JEGYZŐKÖNYV 6-2/2013. Készült: a Tiszalök Városi Önkormányzat képviselő-testületének 2013. január 17-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester, Bede-Tóth Attila, Dr. Erdélyi Béla, Cserés Csaba, Fercsákné Tomán Ildikó, Gyúróné Cserés Ágnes, Dr. Krámor Katalin és Zrinszki István képviselők. Tanácskozási jogkörrel részt vett: Mező József jegyző, Csikósné Juhász Erika aljegyző Gömze Sándor: Köszöntöm a megjelenteket. Megállapítom, hogy a képviselő-testület határozatképes, 9 fő képviselőből 9 fő jelen van. Javaslatot teszek a meghívóban kiküldött napirend elfogadására. Aki egyetért a napirend megtárgyalásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal a meghívóban feltüntetett napirendet elfogadta. Tárgy: (1.tsp.) Praxisjoggal rendelkező háziorvosok és Tiszalök Város Önkormányzata által 1993-ban megkötött feladat ellátási szerződés-módosítás jóváhagyása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A napirendet az Ügyrendi és Szociális Bizottság tárgyalta. Ez egy szerződés korrekciója, ami le lett egyeztetve dr. Kiss Edittel, aki az Orvosi Kamarát képviseli. Ezáltal aktualizálva lesz a szerződés, és megállja a helyét. Mivel az előkészítő Mező József jegyző, átadom neki a szót. Mező József: Ami a szerződés-módosítással kapcsolatos, az előterjesztésben leírtam, az egyeztetést elvégeztem, nem szaporítom tovább a szót. Fercsákné Tomán Ildikó: Két pont módosításáról van szó, egyik a rendelési idő meghatározása, a másik pedig a kártalanítás. Véleményem szerint a régi körzethatárok már nem léteznek, mindenkinek szabad választása van az orvosválasztásban. Dr. Krámor Katalin: Az eredeti szerződés szerint a mellékletét képezik a körzethatárok utca szerinti beosztása. Bede-Tóth Attila: Az új fogorvossal nem kellett volna új szerződést kötnünk, ő hogy vette át a praxist, örökölte a szerződést is, és ugyanaz vonatkozik rá, mint a háziorvosokra? Mező József: Megvásárolta a praxisjogot, és ez régi szerződés, határozatlan időre szól, közös megegyezéssel változtatható. Dr. Krámor Katalin: A praxisjog nem az önkormányzaté, hanem az orvosé.
1
Bede-Tóth Attila: Az épület viszont az önkormányzaté. Javaslom, hogy vizsgáltjuk felül a fogorvos szerződését. Gömze Sándor: Rendben van, megnézzük a lehetőséget, hogy mit lehet tenni. Van-e még kérdés, vélemény a napirenddel kapcsolatban? További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Dr. Krámor Katalin: Személyes érintettség miatt nem kívánok szavazni. Gömze Sándor: Aki a határozat-tervezet „A” változatát elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 8 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2013.(I.17.) számú határozata Háziorvosi feladat ellátási szerződés-módosításról A képviselő-testület a mellékelt szerződés-módosítást változatlanul elfogadja Felhatalmazza Gömze Sándor polgármestert a szerződések aláírására.
Háziorvosi feladat ellátási szerződés-módosítása mely köttetett egyrészről a megbízó Tiszalök Város Önkormányzata (4450 Tiszalök, Kossuth u. 67.) képviseli: Gömze Sándor polgármester másrésztől ………………………………….. név …………………………………….cím vállalkozó háziorvos között a mai napon az alábbi tárgyban: 1) Felek megállapodnak abban, hogy a megbízó Önkormányzat és a feladatellátást biztosító háziorvos között 1993. május 12-i dátummal határozatlan időre szóló feladat ellátási szerződés jött létre a háziorvosi tevékenység ellátására. 2) Az időközben történt jogszabályi változások következtében az eredeti szerződés felmondására vonatkozó 17. pontja helyébe az alábbi lép. 17.pont: A Tiszalök Város Önkormányzata érvényben levő feladat-ellátási szerződést hónapos felmondási határidővel akkor mondhatja fel, ha a) b)
6
A háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti A háziorvos az önálló egészségügyi tevékenység ellátására való jogosultságát bármely okból elveszti. 2
3) Az eredeti szerződés az alábbi 21-es és 22-es pontokkal egészül ki: 21. pont:
Rendelési idő:
páros héten Hétfőtől – Péntekig 8-12 óráig páratlan héten Hétfőtől – Péntekig 13-17 óráig
22. pont:
Kártalanítás: Amennyiben az Önkormányzat a jelenlegi körzethatárok – jogszerű – változtatásáról dönt és ez az ellátott betegek számának csökkenésével jár, úgy a körzetből kikerülő betegek éves finanszírozásának arányában állapítják meg annak mértékét. Az eredeti szerződés a jelen módosításokkal, kiegészítésekkel együtt hatályban marad. Tiszalök, 2013. január …… .................................................... Vállalkozó háziorvos
........................................ polgármester
