható. 7. § A szociális földprogramban résztvevő köteles: a) szakmai képzésen részt venni b) udvarában a részére átadott állat tartásáról és a takarmán y felhasználásáról jó gazda módjára gondoskodni, c) a munkavégzés során az önkormán yzattal, vag y az önkormán yzat által kijelölt személl yel együttműködni, d) a programban szerzett tapasztalatait saját, illetve családja megélhetésének javítása érdekében a jövőben is hasznosítani. 8. § Amenn yiben a szociális földprogramban résztvevő a megállapodásból eredő kötelezettségét nem teljesíti, úg y a polgármester a megállapodás jogosultságát azonnali hatáll yal felmondja. Ebben az esetben a támogatott a programban való részvételből kizárásra kerül, és köteles visszafizetni a 6. § (1) a)-b) pontjában biztosított támogatás összegét Bököny Község Önkormányzata felé, továbbá nem igényelheti az e rendelet alapján a programban részt vevők részére biztosított juttatásokat. 9. § Ez a rendelet 2014. április 02-án lép hatál yba, és 2015.május 1-én hatál yát veszíti.
83
Gyalogné Lovas Irén sk.
Pisákné Páll Ilona sk.
polgármester
címzetes
főjeg yző
1. számú melléklet a 7/2014. (IV.02.) önkormán yzati rendelethez KÉRELEM a szociális földprogramban való részvételhez Alulírott………………………………………………………………………………… ……..…………………………………………………..(név, születési hel y, idő, an yja neve) …………………………………………………………………………...................... ....................szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok Bökön y Község Önkormán yzata Polgármesteréhez, hogy Bökön y Község Önkormán yzata Képviselő-testületének a szociális földprogramról szóló 7/2014, (IV. 02.) önkormán yzati rendeletében foglaltak alapján szíveskedjen támogatásban részesíteni. Részt kívánok venni a 2014. évi szociális földprogramban, és vállalom a rendeletben foglaltak teljesítését. Közös háztartásban élők adatai:
Név
Születési idő
Foglalkozás
Jövedelem
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
84
Közös háztartásban élők jövedelme:……………………..Ft/hó.
eg y
főre
jutó
havi
Fig yelem! A közös háztartásban élők havi jövedelmi viszon yait igazoló dokumentumokat a kérelemhez mellékelni kell! Az alábbiakról n yilatkozom:
• legalább eg y éve lakóhell yel rendelkezem Bökön yben, • rendelkezem állattartásra alkalmas feltételekkel és udvarral, • rendszeres szociális segélyben / foglalkoztatást helyettesítő támogatásban / rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülök (A megfelelő aláhúzandó!) • álláskereső regisztrált munkanélküli vagyok / megváltozott munkaképességű vagyok, de az egészségi állapotom a programban való részvételt lehetővé teszi (A megfelelő aláhúzandó!) • n yugdíjszerű ellátásban részesülök / nem részesülök (A megfelelő aláhúzandó!) • vállalom, hog y a munkatapasztalatomat a saját háztartásgazdaságomban is hasznosítom, • a munkavégzésem során az önkormán yzattal, vag y az önkormán yzat által kijelölt személlyel eg yüttműködöm, • vállalom, hog y a részemre átadott állatokat jó gazda gondosságával nevelem. Tudomásul veszem, hog y a szociális földprogramban résztvevőket Bökön y Község Önkormán yzat polgármestere választja ki.
Bökön y,………….év,……………………..hó,………nap
…………………………………. kérelmező 85
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata A szociális földprogramról szóló rendelet alapján Szervezeti és Működési szabályzat elfogadásáról a szociális földprogram megvalósítására A képviselő testület 1.) Az Emberi Erőf orrás Támogatás kezel ő által, „a szociális földprogramok megvalósításának támogatására” közétett (a pályázat kódj a:
SZOC-FP-l4 ) , a
„C”
komponens: Kertkultúra és kisáll attartási alproj ekt megvalósításái g kiírt támogatás hel yi megvalósításához a hat ározat 1. melléklete s zerinti tartalommal elfogadj a a s zociális földprogram megvalós ításától szóló Szer vezeti és Működési Szabályzatot.
2.) Felhatal mazza a polgár mestert a további szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnali, ill etve fol yamatos.
1. melléklet a 30/2014. (IV.01.) határozathoz Szervezeti és Működési Szabályzat a szociális földprogram megvalósításáról
I. A
program
végrehajtásában
közre
működnek
A szociális földprogram (továbbiakban: program) lebonyolításában közreműködnek: Bököny Község Önkormányzata, (továbbiakban: Önkormányzat) Bököny Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
86
II. A program működésének rendje
1.)