Tárgy: (2.tsp.) Költségvetési intézmény alapításáról szóló előterjesztés megtárgyalása. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A napirendet a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményezte. Egy elég fajsúlyos döntést hoztunk decemberben, amikor úgy döntöttünk, hogy az alapfokú és középfokú intézményeink működtetését vállaljuk. Most arról kell döntenünk, hogy az itt maradt működtetési feladatokat egy egyesített költségvetési intézmény létrehozásával egy kézben tartva irányítsuk. Az előterjesztésben le van írva, hogy mely feladatokat látná el ez az intézmény, és még kiegészülne egy vállalkozói tevékenységgel. Azzal a személyi állománnyal gondolkodtunk, akik jelenleg is az önkormányzat intézményeiben és a Polgármesteri Hivatalban dolgoznak, közülük kellene kiválasztani a vezetőket és a szakembereket. Ez a tervezet nincs kőbe vésve, a tapasztalatok megszerzése után természetesen bármikor tudunk alakítani a felépítésen. A jogászunknak is megmutattuk ezt az előterjesztést, azt mondta, hogy vitaalapnak jó, és tartalmazza azokat a kitételeket, amelyek alapján létre lehet hozni egy intézményt. Ez az első fórum, ahol hivatalosan tárgyalunk erről, a megelőző kettő megbeszélés az előkészítés stádiumában zajlott. Azt kérem, hogy bízzuk meg határozott időre Koszta Mihálynét ennek az intézménynek az elindításával és vezetésével, és ahogy le van írva, ki kell írni egy vezetői pályázatot, aminek majd mi szabjuk meg a feltételrendszerét, és a majdani pályázók közül bölcsen választunk, hogy ki legyen öt évre megbízva ennek az intézménynek a vezetésével. Az első év arra kell, hogy megtaláljuk a fazonját az intézménynek, a lehetőségeket a takarékos gazdálkodásra, hiszen meghatározzuk magunknak, hogy azt a 11-12 millió Ft-ot, amibe eddig került a működtetés, megtakarítsuk. A vállalkozás csak a szabad kapacitás értékesítését jelenti, fő tevékenysége nem vállalkozás lesz. Az egyeztetésben részt vett rajtam kívül még Fedor László alpolgármester, Mező József jegyző és Koszta Mihályné. Mező József: A költségvetési szervnek van erre lehetősége, hogy szabad kapacitását felhasználja, és az abból származó bevételét visszaforgassa az alaptevékenységébe. Ha vállalkozói tevékenységként működik, akkor adót kell fizetni és mindent szét kell bontani, de nekünk nem ez a fő érdekünk.
3
Dr. Krámor Katalin: Mennyire kell gyorsan döntenünk ebben a kérdésben, és jó-e, ha ideiglenes vezetéssel alapítunk, nem jobb-e, ha már a pályázatot elnyert vezető alapítja meg az intézményt, a saját elgondolása alapján? Gömze Sándor: Minél hamarabb létrehozzuk, annál jobb, hiszen az egésznek a célja a megtakarítások mielőbbi realizálása. Bárki lehet az intézmény vezetője, de az intézményt a képviselő-testület elgondolása alapján kell szerintem létrehozni, nem a majdani vezető igényei alapján. Mező József: Mivel jelenleg az a helyzet, hogy van az iskola, abban dolgozik a takarító, a karbantartó, stb. és tulajdonképpen az intézmény vezetőjének nincs jogosítványa, hogy utasítsa a dolgozót. Ezért van szükség arra, hogy egy kézben összpontosuljon a dolgozók irányítása. Miután a működtetés maradt az intézményeknél, ezt a munkát folyamatosan el kell látni, és mivel a jövő hónapban el kell fogadni a 2013-as költségvetést, célszerű már ezt az intézményt is betervezni. Vezetői pályázatot csak az intézmény megalapítása után lehet kiírni, illetve az átmeneti időszakban meg lehet bízni valakit. Bede-Tóth Attila: Ebből a megkapott anyagból a képviselő-testület nem tud - véleményem szerint - felelős döntést hozni, vitaanyagnak, kiindulási pontnak megfelel. Én is úgy gondolom, hogy jobb, ha az új vezető építi fel, mert neki is hozzá kell tenni az ötleteit, és olyan apparátust tud felállítani, amiben jól tud dolgozni, és rugalmas. 27,5 főről van szó az előterjesztésben, és csak a három tervezett vezető munkabére is tetemes összeg, holott még azt sem tudjuk, hogy az intézmény mennyi bevételt generálhat. Ennek a 27,5 főnek a munkabér és járulék költsége a vezetőkkel együtt havi szinten 4-4,5 millió Ft-ra becsülöm, és lehet, hogy egy ügyes, rátermett vezető egyedül el tudja vezetni az intézményt. A takarítók, karbantartók átkerültek az Önkormányzat létszámába. Az Önkormányzat vezetői miért nem tudják megmondani, hogy kinek mi a dolga? Nem derül ki, hogy a vállalkozási tevékenységhez milyen szakemberek állnak a rendelkezésünkre, így nem tudjuk eldönteni azt sem, hogy milyen vállalkozási tevékenység legyen. Ha így megalapítjuk ezt a céget, jó-e az, hogy rögtön önálló gazdálkodási jogot adunk neki? Hiszen az első időszakban más bevétele nincs, csak amit az önkormányzat folyósít neki. Fedor László: Ez a 27,5 ember itt van, ez a bértömeg és minden járulékos költsége itt van. Föl sem merült, hogy bármiféle plusz költségbe kerülne, ha egy helyre kerülnek. Ez a 27 ember legalább 4 helyre tartozik jelenleg, nem tudható, hogy ki az, aki kiadja a munkát. Ezt meg kell szüntetni, és egy irányítás alá kell vonni. Hogy miért ilyen gyorsan? Azért, mert így nincs felügyelet a munkások felett, és azért is, mert új költségvetési évbe léptünk, és be kell terveznünk ezt az intézményt is az Önkormányzat költségvetésébe. Én úgy gondolom, hogy ezeket a dolgozókat egy irányítás alá kell vonni, hogy jobban szervezhető, áttekinthető, és számon kérhető legyen a feladatok elvégzése. Mint mondtam, szó nem volt arról, hogy bárkinek a fizetéséhez a kötelezőn (minimálbér és járulékai) kívül hozzá lesz téve. Lehet várni, de én azt mondom, hogy nem járnánk jobban sem anyagilag, sem egyéb szempontból. Ha ránézünk, hogy eddig intézményenként az a 2-3 fő takarító, 2-3 fő karbantartó volt, de ha azt nézzük, hogy van 10 fő takarítónk, és 10 fő karbantartónk, akkor jobban szembetűnik, hogy ez sok. Lehet, hogy ebből lehet spórolni, jó szervezéssel kevesebb ember is el tudja látni a feladatokat, vagy ha marad ugyanez a létszám, akkor mégis csak lesz szabad kapacitás, amivel esetleg bevételt is el lehet érni. Én a józan logikát látom e mögött, hogy egy egyszerűen szervezhető csapat álljon össze, és nem látok benne plusz költséget sem, mert nincs plusz ember, nincs plusz bér. Dr. Krámor Katalin: Racionális indokok alapján én legszívesebben azt mondanám, hogy már most írjuk ki a pályázatot és induljon a dolog. Csak magát az Alapító Okiratot és a felépítést kellene valóban átgondolni, mert vannak olyan intézmények, ahol bizonyos létszám megkérdezhetően sok, 4
másutt pedig megkérdezhetően kevés. Az igaz, hogy a költségvetés tárgyalásánál már valóban jó lenne, ha ez a dolog élne. Bede-Tóth Attila: A 2012. évi költségvetés tárgyalásánál én ezt az ötletet már felvetettem, mert akkor is az volt az egésznek a lényege, hogy legyen kihasználva a szabad kapacitás. Ha már akkor lépünk, és nem odázzuk el a döntést, most nem lenne miről gondolkodni, mert már egy működő társasági forma lenne. Most év végén, mikor a fenntartó váltásról és az üzemeltetés kézben tartásáról tárgyaltunk, felmerült a gazdasági társaság alapítása, azzal a célzattal, hogy szűkítsük a kiadásokat, amin a bérköltség csökkentésével is nagyot lehet fogni. Most arról tudunk dönteni, hogy szükség van-e erre az intézményre, hogy valami termelő ágazat is legyen és esélyünk legyen megszerezni azokat a hiányzó összegeket, amelyek a költségvetésből – nagy valószínűséggel - hiányozni fognak. Zrinszki István: Szerintem is szükség van egy hasonló szervezeti egységre. Úgy gondolom, hogy az első ezzel kapcsolatos beszélgetésen megállapodtunk, hogy lesz egy előkészítő bizottság, ti ezt megcsináltátok alpolgármester, jegyző és Kosztáné Marika személyével. Ennek az lett az eredménye, hogy a képviselő-testület tagjai fél információkból tájékoztattuk egymást, de senki nem tudta biztosan, hogy mi zajlik valójában. Szerintem ez az elején el lett hibázva. Volt nekünk egy Olajos Mariannal és Murányi Anikóval vezetett egységünk, amin most változtatni kell, vagy azért, mert nem jól csináltak valamit, vagy nem kaptak elég feladatot. A létszámmal kapcsolatban - ahogy a bizottsági ülésen is mondták – én is úgy gondolom, hogy ezt mindenképpen felül kell vizsgálni, ezt a felállást túlzottnak tartom és még nem is láttuk hozzá a béreket. Úgy gondolom, hogy ha létrehozunk egy gazdasági egységet, egy másik intézményt, annak a vezetőjének szabjuk meg a fizetését (pl. 200.000 Ft) és megnézzük, hogy ki fog rá pályázni. Legyen egy behatárolt bér kezdetben, és ha az működik, adjunk neki fél évet, és ha jól végzi a munkáját, növelhetjük a bérét is. Maximálni kellene a karbantartó létszámot, az ipari tanulók meg tudják csinálni a zárcserét, a festést, a közhasznú munkások eltakarítják a havat, lenyírják a füvet, stb. Az anyag beszerzést említette Polgármester Úr, hogy a legolcsóbb helyről kell beszerezni. Azt gondolom, hogy közülünk nekem van a legnagyobb gyakorlatom ebben a dologban, 1977 óta, és a jelenlegi munkahelyemen, a legolcsóbb helyen tudom megvenni az alkatrészt, vagy bármit. Hogy miért? Mert ki van fizetve a számla. Az önkormányzat hol tudja megvenni? Ahol adnak átutalásra. Bárkit tehetünk ide vezetőnek, nem tudja majd ezt a pontot teljesíteni, amíg nincs pénz. Az önkormányzat kénytelen lesz állandóan feltöltve tartani a számláját, különben