A programot az önkormányzat teszi közzé a helyben szokásos módon, meghatározva a is. kérelem benyújtásának időpontját
2.)
A programba való részvételre kérelmet kell benyújtani a Bököny Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelmet Bököny Község Önkormányzat Polgármestere (továbbiakban: polgármester) bírálja el.
3.)
A kérelmet Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális földprogramról szóló 7/ 2014. (IV.02.) önkormányzati rendeletének 1. melléklete alapján kell benyújtani.
4.)
A támogatott részére nyújtandó támogatásról a Polgármester határozatban dönt. A Polgármester a kérelem elbírálása során vizsgálja a szociális földprogramról szóló 2014. évi Önkormányzati rendeletben meghatározott szociális rászorultsági feltételeket. A kérelmek elbírálását a Polgármester egy ütemben vizsgálja, és hozza meg döntését. A kérelmek beérkezési sorrendje az elbírálás során nem releváns. III. A Bököny Polgármesteri Hivatal tevékenysége
1.)
Hivatal gondoskodik a pályázat benyújtásához szükséges nyomtatványok előkészítéséről, a kérelmek iktatásáról és a Polgármesteren keresztül a támogatott részére történő megküldéséről.
2.)
A Polgármester döntését követően értesíti a programba bevont személyt, előkészíti a támogatási szerződéseket. Biztosítja a szerződéskötés helyét, koordinálja a szerződéskötés idejét.
3.)
A hivatal gondoskodik a program során felmerülő kiadások n yilvántartásáról, programértékelés részeként a program befejezésekor kimutatást készít a pénzügyi adatokról.
4.)
A kötelezettségvállalás, a számlák utalványozása, érvényesítése az Önkormányzatnál a ..Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolásának szabályzata" szerint történik.
87
5.)
A Hivatal szerződés-tervezetet készít, melyet a támogatottak aláírása előtt a polgármester hagy jóvá.
6.)
Ha van olyan támogatott, aki a szerződéskötést elmulasztotta, azokat írásban felszólítja
7.)
–
hel y
és
időpont
megjelölésével
a
szerződéskötésre.
A polgármester a megkötött szerződések alapján megrendeli a program során az élőállatokat, takarmányt, egyéb eszközöket, gondoskodik szállításukról
és
raktározásukról.
8.)
A polgármester megszervezi a program végrehajtásához szükséges élőállatok, takarmány
és
eg yéb
eszközök
kiosztását
és
átadását,
mel yeket
a
kedvezmén yezettek átvételi elismervén y aláírása ellenében vehetnek át. Az átadás helyéről és idejéről a támogatottat lehetőség szerint tájékoztatni kell.
9.)
A program végrehajtásához szükséges élőállatokat, takarmán yt és eg yéb eszközöket
ütemezetten
kell
átadni,
és
a
megfelelő
tájékoztatást
megadni.
10.) A
támogatottak ellenőrzését a hel yszínen kell elvégezni. Ha az ellenőrzés során mulasztásra kerül sor, azt azonnal írásban (jeg yzőkön yvben) kell rögzíteni és felszólítani a mulasztót a szükséges feladatok elvégzésére. A jeg yzőkön yvben fel kell tüntetni a mulasztás tén yét és a mulasztó által vállalt teljesítési határidőt. A jeg yzőkön yvet a mulasztóval alá kell) íratni és a jeg yzőkön yv másolati példáinál a mulasztónak át kell adni. Az ellenőrzést a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult végezni.
A szakemberek bevonásával tartott ellenőrzésekről, teljes körű értékelést tartalmazó feljeg yzést kell készíteni.
11.)
A mulasztás pótlására vonatkozó írásbeli felszólítás akkor küldhető ki, ha a jeg yzőkön yvbe foglalt felhívás eredmén ytelen marad. Az ismételt felszólítást tértivevén yes küldemén yként keli feladni.
88
12.)
A megállapodás felmondása esetén a felmondásban meg kell jelölni az élőállatok, takarmány és egyéb eszközök visszaadásának
határidejét és hel yét,
a
támogatott által visszafizetendő összeg nagyságát a visszafizetés módját és határidejét. Közölni
kell
azt
az időpontot, ameddig
a támogatott
a
programban nem vehet részt.
13.) A
megállapodás
felmondásával
eg yidejűleg
állapotrögzítő
jeg yzőkön yvet kell felvenni. A jeg yzőkön yvnek tartalmaznia kell a támogatott
n yilatkozatát
is.
A
jegyzőkön yv
eg y
példán yát
a
támogatottnak át kell adni.