nem fog tudni boldogulni. Azt gondolom, hogy még beszélnünk kell erről a dologról, bérekkel, kiadásokkal együtt, és utána hozzuk vissza a testület elé. Gömze Sándor: Az elején én is azt mondtam, hogy most összeraktuk azt a létszámot, akik vannak, és ettől csak kevesebb lehet a létszám. Felül kell vizsgálni, hogy ki az, akinek itt kell lennie közöttük. Az Alapító Okiratban nem kell meghatározni a vezető bérét, mert az csak szándékot formál, le vannak írva benne a tevékenységi körök. Nem azt mondtuk, hogy mindennek így kell történnie, ahogy az előterjesztésben áll, azért vagyunk itt, hogy megvitassuk, és ha kell, változtassunk rajta. Összegyűjtjük a véleményeket, mint ahogy elhangzott, hogy rövidítsük le azt a szakaszt, ami a megbízásról szól, és minél hamarabb írjuk ki a vezetői pályázatot. Azon is lehet gondolkodni, hogy az intézmény szerkezete hogyan nézzen ki. Határozzuk meg azt a minimumot, ami elvárható, és tanulmányozzuk át az államháztartásról szóló törvényt. Bede-Tóth Attila: Azzal mindenki egyetért, és senki nem vitatja, hogy ennek a cégnek meg kell alakulnia. Viszont az apparátust vitatjuk, és azt is, hogy mennyi időre kell vezetőt kijelölni, mert ahogy bizottsági ülésen is elhangzott - amint megalakult az intézmény, azonnal ki kell írni a pályázatot, és zárós határidővel dönteni, hogy már az egészet az új vezető állítsa össze. Dr. Krámor Katalin: A dolgozók milyen státuszban vannak, közalkalmazotti státuszban? 5
Mező József: Munkatörvénykönyvesek. Dr. Krámor Katalin: És ha azt mondjuk, hogy nem 27,5, hanem mondjuk 23,5 fő. Mennyibe fog ez nekünk kerülni? Hiszen vannak olyan dolgozók, akik már tizen éve itt dolgoznak, és a juttatásaikat is ahhoz mérten kell alakítani, és az esetleges elbocsátásoknál is figyelembe kell venni a juttatások mértékét. Alaposan végig kell gondolni, nehogy az történjen, hogy most úgy gondoljuk, hogy nem fizetünk rá, és csak később derül ki, hogy mégsem érte meg. Gömze Sándor: Van arra alap, hogy bepályázzon akár az intézmény az elbocsátottak végkielégítésére. Bede-Tóth Attila: Ha megalakul a gazdasági társaság, milyen formátumot alakítunk, és ha az ő létszámában lesz, akkor lesz közalkalmazotti státusz? Mező József: Ha az Alapító Okiratot megnézzük, akkor ott van, hogy a foglalkoztatottak közalkalmazotti és munkatörvénykönyves a jogállásúak. Ez a kettő van benne, ugyanis azok, akik a jelenlegi intézményi működtetésben vannak ők közalkalmazottak, akik pedig a városgazdálkodáson vannak azok közül pedig, aki a régi kht-ból került vissza, közalkalmazott, az összes többi mindenki más munkatörvénykönyves. Ha megvan a cég, nem az kerül 25 millió Ft-ba, hogy venni kell két zárat, meg 5 hegesztő pálcát, hanem az fog kerülni 65 millió Ft-ba, hogy ki kell fizetni a villanyszámlát, a vízdíjat, a gázt az általános iskolában, és a gimnáziumban is. Az intézmények működtetésére nem adnak pénzt, mert azt mondták, hogy van saját bevételünk, oldjuk meg. Úgy döntöttünk, hogy nem fizetünk ki 58 millió Ft-ot, hanem marad nálunk a működtetés, kapjuk meg a pénzünket, és ebből próbáljuk meg kihozni. Ezután is kell fűteni, takarítani, zárat cserélni, füvet vágni, kóbor kutyát befogni, stb., akár van rá pénzünk, akár nincs. Valamilyen irányba el kell mozdulni, és ezeket a feladatokat meg kell oldani és el kell látni. Ez egy javaslat, ami arról szól, hogy egységes szerkezetbe kellene valamilyen módon összetolni, mert jelenleg sehogy nincs leszabályozva. Az lenne a lényeg, hogy az intézmények igazgatói jelzik, hogy mire van szükség, mit kell megjavítani, felújítani és ezt összefogva az intézmény vezetője meg tudná mondani, hogy ki hol milyen feladatot végezzen el, de ehhez az kell, hogy rendszer legyen benne. Az államháztartási törvényben benne van, hogy a költségvetési szerv irányítása milyen hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti. „9.§. d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése.” Amit eddig is megcsinálta a képviselő-testület, mert volt az iskolának költségvetése, a gimnáziumnak, az óvodának és mindenki másnak, és a képviselő-testület mindig megnézte, és ha kellett alakított rajta. Ennek a 27 főnek a bére járulékokkal együtt 42 millió Ft körül lenne, ehhez még hozzájön 60 millió Ft a közüzemi számlákra, az étkeztetés 52 millió Ft és még hozzájön 20 millió Ft, ami a városgazdálkodásin volt, a bérekkel, járulékokkal és az autóbusz. Ha mindent ugyanígy akarunk csinálni, akkor ebben a formában ugyanígy, ugyanennyibe fog kerülni, de mindenképpen egységesíteni kell és le kell szabályozni. Jelen pillanatban nem így működik, nincs megszervezve, összehangolva, és ezen kell változtatni. Most másról nem is kell dönteni, csak hogy legyen egy ilyen intézmény. Ha megalakult az intézmény, bejegyezték, utána lehet arról beszélni, hogy fogjuk összerakni a költségvetését. Eddig is megvolt, és eddig is csak annyit tudtunk rá költeni, amennyi jutott, és ezután is így lenne, de szervezetten zajlana a munka, a dolgozók tudnák, hogy kihez fordulhatnak. Úgy gondolom, hogy ha ezeket az intézmény ellátási feladatokat nem pakoljuk egybe, akkor még esélyünk sem lesz arra, hogy támogatás igényeljünk, ha esély adódik rá. A költségvetésünket úgy kell elkészíteni, hogy ne legyen forráshiányos, mert másként nem lehet, de ha azt mondjuk, hogy ezt azért terveztük, mert működtetjük az intézményt, és biztosítunk minden egyebet, és hiányzik 20 millió Ft, akkor alá tudjuk majd támasztani, és lesz lehetőségünk a támogatás révén ezt a pénzt megkapni.
6
Gömze Sándor: Most nem szól többről a feladatunk, mint hogy elfogadjuk azt a határozatot, hogy létrehozzuk ezt az intézményt. Az Alapító Okirat kell ehhez, és majd utána kell a Szervezeti és Működési Szabályzat. A részletekről még lehet egyeztetni, de minél hamarabb létre kell hozni ezt az intézményt, minél hamarabb el kell kezdeni ennek a szétesett rendszernek a koordinálását. Mező József: Félreértés ne essék, sem a polgármesternek, sem nekem nem érdeke, hogy ezt az intézményt ebben a formában most összerakjuk. Ha a képviselő-testület azt mondja, hogy kell hozzá egy számítás, hogy hány főre van szükség, mennyi a bér, a járulék, mennyi az intézmény működtetés kiadása, mennyi az étkeztetés, ezt a kimutatást el lehet készíteni, de az elvi álláspontot most kell megfogalmazni, hogy egyáltalán legyen-e egy cég, ami ezt az egészet önállóan viszi, vagy marad minden, és lesz, ami lesz. Dr. Krámor Katalin: Tulajdonképpen az Alapító Okiratot - így ahogy van - el lehet fogadni, a részleteket pedig az elkövetkező napokban, hetekben megtárgyaljuk. Gyúróné Cserés Ágnes: Erre az intézményre szükség van. Az Alapító Okiratban szerepel a „vezetőjének kinevezési rendje” illetve „vezető megnevezése.” Akkor az Alapító Okiratba már beírjuk a vezető nevét? Mező József: Nem, mert az a megnevezése, hogy „intézményvezető”, tehát ez a titulusa. Bede-Tóth Attila: Ez az előterjesztés, az ebben foglaltak kavarták meg a gondolatmenetet. Mert azzal, hogy alapítsunk egy ilyen céget, mindenki egyetért. Zrinszki István: Nem kellett volna nevesíteni. Dr. Krámor Katalin: Attilának teljesen igaza van, mert ha azt mondom, hogy szó szerint értelmezem ezt a határozat-tervezetet, akkor azt jelenti, hogy ezt fogadtam el, ezzel a melléklettel. Fedor László: Nem tudom láttátok-e, hogy már kezdenek cikkezni arról, hogy az Állam által átvett iskolákban nem takarítanak, valahol már nem is fűtenek, tehát csúszik szét az egész, mert nincs gazdája. Ezt a helyzetet meg kell oldani, de szó nincs gazdasági társaságról, vállalkozásról, ez ugyanúgy az önkormányzat intézménye, és jelen pillanatban is megvannak az emberek, és a feladatok, ezért jóval kisebb feladat egy teljesen új cég létrehozásánál, hiszen adott egy létszám, adott a feladat, tehát minden megvan, csak egy keretet kell köré létrehozni. Ez az előterjesztés indokolása az egésznek, hogy miért is látjuk így jónak. Bármilyen javaslatot lehet tenni, bármit meg lehet változtatni. Dr. Erdélyi Béla: Megfelelően elő kell készíteni, és mivel nem tudjuk, hogy fog igazán működni, egy kis átmenetet kellene hagyni. Mondjuk azt, hogy a vezetői pályázatot azonnal kiírjuk, egy tisztességes összeggel, szeptember 1-től pedig ennek a csapatnak fel kellene állni és működni. Hogy addig mit kéne csinálni? Az intézményekben nincs egy ember, aki megmondja, hogy mit kell csinálni? A városgazdálkodáson a vezetők tudják, hogy mit kell csinálni, és ezt az átmeneti időszakot fel kell használni arra, hogy felmérjék, hogy hol hány főre van szükség, hol mennyi a feladat, és átlátni, hogy erre a 27,5 fő-re valóban szükség van-e, vagy kevesebb emberrel is el lehet látni a feladatokat. Nem értek egyet azzal, hogy most azonnal megalapítani, hogy működjön is. Ki kell írni a pályázatot, és amikor teljes elánnal működi, amikor megvan az új vezető, akkor ő a saját kedve és meglátása és elképzelése szerint intézze a dolgokat. Azzal egyetértek, hogy legyen egy ilyen intézmény, de megfelelően elő kell készíteni, át kell gondolni, milyen paraméterekkel akarjuk ezt csinálni, valóban szükség van-e ennyi emberre. Erre néhány hónap elég, mindenkinek lesznek tapasztalatai és akkor szerencsésebb lesz dönteni.