9./ Roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására pályázat benyújtása /írásbeli előterjesztés a 7. számú mellékletben/ Gyalogné Lovas Irén polgármester: 300.000 Ft-ra tudunk beadni pályázatot, kulturális esemény megvalósítására. 100 %-os támogatottságú a pályázat.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 31/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata Roma kulturális események megvalósításának, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására pályázat benyújtása
Bököny Község Önkormányzata pályázatot nyújt be az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt ROM-RKT-14 kategória Kódszámú Roma kulturális események megvalósításának támogatására. Az Önkormányzat a pályázati kiírás B komponensére pályázik, településszintű rendezvényt kíván megvalósítani. A pályázott összeg 300.000 Ft. A testület megbízza a polgármestert a pályázat benyújtásával.
89
10./ KEOP-6.2.0/A/11-2011-0198 azonosító számú, Házi komposztálás Bököny településen elnevezésű projekt rendezvényszervezésével kapcsolatos projektelem megvalósítására beérkezett árajánlatok megtárgyalása /írásbeli előterjesztés a 8. számú mellékletben/
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata KEOP-6.2.0/A/11-2011-0198 azonosító számú, Házi komposztálás Bököny településen elnevezésű projekt rendezvényszervezésével kapcsolatos projektelem megvalósítására beérkezett árajánlatok megtárgyalása
Bököny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszeréhez tartozó KEOP-6.2.0/A/09-11-2011-0198 „Házi komposztálás Bököny településen” projekthez kapcsolódó csoportfoglalkozás szervezése ajánlatkérésre beérkezett ajánlatok közül a legalacsonyabb összegű ajánlatot fogadja el. A nyertes ajánlattevő az MTOK Magyar Tréning Oktatási Központ Kft. 1078 Budapest, Hernád u. 40 3 36/A. Nettó: 672.000.-Ft Áfa: 181.440.-Ft Bruttó: 853.440.-Ft A Képviselő-testület megbízza a Polgármestert a további intézkedés megtételével.
11./ Barnucz Tibor Petőfi u. 9. szám alatti lakos kérelmének megtárgyalása /írásbeli előterjesztés a 9. számú mellékletben/ Gyalogné Lovas Irén polgármester: Barnucz Tibor, Petőfi utcai lakosnak van egy ingatlana, és 300.000 Ft-ért eladná az önkormányzatnak. Egy üres telek, romos ház található rajta. Az lenne a kérdésem, hogy támogassa-e a Képviselő-testület, hogy az Önkormányzat megvegye azt az ingatlant? A bökönyi 696-os hrsz-ú ingatlan, 1107 m2 nagyságú.
A Képviselő-testület 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
90
BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 33/2014. (IV.01.) önkormányzati határozata
Barnucz Tibor, Bököny Petőfi u. 9. szám alatti lakos kérelmét a Képviselő-testület megtárgyalta. Úgy döntött, hogy a Bököny, Petőfi u. 7. szám alatti ingatlant, mely a 696. hrszú terület és nagysága 1107 m2, megvásárolja az általa felajánlott 300 000 Ft-os vételárért. A vételárat az Önkormányzat a 2014. évi költségvetéséből biztosítja. A testület megbízza a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésével, és a vételár kiegyenlítésével.
12./ Egyebek Marozsán Mihály képviselő: A József Attila utcai lakást kivennék albérletbe, meg lehetne nézni? Gyalogné Lovas Irén polgármester: Az nem az önkormányzat tulajdona. Az idős hölgy, akié a lakás, megadta a telefonszámát, és vele meg lehet beszélni. Piskolczi Géza képviselő: Azon kellene az Önkormányzatnak gondolkoznia, hogy nagyobb földterületet vásároljon közel a faluhoz. Gyalogné Lovas Irén polgármester: Már nincs eladó föld. Akkor tudtunk volna venni, amikor a földprivatizációk voltak. Hektárokat tudtunk volna venni kevés pénzért. Dr. Horváth József alpolgármester: Barnucz Tibor ingatlana mellett is van egy üres terület. Abban is lehetne gondolkozni, hogy a kettőt együtt megvenni. Dr. Komoróczy Péter képviselő: És mi lenne a tervünk azzal a területtel? Gyalogné Lovas Irén polgármester: Azt gondoltam, hogy a mezőgazdasági program keretein belül folyamatosan tudnánk hasznosítani. Megtermelnénk, amikre a konyháknak szüksége van. Jegyző asszony elmondta, hogy a tulajdonosnak kellene beadnia egy kérelmet, hogy ő eladná ezt a területet. Konstenszkyné Lévai Erzsébet bizottsági tag: Jó lenne a faluban felkutatni a romos házakat, és felszólítani a tulajdonosokat, hogy tegyék rendbe az ingatlanokat.