7
Fedor László: Azt érzem, hogy nem volna ezzel az egésszel semmi baj, kizárólag a személyekkel van baj. Zrinszki István: Mindenki egyetért azzal, hogy legyen meg az intézmény, de előtte ezt mind meg kellett volna beszélni, és nem kellett volna nevet kapcsolni a posztokhoz, csak a legvégén, mikor már eldőlt, hogy kinek milyen bért adunk, milyen feladatot, utána rendelni a poszthoz a személyt, és nem fordítva. Ha létrehozzuk ezt az intézményt, én nem hiszem, hogy úgy gazdaságosan tudjuk működtetni, hogy van egy gyakorlott, régi, közalkalmazotti állományban lévő ember, magas fizetéssel - a következő lépcső lesz majd valamennyi -, és most is úgy fogjuk megfizetni. Ezt nem tudom elképzelni. A másik dolog, hogy amikor a konyhát üzemeltetésre át akartuk adni vállalkozónak, 29 millió Ft körüli összeget fizettünk éves szinten étkeztetésre. Mikor egy fél évig ment a huzavona, hogy adjuk, vagy ne adjuk, lementek 22-re, 12-re, a végén 9 milliónál álltunk meg úgy, hogy az volt a lényeg, hogy nálunk maradjon. Éveken keresztül, 1994 óta mindig az volt, hogy túl van finanszírozva az iskola, és mindig ez a személy képviselte az iskola érdekeit. Le a kalappal előtte, az intézmény érdekeit ragyogóan képviselte, de azt gondolom, hogy nem a kenyéradó gazdájának a rovására kellett volna ezt csinálni. Úgy gondolom, hogy én ezt elfogadnám, nem zárkózom el ettől a névtől, de abban a felállásban kellett volna csinálni, hogy beszéljünk róla, név nélkül, összegekkel, hogy mennyit tudunk hozzátenni, és tegyünk hozzá egy nevet. Én kompromisszum kész vagyok, de így nem tetszik, és feltételeim vannak, hogy elfogadjam. Gyúróné Cserés Ágnes: A gimnázium gazdasági vezetője miért nem volt jelen, ha az iskoláé ott volt? Mező József: A gimnázium egy sokkal kisebb cég, és nem önállóan gazdálkodó, az összes dolgát mi intézzük. Bede-Tóth Attila: Most nekünk arról kell döntenünk, hogy megalakítsuk-e ezt a céget az Alapító Okirat tervezet alapján, vagy sem. Azzal mindenki egyetért, hogy ezt minél előbb meg kell alakítani, és úgy tisztességes, hogy azonnal ki kell írni a vezetői pályázatot, és mondjuk, május 1vel álljon fel az új vezetőség. Előttünk van egy határozat-tervezet, amiben egy nevet kellene adnunk ennek az intézménynek. A Pénzügyi Bizottság javaslata „Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye”. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a határozat-tervezetet és az Alapító Okiratot elfogadja a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján, hogy a megalakuló intézmény neve „Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye” legyen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2013.(I.17.) számú határozata Önkormányzati Intézmény alapításáról A képviselő-testület
8
jelen határozatával „Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye” elnevezésű költségvetési intézmény alapításáról dönt a mellékelt Alapító Okirat elfogadásával. Felelős: Gömze Sándor polgármester Mező József jegyző Határidő: 2013. január 31.
ALAPÍTÓ OKIRAT
A költségvetési szerv neve: Tiszalök Város Önkormányzata Városüzemeltetési Intézménye Székhelye: 4450 Tiszalök, Kossuth u. 67. Telephelyei: 4450 Tiszalök, Kossuth u. 40. 4450 Tiszalök, Bocskai u. 17. Létrehozásról rendelkező határozat: 3/2013.(I.17.) Közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ (1) bekezdésben felsoroltak közül 1. pont, 2. pont, 5. pont, 11. pont, 12. pontokban rögzített önkormányzati feladatok ellátására, valamint A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 74.§ (4) bekezdésében foglaltak ellátása. Vállalkozási tevékenysége: nincs Illetékességi területe: Tiszalök Város közigazgatási területe Szakágazati száma: 841 154 Alapfeladatainak megnevezése szakfeladatrend szerint: 016 100 016 200 021 000 022 000 522 001 562 912 562 913 562 914 562 919 680 002 811 000 812 000 813 000 829 000 841 116 841 154
Növénytermesztési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység Fakitermelés Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése Óvodai étkeztetés Iskolai étkeztetés Kollégiumi étkeztetés Egyéb étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Takarítás Zöldterület-kezelés Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység Önkormányzati, valamint TC kint intézményeket ellátó kisegítő szolgálat. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok 9
841 169 841 403 842 541 869 052 890 443
Mns. egyéb kiegészítő szolgáltatások Város, községgazdálkodási mns. szolgáltatások Ár-, és belvízvédelem Település egészségügyi feladatok Egyéb közfoglalkoztatás
493 909 494 000
Mns. egyéb szárazföldi személyszállítás Közúti áruszállítás
Irányító szerv neve, székhelye: Tiszalök Város Képviselő-testülete 4450 Tiszalök, Kossuth u. 67. Alapító szerv neve, székhelye: Tiszalök Város Képviselő-testülete 4450 Tiszalök, Kossuth u. 67. Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény Vezetőjének kinevezési rendje: Nyilvános pályázat alapján a Képviselő-testület nevezi ki határozott időre (5 év) az általa megszabott és jogszabályban is rögzített képesítési követelményeknek megfelelően. Vezető megnevezése: Intézményvezető Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Munkavállalói közalkalmazotti jogviszonnyal és munkaviszonnyal rendelkező jogállásúak. Irányítása, felügyelete: 2011. évi CXCV. tv. 9.§-ban rögzítettek szerint. Tárgy: (3.tsp.) „Tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése” című ÉAOP-4.1.2/A-12 számú pályázatról határozathozatal. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A napirendet a Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi és Szociális Bizottság tárgyalta. Előkészítette Mező József jegyző, átadom a szót. Mező József: Az előterjesztésben leírtam, hogy milyen pályázati feltételek mellett lehet az EÜ Központra pályázni. 130 millió Ft-os fejlesztés, önerő nélkül. A jelenlegi lépcsőfeljáró helyett lenne egy tisztességes lift, amivel, egyébként, ha semmit nem csinálunk, akkor is benne van évi 400.000 Ft-ban. De még szerepel a pályázatban nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés és eszközbeszerzés. Hogy a pályázatkészítő cég be tudja adni a pályázatot, szükség van a képviselő-testület határozatára. Az összeghatár miatt, mindenképp közbeszerzést kell kiírni a kivitelezésre. Bede-Tóth Attila: A Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolta, a pályázat beadásával egyetértettünk. Fercsákné Tomán Ildikó: A Ügyrendi és Szociális Bizottság is elfogadásra javasolta. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Gömze Sándor: Aki a pályázat benyújtásával egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. 10
Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013.(I.17.) számú határozata ÉAOP-4.1.2/A-12-2013-0052 számú pályázat keretében „A Tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése” című pályázat benyújtásáról A képviselő-testület Pályázat benyújtásáról dönt a tiszalöki egészségház felújítására. A pályázat címe: A Tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése A pályázat kódja: ÉAOP-4.1.2/A-12-2013-0052 Az igényelt támogatás összege: 129.959.100 Ft Az önerő mértéke:
0 Ft
A támogatás intenzitása:
100 %
Tárgy: (4.tsp.) Adásvételi szerződés jóváhagyása (Tiszalök Város Önkormányzata, mint eladó és Tiszalöki Ipari Park Kft, mint vevő között) a tiszalöki 1135/1-6. hrsz-ú ingatlanra vonatkozólag. Előadó: Gömze Sándor polgármester Gömze Sándor: A napirendet a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta, előkészítette Mező József jegyző. Fedor László: Kezdeném én, mert már elég régen benne vagyok az ügyben. Tavaly áprilisban döntöttünk a terület eladásáról. Volt azóta sok minden, elutasított építési engedélyektől kezdve, megoszthatatlanság, stb. Végül sikerült megosztatni ezt a területet erre a hat helyrajzi számra, ami most már megfelel mindennek, át is van vezetve a Földhivatalnál. Az lenne a legideálisabb megoldás, ha a szerződés aláírásával egy időben a vételi díjat is megkaphatnánk, de erre nem sok esélyt látok. Be van biztosítva ez a szerződés, illetve a felbontása, talán attól sem kell tartanunk, hogy ebből három évig nem lesz pénz. A fizetési ütemezés, a birtokba vétel alkalmával kell mindig kifizetni az adott terület árát. Itt azért van remény, mert van egy nyertes pályázat az inkubátor ház megépítésére, és ha ezt meg akarja csinálni, akkor az első részletet már megkaphatjuk, ez olyan 5 millió Ft körüli érték. Bede-Tóth Attila: Mire jutottatok Janzsó Tamással a legutóbbi budapesti megbeszélésen? Mező József: Én négy mondatot váltottam vele. Azt mondtam neki, hogy nekünk január 25-ig azonnal kell 9 millió Ft, mivel a kazánokra lerakott pénzt elvitte az OTP munkabérhitel törlesztésre, és így a hónap végén nem kaptunk apanázst. Felhívtam a figyelmét, hogy a tavalyi adásvételi szerződést úgy kötöttük meg, hogy ki fogja fizetni, és ezért semmilyen kikötés nem volt a szerződésben, ami a nem teljesítésre vonatkozott volna. Ebből következően neki kell megkeresni az önkormányzatot, hogy a korábbi feltételeknél mivel tud kedvezőbbet ajánlani a fizetésre, és a kamatot illetően. Én ennyit mondtam el neki, ez volt a lényeg.