91
Gyalogné Lovas Irén polgármester: A Bentlakásos Idősek Otthonával szemben is van egy telek. Megkeresett a nyírbátori építésügyi hatóság, hogy próbáljak hatást gyakorolni a tulajdonosokra. Vagy adják el vagy csináljanak valamit, mert nagyon veszélyes. A tető le van bontva, már mindent lebontottak, amit csak lehet. Ezt is meg tudnánk venni 300.000 Ft-ért, ha nincs rajta tartozás. A Bentlakásos Idősek Otthonába nagyon sok vendég érkezik, és nagyon csúnya látványt mutat ez az ingatlan. Pisákné Páll Ilona címzetes főjegyző: Van a helyi jegyzőnek egy olyan hatásköre, hogy bizonyos esetekben bontást is elrendelhet. Taskó Miklós képviselő: Ezek a romos porták nagyon csúnya fényt vetnek a falura. Fel kellene járni a falut, és felszólítani a tulajdonosukat. Rendbe kellene tenni őket. Marozsán Mihály képviselő Szeretném megkérdezni, hogy a kisbuszt el kérhetnénk-e vasárnapra? Megyünk focizni. Gyalogné Lovas Irén polgármester: Választás lesz, és szükség lesz rá egész nap. Mozgóurnázni fog a kisbusz. Piskolczi Géza képviselő: Az utcanév változtatások ügyében történt-e már valami előrelépés? Gyalogné Lovas Irén polgármester: Még nem történt és nem is fog, mert a választás évében utcanevet változtatni nem lehet. A Képviselő-testület döntött az utcanevek megváltoztatásáról, de ezt nagyon nehéz megvalósítani. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Azt javasolnám, hogy valaki járja végig a falut, és ahol nincs házszámtábla kirakva, oda ki kellene tenni. Amikor ügyeletben vagyunk, nehéz megtalálni a lakásokat. Egy A4-es lapra ki kellene nyomtatni lézernyomtatóval a házszámokat, és fel kellene rakni. Nagy probléma ez más településeken is. Gyalogné Lovas Irén polgármester: Az is probléma, hogy mikor volt a debreceni utca névváltoztatása, akkor nem lettek átvezetve a házszámok a Földhivatalban. Van, hogy két lakosnak is ugyanaz a házszáma. Gyalog Imre bökönyi lakos: Piskolczi Géza képviselő úrhoz lenne kérdésem. 2009.06.12-én tartott képviselő-testületi ülésen döntöttünk a 400 férőhelyes konyha bővítésére benyújtott pályázatról. A Galambosi tervező iroda elkészítette a terveket, mely 2.500.000 Ft-ba került. 103.000.000 Ft-os beruházás lett volna, 90 %-os támogatottságú. Sajnálatos módon, a pályázat úgy került beadásra, hogy el legyen utasítva. A képviselő úr éttermének ez konkurenciát jelentett volna. A pályázat elutasításra került. Információkhoz jutottam, hogy ez a pályázat úgy lett beadva, hogy ne kerüljön támogatásra. Én megkérdeztem, hogy lett beadva a pályázat, postán vagy személyesen. Az volt a válasz, hogy a soron következő képviselő-testületi ülésre majd jegyző úr utánanéz, hogy lett beadva a pályázat. Eltelt már azóta 3 év, de még azóta sem mondták meg, hogy mikor és hogyan lett beadva. 92
Piskolczi Géza képviselő: Az a pályázat be lett adva. Olyan nagy összegekben és nagy számban adtak be pályázatokat, hogy csak a 27 %-át tudták támogatni. Csak a kis összegű pályázatokat támogatták. Igaz, hogy az utolsó nap lett benyújtva a pályázat, de jegyző úr személyesen vitte be. Gyalog Imre bökönyi lakos: Lenne még egy kérdésem. A 2008. április 24-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből idéznék. Polgármester beszámolója. „Március 28-án Nyírtelken Klapka György elnökkel, és másik 10 polgármester társammal javaslatot tettünk a Minisztérium felé a testületi létszám csökkentését, a képviselők díjazásának eltörlését. Aki marad, az a közért akar tenni, nem pedig a megélhetését akarja ebből finanszírozni. Mélyen elítéljük azt az embert, aki polgármesternek indul és képviselőnek. Ezért javasoljuk a Minisztérium felé, hogy aki polgármesternek indul, ne indulhasson képviselőnek.” Mi erről Piskolczi Géza képviselő úr véleménye?
Piskolczi Géza képviselő: Ez megtörtént. A törvény, amit megenged, azzal élni kell. Nem járt sikerrel az a kérvény, amit beadtunk, akkor miért ne élhetnénk a lehetőséggel.
Több napirendi pont nem volt, polgármester asszony az ülést bezárta.
Kmft. Gyalogné Lovas Irén Polgármester
Pisákné Páll Ilona Címzetes főjegyző
Marozsán Mihály
Taskó Miklós jegyzőkönyv hitelesítők
93