11
Zrinszki István: Már 2011-ben már tartozott, 2012-ben sem fizetett, ezért nekem az a javaslatom, hogy ne adjuk oda 2012-re ingyen a 20 millió Ft-ot. Mező József: Az eredeti szerződésben is úgy volt, hogy fizeti a tőkét, és decemberben fizeti a kamatot is. Zrinszki István: Igen, ezért javaslom, hogy fizesse ki a tartozását, és a ráeső kamatot még tegye hozzá a vételárhoz. Fercsákné Tomán Ildikó: Mivel már évek óta hiteget minket, és mivel nem látok rá esélyt, hogy akár az eddigieket is kifizetné, ezért én még egyszer nem vagyok hajlandó ilyen üzletbe belemenni. Abban a pillanatban, amikor a tulajdonába kerül, fizessen. Másként nem szavazom meg, nem bízom ebben az úrban. Ha megváltozik a szerződés feltétele, akkor igen, máskülönben nem. Bede-Tóth Attila: Egyetértek Ildikóval. Amennyiben fizetési hajlandóságot mutat az elmaradt tartozására, és ha a szerződés aláírásakor fizeti a vételárat. Cserés Csaba: Mit akaszt meg egy nemleges határozat. Fedor László: Nem fog tudni felvenni hitelt, nem tudja elindítani az inkubátorház beruházást, és ha nem kap hitelt, nem kapjuk meg az eddig odaadott forintjainkat sem. Én is aláhúztam magamnak a vételár teljesítésnél, a szerződés 5. pontjában: „…A szerződő felek egybehangzóan rögzítik, hogy az ipari park/ipari terület címért a Vevő köteles lehetőség szerint minden pályázati fordulóban pályázatot benyújtani, …” Ez így hülyeség, hiszen már megvan az Ipari Park Cím, pályázatunk rá, és meg is nyertük. Viszont, folytatódik a mondat. „…és amennyiben ilyen pályázata támogatást nyer, azt a jelen szerződés értelmében szintén a beruházás megkezdésének tekintik, és fizetési kötelezettsége a támogatás elnyeréséről szóló értesítés kézhezvételével beáll.” Van elnyert pályázat, mert az inkubátor ház pályázatot már elnyerte, tehát kötelezettsége már van. Mező József: Dr. Balogh Judit kiegészítette a 9-es pontot, de az eredeti szerződést Janzsó ügyvédje írta. Fedor László: Legyen kiegészítve a birtokba vételnél, hogy „az ingatlan jelzálogjoggal való megterhelése, fedezetnek való felhasználása birtokbavételnek minősül, és azonnal esedékes a vételár.” Bede-Tóth Attila: A Pénzügyi Bizottság ebben a formában nem javasolja az adásvételi szerződés elfogadását a képviselő-testület felé. Zrinszki István: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság sem javasolja a szerződés elfogadását a képviselő-testület felé. Mező József: Az elhangzott vélemények alapján úgy látom, hogy ebben a formában a képviselőtestület ezzel az adásvételi szerződéssel nem ért egyet, mert továbbra is aggályai vannak a tulajdonjogot illetően. A szerződésbe bele kell építeni az elhangzott javaslatokat, és megnézni a jogászunkkal. Holnap beszélek a jogászunkkal, elmondom neki az elhangzott javaslatokat, átszabjuk a szerződést a javaslatoknak megfelelően, eljuttatjuk az Ipari Park Kft többségi tulajdonosának, és ha ő is elfogadja a változtatásokat és feltételeket, újra tárgyalja a testület. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. 12
Gömze Sándor: Aki az elhangzott javaslattal és a szerződés újratárgyalásával ért egyet, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy a képviselő-testület 9 egyhangú igen szavazattal az alábbi határozatot hozta: TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2013.(I.17.) számú határozata Ingatlan értékesítéséről A képviselő-testület a mellékelt formában nem fogadta el az adásvételi szerződést. A megfogalmazott módosítások, kiegészítések beépítésével újra tárgyalja a napirendet. Felelős: Gömze Sándor polgármester Újratárgyalás határideje: 2013. január 21.
További kérdés, hozzászólás a napirenddel kapcsolatban nem hangzott el, a polgármester megköszönte a részvételt és az ülést 15:00-kor bezárta.
K.m.f.
Gömze Sándor polgármester
Mező József jegyző
13
